ÓRATERV

Tanítók: Margittai Judit Tantárgy: Környezetismeret

Petrovits Brigitta Témakör: Élőlények közösségei
Szigeti Szabina Tananyag: Hosszúságmérés
Dátum: 2017.11.08. Fejlesztési fókusz:A természettudományos megismerési képességek és a
Évfolyam/osztály: 2. mérési technika fejlesztése
Műveltségterület: Ember és természet

Domináns didaktikai feladat: új ismeret feldolgozása, az ismeretek gyakorlati alkalmazása

Célok
Távlati cél: fejleszteni a megfigyelő, leíró, azonosító- és megkülönböztető, - Mértékegységek nagyságviszonyainak megfigyeltetése
rendszerező, valamint a méréshez szükséges képességeket, valamint az összehasonlításokkal, sorba rendezésekkel, egyszerű átváltásokkal
anyanyelvi kommunikációt - Azonos hosszúságok kifejezése különböző mértékegységekkel
Középtávú cél: - Jó gyakorlottság elérése a gyakorlati mérésekben, a mérési eredmények
- Felépítés és működés kapcsolata: A megfigyelő, leíró, azonosító- és érté- kelésében, egyszerű a méréshez kapcsolódó számításokban,
megkülönböztető, problémamegoldó képesség, valamint a mérési átváltásokban feladatok megoldásával
technika fejlesztése konkrét példákon. - Hosszúság fogalmának mélyítése egymásra épülő feladatok
- Rendszerek: A megfigyelő, leíró, azonosító- és megkülönböztető, megoldásával
problémamegoldó képesség, valamint a mérési technika (tetszőleges - Gondolkodási képesség fejlesztése mértékegység és mérőszám
vagy adott szempontok alapján) változásának megfigyeltetésével azonos mennyiség esetén
- Leíróképesség fejlesztése az eddig mért tulajdonságok felsorolásával, A tanulók legyenek képesek:
mértékegységek megadásával - a minőségi és a mérhető jellemzők összefüggéseinek keresésére,
Az adott tanóra céljai: - a mérték és a mértékegység megválasztására.
- Becslési képesség fejlesztése becsléssel és a becslés pontosságának - a mérés algoritmusának és technikai kivitelezésének megvalósítására,
értékelésével - biztonságos eszközhasználatra.
- Mérési képesség és mérőeszközök használatának fejlesztése szabvány - egymással való együttműködésre a csoportos feladatmegoldások során
mértékegységekkel végzett mérések során.
- Fogalomalkotás tapasztalati előkészítése.

Tantárgyi kapcsolatok: Matematika

tk, T.:tanítói közlés, kérés, kérdés vv: várható tanulói válasz

 AZ ÓRA MENETE NEVELÉSI-OKTATÁSI STRATÉGIÁK IDŐ
MÓDSZER MUNKAFORMA ESZKÖZ
I. A FIGYELEM FELKELTÉSE, A TANULÁS MOTIVÁCIÓJÁNAK tevékenykedtetés frontálisan 4’
BIZTOSÍTÁSA szervezett egyéni
munka
A mai két környezetismeret órátokat hárman fogjuk tartani Brigi és Szabina nénivel.

I.1. BEVEZETŐ JÁTÉK

Bevezető játék a megfigyelés előkészítésére.

tk: Elsőként játszani fogunk! A játékunk neve: ’Mi változott meg rajta? ’
Egy gyermeket alaposan megfigyelünk, majd mikor mindenki lehajtja a fejét a padra,
megváltoztatunk valamit rajta (csat, szalag, kendő, festés, felhúzzuk a nadrágszárát…), és miután
újra megfigyelik, ki kell találniuk, hogy mi változott rajta.

II. AZ ELŐZETES ISMERETEK FELIDÉZÉSE, RENDSZEREZÉSE megbeszélés frontális 2’

II.1. MEGFIGYELÉS
Előzetes ismeretek rendszerezése.
A megfigyelő képesség fejlesztése.

tk: Már az első osztályban végeztetek megfigyeléseket. Mi az a megfigyelés? Mit szoktunk

megfigyelni?
vv: Azt szoktuk megfigyelni, hogy mi milyen, hogy néz ki…

tk: A tárgyak, élőlények, környezet érzékelhető tulajdonságait tudjuk megfigyelni.

Mivel érzékeljük ezeket? Milyen érzékelési formákat ismerünk?
vv: Látjuk, tapintjuk, ízleljük és szagoljuk, halljuk.

II.2. AZ ÉRZÉKELÉSI FORMÁK A MEGFIGYELÉSEKNÉL munkáltatás csoport szókártyák, 3’

Az azonosító-megkülönböztető képesség fejlesztése. csoportosítás képek

tk: Már Szilvi nénivel is beszélgettetek erről.

Tettem az asztalotokra két borítékot, a piros szívecskével jelöltet vegyétek el. Találtok benne kis
képecskéket és szókártyákat. Csoportmunkában nevezzétek meg, hogy melyik milyen érzékelés
típus, érzékelési forma lehet! Párosítsátok össze a szókártyákkal a képeket!

2
 kivetítő
látás tapintás ízlelés szaglás hallás
Ellenőrzés: Felmutatom a képet, és mondjuk hozzá felszólítás után az érzékelési formákat. - megbeszélés kivetítő
Minden csoportot megkérdezek.
tk: Melyik érzékszervünkkel érzékelünk?
vv:
 látás-szem
 tapintás-bőr
 ízlelés-nyelv
 szaglás-orr
 hallás-fül
tk: Tehát most meghatároztuk azt az öt érzékelési formát, amit használunk a mindennapjainkban,
és a tudományos vizsgálódásaink során is. megbeszélés

II.3. AZ ÉRZÉKELHETŐ TULAJDONSÁGOK A MEGFIGYELÉSNÉL megbeszélés csoport szókártyák, 3’

Az azonosító megkülönböztető képesség fejlesztése. munkáltatás képek

tk: Találtok még egy csomag képet és kártyát a kosárban azokról a tulajdonságokról, amiket
megfigyelünk, egy kék szívvel jelzett borítékban. Próbáljátok itt is összepárosítani a képet és a
meghatározást!

szín alak nagyság felületi minőség hőmérséklet

tömeg összenyomhatóság íz szag hang

Ellenőrzés: Felmutatom a képet, és mondjuk hozzá a tulajdonságot. Minden csoportból kérdezek.

3
 megbeszélés frontális kivetítő
II.4. MÉRHETŐ TULAJDONSÁGOK, MINŐSÉGI- ÉS MENNYISÉGI megbeszélés frontális kivetítő
TULAJDONSÁGOK ÉRZÉKELTETÉSE
Az azonosító-megkülönböztető képesség fejlesztése.

Nézzük ezeket a tulajdonságokat.

tk: Ezek közül a tulajdonságok közül melyek azok, amelyeket mérni is tudunk? Válogassuk ki! Ha
készen vagytok, megbeszéljük!
Ellenőrzés:
 nagyság
 tömeg
 hőmérséklet

II.5. LEÍRÁS, A MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI TULAJDONSÁGOK ÉRZÉKELTETÉSE megbeszélés frontálisan vizsgált 4’

A leíróképesség fejlesztése. irányított egyéni tárgyak

tk.: Tehát ahhoz, hogy a mindennapi életünkben tájékozódni tudjunk, szükségünk van ezekre az
érzékelési formákra. A megfigyeléseinket is ezek alapján végezzük.
A megfigyeléseknél mi az, amit szemrevételezünk egy tárgyon? Mit látsz rajta?
vv: Színe, mérete, felülete, tömege…

tk: Minden csoport kosarába tettem egy-egy tárgyat. Nézzétek meg, hogy milyen jellemzőik
vannak!
Ha a kezedbe veszed, akkor érzed azt, hogy milyen a felülete, tapintása, színe, milyen nehéz, -
igen, a tömegét, és össze is tudjuk nyomni esetleg? Igen- ez az összenyomhatósága.
Minden csoport mondja el, hogy milyen jellemzői vannak a tárgyuknak.
(Fémkocka, tüskés labda, plüss figura, meleg vizes palack, jégakku…)
vv: Színes, gömbölyű, sima, hideg, meleg, összenyomható…
Nagyon ügyesek vagytok!

II.6. A FOGALOMALKOTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE megbeszélés frontális 2’

A leíróképesség fejlesztése.

Idáig tehát különböző szempontok alapján megfigyeltünk. De megbeszéltük, hogy bizonyos

tulajdonságokat mérni is tudunk.
tk: Szerintetek mi a mérés? Hogy mondanátok el saját szavaitokkal, hogy mire használjuk a
mérést?
4
vv: Ha valamit szeretnénk leellenőrizni, hogy mekkora, vagy milyen nehéz…

Igen, a mérés a világ mennyiségi tulajdonságait vizsgáló módszer. Valamit összehasonlítunk

valamivel.

II.7. A MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI TULAJDONSÁGOK ÉRZÉKELTETÉSE megbeszélés frontális 2’

kérdés-felelet
tk: Milyen mérőeszközöket használtok otthon a főzésnél, sütésnél vagy a piacon a vásárlásnál?
Soroljátok fel a rájuk jellemző mértékegységeket is!
vv: Fazék-liter, kenyérsütésnél a liszt-kg, a só-csipet, a víz-dl,
tk: Mikor mértek rajtatok valamit, -és ki mérte meg?
vv: Orvos, anyuka, védőnő, és mit mértek?
Testmagasság, és testsúly.
tk: A testtömeg és a testhossz is mind mérhető tulajdonságok.

III. CÉLKITŰZÉS közlés frontális 1’

tk: A mai óránkon a hosszúság mérésével fogunk foglalkozni.

IV. ÚJ ISMERET FELDOLGOZÁSA, MÉRÉSEK ALKALMAZÁSA megbeszélés frontális 3’

osztálymunka

IV.1. A TANULÓK MÉRÉSI TECHNIKÁJÁNAK FEJLESZTÉSE

tk: Hogyan tudunk hosszúságot mérni? Tanultatok-e már mérni?

vv: Matematika órán…, technika órán…,
tk: Mivel mértetek? Milyen hosszmértéket ismertek?
vv: Centiméter, méter.

IV.1.1. Megfigyelés, a megfigyelő képesség fejlesztése a minőségi és mennyiségi

tulajdonságok érzékeltetése
Most figyeljük meg az asztalunkat! Beszéljük meg, milyen tulajdonságai vannak. Nézheted a
kártyákat a tulajdonságok képeivel!

IV.1.2. Leírás, - a minőségi és mennyiségi tulajdonságok érzékeltetése megbeszélés frontális 2’

A leíró képesség fejlesztése osztálymunka

5
Milyen érzékelhető tulajdonságokat találtunk?
látás: szín, nagyság, alak,
tapintás: hőmérséklet, felületi minőség, összenyomhatóság
ízlelés:?
szaglás: ?
hallás: van hangja?
vv: kemény-összenyomhatóság, szögletes-alak, hideg-hőmérséklet
barna-szín, kicsi-méret…
Ha megemelnénk, éreznénk a tömegét is.
(Ha kell segítő kérdések. Milyen az alakja? Színe? Összenyomható-e?)
IV.1.3. Összehasonlítás megbeszélés frontális 2’
Az azonosító megkülönböztető képesség fejlesztése

Mondtátok, hogy kicsi/nagy. Mitől függ, hogy valami kicsi vagy nagy a megfigyeléskor?
vv : Attól függ, hogy mihez viszonyítom.
Igen, vagyis valamivel, ha csak szemmértékkel is, de összehasonlítom.
Nézzük a padunk szélessége kisebb vagy nagyobb, mint a tanári asztal szélessége?
Kisebb. Vagyis rövidebb nála.
Ha nincs nálunk semmilyen mérőeszköz, milyen módon mérnéd meg a padod hosszabbik és
rövidebbik oldalát.
Vv: odatennék valamit, és…
De nincs nálam semmi.
vv : Lemérném a kezemmel.
Nagyon jó. Ezeket a mérőeszközöket testmértékeknek nevezzük.
Ismertek ilyen testmértékeket?
Láb, arasz, hüvelyk, …
Nagyon jó!
Most nézzük meg, hogy a hüvelyk, az arasz a láb vagy az öl mit jelent. megbeszélés frontális kivetítő 2’

6
Nézzük együtt!
 Testmagasság  Térdmagasság  Karhossz
 Alsókarhossz  Lépéshossz  Karfesztávolság megbeszélés
 Láb  Nagyarasz  Hüvelykujj tanítói bemutatás
 Kisarasz  Kézszélesség

tk: Amire még emlékezhettek az az öl. A Ludas Matyiban ezzel mérte le az öreg tölgy kerületét
Matyi és Döbrögi uraság.
És amire a következő méréseinkhez szükségünk lesz az a kis- és nagyarasz. megbeszélés,
Mutassuk, hogy melyik a kisaraszunk, és melyik a nagy! tevékenykedés

IV.2. MÉRÉSEK EMBERI MÉRTÉKKEL megbeszélés frontális 5’

tanítói bemutatás
IV.2.1. Tanulói padok hosszának mérése emberi mértékkel, kisarasszal és nagyarasszal
Becslés fogalmának megbeszélése.
Mérés menetének megbeszélése.
munkáltatás frontálisan
Mérések elvégzése, tapasztalatok megbeszélése.
irányított egyéni tankönyv
frontálisan
tk: Most mi is mérni fogunk!
megbeszélés irányított
Mindenki nézze meg a saját kis- és nagyaraszát!
egyéni
Mutassuk, hogy melyik a kisarasz, és melyik a nagy!
Nagyon jó!
Tanulói padok hosszának mérése emberi mértékegységgel, kisarasszal és nagyarasszal.
Most nyissuk ki a tankönyvünket a 27. oldalon, és nézzük meg a 4. feladatot!

A feladatunk az lesz, hogy a padunk szélességét, hosszát és magasságát megmérjük

testmértékkel, vagyis nagy- és kisarasszal.

7
Becslés megbeszélés
tk: De mielőtt mérnénk, becslést fogunk végezni! A becslés mit jelent?
vv: azt jelenti, hogy megközelítőleg, szerintem mekkora az a mérendő tárgyunk.
Nézzük!
Melyik lesz az asztal szélessége, melyik a hosszúsága, és melyik a magassága?
Nagyon jó!
Most akkor becsüljétek meg, ránézésre, hogy hányszor fér rá a kisaraszod, vagy a nagyaraszos
oldalanként. Csak a szemeddel mérj. A kezedet még ne használd!Ha megbecsülted, írd be az
eredményt a táblázatodba.
Ha mindenki készen van, mérni fogunk.

Mérés megbeszélés
Először kisarasszal mérjétek le az asztalotok szélességét! Helyezzétek a hüvelykujjatokat az bemutatás,
asztal sarkához! Mérd rá a kisaraszod, majd ahol véget ért az előző, pontosan onnan mérd a tevékenykedtetés
következőt. Számold, hányszor fér rá ilyen módon az asztalra! Az eredményt írd a táblázatodba.
Most ugyanezt fogjuk csinálni a nagyaraszunkkal is!
Ha lejegyezted a kapott eredményt, csináld meg a hosszúság és a magasság mérést is.
Ellenőrizzük a feladatot. Most nem kell zöld színes, csak nézzétek a kapott eredményeket.
Miért lehetnek eltérések a kapott eredmények között? Miért nem javítottuk egyformára?
vv: Mert mindenkinek más méretű a keze, és így az arasza is.

VI.2.2. Tanterem hosszának mérése emberi mértékkel tevékenykedtetés, frontálisan tankönyv, 5’

megbeszélés, szervezett ceruza
Mérés ismétlése más mértékkel.
term.tud.-os osztálymunka
Gondolkodás fejlesztése beszélgetéssel a mérések eredményéről.
megismerés
módszerei:
TK.27/5. megfigyelés,
leírás,
összehasonlítás,
mérés

T.: Szerintetek hány lépéssel tudnánk lemérni a terem hosszát? Végezzünk becslést!
T.:Mérjük meg lépéssel a tanterem hosszát!
Kiválasztok 4 tanulót (két magasabb és két alacsonyabb), akik megállapítják, hány lépéssel
járhatók be. Egymás után végezzék el a gyerekek a mérést, hogy ne befolyásolják egymást a
lépések nagyságának megválasztásában!
8
T.: A-nak ennyi lett, B-nek annyi, C-nek…, D-nek… Válasszuk ki a legkisebb és a legnagyobb
számot! Írjátok le a könyvbe!
T.: A tanterem mérésénél mindenki a lépést használta mértékegységnek, mégis más lett a mérés
eredménye. Ezt mi okozta?
Megfogalmazzák, hogy a lépések nagysága nem ugyanakkora, illetve ugyanaz az ember sem lép
mindig ugyanakkorát, ezért van itt is eltérés a lépésszámok között. Ha vannak egyenlő adatok, azt
is megállapíthatják, hogy azok a tanulók, akiktől ezek az adatok származtak, ugyanakkorákat
léptek. (Fordított arányosság megfigyeltetése.) Azok a gyerekek, akik nagyobbat léptek,
kevesebbet, akik kisebbet, többet léptek. Ahhoz, hogy valakivel tudatni tudjuk egy mennyiség
nagyságát, azt is meg kell mondanunk, hogy melyik mértékegységgel mértünk.

IV.3. HOSSZÚSÁGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, ÖSSZEMÉRÉSE, SORBA közlés, csomagolóp 8’

RENDEZÉSE. KÜLÖNBÖZŐ TÁVOLSÁGOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZVETÍTŐ tevékenykedtetés, apírokra
ESZKÖZZEL megfigyelés felrajzolt
összehasonlítás, „útvonalak”
Előkészítés: Előzetesen négy csomagolópapírra más-más színnel felrajzolok egy-egy kb. 100 cm, mérés ,
150 cm, 190 cm 200 cm hosszú utat. (Két út hosszúsága között jól látható az eltérés, a két kincses-
leghosszabb között nehezebb észrevenni a különbséget.) A négy papírt a lenti elrendezésben a doboz,
földre helyezem, középre valamilyen „kincsesdobozt” teszek. (Vagy a táblára ragasztom, ezt mérőeszköz
megnézem a helyszínen.) ök,
négy
különböző
színű fonál,
olló

Körbeállják a papírokat. Nézegetik.

T.:Ennek az erdőnek a közepére kincset rejtettem. A kincset a leghosszabb ösvényen kell elérni. –
Mindenki álljon ahhoz az úthoz, amit a leghosszabbnak gondol! (Becslés)
Mindenki szabadon választ, más-más utat fognak választani. Beszélgetnek a választásokról.
Megnézik, van-e út, amit senki sem választott. Megindokolják, miért. (Érzékszervi úton biztosan
eldöntötték, hogy rövidebb.) Megállapítják, hol állnak a legtöbben. (Meg is számlálják, hányan.)
9
T.:– Van-e út, amit senki nem választott? Miért?
– Melyik a legrövidebb út?
– Melyik utat választottátok a legtöbben?
– Miért választották ilyen sokan a zöld utat is?
– Hogyan tudnánk biztosan eldönteni, melyik a leghosszabb út?
Több lehetőséget javasolhatnak. Pl. – Vágjuk ki! – Mérjük meg zsineggel! – Rakjuk ki rúddal!
Összegyűjtik az ötleteket.
T.:Mérjük meg fonallal az utak hosszát!
Négy csoportot alakítok. Minden csoport egy-egy út színével megegyező színű fonalat kap. A
csomagolópapírokat a munka megkönnyítése érdekében különválasztom.
T: Fektessétek rá a lehető legpontosabban az út teljes hosszára a fonalat. Ahol az út véget ér,
vágjátok le!
Együttműködve dolgoznak a tanító folyamatos segítsége mellett.
T.:Hasonlítsuk össze a fonalak hosszát! Állítsátok hosszúság szerint sorba az utakat! Mondjatok
róluk igaz állításokat!
(Mérés)Egymás mellett kinyújtva lefektetik a fonaldarabokat. Nagyság szerint sorba rendezik,
elmondják a sorrendet. Pl. – A sárga a legrövidebb. – A piros hosszabb a kéknél, a kék rövidebb
a pirosnál.

IV.4. KÜLÖNBÖZŐ TÁVOLSÁGOK MÉRÉSE ALKALMI EGYSÉGGEL. tevékenykedtetés, frontálisan előző 5’

HOSSZÚSÁGMÉRÉS ALKALMI, DE AZONOS HOSSZÚSÁGÚ EGYSÉGGEL; A megbeszélés szervezett feladat
MÉRÉS TECHNIKÁJÁNAK MEGTANULÁSA osztálymunka, csomagolóp
csoportmunka apírjai,
Előveszek két gyereklábnyomot, a földre ragasztom, rámutatok a táblán lévő gyereklábnyomra. előzőleg
T.:Ki gondolja úgy, hogy az ő lábnyoma is ugyanekkora? Jöjjenek ki ezek a gyerekek! Lépjetek lemért
rá a nyomra, így ellenőrizzétek, valóban egyezik-e a két méret! Éppen ekkora lábuk volt azoknak fonalak,
a kincsvadászoknak is, akik elindultak a négy ösvényen a kincsért. lábnyomok
A gyerekeket 4 csoportra osztom, mindegyik csoport egy út hosszát fogja megmérni az előre
legyártott lábnyomokkal.
T.:Melyik úton hány lábnyomot hagytak maguk után, ha érdekes lépésmóddal, tyúklépésben
mentek? Ki tudja bemutatni, milyen a tyúklépés?
T.:Szerintetek hány lábnyom hosszúságú – a sárga – a kék – a zöld – a piros út? Végezzetek
becslést!
Minden színhez felírom a két legeltérőbb javaslatot, a táblán rögzítem.
T.: Ki hogyan mérné meg?
A javaslatokat szükség szerint kiegészítem. Minden csoportnak adok kb. 12 lábnyomot.
T.: Kezdjétek a mérést!
10
Folyamatosan segítem a munkát. Minden szín mellé felragasztom a mérésnek megfelelő számú
lábnyomot.
T.: Mit vesztek észre?
Közösen megbeszéljük a mérések eredményeit, összevetjük a becsléssel.
Megállapítjuk, hogy a hosszabb utat több azonos lábnyommal rakták ki, a rövidebbet, kevesebb
nyommal. Ellenőrzésként a nyommal megegyező lábméretű gyerekek végig is járhatják az utakat.

VI.5. LÉPJ HOZZÁM!” JÁTÉK- BECSLÉS GYAKORLÁSÁRA tevékenykedtetés, osztálymunka - 4’

játék
T.: Gyertek ide mindannyian, álljatok körbe!
Körbeállunk. Egyenként magamhoz hívok egy-egy gyereket. A megszólított gyereknek annyi (jó
közelítéssel) egyenlő lépéssel kell odajönnie hozzám, ahányat megnevezek. Pl. XY, lépj ide
hozzám 5 kb. egyenlő hosszú lépéssel!
XY-nak meg kell becsülnie, mekkorákat lépjen, hogy 5 lépéssel jusson hozzám. Majd visszaáll a
helyére, és rámutat a következő gyerekre, akit hívni fogok.

IV.6. MÉRÉSEK SZABVÁNY MÉRTÉKEGYSÉGEKKEL megbeszélés frontális

frontális munka munka 3’
Előzetes ismeretek felelevenítése beszélgetéssel a már ismert szabvány
mértékegységekről, mérőeszközökről.
A szabványos mértékegységek ismereteinek felelevenítése, megbeszélése
Ellenőrzés: osztályszinten

T.: Milyen szabványos mértékegységeket ismertek már?

Gy.: m, dm, cm, km
A hosszúságmérés alapmértékegysége a m.
T.: Miért jó, hogy vannak szabványos mértékegységek?
Gy.: Mert így sokkal pontosabban tudunk mérni, szabványos mértékegységgel ugyanakkora
hosszúságot lemérve mindenki ugyanazt az eredményt kapja.
T.: Mondjatok olyan dolgot ami 1 m, 1dm, 1cm hosszú!
Gy.: Méterrúd, narancssárgarúd, fehér kocka éle, kockacukor éle (pad-, bögre magassága, radír
vastagsága) megbeszélés frontális
Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. munka
A 28. oldal lap alján lévő fontos megjegyzés felolvastatása
T.: Milyen mérőeszközöket ismertek, amikkel hosszúságot mérünk?
Gy.: Mérőszalag, vonalzó

11
IV.6.1. Mérések méterrúddal 10’
Méterrúd alkalmazása, csoportokban való teremben megtalálható tárgyak mérése.

A méterrúd beosztásának megbeszélése

T.: A méterrúd hossza 1m. A beosztások cm-ben vannak megadva. A méterrúd 10x tíz
deciméterre van osztva, és van olyan rúd, amin az első egy deciméteres rész tovább van
centiméterre osztva.
Felkerül a táblára:
1m =10dm 1 dm = 10 cm

4 csoport kialakítása (van 4 méterrúd?)

minden csoportban 7 tanuló
1. csoport: tábla hossza
2. csoport: szekrény hosszát
3. csoport: ajtó magassága a kilincsig
4. csoport pad magassága
TK.28/7.
Mértékegység megválasztása
Mérés menetének megbeszélése
Becslés, a becslés eredményének rögzítése a tankönyvben
Mérés, a mérés eredményének rögzítése
Az eredmények megbeszélése

Mindenki először becslést ír a tankönyv hetes feladatához, milyen hosszú lehet a mérendő felület.
Ezt még a helyükön ülve végzik el. Aztán mérnek szabványmértékkel.
Ha nincsen elegendő méterrúd, akkor amíg az egyik csoport mérőrúddal mér addig a többiek
valamilyen általuk választott tárggyal lemérik a felületeket. Fontos, hogy a méréseket más-más
tanuló végezze el.
Mielőtt elmondják a mért egységeket a többi csapatnak meg kell becsülnie mennyit mérhettek a
többiek.

IV.6.2. Mérések vonalzóval tevékenykedtetés frontális 3’

munkaforma
A vonalzóval való mérés megbeszélése, alkalmazása
Egyéni feladatmegoldás a tankönyvben
Mértékegység megválasztása
Mérés menetének megbeszélése
12
 Becslés, a becslés eredményének rögzítése a tankönyvben
Mérés, a mérés eredményének rögzítése
Az eredmények megbeszélése

T.:A vonalzó hossza különböző lehet.

Milyen hosszúságú vonalzókat ismertek?
V.: leggyakrabban 20 és 50 cm közötti
A beosztások cm-ben és mm-ben vannak megadva. A vonalzón a legkisebb beosztás értéke 1 mm.
TK.28/8.

IV.6.3. Mérőeszközök megnevezése tevékenykedtetés frontális 5’

munkaforma
A tankönyv feladatának megoldása
Mérőeszközök alkalmazásának megbeszélése a hétköznapokban.

TK.27/6.
T.: Beszéljük át mit szoktunk ezekkel a mérőeszközökkel mérni? Mit mérünk méterrúddal?
Gy.: anyagot, tanterem lemérése.
T.:Mit mérünk vonalzóval?
Gy.:Technikai rajzoknál az iskolában, papírt, szöget
T.: Mit mérünk mérőszalaggal?
Gy.: testméret, magasság, varrónők használják
Hol alkalmazunk még hosszúságmérést?
Térkép, magasságmérés, ruhavarrás, festés, autóval való utazás
Mit tudok centiméterben vásárolni?
Pl.: cipőfűző, méterárut (anyagot), tv-t

IV.7. MÉRÉSEK NEM SZABVÁNY ÉS SZABVÁNY MÉRTÉKEGYSÉGGEL tevékenykedtetés páros munka 8’

Mértékegység megválasztása: az út hossza

Mérés menetének megbeszélése
Becslés, a becslés eredményének rögzítése feladatlapon
Mérés, a mérés eredményének rögzítése
A csoportok mérési eredményeinek összehasonlítása

Párokban fogtok dolgozni! Minden pár kap egy képet, amin egy erdei állat, és a kedvenc
csemegéje szerepel. Segítsetek nekik eljutni az áhított falathoz!
A feladatotok az lesz, hogy megbecsüljétek, majd lemérjétek, hány szem kavics hosszú az út
13
illetve hányszor fér az útra rá a kiosztott fonal. Ugyanezt becsüljétek meg és mérjétek le
testmértékkel (hüvelyk) is! Ezután becslés után szabványos mértékegységgel, vonalzó
segítségével mérjétek is le az utat a tanult módon!

A gyerekek párosával mérnek. Az út hossza mindegyik képnél ugyan az.

A méréseket a feladatlapra rögzítik, majd összehasonlítjuk az eredményeket.

V. A TANULTAK ALKALMAZÁSA közlés frontálisan 3’

tevékenykedtetés szervezett
V.1.A PAD ÉRZÉKELHETŐ TULAJDONSÁGAINAK MEGFIGYELÉSE, szemléltetés osztálymunka
MEGBESZÉLÉSE megbeszélés
term.tud.-os
V.1.1. A pad hosszának kiválasztása, becslése, mérése megismerés
Pad hosszának mérése módszerei:
Mértékegység megválasztása – cm megfigyelés,
Mérés módjának megbeszélése leírás,
A pad hosszának becslése, a becslés eredményének összehasonlítás,
rögzítése füzetben mérés
A becslés eredményének rögzítése a táblán
Mérés, a mérés eredményének rögzítése
A becsült és mért eredmények összehasonlítása
V.1.2. A pad egyéb mérhető tulajdonságainak megbeszélése

VI. ÉRTÉKELÉS közlés 1’

Tanítói verbális értékelés az osztály munkájáról, aktivitásáról.

Házi feladat kijelölése
Leg-ek az állatvilágban
TK.28/9.

14
Feladatlap a IV.7-es feladathoz

15