Környezetismeret 3.

OH-KOR03TA
OH-KOR03MA
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A Környezetismeret 3. című kiadvány megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgy kerettantervének.

A tantárgy célja (idézet a kerettantervből): „A környezetismeret tantárgy a Természettudomány és földrajz tanulási terület bevezető tantárgya, mely az alsó
tagozat 3–4. évfolyamán jelenik meg. … Legfontosabb célja, hogy a gyermekek életkori sajátosságaira, kognitív fejlődésére, valamint kíváncsiságára építve
képessé tegye őket szűkebb és tágabb környezetük, valamint saját testük megismerésére, a változások megértésére, alapvető ok-okozati összefüggések
meglátására. (…) A tanulók a természettudományos ismeretszerzés és -feldolgozás módszereire épülő tevékenységek révén, cselekvő úton szereznek
tapasztalatokat, aktívan vesznek részt a fejlesztés folyamatában. A megismerési módszerek (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés és
kísérlet) elsajátításán és alkalmazásán keresztül fejlődnek azon alapvető képességeik (megfigyelő, leíró, azonosító, megkülönböztető képesség, mérési
technika, kísérletezéshez szükséges képességek), melyek a természettudományos megismeréshez szükségesek, valamint kialakulnak az ezekhez
nélkülözhetetlen alapvető szokásaik is.
Kiemelt jelentőségű, hogy a gyermekek saját tapasztalataikon keresztül olyan természettudományos tapasztalatok birtokába jussanak, melyek segítik
eligazodásukat az őket körülvevő természeti, társadalmi és gazdasági környezetben, valamint képessé teszi őket arra, hogy környezetükkel harmonikusan
együtt éljenek. A tantárgy tanulása során tehát erősíthető a környezet iránti érdeklődés, felelősségvállalás.”
A tanmenetjavaslat követi a tankönyv és a tanév felépítését. A tankönyv és munkafüzet bőséges ismeretanyaga és feladatmennyisége támogatja a
differenciált munkavégzést, az egyéni fejlesztést és a társak közötti kooperációt.
A tankönyvben található terepgyakorlat információi a természetben végzett vizsgálatokhoz, a tapasztalati ismeretszerzéshez adnak útmutatót. A munkafüzet
Gazdálkodj okosan! című kiegészítő tananyagának a feladatait célszerű megbontva, a témakörök feldolgozásának a végén, vagy projektnapon, délutáni
foglalkozások során megoldani.

Heti óraszám: 1, éves óraszám: 34.

2
Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Teljes
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI 10 2 12

II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK 8 1 9

III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN 6 1 7

IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN 4 1 5

V. KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG 0 1 1

Összesen: 28 6 34

3
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
I. AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI

1. A tárgyak tulajdonságai élő, élettelen Megfigyelőképesség fejlesztése.  Az élettelen anyagok, tárgyak

2. A tárgyak érzékelése érzékelhető tulajdonság,
érzékszerv, érzékeléstípus
3. A mozgás mozgás, helyváltoztató
mozgás, helyzetváltoztató
mozgás, ütközés
Leíróképesség fejlesztése. érzékelhető tulajdonságainak
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói megfigyelése algoritmus alapján
segítséggel. (szín, alak, nagyság, felületi
minőség, összenyomhatóság,
Az élettelen anyagok jellemző érzékelhető tömeg, hőmérséklet, íz, szag,
tulajdonságai. Megfigyelés, összehasonlítás, hang), a tapasztalatok rögzítése.
csoportosítás.  Az élettelen anyagok azonos és
különböző tulajdonságainak
Az élettelen anyagokon érzékelhető tulajdonságok megfigyelése, csoportosításuk
felismerése. A megfigyelések, összehasonlítások különböző szempontok szerint:
és csoportosítások tapasztalatainak érzékelhető tulajdonságaik,
megfogalmazása, szóban, rajzban, írásban anyaguk, felhasználásuk.
rögzítése. Csoportmunka
Megfigyelőképesség fejlesztése.  Érzékszervek megnevezése,
Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. felismerése, az
érzékeléstípusokkal történő
A látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás párosítása.
érzékszervei. A különböző érzékszervvel  A különböző érzékszervekkel
érzékelhető tulajdonságok. Az érzékszervekhez érzékelhető tulajdonságok
kapcsolódó érzékeléstípusok. csoportosítása.
 Beszélgetés az érzékszervek
védelméről.
 Érzékeléssel kapcsolatos
kísérletek végzése.
 Játék: érzékszervek
meghatározása az érzékelt
tulajdonság alapján.
Csoportmunka
Megfigyelőképesség fejlesztése.  A tárgyak mozgásának
Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. értelmezése, megfigyelése.
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói  Az élőlények mozgásának

4
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
segítséggel. utánzása.
 A hely- és helyzetváltoztató
Hely- és helyzetváltoztató mozgás. mozgás megkülönböztetése,
Rugalmas és rugalmatlan ütközések. mozgások csoportba rendezése.
Példák keresése.
 Rugalmas és rugalmatlan
ütközések értelmezése,
hétköznapi megjelenése. A
változások és a hanghatás
megfigyelése.
 Beszélgetés az
energiatakarékosság
fontosságáról.
4. Fellobban a láng? égés, éghető, éghetetlen A leíróképesség fejlesztése.  Beszélgetés a tűz jelentőségéről,
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói felhasználásáról.
segítséggel.  A tűz és az égés szerepére
példák keresése az ember
A tűz és az égés szerepe az ember életében. életében.
Az égés feltételei, éghető és nem éghető anyagok  Kísérletek az éghető és
csoportosítása. éghetetlen anyagok
megkülönböztetésére, az égés
feltételeinek bizonyítására. A
kísérletek tapasztalatainak
lejegyzése.
 Az égést modellező kísérletek
során a kiinduló és keletkező
anyagok, a változás
megfigyelése.
 Éghető és nem éghető anyagok
keresése és csoportosítása.
5. Tűz van! tűzvész, Helyzetfelismerő képesség és problémamegoldó  Égéssel kapcsolatos
105-ös, 112-es hívószám gondolkodás fejlesztése. vészhelyzetek felismerésének és
kezelésének megismerése.
A helyes és helytelen tűzoltás.  A tűzoltás módjainak

5
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
Égéssel kapcsolatos vészhelyzetek kezelése. megismerése.
 Beszélgetés a tűzoltók
munkájáról, eszközeiről,
elérhetőségeiről.
 Szituációs játékok a tűzvész
esetén szükséges teendőkről, a
segítségkérés módjairól.
 A tűzvész elleni védekezés
eszközeinek, módjainak
megnevezése.
6. Részösszefoglalás – Rendszerezőképesség fejlesztése.  Tárgyak csoportosítása
Élettelen környezetünk felhasználásuk alapján.
Az élettelen anyagok jellemző érzékelhető  Tárgyak jellemző
tulajdonságai. tulajdonságainak megállapítása,
Érzékszervek. leírása. A tulajdonságok
Hely- és helyzetváltoztató mozgás. érzékszervekhez párosítása.
Rugalmas és rugalmatlan ütközések.  Az emberre jellemző mozgások
Az égés feltételei. csoportosítása (hely- és
helyzetváltoztató mozgás).
 Ütközések csoportba rendezése
(rugalmas és rugalmatlan
ütközés).
 Az égés feltételeinek
megnevezése.
 A tűz esetén hívható
telefonszámok ismétlése.
7. A víz. Halmazállapot- sós víz, édesvíz, Mérési technika fejlesztése.  Beszélgetés az édesvíz
változások halmazállapot, folyékony Kísérletezéshez szükséges képességek fejlesztése. jelentőségéről, a vizek
halmazállapot, szilárd Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói tisztaságának megőrzéséről és a
halmazállapot, légnemű segítséggel. víztakarékosság fontosságáról.
halmazállapot,  A víz megjelenésének,
halmazállapot-változás, A kísérletek során a kiinduló és keletkező tulajdonságainak,
olvadás, fagyás, párolgás, anyagok lényeges érzékelhető tulajdonságai (szín, térfogatváltozásának a
forrás, lecsapódás, alak, nagyság, felületi minőség, megfigyelése a különböző

6
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
mérés, mérőeszköz, mérőszám, összenyomhatóság, tömeg, hőmérséklet, íz, szag). halmazállapotokban.
mértékegység A víz halmazállapot-változásai (olvadás, forrás,  A víz különféle
fagyás, párolgás, lecsapódás). halmazállapotainak tantermi
körülmények között történő
modellezése. A halmazállapot-
változásaival kapcsolatos
kísérletek végzése, a
végbemenő kölcsönhatások
megfigyelése, a tapasztaltak
lejegyzése.
 Ok-okozati összefüggések
keresése a halmazállapot-
változások és az egyes
hétköznapi jelenségek között.
 A gőz és a pára közti
különbségek megfogalmazása,
tapasztalati úton történő
ismeretszerzés.
 A víz hőmérsékletének mérése,
az ehhez szükséges eszközök,
mértékegységek megismerése.
 Példák keresése a víz
halmazállapot-változásaira a
természetben.
8. Folyékony anyagok sűrű, híg, Megfigyelőképesség és mérési technika  A folyékony halmazállapot
tárolóedény, űrtartalom, fejlesztése. jellemzőinek megfigyelése.
összenyomhatatlan  Példák keresése folyékony
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói halmazállapotú anyagokra a
segítséggel. közvetlen környezetből (iskola,
otthon).
Mennyiségek viszonyítása.  Beszélgetés a folyadékok
Mérés alkalmi és szabványegységekkel. tárolásáról.
 Űrtartalom mérése alkalmi
egységekkel és deciliteres,

7
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
literes mérőedénnyel.
 Kísérlet a folyadékok
különböző sűrűségének
bizonyítására.
 Az egészségre veszélyes
folyadékok megnevezése.
 Játék: Zenélj poharakkal!
9. Szilárd anyagok külső erő, alakváltozás, Megfigyelőképesség és mérési technika  A szilárd halmazállapot
hosszúság fejlesztése. jellemzőinek megfigyelése.
 Példák keresése szilárd
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói halmazállapotú anyagokra a
segítséggel. közvetlen környezetből (iskola,
otthon).
Mennyiségek viszonyítása, becslése és mérése  A folyékony és szilárd anyagok
választott alkalmi és szabványegységekkel. tulajdonságainak az
összehasonlítása, közös
tulajdonság keresése.
 Anyagok csoportosítása:
folyékony halmazállapot,
szilárd halmazállapot.
 A közvetlen környezetben
található élettelen anyagok
hosszúság jellegű
tulajdonságainak (hosszúság,
magasság, szélesség) mérése.
 Kísérlet a szilárd anyagok
önthetőségének a bizonyítására,
a só jeget olvasztó hatására.
10. Légnemű anyagok gáz, összenyomható Megfigyelőképesség, leíróképesség fejlesztése.  A légnemű halmazállapot
jellemzőinek megfigyelése.
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói  A levegő jelenlétének
segítséggel. bizonyítása egyszerű
cselekvések során.
 Beszélgetés a levegő

8
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
tisztaságának megőrzéséről, a
szennyezett levegő
egészségkárosító hatásáról.
 Biciklitúra tervezése annak
megerősítésére, hogy a
kerékpározás környezetkímélő
közlekedési eszköz.
11. A víz körforgása körforgás, Megfigyelőképesség, leíróképesség fejlesztése.  Ismétlődő, ciklikus jelenségek
időjárás elemei (napsugárzás, Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése. megfigyelése a környezetben.
hőmérséklet, csapadék, szél)  A víz körforgásának
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói értelmezése, megismerése.
segítséggel.  Az időjárási elemek
megfigyelése.
A közvetlen környezet környezeti tényezői.  Időjárási napló készítése a
A víz körforgása a természetben. különböző hónapokban, a mért
adatok lejegyzése, rajz
készítése.
 Az időjárás és öltözködés közti
kapcsolat rajzos megjelenítése.
 Játék: Időjós.
 A víztisztítás folyamatának
értelmezése, egyszerű eljárás a
víz tisztításának, szűrésének a
modellezésére.
12. Összefoglalás – Rendszerezőképesség fejlesztése.  A tanult fogalmak értelmező
A víz és a halmazállapotok Leíróképesség fejlesztése. ismétlése.
 A vízről tanult ismeretek
gondolattérképen történő
rendszerezése.
 Magyarázó rajz készítése a víz
körforgásáról.
 Folyamatábra készítése a víz
halmazállapot-változásairól.
 A tiszta víz és a szennyezett víz

9
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
összehasonlítása
figyelemfelhívó plakát
készítésével.
 Páros munka.
II. ÉLŐ KÖRNYEZETÜNK
13. Az élőlények tulajdonságai élőlény, növény, állat, ember, Megfigyelőképesség fejlesztése.  Élőlények és élettelen dolgok
életjelenség, életfeltétel Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. összehasonlítása, azonosságaik
és különbségeik megfigyelése,
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói különös tekintettel az
segítséggel. életjelenségekre,
életfeltételekre. A tapasztalatok
megfogalmazása, rögzítése.
 Az élőlények csoportjainak a
megnevezése.
 Az életjelenségek és
életfeltételek értelmezése,
megnevezése, csoportosítása.
14. Növények örökzöld, lombhullató, cserje, Megfigyelőképesség fejlesztése.  A növények részeinek
gyökérzet, szár, levél, virág, Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. megfigyelése algoritmus
termés, alapján. A részek felismerése,
fás szár, lágy szár A növény részeinek felismerése, megnevezése: megnevezése.
gyökérzet, szár, levél, virág, termés.  Az örökzöld és lombhullató
A megfigyelt növényi részek szerepe a növény kifejezések értelmezése, a
életében. hozzájuk tartozó növények
beazonosítása.
 Beszélgetés a lombhullató
növények életének változásáról
a különböző évszakokban.
 A cserje szó magyarázata,
példák gyűjtése cserjékre.
 A lágy és fás szárú növények
részeinek összehasonlítása.
15. Állatok háziasítás, háziállat, Megfigyelőképesség fejlesztése.  Beszélgetés a háziasítás
vadon élő állat, Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. céljáról, a háziasítás módjáról.

10
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
mesterséges környezet,  A háziállatok és vadon élő
természetes környezet A mesterséges és természetes környezet állatai. állatok összehasonlítása,
csoportosítása.
 Példák sorolása háziállatokra és
vadon élő állatokra.
 A természetes élőhely és a
mesterséges élőhely
azonosságainak és
különbségeinek a megvitatása.
 A veszélyeztetett állatok
kifejezés értelmezése.
 Állathangok utánzása.
16. Emlősállatok emlősállat, gerinces, szőrzet, Megfigyelő képesség fejlesztése.  Az emlősállat elnevezés
elevenszülő, növényevő, Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. értelmezése.
ragadozó, mindenevő Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése.  Az emlősállatok testrészeinek
felismerése, megfigyelése a
Az emlősállatok testrészeinek felismerése, azok megfelelő algoritmus alapján.
szerepe az állatok mozgásában, táplálkozásában,  A testrészek szerepének
életmódjában. megfigyelése az állat
mozgásában, táplálkozásában,
életmódjában.
17. Madarak csőr, toll, szárny, Megfigyelőképesség fejlesztése.  A madarak testrészeinek
meszes héjú tojás, Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. felismerése, megfigyelése a
fészeklakó fióka, fészekhagyó Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése. megfelelő algoritmus alapján.
fióka, vándormadár  A testrészek szerepének
A madarak testrészeinek felismerése, azok szerepe megfigyelése az állat
az állatok mozgásában, táplálkozásában, mozgásában, táplálkozásában,
életmódjában. életmódjában.
 A fészeklakó és a fészekhagyó
kifejezések értelmezése, a
csoportoknak megfelelő fiókák
beazonosítsa.
 Beszélgetés a vándormadarak
életmódjáról.

11
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
18. Halak pikkely, úszóhólyag, kopoltyú, Megfigyelőképesség fejlesztése.  A halak testrészeinek
pete, ikra Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. felismerése, megfigyelése a
Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése. megfelelő algoritmus alapján.
 A testrészek szerepének
A halak testrészeinek felismerése, azok szerepe az megfigyelése az állat
állatok mozgásában, táplálkozásában, mozgásában, táplálkozásában,
életmódjában. életmódjában.
 Beszélgetés a halból készített
ételek fogyasztásának a
fontosságáról.
19. Kétéltűek és hüllők kétéltű állat, lárva, átalakulás, Megfigyelőképesség fejlesztése.  A kétéltűek és a hüllők
hüllő, lágy héjú tojás Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. testrészeinek felismerése,
Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése. megfigyelése a megfelelő
algoritmus alapján.
A kétéltű állatok és hüllők testrészeinek  A testrészek szerepének
felismerése, azok szerepe az állatok mozgásában, megfigyelése az állatok
táplálkozásában, életmódjában. mozgásában, táplálkozásában,
életmódjában.
 A kétéltű állatok és hüllők
azonos és különböző jellemzői.
Az állatok csoportba rendezése.
20. Rovarok rovar, bogár, báb, ízelt láb, tor, Megfigyelőképesség fejlesztése.  A rovarok testrészeinek
potroh Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. felismerése, megfigyelése a
Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése. megfelelő algoritmus alapján.
 A testrészek szerepének
A rovarok testrészeinek felismerése, azok szerepe megfigyelése az állat
az állatok mozgásában, táplálkozásában, mozgásában, táplálkozásában,
életmódjában. életmódjában.
 A lepkék fejlődési szakaszainak
megismerése, sorba rendezése.
 A rovarok és bogarak közti
különbség értelmezése.
21. Összefoglalás – Rendszerezőképesség fejlesztése.  A tanult fogalmak értelmező
Élő környezetünk Leíróképesség fejlesztése. ismétlése.

12
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
Együttműködési készség fejlesztése.  A témakör tartalmának
ismeretére vonatkozó kérdések
szóbeli megválaszolása
társasjáték formájában.
 Csoportmunka
III. TÁJÉKOZÓDÁS AZ IDŐBEN
22. A Föld mozgásai – Forgás Föld forgása, tengely, Megfigyelőképesség fejlesztése.  Beszélgetés a régi idők
idő, nap, napszak Időbeli tájékozódóképesség fejlesztése. időmérési módjairól.
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói  A Föld forgásának
segítséggel. szemléltetése, megfigyelése.
Föld forgásának hatása a napszakok  Kísérlet a Föld forgásának és a
váltakozására. napszakok váltakozásának a
bizonyítására.
 Pontos idő leolvasása analóg és
digitális óráról.
 Hogyan befolyásolja a
napszakok váltakozása az
élőlények életét? Kérdés
megvitatása.
 Napóra készítése.
23. A Föld mozgásai – Föld keringése, évszak Megfigyelőképesség fejlesztése.  A Föld Nap körüli keringésének
Keringés Időbeli tájékozódóképesség fejlesztése. a szemléltetése, megfigyelése.
Ok-okozati összefüggések feltárása tanítói  Évszakokra vonatkozó
segítséggel. megfigyelések, tapasztalatok
megfogalmazása, rajzban,
Föld Nap körüli keringésének hatása az évszakok írásban vagy táblázatban való
váltakozására. rögzítése. Az adatokból
következtetések levonása.
 A hónapok évszakok szerinti
csoportosítása.
 Jeles napok, dátumok
évszakokhoz rendelése,
elhelyezése a naptárban.
24. Ismétlődő jelenségek naptár, hónap Megfigyelőképesség fejlesztése.  Ismétlődő jelenségek (ritmusok)

13
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
Időbeli tájékozódóképesség fejlesztése. megfigyelése az ember életében
Rendszerezőképesség fejlesztése. (napirend, hetirend,
Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. kalendárium, jeles napok,
ünnepek).
 Napirend és hetirend tervezése.
Ismétlődő jelenségek az ember életében.  Az évszaknak megfelelő helyes
A napszakok, a naptár (a hét napjai, hetek, öltözködés megbeszélése.
hónapok). Időtartamuk, egymáshoz való Öltözködési tanácsok adása
viszonyuk. időjárás-előrejelzés értelmezése
Napirend készítése. alapján.
 Az évszakokhoz kötődő
étrendek összeállítása. A nyári
megnövekedett folyadékigény
magyarázata.
Csoportmunka
25. Az emberi élet szakaszai életkor, életszakasz Megfigyelőképesség fejlesztése.  Beszélgetés a szaporodás
Időbeli tájékozódóképesség fejlesztése. jelentőségéről.
Rendszerezőképesség fejlesztése.  Az emberi életszakaszok
Mérési technika fejlesztése. jellemzőinek megfigyelése és
összehasonlítása (szerepjáték).
Az emberi életszakaszok, jellemzőik. Hasonlóságok, különbségek
keresése.
 Az életszakaszok sorba
rendezése.
 Osztálytárs, fiatalabb és idősebb
testvér, szülő, illetve más felnőtt
testméreteinek becslése, mérése,
az adatok összehasonlítása,
tapasztalatok megfogalmazása,
rögzítése.
26. Az állatok életszakaszai szaporodás, fejlődés, utód Megfigyelőképesség fejlesztése.  Az állatok szaporodásáról tanult
Időbeli tájékozódóképesség fejlesztése. ismeretek ismétlése.
Rendszerezőképesség fejlesztése.  Az állatok csoportosítása
szaporodásuk módja szerint

14
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
Napi és éves ritmus az állatvilágban. (pete, tojás, elevenszülő).
Az állatok szaporodása (pete, tojás, elevenszülő),  Kifejlett állatok és kicsinyeik
fejlődési szakaszai. képének, elnevezésének a
párosítása.
27. A növények életszakaszai mag, csírázás Megfigyelőképesség fejlesztése.  A növények egyes
Időbeli tájékozódóképesség fejlesztése. életszakaszainak megfigyelése
Rendszerezőképesség fejlesztése. (csírázás, fejlődés, növekedés,
öregedés).
Napi és éves ritmus a növényvilágban.  Magok csíráztatása, a
A növények fejlődése: életszakaszok, csírázás, megfigyelések lejegyzése,
fejlődés, növekedés, öregedés. lerajzolása.
A csírázás és a növekedés külső feltételei.  Növények csíráztatása, hajtatása
során az ezekhez szükséges
feltételek megfigyelése.
 A csírázás, növekedés
folyamatát ábrázoló képek
sorba rendezése.
28. Összefoglalás – Rendszerezőképesség fejlesztése.  A tanult fogalmak értelmező
Tájékozódás az időben Leíróképesség fejlesztése. ismétlése.
Együttműködési készség fejlesztése.  Gondolattérkép, szemléltető
ábra készítése.
 Kiselőadás.
Csoportmunka
IV. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRBEN

29. A földfelszín vizei, formái felszínforma, domborzat,
alföld, dombság,
középhegység, magashegység,
állóvíz, folyóvíz
Megfigyelőképesség fejlesztése.  A felszínformák elemei,
Azonosító-, megkülönböztetőképesség fejlesztése. jellemzőik megfigyelése (hegy,
hegység, medence, völgy,
A felszínformák: hegy, hegység, domb, dombság, domb, dombság, síkság). A
völgy, medence, síkság. Jelölésük a domborzati jellemzőknek megfelelően
térképen. homokból az egyes
A felszíni vizek fajtái (ér, patak, csermely, folyó, felszínformák kialakítása.
tó), jellemzőik, ábrázolásuk a domborzati  A szél és a víz munkájának
térképen. modellezése homokasztalon, a

15
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
A külső erők (szél, víz) felszínformáló munkája. felszínformák kialakítása.
 A felszíni vizek (ér, patak,
csermely, folyó, tó)
jellemzőinek megfigyelése. A
jellemzőknek megfelelően
homokasztalon az egyes vizek
kialakítása.
30. Tájékozódás, világtájak fő- és mellékvilágtáj, iránytű Megfigyelőképesség fejlesztése.  A fő- és mellékvilágtájak
Téri tájékozódóképesség fejlesztése. megnevezése, az égtájak
azonosítása a közvetlen
A fő- és mellékvilágtájak megnevezése. Iránytű környezetben.
használata. Az égtájak azonosítása a közvetlen  Tájékozódási gyakorlatok a fő-
környezetben. és mellékvilágtájak helyzetének
gyakorlására.
 Iránytű készítése, használatának
gyakorlása.
31. Alaprajz alaprajz, felülnézet, Megfigyelőképesség fejlesztése.  Az alaprajz, vázlatrajz
méretarány Analizáló-, szintetizálóképesség fejlesztése. jellemzőinek megfigyelése, egy-
Téri tájékozódóképesség fejlesztése. egy konkrét példa
összehasonlítása.
 Tájékozódási gyakorlatok
Az alaprajz. Tájékozódás az alaprajz segítségével. alaprajz, vázlatrajz alapján.
 Alaprajz készítése az
osztályteremről, a tanulók
otthonáról, szobájáról.
32. Térképek térképvázlat, térkép, Megfigyelőképesség fejlesztése.  A térképvázlat és a térkép
domborzati térkép, Leíróképesség fejlesztése. jellemzőinek megfigyelése, egy-
közigazgatási térkép, Téri tájékozódóképesség fejlesztése. egy konkrét példa
autóstérkép, turistatérkép összehasonlítása.
térképjel, magassági szám A fő- és mellékvilágtájak elhelyezése a térképen.  A fő- és mellékvilágtájak
A térkép. Tájékozódás a térképvázlat segítségével. elhelyezése térképen.
 Tájékozódási gyakorlatok
térképvázlat alapján.
 A felszínformák jelölésének

16
 Az óra
Az óra témája A kerettantervben megjelölt fejlesztési Javasolt tevékenységek,
sorszám Új fogalmak
(lecke címe) feladatok, ismeretek, tanulási eredmények munkaformák
a
megfigyelése domborzati
térképen, példák keresése
hazánk domborzati térképén,
valamint a lakóhelyen és annak
környezetében.
 A felszíni vizek fajtáinak
jelölésük megfigyelése
domborzati térképen, példák
keresése hazánk domborzati
térképén, valamint a lakóhelyen
és annak környezetében.
 Az iskola elhelyezése a
településen belül és annak
térképén.
33. Összefoglalás – Rendszerezőképesség fejlesztése.  A tanult fogalmak értelmező
Tájékozódás a térben Leíróképesség fejlesztése. ismétlése.
Együttműködési készség fejlesztése.  A témakör tartalmának
ismeretére vonatkozó kérdések
szóbeli megválaszolása
társasjáték formájában.
Csoportmunka
V. KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG

34. Gazdálkodj okosan! Az élettelen környezet kölcsönhatásai. Projektmunka, témanap, témahét.

Élő környezetünk.
Tájékozódás az időben.
Tájékozódás a térben.

17