A debreceni Nagyállomás rövid története -

gyönyörű indóházunk születése és pusztulása

Szülővárosom Debrecen, életem első 30 évét ott éltem le, így mai napig közel áll a szívemhez.
Érdekes, hogy a vasútállomás szomorú történetéről nagyon sokáig nem is tudtam. Véletlenül
bukkantam rá egy régi fotóra, és csodálkoztam rá, hogy milyen fenséges indóháza is volt a
városnak a mostani szocialista épület felhúzása előtt. Kutatásom során vált a cívisváros
állomásépülete számomra egyrészt a dicsőséges és kevésbé fényes történelmi pillanatok
jelképévé.

Az első debreceni vasútállomás

Az ország második vasútvonala 1857-ben érte el az akkor 27 000 lelket számláló Debrecent.
Megépítése bizonyos fokú városrendezést kívánt meg, egyes utcákat átalakítottak, néhány útban
lévő házat kisajátítottak, lebontottak.
A következő képek bemutatják, hogyan is nézett ki a pályaudvar azokban az időkben. Az indóház
romantikus stílusban épült Neugebauer József és Storch Gyula vezetésével.

Az "Uj Pályaudvar"

1893-ra a gyors gazdasági fejlődésnek köszönhetően felmerült az igény a pályaudvar

bővítésére. A meglévő állomásépület nem volt képes a továbbiakban fenntartani a növekvő
számú forgalmat. Mindez jelezte, hogy Debrecen virágzó város volt, melynek a jelentősége
folyamatosan nőtt.
Szerencsére sok fotó és színes képeslap maradt fent, mely megörökítette a 19. és 20. század
virágzó korszakának pillanatait, köztük az "Uj Pályaudvart" is.
Az új indóházat Pfaff Ferenc műegyetemi tanár, a MÁV főépítésze tervezte, a kivitelezést Berger
Jenő, Tóth István helyi építészek és Balogh Mihály nyugalmazott városi főmérnök irányította. Az
átadásra 1894-ben került sor. Bejárata a hatalmas üveg felülettel kiemelkedő építészeti
megoldásnak számított akkoriban.
Figyelemreméltó, ahogyan a régen élt cívisek gondoskodtak az indóház előtti parkról, mely
időről időre változó arcát mutatta. Aki akkoriban Debrecenbe érkezett, minden bizonnyal egy
pozitív, felfrissítő első benyomást kapott a településről.
 





Az eddigi fotókon a pályaudvar épületét a belváros felől tekinthetjük meg, a következő képeken
megismerhetjük a vasúti forgalom felőli oldalt is, a vágányokat, korabeli vonatokat.





A második világháború idején

Sajnos nem túl sok idő adatott meg ennek a szép létesítménynek. A második világháború során a
rengeteg áldozat mellett sok kivételes épület is megszűnt létezni, köszönhetően elsősorban a
légitámadásoknak.

Debrecent a szövetségesek több alkalommal is bombázták. Az első akció 1944. június 2-

án történt. Kevesen tudják, hogy ez a légitámadás követelte a legtöbb áldozatot, mely
Magyarországot érte. 130 db B-17-es bombázó és 64 db P-51-es Mustang vadászgép tört rá a
lakosságra. A civil védelem reggel 08:45-kor beindította a szirénákat. 08:55-kor már a bombázók
elérték a várost, 09:05-kor pedig a bombák becsapódtak az utcákon.


 

Megközelítőleg 1200 ember veszítette életét, 700-an megsérültek és 4518-an lettek

hajléktalanok csupán néhány óra leforgása alatt. Az áldozatok között rengeteg 14 éven aluli
gyermek volt, mivel a bombázás a nyári vakáció ideje alatt történt.
A viszonylag nagy számú áldozat a nem túl hatékony légvédelem és a nem megfelelő számú és
minőségű óvóhely rovására volt írható. Az egyik föld alatti bunker az állomás közelében egy
bombatalálat következtében be is szakadt, embereket temetve maga alá.
A bombázások fő célpontjai a város déli, keleti és északi területei voltak, mindez 83 utcát és
teret foglalt magában. A vasútállomás és a környező ipari terület, többek között a vagongyár,
melyet 128 bombatalálat ért 28 civil áldozattal, stratégiai célpontok voltak. Még a kórházi vonatot
sem kímélték: ott 56 embert ölt meg a támadás. Az indóház súlyosan megsérült, amint az a
következő képeken is látható.
A szocializmus korától napjainkig

A második világháború végével és a szovjet hatalomátvétellel a súlyosan sérült épületre nem

vártak szebb napok. 1959-ig még állt az épület, de felújítani már nem szándékozott a város.

A város döntése értelmében új állomásépületet húztak fel közvetlenül a régi előtt, majd azt
lebontották. Az új, szocialista szellemű Nagyállomás elődje csupán 65 évig létezett.
Az új épület tervezője Kelemen László, a kupola Sajó István nevéhez fűződik. Az állomás előtti
park elvesztette frissességét, betontérré alakult át, alig maradtak zöld növények, fák. Létrejött a
Petőfi tér a háborúban elpusztult utcák helyén. A vasútállomás belseje szerintem nyomasztó,
sosem szerettem ott tartózkodni.
Talán most, majdnem három évtizeddel a rendszerváltás után, amikor a retro újra divat,
különleges hangulata nem mindennapi értéket képvisel. A jelenlegi formája pedig szinte biztosra
vehetjük, hogy nem marad fenn, mivel tervek készültek a pályaudvar modernizálása,
átalakítása érdekében. Mindenképp több zöld területre, környezetvédő megoldásokat szeretnék,
meglátjuk, mi valósul meg belőle.

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretnél értesülni a legfrissebb posztokról, kövess

a Facebookon.

A képek forrása (fentről lefelé):

1. http://oroksegfigyelo.blog.hu/2013/10/04/amikor_az_epitesz_nyilvanit_vedette, Bakó Irén

gyűjtése
2-4., 6. 10. http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozlekedes/debreceni-nagyallomas-debrecen
5. http://debrecen.network.hu/kepek/nevezetessegek/regi_vasutallomas
7. http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=debr
8. http://hbml.archivportal.hu/id-1266-kepeslapok_regi_debrecenrol.html
9. http://hg.hu/cikkek/varos/9530-a-mav-epiteszet-bekebeli-fenykora
11. http://debrecenikepeslapok.blogspot.hu/2016/05/volt-egyszer-egy-nagyallomas.html
12-13., 15-16., http://www.erdekesvilag.hu/70-eve-bombaztak-le-debrecent/
14., 17. http://hbml.archivportal.hu/id-1508-debrecen_elso_bombazasa_1944_junius_2.html
18. http://iho.hu/hir/szazhusz-eve-a-hortobagyon-at
19-21. Fortepan

romantika vasútállomás indóház bombázás 2. világháború Debrecen Pfaff Ferenc