er d ély i

PROTESTÁNS LAP
AZ ERDÉLYI EV. REE. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAIMA.

1904.
FELELŐS SZERKESZTŐ:

NAGY KÁROLY
THEOLOGIAI TANÁR.

VILIK ÉVFOLYAÁV.

KOLOZSVÁR,
NYOMATOTT AZ „ELLENZÉK“ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN
1904.
 TARTALOM:
I. Vezérczikkek, tanulmányok, irányczikkek. Lapszám
Az uj iskolai év alkalmából 287 297
Lapszám Theologiai kar a magyar egyetemeken 329
Baksay Sándor: Jókai Mór (1825-1904.) 149 Zsinati megfigyelések. I. Ügyrend . . . . 391
Balogh Ferencs: Mozgalmak a biblia vasárnapja „ „ II. Egyházpolitikai irányok 399 407
érdekében . . . . .3 3 Megjegyzés Tókos Jenő nyilatkozatára 417
Barabás Ábel dr. Vélemény a próbaénekeskönyvről 160 Papp L ajos: A fizetések levonása kérdéséhez 55
Bartók György dr.: Püspöki évi jelentés 175 183 Péchy Árpád : Csak 630 ! 161
Bánffy Dezső br.: „A bibliára támaszkodva védjük Egyháztársadalmi egyesületek 241 249 290
szabadságunkat“ 25 A nő hivatása a családban 256 265
Cura pastoralis 69 A mi hitünk és szervezkedő egyháztársadalmunk 323
Ravasz János esperes urnák 271 331 351 358 365 377
Zsinati megnyitó beszéd . . . 385 Péter Antal (apanagyfalusi): Emlékezés Somkereki
Benedek Károly Azok a régi jó idők . . 280 Miklósra 151
Még egyszer „Azok a régi jó idők“ 364 374 Péter A n ta l: Csuvarozás a kongruáért 35
Bethlen Pál g r ó f: Elnöki megnyitó . . 231 Thenlogiánk sorsa és jövője 349
Boér K ároly: Az egyházi adóreform-javaslathoz 273 Ravasz János: Br. Bánffy Dezső egyh. kér. főgond­
Osulak Zsigmond A kongrua elküldése . . .2 9 nok urnák 279
Tüzbiztositás . . . . 54 63 70 78 86 94 Sándor József A magyarok Mózese 233 239288 299
Lelkészválasztási jegyzőkönyv . . 144 Sárkány Lajos dr.: Az egyházi tűzkártérités 298 304
Czirmay Zoltán: Miről mondjunk véleményt?! 17 Szakács M. A lb e rt: Egységes Liturgia 215 224
Hol a hiba ? . . . 133 Szabó Miklós: A zsinati törvényekhez 255
Dernes Péter Véleményes javaslat a próbaéuekes- Szabd Aladár dr. Terjesszük a bibliát 39
könyvről . . 119 Szabó G yula: Egy kis helyreigazítás 419
G. Diószegiig Mór Az uj énekeskönyv megjele­ Szász B é la : Még mindig az értekezletekről 279
nése alkalmából 20 Staudner M átyás: Véleményem az Enekeskönyvről 47
Dombi Lajos: Pünköst . . . 157 Sebes Dénes d r .: Tanulságok 223
Egyet. Konvent: Memorandum az 1848. XX. t.-cz. Seprődi János: Nehány szó a próbaénekeskönyv
végrehajtásáról . . 3 11 18 26 34 ügyében 30 36
Elek Lajos: A kongrua kezelése . . . 62 Válasz a támadásokra 87
Farnos Dezső dr. Az új énekeskönyv próbakiadá­ Sófalvi K ároly: Adatok a próbaénekeskönyvhöz 36
sáról ....................... . . . 96 Szuhay Benedek: Szives kérelem 283
Fejes István: Mihályi K. éneke „Bár dördül ég 46 Tárcza B ertalan : Az uj ev. ref. Enekeskönyv 47
Felvilágosítások a próba-énekeskönyv ügyében 61 Tankó B éla : A prédikáció reformja 200
Forgács G yula: Felhívás . . . . 89 Párkányi György : Egyházi Értekezletünk (Titkári
Gidófalvy István dr.: Az önképzőkörökről . . 125 jelentés) 241 312 324 331 343 350 357
Gergely Lajos Az uj énekes könyv nyelvi hiá­ Tisza István g ró f: Miniszteri válasz a 48. XX. t.-cz.
nyairól ................... . 128 ügyében 364
A vasárnap és a községi hitelszövetkezetek 400 Tókos Jenő: Nyilatkozat 417
György Endre: A britt és külföldi bibliatársaság K. Tompa Arthur d r .: A próbaénekeskönyv zenei
évszázados ünnepe . . ...................101 szempontból 72
Ignácz László: A kovásznai egyház stólaváltsági Tóthfalusi József: Egységes liturgia 153 157 169 177
alapja . . . . . . . . 85 187 192
Incze Lajos: Vélemény a Nagy P. „Konfirm. Káté“ Török István d r .: Indítvány 12
átdolgozására . . . 322 Zayzon Ferencz: Az új énekeskönyv 110
A népiskolai vallástanitás . 402 409 415 Zsigmond Károly : Elnöki megnyitó 185
I. Irsay József: „Mellékfoglalkozás“ 93 Név n élkü l: Nyílt kérdés 13
A napi események után 321 Pap és politika (Vigil) 77
Kenessey Béla: Husvét 101 A kézdii egyh. m. az énekeskönyvről (M—i) 87
Karácsony ................... . 415 Az „alapítványok kimutatása“ (Többen) 117
K irály Béla Az igehirdetés liberális alapon 53 Véleményes előterjesztés a próbaénekeskönyvről 129
Jézus és az egyetemes testvériség . . . 247 144 137
Kiss József Észrevételek a próbaénekeskönyvről 82 89 A gyakorlati tanárképzés érdekében 143 150
Virágvasárnapja Predeálon . . . 113 Alapítványok kimutatása (K. E.) 134
Határszéli árván maradt egyházak 258 Énekszerzők 138
Tudósítás a határszéli fiókegyházból . . . 403 Jézus meny bemenetele 149
Kristóff György: Adalékok azokhoz a „Régi jó Az Igazgatótanács jelentései 167
idők“-höz . 311 Zsinati képviselőválasztás 207
Erdély története . . . . . . . 394 Véssünk számot (Vigil) 215
Lakatos Sám uel: Az uj énekeskönyv szövegéről 118 Nyílt kérdés Mihálcz Ákos lelkészhez 194
Megyaszay M ihály: Magyar Sión beszéde Bocskay A szétszórtan lakó tankötelesek iskoláztatása 231
sírjánál . . . . 191 Irodalmi esemény (Presbiter) 263
Menyhárt, A ndrás: Nagybecsű adomány 145 Felirat a kollégiumok államsegélye ügyében 295
Mihálcz Á kos: Válasz a nyílt kérdésre . 225 Politikai és egyházi élet ^^ ^ 303
Molnár Im re: Házasságkötés úrvacsora napján 282 A theol. fakultás vagyoni konszolidácziójárói 339
Nagy Károly : 1604—1904. . - 1 Romlásunk megépítése 341 347
Egyházkerületi közgyűlésünk munkarendje 9 Zsinatpresbiter, rendszer és képviselet 355
Kovács Albert (1838—1904.) . 45 Előre és tovább (Revisor) 363
Vélemény ez egységes liturgia ügyében 105 Állandó veszedelem (Vigil) 373
A tanárképzés kiegészítése 109 A vallásos élet előmozdításáért 383 393
Szász Gerő (1831—1904,) 141 Ev végén (Aleph) 423
 II. Tárcza. V. Irodalom.
Lapszám
Kálvin—Nagy Károly: „A kér. vallás alapvonalai“. 5.
Csekme Ferencz: Teleki Juliánná grófnő kegy ha­ 13. Nyáry Pál „Keskeny ut“. N. K. 20; Kupái Dénes:
gyománya 74 „Egyh. beszédek“ N. K. 48; Bersier—-Szalőczy „Egyh.
Régebbi pium legatumok a görgényi traktusban 83 90 beszédek“ N. K .: 49; Horváth József „Bölcsészettörténet“
Burján Józsefné kegy adomány a a bálái egyháznak 154 N. K. 47—57; 103; 114; Oosterzee—Kenessey: „Pathmosi
Fájj B éla : Gondnoki székfoglaló 359 369 hangok“ (Benke István); 163. 172. — Pokoly József: „Az
Ferencz Sam u: Körösi Csorna Sándor emlékére (vers) 227 erdélyi református egyház története“ 211. — Dr. Schneller
Özv. Hegyi Mihály né: Levél 244 István: „Jézus Krisztus a nevelés elve“ (Benke István):
I. Irsay József: Átvételi és esketési beszéd 130 211. 218. 235. — Dr. Bartók György: „A ref. egyházak
Gr. K ú n : Sombory Sarolta felett 251 presbiteriális szervezete“ (Váró Ferencz): 267. 276. —
Péchy Á rpád: Esketési beszéd 285 Sörös Béla: „A magyar lithurgia története“ : 307. 317.
Ifj. Péter K á ro ly: Az ember 6 13 21 31 360. 404. — „Luther Márton Müvei“ I. 411. — Drummond
Az eset 40 49 „Természeti törvény a szellemvilágban“ (Nagy K.) 411. —
A bűn átka 58 65 Czinke: „Imádságos könyv templomi használatra“ (N. K.)
Ravasz L ászló: Vallás és művészet 259 268 420. — Boross: „Szivemet hozzád emelem“ 420.
Tóthfalusi József: Húsvéti képek (Wimmer-ből) 113
VI. Iskola; az egyh. kér. tanügyi bizottságból.
III. Egyházi élet. 38. 64. 67. 73. 103. 121. 139. 217. 227. 235. 244. 250.
(Tudósítások egyh.-megyei-, kerületi-, konventi-, zsinati 268.
ülés gyűlésekről). VII. Külföldi Szemle.
BaJcsay Sándor püspök lett: 23. — Kolozsvári egyh. Irta: Tankó Béla. 209. 250. 258. 291. 375.
megyei közgyűlése (Bartók Béla): 38. — Az orbai egyház­
megyéből (Ignácz László): 81. — Baksay Sándor püspök VIII. Eh. kér. „Egyházi É rtek ezletü n k köréből.
beiktatása: 98. — A gyulafehérvári egyhm. közgyűlése: 16. 24. Udvarhelyi e. m. Értek, gyűlése: 42. 52. —
102. — Egyházi ünnepély Perecsenben: 146. — Kovács Nyugtázás (Balogh K.) 103. 132. 156. — Nyugtázás (Ba­
Ferencz 50 éves papi jubileuma: 151. — Kézdii egyhm. logh K.) 163. 166. 190. — Kézdivásárhelyi közgyűlés meg­
közgyűlése: 152. — A sepsii egyhm. közgyűlése: 171. — hívója és programmja: 199. 230. — Nyugtázás, lemondás
Az érd. egyhk. közgyűlése: 178. — Egy szép nap: sepsii stb. 316.
egyhm. értekezlet gyűlése (Takács K.): 179. — Orsz. ref. IX. Különfélék.
tanáregylet pápai közgyűlése: 189. — Szilágy sámsoni leik.
beiktatás (T. Gy.): 194. — Konventi ülés: 195. 203. 211. Minden számban. Fontosabbak: „Közművelődésinek,
217. — Gyulafehérvári egyhm. értek, gyűlése (Kovács Ká­ Debreczeniek Wolaffkának, Parokhiális könyvtárak : 42. —
roly: 196. — A kézdii egvházm. értekezlete (K.): 197. — Katonai lelkészek: 123. — Zsinattartás iránti királyi en­
Templomszentelés Szászsebesen: 202. — Konventi ülés: gedély : 146. — Protestáns nőegylet Nagyenyeden: 164.
203. — Prot. Nőegylet Nagyenyeden (református): 204. — — Bocskay emlékünnep Kolozsvárt: 173. — Zárünnepély
Egy ünnepnap a,szeretet hajlékában) Szeretetházi évzáró: a theol. fakultáson és a Bethlen-kollegiumban: 205. — A
2Ó9. — Egyhk. Értekezlet közgyűlése K.-Vásárhelyt: 226. pápista fanatizmus ellen: 229. — Tököly Imre hamvai,
234. A széki egyhm. közgyűlése. A küküllői egyh.-megye István napja, viszály a skót protestánsok között: 261. —
értekezlete Radnóthon: 243.— Templomszentelés Iklandon Zsinatpresbiteri rendszer és reális unió: 307. — Berzeviczy
(Szondy György): 266. 274. — A marosi egyhm. értekez- miniszter Kolozsvárt, A „M. Sz.“-nak: 318. — A názáré-
leti gyűlése (Tóth László): 275. — Zsigmond Károly be­ nusoknak ingatlan vagyonszerzési joguk nincs: 354. —
köszöntője Szilágysomlyón: 284. Az erdővidéki e.-megyéből: Művészettörténeti felolvasások a Bethlen-kollegiumban:
289. — A M. P. I. T. közgyűlése: 306. 315. — N.-enyedi 413. — Benkő Albert és hívei: 313.
egyhm. közgyűlése: 326. — Nagyenyedi protest. nőegylet:
333. — Egy újabb szép napja udvarhelyi egyhm. értekez­ X. Közérdekű izenetek.
letünknek: 334. — Templomszentelés, egyházi vizsgálat a 31. 66.
széki e.-megyében (Osváth L.): 335. — Á zsinati képvise­ XI. Gyászrovat.
lők névsora: 344. — Görgényi e. m. közgyűlése: 353. —
Nagyszebeni e. m. közgyűlése: 359. — Templomszentelés 15. 23. O. Weress Sándor (Benedek Károly): 41. —
Erkeden: 361.— Konventi ülés: 366. — Nagyenyedi e. m. Jónás Bálint: 66. — Adorján László : 90. — Bonis István,
értekezlet közgyűlése: 368. — A nagyenyedi protest. nő­ özv. Elekes Lászlóné, Baczó Elek: 115.— Lőfi Pál: 124.
egylet megnyitó ünnepélye: 379. — Zsinati ülések: 379. — Somkereki Miklós, Felméri Albert: 130. — Szász Gerő:
386. 395. — Az erdővidéki e. m. véleménye a „Nagy 147. — Makfalvi Dósa Kálmán: 182. — Hegyi Sándorné:
Péter konfirm. káté“ áldolgozásáról: 387. — Papbeiktatás 213. — Bálint Ferenczné; 229. — Báró Kemény László,
Eelsőcsernátonban: 389. — Szilágyszolnoki egyhm. érte­ Sombory Sarolta: 253.— Baráth Feráth Ferencz: 301.—
kezlet: 405. — A szilágyszolnoki e. m. közgyűlése: 409. Bóka György: 803. — Szentgyörgyi Lajos: 319. — Id.
Éltető Albert: 327. — K. Bocz Józsefné, Ferencz Miklós:
336. — László Ignácz: 421. — Nagy Gergely: 429.
IV. Tudósítások az Igazg. tanács üléseiről:
4. 12. 28. 64. 71. 95. 135. 162. 211. 242. 273. 283. XII. Hirdetések, szerkesztői és kiadóhivatali
325. 333. 352. 418. izenetek.
e lapban az 1904. év folyam án m egjelent általános érdekű ig.-tanácsi és püspöki rendeletekről.

Melyik Minő hivatalos Melyik napról A rendelet tárgya

számban? szám alatt ? kelt?

I. Igazgatótanácsi rendeletek.
1 5575—1903 XII. 29 Nő kántor-tanítók allkalmaztatása tárgyában.
1 5679-1903 XII. 29 Az ev. ref. tankötelesek iskoláztatása érdekében.
1 5695— 1903 XII. 29 Kollégiumaink ének- és zenetanitása istentiszteleteink érdekét tartsa
szemelőtt.
í 5762—1903 XII. 29 Az időszaki nyomtatványok ára mikor s hogyan fizetendő ?
2 5485-1903 I. — Az ingatlan vagyonszerzés vagy elidegenítésnél követendő eljárás.
O
LJ 5238—1903 L 29 A központi segélyek újabb revíziója.
2 1 5921—1903 i. 29 Elek Gyula „Tanító és tanitványu ez. könyve II. kiad. ajánltatik.
5 373—1904 i. 25 Esperesek a leik.-gyámintézeti járulékokról és hátrálékokról minden év
február 15-ig jelentést tegyenek.
6 358—1904 i. 22 Egyházmegyei műszaki előadói állások szervezése tárgyában.
9 699-1904 II. 29 A hivatalos felterjesztések külső alakisága tárgyában.
11 1 1260-1904 III. 13 Katonai intézetek berendezését középiskolai tanárok megtekinthetik.
14 1490—1904 III. 2 8 Hivatalos utasitások, szolgálati tankönyvek és rendszbaályok jelle-
gével nem biró könyvek portókötelesek a hivatalok részéről is.
14 1435—1904 III. 28 A mübecscsel biró értékek megőrzése és leltára tárgyában.
14 1424—1904 III. 24 Tanulók az orsz. tanári nyugdíj-járulékot egy évben csak egyszer fizetik.
18 1860—1904 IV . 21 A gazdasági ismétlő iskolai vallásoktatásról.
18 1858—1904 Í V . 21 A gimnáziumi vallás és énekoktatás tan- és segédkönyvei s ezek elő-
állítása körüli támogatásról.
20 2135—1904 V. 9 A trachoma elleni védekezés tárgyában az iskolákban.
22 2349—1904 i v 18 Gimn. érettségi bizonyítványok papírja.
24 2616—1904 VL 12 Görögpótló érettségire jelentkezőket minden gimnáziumunknak el kell
fogadni.
24 2633—1904 1 V I. 9 Ref. elemi népiskolai kerületek s azok ügyeinek vezetői.
25 2693—1904 1 VL 10 A hivatalos lap díjösszegei az uj egyh. m. beosztás szerint.
27 2603—1904 VI. 23 A kollégiumokat vizsgáló bizottságok.
27 2605—1904 VI. 23 Előljárósági és tanárkari jegyzőkönyveknek az Ig.-tanácshoz felküldése
tárgyában.
27 2602— 1904 VI. 23 Népiskolai tanitóink évközben való elbocsátása tárgyában
27 2483—1904 VI. 23 Az egyházi tisztviselők választásáról szóló jegyzőkönyvek.
27 2617—1904 VI. 23 A ref. népiskolai törzskönyvi lapok tárgyában.
28 3037—1904 VII. 6 A tankönyvek változtatása kollégiumainkban.
31 3013-1904 VII. 22 Az orsz. gyámintézeti járulékok levonása tárgyában.
31 3014-1904 VII. 22 Az orsz. közalapi járulékok tárgyában.
31 3438—1904 VI. 29 ! Az iskolák járvány miatti bezárása módjáról.
33 3569-1904 VIII. 15 Az István király napján követelt ünneplés tárgyában.
34 3301— 1904 VIII. 15 Lic. Rácz Kálmán: „Keresztyén hit- és erkölcstanba a VII. o.-ra
engedélyezve.
37 4024—1904 IX. 8 Rendes tanárok beiktatásáról szóló jelentések ügyében.
41 4349—1904 IX. 26 Gimnáziumaink a jövő évi tárgykiosztási tervet julius 10-ig, az óraren­
det aug. 20-ig küldjék fel az Ig.-tanácshoz.
41 4346—1904 IX. 26 A nyug. tanár a működő tanár helyettesítésével meg nem bizható.
41 4362—1904 IX. 26 A kollégiumok igazgatói együttes tanácskozásai.
41 3930-1904 ! IX. 26 A nem egyházi szolgálatban álló ref ‘tanítók vallásoktatási megbizhatása.
41 4302— 1904 IX. 26 A Zsin. törv. 30. §. értelmezése tárgyában.
41 4360—1904 IX. 26 A gimn. vallástani kézikönyvek engedélyezése körüli eljárás.
41 4621—1904 IX. 26 A vallásórák tananyaga a „Munkanaplók“-ba óránként beírandó.
42 4193— 1904 IX. 26 1 A lelkészek- a papilakásban lakjanak.
47 5215—1904 XI. 19 ! Tanítók államsegély nyugtái portómentes küldhetéséről.
49 5515— 1904 XII. 3 i Nagydisznódi uj szolgabirói járásról értesítés.
50 5660—1904 XII. 9 ! Az orsz közalapi adók beszolgáltatása tárgyában..
50 5603—1904 XII. 8 Ében Mihály „Mérték gyűjteménybe beszerzése tárgyában.
51 5696—1904 XII. 14 ítéletek felterjesztése fegyelmi ügyekben.
52 5441—1904 XII. 15 Dr. Molnár István „A váradi sorozás vagy a szeszes italok hatásai“
müvéről.
II. Püspöki rendeletek.
3 19—1904 I. 14 Statisztikai ivek közvetlenül a Közp. Statiszt. Hiv.-hoz küldendők.
3 43—1904 I. 19 Pályázati hirdetések szövege tárgyában.
35 1120—1904 VIII. 30 A segédlelkész kéréseknél követendő eljárás.
40 1233—1904 IX. 21 Segédlelkészek nem adminisztrálhatnak.
42 1380—1904 X. 12 Segédlelkészek kinevezéséről s állásuk elfoglalásáról való jelentés.
50 1730-1904 XII. 10 A lelkészi özvegy-árvák családkönyvei beküldése tárgyában.
50 1692—1904 XII. 13 A Névkönyvi adatok tárgyában.
 VII. Évfolyam. L-sŐ szám.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z KE R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
E lőfizetési felhívás.
Az „E rdélyi Protestáns L a p “ 1904. évi VII. év­
folyamára hirdetünk, kérünk előfizetést.
A lap programmja, hogy „tűköre legyen a hazai
protestáns, közelebbről református egyház, legközelebb­
ről pedig épen erdélyi ref- egyházkerületűnk életének;
visszhangja azoknak a törekvéseknek, melyek egyhá­
zunknak, egyházknrületünknek s ezek intézményei, szol­
gái és tagjai szellemi és anyagi előhaladását munkál­
ják és szószólója azon magasrendü feladatoknak, melyek
anyaszentegyházunknak, mint Isten országa orgánu­
mának, Urától és Fejétől elébe szabattak“: nem változik.
Ezekről a dolgokról, ha híveink nagy része meg
is elégszik annyival, mit hallomásból megtud, vagy a
napi lapok felületes ismertetéseiből s népies lapjaink
szűkszavú tudósításaiból olvashat: semmi esetre sem
lehet ez elegendő azoknak, kiket a közbizalom olyan
helyekre ültetett, a hol maguk közvetlenül, mint kor­
mányzók, intézők, sőt törvényhozók szerepelnek.
E gyházkerületi és egyházm egyei gondnokaink­
nak és képviselőinknek szakszerűen tájékozottaknak
kellene lenniök minden olyan egyházi kérdésben, mely­
nek intézése állásukkal járó lelkiismeretbeli kötelességük.
Más egyházkerületekben gyakran fordul elő az az
eset, hogy világi férfiak az egyházi ügyekben nemcsak
a legteljesebb jártasságot tanúsítják, hanem czikkeikkel
irodalmilag is irányítják az egyházi közszellemet.
Minálunk, ahol szervezetünk a világi elemnek pá­
ratlanul nagy befolyást enged egyházi ügyeink intézé­
sében, ez a helyes befolyás csak úgy lesz — a folyton
növekvő ellenkező irányú törekvésekkel szemben — to­
vábbra is fentartható, ha az illetők maguk, anyagi
buzgóságuk mellett, szellemi rátermettségüknek is fénylő
jeleit adják, mint régi nagy eleik.
Erre való előkészületüknek nélkülözhetetlen eszköze
lapunk, egyházkerületünk hivatalos lapja, a mely
egyházi kérdéseink megbeszélése mellett az egyházkor­
mányzat összes hivatalos rendeletéit is tartalmazva,
minden oldalú teljes tájékozást nyújt olvasóinak.
Ezért hívjuk fel gondnokaink, képviselőink stb.
becses figyelmét lapunkra, melyből ez alkalommal mu­
tatványszámot is küldünk, megrendeléseket kérve.
A lap évi előfizetési dija tekintetében azok szá­
mára, kik a lapot hivatalból járatni nem kötelesek, az
egész é vi díjnak, egy összegben előre beküldése
m ellett 1904. január 1-én kezdődő évtől kezdve, a
következő kedvezm ényeket léptettük életbe:
1. Gondnokoknak, egyházkerületi és
egyházmegyei képviselőknek, I. és II. o.
egyházak lelkészeinek............................... évi 10 K-ért.
2. 111. IV. o. egyházak lelkészeinek,
tanítóknak és egyházi tisztséget nem vi­
Kolozsvárt, 1904. ja n u á r 7.
Felelős szerKesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
selő világi híveinknek, egyházi egyesü­
leteinknek .................................................... évi 8 K-ért.
3. Filiáknak, szórványoknak, theolo-
gusoknak és általában tanulóknak évi 5 K-ért
fogjuk küldeni a lapot.
5 ily előfizető gyűjtője s az egész évi előfizetési
díjak egy összegben való beküldője ingyenpéldányt kap.
A feltétel be nem tartása a kedvezmény elvesztését
vonja maga után.
Espereseinket és lelkészeinket kérjük, hogy e ked­
vezményeket minél szélesebb körben köztudomásra hozni
szíveskedjenek.
A kiadóh ivatal.
! r = = - —
160 « —1904 .
Az ó-évet eltemettük; köszöntjük az újat.
Hálás szívvel köszöntjük. Nemcsak magunkért,
nemcsak a jelenért. Nemcsak azért, hogy a
Gondviselés kegyelméből meghosszabbittatott
számunkra földi munkálkodásunk ideje, örök
hazánkra való előkészületünk napja. Hanem a
régmúltért is. A megkezdett új esztendő hazai
protestáns egyházainkra különösen, de egész
magyar nemzetünkre nézve is — jubiláris esz­
tendő. A Bocskay-féle szabadságharcz kezde­
tének 300 esztendős évfordulója ez. Annak a
négy éves küzdelemnek, melynek az 1608-ban
beczikkelyezett bécsi béke vetett véget.
A múlt esztendő a Rákóczi esztendeje, a
kuruczok szabadságharczának 200 éves emlé­
kezetére szentelt év volt. Fog-e ez év ép oly
módon a Bocskay-éve, a hajdu-szabadsághar-
czok jubiláris esztendeje lenni? Az előkészü­
letek nem igen mutatnak erre. Pedig ha a tűz
utolsó fellobbanása és lassú kialvása méltó az
emlékezetre: nem kevésbé annak első kigyu-
lása. Ámde a Bocskay-féle felkelés sokkal vi­
lágosabban magán hordja e korbeli szabad-
ságharczaink vallási és felekezeti jellegét, sok­
kal márkánsabb vonásokkal hirdeti, hogy nem­
zeti szabadságunk és állami létünk megmen-
tője a protestantizmus volt, semhogy azt a
felekezeti féltékenykedés e napjaiban általáno­
 2 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 1. szám

san és egyetemlegesen elismerni, sőt kiemelni aklába tértek — helytartóitól vezetve — a nem­
hajlandók volnának a más táborbeliek is. zetek s a kinek kezeiből (értsd: pápák!) vették
Pedig a Bocskayval megindult s több mint a koronát és a fejedelmi pálczát“ . , s a ki
száz éven keresztül hoszszabb-rövidebb idejű mintegy újraszületik mindennap a papság ke­
megszakításokkal állandóan tartó és meg-meg- zei között a szent misében.“ E politikai és val­
újuló szabadságharczainknak, a felekezeteknek lási elvekkel misszionálnak a XX. sz. Carillói,
a nemzetállami törekvésekhez való viszonya Forgáchai, Pethe Mártonjai s a Básták és Bel-
tekintetében, olyan tanulságai és figyelmez­ giojosok csak alkalomra várnak, hogy a szent
tetései vannak, a melyek — fájdalom — nem­ missziókat a világi hatalom súlyosabb eszkö­
csak a múltra, de a jelenből következtetve, a zeivel is támogathassák, mint a vagyon, pénz
jövőre is — s ki tudja: talán nem is olyan és befolyás.
messzi jövendőre ?! — megszívlelendő jelensé­ Ily körülmények közt a protestánsoknak
gek. Ezek közt egyik legfontosabb, hogy a annál nagyobb kötelességük visszaidézni a né­
világuralmi ábrándok után futó katholicismus, pek emlékezetébe és hálásan köszönni meg a
mint a hierarchia által képviselt egyház, belső Kegyelmes Gondviselésnek azokat a férfiakat
természete szerint mindig azon népszabadság és azt a segedelmet, mely a XVII. sz. elején
ellen törő absolutismus támogatására vállalko­ a protestánsok vallásszsbadságával együtt, a
zik, a melytől viszont remélheti, hogy a lelki- magyar nemzet alkotmányát is megmentette,
ismereti szabadság elnyomására irányuló tö­ minél kevésbé látszik valószínűnek, hogy e
rekvéseiben őt fogja segíteni. S a mint az hálás kegyelet adóját a nemzet a maga egye­
absolutismus különböző jellege mellett is, egy­ temes egészében rój ja le.
mással való belső, lelki rokonságát egymás Eddig — tudtunkkal — a külső ünneplé­
külső támogatásában mutatja meg: úgy érvé­ sek tekintetében is csak annyi előkészület tör­
nyesül ez a népek függetlenségére törekvő tént, hogy a M. P. I. T. elhatározta, hogy a
politikai szabadelvüség s az ember lelki füg­ folyó évi közgyűlését Bocskay emlékezetének
getlenségéért harczoló lelkiismereti szabadság szentelve, a hajdúság városában Hajdú-Böször­
közti kölcsönös támogatásban. Innen, hogy a ményben fogja megtartani. Ezt azonban nem
protestántismus s annak egyházai egészben tarthatjuk elegendőnek. A Bocskay-korszak
mindenütt és mindenha a nemzeti független­ ünneplését külsőleg is általánosabbá kell tenni.
ség és népszabadság zászlóhordozói. Egy megállapítandó közös napon fel kell ele­
Nem kívánunk most részletesebb párhu­ venítenünk ez idők emlékezetét minden gyü­
zamot vonni hazánk állami és felekezetközi vi­ lekezetünkben, minden rangú és rendű isko­
szonyai tekintetében a XVII. és XX. sz. kez­ lánkban ünneppel kell megemlékeznünk róla
dete között. Külsőleg nagyon különböznek; de s minden, akár hivatalos, akár társadalmi intéz­
a politikai és vallási tendentiák s a kettőnek ményünkben kifejezésre kell juttatnunk ezt a
titkos belső szövetsége s ebből folyó külső mi jubiláris esztendőnket. Megfelelő módon,
viselkedése nagyonis hasonlít a 300 év előttire. főleg a zsinat megnyitása alkalmával, a mikor
Az „összbirodalom“ absolutisztikus gondolata is egy egyetemes protestáns nagygyűlést kel­
megint kisért a Lajtán túlról; a monarchia kül­ lene rendeznünk a zsinat székhelyén — Buda­
ügyminisztere úgy beszél az általa képviselt pesten, a melyről igy az egész ország köny-
államokról, mint „katholikus államokról“, ide­ nyebben vehetne tudomást.
haza pedig a „Regnum Marianum“ számára De tegyék meg az egyes egyh. kerületek
toborozzák megdöbbentő eredménnyel a har- is e téren a magukét. A hivatalos szervek
czosokat. Az „erdélyi püspök“ mint egy II. mellett különösen az Egyházi Értekezletek
Náprágy Demeter Balázsfalvával folytat tanács­ társadalmi mozgalmak által. Az erdélyi Érte­
kozásokat „Erdély új szerezésének terve“ fe­ kezletnek épen kedvező alkalom lesz, hogy
lett. Újévi körlevelében a kettős absolutismus közgyűlését Kézdivásárhelyen tartva, felújítsa
elveit csepegteti a lelkekbe, midőn hirdeti, az azon egyh. megyébe tartozó, Léczfalván
bogy „kötelesek az alattvalók mindabban en­ 1600. október 25-én megkezdett, úgynevezett
gedelmeskedni a világi hatalmasságnak, a mi „léczfalvi congregatiou emlékezetét. S ilyen em­
nem ellenkezik az Isten törvényeivel. Az ál­ lékei bizonyára minden kerületnek vannak.
lamkormányzói hatalom ugyanis épen azért, Próbáljuk meg ez alkalomból valami élő em­
mert az isteni hatalom származéka (értsd: a lék ügyének előbbvitelét is, pl. talán a Calvi-
pápaság adománya!), az emberinél mindig na­ neumét.
gyobb méltósággal van felruházva. . Az en­ De a külső ünneplések mellett próbáljuk
gedelmesség megtagadásának tehát csak egy meg igazán belső jubileumokat tartani. Az ün­
oka lehet, — ha olyasmit követelne az embe­ neplések zaja elmúlik; nekünk pedig mara­
rektől, a mi a természeti törvénnyel és a po­ dandók kellenek. Mi lett volna a Bocskay-
zitív isteni törvénnyel (értsd: kath. dogmák!) korszakkal olyan belső hitélet s oly laza egy­
nyíltan ellenkezik.“ A két absolut hatalom kö­ házi-tudat mellett, mint ma ?! Bizonyára, ma
zül azonban „a világnak fényt nem a trónok ad­ nem lenne kinek és mit ünnepelni! Azt a cso­
nak. hanem. a jászol szülötte, kinek dás korszakot csak egy élőhitében gazdag,
 1. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
hitéért, egyházáért minden földi jót, még az
életet is áldozni kész nemzedék tudta meg­
csinálni. A múlt emlékein való elmerengés,
vagy akár azoknak ostentativ zajos ünneplése
sem fog minket a hanyatlástól megmenteni.
Hiszen úgyis az a legfőbb bajunk, hogy csak
a múlt emlékein élődünk, utódainknak pedig
ily emlékeket nem igen hagyunk. Protestáns
hitünk és hazaíiságunk belső igaz kapcsolatát
talán az unalomig hangoztatjuk, de mig egy­
felől a mélyebb tekintet előtt nem titok már,
hogy sok esetben a hazáért inkább dikciózunk,
mint önfeláldozóan, zajtalanul dolgozunk: ad­
dig másfelől annak is kevés nyomát látjuk,
hogy hazaíiságunk tetterejét és eredményes
munkáját hitünk mélysége és belső munkája
által igyekeznénk fokozni. E tekintetben a ju­
biláns esztendő sok komoly tanulsággal int
bennünket.
S ebből kifolyólag egy másikkal is. A
Bocskay korszak protestáns többsége — fáj­
dalom — ma már nincs meg hazánkban. De
a protestántizmus, mint elv és vezető szellem
ma is érvényesül hazánkban és állami életünk
vezetésében. Istennek hála! úgy protestáns,
mint gyakran kath. vallásu s ezek közt a leg­
értékesebb államférfiainkban. Ma ezek mint
„liberálisok“ állanak szemben a reakczionárius
ultramontánizmussal. Mi lett volna, ha akkor
a visszavonás megosztja vala őket? Nemde,
az ellenfél könnyű diadalma s az igaz ügy
bukása. Ez az intelem hozzánk, a mi korunkhoz
is szól. A legfőbb veszedelemmel szemben el
kell némulniok a kicsinyes torzsalkodásoknak
s várniok kell a kieiégittetéssel még a másod-
harmadrendű elvi különbségeknek is. Összetar­
tás: ez kell, hogy a jelszó legyen most minden
liberális magyarra nézve. S főleg most, mikor a
magyar protestantizmusnak egy új alakban
való mentési-akcziójáról van szó s ez által a
magyar nemzet és állam korszerű megerősí­
téséről. A protestáns lllésházynak és Bocskay-
nak ma egy csapáson kell járniok. A Kossuth
lelkesedésének a Széchenyi reálismusával és
Deák bölcsességével. A kicsinyek pedig ne
akarjanak nagyok lenni, mikor mindenkitől
azt a nagyságot várjuk, hogy saját kicsinysé­
géről le tudjon mondani s magát a vezérek­
nek alárendelni. Lehet, hogy már él a jövő
Bethlen Gábora, de annak idején Bethlen Gá­
bor is a Bocskay táborába állott — közkato­
nának. — Nem kell félni; eljön még az ő
ideje is ; — de csak úgy, ha előbb sikerül
Bocskaynak győzelmet aratni, — megkötni a
bécsi békét.
Azért az új, e jubiláris esztendő hozza vissza
régi protestáns erényeinket is. Akkor leszen
áldott és eredményes! Adja Isten, hogy úgy
legyen!
Nagy Károly.
3
A magyarországi evangéliom szerint
reformált és ágostai hitvallású evangélikus egyházak vé­
leménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról.
Összeállította: az ev. ref. egyetemes konvent s az ág. ev.
egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat kö­
zösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottsága, a Budapesten
1903. november 19-én tartott közös gyűlésében.
(Folytatás.)
Hiába ösmerte el azután a Curia 31. sz. döntvé­
nyének indokolásában, hogy a protestánsok az 1790
—91. évi 26. t.-c. által a kath. egyház joghatósága
alól teljesen feloldattak és a kath. lelkésznek teljesí­
tett párbérszolgáltatások alól feltétlenül felmentettek.
Hiába hangsúlyozza továbbá, hogy a törvényhozás­
nak utóbb említett határozott nyilatkozataival szem­
ben ki sem fejlődhetett oly általános jogszokás, mely­
nek alapján a párbér, tekintet nélkül a parochialis
kötelékre, ingatlanokhoz kötött dologi teher termé­
szetét vette volna fel, mert ezen igen helyes és meg­
dönthetetlen érvek előrebocsátása után, kijelentette,
hogy ezen általános elvi szempont nem zárja ki azt,
hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más
jogalkotó tények folytán ingatlanokhoz kötött dologi
teherré nem válhatott és hogy a fent kifejezést nyert
általános elv nem áll útjában annak, hogy a íenforgó
külön jogcimnél fogva, a parochialis kötelékhez nem
tartozók is a kath. lelkészt illető párbér fizetésére,
vagy kiszolgáltatására köteleztessenek.
A Curia ezen kijelentése adta meg a jogalkotó
tényt, a külön jogcímet a kath. papságnak arra, hogy
a kanonika vizitációról felvett jegyzőkönyvet szerző­
désnek minősítse és a szokást, a párbérfizetési kö­
telezettséget megállapító ténynek vitassa, holott a
Curia ugyanezen döntvényében kimondotta, hogy az
magában véve, hogy egyes helyeken, a vizitáció ka­
nonika feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy
telek után szolgáltaik ki, nem képez alapot arra,
hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon
nyugvó dologi tehernek tekintessék és kimondotta,
hogy a törvényhozásnak határozott nyilatkozataival
szemben, ki sem fejlődhetett oly gyakorlat, amelynek
alapján a párbér, tekintet nélkül a parochialis köte­
lékre, ingatlanokhoz kötött dologi teher természetét
vette volna fel.
A kir. Curia abban tévedett, hogy a párbért
magánjogi kötelemnek vette, amely keletkezhetik
szerződés, végrendelet vagy más (?) jogalkotó tény
alapján. Téves ez a felfogás, mert a párbér a paro­
chialis köteléken, mint közjogi természetű társasvo­
natkozáson alapuló szolgáltatás, mely a parochjabe-
lieket ezen minőségüknél fogva terheli. (Timon Ákos,
A párbér Magyarországon. Budapest, 1885. 342. 1.)
A párbér tehát közjogi szolgáltatás, és mint ilyen,
magánjogi szerződés tárgya nem is lehet. Úgy mint
egy magyar honos nem köthet jogérvényes szerző­
dést egy osztrák adóhivatallal, hogy ő és örököse
kötelesek lesznek egy osztrák község adójához éven­
ként ennyi meg ennyi koronával évenként hozzájá­
rulni, a protestáns ember sem köthet érvényes szer­
ződést aziránt, hogy ő, aki a katholikus parochiához
nem tartozik, a katholikus lelkésznek vagy tanítónak
párbért fog fizetni Ha pedig ezt a szerződést katho­
likus ember kötötte, nem megy át a kötelezés a pro­
testáns örökösre, mert a kötelezettség önmagától érte­
tődő feltétele a parochialis kötelékhez való tartozás.
Figyelembe veendő továbbá az is, hogy ha a
párbérkötelezettséget magánjogi szerződésre alapít­
juk, akkor a szerződés csak a szerződő felet és an­
nak örököseit kötelezi. Már az sem állhat meg, hogy
valaki az örökösök örököseit is a végtelenségig kö­
telezze egy járandóság teljesítésére. Az pedig épen
nem tartható fenn jogi alapon, hogy a szerződési
theoria felállításával, a szerződés teljesítését oly har­
 4 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
madik személyektől lehessen követelni, akik a szer­
ződő télnek nem is örökösei.
Ebből az útvesztőből a követelőket kisegítette a
dologi teher theoriája. Azt vitatják, hogy miután a
párbérkötelezettség, a canonica visitatióról íelvett
jegyzőkönyvben telkenként állapíttatott meg, a tel­
kek vannak kötelezve a szolgáltatásra s igy a köte­
lezettség a telken mint dologi teher nyugszik.
A magyar magánjog kétségtelenül ismer olyan,
a telken nyugvó magánjogi dologi terheket, amel3'ek
telekkönyvi bekebelezés nélkül is megállanak, de
ezek keletkezéséhez szükséges, hogy azok vagy tör­
vényen, vagy jogszokáson alapuljanak. Ilyen terhek
például a szőlődészmaváltság, a maradványföldekért
fizetendő válts ág, a vizszabályozási tartozások stb.
Jogszokáson alapulnak nagyrészt az úrbéri tartozá­
sok és kir. kisebb haszonvételek. Ahoz azonban, hogy
egy magánjogi szerződésen, vagy végrendeleten, te­
hát magánjogi cimen alapuló tartozás, mint dologi
teher megálljon, a telekkönyv behozatala óta okvet­
lenül szükséges, hogy a telekkönyvben bekebelezve
legyen. Nyilvánvaló tehát, hogy a m. kir. Curia csak
növelte a zavart, midőn szerződésen, végrendeleten
és más jogalkotó tényen alapuló párbérkötelezettsé-
get, nem a parochiális kötelékhez tartozó személyek
ellen is érvényesíthetőnek mondott.
A mi jogalapunk a törvény. Az 1790—91. évi 26.
t.-c. 6. §-a a párbért és hasonló szolgáltatásokat fel­
tétlenül megszüntette, kimondotta azt is, hogy az
evangélikusok ezentúl ilyen szolgáltatások teljesíté­
sére nem kötelezhetők, tehát szerződések, vagy más
jogalkotó tények, vagy az állítólagos dologi teher cí­
mén sem. A szokás, mint jogalkotó tény ezen tör­
vénynyel szemben figyelembe nem jöhet, mert amint
a Curia idézett 31. sz. döntvényében helyesen kifej­
tette, a törvény világos nyilatkozatával szemben ér­
vényes jogszokás nem is keletkezhetett.
A közigazgatási hatóságoknak és bíróságoknak
a párbér kérdésében követett törvénytelen eljárásá­
nak megszüntetése tulajdonképen nem szorulna tör­
vényhozási intézkedésre, mert hiszen nem kellene
egyebet tenni, mint a meghozott törvényt végrehaj­
tani, de miután a Curia hivatkozott döntvényeiben a
törvényt helytelenül magyarázta és ezen curiai dön­
tés támpontul szolgál további visszaélésekhez: szük­
ségessé vált, hogy a törvényhozás, mint a törvény
legilletékei. ebb magyarázója, az 1848. XX. t.-c. vég­
rehajtását szabályozó törvényben határozottan ki­
mondja, hogy a lelkész és tanitó, a más vallásu
egyénektől párbért semmiféle jogcímen nem köve­
telhet.
B) A keg y ú r ágból folyó szolgáltatások.
Magyarországon, sajnos, még mai napság is ér­
vényben áll az a jogszabály, hogy az úgynevezett
kegyur, tekintet nélkül hitvallására, tekintet nélkül
arra, hogy valamely birtoknak nem mint örökös, ha­
nem mint készpénzen vásárló jutott birtokába: kö­
teles a róni. kath. egyház személyi és dologi kiadá­
saihoz hozzájárulni, sót sok helyütt azokat kizárólag
sajátjából íedezni. Hogy ezen sérelmes állapot az
1848. évi XX. t.-c. 2. §-ban kimondott elvvel hom­
lokegyenest ellenkezik, azt kimutatnunk nem kell.
Midőn tehát az 1848. évi XX. törvénycikk vég­
rehajtását kívánjuk, követeljük a kegyurasági vi­
szonynak megszüntetését, még pedig oly módon,
hogy az ebből eredő jövedelemíogyatkozás kárpót­
lása kizárólag azon vallásíelekezet híveire hárittas-
sék, amelynek egyháza a kegyúri jog megszüntetése
folytán elvesztett jövedelmet élvezte.
A kegyurasági viszonyból kifolyó terhek nem­
csak jogtalanok, hanem gazdaságilag is súlyosan ter­
helik a magyar földbirtokot, és különösen erősen
igénybe veszik a magyar városok évi költségveté­
sét, amelyhez természetesen a protestáns lakosság
1. szám.
is hozzájárulni köteles. — A városok ezen kegyúri
terhek viselése alatt görnyedvén, a katholikus egy­
ház céljain kivül más culturális célokra alig képesek
valamit fordítani, holott a segélyezésben az 1868.
évi 53. t.-c. 23. §-a értelmében igazságos arány sze­
rint minden ottan létező vallásfelekezet részesí­
tendő lenne.
(Folyt köv.)
igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1903. decz. 29.
Elnökölt: br. Bánffy Dezső, egyhker. főgondnok. Je­
len voltak: dr. Bartók György, püspök, Kenessey Béla,
főjegyző, Becsek Lajos, br. Bánffy Ernő, Incze Gerő, Sán­
dor János, Váró Ferencz, dr. Sárkány Lajos, Lészai Fe-
rencz, dr. Vályi Gábor ig.* tanácsosok és a hivatalnokok.
Elnök aa. az ülést megnyitván, kijelölte az előadók
sorrendjét, melyszerint előbb a tanügyi, azután a számvevői
és végűi a közigazgatási tárgyak nyernek elintézést.
E sorrendben tárgyaltattak és elláttattak a következő
ügyek :
A novemberi közgyűlés elébe terjesztett tanügyi je­
lentésben s az erre vonatkozó bizottsági előterjesztésben
felvetett igen fontos tanügyi kérdéseket egyenként tár­
gyalta az igazgatótanács és részint megfelelő intézkedé­
seit megtette, részint áttette tanulmányozásra az egyház­
kerületi tanügyi bizottsághoz.
A bölöni és kisilyei ev. ref. iskolák községi jellegűvé
változtatása engedélyeztetett Az iskolai év két félévre
osztása alkalmából felmerült az az indítvány, hogy a fél­
évenkénti vizsgálatok rendezésével kellene könnyíteni a
tanulók terhein, de a véleményező elöljáróságok egyhan­
gúlag az évvégi vizsgálatok mellett nyilatkoztak s igy a
kérdés napirendről levétetett.
A zilahi kollégiumban tanuló gör. kath. és gör. ke­
leti vallásu tanulók nem részesülnek magyar nyelven val­
lásoktatásban, a mire vonatkozólag az elöljáróság megtett
intézkedéseit jóvá hagyólag tudomásul vette az igazgató-
tanács.
A kolozsvári kollégiumnál megüresedett br. Bánffy
Dániel-féle ösztöndíj Zoványi Pálnak ítéltetett.
Felmerült eset alkalmával megvitatta az ig.-tanács,
hogy a vallástanárokat szakszerüleg helyettesithetik-e
ideiglenesen olyanok, akiknek nincsen megfelelő képesí­
tettségük s megállapította, hogy kívánatos, hogy minden
tárg}^ helyettesítése lehetőleg szakszerű legyen, ezt szokta
is ellenőrizni az igazgatótanács a felmerülő esetek alkal­
mával, de elvi határozat hozatalának szüksége fenn nem
forog.
Veres Gábor, tanítóképző intézeti ének-zenetanító ren­
des tanítói illetményei 1903. szeptember 1-től folyósittattak.
A tanítóképző intézet tanári testületé új helyi tanter­
vet dolgozott ki, mely az állami tantervet a mi vi­
szonyainkhoz alkalmazta. A terv véleményezésre áttétetett
az egyházkerületi tanügyi bizottsághoz és egyidejűleg
felterjeszteíett az egyetemes konventhez. A tanítóképző
második gyakorló zongorájára megszavaztatott 820 korona.
Az ide vonatkozólag beérkezett vélemények alapján
kimondotta ig.-tanácsunk, hogy az ürességben levő kán­
toriamtól állomások képesített nőkkel is betölthetők, ha az
ehközség úgy határoz és előre bejelenti a főhatóságnak.
Számvevői előterjesztés alapján, kisebb módosítások­
kal, jóváhagyta ig.-tanácsunk a székely udvarhelyi, nagy-
enyedi, marosvásárhelyi, sepsisztgyörgyi és szászvárosi
kollégiumok: továbbá a dési, kézdivásárhelyi, sepsiszt­
györgyi, nagyenyedi és szászvárosi ehközségek, valamint
a kolozsvári szeretetház, a theol. fakultás és az Ilyés-alap
1904. évi költségelőirányzatait.
Sörcsei Vincze zágoni lakos és földbirtokos 1400 ko­
ronás alapítványát hálás köszönettel fogadta el igtaná-
csunk.
A lelkészek és tanárok mellékfoglalkozásait igtaná-
csunk újabb szabályozás alá óhajtván venni, körrendele-
tileg felhivattak az érdekeltek, hogy mindennemű mellék-
foglalkozásaikat. 1904. jan. 31-éig, annál is inkább je­
lentsék be, mert a bejelentés elmulasztása fegyelmi vét­
ségnek fog tekintetni.
Kemény István varsolczi lelkész, indokolt kérésére
megengedtetett, hogy a lelkészi teendőkben való segédke-
zésre káplánt tarthasson.
 1. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Gróf Teleky József úr amaz értesítése melyszerint
a Br. Radák Ádám-féle végrendeletben az ev. ref eház-
községek részére rendelt hagyományokat 1904. január hó
folyamán kifizeti — megnyugtató tudásúi vétetett.
Szilvássy Béláné, szül. Gróf Wass Antónia, 200 ko­
ronás alapítványt tevén megboldogúlt unokája : Br. Bor­
nemissza Dudi emlékezetére, ez összeg köszönettel elfo­
gadtatott és a szeretetház javára beútaltatott.
A brassói segédielkészi állás szervezése tárgyában
jóváhagyta igtanácsunk a kiállított dijleveleket, elrendelte
a kápláni állás betöltése iránt intézkedést és megadta a
kellő fölvilágositást a központi államsegély megvonása
fölött támasztott aggodalmakra.
Bürkösi ehkÖzségünk indokolt kérésére, az ehközség-
gel szemben fennálló 454 korona perköltség-követelésünk,
részben a szászkövesdi eházközség tőkéje, részben pedig
az államsegélyi alap terhére leíratott.
A nagyenyedi ehközség ismételt előterjesztése alap­
ján sem járulhatott hozzá igtanácsunk a lelkészi állások
javadalmának emeléséhez, de ajánlotta az ehközségnek,
hogy papi javadalmait a korpótlék rendszer alapján ren­
dezze.
Dési ehközségünk amaz elhatározása, melyszerint a
közelebbi püspöki látogatás emlékére 200 korona alapít­
ványt tett a szeretetház javára — örvendetes tudomásúl
szolgált.
A Csíkszeredái körlelkész által bejelentett vallás-sé-
relmi ügynek egyfelől az egyetemes konventhez, másfe­
lől a minisztériumhoz való bejelentése elhatároztatott.
A küküliő-széplaki állami iskola tanítója megtagad­
ván szerződésszerű kántora kötelességeinek végzését, az
illetékes kir. tanfelügyelő fölkéretett arra, hogy szerződé­
sünknek érvényt szerezzen.
(Vége köv.)
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
Kálvin J á n o s : A keresztyén vallás alapvonalai. Fordította
Nagy Károly. Kiadja a Magy. Prot. Irodalmi Társaság. Nagy
S°. I—XXXVI.+ 1—455. Budapest, 1903. Ára 6 korona.
Magyar prot. theologiai irodalmunk egy örökbecsű
munkával gazdagodott. Kálvin János: „Institutio religionis
christianae“ czimű, alapvető munkája magyar fordításával.
Az 1903. év prot. theologiai irodalmának kétségtelenül ez
a legbecsesebb produktuma. Sokáig vártunk r á ; de végre
kezeink között van, s termékenyítheti lelkeinket a nagy
Kálvin e nagy alkotása. 1624. óta, a mikor Szenczi Molnár
Albert kiadta Kálvin Institutióját, nem szólalt meg Kálvin
magyar nyelven közöttünk. A Szenczi-féle fordítás is rész­
ben úgy elfogyott, részben úgy elavúlt, hogy bátran azt
mondhatjuk: nem volt magyar Institutiónk.
Annál inkább örülhetünk, hogy végre valahára Lut­
her és Melanchton mellett Kálvint is magyar nyelven ol­
vashatjuk. 1900-ban, a Luther-Társaság kiadásában Me­
lanchton FüiÖp Apológiája, 1902-ben, a M. P. I. T. kiadá­
sában Luther Márton három alapvető munkája, most pe­
dig, szintén a M. P. I. T. kiadásában, Kálvin János
Institutiója látott napvilágot. S a reformáczió klasszikus
műveinek magyar kiadása, ha Isten segít bennünket, még
folytatódni is fog. A Luther-Társaság épen ez évben ha­
tározta el, hogy a reformátorok iratait egymásután lefor-
dittatja és kiadja; a M. P. I. T. választmányához ajánlat
érkezett, a mely a Zwingli „Az igaz és hamis vallásról“ ez.
művét szándékszik magyarra átültetni.Ezután reménységünk
lehet arra, hogy a reformáczió korának alapvető irataiból
nehány év múlva egy kicsiny, de értékében megbecsülhetet­
len könyvtár fog rendelkezésére állani, nemcsak a lelkész­
nek, hanem az egész intelligens protestáns közönségnek is.
A reformáczió kora nagybecsű műveinek kiadására
irányuló eme törekvésben én igen sok vigasztalót látok
jelenlegi nehéz viszonyaink között. Látom benne legelső
sorban is azt az önbeismerést, hogy a miképen elernyedt
keresztyéni valláserkölcsi életünk regenerálása végett a
bibliához, a Krisztushoz kell visszatérnünk, akképen az el­
halványodott, kihamvadt egyházi öntudat elevenitését, fel­
élesztését meg azoknál a nagy alakoknál kell keresnünk,
a kik Isten igéjének nemcsak avatott magyarázói valának,
5
de tanításaikban bámulatos határozottsággal tudták meg­
rajzolni ama vonásokat is, a melyek az evangéliumi ke-
resztyénséget a meghamisított keresztyénségtől elválaszt­
ják, és a melyek, míg keresztyéni szeretettel ölelkeznek
össze abban, a mi egyező, másfelől jellegzetesen mutatják
fel az eltéréseket és tisztán megkülönböztető karaktert
kölcsönöznek mind a tanításnak magának, mind mindazok­
nak, a kik azt, mint meggyőződésük szerint igazat, lei­
kökbe befogadták.
Látom továbbá, mint vigasztaló tényt, hogy ez az ön­
beismerés nemcsak tétlen bünbánat, hanem új életnek és
erőnek forrása is arra nézve, hogy felnyitván a reformá­
torok porlepte kapcsos könyveit, olvassa, tanulja azokat
és hozzáférhetőkké tegye mindeneknek. Mert nem elég,
hogy e jellegzetes műveket csak egyes beavatottak, vagy
épen a papok ismerjék. Ismerniük kell azokat az egyház
Összes tagjainak; mert nem egyes beavatottak, sem nem
a papok alkotják az egyházat, hanem az összes hívek, s
az egyház karakterének, mint pecsétnek, be kell vésve
lennie minden egyháztag leikébe, ha azt akarjuk, hogy
karaktere legyen az egyháznak és egyházi öntudatuk, hit­
hűségük, áldozatkészségük a híveknek.
Ennélfogva a legnagyobb örömmel üdvözlöm Kálvin
Institutiója magyar fordítását, és hálás elismeréssel adó­
zom mindazoknak, a kik annak megjelenhetését elősegí­
tették. Illesse elismerés legelső sorban néhai Szász Domo­
kos püspököt, a ki még 1898-ban 2000 koronás alapítványt
tett a Magy. Prot. írod. Társaságnál, azzal a rendeltetés­
sel, hogy az, mint forgótőke, theol. tankönyvek és tudo­
mányos theol. irodalmi művek kiadására, legelső sorban
pedig Kálvin Institutiója első kiadásának magyar nyelvre
fordítására használtassék. Illesse elismerés magát a fordí­
tót: Nagy Károlyt, a kolozsvári ref. theol. fakultás taná­
rát, a ki a fordítást szakavatottsággal, az eredeti szöveg
klasszikus tömörségének nehézségeivel szerencsésen meg-
küzdve végezte és oly világos, minden mélységei mellett
is könnyen olvasható magyar Institutiót adott kezünkbe,
a melyen alig-alig vehetjük csak észre, hogy nem egy
eredetileg magyar nyelven Írott, hanem fordított munká­
val van dolgunk. Ebben az érdemben, a fordítóval együtt
osztoznak bizonyára a fordítás revideálói: dr. Bartók
György püspök és Eross Lajos debreczeni theol. akad ta­
nár is, a kik, a mint látszik, a legodaadóbb gonddal igye­
keztek arra, hogy Kálvin klasszikus latinságú műve olyan
érthető és szép magyarsággal szólaljon meg közöttünk,
hogy necsak ne szégyenkezzünk miatta, de mintegy pél­
daképen is állíthassuk minden fordító elé. S illesse elis­
merés Magy. Prot. Irodalmi Társaságunkat és annak ve­
zetőit, hogy e becses munka megjelenését erkölcsi és
anyagi támogatásukkal elősegítették. Luther három alap­
vető munkája után' ime Kálvin Institutiója Irodalmi Tár­
saságunk kiadásában ! Drága ajándék mind a kettő pro­
testáns theologiai irodalmunknak és a prot. nagyközönség­
nek ! Hálás köszönettel vesszük őket; de egyszersmind
azzal a reménységgel is, hogy ezek csak első kötetei an­
nak a becses könyvtárnak, a melyet Irodalmi Társaságunk
a reformáczió kora alapvető műveiből össze fog állítani
számunkra!
A magyar Kálvin Institutio, a melynek megjelenését
üdvözlöm, nem olyan természetű munka, a melynek bírá­
latába vagy részletes ismertetésébe kellene bocsátkoznom.
Bírálatot mondott a felett már 367 esztendő, a mikor szinte
symbolikus tekintélyre emelte. Ismertetése pedig azokra
nézve, a kik végig tanulmányozták az eredetit: felesleges;
azokra nézve pedig, a kik még sohasem olvasták: nem
szabad. Kálvin Institutiójának nem ismertetésre van szük­
sége, hanem arra, hogy szorgalmas, odaadó áttanulmá­
nyozás mellett megismerje minden magyar kálvinista. Azért
csupán a külső ismertetésre szorítkozom, a mikor meg­
jegyzem, hogy a magyar nyelven megjelent Institutio a
legelső, 1536-diki latin kiadásból fordittatott, a mely alap­
ját képezi annak az Institutiónak, a mely 1539-ben, 1543-
ban, 1545-ben, 1550-ben, 1553-ban, 1554-ben ismét meg­
jelenve és Kálvin által folytonosan bővíttetve és rendsze­
resebbé tétetve, az 1559-diki utolsó kiadásban érte el tö­
kéletessége klasszikus fokát. Az Institutiónak a most meg­
jelent magyar fordítása tehát tulajdonképen csak mintegy
ötödé az 1559-diki és Szenczi Molnár Albert által 1624-
ben lefordított Institutiónak. De ha csak egy ötödé is an­
nak, mégis világosan mutatja a 27 éves Kálvin hatalmas
szellemét és természetesen költi fel a vágyakozást ben­
nünk, hogy megismerjük a teljes Institutiót is, a mely­
ben ez a hatalmas szellem összes kincseit tárja elénk.
 6 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
A fordító egy előszót csatolt a munkához, a mely­
ben a fordítás történetét ismerteti ,* majd pedig egy beve­
zetést ad, a mely az Institutió keletkezését, beosztását,
tartalmát, az Institutió fejlődése történetét és az utolsó ki­
adás beosztását és tartalmát ismerteti. A bevezetés maga
egy értékes tanulmány és nagyban elősegíti az egész
munka áttekintését, megérthetését és könnyebb olvasásai
Becses a fordítás függeléke is, a melyben a fordító egy­
felől a tárgyalt kiválóbb tételek regestrumát adja, megje­
lölve nemcsak a magyar fordításnak, hanem az eredeti
latin szövegnek és a Baum—Cunitz—Reuss-féle latin ki­
adásnak is megfelelő lapszámait; másfelől pedig sorozatba
állítja a munkában magyarázott, vagy legalább is idézett
bibliai helyeket, jelölve ama lapokat is, a melyeken az
illető bibliai helyek emlittetnek.
Végül, a fordítónak az előszóban foglalt amaz indít­
ványát illetőleg, hogy a munka esetleges tiszta jövedel­
méből egy „Kálvin irodalmi alaptt létesittessék és abból
az idők rendjén Kálvin művei, s legelső sorban az Insti-
tutió 1559-diki kiadása adassanak ki, csak azt jegyzem
meg, hogy bár adná az Isten, hogy azt meg is valósíthas­
suk. Ehhez azonban az kell, hogy a jelen kiadásból olyan
tiszta jövedelem halmozódjék össze, hogy a nagy czélnak
legalább is mag\át képezhesse. Ehhez megint az kellene,
hogy ne legyen egyetlen lelkészi könyvtár s egyetlen in­
telligens kálvinista hajlék sem, a melyből Kálvinnak ma­
gyar nyelven megszólaltatott Institutiója hiányozzék. Szé­
gyen is volna, ha hiányoznék!
(„Prot. Egyh. és Isk. L a p “-bői.)
TARCZA.
Az ember.
(1. M őz. II. 5—25.)
( ZiiteJ K. nyom 'n irta: ifj . P é te r Károly.)
A biblia első fejezete — melyet a múlt alkalom­
mal tárgyaltunk * — az ember teremtésével záródik.
A Il-ik fejezet (az 5. verstől kezdve) még egyszer
elbeszéli az ember teremtését s a Ill-ik tovább foly­
tatja az első emberek történetét a paradicsomból
való kiüzetésöldg. Ez a két utóbbi fejezet egy ösz-
szefüggő elbeszélés, a mely — tekintélyes irásma-
gyarázók nézete szerint — egy második teremtés
mondának tekinthető.
Csak egy futó pillantást kell vetnünk az I. és II.
fejezetben lévő elbeszélésekre s azonnal észrevehet­
jük, hogy itt két különböző és egymástól független
teremtés mondával van dolgunk. Az első — mint
láttuk — Káldeából ered és igen régi; a második
szintén régi, de mégis ifjabb az elsőnél s tisztán
izraelita ered'tü. Már külső alak (irály) tekintetében
is lényeges eltérés van közöttük. Az első elbeszé­
lésben ugyanis a teremtő „Elohim“-nak van nevezve
(amit Károli „Isten“-nek fordít), mig a másodikban
„Jáhve“ vagy Jehova a neve (ami magyar bibliánk­
ban „Úr“-nak, illetőleg „Úr-Isten“-nek van fordítva).
De még szembetűnőbb a tartalomban mutatkozó kü­
lönbség. Az első teremtésmonda szerint a világ idői
rendben, fokozatosan fejlődik ki az alaktalan és élet­
nélküli ősanyagból s legutoljára jön létre az ember.
A második elbeszélés mitsem tud e fokozatos rend­
ről; itt az ember nemcsak fenségénél fogva, de idői-
leg is első teremtménye Istennek; az állatok utána
és csakis érette teremtetnek. Ezen elbeszélés kezdő
részlete helyes fordításban igy hangzik: „A mikor
az Úr Isten a földet és az eget alkotá, de semmiféle
mezei növény sem vala a földön és még semmiféle
mezei fű nem hajtott ki (mert az Úr Isten még nem
bocsátott vala esőt a földre és ember nem vala, aki
a földet mívelje, azonban köd emelkedett ki a föld­
ből és mégnédvesité a föld egész színét) akkor al­
* Lásd az Érd. Prot. Lap 1903. évf. 486. 1.
1. szám.
kotá az Úr Isten az embert a föld porából és lehelle
orrába életnek lehelletét. így lön az ember élővalóvá.“
Tehát nem párosával jelenik meg az ember a földön,
mint az első fejezetben olvassuk, hanem először csak
a férfi áll elő s nem is az Úr teremtő szavára jön
létre, mint amott, hanem Isten a föld porából, agyag­
ból gyúrja őt és az orrán beíűjt lehellete által ele­
veníti meg. Aztán egy kertet plántál az ember szá­
mára s abban mindenféle fát növel. Az embernek
most már van tápláléka és kedves lakóhelye, de
egyedül áll a világon, minden élő lény nélkül. „Ak­
kor alkota az Úr Isten a földből mindenféle mezei
vadat és mindenféle égi madarakat és elvitte az em­
berhez, hogy lássa miként nevezi el.“ Az ember
egymásután nevet ad az állatoknak, azaz névszerint
beszél hozzájok, de az állatok nem felelnek, mert
nem értik őt. És az ember — noha élő lények veszik
körül — még most is egyedül érzi magát, mert azok
között „magához hasonló társat nem talált vala.“
Azért Isten mély álmot bocsát az emberre, kivesz
egyet oldalbordái közül s abból alkotja az asszonyt,
a ki csontjából való csont és testéből való test. így
nyer az ember Istentől segítő társat, egy neki meg­
felelő lényt: egy nőt.
„Milyen érdekes a különbség a két elbeszélés
között. Az első oly emelkedett, oly fenséges. Isten
csak szól — és megvan! A második oly plasztikus,
oly emberies, ennélfogva oly világos, oly egyszerű
és annyira vonzó! Az első mit sem tud ama gyön­
géd, benső viszonyról a férfi és nő között, a máso­
dikban a teremtő fűzi őket össze segélyéül és tá­
maszául egymásnak. Amott ki vannak téve a puszta,
sivár földnek, hogy éljenek meg, a mint nekik tet­
szik; itt Isten egy mindenféle pompával és gyönyör­
rel kínálkozó kertet plántál számukra és abba he­
lyezi őket. Amott szó sincs Istennek az ember neve­
lésére irányuló tervéről, itt pedig egy tervvel talál­
kozunk, amely arra irányul, hogy az ember, fejlődé­
sével kapcsolatban, rendeltetésének czéljához is kö­
zeledjék. “*
Éppen azért olyan tanulságos, oly nagyjelentő­
ségű ez a második elbeszélés. Minden vonása csupa
igazság, csupa élet. Akárhányszor olvassuk is keresz­
tül, mindig megragadja benne figyelmünket valami új,
valami érdekes. Valóban megérdemli ez az elbeszélés,
hogy tüzetesen foglalkozzunk vele.
Lássuk és elemezzük először azokat a verseket,
melyek az embernek Istenhez és a más teremtmé­
nyekhez való viszonyát rajzolják.
Az ember földből van formálva s idői megjele­
nése teljesen a földhöz van kötve. Testünk szerve­
zetét csupán e föld számára alkotta a teremtő,
örökkévalósággal nem ruházta fel és mi még kép­
zelni sem tudunk olyan emberi orgánizmust, mely e
földön kívül is léteznék s mely a földi lét törvényei­
nek ne volna alárendelve. E pontnál nem szabad
figyelmen kivül hagynunk, hogy az a modern képzet,
mely a testet és szellemet egymás mellé állítja s
mindkettőnek bizonyos mértékben külön exisztenciát
tulajdonit, az izráelita őskorban teljesen ismeretlen
volt. Elbeszélésünk azt mondja: „Az Úr Isten alkotá
az embert a föld porából és lehelle orrába életnek
lehelletét; igy lön az ember élő vaióvá.“ Más szók­
kal: nem a porból alkotott test teszi az embert élő
lénynyé s nem is az Istentől belélehelt szellem, ha­
nem a kettő együtt. Élő valónak ilyen értelemben
más földi teremtmény nem neveztetik. Az állatok is
teremtettek és élő valóságok, de közülök egy sem
bir kettős természettel s egyikről sem mondja az
irás, hogy a földi testet isteni szellem élteti. Az em­
ber ellenben úgy van alkotva, hogy egyfelől a ter­
mészeti világban él, másfelől azon felülemelkedik s
* Józsa Zs. „Az első emberek“. Prot. Közi. XIX. évf. 220.1.
 1. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
e sajátságos alkotásában rejlik Istenhez való hasonló­
sága. Tehát nem egyedül a szellem Isten képmása,
hanem a test és a szellem együttesen. Mert az Úr
teremtő gondolata nem csupán a testben, nem is
csak a lélekben, hanem a kettőnek egységében, az
emberben, nyert alakot és lett élő valósággá.
S ki ne ismerné íöl az embernek már külső
megjelenésén Istennek képét? Vájjon láthatunk e az
emberi testnél tökéletesebbet a teremtő müvei kö­
zött? . Aki erről a bámulatos alkotásról tiszta
íogalmat akar szerezni, gondoljon csak egyik részére:
a kézre. Mi mindent képes ez egyetlen tag végbe­
vinni ! Fejszével ledönti a rengeteg erdőt, a harci
karddal ezerek és ezerek életét semmisiti meg; a
hangszerből a legszebb hangokat csalja ki s a vá­
szonra csodás képeket varázsol; az idő viszontagsá­
gai ellen hajlékot épit; a földet arra kényszeríti,
hogy eledelt teremjen, a villanyáramot, hogy gon­
dolatait messzeröpitse, a vizet, a gőzt és szelet, hogy
vigyék őt és dolgozzanak helyette. Ez mind a kéz­
nek a munkája! S nem éppen ily csodálatra méltó-e
az emberi szem? Avagy nem tükröződik-e ebben
vissza a föld pompája és a menny dicsősége? Nem
sugárzik-e ki belőle örömünk és bánatunk? És a fü l
nem fogja-e föl a zene művészi összhangját épúgy,
mint a kis madár egyszerű dalát? . S ez a szem,
ez a fül, ez a kéz, egyszóval: ez a test mit beszél
nekünk? Azt hogy: munkálkodjál! Úgy van. A munka
a mi földi sorsunk; munkálkodni születtünk, mun­
kára alkotta Isten testünk minden tagját. A tunya,
dologtalan ember a természet torzképe, aki nem ér­
demli meg, hogy a föld hátán hordozza.
(Folytatása következik.)
KÜLÖNFÉLÉK.
O lvasóinknak 5 egész anyaszentegyházunhiak
minden tagjaiban és hivatalosaiban boldog újesztendőt
kivárniuk- Isten áldása legyen rajtuk!
Lapunk e száma a nyomda vizkereszti munka­
szünete íolytán egy napot késett, melyért — mint
nem tőlünk íüggő okért — elnézést kérünk.
T isztelgés az évford u ló alkalm ából. Dr.
Bartók György püspök urnái ó-esztendő estvéjén az ál­
tala végzett délesti istentisztelet után tisztelgett az egyh.
kér. igazgató-tanácsa, a kolozsvári egyh. község, theol.
fakultás és ref. kollégium nagyszámú küldöttsége, melyek­
nek nevében Kenessey Béla főjegyző fejezte ki közvetlen,
keresetlen bensőséggel jókivánatainkat a buzgó főpász­
tornak, Isten áldását kérve rá, munkájára és egész egy­
házunkra. A beszédre a püspök ur lelkes szép beszéddel
felelt s köszönte meg a megtiszteltetést, melyet személyé­
ben egyházunknak adtak s kérte nehéz viszonyok közt élő
egyházunk számára minden tagja odaadó, lelkes munká­
ját' és támogatását, hogy vállvetett erővel felvirágoztassuk.
Lapunk s bizonyára egész kerületünk s annak minden
tagja szivből csatlakozik mindkét beszéd jókivánataihoz.
Az 1904. évi rendes egyházkerületi k ö zg y ű ­
lés, előre láthatólag, pünköst táján vagyis a régi
határidőben fog megtartatni, mire nézve az egyházkerü­
let kormányzó főgondnoka és az igazgatótanács között
már előzetes megállapodás történt is. A novemberi ren­
des határidőt ugyanis a zsinat foglalta le, októberben pe­
dig konventi ülések lesznek és szeptember az iskolák
megnyitása miatt alkalmatlan. Nincs tehát egyéb hátra,
mint ez évben ismét a régi gyakorlathoz térni vissza.
A reform átus egyh ázi könyvtár ügyében a
kerületek által kiküldött tagokat a konvent elnöksége
e hó 26-ára Budapestje hivta össze gyűlésre, hol A ntal
Gábor püspök előadása alapján fognak tanácskozni a nagy­
jelentőségű vállalat terve felett. Költségkímélés tekinteté­
ből ugyan alkalmasabb lett volna erre, valamelyik kon­
venti ülés alkalma, de hisz ez nem nagyjelentőségű több­
letkiadást eredményez a kerületeknek. Az azonban feltét­
lenül kívánatos volna, hogy a tagok jóelőre megismerjék
7
az előadó álláspontját s ne legyenek kénytelenek első
hallásra s igy felületesen szólni hozzá és határozni felette.
A kérdésnek úgyis annyi kényes oldala van. Ez iránt jó
lenne intézkedni.
Z silinszky M ihály kitü n tetése. A király Zsi­
linszky Mihály kultuszminiszteri államtitkárt, buzgó és ki­
tűnő szolgálatai elismeréséül, a Lipót-rend középkereszt­
jével tüntette ki. Zsilinszky Mihályban, a ki immár kilen-
czedik éve működik a kultuszminisztériumban mint állam­
titkár, valóban méltó embert ért a királyi kitünietés. A
kitüntetett férfiúnak, úgy is, mint államtitkárnak, úgy is,
mint egyházi és irodalmi életünk egyik kiváló alakjának,
a legőszintébb szívvel gratulálunk!
A Sárospataki Lapok felelős szerkesztője:
dr. Tüdős István az 1904-dik évre szerkesztő-társul és a
kiadóhivatal vezetőjéül Zoványi Jenő sárospataki theol. ta­
nárt nyerte meg. Zoványi kiváló theologus, ki főleg a ha­
zai egyháztörténelem terén egyik legelőkelőbb munkás.
Állandóbb munkássága csak emelni fogja a S. L. amugyis
magas színvonalát.
K onventi jegy ző k ön yv . A Budapesten 1903.
decz 8—11. napjain ülésezett zsinatelőkészitő rendkívüli
konvent jegyzőkönyve Debreczenben, Sass Béla debre-
czeni ref. theol. akad. tanár s konventi jegyző és Zsig-
mond Sándor, a zsinatelőkészitő bizottság jegyzője szer­
kesztésében, 56 lapon, háromezer példányban megjelent
s a püspöki hivatalok útján mielőbb szét fog küldetni.
Ugyanott ugyanannyi példányban 24 lapon megjelent az
„A brit és külföldi biblia-társaság százévi működésének és
hatásának ismertetése" czimet viselő füzet is, a melyet az
1903. júniusi konvent 48. jegyzőkönyvi számának 5.
pontja értelmében, a konventi elnökség megbízásából, Ba­
logh Ferencz debreczeni theol. akadémiai tanár irt, s a
mely az illetékes püspöki hivatalok útján szintén minden
egyházközségnek meg fog küldetni, hogy az érintett kon­
venti határozat érteimében 1904. márczius hó hatodikén,
a brit és külföldi biblia-társaság fennállásának százados
évfordulóján, egyházunk minden templomában megtar­
tandó ünnepélyes hálaadó istentisztelet keretében föl le­
gyen használható.
A lelk észi jö v ed elem u tó la g o s k iegészítése
tárgyában a kultuszminiszter, 1903. nov. 28-ról keltezve,
48546. sz. alatt igen fontos elvi jelentőségű határozatot
hozott, a melyet egész terjedelmében közlünk s ajánlunk
az érdekelt lelkészek figyelmébe. A határozat igy hang­
zik : „Az 1898. évi XIV. törvénycikk 2—3. §-ából folyó-
lag megengedem, hogy az oly 1898. előtti rendszeresített
lelkészségek, melyeknek jövedelme az 1898. évi XIV. t.-cz.
hatályba léptekor az 1600 koronát meghaladta s igy az
idézett törvény 3. §-ában foglalt bejelentési kötelezettség
alá nem estek, az esetre, ha ezen jövedelmük az idők
folyamán, akár a népesedési, akár a gazdasági viszonyok­
kal összefüggő s a törvény 15. §-a értelmében el nem
hárítható, állandó természetű okokból annyira csökkent,
hogy a törvény 2. §-a értelmében jövedelmük kiegészíté­
sére immár igényt formálhatnak, hozzám bejelentessenek,
s az illető egyházközségek az adott viszonyok szerint ki­
állítandó új dijlevelekhez (hiványhoz) az 1898. évi XIV.
t.-cz. 14. §-a értelmében hozzájárulásomat kérelmezzék.
Fentartom azonban magamnak a jogot az előforduló ese­
teknek egymástól független bírálatára, oly annyira, hogy
egyik eset a másikra preczedensül nem szolgálhat. Eleve
kijelentem egyúttal, hogy az ily lelkészségeknek jövedelmi
kiegészítésére való igénye, tekintet nélkül a jövedelem-
csökkenés időpontjára, csak a bejelentést követő utalvá­
nyozási időszakkal veheti kezdetét. Az említett lelkészsé­
gek bejelentése körül követendő eljárás tekintetében meg­
jegyzem: 1. A lelkészség keletkezésének ideje az egy­
házi hatóság által igazolandó. 2 A lelkészi jövedelem be­
vallási ívbe az 1898. évben érvényben volt dijlevéllel (hi-
ványnyal) és egyéb alapokmánynyal biztosított és az 1898.
évben tényleg befolyt jövedelmek veendők fel. A jövedel­
mek bevallására és igazolására nézve a törvény végrehaj­
tása tárgyában 1898. évi 4433. eln. sz. a. kelt körrende­
letben foglaltak irányadók. 3. A levonható kiadások ugyan­
csak az 1898. évi alapon vallandók, be és az imént hivat­
kozott végrehajtási körrendelet határozmányai szerint iga-
zolandók. Megjegyzem, hogy a segédlelkésztartási költség
az 1900. évi 95722. sz. a. kelt leiratomban foglaltak alap­
ján levonás tárgyát nem képezheti. 4. A lelkészi dijlevél
(hivány) és egyéb alapokmány eredetben, vagy hiteles má­
solatban a bevallási Ívhez csatolandó. 5. Az 1899. évtől
 8 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
kezdve beállott jövedelemnövekedésről és csökkenésről
egy szabályszerű módon igazolt és megfelelő bizonyíté­
kokkal felszerelt részletes kimatatás szerkesztendő. Ehhez
mellékelve bemutatandó az egyházközségnek 1898. évre,
nemkülönben a bejelentés évére szóló költségvetése is. 6.
A levonható kiadásokban beállott változás, illetőleg a be­
jelentés évében fennálló tényleges állapot a 3. pontban
mondottak szerint és ottani bizonyítékon egyúttal iga­
zolandó“.
Köszönet. Testvérem Kiss Ernő m. kir. főer­
dész nagyszöllősi lakos, a vezetésem alatti gegesi ev.
ref. egyházközségnek, az általa alapított „Kehely és kanna
alap“ gyarapítására 1902. évi járulékkép a mai napon 10 k.
az az tiz koronát volt szives ajándékozni. E szives aján­
dékot — egyházam nevében — hálás szívvel köszönve,
nyilvánosan nyugtázom. Geges, 1903. december 28. K iss
Ferenc gegesi ev. ref. pap.
HIVATALOS RÉSZ.
5639—1903. sz.
KÖRLEVÉL
valamennyi Nagytiszteletű Esperes aához és a kollégiumok
Méltóságos t. Elöljáróságaihoz, a lelkész! és tanári mellék-
foglalkozások bejelentése tárgyában.
Hivatkozással a mellékfoglalkozások tárgyában 2311—
901. szám alatt kiadott körrendeletünkre, valamint az 1903.
évi 4324. szám alatt kiadott hasonló rendeletre, felhívjuk
összes esperes aait és a kollégiumok méltóságos t. Elöl­
járóságait, hogy a lelkészek, illetve a tanárok által elvál­
lalt mellékfoglalkozásokról, akár vannak azok az igazgató-
tanács által engedélyezve, akár nincsenek, az előbb emlí­
tett körrendeletben közölt minta szerinti kimutatási űrla­
pon, folyó 1904. évi január hó 31 ig, elmaradhatatlanul je­
lenteni szíveskedjék.
Tiszteletes Lelkész aait arra utasítjuk, hogy minden­
nemű mellékfoglalkozásaikról szóló jelentésüket már e hó
20-ig küldjék be illetékes esperesükhöz, hogy a netán szük­
séges pótló adatok beszerzésére és az összefoglaló kimu­
tatás összeállítására Nagytisztele tű Esperes aainak is kellő
idejük legyen.
Valamely mellékfoglalkozás bejelentésének elmulasz­
tásáért a kötelezetteket fegyelmileg felelőssé tesszük.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárott, 1903. deczember hó 29-én tartott üléséből.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. ____ titkár.
Szám: 5575—1903.
KÖRLEVÉL
mindenik egyházmegye Nagytiszteletű Espereséhez.
Folyó évi 3034. szám alatt véleményt kértünk min­
den egyházmegyétől arra az indítványra, hogy tekintettel
a tanító-hiányra, ezután nők is alkalmazhatók legyenek
egyházainkban kántortanitókul. A beérkezett vélemények
részint örömmel üdvözlik az indítványt, részint aggodal­
maikat fejezik ki, hogy némely egyházközségünkben a
szokás olyan teendőkkel is terheli a kántortanitókat, pl.
temetések alkalmával, melyet a gyengébb szervezetű nők
magukra nem vállalhatnak. A felhozott összes vélemények
figyelembe vételével úgy határozott igazgatótanácsunk,
hogy oly helyeken, a hol az egyházközség viszonyai szük­
ségessé teszik és az egész egyházközség óhajtja és bele­
nyugszik, különösen templomi istentisztelet végzésénél,
énekvezérségre nők is alkalmazhatók a megfelelő képe­
sítettség mellett. — A képesítést megszerezheti minden
18 évet betöltött, ref. vallásu, miveit nő az egyházkerület
tanítóképző intézetében; a képesítésre való előkészülés
pedig történhetik egészen magán utón, vagy az egyház-
kerület tanítóképző intézetében, oly formán, hogy a je­
lentkező, mint rendkívüli hallgató, bejárna az intézetbe az
egyházi ének- és orgona órákra, nemkülömben az egy­
házi szertartásokról és egyházi szervezetről szóló előadá­
sokra, szabad idejében pedig gyakorolná magát a hár-
mónium és orgonajátszásban, mindaddig, mig a képesítő-
vizsgálatra mindenből elkészülne.
Felhívjuk a Nagy tiszteletű Esperes aait, hogy elő­
forduló esetek alkalmával ezen határozatunk szerint te­
gyenek megfelelő intézkedéseket.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
1. szám.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárott, 1903. deczember hó 29-én.
B r. B ánffy Dezső, Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 5697—1903.
KÖRLEVÉL
a Nagy tiszteletű Esperes és tiszteletes lelkész aaihoz.
Az 1903. Névkönyv adatai szerint ev. ref. tankötele­
seink egyhatodrésze nem jár iskolába. Az iskolakerülők
egy tekintélyes része olyan egyházközségekben lakik, a
hol van magyar tannyelvű, sőt van ev. ref. felekezeti is­
kola is. Kétségtelen bizonyítéka ez annak, hogy az 1868.
XXXVIII. tc.-ben kimondott iskoláztatási kényszer vég­
rehajtásában részünkről mulasztások történnek. Minden
ev. ref. lelkésznek szoros kötelessége a hatáskörébe tar­
tozó ev. ref. tankötelesek iskoláztatását ellenőrizni, s gon­
doskodni arról, hogy az iskolakerülő ev. ref. tankötelesek
szülei, gyámjai eleget tegyenek iskoláztatási kötelezettsé­
geiknek.
Felhívjuk a tiszteletes Lelkész aait, hogy az ev. ref.
tankötelesek iskoláztatását egyénenként figyelemmel kisér­
jék, s gondoskodjanak arról, hogy a mulasztókkal szem­
ben a törvény rendelkezései teljes szigorral alkalmaztas­
sanak. Ha valamely egyházunkban, vagy valamely szór­
ványban elháríthatatlan akadályok vannak az iskola köte­
lezettség teljesítésére, pl. ha nincs magyar tannyelvű is­
kola, a lelkész aa tegyen jelentést az egyházmegyei espe­
reshez, javaslatait is megtévén, hogy a hiányon miképen
lehetne segíteni.
Az esperes aai pedig az ilyen jelentéseket és javas­
latokat az egyházmegyei tanügyi előadó véleményes je­
lentésével a bevonható érdekeltség számbavételével ter­
jesszék az egyházmegyei tanács elé, s keressék a módo­
zatokat e hiányok elenyésztetésére, magyar iskolák felállítá­
sára.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. decz. 29-én tartott üléséből.
Báró B ánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. # tanügyi előadó.
5695—1903. sz. KÖRLEVÉL
mindenik kollégium méltóságoságos t. Elöljáróságához.
Folyó évi egyházkerületi közgyűlésünkön a tanügyi
jelentés megvizsgálására kiküldött bizottság a közgyűlés
elé terjesztett jelentésében az ének zenetanitás tárgyában
szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az egyházi énekta­
nítást egyházunk istentiszteleteinek érdekében szervezte,
s ezért egy pillanatra sem szabad szemelől téveszteni a
gyakorlati czélt: a legrövidebb és legkönnyebb utón oda-
vezete .dő az ifjúság, hogy az istentiszteleteinkben éneké­
vel activ részt venni tudjon, akarjon, óhajtson.
Ezt a kijelentést melegen ajánljuk a méltóságos t.
Elöljáróság figyelmébe.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1903. évi deczember hó 29-én tartott üléséből.
Báró B ánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
5762—1903 sz.
KÖRÖZVENY
az időszaki nyomtatványok árának mikor leendő befize­
tése tárgyában.
Igazgatótanácsunk meggyőződvén arról, hogy az
időszaki nyomtatványok (egyházkerületi jkv., konventi jkv.,
névkönyv) árának különböző időkben való beszolgáltatá­
sával úgy az esperesi hivataloknak, mint a kollégiumok
elöljáróságainak is felesleges munkaszaporitás okoztatik,
szükségesnek találta ezek beszolgáltatásának idejét egy-
szersmindenkorra megállapítani oly formán, hogy az év
első felében kiküldött nyomtatványok ára minden év
junius 30-ig, az év második felében kiküldött nyom­
tatványok ára pedig minden év deczember 15-ig egy­
szerre és egyösszegben fizettessék be.
Felkérjük Nagjdiszteletű Esperes afiait és kollégiu­
mok Méltóságos t. Elöljáróságait, hogy szíveskedjenek
ezen határozat betartása iránt megfelelően intézkedni.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárott, 1903. deczember hó 29-én tartott üléséből.
Br. B ánffy Dezső, Maksay János,
elnök. számvevő.
 VII. Évfolyam. 2-ik szám. Kolozsvárt, 1904. ja n u á r 14.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV. REF. E GYH Á Z KE R ÜL E T HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán ^előfizetések Előfizetési á r : egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Előfizetési felhívás. selő világi híveinknek, egyházi egyesü­

leteinknek .................................................. évi 8 K-ért.
A s „E rdélyi Protestáns L a p “ 1904. évi VII. év­ 3. Filiáknak, szórványoknak, theolo-
folyamára hirdetünk, kérünk előfizetést. gusoknak és általában tanulóknak évi 5 K-ért
A láp programmja, hogy „tüköré legyen a hazai fogjuk küldeni a lapot.
protestáns, közelebbről református egyház, legközelebb­ 5 ily előfizető gyűjtője s az egész évi előfizetési
ről pedig épen erdélyi ref. egyházkerületünk életének, dijak egy összegben való beküldője ingyenpéldányt kap.
visszhangja azoknak a törekvéseknek, melyek egyhá­ A feltétel be nem tartása a kedvezmény elveszté­
zunknak, egyházkerületünknek s ezek intézményei, szol­ sét vonja maga után.
gái és tagjai szellemi és anyagi elöhaladását munkál­ Espereseinket és lelkészeinket kérjük, hogy e ked­
ják és szószólója azon magasrendü feladatoknak, melyek vezményeket minél szélesebb körben köztudomásra hozni
anyaszentegyházunknak, mint Isten országa orgánu­ szíveskedjenek.
mának, Urától és Fejétől elébe szabattak“: nem változik. A kiadóh ivatal
Ezekről a dolgokról, ha híveink nagy része meg
is elégszik annyival, mit hallomásból megtud, vagy a
napi lapok felületes ismertetéseiből s. népies lapjaink E g y h ázk erü let! k ö zg y ű lé sü n k
szűkszavú tudósításaiból olvashat: semmi esetre sem
lehet elegendő azoknak, kiket a közbizalom olyan he­ munkarendje.
lyekre ültetett, a hol maguk közvetlenül, mint kormány­ (Ajánlva az Igazgatótanács b. figyelmébe.)
zók, intézők, sőt törvényhozók szerepelnek.
Egyháskerületi és egyházm egyei gondnokaink­ Most, hogy immár több mint valószínű,
nak és képviselőinknek szakszerűen tájékozottaknak hogy ez évi egyházkerületi közgyűlésünk nem
kellene lenniök minden olyan egyházi kérdésben, mely­ az újabban megállapított rendes időben, novem­
nek intézése állásukkal járó lelkiismeretbeli kötelességük. berben, hanem a régi rendes időben, pünköst
Más egyházkerületekben gyakran fordul elő az az körül fog megtartatni, jóelőre összeírjuk és a
eset, hogy világi férfiak az egyházi ügyekben nemcsak
a legteljesebb jártasságot tanúsítják, hanem czikkeikkel Mélt. Igazgatótanács figyelmébe ajánljuk azo­
irodalmilag is irányítják az egyházi közszellemet. kat a reformokat, melyeket a közgyűlési ta­
Minálunk, ahol szervezetünk a világi elemnek pá­ goktól — egyiktől ezt, másiktól azt — hallot­
ratlanul nagy befolyást enged egyházi ügyeink intézé­ tunk s a melyek arra czéloznak, hogy a ta­
sében, ez a helyes befolyás csak úgy lesz — a foly­ nácskozási idő czélszerübb kihasználásával a
ton növekvő ellenkező irányú törekvésekkel szemben —
továbbra is fentartható, ha az illetők maguk, anyagi tárgysorozat gyorsabban letárgyalható legyen
buzgóságuk mellett, szellemi rátermettségüknek is fénylő s ez által a közgyűlési költségek úgy a tes­
jeleit adják, mint ró fi nagy eleik. tületeknek, mint az egyeseknek kevesebbe ke­
Erre vonatkozó előkészületüknek nélkülözhetetlen rüljenek s a fontosabb tárgyaknak a megfelelő
eszköze lapunk, egyháskerületiink hivatalos lapja, érdeklődés biztosittassék.
a mely egyházi kérdéseink megbeszélése mellett az egy­
házkormányzat összes hivatalos rendeletéit is tartal­ Hogy e javaslatoknál a legtisztább jószán­
mazva, minden oldalú teljes tájékozást nyújt olvasóinak. dék vezet, annak bizonyságai lesznek maguk
Ezért hívjuk fel gondnokaink, képviselőink stb. a javaslatok.
becses figyelmét lapunkra, melyből ez alkalommal mu­ Mindenek előtt a közgyűlés idején nézve,
tatványszámot is küldünk, megrendeléseket kérve. különösen tanári körökből, mind hangosabban
A lap évi előfizetési dija tekintetében azok számára,
kik a lapot hivatalból járatni nem kötelesek az egész nyilvánul az a nézet, hogy különösen a tanár-
é v i díjn ak egy össsegben előre beküldése m ellett választásokkal kapcsolatos változások érdeké­
1904. január 1-én kezdődő évtől kezdve, a következő ben czélszerübb a közgyűlések pünköst táján
kedvezm ényeket léptettük életbe: való tartása. Mig ugyanis a mostani novemberi
1. Gondnokoknak, egyházkerületi és választások mellett a megválasztott rendes ta­
egyházmegyei képviselőknek, I. és II. o.
egyházak lelkészeinek................ . évi 10 K-ért. nár csak 10 hónap múlva foglalhatja el állo­
2. III. IV. o. egyházak lelkészeinek, mását s addig ő maga is függő helyzetben
tanítóknak és egyházi tisztséget nem vi­ van, a tanszéket is ideiglenes erő s — látjuk
 10 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 2. szám

— nem egyszer olyan ember tölti be, a k i!'gyűlés végéig, a melynek tárgyalásai ritkán
épen annál a választásnál kisebbségben ma­ nyúlnának át szerdára, főként ha d. e. 9 órá­
radt, a minek úgy az ifjúságra, mint a taní­ tól d. u. 1-ig és délután 4-től 7-ig az idő jól
tásra való káros befolyása könnyen belátható: kihasználtatnék, legfennebb a püspöki jelentés
addig a júniusi választás mellett ez az átme­ után adatván egy negyedórái szünet. Annak
neti idő s az azzal együtt járó hátrányok is a elkerülésére pedig, hogy ne legyen olyan fur­
legminimálisabbra redukálódnának. csaság, hogy a jkönyv szerint jelen nem volt
A világi tagoknak a nyári munkaidő által tagok is aktív részt vesznek néha a tárgyalá­
való akadályoztatása — a mint a régi tapasz­ sokon (t. i. a névsorolvasásnál még nem lévén
talatok mutatták — soha sem nagymérvű. jelen, távollevőknek mutattatnak ki) be kellene
A közgyűlés kezdőpontjára nézve is czél- hozni azt a gyakorlatot, hogy a kik a gyűlés
szerübb napot kellene választani, mint a egy későbbi folyamán jelennek meg, neveiket
szombat. — Eddig ugyanis szombaton — dél­ egy kitett ivre írják fel, a mit a kér. főjegyző
után rendszerint ülést nem tartván — a meg­ felhasználna.
alakulás formaságain, bizottságok kiküldé­ Kapcsolatosan ezekkel módot kellene ke­
sén és püspöki jelentés meghallgatásán túl resni arra, hogy a közgyűlési tagok minden
nem jutottunk. A szombat s vasárnap fenma- határozatot kívánó előterjesztésnek legalább
radó idejét bizottsági ülések foglalták le, a lényeges rövid tartalmáról eleve tájékozódást
melyekben a nagy többség nem vett részt s szerezhessenek s ne legyenek annak kitéve,
igy a vasárnap délelőtti papszentelési ünne­ hogy a gyorsan lepergetett előadói javaslatot
pélyt kivéve csak lézengett, nem igazíthatván részben a terem rósz akusztikája miatt, még
— ünnep lévén — még a privát dolgait sem. inkább pedig a nagyszámú tagok zsongása
A derekas tárgyalás rendszerint hétfőre, keddre miatt egyszeri hallásra jól meg sem értve,
maradt, sőt szerdára is átnyúlt, a mely napo­ gyakran olyan határozathoz járuljanak hozzá,
kon pedig már nagyon megcsappant létszám­ a melyről később azt veszik észre, hogy in-
mal jelentek meg a tagok, mert — az utazást tentiójukkal nem egyezik meg. E végre vagy
is odaszámitva — péntektől szerdáig hat nap a kinyomatott tárgysorozatot úgy kellene szer­
egymásután, a mit pl. hivatalnok emberek ne­ keszteni, hogy ne csak az legyen benne, hogy
hezen tölthetnek távol s bizony hat napnak a „előterjesztés.. .tárgyban“, hanem az is,
költsége is sok. A nehézséget — tudjuk — hogy mi az előterjesztés lényeges tartalma és
az új lelkészek kibocsátásának ünnepélyes főbb indokai; vagy azt a gyakorlatot hozni
aktusa képezi, a melyen tényleg kívánatos, be, hogy miután úgyis minden előterjesztést
hogy a közgyűlési tagok nagyobb számmal az Igazg.-tanács állapit meg, a hivatalos lap
vegyenek részt, mint régen, a mikor — a gyű­ a gyűlés kezdetének reggelén hozzon részle­
lés utolsó napján — alig maradt más mint az tes és hivatalosan kiadott Igazgató-tanácsülési
esperesi kar. A dolgot véleményünk szerint tudósítást, mely lehető rövidséggel ugyan, de
legjobban úgy lehetne rendezni, hogy a köz­ minden előterjesztésnek lényeges tartalmát és
gyűlést vasárnap délelőtt 9 órára kellene ösz- indokait ismertetve a közgyűlési tagok kezébe
szehivni s alakulás után az első tárgy az ifjú legyen adható.
lelkészek kibocsátása lenne s délután, vagy Végül még egyet. A választások körüli
ha a szükség úgy kívánja, már a megelőző eljárások valami módon szigorúbban szabályo-
napon, szombaton is, tartatnának a különböző zandók és a választási szabadság a sokszor
bizottsági ülések. Erre semmi egyéb nem szemérmetlenségig menő korteskedéssel itt-ott
kellene, mint az, hogy e bizottságokat ne ellenőrködéssel szemben megvédelmezendő. A
ad hoc a jelen közgyűlés, hanem a meg­ választások körüli eljárásoknál főként a kán-
előző küldené ki az elnök javaslatára, me­ didáczióra gondoltunk s főleg ennek a minő-
lyeket aztán elnökeik a szükséghez képest sültséget megállapító részére. A mily termé­
vasárnapra vagy már szombatra ülésre hív­ szetes, hogy a választásra bocsátás feletti
nának össze. Ennek az a jó hatása is lenne, döntés egy minden felülbírálás alól kivett tes­
hogy bizonyos fontos bizottságok (pl. költség- tület discretionalis joga maradjon, ép’ oly ter­
vetési és számadási bizottságok) jelentései mészetellenes, hogy ez a testület szavazással
nem maradnának az ülés néptelen végére, döntsön a felett, hogy egyik-másik folyamodó
hanem korábban, kellő, óhajtott és kívánatos megfelel-e a közgyűlés által megállapított
érdeklődés mellett lennének tárgyalhatok. A „Minősítési szabályzat“ feltételeinek. Itt a do­
gyűlés határozatképessége a vasárnapi alaku­ lognak oly világosnak kell lenni, hogy azt
lás mellett sem lenne koczkáztatva, mert a ide-oda magyarázni, szigorúbban vagy eny­
bizottságok tagjai s a Kolozsvárt és szom­ hébben magyarázni s a felett szavazással dön­
szédságában lakó tagok meg az esperesi és teni ne lehessen. Vagy hogy ha ez el nem
egyhm. jegyzői kar bőven kiadná a kívánt 50 érhető, akkor a minősültség megállapítása egy
számot. így a tagok legnagyobb része hétfőre oly felelősséggel tartozó testületre ruházandó,
jelenne ugyan meg, de viszont itt maradhatna melynek határozatát esetleg a közgyűlés
nagyobb idő- és költségveszteség nélkül a felül bírálhatja és korrigálhatja, érintetlenül
 2. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. lí

fentartatván akkor a kandidáló bizottság felül- Az aradi kincstári jószágigazgatóság utján 136 r.
birálat alá nem eső discretionalis joga a vá­ katholikus és görög katholikus plébános, tanító és
egyházfit részesít ellátásban az államkincstár. — Ezek­
lasztásra bocsátás tekintetében. Mert úgy, a nek az ellátási költség** évenkint csak készpénzben
mint most van s a hogy a legutóbbi közgyű­ 115,222 korona. Ezenkívül mintegy ezer köbméter
lés alkalmával is történt, méltatlanságok meg­ tűzifa s negyedíélezer kát. hold föld.
történte igen könnyűvé van téve. Nem állnak rendelkezésünkre azok az adatok,
A választási szabadság megvédésére hogy amelyekből a kegyurasági terheknek kétségtelenül
minő intézkedések volnának teendők: arra milliókra rugó összegét megállapíthatnék. De e he­
nézve alig tudnánk javaslatokat tenni. Csak a lyen nem is az utolsó fillérig való pontos kiszámítás
a íődolog, hanem annak a ténynek tiszta megvilágí­
szükségét érezzük és pedig nagyon s ezért tása, mely szerint hazánkban a tökéletes jogegyen­
említettük. lőség és viszonosság elvének sérelmével, a haza pol­
Javaslataink szives figyelemre méltatását gárainak egyházi adókkal való túlterhelése roppant
kérjük. Hisszük nem válna hátrányára közgyű­ aránytalanságokat tüntet fel. Nem elég, hogy ugyan­
lésünk munkásságának. azon hazának evangéliomi vallásu polgárai saját fillé­
Nagy Károly. reikből fizetik lelkészeiket és tanítóikat, hanem ezen­
felül még régi, elavult és törvényes szempontból ki­
fogás alá eső intézmények folytán különféle czimek
A magyarországi evangéliom szerint alatt kénytelenek, a gazdag uradalmakkal és állami
eredetű alapítványokkal és alapokkal bővelkedő rom.
reformált és ágostai hitvallású evangélikus egyházak vé­ kath. egyház szükségleteinek fedezéséhez is hozzá­
leménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról. járulni.
Összeállította: az ev. ref. egyetemes konvent s az ág. ev. A modern államnak azon főéivé, mely szerint az
egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat kö­
zösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottsága, a Budapesten állam, a haza összes polgárait egyenlő bánásmódban
1903. november 19-én tartott közös gyűlésében. tartozik részesíteni, nálunk, fájdalom, -még nincs meg­
(Folytatás.) valósítva. Sőt ellenkezőleg! A kegyúri jog, a váro­
sokkal szemben, újabb időben oly igazságtalanul al-
Milliókat adóz az ország lakossága a kegyura­ kalmaztatik, hogy képes felháborítani a legszelídebb
sági terhekre. — Példaképen csak a főváros költ­ lelkű polgárok igazságérzetét is.
ségvetésével kívánunk foglalkozni. Magyarországon nincs egyetlen egy kegyúri jog­
A főváros a kegyurasági jog címén fedezi a fő­ gal biró város sem, mely csupa róm, kath. vallásu
városban létező rom. katholikus egyházak összes polgárokból állana; sőt ki lehet mutatni, hogy né­
személyi és dologi kiadásait. — Az 1903. évi költ­ melyekben a prot. evang. lakosság van többségben.
ségvetésben elő van irányozva: A középkori kegyúri jog alapján, az evang. prot. val­
1. A rom. kath. egyházi személyzet já­ lásu polgárok is tartoznak a kegyúri terheket vi­
randóságaira . . . . 128,248 K. selni, de mikor arról van szó, hogy a kegyuraság-
2. Plébániák házbérére . . 74,900 gal együtt járó, attól elválaszthatatlan kegyúri jogo­
3. Fűtőanyag, íaátalány és templomíen- kat (pl. plébános választásnál) is kell gyakorolni: ak­
tartási költségre . . . . . 5464 kor sok helyen a jogérzet megalázásával és az osztó
4. R. k. egyházak építésére és nagyobb igazság kicsúfolásával, nem csupán összes lakossága,
javítására .. ... ... 475,172 nem is ennek törvényes képviselete, hanem csakis
5. A ferenczvárosi róm. kath. plébánia kath. tagjai gyakorolják a jogot. Már pedig mindenki
világitásának kárpótlására___ . 2000 tudja, hogy a politikai községek patrónusi jogát csakis
Ezenfelül a főváros által az összes val­ azok a szervek gyakorolhatják, melyeket a községi
lásfelekezetnek kiadott 300,200 korona törvény felállít, tehát a képviselőtestület, vagy a ta­
egyházi és hitoktatási segélyből kap a nács és pedig csak azon összetételben, melyet a tör­
róm. kath. egyház .. 151,800h vény kötelezőleg előír. Ezen jog gyakorlatától val­
Kap tehát a fővárostól összesen 837,584 K. lása miatt senki el nem zárható. Mégis nálunk, fel­
Ha hozzávesszük még, hogy ezenfelül a város sőbb rendelet folytán, a képviselő testület nem ka­
több róm. kath. nevelőintézet, árvaház és más közin­ tholikus tagjai eltiltatnak jogaik gyakorlatától.
tézeteket tetemes segélyezésben részesít, hogy a A törvény, jog és igazság ilyetén gyakorlása
fenti Összegben a kórházakban alkalmazott róm. kath. folytonos izgalomban tartja a kegyúri városok lakos­
lelkészek fizetése nincs befoglalva, hogy a rendkí­ ságát, akik felett a kath. püspöki önkény a legride­
vüli építkezési kiadás évről-évre emelkedik, hogy gebb formában érvényesül. Mennyi önkény követte-
plébániák bebútorozására a főváros minden uj vá­ tik el ily cim alatt az országban, arról elszomorító
lasztásnál sok ezer forintot költ, hogy idegen föld­ tanúbizonyságot tehet Eperjes, Debreczen, Beszter­
ről bevándorló szerzeteseknek (lazaristák) ingyen cebánya, Breznóbánya, Körmöcbánya, Gölnicbánya és
telkeket ajándékoz, akkor bátran állíthatjuk, hogy a más városok protestáns lakossága.
főváros kerek összegben évenként egy millió koro­ Követeljük tehát, hogy az 1848. XX. trvcikk 2.
nát áldoz a rom. katholikus egyház céljaira. — Mily §-a oly szellemben hajtassák végre, hogy a r. kath.
elenyészően csekély ehhez képest az a 89,800 korona vagy görög katholikus egyház kegyúri terhek címén
segélyösszeg, amelyet a protestánsok kapnak! a nem-katholikus földbirtokosoktól semmiféle szol­
És amint igy van ez a fővárosban, igy van a gáltatást ne követelhessen és hogy a kincstár, a
vidéki városokban is. — A kegyuraságból folyó igaz- szabad kir. városok és községek által kegyúri jog
talanság érezhető különösen a kincstári birtokokon cimén teljesített szolgáltatások hetyébe, az Í868. évi
is. — A mezőhegyesi ménesbirtokokról már megem­ 53. t.-c. 23. §*ában szabályozott az összes vallásfele­
lékeztünk, ugyanezek az állapotok léteznek Márama- kezetekre kiterjedő és az egyes vallásfelekezeteknek
rosban, ahol a máramarosszigeti piaristák társháza a lakosság számarányához képest megállapítandó és
és az apácák, továbbá 10 róm. kath. plébános, 25 ja községek vagyoni erejéhez mért segélyezés lépjen.
tanító és egyházszolga, 22 görög kath. plébános és | — A plébániák ezen rendelkezés folytán esetleg szen-
13 tanító, 4 szolga tetemes személyi járandóságai az ■vedett jövedelem fogyatkozásának pótlására nézve
államkincstárból fedeztetnek. legyedül az 1790—1. évi XXVI. t.-c. lehet az irányadó.
 12 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
MÁSODIK RÉSZ.
Dotáczió.
1848. évi XX. t.-cz. §.
Mindenekelőtt kijelentjük, hegy mi az 1848. évi
XX t.-c. 3-ik §-ában lefektetett elvet, melyszerint a
mi egyházaink egyházi és iskolai összes szükséglete
közálladalmi jövedelmekből fedeztessék, betüszerinti
értelemben végrehajtatni nem kívánjuk.
Ezen elvi kijelentésre kötelez minket önkormány­
zatunk természete, kötelez a múltak ismerete. Néze­
tünk tehát az, hogy a mi egyházi és iskolai szük­
ségleteinknek, e törvény szellemében csak azon része,
amelyet saját egyházunk híveinek, egyházi és isko­
lai adóval túlterhelése nélkül fedezni nem tudunk és
amelyek fedezetlenül maradása egyházunk létérde­
két fenyegeti, fedeztessék a törvényhozás utján, az
országos költségvetés keretében megállapítandó ál­
lami dotációval.
Az állam ezen dotációjára, a hivatolt törvényen
kívül is jogos igényünk van. Az egyenlőség és vi­
szonosság elve követeli egyfelől, hogy e haza ál­
lampolgárai egyenlő kedvezésben részesüljenek; más­
felől magának az államnak érdeke, hogy egyes pol­
gárai — kultus és kulturális intézményeik íentartása
végett, létérdekükben meg ne támadtassanak.
Előterjesztésünk bevezetésében kijelentettük,
hogy hálásan fogadtuk el azon törvényhozásilag lé­
tesített intézkedéseket, melyek alapján iskoláink,
ezekben tanáraink és tanítóink — a kor igényei ál­
tal követelt segélyhez jutottak s hogy a lelkészek,
habár szerény létminimumot biztositó, fizetés kiegé­
szítésben részesültek.
(Folyt, köv.)
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1903. decz. 29.
A szinyei körlelkészi állomásnak egy évig való üre­
sen hagyása és a befolyó inb‘rkaláris javadalomnak papi­
lak renoválásra leendő fölhasználása engedélyeztetett.
Baróthi ehközségünk indokolt kérésére kilátásba he­
lyezett ig.-tanácsunk 100 korona egyszersmindenkori se­
gélyt az énekvezér 1904. évi javadalmáúl.
Az oláhivánfalvi íiókegyházközség ama határozata,
melyszerint érdekeinek kellő megvédése mellett egy belső
telkét az állami iskola elhelyezésére átbocsátotta, jóváha­
gyatott.
Csiszér Pál sepsiszentgyörgyi lakos, felebbezést nyújt­
ván be a sepsii egyházmegye közigazgatási bíróságának
egy kepekiróvási határozata ellen, ig.-tanácsunk a feleb­
bezést elutasította, minthogy törvényeink értelmében az
ily ügyekben véglegesen határoz az eházmegyei biróság.
Elismeréssel vette jóváhagyó tudomásul ig.-tanáesunk
az oláhlapádi társegyházközség kepemegváltási határozatát
és a miriszlói hívek amaz ajánlatát, mely szerint a meg­
váltott kepét mindaddig tovább fizetik, míg ennek tőkéjé­
ből a kántori kepe is megváltható leend.
Nagy Sámuel mikefalvi énekvezér panaszának eluta­
sításával figyelmeztette ig.-tanácsunk az ottani lelkészt és
énekvezért, hogy békés együttmunkálkodás utján igyekez­
zenek fontos hivatásukat teljesíteni.
Ehkerületi pénztárunk uj ellenőrkönyvelője, Pünkösti
Pál aa, elfoglalván állását, részére az utalványozási jog
megadatott.
Kákái László dobói lévita-tanitó részére 200 korona
segélyt engedélyezett ig.-tanácsunk.
A testvérkerületek jkveinek megvizsgálására kiküldött
bizottság ajánlata alapján hozott közgyűlési határozat kü­
lön bizottságoknak adatott ki tanulmányozás és javaslat-
tétel végett.
Egyik lelkész aa fizetéselőleget kérvén kongruája
terhére, kérése elutasittatott és ebből az alkalomból elvi
határozatképen ki is mondotta ig.-tanácsunk, hogy a kon-
gruára előleget egyáltalában nem folyósít.
Csekme Ferencz, görgényi esperes aa ajánlata alap­
ján kimondotta ig.-tanácsunk, hogy egyöntetű dijlevél űr­
2. szám.
lapot készíttet a tanítói és kántori dijlevelekre vonatkozó­
lag is, az esperesektől bekérendő vélemények alapján ál­
lapítván meg a mintázatot.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter, ismételt előter­
jesztésünk daczára sem vállalván át a csikfalvi lelkészi
állomás 500 korona központi segélyét, ez Összegnek to­
vábbi kifizetésére a kebli pénztár utasittatott.
Csia Kálmán etédi lelkész és Ravasz János nyárád-
szeredai lelkész aai részére a kért mellékfoglalkozások
ideiglenesen engedélyeztettek.
Az ehker. tulajdonát képező tordai Korona-szálloda
felügy elésére Fogarasi Gazner Béla gondnok aa kéretett fel.
Engedélyt adott ig. tanácsunk a szeéri ehközségnek
1000 korona és a balázsfalvi ehközségnek 4000 kor. köl­
csön fölvételére.
Dési ehközségünk utasittatott, hogy a tanítói fizeté­
sek ügyében kelt és rendkívül sérelmes közigazgatási bi­
zottsági határozatot azonnal felebbezze meg, jelentést
tévén ig.-tanácsunkhoz is, hogy a minisztériumnál szintén
közbeléphessünk.
Főt. Püspök aa. indítványára elrendelte ig.-tanácsunk
az összes rhközségi és iskolai alapítványokról, pontos ki­
mutatások összeállítását.
Jáni Lajos, kézdimárionfalvi lelkész közvetlenül ig.-
tanácsunkhoz intézett panasza, mint hatáskörünkbe nem
tartozó, elutasittatott.
özv. Vályi Elekné, volt beszterczei nyugalmazott lel-
készné részére még egy évre folyósította ig.-tanácsunk a
néh. férje által élvezett 200 kor. kegydijat.
Jogügyi bizottságunk véleménye alapján kimondatott,
hogy a Béllé Mátyással kötött csereszerződésből kifolyó­
lag még fennálló 3 peres ügy, alperesek vagyontalansága
miatt egyelőre tartassék függőben.
A múltévi ehkerületi közgyűlés rendelkezése alapján
főt. Püspök aa. elnöklete alatt, bizottság küldetett ki a
püspöki özvegyek ellátási igényeinek biztosítását ezélzó
javaslat elkészítése végett.
Ugyancsak bizottságnak adatott ki a közgyűlés ama
határozata, melylyel a lelkészi nyugdíjintézet alapjára a
tőkegyűjtést elrendelte.
Nagyenyedi eházmegyénk közgyűlése indokolt javas­
latod tett aziránt, hogy az eházi tűzbiztosítások ügye szö­
vetkezeti alapon rendeztessék. Ennek folytán utasittatott
titkár aa., hogy a legközelebbi 15 év statistikai adatainak
egybegyűjtésével, 3 hó alatt készítsen idevonatkozólag ja­
vaslatot.
Ezek után elnöklő főgondnok aa. meleg szavakban
üdvözölte az ig.-tanács tagjait az ó-év ez utolsó óráiban
és megköszönve önzetlen munkálkodásukat, azt az anya-
szentegyház érdekében jövőre is kérte. Főt. Püspök aa.
válaszolt ez üdvözletre, melynek végeztével az ülés elnök
aa. éltetése mellett szétoszlott.
r. s.
(Vége.)
Indítvány.
Nagytiszteletű szerkesztő úr!
Elmúlt két éve, hogy e lap hasábjain kérdeztem nyil­
vánosan, megjelent-e nyomtatásban az a jegyzőkönyv, me­
lyet a vallás- és közoktatási miniszter által Budapestre
1848. szeptember első napjára egybehívott magyarhoni
h elvét-hitvallású öt egyházkerület képviselőinek értekezle­
téről fölvettek ? Válasz nem érkezett. — Magánlevelezés
utján azonban értesültem, hogy megjelent; de csak most
láthattam saját szemeimmel.
Kenessey Béla igazgató szives közbenjárásával kap­
tam meg Sass Béla konventi jegyző aatól 10 azaz tiz
napi használatra. A tiz nap letelő félben van s miután
én lelkesedéssel élveztem a jegyzőkönyvet, alkalmat sze­
retnék nyújtani a protestáns nagyközönségnek, hogy ol­
vashassa e nagybecsű egyháztörténelmi emléket, mely tud­
tom szerint egyetlen példányban rejtőzködik a konvent
levéltárában.
Mindnyájan érdeklődünk az 1848. XX. tcz. iránt; de
talán legjobban a nt. szerkesztő úr, mert legtöbbet fog­
lalkozott vele, a nélkül, hogy e jkvet láthatta volna s bi­
zonyára kívánja megismertetni ennek sorsát is a magyar
közönséggel. Ezért fordulok őhozzá s kérem, szerezze meg
e fűzetet egy pár hétre, nyomassa ki az Erdélyi Protes­
táns Lapban; sőt kérje a többi egyházi lapokat is ennek
kiadására. Nem lesz terméketlen munka, ha közönségünk
 2. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
megismerkedik azzal az értekezlettel, melyen az öt reform.,
a négy ágostai egyházkerület az unitáriusokkal először ta­
nácskozott együtt.
Aztán büszkék is lehetünk arra, hogy ez értekezlet,
a legnagyobb szükségben, hazafias önzetlenséggel, férfias
nyíltsággal tárgyalta a kérdést s ma is elfogadható szem-
pontok szerint kívánta megoldani.
A jkv. 498—1903. konv. ltári sz. a. van Debreczenben.
Indítványom közzétételét kérve, boldog új évet kí­
vánok. *
Török István dr.
Nyílt kérdés.
Egyik egyházmegyei tanács előtt szóban forgott egy
új templom felszentelésének kérdése. Az illető egyház lel­
kipásztora előadta, hogy nagy kiadással, nagy fáradtság­
gal épitett templomuk a közhasználatnak rövid időn átad­
ható lesz. Szeretnék, ha ez az átadás egy kissé nagyobb
ünnepélyességgel, az egyházmegyében lakó papok rész­
vételével történnék meg, hogy hallhatnák a hívek idege­
nek ajkáról is az elismerés egy-két jóleső, buzdító szavát,
azokért a nagymérvű áldozatokért, melyeket egyházuk ér­
dekében hoztak. Szerették volna ugyan, ha gyönyörű tem­
plomukat főtiszteletű püspök úr szentelte volna fel; de er­
ről a reményről az egyházközség vagyontalansága s az
építkezésből fenmaradt adósság terhe miatt most le kell
mondaniok. Erre többen azt a megjegyzést tették, hogy
az esperes másod vagy harmad magával a templomot a
közhasználatnak átadhatja, de felszentelésről szó sem le­
het : mert a felszentelés püspöki jog.
Ez a megjegyzés indít arra, hogy kérdést legyek ki
zárólagos püspöki jog-e a templomszentelés? Teszem ezt
azért, mert az 1855-ik évi közzsinat határozatából kiadott
„ Agenda“ 7-ik lapján a „Templomszentelés“ czime alatt
ezeket mondja: „Azon egyházközség, melynek temploma
felszentelendő — a szerint, mint egyházi kerületbe vagy
püspöki vizsgálat alá tartozik — illető elöljáróságának
előre jelentést teszen; a püspök vagy esperes akár sze­
mélyesen, akár helyettese által az előre meghatározott na­
pon megjelenvén, a templomszentelő istentiszteletet követ­
kező renddel tartja meg.. . . “ stb. E szavak tanúbizonysága
szerint a templomszentelés 1855-ben még nem volt kizáró­
lagos püspöki jog.
Abban a reményben, hogy e zavarossá lenni kezdő
kérdés tisztázása általánosan kívánatosnak ítéltetik: kérek
minden hozzáértőt, hogy becses véleményét nyilvánítani
kegyeskedjék. **
Érdeklődő.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
Előfizetési felhívás. Az 1904-ik év elejével két kötet­
ből álló Bölcsészettorténet kiadását kezdem meg s arra a jövő
hó 15-éig előfizetést nyitok. Az első kötet a filozófia ókorát,
a második az újkort öleli fel s a könnyebb kezelhetőség vé­
gett mindkét kötet két részből áll, amelyek mindegyike 15—
20 ív terjedelmű leend, úgy, hogy az egész munka körülbelül
70 ívet tesz ki. Az I. kötet első része, melyet január második
felében fogok az előfizetőknek szétküldeni, a Bevezetésen
kívül az ókori bölcsészettörténetnek Thalestől a Sokratiku-
*“Köszönjük, hogy figyelmünket felhívni szíveskedett.
Magunk is többször kerestük. Igyekszünk közreadásra meg­
nyerni. Szerk.
** Mi a magunk részéről nagyon örvendünk, hogy ez a
kérdés felvettetett. Már régóta bizonyos nem tetsző érzés­
sel hallunk olyan felfogásokat és nyilatkozatokat e tekintet­
ben, a melyek egyáltalán bizonyos pápistás kovászt rejteget­
nek, a mely ugyan a maga öntudatlan pápistás dogmatikai
felfogását egyelőre az egyházjog köntösébe burkolja, de a
mely már ezáltal is veszedelmesen közelit a „kath. dogmati-
kus-jurista egyházfogalomhoz.“ Eddig csak világiaktól hallot­
tunk ilyeneket s egészen megdöbbent, hogy papjaink protes­
táns, kálvinista tudata is, tudása is ennyire sülyedt. Mert ez
a kérdés semmiképen sem kétséges. De várunk a magunk
nyilatkozatával, hogy lássuk miként, gondolkoznak az embe­
rek s mivel argumentálnak. Magunk is kérjük a minél töb­
bek részéről, de lehető rövidséggel való hozzászólást.
Szerk.
13
sokig terjedő időszakát tárgyalja, 16 ív terjedelemben. A
munka szellemét és tárgyalásmódját illetőleg magára a
könyvre utalok; itt csak annyit tartok helyén valónak jelezni,
hogy igyekeztem közérthetően, tehát úgy írni, hogy mindenki,
aki a tárgy iránt érdeklődik, a legspeciálisabb részieteket is
nehézség nélkül olvashassa. De e meliett nem kevésbé töre­
kedtem arra is, hogy lehető hű és részletes képet nyújtsak a
filozófiai elméletekről s azoknak a későbbi és jelenkori elmé­
letekkel való összefüggéséről. E két szempont figyelembe véte­
lével azt akartam elérni, hog> a megjelenendő munka a bölcsé-
szettörténeti előadások kézikönyvéül szolgálhasson, de alkal­
mas legyen arra is, hogy a filozófiába bevezesse s a fontosabb
kérdések felől is tájékoztassa mindazokat, a kik a tudomá­
nyok tudománya: a bölcsészet iránt érdeklődnek s azzal kissé
behatóbban akarnak foglalkozni. Az első rész előfizetési ára
3 korona s ugyanennyiért rendelhető meg egyenként a többi
három rész is, amelyek 6—8 hónapi időközökben jelennek
meg, amennyiben t. i. ezt a közönség támogatása lehetővé
teszi. Az előfizetési összeget 1904. január hó 15-éig hozzám,
vagy a főiskolai nyomda czimére kérem, küldeni s egyúttal
jelezni, hogy a megrendelő a másik három részre is kivánja-e
magát előjegyeztetni. Az expediálást a 3 K. előzetes bekül­
dése mellett január hó második felében keresztkötés alatt
bérmentesen eszközlöm; azonban a megjelent részeket, tehát
az elsőt is, kívánatra utánvéttel is készségesen küldöm.
Megjegyzem még, hogy egy-egy rész bolti ára 4 kor. leend s
az előfizetési idő lejártával a hozzám küldött megrendeléseknek
is csak ez ár mellett tehetek eleget. Pápán, 19J3. decz 18.
Dr, Horváth József, a pápai ev. ref. theologia akadémián a
filozófia ny. r. tanára.
350 szám. A Magyar Könyvtár ez évi októberéig meg­
jelent 350 számának teljes jegyzékét adta ki a kiadó cég, a
Lampel R. (Vodianer F. és Fiai) udv. könyvkereskedés. A
népszerű vállalat jegyzéke, amelyet a cég kívánatra készség­
gel ingyen megküld bárkinek, több részből áll. A számok sze­
rinti jegyzékben minden füzet rövid jellemzését tartalmazza
tájékozásul. A szakok szerinti jegyzék a verses az elbeszélő mü­
veket, színműveket és az ismeretterjesztő műveketközlicsoporto
sitva a szerzők ábcés rendjében. Végül felsorolja a Magyar
Könyvtár kötött kiadásait is. Csak ebből a teljes jegyzékből
tűnik ki, mily tartalmas már is a Magyar Könyvtár, s hány
becses, de eddig drága munkát tett olcsó kiadásban népsze­
rűvé. Arany János, Jókai, Mikszáth, Herczeg Ferenc, Bródy
Sándor, Ambrus Zoltán nevét említjük csak a magyar iroda­
lom kiválóságai közűi, akik mind szerepelnek égy vagy több
munkával a Magyar Könyvtár füzeteiben. A külföld nagy irói
közül egész sereget először mutatott be a Magyar Könyvtár
a magyar közönségnek. Gorkij, H. G. Wells, Kipling nevét
említjük csak. A jegyzékben ki-ki megtalálja kedvenc Íróját
és olcsón megszerezheti könyvtára számára. A jegyzék végén
megvan a Fővárosi Színházak Műsora teljes jegyzéke is, a
cég kiadásában megjelent színművek, regények és elbeszélé­
sek, disz- és ajándékművek, történelmi diszművek, utazási,
föld- és néprajzi művek, nyelvkönyvek, általános érdekű mű­
vek jegyzéke is. Továbbá a Remekírók Képes Könyvtára és
a Festőművészet Remekei prospektusa. A jegyzék utolsó ol­
dalán részletmegrendelésre is használható megrendelő jegy
is van.
t á r c z A.
Az ember.
(1. M óz. II. 5—25.)
(Ziiiel K. irta: ifj. P é te r K á ro ly.)
(Folytatás.)
Mindazáltal az ember méltósága, Istenhez való
hasonlatossága, kiváltképpen szellemi és erkölcsi ké­
pességeiben rejlik. A jó és rossz tudásának fája egye­
dül az embertől volt eltiltva, minthogy a többi te­
remtmények nem ehetnek róla, azaz: nem képesek
külömbséget tenni a jó és a rossz között Más lelki
tulajdonokkal, pl. értelemmel és emlékezettel az ál­
latoknál találkozunk, s e tekintetben mi csak azért
állunk magasan felettük, mivel gondolkozásunk mély­
rehatóbb, emlékezetünk szélesebbkörü. De merőben
hiányzik nálok az a szellemi tehetség, melylyel az
ember a jót a rossztól megkülömbözteti, Isten aka­
ratát és az erkölcsi világ törvényeit felismeri, s
melynélfogva el tudja magát határozni arra, amit jó­
nak és Isten akaratának tart, és pedig csupán azért,
mert az jó és Isten akarata. Igaz ugyan, hogy az ön­
elhatározást teljesen az állatoktól sem lehet megta-
 14 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 2. szám.

gadni, hiszen ezek is képesek egyes eszközöket cél­ mely ellenszenvet, undort ébreszt bennünk a rossz
juk elérésére kiválasztani és felhasználni, csakhogy iiránt és a jónak, Isten akaratának teljesítésére sarkal
az állatok elhatározásának indoka mindig az érzéki szüntelen. S ha szavára hallgatunk és Isten akaratát
vágy, a velük született természeti ösztön. Ennél­ követjük, valami leírhatatlan, csendes béke tölti el
fogva cselekvésük se nem jó, se nem rossz, legfe- egész valónkat; ha pedig Isten akaratával ellenkező­
lebb okos és czélszerü. Az állatok cselekvését soha­ leg cselekszünk, olyan kínzó nyugtalanság vesz erőt
sem tekintjük szabad önelhatározásból eredő csele- rajtunk, : amit a világ összes javai sem képesek elosz­
kedetnek, s ugyanezen szempont alá sorozzuk az :latni. A lelkiismeret e szerint boldogságunk kútfeje,
ember cselekedetét is, ha annak rugója az érzéki ;a menny és a pokol keblünkben. A lelkiismeretből
hajlam és őrző szen/edély. Az ilyen, érzéki indok­ fakad a vallásos élet is. Az ember, mihelyt öntudatra
ból származó cselekedet — magában véve — sem ébred, mindjárt érzi (vagy legalább sejti), hogy van
jónak, sem rossznak nem mondható. Ha azonban az valami fensőbb hatalom, amelytől sorsa függ és igyek­
érzéki vágy ellenkezésbe jön azzal, amit Isten aka­ szik ezt a fensőbb hatalmat megismerni, hogy aka­
ratának vagy erkölcsi világrendnek ismertünk fel, rata szerint irányítsa életét. S vájjon ez a függésér­
akkor már a mi elhatározásunktól függ, hogy Isten zet, ez az Isten után való vágyakozás (mely a vallás
akaratát követjük-e vagy önző kívánságunknak en­ magvának tekinthető) alapjában véve mi egyéb, mint
gedünk; az első esetben cselekedetünk jó s akara­ a lelkiismeret sugallata, a bennünk lévő isteni szik­
tunk az érzékiség bilincseitől szabad; a második eset­ rának fellobbanása, mely arra ösztönöz, hogy tuda­
ben cselekedetünk rossz s akaratunk a testi vágy kozzuk a jelenségek okát, hogy a változások között
hatalma alatt áll. Az éhség kielégítése pl. voltakép­ keressük a változhatatlant, a mulandóban az örökké­
pen nem rossz cselekedet; de hogyha éhségünk ki­ valót. Az összes vallások —bármily különbözőleg ala­
elégítése végett a más tulajdonát elidegenitjük vagyis kultak is — mind ebből a magból nőttek ki s igy a
ha az erkölcsi renddel összeütközésbe jövünk: ak­ lelkiismeret talajában gyökereznek. Lelkiismeret nél­
kor rosszat cselekszünk; viszont, ha ebben az eset­ kül nincs vallás; de ahol lelkiismeret van, ott vallás
ben sikerül érzékiségünket legyőznünk: akkor elha­ is van, ha nem is teljesen kifejlett, ha olykor el is
tározásunk szabad, a testi vágytól független s ez az van burkolva, mint a hogy a lelkiismeret is néha
önmegtartóztatás erkölcsileg jó cselekedet. Minél fejletlen s még alszik, mint a csira a föld alatt.
inkább uralkodik az ember önző vágyai felett s mi­ (Folytatása köv j
nél inkább alárendeli azokat az erkölcsi tövénynek:
annál jobb és szabadabb. S igazán jó és teljesen
szabad csak úgy lehet, ha testi hajlamainak és szen­
vedélyeinek annyira urává lesz, hogy elhatározásai KÜLÖNFÉLÉK.
sohasem jőnek ellentétbe Isten akaratával. Ez a sza­ A gyulafehérvári „K özm űvelődésinek két
badság azonban az erkölcsi életnek korántsem kezdő dologgal tartozunk. Először felelettel egy felhívásra, me­
vagy kiinduló pontja, hanem valamint az egyesek, lyet „Az a hírhedt hazafiság44 czimen hozzánk is intézett,
szintúgy az egész emberiség fejlődésének végső re- szóvá tévén a budapesti „német református egyház11 Be-
zultátuma. Mert — miként Pál apostol mondja — thesda nevű kórházában történt azt az állítólagos esetet,
„előbb van az érzéki s azután a szellemi“, más mely szerint az oda újabban Németországból hozott s a
szókkal: a fejlődés kezdetén az ember még pusztán vezetéssel megbízott igazgató-diakonissza, a korábbi ma­
természeti lény, akinél az Istenhez való hasonlóság­ gyar-diakonissza alkalmazottakat s főként igazgató elődjét
nyolez magyar társnőjével tettlegesen is bántalmazva ki­
nak csak a csirája van meg, s ezt a csirát ki kell szorította az intézetből, melynek most már egész adminisz­
fejlesztenie, szellemi erőit az érzéki vágyakkal és trációját németté tette. „íme — mondja — a kálvinista
az erkölcsi rosszal való küzdelemben ki kell művel­ humánizmus — ime a mag}7rarság őrei! Az nem mentség,
nie, hogy öntudatos szellemi valóság, Istennek va­ hogy a német hitközség tartja fenn az intézetet, mert
lódi képmása legyen. Az ember tehát Isten képét Magyarország szivébe büntetlenül nem szabad beplántálni
akkor valósítja meg, amikor az érzéki természet bé­ egy kis Germániát még akkor sem, ha ezt „a magyarság
kéiből kiszabadítja magát s nem a testi vagy lelki őreinek14 hitrokonai is teszik. Szóljon hozzá a „Magyar
önzés, hanem az erkölcsi törvény alkotja akaratának Szó44 — na meg az Érd. Prot. Lap is megteheti.44 — íme,
benső életerejét. Aki erre a szabadságra eljutott, megtesszük. Hogy a Bethesdánál újabb időben csakugyan
kellett valaminek történni, olyannak, a mi a magyar refor­
„az olyan embert csupán és kizárólag a felismert mátusokat elidegenítette, azt onnan sejtjük, hogy legújab­
objektiv jó iránt érzett kötelesség legyőzhetetlen ha­ ban „Filadelfia44 néven a budapesti magyar reformátusok
talma vezérli, mely oly föl. étien erővel uralkodik fe­ egy oly fajta intézmény szerény alapjait vetették meg,
lette, hogy a rossznak cselekvésére teljesen képte­ mint a minő a „Bethesda.44 E kezdeményezés bizonyára
lenné válik. Azért mondja az igazság ereje által haj­ nein oknélkül történt s igy sejtjük, hogy a germánizálás
tott Jeremiás, midőn prófétai működéséért gúny és hírének aligha ni.ics alapja. Ha igy van a dolog, egyetér­
üldözés volt a jutalom s ez okból többé nem akarta tünk a „Közművelődés^-sel: annak Magyarországon, tehát
említeni a Jehova nevét, de akarata az Úr akaratá­ nemcsak a szivében: Budapesten, hanem a kis lábujja he­
val, az igazság erejével szemben megtörött: „Az én gyén : Nagyszebenben, vagy a bokáján : Balázsfalván, vagy
a sarkán : Kőszegen, vagy a talpán : Temesvárt, vagy akár
szivemben az Urnák igéje olyan volt, mint a csont­ Nagyváradon, Kalocsán, Lúgoson, Pozsonyban, Verseczen,
jaimba rekesztett égő tűz; mert te Uram! erősebb vagy mit tudom én hol, akár a kolozsvári Ferencz József
voltál nálam és felülhaladtál engemet!“ * m. kir. tud. egyetem klinikáin sem volna szabad büntet­
Az az ige, mely a próféta szivét annyira meg­ lenül megtörténni, hogy ide egy kis Germánia, oda egy
ragadta, nem ismeretlen előttünk sem, hiszen ott la­ nagy Dákó-románia, amoda meg egy kis Szerbia s szám­
kozik mindnyájunk keblében: a lelkiismeretben. Mi­ talan helyre egy-egy államköltségen fentartott talián Róma
csoda a lelkiismeret? Mindenikünk hallotta szavát s plántáltassék, akár ha a legtöbb esetben a magyar állam
mégis oly nehéz megmondani, hogy mi az voltakép* uralkodó szerepét játszó római vagy ikertestvére a görög
pen. A lelkiismeret nem az értelem, de föltételezi a katholikus, vagy görög keleti, vagy lutheránus, vagy
egyetlen egy esetben az idegenből ideszakadt „né­
jónak és rossznak tudását; nem is az akaratszabad­ met református“ egyház védelme alatt történik is, akár
ság, de az akarat szabadsága nélkül lelkiismeret diakonisa, akár apácza üzelem formájában a magyar
nem gondolható. Egy titokzatos benső hatalom ez, nemzet ellen való e merénylet. Felkérjük tehát a „Köz-
mely kényszeríti az emberi, hogy lerázza magáról a. művelődés41-t, hasson oda a gyulafehérvári aula nagybefo-
gyarlóság bilincseit s törekedjék a tökéletességre; lyásu uránál, ki, úgy tudjuk, büszke ősmagyar családjára,
— hogy ismert erélyével vigye ki, hogy a magyar
* Dr. Bartók: „Az erkölcsi élet legfőbb kérdései“ (Tájé­■ állam jóvoltából vagy hat miniszteri fizetést is élvező
kozás. .. III. r. 317. 1.). „erdélyi püspök44, a magyar országgyűlés főrendiházának
 2. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
tagja, hivatalos bér maútjai bán ne germanizáijon, ne
tartson ékes németséggel zengő „szent-beszédeket“ se
Nagyszebenben, se Beszterczén, se Brassóban, hanem ba-
lázsfalvi bizalmas értekezletein nyerje meg görög (csudát!
— oláh) katholikus testvéreit, hogy összefogván a hatal­
mas kettős klérus tagjai, kényszerítsék rá a magyar kor­
mányt arra, hogy a hitelvek teljes tiszteletben tartása
mellett a magyar állam határain belől minden egyház
s annak minden intézményének nyelve — főleg ha az
állam jóvoltából dúskál a földi javakban — templomban,
iskolában, zárdában, kórházban és hivatalszobában kizáró­
lag a magyar legyen ; közhivatalt, állami és egyházi szol­
galatot ne viselhessen és nyerhessen más, csak magya­
rul beszélő, magyar honpolgár és honleány, és mi biz­
tosítjuk a „Közmüvelődés“-t, hogy akkor a nagyobbrészt
idegen honpolgárokból álló — s a magyar református
anyaszentegyház főhatósága alá most nem tartozó buda­
pesti „német református egyházközség“ társadalmi intéz­
ményei s köztük a Bethesda-kórház esetleges visszás álla­
potai is azonnal meg fognak szűnni. Ha a „Közművelődés“
erre nekünk közreműködését felajánlja: hát kezdjük meg
az akcziót azonnal minden vonalon. Mi álljuk szavunkat,
nem beszélünk meggondolatlanul, amint s ez a második,
a mit a „Közművelődésinek mondani akarunk — tapasz­
talhatta ezt „Dr. Apáthi István a néppártról“ ez. czik-
künkre vonatkozólag, melynek állítását nem átallotta akkor
hazugságnak deklarálni, mig legújabb számában — nó, azt
hisszük pirulás nélkül — kénytelen beismerni, hogy iga­
zunk volt. Hát újra mondjuk: itt is álljuk, a mit mond­
tunk. Tetszik ?! — Ehhez szóljon hozzá! Vagy itt is „a
két kard“ elmélete vezeti, mint a „Katholicizmus és haza-
fiság“ ez. legújabb czikkében, melyben „a vallási elveket
s az állam rendeltetését szemelőtt tartva akarja az egy­
ház és állam közt levő ellentéteket kiegyenlíteni.“ Am,
régi példaszó, hogy „két kard nem fér meg egy hüvely­
ben“. Nem, minden kóklerség daczára sem !
A mire valóban nagyobb súlyt kell fektet­
nünk. A Debreczeni Protestáns Lap ez évi 2-ik számában
szóvá teszi azt a furfangos sakkhuzást, a melyet Wolaffka
debreczeni kath. plebánus csinált közelebbről. Kath. nő­
egyletet alakított, melynek tisztikarába és választmányába
kizárólag olyan vegyes-házasnőket ültetett, kiknek férjei
a ref. egyház legelőkelőbb tisztségeit töltik be, pl. Bernát
Elemérné, Széli Farkasné, Vecsey Imréné stb. A lap bát­
ran reámutat arra, hogy „itt a kath. térítésnek akarnak
propagandát csinálni s e czélra a vegyes házasságok esz­
közül használtatnak fel.“ A czikket igy végzi: „Aztán
gondolkozhatnak egy kissé azok a legnagyobb tiszteletre­
méltó férfiak is, kiknek nejei itt vannak ebben a névsor­
ban — ők maguk pedig a református egyházakban fényes
tisztségeket töltenek be ..! 1! Vájjon nem forog itt fenn
bizonyos neme az inkompátibilitásnak .. ! ? Micsoda fonák
dolgok ezek jó urak! ? — A D. P. L.-nak igaza van, de
váljon az utolsó kath. valásu ref. tanárné volt-e a tiszán­
túli kerületben az a debreczeni tanárné, kit csak pár éve
temetett el Wolaffka ? Kezdjük magunkon a gyógyítást.
A küszöbön levő zsinati törvényhozás is jó alkalmat ád
erre; a mit a konvent előkészítő tanácskozásain ez irány­
ban nem lehetett keresztül vinni, fogjunk kezet annak ke­
resztülvitelére a zsinaton! Mert valóban egy pár botrányos
efajta esetet tudunk. S értesülésünk tultejjed a Királyhá­
gón, sőt még a Dunán is !
A „Közhasznú Szövetkezet“ — mint hiteles
forrásból értesülünk — szép eredménnyel zárta le második
üzletévét, úgy hogy 1500 koronát meghaladó összeget
képes már az idén kiosztani egyházi közczélokra. Az ér­
dekeltek által kellőleg nem méltányolt emez intézmény
pár év alatt hatalmas anyagi támaszunk lesz, ha közös
erővel igyekszünk azt támogatni. Az első évben 400 ko­
ronát adott, most a másodikban 1500-at, a harmadikban
talán 5000-et és azután 10—15 ezeret bocsáthat a szűköl­
ködő egyházi intézmények támogatására. Vájjon hiábavaló
munkát végeznek-e ez intézet támogatói?
Újévi ajándék. Kedves és értékes újévi aján­
dékkal lepte meg egyházunkat Besenszki József né szül.
László Kata úrasszony, ki egyháza iránti szeretetének
adott kifejezést, midőn templomunkba egy gazdag bordó
szinü bársony szószéktakarót csináltatott: „azoknak, kik
Istent szeretik, mindenek egyaránt javokra vannak“ fel­
írással és egy urasztali térítőt, mely szintén bársony, 40
kor. értékkel. „A nemes szivü adakozót szereti az Isten.“
Midőn e nemes szivü adakozónak egyházam nevében is
15
köszönetét mondok, kívánom az Istentől, hogy tartsa meg
őt sokáig közöttünk, mert ő egyházközségünknek igazán
Tabithája. Magyar-Léta, január 2. Takács József ref. leik.
GYÁSZROVAT.
Balás Imréné született Gyertyáuffy Katinka, seges­
vári ev. ref. papné. a hű élettárs, az önfeláldozóan szerető
édes anya, testvér és rokon, életének 42-ik, boldog há­
zasságának 11-ik évében, rövid de kínos szenvedés után
f. hó 24-én jobblétre szenderült. Négy gyermekének és
lesújtott férjének adjon a Kegyelem Istene vigasztalást!
HIVATALOS RÉSZ.
5485—1903. sz.
KÖRRENDELET
valamennyi Nagytiszteletű esperesi hivatalhoz, az egyház-
községek presbyteriumához, a kollégiumok Méltóságos t.
Elöljáróságához és külön alapítványt kezelő testületekhez,
az ingatlan vagyonszerzés, vagy elidegenítés eseteiben kö­
vetendő eljárás tárgyában.
Az egyházi és iskolai, valamint alapítványi vagyon­
változások feletti ellenőrzés és felügyelet úgy politikai,
mint egyházi törvényeinknél fogva, felsőbb jóváhagyás alá
tartozván, különösen az ingatlan vagyonszerzés, vagy el­
idegenítés tekintetében, a főtiszteletű egyházkerületi köz­
gyűlés 48—1903. jkvi szám alatt kelt felhatalmazása alap­
ján a következő szabályok betartására hívjuk fel az ille­
tékes testületek figyelmét:
1. Egyházi, iskolai, vagy alapítványi tulajdont
képező ingatlanok eladása, elcserélése, vagy megvásár­
lása, az arra illetékes testület előleges és kellően indokolt
határozata s a közvetlen felettes hatóságnak ajánlata alap­
ján, csak igazgatótanácsunk írásbeli engedélye mellett
eszközölhető.
2. Az ingatlanok eladása rendes körülmények kö­
zött, önkéntes és nyilvános árverezés mellett s azt meg­
előzőleg, úgy az illetékes, valamint a közvetlen szom­
szédos községekben az árverezést megelőzőleg legalább
8 nappal, az árverési feltételek nyilvános kihirdetése
után ejthető meg. Az árverezési hirdetésben a vételár
kifizetésének feltételei mellett különösen kikötendő, az
eladandó ingatlan csak az árverezés eredményének igaz­
gatótanácsunk által történendő jóváhagyása után megy az
árverési vevő birtokába. Ezen jóváhagyás megtörténte
előtt a vételár le nem fizethető, hanem csupán a kikö­
tött bánatpénz őrzendő meg.
3. Az eladás jóváhagyását kérő felterjesztés mellé
csatolandók: az árverési feltételeket és az árverezés ered­
ményét részletesen magában foglaló jegyzőkönyv eredeti
példánya és az árverés kihirdetését igazoló lelkészi, vagy
községi elöljáróság által kiállított igazolványok s végül, a
legtöbbet Ígérővel igazgatótanácsunk jóváhagyásának ki­
kötése mellett kiállított adásvevési szerződés 2 eredeti
példánya.
4. Ha az ingatlanok eladása, bármi okból, árvere­
zés mellőzésével céloztatik, vagy csere utján hajtatik
végre, minden egyes esetben kiemelendő azony előny,
mely miatt a rendes eljárás mellőzése kívánatosnak mu­
tatkozik, de ez esetekben is minden alkalommal szerződé­
sileg biztosítandó igazgatótanácsunk jóváhagyásának fel­
tétele.
5. Ingatlanoknak adás-vevés utján leendő megszer­
zése esetében, a felsőbb jóváhagyás szintén szerződésileg
biztosítandó s a vételár csak ennek megnyerése és a vett
ingatlan tulajdonjogának kétségtelensége s adók és min­
dennemű terhektől való teljes mentességéről szerzendő
meggyőződés után fizethető ki.
6. Árverezés utján csak előleges engedély alapján
sürgős esetekben az árverezés napját követő 8 napon be­
lül nyerendő utólagos felhatalmazással vásárolható ingatlan.
7 Minden ingatlan adás, vagy vételről 24 órán
belől jelentés teendő a felettes hatóságnak, honnan az
iratok legkésőbb 48 óra alatt igazgatótanácsunkhoz tér-
jesztendők fel.
8. Ezen rendelet meg nem tartása s az ebben fog
lalt határidők elmulasztása az egyházi, törvények 301. §-á-
ban körülirt fegyelmi vétséget képez, s a 302. §.-ban
jelzett büntetést vonja maga után.
 16 ERDELM PROTESTÁNS LAP. 2. szánt.

Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától 27—1904. sz.

Kolozsvárott, 1904. január hó. MEGHÍVÓ
Dr. Bartók, Maksay János, A kolozsvári egyházmegye a f. 1904. évi január hó
elnök. számvevő. 25-ik napján (hétfőn) d. e. 10 órakor Kolozsvárt, a farkas-
5238—1903 sz. utczai 23-ik sz. papilakáson levő gyülésteremben tartandó
KÖRÖZVENY közgyűlésére. — Tárgyak Az egyházmegyei szervezet
kiegészítése végett: 1. az egyhm. tanács, 2. az egyhm.
valamennyi Nagy tiszteletű Esperesi hivatalnak a központi fegyelmi bíróság, 3. a papi özv.-árvai gyámintézet, 4. az
segélyek újabban végrehajtott revisiója ügyében. egyh. kér. értekezlet tagjainak megválasztása. 5. Az egyh.
A házi pénztárból és a konversiói többletből utalvá­ kér. képviselők megválasztására vonatkozó intézkedés. 6.
nyozott összes segélyek revisió alá vonatván, igazgatóta­ A három ehmegyéből ehmegyénk pénztárába jöhető ösz-
nácsunk a jelzett alapok terhére utalványozott segély­ szegek ügye. 7. Indítványok. — Atyafiságos indulattal föl­
nek 1903. évi deczember 31-ével leendő megszüntetését kérem tiszteletes atyámfiáit, szíveskedjenek egyházmegyei
és azok helyett 1904. évi január 1-től kezdődő hatálylyal közgyűlésünk világi tagjait meghívni és a megjelenésre
a dr. Gecse Dániel-féle alapítvány s illetve az államsegély fölkérni.
terhére a következő uj segélyek utalványozását határozta el. Kolozsvárt, 1904. január 12.
I. A Gecse-alap terhére: 1. A szamosujvári körlelkész Hercpey Gergely, esperes*
évi segélye 300.— 2. A Csíkszeredái körlelkész évi segélye
10001— 3. A kaczkói körlelkész évi segélye 500.— 4. Az er­
zsébetvárosi körlelkész évi segélye 500.— 5. A kisilyei lévita 23—1904. sz.
évi segélye 200.— 6. A szamosfalvi kántor évi segélye 104.— A görgényi egyházmegyei képviselők mandátuma
7. A daróci tanitó évi segélye 100.— 8. A szilágyvalkói lévita 1903. év végével lejárván, felhívom az egyházmegye ősz-
évi segélye 60.— 9. A kusalyi tanitó évi segélye 80.— 10. A szes egyházait, hogy az egyházmegyei képviselőválasztást
kendilónai tanitó évi segélye 80.— 11. A kérői tanitó évi se­ az 1904—1906. ciklusra, mindannyian jelen 1904. év január
gélye 50. 12. A feketelaki tanitó évi segélye 140. 13. A 31-én ejtsék meg s a választási jegyzőkönyvet február
katonai tanitó évi segélye 130.— 14. A vizszilvási tanitó évi
segélye 100. — 15. Az apafái tanitó évi segélye 140.— 16. Az 10-ig hivatalomhoz terjesszék be.
erdőszengyeli tanitó évi segélye 130.— 17. A boósi tanitó évi Gernyeszeg. 1904. január 6-án.
segélye 180. — 18. A maroskereszturi tanitó évi segélye 70.— Csekme Ferenc z.
19. A bedeszentháromsági tanitó évi segélye 70.— 20. Özv. görgényi esperes.
Bodor Antalné (volt titkár özv.) segélye 800— 21. Az oláhuj-
falusi lelkész Emkesegélye l l, *>° o 30.— 22. A segesvári lelkész FELHÍVÁS.
Emkesegélye IV2% 60.— 23. A medgyesi lelkész Emkesegélye
11/á°#u 60. —24. A csomafái tanitó Emkesegélye l 1/^0 0 30.— 25. A sepsii egyházmegye egyházi értekezletének lelkész
A mezőzáhi körlelkész évi segélye 200.— 26. A marosilyei tagjait szeretettel kérem, szíveskedjenek még e hó folya­
körlelkész évi segélye 100.— 27. A veresegyházi tanitó évi mán, az „Egyházi Értekezlet1*-nek táborába minél több
segélye 80.— 28. A galgói tanitó részére évi 50. 29.
tagot gyűjteni és a tagok névsorát, a tagsági díjakkal
A szelecskei tanitó részére évi 100. 30. A nagyilondai
együtt, január hó 31-ig, tiszt. Bőjthe Géza ért. pénztáros
tanitó részére évi 50.— 31. A csikfalvi lelkész részére évi aához beküldeni. S miután az alapszabályok értelmében,
500. —32. A kolozsvári theologia részére évi 3000.— 33. A nagy-
az „Egyházi Értekezlet*-nek minden lelkész és segédlelk.
enyedi tanítóképző részére évi 3006 kor.
kötelezett tagja: arra is kérem tiszt, lelkipásztortársaimat,
//. Az államsegély terhére: 1. A hosszufalusi egyház ré­
széről évi 692.— 2. A petrozsényj egyház részérői évi 144.— hogy a taggyűjtő ívbe saját nevüket is bejegyezni s tag­
sági dijaikat szintén beküldeni kegyeskedjenek, hogy a nt.
3. a piskitelepi egyház részéről évi 331.98. 4. A szamosfalvi
egyház részéről évi 192.80 5. A szinyei egyház részéről évi esperesi hivatal ezzel is törődni ne legyen kénytelen.
162.— 6. A dicsőszentmártoni egyh. részéről évi 216.— 7. Az Hosszufalu, 1904. január 8-án.
erzsébetvárosi egyháznak adott évi 200.— 8. A magyarköb- Zsigmond Károly,
lösi egyháznak adott évi 50 kor.
Kimondotta egyúttal igazgatótanácsunk, hogy az ál a sepsii ref. ehm. ért. eh. elti.
lamsegély terhére utalványozott összegek a rendes kiosz
tás alkalmával egyszerre és egy összegben számolandók 3 1U04
el a segélyezett egyházközségek központi tartozásai fede­ titk. sz.
zésére, mig a dr. Gecse alapítványból folyósított segélyek FELHÍVÁS és KÉRÉS
azon része, mely évi 100 koronán alól van, félévi ütóla- az egyhm. Egyh. Ért. ntiszt. elnökeihez és pénztárnokaihoz.
gos, a 100 koronát elérő, vagy azt meghaladó összegek
pedig 1 4 évi utólagos részletekben fizettessenek ki a jo­ Tisztelettel felkérjük elnök aait, szíveskedjenek az
gosultak szabályszerű nyugtáira. esetleg megejtett uj választások során megválasztott tisz­
Kimondotta igazgatótanácsunk azt is. hogy a személyi tikar névsorát az egyh. kér. Ért. titkárához (Tárkányi
járandóságok, csak a rendes lelkészt, vagy tanítót illetik György coll, vallástanár, Kolozsvárt, Kossuth Lajos-utcza
s azok ^sem beszolgálási dijakra, sem pedig esetleges üre­ 17. sz.) beküldeni, hogy a kiadandó Évkönyvben közöl­
sedés idején az egyházközségek közszükségletei fedezé­ hessük s addig is az egyh. kér. Ért. pénztárnokával az
sére külön igazgatótanácsi engedély nélkül ki nem adhatók. egyh. m. Ért. pénztárnokok neveit tudattassuk. Felkérjük
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának továbbá elnök aait arra is, hogy jelentsék be Vajda Fe-
Kolozsvárott, 1903. deczember hó 29-én tartott üléséből. rencz szerkesztőnél (Székelyudvarhely) azon szegény, de
Br. Bán f f y Dezső, Maksay János. egyháztársadalmi téren buzgolkodó egyházközségeket, a
elnök. számvevő. melyek rá vannak utalva s érdemesek arra, hogy a Vasár­
napot ingyen kapják, nemkülönben ajánljanak szegény­
Szám: 5921—1903. sorsú, buzgó egyháztagokat is, a kik érdemesek erre s a
KÖRLEVi::L kik hajlandók nagyobb társaság előtt felolvasni a lapot,
minthogy az Értekezlet az egyházi társadalmi élet mun-
valamennyi ev. ref. iskolaszékhez, a kollégiumi elemi is­ kálása s a lap anyagi támogatása céljából is 40 példányt
kolák igazgatóihoz és az ev. ref. népiskolák tanítóihoz. határozott ilyen módon ingyen szétküldetni. Tudatni kíván­
Elek Gyulának, a kolozsvári milleniumi iskola igaz­ juk továbbá, hogy a pénztárra tartozó dolgokon kivül,
gató-tanítójának : ,,Tanitó és tanítvány. Képek az iskolai melyek egyenesen vBalogh Károly ref. kall. tanár E.
nevelés köréből* czim alatt most második kiadásban bő­ É. pénztáros Kolozsvár Farkas-ntcza(( czimre külden­
vítve megjelent könyvét ajánljuk a czimzettek figyelmébe dők, minden, az Értekezletet illető Írásbeli megkeresés a
és hivatkozunk 1894. évben 3622. sz. a. kiadott körleve­ titkár fenebbi czimére küldendő. Az egyh. megyei Ért.
lünkre, melyben a hasznos nevelési munka első kiadását pénztárnokait pedig kérjük, hogy titkártól megfelelő számú
ajánlottuk volt. taggyüjtő ivet kérjenek a tagok összesített névsora 2 pél­
A munka megszerezhető Kolozsvárt, a szerzőnél. Ára dányban való kiállítása czéljából, melynek egyike Balogh
1 korona. Károly pénztáros aához lesz beküldendő.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától. Kolozsvárt, 1904. jan. 12.
Kolozsvárt, 1904. január 3-án.
Vagy Károly, Tárkányi György,
Bartók. Dr. .¡Sárkány Lajos, alelnök. titkár.
elnök. tanügyi élőadó.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam. 3-ik szám. Kolozsvárt, 1904. ja n u á r 21.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Miről mondjunk véleményt?! lehet. Most azonban, hogv kezemhez vettem

az új énekeskönyv próbakiadását, most már
Anyaszentegyházunk múlt évi egyetemes jól esnék ebből tanítani s úgy tartom, hogyha
conventje elhatározta, hogy az Egyetemes már tanítani nem is, de bizonyos szempontok
Enekügyi Bizottság által elkészített új énekes szerint ezt a hívekkel már ismertetni szüksé­
könyvből egyelőre próbakiadást készíttet. An­ ges is. Tanulom tehát és ismertetem a hívek­
nak. egy-egy példányát megküldi az egyház- kel az új énekeskönyvet.
községeknek és iskoláknak abból a czélból, Abból a szempontból, hogy a hivek érdek­
hogy róla véleményt mondjanak. Megkaptuk lődése az új énekeskönyv iránt fölébresztes-
a próbapéldányokat. Velem együtt — azt hi­ sék s mikor eljön az ideje, megvegyék és
szem — sok paptársam hozzá is fogott már szorgalmasan használják: föltétlenül szüksé­
lapozgatni, tanulmányozni ezt a régóta várt gesnek tartom a jóelőre való ismertetést. Ag­
könyvet s gondolkozni is kezdett már afölött, gódom azonban a fölött, hogy vájjon nem
hogy vájjon micsoda szempontokból is alkot­ lesz-e hiábavaló ez a munka?
hasson magának véleményt róla? Ennél a kérdésnél kezdődik az, amit én
Soha nagyobb érdeklődéssel nem vettem voltaképpen ezen nyílt levelemben t. olvasó­
könyvet a kezembe, mint éppen ezt. Hogy társaimtól kérdezni akarok.
miért? annak magyarázata részben egyház- Arra a convent és igazgatótanács által
községem különleges viszonyaiban is leli ma­ kívánt bizonyos véleményre nézve sem az egyik,
gyarázatát. sem a másik semmi normát nem ad Mikről
Az én kis egyházközségem — sajnos — szóljon tehát a vélemény?
olyan helyzetben van, hogy rendes énekvezért Mert az új énekeskönyvet tanulmányoz­
nem tarthat. Felekezeti iskoláját beszüntette, ván, lehet beszélni — hogy legalól kezdjem
az állammal kötött szerződése, mely szerint a — pl. annak külalakjáról. Milyen a beosztása ?
helyébe fölállított állami iskola tanítója az egy­ Nem nagyon aprók-e a betűi ahhoz, hogy
házközség énekezére is lenne, hogy hogy nem, öregrendü, olvasni kevésbé tudó híveink is
•félreértetett. (Ott is ?) Kántori fizetésbe csak egy boldogulhassanak vele? Asszony és leányhi-
hold földet adhat, évi 100 koronát és olyan, a veink nagyon szeretik, ha a templomba ke­
milyen lakást. Ezért a fizetésért mi tehát nem zükben szép ima- vagy énekeskönyvvel jöhet­
választhatunk, csak fogadunk olyan, amilyen nek. Szép kötésű énekeskönyvünk nem volt.
kántort, akit azonban mégis csak „kántor úr“- Jöttek szép kötésű imakönyvvel. Azt forgatták
nak szólítanak, akitől erkölcsben, tudomány­ még prédikáczió alatt is. Nem volna-e helyes
ban mégis csak valamit követelünk s ha kö­ most az új énekeskönyvnek olyan külalakot
vetelésünknek eleget nem teszen, mert nem adni, hogy az teljesen kiszorítsa a voltaképeni
tehet: botránkozunk. Nem szeretném, ha a házi használatra szánt imakönyveket a tem­
hivek épen a mai meglazult erkölcsi állapo­ plomi használatból? No és ha ezekről mon­
tok között, sokáig botránkoznának. Mert jaj a dunk véleményt, akkor már önkénytelenül be­
botránkozónak is ! Ezért azt végeztem magam­ szélnünk kell arról is, hogy miképen tudnánk
ban, hogy a híveket magam tanitgatom éne­ mi díszes és mégis bibliaolcsóságu énekes­
kelni s valamiképen kikászolódunk abból a könyvet kiadni?
kényszerhelyzetből, hogy ötven pengős kán­ Azután beszélhetünk — de mégis beszél­
torokat tartsunk botránkoztatásra. hetünk-e — magukról az énekekről is. Milye­
Eddig tanítottam a régi énekeskönyvből nek pl. a zsoltár-átdolgozások? Azokat a gon­
esténként, délutánonként, a mikor lehetett és dolatokat tárják-e teljes mértékben elénk, me-
 18 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 3. szám.

lyeket az eredetiek magukban foglalnak? — 1902-ik esztendőben a következő czimeken nyert ál­
Hogyan vannak megválogatva? Hogyan dol­ lamsegélyt : Korona
goztattak át a régi dicséretek? Melyek miért 1. Az ev. ref. egyházkerületek... 259,000.—
hagyattak ki és a helyükbe tett újak alkalma­ 2.3. Ev. ref. közalap .....................................
Ev. ref. elemi tanítók íizetéskiegészitésre és
200,000.—
sak-e arra, hogy a százados használat által korpótlékra....................................... 574,967.—
4. Ev. ref. középiskolák: a) évi rendes segélyül. 531,400.—
híveink vérévé vált énekeket valóban kiszo­ b) egyszersmindenkori építési segély 2.135,000
ríthassák és azt mondhassák a hívek, hogy korona tőke 5°/o os kamata 107,750.—
ezek csakugyan szebb énekek? Az ünnepi és 5. b) Ev. ref. lelkészeknek: a) kongrua ..
káplántartási átalány........................ 23,000*—
481,516*10
alkalmi énekek az ünnepen hirdetett üdvrival­ 6. Hitoktatói dij: a) minisztérium költségvetésé­
ben (középiskolák, képezdék, fels. leányisk.) 26,478*—
gások szigorú szemelőtt tartásával készittet- b) iskolai költségvetésben (el. és polgári isk.) 79,300*—
tek-e? Előkészithetik-e a hívek lelkét az ige Összesen---- 2.283,41110
befogadására? Ehhez képest van-e bennük 1. Ág. h. ev. egyházkerületek 152,000*—
elég költői erő, a költő lelkének olyan meg- 2.3. Ág.
Ag. h.
h. ev.
ev.
a la p ................................
elemi tanító íizetéskiegészitésre és
100,000*—
nyilatkozásai-e, melyek a hívek lelkét valóban korpótlékra....................................... 216,000*—
4. Ág. h. ev. középiskolák: a) évi rendes segélyül 355,400*—
ünnepi hangulatba hozzák, kiragadván a hét­ b) egyszersmindenkori építési segély 1.106,600
köznapi életnek gyakran szennyes, prózai, az korona 5°/o-os kamata . ... 55,330*—
5. Ág. h. ev. lelkészeknek: a)kongrua. 95,783*38
ünnep hangulatához nem méltó tuséiból? b) káplántartási átalány........................ 8000*--
Amint látom, elég nagy számmal lévő va­ 6. Hitoktatói dij: a) minisztérium költségvetésében
(középiskolák, képezdék, fels. leányiskolák) 21,411*—
sárnapi énekek gondolatköre elég változatos-e ? b) iskolai költségvetésekben (el. és polg. isk.) 33,000 —
Az élet folyvást új szükségeket szül s a pré­ Összesen__ 1.037,69738
dikátor, ki munkájában ezeket szemelőtt tartja, Ev. ref. egyház. 2.283,411 korona 10 fillér.
beszéde anyagához illő énekeket mindig ta­ Ág. h. ev. egyház.. 1.037,697 „ 38 „
lálhat-e? F ő ö sszeg .. 3.321,WS korona 48 fillér.
Zenével foglalkozó, ahhoz értő emberek Mindezekben az 1848. évi XX. t.-c. 3. szakaszá­
hozzászólhatnak-e a dallamokhoz, az újakhoz nak bizonyos mértékig megvalósítását látjuk; azon­
ban még távol állanak a törvény intentiójának tel­
és a változtatott régiekhez? jes végrehajtásától és nem nyújtanak segítséget arra
Es ha esetleg mind az itt fölsorolt dol­ nézve, hogy egyházunk tagjainak nagy, sok helyen
gokról szólhat a kívánt vélemény, mi hatása létérdeküket fenyegető tulterheltetésén könnyithes-
lesz annak? A több szem által constatált jó sünk; nem nyújtanak támogatást arra, hogy egyhá­
és czélravezető lesz-e igénybevehető? Nincs-e zunk, magas feladatának úgy felelhessen meg, amint
már annyira előrehaladott állapotban a munka, azt az egyesek és az állam közérdeke megkívánja.
Az eddig folyóvá tett államsegélyen kívül, annak
hogy esetleges sok figyelembe vett észrevétel kiemelése mellett, hogy a hazai két protestáns egyház
új nagy költségbe kerülő és sok fáradságot által fentartott elemi és középiskolákban alkalmazott
igénylő munka által a könyv tényleges hasz­ tanítók és tanárok mostani fizetése, a folyamatban
nálatba vételét még messzebbre halasztaná, levő íizetésrendezés alkalmával a velők egyenlő ké­
meglehetősen elposványosodott egyházi ének­ pesítésű állami tanitók és tanárok törvényhozásilag
megállapítandó fizetésével egyenlő lesz, illetőleg a
lésünk mielőbbi sürgős reparálásának kimond­ fizetési különbözet, mely a két protestáns egyház
hatatlan nagy kárára? tanerőinek mostani fizetése között mutatkozik: orszá­
Ezeket a kérdéseket bátorkodtam fölvetni gos törvény által biztosittatik, s mint rendes hivatali
az új énekeskönyv véleményezésére vonatko­ fizetés, állami segélyből fedeztetik, a törvényszerű
zólag azon alázatos kéréssel, kegyeskedjék elemi és középiskolákat fentartó hazai két protes­
táns egyház tanerői számára, az 1883. évi XXX. és
ezeknek becses lapjában helyet adni. Remé­ az 1893. évi XXVI. t.-cz. folyományaképen, közegy­
lem, hogy vagy az, aki hivatva lesz a kerü­ házi egyéb szükségleteink fedezését kérjük állami do­
leti gyűlésen az egyházmegyei közgyűlések tációból.
véleményét összegezni, vagy más valaki lesz E dotáció mérvére nézve kimutatjuk egyházaink
tagjainak egyházi és iskolai adóval való tulterhelte-
szives a fölvetett kérdésekre nézve nyilatkozni tését, megjelöljük azon módozatot, melynek alapján
oly időben, hogy egy ily fontos műnél esetleg egyházunk tagjait megterhelni kívánjuk és kimutatjuk
sokfelé kalandozható s így nehezebben hasz­ azon szükségleteinket, melyeket a hazai két protes­
nálható véleményezéseknek előre útja vágat­ táns egyház közigazgatása, tanügye és közintézmé­
hassák. A mely tájékoztatást tisztelettel kér­ nyeinek fejlesztése érdekében igényel.
jük ÍS. Czirmay Zoltán, 1. Egyházi adózás.
ev. ref. lelkész.
Az 1848. XX. t.-c. 3. §-ának végrehajtására irá­
nyuló minden törekvés már kiinduláspontját eltévesz­
A magyarországi evangéliom szerint tené, ha szemet hunyna az egyházi adózás terén mu­
tatkozó valóban tűrhetetlen bajok előtt.
reformált és ágostai hitvallású evangélikus egyházak vé­ Az ev. ref, egyházra vonatkozólag összeállított
leménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról. adatok szerint az egyház híveinek összes állami
Összeállította: az ev. ref. egyetemes konvent s az ág. ev. egyenes adója 13.840,000 korona,, egyházi adójuk pe­
egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat kö­ dig 4.543,000 korona, vagyis az egyházi adó orszá­
zösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottsága, a Budapesten gos átlagban az állami adónak 32.82°/0-ára rúg.
1903. november 19-én tartott közös gyűlésében.
Ezen, magában véve is magas arányszám azon­
(Folytatás.) ban az adózás terén mutatkozó bajokat a maguk
Tudjuk, hogy a magyarországi két protestáns egész komolyságában korántsem juttatja kifejezésre.
egyház — a beszerzett hiteles adatok szerint — az Az ev. ref. egyház 566.891 adóköteles tagja közűi:
 3. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 19

Adófizetők | Egyházi 1 főre esik Állami Az állami adó

az egyházinak
| száma | adója átlag 1 adója j hány °/o-a

Állami adót nem fizet .. 100.982 594,676 i 4.90 _ ,

0—20 korona állami adót fizet .. 232.428 1.696,187 7.18 2.478,220 68.47
20 koronánál több állami adót fizet. 233.481 2.252,763 9.65 1l11.361.780 19.82

Látjuk tehát, hogy az egyházi adóteher arány­ 10—20 k. közt van 351 egyházban, az egyházak 19'2
talan sulylyal nehezedik a szegényebb egyháztagok °/0. 20—40-k. közt van 65 egyházban, az egyházak
vállaira. 3‘5°/#. 40 koronát meghalad 2 egyházban, az egyhá­
A helyzet hű képét azonban csak úgy nyerhet­ zak 0 10o-
jük, ha az egyes egyházak speciális viszonyait vesz- A 20 koronán alóli adófizetők átlagos egyházi
szük bonckés alá. adóterhe pedig: 10—20 k. között van 498 egyházban,
Mellékelt kimutatás az egyes egyházak viszonyaii az egyházak 27'3fM 0. 20—40 k. között van 83 egy­
egyházmegyénként összegezve tünteti fel; annak v ég ­ házban, az egyházak 4‘5°j0. 40 koronát meghalad 4
eredményeként konstatálhatjuk, hogy azon 1823 egyházban, az egyházak 0'2°'0.
egyház közűi, melyre vonatkozólag az adatok ren­ Végül ugyanezen egyháztagok maximális adó­
delkezésünkre állottak: terhe: 10—20 k. között van 674 egyházban, az egy­
Az állami adót nem fizető egyháztagok átlagos házak 37 ° 0. 20—40 k. között van 369 egyházban, az
adóterhe: 5—10 k. közt van 525 egyházban, az egy­ egyházak 20'2°i0. 40 koronát meghalad 40 egyházban,
házak 28‘8°/0- 10—20 k. közt van 142 egyházban, az az egyházak 2 2°i0.
egyházak 7'8°/0. 20 koronát meghalad 12 egyházban, Á szegényebb hitsorsosainkra nehezedő ezen va­
az egyházak 0'6°/0- lóban elviselhetetlen adóteher, egyes egyházmegyék­
Ugyanezen egyháztagok maximális adóterhe: ben mintegy concentrált erővel mutatkozik. így pl.:
iO Sí 1
1 !
m | o
'S l
1 0kO
° 1 0 11 s
7 i iO '1 1 7m
O 1
i 1
in 1 01
1 0a0 i
!
50 korona
2 |____ 1 01 °i _1=0 felett
A 20 koronán aluli adófizetők átlagos adóterhe: k o r o n a t köz 1 1
Va n h á n y egyházkö zs ég ben

A Beregi egyházmegye 57 egyháza közül1 20 14 |7 | 2 I T T — I _ l _

A B.-somogyi egyházmegye 63 egyháza közül- 15 1 12 4 , 3 1 _
1 1 i i 1
A F.-baranyai egyházmegye 72 egyháza közük’’ 19 21 5
1
4
il
2 ! 1 ,|
Ugyanezen adófizetők maximális adóterhe pedig 1
1 i1
A Beregi egyházmegye 57 egyháza közül1 .. 8 , 12 14 6 7 4 | 1 2 !2_
A B.-somogyi egyházmegye 63 egyháza közül-
A F.-baranyai egyházmegye 72 egyháza közül3
13
12
7
15
8 6 5
4 ' 7 ' 37 1 5 ,
1
*1
1i egyh.
4

1 7-ből hiányoznak az adatok. — 2 7-ből hiányoznak adatok. — 3 3-ból hiányoznak az adatok.

Azt hisszük, hogy ezekhez a száraz adatokhoz
nem kell kommentár. Ékesebben beszélnek azok bár­
minő ékes szavaknál s olyan állapotokról rántják le
a leplet, amelyek valóban megdöbbentők és tűrhetet­
lenek nemcsak egyházi, hanem állami szempontból
is, mert hiszen lehetetlen az államnak közönyösen
néznie azt, hogy ily elviselhetetlen közterhek alatt
nyögjenek polgárainak széles rétegei. Illusoriussá vá­
lik az egyenlő teherviselés nagy elve, hiábavaló min­
den állami actió az állami közszolgáltatások terén,
ha ezen bajok orvoslására nem nyújtja az állam se­
gítő kezét.
A baj forrása nemcsak a teher absolut magas­
ságában, de annak egyenlőtlen eloszlásában s a ma
még sok helyt fennálló párbérrendszer azon igazság­
talanságában rejlik, miszerint az az egyház szegé­
nyebb és vagyonosabb tagjaira egyenlő sulylyal ne­
hezedik.
A baj orvoslásának kiindulási pontját tehát egy
oly igazságos maximális adókulcs megállapítása ké-
.pezi, amely a segélynyújtás előfeltételét s egyúttal
zsinórmértékét képezze: ezen adókulcsot kelljen min­
den segélyt igénylő egyházközségnek életbeléptetnie
s a segély mérvét azon hiány szabja meg, mely ezen
adókulcs életbeléptetésénél fedezetlenül marad.
Szükséges ez nemcsak a segély egyenlő kiosz­
tása szempontjából, hanem azért is, hogy a szegé­
nyebb egyháztagok sorsának könynyitésénél első
sorban a vagyonosabb anyagi ereje vétessék igénybe
s az állam hozzájárulása csak azon összeg erejéig
terjedjen, mely a vagyonosabb egyháztagok megfe­
lelő megadóztatása utján nem fedezhető.
Ezen adókulcsot mindkét egyház törvényhozó
testületé van hivatva jogérvényesen megállapítani.
Az ev. ref. egyházban próbaszámítások és oly adó­
kulcs alapján, mely az igazságtalan tehereloszlás
egyik íőíorrását képező tandíj eltörlése mellett, a
családfőt terhelő mérsékelt személyi adót és az ál­
lami adó után kivetett egyházi pótadót állapitana
meg, tettünk számítást az állami dotatió összegének
megállapithatására.
Ez a próbaképpen felvett egyik adókulcs a sze­
mélyi adót 2 koronában, a pótadót pedig az állami
adó első 20 koronája után 25°/0-ban, 20—50 korona
között 20°|0'ban, 50—100 korona között 15°0-ban,
100 —200 korona között lO^-ban, 200 koronán felül
5°/°-ban állapítja meg.
mig másik kísérletünk alapjául oly adókulcsot
vettünk, mely szintén a tandíj eltörlésével — a pót­
adó százalékát — tekintet nélkül az állami adó ma­
gasságára — változatlanul 10°/°-ban, a személyi adót
pedig, az illető vagyoni viszonyai szerint 2 - 2 0 ko­
ronában állapítaná meg akként, hogy a személyi adó
átlagos magassága mintegy 4*5 korona legyen.
(Folyt, köv.)
 20 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Az új énekeskönyv megjelenése alkalmából.
Most kaptam kézhez a Magyarországi ev. ref. anya-
szentegyház híveinek használatára készült új énekeskönyv
próbakiadását.
Végig olvastam egyhuzamban eleitől végig. Távol
legyen én tőlem, hogy róla kritikát írjak. Kevés tudásu
ember vagyok én ahhoz. Megvan-e zenei részében, szöve­
gében az a mély buzgóság, az a magasba szárnyaló szent
ihlet, amely a lelket viszi fel, fel, túl e földi világon, a
mindenható jó Isten trónusa elébe, hogy ott tiszta öröm­
ben megpihenjen ? Azt megmondjak a mi hozzá értő em­
bereink. Vannak — hála Istennek — többen, akik -ezt bi­
zonyosan meg is teszik. Én nem vagyok erre illetékes.
Beismerem. Legfelebb — mint magam is verselgető ember
— a szöveg külső formájára tehetnék némelyes megjegy­
zéseket, de ez is szerénytelenség lenne én tőlem, az éne­
kes könyv nagynevű szerkesztőjével szemben, aki mint
poéta is magasan áll én fölöttem. Nem teszem tehát ezt
sem. Az egész énekeskönyvben egyetlen egy ének az, a
mi engemet most szólásra késztet. Elmondom róla, ami a
szivemen fekszik. Nem tudom elhallgatni, úgy érzem, hogy
igazat beszélek. Mondom, csak egy énekről akarok be­
szélni, de jól esik előre bocsátanom azt, hogy zsoltáraink
közül az örökszépségüeket szövegben sem kellett átalirni.
(Oh seregeknek Istene. Tebenned bíztunk eleitől fogva.
Az Ur énnékem őriző pásztorom. A Sionnak hegyén Ur
Isten. Az Istenhez az én szómat. Az Urnák irgalmát.) A
dicséretek közül is, a melyeket mi itt Erdélyben használ­
tunk, legalább az első versszakaiban nem. Több változat­
lan szöveggel került az új énekes könyvbe. Néhol ugyan
egy-egy szó mással van kicserélve, de ez sem mindig
szerencsésen. Hanem a 293-ik énekkel irgalmatlanul el­
bánt, nem tudom én ki. Az első r versszaktól az utolsóig.
Nem kegyelmezett egynek sem. Átmodernizálta az egé­
szet. Ez az ének igy kezdődött a régi formájában:
„Bár dördül ég és föld remeg
Most az első sor sem igy kezdődik. Ennek az egy
éneknek az átalgyurása az, ami szólásra ösztönöz. Mél­
tánytalanságnak, kegyetlenségnek, sőt irodalmi jogfosztás­
nak tartom.
Ezt az éneket — azt hiszem mi erdélyiek mindnyá­
jan tudjuk — néhai Mihályi Károly, a nagyenyedi Bethlen
kollégiumnak nagy tudományu filozófiai professzora
irta, aki korának egyik legkiválóbb egyházi írója és pré­
dikátora is volt és e mellett — bár ezzel ritkábban foglal­
kozott — mint poéta is megállott a legjobbak mellett, ha
a versírással is többet foglalkozik, ma bizonyosan azon
kor jelesei mellett örökíti meg az irodalomtörténet.
Hát — kérdem én már most — szabad-é egy ilyen
nagynevű embernek hátramaradott bármilyen munkáját,
még csak egyetlen egy szavában is, az utókorban meg­
változtatni ?
Nem szabad. Annak változatlanul meg kell maradni
úgy, a hogy azt az Írója megírta, ha ebben a formában
nem illett bele (ezt is ezerszeresen tagadom) az új énekes
könyvbe, akkor ki kellett volna hagyni belőle, de egy mo­
dern poétával által gyuratni a klasszikus Mihályit, ez szent-
ségtelenség. Mi lenne az irodalomból, ha neki állan# a
modern sereg Berzsenyinek, Kölcseynek stb. s átal öltöz­
tetné módisan? Mit szólana hozzá, az énekes könyv ki­
váló szerkesztője is, ha szép költeményeit egy nehány ti­
zed múlva újkori titánok kordivat szerint kifrizuráznák ?
Bizony — hiszem — felháborodnék lelke ott az örök élet
hazájában.
Ezt nem lett volna szabad tenni néh. Mihályi Károly
hátramaradott szép énekével sem. Nem bizony, mert őt
nem lett volna szabad egy sorba helyezni a többi átaldol-
gozott énekek, többé-kevésbé fogyatékos ismeretlen ver­
selőivei. Az ő neve sokkal magasabban állott és áll ma is
ezek felett és hogy ezt az éneket ó irta (és nagyon szé­
pen irta) az is ismeretes, már csak abból is, hogy az is­
kolai használatban lévő Gáspár Olvasókönyv egyik köte­
tébe is — saját neve alatt — fel van véve.
Ezeket akartam elmondani. Igazat mondottam-é, jól
mondottam-é ? ítélje meg e lap olvasó közönsége.
G. Diószegiig Mór,
érkávási lelkész.
3. szám.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
„Keskeny út.“ Egyházi beszédek. Irta Nyáry Pál pécsi ref.
lelkész. Ára 3 kor. Kiadta: Taizs József Pécsen, 1904.
A szárny próbálgató ifjú szerző e 144 oldalos köny­
vére — melyből a 120-ik laptól tovább terjedő részt Do­
bos Jánosnak egy pár eddig kiadatlan ágendája foglalja
el — részletesebben teszem meg megjegyzéseimet, mint
talán különben tenném, mert e munka a budapesti evan-
gélizácziós új irány első lelkészt térin eke, legalább az én
tudomásom szerint. Ezt, ha nem is volna Szilassg Aladár­
nak ajánlva, a figyelmes olvasó úgy is hamar észrevenné.
Az „evangélizációs iskola“ lép elibénk minden lapjáról.
Távol legyen tőlünk, hogy az egész iskolát ebből a szer­
zőből akarnók megítélni; de annyira igenis feljogosít,
hogy lássuk, hogy az újabb budapesti theol. képzés minő
igehirdetőket állít a gyakorlati egyházi élet szolgálatába.
Mert a fiatal Nyáry — úgy hallottuk — a pesti theol.
egyik legkiválóbb növendéke volt, a mi bizonyos mérvű
magyarázatul szolgál ahhoz, hogy ily fiatalon épen a nagy
kath. püspöki székhely ref. gyülekezeti papjává lett.
Az iró-szónok, mint mondja, sziveket akar hódítani,
erős híveket toborzani a Kr. zászlója alá azáltal, hogy „a
megfeszített és feltámadott Kr. evangéliumát prédikálja a
halhatatlan telkeknek.“ Hirdessük hát az evang.-ot! —
mert csak ez menthet meg.
Sokszor hirdetett, jól ismert jelszavak; de mi van
alattuk ? : e gondolattal olvastam végig a kötetet. 18 pre-
dikácziót találtam benne 104 oldalon, egy-egyre tehát még
6 oldal sem esik egészen, de van 4 oldalos is, szép nagy
cicerós betűkkel. Sejtettem, hogy valami mélyebb fejtege­
tésekre nem igen találok. Sejtésemben nem is csalatkoz­
tam. Az összes beszédek során nincs egyetlen egy sem,
mely akár a vallásnak általában, akár a kér.-ségnek, akár
a protestántismusnak valamely mélyebb kérdésével a pro­
bléma mélyére hatolva foglalkoznék. Ha itt-ott érint is egy-
egy nagy kérdést, mint pl. az 59. lapon a „független mo­
rál“ kérdését, elüti egy pár frázissal s mintha egyenesen
kerülné a kérdés nehézségeivel szembe nézni, fut előle.
Vagy máshelyt (24. 1.) inig a „választott nemzetség“-ről és
„királyi papságáról tud mondani valamit: a „szent népi­
ről s a szentségről, mint a kér. ember birtokáról és egy­
ben feladatáról, már szinte semmit. A biblia olvasást sok­
szor ajánlja híveinek, de lám, ő maga is nagyon felületes
biblikusnak mutatkozik, mikor pl. (8. 1.) a Mt. 5.c-ban az
„igazság“-ot valami theoretikus ismeretnek, tudománynak,
tannak veszi a „megigazulás“ vallási tartalma helyett,
vagy a mikor (50 1.) Séba királynőjéről szólva Mt. 12. r.
alapján a contextusra ügyet sem vet, a főkérdést, „a jel
kívánást“ nem is említi, hanem fogja a dolognak köny-
nyebb végét s váriálja különböző módon, hogy menjünk
a Krisztushoz „tanulni“ a lélek halhatatlanságáról, a túl­
világról, ítéletről, az ő istenségéről stb. Némely helyt meg
valósággal boszantó az a felületes hasalás, a mit művel, a
melynek megdöbbentő példája az 55. lapon kezdődő „Re-
formáczió emlékünnepén“ czimü.
Általában a kérdések mélyére sehol sem hatol, a szeg
fejére nem üt. Látszik, hogy prédikálni a pesti „vallá­
sos esték^-en tamilt, hol 10—15 percznyi meditálás alatt
készült szerény adhortátiók lettek a mintái. Lelkes de ki­
forratlan. Csak két színe van ijjeszt és biztat. Az idves-
ség életét s annak örömét rajzolni sem képes, arról meg­
győzni nem tud. Még csak hallott róla, lelkesedik is érte,
de nem élte, nem tapasztalta, lélektani mozzanataiban fel­
tárni nem tudja. Nagypénteki beszéde hosszas parafrázisa
a Péter megtagadása történetének a hallgatókra való al­
kalmazással, de a váltság nagy titka, a „kereszt evangé­
liuma“ bizony nincs sehol. Theologiai álláspontja gyarló­
ságának legfényesebb bizonyítéka „Az imádság vigaszta­
lása“ ez. beszéde. Annyi minden össze van hordva e rövid
beszédben arról, hogy „hittel, a meghallgattatás bizonysá­
gával (!), alázatossággal, értelemmel, Jézus nevében s szün­
telen“ kell imádkoznunk, de e nagy dolgok közül egyetlen
egy sincs protestáns módon értelmezve, megmagyarázva.
Biztat, hogy a szabaditás, ha késik is, de el nem marad
s serkent, hogy a megpróbáltatások óráiban „kiáltsunk
jobban, higyjünk erősebben“ (mintha Majláth kommandi-
rozását hallanám!), de hogy az ima hatása lelki és nem
 3. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 21

testi, nem a mi akaratunk betöltése, hanem a léleknek

megnyugvása Isten akaratán: erről egy szava sincs.
Nekem úgy tetszik, hogy fiatal szerzőnk nagyon is
T Á R C Z A.
magát jellemzi, mikor a 97. lapon ezt mondja: vKyy kis
szónoki tehetség, egy kis olvasottság, egy kis (bizony
kis !) bibliaismeret képessé tesz arra, hogy prédikálni Az ember.
tudjad a Kr. e v a n g é liu m á tCsakhogy ezzel aztán nem (1. M óz. II. 5—25.)
is ejtjük ám foglyul“ a lelkeket! A hol ilyen a Kr. evan­ (Zittel K. nyomán irta: ifj. P é te r K á ro ly.)
géliuma predikálására szükséges készültségről való felfo­
gás : ott nem csoda, sőt természetes, hogy olyan prediká- (F olytatás.)
cziók születnek, mint a kezünk alattiak. Ezekhez valóban Nagyon kedvesen emeli ki a teremtéstörténet az
nem kell tanulmány, elmélkedés, elmélyedés, mert ilyet, ember méltóságának egy másik jellemző vonását: a
ha kell minden órában irhát egyet. nyelvel. Az ember egyedül volt a világon. Jehova
A predikácziókénál még súlyosabb kritikát kell mon­ látta, hogy nem jó az embernek egyedül lenni. Azért
danunk a gyász- és sirbeszédekről. Ezek közül egyetlen
egyben találtunk az általános kesergés frázisainál többet: mindenféle állatot alkotott s odavitte az emberhez,
a másodikban. De ez is mily gyarló, pápista alapgondo­ hogy nevezze el őket. Az öszszes teremtmények kö­
lattal! „A földi élet csak szenvedés; ezért Isten igazsága zött csakis az ember képes az egyes dolgokat vilá­
alapján „kárpótlás“ jár. Higyjétek, hogy megkapjátok az gosan megkülömböztetni és néven nevezni. Az álla­
égben!“ Lám az immanens világrend hiányának eredmé­ toknak is adott ugyan hangot a teremtő, de mégsem
nye : nincs megnyugvás, kibékülés, csak valószinü remény­ tudnak beszélni, azaz: nem tudják képzeteiket, ta­
ség, melynek alapja is csupán a tekintély értelmében vett pasztalataikat szavakba foglalni és másokkal közölni.
hit. Aztán — mert hisz1 ezeknek a jó uraknak mindig az Csupán az emberi nyelv gondolatok közvetítésének
„evangélium“ van a szájukban — hát hol marad az evan-
gelium-hirdetés a sirnál, a koporsónál ? Ide kell ám igazán orgánuma. Nyelv (vagyis szók) nélkül semminemű
„az örvendetes izenet“ ! De e beszédekben minden egyéb szellemi munkásság nem képzelhető. Ez az a nagy­
van, csak ez nincs. Ezért oly végtelen sivárok. becsű eszköz, melynek segélyével az ember a képze­
Azonban, ha a tartalomról — fajdalom — elismerően teket, fogalmakat és gondolatokat megjelöli, állan­
nem nyilatkozhattunk is, újra hangsúlyozzuk, hogy az Író­ dósítja s egymással száz meg száz-féle módon össze­
ban van lelkesedés, irálya sokszor nemes, itt-ott egy pár kapcsolja. „A nyelv a gondolat erőssége, bástyája.
antithézise hatásos, rajzaiban, főleg a roszsz festésében Nélküle bejárhatjuk az eszmék birodalmát, de csak
sokszor találó és erőteljes. A mire törekednie kell, az az annyiban mondhatjuk meghóditottnak, amennyiben a
egységes világnézet, a vallásos személyes élet mélységei­ bejárt területet a szókkal, mint kőfallal körülvesszük.
nek lélektani kutatása és tapasztalata s főleg a komoly A mi értelmi kis világunk határait is a nyelv szavai
problémákkal való bátor szembenézés, mely a nehézsége­
ket nem kerüli, de megoldásukat keresi,- Kevesebb felhí­ jelzik, t. i. a gondolatok szakadatlanul le akarnak
vás, buzditás szóval, mint inkább az értelem meggyőzésén tűnni vagy letünőben vannak szellemi hatáskörünk
alapuló (ez hiányzik nagyon!) önkénytelen elhatározás határairól; tehát a szókkal tartjuk fogva s elevenít­
felkeltése. jük föl egy-egy pillanatra“. . . . * A nyelv úgy az
Aztán nem sietni nagyon a nyilvánosság elé. Prédi­ egyéni, mint a társadalmi fejlődés alapfeltétele; e
kációkban úgy sem szűkölködünk. Hadd érjék a gyü­ nélkül a sz ív és a lélek kincsei, az elme vívmányai
mölcs! Mert ez bizony az evangélium mélységében szű­ mind elpusztulnának s az emberiség örökös gyer­
kölködik. mekkorban élne. Az élő és írott szó nem csupán
Pályázat protestáns népies irodalmi műre. eszméink, tapasztalataink és érzelmeink kicserélését
Megírandó népies nyelven, elbeszélő modorban, hogy 1. teszi lehetővé, hanem a múlt idők szellemi javainak
Mi volt alapoka annak, hogy Kálvin János elszakadva a tárházát is megnyitja előttünk s ekkép biztosítja az
római egyháztól, megalapította a kálvinista vallást ? 2. Kik emberi nem fokozatos előhaladását tudományos, po­
voltak azon főbb magyar kálvinisták úgy egyházi, mint
vüági téren, kik egyházunk igazsága mellett síkra szállva, litikai és valláserkölcsi téren egyaránt.
ennek és ezzel kapcsolatban a magyar szabadságnak ér­ De mit érne nekem a nyelv, hogyha egyedül
vényesüléséért személyes szabadságukat, véröket és éle- volnék a világban ?.... A beszéd mint a gondo­
tökét áldozták? 3. Miért keli büszke önérzettel, felemelt latok és érzelmek közvetítésének eszköze — már
fővel mellére ütve egy magyar kálvinistának büszkén hir­ egymagában elég bizonysága annak, hogy az ember
detni, hogy ő magyar kálvinista, midőn kimondja: „Én kál­ társas életre van hivatva. Milyen megragadólag mu­
vinista vagyok“ ? Pályadij 300 korona. Ragályi Géza színi, tatja fel ezt a teremtés története! Jehova az egye­
Fodor György perkupái lelkész urak lesznek a bírálók, dül lévő ember számára földből állatokat formál és
Radácsi György és dr. Tüdős István theol. tanár urak a
felülbírálok. A pályanyertes művet 5000 példányban kinyo­ odaviszi elébe. Az ember örül nekik, elnevezi őket,
matom és szétküldetem. Pályázati határidő 1905. évi junius névszerint beszél hozzájok. Az állatok azonban nem
1. A pályamunkák hozzám küldendők ajkár jeligével ellá­ adnak feleletet — és az ember, habár élő lényektől
tottan, akár a név nyílt bejelentésével. Úgy a jeligék, mint van körülvéve, még mindig elhagyatottnak érzi ma­
a nevek a bírálat elkészítéséig őrizetem alatt fognak állani gát, mert nincs, aki szavára válaszoljon. „Azért az
s csak a pályanyertes munkának a jeligéje fog felbontatni, Ur Isten mély álmot bocsáta az emberre,. kivon
illetőleg az iró neve közzététetni. Vamos-Mikola, 1904. ja­ egyet oldalbordái közül és hússal tömé be annak he­
nuár 1. lyét és alkotá azt az oldalbordát, amelyet kivett vala
Kádár Kálmán ügyvéd. asszonynyá és vivé az emberhez. És monda az em­
Előfizetési felhívás M edgyes Lajos költe­ ber: Ez már csontomból való csont és testemből
ményeire. A „Brassói Lapok“ nyomdájának könyv­ való test; ez asszonyembernek neveztessék, mivel
kiadó hivatala Medgyes Lajosnak, a jeles papnak, kiváló emberből vétetett.“ Az ember tehát fölébred mély
költőnek, publiczistának szellem alkotásait, gyönyörű sze­ álmából — mire? Személyiségének a tudatára! Mikor
relmi és hazafias költeményeit akarja közkincscsé tenni. A maga előtt látja képmását, a hozzá való lényt: fel­
kiváló tehetségű költő, a kit a szabadságharcz viharai s ismeri, hogy ő különbözik egy más személytől s mégis
az abszolutizmus gyásza illettek meg leginkább, az 50-es szoros, benső viszony van közte és egy más sze­
években ünnepelt, kedvelt költője volt az erdélyrészi ma­
gyarságnak. A mű nagy oktáv alakban 20 Ívnyi terjede­ mély között, aki testéből való test vagyis neki kiegé­
lemben-fog megjelenni. Egy kötet ára fűzve 4 kor., disz- szítő része. „Annakokáért — igy folytatja elbeszélé­
kötésben 6 kor. lesz. Az uj könyv 1904. április 1-én jelenik sünk — elhagyja a férfiú az ő atyját és anyját és
meg. Előfizetéseket elfogad Medgyes Júlia m. kir. posta­ ragaszkodik feleségéhez és lesznek egy testté.“ Eme
mester Hosszuaszón és a jelzett könyvkiadóhivatal. szavakban (a pogányság felfogásával ellentétben) vi­
lágosan ki van mondva, hogy a férfi és a nő egyenlő
* Felméri: „A neveléstudomány kézikönyve." 386. 1.
 22 ERDÉLYI PROTESTÁNS LÁP 3. szám

eredetű, de ki van mondva egyszersmind a házas-( kunszentmiklósi lelkész és solti esperesre es­
ság és a családi élet szentsége is. S milyen elmésen vén, Petri Elek theol. tanár 119 szavazatával
illeszti oda e gondolatot az írás az egész emberi
nem történetének legelső lapjára! Mintha ezzel is je­ szemben, 63 szótöbbséggel a dunamelléki egyh.
lezni akarná, hogy a házasság és a család az ember kér. püspökévé választatott. A püspökválasz­
szellemi és erkölcsi művelődésének alapja és legfőbb tási küzdelem tehát, mely két, minden tekin­
tényezője. tetben kiváló jelölt körül folyt, s a melynek —
Záradékul legyen szabad felhivnom becses figyel­ fájdalom - egy pár szennyes hulláma is ve­
müket egy pár kérdésre, amelyeket rendszerint el­
beszélésünkkel kapcsolatosan szoktak fölvetni. Az tődött, be van fejezve. Az alkotmányos küz­
első kérdés: hol van vagy hol volt a földön a para­ delem eredménye előtt tisztelettel hajlik meg
dicsom? Ha ezzel azt akarják kérdezni: hol volt az mindenki s 72 éve daczára az új püspöktől
a gyönyörű kert, melyet az Ur az első emberek szá­ még mindig nem közönséges eredményű mű­
mára ültetett? akkor röviden csak ennyit felelhetünk: ködést várnak hívei.
a képzelet országában, mert ez az éden a monda kö­ Baksay Sándor született Baranya vármegyében Nagy-
rébe tartozik. Ha azonban e kérdés azt teszi: hol Peterden 1882. julius 28-án. Atyja Baksay László tanító, anyja
volt az emberi nem bölcsője? akkor már a történelmi Földvárv Róza volt. A gimnáziumot Csurgón, a theologiai
kutatás mezején állunk s ezen a téren a biblia tudó- tanfolyamot 18ö4-ben Kecskeméten végezte, hol egy évig mint
segédtanár a bölcsészet történetét tanította. Kecskemétről a
sitása egy fontos ujj mutatásnak tekinthető. A tudo­ halasi gimnáziumhoz ment tanárnak. 1862-ben a Csanádi, majd
mány is megerősíti a szentirás azon föltevését, hogy 1866-ban a kunszentmiklósi egyház hívta meg lelkészévé,
az emberiség Ázsiából ered; de azt a helyet, amelyet 1878-ban pedig a solti egyházmegye esperesévé választották.
1872-ben a Kisfaludy-társaság, 1884-ben pedig a Magyar Tu­
elbeszélésünk az emberi nem őshazája gyanánt leír, dományos Akadémia választotta tagjává. Irodalmi müvei kö­
hasztalan keresi az utazó. Mindazáltal e nehéz fel­ zül legkiválóbbak: „Gyalog ösvény“ és „Szederindák“ ez. el­
adat megoldására is akadtak vállalkozó szellemek. beszélései és Homer Iliászának fordítása.
Voltak s talán ma is vannak tudósok, akik azt hi­ Ünnepélyes beiktatását márcziusra tervezik. Nem le­
szik, hogy megtalálták ezt a tartományt; némelyik hetetlen, hogy vele a dunamelléki egyhker. székhelye is
közülök Arméniába, a másik Babyloniába, a harma­ változni fog. Az interregnum alatt ugyanis a budapesti
dik Indiába, mig a negyedik a Himalája bércei közé egyház úgy határozott, hogy a püspök-papja fizetését is
csak 4000 koronában állapítja meg. így Baksaynak, mint
utasítja az érdeklődőket. Hogy a paradicsom fekvé­ budapesti püspöknek és papnak csak évi 8000 koronája
sére nézve ennyire szétágazók a vélemények, a felett lenne, a minél sokkal jobb anyagi helyzete van mostani
nem igen lehet csodálkozni, miután annak a biblia parokhiáján. A budapesti egyház ugyan — mint írják —
által adott rajza sokféle magyarázatra nyújt alkal­ felajánlja neki az üres papi állomást, de ha el nem fogadja,
mat. E rajz szerint ugyanis egy olyan tartományt a püspöki székhely vándorol le Kunszentmiklósra.
kell keresnünk, amelyen egy hatalmas folyamon höm­ Az uj püspöknek erdélyi egyházkerületünk
pölygőit végig, négy ágra szakadva azon a ponton, is hosszas, Istentől megáldott működést kíván
ahol elhagyta a kertet. E négy folyamágnak nevei:
Pison, Gihon, Hiddékel és Fráth. Ezek közül a két egyházunk és hazánk javára, Istennek dicső­
utóbbit ismerjük, t. i. a Hiddékel a Tigris, a Fráth ségére !
pedig az Eufrátes. Itt tehát két valóban létező fo­ A „Közhasznú Szövetkezetének lapunk múlt
lyamról van szó s igy joggal föltehetjük, hogy a két számában megjelent mérlegébe nyomdahiba csúszott be, a
első folyó neve sem költött. De hogy melyik az a mennyiben a betét-z.llomány 13,939 K. 35 fillérrel van je­
két folyam, amelyeket Írónk a héber nevekkel jelölni lezve, 139,390 K. 35 fillér helyett. E nyomdahibát ezen­
akar: azt már lehetetlen eldönteni. Az irásmagyará- nel helyreigazítjuk.
zók nagy része azon a nézeten van, hogy a Pison Gondnok beiktatás. Dr. Bodolla Gábor kir
törvényszéki
és Gihon alatt az Indus és Nílus folyamokat kell ér­ püspöki székben, elnököt, a kinek két őse ült az erdélyi ref.
mint a székely udvarhelyi ev. ref. kollé­
tenünk; a nyelvtudósok ellenben, beható kutatás alap­ gium újonnan választott gondnokát az e hó 10-én tartott
ján, azt állítják, hogy a Pison (mely megkerüli az előljárósági gyűlésen iktatták be hivatalába. Sebesi Ákos
aranytermő Havilah tartományt) nem egyéb, mint a kir. közjegyző, a gyűlésen elnöklő főgondnok felhívására,
görög regékből ismeretes Kolchisz egyik folyója, a az uj gondnok a hivatalos esküt letevőn, Sebesi főgond­
Fekete tengerbe ^szakadó Fazisz (mai neve Rión); a nok szép szavakkal köszöntötte uj gondnok-társát, azután
Gihon pedig az Árménián keresztülfolyó Araxes (ma dr. Bodolla igen tartalmas és lendületes beszéddel fog­
Arasz), mely a Kurral egyesülve a Káspi tengerbe lalta el gondnoki székét, majd Gönczi Lajos igazgató a
ömlik s melyet a benszülöttek most is Giehonnak tanári kar nevében meleghangú beszéddel üdvözölte az uj
gondnokot, mire megkezdették a folyó ügyek felett a ta­
(zugó) neveznek. A négy folyam ellentétes irányban nácskozást.
kanyarog alá a Kaukázustól délre eső árméniai fel­ Isten dicsőségére. Korábbi egyházaim jegyző­
földről; valószínű tehát, hogy a monda az emberiség könyveiben ily czim alatt sokszor láttam feljegyezve ne­
bölcsőjét Árméniába, az Ararát erdős-hegyes vidé­ mes szivek adományát. Alig választhatna a kegyes lélek
kére helyezi. A teremtésmonda ezen része kétségkí­ szebb czimet, mert ennél magasztosabban nem fejezheti
vül a legrégibb históriai hagyományokból van átvéve ki a jó érzelmű, egyházát és hazáját szerető ember vágyát
s azért a történetíróra nézve nagyon fontos lehet, melylyel a köz oltárán áldozni óhajt s czélját, a melyre
de a vallásos ember előtt semmi különös érdekkel adományát vinni akarja. Isten dicsőségére adományozott
nem bir. Takáts István vízaknai áll. isk. igazgató és énekvezér úr
(Folytatása köv ) 150 koronát, az interkaláris jövedelemből reá eső rész
egész összegét, hogy annak kamatából az urvacsorai szent­
séghez szükséges kenyér és bor költségei részben fedezve
legyenek. És hogy a közérdek annál inkább legyen istá-
KÜLÖNFÉLÉK. polva, az evangéliumi keresztyén czélokért már jelenté­
keny áldozatokat hozott Közhasznú Szövetkezet részvé­
nyeiből
Baksay Sándor a dunamelléki ev. ref. keresztyének vett 3 drbot, ebben nyújtotta adományát. Az első
úrvacsorájához is egyes hívek áldozatkész­
egyh. kér. új püspöke. Szász Károly öröké sége adta a kenyeret és bort. Szép ős keresztyén szokást
nem üres immár. A presbyteriumok beadott elevenített fel a jókedvű adakozó.
szavazatait számbavevő bizottság e hó 15-én A Bethlen Gábor szoboralap 35,463 korona
21 fillérre rúg. Bizonyára szép összeg ez, mely az ígért
konstatálta, hogy a 300-at meghaladó szava­ és befolyandó összegekkel még növekedni fog. Minden­
zatok többsége, 182 szavazat Baksay Sándor esetre szükséges, hogy az alap gyarapításáról gondoskod-
 3. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 23

junk, mert például az egyszerű segesvári Petőfi szobor Lajos 258.07, Antal Géza 34S.85, Nagy Mihály 323.26. Régeni
34000 koronába került, már pedig a Bethlen szobornak Ferencz 506.64, Sebestyén Ferencz 406.04, Paulay Viktor 296.76,
ennél nagyszerűbbnek kell lenni, ha csak az Andrássy- Ágoston György ^326.94, Demeter Kálmán 323.84, Mihálc Ákos
uton levő szobornak másolatát nem akarjuk felállítani. 187.30, Barabás Árpád 691.75, Bácsi Gyula 352.86, Fazakas
Lajos 563.45, Demeter Lajos 465.13, Beregszászi Albert 462.39,
1000 koronás alapítványt tett Berger János Székely Sándor 424.45, Tamó Gyula 151.03, Balázs István
dr. vármegyei főorvos, a Ferencz József-rend lovagja a 192.36, Kónya János 192.07, Antal Domokos 117 kor. 35 fillér.
zilahi ev. református Wesselénzji-kolleg hunnál, amely V. Kolozsvári egyházmegye. Béllé Lajos 335.78, Mező La­
intézet iránt való meleg érdeklődését ez alkalommal már jos 243.68, Tunyogi Béla 321.68, Bartók Béla 308.32, Szabó
harmadizben mutatja ki pénzbeli áldozattal is. Mostani ala­ József 433.78, Székely Miklós 455.76, Jónás Bálint 46.42,
pítványának felét az ifjúsági zenekör javára tette. A má­ Agyagási Gábor 86.24, Lőrinczi Gábor 353.51, Albert Sándor
sik felerésze tulajdonkép adomány a kollégium felszerelé­ 407.—, Nagy Albert 489.65, Kis Péter 560.17, Gáspár Sámuel
555.02, Bíró Sándor 271.16, Kovács József 515.50, Jakabházi
sének javára s erre az 500 koronára nézve csak annyit Dániel 524.28, Muzsnai Miklós 635 kor. 22 fillér.
kötött ki az adományozó, hogy az egészen a természettu­ VI. Dési egyházmegye. Szakács Ferencz 318.40, Kovács
dományok, de ennek terén is első sorban az egészségtan Gyula 440.05, Almási Sámuel 448.01, Soós Károly 517.83, Kozma
előadásához szükséges eszközök és műszerek beszerzésére Imre 231.39, Nagy Imre 353.90, Nagy József 471.14, Szabó
fordítandó. Berger dr. a kollégiumnak egykor tanítványa, Lajos 450.27, Czirmay Zoltán 329.06. Csákány Miklós 439.52,
ma iskolai orvosa és egészségtan tanára. Barabás Samu 337 k. 12 fillér.
Köszönetnyilvánítás. A kolozsvári ev. ref. Sze- V77. Szilágyszolnoki egyházmegye. Magyari István 301 92,
Józsa Gyula 482.76, Tötös György 233.44, Pócsik János 510.65,
retetház árvái karácsonfájára adományozott: Lészay Fe­ Mátéka József 430.71, Molnár Gyula 305.05, Lőfi Pál 219.15,
rencz 20 koronát, Molnár Lőrincz 4 K, Krompecher Berta Diószegi Mór 357.06, Török Ferencz 443.98, Ignácz Márton
2 K, Krompecher Jenőné 2 K, Hantos Gyuláné 2 K, De- 145.30, Gáspár László 349.07, Versényi Miklós 400.89, Sípos
mes Béluka Kis-Borosnyóról 4 K, gr. Vass Albertné 10 K, Károly 472.86, Borbély Sándor 473.26, Juhász György 321.91,
Kilyén Sándor 2 K, br. Bánffy Ernő 20 K, Molnár Margit Tamás László 186.07, Szász Ferencz 301.10, Szilágyi János
az intézet volt növendéke Székelyudvarhelyről 5 koronát. 435.97. Székely Sándor 32 84, Fejér Ferencz 550.42, Patay
Fogadják a nemes szivű adományozók nagybecsű adomá­ Lajos 333.83, Rácz Péter 181.70, Biró Károly 138.05, Székely
nyaikért a Szeretetház kebli tanácsa hálás köszönetét. Árpád 496.67, Ferenczi Endre 422.90, Nagy Lajos 364.90,
Kusztos Gyula 521.19, Tóth Sándor 139.65. Kovács Zsigmond
214.36, Bőd László 150.49, Gáspár János 2.41, Vass Lajos 501.31,
GYÁSZROVAT. Farkas Sándor 121.09, Kiss Pál 427 96, Szentkirályi László
259.06, Vörös Zsigmond 344.79, Nagy Zsigmond 186.15, Józsa
Károly 308.45, Benkő Albert 79.31, Kenderesi Lajos 89.58,
Ónodi Veress Sándor sárdi ev. ref. lelkész, életének Ferenczi Gyula 330.43, Kovács Ferencz 366.10, Bartha Miklós
59-ik, boldog házasságának 31-ik évében, 32 évi lelkiis­ 188.19, Kemény István 193.23, Kecskeméti Kálmán 157.83, Ba­
meretes hű munkásság után Sárdon, f. hó 18-án d. e. fél rabási Lajos 536.72, Viski Pál 332.46, Veress Sándor 171 k. 89 f.
8 órakor hosszas szenvedés után megszűnt élni. Nagy VIII. Széki egyházmegye. Nemes Ferencz 496.53, Péter
családdal, benne 9 gyermekkel áldotta meg az Isten. János Antal 447.58, Csejdi Jenő 276.89, Baló Bálint 380.61, Lőrincz
Erezte a családi gondok terhét, de nagy mértékben része­ váth Lajos 120.94, Gyárfás Albert 54.03, Pataki Dénes 311.97, Os-
1903. okt. 17—decz 31-ig 206.94, az 1904. év első
sült örömeiben is. Mint apát és papot egyformán munkás, felére 547.45, Veress Márton 198.91, Sófalvi Károly 328.08,
szerető szív vezette. Emlékezete legyen áldott! Nyugalma Szatmári Sándor 406.40, Sipos Gyula 333.12, Szász Béla 108.80,
csendes! Fejér István 1903. okt. 29—decz. 31-ig 21.41. 1904. első felére
111.17, levonás 128.06, Jakabházi Dániel 541.46, Solymosi
Miklós 410.11, Csűrös Ferencz 162.72, Sáfrány Lajos 424 20,
HIVATALOS RÉSZ. Benedek Lajos 418.29, Fekete Gerő 259.11, Máthé Sámuel
167-90, Kovács Gábor 124.72, Mathé György 481.64, Jung Fe­
Sz. 108—1904. rencz 514 kor. 77 fillér.
KÖRLEVÉL IX. Nagysajói egyházmegye. Köblös István 160.22, Orbán
valamennyi nagytiszteletü esperesi hivatalnak és állami fize- Tőkés Gábor 299.70, Horváth Ödön 224.21, Lőrinczi Miklós 552.60,
tés-kiegészitést élvező lelkész afiainak. József 845.12, Dobay Lajos 660.—, Péteri! Károly 425.98,
Polgári Károly 262.80, Menyhárt Elek 172.84, Musnai Károly
A lelkészi fizetés-kiegészítést képező államsegélyek ösz- 531.19, Beregszászi György 337.62. Debreceni Gyula 227.18,
szegét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1 9 0 3 . Vályi János 288 kor. 74 fillér.
é v i clecz. 17-rŐl 9 9 ,9 0 0 . sz. a . k e l t leiratával 1500 K. X. Görgényi egyházmegye. Kovács István 821.81, Jánosi
Összfizetésnek megfelelően utalványozván, felhívjuk az érde­ Béla 22.80, Böjthe Ödön 79.86, Pap Lajos 288.91, Csekrhe Fe­
kelteket, hogy az alább nevük után jegyzett Összegekről szóló rencz 52.93, Székely Ferencz 356.77, Bóka György 216.61,
és szabályszerű II-ifc fokozatú bélyeggel ellátandó nyugtáikat Incze Ferencz 569.90, Kiss Lajos 64.61, Dénes József 234.76,
sürgősen kiállítván, illetékes esperesi hivatalukhoz haladékta­ Szász Márton 128.66, Sükösd Mihály 535.39, Kövendi Kálmán
lanul^ terjeszszék be, honnan azok egyszerre és együttesen 102.27, Teleki József 438.89, Farkas Károly 160.71, Gergely
szabályszerű kimutatásba foglalva legkésőbb folyó hó végéig Lajos 296.88, Bőd Károly 223.19, Dénes Gyula 852.92, Pál
igazgatótanácsunkhoz lesznek felterjesztendők. Károly 894 kor. 25 fillér.
A netalán beteg lelkészek nyugtáinak kiállítása tekinte­ XI. Marosi egyházmegye. Ravasz Béla 438.83, Nagy Al­
tében utalunk múlt évi október 12-ről a hivatalos lap 43. szá­ bert 494.46, Veres Károly 408.77, Kolozsvári József 395.75,
mában közzétett 4434. sz. körlevelünkben foglaltakra. Adorján Lajos 473.42, Vizi János 401.15, Soltész Sámuel 462.08,
A kiutalt összegek a következők: Lőrinci Lajos 569.75, Varga Ferencz 387.41, Albert Miklós
I. Vajdahunyadi egyházmegye. Jakab Mózes 29.76, Thamó 474 kor. 82 fillér, Dalmadi Imre 420.69, Rákosi Lajos 533 60,
Gyula. 336.50, Botha Sándor 217.77, Lukács Antal 273.88, Csi­ Kiss Ferenc 489 97, Nemes Sándor 480.67, Király Béla 547.49,
szár Pál 407.—, László Zsigmond 681.80, Vályi Elek 311.43, Molnár Lajos 305 56, Simon Imre 348.45, Szondy György 509.74,
Mátyás János 273.49, Kovács Lajos 160.50, Kovács Sándor Szőcs Ákos 525.74, Magyari Árpád 1903. október hó 20-tól
603.25, Kis Mózes 224.15, Péter Albert 323.69, Fülöp Gyula december hó 31-ig 92.22, 1904. első felére 280 55, Adorján Já­
539.76, Vásárhelyi Lőrincz 367.92, Kosa Mihály :;11.03, Juhász nos 513.42, Gönci Sámuel 302.48, Málnási Ferenc 511.64, Ko­
Izidor 423.04, Imre István 234 kor. 20 fillér. vács László 521.07, Dósa Sámuel 459.63, Orbán Károly 221.61,
II. Gyulafehérvári egyházmegye. Cseresznyés Ödön 142.26, Sipos György 480.42, Benedek Dénes 73.17, Kovács Nándor
Hatházi Ferencz 342.94, Kovács Károly 274.42, Virágh József 895.90, Muzsnai József 487.67, Székely Sándor 551.—, Barthos
462.15, Sebestyén Ferencz 157.92. Papucs Dávid 511 15, Rákosi Gábor 425.14, Nemes Károly 155.87, Derzsi Dénes 408.37, Sza­
József 443.65, 0. Veress Sándor 252.73, Gruzda Domokos kács Albert 1903. november hó 7-től deczember 31-ig 53.70,
271.73, Tókos Sándor 218.88, Kolumbán János 248.S8, Jakab 1904. első felére 152.08, Boér Károly 130.82, Jenei Sándor
Károly 267.78, Örtel János 411.04, Valler József 423 k. 04 f. 335.41, Tóth László 402.28, Rákosi György 379.32, Adi Sámuel
III. Nagyenyedi egyházmegye. Décsi István 493.66, Berta­ 197.32. Erdélyi Béla 1903. október hó 11-től december 31-ig
lan József 282.95, Simon Antal 376.14, Vinczi Domokos 3S0.97, 211.69, 1904. első felére 520.42, levonás 106.06, Gáli Gábor
Vásárhelyi László 263.77.. Miklósi József 401.05, Szalma Lajos 508.95, Madaras János 403.51, Staudner Mátyás 529.27, Péterfi
376.36, Kovács József 402.79, Aszalós György 421.55, ifj. Moóré Lajos 442.23, Bitai Mihály 426.89, Simon Elek 508 kor. 30 fill.
Károly 444.15, Solymosi Lajos 349.58, id. Moóré Károly 346.84, XII. Kiikiillői egyházmegye. Sámuel Aladár 262.05, Gás­
Tunyogi János 283.82, Solymosy Károly 331.41, Balogh Sándor pár János 392.71, Hegyi Károly 515.86, Koréh Endre 452.38,
373.20, Vass Ferencz 479.25, Szabó Ferencz 534.36, Barthalus Fazakas Sándor 575.58, Muzsnai Sándor 377.91, Lakatos Áron
János 470.08, Péter Antal 482.37, Papp Dávid 357.34, Derzsi 258.60, Báthori János 211.58, Gönci Pál 388.19, Tollas József
Lőrincz 72.13, Málnási Károly 130.63, Demeter Zsigmond 457.50, 577.43, Nagy Domokos 365.08, Józsa Ferencz 565.42, Nemes
Pap István 155.13, Benedek Ferencz 588.90, Jancsó Lajos 51.79, Árpád 528.16, Bartha József 635.77, Sámuel József 286.50, Ka-
Bedeházi János 373.04, Sándor János 76 kor. 45 fillér. kasi Márton 111.56, Mooréh Domokos 185.95, Pátkai János
IV. Kalotaszegi egyházmegye. Biró András 289.02, Albert 401.07, Hegyi Sándor 830.27, Nemes Elek 621.52, Kádár Andor
Imre 515.62, Kovács Ödön 261.—, Bitai Kálmán 388.91, Elek 573.44, Tóth László 207 kor. 86 fill.
 24 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 3. szám.

XIII. Szebeni egyházmegye. Benkő Ferencz 36.91, Horváth 2. A mellékfoglalkozás megnevezése. 3. Hetenként hány
István 230.66, Bartha János 451.09, Adorján László 434.26, napot és hány órát vesz igénybe ? 4. Milyen jövedelem­
Bíró György 404.48, Csiki József 439.—, Putnoki Lajos 529.72, mel jár? 5. Volt-e már engedélyezve az igazgatótanács
Gábos Sándor 330.07, Bogdán József 650.50, Balás Imre 156. által és ha igen, mely szám alatt ?
kor. 04 fül.
XIV. Udvarhelyi egyházmegye. Szász Károly 504.49, Péter Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától.
Károly 173.08, Baczó Lajos 462.67, Bedö András 543.43, Lajos Kolozsvárott, 1904. január hó 19-én.
János 362.63, Pál Lajos 518.32, Bedö Ödön 1903 november hó Dr. Bartók, Kádár János
26-tól december 81-ig 86.85, 1904. első felére 506.98, Karácson elnök. titkár.
Sándor 216.97, Csia Kálmán 375.50, Biró Áron 391.19, Soós
Farkas 457.66, Szabó Samu 452.86, Hegyi Péter 604.73, Bodor
József 223.50, Menyhárt András 423,05, Jakab Albert 363.74, 43—1904. sz.
Fülöp Kálmán 507.75, Pál Balázs 441.08, Mester János 413.70, KÖRLEVÉL
Kádár Dénes 101.02, Kelemen János 172.92, Jakab Dénes valamennyi nt. Esperes aához.
400.25, Kállay Ferencz 559.53, Csiszér Zsigmond 269.80, Tókos
Jenő 461.40, Kovács István 41:3.50, Orbán József 310.32, Toró Felhívom a Nt. Esperes urakat, hogy minden pályá­
Dénes 601.50, Kovács Mózes 27.60, Kertész Mózes 235.52 zati hirdetés alkalmával úgy a lelkészek, mint a tanítók
Böjthe Sándor 430.86, Kovács Sándor 416,89, Bodor István vagy kántortanitók fizetésének felsorolásánál mindig fog­
394 kor. 59 fill. lalják bele a hirdetési szövegbe ezt a kifejezést: vdijle-
XV. Erdővidéki egyházmegye. Molnár Imre 332.23, Kovács vélben megállapított fizetése“ . stb, hogy ekként min­
Sándor 438.62, Borsai László 510.15, Boc József 449.29, Cell denféle tévedés és kétség kikerülhető legyen.
Ignác 72.62, Karácson György 236.93, Lőrinc Gyula 375.30
Sándor András 390.33, Sebestyén Sándor 342.30, Bartha Imre Kolozsvárott, 1904. január 14.
353 kor 86 fill. Dr. Bartók Ggörgg, püspök.
XVI. Sepsi egyházmegye. Bene István 254.02, Havadtői
Mihály 426.56, Kolca Lajos 513.70, Barabás Miklós 504.95, Vass
Lajos 408.81, Szabó Ferenc 299.23, Péchyi ..rpád 374.14, Csu- Sz. 19—1904.
lak Zsigmond 1903. november hó 15-től december 3l-ig 47.23, KÖRLEVÉL
1904. első felére 228 89, levonás 58.42, Kiss Lajos 481.24, Bartha
Károly 462.56, Jakab József 351.26, Zsigmond Károly 511.75, valamennyi eoyhk. tiszt, lelkészeihez.
Csiszér Zsigmond 446.74, Kovács Antal 523.84, Demes Péter Felkérem lelkipásztortársaimat, hogy az 1903. évi hit­
510.82, Dávid József 496.—, Takács Károly 481.02, Antal Lajos élet (egyházi és felekezeti nép mozgalom) statisztikai ada­
366.41, Kiss Gyula 450.10, Menyi János 435.90, Ceglédi János tait a Központi Statisztikai Hivatal által a lelkészi hiva­
489.15, Bartha János 1903. október hó 25-től december 81-ig
158.61, 1904. első felére 476.37, Böjthe Géza 459.69, Pünkösti talokhoz küldött kérdőivek pontos kitöltésével kellő időre
István 149 kor. 10 fill. közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalhoz felküldeni
XVII. Orbai egyházmegye. Szeremlei Cs. Lajos 429.03, sziveskedjenek.
Vass Jenő 851.37, Szász Mihály 147.03, Péter Károly 359.06, Kolozsvár, 1904. jan. 19.
Mircse Ferencz 263 kor. 19 fill. Dr. Bartók Ggörgg, püspök.
XVIII. Kézdi egyházmegye. Benedek Ignácz 188.11, Bitai
Béla 455.77, Kökösi Sándor 421.96, Ősz Lázár 1908. decz 3-tól
8l-ig 50.48, 1904. első felére 584.52, levonás 56.49, Szini János 23—1904. sz. -KÖRLEVÉL
222.81, Jáni Lajos 390.42, Kelemen Győző 123.03, Volloncs
Miklós 179.47, Zoltáni Elek 23.99, Zajzon Lajos 3(X) kor. 26 f. a görgényi egyházmegye kántortanitóihoz.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. január hó 15-én. E lapok megelőző számában, midőn kitűztem az egy­
Dr. Bartók. Maksay János, házmegyei általános képviselőválasztás idejét, tévedésből
elnök. számvevő. elfelejtettem jelezni, hogy a kántortanitó urak hat képvi­
selőt választanak. Midőn ezt pótlólag jelzem, tisztelettel
5889- 1903. sz. kérem, hogy szavazataikat szintén január 31-ről dátálva
KÖRLEVÉL sziveskedjenek beküldeni. Rendes tanítónők is szavaznak.
valamennyi Nagy tiszteletű Esperes aához. Gernyeszeg, 1904. január 16.
Csekme Ferencz ,
Múlt évi szeptember hó 18-adikáról keltezetten, 3956. görgényi esp.
szám alatt kelt körlevelünk pótlásáúl értesítjük az összes
Esperes aait, hogy az egyetemes konvent Nagytiszteletű 8—1901 titk. sz.
Balogh Ferencz, debreczeni hittanár aával kidolgoztatta a FELHÍVÁS.
„Britt és külföldi bibliatársaság“ történetét és az azt tar­
talmazó füzet minden egyházközségünk részére meg fog Egyházkerületi Egyházi Értekezletünk igazgató vá­
küldetni még e hó folyamán. lasztmánya 1903. nov. 8-án tartott ülésében 7. jkvi szám
E füzet 3 utolsó szakasza (Magyarországról, a biblia- alatt elhatározta, hogy a más felekezetek és szekták közé
ékelt híveink hittudatának védelmére, az illető felekeze­
társaság történetéről hazánkban és a százados alap s a biblia
vasárnapja czimű szakaszok) a biblia vasárnapján (1904. tek és saját egyházunk hitelvei között fennálló eltérések­
márczius 6-án) az ünnepélyes istentisztelet keretében meg- nek röviden és népies nyelven hiterősitő czélzattal való
ismertetendők. megírása érdekében ily munkák megírásához felhívást bo­
Az emlitett ünnepélyen befolyó biblia-fillérek ezen csát ki az Ért. tagjaihoz s a beérkezett munkákból a meg­
cim alatt legkésőbb március 15-ig a Magyar földhitelinté­ felelőt füzetkékben kiadja népies kiadványai sorában.
zethez terjesztendők fel Nagytisztele tű Esperes aai által Ilyen hitvédő iratok készítendők: 1. a baptizmussal,
Végül még arra is kérjük összes Espereseinket, hogy 2. a szocziálizmussal, 3. a rom. katolikusokkal, 4. a luthe­
a március hó 6-án megtartandó biblia vasárnapot, valamint ránusokkal, 5. az unitáriusokkal, 6. a görögkeletiekkel és
azt a körülményt, hogy ezen a napon biblia fillérek fog­ görögkatholikusokkal, 7. a nazírénusokkal, adventistákkal
nak gyüjtetni, az összes gyülekezetek szószékeikből már és más szektákkal szemben.
1904. február 28-án a vasárnap délelőtti istentisztelet al­ Elhatározta továbbá vallásos elmélkedéseknek és imák­
kalmával szíveskedjenek kihirdetetni, nak kiadását müveit közönség számira és vallásos olva­
Egyebekben fent idézett körlevelünk intézkedései sókönyv szerkesztését a diaszpórákban élő híveink számára.
irányadók. Az Igazgató Választmány határozata értelmében fel­
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától. hívjuk Értekezletük tagjait, hogy a mennyiben a fenti
Kolozsvárt, 1904. január 11-én. munkák egyikének vagy másikának megírására kedvet
éreznek s vállalkoznak, jelentsék be ebbeli szádékukat
Dr. Bartók, Kádár János, legkésőbb febr. 29-ig. A munka beadásának határidejéül
elnök. titkár. pedig f. évi jun. 1-ét tűzzük ki. Meg kívánjuk még je­
Sz. 262-1904. , , gyezni, hogyha egyik-másik munka megírására többen is
ERTESITES vállalkoznak, az Értekezlet készséggel fogadja el vala­
a papi és tanári mellékfoglalkozások bejelentése tárgyában. mennyit s a mennyiben egynél több munka is beválik,
azokat is kifogja adni.
A mellékfoglalkozások bejelentése tárgyában kelt múlt
évi 5639. számú körrendeletünk pótlásául közöljük az ér­ Kolozsvárt, 1904. jan. 19.
dekeltekkel, hogy a bejelentési kimutatás a következő ro­ Naqij Ká r o l y, T a r k a n y i (hi ö r q y ,
vatokkal állítandó össze: 1. A lelkész, vagy tanár neve. alelnök. * titkár.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam . 4-ik szám. Kolozsvárt, 1904. ja n u á r 28.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z KE R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás 6 kor.
épületében 4. ajtó. félévre

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

„A bibliára támaszkodva védjük szabad­ sága korszakában határozott és tiszta protes-

tántizmusának köszönheti azt, hogy nemzeti
ságunkat.“ tudott maradni és mint magja a jövő alakulás­
— Irta: Báró Bánffy Dezső. — nak, az azon időkben vele egységes tiszai vi­
A „Debreceni Protestáns Lap“ nem poli­ dékekkel a mai nemzeti jellegű magyar állam­
tikai újság és igy nekem sem célom ez alka­ nak — protestáns hitének védelme mellett —
lommal e lap hasábjain Írva, politikával fog­ védője volt a magyar nemzeti jellegnek is,
lalkozni. melyet a magyar állam többi részeiben nem­
Mégis nincs kizárva, hogy az elmondan- csak veszélyeztetett de majdnem kiirtott az
dókban politikai vonatkozások is legyenek; osztrák és török elnyomás.
mindenesetre azonban az aktuális politikai kér­ A protestántizmus és ennek élén Erdély
désektől teljesen függetlenül. és az erdélyi fejedelemséghez tartozó vidékek
Mert hiszen a szabadelvüség, az erős so- Kálvin hitét követe papjai voltak azok a té­
vinista nemzeti gondolkozás nem is tényleges nyezők, a kiknek köszönni lehet, hogy a ka-
politika; azok csak alapvető, irányzatot adó tholikus érdekeknek szolgálatában állott né­
felfogások és érzések, melyek a napi politiká­ metesitő irányzat azon korban nem győzedel­
val közvetlen kapcsolatban — nem szükséges, meskedhetett. A protestántizmus libeláris és
hogy legyenek. nemzeti irányzata tette lehetővé, hogy a hit­
Szólok igy a protestántizmusról — kap­ nek tanítása és védelme érdekéből létrehozott
csolatban a nemzeti érzéssel a szabadelvű gon­ iskolákból magyarúl gondolkozó és szabadel­
dolkozással. Távol áll tőlem, hogy a mit itt vűén érző apostolai a reforrnátiónak bejárva
elmondandó vagyok — a protestántizmus ja­ az országot, hirdették a protestántizmust és
vára célzatosan kihívó vagy támadó célzatú hirdették magyarúl, szemben a világegységet
legyen, más felekezetekkel szemben; de két­ kereső és hirdető katholicismus egységesítő
ségtelen, talán nem is vitatható, hogy a mi latin nyelvével.
magyar viszonyaink között a protestántizmus A tudományok terjedése a szabad gondol­
a képviselője első sorban az erős nemzeti irány­ kodást hirdetők táborából indult ki először
nak, a határozott szabadelvüségnek. magyar nyelven és ha keressük a régi első
A Kálvin és Luther hitújítása után Ma­ magyar nyomtatványokat, azok legnagyobb
gyarországon is terjedő protestántizmus volt része a reformátió hirdetőit vallja szerzőiül.
hatalmas lobogtatója a hitkérdésekben is a Bocskay István, Bethlen Gábor, Rákóczy
szabadgondolkodás elméletét hirdetve azon György küzdelmeikben — midőn fegyvert fog­
tudományos fejlődésnek, mely dacára a mo­ tak a protestántizmus védelmére — egyszers­
hácsi vészt követő idők sanyarú voltának — mind a magyar nemzeti érdekeket, a liberális­
a kozmopolitikus világegységet kereső katho- must, a magyar alkotmányt, annak megmen­
licismussal szemben — függetlenül idegen ál- tését, annak biztosítását is tűzték ki célúi.
lamokbani alakulásoktól — létrehozta az első A II. Rákócy Ferencz szabadságharca sem
sorban nemzeti Kálvin hitét követők feleke- választható el a protestántizmus küzdelmeitől;
zetét. Nemzeti egyházzá alakúit és mint nem­ mert midőn a protestánsok törvény által biz­
zeti, szemben a németesitő osztrák befolyás­ tosított jogaik védelmére fogtak fegyvert, ak­
sal és mindent kiirtó török nyomással, fenn kor a magyar szabadságot, a magyar nemzeti
tudta tartani a magyar államban a magyar érdeket is megvédeni törekedtek.
nemzeti jelleget. De ha ez igy volt nálunk, nem volt az
Az erdélyi fejedelemség 150 éves önálló­ másképen más államokban sem. Németalföl-
 26 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 4. szám.

dön a protestántizmus szövetsége a lábbalti- Miként a múltban hitéért és a magyar

port tartományi törvényi szabadsággal a spa­ nemzeti szabadságért a vezetők és nép egy­
nyol erőszak ellen vívta ki az önállóságot; en­ aránt — ha másképp nem lehetett — vérüket
nek emlékére olvasható a régi németalföldi ara- a harcmezőn ontották; miként a múltban a
nyakon ma is, ami soraink élén áll: „A bibliára protestáns lelkészek hitükért — ha kellett —
támaszkodva védjük szabadságunkat.“ gályarabságot is szenvedve, a szabadelvűsé­
Természetes, hogy a szabad elmélkedést gért és nemzeti érdekekért pusztultak el, úgy
megengedő protestántizmus első sorban tud ma sem tehetnénk mást mi protestánsok, —
alkalmazkodni az állami szabadelvű intézmé­ hivek és hithirdetők egyaránt — mint hitünk
nyekhez és világegységet nem keresve, tudja mellett híven kitartva, szolgáljuk a szabadel­
lehetővé tenni, hogy az államban nemzeti egy­ vűséget, a nemzeti érdekeket.
házak jöjjenek létre. Ebből aztán természete­ A magyar államban a szabadelvűségnek
sen következik, hogy már első idejében a re- és határozott nemzeti irányzatnak hiv szolgá­
formátió szabadelvű és nemzeti érdekekkel lata még nem is politika; oly kötelesség az,
szövetkezve államokat rázkódtatott meg, tró­ melyet magától senki el nem háríthat, főként
nokat forgatott föl és új államalakzatokat tu­ nem minálunk, hol talán inkább, mint másutt,
dott teremteni, vagy egyes államok szerveze­ a szabadelvű irány és nemzeti törekvés — ha
tében törekvéseibe a szabadelvűséget és nem­ elvész, ha visszaszorittatik, annak első áldo­
zeti irányt vive be alapjaiban hozott létre zata a protestántizmus lesz. Nekünk protes­
átalakúl ásókat. tánsoknak itt e földön csak szabadelvű és nem­
így volt ez a múltban; természetes, azóta zeti légkörben adatott meg a fenmaradhatás
a viszonyok megváltoztak; az egymással szem­ lehetősége, s nem fegyverrel, a harcmezőn
ben élethalálharcot folytató felekezetek béké­ küzdve, de a békés otthonban a szabadelvű
sen igyekeznek egymás mellé helyezkedni el. és nemzeti intézmények mellett tántorodhatla-
A XX-ik század vallási küzdelmeinek célja nul kitartva, kell helyünket megállanunk; ha
már nem lehet egymással szemben folytatni e földön meginog a liberalizmus, meglazul­
a harcot, de kötelessége — egymás mellé he­ nak a nemzeti tövekvések, úgy elveszett pro­
lyezkedve — a felekezeti béke fönntartása és testantizmusunk is.
biztosítása mellett az állami élet körébe oly
intézményeket hozni létre, melyek a felekeze­ A magyarországi evangéliom szerint
reformált és ágostai hitvallású evangélikus egyházak vé­
tek egyenjogúsága mellett és jogainak bizto­ leménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról.
sításával az állam nagy érdekeit is szolgálják. Összeállitotta: az ev. ref. egyetemes konvent s az ág. ev
Természetes, hogy a protestántizmus, mely egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat kö­
zösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottsága, a Budapesten
vallási életében a szabadelvűséget hirdeti, ál­ 1903. november 19-én tartott közös gyűlésében.
lami és politikai vonatkozásokban sem támo­ (Folytatás.)
gathat más irányzatot, mint szabadelvűt és ter­ A pénzügyi eredmény mindkét- esetben körül­
mészetes, hogy a protestántizmus, mely szer­ belül ugyanaz, s az ezen kulcsok bármelyikének élet-
vezeténél fogva sem lehet más, mint az állam beléptetése esetén mutatkozó segélyszükséglet T4
millió koronára, vagyis az ev. reí, egyház tagjai mai
keretén belül nemzeti, nem járulhat hozzá oly egyházi adóterhének mintegy 30°'»-ára rúg.
intézményekhez, melyek nem az állam nem­ Természetesen ezen összeg a létező bajok mér­
zeti egységének érdekeit szolgálják. véhez képest oszlanék meg az egyes egyházközsé­
Miként a múltban a magyar protestántiz­ gek között, s mig egyházainknak aránylag kedvezőbb
mus szóval, írásban és tettel is a szabadelvű viszonyok között levő tetemes része segélyben egy­
általán nem részesülne, addig a nyújtott segély az
és nemzeti iránynak állott szolgálatában és ott, új adóból befolyó összegnek 100—2000í"-át tenné 365
— ahol kellett — hitéért, mely egyet jelen­ egyházban, vagyis az egyházak 20°'»-ában. 200 -3 0 0
tett a szabadelvűséggel és nemzeti érzéssel, u»-át tenné 150 egyházban, vagyis az egyházak 8.2°/»á-
vérét is ontotta, úgy ma is a protestántizmus ban. 301° »-át meghaladná 78 egyházban, vagyis az
van hivatva első sorban a magyar államban egyházak 4.3°'"-ában.
a szabadelvűséget és nemzeti érdekeket vé­ Ha pedig a súlyosabb viszonyok közt levő egy­
házmegyékre vonatkozólag tesszük vizsgálat tár­
delmezni. gyává e segélyakció eredményét, úgy azt látjuk, hogy:
Ebből adóval | Segélyből
^Összes szük­ A segélyösszeg
séglete f e d e z v e
, az adónak °/o-a
J korona fillér ¡1 korona (fillér | korona | fillér j,
i
A beregi egyházmegye 118,953 39 , 45,468 81 73,484 58 161 7»
A b.-somogyi egyházmegye 155,703 33 j 74,234 62 ■1 81,468 71 ' 110 °/o
A f.-baranyai egyházmegye ' 151,073 96 66,692 01 ', 84,881 95 1. 127 %
A k.-somogyi egyházmegye 92,650 86 36,050 20 'i 50,600 66 'i 140 °/0
A nagybányai egyházmegye 1 55,537 23 25,503 98 'i 30,033 25 1 11.8 7o
A szatmári egyházmegye 1 99,083 32 , 43,442 59 '' 05,640 73 [ 128 #/o
Az udvarhelyi egyházmegye J 59,992 16 33,101 58 !' 26,890 58 81 7»
A felsőbordosi egyházmegye 76,849 88 i| 33,010 43,839 88 133 ",0
il i i ll
 4. szám. ERDÉLYI T’RU'L 5STANS LAP 27

Az ág. hitv. ev. egyház adózási viszonyaira vo­ tűk honorálni magunknak a sokhelyen a lelkészi
natkozó mindazon adatok, melyek hasonló számítás fizetéssel is nagyon csekélyül dotált egyházi tisztvi­
elkészítésére szükségesek lettek volna, nem állottak selőknek olyan szerény, jelentéktelen tiszteletdijat
rendelkezésünkre, ennélfogva csak a két egyház ál­ juttatott a mely állásukkal s az általuk végzett műm
talános adózási viszonyainak összehasonlításából von­ kával arányban nem állott, ahhoz méltó nem volt.
hatunk az ágostai egyháznál mutatkozó szükségletre Miért is az eddigi méltánytalanúl terhelő gyakor­
némi következtetést. lat teljes megszüntetésével, az egyházi közigazgatási
Az ágostai hitv. ev. egyház tagjainak összes költség, mint egyetemes egyházunk elsőrendű köz­
egyházi adója 2.234,000 kor., állami adója 8.280,000 szükséglete, nem az egyháztagokra kirótt egyházi
korona, egy lélekre esik az ev. ref. egyházban 6.76, adóból, hanem állami dotációból fedezendő; — és pe­
az ágostaiban 7.64 korona állami adó, egy lélekre dig olyan módon, hogy a magyarországi két protes­
esik az ev. ref. egyházban 2.16, az ágostaiban 2.07 táns egyház minden tagja után 20—20 fillér adassák
korona egyházi adó, s az egyházi adó az államinak állami dolációképen a kél protestáns egyház főhatósá­
ref. egyh. 32.82, az ágostaiban 28 százalékát teszi. gának, azon kötelezettséggel, hogy abból fedezze egy­
Látjuk tehát, hogy az ág. hitv. ev. egyházban a házi közigazgatása összes szükségleteit.
lélekszám szerinti egyházi adóteher valamivel cse­ Ezen kulcs alkalmazásával a magyarországi ev.
kélyebb, mint az ev. ref. egyházban, miután pedig ref. egyház 2.51$,696 tagja után á 20 fillér 483J39
az állami adóalap lényegesen nagyobb, vagyis a hí­ korona 20 fillér esik; a magyarországi ág. hitv. ev.
vek átlagos anyagi helyzete kedvezőbb, az egyházi egyház 1.0S5f03 tagja után á 20 fillér 217,120 ko­
teher főösszege az állami adóénak sokkalta kisebb rona 60 fillér esik; összesen 700,859 korona 80 fillér.
hányadát teszi. .1 lelkészek kor pótlékára.
Azt hisszük tehát, hogy, ha lélekszám arányában
ugyanannyit kérünk az adórendezés céljaira az ág. A közpályák bármelyikén alkalmazott rendes
hitv. ev. egyház számára, amennyi részletes számí­ tisztviselők előhaladása biztosítva van vagy fokoza­
tásaink eredményeként az ev. ref. egyház szükség­ tos előléptetés, vagy korpótlék által, — a magyar-
letéül mutatkozott, az igy számításba vett segélyösz- országi protestáns lelkészek kivételével.
szeg mindenesetre fedezni fogja az ágostai egyház Külföldön a protestáns lelkészek átalában kor­
szükségletét. pótlékot nyernek és pedig hivatali törzsíizetésük egy-
Mindezek alapján az elviselhetetlen egyházi adó­ nyolcadát, vagy egytizedét kapják 5 --5 évenként kor­
teher csökkentésének céljaira az ev. ref. egyház ré­ pótlékul; — és legtöbb helyen ez a korpótlék a lel­
szére 1.400,000, az ág. hitv. ev. egyház részére készi fizetés állami kiegészítésével kapcsolatosan té­
700,000 korona évi segélyt kérünk az államtól. tetik folyóvá. Magyarországban az 1898. évi XIV. t.-cz.
Ezen segélyösszeg a két testvéregyház legfőbb a törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészei jö­
hatóságainak adatnék át átalányösszegképpen, de vedelmének 1600 koronáig való állami kiegészítését
azon feltétel alatt, hogy abból adózási segélyalap ké- rendelte el; — ezen törvény a hazai két protestáns
peztessék s az kizárólag azon egyházközségek elvi­ egyház lelkészei fizetésének 1600 koronáig, mint
selhetetlen adóterhének méltányos leszállítására íor- létminimumig való állami kiegészítéséről intézkedett,
dittassék, melyek vagyonosabb híveik megfelelő meg­ — de azoknak korpótlékáról nem.
adóztatása mellett sem fedezhetik saját erejökből ren­ Hogy tehát egyfelől a hazai két protestáns egy­
des egyházi szükségletüket. ház lelkészeinek képzettségével s a közegyház és a
E célból mindkét egyház törvényhozó zsinata magyar haza érdekében kifejtett tevékenységével
megállapítja az egyházi rendes adónak azon legma­ arányban nem álló ezen csekély összegre szóló ál­
gasabb mértékét, melynél magasabb egyházi adóte­ lami fizetés-kiegészítés lehetőleg méltányossá tétes­
her viselésére egy egyházközség sem kötelezhető, s sék; — másfelől, hogy az 1600 korona létminimu­
az államsegélyből fedezné azon hiányt, mely egyes mig, állami fizetés-kiegészítést nem élvező protestáns
egyházközségek rendes költségvetésében ezen adó­ lelkészeknek, azon dij-levelükben biztosított, szerzett
kulcs életbeléptetése mellett mutatkoznék. joga, mely az úgynevezett egyházpolitikai törvények
Az igy megállapított adó képezné a közalapi folytán, — 1895. október hava óta, a stolárékban és
hozzájáruláson kívül az egyháztagok egyedüli rendes anyakönyvi kiadványokban jelentékeny jövedelem­
egyházi közterhét, rendkívüli szükségletek fedezése csorbulást szenvedett, — némi kárpótlást nyerjen;
azonban ezentúl is rendkívüli adó kivetése által tör­ — és mert épen ma, — midőn hazánkban az állami
ténhetnék. hivatalnokok fizetésének rendezése folyamatban van,
Az adózásnak ily módon való rendezése, mely — s igy a legközelebb hivatalnokoknak, a protes­
hitsorsosainknak még mindig aránytalan megterhel- táns lelkészek fizetésének biztosítása, — egyházi köz­
tetésével jár, de legalább elviselhetőségénél fogva érdekből a hazai két protestáns egyház jövőjére
az adóalapot tönkre nem teszi és ez állami érdek is; nézve elsőrendű szükségletet képez: a hazai két pro­
szükségleteink fedezésére fedezetnek távolról sem testáns egyház lelkészei részére állami dotációból
elég. Mert szükségeink igy állanak: korpótlék adandó, — és pedig olyan módon, hogy
2. Az egyházi közigazgatás költse
5—5 évi szolgálat után öt Ízben — 200—200 koro­
nás és igy 25 évi szolgálat után 1000 koronáig emel­
Eddig egyházi közigazgatásunk költségeit, amely­ kedő korpótlék adassék minden hazai protestáns ren­
ből íedeztettek az egyházkerületeken és egyházmegyé­ des lelkésznek; — mely korpótlék, mint közegyházi
ken alkalmazott összes tisztviselők, püspökök, espe­ szükséglet, az 1848. évi XX. t.-c. 3. §-ára való hi­
resek, jegyzők, pénztárnokok, szóval az összes alkal­ vatkozással, a magyar állam pénztárából a hazai két
mazottak tiszteletdijai, az egyházi és iskolai látoga­ protestáns egyház főhatóságának adassék évenként,
tások, az egyházkerületi és egyházmegyei gyűlések számadás kötelezettsége mellett.
tartásának stb. összes költségei, egyéb alap hiányá­ Mivel pedig a beszerzett hiteles adatok szerint
ban, közigazgatási költség címén, az egyháztagokra az elmúlt 1902-ik esztendőben a magyarországi ev.
lélekszám arányában kivetett egyházi adóból fedez­ ref egyházban 2030 rendes lelkészi állomás volt
tük. Az eképen kirótt közigazgatási költség amellett, rendszeresítve, melyből 94 állomás volt betöltetlenül,
hogy súlyos, sok helyütt majdnem elviselhetetlen te­ 1936 állomás volt rendes ielkészszel betöltve, — és
herként nehezedett az egyházak és iskolák fentartá- mert ezen 1936 lelkész közül:
sára, már különben is aránytalanul nagy egyházi adó­ 269 nek szolgálata 5 éven alól, 277-nek szolgá­
val megrótt egyháztagokra. És bár világi dignitáriu* lata 5 —10 év között, 278-nak szolgálata 10 — 15 év
sainknak, még kész kiadásait is csak részben tud- között, 269-nek szolgálata 15—20 év között, 189-nek
 28 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
szolgálata 20—25 év között, 654-nek szolgálata 25
éven felül volt.
I-ső ötödéves korpótlék á 200 K, illet 277 lel­
készt —• 55,400 K. 11-ik ötödéves korpótlék á 400
K. illet 278 lelkészt 111,200 K. Ill-ik ötödéves
korpótlék á 600 K, illet 269 lelkészt 161,400 K.
IV-ik ötödéves korpótlék á 800 K, illet 189 lelkészt
— 151,100 K. V-ik ötödéves korpótlék á 1000 K,
illet 654 lelkészt — 654,000 K, összesen: 1.133,100 K.
és igy a magyarországi ev. ref. lelkészek korpótlé­
kára évenként 1.133,100 koronát kérünk állami dotá­
cióból.
Mivel továbbá a beszerzett hiteles adatok sze­
rint az elmúlt 1902-ik esztendőben a magyarországi
ág. hitv. ev. egyházban 688 rendes lelkészi állomás
volt rendszeresítve, melyből 24 állomás volt betöl­
tetlenül, 664 állomás volt rendes lelkészszel betöltve
és mert ezen 664 lelkész közül:
100-nak szolgálata öt éven alól, 72-nek szolgá­
lata 5—10 év között, 80-nak szolgálata 10 —lö év
között, 104-nek szolgálata 15—20 év között, 84-nek
szolgálata 20 - 25 év között, 224-nek szolgálata 25
éven felül volt.
I-ső ötödéves korpótlék á 200 K, illet 72 lel­
készt = 14,400 K. Il-ik ötödéves korpótlék á 400 K.
illet 80 lelkészt =- 32,000 K. Ill-ik ötödéves korpót­
lék á 600 K, illet 104 lelkészt 62,400 K. IV-ik
ötödéves korpótlék a 800 K, illet 84 lelkészt - -
67,200 K. V-ik ötödéves korpótlék á 1000 K, illet
224 lelkészt = 224,000 K. öszszesen - - 400,000 K.
és igy a magyarországi ág. hitv. ev. lelkészek kor­
pótlékára évenként 400,000 koronát kérünk állami
dotációból.
Tehát a ref. lelkészek korpótlékára = 1.133,000
kor., az ág. h. ev. lelkészek korpótlékára —- 400,000
kor. összesen = 1.533.100 kor.
(Vége következik.)
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. január 22.
Elnökölt: br. Bánffy Dezső, ehker. főgondnok. Jelen
voltak: Zeyk Dániel, főgondnok, dr. Bartók György püs­
pök, Kenessey Béla, főjegyző, Bartha Lajos, közügyigaz­
gató, Deési Gyula, Sándor János, Becsek Lajos, Váró Fe-
rencz, Incze Gerő, dr. Vályi Gábor, Lészay Ferencz és
dr. Sárkány Lajos, ig.-tanácsosok. Dr. Kádár János, titkár,
Maksay János, számvevő, és Módy Elek levéltáros, mint
jegyző.
Elnök aa. az ülést megnyitván, jelzi, hogy Simó La­
jos főgondnok aa. betegségével menti ki elmaradását.
Sajnálattal tudomásul vétetik.
A tárgysorozat rendjén :
Megerősitette ig.-tanácsunk a maros-ugrai iskola álla­
mosítása tárgyában kötött szerződést.
Benke István, sepsiszentgyörgyi tanár aa. részére,
gyöngélkedő egészségi állapotára tekintettel, 5 hónapi sza­
badságot engedélyezett.
A Balogh Pál-alapitvány kezeléséről, a zilahi kollé­
gium elöljárósága által készített szabályzatot megerősitette.
Dr. Berger János, zilahi iskolai orvos 500 kor. ala­
pítványt tevén nevezett kollégiumunk javára, ezt ig.-taná­
csunk köszönettel tudomásúl vette.
A theologiai elöljáróság ajánlata alapján megállapí­
totta ig.-tanácsunk, hogy a rendkívüli papi vizsgálatok di­
jában a jelentkezők ezután 60 koronát tartoznak fizetni,
a rendkívüli vizsgálat költségeinek fedezésére.
A Szeretetház értékeinek kezelése tekintetében eddig
bizonytalanság uralkodván, ennek megszüntetése céljából
kimondotta ig.-tanácsunk, hogy jövőre mindennemű érté­
ket az ehkerület pénztárában fog kezelni.
Etfalva-zoltáni ehközségünknek megadta ig.-tanácsunk
a kellő útasitásokat arra nézve, hogy egy jogerős közigaz­
gatási bírói ítéletet a közig, hatóság segélyével miként
hajtasson végre.
Pátkai János, sövényfalvi lelkész felebbezése folytán
megsemmisítette ig.-tanácsunk a küküllői ehmegye ama
4. szám
határozatát, melylyel a közgyűlési képviselők útiköltsége
ügyében határozott, mert e kérdés nem a tanács, hanem
az ehmegyei közgyűlés hatáskörébe tartozik.
Módosíttatott a görgényi ehmegye tanácsának a ma-
gyarpéterlaki ehközség póttizedkárpótlási tőkéje tárgyában
hozott határozata is oly értelemben, hogy a szóbanforgó
155 kor. tőke nem papi, hanem ehközségi alapot képez.
Tekintettel arra, hogy az építkezési tervrajzoknak és
költségvetéseknek központi felülvizsgáltatása sokszor káros
késedelemmel jár és hogy a helyi viszonyok ismerete
nélkül az ily felülvizsgálat nem is felelhet meg mindenek­
ben a követelményeknek, kiinondottta ig.-tanácsunk, hogy
jövőre mindennemű építkezést az ehmegyék által szerződ­
tetendő műszaki előadók vizsgáljanak meg és csakis köz-
igazgatási, illetve pénzügyi szempontból való felülvizsgá­
latra kerüljenek az ily ügyek ig.-tanácsunk elé.
A nagybaczoni ehközség kepeváltási szabályzatát
megfelelőnek találván, ig.-tanácsunk megerősitette, de úta-
sitotta az egyházközséget, hogy az erdővidéki tak.-pénz-
tárban elhelyezett 26,000 korona tőkét, az idevonatkozó-
lag kiadott körrendelet értelmében, két vagy három pénz­
intézet között ossza szét, az esetleges veszteség elkerülése
céljából.
A Lúgoson szervezett új ehközség kérése alapján
megengedte ig.-tanácsunk, hogy marosilyei körlelkészünk,
ez évben ideiglenesen, beszolgálhassson az ehközségbe,
minden negyedik vasárnapon istentiszteletet tartván.
Gáspár János peresseni lelkész részére, aggkorára
és betegségére tekintettel, káplántartás engedélyeztetett.
Keresztesy Gyula magyarpéterlaki lelkész felebbezése
következtében megsemmisítette ig.-tanácsunk a görgényi
ehmegye azon határozatát, melylyel ő és eházközsége há­
rom ezer korona fizetés alapján rovatott meg országos
gyámintézeti járulékkal és utasította nevezettet arra, hogy
ehmegyei utón fejtse fel a gyámintézet végrehajtó bízott*
sága előtt a fennálló rendkívüli helyzetet, mely szerint csak
4 év múlva jut a teljes fizetés élvezetébe, addig pedig
az alapszabályok szerint sem kötelezhető a tényleges fize
tésének megfelelő járuléknál magasabb hányad fizetésére.
Szászsebesi eházközségünk egy alkalmas belső házas­
telket vásárolván papi lakásul, az idevonatkozólag kötött
szerződést és a ház átalakítására vonatkozó tervet ig.-ta­
nácsunk jóváhagyta.
Ugyancsak jóváhagyást nyert a theologiai fakultás
elöljáróságának amaz intézkedése, mely szerint a rendes
határidőket indokolatlanúl elmulasztó theologus ifjakat a
pótkollokviumokért 10 kor. dij fizetésére kötelezte, az in­
tézet konviktusi alapja javára.
Tudomásul szolgált a dési ehmegye tanácsának be­
jelentése, mely szerint a kebli gyámintézet felosztása al­
kalmából a Szeretetháznak adományozott 1000 koronát és
a felsőbb leánynevelő-intézet részére rendelt 500 koronát,
közhasznú szövetkezeti üzletrészekben, befizette.
Nagyenyedi ehmegyénk javaslatot tett a marosludasi
körlelkészség szervezetének némi módosítása iránt, de
miután a javaslatba hozott terv végrehajtása hosszabb időt
vesz igénybe, ig.-tanácsunk elrendelte a körlelkészi állo­
másnak eddigi alapon leendő betöltését, nem támasztván
kifogást az ellen, hogy az elvileg helyeselt átalakítás vég­
rehajtása iránt a lépések megindittassanak.
Dési ehmegyénk tanácsának az iránti kérését, hogy
az ehmegye kikerekitésével támadt költségvetési hiánya
központi segélylyel fedeztessék, nem teljesíthette ig.-taná­
csunk, mert a kérelmezett közigazgatási államsegély meg­
nyeréséig erre fedezet nincsen.
Szárazajtai ehközségünk indokolt kérésére megenged­
tetett, hogy elodázhatatlanná vált papilak építési szükség­
leteire kepeváltó alapjának fölöslegét, részbeni visszahe*
lyezés föltétele mellett, fölhasználhassa.
Csúcsai fiókegyházközségünk 220 kor. segély iránti
kérése ez alkalommal nem volt teljesíthető, de utasittatott
az eház, hogy rendes határidőben folyamodjék az állam-
segélyi alaphoz, kimutatván egyúttal, hogy minő áldozatot
hoznak a hívek a tervbe vett templomépités dicsérendő
czéljának megvalósításáért.
Sajnálattal vette tudomásul ig.-tanácsunk nagys. Dósa
Elek aának a makfalvi iskola gondnoki állásáról való le­
mondását.
A Dániel-alapitványi segélyek ez évi revíziója alkal­
mával kitűnvén, hogy négy javadalmas már hosszabb idő
óta nem vette föl segély jutalékát, ezektől a javadalom él­
vezete, elvonatott.
Ózdi ehközségünk előterjesztést, tett arra nézve, hogy
 4 . szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
a báró Radák-féle hagyomány életbeléptetésével előállott
fizetésemelkedés jelentessék be a minisztériumnak, mint
olyan alapítvány, mely a kongrua megfelelő alászállitását
kizárja. Minthogy azonban az alapitó levél idevonatkozó
rendelkezése nem egészen világos, áttétetett az ügy jog­
ügyi bizottságunkhoz, véleményezés végett.
A magyarrégein ehközség módosított kepemegváltási
szabályzata jóváhagyatott azzal a figyelmeztetéssel, hogy
az ekként előállott fizetésemelkedés, a kongrua törvény
14. §-a értelmében bejelentendő.
Gr. Teleki József úr Öméltósága befizetvén pénztá­
runkba 115,000 koronát a magyarbényei, ózdi, tasnád-
szántói és mikeszászi ehközségek részére hagyományozott
br. Radák-féle alapítványok részbeni törlesztésére, nevezett
gróf úr fölhivatott, hogy a még fedezetlen 31,000 koronát
is szolgáltassa be. Az érdekelt ehközségek egyúttal érte­
sítettek e befizetésről, azzal a megjegyzéssel, hogy a ki­
rótt illetékek levonása után fenmaradó összeg ki fog ré­
szükre fizettetni, mihelyt alkalmas földbirtok vásárlása
czéljából azt kérelmezik, addig azonban 4úD-os kamatozás
mellettt központi kamatozás alatt marad vagy pedig ren­
delkezhetnek az eházak az iránt, hogy magasabb kamato­
zás biztosítása czéljából valamelyik kolozsvári pénzinté­
zetbe helyeztessék el a tőke.
Zilahi ehközségiinknek a főgondnok és ehkerületi
képviselők megválasztásáról szóló jelentése tudomásul
vétetett.
Botha András tordai vendéglősnek a Korona-szálloda
bérletére vonatkozó ajánlata, jogügyi bizottságunk véle­
ménye alapján, elfogadtatott.
Az étfalva-zoltáni Hadnagy-alap tárgyában érkezett
miniszteri rendelet ellen ismételt fölirást határozott ig.-ta-
nácsunk, eddigi álláspontunk föntartásával.
Szászúj ősi ehközségünk sürgős fölterjesztése alapján
elvileg hozzájárult ig.-tanácsunk egy 65 holdas birtok
megvásárlásához és e czélra a papi dézma kárpótlási tőke
fölhasználását engedélyezte.
Ezek után elutasittatott a sepsiszentgyörgyi kollégium
elöljáróságának az egyik tanár korpótléka tárgyában tett
előterjesztése; jóváhagyást nyert a székelyudvarhelyi kol­
légium múlt évi konviktusi számadása, valamint a Fülöp
Péter-alap és marosvásárhelyi ehközség 1902. évi száma­
dása és a Fülöp Péter-alap 1903. és 1904. évi költség-
vetése.
Még nehány apróbb ügy elintézésével elnök aa. az
ülést bezárta. 7\ s.
A kongrua elküldése. *
Úgy hiszem, mindnyájan örömmel olvastuk a
„Prot. Lap“ 49. számában azon „Körrendeletét“,
melyben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
ter úr az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg
pártfogásába veszi a szegény kongruás papokat. Ki­
mondja, hogy a törvény értelmében a kongrua le
nem foglalható, ha pedig valamelyik túlbuzgó hiva­
talnok mégis lefoglalná, megmondja, hogy az ellen
hol és miképen kereshetünk és kaphatunk jogorvos­
latot és végűi figyelmeztet, hogy saját jól felfogott
érdekünkből önként se fel ne ajánljuk, se bele ne
egyezzünk annak bírói lefoglalásába.
Ezek előre bocsátásával rátérek a választott cim
rövid fejtegetésére. Többen és többször szólották fel
a kongrua elküldése tárgyában, hogy t. i. hamarább
és kevesebb költség mellett jussanak az egyes papok
kongruájokhoz. Mert megvallva az igazat, a 3—4
napi késés, a mig az esperes kezén átmegy, a két-
* Kiadtuk Csulak Zsigmond aa czikkét, mert soha sem
szoktunk elzárkózni a közérdekű kérdések minden irányú
megvitatása elöl, még az esetben sem, ha az egyházkerületi
avagy egyházmegyei fölöttes hatóságok eljárása vonatik tár­
gyilagos kritika alá. Kénytelenek vagyunk azonban megje­
gyezni, hogy Csulak kolléga czikkében nélkülözzük a tárgyi­
lagosságot, hanem ehelyett indokolatlan gyanúsítást látunk
benne az igazgatótanács és az esperesek eljárása ellen. Erre
semmi szükség sem volt a fölvetett kérdések szőnyegre hoz-
hatása czéljából.
A tett javaslatokra nézve különben várjuk az érdekeltek
nyilatkozatait és azután érdemileg is hozzászólunk a kér­
déshez. Szerkesztő.
29
szeres portó és ezenkívül az egyes egyházmegyék­
ben szedett 1% kezelési költség, nem kis mértékben
hátráltatják és fogyasztják a birói utón le nem fog­
lalható kevés kongrua kézhez jutását.
Hiába, a központba — ha meg van is a jóaka­
rat a szegény falusi kongruás papok iránt — de nincs
munkaerő Ott pedig első az egyes hivatalos akták
bevezetése és elintézése, nem pedig a papok fizetése.
A központi közigazg. költségekre előirányzott 28,135
kor. költségből nem jut annyi, hogy az egyes papok­
nak külön utalványt lehessen czimeztetni egy Írnok­
kal. Más munkaszaporulat vagy gyorsabb elintézésre
ideiglenesen lehet, szabad is Írnokot felvenni, de erre
nem. Lássátok, esperesek, csináljatok a mit lehet a
kongruával!
Az esperes urak tisztelet a kivételeknek —
mién végeznék épen ezen ágát a hivatalos teendőik­
nek ingyen, hisz úgy is olyan sok a teendőik, oly
gyatra és gyarló a íizetésök, oly sok zaklatásnak
vannak kitéve, hogy utóbb kötéllel sem lehet espe-
restet fogni; tehát ti kongruás papok, fizessétek meg,
hogy a ti személyes ügyetekkel foglalkozunk. A fize­
tésetekből lehúzunk 1% kezelésre vagyis egy utal­
vány megírásáért 3—4 koronát. Aránylag nem igen
sok-e? Sőt, mint értesülve vagyok, olyan egyház­
megye is van, a hol minden a központból járó papi
fizetés után az l°/0 kezelési költséget levonják. Ha
hallanák a Nagytiszteletü Esperes urak, mily elítélő-
lég, mily kicsinyesen nyilatkoznak a papok az ilyen
esperesekről, nem hiszem, hogy tovább is kedvök
volna az 1% levonásához.
Ha elfogadják, én ajánlok egy olyan eljárást, a
melylyel az esperes uraknak az egyes nyugták hite­
lesítése mellett csakis egy negyedórái többlet mun-
kájok lesz és nem kell a leküldött pénzt még külön
felosztani és elküldeni, mivel mindenik pap közvetlen
Kolozsvárról a központból kapná meg fizetését; a
papok megmentődnének a kétszeres portó és 1%
fizetéstől és 3—4 nappal hamarább kapnák kezökhöz
járandóságukat. Még az igazgatótanácsi irodában is
az összes kongruás papok fizetése felosztása és el­
küldése nem venne az eddigi időnél többet 2 —3
óránál. Az esperes urakat sem illetnék oly kicsinyes
jelzőkkel többet.
Az eljárás ez volna: minden egyes kongruás pap
a kapandó és nyugtázott összegnek megíelelőleg egy
kellően felbélyegezett postautalványt állit ki a saját ne­
vére íelczimezve és a nyugtával együtt beküldi az
esperes úrhoz, onnan csoportosítva a nyugtákkal
együtt íelküldenék a központba, a központ megyén­
ként átadná az utalványokat a pénzzel együtt a pos­
tának. Felfogásom szerint könnyű, egyszerű az eljá­
rás. A hivatalos lap a kongrua kiutalása alkalmával
mindig előírná ez eljárást is.
Azonban hallom az ellenvetést hogy akkor az
egyes rósz fizető papok — mely jelszót általánosí­
tani szokták — soha sem fizetik meg járandóságai­
kat az ország, özv.-árvai alapba, sem pedig más tar­
tozásaikat, épen azért kell az esperes kezén átmenni
a fizetésnek, hogy a tartozásokat lehúzhassa. Hát a
nem kongruás pap járandóságát honnan fogja le az
esperes? Úgy hiszem, minden egyes pap társamban
van és lesz annyi becsület és kötelességérzet, hogy
a kézhez kapott kongruából postafordultával meg­
küldi az összes tartozását. Ha az itt ajánlott eljárást
nem fogadnák el, úgy ajánlok egy mást.
Ez a másik eljárás egy kevés ^áldozattal fog
járni. Nem sok, ne ijedjenek meg. És senkit mást
nem fog terhelni, csak a kongruás papokat. Még
pedig személyenként és esetenként 50—50 fillér ere­
jéig vagyis egy évben egy koronáig. Körülbelül eny-
nyivel több portót fizetnek most is, mivel másod­
kézből kapják fizetésöket. A végzendő munka espe­
reseknek is, a központnak is kevesebb lesz, a kon-
 30 ERDÉLYI pr o t e st á n s lap 4. szám.

gruás papok meg közvetlen Kolozsvárról kapják já­ sugároznak-e ezek a megváltoztatott sorok, mint a
randóságukat, sőt az összes járandóságokat — melyet régiek? Vájjon formailag tökéletesebbek-e ezek a
az esperes urak feltüntetnek le lehet huzni. Ez a versek, mint a régiek?
második eljárás a következő: Hatalmazzanak fel en- Erre nézve az az én érzésem, hogy ebben az új
gemet az 50—50 fillér fizetés mellett és én szemé­ énekesben nincsenek ugyan darabosságok és homá­
lyesen felmegyek Kolozsvárra, ott egyházmegyénként lyosságok, mint a régiben, de a fejeléssel, a simítás­
csoportosítva minden kongruás papnak íelczimezem sal, bizony sok zordon erő és mély érzés sárba esett.
postautalványát, íelbélyegzem kellőleg — a postadijt Csak a Mihályi-féle éneket említem: Bár dördül ég
és 50 fillért levonva — elküldöm a fizetését, de egy­ és föld remeg. A ki összeveti a kettőt, meglátja,
úttal visszatartom a feltüntetett tartozását az egyes mennyire ellágyitotta és elerőtlenitette — a legtöbb
papoknak és kimutatás mellett elküldöm az esperes helyen ok nélkül az átdolgozó. Nekem úgy tet­
urakhoz. Ezen megbízatást elvállalom még abban az szik, hogy mikor foldozgatták, fejelgették a régit,
esetben is, ha a 17 egyházmegye közül 8 ehm. bízna nemcsak simává, de szürkévé és színtelenné is tet­
is meg egyelőre. Azoktól a papoktól, akik 50 koro­ ték; nemcsak nyírták a bozontos főt, hanem a hajjal
nánál kevesebb kongruát kapnának félévenként, még együtt magát a fejet is levágták.
az 50 fillér dijat sem venném el. Aztán minő litánia izű Ne szállj perbe kezdetű
Azonban e második esetben a központ tegye szép énekünk yersszakainak utolsó sora: Uram, irgal-
meg azt a szívességet, hogy az átadott utalványok­ mazz nékem, És mire való az a hosszú ABC-és ének?!
nak megfelelőleg a postadijat is, az 50—50 fii. visz- Ki vállalkozik rá, hogy egyhuzomban elfujja?
szatartva adja át nekem, a pénzt küldhetné mint Ide tartoznék vizsgálni e mű beosztását, nyomá­
eddig, saját emberével a postára. sát és árát. De gondolom, arról is érdemes volna
Ha tehát 8 egyházmegye, illetve az esperes ut­ gondolkozni: helyes-e külön szakítani a halotti éne­
ján 8 egyházmegye papsága megbíz engemet a kon- keket s azokat külön könyvben adni a nép kezébe?
gruája elküldésével, én állok szavamnak. Két drága könyvet fog majd _ megvenni a szegény
Csutak Zsiymond. nép, mikor egyre sem telik? Épen ezért nem kel-
lene-e megszemelni az úgy is túlságosan bő számú
zsoltárokat s mindazt, ami szemelni való?
Néhány szó a próba-énekeskönyv ügyében. Még több aggodalmunk van, ha e könyv dalla­
mait nézzük általános zenei szempontból. A készítők
— Irta: Seprődi János. ritmizáltaknak mondják e dallamokat; de azok bizony
Egyházkerületünk szellemi életének ijesztő pan­ csak roppant túlzással mondhatók annak. Ugyanis
gásáról senki olyan igaz bizonyítványt nem állított minden dallam csupán fél és negyed kóták egymás­
ki, mint Czirmay Zoltán tiszteletes úr, mikor e lap utánjából áll; s az is olyan egyhangú módon, hogy
múlt számában őszinte szívvel előadta nyilt kérdését: 100 esetből 99-szer elől áll négy negyed kóta s utána
mit csináljon a próba énekes könyvvel? Szivemből jön egy-két félkóta. Most ha meggondoljuk, hogy e
üdvözlöm őt e bátorságáért. És kérem nyugodjék dallamok tempója lassú, akkor csakugyan elképzel­
meg: mi se tudjuk, mit csináljunk vele. S épen ez a hetjük, hogy a mi lüktetést ez a szegény változatos­
szomorú! ság ad, azt ritmusnak nevezni egy kissé merész do­
Az énekes könyv ügye 26 év óta napirenden log. Magyar ritmusnak nevezni pedig nem egyéb
van s mi az utolsó pillanatban, mikor az előttünk óriási tévedésnél.
fekvő művet bírálnunk kellene, tétova nézünk fel a Úgy áll ugyanis, hogy határozottan felismerhető
levegőbe, mint a csonka daru költöző társai után- magyar jellem csupán e könyv két dallamában van:
Hát nem szomorú állapot ez? a Gályarabok énekében, mely állítólag kuruczkorbeli
Ha egyházkerületünkben a szellemi, mondjuk: és a Hymnusban, mely Erkel Ferencz műve. A töb­
irodalmi élet csak valamennyire is lüktetne, eddig "e biek — egy-kettő kivételével — Gondimél-féle zsol­
lap hasábjain ez ügy minden ága-boga meg volna tárok s azok kaptafájára készült dicséretek.
vitatva, el volna intézve s eddig kialakult volna az a Ezek mellé én még azt is odateszem, hogy a
közvélemény, melyet nyugodt lélekkel vihetnénk a magam részéről helytelenítem a kötések, melirmák
tavaszi egyházkerületi közgyűlés elé. így? Esetleg teljes kiirtását. Tudom és érzem, hogy mi erdélyiek
olyan vonat után kérdezősködünk, mely előttünk egy igen sok helyen és igen sokszor csúnyán kanyarga-
órával elindult s minket, ahol kapott, ott hagyott. tunk, de a kötések teljes kiirtása annyi, mint kiön­
Mégis, mivel a nyilt kérdés fel van vetve, bá­ teni a íörösztő vízzel együtt a gyermeket is. A kötés
torságot veszek s előadom, hogy miként nézem én a zenei nyelvnek egy eszköze, melylyel a dallamot
ezt a próba-énekes könyvet s mit látok benne. Véle­ simábbá, folyékonyabbá és érzelmesebbé teszi. Csak
ményemet lehetőleg röviden s részletes megokolás nem kell tulságba vinni, akkor nem lesz érzelgős!
nélkül adom elő; aki jobban nézi és másként látja, Hogy a kötések teljes kiirtása minő képtelensé­
álljon elő vele: legalább tisztul a helyzet. Elkésni tán gekhez vezet, égbekiáltó példa rá a mi XXX-ik di­
nem késtünk még el végképen, de itt az utolsó pillanat. cséretünk: Nagy isten, téged imád. Ezt a dallamot
Mindenek előtt azt hiszem, hogy nem a mi szép mintegy 100 évvel ezelőtt a jó öreg Haydn az akkori
szemeinkért küldötte le a konvent ezeket a példányo­ kor divatja szerint, kötésekkel telítve csinálta meg.
kat, hanem azért, hogy Ítéletet mondjunk felőle. Ha Az énekügyi bizottság tagjai azonban — nem tudom,
jónak találjuk, fogadjuk el; ha rosznak, tiltakozzunk honnan vették a merészséget — ennek is nekimentek
ellene. Szükséges volna tehát e tekintetben, a meny­ s a kötésektől megfosztván, annyira elferdítették,
nyire lehet, egyöntetűen eljárni, hogy véleményünk­ hogy maga Haydn eddig kétszer megfordult a sírjá­
nek úgy az egyházkerületi közgyűlésen, mint a con- ban. S ha azóta folyton nem forog, csupán azért
vent előtt meg legyen a teljes súlya. van, mert jómaga sem ismert rá ebben az új kön­
Már most, úgy gondolom, hogy ezt a könyvet tösben a készítményére.
egyszer általános szempontból kell szemügyre ven­ Hogy pedig maguk a bizottság tagjai sem vol­
nünk; mintha pl. a biblia megújításáról vagy vala­ tak e tekintetben nyugodt lelkiismerettel, abból lát­
mely egyháztörténelmi tankönyvről volna szó. szik, hogy mikor valaki az Egyetemes egyházi és
E tekintetben külön kell venni a szöveget a dal­ iskolai lapban e dallam kerékbetörését felhányta, a
lamtól s nézni kell, vájjon a szövegi rész alaki és bizottság tagjai közül egyik sem akarta elvállalni a
tartalmi tekintetben haladást, fejlődést mutat-e? Váj­ keresztapaságot, hanem egymásra hányták a vizes
jon igazabb és mélyebb vallásosságot és áhítatot lepedőt, amíg végre Szügyi Józsefnél megakadtak, a
 4. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
ki azonban kézzel-lábbal tiltakozott e barbárság el­
követése ellen.
Nem íolytatom tovább: az eddigiekből is kitet­
szik, mit értek én általános szempont alatt. Inkább
összefoglalóm az eddig mondottakat.
Ha általános szempontból nézem ezt a próba-
énekeskönyvet, végső eredmény az, hogy én bizony
nem vagyok vele megelégedve. Azt nem lehet mon­
dani, hogy jobb ne volna a réginél, hiszen szinte
száz esztendő telt el azóta. De az is bizonyos, hogy
ez a próba-énekeskönyv úgy szövegében, mint külö­
nösen és főleg dallamában, a mai kor színvonalát el
nem éri, annak bármely irányú igényeit ki nem elé­
gíti. Azt akarom ezzel csupán mondani, hogy ha 26
évig dolgoztak rajta, bizony jobb is lehetne.
Fontosabb azonban ránk nézve egy más szem­
pont. Néznünk kell ugyanis ezt a könyvet, főleg ab­
ból a szempontból, vájjon mennyiben felel ez meg a
mi egyházkerületünk szükségleteinek? Vájjon nye­
rünk-e mi ezzel valamit? S ha igen mit?
Erre nézve én azt gondolom, hogy csak jó volna,
ha az összes egyházkerületeknek egy közös énekes­
könyvük lehetne. Mi erdélyiek ugyan sok lényeges
vonásban elütünk a magyarországi kerületektől, de
hogy az énekeskönyvben egyek legyünk velük, arra
nézve én csupán ajánlatos okokat ismerek. Mit em­
lítsek egyebet? Ha valakit közülünk kivet a sors
Magyarországba, egy félévig meddig csak nézi a
templom menyezetét, mert vagy nem tudja, vagy
nem úgy tudja egyházi énekeiket. Szakasztott így s
még ígyebbül jár az, aki hozzánk vetődik.
Én tehát amellett volnék, hogy legyen egy éne­
kes könyvünk.
De ha ezt a próba-énekeskönyvet nézem, elmegy
minden kedvem az egyesüléstől. Nem a dolog anyagi
oldala bánt engem, mint ahogy egyik magyarországi
kerületről hírlik. Sőt alacsonynak is tartom ilyen
kérdésnél az anyagiak túlságos kiemelését. Az én
aggodalmaim másfélék.
(Vége. köv.)
T Á R C Z A.
Az ember.
(1. M őz. II. 5—25.)
(Z ittd K. nyom 'n iria: ifj. P é te r K áro ly.)
(Folytatás.)
Egy másik kérdés: vájjon az emberi nem egy
pár embertől származott-e, avagy ősszülőink többen
valának s igy a íajkülönbség eleitől fogva megvolt
az embereknél ? E kérdés felett a természettudósok
és a theologusok nehány évtizeddel ezelőtt elkese­
redett harczot folytattak egymással. Az egyik rész
azt vitatta, hogy a fajkülönbségnek már kezdetben
meg kellett lenni az emberek között; a másik fél
pedig azt bizonyítgatta, hogy ez a különbség mint
némely állatoknál — csak a kiima és az életmód
következménye. A biblia, még újszövetségi részében
is, arra az álláspontra helyezkedik, hogy az egész
emberiség egy pár embertől származik; e felfogás­
hoz azonban semmiféle vallásos érdek nem fűződik.
Az egyházi theologia ugyanehez kapcsolja az ere­
dendő bűnről szóló tant, mely az első emberpár ese­
tén alapszik; de ezen hitczikk igazsága nem függ az
egypár embertől való eredet kérdésétől. A bűn lé­
tezik a világban — ez kétségbevonhatatlan tény s
az is bizonyos, hogy az első emberek akár ketten,
zottság szabályszerűen járt el, mikor kérvényét visszautasí­
akár sokan voltak — mindnyájan vétkeztek; ha te­ totta
hát nem egy, hanem több Ádám volt: mindenik j
bűnbe esett. É szerint, ha a természettudomány arra'
31
az eredményre jut is, hogy az emberiség sok és
egymástól különböző törzsszülőktől ered: mi azért
nyugodtak lehetünk, mert ez vallásos hitünket leg­
kevésbé sem ingathatja meg. A vallásos hit csak
ahoz ragaszkodik szilárdúl, hogy az egész emberi
nem együvé tartozik, egy nagy családot alkot s a
teremtő egyik fajt sem ruházta fel a másik rovására
semmi emberfeletti kiváltsággal. Mint egy család
tagjai, egymásnak mindannyian felebarátai, testvérei
vagyunk és ez a benső, szellemi kapocs — bármeny­
nyire különbözzünk származásra nézve — mindig és
mindenütt ugyanazon eredetű, mert Istentől való.
Még csak egy kérdést akarok fölemlíteni, mely
szintén kapcsolatos a teremtés történetével, azt a
kérdést: vájjon az ember teljesen kifejlődve, mint
bevégzett férfi és nő, jött-e létre, vagy pedig egy
parányi emberi csirából a természet kebelén, lassan­
ként növekedett élő lénynyé? Erre a kérdésre fele­
letet adni nem a vallás, hanem a természettudomány
van hivatva. Bármiként dönti el e Jkérdést a tudós
világ, mi az ember létrejöttében az Úr teremtő szel­
lemének nyilvánulását ismerjük fel s bizonyosak va­
gyunk afelől, hogy — mint Isten legnemesebb te­
remtményei — mindenkor az ő gondviselése és védő
paizsa alatt állunk és maradunk. Azért hálával vesz-
szük ajkainkra a zsoltáriró szavait:
„Jehova Urunk!
Mily felséges neved mind az egész földön,
Az egekre terjed a te dicsőséged!
Egedet ha nézem, ujjaid munkáját,
Holdat s csillagokat, miket odaszegzél.
Micsoda az ember, hogy ráemlékezel,
Az embernek fia, hogy gondját viseled?
Egy kevéssel tetted istennél kisebbé,
Nagy tisztességgel és fenséggel övezted,
Úrrá tevéd őtet kezeid munkáin,
Lába alá raktál mindent, ami csak van,
Minden juhot, ökröt, mezei állatot,
Az ég madarait, a tenger halait,
Ami csak bejárja a vizek ösvényét.
Jehova Urunk!
Mily felséges neved mind az egész földön!“
(Folytatása köv J
KÖ ZÉRD EKŰ Ü ZEN ETEK .
E czim alatt állandó rovatot nyitunk lapunkban olvasóink
számára, oly kérdések elválaszolása, megvitatása czéljából,
melyek pillanatnyilag bár csak az érdekelt felet, de hasonló
' körülmények között másokat is érdekelnek.
Az egyházi közigazgatás gyakorlati kérdéseiben, az egy­
ház és az állam különféle hatóságai között napról-napra elő­
forduló érintkezésben, az egyházi törvények és szabályok
értelmezésében igen gyakran merülnek föl oly kérdések, me­
lyeknek eldöntésénél praecedenst ismerni fölötte szükséges
volna. Ezeken kívül az egyházi irodalomra, a gyakorlati lelki­
pásztorkodás körére, sőt a bár hivatalos eljárás tárgyát ké­
pező, de csak egyes személyeket érdeklő kérdésekre is kész­
séggel válaszolunk.
Kizárólag saját körünkben és a mindennapi életszükség­
letekre kiterjedőleg is bő tartalmat adhatunk e rovatnak, de
zsinat előtt állunk; egyházi alkotmányunk és közigazgatási
rendszerünk átalakulóban, tehát annál szükségesebb, hogy
némely részlet-kérdéseket illetőleg egymást felvilágosítsuk.
A föltett kérdések elválaszolását szakemberek fogják
végezni, miből azonban korántsem következik, hogy a felele­
teknek dogma-jelleget tulajdonítanánk. Egyházi vélemények
lesznek ezek. melyeknek a nagyközönség bírálata, hozzászó­
lása után kell igazságokká, vezérelvekké átalakulniok.
Ha olvasóink szívesen fogadják vállalkozásunkat és ha
minden előforduló alkalommal igénybe veszik szolgálatainkat,
az esetben nincs kétségünk affölött, hogy új rovatunk válto­
zatos és tanulságos leena.
G. S. Moha. A pályázati kérvényeket megvizsgáló bi­
azért, mert szolgálati bizonyítványa nem a pályázat ki-
Zsolt VIII. 2. 4-10. Keresztes J. fordítása.
 32 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 4 . szám.

hirdetése utáni időről kelt. A szolgálati bizonyitvány e kellé­ ezen becses adományokért, a magam és egyházközségem ne­
két világosan előírja az 1900. évben 280. sz. a. kelt püspöki vében, e helyen is hálás köszönetét mondok. Legyen Isten­
körrendelet, mely teljtartalmulag olvasható a „Prot. Lap“ 1900. nek áldása mindig a nemesszivű adakozókon! Szász-Máthé,
évfolyamának 8. számában, a 72. lapon. A „Rendeletek Tárád­ 1904. január 19. Benedek Lajos szász-máthéi ev. ref. lelkész.
ban csak kivonatosan van közölve e püspöki körrendelet, Karácsom’ és újévi ajándék. Radnótin ev. ref. k. tanító
ámbár a füzet végén található helyreigazítások között pótolva id. Kiss Elek úr leánya, Róza kisasszony, mindnyájunknak
van ama hiánya, hogy a fennebbi lényeges követelmény a meglepetésére és örömére, karácson első napján, egy szép,
kivonatból kimaradt. A püspöki rendelkezés különben a tör­ 40 kor. értékű sajátkezüleg készített bordóplüs bársony szó­
vény intézkedéseinek megfelelő, mert ilyen bizonyitvány nél­ széktakaróval vonta be a szószéket, 66. zsolt. 8. v. felirattal.
kül honnan állapítsa meg az eljáró bizottság, hogy vájjon a „Áldjátok népek a mi Istenünket, és zengjen az ő dicséreti-
pályázó nem áll-e fegyelmi vizsgálat alatt, avagy nem köve­ nek szava.“ Gondnok Szakács Imre léánya Eliza új évi aján­
tett-e el a legutóbbi időben oly cselekvényt, mely őt a pá- dékkép, egy ugyancsak sajátkezüleg készített 10 kor. ér­
lyázhatásbol kizárja ? tékű gyapjúször Űrasztali térítővel cserélte föl a már régi
térítőt, ezen fölirással Szakács Eliza 1904. A jótett nem szo­
rul dicséretre, nincs szüksége köszönetre, mert annak legna­
KÜLÖNFÉLÉK. gyobb jutalma a tiszta öntudatban van. „A jókedvű adakozót
szereti az isten“ 2. kor. 9.7. Fogadják az adakozók a nyilvá­
Főtiszteletii dr. Bartók György püspök úr e hó nosság előtt is egyházam nevében, forró köszönetem kifeje­
zése mellett, azou Őszinte kívánságomat, hogy mind kettőjü­
25-én egyházi ügyek elintézésére Budapestre utazott. ket Isten soká éltesse, hogy nemes szivöknek jótékonyságát
Lapunk első czikkére — melyet báró Bánjfy sokképpen soká gyakorolhassák anyaszentegyházunk javára,
Dezső o Excellentiája a „Debreczeni Prot. Lap“ szá­ Istennek dicsőségére. Radnóthon 1904. január hó 14. Mooréh
mára irt — e helyen is és különösebben felhívjuk Domokos radnóthi ev. ref. pap.
olvasóink figyelmét. Hogy kicsoda báró Bánjfy Dezső
nemcsak reánk nézve, hanem minden hazáját szerető HIVATALOS RÉSZ.
s királyát tisztelő igaz magyar emberre nézve, Sz. 5730—1903.
azt ma már ebben az országban nem szükség ma­ ERTESITES
gyarázni.
Helyreigazítás. Alulírott tisztelettel tudatom az érdek­ valamennyi egyházmegye tagytiszteletű Esperesének, püs­
lődőkkel, hogy az új énekeskönyv 187-ik éneke dallamának pöki vizsgálat alatt állott egyház tiszteletes t. Tanácsának,
utolsó sorában nagy nyomda hiba van, melyet kérek igy iga­ az ev. ref. kollégiumok és a kolozsvári* theol. fakultás
zítani: b. b. c. as. g. f. e. f. (szöveg: Idvet mástól nem remé- méltóságos t. Elöljáróságának.
lekj. Intézkedés tétetett, hogy a hiba a jövő kiadásokban igy Egyházkerületünk 1903. évi november 7—10. napjain
igazittassék. Gyoma, 1904. jan. 13. Kálmán Farkas, a dallam tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve szétküldetvén,
szerzője.
Éljegyzés. Király Béla hagymasbodoni ref. lelkész elje­ felkérjük az érdekelteket, hogy az alábbi kimutatásban
gyezte Nagy Erzsiké k. a. Mező-Bándról. Gratulálunk! feltüntetett példányok után darabonként 2 koronát szá­
Egy szegény iskola karácsonfája. A besenyői ref. mítva, az ott kitüntetett összegeket legkésőbb folyó évi
Egyház már évek óta pásztor nélkül van, hol a beszolgáló julius hó 1-ig közpénztárunkba múlhatatlanul befizetni szí­
lelkész a nagy távolság miatt csak ritkán jelenhetik meg. Ez veskedjenek : megjegyeztetvén, hogy az egyházmegyék,
alatt a kevesebb számból álló katholikusoknak díszes templom kollégiumok és a volt püspöki egyházközségek gondnokai
és iskola épülvén, a pásztor nélküli szegény híveink figyelme számára is küldetett egy-egy példány és hogy az egyház-
az uj díszes oltárral, képekkel, gyertyákkal ékesített templom megyei levéltárak számára még ezenfelül egy ingyenes
felé fordult s egyházunk súlyos terhei alól menekülendő, szé- példány is. küldetett.
ledezni is kezdett a nyáj. De: „A hol legnagyobb a szükség. K im u ta tá s a közgyűlési jegyzőkönyvek kiosztásáról
Ott van legközelebb az istenség.“ Karácson innepén mi­ Vajdahunyadi egyházmegyének 31 példány 62 kor. Gyu­
dőn meglátogattam az eg}diázközséget, igen örvendetes meg
lepetésben részesültem: angyalt láttam, mely örömmel töltötte lafehérvári ehm. 16 p. 32, Nagyenyedi ehm. 40 p. 80, Ko-
be mindeneknek lelkét. Templomozás után a község minden lozskalotai ehm. 43 p. 86, Szilágyszolnoki ehm. 68 p. 136,
rendű és rangú lakossága,, a papi házból átalakított ref. is­ Dési ehm. 29 p. 58, Széki ehm. 43 p. 86, Nagysajói ehm.
kola felé tartott, hova megérkezve, igazi lelki gyönyörrel el­ 17 p. H4, Görgényi ehm. 36 p. 72, Marosi ehm. 66 p. 132,
telve szemléltük a díszes karácsonyfát, megrakva sok angyal­ Küküllői ehm. 38 p. 76, Nagyszebeni ehm. 17 p. 34, Ud­
hozta ajándékokkal: tankönyvek, tanszerek, — melyek eddig varhelyi ehm. 54 p. 108, Erdővidéki ehm. 19 p. 38, Sepsi
hiányoztak diók, almák és czukorkák látszottak a kis gyer­ ehm. 40 p. 80, Orbai ehm. 15 p. 30, Kézdi ehm. 17 p. 34,
tyák által megvilágított örökzöld fenyő gályákon, körülötte Romániai ehm. 2 p. 4, Kolozsvári ehk. 1 p. 2, Deési ehk.
az örömtől repeső összes iskolás gyermekek, közepén az an­
gyallal, ki osztogatta az ajándékokat mindeniknek. E helyen 2 p 4. Fogarasi ehk. 2 p. 4, Ilyefalvi ehk. 2 p. 4, Kézdi-
legelsőben is köszönetét kell nyilvánítsak nagyenyedi képez- vásárhelyi ehk. 2 p. 4, Marosvásárhelyi ehk. 3 p. 6, Nagy­
dénkből ezelőtt csak másfél évvel kikerült derék tanító T. enyedi ehk. 2 p. 4, Sepsiszentgyörgyi ehk. 2 p. 4, Szász­
Téglás Ferencz urnák, ki a papi teendők végzésén kívül tár­ városi ehk. 2 p. 4, Székelyudvarhelyi ehk. 2 p. 4, Kolozs­
sadalmilag is a vallásos erkölcsi élet fellendítésére mindent vári theol. fakultás részére 2 p. 4, Nagyenyedi kollégium­
megtesz és ott, hol évek óta iskola sem volt, szép iskolát te­ nak 3 p. 6. Kolozsvári kollégiumnak 2 p. 4, Marosvásár­
remtett. Neki köszönhető ez a díszes értékes karácsonfa is, helyi kollégiumnak 4 p. 8, Székelyudvarhelyi kollégium­
melynek filléreit házról-házra járva kéregette össze csak azért, nak 4 p. 8. Szászvárosi kollégiumnak 5 p. 10, Sepsiszent­
hogy azt a jószivü adakozóknak a legszebb lelki gyönyörben
kamatostul adja vissza. E karácsonfára adakozók pedig fogad­ györgyi kollégiumnak 4 p. 8, Zilahi kollégiumnak 4 p. 8,
ják köszönetemet. Szivöknek ezen fellobbanása legyen a csil­ összesen 639 példány 1278 korona.
lag, mely szegény egyházunkat a megváltáshoz vezeti. N.-Te- Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától.
remiben 1903. dec. 29. Kakasi Márton, beszolgáló lelkész. Kolozsvárott, 1904. január hó 19-én.
Újévi ajándék. Kiskapusi körjegyző, sepsiszentgyörgyi Dr. Bartók, Kádár János
Nagy Pál neje, bágyoni Simonfi Amália róm. kath. úrnő egy elnök. titkár.
sajátkezüleg selyemgubó munkával kivarrt szószéktakarót kül­
dött maros-szentkirályi egyházunknak. Három részből áll és KÉRELExM.
a fenti munkával diszeskivitelüleg elkészítve. Alapja megygy-
szin bársony. Értékelni, nem értéktelen, mert értéke több a A széki egyházmegye nagytiszteletü és tiszteletes lel­
való értéknél, csak a legnagyobb hálával köszönöm meg egy­ készeinek szives tudomására hozom, hogy egész évi nyom­
házam nevében s kérem Istent: az agg úrnőnek nyújtsa több tatvány szükségletüket nálam február hó 15-ikéig rendel­
újévekre drága életét. Székely Sándor, ref pap. hetik meg. Egyben fölkérem fenti igen tisztelt czimeket,
Köszönet. Nagyságos Lázár János úr szászmáthéi nagy- szíveskedjenek magukat most úgy ellátni, hogy miután én
birtokos és neje báró Buttler Málvin Öméltósága szász-máthéi is csak olyan mennyiségben rendelhetek a központból, a
egyházközségünknek egy értékes aranyozott ezüst urasztali milyen mennyiség nálam bejelentetett — időközi megren­
poharat és tányért ajándékoztak, a kiknek, a midőn dicsé­
retre nem szoruló nemes tettüket követendő példa gyanánt a delések, melyeket amúgy sem teljesíthetnék, elő ne for­
nyilvánosság terén is fölemlíteni kötelességemnek ismertem, duljanak. A kik nyomtatványok árával hátralékban van­
egyúttal, a felekezetieskedés kicsinykedésein és rideg önzé­ nak, szíveskedjenek minél előbb beküldeni.
sén felülemelkedő nemes gondolkozásból és vallásos buzgó- Bálványos Váralja, 1904. január hó 20-án.
ságból, valamint egyházközségünk iránt már több ízben és Ijön nez János.
most is tanúsított fölsegitő és támogató jóakaratból eredő nyomtatvány-kezelő.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam. 5-ik szám. Kolozsvári, 1904. feb ru á r 4.

i Protestáns
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.
Lap tulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület Felelős szerKesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Mozgalmak a biblia vasárnapja érdekében. nyelven“ című könyvecske, hogy felmutassa

a biblia-társaság hódítását és hatását; az a
Közeledik márcz. 6-ika, a biblia vasárnap­ kiadás mely 1863-ban jelent meg, még csak
jának egyetemes ünnepe, mely a bibliai vallást 91 nyelven, 30 betüalakban tüntette fel az
követő keresztyének közös hála napja leend, idézett biblia verset; a századévi kiadás 370
hogy a szentirás, s benne az Isten igéje — ez nyelven szól 60 féle Írási alakban, betűfor­
újjá szülő hatalom — minden nemzethez elju­ mákban.
tott, a hová a keresztyén erők eddig elhathat­ Megható nyilatkozatot tett az ősi Valdens
tak. A britt és külföldi biblia-társaság akkor egyház a Tőrre Pelicében (szept. 7.) tartott
üli száz éves fenállása évfordulóját, felhívá­ zsinatán, egyhangúlag határozá, hogy az alpe-
sára csatlakoznak sorban a bibliai keresztyé­ sektől Siciliáig minden gyülekezetei felkér,
nek minden irányú szervezetei, hatóságai a tartsa meg a biblia vasárnapját olasz földön,
különböző országokban és világrészeken. Lel­ mivel ő „a biblia társaságot az isteni gond­
kesedés árja mozogtatja a hivő kebleket, s viselés legnagyobb és dicsőségesebb emléké­
páratlan mozgalom jelentkezik mindenféle, az nek tekinti a múlt századból.“ Egyúttal köszö­
emberiség áldása, a biblia iránt. Valamennyi netét szavaz a társaságnak Itáliát evangéliom-
nagy keresztyén célú társulat részt kíván ven­ hoz vezérlő segítéséért; a biblia-vasárnapi pré­
ni, többi közt a nagy „Vallásos iratokat ter­ dikációk a bibliaterjesztés érdemeiről fognak
jesztő“ angol társaság is; a számos missiói tár­ szólani és gyűjtésre buzditnak a százados
sulatok, mivel a britt társaság „nagy és nél­ alaphoz.
külözhetetlen segítő társa a földkerekén min­ Az úpsalai protestáns érsek körlevelet in­
den missiói munkának“ ! Megmozdult a leg­ tézett Svédország 11 püspökéhez és a fővá­
régibbek egyike a morva atyafiak missiói tár­ ros, Stocholm, primárius lelkészéhez, hogy ők
sasága is, mely első vitte az evangyéliumot a hívják fel hatóságaik alatti lelkész-társaikat a
pogányok közé. Egy nő a gyűjtendő százados biblia-vasárnap megünnepélésére, felsorolván
pénzalaphoz annak 250 ezred részét (21 korona) azon áldásokat, melyek a biblia társaság száz
küldte be élő atya nevében, a ki egykorú (száz évi működése folytán rájok is szállottak. Svéd­
éves) a biblia-társasággal. Husvétkor egy úr­ ország és Norvégia királynéja üdvözlő leve­
hölgy magát meg nem nevezve, tízezer koro­ let intézett a százados ünnepélyre Londonba,
nát adott a társaság céljaira. A hires bázeli bizonyságot tesz a biblia szent erejéről, idéz­
missio-társaság ezer frank adományt gyüjtend vén 2. Tim. 3, 15. 16. 17. A dán püspökök
a célra. A régi quákerek társasága is belső értekezlete is hasonló intézkedést tett.
örömmel vészén részt. A nyáron az előkelő A porosz evangéliomi állam-egyház — az
főurak parkjaiban kerti összejövetelek sorozata európai száraz föld legnagyobb prot. egyháza,
tartatott, egyiken 400 úr és hölgy volt jelen, 13 millió lelket haladó — legújabb zsinatá­
Northampton marquis, a társaság elnöke veze­ ban, elismeri a biblia társaság nagy szolgála­
tése mellett, buzdító beszédeket hallgattak, el­ tát a német evangélikusok érdekében a szent­
nök ezt mondá többek közt „a műveltséget, irás terjesztés mezején „e társaságra mindad­
a mint mi értelmezzük azt, továbbá a szabad­ dig szükség leend, mig az emberiség él,“ küldi
ságot és igazságot a biblia tanításának köszön­ testvéri üdvözletét s köszönetét a százados
hetjük.“ Minden ily parki gyülekezet adako­ ünnepélyre. A szászországi prot. egyház és a
zással rekesztetett be 100—400 forint gyűj­ Lippe-Detmoldi szintén kegyeletesen emlékezik
téssel. meg. A skót, amerikai és austráliai egyházak
Új kiadást nyert „Az evangyéliom sok kész szívvel csatlakoznak.
 34 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 5. szám

A canterbury érsek Randall, Lambeth pa­ sal is bizonyítani. Ha minden gyülekezetben

lotájából még julius 6-kán buzditó levelet in­ egyre-másra, a gazdagabb százaléka kipótol­
tézett a biblia társasághoz, tudatván, hogy ván a szegényebb és kisebb gyülekezetek ada­
püspök társaival elhatározták megülni a biblia kozását, — legalább egy koronára emelkedik
vásárnapját, s az áhitatos népet mindenütt fel­ a persely pénz, majdnem kétezer korona jöhet
hívják a hálaadásra, örvend, hogy az anglikán össze s igy tekintélyesebb összeget nyújtha­
állami egyházhoz nem tartozó többi keresz­ tunk a nagy célra és a többi nemzetek sorá­
tyén néppel csatlakozva, hálájokat kifejezhetik ban tisztességes helyet foghatunk.
a mindenható előtt a mindnyájokkal közös ál­ Az Eredetek könyvében (Genesis) évezre­
dásokért. dek előtt feljegyzett isteni szó „légyen világos­
A Biblia Társaság „Havi Értesítő“-jének f. ság!“ a lelki világok terén ma is teremtő erejű,
é. decemberi számában egész terjedelemben s e világosságot a biblia hordozza, képviseli,
közölve van a magyar református egyház kon- az által leszünk „világosság fiai“ mi, és azok,
venti elnöksége által a társaság elnökéhez kikhez először hat el a szentirás nemzeti nyel-
Northampton marquishoz intézett angol üd­ vökön. A hét ágú arany szövétnekbe olajrész-
vözlő levél, igy hazánk bibliai egyháza is a szel járul az, a ki áldozik tehetsége szerint.
nemzetek és egyházak szép koszorújába fo­ Az armaghi angol református érsek száza­
nódva jelent meg a keresztyén világ előtt; a dos ünnepi hymnusa sorai szerint:
januári számban pedig újra kiemelik, hogy Dicsőség az Urnák! Az ének hangján
kálvinista egyházközségeink a biblia vasárnap­ Nyugtalan lelket Megvigasztalván ;
ján adakozásra is felhivatnak. Dicsőség az Urnák Zsoltár zengzeten,
Mely, ha hull a köny, Törli csendesen.
Nyomban utánna jelzik, hogy a magyar Dicsőség az Urnák Látnok-igében
Lutheránus egyház konventje szintén elhatározta, Mf*ly Krisztus, Téged, Láttat az égben.
hogy minden gyülekezetében a britt társaság Dicsőség az Úrnak Szentkönyve által,
Melynek rozsda, moly, idő nem árthat,
százados alapjára gyűjteni fognak, és hogy Benne az ő új, Es örök az új,
azon egyház egyetemes hatósága ki fogja egé­ Isteni fénye soha le nem huny !
szíteni az adakozás eredményét a rendelke­ (D. P. L.) Balogh Ferencz, hittanár.
zése alatt álló alapból illő összegre.
íme nehány vonás a széles és nagyszerű A magyarországi evangéliom szerint
mozgalomból! Készüljünk mi is méltók lenni reformált és ágostai hitvallású evangélikus egyházak vé­
a kegyeletes emléknapon, ez újszerű pünköst leménye az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásáról.
féle ünnepen, hiszen akkor száz és száz nyel­ Összeállította: az ev. ref. egyetemes konvent s az ág. ev.
ven egy értelemben szálland fel a kijelentés egyház egyetemes gyűlésének, a két protestáns egyházat kö­
Urához a magasztalás szózata, ily nap még zösen érdeklő ügyekben kiküldött bizottsága, a Budapesten
1903. november 19-én tartott közös gyűlésében.
nem volt a föld kerekén, a biblia megdicsőü­ (Folyt, és vége.)
lése az és fényes tanujel, hogy a századok, 4. Az országos lelkészi nyugdíjintézet évi segélyez
sőt évezredek csak növelik a szentirás jelen­ Nemcsak a közpályán szolgáló, hanem a magán­
tőségét; költők 7enditik kobzaikat, hirdetvén, társulatoknál, egyesületeknél alkalmazott rendes tiszt­
hogy Istené a dicsőség. viselőknek, sőt szolgáknak is van nyugdíjintézetük,
Ihlesse meg lelkipásztoraink ajkait azon csupán a magyarországi ev. reí. lelkészeknek nincs.
vasárnapon a Szentlélek lángnyelve! hassa meg Egyfelől az ev. reí. lelkészek nagyon is korlá­
tolt javadalmazása, másfelől a lelkészeket díjazó ev.
az ige a buzgó hallgatókat! ref. egyházak szerény anyagi viszonyai, híveinknek
Elevenüljön fel lelkünk tábláján magyar az egyházak és iskolák fenntartása érdekében viselt
bibliánk háromszáz éves múltja, mely egyhá­ súlyos egyházi adóterhei gátolták mindezideig ezen
zunk fénylő és borulatos korszakainak tanúja egyházi közérdekből kiválóan fontos és első rendű
és tükre vala. Buzduljunk az isten igéjéhez ra­ szükségletet képező intézménynek: az országos ev.
ref. lelkészi nyugdíjintézetnek felállítását. Egyetemes
gaszkodásra. De egyúttal gondoljunk kegyele- egyházunk közérdeke követeli ennek mielőbbi létre­
tesen a mi népünk által úgynevezett angol hozását. Tervezetünk már készen van, de hogy an­
biblia társaságra, mely száz éves működésé­ nak jövője biztosítva legyen, ezen elsőrendű közegy­
vel, tetemes anyagi segélyével, a hivő szere­ házi szükségletünk fedezésére állami dotációból ké­
tet melegével nyitotta meg a magyar biblia rünk 400,000 koronát évenkénti segélyül.
szabad terjedését s látja el népünket szebbnél- vezettAz egyetemes
ág. h. ev egyház részéről már 1898-ban szer­
nyugdíjintézetnél, a rendes tagok
szebb kiadású olcsó bibliákkal; az utóbbi évek teljes fizetéséig emelkedő nyugdíjigények fedezésé­
alatt ismét nagy pénzáldozattal hajtja végre hez kívántatik, mathematikai számítás alapján éven­
régi bibliánk javilását, átnézését s kiadását. ként 167,287 korona; a két nyugdíjintézetre össze­
Nemcsak érdekünkben, hanem minden nem­ sen 567,287 korona.
zetbeli hitrokonaink irányában is hasonló ál­ Vallást anitásr

dozatokat hoz, s hogy még többet tehessen Hazai két protestáns egyházunk közérdeke sür­
a száz éves fennállás emlékére „Százados ala­ getően megköveteli, hogy a nem felekezetűnk isko­
pot“ gyűjt; minket is kér, járuljunk ahoz bib­ láiba járó protestáns növendékeknek hitelveink sze­
rinti vallástanitásáról és annak dijazásáról protestáns
liát méltató filléreinkkel. Menjünk fel tehát egyházunk, egész Magyarország területén intézmé­
március 6-kán az Ur házába, hálát adakozás- n y iig gondoskodjék.
 5. szám. erdélyi
E célból kérjük, hogy:
a) az állami iskolákba, az állam által íenntartott
intézetekbe járó protestáns növendékeknek hitelveink
szerinti vallástanitásáról, illetőleg az e célra protes­
táns egyházunk hatóságai által alkalmazott protes­
táns vallástanitók, hitoktatók díjazásáról az állam
gondoskodjék, éppen olyan díjazásban részesítvén
őket, mint az állami iskolákban az állam által íen-
tartott intézetekben a római katholikus vallás taní­
tására alkalmazott hitoktatókat, vallástanitókat ré­
szesíti;
b) a többi, nem protestáns egyházunk hatósága
alatt álló nyilvános iskolákba és intézetekbe járó pro­
testáns növendékeknek, hitelveink szerinti vallás ta­
nítására, illetőleg az e célra protestáns egyházunk
hatóságai által alkalmazott protestáns vallástanitók,
hitoktatók díjazására állami dotációból kérünk évi
segélyt és pedig: az ev ref. egyház részére éven­
ként 150,000 koronát, az ág. h. ev. egyház részére
évenként 100,000 koronát, összesen: 250,000 koronát,
azon kötelezettséggel, hogy protestáns egyházunk
főhatósága ezen összegből fedezi — számadás terhe
alatt — a fentebb kimutatott közegyházi szükségle­
tet és pedig oly módon, hogy az elemi iskoláknál
és az ezekkel egyfokú intézeteknél alkalmazott pro­
testáns vallástanitókat, hitoktatókat, minden heti egy
órán végzett vallástanitásért évenkénti 50 korona
évi díjazásban részesíti, a középiskoláknál és az
ezekkel egyenfoku intézeteknél alkalmazott protes­
táns vallástanitókat, hitoktatókat, minden heti egy
órán végzett vallástanitásért évenkénti 80 korona dí­
jazásban részesíti.
Kulturális és humanitárius intézményekre.
Hazai két protestáns egyházunk közérdeke sür­
getően megköveteli, hogy protestáns egyházunk a
valláserkölcsi élet ápolása és fejlesztése érdekében,
valamint a hazai közművelődés és főleg a tanítókép­
zés és a nőnevelés terén áldásosán működő protes­
táns intézményeket és intézeteket közegyházi érdek­
ből gyámolitsa, erkölcsi és anyagi segélylyel istá-
polja és amennyiben szükségét érzi, ilyeneket egye­
temes egyházunk érdekében létesitsen.
Miért is protestáns egyházunk ezen valláserkölcsi
és közművelődési szükségletének fedezésére állami
dotációból az ev. ref. egyház részére 400,000 ko­
rona évi segélyt kér, az ág. h. ev. egyház részére
220,000 korona évi segélyt kér, összesen: 620,000
korona.
7. Lelkész cs tanárképzésre.
A római kath. és görög kath. egyháznak a bu­
dapesti tudomány-egyetemen theologiai fakultása van,
amely mint ilyen, az egyetemi fakultás minden jo­
gaival és privilégiumaival fel van ruházva. Protes­
táns egyházaink részére theologiai fakultás sem hazai
egyetemeink kebelében fel nem állíttatott, sem az
egyetemen kivül létező és egyházaink által fentartott
theologiai akadémiáink vagy ezeknek egyike nincsen
felruházva az egyetemi fakultás jogaival és privilé­
giumaival.
Úgy ez — mert a lelkészképzést egyházunk a
maga kezéből ki nem adhatja, — valamint a tanár­
képzés, mint egyik legfontosabb egyházi tényező,
gondoskodásunkat követeli. Mivel azonban első kö­
telességünk az e célra szolgáló anyagi erőnk számba
vétele s teljes tervkészítés, amivel ma még le nam
számoltunk: az evégett felmerülő szükségletünk ki­
mutatását ezidő szerint mellőzzük ugyan, de mint
előbb-utóbb előálló igényünk alapját megemlíteni
láttuk szükségesnek.
A fentebbi címeken nyert állami dotációt, a két
protestáns egyház főhatósága, saját hatáskörében
számolja el, a jóváhagyott számadást jegyzőköny­
pr o testán s lap. 35
vébe vezeti és ezen jegyőkönyvet a magyar állam
kormányához Kiterjeszti.
Nagy méltóságú Miniszter Ur!
Mélyen tisztelt Törvényhozás!
A fentebbiekben előadtuk az 1848. évi XX. t.-c.
2. és 3. §-ában lefektetett elvek megvalósítására
nézve nézeteinket, kívánalmainkat.
Midőn az idézett s a magyar nemzetnek és ko­
ronás királyának igazságérzetéről tanúskodó törvény
végrehajtását kérjük s követeljük, célunk — mert
a törvény végrehajtása más nem is lehet, — célunk
az, hogy tettleg életbeléptetve lássuk valahára ama
törvényben kimondott nagy elveket s a többi val­
lásfelekezetekkel együtt, szabadon és nyugodtan él­
vezzük annak gyümölcseit.
Előterjesztésünkből világosan látható, hogy mi,
az egyenlőség és viszonosság elvének megvalósítása
végett nem különleges felekezeti, nekünk kedvező,
minket megkülönböztető új törvény alkotását, hanem
a meglevőnek sanctionálását, a tételes törvények
végrehajtását kérjük és követeljük.
De világos előterjesztésünkből az is, hogy mig
az idézett törvény 2-ik §-ának teljes egészében, min­
den irányú vonatkozásaiban végrehajtását várjuk, ad­
dig a 3-ik szakasz életbeléptetésére nézve, önkor­
mányzati jogunk épségben fentartása mellett elégnek
tartjuk azon szükségeinknek állami közjövedelmekből
fedeztetését, amelyeket egyházunk és hazánk magas
érdekeinek sérelme nélkül, önmagunk megadóztatá­
sával sem bírunk teljesíteni s melyeknek fedezetlen
maradása, egyházi és iskolai közjóra törekvésünket
akadályozza meg.
A magyar nemzet megtudta szüntetni a nemes­
ség összes kiváltságait, politikai és társadalmi előjo­
gait, megtudta szüntetni a földesúri jogokat, minden
veszedelem nélkül: lehetetlen, hogy megne tudja
szüntetni azokat a visszaéléseket, túlkapásokat, me­
lyek e haza állampolgárai között az egyenlőséget és
viszonosságot veszélyeztetik, illuzóriussá teszik; le­
hetetlen, hogy meg ne tudja szüntetni azokat a ké­
tes eredetű előjogokat, melyek alapján a ma már oly
igazságtalan kegyúri jogok nőttek ki, amelyek ellen­
tétben állanak a modern jogviszonyokkal és az ezek­
ből eredő számtalan törvényeinkkel.
Csúvározás a kongruáérL
— Válasz „A kongrua elküldése“ czimü czikkre. —
Úgy hetivásár idején a malmok rendesen szeke­
reket küldenek ki, hogy a fogyasztó közönség őr­
lésre vásárolt gabonáját összegyűjtsék s a malomba
vigyék, a malmok, és molnárok ily eljárását csúvá-
rozásnak hivják. Úgy látszik azonban, hogy ez a for­
galom, mely eddig csak a mozgó molnárok által volt
lefoglalva, szárnyat öltött s átvitt értelemben a kon-
gruánál is kisért, csúvározás kezd megindulni itt is.
Távol áll tőlem a személyeskedés, annál kevésbé
valamely eszmének, gondolatnak lekicsinylése, akár­
kitől is jöjjön az, hiszen amint a nemes fém sok
surláson, csiszoláson kell keresztül menjen, mig jel­
lemző fényét megkapja: úgy a legszebb eszme, a
legpraktikusabb gondolat is csak nyerhet közkincscsé
válásában, ha eszmékkel, gondolatokkal társúl, ha
arra való, megizmosodik, valóra válik, ha nem arra
való, szétpattan, mint a szappanbuborék, durranás
nélkül, ártalmatlanul.
Tagadhatatlan, hogy a kongrua, mint törvényen
alapuló fizetéskiegészités, minden életben levő kon-
gruás papnak jogos illetménye, az az ő sajátja, tu­
lajdona, de fizetéspótlék lévén, nem önálló fizetés,
bírói lefoglalás tárgyát nem képezheti, végrehajtás,
árverezés reá nem vezethető. Ebből az elvből lett a
miniszteri rendelet is kiadva. Csakhogy itt már most
 36 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
distingválnunk kell. Azt minden valami szellemi in-
telligentiával biró ember tudja, hogy az államhatalom
a maga souverenitásában minden felekezetnek bizo­
nyos független önkormányzati jogot enged meg, nagy
nyűg volt ez az önkormányzati jog sokszor az állam-
hatalomnak, még el is kobozta, de megsemmisíteni
nem tudta, különösen a protestánsokat ilyenkor min­
dig önvédelemre hívta. így vált a mi önkormányzati
jogunk százados joggá, a melyet most feladni vagy
pillanatnyi felháborodásunkban azon rést ütni en­
gedni épen nekünk protestáns kálvinista papoknak
sem illő, sem hozzánk méltó nem volna. Mi papok,
mint állampolgárok, az állam törvényei alatt állunk
s mint állampolgárok felelősök vagyunk az állam­
törvény előtt minden ténykedésünkért, de felekeze­
tűnk törvényes önkormányzati jogánál fogva, mint
felekezeti hivatalnokok szintén törvény alatt állunk,
egyházi törvényeink alatt, a mely törvények fel­
ügyelői és végrehajtói: felettes egyházi hatóságaink.
A miniszter a politikai hatóságnak elrendelheti, hogy
a kongnia bírói lefoglalás tárgyát nem képezi, de
nem rendelheti meg a konventnek, hogy a konvent
elvi határozatot ne hozhasson arra nézve, hogy egy­
házhivatalnoki kebli tartozások a kongruából is ki­
elégítést ne nyerhessenek, erre nézve pedig én úgy
tudom, hogy van elvi döntés, hogy az országos
gyámintézeti tartozások, szeretetházi adók a kon­
gruából levonhatók, ez önkormányzati jog, ezt sem­
miféle miniszteri rendeletnek érinteni nem szabad.
Ezen az alapon nem szabad nekünk közvetlen
az adóhivataltóli felvételére gondolnunk kongruánk-
nak, mert akkor desauválnók egyházi főhatóságun­
kat, de a mi leglényegesebb, rést ütni engednénk
erős palládiumunkon, független önkormányzatunkon
s kitennők magunkat annak, hogy egy-egy fiatal szám-
tisztecske azt mondaná: „várjon kérem, most nincs
időm, előbb a hivatalszolga nyugtáját kell ellássam!“
Daczára azonban önkormányzati jogunknak, min­
den kultur és jogrenddel biró államban elszámolás
lévén, a felekezetek is el kell számoljanak azzal, a
mit valahonnan kapnak s minthogy a főfelügyeleti
jog az államé, nagyon természetes, hogy felekeze­
tűnk főhatóságainak is első kötelessége a kongruát,
amint megérkezik, azt számba venni, a névre kiutalt
összegeket a nyugtákkal összehasonlítani s aki va­
laha számadással foglalkozott, az tudja, hogy sok­
szor egy fillér differentia is újra meg újra igényli
az egész számadás végigrevideálását, ez nem kis
munka, mikor tizezerekről van szó és ezt épen úgy
meg kell csinálni akkor is, ha az illető — mondjuk
írnok — akár kap érette fizetést, akár nem kap,
csakhogy a dolog érdeme az, hogy nem az a felelős
a számadás helyességéért, aki a számadást készíti,
hanem az, akinek a kezéhez a pénz kiutalva lett, a
főhatóság fejei Írják alá azt, az ők nevök alatt megy
be, akikről pedig lelkiismeretlenséget még feltételez­
nünk sem szabad.
Nem szabad azért, mert minden hivatalban, le­
gyen az akár kor, akár egyháztársadalmi, a hivatalos
állás betöltőjét hivatala iránti ügybuzgóság kell át­
hassa, a kötelességérzet kell vezesse, nem az, hogy
mi fizetést kap érette. Ha csak a reális, az anyagi
oldalát vesszük akármely hivatalnak, a legkisebbtől
a legmagasabbig, ha az ügybuzgósággal, odaadó lán­
goló szeretettel van betöltve, bármily magas fizetést
is adjanak, az az ügyszeretet soha sincs megfizetve,
annál kevésbé egyházi téren. És ne is adja soha azt
az isten, hogy a mi egyházi hivatalnokainkat a bér
ösztönözze a munkára, hová lenne akkor a lélek
költészete, a kebel idealizmusa, az önzetlenség, az
igaz ügy iránti önfeláldozás. Igaz, hogy a létért való
küzdelemben nekünk is viaskodnunk kell, de a mi
vitézkedéseink fegyverei ha testiekké válnak, tegyük
le a fegyvert, nem a mi kezünkbe való akkor az, ha
5. szám.
az a czél előttünk, csupán, hogy a kongruát ma
kapjuk meg csúvározással és ne holnap vagy egy
hét múlva elszámolásra kötelezett egyházi főhatósá­
gaink utján: akkor mi prédikálhatunk akár Jebuzeus-
ról, Mózesről, Sámsonról vagy akármelyik ószövet­
ségi alakról, de nem prédikáljuk és nem éljük a
Jézus Krisztust és nem ragaszkodunk görcsös aka­
rattal őseink küzdelme által megszerzett, megőrzött
palládiumunkhoz, prot. önkormányzatunkhoz.
A munkás méltó az ő bérére, ez az elv érvé­
nyesül ma mindenütt, de nem mint czél, nem a bé­
rért, nem a fizetésért van szükség emberre, hanem
az állásért, a hivatalért, a melyen aztán a munkás­
nak joga van bért igényelni s a méltányosság meg
is adja azt és én az egyházhivatalnoki karból nem
tudom feltételezni egyetlen egy esperesről is, hogy
elébb kialkudta volna a fáradság, a hivatal bérét s
azután vállalta volna el a hivatalt, hiszen ha valahol,
épen itt van szükség ügyszeretetre, buzgóságra, mert
ha az nincs meg, akár az általa kezelendő pénzek
10%-át vonja is el fáradsága dijáúl, sem viszi előbb
az ügyet, a melynek szolgálatába lépett, de viszont
nincs megfizetve 100°/0-al is az a lelkiismeretes buz-
góság, a mely őt, mint egyházhivatalnokot áthatja,
az ily ügybuzgóság aztán természetesen méltányos­
ságot szül, a mely realiter °/0-ban is nyilvánulhat.
Én a magam részéről azon elv alapján, hogy a
munkás méltó az ő bérére, szívesen hozzájárulok
ahoz méltányossági szempontból, hogy kongruámból
bizonyos csekély százalék honorálására annak, a ki
ezt a sok vesződséggel és fáradsággal járó kongnia
számadást készíti, visszamaradjon, ha ezt minden
kongruás lelkész megteszi, de a szolgálati útat meg­
kívánom tartani, mert ez nem czopf, ez nem sallang,
ez negligálása volna az esperesi hivatal méltóságá­
nak s bizalmatlanság személye iránt, de a csúváro-
zást, mint nem idő illőt, nem tartom szerencsés gon­
dolatnak.
Péter Antal, ref. pap.
Néhány szó a próba-énekeskönyv ügyében.
— Irta: Seprőéi János. —
Azt hiszem, mindnyájan megegyezünk abban,
hogy a mi egyházkerületünknek fő-fő érdeke az, hogy
a nép egyszerre ne kapjon teljesen idegen könyvet
a kezébe. Tudjuk, ismerjük, hogy ilyen dologban a
nép mennyire conservativ. Hiszen 1837-ben megújí­
tottuk mi erdélyiek az énekeskönyvünket, a mely
ritmizálva s változatosabban van ritmizálva, mint ez
az új; a nép azonban ma sem az énekeskönyve sze­
rint énekel, hanem viszi a dallamot úgy, amint 1837.
előtt vitte. Szinte száz évig forgatott a nép egy
könyvet a kezében s nem vált vérévé. Mi lesz, ha mi
most egy teljesen újat vagy mondjuk: nagyon idegent
adunk a kezébe? A kik azt hiszik, hogy rendeletek-
kel és az iskolák utján lehet majd elfogadtatni, azok
érzékenyen fognak majd csalódni, mert a mai idő
nem a Geleji Katona István ideje.
Úgy érzem tehát, hogy a mi egyházkerületünk­
nek mindennél fontosabb érdeke, hogy régi énekes
könyvéből mindaz, ami szép, jó és kedvelt, benne
legyen az újban; már csak azért is, hogy zökkenés
nélkül, könnyen történjék meg az átmenet.
Aki megnézi e próba-könyvet, első pillanatra
belátja, hogy mi bizony e tekintetben csehül állunk.
E próba-énekeskönyv készítésénél a mi egyházkerü­
letünk szükségleteit egyáltalában számba se vették,
sőt a mi szomorúbb, számba venni sem akarták.
Az 1901-ben kiadott Gyűjteményben hivatalosan
az van mondva a mi énekeinkről, hogy: „a nép
nyelvérzékének megrontása nélkül ilyen énekekét
nem tarthat fenn a református egyház“. A mi azt
 5. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
jelenti, hogy a mi énekeskönyvünk 1837. óta alig
csinált egyebet, mint rontotta népünk nyelvérzékét.
Ha még igaz volna is ez a vád, akkor is tapintat­
lannak és sértőnek tartom egyházkerületünkre nézve
azt a formát, melyben az egyetemes énekügyi bizott­
ság véleményét elmondta az erdélyi énekeskönyvről.
De még inkább épülhettek azok, akik a Magyar­
szó 1903. évi 29-ik számát olvasták. Ebben Kálmán
Farkas gyomai lelkész s az egyet, énekügyi bizott­
ságnak zenei korifeusa, egyszerűen kijelenti, hogy
az erdélyi énekeskönyvből egyetlen dallam se kerül
bele az újba, a míg ő él. Kívánom, hogy Kálmán
Farkas tiszteletes úr sokáig éljen! Szakállát és ár­
nyékát növeszsze meg Allah! Egyszersmind köszö­
nettel tartozunk nyilatkozatáért, inért abból kétség­
telenül kitűnik, minő keresztyéni elbánásban része­
sültünk mi, énekes könyvünkkel egyetemben. És
hogy mégis belekerült egy pár dallamunk az új éne­
kesbe, azt bizonyára nem Kálmán Farkasnak, sőt
nem is azoknak köszönhetjük, a kiket mi érdekeink
megvédése végett az énekügyi bizottságba küldöt­
tünk, hanem valamely előkelő állású erdélyi egyén
határozott kívánságára szedtek elő nehány dallamot,
amit aztán keresztyéni szeretettel úgy megidomitot-
tak, hogy az édesanyja sem ismerne rájuk.
Igen, ebből a szempontból az az én erős meg­
győződésem, hogy ennél az új énekeskönyvnél kevés
tekintettel voltak ránk, sőt egyáltalában számba se
vették a mi szükségleteinket. Hogy egyebekben is
mennyire önkényesen járt el a bizottság, ország-világ
előtt nyilvánvalóvá lett akkor, mikor a convent e
próba énekest el nem fogadta — amit Kálmán F.
érzékenyen el is siratott a Debreczeni Prot. Lapban
— hanem leküldve a kerületekhez, hogy azok is
szóljanak hozzá, hiszen az ő használatukra készült,
vagy mi a szösz.
A könyv tehát itt van s azt hiszem, mindenki­
nek lelkiismeretbeli, de maga iránt való kötelessége
is, hogy róla Ítéletet mondjon s ha arra tartja érde­
mesnek, el is Ítélje.
Az én Ítéletem ilyenforma.
Ennek a próba-énekeskönyvnek alig van olyan
darabja, melynek szövegi része idegen ne lenne a
népünk előtt. Vannak teljesen ismeretlenek és felette
sokan vannak ilyenek; a mik pedig a két énekes­
könyvben közösek voltak vagy esetleg a miénkből
vétettek, azok is annyira át vannak dolgozva, hogy
majdnem idegen számba mennek.
De legveszedelmesebb ránk nézve az a körül­
mény, hogy alig van e könyvben egyetlen dallam, a
mely a mi népünk előtt ismerős volna. Itt is vannak
olyanok feles számmal, a melyek a mi népünk előtt
teljesen ismeretlenek. Á mik a két énekes könyvben
közösen megvoltak, azoknak a dallamoknak kivétel
nélkül csupán a magyarországi változatát vették te­
kintetbe, ami épen kedvelt énekeinknél érzékeny kü­
lönbségeket jelent. Ami dallamot pedig ama előkelő
egyén határozott kívánságára, a mi énekeskönyvünk­
ből felvettek, azokból a kötések kihagyásával és
egyéb irányú javítgatással, olyan torzalakot hoztak
ki, a melyekre mi is alig ismerünk rá; úgy, hogy
ránk nézve sokkal jobb volna, ha teljesen új énekes
könyvet kapunk, mint azt a megfejeltet, melyből ki-
kiérzik egy-egy kedves reminiscentia, hogy annál
hidegebb idegenség fogjon körül.
Hogy mit csinálnak ezzel a teljesen új anyagú
és főképen új modorú dallamokkal a kántorok, amig
a falusi énekeseket belehozzák, annak csak a jó isten
a megmondhatója?! Én félek, hogy marad minden a
régiben: Jesz egy czifra énekeskönyvünk s amellett
viszi mindenki a magáét, mint a pereczes.
Hogy az iskolák segítenek itt?
Minden bizonnyal segítenek! De meg kell gon­
dolnunk, hogy a falusi gyermek épen akkor kerül ki
37
a tanító kezéből, mikor kezdené hasznát venni a
templomi éneklésnél. S ha egyszer onnan kikerült, a
tömeg hatása alá jut, a mely végtelenül maradi s
magával ragadja nemcsak a gyermeket, de magát a
kántor urat is. Hiszen nézzünk őszintén egymás sze­
mébe: hány olyan kántora van szép Erdélyország-
nak, a kinek tudása, Ízlése és kedve e tekintetben
sikerrel biztathat? S hogy teljesen igazságosak le­
gyünk, azt is kérdezzük meg, hány olyan kántori
állás van szép Erdélyországban, a mely legalább
annyi biztosságot nyújt a benne lévőnek, hogy gond­
tól mentve tudásának, ízlésének és kedvének élhes­
sen? Félek, hogy nem kell lehúznom a czipőmet: a
kezemen lévő ujjak is elégségesek az összeszámo­
lásra. Ilyen hadsereggel és ilyen municzióval pedig
mi csak veszthetünk. Mert a legbuzgóbb és legtehet­
ségesebb kántor is óriási ellenfélre talál a nép érzé­
sében, a mely keresi a maga kedves énekét a köny­
vében s ha ott megtalálja, úgy kívánja énekelni, a
mint eddig énekelte. Ha ebben az akaratában — a
melyhez tán, tudja isten, mintha valamelyes joga is
volna — durván megbántják, azzal felel, hogy egy­
szerűen feléje sem megy a templomnak. S ez volna
a végső czélunk az új énekes könyvvel?
Valóban kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az
egyet, énekügyi bizottság teljesen elhibázott utón
haladott, mikor az új énekeskönyvet összeállította.
Már azt se értem, miért kellett ezen a könyvön 26
évig dolgozni. A nyitja a dolognak különben az, hogy
nem dolgoztak biz’ ezen 26 év óta, hanem dolgoztak
1900. óta, tehát alig három év óta. Hogy 1900. előtt
mit csináltak, arra nézve roppant gyér adataink van­
nak. Ezért van aztán, hogy a mi előttünk van, nem
26 év meggondolt alkotása, hanem 3 év fuser mun­
kája
De főképpen az az út elhibázott, a melyen ez a
bizottság elindult.
Ahelyett, hogy egy csomó embert, értőt és nem
értőt vegyesen maga köré csőditett, fel kellett volna
szólítania az egyes egyházkerületeket, hogy azok
küldjék be énekeskönyvünkből mindazokat a dara­
bokat, a melyeket a nép kiváltképen kedvel s ame­
lyek anélkül is a legszebbek.
Nem azt kellett volna figyelembe venni, hogy
minden egyházkerület 2—3 emberének mi a kedvelt,
esetleg protegalt éneke, hanem az egyházkerületek
egyetemének kedvelt énekeit kellett volna számba-
venni. Hogy zűrzavar lett volna ebből? Hát nem elég
zűrzavart és veszekedést okozott ez a próba-énekes-
könyv igy, a miként van, a melylyel egy pár frázis-
gyártón kivül csak azok vannak megelégedve, akik
szerkesztették s még tán azok se.
Ha az énekügyi bizottság bekérte volna minden
egyházkerületnek a kedvelt énekeit, három év alatt
rendet csinálhatott volna a beküldött darabok között
s legfennebb egy-két új, ismeretlen éneket csatolván
hozzá, most mindenki megkapná benne a magáét.
Idegenszerűségek és hiányok — emberi munka lévén
— akkor is volnának benne, de nem ilyen számosak
és nem ilyen súlyosak. S a mi egyházkerületünkre
nézve, amely egyebekben is a legeltérőbb életet éli,
épen ez a fontos.
Mindezekért összegezett véleményem ez:
Ez a próba-énekeskönyv vallási, általános aes-
thetikai és művészeti szempontból mindenesetre jobb,
mint a majdnem 100 évvel ezelőtt készült régi, de
a mai kor színvonalát később zenei szempontból el
nem éri. Másfelől, ha egyházkerületünk érdekeit s
népünk szükségleteit nézem, ez a könyv teljes egé­
szében egy elhibázott alkotás. Annyira új, illetőleg
annyira elütő a mi régi énekeskönyvünktől, hogy
elterjesztése jelen viszonyaink közt semmiféle re­
ménnyel nem biztat. Ezek alapján elfogadásra nem
ajánlom. (Vége.)
 38 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 5. szám.

A kolozsvári egyh. megye közgyűlése. megyei főjegyző előterjesztése alapján következőleg

kerekittettek ki:
A kolozsvári reí. egyházmegye folyó év január I. Ajtón, Fehérd, Györgyfalva, Kajántó, Kolozs,
hó 25-én tartotta meg további szervezkedő közgyű­ Pata, Szamosíalva anya- és a hozzájuk tartozó leány-
lését Zeyk Károly, Gál Elek, dr. Szadeczki Lajos és és szórvány-egyházakkal együtt 4102 lélekkel. 7 anya­
dr. Sárkány Lajos gondnokok, továbbá számos egy­ egyház, 2 leányegyház és 5 szórvány.
házi és világi tag érdeklődő résztvétele mellett. A II. Bádok, Kidé, K.-Borsa, M.-Macskás, Ördög-
közgyűlést Herepey Gergely esperes nyitotta meg Keresztur, Válaszút és Bonczhida anya- és a hozzájuk
egy szép, megható alkalmi imával. Majd a tagok tartozó társleány, fiók és szórványokkal együtt 3486
számbavétele után tartalmas megnyitó beszédben üd­ lélekkel. 7 anyaegyház, 4 leányegyház, I társegyház,
vözölte e közgyűlés tagjait, felhiva őket a krisztusi 3 íiókegyház és 7 szórvány.
szeretettől áthatott együttes munkálkodásra. Külö­ III. Visa, Vajda-Kamarás, A.-Szovát, Mocs, M.-
nösen nagynevű gondnokainknak, kik eddig is az Palatka, M.-Kályán, Magyar-Fráta és Keszü anya- és
egyház szolgálatában vezér szerepet vittek - kérte a hozzájuk tartozó társ-, leány-, fiók- és szórvány­
további soha el nem lankadó támogatásukat, hogy az egyházakkal együtt 4003 lélekkel. 8 anyaegyház, 1
ők vezérletök és segitségök mellett újonnan alakí­ társegyház, 6 leányegyház, 3 fiókegyház, 10 szórvány.
tott és exponált egyházmegyénk, úgy valláserkölcsi, Ezeken kivül választandó a felekezeti tanítók
mint magyar nemzeti irányban a fejlődés lépcsőjén részéről 1 kerületi képviselő.
biztos léptekkel haladhasson a kitűzött czélfelé — a Tunyogi Béla bádoki lelkész jelenti, hogy a dési
diadalomig. Megmutatta azon irány elveket, melyek egyházmegyéből kiszakított eházközségeknek nincs-e
szerint mint esperes hatni és munkálkodni akar s megyei képviselőjük; nincs, mivel azoknak mandátu­
röviden beszámol eddigi működéséről. Többek között muk lejárt a múlt év deczemberében minélfogva ezen
fájdalmasan említi meg, hogy Berkenyes mezőségi egyházközségek utasittatnak, hogy képviselő)őket az
községben a magyarság a túlnyomó oláhság között egyöntetűség kedvéért 1905. jan. 1-ig terjedő időre
veszendőben van és okvetlen szükséges egy magyar válasszák meg, mivel a többi egyházközségek kép­
állami, esetleg Emke iskolának felállítása, melynek viselőinek mandátuma is ekkor jár le.
tanulmányozása végett a helyszínére fog személyesen Herepey Gergely esperes ajánlatára nyomtat­
utazni, hogy az állapotokról személyesen meggyőző­ ványkezelői állásra Módi Elek igazgatótanácsi levél­
dést szerezhessen. táros választatott meg.
Miután a tevékeny esperest a közgyűlés tag­ Ezek után több kisebb és nagyobb jelentőségű
jai megéljenezték, a fő és algondnokoktól vétetett be kebli ügyek képezték beszélgetésünk tárgyát-», p. o.
a hivatalos eskü az ig.-tanács 4764—1901. számú levéltár részére szekrény készítése, az újonnan ké­
körrendeleté értelmében, kik megköszönve a köz­ szítendő hivatalos pecsétnyomok köriratának és sym-
gyűlésnek a kitüntető bizalmat, lelkesültséggel vet­ bolumának megállapítása stb. stb. Nagy Károly theol.
ték magokra az újonnan alakított egyházmegyének tanár bekebeleztetése.
terhét, Ígérve szellemi és anyagi támogatásukat. A Gyűlés után azon édes reményben oszlottunk
közgyűlés tagjain jóleső öröm sugárzott, midőn oly szét, hogy szép és a jövőre kiható hasznos munkát
négy vezér férfiút látott Zeyk Károly, Gál Elek, dr. végeztünk. Vajha úgy lenne!
Szadeczky Lajos és dr. Sárkány Lajos személyében, Bonczhidán, 1904. február 1-én.
kik a munkát, az áldozatkészséget és a haza s egy­ Bartók Béla,
ház iránti szeretetet, buzgó szeretetet lobogtatják e. m. főjegyző.
zászlójukon a hadsereg előtt.
Az egyházmegye költségvetésének ügye került
azután a közgyűlés napi rendjére, mely ügy a meg­ ISKOLA.
alakítandó egyházmegye tanácsához tétetett.
Minthogy ezen egyházmegye 3 egyházmegye A szünidei kirándulások érdekében.
u. m. kolozs-kalotai, dézsi és széki egyházmegyék A Budapesten székelő Idegenforgalmi és Utazási Vál­
egyes községeiből alakult, a három egyházmegye lalat Részvénytársaság igazgatósága, mely célba vette a
pénztárából átjöhető és méltányosan megillető pén­ szünidei tanulmány, kirándulások terjesztését, ezen kirán­
zekre nézve dr. Pap István indítványára a közgyű­ dulások egységes szervezésének sikerét az által is óhajtja
lés abban állapodott meg, hogy ezen ügyben keres­ előmozdítani, hogy ezen tanulmányi kirándulásoknak nem-
tessék meg a mélt. ig.-tanács és kéressék meg, hogy csak technikai rendezését, hanem azok üzleti részének
az illető egyházmegyéket kérje fel ezen ügy mél­ célszerű és könnyű lebonyolítására is vállalkoznék.
tányos lebonyolítására. Ebbéli szándékát oly módon véli megoldani, hogy
Az egyházmegyei tanácsba a hivatalnokokon és sal és1. teljes
Magyarországi és külföldi tanulmányutakra utazás­
ellátással kombinált többféle tervet készíte­
gondnokokon kívül az utasítás ide vágó §-a szerint nének, amelyek közül az illető intézet tanári kara. belá­
beválasztatott egyhangúlag két világi egyén tanács- tása szerint, választhatna.
birákúl dr. Pap István és dr. Kolozsvári Sándor 2. A tanintézetekben a tanári kar által kezelendő uta­
aíiai személyében. zási takarékpénztárakat szerveznének, amelyek lehetségessé
A fegyelmi bíróságba : Dr. Pap István világi, tennék, hogy az ifjúság évközben fillérenkint takaríthassa
Jónás Bálint és Tunyogi Béla egyházi részről rendes meg a szünidei utazás költségeit; ezek szerint tehát fel­
mentené egyrészt a tanárokat a jegyvétel, elszállásolás,
és Bella Lajos ajtoni lelkész és Muzsnai Miklós kalauzolás, fogadás, étkezéssel, elszámolással stb.-vei járó
szamosfalvi lelkész pedig póttagoknak. gondok alól, másrészt pedig felélesztené az illető intézet
Az egyházmegyei értekezlet hivatalnoki kara növendékeiben a takarékosság ösztönét s az utazás kultu­
következőleg alakult meg: tiszteletbeli elnökök lettek rális fontosságának tudatát.
Zeyk Károly és Herepey Gergely esperes, elnökök: Nevezett utazási vállalat az utazási költségek össze­
Irsay József és dr. Szadeczky Lajos, alelnökök: dr. gyűjtését az által kivánja megkönnyíteni, hogy e célra
Sárkány Lajos és Tunyogi Béla, ki egyszersmind megfelelő számú kis könyvecskét és azonkívül postataka­
titkár is, jegyzők: Bartók Béla és Kovács János, rékpénztári lapokat bocsátana az egyes intézetek rendel­
kezésére. Minden egyes könyvecske 40 szelvényt tartal­
pénztáros: Lőrinczi Gábor m.-kályáni lelkész. A vá­ maz, melyeket egykoronánként időnként lehetne kiváltani.
lasztások után dr. Pap István és Tunyogi Béla, mint Az igy összegyűlt, illetőleg befizetett 40 korona fejében
jelen lévő megválasztott fegyelmi bírák, a hivatalos az illető tanuló egy-egy tanulmányi kiránduláson vehet
esküt tették le. részt, ami őt azután is apró pénzeinek gyümölcsözőleg
A képviselői választókerületek Bartók Béla eh. hasonló módon leendő elhelyezésére fogja ösztönözni. Az
 5. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
igazgatókra vagy az osztályfőnökökre ilykép csak a szel­
vény kiszakitásával és a begyűlt összegnek a postataka­
rékpénztárba való elhelyezésével járó csekély gond hárul.
Kellő számú jelentkező esetében a vezető tanár ingyen
utazhat
A középiskolai tanárvizsgálatok határideje.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1903.
évi 81.488. sz. a. a középiskolai tanári vizsgálatok határ­
ideje tárgyában a következő rendeletet bocsátotta k i:
Hogy a középiskolai tanárvizsgáló bizottságok teendői
az iskolai év különböző hónapjaira arán/osabban meg­
oszoljanak, és hogy a tanév utolsó hónapjaiban eddig ta­
pasztalt torlódást megszüntessem : ezentúl április és május
hónapokban csak azok a középiskolai tanárjelöltek bocsát­
tatnak vizsgálattételre, akik: 1. mint rendes egyetemi, il­
letőleg műegyetemi hallgatók, épen a negyedik félévet
végzik s középiskolaitanári alapvizsgálatra jelentkeznek;
2. akik az alapvizsgálat követelményeinek rendes időben,
vagyis a szabályzat követelte negyedik félév végén meg­
felelvén, épen a főiskolai nyolcadik félévét \ égzik és kö­
zépiskolai tanári szakvizsgálatra jelentkeznek; végül 3.
azok a tanárjelöltek, akik egyetemi vagy műegyetemi pá­
lyájuk kezdetétől számított tizedik félév végén vannak,
vagy pedig a szakvizsgálat sikeres letétele óta épen 2 fél­
évük telt el, a szabályzat megállapította rendes i lobén
sikeres szakvizsgálatot is tettek, a Szabályzatban követelt
filozófiai és pedagógiai főiskolai tanulmányokat, továbbá
az egyévi tanítási gyakorlatot igazolják és középiskolai pe­
dagógiai vizsgálatra jelentkeznek.
A tanévnek többi hónapjai vizsgálati határidőül to­
vábbra is föntartatnak ugyan, de csak oly jelöltek szá­
mára. akik a rendes vizsgálati határidőben, amidőn ezt
tenni jogukban állott, vizsgálatra nem jelentkeztek.
A tanügyi bizottság köréből.
A múlt évi egyházkerületi közgyűlésen szerve­
zett és megalakított egyházkerületi tanügyi bizott­
ságra igen fontos és sok oldalú feladatok várnak,
melyek közelről érintik egyházi és iskolai életünk
jelenét és jövőjét. E rovat alatt számot adunk koron­
ként a bizottság működéséről részint, hogy az érdek­
lődőket tájékoztassuk, részint, hogy alkalmat nyújtsunk
(ugyanezen rovatban) a hozzászólásokra, a bizottság
körén belül vagy kívül levők véleményeinek nyilvá­
nítására. A fontosabb kérdések nyilvános megvita­
tása bizonyára a legjobb útmutatója lesz a bizottság
működésének.
A bizottság január 21-én tartotta meg első
gyűlését dr. Bartók György püspök úr elnöklete
alatt, Kenessey Béla, Sándor János, Gáspár János,
Nagy Károly, Váró Béni, Váró Ferencz, Sárkány
Lajos, Kóbori János, Balogh Károly, Budai Elek
bizottsági tagok jelenlétében.
A tanügyi bizottságnak a múlt évi egyház-
kerüleli. közgyűlés mellékletei között kiadott szerve­
zeti szabályzata szerint elnöke a püspök, titkárja a
tanügyi előadó. A szervezet ‘h §. alapján most, az
alakuláskor választott kebli közegek: alel nők: Varó
Ferencz; szakelőadók: a theologiai és tanitóképző-
intézeti szakra: Sándor János ; a vallásoktatási és
vallásos nevelési szakra: Nagy Károly; a gimnáziumi
szakra: Váró Ferencz; a népiskolai és nevelési szakra:
Gáspár János.
A szervezet 4. §. d) pontja szerint „az egyház-
kerület valamennyi népiskoláját nagyobb vidékek
szerint megállapítandó csoportokba osztván, az egy-
egy csoportba sorozott iskolákat a bizottság egy egy
szakértő tagjával oly módon tanulmányoztatja, hogy
lehetőleg minden egyes iskola felekezeti és nemzeti
jelentőségéről, anyagi és erkölcsi állapotáról, emel­
kedéséről vagy bajairól a bizottság a helyi viszo­
nyoknak gondos megtudakozásán, esetleg szemmel
látásán is alapuló tájékoztatást bármikor rövid úton
nyerhessen s nyújthasson az igazgatótanácsnak.
Szakértő tagoknak a következőket választotta meg
a bizottság : Kolozsvármegyére Deésy Gyula, Alsó­
39
fehér és Kis-küküllő vármegyékre Gáspár János,
Torda-Aranyos vármegyére Sándor János, Szilágy­
vármegyére Berényi János, Szolnok-Doboka és
Naszód-Besztercze vármegyékre Budai Elek, Maros-
Torda vármegyére Kóbori János, Udvarhely és Csik
vármegyékre Lajos János, Fogaras, Szeben, Brassó
és Nagy-Küküllő vármegyékre Váró Benő és Három­
szék vármegyére Bodor János bizottsági tagokat
Úgy a szakelőadók, valamint a népiskolai
szakíérfiak működésének s teendőinek szabályozá­
sára utasítások készülnek, amelyeknek tervét a szak­
előadók készítik s a bizottság véleményes javaslata
alapján a szervezet keretében az igazgatótanács
állapit meg.
A bizottság alakuláskor kénytelen volt a tény­
leges működés körébe póttagokat is bevonni és
ezért abban állapodott meg, hogy az összes pótta­
gok teljesen ugyanakkora jog- és hatáskört élvez­
zenek, mint a rendes tagok.
Az elnökség a bizottsági üléseket ezután nem
az egyes tagokhoz küldött meghívóval hívja össze,
hanem a gyűlések idejét és tárgysorozatát az Erdélyi
Protestáns Lapban adja ki; kapcsolatosan a Prot
Lap szerkesztője azt az ajánlatot tette, hogy a
Lapot minden bizottsági tagnak dijtalanúl megküldi,
amit bizottság hálás köszönettel elfogadott.
A tervezet 6. §-a azt a nevezetes jogot bizto­
sítja a bizottság tagjainak, hogy „megnem jelenő
tagok bármely kitűzött tárgyról a véleményöket
Írásban is beterjeszthetik, vagy véleményük szavazat-
erejű tolmácsolásával a megjelenő tagok egyikét,
levélben, megbízhatják.“ Az alakuló gyűlésre kitű­
zött egyes nevezetes tárgyakról véleményeiket Írás­
ban küldötték be Berényi János, Bodor János, Deák
Lajos, Zajzon János, Félegyházi Antal, Lajos János,
Deésy Gyula bizottsági tagok s a beküldött vélemé­
nyeket a bizottság tárgyalta is a tárgysorozat meg­
felelő pontjainál. A Lajos János beküldött véleménye
a részlet kérdéseken kívül a munka-tervet érdeklő
általános javaslatokat is tartalmaz, amelyeket a bi­
zottság tanulmányozásra kiadott a gimnáziumi és
népiskolai szakelőadóknak.
Elénk vitára adott alkalmat annak a módozat­
nak a tárgyalása, hogy a szervezet 4. §. értelmében
minő formában tegye tanulmányozás tárgyává a ta­
nári és előljárósági gyűlések illetőleg az iskolaszéki
ülések jegyzőkönyveit. Ebben a kérdésben csak
később terjesztheti javaslatait az igazgatótanács elé
a bizottság, mert előbb bevárja a szakelőadók véle­
ményes jelentését, akiket a kérdés tanulmányozásá­
val megbízott. Szintúgy a szakelőadóknak adta ki a
bizottság az igazgatótanácstól részint javaslattételre,
részint véleményezésre kiadott összes ügyeket, a
melyekről nem sokára számot adunk az érdeklődőknek.
Tudósitó.
Terjesszük a bibliát.
Micsoda nagy ünnepélyre készül az egész evangéliumi
keresztyénség ?
Kinek az üdvözlésére sietnek az összes evangéliumi
keresztyén egyházak s egyletek, mint a hogy a gyermekek
és unokák a tiszteletreméltó ősz, öreg apa üdvözlésére min­
denfelől sereglenek ?
Ki ez a tiszteletreméltó aggastyán ? És micsoda nagy
napja közéig ?
A britt és külföldi bibliát erjesztő társaság ünnepli a jövő év
elején fennállásának százéves évfordulóját. Az előkelő, hatalmas
anglikán egyháztól kezdve a legszegényebb és legfiatalabb
ázsiai és afrikai missiói egyházig mindenfelé tartják az ösz-
szejöveteleket s írják a lelkesítő cikkeket, hogy az ünnepély
méltó legyen az ügyhöz ! Anglia miniszterelnöke hatalmas
beszédben szólította fel az egész angolúl beszélő világot,
hogy a britt bibliatársaság jubeliumi évére három mülió fo­
rintot gyűjtsenek össze. És össze is fogják gyűjteni, hogy a
munka annál erélyesebben menjen előre s kitűnjék, hogy a
 40 ERDÉLYI
britt bibliaterjesztö társaság bár száz esztendős, de ereiben
ifjúi vér foly s még soká akar munkálkodni. Hiszen egy in­
tézmény, ha isteni erő van benne, tovább élhet mint az egyén.
És a britt (mert ez az igazi czime, mely nemcsak az angol,
hanem más angolul beszélő nemzeteket is magában foglal) bib-
liaterjesztő társaságban isteni erő van, mert isteni könyvet
terjeszt vagy a hogy Balfour miniszterelnök mondta, a biblia
ma is az isteni kijelentés okmánya. Pedig Balfour Arthur nem­
csak Nagy-Britania miniszterelnöke, hanem egyik legkivá­
lóbb tudósa is.
Hát mi magyarok ? Mi ne tegyünk semmit ? Bizonyára
nekünk is kell tennünk valamit! Nekünk is meg kell mozdul
nunk s minél később s minél lassabban mozdulunk, annál
nagyszerűbben kell nyilvánulnia a magyar protestáns lel­
kesedésnek.
A magyar biblia terjesztésnek három nevezetes ténye­
zője van. Egyik az, hogy magyar elme a tudomány s az élő
hit erejével a bibliát a mai magyar nyelven értelmezze. A
másik az, hogy a bibliát magyar pénzen nyomassuk. A har
madik pedig az, hogy magyar ember, azzal a hittel és szere­
tettel vigye el a lelkekhez a bibliát, hogy ezeket a Krisztus­
nak megnyerje.
A magyar bibliaterjesztés mind a három tényezője meg
van abban a munkában, a melyet a Bethánia-egylet kezde­
ményezett.
A Bethánia-egylet alelnöke hosszas tanulmányozás s az
élő, meleg hit erejével behatolván a Szent írás szépségeibe
s igazságaiba, a Márk evagéliomát erőteljes szamatos nyelvre
lefordította.
A Bethánia-egylet ezt a szép művet kinyomatta.
És végül beállított egy egyszerű, de búzgó embert, a
ki tudja, hogy a Krisztus kegyelme boldoggá tehet, hogy
mint colporteur minél több lélekkel ne csak megvétesse, de
meg is kedveltesse a Szent írást.
Vigyük előbbre a munkát! Mutassuk meg hálánkat az
Isten s a britt bibliaterjesztőtársaság iránt. A Bethánia-egylet
üdvözölni fogja a jövő év elején a bibliaterjesztő társaságot
S egyúttal közölni fogja vele, hogy kik és mennyit adakoztak a BeU
hánia-egylet bibliaterjesztési munkájára , s igy arra, hogy a ma­
gyar bibliaterjesztés egész erővel meginduljon.
Járuljon mindenki hozzá a Bethánia-egylet által biblia
és vallásos iratterjesztési munkák támogatásához és küldje
adományát alólirotthoz (Budapest, Város-major-u. 48. sz.) Kis
adományokat is szivesen fogadunk, de örömmel vennők, ha a
magyarok közt is lennének, a kik ily tisztán szellemi evangé­
liumi munkára is mernének nagyobb adományokat adni. Hi­
szen templomépitésre, orgonaépitésre s arany vagy ezüst, ke-
helyre sokan százakat, sőt ezreket adnak. Mily szép alkalom
lenne most, hogy a lelkek közvetlen építésére adakoznánk.
Ez az Istennek tetsző munka lenne, és legyen mindenki meg­
győződve, hogy ha a bibliaterjesztés egész erővel megindul,
nagyban hozzájárul az önkéntes munkásság erősítéséhez, a
miből nemcsak az következik, hogy az egyházak az igazi
erőforráshoz jutnak el, hanem az is, hogy a nemzeti és tár­
sadalmi élet a tespedést elhagyva, megbecsülhetetlen erőket
vesz magába.
Egyúttal ajánljuk, hogy a már megjelent Márk evan-
geliomából kiki rendeljen 10—20—50 példányt (egy pld. ára
szép nyomásban 20 fill.). Szebb és alkalmasabb karácsonyi
ajándékot nem adhat szeretteinek.
Kérem egyúttal, hogy e czikket mindazok a szerkesz­
tők kiadni szíveskedjenek, a kik a bibliaterjesztés ügyét
előbbre vinni óhajtják.
Szabó Aladár.
T Á R C Z A.
Az eset.*
(1. M őz. III. 1 - 7 .)
(Ziitel K. nyom 'n irta: i f j . P é te r K á ro ly .)
(Folytatás.)
A Mózes I. könyve III. fejezetében olvasható el­
beszélés, mely a megelőző fejezet tartalmával szoros
összefüggésben van, a második teremtésmonda foly­
tatása. Ez az elbeszélés — az eset története — vi­
lágosan bizonyítja az egész monda izráelita eredetét.
A pogány természetvallásokban ugyanis hiányzik az
erkölcsi rossz és a bűn fogalma. A pogányság Istent
azonosítja a természettel, mely nem ismer különbsé-
* Felolvastatott (némi változtatással) a marosvásárhelyi
ref. estélyen 1901. márczius 29-én.
PROTESTÁNS LAP 5. szám.
get a jó és a rossz között s nem lép fel az ember­
rel szemben semmi erkölcsi követelménynyel; már
pedig ahol nincs erkölcsi törvény, ott annak meg­
töréséről (bűnről) sem lehet szó. S ha a pogányok
mégis fel tudják ismerni a jót és a rosszat, ennek
alapja a lelkiismeretben rejlik, melylyel a teremtő
őket is felruházta, „A pogányok — mondja Pál apos­
tol — a kiknek nincs (Írott) törvényük, természet
szerint a törvényhez illő dolgokat cselekesznek; ők,
noha törvényük nincsen, magok magoknak törvény,
mint akik megmutatják, hogy a törvény dolga be
van írva szivökbe.“ (Rom. 2, 14, 15.) A zsidó vallás­
ban a jó és a rósz közötti különbség nem a lelkiis­
meret nyilatkozatán, hanem Isten parancsán alapszik
(ami nem zárja ki azt, hogy Isten e parancsot a
lelkiismeretben adja tudtunkra); a jó azért jó, mivel
Isten akarja és a rossz azért rossz, mert Isten nem
akarja. Aki tehát rosszat tesz, az nem csupán a
lelkiismeret ellen cselekszik, hanem magától Istentől,
szakad el: — ez a bűn. Tisztán látható ebből,, hogy
az ember bűnbeeséséről ,szóló monda csak a zsidó
vallásos képzetek talajában fejlődhetett ki.
Az eddigi fejtegetések után felesleges bizonyít­
gatnunk, hogy a kezünk alatti elbeszélés nem histo
riai tudósítás, nem egy évezredekkel ezelőtt történt
esemény előadása, hanem egy szép és tartalmas kép­
beszéd, mely lélektani alapon, naiv költői formában
a bűn eredetét, lényegét és következményeit mutatja fel.
Lássuk először: miként jött léire az első bűn?
Az Ur Isten — igy beszéli az irás — minden­
féle fát növelt az édenben, többek között az élet fáját
a kert közepén s a jó és gonosz tudásának fáját. Az
élet fája nem tiltatott el az embertől, de a másiknak
gyümölcséből .nem volt szabad ennie, mert azt mondá
neki Isten: „Valamely napon arról eendel, halálnak
halálával halsz meg.a Az embernek eszeágában sincs
egyik vagy másik fáról enni, mig a kígyó fel nem
ébreszti benne a gondolatot s el nem csábítja őt. „A
kígyó pedig^ ravaszabb vala minden mezei vadnál,
melyet az Ur Isten teremtett vala és monda az asz-
szonynak: Csakugyan mondotta Isten, hogy a kert
egy fájáról se egyetek? És monda az asszony a kí­
gyónak: „A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, de
ama fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette
vagyon, azt mondá Isten: Ne egyeltek abból, meg se
illessétek, hogy meg ne haljatok! És monda a kígyó
az asszonynak: Bizony nem haltok meg, hanem tudja
az Isten, hogy a mely napon eendetek abból, meg­
nyílnak a ti szemeitek és olyanok lesztek, mint az
Isten: jónak és gonosznak tudói.“ És látá az asszony,
hogy jó az a fa az eledelre s hogy kedves a szem­
nek és kívánatos az a fa a bölcsességért: szakaszta
azért annak gyümölcséből^ és evék, és ada vele levő
férjének is és az is evék. És megnyilatkozának mind­
kettőjüknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek.“
Ez az egyszerű elbeszélés, s általában a bűn
eredetének kérdése, kezdet óta sok fejtörést okozott
a hittudósoknak. Az ember — igy okoskodtak — jó ­
nak, tökéletesnek teremtetett, akiben semmi rossz nem
volt: hogyan lett mégis rosszá? Önmagától nem le­
hetett azzá, mert az eset előtt nála, az Istenhez való
hasonlóságnál fogva, a tisztátalan, önző kivánság
(mely minden bűnnek a kútfeje) nem létezett; ez csak
az eset következtében ébredt föl az emberben. El
kell hát fogadnunk a másik lehetőséget, t. I. hogy
a bűn kívülről plán táltatott az emberbe. De ki által?
Isten által nem, mert még csak gondolni sem lehet,
hogy Isten, aki az embert jó nak teremtette, később
maga csábította volna rosszra. Azért egy más bün-
recsábitó személyiséget kell keresnünk és ez — a
régi theologusok szerint — nem lehet más, mint az
ördög, mely a szentirásban hazugnak, csalónak és
pusztítónak is neveztetik. Hogy a dolog igy áll, vi­
lágosan kitűnik az eset történetéből is — mondják
 5. szám . ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 41

a régi magyarázók. Az ember jónak teremtetett, senki sem mondható addig, amig nem tudja, mi a jó
mert amint 1. Móz. 1.31. v.-ben olvassuk: látá és mi a rossz.
Isten, hogy mindaz, amit teremtett vala, ime igen jó ,u Még csak egy kérdést: Hol van íöljegyezve az,
Ha minden igen jó volt, az embernek is igen jónak hogy a kigyó csakugyan az ördög volt? Az eset
kellett lennie. Azonban a kígyó a paradicsomba megy törtétenében erről szó sincs, de nem is lehet, mert
és elcsábitja az embert. Ez a csábitó természetesen abban az időben, amikor ez a monda keletkezett, Iz-
nem valódi kigyó volt, mert a kigyók nem képesek ráel népe még semmit sem tudott az ördögről. Az
beszélni, s aztán egy oktalan állatnak, amely semmit ördögben való hit a zsidóknál csak a babyloni fog­
sem tud a jóról és a rosszról, minő oka lehet arra, ság után honosodott meg. Az új-szövetségben van
hogy az embert bűnbe sodorja? A kigyó alatt esze­ ugyan egy-két hely, amely azt látszik bizonyítani,
rint a gonoszság képviselőjét, az ördögöt kell érte­ hogy a paradicsomi kigyó alatt az ördögöt kell ér­
nünk, mely mindig csak arra törekszik, hogy a bűn tenünk, de ebből még nem kövétkezik, hogy az ó-
országát növelje, szélesbitse. szövetségi monda is az ördögöt érti. A szentirás, mi­
íme, az esetről szóló elbeszélés hagyományos dőn az ördög látható megjelenéséről beszél, azt min­
magyarázata. dig emberi — és sohasem állati alakban gondolja.
Ez ellen a magyarázat ellen számtalan kifogást A zsidó daemonológia sem tesz euüitést arról, hogy
lehet emelni, melyek közül egy párt legyen szabad az ördögök állatokká változhatnának.
fölemlítenem. (Folytatása köv.)
Mindenekelőtt az a kérdés merül fel: mikép le­
hetett az embert elcsábítani, ha a rosszra semmi N ekrológ!
hajlam és fogékonyság nem volt benne? Hogy egy
közönséges példával éljek: aki természeténél fogva 0. Weress Sándor' sárdi ev. ref. lelkészt, akit
legyőzhetetlen undort érez a bor iránt, hogyan ve- esztendőkig tartott súlyos szenvedés döntött, — éle­
hető rá a mértéktelen borivásra? Vagyis: ha az em­ tének 59 ík, boldog házasságának 31-ik, lelkészségé­
ber teljesen uralkodik érzéki természete felett, ha nek 32-ik évében, — sírjába, f. hó 20-án helyeztük
ellenszenvvel fordul el a bűntől s a jónak szeretete, örök nyugalomra egy nagy vidék mély és igaz rész­
Isten akaratának teljesítése, úgyszólván életföltétel véte mellett. Alsófehérvármegye küldöttsége, Szász
ránézve: miként állhat elő még csak a gondolata is József népszerű alispán vezetése mellett jelent meg,
a rossz cselekedetnek? hol találhat a kigyó támasz­ ott láttuk továbbá a nagy számú rokonságon kívül
pontot arra, hogy e gondolatot az emberben föléb­ a gy.-íehérvári egyházmegye papságát, világi képvi­
ressze? Az olyan ember, aki megtántoritható, rossz selőit, tanitókarát; ott láttuk egy nagy vidék, közöt­
útra vezethető, még nem tökéletes; ennélfogva az tük az erdélyrészi hegyalja birtokos osztályát, hiva­
első ember sem lehetett az, s igy a hagyományos talnoki karát, ott láttuk Sárd és szomszédos közsé­
magyarázat téves felfogásból indul ki. geinek népét nyelv és felekezeti különbség nélkül.
Koporsóját szebbnél-szebb koszorúk borították, mely
Egy másik kérdés: honnan ered az ördög? Ezt körül midőn felhangzott a dalkar meghatóan szép
is, ha személyes valóság, Isten kellett hogy létre gyászéneke, e különben is könnyeket kicsaló gyász­
hozza, mert ha nem Isten teremtette, ha önmagától dallal mintegy versenyre kelt velőkig megrázóan
állott elő, akkor egy második istenség, mint a régi a porig sújtott özvegynek, 9 árva gyermeknek, 2
persák vallásában a rossznak istene, Ahriman. Mivel testvérnek, nagyszámú rokonságnak szivettépő zoko­
e föltevést nem fogadhatjuk el, az ördögöt is Isten gása. Könnyekig megindultan, alig tudá elmondani
teremtményének kell tartanunk, amely (1. Móz. I. mélyen megható szép imáját dr. Elekes Viktor espe­
31. szerint) szintén /ónak teremtetett. De hát mikép res. A háztól a templomba hullámzott a nagy gyász­
lett rosszá az ördög? Önmagától — valamint az em­ közönség, holott a gyászének elhangzása után, az
ber — nem válhatott azzá, mivel kezdetben ő is elhunyt fölött dr. Elekes V esperes mondott emel­
„igen jó“ volt; kénytelenek vagyunk tehát ismét kedett szellemű szép gyászimát, Benedek Károly
ahoz a lehetőséghez folyamodni, hogy az ördögöt egyházmegyei főjegyző pedig Malakiás II. r. 6 —7.
is más valaki csábította a rosszra. De vájjon ki­ alapján, gyászbeszédben méltatta az elhunytat mint
csoda?.. Látni való, hogy az egyházi theologia családfőt, mint papot, akinek ajkai — a prófétával
útmutatása nyomán zsák-utczába jutunk s a bűn ere­ szólva — őrizik vala a tudományt, akitől kérdenek
detét sohasem tudjuk tisztán és lélektanilag helye­ vala törvényt, akinek az igazság törvénye volt
sen megmagyarázni. szájában, aki járt vala békeségben és egyenességben
Legfőbb kifogásunk azonban a hagyományos ma­ és sokat megtérített az álnokságból, mert az Urnák
gyarázat ellen az, hogy a kezünk alatti elbeszélésből követe vala ő. Weres Sándor nemcsak példás csa­
olyasmit olvas ki, aminek abban nyoma sincs. Avagy ládi életet élő, önfeláldozó férj és édesapa, aki há­
hol van megírva az, hogy az első ember az eset zát bölcsességgel és jósággal, szigorral és szeretettel
előtt tökéletes jó volt? A jelzett hely (1. Móz. I. 31.) kormányzá, úgyhogy a népes család a szűkös papi
csak annyit mond: „És látá Isten, bogy mindaz, amit jövedelem daczára sem láta szükséget sem nevelés­
teremtett vala, ime igen j ó f azaz: bölcs céljainak ben, sem anyagiakban sohasem. Mint a Bethlen-
megfelelő. Az ember is igen jó, Isten akaratának és örök íőiskola egykor kitűnő növendéke, tanulótársai
céljainak megfelelő volt, de nem tökéletes. Mert jó­ között első, sárdi lelkészi hivatalát nemes ambiczió-
nak, erkölcsileg tökéletesnek csak az nevezhető, aki val foglalta el 1872-ben, s mint jópaphoz illik, foly­
Istennek szabad önelhatározásból engedelmeskedik, ton tanult, olvasott, mig a súlyos betegség, a múlt
aki a jót azért akarja, mert jó és a rossztól azért év végén ágyba nem döntötte. Esperessé jelölése
irtózik mert rossz. Éhez pedig okvetlenül megkiván- mellett ezelőtt pár évtizeddel maga br. Kemény
tatik, hogy az ember külömbséget tudjon tenni a jó István, a buzgó főkurátor tört leghevesebben lánd­
és a rossz között, mert amig erre nem képes — épúgv, zsát. Égyhm. tanácsnak, házassági és fegyelmi tör­
mint az újszülött gyermek — nem lehet sem jó, sem vényszéknek szinte állandólag tagja volt és pedig a
rossz, azaz: nem lehet erkölcsi valóság. Már pedig legmunkásabb; mint a legkényesebb ügyek referenssé,
az eset történetéből világosan kitűnik, hogy az em­ tiszta tudásával, világos Ítélőképességével, ismeretei­
ber a jónak és a rossznak ismeretére csak a bűn nek gazdagságával tűnt ki mindig. Sokszor kérdő­
által jutott el, ami kizárja azt, hogy már kezdetben nek vala tőle törvényt! A közügyek, különösen egy­
tökéletes lett volna. Büntelen lehetett s az is volt házi ügyek iránt mindig meleg érdeklődést muta­
kétségkívül az eset előtt; de jónak és tökéletesnek tott. A kötelesség szent vala előtte. Mig súlyos
 42 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
betegsége ágyhoz nem szögezte, el nem maradt
volna egyetlen egyházmegyei, vagy egyházkerületi
gyűlésről sem, hiszen neki élete sem vala drága,
csak elvégezhesse a szolgálatot, melyet vett vala az
Úr Jézustól!
A íalusi parochia csöndjébe nem felejteni . .
temetkezni . vonult, mint oly sokan, hanem mint
hivatása magaslatán álló protestáns pap, megőrizni,
növelni a tudományt, híven elvégezni a szolgálatot,
melyet vett az Ur Jézustól! A mit egyszer igaz­
nak ismert, amellett hajlíthatatlanul megállott; attól
sem kegy, sem érdek, sem nyereség, sem bántal­
mazás el nem tántoríthatta. Nem emberektől Ítélte­
tem meg! az Ur az aki engem megítél — monda ő
is és főíő törekvése volt, hogy az Úrral járjon
békességben és egyenességben.
Szivettépő zokogás szakította meg ismételten
az elhunyt egyéniségét, munkásságát, érdemeit,
méltató gyászbeszédet és búcsúztatót. Majd megható
gyászdal mellett, négylovas gyászkocsira helyezték
a nehéz tölgykoporsót, melyben egy népes család
boldogságának összeomlott világa vala zárva és
hosszú kocsisortól kisérve megindult a gyászmenet
a temető-kertbe, hol Waller József zalatnai lelkész
búcsúztatta el igen szép beszédben az elhunytat, a
kinek legyen nyugalma csendes, emlékezete áldott
mindörökké! Az özvegynek és kilencz árváknak pedig
jöjjön igaz vigasztalás az egek Urától. Benedek K.
KÜLÖNFÉLÉK.
Antal Gábor püspök főrendiházi tag. A
nyugalomba vonult Szász Károly püspök helyére ő Fel­
sége a törvények értelmében Antal Gábor dunántúli ke­
rületi püspököt hívta be a főrendiházba. Kívánjuk, hogy e
minőségében való működése is legyen javára egyházunk­
nak hazánknak!
Gróf D egenfeld József az amerikai magyar
ref. egyházak szervezése ügyében — mint a „Debr.
Prot. Lap44 írja — e hó második felében az Egyesült-Álla­
mokba útazik az egyet, konvent elnöksége megbízásából
hol befogja járni a nagyobb magyar kivándorolt reformá­
tus központokat, tanulmányozza viszonyaikat különösen
egyházszervezési és iskolaügyi szempontból, valamint ot­
tani egyházközségeink helyzetét az őket eddig támogatott
egyházi hatóságokhoz s hogy hazai ref. egyházunkkal való
közelebbi kapcsolat ügyében megnyugtató megoldás legyen
eszközölhető. A gróf e hó 19-én indul nagy útjára. Isten
oltalmát és segedelmét kívánjuk a fáradhatatlan buzgalmu
főgondnoknak e nagyjelentőségű útjára !
A debreczeniek felelete W olaffkának. Meg­
emlékeztünk volt arról a raffinirozott sakkhuzásról, melyet
a „makáriai püspök14 a debreczeni reformátusokkal szem­
ben megcselekedett, midőn csaknem kivétel nélkül előkelő
református férfiakkal vegyesházasságban élő nők vezetése
alatt alkotott Debreczenben „rom. kath. nőegyletet44 Két
oldalról is megkapta rá a feleletet. Először a tisztikarba
választott nők részéről, kik közül többen nem fogadták
el a „megtiszteltetést44, a társadalmi békebontás munkájá­
ban. így első sorban Bernátli Elemérné, ki igenis meg­
mutatta, hogy tudja, mivel tartozik férje előkelő egyházi
állása iránt s ebben szép példát mutatott sokaknak, ami­
nek követését mi is melegen ajánljuk a harczoló körül­
mények közt levőknek. De megkapta a feleletet másrész­
ről Debreczen női társadalma részéről is. A „Debreczeni
jótékony nőegylet44 ugyanis, mely eddig nem volt feleke­
zeti színezetű, közelebbi közgyűlésén kimondta, hogy át­
alakul ^Debreczeni református jótékony nőegyletté44, bár
segitő munkáját ezután is felekezeti különbség nélkül fogja
gyakorolni minden reászorulttal szemben. Hogy akadt egy
pár Wolaffka asszony, ki e határozatot megfelebbezte, az
a dolgon mit sem változtat. Jó lesz ezt az eljárást nálunk
is tudni.
A két protestáns egyház közös bizottsága
f. hó 27-én báró B ánffy Dezső elnöklete alatt Budapes­
ten ülést tartott az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtása tár­
gyában. A bizottság előadója Zsigmond Sándor volt. A
5. szám.
bizottság a reformátusok konventjétől és az ág. h. evan­
gélikusok egyetemes gyűlésétől nyert megbízásból kifo­
lyólag elhatározta, hogy a két konvent által e tárgyban
elfogadott munkálatot (melyet Lapunk múlt évi 52. és folyó
évi 1—2. számaiban részletesen ismertettünk) fölterjesztés
alakjában szövegezve fölterjeszti a kormányelnökhöz és a
vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Á képviselőház­
hoz való benyújtás későbbre halasztatott.
Tüdős István dr.-t, a sárospataki főiskola jeles
theol. tanárát a miskolczi előkelő gyülekezet m. hó 31-én
egyhangú meghívással rendes lelkészévé választotta. A
tudós tanár elfogadta a meghívást s igy a theol. tanári
kathedrát a templomival cseréli fel, hol bizonyára ép’ oly
buzgó hirdetője lesz az igének, mint volt eddig a tanári
széken: Isten áldása kisérje új munkaterén.
A „Közhasznú Szövetkezet“ e hó 2-án, d. u.
3 órakor tartotta meg, a tagok élénk érdeklődése mellett,
második évi rendes közgyűlését. A gyűlésen Deésy Gyula
kalotaszegi esperes, mint igazgatósági elnök elnökölt.
Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy az intézet
már e második évben 5286 kor 15 fillér nyereséget ért
el, melyből alapszabályainak megfelelően 1500 koronát
oszt ki közczélokra. Az igazgalósági és felügyelőbizottsági
jelentések meghallgatása után újból választattak az igaz­
gatóság tagjai és pedig egyhangúlag: Deésy Gyula, Som-
kereky Miklós, Csiszár Gyula, Nagy Károly, Rónay Elemér,
Fekete Nagy Béla, Szalántzy Jenő és dr. Kádár János. A
felügyelő-bizottság tagjai lettek: Hadházi Sándor, Bárán
Lajos, Csérer Lajos, Almay Károly és Pünkösti Pál. Elfo­
gadta a közgyűlés a közczélokra rendelt 1500 kor. szét­
osztására vonatkozó igazgatósági javaslatot is és ennek
megfelelően a következő segélyek útaltattak ki: 1. A
„Vasárnap44 czímű néplap terjesztésére 60 K. 2. A brassói
magyar jótékony nőegyletnek 100 kor. 3. A hosszufalusi
magyar missió javára 50 kor. 4. A Szent-Ferencz rendiek
kolozsvári zárdaépületének renov. költségeire 50 kor. 5.
A magyarköblösi ifjúsági egyesület otthonára 100 kor. 6.
A M.-Nádason építendő templom alapjára 50 kor. 7. A
kolozsvári ref. felsőbb leánynevelő intézetnek 100 kor. 8.
A sz.-udvarhelyi kollégiumnak, szegény székely tanulók
segélyezésére 200 kor. 9. A kolozsvári „Bethlen Gábor44
körnek 50 kor. 10. A pókai ev. ref. egyháznak 100 kor.
11. Kisebb jótékony adományokra 60 kor. 12. A szászvá­
rosi kollégiumnak, egy szegény tanuló jutalmára 50 kor.
13. A dicsőszentmártoni egyháznak 50 kor. 14. A bethlen-
szentmiklósi egyháznak 50 kor. 15. A mikóújfalusi egy­
háznak 50 kor. 16. A csombordi egyháznak 50 kor. 17. A
balázsfalvi egyháznak 50 kor. 18. Á szászlúdvégi egyház­
nak 50 kor. 19. A magyarpéterlaki egyháznak 50 kor. 20.
A jódi leány egyháznak 50 kor. 21. A györgényi egyház­
megye közpénztárának, irodai felszerelésre 50 kor. 22. A
nagyilondai templom belső berendezésére 40 kor. 23. A
kolozsmegyei t mitók segélyegyletének 40 kor. Együtt:
1500 korona.
Egyházi értekezlet az udvarhelyi ehm egyé-
ben. Az udvarhelyi ref. egyházmegye értekezletének
igazgató választmánya január 26-án az udvarhelyi kollé­
gium nagytermében, Menyhárt András elnöklete alatt lá­
togatott gyűlést tartott. Az etédi gyűlés jegyzőkönyve hi­
telesítése után, az új választmányi tagok osztattak be a
bizottságokba. Jakab Dénes, Szász Béla, dr. Damokos An­
dor, Máté Pál az egyháztársadalom-ügyibe, jegyzőkönyve­
ket vizsgáló bizottságba Kádár Dénes, közgyűlés előkészí­
tőbe dr. Bodola Gábor, Szakács Zoltán, irodalom és sajtó­
ügyi bizottságba, dr. Pál Ernő, Nagy Elemér. A központi
választmányba ideiglenes kiküldettek Péter Károly espe­
res és Ráczkövi Sámuel gondnok. Tudomásul vétettek a
titkár által ellátott nagy számú ügyek. Valamint az egy­
házmegye ama határozata is, hogy a papokat kötelezte
az értekezlet! tagsága. Reményt keltett a missio ügyben
elfoglalt álláspontja is. Az egyházmegyéből eltávozott Ra­
vasz Árpád világi titkár helyét Nagy Elemér tanárral
töltötte be ideiglenesen. Tudomásul vette, hogy a pénztári
dolgok átadattak Kállai Ferencz új pénztárosnak. — Tit­
kár javaslatára a pénzügyi bizottság ismételten felkére­
tett: „tegyen előterjesztést azon módokról, melyek által
úgy az általános, mint a fiokköri és egyházközségi érte­
kezletek közgyűlései oda munkálhatnának, hogy anyagilag
is erősödjenek értekezletünk külömböző szervei.44A jegy­
zőkönyveket vizsgáló bizottság feladata, az alapszabály­
ban jelzetteken kivűl, a lapok egyháztársadalmi tudósítá­
sait is figyelemmel kisérni. Az irodalom és sajtóügyi bi-
 5. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
zottság a múlt évi nagy munkát igénylő, vallásos iratok
osztályozására vonatkozó feladata befejezésére kéretett fel,
s a vallásoserkölcsi elbeszélések gyűjteménye előterjesz­
tésére. Az egyháztársadalomügyi bizottság missio tevé-
tevékenysége tovább folytatására s arra hivatott fel: tegye
tanulmány tárgyává a sepsi egyházmegyei értekezlet által
elhatározott azon tervet, mely 4—4 egyházközség csatla­
kozását czélozza, honaponkénti felolvasások tartása végett/
A közgyűlést előkészítő bizottság feihivatott, tegye tanul­
mány tárgyává, hogy az ezen évi közgyűlést hol lenne czél-
szerübb megtartani, a helyi érdekeltség meghallgatásával
terjesszen be részletes programmot. Hosszas eszmecsere, az
ellenkező vélemények meghallgatása után is választmányunk
a világi tagok tagsági dijainak beszedetését, a papok er­
kölcsi feladatává kellett tegye. Ezen irányban az Espe­
res segitsége is kikéretett. Végül a titkárt és pénztárost
sok munkájukban segitendő, egy olcsószerü másoló gép
beszerzése mondatott ki. x.
A parókhiális könyvtárak ügyében az öt re­
formátus egyházkerület egy 15 tagú bizottságot küldött
ki, a mely a konventi elnökség, Kun Bertalan püspök és
báró Bánffy Dezső főgondnok elnöklete alatt f. hó 26-án
ülésezett Budapesten. Jelen voltak Antal Gábor, Hegedűs
Sándor és Czike Lajos a dunántúli, Bartók György és
Nagy Károly az erdélyi. Fejes István és Radácsi György
a tiszáninneni, gróf Dégenfeld József, Márk Endre és Széli
Kálmán a tiszántúli, Vécsey Tamás és Szőts Farkas a du-
namelléki egyházkerületből. A bizottság előadója, Antal
Gábor püspök behatóan ismertette az ügy ismeretes előz­
ményeit ; hogy a tiszáninneni és az erdélyi egyházkerületek
az ügy fontosságától áthatva, immár határozatiig kimon­
dották, hogy minden gyülekezet köteles parókhiális könyv­
tárt állítani; hogy a M. P. I. Társaság alapszabályszerü-
leg előmozdítja a parókhiális könyvtárak felállítását; hogy
a László A. és Társa debreczeni könyvkiadó czég dr. An­
tal Géza szerkesztésében „Egyházi Könyvtár“ czim alatt
kész egy 24 kötetes és 12 év alatt előállítandó theologiai-
könyvkészlettel a parókhiális könyvtárakat ellátni, ha az
egyházkerületek mind a kétezer református gyülekezetben
felállítják a parókhiális könyvtárt és kötelezőleg kimond­
ják, hogy a gyülekezetek 12 évig az „Egyházi Könyvtártt
köteteit- kötelesek megvenni parókhiális könyvtáraik szá­
mára évi 12 kor. összegért; végül ismertette az előadó a
Kiss József indítványát, mely szerint a pár. könyvtár köny­
veinek megiratása a M. P. I. Társaságra bizassék. — A
bizottság majdnem minden tagjának nyilatkozata után a
következő javaslatban állapodott meg, hogy ajánlani fogja
a kerületeknek 1. Parókhiális könyvtár felállítása kötelező­
leg kimondandó minden gyülekezetre nézve (ha a gyüle­
kezet nem bírja az évi 10—12 kor. költséget, fizesse he­
lyette az egyházkerület). 2. A pár. könyvtárak számára
Íratandó tudományos theol. munkákat egyelőre egyetemes
feladató kell tenni és megvásárlásukat bizonyos évi díj fe­
jében kötelezővé tenni e könyvtáraknak. 3. Ennek egyon
tetű intézése végett az egyházkerületek bízzák meg a kon-
ventet, mely szakférfiak közreműködésének igénybe véte­
lével is, eszközölje a megvalósítást hogy ez egy irodalmi
szakbizottságot szervezzen. — A bizottság a maga hatá­
rozati javaslatát jegyzőkönyvileg közli az egyházkerüle­
tekkel.
Hálás köszönet. A szászrégeni evang. reform, egyház-
község elöljárósága özv. Putnoky Domokosné ő nagyságának
hálás szívvel köszöni azt a saját kezével megfestett szép és
értékes „Úr-asztalteritőt,Mamelylyel egyházközségünket meg­
ajándékozni kegyeskedett és ez által b. e. férje emlékét fel­
újítva, megtisztelte! Isten áldja— és óvja drága életét! Szász­
régen, 1904. jan. 16.
Nyilvános köszönet : Aranyos-Gyéres lelkes, buzgó
főura gróf Bethlen Bálint és neje a templomos nagyasszony,
gróf Bélái Berta vallásos buzgóságuk magasztos jelével lep­
ték meg egyházközségemet a közelmúlt karácsonyi szent ün­
nep alkalmából, midőn házasságuk 20 éves évfordulójára tör­
ténő emlékezésnek okáért az urasztalára gyönyörűséges kivi­
telű, értékes urvacsorapoharat ajándékoztak. Hálával és nagy
lelki örömmel fogadtuk a Bethlenpoharat, mert drága ajándéka
azoknak, kik buzgó lelkesedéssel áldoznak sokat, egyházunk
és vallásoshitünk istápolására. Csillog a nemeslelküek ado­
mánya, a nemesérczpohár és az adományozók felé vissza csil­
log a nép lelkes szeretete. Emlékezzél meg róluk, én Istenem,
e dologban és ne engedjed, hogy eltöröltessenek az ők jóté­
teményeik, melyeket cselekedtek az én istenemnek házával
és annak rendtartásival. (Nehem. XIII. 14.) Fogadják e helyen
is, magam és egyházam köszönetét. Aranyos-Gyéres 1904.
január 7-én. Bartha Lajos ev. ref. lelkipásztor.
43
Köszönetnyilvánítás. A kisenyedi ev. ref. egyház tem­
ploma javítási költségeinek fedezésére .befolyt 1903. év nya­
rán, a szerdahelyi sósfürdőn, Gönczy Ödön és Komjátszegi
Sándor aa. buzgó segédkezéseikkel rendezett mulatság tiszta
jövedelme 54 kor. Az 1903. szept. 6-án kiadott adakozási fel­
hívásra adakoztak: Máchikne Bornemisza bárónő 100 kor. Ba­
lázs József 5 K. Balázs Gergely 5 K. Virágh József 8 K. Bitai
Lőrincz 8 K. Lázár Alber 1 K. Székely Györgyné 10 K. Balo
Kálmán 5 K. Demény J. 20 fill. Hantért Rezső 1 K. Binder
György 20 f. Székely György 5 K. Juhász János 20 f. Nagy
Károly 50 f. Hlavaty J. 1 K. 10 f. Nagv József 4 K. Kulcsár
Vilmos 50 f. S. B. 20 f. D. J. 20 f. dr. Szőcs Géza l K. Végh
Lajos 50 f. Tóth István 1 K. Szarka Endre 40 f. Melczer Jó­
zsef 40 f. dr. Dán 40 f. Lengyel J. 20 f. Bonfert J. 5 K. Bu-
dovszky P. 50 f. Török J. 60 f. Boga Lajos 1 K. 40 f. Boga
Anna 1 K. 04 f. Boga János 40 f. Nagy Dénes 1 K. Rimner
János 5 K. Martin Vazul 4 K. Rátoni Elek 2 K. Iván De­
meter 14 K. Nemes Gyula 4 K. Márk Vilma 2 K. Daian János
2 K. Longi 5 K. Benke Károly 2 K. Benke>Károlyné 3 K. Ku­
nért Imre 2 K. összesen 213 kor. 94 fid. Áz 1903. decz. 27-én
e czélra rendezett mulatság tiszta jövedelme 33 kor. Templom-
javításra igy összesen 300 korona 94 fillér gyűlt Össze Fo­
gadják úgy a nemesszivü adakozók, mint a mulatságok ren­
dezésében közreműködők, egyházam nevében hálás köszöne-
temet Kis-Enyed, 1904. január. Virágh József ev. ref. lelkész.
Kimutatás a hídvégi ev. ref. egyház orgonájának kija­
vítására, a torony fedelének felemelésére és bádogozására
tett önkéntes adományokról.
Ngos. Weiss Berthold orsz. képv. 200 kor. Kövesdi Boér
Olivér 10 k. N. N. 60 k. Béres Pál 50 k. Kolumbán Ferencz
20 k. Györbiró Samu 10 k. Béres János 6 k. Derzsi István
10 k. Péter Anna 4 k. Mózes Márton (gáti) 2 k. özv. Komsa
Ferenczné 1 k. id. Dávid István, Bernád János, Jakab András,
Székely M. György 4—4 kor. Székely T. György, Béres bai
András 5—5 kor. ifj. Halász Márton 4 k. Nagy Mihály 5 k.
id. Demeter János 4 k. id. Erdő István, Bölöni Pál 5—5 k.
Dávid György, Péter István 2—2 k. Mózes István, Barabás
Györgv 4—4 k. Székely I. Mihály 2 k. Székely Márton 5 k.
Frőlich Vilmos 4 k. Bölöni István, id. Ungvári István, ifj.
Ungvári István, Halász bai István, Székely György 2 -2 kor.
Dávid János 5 k. Székely tob. Márton, Székely tob. István
2—2 kor. Székely bor. Márton 1 k. ifj. Bölöni Márton, Bölöni
István 5—5 k. özv. Tóbiás Mártonné 4 k. özv. Székely Já-
nosné 5 k. Székely József, Béres Márton 2—2 k. Péter János
4 k. ifj. Gergely György 2 k. Tóbiás István 5 k. Székely
István gáti 4 k. ifj. Szabó György 5 k. Béres M. György,
Román Mihály 3—3 k. Dávid György ifj. 6 k. Dávid Szabó
György 2 k. iMózes János, Székely bai György, Demeter Ist­
ván kertész, Péter György, Béres bai Ferencz, ifj. Dávid Ist­
ván, Mózes Márton 4—4 kor. özv. Mózes Mártonné, id. Ber­
nád Mihály 1—1 k. Id. Radusz György, id. Bernád György,
id. Béres György 2—2 kor. Bernád István 5 kor. Székely P.
György, id. Székely bor. István 2—2 k. Vida . Sándor 4 kor.
Péter Márton tinás 2 k. Ifj. Bernád János 4 k. Barabás András
1 k. Váncsa Sándor 2 k. özv. Krizbai Istvánná 1 k. Kovács
József 2 k. Kuna Márton gáti 1 k. Ferencz Samu 2 k. Dráncza
Mári, özv. Mózes Istvánná 1—1 k. Tálas Samu 2 k. Perczi
István 1 k. Demeter András, Gróza János, Székely Márton
párti 2—2 kor. Béres István gáti 5 k. Péter János gáti 2 k.
Id. Halász István 6 k. Gászpor Simon, Tök György 3—3 k.
Béres György gáti, Béres András gáti, Buksa Koszti 2—2 k.
Kovács János gáti 4 k. Székely I. Miklós 2 kor. Kovács And­
rás 3 kor. Demeter János, Dánér Istvánná, Bernât L. István,
Tök János, Mózes István 2 -2 kor. özv. Demeter Istvánná 1
kor. özv Göllner Jánosné 4 kor. Bakk Attila 10 kor. Radusz
Mihály 4 kor. Péter Dénes 5 kor. Péter tob. György 6 kor.
Gergely Mihály 2 kor. Barabás Pál 2 kor. Béres István 4 kor.
Béres János 3 kor. Halász István 5 kor. Péter J. István 4 kor.
Zakariás Miklós 2 kor. Bernád J. György 2 kor. Bernád Már­
ton 3 kor. Székely István 5 kor. id. Halász István 2 kor. Szé­
kely Mári 1 kor. Lőrincz János, Bernád K. István, id. Mózes
Mártonné 2—2 kor. özv. Papovits Istvánná 4 kor. Derzsi Már­
ton 3 kor. Demeter János 4 kor. özv. Erdő Istvánná 4 kor.
Dávid Mihály 2 kor. Bölöni István 4 kor. Özv. Szász Istvánná
1 kor. Szász István 2 kor. Márton István 1 kor. Nagy Imre
2 kor. Barabás István, ifj. Barabás György 4—4 kor. K. Sztán
János 2 kor. Tompa Isván 1 kor. Benkő János 2 kor. Katona
István 1 kor. Benek József, Prázsmári Sándor, Kis József,
Hencs András 2—2 kor. Gáspár Miklós, Gáspár János 1—1
kor. Szőcs András 6 kor. id. Gergely György 2 kor. Dávid
József 5 kor. Molnár Ferencz, id. Berecz Márton, Berecz Már­
ton ifj. 2—2 kor. özv. Péter Istvánná 3 kor. (Vége köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
373—1904. sz.
KÖRLEVÉL
valamennyi nt. Esperes aához.
Hivatkozással a lelkészek gyámintézeti hátraléka és
járulékai befizetése tárgyában 1903. szeptember 11-én
 44 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
3938—903. szám alatt összes esperes aaihoz kibocsátott
körlevelünkre, felhívjuk valamennyi nagytiszteletü Esperes
aait, hogy az említett hátralékok és járulékok pontos
befizetéséről, illetve levonásról gondoskodjanak s vonat­
kozó jelentésüket minden év február hó 15-ig múlhatat­
lanul terjesszék fel igazgatótanácsunkhoz.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárott, 1904. januárius hó 25-én.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 109—1904.
Az Északamerikába készülő ref. lelkészek és lelkész­
jelöltek figyelmébe!
Hivatkozással az 1903. decz. havában tartott ev. ref.
egyetemes konvent 27. jkvi számú határozatára, mely
Eszakamerikában élő magyar ref. hitsorsosaink ügyeinek
egyházi szempontokból leendő figyelemmel kisérésével s a
szükséges intézkedéseknek az illetékes tényezőkkel való
érintkezések rendén, kizárólagos hatáskörben, de min­
denkor a dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége utján
való foganatosításával egyetemes konventi elnökségünket
bizza meg, figyelmeztetjük az északamerikai lelkészi állo­
másokra pályázó magyarországi ref. lelkészeket és lelkész­
jelölteket, hogy (további intézkedésig) kellőleg felszerelt
pályázati kérvényüket minden felmerülő esetben egyetemes
konventüuk egyházi elnökéhez, Kan Bertalan püspök úr­
hoz Miskolczra nyújtsák be. Egyszersmind jelezzük, hogy
az általunk az északamerikai reformált egyház valamelyik
gyülekezetébe kellő alakszerűségek mellett, ref. lelkészek
számára Egyetemes konventünknél 800 azaz nyolczszáz
korona útiköltség folyósitását szándékozunk javaslatba
hozni.
Kelt Miskolczon és Budapesten, 1904. jan, 24.
Az ev. ref. Egyetemes Konvent elnöksége,
Báró Bánffy Dezső, Kun Bertalan,
főgondnok, püspök,
mint a konv. vil. elnöke. a konv. egyh. elnöke.
102—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a Hunyadm.
ref. e. megyébe kebelezett körösbányai egyhközség papi
állására pályázat nyittatik.
Dijlevélileg biztosított papi javadalom: 1. Az e. k,
pénztárából 971 kor. 53 fill. 2. Palást dij czimen 15 kor.
3. Állami fizetés kiegészítés 1600 K.-ig 613 kor. 47 fillér.
4. Természetben lakás, a hozzátartozó kerttel és gazda­
sági épületekkel.
Kötelessége: a törvényben előirt mindennemű papi
teendők teljesítése. Az állami iskolában vallástanitás,
miért az iskola pénztárából külön 100 K. tiszteletdijat élvez.
Kellően felszerelt folyamodványok 1904. évi március
hó 10-ig Bartha Lajos esperes ahoz (Tordos u. p. Szász­
város küldendők.
Kolozsvárt, 1904. jan. 30.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 98—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a szilágyszol­
noki egyházmegyébe kebelezett sz.-sámsoni egyházközség
lelkészi állomására pályázat nyittatik.
Javadalom tisztességes szállás, 3 lakszoba, konyha
és kamrával; a szükséges melléképületek, szép nagy
kerttel; 6 hold 967 □ öl szántó, 6 hold 240 □ öl kaszáló
és 1232 □ öl szőlőterület teljesen beplántálva.
Ezeknek tiszta jövedelme a hívektől befolyó kepé­
vel együtt 1164 korona 73 fillér. És igy 1600 koronáig
435 korona 27 fillér az állami kiegészítés (krongrua).
Pályázati határidő Február 29.
A minősitvény, szolgálati bizonyítvány s egyéb le­
hető mellékletekkel fölszerelt pályázati kérvények Viski
Pál espereshez küldendők be Zoványra; posta helyben.
Kolozsvár, 1904. jan.
Dr. Bartók György, püspök.
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt.
5. szám.
120- 1904. sz.
MEGHÍVÓ
a nagysajói ev. ref. egyházmegye a folyó 1904. február
hó 11. napján (csütörtökön) Beszterczén, a Magyar Olvasó­
kör dísztermében tartandó közgyűlésére.
Tárgyak: 1. Az egyházmegyének kikerekités folytán
történt megnagvobbitása következtében teljes tisztujitás és
az összes egyházmegyei bizottságok újból leendő megvá­
lasztása. 2. Áz egyházmegye 1904. évi költségvetésének
jóváhagyása. 3. Esetleges indítványok. Délután az egyház-
megyei egyházi értekezlet újból való megalakulásának
közgyűlését megtartja.
Atyafiságos tisztelettel kérem meg tiszteletes lelkész
aait, hogy a világi képviselő aait a közgyűlés idejéről
értesíteni és az ezen való megjelenésre fölkérni szíves­
kedjenek.
Szászczegő, 1904. január 27.
Musnai Károly,
ref. esperes,
Sz. 111—1904.
MEGHÍVÓ.
Kézdi egyházmegyénk rendkívüli közgyűlését van
szerencsém folyó hó 25-én d. e. 10 órára, Kézdivásár-
helyre, a takarékpénztár termébe, tisztelettel összehívni.
Tárgy: 1. Áz egyházi énekeskönyvünk megújításán
1878 óta munkáló egyetemes énekügyi bizottság által
szerkesztett és a Magyarországi ev. ref. Anyaszentegyház
híveinek használatára, szánt Énekeskönyv próbakiadására
egyházmegyénk énekügyi bizottsága által összeállított
véleményes javaslat tárgyalása. 2. A léviták, kántorok és
kántortanitók leányainak a „Szeretetház“-ba kedvezményes
felvehetése tárgyában határozathozatal. (4472—1903. sz.
ig. tan. Körlevél.)
Alsócsernátonban, 1904. február hava 1-én.
Bodor Géza, esperes.
Szám: 51—1904.
MEGHÍVÓ.
Az erdővidéki ev. ref. egyházmegye folyó 1904. év
február hava 22-én, délelőtt 9 órán kezdődőleg Baróthon,
a szokott helyen rendkívüli közgyűlést tart, melyre a
közgyűlési tagokat tisztelettel meghívom.
Tárgyai lesznek a közgyűlésnek : 1. a próba énekes­
könyv tanulmányozására kiküldött bizottság előterjesztése
és vélemény megállapítás. 2. A készítendő könyv — és
levéltár-helyiség ügye. 3. Az egyházmegye és egyház-
községek számadásainak központi felülvizsgálása tárgyá­
ban kinyomatott űrlap mellett kiadott 5484—1903. számú
ig. tan. rendelet kihirdetése s ezek feletti vélemény-nyil­
vánítás. 4. Előterjesztések, indítványok stb.
Pap társaimat szívesen kérem, hogy az egyházköz­
ségeikben lakó közgyűlési tagokat e gyűlésre kellő idő­
ben meghívni szíveskedjenek.
Középajta, 1904. febr. 2.
Kövér András, ref. esperes.
FELHÍVÁS.
A kolozsvári egyházmegye lelkészeit tisztelettel ké­
rem, szíveskedjenek egyház községeik részéről az orszá­
gos közalapi bevallási iveit 3—3 példányban f. évi feb­
ruár hava 15-ig hozzám megküldeni, hogy a kezelési sza­
bályok II. rész 16. §-sa értelmében a közalapbizottság feb­
ruári ülésére tárgyalhatok legyenek. Melléklendő minden
egyház részéről a január havi presbiteri gyűlés jegyző­
könyve hiteles másolatban. A mennyiben bármely egyház
község részére a közalapi kirovás előbbi egyházi ható­
sága által egy összegben lett volna megállapítva, s azon
változtatni nem kíván, úgy kérem azon egyház részéről
az előbbi egyházi hatósága által megállapított összeget
tudatni, illetőleg az előbbi egyházi hatóság ez ügyben
való leiratot és az erre vonatkozó presbiteri ülés jegyző­
könyvét, valamint a januári ülés jegyzőkönyvét hiteles
másolatban a fent irt határnapra megküldeni szíveskedjék.
M.-Kályán, 1904. január hó 31-én.
Lőrinczy Gábor,
ehm. pénzt, és közalap kezelő.
 VII. Évfolyam. ó-ik szám. Kolozsvárt, 1904. febru á r 11.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z KE R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerKesztő NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

resztül zászlótartója, mely a „modern theologia“

I
KOVÁCS ALBERT I liberális elvei alapján igyekezett új, pezsgő
ref. theol. tanár. I életre kelteni a hazai elernyedt protestántiz-
must, mely több mint egy század óta hol a
supranaturális racionálizmus, hol a rácionális
1838 —1904 . | supranaturálizmus sekélyes vizein evezett. Bal-
B m n B B H H l
lagival karöltve előbb tudományos értekezé­
sek és folyóiratok („Tudományos Szemle“,
Székelykereszturi Kovács Albert, a buda­ „Reform“) által készítették elé a talajt. Majd
pesti ref. theol. akadémia kiváló tanára, az hazánk akkori legkiválóbb prot. papjai és ta­
elsőrangú theologus, munkás egyházi férfiú, nárai közreműködésével megalkották a „Pro­
politikus stb. a magyar protestantizmus és ál­ testáns Egylet“-et, mely felolvasásaival, me­
talában a közélet nagy veszteségére folyó hó lyeket mindenfelé tartott, de főleg tudományos
4-én elhunyt. theol. munkákkal termékenyítették a lelkeket.
Egyénisége és munkássága egyaránt méltó A XIX. sz. magyar prot. theol. irodalma java­
arra, hogy most, mikor még alig domborult részében ennek a mozgalomnak köszönhető.
fel sirja felett a hant, visszaidézzük életét, A 60-as évek lelkesedésével dolgoztak, ami­
munkásságát, mely a közönséges mértéket jó­ kor a tudományos és politikai szabadelvüség
val meghaladta. S aztán minket erdélyieket karöltve oly vérmes reményeket táplált, mely
érzelmi szálak is kötnek hozzá. Nem csak az, nemcsak a hazai prot. egyházak egyesítésében
hogy tőlünk való volt, hogy a református bízott, hanem egy liberális katholicizmus meg­
székelységnek typikus képviselőjét láthattuk teremtése által a keresztyénség e két ellenté­
benne, ki fajának dicséretére vált, de sokkal tes irányzatának egymáshoz közelebb hozásá­
inkább az, hogy a mi elsőrangú büszkeségün­ ban és kölcsönös megteremtésében is bízott.
ket, Kovács Ödönt a theologust annyiban neki Annak a rengeteg munkának, melyet ez irány­
köszönhettük, hogy ő fordította öcscse figyel­ ban kifejtettek, a külső, gyakorlati eredmé­
mét és érdeklődését a theol. tudományok felé. nyek nem voltak megfelelők. A szélesebb körű
Nála nélkül lehet, hogy Kovács Ödön egy ki­ érdeklődés alább hanyatlott. Jelentkezett újra
váló klassika filológus vagy bölcsész lett volna, az az indifferens nembánomság, a melynek
de aligha theologus. alapján Kovács Albert az ő paradox módján
Azt a nehéz, de jellemképző és akarata- sokszor ismételte, hogy „a magyar, ez a tu­
czélzó tanulói útat járta, melyet a nagyszámú ráni tatár-faj nem a vallás népe, hanem a po­
családból való székely fiuk mindannyian a leg­ litikáé.“ A Prot. Egylet lassanként elernyedt,
utóbbi időkig. Legnagyobbrészt önerején tanult megszűnt; theol. iránya visszavonult a theol.
s másokat tanítva végezte iskoláit. Az iskola tanintézetek falai közé s hatása az egyh. köz­
élete az élet iskolája is volt neki. Úgy ment életre lassan-lassan veszett.
át egyikből a másikba. Azért nem riadt vissza Kovács Albert tevékeny egyénisége akkor
a külföldi tanulmányúttól, mely aztán végleg új munkatért keresett. Az egyház szervezeté­
a tanügy szolgálatára jegyezte el a kiváló te­ nek kiépítése a konventben és zsinatban s az
hetségű ifjút és a Gondviselés intézéséből egyházi közalap megteremtése s ezáltal az
épen a theologiáéra. Hollandiai tanulmányai ez anyagi megerősödés munkáján dolgozott. Mind­
irányban elég vértezett harczossá tették, de ezekben törekvéseinek meg is lett sikere, ha­
budapesti helyzete s a Török Pál, Ballagi stb. bár nem egészen az ő intentiói szerint öltöt­
társasága annál buzditóbban hatottak reá. tek is testet. Az egyházi élet lassan-lassan az
Mint theologus annak a kisded, de lelkes,
munkás tábornak volt tagja s hosszú időn ke­
 46 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 6. szám.

adminisztráló egyház alakját öltötte fel, mely­ Mihályi Károly

ben a lelkiekkel bizony kevés kivétel törődött.
Kovács Albert az eszmeharczokra volt te­ „Bár dördül ég és föld remeg“ éneke.
remtve, szelleme inkább kritikai éllel fejlődve. E lapokban már két Ízben emelkedett szó a fent
Politikussá lévén, helyét természetszerűen a czimzett ének érdekében. Az egyik író azt mondja:
reformokat sürgető ellenzéken találta meg, az utolsóig. Állitjaaztovábbá,
átmodernizáltatott egész ének az első versszaktól
hogy egy olyan nagy­
hol Apponyi pártjában újra szemben találta nevű embernek művét még csak egyetlen szavában
magát azzal a Tisza Kálmánnal, kivel az egy­ sem szabad megváltoztatni. A másik iró azt mondja,
házi életben is eltérő nézeten volt. Kiváló te­ hogy ellágyitotta, szürkévé, színtelenné tette az át­
hetségei a politikai pályán is tekintélyes sze­ dolgozó.
Mindenekelőtt álljon hát itt az ének régi és új
rephez juttatták. A volt nemzeti pártnak kul­ alakjában, hogy az olvasó kellően tájékozhassa magát.
turális ügyekben ő volt az irányitója s külö­
nösen a néptanítói nyugdíjintézet fokozottabb Régi. Új.
áldásos tevékenysége az ő útmutatása alapján Bár dördül ég és föld remeg, Bár dörg az ég s a föld remeg
vált lehetővé. Az egyházpolitikai törvényekkel Hitünk nem rendűi tőle meg; Nem rendülünk akkor se meg;
A fellegek tömött homálya A fellegek sűrű homálya
szemben, a törvényt uraló radikális szellemmel Istenhez ütünk el nem állja. Az Istenhez ütünk nem állja;
szemben csak a szükségszerű reform alakját Bár villám szórja szerteszét Bár rémitő sebes tüzét
pártolta, mely bizonyára kevesebb megrázkód­ Életvesztő sebes tüzét: A villám is hadd szórja szét,
tatást okozott volna egyházunknak. Mi állunk és nem reszketünk, Mi állunk és nem reszketünk,
A következő választáson kimaradt a nem­ Isten kezében életünk! Isten kezében életünk!
zet képviseletéből.„Egymásután érték a súlyos Dicső az égnek temploma, Fenséges az ég temploma,
családi csapások: Ödön, Gyula öcscsei s nagy- A szélvész benne orgona; Benne a vihar orgona;
reménységü fia elhalálozása. Egészsége is meg­ Hegyek, völgyek felelnek reája, Ez is neked zeng, ég királya!
rendült, a különben hatalmas fizikum össze­ Midőn magasztal ég királya! S a föld viszhangot ad szavára;
esett. Azóta az utóbbi években már csak leg­ A Zápornak árja zúg vele Majd a zápor zuhog vele
szomjazó mezőkre le, A szomjazó mezőkre le
szűkebb theol. tanári hivatásának és család­ És mondja: „Isten most is áld, És szól: „az Úr, nézd, most is áld,
jának élt, mig most súlyos vesebaja végre Ember szeresd! ember csudáid!“ Ember szeresd, ember csodáld!“
sírba döntötte.
Majd csendesül a háború, Ha csendesül a háború
Márkáns egyénisége mindenkire megtette Lassanként ritkul a ború; S elvonul a sötét ború,
hatását. Daczos, erős gerinczü ember volt, szí­ Elalszik villámok fáklyjája, Ha elalszik a villám lángja
vós kitartással. A megalkuvásnak soh’ sem Elnémul dörgések lármája; S lezajlik a vihar csatája:
barátja. Ellenfelei előtt soha meg nem hátrált: A tiszta kék boltról megint A fényes nap alátekint
letörhették, de magát meg nem adta. Az üt­ A földre vidám nap tekint, A kiderült égről megint;
S fénylő tányérán Írva van Az Ige itt is Írva van:
közet elől ki nem tért, sőt inkább kereste azt. „Imádd Istent munkáiban!ík „Istent imádd munkáiban!“
Fegyverei a küzdelemben az argumentumok
súlya első sorban, de nem kímélte a maró Új élet a mezőkre száll, Az új élet a földre száll,
gúnyt sem. Meggyőződése igazságát védte s Emelkedik minden fűszál, Emelkedik minden fűszál,
Erdőkben zendül víg karének, Az erdőben zeng a vig ének,
ezeket sokszor paradox formákban nyomta És minden örvend életének, Minden örvend új életének;
hallgatói leikébe. Kövér esőnek gyöngyei, Az esőcseppek gyöngyei,
Ödön öcscsét nem theologiája mélységé­ Természet örömkönyei, Fák, füvek örömkönyei,
ben, sem magatartása fenséges nemességében A napsugár bennÖk ragyog, A napsugár bennök ragyog,
nem érte utol. Inkább járt a végletek utján, És mondja: „Istentől vagyok!“ Hirdetve: „Istentől vagyok!"
mint az önfegyelmezés szelíd ösvényein. De A szenvedés és zivatar, A szenvedés és zivatar,
joggal s büszkén mondhatá, hogy „én mindig De vele Isten jót akar, Isten azzal is jót akar,
én vagyok.“ Semper idem. S ez a karakter, Kényeknek néha kell esője, Kényeknek hull néha esője,
Hogy legyen erkölcs éltetője; De ez jó szív éltetője;
mely tiszteletet érdemel még akkor is, ha nincs Olykor balsors szélvésze kel, Ha a balsors vihara kel,
minden fogyatkozás nélkül s ha természetes Hadd múljék gőze bűnnek el; A bűn ködét az űzi el
korlátjait, sokszor sikerei bukásának tragicai Mert szenvedés közt nagyra nő S a szenvedés közt nagyra nő
magvát hordozza is magában. S a Kovács Al­ Az észvilág, a sziverő. A hit és a lelki erő.
bert élete ebben sem szűkölködik, sem egy­ Hát lelkünk, oh ne csüggedezz, Lelkünk hát te se csüggedezz,
házi sem politikai munkálkodása mezején. Ha bú, baj felhővel fedez; Ha bánat ér s felhő fedez;
A harczos pihen immár. Munkáját megpró­ E felhőből még áldás árad, A felhőből majd áldás árad,
bálja a tűz, a történelem folyamata; a mun­ E könyeső naptól felszárad. S a napfénytől a köny felszárad.
kást az Isten, kitől Pál apostol szerint nem Neked mindig, ha ég borul, Eged azért ha elborul,
kívántatik más, mint hogy „hű“-nek találtas­ E„Istentől
hit szolgáljon gyámolúl:
jön a zivatar
E hit legyen vigaszodul;
Istentől jön a zivatar
sák a reábizottakban. A ki hiv volt mindha­ És Isten mindig jót akar.“ S jó az., a mit Isten akar!
lálig: annak megadatik az életnek koronája.
Mi hisszük, hogy neki megadatik, mert a sok Most már hasonlítsa össze elfogulatlan szem a
két szöveget és lehetetlennek tartom, hogy lényegi
keskeny ösvény közül, mely a mennyországba különbséget találjon a kettő közt. Az igazítások me­
vezet, ő hiv volt azon, a melyre az Ur kül­ rően külsők, alakiak. Elsőben is a 48 sort tartalmazó
dötte az ő munkásaként. énekben 30 sor volt olyan, a melyben nincs meg a
N. IC sormetszet, nincs meg tehát a rithmus. Az új átdol-
 6. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
gozásban egy pár sor maradt sormetszet nélkül, az
is inkább azért, hogy a lényeget megmentsük. Kikü­
szöbölni igyekeztünk továbbá az erősebb nyelvi és
nyelvtani hibákat. Bár dördül ég és föld remeg. így
sem nem beszélünk, sem nem Írunk. Nem mondjuk:
bár szabad ló s kutya ugat. Nem mondjuk azt sem:
elalszik gyertyák lángja, elnémul részegek lármája.
Köz Énekeskönyvben, gyermekek iskolai könyvében,
nem tarthatunk meg olyan kiiejezéseket, a melyek
nyelvtanilag nem helyesek. Ezen az alapon módosul­
tak az ilyen sorok: bár^ villám szórja szerteszét. Zá­
pornak árja zúg vele. Új élet a mezőkre száll. Hogy
legyen erkölcs éltetője. E könyeső naptól felszárad
sat. Hogy ezenfelül egy pár kifejezés, mint élelvesztő,
észvilág, sziverő, egyszerűbb kifejezéssel cseréltetett
fel, az talán érthető lesz mindenki előtt.
Ennek az éneknek sorsa különben az én javas­
latomra dől el ekképen. Elsőben is kifogásolták az
egészet, mint deistikus darabot, mely puszta termé­
szeti bölcselet szüleménye. Kifogásolták aztán szo­
katlan darabos nyelvét, a mely a jelzők mellőzésével
nemcsak hogy zordonnak, de furcsának is tűnt fel a
bizottság több költő tagjának. Én mindamellett ki-
vántam a darab fölvételét, mert dús eszmei tartalmát
megmentendőnek véltem, ha nem közéneklés, de leg­
alább becses olvasmány gyanánt. A nyelvi hibáktól
megtisztított alakban igy maradt meg a Mihályi szép
költeménye.
A mi most már azt a kérdést illeti: szabad-e egy
Mihályinak művén csak egy szót is változtatni? Erre
azt felelem: ha valaki Mihályinak verseit közre akarja
bocsátani, hát nem szabad. De ha valaki templomi
Énekeskönyvbe akar fölvétetni Mihályinak vagy bár­
kinek műveiből valamit, hát akkor szabad, sőt kell.
Mi most élő és iró emberek mindnyájan alávetettük
darabjainkat az igazításoknak, átalakításoknak. Elhalt
költők énekeit vagy verseit is idomítottuk, mert a
templomban nem Tompát vagy Aranyt énekeljük,
hanem az isteni tiszteletre minden szavában alkalmas
éneket. Egy Énekeskönyv azért csinálódik mindenütt
és mindenkor. így állt elő most használatban levő
Énekesünk is, amelynek darabjainál fel van jegyezve:
igazította, javította, kevésbé igazította sat. ez s ez,
irta ez s ez. Nos hát természetesen, az irók név­
jegyzékében is ott lesz Mihályi neve mellett, hogy
ő utána átírta N. N. Az eredeti szöveg, irodai milag,
marad tehát^ mindig úgy, a hogy azt Mihályi meg­
írta, de az Énekeskönyvben változás alá esik, mert
az Énekeskönyv nem irodalomtörténeti emlékek gyűj­
teménye.
Részemről nem szeretném, ha a darabot az új
Énekeskönyvből kihagynák; azonban, ha a követelés
az volna, hogy egy szó változtatás nélkül vegyük
fel, akkor én sem fogadnám el.
Sátoralja-Ujhely, febr. 4. 1904.
Fejes István.
Az új ev. ref. Énekeskönyv.
(Hozzászólás.)
Az egyetemes énekügyi bizottság nagyérdemű elnöke
Fejes István aa. az Egyetemes Konvent által elrendelt
„Próbakiadást0 nagy örömünkre immár közrebocsátotta.
Azóta, mint minden arravaló kántor, úgy jómagam
is kimeritő tanulmányozás tárgyává tettem az új Énekes-
könyvet. Az e közben támadt gondolataimat bátorkodom
az alábbiakban közreadni.
Előre kijelentem, hogy az új Énekeskönyv tartalmá­
nak csak zenei részével kivánok foglalkozni... Minden ze­
neértő embernek feltűnhetett, hogy tévesen vannak jelezve
a hangnemek a 3., 6., 22., 33-, 52., 54., 61., 65., 82., 123.,
138., 146., 213. sz. énekek elején.
Ugyanis ezek előjegyzése A-mollt mutat. S csakugyan
ebben intonál egészen a vége feléig, de végső ütemeiben
D-mollá vedlik a dallam. Fából vaskarika.
47
Ezen a régi bajon segiteni kellene. Még pedig úgy,
hogy az egész dallamot v. A. vagy (a mi legczélszerűbb
lenne) egészen D-mollra redukáljuk oly módon, hogy egy
b-t teszünk előjegyzéséül, hogy föltétlenül alaphangon vég­
ződjék a dallam.
A 12., 17., 45., 83. sz. énekek dallamai meg hatá­
rozottan tiszta G-mollban intonálnak. Nem értem, miért
van hát csak 1 b az előjegyzésben, holott kettő kell?!
Továbbá nem helyes, és nem esik jól a fülnek, ha
egy melódia csalzárlattal, v. is az alaphang helyett: a do­
mináns (quint) hangon végződik. Ezen is segiteni kell! Az
ódon és maradi szláv egyh. zenében tapasztalhatni a leg­
több csalzárlatot az énekek végén.
A próbakiadásban csalzárlattal végződnek a 10. 15.
16., 59., 60, 73., 173. sz. énekek.
Még rosszabb, ha valamely dallam meg épen a skála
2-ik (secund.) hangján végződik; mint pl. a 25. ének, mely
D-dúrban van, s E-n, s a 263. ének, mely E-mollban van,
s Fisén végződik. Ez már nem is csalzárlat, hanem: hiba.
Ez is javításra szorúl.
Megjegyzem még, hogy egyes dallamok egyszerűsí­
tésénél tulságba mentek. Többek közt csak a Nagy Isten
téged imád kezdetű éneket hozom fel, melynek dailamára
most alig ismerek reá, úgy meg van csonkítva.
Legjobb lenne meghagyni régi melódiájában. Úgy
sokkal szebb. Fine finálé: örömmel konstatálom, hogy eb­
beli ügyünk már eddig is szépen halad, melyben, kétség­
telenül Fejes István elnök aa.-nak van a legtöbb érdeme.
Nemes és buzgó fáradozásait az elismerés koszoruzzza.
Tárcza Bertalan,
ev. ref. k.-tanitó.
Véleményem az énekeskönyvről.
Az emberi szellem alkotását bírálat tárgyává
tenni, nem csak többféle szempontból lehet, de a
dolog természetéből kifolyólag, kell is. Nem kalan­
dozva el messze a czéltól, vegyünk példáúl bírálat
alá egy könyvet, melyet azzá, verses alkotások ki-
sebb-nagyobb számának egybefoglalása alkot. És szól­
hatunk: gondolat világról, eszmekörről; a nyelv ere­
jéről, magyarosságáról; kül- és belalakról; a gondo­
lat, érzés, valódi hangján, találó kifejezésén szólal-é
meg? vagyis: a kül- és belalak harmóniájáról. Ha
vannak benne fordítások, ^átdolgozások: hű kifejezői é
azok az eredetinek?. És a bírálat csak akkor tel­
jes, ha mindezeket felöleli, ha minden, a dolog ter­
mészetéből kifolyólag oda tartozóról szól.
.. Előttünk fekszik egy könyv, az énekeskönyv,
azzá alkotja több, eléneklésre szánt verses alkotás
egybefoglalása. Vájjon a szó szoros értelmében vett
bírálat bonczkésével kell-é hozzányúlnunk? Vájjon,
mind ama bírálói tiszt körébe tartozó szempontok
tekintetbe veendők-e?
Nem zsörtölődöm, hogy semmi utasítás nem ada­
tott, hanem kimondom egyenesen: nem! Nem szó­
szoros értelemben vett bírálatra vagyunk íelhiva!
Mire? Vélemény adásra. Itt az útasitás. Bírálat és
vélemény rokon, de nem egymást fedező fogalmak.
Egyik paptársam pár évvel ezelőtt átadá nekem
kéziratban heverő verskötetét azon íelhivással: ol­
vassam el, mondjak véleményt róla.
— Mi tekintetben? kérdezém.
— Kiadhatók? Megérdemlik a nyomdafestéket?
Kiváncsiságtól sarkalva hamarosan átolvasám a
kéziratot, s találkozásunk alkalmával átnyújtám neki,
véleményem ezen rövid mondatba foglalva: nem ad­
ható ki!
Nagyot nézett rám s szólt: hát ugyan miért nem?
— Mert, világositám fel: egyetlen versed sem
felel meg azon követelményeknek, várakozásnak, me­
lyet a vershez fűzünk!
— Na, pattant fel sértődve, csak ennyit tud
mondani ^kritikus uram!?
— Áhá! te bírálatot követelsz. No hát halljad:
verseid színtelenek, csintalanok, érzés, gondolatnál-
 48 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
küliek; nem tudsz hangulatot költeni, felmelegedni
és íelmelegitni, felemelkedni és felemelni a nyelv
nincs kezed ügyében, magyarul Írsz, de nem magya­
rán, metrumos-lábas-verseid lábatlanok, a legtöbbje
rythmusos lenne, csakhogy rythmus nincsen benne.,
rímeid borzasztó szépek. Punktum.
.. Előttünk az énekeskönyv, hogy mondjunk
róla véleményt.
A tulajdonképeni bírálói tisztet az énekügyi bi­
zottság elvégezte. Kiválogatta, megrostálta a két éne­
keskönyv használhatóit. Azokat, melyek szerinte egy
vagy más tekintetben hiányosak valának: javította,
szépítette, átdolgoztatta. íratott, avagy a más írot­
tak közűi felvett, magáévá tett több új éneket. Az­
tán a teljes anyagot, még egyszer — megelőzőleg
mások nézetét is kérve — bírálói bonczkés alá véve:
rányomta minden egyes darabra helyeslésének bélye­
gét napvilágra hozta a próbakiadást.
Itt ugyan már szó tárgyává lehetne tenni: helye­
sen válogatta-é ki az énekügyi bizottság az éneke­
ket? Nem hagyott-é ki olyanokat a régiekből, me­
lyekről azt mondhatjuk: kár volt kihagyni! Nem vett e
fel olyan új énekeket, melyek bátran elmaradhattak
volna? Sikerültek-é a fordítások? Nem voltak-é a
figyelmen kivűl hagyott fordítások között, szebbek,
jobbak a felvetteknél? A javítások, átdolgozások ál­
tal nyert-é kül- és bel-becsben az ének? Külső forma
kiállja-é a kritikát? Elég terjedelmes-é az énekek
gondolatvilága, érzelemköre?
Mondom, mind erről lehetne szólni. Ez lenne a
bizottság bírálatának, eljárásának a bírálata. Felülbi-
rálat. Lesz, ki tán megteszi. Tegye is — ha jónak,
czélhoz közelebb vezetőnek véli. Mert nem osztom
ama paptársam nézetét, ki csak azért vonul vissza
a kritikától, mert az énekügyi bizottság élén nagy
nevű ember, a költő-pap Fejes István áll, s az egyes
énekeken az ő oroszlán körmének, akarom mondani
arany tollának nyomai vannak. Furcsa nézet. Kelle
metlen látvány: tekintély hit alatt görnyedő protes­
táns. Lám, hová vezette paptársam is. Mig az egyik
oldalra, mert ismert, hízelgő dicsériádát zeng, addig,
az ismeretlen oldalt, a többi ének-szerzőket, átdol-
gozókat fitymálja, pedig közöttük — úgy tudom — nem
egy van olyan hires-neves, olyan agyas-fejes, mint
maga Fejes. Felteszem: Endrődi, Pósa, Szabolcska.
Előttünk az énekeskönyv, hogy mondjunk róla
■vélemény/. És én, úgy vagyok meggyőződve, hogy
a vélemény adásnak a körül kell forognia: az éne­
keskönyv jelen alakjában használható-é? Bir-é azon
kellékekkel, tulajdonokkal, melyek közkedveltté te­
szik, a hívek lelkületéhez juttatják? Kielégiti-é a val­
lásos kedélyt, az énekelni óhajtó s z ív vágyát? Ké-
pes-é növelni a hitbuzgóságot, íölébreszteni az ihle-
tettség perczét? Lesz-é szülő anyja istenes gondola­
toknak, nemesi érzelmeknek? Föltudja-é rázni a kö­
zönyöst s tudja-é bünbánatba kergetni a megátalko­
dottat? Bir-é könnyet fakasztani hideg szemben, köny-
nyet törölni a szenvedésben? s mind ezt az által, hogy
magával ragad a magasba, az Istenhez, a szerető
atyához, hogy benne, általa nyugalmat, békét, eny­
hét, vigasztalódást, megszentelődést találjon az em­
ber? Szóval: lehet-é a szent népnek, királyi papság­
nak Istenhez emelő szárnya? Az igehirdetőnek az
igehirdetésben hű segitő társa?
Ezek után véleményem — figyelmen kivűl hagyva
a zenei részt, mert nem értek hozzá — a követke­
zőbe foglalom:
Az énekeskönyv, jelen alakjában — átadható a
közhasználatnak.
Tartalma gazdag, változatos, beosztása helyes,
az egyes énekek a kétféle tartalom jegyzék segítsé­
gével könnyen feltalálhatok, különösen népünkre
nézve, a római számok kiküszöbölése, az arábiai szá­
6. szám.
mok használata által. Külső kiállítása kellőleg alkal­
mazkodik béltartalmához; nyomása tiszta.
Belbecsét tekintve, véleményem ez: az énekek,
külalakjokat tekintve, csaknem mindannyian ünnepi
köntösben jelennek meg s gazdag változatos gondo­
lat- és érzelemvilágot tár fel tartalmuk. Az átdolgo­
zás, kisebb, nagyobb javítás sokának nagy előnyére
vált. Kielégítői a hivő léleknek, táplálói a gondol­
kozó elmének. Javarészt hangulat keltők, buzgóság
ébresztők, Istenhez emelő szárnyak, Isten dicsőségé­
ben fürösztő tiszta patakok, Isten jóságában meg­
nyugtató üdülő helyek.
Mind ezzel nem azt akarom mondani: teljes, fo­
gyatkozás nélküli, tökéletes mű. Nem is mondhatom,
ha egyébért nem is, de azért igen, hogy — emberi
alkotás. Igen, mutathatnék rá fogyatkozásaira i s . . . .
említhetném, hogy a zsoltárok után nem az új évi,
hanem az adventi, az egyházi új évi énekeknek kel­
lett volna jőni; említhetném, hogy némely éneknek
az átdolgozás alakilag, tartalmilag ártott; az eredeti
szöveg egyes szavainak, kifejezéseinek mással való
felcserélése, néhol halványította az éneket, sőt érte­
lem változást idézett elő; említhetném, hogy sok,
lényegtelen javítás el is maradhatott volna; a felvett
énekek némelyike darabos, döczögős, s nem egy ki­
hagyható lett volna; említhetném, hogy kár volt az
erdélyi énekeskönyv több érdekes, nagyon ismert da­
rabját mellőzni; említhetném. . de mert azon össz­
benyomást, melyet rám ez énekeskönyv egészében
tett, nagyon kismértékben csökkentik azok: nem is
hozakadom elé velők.
Véleményem gyanánt ismétlem: az énekeskönyv
jelen alakjában átadható a közhasználatnak.
Staudner Mátyás,
tompái ref. lelkész.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fent artja saját
elhatározását.
Egyházi beszédek. Második kötet Irta Kupái Dénes, vályi
ev. ref. lelkész, Miskolcz. Kiadja LÖvy József fia. 1904. Ára
2.80 kor. VI + 254 1.
Kupái papi dolgozatainak e második kötete két beszéd
kivételével mind ünnepi és alkalmi egyházi beszédeket tar­
talmaz, összesen 26-ot s függelékül 8 ágendát és alkalmi imát.
Kupái a mi papi Íróink közt a jobb hangzású nevek vi­
selői közé tartozik. Predikácziói a mi irodalmunk termékei
közt ha nem is a legelső ranguak sorában vannak, de az át­
lagosok java. S most már hasonlítsa össze ezeket bárki a
Bersieréivel, jóllehet ezek megcsonkított fordítások s be fogja
látni, mily igazuk van azoknak, akik prédikáció irodalmunk
szánalmas tartalmi szegénysége felől panaszkodnak s kárhoz­
tatják a tartalmi hiány pótlására szánt — de azt még élesebb
világításba helyező — csengő-bongó szólamokat, pátétikus
kitöréseket. Nyilvánvaló bizonysága ez annak, hogy papsá­
gunknak, nekünk a prédikáció terén is több tanulásra, mé­
lyebb tanulmányozásra volna égető szükségünk. A kinek nincs
módjában külföldi remekeken fejleszteni Ízlését, gondolkodá­
sát: az tanulmányozza főleg a bibliát és az életet. De nyitott
szemmel s meleg szívvel mindkettőt, hogy ne csak szókat
lásson és idézzen, hanem a vallásos lelket a maga gyötrődé­
seivel, kételyeivel, hitével; az életet a maga speciálizált örö­
meivel, fájdalmaival, ellenmondásaival, megalkuvásával, há­
nyattatásaival stb. Mindenik prédikáció hadd legyen a vallás
és élet egy-egy nagy problémájának megfejtése, egy-egy dia­
dalmas hitvallomás, egy-egy kétségbeesett megszabadítása,
egy-egy alvó lelkiismeret felébresztése stb. szóval: egy darab
az életből, melyben érezze mindenki, hogy leke, a szive, gon­
dolkozása történetének része, hogy személy szerint róla szól
a leczke, neki szól az Ige, akár ha Ítéletet dörg, akár ha a
váltság és szabadulás örömhíre zeng. Enélkül lehetetlen építő
prédikációkat Írni. Ebben a kötetben pedig oly kevés van
mindebből. Az pedig épen furcsa világot vet úgy a papi gya­
korlatra, mint a sajtó alá rendezés gondosságára, hogy a 139.
és 150. lapon kezdődő két templomszentelési beszéd csaknem
szóról-szóra azonos. Itt nagy tévedés történt bizonyára. A
beszédek különben használhatók.
 6. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
„Egyházi Beszédek Bersiertől.“ Jogosított magyar kiadás.
A franczia eredetiből szabadon fordította s részben átdolgozta
Szalóczy Pál tiszavalki ev. ref. lelkész. I. kötet. Ára 4 kor.
Budapest, Kókai Lajos könyvkereskedése 1904. VII+182 1.
Idegen egyházi szónokok mesterműveinek nyelvünkre
való átültetése sokszoros nyereség. Nyereség nemcsak az át-
ültetőre, de egész irodalmunkra is. Amit tőlük kapunk: a gon­
dolatgazdagság, a mélyebb, erőteljesebb, mert élőbb hit, az
egyetemes kér. valláserkölcsi világnézet, amely a legkisebbtől
a legnagyobbig, a legközelebbitól a legtávolabbiig mindent a
kér. hit megszentelő hatása alatt tud felfogni s ezzel az ige­
hirdetést kiemeli a sablonos „paposkodás“ sekélyes vizeiről
s az egyetemes és általános emberi művelődés leghatalma­
sabb eszközévé teszi; minderre magyar prot. predikáczió-
irodalmunknak felette nagy szüksége van. S a tartalmi mély­
ség mellett formai előkelőségre is. Nem a nyelv csengő-bongó
zengésére, nem szónoki cziczomára, hanem előkelő egyszerű­
ségre és nemességre. A franczia egyh. szónokok kétségkívül
elsőrangú mesterek ezekben S köztük Bersier igen előkelő
helyet foglal el. Szelíd orthodoxiája bántóan sehol sem tűnik
elő, bizonyságául annak, hogy aki az evangéliumot, mint élet­
hatalmat prédikálja, ott a dogmák élettelen ruháinak nem jut
hely, csak élő tartalmuknak, a melyek nem tanban, hanem
élő személyiségek jellemében mutatkoznak. Bersier ez utóbbi
felkutatásában és felmutatásában mester. A vallásos élet lé­
lektani rajzában, jellemben nyilatkozó formájának felmutatá­
sában. Az átdolgozást egészben sikerültnek kell mondanunk.
Szerettük volna ugyan, hogy a beszédek eredeti formájukban,
minden változtatás nélkül jöttek volna, mert igy elmélkedésre
gazdagabb anyagot nyertünk volna; de — tudjuk — az átdol­
gozó ismerte kartársai legnagyobb részét, kiknek „elmondani
való prédikáczió“ kell. Nos, e tekintetben most teljesen meg­
felelnek a kívánalomnak. Minden változtatás nélkül elmond­
hatók bárhol. A legelőkelőbb gyülekezetekben ép’ úgy, mint
bármely falun. Nem tulzunk, ha azt mondjuk, miszerint ez évi
prédikáczió irodalmunknak ez a kötet lesz egyik legértékesebb
gyöngye. Melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe s kész öröm­
mel buzdítjuk az átdolgozót munkája folytatására. De a mi
már magyarul régen megjelent, azt ne adja újra (pl. a IX és
XVI. számúak). Az árát pedig jutányosaiban kellene meg­
szabni Persze, a mi jó, soh’sem drága — ha ugyan telik rá
az erszényből.
Bölcsészettörténet. Irta dr. Horváth József. Első kötet. Az
ókori filozófia története. Első rész: Bevezetés. Thalestől a
Sokratikusokig. Pápa 1904. Ára 4 korona.
A pápai főiskola kiváló tanárának, a nemrég közölt Elő­
fizetési felhívásban jelzett bölcsészettörténetének első része
— az első kötet első fele — már megjelent a könyvpiaczon.
A XII-j-246 oldalos munka a pápai főiskola nyomdájában Kiss
Tivadar könyvkereskedésében jelent meg, finom kiállításban,
szép és könnyen olvasható nyomtatásban, mely a nyomda
versenyképességét fényesen bizonyítja. Egyedül a sajtóhibák
sokasága ellen panaszkodhatunk, melyek közt igen sok ko­
moly értelemzavaró is akad. Az efélék iránt pedig az olvasó-
közönség ma már nem nagyon elnéző.
Ami a munka tartalmát illeti, arról a tudós tanár komoly
munkájához méltó birálatos ismertetést az egész mű befeje­
zése után fogunk adni. De már a kezünk közt levő rész fel­
jogosít arra, hogy egyfelől hézagpótlónak s másfelől a magyar
irodalom nyereségének állíthassuk e munkát. Hézagpótlónak
azért, mert az akadémiai oktatás színvonalát, igényeit és kí­
vánalmait lelkiismeretesen szemelőtt tartva, készült s igy
teljesen alkalmas egyfelől kézikönyvül és tankönyvül az aka­
démiai hallgatók számára s e mellett arra is, hogy az érdek­
lődő müveit közönséget tájékoztassa az emberi szellem böl­
csészeti munkálkodásának mezején. Számolva ez igényekkel,
hangsúlyozza, hogy munkájában csak azokra a bölcsészekre
fog kiterjedni, akik e tudomány fejlődését tényleg előmozdí­
tották s akiknek tanai főleg elég fontosak és értékesek ahhoz,
hogy azokat a jövő nemzedék számára is megőrizzük. Emel­
lett irodalmunk nyereségének kell mondanunk főleg azért,
mert közérthetőbb és népszerűbb nyelven Írott bölcsészettör-
ténetet hazai nyelvünkön ennél nem találhatunk, ami pedig
nagyfontosságu dolog e tudomány tárgyalásánál és megked-
veltetésénél. A bölcsészettörténet ilyen irányú és terjedelmű
— s tán még rövidebb — előadására van szüksége különösen
theol. ifjúságunknak, a systemathica-theologia előiskolájaként,
melyből theol. tanulmányaikra sokkal több nyereség háram­
lik, mint az egyetemi részletkérdésekben elvesző s csak egyik­
másik korszakra, vagy tán épen egy-két nagy filozófusnak
ismertetésében kimerülő előadásokból. E munkát, midőn a
legmelegebben ajánljuk olvasóink s különösen papságunk és
theol. ifjúságunk figyelmébe állandó tanulmányozásra, a ki­
váló szerzőnek teljes elismerésünkkel adózva — gratulálunk.
N. K.
49
TÁRCZA.
Az eset.
(1. M óz. III. 1—7.)
(Zitíel K. nyomán irta: ifj. P é te r K á ro ly.)
(Folytatás.)
Azért, ha az esetről szóló elbeszélést valódi ér­
telméből kiforgatni nem akarjuk, el kell térnünk a
hagyományos magyarázattól s a kígyót ama hatalom
jelkefének kell tekintenünk, mely az emberben szuny-
nyadó vágyat felébresztette és Isten parancsának
megszegésére sarkalta. Nem maga a vágy tehát a
kígyó; a vágy ott volt az emberben, csakhogy a
kígyó irányította a tiltott dologra és ösztönözte a
tilalom áthágására. „Az asszony látá, hogy jó az a
fa az eledelre s hogy kedves a szemnek-----szakaszta
hát annak gyümölcséből és evék.“ A vágy, mihelyt
fölébredt, tusára kél a lelkiismerettel, de egymagára
nem boldogul, nem megy semmire; — csak akkor
tud erőre kapni, amikor szövetségeséül szegődik az
ész, az Isten iránt való gyermeki engedelmesség kí­
gyója. Hogyan? — kérdezhetik sokan — az ember­
nek eme fenséges tulajdona, mely magasan felül­
emeli őt a többi teremtményeken, ez lenne, ez lett
volna a roszra csábitó, a gonoszság ősforrása? Az
ész magában véve sem jó, -sem rósz, de készséges
szolgája az önző szívnek. Ha a szív valami után so-
várog, az ész rögtön védelmébe veszi, mentegeti,
igazolja azt, és ki ne tudná saját tapasztalatából,
hogy ez a kigyó miként ámítja el a rábeszélés min­
denféle eszközeivel a könnyen hivő szivet s miként
csillapítja le és némitja el a nyugtalan lelkiismeret
szavát?! A kigyó a régi költészetben gyakran jelenik
meg úgy, mint az okosságnak, az Istentől elforduló
észnek jelképe s valóban ennél találóbb szimbólumot
képzelni sem lehet! Lássuk csak, mit művel a kigyó
a paradicsomban? Először is méltánytalannak tünteti
föl Isten tilalmát: „Mindezeket megtiltotta nektek az
Isten?“ Aztán meggyanúsítja a tilalom czélját: „Fél
Isten, hogy hozzá hasonlók lesztek!“ Majd elmondja,
mekkora nyereségük lesz az isteni parancs megsze­
géséből: „Tudni fogjátok, mi a jó és mi a rósz és
olyanok lesztek, mint maga Isten!“ s beszéde köz­
ben igyekszik eloszlatni a szív aggódó félelmét: „Ne
féljetek, nem haltok meg:“ .. .Hát nem igy beszé)-e
a kigyó a gonosz kívánságok szolgálatában ma is?
Nem ekkép biztatja-e az embert Isten akaratának
megszegésére? S nem ily módon csendesiti-e le a
büntetéstől reszkető szivet és a meg-megszólaló lel­
kiismeretet?
Az eset története az emberi nem ö rök története,
mely a gyermekkorban napról-napra ismétlődik. A
gyermek is a paradicsomban él mindaddig, a mig
semmi egyébről nem tud, csak amit atyja akar s
vele szemben nincs önakarata. Ekkor még nem gon­
dol sem jót, sem roszat; megnyugszik atyja akaratán
s vidáman teljesiti azt. Egyszer azt mondja neki az
apa: „Fiam! amit itt az asztalon látsz, mindenből
ehetel és ihatol, de a borból, mely az asztal közepén
van, ne igyál, mert beteg léssz“ — és ezzel tovább
megy. A gyermek egyedül marad — s most jön a
kigyó a paradicsomba. Miért ne igyam a borból?
Hogy beteg ne legyek? Lám, apám is iszik belőle s
még se lesz beteg! Miért lennék hát én beteg? Oh,
apám bizonyosan ijesztget engem, hogy ne igyam s
a bor mind neki maradjon. Ez nem méltányos, nem
igazságos dolog tőle! Miért ne tudhatnám meg én
is, hogyan izük a bor, avagy nem vagyok-e az ő
gyermeke? — így beszél a kigyó s a gyermek látja,
hogy jó a borból inni és iszik. S aztán.. a para­
dicsom oda van, a lelkiismeret fölébred, a gyermek
 50 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
félelmében elrejtőzik s nem mer atyja szemébe nézni,
íme, az eset, melyet (ha más változatban is) gyer­
mekkorunkban mindnyájan átéltünk.
Megragadó szép az eset történetében a lelkiis-
meret és az ébredő vágy ügyvédje, az ész közötti
párbeszéd. A vágy ott van a szívben, csakhogy egy-
ideig még szunnyad, mert az ember a maga gyer­
meki ártatlanságában meg se gondolja, hogy máskép
is cselekedhetnék, mint a hogy Isten parancsolta.
Egyszer azonban kezd a tilalom felett gondolkozni:
Miért ne együnk? Most szegődik az ébredő vágynak
szövetségesévé az okoskodó ész s rögtön bonczkés
alá veszi Isten tilalmát: „Csakugyan mondotta az Úr,
hogy a kert egy fájáról se egyetek?“ Mikor egy
asztal áll az ember előtt, tele különféle pompás gyü­
mölcscsel s a közepére van téve a legszebb és azt
mondják, mindenikből szabad ennie, csupán a leg­
szebből nem: szeme és kívánsága csak. ezen csüng
s úgy tetszik neki, mintha az egésztől el volna tiltva!
A lelkiismeret összeszedi magát és megszólal: „Nem;
a kert fáinak gyümölcséből ehetünk, de ama fának
gyümölcséből, mely a kertnek közepette vagyon, azt
mondá Isten: „Ne egyetek abból, meg se illessétek,
hogy meg ne haljatok!“ . . De a vágy már íölébredt
s tovább tépelődik a parancs felett. Hát igazán ko­
moly ez a fenyegetés? „Ne féljetek, nem hajltok
meg!“. . . . Egyáltalán miért is tiltja tőlünk az Úr e
fának gyümölcsét? Miért foszt meg minket ennek
élvezetétől? Valami nagy oka van e tilalomnak, a
mit nem szabad megtudnunk s igy vaktában kell
Isten parancsát teljesítenünk. Ekkor a kígyó a szeg
fejére üt: „Ha eendetek abból, olyanok lesztek, mint
az Isten; nem kell többé az ő akarata szerint iga­
zodnotok, hanem megnyilatkoznak szemeitek és tudni
fogjátok, mi a jó és mi a rósz!“ Az ember most már
a bűnnek küszöbén áll: Isten nélkül kíván valami
lenni, fel akar szabadulni az isteni rend alól, hogy
a saját akaratára támaszkodjék. Nem akar maga fe­
lett magasabb akaratot elismerni; úgy szólván: ön­
magát, a maga személyét teszi istenné. S a bűn épen
abban áll, hogy a makacs emberi szív az isteni vi­
lágrendtől, mely a lelkiismeretben nyilatkozik, elsza­
kad s a maga önző kívánságát érvényesíti. A kígyó
nyert, az ember eszik és megvan a bűn.
Azonban az ember még nem tudja, mit cselek­
szik. A maga akaratát követi ugyan, szemben Isten­
nek intő és figyelmeztető szavával; de a kígyó elhi­
tette vele, hogy a mit tesz, helyesen van téve s
lelkiismerete tiltakozását elhallgattatta. Csak miután
az isteni világrenddel szakított, akkor nyílnak ki
szemei, akkor ismeri föl magát egész meztelenségé­
ben, akkor jön tudatára annak, hogy bűnt követett
el. Most már tisztában van azzal, hogy mi jó és mi
rósz: evett a jó és a gonosz tudásának fájáról.
Az eset története egy nagy és komoly igazságot
foglal magában, t. i. hogy az ember az ő méltósá­
gának és erkölcsi rendeltetésének tudatára a bűn
által jutott el. Amig az erkölcsi világrendtől el nem
szakadt, e világban élt anélkül, hogy tudott volna
valamit róla, a mint hogy a többi teremtmények a
természeti világrendben élnek s nem is sejtik, hogy
máskép is lehetne. De miután az erkölcsi világrend­
től eltávozott, érezte, hogy ezzel ellentétbe helyez­
kedett a maga valódi mivoltával; felismerte a roszat,
mely — mint bűn — ólomsulylyal nehezedett rá s
lelki életén fájdalmas sebet ejtett. Csak a rossznak
tapasztalása folytán ismerte, meg a jót s a bűnnek
elkövetése után az erényt. És ez nem is lehet más­
ként, mert a jó csupán a rosszal ellentétben ismer­
hető meg. Avagy ki tudna valamit a szeretetről,
hogyha nem volna gyűlölet; az igazságról, hogyha
nem volna hazugság; az alázatosságról, hogyha nem
volna felfuvalkodás ? Bármily nehezünkre essék is,
kénytelenek vagyunk a bibliai mondának igazat adni:
6. szám.
az embernek bűnt kellett elkövetnie, hogy a jót
megismerhesse; el kellett esnie, hogy erkölcsi ren­
deltetésének tudatára jusson.
Az eset eszerint egy az erkölcsi tudat felébre­
désével, amikor az eddig csak természeti lény er­
kölcsi valósággá lesz, vagy jobban mondva: az er­
kölcsi fejlődés ösvényére lép. Mert az az eredeti ál­
lapot, az az öntudatlan jóság, melyben az ember az
eset előtt élt, még nem valódi erkölcsi élét. Erköl-
csiség a rosznak tapasztalata s a jónak keresése és
akarása nélkül nem is képzelhető. Megengedem, hogy
az ember a maga eredeti állapotában jó volt, de e
jóságról — épúgy, mint a kis gyermek — mitsem
tudott s igy nem volt az ő elidegenithetlen birtoka.
Azért rosszat kellett cselekednie, hogy megismerje a
jót és a jónak értékét; éreznie kellett azt a kínzó
nyugtalanságot és lelki gyötrelmet, mely a bűnt kö­
vetni szokta, hogy öntudatosan törekedjék az erkölcsi
tökély és üdvösség után, mely az ember örök ren­
deltetése s melyre hosszú fejlődés küzdelmei árán,
a bűntudat, váltság utáni vágy, megigazulás és meg-
szentelődés utján lehet és kell eljutni minden egyesnek.
Végezetül egy kérdésre hívom fel szives figyel­
müket, mely szorosan egybefügg a fentebbi fejte­
getésekkel, t, i. vájjon a rosszat, illetőleg a bűnt Isten
rendelte-e? E kérdésre /Jennel is, nemme\ is felelhe­
tünk. Mondhatjuk: ha Isten azt akarta volna, hogy
bűn ne legyen a világon, akkor nem lenne; kétség­
telen tehát, hogy a bűn benne foglaltatik az isteni
világrendben, mert még csak gondolni sem lehet,
hogy egy teremtmény képes lett volna Isten örök
tervét, az ő akarata ellenére, megváltoztatni. Mind-
azáltal a bűn ellenkezik Isten lényegével,és az em­
ber magas hivatásával; azért mondja az Úr az első
embereknek: ha eendetek a tiltott fáról, ha bűnt kö­
vettek el, halál, végromlás vár reátok! De hát össze­
egyeztethető-e ez János apostol ama nyilatkozatával:
Isten szeretet? Avagy szeretet-e az az Isten, aki meg­
engedi, hogy legnemesebb teremtménye romlásba
sodorja magát? Bizonyára szeretet, hogyha az a te­
remtmény csak ezen az utón juthat erkölcsi rendel­
tetésének és az örökéletnek tudatára. Mert Istennek
szeretete nyilatkozik abban, hogy a bűnnek nyomá­
ban jár a gyötrő bűntudat s ebből szükségképen kö­
vetkezik a váltság és a békesség után való vágy és
törekvés. Isten szeretete sugárzik ki abból is, hogy
ő a bűnt és a bűnnel együtt az emberiség megvál­
tását öröktől fogva _elvégezte, hogy az első Adám
esetével a második Ádám szabaditását is előre elha­
tározta. Az embernek el kellett buknia, hogy meg­
tudja, miszerint az Istentől való elszakadás romlását
okozza és Isten átokkal sújtotta a bűnt, hogy az em­
ber keresse a kibékülést s a szerető istennek feléje
nyújtott kezét megragadja. Hogy mi ez az átok, ar­
ról majd a jövő alkalommal fogunk szólani.
(Folytatása köv )
KÜLÖNFÉLÉK.
Kovács Albert bpesti theol. tanár tem etése
az egyházi és politikai élet kiválóságai élénk részvétele
mellett e hó 6-án volt. A temetési szertartást a gyászház­
nál Bahsay Sándor a dunamelléki egyh. kér. újonnan
választott püspöke végezte, a temetőben pedig Hamar
István theol. tanár búcsúzott tőle a kartársak és ifjúsága
nevében. Az erdélyi theol. fakultást dr. Kecskeméthy Ist­
ván egykori tanítványa képviselte. Nyugodjék csendesen!
A dunamelléki egyházkerület re n d k ív ü li
közgyűlését, a melynek főtárgya Baksay Sándor megvá­
lasztott püspök beiktatása lesz, márczius 19-én d. e. 10
órára tűzte ki az egyházkerületi elnökség. Az új püspök
ünnepélyes beiktatása márczius 20-án d. e. 10 órakor a
Kálvin-téri templomban tartandó istentisztelettel kapcsola­
tosan fog megtörténni. A közgyűlés a sürgősebb ügyek
 6. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 51

elintézése végett márczius 21-én d. e. 9 órakor folytatja úrnő Nyíregyháza 10 kor. Besztercze szab. kir. város polgár-
tanácskozásait a Lónyay-utczai főgimnázium tanácstermében. mesterének gyűjtése Beszterczén 6 kor. 30 fill. Tiszaföldvári
Köszönetnyilvánítás. A kolozsvári ev. ref. Sze- járás főszolgabírójának ivén 5 kor. Borisz János ivén, Hal-
may, Borisz János 1 kor. Együd József 50 fillér (összesen
retetház részére újabban alapítványt tettek: A dési egy­ 1 kor. 50 fillér). (Folyt, köv.)
házmegye kebli gyámintézetének felosztása alkalmából 1000
koronát Közhasznú szövetkezeti üzletrészekben, a dési
egyház „Dr. Bartók György püspök látogatása emlékére“ Szerkesztői üzenetek.
200 koronát. Adományokat küldtek: a szilágyszentkirályi „Közérdekű üzenetek“ czimü rovatunkban több beküldött
egyház 1 koronát, a Kolozsvármegyei Takarékpénztár r.*t. kérdésre jövő számunkban felelünk.
40 koronát, a Kolozsvári Koronabank r.-t. 25 koronát, a Cs. Zs. Erösd. Nagyon derék és fontos közérdekű kér­
Mezőgazdaságibank és takarékpénztár r.-t. 40 koronát; az désről szóló czikkét már jövő számunkban megkezdjük kö­
árvák külön rendeltetésű alapjára az Erdővidéki takarék- zölni.
pénztár r.-t. 40 koronát. Fogadják a nem* sszivü adomá­ T. Gy., P. L., T. L. A lelkészi fizetések kiegészítése, szét­
nyozók nagybecsű adományaik és alapítványaikért a Sze- nem küldése ügyében küldött czikkeket sorrendben leadjuk, de
reíetház kebli tanácsának hálás köszönetét. szeretnék e kérdést elposványositani.
P. K. A. -Sófalva. A különlenyomat készül, de a hátrá-
Kimutatás a hídvégi ev. ref. egyház orgonájának kija­ lékos kéziratokat is kérjük. Levél megy.
vítására, a torony fedelének felemelésére és bádogozására
tett önkéntes adományokról.
(Folytatás). Ifj. Demeter János 2 kor. Szaniszló János
1 kor. Berecz István 3 kor. Id. Bölöni István 2 kor. Baczoni
Imre 5 kor. Ifj. Bölöni István 3 kor. Ifj. Berecz István, Csíki
HIVATALOS RÉSZ.
János 2—2 kor. Bokor Dávid 5 kor. Ungvári János, Demeter 358- 1904. sz.
Miklós, Kertész János 2—2 kor. Sala Márton, Hencs József KÖRLEVÉL
5—5 kor. Orosz György, Miklós István 2—2 k. Rácz György, valamennyi nagytiszteletű esperes aához, az egyházmegyei
id. Halász Márton, Szántai György 4—4 kor. Komsa Ferencz
2 kor. Szántai Elek, Szántai Mári 1—1 kor. Sala Györgyné 4 műszaki előadói állások szervezése tárgyában.
kor. Szabó György, ifj. Radusz György 3—3 kor. Székely Az építkezési ügyek eddigi ellátása körül kisebb-na-
János, Bernád András 4—4 kor. Id. Halász bai István 5 kor. gyobb nehézségeket okozott az a körülmény, hogy a köz­
Id. Bernád L. János, Derzsi György, Bernád György 4 -4 k. ponti műszaki előadó igazgatótanácsos aa halmozott teen­
Derzsi András 6 kor. Henter Gyula, Nagy István 5-5 kor.
Id. Szabó M. György 2 kor. Péter István 4 kor. Ifj. Halász dői között nem rendelkezett annyi idővel, hogy eme tel­
István 5 kor. Kozma György, Radusz István 2—2 k. Radusz jesen tiszteletbeli állásának teendőit oly gyorsan láthassa
János 3 k. Székely Márton 4 k. Béres I. György 2 k. Béres el, mint azt az építkező egyházak érdekei sokszor meg­
I. Márton 3 k. özv. Péter Jánosné 1 kor. Id. Sala János, ifj. követelik, de ettől eltekintve is, a helyszíni viszonyok ala­
Sala János, Béres P. Györgyné, Erdő Jánosné, Matkonik pos ismerete nélkül nem is lehetett abban a helyzetben,
Ádám, özv. Olajos Jánosné, Gergely János 2—2 k. Ungvári hogy az építkezések foganatosítása körül követendő eljá­
András, Sala Ilona 1—1 k. Tóbiás János, Bajka Gyuláné 2—2
k. Béres bai János 4 k.^ Székely György 3 k. BedŐ István 2 k. rásra nézve mindig határozott és pontos utasításokat ad­
Tóbiás Györgyné 1 k. Ábrahám Józsi, Péter István 2—2 kor. hatott volna.
Borkovány István 1 k. Rácz József 4 k. Albert Lajos^ 2 kor. Eme nehézségek elkerülése céljából szükségesnek
Székely János 4 k. Gergely Márton 2 k. Id. Kuna Mártonné látja igazgatótanácsunk az egyházmegyei műszaki elő­
3 k. Béres Gy. András, ifj. Béres Gy. András 2—2 k. Barabás adói állások szervezése iránt intézkedni, mely állások be­
Mihály 5 k. Id. Kuna Márton l k. Béres Márton György, Pé­ töltésére minden egyházmegye területén található lesz, a
ter János 2—2 k. Tóbiás Márton 4 k. Bernád K. Györgyné vármegyei állam építészeti hivatalok mérnöki személyzeté­
2 k. Péter János 3 k. Dunai Károlina, Nagy Gyuláné 2—2 k. ben, esetleg az önálló építész-mérnökök között, az egy­
Id. Béres Miklós 4 kor. Béres Márton 5 kor. Ifj. Székely bor
István 4 k. Székely bor György, ifj. Erdő Márton 3—3 kor. házi ügyek iránt érdeklődő oly egyén, ki főként ügybuz-
.Székely I. Márton 2 k. Székely I. István, Péter J. János 4—4 góságból, részint pedig az építkezések költségvetéseihez
kor. özv. Halász Istvánná 3 k. Marosi György 4 k. özv. Béres mérten egyezségileg előre megállapítandó honoráriumért
Jánosné 2 k. Legifj. Sala János, özv. Halász bai Jánosné 4—4 hajlandó lesz e tiszt elvállalására.
kor. özv. Raducz Jánosné 2 k. Rácz István 5 k. Ifj. Mózes Felhívjuk tehát a nagy tiszteletű esperes atyánkfiáit,
János, id. Dávid János 2—2 k. Kozma János 4 k. Bálint Já­ hogy ily műszaki előadói állások elfogadására hajlandó
nos 3 k. Hencs János 2 k. Id. Béres Miklós 4 k. özv. Bernád személyek iránt tudakozódjanak, tőlük az ajánlatokat ve­
Mihályné 1 k. Sala János 6 k. Orbán József 2 k. Bora József gyék be és egyházmegyéjük legközelebbi közgyűlésében
4 k. Deblán György 2 k. özv. id. Halász Jánosné 1 k. Becsek válasszák is meg az egyházmegyei műszaki előadót, kihez
Ádám 2 K. Rauceánu Illés 5 k. Bába Júlia 4 kor. Boldizsár
Ádám, Özv. Péter Á. Mária 2—2 k. özv. Bruz Jánosné 1 kor. azután minden építkezési ügy átteendő lesz, véleménye­
Farkas István 2 k. Székely István Mihályé 4 k. Béres Miklós zés végett.
2 kor.; összesen 1012 korona. Az eljárási módozat és emez új egyházmegyei hiva­
A fenti kegyes adományokból a torony régi s alig 6 tal jogköre tekintetében a következő irányelveket jelöl­
méter magas fedele még 7 méterrel magasabbra emeltetett s jük k i:
bádoggal befedetett Ezzel a híveknek egy igen régi óhajtá­ 1. A megválasztandó műszaki előadó állása ideiglenes
suk teljesült. A toronyra fordított összeg 860 kor. A íenma- és külön szerződés mellett, 5 évről 5 évre aikalmaztatik.
radt.152 kor. a kijavított és két változattal megbővitett or­ Az általa végzendő irodai munkák és helyszíni kiszállások
gona'költségeire lett fordítva. Az orgona költsége 460 kor. dijai a szerződésben pontosan megállapitandók.
Megjegyzem, hogy ezen építkezésekkel egyidejűleg az egy­
házközség régi nagy templomát (1674-ben épült) is teljesen 2. A munkadijakat mindenkor az építkező egyház-
renováltatta 1869 kor. költséggel. Most már az Úrnak kivül- község fizeti, esperesi utón, a műszaki vélemények beér­
belül felékesitett hajléka gyönyörűsége az egyháznak, dísze kezése után.
a községnek. A gyűjtést a sz. gondnok és egy presbyter 3. Az egyházmegyei műszaki előadó szerződésileg
aa-val házról-házra járva személyesen eszközöltem s minde­ kötelezendő arra, hogy esperesi felhívásra az eházmegyei
nütt arról győződtem meg, hogy a hívekben él az egyház tanács üléseiben mindannyiszor jelenjék meg, valahányszor
iránti ragaszkodás, buzgóság és áldozatkészség. Szegény és valamely fontosabb építkezési ügyben szóbeli referádája
gazdag készséggel járult hozzá a nemes czél megvalósításá­
hoz. Az adományokon kivül a hívek a szükséges közmunkát is szükségesnek látszik.
is a legnagyobb készséggel teljesítették. Fogadják a kegyes 4. A 6000 koronát meg nem haladó építkezések, az
adakozók úgy a magam, mint egyházam nevében leghálásabb egyházmegyei előadó véleménye alapján egyházmegyei ha­
koszönetemet. Hidvég, 1903. decz. 29. Kolumbán Ferencz ev. táskörben végre is hajthatók, de a 6000 koronát elérő,
ref. lelkész. vagy ezt meghaladó építkezések ügyei a műszaki véle­
A szászsebesi magyar kálvinista templomra, a nem­ ménynyel és egyházmegyei határozattal együtt felterjesz­
zetiségek közé ékelt magyarság emez épülő bástyájára, ke­ tendők jövőre is igazgatótanácsunkhoz, közigazgatási és
gyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszönettel nyug­ pénzügyi szempontból való felülvizsgálás, illetve engedé­
táz az ottani magyarság nevében: Benedek Károly ev. ref. lyezés végett.
lelkész, egylim. főjegyző. 5. Felterjesztendő továbbá minden építkezési ügy, te­
Bartók Margit, dr. Bartók György erdélyi püspök leánya
ivén, Kolozsvár: Dr. Bartók György erdélyi püspök 15 kor. kintet nélkül az építési összeg nagyságára akkor, ha az
Dr. Bartók Györgyné, Nagy Károly theol. tanár 10—10 kor. építkezést csakis 1000 koronát meghaladó kölcsönösszeg
Bodrogi János tanárné, Bodrogi János, ifj. Bartók György, felvételével tudja az egyházközség végrehajtani, mert az
Bartók Margit, Bartók Gábor 5—5 kor. Kilyén Sándor 2 kor. ily jelentékenyebb összegű kölcsönök felvételeinek enge-
Czirmay Zoltán 1 kor. (Összesen 63 kor.) Egy lutheránus délyezéiét jövőre is határozottan fentartjuk jogkörünkben-
 52 ERDELYÍ PROTESTÁNS LAP 6. szám.

Jelen intézkedésünk teljesítéséről, a műszaki előadó­ Sz. 160—1904.

val megkötött szerződésnek, jóváhagyás végett, leendő be­ MEGHÍVÓ.
terjesztésével kapcsolatosan 90 nap alatt jelentést várunk.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának. Az udvarhelyi ev. ref. egyházmegye f. évi február
Kolozsvárt, 1904. január hó 22-én tartott üléséből. hó 23-án d. e. 9 órán kezdődőleg Székelyudvarhelyen a
Dr. Bartók, K ádár János, ref. kollégium nagytermében rendkívüli közgyűlést tart,
elnök. titkár. melyre a közgyűlési tagokat tisztelettel meghívom.
A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Egy új
Sz. 13—1904. lelkész bekebelezése. 3. Véleményadás a léviták, kántorok
FELHÍVÁS és kántortanitók leányainak a „Szeretetháztt-ba kedvezmé­
nyes fölvehetése tárgyában, 4472—1903. sz. alatt kelt ig.-
az egyházmegyei Egyházi Értekezletek nagytiszt, elnökei­ tanácsi leiratra. 4. Véleményadás a próbaénekeskönyvrol.
hez és pénztárnokaihoz. 5. Vélemény az egyházmegyei és egyházközségi számadá­
Az egyházkerületi Egyházi Értekezlet központi ügy­ sok eredményéről, felterjesztés végett, összeállítandó „ki­
vezetősége mai szervezetében sokkal szegényebb eszkö­ mutatásiról (ig.-tan. 5484—1903. sz.) 6. A közgyűlés ta­
zökkel rendelkezik, semhogy a közgyűlés határozatait tu­ nácskozási szabályainak megállapítása. 7. Udvarhely megye
domásvétel és a végrehajtás eszközlése czéljából külön- alispánjának 8803—1903. sz. átirata a temetők rendezése
külön közöltetné az egyes egyházmegyék Értekezletének ügyében. 8. Előterjesztések. 9. Kérelmek.
elnökeivel, de meg felesleges munkát is végezve ezzel, Tiszt. Pap társaimat felkérem, hogy a világi és tanitói
minthogy az évenként megjelenő Évkönyv egész terjedel­ képviselőket e gyűlésre Írásban meghívni szíveskedjenek,
mében közli a közgyűlés jegyzőkönyvét s benne a hatá­ mert külön meghívókat nem fogok szétküldeni.
rozatokat. Külön értesítés helyett tehát ez úton kérjük fel Alsósófalva, 1904. február 6.
az egyházmegyei Egyházi Értekezletek elnökeit, szívesked­ Ifj. Péter Károly, esperes.
jenek a közeledő tavaszi egyhm. Ért. közgyűlésén a múlt
1903. évi egyházkerületi Egyházi Értekezlet közgyűlésé­
nek határozatait tájékozás, esetleg végrehajtás, továbbá Sz. 249—1904.
véleményezés és javaslattétel végett ismertetni, hogy ne- MEGHÍVÓ.
csak papíron legyen nyoma ezeknek a határozatoknak. Nagyenyedi egyházmegyénk a folyó 1904. év február
(Az 1903. évi jul. 1-én tartott tárgyalás ülés ilyen pontjai hava 25-én délelőtt 9 órán kezdődőleg Nagyenyeden a
a 14. 15. és 17. jkvi pontok.) A jul. 3-án tartott ülés 3-ik Városház gyüléstermében közgyűlést tart, melyre a köz­
jkvi pontját illetőleg az e pont alatt jelzett határozati ja­ gyűlési tagokat tisztelettel meghívom.
vaslatot véleményezés végett kérjük a tanácskozás rend­ Tárgysorozat: 1. A 4201—1903. ig.-tanácsi rendelet
jén kitűzni s a véleményt velünk ez évi közgyűlés előtt értelméber átvett egyházközségek egyházmegyénkbe ke-
közölni. belezése. Ezen egyházközségek lelkipásztorainak és egy­
Az egyházmegyei pénztárnokokat pedig kérjük, szí­ házmegyei képviselőinek számbavétele; ezzel összekötte­
veskedjenek a központi pénztárt a taggyüjtés eredményé­ tésben Esperes javaslata az egyházmegyei tanácsban kép-
ről értesíteni s a begyült tagsági dijakat lehető rövid idő viseltetésük tárgyában. Esperési hivatalhoz az átvett egy­
alatt beszolgáltatni. Szives üdvözlettel házközségek egyhm. képviselői febr. 20-ig bejelentendők.
Kolozsvárt, 1904. febr. 9-én. 2. A mélts. igazgatótanács 5770—1903. sz. körlevelének
Nagy Károly, Tárhányi György, megfelelően az egyházi énekeskönyv próbakiadására vo­
alelnök. ' titkár. natkozó véleményes javaslat tárgyalása. (Előadó Ferencz
Sámuel számvevő). 3. A mélts. ig.-tanács 4472—1903. sz.
Sz. 120—1904. felhívása alapján, a léviták, kántorok és kántortanitók leá­
PÁLYÁZAT. nyainak a „Szeretetházbatt kedvezményes felvehetése tár­
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­ gyában határozathozatal. (Előadó Szécsi Ferencz főjegyző.)
házmegyébe kebelezett herei Iévitantaitói állomásra pályá­ 4. Esetleg felmerülő más ügyek, melyeknek elintézése
zat nyittatik. szükségesnek mutatkozik, a nélkül, hogy az előre nem tu­
Javadalom: dijlevél szerint, tisztességes lakás, kerttel, dás hátrányos volna. 5. Végül az egym. tanács és egym.
gazdasági épületekkel, 1. Szántó, kaszáló, kert és temető­ orsz. közalapi bizottság tart ülést.
hely használata (6 hold 1022 Dől), melynek tiszta jöve­ Egyhm. tanácsunk határozatából kifolyóan — ez al­
delme 30 kor. 2. Búza és törökbuza kepe, három öl tűzifa, kalommal névre szóló meghívókat nem bocsátók k i; de
az egyházpénztárából tandíj czimen 20 kor., melyeknek ér­ paptársaimat szívesen kérem, hogy egyházközségeik kép­
téke: 266 kor. 3. Állami kiégés ütés 504 kor., összes java­ viselőit és az egyházközségükbe lakó közgyűlési tagokat
dalom értéke: 800 korona. — egyhm. képviselők, egyhm. fő- és algondnokok — e
Kötelességek: énekvezéri, orgonistái és tanitói teen­ gyűlésre kellő időben meghívják.
dők s a lévitasággal járó templomi szolgálatok. M.-Ujvár? 1904. február 8-án.
Pályázati határidő: 1904. már ez. 5. Oklevéllel és szol­ Jancső Lajos, esperes.
gálati bizonyítvánnyal felszerelt folyamodványok nt. Ra­
vasz János esperes aához küldendők Nyárádszeredába.
Kolozsvár, 1904. febr. 20—1904. sz.
Dr. Bartók György püspök. KÖRLEVÉL
117—1904. sz. a görgényi ref. egyhm. tiszt, lelkészeihez.
PÁLYÁZAT. Hivatkozással a mélt. igazg. tanácsnak múlt évi 3956.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­ és ez évben kiadott 5889—1903. számú körleveleire, szíve­
házmegyébe kebelezett hedei ev. ref. egyházközség ének- sen felkérem, hogy a folyó évi márcz. 6-ára eső vasárna­
vezér-tanitói állomására pályázat nyittatik. pon „a biblia vasárnapját/ a megelőző vasánapon előre
Javadalom: dijlevél szerint, tisztességes lakás, gaz­ meghirdetve s a híveiket adakozásra felhiva, templomi is­
dasági épületekkel, veteményes és gyümölcsös kerttel. 1. tentisztelettel minél szebben megünnepelni szíveskedjenek.
25 kalangya (kereszt) ősz búza és 25 kalangya zab, ér A hívekkel értessék meg, hogy anyaszentegyházunknak
téke 65 korona. 2. 7 hectoliter törökbuza, értéke: 35 ko­ nagy oka van ünnepet ülni s emlékezni e naphoz kötött
rona. 3. Tandíj ^40 tanulótól 32 korona. 4. 300 Dől szőlő jelentőségteljes dolgokról s arra is tanítsák meg hívein­
haszna 4 kor. Államsegély 666 korona. Az összes java­ ket, hogy filléreiket összeadva most van ideje, bár a jó
dalom értéke 802 korona. szándékkal, háládatosnak lenni az angol biblia terjesztő
Kötelességek: énekvezéri, orgonistái és tanitói teen­ társulattal szemben, honnan egyházmegyénk már évek óta
dők, s a lelkész otthon nem létekor templomi szolgálatok 5 —5 font sterlinget kap híveink között ingyen szétosz­
teljesítése. tandó biblia vásárlás czéljára.
Pályázati határidő 1904. márcz. 5. Oklevéllel és szol­ Felfalu, 1904. febr. 5-én.
gálati bizonyitványnyal felszerelt folyamodványok nt. Ra­ Az egym. tanács megbízásából
vasz János esperes atyánkfiához küldendők Nyárádszere­
dába. Kolozsvárt, 1904. febr. ifj. Kiss Lajos, em. jegyző.
Dr. Bartók György, püspök.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évjoly H X U K 7-ik szám. K olozsvárt , 1904. feb ru á r 18.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Az igehirdetés liberális alapon. régi farizeizmust újjal pótolnók. Nem, — egy

pontocskának sem szabad elvesznie a régi
Szomorúan érezzük mi lelkészek, hogy ige­ szellemből, — de azt sem engedjük, hogy
hirdetésünknek nincs elég nagy eredménye. olyan dolgokat tegyenek hozzá, a mi a biblia
Mintha letűnő félben volna az a hit, a mely szellemével ellenkezzék.
őseinket hatalmas tettekre ragadta, nagy ál­ Akkor mégis miféle változást óhajt a libe­
dozatokra ébresztette s a legszebb élet örö­ rális szellem? Mit küszöböljünk ki az egy­
müket alkotta. házból? Megmondom nyíltan. Vessük el azt a
Ma ezren mennek el érzéketlenül a hit kér­ rideg, unalmas szószéki hangot, azt a mesterkélt,
dései mellett. Teljesen érintetlenül hagyja lel­ természetellenes műlelkesedést s adjunk helyet az
kűket az, a mi hajdan milliók szivét hozta életnek s az igazságnak. Szóban és Írásban fe­
szent hevületbe. Legfennebb egy gúnyos mo­ jezzük ki magunkat természetes egyszerűség­
solyra érdemesítik csak s azt a megjegyzést gel, mint a hogy ezt az élet és az igazság
fűzik hozzá, hogy a hit csak a beteges lelkek megköveteli. Távolítsuk el a szószékről a szá­
érzék csalódása. raz dogmatikus fejtegetést, a mely csak tév­
A műveltek, a tudósok közt folytonosan le­ útra s hitetlenségre vezeti a népet. Beszéljünk
het hallani a panaszt: „Azt nem kívánhatják már egyszer Jézus nyelvén! Küszöböljük ki
tőlünk, hogy feláldozzuk az értelemnek, a tu­ a felekezeti és egyházi hivatkozásokat! Eleget
dománynak vívmányait a vallás érdekében?“ gyötörték már évszázadokon keresztül az ilye­
Hogyan segítsünk a bajon? Mit tegyünk? nekkel Jézus Krisztus nevét. Mutassuk meg a
Mert az nem elég, ha naponként sápitozunk népnek, hogy mi mindnyájan testvérek va­
s jajgatunk az emberek istentelensége felett. gyunk, ha közösen szolgálunk az Úr Jézus
Sirás és panaszkodás által még soha semmi Krisztusnak.
se javult meg itt a földön. Munkálkodnunk kell, Engedjük, hogy maga a biblia beszéljen
még pedig a liberális, a korral haladó theo- helyettünk. Törekedjünk egyszerű, természetes,
logiai felfogás zászlaja alatt, mert csak igy szívélyes beszédmódra, — olyan nyelvre, a
lehet a lelkeket foglyul ejteni. Az egyháznak melyet mindenki a legkönnyebben megérthet.
az igazi szabadság, tűrelmesség és nagylel­ Merüljünk el, mélyedjünk el gondolatban a
kűség hatalmával kell ma hódítania. magyar népéletbe, hogy megtanúlhassuk, mire
Annyi bizonyos, hogy hitünknek alapja van szüksége a népnek. Hiszen meg kell azt
mindig a biblia lészen. Ebben nincs semmi adni, hogy sokan a legnemesebb szándékkal
változás. De az más kérdés, hogy nem kel­ vannak eltelve. Mi az oka, hogy még sem
lene a bibliát több őszinteséggel, tisztasággal mutatkozik a kellő siker, a várva várt ered­
és szabadsággal a magyar nép elé vinni? Az mény? Az a baj, hogy nem ismerik az éle­
a kérdés, hogy nincs-e új tömlő, a melyben tet. Szűk látkörrel fognak hozzá az igehirde­
az isteni igazságok ó borát tölteni lehetne? téshez. Nem ismerik az élet ezerféle gondját,
Nem arról van szó, hogy mi a bibliát a kor fájdalmát, örömét, reményét és kísérleteit. A
divatja szerint alkalmazzuk s a divatos esz­ ki az emberi életre hatással akar közremű­
mék légkörébe vonjuk, — hisz ezzel árulást ködni, ismernie kell az emberi életet a maga
követnénk el a biblia ellen. Nem arról van teljességében. Például a visszataszító dolgot
szó, hogy nagy dobbal, reklámmal, piaczi be­ nem szabad mindjárt az első pillanatban elkár­
széddel s érzéki izgatással mesterséges úton hoztatni, hanem a szeretet önmérséklésével
térítsük meg az embereket. — Hiszen akkor kell vizsgálni. Talán ha közelebbről nézzük s
új törvényt állítanánk a biblia helyébe s a ha részletesebben vizsgáljuk, jobban megért­
 54 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 7. szám.

hetjük s nem leszünk oly szigorúak a dolog nunk a szószék pathetikusabb magaslatáról s
megítélésében. a biblia egyszerű és mégis gazdag nyelvén
A bibliát pedig úgy kell tárgyalnunk, mint kell hirdetni az élet és igazság igéit.
egy világitó szövétneket, amelynek az a czélja, Ha meg akarjuk győzni híveinket az Isten­
hogy az életnek mindenféle helyzetét megvi- nel való közösség feltétlen szükségéről, a ter­
lágositsa, megmagyarázza s igy elfogadhatóvá mészetes hang, az igaz érzésből s őszinte meg­
tegye, mint Isten működésének nyilvánulását. győződésből fakadó beszéd hamarább meghó­
Az az egészséges tanitás, a mely az em­ dítja a szivet, mint a fellengős s gyakran ér­
beri életet mindenféle körülményeiben teljesen telmetlen és erőltetett beszédmód.
egészségessé teszi. Király Béla.
A legtöbb embernek téves felfogása van
a hitről s a vallás czéljáról. Tűzbiztosítás.
Azt hiszik, hogy a hit nincs összefüggés­
ben a mindennapi élet működésével, tevékeny­ Adriatica de sicurata, Reunione, Generale, Gre-
sham, Mutual, Foncière, New-York, Phönix, Viktória.
ségével, fájdalmával s örömével. Mintha a val­ Minémü sok idegen név, melynek legnagyobb részé­
lás csak a titokzatos jövendő felé irányulna vel a legfélreesőbb kis falucska kapufélfáján is talál­
kizárólag és semmi más czélja nem volna, kozunk. Vájjon miről nevezetesek ezek? Egyéb ne-
mint a jövő élet boldogságát megszerezni szá­ vezetességök nincs, csak az, hogy biztosítóintézetek.
munkra. Valami emberfeletti s a természeten; Különben a sok idegen néven nincs mit csodálkoz­
kívül álló dolognak szeretnék feltüntetni a val-!nunk,Kimert mi poliglott ország vagyunk.
az, ki kincses Kolozsvár városában megfor­
lást. Legszembetűnőbben látszik ez a római dult, hogy ne hallotta volna a „Nyehó“ elnevezést?
egyháznál, a hol a vallás supranaturalisztikus A kik nem tudják, mivel még nem voltak Kolozsvá­
felfogása élő gyakorlatba ment át. ron, azoknak megmondom, hogy a Nyehó a legfé­
Pedig semmi sem oly emberi, mint a hit, nyesebb, a leglátogatottabb kávéház és szálloda, va­
a vallás. A ki hivő lesz, az nem emelkedik reá lódi nevén: New-York. „El ne feledd, okvetlen meg­
nézd a magyar fő- és székváros egyik nevezetessé­
nézve természetellenes légkörbe. Epén a hit­ gét a „New-York“ kávéházat“, kötötte a lelkemre
ben, az ő hivésében nyilvánúl legtökéleteseb­ egyik barátom, mikor az ezredéves kiállítás alkalmá­
ben a véges emberi természetnek hajlama s val Budapestre mentem. És az én barátom nem túl­
vágyakozása. Különben is a hit teszi az éle­ zott — legalább is az ítéletem szerint nem — mert
tet eredményessé, gyümölcshozóvá és igy bol­ az új országház és az igazságügyi palota után a ne­
vezett kávéház volt, mely kolossális nagy épületével,
doggá. pazar fényével, dus aranyozásával, remek menyezeti
Ezt magyarázzuk meg a mi híveinknek. festészetével, a színházakkal diadalmason vette fel a
Ha ezt sikerrel s kellő meggyőződéssel tud­ versenyt, messze túlhaladva minden magán épületet.
juk híveink leikébe vésni, akkor legalább az Az Andrássy-út és a Váczi-körut sarkán a Fonciére-
őszinte és igazságszerető embereket biztosan palota szintén egyike a legszebb palotáknak. Ezek
után jönnek a többi más, már emlitettem idegen,
megnyertük az evangéliom számára. biztositó intézetek palotái. Talán nincs egyetlen egy
Még van egy kérdés, a melyet nem sza­ biztositó intézet, mely ne lenne a saját palotájában
bad figyelmen kívül hagynunk az igehirdetés­ elhelyezve.
nél. A külső nyelv szépsége és zengzetessége Egyiké szebb, mint a másiké. Minden nagyobb
az, a mire igehirdetőink nagy része rendkí­ hatalmas való
valamire városban a tengeren innen és túl, a
nagy bérházak a fényes paloták egész sora
vüli súlyt helyez. Vizsgáljuk csak e törekvés­ a biztositó-intézeteké. Vájjon miből és miért építet­
nek jogosultságát tárgyilagos szempontból. tek annyit? A két kérdésre egy a felelet, azért, mert
A díszes megjelenés, a szép külső máz volt pénzök. Van most is bőven, pedig mindegyik
esztétikai szempontból is helyeselhető, de csak intézet vagy társaság egy sereg ugyancsak gazda­
gon fizetett vezérügynököt, tisztviselőt és más hiva­
akkor, ha kellő tartalom is van a ragyogó és talnokot tart állandóan. Honnan van az a sok pén­
csillogó szófűzésben. Sőt menjünk tovább egy zök? Onnan, hogy fizetnek az emberek. Tartjuk őket
lépéssel. Nekünk magyar református lelkészek­ mi magyarok is. S mi, folyton a szegénységünkről
nek egyenesen kötelességünk a magyar nyelv panaszolkodó, erdélyi ev. ref. egyházak is meghoz­
művelői közé államink s azt fordulatossá, gaz­ zuk a mi nem kevés évi adónkat. Mint az állam ház­
daggá és emelkedetté tennünk. Ezért boldog tartására a legtöbbször panaszos adónkat, úgy hoz­
zuk meg önként az ők fényűzésük és gazdagságuk
a székely nép, ha a szószékről valami más, emelésére a mi biztosítási adónkat. Eltekintve —
nem közönséges szavú beszédet hall s lelke most egyelőre — minden statisztikai adattól, csupán
gyönyörködik a fordulatos, költői kifejezé­ a külső látszat nem azt igazolja-e, hogy ezen inté­
sekben. zetek szép anyagi haszonnal dolgoznak? Ha pedig a
De meg kell jegyeznünk mind a mellett jukat hírlapokból az évi mérlegöket is nyeremény számlá­
olvassuk, csaknem elszédülünk bele, oly sok
azt is, hogy Pál apostol örök igazságu szava millióval találkozunk.
ide vonatkozik: Ha angyalok nyelvén beszél­ Más országokról nem szólhatok, mert nem isme­
nék is és szeretet nincs bennem, olyan vagyok, rem, de ez a mi kedves Magyarországunk, mintha
mint a zengő érez és pengő czimbalom. eldorádója volna minden idegen biztositó társaság­
Az ékes és szóvirágos beszéd jó lelki cse­ nak, versenyre kél itt a franczia az angollal, a né­
met az olaszszal, a szász az oláhval és mindegyik a
megének, de ott, a hol erős lelki táplálékra, másikkal is, mig magyar intézet alig van egy-kettő.
az élet kenyerére van szükség, le kell szálla- És ez a sok idegen intézet minket akar biztosítani,
 7. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 55

boldogítani vagy is a mi pénzünkön akar még job­ A fizetések levonása kérdéséhez.

ban meggazdagodni. El lehet-e azokat Ítélni? Nem.
De igen is el lehet minket Ítélni, kik a régi magyar A Prot. Lapban már több ízben felvetett azon kérdés­
nemesi elvnek vagyunk a megtestesülései: „Haj rá hez, egyházi életünkben az egyházmegyei pénzkezelők el­
érünk még." len. daczára a fennálló egyházmegyei szabályrendeletnek,
gyakori panaszok, sőt feljelentések tárgyához a lelkész,
A tűzbiztosítás eszméje, hogy t. i. az egyházke­ főleg a kongrua levonások kérdéséhez óhajtok hozzászó-
rület vagy az egyetemes egyház szervezzen kölcsö­ lani. Elismerem, nem népszerű, sőt odiosus ez ügy, a
nös vagy szövetkezeti biztosítást, mint biztos hasz­ mely sok kellemetlenség gyakori okozója; de épen ezért
not, jövedelmet nyújtó intézményt: többször volt már feltétlen szükségesnek tartom ennek végleges tisztázását
meghány va-vetve. De fájdalom, eddig még nem öltött azok előtt, a kik ezen eljárás törvényes és jogos voltát
testet. E soroknak a czélja, hogy azt megvalósítani kétségbe vonják.
segítsék. E végett feltüntetem idő sorban az egyház- A nt. Szerkesztő úr becses engedelmével élve, bátor
kerületünk és a konvent e tárgyban tett intézkedé­ leszek a Csulak Zsigmond indítványaihoz is hozzászólani,
nem azért, mintha annak valamelyik egyházmegye által
seit, illetve határozatait; bemutatok egy alapszabály­ leendő elfogadásától tartanék, de felelni óhajtok azon két
tervezetet és végül felvilágosítást óhajtok adni a paptársamnak, a kik most kongrua nyugtátokat beküld.ve,
tervezett alapszabályra vonatkozólag. figyelmeztettek Csulak Zs. kollega czikkére és arra hív­
Az 1878. évi egyházkerületi jegyzőkönyv 103. nak fel, hogy az ők most érkező kongruájokból 1%-ot és
sz. határozata szerint: a n.-enyedi eházmegye köz­ más járulékot le ne vonjak; pedig jól tudom, az egyház-
gyűlésének azon indítványára, hogy egyházkerüle­ megyei közgyűlésen annak idején az ezen tárgyban ho­
tünk egyházi és iskolai épületeinek tűzkár elleni zott egyhangú határozathoz ők is hozzájárultak volt. Azt
biztosítása központilag eszközöltessék, a benyújtott hiszem ezzel a nem számításon alapuló indítvánnyal és
alapszabálytervezet tekintetbe vételévéi, a közgyűlés nem annyira érvekkel, mint inkább hangulatot keltő czik-
kimondja, hogy az indítványt és alapszabályterveze­ kel hasonló az eset most minden más egyházmegyében.
Általánosan szólva a lelkészi fizetésekből — dézma
tet átteszi az igazgatótanácshoz, tegyen e tárgyban és más központi járandóságokból — a lelkészi tartozások
indokolt előterjesztést a jövő egyházkerületi közgyű­ levonása állandóan gyakorlatban volt; a kongrua folyósí­
léshez. Mily szépen indult meg ez ügy ezelőtt 26 tásaival pedig egyéb nem történt, mint, a hol más köz­
évvel Az 1879. évi egyházkerületi jk. 37 sz. alatt ponti járandóság nem volt, a levonásokat illetőleg az egy­
számol be az igazgatótanács megbízatásáról. Jelen­ házmegyék ezek3t a rendelkezéseket, daczára azon félre
tése ez: a megkérdezett egyházmegyék közül nem értett ministeri rendeletnek, mely a kongrua bírói lefogla­
fogadja el 8, elvileg és gyakorlatilag elfogadja 5, to­ lását tiltja, a kongruás lelkészekre is alkalmazták.
vábbi előmunkálatot kiván 4, nem nyilatkozott egy. Az az örömmel olvasott és szóban forgó miniszteri
„Igazgatótanácsunk meg van afelől győződve — kongruának rendelet, igaz, tiltja a kongrua bírói lefoglalását, tiltja a
más czélra fordítását, de távol sem czélja az
mondja tovább a jelentés — hogy ha az egyházke­ anyaszentegyházat az önadóztatás törvényes jogaiban kor­
rület javára lehet megtakarítani a biztosító intézetek látolni, még kevésbé annak az általa szabadon meghatá­
által húzott hasznot az intézmény életbe léptetendő61 és rozott módon és időben beszedése körűi akadályokat gör­
egyúttal ajánlja, hogy részletesebb statisztikai adatok díteni; mert elképzelhetetlen az az állam, a mely alapelvei
szerzendők be és szakértő kérendő fel vélemény- közzé olyat is felvegyen és ennek megfelelő rendelkezé­
adásra és esetleg terv készítésre. Valóban szép re­ seket tegyen, a melylyel államporgárainak polgári vagy
ményekre jogosító ügybuzgalom, a legjobb és leg­ egyházi adó, vagy bárminemű járulék pontos be nem fize*
őszintébb akarat nyilvánul ez intézmény megvalósí­ tésére segédkezést nyújtana. Nagy tévedésnek tartom a
ministeri rendeletnek ellenkező felfogását. Gondoljunk itt
tásában. Az igazgatótanács meg is jelöli az irányel­ inkább arra^az állami törvényre, a mely a létminimumot
veket, a melyek megállapitandók, névleg ezek: „ki­ biztosítja. Állami törvényünk van, hogy 1600 koronán
mondandó-e az általános kötelező biztosítás vagy aluli fizetést nem lehet biróilag lefoglalni. Itt van az egé­
sem? Előleges vagy csak a tüzesetekre kiterjedő szen hasonló eset. De vájjon azért a nyugdíj és egyéb
becslés szakséges-é? Csak az egyházi épületek vagy járulékot nem vonják-e le az 1600 koronán aluli fizetések­
pedig a papi és tanítói magán vagyonok is biztosit- ből is. Vagy még közelebb jőve, vájjon főleg városon, a
hatók-e? Csupán tartalék tőke alakítása vagy pedig hol sok kishivatalnok van, ki akadályozza meg az egyházi
valamely mérsékelt nyeremény is számitandó-e a hatóságot abban, hogy az arányosan kivetett egyházi adót
rovatalok kiszabásánál? Központi külön hivatal felál­ az 1600 koronán aluli fizetéses hivatalnokokon felvétesse.
lítása vagy csak igazgatótanácsi kezelés czélszerü? Hiszen, ha ezt a törvényt is úgy fognák fel, mint igen so­
kan ezt a ministeri rendeletet, azonnal csődöt mondana
Az első forgó tőke miből alakítandó? Az előre lát­ egész adózási rendszerünk és önadóztatási autonómiánk.
hatólag előfordulandó hátrálékok mily utón lesznek Ez pedig nem lehet czélja, sem a törvénynek, sem a szó­
felhasználhatók?" Mivel sem külföldön, sem hazánk­ ban forgó ministeri rendeletnek.
ban — érvel egy helyen a jelentés — nem tétetett A fentiektől eltekintve, azt tartom, hogy a lelkészi
még kísérlet egyetlen egyházkerület részéről is köl­ járulékok levonása sokkal inkább jogosult az előleges
csönös tűzbiztosítás létesítésére, ezen előmunkálatok kongruából, mint az utólagos dézma és más járulékokból.
nélkül az igazgatótanács nem tartja megvalósítható­ Mert a kongrua mindenütt aként van megállapítva, hogy
nak ez intézményt. Ezen előterjesztésre határozatilag a kiegészítendő összegből levonásba hozattak a lelkész
kimondja a közgyűlés: „Az előmunkálatok megtéte­ rendes évi járulékai. Egészen természetes tehát ezeknek
a levonása és az illető alapoknál elszámolása mint olyan
lét és annak alapján a véleményes előterjesztést az összegnek, a melynek követeléséhez senki másnak semmi
igazgatótanácstól elvárja.“ Ilyen előterjesztés, ilyen jogezime nincs.
határozat után ki ne remélhette volna, hogy egy-két Nem szívesen hozom fel azokat az eseteket, a mikor
vagy legfennebb három év múlva fel lesz állítva és az egyházmegye évenként 8—10 be nem folyt évi járulé­
működni fog az egyházi kölcsönös tűzbiztosítás. kot volt kénytelen felhajtás végett áttenni-a politikai ható­
Azonban, fájdalom, az 1880. évi ehker. jkv. 50. sz. sághoz. Elszomoritóan sajnálatos esetek voltak ezek, mi­
határozatával „a közgyűlés az egyházi kölcsönös kor az egyszerű falusi biró szólította fel saját lelkészét
tűzbiztosítás eszméjét nem látván eléggé megérett­ gyámintézeti és más járulékai haladéktalan befizetésére.
nek, az ügyet a tárgyalás rendjéről leveszi.“ Leveszi Ha egyéb nem, de ezen egy indok elég annak bebizo­
még pedig azért, mert az igazgatótanács előterjesz­ nyítására, hogy mennyire szükséges volt mindenütt ezen
tése szerint, több szakkérdés oldandó meg és az adiosus intézkedések megtételére már csak ezen igazán
szégyenletes eseteknek egyházi életünkből való kiküszö­
illetékes szakféríiak véleményének kihallgatása pénzbe bölése czéljából is. Ezt pedig távolról sem érjük el akkor,
kerül, valamint pénzbe kerül a szabálytervezetnek ha a kongruát nebánts virágként ültetjük be egyházi éle­
elkészítése, pénz pedig nincs. Utasítást kér, honnan' tünkbe.
adható pénz és arra is utasítást kér, minémü statisz- j A kongrua elküldése czimü czikkre térve, méltatlan­
tikai adatok gyűjtendők be. (Folytatása köv.) nak tartom az esperesek ellen az l° o kezelési költség le-
 56 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 7. szánj.

vonásáért felhozott vádat. A kongnia kezelése nemcsak
abból áll, hogy a levonásokat eszközölve a pénzt tovább
küldjük, hanem azokat nehéz munkával elő is kell készí­
teni, a levonásokat pedig elszámolni úgy az egyesekkel,
mint az egyházmegyei vizsgálóbizottsággal szemben. Kü­
lönben is ezeket a határozatokat csak az egyházmegyei
közgyűlések hozhatják. Sokkal férfiasabb tehát az ellen
ott — az egyedüli helyén — önérzetesen felszólalni, meg­
változtatni, mint az espereseket ferde világításban a nyil­
vánosság elé állítani. Az egyházmegyei közgyűlési hatá­
rozatoknak sohasem lehet az a czélja, azok nem azért
hozatnak, hogy az annak megfelelően eljáró esperesről —
czikkiró szavai szerint — a papok kicsinyesen cs elitélő-
leg nyilatkozzanak.
Mielőtt a felvetett két indítványhoz szólanék, szük­
ségesnek tartom előbb czikkirónak az abban levő számí­
tási tévedését kiigazítani. Czikkiró a mai eljárás szerint
3—4 napi késésről beszél. Könyveimből bárkivel szem­
ben is beigazolom, hogy a görgényi egyházmegyének
most a januári járandóságait decz. 28-án adta fel a pos­
tára a leszámítoló bank, hozzám 29-én érkezett meg és
én a pénzt az egyes czimekre kiállított utalványnyal ké­
szen várva, a levonásokat belőle kivettem és a pénzt még
aznap postára adtam úgy, hogy a közvetlen postával ren­
delkező lelkészek már 30-án kézhez kapták azokat. Ma­
gam részéről tehát a mai rendszer mellett csak 1 napi
késést fogadok el. Ez pedig komolyan szóba sem jöhet,
mikor tudvalevőleg a későn beküldött, vagy rósz nyugták
1—2 heti késedelmet is okoznak.
A ki az egyházkerület mai pénzkezelési módját ismeri,
az tudja, hogy minden fizetést a szerződéses viszonyban
levő leszámítoló és pénzváltóbank teljesít a kerületi pénz­
tár utalványozására. A mai rendszer szerint, a mi leggyor­
sabb eljárás, az utalványozás egyházmegyénként történik;
czikkh ó első indítványa szerint, hogy minden lelkész kü­
lön utalványra közvetlen a leszámítoló banktól kaphassa
fizetését, 3—400 utalványozásra és az illető bank — köny­
velői és pénzosztály — 2 osztályában ugyanannyi leszá­
mítolásra lenne szükség az eddigi 17 helyett; a mely el­
járásnak munkatöbblete 2—3 napot venne igénybe.
A leszámítoló bank a kerületi pénztár utalványozá­
sára a pénzt egyenesen a postára adja. Csulak Zs. kol­
lega második indítványa szerint a pénzt nem közvetlenül
a postára adnák, hanem ő venné magához és hogy a mos­
tani rendszer szerinti 1 napi késést behozza, ő előbb azok
elrendezésével 5—6 napi munkát végezne. Itt az Összes
espereseket, illetve pénztárnokokat hívom fel tanulságul,
mint ehez egyedül értőket, hogy az, a mit Csulak Zs.
kollega magára vállal, ámbár az eljárás legkönnyebb részét
választotta magának, egyházmegyénként egy félnapi munka.
Most már ebből a laikus is kiszámíthatja, hogy az a félnapi
munka, a mit most 17 ember nagy odaadással végez, 1
ember megfeszített szorgalma mellett 5—6 napnál előbb
el nem végezheti.
Bármelyik indítvány életbe léptetésével az eredmény
tehát az lenne, hogy a kongruás lelkészek 2—3 nappal
még későbben kapnák m e g kongruájokat; a leszámítoló
bank pedig bizonyosan nem menne bele ilyen patrialchalis
eljárásba, miáltal az egyházkerület a vele kötött szerző­
dés folytán évi 3—4000 korona megtakarított összegtől
esne el.
Ennyit erről, úgy is tudom, visszaéltem a nt. szer­
kesztő úr becses türelmével.
Papp Lajos, ehm. pénzt.
Adatok a próba énekes könyvhöz.
A mily reményteljes örömmel vártam s fogad­
tam a megjelent próba énekes könyvet, ép oly mér­
tékben fogott el a lehangoltság, midőn Seprődi János
tanár úrnak, a kolozsvári ev. ref. kollégium tudós
ének- és zenekar vezetőjének e lap 4. és 5. számá­
ban megjelent czikkét elolvastam. Nagyon lehangolt
mindjárt a közlemény eleje, ahol egy hivatott férfiú
konok és szeretetteljes útbaigazítás helyett, sajátsá­
gos czinizmussal azt feleli a jóakaratu kérdezőnek:
„Nyugodjék meg, mi se tudjuk, mit csináljunk a próba
énekes könyvvel. S épen ez a szomorú !“
Ez az én lehangoltságom azonban megdöbbe­
néssé fokozódott, mire a közleményt végig olvastam.
Hiszen a legszomorúbb, reánk nézve legkeserűbb
dolgok soroltatnak ott elő és a legsúlyosabb vádak,
sötét elfogultság, makacs, ellenséges indulat, eszély-
telenség, sőt ennél is több, csalás, ámitás vádjai
emeltetnek abban az egyetemes énekügyi bizottság
tagjai ellen, azon férfiak ellen, a kikben a konvent
megbízott s a kikre eddig az őket ismerők őszinte
tisztelettel tekintettek; és pedig emelhetnek-e súlyos
vádat a nélkül, hogy ha semmi egyéb nem, legalább
a jószándék feltételeztetnék rólok.
Nagyon nehezemre, esett a kemény beszédek
olvasása, de azután eszembe jutott a mai reklám
világ s önkénytelenül is kérdés támadt lelkemben,
vájjon nem a „Néhány szó11 írója esett-é abba a hibába,
melyekkel másokat vádol, nem ő akarja-é saját szavai
szerint „a fürösztő vízzel együtt a gyermeket is ki­
önteni“ s ráadásul még az apát és anyát is?
Különösen két pont emelkedik ki Seprődi tanár
úr bírálatában, két nagyon figyelemre méltó panasz,
sőt egyenes vád, egyik, hogy „ennél az énekeskönyv­
nél kevés tekintettel voltak reánk, erdélyiekre, sőt egy­
általában számba se vélték a mi szükségleteinkéi11 és a
másik, hogy „alig van a könyvben egyetlen dallam,
mely a mi népünk előtt ismerős volna“
A mi az elsőt illeti, arra minden helyesen gon­
dolkozni tudó ember képes megfelelni, ha figyelembe
veszi s mérlegeli azon kérdést: vájjon különbözők-e
a mi szükségleteink Erdélyben és Magyarországon?
Én azt hiszem, hogy nem különbözők, sőt azonosak,
egyek, az, hogy legyen jó énekes könyvünk, olyan,
a melyet nyugodtan, szégyenkezés nélkül adhatunk
bárkinek is kezébe. Ne mondjuk tehát, hogy szükség­
leteinket számba se vették.
A másik panaszra már bajosabb a felelet, de
nem lehetetlen, ha nem sajnálunk egy kis időt, fá­
radságot a számtani adatok összeállításától. Ezek a
számok pedig következőkről tesznek bizonyságot
I. A magyarországi énekes könyvben
van .. . . . 162 dallam.
Ebből felvétetett a próba énekes
könyvbe 74
Kihagyatott . . 88
Van az erdélyi énekes könyvben
összesen................... 57
A melyek közül felvétetett a próba­
énekes könyvbe
43
Kihagyatott . . . 14 ,
A próba énekes könyvben van Zsoltár dallam
a) Az erdélyi és magyarországi énekes
könyvekből közösen átvéve. 25
b) Csak magyarországi. 26
c) Csak erdélyi 1
52
Összesen.
Van továbbá vegyes dallam:
a) Mindkettőből közösen 10
b) Csak magyarországi 13
c) Csak erdélyi 7
d) Teljesen új 14
Összesen. 44
Vagy csoportosítva:
IV. A próba énekeskönyvben lévő dallamok közül
feltalálható:
a) Úgy a magyarországi, mint az
erdélyi énekes könyvekben. 35 dallam.
b) Csak a magyarországiban 39
c) Csak az edélyiben . . 8
d) Egyikben sem ment egészen ú j . . 14 „
Összesen. 96 dallam.
Hogy a IV. pont szerint miért van a magyaror­
szági énekes könyvből 39 dallam íölvéve a próba
énekes könyvbe? ennek azaz egyszerű magyarázata,
hogy az 1837-ben kibocsátott „Erdélyi énekes könyv“-
bői — valljuk meg, hogy annak végtelen fogyatko-
 7. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 57

zására — a szerkesztők kihagyták a régi örökszépségü A másik teljes érdemű megjegyzés a mi mos­
zsoltárokat, azon megokolással, „mint sok válogatás tani könyvünk XXX-ik énekét, s ennek önmagából
titán is kevés értelemmel éuekelhetőket“ s azzal vigasz­ lett kivetkőztetését illeti. Itt egyenesen követelnünk
talván az e miatt bizonyosan elégedetlenkedőket: kell a kiküszöbölt kötések teljes visszaállítását.
„hogy ha valaki hiában keresendi ezek között némely ked­ Végül szabad legyen feleletet adni azon felve­
ves zsoltárait, nyugtassa meg magát annak meggondo­ tett kérdésre is: „Mit csináljunk a próba énekes
lásában, hogy mindennek kedvét sem tudni, sem telje­ könyvvel?“ Mindenek előtt fogadjuk jó szívvel, elfo-
síteni nem lehet. gűltság s gyanúsítás nélkül vessük össze mostani
Ezen, még az indokolást tekintve is, igazán szo­ énekes könyvünkkel, tárjuk föl mind előnyeit, mind
morú ténynyel szemben, a magyarországi énekes fogyatkozásait, de nem feledvén azon egyetemes em­
könyv szerkesztői, kétségkívül azon czélból, hogy beri gyarlóságot, hogy a mit megszoktunk, s a mi
kedves zsoltárait mindenki feltalálhassa: meghagyták, a szokás által mintegy vérünkké vált, azt mindig
mint ősi örökséget, az apáiktól vett zsoltár dallamokat. többre szeretjük becsülni, szebbnek, jobbnak gondolva,
A próba énekes könyvbe csak a magyarországi­ mint a mi annál, nem teljesen, hanem csak emberi­
ból felvett 26 zsoltár dallam tehát csak a történeti leg szólva tökéletesebb. És ha majd megjelenik az
tényekkel ismeretlenek és csak a mai nemzedék előtt új énekes könyv, ne annak fogyatkozásait — mert
idegenek. Nagy s igazi buzgósággal énekelték azokat hiszen az is csak emberi mű lészen — állítsuk elő­
a zsoltárokat nem olyan nagyon régen, erdélyi bér­ térbe, ne azt hirdessük nagyhangú s a valósággal
ezés hazánkban is elődeink, s kétség kivűl sokkal is ellenkező szavakkal az ilyen dolgokban túlságo­
méltóbb volt fájdalmuk és panaszuk, hogy régi ked san conservativ népünk előtt: nem ér ez semmit!!
vés zsoltáraikat többé nem énekelhették, mint nékünk itt is megcsaltak, elárultak, kijátszottak bennünket!!
.a miatt, hogy a próba énekes könyvben nem talál­ hanem csendesen, lassan munkálkodva, tanúljuk meg
ható fel 14 dallamunk. Mert talán Seprődi tanár úr s tanítsuk meg népünket az új dallamokra, énekeink­
sem állíthatja, hogy ezen kimaradt 14 dallam (Erdélyi nek helyes éneklésére, éneklés közben az egymásra
énekeskönyv: 5., 7., 8., 10., 35., 51., 64., 70., 80., 81 , való figyelmezésre, szóval az éneklésnek mint egye­
91., 214. ének és az I. és CXLI. zsoltár dallama) ér­ temes szükségnek megkedvelésére s bizonnyal áldá-
tékesebb volna, mint akár a tekintélyét ismét vissza­ i sosabb munkát fogunk végezni, mint a kik olyan tü­
nyert 26 régi zsoltár, akár a magyarországi énekes zet szítanak, a melyet eloltani nem tudnak.
könyvből felvett, s itt csakugyan idegen 13 énekdal­ Igaz, hogy ehez hosszú idő, néha egy egész élet
lam, nem is említve a mindenütt új 14 ének dallamot. kívántatik, de meg vagyon Írva: a ki az ő életét én
Mindezeket figyelembe véve, a valóság tehát az, érettem elveszíti: megnyeri azt!
hogy a próba énekeskönyvben foglalt dallamok közül: Sófalvy Károly.
a) Közös dallam 35.
b) Felújított . . 26.
c) Csak magyarországi
d) Csak erdélyi
13.
8.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
e) Teljesen új ............ .. 14. tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
Ö sszesen.. 96.
Ezekből a tényekből kiindulva, azonnal szembe Lelkésztársaimhoz. Több oldalról nyilvánult felszólí­
fog tűnni Seprődi tanár úr ama szomorú panaszának tásra elhatároztam, hogy márcziús 6-ára, az akkor tartandó
érdeme: Számba se vették szükségleteinket! alig van e „Bibliai Vasárnap“ ünnepélyére megirt alkalmi beszédemet,
könyvben egyetlen dallam, a mely a mi népünk előtt kellő megfelelő elő- és utóimádsággal egy füzetben kiadom, ha
számú előfizető jelentkezik. A kinyomatást ezek számá­
ismerős volna. Mert bár igaz, hogy a 26 zsoltár dal­ tól teszem függővé s a szétküldést legkésőbb e hó végéig
lam ma ismeretlen, de’ ennek talán nem a mostani eszközölni fogom. A füzet ára 50 fillér lesz, melynek előleges
énekügyi bizottság az oka, hanem igenis azok, a kik beküldése ellenében a munkát portómentesen küldöm meg.
ezen értékes énekeket kihagyva, népünkkel elfeled- Körmend (Vas m.) Fülöp József, ev. ref. lelkész.
tellék. Igen hasznos és értékes műre hívják fel lelkészeink
és néptanítóink figyelmét. Épen most hagyta el a sajtót Tormay
Van még a tanár urnák egy kifogása vagy vádja: Béla, földmivelési miniszteri tanácsos ily czimü művének har­
a mit záró szavaiban ekként összegez: a próba éne­ madik kiadása: ^Nádudvari uram vasárnapi beszélgetései mező­
kes könyv „a mai kor színvonalát később zenei szem­ gazdasági dolgokról« Budapest, Franklintársulat. 1904. A 111
pontból el nem éri “ Ha ennek az az értelme, hogy ábrával ellátott és 30 ív terjedelmű munka ára 5 korona. —
Tormay Béla, aki nemcsak a hivatalos szobában, de otthon,
olyant kell ma alkotnunk, a minőt csak később, évti­ íróasztala mellett is a nép anyagi jóllétének emelésén mun­
zedek múlva fognak a zene terén felfedezni, törvény­ kálkodik, művét »a magyar papoknak és tanítóknak< ajánlja.
erőre emelni, és méltányolni s ha az igen tisztelt ta­ Mi is őszintén és jó lélekkel ajánljuk. Oly munka, mely egé­
nár úr is ilyeneknek megvalósítására és alkotására szen a népélet gondolatvilágában mozog és a melyet gazda­
sággal foglalkozó híveink nemcsak haszonnal, hanem élvezet­
törekszik: ez esetben fogadja el s ne essék nehezére tel is fognak olvasni. Minden kis gazda megtalálja benne azt,
azon kívánság: vigyázzon, nehogy szegény József a mivel o legszívesebben foglalkozik.
császár szomorú sorsára jutva, kalapos király legyen Az „Érdekes Könyvtár“ szépirodalmi havi folyóirat,
belőle! mely már első januári füzetével is magára vonta a közfigyel­
De hadd legyen itt az is elösmerve, hogy a ta­ met, közölvén Mikszáth Kálmán „A bátyus zsidó lánya“ és
„Pletyka“ czimü gyönyörű elbeszéléseit, — most megjelent
nár úr közleményében, komoly figyelmet érdemlő februári füzetében újból, nagy lépéssel haladt előre kitűzött
megjegyzések is vannak. Első ezek közt a halotti célja felé. — Minden betűje — elsőtől az utolsóig — magyar
énekeknek kihagyása. A konvent s a kerületek már iró munkája, száműzve vannak belőle a külföldi selejtes re­
foglalkoznak az egyetemes halotti énekes könyv lé­ legjobb gény- és elbeszélés-fordítások, s a legkiválóbb magyar Írók
munkáit adja a közönség kezébe. A füzet páratlanul
tesítésének kérdésével. Szerintem nagyon könnyen gazdag tartalmából kiemeljük Eötvös Károly „Két bíró kútja“
lehelne ezt oly módon megoldani s már a legköze­ czimü remek elbeszélését, mely egyike a legkiválóbb, legza­
lebbi időben, hogy 10—12 drb igazán értékes, halotti matosabb, tősgyökeres magyar nyelvezettel megirt novellák­
ének mint függelék hozzácsaphatnék a leendő éne­ nak. Magyar a levegője, magyarok az alakjai Gárdonyi Géza
„Kétféle nóta“ czimü novellájának is. A nagynevű szerző eb­
kes könyvhöz. Ismétlem, hogy csak 10 vagy 12 da­ ben is csillogtatja hasonlithatatlan magyaros irályát, páratla­
rab s nem minden állású, idejű és rangú ember felett nul kedves humorát. Belső értékre nézve méltán sorakozik
mondandó, isten tudja hány ének és rigmus; hanem az előbbi kettőhöz Jakab Ödön „Vulkántulajdonos“ czimü el­
csupán annyi, a mennyit rövid idő alatt mindenki tel­ beszélése, kedves, derűs milieujével, és elsőrendű munka
Szabó Endre „Vándorló uraság“ czimü életképe is; köztünk
jesen megtanúlhat. Miért tenni különbséget ott, a élő, s rendkívül éles megfigyelőképességgel megrajzolt alak­
hol mindenki egyenlő?! jait a jóizü magyaros humor derűje aranyozza be. A költé­

58 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
szetet Dalmady Győző, a Kisfaludy-társaság kiváló tagja kép­
viseli. Ezeken kivűl nagyon érdekes az ismeretterjesztő ap­
róságok rovata, úgyszintén az „Érdekes Könyvtár“ speciáli-
tása, a rejtvény táblázati rovat is. Speciálitásnak nevezzük,
mert csak ez a lap nyújtja olvasóinak azt a kedvezményt,
hogy kivétel nélkül, minden egyes rejtménymegfejtőnek egy
szépirodalmi művet ad jutalomképpen. A dúsgazdag tartalom
és rendkívüli előnyök mellett a folyóirat előfizetési ára pél­
dátlanul olcsó: negyedévre csak egy korona, mely összeg az
„Érdekes Könyvtár“ kiadóhivatalába (Budapest, V., Kálmán*
utcza 2) küldendő. Nagyon ajánljuk a pártolásra méltó, elő­
kelő színvonalú, hazafias vállalatot olvasóink figyelmébe.
T Á R C Z A.
A bűn átka.
(t. M óz. III. 7—24.)
(Zütel K. nyomán irta: ifj. P éter Károly.)
(Folytatás.)
Az első embereket még az édenben hagytuk
ugyan, de már elestek, a bűnt megismerték, bűnös­
ségüknek tudatára ébredtek s a benső paradicsom,
mint egy szép álom, örökre tovatűnt. Eddig tart az
eset történetének első része. Jelen alkalommal ennek
a-gyönyörű és gazdag tartalmú elbeszélésnek a má­
sodik részét, mely a bűn következményeit rajzolja,
tesszük fejtegetésünk tárgyává.
A szentirás következőleg folytatja a szóban levő
történetet:
„Akkor (t. i. miután ettek a jó és gonosz tudá­
sának fájáról) megnyilatkozának mindkettőjüknek
szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figeía leve­
leket aggatának azért össze és körülkötőket csinálá-
nak maguknak. És meghallák az Úr Isten lépteinek
neszét, aki hűvös alkonyaikor a kertben jár^vala és
elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten
elől a kert fái között. Szólitá tehát az Úr Isten az
embert és monda néki: Hol vagy? És monda az
ember: Lépteid neszét hallám a kertben és megfé-
lemlém, mivelhogy mezítelen vagyok; s elrejtezém.
És monda 0: ki mondá néked, hogy mezítelen vagy?
Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy
arról ne egyél? És monda az ember: Az asszony, a
kit mellém ^adtál vala, ő ada nékem arról a fáról,
úgy evém. És monda az Úr Isten az asszonynak:
Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kigyó
ámított el engem, úgy evém. És monda az Úr Isten
a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy
minden barom és minden mezei vad között; ^hasadon
járj és port egyél életed minden napjaiban És ellen­
kezést szerzek közötted és az asszony között, a te
magod és az ő magva között; az neked fejed töri
meg, te annak sarkát mardosod. Az asszonynak
mondá: Felette igen megsokasitom viselősséged fáj­
dalmait; fájdalommal szülsz magzatokat és epekedel
a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad. Az
embernek pedig mondá: Mivelhogy hallgattál a te
feleséged szavára és ettél a fáról, melytől eltiltotta­
lak vala, mondván: ne egyél arról! Atkozott legyen
a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle
életednek minden napjaiban; tövisét és bogáncskórót
teremjen tenéked s egyed a mezőnek füvét. Órczád
verejtékével egyed a te kenyeredet, miglen vissza­
térsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy
te és ismét porrá leszesz. (Nevezte vala pedig Adám
az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja min­
den élőnek, és szerze az Úr Isten Adámnak és az^ő
feleségének, bőr ruhákat és felöltöztető őket.) És
monda az Úr Isten: imé, az ember olyanná lett, mint
mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván. Most tehát,
hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet
fájáról is, hogy egyék s örökké éljen: kiküldő őt az
\
7 szám .
Úr Isten az éden kertjéből, hogy mivelje a földet, a
melyből vétetett vala. És kiüzé az embert és helyez­
tető az éden kertjének keleti oldala felől a kerubi-
mokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az
élet fájához vezető útat.“
Ha ezt az elbeszélést figyelmesen átolvassuk s
a monda első részével összehasonlítjuk, arra az ered­
ményre jutunk, hogy a második rész idő folytán, a
mint szájról-szájra szállott, lényeges változást szen­
vedett, mondhatni: népies átdolgozáson ment keresz­
tül. A monda második felében az eredeti értelem
mindinkább háttérbe szorul; az a mély vallásos tar­
talom, melyet magában foglal, jobban el van rejtve,
mint az első részben. Az eredeti monda, mely költői
köntösben egy nagyszerű igazságot tár szemünk elé,
a nép ajkán lassanként csodatörténetté válik, mely­
ben a kép, a külső forma, többé nem mint kép, ha­
nem mint valóság áll előttünk. A kigyó pl. az elbe­
szélés első felében minden kétséget kizárólag csak
jelkép, szimbólum; mig a második részben valódi
kígyóval van dolgunk, anélkül, hogy ez szimbolikus
jelentését teljesen elveszítette volna.
Mindamellett a monda igazi, eredeti értelmét
nem nehéz földeríteni, hogyha a lényegest a lényeg­
telentől elválasztjuk s azokat az apróbb részleteket
vagy vonásokat, melyeket a későbbi népies átdolgo­
zás toldott hozzá, figyelmen kívül hagyjuk. A hűvös
alkonyaikor sétára induló Isten tudakozódása az em­
ber holléte felől, akit rendesen a, kertben szokott
találni; a nyugtalan lelkiismeretű Ádám mentegető­
zése, miközben hamar elárulja magát; az első em­
berpár igyekezete, hogy a bűnért való felelősséget
magáról lerázza és másra hárítsa: mindez a maga
naiv alakjában a mily természetes, époly szép és
poétikus, de egyáltalán nem tartozik az elbeszélés
lényegéhez; ez a jelenet csak átmenet a fődologra,
t. i. az Ítéletre vagy az átokra, melylyel az Úr a csá­
bitó kígyót és az elesett embert sújtotta Mi ez az
átok?
Először is jöjjünk tisztába e kifejezés értelmé­
vel: az ember kiűzelelt a paradicsomból. Hogy a pa­
radicsom alatt nem egy szép kertet, egy gazdagon
megáldott vidéket kell értenünk, azt az elmondottak
után felesleges bizonyítgatnom. A paradicsom vallá­
sos értelemben nem egyéb, mint az öntudatlan gyer­
meki ártatlanság időszaka, amikor még semmit sem
tudunk a jóról és a roszról, amikor még nem sza­
kítottunk a jó és gonosz tudásának a fájáról. A
gyermek egyideig nem gondol és nem cselekszik
sem jót, sem roszat, mert egyikről sincs fogalma s
ebben az öntudatlan büntelenségben rejlik az ő pa­
radicsoma. Az emberiségnek is meg volt az ő gyer­
mekkora, megvolt a maga paradicsomi állapota és ez
— valamint a gyermeknél nem tart — a fejlődő em­
beriségnél sem tarthatott örökké. Mihelyt különbsé­
get kezdett tenni a jó és a rossz között s egyikre
vagy a másikra tudatosan határozta el magát, szóval
mihelyt fölébredt benne az erkölcsi tudat, azonnal
vége lett a gyermeki büntelen állapotnak, az ember
„kiűzetett ebből a paradicsomból“ s többé oda vissza
nem térhetett.
A paradicsomból való kiűzetést — elbeszélésünk
szerint — megelőzi az átok, mely első sorban a
kígyót éri, mivel ő a bűnre csábitó. Történetünknek
különösen idevonatkozó részlete annyira föl van éke­
sítve mondaszerü vonásokkal, hogy alig tudjuk a
benne rejlő tartalmat kihüvelyezni. A kigyó — mint
említettük — itt valódi kígyóvá lesz, mely hason
csúszik, port eszik és az embernek sarkát mardossa.
És mégis a kigyót a monda második részében is
szimbolikus alaknak kell tekintenünk, mert ha valódi
kigyóról lenne szó, mirevaló volna ez az átok: „Ha­
sadon járj életed minden napjaiban! És ellenséges­
kedést szerzek közted és az asszony között!?“ Hát
 7. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 59

vájjon a kigyó az átok előtt nem hason csúszott, t. tagok oly kiadványokat is kértek kedvezményes áron, me­
hanem négy lábon járt? S vájjon különösebb és^ na­ lyekre Társaságunk határozata nem vonatkozik, szükségesnek
tartjuk tájékozásul t. tagtársainkat a következőkre figyelmez­
gyobb ellenségeskedésben él-e az ember a kigyóval, tetni: Társaságunk határozata értelmében kedvezmény nem
mint a többi vadállatokkal? . Aztán mi^ értelme jár: 1. a Házi Kincstárból, 2. a Koszorú-füzetekből és 3. a
volna annak, hogyha Isten az erkölcsi törvény meg­ legutóbbi évben megjelent tudományos munkákból, minélfogva
sértéséért egy oktalan állatot átkozna meg, mely a t. tagok csakis azon tudományos kiadványainkból igényel­
hetnek o3% engedményt, melyek már több mint egy esztendő
semmit sem tud a jóról és a roszról? S ami a fő: előtt jelentek meg. Figyelmeztetjük továbbá a t. tagokat arra
miért kellene a kígyónak, mely a monda első részé­ is, hogy a kedvezményes árú könyvekért járó összegek nem
ben csak jelkép, a második felében valóságos kígyóvá főbizományosunkhoz, hanem Társaságunk pénztárnokához,
változnia? Mindezen nehézségeket csak úgy enyész- Bendl Henrik úrhoz (IV., Deák-tér 4.) küldendők, kinek uta­
sítására aztán a megrendelt kiadványokat főbizományosunk
tethetjük el, hogyha a kígyót szimbolikus értelem­ a t. tagoknak megküldi. Miután kedvezményes árú kiadvá­
ben fogjuk fel s az elbeszélés egyes vonásait (pl. a nyainknál a pénz máshova küldendő, mint a honnan az expe-
kigyó hason csúszását, por-evését stb.) későbbi költői diczió történik, ily rendelések utánvéttel nem eszközölhetők,
színezésnek tekintjük. De hát mit jelent akkor az hanem a könyvekért járó Összeg mindig előzetesen bekül­
dendő Társasngunk pénztárához. Budapest, 1904. február hó
embernek a kigyóval való örök harcza ? 10-én. Szőts Farkas, a M. P. I. T. titkára.
A hagyományos magyarázat szerint a kigyó alatt A Magyar Prot. Irodalmi Társaság főbizományosa f.
az ördögöt, az asszony magva alatt a Krisztust kell hó 15-én küldi szét a Társaságunk által a Brit és Külföldi
értenünk. A biblia tehát már az első eset történeté­ Biblia-Társulat százéves jubileuma alkalmából kiadott, Balogh
Ferencz által irt „A Biblia-Társulat és a biblia“ czimű füzet­
ben előre hirdeti azt, amit I. Ján. III. 8. versében két. A tisztelt terjesztő urak ezen könyvecskéből, annyi pél­
olvasunk: „Azért jelent meg az Istennek fia, hogy dányt kapnak, mint a hányat rendeltek, mig azoknak," a kik
az ördög művét lerontsa.“ Ez okból a kígyóra mon­ részéről rendelés nem érkezett, a könyv egyáltalában nem
dott Ítéletet ősi evangéliumnak is szokták nevezni. fog megküldetni, mert Társaságunk ezen kiadványából — te­
kintettel arra, hogy egy időhöz kötött munkáról van szó —
A múltkor ezzel a magyarázattal részletesen csakis annyi példányt nyomatott, mint a mennyire előjegyzés
foglalkoztam és kimutattam, hogy a kezünk alatti történt. De épen ezen most említett oknál fogva újból is figyel­
elbeszélésben szó sincs az ördögről, de nem is lehet, meztetjük az igen tisztelt terjesztő urakat, hogy főbizomá­
mivel az ördögben való hit a zsidóknál csak e monda nyosunk a megrendelt és megküldendő mennyiségből Tár­
saságunk határozata folytán példányokat vissza nem fogad­
keletkezése után honosodott meg. Ép oly kevéssé hat, miért is kérünk mindenkit, hogy ha esetleg az általa ren­
engedhető meg az a föltevés, hogy az „asszony delt mennyiség mégis soknak bizonyulna, igyekezzék a fen-
magva“ kifejezés egy történeti személyre, a Jézus maradt példányokat a környékbeli egyházakban értékesíteni,
Krisztusra vonatkozik, mert ez alatt a monda általá­ de főbizományosunkhoz ezen kiadványunkból példányokat a
megejtendő leszámolás alkalmával semmi esetre se küldjön
ban Éva utódait vagyis az egész emberiséget érti. vissza. Budapest, 1904. február hó 10-én. Hornyánszky Viktor,
Ősi evangéliumot tehát itt, abban az értelemben a M, P. I. T. főbizományosa. Szőts Farkas, a M. P. I. T. titkára.
mintha a Jézus megjelenése előre meg volna jöven­ Nyilvános köszönet. A „Közhasznú szövetke­
dölve, elfogulatlan magyarázat mellett, hasztalan ke­ zet“ folyó évi febr. 2-án tartott közgyűlése a pókai ref.
resünk. egyház templom-építési alapjának 100 koronát kegyeske­
(Vége következik.) dett adományozni. A midőn e jótéteményért a megsegített
egyházközség nevében szives köszönetét nyilvánítok, óhaj­
tom, hogy e nemes czélu intézet egyházközségeink és hí­
veink körében találjon megérdemlett pártolásra s hovato­
KÜLÖNFÉLÉK. vább nagyobb arányokban munkálhassa a maga elé tűzött
Kant Immánuel halála 100 éves évfordulója magasztos feladatokat. A vezető férfiaknak adjon Isten
erőt, segedelmet. Póka, 1904. febr. 9. Teleki József, leik.
alkalmából e hó 12-én tartotta a nagy bölcsész rendszerét A szászsebest magyar kálvinista templomra, a nem­
ismertető előadásai megnyitását Böhm Károly a Ferencz- zetiségek közé ékelt magyarság emez épülő bástyájára, ke­
József tud. egyetem kiváló bölcsészettanára. A szép elő­ gyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszönettel nyug­
adást, melyben a Königsberg városában aznap tartott Kant­ táz az ottani magyarság nevében: Benedek Károly ev. ref.
ünnepségek programmját ismertetve, Kant élettörténetét, lelkész, egylim. főjegyző.
jellemét és jelentőségét vázolta nagyszámú hallgatóság, (Folytatás) Aczél Aurél m. kir. pénztári tiszt ivén Zenta:
köztük egyet, tanárok s más felsőbb iskolai tanárok is zentai ev. ref. fiók-egyház 2 kor. Heiszler és Társa zentai
szép számmal vettek részt, hallgatta végig s lelkesen ün­ hengermalma
Schmidt
5 kor. Többen 2 kor. 40 fill. Szabó Sándor,
Fülöp, Elschleger Elemér, Bruckner Testvérek, Or­
nepelte a tudós tanárt, ki maga is Kantnak köszöni, hogy bán Károly, Munkchart és Vicktorisz, Györgyfalvay Henrik
a bölcsészet világába bevezette. A protestantizmus sokat 1—1 korona (összesen 16 kor. 40 fill.) Fejes István ev. ref.
köszönhet Kantnak, kit Paulsen újabban „a protestantiz­ lelkész Sátoraljaújhely 3 kor. Szentiványi Elemér tüzérönkén-
mus filozófusa“ névvel tisztelt meg E szép czimet ugyan tes gyűjtése Nagyszeben 6 kor. Radnóty fősz. biró ivén 3 kor.
inkább a protestantizmus „szellemi szabadság“ elvének Fősz. biró ivén Csurgó: Kovács Gyula 2 kor. Pozrogszentki-
diadalra juttatása által érdemelte ki a filozófiai dogmatiz- rály községből, Nagy Károly m. kir. csendőr 1 kor. Gyéké­
mussal szemben, mintsem az által, hogy a prot. kérész- nyes községből: N. F., K. J., G. Gyula 20—20 fillér. N. N. 50
tyénség egész tartalmát érvényesítette volna, de érdeme fill. N. N. 60 fill. (összesen 4 kor. 60 fillér.) Szolgabiróság
gyűjtése Baja: P. M., N. N. 1—1 kor. Mátthias 2 kor. B. E.
azért maradandó, mert megnyitotta azt az utat, melyen 30 fill. L. Gy. 10 fill. (összesen 4 kor. 40 fill.) Elöljáróság
ez is el lesz érhető. Mi is letesszük ezennel, hálánk koszo­ Hajduhadház 5 kor. Polgármester ivén Korpona: Plchy Gyula,
rúját sírjára. Korponai ev. ref. egyház 2—2 kor. Darmek Samu, Frinovszky
Kaizler György dr. főispán űr közölni szí­ Károly 1—1 kor. Bujkánszky 40 fii. Eiszul Pál 1 kor. (össze­
veskedett velem azt az elhatározását, hogy mindaddig, mig sen 7 kor. 40 fii.) Tóth Géza áll. elöljáró Hosszumező 59 fill.
főispánja lesz vármegyénknek, egy gimnáziumi szegény kor. Obecsei Kováts Endre 2 kor. Réz László, Kardar Lajos 1—1
tanulónak élelemmel való ellátására évenként 200—200 állomásvezető Szolgabíró ivén: Szirák 2 kor. 40 fill. Schwerth Hugó
ivén: Siklós Vokány: Feil Gyula, Schwert Hugó,
koronát fog a kollégium igazgatóságához befizetni. Midőn Schmidt Henrik, Krkoska Nándor, Promert János, Jetter János
a kegyes jóindulatért addig is, mig azt elöljáróságom 1—1 kor. (összesen 6 kor.) Főszolgabíró ivén Körmend: Gom­
méltó alakban megköszönheti, ez úton is hálámat fejezem bos István, Dezse Andor, Varga Pál, Körmendi Gábor, Kör­
ki, nyugtázom, hogy a főispán úr a 200 korona ez évi mendi Eszter, Fúr György, Nagy György, Dezse János, Futó
első részletében 50 koronát hozzám befizetett. — Ugyanitt Sándorné, Fúr Sándor, Dezse Károly, Zeller Vincze 20—20 fill.
ismerem el azt is, hogy Wesselényi Miklós báró főgond­ G. Juliánná, Wéhofer Jánosné, Diénes Kálmán, Goth Sámuel
nok úr szintén ilyen célra szolgáló 200 koronás évi ado­ 30 1—1 kor. Boda Lajos 40 fill. Kosa Lajos 10 fill. Zeller Sándor
mányának f. évi január havi részletében 20 koronát s Ger­ kor. fill. Nemsem Lajos 50 f. Gombos Gyula 60 f. (összesen 3
30 f.) Baláss Árpád gyűjtése Piski: Baláss Árpád, Nagy
mán János úr gyűjtő-perselyének tartalmát, 2 korona 32 Sándor, Fodor, Halász Elek, B. Kálmán, Ács Géza, Mágori
fillért, hozzám juttatni szíveskedett. Kincs Gyula, a Wesse- János 2—2 kor. Szepessy Pál, Csorbái Géza, Bámfi György,
lényi-kollégium igazgatója. Nagy Vilmos, Lettka Ferencz, Galgtzi István, Gyöngyössy
A Magyar Prot. Irodalmi Társaság tagjainak szives József, Czirmay János, Nyikházy László, Szántó, dr. Lencsa
figyelmébe. Társaságunk egy régebbi határozata folytán a Gyula, Konrád Emil, Domay Pál 1—1 kor. Geren János, Biró
M. P. I. T. tagjai a Társaság egyes kiadványait 33% enged­ Tamás 40—40 fill. Nyóka József 50 f. (összesen 28 kor. 30 f.)
ménynyel kapják meg. Miután több Ízben előfordult, hogy a (Folyt köv.)
 60 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 151—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­
házmegyébe kebelezett káposztásszentmiklóscsibai egy­
házközség lelkészi állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: tisztességes lakáson, ker­
ten és melléképületeken kívül, 14 hold tagositott szántó
és kaszáló, értéke 180 kor., terményjövedelem (búza, zab,
törökbuza kepe) értéke 585 kor. 34 fillér, munkabeli szol­
gáltatások pénzértéke az Vo levonásával 142 kor. 34 fill.,
összes jövedelem 907 kor. 68 fill., kiadás 33 kor. 67 fill.,
marad 874 kor. 01 fillér, állami kiegészítés 1600 kor.-ig
725 kor. 99 fillér.
A megválasztandó lelkész az 1904. ápr. 24-től szept.
29-ig terjedő időre eső jövedelemből az özvegygyei fele­
részben osztozik.
Pályázati határidő 1904. már ez. 12. Folyamodványok
nt. Ravasz János esperes aához küldendők Nyárádsze-
redába. Kolozsvárt, 1904. febr.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 156—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. ehkerületben a sepsii ehmegyébe
kebelezett sepsiszentgyörgyi ev. ref. ehközség I. lelkészi
állásara pályázat nvittatik.
Díjlevélben megállapított fizetése: 1. Vízvezetékkel
ellátott négyszobás lakás, megfelelő mellékhelyiségekkel,
gazdasági épületekkel és 1300 Dől kerttel. 2. Földhaszon­
élvezet: 12 h. 1364 DÖl szántó, 1500 Dől rét 2A része, 2
h. 975 Dől kaszáló % része, bérértéke 431 kor. 3. Kész­
pénz : a) az ehközség pénztárából havi előleges részletek­
ben 2400 kor., b) Daczó Eszter alapjövedelméből 20 kor.,
c) fakepe illetmény a városi pénztárból, egész évre 150
kor. 4. Stóla átlagos pénzértéke 260 kor. 5. Vallástanitá-
sért, a meddig ezen kötelezettség fennáll, 700 kor., összes
jövedelem a lakáson kívül 3961 kor. Pályázati határidő :
1904. márczius hó 10. Minősitvénnyel és szolgálati bizo­
nyítvánnyal felszerelt folyamodványok nt. Józsa Sándor
esperes aához küldendők Ilyefalvára.
Kolozsvárt, 1904. február hó.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 159—1904.
PÁLYÁZAT.
Az érdél n ev. ref. egyházkerületben a küküllői egy­
házmegyébe kebelezett kóródszentmártoni ev. ref. egyház­
község énekvezéri állomására pályázat nyittatik.
Javadalom dijlevél szerint megállapítva, tisztességes
lakás, mellék épületekkel. 1. 5 hold szántó haszonélvezete,
értéke 100 kor. 2. 600 Dől szőlő haszna 20 kor., 3. ka­
matpénz 28 kor., 4. kepe, búza és törökbuza, értéke 129
kor., must értéke 73 kor. 50 fill. 5. Igaerő értéke 24 kor.
6. Régi énekvezéri telek élvezete 20 kor., összes javada­
lom értéke, a lakást 50 koronába számítva, 444 kor. 50 f.
Kötelességek: minden énekvezéri és orgonistái teen­
dők elvégzése, temetéseken énekvezetés, a ref. tankötele­
sek hetenkénti 2 órán egyházi énekekre tanítása, a köz­
ségi iskolában és lelkész akadályoztatása esetén rendes is­
teni tisztelet tartása.
Pályázati határidő 1904. márcz. 20. Folyamodványok
a képesítési és szolgálati bizonyítványok mellékletével nt.
Nagy Domokos esperes afiához küldendők Kutyfalvára.
Kolozsvárt, 1904. február hó.
Dr. Bartók György, püspök.
236- 1904. sz. , 10 órakor Szamosujváron a szokott helyen rendkívüli köz­
KÖRLEVÉL
a görgényi egyházmegye tiszteletes lelkészi hivatalaihoz.
Igazgatótanácsunk 5894—1903. számú felhívása alap­
ján, a napokban minden lelkészi hivatalhoz egy ,,Alapít­
ványok kimutatása“ czimü rovatos ivet küldöttem meg,
melynek kitöltésére tisztelettel kérem lelkésztársaimat.
A jelzett számú igazgatótanácsi leirat ez: „Az egyházi
és iskolai czélokra rendelt alapítványok kezelése és ren­
delkezési czéljukra megfelelően való felhasználása tekin­
tetében fennálló ellenőrzési kötelességünk kellő módon
való gyakorolhatása czéljából oly részletes nyilvántartást
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt.
7. szám.
óhajtunk beállítani, mely könnyen áttekinthető formában
az összes egyházi és iskolai alapítványok felől kimerítő
tájékozást nyújtson.
Felhívjuk azért Nagytiszteletedet, hogy a alatt mel­
lékelt kimutatási űrlap felhasználásával minden egyház-
községe presbitériuma által, az alapítványok kimutatását
a lehető legpontosabban összeállittatni és azután az elké­
szítendő kimutatásokat felülvizsgálni, helyesbíteni és hite­
lesíteni szíveskedjék, minek megtörténte után e kimutatá­
sok, egész egyházmegyéjéből egyszerre hozzám lesznek
felterjesztendők.
Á felterjesztés határidejéül f. év május 1-ét tüztük ki.
Megjegyezzük, hogy e kimutatásnak az egyházak ré­
szére bármikor letett alapítványokat magokban kell foglal-
niok, minélfogva az időközben netán elveszett vagy sza­
bályszerű határozatokkal átalakított, illetve más czélra
felhasznált alapítványok is felveendők, megjegyeztetvén a
kimutatás utolsó rovatában, hogy az alapítvánnyal időköz­
ben mi történt ?
Hogy a munkálatot némileg megkönnyitsem, hivatalos
lapunk szerkesztőjének engedelmével közlöm egyházme­
gyénk levéitárábói a több egyházat érdeklő Teleki Juliánna-
féle kegyhagyomány és a múlt század elején (1808.) ősz-
szeállitott Pium Legatumok ismertetését.
Az azutáni alapítványok históriája megtalálható lesz
egyfelől minden egyház levéltárában, másfelől az ehmegyei
(régebb úgynevezett esperesi) levéltárbar.
Felkérem azért lelkésztársaimat, hogy egyfelől saját
házi levéltáraikat tüzetesen tanulmányozzák át, másfelől a
tanácsteremben levő traktuális levéltárban is saját fiókjukat.
Itt az okmányok — az utolsó 10—15 évet kivéve —
lajstromozva, csomagolva vannak. A lajstrom egy doboz­
ban, minden egyház részéről külön-külön meg van szer­
kesztve mozgó-íveken és pedig két csoportban : 1. régebbi
okmányok, 2. újabbi keletűek. A kettőnek összekapcsolása
éppen most van folyamatban. Azonkívül külön osztályban
vannak az általános vagy több egyházat együttesen ér­
deklő okmányok. Ezekről is részletes lajstrom van.
Igen kedvező alkalom ez egyúttal kinek-kinek megis­
merni a saját egyháza történetére vonatkozó irományokat
is, melyre a „Vagyonleltár“ készítésnél is igen nagy szük­
ség van.
Azt is szükségesnek tartom, hogy a kérdéses „Alapít­
ványok kimutatása“ 2 példányban állíttassák ki, hogy
egyik példány maradjon meg az egyház leveles ládájában.
Az egyes egyházak fiókjai, a tanácsteremben lévő két
fekete szekrényben vannak betűsorban, az általános érdekű
irományok pedig a szemben lévő más két sifonban tárgyi
csoportok szerint.
Egyebekben és mindenekben irányadó különben az
idézett felsőbb leirat. A határidő pontos betartását igen
szépen kérem.
Gernyeszeg, 1904. február 11.
Csekme Ferencz. esp.-lelkész.
FELHÍVÁS
Az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet
végrehajtó bizottsága nevében kérem nagytiszt. Esperes
és egyházmegyei pénzkezelő urakat, hogy az 1904. évre
utalványozott 100 kor. kongrua segély többlet után ese­
dékes 10% belépési járulékot és 2%% tagdijat a f. évi
kimutatásban előírni szíveskedjenek.
Budapesten, 1904. február 9.
Petri Elek. biz. előadó.
Sz. 64—1904.
MEGHÍVÓ.
A széki ev. ref. eházmegye f. 1904. febr. 25-én d. e.
gyűlést tart, melyre a közgyűlés tagjait van szerencsém
tisztelettel meghívni.
A közgyűlés tárgyai: 1. A próba énekeskönyv felett
véleményes javaslat megállapítás. 2. Javaslat készítés a
léviták, kántorok és kántor-tanítók leányainak a „Szeretet-
ház“-ba kedvezményes felvehetése tárgyában.
Kérem lelkésztársaimat, hogy az ehmegyei világi kép­
viselő urakat e gyűlésre kellő időben meghívni szívesked­
jenek. Kékes, 1904. február hó 8-án.
Az esperes helyett:
Sófalvy Károly, főjegyző.
 VII. Évfolyam. 8-ik szám. Kolozsvárt, 1904. feb ru á r 25.

rdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerKesztő NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n tv e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Felvilágosítások a próba-énekeskönyv háznak. Ebben a programúiban nem kevesbült, sőt

ügyében. inkább bővült azon énekek és dallamok száma, a
melyek az erdélyi Enekeskönyvből felvétetni rendel­
E lapok 4. és 5. számaiban Seprodi János úr tettek, azonfelül nyitva hagyatott az egyházkerületek
czikkeket közölt az énekes könyvről. számára, hogy további kivánataikat is bejelenthessék
Nem vállalkozhatom arra, hogy bármily nézettel az egyetemes énekügyi bizottságnak. Én Erdélyből
szemben vitába elegyedjem, vagy azt, hogy jóknak, ilyen kívánatról sem hivatalosan, sem a bírálatok
rosszaknak tartja-e valaki az Énekeskönyv darabjait, folyamán, értesülést soha sem vettem. Mindamellett,
ellenkritikával megtámadjam. A kritika jogát tiszte­ Erdélylyel szemben, miután az ottani viszonyokat
letben tartom. Azonban Seprodi János űr czikkei, közvetlenül nem ismertem, kivételes intézkedést is
érdemleges kritikával épen nem foglalkozva, olyan tettem arra nézve, hogy valamiképen sérelmet ne
térre csaptak át, a melyek inkább az Énekeskönyv okozzunk erdélyi testvéreinknek. Nevezetesen e lapok
előállításának történetébe vágnak és ily módon a tisz­ 1899. évi folyamának 24. számában közzétettem az
tességet leszedik nemcsak az írókról, hanem a ke­ erdélyi Énekeskönyvnek átalakítandó darabjait, föl­
rületekről, énekügyi bizottságról, holtakról és élők­ kérvén az ottani írókat, hogy az ott kedvelt énekekre
ről egyaránt. Ez az, a mire nézve kötelességem nyi­ vagy azoknak kedvelt részleteire tekintettel, vegye­
latkozni, mert az erre vonatkozó ténybeli adatok nek részt ők is a revideálás munkájában. Ebben a
leginkább állanak az én rendelkezésem alatt. közleményemben mondottam azt is: „Egyébiránt az
1. erdélyi Énekeskönyvnek is lehetnek oly darabjai, a
A fent említett czikkben állittatik az, hogy
vaz új Énekeskönyv készítésénél az erdélyi kerület szük­ melyek bár kihagyandónak ítéltettek, de szerencsés
ségleteit egyáltalában számba sem vették, sőt a mi szo­ költői kéz által újra alakíthatók lennének. Nincs te­
morúbb, számba venni sem akarták.u Továbbá: „hogy hát az sem kizárva, hogy az elősorolt énekeken kí­
alig került be egy pár dallam az erdélyi dallamokból vül a kihagyásra szántak közül is átdolgoztassanak
és az is valamely előkelő állású erdélyi egyén határo­ a tartalmasabbak, főleg azok, a melyeket a nép leg­
zott kívánságára történt“ inkább használ és kedvel."
Ezen állításokkal szemben a történeti valóság Ezek az adatok mutatják azt, hogy Erdély mel­
az, hogy miután az egyházkerületek az új Énekes­ lőzve nem volt és ha érdekei mégis sérelmet szen­
könyv előállítására nézve már nyilatkoztak s kivána- vedtek volna, úgy képviselői lettek volna hibásak.
taikat többnyire füzetekbe foglalva, közrebocsátották, De hát ők sem voltak azok, mert ki kell jelentenem,
3—4 évi előleges vitatás után, összeült végre 1881. hogy a hol vita támadt, helyt álltak ők az erdélyi
junius 5. és 6. napjain az a szűkebbkörü bizottság, felfogás mellett. Nevezetesen: mindössze 3 erdélyi
a mely a megnyilatkozott kívánalmakat alapúi véve, darab felett történt a különbözés. A magyarországiak
összeállította úgy az erdélyi, mint a magyarországi közül többen kifogásolták a „Szivünk ma vigsággal
Énekeskönyvből a felveendő és kihagyandó darabok betolta karácsonyi éneket; kifogásolták a „Légy csen­
jegyzékét. Ez a bizottság épen Kolozsváron, a Nagy des szívvel“ czimü ének vegyes és a „Nagy Isten
Péter püspök elnöklete és Kovács Albert előadása téged imád“ czimü ének melismás dallamát. A kará­
mellett működött. És ha nem említem is azt, hogy csonyi ének mindemellett megmaradt, a másik pedig
ott voltak velünk a Szászok is, maga az a két név dallamra tétetett, a melisma végre törültetetett. Itt
elég annak bizonyítására, hogy ezen első összeállí­ fordult elő az az eset, hogy a melismák mellett Bar­
tásnál nem maradt ki semmi, amit az erdélyi képvi­ tók György püspök úr különösen is állást foglala,
selők értékesnek tartottak. Kovács Albert egymaga de sajnálatomra sikeretlenül, mert a bizottság több­
úgy ismerte izről-izre az erdélyi énekest, hogy mi sége, éneklési próbák után, nem találta ezt gyüleke-
hozzászólni sem mertünk volna az ő javaslataihoz. zetileg szép éneklési módnak. Végeredményben ez
Tudvalevő, hogy ezután is Nagy Péter vezette az eset volna hát sérelemnek tekinthető, mert máskü­
egy ideig az énekügyi mozgalmakat és őmellé kér­ lönben az erdélyi Énekeskönyvnek 57 dallamából, a
tük fel birálókul Szász Bélát és Szász Gerőt, hogy mely számból csupán 11 esik önállólag az erdélyi
a füzetekbe felveendő darabok felett Ítélkezzenek. Énekesre, csupán kettő maradt ki, u. m. „Nem va­
Erdélynek tehát már a dolgok kezdetén teljes be­ gyunk mi magunkéi“, „Adj békességet Úristen“ A
folyása érvényesülhetett. mi több kimaradt, az mint a magyarországi Énekes­
1889-ben került az én kezembe az ügy tovább sel közös maradt ki. Ez is csak 3.
vitele. A teljes munka-programmot, a melynek ösz- 2. Állittatik az is, hogy „főképen az út elhibázott,
szeállitásában szintén résztvettek az erdélyiek, 1890- a melyen a bizottság elindult. A helyett, hogy egy csomó
ben bocsátottam közre, megküldve azt minden egy­ embert, értőt és nem értőt vegyesen maga köré csőditett,
 6i> erdélyi p r o t e st á n s lap
fel kellett volna szólítani az egyes kerületeket, hogy azok
küldjék be mindazokat a darabokat, a melyeket a nép
kiváltképpen kedvel s a melyek a nélkül is a legszebbek
Erre minden jó Ízlésű ember tájékoztatása végett
közlöm azt, hogy az egyetemes énekügyi bizottság­
nak, az időközben kidőlt kiváló egyénekről nem is
szólva, az utóbbi napokig tagjai voltak: Szász Károly,
Baksay Sándor, Szilády Áron, Kovács Albert, Bartók
György, Vályi Gábor, Váró Ferencz, Deák Gerő,
Kiss Áron, Balogh Ferencz, Kálmán Farkas, P. Nagy
Zoltán, Szügyi József, Antal Gábor, Czike Lajos So­
mogyi Antal, Rácz Géza, Lévay József, Kadácsi
György, Zombori Gedő, Sz. Nagy József. Ezeket az
urakat az illető egyházkerületek küldötték ki, leg­
alább én ezen az alapon hivtam össze őket minden­
kor, nem tudom tehát, hogy melyik az a bizottság,
a mely maga köré csőditette volna őket magától,
küldetés nélkül. Egyházkerületi küldötteket ily mo­
dorban ez ideig még nem hallottam pelengérre állí­
tani. Azt hiszem azonban, hogyha ma volna szó arról,
hogy ki kell válogatni azokat a darabokat, a melye­
ket a nép leginkább kedvel, azt a munkát a kerüle­
tek még sem bíznák magára a nép tömegére, hanem
azokra — talán ma is a fent irt urakra — akik job­
ban éitik, mi a népnek való.
3. Azt állítja végre a czikkiró, hogy „ezzel a
próba Enekeskönyvvel egy pár frázisgyártón kívül csak
azok vannak megelégedve, akik szerkesztették.“
Tudatom ezzel szemben az erdélyi kerület eset­
leg tájékozatlan közönségével, akik t. i. a konventi
jegyzőkönyvből .nem olvasták az irók neveit, hogy a
míg az eddigi Énekeskönyveinkben leginkább csak
papi irók énekei foglalnak helyet, addig ebben az új
Énekesben eléggé ismert költők darabjai is előfor­
dulnak, a többek közt: Tompa Mihály, Lévay József,
Szabolcska Mihály, Pósa Lajos, Baksay Sándor stb.
énekei, akiknél én jobb frázisgyártó kálvinista poétá­
kat nem igen ismerek. Ezenfelül vannak ebben az
Énekesben a világirodalom remekei közül is, amelyek
kissé jobb frázisgyárból kerültek ki, semhogy kigú­
nyolásra volnának érdemesek.
Ezeket akartam a ténybeli dolgok megvilágosi-
tása érdekében elmondani.
Sátoraljaújhely, 1904. február 16.
Fejes István,
az egyet, énekügyi biz. elnöke.
* tást nyertem.
Köszönettel vettük az énekügyi bizottság nagy
érdemű és fáradhatatlan buzgalmu elnökének felvilá­
gosító sorait. Érezzük, hogy kerületünket tisztelte
meg soraival. Ő sem kivánja s mi sem tehetjük,
hogy épen ebben az ügyben, mely annyira közér­
dekű, korlátozzuk a szabad vélemény nyilvánítást.
Magunk sem költők, sem zeneértők nem vagyunk.
Névtelen bírálatokat azért ki nem adunk. De a ki
nyílt sisakkal a közjó érdekében szólni kíván, az előtt leti pénztárhoz küldik nyugtáikat, hol azok, az érkezés
nem zárjuk el a sorompót. Hadd szóljon — de saját
felelősségére. Ám azt kérjük — és nem tudom há­
nyadszor — a vitázás tárgyilagosságát, a hangnak
nemességét tartsák meg, mert e mellett is — mint
ime a példa mutatja — el lehet mondani az igazsá­
got. Ez a tárgy nem alkalmas olcsó vicczelődésre,
sem arra, hogy többet állítsunk, mint amit igazolni
is tudunk. És meg kell nézni az érem mindkét olda­
lát. Mert eddig — pedig garmadával áll az idevonat­
kozó czikk szerkesztőségünkben — mind csak a ne­
gatív birálat hangja szól. Szerkesztő.
A kongrua kezelése.
Nagytiszteletű Szerkesztő Úr!
Hivatalos lapunk f. évi január 28-iki 4-ik számában, kongrua kétszeri portója fejében fizet circa 850 koronát.
Csulak Zsigmond lelkésztársunk „A kongrua elküldése“
czimü czikkének közrebocsátása alkalmából egyenes fel­ az illetékes lelkészek illetményének érintése nélkül évi
8. szám.
hívást méltóztatott intézni az érdekeltekhez, hogy a Csu-
lak-féle javaslatokra nézve nyilatkozzanak, jelezve, hogy
azután érdemileg is hozzászól a kérdéshez. A Lap követ­
kező számában meg is jelent egy nyilatkozat Péter Antal
lelkésztársunk tollából „Csuvározás a kongruáért“ czim
alatt.
Szerény nézetem szerint mindkét czikkező túl lő a
czélon. Egyiknél az alaphang az elégedetlenségre, másik­
nál a hyperlojsálitásra vall. Nem csodálom, ha ily alapon,
a fölvetett kérdésre vonatkozólag nem tudtak megnyug­
tató feleletet adni.
Meg vagyok győződve, hogy Nagytiszteletű Szerkesztő
úr, — kilátásba helyezett yhozzászólása“ rendin, — gya­
korlati érzékével, higgadt tárgyilagosságával bizonyára
tisztázni fogja a kérdést, úgy, hogy az érdekeltek meg­
nyugvásokat fogják találni fejtegetésein. E meggyőződés-
ben nem is szólanék az ügyhöz. Minthogy azonban Nagy­
tiszteletű Szerkesztő úr nyilvánosan kifejezte, hogy várja
vaz érdekeltek nyilatkozatait“ minthogy továbbá az ér­
dekeltek eddigi nyilatkozatai szerintem nem tisztázták kel­
lően a kérdést: mint egyike az érdekelteknek, én is nyi­
latkozni kívánok és pedig lehetőleg tárgyilagosan s rö­
viden.
Előre bocsátom, hogy mint az érdekeltek egyike, bi­
zony én is óhajtanám, ha a kongrua gyorsan és az elke­
rülhető költségek nélkül jutna kezeinkhez. Ezen kívül köz­
érdek szempontjából azt is óhajtandónak vélném,, hogy
Espereseink lehetőleg megkiméltessenek oly felesleges mun­
káktól, melyek őket tulajdonképi hivatásuk végzésében
lépten-nyomon akadályozzák. Hiszen már oda jutottunk,
hogy a papiros kormány, s a „szolgálati út“ túltengő-
dése és a pénzkezelés bonyodalmai miatt nem jut idő
minden évben az egyházközségek közvetlen megtekinté­
sére. Egyelőre 3, de remélhetőleg a fokozatos fejlődés
természete szerint közelebb 6, majd talán 12 évre esik
egy espérési látogatás. A netalán fölmerülő hiányokat majd
pótolja a türelmes papiros...
Ily körülmények között, szerény véleményem szerint
sem egészen jogosúlatlan az a kérdés, hogy vájjon nem
lehetne-é egyházi téren is megkísérlem a közigazgatás
gyorsítását, közvetlenné és olcsóbbá tételét. Kísértsük meg
Isten nevében a kongrua kezelésénél, hisz a kongrua úgyis
homoepatikus adagokban alkalmazott gyógyszer, nagy,
idült betegségre. Majd aztán egyebekben is kínálkozni
fognak czélszerű reformálásra az u. n. „hivatalos út“ te-
kervényes teketóriái.
Czélunk érdekében pillantsunk át a szomszédos tiszán-
túlra: hátha meríthetnénk némi tanulságot az ottani eljá­
rásból? Én a napokban betekintvén Debraczenbe, a főis­
kolai s egyházkerületi pénztárban is megfordultam, hol a
kongrua kezelésére vonatkozólag a következő felvilágosí­
1. A kultuszminiszter által 1903. decz. 17-én 457 lel­
kész részére kiutalványozott 103,124 kor. 44 fillér kon-
gruát a pénztári hivatal kézhez vette 1904. január 11-én s
az összeget, — bizonyos megfelelő részletnek készletben
tartása mellett, — haladéktalanúl elhelyezte pénzintézetbe,
ideiglenes betétül, hol az 3%-ot jövedelmez.
2. A „Kongrua hirdetés*A. közrebocsátotta a pénz­
tári hivatal a BDebr. Prot. L ap“-nzk 1904. január 16-iki
számában.
3. Az érdekelt lelkészek közvetlenül az egyházkerü­
sorrendjében kerülnek kifizetés alá, s a pénz, — egyszeri
postaköltséggel, teljes összegében levonás nélkül, — ki-
nek-kinek legott kezébe jut. Áz első nyugta kifizetése 1904.
január 12-én történt, s január végére az egész lebonyo­
lítód ott.
4. A lebonyolítást a pénztár személyzete, u. m. pénz­
tárnok, könyvelő, pénztári tiszt eszközli. Fáradságukért,
az időközi kamatokból 200, 140 és 60, tehát összesen évi
400 korona jutalomban részesülnek.
Most már vessük egybe a tiszántúli és erdélyi mai
eljárás eredményeit.
Az érdekelt lelkészek amott megkaphatják csonkitat-
lan illetményeiket a félév első hónapjának 12-én, nálunk
körülbelől egy teljes hónappal későbben.
Amott 357 lelkész, évi 206 ezer (kerekszám kedviért)
koronányi kongrua egyszeri portója fejében fizet circa
280 koronát, nálunk 375 lelkész, évi 265 ezer koronányi
Amott a kezelésért jár az időközi kamatokból, tehát
 8. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
400 korona, melylyel az illetők, tudomásom szerint, meg­
vannak elégedve, nálunk a Csulak-féle, eddig meg nem
czáfolt, adatok szerint, a kezelési perczent évi összege
mintegy 2650 korona, mely a lelkészek illetményeiből vo
natik le. *
Az eredmények, a számok hathatósan beszélnek...
Javaslom: térjünk át késedelem nélkül a Tiszántúl
rendszerére! Igaz, hogy Péter Antal lelkésztársunk és a
veletartók szent borzalommal kiáltanak fel: mi lesz a „szol-
gáláti út*-bői, és mi lesz az esperesi hivatal „méltósá­
gából?!* Az első kérdésre azt felelem, hogy ha a „szol­
gálati út* és a szolgálat lényege s igazi érdekei közt
kell választanom: én az előbbire túltekintek. A második
kérdésre egy régi történet felelevenítésével felelek. A múlt
század 50-es éveiben egy ifjú lelkész (ha nem csalódom
a nagy Révész Imre) a debreczeni ev. ref. lelkészek tisz-
teletes testületében hatalmasan érvelt a papi háromszögű
sapka (vulgó: ködvágó) viselése ellen. Egyik idős tiszttársa
rémülten sóhajtott fel: vDe kedves kollega úr, mi lesz a
papi tekintélyből és méltóságból?!*... A tisztes ködvágó
lomtárba került s a papok régi tekintélye és méltósága...
megmaradt.
Ketesd, 1904. február 17.
Elek Lajos, ev, ref. lelkész.
Tűzbiztosítás.
Irta: Csulak Zsigmond.
(Folytatás.)
Az 1879-ik évi igazgatótanácsi alapelvekre idő
rendében — ha nem is épen mindenikre — megadta
a feleletet az egyházkerület, a mint látni fogjuk. A
melyekre még nem hozott feleletet, azokra megpró­
bálok feleletet adni én, valamint a szükséges statisz­
tikai kimutatásokkal is szolgálni fogok.
Az 1881. évi ehker. jkv. 55. 2. pontja szerint:
„minden egyházközség köteles egyházi épületeit tűz­
kár ellen biztosítani“, a pap és számadó-gondnok
anyagilag felelősökké tétetnek a biztosítás eszközlé­
séért. Az 1885. évi ehk. jk. 39. sz. határozata sze­
rint: „tartoznak mind, még a marosi és görgényi eház­
megyék is az Első magy. ált. bizt. intézetnél biztosí­
tani.“ Tehát a biztosítás felelősség mellett kötelező.
A konvent, 1883. évi január hóban tartott gyűlé­
sében 75. szám alatt elrendelte, hogy a tűzkár el­
leni biztosítás tárgyában az egyházkerületek küldjék
be tiz évről kimutatásaikat. íme tehát, több mint
20 éve lett felvetve és megtéve az első lépés, az
egyetemes ev. ref egyházi biztosítás megalapítására.
Hogy a bekért statisztikai kimutatások kedvező ered­
ményt mutattak fel, annak kézzel fogható bizonyi-
téka az, hogy az 1885. évi konventi jegyzőkönyv
58. I. pontja alatt a kiküldött bizottság már kiadja
az egyetemes magyar református egyházi tüzkárbiz-
tositó intézet alapszabályait, még pedig reánk pa­
pokra a legmegnyugtatóbb intézmény a lelkészi és
tanári nyugdíjnak megalapításával kapcsolatban (II.
pont alatt ennek alapszabályai vannak közölve). Ez
alapszabály szintén kimondja, hogy a ref. egyház tu­
lajdonát képező egyházi és iskolai épületek s egyéb
eléghető javak feltétlenül ez intézetnél biztosi tandók;
évi dijba a biztosított összeg (0.5%) fél százaléka
előre fizetendő. A vagyon biztosítva marad, ha a dij
hátrálékban van is, a késedelmező 8% kamatot tar­
tozik fizetni. A kezeléssel egy igazgatóságot biz meg.
A konvent határozata szerint, a tervezet, tárgyalási
alapul elfogadtatik és részletes véleményezés végett
a zsinati törvények értelmében az egyházkerületek­
hez kiküldetik.
* Meg kell jegyeznünk, hogy a Csulak czikke is csak
némely egyházmegyékről állítja, hogy az espereseknek l°/o le­
vonást szavazott meg a közgyűlés. De pl. most vesszük a tu­
dósítást az udvarhelyi egyh. megyéből, mely jelzi, hogy ott az
esperesek teljesen ingyen teljesítették és teljesitik e mun­
kát is. Szerk.
63
Ezen alapszabályra a mi erdélyi egyházkerüle­
tünk az igazgatótanács véleményét emeli határozattá,
hogy t. i. egy oly intézmény eredménye problema­
tikus, mindamellet a megvalósítás elébe nem gördít
akadályt. Azonban elvárja a konventtől, hogy alapo­
sabb alapszabály tervezetet dolgoztat ki; ne terhelje
szegény egyházainkat súlyosabban, mint az intéze­
tek, sót még azokról is ftyujtson kedvezőbb feltéte­
leket; most pedig mellőzze az alapszabály tervezetet.
Érdekes az igazgatótanács jelentése, mely az
ehmegyék és kollégiumok meghallgatásával készült.
A most meghallgatóttak közül csak két kollégium (a
kolozsvári és zilahi) és egy egyházmegye (a széki)
nem fogadják el. A többi 18 felterjesztés általában a
tervezet elfogadása mellett nyilatkozik. Mind a tizen-
nyolcz hasznosnak, sőt szükségesnek jelenti ki. (Mekkora
haladás! Az 1879-ik évben csak öt fogadta volt el
és négy további előmunkálatot kivánt.) „De egyetlen
egy sincs, mely a biztosított tőke 7a% fizetését drá­
gának ne tartaná (a papi nyugdíjintézet javára sok,
hát a felekezeti tanítók után fizetendő 24 kor. nem
sok?); majdnem mindenikben megjegyeztetett azon
aránytalanság, mely a biztosítandó épületek anyagá­
nak tekinteten kívül hagyásából származik.“
Az igazgatótanács, ámbár mindegyik bekért vé­
lemény, még a három első is, mely nem fogadja el,
igen soknak tartja az 7 2 % fizetési dijat, mégis arra
a véleményre jut, hogy az eredményt problematikus­
nak tartja. Más alapszabálytervezetet vár és oly díj­
tételeket, melyek kedvezőbbek legyenek, mint a mű­
ködő intézeteké. (Vájjon akkor nem fogja problema­
tikusnak tartani az eredményt?)
Azonban az egyes eházmegyék és kollégiumok
mégis körvonalózták, hogy a felállítandó egyházi
kölcsönös tűzbiztosítás minémü elvek megoldásával
volna keresztülvihető.
Eddigelé ki lett mondva, hogy a biztosítás álta­
lánosan kötelező és hallgatólag eddig benne van az
is, hogy csak közvagyon képezheti a biztosítás tár­
gyát, az évi dijak kiszámításánál, megállapításánál
semmi mérsékelt nyeremény nem számítható és csak
is tartaléktőke gyűjtendő; tekintetbe kell venni a
koczkázat nagyságát, vagyis ne egy, de több osztály
szerint állapítandó meg az évi dij.
A többi egyházkerületek is a miénkhez hasonló
vagy még kedvezőtlenebb véleményt küldöttek be,
mivel az 1886-ik év október hóban tartott konventi
gyűlés 54. sz. jkv határozata szerint: „A kölcsönös
tűzkár biztosítási tervezet ez idő szerint a napirend­
ről levétetik“ (épen mint az egyházkerületünknél
1880-ban). „Haj, rá érünk arra még“ Levétetett pe­
dig azért, mert a tervezetet, a bemutatott alakban,
egyik egyházkerület sem fogadta el és mivel az 7a
°/o biztosítási díj túlmagas. Miért nem készítettek
más alapszabálytervezetet, a melyben a díjtétel ke­
vesebb lett volna? Es ha már a papi és tanári nyug­
díjra sajnált mindenik egyházkerület a biztosítási
díjból — mondjuk — 0.2%-ot fizetni, ettől elkülönítve
miért nem létesítik a „czélszerü, sőt szükséges“ intéz­
ményt? Ha akkor sikerült vala, hol lenne most már
17 év után. De reméljük, hogy a mi késik, nem
múlik el,
Ezentúl már szórványosabban s mintegy futólag
tűnik fel a kölcsönös biztosítási eszme. Az 1890. évi
ehk. jkv. 80. sz.-ban a királyhágóntúli testvér eház-
kerületek jegyzőkönyveinek átvizsgálására kiküldött
bizottság jelenti: A tiszántúli ehkerület 291. jkv. sz.
alatt tárgyalta a felsőszabolcsi egyházmegye javasla­
tát a kölcsönös tűzbiztosítás tárgyában. Ezen javaslat
kimutatja, hogy az egyházkerület 20 év alatt fizetett
178,999 írt 92 kr biztosítási illetéket, ezzel szemben
visszakapott tűzkárért 54,640 írt 50 krt, jutalék czi-
mén 26,872 frt 21 krt s igy a biztositó intézetnek
97,487 frt 21 kr tiszta nyeresége maradt. (Tehát a
 64 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
kamatokat is oda számítva, 20 év alatt a 100,000
irtot jóval túlhaladta volna egyetlen egy egyházke­
rület biztosítási dijából a biztosítási alap.) Ennél­
fogva alapszabálytervezetet nyújt be egy kölcsönös
egyházkerületi tüzbiztositási intézet felállítására. —
Azonban, hogy semmi eredménnyel nem végződött,
arról bizonyságot tesz ugyancsak az egyházkerületek
jegyzőkönyveinek áttanulmányozására kiküldött bi­
zottságának következő jelentése. (1891. ehk. jkv. 59.
sz. alatt,) A tiszántúli egyházkerület 1890. évi 333.
sz. a. Fonciére biztositó intézettel kötendő egyes-
ségbe felvétetni rendeli, hogy a nyers díjbevétel 3
°/o-a lelkészt nyug- és gyámintézet javára esik. —
Ugyanez egyházkerület 1891. évi 150. sz. a. szatmár-
németii felsőbb leánynevelő intézet javára, egyszers-
mindenkori segélyül 10,000 irtot szavazott meg a
tűzbiztosításból befolyó tiszta jövedelemből.
Még egyszer a konventen is kérdés tárgyát ké­
pezi a kölcsönös biztosítás. Az 1891. évi 168. számú
konventi jegyzőkönyvi pont alatt ez áll: A dunamel-
léki ehkerület az egyházi tűzkár elleni kölcsönös
biztosításának eszméjét a konvent és zsinat hathatós
pártfogásába ajánlja.
A bizottság jelenleg ez ügyet nem kívánja a
zsinat elé terjeszteni. |
(Folytatása köv.) j Felhívás. A Szeretetházat --- mint az egvh. kér.
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. február 18.
Elnökölt: Simó Lajos ehkerületi főgondnok. Je­
len voltak: Bartók György dr. püspök, Kenessey
Béla főjegyző, Lészay Ferencz, Ircze Gerő, Váró Fe-
rencz, Sándor János, Deési Gyula ig.-tanácsosok,
Maksay János számvevő és dr. Kádár János titkár.
Elnök aa. bejelenti, hogy br. Bánííy Dezső fő­
gondnok aa. gyöngélkedése miatt, nem vehet részt
ez ülésen. Sajnálattal tudomásul vétetik.
A marosvásárhelyi kollégium ajánlata alapján
megengedte ig.-tanácsunk, hogy Weiner Félix a 8.
gymnasiumban magánvizsgálatot és annak sikeres
kiállása esetén érettségi vizsgát tehessen.
A csicsómihályíalvi iskola államosítása indoko­
latlanul késedelmezvén, az illetékes tanfelügyelőhöz
átiratot intéztünk felvilágosítás adása czéljából.
A kutsiri állami népiskolába járó protestáns val­
láséi tanulók hitoktatása tárgyában kelt miniszteri in­
tézkedés nem felelvén meg benyújtott kérésünknek,
miért is újabb kérelem felterjesztése határoztatott el.
Az erdélyi ev; ref. eház történetének nyomtatá­
sáról szóló szerzői jelentést tudomásúl vette ig -ta­
nácsunk, örömmel látván abból, hogy a két kötetes
munka márczius hó folyamán, előre láthatólag, ké­
szen lesz.
A nagyenyedi tanítóképző intézet anyagi bizto­
sítását részletező 1900. évi 39. számú közgyűlési ha­
tározat módosítását célzó kollégiumi indítvány, újabb
adatokkal leendő kiegészítés végett, visszaküldetett
az elöljárósághoz.
Barabás Árpád magyarókereki lelkész aa. ré­
szére évi 100 korona államsegélyt szavazott meg
ig.-tanácsunk a kissebesi Emke-iskolában való hitok­
tatásért, mely összeg az évről-évre beadandó kérelmei
alapján fog kiútaltatni, az 1903. évtől kezdve.
A kolozsvári szeretetház 1903. évi számadása,
valamint a kisebb bevételeiről és az árvák részére
begyült adományokról szóló elszámolása helyesnek
találtatván, jóváhagyatott.
Marosvásárhelyi kollégiumunk ama kérése, hogy
Vargha József tanítót pénztárnok-segédi szolgálatra
alkalmazhassa és e működéséért részére évi 240 ko­
rona tiszteletdijat folyósíthasson, teljesíthetőnek nem
találtatott.
8. szám
A kolozsvári kollégium 1904. évi költségvetését
visszaküldötte.ig.-tanácsunk pótlás végett.
Ugyanezen kollégium részére engedélyeztetett
178 korona behajthatatlan bérkövetelés törlése.
Magyarláposi ehközségünk 10 évi számadásának
betekintéséből örömmel győződött meg ig.-tanácsunk
az eházközség örvendetes elhaladásáról, minélfogva
a fennálló 4500 koronás kölcsönre vonatkozó jóvá­
hagyás megadatott és lelkész aa. részére elismerés
szavaztatott.
Dr. Sárkány Mór, budapesti házgondnokunk múlt
évi számadásából megelégedéssel vettük tudomásúl,
hogy a lefolyt évi bevételek nettó összege 6937 ko­
ronával magasabb a megelőző év jövedelménél és
hogy budapesti házaink általában a befektetett tőke
4‘33 °/0-át jövedelmezik.
A borosbocsárdi püspöki szőlő egyik részének
újraültetéséről szóló számadás tudomásúl vétetett és
Dezső Miklós szőlészeti vándortanár urnák a mun­
kálat körüli segítségéért köszönet szavaztatott.
(Vége következik.)
ilyen irányban működő egyetlen humánus intézmé­
nyét — kerületünk bölcs vezetői, az egyes egyház­
megyék, egyházak szeretettel pártolták és támogat­
ták s anyagi áldozataikkal^, nemcsak íentartását, de
fejlődését is biztositották. Ámde igen csekély anyagi
erő áll rendelkezésünkre, hogy ezen szép fejlődés­
nek indult s nagy reményekkel biztató intézethez
utóbbi időben fűzött tervünket: egy református leány­
nevelő intézetet létesíthessünk, melyet az egyházme­
gyék égetően szükségesnek tartanak úgy nevelési,
de külösen vallási szempontból. Szetettel kérjük
ezért egyházkerületünk patronusait, s különösen a
jótékonyság gyakorlásában mindig elöljáró úrnőit, a
tanárokat, lelkészeket s egyházunk minden ügybuzgó
hívét, hogy a szeretetházat nagybecsű erkölcsi és
anyagi támogatásukban fokozottabb mértékben ke­
gyeskedjenek részesitni.
Sok alkalom és mód kínálkozik, csak ügyszere­
tet és buzgóság kell hozzá; nevezetesen: hangver­
senyek, tánczmulatságok, felolvasási estélyek rende­
zése, templomi perselyes gyűjtések, egyházmegyék
közgyűlései alkalmával tartott közebédeken eszköz-
lendő gyűjtések, konfirmált ifjak önkéntes adományai
stb. Az egyes vidékeken működő pénzintézetek igaz­
gatóságát intézetünk támogatására törekedjünk meg­
nyerni s igy az évenként jótékonyságra szánt oszta­
lékokból tetemes anyagi támogatást remélhetünk.
Hisz alig van Erdélyben, vagy az egész hazában pénz­
intézet, szövetkezet, melynél az egyh. kér. gondno­
kok, lelkészek, tanárok s más előkelő állásban levő
híveink, mint igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok
ott ne lennének. Hívják fel tehát az ilyen intézetek
figyelmét törekvéseinkre, ismertessék meg velük czél-
jainkat s lehetetlen, hogy ne támogassanak bennün­
ket. Mi hálás köszönettel fogadunk és nyugtázunk
minden adományt.
A Szeretetház részére tett alapítványaikkal kö­
vetendő példával járnak elől az egyházmegyék közül:
a marosi 2000, a dési 1000 korona alapítványt tettek
egyházmegyéjük özv.-árvai gyámintézeti alapjukból;
az egyházközségek közül a szászvárosi 1000, a dési
200, az abrudbányai 200 koronát, az ilyeíalvi egyház
évi 40 korona járulékot ajánlott fel.
Ha az erdélyi egyházmegyék hasonló alapjaikból
vagyoni erejükhöz mérten a felsoroltakhoz hasonló
áldozatot akarnának és tudnának hozni, a szeretet-
házzal kapcsolatosan tervezett felsőbb leánynevelő
intézet is rövid idő alatt testet öltene.
 8. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Magánosok által hozott anyagi áldozat sokkal
tetemesebb, mint az érdekelt egyházmegyék támoga­
tása, erről közelebbről szólunk, addig is önzetlen
szeretetet, támogatást kérünk, hogy a kitűzött hu­
mánus czélt — mely az egyh. kér. egyik legfonto­
sabb érdékét szolgálja — megvalósítva láthassuk.
A szeretetház keblitanácsa.
T A R C Z A.
A bűn átka.
(1. M óz. III. 7—24.)
(Zittel K. nyomán irta:ifj. Péter Károly.)
(Folyt, és vége.)
A múlt alkalommal kifejtettem azt is, hogy a
paradicsomi kígyó jelképe, szimbóluma az emberi
észnek, mely a bűnös vágy szolgálatába szegődik s
a jó és a rósz fogalmait annyira összezavarja, hogy
ezáltal a lelkiismeretet tévedésbe ejti és teljesen el­
hallgattatja. A fogalmak emez összezavarásán (ami
hova-tovább mind nagyobb mérvet ölt) alapszik a
bűnnek a világban való hatalma s innen van az em­
ber folyton tartó küzdelme az új meg új alakban
fellépő gonoszszal, a lelkiismeret örök harcza az
okoskodó észszel, mely az önző kívánságnak szó­
szólójává lesz s azt igazolni törekszik. Ez a kigyó
„sarkon marja“, azaz elámitja és Istentől eltántorítja
az embert, de végre is „az asszonynak magva meg­
töri a kígyónak fejét“, az ember győzedelmeskedik
önző vágyai felett s Istennel gyermeki viszonyba
lép. Mivel pedig Jézus Krisztus volt az első, akinek
sikerült megtörnie a kigyó fejét s mivel e jóslat-
szerű szavak tökéletesen ő benne valósultak meg,
nincs kifogásom az ellen, ha az 1. Móz. III 15. v.-
ben foglalt ígéret — ilyen értelemben véve — leg­
első vagy ősi evangéliumnak neveztetik.
Ügy a nőt, mint a férfit a külső bajok és nyo­
morúságok egész sorával bünteti a haragos Jehova.
E mellett az asszonyt még külön büntetéssel sújtja
azért, hogy a férfit bűnre csábította. „Epekedel a te
férjed után mondja az Úr — ő pedig tiralkodik
feletted.“ Hogy e szavak értelmét tisztán felfoghas­
suk, tudnunk kell, hogy a régi népeknél (miként ma
is keleten) a hő a férfi korlátlan tulajdona, a kivel
szemben semmi jogot nem igényelhet. Ezt a rab­
szolgai viszonyt a zsidóknál a humánus törvények
szelídítették ugyan, de a 10-dik parancsból világo­
san kitetszik, hogy az asszonyt Mózes is a férfi
vagyonának tekinti. — Ez az alárendelt helyzet, a
fisztultabb erkölcsi felfogás szerint, a nőre nézve
kétségkívül átok, büntetés és a mondának igaza van,
midőn ennek alapját a bűnben, az ember önző ter­
mészetében keresi. A paradicsomi állapotban élő em­
ber — épúgy, mint a gyermek — nem ismerte a
lealázó rabszolgai állapotot; ezt csak az önző, ural­
kodni vágyó emberi ész teremtette meg és tartotta
fenn. S e tekintetben is Jézus Krisztus lépett a kigyó
fejére, amennyiben a nőt a keresztyénség szabadí­
totta ki alárendelt állapotából s helyezte vissza szent
jogaiba, melyeket az Ur akkor biztosított számára,
midőn a férfi segítő társává alkotta.
A férfiúra büntetésül fáradságos munkát és küz­
delmet szab az Ur. Ez a büntetés, bár közelebbről
csak a férfiúnak szól, általában az egész emberiséget
sújtja. „Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos
munkával élj belőle életed minden napjaiban. Tövisét
és bogácskórót teremjen tenéked s egyed a mezőnek
füvét Orczád verejtékével egyed a te kenyeredet,
miglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél“. ..
E nehány sorból csodálatos következtetéseket vontak
65
le az emberek, t. i. hogy az eset előtt a földön nem
volt semmi baj és nyomorúság; az eset után váltó-
zott meg minden, azután jöttek létre a mérges nö­
vények, a jégvihar, földrengés és mindennemű csa­
pás, ami az embert érheti. Az efféle theologiai külö­
nösségekkel nem érdemes bővebben foglalkozni; aki
a kezünk alatti elbeszélésből ilyesmit olvas ki, az
legokosabban cselekszik, ha kezébe se veszi a köny­
vek könyvét. Egy dolog azonban az objektív magya­
rázónak is némi fejtörést okozhat, az t. i., hogy
miért tünteti föl a bibliai történet átoknak a munkát,
holott kétségtelen, hogy a munka a legnagyobb áldás
az emberiségre nézve. Mindannak, amit csak elér,
kivív: előtte akkor van igazi értéke, hogyha munka
és fáradság által éri el. Munkával hódította meg az
ember a földet, munkával hajtotta hatalma alá a ter­
mészeti erőket s ez által emelkedett a tudás és a
műveltség csodás magaslatára.
„Útazók tudósítanak, hogy a legsötétebb Afriká­
ban még ma is vannak emberek, a kiknek szellemi
képzettsége nem áll fennebb, mint Európa egy gyer­
mekének szellemi képzettsége, abban a korban, a
midőn játszani tanúi. A társadalmi munka és kultur-
fejlődés vonalán kívül élve, megközelíthetetlen föld­
rajzi helyen, az emberiség gyermekkorát élik, mintha
csak annyi ezredév átröpült volna fejők felett! Igen,
mert hiányzott náluk a munka és a verseny nemesitő
hatása s így, mint az álló viz elveszti ízét, színét,
őket is a tespedés ölte meg. Mi sem volnánk neme­
sebbek áfrikai testvéreinknél, ha ősapáink munkára
nem vetik kezöket, hanem pálmalevelek hűsítő árnya
alatt készen kapják vala a „földnek gyümölcsét.“
A munka áldásos hatása a szellemre tagadhatat­
lan és a rengetegnek nincsen annyi cserlevele, a
melylyel a munkát méltóképpen megkoszorúzni le­
hetne!*
Mindezt a biblia iró sem vonja kétségbe; ha ezt
tenné: az igazsággal jönne ellenkezésbe. Elbeszélé­
sünk szerint ugyanis nem abban áll a büntetés, hogy
az embernek dolgoznia kell, hanem abban, hogy
olyan helyzetbe jutott, melyben a munka ránézve
külső szükségesség s éppen azért teher. Az embert
folytonos tevékenységre, erőinek megfeszítésére sar­
kalja már érzéki természete, amennyiben soha sincs
megelégedve, mindig többet óhajt, új meg új szük­
ségleteket teremt s ezzel munkáját is sokasitja; de
küzdelemre és munkára kényszerítik másfelől azok
a bajok és veszélyek is, a melyek lépten-nyomon
fenyegetik s amelyeket elhárítani törekszik. Eszerint
nem maga a munka és fáradság a bűn átka, hanem
az, hogy az ember érzéki lomhaságánál fogva olyan,
hogy szakadatlan munkásságra, az élet terheivel és
szenvedéseivel való örökös harcra van szüksége,
mert külömben lelkileg elsatnyul, elveszti emberi
méltóságát s alásülyed az állatok sorába.
A földi rosszak között legnagyobbnak tekintjük
a halált, mert valami rossz akkor ér minket, hogyha
az élet egyik vagy másik javát elveszítjük, a halál
pedig az élettől és az élet összes javaitól egy csa­
pásra megfoszt bennünket. Nem csodálkozunk hát
rajta, ha a későbbi zsidó theologia, s ennek nyomán
a kér. theologia is, a halált a bűn következményének
tünteti föl. Csakhogy ezt alaptalanúl igyekeznek az
eset történetéből kimagyarázni. Az Úr ezt mondja
Ádámnak: „Orcád verejtékével egyed a te kenyere­
det, miglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél:
mert por vagy te és ismét porrá leszesz.“ Nem azért
kell hát az embernek porrá lennie, mert bűnt köve­
tett el, hanem azért, mivel porból vétetett, mivel
természeténél fogva por, azaz halandó. Az emberi
test, mint ilyen, alá van vetve a halálnak, s ha az
ember csak az eset következtében lett volna halan-
„Prédikátori tár“ (új folyam) III. k. 146. 147. 1.
 66 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
dóvá, az eset előtt más testtel kellett volna bírnia,
nem földi testtel, amiről szó sincs a teremtés törté­
netében.
Záradékul emlékezzünk meg röviden az élet f á ­
járól is, mely ellentéte a „halál íájá“-nak s mely
szintén az éden közepén állott. Ha az egyik fát (a
jó és gonosz tudásának iáját) jelképes értelemben
fogtuk fel, miért ne tulajdonithatnánk az „élet iájáé­
nak is valami mélyebb, szellemi jelentőséget? Miért
ne érthetnők alatta azt, amit az új-testamentum örök
életnek, Istenben való életnek nevez? S ha az ó-szö­
vetségi írónak nem is volt tiszta képzete erről a ma­
gasabb életről: nem szabad-e nekünk a hiányos kép*
zetet az új-testamentum tanítása alapján kiegészí­
tenünk?
Az élet fája, elbeszélésünk szerint, eleinte nem volt
az embertől eltiltva, de az nem nyúlt hozzá, még csak
nem is vágyakozott gyümölcse után, mivel fogalma
sem volt a jóról és a rosszról. Az ember, amig se
nem jó, se nem rossz, még nem bir erkölcsi tudat­
tal, nem bir tehát az örök életnek, az Istenben való
életnek tudatával sem. De miután a jót és a rosszat
megismerte: felébred benne a vágy, hogy egyék az
örök élet fájáról. Csakhogy a jónak és gonosznak is­
meretére az ember a bűn által jutott s éppen ez ál­
tal játszotta el az örök életet, ez által zárta el maga
előtt az élet fájához vezető útat. Ez az út mindad­
dig, a *mig az ember bűnös, elzárva marad előtte :
Isten kerubimokat helyezett oda őrizetül és a villogó
pallos lángját s a fa semmi gonoszsággal, semmi
erőszak által el nem érhető, ámde aki a bűnt legyőzte,
Jézus Krisztus, az élet fájához vivő útat is megnyi­
totta az emberiség előtt s ezen az utón mindazokat,
akik őbenne bíznak, elvezeti az örök életre.
Azért lebegjenek szüntelen előttünk az Úrnak
ama buzdító szavai, amelyeket Madáchnál olvasunk:
„Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál“! .. .
KÜLÖNFÉLÉK.
A kolozsvári „Bethlen G áborik or 1904. évi
február hó 24., márczius 2., 9., 16. és 23-án d. u. 5 óra­
kor a theologiai fakultás dísztermében Felolvasó-Estélye­
ket rendez. A felolvasásokat tartani fogják: Főtiszt, dr.
Bartók György püspök, Kovács Dezső gimn. tanár, Nagy
Károly theol. tanár, Ravasz László püspöki titkár, Balogh
Endre joghallgató.
A sepsiszentgyörgyi ev. ref. egyházközség
1904. márcz. 5-én, az építendő uj ref. templom alapja ja­
vára, gróf Haller János Háromszékvármegye főispánja
védnöksége mellett Sepsiszentgyörgyön, a városház dísz­
termében, hangversennyel összekötött zártkörű tánczes-
télyt rendez.
A nagybaczoni ev. ref. eházközség „Aranykönyve“
1903. évben. Máté Sámuel és neie nagybaczoni földmivelők
„Aranykönyve“ 16 kor. özv. Nagy Áronné „Orgonátoké“ ja­
vára 114 kor. Id. Nagy Ferencz és neje Fábián Juliánná a
megnyitott templom padozatát betonnal vonatták be 400 kor.
Keresztes Lászlóné szül. Bartalis Helena egy aranyozott ezüst
kenyérosztó tál 52 kor. Keresztes László földművelő „Urasztali
töke“ 100 kor. A templomi padok és orgona festésére az
egyes hívektől adakozás 230 kor. 90 fill. Barabás Elek nyug.
kántor a temető és templom kerítéséhez egy nagyobb vas­
kapu 130 kor. Barabás Elek nyug. kántor „Enekeskönyv tőke“
czimen 97 kor. 50 fill. Id. Nagy Ferencz és neje Fábián Ju­
liánná a temető és templom kerítéséhez egy kisebb vasajtó
50 kor. A nagybaczoni községi közbirtokosság „Kepeváltási
tőke“ címen átadott az ev. ref. egyh. községnek 46,044 k. 76 f.
összesen 47.235 kor. 16 fill. Ezen számok hangosan hirdetik
a hithez való törhetetlen ragaszkodást. Azonban, az egyesek
nagylelkűségének ezen szép megnyilatkozása mellett, az ál­
dozatkészségből kivette részét egyh. községünk minden egyes
tagja, mert a romlásnak indult szép templomunkat ebben az
évben teljesen kijavíttattuk 4666 kor. 48 fill. értékben, a mely
összeg szintén a hívek áldozatkészségéből került ki, a meny­
nyiben — bár megvan a teljes kántori kepeváltás — a hívek
kötelezték magukat, hogy még hét évig a kántori kepét 700
k. ért. megadják, hogy a templomjavitási költség fedeztessék.
Kedves kötelességet teljesítek, a mikor áldozatra kész híveim­
nek itt a nyilvánosság előtt is forró köszönetét mondok isten
8. szám.
országát építő nagylelkű adományaikért. Munkánkat isten
nevében végeztük, — legyen azon mindenkor isten áldása!
Nagybaczon, 1904. febr. 10. Benke Ferencz ref. lelkész.
A szászsebes! magyar kálvinista templomra, a nem­
zetiségek közé ékelt magyarság emez épülő bástyájára, ke­
gyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszönettel nyug­
táz az ottani magyarság nevében: Benedek Károly ev. ref.
lelkész, egylim. főjegyző.
fFolytatás.) Mándy István ev. ref. főgondnok gyűjtése,
Homonna: Mándy István, Szántó Mihály, Rigán Mihály 2—2
kor. Goldbach Ferenczné, Dely János 1—1 k. Adorján Endre
60 f. Janka Károly 50 fill. (összesen 9 kor. 10 f.) Kranze Ká­
roly m. kir. erdész Szászváros 2 k. Führer Jakab gyűjtése
Branyicska: Gábor János 2 kor. Führer Jakab, Buda Árpád,
Bernát Imre 1—1 k. Vincze Lőrincz 40 f. Dénes Kálmán 60 f.
Fehér Emil 20 f. (ossz. 6 k. 20 f.) Papp Endréné, Papp Endre,
Adorján Imréné 2—2 k. G. J., A. 1—1 k. N. N , F. A., Géhráth,
Rein Izidor, Varga, Borgany 20—20 f. B Gy., Ficzerei Béla,
Szigethy László 4)—40 fill. (összesen 10 kor. 80 fill.) Főszol­
gabíró ivén Nyírbátor: özv. Nagy Sándorné 6 f. JH. Sándor,
Sz. J., N. N. 40—40 f. E. M. 50 fül. Kocsár Pál, Éva Gyula,
Tóth János 20—20 f. Libaczi Dániel 16 f. Tóth István, N. N.,
Kocsár László, ifj. Bakony Ferencz 10—10 f. Nyírbogát köz­
ség 2 k. (ossz. 4 k. 92 f.) Brassővármegye alispánjának ivén:
Tóth István 5) fill. Páll Simon 20 fill Szász János, Tóth Mi­
hály, Geczi István, Forizs Márton, Rab István, Vernika György,
Bálint István, id. Jakab István, Buna István, Csere Mihály,
Pál Andor, Buna Sára 10—10 fill. Geczi József, Vajda Sándor,
Paizs Samu, Rab Sára, Gábor József 4—4 fill. Geczi Anna,
Csíki GyÖrgyné, Fórizs András, özv. Gyerkó Mártonná 6 -6 f.
Paizs Márton 8 fii. (összesen 2 kor. 42 fii.)mM. kir. adóhiva­
tal ivén Nyárádszereda: Biró Elek, Szász Ödön, Csinodi Já­
nos, dr. Lőte Lajos 1—1 kor. Nagy Antal, Vitányos József,
Sz. Antal, Heincz Emánuel, Dengel János, Bányai József, Szász
Józsefné 5 )—5.) fill. Stern Lipot, Simon János, Szeredai Sán­
dor, Mátéfi Ferencz 2)—20 fill. Grünfeld Adolf 4) fill. (össze­
sen 8 kor. 70 fill.) (Folyt, köv.)
GYÁSZROVAT.
Jónás Bálint kolozsborsai ref. lelkész, kolozsvári
egyházmegye f. törv. sz. bírája, Kolozsvármegye törv.
hat. bizottsági tagja stb. folyó év és hó 21-én reggel 7
órakor megszűnt élni. 58 éves derék férfi, 21. éves házas
családapa, 32 éves pap hunyt el. A temetési szertartást
Tunyogi Béla bádoki, I. Irsay József kolozsvári és Székely
Miklós kidéi lelkésztársai végezték a templomban és a sír­
nál. Hasonló résztvevő gyülekezetét Kolozsborsa aligha
látott. Br. Bánffy Ernő, mint kegyes és buzgó pátronussa,
Hory Béla Kolozsvármegye árvaszéki elnöke tanulótársa,
Hankó Veress Károly főszolgabíró a vármegye nevében
voltak a gyászoló család mellett. A község apraja-nngyja
és a vidék közeli és távoli küldöttségei alig fértek be a
templomba és czinterembe, hogy lerójják nemzeti és fele­
kezeti különbség nélkül kegyeletük adóját a „jó pásztoru
irányában, aki hü volt mind halálig.
KÖ ZÉRDEKŰ Ü ZEN ETEK .
Cs. Zs. Erősd. Az ehközségi irattárak selejtezése, illető­
leg az értéküket veszített irományok megsemmisítése tárgyá­
ban irányadó szabályzattal nem rendelkezünk, sőt az állam­
hivatalok levéltárainak kiselejtezésére nézve sincsenek positiv
intézkedések. A kereskedelmi törvény azonban a kereskedelmi
levelezésnek 3 éven át való megőrzését rendeli el; az adóhi­
vatalok számadásainak mellékletei pedig a miniszteri szám­
vevőségeknél 10 évig őriztetnek meg. Mindennemű hivatalos
iratra vonatkozó szabályt különben megállapítani sem lehet,
de annyi kétségtelen, hogy a halottkémi jelentések és a
polgári anyakönyvvezetők által kiállított tanúsítványok, nem­
különben más lényegtelen levelezések, ha a helyszűke kívánja,
3 év múltán, de legkésőbben 10 év után föltétlenül megsem-
misithetők.
Cs. Zs. Erősd. Nem csak ott, de hazánk minden részé­
ben fennáll amaz elitélendő szokás, hogy a polgári jogait
gyakorló nép némi jutalmat vár attól, kit szavazata által bár­
mily lényegtelen, sőt sokszor csak teherrel járó megbízatás­
hoz juttat. E rósz szokást korrumpált képviselőválasztási rend­
szerünk honosította meg és immár alig is lehet ellene véde­
keznünk. Hogy az ehközségnek, mint virilisnek, állandó meg­
hatalmazottja a lelkész legyen és hogy ez törvényhozási úton
mondassák ki, részünkről lehetetlennek tartjuk, mert a köz­
ségi törvény meghatalmazottról szól, tehát már a kifejezés
maga az időnkénti megbízást, nem pedig az állandó képvise­
letet követeli. Nincs kizárva azonban annak lehetősége, hogy
a presbitérium egyszersmindenkorra szóló meghatalmazást
állítson ki lelkésze részére, mely esetben a megbízás éven­
kénti ismétlődése és az ezzel járó kellemetlenség kikerülhető.
 8. szám. ERD ÉLYI PROTESTÁNS LAP
T. Gy. Alpestes. Hogy a hunyadmegyei vegyesajkú
népességgel bíró községek különböző felekezetű lakói egymás
ünnepét kölcsönösen megülik és hogy különösen a reformá­
tusok is részt vesznek a gör. keletiek babonaságra hajló val­
lási ceremóniáiban, az mindenesetre sajnálatos tény, de e té­
velygés ellen a jóakaratu megintés, felvilágosítás és általában
a kurapásztorális erkölcsi eszközein kívül más fegyver ren­
delkezésünkre nem áll, sőt nézetünk szerint az erőszakos fel­
lépés czélját is téveszthetné. A lelkész állandó és odaadó
gondossága, folyton ismétlődő atyai tanácsa azonban idővel
megtenni gyümölcsét.
K. Gy. Málnás. A vasúti őr gyermekének eltemetése
körül fölmerült bonyodalmakban részünkről nem látunk fele­
kezeti türelmetlenséget, illetőleg zaklatást, mert az orvosok
hivatali felelőssége tényleg oly súlyos, hogy hasonló esetek­
ben minden intézkedésük indító okául a felelősségérzet te­
kinthető. Ha azonban az ismertetett eset részleteinél olynemü
más tünetek is merültek föl, melyek Tiszteleted sejtelmét
igazolnák, avagy ha hasonló esetek ismétlődésében megint
tulrideg eljárást tapasztalna, jogában áll a vármegyei alis­
pánnál közigazgatási vizsgálatot és annak alapján felvilágo­
sítást kérni, önként érthetőleg, illetékes esperese utján.
N. M. Fúlókékes. A selyei papi állásra benyújtott pá­
lyázatát, zsinati törvényeink értelmében, a kijelölő bizottság­
nak okvetlenül meg kell vizsgálnia, habár csak egyedül is
folyamodott és ha okmányai rendben vannak, megváiasztha-
tóságát a bizottság el kell hogy ismerje. Ha az illetékes egy­
házmegye eljárása ezzel ellenkező, akkor joga van Önnek az
ellen fellebbezéssel élni, az ehkerület ig.-tanácsához. A vá­
laszthatóság elismeréséből azonban egyáltalában nem követ­
kezik a tényleges megválasztás, mert az ehközség választó
gyűlésének jogában áll kimondani, hogy egy pályázó mellett
választani nem kíván, avagy üres szavazó lapok beadása ál­
tal is nyilatkozhatik aziránt, hogy az egyedüli pályázót meg­
választani nem kívánja.
Zs. K. Hosszufalű. Hivatalos eljárásban a túlságos ér­
zékenység semmivel sem indokolható, az eházi közigazgatás
terén ann?l kevésbé sem, mert itt a fölöttes és alárendelt
hatóságokat, valamint a hatósági személyeket a testvéries
együvétartozás érzete hatja át. Az igazgatótanács kifogásolt
intézkedése távolról sem gyanúsítás, hanem egy formailag
kétségtelenül elhibázott ügy helyesbítésére czélzó és fölvilá-
gositást kérő leirat, minélfogva annak fenyegető, avagy elitélő
tendentiát tulajdonítani nem kell, sőt nem is szabad. Egyéb­
ként az ügy üiési tárgyalást igényel és csak a márcziusi ülés­
ben kerül ellátás alá.
HIVATALOS RÉSZ.
A TANÜGYI BIZOTTSÁG KÖRÉBŐL.
I. Véleményes javaslat
az egyházkerületi tanügyi bizottság szervezetének 4. §. a)
pontja tárgyában.
A Szervezet 4. §. a) pontja szerint a bizottság egyik
rendszeres teendője, hogy „Az egyházkerület theol. fakul­
tásának és kollégiumainak anyagi és szellemi állapotáról,
fejlődéséről és változásairól az intézetek elöljárósági és
tanárkari jegyzőkönyvei . . alapján az igazgatótanács­
nak minden iskolai év végével, legkésőbb augusztus hó
15-ig kimerítő s esetleg véleményes javaslatokkal kisért
bíráló tájékoztatást nyújt.u
Hogy a kérdéses jegyzőkönyvek mikor és miképen
adassanak a bizottság kezére, az a szabályzatban megál­
lapítva nincsen.
Eddigelé a jegyzőkönyveket az ötévenként látogató
bizottság (melynek helyébe a T. B. lépett) a helyszínén
tekintette á t; de a dolog természete szerint csak nagyjá­
ban s inkább külsőségek szempontjából; behatóbb foglal­
kozásra nem jutott ideje.
Tanügyi bizottságunk január 21-diki alakuló gyűlésén
felmerült az a javaslat, hogy minden egyes elölj árósági
gyűlésről felvett jegyzőkönyvek teljes szövegű másolatát
vegye be az igazgatótanács, szakszerű elláttatás végett;
mint ahogy az állami és községi középiskoláknak és nép­
iskoláknak minden jegyzőkönyvei, esetről-esetre megálla­
pított határidőn belül, a főigazgatóságokhoz, illetőleg tan­
felügyelőségekhez felterjesztetnek; s mint ahogy a tör­
vényhatósági önkormányzat felett a törvényes felügyelet
államkormányi gyakorlása általánosságban arra van ala­
pítva, hogy a törvényhatósági bizottsági gyűlések jegyző­
könyvei, hitelesítés után, teljes szövegű másolatban beter­
jesztetnek a belügyminiszterhez.
Felhozatott például az is, hogy a tiszáninneni és tiszán­
túli egyházkerületek főiskoláinak igazgatótanácsai, rendes
gyűléseiknek jegyzőkönyveit, mint az iskolai önkormány­
zatnak fontos aktáit, rendszeresen ki is nyomtatják.
67
Aggodalom merült fel azonban az iránt, hogy nálunk,
az elöljáróságok jegyzőkönyveinek teljes szövegű másol-
tatásával oly irodai munkaszaporodás keletkeznék, mely a
főczél szempontjából nem múlhatatlanul szükséges. Elnyo­
matásukról pedig épen szó sem lehet.
Tekintve, hogy a mi elöljáróságaink nagyon sok olyan
aprólékos dolgot is gyűlésből szoktak intézni, a melyeket,
mint egyszerű folyó ügyeket, másutt, kellő felelősség mel­
lett, elnökség és igazgatóság, ügyviteli naplójukba jegy­
zéssel, rövid utón szoktak elintézni, valóban jogosult az
aggodalom a jegyzőkönyvi másolatoknak munkaszaporitó
halmozódása iránt. Magoknak a gyűléseknek s a jegyző­
könyveknek a sokasága is mérséklendő volna.
A felhozottak mérlegelésével azt javasoljuk, hogy a
kollégiumok tanárkari és elölj árósági gyűléseinek csu­
pán a jegyzőkönyvi folyószámok rendjét követő tárgy­
mutatói, minden egyes tárgyban hozott határozatnak
lehető legrövidebb, rubrumszerü. jelzésével terjesztesse­
nek fel minden hónap végén az igazgatótanácshoz fe­
lülvizsgáltatás végett. További adatok csak szükség
szerint.
Remélhető, hogy ezen az utón a főcélnak, a felügye­
let alaposabbá tételének elérése mellett, rövid idő múltán
az előljárósági ügyvitelből sok feleslegesnek kiiktatása, s
az elöljáróságok időkimélése is haszonul fog elkövetkezni.
II. Véleményes jelentés
az 1902—3. évi deczemberi érettségi vizsgálatokról s a
kapcsolatos ügyiratokról.
I. Az 1903. decz. 13—14-én a székelyudvarhelyi ref.
főgimnáziumban lefolyt pótló- és javitóvizsgálatokról, a
felterjesztett ügyiratok alapján a következő jelentést tesszük:
Érettségi javító vizsgálatra öten jelentkeztek. Mind az
Öten éretteknek nyilváníttattak.
Egy ifjú — reáliskolai érettségi bizonyítvánnyal — a
latinnyelvből állott pótló érettségi vizsgálatra. Vizsgálata
nem sikerülvén, ja vitásra utasittatott.
Ismétlő érettségi vizsgálatra is jelentkezett egy görög­
pótló tanfolyamot végzett jelölt, aki érettségi vizsgálatát
először 1902. deczember havában a szászvárosi Kuun-kol-
legiumnál kísérletté vala meg s onnan akkor utasittatott
vala egy év múltára, vizsgálatismétlésre. Ezt a folyamo­
dót a székelyudvarhelyi főgimnázium érettségvizsgáló bi­
zottságának 1903. nov. 23-iki előértekezlete azon okon,
hogy az udvarhelyi kollégiumban a görögpótló tanfolyam
még nincsen beállítva, nem vélte vizsgálatra bocsáthatónak,
elutasította.
Megjegyzendő pedig, hogy a görögpótló tanfolyam
Szászvároson nem volt beállítva, de ott 1902-ben azon fo­
lyamodót mégis vizsgálatra bocsátották vala. Hasonlóképen
tartatott görögpótló érettségi vizsgálat marosvásárhelyi
kollégiumunknál is az 1902—3. isk. év végén.
Ugyanegy hatóság kormányzata alatt álló intézetek­
nek, azonos körülmények között, egészen ellentétes eljá­
rása tanügyi kormányzati viszonyainkat kelleténél rende­
zetlenebbeknek tüntetheti fel. Valamely elvi rendelkezéssel,
rzaz vagy a szászvárosi, illetőleg a marosvásárhelyi vagy
pedig a székely udvarhelyi érettségvizsgáló bizottság állás­
pontjának helyeslésével, a kétségességnek elejét lehet
venni. Kimondandó volna, hogy görögpótló érettségi
vizsgálatot, illetékes jelentkezővel mindegyik kollégium
tanárkara köteles tartani.
II. A deczemberi vizsgálatok ügyirataival kapcsolat­
ban az ezen évi szeptemberi, továbbá mind a hét kollé­
giumunknál folyt május —júniusi érettségvizsgálatok felter­
jesztett kimutatásait is át kellett, mint előirományokat,
tekintenünk.
E kimutatások az erdélyi egyházkerület kollégiumai­
ban ez évben kiadott érettségi bizonyítványoknak, mint
közhitel ességü okiratoknak törzskönyve lévén, az alaki
követelmények is minden tekintetben meg kell hogy fe­
leljenek. Rovataik szigorú pontossággal és szabatossággal
voltak kitöltendők. Ezt a szempontot illetőleg azonban az
igazgatótanácshoz az 1902—1903-ról beterjesztett nagy-
enyedi, kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi
eredeti kimutatáspéldányok némi megjegyzések alá esnek.
Általában pedig a kimutatások „Érettnek nyilvánitta-
tiku rovatának, s illetőleg magában az érettségi bizonyít­
ványban a zárhatározatnak szabatos szövegezése érdeké­
ben az igazgatóságok figyelme irányítandó lesz a vallás-
és közoktatásügyi miniszter 1885. évi 3040. sz. alatt, az
 68 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 8. szám.

éretts. vizsg. utasitás mellékletéül kiadott rendeletére. Sz. 351—1904.

(Közzétéve az Orsz. Középisk. Tanáregyesületi Közlöny KÖRLEVÉL
1884—5. évi folyamának 557. s köv. lapjain is.) a küküllői egyházmegj^e tiszteletes lelkészeihez.
III. Jelentés és Vélemény Egyházmegyei tanácsunk f. év febr. hó 11-én tartott
ülésében egyik buzgó egyházmegyei gondnokunk alább
a marosvásárhelyi kollégium konviktusi alapszabály-terve­ következő előterjesztését azzal a hozzáadással fogadta el,
zetéről. hogy az körlevél utján lelkészeink tudomására hozattassék.
Az előljárósági jegyző aláírásával beterjesztett ter­ Az elfogadott előterjesztés ez:
vezet a konviktusi ellátásra nézve a házi kezelés elvét Az 1886. évi XXII. t.-cz. 138. §-a kimondja, hogy az
iktatja alapszabályba (31. §.) állam hivatalnokai fizetéseik, illetőleg nyugdijaiktól köz­
E szerint a konviktusi felügyelő tanár a pénzkeze­ ségi adót nem fizetnek.
lés, gondoskodás, rendben tartás, számadás összes lénye­ Hasonlóan nem fizetnek a lelkészek sem azon java­
ges terheit viselné, felelősséggel ugyan, de csak távoli s dalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházközségben
inkább fakultátiv, mint kötelezett ellenőrzés mellett. Hat viselt lelkészi hivatalok után élveznek.
évre választatik (6. §.). Vállalkozó által való ellátás, taka­ A gyakorlatban a törvény ezen rendelkezését külön­
rékosságból, ki lévén zárva (31. §.), kamra, konyha kor­ féleképpen értelmezik. Némely egyházak lelkészei meg is
mányzásának összes gondjai, „felelősség mellett6 őt ter­ kísértették ezen kedvezmény igénybevételét, de a legtöbb
helik. De ezen gondnok viselésében neki magának csak esetben el lettek utasítva azon indokolással, hogy a lel­
egy általános utasítása van: mindent tapintatos szigorral készi teendőkért javadalmazásképpen birt ingatlanok az
végeztetni (32. §.) Szállítási szerződéseket ő köt (30. §.), egyházközség nevén állván, a községi pótadót megfizetni
bár a megkötött szerződések felülvizsgálása és jóváha­ kötelesek; sőt fordult elé olyan eset is, hogy a dijlevélben
gyása az elöljáróságnak fenn van tarta (8. §.). Beszedi a ki lévén kötve az állami adóknak az egyházközség által
konviktusi dijakat, s kezelése alá veszi a segélyalapit- leendő fizetése, ezen magántermészetű ügylet alapján úgy
ványi járulékokat (20. §.). A bevételekből (évente 30,000 tekintetett, mintha a községi adók fizetését is a lelkész
koronát meghaladó összeg) fedezi az összes kiadásokat, a helyett az egyházközség magára vállalta volna.
konv. költségvetésének megfelelően: vezeti a számadáso­ Ezen eljárás nemcsak téves, de az egyházközségeket
kat (20—25. §.), melyeket az iskolai év elteltével láttat jogtalanul megterheli, mert az 1896. évi 180,053 sz. bel­
el az elöljáróság (11. §.). A tanári kar által felfogadott ügyminiszteri határozat világosan kimondja, hogy a lelké­
gazdasszormyal ő fogadtatja a cselédeket, s havonként szek, a lelkészi teendőkért javadalmazásképen birt ingat­
fizeti (29. §.) taxatíve szabályozott (100. §.) béreiket (30. §.). lanok után, községi pótadó fizetése alul mentesek.
Felszerelési leltár vezetése s a leltári állapot ellenőrzése A nmlgu m. kir. közigazgatási bíróságnak 1898. évi
is reá tartozik (26. - 27. §.). Kezelését, naplóit az elöljáró­ 967. sz. határozata kimondotta épen egy ev. ref. egyház
ság bármikor megvizsgáltathatja (10. §.), de erre köte­ hasonló ügyében, hogy a blkészek községi pótadó men­
lezett orgánum megnevezve nincsen; a helyiségeket, éte­ tessége nem a tulajdon kérdésén, hanem azon fordul meg,
leket az elöljáróság tagjai bármikor megvizsgálhatják s hogy a javadalmat a lelkész az illető egyházközségben vi­
jelentést is tehetnek tapasztalataikról (12. §:) selt lelkészi hivatala után élvezze.
A felügyelő tanár tiszteletdiját az elöljáróság (6. §.) Az a körülmény tehát, hogy a lelkészi javadalmi in­
állapítja meg évi 400 koronában; az évi számadásnak nye­ gatlanokra eső állami adók fizetését az egyház magára
reséggel való zárása esetén azonban külön jutalékban vállalta, a lelkészi javadalmi ingatlanok községi pótadó
is részesíthető (18. §.) mentességét meg nem szünteti.
Hasonló jogkedvezmény illeti a néptanítói fizetéssel
Nevezetes szerep jut a kezelésben a felügyelő tanár egységesen megállapított kántori illetményeket is, a me­
mellett a gazdának, a kit az internátusi felügyelők kö­ lyekre községi pótadó ki nem vethető (B. M. 1889. évi
zül egy évre választanak (91. §.). Bevásárló is, kulcsár is, 3789. sz. határozata.)
Írnok is, részletekben számadó is, konyhai ellenőr, rendező A fennebb közlöttek értelmében tehát, utasittatnak a
és rendőr is (92—95. §.). Javadalma pedig ingyen étkezés tiszteletes lelkész afiak, hogy kisérjék figyelemmel a köz­
a konviktuson (44. §.) ségi adónak kivetését és az előforduló jogtalan esetekben,
Másik segítsége a felügyelőnek a kollégiumi ellenőr: annak leírása iránt forduljanak a községi képviselő testü­
a tanulók rendezője, s viselkedésük őre (48—63. §.); az lethez kéréseikkel. Ezen kéréshez csatolandó a presbyte-
ő javadalma is az ingyen étkezés. riumnak arról szóló hivatalos bizonyítványa, hogy a kér­
A többi internátusi felügyelők is közreműködnek a désbe tett ingatlanok lelkészi javadalmazást képeznek.
tanúlók vezetésében, felügyeletében (66. 71. §), s kötele­ A képviselő testület elutasító határozata ellen, a vár­
zett tagjai a konviktusnak (33. §.), de úgy látszik teljes megyei közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni.
díjfizetéssel. Végül figyelembe veendő, hogy a m. kir. közigazg.
A konviktus kényszer kapcsolatba hozatik ugyan az bíróság 311—97. sz. döntvénye szerint, az ilyen téves ala­
internátussal (33. 34. §.), de a két intézmény közt más­ pon befizetett községi pótadó, a befizetés napjától számí­
különben sem vezérfelügyelet, sem rendtartási szabályok tott 3 év alatt évülvén el, a politikai községtől, a közölt
tekintetében szerves kapcsolatot, közösséget, egységet ez eljárások utján, visszakövetelhető.
a tervezet nem mutat ki. Kutyfalva, 1904. február 19.
Az igazgatótanácsnak, mint ilyennek, a konviktusra Nagy Domokos,
semmi ingerenciája körülírva, említve sincsen. Sem az esperes.
inspector-professornak az anyagi ügyekre és a száma­
dásokra. SZIVES KÉRÉS
Ezek a szervezet lényegesebb vonásai. Egyebekben a a sepsii egyházmegye azon egyházközségeinek tiszteletes
szabályzat különleges teendőket, eljárásokat részletez; lelkészeihez, a kik „Egyházi Értekezlet“ taggyüjtő ivét és
konviktusi tagok felvételét, kötelességeit, magaviseletét a tagsági dijakat még nem küldötték be.
írja apróra elő. Egyházmegyei értekezletünk pénztárnokától fájdalom­
Véleményünk az, hogy ha van a kollégiumnak jelen­ mal értesültem arról, hogy daczára e lap f. évi 2. számá­
leg olyan tanára, a ki magán viszonyainál, hajlamánál ban megjelent kérésemnek; daczára pénztáros aa sürge­
fogva, tulajdonképeni tanári hivatásának betöltése mellett, tésének; daczára e lapban mindegyre megjelenő „me-
teljes munkabírással vállalkozhatik az ezen szabályzat il­ mentott-nak: még 20 egyházközségből sem taggyüjtő ivet,
lető pontjai szerint őt terhelő, valóban fáradtságos és kü­ sem tagdijat nem küldöttek be.
lönleges kormányzati, pénzkezelői és számadói teendők Ismételten is szeretettel kérem e 20 egyházközség
teljesítésére, s az ezekkel járó felelősség viselésére, akkor lelkipásztorait s illetve administr. lelkészeit: méltóztassa-
e szabályzat, egyelőre hat évi időtartamra, erősitessék nak ezt a szent ügyet melegebben felkarolni s a taggyüjtő
meg, de némi lényegesebb módosításokkal, illetőleg meg­ iveket, fölékesitve legalább minden 100 lélek után egy-egy
fontolással és a mindezekből folyó kisebb változtatásokkal, tag aláírásával, és a tagsági dijakat, február végéig, tiszt.
melyeknek tárgyában a méltóságos elöljáróság előterjesz­ Bőjthe Géza, ért. pénztáros aához beküldeni.
tésére folyó évi május hó 1-re bevárandó. Hosszúfalu, 1904. február 18-án
Zsigmond Károly,
ehm. ért. eh. elnök.
Nyomatott az „Ellenzék0 könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam. 9-ik szám. Kolozsvárt, 1904. ntárczius 3.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV REF. E G YH Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerKesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Cura pastoralis. Idetett igaz hit követése mellett el nem buk-

hatik.
Irta: Báró Bánffy Dezső.
Pedig „megnehezült az idők vészes járása
Mikor a Kálvin és Luther által megindított felettünk.“ A külföldről mihozzánk mind erő­
hitújítás idejében itt a magyar államban is sebb áramlattal betóduló klerikalizmus az anyagi
kezdetét vette a protestántizmus terjedése, ak­ gondok, a létért való küzdelem naponta ne­
kor azon nehéz időkben, mikor a hitért és az hezebbé teszik a helyzetet. E nehéz körülmé­
a mellett való kitartásért hívőknek és a hit nyek között az evangéliom szerinti igaz hitet
hirdetőinek egyaránt annyit kellett szenvedni, hirdetni hivatott lelkipásztorok cura pastoralis-a
— a meggyőződésért való lelkesedés ereje azon eszköz, mely ha hivatásszerű buzga­
tartotta össze elődeinket, kik nem kímélték lommal és lelkesedéssel kitartóan alkalmazta-
életüket, ha kellett ontották vérüket, feláldoz­ tik, mentő horgonyunk lehet. A lelkész és hí­
ták vagyonukat, csak azért, hogy hitükhöz hí­ vek közötti benső igaz keresztyéni szereteten
ven tovább építsék Istennek országát. Azon alapuló viszony kell, hogy felépítse azon bás­
időkben megvolt „a bátorság, — a lélek ereje“ tyákat, melyek mellől védve igaz hitünket,
Nagy és nehéz küzdelmek után — habár vissza lehet verni a nemzeti érdekeket és sza-
sohasem teljesen szabadon, — mégis létrejött bedelvűséget is egyaránt veszélyeztető, idegen
idők rendjén a protestántizmus szervezkedése irányzatú külső és rendbontó támadásokat.
a magyar állam területén világi és egyházi tör­ Arra, hogy a cura pastoralis a maga ál­
vények védelme mellett. dásos eredményeit meghozza, szükséges azon­
Mig egyfelől a békés életnek és nyugodt ban az, hogy a hívők és hithirdetők között
fejlődhetésnek lehetőségei megadattak, addig érdekellentétek elő ne fordulhassanak ; szüksé­
másfelől a nyílt üldöztetések megszűnvén, az ges, hogy az érintkezési pontok lehetőleg a
összetartás, a kitartás és erélyes továbbküzdés lelkiek körébe utaltassanak és hogy akkor,
iránt való buzgalom is meglazúlt. Nem azért midőn a létért való küzdelem harcában sok­
mondom ezt, hogy vádoljak, csak a tényt ál­ szor kimerült hívek lelkészükkel összejönnek,
lapítom meg, melyet szinte a változott viszo­ ne legyenek ismét kénytelenek a lelkészt vagy
nyokra tekintettel, mondhatnám természetes­ az egyházat érdeklő anyagi kérdések miatt
nek is tartok, habár nem helyeslek. Különö­ esetleg egymással szemben állani.
sen újabb időkben, midőn a megélhetési viszo­ A régi szép idők ma már elmúltak; a kor
nyok is nehezebbek lettek és a létért való küz­ igénye és változott viszonyok ma már nem al­
delem erős harcában az anyagi szempontok kalmasak arra, hogy a különben igaz és he­
kezdenek a döntők lenni, megcsappant sok te­ lyes protestáns elveknek megfelelően nagy
kintetben a hithez és az egyházhoz való ki­ anyagi áldozatok meghozatalát remélni lehes­
tartó ragaszkodás érzete. És mig a múltban „a sen. Ennek tudatában volt az 1848. évi tör­
bibliára támaszkodva védtük szabadságunkat,“ vényhozás is, midőn az 1848. évi XX. törvény­
addig ma a protestáns egyház, mely a magyar cikket megalkotva, belátta, hogy midőn a tör­
államban a szabadelvűségnek és nemzeti ér­ vényesen bevett minden vallásfelekezet között
deknek oly nagy szolgálatokat tett a létért a tökéletes egyenlőséget és viszonosságot tör­
való küzdelemben, szinte elvérzeni látszik és vényben megállapította, akkor a vallásfeleke­
erőtlennek mutatkozik felvenni a harcot a nem­ zetek egyházi és iskolai szükségleteinek álla-
zetközi klerikalizmus támadásával. dalmi fedezéséről is gondoskodnia kellett. Az
Pedig legyőzetnünk nem szabad; a nem­ akkori idők bonyadalmai, a reá következő ne­
zeti és szabadelvű ügy az evangéliomban hir- héz, válságos korszak és az alkotmány hely­
 70 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 9. szám .

reálltával az új alkotmányos élet biztosításá­ dokon keresztül — midőn mondottuk, hogy

nak nehéz küzdelmei útját állották annak, hogy „a bibliára támaszkodva védtük szabadságun­
a törvény rendelkezésének megfelelően a ki­ kat,“ egyszersmind vért és életet áldozva véd­
mondott elvnek részletes alkalmazása kérdé­ tük a szabadelvűséget és nemzeti érdekeket
sében a kormány a hitfelekezetekkel megállapo­ és voltak gyászos, szomorú idők, midőn szinte
dásra jöhetett volna. Az állami költségvetésbe lehetne mondani a magyar nemzet csak a pro­
felvett felekezeti államsegélyek, nemkülönben testánsok táborában volt. Úgy hiszem, hogy
a felekezeti tanitók fizetéskiegészitése, a kér­ „az evangéliumi bátorság“ vezette fellépésünk
dést meg nem oldották, sőt midőn miniszter- nem maradhat eredmény nélkül; előbb vagy
elnökségem idejében az 1898. évi XIV. tör­ utóbb egyszerre vagy rendre az egyházérti
vénycikkel a lelkészi jövedelmek kiegészítésé­ anyagi gondoktól meg leszünk szabadulva és
ről lett gondoskodva, még mindig nem lett el­ akkor, ha bajaink tovább is tartanak, ha egy­
intézve az 1848. évi XX. törvénycikkel kilá­ házi életünkben a hitbuzgóság és hithüség
tásba helyezett állami javadalmazásnak a kér­ meg nem erősödik, másra nem vethetünk, csak
dése. Még mindig arról kellett gondoskodni mi magunkra. De én ezt hinni nem tudom,
és talán sürgősebben mint eddig, hogy a meg­ félni nem akarom. Én bízom abban, hogy a
élhetési nehéz viszonyok folytán mindig tart­ mi lelkipásztoraink, kiknek elődei hitükhöz hí­
hatatlanabbá váló helyzet és ennek következ­ ven a múltban a vérpadon vesztek el, gálya­
tében az anyagi gondok miatt a hívek és hit­ rabságban sínylődtek, ma is hitükhöz és meg­
hirdetők közötti fokozódó ellentétek kikerülése győződésükhöz híven az anyagi gondoktól le­
érdekéből az állam az 1848. évben a XX. tör­ hetőleg menten a templomot és papilakot buz­
vénycikkel tett ígéretének eleget tegyen. Más­ gón felkereső híveik körében, hirdetve az igét
fél évvel ezelőtt már elodázhatatlan kötelessé­ és gyakorolva a cura pastoralist, fényes ered­
gemnek tartottam, hogy felemeljem szavam és ményekkel fognak az evangéliumi igaz hit ér­
az erdélyi egyházkerület 1902. november 8-án dekében annak terjesztése mellett úgy, mint a
Kolozsvárt tartott kerületi közgyűlésében el­ nehéz múltban, jövőre is lenni a nemzeti ér­
mondott beszédemben azon nézetemnek adtam deknek és a szabadelvűségnek igaz hívei és
kifejezést, hogy „az 1848. évi X X . törvénycikk hirdetői, annyival inkább, mert tudják és érzik,
határozott rendeletének eleget téve, a törvényesen hogy eljárásukkal a hazának és nemzetnek is
bevett összes vallásfelekezetek meghallgatásával11 nagy szolgálatot tesznek. Mellettük lesz ragasz­
követeltessék a kormánytól, hogy a kérdést kodó híveiknek őszinte helyeslése és segítsé­
végre rendezze és a törvényhozás által 1848- gükre lesz „az evangéliomi bátorság,“ mely
ban a felekezeteknek tett ígéretet beváltsa. „a lélek ereje.“
Nem álltam egyedül; föllépésemet helyeselte
az egész prot. Magyarország; de helyeselte Tűzbiztosítás.
mindenki, ki tudja, hogy mi protestánsok, midőn Irta: Csutak Zsigmond.
„a bibliára támaszkodva védjük szabadságun­ (Folytatás.)
kat,“ megerősíteni, fejleszteni akarjuk egyházi A tűzkár elleni biztosítási ügyben, mindenik eh.'
életünket, akkor a nemzeti érdeknek és sza­ kerület belkörüleg megtévén a kívánt intézkedéseket,
badelvűségnek is teszünk szolgálatot. A meg- melyek több évre az ehkerületeket kötelezettségben
indúlt mozgalom meghozta a maga eredmé­ zsinati tartják, ez ügyet a konvent jelenleg nem sorozza a
tárgyak közé.
nyét; a két protestáns felekezet közösen ér­ Eddigelé tehát még mindenik egyházkerület s
deklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottság maga a konvent is, mint látszik, csak jelenleg vagy
munkálatait befejezte, jogos igényeit, melyeket ez alkalommal nem foglalkoznak bővebben és részle­
törvényre alapítva, mint követeléseket az ál­ tesebben e tárgygyal, a minek eshetősége a jövőben
lammal szemben felállított, határozott számok­ nincs kizárva. Ez az eshetőség adta kezembe a pen­
ban megállapította; már csak rövid napok kér­ nát, hadd kisértsem meg én is annak megvalósítá­
sára megnyerni a tett embereit.
dése, hogy e munkálat a kormány kezében lesz. Még csak egyetlen egyszer íordul elé e tárgy
Mi protestánsok jogosan elvárjuk és köve­ az 1900. évi ehker. jkv 98. lapján. Ott ez áll: „Á
teljük, hogy igényeink kielégítést nyerjenek; testvér egyházkerületeknél tüzkármentesitési pénztár
hogy a törvényben lefektetett ígéret beváltas- létesittetett, a biztositó intézetektől fizetett jutalékok­
ból. A jutalékoknak ilyen tőkésítése mellett mi is
sék és intézményeink, lelkészeink és tanítóink több eredményt érhetnénk el, mintha azokat folyó
kellő és időközben a fokozódott igényeknek kiadások fedezésére utaljuk át.“
is megfelelő javadalmazásáról való gondosko­ Az itt részletesen felsorolt s talán egy kissé
dás mellett megtaláltassék a módja annak, hosszadalmasan idézgetett egyházkerületi és konventi
hogy a létért való küzdelemben már-már el­ alapelveket, különösen a kimondott határozatokat
szemelőtt tartva, bátor leszek a következő alapsza­
vérző híveink egyházi terhei is tetemesen meg- bálytervezetet bemutatni:
könnyittessenek. Nem mint adományt kérjük
ezt, de mint’olyat, amihez jogunk van; jogunk ALAPSZABÁLY TERVEZET
az erdélyi ev. ref. egyházkerület kölcsönös tüzkárbizto-
van, mert azt részünkre törvény biztosítja; de sitásáról.
jogunk van azért is, mert ebben a hazában 1. §. Az erdélyi ev ref. egyházkerület a felügye­
mi, a protestánsok voltunk azok, akik száza­ lete alá tartozó összes egyházi és iskolai közvagyon
 9. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
eléghető részét tűzkár ellen kölcsönösség alapján a
maga körében biztosítja.
Biztosítás tárgyát képezi tehát, az ev. reí. egy­
házközségek templomai, papi, kántori, tanítói lakhá­
zai, ezek gazdasági és melléképületei, valamint az
ev. reí iskolák, gimnáziumok tanári lakásai, bérházai,
épületei, ezek gyűjteményei, felszerelései, úgyszintén
az egyházmegyék és egyházkerület minden épületei
felszerelésekkel együtt.
2. §. Ezen kölcsönös tűzkár biztosítás kötelező
minden elébb emlitett eléghető közvagyonra. A jogi
képviselők anyagilag felelősök a biztosításért. A nagy
koczkázattal járó tárgyak azonban, minők: némely
intézeti gyűjtemények, a gyárak felszerelései és csép­
lőgépek az igazgatótanács által, a biztosításból ki­
zárhatók.
3. §. Egy, a helységek betüsoros rendjében ösz-
szeállitott „Törzskönyviben lesz minden közvagyon
mely a kölcsönös tűzbiztosítás tárgyát képezi —
részletesen leirva és feltüntetve.
Az összeállított törzskönyvi adatok változásai
esetről-esetre az igazgatótanácsnak bejelentendők,
melyeknek helyesbítéséről a felek értesitendők.
4. §. A törzskönyvi kivonat, mely feltünteti és
felelősséget nyújt arra, hogy az illetők javai mekkora
összegig vannak tűzkár ellen biztosítva, állandó biz­
tosítási kötvényül szolgál.
5. §. A törzskönyvben felsorolt épületek (me­
lyeknek hossza, szélessége, alépítményének anyaga
is feltüntetendők), valamint ezek felszerelései vagy a
bennök elhelyezett ingóságok, a tetőzet minősége
vagy a koczkázat mérve szerint a következő három
osztályba soroztainak, illetve Egyszáz korona (100
K.) biztosítási összeg után a következő három tétel
szerint lesznek az évi dijak megállapítva és kiróva :
I. oszt. réz, bádog, pala vagy cse­
rép tető alatt 0.2% = 20 fill.
II. deszka, zsindely vagy papír
tető alatt . 0.4% = 40
III. nád, gyékény vagy szalma­
födél alatt 0.7% = 70 „
Mindenik osztályban a végösszeg 100 koronára
kerekítendő ki.
6. §. Az igazgatótanács jelöli ki azon pénzinté­
zetétől. Közhasznú szövetkezet), melyben a fizetendő
dijak gyümölcsöztetőleg lesznek elhelyezve, a hol,
mintegy kézi pénztár arra szolgál, hogy a felmerül­
hető tűzkárok megtérítése, az ide vonatkozó §§.
szemelőtt tartása mellett abból gyors elintézést
nyerjen.
7. §. A biztositási dijak minden év január hó
15-ig előre, postatakarékpénztári befizetési lappal —
a törzskönyvi kivonat lapszámát felül rávezetve —
a 6-ik §• megnevezendő pénzintézethez küldendők
be. A befizetési lapot az intézet küldi meg.
A határidőn túl késedelmezők a mulasztásért
felelősségre vonhatók és tetszés szerint választható
.bíróságnál az évi dijakért beperelhetők, anélkül azon­
ban, hogy kártérítési igényüket elveszítenék.
8. §. Az évi díjakból íedezendők: a) a tűzesetek
okozta károk, b) e kölcsönös biztosítás szervezésé­
vel és berendezésével felmerülő személyi és dologi
kiadások és c) a kezeléssel járó rendes évi személyi
és dologi kiadások.
Ha az évi tűzkár nem volna fedezhető az 5. §.
szerint kirótt évi díjakból és a gyűlt tartalékalapból,
a biztositási díj felemelhető, de ez az egyházkerületi
közgyűlésnek, a kártalanitási összeg megjelölésével,
mindig bejelentendő.
9. §. Az évi díjakból a kiadások fedezése után
tartalékalap létesítendő, melynek rendeltetése első
sorban a kedvezőtlen évek tűzkárainak kifizetése,
mely czélra szükség esetén az egész tartaléktőke is
elkölthető.
71
Ha a tartaléktőke akkora összegre emelkedik,
hogy évi kamata az évi díjak összegének 25%, illetve
az 50%-ot fedezni képes, úgy az évi díj 25%, majd
később 50%-al lennebb szállítandó. Önként értetődik,
hogyha a tartaléktőke kamata kedvezőtlen évek miatt
nagyon leszállana, az eredeti díjak visszaállíthatok.
50%-nál alább a legkedvezőbb esetben sem szál­
lítható az évi díj s ha ezen felül is több bevétel mu­
tatkozik, abból egy külön építési alap létesítendő.
Ezen alapból az egyes épitkező egyházközségek
nyernének segélyt az igazgatótanácshoz benyújtott
kérelmük elbírálása után és ennek utalványozása
alapján.
(Folyt köv.)
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. február 18.
Az ehkerületi főtörvényszék beterjesztvén két­
rendbeli fegyelmi ügyben hozott Ítéleteit, az egyik
ügynek befejezése tudomásúl vétetett, a másik ügy­
ben a szükséges új vizsgálat megejtésére a kolozs­
vári eházmegye fegyelmi bírósága delegáltatott.
Dr. Deák Albert ehkerületi ügyvéd aa. benyújt­
ván a kezén levő perek múlt évi állásáról szóló je­
lentését, br. Bánífy Ernő ig.-tanácsos és dr. Kádár
János titkár aa. fölkérettek a jelentés felülvizsgálá­
sára és elfogadhatósága felől jelentés tételre.
Az erdélyi ehkerület területén újból anyásitandó
ev. ref. egyházak érdekében bekért jelentések sze­
rint 62 ehközség önállósítása índitványoztatik, mi­
nélfogva az önállósítás szükség ének elvi elismerése
iránt kérelem intéztetik a vallás- és közoktatásügyi
minisztériumhoz.
Dr. Kádár János titkár aa megtévén jelentését
a tordai Korona-szálloda berendezéseinek leltározá­
sáról, az jóváhagyó tudomásúl vétetett és megnyug­
vással konstatáltatott, hogy emez ingatlan a befek­
tetett tőke 7%-át jövedelmezi.
A nagytereim egyházközség lebontás alá került
templomában egy XVII-dik századbeli szobormű ál­
lott, melyet az ehközség most az Erdélyi Múzeum
Egyletnek 300 koronáért eladott. Emez eljárás jóvá­
hagyó tudomásúl vétetett és a templom alatti ásatá­
sokra az engedély megadatott.
Jung Ferencz viczei lelkész, panasza alapján fel­
oldotta ig.'tanácsunk a nagysajói ehmeg}re kijelölő
bizottságának ama határozatát, melyszerint nevezett
lelkészt, mint egyedüli pályázót, a sóíalvi papi állo­
másra megválaszthatónak ki nem jelentette és Jung
Ferencz aa. választhatóságát határozatilag kimondotta.
Csittszentiváni eházközségünk 1100 korona re­
gálé-tőkéjének adósságtörlesztésére leendő felhaszná­
lása engedélyeztetett.
A Filep Péter alap kezelő bizottsága elnökévé
Csontos Olivér marosi eházmegyei gondnok aa. ne­
veztetett ki.
Nagyenyedi kollégiumunk egy hatholdas zsellér­
telki állományát 1200 koronáért eladván, az idevo­
natkozó adás vevési szerződés megerősitést nyert.
A mezőkapusi leányeházközség megalakulása ör­
vendetes tudomásúl vétetett és a megválasztott lé­
vita részére évi 100 korona segély kiűtaltatott.
A szilágyszentkirályi és a toroczkószentgyörgyi
papi állomásoknak üresen hagyása, a felhozott indo­
kokra tekintettel megengedtetett.
A nagyenyedi ehmegye tanácsa megsürgetni
ajánlja a közigazgatási államsegély kiutalását, de ig.-
tanácsunk nem látta célszerűnek sürgetéssel fellépni
azért, mert ez az ügy a Convent kezében van és ott
megfelelően előkészíttetett.
A berlini tudomány-egyetemen két erdélyi theo-
logus részére alapított és egyenként 240 márkát tevő
 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
stipendium van „Mons piétatis“ címen, mely azonban
csak Nagyenyeden végzett iíjak számára volt kiad­
ható. Ig.-tanácsunk megkeresésére az alapítványi igaz­
gatóság annyiban módosította a föltételeket, hogy jö­
vőre bármely erdélyi ev. ref. kollégiumban végzett
és theologiai pályára lépő iíju folyamodhatik e stipen­
dium elnyeréséért.
A szentlászlói ehközség időközi papi javadalmá­
nak felhasználása tárgyában kelt egyházmegyei ta­
nácsi határozat ellen íelebbezés adatott be, de ig.-ta­
nácsunk e íelebbezést elútasitandónak Ítélte.
Benkő Ferencz alsórákosi pap aa. adókivető bi­
zottsági taggá neveztetett ki és kérte e mellékfog­
lalkozás engedélyezését. Minthogy azonban e mellék­
foglalkozás kiválóan alkalmas arra, hogy pap és hívei
között a békés egyetértést megzavarja és mert a
mellékfoglalkozások tárgyában kelt főhatósági kör­
rendelet is kifejezetten tiltja e foglalkozást: a kére­
lem teljesilhető nem volt.
Kézdivásárhelyi ehközségünk ama határozata,
melyszerint érdemekben gazdag lelkészét: t. Székely
János aát, évi 3000 korona nyugdij élvezete mellett
penzionálta és helyének rendes pappal való betölté­
sét elhatározta, jóváhagyó tudomásúl vétetett.
Kilyén Sándor, ig,-tanácsi irodavezető aa. egy
értékes telket vásárolván a rátoni ev. ref. eház ré­
szére, erről szóló ajándékozási levele hálás köszönet­
tel elfogadtatott.
A görgényüvegcsüri ehközség templomépitésé-
nek megkezdése engedélyeztetett és az eme célra
korábban megígért 1000 korona segély kiútaltatott.
Ezzel a gyűlés, a tárgysorozat teljes kimentésé­
vel, eloszlott r. s.
(Vége.)
A próba Énekeskönyv zenei szempontból.
Irta: Dr. K. Tompa Arthur.
Az egyetemes convent megbizásából a magyar-
országi öt egyházkerület használatára szerkesztett
egységes énekeskönyv próbakiadása átnézet és vé­
leményezés végett az erdélyi egyházkerületbe tar­
tozó egyházaknak is megküldetett. Egyházunk lel­
késze e sorok írójának adott fölhatalmazást, hogy e
véleményezést megtegye. Élek ez alkalommal annyi­
val is inkább, mivel qui facet consentire videtur. Tudo­
másom van róla, hogy az egyházmegyék a hivata­
los bírálat megejtésére ex oífo kiválólag alkalmas
szakembereket bíztak meg.
Távol áll tőlem tehát, hogy itt következő sze­
rény megjegyzéseimet hivatalos bírálatnak tekinteni
vagy azokkal összemérni akarnám. Nem vagyok sem
pap, sem kántor, sem tanitóképezdei énektanár, csak
egyszerű zenekedvelő, ki istenadta csekély zenei te­
hetségemet és érzékemet a classicus zene tanulmá­
nyozása révén igyekeztem fejleszteni. Bizonyára cse­
kélyke jogczim arra, hogy ahoz amit nagytekintélyű
szakemberek, mint tudásuk legjavát összeszerkesztet-
tek, biráló megjegyzéseket fűzni merészkedjem. Mind­
azonáltal úgyhiszem, hogy amint gyakran a legegy­
szerűbb ember is mondhat megszivlelésre érdemest,
úgy az én szerény megjegyzéseim között is találha­
tók lesznek olyan eszmék s igazságok, melyek az eh
fogulatlanúl gondolkozókban viszhangot kelthetnek.
Ha az előttem fekvő énekeskönyvet akarom a
zenei rész szempontjából bírálni (mert hisz a szöveget
illetőleg oly sok helyes bírálat került napfényre, hogy
azzal tovább foglalkoznom üresszalma cséplése volna),
úgy bírálat alá kell vennem elsősorban azt az ortho-
dox zenei fölfogást, mely reformált egyházunkban
századok óta dominál s mely merev conservativiz-
musában minden fejlődést csirájában elfojt. Pedig
evolutiónak, fejlődésnek, tökéletesbülésnek van alá­
vetve minden e földön s ami e fensőbb törvénynyel
9. szám.
merev ellentétbe helyezkedik, már eleve pusztulásra
van kárhoztatva. Mi az egyházi zene lényege, czélja
és rendeltetése reformált keresztyén egyházunkban?
ezzel a kérdéssel kell mindenekelőtt tisztába jön­
nünk! A zene vagy primitívebb jelentkezésében az
emberi ének egy poetikus és művészivé fejleszthető
kifejezésmódja gondolat és érzelem világunknak.
Mig a dalban a szöveg a szó értelemvilágunk­
nak, gondolatainknak tolmácsolója, addig az ének
dallama hűen tükrözi vissza kedélyvilágunk, érzel­
meink hullámzásait.
Az ének lehet vig vagy szomorú, lelkesítő vagy
elmélázásra indító, ihletteljes vagy a szerelmes s z ív
lüktetéseivel telitett, de mindig a lélek jobb, neme­
sebb érzéseinek vivője s benne az alantas nemtelen
emberi indulatok nem találnak kifejezőre. Haragudni,
szitkozódni, átkozódni énekszóban nem lehet. Az ab­
stract zene ethikai sajátossága, mely a modern rea­
lisztikus zenedráma mővelőinek útjába áthághatlan
nehézségeket gördit, praedesztinálja az éneket arra,
hogy az egyházi istentisztelet szervi kiegészítő része
legyen. Az ókori Aegyptom és Hellas mysteriumaitól
kezdve a héber zsoltárokon s az „igazhitű Muezzin
énekén át a római katholikus egyháznak a közép­
korba gyökerező magas műveltségű egyházi zené­
jéig mindenütt megtaláljuk az egyházi éneket, a dalba
öntött fohászkodást az isteni tiszteletek liturgiájában.
Ám az idők folyamán az egyházi ének többféle kép-
pen alakult ki és hasonult az egyes vallásfelekezetek
fejlődéséhez mérten, amely kialakulásban és elkülö­
nülésben vallásphilosophiai tényezők működtek közre.
Emitt a dal a részletekbe menő merev-canoni sza­
bályok keretébe szorítva s évszázadokon át mintegy
múmiává kövesülve a hívők előtt ismeretlen nyelvű
szövegével valóban inkább mágikus bűvmondatokhoz,
mint hivő lélekből fakadó zsolozsmához hasonlít,
amott a kötött szöveg a művésziesség magas fokára
kiművelt zene és énekkari kiséret mellett másodran-
guvá válik s a hívők lelkére közvetlenül nem hat,
vájjon melyik felel meg inkább a mi Krisztusi tiszta­
ságban megőrizni óhajtott vallásunk igényeinek és a
mai korhoz mérten fejlett s vissza már semmi csökö­
nyös okvetetlenkedéssel nem fejleszthető művészi ér­
zékeinknek? Mert szerintem végzetes tévedés volna
e két szempont közül csakis az elsőre fektetni súlyt
s a másikat teljesen figyelmen kívül hagyni!
Vallásunk reformátorai bölcs belátással, a hívek
anyanyelvén, egyszerű de költői ^verseket egyszerű
dallamokkal énekelni rendeltek. Ám azóta századok
tűntek el, a világ haladt az emberiség változott, át­
alakult, fejlődött, nemesbült szokásaiban, tudományá­
ban, műveltségében, művészetében s Ízlésében. Ha
érzelmei a régi emberi érzelmek maradtak is, azok
kifejezésére új formákat, stylusokat keresett és talált,
melyek lelki világának kifejezésére jobban megfeleltek
s kedély nyilvánulásaihoz jobban alkalmazkodtak. A
régi formákat, stylust idegenszerünek találja már a
mai kor gyermeke, kiben az tiszteletet gerjeszthet
ugyan, de a lelki ihlete kiváltására már többé nem
alkalmas. Hogyha tény az — amit azt hiszem senki
sem fog letagadni akarni — hogy t. i. hosszú idők
folyamán változott, fejlődött s művelődött zenei ér­
zékünk, úgy ennek szükségszerű következménye az
kellett volna legyen, hogy egyházi zenénk, zsoltárdal­
lamaink parallel zenei fejlődést mutassanak föl. Ezt
a zeneművészeti fejlődést a próbaénekeskönyvben
egyáltalában nem tapasztalhatjuk. Egyedül a szöveg
az, mely ósdiságából kivetkőzötten, bár alig válto-
zottan, lép elénk. Elvégre is a puritánság és conser-
vativizmus jelszavát hangoztatok sem zárkózhattak
el annak beismerésétől, hogy az olyan szent verse-
zetek, mint például a következő:
Ad nótám: Szivünk vig-sággal ma betolt.
Jeruzsálem kis város, de nagy,
Mert ott született a főhadnagy,
 9. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 73

Kenyérnek háza méltán, nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úr se­

Mert ott terem a manna, gíthet és kell segítenie. Midőn a kötött szerződések felté­
Miként Simeon és Anna teleinek teljesítését az egyházközségektől megkívánja, azo­
Őrültének azértan kat maga részéről is komolyan telj esi ttesse. Ezt kívánja
és ehez hasonlók nem nagy mértékben járulnak hozzá az osztó igazság, a „do, ut desu elve. Az egyházközségek
a hívek lelki épüléséhez. Az előttünk fekvő próba- az énekvezéri szolgálatért nem csak azt, az olykor fitymált
énekeskönyv zenei részét tekintve az általánosságban honoráriumot adják, hanem adtak és adnak az állami isk.
ugyanazon régi, egyhangú zsoltárdallamok vagy azok czéljaira helyiséget, telket, fekvő birtokot, tőkét, néhol
kaptafájára készült s csak keletkezésük idejére nézve évjáradékot. Becsületesen eleget tesznek annak, a mire
magukat kötelezték. Joggal megvárhatják a kiküldött vi­
új dalok gyűjteménye, melyek a 17-ik században élő szontszolgálatot.
emberek zenei Ízlését teljes mértékben kielégíthették, Javasoljuk tehát, hogy a méltóságos Igazgatótanács
de amelyek a mai kor gyermekének lelkét nem ihlet­ írjon fel a nagyméltóságu miniszter úrhoz s kérje, hogy a
hetik meg azon egyszerű okból, hogy a fülnek semmi szerződéses alapon fennálló áll. iskolákhoz kinevezendő vagy
zenei élvezetet nem nyújtanak; márpedig ahol a csak kinevezett tanítóknak tegye szoros kötelességükké a ki­
kissé finomultabb hallású és műveltebb zenei érzékű kötött énekvezéri szolgálatot, azon határozott kikötéssel,
%ember füle kinpadra van vonva, ott az Istenhez emel­ j hogy annak elmulasztása, hanyag vagy épen botrányos
kedésre szükséges lelki harmónia is meg van zavarva, teljesítése fegyelmi eljárást von maga után.
A próbaénekeskönyv énekeinek dallama egy-két Nem kétkedhetünk, Hogy az igazságérző és a nép
vallásos erkölcsi nevelését szivén hordozó nagyméltóságu
kivétellel oly monoton, minden emelkedettség és szel­ miniszter úr ily méltányos kérésnek helyet ad.
lem nélküli, hogy ilyeneket, sőt ezeknél jobbakat bár­ Ekkor bizonyára nagyon ritkán fognak az áll. tanítók
mely első éves zeneakadémista házi pensum gyanánt — mint énekvezérek — ellen panaszok felmerülni. És ha
tuczatszámra irhát. mégis itten ottan felmerülne fegyelmi vizsgálat szüksége,
De hát ez nem is lehet másként ott, ahol nem a ezt a kir. tanfelügyelőség és az egyházmegyei fegyelmi
haladás a jelszó, hanem a retrograd irányeszmék do­ biróság egy-egy kiküldöttje hajthatná végre és a vizsgálat
minálnak! Tisztelet a múlt századok zsoltárdallamai­ alapján az egyházmegyei biróság által kimondandó és az
nak, de amennyire helyénvaló gondos megőrzésük egyházkerületi biróság által felülvizsgálandó Ítélet a nagy­
az egyházi zenetörténelem szempontjából, ép annyira méltóságu erőre.
miniszter úr jóváhagyása után emelkednék jog­
helytelen a tendentia, mely ezeket a szellem és lélek Egyszersmind javasoljuk, hogy az ily énekvezéreket
nélküli múmiáit a zeneművészet gyermekkorából — mint a kik hitsorsosaink és nem csak énekvezéri, ha­
származó dallamoknak a kegyelet révén tovább él­ nem tanítói működésükkel is népünk nevelésével foglal­
tetni akarja. Hogy ez a végzetes és nagyfokú hiánya koznak — ne csak a fegyelmi eljárás fenyegetésével, ha­
az éleslátásnak hova vezet, azt épen a „kötések“ el­ nem édesebb kötelékekkel igyekezzünk magunkhoz kap­
len indított ádáz hadjárat csatamezejét éktelenitő csolni, autonomikus egyházkormányzatunkban adjuk meg
csonka tetemek fertelmes mivoltában szemlélhetjük. nekik mindazon jogokat, melyeket felekezeti énekvezér-
tanitóink élveznek.
(Vége következik.)
II. Vélemény
ISKOLA. a tanítói oklevél nélküli kántorok alkalmazásáról.
A kérdés az, hogy mikép gondoskodjunk énekvezé­
rekről azon eházközségek számára, melyeknek sem fele­
A tanügyi bizottság köréből. kezeti iskolájuk, és igy kántortanitójuk, sem énekvezéri
3. Vélemény szolgálatra kötelezhető — vagy bár megnyerhető — áll.
az énekvezérekűl alkalmazott állami tanítók jogviszonyai­ tanítójuk nincs?
A múlt évi közgyűlésen a szakbizottság azt a véle­
nak szabályozása tárgyában. ményét fejezte ki, hogy a tanitóképezde: „szerényebb
Tagadhatlan, hogy az énekvezérekűl alkalmazott áll. igényű (esetleg kevesebb előképzettségű) énekvezéreket
tanítók igen sokszor — még ha képesítettséggel bírnak is képezzen ki, a kik szegényebb egyházközségeinkben cse­
— az énekvezéri teendőket nem lelkiismeretes odaadással, kély fizetésért is a kántori teendőket ellátnák.“
a gyülekezet vallásos élete iránti meleg érdeklődéssel, ha­ Hát ez alighanem csak kegyes óhajtás. Mert képez-
nem immel-ámmal, hiányosan teljesitik és e tekintetben dénk a rendes szorgidőben nem adhat lakást, ellátást, ok­
fegyelmet ismerni nem akarnak. Az ilyetén viselkedésnek tatási a kántorságra (és csupán erre) készülő egyéneknek.
oka egyfelől az, hogy az áll. képezdékből kikerülő tanitók De ha adhatna is, ily egyének aligha jelentkeznének, mert
legtöbbje nem sajátítja el azt a meggyőződést, hogy nekik általában a kántori javadalmazás oly csekély, hogy az egy
a szó teljes értelmében népnevelőknek kell lenniük és ne­ alkalmas énekvezérré — sőt épen orgonista-énekvezérré —
mes feladatuk a nép vallásos erkölcsi nevelésére az isko­ kiképezhető egyénnek igényeit távolról sem elégíti ki.
lán kívül is befolyni. Másfelől azon kürülmény, hogy maga Talán nyári póttanfolyammal lehetne kísérletet tenni.
a nagyméltóságu miniszter úr az iskolák államosítása al­ Ez idő szerint a kántor nélküli gyülekezet lelkésze
kalmával létrejött kétoldalú szerződés kötelező erejét az végzi — kénytelen és köteles végezni — az énekvezéri
érdekelt egyházközség irányában kissé lazán fogja fe l: az teendőket. Alakítson dalárdát (ha még nem alakított), gya­
ilyen helyre kinevezett áll. tanítót nem kötelezi az ének­ korolja az éneklésben, különösen a fiatalokat, képezzen
vezéri teendők teljesítésére, hanem csak megengedi, hogy ezek közűi maga helyett alkalmazható énekvezért. Az ilyen
N. N. egyházközségnél a tanórákon kívüli időben külön egyén, ki ott helybeli iparos, vagy kisgazda, örülne —
tiszteletdijért énekvezéri szolgálatot teljesítsen. Már pedig mint mellékjövedelemnek — a csekély kántori fizetésnek
megengedett dolgot teljesíteni vagy nem teljesíteni; az is, ennek elnyeréséért kész volna talán egy póttanfolyam
egyén tetszésétől függ, annak elhanyagolása nem tekint­ is részt venni, s ily utón kántori oklevelet szerezni.
hető kötelességmulasztásnak. E felfogáson nem is lehet Ha egyházhatósági felhívásra az ily egyéneket az il­
csodálkozni, főleg az oly áll. tanítóknál, kik egyéni jelen­ lető lelkészek bejelentenék, s a bejelentettek száma meg­
tőségük s tanítói állásuk tekintélyének túlságos önérzeté­ ütne bizonyos minimális számot — pl. 15—20'at — eze­
vel lépnek ki az életbe s mintegy lealázónak tartják az kért lehetne nyári p ottani olya mot berendezni az érdekelt
énekvezéri szolgálatot. Tudják, hogy ennek elhanyagolá­ egyházközségek költségén.
sával nem veszélyeztetik tanítói állásukat, legfőlebb azt a Még igy is nagy kérdés, hogy lesznek-e, a kikért pót-
csekélyke 100—200 koronányi tiszteletdijat, melyet az ének- tanfolyamot kelljen és lehessen berendezni; mert az erre
vezérségért kapnak s mely a megélhetésüket biztositó fel­ alkalmasokat visszatarthatja a Nagyenyedtől való távolság,
emelt és folyton emelkedő tanítói fizetés mellett alig jöhet családi körüktől és kis gazdaságuktól való huzamos távol­
számításba. Csak szerencséjüknek tartanák, ha ezzel együtt iét és a szakszerű vizsgálattól való idegenkedés. Ezért cél­
a tekintélyüket lealázó és szünidei szabadságukat korlátozó szerű volna elrendelni, hogy a kántori szolgálatra alkal­
^énekvezéri szolgálattól is menekülhetnének. mazott vagy alkalmazandó egyéneknek az éneklésben és
Ezen a nyomorúságos állapoton addig is, amig a ké­ orgonázásban bármely uton-módon megszerzett képessé­
pezdékből egyháziasabb érzelmű tanítók kerülnek ki, a géről az egyházmegyei vizsgáló bizottság a helyszínén
 74 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nyerjen meggyőződést, vizsgálja meg őket, s ha képessé­
güket a helyi igényekhez képest kielégitőnek találja, állít­
son ki részükre valami oklevél formát.
III. Javaslat
a theologiai és tanitóképzési szakelőadó munkaköre tár­
gyában.
1. A theol. akadémiát és tanitóképzőt érdeklő ügye­
ket, valamint az ezen intézetektől rendszeresen beküldött
jegyzőkönyveket áttanulmányozva, véleményes jelentésé­
vel kisérve tárgyalásra előkészíti s munkálatának kivonatát
oly időben küldi be a Protestáns Lap szerkesztőjéhez,
hogy az — e lap utján — a tanügyi bizottság érdemleges
tárgyalása előtt a tagokkal megismertethető legyen.
2. A méltóságos Igazgatótanács által a theol. akadémia
és a tanítóképző intézet meglátogatására kiküldött bizott­
ság jelentését megszerkeszti, és e jelentés figyelemre mél­
tóbb részleteinek köztudomására hozásáról szintén gondos­
kodik.
3. Az egész év folyamán kezéhez ment jegyzőköny­
vek, értesítők, jelentések s egyéb hiteles adatok alapján
évi szakjelentést szerkeszt, annak előzetes, kivonatos is­
mertetéséről gondoskodik, oly időben, hogy augusztus 15-ig
a tanügyi bizottság által érdemileg tárgyalható s annak
véleményes javaslataival a méltóságos Igazgatótanács elébe
terjeszthető legyen. (Szervezet 4. §. a.)
IV. Vélemény
a nagyenyedi kollégium elöljárósága által beterjesztett —
a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1902. évi
40181. sz. rendeletével kiadott tanterv szemelőtt tartásával
— az ev. ref. tanitóintézetek számára készített általános
tantervre.
Az állami tanterv a közműveltségi tantárgyakat az
eddiginél nagyobb terjedelemben öleli fel, de legkevésbé
sem a hivatásszerű szakképzés hátrányára. A miniszteri
indokolás szerint „A tanítóképző intézet oly szakiskola,
a melynek tanulmányi rendjében a közműveltségi tan­
tárgyak ép oly lényegesen hozzá tartoznak a hivatás­
szerű kiképzéshez, mint a paedagogiai tantárgyak és
a tanítói gyakorlat.“ „Azok a népiskola ismeretanyagát
közlik a leendő tanitóval, de oly színvonalon, hogy felette
uralkodni és vele czéljaihoz képest rendelkezni tudjon ;
emezek abba a művészetbe vezetik be, hogy ezt az isme­
retkincset mikép adja át majdan tanitványainak. Ily módon
a tanítóképzés rendszerében a közműveltségi tantárgyak
tanítása, mint integráns rész, a legszorosabban összeforr
a szakképzéssel/4 „ Uralkodó jellemvonása az új tan­
tervn ekh ogy a tanítóképzés ezen didaktikai egységét
határozottan kifejezésre ju ttatja és foganatosítását
biztosítja.“
A népiskolában helyet foglaló valamennyi tantárgy
körébe be van illesztve annak részletes módszertana. És a
gyakorlati tanításokra az eddigi heti óraszámnak kétsze­
rese van tervezve.
Csak helyeselnünk és magunk részéről is lehetőleg
előmozdítanunk kell a tanítói szakképzettség emelésére
irányuló ezen törekvést, melyet indokolttá tesz, sőt meg­
követel népoktatásunk jól felfogott érdeke, a haladó kor
igénye és a tanítói fizetések felemelése.
Az új tanterv gyakorlati sikeres érvényesítésére azon­
ban múlhatatlanul megkivántatik:
1. Elegendő számú rendes és segédtanár, a mivel a
mi tanítóképző intézetünk ez idő szerint — sajnos —• nem
rendelkezik.
2. Bővebb és alaposabb előismeretek a tanítóképzőbe
felveendő növendékeknél, mert amit ezek a polgári isko­
lában vagy a gimnázium négy alsó osztályában tanulhat­
tak, az nem képesíti őket az új tantervben felölelt tan­
anyag kellő megértésére, elsajátítására.
Á felvételt legalább is hat gimnáziumi osztály tanfo­
lyamának sikeres bevégzésétől kellene függővé tenni. Vé­
leményünk szerint a nagyméltóságu miniszter úr is be
fogja látni, ily értelmű rendelet kibocsátásának szükségét.
A tárgyalás alatt levő tanterv nem sok eltéréssel al­
kalmazkodik az államihoz. A tananyag beosztását és a heti
óraszámot illetőleg a Neveléstudomány, Németnyelv,
Történet, Alkotmánytan, Földrajz és Chémia, Testgya­
korlat tanterve teljesen egyezik az államival.
A többi tárgyaknál több-kevesebb eltérést tervez a
javaslat a felekezeti tanító és énekvezérképzés érdekében.
A javaslatban tervezett módosítások közül a tanítási gya­
korlatoknak heti 2 órával való leszállítása, a mennyiségtan
9. szám.
heti óráinak 2-vel való felemelése indokolatlan, ellenben
viszonyainknak teljesen megfelelő és indokolt a magyar­
nyelv és irodalom, gazdaságtan, ének-zene, rajz és szép­
írás tanításában javasolt módosítás.
A vallástan a tervezet szerint igen jól tanítható a II.
és III. osztályok egyesítésével, hasonló összevonás volna
tervezhető a gazdaságtan és a testgyakorlat tanításában.
Az orsz. ref. tanáregyesület és a nyugdíj­
törvény m ódosítása. Az orsz. ref. tanáregyesület a
múlt évben Nagyenyeden tartott közgyűlésében Karai
Sándor előadásában foglalkozott a tanári nyugdíjtör­
vény módosítása kérdésével és elhatározta, hogy e
tárgyban felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez. E
felterjesztést most nyújtotta be az elnökség, és a
szépen, higgadtan megirt memorandum pontokba fog­
lalva adja a ref. tanáregyesület kérelmeit. Kéri első
sorban, hogy az 1894. XVII. törvényczikk 3. §-a ak­
ként módosíttassák, hogy a íentartó testületi járulé­
kok 5°/o-ról 3%-ra, a tanulók dijai pedig a jogaka­
démiáknál 12 koronáról 6 koronára, a többi intéze­
teknél 6 koronáról 3 koronára szállíttassanak alá; az
épitkezési vagy beruházási államsegélyek után eddig
követelt 3°/0-os kamat töröltessék, a tanárok pedig
mentessenek fel a járulékokból reájok hárított 2%
fizetése alól. Kéri másodszor, hogy azoknál az isko­
láknál, a melyek államsegélyben nem részesülnek, a
tanárok részére akkora lakáspénz állapittassék meg,
a mekkora az állami tisztviselők lakáspénzét megha­
tározó szabályzatban a tanintézet helyére és alkal­
mazottak fizetését magában foglaló fizetési osztályra
nézve meg van állapítva. Kéri harmadszor a törvény
olyan módosítását, hogy a tanári nyugdíjintézetbe a
theol. akadémiai tanárok is felvehetők legyenek. Ne­
gyedszer kéri a törvényben annak kimondását, hogy
hazai középiskolánál eltöltött szolgálati idő beszámít­
tassák. Ötödször kéri a református iskoláknál rendes
minőségben alkalmazott ének- és zenetanároknak a
nyugdíjintézetbe felvételét. Végül hatodszor annak a
rendelkezésnek az eltörlését, hogy a tanári özvegyek
csak három árva esetén kaphatnak nevelési járulékot.
T A R C Z A.
Teleki Juliánná grófnő kegy hagyomány a.
(A görgényi egyházmegye levéltárából.J
Közli: Csekme Ferencz.
Azon alkalomból, hogy főt. dr. Bartók György püspök
úr a görgényi egyházmegyében történt egyházlátogatása
alkalmával Gernyeszegen 1903. aug. 22-én megkoszorúzta
néhai áldott emlékezetű magyargyerőmonostori báró Ke­
mény Zsigmondné született Teleki Juliánná grófnőnek a
ref. templom tövében (az iskola felől) levő sírját; közlöm
azon okmányt, mely a néhai kegyes grófnő alapítványai­
ról szól.
Simon Sámuel esperes és Sófalvi János jegyző
tesznek jelentést 1804-ben (tehát éppen most száz eszten­
deje) a főconsistoriumhoz Teleki Juliánná keg/hagyomá-
nyáról, a következőkben:
„— Mi, kik alább is a magunk nevünket leírtuk, úgy­
mint kissólymosi Simon Sámuel, a Görgényi kerületben
levő, Helvetiai vallástételt követő Szent Eklesiának és Papi
Sz. Társaságnak ez időben Pro Seniora, és Székely Keresz­
túri Sófalvi János, a megnevezett kerületben Hites és
Ordinárius Nótárius a Nagyságos Erdélyi fejedelemségben
levő Méltóságos Reformatum fő Consistoriumhoz, hivatal­
béli kötelességünk szerint tészszük ezen alázatos jelenté­
sünket; hogy néhai Mltsgos L. Báró Magyar Gyerő Mo­
nostori Kemény Zsigmond úr eő Nagysága kegyes özvegye
Mltsgos Római Szent Birodalombéli Gróf Széki Teleki Ju­
liánná Aszszony eő Nagysága, mint az Isten Háza egyik
kegyes Dajkája, és jó tseleredetekkel, s kiosztott alamis-
náival gazdag Thábita, Istentől vett világi javaiból, némely
szűkölködő Eklesiáinkban szolgáló Isten beszéde szűkös
 9. szám« ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Sáfárait gyámolitani kívánván, az Isten ditsősége előmoz­
dítása, és az Egyházi rendünknek jobb móddal való fenn
állása végett természeti kegyessége szerint, mingyárt ki­
nevezendő bizonyos Ekklésiáinkhoz tett pia fundatiókat,
oly szoros határozással, hogy azoknak legális interesse
minden esztendőben nem más czélra fordittassék, hanem
a megnevezendő ref. Ekklesiákban szolgáló Egyházi szol­
gák jövedelmeik szaporítására, mely felsegített Ekklesiák-
nak, és azokhoz conférait summa pénzeknek rendi igy
következik :
L A Tekei Ekklesiának 500 forint. Ez elocaltatott in
Ao 1801 la Januarii.
2. A Görgéng Sz. Imrének 500 forint. Ez elocalta­
tott in Ao 1801 10a Septemb.
3. Az U. Sz. Péterinek 500 forint. Ez elocaltatott
in Ao 1801 la Mártii.
4. A radnótfáinak 500 forint. Ez elocaltatott in Ao
1801 13a Maji.
5. Az abafájinak 500 forint. Ez elocaltatott in Ao
1801 13a Septembris.
6. A Ludvéginek Fh. 500. Ez elocaltatott in Ao 23a
Novembris. 1801.
7. A M. Bölkénginek Fh. 500. Ez elocaltatott in Ao
12a Julii 1801.
8. A Körívéigfáinak Fh. 500. Ez elocaltatott in Ao
1801 la Februárii.
9. A Szászfiilpesinek Fh. 500. Ez elocaltatott in Ao
1802 2a Aprili.
10. Ä Mező Újlakinak Fh. 500. Ez elocaltatott in Ao
1802 2a Aprili.
11. A Maggar Pégeninek Fh. 500. Ez elocaltatott in
Ao 1802 27a Junii.
Summa =.-= Fh. 5,500.
Ezen nevezett tizenegy Ekklesiák közül, hogy minde-
nik a fenn tisztelt kegyes jóltevő Gróf asszony eő Nagy­
ságától az 500 azaz ötszáz magyarforintokat effective per-
cipiálta légyen, és hogy azok bizonyos helyekre részsze-
rint törvényes Contractus, részszerint kötelező levelek
meHett, legális Interesre i. e. 6 pro Cento már elocaitattak
is (a mely Cortractusok és Obligatoriák a Tractualis Es-
perestnél állam" szokott Traktus Ládájában bétéve vágy­
nak) arról adjuk igaz hitünk szerént ezen magunk neve
aláírásával és szokott petsétünkkel megerősített Levelünket.
Költ Sárpatakon az 1804-ik esztendőben Sz. Jakabha-
vának 16-ik Napján. Simon Sámuel s. k. Esperes, Sófalvi
János s. k. Ordinarius Nótárius.
*
Ezen aláírások és pecsételés után, kihúzva és alá­
írás nélkül van a következő szöveg: „— Ezen jelentő Le­
vélben kinevezett Ekklesiáknak kÖrnyül állásait megfon­
tolván, ezek közül mindeniknek a magam tulajdon keres­
ményemből, sz. Vallásomhoz viseltető indulatomból adtam
öt-ötszáz M. forintokat a szerint a mint megiratott és spé­
ciiicaltatott, arra végre, hogy azok az Ekklesiák Elöljárói
által a Tracenalis esperessel való egyetértéssel elocaltas-
san3k törvényes interesre jó helyekre és azoknak interes-
sek, fordittassék minden esztendőben az azon Ekklesiák­
ban szolgáló ref. papoknak jövedelmek szaporításokra, és
nem más végre. Mely pénzeket minthogy Isten áldása utánn
magam szorgalmatossága által szereztem : azért ezen ado­
mányokhoz senkinek, se most, se ezutánn semmi szava
vagy praetentiója nem lehet; mely ha lenne azt ezen irá-
sommal, melyet magam nevem leírásával és szokott pe-
tsétemmel megerősítettem, semmivé és erőtelenné tészek.
írtam Nagy-Sajón 1804-dik esztendőben Augusztusnak
2-ik napján/—
Aláírás nincs, tehát ez csak másolat nyilvánvalóan.
Ezen alapítvány további sorsáról Garda Márton nyu­
galmazott sáromberki lelkésztől annyit tudtam meg, hogy
hagyományozó Grófnő a tőkéket, a deválvácio alkalmával
kiegészítette az eredeti összegekre.
.Hogy kegyes lélek volt; mutatja ezen szép alapítvány,
meg az is. hogy a tekei papot feljáratta Nagy-Sajóra, ki
felolvasott leginkább a bibliából.
* könyviének első lapjai eddig is telvék élén kisded egyhá­
A kegyes asszony sírja a gernyeszegi templom északi
kövében van. A templom oldalán ezen kőbe vésett felirat van:
„— Kit fedezzen ezen szomorú sir hantya
Más irás a falon belől ki mutatya,
Meny be lásd és a mit látsz szivedbe messed
Példáját ez angyal léleknek kövessed/
75
A templomban, a papiszék hátfalán levő kő-felirat
pedig ez:
—„Hic sunt recondita Juliannáé G. Telekinae de Szék
Vidnae L. B. Sigismundi Kemény de M. Gy. Monostor
Matronae pientissimae ossa
Vixit annos LXXVL
Obiit Anno Aerae Christianae MDCCCXIV
In tesseram grati animi D. G. P. lugeus posuit
Hogy kevésből sokat, s igazán keresni
Lehet, ne menny meszsze ilj példát keresni.
Ezen sírban nyugvó kegyes úri asszony
Nem sokból lett gazdag példás nagy gazdaszszony.
S a mit ő magától meg vonván félre tett,
Mind azzal másokat segitett és jól tett.
Jó véleményei osztásával úgy élt
Hogy több részben addig adott a mig élt.
Sokkal segitette az Attyafiait
Sokkal a Lévi pap szegényebb fiait.
Harmincz nyolez egyházi szolga ezt jól tudja,
De tudja az Ur és nekie fel tudj...
Tovább a papiszék hátdeszkájától vagy 8—10 sort nem
lehet kiolvasni.
A kegyes asszony sírját a hálás utódok csak a kö­
zelebbi időben kétszer koszoruzták meg, először 1896-ban
a milleniumi ünnepségekkel kapcsolatban, s legutóbb 1903.
aug. 22-én a püspöki vizitatio alkalmával.
Nevének és vagyonának örököse a helybeli Gróf Te­
leki patronus uradalom, az utóbbi alkalomra a sirt csinos
rácsos kerítéssel vette körül, s a felhantolt sir mellé két
fenyőfát ültetett. A fenyőfák megfogantak, élnek. Szivünk­
ben pedig él a kegyes úrnő emlékezete. E pár sor, e kis
visszaemlékezés is annak van szentelve.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk felelő s szerkesztője hivatalos kikül­
detésben 10 napig távol volt s csak e hó 1-én jött haza.
Ez az oka, hogy a nagyszámú megkeresésekre még nem
válaszolhatott. De felhalmazódott dolgai végeztével ezek­
nek is siet eleget tenni. Távolléte magyarázza meg azt a
tévedést is, hogy a lap múlt (8-ik) számában „A tanügyi
bizottság körébő/ ez. rovat a „Hivatalos résztt-be került.
Kegyes elnézést kérünk 1
Az udvarhelyi ev. ref. egyházm egye m. hó
23-án ifj. Péter Károly esperes elnöklete alatt rendkívüli
közgyűlést tartott, amelyen több, napirenden levő ügy nyert
elintézést. Az esperes tartalmas megnyitója után a köz­
gyűlés kimondotta, hogy a kántorok, kántor-tanitók és lé­
viták leánygyermekei a „Szeretetháza-ban kedvezményes
helyen való neveltetésben részesülhetnek, azonban a tag­
ság csak fakultative kötelező. Az énekügyi bizottság által
kiadott próbaénekeskönyv több szövegi, zenei és technikai
módosítással a közhasználatnak átadhatónak véleményez­
tetett. Megállapították továbbá az egyházmegye tanácsko­
zási szabályzatát. Ellenben a vármegye alispánjának a te­
metők rendezése ügyében tett hivatalos átirata felett ab­
ból az indokból, mert az átirat az autonóm testületekkel
való érintkezésnek alakilag meg nem felelt: napirendre
tértek azzal a megjegyzéssel, hogy óhajtandó volna, ha a
következő közgyűlésben az alispán, mint egyházmegyei
képviselő tenne ez irányban javaslatot, amit az egyház­
megye abban az alakban készséges örömmel tenne ma­
gáévá. Nehány apróbb ügy elintézése után, a közgyűlés
véget ért.
Hálás köszönet. A „Közhasznú Szövetkezet“ görgényi
egyházmegyénk levéltár rendezéséhez szükséges szekrény
beszerzésére 50 koronát volt szives adományozni, mely ke­
gyes adományt, midőn nyilvánosan is nyugtázzuk, egyúttal
kifejezzük egyházmegyénk hálás köszönetét! Gernyeszeg,
1904. febr. 28. Csekme Ferencz esperes. Papp Lajos em. pénzt.
Nyilvános köszönet. Szegény, kisded eházunk „Arany-
zunk nagylelkű pártfogóival: Meiszner József, báró Blomberg
Lajos, özv. péchujfalusi Péchy Mihályné szül. Degenfeld Schom-
burg Mária grófnő, péchujfalusi Péchy Zsigmond, péchujfalusi
Péchy István nagylelkű pártfogók neveivel, kiknek tisztelt
nevei ércznél maradandóbb betűkkel vannak megörökítve
szegény sorsú híveim hálás lelkében----és „Exempla trahunt“.
Ily fénylő példák után a szegények is — Istennek hálát adva,
hogy áldozhatnak imádásig szeretett egyházukért, — Isten
 76 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 9. szám.

szent nevét áldva hozták meg áldozatukat egyházunk oltá­ GYÁSZROVAT.

rára: B. Kovács Istvánná kijelentette, hogy a mig él, haj­
landó az Ur asztalát kenyérrel ellátni; Tamás István, Kovács
Imre, Lakatos Ferencz, Kulcsár Ferencz, Kiss, Gergely, Móni Sepsirétyi Antos József, az erdővidéki ref. egyh.
Miklós és Demeter Ferenczné aai részint az Úrasztalát látták megye érdemes gondnoka, febr. hó 17-én Baróthon 54 éves
el szőlőtermésük első zsengéjével — első sorban is a jó Is­ korában elhunyt. Rétyen helyezték örök nyugalomra a
tennek áldozva — részint 4—4 koronát adtak össze szegény családi sirboltban, nagy részvét mellett. Pihenjen csende­
iskolájuk részére „fali olvasó táblák“ beszerzésére. Végül — sen; az áldozatkész gondnok emlékezete hiven megőrze-
egy magát megnevezni nem akaró egyén — Isten dicsősé­ tik! — Körösi Teleki Mózes, a plojesti ev. ref. magyar
gére temlomunkba egy díszes „Énekmutató tábláM készítte­
tett és e mellett egy pár csekély adománnyal járult kisded missziói egyházközség buzgó lévita-tanítója, élete 52-ik
egyházunk oltárához. Az a protestáns áldozatkézség, a mely évében febr. 22-én, hosszas betegség után meghalt. Neje
eddig is fentartott, ne hagyjon el ezután sem soha! Úgy le­ és két gyermeke mellett egész egyházközsége siratja őt,
gyen!----Mono, 1904. január 19. Székely Árpád ev. ref. pap. ki buzgón ápolta ott egyházunk és híveink érdekeit. Te­
Nyugtázás és köszönet. Mezőménes és vidéke ifjúsága, metésén többen vettek részt a bukaresti egyh. községből
1904. január hó 31-én, kosaras tánczmulatságot rendezett, — is, ravatalára koszorút téve fejezték ki egykori kántor-ta­
az ev. ref. templom megujitása javára, — 125 kor. tiszta jö­ nítójuk iránti tiszteletüket. Végtisztességén nemcsak a ma­
vedelemmel. Felül fizettek: Jeney József, Farkas Károly gyar rom. kath. és német prot. egyh. lelkészei és hívei
lü—10 koronát; Farkas Jenő, Ősz Sándor 8—8 koronát; Rá­
kosi Lajos 5 koronát; Agyagási Lajos, Kacsó Béla, hosszú­ jelentek is
meg, hanem az ottani román helyőrség tisztikara
megjelent s a katona-banda gyászhangjai mellett vitték
falusi Nagy István, hosszúfalusi Nagy Istvánná, Szekeres Béla
3—3 koronát; Bartha László 2 kor. 72 fillért; Gidófalvi János, nyughelyére. A gyászszertartást Tóth Gyula bukaresti h.
Szegedi Dénes, Nagy Lajos, Nuridsán Gábor, Pápai Árpád, lelkész teljesítette, Kertész József kántorral. Sok fáradt­
Dabóczi Mihály, Kelemen Antal ifj., Nagy Sándor 2—2 koro­ sága után pihenése legyen csendes; emléke áldott! Az egyh.
nát; Nagy György 1 kor. 60 fillért; Szekeres nővérek 50 fil­ községnek pedig adjon Isten buzgó utódot az elhunyt he­
lért; Kiss Sándor, Takács Márton, Kelemen Viktor, Simó Al­ lyett!
bert 1—1 koronát; Valter Izsák, Kelemen Viktor, Vajda Már­
ton, Kelemen Valér, N. N, Mózes András, Idei Viktor 60—60
fülért. Eme nyilvános nyugtázás után hálás köszönetét mon­
dok, egyházközségem nevében, a szives felőfizetőknek, nem­ HIVATALOS RÉSZ.
különben a buzgó rendezőknek is. Mezoménes, 1904. február. Sz. 909—1904.
Farkas Jenő, ref. s. pap. KÖRLEVÉL
A szászsebes! magyar kálvinista templomra, a nem­
zetiségek közé ékelt magyarság emez épülő bástyájára, ke­ valamennyi nagytiszteletü esperes urnák, kollégiumaink és
gyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszönettel nyug­ a theologiai fakultás méltóságos t. Elöljáróságának.
táz az ottani magyarság nevében: Benedek Károly ev. ref. A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes konvent-
lelkész, egylim. főjegyző. jének múlt év decz. 8—11. napjain tartott ülésének jegy­
(Folytatás) Táriák község gyűjtése: 5 k. 10 f. M. kir.
ügyészség ivén, Nyitra: Chudovszki Géza, Lopussny Ottó, zőkönyve, valamint a Britt és külföldi bibliatársaság 100
Smeczki Iván 1—1 kor. (összesen 3 kor.) Sziklay intéző kör­ éves működésének és hatásának ismertetése czimü füzet
erdész ivén Pécsvárad: Sziklai Géza, dr. E. 2—2 kor. Solcz, a szokásos módon szétküldetvén, egy jegyzőkönyv és egy
Feldmann 60—60 fill. N. N., G. 5-5 fill. Veinberger 4) fill. fűzet ára 50 fillérben állapittatik meg együttesen, minél­
P. P., P. A., B. Thoth Gizell, L. 20—20 f. Freid Antal, Contra, fogva felkérjük a t. czimeket, hogy az alább kitüntetett
Cs. Cs. 10—10 fill. (összesen 8 kor. 10 fill.) M. kir. püöri bi­ példányok után járó összegeket f. évi julius hó 1-ig befi­
zottság ivén Privigyo: 1 kor. 80 fill. Boros János gyűjtése zetni kegyeskedjenek Vajdahunyadi egyházmegye 26—26
Kaposvár: Vécsey Róbert 60 fill. Boros János, Berindán Szi­
lárd, Koncskó István, Nagy Ferencz, Sebestény József, Mol­ példány 13 kor. Gyulafehérvári em. 19—19 p. 9 kor. 50 f.
nár István, Kria Lőrincz, Simon Zsigmond, N. N., N. N , N. Nagyenyedi em. 46—46 p. 23 kor. Kalotaszegi em. 31 - 31
N. Baráczy Lajos, N. N. 40—40 f. Eckenberger, N. N., N. N. p. 15.50 kor. Kolozsvári em. 25—25 p. 12.50 kor. Szilágy­
50—50 fill. N. N., Pintér Mihály 20-20 f. N. N. 30 f. Völgyi szolnoki em. 64—64 p. 32 kor. Dési em. 19—19 p. 9.50
Gusztáv és neje 1 kor. (összesen 9 k.) Bakonyi Sándor biró kor. Széki em. 31—31 p. 15.50 kor. Nagysajói em. 16—16
gyűjtése Balaton: 1 kor. I. sz. m. kir. pénzügyőri biztosi ke­ p. 8 kor. Görgényi em. 28—28 p. 14 kor. Marosi em. 64
rület gyűjtése Fiúméban: Kunkel Antal, Kiss János, N. N., —64 p. 32 kor. Küküllői em. 30—30 p. 15 kor. Nagysze­
Márton Gyula 1—1 kor. Vlahinic Pál, Hogyi Vincze 40—40 f. beni em. 14—14 p. 7 kor. Udvarhelyi em. 43—43 p. 21.50
Zsoldos János 50 fill. Rácz István, Ulmák Lajos, Obál Iván, kor. Erdővidéki em. 17—17 p. 8.50 kor. Sepsii em. 36—36
Gagya Ferencz 20—20 f. 1/2. sz. szakasztól: Szász Lajos 40 f,
Kozma Domokos 30 fill. Keller József, Sala József, Tómay p. 18 kor. Orbai em. 11—11 p. 5.50 kor. Kézdii em. 14—
József, Sozsolic Natál, Mády Imre, Rözsony Mihály, Sunó 14 p. 7 kor. Kolozsvári theol. fakultás 1—1 p. 50 f. Nagy­
Áron, Császár János, Dávid Sámuel, Mozsel János, Harten enyedi kollégium 1—1 p. 50 f. Kolozsvári kolleg. 1—1 p.
József, Czuppon Sándor 20—20 fill. 1/3 sz. szakasztól: Szinda 50 f. Marosvásárhelyi koll. 1—1 p. 50 f. Székelyudvarhelyi
József, Orbán Dénes 60—60 fill. Hóbor József, Balkó János, koll. 1—1 p. 50 f. Zilahi koll. 1—1 p. 50 f. Szászvárosi
Úzsulesku Adrián, Muntyán János, Gunyás László, Sófalvy koll. 1—1 p. 50 L Sepsiszentgyörgyi koll. 1—1 példány
Ignácz, Robi András, Zsugizs Miklós 20—20 fill. (ossz. 12 k.) 50 fillér, összesen 1084 példány 271 korona értékben.
Bulin Illés áll. fonok ivén Szalók-Taskony: Bárczay Gyula 2 k.
Bulin Illés, Giba József, Berger, Zitás István, Zitás Istvánné Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
1—1 k. Bulin Illésné, N. N., Bernánd Antal, Téglás 40—40 f. Kolozsvárott, 1904. február hó 25-én.
Elek István, Bernárd Emil, Both László 50—50 f. Kupái Bá­ Dr. Bartók, Kádár János
lint, Szarvas József, Nagy Sándor, N. N. 30 - 30 fill. X. Y., elnök. titkár.
Tóth Lukács, Balló Mihály Kerezsy Sándor, Králik Mihály,
Erdélyi Ágoston, Verba Mihály, Melicher Antal, Krupanczky 699—1904. sz.
János, Halas András, Kovács Lajos, Koós Vincze, Patkós KÖRLEVÉL
Sándor, N. N., Lackner Ferencz 2Ö—20 fill. Szatmári József,
Szabó Miklós, Bakondy György, N. N., N. Benő, Tuba Gábor, az összes egyházmegyei, egyházközségi, kollégiumi és más
Tóth Pál 10—10 fill. (ossz. 15 kor.) Farkas József gyűjtése iskolai hatóságokhoz, illegve hivatalos személyekhez.
Üszög: Márjánovits Jenő, Szabó Ferencz 1—1 kor. Stellnag
Károly, özv. Farkas Jánosné, Pfeffermann János,^Pfeffermann Több esetben tapasztaltuk, hogy a felterjesztések ki­
Jánosné, Pfeffermann Gáspárné, N. N., Szépe Árpád, Göpil állítási módja tárgyában kiadatott 794—902. igazgatóta­
József, ifj. Henrik János, Lipokem, N. N., Hustusz, Gézsig nácsi számú körrendeletünk rendelkezése nem tartatik
Iduska, Pandsir Mihály, Horváth József 20—20 fill. Kopocs meg, különösen a körrendelet 3. pontja, mely világosan
Ferencz 60 fill. Pfeffermann Gáspár, Stadtruhn P. 50—50 fill. kimondja, hogy „minden hivatalos beadvány ivhoszszában
Farkas József, Gadó Ferencz, Horváth, Gizsig FülÖpné 40—40 összehajtott előlapjának felső felére, de az iv felső szélé­
fill. Endler Nándor, Pölerlbáner Ede 30—30 fill. Werner Vil­ től legalább is négy ujjnyira a beadvány rövid tárgykivo­
mos 22 fill. Pillér Kálmán, N. N., Werner Hugó 10—10 fill. natát jegyezzék fel, az előirat számának jelzésével.“
(ossz. 9 kor. 38 f.) Nagy Béla ivén Debreczen: Balogh Imre
1 kor. N. N., Nagy Béla 50—50 fill. Nagy Sándor 20 f. N. K. Felhivjuk ennélfogva címzetteket, hogy a hivatkozott
10 fill. (ossz. 2 kor. 30 fill.) M. kir. pénzügyőri biztosság, Ko­ körrendelet minden egyes pontját szigorúan megtartani
lozsvár: 2 kor. 80 fill. Megyeri Endre vasúti kiadó őr gyűj­ szíveskedjenek.
tése Érkörtvélyes: Orosz István ev. ref. tanitó, Szabó Zsig­ Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától.
mond, Szabó Ferencz, Ármos Sándor, ifj. Cseke Sándor, Ba­ Kolozsvárott, 1904. február hó 29-én.
lázs József, Kováts Gábor. id. Kováts Gedeon, N. N., Biró jDr. Bartók, Kádár János,
György 1—1 kor. C. E. 2 kor. Süveg András 1 kor. id. Papp
Sándor 80 fül. (összesen 13 kor. 80 fill.) (Vége) elnök. titkár.

Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.

 VII. Évfolyam. 10-ik szám.
AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r : egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Pap és politika.
Az összeférhetetlenségnek eme gonosz
napjaiban, éles ellentét ez a két szó. A foga­
lom még élesebb. És ha akármiféle papról és
mindenféle politikáról akarnék szólani, legalább
is megkérdeztem volna b. lapunkat, szabad-é
ezt a két szót czíműl tenni és e czím alatt
nekünk értekezni? De megvallom őszintén, ál­
talánosságban semmi gondom a papokra. Es
ha az az ádáz harcz, pusztító tűz, emésztő
láng, halálos vergődés — a politika, ami most
a magyar közéletet megbénítja, a fejlődést
megakasztja, mindent eltipor, semmit se épit:
akkor a politikához nincs semmi közöm. Hátat
fordítok neki. Bezárom az ajtómat és elmél­
kedem — rég letűnt időkről, régi dicsőségről
— bizonytalan jövőről..
Es elmélkedésemben előttem áll a pap, a
kiről én szólok — az erdélyi kálvinista pap.
Előttem áll az a régi politika (mely pártot nem
ismert) — a fejedelem politikája — melyhez
kérte udvari papja bölcsességét. Az a politika
nem mai, se nem tegnapi, a miről én szólok,
hanem pár száz esztendős, az a pap pedig
viszont — egy idős vele. Együtt születtek,
együtt is kell meghaljanak. Ha ugyan meg
nem haltak, legalább is el vannak rejtőzve,
mert a kereső hiába keresi.
Hol van az erdélyi kálvinista pap, ki „lo-
cust“ keres a fájdalomnak: „Ha Isten velünk,
kicsoda ellenünk.“ Hol keressük és hol talál­
juk meg az unokákat, az eszményekért har-
czoló eszményi férfiakat: „Istenért, Hazáért,
Szabadságért
Én nem is keresem. Beveszek az ablakon
egy-két friss lapot. Keresetlenül előttem áll
nehány kép. Itt betöri egyik párt — papjának
minden ablakát: másnap betéteti, mint buzgó
egyháztag. Ott egy pásztornak juhai felgyújt­
ják a másiknak házait, az élettel egybe igen
nagy a romlás, a kár megfizethetetlen, a győ­
zelem még bizonytalan. Vájjon melyik fog
kaczagni, aki gyújtogatott, vagy akinek a háza
Kolozsvári, 1904. m árczius 10.
ans La
Felelős szentesztő NAGY KÁROLY, th. taÁár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
égett el? Egyik a másikat „atyafinak“ szólítja.
Amott összetörnek minden zászlórudat, ásót,
kapát, vasvillát egyik a másikon — erdélyi
magyar kálvinista nép. A jó pásztor pedig
adja életét az egyik pártért, a nyájnak egyik
részéért. Győztesért vagy vesztesért — azt
nem lehet tudni. Ilyen diadalokban vesztesek
vagyunk mi mindahányan — akik erdélyi ma­
gyar kálvinistáknak valljuk magunkat. Diada­
luk pedig azoknak lesz, akik távolról nézik a
harczot és vérontás és testvéri harcz nélkül
ölükbe hull a sült galamb és a puha kenyér.
Más helyt ismét üres a templom, szolgája
kortes tollúval, idegen zászló alatt, fényes fo­
gatokon messze útazik, egyedül van egy pár­
ton, népe elhagyá. Jól van ez így?!-
Atyámfiái, férfiak! nem állja senki útaito-
kat. A széles világnak minden rendű és rangú
emberét vegyétek össze, olyan szabad és füg­
getlen egy sincs, mint egy magyar kálvinista
pap. Becsüljétek meg ezt a fényt, ezt a nevet!
Ti nem harczolhattok bizonytalanra! Ti nem
indulhattok üres zászlók után, nagyhangú
szókra. A ti fegyveretek az az Ige, mely ha­
sogatja a csontokat és megoszlatja a velőket.
A ti fegyveretek az az írás, mely mint kétélű
tör átjárja az emberek szivét. Á ti győzedel-
metek pedig, hogy a foglyoknak szabadságot,
a reményteleneknek reménységet, a megkese­
redett szivüeknek vigasztalást, a betegeknek
egészséget és a haldoklóknak örökéletet prédi­
káltok.
Ne vegyetek hát győzedelmet a világon,
hanem magatokat győzzétek meg.
Avagy alámerülnétek a napi politika fer­
tőjébe? Hadakoznátok egyik a másik és hívei­
tek ellenében? Elég nektek az a politika egyik
választástól a másikig, egyik hiábavaló Ígé­
rettől a másiknak bekövetkezéséig? Valame-
lyitek elfelejtette-é 1671—1681-et? Vagy kö­
zelebb nincs-é előttetek amaz 56 esztendős
ígéretnek XX. czikkelye??? —
Atyámfiái, férfiak! vigyázzatok!! Minden
éjszakán üt egyszer 12-őt az óra. A kisérte­
 78 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
tek sötét árnyéka mindörökké feljöhet. Vala­
hol, még nem is olyan messze, erős (de köny-
nyen nyíló) lakat alatt, meg lehet az az irás:
„mendicam, catholicam et denique servam“
És ti ne tudnátok erre a 209 esztendős em­
lékezetre egyebet és mást, minthogy egymást
üssétek ?! Vigyázzatok!!
Nem vettétek — bizony mondom — a
szolgaságnak lelkét, hanem népetekkel együtt
szabadságra hivattatok? Legyetek hát igazán
szabadelvűek, érzésben, gondolatban, szóban
és cselekedetben. Ne tekintsetek se jobbra,
se balra; de tekintsetek mégis azokra, akik
századokról-századokra titeket és népeteket
váraikba fogadtak és megtartottak. Nézzetek
mégis azokra a vezérekre, akik apáik nyomába
lépnek, hogy titeket megerősítsenek. Nézzetek
a ti eleitek történeteire, mert ez az „élet ta­
nítómestere.“
Ti az ünnepeknek vagytok szolgái, atya­
fiak ! Ne borítson el hát titeket a hétköznapok
szennye! Népeteket is vezéreljétek kies he­
lyen, nem a zörgő csontok mezein, a halál
völgyében ! Járjatok elől bölcs szívvel, békes-
séges indulattal, hogy el ne vesszenek, hanem
életük legyen.
Erdélyi magyar kálvinisták, álljatok meg
mind, mikor egymás ellen hadakoztok; tudjá­
tok-e, miért hadakoztok? Tudjátok-e, hol van
a ti ellenségetek? A fűben és fában, a virág­
ban és a gyümölcsben, a levegőben és a ke­
nyérben ; az úton és az útfélen, az erdőben és
a mezőben, a falukban és a városokban —
bennetek is, mindenütt. Békesség veletek!!
Ha pedig mégis hadakozni akartok, hada­
kozzatok, ha népeteket magyarrá és szabaddá,
kálvinistává és gazdaggá tehetitek. Akkor ha­
dakozzatok. Fegyverre hát!!
Kolozsvár, 1804. márcz. 6. Vigii.
Tűzbiztosítás.
Irta: Csutak Zsigmond.
(Folytatás.)
10. §. Ha az első években, mielőtt a tartaléktőke
képződhetnék, a tűzkárok felülmúlnák a biztosítási
évi díjak összegét: a hiányt az erdélyi ref. egyház-
kerület kezelése alatt levő egyházkerületi papi özvegy-
árvái gyámintézet fogja kölcsönképen előlegezni, mely
kölcsön a szokásos kamatozással együtt, a biztositó
intézet legelső jövedelméből visszafizettetik. E czélra
a nevezett alapból 40,000 korona lesz felajánlva.
11. §. A kártalanítás a becslés által megállapított
tényleges kár értékéig történik, de a biztosított érték
összegét felül nem haladhatják.
A mennyiben a tűz eloltása folytán rongáltatnak
meg a biztosított tárgyak, ezek szintén becslés után
kártalanitandók.
12. §. A tűzesetet a biztosított fél tisztviselője
tartozik mielőbb s legkésőbb 8 nap alatt — a kár­
talanítási jogának elvesztése mellett — bejelenteni
az igazgatótanácsnak. A kár kifizetése becslés után
történik. A becslési jegyzőkönyv beérkezése után —
ha ugyan ez nem lett bírói beavatkozásnak kitéve —
a kárösszeg 8 nap alatt kifizetendő.
10. szám.
13. §. Csak az előre nem látott és meg nem
akadályozható esetből származott tűzkárok, minők a
villámcsapás (a száraz villám okozta károkat is ide­
számítva), tűzvész vagy véletlen és idegen gyújtás
által okozott károk téríttetnek meg. A roszakaratu
szándékos gyújtás vagy mulasztásból szenvedett ká­
rok nem téríttetnek meg, ehelyett a megtorlásra a
törvényes lépés lesz megtéve.
14. §. Tűz esetén, ha a kár 100 koronát meg nem
halad, a kebli tanács jegyzőkönyvi becslésére lesz
kifizetve.
Ha a kár 100 koronát meghaladja, akkor annak
felvételére egy bizottság neveztetik ki, melynek tag­
jai, városokban a polgármester vagy helyettese, köz­
ségekben a jegyző vagy helyettese, a községi biró
és a biztositó és károsult által választandó egy-egy
szakértő, és az egyik szomszéd község lelkésze, mint
felkért elnök. A becslő bizottság a tűz keletkezésé­
nek feltüntetése mellett a kár tárgyában jegyzőköny­
vet vesz fel, melyet az igazgatótanácshoz juttat. A
netalán felmerült vitás kérdésekben végérvényesen
az igazgatótanács dönt.
15. §. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület e köl­
csönös biztositás ügyeinek vezetését az igazgatóta­
nácsra, illetve az ez által kinevezett tiszviselőjére
bízza, ki köteles minden évben az igazgatótanácsnak
a zárszámadást és mérleget elkészíteni. Az igazgató-
tanács az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvében
közhírré teszi azt.
16. §. E kölcsönös tűzbiztosítás 1909. év január
1-én veszi kezdetét, mikor a Fonciére pesti biztositó
intézettel kötött szerződése az egyházkerületnek le­
jár. Ez alapszabályzatra való hivatkozással akkorra
felbontandók a netalán már korábban kötött és még
le nem járt szerződései.
17. §. Ha ezen kölcsönös tűzbiztosítás az egy­
házkerületi közgyűlés határozata folytán feloszlana
a tényleg meglevő biztosítási alaptőke, mint építést
segélyező alap fog tovább kezeltetni.
18. §. Ha a többi testvér-egyházkerületek ha­
sonló tűzbiztosítást létesítenének, úgy ezekkel együtt
és kölcsönösen viszont biztosítást köthetnek vagyis
egyetemes ref. viszontbiztosító intézetet létesíthetnek.
Az itt bemutatott alapszabály tervezetre vonat­
kozólag a következő felvilágosítással tartozom.
Csak egyházkerületi és nem egyetemes tűzbiz­
tosítást azért vettem fel, mivel egy ilyen törzskönyv
ezen biztositás nélkül is szerkesztendő volna, mely
az összes egyházközségek épületleltárának megfe­
leljen és a melyből akárki, akármely időben teljes
képet nyerhet arról: hol, miféle és minő épületek
vannak? Az egyházkerületi tűzbiztosítás ügyének
vezetése csaknem semmi költségbe nem kerül, ha a
pénz, az évi dijak kezelése egy pénzintézetre bizatik.
Inkább a dijak befizetését kell csak az intézet által
kiállított kimutatás alapján szorgalmazni. Az erdélyi
egyházkerület összes egyházmegyéi már a konvent
által tervezett tűzbiztosításra kimondották, hogy hasz­
nos és szükséges, mig a többi egyházkerületek vé­
leménye ismeretlen. Azonkívül nem tudjuk, hogy az
ő szerződésük a tömeges biztosításra nézve mikor
jár le. Különben is fennmarad ennek keretén belől
is, hogy azokkal — a más kerületekkel — viszont­
biztosítást eszközölhessen. Az igy alkotott építési
alapból a saját egyházkerületünk viszonyait inkább
ismerve, inkább megitélhetnők azt, hogy hová adandó
segély.
A legfőbb megoldandó, illetve megvilágositandó
kérdés ez: vájjon ez a tervezett kölcsönös biztositás
életképes lesz-e? Foly-e be annyi az évi dijakból,
hogy az fentartható legyen, sőt tisztességes hasznot,
felesleget is adjon? A görgényi esperes még 1897.
évben azt irta volt: ha nem volna haszna a biztositó
intézetnek, nem futna utána. Való igaz. Itt azon-
 10. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 79

bán nem egyszerű meggyőződésen alapuló állítások, Az egyházkerületi' jegyzőkönyvekből a követ­

vélemények, hanem statisztikai kimutatások kell hogy kező hiteles adatokat gyüjthettem össze:
bizonyítsanak.
K i m u t a t á s
az Első Magy. Alt. Biztosító-Társaságnak fizetett évi dijakról, az évi tűzkárokról és az ehkeriileti papi Özv.-árvai gyám­
intézetnek fizetett 5°/d, később 6% osztalékról. Összeállítva az egyházkerületi jegyzőkönyvekből.

£ A fizetett évi ' Kifizetett .N A gyáminté­

N
W díjak . kárösszeg P~
zetnek adott
Sh Melyik évről? C M égj e g y z é s
o CG

Xfl frt | kr frt kr X frt kr

1 ! 1' i
1 1881 2133 37 667 67 2 1i 144 21 5%-ot fizet vissza.
2 1882 3705 02 631 92 4 1 145 13 Ebből nem tartozott fizetni 1 esetben 50 frt szá­
raz villám kárt, de ajándékképen mégis fizetett.

3 1883 3559 1 25 216 97 3 173 28

4 1884 3176 98 40 — 1 j1 127 47 '
5 1885 4678 60 1308 — 2 | 280 71 6%-ot fizet vissza ezentúl.
6 1886 4017 97 3202 . 25 . 7 !| 240 89 !
7 1887 3897 25 1036 45 3 233 88 1 esetben nem tartozott és mégis fiz. 50 frt.
8 1888 3724 67 1139 65 4 223 48 Az évi díj a fizetett 6%-al lett kiszámítva.
9 1889 3784 17 nincs meg 2 227 05 i E helyett az 1891. évi kárt vettem.
10 1890 4002 84 1077 15 7 240 17 2 esetben ajándékképen fizetett 288 frt
1 80 kr a kárban benne van.
1 i

11 1891 — — 1408 5 Ebből két eset ajándék száraz villámért

10 i 1i 650 frt.
1
Ö sszesen.. 36680 12 10738 16 40 2036 19 1
Károkra is visszafizetett 12,774 írt 35 krt. (Azon­ Hivatkozhatom a már említett felsőszabolcsi egy­
ban 6 esetben a száraz villám által okozott kárt a házmegye által kimutatott összegekre, mely szerint
szerződés szerint nem tartozott megfizetni, amit aján­ 20 év alatt a tiszántúli egyházkerület fizetett dijaiból
dékképen fizetett meg; a kifizetett kárösszegben azok 97,487.21 frt tiszta nyeresége volt a biztositó inté­
is szerepelnek.) Maradt a 10 év alatt tiszta haszon zetnek.
23,905 frt 77 kr. Magam is megpróbáltam az utóbbi 10 év adatait
Tíz év alatt az évi díjakból bevett az Első Magy. a fizetett dijakról és kifizetett károkról összegyűjteni.
Alt. Biztosító-Társaság 36,680 frt 12 krt, kifizetett Minden egyházközség lelkészi hivatalát megkerestem
tűzkárt 10,738.16 irtot és visszaadott az ehkerületi hivatalosan, majd felszólítottam a hivatalos lapban,
gyámintézetnek 2036.19 frtot,együtt kifizetett 12,774 végül megsürgettem a késedelmezőket, de mind­
írt 35 krt s mint tiszta haszon vagy nyereség ma­ ennek daczára nem voltam képes az összes adatokat
radt 23,905.77 frt, ami — ha évenként ezer forint összegyűjteni, azonban mégis eleget arra, hogy a
kezelési költséget leütünk — akkor is több mint szükséges kimutatást nagy valószínűséggel megké-
13,000 irtot tesz ki. szithessem. Ez az :
K i m u t a t á s
a lelkészek által beküldött és egyházmegyénként csoportosított tüzbiztositási adatokról.
Hány egy­
ház Biztosított 10 év alaltt ki­
Sor­ Évi díj fizetett 'kár
Az egyházmegye neve nem igen összeg Megjegyzés
szám küldött ada­
tot korona K í K f

L Vajdahunyadi . 1 2 23 188,189 784 20 2108 _

n. 1 Gyulafehérvári 4 8 67,520 241 54 386 40
III. Nagyenyedi. ! 5 31 233,509 862 40 194 —
ÍV. Kolozskalotai . 11 28 242,620 974 36 1340 —
V. Szilágyszolnoki 11 53 506,248 1420 94 935 —
v i . ! Dési 12 13 68,874 301 46 — —
VII. Széki. .. 4 35 228,474 1003 24 1600 —
v m . Nagysajói.. 5 8 62,866 197 09 — —
IX. Görgényi 11 22 257,224 1010 81 79 02
X. M arosi.......... 15 33 216.947 957 62 1200 —
XI. Küküllői 12 23 147,861 490 44 1350 —
XII. Szebeni. . . í 2 12 144,188 286 62 ! — —
XIII. Udvarhelyi 11 39 234,300 463 36 1418 —
XIV. Erdővidéki 1 14 176,514 315 15 1620 —
XV. Sepsii 3 33 392,040 832 70 1686 —
XVI. Orbai 2 9 44,860 202 10 896 90
XVII. Kézdii ........................................... 7 6 100,820 234 95 264 —
Püspöki vizsg. alatti egyházak. 2 8 437,620 840 20 — —

Összesen. 120 j398 3.740,674 11,419 I, 18 15,072 32

(Folyt köv.)
 80 erdélyi pr o t e st á n s lap
A próba Énekeskönyv zenei szempontból. feladat, de nemes ambitiója lehet minden egyházi
Irta: Dr. K. Tompa Arthur.
De hát vájjon helyén való-e a kötések eltörlése
minden esetben? A kötések úgy keletkeztek, hogy a
nép dallamosságra hajló zenei érzéke az egyszerű
hangmenetek tágabb intervallumaiba helylyel-közzel
egy-egy átmeneti hangot ékelt be és ezáltal az egy­
szerű tételt dallamosabbá tette. Rendesen az egymás
után következő terzek és quartok közé beszúrt vagy
a szeptimről az octavra haladó nagy secund hang
képezi a leggyakoribb kötéseket. Ezek létrejöttében
az egyhangú szűk korlátok közt mozgó canoni hang­
menetek melodicusabbá való tételét óhajtó közérzü­
let nyilvánúlt meg. Bizonyítja ezt az is, hogy a ma­
gukban dallamos kerekded zenei tételek (pld: te ró-
lad zeng dicséretünk) kötésektől mentesek maradtak.
Tagadhatlan, hogy az ilyen magukban is eléggé vál­
tozatos zsoltárdallamok kötésekkel való túldíszitése
helytelen és mellőzendő, de vannak olyanok is, me­
lyek dallamába a kötések annyira átmentek, azzal
szervesen egyesültek, úgyszólva csontjává s vérévé
váltak, hogy azok nélkül nem is volnának élvezhetők.
Vannak végül énekek, melyek dallamossága a próba-
énekeskönyv szerkesztőiben azt a hiedelmet keltették,
hogy azok is kötésekkel fölcziczomázott, eredetileg
egyszerű zsoltárdallamok s ezekből minden negyed
és nyolczad hangot törülve, egy minden szépség és
érték nélküli csontvázat csináltak, mint például Haydu
classicus szépségű „Nagy Isten téged imád“ szövegű
zsoltár dallama. Magyarázata ennek a minden jóér-
zékü erdélyi ember szeméből könyeket facsaró vivi-
sectiónak az, hogy Haydu e dallamot nem a magyar
szövegre irta, hanem azt utóbb kontárul ütötték a
kész dallamhoz, figyelmen kívül hagyva, hogy mind­
járt az első verssor három szótaggal rövidebb, mint
a megfelelő zenei mondat, ami egyes szótagoknak
két hangon át való húzását igényli s így némileg
kötéshez hasonló. De utóbbinak ellentmond a zene­
darab egységes conceptiója, mely magán hordja a
szerző egyéniségét s a kor szellemét.
A próba énekeskönyv szerkesztőségét s ma még
a többséget uraló közfelfogással szemben nyíltan ki­
merem mondani, hogy elsősorban épen egyházi ze­
nénk, zsoltárdallamaink homophoniája az, mely immár
tarthatatlan és sürgős reformra szőrűk A csak némi­
leg is fejlett és művelt zenei érzéket a polyphonia
nélküli zenei tételek állandóan kielégíteni nem képe­
sek. Ezt a tényt letagadni nem lehet, még a próba-
énekeskönyv szerkesztőségének sem. Bizonyíték reá
maga a zeneirodalom történelme, mely a classicus
zene kezdetét a polyphonia atyamesterei Gluck, Hän­
del és Bach Sebestyén fölléptétől fogva datálja. A
polyphonia továbbá az, a melynek révén egyedül si­
kerülhet a „kötések“ kérdését közmegelégedésre
megoldani azáltal, hogy az énekhang a vezérlő mo­
tívumot, az orgona kiséret pedig a kötéseket, mint
minden más zenei ornamentiert vinni van hivatva.
Ily módon a régóta megszokott ének dallama
nem is lesz oly egyszerre idegenszerü a hívek előtt
s hogy a kötéseket ne énekeljék, azt a kántor előre
betanított pár jóhangú vezérénekes segélyével csak­
hamar megszoktathatja. A Polyphonia további fejlesz­
tése volna a Harmonia kiképzése, osztott énekkarok
által, mint a hogy az a műveltebb külföldön található.
Egyházunk eddigelé — jól tudom — perhorreskálta
ezt a tendentiat, mely pedig elébb vagy utóbb mégis
diadalmaskodni fog! A legsuggestivebb hangszer
maga az emberi ének, mely szépségében még csak
nyer, ha tiszta accordokban csendül össze. A kinek
valamire való zenei érzéke s hallása van s akinek
alkalma volt jól szervezett dalárdát vagy operai ének­
kart hallhatni, az bizonyára osztani fogja véleménye­
met. Jól összhangzó énekkart összeállítani nem kis
10. szám.
énekvezérnek, egy ilyen kar zsolozsma énekébe a
hallgató önkénytelenül is bele dúdol, az ének magá­
val hozza a szöveget, a szöveg a gondolatot s a
gondolat maga már — ima!
Ez a valóság, melyet már eleve feleletül adhatok
azon aggodalmaskodó pietista ellenvetésre, hogy „le­
gyen az ének csak mediocris, mert ha szép, csak a
fület, az érzékeket csiklandozza, leköti és elvonja a
figyelmet, depraválja az áhítatot!“ Nem áll! — sőt
ép ellenkezőleg! A zene nemes élvezet, mely a lel­
ket mindig fölemeli. A fül a s z ív nyitott kapuja, me­
lyen át csendülő dallamok fogékonyabbá teszik ben­
sőnket az Istenség és emberiség érzelmei iránt. Nem
egy megrögzött lelket tört meg már a fenséges zene
hatalma! A karének pedig maga a testvériesség, az
altruizmus zenei kifejezője, szimbóluma, hisz abban
testvérként egyesül s egymás révén hat a felső ve­
zérhang (sopran, tenor) a középső kisérő moduláló
(alt, baryton) s a mély alapvető (bassus) hang, me­
lyek együttesen zenei összhangban szállnak fölfelé a
mindenség urához!
Végül még egy megjegyzést! A próba énekes­
könyv szerkesztősége állítólag czélúl tűzte ki a zsol­
tár dallamokban a magyarosságot kifejezésre juttatni.
Ennek általában sem a motívumokban, sem a hang­
menetekben (scálában), sem a rythmusban nincsen
semmi nyoma pedig, mindenütt érvényesülhetett volna.
Ne értsenek, kérem, félre! távol áll tőlem, hogy
a próba énekeskönyv szerkesztőiben a magyar zene
alapvetőit keressem! A hamisítatlan magyar zene
alapja megvan már vetve, még pedig a népdalokban.
Ebből a gazdag daliamíorrásból meríteni az egyszerű
zenei gondolatokat, classicus formába öntve .és fen-
költ stylusban kidolgozva úgy az egyházi, mint a vi­
lági zenében fölhasználni nemcsak lehet és szabad,
hanem kell is. Tudom, hogy a puritánok és pietisták
íöljajdulása s a hivatalos szakferfiak lenéző gúnymo­
solya fogadja ezt az eszmét. Ez előttem mellékes, a
fő az, hogy ez a helyes törekvés, mely a nép érzü­
lete által támogatva a helyes útat a fejlődésre eiőbb-
utóbb meg fogja találni. A legkomolyabb classicus
zene művelői Haydn s Beeíhowentől kezdve Mendels­
sohn, Schubert és Schumannon folytatva egész a
modern Grieg, Tschaikowszky és Dvorzságig nem
egy elsőrangú termékében a zeneirodalomnak egy­
szerű népies motívumokra fölépített zenei tételeket
találhatunk. Ha az osztrák származású Haydn, mint^
Eszterházy herczeg udvari karmestere, Kismartonban"
magyar földön szerzett symphoniáiban hamisítatlan
magyar népdal thémákat dolgozott ki, úgy annyival
is inkább megtehetik ugyanezt a magyar zeneszer­
zők, kiknek veleszületett faji érzéke a magyaros
rythmust és sajátságos magyar zamatot érvényesít­
heti a classicus stylus keretein belől is. Ahogy a ma­
gyar gályarabok éneke azon a népies zenei gondo­
laton épült föl, mely évszázadokkal utóbb visszatérve
a „íelleg borult az erdőre“ szövegű népdal dallamá­
ban alakúit ki, épugy föl lehet, föl kell, hogy dol­
gozzák azokat az egyszerűségükben is fenséges zenei
gondolatokat, melyek a nép ajkán a következő heve­
nyében elősorolt népdalokban virágzottak ki u. m.:
„Szomorú fűz hervadt lombja“, „Cserebogár“,
„Azt mondják nem adnak“, „Káka tövén“, „Az alföl­
dön halászlegény vagyok én“, „Este reggel furulyá­
zom“, „Mi füstölög ott a messze távolban“, stb. stb.
Hogy miként kellene a fenti komoly alaphangú
örökszép népdalok zenei gondolatait fenkölt egyházi
stylusban kidolgozni, annak tárgyalása túlnőne egy
szerény bírálat szűk keretein, itt csak azt hangsú­
lyozhatom, hogy ezen és ehez hasonló zenei eszmé­
ken és motívumokon fölépült zsoltárdallamok mind
szépség mind közkedveltség dolgában legjelentéke­
nyebb darabjait kellene, hogy képezzék a mi felénk
 10. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
„magyar vallásáénak nevezett református keresztyén
egyház templomi zenéjének.
Az előttünk fekvő szerencsétlen próba énekes­
könyvtől pedig őrizz meg minket Uram Isten, Ámen!
(Vége.)
EGYHÁZI ÉLET.
Az orbai ev. ref. egyházm egyéből.
Folyó hó 22-én rendkívüli egyházmegyei köz­
gyűlést tartottunk, melyen sok íontos egyházi ügy
elintézése mellett tárgyalásra került Háromszékvár-
megye közigazgatási bizottságának 178—1904 sz. át­
irata is. Hogy mellőzöm ezúttal a többi ügy tárgya­
lásának lefolyását s kizárólag az idézett átirattal
óhajtok foglalkozni, annak magyarázata abban rejlik,
hogy a múlt év junius havában úgj a „Székely Nem­
zetben“, valamint egy pár fővárosi lapban is egy rö­
vidke hir futott világgá, mely csak röviden s mint­
egy odavetve adta tudtúl az olvasó közönségnek,
hogy: „a zágoni rom. kath. iskola évzáró vizsgáján
miniszteri biztosi és tanfelügyelői kiküldött minősé­
gében megjelenő zágoni ev. ref. lelkész ntü Bodor
János aát a zágoni rom, kath. lelkész, Baka Antal
úr kiutasította a vizsgáról illetve a növendékeket és
a közönséget eltávolitván, sértő szóval illette vizsga-
biztos aát.“ És a midőn e rövid kis hirt vette az
olvasó közönség, bizonyos megdöbbenés vonult át a
jobb érzésű, Ízlésű lelkeken. Hogyan?!. . Hát a ma­
gát műveltnek, íelvilágosodottnak nevező 20-ik szá­
zadban a vallásos türelmességnek klasszikus földjén,
a szeretet szent vallásának szolgája, felkent papja,
eképpen jár el szolgatársával, paptársával, a midőn
az megbízatásában eljárandó ott megjelenik, azon a
téren, melyet az anyaszentegyház oly szívesen ne­
vez „veteményes kertjének“?! S mindez miért? Mert
szolgatársa más formában, más felekezet külső meg­
nyilatkozásai között szolgálja mindnyájunk mennyei
atyjának dolgait? Hisz imé! tőlünk evang. reform,
vallást követő lelkészektől elég egyetlen — jogos
önvédelmünkre szolgáló — kifejezés, mely által re­
formátus Sionunk határait akarjuk világosabban meg­
jelölni, hogy azonnal türelmetlenkedőknek, a feleke­
zeti béke feldúlóinak bélyegezzenek.
(Hol itt az egyenlő mérték?)
Orbai reformált egyházmegyénk gondoki és lel­
kész! kara értesülvén a hírhedt „zágoni esetről“, bi­
zalmas megbeszélés folytán abban állapodott meg,
hogy bár mély sajnálkozásának ad kifejezést a meg­
történtek fölött, hogy megtörténhettek, egyébben nem
keres magának — mint testület — bár jogosan meg-
érdemlett elégtételt, kizárólag abban, hogy teljes
tisztelete mellett jegyzőkönyvileg értesíti Háromszék-
várinegye kir. tanfelügyelőségét arról, hogy mind­
addig, mig hasonló elé fordulható inzultusokkal szem­
ben kellő megvédésben nem részesül, testületünknek
egyik tagja sem fogadhat el hasonló megbízást. A
közvetlen személyében sértett kartárs részünkről e
solidáritást nyerve, keressen elégtételt törvényeink
korlátái között.
És mégis — oh horribile dictu — bennünket ki­
áltottak ki türelmetlenkedőknek, kik ilyes határoza­
tok által lehetetlen helyzetet teremtünk! a vallásos
békét megzavarjuk! Mindez történt 1903. junius ha­
vában.
És azóta! Sok viz folyt le a Feketerügyön. A
nagy közönség talán rég elfelejtette az egészet; a
személyében is megsértett kartársunk a kovásznai kir,
járásbíróság illetékes ügyosztályában hozott marasz­
taló ítéletben személyére elégtételt kapott, de mi lesz
a megsértett közügygyei? mi lesz a tanügyi hatóság
semmibe vevésével? No hát erre is megjött — s őszin­
81
tén mondom — várni sem, kívánni sem lehetett mél­
tóbb feleletet, elégtételt. Épen a íentidézett 178—1904.
sz. k. b. határozat lett a felelet, melyet egyhm. köz­
gyűlésünk tárgyalt s melyet mig egyfelől egész ter­
jedelmében tisztelettel tudomáséi vett, addig másfe­
lől azt a határozatot hozta, hogy annak tartalma
ugyanazon olvasó közönségnek, mely az azt előidéző
eseményt olvasta, kivonatosan tudomására adassák.
Midőn pedig ezt teszem, távol legyen tőlem még a
látszata is annak, mintha a már elcsendesült kedé­
lyeket újabb hullámzásba akarnám hozni, valamint,
hogy attól magam is messze távol állok, mintha a
kapott elégtétel felett érzett örömömnek adnék kife­
jezést. Örvendek a fölött, hogy felettes hatóságaink
ilyen erélyes és igazságos módon Ítélkeznek; örven­
dek a fölött, hogy az igaz ügy előbb-utóbb méltó el­
bírálásban részesül.
De beszéljen helyettem a „határozat“:
Vármegyénk közigazgatási bizottsága 1904. febr.
9-én tartott ülésében kimondja, hogy a zágoni rom.
kath. lelkész urnák azon cselekedetét, mely szerint
a miniszteri iskola látogatói és tanfelügyelőség által
kiküldött vizsgabiztosi minőségében a rom. kath. is­
kola vizsgáján megjelenő Bodor János zágoni ref.
lelkészt onnan kiútasitotta, illetve távozásra kénysze-
ritette, nem minősítheti egyébnek, mint „a tárgyila­
gos, szakszerű bírálattól félő s ezért ifjúi hévvel —
sajnos — még a község belkérgét is koczkáztató tá­
madásnak.“ Ezen határozatot pedig a íelekezeteske-
désen felül álló, az eseményeket teljes tárgyilagos­
sággal elbíráló közigazgatási bizottság épen a be­
szerzett akták elbirálásából, sőt magának, a durva
inzultust elkövető rom. kath. lelkészi jelentéséből
merített meggyőződés után hozta. Mert meggyőző­
dött a felől, hogy az egész eljárás minden ok és
alap nélkül, a Bodor János személye ellen irányúit,
már pedig: „Bodor János ev. ref. lelkész úr minden
tiszteletre méltó egyéniségét és a vármegyei közélet
terén kifejtett önzetlen működését általánosan úgy
ismeri a vármegyei közigazgatási bizottság, hogy
hozzá a rosszakaratnak, különösen egy iskola iránt
való rosszakaratnak — legyen az bármilyen jellegű
iskola — még csak árnyéka sem férhet.“ Épen azért
„a megtörtént esemény felett egyfelől a közügyek
terén fáradozó önzetlen munkással szemben őszinte
sajnálkozásának ad kifejezést, másfelől az átruházott
közigazgatási bizottsági teendőt végző, közügyi mun­
kást megsértő eljárásával és viselkedésével a fele­
kezetek közötti béke templomába üszköt dobó ifjú
lelkész ezen eljárását kárhoztatja és elitéli. Egyben
felkéri egyfelől Bodor János zágoni ev. ref. lelkész
urat, hogy azokat a közigazgatási teendők végzésére
szóló megbízásokat, a melyeket eddig nyert és a me­
lyeket eddig elismerésre méltó buzgalommal teljesí­
tett, továbbra is tartsa meg, felkéri másfelől az er­
délyi rom. kath. püspök úr ő méltóságát is, hogy a
zágoni ifjú lelkészt, kitől mint iskola igazgatótól test­
vére működésének elfogulatlan bírálatát várni külön­
ben sem lehet, zágoni községéből áthelyezni s ezál­
tal a megsértett lelkésznek, miniszteri iskolalátoga­
tónak és tanfelügyelőségi kiküldöttnek, tehát a meg­
sértett államhatalomnak és közigazgatási tekintélynek
is eleget szerezni méltóztassék; a íelekezetek közti
béke és egyetértő működés biztosítására való tekin­
tettel pedig az érettebb kor bölcs mérsékletét okvet­
lenül megkívánó oly fontos helyekre, mint a milyen
a zágoni rom. kath. lelkészi állás is, jövőben éleme-
dettebb korú, békés természetű egyéneket méltóztas­
sék lelkészekül kiküldeni, kik vármegyénk hagyomá­
nyos s előttünk rendkívül becses felekezetközi bé­
kéjét megháboritani és feldúlni nem fogják.“
Miután ezen vármegyei közigazgatási bizottsági
határozat (expressis verbis) egyházmegyénknek is
— és pedig első sorban — megküldetett, tárgyaltuk
 82 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
azt. Teljes méltánylással tudomásul vettük; múlt év
junius havában hozott azon megállapodástól, hogy
„hasonló megbízást el nem fogadunk“ a legnagyobb
készséggel elállottunk s miután meggyőződtünk a fe­
lől, hogy a vármegyei közigazgatás előtt csak „egy
igazság“ lehetséges ugyanazon dologban, azt az egy
igazságot pedig felekezeti tekintetek nélkül szolgálja
a közigazgatás, egyező értelemmel jelentettük ki,
hogy hazafias, kulturális közügyekben továbbra is
készek vagyunk legjobb akaratunk és tehetségünk
szerint közremunkálni.
Hosszúra nyúlt, de épen az ügy kényes termé­
szete miatt rövidebbre nem foghatott tudósításomat
azon őszinte óhajjal zárom be: vajha sikerülne mind­
nyájunknak — bár különböző felekezetekhez tarto­
zunk, különböző felekezet papjai vagyunk — vállvetve
harczolni nem egymás ellen, hanem a mindennapi
életben híveinket folyton foglyul ejtő bűnök, czivódá-
sok, hamis tanítások s több effélék ellen! Vajha ab­
ban vetélkednénk, hogy minél több tévelygő lelket
hozzunk vissza a kárhozat útjáról a tiszta erkölcs,
erény keskeny ösvényére. Kovásznán, 1904. február
27-én. Ignácz László ev. reí. lelkész.
Észrevételek a próba énekeskönyvről.
Közli: Kiss József.
Előttem fekszik az új énekeskönyv s amint kí­
váncsian lapozgatom, megdöbbenve látom, hogy ab­
ból itt-ott csak nagyon ritkán csillan fel néhány er­
délyi szép énekünknek régi, mesterkéletlen szövegé­
ből valami, ami a vallásos lélek ihletének egyszerű,
de fenséges megnyilatkozása volt.
A nagytudományu bizottság legtöbb, az atyáink
által is oly buzgósággal énekelt régi énekeinknek
nyakát törte s a valóban szép szövegekből csinált
thalmi verseket, szárnyát szegve az eszmék és gon­
dolatok magas röptének. Nem jutott eszébe, hogy
midőn ezt teszi, az erdélyi egyházkerületnek elszi­
getelten élő 700,000 hivét egyik legbecsesebb, legfél­
tettebben őrzött kincsétől fosztja meg.
Mivel pedig ezen könyvnek a szép temetési
énekek nélkül való elfogadása el sem képzelhető, ez
általános megjegyzések után rátérek a részletekre s
észrevételeimet igyekszem elfogulatlanul, teljes őszin­
teséggel megtenni.
Hogy a zsoltárok hangjegyei közé nyomott apró
betűket mily kínnal fogják majd olvasni öregeink és
a gyengébb olvasók, azt megírta nehány biráló már
korábban; de hogy pl. a XLII. zsoltárban sokkal
szebben hangzott a régi „szomjuhozik én lelkem“,
mint az új „szomjuhozik én szivem“, ez világos s
ezt bizonyítani fölösleges, mert az utóbbi mondat
nem oly hű kifejezése az eszményileg is átérzett
áhitatosan fenséges bizalomnak.
A LXII. zsoltár új szövege most már így kez­
dődik:
Az Isten egy szót szólt egyszer,
Meghallottam én azt kétszer.
Hát engedelmet kérek, ebben a kifejezésekben
minden egyéb van, csak épen zsoltárirói ihletség
nincs; száraz ez és sivár, üres minden bensőségtől
és mert verse is lapos, kár volt rá a festék. Külön­
ben sem igaz, mert, fájdalom, az Istennek gyakran
igen sokszor kell szólani, mig a bűnös ember egy­
szer meghallja szavát.
Ép így állunk az új 174. énekkel is, melynek
szövege így kezdődik:
Örök Isten! merre, merre vagy?
Hát erre ugyan volt-e szükség? Hisz a teljesen
elzüllött, megátalkodott és a kétségbeesés örvénye
fölött szédülő bűnös is hiszi, hogy Isten mindenütt
jelen van, hogy menyben trónol s mert a köznép is
10. szám.
Istent menyben képzeli, nem szabadna őt ily gyarló
fogalmak szerint, oly törpe észjárással keresgélni.
A LXV. zsoltár 1. versét nem bántotta ugyan,
de már a második és többi verseinek szövegét kí­
méletlenül megnyirbálta a bizottság, pedig ezeknél
is az eredeti szövegből sokkal jobban érzett ki, hang­
zott vissza a bünbeismerés és az erős hitből fakadó
rendületlen bizalom Isten iránt. Ezen zsoltárnak örök­
szép, mélabús dallamát is kár volt átírni csupán né­
gy edes ütemekre.
Van még ezen zsoltár 7. versében valami, mi a
bizottság inconsequentiáját elárulja, a mi régi újévi
énekünkből ugyanis — és azt hiszem helyesen —
kihagyta a „bővzsirt“ s ime itten, a hol azt az ál-
dásthozó esőnek fogalmával még össze sem hozza,
beveszi a „zsirt csepeg“ szót.
A LXXV. számú zsoltárt pedig — akár szándé­
kosan, akár csak tévedésből lett az kihagyva — ok­
vetlenül be kell venni, mert szövege modernizálatla-
nul is szép, dallama könnyű, zengzetes és sok jó
szövegű énekünknek adja meg zenéjét.
A LXXXIV. számú zsoltár 2. verse két első sora
népdalba illő szövegének olvasásakor; igy:
„Itt megpihen a madár is, fészket rak a fecske-
pár is“ az ember valóban megbotránkozik, mert ezen
szavak az Isten házának békességét, oltalmát nem
fejezik ki elég hűen s nem elég alkalmasak arra,
hogy az éneklőben áhítatot fakaszszanak s hogy őt
a buzgóság szárnyain a köznapias hangulat fölé
emeljék.
A XC. zsoltár gyönyörű dallamából hogy a sok
kötést kivették — bár így zenéje szebb és tökélete­
sebb volt — helyesen cselekedték, mert ennél, íőkép
orgonakiséret nélkül, sokszor támadt hangzavar, de
vétek volt nyakát törni az eredeti szövegnek, mely­
nek minden szavából bibliai vallásos intelem, az em­
ber kicsinységének felismerése, törékeny gyarlósága
— a mindenható Isten hatalmával szemben — hang­
zott felénk.
Ennek régi szövege sokkal mélyebben hasogatta
barázdáit a lelkek mezején s termékenyebbé, fogé­
konyabbá tette a sziveket az igének, az evangéliumi
magvaknak befogadására.
A dicséretek közűi:
Az újévi énekeknél a 89. számú (régi LXIX.) ének
szövegét sem lett volna szabad átnyomoritani, hiszen
már az első vers második felében lévő régiszöveg
képes volt az éneklő elibe varázsolni a holtak me­
zejét, a halál birodalmát, találóan festve az elmúlást,
az enyészetet Intő és mélyen megható ennek eredeti
szövege egyaránt; meg kell hagyni.
A virágvasárnapi énekeknél is könyörtelenül k i­
hagyták mindkét szép énekünket, pedig úgy a régi
LXX., mint a LXXI. számú énekek gyönyörű szöve­
geikkel, szép és könnyű dallamaikkal kedvelt éne­
keink valának
Az áldozócsiitöríöki régi énekeinknek sem kegyel­
meztek, hanem mindhármat törölték s most már a
szegény erdélyi ember ezután hasztalan keresi ked­
ves énekeit.
A karácsoni énekek között hiába keressük ezután
a köznép egyik legkedvesebb énekét, a mindenki által
oly nagy buzgósággal énekelt könnyű és oly szép
zsoltárdallamu „A próféták elhallgattak“ kezdetű
éneket, melynek szövegét módosítani sem kellett s
a mely sok erdélyi családnak kedvelt éneke vala; be
kell venni.
A 148. (régi Cl.) ének szövege „Vigsággal“ he­
lyett „Vig kedvvel“-re újittatott, holott az első job­
ban megfelelt a nép fogalmának s mivel itt sem rímet,
sem ütemet változtatni nem kellett, az újításra annál
kevésbé volt szükség, mivel jól tudjuk, hogy szomorú
kedv általában nem létezik.
A vasárnapi 192. éneknél (régi XXXIII.) a kéz-
 10. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 83

detben keresztrímmel írott régi szöveget ölelkező lentést tettem volna, hogy contractualiter conferaltatott
rímre írták át, de a 3. és 4. sor szövege az így ke­ Mlsg Gróf Teleki Domokos eő Nsga némű részben boni-
letkezett szóképzéssel sokat veszített vallásos erejé­ ficalni parantsolt, de a Gróf Teleki Mihály Ur eő Nsga
ből, hatásából és elveszett ezáltal ezen kedves szö­ része el vészett már hetedik esztendőtől fogva.
II. Sáromberke. Mlgs R. Sz. B. Gróff széki Teleki
vegnek mélységes tartalma, éltető ereje. Sámuel és Mlgs élete párja Gróf iktári Bethlen Susánna
A tavasz három hónapjára az új könyvben csu­ Asszony eő Nsgok 1774 január 29-én 1000 Mforint. A
pán két ének van felvéve, holott a mi régi CLXXXI. református papnak fizetésére. Elocalva hagyományozóknál.
CLXXXII. és CLXXXIII. számú gyönyörű énekeinket Contractus kelt 1774. mártius 12. Az originális a Traktus
figyelemre se méltatták. Ezeket nem szabad kihagyni ládájában. Maga a Gróf ur eő Excellentiája administrállya
az új könyvből. esztendőnként Gergej pápa napkor fogyatkozás nélkül.
A nyári hónapokra egyetlen éneket vett fel a 2- do. Mlgs R. Sz. B. Gróf Széki Teleki Sámuel ur eő
a bizottság, holott most alkalma volt segíteni magán Exja 1805 aug. 1. Két marosi kő malmának vámjának
a mi régi, kihagyott, egyaránt szép szövegű és dal- tizedik Részét. A ref. papnak két tized, a Mesternek egy
Tized, az Ekklesiának egy tized. Maga eő Exja adminis­
lamu CLXXXV. és CLXXXVI. sz. nyári énekeinkkel. trállya. Contractus in Copii.
Az őszi énekekhez a mi régi, zsoltárdallamu CXC. 3- tio. A sáromberki parochiális fundusról való colla-
számú énekünket, mely a mag és magvetés között tionalis Contractusa Mlgs. Gróf Teleki Sámuel ur eő Ex-
°ly gyönyörű párhuzamot von s a mely, mint igazán cellentiájának maga subseriptiója pecsétje, az akkori Cura-
alkalmi ének is egy gyönyörű alkotás, pótlólag fel tor Mlgs Gróf Bethlen László, Gróf Toldalagi Ferencz,
kellene venni. Esperest Simon János, nótárius Péterffy László subserip-
A téli énekekhez, melyekből a mieink szintén tiójok és pecsétjek alatt a Tractus Ládájában az esperesti
száműzettek, 'egész jogosan követelhetjük, hogy mind­ Inventariumban sub No 15.
két kihagyott énekünk (a régi CXCIII. és CXCIV.) III. Gerny eszeg. P. Málnási László uram ad 1000 ma­
gyar forintot. Mely évben nem tudatik a Loci Miniszter
felvétessék, mert ezeknek szövege és dallama is kü­ halála miatt. Az Interessének 20 forintja a papnak, 10
lönb, mint akárhány új éneké. Különösen érzékeny forintja a mesternek, 30 forintja az Ecclesiának. Elocalva
veszteség ránk nézve a régi CXCIII. számú énekünk Mlgs R. Sz. B. Gróf Széki Teleki László ur eő Nsgánál.
kizárása az ő alkalmi, népszerű és mégis oly meg­ Administrálva minden hiba nélkül maga idejében.
hatóan szép szövegével, zsoltári zengésű ékes dal­ IV. M.-Jára. Hajdú János és felesége P. Gyulai Éva
lamával. 1780-ban legálnak 60 m. forintot, hogy ennek Iníeresséből
(Vége. köv.) az Ur vacsorája hatszor esztendőnként kiszolgáltassák.
Elocalva T. idősebb Kerestely László urnái forint 30, T.
Thamási Jánosnál fr. 21. Péntek Mihálynál frt. 9. Hasz­
nállya mindenkor az Ekklesia.
T A R C Z A. V. V Sz. Iván. Mlgs. Gróff Kemény Sámuel ur eő
Nsga (Contractus nélkül) mindenből Quarta, a református
papnak és mesternek számára. Maga administrálja és a
pap és Mester mind ketten használják.
Régebbi Pium Legatumok a görgényi traktusban. VI. Abafája. Tkts Újvári Jósef ur (Contractus nélkül)
Quarta mindenből, a pap számára. Maga administrálja, a
(Az egyházmegye levéltárából.) pap használja.
Közli: Csekme Ferencz. Báró Bornemiszsza Jósef ur eő Nsga mint Catholicus
Possessor az oláhok quartáját elvonta, a református Ma­
„— A Görgényi Református Traktusban levő Pium gyaroknak pedig megadják. De a Báró Huszár urak eő
Legatumoknak Laistroma, mely a Generális Sinodusnak Nsgok résziről senki az Quartát meg nem adja.
rendeléséből a Püspöki Protukulumban való bé iktatás 2-do. Mlgs Báró Kemény Zsigmondné R. Sz. B. Gróf
végett sub Authentia felküldetett Ao 1808 Die 6-a Április. Teleki Juliánná eő Nsga 1801 febr. 13-án ad 500 m. forin­
A táblás kimutatás e rovatokat foglalja magában: 1. tot, a papi fizetésnek jobbítására. Elocalva Mlgs R. Sz. B.
Ekklesia neve. 2. Az adónak neve. 3. Esztendő nap. 4. Gróf Széki Teleki Mihály és Gróf Földvári Drusiánna ő
Legatum. 5. Tzélja. 6. Kinél van elocalva. 7. Contractus. Nsgoknál. Vészi a pap a rendes Interest a maga idejében.
8. Miképpen administráltatik ? VII. Beresztelke. Fejedelem, de nem tudatik mellyik,
I. Sárpatak. Méltóságos Római szent birodalombéli sem az esztendő, sem a nap : Mindenből quarta, kivévén
Gróf Széki Teleki Lajosné, Méltóságos Gróf Icktási Bethlen a B. Bornemiszsza Jósef ur eő Nsga oláh embereit, a Re­
Kata asszony eő Nagysága 1776 május 11-én ad 150 ma­ formátus Pap számára. Contractus nincsen.
gyarforintot, az ekklesia épületeire. Elocalva Gróff Teleki 2-do. Báró Bánfi János ur eő Nsga gratiájából bir az
Domokos és Gróff Teleki Mihály uraknál eő Nagyságok­ Ekklesia egy Láb földet, ötven köblöst, ennek felét min­
nál. Contractus kelt 1802 Julius 2-án. Fordittatik a megirt den második esztendőben használja, mintegy nyolez sze­
tzélra t. i. az Ekklésiai Épületekre. kérre valót, a szénát eladja az Ekklesia és tétetik az Ekkla
2- do. Mlgos A. Sz. B. Gróf Teleki Domokos és Mlgos
Cassájában; felét pedig törökbuzával vetik bé.
élete párja gróf nagy eresei Toldalagi Anna asszony eő Desmát vészen az Ekklesia Tsőül. Erről is számol a
Nagyságok Í780 január 1-én: Egy tón levő malomnak kurátor és fordittatik az Ekklesia hasznára.
szombati vámja, mejnek most három kereke vagyon, de (Vége következik.)
ha több épülne is, az is e végre fordittatnék. A sárpataki
ekklesia szükségeire és épitéseire. Maga az Collator Gróff
ur eő Nsga administrálja, a mint a Collatióban megiratott,
hiba és fogyatkozás nélkül. KÜLÖNFÉLÉK.
3- tio. Mlgs R. Sz. B. Gróf Széki Teleki Domokos ur
eő Nagysága katonaságában való Plenipotentiariussa Mlgs Konventi gyűlés. Az ev. ref. egyetemes kon-
Zejk Dániel ur eő Nagysága és Mlgs Gróf Teleki Mihály vent folyó évi rendes gyűlését főtiszteletü Kún Bertalan
ur eő Nsga, 1773 Die 17-a Mart. a Sárpataki Szőlőhegyben püspök és nagyméltóságu báró Bánffy Dezső egyhkerületi
egy darabocska, kilencz-tiz vedret termő szöllő, az alyá- főgondnok, mint az egyetemes konvent elnökei, május
ban egy kis gyümöltsös, a mely a papi volna, de elpusz­ hó 10. (tizedikének) d. e. 10 órájára szándékoznak egy­
tult, a gyümöltsös t. i. Használja az Ekklésia és a maga behívni Budapestre a Lónyai-utczai ref. főgymnasium dísz­
szükségeire forditja. Miveltetik az Ekklesiától. termébe. Ez a konventi gyűlés az akkorára északamerikai
Mindezekről a Contractusok a Tractus és Ekklesia útjából visszatérendő gróf Degenfeld József tiszántúli eh.
ládájában. A mint előbb megiratott használlya maga az kér. főgondnok jelentése- alapján behatólag foglalkozni fog
Ekklesia. az északamerikai magyar reformátusok egyházi ügyeivel.
4- to. Volt egy darab törökbuza föld, az allyában há­ A „Bethlen Gábor Kör“ felolvasó estélyeit
rom szekér szénát termő kászáló, mely ugyan a Mlgs febr. 25-én kezdte meg a theol. fakultás dísztermében. A
tisztelt és emlitett Patrónus uraktól eő Nsgoktól contrac- ref. theol. ifjúsági énekkar éneke után főtiszteletü dr.
tualiter conferaltatott vala a papnak, de ez elfoglaltatott Bartók György püspök úr tartotta meg felolvasását, mely­
.ugyan eő Nsgoktól Marha.Pascuumnak melyről midőn je­ ben hatalmas vonásokban rajzolta Bethlen Gábort, mint a
 84 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
tudomány, hit és szabadság bajnokát A szép felolvasás
után, melyet osztatlan tetszésben részesített a nagyszámú
hallgatóság, Bodor Ilonka szavalta Farkas Im re: Czinka
Panna czimű költeményét mély érzéssel. Végül ismét az
énekkar énekelt A márczius 2-án tartott második estélyt
Koszorús István és Serester Tamás ref. theologusok duettje
nyitotta meg. Majd Kovács Dezső ref. főgymn. tanár olva­
sott föl a Rákóczi korról s főképen a kurucz költészet ter-
mékeitmutatta be értékes fejtegetés keretében a nagyszámú
hallgatóságnak, mely zsúfolásig megtöltötte a theol. fakultás
dísztermét. A nagyhatású felolvasás után Kacsó Lajos ref.
theol. szavalta el Harsányi K .: Simonyi óbester czimü köl­
teményét. A szavalat után, melyen meglátszott a kellő ta­
nulmány, az estélyt a theol. énekkar kurucz-nótái zárták be.
Erdélyi egyházker. értekezlete — mint a múlt
közgyűlés elhatározta — az idén Kézd.ivásárhelyen, ebben
az ősi hatalmas egyházközségünkben lesz. Mint értesülünk,
az előkészületek már megindultak emez impozánsnak ígér­
kező nagy ünnepségekre. Legközelebbről a kézdivásárhelyi
hívek ebben a tárgyban rendkívüli gyűlést tartanak, úgy­
szintén a kézdi egyházmegye buzgó esperese, Bodor Géza
is rövid idő alatt összehívja az egyházmegyei értekezletet
a fogadtatás és rendezés ügyének megbeszélésére. Az ér­
tekezlet iránt már is nagy az érdeklődés megyeszerte, a
minek fölkeltésében a helyi lapok munkálnak dicséretre
méltó buzgalommal.
Biblia ünnepe. A britt és külföldi biblia-társa­
ságnak immár 100 év óta fennállása és hazánkban is ál­
dásos működése emlékére a kolozsvári ev. ref. egyház-
község is ünnepet tartott mind a három templomban. A
Farkas-utczai ref. templomban a női és férfi vegyeskar
közreműködésével tartott istentiszteleten Kenessey Béla
theol. igazgató imádkozott és tartott alkalmi beszédet. —
Aznap délután a ref. theol. dísztermében rendezett ünne­
pélyen a vonós négyes után dr. Kecskeméthy István theol.
tanár ismertette a biblia-társaságot. Az ünnepélyt a női-
és férfikar éneke zárta be.
Biblia ünnepély F.-Csernátonban. Legújabban ala­
kult egyházi társulatunk a „felsőesernátoni olvasó-, zene- és
dal egyesület“ már is szép tanúbizonyságát szolgáltatta annak,
hogy nemcsak czéljául tűzte ki az egyházias érzület terjesz­
tését s az egyház támogatását, hanem tettekkel is hajlandó
és képes a krisztusi nagy munkában közreműködni. Nem ré­
gen a fakepe váltság, illetve a napjainkban actuálissá vált
templomfütés javára rendezett egy anyagilag is szépen jöve­
delmező mulatságot, márczius 6-án pedig a község ref. és kath.
lakóinak teljes számú részvétele mellett nagy biblia-ünnepélyt
rendezett. Az ének és zene pontokon kívül voltak szavalatok
Dénes Endre, Rákosi Mór, Szabó Juliánná és Fülöp Sabiná-
tól, kiknek ügyes előadását a közönség lelkesen megtapsolta;
ezenkivül helybeli s. lelkész beszédet tartott a pogány'népek
életéről, vallása megtérítésükről és a magyar biblia viszon­
tagságos múltjáról. A bibliatársaság részére mintegy 15 ko­
rona gyűlt be ezen ünnepélyen. Ezen egyesület a közeledő
húsvéti ünnepeken a toronyóra kijavítására szintén mulatsá­
got rendez.
Köszönet nyilvánítás. Perecseni ev. ref. egyházunknak,
múlt 1903. évi szeptember 16-án elhunyt 1848—49. évi szabad-
ságharcz 27 csatájában részt vett Kovásznai Kovács Ferencz
főhadnagy neje, született Kiss Rozália úrnő, még férj-e életé­
ben közös elhatározással megegyezve, f. évi február hó 17-én
2000 azaz kétezer koronát kegyeskedett adományozni. Midőn
e vallásos, nemesen gondolkozó, jótéteményekben el nem
fáradó úrnőnek a nyilvánosság előtt magam és egyházam
nevében hálás köszönetemet nyilvánítom, az ő hátra lévő
napjaira Isten áldását kérve, kívánom, hogy öregsége nehéz
napjai alatt öröm és boldogságtól körülvéve éljen élete vé­
géig. Perecsen, 1904. február 18. Gáspár János, ev. ref. pap.
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 1129—1904.
PÁLYÁZAT TANÁRI ÁLLÁSRA.
A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium államilag segé­
lyezett főgymnasiumánál a folyó évi egyházkerületi köz­
gyűlésen választás utján egy rendes tanári tanszék töl­
tendő be, melyre a magyar-latin szakcsoportra képesített
ev. ref. vallásu pályázók folyamodhatnak.
A tanszék javadalma évi 2400 K. fizetés és 560 K.
lakásbér, a fizetési fokozat emelkedésével pedig a szol­
gálati idősbség szerint esetleg szállás természetben; to­
vábbá öt Ízben 200—200 K. ötödéves korpótlék és az
idősebbségi sorrend szerint való előlépés a 3600 koronáig
emelkedő fizetési fokozatokba.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
10. szám.
Az ötödéves korpótlékok megállapításánál a kollé­
giumi elöljáróság elhatározása szerint a más középiskolá­
nál eltöltött és a folyamodók szolgálati bizonyítványai alap­
ján elfogadható rendes tanári szolgálati évek is beszámít­
hatók 10 év keretén belől.
A pályázók vallásukat, életkorukat, végzett tanulmá­
nyaikat, tanári képzettségüket, eddigi szolgálatukat, katona
kötelezettségi viszonyaikat igazoló okmányokkal fölszerelt
folyamodásukat a kollégium elöljáróságához czimezve
nyújtsák be 1904. márczius hó 30-ig a kollégium igazga­
tóságához.
A megválasztott rendes tanár a nem állami tanárok
nyugdíj-intézetének kötelezett tagja s az évi ötszázalékos
illetéket a kollégium meglevő nyugdij-alapja fedezi. Meg­
választott köteles tanszékét 1904. szept. 1-én elfoglalni.
Csak az ev. ref. vallásuak pályázhatnak.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárott, 1904. márczius hó 7-én.
Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 242—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­
házmegyébe kebelezett szentsimon—rigmányi egyházköz­
ség papi állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom: dijlevél szerint újonnan épített szép papi
lakáson, kerten, melléképületeken kívül 6 hold szántó és
kaszáló élvezetének értéke 78 kor. 74 fillér; készpénz az
egyházközség pénztárából félévi előleges részletekben 764
kor., melyből Szentsimon fizet 64 koronát fapénz váltság
czimen, Rigmány 600 koronát kepeváltság, 100 koronát
fapénzváltság czimen; terményjövedelem (búza, zab, tö-
rökbuza) értéke 193 kor. 34 fillér; munkabeli szolgálta­
tások pénzértéke 56 kor., összes jövedelem 1092 k. 08 f.
Kiadás 39 kor. 30 f. Marad tiszta jövedelem 1052 kor. 78
fül. Állami kiegézzités 1600 kor.-ig 547 kor. 22 fillér.
Pályázati határidő 1904. ápr. 5.
Folyamodványok minősitvénnyel és szolgálati bizo­
nyítvánnyal felszerelten nt. Ravasz János esperes aához
küldendők Nyárádszeredába.
Kolozsvárt, 1904. márcz.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 230—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a nagyenyedi
egyházmegyébe kebelezett csucskoppán li egyházközség
papi állására pályázat nyittatik.
Dijlevélileg biztosított papi javadalom: 1. 28 h. 1075
□ öl szántó, 4 h. rét és 1136 Dől szöllőhely haszonélve­
zete 396 kor. 22 fill. 2. Fapénz 60 kor. 3. A hívek által
készpénzben fizetett kepe 340 kor. 4. Munkabeli szolgál­
tatások pénzértéke 104 kor. Stóla átlagos pénzértéke 20 k.,
összes javadalom 920 kor. 22 fill. Engedélyezett kiadás
34 kor. Miniszterileg 79506—1900. sz. a. megállapított tiszta
javadalom 886 kor. 22 fii., kiegészítés 1600 koronáig 713
kor. 78 fill.
Ezenfelül természetben tisztességes lakás, megfelelő
gazdasági épületekkel és 400 Dől kerttel; vallástanitásért
az áll. isk. pénztárából 100 korona.
Kötelessége a maros-csucskoppándi társegyházban a
törvény által előirt lelkészi teendők ellátása.
Kellően felszerelt folyamodványok 1904. évi április
10-ig Jancsó Lajos esperes afiához Marosujvárra kül­
dendők.
Kolozsvárt, 1904. márczius 7-én.
Dr. Bartók György, püspök.
283- 1904. sz.
MEGHÍVÓ.
A görgényi egyházmegyének Sz.-Régenben, jelen év
márczius 24-én, az egyházmegye hivatalos helyiségében
tartandó következő gyűléseire. 1. Délelőtt 8—10 óráig ren­
des havi tanácsülés. 2. 10—11-ig gyámintézeti és temet­
kezési egyleti felügyelőbizottsági gyűlés. 3. 11—12-ig
gyámintézeti és temetkezési egyleti közgyűlés. Utóbbira,
igen természetesen, azon tagok is hivatalosak, mint rész­
vényesek, akik ez idő szerint más traktushoz tartoznak.
Gernyeszeg, 1904. márcz. 4.
Csekme Ferencz, görgényi esp.
 VII. Évfolyam . ll-ik szám.
AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
A kovásznai ev. ref. egyházközség stóla­ 1834-ben született igen egyszerű szülőktől. Korán
megváltási alapjának létrejövetele. árvaságra jutva, már 13 éves korában szolgálatba
A íőt. egyetemes konvent 1897 évi jkvének 96.
sz. a. hozott határozatával íelhivta az egyházkerüle­
teket stólaváltási alapok létesítésére. Erdélyi ref. egy­
házkerületünk mltgs. Igazgató-Tanácsa 4656— 1897.
sz. körlevelével különösen buzdította a gyülekezete­
ket, hogy ezen — a vallásos élet megnyilvánulására
oly nagy beíolyást gyakorló — intézmény létesítése
körül minden lehető módon buzgólkodjanak. Ezen
felsőbb hatóságoktól eredő íelhivásokat a kovásznai
reí. egyházközség presbitériuma 1898. január 26-án
tartott gyűlésében 7. jkvi szám alatt tárgyalta is s
mint igen fontos tárgyat, állandóan felszínen tartan­
dónak határozott. Mint a kovásznai népes egyház-
községnek azon időben új lelkipásztora, ki a b. e.
Vájná Károly hagyományozása folytán már teljes ke-
peváltságra lettem megválasztva, komoly fogadalmat
tettem magamban, hogy minden lehetőt elkövetek a
stólamegváltási alap létesithetése érdekében. Ezen
fogadalmat valóságra is váltani, már kezdetben sem
mutatkozott nehéz feladatnak, mert egyházközségem­
ben sok olyan jómódú hivő család van, mely egy-
házias, vallásos czélokra áldozni mindig kész. Már
az első tárgyalás, vagy jobban mondva megbeszélés
után értésemre esett, hogy a sok közűi ime akad
egy gyermektelen, jómódú házaspár, ki egymagában
hajlandó volna a stólaváltási alapot létesíteni. A mi
ezelőtt hat évvel csak kegyes óhajtás, csak a jövő
bizonytalan távolában álló reménykedés vala, az ezen
év február hó 13-án örömteljes valósággá változott.
Bagoly György és neje: Kovács Juliánná e na­
pon 18000 koronát (Tizennyolczezer koronát) tettek
le készpénzben kezeimhez, miután már ezen ösz-
szegben előzetesen együtt végzett számolgatások
után megállapodtunk, — azon czélból, hogy ezen ösz-
szeg kamataiból a kovásznai ev. ref. egyházközség
kebelébe tartozó hívek keresztelési, esketési és te­
metési stóla kötelezettségei fedeztessenek, illetve vál­
tassanak meg, kikötvén egyszersmind, hogy ez már
február 14-ikétől kezdve életbe is léptettessék.
A midőn ezen igen örvendetes tényt, ezen nagy­
lelkű alapítványt ref. egyházkerületünk hivatalos lap­
jában is hálás köszönettel megörökíteni lelkipásztori
kötelességemnek ismerem, nem mulaszthatom el meg­
emlékezni arról is, hogy tulajdonképen ki is ez a mi
nagylelkű alapitványozónk s hogyan jutott olyan
anyagi helyzetbe, hogy öregsége napjainak biztosí­
tása melleti ily bőkezüleg hozza meg áldozatát az
egyház oltárára?
Bagoly György egy igénytelen, egyszerű, darócz
ruhás székely ember. A szomszédos Páké községben
Kolozsvárt, 1904. m árczius II.
Felelős szencesztő NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
állott s megszakítás nélkül 18 éven keresztül szol­
gált, az akkori idők szerint nagyon csekély bér mel­
lett. Mint aki már akkor teljesen magára állva érezte
a mindennapi megélhetés keserves küzdelmeit, több
mint takarékos, mértékletes, mondhatni folytonosan
nélkülöző, sanyarú életet élt, szüntelen a holnapnak
gondját, aggodalmát hordozva lelkében. Saját szavait
idézve: többször járt mezítláb hidegben és sárban,
kímélve lábbelijét; többször nélkülözött nehéz mun­
kájának gyümölcse mellett is, félve a bekövetkezhető
szükségektől.
18 évi szolgálat után 6 évig napszámoskodott
tavaszszal és nyáron mezei munkával, ősszel és té­
len kézicséppel járva be a környékbeli falvakat s
hangya szorgalommal gyűjtögetve vagyonkáját. 38
éves volt, midőn nejét: Kovács Juliánnát, ki egy 11
gyerekes szegény székely embernek volt legkissebb
leánya, feleségül vette. És akkor az addig össze-
gyüjtögetett 6000 forintnyi pénzével megkezdette
„az életet.“ Feleségében nem csak hűséges, jó nőre,
de igazi élettársra talált, ki igyekezett mindenben
megérteni, követni s ha roskadozott, csüggedett, tá­
mogatni is őt. A jó kezdet után a nélkülözések ál­
tal megedzve, gyorsan és biztosan haladott tovább,
életelvül kitűzve maga elé azt, hogy egyetlen nap
sem szabad, mind elköltenie azt, mit azon nap sze­
rezhetett! És ime! az anyagiakban gyarapodó egy­
kori szolgalegény, szegény napszámos nem feledke­
zett meg soha az egyház oltárára letenni áldozatát.
Az 1890. évben megújított orgonára 100 forintot ado­
mányozott, az 1900. évben az egyházközség részére
beszerzendő „Hármoniuma-ra 20 koronát adott, mig
most feltéve eddigi adományozásaira a koronát, 18000
(tizennyolczezer) koronával stólaváltási alapot léte­
sített. O ma is 'az, ki vagyona gyűjtésének kezdetén
volt: egyszerű, eledelében és ruházatában kevéssel
megelégedő, mértékletes, józanéletü és mindenek fe­
lett takarékos darócz ruhás székely ember!
Ha valakinek, úgy Bagoly Györgynek életéről el
lehet mondani „qui cupit optatam cursu contingere
métám, múlta túlit fecitque, puer sudavit et alsit.“
Gazdálkodása kezdetén látva gyermektelen csa­
ládi állapotát, elhatározta már, hogy a mit gyűjt, az
egyház számára , gyűjti. Csak a forma a kivitelhez
hiányzott még! Evekkel ezelőtt tette meg ígéretét
nekem s ime az Ígéret már teljesedésbe ment: Ko-
vásznán 1904. évi február 14-ikétől kezdve általános
stólamegváltást élveznek az ev. ref. egyház hivei.
E pár sorban leírva a kovásznai reí. egyházköz­
ség stólaváltási alapjának létrejövételét, még csak
azt említem meg, hogy egyházközségünk presbite-
 86 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 11. szám.

riuma a nagy alapítványt hálás köszönettel és teljes Kor. Kor.

elismeréssel fogadva, folyó hó 14-én tartott ülésében
Bagoly Györgyöt örökös tiszteletbeli tagjának válasz­
totta meg.
Legyen a Mindenható Istennek gondviselése a
nagylelkű alapitványozók életén, áldja meg hátra­
levő életüket az öregség gyengeségében legnagyobb
jóval, a zavartalan egészséggel.
Egyházközségem minden rendű és rangú híveit
töltse el a méltó hálának érzete mindannyiszor, va­
lahányszor örömük megszentelésére, vagy fájdalmuk
enyhítésére, vigasztalására a vallás erejéért folya­
modnak!
A kovásznai ref. egyházközség presbitériumának
nevében.
Kovásznán, 1901. február 17-én.
Ignácz László, ref. leik.
Tűzbiztosítás.
Irta: Csutak Zsigmond.
(Folytatás.)
Az 518 egyházközségből beküldötte az adatokat
398, nem küldötte be 120. A beküldött adatok sze­
rint az évi dijakból egy év alatt be lett fizetve
11,419.18 kor. és tiz év alatt tűzkár ki lett fizetve
15.077.32 kor. Ha az egy évi dijat 10 évre vesszük,
akkor befoly 114,191.80 korona, miből ha leütjük a
15.077.32 kor., marad tiszta haszon 99,124.48 kor.,
ebből azonban a szerződés szerint a 20° o — mint a
mely az egyházkerület pénztárába visszafizetendő —
szintén leütendő, a 10 évre együtt 23,238.20 kor.
Marad tehát 75,886.28 kor., ami bizony nem megve­
tendő haszon. Megjegyezni kívánom, hogy a gimná­
ziumok által fizetett biztosítási dijak itt nem szere­
pelnek. Ha a be nem küldött egyházközségek ada­
tait V-i arányban hozzá számítjuk, szintén ezen arány
jön ki.
Megpróbáltam más köteles adatokat is össze­
gyűjteni. Az igazgatótanácsi irodában kiirtam a Fon-
ciér biztosító-intézet által készített kimutatásból a
fizetett dijakat és az egyházkerületi pénztárba befi­
zetett 20% osztalékot.
Kor. Kor.
Az 1898. évi dijak 12,806.88 Vissza fizetett 2561.36
1899. 13,118.88 2623.77
Az 1900. évidijak 13,333.79Vissza fizetett 2666.76
1901. 13,675.11 2735.02
1902. „ „ 13,877.72 „ „ 2775.54
Öt év alatt összes. 66,812.38 Vissza fizetett 13,362.45
Visszafizetett 13,362.45 kor., maradt az intézet­
nek 53,449.93 kor. Fájdalom, az évi tűzkárokról sem
az intézet, sem az igazgató-tanács az utóbbi időben
nem vezet kimutatást. Azonban, ha az előbbi kimu­
tatásban a tűzkárt feltüntető összeghez hozzávesszük
a hiányzó 120 egyházközség eshetett tűzkárát, még
Va részt számítva hozzá 5029kor. 11fill.,együtt
20,106 kor. 40 fill. tesz ki; ennek azonban csak felét
kell vennünk 10,053 kor. 22 íill., a mit az 53,449 k.
93 fill. leütve, tiszta haszna marad az intézetnek öt
év alatt 43,396 kor. 71 fill. Hátha még hozzá vesz-
szük az évi dijak után az évi kamatot, mivel a fize­
tés év elején történik és csak az év bevégzése után
készül a kimutatás, az öt évi tiszta hasznot bátran
tehetjük 45,000 koronára. Szintén megjegyezni kívá­
nom, hogy a Fonciére biztosító-intézetnél, bár a kol­
légiumok biztosítása benne foglaltatik, de hiányzik
abból a marosi és görgényi egyházmegyék biztosí­
tásai, mivel azok csaknem kizárólag a marostorda-
megyei törvényhatósági biztositó intézetnél vannak
biztosítva.
A Il-ik számú kimutatás szerint a 398 egyház-
község épületei 3.740,674 kor. összegre vannak biz­
tosítva (nem véve tekintetbe sem a hiányzó 120 egy­
házat, sem a kollégiumokat), melyet, ha átlagba véve
0'3% (30 fill) évi díjjal terhelünk, 11,222 kor. évi
összeget juttat a kölcsönös egyházi biztosításnak,
miből ha leütjük a 10 évi, átlag egy évi tűzkárát,
az 1507 k. 73 fillért, úgy is marad még 9714 k. 27
fill. tiszta haszon évenként. A számítást 0.3 (30 f.)
vettem, mivel az első osztályban fizetendő 2% (20
fii.) kipótolják a II. és Ill-ik osztályban fizetendő díjak.
Ezen valószínű számítás a paptársaim által hoz­
zám beküldött hivatalos kimutatásokból lett a legna­
gyobb pontossággal összeállítva. Az anyagi hasznot,
a szép jövedelmet a statisztikai adatok szerint a
legnagyobb bizonyossággal lehet remélni.
A fizetendő dijak megállapításánál tekintetbe vet­
tem nemcsak a tűzveszély koczkázatát, hanem az
egyes biztosító-intézetek által szedett díjakat is, mit
szintén bemutatok e kimutatásban:

K i m u t a t á s
az egyes biztositó intézeteknél 100 kor. összeg után fizetendő díjakról fillérekben.
!1 1 > 2. 13. Gazdák 4. 6.
Torda *
Maros- ^

1 L Terve­
A fedélzet, illetve a kocz- j Fonciére Első ma- . szövetk. Adriai
j>> 1 J
| gyár álta­ R. kath. zett
va 1 ev. ref.
N !. kázat mérve |i S T '| melléképület lános : alapítvány
egyházi 1egyházi
m
G i 11város falu város | falu 1Imeny
He" 11puha
p
'melléki
haz .épület!
¡
LO

r-

I. Cserép, pléh, pala födél 1 10 1272 12 | 15 20 I 20

r-H

15 25 40 25 20
Cúú
Tí"

II. ! Zsindely, deszka, papir 4° 40 45 40 45 1 40 55 60 40 40

C

35
i 45
i
III. j Szalma, nád födél | 75 1 85 1| 85 |100 90 ¡100 i 80 90 120 140 40 | 50 80
1. Csak tömeges egyházi és 12 évre kötött biztosításnál is visszafizet 20%-ot, lásd az 1897. évi ehker. jkvben a szerződést.
2. Csak tömeges egyházi biztosításnál és záros határidőn belül kötött szerződésnél visszaad 6°/o-ot, lásd 1885-ik évi ehk.
j egyzőkönyvb en.
3. Erdélyrészre a nem tömeges és nem is több évre terjedő biztosításnál.
4. Nem tömeges^ biztosításnál, de 5 évinél 10%, 10 évinél 20% engedmény, 6 évinél 1 és 12 évinél 2 ingyen év.
5. A beállott 5 évre kötelezett s bármely hónapban áll be, egész évi dijat fizet decz. 31-ig. A tetőzetre nincs tekintet.
6. A r. kath. ehmegye (erdélyi) 5 osztályt állít fel. A szabadban levő kazlak 100 f., a külön álló templomok és lakások 20 f.

Csupán az első osztályban nagyobb az évi díj,
mint a Fonciére és Első magy. ált. biztositó-intézet-
nél eszközölt tömeges biztosításnál, de ha tekintetbe
vesszük, hogy rövid 10—15 év alatt a díjak 25 és
50%-al lesznek lennebb szállítva, akkor mindeniknél
kedvezőbb díjtételek lesznek e kölcsönös tűzbiztosi-
tásnál. Továbbbá mivel a díjak takarék befizetési
lappal közvetlen a megbízott pénzintézethez lesznek
küldve, a biztosító-intézetek által az ügynököknek
adni szokott 10% beszedési osztalék is megmarad.
 l l . szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP

Az egyházközségek nem fizetik sem a kötvény ki­ mas szövegét Pósa Lajos, magyaros dallamát Kecskés
állítási díját — ami 20 kor.-ig 50 fill., 80 kor.-ig 1 Ernő szerkesztette.
kor., 200 kor. 1.50 fill., 200 kor. felül 2 kor. — sem 2. Oh kereslek, oh kereslek. Deák Gerő és Makkai
lVsn/0 bélyegilletéket, sem pedig postaköltséget. Eze­ Calliopejából.
3. Égi Atyánk, nagy Istenünk. Fövény esi Bertalan
ket is tekintetbe véve, ama látszólagos több vagy szerzeménye.
nagyobb díjtétel elenyészik. A mint a Fonciére inté­ 4. Téged áldunk mindörökké, Isten édes jó Atyánk.
zetnél az egyházkerület elvállalta a fizetendő díjakért Képezdés gyakorlókönyv II. füzet, ford. Sándor Domokos.
a korlátlan fizetési és jótállási kötelezettséget, úgy 5. Szent ima száll égre föl Tehozzád. Nagy Károly
elvállalhatja ezen keblileg létesítendő kölcsönös tűz­ enyedi tanártól.
biztosításnál is. 6. Szeretlek Isten véghetetlen.
(Vége. köv.) 7. Menny, föld, tűz, víz, levegő, ég stb.
8. Hazádnak rendületlenül, Oh nemzetek nagy
Istene, márcz. 15., okt. 6. és más hazafias ünnepségekre,
A kézdii egyházmegye az énekeskönyvrőí. továbbá okvetlen bevezetendők a temetési énekek.
A dallamoknál a kötések teljes kiirtása is szembetűnő,
A konvent által leküldött új énekeskönyvek próba­ pedig egy nehány éneknél meglehetett volna hagyni, pl. a
kiadásait egyházmegyénk papjai és kántorai is beható 26. 52. 122. 169. számú énekeknél; a zsoltárokat, mivel
vizsgálat alá vették s a múlt hó 14-ikén tartott énekügyi amúgy is alkalom szerint föl vannak osztva, helyes lenne
bizottsági ülésen az egyes vélemények fölolvastatván, a dicséretek közé beékelni a megfelelő helyre, természe­
azoknak összefoglalására és ehmegyei gyűlés elé való ter­ tesen megjelölve, hogy hányadik zsoltár; a kántorok ré­
jesztésre Bodor Géza esperes kéretett föl. szére óhajtandó orgonakiséretre elő és utójátékokkal kü­
Múlt hó 25-én folyt le Kézdivásárhelyen eme rendkí­ lön kiadást rendezni s ezen orgonakiséret összhangjai
vüli ehm. gyűlés, melynek legfőbb tárgyát az énekügyi alapján a dallamokat 4 szólamra úgy férfi- mint vegyes­
bizottság jelentése képezte. karra átírni.
Esperes úr üdvözölve a megjelenteket, fölolvastatja A kiállítás minden tekintetben kielégíti az igényeket,
az 1903. okt. 29-ki rendes gyűlés jegyzőkönyvét, ezt hite­ eltekintve a rikító vörös könyv-szegély festéstől, ami el­
lesíttetve, énekügyi bizottság jelentését a következőkben hagyandó ; úgyszintén mellőzendő az egyes énekszerzők
teszi meg: neveinek felsorolása is.
Egyházmegyénk általánosságban örömmel fogadja a Ennyiben foglalta össze Bodor Géza esperes tömör
javitott énekeskönyvet, mely, bár részleteiben mindenesetrerövidséggel az énekügyi bizottság jelentését, a miért neki
sok kívánni valót hagy fenn, de a mely mégis nagy hala hálás köszönetét is szavazott az e. m. gyűlés.
dást jelentő alkotás a használatban levő énekes könyvvel íme ez a véleménye egyházmegyénknek az új énekes
szemben; erre tekintettel kívánjuk, hogy még jelen alak­ könyv próbakiadásáról. Mindenesetre sok kivetni és pó­
jában való meghagyása mellett is, minél előbb a közhasz­ tolni való hiba fedezhető föl abban, de nagyjában és egé­
nálatnak átadassák s ezzel a hosszas vajúdás és bizony­ szében eléggé megfelelő, a szükséges javításokkal ki is
talanság, minek káros hatása érezhető — megszűnjék. adható. Óhajtandó is, hogy a már szinte 30 év óta húzódó
Nagy előnynek tartjuk, ha összes magyar református s annyira fontos énekes könyv ügye minél gyorsabban
egyházközségeinkben egységes énekeskönyvet használnak megoldást nyerjen s vége szakadjon a mai átmeneti, bi­
híveink, hogy így bárhová szólítsa őket végzetük, templo­ zonytalan helyzetnek. Hadd szálljanak az új énekek hí­
mainkban mindenütt megtalálják énekeiket s ezzel otthon veink ajkáról minél hamarabb, hadd ébresszenek azok
érezzék magukat. szivében új érzelmeket, megtermékenyítő friss gondolato­
kat és erős elhatározást: nagygyá, virágzóvá tenni magyar
Általában elismerés illeti az országos énekügyi bizott­
ságot s annak buzgó elnökét, Fejes István aát, minek eh. kálvinista egyházunkat! M—i.
megyénk a maga részéről örömmel ad kifejezést, egyúttal
azon óhaját nyilvánítja, hogy egyházkerületünk is megra­ Válasz a támadásokra.
gadja a legelső alkalmat a hála és köszönet kifejezésére.
Részleteire nézve egyházmegyénk véleménye az aláb­ Megvallom, örvendek annak a békétlenségnek, mely
biakban foglalható össze. czikkem nyomában felfakadt. Nem azért, mintha túlságo­
Költői szempontból vizsgálva az egyes énekeket, sok san rossz májú ember volnék. Nem I Hanem azért, mert
mesterkéltség található azokban s legtöbbjénél észrevehető, meggyőződésemmé vált, hogy az igazságnak mindig bé­
hogy nem a költői lélek megihletett pillanatában jött létrs, kében tekerték ki a nyakát. S ha Jézus azt mondta, hogy
hanem megrendelésre készült. nem békét hozott a földre, hanem háborúságot: miért ne
Bővebben vizsgálni és okadatolni ezen állításunkat örvendenék én, ha a czikkem nyomán kelt háborúságból
nem akarjuk, nem is igen tehetjük, mivel az erre vonat­ győztesen kerül ki a jobb ? Még akkor sincs okom a
kozó vélemény írásban nem érkezett be, amire pedig ok­ megbánásra, ha e küzdelemben megsebesülnék — a mitől
vetlen szükségünk lett volna. teljességgel nem félek — mert ez által is csak az ügy
Annál inkább kiterjeszkedhetünk az új énekeskönyvek tisztázódik s a helyes út és mód lesz világossá.
zenei szempontból való bírálatára, mivel egyházmegyénk Egy dolgon azonban felette csudálkozom. Azon t. i.,
a maga körében nagy tekintélynek örvendő zenei talen­ hogy ugyanezeket a dolgokat, amik most ilyen ellenhatást
tummal dicsekedhetik, Zayzon Lázár kézdivásárhelyi ügy­ keltenek, majdnem szóról-szóra, de sokkal élesebb tónus­
véd, ottani egyházközségünk hitbuzgó, lelkes ügyészének ban elmondtam én már a Magyar Szó 1902. évi 44. szá­
személyében. mában. És senki se hederitett rá 1 Azon csudálkozom:
Zayzon Lázár, Bajka Mihály, Nagy Gerő és mások hogy ha szavaim akkor kiáltó szók voltak a pusztában,
véleménye alapján egyházmegyénk mellőzendőnek tartja vájjon miért hatottak el most az eleven húsig ? Mert hogy
a dallamok lekottázásánál a szöveg nagy kezdőbetűinek a az eleven húsig elhatottak, azt a feleletekből örömmel lá­
sorok elején való külön Írását, mivel igy a szöveg hirte­ tom. Egyébként rábízom ennek a kérdésnek megfejtését
len olvasása értelmetlen; a kottanélküli szövegek fölé he­ azokra, akiket illet. Magam tovább megyek.
lyesnek véli oda írni a dallam szövegének kezdő so rá t; A legnagyobb vád ellenem az, amit az énekügyi bi­
feltűnőnek találja, hogy a dallamok nem abban a hang­ zottság elnöke állapit meg rólam, hogy t. i. czikkeim „ér­
nemben vannak jelezve, mint azt a zeneelméleti szabályok demleges kritikával éppen nem foglalkoznak/ Ám, leérem
parancsolják; a dallamokat tekintve, különösen a zsoltárok szeretettel, tessék megnézni első czikkem elejét. Én ott
dallamaiban lát sok hibát s ezek közül kihagyandóknak mindenkinek érthető módon megírtam, hogy „vélemé­
véleményezi az 1. 11. 13. 15. 16. 17. 21. 33. 47. 54. 59. nyemet lehetőleg röviden s részletes megokolás nélkül
60. 61. 65. 69. 80. 82. 83. 86. számú énekek dallamát s a adom elő.(c Tőlem senki sem kérdezte az okát e körül­
dicséretek közül a 146. 173. 213. 219. 224. számú dallamot, ménynek s ha én magam ezt kijelentettem,, senkinek sincs
az ezekre éneklendő 44 szöveggel összesen 68 éneket. joga czikkemben azt keresni, ami természet szerint nincs
A kihagyandó dallamak és szövegek helyett helyes és benne, mert nem lehet benne. Egy ily kötet részletes bí­
szükséges fölvenni bárhonnan az örökszépségü, építő rálatát egyetlen lap sem bírná meg s így ez a miénk se.
tartalmú énekeket, melyek közül már több is van köz- Én tehát csupán összegezésében mondtam el véleménye­
használatban. Pl.: met s ezt becsülettel meg is írtam czikkem elején. A ki
1. Menyben lakó én Istenem czimüt, melynek tartal­ tehát ilyen vádat emel ellenem, teljesen felesleges dolgot
 88 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
cselekszik. Erre nézve ma sem kívánhatom, hogy e lap
részletesen kidolgozott kritikámat közölje. A kiket a dolog
érdekel, azok vegyék tudomásul, hogy igenis készítek a
próba énekesről „érdemleges kritikát“, a mely természe­
tesen minden oldalról igyekszik elénk állitani e 26 év óta
készülő művet. Addig is mindenki figyelmét felhívom arra
a részletkritikára, amely a Mihályi énekének átdolgozásá­
val foglalkozik s amely a Nagy tiszteletű Szerkesztő úr
Ígérete szerint nemsokára meg fog jelenni. Ki fog majd
ebből tűnni, hogy 26 évig dolgoztak az új énekes köny­
vön s ennyi idő alatt nem vették észre, hogy ez az ének
nem mag}rar versmértékben van irva, hanem iambusok-
ban. És úgy jártak el az énekkel, mintha valaki a Szóza­
tot elkezdené magyar verstani törvények szerint megiga­
zítani. És ejtének benne, tisztán verstani hibát, 42-őt, azaz
negyvenkettőt. All pedig az egész ének 48 sorból.
Ugyanez a feleletem Sóíalvy Károly nagy tiszteletű
úrnak is ; a ki olyan vádakat tulajdonit nekem, a minőket
rémlátó fántáziájából vett, de nem az én czikkemből.
Egyébként Sófaivy Károly nagy tiszteletű urat már csak
azért sem lehet ebben a kérdésben bíróul elfogadni, mert
a Nagytiszteletü úr csak nehány év óta van közöttünk.
Mert jellemző dolog, hogy mig papjaink közül többen,
levélben és élőszóban, czikkeimet nagyon is szelídnek
Ítélték, addig ő jobban megbotránkozott, mint maga a bi­
zottság elnöke, a kinek pedig, valljuk meg, inkább volt
rá oka.
Különben a Nagytiszteletü úr eljárásának legjellem­
zőbb bizonyságai azok a rubrikák, melyekkel czikke tele
van s a melyeknek azt kellene bizonyítani, hogy az er­
délyi énekeskönyv nem részesült mellőzésben. Csak azt
emelem ki, hogy e rubrikák szerint van olyan 26 dallam,
a mely a mi énekes könyvünkben most ugyan nincs meg,
de megvolt az 1837. előttiben. És ezeket a Nagytiszteletü
úr szerint ismerteknek vehetjük. Nem tudom, hányán
vannak közöttünk olyanok, a kik az 1837. előtti énekes­
könyvből tanulták a templomi énekekeket; de nyugodt
lélekkel merem állitani, hogy annak a logikának, a mely
igy készíti a rubrikákat, valahol hibbanása van. Józan
észszel nem lehet ismertnek tartani olyan éneket, amely
szinte száz év óta nincs forgalomban. Azt hiszem, ez elég
világos.
Egyébként az énekügyi bizottság elnöke is számokkal
próbálja kimutatni, hogy mennyire jól állunk mi erdélyiek
e tekintetben. Hogy miféle alapon készültek e számbeli
összeállítások, nem tudom; de azt készséggel elismerem,
hogyha van valamelyes vád az én czikkemben, az leg­
főbbképen oda csúcsosodik ki, hogy ez a próba énékes-
könyv a mi szükségleteinket nem elégíti ki, de mindenkit
kérek, ne tessék olyan mohó hamarsággal rám fogni azt
a csúnya vádat, hogy én „ámítással, csalássala vádolom
az énekügyi bizottságot. Legfennebb elfogultság“ az, a
mivel én vádolom a bizottságot — ha már annyira szere­
tik vádnak bélyegezni a jogos kritikát. A felelők épen
abban igazságtalanok, hogy nagyobb vádakat tulajdoníta­
nak nekem, mint a minőket egyáltalában eszem ágában
volt elkövetni. S én épen ezért nevezem feleletüket „táma­
dásinak, semmi egyébnek.
Mert sem a bizottság elnöke, sem Sófaivy Károly
nagytiszteletü úr nem voltak képesek eltántorítani engem
attól a véleményemtől, hogy az énekügyi bizottságban a
mi szükségleteinkre nem tekintettek, sőt a mi szomo-
rubb, nem is akartak tekinteni. Ha ezt a véleményemet
a „vád“ jelzésével akarják gyűlöletessé tenni, ám tegyék.
De mindaddig mellette állok, a mig az ellenkezőről meg
nem győznek. És eddig meg nem győztek. Mert, kérem,
én e véleményemet ,nem az ujjamból szoptam: onnan
ilyet nem is lehet. Éppen azért czikkeimbe beleidéztem
Kálmán Farkasnak és az énekügyi bizottságnak azt a nyi­
latkozatát, a melyre véleményemet alapitottam. érdekes,
hogy ezeket a nyilatkozatokat sem a bizottság elnöke,
sem Sófaivy nagytiszteletü úr nem érintik, hanem kellő
tisztelettel eleresztik a fülök mellett. Jobb is különben
ezeket a nyilatkozatokat hallatlanná tenni s helyette kép­
zelt vádakat rántani elé, különben még nekem talál iga­
zom lenni. Nekem azonban érdekemben áll e nyilatkoza­
tokat újra megpiszkálni s meg is piszkálom. Azután min­
denkire rábizom: Ítéljen, a hogy gondolja.
Az énekügyi bizottság a Gyűjteményhez csatolt Tájé­
koztatóban így ir a mi énekeinkről: „a nép nyelvérzéké­
nek megrontása nélkül ilyen énekeket nem tarthat fenn a
református egyház.“ Erre a nyilatkozatra én czikkemben
1 1. szán].
ezt írtam : ha még igaz is volna ez a vád egyházkerüle­
tünkre nézve, sértőnek tartanám azt a módot, a miként
ez a vélemény napvilágot látott. Mert itt hivatalosan azt
bizonyították rá a mi énekes könyvünkre, hogy 1837. óta
rontja a nép nyelvérzékét. Én ezt a nyilatkozatot most is,
a feleletek után, épen annyira sértőnek találom, mint an­
nak előtte. Aki nem így érzi, álljon el mellőlem !
A másik nyilatkozat, melyre véleményemet építettem,
a Kálmán Farkasé, aki a Magyar Szó 1902. 29. számá­
ban szóról-szóra ezt irta a mi énekeinkről: vNem is jön
azokból be az űj énekesbe egy se, a mig mi élü n k“
íme ez idézet, a melyről bárki meggyőződhetik; a melyet
az énekügyi bizottság meg nem czáfolt * s a melyet most
úgy az elnök, mint Sófaivy nagytiszteletü úr kellő tiszte­
lettel elhallgatnak. Aki Kálmán Farkasnak e nyilatkozatá­
ból irántunk való jóindulatot olvas ki, álljon el mellőlem,
hadd,maradjak egyedül a vádjaimmal.
Épen igy a „Magyar Szó“-ból vettem azt az adatot
is, hogy a mi éneket a mi könyvünkből felvettek átdol­
gozásra, egy előkelő erdélyi egyén határozott kívánságára
vették fel. Ott volt ez is a Magyar Szóban s ennek igaz­
ságát senki eddig meg nem czáfolta.
Ha a bizottság elnöke a fent idézett ténybeli állítá­
sokat megczáfolta volna, elismerném magam. De mivel
meg sem próbálta a czáfolást, megmaradok eddigi véle­
ményem mellett.
Megmaradok pedig véleményem mellett már csak
azért is, mert az én rubrikáim egészen más képet mutat­
nak az erdélyi énekeskönyv szerepéről, mint akár a bi­
zottság elnökéé, akár Sófaivy nagytiszteletü űré. Hogy az
ő számításaik minő alapon történtek, ismétlem: nem tudom.
Utána járni: sem kedvem, sem terem. E helyett bemuta­
tom számítását pld. a zsoltárokra nézve.
Fel van véve az új énekes könyvbe összesen 86 zsol­
tárból dolgozott ének. Ebből 35 ének olyan, a melynek
sem szövege, sem dallama nem ismerős a mi népünk előtt;
20 olyan van, a melynek a szövege ismeretlen, 5 olyan,
melynek a daliama ismeretlen a mi népünk előtt. Ezeket
összeadva, kitűnik, hogy a 86 énekből 60 ének ránk nézve
ismeretlen s csak 26 mondható ismertnek. De ez is csak
mondható. Mert azt hiszem, mindenki tudja, hogy ezek az
ismertek is nem úgy vannak felvéve az újba, mint a hogy
mi már megszoktuk, hanem több-kevesebb átdolgozással.
Hogy miként történtek helyen-helven az átdolgozások, le­
gyen elég említenem Mihályi énekének szövegét és Nagy
Isten téged imád dallamát. Ezt az utóbbit a rubrikák sze­
rint ismertnek kellene vennünk, de azt hiszem, mások is
egy véleményben vannak velem, hogy ennél az ismert
éneknél alig van előttünk ismeretlenebb. Ha még ehez
megemlítem, hogy minden daliamból elhagyták a kötése­
ket s azt, hogy pld. összesen 6 áldozócsütörtöki ének van
felvéve s azok mind, szövegükben, dallamukban ismeret­
lenek előttünk, azt hiszem, minden elfogulatlan olvasó be­
látja, mennyire igazam volt, mikor azt állítottam, hogy
mi nem annyira megújított, mint inkább új énekes köny­
vet kapunk. És hogy ez az egy körülmény lehetetlenné
teszi az elfogadását, azt most is hirdetem. A kik szeretik
a tekintélyi érveket, azok nézzék meg a Prot. Szemle leg­
utóbbi számát: abban is ugyan ez a gondolat jut kifeje­
zésre.
A bizottság elnökének 2. pont alatt felsorolt meg­
jegyzései egyszerűen túlzások. Mert csak túlzással lehet
kihozni az én czikkeimből azt, hogy pellengérre állítottam
a bizottság tagjait. Különben kijelentem, hogy mikor ér­
tőkről és nemértőkről írtam, első sorban a dallam ké­
szítő bizottság némely tagjai járta k az eszemben. Ezekre
nézve pedig szintén fentartom eddigi véleményemet s ha
szükség ténybeli adatokkal is szolgálok. Egyébként ké­
rem, el kell ismerni, hogy egy 20-nál több tagú bizottság­
ban akad egy-kettő gyenge is.
A 3. pontban foglaltak egyszerűen tévedésen alapul­
nak. Ha a bizottság elnöke jobban megnézi a czikkemet,
ott azt látja, hogy frá zis gyártóknak én nem a bizott­
ság költő tagjait mondom, hanem a bírálókat. S akkor
feleslegessé válik minden védelmezés, annál inkább, mi­
vel az énekeskönyv legsikerültebb darabjai — sajnos —
épen az új énekek.
Mindezek alapján fentartom eddigi véleményemet.
Sejprődi János.
* Ugyan, hát nem czáfolta meg azzal a ténnyel, hogy
bizony került be jó egy-nehány?! Szerk.
 11. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Észrevételek a próba énekeskönyvről.
Közli: Kiss József.
Az aratási énekek közül is irgalmatlanul kihagy­
ták mindhárom énekünket, jóllehet ezek mindeniké-
nek dallama szebben csendül, ékesebben hangzik,
mint akárhány új dallam az ö szögletes zakatoló me­
lódiájával; mélyrehatóbb érzéseket fakasztó szöve­
geikkel méltóan sorakozhatnának ezek, az amúgy is
csak három aratási énekhez.
Az ínséges időkre írott egyetlen 292. számú ének
mellé haladéktalanul fel kellene venni a mi régi —
ezen alkalomra oly igen találó szövegű — CCIII.
számú énekünket, hiszen szebben és hatalmasabban
talán egy szövegben sem nyilatkozik meg a bűnös
embernek siró lelke, mint itt s dallama is csupán
panaszos hangokból válogatott lánczolata a keser-
gésnek. Ebben sz ív és lélek együtt érez, együtt sir;
ész és értelem együtt emelkednek egy fenséges össz­
hangban az örökkévalónak dicsőítésére, végeden ha­
talmának csodálatára.
A 293. számú ének átirt szövegének olvasása
mély keserűséggel és fájdalommal tölt el minden er-
délyrészi kálvinistát, látva, hogy a mi remek szövegű
CCX. számú énekünket sem kímélte meg az ujitó
bizottság; habár az átírt és minden eredetiségéből
kivetköztetett szöveg az ő mostani gyarlóságával, íer-
ditéseivel sohasem képes fedni a régi, ugyancsak pá­
ros rimben írott gyönyörű szöveg- fogalmát, mert
mig a régi szövegben a hívőnek az élőhit, az élőhit­
ben gyökerező rendületlen bizalma nyilatkozik meg
fenséges szárnyalásban, tökéletes formában Istene
iránt, addig az újított, a mesterkélt szöveg nem bir
kellő hatást gyakorolni, mert ebben sincs ihlettség
és nyelvezete sem oly zamatos, oly tetszetős, oly gör­
dülékeny. Ennek megnyomoritásával a tudományos
ugyan, de önhitt bizottság nem csak nekünk okozott
nagy keserűséget, mély felháborodást, hanem sértést
követett el lánglelkü Írója iránt érzett kegyeletün­
kön is.
Az esőért fohászkodó 294. számú egyetlen ének
mellé, már csupa méltányosságból is fel kell venni a
mi ily alkalomra Írott CXCV. és CXCVI. számú régi
kihagyott énekeinket, melyeknek sem szövege, sem
dallama nem szorul módosításra.
Eső 'utáni hála ének gyanánt szintén csak egy
ének szerepel s csak jogos lehet azon kívánságunk,
hogy már a testvériség elvénél 'fogva is felvétessük
az uj 291. számú ének mellé a mi régi CXCVII. számú,
a nép nyelvén Írott és buzgó hálákat zengő énekünket
Tartós esőzés idejére az új könyvben nincs ének­
ről gondoskodva s épen ezért be kell venni a mi
régi CXCVIII. számú alkalmi énekünket, az ő kere­
setlen szép szavakkal megirt, de remek szövegével,
könnyen énekelhető, busongó, panaszos hangú dalla­
mával.
Árvíz idejére a bizottság nem tartotta érdemes­
nek egy ének szöveget Írni s hozzá dallamot com-
ponálni; mivel pedig az árvizeknek veszedelme gyak­
ran és súlyosan nehezedik ránk, okoz nekünk meg-
mérhetlen károkat, állítsák be a mi régi CXCIX. számú
énekünket, eredeti szövegével és dallamával.
Árvíz leapadáskori alkalmakra szintén nem gon­
doskodtak énekről; ajánlatos tehát, a mi erdélyi CCI.
számú régi énekünk az ő régi el nem rontott szöve­
gével, szépséges zsoltár dallamával.
Úrvacsora osztás alatt a mi erdélyi népünk azon
része, a mely sorszerint csak később járulhat a szent
asztalhoz (régi patriárchális szokás szerint) nem szo­
kott csak néma szemlélője lenni a szentjegyek kiosz­
tásának magasztos pillanatában, ezen lélekemelő ac-
túsnak, hanem az osztás alatt is cselekvő szerepet
visz, midőn legjobb tehetsége és tudása szerint, foly­
tonos buzgó éneklésével emeli ezen lelki ünnepség
89
erejét és fényét; de mert erről az uj könyv tanúsága
szerint szintén nem történt gondoskodás, szükség,
hogy a mi szép, CLVII. számú régi énekünk, —
melynek szövege és dallama oly kellemes össz­
hangban olvadnak össze — pótlólag de okvetetlenül
felvétessék. A 214. (régi érd. XVIII.) ének eredeti
szép szövegét is átírták részben, de ezzel az újítás­
sal a szöveg sokat veszített szépségéből, vonzerejé­
ből s hogy azt alaposabban lesilányithassák, csinál­
tak a régi „gyönyörűségeséből uj „édes“ hangot s
a mig a régi szöveg igy:
Hallók Uram szent igédnek
Gyönyörűséges hangját,
Eszök drága kegyelmednek
Szivet megható lángját.
Az éneklőt is, az olvasót is valósággal megra­
gadja, lelkét a szövegből kisugárzó tűznek szikrája
lángra gyújtotta, addig az átirt uj szöveg igy:
Uram! a te szent igédnek
Hallottuk édes hangját
Érezzük is kegyelmednek
Vigasztaló hatalmát
Nem bir hatni a szellemre oly erővel, szavai
nem kelthetnek oly felbuzdulást; szárazabb, sokkal
ridegebb a régi szövegnél; nem cseng oly kenettel­
jesen, oly szépen. Igazán kár volt a bizottságnak
ezen énekünk szövegébe is belekapaszkodni.
Alig maradt meg felvett énekeink közül egy,
melynek ilyen és ehhez hasonló módon szárnyát nem
szegték, azonban mindenütt a régi szöveg értékének
kárára s daczára ennek magyarországi némely ének­
vezető atyánkfia mégis dicshymnusokat zeng a bizott­
ság dicsőitésére.
A 259. ének régi panaszos dallamát is, szövegét
is elrontották, pedig ezen bűnbánó szöveghez be jól
illett az a siralmas dallam, melyet most csupa V4-es
kottára Írtak át s igy ezt is kivetköztették eredeti
szépségéből, tönkre silányitva a halotti virrasztások­
nál is oly lelki gyönyörűséggel, oly meghatottsággal
énekelt kedves énekünket.
Eltekintve attól, hogy a mi sok szép vasárnapi és
kathekizmusi énekeinknek javarésze kihagyatott; el-
viselhetlen még azon sérelem is, hogy az új könyvbe
egyetlen temetési ének nincsen felvéve, holott azok
felvételére is égető szükség van, mert a szegény-
sorsú híveknek nem telik ám arra is, hogy külön
halotti énekes könyveket szerezzenek.
És most, miután szerény tehetségemhez képest
egy csomó visszásságot, ferdeséget és hiányosságot
felmutatni bátor voltam: kérve kérem az összes er­
délyi kántortanitó, énekvezető és orgonista urakat,
hogy tehetségük, tudásuk és tapasztalataik folytán,
kelljenek védelmére a mi száműzött, megnyomorított
és régi dicsőséges mezükből kiforgatott gyönyörű
énekeinknek.
(Vége.)
Felhívás.
Nemzetünk és egyházunk boldogsága attól függ, hogy
ifjainkat mennyiben nyerjük meg a Szent írásban kijelentett
igazságoknak. A hazaszeretet, az evangéliumi egyházakhoz
való ragaszkodás leginkább azáltal jut kifejezésre, hogy az
ifjúságot, különösen a tudományos pályákon levőket, a társa­
dalom jövendő vezetőit, komoly gondozásban részesítjük. Az
angol és amerikai egyházi és társadalmi élet elevensége, ne­
messége, folyton gyarapodó ereje abban leli magyarázatát,
hogy az ifjúságot támogatják nemes törekvéseiben.
Hazánkban e téren üres, puszta minden. Elszáradt cson­
tok, a legszentebb ideálok iránt lelkesedni nem tudó, sokszor
a tudatlanság, durvaság és erkölcstelenség bilincséit gyáván
hordozó ifjak tétlenül s némán hevernek. Nem tudják tettre
lelkesíteni nemzetünk, hazánk legégetőbb sebei. Nem tesznek
semmit a családokat boldogtalanná s koldussá tevő mérték-
letlenség, hazánk becsületét világszerte bészennyező parázna-
ság s egyéb nemzetünket sorvasztó bűnök ellen. Vak szemek­
kel, melyek a közelben sem látják meg a jogtalanságot, bűnt,
fájdalmat, miként látná meg a külföldön, vagy a tengeren túl
 90 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 11. szám.

élő honfitársaink szükségeit, bajait, kiket amúgy is a boldog­

Desmája, az ecclesia számára. Bírja az ekklesia a mellett
talanság, elégedetlenség, űzött ki a szeretett haza földjéről.
a contractus mellett, a mint ki lehet nyomozni az Homá­
Miért száradtak e tetemek? Miért, hogy ifjaink tétlenek?
lyosságból.
Ki az oka ennek? Az ifjúság maga, vagy szülői és nevelői? 3-tio. Csulai Tamás 1726-ban, szántó földek Desmája
Nem mondhatunk Ítéletet egyik felett sem, hanem idézzük
az Ekkla számára. A számadásban bé jő.
Üdvözítőnk szavait: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülői,
hanem szükség, hogy az Isten dolgai megjelentessenek ebben." IX. Oroszfája. Tkts Nép István ur 1799. Aug. 29-én
Az evangéliumi diákok az utóbbi időben nagy diákszö­1600 m. forint, templom építésére és papi Bér szaporítá­
vetséggé tömörültek. E szövetség kötelékébe tartoznak százan
sára. Elocalva Mlgs R. Sz. B. Gróf Széki Teleki Mihály
meg százan a chinai s hindu keresztyén diákok közül is. Ma­
ur eő Nsgánál. Még eddig semmi Interes nem fizetődött,
gyarország diáksága nincs e szövetségben. Ez nagy szégyen,melyre nézve kénytelen az Ekklésija 1800 M. forintot köl­
mit titkolnunk nem szabad. Meg kell kezdenünk protestáns csönözni az Templom építésére.
diákságunk egységesítését. 2-do. Mlgos Báró Kemény Dusiánna aszszony Mlgos
Eljött az idő! A theologus konferencziák, a Bethlen
Gróf Teleki László ur eő Ngysgok és Tekintetes Simon
Gábor-kör gyűlései bizonyságai annak, hogy protestáns ifjú­
ságunk szükségét érzi valami egyesitő erőnek, eszmének. Péter Ur, mindenből quartat adnak a Pap Bériben.
Eljött az idő, midőn fel kell hangoznia teljes erővel ama Tekintetes Szentiványi Sándor és Simó András urak
prófécziának, mely a száradt tetemeket egybeszerkeszsze, kiváltván Tkts. Nép István úrtól valami Selléreket a kik­
hússal, izommal, vérrel, élettel lássa el. től eddig kijárt a quarta, most nem akarják adni ily okon,
Diákszövetségünk^kéri e sorok olvasóit, hogy álljanak e
hogy nem Reformátusok, holott nintsen ottan papjuk se
szent ügy védelmére. Áldozzanak érte időt, pénzt mindazok,Ekklesiájuk. ..
kik visszaemlékezve ifjúságukra, hálával gondolnak azon ál­ X. N. Ölyves. N. V. Szt. Iványi Gondos Miháj 1800
dásokra, melyek hitünk igazságaiból kiáradva, ifjúságukat jun. 8-án 120 m. forintot ad, az Eklesiának számára. El­
tisztává és boldoggá tevék.
ocalva az eklesiabeli embereknél. Legális interessé min­
Áldozzanak időt s pénzt e szent ügynek százszor inkább
den esztendőben felszedetik.
azok, kik ifjúságukban a gondozás, a nemesitő környezet hiá­
nya, komoly figyelmeztetés hiánya miatt még most is sajgó XI. N. Értse. Mlgs Gróf N. Erisei Toldalagi Sigmond
sebekkel gondolnak vissza ifjúságukra. Ur eő Nsga 1807-ben. Az Ertsei határon termett minden­
féle névvel nevezendő Gabona termésének tizede, mely
És ti ifjú barátaink, kik tudtok lelkesedni, jertek, halljá­
tok meg a legújabb tényt, mit ha mi komolyan veszünk s ha most íratott bé a visitatorium Protuculumban. Az ekklesi
Isten akaratának tekintünk, ismét hatalmas lépéssel fog számára fordításra ajándékozta. Most adatott ki legelőbben,
előbbre vinni minket magasztos czélunk felé. a mint a számadásba bément, mind az a mi el volt csé­
A keresztyén diákszövetség (mely 89,000 tagot számlál),
pelve.
a legutóbbi világgyülése alkalmával, küldötteink felkérésére, 2-do. Iklódi Molnár Ferencz Ur Testamentárius 1807-
követet fog küldeni hozzánk, magyar protestáns diákokhoz.
E követet fogadni kell! Alkalmat kell nyújtani neki, hogy ben Testamentomában conferalt egy bizonyos Colonicalis
sessiot rajta levő egy házzal, az eklesiának még pedig
minél több főiskolában, minél több léleknek szólhasson s tol­
úgy h°gy arra az egyházi szolga akárki légyen az épít­
mácsolhassa üzenetét külföldi testvéreinknek. A követ szemé­
lyisége méltó bizalommal tölthet el minket iránta. Oldham ur,
tessen a mostani ház mellé még egy más házat és annak
most végezte theol. tanulmányait a skót egyesült szabad egy­
jövédelmét a maga hasznára fordíthassa, a mostan rajta
ház (United free Church) Edinburghi collegiumában, ott hollevő háznak jövedelmét pedig használja az Ekklesia. Az
hazánk bpesti, debreczeni és kolozsvári theologusai közül ne-
originale Testamentum az ekklésia ládájában van. Még az
hányan tanulnak minden évben. Oldham ur eleinte nem the- nem tudatik, mi haszon jő belőle, most jővén elsőbben az
ologusnak készült. Filozófiát végzett az egyetemen s mint
Eklesia és Pap birtokukban.
„Master of Árts“ Indiába ment misszionáriusnak. Az éghajlat
nem kedvezett egészségének, visszatért hazájába s elvégezte XII. Görgény. A Mlgos Főconsistorium 10 m. forint
a theologiai cursust. Most ismét önkéntes misszionáriusnakad. Sem esztendeje, sem napja nem találtatik az Ekla lá­
megy Chinába. Ez útjában meglátogatja hazánkat. Április vé­
dájában, az ajándékozásnak. Elocalva a főconsistoriumnál,
gén fog hozzánk érkezni. Hogy ittléte áldást hozó legyen mely ki is fizeti esztendőnként a papi fizetésnek pótlására.
nemcsak Budapesten, hanem egyéb diákközponton is szeretne 2-do. Mlgs R. Sz. B. Gróf széki Teleki Juliánná néhai
beszédeket mondani. b. e. B. Kemény Zsigmond ur kegyes özvegye eő Nsga
Felkérjük azért az ifjúság barátait s vezetőit, szívesked­
1800 di 10-ma 7 bris 500 m. forint a papi Bérnek jobbí­
jenek felelni mielőbb az alábbi kérdésekre.
1. 0 hajtják-e vendégül látni Oldham urat s mennyi tására. Minthogy ezen pénzt a Mlsgos kegyes Jóltevő maga
időre? eő Nsga adta ki az Ekklesia bizonyos követjének (szél­
jegyzeten írva: Gróf Teleki Domokos) a contractus nem
2. Gondoskodnak-e arról, hogy jelenléte alkalmával ösz-
szegyüjtsék főiskoláik s gimnáziumaik felső osztályai ifjait
nállam (az esperesnél t. i.) hanem az Ekklesia ládájában
egy nagy gyűlésre? vagyon. Legális interessét a pap minden esztendőnként
3. Oha'jtnak-e hozzájárulni vendégünk útiköltségeihez s
vészi.
mily összeggel ? XIII. Teke. Mlsgos R. Sz. B. Gróf széki Teleki Ju­
4. Van-e valaki, ki az angol beszédet tolmácsolná? Men­
liánná Asszony eő Nsga néhai b. e. Kemény Zsigmond ur
jen-e vele tolmács is? kegyes özvegye 500 m. forintot adományoz a papi Bér­
Ne engedjük, hogy e dologban külföldi testvéreink előtt
nek jobbítására. Maga eő Nsga az Ekklesia embereinek
szégyent valljunk. Ha Chinában, legutóbb pedig Ausztráliában
szívesen fogadták a keresztyén világszövetség követeit, mi adta ki, hogy ők is épülhessenek, azért ennek is contrac-
ezek mögött nem állhatunk vendégszeretetünkkel. Ha Ázsiá­ tusa nem lévén nálam, a kiadásnak idejét és napját nem
ban nagy áldást, uj ébredést, lelkesedést idézett elő e köve­
tudhatom. Minden esztendőben vészi a pap a rendes inte­
tek megjelenése s előttünk egészen eredeti, lelkes s hitből
ressét.
fakadó beszédüknek bizonyára nálunk is lesz eredménye Is­ 2- do. Nagytiszteletü Málnási László Uram 1797-ben
tenünk kegyelméből. 20 m. forintot ad a papi Bérnek pótlására. Elocalva a
Budapest, 1904. február hó.
Mlgs Főconsistoriumnál.
A bpesti ref. ifj. egylet diákszövetsége nevében: 3- tio. Kitől nem tudatik. Quarta a református Magya­
roktól. A pap hiba nélkül vészi.
Forgács Gyula, egyl. titkár.
X. kér., Ihász-utcza 15. XIV. Tancs. Mlgs Gróf Tantsi Földvári Ferencz ur
eő Nsga 1742 március 6. 150 M. Forint, az Ekklesiának
Fundusul a szükséges építésekre. Az ekklesia tagjainál
contractus mellett. Számadás alatt vagyon.
TÁ R C Z A . XV. Véts. Fejedelmi collatio, de kitől nem tudatik:
Minden őszi vetésből az quarta, a tavaszi vetésből pedig
désma a pap számára. Minden esztendőben maga a pap a
Mlgs udvaroknak Tisztjeivel együtt désmálja meg a ha­
Régebbi Pium Legatumok a görgényi traktusban, tárt és a quartát is kivészi.
2-do. Ki conferalta nem tudatik: Br. Kemény Si-
(Az egyházmegye levéltárából.) monné Asszony eő Excellentiájának két, Gróf Kemény Sá­
Közli: Csekme Ferencz. muel Ur eő Nsgának egy malmából szombati vám. Két
szombaton a papé, harmadik szombaton a mesteré a vám.
VIII. M.-Falpös. Mlgos Gróf Kemény Sámuel urSzombatonként
eő a papnak és mesternek vagyon gondja a
Nsga ad quartár mindenből az Pap számára. vátnnak bégyüjtésére.
2-do. Bartha Mihály, Bartha Bálint 1726-ban az Ekk- XVI. Néhai Sandi Miháj körtvéjfáji volt mester 1776
lesia szántó földével tserélt egy darabocska szöllőnek a máj. 16-án 102 M. Forintot ad a traktusbéli mesterek Si-
 11. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 91

nodele viaticumok pótlására a traktualis Tiszteknek. El- A „Szeretetház“ ápolónői állására való pályá­
ocalva Mlgs Gr. Széki Teleki Mihály ur eő Nsgánál cont- zatot ajánljuk lelkésztársaink szives figyelmébe. Hívják fel
ractus mellett. Esztendőnként a Sinodus alkalmatosságá­ arra való müveit nők figyelmét e dologra. Úgy vélljük,
val kifizetődik az Interessé.- hogy e dolog munkás kezdetét képezhetné a diakonissza­
XVII. Sz. Fülp'ös. Mlgs Gróff Teleki Juliánná B. Ke­ képzés megindításának. Sok tanúságot fogunk majd elvon­
mény Sigmondné asszony eő Nsga 1802 febr. 1. 500 M. hatni a folyamodók számából és milyenségéből. Azért buz­
Forint. A papi fizetésnek öregbítésére. Contractus mellett dítsanak minden arravaló ilyen nőt a pályázásra.
Mlgs. R. Sz. B. Gróf széki Teleki Mihály ur ő Ngyságá- „Báránybőrbe bujt farkasok. Figyelm eztető
nái. Vészi esztendőnként a pap a rendes intoressét. szózat a magyar protestáns néphez“ czimü röp-
XVIII. Radnótfája. Mlsgs Gróf Széki Teleki Juliánná
1801 május 13-án 500 M Forint. Gróf Teleki Miháj Urrál. irat szerzője Stern Hermán — a ki évek óta a „Debre­
ceni Protestáns Lap“ szedője, — ezúton értesíti mindazo­
Papi fizetés.
XIX. M. Bölkény. Mlgs. Gróf Teleki Julárina 1801 kat, tista
a kiket illet, hogy fent megnevezett című s a bap­
mozgalmak leszerelésére irt műve kiadási jogát a
julius 12-én 500 M. Forint. Elocalva T. Ertsei János Uram­ hódmezővásárhelyi ev. ref. egyházra ruházta át; minél­
nál Fr. 50. Ekklesiabeli 22 embereknél Fr. 450. Az inte-
ressét T. Ertsei János uram haláláig maga veszi az ő Nsga fogva a kik ezen közhasznú művecskéből példányokat
rendeléséből. akarnak, ezentúl szíveskedjenek Molnár Ferencz ev. ref.
tanító úrhoz, mint a hódmezővásárhelyi ev. ref. sajtóügy­
XX. Körtvéjfája. Gr. Teleki Juliánná 1802 febr 1. osztály gondnokához fordulni, Hódmezővásárhelyen. E mű­
500 m. frt, Gr. Teleki Mihálynál. ből az új (III-ik) kiadás egy hét múlva meg fog jelenni.
XXI. Sz. Péter. Gr. Teleki Juliánná 1801 márc. 31. Felhívás. Hivatkozva Rákosy Viktor szép könyvére (El­
500 mfrt, Gr Teleki Domokosnál. némult harangok), melyben az erdélyrészi magyarság, illető­
XXII. Ludvég. Gr. Teleki Julánna 1803 jul. 8. 500 leg kálvinistaság ama élet-halálharczáról van szó, melyet a
M. forint, Fekete Sámuel urnái. nemzetiségek özönével vívnak, emeltük fel esdő szavunkat a
XXIII. M. Újlak. Gr. Teleki Juliánná 1802 ápr. 2. nagy magyar társadalom segélyéért. A hazafias sajtó meleg
500 M. Frt. Tekintetes Toldalagi Nyárádi Imre urnái. rokonszenvvel fogadta ügyünket, szólva eddig hozott nagy
XXIV M. Régen Gr. Teleki Juliánná 1802 junius 27. áldozatainkról, küzdelmeinkről is. Tekintélyes fővárosi lapok
500 M. Frt. M. Régenieknek kereskedésre van kiadva. A hangsúlyozták, hogy a magyar társadalmat sok könyörado-
mány gyűjtéssel zaklatják, de minden hasonló kérelem közül
rendes interest 30 forintot vészi a pap, és mivel különös messze kiemelkedik, elsőrendű fontossággal bir a Szászsebes­
industriát tésznek vele a Mesternek 10 frt. az Ekklesiának ben és szomszédos falvaiban szétszórtan, magára hagyatottan
is annyi adódik bé. élő nehány száz protestáns hitü fajmagyar kérése, akik, hogy
2-do. A Felséges Királyi Cassa, — mely évben nem magyaroknak maradhassanak tömörülnek, szervezkednek,
tudatik, — 18 forint 22 dénár, a pap fizetésében. Elocalva templomot és napi lakot akarnak építeni. Konstatálta a ma­
a királyi Cassában. Főtisztelendő Püspök Ur administrállya gyar hazafias sajtó is, hogy ha továbbra is magunkra hagyatva
esztendőnként. maradunk, elpusztulunk, mint ahogy számtalanszor elpusztult
XXV. P. Keresztár. Tkts. Almási Balog István Ur más még sok ötszáz, ezer magyar; konstatálta, hogy itt semmi
nem menthet meg minket, mint a protestáns hit, az Isten
élete párja Tkts. Szabó Krisztina aszszony 1800 szept. háza. A templom, ahol a magyar kálvinista, lutheránus és
14-én 400 M. Forintot ad az Eklésiának. T. Zudor Pál ur unitárius édes anyanyelvén dicsérheti az Urat, lesz védelmező
mint veje és Tkts. Székely Susánna Aszszony mint leánya bástyánk az elnyeléssel fenyegető áradattal szemben. Lelke­
tartoznak a Testamentum szerint megfizetni. A Testamen­ sen ágitált, hogy adakozzék minden igaz magyar ember, hogy
tum a Tractus ládájában. Még executioban nem vétetett. a magyarság e végvára felépíthető és fentartható legyen,
Eddig az okmány. Aláírva: Simon Sámuel Senior, hangsúlyozván, hogy ügyünk eminenter nemzeti ügy, hogy
Intze István nótárius. ha ezt a nehány száz magyarnak maradt és magyarnak ma­
Címzés: „A görgényi ev. ref. Egyház vidékbeli Ekk- radni vágyó embert is veszni engedi a nagy magyar társa­
dalom,^ élhetetlenségének és lelkiismeretlenségének adja tanu-
lesiáknak és Egyházi személyeknek fizetésök javítására jelét. Es megdobbant a magyar társadalom szive. Egyik te­
hagyományozott pénzösszeg és birtokróli Táblás kimuta­ kintélyes hazánkfia eme imaszerü óhajjal küldé a szent czélra
tás 3 példányban. Felküldetett párja a Püspökhöz 1808 nehány koronáját, hogy: „mielőbb megkonduljanak az elné­
ápr. 6. mult harangok s hirdessék ércznyelvökkel mindenha őseink­
Egy példány, — püspöki észrevételekkel vissza is től örökölt legdrágább kincsünket: magyar nyelvünket, ma­
küldetett. Az észrevételek inkább alakiak, — fontosabb a gyar nemzeti mivoltunkat!" Egyik kassai magyar hölgy pedig
eme óhajtással küldé szép adományát: „vajha minél többen
quartára vonatkozó: „Némely Eklákra nézve úgy adatik követnék példámat, hogy megmentsük magyar véreinket. Es
fel, mintha most élő emberek conferálták volna a quartat ez nem is volna lehetetlen, ha letudnék., valahára ezt a rósz
Papok intertentiojára, de meg kell gondosan vizsgálni ha magyar szokást, a közönyt vetkőzni.“ Örök hálával eltelten
vaíyon nem a törvény szerint valóke“ ? Úgy ott is, a hol mondunk köszönetét kegyes adakozóinknak az eddig befolyt
az mondatik, hogy az adományozó neve ismeretlen.“ szép adományokért. Azonban, bár megközelítettük a czélt,
még el nem értük. Templomunk, papi lakunk még befejezet­
(Vége.) lenül áll. Gyűjtő-íveinknek több mint fele visszaküldetlen.
Kérve-kérjük azokat, a kiknél még gyűjtő-iveink vannak,
hogy küldjék vissza hozzánk, mert elszámolni sem birank. És
kérve-kérjük mindazokat, akik még nem adakoztak, hogy küld­
KÜLÖNFÉLÉK. jék el filléreiket, hiszen meglehetnek győződve, sem szentebb, sem
hazafiasabb ügyre nem áldozhatnak. A szászsebesi magyar
A két protestáns egyház állami dotácziója protestánsok nevében: Benedek Károly, alvinczi ref. lelkész,
tárgyában kidolgozott memorandumot a közös bizottság ehm. főjegyző, a szászsebesi egyh. adminisztrátora.
elnökségének vezetése alatt e hó 25-én nyújtja át a ma­
gyar minisztériumnak, a miniszterelnök kezéhez. Ezzel
tehát megindul az ügyben a gróf Tisza miniszterelnök Kolozsvár szab. kir. város
által említett tárgyalás. m onostori kerületében építendő ev. ref. tem plom
Baksay Sándor püspöki felavatása í. hó 20-án épitési költségeire adakoztak.
d. e. 10 órakor Budapesten, a Kálvin-téri templomban a
következő programm szerint megy végbe: 1. Élőének: (Folytatás.)
énekli a gyülekezet. 2. Közének: énekli a gyülekezet. 3. II. Kimutatás.
Egyházi beszéd: tartja Papp Károly. 4. Karének: énekli Ifj. Varga Dániel ivén: id. Varga Dániel 25 kor. ifj.
az ev. ref. főiskolai énekkar Krausz G. karnagy vezetése Varga Dániel 25 korona. Együtt 50 korona.
alatt. 5. Felavató-beszéd: tartja Antal Gábor dunántúli ev. Z. Szabó Mihály 1 kor. 10 fillér.
ref. püspök. 6. A megválasztott püspök eskütétele. 7. Fel­ Lészay Ferenczné magyar Gorbó 50 korona.
avatás az esperesi kar által kézrátétellel, mely alatt a Dr. Schilling Lajos ivén: Dr. Sehilling Lajos 25 kor., Ju­
gyülekezet énekli a 37. dics. 1. versét. 8. A legidősebb hász Sándor 4 kor., Rutska Ferencz 1 kor., id. Szatmári Nán­
esperes, Koncz Imre, kéri Isten áldását a megválasztott dor 2 kor., Dávid Béla 2 kor., Balogh János 5 kor., ifj. Szat­
püspökre. 9. Az uj püspök megáldja a gyülekezetei 10. mári Nagyenyedi
Nándor 2 kor. Együtt 41 kor.
ev. ref. egyházközség 10 korona.
Berekesztő-ének. Istentisztelet után közvetlenül lesz a kül­ Báró Wesselényi Istvánné 500 korona.
döttségek fogadása az ev. ref. főgimn. dísztermében. Dél­ Fodor Károly ivén: Fodor Károly 1 kor., id. Molnár La­
után 2 órakor közebéd a Hungária nagyszállóban. jos 1 kor.. Fekete Józsefné 40 fill., Burján Róza 40 fill., Fü-
 92 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 11. szám.

lop Péterné 40 fill., Prunyi Mari 20 fill., N. N. 20 fill., Szabó j Az ötödéves korpótlékok megái lapitásánál a kollé­
Erzsi Pata 40 fill., Tordai Mari 40 fill. Együtt 4 kor 40 fill. giumi elöljáróság elhatározása szerint a más középiskolá­
Bíró József ivén: Barta Mihály 1 kor., Régeni N. 40 fill., nál eltöltött és a folyamodók szolgálati bizonyítványai alap­
Nagy Ferencz 1 kor., Pap Lászlóné 1 kor., Marosán Gábor ján elfogadható rendes tanári szolgálati évek is beszámít­
1 kor., Grúz Károly 1 kor., Asztalos István 1 kor., Barabás
Sámuel 1 kor., Szocs Dániel 20 fill,, Gedo Lajos 2 kor., Pa- hatók 10 év keretén belől.
locsai Sándor 1 kor., özv. Kovács Imréné 1 kor., Grúz Sán­ A pályázók vallásukat, életkorukat, végzett tanulmá­
dor 1 kor. Együtt 12 korona 60 fillér. nyaikat, tanári képzettségüket, eddigi szolgálatukat, katona
Benedek József ivén: Benedek József 2 kor., Bessenyei kötelezettségi viszonyaikat igazoló okmányokkal fölszerelt
Boldizsárné 1 kor., hidelvei iskola növendékei 4 kor. 88 fill. folyamodásukat a kollégium elöljáróságához czimezve
Együtt 7 korona 88 fill. nyújtsák be 1904. márczius hó 30-ig a kollégium igazga­
Dr. Torok István ivén: Jakab László 2 kor., id. Rutska tóságához.
Lajos 20 kor., Török István 4 kor., Buday Árpád 1 kor., N. N
3 kor., időközi kamat 56 fill. Együtt 30 korona 56 fillér. A megválasztott rendes tanár a nem állami tanárok
Id. Diószegi Ferencz ivén: Ifj Tárkányi Ferencz 1 kor., nyugdíj-intézetének kötelezett tagja s az évi ötszázalékos
Diószegi Ferencz 1 kor., Kiss Károly 1 kor., Hatházy Sándor illetéket a kollégium meglevő nyugdij-alapja fedezi. Meg­
20 fill., id. Szenes István 1 kor., Furu Gergely 1 kor., Gáspár választott köteles tanszékét 1904. szept. 1-én elfoglalni.
József 40 fill., Szalma József 1 kor., Balázs József 20 fill., Csak az ev. ref. vallásuak pályázhatnak.
Szilágyi István 1 kor., Zágoni Sz. Sándor 1 kor., Albert Ist­ Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
ván 40 fill., Krémer Jakab 20 fill., Butyka József 1 kor., Al­
bert József 1 kor. Együtt 11 korona 40 fill. Kolozsvárott, 1904. márczius hó 7-én.
I. Irsay József ivén: Özv. Hegyi Mihályné Debreczen Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
30 kor., Magyar-utczai konfirmálók 20 kor , Katskovits Ivánné elnök. tanügyi előadó.
Debreczen 20 kor., Báró Józsinszky Miklósné Debreczen 10
kor., özv. Henczeg .Odescalchy Gyuláné Sajó-Vámos 30 kor.,
Hetei Bakó Anna Ördög-Keresztur 20 kor., Irsay Sándor 10 Sz. 1260—1904.
-kor., Nagy János 4 kor., Irsay Mihály 10 kor., Irsay Ida 16 KÖRLEVÉL
kor. I. Irsay József 50 kor. Együtt 214 korona.
Cseresznyés Gyula 5 korona. a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
Pünkösti Pál 3 korona. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr folyó
Dr. Imre Sándor ivén: Imre Lajos H.-M.-Vásárhely 2 kor.,
özv. Szilágyi Mártonná H.-M.-Vásárhely 5 kor., Szabó Luiza évi 5130. szám alatt tudatta, hogy a közös hadügyminisz-
H.-M.-Vásárhely 5 kor. Imre József dr. H.-M.-Vásárhely 5 kor., tér ur valamennyi katonai reáliskola és hadapródiskola
özv. Imre Sándorné H.-M.-Vásárhely 5 kor., Varga Sándor 2 parancsnokait utasította, hogy középiskolai tanároknak
kor., Stein Gusztáv 5 kor., ifj. Jantsovits Emil Békés-Gyula ez iránt kifejezett kérelmükre engedélyt adjanak arra,
2 kor., Körösy György Dés 2 kor., dr. Imre Sándor 5 kor. hogy az illető katonai intézet berendezését, tanitási és
Együtt 38 korona. nevelési eszközeit (gyűjteményeit) megtekinthessék.
Szabó Sámuel ivén: Dr. Szabó Péter 2 kor., Szabó Sá­
muel ny. tanár másodszor 4 kor. Szabó Imre 6 kor. Együtt Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
12 korona. Kolozsvárt, 1904. márczius hó 13-án.
Baczó Mózes ivén: szászvárosi ev. ref. pap Pogány Ár­ Dr. Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
pád 2 kor., Deák Zsigmond 1 kor., Mezoki István 1 kor., Ko­ elnök. tanügyi előadó.
csis József 40 fill., Benke Ede 1 kor. Tokaji Aladár 2 kor.,
Tankó Béla 1 kor., Szabó N. 1 kor., özv. Bede Dénesné 1 kor.,
Baczó János 1 kor., Brezina N. 1 kor., Deák Gero 1 kor., 1336—1904. sz.
Szigethi József ^ kor., Alvinczi József 1 kor., Zorich Jánosné KÖRLEVÉL
1 kor., Rónyainé 30 fill., Pál Bálint 40 fill., Zalányi László 1 összes lelkész aaihoz.
kor., dr. Tóth Sándor 1 kor., Bocz Géza 1 kor., Bocz Samúné
1 kor., Megyaszai István 80 fill. Baczó Mózes 1 kor., Baczó Múlt évi .5889. számú körlevelünkre hivatkozással,
Mózesné 1 kor., szászvárosi ev. ref. egyház 6 kor. 10 fill. ismételten figyelmeztetjük tiszteletes lelkész aait, hogy a
Együtt 30 korona.
Biró Lajos ivén: Veszter Sámuelné 2 kor., Schéfer And- biblia vasárnapján (márczius hó 6-án) befolyt persely­
rásné 3 kor., Debreczeni Sándorné 2 kor., özv. Erdodi Sán­ pénzeket nagytiszteletü esperes aaihoz küldjék be, kik
dorné 2 kor., ^Kalmár Francziska 1 kor. Virágháti Béláné 1 azokat egy összegben, bibliai fillérek czimén, közvetlenül
kor., László Árpádné 50 fill., Sándor Gyula 1 kor., Sándor a magyar földhitelintézethez terjesszék fel.
János 1 kor., özv. Hajdú Jánosné 2 kor., Dómján Péter 1 kor., Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Daly M. János 2 kor., Sípos Samúné 3 kor., P. B. 2 kor., Zor- Kolozsvárt, 1904. márczius hó 16-án.
ger Sándorné 1 kor. Biró Mihály örökösei 40 kor. Együtt 64
korona 50 fill. Dr. Bartók, Kádár János,
Incze Gerö egyh. főgondnok ivén: Szántó Károly Obrázsa elnök. titkár.
4 kor., dr. Kirschner Sándor Dés 2 kor., Rácz Béláné Kékes
2 kor., Karácsony Sándor Kékes 10 kor., dr. Darkó Józsefné PÁLYÁZAT.
Felvincz 1 kor., dr. Darkó József Felvincz 1 kor., özv. Darkó
Károly Obrázsa 2 kor. 50 fill., Incze Geroné 10 kor., Incze Az erdélyi ev. ref. egyházkerület kolozsvári Szeretet-
Gerő 20 kor. Együtt 52 korona 50 fillér. házánál (leányárvaház és internátus) alkalmazandó ápo­
A felsorolt nemes adakozóknak az egyházközség e he­ lónői állásra pályázatot hirdetünk. Az első évben fizetése
lyen is — midőn szives adományaikat nyilvánosan nyugtázza 288 korona és teljes ellátás s a mennyiben hivatásának s
— hálás köszönetét mond
Az egyházközség presbyteriuma. az intézet szabályaiban előirt feltételeknek minden tekin­
tetben megfelel; a második évtől kezdve évi 360 korona,
(Folyt, köv.) teljes ellátás s külön bútorozott szoba.
Teendői: a betegek odaadó szeretetteljes ápolása, a
női ruha varrás és szabás teljes tudása, hogy szabad ide­
HIVATALOS RÉSZ. jében, t. i. mikor nincs beteg növendék, a növendékek ru­
háit elkészítse.
Sz. 1129—1904. Előnyben részesülnek azon ev. ref. vallású fedhetet­
PÁLYÁZAT TANÁRI ÁLLÁSRA. len erkölcsű leányok, vagy magánosán álló özvegyek, kik
valamely kórházban mint mint betegápolónők alkalmazva
A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium államilag segé­ voltak vagy jelenben is ott vannak, vagy hivatást éreznek
lyezett főgymnasiurnánál a folyó évi egyházkerűleti köz­ magukban e feladat teljesítésére.
gyűlésen választás utján egy rendes tanári tanszék töl­ A bélyegmentes folyamodványhoz melléklendő: ke­
tendő be, melyre a magyar-latin szakcsoportra képesitett resztlevél, orvosi bizonyítvány, működési bizonyítvány.
ev. ref. vallásu pályázók folyamodhatnak. Folyamodók kellően felszerelt kéréseiket folyó év
A tanszék javadalma évi 2400 K. fizetés és 560 K. ápril. hó 15-ig a kolozsvári ev. ref. Szeretetház kebli ta­
lakásbér, a fizetési fokozat emelkedésével pedig a szol­ nácsához czimezzék s a Szeretetház igazgatóságához küld­
gálati idősbség szerint esetleg szállás természetben; to­ jék be (Ferencz József-út 55. szám.)
vábbá öt Ízben 200—200 K. ötödéves korpótlék és az
idősebbségi sorrend szerint való előlépés a 3600 koronáig Az ev. ref. Szeretetház kebli tanácsa.
emelkedő fizetési fokozatokba.
Nyom atott az „Ellenzék“ könyvnyom dájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam. 12-ik szám. Kolozsvárt, 1904. m árczius 24.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z KE R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerKesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

„Mellékfoglalkozás.“ tárgyalni, elfogadni, elvetni, vagy okkal-mód-

dal alkalmazásba venni. Testületek, melyek az
Ha a szélcsend — vihart jelent: akkor „erkölcsi“ vezeték névre valamit adni szok­
nem számíthatunk arra, hogy Mélt. ig. tan. tak, ma már minden vonalon állítják a sorom­
2311—1901. sz., 4324-1903. sz., illetve 5639 pókat az „összeférhetetlenség“ czimén. Diva­
—903. sz. kegyes rendeletéi ezen sorsukat tos a czim, divatos az ok „korszellem“ Zsib­
elkerülhetnék. A kitett rendeletek óta — har­ vásár az élet piacza, ideges nyugtalansággal
madik esztendeje már — ig.-tanácsunk előtt forrong a világ s minden a mi benne van,
áll a halmaz anyag, mely részletes pontosság­ mintha nem fáradna el soha. Nem is fárad
gal mutatja az egyházi hivatalosaknak, papok­ tán, de törni — letörik. Hány praedikácziónk
nak, tanároknak, tanítóknak stb., nem egyházi van a kapzsiságról s mind igaz; egyik iga-
és igy „mellék“-fogIalkozásait. Mutatja pedig zabb a másiknál. 1904. az esztendő számunk,
elkülönítve a „pénzes“ és az „ingyenes“ fog­ egy igénytelen szám abból a 2000-es körből,
lalkozásokat, hozzájegyezve, hogy hetenként mely a XX. századot alkotja — és nem hal­
vagy naponként hány órát foglalnak el.. lottam még állásban levő embert, se kicsinyt,
Nem is sejtem, megmagyarázni pedig tá­ se nagyot, aki, midőn életpályájára megy,
volról se kisérteném meg, mi lehet az oka a rendes keresetét forgatná elméjében és annak
„szélcsendének. Sem a hivatottak, sem a vá­ beosztásán fáradoznék. Hanem kezdi és végzi
lasztottak semmit se szólnak vala; pedig ha mindenik az úgynevezett „mellékesen.“ A fő-
valamelyik esperes levonja a kongruából az foglalkozás kezd túlhaladott álláspont lenni és
utalványdijat; vagy ha valamelyik régi dicsé­ helyét — nem lehet mondani, hogy méltán —
ret *1« hanggal lejjebb vagy feljebb jár, mint elfoglalja, „mellékfoglalkozás“ Mélt. ig. tan.
eddig, vagy ha valamelyik kálvinista leány rendeleti körültekintése bizonyítja, hogy ha
nem kap magához hasonló férjet, annak egész már „korszellem“ és „divat“, mi se maradtunk
irodalma van. el a világ útaitól, nem is csak részben, hanem
Szó se fér hozzá, hogy e rendeletek ne tán egészen eltanultuk, sőt „Uram bocsá“ —
lennének alkalmiak. Inkább azt szeretem hinni, néha vezetünk. Az életpályák minemüségéhez
miszerént a 12-ik óráig várattak magukra. Bi­ mérten igyekeznek a testületek alkalmazott­
zonyos azonban mindenesetre Mélt. ig.-taná­ jaiknak, esetleg tévelygő útait meg-megálli-
csunk legnemesebb elhatározása, hogy egyházi tani. Összeférhetetlenségük esetei hajszálnyi
hivatalosainak illusztris testületét a legmesz- pontossággal meg vannak állapítva.
szebb menő védelemben óhajtja részesíteni, Egyházi hivatalossaink „mellékfoglalkozá­
épen azáltal, hogy tán némely esetben korlá­ sai“ ezt a rendszeresítést nélkülözték. Pótolná
tozná a „munkaadó“, más esetben pedig a most a hiányt Igazgatótanácsunk rendelkezése.
„vállalkozó“ erejének forgácsolását: azonban Gondolom ha akármilyen vita törne ki, abban
rendezni mindenesetre rendezné a sok tekin­ nekem igazam lesz mindenekelőtt, hogy ez
tetben bizonytalan és igen-igen sokszor kétsé­ immár nem késhetik tovább. Mert nem lehet
ges állapotokat. Védelem és megszorítás pedig a legmesszebb menő mellékfoglalkozással tel­
nem vág össze. És megvallom, hallottam is jes egyházi hivatalos se távol attól, hogy akár
és rákészültem, hogy még hallok, mindig igaz, a maga állapotát rendszeresítse. Távolról se
de mégis homlokegyenest ellenkező vélemé­ gondolom, hogy valamelyikünk ereje felett töb­
nyeket, akár ugyanazon tárgyról is. Ki állít­ bet mer; nem is szeretnék esetet tudni, hogy
hatná e rendeletek kapcsán, hogy nem lehet valamelyik el ne végezze amire vállalkozott;
(nem is csak kétféle) különböző oldalokról ha más mondaná, beszédében megállitnám,
 94 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
hogy valamelyik kartársam állásával össze
nem férő mellékfoglalkozást vállalt. Azonban
nem volt hiányos fogalma az önbirálatról an­
nak, ki életczélul csak azt köté ki: „ismerd
meg magad“ Es a legmesszebb menő jóhi­
szeműségben nem egyikünket megállít egy-egy
új sir, amely „tetemre hívás“ nélkül, figyel­
münket és tekintetünket mélyebben fordítja a
„mellékfoglalkozások“ felé. És a teljes lélek­
kel vizsgálódó bizony-bizony sok nagy és több
ágát találja majd a „mellékfoglalkozásoknak“,
semhogy megnyugvással hunyná be szemeit.
Es hogy egyházi hivatalosaink állásával, er­
kölcsi testületük méltóságával, sokszor sze­
mélyi értékükkel, mi fér össze? sokan mond­
hatnak sokat; de mégis meg kell állapodjanak
tiszta határozatokban.
Vannak sorainkban, vagy mondjam vagyunk
— egyszer gazdák, másszor bérlők; ebből ki­
folyólag egyszer marha-, másszor ló-, ismét
disznókereskedők; s mint ilyenek aztán pénz­
ügyi szaktekintélyek, bankok, részvénytársa­
ságok, hitelszövetkezetek és fogyasztási szö­
vetkezetek s végnélküli czimmel egyesületek,
klubbok, társaskörök, kaszinók stb. és stb.
tagjai, jegyzői, titkárai, főkönyvelői, Írnokai,
alelnökei, választmányi tagjai, elnökei és igaz­
gatói, melyik micsodás. .A külső tisztességet
mindenki szereti, a megtiszteltetés elől kitérni
ellenkezik a társadalmi konvencziókkal; de a
ki őszinte vallomással tartozik maga-magának,
meg kell állapítsa, hogy amikor ki akarna és
ki szeretne térni előle, bizonyos kellemetlen
következmények nélkül nem teheti. Aztán a
ténybeli valóság az, hogy bár mód nélkül
érintkezünk és több helyen ott vagyunk hí­
veinkkel, — mint kell: soha annyi kellemet­
lenség és panasz nem volt, pl. kerületünkben,
mint ma van. Nem akarok, nem is akartam
részletezni. Olvasóink a sorok között is tud­
nak olvasni. Csak azt akartam, hogy döntés
előtt a figyelmet fölhívjam a „mellékfoglalko­
zásokra“, esetleg egy kis komoly tárgyalást
indítsak. Mindenesetre ig.-tanácsunkat erősít­
sük meg abban, hogy a mellékfoglalkozások
óráit megállapítsa; azoknak medrét megszabja
és a kivételes helyzetekben a szabály ne gyön­
güljön, hanem erősödjék. Semmi tekintettel
nem lennék azonban a pénzes és ingyenes
foglalkozásokra, mert ez a megkülönböztetés
nem czél. A czél anyaszentegyházunk legma­
gasabb érdeke és hogy e czéltól el ne vonas­
sanak egyházunk hivatalosai.
Kolozsvár, 1904. márczius 20.
Irsay.
Tűzbiztosítás.
Irta: Csutak Zsigmond.
(Folytatás és vége.)
Az erdélyi katholikus püspöki egyházmegye tűz­
kár ellen szervezett önbiztositása az évi dijakat csak házközségeknek, pedig egyrésze nem is folyamodik,
12. szám.
10 évig tervezi szedni, mivel reméli, hogy ezalatt
akkora tartaléktőkét gyűjt, hogy azután annak kamata
elég fedezetet fog nyújtani az évi tűzkárok fedezésére.
Az esetleges nagyobb károk fedezésére az utólagos ki­
rovást lépteti életbe. Ezen kath. önbiztositás 1902.
év márcz havában lépett életbe és működik is azóta.
A marostordai törvényhatósági tűzbiztosításnál,
tekintet nélkül a fedélzet és alépítmény minőségére,
tekintet nélkül a koczkázat mérvére 100 kor. összeg
után 0.40% vagy is 40 íill. lett megállapítva és az
év bármely szakában biztosit valaki decz. hó végéig,
egész évi dijat tartozik utólagosan megfizetni. A biz­
tosítás 5 évre érvényes. Sajátságos, hogy a görgényi
és marosi egyházmegyék egyházközségei ezen díjfi­
zetést kedvezőbbnek tartják, mint a Fonciére új té­
teleit. Ezt abból kell következtetnem, hogy nem itt,
hanem ott biztosítanak, pedig a befizetett dijakkal
az egyházkerületnek is juttatnának valamit.
Nem tartom feleslegesnek felemlíteni, hogy ezen
törvényhatósági tüzbiztositó intézet az újabb alap­
szabállyal minémü fizetést biztosit a tisztviselőinek.
1. A vezérügynöknek ad évi fizetést 3200 kor., szál­
lásra 600 kor., irodai szükségletekre 800 kor. Ezen
800 koronából fedezendő az iroda bére, fűtése, vilá­
gítása, postakihordása és minden irodai kellék. A
bútorzatot, összes nyomtatványokat, könyveket azon­
ban az intézet hordozza. A vezérügynök fizetésén
kívül kiszálláskor, tűzkár felvételkor 8 kor. napidijat
és 40 fill. kilométer pénzt élvez, 2, A pénztárnok évi
fizetése 1200 k., lakbér 400 k., 3 Ízben 300—300 k.
ötödéves pótlék és az első öt év után 100 k. lakbér­
pótlék. A fizetés maximuma 2100 k. és lakbére 500
kor. 3. Az Írnok fizetése 800 k., lakbére 200 k., 2
ízben 200—200 k. ötödéves pótlék, de már az első
évben 40 k. lakbér pótlék is. A legmagasabb fizetés
1200 k. és 240 kor. lakbér. Tehát az intézet, mely
kizárólag egy törvényhatóság területére van korlá­
tozva, a legmagasabb fizetéseket véve fel, képes
8640 kor. fizetéssel díjazni hivatalnokait, nem véve
számításba a napidijakat, fuvardijat és nyomtatványo­
kat. Ez a megye nem tartja ma sem tulmagasnak a
0.40% fizetést, fizetik örömmel még a mi ref. egy­
házközségeink is.
A tartalék tőke után az építési alapot azért tar­
tottam szükségesnek létesíteni, mert már az 1900.
évi ehker. jkv 98. lapján ajánlva lett, hogy „a juta­
lékokból tőkésítés mellett mi is több eredményt ér­
hetnénk el, mintha ezeket folyó kiadások fedezésére
utaljuk át.“ Az építési alap némileg könnyítene az
olyan csekély népességű egyházközségeken is, me­
lyek a legnagyobb áldozat meghozatala árán sem
képesek arra, hogy új templomot, orgonát vagy mo­
dern papi lakást építhessenek. Ahol a lelkek száma
300—400 közt ingadozik, vagy még ennél is keve­
sebb, miképen emeljen — mert rendesen az ily né­
pességű egyházaknak csaknem semmi jövedelmük
sincs és az évi háztartás fedezésére is külön egy­
házi adóval vannak megróva — egy 5—6 ezer ko­
ronás épületet. Mily tömeges a segélyt kérő egyház-
községek folyamodványa, melyeket a konvent, azt
megelőzőleg az egyházkerületek és egyházmegyék
nem is ajánlhatnak a segélyezésre, mivel nincs pénz.
A mi egyházkerületünk az ehkerület jegyzőkönyve
szerint az utolsó öt év alatt építkezésre a következő
összegeket fordította:
1898. évben 269,627 kor. 22 fill.
1899. 316,673 70
1900. 369,590 —
1901. 489,281 —
1902. „ 424,687 „ — „
Összesen öt év alatt 1.869,858 kor. 92 fill.
Hát még mennyi kellene csak a kérelmező egy­
 12. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 95

mivel, tudja, úgy sem részesülhet, a nincsen miatt, elfogadhatását kérelmezvén, a fennálló szabályok értelmé­
segélyben. ben részére e mellékfoglalkozás nem engedélyeztetett.
A két protestáns — ev. ref. és ág. ev. — egy­ Benedek Pál, küküllőszéplaki lelkész visszatartott
házat közösen érdeklő ügyben kiküldött bizottság kongruáját a minisztérium időközben folyósítván, a tör­
becses figyelmét mintha elkerülte volna a szegény vény rendelkezéseivel össze nem egyeztethető visszatar­
tás ellen szándékolt felirat fölterjesztése mellőztetett.
egyházközségek ezen szükséglete. Nincs említés róla Nagyenyedi Bethlen-kollégiumunk bemutatott csere-
a különböző czimeken kért 3.966,739 kor. 20 íill. ál­ szerződései, a felhozott indokok alapján, jóváhagyattak.
lamsegélyben. Ha még nem lenne késő, nem lenne-e Az egyetemes énekeskönyvre vonatkozó vélemények
czélszerü építkezésekre évi 433,260 kor. 80 fill. kérni, felülvizsgálására és javaslattal való előterjesztésére, dr.
hogy így legyen kikerekitve 4.400.000 koronára az Vályi Gábor aa. elnöklete alatt Váró Ferencz, Seprődi Já­
államsegély. Az újabb kor már megköveteli, hogy nos, Borsai Samu és Zsiginond Ferencz tagokból álló bi­
úgy a templomok, mint a lakások csinosak, jók és zottság küldetett ki.
kényelmesek legyenek. A népes gyülekezetek kezdik A nagyölvösi körlelkészi állás üressége idejéből ben-
maradt 400 korona missiói segély kiútaltatott, a papilak
a templomok íűtését is hangosan követelni. Szegény renoválási költségeire.
kis egyházak hálát adnak, hogy élhetnek. A szászvárosi capitulumi özv.-árvai gyám intézet a
Tisztelettel kérem azon paptársaimat, kik az ada­ két ág. ev. és három ev. ref. lelkészi hivatal között fel­
tok beküldése alkalmával sikert kívántak a tervezett osztatván, az ide vonatkozó határozat jóváhagyó tudomá­
munkálkodáshoz, jöjjenek — de jöjjenek mindazok, sul vétetett.
kik ennek hasznos és szükséges voltáról meg van­ A házi pénztári és konversio többleti alapokból 8 lel­
nak győződve — segítsenek és alapítsuk meg az kész által túlélvezett összegek megtérítése alól az érde­
erdélyi ev. reí. egyházkerület kölcsönös biztositó kelt lelkészek fölmentettek, de e segélyösszegek további
intézetét. folyósítása megszüntettetek kivéve a hosszufalusi lelkész
nevére folyósított, de tényleg az eház adósságának tör­
lesztésére szolgáló 400 koronát és a nagysajói lelkész 60
koronás segélyét.
Igazgatótanácsunk üléséből. Marosi ehmegyénk esperese beküldvén a kibédi jóté­
Kolozsvár, 1904. márc. 17. kony nőegylet alapszabályait, belügyminiszteri jóváhagyás
kieszközlése végett: ig.-tanácsunk e szabályzatot az eház-
Elnökölt: Br. Bánffy Dezső ehkerületi főgondnok. Je­ kerületi eházi értekezlethez határozta áttenni felülvizsgá­
len voltak: Dr. Bartók György püspök, Kenessey Béla fő­ lás és jóváhagyás végett, mert a miniszteri jóváhagyásra
jegyző, dr. Vályi Gábor, br. Bánffy Ernő, Becsek Lajos, eme tisztán eháztársadalmi működésre alakúit egyesület
Incze Gerő, Sándor János, Váró Ferencz, Deésy Gyula, ráutalva nincsen.
Lészay Ferencz, dr. Sárkány Lajos igtanácsosok és a hi­ A hosszúfalusi körlelkész jelentéséből örömmel vette
vatalnokok. tudomásúl ig.-tanácsunk, hogy Predeálon egy ev. ref. tem­
Az ülés megnyitása után titkár aa. az ügyforgalmi plom építése vétetett tervbe, mely üdvös mozgalom^ámo-
kimutatást ismertette, melyből megnyugvással vétetett tu­ gatásához készséggel hozzájárulván, a nevezett missio hí­
domásúl, hogy hátrálék alig van. veinek a pénzügyminisztériumhoz intézett kérését aján­
Közigazgatási bírói minőségében három ügyben ítél­ lattal terjesztettük föl, a templomhely díjtalan átbocsátása
kezett ig.-tanácsunk, nevezetesen : iránt.
A hadadi ehközség felebbezése folytán módosította Varsolczi ehközségünk részletes kepeváltása az ehme-
némileg a szilágyszolnoki ehmegye közigazgatási bírósá­ gyei tanács föltételei értelmében, jóváhagyatott.
gának az ottani kántor javadalmazása tekintetében hozott Nagyenyedi Bethlen-kollégiumunk eladván egy 12 hol­
Ítéletét. das erdejét, az idevonatkozó szerződés megerősítést nyert.
Incze Lajos, volt nagyborosnyói lelkész felebbezése Felsősófalvi ehközségünk ama határozata, melyszerint
alapján tárgyalta és indokainál fogva helybenhagyta a 45 év óta működő lelkészének javadalmát évi 100 koro­
sepsi ehmegye elsőfokú bíróságának a kanonika porciót nával emelte, jóváhagyást nyert.
képező földek megművelés! költségeinek megtérítésére vo­ A marosbogáti ehközség indokolt fölterjesztésére el­
natkozó ítéletét és végül:
Nagy Sámuel, mikefalvi kántor felebbezése alapján határozta ig.-tanácsunk kérelmet intézni a vallás- és köz-
végzésileg kimondotta, hogy a küküllői ehmegye szóban- oktatásügyi minisztériumhoz, az iskola államositási szerző­
forgó Ítélete jogerőre emelkedettnek nem tekinthető és dés módosítása
Dr. Deák
tárgyában.
Albert ügyvéd aa megkötvén a szerződést,
igy az ellene beadott felebbezés elfogadandó. Botha András tordai lakossal a Korona-szálloda bérletére
A kisfülpösi egyház hívei által panasz adatván be az vonatkozólag, e szerződés megfelelőnek találtatott és jóvá­
ottani kántor ellen, ez azzal a kéréssel küldetett be az
illetékes espereshez, hogy az ügyre vonatkozólag sürgő­ hagyatott.
sen jelentést tenni szíveskedjék. Gruzda Domokos tövisi lelkész aa kérelmére megen­
Özv. Gecse Áronné részére 42 korona segélyt folyó­ gedte ig.'tanácsunk, hogy nevezett lelkész aa maga mellé
sított ig.-tanácsunk a Baldácsj'-alapból. segédlelkészt vehessen, kinek részére a káplántartási kon-
Keresztes Ede kézdi ehmegyei főgondnok előterjesz­ gruát kérelmezni fogjuk.
tése folytán felülvizsgálat alá vétetett a nevezett ehmegye A zsinati képviselők megválasztásának előkészítése
közgyűlésének az illető főgondnok lemondása körül köve­ czéljából elrendelte ig.-tanácsunk a törvényszerűen mű­
tett eljárása és miután az a fennálló gyakorlattal meg­ ködő presbitériumok számának bejelentését.
egyező: jóváhagyó tudomásúl vétetett. Kolozsvári ehmegyénk megalakítván az eházkerületi
Gróf Teleki József ügyvédjének előterjesztésére hala­ képviselők választókerületeit, idevonatkozó határozata jó­
dékot adott ig.-tanácsunk a Radák-féle végrendeletben ha­ váhagyást nyert, de nem teljesíthette ig.-tanácsunk az
gyományozott évjáradékok még megváltatlanul álló rész­ ehmegyei közgyűlés ama kérését, hogy a más ehmegyék-
letének megváltására nézve, azzal a határozott kikötéssel ből átjött ehközségeknek az ehmegyei alapokkal szemben
azonban, hogy az évjáradékok addig is hiánytalanul fizet­ való követelési igényét tisztázza, mert eme kérdés elinté­
tessenek ki a jogosúlt ehközségeknek. zésére az illetékes ehközség és ehmegyei hatóságok van­
Derzsi Lőrincz ózdi lelkész aa. kifogásolván a Radák- nak utalva, illetve békés megegyezés hiányában a közig,
féle évjáradékoknak 5%-os tőkeértékben történt megvál­ biróság illetékes a kérdés eldöntésére.
tását, fölterjesztésére értesittetett, hogy ez a megkötött Rugonfalvi eházközségünk indokolt kérésére megen­
egyezség alapján történt ekként, mert a folyamatba indult gedtetett, hogy 9 hold erdejét nyilvános árverésen elad­
peres eljárás rendjén még ennyit sem lehetett volna biz­ hassa.
tosítani. Ugyancsak engedélyt nyert mezőbándi ehközségünk
Az erdővidéki esperes aa. fölküldötte az olaszteleki is arra, hogy 40 h. birtokát, a kepeváltás mielőbbi végre­
pap választásról szóló jegyzőkönyvet, tudomás vétel végett. hajtás czéljából 12,000 koronáért eladja.
Minthogy azonban a választási jkveknek a főhatóság ré­ Borosbocsárdi ehközségünk kepeváltási szabályzata a
széről való tudomásvételét a törvény nem kívánja, vissza­ követelményeknek megfelelően lévén kiállítva, jóváha­
küldetett az illetékes esperesnek. gyatott.
Decsi István, detrehemi lelkész, postaügynöki állás Baksay Sándor, dunamelléki püspök aa. beigtatási ün-
 96 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nepélyére, ehkerületünk képviseletében való megjelenésre
br. Bánffy Dezső, dr. Bartók György és Mezei Albert aai
kérettek föl.
Disznajói ehközségünk indokolt kérésére központi ke­
zelés alatt álló regale tőkéje kiutaltatott, ingatlan vásár­
lásból származott adósságának apasztására.
A maroscsapói ehközség papi lakásának megépitése
és az itteni papi állomás önálló betöltése tárgyában kelt
eh megyei tanácsi határozat, a maroscsapói és marosugrai
ehközségek felebbezéseinek elvetésevei, jóváhagyatott.
A nagytereim ehközség régi templomának lebontása
alkalmából, az Erdélyi Muzeum-Egylet szakközegének je­
lenlétében ásatások végeztettek, mely alkalommal talált
régiségek be is szállíttattak az Erdélyi Muzeum-Egylethez.
Ig.-tanácsunk eme sirlelet megbecsülésére, br. Bánffy Ernő
elnöklete alatt, háromtagú bizottságot küldött ki, melynek
javaslata alapján lesz meghatározható az ár, melyért a
szóban forgó értékek az egyletnek átadhatók lesznek.
A tanügyi előadó előadásában:
A bethíalvi, rugonfalvi, szépkenyerüszentmártoni, m.-
paniti, csicsómihályfalvi iskoláknak állami, illetve községi
jellegűvé változtatását engedélyezte az igazgatótanács.
A marosvásárhelyi kollégium egy tanítójának bizonyít­
ványát iskolai tartozások czimén visszatartotta az igazga­
tóság, amit az igazgatótanács a Rendszabályok 107. §-a
alapján helyben hagyott. A sepsiszentgyörgyi énekvezér
engedélyt nyert f. évi junius 30-ig, hogy hivatalos teendőit
segédkántorral oszthassa meg.
A tanügyi előadónak a tanárjelölő bizottság eljárásá­
nak szabályozására vonatkozó javaslata tanulmányozásra
áttétetett a tanügyi bizottsághoz.
Az egyházkerület története április hó folyama alatt 3
kötetben szét fog küldetni, az egyházak és kollégiumok
felhivatnak a hat korona előfizetési ár beküldésére.
Megrendelhetik még most egyházi hatóságaik utján a
hat korona kedvezményes árban az igazgatótanács és az
elöljáróságok tagjai, gondnokok, lelkészek, tanárok, taní­
tók és egyházi alkalmazottak.
A nagyenyedi kollégium elöljáróságának a gyakorlati
ev. ref. tanárképzés tárgyában beterjesztett emlékiratát az
igazgatótanács magáévá teszi és pártolólag terjeszti a
vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz.
Számvevő aa előadása alapján:
Az Első Magyar Szállítási Vállalat ez idei közgyűlé­
sén ehkerületünk érdekeinek kép viselésével Apáthy Péter
és Gyárfás Endre aai bízattak meg.
Tudomásul szolgált a Belügyminiszter úr amaz intéz­
kedése, mely szerint a Gecse-intézet felügyelő-bizottságába
gr. Lázár István főispán urat nevezte ki a Marosvásárhely­
ről eltávozott Sándor János volt főispán helyébe.
A peteki, tasnádszántói, magyarbényei, magyarsülyei,
mikefalvi és ózdi egyházközségek nagyobb összegű tőkéi­
ket részben a Közhasznú Szövetkezetnél, részben helyi
hitelszövetkezeteknél óhajtották volna elhelyezni, de ide­
vonatkozó határozatuk jóváhagyást nem nyert, mert a
szóban forgó tőkék alapítványi természete és nagysága
miatt azok központi kezelése czélszerübbnek ítéltetett.
Végül az ehkerületi rovataink mértékét állapította meg
ig.-tanácsunk és ezzel az ülés, a tárgysorozat kimerítésé­
vel bezáratott. r. s.
Az új énekeskönyv próbakiadásáróí.
— Főleg a dallamokról. —
I. Általános szempontok.
Mindenelőtt szükséges hangsúlyozni, hogy az új
énekeskönyv a magyarországi reí. anyaszentegyház
összes híveinek, illetőleg mind az öt ehk.erület hasz­
nálatára készült, amiből önként következik, hogy első
sorban a többségnek, a királj hágóntúli négy kerület­
nek kellett tekintetbe venni az érdekeit, igen termé­
szetesen, nem pedig az egymagában álló ötödik ke­
rületnek, a miénknek. Annyival kevésbé, minthogy a
királyhágóntúli hívek háromszáz éven keresztül egy-
egy lény egtelenelebb váriánst leszámítva, állandó
következetességgel ragaszkodtak a Goudimel zsoltár-
dallamaihoz, mig mi, erdélyiek, 1837-ben sok tekin­
tetben eltértünk azoktól. Nem lehet most már mél­
tányosan és igazságosan kívánni, hogy e kisebbség * A központban utána lehetne járni, ki volt az? s kik
70 éves gyakorlata legyen irányadó a többség 300 voltak a megújitók ?
12. szám.
éves gyakorlatával szemben. Ellenkezőleg az újabb,
a rövidebb életű s ennélfogva a nemzedékek vérébe
még annyira át nem ment 70 éves gyakorlatot lehet
könnyebben és kell is feláldozni a többség három­
százados gyakorlata érdekében; különben is a mi
egyházkerületünkben a templomlátogatóknak viszony­
lagosan is sokkal kevesebb része énekel, mint oda
künn, a minek igazi főokát nem a buzgóság hiányá­
ban, hanem bizonyára először is abban az 1837-iki
megújításban kell keresnünk.
Ha még meggondoljuk, hogy egyházi énekeink
nem egyes tanult énekesek vagy karok művészi elő­
adására készültek, sem a múltban, sem a jelenben,
hanem, mint úgynevezett közénekek a templomlátogató
hívek zenei műveltség tekintetében is vegyes közön­
sége számára: akkor e fő gyakorlati szempont habo­
zást nem engedve követeli, hogy a három százados
többségi gyakorlatra támaszkodó új énekeskönyvet,
egy pár megokolt apróbb kívánságunk teljesítésének
feltételével, fogadjuk el szívesen mi erdélyiek is.
Hiszen ezelőtt 70 évvel még mi is a régi, mond­
hatni ősi eredeti alakjukban énekeltük egyházi dal­
lamainkat, vagyis a Marat- és Beza-féle zsoltárok
nálunk legelső, 1607-iki kiadása szerént, a melyet, a
későbbi kiadások is híven szemelőtt tartottak s a
melyek mintájára készültek a másnemű egyházi éne­
kek, az invocatiok, dicséretek és temetési énekek
dallamai is. „Az öreg emberek és kántorok számok­
ra“ Kolozsvárt 1777-ben Guttmann Jánostól kiadott
nagybetűs és hangjegyes „közönséges isteni tiszte­
letre rendeltetett. ..énekes könyv“, valamint pár év
múlva ugyancsak Kolozsvárt 1801-ben megjelent ki­
sebb alakú énekeskönyv is lényegileg egészen meg­
felel a királyhágóntúli kiadásoknak, meg az ottani
legutolsó 1808-ikinak. Lényegileg mondom, a meny­
nyiben ritrnizálás és minden összekötő hang nélkül,
csak soronként élválasztva, hasonló hangjegyekkel,
ugyanazon egyházi hangsorok és eredeti dallamaik
szerént van nyomtatva a 150 zsoltárdallam mind, a
a másféle éneket illetőleg is eltérés inkább csak a
dallamok kiválogatásában s itt-ott egy-egy ütem me­
netében található.
1837. előtt azonban, mindenesetre valamely né-
metes hatás alatt álló zeneértő befolyására,* az érd.
egyházkerület két irányban tétetett fontos módosítást
a dallamokon: először ritmizáltatta azokat vagyis
ütemekbe osztatta, másfelől a másodoknál nagyobb
távolságra álló hangok közé igen gyakran összekötő,
átmeneti hangokat illesztetett. Mindkét módosítás di­
cséretre méltó törekvés volt a fejlettebb zenei Ízlés
fokára emelni ütemnélküli és gyakran nem eléggé
folyékony egyházi dallamainkat. így keletkezett az
1837-iki „Megújított énekeskönyv“, melylyel bizonyos
mértékig 70 évvel előztük meg királyhágóntúli test­
véreinket.
Most már az a kérdés, hogy mikor az egységes
énekeskönyv érdekében a mi megújított könyvünk
módosításairól, dallamainak egy-egy megszokott me­
netéről kell lemondanunk, van-e szó akkora áldozat­
ról, amely megérdemelje a további éles vitákat, vagy
a daczos ellentállást, avagy — ha már egyebet nem
tehetünk — az új énekeskönyv életbeléptetésének
elodázását?
Meggyőződésem szerint nincsen. Mert az 1887-ki
újítások a gyakorlati érdeken felülemelkedő zene-aes-
thetika álláspontjáról nézve sem mind célszerűek vagy
valami különösen szépek.
így sem nem célszerű, sem nem magyaros cson­
kaütemekkel (belütésekkel) kezdeni a dallamokat, mint
a hogy a mi könyvünkben nem egyszer megtörténik.
Nem volt magyaros, nem is szép s nem is megokolt
3/4-es, még pedig németesen hullámzó, lassú lándler-
 12. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
szerű ütemekbe szedni pár legszebb zsoltárdallamun­
kat, mint a milyen „Az úr énnékem őriző pásztorom“
vagy a „Te benned bíztunk.“
Mindezek a ritmushibák a tervezett új énekes­
könyvben elő nem íordulnak. A ritmizálás zeneileg
is sokkal logikusabb, azonkívül magyaros jellegű kí­
ván lenni még a teljesen idegen eredetű dallamok­
ban is.
Vagy vájjon megérdemli-e a íöljajdulást a csak
1837. óta beleszőtt összekötő hangok, az u. n. me-
lizmák elhagyása, melyek az erdélyi egyházi ének­
lési nem mindig előnyösen jellemzővé, sőt igen gyak­
ran modorossá, elnyujtottá, nyekegővé, koldusnóta-
szerüvé tették s az igy éneklő, nem sok zenei ki­
képzést nyert kántorainkat a társadalmi életben vagy
néha még a színpadi deszkákon is kiszolgáltatták a
pajzán kitréfálásnak?
Nem azt akarom mondani ezzel, hogy a meliz-
mákat utón-útfélén üldözni, irtani kellene. Az épen
olyan hiba volna, mintha valamelyik műbiráló a túl­
zásba menő egyszerűsítés céljából a költészet nyel­
vezetéből az összes metaforákat száműzni akarná. A
melizma is a művészet hatásának egyik jelentékeny
eszköze; a dallamot folyékonnyá, hajlékonnyá teszi,
mig annak teljes merőben kerülése egy egész gyűj­
temény keretében olyan benyomá'st tesz reám, mintha
egy nehézkes porosz testőrezred léptetne el a köve­
zett utczán, mereven centiméterre kiszabott, de mind
egyformán kinyújtott lépésekkel.
Épen ezért pár helyen, különösen befejezések­
nél, a melyekben az alaphangot, illetőleg az utolsó
hangot nem a közvetlen mellette levő előzi meg: szük­
séges beleilleszteni a hiányzó szomszédos hangot. Ez
voltaképen nem is melizma, hanem a befejező össz­
hangok szükségképeni kísérője, tehát dallamhang,
amely azonban a régi, primitívebb zenében, mikor
még az összhang, a kiséret szükségét és kívánalmait
nem érezték annyira, feltűnés nélkül hiányozhatott.
Ilyen pl. a sorokat beíejező harmad és alaphang közé
igen helyesen beékelt másod-hang, a melyre az alap
hangzatot megelőző domináns hangzat szokott esni
s a mely nélkül a befejezés, ha még ideiglenes is
(sorvégi), érzékenyen bántja fejlettebb zenei érzékün­
ket. Ha Királyhágón túl élő testvéreinket főleg az
bántja, hogy egy szótagra két hang esik, inkább a
szöveget kell egy szótaggal megpótolni, hogy az a
közbeékelt, de az újabb zenei felfogás szerint lénye­
ges hang ki ne maradjon.
Már több és jogosabb kívánságokat támaszthat­
nánk a mi könyvünkből átvett dallamokat illetőleg,
.mert ezek először kerülnek 4 testvér-kerület színe
elé s mert itt már százados gyakorlat nem emeli föl
tiltakozó szavát, de még egy pár éves sem, a mi 70
éves gyakorlatunkkal szemben, támaszthatnánk a
mennyiben szükségesnek látszanék, de természetesen
az új énekeskönyv szelleméhez, irányához alkalmaz­
kodva. Azonban, legalább az én felfogásom szerint,
valami lényeges, avagy épen botránkoztató változta­
tásokat az énekügyi bizottság e dallamokon sem tett,
a mint azt az alább következő, egyes énekekre ki­
terjedő részletezésnél ki fogom tüntetni.
A mindenütt teljesen új dallamokat helyes, ma­
gyaros zamatú ritmizálás, erő és a szöveghez illő
hangulat jellemzi, mely utóbbit — fájdalom — nem
igen lehet elmondani a régiek egy részénél, hol a
szöveg értelme és a dallam hangulata gyakran bán­
tóan rikító ellentétben áll s mintegy dacos farkasszemet
néz egymással. (Segíteni ezen, természetesen alig
lehet, mert vagy a dallamot, vagy a szöveget kellene
teljesen ujjal kicserélni. Inkább apasztani kellene
ezeknek a számát, igy pl. kihagyható a 161. ének:
„Örül mi szivünk.“ stb.)
Az újak közül szövegének megíelelőleg bú- és
bünbánatot, lemondást vagy csüggedést fejez ki dal­
97
lamosan, zeneileg is szervesen összefüggő szerkezet­
ben a 101, 104, 187, 195, továbbá a magyar népdal-
szerű 257, meg a szivrázó hangú 268-ik ének. Ezek
igen könnyen felhasználhatók temetési énekek gya­
nánt is, magától értetődőleg más-más szöveggel.
Derült hangulat, megnyugvás, önbizalom, vagy
a végtelen, legyőzhetetlen erő tolmácsa a 197, 202,
a diadalt harsogó 107 („Aleluja, Aleluja, Feltámadt
az Isten fia“) és a himnuszként szárnyaló 174. ének
dallama: „Örök Isten, merre, merre vagy?“ Az előbbi
a Luther fenséges énekével: „Erős várunk“ ez utóbbi
valamelyik klasszikus szerző zsolozsmájával szállhat
versenyre.
Ez a nehány új dallam, mint a gyűjtemény meg­
annyi gyöngye, önmagában is értékessé teszi a ter­
vezett énekeskönyvet és elismerést követel a szerzők
meg a bizottság iránt, mert mindegyik szerencsés
összhangja formának és tartalomnak, értelemnek és
érzelemnek, művészi egyszerűségnek és jellemző erő­
nek. Rövid idő alatt kedvelt énekekké válnak úgy a
közös éneklés, mint a tiszta vagy zenétől kisért kar­
éneklés révén. Másfelől a magyar műzene megte­
remtői számára is pompás utmutatásúl szolgálnak,
hogy mint lehet a merev formák közé szorított ma­
gyar népdal motívumait szabadabb, másnemű formák
között is sikeresen fölhasználni.
A mi a szöveget vagyis az énekeket illeti, álta­
lánosságban csak elismeréssel adózhatunk ama tö­
rekvés iránt, hogy mig egyfelől az énekek nyelve­
zete nyelvünk fejlettségének mai színvonalához al­
kalmazkodik, másfelől egyszerűség érthetőség és né­
piesség szempontjait se tévessze szem elől. Itt-ott
becsúszott még nehány ritmushiba, pl. 45. ének 5.
vszakában: „Szent vagy cselekedetidben“ jobb volna
igy: „Szent és jó vagy tetteidben,“ de azokon köny-
nyen lehet még simítani.
Az átalakításokat vagy átdolgozásokat illetőleg
teljesen Fejes István úrral tartok. Ösztakozom abban
a felfogásában, hogy a nagy közönség, a tömeg min­
dennapi használatára rendelt együttes és egységes
énekeskönyv sem költészeti, sem zenészeti szempont­
ból nem anthologia, nem kritikai, hiteles gyűjteménye
a költők és zeneszerzők régi vagy újabb keletű ide­
vágó müveinek, és igy a célnak megfelelő szükséges
átalakítás, átdolgozás, a mennyiben szerzői jogot nem
érint, egészen jogosult, sőt elkerülhetetlen. Népdal­
ból, szövegből és dallamából egyaránt szabad a mű­
vészeknek nagyobb lélegzetű és szabású művészi al­
kotásokat teremteni, a mint hogy az az egész vilá­
gon évezredek óta polgárjogot is nyert. Épen igy
szabad, sőt kell megfordítva: a művelt, a müizlésü
kisebb közönség által kedvelt műremek dallamát és
szövegét a sokkal nagyobb, de kevésbé művelt kö­
zönség számára is élvezhetővé, népszerűvé tenni,
hogy a bennök lüktető eszmei erő a társadalom min­
den rétégét egyaránt áthathassa és nemesíthesse.
Aztán végtére is nekünk erdélyieknek volna ke­
vésbé szabad neheztelnünk az átalakításokért, kik
1837-ben a Goudimel híres és nagy becsben tartott
zsoltárait is kényünk-kedvünk szerint megtördeltük
átmeneti hangokkal, az u. n. melizmákkal.
II. Részletek.
A dallamok egyrésze a régi egyházi hangsorok sze­
rint hangzik, úgy amint azokat Goudimel is szerzetté a
korabeli Glarean által rendszerbe szedett egyházi hang­
soroknak megíelelőleg. Ez pedig a 4. századbeli Ambró-
zius majlandi püspöknek és Nagy Gergely pápának
a régi görög hangsorok (skálák) után alkotott és
egyházi jellegűnek nyilvánitott 8 hangsorát szedte
rendszerbe és bővitette ki. Innen van, hogy az elő­
jel az újkori hangsorok szerint nem látszik első te­
kintetre megfelelőnek. De, ha csak nem változtatunk
magán a melódián, igy van helyesen, mert ha újkori
 98 ERDELYÍ PROTESTÁNS LAP
hangsorok szerént jelölnék, akkor igen sokszor kel­
lene alkalmazni az előjeleket (keresztet és bé-t), meg
a felváltó jelt, a mi pedig még zeneértő közönség­
nek szánt műben is kerülendő, ha fölösleges.
Ezért legtöbbször csak látszólagos, hogy a dal­
lam nem az alaphanggal végződik. Vagy ha úgy is
van, nem kell azon megütődni, hiszen tősgyökeres
népdalaink, meg a Rákóczi-nóták is végződnek néha
a quinttel vagy a seconddal (pl.: „Megérem én azt
az időt“, R. Búcsúja stb.).
Az egyes énekek dallamában a következő vál­
toztatásokat, módosításokat javaslom (megjegyzendő,
hogy sor alatt a nyomtatott sort értem, a mint az
látható a próbakiadásban):
I. ének I. ütem 4-ik hangja legyen á, Il-ik ütem
hangjai: g, h, d és c. így dallamosabb, hajlékonyabb
s az eltérés észrevétlen.
4. ének utolsó ütemében szükséges a melizma:
7a fisz helyett 1A g és Ví fisz összekötve.
5. ének ötödik sora legyen igy: Va fisz, g,
lU é | 7a d, 7a á | 1U g, fisz, g, á | 7a h és Vs á j .
Szebb igy a ritmus s az eredetinek is megfelelő.
10. ének ötödik sor II. ütem két első 7* hangja
helyett két 7a, az 7a d menjen a III. ütembe félszü-
nettel pótolva; hasonlóan a legutolsó ütem két első
hangja is legyen két 7a: 7a fisz 7a é | 7a vagy egész
d || — Tökéletesebb, megnyugtatóbb igy a befeje­
zés, továbbá a 7* és 7a hangok beosztásában üdítő
variatióval szolgál.
II. ének utolsó sor I. üt. 3-ik hangja legyen b.
12. ének az újkori g-mollnak megfelelőleg két b-
vel jelzendő egy helyett. Ennélfogva: harmadik sor
III. üt. 2-ik hangja legyen esz; negyedik sor II. üt.
3-ik hangja á, 4-ik b, III üt. 1 ső c. így magyaro­
sabb, dallamosabb.
19. ének első sor I. üt. 1-ső hangja 7* helyett
legyen 7a, „Dicsérlek“ szó után ütemvonal, Il-ik üt.
3-ik 7a hangja pedig 7-t- Második sor I. üt. 1 -ső
hangja legyen 7a c, „mert te meg-“ után ütemvonal,
II. üt. 3-ik 7a hangja helyett 7*. Inkább megfelel az
eredeti intentiójának, azonkívül a két első sor zene-
logikailag igy bensőbben összefügg.
22. ének hatodik sor utolsó ütem 1-ső *¡2 c hangja
htt 1!* c és h összekötve; hetedik sor I. üt. 2-ik
hangja legyen, mint az első, szintén é. Dallamosság
és összhangzat logikája kívánja.
38. ének ritmizálása történjék az erdélyi énekes­
könyv szerint, mert úgy magyarosabb, változatosabb,
szebb, utolsó két ütem azonban igy:
x|2 g *|2 á ^4 g x|4 g 1|2 fisz I egész é
Hoz zád mindé - nün i nen.
52. énekbe két melizmát kívánunk : első sor II.
üt. 1-ső J |2 t'-je htt c és X|4 h összekötve; ötödik
sor II. üt. 1-ső 1|2 / - je htt '\i f és *¡4 é szintén ösz-
szekötve.— Melizmáic megokolását lásd az ált. rben!
65. ének első sor III. üt. 3-ik hangja legyen gisz.
— Dallamosabb, természetesebb.
84. tőlünk átveti ének második sor I. és II. üt.
igy legyen: 1'i4 b, á, g, fisz | J|4 g ^ á és g |.
Harmadik sor III. ütem és következő ütem, valamint
a befejező két ütem szintén épen úgy. — Természe­
tesebb, szebb lesz e módosítással.
102. ének a Gályarabok énekének dallamával. Egy
pár helyt a pontos negyed s a nyolczad htt egyfor­
mán mind csak 1|4-ek. — Tekintve a könyv gyakor­
lati czélját, nem kifogásolható.
122. ének ötödik és 6-ik sor 1-ső hangja á htt
legyen mély d. — Sokkal hatásosabb az oktávugrás
s amellett könnyű, fülbemászó.
A befejező hang pedig d htt legyen f , vagyis a
szöveg hangulatának megfelelőleg s az utolsó sor
kezdő hangjainak logikus következményeként vég­
ződjék F. durban s ne d. mohban. A módosítás meg­
12. szám.
tanulása vagy megszokása első hallásra könnyen fog
menni, mert az orgona-kiséret előkészíti.
158. ének allama, mely a mi könyvünkből szár-
mazik, nincs jó ritmizálva. így lesz jobb:
, Szűkölködünk Nagy mértékben! Segedelem nélkül“
1: n.|4 1|4. 11.
|4 *¡4 JU I stb. i.2 i 2
y * ,, „Dicsérhes- sünk És le
Igy meg egyszer, aztan: ” ^ ^ x
hessünk Jézus szava ! hallgató
stb. — a többi
*'2 *¡2 |2C
marad.
161. ének, melynek keserves siralma sehogy sem
illik a szöveghez, törlendő.
169. ének a Haydu-féle műdal, a mi könyvünk­
ből átvéve és átalakítva. Először sajátságosán érint
minket, kik megszoktuk a régi melizmás, idegenes
ritmusát, de hova-tovább mindinkább fog tetszeni új
alakjában is, sőt végre még energikusabb benyomást
tesz. Az eredetit ünnepélyes alkalmak adtán külön
karok mindig íölelevenithetik, valamint a Lutherét is.
216. ének am i könyvünkből. Első sor II. üt. 2-ik
hangja b htt legyen h, III. üt. 3-ik hangja b htt c;
harmadik sor I. üt. két első hangja legyen két á. —
Az eltérést az eredetitől semmi sem okolja meg.
258. ének első sor II. ütem álljon V2 b és V2 ász
hangokból, a g alkosson külön ütemet. Az erre kö­
vetkező ütem 2-ik hangja legyen ász. Második sor
I. üt. 1/2 esz és ‘A d, a c külön ütemet alkot. Befeje-
V4 c, ász, g, / '• V2 esz, ‘A d|
zés is e szerint igy lesz: „Uram irgal- 1 mazz ne­
kem!“' — Magyarosabb és dallamosabb lesz igy.
263. ének harmadik sor II. üt. utolsó V2 hangja
helyett legyen "/< g és V4 fisz összekötve. — Az érd.
énekesköuyvből átvéve.
323. ének, a Hymnusz negyedik sor III. ütemnek
melizmája elkerülhető, ha, mint gyakran megtörté­
nik, ezzel a szöveggel énekeljük: „Hozz reá vig“ a
„Hozz rá vig“ helyett. Mert lehet más a dallam nél­
küli vers s más a dallam alá rendelt szöveg, kivált
kivételes esetekben, mikor a szükség törvényt ront.
Az ajánlott módosítások ritmus vagy dallam te­
kintetében minden nehézség nélkül legtöbbször első
hallásra életbeléptethetők, megtanithatók s egyszers­
mind a haladás, a zenei műveltség fejlődésének érde­
két szolgálják. Mert a közénekek gyűjteménye bár
első sorban conservativ szempontokat kénytelen
figyelembe venni, de nem zárkozhatik el az örök fej­
lődés kívánalmai elől sem.
III. Összefoglalás.
Az eddig kifejtettekből a következő végeredmé­
nyeket lehet pontokban összegezni:
1. A tervezett új, egységes énekeskönyv elfoga­
dandó.
2. Még pedig régi dallamok a felsorolt módosí­
tásokkal, melyeknek figyelembe vételét tisztelettel
kérjük.
3. A teljesen új énekeket, illetőleg szép dalla­
mokat örömmel üdvözöljük, mint a haladás egyik
bizonyítékát.
4. Fejes István esperes urnák s a vele munkáló
bizottságnak a rendkívül kényes feladat megoldásáért
csak köszönettel tartozhatunk.
5. Az új könyvet főleg iskoláinkban, minél előbb
életbe kell léptetni.
Dr. Farnos Dezső,
Bethlen-koll. tanára.
KÜLÖNFÉLÉK.
Baksay Sándornak, az uj dunamelléki refor­
mátus püspöknek felavatása márczius 21*én folyt le, nagy
ünnepségek keretében Budapesten. A nagynevű püspök
 12. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
öröké immár nem üres, betöltötte az új, méltó, nagy utód,
a magyarországi protestáns eház egyik legkiválóbb alakja,
a kálvinista pap mintaképe, a magyar irodalom büszke­
sége Baksay Sándor. Az ünnepély márczius 21-én délelőtt
folyt le. A kálvintéri templomot már órákkal az isteni-
tisztelet kezdete előtt ellepte a tömeg. Kilencz órakor
egymásután jelentek meg protestáns egyházunk leg-
kiválóbbjai: Antal Gábor, dr. Bartók György, Kun Ber­
talan, Gyurátz Ferencz, Sárkány Sámuel, Zelenka Pál püs­
pökök. Megjelent gr. Tisza István miniszterelnök, s vele
dr. Berzeviczy Albert, a magyar kultuszminiszter; báró
Bánffy Dezső, Hegedűs Sándor, Darányi Ignácz főgondno­
kok, egyházi és világi előkelőink nagy számmal. A gyü­
lekezet éneke után Papp Károly lelkész mondott Ezékiel
3. rész.: 17—18. versei alapján hatalmas beszédet, mely­
ben a lelkészi és püspöki hivatást fejtegette. A theologus
ifjúság éneke után, Antal Gábor dunántúli reí. püspök
lépett az Úr asztalához. Az ékes szavú püspök az evan­
géliumi anyaszentegyház feladatát, isteni hivatását, a re­
formátus püspök hivatásának fontosságát adta elő. Majd
Baksay érdemeit méltatva, rámutatott arra, hogy a prot.
egyház és a magyar haza érdeke egymással szoros össze­
függésben áll, mert a kettő egy. Ezután forró imádságot
mondott az új püspökért, mely után felállott az óriási
gyülekezet, s az új püspök letette az esküt. Most félkörbe
állottak a dunamelléki egyh. kerület esperesei, s reá tet­
ték kezeiket Baksay Sándor fejére. E pillanatban fölzen-
dült a gyülekezet éneke, s a „Jövel szent Lélek Úr Istena
csodálatosan megható hangjai betöltötték a templomot. A
szivek megindulása, az arczon lepergő könnyek hirdették,
hogy az Ur lelke kitöltetett minden jelenvalókra. Az ének
elhangzása után, minden esperes egy-egy szentirási mon­
dással rebegett áldást, a térdepelő püspökre. Majd Koncz
Imrének, a legidősebb esperesnek buzgó imája után, az
új püspök az Úr asztalához lépett, hogy megtartsa beszé­
dét. „Kegyelem és békesség néktek . . .u ezek voltak
első szavai, melyek után alakilag és tartalmilag gyönyörű
beszéddel ragadta el az ünneplő gyülekezet lelkét. El-
mondá, hogy negyven év óta szolgálja az Urat. El, hogy
felmagasztalta őt Isten, mikor erre a fényes hivatalra el­
választó, melyen ő vezér akar lenni, de olyan, a ki a
sereg előtt áll, el, hogy ő több, de nem nagyobb akar
lenni lelkésztársainál. Beszédét eme megható szavakkal
végezé: „Atyámfiái, polgártársaim emeljétek fel kezei­
teket, imádkozzatok forrón, buzgón én érettem . a
Beszéde után megható imában kérte Isten áldását az
egyházra, a hazára, a hivekre, iskolákra, betegekre, szen­
vedőkre. A gyülekezet háladó éneke után, ugyancsak a
templomban fogadta a már felavatott püspök a tisztelgő
küldöttségeket, mindenik üdvözletre gyönyörű választ
adva. Ezzel a megható felavató ünnepély véget ért s
Baksay Sándor kezébe vette a dunamelléki ref. egyh.
kerület vezetését, s e vezetés olyan vezér kezében, mint
ő is, csak áldást és szerencsét, boldogságot hozhat, annyi
vésszel és ellenséggel küzdő magyar, kálvinista egy­
házunknak.
E gyházkerületünket Baksay Sándor püspök
beiktatásán br. Bánffy Dezső főgondnok és dr. Bartók
György püspök úr képviselték. A püspök úr egyéb ügyek
intézésére is e hét végéig marad Budapesten.
A Bethlen Gáfoor-kör N agyen yed en , a kálvi-
nizmus régi vihartépte védbástyáján kezdte meg e hó
19-én rendezett estélyével, vallásos és hazafias eszméinek
propagandálását. A mintegy harminc tagból álló kiránduló
csapatot a pályaudvaron Lázár István koli. tanár fogadta
a város közönsége nevében — kinek üdvözlő szavaira
Balogh Endre köri alelnök válaszolt. Majd a kör tagjai
Bethlen Gábor kollégiumába vonúltak, hol őket az alma-
máter látta vendégül. Este 8 órakor a nemzeti szállodá­
ban folyt le az estély, mely erkölcsi és anyagi tekintet­
ben fényesen sikerült. Benkő Imre hegedü-szolója után,
kit Weinrich Margitka kisért zongorán, Kacsó Lajos sza­
valta el Fejes István: Az utolsó honvéd cizmű költemé­
nyét. A gyönyörű szavalat után Balogh Endre alelnök
olvasott fel egy kedves elbeszélést, mely rendkivül meg­
hatotta a közönséget. Koszorús István éneke után Baróthy
István debreczeni theologus hozta derült hangulatba a
magyar klasszikus költők humoros költeményeinek kiváló
recitálásával a közönséget. Ezekután a legvidámabb han­
gulatban folyt a mulatság s a Bethlen Gábor-kör kiküldöt­
tei azzal a tudattal térhettek haza, hogy kirándulásuk
nem volt hiábavaló, sőt a körnek úgy anyagi, mint főké­
99
pen szellemi előhaladását és emelkedését kiváló módon
elősegitették.
A Bethlen Gábor-Kör márczius hó 19-én tartotta Ill-ik
felolvasó-estélyét, a ref. theol. fakultás disztermében. A köz­
ének után Nagy Károly ref. theol. tanár lépett a felolvasó­
asztalhoz, s tartotta meg nagyhatású felolvasását, melyben
Bethlen Gábor fejedelem vallásos jellemével foglalkozva, ki­
mutatta a B. G. K. igazi czéljait és hivatását s épen a nagy
fejedelem biblia*szeretetét véve alapul, kitért a biblia igazi
olvasási módjának fejtegetésére. A kiváló felolvasást, mely
mély benyomást tett a hallgatóság lelkére, szavalat követte.
Benke Mariska k. a. szavalta Győri V.: „Az özvegy“ czimű
költeményét. A jól sikerült szavalat után, az estélyt közének
zárta be. IV-dik felolvasó-estélyét márczius 16-ikán tartotta,
melyen Szöllössy Attiláné úrnő énekelte Arany János: Zács
Kláráját. E kiváló művészi pontot osztatlan tetszésben része-
sité, a nagyszámú hallgatóság s csak akkor szűnt meg a
taps, mikor Ravasz László lépett a felolvasó-asztalhoz. Az
ifjú, nagytehetségű püspöki titkár, a vallás és művészet vi­
szonyát fejtegette gyönyörű nyelvezetű, elragadó tartalmú
felolvasásban. A nagyhatású felolvasás után, mely egyik leg­
kiválóbb pontja volt a felolvasó-estélyek tárgysorozatának,
Abrudbányai Ede szavalata érdemelte ki a közönség tetszé­
sét. Az estélyt a gyülekezet éneke zárta be.
B rassói egy h ázk özségü n k b ől szép ünnepély­
ről olvasunk a politikai lapokból. Az egyházközség fárad-
hatlan buzgalmu papjának, Péchy Árpádnak ezelőtt 10
évvel való brassói pappá léteiét ünnepelte. Az üdvözlő
beszédet a lelkészhez Orbán Ferencz főgondnok tartotta,
gyönyörű beszédben méltatva a lelkész munkásságát, ér­
demeit. Majd a magy. prot. nőegylet üdvözölte a lelkész­
ben védnökét grf. Lázár Istvánná elnöknővel élén s
nyújtotta át az egylet kedves ajándékát, egy gyönyörű
képet: az „Urvacsoráu-t. Péchy lelkész meghatva köszönte
meg a megemlékezést s kötelezte el magát újra a hűsé­
ges munkára. Új frigykötés volt e nap a gyönyörűen
fejlődő, lüktető életű egyházközség és szeretett papja
közt. Legyen Isten áldása rajtuk! Jókivánatainkkal mi is
szivből csatlakozunk.
A sep siszen tgy ö rgyi ref. egyh áz e lső papi
állására — mint tudósitónk Írja — a rendes időben
21 lelkész adta be folyamodványát. A minősítő-bizottság
20 egyént választhatónak nyilvánitott ki. Egy egyénnek
folyamodványa — minősítési bizonyitvány hiánya miatt —
visszaküldetett. — Folyamodtak: Benedek Árpád, Szabó
Jenő, ifj. Péter Károly esperes, Koréh Endre, Bitai Béla,
Bedeházi János, Kovács Gábor, Érsek Elek, Újvári István,
Szász Béla, Zsigmond Károly, Demes Péter, Vincze Ödön,
Tamó Gyula (alpestesi), Pásztohy Dénes, Kovács Sándor,
Kozma Imre, Vollancs Miklós, Szécsi Ferencz, Veres Ká­
roly (papolczi) lelkészek. A választás április 16-án fog
megtörténni. Sokan vannak hivatottak, az Úr töltse ki az
ő Szentleikét a gyülekezetre, hogy e rendkivül fontos
állomásra a legderekabb embert válassza m eg!
K öszön etn yilvánítás. A kolozsvári ev. ref. Sze-
retetház részére adományoztak: Báró Bánffy Ernő 50 ko­
ronát, Lészay Ferencz 50 koronát, Gáli Gyula 50 koronát,
a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó bank 25 koronát, a
háromszéki takarékpénztár (Sepsi-Szentgyörgy) 20 koro­
nát, a kolozsvári népbank 20 koronát, Marosujvár és vi­
déke ipari és gazdasági hitelszövetkezete 10 koronát, a
nagyenyedi kisegitő takarékpénztár 50 koronát, a kolozs­
vári takarékpénztár és hitelbank 50 koronát. Fogadják a
nemes szivü adományozók nagybecsű adományaikért, a
a Szeretetház kebli tanácsának hálás köszönetét.
K épes árjegyzékek. Az aradi Honig harang­
öntő- czég és Országh Antal rákospalotai orgonakészitő-
czég remek kivitelű képes árjegyzéket küldöttek szét.
Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Terveket és költségszámí­
tásokat megkeresésre készséggel készítenek.
GYÁSZROVAT.
Adorján László héjasfalvi ref. lelkész, élete 52-ik,
második házassága 14-ik évében, folyó hó 19-én, d. u. 4
órakor Kolozsváron, hosszas szenvedés után, jobblétre
szenderült. Özvegy felesége s 7 gyermeke, köztük
 100 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 12. szám.

négy kiskorú gyászolja. Elborult elmével, élőhalottként
töltötte végső napjait, mignem a halál megváltotta szen­
vedéseitől a szerető atyát, a hű pásztort. A boldogult te­
temeit f. hó 22-én d. e. 8 órakor az ev. ref. egyh. szer­
tartása szerint Héjasfalván helyezték örök nyugalomra.
Béke lengjen porai felett!
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 1376—1904.
KÖRLEVÉL
Valamennyi egyházmegye nagytiszteletü esperesi hivatalá­
nak és a kollégiumok mékóságos t. Elöljáróságának.
Az 1904. évben beszolgáltatandó közrovatalok kive­
tése az egyházmegyék újabb beosztása és a volt püspöki
egyházaknak az egyházmegyékbe történt bekebelezésére
tekintettel új alapon lévén megállapítandó, a midőn a ki­
rótt összegekről szóló kimutatást alább közöljük, megje­
gyezzük, hogy annak megállapításánál egyfelől az egyház­
megyék népességére, de egyúttal az illető egyházközsé­
gek vagyoni helyzetére is tekintettel voltunk s ehez ké­
pest a részletes felosztásnál ezen körülmények szintén
figyelembe lesznek veendők.
A kollégiumok közül az úgynevezett agentiale (peres
ügyék költségei) címen eddigelé a nagyenyedi, kolozsvári
és székelyudvarhelyi kivételével a többiek megróva nem
voltak ugyan, de ezúttal a méltányosság és osztó igazság
elvénél fogva azokra is kirovatott a minimális összeg.
A kivetett összegek a következők:
Kimutatás
az erdélyi ev. ref. egyházkerület kötelékébe tartozó egyház­
megyék és kollégiumok terhére 1904-ben kivetett rovatalokról.
1
A megválasztott rendes tanár javadalma évi 2400
K. törzsfizetés, mely a szolgálati idősbség rendjén foko­
zatosan 3200 koronáig emelkedhetik, 5 ízben 200 korona
ötödéves szolgálati korpótlék és természetben való lakás,
vagy a meddig lakás nem áll rendelkezése alatt, 500 K.
szálláspénz.
Pályázni óhajtók felhivatnak, hogy vallásukat, élet­
korukat, képesitettségüket, eddigi szolgálatukat, védköte-
lezettségüket és egészségi állapotukat igazoló okmányok­
kal felszerelt s az erdélyi ev. ref. Egyházkerület Igazgató-
tanácsához czimzett folyamodványukat, a sepsiszentgyörgyi
ev. ref. Székely Mikó-Kollegium elöljáróságához 1904.
április 21-ig nyújtsák be.
A megválasztott tanár kötelezett tagja az 1894. évi
XXVII. t.-cz. értelmében létesített nyugdíj-intézetnek s
állását 1904. szeptember 1-én tartozik elfoglalni.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. márczius hó 20-án.
Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 293—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben az udvarhelyi
egyházmegyébe kebelezett égéi egyházközség papi állo­
mására pályázat nyittatik.
Javadalom a dijlevél szerint: tisztességes lakás, gaz­
dasági épületekkel és szép gyümölcsös kerttel: 4 h. 1571
□öl szántó és 1334 Dől kaszáló haszonélvezete 32 kor.
értékben; terményjövedelem pénzértéke 525 kor., munka­
beli szolgáltatások értéke 21 kor. 34 fill., engedélyezett ki­
adás 32 kor. 45 fill., tiszta jövedelem 545 kor. 89 fill., ál­
lami íizetéskiegészitési összeg (1600 kor.-ig) 1054 k. 11 f.
Pályázati határidő: 1904. ápril 20.

K i \r e t e t t ö s s z e g Kellően felszerelt folyamodványok nt. ifj. Péter Ká­

Az egyházmegye roly esperes aához Alsósófalvára (up. Parajd) küldendők.
Sorszám

vagy krajczá- képezdei agentia-

ros élő­ illeték­ léban
kollégium meg­
nevezésetökében ben
egyt
itt Kolozsvárt, 1904. márcz.
Dr. Bartók György, püspök.
kor. f. kor.j f. kor. f. 1 kor. j7~i.
l Sz. 294—1904.
1 Vajdahunyadi ehm. 246 16 1 78 13 337 16 PÁLYÁZAT.
2 Gyulafehérvári „ 125 08 1 34 — 8 501 167 58
3 Nagyenyedi 706 98 186 — 22 914 98 Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a sz. szolnoki
4 Kalotaszegi 517 58 102 — 17 636 58 egyh. megyébe kebelezett szilágysomlyói 1-ső osztálya
5 Kolozsvári 544 86 135 — 12 —| 691 86 egyh. község papi állomása, eltávozás folytán üresedésbe
6 Szilágyszoln. 1085 04 256 — 32 1373 04 jővén, arra pályázat hirdettetik.
7 Dési 227 24 72 — 9 - 308 24 Javadalom dijlevél szerint: lakás gazdasági épületek­
8 Széki 388 38 120 — 15 523 38 kel és 1360 Dől kerttel, készpénz az egyh. község pénztá­
9 Nagysajói 181 90 34 — 8 50 224 40 rából negyed évi előleges részletekben 886 kor., dézma
10 Görgényi 437 82 | 116 — 14 50 568 32 kárpótlás utólagos részletekben 1914 kor. stólajövedelem
11 Marosi 1198 74 1 192 — 32 — 1422 74 az egyh. megyei stólaszabályzat szerinti átlagban 300 kor.
12 Küküllői 376 36 1 124 — 15 50 515 86
13 Nagyszebeni 233 52 96 — 8 — 337 52 összesen 3100 kor. Ezeken kívül az áll. elemi felső leány­
14 Udvarhelyi 708 30 215 — 21 50 944 80 iskolánál teljesitendő heti 8 órai vallástanitásért az érde­
15 Erdővidéki 291 04 | 60 — 7 50 358 54 kelt iskolák pénztárából 300 kor. tiszteletdij.
16 Sepsii 503 40 1 190 — 19 — 712 40 Kötelessége, a rendes lelkészi teendők ellátásán kívül
17 Orbai 279 60 66 — 5 50 351 10 a 4 osztályú rom. kath. gimnasiumban tanuló ev. ref. nö­
18 Kézdii „ 260 52 | 84 — 7 — 351 52 vendékek vallástanitása heti 2 órán és a városi iparos
19 Nagyenyedi kolleg. 33 60 33 60 isk. növendékek vallásos oktatása heti 1 órán.
20 Kolozsvári 8 40 8 40 A megválasztott lelkész javadalmazása az állomás el­
21 M.-vásárhelyi 8 40 8 40
22 Sz.-udvarhelyi „ 8 40 8 40 foglalása napjától veszi kezdetét.
23 Zilahi 8 40 8 40 Pályázati határidő 1904. ápril 20.
24 Szászvárosi 8 40 8 40 Folyamodványok, minősitvénynyel és szolgálati bizo-
25 S.-szt.-györgyi 8 40 8 40 nyitványnyal felszerelve Nagyt. Viski Pál esperes úrhoz
i küldendők Zoványra.
Kolozsvárt, 1904. márczius.
Főösszeg__ 3812 52 2160 — 351 50 10824 02
Dr. Bartók György, püspök.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának Sz. 354—1904.
Kolozsvárt, 1904. márczius 17-én tartott üléséből. FELHÍVÁS.
D r. Bartók, Maksay János,
elnök. számvevő. Felhivom tiszt, lelkésztársaimat, szíveskedjenek uta­
sítani azon egyházközségükben lakó, papi és tanítói öz­
PÁLYÁZAT vegyeket és árvákat, akik az udvarhelyi egyházmegye
gyámintézetétől segélyt nyerni jogosultak, hogy életben
rendes tanári állásra. létüket, illetőleg özvegységüket igazoló bizonyítványaikat
Az államilag segélyezett sepsiszentgyörgyi ev. ref. folyó évi ápril 15-ig adják be ttszt. Bedő András gyámint.
Székely Mikó-Kollegium főgimnáziumánál üresedésben pénztáros aához Bikafalvára (u. p. Székely udvarhely). Az
levő egyik rendes tanári szék, a folyó évi egyházkerületi elkésve érkező folyamodványok nem vétetnek figyelembe.
közgyűlésen választás utján fog betöltetni. Alsósófalva, 1904. márczius 20.
Pályázhatnak a német-magyarra, esetleg német­ Ifj. Péter Károly,
latin nyelvi szakból törvényesen képesített ev. ref. val-
lásu egyének. ____ esperes.

Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.

 VII. Ézjolymn. 13-ik szám.
Erdélyi Protestáns
AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Husvét.
Az Istennek legyen hála, ki adott nekünk diadal mát
a mi Urunk Jézus Krisztus által
Halhatatlanságnak, örök életnek, feltáma­
dásnak dicső ünnepe légy üdvözölve!
Napja nagy örömnek légy köszöntve!
Jézus, a mi hitünknek fejedelme feltáma­
dott és lett első zsengéje azoknak, a kik el­
aludtak ! Az Ur nem engedte, hogy az ő Szentje
a koporsóban maradjon és az enyészetnek alá­
vettessék.
A sírbolt üres. Angyalok szava hangzik
onnét, ahol a halál akart diadalt ülni. „Mit
keresitek a holtak között az élőt?“ — kérdik
s örömteljesen felelik: „Nincs itt, hanem feltá­
madott !“
Kijelentetett, valósággá lett az isten fiai­
nak dicsőségek, a mely után sovárogva vá­
gyakozott az egész teremtett világ. Feltárul­
tak a mennyei hajlékok, a melyek az Atyának
házában vannak és megnyittatott ajtón át pil­
lanthatunk be az ég fényességébe, a^ hol a
feltámadott Mester készít helyet az Ő meg-
váltottainak.
Ez a földi élet is kibeszélhetetlen értéket
nyert. Múlandóság árnya többé már nem ne­
hezedik azokra, akik a Krisztusban élnek;
mert a kik 0 benne hisznek, a halálból már
átalmentek az életre. A „félelmek királya“, a
halál csak a test felett vehet hatalmat; de a
lélek él Annál, a ki maga örökélet. Utunk, a
melyen járunk, vezessen bár köves helyeken,
töviseken, megpróbáltatásokon és szenvedése­
ken keresztül a mennyben, örökkévalóságban
végződik azoknak, akik az Üdvözítő után men­
nek s az ő szent kezének vezetésére bízzák
magukat. Elköltözött kedveseink felől is bizo­
nyos a mi reménységünk, mert „Boldogok, a
kik az Urban halnak meg, mert az ő cseleke­
deteiknek jutalma követi őket“ és minden sir
felett ott áll az Életnek fejedelme és győze­
delmesen hirdeti: „Én élek és ti is éltek!“
A feltámadás ünnepe tesz minket bizonyo­
Kolozsvárt , 1904. m árczius 31.
Felelős szerkesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 k o r
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
sokká, hogy az Istennek vagyunk örökösei és
a Krisztusnak örökös társai és a mikor az
Isten kihozta ¿Jézust a halálból az életnek fel­
támadására: Őt tette kezessé mindazokért az
Ígéretekért, a melyeket kijelentett azoknak, a
kik mindvégig kitartanak, és hivek maradnak
mind halálig.
Halljuk meg, fogadjuk el, véssük emléke­
zetünkbe és tántoríthatatlan hűséggel kövessük
az apostoli intést: „Azért szerelmes atyámfiai
erősen és mozdithatatlanul álljatok, bővölköd-
vén mindenkor az Urnák dolgában, mivelhogy
tudjátok, hogy a ti munkátok nem hiábavaló
az Urban!“
Anyaszentegyházunk régi szokásához ké­
pest e húsvéti ünnepekre is kibocsátjuk a hí­
vekhez követünket .. ifjú atyánkfiát, hogy
vigye meg szives, atyafiságos köszöntésünket
és hirdesse az élő és haló igét, legyen bizony­
ságtevő az örökkévaló evangélium mellett. Mi
áldás kívánással bocsátottuk el, az atyafiak
pedig fogadják szeretettel.
Boldog ünnepeket kíván a kolozsvári ev.
ref. theol. fakultás tanári kara s annak ne­
vében
Kolozsvár, 1904. április havában
Ken ess eg Béla.
igazgató.
A brit és külföldi bibliaterjesztő társaság
évszázados ünnepe.
London, márczius 10.
A brit és külföldi bibliaterjesztő társaság évszá­
zados ünnepe, melyen az egyetemes konvent meg­
tisztelő megbízásából nagyérdemű hazánkfiával, dr.
Duka Tivadarral együtt, ki egyúttal a választmány­
nak is tagja, az ev. ref. magyar egyházat (ő egyút­
tal az ág. ev. egyházat is) volt szerencsénk képvi­
selni, lezajlott és arról rövid vonásokban képet aka­
rok adni e lap t. olvasóinak.
A történeti előzmények és a társaság jelen hely­
zete teljesen ismerős a magyar protestáns közönség
előtt.
Az ünnepélyek magok márczius 4-én, pénteken
kezdődtek. 12 órakor délben volt az első „Prayer
 102 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
meeting“ a társaság palotájában, a második emele­
ten, a könyvtárszobában, a hol vannak a világ ösz-
szes bibliakiadásai — természetes a magyarok is
elhelyezve. Ezen ülések tisztán rögtönzött imádko­
zásokból és éneklésből állottak, s egészen elütöttek
a mi, formalizmushoz szokott gyakorlatunktól. Az
imádságot még sehol sem láttam olvasni, csak Né­
metországon és nálunk, protestáns templomokban.
Természetesen is; mert hiszen ha van valami, a ini
közvetlen, szubjektív és a pillanat hatása alatt áll,
az az ima.
Az angol lelkész sokszor olvassa predikáczióját,
melyet mélyen átgondol, szövegez s pointiroz; imá­
ját soha. Nálunk a rendes gyakorlat az imát is könyv­
ből olvasni, még lelkészeknek nyilvános alkalmakkor
is. Azt hiszem, helyesebb az angol gyakorlat; de
hogy közvetlenebb, megragadóbb és melegebb: az
világos. Annál inkább az, ha az imádkozást vezető,
mint gyakran történt, világi egyén.
Péntek este a Fishmongers Hallban nagy foga­
dás volt. Northampton marquis, a társaság elnöke,
Caleb R. Kemp, a bizottság nagyérdemű elnöke és
Barclay, a pénztáros fogadták a vendégeket. A pa­
zar termekben mintegy 600 vendég lehetett jelen. A
rövid ima után az egyes biblia-társaságok küldöttei
üdvözölték az anyatársaságot. Érdekes volt megtudni
tőlük, hogy majdnem mindegyik teljesen az angol
nyomokon és az angol támogatásával haladt; a leg­
régibb köztük a skót, de elég tekintélyes a holland,
amerikai, franczia, svéd és német is.
Szombaton délután félnégykor volt a gyerme­
kek tüntetése az Albert Hallban. A Lord Major el­
nökölt teljes díszben, s a királyi család részéről Chris-
tian herczegné volt jelen, a király nővére, hogy az
első vágást tegye a nagy kalácsba. Az angol szokás
ugyanis külön kalácsot ismer a születésnapon, mely-
lyel az ünnepeltet megtisztelik. A birthday cake (szü­
letésnapi kalács) ép oly ismerős az angol családi élet­
ben, mint a wedding cake (lakodalmi kalács). Ter­
mészetes, a születésnapi kalácsnak valamivel kell
emlékeztetni a korra is így ez a kalács 100 fontos
volt. Sőt 8 darab ilyen volt, mert kis darabokban
szétc sztották a nagy közönségnek, mely vagy 10,000-
nyi lehetett az óriás teremben. A tüntetés persze
nem volt más, mint éneklés, ima és beszéd. Egy
1500 tagból álló hatalmas énekkar működött közre,
egy vak fiú olvasott fel a dombornyomásu biblából,
és gyönyörű beszédek hangzottak el.
Vasárnap 12-kor volt az ünnepélyes istentiszte­
let a Szent Pál templomban. A Lord Mayor egész
díszben megjelent; a király, rosszúlléte miatt távol
volt, de a királyné és a walesi herczeg és herczegné
jelen voltak. A canterburyi érsek prédikált. Alapigéje
a Genesisből a „Legyen világosság“ volt. Beszédé­
ben, mely klasszikus tömörségű volt, kidomborította
a biblia felvilágosító hatását; hatásosan jelezte azt
az óriás ellentétet, a melyet felmutat a Wycleff-kor-
szak, a mikor máglyán égették el majdnem ugyanott
a bibliát és a biblia terjesztőt, s a mai, a mikor
ugyanott ünnepelik azt, és ugyanakkor a világ leg­
első nemzetei minden protestáns egyházban.
Hétfőn ismét prayer meeting volt, s azután
lunch a Holforn vendéglőben, mintegy 500 küldöttet
vendégelvén meg Northampton marquis. Angol szo­
kás az ily alkalmat is értékesíteni, nem — mint ná­
lunk rendesen szokott lenni — vad frázisokkal, bor­
gőzzel és pipaíüsttel, hanem tárgyilagos, épitő be­
szédekkel. A külföldi egyházak közül a svéd, franczia
és magyar ez alkalommal jutott szóhoz. A mi üdvöz­
letünket Duka Tivadar adta át keresetlen, meleg
szavakban. Utalt az angol és magyar nép politikai
meleg barátságára, a magyar egyházak hithűségére,
szenvedésére; megköszönte a bibliatársaság sok jó­
tettét a magyarok iránt, s érzelemteljesen csatolta
13. szám.
saját meleg háláját, hogy e téren neki, a száműzött
magyarnak, munkatért adott. Nem kevésbbé meleg
volt Northampton lord válasza, a melyben az angol
politikus és buzgó protestáns egyesítette válasza köz­
vetlenségét, és hosszas taps követte mindkét felszó­
lalását.
Este volt ismét az Albert Hallban a tulajdonké-
peni százéves gyűlés. A főszónok, — ima, éneklés,
bibliaolvasás, az 1500 tagból álló kar éneke és be­
szédek képezvén a gyűlés tartalmát, — a canterburyi
érsek volt. Gyönyörű beszédben fejtegette a biblia
emberi hatását, mely megteremtette a nemzeti iro­
dalmat, krisztallizálta az eszméket minden országban,
Angliától kezdve; sőt teremti most is folytonosan.
Ezért is a könyvek könyve az. Nem kevésbé hatá­
sos volt Watson (irói néven Mac Claren) liverpooli
lelkész beszéde, a ki arra utalt, hogy a szabad vizs­
gálódás és szabad kutatás elve, a mi a bibliát ke­
zébe adja a keresztyén ségnek, pozitív alap, s bár a
biblia különböző magyarázatai felekezeteket támasz­
tanak, az alap egy és ugyanaz: a biblia és a kuta­
tási szabadság. Ez a közös fedél, mely alá minden
protestáns felekezet jogosan áll, s ez az oka, hogy
a protestantizmus nemcsak legerősebb és legszámo­
sabb, de egyúttal legműveltebb és legszabadabb ré­
szét teszi a keresztyénségnek.
Kedden volt még két hatalmas gyűlés a Queen’s
Hallban. A délutáni a külföldi bibliaterjesztő és misz-
szionárius társaságoknak volt szentelve. Egymásután
hallottuk itt annak gyakorlati kifejezését, hogy miért
alaptalan és homokra épített a r. katholikus misszió
a pogányok közt, mert az állandó, ott maradó és
gyökeret verő alapot a biblia szolgáltathatja csak.
Kedden este ugyanott volt a záró ülés a dele­
gáltak fogadása czéljából. A leghatalmasabb beszéd
az Egyesült-Államok nagykövetéé, Choateé volt, a ki
egyúttal az amerikai bibliatársaság egyik küldöttje
is volt. Megható volt emlékezése a Pilgrim íatherekre,
a kik a régi hazából nem hoztak mást magokkal,
csak a bibliát. De az elég volt. Az amerikai élet ge-
rincze lett az, s ezen az alapon lett a világ első fa­
jává az angol-szász, ott is, itt is. A művelődés ér­
érdeke, hogy az maradjon az emberi jóakarat, béke
és haladás érdekében.
Egymásután hozták a protestáns uralkodók me­
leg üdvözletét, a hollandin kívül a svéd, a német, a
dán királytól és a népektől együttesen. Egy hatal­
mas protestáns világzsinat képét vette fel ez a gyű­
lés, annál impozánsabb módon, mert csakugyan mil­
liók állottak háta mögött, minden protestáns temp­
lomban a föld kerekségén. Annál szükségesebb, an­
nál melegebb volt az egész, mert hiszen ép a sza­
bad kutatás, — egyházunk egyik főéivé, — külön
táborokba sorozván bennünket, ritka alkalom adatik,
mikor az összes protestántizmus együttérzése, világ­
vezető ereje dokumentálható legyen.
Még meg kell jegyeznem végezetül azt is, hogy
azon magas, közvetlen czélok, a melyek a társaság
elé tűzettek, az ez alkalommal összegyüjtendő 250
ezer guinea terhére, úgy látszik, biztosítva vannak.
A gyűlés megkezdése előtt közzétett első eredmény
közel 100.000 guineát mutat fel eredményül, s igy
alig lehet kétség, hogy az egész — utoljára sem túl-
magas — összeg biztosítva lesz. Jól fogna esni itt,
ha a magyar egyházak áldozatkészsége nem ritka
forintokban, azt a mi szegény népünktől senki sem
várja, hanem sürü garasokban nyilatkozott volna meg.
György Endre.
EGYHÁZI ÉLET.
A gyulafehérvári ev. ref. egyházmegyének folyó
hó 8-án lélekemelő szép ünnepnapja volt. Az új ki-
 13 S Z 2 L III. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 103

kerekítés után ugyanis, mint megnagyobbodott és 2. Az egyházunk rendelkezése alatt álló s tanár­
bátran mondhatjuk, megerősödött egyházmegye, e növendékek számára szolgáló anyagi kedvezménye­
napon tartotta eJső közgyűlését. Gyűlés előtt a reí. ket csak olyanoknak adja, kik valamely theol. stú­
templomban istentisztelet volt nagyszámú szép kö­ diumnak évenként heti 3 —4 órán való szorgalmas
zönség jelenlétében, holott Kováts Károly b.-bocsárdi hallgatását, illetve a második félévtől kezdve annak
ref. lelkész, Sükösd Gerő, Sipos Elek és Bereczki sikeres hallgatását, kimutatni tudják.
Sándor gyönyörű ének-quartettje után dr. Elekes 3. Theologiai fakultásán rendkívüli hallgatókul
Viktor esperes végezte a sziveket megható istentisz­ minden tandíj nélkül felveendőknek rendeli a kolozs­
teletet Istentisztelet után megkezdődött a közgyűlés, vári Ferencz-József m. kir. tud. egyetem azon ref.
melyet dr. Elekes V. közszeretetben álló esperes nyi­ vallásu férfi hallgatóit, kik heti 3 vagy több órán át
tott meg eszmékben gazdag beszéddel, vázolva egy­ valamely theol. stúdiumot hallgatni akarnak s tőlük
házmegyénk nehéz helyzetét a klerikálizmus és nem­ e tárgyakból kollokvium bevételét is elrendeli.
zetiségi törekvésekkel szemben s egyben magasrendü 4. Hasonló intézkedések tételére íelhivja a többi
elhivatását Szívből, meleg szeretettel köszönti a régi ref. egyh. kerületeket s illetőleg a 3. pontra nézve
egyházmegye nevében is az újonnan átcsatolt egy­ megfelelő intézkedés tételére az egyet, konventet.
házközségek lelkészeit, világi képviselőit, akik teljes E nagy horderejű kérdéshez való hozzászólásra
számban megjelentek; kéri mindnyájokat békés, sze­ felhívjuk lapunknak az ügy iránt érdeklődő barátait.
retettől áthatott buzgó munkálkodásra, szüntelen
szemök előtt tartva Jézus tanítását s egyházmegyénk
nagy elhivatását. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Egyházkerületi Egyházi Értekezlet.
Zeyk Gábor legidősb íőgondnok üdvözli még meleg
szavakban az átcsatolt egyházközségek képviselőit,
akiknek nevében Cseresznyés Ödön balázsfalvi lelkész, Nyugtatványozás. Az egyházkerületi Egyházi Ér­
a nszebeni egyházmegye volt főjegyzője köszöni meg tekezlet központi pénztárába 1903. decz. 22-ike óta
emelkedett szellemű szép beszédben a szívből fakadt a mai napig a következő befizetések folytak be:
meleg üdvözlést, ők is szeretetben dobogó szivet 1. A nagyenyedi egyházmegyéből Péter Antal
hoztak, úgymond, s legfőbb törekvésük zavartalanul, egyhm. ért. pénztárnok a lapunk decz. 17-iki számá­
békés egyetértésben, szeretetben munkálni egyház­ ban már nyugtatványozott 55 kor. felül, az egyház­
megyénk virágzását. megyét illető 25°/., levonása után 1903. decz. 22-én
A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után tár­ beküldött 9 kor., gr. Bethlen Bálint és dr. Szilágyi
gyaltatott a próba énekeskönyv, referálta Waller Jó­ János 1902. és 1903. évi 4—4 kor., Bartha Lajos és
zsef zalathnai lelkész. Véleményeztetett, hogy a szö­ Keresztesi Ambrus 1903. évi 2 —2 k. tagsági dijában.
veg elfogadható ugyan a végleges kiadásra, de a 2. Balogh Károly kolozsvári ref. koll. tanár 1903.
zenei rész egészen újra dolgozandó egy szakbizott decz. 3l-én négy évi (1901 —1904.) tagsági díjban
ság által, mely aztán legyen tekintettel a hamisítat­ befizetett 8 kor.
lan magyar zene sajátosságaira s az erdélyi énekes­ 3. Baczó Mózes szászvárosi lelkész 1904. január
könyv klasszikus szépségű darabjaival ne bánjon el 22-én beküldött 90 koronát szászvárosi tagok dijában,
oly mostohán, mint jelenleg történt. A végleges ki­ még pedig: a szászvárosi egyházközség alapitótagsági
adásnál a betűk legyenek nagyobbak és nehány szép dijának második, 1903. évi részletében 20 kor., Ba­
halotti ének is vétessék fel. logh József, Csűrös Pál, dr. Dósa József, Dósa Dé­
Tárgyaltatott még a kántorok, kántortanitók és nes, Fodor Gyula, Gönczy Sándor, Kapronczay Má­
léviták leánygyermekeinek a „Szeretetház“-ba.n leendő tyás, Megyaszai István, Simon Ferencz, S. Szabó
kedvezményes nevelhetése, referálta Cseresznyés Ödön Péter, Szász Károly, Szigyártó Lajos, Tokaji Aladár,
Pár apróbb ügy elintézése után véget ért a közgyű­ Vájná Gábor, Vitus Lajos és dr. Tóth Sándor 1902.
lés, hogy mint magyarokhoz illik, áldomásban is meg­ és 1903. évi 4—4 kor. tagsági dijában 64 koronát s
ünnepeltessék a mai szép nap. A közgyűlés tagjai Baczó Mózes három évi (1901—3.) tagsági dijában 6
bankettre gyűltek, hol természetesen a pohárköszón- koronát.
tők hosszú sora sem hiányozhatott. Felköszöntőket 4. Lőrinczy Gábor m.-kályáni lelkész, kolozsvári
mondottak: dr. Elekes esperes, Zeyk Gábor Íőgond- egyhm. ért. pénztárnok 1904. íebr. 10-én a 25°/0 le­
nok, Nemes Sámuel törvszéki elnök, Enyedi Lajos vonásával beküldött 30 koronát. Azonban az ez ösz-
táblabiró, Ujvárossy Miklós kir. ügyész, világi kép­ szeget befizető tagok kimutatását még nem kaptuk
viselők; Cseresznyés Ödön, Benedek Károly egyhm. meg.
főjegyző, Waller József stb. Bankett után egyházi 5. Böjthe Géza sepsii egyházm. ért. pénztárnok
értekezlet volt. —e—. 1904. márcz. 14-én az egyházmegyét illető 25°/0 le­
vonása után beküldött 71 k. 78 fillért Péchi Árpád és
Szabó Sándor 1903. évi 2—2 kor; továbbá Bene Ist­
ISKOLA. ván, Havadtői Mihály, Kolcza Lajos, Barabás Miklós,
Vén Mihály, Vas Lajos, Szabó Ferencz, Kis Lajos,
Bartha Károly, Jakab József, Zsigmond Károly, Csi­
A tanárképzés felekezeti érdekeink szempont­
szár Zsigmond, Kovács Antal, Demes Péter, Dávid
jából való kiegészítése kérdésében, melyet a múlt
József, Takács Károly, Antal Lajos, Kis Gyula, Mennyi
egyh. kér. közgyűlésen a tanügyi jelentés megvizs­
János, Székely Sándor, Böjthe Géza, Czeglédi János
gálására kiküldött bizottság vetett fel, a kolozsvári
és Pünkösti István 1902. és 1903. évi 4—4 korona
theol. fakultás Elöljárósága a Mélt. Igazgatótanács
felhívására hosszabb indokolással az alábbi javasla­ tagsági dijában.
Kolozsvár, 1904. márcz. 29.
tot tette :
Tegyen előterjesztést az Igazgatótanács az egy­ Balogh Károly,
házkerületi közgyűlésnek, annak határozatul való ki­ ehk. ért. pénzt.
mondása iránt, h o g y :
1. Az egyházunk által fentartott iskolák tanári
székei betöltésénél előnyt ad azoknak a szaktanárok­ EGYHÁZI IRODALOM.
nak, akik tanári diplomájuk mellett lelkészi oklevél­
lel is bírnak s különben egyenlő körülmények közt Dr. Bartók Györgynek, az erdélyi egyházkerület
azoknak, kik valamely theol. stúdiumnak évenként püspökének nem sokára megjelenő és a presbyteriá-
heti 2—4 órai sikeres hallgatását igazolják. lis egyházszervezet napi renden levő kérdéseit tár-
 104 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
gyaló müvére előre felhívjuk lelkipásztoraink és az
érdeklődők figyelmét.
A mű czime: „A reformáíus egyházak presbyte-
rialis szervezete.“
Az ismertetést és bírálatot azon időre kell fen-
tartanunk, midőn a mű a nyilvánosság elé kerül.
Most egyszerűen az érdekes tartalom jelzésére szo­
rítkozunk.
Az I. rész tartalma:
Az egyházi szervezettel öszszefüggő elvi különb­
ségek a római egyház és a protestantizmus között.
A külföldi protestánsok legelső szervezkedési kí­
sérletei.
A külföldi református egyházak szervezete és a
reformátorok. A genfi egyház presbyteri szervezete
A franczia egyház zsinaipresbyteri szervezete.
A zsinatpresbyteri szervezet tovább terjedése
és alakulása a skót egyházban, Németalföldön és egyes
német egyházakban. A lengyel protestánsok egyház­
alkotmánya.
A II. rész tartalma:
A magyar református egyházak szervezete a 16
és 17-ik században. A komjáti kánon. A Geleji Katona
István erdélyi ref. püspök által szerkesztett kánon.
A hierarkhia és küriarkhia egymás ellen vivott
harcza a magyar református egyházban. A budai zsi­
nat 1791-ben,
A debreczeni zsinat tárgj^alásai 1881-ben. A bu­
dapesti zsinat tárgyalásai 1891-ben. Különbségek az
erdélyi és a többi egyházkerületek szervezetében.
Az Approbata és Compilata Constitutiók és a
Leopoldínum diploma, mint az erdélyi református
egyház alkotmányos szabadságának biztosítékai.
* vegyült s kívánjuk, hogy a választás további folyama
Az egész mű mintegy 12—15 ivre terjed. Ára
4 korona. A kik előre megrendelik 40% árkedvez­
ményben részesülnek. A megrendelt példányok ára
a műnek megjelenése után küldendő be. Szerző mun­
káját csekély számban nyomtatja. Óhajtandó tehát,
hogy az érdeklődők megrendeléseiket a Szerzőnél
minél hamarabb és kellő időben tegyék meg.
KÜLÖNFÉLÉK.
Olvasóinknak és anyaszentegyháznnk minden tag­
jának boldog és idvességes ünnepeket kívánunk. A meg­
feszített és feltámadott Krisztus ünnepein vajha betel­
nék rajtunk a nagy apostol kívánsága, hogy vele együtt
megfeszittetvén ó-emberünk, támadnánk mi is új életre
— az istenfiak életére. Kegyelem Istene tegye hatásossá
az ő szent igéjének predikáltatását !
A két prot. egyház állami dotációja ügyé­
ben készített „Memorandum“-ot a nagy bizottság
Br. Bánffy Dezső és Dr. Baltik Frigyes elnökök v e­
zetésével e hó 25-én nyújtotta át Grf. Tisza István
miniszterelnöknek és Berzeviczy kultuszminiszternek.
Mindketten nagy előzékenységgel fogadták az illuszt­
ris küldöttséget s az ügy iránt való meleg érdeklő­
désük nyilvánítása mellett ígérték, hogy a nagy kul-
turmissioju egyházak e fontos ügyét komoly és jóin­
dulatú tanulmányozásban s elbánásban részesitik. Adja
Isten, hogy mihamarább lássuk eredményét!
Grf. D égenfeld József ám erikái utjából, hová
az ottani magyar ref. egyházak helyzetének tanulmá­
nyozására utazott, Kiss Áron püspökhöz Írott leve­
lében jelzi, hogy ápril. végére haza érkezik. Útja —
Írja márczius 12-érői — elég sok fáradtsággal jár s
ezentúl még többel fog járni, de az eddigiekből kö­
vetkeztetve, az a reménysége, hogy az eredmény
nem fog elmaradni.
A sepsiszentgyörgyi papválasztás ügye egy
lépéssel előbbre haladt. A múlt héten ugyanis az egy­
3 . szám.
házközség egy tekintélyes értekezlete kijelölte a kiil-
döttségileg meghallgatandó pályázottakat. Hogy a sok
derék pályázó közül csak három jelöltetett ki meg­
hallgatásra; ez nem zárja ugyan ki, hogy más pályá­
zók is választhatók ne legyenek, de azt bizonyítja,
hogy a gyülekezet többségének figyelme a három
kijelölt felé irányult. A meghallgatásra kijelöltek: ifj.
Péter Károly az udvarhelyi egyh. megye kiváló ad­
minisztratív tehetségű esperese, Alsó-Sófalva tudós
papja, kinek theologiai tudományos működése évről
évre, hol egy könyvvel, hol értékes tanulmányokkal,
melyeket német és franczia Írók tanulmányozása után
készít, tesz bizonyságot lankadatlan haladásáról; Szécsi
Ferencz felvinczi lelkész és a nagyenyedi ehmegye
főjegyzője, volt kisegítő theol. tanár, ki zajtalan el­
vonultságban mindennapi apró kötelességeinek él és
Koréh Endre Erzsébetváros ifjú tüzes és lelkes papja,
ki különösen hirlapirodalmi tevékenységével s ma­
gasabb szempontú politikai czikkeivel tűnt fel. E ki­
jelölés ellen nekünk semmi kifogásunk. De igenis
súlyos kifogásunk van az ellen, a miről egy helyi
lapból vettünk tudomást, hogjr az értekezleten egyik
jelölt ellen olyan gyanúsítás jellegével biró tény
konstatálása emlittetett fel, a mely alkalmas az illető
egyéni integritását támadni meg. Ha igaz áz a tény,
hogy az illető segédpapságának idejéről szóló jegy­
zőkönyvei az egyházközségnek eltűntek: ezt más
utón kell, nem gyanút hintve felemlegetni, hanem
tisztázni. Tisztázni, hogy kinek őrizetében vesztek el?
mily uton-módon és körülmények között? mikor jöt­
tek az illetők ennek tudomására s mit tettek a do­
log hivatalos rendezésére? Most már ennek meg is
kell történni. Sajnáljuk, hogy a szép alkotmányos
küzdelemnek Ígérkező választásba ily dissonáns hang
ilyenektől mentes legyen.
A m. kir. honvédelm i miniszter a katonai is­
kolákról bő tájékozást nyújtó ismertetést készíttetett
és küld meg ingyen minden érdeklődőnek, ki kéri. Is­
koláink igazgatói és lekészeink igen jól tennék, ha
megszerezve biztatnák arra való ifjainkat a katonai
pályára lépésre. A magyar érzelmű tisztikar csak úgy
lesz megteremthető, ha minél több szinmagyar csa­
lád gyermeke kerül oda. Ne hagyjuk a sok ingyenes
helyet a „nemzetiségeknek“!
Új tem plom . Zilahi ev. református egyházunk
régi templomának a kijavítására inditott törekvése
elháríthatatlan akadályokba ütközött, amennyiben a
rohamosan fellépő új meg új repedések azt az ag­
godalmat keltették az épittető-bizottságban, hogy a
műszaki felülvizsgálat óta keletkezett rongálódások
nagyobb fokúak, semhogy a javítási terv még most
is kivihető legyen. Az épittető-bizottság indítván) ára
kimondotta a presbitérium, illetve az egyház képvi­
seleti közgyűlése, hogy a renoválás tervét elveti és
egy egészen új templomot fog építeni a megmaradó
és egyidejűleg megújítandó torony mellé. Az építke­
zés fedezetére már rendelkezésre áll 42,000 korona,
ehhez még 30,000 korona előirányozható. Ez össze­
get egyházi adóból törlesztendő kölcsönből óhajtja
fedezni a közgyűlés. Az új templom létesítése cél­
jából mindenek előtt tervpályázatot hirdet az egyház,
amely pályázaton a két legsikerültebb terv 500 és
300 korona jutalomban fog részesülni. Remélhető
igy, hogy az egyház, nagy anyagi áldozatával épülő
új templom — azon az igazán szép helyen — egyik
újabb dísze lessz a városnak. Az egyház közgyűlése
a felettes egyházi hatóság jóváhagyásának gyors ki­
eszközlésére, szóbeli információk nyújtása céljából
Czell Lőrinc egyh. főgondnokot és Both István dr.-t,
az építési bizottság elnökét küldötte ki.
A „Mustármag“ evangéliumi női lapnak most
jelent meg a 7. száma, melylyel a lap első évfolya­
mának II. féléve kezdődött meg. Minden magyar nőt,
 13. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 105

a ki szeret az evangéliummal foglalkozni, érdeklődik 1 kor., Roth Dezső 2 kor., Antony Ágoston 1 kor., Fekete
Isten országának terjedése iránt, óhajt a maga hité­ pénztár László 1 kor., dr. Kúszó Béla 1 kor., Kunhegyesi Takarék-
5 kor., Sturmán Lenárd Csernely 5 kor., báró Feilitzsch
ben erősödni és valami jóravaló keresztyén munkára Berthold főispán Nyíregyháza 5 kor., gróf Zichy Nándor 2 k.,
útmutatást nyerni, íölszólitok, fizessen elő e kis lap ev. ref. Egyházközség Kisújszállás 10 kor., Hegedűs Miklós
második félévi folyamára. Az egész évfolyamra szóló Nagyhantos 5 kor., Szathmáry József ny. m. közgyám, Mis­
előfizetéseket már nem fogadhatok el, mert az eddig kolci 5 kor.; Rostás Mihály gyűjtése Mezőgyán: Mezőgyáni
olvasó-egylet 4 k., D. Bugyi Sándor 1 k., Koronyáki György
megjelent számok némelyike teljesen elfogyott. A 1 k., Feldmann Simon 40 fill., Deák Károly 40 fill. (összesen
második félévre az előfizetés 1 kor. 30 fill., mely a 6 kor. 80 f.). Beszterczei m. kir. pénzügyi tisztviselők gyűj­
következő czimre küldendő : „Mustármagil szerkesztő­ tése: Ribiczey Ádám 2 k., Szöllőssy József 1 kor., dr. Wett
sége, Budapest, IX., Kálvin-tér Z. Vargha Gyuláné a Bálint, Kölcsey Rezső, Kónya Sándor, Rimán Mihály, Molnár
György, Gedeon Zoltán, Száva Sándor 1—1 k., Szőts József,
„Mustármag“ szerkesztője. Stetz Károly, Bedeleán Simon 50- -50 fii., Ménes, Eránosz Fe­
Az országos református tanáregyesület köz­ rencz, Kovács Károly, Almay Ákos, Bakcsi Károly 1—l kor.,
ponti igazgatósága márczius 27-dik napján ülést tartott Polgár 50 fill., Lobi Henrik, Csernátoni 1—l kor., Mészáros
Debreczenben. Az ülés főtárgya a folyó évi közgyűlés ide 60 fill., Blaska Lajos 60 fül., N. N. 1 kor. (ossz. 21 k. 20 fii.)
jének a meghatározása volt. Ez az idő tudvalevőleg meg Magy. kir. Főerdőhivatal Ungvár Rinay Antal 4 k., Gryfnied
volt ugyan már állapítva május 24. és 25. napjaiban, de Károly 2 kor., Saenger Nándor 50 fill., Witrik Lajos 40 fill.,
Ladányi 50 fill., Burdáts János 50 fill., Rochlitz Nándor 50 f.,
mivel ugyanazon időre utólagosan két egyházkerület tűzte Zachar Jakab 50 fül. (összesen 8 kor. 90 fill.) Sóvári m. kir.
ki a gyűléseit, fölmerült a kérdés, nem volna-e jó a ta- Erdőhivatal ivén: Váró István, Ocsárd Károly, Zsuffa Antal,
nárgyülést máskorra tenni. A körülmények mérlegelése 1—1 kor.. Rend Domokos 50 fill, Szilárd J Lankay Antal,
után, különösen annak a ténynek a tekintetbe vételével, Kriszta Gyula, G. József, Metavánky, Guna Károly, Régenhárd
hogy immár — főleg a Balaton beutazása céljából — bi­ Károly, Golló, Radó, Várjon Géza, Tomatovszky Imre 1—1
zonyos előintézkedések történtek, az igazgatóság egyhan­ kor. (összesen 14 kor. 50 fii.) Haringetz Juliska Máramaros-
gúlag abban állapodott meg, hogy a már egyszer kitűzött sziget 2 korona. M. kir. p. ü. szakasz Rózsahegy Hitter Ig­
terminus mellett marad. Megállapította azután a gyűlésen nác? tor
20 fill., Lukács József 2) fill., Prokk Dániel 20 fill., Bá­
József 20 fill., Molnár Péter 20 fill., Kánya Mihály 20 f.,
tartandó felolvasások sorrendjét. Első nap két felolvasás Hitter szemlészné 20 fill. (ossz. I kor. 40 fill.). Láger János
lesz: a Kiss Ernő népísmertető előadása és a Zoványi máv. Jőnök ivén Zeyk falva: Láger János, Hegyi Pál, N. N.
Jenőé, „Az 1848. XX. t.-cz. és a protestáns iskolák“ cím­ Gálát Lajos, Tarcczky Béla 1—1 kor. (összesen 5 korona).
mel; a második napon a Fogarasi Alberté, „A gimnasium (Folyt, köv.)
és az élet.u Az igazgatósági gyűlés elején bejelentések
történtek és bizottságot küldtek ki egy, a VIII. osztály
számára készített magyar történelmi tankönyvnek, mint
pályamunkának megbirálására. HIVATALOS RÉSZ.
Kérelem a nagytiszteletü lelkész urakhoz. 1529—1904. sz.
Mindazokat a nagytiszteletü lelkész urakat, kikhez nagy KÖRLEVÉL
csapással sújtott egyházam, a döghei (Szabolcsm.) ev. ref. valamennyi nagytiszteletü esperes aához.
egyháznak templomépitési czélra kibocsátott esdő szózata
eljutott, de mindez ideig szeretett egyházuk adományát Az 1903. évi december hó 8—11. napfain tartott
nem küldték el, sem az üres gyűjtő ívüket: kérve kérem, Egyetemes konvent 7. jkvi számú határozatának 4-ik
kegyeskedjenek egyházi gyűlésükben pár fillért e szent pontjával az egyházkerületeket nyilatkozattételre hívta
czéíra megszavaztatni, avagy a nagy ünnepen, husvét má- fel aziránt, hogy miben vélik megállapíthatónak az
sodnapján a perselyt tétessék ki s ajánlják a kegyes hívek egységes liturgiát.
segélyezésébe építkező egyházamat. Ha azonban kérelmem E felhivás következtében egyházkerületi közgyü-
teljesítése terhökre lenne a Nagytiszteletü uraknak, úgy
bizalommal kérem, méltóztassanak visszaküldeni gyűjtő­ lésünknek is véleményt kel mondania, melynek elő­
ívüket, hogy az elszámolással rendbe jöhessünk. Boldog készítése czéljából az egyházkerület theologiai fakul­
ünnepeket óhajtva! Döghe, 1904. márcz. hó 26. u. p. Kis- tásának elöljáróságát kértük fel a tárgyalás alapjául
Várda. Maradtam kész szolgájok Osváth Pál ref. léikész. szolgálható véleménytervezet elkészítésére.
Nyilvános köszönet és nyugtázás. Az aranyosgyéresi A theologiai elöljáróság idevonatkozólag a követ­
újonnan építendő „Bethlen Gábor templom“ alapja javára az kező javaslatot tette:
1903-ik év folyamán a következő jókedvű adakozók adomá­
nyai folytak be: Méltóságos Állandó Igazgató-Tanács!
Dr. Szilágyi János gyüjtőivén: Csontos János, Csontos Oli­ 151—1904. sz. alatt január 12-éről hozzánk intézett leira­
vér, özv. Máday Gusztávné, Ferencz Mihály Zsigmond 1—1 tát, a tiszántúli egyh. kér. püspökének ahhoz csatolt körleve­
kor. Csontos Jánosné 2 kor. Egy téli mulatság jövedelme lével együtt tisztelettel vévén, az abban kért véleményes
91 kor. 60 fill. Gróf Klebelsberg Vilmosné 20 kor. Gróf Béldi előterjesztésünket a magyarországi ev. ref. egyház egységes
Györgyné 10 kor. Szászvárosi ev. ref. egyház o kor. Csűrös lithurgiája ügyében, az alábbiakban van szerencsénk meg­
Pál szászvárosi tanár gyüjtőivén: Csűrös Pál 2 kor. Vájná tenni :
Gábor, Tankó Béla, dr. Szabó Márton, dr. Dózsa József, Si­ A magyarországi ev. ref. egyház egységes lithurgiájá-
mon Ferencz, Tokaji Aladár 1—1 kor. Szabó Károly 2 kor. nak kérdése — mint látjuk — tanácskozás tárgyát képezte
Gyárfás Albert gyüjtőivén: Gyárfás Albert 1 kor. Bethleni már a zsinatelőkészitő konvent albizottságaiban, a hol az ügy
takarékpénztár 5 kor. Bethleni ev. ref. egyház 2 kor. Szabó egyetemes egységes rendezése szükségesnek mondatott ki s
Sámuel nyug. tanár gyüjtőivén: özv. Bodor Antalné 1 kor. ez alapon az egyházkerületekhez a következő felhivás intéz­
N. N. 26 f., N. N. 10 f., Bodor Ilonka 1 kor., Szabó Imre 1 k., tetek: „az egyh. szertartások dogmatikai tartalmának érin­
64 f., Szabó Sámuel 2 kor., Székely-Kocsárdról egy lámpa- tetlen hagyásával nyilatkozzanak az iránt: miben vélik meg­
tálcza kisorsolásából 21 kor. 60 f., ó-tordai Weress Sándorné állapíthatónak az egységes lithurgiát? Mennyire terjedhet a
gyüjtőivén: Ilyés Albert 10 kor., br. Inczédi Ádámné 5 kor., megállapítandó egységes keretben a lithurgus szabadsága?
özv. Bodor Zsigmondné 5 kor, dr. Horváth Miklósné 5 kor., Mily mértékben ölelheti fel a történeti múltat s mennyiben
Ilyés Albertné 5 kor., dr. Pozsoni, Antal 2 kor., Renner Ida érintheti az egyes egyházakban bevett s elfogadott szokást?0
2 kor., Bedeházi János 2 kor., Ó-tordai Weress Sándorné Mindenek előtt abból a tényből, hogy az egységes lithur-
20 kor., Álliman Eliz 4 kor., dr. Szilágyi János 10 kor. Fo­ gia kérdését zsinati utón, tehát törvényhozásilag akarják
gadják egyen-egyen magam és egyházam legmelegebb köszö­ rendezni és pedig „az egyh. szertartások dogmatikai tartal­
netét. Midőn az 1903. évi adományokat köszönettel nyugtá­ mának érintetlen hagyásával“, megállapíthatónak véljük,
zom egyben legyen szabad megkérnem mindazokat, kiknek hogy itt voltaképen csak az egyházi szertartások menetének
gyüjtoivet küldöttünk, hogy a kapott gyüjtőivet, ha üresen külső rendjéről, a már meglevő elemek sorrendszerű meg­
is (ez is csak valami) visszaszármaztatni kegyeskedjenek. állapításáról s az eljárások egyöntetűségéről van szó. Amiből
Aranyos-Gyéresen, 1904. márcz. 7-én. Bartha Lajos lelkipásztor. ismét azt a további következtetést vonhatjuk le, hogy itt a
A szászsebest ev. ref. templomra, a nemzetiségi ára­ főczél nem az, hogy megvizsgálván lithurgiánknak egyházunk
dattal élet halálharczot v ívó magyarság emez épülő bástyá­ vallásos szelleméhez való viszonyát e szempontból vessük
jára kegyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszö­ esetleg reform alá, hanem csak az, hogy egyházunk egységét
nettel nyugtáz Benedek Károly administrator lelkész, egyhm. az egyes gyülekezetek istentiszteleti rendjében és más vallá­
főjegyző: sos cselekvényekben való külső jelentkezésében is határozot­
Egy magát megnevezni nemakaró Győr 20 kor. Besse- tabban kidomborítsuk. Jly szempontból e kérdés feltevésének
nyey Istvánné Miglész 20 kor. Központi Takarék pénztár 1és megoldásának jogosultságát készséggel elismerjük, bár
Mező-Túr 10 kor. Kir. járásbíróság ivén Mező-Kövesd: Dr. | másfelől meg kell vallanunk, hogy az úgynevezett „adiápho-
Klein Mór 20 kor., Hosszufalvy Benő 2 kor., Somogyi Mihály rák“-ban való tényleges különféleség a protestantizmus lé-
 106 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nyegéhez tartozó keresztyén szabadság tudatának ébrentar­
tásához nagy mértékben hozzájárul s igen jó óvszer azon
veszélylyel szemben, mely a protestáns vallást különösen a
románizmus és graecizmus behatása alatt fenyegeti épen
hazánkban, hogy lithurgikus formalizmussá ne csontosodjék.
Nem kívánjuk bolygatni azt a kérdést, hogy a felekezeti
tudat ébrentartására és élesztésére melyiknek van nagyobb
befolyása: az egyház külső megjelenése formáinak-e, vagy a
belső hittudat és hitélet öntudatosságának? mert hiszen vilá­
gos, hogy a fődolgot az utóbbit, épugy nern teszi erősebbé
az első tekintetében való nagyobb szabadság, mint a hogy
nem akadályozza ennek nagyobb egyformásitása.
Az is megállapíthatónak látszik, hogy a köztudat lithur-
giánk mai — alapjában — egyöntetű formája és vallásunk
belső jelleme közt nem érez olyan disharmoniát, mely az
első kihatóbb reformját sürgetné s ha itt-ott hallunk is egy­
házunk szertartásai túlságos puritanizmusok egyoldalú intellek­
tuális jelleme ellen emelkedő hangokat, ez is nem annyira az
élénk és mély vallásos tudat és érzés kívánalmából fakad,
mint abból, hogy a vallásos mélységet és élénk kegyességet
nélkülöző lélek, ha az Isten igéje prédikálásában sokszor,
sőt rendszerint nem kapja meg a lelkeket foglyul ejtő erőt,
hatalmat és bűvöletet, az istentiszteletben legalább aesthetikai
élvezetet sóvárog szomjú lelkének.
Ennek konstatálása által azonban épen nem akarjuk
elzárni a lithurgia egységesítése során kínálkozó azt az utat,
hogy a hol jó alkalom nyílik rá: igyekezzünk érvényesíteni a
külső és vallásos hatásokat kelteni alkalmas aesthetikai
szépségeket is, de különösen azokat az elemeket, a melyek
alkalmasok arra, hogy vallásuk alapjellemét a lithurgiában is
látható érvényesüléshez juttassák. A hol különösen két* kívá­
nalomra gondolunk: 1. hogy a hívők egyetemes papsága
alapelvéből kifolyólag fokozzuk a gyülekezet tagjainak aktív
részvételét és 2. hogy a Bibliának nemcsak mint a keresz-
tyénség ismeretforrásának, hanem mint „kegyelemeszköznek"
nagyobb szerepet juttassunk. Az éneklésre nézve felesleges­
nek tartjuk elvi kijelentést tenni, mert hiszen az mostani
lithurgiánk minden formájában megkapta az őt megillető
jelentőséget s azon, hogy nem élnek vele, a lithurgiának sem
reformja, sem egységesítése nem, hanem egyéb segíthet.
Ily felfogással lévén a feltett kérdés ”természetére és
körére nézve, most már közelebb jövünk a konvent által fel­
tett kérdésekhez.
A feltett négy kérdés közül az első és utolsó vannak
egymással szorosabb kapcsolatban. Az t. i., hogy: „Miben
véljük megállapíthatónak az egységes lithurgiát?“ és hogy
„Mennyiben érintheti fez) az egyes egyházakban (talán egy­
házközségekben) bevett s elfogadott szokást?“
A két kérdést igy egymás mellé állítva — ha meggon­
doljuk, hogy a czél az egységes lithurgia megalkotása — a
feleletet az egyik kérdés adja a másikra. így: Ha egységes
lithurgiát akarunk, annak körét csak oly dolgokra kell szo­
rítanunk, a melyekben az egység minden nagyobb nehézség
nélkül ki is vihető, azaz az egyes, egyházközségekben bevett
és elfogadott szokásoktól nem kívánnak lényeges eltérést s
igy bevezetésük minden nagyobb zökkenés és rázkódtatás
nélkül megtörténhetik, de minden ilyenben — ha akarunk
egységes Hthurgiát — követelnünk kell az alkalmazkodást,
magától értetődvén, hogy nem rendőri hatalommal. Azonban
e megszorítás az egységes lithurgia körére nézve csak aka­
démikus jellegű. Mert hiszen — legalább a mennyire mi is­
merjük és ismerhetjük — hazai ev. ref. egyházközségeink
gyakorlata a lithurgiális cselekvényeknek úgy elemeire, mint
ezek sorrendjére nézve s a legfontosabb lithurgiális formu-
lákraVnézve, — a melyek itt a legnagyobb jelentőségűek —
oly jelentőség nélküli subtilis eltéréseket mutatnak, amelye­
ket egyeztetni egy kis jóakarattal, kellő és alkalmas felvilá­
gosítás mellett csakugyan nem lehet nehéz. Több kevesebb
jelentéktelen eltéréssel ugyanis — már csak annálfogva is,
mert egy körhöz tartoznak, nagyjában egy theol. intézetből
nyerik lelkészeiket — az egyes kerületek egyházaiban alig
lehet nagyobb a lithurgiában való különbség, mint az egyes
kerületek átlagos többségéé egymástól. Már pedig ez is oly
csekély, hogy a harangozó vagy egyházfi egyszeri elmondá­
sára, vagy a kezünkbe adott „Agenda“-nak ham áros áttekin­
tése után már azonal tisztába lehetünk vele. Ennek okát ke­
resve alapjában
ezen harmadik kérdésre: „Mily mértékben ölelheti fel a
történeti múltat?“ — megkapjuk a feleletet. T. i. ebben: A
mostani elemekből megalkotandó egységes lithurgiának nem
kell a régmúltra visszamennie, hogy az valamely mértékben
felölelve a jelenhez — talán valami ugrással — közelebb
hozza, mert azt úgy elemeiben, mint sorrendjében organikus
fejlődésében feldolgozva magában hordozza. Ügy pedig hogy
mintegy középhelyet foglal el az eredeti XVI. századbeli
zürichi és genfi typus közt (fájdalom elejtve a mindkettőben
érvényesült, azon általunk is fennebb említett, két szempon­
tot szolgáló részt: a Biblia-olvassást és a gyülekezet aktív
részvételét.) és hogy voltaképen fővonásaiban, a XVII. sz.
közepén (1653) megjelent s a debreczeni „anyaszentegyház-
béli szolgálat“ rendjét követő Melotai Nyilas István „Agenda“-ja
által van megszabva ma is a jellege. E részre bővebb fel­
világosítást csak terjedelmesebb történeti tanulmány adhat,
13. szám.
mely — reméljük — nem fog soká késni a kérdés felvetése
után egyházi lapjaink hasábjain, de egy ily véleményben helyet
nem foglalhat.
A második kérdés: „Mennyire terjedhet a megállapí­
tandó egységes keretben a lithurgus szabadsága ? — rend­
kívül nagy fontossággal bir nemcsak elvileg, de gyakorlatilag
a tárgyalt ügv megoldására nézve. Itt kell ugyanis érvénye­
sülnie annak, hogy a kér. kultusz a protestantizmus alapelvei
szerint nem valami mysteriosus theurgia, hanem az objective
adva levő keresztyén elv folyvást megújuló subjectiv elsajá­
títását van hivatva közvetíteni. Az első az objectiv mozzanat
jelentkezik a történetileg adva levő és állandó egyházi köz­
tudatban; a második a subjectiv mozzanat, a fejlődő egyéni
öntudatban. Itt állunk azon nehéz feladat előtt, hogy egyfelől
a két mozzanatot szolgáló elemeket (Biblia-olvasás, áldás,
bünbocsánathirdetés, szakramentumok és ének, ima, igehir­
detés) megfelelő sulyegvenben tartsuk; másfelől, hogy az
objectiv elemeket képviselő állandó lithurgiális formulákat“
szerencsésen oly történeti alakulásokban találjuk meg, a
melyekben valósággal az egyházi köztudat nyer, habár ántik-
formájú kifejezést. Azt hisszük, hogy egyházunk elég szeren­
csésen találta meg eleitől kezdve az ily formulákat a kereszt-
ségi formulában, az úrvacsora szereztetési igékben, az u. n.
apostoli hitformulában, az Ároni áldásban és apostoli köszön­
tésben, a melyek lithurgikai alkalmazása ellen alkalmas
helyükön kifogások nem igen hallhatók s egyetemesen el­
fogadottaknak tekinthetők. Eltérések csak a később keletke­
zett formulák tekintetében merülnek fel, mint az urvacsorai
3 kérdésben s a konfirmált ifjak fogadástételénél feltenni
szokott kérdéseknél, de ezek sem olyan természetű eltérések,
melyekben az egység nehézség néJkül megtalálható ne volna.
Ezekben a hivatalosan megállapítandó formulában és az
egyes szertartások mozzanatainak egymásutánjában a lithur-
gusnak változtatási szabadság nem adható az egység sérelme
nélkül, de a beszédek és imák tekintetében a tartalmi irányí­
táson túl — melyet egy klasszikus szertartási beszédekből és
imákból összeállítandó „Agenda“ teljesíthet — továbbmenő
megkötöttséget, a viszonyok, alkalmak és helyzetek ügyes
felhasználásában rejlő erő és hatás érdekében szükségesnek
nem tartunk, sőt veszélyesnek tartanánk. Hogy hol, mely
formulákat kívánnánk változtatás nélküli elemként érvénye­
síttetni: azt a részletezés során adjuk elő, mely
első kérdésre adandó felele lünket, — miután utal­
tunk arra, hogy nagyjában és egészben az egyes kerületek­
ben szokásos lithurgia úgy elemeiben, mint sorrendjében
nem sokban különbözik egymástól — az erdélyi egyházkerü­
letben az 1862. évi közzsinat által elfogadott s a Vadas Jó­
zsef és Nagy Péter Agendája (Kolozsvár 1866) 1—13 lapjain
olvasható: „A közistentisztelet, egyházi szertartások és lel­
készt teendők rendje az erdélyi ev. ref. anyaszentegyházbarr
ez. fejezet menetéhez szabjuk, mint a mely kerületünkben
ma. kivétel nélkül mindenütt követtetik s megjegyzéseinket
vagy változtatási javaslatainkat annak sorrendje szerint az
egyes pontoknál tesszük meg és indokoljuk röviden.
1. Ünnep- és vasárnapokon.
a) Délelőtt.
(L. Vadas, Nagy P. Agenda 1. lap.)
E 9 pontból álló istentiszteleti rendet egészben
megfelelőnek és megtartandónak véljük;
mégis a következő megjegyzésekkel:
a) az ünnep- és vasárnapi istentisztelet e rend­
jébe a 4. és 5. pont közé egy obj. lithurgiai elem —
ami ez istentiszteleti rendből teljesen hiányzik — az
egyházi évkörhöz alkalmazott és perikopális rendszer
szerint egyházhatóságilag megállapított bibliai sza­
kasz olvasása beilleszthető volna ilyenforma beveze­
téssel: „Most pedig hallják meg és íogadják szivükbe
a hívők a szent evangéliumot, a mi kegyelmes Iste­
nünknek, Atyánknak örvendetes üzenetét, melyet az
ő szent országa építésére, a mi idvességünk munká-
lására adott az ő szent Fia által s melynek e mai
szent naphoz mért részét Írva találhatjuk ( .. .hol?)
A szakasz íelolvasását solemnis szavakkal végzi. Pl.
Ezsaiás 55. ío-n; vagy II. Thess. 2. i6-i7 vagy más
változhatatlan bibliai formulával.
6. pontul erre ének: „Megáll az Istennek igéje stb.“
7- ik pont az eredeti 6-ik ily bevezetéssel: „El­
mélkedjünk Aai! a mi kér. hitünknek nagy titkáról
azon igék alapján, melyek Írva találhatók (itt és itt)
ilyenképen.
8- ik pontul marad az eredeti 7-ik.
9- ik pontul jönne a gyülekezet megáldása. (Meg­
állapított formula szerint.)
10- ikül az adakozásra felhívás és hirdetések és
 13. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LÁP 107

pedig a szülöttek vagy megkereszteltek, templom­ tartás pedig ne szakittassék a kathedrában és urasz-
ban (?!) esküvők vagy elhaltak nevei kihirdetése és tala mellett mondandó két részre, hanem a rendes
más, az egyházi életre vonatkozó tudtuladás s erre istentisztelet végeztével a communicálni nem akarók
vonatkozó „verba solemnia“. távoztával az egész az Urasztalánál történjék.
11-ik az eredeti 9-ik. 5. 6. 7. pont változatlan, a kenyér és bor felett tt
b) Délután. mondandó külön megáldó imádságok nélkül.
(L. Vadas—Nagy P. Agenda 2. lap.) 8—12. pontok változatlanul.
NB. A „beillesztett urvacsoraosztásoknál“ pl.
Teljesen úgy, mint a délelőtti van az eredetiben, konfirmácziókor és templomszentelésnél a rövidebb
azzal a különbséggel, hogy a prédikáció helyett bib­ urvacsoraosztási szertartás úgy alkotandó meg, hogy
liamagyarázatnak vagy katekhizációnak kell jönnie s a bünvallomás és bünbocsánathirdetés feltétlenül
az ifjak vallásos oktatása folytatandó, benne legyen.
2. Köznapi istentisztelet kötelezőleg mindennap tartandó. 4. Konfirmáczió.
(L. Vadas—Nagy P. Agenda 5—6. lap.)
a) b) Változatlanul a Vadas—Nagy P. Agendája
2, lapján irt renddel. Minden változtatás nélkül elíogadandónak véljük.
NB. Az istentiszteletek ideje ugyan egészen a 5. Új papnak beigtatása.
gyülekezet tagjai életviszonyaihoz kell hogy alkal­ 6. Templomszentelés.
mazkodjék; de óhajtandó volna, hogy különösen vá­
rosi gyülekezetekben a délesti istentiszteletek ideje, (L. Vadas— Nagy P. Agenda 7—S. lap.
különösen a bibliamagyarázati napokon (s ilyet leg­ Változatlanul.
alább hetenként kettőt — mint a régi kánonok A templomban vagy azon kívüli más szertartá­
feltétlenül el kellene rendelni) télen az estéli órákra sokra, u. m.: 1. Keresztelés: a) egészséges, b) terhes
tétessék 5—6—7 óra közt, mikor mindenki könnyeb' beteg gyermekeknél. 2. Házasulandók összeadása. 3.
ben megjelenhetik s e czélra a templomok fűtéséről Urvacsoraosztás templomon kívül: a) magán házak­
és világításáról kellene gondoskodni. Egyben különö­ nál, b) halálos betegeknél, c) raboknál. 4. Más val­
sen úrvacsora-osztással kapcsolatos ünnepnapokon lásfelekezetből áttérő átvétele: a) ha az áttérő ke­
2-szer kellene a délelőtt folyamán templomozni ott, resztyén, b) ha az áttérő nem keresztyén. 5. Ekklé-
hol több pap is van. zsia követés (ahol ily fegyelmi eljárás szabályozva
Meggondolás tárgyát képezhetné, hogy városi van). 6. Halálra ítéltek elkészítése. 7. Temetésre vo­
gyülekezeteinkben nem kellene-e imádkozás czéljaira natkozó eljárások egészen úgy maradhatnak, a mint
a templomokat nyitva tartani. a Vadas—Nagy Péter Agenda 8—13. lapokon rend­
jük megállapítva van. Mégis ezen megjegyzésekkel:
3. Urvacsoraosztás. a) A „Házasulandók összeadásáénál azonban te­
(L. Vadas--Nagy P. Agenda 2—5. lap.) kintettel a polgári házasság által átvett házasságjogi
Javaslatok a változtatásra nézve: felelősségre a felekhez intézendő 3 kérdés kimaradhat.
a) Az úrvacsora évenként vagy hétszer osztandó b) A keresztelési formula igy változtatandó meg:
ki, mint a hogy sok helyen az új borra való urva- „N. N. éri tégedet (meg) keresztellek az Atya, Fiú
csoraosztással tényleg van is, de ezt a réíormáczió Szentlélek egy Istennek nevére.“
emlékünnepére helyezve át, vagy ha hatszor oszta- c) Az úrvacsora betegeknek való kiszolgáltatása
tik ki, akkor az adventi, mely úgy is nagyon közel rendkívüli időben csak halálos betegeknek lévén tel­
esik a karácsonyihoz, hozandó elé a reformáczió em­ jesítendő, esetleges téves nézetek hozzákapcsolásá­
lékünnepére. De a reformáczió emlékünnepén min­ nak kikerülésére, kimondandó volna, hogy a ki be­
denesetre kívánatos, hogy urvacsoraosztás legyen, tegségében egyszer úrvacsorát kapott eg y hónapon
mely esetben a megelőző bűnbánati héten reggel, belől azt újólag nem igényelheti, bár a pap beteg-
este kátékhizálás tartandó olyan tartalommal, mely a látogatását igen.
reformáczió szükségességét, jogosultságát és áldásait d) Temetési szertartást mindig a lelkész telje­
vésse a hívek leikébe. sítse s az semmiesetre se ^történjék csak kántorral.
L 2. pont változatlan. A Vadas — Nagy P. Ágendában nincs szó sem
3. 4. pont a hitvallomás („Hiszekegy “) ésa 3lelkész- és püspökavatás, vagy szentelés, sem az
dogmatikai kérdés. Ezek meg, vagy meg nem tartá­ újabban, szokásossá vált orgona-, harang-, temető-,
sáról és formájáról lehet vitatkozni. A bünvallomás zászlóavatásról
után a hitvallomás (Hiszekegy) benne van a Somorjai Ezekre vonatkozólag a következő sorrendet ajánl­
János 1636'iki és erdélyi Ágendákban; a dogmatikai juk és pedig az esetleges „formulák“ mellőzésével,
3 kérdés az utóbbiban és Melotai 1653 iki Agendájá- melyek nincsenek kezeink között, de a melyek az
ban és gyakorlatban is fentartva legalább a tiszántúli egyházkerület püspöki hivatalától vagy Igazgató-Ta­
és erdélyi kerületekben, az előbbiben a Melotai-íéle nácsától beszerezhetők:
egyszerűbb és ántikabb formában, az utóbbiban mo­ Lelkészavatás, 1. Invocatio. 2. Alkalmi ének a
dernizálva és parafrázisokkal bővítve; az előbbiben gyülekezet által. 3. Ima. 4. Miatyánk. 5. Bibliaolva­
a gyülekezet tagjai által fenhangon adandó feleletek­ sás. 6. Ének. 7. Alkalmi egyh. beszéd. 8. Ének. 9.
kel; az utóbbiban csak a hívők magukban adják a A kibocsátandók számbavétele. 10. A Püspök kibo­
feleletet. Sem az egyik, sem a másik nincs meg pl. csátó beszéde. 11. Az ifjú papok eskütétele, melyet
a dunamelléki ehkerület gyakorlatában. És tényleg az a Püspök kezébe tesznek az egyh. kér. főjegyző ol­
Úrvacsora a bünbocsánat szakramentoma lévén, ezek vasván az eskümintát. (Megállapított formula.) 12.
minden hézag nélkül mellőzhetők volnának, a mikor Püspök és esperesek a félkörben letérdelt ifjú pa­
a bünvallomásra jőne mindjárt a bünbocsánat hirde­ pok fejére vetvén kezeiket egy-egy bibliai kibocsá­
tés megállapított formulával. tási igét mondanak s ennek végével. 13. Ugyanők
Ha azonban a hitvallomás („H iszekegy..“) és a ezen állásban alkalmi éneket énekelnek: „Szentlélek
személyes hit léteiét kifejezésre juttató 3 kérdés meg- szállj sziveikbe.“ 14. A Püspök ajánló beszéde a gyü­
tartatik: az esetben a klasszikus formába öntendő 3 lekezeteknek és egyháznak. 15. Ima. 16. Áldás. 17.
kérdésre adandó feleletek a gyülekezet által fenhan­ Záró gyülekezeti ének.
gon adandók legyenek, valamint a bünvallomási ima Püspökavatás. 1. Invocatio. 2. Alkalmi gyüleke­
és Hiszekegy tartalmában való személyes érdekelt­ zeti ének. 3. Ima. 4 Miatyánk. 5. ^Biblia-olvasás. 6.
ségük kifejezésére a záró „Ámen“ a gyülekezet ál- Ének. 7. Alkalmi egyh. beszéd. 8. Ének. 9. Az egyh.
fal hangosan mondandónak veendő. Az egész szer­ kér. közgyűlés elnöke kihirdeti a püspök választás
 108 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
eredményét. 10. Erre az új püspök az Ur asztalára
helyezett evangéliumra tett kézzel leteszi a hivata­
los esküt (Megállapított formula.) 11. Az esperesek
a térdeplő püspök fejére tett kézzel egymásután egy-
egy bibliai áldást vagy intelmet mondanak. 12. Ugyan­
ők a térdeplő püspök körül félkörben, kezeiket fe­
lette kiterjesztve alkalmi éneket énekelnek. 13. Az
új püspök imát mond. 14. Az új püspök áldást mond.
15. Záró gyülekezeti ének.
Orgona, harang, temető stb. avatás rendes temp­
lomi istentisztelet körében alkalmi egyh. beszéd s
azután avatási ima és megáldás formájában történik.
A temető avatás a helyszínén:
1. Előíohász. 2. Bibliai alapon alkalmi beszéd.
3. Felavató ima és 4. Megáldás által történik.
Zászlóavatás. Templomban vagy azon kívül.
Ha a nem egyh. czélra szolgáló zászlót valamely
felekezet te:nplomában templomi szertartással fel­
avattak vagy felavatni terveinek, ily avatási szertar­
tást a ref. lelkész is csak templomban teljesíthet.
Ha minden más résztvevő felekezet papja temp­
lomon kívül teljesiti, az ev. reí. lelkész is teheti ezt.
A szertartás sorrendjében az ev. ref. lelkész a
kér. íelekezet papjai közt azt a helyet kell, hogy
igényelje, a mely az illető község felekezeti népszám-
viszonyai szerint megilleti.
a) A szertartás templomban:
1. Gyülekezeti ének. 2. Ima. 3. Alkalmi beszéd.
4. Szentelő ima. 5. Miatyánk. 6. Felavatási íormula
elmondása. 7. Áldás. 8. Záró gyülekezeti ének.
b) Temlomon kivül:
1. Alkalmi beszéd bibliai alapon. 2. Felszentelő
ima 3. Miatyánk. 4. Felavatási íormula elmondása 5.
Áldás.
NB. A lelkész mint lithurgus mindig a megálla­
pított ruhát tartozik viselni.
Ezekben véleményes javaslatunkat megtéve s a
tiszántúli egyh. kér. püspöke körlevelét visszazárva
vagyunk a Mélt. Áll. Igazgatótanácsnak.
Kolozsvárt, az erdélyi ev. ref. egyh. kér. theol.
fakultása Elöljáróságának 1904. márcz. 23-án tartott
üléséb.' 1.
Dr. ;ályi Gábor, Nagy Károly,
főt ondnok. h. jegyző.
Felkérjük nagytiszteletü esperes aait, hogy a
íennebbiekben közölt tervezetet, egyházmegyéjük leg­
közelebbi közgyűlésén, beható tárgyalás alá vétetni
és az arra vonatkozó egyházmegyei határozatot, 1904.
évi május hó 1-ig,, hozzánk felterjeszteni szívesked­
jenek.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. márczius hó 30-án.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 1077—1904.
KÖRLEVÉL
az összes egyházi és iskolai hatóságokhoz.
Az erdélyi ev. ref. egyház történetének kiadása be­
fejezéshez közeleg, a jövő hónap folyama alatt szétkűldöz-
zük a hivatalos és az előre megrendelt példányokat, nem
mint előre tervezve volt két, hanem a tartalmi megoszlás
szerint három kötetre osztva. Megszerzendő a munka hat
korona előfizetési árban egyházkerületünk összes anya-
egyházai, kollégiumi könyvtárai és a theologiai fakultás
könyvtára részére. Felhivjuk tehát a nagytiszteletü Espe­
res aait és a méltóságos t. Elöljáróságokat, hogy az illető
testületektől a 6—6 koronát bevenni és egyházkerületi
pénztárunkba beküldeni méltóztassanak.
Egyidejűleg ismételten tudatjuk, hogy illetékes eházi
elöljáróságaik utján szintén a kedvezményes 6 kor. árban
fizethetnek elő a műre az igazgatótanács tagjai és alkal­
mazottjai, a lelkészek, tanárok, tanítók, énekvezérek, gond­
nokok, egyházi hivatalnokok és alkalmazottak, ha az elő­
fizetési összeget az esperesek, illetőleg az illetékes kollé­
giumi elöljáróságok utján előre beküldik.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
13. bzám.
A mű utólagosan könyvtári utón csakis 10 koronáért
lesz megszerezhető.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. márczius 17-én tartott üléséből.
Báró B ánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
249—1904. sz.
MEGHÍVÓ.
A dési ev. ref. egyházmegye közgyűlésének m. t. t.
tagjait f. év április hó 16-án d. e. 10 órára, Désre a vá­
rosháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre
tisztelettel meghívom.
Tárgyai: 1. Ima. 2. Megnyitás, megalakulás. 3. Jelen­
tés az egyházm. tanács időközi működéséről. 4. 4472—
1903. igazgatótanácsi körlevélre, a leviták, kántorok és
kántortanitók leányainak a „Szeretetházu-ba kedvezményes
felvehetése tárgyában, véleményes javaslat. 5. 358—1904.
sz. igazgatótanácsi leirat értelmében műszaki előadó vá­
lasztása. 6. Esperes, főjegyző és fegyelmi törvényszéki
bíró választása. 7. Kérelmek s kellő időben beadott indít­
ványok.
Közgyűlés után fegyelmi törvényszéki ülés tartatik.
Előző napon, 15-én d. u. 4 órakor az ev. ref. fiúiskola
tanácstermében tartandó egyházmegyei tanácsülésre a ta­
nács tagjait tisztelettel meghívom.
Az ev. ref. esperesi hivataltól.
S.-M.-Berkesz, 1904. márczius hó 18.
Pap István, esperes.
306—1904. sz.
KÉRELEM.
Tisztelettel kérem görgényi egyházmegyei paptársai­
mat, hogy a biblia-vasárnapi perselypénzeket ne hozzám,
hanem tiszt. Papp Lajos , egyházmegyei pénztáros aához
küldeni szíveskedjenek. Általános szabályrendeletünk kü­
lönben is, hogy mindenkor, minden pénzek a pénztá­
roshoz irányitandók, még akkor is, ha pl. valamely ha­
tóság az esperest nevezi meg.
Gernyeszeg, 1904. márcz. 17.
Csekme Ferencz, görgényi esp.
MEGHÍVÓ.
A dési ev. ref. egyházmegye egyházi értekezlete Dés-
aknán, 1904. április 17-én tartja közgyűlését, melyre az
értekezlet t. t. tagjait és az érdeklődő t. közönséget tisz­
telettel meghívjuk.
S.-M.-Berkeszt, 1904. márczius 8-án.
Pap István, Szakács Ferencz,
elnök. jegyző.
Az értekezlet sorrendje a következő:
I. Ünnepi istentisztelet d. e. fél 10 órakor. 160-ik ének
1-ső verse. Gyülekezet éneke (az énekek az új énekes­
könyv szerint). 153-ik ének (Invocatio). Gyülekezet éneke.
309-ik ének első verse. Gyülekezet éneke. Ima, tartja Pap
István esperes. Karének, énekli a désaknai ifjúsági vegyes­
kar. Egyházi beszéd, tartja Barabás Samu magyarláposi
lelkész. 312-ik ének. Gyülekezet éneke. Záró ima, áldás.
Mondja Szakács Ferencz. 214 ik ének 2-ik verse. Gyüle­
kezet éneke.
II. Ertekezleti közgyűlés d. ,e. 11 órakor az intézkedő
helyiségben : Erős várunk . .. Énekli a désaknai ifj. ve­
gyeskar. Elnöki megnyitó, tartja Simó Béla ért. vil. elnök.
Értekezés, tartja Czirmai Zoltán kozárvári lelkész. Zárszó,
illetőleg indítvány. Tartja Vásárhelyi Boldizsár ért. egyh.
alelnök. Hymnus, énekli a désaknai ifj. vegyeskar.
III. A désaknai honvédsir megkoszorúzása: Beszédet
mond Kozma Imre kaczkói lelkész. Szózat, énekli a dés­
aknai ifj. vegyeskar.
Megjegyzés. Közebéd d. u. fél 2 órakor. Akik a köz­
ebéden részt óhajtanak venni, szándékukat szíveskedjenek
bejelenteni április 10-ig Szakács Ferencz désaknai Llk.
aánál. A közebéd dija 3 kor. 50 f.
Sz. 35—1904.
FELHÍVÁS.
A nagyszebeni egyházmegye tiszteletes lelkész afiait
felhívom, hogy nyomtatvány szükségleteiket április hó
10-ig alólirottnál jelentsék be, hogy a megrendelést e sze­
rint megtehessem.
Hévíz, 1904. márczius hó 28.
Biró György, nyomtatvány-kezelő.
 VII. Évfolyam. 14-ik szám. Kolozsvárt, 1904. április 7.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z KE R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGTELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

A tanárképzés kiegészítése. dishármónia kitörölhetetlen nyomot hagy az ifjúi

(A theol. fakultás Elöljáróságának javaslata a Mélt. Igazgató- lélekben. Csak természetes tehát, hogy a kitől azt
Tanácshoz.) várjuk, hogy úgy tanítása, mint nevelése által öntu­
datosan mindig arra hasson, hogy tanítványaiban ez
Méltóságos állandó Igazgató-Tanács ! ev. ref. keresztyén vallásos élet- és világnézetet lét­
Elöljáróságunk tisztelettel vette a Mélt. Igazg.- rehozza, attól azt is kell kívánnunk, hogy maga ezzel
tanács 1903. decz. 29 iki üléséből 5691—903. szám nem csak teljes mértékben bírjon, hanem annak va­
alatt küldött felhívást, a melyben véleményes javas­ lamennyire tudományos ismeretével és igazolásával
latot kér az 1903. évi ehker. közgyűlés „a tanügyi is rendelkezzék. Régen, midőn tanáraink kivétel nél­
jelentés megvizsgálására kiküldött bizottságba által kül theolögiailag is szakszerűen képzett emberek
felvetett azon kérdésre nézve, melynek czélja „fele­ voltak, e kívánalomnak teljes mértékben elég volt
kezeti tanárképzésünk mélyebbé tétele. * téve és az ily dolgokban bölcs konzervativizmust
A bizottság jelentésének idevonatkozó részéből követő rom. kath. egyház e szempontot mindig ér­
azonban megállapítható, hogy nem „felekezeti tanár­ vényesítette s újabban még fokozottabban érvénye­
képzésünkének a prot. egyetem ügyével kapcsolatos síti, Mi azonban részint középoktatás és iskolaügyünk
kérdése foglalkoztatta a bizottságot, hanem az a kö­ rohamos átalakulása folytán, részint azért, mert isko­
zelebbi kérdés, hogy mimódon volna elérhető felekezeti láink jellegében szívesebben domborítottuk ki az ál­
iskolai tanáraink mostani állami egyetemi szakképzésé­ talános műveltségi és különösen a nemzeti jelleget,
nek olyan cvang. reform. vallásos és egyházi tudattal mint a vallásost és egyházit, újabban — daczára a
való kiegészítése, a mely nélkülözhetetlennek látszik arra, némely jelekből következtethető javuló helyzetnek —
hogy felekezeti ref iskoláink az ifjúság nevelését e te­ be kell hogy ismerjük, miszerint e téren felettébb
kintetben is megfelelő módon eszközölhessék?! Ez ugyanis elmaradtunk saját érdekünk szolgálatának érvényesí­
igy szól: „Szükségünk van arra, hogy tanításunkat, tésétől. A min, mikor érezzük, hogy gyorsan segí­
egész nevelésünket áthassa egyházunk lelke. Az egye­ teni kell, természetesen a nevelést vezető tanárok
temen tanuló református tanárjelölt ifjaknak módot ez irányú képzettségének pótlására gondolunk első
és alkalmat kell adni arra, hogy a lényegesebb theol. sorban. — Ennek az általánosan érzett szükségnek
tárgyakat hallgathassák. Erre legalább buzdítanunk adott, igen helyesen, kifejezést a bizottság. Ám nagy
kellene őket. El kellene határozni, hogy olyan tanár­ és nehéz kérdés,
jelöltek, a kik theol tárgyak hallgatását is kimutat­ 2. hogy mi módon lehet segíteni e szükségen ? —
ják, pályázataiknál feltétlenül előnyt élvezzenek.“ Ha volna nekünk ref. felekezeti tanárképzőnk, annak
A kért tiszteletteljes véleményes javaslatot tehát tantervében minden nehézség nélkül gondoskodni le­
a fennebb formulázott kérdésre leszünk bátrak meg­ hetne arról, hogy a tanárképzés rendjén a szakszerű
adni és pedig a következőkben: képzéssel karöltve folytatható és betetőzhető legyen
1. Hogy e czélra törekvő intézkedés szüksége tény­ az ifjaknál az ev. ref. keresztyén vallásos élet- és
leg fennforog, bővebb megokolást alig igényel. Fele­ világnézet kialakítása, amint teszi ezt a rom. kath.
kezeti iskoláink minden fajtáját óriási áldozatok árán egyház szerzetes-tanárai képzésével. Ennek hijján
az a meggyőződés hozta létre s íentartásukat csak azonban, főleg az olyan egyetemi oktatási irányzatok
az a meggyőződés magyarázza, hogy gyakorlati élet­ mellett, hol a befolyásért és érvényesülésért a mate-
hivatását, az ahhoz szükséges kellő képzettség mel­ riálisztikus irány és klerikálizmus versengenek egy­
lett, a nemzet, egyház és istenországa érdekében mással, kétségkívül az volna a leggyökeresebb és
legjobban az az ember töltheti be, aki evang. reform, legegészségesebb megoldás, ha tanáraink mindenike
egyházunk szellemében felfogott keresztyén vallásos theologiát is végzett ember volna s kiválóbb pap­
élet- és világnézettel bir s ennek megszentelő ereje jaink egyszersmind tanári diplomával is rendelkez­
hatja át személyét és egész munkásságát. Tanuló ifjú­ nének. Az erre való törekvést nem is kell feladnunk,
ságunkban ily élet- és világnézet kialakítása bizo­ sőt szorgalmaznunk. Mert bizonyára csak nyerne
nyára nem kisebb jelentőségű feladata iskoláinknak, belső értékben, összetartozási tudatban és szellemi
illetőleg azok tanárainak, mint az élethivatáshoz di­ színvonalban úgy a papi, mint a tanári kar, ha aman­
recte vagy indirecte szükséges ismeretek közlése. nak bár nagyobb javadalmazásu állomásait tanári dip­
Ennek kialakítása, ha egyik-másik tárgy és az azo­ lomával is biró lelkészek töltenék be s ha emennek
kat tanító tanárok különösebben befolynak is arra, minden tagja egyszersmind képzett theologus is volna.
egészében mégib az oktatás és nevelés együttes, Ez elvi kívánalmat sokban fogja közelhozni a való-
harmonikus hatásában, a vallásos szellemben kell suláshoz részben a tanári pálya máris érezhető tul-
hogy állandó eszközét megtalálja. E téren minden tomöttsége, részben az a — remélhetőleg nem hiú
 110 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
számítás, hogy a papi állomások javadalma is előbb-
utóbb a kor kívánalmai szerint íog rendeztetni. Kívá­
natos volna továbbá mindkét pálya érdekében, hogy
az ifjak érettebb korban kezdjék meg rajtuk önálló
munkásságukat s a tanulmányozással komolyan több
időt, évet töltsenek. Ezt kellene reájuk nézve meg­
könnyíteni részint a további tanulmányozáshoz anyagi
segítség nyújtásával, részint az által, hogy kölcsönö­
sen előnyt nyerjenek azok felett, kik kevesebb elő­
tanulmány alapján hamarább kezdték hasznositani az
egy megszerzett diplomájukat; vagy legalább is, hogy
a másik pálya végzésére is szükséges 2—3 év ne
szorítsa a jobban íegyverzetteket a kevésbé jól fel­
készültek mögé.
A két pálya egymásután való külön elvégzésé­
nek azonban magasabb szempontból való bármily elő­
nyei s az arra ösztönzésnek bármily eszközei mellett
is — amelyek, fájdalom, egyházunk anyagi viszonyai
között csak nagyon szerények lehetnek, oly nagy
akadályai vannak, egyelőre időlegesen a lelkészhiány­
ban is, de általánosan és tartósan abban, hogy a
megélhetés versenyében különösen épen szegény-
sorsú szülők gyermekei, a milyenek rendszerint theo
logus iíjaink, de nagyrészt a tanárnövendékek is,
sietnek minél hamarább kenyeret és megélhetést biz­
tositó állást íoglalni el, hogy e miatt legalább egy­
előre ez utón a kívánt eredményt elérni alig remél­
hetjük; legfeljebb azzal lehetne kísérletet tenni, hogy
a két cursus együttes végzésének lehetősége nyit­
tassák meg, a mint van az, a rom. kath. szerzetes
tanárnövendékeknél, kik talán 3 év alatt végzik a két
pálya előkészületeit.
Miután azonban e lehetőségek bármelyikének elő­
készítése hosszabb időt igényel, a czél felé törekvés
utján pedig, bár az első lépések megtétele, sürgős
szükségként jelentkezik, vessünk számot azzal, hogy
tanárképzésünk mostani módja mellett mit tehetnénk
ez irányban ?
Az állami egyetemi tanárképzés tantervében való
olyan változtatás kieszközlésére, mely czélunkat szol­
gálhatná, nem is gondolhatunk. Indirekt befolyást
kell tehát keresnünk arra ez irányban. A mi történ­
hetik egyfelől az által, hogy lehetségessé tesszük a
ref. vallásu egyetemi tanárnövendékeknek azt, hogy
szakképzettségüket vallási és egyházi öntudatuk mi­
nél teljesebb és lehetőleg tudományos kialakításával
kiegészíthessék, másfelől az által, hogy ennek lejé­
ben megíelelő előnyöket biztosítunk számukra a saját
hatáskörünkben.
Az első semmi nagy nehézségbe sem ütközik,
miután mindkét állami egyetemünk székhelyén theo-
logiai akadémiája lévén egyházunknak, ennek tanárai,
illetőleg az ő előadásaik igénybe vehető. A második
is elintézhető egyházi hatáskörben részint az által,
hogy ha kimondja az egyház, hogy íelekezeti iskolái
tanszékeinek betöltésénél előnyt ad azoknak, kik papi
diplomával is rendelkeznek, vagy egyenlő tanári dip­
loma mellett előnyben részesíti a választásnál azokat,
kik legalább bizonyos theologiai stúdiumok sikeres
hallgatását ki tudják mutatni; részint azáltal, hogy a
tanárnövendékek számára az egyház rendelkezése
alatt álló anyagi segélyeket azon feltételekhez köti,
hogy bizonyos theol. stúdiumokat sikeresen hallgas­
sanak.
Egyházkerületünk mindkét irányban súlyosan
vetheti latba intézkedését. 100 körül járó tanári ál­
lomás betöltésénél van szava és 40 tanárnövendék
számára ad évenként a theol. fakultás internátusában
anyagi segélyt. Ezeket joggal fogja a saját egyházi
érdeke által kívánt feltételekhez köthetni. Legíennebb
arra kell törekedni, hogy a feltételek olyanok legye­
nek, hogy túlságos megerőltetés nélkül eleget te­
hessenek az arra vállalkozók.
Erre nézve legfőbb szempontul azt ajánljuk, hogy
14. szám.
hallgatandó theol, stúdiumokul azok jelöltessenek ki,
a melyek az illető tanárnövendék szakmájával leg­
közelebbi viszonyban állanak s a melyek ennélfogva
az illető szakképzettségének is előnyére válnak. így
a filológusoknak önkényt ajánlkoznak a biblia nyelvé­
szet és rokontudományok, vagy az egyház és dogma­
históriai seminárumok, a történészeknek az egyház-
történelmek, minden bölcsészethallgatónak a vallás­
bölcsészet vagy dogmatika és ethika; azok számára
pedig, kiknek szakmája egyik theol. stúdiummal sem
áll szorosabb kapcsolatban (mathem. és termtud szak­
beliek) ott volnának, vagy a bibliai theologia v. a theol.
encyklopoedia, vagy a magyar prot. egyh. történelem
vagy az egyházjog. Kívánatos volna pedig, hogy e
stúdiumok valamelyikéből évenként legalább 2 —4
órás kollégiumot hallgassanak s a theologusok egy-
háziasabbá teendő neveltetésének legalább az inter­
nátusbán lakók teljes mértékben részesei legyenek.
Azon esetleges aggodalommal szemben, mely
ezen intézkedések folytán attól félti iskoláinkat, hogy
igy a jobb szakerők tőlük másfelé húzódnak, egye­
dül arra kívánunk utalni, hogy épen a legjobb erők
maguk is keresni fogják mindig, a minél szélesebb
körű és alaposabb képzettséget s hogy a tanári fize­
tések egyenlősége esetén (már t. i. az államiakéval)
egyházi szempontból a tanárság legjavát a saját egy-
házias buzgalma s iskoláink és egyházunk autonóm
életével járó előnyei, a több munka daczára is von­
zani fogják iskoláinkhoz. Aztán meg épen a nevelés
és képzés folytán olyan generációra számítunk, amely
a hivatalt nemcsak a jövedelem nagysága és munka
kisebbségével egyenes arányban értékli, hanem a
melynél a hivatás és munkakör is befoly az elhatá­
rozásra.
(Következik a múlt számban közölt határozati
javaslat 4. pontja.)
Az új énekeskönyv.
(A sepsiszentgyörgyi ev ref. Székely Mikó-kollegium elöljáró­
sága s a sepsiszentgyörgyi ev. ref. egyház képviselőtestülete
által elfogadott vélemény azok határozatából közreadva.)
Irta: Zayzon Ferencz> főgimn. tanár.
Mindenekelőtt sajnálattal kell megjegyeznem, hogy az
énekeskönyv megújításának csak ilyen előrehaladott, sok
tekintetben bevégzettnek, véglegesnek látszó állapotában
van alkalmunk a nem csekély jelentőségű kérdéshez hoz-
zászólani. Ez a körülmény a véleményadásra nem egy
tekintben korlátozó. Akárhogyan is nem akarom, mert nem
feladatom, az énekügyi bizottságnak a megújítás érdeké­
ben követett eljárást bírálat tárgyává tenni, még sem hall­
gathatom el azt a meggyőződésemet, hogy ha a templomba-
járó s énekelni szerető közönség kívánságának nagyobb
mértékben való tekintetbevételével történt volna az új
énekeskönyv szerkesztése, jobban mondva a réginek át­
dolgozása, mind külső, mind belső tekintetben más gyűj­
temény keletkezett volna, olyan, mely beosztásában, el­
rendezésében s ami még fontosabb, anyagában ismerősebb
volna, mint az, mely most előttünk áll. Mindnyájan tud­
juk, hogy egy olyan énekeskönyv megteremtése, mely
minden rendű, rangú, korú és műveltségű hivő számára
egyformán alkalmas legyen a keresztyéni buzgóság felkel­
tésére, a lélek nemesítésére, egyszerű istentiszteletünk fen­
ségességének emelésére, egy ilyen énekeskönyv megte­
remtése nem könnyű feladat. Csakhogy nem semmiből
kellett újat teremteni, hanem egy százados használat által
megszentelt s nem minden tekintetben használhatatlant
kellett megjavítani, kiegészíteni, mert nem új énekeskönyv
szerkesztése lett volna a feladat, hanem a réginek, csakis
a mennyiben használhatatlan, vagy a czélnak nem meg­
felelő, megújítása. A P.róbakiadás azonban úgy beosztá­
sában s elrendezésében, mint anyagában inkább nevezhető
új énekesköny vnék, mint megújítottunk.
Mindnyájan tudjuk, hogy ennek legnagyobb részben
oka az, hogy nem a mi régi, erdélyi énekeskönyvünk
újittatott meg, hanem a más egyházkerületekben haszná­
 14. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
latos s a mienktől sok tekintetben elütő régi énekeskönyv
alapján az egész magyarországi anyaszentegyház hiveinek
közös, általános használatára készíttetett ez az új énekes­
könyv, melynek szerkesztésénél a mi régi, erdélyi énekes­
könyvünknek nemcsak beosztása, hanem anyaga is a leg­
mostohább mellőzésben, talán kicsinylésben részesült. Es
itten önkéntelenül felemerül az a kérdés, hogy törik-sza-
kad, szükséges-e minden magyar református ember kezé­
ben egyforma énekeskönyvnek lenni? Anélkül, hogy e
kérdés bővebb vitatásába kezdenék, kimondom, hogy ezt én
csak kívánatosnak tartom, de nem mindenáron kierő-
szakolandónak. Miért lenne kifogása magyarországi testvé­
reinknek az ellen, hogy mi — templomainkban — azt az
éneket énekeljük, a melyiket szeretünk s olyan szö­
veggel, a milyennel megszoktuk. — Miért erőszakolnék
egymásra énekeinket ? Egyetlen körülmény, — mely kí­
vánatossá teszi az egyforma énekeskönyvet — csak az a
tetszetős kívánság, hogy más kerületbe került reform, hí­
vőt a templomi éneklésbe ne akadályozza az, hogy nem
tudja az ott használatos énekeket. Ez a tetszetős kívánság
hamar elveszíti erejét, ha meggondoljuk, hogy nálunk
egyes vidékeken manapság öt-hat éneknél többet alig hasz­
nálnak, tehát ennél többet alig ismer a nép ; az új énekes­
könyvből is minden kerület, az eddigi szokás szerint, ki
fogja válogatni a használatosabb énekeket, melyek egy-két
kivétellel bizonyára nem fognak egész Magyarországon
ugyanazok lenni s igy más kerületbe vetődött hívőnk az
új énekeskönyv mellett is csak ott lesz, hol eddig volt. Ha
énekelni akar, meg kell tanulnia az illető vidékeken hasz­
nálatos énekeket, a mi nem is lesz olyan nehéz dolog an­
nak, ki énekelni szeret; aki pedig nem szeret s nem szo­
kott, az se nálunk, se másutt nem fog énekelni. A lakó­
helyet változtató hívők pedig inkább a nem éneklő, vagy
az énekeket könnyebhen tanuló műveltebb osztályból ke­
rülnek ki s nem az általában éneklő, de az új énekeket
nehezebben tanuló nép köréből. Nem folytatom tovább, de
mindenesetre megfontolandó, hogy a százados használat
által megszentelt hagyományoknak, szokásoknak egyszerre
történő kitörlése nem fog-e több kárral járni, mint amennyi
haszonnal a csak kívánatos egyformaság elérése. A vallá­
sos érzés kifejezéséül szolgáló szokások, hagyományok a
vallásos léleknek legkényesebb virágai, azokat nem le-
szakgatni, hanem ápolni kell s aki ezeket letépi, hogy má­
sokat ültessen helyébe, az addig termékeny talaj helyett
könnyen terméketlenre fog találni.
Ezeknek a körülményeknek kell irányadóknak lenni az
énekeskönyvnek nemcsak közössé tétele kérdésében, hanem
ami különben reánk nézve ezzel kapcsolatos, az újítás
mértékének, korlátainak megállapítása tekintetében is. —
A Próbakiadásban számos ismerős vagy ismerősnek tetsző
éneket, verset és dallamot találunk, mégis a könyv a maga
egészében idegenszeriinek tűnik fel előttem. Ennek két­
féle, u. m. külső és belső okai vannak. Lássuk ezeket
rendre.
A megfelelő csinos kötésben, tisztán, olvashatóan nyo­
mott Próbakiadás beosztása nagyon különbözik a mi régi
Enekeskönyvünkétől. Elől találjuk a zsoltárokat, azután a
dicséreteket. Az istentisztelet sorrendjét s a gyakori hasz­
nálatot véve tekintetbe, épen megfordítva kellene lenni.
Nem véletlenül állott régi énekeskönyvünk élén a leghasz­
nálatosabb kezdő ének: „Te rólad zeng...“ s utána a min­
den vasárnapon s innepnapon használatos beggiilő, vagy
kezdő, meg az ima utáni énekek. A leggyakrabban hasz­
nálatos énekeknek a legkönnyebben megtalálható helyen
kellene lenniök s nem a könyv közepén elrejtve, mint az
a Próbakiadásban van. Azután jönnének megfelelő sorrend­
ben a rendes ünnepi énekek, kezdve az újéviekkel, vé­
gezve az óéviekkel. A zsoltárok tartalmilag, műfajilag s
minden tekintetben annyira különböznek a többi énekek­
től, hogy azok teljesen külön s a könyv használhatóságá­
nak gyakorlati szempontjából pedig a dicséretek után he-
lyezendők el.
A zsoltárokról ugyan minden keresztyén hivő tudja,
hogy azokat eredetileg Dávid király szerezte, azért még­
sem tartjuk feleslegesnek, sőt az eredeti szerzői jognak
egyszersmindenkori elismerése mellett a koronás ének­
szerző iránti kegyelet külső kifejezése s ezáltal ápolása
céljából a zsoltárok élén okvetlen kiírandó, hogy azok
Dávid királg zsoltárai. Ezzel erősebben s világosabban
volna jelezve az a kapocs, mely az énekeinket a bibliához
köti, mint pusztán csak a biblia szerinti zsoltárszámozás­
nak zárójelben való megtartásával. Régi énekeskönyvünk­
ben Szenczi Molnár Albert neve is ott van, ki a zsoltárok
111
átültetésével díszes emlékoszlopot állított magának. Kegye-
letlenség nevét ez oszlopról letörülni! A mi, kicsiny utó­
dok elismerésének s hálájának olcsó, de szép kifejezése
lenne, ha a magyar zsoltárok az ő nevét is örökre élükön
hozdoznák. Nemcsak irodalom, hanem egyháztörténelmi
szempontból is becses adatokat mentenénk meg, ha az
összes énekek eredeti szerzőinek s átdolgozóinak nevét
jegyzékbe szedve adnók az énekek végén. Régi és új re­
formátus neves énekszerzőinknek nevét s emlékét men­
tenők meg ezzel az örök feledéstől s a múltak tisztes em­
lékeinek ápolása kötelességünk mellett elismerésre méltó
hasznos dolog lenne.
Az összes énekeknek, zsoltároknak s dicséreteknek
folyószámmal való jelölése csak részben könnyíti a keze­
lést. A zsoltároknak ugyanis megvan a maguk bibliasze­
rinti zsoltári száma is, s e kétféle számozás ezeknél za­
varó, mert igaz, hogy az 1. ének I. zsoltár is, de már a
2. ének III. zsoltár s igy tovább. Már pedig többet jelent
az, ha a közönség úgy tudja, hogy a XG. zsoltárt s nem
úgy, hogy az 52 éneket fogja énekelni. Ha a zsoltárokat
az énekeskönyvben a fennebb ajánlott rend szerint, vagyis
a dicséretek után helyeznék el, akkor a dicséreteknek
arab folyószámmal, a zsoltároknak pusztán a biblia sze­
rinti zsoltári római számmal leendő jelölése semmi zavart
sem okozna, sőt a kétféle énekeknek külön mutató tábla
sem kellene. A Próbakiadásnak Betűrendes Mutatója az
énekek gyors megtalálását akarja lehetővé tenni, de e célt
csak részben éri el. Magának a Mutatónak könnyebb ke-
zelhetés végett a könyv legvégén kellene lenni, mert a
hol a Próbakiadásban van, ott megtalálni nem a legkönv-
nyebb. A lapszámra s nem az énekszámra való utalással
pedig sokkal könnyebben s gyorsabban meg lehetne ta­
lálni az énekeket. Ez a Mutató csak úgy volna minden te­
kintetben legcélszerűbb, hogyha az összes énekek — zsol­
tárok és dicséretek — kezdő verssorai betűrendbe szedve,
a dicséretek kezdő sorai elé az illető dicséret arab folyó-
száma, a zsoltárok elé a megfelelő zsoltári római szám
jönne s rnindenik sor után pedig a lapszám, mely alatt
az illető ének megtalálható. Az énekek számainak külön­
bözősége által már a Mutatóban jelezve lenne az is, hogy
melyik ének dicséret és hányadik dicséret s melyik ének
zsoltár s hányadik zsoltár, a lapszám pedig mutatná, hogy
melyik hol található meg.
Nem érthető, hogy a dallammal közölt énekek kezdő
verssorának első betűje miért van a szövegtől elszakítva s
a hangjegyvonalak elé téve. A mikor a díszes kezdőbetűk
a könyv díszéül szolgálnak, vagy — a mint régi köny­
vekben látjuk — a művészi iniciálék a szövegből hiányzó
illusztrációkat helyettesítik, akkor a kezdőbetű elszakitá-
sát e körülmények indokolják; de egyszerű nyomtatott
nagybetűknek elszakítva való előlirása a könyvnek semmi
díszt sem ad. Sőt talán a régiességnek ilyen gyarló mó­
don való utánzása sok helyen nevetségessé válik. Legtöbb
éneknek kezdő hangjegye alá csonka szótag, sokszor csak
egy kis r, vagy z betű került, de hát még a hol egy nyo­
morult mássalhangzó sem jutott!
Hogy a dallamokban a sorok ismétlődése nem ismétlő
jelek által van jelezve, tehát egy hangjegysor alá nem
került két sor szöveg, hanem az ismétlődő dallamsorok
másodszor is teljesen ki vannak írva, azt csak helyeselni
lehet.
A Próbakiadás végén a hét napjaira való reggeli és
estéli, meg különböző alkalmi imákat s végül az Űri imád­
ságot találjuk. Helyes, hogy imák is vannak az énekes­
könyvben, csak ezeknek nem a Betüsoros Mutató után,
hanem azelőtt, sőt leghelyesebben az énekek előtt lenne
helye a Mutató könnyebb használata végett. Sőt ez imák
mellett szívesen látnánk s olvasnánk Istenről, Jézusról, a
Szentháromságról, a Keresztségről, az Úrvacsoráról, az
imáról és imádkozásról, meg az éneklésről rövid, az evan­
gélium szerint reformált hitünk alap elveit röviden felölelő
s világosan, egyszerűen megmagyarázó elmélkedéseket, a
mint ez részben megvan régi énekeskönyvünkben. Minden
rendű és rangú, korú és miveltségü református hivő egy­
forma haszonnal olvasgathatná ezeket, hiszen a nép kezén
még ma is — sajnos — oly kevés efféle olvasmány forog.
Régi énekeskönyvünkben, a könyvben előforduló dal­
lamok kofájának megértéséhez szükséges elemi zeneelmé­
leti magyarázat is van. Nagyon sok református ember
vette innen összes zenetudományát s tekintettel arra, hogy
a közönség legnagyobb részének ma sincs annyi zeneel­
méleti képzettsége, hogy mindent megértene, a mi a könyv-
 112 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 14. szám.

ben Írva van, az új énekeskönyvben sem lenne egy rövid ret. A nagy világon e kívül Nincs oly igaz híved, Áldjon,
kótamagyarázat felesleges. vagy verjen sors keze, Ez érted éghez esd/ stb. Ezeket
Előszó a Próbakiadásban nincsen, azonban a végleges énekelték az iskolában!
kiadásban a magyar ref. énekeskönyv történetét magában Se iskolai tankönyvben, se semmiféle tankönyvben
foglaló előszó becses kiegészítő része lenne a könyvnek. senkinek sincs joga valamely költőnek versét megváltoz­
Ha pedig mindezek a pótlások talán a könyv terje­ tatni. A maga versével mindenki azt tehet, a mit épen
delmének növekedése következtében drágítanák a könyv tetszik, a máséhoz nyúlni nem szabad. Ha valakinek nem
árát, egy pár ének elhagyásával lehetne ezen segíteni, tetszik a Mihályi verse, könnyű segíteni rajta, írjon job­
mert ezáltal a könyv nem veszítene annyit, mint a meny­ bat, de annak egyes szavait, mondatait szeszélyesen el­
nyit nyerne a kívánt pótlásokkal. változtatni senkinek semmiféle czélból sem szabad. Na­
Beosztásában, elrendezésében a leirt módon kiállított gyon köszönjük nagytiszt. Fejes István urnák, hogy e vers­
énekeskönyv, mig egyfelől használhatóság szempontjából nek eredeti és átdolgozott alakját e lap hasábjain egymás
célszerűbb lenne, a mi közönségünk előtt nem lenne ide­ mellé állította, mert mindenkinek módjában van meggyő­
gen szerű, mert szinte a régi, megszokott kedves könyvét ződni, hogy az eredeti mennyivel szebb, erőteljesebb s
találná meg benne. hatalmasabb. Nemcsak ebben, de bármelyik énekben szí­
* vesebben látjuk az ódonság patináját, sőt a zordonságot
A mi a Próbakiadás belső értékét illeti, az arra nézve is, mint a sima erőtlenséget.
adandó vélemény sok tekintetben korlátozva van, mivel Vagy talán a helyes ritmizálás tette szükségessé az
a munkálatok ez irányban bizonyos határozott bevégzett- énekek szövegében a különben indokolatlan változtatáso­
séget mutatnak. Ridegen véve a dolgot, nem volna más kat? Talán, hogy a dallamhoz jobban simuljon a szöveg?
teendő, mint a kedvező, vagy kedvezőtlen véleményt egy­ A XXXII. zsoltár egymaga megczáfólja e feltevést, mert
szerűen kimondani, mivel azonban az énekeskönyv tártál annak 1. versében tizenkétszer, 2-ikban tizenháromszor,
mának értéke, a szövegek s dallamok átdolgozása fonto­ o-ikban tizenháromszor, 4-iköen tizenötször vág el szót az
sabb az eddig említett külső szempontoknál, erre vonat­ ütem, a mi egy parányi ritmusérzéket sem árul el.
kozó véleményemet legalább általánosságb m meg kell in­ Még szomorúbb az, mit a dallamokról mondhatunk.
dokolnom. Az átdolgozóknak itten ugyancsak könnyű lehetett a mun­
Mindenekelőtt sietek elismerni, hogy több szép új kájuk. A szöveg sorainak hosszúsága szerint egy-két-három
énekszöveggel gyarapodott az énekeskönyv, olyanokkal, kivétel nélkül C jelzésű ütemben egyforma negyed hang­
melyek teljesen alkalmasok arra, hogy a hivő lélek azok­ jegyek, a sorok végén egy-két félhangjegy. Ennyi az ösz-
nak segítségévei a magasba szárnyaljon. Sajnos azonban, '■szes ritmizálás a dallamokban. Hogy a fenti recept szerint
hogy régi, ismerős énekeink szövegének átdolgozását már készült vagy átdolgozott dallamok zenei szempontból te­
nem üdvözölhetjük ilyen örömmel s elismeréssel. Az ér­ kintve mely fokon állanak, azt nem lehet meghatározni.
telmetlen helyek, nyelvtani hibák, magyartalan kifejezések Sajnálattal kell megemlítenünk, hogy ilyen ritmizálással a
kijavítása s kiküszöbölése helyes, sőt szükséges volt, de nehány máskülönben ritka szép új dallam sem érvénye­
a mi ezen felül történt, azt nem lehet helyeselni. Pedig sülhet. A dallamok átdolgozása most is ízléstelen egyházi
igen sok történt ezen felül is s emiatt még legkedvesebb éneklésünket emelni, szebbé s nemesebbé tenni nem fogja
s a felsorolt hibáktól teljesen mentes énekeink legtöbbje soha. Abból indul ki, hogy a rép ma elromlott éneklési
bántóan idegenszerü köntösben áll előttünk. Számtalan modorában nem énekel nyolcad vagy tizenhatod értékű
olyan változtatás történt, mely az újitási, helyesebben váh hangokat, tehát az énekeskönyvbe se Írjunk ilyen hango­
toztatási törekvésen kívül komolyan semmi mással sem kat, ez az ut nem előre, hanem hátra, nem fölfelé, hanem
indokolható. A XXV. zsoltárnak régi, szép szövege semmi lefelé vezet. Nem dallamainkat kellett volna a nép mai
okot sem szolgáltatott arra, hogy változásnak legyen alá­ éneklési módjához alkalmazni, hanem a nép ízlését- kellene
vetve, sőt talán régi köntösében még szebb. A LXV zsol­ fejleszteni s ritmikusabb éneklésre szoktatni. Ez ugyan
tár 1. versének két utolsó sorában sem értelmetlenség, sem sokkal nehezebb munka, mint a dallamoknak a mostani
magyartalanság, sem nyelvtani hiba nem volt s mégis éneklésmódhoz alkalmazott átírása. Pedig ha nem ott se­
megváltozott. A XLIÍ. zsoltár 1. versének 6. sorában lel­ gítünk, a hol kell, közönségünk az új énekeskönyv mel­
kem helyett szivem van. Miért? Száz meg száz ilyen indo­ lett is csak az eddigi megszokott, megromlott módon fog
kolatlan változtatást lehetne még felsorolni. Az ilyeneket énekelni. Ha azalatt a 26 év alatt, mely idő alatt az új
nemhogy az egyszerű falusi nép, de rni magunk sem fog­ énekeskönyv készült, minden úton-módon erélyesen igye­
juk soha megszokni, mert könnyebb egy teljesen isme­ keztünk volna templomi éneklésmódunkon javítani, a mi
retlen, új verset megtanulni, mint egy olyant, mely az a régi énekeskönyv mellett is megtörtént volna, ma talán
énekelni szerető hívőnek már vérévé vált, imitt-amott meg­ nem is hinnők az énekeskönyv megújításának szükségét
változtatott szavakkal, mondatokkal újra tanulni. A régi, annyira, a mennyire hisszük, vagy elhitettük magunkkal.
kivált ha az nem rossz, mindig erősebben fog élni lel­ Akkor megelégednénk egy pár szép új ének felvétele mel­
kűnkben s az indokolatlanul változtatott helyeknek nem lett a régi szövegek nehány hibás helyeinek kiigazításával
fog helyet adni soha. Az éneklés közvetlenségét pedig s a dallamoknak a fejlettebb Ízlésnek megfelelő helyesebb
csak zavarni fogja, ha éneklésközben arra kell gondolnunk, ritmizálásával.
nehogy szivem helyett a megszokott s talán többetmondó Semmiképen sem lehet helyeselni a melizmák teljes
lelkem szót mondjuk. Templomainkban egyszerre fog fel- mellőzését s véleményem szerint a dallamokra is teljesen
hangzani a régi és új szöveg s ha az újat erőltetni fog­ áll az, mit a szöveg átdolgozásának szabadságáról állítot­
juk, szégyenkezve fog elhallgatni, a ki a régit énekli. Pe­ tam. „Nagy Isten téged imád . / gyönyörű dallamát ha
dig templomainkban ma is oly kevesen énekelnek; ak­ nem tudja valaki úgy énekelni, mint azt. Haydn megírta,
kor még kevesebben fognak. Vagy ha énekelni fognak, akkor ne is énekeljen inkább, de a saját ízléstelenségéhez
énekelnek úgy, mint eddig énekeltek s az új szöveget átírni s igy terjeszteni senkinek sem szabad. A dallamok
éneklők kicsiny száma a tömeg hatása folytán mindig las- átdolgozása általában azt a hatást teszi, hogy ezeknél az
san-lassan alkalmazkodni fog a régihez. A nép minden átdolgozok épen ellenkező czél felé törekedtek, mint a
újat kételkedve, gyanúval fogad, a régi énekeskönyveket szövegátdolgozók. Mig a szövegben tüzzel-vassal irtották
pedig nem kobozhatjuk el, azok megmaradnak tisztes még az olyan ódonszerüséget s darabosságot is, melyben
ereklye gyanánt a családok birtokában örök akadályaiul különben hiba nem volt, addig a dallamok túlságos egy­
az ok nélkül megváltoztatott énekek elterjedésének. szerűsítésével sok dallam bántóan rideg formában áll előt­
A Mihálvi-féle énekkel kapcsolatban több oldalról fel­ tünk. A szöveget mindenáron a mai simább formába ön­
merült az a kérdés is, hogy vájjon az énekszerzők, köl­ teni törekedtek, a dallamok ellenkezőleg darabosabbak,
tők verseinek indokolt, vagy indokolatlan átdolgozása egy­ durvábbak lettek.
általán jogos-e? Igaz, hogy egyidőben valami obskúrus Talán nem fogok nagyon tévedni, ha azt állítom, hogy
pedagógus főben megfogamzott az a gondolat, hogy isko­ az énekeskönyv megújítása utáni vágyat sem annyira a
lában, tanulóknak még Petőfi világszép szerelmi dalait sem régi énekek használhatatlan volta, hanem inkább az éne­
lehet adni. Ilyen homályos pedagógiai szempont aztán ef­ kek ízléstelen módon való éneklése okozta. Ezen kellene
féle énekeket teremtett: „A fegyelem, a fegyelem, A fe­ előbb segítenünk! Luteránus, katolikus templomokban rit­
gyelem hű védelem, Benne vagyok, nem láthatok, Semmi mikusabb éneklést hallunk, nem hihető, hogy csak a re­
rosszat nem hallhatok/ Vagy: „Eszemadta kis bajtársa, ki formátus közönség nem tudna szebben, dallamosabban
haragudnék reája?u Sőt még ilyen szörnyűséget is csinált énekelni. Tapasztalaton alapuló meggyőződésem, hogy régi
már magyar ember: „Tanárknak rendületlenül Maradjon énekeskönyvünk legtöbb darabja élénkebb, elevenebb,
hiv kegyed, Ez benned majdan sirodig Tanárt s atyát sze- egyes sorok gyorsabb s megszakítás nélküli s a sorok
 14. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
közti ízléstelen cikornyák elhagyásával történő éneklése
feleslegessé tenné az egész énekeskönyvnek ilyen nagy­
mérvű átalakítását, melynek következtében inkább idegen-
szerű lett, mint ismerős. A közjátékok szigorú megrövidi-
tésével, az általában élénkebb, gyorsabb énekléssel azt is
el lehetne érni, hogy az istentiszteleteken ugyanannyi idő
alatt több ének, vagy egy éneknek három-négy verse is
elénekelhető lenne.
Véleményem tehát az, hogy nem annyira énekesköny-
vünk, mint templomi éneklésmódunk szorul nagymérvű
reformra. Régi énekeskönyvünkben is van ugyan sok iga-
zitni, javitni, sőt kihagyni való, de nem annyi, mint a
mennyit a Próbakiadásban újítva, vagy abból kihagyva
látunk. E miatt tűnik fel a Próbakiadás külsőleg, belsőleg
idegenszerünek s e miatt általában sikerültnek nem tartom
s épen ezért jelen beosztásában s alakjában elfogadásra
nem ajánlom.
Virágvasárnapja Predeálon.
A tömösi, predeáli és a romániai határszéli fal­
vakban szétszórtan élő híveinknek régen lehetett oly
kedves, oly felemelő Virágvasárnapjuk, mint ez évi
márczius 27-iki.
Daczára a méter magas hó olvadása által járha­
tatlanná vált utaknak, gyalogösvényeknek, eljött hí­
veinknek nagy része, eljöttek a predeáli m. kir. vám,
posta és a máv. hivatalnokok és altisztek családjaik­
kal, eljött az ottani m. kir. pénzügyőrség és csend-
őrség legénységének javarésze, a predeáli fiatal in-
ternátus zsenge ifjúsága és a román határszéli fal­
vakban tengődő testvéreink, hitrokonainknak zarán­
dok csapata.
Az állami iskola hatalmas tanterme nem bírta
befogadni az igét szomjuhozók roppant seregét s a
fáradt népnek nagy része csak állva, szorongva ün­
nepelhetett e napon.
Az ünnepség az „Istennel járni, lakozni“ kezdetű
gyülekezési énekkel kezdődött, melynek elhangzása
után a régi LXX. számú alkalmi énekbe fogott a né
pes gyülekezet, mély érzéssel, szelíd áhítattal s ve­
lünk énekeltek, velünk éreztek ebben ott rom. kath.,
gör. kath., lutheránus, unitáriusok és a jelen volt
Mózesvallásuak is.
A 3 első vers éneklése után következett a hosz-
szufalusi körlelkész gyönyörű imája, mely a fásult
szivek és a sivár lelkek kopár mezein hasogatta a
mély barázdákat s termékenyítette meg a kemény
rögöket, hogy ezek azután befogadhassák az evan­
géliumi magvakat, Istennek igéit.
A megragadó imádság után íelzendült a megha­
tott lelkek ajkairól az ,,Atya, Fiú, Szentlélek“ zso­
lozsmája, kigyult a lelkek szikrája s tüzet fogva a
hivő lelkeken, hangzott az Istennek tetsző dallam,
zengett a szivnek húrja s énekelt az egész gyüleke­
zet fokozódó buzgósággal, mély megilletődéssel.
Most pedig az ünnepély fénypontjánál, megszó­
laltatta az Urnák elhívott szolgája Máté evangélistát
eképpen:
„Ismét vivé őtet az ördög egy nagy magas
hegyre és megmutatá neki a világnak minden orszá­
gait és azoknak dicsőségeket. És monda néki Jézus:
eredj el Sátán! mert meg vagyon Írva: a te Uradat
Istenedet imádjad és csak őtet szolgáljad!“
A fenti alapra épített, eszmékben és igazságok­
ban gazdag beszéd s ennek meggyőző ereje nagy
hatással volt a vegyes vallásu hallgatóságra s föl­
emelte annak lelkét az eszményeknek felséges vi­
lágába.
A jó pásztor elvezette nyáját, a nagy sereget, lé­
lekben, a kegyelet és emlékezés szárnyain vissza a 2000
■éves események szinterére, Jeruzsálem városának
illatos virágokkal gazdagon terített utczáira, az öröm-
mámortul ittasult néphez, remek képletekben ecse­
telve a pálmabintőtömeg lelki vakságát, anyagias fel­
113
fogását és törekvéseit az Istenországának megala­
pítására elküldött Idvezitőnek magasztos czéljával
szemben.
Tanulságos és fenséges volt e fejtegetés a mai
kor anyagias érzületü gyermekeire, és a midőn a je­
les szónok — tekintettel a nagyszámban megjelent
vegyes vallásuak érzékenységére - - nehéz és való­
ban kényes feladatát oly derekasan oldotta meg, nem
csak saját hívei, hanem az idegen vallásúak is, sze­
retettel, látható örömmel üdvözölték.
A prédikáció után ismét magas szárnyalásu há­
laima emelte fel a sajgó szivek érzelmeit s a nagy
számú gyülekezet buzgón imádkozott s bizonyára
imájába foglalta, hogy vajha a seregeknek Ura meg"
segítene minket is, hogy az 0 nagy nevének imá-
dására itt édes hazánk határán templomot építhetnénk.
Tömös, 1904. márczius hó 28,
Kiss József’
máv. pályafelvigyázó.
TÁRCZA.
Húsvéti képek.
1. A barátságos hangulatú, tiszta szobában egy
férfi ül gyermekei körében, velük enyelegve. Nagyon
elégedettnek, mondhatnám boldognak látszik s vég­
telen gyengédség leng át tekintetén. De egy pilla­
natban mégis mintha valami nehéz bánat bágyadt-
sága boritná be szemeinek tiszta fényét. Felesége is
ott áll az asztal mellett s mialatt felrakosgatja az
egyszerű ünnepi ebédre valót, nyugodt gyönyörűség­
gel nézi kedveseit. Egyszerre csak, mintha az ő sze­
mei is könnytől permetőznének. Vájjon miért?
Nem nagy idővel ezelőtt másképen folyt életük —
ezért! A férfi megtévedett utjain, önzőn, léha módon
élt. Elhanyagolta családját s ledér élete nemcsak őt
magát, hanem azokat is majdnem a koldusbothoz
juttatá, kiket Isten neki boldogitásra s boldogságra
adott. Mennyit sirt akkor ez a szegény asszony !
Mennyi gond emészté lelkét, a kicsiny család szeren­
csétlen sorsán el-elaggódva! Mégsem panaszkodott,
soha. Egy szó zúgolódást sem hallott tőle senki.
Asszonyi hivatásának tudata; hitvesi, édesanyai szive:
hőssé avatták. Mártirkodott s éppen ezért: megadás­
sal viselte a méltatlanságok töviskoronáját, kétszeres
igyekezettel fáradozva azon, hogy gyermekei minél
kevésbé érezzék sanyarú sorsuk gyötrelmeit s hogy
férjét az elveszített éden számára visszahódítsa. Nyo­
morúságos, nagy bajával még kevésbé hivalkodott.
Egészen az alázat arczulatát öltötte magára. Isten
meglátogatott szolgálóleányának érezte magát, akit
az Ur, a szenvedések tisztitó tüzén keresztül viszen
megigazulásra. Vallásos hite, imádkozó áhítata a leg­
nagyobb szenvedések idején erősítette meg leginkább
s ezért mindig is tapasztalta, hogy: „A ki kér, an­
nak megadatik!“ Még a kétségbeesés örvénye szélén
sem tántorodott el állhatatossága útjáról, melyen egy­
kori szép életük derűjét visszatérni remélte. Es dia­
dalt nyert!.. .Szeretete, szelídsége, türelme, lelké­
nek egész nemessége, újból megvette a férfi szivét
úgy, hogy annak jégkérge lassankint olvadozni kez­
dett. Megállt kárhozatának utján... .visszafordult..
megtért-----Belátta, hogy a csapodár, aljas indula­
tokkal szennyezett életnél, többet nyújt neki az édes
otthon és a kábító mámornál, az önfeláldozó hitves
megbocsátó, hű tekintete. Veszendőnek indult élete
sírjából, nézzétek! hogyan támadt fel ez ember fér­
fias becsületérzése, kötelességtudása, hitvesi, édes­
apai magos rendeltetésének egész méltósága. Újjá
született. Nagyobb történt vele: halottaiból támadt fel!
 114 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 14. szám.

Ünnepi hangulat szelíd lénye ragyog mindenfelé. Kovács Albert theologiai tanár özvegye mindjárt a
Künn a természetben a fakadó rügy már kidugta temetés után egy lepecsételt csomagot adott át ne­
szájacskáját pikkelyei közül, hogy csókot váltson az kem. A csomagra az elhunyt sajátkezüleg a követ­
életre hivó napsugárral. Benn, a visszatért boldogság kező feliratot irta: „Ez a csomag újonnan átdolgo­
hajlékában, örvendező házastársak ismétlik a délelőtti zott Homiletika kézirata. Teljesen nyomda alá van
istentiszteleten hallott evangéliumi igét: „A mikép­ készítve, sem hozzáadni, sem belőle elvenni egy be­
pen Krisztus feltámadott halottaiból Isten kegyelme tűt sem kell; s bár a stylusról szóló részletét sze­
által, azonképpen új életre támadtunk fel mi is!“ rettem volna még egyszer átnézni, de a nélkül is
2. Halálos ágyon fekszik a beteg. A viruló arcz egészen jól van és az egy jó könyv. Eredeti és ön­
rózsái elhervadtak; a szem ragyogása, csak hulló álló teljesen. Halálom után proíesszortársaim segít­
csillag fényes az erős testalkat — rom. Szegény! De ségével azonnal ki kell nyomatni. Ezen az egyen kí­
nem a testi fájdalom a legnagyobb. Félre nem ve­ vül és még egy emlékiraton kívül semmi más kéz­
zethető bizonyossággal látta szomorú végét. Hiszen iratom nincs sajtó alá elkészítve, tehát nem is sza­
orvos volt. Tudta, hogy számára nincs gyógyító erő, bad kinyomatni egyet sem, hanem a kézikön) veim
sem a szív önfeláldozása, sem a tudomány vívmá­ kéziratát el kell égetni. Lezártam 1902. deczember
nyai által. Egy áll előtte csak — a sir. Alá kell buknia 31-én. Kovács Albert s. k.“
a földi élet magasságairól, fényes ábrándok szivár- Elhunyt kartársam e végakaratát halálos ágyán
ványos ivéről, le oda, a hol nincs többé vágy, lel­ élő szóval is megismételte s a nyomtatásra való fel­
kesedés, csak por és hamu. Lassankint, a kétségbe­ ügyelettel engem bízott meg. Az ő végakaratát tel­
esés borulata árnyékold be egészen. Vallásos hite, jesítem tehát, mikor a Homiletika kinyomatását a ma­
mely még a gyermekkor napsugaras idején szőtte gyar közönségnek, az elhunyt volt tanítványainak,
leike felett azt a vékonyka íátyolt, a mely az élet tisztelőinek és barátainak szives tudomásukra hozom
és halál viaskodása közben most egészen átszakadt, és pártoló figyelmébe ajánlóm.
nem találta meg a nyugalmat. Oh, hányán juttok A könyv mintegy 14—15 ívre terjed s f. évi jú­
ilyen állapotba én véreim, atyámfiai! a kik, ha jó nius hónapban fog megjelenni. Előfizetési ára 3 ko­
dolgotok van, az Úrról egészen megfeledkeztek, Isten rona, bolti ára magasabb lesz. A mű tiszta jövedel­
nélkül jártok s a csapások között aztán nem tudjá­ mét Kovács Albert árvái javára íorditom. Az előfi­
tok megragadni az ő felétek nyújtott édes atyai jobb zetés f. évi junius 1-ig Hornyánszky Viktor cs. és
kezét, a mely a keserűségek árjain, bizony átsegitne kir. udvari nyomdatulajdonoshoz küldendő (Budapest,
titeket! Remény nélkül, nem volt enyhülete. . Hanem V., Akadémia bérháza). Budapest, 1904. márcz. 28.
a szerencsés véletlen, a melyben, csak a vak nem Szőts Farkas, theol. tanár.
ismeri fel az isteni ujjmutatást! valahogyan kezébe A magyar birodalom története. Acsády Ignác hatal­
adta a beteg embereknek is könyvét, a Bibliát, mely­ fogadta mas munkájának, melynek első kötetét olyan nagy tetszéssel
a sajtó és közönség, tizenkét uj füzete fekszik előt­
ben az Életnek a Halál felett diadalmat vett Ura szól tünk. Ezek (22—33) a II. Ulászló megválasztásától a IL Rá-
az elkeseredett sziveknek: „Jöjjetek én hozzám mind­ kóczy Ferenc felkeléséig terjedő időszakot tárgyalják ugyan­
nyájan, a kik az élet terheit hordjátok, én erőt adok azzal a módszerrel, mely a munka első kötetét teszi törté­
nektek!“ És szegény feje, még mindig elég korán nelmi irodalmunkban páratlanul álló alkotássá. Az események
ez uj füzetekben is rendkívüli mélységű kulturtörténelmi hát­
vette szivére a szeretetteljes biztatást: „Az én terhem térből alakulnak ki és keretükben a nemzet minden rétege
könnyű és az én igám gyönyörűséges.“ Olvasta a képviselve van. A mi különösen meglep Acsády munkájának
megváltó élettörténetét. Eszményképét lelte fel a szent ebben a második részében, az az a biztosság és világosság,
alakban, a kinek példája vonzotta, felemelte, üdvö­ történelmünk melylyel a Zápolyayak korát rajzolja. Ez az időszak ugyanis
leghomályosabb, tudományosan legkevésbbé
zítette. Meghallgatta intéseit, szivébe véste tanításait tisztázott korszakai közé tartozik, sőt a mit tudunk róla, azt
s követte útmutatásait. A Getsemánéban együtt imád­ is főleg a császári és a magyar udvari kamarilla érdekében
kozott Vele: „Atyám! ne úgy legyen, a mint én aka­ és befolyásával készült kútfőkből tudjuk. Úgy hogy valóban
rom, hanem, a miképpen Te.“ Ment a szelíd hívásra fátyolán csak éles szem túd,a szándékos ferdítés és leplezgetés sürü
áthatolni. És az Acsády szeme áthatolt. Talán az első,
lélekben Hozzá. Felvette igáját s bár keresztje alatt ki a Zápolyayaknak igaz és világos jellemrajzát festette meg.
roskadozott önmegadó gyönyörrel sietett előre, hogy A világosság általában is legfőbb jellemzője Acsády müvének.
e földi élet minden vágyát, indulatát áldozatúl rakja És ez annál nagyobb érdeme a kiváló szerzőnek, mert elő­
le a maga Golgotháján, miglen szent elégültséggel vajmi adásába a nemzet olyan rétegeit is bevonja, melyekre eddig
kevés figyelmet fordítottak. Mint az első kötetben, úgy
mondhatja el vele: „Minden elvégeztetett!“ S ha köz­ a most megjelent füzetekben is hatásosan domborítja ki, hogy
ben fel is tünedezett a vég, a sir: többé nem a ta­ ezt a nemzetet a benne kialakult néposztályok összesége tar­
nácstalan sötétséget, hanem az örökélet megdicsőitő totta fenn, hogy dicsőségében éppen olyan része van a munka
ragyogását látta maga előtt. bajnokainak, a földmivelő jobbágyoknak, az ipar és kereske­
delem úttörőinek és felvirágoztatóinak, mint a kard vitézei­
nek. Acsády ragyogó nyelvéről, stílusának emelkedettségéről,
Vasárnap reggel, a hét első napjának virradó­ az első kötetről megjelent bírálatok után felesleges szólani.
jára a beteg fájdalmai elcsitultak. A s z ív verése szintén Csak azt említjük még meg, hogy az újabb füzetek kiállítása
fényes és hogy a szöveget szebbnél szebb és tanul­
egyre halkabb, csendesebb Ion, de a szemek iüzé- ságos illusztrációk díszítik. Egy-egy füzet ára 60 fillér, kiadó­
ben annál erősebb lánggal gyűlt fel valami földön­ juk az Athenaeum.
túli fény.
Az átelleni templom falain keresztül, a beteg­
szobába is átzendül az ünneplő gyülekezet húsvéti KÜLÖNFÉLÉK.
örvendezése: „Feltámadt az Úr! Bizonynyal feltá­ H usvétünnepek K olozsvárt. Az elmúlt húsvéti
madt!“ A fonnyadt ajkak végső sóhajban viszhangoz- szent ünnepeken, mint bizonyára mindenütt, Kolozs­
ták: „Feltámadunk mi is!“ várt is óriási közönség látogatta a templomokat és
Tóthfalusi József, járult a szentasztalhoz lelkitáplálékra. Első ünnepen
m.-vásárhelyi lelkész.
Herepei, Irsay, Molnár lelkészek tartották az ünnepi
beszédeket. Másodnapján a belíarkasutczai templom­
IRODALOM. ban dr. Bartók György püspök mondott, a más fe­
lekezetiek által is nagyon látogatott istentiszteleten,
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­ hatalmas és mély tartalmú beszédet I. Timoth. IV. 8.
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását. alapján fejtegetvén, a kegyesség ígéreteit ezen és a
másvilágon, melynek legdrágább része az örökélet
Kovács Albert irodalmi hagyatéka. Folyó hite. Az Ur áldja meg az ő szent igéjének hirdeté­
évi február 4-én elhunyt kartársam és volt tanárom, sét bőséges eredménnyel!
 14. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Az országos ref. tanáregyesület igazgató­
sága márczius 27-én népes gyűlést tartott Debre-
czenben. Először is kiadta bírálatra azt az egy pá­
lyaművet, mely az egyesület pályázatára (magyar tör­
ténelmi tankönyv a gimn. VIII. oszt. számára) beér­
kezett. Bírálókul fölkérte Géresi Kálmán, Fazekas
Sándor, H. Kiss Kálmán, Kulcsár Endre és Csontos
József tagokat. Azután a közgyűlés határidejét vég­
legesen május 24. és 25. napjaira tűzte ki az igaz­
gatóság. A közgyűlést az egyesület tudvalevőleg
Pápán tartja az ottani kollégium szives meghívása
folytán. A közgyűlés programmját is összeállította
az igazgatóság. Felolvasást tartanak Kis Ernő (egy
dunántúli vidék ref. népének ismertetése), Zoványi
Jenő (Az 1848. XX. t.-czikk és a prot. iskolák), Fo-
garasi Albert (A gimn. és az élet). A közgyűlést pom­
pásan előkészített balatoni kirándulás követi. Végül
egy, a bécsi béke 300 dós évfordulóját megünnepel­
tetni czélzó indítvánnyal íoglalkozott az igazgatóság.
A közoktatásügyi miniszter törvényjavas­
lata. A népiskolai közoktatásról szóló 1868. évi
XXXVIII., a magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi
XVIII., továbbá a községi és hitfelekezeti tanitók íize^
tésének rendezéséről szóló 1893. évi XXVI. törvény-
czikk módosítása tárgyában Berzeviczy Albert dr. vak
lás- és közoktatásügyi miniszter utasításai és inten-
cziói nyomán előadói tervezet készült, a mellyel a
tankötelezettség érvényre emelése, az elemi népis­
kola mindennapi és ismétlő-taníolyamában a magyar
nyelvtanítás sikeressé tétele, a gazdasági népoktatás
gondozása, a községi és hitfelekezeti tanítok fizeté­
sének méltányos rendezése, ezzel kapcsolatban a ta­
nitók fegyelmi ügyeinek szabályozása, a tanítóképzés
és képesítés, végre az állami tanfelügyelet intenzi­
vebbé tétele nyer szabályozást. A miniszter a terve­
zetet valószínűleg még április folyamán szélesebb
körű ankét megvitatása alá bocsátja és ezután ter­
jeszti törvényjavaslat íormájában a képviselőház elé.
A kormány kívánsága az, hogy a törvényjavaslat mi­
előbb tárgyalás alá kerüljön s igy különösen a köz­
ségi és hitfelekezeti tanitók illetményeinek méltányos
rendezése már a jövő évben érvényesüljön.
GYÁSZROVAT.
Nádudvari Bónis István orsz. gyűlési képviselő,
ref. ehker. közgyűlési tag, septéri nagybirtokos e hó
3-án elhunyt. A kiváló munkás közéleti férfiú Kolozs-
vármegye szolgálatában állt előbb s mint főjegyzőt
választották orsz. képviselővé. Egyházunknak egész
családjával példás buzgóságu tagja volt s igen so­
kat tett a mezőségi diasporában élő híveink össze
gyűjtésére, melyben példáját lelkesen követte leánya
özv. Putnoki Domokosné. Még nincs egy éve, hogy
a püspöki vizitációt magyaros vendégszeretettel fo­
gadta házánál az életerős férfiú s most elvesztése
felett szomorkodunk. Halála érzékeny veszteség öz­
vegy nején s 5 gyermekén kívül a széleskörű rokon­
ságnak, melyben az Ugrón Sebessi és Somogyi csa­
ládok vannak legközelebb, és a magyar s reformá­
tus közéletnek. Az Ur álljon vigasztalásával övéi mel­
lett! Emléke áldott!
özv: Elekes Lászlóm sz. ^ajna Ilka volt kovásznai
papné e hó 2-án halt meg Nagyenyeden. Széleskörű
rokonságán kívül egy teljesen árva kis leánya si­
ratja az egykor vidám, kedves fiatal özvegyet, ki
oly hamar követte férjét a halálba
Vetési Baczó Elek volt szilágymegyei birtokos,
48-as honvéd őrmester, életének 80-ik évében, f. hó
4 én elhunyt Kolozsvárt. Özvegyén kívül széleskörű
rokonsága gyászolja az egyszerűségében is oly ne­
mes embert, köztük Sárkány Lajos tanügyi előadó
-és családja, ki a megboldogultban néhai neje édes­
apját gyászolja. Az igaznak emlékezete áldott!
115
H IV A T A L O S R É S Z .
1480—1904. sz.
KÖRLEVÉL
az összes egyházi és iskolai hatóságokhoz.
Az egyetemes konvent által kibocsátott próba énekes­
könyvek szétküldése alkalmával nehány esperesünk postai
vitelbérrel terheltetett meg, és midőn ezért a kolozsvári
kir. postahivataltól felvilágosítást kértünk, azt a választ
nyertük, hogy könyvek portómentesen nem szállíthatók.
Igazgatótanácsunk azonban felterjesztéssel élt a pos­
tahivatal emez intézkedése ellen, mire a kereskedelem­
ügyi m. kir. miniszter ur el is rendelte a beszedett portó-
és kézbesítési illetékek visszafizetését, elismervén a szó­
ban forgó énekeskönyvnek, mint kézirat gyanánt tekin­
tendő nyomtatványoknak portómentességét.
Hogy azonban jövőre hasonló eljárás által oknélküli
munka és kellemetlenség fel ne merüljön, közöljük összes
egyházi és iskolai hatóságainkkal tudomásvétel és ahoz
alkalmazkodás végett, miszerint a kereskedelemügyi m.
kir. minisztérium 1902. 11116. számú rendelete szerint,
„tényleg a nyilvános könyvtárakból hozatott könyvek por­
tómentesen nem szállíthatók, mert a hivatalos utasítások,
szolgálati tankönyvek és rendszabályok jellegével nem
biró könyvek portókötelesek meg akkor is, hogyha feltét­
lenül portóinentes hivataloktól és közegektől ugyanilye­
nekhez küldetnek is.a
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. márczius hó 28-án.
Dr. Bartók. Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 1435—1904.
KÖRLEVÉL
valamennyi ev. ref. egyházközségünkhöz és a kollégiumok
méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
Előfordult esetek alkalmából tapasztalta Igazgatóta­
nácsunk, hogy egyes egyházközségeink vezetősége nem
fordít kellő gondot és figyelmet az egyház tulajdonában
levő és műbecscsel biró értékek megőrzésére és fenntar­
tására, sőt alkalom-adtán azok elidegenitését is eszközli.
Tekintettel arra, hogy e műbecscsel biró régiségek az
idők folyamán folyton emelkedő értékkel bírnak és hogy
a tulajdonos egyház, illetve templom, vagy iskola neve­
zetességének, illetve keresettségének emelésére lényeges
befolyással vannak, de tekintve különösen, hogy e műkin­
csek és emlékek „pium legatumu számba mennek s mint
ilyenek örök időkre megőrzendők: igazgatótanácsunk ezen­
nel elrendeli ezeknek pontos összeírását és állandó nyil­
vántartását.
Az összeirás minden egyházközség presbyteriuma,
illetve a kollégiumok elöljárósága által, 60 napon belül
foganatosítandó, a következő módozatok mellett:
1. A leltárszerü feljegyzés tartós okmánypapiron, kel­
lőleg hitelesített jegyzőkönyv alakjában, a leltározók, becs-
lők és a leltároztató hatóság szabályszerű aláírásaival esz­
közlen dő.
2. A leltári sorrend tekintetében első helyen a tem­
plomokba beépített vagy azokban elhelyezett szobrok, re­
lifek, szárkofágok stb. veendők fel. Azután következzenek
az arany, ezüst és ércznemüek, ruhanemüek, bibliák és
esetleg más könyvek, urasztalok, végül a családi címerek
(halotti címerek).
3. Az összeirás a tárgy megnevezését, keletkezésének
idejét és rövid történetét, a rajta levő feliratok másolatát
és az arany-ezüstnemüeR súlyát kell hogy tartalmazza.
A leltárszerü jegyzőkönyvek 3 egyenlő példányban
állitandók ki és egy példány az egyházközségben meg­
őriztetvén, 2 példány az esperesi hivatalhoz küldendő be,
honnan is az egyik példány folyó évi julius hó 1-ig igaz­
gatótanácsunkhoz felterjesztendő, elhelyeztetvén a másik
példány az egyházmegye levéltárában.
A kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságai a felveendő
leltár egyik hiteles példányát, vagy esetleg nemleges je­
lentésüket, a jelzett határidőn belül, közvetlenül igazgató-
tanácsunhoz terjesszék fel.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. márczius hó 28-án.
Dr. Bartók, Kádár János
elnök. titkár.
 116 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 14. szám.

Sz. 1401—1904. Hunyadi egyhm. kapott 29 péld. , fizet 28 péld. után 72.80
KÖRLEVÉL Gy.-fehérv. „ „ 18 17 44.20
valamennyi nagytiszteletü Esperes aához. Nagyenyedi „ 48 47 122.20
Kalotaszegi „ „ 35 34 88.40
Az 1902. évben 2343. szám alatt kiadott körrendel­ Kolozsvári „ 29 28 72.80
tünk 3. bekezdésének értelmében kötelesek az egyház- Szil.-szoln. 66 65 169.—
megyei esperesek az országos közalapi adók kivetése laj Dési 18 18 46.80
stromának egy hiteles példányát minden évi március hó Széki 31 30 78.—
15-ig igazgatótanácsunkhoz felterjeszteni. •NagySajói 18 17 44.20
Minthogy azonban e kötelezettségüknek nagytiszte­ Görgényi 30 29 75.40
letü esperes aai közül eddigelé csak nagyon kevesen tet­ Marosi 68 67 174.20
tek eleget, felhivjuk a hátrálékosokat, hogy az emlitett Küküllői „ 32 31 80.60
körrendeletben meghatározott módon kiállítandó kimuta­ Nagyszebeni „ 20 19 49.40
tást most már 8 nap alatt felterjeszteni szíveskedjenek. Udvarhelyi 45 44 114.40
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától Erdővidéki 16 15 39.—
Kolozsvárt, 1904. márczius hó 25-én. Sepsi 40 39 101.40
Dr. Bartók, Kádár János, Orbai 12 11 28.60
elnök. titkár. Kézdi 17 16 41.60
Romániai „ 7 6 15.60
Theologiai fakultás 2 2 5.20
1399—1904. sz. Szeretetház 1 1 2.60
KÖRLEVÉL Nagyenyedi kolleg. 3 3 7.80
valamennyi nagytiszteletü esperes aának és a kollégiumok Kolozsvári 2 2 5.20
méltóságos t. Elöljáróságainak. Marosvásárhelyi „ 2 2 5.20
Sz.-udvarhelyi 2 2 5.20
Az 1902. évben 3074. szám alatt kiadott körrendele- Zilahi 2 2
tünk értelmében kötelesek Esperes aai az Erdélyi Protes­ 5.20
táns Lap előfizetési árának első félévre esedékes részle­ Szászvárosi 2 2 5.20
Sepsisztgyörgyi „ „ 2 11 „ 2 „ „ 5.20
tét minden év március 15-ig egyházkerületünk pénztárába
beszolgáltatni. Összesen kapott 597 péld., fizet 578 pld. ut. 1505.40
Minthogy e körlevél rendelkezésének mindeddig csak Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
4 esperes aa és kollégiumaink közül is csak 3 tett eleget: Kolozsvárt, 1904. márczius hó 22-én.
felhivjuk a hátrálékosokat, hogy a szóban forgó előfize­ D r. Bartók, Maksay János,
tési összegeket, most már 8 nap alatt, minden sürgetés elnök. számvevő.
bevárása nélkül küldjék fel.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától Sz. 337—1904.
Kolozsvárott, 1904. márczius hó 25-én. KÖRLEVÉL.
l)r. Bartók, Kádár János, A zsinati képviselőválasztások előkészítése céljából,
elnök. titkár. hivatalos tisztelettel felkérem görgényi egyházmegyei pap­
társaimat, szíveskedjenek e körlevél vétele után azonnal,
bejelenteni hozzám: az Egyházi törvényekhez kiadott „Uta­
1424—1904. sz. KÖRLEVÉL sítás“ 2. §. értelmében megalkotott presbitérium névsorát,
a kollégiumok mélt. t. elöljáróságaihoz. és azt, hogy az „Utasítás“ 4. §-ának megfelelően a pres­
bitérium megújítása megtÖrtént-e?
Tudomásvétel és alkalmazkodás végett közöljük, hogy Gernyeszeg, 1904. április 2. Gsekme Ferencz,
a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur f. évi február hó görgényi esperes.
28-án 18253. sz. a. a következő rendeletet adta ki az ille­
tékes hatóságokhoz : 324—1904. sz.
„Az 1894. XXVII. t.-cz. 3. §-ának c) pontja szerint az
ezen törvényezikk alapján létesített orsz. nyugdíj- és gyám­ PÁLYÁZAT ÖSZTÖNDÍJAKRA.
intézetbe felvett tanintézetek tanulóitól fejenként és éven­ Egyházmegyénk kezelése alatti, tanulói ösztöndíjakra
ként a jogakadémiáknál 12 kor. a többi tanintézeteknél 6 ezennel pályázatot nyitok. Tanuló gyermekek között ki-
kor. dij szedetik. osztás alá kerül a Benkő-, Szabó-, Kossuth- és Sza-
Felmerült kételyek eloszlatása czéljából kijelentem, bolcska-a\&\)6k 1903—1904. tanévre eső jutaléka. Tudva-
hogy a szóban forgó dij ugyanarra a tanévre csak egy­ levőleg a Benkő-alap jövedelmének hasonfele, mig lesznek
szer fizetendő, minélfogva azon tanulók, kik tanév közben ilyenek, a néhai Benkő Gyula volt kovásznai lelkész kis­
iskolát kénytelenek változtatni és nyugtával igazolják, hogy korú árvái javára van lekötve; a másik fele egyházmegyei
a fentebb érintett járulékot ugyanazon tanévre már egy­ papi tanuló gyermekeké. A Szabó-, Kossuth- és Szabolcska-
szer lerótták, ezen járulék újbóli megfizetésére nem köte­ alapokhoz egyformán folyamodhatnak papi és tanítói
lezhetők. (énekvezéri) tanulók.
Azon körülmény, hogy valamely tanuló már más tan­ Annyit megkívánok, hogy minden tanuló, a folya­
intézetnél fizette be a szóban levő járulékot, azon taninté­ modványt sajátkezüleg Írja meg. Tekintettel azon körül­
zet igazgatója által, a mely tanintézetnél a tanuló tanulmá­ ményre, hogy az iskolákban az évharmadi értesítő kiadá­
nyait folytatja, a tanulók létszámáról kiállítandó és az em­ sának megszüntetésével Értesítő félévenként adatik ki, az
litett járulékok fejében beszedett összeg beszállítása alkal­ eddigi húsvéti értesítő mellőzésével, most és ezután is
mával az illetékes kir. adóhivatalhoz beküldendő kimuta­ mindig az első félévi hitelesített Értesítő csatolandó a fo­
tásban feljegyzendő.“ lyamodványhoz.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától S miután az egyházmegye kikerekitésével, az egyház­
Kolozsvárt, 1904. márcz. hó 24-én. megye mappája megváltozott: közlöm egyúttal az egyház-
Dr. Bartók, Dr. Sárkány Lajos, megyei tanács határozatát, melyet a legközelebbi közgyű­
elnök. tanügyi előadó. lés kell, hogy Szabályrendeletté emeljen, a stipendiumok
jövőben leendő kiosztása tárgyában.
Sz. 1228-1904. Ezen stipendiumokban a kikerekités folytán elcsatolt
KÖRÖZVENY egyházak papi és tanítói tanuló gyemekek is részesittetni
fognak, de csak azok, kiknek szülői az elcsatolás alkalmá­
valamennyi nagytiszteletü esperesi hivatalnak és kollégiu­ val aktív szolgálatban voltak és a kik 1904. január 1. előtt
mok méltóságos t. Elöljáróságainak. születtek. Az 1904. január 1-én innen szülöttek és azon
A folyó évi Névkönyvek szétküldetvén, felkérjük elől- szülők gyermekei, akik állomásukat azon innen foglaland-
czimzett hatóságokat, hogy szíveskedjenek az alább felso­ ják el: az öszöndijhoz igényt nem tarthatnak.
rolt összegeknek /. évi janius hó végéig leendő beszol­ A mostani pályázati határidő 1904. ápril 20.
gáltatása iránt intézkedni. Gernyeszeg, 1904. március 28.
A beszolgáltatandó összegek a következők: Gsekme Ferencz, görgényi esp.
Xyomatott az „Ellenzék4 könyvnyom dájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam. 15-ik szám.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Az „alapítványok kimutatása.“
Az alapítványok kimutatása rovatos ív már rég
megérkezett. Úgy érkezett meg minden parochiára,
mint a „Próba énekeskönyv“ minden felvilágosítás,
minden részletesebb utásitás nélkül. Csupán az a
megjegyzés van téve a leiratban, hogy „az egyházak
részére bármikor letett alapítványokat — ha ezek
mindjárt megszűntek, elvesztek vagy átalakíttattak
— magában kell íoglalniok.“ Tehát az egyes rovatok
íejezet-felirását szemelőtt tartva, írja össze mindenik
pap a legjobb belátása szerint az alapítványokat, mert
a keblitinács úgy is rendesen csak helyben szokta
hagyni — a tudomásvétel után — az összeállított
kimutatást.
A „Próba Enekeskönyvet“ ugyancsak próbálják
az arra hivatottak. Ki-ki követve egyéni meggyőző­
dését, töri a lándzsát mellette vagy ellene, minden­
féle szempontból. De lehetetlen, hogy egy ily egy­
öntetű eljárást igénylő kimutatás összeállításánál kiki
a maga egyéni felfogását kövesse. Vártuk, sokan
vártuk, hogy hivatalos egyházi lapunkban e tárgyra
vonatkozólag némi tájékoztató útmutatást adnak közre,
de mivel eddig késett, kénytelenek vagyunk mi ily
útbaigazító felvilágosítást kérni. A görgényi ehm.
munkás és tevékeny esperesének a múlt század ele­
jén keletkezett Teleki Juliánna-féle Pium Legatumo-
kat ismertető czikke, csak némely eházközségek lel­
készeinek munkáját könnyitette meg, de az sem tar­
talmaz részletes utasítást az alapítványok összeírását
illetőleg.
A mélt. igazgatótanács czélja e kimutatással —
a közölt leírat szerint — hogy nyilvántartsa az ala­
pítványokat és azok felett, mint azok évi jövedelmei­
nek hováforditása felett ellenőrzési jogát gyakorol­
hassa. Helyes és czélszerü intézkedés. Még eddig
meg kellett volna ezt tenni. De legfőképen ezen ok
miatt nem tudjuk, mi papok, mit tevők legyünk e
kimutatással.
Hány egyházközség van, a melynek nincs „ala­
pítvány“ név alá sorozható, de van egyházi vagy
iskolai czélra szolgáló, jövedelmező, többféle külön
rendeltetésű tőkéje vagy alapja. Az ilyenek felveen­
dők-e a kimutatásba, hogy az igazgatótanács ellen­
őrzési jogát gyakorolhassa, vagy elhagyandók ? De
még azzal sem vagyunk teljesen tisztában, melyik az
alapítvány és melyik nem az. Lássunk példát.
Ha valaki életében ajándékoz vagy halála utánra
hagyományoz az egyháznak pénzt, fekvőséget vagy
házat, melynek évi jövedelme az egyház szükségle­
teinek fedezésére fordittatik, ez ugyebár nem alapít­
vány? tehát nem veendő fel. Azonban ha az, azzal
a kikötéssel lett téve, hogy évi jövedelme papi fize­
Kolozsvárt, 1904. április 14.
Felelős szerKesztő . NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
tést képez vagy tanítói díjazásra fordítandó, vagy
valamely más egyházi czélt fog szolgálni; ha a fek-
vőség templomépittetésre, iskolahely is égnek vagy
papi parochiának lett adva, határozott kikötéssel s
tényleg az ajándékozó kikötésének megfelelőleg a
nevezett czélra fel lett használva: akkor ez már ala­
pítvány ugyebár, tehát felveendő a kimutatásba. Az
előbbi esetben az évi jövedelem hováforditása nincs
kikötve, de úgy egyházi vagy iskolai czélra szolgál,
mint az utóbbi és mégis csak egyik veendő fel. A
templom, iskola-helynek ajándékozott belsőség be
nem vételezett évi jövedelme talán sokkal nagyobb
értéket képvisel, mint 100—-200 kor. tőkepénznek évi
kamata.
Ez utóbbit mindenki felveszi e kimutatásba, de
az elsőt mindenik paptársunk kihagyja.
Ha esetleg valamelyik világi vagy egyházi egyén
hivatalos kiküldetése alkalmával az előre megirt s
aláírás végett eleibe tett fuvar- és napdíj illetményé­
ről szóló nyugta értékét azzal a kikötéssel adta vissza
a számadó gondnok kezébe, hogy annak évi jöve­
delme iskolai tankönyvre vagy jutalmazásra fordí­
tandó — a felvett jegyzőkönyv ezt igazolja — ez,
mint alapítvány a kimutatásba ugyebár felveendő?
De ha valaki 1000—10,000 koronát ajándékozott tem-
plomépitésre (a szászsebesi példa) és az tényleg be
is lett építve, az már nem veendő fel.
Igen-igen sok alapnak kezdete, megindulása ala­
pítványi utón jött létre, mely később másoknak ön­
kéntes vagy kényszer hozzájárulása folytán nőtt
nagyra. P l.: Adok vagy hagyományozok ezt, azt
(pénzt, birtokot, gabonát), ennyit és ennyit, az ösz-
szeg mellékes, mely mások hozzájárulása s különö­
sen az évi kamatjával addig tőkésitendő, mig ezt az
összeget eléri vagy ennek a szükségletnek a fedeze­
tére szolgál. Az ilyen szintén bevezetendő a kimu­
tatásba? Ha azonban a kezdete nem ilyforma volt,
hanem mintegy önmagától állott elé, pl. az évi szám­
adás feleslegéből, a letarolt erdő, az interkaláris jö­
vedelemből stb., de a melynek évi jövedelme bizo­
nyos czélra külön kezeltetik, ez szintén kihagyandó
ugyebár, mert nem alapítvány?
Felveendők-e azok az alapítványok is, a melyek
az igazgatótanácsi felügyelet alatt álló egyházkerületi
pénztárban kezeltetnek; vagy mivel ott úgyis ellen­
őrzés alatt vannak, azok mellőzendők? S ha ezek az
alapítványok felveendők, fel kell-e venni azokat az
alapokat is, amelyek nem alapítványok, mint a desma
kárpótlási tőkék — de egyházi czélra külön kezel­
tetnek?
A telepesek után az egyházközségnek, papnak,
tanítónak, énekvezérnek adott fekvőségek felveen­
dők-e vagy pedig mellőzendők, mivel a törvény ér-
 ic n n c u e n nz i / 0 K uz.c£eiO K ia u a ^ ia n u u ki jtveruiiK
egy kis részletes utasítást. Lám az országos statisz­
tikai hivatal kérdő-ívének — melyet évenkint a lel­
készeknek szoktak küldeni — kérdései mily világo­
sak és mégis nemcsak az ív hátlapja, de a kisérő
irat is tele van a legaprólékosabb utasítással.
A görgényi esperes körlevelében arra hívja lel
egyházmegyéje papjait, hogy a nevezett kimutatást
két példányban állítsák ki. Mily könnyen megtehet-
nők mindnyájan ezt, különösen ha nemcsak egy űr­
lapot küldöttek volna. No de egy kis fáradsággal le
lehet másolni.
Kérjük a határidőt meghosszabbítani; ha évtize­
dek hosszú során ezen kimutatás nélkül ellehettünk,
ellehetünk még 1—2 hónapig, mig a közölt részlete­
sebb utasításnak megfelelőleg egyöntetűen készíthet­
jük azt el.
Többen. — Több lelkész.
Az új énekeskönyv szövegéről.
E lapok 6-ik (1904. febr. 11-iki) számában az
énekek szövegének átalakítását nagytiszt. Fejes Ist­
ván ur, kiről tudjuk, hogy az egyetemes énekügyi
bizottság elnöke, védelmébe veszi a nyilvánosságra
jutott kifogásokkal szemben. — Ott ugyan csak egy
énekről van szó, Mihályi Károly a „Bár dördül ég és
föld remeg“ kezdetű énekéről, de miket amaz ének
átdolgozásához igazolásképen felhoz, mindaz általá­
ban vezérelv gyanánt tekinthető az összes újítási
munkálatokban. Ezek: „a rülimiis tisztasága, szükséges
gond a sormelszetekre: erősebb nyelvtani hibák, régies,
elavult szólamok kiküszöbölése.“
Kétségtelen, hogy a XVII. század óta szerzett
régi énekeink közül már sok volt az elavult. De nem
tartom olyan elavultaknak az 1837-ben kiadott er­
délyi reí. énekeskönyvnek sok olyan darabját, melyek
épen azon kiadás számára készültek. E korban, a
30-as években a magyar költői nyelv már nagy ha­
ladást tett s az akkor készült énekeket nem lehet a
XVII. századbeliekkel együvé sorozni. A Kisfaludiak,
Czuczor, Vörösmarty, Bajza hatását megérezték, meg­
értették az erdélyi papok és tanárok is. A miket ír­
tak, tehát nem szorult olyan gyökeres átalakításra,
mint a régiebbek. Ezen újabbak közé tartozik az
épen szóban íorgó „Bár dördül ég és föld remeg“
kezdetű ének. Nem is sok változás történt rajta az
átdolgozással; a többi részt elfogadhatónak is tar­
tom, de az I. versszak új szövege ellen következő
kifogásaim vannak.
Az új szöveg két első sora igy van:
„Bár dörg az ég s a föld remeg,
Nem rendülünk | akkor se meg.'4
A változtatásnak egyedüli oka az lehet, hogy
itt jobb elhelyezést talál a sormetszet, mint a régi­
ben; itt szó közé esik, mig a régiben szótagot vá­
laszt el igy:
Hitünk nem ren | dűl tőle meg.
De ezért az alaki, szebb hangzásért kár volt az
eredetinek tartalmát annyira megüresiteni, megsilá-
nyitani. A „hitünk“ szó kihagyása bizony megártott
a sornak, mert a „nem“ és a „se“ szócskák, vagy
az „akkor“, a melyek arra szolgálnak, hogy a „hi­
tünk“ helyét pótolják a sorban, tartalmilag csak nem
vehetők azzal egy értékűnek. — E változtatás nem
csak ezt a sort, hanem az egész éneket is megfosz­
totta alapjától, gyökerétől. Az átdolgozó nem érezte
a „hitünk“ szó jelentőségét ezen a helyen, különben
bizonyos, hogy nem hagyta volna ki. Én azonban
érzem, látom és ennélfogva azt mindég a sorhoz szük­
ségesnek tartom. Megköveteli ezt az ének tartalmá­
nak teljessége és kerekdedsége is. Az utolsó vers­
ben az új szöveg is mondja:
X^CIIYUUIV IC bd C S U ggC llC Z Z .
és
E hit legyen vigaszodul stb.
Nem maradhat ki tehát a „hitünk“ szó az ének
kezdetéről sem.
Fejes István ur czikkében ez van mondva:
„Az új átdolgozásban egy pár sor maradt sor­
metszet nélkül, ez is inkább azért, hogy a lényeget
megmentsük.“ Nézzük hát eme sorokat:
Isten keze | ben életünk.
Benne a vi | har orgona.
S a föld viszhan | got ad szavára.
Az eső csep | pék gyöngyei.
Hirdetve Is [ tentől vagyok.
Véleményem szerint egyik se tartalmasabb és
fontosabb sor ezek közül, mint az eredeti:
Hitünk nem ren | dűl tőle meg..
s ha a többit sormetszet nélkül meglehetett, sőt meg-
kellett hagyni a lényeg megmentéséért, ezt épen úgy
meg kell hagyni. Sem az átdolgozónak, sem másnak
nincs mit félnie a „hitünk“ szónak a szövegben ma­
radásától. Mondhatja tán valaki, hogy a „Nem ren­
dülünk“ kifejezésben értendő a „hitünk“ is. De né­
zetem szerint szükséges, hogy ne csak úgy suttyom­
ban oda értessék ez a nagyon fontos és lényeges
szó, hanem nyilván ki is legyen téve. Annál is inkább
óhajtandó ez, mert amúgy is kifogása volt némely
énekügyi bizottsági tagnak ezen ének világias, deisz-
tikus tartalma ellen. A „hitünk“ szónak kihagyásá­
val pedig vesztett még eredeti bensőségéből is.
Ugyanezen versszak eme két sorát.
„Bár villám szórja szerte szét
Életvesztő sebes tüzét.“
ha összehasonlítjuk ez átdolgozás megfelelő soraival:
„Bár rémitő sebes tüzét
A villám is hadd szórja szét“
azonnal kitűnik, hogy a régi szöveg tartalmasabb,
erőteljesebb, festőibb, mint az uj; az átváltoztatás itt
is az első sorban levő jobb sormetszet kedvéért tör­
tént, de vesztett is azáltal.
Egyúttal mi erdélyiek köszönetét mondhatunk
nt. Fejes István urnák, hogy többféle kifogás ellen
is védte ezen szép tartalmas éneket és helyet biz­
tosított neki az uj énekeskönyvben is.
Nagy változáson esett keresztül a 192-ik ének
(Te benned bízni, oh áldott Istenség, kezdetű) is.
Egy pár versszak összehasonlítása azonnal meg­
győz mindenkit, hogy ez az ének az átdolgozással
csak vesztett.
I. versszak.
Régi szöveg.
Tebenned bízni; oh áldott Istenség!
Beh drágább kincs ez minden földi jónál;
Hova lennék, mi lenne a mindenség,
Ha mennyen, földön nem te országolnál;
Homály körülem, bennem félelem:
Magam, ha nálad nélkül képzelem.
Uj szöveg.
Tebenned bízni, ó áldott Istenség!
Drágább ez a kincs minden földi jónál;
Mert ha felettünk te nem országolnál,
Hová lennék, mi lenne a mindenség?
Homály körülem, bennem félelem:
Magam ha Isten nélkül képzelem.
Szerintem a régi szöveg e részében: „Bek drá­
gább kincs ezu stb. van bensőség, pathosz, a minek
itt helye is van; mig az új: „Drágább ez a kincsa
közönséges üzleti kifejezés érzés nélkül. Viszont töb­
bet mond a régi szöveg: „Ha mennyen, földön stb.
mint az új: „Mert ha felettünk stb.“; a régi tömör,
ünnepies, hangzatos, az új közönséges, színtelen
szólás.
 15. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Ezen ének régi szövegéből a harmadik versszak
egészen ki van hagyva, pedig sem a Zsoltárok, sem
a Dicséretek közt nincs egy versszak is, mely az
isteni nagyságot, dicsőséget, hatalmat magasabban
járó költői dictióval és erővel festené, mint ez:
Van Istenem, hatalmasabb mindennél,
Ki úr, a meddig hat világnak téré;
Villámok szárnyain bár szüntelen mennél.
Nagy országának nem érnél végére.
S akarni e királynak már elég:
Szavának együtt hódol földdel ég.
A rithmus, a sormetszet ugyan nem mintaszerű
ezekben, de tartalmuk figyelmet érdemel s ha az új
szöveg is kénytelen néha a tartalom kedvéért a ke­
vésbé szabályos caesurával beérni, úgy ezekkel a
sorokkal is megteheti azt.
Nagy változást szenvedett ez az ének a 6-ik
versszakban is, mely az új szöveg szerint a 3-ik
versszakot képezi. Tegyük egymás mellé a két szö­
veget s azonnal látható, hogy az újítás ártott a vers­
szaknak. íme:
Régi szöveg 6-ik versszak.
Van Istenem, ki meg nem szűnik lenni,
Hatási közt ő nincsen az időnek.
Ezred, meg ezred múljék el bármennyi,
Marad jövő s múlt nála egyenlőnek.
Világon minden más erő avul:
Ő jó s hatalmas változatlanul.
Uj szöveg 3-ik versszak.
Van Istenem, ki meg nem szűnik lenni,
Mert ő Ura a változó időnek;
S marad jövő s múlt nála egyenlőnek;
Nap-napra kelhet és szállhat bármennyi,
S elmúlhat minden, a mi megavul,
De ő megmarad változatlanul.
Mert ha elfogadjuk is, hogy a második sor:
régi: „Határi közt ő nincsen az időnek.“
új: „Mert ő Ura a változó időnek.“
türhetőleg fedezik egymást tartalomra és rithmusra
nézve, de már ezen versszak többi sorai közül, a
melyek meg vannak változtatva, határozottan gyen­
gébbek a réginél.
Egyáltalában nem áll, hogy ugyanazon gondolat
kifejezésére jobb lenne ez a sor az uj szöveg szerint:
„Nap-napra kelhet és szállhat bármennyi“
mint a régi szerint ez:
„Ezred, meg ezred múljék el bármennyi,“
Hasonlókép ki nem érzi meg azonnal, hogy a
versszak utolsó két sora az uj szerint:
„Elmúlhat minden, a mi megavul,
De ő megmarad változatlanul“
sokkal halványabb, erőtlenebb, kevesebb tartalmú,
mint a régi szöveg megfelelő sorai:
„Világon minden más erő avúl,
Ő jó s hatalmas-változatlanul.“
Ezek alapján az a kivánatom, hogy ez a szintén
tartalmas szép ének csak hagyassák meg eredeti
szövegében s az új énekeskönyvbe a régi szöveg 1.
2. 3. 5. 6. 7. versszakai vétessenek fel.
Hasonlókép a 169-ik ének (Nagy Isten téged
imád) második versszakában az utolsó két sor vesz­
tett a tartalmából. íme:
Régi. Új.
Keresve igaz hazánk, Keressük fenn az égbe!
Fényijén igazságod; A te igazságod;
Tegyük a jót s igy hozzánk Hogy jöjjön el már végre
Jöjjön el országod. Jöjjön el országod.
Ilyen ismétlésnek csak akkor van helye, értéke,
ha az előző sorok után mintegy szükségét érezzük
119
benyomását teszi az olvasóra. Minden nehézség nél­
kül vissza lehet tenni az eredeti két utolsó tartal­
mas sort.
Téves és hibás a 183-ik ének (Mindenható lebo­
rulva) második versszakának egy része is:
Régi szöveg. Új szöveg.
Keblünk szelid sóhajtása, Keblünk csendes sóhajtása
A szélvész vad ordítása. Vagy a szélvész sikoltása.
Sikolt a harczi síp, sikolt a gyermek, az ember,
valamely fúvó hangszer, de a szélvész nem. Tárgyi-
lag véve is, a szélvész megjelenése, mint tünemény,
egészen más képzetet, más gondolatot ébreszt, de a
sikoltásét egyáltalában nem.
Lássuk csak, hogy szólnak a költők?
Mormolnak szelei a fagyos északnak
Csokonai.
Zúg, morog a zivatar, zajog a zord északi szélvész.
Kisfaludy K.
Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Petőfi.
Mintha a szél zúgásában
Siró szavak hallatnának.
Szabolcska.
így gondolkozik, igy szól általában a magyar
ember. A szélvész hangja más, és soha sem a sikol­
tás. Nem is hiszem, hogy magyar Írónál ilyet talál­
nánk. Hát csak a mi énekeskönyvünket éktelenitse
meg a szélvész sikoltásának ez a kakuk tojása? Hi­
szem és remélem, hogy ez az egyetlen példány sem
fog kikelni, nem fogadja el azt sem az irodalom,
sem a közbeszéd. De az új Enekeskönyvben sem
maradhat, hanem tétovázás nélkül ki kell hagyni és
visszaállítani az eredetit, mely egy szép antithezist
tömören- és festőileg fejez ki.
M.-Vásárhelyt, 1904. február 16.
Lakatos Sámuel.
Véleményes javaslat a Prőbaénekes-
könyvről.
(Elfogadtatott a sepsii ref. egyhm. tanácsa által.)
A sepsii ev. ref. egyházmegye nt. Esperesi hiva­
tala által, 987—1903. számú tisztelt rendelettel, meg-
bizattam, hogy a magyarországi ev. ref. anyaszent-
egyház híveinek használatára megújítandó énekes­
könyv Próbakiadását tanulmányozzam s egyházme­
gyénk részéről a Mélt. áll. lg.-tanács elé terjesztendő
véleményes javaslatot állítsam össze.
Tisztelettel idézett Esperesi rendelet arra is fel­
hatalmazást adott, hogy egyházmegyénk képzettebb
énekvezéreinek véleményét is bekérhessem e tárgyban.
Helyi lapunk, a „Székely-Nemzetw-ben, ez ala­
pon „Felhivást“ voltam bátor intézni egyházmegyénk
összes énekvezérei- és egyházi zenével is foglalkozó
tanítóihoz, hogy véleményeiket velem is közölve,
ezeknek felhasználásával, egyházmegyénknek általá­
nos véleményét állíthassam össze javaslatomban.
Azonban senkinek véleménye velem nem közöl-
tetett s épen ezért, megbízatásomhoz képest csupán
egyéni véleményemet leszek bátor előterjeszteni a
Próba énekeskönyvről, a véleményes egyházmegyei
javaslat tárgyalása alapjául.
I. Anyaga.
Énekeskönyvünk Próbakiadása magába foglal:
86 drb. zsoltárt, 52 eredeti- és 34 zsoltárnál ismé­
telt dallamon; 250 drb. dicséretet 44 eredeti és 206,
részint zsoltár, részint dicséretnek ismételt dallamán,
összesen 336 éneket 96 eredeti és 240 ismételt dal­
lamon.
 120 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
bán szorgalom tanítja a gyermekeket. Ezt a túl nagy
anyagot egy 6 osztályú elemi iskola tantervébe be­
osztani s ennek keretén belül fel is dolgozni képte­
lenség. Minden egyes osztályra egy évben való elta-
nitásra 56 ének s 16 dallam esik. Hogyan illeszthető
be ez a 4 alsó osztály tananyagába és a gyermek
agyába?!
Ha pedig az elemi iskola fel nem birja dolgozni
énekeskönyvünket, hol fog az átmenni a gyülekezetbe?
Énekeskönyvünk revizorai és újítói megközelit-
hetetlenül elzárkóztak az igaz; de tekintettel arra,
hogy ma már a vallásos iratok s azoknak terjesztése
iránt annyi érdeklődés és eredmény mutatkozik, hogy
az énekeskönyv nem egyedüli olvasmánya a gyüle­
kezet tagjainak, méltóztassanak elejteni azt a czélt,
hogy „olvasmányt“ nyújtanak az énekeskönyvben hí­
veiknek, sőt végre valahára adjuk át egészen czél-
jának énekeskönyvünket s benne egyesítsük a nyelv,
költészet és művészet fenségét, hogy csodákat mű­
veljen, ragadja el a lelkeket, foglyul ejtvén minden
érzését és gondolatát lényünknek annak, a „ki min­
denekben minden.“
II. Feloszlása.
Énekeskönyvünk Próbakiadását bírálva, sokan
kifogásolják, hogy felosztásában miért állanak elől a
zsoltárok s azután a dicséretek? a dicséretek is miért
nem kezdődnek a templomba menéskori, invocatioi,
vasárnapi stb. énekekkel s miért jön a dicséretek
közt az újévi 5 ének elől s igy az év leforgása szerint
az ünnepi 60, a vasárnapi 63, reggeli 22, esti 19,
bűnbánati 14, urvacsorai 13, alkalmi 50 és ó-eszten­
dei 4 ének?
Meddő vita. Felesleges kifogásolnunk vagy he­
lyeselnünk ezt a practicus beosztást, mert a betű ren­
des és tartalmi csoportosítást feltüntető 2 féle mu­
tató tábla könnyen igazit el. Az az igen helyes újí­
tás pedig, hogy a zsoltárok és dicséretek folyó szám­
mal és arabs jegyekkel vannak jelölve, határozott
előnyére van könyvünknek, mivel nem egyszer jött
eddig zavarba a kereső, ha tévedés történt a zsoltár
és dicséretet mutató táblán.
III. Az egyes darabok tartalmáról, költői és zenei
értékéről.
Kissé különösnek tűnik felszólani az énekes-
köny tartalmáról abban az irányban, a melyben ön­
kénytelenül tűnnek fel az énekeskönyv darabjainak
válogatói, újítói, kik a vallás-erkölcsi fogalmak tisz­
taságának részint terjesztői, részint őrállói.
Mert nem egy darab tartalmából tűnik ki külö­
nös vallás-erkölcsi fogalom. Pl:
A jóval együtt a rossz meg nem állhat
Elvesz az ő nyoma és emléke
Az Istennél sem vár reája béke
I. ének 3-ik vers.
hisz a „megtérő bűnös irgalmat talál“
Minden gonoszt kerültem én
A békére törekedvén
Jóért rosszal soh’se fizettem
Bosszú helyett inkább jót tettem 5.2.
pedig: „boldogok az alázatosak“ és „a kik sírnak.“
Aztán milyen igazi farizeusi beszéd az egész 15-ik
ének.
Vagy: Nyugodt szivvel, felemelt fővel
Felkelvén csendes ágyamból
Életnek ura hozzád térek 229.1.
pedig: „ha azt mondjuk, hogy nincs bűn mi bennünk,
saját magunkat csaljuk meg“ — stb.
Az egyes darabok költői és zenei értékének bí­
rálatánál, a magyar nemzeti verselés és a magyar
zene sajátságainak kölcsönös viszonya vezetett.
Mert a magyar zenét ma már nem lehet figyel­
15. szám.
men kivül hagyni. Nemzeti múltúnk szerencsétlen
nemzetközi viszonyaink bélyegét hordja magán. A mi
útját állotta a nemzet szellemi és anyagi megerősö­
désének idebent s csalfaképet festett rólunk az ide­
genben: nemzeti zenéink kifejlődésének s hóditó ut­
jának is gátul szolgált.. . . de ma már ennek a vad,
nyers, durva, betyárnak rajzolt nép zenéjének bübá-
jával is utat tört magának s jogot vívott ki magá­
nak felemelkedni a magasabb müzene csodás biro­
dalmába, hová csak müveit nemzet zenéje emelked-
hetik a nemzeti nyelv bübája s nemzeti érzésének
mélysége által.
Csak protestáns templomaink ignoralnák s e
templomoknak szánt énekek nélkülöznék e hatalmas
tényezőjét az emberi érzés és haladás tökéletesedé­
sének!?
Nem tételezhetjük fel, hogy énekeskönyvünk
újítói ne számoltak volna e követelménnyel.
A magyar verselés és zeneköltészetünk — min­
den nemzetétől eltérőleg — sajátsága abban rejlik,
hogy a vers- és zenei rythmus — daczára végtele­
nül változatosságuknak — egymással összeesik. Ezen
a sajátságon épülnek fel azok a törvények, a melyek
véleményem megalkotásában, irányadóim voltak. E
főbb törvények a következők:
a) a magyar szózenében a szótagok természetes
és meghatározott hosszúságához és rövidségéhez a
zenei hangok hosszúsága és rövidsége alkalmazkodni
tartozik.
E szigorú törvényt — egyebek közt —- a sza­
bályos versmetszet, szó- és gondolathangsuly mér­
sékli és segíti elő a kivitelt.
b) a magyar verselés minden sorban páros szó­
tagon gördül s ha páratlan kerül, a következő sor­
ral párossá kell hogy legyenek a tagok;
c) páros lábú metszeteket páratlan vagy csonka
rythmusra osztani fel, ellenkezik a magyar szellem­
mel s idegen, visszatetsző hangsúlyozásra kénysze­
ríti az énekest;
d) a hangközök a magyar zenében nem követ­
keznek önkényesen és nagy ugrásokkal egymásután,
Czélt tévesztett dolog már alapjában az, hogy
előre megállapított rythmikai alapzatok szerint mér­
nökileg mérték rá a versekre a zenei rythmust.
Nem eleve megállapított zenerythmikai képletek,
de a versrythmus kellett volna, hogy megállapítsa a
zenei rythmust. A benső erő s nem a ráerőszakolt
nyomás szokott fényes eredményre vezetni.
Csak egy pár énekdarabot vizsgálok. Egyik nem­
zeti verselés és zenei sajátságunk szerint rythmisalt
énekdarab mindjárt a 2-ik ének. Szótagjainak száma
soronként
6 ~ 6 7 6^6 7 6 ~ 6 7 6 ^ 7
hol a hat-hat tagú sorok párosán rímelnek a két első­
ben, a 7. és 8-ik sorban, mig a 7—7 tagú sorokkal
keresztrímet alkotnak a 3. 4. 5. 6. és 9. 10. 11. 12-ik
sorban. Versrythmusa pedig 42 | 42 j 43 \ 42 | 42 | 43
stb. tagokra oszlik.
Magyaros verselés az úgynevezett Balassa vers-
szak. Zenei rythmusa megfelelő. A kivitelben azon­
ban a 48 sorból álló énekben hibás 27 s csak 21
sor jó.
Az ugyanezen alakzatu és dallamu 117 ének
szintén ily arányú, mig a 218-ik énekben már 23 jó
és 13 sor hibás.
Vagy vizsgáljuk meg az 5 ik éneket: 8 ^ 8 9 9
8 ^ 8 8' '8 szótagu páros rímelésü vers 44 ] 44 | 45
| 45 | 4.4 | stb. rithmusu magyaros alakzat. Miért
erőszakoltatott 431, 431, 441, 441 stb. szabálytalan,
idegen zenerythmusba, hogy ez az idegen zeneryth-
mus törje össze szabályos versrythmusunkat s az
egész éneket
A 107-ik ének 6. sor 2-ik taktusa d-durban fis,
 15. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
gis, ais h, menettel minő kint árul el, zavarva e kü­
lönben találó karakterű zenedarabot.
A 69. ének 8-ik sor 2-ik taktusában hogyan kell
h-ról fis-re ugorni és miért? Azt hiszem ez d- helyett
sajtóhiba.
Ily sajtóhibának találom a 12. és 45-ik dallamu
1 bé-jelzést és a 25-ik 2#jét, lévén a két első g-moll,
az utolsó é-moll.
Nem tartom szükségesnek minden egyes ének­
darab bonczolását, sok hely kellene arra, de még
egy nehány érdekességére legyen szabad reá mutat­
nom a próba kiadásnak. Ezek a következők:
Hálát adok uram neked
Hiszem igaz Ítéleted
Hogy ki másnak vermet ása,
Magának lesz abban bukása (!) 5.4
Mert mint kaszás előtt (?) a zÖldelo fű
Oly hamar elhervad (:) a gonosz életű. 25.1
Ha elmémmel felhágok
A számtalan világok
Roppant alkotmányába
Ott látom valójában
Nagy voltát a teremtőnek
Minél feljebb repülök,
Annál jobban szédülök
Magasságán e tetőnek! 182.2
Milyen lendületes egy kis költői tetőre íelhágva
repülő szédület ez!
Vagy: Jövök semmit sem hozva
Keresztedhez fogózva. 269.:
Vagy: 4.4, 42.7, 97.4, 220,2 stb.
Mindezek után megjegyezve azt, hogy: „a vég­
leges kiadáshoz még csak az énekszerzők neveinek
jegyzéke s az előszó hiányzik“ (Értesítés IV. 1.) kissé
elsietett, de az énekügyi bizottság eddigi magatartásá­
ban, következetes kijelentésnél megállapodnunk nem
szabad: javaslatomat a következőkbe foglalom:
1. Vegye újra szigorú bírálat alá az énekügyi
Nt. bizottság az egyes énekdarabokat tartalmilag. A
mely darab zsidós vonásokat tartalmaz, vagy a ke­
resztyén valláserkölcsi fogalmakkal ellenkezik, kímé­
letlenül hagyja el.
2. A költői szárnyalást nélkülöző, úgynevezett
elkövetett rigmusokat a nyelv és irály szabatosságá­
val és fenségével semmisítse meg.
3. A megengedhető szabadság mértékén belül a
költői nyelv rythmusát és a zenei rythmust egyez­
tesse ki, mert templomi éneklésünk szánalmassága
a múltban — erős meggyőződésem — hogy a két­
féle rythmus zűrzavarából eredett.
4. Nem sokat, de jót adni! de ha a szigorral
alkalmazott kritika énekeink számát erősen leapasz­
taná, pótoltassanak a profán zeneirodalom gyöngyei­
vel. PL: Mennyben lakó én istenem Kecskéstől, Rá­
kóczi imája stb. szépen beillenek énekeskönyvünkbe.
5. A minden zenei kiválóbb motívumot nélkü­
löző feles számú dallamok töröltessenek. Mert az
énekeket meg is kell tanulni.
6. Az apró betűk helyett nagyobb betű- és kotta­
jegyekkel nyomassák az énekes.
7. Az initialék töröltessenek. Csak a barátok
türelemmel készített szép kezdőbetűi ékesítették a
régi írásokat.
8. Az igen helyesen csatolt buzgó, keresetlen,
egyszerű, de használható imák pótoltassanak úrva­
csorái kenyér- és borvételi, úrvacsora előtti és utáni,
templomba bemenéskori és kijövetelkori rövid fohá­
szokkal. A régi időből fennmaradt kenyér vételekori,
pl.: Jézus, az életnek e kenyere, serkentsen példás
követésére. Ámen.
9. A hazafias énekek közé, a Hymnus mellé vé­
tessék fel a Szózat fenséges dallama és nehány verse is.
Ezekbe voltam szerencsés véleményes javaslato­
mat összefoglalni.
Kisborosnyó. Demes Péter, ref. pap.
121
IS K O L A .
A tanügyi bizottság köréből.
Utasítás — tervezet
az érd. ev. ref. egyh. kér. tanügyi bizottsága vallásta-
nitási és nevelésügyi előadója számára.
E munkakör felöleli a vallástanitás s vele kapcsola­
tosan az ifjúság vallás-erkölcsi és egyházias nevelésének
és gondozásának egész körét az iskolázás minden fokán
úgy a saját felekezeti, mint más iskolák ref. vallásu ta­
nulóira vonatkozólag, azzal a czéllal, hogy számbavétes-
sék és nyilvántartassák, miszerint az egyházi törvények,
és hatóságok ide vonatkozó rendelkezései s ezek intentioi-
nak lelkiismeretes és buzgó szolgálata által mennyire si­
került megvalósítani az azok által kitűzött feladatokat;
minő eszközök, módok és eljárások vétettek a különböző
helyeken e czélra igénybe, minő eredménynyel vagy az
eredménytelenségnek mik voltak okai s azok elhárítására
minő intézkedések volnának szükségesek. Általában egy­
felől számbavenni kerületünk összes reform, vallásu tanuló­
ifjúságának vallásos oktatását, nevelését és gondozását,
másfelől terveket készíteni, javaslatokat tenni annak a kor-
és haladó élet szükségeihez mért fejlesztésére, az ehhez
szükséges módok és eszközök megszerzésére és alkalma­
zására.
Ehhez képest az e. kér. T. B. vallástanitási és neve­
lésügyi szakelőadója
1. minden iskolai év végén a hivatalosan felterjesztett,
bekért, vagy más utón szerzett (pl. értesítők, orsz. sta­
tisztikai) adatok alapján összefoglaló jelentést készít a
vallásoktatás és egyházias nevelés és gondozás állapotáról.
I. Elemi népiskolákról.
a) a ref. elemi népiskolákba,
b) az állami és községi elemi népiskolákba,
c) a másfelekezeti elemi népiskolákba járó ref. nö­
vendékekre nézve, ide véve az ismétlő-iskolai confirmá-
cziói tanfolyamokat, iparos-tanoncz, kereskedő-tanoncz stb.
iskolákat is.
II. Közép-fokú iskolákról.
a) a ref. gimnáziumokba,
b) az állami gimn., reál-, polgári, vagy felső s felsőbb
(fiú, leány) kereskedelmi, ipari szak-, katonai stb. isko­
lákba,
c) a más felekezetű hasonfoku világi, vagy zárdái is­
kolákba járó ref. növendékekről.
III. Felső- és főiskolákról.
a) tanító- és tanitónőképzőkbe: «) ref. felekezeti, ?)
állami, t) más felekezeti képzőkben,
b) theoiogiai fakultáson,
c) tud. egyetemen tanuló ref. növendékekről.
E jelentés kiterjed: a tankötelesek, tanulók és isko­
lázatlanok számára, a tanítóra, a tanítás helyére, a heti
óraszámra, a tanulók esetleges osztályok vagy iskolák sze­
rinti csoportosítására, a használt tankönyvekre, az elvég­
zett tananyag számbavételére, az iskolalátogatásra, vizs­
gázásra, tanulásbeli előmenetelre, a tanulók tankönyvekkel
való ellátására, az iskola vallás-erkölcsi házirendjére, az
ifjúság erkölcsi állapotára stb.; az egyházias nevelés és
gondozás tekintétében: templombajárás, iskolai-, ifjusági-
és gyermekistentiszteletek s ezek paedagogiája, urvacso-
rázás, legácio, az egyháztársadalmi munkában való aktív
vagy passiv részvétel, az iskolai vezetőségek ez irányban
tett intézkedései; szegények, árvák, ruhátlanok, tanszer­
nélküliek iskolai gondozása, kollégiumi és paraszt-interná-
tusok, konviktusok a diasporai iskolakötelesek összegyűj­
tése és gondozása, stb. stb.-re.
2. Hogy a kívánt adatoknak birtokába juthasson, ki­
dolgozza s a szükséghez képest kiegészíti azt az Utasítást,
hogy a presbitériumok, illetőleg Elöljáróságok miként szer­
kesszék meg ez ügykörre vonatkozó évi jelentéseiket.
3. Indítványokat, előterjesztéseket, javaslatokat tesz ez
ügykörrel összefüggő minden kérdésekben.
4. Előkészíti és referálja a T. B. hozzá áttett ügy­
darabjait.
N. K.
 122 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
A vallás, egyházi ének és zenéből beveendő tanképesitő nitására vonatkozólag a népélet gyakorlati szükségei elé­
vizsgákra szervezendő bizottságról. ghessenek ki: itt voltak épen nem egy újfajta iskolával van
Mindenekelőtt megállapíthatónak tartjuk, hogy egyház-
kerületünkben az Egyházi törvények 421. és 423. §§-ai
rendelkezései a tanitóképesitő bizottságra nézve megfele­
lően nem alkalmaztattak egész a legújabb időkig, sőt tel­
jesen ma sincsenek alkalmazva, még a saját tanítóképzőnk­
ben sem. Ezen a hiányon segíteni, nem csak a törvény
iránti tisztelet kívánja, hanem az is, hogy egyfelől doku-
mentáltassék, miszerint a képesítés adásának joga a kerü­
leté, másfelől, hogy az ifjak a kerület érdeklődését és fel­
ügyeletét tényleg tapasztalják.
Még fontosabb azonban a dolog az állami és más fele­
kezeti tanítóképzők szempontjából. A tanitóképesitő okle­
velekben — legalább az államiakban s tudomásunk szerint
a más felekezetiekében is — benne van a vallástanból s
legalább fiképezdéknél fakultative az egyházi énekből és
orgonálásból való képesítés is. Ami újabban — ha nőkán­
torok is alkalmazhatók lesznek — kiterjesztetik a nőké-
pezdékre is. Ez egyházi szempontból annyira fontos tár­
gyakból való képesítést eddig az illető szaktanár tanjegye
alapján az intézet rendes képesítő-bizottsága adta s igy
nem a mi egyházunk. A minek visszássága nemcsak theo-
retice szembeszökő, de gyakorlatilag is nem egyszer érez­
tette káros következményét pl. az állami tanitó-kántorok-
nál, sőt kellő figyelem mellett a vallástanitásnál is észre­
vehető ez.
Ezzel szemben intézkedik az egyházi törvény 423. §-a.
E §. ugyan úgy is magyarázható és alkalmazható, hogy
ha valamely, nem a mi képezdénkben képesített tanító
vagy tanítónő ilyen egyházi munkakörre pályázik: akkor
rendes képesítése után is bármikor leteheti a póívizsgála-
tot a kerület erre szervezett bizottsága előtt.
Azonban tekintve azt, hogy ez az eljárás úgy a ke­
rületre, mint az illetőkre nézve több szempontból alkal­
matlan is, költséges is, az ilyen eljárásnak rendkívüli ese­
tekre való fentartása mellett, gondoskodni kell arról, hogy
egyfelől a ref. vallásu nem a mi képezdéinkben képesítőző
növendékek — ha akarják — a rendes képesítő-vizsgájuk­
kal egyidőben megszerezhessék ez egyházi tárgyakból is
a tanitó-képesitést, de az egyháztól, illetőleg annak bizott­
ságától kapják.
Erre nézve két mód kínálkozik. Vagy 1-ször az, hogy
ezen tárgyakból az egyházi bizottság által adott képesí­
tési okmány külön állittatik ki, mely esetben e tárgyak
íuveendők az illető tanítóképző képesítő okmányából;
vagy 2-or az, hogy az illető okmányban benhagyatván,
de határozottabban kifejeztetvén, hogy mely felekezet
vallásoktatására vagy ének-orgona vezetésére nyert az
illető képesítést, erre vonatkozólag külön az egyházi bi­
zottság tagjai által is aláiratik az oklevele.
Bármelyik eljárás mellett foglaljunk állást, a kultusz­
minisztériummal tisztáznunk kell az eljárás mikéntjét s
megállapodásra jutni a formára nézve.
Másfelől azonban — s itt jövünk a most szóban forgó
kérdésre — intézkednie kell a kerületnek arra nézve,
hogy miként szervezi és működteti az egyházi képesítő-
bizottságokat.
Itt részletezni felesleges okokból czélszerünek csak
az az eljárás látszik, melyet a tiszántúli egyh. kér. is kö­
vet (1902. évi jkv. 202. jksz.) t. i. a helyi bizottságok
szervezése legalább 3 tagból (papi elnök, az ottani vallás-
tanitó s egy kántor tag), melyhez az alkalom vagy szük­
ség szerint járulna jogosított tagként az egyh. kér. tan­
ügyi bizottság valamelyik tagja, első sorban szakelőadója.
Szervezendő volna pedig ily bizottság már a legközelebbi
kér. közgyűlésen — egyelőre a nemzetiségi intézeteket
tekinteten kívül hagyva — Kolozsvár két, Sepsisztgyörgy,
Sz.-Keresztur, Déva egy-egy állami és Gyulafehérvár,
Nagyszeben, Csiksomlyó felekezeti képezdéihez.
A bizottságok jegyzőkönyveiket megfelelő utón az
egyh. kér. közgyűléshez terjesztenék fel.
A Gazdasági ismétlőiskolák vallás-tanításáról.
Miután a „Gazdasági ismétlőiskolák“ a vall. és közokt.
miniszter 1902. évi 66,569 sz. alatt kiadott s ez iskolák
szervezetét és tantervét megszabó rendelete 1. §-a szerint
nem egyebek, mint „az 1868. 38. t.-cz. 50. §-a értelmében
szervezendő elemi népiskolai ismétlő-tanfolyamok“ az-
15. szám.
dolgunk, hanem a papiroson 36 év óta fennálló, bár a gya­
korlatban megfelelően sehol sem működő elemi népiskolai
ismétlő iskolával. Tekintettel már most arra, hogy egy­
házkerületünknek „Tanterv, utasítás és rendszabályok az
erd.-részi helvéthitü elemi népiskolák számára“ czimü,
most is életben levő és mérvadó határozatára, melyben
ma is teljesen helyes és kifogás alá semmiben sem es­
hető rendelkezés foglaltatik az ismétlőiskola vallástani
tananyagára nézve (olvasható a fenti czimmel 1878-iki
hivatalos kiadvány 12—13. lapjain); továbbá, tekintettel a
fennebb hivatkozott kultusz miniszteri rendelet tantervének
a vallástanitásra vonatkozó s a hivatalos kiadvány 67-ik
lapján olvasható azon határozmányára, mely szerint „A
népoktatási törvény 57. §-a értelmében hit- és erkölcstan
tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, ezen
tantárgy iskolai évfolyamok szerinti felosztásának és ter­
jedelmének meghatározása a vallásfelekezeti hatóságok
jogköréhez tartozik“: elemi népiskolai vallástanitási tan­
tervűnknek a tananyagra és beosztására vonatkozó revi-
deálását és változtatását, a gazdasági ismétlőiskolákra való
tekintettel, szükségesnek nem tartjuk.
Annál szükségesebbnek Ítéljük azonban azt, hogy egy­
házunk részéről lehetőleg minden megtétessék arra nézve,
hogy az ismétlő-iskolázás tényleg is mindenütt folyjon és
abban a ref. felekezeti vallásoktatás 1878-iki „Tanterv,
utasítás és rendszabályok...“-bán előirt tananyaggal a lel­
kész által eszközöltessék. Ennek megtörténtét megfelelő
módon ellenőrizni is kellene, pl. úgy, hogy a „Haladási
napló“-ba (Lásd miniszteri Utasítás 92. lap) az illető saját­
kezűig írja be az elvégzett tananyagot, vagy az okot, a
miért az órát meg nem tarthatta s e „Haladási napló“ az
esperesi vizsgálat alkalmával az esperessel láttamoztatván,
annak a vallásórákra vonatkozó másolatát a lelkész min­
den év junius 20-ra az Ig.-tanácshoz küldje be.
Megállapítandó továbbá az ily ismétlőiskolai vallásta-
nitás ideje. Az egyházi tanterv szerda- és szombat délutánra
teszi az ismétlőiskolázás idejét. A gazdasági ismétlőisko­
lák miniszteri tanterve 38. §-a a felekezeti vallásoktatásra
heti egy órát jelöl ki éspedig „rendszerint vasárnapon“
Ha ehhez tartan ók magunkat: akkor ez egyszerűen kiter­
jesztése volna a téli hónapokra is a lelkészek azon köte­
lességének, melyet Vadas—Nagy Péter-féle „Agenda“ 2-ik
lapján abban körvonaloz, „hogy nyári vasárnapokon az
istentisztelet végével, a gyülekezet kitakarodása után, az
eddigi gyakorlat szerint, az ifjaknak a vallásban oktatása,
folytatandó.“ Ez utóbbi ugyan a már konfirmált ifjakra
vonatkozik; de tekintettel arra, hogy nálunk a legtöbb he­
lyen már 12 éves korukban konfirmálják az ifjakat, az ily
ifjak oktatása és a gazdasági ismétlő-iskolások e vallás-
oktatása összeesik. A lelkészekre tehát ebből munkatöbb­
let nem származik. De igen annak az intézkedésnek a
szüksége, hogy ifjaink konfirmálásának ideje a 15-ik élet­
évre tolassék ki és pedig azon mértékben, a mint az is­
métlő-iskolázást az állam szigorúan végrehajtja.
A konfirmált s tehát 15-ik életévüket betöltött ifjak
lelkigondozása s további vallásos nevelésére nézve javas­
latunkat az „Ifjúsági egyesületek “-re kért véleményünknél
tesszük meg.
KÜLÖNFÉLÉK.
Püspökünk Gyulafehérvárt. Dr. Bartók György
püspök urunk a múlt hét végén, iskolai ügyekben
való tanácskozás végett, pár napot Nagyenyeden
töltvén, í. hó 10-én, vasárnap a reggeli gyorsvonat­
tal Gyulafehérvárra utazott, hogy dr. Elekes Viktor
gyulafehérvári ev. ref. esperes kedves és szép leá­
nyának Kertész Lajos albiróval kötött házassági szö­
vetségét megáldja. Az egyházi szertartást déli V2 I 2
órakor nagy és díszes közönség előtt a templomban
végezte. Az orgona fenséges hangjainak elnémulta
után gyönyörű beszédet intézett az ifjú párhoz. A
szivet és lelket megragadó beszéd nem csak az ifjú
párhoz szólott, hanem a mintegy kétezer emberből
álló nagyközönséghez is. A szeretet sugarai ragyog-
ták be az ifjú pár szivét de_a_szmgÍ£L-Siig2xaLa_
aoiattai távozott el istennek szent TUzábóI, hogy a
íopásztor ajkairól elhangzott beszéd valódi Krisztusi
szeretettől áthatott íopásztori beszéd volt.
Biblia-ünnep a Bethlen-kollégiumban. A
nagyenyedi Bethlen-kollégiumban, melynek vezetősége di­
cséretes buzgalommal szolgálja mind szélesebb mederben
az ifjúság egy házias nevelésének fontos feladatát, a városi
gyülekezettel megünnepelt márczius 6-iki Bibliavasárnap
után, márczius 13-án a kollégium auditóriumában az ifjú­
ság számára külön ünnepélyes istentisztelet tartatott, me­
lyen Zayzon János vallástanár mondott megfelelő alkalmi
egyházi beszédet. Az ifjúság közt ez alkalommal gyűjtést
rendeztek a „Britt- és Külföldi bibliaterjesztő társaság ju­
bileumi alapijára, mely a gimn. tanulók részéről 19 kor.
48 fillért, a tanitóképezdészek részéről 8 kor. 12 fillért,
összesen 27 kor. 60 fillért eredményezett. Ez összeget
Zayzon vallástanár rendeltetési helyére juttatásra április
7-én szerkesztőségünkbe küldötte s mi még aznap további
tottuk a Magyar Földhitelintézetnek Budapestre. Az
evangéliumi özvegy asszony két fillérjére emlékeztet e
pénz, melyet a szegény tanulók szerény zsebpénzükből
adtak össze. A jó Isten előtt bizonyára vetekedik érték­
ben a gazdagok ezreivel. Mi pedig örömmel gondolunk a
derék tanárkar vezetése alatt növekvő ifjúságra, mely
midőn ime, hiv a kevesen, biztositékát adja, hogy többre
bizatik ezután. „Jól van, jó és hiv szolgám!11 Ez az ifjú-
ság a Bethlen Gábor ifjúsága — „a bibliás fejedelemé/
A „Bethlen Gábor Kör“ márczius hó 23 án
tartotta V., utolsó felolvasó estélyét a ref. theologia dísz­
termében. Ez alkalommal Balogh Endre köri alelnök olva­
sott fel. Tárgyát Erdély történetének legsiralmasabb korá­
ból vette s megható elbeszélésben rajzolta meg Székely
Mózesnek a rövid uralkodásu, nemes és szerencsétlen
véget ért fejedelem sorsát. A kiváló felolvasás után Répái
Andor jav. int. tanár játszott gordonkán, Répái Aladár
zongora kísérete mellett. E kiváló művészi pontot három­
szor ujrázta meg a nagyszámú hallgatóság s alig tudott
betelni a kiváló szereplők remek játékával. Végül Szotyori
Lajos ref. theol. szavalta Tolnai: Vándor legény ez. költe­
ményét mély érzéssel. A megtartott 5 felolvasó estély,
mely úgy szellemileg, mint anyagilag fényesen sikerült,
nagyban hozzájárult annak a nemes czélnak megvalósítá­
sához, melyre a „Bethlen Gábor Kör“ tör.
Esküvő. Török István dr. ev. ref. collegiumi
igazgató és felesége Rauch Teréz, Anna lánya f. évi áp­
rilis 23-án tartja esküvőjét Lengyel Endre hajdúnánási
ev. ref tanárral. Szívből gratulálunk az örömszülőknek
és leendő ifjú párnak egyaránt.
Meghívó az Országos Református Tanáregyesü­
let 1904. évi május hó 24. és 25. napjain Pápán tartandó
harmadik rendes közgyűlésére. Programm: Május hó
23-án, hétfőn. Érkezés. Hivatalos fogadtatás az este 6 óra­
kor Budapest felől érkező gyorsvonatnál. Elszállásolás. Is­
merkedés este 8 órakor a Griff-szálló nagytermében. —
Május hó 24-én, kedden. Reggel 8 órakor választmányi
gyűlés a kollégiumban; 9 órakor gyülekezés a kollégium­
ban s onnan testületi bevonulás a városi református tem­
plomba, ahol imádkozik Lic. Rácz Kálmán, pápai főgym-
nasiumi vallástanár. Istentisztelet után közgyűlés a főis­
kola dísztermében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó be­
széd. 2. Üdvözlések. 3. Az 1848. évi XX. törvénycikk és a
protestáns iskolák. Felolvasás Zoványi Jenő, sárospataki
kollégiumi tanártól. 4. Veszprém vármegye református köz­
népe. Felolvasás Kis Ernő, pápai kollégiumi tanártól. Dél­
után y-z 2 órakor közebéd a Griff-szálló nagytermében,
melyen a pápai kollégium látja a közgyűlés tagjait ven­
dégeiül. Ebéd után a kollégiumnak és a város egyéb
nevezetességeinek (dohánygyár, szövőgyár, földmives is­
kola, villanytelep, különböző tanitézetek) megtekintése.
Este 6 órakor a szakosztályok gyűlései. — Május hó 25-én
szerdán. D. e. 8 órakor a közgyűlés folytatása. 1. Fő­
jegyző évi jelentése. 2. Jelentés az egyesület pénztárá­
ról. 3. A gymnasium és az élet. Felolvasás Fogarasi Al­
bert, nagyenyedi kollégiumi tanártól. 4. A választmány
jelentése. 5. Indítványok tárgyalása. 6. Közgyűlés bere­
kesztése. Délelőtt pontban y± 12 órakor rövid közebéd a
főiskolai alumneumban; V2 1 órakor kivonulás a vasúti
állomáshoz s 1 órakor indulás Keszthelyre, hová V2 7 óra­
kor megérkezés és ott elszállásolás, vacsora. — Május
hó 26-án, csütörtökön. Reggel 1/2 6 órakor Keszthelyen
hajóra szállás s a Balatonon megindulás. Badacsonyban reg­
gelizés, majd tovább hajózás. Balatonfüreden kiszállás.
Délután 2 órakor Almádiba érkezés és ebéd. Ezután a
a halászati felügyelőség engedélyével a balatoni halászat
bemutatása.
Jegyzet. A központi igazgatóság úgy a közgyűlésre,
mint a balatoni kirándulásra is szóló kedvezményes vasúti
jegyek érdekében megtette a szükséges lépéseket. Kérjük
azon igen tisztelt tagtársakat, akik a közgyűlésen megjelenni
szándékoznak, hogy vagy közvetlenül, vagy igazgatóságuk
utján f. évi május hó 10-éig szíveskedjenek ebbeli szán­
dékukat az elnökségnél bejelenteni, hogy a kedvezményes
vasúti igazolványokat részükre kiállítva, idejében elküld­
hessük s elszállásukról a helyi rendezőség gondoskodhas-
sék. A kiránduláson részvétel ára 15 korona, amelybe
bele van számítva Pápától Keszthelyig a vonatdij; Keszt­
helyen vacsora, szállás, a hajódij; a badacso lyi reggeli;
az almádi ebéd és a Budapest felé távozó vendégeknek
Almádiból Siófokra átszállítása. A 15 korona részvételi dij
előre beküldendő Thúry Etele, pápai főiskolai igazgató
úrhoz f. évi május hó 10-éig. A kirándulás legalább 100
személyre van tervezve. Debreczen, 1904. április 7. Az
országos református tanáregyesület központi igazgatósága.
Katonai lelkészek- A közös hadügyminiszter
költségvetéséből minket főképen a tábori lelkészekre
vonatkozó rész érdekel. Ebből látjuk, hogy az egész
osztrák-magyar monarchia hadseregében hét „protes­
táns hitszónok“ van s a 29 lelkész-tanár között egyet­
len-egy protestáns sincs. A tábori lelkészek fizetését
különben a következő táblázat tünteti elő.
F izetés K. Lakpénz K.
1 Apostoli tábori vicárius .............................11400 3208.—
1 Tábori consistoriális igazgató 7200 2988.—
1 Első tábori consistoriális titkár 4008 1792.42
1 Második tábori 3000 1302.44
15 Plébános.................................... 4008 1792 42
1 Görög-katolikus katonai főpap............. 4008 1792.42
1 Görög-keleti katonai főpap 4008 1792.42
1 Evangélikus katonai szenior... 4008 1792.42
45I. osztályú lelkész és s. lelkész... 3000 1259.19
52 II. lelkész és s. lelkész 2400 1259.19
29 I. lelkésztanár............................. 3000 1258.19
2 I. hadseregszolga 1320 504.—
Az apostoli tábori vicárius és az utána követ­
kező 18 lelkész rom. kath. Az ev. senior a róm. kath.
plébánossal egy rangfokozatban és fizetésosztályban
van. A hat „hitszónok“ a 45 első osztályú és 52 má­
sodosztályú katonai lelkész és segédlelkész között
keresendő. A hét evangélikus lelkész közül 4 ev. re­
formátus, 3 pedig ág. h. evangélikus. Ez a létszám,
a legnagyobb lelkészhiány mellett is könnyen pó­
tolható. Most halljuk, hogy van üresedés, s az be
lenne töltve Gregus Gyula csali lelkésztársunkkal.
Kérelem. „Tisztelettel kérem az erdélyi ev. ref.
egyházkerület összes lelkészeit, kiknek boldog emlékű
atyám, Medgyes Lajos költeményeire előfizetési felhíváso­
kat küldöttem, hogy azokat nekem f. hó végéig Hosszú-
aszó, Kisküküllő vármegye, visszaküldeni. A mü már ápril
20-án kezeim közt lesz és kiadómmal el kell számolnom.“
Hosszuaszó, 1904. április hó 11-én. Medgyes Júlia m. kir.
postamester.
A szászsebest ev. ref. templomra, a nemzetiségi ára­
dattal élet-halálharczot vivő magyarság emez épülő bástyá­
jára kegyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszö­
nettel nyugtáz Benedek Károly administrator lelkész, egyhm.
főjegyző:
(Folytatás.) M. kir. Pénzügyigazgatóság ivén Beregszász:
Lányi Kálmán p. ü. titkár 1 kor., N. N. 40 fill., N. N. 20 fill.,
X. Y. 20 fill., X. Z. 20 fill., Zurmay János 40 fill., Z. N. 2 k.,
K. Gy., Zs. B., K. L. 2J—20 f. (összesen 5 kor.) Roscer Pál
pügyőri biztos ivén Alsó-Kubin: Roscer Pál 2 kor., Valentiny
Lajos, Vidics Zoltán, Kormány Mihály 40—40 fill., Molnár
Dávid, Bucsán Gyula 20—20 f., Nagy Bertalan 40 f., Hitter
Mihály, Tamás János, JMarkovics László 20—20 f. (összesen 4
kor. 60 fill.) Kovács Ábel gyűjtése Losoncz: Mauks Testvé­
rek 60 f., Reimlinger Gyuláné 1 k., N. N. 50 f., N. 20 f., Illő
Nándor 80 f., N. N. 20 f., N. N. 10 f., Rakettó társai 2 kor.
Tamás István 1 kor.,^ Mann Lajos 20 fill., Filó Lajos 40 fill.,
Rzehákné 20 fill., Osgyányi S. 20 fill., Sternlicht S. 2 kor.,
Perl Kati 20 fillér, Roth Sámuel 20 fillér, Lennfy 20 fillér,
Nemes 10 fill., N. 20 fill., Preisinger Samú 40 f., N. N. 20/.,
Ibáás Károly, Czukor Gyula, Kohn Lipót 20—20 fill., Új­
helyi Béla 30 fill., Drasdik Géza 30 fill., Donáth Géza, N. N.,
Hurovszky Lajos, Tóth Istvánné, Tóth Emília, Huszti Júlia,
N. N. 20—20 fill. (összesen 13 kor. 50 fillér). (Folyt, köv.)
 124 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Két fon tos egyházi munka. Ismeretes az a
szomorú tény, hogy alig van a világon még egy olyan
nemzet, melynek különösen újabb protestáns irodalma,
szánalmas szegénységben a magyar nemzetét megha­
ladná. S ha tán panasz eshetnék az Írókra, vagy Írni
hivatottakra, úgy látszik, kétszeresen jogosult a p a ­
nasz a müveket vásárolni hivatottakra is. Az erdélyi
egyházkerületben most két oly munka készült, melyek
igen nagyfontosságu s felette aktuális gyakorlati kér­
désekhez nyújtanak, eddig fájdalommal nélkülözött tu­
dományos tájékozásokat. Az egyik dr. Bartók György
püspöknek, tartalma szerint lapunk 13-ik számában
jelzett munkája „A református egyházak presbiteriális
szervezete“ a másik Pokoly József „Az erdélyi ref.
egyh. kér. története“. Mindkét műre meg van hirdetve
az előfizetési felhívás. Az utóbbira több mint egy félév
óta oly megdöbbentően kevés előfizető jelentkezett, hogy
valósággal szégyeljük kiirni. Az elsőre csak most tör­
tént a hirdetés — várjuk az eredményt. S most a ma­
gunk részéről megelégszünk azzal a megjegyzéssel,
hogy senkinek, ki egyházunk közéletében szerepelni
hivatott és akar, nem volna szabad kimaradni az elő­
fizetők közül. Annál inkább, mert ha kevés példány­
ban nyomják, később nem is lesz kapható. Lelkészeink
a maguké mellett hívják fel rá képviselőink, gondno­
kaink stb. figyelmét: ára 4 korona lesz, mig az előfi­
zetők 40°/o kedvezményben részesülnek.
GYÁSZROVAT.
Lőfi Pál, egrespataki ev. ref. lelkész folyó évi ápril
hó 10-ikén, délelőtt 11 órakor, élete 56-ik, boldog csa­
ládi életének 30-ik és lelkészi szolgálatának 32-ik évében,
hosszas szenvedés után megszűnt élni. Kedves halottunk
földi maradványai folyó hó 12-én helyeztettek örök nyu­
galomra. Hű munkás, Krisztusnak lelkes vitéze volt; béke
lengjen áldott porai felett!
H IV A T A L O S R É S Z .
ad. 5328—1903. sz.
KÖRLEVÉL
a fizetéskiegészitésben részesülő t. lelkész aaihoz.
Tudomásvétel s a hivatalos lap megfelelő számába
leendő bejegyzés végett értesítjük t. lelkész aait, hogy az
Erdélyi Protestáns Lap múlt évi 49. számában a 627. ol­
dalon megjelent s a kongrua járandóság bírói foglalása
tárgyában kelt sajtóhiba folytán számnélküli rendeletünk
hivatalos száma 5328—1903. ig.-tan.
Egyébként a folyó évi névkönyv függelékét képező
Rendeletek Tárában hivatalos számmal fel van véve e
rendelet.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. április hó 7-én.
Dr. Bartók, Maksay János,
elnök. titkár.
Sz. 1625—1904.
KÖRRENDELET
valamennyi ev. ref. kollégium mélt. t. Elöljáróságának.
Felkérjük a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságait,
hogy a múlt év végén lezárt 1903. évi számadásokat, me­
lyek már folyó hó 1-ig felülvizsgálatra felterjesztendők let­
tek volna, ide sürgősen felterjeszteni, vagy az esetleges
akadályról 8 nap alatt jelentést tenni szíveskedjenek.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. április hó 9-én.
Dr. Bartók, Maksay János,
elnök. számvevő.
1653—1904. sz. ' 2. Véleményadás az „egyséqés liturgia“ tárgyában,
MEGHÍVÓ.
az egyházkerületi tanügyi bizottság ülésére.
Az egyházkerületi tanügyi bizottság 1904. évi április
hó 20-án, szerdán d. u. 3 órakor Kolozsvárt, az Igazgató-
tanács nagytermében gyűlést tart, melyre a bizottság ösz-
szes tagjait meghívjuk, a bizottsági szervezet 6. és 7.
§§-ra utalással.
Nyom atott az „Ellenzék“ könyvnyom dájában Kolozsvárt.
15. szám.
Tárgysorozat
1. Vallástanitás a gazdasági ismétlő iskolákban.
2. Ev. ref. ifjúsági egyesületek szervezése, külön
gyermekistentiszteletek tartása.
3. Az állami és nem ref. felekezeti képezdék mellé a
vallástani vizsgálatokhoz szervezendő helyi bizottságok.
4. A vallástanitáshoz szükséges tankönyvek hiánya.
5. Az ev. ref. énekvezér állami tanitók jogviszonyai.
6. Tanítói oklevél nélküli énekvezérek alkalmazása.
7. Az ev. ref. tanítóképző intézet helyi tanterve.
8. A tanügyi bizottsági szervezet 4. §. a) pontjának
gyakorlati alkalmazása.
9. Az 1902—3. évi érettségi vizsgálatok ügyiratai.
10. A marosvásárhelyi kollégiumi konviktus alapsza­
bályterve.
11. Gimnáziumok bizalmas értekezleti jegyzőkönyvei.
12. A gimnáziumok állandó tanmenetei.
13. A Tanügyi és Fegyelmi Rendszabályok 64. és 107.
§§-ainak pótlása.
14. A marosvásárhelyi ev. ref. leányinternátus létesí­
tése és a leányiskola fejlesztése.
15. Ev. ref. tankötelesekre és népiskolákra vonatkozó
adatgyűjtések és nyilvántartások.
16. A szétszórtan lakó tankötelesek iskoláztatása.
17. Lajos János bizottsági tag javaslata a tanügyi bi­
zottság munkatervéhez.
18. A bizottsági szakelőadóknak kiadandó utasítások.
Kolozsvárt, 1904. április hó 10-én.
Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
bizottsági elnök. bizottsági titkár.
344—1904. sz.
MEGHÍVÓ.
A görgényi egyházmegyének Szászrégenben 1904.
május 2-án (hétfő) a szokott helyen, az alábbi tárgysoro­
zat mellett megtartandó rendes tavaszi közgyűlésére. 1.
Ima. 2. Elnöki megnyitó és előterjesztések. 3. Jelentés a
megejtett képviselőválasztásokról, tagok számbavétele és
megalakulás. 4. Bekebelezések. 5. Felsőbb leiratok. 6. Je­
lentés az egyhm. tanács működéséről (Kis Lajos főjegyző).
7. Tiszti fizetések és az 1904. évi költségvetés (előadó
Papp Lajos). 8. Az 1903. évi számadások (előadó Dénes
József). 9. Szabályrendelet alkotása a kölcsönök kiutalá­
sáról (előadó Papp Lajos). 10. Szabályrendelet alkotása
a stypendiumok kiosztásáról s egyúttal a mostani folya­
modások ellátása (előadó Papp Lajos). 11. Jelentés a „Pró-
baénekeskónyvj-YÖl felterjesztett tanácsi véleményről (elő­
adó Benedek Árpád). 12. Tanitók részvétele a Szeretet-
házban (előadó Kovács István). 13. Az egységes liturgia
(előadó Lénák József). 14. Könyvtárvizsgáló-bizottság je­
lentése (Bőd Károly, Szász Márton, Szabó Miklós). 15. Vá­
lasztások: 1 tanácsbíró, 1 törvényszéki pótbiró és mű­
szaki előadó. 16. Esetleg felmerülő fontooabb ügyek ellá­
tása, póttárgysorozat szerint. 17. Indítványok.
Világi és tanító képviselőkkel lelkész atj^afiak szíves­
kedjenek ezen meghívót és tárgysorozatot közölni.
Április 28-ikán (huszonnyolcz) közgyűlést előkészítő
tanácsülés, melyre a tagokat szintén ez utón hívom meg.
A gyűlések kezdete mindig d. e. 9 óra.
Gernyeszeg, 1904. április 9. Csekme Ferencz,
görgényi esperes.
Sz. 338—1904.
MEGHÍVÓ.
Kézdi egyházmegyénk rendkívüli közgyűlését van
szerencsém f. hó 28-án (csütörtök) d. e. 10 órára, Kézdi-
Vásárhelyre, a takarékpénztár termébe tisztelettel össze­
hívni.
Tárgy: 1. A 358—1904. számú igazgatótanácsi leirat
értelmében, az egyházi építkezések ügyének szakszerű
felülvizsgálása érdekében, az egyházmegyei tanácsnak
„műszaki előadóval“ kibővítése.
a hivatalos lap f. évi 13. számában, 1529—1904. sz. igaz­
gatótanácsi körlevél kapcsán közzétett javaslatra.
3. Az országos közalap kérvények, leiratok, beadvá­
nyok tárgyalása.
4. A főgondnoki s ezekkel esetleg felmerülő algond-
noki állásokra jelölés.
Alsócsernátonban, 1904. ápril 8.
Bodor Géza, esperes.
 VII. Évfolyam. 16-ik szám. Kolozsvárt, 1904. április 21.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV REF. E G YH Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
- Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő : NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

HIVATALOS RÉSZ. Ha tehát az iskolák által nevelt ifjú az életbe

1630—1904. sz. kikerül: a magyar társadalom minden egyes tagjának
Meghívó. joga van megbírálni és kutatni, hogy vájjon mi az
az érték, a mit négy-nyolez év alatt a lelkiismeretes
Az egyházkerületi „ Utasítás“ 54. §-ában csomagolok: a tanárok az ő batyujába raktak és váj­
megadott jogomnál fogva és egyetértőleg az jon butyorának egész tartalma szükséges és hasznos
egyházkerületi igazgatótanácscsal, &folyó 1904. terű-e arra, hogy azzal a haza javát szolgálja, nem­
évi egyházkerületi rendes közgyűlést, május hó zete előmenetelét biztosítsa és egy megelégedett, bol­
dog, egészséges és igv gazdag családot alapítson, mert
27. napjának d. e. 9 órájára, Kolozsvárra, az a testi egészség és az egészséges világ és életfelfogás
ev. ref. theol. fakultás dísztermébe hívom össze. már maga gazdagság.
Igazgatótanácsunk kijelölése szerint, a köz­ Ez az elvitázhatatlan jog bátorít fel engem, hogy
gyűlés fontosabb tárgyai a következők: mint a társadalom egyik szerény munkása bírálatot
1. Püspöki és igazgatótanácsi általános je­ gyakoroljak.
Neveléstudománynyal szakszerüleg sohasem fog­
lentések. lalkoztam s igy inkább csak érzem, mintsem tudo­
2. Az egyházkerület 1905. évi költségve­ mányosan megindokolni tudnám, hogy a mai iskolai
tése. képzésben mindenesetre kell valami olyan hibának,
3. Az egyetemes énekeskönyvre vonatkozó avagy hiánynak lenni, a mit minden nyitott szemmel
néző szomorúan lát ugyan, de legnagyobb részt csak
egyházkerületi vélemény megállapítása. megelékszik a jelenség megállapításával és elhiszi,
4. Véleménynyilvánítás az egységes lithur- hogy a tanterv is, a tanmód is jó, hanem az anyag­
gia kérdésében. ban van a hiba.
5. Gondnok- és tanárválasztások. Nem vitatkozom! Én csak azt constatálom, hogy
Kolozsvárt, 1904. április hó 21-én. a mig a régebbi nemzedék künn az életben is min­
dig szívesen gondolt vissza iskoláztatása korára s
Br. Bánffy Dezső s. kegyelettel, hálával emlegeti még őszülő fejjel is azo­
ehkerületi főgondnok.
kat, a kik ifjúságában vezetői voltak: ez az újabb
nemzedék alig várja, hogy lerázhassa az iskola po­
Az önképzőkörökről. rát s e porral együtt lerázza a kegyeletet és a hálát
is, mert azt az iskolát nem tekintette soha szentély­
Olyan réten kezdek kaszálni, a honnan engem nek, hanem csak egy őt nyűgöző intézetnek, melynek
sokan fognak majd kitiltani és mint birtokháboritót kénytelen-kelletlen tagjáúl kellett állania, hogy valami
perbe fogni azon a jogczimen, hogy az iskolai önkép­ módon kenyérkereseti diplomát kapjon. Én csak azt
zőkörök szervezése, vezetése, irányítása az egyes is­ látom, hogy már az a hat éves gyermek, a mint is­
kolák belső dolga, ahhoz másnak beleszólása nincsen, kolába kezd járni, egyszerre szinte kiváltságolt tag­
legfeljebb a közoktatási kormánynak és ennek is csak jává lesz a családnak. Megváltozik miatta a családi
akkor, hogyha a magyar állam öntudatos czéljaival életrend. Az egész famíliának korán kell kelnie, hogy
ellenkező irányban vezetik az elöljárók az önképző­ a fiú is korán eljuthasson az iskolába. Déli 12 órára
köröket. már a gyermeknek ebédet kell kapnia, holott az apa
E támadás ellen már előre védekeznem kell, ha majd csak 2 óra után jön haza, mikor az ő hivatalos
csak egy hosszabb polémiába nem akarok bocsátkozni óráinak vége van. És e csekélységektől el! a med­
és épen azért kell biztosan körülirnom beavatkozá­ dig csak a fiú iskolába jár, mindig és mindenben ki­
som jogos voltát vételes helyzetet élvez, sőt kell, hogy élvezzen, a
A középiskolák, a szakiskolák és az összes, fel­ minek következtében már kezdettől fogva beleneve­
sőbb iskolák azokat az egyéneket nevelik, a kik majd lődik a követelődzés és az önmagán kívül mást nem
később a magyar társadalmat vezetni és irányítani ismerő önzés. Szó sincs róla, hogy e kiváltságosság
fogják. Tehát négy-nyolez évi vezetés és nevelés után némileg jogosult is. Mert ha a gyermek, vagy ifjú
az iskolában kezelt egyedek, mint kisebb-nagyobb hetenként 24—32 órát tölt az iskolában, 2—4 vagy
társadalmi tényezők kerülnek ki az életbe. Minden több rendkívüli órát vesz egyes speciális tanulmá­
korbeli fiatalságnak el fog egyszer jönni az a kora, nyok (nyelvek, zene) elsajátítására s ez összes órák­
mikor a magyar állam kiépítésének munkája jórész­ nak megfelelő időt számitunk az előkészülésre, lecz-
ben az ők vállaira nehezedik. ketanulásra és iskolai házidolgozatok készítésére: a
 126 ERDÉLYI PROTESTÁNS LÁP
család ezt a reggeltől késő estig elfoglalt fiút kény­
telen úgy ellátni, ennek olyan helyet és kényelmet
biztosítani, szóval kivételesen gondozni, a mindennapi
életből kiemelni, hogy kötelességeit teljesíthesse.
A mai tanulógyermek igy finomabb jellegű drill
hatása alatt, de mégis csak drill alatt lassan átala-
kúl. Előbb csak arcza rózsái halványulnak, utóbb testi
súlya fogy, majd kedélyén alig észrevehető változás
mutatkozik, utóbb spleenessé válik s vagy mint prae-
destinált szamár bukdácsolja keresztül az egyes osz­
tályokat, vagy, mint ambicziójának elsatnyult áldo­
zata, melégágyi növénynyé devalválódik. Ezt az át­
alakulást a mai életnek külső körülményei is vesze­
delmesen segítik elő. Első jelenség, hogy az iskolák
rendesen nagyobb városokban vannak. A íiú elszokik
a földtől, falutól, a természettől; második, hogy az
élet nem helyez minden szülőt egyformán kedvező
anyagi helyzetbe, hogy legalább a szünetek alatt pó­
tolni tudja a faluval a tiz hónapi várost; harmadik,
hogy iskoláinkban a kollégiumi rendszer (college
school) nagyon kevéssé érvényesül: a kollégiumok­
ban ma már a kollegák inkább egymás riválisai, sőt
ellenségei az ott már megkezdődő létérti küzdelem­
ben, mintsem testvérei és barátai; negyedik, hogy a
mai világ a fiatalságot szívesen tekinti társadalmi
alaknak, tényezőnek; ötödik, hogy a modern élet ko­
rán ölébe kapja a serdülő ifjút s megismerteti vele
a hiúság vásárának gondolatát; a hatodik, hogy a ta­
nítás maga inkább sok ismeretre, mint alapos isme­
retre képesíti; a hetedik, hogy a szülők s a család
kevesebbet foglalkoznak a leikével, mint a testével.
Mind e hatások alatt e tényezők következtében
és a környezet levegőjében az iskoláit végzett fiatal
ember, átlag kifogástalan gavallér, a ki ismeri a sport­
világ négylábú s a szinivilágnak mezítelen primadon­
náit, a párbaj-codexet s monoklit hord és szabóján
túl legfeljebb orvosával érintkezik. Zsebe és szive
legtöbbjének egyaránt üres, de a nadrágja ki van
vasalva s egyetlen komoly foglalkozása a protekczió
keresés. Az ilyen alak, mert alakok ezek csak s nem
egyének, ha közhivatalokban helyet tudnak szorítani,
csak a társadalmi törvények szigorú uralmát érzik
nyügző fegyelemként magukon. Szivökben a nemes
fölhevülések csak mellékes események, a nagyrater-
m ettség törtetéssé* az élet kelemetlen föladattá válik,
melylyel csak „clublike“ szabad élni. Lenézi a filisz-
tert, bámulja az aristokraíát és a gazdagot. Az ilyen
spéci, melyet fekete szmoking, vagy nyáron szürke
redingot takar, a családalapítást kényszernek, vagy
fogásnak tekinti az élet küzdelmében. Maga felé irá­
nyúi minden figyelme, másra, kis emberre, szegény
em bertársára, nem gondol.
Sablon alakokat nevelünk. Ez a sablon alak nagy
tömegben adja az egész társadalmat, a melyben ke­
vés az önálló, gyakorlati, komoly és tudatosan -hasz­
nos ember.
Most már csak az a kérdés, hogy szüksége van-e
szegény magyar hazánknak ilyen módon iskolázott
férfiakra és helyes-e, hogy daczára a jobb hajlamnak,
a lelkesedést, az önálló, szabad tevékenységet elfojt­
suk és az ilyen módon képzett fiatalember megfelel­
het-e az életben reá váró nagy és fontos, az állam
fenntartásához feltétlenül szükséges feladatoknak?
A felelet erre kedvezőtlen. A kisebbség az, a
melyik kiveszi részét e nagy munkából, ez szeren­
csés helyzetét társadalmi érintkezés utján nyert be­
hatás folytán kifejtett önképzéssel szerezte meg és
e munka végzésere képes. A nagy többség ezekkel
a feladatokkal szemben tájékozatlan és tudatlan és
igy a szeme előtt fövő, forrongó, kis társadalom be­
vezetésére, irányítására képtelen és épen azért az ő
egyéni, társadalmi és hivatali fajsulya sokkal kisebb,
mint a melyet megérdemelne.
Szegények! Pedig egy-egy jó eszme, egy-egy
16. szám.
útbaigazító tanács, készültsége és ráterm ettségénél
fogva, valóságos apostolokká tehetné.
Elengedhetetlen feladat, hogy a közép-, felsőbb
és szakiskolák nevelési körébe bevigyük a mások
bajával való törődés gondolatát és más sociális vo­
natkozásokat.
Feltétlenül szükségesnek tartom, ha a magyar
államot ki akarjuk építeni, hogy az egyes kis társa­
dalmak majdani szervezői, vezetői már tanulmányaik
rendjén megismerkedjenek azon sociális eszmékkel,
melyek a társadalmat napról-napra mindjobban áthat­
ják és azokkal az eszközökkel, melyekkel maguk kö­
rükben ezen eszméket és mozgalmakat helyes irányba
terelhessék és a mozgalom vezetését és irányítását
eszközölhessék.
Az iskolának és életnek nem szabad egymástól
elszakadniok, hanem kölcsönhatásban kell államok.
Tény az, hogy az élet egy egészen más szellemi
munkát kiván, mint a melyben a tanuló az iskola
falai között felnő. Ma a nagy sociális élet mellett a
társadalmi nagy feladatok betöltésére kell nevelni s
egyenesen bele kell vinni a fiatalság leikébe úgy az
altruistikus világnézletet, mint a sociális érzelmeket.
Ma az iskolázott ifjakból kikerülő nemzedékkel kell
pótolni a már-már kipusztuló s legnagyobb részben
elszegényedett közép birtokos osztályt, amely annak
idején falujának apja, a népnek jóakaratu, ingyen ta­
nácsadója, egyébként pedig a nemzeti élet gerincze
és fenntartója volt.
A szak-, a közép- és a főiskolákból kikerült em­
berekből lesznek a papok, tanítók, tanárok, bírói és
közigazgatási tisztviselők, kereskedelmi bankárok,
ügyvédek, orvosok, bérlők, gazdatisztek, gazdák stb.
Mindnyájan olyan állást töltenek be, melyekben a
műveletlen, nem iskolázott néppel érintkezni, azt
vezetni, oktatni, nevelni kell. Szálljon mindenki ma­
gába és vegye számba, hogy hány álláson lát ennek
a munkakörnek is megfelelő honoratiot. Bizony az
eredmény szánalmas lesz és szomorú. Kevesekben
van meg az érzelmi és értelmi képesség, pedig a
csirája meg van mindenikben, csak azt életre kelteni,
azt kifejteni, annak irányítást és munkát adni mulasz­
totta el a nevelés. E mulasztást méltán kéri számon
a nevelőktől a társadalom és a nevelőknek köteles­
sége e mulasztást helyrehozni és pótolni. És nézetem
szerint e mulasztás helyrehozatalára igen alkalmasok
volnának az iskolai önképzőkörök.
Tegyünk csak egy visszapillantást a múltba.
Mikor az iskolai önképzőkörök országszerte szer­
vezve lettek, a múlt század elején és derekán, akkor
a fő- és középiskolázás még nem volt a magyar
nemzeti állam kiépítésének czéljára berendezve; egy
pár protestáns fő- és középiskola már ebben az irány­
ban dolgozott, de a magyar állam nemzeti czélját, a
nyelv gyakorlását és fejlesztését és a magyar szép-
irodalom növedékeit az önképzőkörök szolgáltatták.
Az iskolai önképzőkörök Magyarországon szinte
egyidősek az akadémiai eszmével. Mikor Kis János
az első ilyen egyesületet a soproni lyceum fiatalsága
körében megalapította, még nem volt hazánkban aka­
démia- A József császár germánizáló törekvése csak
folytatása volt Károly központosító és Mária Terézia
elaltató rendszerének s mindezek végső forrásukban
a régi Kollonich-íéle politikának különféle formában
való nyilvánulásai. Ezek ellen a reakczió, melyet az
egész nemzet áhított, az 1790—91. diétán vetett lán­
got, mint Bessenyiék törekvésének diadala. S a ma­
gyarnyelv és irodalom művelése olyan czél volt, a
melyet a magyar nemzet megvédésére tűztek ki. így
az akadémia is nyelvművelő társaságnak indult s az
akadémiai eszme Bessenyeitől és Arankától kezdve,
Révain, Nagy Pálon, Döbrentein és Széchenyi István
grófon keresztül, megalapításáig s működésének első
periódusáig nyelvtudományi czélt szolgált, ugyanazt,
 i 6. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
a mit Kis János iskolai társasága. Az irodalom ébre­
désével egymásután alakultak Eperjesen, Patakon,
Pápán, Kolozsvárt, Pozsonyban az iskolai önképző­
körök, szolgálva ugyanazt a czélt, melyet az akadé­
mia: a költészet és irodalom művelését. Meg kell
állapítani a tényekben azt a kapcsolatot, mely az élet
és az iskola, vagy a nemzeti törekvések és a fiatal­
ság között volt s meg kell látni, hogy mikor csak
így voltak, az iskola, a régi latin szellem s a cen­
tralista politikát kergető ábránd hatása alatt, sem a
nemzeti nyelv tanulására, sem a magyar faj és iro­
dalom védelmére és a nemzeti szellem művelésére
nem volt berendezve.
Az önképzőkörök ily szervezkedése ma részben
hagyomány: tehát elavult, részben teher a fiatalságra,
tehát fölösleges. Ma az önképzőkörökre, hogy csak
a magyar nyelvet és irodalmat műveljék, nincs szük­
ség, csak nemzetiségi iskolákban. Mert ma a nemzeti
irányú oktatás középiskoláink czélja, a nyelv és iro­
dalom tanítására van gond, a tanítási terv ezt a gon­
dolatot a régebbihez képest nagyon előnyösen szol­
gálja. Ma a politikai élet is másképen alakult; nincs
szükség arra, hogy a nyelvkérdésben az iskola adja
azt, amit a politika megtagad. Eszerint az élettel
való kapcsolat is lazább, mint volt annakelőtte, sőt
az önképzőkörök mai programmja sem hézag, vagy
hiánypótló programm.
Az önképzőkör ma újságíró csemetéket, színészt,
poétát tenyészt, nem nevel. Egy sereg fiúnak veszi
el az eszét s egy sereg fiúban kelt csillogó ábrándot,
amit azután tehetség és élet nem váltanak be.
Az élettel kapcsolatba hozni, eléjök olyan prog-
rammot tűzni, amely a társadalom mai igényeit szol­
gálja és úgy, hogy az iskolai tanításnak kiegészítő­
jévé legyen minden önképzőkör: ez a feladat vár
megoldásra. A magyar nyelvet lehet azzal is művelni,
hogy szakszerű dolgokat Írjunk meg jól, röviden, ne
czifrán. — Ma nálunk oly kevés ember tud magya­
rul jól írni, hogy roszul Írni nem is szégyen.
Hogyha az önképzőkörök ma is csak ezt a czélt
szolgálják: ez az önképzőkörök csődjét fogja jelenteni.
Ha az önképzőköröket az iskolák újabb támasza-
képen akarjuk berendezni, azok egész munkatervén,
czélján és feladatán mélyremenő változtatásokat kell
eszközölni.
Ezeknek kell nyújtani mindazt, mit sem az iskola,
sem a legtöbb helyen a család sem képes nyújtani.
A fiatalemberben, ha tehetséges, megvan a vágy
kiválásra, kiemelkedésre, ennek kell táplálékot nyúj­
tani, a mai kor szoczialis feladatainak megfelelő
anyaggal.
Ma az önképzőkörökben nyert behatások alap­
ján rendszerint először, mint szépirodalmi munkás
kezdi ezt a kiválást meg. ha ez nem sikerül, tétován
néz körül s ha modora és pénze van hozzá, a tár­
saság és bálok állandó alakja lesz, itt kiván feltűnni,
ez utón kiván érvényesülni, tanulmányait elhanya­
golja és életboldogságának kikötő horgonyát gazdag
házasságban véli feltalálni; minden alapos tanulás
nélkül a megnyert gazdagság átok lesz kezében,
mert nem érzi azt, hogy a jólét és gazdagság őt
mire kötelezi, még roszabbul fog élni, mint azelőtt,
kárt tesz magának és családjának, elprédál egy va­
gyont, a melyet a köz javára, egy kellően képzett,
altruisztikus és szocziális gondolkozásu ember, jól
értékesített volna.
A másik szépirodalmár, a kinek nem voltak tár­
sadalmi összeköttetései, a vendéglői tivornyára adja
magát, itt próbál feltűnni a pajtások között; hogy
milyen romlást és züllést idéz ez elő, arról jobb nem
is szólani.
Csak egy kisebb része az, melyik a komoly ta­
nulmányokra adja magát, de mert sem itt, sem ott
nem nevelnek, hanem csak tanítanak, sokat, nagyon
127
sokat tanul, magol sokat, nagyon sokat és amikor a
közpályára kilép, akkor látja, hogy a gyakorlati élet
kevesebbet, de jobban tudva kiván, hogy a gyakor­
lati élet a kisemberek bajával való törődést és azok
orvoslását kivánja tőle. De sem ezt, sem a kis em­
berekkel való érintkezés modorát ő meg nem tanul­
hatta, mert erre sehol, senki sem figyelmeztette.
A közép- és felsőbb iskolát végzett ember a
társadalmi mozgalmak hivatott szervezője, vezetője,
éltető lelke kell hogy legyen. Az ő kötelessége, a
kisemberek sebeit óvatos kézzel föltárni, a bajok or­
voslására vonatkozólag kezdeményezőleg fellépni, a
nép jobb érzéséhez hozzáférkőzni és megóvni a né­
pet attól, hogy lelketlen izgatok által — amint ez a
mai nap napirenden van — kihasználtassák. Az ő
kötelessége a ma kétségtelenül meglevő nyomorból
is az -érdekek szerencsés kiegyenlítésével a köz ja­
vára történő szövetkezés útján a közmegelégedés és
egymást támogató felebaráti szeretet élőfáját nö­
veszteni.
Szerveznie kell neki a társadalmat arra is, hogy
a kivándorlás elé gát vettessék, mert a szervezetlen
társadalom és az ebből folyó társadalmi és közgaz­
dasági romlás oka a kivándorlásnak.
Meg kell nyernie a művelt férfiaknak a népet,
hogy mint azon árva kis társadalom szervezője, irá­
nyítója, vezetője, megakadályozza az izgatok káros
maghintését és kiölje a rombolás, a meghasonlás
veszedelmes csiráit. A czéltudatos nemzetmentési
munkánál a felsőbb iskolát végzett egyén az az alap,
melyre biztosan emelhetnők a magyar nemzeti épü­
letet, ha erre kellőleg elő volna készítve.
Most már azt kérdezem, hogy el van-e látva
ezzel a készültséggel az iskolázott férfi, ha meg is
van benne a hajlam és lelkesedés az ilyen munkára;
megfelelhet-e a reá váró nagy feladatoknak?!
Felélet helyett arra kivánok rámutatni, hogy a
mint akkor, a mikor a nemzet építés munkája, fő­
ként a nyelv és irodalom művelésében csúcsosodott
ki, az önképzőkörök erre a munkatérre neveltek mun­
kásokat, úgy ma, mikor a magyar egésséges társa­
dalmi élet kiépítése követel munkásokat, ennek té­
nyezőivé kell tenni az önképzőköröket minden fokon,
annyival inkább, mert mégis csak a fiatal lelkeket is
minden szürke elméletnél sokkal jobban és közvet­
lenebbül érdekli maga az élet és annak viszonyai.
Ha az ifjúság önképzőköri munkássága oly irány­
ban vezettetnék, hogy a fősuly a közgazdasági és
sociális irányra essék, a hazának nagy szolgálatot
tennének.
Az ilyen önképzőköri tanulmányok tárgyai lehet­
nének egyes kisebb községek társadalmi és közgaz­
dasági ismertetése, tárgyalása és bírálása, melyeknek
anyagát a tanulmányt tevő községe képezné. Egyes
községek közgazdasági leírása, paraszt monográfiák,
gazdaszövetség, gazdaszövetkezetek, gazdakörök ta­
nulmányozása és ismertetése, különös tekintettel a
gazdaságilag fejlettebb községekre.
Ezen önképzőköri tanulmányok helyes vezetés
mellett felölelhetnék a földmivelésügyi ministerium
sociális intézményeinek ismertetését, valamely kis
község és egyes kisbirtokosok szempontjából is. Gaz­
dasági törvények, megfigyelő állomások szervezete,
feladata, a népszerű kiadványok tartalma, azok ma-
gyarázási és megszerzési módjai. A nép jólétét ezélzó
társadalmi szervezetek, szövetkezetek stb. czéljának,
eszközeinek ismertetése. Mind ezeket úgy, hogy majd
az országosan szervezett ifjúsági egyletekben, gazda­
körökben, gazdaszövetkezetekben értékesíthessék.
E czélból az önképzőköröket vezető tanárok meg­
választásánál az lenne a főszempont, hogy a taná­
rok közül olyan bizassék meg az önképzőkör veze­
tésével, kiben megvan a mások bajával való törődés
hajlama, kellő közgazdasági érzék és tudás.
 128 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Az iíjuság annak idején önként vállalt munkával
ápolta a tanterven kívül álló nemzeti nyelvet, irodal­
mat és történelmet, ma az önképzőkörök ilyen mun­
kája kárbaveszett és felesleges, mert az egész tanterv
ennek szolgálatában áll.
Régen a nemzet nyelve volt veszélyben, ma hála
Istennek ez megszűnt, de fájdalom a nemzet közgaz­
dasági léte van válságos helyzetben. Ma, a midőn a
veszedelem káros következményei között csaknem
tehetetlenül állunk, a körülmények kényszerítenek,
hogy a jövő nemzedék önképzésébe bevigyük azo­
kat az elveket, melyeket a mai iskolai tanterv nem
szolgálhat, de a melyek ismerete nélkül, a jövő ve­
zetésére hivatott tényezők összetett kezekkel néz­
hetik a nyilvánvaló pusztulást.
Az önképzőkörök ilyen irányban való átdolgo­
zása a nemzeties, hazafias képzést nem zárja ki,
épen ellenkezőleg a nemzeti szellemben nevelt lelket,
testtel látja el. A rimpattogtatás és szépirodalmi dol­
gozatok helyett az ifjú nemzedéket hazafiságnak tet­
tekben való megnyilvánulásához segíti.
Hazánk, nemzetünk jóléte megköveteli, hogy a
meglevő önképzőkörök ilyen irányban reformáltassa­
nak, a hol szünetelnek, ilyen elvekkel újra életrekel-
tessenek, a hol egyáltalán még nincsenek, mint az
egyetemeken, ilyen önképzőkörök feles számmal lé-
tesittessenek.
Az önképzőkörök ilyen irányú átalakítása sem
kormányzati, sem anyagi áldozatot nem követel sen­
kitől, az könnyen megvalósítható bármelyik iskola
kebelében, de ez csak szórványos haszon volna, az
országos czélt és eredményt csak úgy lehetne elérni,
ha a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi minis-
ter ur akár leiratban, akár rendeletben az összes
középiskolákat, felsőbb tanintézeteket, szakiskolákat,
theologiákat, tanitóképezdéket, különböző akadémiá­
kat felhívná arra, hogy az önképzőkörök munkálko­
dását ilyen irányba tereljék.
Egy pár évi kísérlet igazolni fogja, hogy e kez­
deményezés a magyar nemzeti állam kiépítésére nagy
haszonnal jár.
Dr. Gidófálvy István,
kir. közjegyző.
Az új énekeskönyv nyelvi hiányairól.
A „Protestáns Lap“ folyó évi számaiban az új
énekeskönyvről már több közlemény jelent meg. A
közlemények számát egygyel én is szaporítom, oly
oldalról tekintve a becses művet, melyről még senki
sem szólott. Az énekeskönyv nyelvi hiányairól aka­
rom röviden elmondani nézetemet. Szeretném, ha a
nagy gonddal összeállított mű nyelvi tekintetben sem
esnék kifogás alá.
Ha végig olvassuk a könyvet, tapasztaljuk, hogy
nyelvi tekintetben sok helyen szükségessé válik a
javítás. A hibákat nem sorolom elő mind, csak né­
hányat hozok fel; czélom az, hogy azokra felhívjam
az illetők figyelmét.
Az irodalmi nyelv a nép nyelvéből hibásan vette
fel a „bennünk“ és „bennetek“ birtokragozott névra­
gok azon használatát, hogy nevezett alakokhoz tárgy­
ragot is csatol; például: bennünk-«/ és bennetek-«/.
Fölöslegesnek, sőt helytelennek tartom a „minket“ és
„titeket“ személyes névmásokat a nevezett alakokkal
cserélni fel, mint az a 169. ének 4-ik versében s más
helyeken is látható. A nyugoti nyelvek egytagúságra
igyekeznek. Abban kell járni nekünk is; miért vál­
toztassuk hát mi a kéttagú minket szavunkat három­
tagú „bennünket“ alakra és a háromtagú titeket alakot
négytagú „benneteket“ alakra, mely, helytelensége
mellett, a négy „e“-vel monotonná is lesz.
Igaz, hogy Arany Jánosnál nehány ilyen alak
fordul elő, de ő is érezte az effélék használatának
16. szám.
hibás voltát; egy helyen azt mondja: a nyelv, az
édes anya, kedves leányának, a költészetnek, sokat
elnéz, sokat megenged. Azt hiszem 50—60 év előtt
a „kedves leány“ kívánhatta is az elnézést, de azóta
a magyar költészet megizmosodott, nagykorúvá vált
s ma már kevesebb igénye lehet az elnézéshez-----
Az sem mentség, hogy legrégibb nyelvemlékünk, a
„Halotti beszéd“ záró imájában is előfordul a „ben­
neteket“ kifejezés; akkor nem volt, aki kifogást emel­
hetett volna ellene. Tény az, hogy a magyar nép sok
vidéken használja; egyik kedves élő poétánk szintén
szereti alkalmazni a „bennünket“, „benneteket“, de
mind az nem argumentum arra nézve, hogy helyes
volna a minket és titeket ilynemű elferdítése. Néme­
lyek az én, te személyes névmások többes számait is
hozzá kötik, pl.: ««bennünket, //benneteket; ez még
nagyobb nyelvrontás, a hiba megkettőztetése.
Hibának tartom a közbevetett mondatok alkalma­
zását, mint az a 293. ének 2-ik versében s más he­
lyeken is gyakran szembetűnik. E vers négy utolsó
sora így hangzik:
„Majd a zápor zuhog vele
A szomjazó mezőkre le
Es szól: „az Úr, nézd, most is áld,
Ember, szeresd, ember csodáld!“
A harmadik sorban^]evő „nézd“ közbevetett hiá­
nyos mondat, melynek értelmét az előtte és utána
álló vessző (írásjel) emeli ki. Azt hiszem, az énekes­
könyvet a nagy tömeg, a nép fogja leginkább hasz­
nálni. A nép számára irt énekek szövegének pedig
oly egyszerűnek és világosnak kell lenni, hogy azt
könnyen megérthesse az Írásjelek nyomóssága nél­
kül is. Az örökszép Himnusz sorai 5oly világosak,
hogy azokat azonnal megérti minden magyar ember,
megérti a gyermek is, még akkor is, ha az Írásjelek
jelentőségére nem figyel, vagy ha azok tévedésből
kimaradnának. Az értelem kiderítése czéljából a íő-
sűlyt az Írásjelekre^fektetni~nem "szabad, már pedig
a közbevetett mondatoknál az Írásjelek a döntők;
ezért énekeskönyvünkben'a közbevetett mondatoknak
helye nincs!
Szembetűnő hibának^tartom, hogy az énekes­
könyv értelemzavaró mondatait a mélyen tisztelt Írók
nem tudták kikerülni.
Például idézem a 68-ik ének 34. szakaszát^
„Tekintsd,‘Uram, hogy én~szolgád vagyok
S a te ügyedben fáradott el lelkem;
Mutasd meg azért, hogy el nem hagyod,
A ki híven harczolt a te nevedben;
Védd meg, Úristen, végre, önmagad,
Ki földi kincset igédért megtagad.“
A két utolsó sor tisztán azt fejezi ki, hogy Isten
önmagát védje meg ez igy nem maradhat! Azt hi­
szem, az érdemes szerző egyebet akart mondani.
A 115-ik ének első versének négy utolsó sora
pedig ekép szól:
„Lelkünk áldja Istenséged
S híven téged felmagasztalunk
S bárha nem látunk szemünkkel,
De hitünkkel megtapasztalunk *
Nem emlékszem rá, hogy valaha hallottam vagy
olvastam volna, miszerint: hitünkkel Istent tapasztaljuk.
Es végül hibának tartom az énekeskönyvben
gyakran alkalmazott oh indulatszó elrontott haszná­
latát; csaknem mindenik lapon eléjön: „Ó! Uram“.
„Ó! Istenem“ „0! Jézusom“ stb. Ezen indulatszók
alkalmazásával mindenütt három hiba történik. Hiba
az, hogy nem oA-val, hanem ó-val van Írva: hiba az,
hogy a könyvben sokszor előforduló indulatszók ék­
kel (,), tehát hosszúnak van jelezve; és hiba az, hogy
a felkiáltójel (!)^ mindenütt ‘közvetlenül azl indulatszó
után áll, pl.: Ó! Uram, 0! Istenem, holott így kel­
lene: Oh, JlJram! Oh, Istenem! Az énekeskönyvben
használt Ó: nem indulatszó, hanem milyenségszó, jelen­
 16. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
tése: ódon vagy régi. Helyes jelentése van kitüntetve
a 144. ének 3-ik versében, hol ez áll:
„Örömet hozván az ó-ember árva
Maradékára.“
Az ó és oh a kimondásban egyező hangú szók
ugyan, de értelmük, mint kimutattam, egészen kü­
lönböző. Nyelvünkben van még nehány egyező hangú
szó, például: kor (idő), kór (betegség); sir (a gyer­
mek), sír (halottak nyughelye); ég (a fa), ég (felet­
tünk levő égboltozat) stb.
Rövid megjegyzést kívánok tenni a könyv végén
levő imádságokra nézve is. Az imák tárgyai és hangjai
átalán véve jók, az olvasót kielégítik, de hiba ben­
nük az, hogy mondatai sok helyen igen hosszúk. Pél­
dául az első (vasárnap reggeli) imádság negyedik be­
kezdésében egyetlen mondat tizenegy, tömött betűk­
kel nyomott sorból áll; ugyanis:
„Isten jó atyám! Te, aki ott voltál velem, midőn
a földi jókat fáradsággal gyűjtöttem, ó! légy velem
most is és taníts meg engemet arra, hogy többre
becsüljem a lelki jókat a testi jóknál, mert hiszen
testi életünk múlandó és ideig való, lelkünket pedig
örökkévalóságra teremtetted; add azért, hogy a mai
szent napon íőképen lelkemnek javairól gondoskod­
jam és a te segedelmed mellett meggyőzhessem a
testnek és világnak minden kisértéseit, hogy azok
el ne^ vonjanak engem tetőled és a te szerelmedtől.“
Én ezen egy mondatból legalább is három mon­
datot csinálnék, ilyen formán :
Istenem, jó Atyám, te velem voltál akkor, mikor
a földi jókat fáradsággal gyűjtöttem, oh légy velem
most is! Taníts meg engemet arra, hogy a testi jók­
nál többre becsüljem a lelki jókat, mert testi éle­
tünk ideig való és múlandó, de lelkünket örökkéva­
lóságra teremtetted. Engedd azért, hogy a mai szent
napon íőképen lelkem javairól gondoskodjam és se­
gedelmeddel meggyőzhessem a test és világ kisér­
téseit, hogy azok el ne vonjanak engemet tőled és
szerelmedtől.
Nyelvünk természete az egyszerű és egyszerűen
összetett mondatokat kedveli. A többszörösen össze­
tett mondatok megjárnak másnemű olvasmányokban,
de imákban nincs helyük. Az imádkozó míg az igen
hosszú mondat végére jut az elejét már elfeledte;
szóval: az imák hosszú és komplikált mondatai min­
dig az áhitat rovására esnek.
Most ennyit röviden az új énekeskönyv nyelvi
hiányairól. Mint elébb is mondám, rövid felszólalá­
som ezéija az, hogy felhívjam a nagyérdemű szerzők
figyelmét — a hiányok elsimítására!
(Radnótíája.) Gergely Lajos,
ev. ref. lelkész.
Véleményes előterjesztés a Próbaénekes-
könyvről.
Édes hazánk református hívei s általában az ösz-
szes magyar kálvinisták számára egy közös új éne­
keskönyv összeállítása, szerkesztése még 1875-ben
kimondatott a dunamelléki egyhkerület indítványára.
E terv keresztül vitelére, megvalósítására énekügyi
bizottság választatott, mely 1878-ban megkezdte mű­
ködését és megállapodott munkája programmja, a lé­
tesítendő énekeskönyv tárgyában és irányában, fel­
ölelve és szemelőtt tartva mindazokat az alapelveket
és gyakorlati kívánalmakat, melyek úgy az ének-szö­
veg, mint a dallamok kiválogatásában és igazításá­
ban általános egyházunk legkiválóbb szakemberei ál­
tal sinórmértékül tartandóknak ítéltettek.
És 1901-ben a nevezett énekügyi bizottság egy
gyűjteményben kiadta az uj énekeskönyvben felveendő
zsoltárok, dicséretek és különböző ünnepekre és al­
kalmakra összegyűjtött dallamositott énekek vaskos
kötetét. Akkoriban felhivattak az énekügy barátai,
129
hogy kiki a maga helyén, gyűlésekben és egyházi la­
pokban tegye bírálat, tanulmány tárgyává az egész
munkálatot, hogy igy a legszélesebb körű bírálat
tüzpróbáján keresztül ment énekekből és dallamok­
ból állíttassák össze az uj énekeskönyv. Illetőleg az
azokra bement bírálatok számbavételével történjék az
énekeskönyv megnyitása.
Az 1901. évi felhívásra lapokban és gyűlések
ben nyilvánult észrevételek és bírálatok alapján/neg’
történt összeállítása az uj énekeskönyvnek. És a-
1875. évi indítvány testet öltve, mint próba kiadás z
leendő közös énekeskönyvünknek, előttünk áll. Mina
den egyhközségünknek, tanodánknak megküldetett-
áttekintés, megfigyelés végett a czélból, hogy bevá-,
lik-e, nyer-e anyaszentegyházunk annak behozatalá­
val, közhasználatra való elrendelésével, szóval fel­
lendítésére, előbbvitelére lesz-e énekügyünknek, mely
iránt mindenfelé hideg közöny észlelhető. Megfelel-e
a czélnak, melynek megvalósítására kibocsátandó. El-
éretik-e általa, mi után rég sovárog lelkünk, temp­
lomi isteni tiszteletünk egyik fő- és nélkülözhetlen
részének, a jelenleginél magasabb színvonalra eme­
lése és a hívekben a már szunnyadozó, elalvó, ki­
haló félben levő vágyat felfogja-e rázni, vagy leg­
alább ébreszteni, hogy együttesen énekszóban is di­
csérjük mindnyájan az Urat!
A közös református énekeskönyv mellett, úgy hi­
szem ez íőczélja és vágya a magyar kálvinizmusnak.
Nagy tiszteletű közgyűlés! Miután az egyhmegyék
felhivattak, hogy az uj énekeskönyvre hivatalosan te­
gyék meg észrevételeiket, az előre bocsátottak után
a nagyérdemű esperes ur megbízása folytán van sze­
rencsém véleményes jelentésemet ezen könyvre úgy
tartalmára, mint alakjára és beosztására nézve, álta­
lánosságban következőkben tiszteleti 1 megtenni!
A mü áll 86 zsoltár és 250 dicséreretből; 336
énekből. A magyarországi régi énekeskönyv 148 zsol­
tárt és 238 dicséretet, 386 müvet foglal magában,
mig az erdélyi 31 zsoltárt és 246 dicséretet, 277 éne­
ket tartalmaz, az ötvenkét urnapi és szépszámú te­
metési énekekkel együtt.
Ezen összehasonlítást azért tettem, hogy kitűn­
jék, miszerint az uj énekeskönyv tartalma változato­
sabb, mint a régi, a mi egyik tényező gyanánt állott
a bizottság előtt. Igen helyesen tette, hogy a zsoltá­
rok közül többet kihagyott, sőt tán a felvett 86-ból
is kimaradhatott volna, mivel több olyan van közöt­
tük, melynek gondolatmenete ugyanaz. Szinte elég
lett volna csak annyit venni föl, mint a mennyi a mi
énekeskönyvünkb'en van.
A zsoltárokat énekeskönyvünkben olyanoknak
vélem és úgy tekintem egyházi énekeinkre nézve,
mint a keresztyén hitigazságok közt a tiz parancso­
latnak felvételét; illetőleg a négy első igének vagy
szónak az isten iránti kötelességeinknek énekben
való kifejezését. Az emberi vallásos érzelem és ke­
dély teljes megnyilatkozatának tiszta megkristályo-
dását.
Ezekben megtalálja a keresztyén szív is azt, mi
Istenhez emeli. Épen azért azoknak tartalma, eszme­
köre, kifejezése a lelket oly közelről érdekli, hogy
habár a gondolatok szabatosabb, érthetőbb, világo­
sabb mondat szerkezetekben a versformák művé­
szibb, tökéletesebb kellékeivel ellátja, a könnyen éne-
kelhetőség kívánalmainak megfelelőbben vannak tö­
mörítve, mint a régi fordításokban és átdolgozásban;
mégis úgy érzi az olvasó, mintha az újak amazokat
nem szárnyalnák túl, sőt azok mögött maradnának,
szivünk és lelkünk nem vonnák úgy magokkal. Mintha
a formák kimért rámái közé szorítás alkalmával, mint
a gyümölcsök szortírozása közben a legkörültekintőbb
óvatos kímélet és figyelem mellett is, daczára, min­
den vigyázatnak és hivatottságnak, jellegzetes saját­
sága zománcából valami lesodortatott volna nem egy-
 13Ó ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ről. A íül dobját szabatosabb rezgés érinti ugyan, de
a lélek idegére erőtelenebb a hatás.
Itt van az első zsoltár! A forma és dallamosság
kedvéért, megzavartatott az eszme vagy gondolat lo­
gikai rendje, sőt az utolsó sorban az igen boldog
kifejezés helyett helyesebb, ha a ritmust nem üti
nagy boldog a nagyon boldog.
Az ötödik zsoltár régi szövege az imádkozó ese-
dezésének inkább megfelel, mint az uj.
A 8-dik nem tünteti oly szemléltetőleg elő, hogy
mily nagygyá Ion az ember téve és minden az ő
hatalmába adatott, mint a mi énekeskönyvünk. Épen
azért nem is ragadja el annyira az olvasót. Érzi az
ember minden művészi formája dacára, hogy szinte
lenebb a leirás mint a bibliában.
(Folyt, köv.)
T A R C Z A.
Straub Domokos 26 éves nagyenyedi rom. kath. birtokos és
neje Friedmann Margit 22 éves, biharmegyei izr. átvételén.
Kolozsvár, 1903. deczember 20. d. e. 11 óra.
Köszöntelek még egyszer kedves vendégeim —
aztán atyámfiainak mondalak. Nem közönséges, ha­
nem ünnepi örömet szereztetek nekem. Örömet, mi­
kor egyik Izrael népéből, a másik a rom. kath. egy­
házból, magyar ev. reí. anyaszentegyházam kebelére
jő. De ez öröm mellett — hogyne mondanám meg
aggodalom is nyomja szivemet. Aggodalom, —
hogyha vesztettetek, kipótolhatjuk-e, hogyha nyerni
akartok; nálunk van-e a ti nyereségetek? Hiszen, ha
igaz a költő szava: „Szivet cseréljen az, aki hazát
cserél!“ Mennyivel igazabb lesz, ha ezt a vallásra
alkalmazzuk. S ha tudnám, hogy megváltozott lábo-
tok alatt a föld, vagy gyengébb lett fejetek felett az
ég; vagy hogy Istent kell cseréljetek, nem merném
kezemet íelétek nyújtani, hogy tovább vezesselek!
Hetek óta halljátok tőlem a szót, Istenemnek beszé­
dét. Bizony nem a beszédért hittetek úgy-e; hanem
megéreztétek bizonnyal, ki lenne e világnak — s nek­
tek is — Megtartója: a Krisztus!
Mózes Írásain kezdtem a szót. Nem állottam-e
meg, teljes szívvel, Ábrahám hiténél, szólva nektek
igaz beszéddel, hogy boldog az ember, aki istenért
mindent áldozni tud. Nem hívtam-é fel figyelmeteket
„Bétel“ mezejére, hol Jákobnak édes álmában a meg­
nyilatkozott egek lépcsői leértek a fekete földig. Ne­
héz tusáját nem láttátok-é Jákobnak ama küzdelmes
éjszakán Jabbok vize mellett, amig szinről-szinre
meglátta Istenét Nem mondtam-é nektek, hogy a
József kínját, nehéz szenvedését, sok nyomorúságát
nem tűrheti el más, csak akinek erős hite vagyon az
6 Szabaditó Istenében. S kicsoda ez az Isten, Jha nem
Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene. És láttá­
tok úgy-e, hogy Izraelből egy idegen népet szabadit
meg. Jákob fia József — Egyiptom Atyja lesz! Nincs-é
előttetek a „hegyi beszéd“ aaü? (Máté V. 43—44.
vv.) „Hallottátok megmondatott: szeressed felebará­
todat és gyűlöljed ellenségedet. Én pedig ezt mon­
dom néktek: szeressétek ellenségeiteket, áldjátok
azokat, akik titeket átkoznak; jót tegyetek azokkal,
akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik
titeket háborgatnak és kergetnek titeket“. Látjátok
így teltek be a próféták és a törvény s így nem múlt
el azokból egy betű vagy egy pont-----
Engedjetek meg kedves jövendőbeli Híveim !
ezeknél a fordulópontoknál néha-néha úgy láttam,
hogy ti vagytok Kapernaum népe, kikről Ezsaiás
mondá, hogy „a sötétségben ülő nép lát nagy vilá­
gosságot.“ S hozzátok térve már bölcsőtök helyére
nézek. Kedves Ifjú nő! mig neked regéltek a csen­
16. szám.
des Jordánról s a büszke Jeruzsálemről, hallottál tán
Nagyváradnak régi dicsőségéről s Debreczennek lei­
kéről? És láttad a Maros hullámait, a mint gyönyör­
ködtél a Szamos fodrában. Megtanúltad a te régi né­
pednél, hogy véres verejtéket hullatott Egyiptom
földére s kidagadtak egyszer a Babyloni vizek Izrael
keserű könyeitől. Megtanultad a mi népünknél is,
hogy sok viszályon ment keresztül és sok balszeren­
cse között élt. Nálatok a legnehezebb időben öreg
főpapotok Mathattiás fiai felvirraszták a „Makkabeu-
sok“ korát; a mi ev. reí. anyaszentegyházunk lelki-
pásztorai pedig szintén megküzdötték (s talán ma is
küzdik) a Makkabeusok harczát — nemzeti létünkért.
Ha te meg nem kaptad volna az arany kapcsot a két
nép és vallás között, ma tán nem találkoztunk volna
itt!-----Legyen áldott a hely, legyen áldott a ház és
a háznak népe, ahol te születtél. S haló porában is
legyen áldott az édes anya, aki szive alatt hordoz
vala téged. . . .
S te kedves ifjú barátom, derék férfiú! ha nem
ott születtél volna Nagyenyed üszkei, Nagyenyed
romjai közt. Ha nem ott teltek volna gondtalan gyer­
mekéveid a Bethlen Gábor iskolájának udvarán. Ha
nem láttad volna, veled egy sorba, anyaszentegyhá-
zunknak akárcsak itt jelenlevő szolgáit is, a porban
játszó gyermekkortól máig. Ha ti külön-külön és
együtt nem láttátok, nem tudtátok volna, hogy a mi
ev. ref. magyar anyaszentegyházunknak magyar a
temploma, magyar az oltára, magyar a szive, magyar
a lelke, magyar a hite és magyar az Istene is! Bi­
zony-bizony ma nem találkoztunk volna itt!.. .
Áldást mondok a tieidre is, kedves ifjú! áldom
azt a szorgalmas munkában verejtékező, őszülő édes
apát; áldom azt a kemény hitü édes anyát is, akinek
leányai mind az én szolgatársaim házát tölték meg
gyönyörűséggel-----
Jó, hogy találkoztunk. Örvendetes ez a találko­
zás azért is, mert ime, ti csaknem egy éve elválasz­
tottátok szerető szívvel egymásnak magatokat, hogy
egyek legyetek. Sőt a világ törvénye szerint egyek
is vagytok. De csak most lesztek igazán egyek e mi
ev. reí. Anyaszentegyházunkban, abban aki fő, az Ur
Jézus Krisztusban! Ő a mi Anyaszentegyházunknak
feje. Evangyélioma (Istennek egész és^ teljes szent-
irása) a mi hitünknek zsinórmértéke. Életünknek és
cselekedetinknek példája. Ez asztalon felteritett ke­
nyér és bor, az Úrvacsorában, az ő megtöretett tes­
tét és érettünk ártatlanúl kiontott vérét példázza.
Kegyelmének velünk közlött eszköze. Ha veszitek e
Kegyelmet, Aai lesztek, és lélekben egyek az Ur J.
Kr.-sal! Ámen!
Feleljetek kérdéseimre.
I . Irsay József.
GYASZROVAT.
Somkereky Miklós, a széki ref. egyház lelkipásztora,
a széki ref. egyházmegye esperese, törvényhatósági bizott­
sági tag, a széki állami iskola gondnoksági elnöke, s több
közérdekű bizottságok tagja folyó hó 13-án este 7 órakor,
életének 63-ik, lelkipásztorkodásának 34-ik, esperesi szol­
gálatának 19-ik évében, hosszas és kínos szenvedés után
csendesen elhunyt. Hült tetemei a f. hó 16-án délelőtt 10
órakor tartott halotti szertartás után a széki ref. temető­
ben helyeztettek örök nyugalomra. Temetésére egyházme­
gyéje gondnokain és papságán kivül megjelent Dr. Bar­
tók György püspök ur is. Mi eddig sem a temetés lefo­
lyásáról nem kaptunk tudósítást, sem valami emlékezést
a néhai derék emberről, igaz papról. Lesz bizonyára egyh.
megyéje papsága köréből valaki, ki őt és életét ismerve
megrajzolja nemes alakját. Béke poraira, áldás emlékére.
Székelyudvarhelyi Felméri Albert áll. tanitónőké-
pezdei rendes tanár, az ipari szakiskola tanára, a ref. egy­
ház presbytere stb. életének 49-ik’ évében, e hó 17-én reg­
gel 5 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Boldogult
 16. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 131

Felméri Lajos egyetemi tanár testvéröcscse volt a néhai, olvasóinkat s kivált tanügyi embereinket, hogy e fontos
kiváló munkása a hazai tanügynek és pedagógiának. Lel­ kérdéshez lapunkban hozzászólani s a dolgot tisztázni és
kes magyar tanár, hithü s buzgó egyháztag. Özvegy ne­ érlelni segítsenek.
jén kivül 3 fia gyászolja korai elhunytát. Mai számunk m elléklete. Előfizetési felhivás
a dr. Bartók György püspök „A református egyházak
presbyteriális szervezete“ czimü müvére. Ez ivekkel meg­
KÜLÖNFÉLÉK. könnyíteni akartuk olvasóinknak a becses és aktuális mun­
kának az előfizetés kedvezményével való megszerezheté-
Lapunk e számának késedelm e két körül­ sét. E helyen is felhívjuk rá olvasóink figyelmét s kérjük
ményben is leli magyarázatát. Egyfelől a vasutasok orszá­ különösen lelkésztársainkat, hogy egyházi közéletünk hi­
vatott világi vezetői és munkásai figyelmét is felhívni ke­
gos sztrájkjában, másfelől abban, hogy a lap élén olvas­ gyeskedjenek s az előfizetést, illetőleg megrendelést össze­
ható közgyűlési meghivót a ma tartott igazgatótanácsi gyűjteni és közvetíteni szíveskedjenek.
ülésből kellett felvenni. E magyarázat szolgáljon igazolá­
sul is. Kenessey Béla reí. theol. igazgató fordításában
Egyházkerületünk ez évi rendes közgyűlése most jelent meg Ostersee János „Pathmosi Hangok“ ez.
május hó 27-én kezdődik s igy megvan a lehetősége an­ utrechtialatt összefoglalt legszebb beszéd-sorozata. Ostersee az
egyetem tanára, majd rotterdami pap volt. Tudós
nak, hogy tanáraink az „Orsz. ref. tanáregyesület“ pápai és szónok. S hogy mindkét tekintetben mily hatalmas
közgyűlésén nagyobb számmal vehessenek részt. A pápai egyéniség, legjobban mutatja, hogy hallgatására külön
közgyűlés programmját múlt számunkban adtuk; újra fel­ vonatokon tódult a hivők serege. A könyv tehát, mely
hívjuk rá a figyelmet. kilenczet foglal magában e nagy szónok remekei közül és
pedig kitűnő fordításban, a nagy közönségre, annál inkább
Konventi gyűlés. Az ev. reí. egyetemes kon- a theologusokra nézve megbecsülhetetlen értékű. A művelt
vent folyó évi rendes gyűlését Kun Bertalan püspök és lélek élvez és tanul s taníthat belőle. Megrendelhető a
báró Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok urak, mint „Ref. theologus kör“-nél Kolozsvárt Emke-tér 1. sz. Ára
az egyetemes konvent elnökei junius hó 6. (hatodikán) 2 kor.
hétfőn d. e. 10 (tiz) órakor fogják megnyitni Budapesten
a Lónyai-utczai ref. főgimnázium dísztermében. A meghí­ Orgona átalakítás. A péteri (Pestm.) ev, ág.
vók nemsokára szét fognak küldetni. templom orgonájának átalakítása, gyökeres kijaví­
Papválasztás Sepsiszentgyörgyön. Két napon tása és megnagyobbitása iránt Országh Sándor rá­
keresztül tartott szavazás után eldült a verseny. A szom­ kospalotai (Budapest mellett) hírneves orgonagyáros
bati választáson az öt jelölt közül abszolút többséget egyik
sem érhetett el. Bedőházi Jánosnak a választás lezárásá­ ezég ajánlata lett elfogadva. A munkálatot a tavasz-
nál 1 egész és 6/s szavazata volt; Benedek Árpád 24 egész szal kezdik meg.
és 3/s, Péter Károly 22 egész és V$, Szécsy Ferencz 59 és Köszönetnyilvánítás. Magyaríodorháza leány-
Ujváry István 72 egész és V* szavazatot nyert az első sza­ egyházközségét kedves húsvéti meglepetésben részesítet­
vazáson. Vasárnap reggel a legtöbb szavazattal bíró két
ték Irsay József kolozsvári pap és neje Bakó Anna. Itteni
jelölt: Szécsy Ferencz és Ujváry István között kellett újból szolgálatuknak emlékezetére
választani. A választás délután 4 óra körül ért véget, a egy aranyozott urasztali kely-
mikor az elnök kihirdette az eredményt. Beadatott összesen het és két aranyozott tányért ajándékoztak e szegény kis
571 szavazat, mely tesz 1934/ö szavazatot. Ebből Szécsy egyháznak 250 korona értékben. A jókedvű adakozókat
Ferencz felvinczi lelkész 108 egész °/s szavazatot nyert, szereti az Ur és ez a szeretet legyen nekik drágább az
Ujváry István harasztosi lelkész nyolczvannégy egész 7/'s aranynál és ezüstnél. Az egyházközség nevében köszöne­
szavazatával szemben, tehát Szécsy Ferencz huszonhárom tét Bíró
mondok az adakozóknak. Mfodorháza 1904. ápr. 5.
Sándor lelkipásztor.
egész és 7/s-ad szavazattöbbséggel a sepsiszentgyörgyi ev.
ref. egyház első papjává választatott meg. A szászsebes! ev. ref. templomra, a nemzetiségi ára­
Óváczió a nagyenyedi ref. egyházközség jára dattal élet-halálharczot v ív ó magyarság emez épülő bástyá­
kegyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszö­
képviselőtestületében. A nagyenyedi ref. egyházközség f. nettel nyugtáz Benedek Károly administrator lelkész, egyhm.
hó 9-én tartott gyűlésén Bartha Zsigmond főiskolai tanár főjegyző:
jelentést tett az egyház részére történt jótékony adomá­ (Folytatás). Dán Szilárd kir. fogházőrmester ivén Brassó:
nyok megörökítését czélzó Aranykönyv elkészültéről, ki­ Magyar Sándor l kor., Dán Szilárd 60 fill., Tankó Bálint 40
emelve azon nagyfontosságu mü szorgalmas munkásai kö­ fillér, Jakab János 20 fillér, Somódi Lajos 60 fillér, Gugetiy
zül Szilágyi Farkas idősebb lelkész hálára kötelező tevé­ Mihály 60 fillér, Cseh Mózes 40 f., Horváth Károly 60 fill-
kenységét s javaslatba hozva némely szükséges kiegészí­ lér, Sárosi Albert 40 fillér, Pál Lázár 60 fillér, Dán Ilona 23
téseket. Es akkor egy senki által nem sejtett lelkes óvá­ fillér, Dózsa Sámuel 20 fillér, Kiss Dániel 20 fillér, Török
czió keletkezett. Jancsó Sándor felállt s tőle megszokott Sándorné, Berinics Bertalan, Magyar Sándorné l—l korona.
Berkovitsné 60 fill., Rézer Ignácz 1 kor. (ossz. 10 kor. 60 f.).
zengzetes nyelven fejtegetvén Szilágyi Farkas idősb lel­ Egy protestáns asszony Kassa: Tehetségemhez mérten kül­
késztársának egyháza iránti meleg szeretettel s történet­ dők 10 koronát azon kívánattal, vajha többen követnék pél­
írói hivatottsággal kifejtett fáradalmás munkálkodását, mely- dámat, hogy megmentsük magyar véreinket. És ez nem is
lyel sikerült a nagyenyedi ref. egyháznak egy leltári fel­ volna lehetetlen, ha letudnók azt a rossz magyar szokást,
jegyzésen messze felülemelkedő örökbecsű összefüggő tör­ a közönyt, vetkőzni! Benedek Károly ref. pap, ehm. főjegyző
ténetét megírni: lelkes szavakba indítványozta, hogy a kép­ ivén Alvincz: gróf Rhédei Johanna 20 kor., Barcsay Gábor
viselet fejezze ki Szilágyi Farkas iránt elismerését, hálás (Csóra) 20 kor., dr. Sámi László kolozsvári táblabiró 5 kor.,
köszönetét s ennek az Áranykönyvben is adjon méltó ki­ Benedek Károly, Kilyén Sándor, Batiz Ferencz, NagyLászló,
özv. Kövér Lajosné, Glück Sámuel, Deutsch Ignácz 2—2 kor.,
fejezést. A képviselet kitűnő örömmel s egyhangú lelke­ Fischer Márton, Butyka Endre, Székely Árpád, Nussbaum Ja
sedéssel fogadta el s emelte határozattá az elhangzott szép kab, Kubszky Henrik, Tűzi Katalin, Telegdy Marcsa, Vajda
indítványt. Ferencz egy özvegytől, Máthé Béla, Gorny József, id. Bakó
Szilágyi Farkas meghatva köszönte meg a személyét Pál 1—1 kor., özv. Kováts Károlyné, Zukberger Jakabné, Si­
ilyen váratlanul ért rokonszenves kitüntetést. Szivünk me­ mon Izidor, Simon Gerzon, Zuckerberger S., Bugár Döme,
legével örvendünk mi is a Szilágyi Farkas megérdemelt Kájel József, B. Kovács Gábor, Izrael Márkus, Nussbaum
kitüntetésének. Gusztáv, Goldglancz Ábrahám, ifj. Ütő János, Pethes húsz.
őrmester, id. Butyka János. Král Ferencz, ifj. Bakó Pál, Szál­
Dr. Gidófalvy István mai lapunkban megjelent kái Berta 40—40 fill., W. V., Wald, özv. Ratz Jánosné, Kornya
czikke „Az önképzőkörökről“, felolvasásként tartatott a Jakab, Komáromy Sándor, N. N., ifj. Molnár Sándor, Klincsitt
múlt vasárnap nagy és előkelő hallgató közönség előtt a Sándor, Kosztea Niculae, Izrael S., Schlésinger Mór, Reich
theol. fakultás dísztermében. A felvetett eszmék körül, József, Drezman Miklós, ifj. Butyka János, Koller Viktorné,
melyek tan- és nevelésügyünk elveit és egész rendszerét Béni Márton, Klein Hermán, Valler Dénes, Sterk, Mátyás Te­
réz, Takács András, Oláh Rezső, Cseme Pál, Muresicz ignácz,
érintik, élénk eszmecsere indult meg, melyben dr. Apáthy Frits
István, Schilling Lajos, Szentkirályi Lajos, Turcsányi, Ba­ Szabó,Károly 20—20 fill., Kammla Hermán, Csernátony Sándor,
Czuckerberger Gusztáv, Gonda István, Török Károly,
logh Károly, Kovács Dezső stb. vettek részt. Elhatározta­ Friedrich Ede, Lázár Adolf 30—30 fill., Veisz Frigyesné 14 f.,
tott, hogy a szükséges reform kérdése minden eszközzel Sáska György, Sándor Lánfi, Dán Fodor, Faragó György
napirenden tartandó s valósítása sürgetendő. Felhívjuk mi Kozma Péter 10—10 fill., Székely Árpádné, Nagy Sándorné,,
 132 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
dr. Vájná Izidor, Bakó Sándor 50—50 fill., Nyirő Mihály 60
fill., Ádámosi Végh István kataszteri főbiztos 4 kor. (össze­
sen 88 kor. 4 fill.). Kováts Dániel gyűjtése Borberek: özv.
Tankó Józsefné 2 kor., Ev. ref. egyház 10 kor., Szalhmáry
János 1 kor., Kováts Dániel 25 fill. (ossz. 13 kor. 25 fill.;
Nagysajói m. kir. csendőrség gyűjtése: Pap József 40 fill.,
Gál Sándor, Pál István, Demény Ferencz, Sipos Sándor 20—
20 fill. (Összesen 1 kor. 20 fill.) Békés Földvári állomás fő­
nők ivén: T. K., S. Y., Cs. L. 1-1 kor., F. A., K. A. 20—20 f.
(összesen 3 k 40 f.) Degel Gyula állomási. Eszterháza: 2 k.,
főszolga biró ivén: Fehér Sándor K. Kálla 2 kor., Kaszás
Kálmán, N. N., N. N., Burgyai Lajos 1—1 kor., Szalay K. 60
fill., Csőkor János, Csekő Bálint 50—50 fill., Pálffy János 40
fill. (összesen 8 kor.) Gölmézbányai főszolgabiró gyűjtése 3
kor. 90 fill., Boros Sándor ev. ref. pap gyűjtése Kolozs: 4 k.,
M. kir. pénzügyőri bizottság ivén Pápa: Baráth F. nyug. ta­
nár 2 kor. 50 fill., Jakab Imre m. kir. biztos h. 5 kor. (ossz.
7 kor. 50 fill.). M. kir. csendőrörs parancsnokság ivén Szen­
tes: Papp Sándor őrmester, Béréi Lajos, Szabó Gábor, Baranyi
Antal, Herczeg Imre 20—20 fill., Kelemen Sándor, Simon Ven­
del 40—40 fill., Zimonyi Sándor 10 fill. (összesen 1 k. 90 f.j.
M. kir. csendőrség ivén: Tock György, Páska György, Szabó
Lőrincz 40—40 fill. (összesen 1 kor. 20 fill.). M. kir. csendőr-
őrs parancsnokság ivén Nagy almás: Izsák János, Márton Fe­
rencz 30 fül. (ossz. 1 kor. 98 fill.). Hollómezői kir. csendőrörs
parancsnokság gyűjtése: Újlaki Miklós Őrsvezető, Pál János
60—60 f., Antal Mihály, Szász András, Técsi József 40—40 f.
(összesen 2 kor. 40 fill.). (Folyt, köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
1762—1904. sz.
FELHÍVÁS.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur folyó évi
15870. szám alatt pályázatot hirdetett a báró Sina Simon-
féle volt népiskolai tanitók segélyezésére rendelt alapít­
ványnál üresedésben levő két 200—200 koronás helyre.
Ez alapból segélyezésre igényt tarthatnak azon nép­
tanítók:
1. kik aggkor, avagy más oknál fogva, de önhibáju­
kon kívül, néptanítói tisztük teljesítésére alkalmatlanokká
váltak s keresetképtelenek;
2. kik annyi vagyonnal nem bírnak, hogy abból meg­
élhetnének, sem más segélyt nem élveznek, vagy legalább
nem oly mérvben, hogy abból vagyonuk jövedelmét is
hozzá véve, megélhetnének;
3. kik igazolják, hogy mig hivatalukat viselni képesek
valának, azt híven s buzgón betöltők s feddhetlen életet
éltek s élnek;
4. több folyamodó közül a szegényebbek s azok fog­
nak első sorban figyelembe vétetni, kik multjok és jelle­
mükről kitünőbb bizonyítékokat bírnak felmutatni;
5. végre a fentebbi kellékekkel birt tanitók szegény
árvái, a mennyiben keresetképtelen néptanítók elegendő
számmal nem jelentkeznének.
Esetleges folyamodások az esperes aai utján f. évi
junius hó végéig terjesztendők be igazgatótanácsunkhoz a
következő rovatokat tartalmazó minősitvényi kimutatás kí­
séretében :
„A kijelölt tanítónak vagy árvának és árva atyjának
vezeték- és keresztneve s lakhelye ; a kijelölt tanító élet­
kora ; a kijelölt árvának születési éve és napja ; a kijelölt
tanító huz-e Széchenyi—Kollonics- féle segély dijat vagy
más segélyt, honnan és mily összegben ? a kijelölt tanító
egészségi állapota, képes-e még hivatala folytatására s
folytatja-e még tényleg? a kijelölt tanító vagy árva va­
gyoni állapota; a tanító szolgálati vagy nyugalmi illet­
ménye ; a kijelölt tanító vagy árva családi körülményei ;
a kijelölt tanító magaviseleté múltban és jelenben; jegy­
zetek/
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. április hó 17-én.
Dr. Bartók, Dr, Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
PÁLYÁZAT
helyettes tanári állásokra.
A szászvárosi ev. ref. Kun-kollegium államilag segé­
lyezett főgimnáziumában 1904. szept. 1-ére két helyettes
tanári állás íog betöltetni, melyek közül egyiknek tárgya
a görög-latin, a másiknak magyar-latin vagy történet-
földrajz.
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
16. szám.
Mindkét tanár évi fizetése 1600 K havi előleges rész­
letekben, továbbá teljes koszt a konviktusban, külön szo­
bából álló lakás fűtéssel és világítással az internátusbán,
melyért az illetők az internátusbán felügyelői tisztet telje­
síteni kötelesek.
A követelmény minimuma tanári alapvizsgálat.
Csak ev. ref. vallásuak pályázhatnak.
Pályázók életkorukról, vallásukról, képesítettségükről
s eddigi szolgálataikról okiratokkal fölszerelt folyamodvá­
nyaikat a kollégium elöljáróságához í. évi május hó 23-áig
terjesszék be.
Szászvároson, 1904. április 15.
Az elöljáróság megbízásából:
Simon FerencZj igazgató.
659—1904. sz.
MEGHÍVÓ.
A nagyenyedi egyházmegye április 27-én d. e. 9 órán
kezdődőleg rendkívüli közgyűlést tart Nagyenyeden a vá­
rosház gyüléstermében, melyre a közgyűlés minden tag­
ját tisztelettel meghívom.
A rendkívüli közgyűlés egyedüli fontos tárgya az 1903.
évi december 8—11. napjain tartott konvent 7. jkv számú
határozatának 4. pontja értelmében a mélts. igazgatótanács
1529—1904. sz. rendeletének megfelelően: Véleménynyil­
vánítás az egységes lithurgiára vonatkozóan.
Közgyűlés után az egyházmegyei tanács ülésezik.
Kérem lelkész társai mát, hogy a közgyűlés világi tag­
jait szíveskedjenek személyesen meghívni.
Marosujvár, 1904. április 13.
Jancsó Lajos, esp.
Sz. 659—1904.
MEGHÍVÓ.
A küküllői egyházmegye f. hó 27-én (szerdán) d. e.
9 órától kezdve rendkívüli közgyűlést és ennek bevégző­
dése után temetkezési egyleti közgyűlést tart Dicsőszent-
mártonban, a szokott helyen; mely gyűlésekre az illetékes
tagokat tisztelettel meghívom.
I. Közgyűlési tárgyak: 1. Ima 2. Elnöki megnyitó.
3. Kántorok részvétele a szeretetházban. 4. Az egységes
liturgia tárgyában adandó vélemény. 5. Egy egyházi ta-
nácsbiró és egy műszaki előadó választása. 6. Kerületi
közgyűlési viátikum meghatározása. 7. Kérvények tárgya­
lása. 8. Indítványok.
II. Temetkezési egylet közgyűlésének tárgyai: 1 . El­
nöki megnyitó. 2. Pénztáros jelentése. 3. Költségvetés. 4.
Indítványok.
Felkérem lelkész atyánkfiáit, hogy a világi és tanító
képviselőket az őket illető közgyűlésekbe meghívni szíves­
kedjenek.
Kutyfalva, 1904. ápril 17.
Nagy Domokos, esperes.
52—1904.
titk. sz.
FELHÍVÁS ÉS KÉRELEM 1
Tisztelettel felhívjuk az egyházmegyei Egyházi Érte­
kezletek t. pénztárnokait, szíveskedjenek a közelebbről
számukra szétküldött taggyüjtő iveken az összesítő kimu­
tatásokat legkésőbb f. évi május 15-ig Balogh Károly kér.
Ért. pénztárnok úrhoz beküldeni, úgyszintén a hátraléko­
kat, az eddig begyűjtött tagsági dijakat és az eladott év­
könyvek árát is. Pénztárunknak szüksége van összegekre,
mert csak igy tudja fizetni a felmerülő kiadásokat. A meny­
nyiben azonban a tagok késedelmeskedése miatt nem küld­
hetnének tagsági dijakat, ez a körülmény ne akadályozza
az összesítő kimutatások elküldésében, mert ezekre feltét­
lenül szükségünk van, egyfelől a főt. püspöki hivatalnak
teendő jelentésünkhöz, másfelől azért is, mert ezek nélkül
nem tudunk költségvetést készíteni.
Lelkésztársainkat pedig szívesen kérjük, legyenek se­
gítségére a pénztárnokoknak s a mennyiben még nem kül­
dötték volna el hozzájuk a kezüknél levő taggyüjtő ive­
ket, szíveskedjenek a legrövidebb idő alatt elküldeni.
Szives üdvözlettel
Kolozsvárt, 1904. április hó 20.
Nagy Károly, Tárkányi György,
alelnök. ' titkár.
 VII. Évfolyam. 17-ik szám. Kolozsvárt, 1904. április 28.

AZ ÉRD. EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. eV. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KAROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás 6 kor.
épületében 4. ajtó. félévre

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Hol a hiba? hetne elsőrendű kérdés nemcsak magam, ha­

nem mindenki előtt.
A dési egyházmegye Egyházi Értekezleté­ Mikor azonban elhagytuk a gyüléstermet,
nek f. hó 17-én Désaknán tartott és minden ott az ajtóban hozzám lép egy öregrendű vi­
tekintetben lélekemelőén sikerült közgyűlésén lági úr, kikiáltott „nyakas kálvinista,“ s ba­
alulírott a Cselekedetek könyve XXVI. részé­ rátságosan átölelve nyakamat, igy szól: „Mi­
ben lévő bibliai történet alapján egy felolva­ lyen fiatal maga édes öcsém! Mikor fog meg­
sást tartottam ref. egyházi társadalmunknak házasodni?“ „Már megvagyok házasodva“ vá­
arról a nagy hibájáról, hogy tagjai nem tud­ laszoltam. „Ne mondja — szólt ő megdöbbe­
nak, nem akarnak ref. hitelvi kérdéseikben néssel — és aztán nem jól sikerült? Jaj be
őszinte szint vallani. A jó békesség megbon­ kár!“ „Nem értem édes bátyám! Én — Isten­
tásától, felekezetieskedés vádjától való félel­ nek hála — elég jól házasodtam. Miért e saj­
mükben gyakran esnek abba a hibába, hogy nálkozás? Valaki talán elámítottá?“ „No en­
ha társalgás közben — amire manapság igen gem ugyan senki el nem ámított — felelte ő
sok eset van — vallásos kérdésekre kerül a hideg nyugalommal — hanem olyan keserves
sor, saját hitelvük, hitnézeteikben lágy meleg­ volt öcsém a felolvasásában, mikép szentül
séget tanúsítanak, vagy átkos semlegességbe hittem, hogy otthon nem a legjobban megy a
esnek. Állítani mertem pedig ezt azért, mert sora. Nem olyan sötétek a dolgok, mint ahogy
szent meggyőződésem, hogy a mi ref. egyhá­ öcsém rajzolgatá! Higyje el nem olyan söté­
zunk egyedüli igaz letéteményese Krisztus val­ tek!“ és ezzel — válaszomat nem várva —
lásának s bár a társadalom ezt már hallgató­ ott hagyott.
lagosan elismerte, szellemi megnyilatkozásai­ Tovább mentem ezzel a szeggel fejemben.
ban mindennap kifejezésre juttatja, Isten cso­ Velem jött állami tanítónk is. Intelligens, okos
dája, hogy mi ezt kiaknázni nem tudjuk, sőt ember és komoly. „Mond meg, mit akart ez
inkább ha érdekösszeütközés van köztünk és az ember mondani?“ kérdeztem tőle. „Hát ba­
más felekezetek közt (vegyes házasság, gyer­ rátom — engedj meg — te bizony úgy jártál,
mekek vallása stb.), mindig mi huzzuk a rövi- hogy ebben a felolvasásodban kivetkőztél nagy
debbet és a mily gyorsan közeledik a Krisz­ optimista hajlamaidból, mindent rózsaszínben
tusi szellemnek általunk leghívebben sürgetett látó természetedből és olyan pesszimista voltál,
diadala, számban mi épp olyan gyorsan apadunk. hogy magam is megdöbbentem“ felelte ő tőle
Mikor azt a felolvasást Írtam — megval­ megszokott szeretetteljes hangján.
lom — abban a hiszemben voltam, hogy an­ „No én téged sem értelek. Mond meg mi­
nak tárgya ott a közgyűlésen nyílt vita tár­ ben nem mondtam igazat? Nézd meg a csal­
gyát fogja képezni, hozzá fognak szólni a ná­ hatatlan statisztikát: vegyes házasságok hol
lam bölcsebbek s az előadottak igaz, vagy köttetnek a mi előnyünkre? Hányán Ígérik
nem igaz volta felől meg fognak győzni en­ nekünk születendő gyermekeiket? Vagy nézd
gem és a velem esetleg egyenlőképpen gon­ meg hitéletünket: kik azok, hányán vannak
dolkodókat. — Fájdalom — nem úgy történt. oly ref. emberek, kik a praedestináció, hit ál­
Megkaptam az ilyenkor divatos és köteles pár tal való megigazulás kálvinista tanát úgy vé­
„éljen !“-t és azzal tovább haladtunk a tárgy- delmeznék, mint pL a római katholikusok az
sorozat többi pontjaira. Én pedig elgondoltam ő Mária-kultuszukat, képtiszteletüket, fülbegyó-
magamban, hogy ismét nem elsőrendű kérdés­ násról való hitelvüket s tudom is én még mi
sel foglalkoztam s töprengeni kezdettem már más hitczikküket? Én lelkem, csak azt akar­
a következő felolvasásom tárgya fölött. Mi le­ tam mondani, hogy a mi híveink, kicsinytől
 134 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 17. szám.

fogva nagyig, szeretik a reformáció felséges kik pusztán a pap hivatásai közé sorolják a
vívmányait szugolyban lett dolognak tekinteni. vallás dolgait, de hitükkel, hitüknek cseleke­
Hiszik minden tanítását, elismerik, hogy val­ deteivel nem sietnek munkáját megkönnyíteni
lás dolgában egyedül csak azok helyesek, de s a,közös szent ügyet diadalra juttatni.
hitük mellett nem kardoskodnak eléggé, nem Én e kérdéseket egyházi értekezletre viendő,
tudják a világ leikébe mondani, hogy csak eminenter megvitatandó kérdéseknek tekintet­
ezek a helyesek, ezek az igazán Krisztusiak, tem. Ide is elhoztam. Hiszem, hogy ad valaki
mindenki, aki nem ezen az utón já r : tévelyeg felvilágosítást, melynek alapján megtaláljuk azt,
és nem az eszme, hanem egy bámulatos hogy hol a hiba s majd az orvoslást köny-
ügyességgel és következetességgel szervezett nyebben végezhetjük.*
intézmény erejében, örökkévalóságában hiszen.“ Czirmay Zoltán,
ref. lelkész.
A tanító is ott hagyott. Elment megnézni,
hogy nem jött-e meg a felesége? Én pedig
kezdtem érezni az egyedülvalóságnak, magam- Az „alapítványok kimutatása“.
rahagyatottságnak minden gyötrelmeit.
Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen itt van­ hogyE tekintettel
czimen vettetett fel a kérdés e lap hasábjain,
a most kitöltendő kimutatási Ívre,
nak a paptársaim. Megvédelmeznek majd azok külön utasítás nélkül mi veendő fel a kimutatásba s
engemet. mi hagyandó ki.
Megyek hozzájuk, de <— nagy bámulatomra A kérdésből kitűnik, hogy többen azt szeretnék
— még csak ők rontanak nekem igazán. Mi­ pontosan deíiniáltatni, mi az alapítvány és mi nem
az? Ha erre pontos, helyes feleletet akarunk nyerni,
lyen pessimista voltál! Na ugyan látszik raj­ tisztába kell jönnünk azzal is, mi az alap, mi az ado­
tad, hogy fiatal vagy, most kezded, nem isme­ mány és adományozás, mert csak igy osztályoz­
red az életet! Most hagytad el az iskola pad­ hatjuk az egyházainkban változatosan s különféle
jait s már elfeledted, amit ott tanultál, hogy rendeltetésekre kijelölt tőkéket, íekvőségeket. Helyes
a Krisztus vallása optimista és semmikép sem az is, hogy az érdeklődők felvetették a kérdést, váj­
adhatja nekünk azt az elkeseredett hangula­ jon a központilag kezelt tőkék, alapok stb. beiran-
dók' e a kimutatásba, mert ezek közt is vannak olyan
tot, melylyel te nekünk értekeztél? természetű tőkék, melyek alapítványoknak nevez-
Na de már ezt is szó nélkül nem hagy­ hetők.
hattam. Mutassátok meg, hogy hol, miben té­ Az alapítvány általában véve oly, rendesen név­
vedtem? Ti azt mondjátok, hogy nem isme­ vel megjelölt vagyon, a mely valami meghatározott
czélra van lekötve, azt önállóan szolgálja s jövedel­
rem az életet. Mutassatok rá az általam emlí­ me csak erre fordítandó. Benne van az az értelem,
tettekkel ellenkező példákra az életben! Hol hogy a tőke elkölthetetlen s a jövedelem a kikötés
vannak a napjainkban mind szükségesebbé szerint egy vagy két rokontermészetü czélra fordít­
váló hitvalló hőseink ? Ti és én magunkra ke­ ható, egyébre nem. A mi alapítványaink piae causae,
vesen vagyunk és aztán hiában állunk a világ melyeknek rendeltetése az alapitó levelekben ki van
elé tanúságot tenni hitünknek igazságáról, ez tüntetve.
Alaki ismertetője az alapító levél, tartalmi ismer­
a kenyérnek világa szemünkbe kaczagja, hogy tetője a bizonyos egyházi vagy iskolai czélt megjelölő
csak betévő falatunkért harczolunk. Ti azt kikötés.
mondjátok, hogy pessimista vagyok . . . . Hát A kezelésre vonatkozólag megjegyzendő, hogy
pessimismus az, ha látom az eszményt s meg­ az alapítványt mindig külön kell kezelni, arról szá­
mondom az embereknek, hogy ők nem elég madást készíteni, mert az alapítvány önálló vagyon.
Az alap sok tekintetben hasonló az alapítvány­
erővel harczolnak annak megvalósításáért? hoz s azért a gyakorlatban ez a kettő zavarható
Krisztus vallása optimista vallás. Magam is azt össze a legkönnyebben. D éván egy olyan ismertető
tartom, azt tanultam, azt hirdettem, de csak jele, a mely élesen megkülönbözteti az alapítványtól
nem tagadása ennek az, hogy ha a repará­ s ez: a nem feltétlenül szükséges alapitó levél és az
lásra való jó szándék által vezettetve, a hibá­ esetleges elkölthetőség. Például ott vannak az úgyneve­
zett építési alapok, a melyekből kisebb-nagyobb részt
kat alkalmas időben, alkalmas körben meg­ ad ki az igazgatótanács, ha építésre fordittatnak. Az
mondom, még ha a mód, amelylyel ezt cselek­ alapítványok közül is az, a melyik ilyen czélra szol­
szem, a hang, melyen szólok, nem épen a gál, beépíthető, de el nem aprózható. S ez különbözteti
vidámak közé tartozik is? Azt meg aztán ne meg a bizonyos építésre kijelölt alapítványt az épí­
mondjátok, hogy bolond ideálista vagyok, mert tési Azalaptól.
adomány (donum) kisebb, az adományozás
arra aztán a ti fegyveretekkel vágok vissza, (dönatio) nagyobb, akár általános használatra, akár
hogy t. i. a Krisztus vallása maga a legfelsé­ megjelölt czélra szolgáló casualiter adott ajándék.
gesebb idealismus, tehát annak, aki azt vallja, Nincs alapító levele, hanem — ha van — ado­
a legnagyobb ideálistának kell magát tartatnia. mánylevele. Nem önállóan szolgál egy czélt, csak se­
Ilyen, s ezekhez hasonló szavaimra, hal­ gítséget nyújt egyszeri alkalomra vagy állandóan.
Ezek szerint felelhetünk meg az érdeklődők kér­
lottam aztán paptársaimtól sok jóakaratu és déseire.
hálásan vett tanácsot. De a dolog érdemére A legelső az, hogy beveendők-e a kimutatásba
nézve, nem tudtak megnyugtatni. Most is csak a különböző rendeltetésű tőkék? Ha van alapitó le­
azt tartom, hogy bajainknak nem a papság az vél, feltétlenül, mert akkor alapítvány az illető tőke.
oka, mert az szive vérével, lelkének legdrá­ * Szívesen kérjük magát a felolvasást, hogy hozzászól­
gább kincseivel táplálja híveit, hanem a hívek, hassanak, ha akadnak vállalkozók. Szerk.
 1?. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Ha nincs, akkor alap, még ha adomány vagy adomá­
nyozás utján nőtt is nagyra. A felhozott példa, hogy
t. i, valaki életében ad vagy halála utánra hagy egy­
házi vagy iskolai czélra ingó tőkét, vagy ingatlant,
jó, mert meglátható benne, mikor adomány s mikor
alapítvány az a hagyaték, vagy ajándék. Ha általános
czélt szolgál az az érték s nem egy-két kategoriku­
san kikötött czélt, akkor adománynyal van dolgunk,
tehát a kimutatásba fel nem veendő. Ha pedig ki
van kötve, milyen különös czélt szolgál önállóan,
hogy külön kezelendő, hogy el nem költhető (de
esetleg beépíthető), akkor alapítvány az az érték.
Például ád valaki életében vagy hagyományoz holta
után egyházi, iskolai czélra egy telket vagy házat,
vagy belsőséget, az nem alapítvány. Miért? kérdhet­
jük, hiszen egy czélra adatott, ki van kötve a czél.
Azért, mert nem önállóan szolgálja a kijelölt czélt.
A tanitó, pap díjazása nemcsak abból a földből, ház­
ból áll, hanem egyébből is. Ezzel szemben felhozom
például a mezőmadarasi egyházban tett azon alapít­
ványt, a melyből tavaly állítottak iskolát, tanítói la­
kást s abból fizetik a tanítókat. Tehát az a vagyon
egyedül, önállóan szolgálja a kikötött czélt s ezért
nem alap, hanem alapítvány.
A kérdezők további kérdése ez: ha valaki kisebb
összeget, napidijat bizonyos czélra adott, alapitvány-e
az? Igen, ha ki van kötve a külön kezelés, rendel­
tetés, elkölthetetlenség, önállóan szolgálandó czél.
Felvetik a kérdezők azt is, hogy ime, nehány
koronás tőke már alapítvány, mig 1000, 10,000 ko­
ronás nem az. Erre azt felelhetjük, nem az határozza
meg az alapítványt, hogy mekkora a tőke, hanem
hogy az bir-e az alapítvány különös jellegével, is­
mertető jeleivel.
A saját szerzeményű tőke, melyre az egyház
évenkénti gyarapításokkal, interhalárékkal stb. tett
szert, vagy egyszerű egyházi vagyon vagy — ha
külön kezelve, külön czélra növekszik — alap. Ha
önállóan és elkölthetetlenül külön áll az a vagyon s
önállóan szolgál egy-más egyházi, iskolai czélt s er­
ről külön alapitványlevél szól, úgy az a tőke alapít­
vány lett. S itt megjegyezhetjük, hogy alapból lehet
alapítvány, de alapítványból alap nem.
A központban kezelt tőkék részben alapok, rész­
ben alapítványok. A fent például felhozott építési
tőkék alapok, de a dézmaváltságiak — ha birnak az
alapítvány alaki s tartalmi kellékeivel — alapítvá­
nyoknak veendők. Egyik-másik egyházban a lelkészi
stb. fizetés csupán dézma kamatból áll; ez — mint­
hogy önállóan, csakis e szerepet tölti be s el is költ-
hetetlen a tőke — alapítványnak beírandó.
A telepesek után adott földek stb. nem számít­
hatók a külön alapítványok sorába, mert azok az
egyháznak adományozott vagyon részei s bizonyára
nincsenek meg az alapítványi jelleg külső és belső
kellékei azoknál.
A dolog természete szerint egyházainknak sok­
féle adományozott földje, tőkéje s alapítványi ingó
és ingatlan vagyona van. Hogy minden változatot
kategóriákba osszunk itt, az szinte lehetetlen. Arra
csak az képes, aki egytől-egyig ismeri' egyházaink
minden egyes okiraton alapuló tőkéjét, fekvőségét.
De a fentebb vázolt kategóriák szerint úgy véljük,
mindenki megítélheti, vájjon egyházának vagyonában,
illetve kezelése alatt van-e alapítvány vagy nincsen?
Talán legnehezebb ennek eldöntése olyan külön ren­
deltetésű tőkéknél, vagyonoknál, melyek egyházi hi­
vatalnokok dotálására vagy kepeváltó alapok létesí­
tésére, nevelésére szolgálnak s ezen czélok valame­
lyikét segítik elő. De ha ezeknél is megitéljük, ön­
állóan eléri vagy el fogja-e érni a czélt az a külön
rendeltetésű elkölthetetlen vagyon, beoszthatjuk egyi­
ket az alapok, másikat az alapítványok kategóriájába.
Valószínű, az igazgatótanács épen azért czélozza
1351
azt, hogy legyen végleg kimutatva, hol, mennyi ala­
pítvány van, mert fordulhattak elő esetek, a melyek­
ben nem alapítványt alapítványnak vettek és viszont.
Azért helyes, hogy pontosan lássa az illetékes ható­
ság a vagyoni helyzetet. Az érinthetetlen törzsva­
gyon épen az alapítványokban van s ezek gyarapo­
dása s az újabb alapítványok létesülése mutatja az
ecclesia militans erejét, életképességét.
K. É.
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. ápril 21—22.
Elnökölt: főt. dr. Bartók György püspök aa. Je­
len voltak: Kenessey Béla főjegyző, br. Bánffy Ernő,
Becsek Lajos, Deésy Gyula, Incze Gerő, dr. Sárkány
Lajos és 'dr. Vályi Gábor ig. tanácsosok, Maksay
János számvevő és dr. Kádár János titkár.
Az ülés megnyitása után felolvastatott br. Bánffy
Dezső főgondnok aa sürgönye, mely szerint a vasúti
forgalom szünetelése miatt nem vehet részt az ülé­
sen, ajánlja azonban, hogy az egyházkerületi közgyű­
lés összehívása iránt intézkedés tétessék.
lg. tanácsunk sajnálattal veszi tudomásul a fő­
gondnok úr őnagyméltóságának elmaradását és a f.
évi rendes közgyűlésnek május hó 27-ére való ösz-
szehivásához hozzájárúl.
Tanügyi előadó aa referádája alapján:
A bikfalvi ev. ref. egyházközség iskolájának ál­
lamosítása engedélyeztetett.
Az abodi egyházközség indokolt kérésére 25 db
énekeskönyvet ajándékozott ig. tanácsunk templomi
használatra.
Helybenhagyó tudomásul vétetett a székelyud­
varhelyi kollégium ama határozata, melylyel egy ta­
nárnak 200 k. tanulmányúti segélyt szavazott meg.
A nagyenyedi kollégiumnál üresedésbe jött egyik
Jablonczay-ösztöndijat, a kiadása kérdésében felme­
rült ellentétes vélemények elbírálása után, Domokos
Sándor II. g. o. tanulónak Ítélte oda ig. tanácsunk
és egyúttal fölkérte az elöljáróságot, hogy a folya­
modók igényének biztos elbirálhatása czéljából czél-
szerü intézkedéseket tegyen.
A tanárok korpótlék és nyugdíj-igényeinek meg­
állapítása körül fölmerült nézeteltérések elenyészte-
tése czéljából elrendelte ig. tanácsunk, hogy bemu-
tattassék a vallás-közoktatásügyi minisztériumnak az
a szabályzat, melyet múlt évi közgyűlésünk 32. jkvi
számú határozatával állapított meg.
Főt. Püspök aa. javaslatára lépések tétetnek a
külföldi tanulmányi ösztöndíjak számbavétele, felújí­
tása, újak létesítése és esetleg a kisebbek egyesítése
iránt, hogy theologus ifjainknak a külföldi egyetemek
látogatása megkönnyittessék.
A folyó hó 20-án megtartott ehker. tanügyi bi­
zottsági ülés jegyzőkönyve felolvashatván, az abban
foglalt javaslatokat ig. tanácsunk magáévá tette és
ezek értelmében intézkedéseket állapított meg: a
gazdasági ismétlő iskolákban való hitoktatás, az áll.
tanitó-képezdék vallásiam vizsgálatain való képvisel-
tetés és a gimnáziumi vallástanitás kézikönyveinek
engedélyezése tárgyában.
Végül a tanügyi előadó aa közgyűlési jelentésé­
nek vázlata olvastatott föl és fogadtatott el.
Titkár aa előadásában a következő ügyek nyer­
tek elintézést:
Néhai Somkereki Miklós, széki esperes aa. el­
hunytét sajnálattal vette ig. tanácsunk tudomásul és
az özvegyhez részvétirat intézését határozta el.
A szászvárosi első papi szállás elhelyezése tár­
gyában, az egyházközségi képviselet és az egyház-
megyei tanács javaslatainak mellőzésével, a kisebb­
ség véleményét tette ig. tanácsunk magáévá, mely-
 136 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
szerint a mostani II. papi telken mindkét papi lakás
egészen újból építendő.
Dr. Bartók György és Nagy Károly aainak, mint
kiküldött képviselőknek, a parochialis könyvtárak
ügyében tartott közös bizottsági tanácskozáson való
részvételről szóló jelentésük tudomásul vétetett és
a íőt. közgyűlés elé terjesztetni rendeltetett.
Nagy Imre, dobokai beszolgáló lelkész aának az
interkaláris papi jövedelemről szóló elszámolása el­
fogadható és a dobokai egyházközségnek ezzel kap­
csolatos kérelme teljesíthető nem volt, hanem uta-
sittatott az egyházközség arra, hogy a lévita-tanitói
állás sürgős betöltése iránt haladéktalanul intézked­
jék és hogy az időközi jövedelem engedély nélküli
fölhasználásáért feleljen.
Az Emke igazgatóválasztmányának megkeresé­
sére közölte ig.-tanácsunk a dobokai iskoláztatás
megindítása tárgyában tett intézkedéseit és a nyert
Emke-segély fölhasználásáról szóló számadás adatait.
Jáni Lajos, kézdimártonfalvi lelkész perújítással
kívánván élni, delegált bíróság kirendelését kérte.
Minthogy azonban ig.-tanácsunk az érdekeltséget
fenforogni nem látta: a kérést nem teljesítette.
Közigazgatási bírói minőségében két fölebbezést
tárgyalt ig.-tanácsunk és pedig Nagy Sámuel, mike-
falvi kántor fellebezését, kinek javadalom kiszolgál­
tatási ügyében az elsőfokú ítélet a felebbező javára,
módosíttatott, és Kiss Lajos, kutyfalvi kántor-tanitó
fölebbezését, kinek ügyében az elsőfokú Ítélet, indo­
kainál fogva, helybenhagyatott.
Viski Pál, szilágyszolnoki esperes aának az egyik
lelkésze ellen lejártatott fegyelmi ügyre vonatkozó
önigazoló jelentése tudomásul vétetett, de fölkéretett
nevezett esperes aa. arra, hogy jövőre a legcseké­
lyebb mulasztás esetén is azonnal alkalmazza a tör­
vény teljes szigorát, mert az engedékenység és el­
nézés zavarokat és károkat okoz.
Hivatalos jelentés alapján megnyugvással vette
tudomásul ig.-tanácsunk, hogy egyházkerületünk or­
szágos közalapi adó-hátraléka, az év végére, lénye­
gesen kevesbedett az előző évekhez képest és hogy
f. évi április 1-re a még fenmaradt hátralékok is
mind befizettettek.
A nagyenyedi ehmei tanács ajánló fölterjesztése
alapján, szokott fentartással, megerősittetett a szé-
kelykocsárdi egyházközség papi és kántori kepevált-
sági szabályzata.
Néhai Bocz Elek, szászrégeni volt nyug. lelkész
özvegyének kegyévi járandóságát az egyházközség
fedezni nem tudván, ig.-tanácsunk e czélra 300 ko­
ronát az államsegélyből folyósított és egyúttal aján­
lattal terjesztette föl nevezett özvegy folyamodását
aziránt, hogy részére az özvegyi kegyjavadalom az
országos gyámintézetből, soron hívül folyósittassék.
Jóváhagyást nyert körispataki egyházközségünk
malomeladási határozata.
Vajda Ferencz sz.-udvarhelyi lelkész aának meg­
engedtetett, hogy az ottani hitelszövetkezetnél igaz­
gatósági tagságot vállaljon.
A sepsiszentgyörgyi egyházközség kepekirovási
szabályzata ezélszerüen módosíttatván: e módosítás
jóváhagyatott.
Alsócsernátoni egyházközségünk engedélyt nyert
arra, hogy egyik belső telkét a polgári községgel
elcserélje, az állami iskola elhelyezése czéljából, nem­
különben arra is, hogy egy árverés alá kerülő bir­
tokot, 7000 korona vételáron, megvásárolhasson.
A Bukovinában fekvő andrásfalvi egyházközség
lelkésze: Szász János aa. érthetetlen okokból az egy-
házk. ügyeire gyakorolható, minden lehető befolyá­
sunk érvényesítését meghiúsítván, ig.-tanácsunk ki­
mondotta, hogy a részére eddig folyósítva volt évi
200 korona segély megszüntetése iránt az egyetemes
konventhez előterjesztést tesz.
17. szám.
Szamosfalvi egyházközségünk gyűjtést óhajt ren­
dezni iskolaépítésre és templomrenoválásra, de ig.-
tanácsunk ehhez nem járult hozzá, mért sem a tanitói
fizetés nincs biztosítva, sem pedig az épités ügye elő­
készítve.
Dicsőszentmártoni egyházközségünk erdő-eladási
szerződése megerősítést nyert.
Kovásznai egyhközségünk ama bejelentése, hogy
az egyház egyik egyszerű tagja, nejével együtt 18,000
korona alapítványt tett le stólaváltságul, örvendetes
tudomásul vétetett.
Az aranykúti lévita javadalmának felemelése
iránti kérés, kiegészítésre visszaküldetett.
Ugyancsak közelebbi fölvilágositás kéretett a bö-
gözi egyházközség által tervbe vett földvásárlás kér­
désében, mert a vételári összeg tulmagasnak látszik.
Marosillyei egyhközségünk aziránti kérése, hogy
központi kölcsöne annuitása az államsegélyből fedez­
tessék, teljesíthetőnek nem találtatott.
Csekme Ferencz, görgényi esperes aa. javaslatot
tévén az irodai ügykezelés egyszerűsítése iránt, bár
annak szükségét és lehetőségét ig.-tanácsunk is el­
ismeri, mindazonáltal az egyházkerületi Útasitás kü­
szöbön álló átdolgozásáig e kérdés levétetett napi­
rendről.
Főt. Püspök aa. indokolt javaslatára, előterjesz­
tést fog tenni ig.-tanácsunk az egyetemes konvent­
hez, az özvegyi kegyeleti időnek egyformásitása tár­
gyában.
A bonyhai Bethlen-udvar pátronusi kepéjét gróf
Bethlen Árpád aa. évi 200 koronával megváltani
óhajtván: ig.-tanácsunk utasította az egyházközséget
eme kedvező ajánlat elfogadására.
A néhai Bakó Károly, búzái nagybirtokos aa.
2000 koronás alapítványa rendeltetésének megváltoz­
tatása tárgyában kelt szabályszerű határozat megerő­
sittetett.
Elhatározta és körlevélileg közzétenni rendelte
ig. tanácsunk, miszerint a folyó évi közgyűlés alkal­
mával lelkészi fölavatás nem tartatik, miután alig
2—3 jelentkezőre számíthatni.
Karatnai egyházközségünk eladván egy cseké­
lyebb értékű erdőterületét, idevonatkozó szerződése
megerősítést nyert.
Zoványi Jenő, theol. tanár aa. ama kérelmét,
hogy a szerkesztésében megjelenő „Theologiai Isme­
retek Tára“ czimü munka, az egyházkerület felelős­
ségére, az összes parochiális könyvtárak által meg­
rendeltessék, ig.-tanácsunk nem találta teljesíthető­
nek, de a megrendelést a II. kiadásra nézve is aján­
lani fogja, aminthogy az első kiadást is ajánlotta.
Dohi Ferenczné részére 60 korona és Koncz Ist­
vánná részére 100 korona egyszersmindenkori segély
szavaztatott meg, a Baldácsy-alap terhére.
Dr. Káizler György szilágymegyei főispán aa.
főispánsága idejére, évi 200 korona segélyt ajánlván
fel egy szegény tanuló konviktusi költségeinek fede­
zésére, igtanácsunk az ajánlatot hálás köszönettel
vette tudomásul.
Szabó Albert bányafőmérnök aa díjmentesen el­
vállalván a nagyenyedi egyházmegye műszaki elő­
adói tisztének ellátását, e vállalkozása hálás köszö­
nettel tudomásul vétetett.
A maroscsapói és marosugrai egyházközségek
társas viszonyának megszüntetése tárgyában kelt
határozat, az újabban beszerzett adatok alapján, fe­
lülvizsgáltatott és odamódosittatott, hogy a társas
viszony már 1905. jan. 1-én megszüntetendő.
Maksay János számvevő aa előadásában jóváha­
gyást nyert az udvarhelyi egyházmegye, makfalvi
iskola, sepsiszentgyörgyi kollégiumi tápintézet, zilahi
kollégium és udvarhelyi kollégium 1903. évi száma­
dása, valamint a zilahi kollégium folyó évi költség-
 17. szám . ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 187

vetése és megállapittatott az egyházkerület 1905. évi Ezek voltak a zsoltárokra észrevételeim, melyek
költségvetése, melyek után az ülés, a tárgysorozat után térjünk át a dicséretekre.
teljes kimerítésével, bezáratott. r. s. A dicséreteknél mindjárt a sorrend és azoknak
számozása tért el úgy a régi magyarországi, valamint
a mi énekeskönyvünk sorrendjétől. Mert a mig ama­
Véleményes előterjesztés a Próbaénekes- zokban közönséges vasárnapi énekek uj sorszámmal
könyvről. jőnek, addig ez ujesztendei énekkel kezdődik az éne­
(Folytatás.) keknek folytatásával.
Itt megjegyzem, hogy helyesebbnek vélem a
A 23-dik gyönyörű zsoltárban csak egy-egy szó zsoltárok és dicséretek külön számazását és a zsol­
megváltoztatása, helyettesítése történt, de ez sem tárok befejezése után azok betüsoros lajstromát beil­
nagy szerencsével. Á 4-dik sorban talán helyesebb leszteni, mint a dicséretekkel együtt mutatni fel az
lenne a legeltet helyett terelget, a 2-dik versben a énekes könyv tartalmát. Úgy az egyes zsoltárok,
pásztorbot sem jelzi azt, mit a vessző és bot kifejez. mint dicséretek külön csoportosítva könyvekben föl­
Az utolsó vers ezen sora „Balzsamodat kiárasztod találhatok a tartalomjegyzékben. És az uj sorszám
fejemre“, igaz a mi párfümös korunkban szaloniasabb kitüntetné, hány a dicséretek száma, nem keíl-e an­
kifejezés; de az egész zsoltár keretébe, mely a pász­ nak, ki meg akarja tudni ezek számát, levonni az
toréletből vett kép, inkább oda illik ez: az én fejemet egészből a zsoltárok számát. Mert hiszem, hogy még
megkened olajjal. a gyermekek között is akad, a ki sovárog megtudni,
A nagyon ismeretes 42. zsoltáron igen kevés vál­ hogy hány dicséretből és zsoltárból áll az énekes­
toztatás van az első versszakban s a mi van, az előny. könyve. Ez lényegtelen ugyan, de tán figyelmet ér­
Azonban a két utolsó sor összecsengése egy kissé demlő.
a rim és ütem kedvéért a sovárgó vágyódásnak gyön­ E rövid észrevétel után áttérek a dicséretek tar­
gébb kifejezése a réginél. Vájjon a te színed elé, Élő talmának összehasonlítására. Ez esztendőt megáld­
Isten eljutok-e? A 65. zsoltárban szintén az első vers jad czimű kezdőének átdolgozva hangulatkeltőbb, ke-
két utolsó sora tér el a régitől. A régiben: Azért rekdedebb fohász, teljesen sikerült a dallama a régi
tehozzád az emberek jőnek mindenünnen és az új­ gyorsabb ütemben.
ban: Az emberek azért sietnek, Hozzád mindenünnen. A második dicséret 3 első versszaka a régi, a
Azt hiszem jobb a régi kifejezés, mert bár a sietés 4-dik egészen uj, de teljesen beillő az 5-dik, ismét
az óhajt inkább kifejezni látszik, de a jőnek a hatá­ a régiből a 7-dik, az utolsó ismét egészen uj. Bár
rozott czél érését mutatják. régi és uj versszakok váltogatják benne egymást, de
Énekeskönyvünk 75-dik zsoltára: Dicsérünk téged azért jól beválik, áhitatot keltő.
Isten, hogy miért nem vétetett fel, nem tudom meg­ A 3-dik már nagyobb átalakításon ment át és
érteni, mivel szövege és dallama egészen bevállik. úgy tetszik, hogy a múlandóságra való emlékezés az
Igaz, hogy az egész rövid, de épen ezért nem volt újban halványabban van feltüntetve, sőt az egészen
kihagyandó. nincs is átvive, mint a régiben.
A 77-ben a meghallá és a régi meghallgató kö­ A 4. és 5-dik dicséret szintén újévi, ezek telje­
zött azt hiszem oly érthető a különbség, hogy a rit­ sen újak, mindkettő igen szép. Ezután jön 4 virág-
mus érdeke nem igazolja a megváltoztatást. A 81-dik vasárnapi, mely közül csak egy a régi magyarországi
zsoltár, mint újévi dicséret szép, de a bibliai szöveg­ énekeskönyvből átvett, három uj, a mi virágvasárnapi
nek igen átfinomitott lényege! énekeinknél ünnepre keltőbbek, lelkesitőbbek, buzdi-
A 84-dik zsoltár első verse egész változatlanul tóbbak.
van és a második s a többi művészi szépségben vissza Nagypénteki van 8, mely közül egy kezdő ének
adva. Ez a legsikerültebb átdolgozott zsoltároknak és 3 egészen uj, négy pedig nagy változtatással a ré­
egyike! giekből van átvéve. Ezen énekek mind meghatóbb
A 86-dik zsoltár szintén előnyösön van áttéve, rímekkel festik a nagy tragédiát, de a befejezés utolsó
nem különben a 89. A 90-dik classicus szépségű zsol­ jelenetét mégsem szemléltetik úgy, hogy a lélek a
tár maradhatott volna régi kifejezéseivel. Különösen pogány századossal sóhajtson fel, bizony ez az em­
a második versszak első sorát kár volt megváltoz­ ber Isten fia. A nagy tragédiának pedig ez a bele­
tatni és a „De“ kötőszócskával összekapcsolni az első járó végső jelenete: a hol a pogány százados és a
versszakkal a gondolat átmeneteiét. így külön e ver­ kik vele valának elismerik, hogy bizony Isten fia a
set nem fogjuk többet énekelhetni, pedig eddig nagy kereszten meghalt Jézus, egyik sem jelzi, pedig ez
haiottaink fölött különösön a legmélyebb megillető- igen hatásosan felhasználható lett volna. Minden
déssel zengettük! szépségük és művészi alkotások dacára az érzelmet
A 103-dik zsoltár bünbocsánatérti háladás, de ezt nem költik annyira föl, mint e nagy napra emlékezés
az uj énekben a legélesebb szem sem képes észre­ sürgetve megkívánja és követeli, a mi talán onnan
venni, igy tehát minden szépsége mellett az eredeti­ ered, hogy ez énekek terjengősek. Egy nagyszom­
nek az abban kifejezett gondolatnak nem hű vissza- bati, illetőleg husvét szombatjára irt uj ének után jön
tükrözője. három kezdő és 6 ima előtti húsvéti ének, a mi há­
A 105-dik első verse teljesen a régi, a következő rom napos ünnepünk szerint nem nagyon válogatha­
négy pedig fenszárnyaló szép áhitat, mi a régiben tunk tehát közöttük, ugyan találunk a zsoltárok kö­
nincs kifejezve. zött is ez alkalomra.
A 119-dik a bibliai felosztás, vagy betűs megje­ A kezdő énekek közül egy régi, kettő uj, egyik
lölés szerint van igen szépen versekbe szedve, de egészem uj dallamra Írva, mindhárom beválik. A hús­
gyakorlati használatát tekintve aligha fogja az átdol­ véti dicséretek közül 2 régi előnyös változtatással,
gozó fáradságát méltóan meghálálni. 4 uj igen szép emelkedő ünnepi lelkesültséggel, kü­
A 130-dikat felolvasom a bibliából, régi énekes­ lönösön kerekded és szabatos az ünnep utolsó nap­
könyvünkből, hogy kitűnjék, hogy ez uj felel-e meg jának befejezésére „Maradj velünk mi Krisztusunk“
inkább a gyötrődő ember imádságának. kezdetű.
Az ezutánni zsoltárok mindenike a régieknél si­ Az áldozócsütörtöki hat dicséretből 3 a régi éne­
keresebben vannak áttéve, csak van a 34-dikben ilyen kek közül van, kevés de helyes változtatással három,
kifejezés a rim kedvéért, fölemelvén kezeteket, di­ mely közül egy kezdő egészen uj. Itt megjegyzem,
csérjétek istenieket. Ez egy kissé szokatlan, habár hogy a mi énekeink közül is lehetett volna felvenni,
nyelvtanilag helyesnek látszik is. mert ha alakilag nem is oly korrektek, de hatalmi-
 138 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 1?. szám.

lag nem állanak a felvettek mögött és könnyen lehe­ a régi énekeskönyvben, azonban minden szépsége és
tett volna ezeken is simítani. művészi alkotása daczára nem elégíti ki az imádkozó
Pünkösti dicséret két kezdő énekkel van hat, lélek szomját, sőt nem találja meg közöttük maga az
ezek közül négy régi, melyek közül egy, nagy örö igehirdető imájához és prédikácziójához az előkészítő
műnkre tőlünk van átvéve, javítással ugyan, mint a éneket. Mintha pregnánsabb kifejezését sovárogná az
mások. Kettő uj! A régi kifejezések között van ilyen isteni tökéletességeknek, vallásunk hit- és erkölcsi
is, kedves vendég helyett édes vendég. Ez azt hiszem alapigazságainknak, miután az urnapi énekek kima­
inkább sajtóhiba! Az énekek mind szépek, hangulat- radtak vagy kihagyattak az új énekeskönyvből; ezek
keltők, de lehetett volna a mieink közül még bőví­ helyét pedig a vasárnapi énekek kell hogy pótolják.
teni. Az erdélyi énekeskönyv vasárnapi énekei egytől-
Ezután jönnek az adventiek: 14. Kétannyi, mint egyig bátran felvehetők lettek volna, mindenik a
a régi énekeskönyvben, tehát 7 egészen új; a régiek vallásos lélek kedélyét élénken érintik és áhítatra
is úgy szövegben, mint alakban nagyon átváltoztatva. indítják. „Minden, aki hiv keresztyén vagy Mit hasz­
Az adventi énekekben a messiási váradalmat, annak nál keresztyénségem“ kezdetű teljesen beválnak, sőt
közeledtét az ószövetségi próféták és keresztelő Já­ az utóbbi igen szép bűnbánati, melyet úrvacsora ki­
nos zord íenségü híradásából vett eleven színezésű hirdetése vasárnapján alig nélkülözhetünk, mivel ezen
leírásával talán vágyat ébresztőbbé, változatosabbá, vasárnapokra a dicséretek között ezen kívül alig ta­
élénkebbé lehetett és kellett volna tenni. Ezek az lálunk alkalmi éneket.
énekek minden szépségük mellett is inkább az érte­ Ezután jön 21 köznapi reggeli ének, mely közül
lemhez szólnak, mint a szívhez; pedig ezeken a na­ három kezdő. Ezek között egy új. Az új énekes­
pokon a vágy, a sóvárgás tölti el a keblet és ez könyvben az „Alleluja!“ Öröm lelkesedést kifejező
kellene, hogy megtöltse lelkünket éneklésük közben. szó több énekben jön elő. Igaz használható, de mint­
Az ünnepi énekek sorát bezárják a karácsoniak ha a reformátusok s különösen az erdélyiek ezt a
a keresztyén hajnal támadatáról, Jézusunk születésé­ katolikusoktól átvett kifejezésnek éreznék. S főleg
ről írott 10 örömteljes ének. Két kezdő után jön hétköznapi énekben, hol arra kell törekedni, hogy
karácsonkor, a gyermekek által is oly áhitatos szív­ rövid sohajszerü legyen az ének, használata nem
vel, lélekkel s hiv érzésekkel hirdetett: Krisztus épen alkalmas. Véleményem szerint az új kezdő ének­
Urunknak áldott születésén, de nem a régi százados ből is elmaradhatott volna.
hangjával és szövegével. Hogy vájjon a régi öltöny Az új nap, új hét kezdetű tőlünk van átvéve,
nem beillőbb-e, mint a korszerű felöltő, felolvasom nem a legszerencsésebb változtatással. Felolvasom,
úgy a régi, mint újat! Úgy hiszem alaki hiányai és hogy lássa az ülés, a régi vagy új felel-e meg in­
ósdi kifejezése daczára az ünnepi hangulatot, kará­ kább. A következő ismét hétfőn reggeli, ami a mi
csom örömet inkább felkölti avultsága daczára a régi. régi énekünket aligha helyettesíti. Itt is, újak és ré­
Énekeink között ez az egyetlen egy, melyet már a giek egymást váltogatva, jőnek a régiek is új mun-
háznál megtanitnak az apák vagy anyák gyermekeik­ durba, anélkül, hogy a régibe meg ne jelenhettek
nek, mint „a Mi Atyánkot“. Hagyjuk tehát meg régi volna. Itt van: „Szivem megalázván“ vagy „Neked
mezében, ne csiszoljuk, mert értéke és hatása egy éneklek“. A legelső gondom, ha reggel felkelek vagy
cseppet sem növekedett, sőt csökkent. Feltetszett a nap, sugárzik az égen vagy Hála legyen
A második karácsoni ének, valamint a 3-dik és Istennek, mind oly szépek, hogy bátran helyet fog­
4-dik a régi magyarországi énekeskönyvből van át­ lalhattak volna az új könyvben.
véve előnyös javításokkal. A következő tőlünk van Köznapestvéli ének van 3, kezdő énekkel 19.
„Szivünk vigsággal ma betölt“ szöveg- és dallam­ Kezdő éneknek felvehették volna a mi rövid, egy­
átváltoztatással. A következő, valamint a két utó­ szerű, de hangulatos kis énekünket is: „Ha te meg
ének új. Nekem úgy tetszik, hogy ezen karácsoni pem tartasz“ kezdetüt, a mi a felvettekhez méltán
énekek különösen a mi énekeinket ünnepi hangulat­ sorakozott volna.
ban nem szárnyalják túl, sőt utói sem érik, át lehe­ (Vége. köv.)
tett volna tehát őket venni minden aggodalom nél­
kül a további használatra.
Ezután jön 62 vasárnapi ének, kezdő- és utóéne­
Énekszerzők.
keket is beleszámítva. Ezek között már több van a Helyeselve a Próba énekeskönyvre nézve kifeje­
miéinkből is átvéve, de mindenik változtatással, sőt zett azt a kívánságot, hogy az énekszerző neve az
némelyik átalakítva. A Mindenható Felség teremté- ének végére odatétessék, mindegy irodalomtörténeti
sid édes atyja kezdetű, a régiben mintha élénkebben adatot az erdélyi „Megújított Énekeskönyv“-höz, kö­
volna a sovárgó lélek vágya kifejezve és hangulat- zöljük a székelyudvarhelyi ref. templomban a papi
keltőbb volna, mint az új. Hasonlóképen a Nagy Isten székben levő énekeskönyv boritéklapján levő kézira­
téged imád ismeretes énekünk, melynek gyönyörű tos feljegyzést, mely az énekszerzőkre nézve a kö­
dallama szörnyen megnyirbáltatott s szövegén is a vetkezőket tartalmazza:
versszakok kerekdedségéért változtatások tétettek, „Ezen énekeskönyvien lévő új énekek szerzői: 1. A
kivéve az utolsó strófát. A 34-ik énekünkben is van magyarországi ág. hitv. evangélikusok énekeskönyve.
változtatás a sorok között és van ilyen kifejezés: 2. Füzesi József volt patai pap: 26. 35. 39. 42.
Istenség, mi erőltetett és szokatlan. A Kire nézzünk 44. 52. 59. 72. 167. 186., összesen 10 darabot irt.
kezdetű átdolgozása már sokkal jobb és teljesen si­ 3. Szabó Ferencz ujtordai pap: 29. 175 179. 189.
került; mig a Te benned bizni oh áldott Istenség 192. 193. 201. 203. 205. 209. 212. 213., összesen 12
czimü, bár a gondolatnak tömörebb visszaadója, de darabot irt.
a régi, mélységes erőnek és hitnek sekélyes átalakí­ 4. Szentes István volt sűleltnedi pap: 1. 6. 9. 11.
tása. Ezt eredetiben olyannak vélem, mint a 90-ik 16. 17. 19. 20. 23. 58. 60. 71. 76. 83. 87. 96. 158.
zsoltárt, igy megrövidítve és átalakítva, mint az aszalt 174. 188. 191. 198. 207. 224., ossz. 22 darabot irt.
szilvát, mely elvesztette eredeti szinét, alakját és za­ 5. Újvárosi György sz.-lászlói pap: 73. 176. 177.
matját. A Légy csendes szívvel és békével kezdetű 180. 182. 211., összesen 6 darabot irt.
hasonlóan úgy át van travesztálva, hogy a fürkésző 6. Pálfy Dénes udv.-széki esperes n-galambfalvi
szem is alig képes ráismerni, pedig a régi refrainjé- pap a 84-iket irta.
ben a keresztyéni csendes megnyugvás a legművé­ 7. Vadas József kolozsvári pap: 157. 166. 170.
szibb megoldás. 171. 221., összesen öt darabot irt.
A vasárnapi 62 ének, bár sokszorosan több, mint 8. Zalathnáról küldötte valaki a 27-iket.
 17. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
9. Pap István szászvárost pap 28. 40. 57. 178.
182. 187., összesen 6 drbot irt.
10. Mihályi Károly nagycnyedi tanár: 33. 185.
208. 210., összesen 4 drbot irt.
11. Salamon József kolozsvári tanár 30-kat.
12. Szilágyi Ferencz kolozsvári tanár 34-ket.
13. Somogyi Mihály szilágysomlyói pap 172-két.
Átírtam volt isk. tanácsos, mlgs Salamon József
hittudor úr jegyzékéből Sz.-Udvarhelyen, 1890. okt.
15-én.
Zajzon Ferencz,
ev. ref. lelkész.“
Hogy mennyiben felel ez meg mindenben a tör­
téneti tényeknek, nem tudjuk. De ha valakinek ez­
iránt valami adata van még: kérjük, közölje lapunk­
ban, hogy mentsük meg az utókor számára. Szerk.
IS K O L A .
A tanügyi b izottság k öréb ől.
Április hó 21-én délután 3- tói 8 óráig a megjelenés­
ben nem akadályozott tagok élénk érdeklődése' mellett
folyt le az egyházkerületi tanügyi bizottság gyűlése főt.
dr. Bartók György püspök aa elnöklete alatt, Balogh Ká­
roly, Bodor János, Budai Elek, Kenessey Béla, Lajos Já­
nos, Nagy Károly bizottsági tagok, Sárkány Lajos bizotts.
titkár jelenlétében.
Az elnök üdvözli az egybegyült tagokat s bemutatja
a Nagyenyedről érkezett táviratot, mely szerint Gáspár
János, Sándor János és Váró Ferencz bizottsági szakelő­
adók a vasúti forgalomzavar miatt nem jelenhetnek meg
a gyűlésen.
Nagy Károly szakelőadó előadásában javaslatot ké­
szített a bizottság a gazdasági ismétlőiskolákra nézve a
vallástanitás és egyházi énektanitás gyakorlása tekinteté­
ben s minthogy az l*S78-iki népiskolai szervezet az ismétlő
iskolákban a mai viszonyoknak is teljesen megfelő módon
szabályozza a vallástanitás tervét, a javaslat kiválóképen
a tanitási idő beosztásra s az eljárásra terjeszkedik ki.
A nem ev. ref. tanító- és tanitónőképző intézetek mel­
lett helyi vizsgálóbizottságok felállítását javasolja a tan­
ügyi bizottság, melyeknek 3—3 tagját lelkészek, tanárok,
énekvezérek vagy más szakemberek közül az egyházke­
rület képviseletében az igazgatótanács kérne fel tisztük
teljesítésére. A bizottság jelenlétében letett kántori vizs­
gálatról kiállított bizonyítványt a megbízott tag az egy­
házkerület képviseletében aláírja. A bizottság figyelemmel
kiséri a vallástanitást, részt vesz a vallástani vizsgálatokon
és ev. ref. népiskolákhoz csak olyan tanítók vagy tanító­
nők alkalmazhatók, akik egy ilyen bizottság jelenlétében
tettek képesítő vizsgálatot a vallástanból vagy utólagosan
pótvizsgálatot tesznek a nagyenyedi ev. ref. tanítóképző
intézetnél.
Tárgyalta a bizottság a középiskolai vallástani könyv­
hiány és az egyházi énektanításhoz szükséges segéd- és
tankönyvek kérdését. Megállapította, hogy bár kétségtele­
nül szükségünk van a tantervnek megfelelő vallástani tan­
könyvekre, de bölcs tanítók kezében, részint a hézagokat
pótolva, részint a nehézségeken könnyítve, sikerrel hasz­
nálhatók :
dr. Bartók Gy. „Biblia ismertetés“ az I. és II. osztály­
ban, Nagy P. Konfirmácziói nagyobb káté a ül. és IV.
osztályban,
dr. S. Szabó József „Kér. egyháztörténelem“ az V. és
VI. osztályban, Farkas József „A magyar prot. egyház
története“ a VHI. osztályban. Ellenben feltétlenül hasz­
nálhatók :
Péter Károly Keresztyén vallástana a VIII. osztályban
és Deák Gerő Buzgóság Lantja az összes osztályokban, a
melyeknek alkalmazása szükséges is addig, a mig a tan-
tervnek megfelelőbb tankönyvek állanak rendelkezésre.
Az igazgatótanács figyelmébe ajánlja a bizottság,
hogy megfelelő tankönyvek s különösen az útasitásban
ajánlott vallásos olvasókönyvek íratásáról és kiadásáról
erkölcsi s ha lehet anyagi támogatással gondoskodjék.
A bizottság tagjai a felmerült tárgyak megvitatásában
élénk részt vettek és a vita folyamán sok fontos kapcso­
139
latos tanügyi kérdés került szőnyegre, amelyek későbbi
elhatározásra tartattak fenn, tekintettel az idő előhaladott
voltára.
Tudósító.
KÜLÖNFÉLÉK.
Tanár! beköszöntők* A szászvárosi ev. ref.
Kún-kollegium 3 rendes tanára: dr. Nagy Sándor, Nagy
Ödön és Jánó Béla f. évi május hó 5-én, d. e. 10 órán
kezdve fogják Szászvároson, az ev. ref. templomban be­
köszöntő értekezéseiket megtartani. Az ünnepély prog-
rammja: 1. Himnusz, Erkel F.-től előadja az ifj. énekkar.
2. Ima, tartja Tankó Béla r. vallástanár. 3. Alkalmi ének,
előadja az ifj. énekkar. 4. Elnöklő gondnok ur fölszólítja
a megválasztott, illetőleg kinevezett tanárokat beköszöntő
értekezéseik megtartására. 5. Tanári beköszöntő; tartja dr.
Nagy Sándor. 6. Tanári beköszöntő; tartja Nagy Ödön.
7. Alkalmi ének; előadja az ifj. énekkar. 8. Tanári bekö­
szöntő; tartja Jánó Béla. 9. Ig.-tanár üdvözli a beköszön­
tött tanárokat. 10. Szózat Egressy B.-től; előadja az ifj.
énekkar. Délután 1 órakor közebéd a Magyar Kaszinó nagy­
termében. A közebédre május 4-ikéig előjegyezhetni Kris­
tóf György h. tanár urnái. Egy teríték ára: 5 K. Este 8
órakor hangverseny a „Transsilvania“ nagytermében.
A hangverseny programmja: 1. Wagner R.: Felvonulási
induló .Tannháuser“ operából; előadja a zenekar. 2. Arany
J.: „Ráchel siralma“, melodráma; zenéjét irta Kapi Gyula. 3.
Delibes L.: Nagy egyveleg „Copelia“ baletből; előadja a ze­
nekar. 4. Monolog. 5. Erkel F.: „Hunyadi László" operájából,
Kürthy Sándor zenetanár átdolgozásában: a) Nyitány; előadja
a zenekar, b) Nemesek kara: az I. felvonásból; előadja az
ének- és zenekar, ej Finálé: a II. felvonásból. (Templomjele­
net); előadja az ének- és zenekar, d) Finálé: a IV. felvonás­
ból; előadja az ének- és zenekar. Belepő-dij a hangversenyre:
páholy 10 K, támlásszék 2 K., I. rendű zártszék 1 K. 60 f.,
IJ. rendű zártszék 1 K. 20 fill., állóhely 1 K, diák- és kato-
najegy 60 fillér. Jegyek előre válthatók a Szöllősy-féle keres­
kedésben. A hangverseny tiszta jövedelme, felerészben a gr.
Kún Kocsárd szobor-alapra, felerészben pedig az ifjúsági zene-
alapra fog fordittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak
és hirlapilag fognak nyugtáztatni.
M agyarországi k ép v iselő az Egyet* Presby-
teriánus S zö v etség g yű lésén . Többször emlitettük
már lapunkban, hogy az Egyetemes Presbyteriánus Szö­
vetség, a földi világ összes presbyteriánus vagy reformá­
tus elveket valló egyházainak e nagy szövetkezete az idén
Liverpoolban fog gyűlést tartani, és pedig nem mint elő­
ször hirdették, junius 21-én, hanem a végleges megálla­
podás szerint junius 28-án kezdődőleg. E szövetség 28
esztendővel ezelőtt alakult s eddig 7 gyűlést tartott Nagy-
Brittánia és az északamerikai Egyesült Államok főbb he­
lyein, úgy hogy a liverpooli gyűlésben már nyolczadszor
fognak találkozni a föld református egyházai. Néhányszor
képviseletileg, legtöbbször azonban üdvözlő levelével, de
mindig megjelent e gyűlésben a magyarországi ev. ref.
egyház is. A konvent az idén Balogh Ferencz debreczeni
theol. akad. tanárt s a különben is Angolországban lakó
György Endrét küldte ki e gyűlésre egyházunk képviselői
gyanánt. Balogh Ferencz azonban, hajlott korára s a nagy
utazással járó fáradalmakra hivatkozva, lemondott e meg­
tisztelő megbízatásról, a mikor aztán a konventi elnökség
Csiky Lajos debreczeni theol. akad. dékánt bízta meg
egyházunknak a szövetségi gyűlésen való képviselésével,
ki is a megtisztelő megbízatást készséggel elfogadván, im­
már nagy buzgósággal készül a távoli országba vivő út­
jára.
G róf D ég en feld J ó zsef útja. Gróf Dégenfeld
József, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka s a
magyar főrendiház tagja, a magyarországi ev. ref. egy­
ház egyetemes konventje elnökségének megbízásából sorra
látogatta az összes amerikai magyar ref. és presb. egy­
házközségeket. Az egymástól nagy messzeségben levő,
huszonegy egyház meglátogatását három hét alatt befe­
jezte. Kuthy Zoltán newyorki ref. lelkész, a keleti lelkészi
kör elnökének kíséretében látogatta meg a newyorki,
bridgeporti, south norwalki, mountcarmeli, woodbridgei,
perthamboyi, passaici, trentoni, phoenixwillei, peckvillei és
a pocahontasi egyházakat; Csutoros Elek clevelandi ref.
lelkész, a nyugati lelkészi kör elnöke kalauzalása mellett
pedig a clevelandi, toledoi, dillonvalei, sout chicagói, lo-
raini, buffaloi, youngstowni, pittsburgi és homesteadi gyű-
 140 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 17. szám.

lekezeteket. A johnstowni egyházat április hó 5-ikén láto­ 5 k., Tuzson Gyárfás birtokos Szász-Csanád 2 k , Kónya Kál­
gatta meg. — Gróf Dégenfeld ezután Washingtonba uta­ mán máv. mérnök Brassó: 2 k., Dobolyi Elemér körjegyző
zott, hogy látogatást tegyen az osztrák-magyar nagy Szász-Csanád: 5 k., M. kír. erdőhivatal Zsarnócza: Mihályfi
követségen; innen Lancasterbe ment hogy viszonozza N. Mihály 2 k., Szókolóczy József 2 k., Jákó Jenő, Sivald Béla,
Whitmer ref. püspök látogatását, aki a gróf érkezésekor nosN.,1 k. N. N., Erőss Gyula, Gerő Gusztáv 1—1 k., Koller Já­
20 f.,JN. N., Zachar Gyula, Demeáky 1—1 k. (össze­
egyenesen New-Yorkba ment el az üdvözlésére. Lancaster- sen 14 kor. 20 fill.). Ev. ref. egyházközség Szatoiár 4 k., Ma­
ben meglátogatta a reformátusok gyönyörű papnevelő in­ gyar Kereskedelmi Csarnok, Budapest 10 k., Ev. ref. egyház
tézetet. Husvét szombatján Philadelphiába utazott a gróf Gyoma: 4 k., Ev. ref. egyház Tépe: 2 k., Felső-Eőri ev. ref.
s itt már várta Kuthy Zoltán newyorki ref. lelkész, aki­ Egyházközség: 2 k. (Folyt, köv.)
nek a kiséretében látogatást tett előbb Roberts presb. su-
perintendensnél, majd fölkereste a műkedvelői egylet helyi­
ségében összegyülekezett magyar presb. egyháztanács tag-
jáit és velők egyházi ügyben gyűlést tartott. A húsvéti H IV A T A L O S R É S Z .
ünnepeket a gróf a newyorki ref. egyház körében ünne­
pelte és Kuthy Zoltán lelkésznek volt a szivesen látott PÁLYÁZAT
vendége. A grófra rendkívül kellemes benyomást tett az helyettes tanári állásokra.
a körülmény, hogy Kuthy Zoltán lelkésznek az összese-
reglett hívek nagy számára való tekintettel délelőtt egy­ A szászváros! ev. ref. Kun-kollegium államilag segé­
másután két isteni tiszteletet kellett tartania s először 247-en, lyezett főgimnáziumában 1904. szept. 1-ére két helyettes
másodszor 294-en, összesen 541-en vették föl az úri szent tanári állás fog betöltetni, melyek közül egyiknek tárgya
vacsorát s perselypénz tisztán, nem számítva az önkéntes a görög-latin, a másiknak magyar-latin vagy történet­
adományokat, 120 dollárt tett ki. Az isteni tiszteleten meg­ földrajz.
jelent a gróf is és a hívekkel együtt az Ur asztalához Mindkét tanár évi fizetése 1600 K havi előleges rész­
járult. Husvét hétfőn ár. Tompson newyorki presb. superin- letekben, továbbá teljes koszt a konviktusban, külön szo­
tendenst és a New-York Observer presb. lap szerkesztő­ bából álló lakás fűtéssel és világítással az internátusbán,
ségét látogatta meg a gróf, miután már előbb megláto­ melyért az illetők az internátusbán felügyelői tisztet telje­
gatta a philadelphiai Reformed Church Messenger ez. ref. síteni kötelesek.
lap szerkesztőségét is. Szerdán, április 6-án az összes A követelmény minimuma tanári alapvizsgálat.
itteni magyar ref. lelkészekkel közös konferencziát tartott Csak ev. ref. vallásuak pályázhatnak.
a gróí Johnstownban s e gyűlésen vitatták meg azokat a Pályázók életkorukról, vallásukról, képesítettségükről
nagyfontosságu egyházi ügyeket, amiknek az érdekében a s eddigi szolgálataikról okiratokkal fölszerelt folyamodvá­
konventi elnökség a grófot Amerikába tanulmányútra nyaikat a kollégium elöljáróságához í. évi május hó 23-áig
küldte, ügy halljuk, hogy mielőtt a gróf hazatért volna, terjesszék be.
meglátogatta a princetoni presb. egyetemet is. Haza e hó Szászvároson, 1904. április 15.
12-én indult New-Yorkból a rotterdami vonallal. Az elöljáróság megbízásából:
Irodalm unk barátainak és pártolóinak szives Simon Ferencz, igazgató.
tudomására adjuk, hogy Szentkuti Kiss Károly, nagyig-
mándi lelkipásztor „Bibliai képek“ czimü rövid és népszerű 413—1904. sz.
bibliamagyarázatai IV;ik kötetéből és az ugyancsak ő ál­ MEGHÍVÓ.
tala átdolgozott Kiss Ádám-féle beszédek 1-ső kötetéből, A rikánbelőli ev. ref. egyházmegyék özvegy-árva
az előfizetők kielégítése után, az összes példányok Kókai gyámintézetének t. tagjait van szérencsérn f. évi május
Lajos budapesti könyvkereskedő (IV. Károlyi-utcza 1.) 2'án d. e. 10 órakor
tulajdonába mennek át. így tehát szíveskedjenek az érdek­ közgyűlésre meghívni. Kézdivásárhelyen tartandó rendes
lődők egyenesen Kókaihoz fordulni. Tárgyak: A múlt évi számadás megvizsgálása; az öz­
A szászsebes! ev. ref. templomra, a nemzetiségi ára­ vegyek és árvák számbavétele; a segély felosztása, kiuta­
dattal élet-halálharczot vivő magyarság emez épülő bástyá­
jára kegyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszö­ lása ; elnök választás; kérvények és esetleges indítványok
nettel nyugtáz Benedek Károly administrator lelkész, egyhm. tárgyalása.
főjegyző: Felkérem az osztalékra jogosult özvegyeket és árvá­
(Folytatás). Váczi járás főszbirójának gyűjtése Főt köz­ kat, hogy özvegyi állapotukat, illetőleg életben létüket
ségben: Csapó János, Cselőtei József, N. N., V. Cselőtei Já­ igazoló okmányaikat f. év május 12-éig adják be gyám­
nos, Pelényi János, Kiss Sándor, Kiss János, Bese István, intézeti pénztárnok, tiszteletes Földes György zabolai ref.
özv. Elek Istvánná, Barna István, Acserel Jónás, P. Cse­ lelkész úrhoz.
lőtei István, L. Cselőtei, Csuzi István, Molnár József, Juhász Ilyefalván, 1904. ápril hó 23.
Sándor, I. Kocza János, A. Tóth János, Lövik Mihály, H. For­ Józsa Sándor,
gács József, Szövi János, Varga József, N. N., Béres József, gy.-int. h. elnök.
Csapó István 40—40 fill., özv. Sípos Pálné, özv. Vörös Ká-
rolyné, Varga István, id. Sziráki János, Bartos András, Mol­ Sz. 251—1904.
nár, id. Tóth István, id. Forgáts Sándor, TóthKázmér 1—1
k., Tóth község 3 k., Koczo János, Elek János, özv. Elek Sán- MEGHÍVÓ.
dorné, Juhász András, H. Juhász István. Vámos G., Koczó A széki ev. ref. egyházmegye ez évi rendes közgyű­
Pál, ifj. Petrik József, Molnár István, Pintér István, Cselőtei lését Szamosujváron, május hó 5-ikén délelőtt 9 órakor
János, N. N., Kolozs István 20—20 fillér, özv. Cselőtei Sán-
dorné, Sallay János, Sz. Nyuka János, G. Rozsak János, Bé­ kezdődőleg tartja, mely közgyűlésre annak jelzésével,
res János 80—30 fillér, V. Molnár István 80 fillér, P. Cselőtei hogy a tárgysorozatot is magában foglaló külön meghí­
József, V. Molnár János, Elek Sámuel, V. Cselőtei Sándor, vók fognak kiküldetni — van szerencsém a közgyűlés
V. Cselőtei József, D. Forgács István 60—60 fillér, Nyuka tagjait teljes tisztelettel meghívni.
Sándor, ifj. Varga József, Kalmár György, Nyuka János, Tóth Kékes, 1904. április hó 18-án.
István 50—50 fill., Béder István 10 L, Sebián Sándor, M. Elek Sófalvg Károly,
Jánoska 1—1 kor. (összesen 35 kor. 10 fill.). Zsilinszky Mihály ____ főjegyző, esp. helyettes.
államtitkár ivén Budapest: Zsilinszky Mihály 5 kor., Molnár
Viktor, legifj. Szász Károly l—1 kor. (ossz. 7 kor.). Lészay
Ferencz nagybirtokos Magyar- Gorbó 20 kor., Pogány Károly 344—1904. sz.
főispán Lúgos 5 kor., Kovács Gyula Budapest 10 kor., Kovács B lap megelőző számában hasonszám alatti közgyű­
Gyuláné Budapest 10 kor., Körömpö Ferencz Czegléd 10 kor., lési meghívó tárgysorozatába, a 16-ik pont alá beveszem
Orsovai m. kír. Erdőhivatal ivén: Würsching Frigyes 2 kor., az „Országos közalapi segélykérvényeka tárgyalását s
Ghyczy László 1 kor., Kakas Ödön 1 kor., Stenta Gyula l k. felkérem a görgényi egyházmegye összes segélyre szorult
(ossz. 5 korona). Ev. ref. egyházközség Bihar-Udvari: 5 k., és segélyt igénylő egyházait, szíveskedjenek szabálysze­
Szabó Imre ev. ref. lelkész gyűjtése Bihar-Udvari: 23 k. 34 f., rűen kiállított kérvényeiket, postafordultával, közvetlenül
Várnay Sándor kir. erdőmester ivén Fogaras: Várnay Sándor tiszt. Dénes József számvevő referens aához küldeni. Sza­
erdőmester 2 korona, Zankó Emil erdész, Kovács Pál erdész,
Schuster Andor, Konczvald Ferencz 1—1 korona, ((összesen bályrendeletünk értelmében különben ezeket már a szá­
6 korona). Ev. ref. egyházközség Dombrád 5 kor., A tani- madásokkal egyszerre be kellett volna oda terjeszteni.
tónőképzo-intézeti tanárok Orsz. Egyes, elnöksége Budapes­ Gernyeszeg, 1904. április 16. Csekm.e Ferencz,
ten: Dr. Kiss Áron, Sztankó Béla 1—1 k., dr. Gyulay Ágost görgényi esperes.
40 f., Ev. ref. Egyházközség Dés 5 k., Ev. ref. fitanoda Dés:
Nyomatott az , Ellenzék* könyvnyomdájában K olozsvárt
 VII. Évfolyam. 18-ik szám. K olozsvárt , 1904. m ájus 5.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VAT AL OS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

SZÁSZ GERO
1831—1904.

E hó 1-étől kezdve ott nyugszik immár tánok leikéből hordozott egy szikrát magában.
szülei mellett az ördögkereszturi temetőben. E szikra őt' első sorban költővé predestinálta
Az ő vagy családja akaratából sírja nem azon s egész egyéniségén s mindenféle mun­
a földön domborúl, hol pályáját kora ifjúsá­ kásságán a költői lélek szuverenitása követelt
gától fogva megfutotta, hol nem közönséges érvényesülést. Nem bölcselő volt, ki a dolgok
sikereit aratta; nem abban a városban, mely­ és események minden oldalú vizsgálata alap­
ben őt az utolsó gyermek is ismerte, hol hí­ ján azok relatív értékét és jogosultságát be­
veinek és az egész társadalom minden tagjá­ látva, nyugodt tárgyilagossággal és higgadt
nak szeretete vette körül s a melynek az ő mérséklettel Ítél és cselekszik: hanem alanyi
mózesi alakja, márkáns egyénisége egyik ne­ költő, lírikus, ki egészen belevész, felolvad a
vezetességét képezte. lelkét érintett egyik oldal szemléletébe, élve­
April 30-án reggel adták tudtul a kolozs­ zetébe s lelke hevét öntve rá követeli és sug-
vári középületeken lengő gyászlobogók, hogy gerálja, hogy a világot s annak dolgait más
Szász Gerő, a kolozsvári ref. egyházközség is olyannak vegye, lássa, mint ő.
nyugalmazott lelkipásztora, a kolozsvári egy­ Szász Gerő egész egyénisége megértésé­
házmegye volt esperese, az erdélyi egyhker. hez e nagyszerű egyoldalúság, ez alanyi köl­
volt közfőjegyzője, volt konventi és zsinati tői jellem adja a kulcsot; ebből folynak eré­
tag, a kiváló egyházi iró, szónok, költő s nyei és ebből következtek hibái is.
minden közügyben lelkes, tevékeny közéleti Ref. papi parokhián született. Szülei házá­
férfiú, bevégezte munkában teljes, sikerekben nál a szegénység, de mérhetetlen édes anyai
gazdag, de csalódásokat sem nélkülözött szép szeretet és apai gondoskodás vették körül,
földi pályafutását. melyek a kolozsvári kollégiumba is elkísérték
Minden kebelből felszakadt egy szomorú az ifjút. Szülötte földjének minden dombjához
bucsúsohaj utána s így lesz ez egyházkerüle­ nemzeti emlékeink, minden úri családjához
tünkben bizonyára mindenütt, hová lapunk el- történelmi hagyományaink fűződtek. — Nagy
költöztének hírét megviszi, mert az ő kiváló múltúnk, nyomoru jelenünk és fenséges fel­
tehetségei, eltagadhatatlanul nagy érdemei, adataink tudatával táplálta a farkas-utczai kol­
sokoldalú munkássága általánosan elismertek légium is. Rajongó lelke ezekért vitte a sza-
voltak s személye közelebbi ismerősei s kivált badságharcz katonái közé a 17 éves ifjút. Nem
kartársai között, a különczségei alól is lebilin- látott mást, mint a hazát és a szabadságot. S
cselőleg érvényesülő sokoldalú varázsa folytán, ezt látta akkor is csak, midőn osztrák katonai
csaknem példátlan szeretetnek, népszerűség­ zsoldba fogták s midőn ebből menekülve ha­
nek örvendett. zája szolgálatára a szegény ifjak egyetlen út­
Szász Gerőben nem egy embert, hanem jára, a papi pályára készült. Az akkori idők
egy typust, sőt — mondhatjuk — egy kor­ módján derekason készült pályájára s nem egé­
szakot temettünk e l: a szabadságharczunk szen aző hibája volt, hogy e készültségben a val­
korszakának eszméiből táplálkozott s hagyo­ lásos és theologia elem volt a legkevesebb s a
mányaiban élt kálvinista költő-papot, ki a Ti­ hazafias költői és történelmi a legerősebb. Min-
 142 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 18. szám.

den kornak megvan a maga szüksége s azon nisége egyházkerületünk 40 éves történetével
kornak ez a szükség felelt meg. szorosan összefügg s a mint a történetiró so­
Szász Gerő kiváló mértékben felelt meg kat fog foglalkozni munkásságával, egyénisége
kora szükségének s ennek köszönhette, hogy mindig méltó tárgya lesz a lelki élet problé­
legméltóbb helyét a kolozsvári egyházközség máival foglalkozó, a karakterek kialakulását
kathedráján nyerte el. és nyilvánulásait kutató psychologusnak. De
Papi működésének első korszakára 1859— az bizonyos, hogy erre a siker valamelyes re­
71-ig az elnyomatás korabeli társadalmi s po­ ményével csak az vállalkozhatik, ki őt szemé­
litikai szereplés nyomta bélyegét. A papot nem lyesen közelebbről és alaposabban ismerhette,
egyszer szorította háttérbe a magyar szabású kinek alkalma volt a sokféle s gyakran ellen­
s viseletű bús hazafi. Híveivel busult s örven­ tétes ítéletekre alkalmat adó külső megett,
dezett s népszerűsége csaknem példátlan volt. lelkének mélyére pillanthatni.
Második korszakának első fele 71—85-ig Mi, azt hisszük, nem jártunk messze az
egyházi működésének alapvető kora, midőn igazságtól, midőn jellemének alapvonásául az
megindítja a „Protestáns Közlöny “-t és „Pré­ alanyi költő azon titáni erővel érvényesülő
dikátori tár“-t, amazt az egyházi közélet ügyei­ szuverenitását állítottuk, amely nagyszerű egy­
nek megtárgyalására, ezt az igehirdetés szín­ oldalúságában magát teszi a dolgok absolut
vonalának emelésére. 1886-ban szélesebb mun­ mértékévé s izzó lelkének egész hevével kény­
katért ád neki elismerésül a kerületnek bi­ szeríti a hatása alá kerülteket, hogy azt és
zalma, midőn a gén. notáriusi székbe emeli. úgy lássák, szemléljék, érezzék, a mit és a
Innentől kezdve buzgó munkatársa Szász Do­ hogyan ő lát, szemlél és érez s a mibe mint-
mokos püspöknek. Nem vezet, sem közvetle­ egy egész egyénisége felolvad.
nül nem foly be e korszaknak különösen anyagi Szász Gerő ilyen volt nemcsak költészeté­
és pénzügyi műveleteiben, de püspökének hű­ ben, hanem egész egyéniségében és minden
séges fegyvertársa s lapjával, mely közbe hi­ munkájában. A helyett, hogy magát egy ha­
vatalos jelleget nyert, legfőbb támogatója s talom eszközének tekintette volna, kinek hó­
a nehéz küzdelmekben legerősebb védője. doló alázattal adja át magát: magát érezte
Harmadik korszaka, a valósággal tragikus­ olyannak, akinek tervelnie, vezetnie és érvé­
nak mondható vég, a kolozsvári theologiai fa­ nyesülnie kell. Nem a szerénység és alázat,
kultás felállításával kezdődik. Szász Gerőnek hanem az önérzet és nemes büszkeség voltak
eszméje, Szász Domokos püspöknek férfi mun­ uralkodó vonásai. Volt valami benne a Nietz­
kája sikere nyert ebben testet. Uj korszak sche „Üebermezsch“-éből, a mely a közönsé­
hajnalhasadását üdvözölték benne. Ki hitte ges emberekre nézve érvényes szokások, tár­
volna akkor, hogy a fáradt munkások alkonya sadalmi szabályok és törvények felett állónak
közel? Mindkettő lehanyatlásában van valami érezte magát s ezt nem mulasztotta el külső­
tragikus; de a Szász Gerőé szorosabban függ leg is mindig kifejezésre juttatni. E saját tör­
össze épen a theologiával. Nem sok idővel vényének különleges érvényesítése azonban
megnyílta után maga teszi a fájdalmas vallo­ oly eredetiséggel párosult a magán érintke­
mást: „Nem ezt, nem igy akartam én!“ Elé­ zésben, a melytől bizonyos szeretetreméltósá-
gedetlen volt az új theol. fakultás irányával, got megtagadni nem lehetett s a mely a tár­
melyet bizonyos szomorú félreértések valóság­ sadalmi életben bizonyos különleges helyzetet
gal elmérgesitettek. A vége — hisz’ részlete­ és jogokat biztosított számára.
zése nem tartozik ide — a püspökkel és a Ezt követelte azonban magának más téren
kerület vezetőivel való összeütközése s kolozs­ is. A gyengének, a gyámolra szorultnak, aki
vári papságát kivéve minden egyházig állásá­ előtte meghódolt, aki kért: az elől jó szive
ról való lemondása lett. Eltemetkezett. Új életre nem tudott elzárkózni; de az erővel erőt állí­
keltésére a Szász Domokos püspök halálát tott szembe s szinte kereste a mérkőzést, a
követő püspökválasztásnál történt nemes és vitát, melyet a végletekig vitt. Ebben is kü­
tiszteletreméltó kísérlet, a mi azonban előha­ lönös fegyverzete volt. Nem a tárgyilagos nyu­
ladott kora s főként a már csirájában az ava- godtság, hanem a szenvedelmes subjectivizmus
tottabb szemek előtt akkor feltűnt s most ha­ fegyvereivel harczolt. Soha sem meggyőzni,
lálát okozott betegsége miatt, ha sikerre nem hanem mindig legyőzni és eltiporni akart. S
vezetett is, alkalmat szolgáltatott a kerület ehhez fegyvertárában mindig készen állottak
igen tekintélyes kissebbségének a személye a kicsinylés, a nevetségessé tétel, a gúny, a
iránt való bizalom nemes nyilvánítására. szárkázmus mérgezett nyilai, a melyeket mes­
A romboló kór nemsokára elemi erővel ki­ terien kezelt. Hol ezeket leginkább érvénye­
tört rajta s ő kénytelen volt egyházközsége síthette — maga bevallja — lapjának „Külön­
minden kitüntetésével elhalmozva, nyugalomba félék“ rovatától vált meg legnehezebb szívvel.
vonulni. Három évig tartott a lassú haldoklás, Alapvonása érvényesült, kevéssé alkalmas
mig végre április 29-én este a halál megvál­ helyen, az adminisztráló és lelkigondozásra hi­
totta szenvedéseitől. vatott papban, határozottan kiváló előnnyel és
A Szász Gerő élete, munkássága és egyé­ szerencsésen az egyházi szónokban is. Nem
 18. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
volt theologus s igy beszédei is nélkülözik a
theol. mélységet, de azért predikácziói soha sem
közönséges, tuczatalkotások, nem egy pedig
valóságos minta számba vehető- Ezekben lelke
közvetlenségére, az ihlet hatására bizta magát,
énekelt, mint a fülemile, hol szelíd, érzelmek­
kel andalítóan, hol rapszodikusan csattogva,
hol mennydörgőén villámokkal sújtva s osto­
rozva, de mindig nemes páthosszal s szónoki
numerussal. — Előadásában sem érvényesült
ugyan a recitáló szemléltető színművészeti és
egyházi szónoki előadás közti különbség éles
határvonala, de bántóan sem zavartattak össze
határaik s hatása alól még a kritikus lélek
sem vonhatta ki magát. Erdély legjobb szó­
nokai közt első helyen emlegették s hogy leg­
kedveltebb volt, mutatja az, hogy a papság
nagy része — fájdalom a nagy többség, az ő
egyéniségének kiválóságai nélkül — utánzó­
jává lett fellengős nyelvének és pathetikus
előadásának.
Mindent egybevéve nagy és határozottan
sajátszabásu érdekes és rendkívüli egyéniség
volt; korának szülötte, ki kora igényeit nem
közönséges mértékben tudta kielégíteni s mun­
kájával elévülhetetlen nyomokat hagyott hátra
egyházunk történetében, melynek nevében meg­
indult szívvel tesszük le elismerésünk koszo­
rúját frissen hantolt sírjára.
Mint szerkesztő is virágot hintek sírjára,
cipruságat teszek koporsójára. Elvégre is e lap
az ő lapjának utódja, habár a gyermek élete
orvosi beavatkozásnak köszönhető s az^ édes
anya életével drágán fizettetett meg. Ám, a
czedrus is kidől s fája a folyton növekvő épü­
letbe illeszkedik bele s mint oszlop vagy ge­
renda szolgál tovább, tövéről pedig új sarjak
nőnek, mig illata, melyet alkotójának hálaál­
dozatul az égre küldött fel, kedvet talál An­
nál, ki azt a maga örökkévalóságába felveszi.
Nagy Károly.
Az orsz. ref. tanáregyesület a gyakorlati
tanárképzésért.
Főtiszt, és Mélt. Egyházker. Közgyűlés!
Az orsz. reí. tanáregyesület 1903. évi nagyenyedi
közgyűlésének megbízásából a református tanárkép­
zés érdekében intézzük kérelmünket a Főtiszt, és
Mélt. egyházker. közgyűléshez, hogy hazai ref. gym-
nasiumainknak ezt a nagyfontosságú és égető kérdé­
sét közös erővel és akarattal a megoldáshoz köze­
lebb vinni igyekezzünk s az adott viszonyok közt is
lehetőleg biztosítsuk a jövő ref. tanári nemzedékének
a hagyományos protestáns szellemben való előkészí­
tését.
A tanárképzés hiánya, melyet őseink a múlt
századokban a külföldi protestáns egyetemek látoga­
tásával igyekeztek pótolni, régóta oly mélyen érzett
fogyatkozása hazai reíormátus felsőbb oktatásügyünk­
nek, hogy szinte egy század óta folytonosan töre­
kedtek reí. egyházunk legjobbjai e íogyatkozás meg­
szüntetésére. Különösen a múlt század első felében,
nemzeti közéletünk nagy reíormkorszakában kezdte
mélyebben foglalkoztatni az elméket a ref. tanárkép-
143
zés gondolata. A tiszántúli egyházkerületben ref. egy­
házunk múltjának egyik nagy alakja, br. Vay Miklós
állott azon tudományos küldöttség élén (1840—42.),
mely a debreczeni íőiskolában igyekezett megterem­
teni a paedagogicum seminariumot, hogy abban a
tanári pályára készülő ifjak elméletileg és gyakorla­
tilag kiképeztessenek. Másfelől ugyanakkor erős áram­
lat mozgatta egyháztársadalmunkat egy pesti prot.
főiskola létesítése érdekében, melynek egyik fő fel­
adata lett volna a humanisticus iskolák tanítóinak
seminariumi előkészítése. Újabb időben pedig a mind
nagyobb hullámokat vető prot. egyetem kérdése szin­
tén a prot. tanárképzés szükségének eleven érzésé­
ben gyökerezik s e kérdést igyekszik első renden
megoldásra juttatni.
Kétségtelen, hogy ref. középiskoláink (gymna-
siumaink, tanító- és tanitónőképző intézeteink, felsőbb
leányiskoláink) tanárainak református szellemét leg­
jobban biztosítaná az, ha már tudományos szakkép­
zettségűket is ref. íőiskolában nyerhetnék s egy ilyen
tanintézet szellemi légkörében, reíormátus közintéz­
ményeink hatása alatt növekedhetnének. De sajnos,
az anyagi erők hiánya miatt mindazok a törekvések,
melyek e tekintetben csaknem egy század óta ref.
közoktatásunk körében fölmerültek, ma is a jövőtől
várják megvalósulásukat s meg kell nyugodnunk ab­
ban, hogy mai napság az elméleti tanárképzés hitfe­
lekezeti különség nélkül az állami egyetemeken tör­
ténik. Megnyugvásunkat enyhíti az a körülmény, hogy
hazai egyetemeinken a teljes tanszabadság, a tudo­
mányos szabad vizsgálódás és az igazság szabad ke­
resése uralkodván, iskoláink leendő tanárai ott is ab­
ban az eszmekörben nőnek föl, amely a Protestantis­
mus éltető levegőjéhez tartozik. Nem is erre, nem
az elméleti, hanem a gyakorlati tanárképzésre, a re­
formátus tanárjelöltek gyakorlati évének berendezé­
sére akarjuk felhívni ezúttal a Főtiszt, és Mélt. egy­
házker. közgyűlés figyelmét.
Az 1883. évi XXX. t.-cz. az u. n. középiskolai
törvény 61. §. 3. pontja értelmében középiskolai ta­
nárságra való képesítést csak oly egyén nyerhet, a
ki a legfelsőbb iskolai tanfolyam elvégzése után még
legkevesebb egy évet gyakorlatilag középiskolai ta­
nítással töltött s legalább egy évig nevelői vagy ta­
nítói gyakorlatot is szerzett. Ezért ugyanazon §. 4.
pontja értelmében a képesítő vizsgálat utolsó része,
az u. n. paedagogiai vizsgálat a felsőbb iskolai tan­
folyam elvégzése után csak egy év múlva tehető le,
hogy ez év alatt a tanárjelölt a gyakorlati tanításbeli
ügyességet, a methodikai jártasságot, a tanuló ifjúság­
gal való bánásmódban és fegyelmezésben a kellő ta­
pintatot elsajátíthassa. A törvénynek ez a rendelkezése
azonban mindezideig igen hézagosán és tökéletlenül
volt végrehajtva, amennyiben az állam egyetlen gya­
korló gymnasiumot rendezvén be a budapesti tanár­
képző intézet mellett, itt a tanárjelölteknek csak igen
kevés perczentje szerezhette meg a törvénykivánta
gyakorlatot; másfelől az évek során át érezhető ta­
nárhiány oda kényszeritette az iskolaíentartó testüle­
teket, hogy úgyszólván az egyetem padjairól vigyék
el és helyezzék tanári kathedrába a tanításban telje­
sen gyakorlatlan tanárjelölteket. Akárhány tanárjelölt
jutott az utóbbi években református gymnasiumaink
kathedráira is, akiknek, ha elméleti szakképzettségűk
meg volt is, a gyakorlati tanítás terén más tanár
módszerét és eljárását alig látták, mint saját egykori
tanáraikét.
A tarthatatlan helyzet megszüntetése érdekében
végre az ország tanári közvéleményének kellett meg­
nyilatkozni, hogy sürgesse a közoktatásügyi kormányt
a törvény végrehajtására s a gyakorlati tanárképzés
megvalósítására. Mert a methodikai jártasság ép oly
fontos kellék a tanárban, mint a tudományos szak-
képzettség; sőt az ügyes tanító kevesebb szakkép­
 144 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 18. szám.

zettséggel is nagyobb sikereket ér el a tanításban, Lelkészválasztási jegyzőkönyv. /

mint a mélyen járó szaktudós, ki az átadás képes­
ségeivel kevésbé rendelkezik. Egyetlen tanárképző- Ez ideig a harmadik egyházközségben szolgálok,
intézeti gyakorlóiskola nem elégítheti ki e tekintet­ mint rendes lelkész. Mint legközelebbről érdekelt
ben az országos szükségletet s a tanári közvélemény egyén, kiváncsi voltam megtudni — nem szóbeszéd
egyhangúlag követeli, hogy az ország minden jól be­ után, hanem hivatalos leirás vagy feljegyzés után —
rendezett középiskolája — akár állami, akár feleke­ miként is lettem én egyik s másik egyházközségnek
zeti középiskola — ruháztassék fel a tanárjelöltek megválasztott papja. Fájdalom, egyik helyen sem ta­
gyakorlati kiképzésének jogával. A gyakorlati tanár­ láltam egyetlen betű Írást vagy feljegyzést sem.
képzés különben sem az intézmény jellegén, hanem Úgy hiszem, ha paptársaim utána néznek, ők
a vezető tanárok személyiségén fordul meg. A mely sem találnak egyházközségeik sem jegyzőkönyved­
gymnasiumban nehány jó szaktanár van, kik a jelöl­ ben, sem levéltárában egy betű feljegyzést sem. És
teket úgy példaadásukkal, mint útasitásaikkal szak­ a legtöbben még a napját sem tudjuk, mikor lettünk
tárgyaik tanítási módszerébe bevezetni képesek, jó megválasztva.
igazgató van, akitől a jelöltek a gyakorlati paedago- Ha a dijlevél a kezünkben volt, nem törődtünk
giában, fegyelmezési eljárásban és az általános di­ egyik is a választás lefolyásával, sem annak feljegy­
daktika alapelveiben példát és utasítást nyerhetnek, zésével, teljesen kielégített az eredmény. Úgy az
e mellett az intézet paedagogiai könyvtára módot „Egyházi törvény“, mint az „Útasitás“ kötelességévé
nyújt a jelölteknek a további elméleti képzésre is: teszi a kiküldött választató bizottságnak a jegyző­
az az intézet be van rendezve a tanárjelöltek gya­ könyv felvételét, a melyet minden választató bizott­
korlati előkészítésére A törvény pedig egyáltalán ság egy külön ív papíron eszközölt és azt terjesz­
nem Írja elő, hogy hol szerezzék a tanárjelöltek a tette be az esperesi hivatalhoz. Mily sok — az egyes
tanítói gyakorlatot s a tanárvizsgáló bizottságok a egyházközségek történetét feltüntető — nevezetes
jogérvényesség szempontjából eddig sem tettek kü­ esemény lett volna megörökítve, ha a „törvény“
lönbséget a között, hogy a paedagogiai vizsgálatra vagy „útasitás“ azt irta volna elé, hogy az egyház-
jelentkező tanárjelölt a tanárképző-intézet gyakorló- községi közgyűlési jegyzőkönyvbe veendő fel a vá­
iskolájában vagy az ország más középiskolájában lasztás lefolyása, mely mellett beterjesztés végett
töltötte-é a törvénykövetelte gyakorlati évet. S ha még egy eredeti példány szerkesztendő.
ezekhez vesszük azt a követelményt, hogy hazai kö­ Lám a püspökválasztás lefolyása részletesen meg
zépiskoláinknak 64 és fél százaléka felekezeti tanin­ van az egyházkerületi jegyzőkönyvben, valamint meg
tézet, csak természetesnek találjuk azt a körülményt, van az esperes és más ehm. tisztviselő megválasz­
hogy a hitfelekezetek — mielőtt az állami egyeteme­ tása is az ehm. jegyzőkönyvben, csak a rendes lel­
ken kiképzett tanárjelölteket saját intézeteikben ta­ készek megválasztása nincs meg az egyházközségek
nárokul alkalmaznák — legalább a tanári szak- és jegyzőkönyvében.
paedagogiai vizsgálat közt levő gyakorlati év alatt Nem lenne-e czélszerü, hogy a mélt. igazgató-
igyekezzenek e tanintézetek szellemébe és traditióiba tanács rendeletileg útasitaná a kiküldendő választási
beavatni őket. bizottságokat, hogy a felveendő jegyzőkönyv egyik
Ez a körülmény készteti református tanáregye­ példányát az egyházközségi közgyűlés jegyzőköny­
sületünket, hogy felekezeti főhatóságaink figyelmét vébe vezessék be. így az nem lenne oly könnyen a
felhívjuk a református tanárjelöltek gyakorlati előké­ kallódásnak kitéve, mint az egy külön ív papirra fel­
szítésére. Minden egyházkerületünkben van egy-két vett és az ehm. levéltárába megőrzés végett beter­
olyan íőgymnasium, amelyben részint központi hely­ jesztett egy példány.
zeténél, részint nagy múltjánál fogva erősebben lük­ Az egyházközségek életében egyik legnevezete­
tet a-református szellem, erősebben élnek a múlt sebb mozzanat a lelkészválasztási aktus és hogy ar­
nagy hagyományai. Rendezzük be e főgymnasiumain- ról egy egyházközség jegyzőkönyvében se találjunk
kat oly módon, hogy azok a tanárjelöltek, kik refor­ semmit feljegyezve, nem elítélendő eljárás-é?
mátus iskoláinkban akarnak állást foglalni, e taninté- 1
zetekben tölthessék el a tanári szakvizsgálat és pae-' Csülök Zsigmowd.
dagogiai vizsgálat közé eső gyakorlati évöket. Nem
szorul bizonyításra, hogy református gymnasiumaink
csak addig tartják meg felekezeti jellegüket, mig Véleményes előterjesztés a Próbaénekes-
bennök igazan református szellemű tanárok taníta­ könyvről.
nak. Nem az államsegély, nem az állami tanterv kö­
vetése fosztja meg tanintézeteinket református jelle- (Folyt, és vége.)
göktől, hanem tanáraik református szellemének meg­ A Krisztus ki vagy nap és világ kezdetüt, ke­
gyöngülése vagy épen kialvása. Gondoskodnunk kell gyeletből is meg kellett volna régi százados formá­
tehát a református tanári succn scentiáról egy olyan jában tartani, mivel az átalakítással semmit nem
előiskola szervezésével, amely átmenetet képezzen nyert, sőt korszerű kifejezései által veszített, daczára
a mai állami tanárképzés és a felekezeti tanári szol­ összecsengőbb rímeinek. A következő már nyert a
gálat között. Nyújtsunk módot a ref. tanárjelöltek­ változtatások által, valamint az utánna jövő: „A nap
nek, hogy gyakorlati évök alatt a tanitásbeli routine immár elenyészett“ előnyösen van változtatva és át­
elsajátítása mellett megösmerkedhessenek iskoláink alakítva; az ezutániak legtöbbike új, kivéve az utolsó
múltjával és hagyományaival, beélhessék magukat előttit, mely tőlünk van átvéve, de természetesen ez
intézményeinkbe s íölszivhassák azt a szellemet, mely is megnyirva. Különösen a refrain, átváltoztatva az
a múltban református iskoláink jellemét kialakította. ütem kedvéért! Uram ezért áldott légy, Tőlünk di­
Ha iskoláink régi nagy tanárainak emlékeivel, taní­ cséretet végy! eképen: Áldjuk érte szent neved.
tási módszerükkel s a tanári hivatásra vonatkozó Hála legyen teneked!
felfogásukkal közelebbről megösmerkednek, ha inté­ Bűnbánati ének van 14. Ezek között különösen
zeteink nagy hagyományait történeti fejlődésök me­ feltűnik a Ne szállj perbe én velem, nagy régi éne­
netén ösmerik fel, akkor bizonyára bennök is erő­ künk modern átalakítása és megfűszerezése valami
teljesebb lesz e nyomokon való továbbhaladás vágya. katholikus ízzel. Felolvasom, hogy az ülés tegyen
véleményt, váljon melyik fejezi inkább ki a bűneit
(Vége következik.) megbánó, gyötrődő lélek igaz esengését! A mi bűn­
bánati énekeink általában mind a szív érzelmeit köl-
 18. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
tik lel, mig az újak legnagyobb része merő okoskodó,
az értelmet íoglalkoztatja. Ha az idő engedné, lel­
olvasnám.
Urvacsorai ének van 13. Mindenik mély, magasz­
tos, ünnepi hangulatra keltő, legtöbbje régi, előnyös
átalakításokkal. Ide felvehették volna „Megteritve áll
előttünk A szeretet asztala“ kezdetüt, mely az erdé­
lyieknél olyan ismeretes. Az urvacsorai énekek kö­
zött van kenyér és bor megáldása utáni egy-egy
rövid ének, ami nálunk nincs szokásban. Ezek vagy
elhagyandók, vagy az úrvacsora kiosztásánál kell
egyöntetűvé tenni a szertartást.
Ezután jőnek az esztendő évszakaira összeállított
énekek, de meglehetős szegényes választékban, ta­
vaszi van kettő, tulajdonképeni nyári egy, őszi és
téli 3 —3. Igaz, a nyáriak közé föl van véve 3 ara­
tási esőért és esőutáni, Ínséges, zivataros időben és
szárazság és jégveréskorra Írott egy-egy ének, va­
lamint ujkenyéri úrvacsora osztási. Az ősziekhez egy
újkori úrvacsora vételi, ide az ősziek közé különösen
lehetett volna, sőt kell is felvenni egy vetéskorit, hi­
szen híveink zöme íöldmiveléssel foglalkozik s ha­
nyatló szőlőtermelésünk dacára is vagy egy szüretel.
Valamint árvíz idején vagy annak elvonulása utáni
éneket.
Az időszerű énekek nagyobbára újak, mindenik
igen szop gondolat- és eszmegazdag hangulat- és
buzgóságra keltők, de azért mintha a mi erdélyi éne­
keink nem állanának mögöttük. Majd jön egy tem­
plom szentelésre, kibocsátandó papok és lelkész be­
iktatására írott ének az ünnepélyes alkalmaknak tel­
jesen megfelelők.
Egyházi közgyüléskori tisztviselők beiktatására
összeállított ének Reformáció emlékünnepére 4, igen
szép ezek között az ismeretes Erős várunk nekünk
az Isten kezdetű, mig a régiben ezen alkalomra csak
egyetlen énekünk van.
Végül keresztelésre, konfirmációra, házasságra
(ide igen beillenék és szükséget pótolna temetési
énekek felvétele), király halálára s hazafias ünnepélyre
írott énekek jönnek, melyeket bezárnak az ó-évi al­
kalmi dicséretek. Ez röviden az uj énekeskönyv tar­
talma.
A mire kimondhatjuk általában, hogy gazdagabb,
mint a régi. Ez a tartalom, a gondolat és eszme sza­
badosabb alakban, szabályos ütemü verssorokban a
költészet alaki szabályainak teljesen megfelelő ritmu-
sos rimes szakaszokban van tömörítve. A dallamos­
ság kedvéért különös gond volt fordítva az egyes
ének technikai alakjára. Talán ezért történt, hogy
egy pár régi ének kivételével mindeniken kisebb-na-
ryobb igazítás, kifejezési változtatás, rövidítés, vagy
hozzáadás tétetett. Ami által nem egy veszítette régi
szépségét, elhalványult jellegét kifejező színe. Olvasva
bár összecsengőbbek a sorok, szabatosabbak a kifeje­
zések, tisztábban kitetsző a gondolat és eszme, mégis
a szivet nem ragadják úgy meg, mint a régiek; a ke­
dély, a hangulat, a buzgóság nem ébred annyira föl,
mint a régiek hatása alatt. Inkább az ész szólal meg
bennök, mint a szív. Mintha a gondolatok és eszmék
kifejezésén korunk mai helyzetét uraló szin és hang
vonulna keresztül. Mintha a rohamos haladás, s a
változó szellemi áramlatoknak hullámai tükröződné­
nek rajtok. Pedig a modern korszakba való beillesz­
tésnél, ha valahol, különösön itt kellett volna méltány-
lattal lenni vallásos buzgóságunk, áhitatunk régi, bár
nem csiszolt, de értékes darabjaira. A dallamokra
rövid véleményem, mint laikusnak csak annyi: Olyan
különbség van a régi és uj dallam között, mint a
hegyi patak gyors futása és kanyargó Tisza méltósá-
gos lassú hömpölygése között.
A mü beosztásánál a magyarországi régi éne­
keskönyv vétetett mintául. Ettől csak annyiban tér
el, hogy a zsoltárokat nem választja el oly élesen,
145
mint amaz. Ugyanis a zsoltároknak befejezésével nem
szakítja meg a sorszámot, hanem folytatólagosan át­
viszi a dicséretekre.
Azt hiszem, helyesebb a régi. Külön sorszámot
adni mind a zsoltároknak, mind a dicséreteknek. Sőt
a zsoltároknak nem is kellene sorszám, csak azt je­
lezni, hányadik zsoltár. És külön betüsoros tartalom­
jegyzéket mindkettőnek. Hogy a dicséretek ujeszten-
deivel kezdődnek és ó-évivel záródnak elfogadható­
nak tűnik fel, de talán helyesebb a mi énekesköny-
vünk beosztása e tekintetben. Ezt teljesen meglehetne
tartani. Vagy ha az esztendő az irányi tó, akkor is ta­
lán az egyházi év kellene, hogy énekeink sorrendjé­
ben figyelembe vétessék, a mint ez az 1700-beli éne­
keskönyveinkből is látható. És a különös alkalmakra
írottak nem szétszórva, beszové az évszaki énekek
közé, hanem külön csoportositandók, hogy könnyeb­
ben lehessen megtalálni.
A mi a könyv kük és belalakját illeti, tetszetős
és csinos. Betűi tiszták, könnyen olvasható. Külső
alakját azonban lehetne még tetszetősebbé tenni; ki­
csiny, magán használatra szánt imakönyv formába ál­
lításával.
Nagytiszteletü közgyűlés! Nyílt lélekkel, nyílt
szívvel ismertettem az uj énekeskönyv tartalmát, sor­
rendjét, beosztását, külső alakját, hogy véleményt
mondhassak arra a kérdésre: beválik-e? Közhasz­
nálatra bocsátásával fellendítésére, előnyére lesz-e
énekügyünknek?!
Bár a legnagyobb és legőszintébb hálás elisme­
réssel adózom azon bizottságnak, mely közös szen-
ügyünk sikerre, diadalra jutásán buzgón munkálkot
dott: mégis az ismertetés alapján szerény vélemé­
nyem az, hogy munkájok az uj énekeskönyv hiányai-
fogyatékosságai pótlása kiegészítése végett adassák
vissza, kérvén a nagyérdemű bizottságot, hogy ki-,
maradt szép énekeink közül a még felvezetőket v e­
gyék be, mert ezekkel régvárt közös kincsünk, az uj
énekeskönyv belső becse, értéke csak nő.
Mikor ez meglesz, akkor jelenlegi énekesköny­
vünket nyugodtan tesszük könyves polczainkra; addig
pedig csak azokkal az énekekkel és azon a hangon
dicsérjük az Urat, mint a melyeket apáink buzgón
énekeltek.
Nagybecsű adomány,
A kisfaludi leányegyházközségnek kiváló húsvéti
öröme volt. Egy ezüst, aranyozott urasztali kelyhet
és egy ugyanilyen minőségű kenyérosztó tányért lá­
tott meg, midőn körülállotta a szent asztalt. Az ék­
szerész számlája szerént a kehely 265, a tányér 35,
együtt 300 kor. értékű.» A kehely oldalán ezen felirat
olvasható: „E pohár amaz új szövetség az én vérem
által“ I. Kor. XI. r. 25. v., á talp egyik lapján: „A kis-
íaludi ev. ref. leányegyháznak 1904.“; másik lapján:
„Kisfaludi Szász Dénes, kir. kúriai biró.“ A tányé­
ron: „A kisfaludi ev. ref. leány egyháznak.“
Nem próbálom tolmácsolni azon nemes érzelme­
ket, melyek a becses ajándékban megnyilatkoznak,
szóljon helyettem az alábbi kisérő levél.
Nagytiszteletü Esperes ur!
Istenben boldogult szülőim : néhai kisfaludi Szász
Lajos kedves apám és neje néhai kiskadácsi Marosi
Juliánná kedves anyám emlékére, a kisfaludi ev. ref.
leányegyháznak egy aranyozott ezüst urvacsoraosztó
kelyhet és egy hasonminőségü, ugyanarra a czélra
szolgáló tányért ajándékozok.
Ezeket a dolgokat abban a reményben, hogy a
leány egy ház az ajándékot elfogadja, evvel az aján­
déklevéllel egyidejűén Nagytiszteletü úr czimére kül­
döm, avval a szives kéréssel, hogy az ajándéktár-
 146 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 18. szám.

gyait az elébb megnevezett leányegyház tulajdonába mondhatni sírva váltak meg a régitől, miután az több mint
és birtokába átadni kegyeskedjék. 100 éve szolgálta az egyházat s igy megszokták.
Boldogúlt szülőim mindig hithü protestánsok vol­ A két régi harang felírása a kisebbiknél: Judit me
tak. kik az élet viszontagságai között egyedül az Georgius Lázár ex Retteg 1791. De hogy ki volt az a Lá­
Urban kerestek és találtak vigasztalást. A íiui ke­ zár György, sehol nyomára találni nem lehet. A nagyob­
bik harang felírása: Isten dicsőségére öntetett a nemes
gyeletnek ily módon megnyilvánulása méltó az ők p erecseni ev. reform, eklésia számára Anno MDCCLXXV.
emlékéhez. Tehát mig a kissebbik 113, a nagyobbik 139 évig állott az
Ezen kívül más tekintetek is közrehatottak el­ egyház szolgálatában.
határozásomra: a szülőföldem iránti szeretet; boldog Április 24-én volt a nevezetes nap, midőn az új ha­
gyermekévek oda íűződő kedves emlékei; továbbá rang először, a két régi pedig utólszor szólalt meg, hogy
az a gondolat, hogy ezek a rendeltetésük szerint a hiveket imádkozásra hivja az Isten házába. Az egyház
szent dolgok, hosszú időn át, nemzedékről-nemze- életében ez igen nevezetes forduló pontot a hivek meg
dékre, intő jelül s buzdításúl szolgálhatnak arra, is értették, mert valóságos népáradat volt az isten házába
hogy tanulással, szorgalommal és becsülettel onnan siető közönség, úgy, hogy az elég terjedelmes templom
zsúfolásig megtelt, mikor is — a helybeli lelkész gyenge­
alólról is magasra lehet eljutni. Mindezek együttvéve sége következtében — a bailai lelkész, tiszteletes Nagy
véve létesítették ezt az ajándékot, mely a kegyelet­ Zsigmond úr lépett a szószékre s megtartotta a felavató
nek s már érintett más érzelmeknek és czélnak a imát és beszédet.
kifejezője. A szépen és gonddal kidolgozott s nagy hatással elő­
Menjetek tehát szent dolgok szép Magyarország adott ima után, szép és magasan szárnyaló s a vallásos
szivéből keletre, székely véreimhez! Hirdessétek ott hitet szépen kidomborító beszédben lelki buzgósággal bú­
a szeretetet, mi hitünknek is az alapja; a testvéri­ csúztatta el a hiveket a régi harangtól s elfogadásra aján­
séget, a munkát, a tiszta magyar hazaíiságot s ser­ lotta az újat, mint a melyek hivatva vannak jövőben, hogy
kentsetek időtlen időkig magasra! a hiveket összegyűjtse az Isten házába imádkozni, hol a
szerencsétlenek, özvegyek, árvák vigasztalást találnak, a
Budapest, 1904. márczius hó 26. kik pedig könnyeket hoznak az Isten házába, azok itt le-
Tisztelettel Szász Dénes, töröltetnek. Végül felhívta a szülőket, hogy a vallásos
a magy. kir. curia rendes bírája. hitet keblükben mindvégig megőrizni törekedjenek s ta­
Ezen levél fölment engem minden további íölvi- nítsák gyermekeiket imádkozni s mondják azoknak este,
lágositástól. Csak annyit jegyzek meg, hogy a fenn- reggel: „Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál édes
gyermekem !tt
emlitett édesanya özvegységben nevelt íel 8 fiút és Perecsenben, 1904. évi ápril 26.
egy leányt. Mind a 8 fiú tanúit a kollégiumban s 5 Papp György,
közülök tekintélyes hivatali állást tölt be. Az önfel­ ev. ref. kántor.
áldozó édes anya rövid életrajza a „Vasárnap“ cimü
lap folyó évi 6-ik számában látott napvilágot a „Pro­
testáns asszonyok“ czikksorozatában.
Fogadja a nemesszivü adakozó úr itt a nyilvá­ KÜLÖNFÉLÉK.
nosság terén is magam és leányegyházközségem há­
lás köszönetét. Zsinattartás iránti királyi engedély. A
Kecsetben, 1904. április 29. magyar kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­
Menyhárt András, ter f. évi ápril hó 13. kelettel 33456. sz. a.
ref. lelkész.
következő leiratot intézte Kun Bertalan tiszán-
inneni ev. ref. püspök úrhoz, mint a magyar-
Egyházi ünnepély Perecsenben. országi ev. ref. egyház egyetemes konventje
Elénk mozgalom színhelye volt a perecseni ev. ref. elnökéhez: „Méltóságos és Főtiszteletü püspök
egyház április 17-től 24-ig, mert megérkezett Aradról az ur! O császári és apostoli királyi felsége folyó
igen szép kivitelű két uj harang s igy megvalósult az egy­ évi április hó 8-án Bécsben kelt legfelsőbb el­
háznak azon régi óhajtása, hogy megújítsa régi harangjait,
melyek közül az egyiket 1848-ban Aradra elvittek volt határozásával, legmagasabb engedélyével, leg­
ágyuöntés czéljára s ezen útban meghasadott. Ezen ügy­ kegyelmesebben hozzájárulni méltóztatott ahoz,
ben segítségére volt az egyháznak múlt évben elhunyt hogy az evangélium szerint reformált magyar-
Kovács Ferencz egyháztag, szabadságharczkorabeli főhad­
nagy, ki nejével Kiss Rozália úrnővel még halála előtt abban országi keresztyén egyház zsinatja, az egye­
állapodott meg, hogy halála után özvegye 2000 koronát temes konventnek folyó évi február hó 9-én
adományozzon az egyháznak harangöntés czéljára; az öz­ kelt legalázatosabb felség folyamodványában
vegy eztm köszönettel fogadott 2000 koronát február 17-én
át is adta. Az egyháztanács azonnal érintkezésbe lépett elősorolt tárgyak feletti tanácskozás és hatá­
Honig Frigyes aradi harangöntővel, ki a harangöntést el­ rozás czéljából, folyó évi november hó 10-re
fogadva, a megállapodás az lett, hogy tekintettel az ado­ Budapestre egybehivassék, ott megnyittassék
mányozók kívánságára, miszerint nagy harangot óhajta­
nak, de amely az egyháznak is tekintélyét emelné: Honig és megtartassák a nélkül, hogy az 1790—91.
Frigyes harangöntő készít két szép összhangzatu harangot évi XXVI. törvényczikk 4. szakasza értelmé­
s a két régit átveszi és a többlet árt fizeti az egyház. ben fentartott, a királyi biztos kirendelésére
Ezen megállapodás folytán április 17-én a két uj ha­
rang meg is érkezett s egy hétig a templom előcsarno­ vonatkozó jogát ő Felsége jelenleg érvényesí­
kába közszemlére ki volt téve. Volt is nézője, mert nap­ teni szükségesnek látta volna, egyebekben az
nap után tódult a sok néző s talán egész községben nincs idézett t.-c. idevonatkozó rendelkezései szorosan
ember magyar, román vagy más valláson lévő, ki meg
nem nézte volna. Az uj harangállvány, azonban csak úgy megtartandók lévén. Miről van szerencsém
volt elkészíthető, ha a régit levették, ami 20-án történt Méltóságodat, hivatkozással a folyó évi február
meg természetese n igen sok néző előtt s mivel éppen ha­ hó 9-én 58. szám alatt kelt nagybecsű felter­
lott volt, ideiglenesen a templom mellett felállított állványra
lett elhelyezve. Miután azonban az uj harang állványnyal jesztésére, szives tudomás, miheztartás és a to­
elkészültek a hívek, április 23-án rendeltetése helyén dí­ vábbi intézkedéseknek saját autonóm hatás­
szelgett az uj harang s megszólalt egyszerre az uj és a körében leendő megtehetése végett ezennel
régi, amidőn is az újnak szép és erős hangja felül múlta a
régit s igy a gyülekezet örömmel fogadta az uj harangot. értesíteni. Budapesten, 1904. április hó 13-án,
Voltak azonban mégis, nem tagadhatni, kik fájó érzéssel, Berzeviczy.“
 18. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Pályázati hirdetés. A nagyenyedi ev. ref. ta-
nitóképző-intézet I. osztályába az 1904—5. iskolai évre —
az esetlegesen ismétlőkkel együtt — összesen 30 nővén-
dék vehető fel. A II., III., IV. osztályokba a tanulók nagy
létszáma miatt uj felvételek nem eszközölhetők. Felvéte­
lért az I. osztályba folyamodhatnak azon ép és egészsé­
ges szervezetű tanulók, kik 14. életévöket betöltötték, de
17 évesnél nem idősebbek és a középiskola vagy polgári
iskola I—IV. osztályait sikeresen végezték. A folyamod­
ványok julius 20-ig nyújtandók be az igazgatósághoz, föl­
szerelve születési-, ujraoltási-, iskolai-, tiszti orvosi bizo­
nyítványokkal és hiteles községi bizonyítvánnyal a szülők
vagyoni állapotáról és a családfő polgári állásáról. A fo­
lyamodványhoz csatolandó egy pontosan czimzett (utolsó
posta, lakóhely, utcza és házszám) levélboriték vagy leve­
lezőlap, hogy az értesítés a felvételről akadálytalanul le­
gyen eszközölhető, a mi augusztus 1-ig feltétlenül meg­
történik. A felvett tanulók beiratáskor fizetnek egész évre
9 korona internátusi-, 4 korona beiratási- és a képezdei
önképzőkör segélypénztárába 3 korona tagsági dijat; s
élelmezési segélyül kapnak naponta pár czipót és a felvet­
tek közül 8 tanuló másodnapi ingyenes ebédet is. Bővebb
értesítéssel a tudakozódóknak szívesen szolgál az igazgató­
ság. Kelt Nagyenyeden, 1904. április hó 22. Nagy Lajos
igazgató-tanár.
A lkalm as konfirm ácziói ajándék! A konfir-
máczió egyike az élet legfontosabb mozzanatainak. Az éb­
redező leiket ilyenkor megérinti az Isten lelke s fogé-
konynyá teszi az evangélium, az égi örömhír elfogadására.
A konfirmáczió eredményét tegyük maradandóvá alkal­
mas emlék által is. Ilyen alkalmas emlék az a szép kis
könyvecske, melyet a Bethánia-egylet ily czimen adott
ki: Örömhír, irta Márk. Fordította Kecskeméthy István.
Márk evangéliuma e könyvecskében uj és szép köntös­
ben jelen meg. Szép, zengzetes és volnák, valák nélküli
magyar nyelven. A könyvecske betűi is szép nagyok és
nem rontják a szemet. Márk evangéliuma e kiadásban több
mint 3 ivre terjed. Rendelje meg tehát minden lelkész a
konfirmáltak számára. Egy példány ára 20 fillér s a meg­
rendelt példányok ára e czimre küldendő: Bethánia-egy­
let Budapest, II., Batthyányi-utca 31. sz. 7. a. Budapest,
1904. április havában, Szabó Aladár tanár, a Bethánia-egy­
let elnöke.
K öszönetnyilvánítás. Nem mulaszthatjuk el,
hogy nyilvánosságra ne hozzuk és köszönetét ne mond­
junk egyházunk nevében az alábbi kegyes adakozóknak,
névszerint: Tiszteletes Vass Ferenczné szül. Széki Mária
ev. ref. papnénak, ki is egy urasztali takarót 25 korona
értékben; Vass Berta egy^ keresztelő kristály poharat 3
korona értékben; Tamási Amáli Varga Jánosné egy ka-
thedra takarót 6 korona értékben; Tamási Ágnes egy
urasztali abroszt 4 korona értékben voltak kegyesek ref.
egyházunknak adományozni. Fogadják a kegyes adakozók
egyházunk hallgatói nevében méltó köszönetnyilvánításun­
kat. Mv-Sülye, 1904. április hó 18. Aknai Márton ev. ref.
számadó gondnok.
GYÁSZROVAT.
Néhai Szász Gerő haláláról a család a következő
gyászjelentést adta k i: Alulírottak őszinte mély fájdalom­
mal jelentik, hogy Szász Gerő nyug. evang. ref. első pap,
folyó hó 29-ikén este, hosszas szenvedés után, életének
73-ik évében meghalt. Hült tetemei május hó 1-én a ha­
lottas háznál reggel 10 órakor tartandó rövid ima után,
Ördög-Kereszturra szállíttatnak s övéi mellett tétetnek örök
nyugalomra. Kolozsvárt, 1904. április hó 30-án. Özv. Szász
Gerőné -sz. Gyújtó Róza, özvegye. Herczeg Lajosné sz.
Szász Margit, Szász Zsombor, Szász Edith, Szász Tibor
gyermekei. Herczeg Lajos veje. Szász Zsomboráé sz. Brandt
Elza menye. Herczeg Tima, Klára, Elza, Szász Irmelin
unokái. Gyászjelentőt adott haláláról egyházközsége is,
mely nagy papját saját halottjaként teme ttette el, a család
határozott akaratára sokkal egyszerűbb gyászszertartással,
mint a müyénnél különben nagy halottját megtisztelni kí­
vánta. A gyászháznál Herepei Gergely lelkésztársa mon­
dott gyönyÖTÜ órácziót, azután Csengéri János egyet, ta­
nár búcsúztatta el az Érd. írod. Társaság alelnökét benne.
Erre a halottat gyászkocsin, nagy közönség által kisérve
a város végéig, Ördög-Kereszturra szállították, hol a te­
metőben Biró Sándor lelkész mondott felette imát. Nyü-
godjék csendesen, emlékezete é l!
147
H IV A T A L O S R É S Z .
1631—1904. sz.
KÖRLEVÉL
az ifjú lelkészek felavatása tárgyában.
Ezennel értesítjük az összes érdekelteket, hogy a f.
évi május hó 27-én kezdődő egyházkerületi rendes köz­
gyűlésen lelkészi felavatási ünnepély nem fog tartatni,
mert jelentkezők nagyon csekély számban lehetnek és
mert a most jelentkezhető 1—2 lelkész aa felavatásának
a jövő évre való elhalasztása hátránnyal nem jár.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. április hó 22-én tartott üléséből.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 1716—1904.
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
A folyó évi május hó 27-re összehívott egyházkerü­
leti közgyűlés választás utján tölti be a marosvásárhelyi
latin-magyar és a sepsiszentgyörgyi ref. főgimnázium né-
met-magyarnyelv és irodalmi tanszékét. Felhívjuk a mélt.
t. Elöljáróságot, hogy a tanárjelölő bizottsági ülésre, a
Rendszabályok 5. §. értelmében képviseltetésről gondos­
kodni szíveskedjék.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. április hó 30-án.
D r. Bari ól:, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
1860—1904. sz.
KÖRLEVÉL
a nagytiszteletü esperes és tiszteletes lelkész aaihoz.
A múlt évi egyházkerületi közgyűlés 75. jkvi szám
alatt kelt felhívása következtében, az egyházkerületi tan­
ügyi bizottság véleményének meghallgatásával a követke­
zőkben állapítjuk meg a vallás- és közoktatásügyi minister
urnák 66569—1902. sz. s igazgatótanácsunknak 5167—902.
számú körlevelével életbeléptetett gazdasági ismétlő is­
kolai szervezet és tanterv keretében a vallásos nevelés
és oktatás elveit.
1. Az állami, községi ev. ref. vagy más felekezeti nép­
iskolák mellett fennálló ismétlő iskolák ev. ref. tankötele­
seinek vallásos nevelése és oktatása az ev. ref. lelkész
feladata és kötelessége. A hol az egyháznak megfelelőleg
képesített kántora van, az énektanításban kötelessége a
lelkész segítségére lenni.
2. A tanítás anyaga az 1878-iki egyházkerületi köz­
gyűlés 67. számú határozatával kiadott: népiskolai „Tan-
terv és Utasítások és Rendszabályoka szerint az ismétlő
iskolák számára előirt vallástani tananyag.
3. A tanítás ideje az egész iskolai év alatt vasárna­
pok délutánjain, templomozás után. A kedvező évszakok­
ban a templomban folytatható az iskolázás, kedvezőtlen,
hideg időkben pedig a templomból az iskolába, vagy más
alkalmas fütött helyiségbe vezeti az ifjakat a lelkész. Az
ismétlő iskolákban kötelesek részt venni a 12—15 éves
tanköteles fiuk és leányok, tekintet nélkül arra, hogy kon-
firmáltattak-e vagy nem. A 6 heti konfirmácziói oktatás­
ban külön részesitendők azok az ifjak, akik abban az év­
ben konfirm áltatnak.
4. A lelkész az ismétlő iskolásokkal végzett munká­
járól, a vallás- és énektanítás tárgyáról, haladási naplót
vezet, a melyet aláírásával hitelesít az esperes a visitatio
alkalmával s a melyet a lelkész az iskolai év végen, 8
nappal az évzáró vallástani vizsgálat után lezár, aláír és
beküld az egyházmegyei tanügyi előadóhoz. A tanügyi
előadó az összes haladási naplókról összefoglaló jelentést
terjeszt az egyházmegyei tanács elé, mely megteszi a mu­
tatkozó hiányok tekintetében szükségesnek mutatkozó in­
tézkedéseket s a tett intézkedések jelzésével az igazgató-
tanács elé jerjeszti a tanügyi előadó jelentését, mindig
augusztus hó 15-ig.
5. Ez a szabályzat 1904. évi szeptember hó 1-től, min­
den egyházunkban alkalmazásba veendő, még abban az
esetben is, ha iskola, vagy ismétlő iskola nincs s akkor is,
ha az ismétlő iskolakötelesek száma nagyon csekély.
 148 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 18. szám.

6. Az 1878. évi népiskolai rendszabályoknak a lelké­ csunk a hozzá kéziratban vagy kinyomatva beterjesztett
szeket, az esperest, az egyházmegyei tanügyi előadót, és könyveket hivatalos bírálat alá bocsátandja s a megfele­
az egyházmegyei tanácsokat illető részleteit a vallás és lőknek szerzőit akár a kiadás közvetítésével, akár a tan-
egyházi énektanításra nézve ki kell terjeszteni azokra a és segédkönyveik alkalmaztatásra ajánlásával támogatja.
nem ev. ref. népiskolákra is, a melyekben ev. ref. tankö­ Felhívjuk a nagy tiszteletű és tiszteletes lelkész és tan^r
telesek is tanulnak. Az ev. ref. tankötelesek nyilvántartása aait, e nevezetes, egyházi életünket közelről érintő kérdés
s az egyházi tárgyak figyelemmel kisérése mellett azon­ komoly megfontolására.
ban túl ne lépjék lelkészeink a nem ev. rei. népiskolák­ Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
kal szemben a törvények értelmében őket megillető jogokat. Kolozsvárt, 1904. április hó 21-én tartott üléséből.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának Bartók, Dr. Sárkáng Lajos,
Kolozsvárt, 1904. április hó 21-én tartott üléséből. elnök. tanügyi előadó.
Dr. Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó. 97—1904. sz.
PÁLYÁZAT
Sz. 1858—1904.
KÖRLEVÉL helyettes és segédtanári állásokra.
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz. Az államilag segélyezett sepsiszentgyörgyi ev. ref.
székely Mikó-kollegium főgimnáziumánál az 1904—1905.
Az egyházkerületi tanügyi bizottság előterjesztése iskolai évre következő tanári állások kerülnek betöltés alá:
alapján számba vettük a gymnasiumi vallás és egyházi I. Helyettes tanári állás 1600 K évi javadalommal.
énektanításhoz rendelkezésünkre álló és még szükséges Pályázhatnak magyar-latin nyelvi szakot végzett ev. ref.
tan- és segéd-könyveket. vallásu tanárjelöltek. Az alkalmazott tanár, ha okleveles^
Bölcs tanítók kezében, részint a hézagokat pótolva, vagy ha oklevelét időközben bemutatja, a fenti javadalom'
részint a nehézségeken könnyítve, a most alkalmazásban mellett 400 K lakáspénzt fog nyerni. Heti óráinak a száma
levő, uj tarterv mellett is sikerrel használhatók: 18—20 leend.
Az I—II. osztályokban dr. Bartók György: „Biblia is­ II. Az internátusi és konviktusi felügyelőséggel össze­
mertetés“, kötött két segédtanári állás, melyeknek évi javadalma
a III. és IV. osztályokban Nagy Péter „Konfirmátiói 1200—1200 K pénzfizetés, az internátus külön szobájában
nagyobb káté“, lakás, fűtés, világítás és a konviktushan teljes élelmezés.
az V—VI. osztályokban S. Szabó József „Kér. Egy­ Pályázhatnak bármely nyelvészeti szakcsoportot végzett,
háztörténelem“ legalább alapvizsgálatot tett ev. ref. vallásu tanárjelöltek.
a VII. osztályban Péter Károly „Keresztyén vallástan“, Kötelességük az internátusbán és a konviktusban a fel­
a VIII. osztályban Farkas József „A magyar prot. ügyeletet az előirt szabályok szerint gyakorolni, amellett
Egyháztört.“ heti 12—15 órán a részükre kiosztott tárgyakat tanítani.
Az összes osztályokban Deák Gerő „Buzgóság Lantja.“ Ha az alkalmazottak valamelyike esetleg a konviktusi
A felsorolt tankönyvek minden gymnásiumunknál első gazdai teendők végzésével is megbizatik, azért 300 kor.
sorban használhatók s alkalmazandók mindaddig, míg hi­ külön javadalomban részesül.
vatalos bírálatok alapján megfelelőbbekre mutathatunk reá. Pályázni óhajtók felhivatnak, hogy vallásukat, élet*
Tekintettel arra, hogy a III. és IV. osztályban a hit- éskorukat, képesítettségüket, esetleges eddigi szolgálataikat,
erköcstan tanítása a konfirmátióra való előkészítésnek védkötelezettségüket, testi épségüket és egészségi állapo­
megfelelő czélt szolgál, erre pedig egyházkerületünkben a tukat igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat
Nagy Péter-féle Konfirmátiói káté kötelező, a III. és IV. alulirt elöljárósághoz f. évi május hó 28-ig nyújtsák be.
osztályokban további intézkedésig minden esetre a Nagy Az alkalmazottak állásukat 1904. augusztus hó 30-án
Péter konfirmátiói nagyobb káté alkalmazandó kézikönyvül. kötelesek elfoglalni.
A segédkönyvek közül a biblia és a hivatalos egyházi Az ev. ref. Székely Mikó-kollegium elöljáróságának
énekeskönyven kívül a tantervhez fűzött megjegyzések Sepsiszentgyörgyön, 1904. április 30 án tartott gyűléséből.
szerint még szükséges más segéd- és olvasókönyvekre
megjelenésük után időnként felhívjuk a méltóságos t. Elöl­ Dr. Bodor Tivadar, Dr. László Ferencz,
járóság figyelmét. koll. főgondnok, elnök. koll. tanár, jegyző.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. április hó 21. tartott üléséből. Sz. 450—1904.
Bartók, Dr. Sárkány Lajos, MEGHÍVÓ.
elnök. tanügyi előadó. A sepsi ref. egyházmegye m. t. és tt. közgyűlés tag­
jait van szerencsém a f. év május 10-én délelőtt 9 órán
KÖRLEVÉL kezdődőleg Sepsiszentgyörgyön, a Székely-Mikó kollégi­
az összes lelkész és vallástanár aaihoz. umban tartandó rendkívüli ehmegyei közgyűlésre iszte-
lettel meghívni. t
Az egyetemes ev. ref. kon vént 1901. évi 38. számú Tárgy: Véleményadás az egységes liturgia tárgyában.
határozatával megállapított s a vallástant, egyházi éneket Véleményadás a tanítók leányainak a Szeretetházba való
és a kiegészítő megjegyzéseket illetőleg egyházkerületünk felvétele tárgyában. 1903. évi ehmegyei számadások fe­
összes gymnásiumaiba kötelezőleg bevezetett uj tanterv lülvizsgálása.
szerint a következő tan- és segédkönyvek alkalmazása Választások: ehmegyei főjegyző, 2 gyámintézeti ellen­
szükséges: őrző bizottsági tag, gyámintézeti pénzkezelő, műszaki
I. osztály: Az ó-szövetségi isteni kijelentés. II. osz­ előadó.
tály: Az újszövetségi isteni kijelentés. III. osztály: A ke­ Főgondnoki állásra s ezzel esetleg felmerülő algond-
resztyén hittan elemei. IV. osztály: A keresztyén erkölcs­ noki állásra jelölés.
tan elemei. I—IV. osztály: Tanulók bibliája. V. osztály: A Segélykérvények, esetleges indítványok tárgyalása.
keresztyén egyház története a reformátióig. VT. osztály: Ilyefalván, 1904. május 1.
A keresztyén egyház története a reformátió után. V—VI. Józsa Sándor,
osztály: Képek a keresztyén egyház történetéből. VII. osz­ ___ esperes.
tály: Keresztyén hit- és erkölcstan. VII. osztály: Olvasó­
könyv apologetikus és a keresztyén vallás erkölcsi élet KÉRELEM.
megnyilatkozását tárgyaló olvasmányokkal. VIII. osztály: Tisztelettel kérem a szilágyszolnoki ev. ref. egyház­
A magyar protestáns egyház története. VIII. osztály: Ol­ megye nagytiszteletü lelkészeit, szíveskedjenek az általam
vasókönyv a magyar ref. egyház hithőseinek és vértanúi­ részükre még január havában megküldött egyházkerületi
nak, mint szintén a XVI. és XVII. században folytatott egyházi értekezlet 1901. és 1902—1903. évi évkönyveinek
vitairodalmak ismertetésével. I—VIII. osztály: Iskolai egy­ árát, összesen 3 koronát czimemre megküldeni, hogy az
házi énekeskönyv. elszámolást folyó évi május hó 15-ikére megtehessem.
A vallástanitással elméletben és gyakorlatban foglal­ Lecsmér, 1904. ápril hó 29.
kozó lelkészeknek igen hálás tér nyílik tanulmányaik gya- Szilágyi János,
koilati érvényesítésére, a felsorolt könyvek megírásához ___ ehm. ért. pénzt.
szükséges irodalmi tevékenység kifejtésére. Igazgatótaná­
Nyomatott, az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam. 19-ik szám. K olozsvárt, 1904. május 12.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VAT AL OS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Jézus mennybemenetele. és: „íme, én veletek vagyok minden napon, mind a világ­
nak végéig.“
Luk. ev. 24. 51.
„Ül az Atya Istennek jobbján“ : azaz, részes az 0 ural­
Hol van az ég, a menny? A gyermekek kezeikkel a mában és hallja a mi könyörgéseinket.
magasba mutatnak és mondják: odafenn! Azonban, a mit (Naumann: „Gotteshüfe“-ből.)
ma a gyermekek mondanak, a régmúlt időkben az mondta
minden ember. Azt gondolták, hogy az ég egy széles mező
a föld felett, mint egy épület emelet, a melyet bizonnyal
elérnénk, ha mindig egyenesen felíelé repülhetnénk. Sőt
nem ritkán úgy fogták, hogy magának az égnek is külön­
böző emeletei vannak. Pál apostol azt Írja, hogy ő elra­
Jókai Mór
gadtatod volt egészen a harmadik égig és úri imádságunk 1825— 1904.
az eredeti nyelven e szavakkal kezdődik: „Mi Atyánk! ki
vagy a mennyekben!“ Ily gondolattal akartak a homályos
ősidőkben az emberek Bábelben egy oly magas tornyot Baksay püspök tem etési beszéde.
építeni, mely „az égig érjen.“
Ez a képzet az égről az idők folyamán megváltozott. Mondhatnánk-e mi többet annál, amit négy nap
Az Isten kegyelme megengedte, hogy a látható világ al­ óta ezer ajakról hallunk erről az életről? Megtoldhat-
kotmányát helyesebben ismerhessük meg, mint eleink. A nánk-e ékesebb szavakkal azt, amit annyi s z ív érez?
csillagokat immár nem tartjuk kicsiny világitó lámpács- Tüzhetnénk-e csak egyetlenegy virágot a koszorúk
káknak; tudjuk, hogy föidünk csak egy kicsinyke mellék­ ama tömegébe, amely e ravatalt elborítja, kezdve
bolygó, hogy a világűrben nincs fenn és lent s ez űrnek, attól, amelyet a királyi felség nyújtott, egészen ad­
a mennyire csak emberi szemek elhatolhatnak, vége nincs dig, a melyet a földhözragadt szegény asszony sze­
sehol.
A világűr ilyen ismeretének meg vannak a maga kö­ dett az erdőn, hogy idehozhassa?
vetkezményei a mi világról való felfogásunkra nézve és Nem vagyok oly elbizakodott, hogy megkísért­
hogy róla világosan beszéljünk, az annál szükségesebb, sem vázolni ezt az életet, hogy próbálnám ecsetelni,
mert a „menny“ kérdése legszokottabb vita tárgya a ke­ mit tett ő hazájáért, hogy próbálnám sugárszálakba
resztyének és materiálisták között. Némelyek a keresztyé fonni az ő olhatatlan hazaszeretetét, lángoló szivét
nek közül, nem gondolván kellőleg utána a mennyről való és szivének nemes hűségét, a mely életerejének fo­
felfogás változtának, igen könnyen tévedésbe esnek, azt gyatkozásával egy pillanatra sem gyengült meg.
hívén, hogy miután a távcsövekkel a világűrben a mennyet Utolsó óráiban visszavágyott a déli éghajlat bű­
sehol sem találják: a másvilágról való hit is hajótörést bájos vidékére, mondván: „Ha ott maradtam volna,
szenvedett. Holott a dolog egyáltalán nem úgy áll. A ter­
mészettudomány csak annyit mond nekünk, hogy emberi tovább terjedt volna életem fonala!“ De hát vájjon
szemekkel látható menny nincsen. De ezzel még nincs az itt nem terjed-e a végtelenségig? Amott ki sem hűl­
mondva, hogy ne lehetnének olyan lények, az életnek tek volna a poraid, már idehoztunk volna téged, a
olyan alakjai, a melyek emberi vizsgálódással meg nem mint 10 évvel ezelőtt hazahoztuk nemzetünk nagy
közelíthetők és csak kijelentésből ismerhetők meg. patrónusát s amint haza fogjuk hozni a nagy Rákóczi
A menny nem valami hely ebben a világban, hanem hamvait, ha Isten kegyelme szentesíti felséges kirá­
új világ, más élet, olyan lét, melyet közülünk közelebbről lyunk nemes elhatározását. Vajon nem jobb-e itt ne­
senki le nem irhát. A szentirás azt mondja: „A mit szem ked? Itt, ahol — midőn nemes lelked elszált — meg­
nem látott, fül nem hallott, azt készítette Isten azoknak, értettük szived utolsó dobbanását? Jobb, hogy itthon
a kik őt szeretik.“ A mennybemenetel tehát nem annyira emelkedett ki a porhüvelyből nagy lelked, felverve
helyváltoztatás, mint inkább lényegváltozás: átmenet eb­
ből az időből az örökkévalóságba, a világból Istenhez. minden érzést, hogy kiki ide siethessen a maga ko­
Az égben lenni, azt teszi: Istennél lenni. A ki az ég­ szorújával.
ben van, annak része van Isten örök szentségében, igaz­ De merjem-e mondani, hogy itt állva e ravatal
ságosságában, szeretetében és örömében. Micsoda talajon előtt, nincsen bennem semmi a kétségbeesés zokogó
állnak, járnak az idvezültek lábai: nem tudjuk; bizonyos fájdalmából. Keresem az okát. Talán diadalma ez a
csak az, hogy az nem földi, érzéki s hogy azt nem bo­ fájdalomnak, vagy testvére a diadalnak. S hogy a
rítják földi gondok, fájdalmak, szenvedések, halál. Sze­ s z ív sivárgásának vádja ellen védekezzem, egy pél­
retteinket Isten kezeibe ajánljuk, midőn végső búcsúnkat dát hozok fel. Hatvan évvel ezelőtt ezen a helyen
küldjük utánnuk az égre.
Jézus mennybemenetele mindazonáltal abban külön­ szerteszéjjel hevertek az építőanyagok. S amikor a
bözik a miénktől, hogy ő nemcsak az Isten szentségében, törmelékeket szépen egymásra rakták, összeilleszt-
igazságosságában, boldogságában vesz részt, hanem hatal­ gették, kivált ez a gyönyörű palota József nádor,
mában és mindenütt jelenvalóságában is. Ezekről mondja: Széchenyi Ferencz és a többi nagyobb momentumául
„Adatott nekem teljes hatalom a mennyen és a földön“ — vagy epitáfiumául. Megsiratta akkor valaki azokat az
 150 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
•épületanyagokat, hogy nem látja többé, könnyeztek
a szemek látván a tökéletesen végrehajtott alkotást?
Könnyeztek bizonnyal, sírtak örömükben, ^mert ez a
tökéletes alkotás örökre az övé marad. Én is sírok
örömömben, láttára ennek a mennyei bölcsesség terve
szerint kialakult s bevégzett életnek, mely örökre a
mienk marad; mienk, úgy, mint ez a muzeum min­
den összegyűjtött kincsével, folytatva közöttünk mun­
kás életét, szórva tovább is elméje kincseit, mint a
nap a maga sugarait, anélkül, hogy azzal egy sze­
mernyit is veszítene súlyából és erejéből; gyógyítva,
íeddve, vigasztalva, bátorítva, felderítve, sírásra fa­
kasztva szivünk mozdulását, mint a vizeknek folyá­
sát szabadon hajtva. Ez a kéz annyi virággal hin­
tette, annyi árnyékos fával szegélyezte utunkat, annyi
irral kötözgette sebeinket, annyi vigasztalással báto­
rította csüggedésünket, múltúnk dicsőségére vagy
szégyeneire annyi erővel ébresztette figyelmünket
és mikor hegedűink lepattogott húrjaikkal függőitek
a babiloni füzeken és fejünk a nagy búnak és bá­
natnak miatta meghajolt a porig, az ő szive annyi
édes bátorító szóval tudta feledtetni népe fájdalmait,
mint egy édes anya, midőn haldokló betege halálve-
ritékeit törölgeti, gyógyulásról szól, mig szive sza­
kadóban van----- Mit várnánk még tőle, mindent el­
mondott és amit elmondott, mind a mi kincsünk ma­
rad. Egy teljesen bevégzett életpálya s ha szólna
még csak azt mondhatná, Horáciussal: Aere peren-
nius, ha szólna még csak azt modhatná, amit Mo-
nica mondott fiának Szent Augusztinusnak: Édes fiam,
engem semmi sem köt már a világhoz mit keresnék
itt tovább. Ez az épület egy bevégzett palota, ez az
élet egy bevégzett pálya, egy befejezett élet. Egy
ország fővárosának nagy népessége, egy ország né­
pessége, egy egész nemzet gyűlt ide a ravatalhoz,
ahol a múzsa siratja az ő elsőszülöttjét és a haza
siratja az ő dicső fiát.
Az én kötelességem azonban tulajdonképen az,
hogy megemlékezzem a keresztyén lélekről, amely
elszállott. Ez a nagy elme, ez a nagy s z ív igaz ke­
resztyén lélek volt. Az anyai csók egy vallásos múlt
szent örökségét lehelte reá. Ez a nagy s z ív vallásos
volt, ragaszkodó egyháza tanaihoz és mindenek fö­
lött türelmes, a mint keresztyén lélekhez illik. Le­
hetséges, hogy alkotott magának egy külön rend­
szert, de kereste a mindenhatót, kutatott, de nem a
szkeptikus romboló dühével, hanem a hivő lélek meg­
győződésével.
Temetünk egy halhatatlant. Temetjük ma, temet­
jük holnap, temetjük mindig, mindaddig, a mig eb­
ben a városban, ebben az országban csak egyetlen
ajkon is megcsendül a magyar szó. Oh halhatatlan
halandó, elbocsátunk téged. Menj le hát azokról a
lépcsőkről, a honnét ötvenhat évvel ezelőtt hirdetted
a nemzet feltámadását. Ott várnak reád az ifjak, akik­
kel együtt küzdöttél hazánk dicsőségéért.
Most már mennyei királyod előtt álasz. Koro­
názzon meg téged az, a kiben hittél. Legyen áldott
a te emléked. Legyen dicsőséges a te lelked megje­
lenése a lelkek hazájában. Ámen!
Az orsz. ref. tanáregyesület a gyakorlati
tanárképzésért.
(Vége.)
A gyakorlati előkészítés közben nyert ily irányú
tájkoztatások jelentősége nyilvánvaló, mihelyt meg­
gondoljuk, hogy mily kevéssé ösmerjük a régi nagy
protestáns tanárokat, s hogy a magyar közoktatás
történetében, mint homályositja el az erősen érvé­
nyesülő állami szempont s a mindjobban kiemelkedő
19. szám.
katholikús önérzet protestáns iskoláink nagy jelen­
tőségének tudatát. Ezért kell azon lennie minden ref.
gymnasiumnak, mely a tanárok gyakorlati előkészíté­
sében részes lesz, hogy az általános didaktikai és
paedagogiai szempontok érvényesítése mellett saját
maga történetéből vegye a tanárjelöltek gyakorlati
és protestáns tanári tudatosságának erősítő eszközeit.
Mindezek alapján tisztelettel kérjük a Főtiszt, és
Mélt. egyházkerületi közgyűlést:
1. Méltóztassék intézkedni az iránt, hogy az
egyházkerület kebelében valamelyik jól berendezett,
jelesebb tanárokkal ellátott, gazdagabb paedagogiai
és szakkönyvtárral fölszerelt íőgymnasiumban a szak-
vizsgálatukat letett református tanárjelöltek a paeda­
gogiai vizsgálatuk előtt eső törvénykövetelte gyakor­
lati évet eltölthessék, szaktárgyaik tanításának gya­
korlatába s az általános paedagogiai és didaktikai
elvek gyakorlati alkalmazásába rendszeresen beve­
zettessenek.
Az intézkedés természetesen első réndeö á ve­
zetésre hivatott, képzett szaktanár és igazgató kisze­
melésében s ez alapon a tanintézet kijelölésében áll.
De másodrenden bizonyos anyagi áldozattal is jár.
Valamint ugyanis a tanárképző intézet gyakorló isko­
lájában a tanárjelöltek egy része ösztöndíjat élvez,
úgy lehetőleg nekünk is meg kell könnyitenünk a
ref. tanárjelöltek részére a gyakorlati évnek gymna-
siumainkban való eltölthetését. Kisebb ösztöndijak
vagy tápintézeti (internatusi) segély nyújtásával kel­
lene biztosítanunk a nagyjelentőségű czél keresztül­
vitelét. Másfelől a jelöltek vezetésével megbízandó
szaktanárok és igazgató részére is némi tiszteletdij-
ról és heti tanóráik lejebbszállitásáról kell gondos­
kodni, hogy a jelöltek vezetésére, a velők tartandó
methodikai értekezletekre, a didaktikai és paedago­
giai kérdések megbeszélésére annál több időt fordít­
hassanak.
Magát a vezetés munkáját, vagyis a gyakorlati
év lefolyását nem óhajtjuk részletes utasítással meg­
szabni. Mint már föntebb is hangoztattuk, a gyakor­
lati tanárképzés sikeres megoldása csak a személyi
hatás érvényesülésén épülhet és ez elv egészen meg­
felel tanintézeteink protestáns szellemének is. A meg­
bízott szaktanárok döntsék el magok, hogy miképen
végezzék e feladatot egyes részeiben; az egyházke­
rületnek csak az általános keretet kellene megadni
a gyakorlati év berendezéséhez ily módon: A meg­
bízott tanárok vezessék be a jelöltet hivatásába, az
igazgató a gyakorlati paedagogia és általános didak­
tika alapján, a szaktanárok a szaktárgyak történeti
és módszeres feldolgozásával; a jelölt tervszerűen
látogassa a tanórákat minta-tanitások hallgatása czél-
jából, majd szaktárgyának egyik-másik részéből tart­
son a szaktanár előtt próbatanitást, végül pedig az
iskolai év második felében nehány (legföllebb 6) órán
hetenként a rendes tanítást vegye át a szaktanár
felügyelete és vezetése mellett. Mindezeket rendsze­
res bírálat kövesse s e mellett paedagogiai és di­
daktikai kérdésekre vonatkozó dolgozatok készítése
és tárgyalása utján vezettessék tovább a jelölt pá­
lyájának elméleti alapján is. E keret minden intéz­
ményben, mely a gyakorlati tanárképzést szolgálja,
csaknem egészen azonos és e keretben a vezetéssel
megbízott tanárok működése is elég szabad lehet.
2. Tisztelettel kérjük a Főtiszt, és Mélt. egyház­
kerületi közgyűlést, méltóztassék odahatni, hogy az
egyházkerület kebelében lévő gymnasiumok íentartó
testületéi a tanszékek betöltése alkalmával az olyan
tanárjelölteket, kik gyakorló évüket református tan­
intézetben töltötték, más pályázók felett különösebb
figyelemben részesítsék. Áz a tanárhiány, a melynek
idején kénytelenek voltunk onnan venni tanárainkat,
a hol kaptuk s nem ritkán más hitfelekezetek világ-
 19. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 151

nézetében növekedett tanárokat alkalmazva, ezektől enyésztetését — több irányú kísérletezés után —
kellett várnunk a protestáns szellemnek iskoláinkban egy új tisztikar beállításától várta a központi főha­
tovább fejlesztését, immár mindinkább megszűnik s tóság.
igy méltán megvárható, hogy tanintézeteink íentartó- Új választás rendjén a közbizalom Somkerekit
testületei megválasztandó tanáraik református szel­ hívta az egyházmegye élére, munkatársakul néhai
lemére és ennek biztosítékaira elsőrangú figyelmet Újvári Józsefet közügyigazgatónak, csekélységemet
fordítsanak. pedig főjegyzőnek állitván melléje. Ha e választás­
3. Méltóztassék a gyakorlati tanárképzés előadott
nak más jó oldala nem is lesz vala, meg volt azon
elveit a gymnasiumainkban alkalmazott vallástanárok előnye, hogy egymás iránt teljes bizalmat és rokon-
előkészítésére is kiterjeszteni. E‘ szak tanárainak is szenvet érző emberek kerültek egy munkakörbe, oly
paedagogiai előkészítésben kell részesülniük, mert ambiczióval pedig, hogy az egyházmegye repretatió-
rájok is ugyanaz a feladat vár, a mi tanártársaikra, jának helyreállítására minden lehetőt megteendenek.
a neveléstudomány terén pedig még elméleti készült­ Ebben rejlett forrása munkásságuk sikerének; ez
ségük is kevesebb, mint amazoknak. Már pedig első tette könnyűvé a munkát, mely pár évig éppen nem
renden a vallástanitásnál sem annyira theologiai ma­ vala gyönyörűséges. És mégis élvezetes volt; azzá
gántanárokra és írókra, mint inkább jó tanítókra és tette Somkerekinek rokonszenves egyénisége, köny-
okos nevelőkre van szükség középiskoláinkban. És nyen kijöhető előzékeny természete. Mindig kelle­
a vallástanárok gyakorlati előkészítése igen könnyen mesen gondolok vissza azokra a napokra, melyeket
megoldható, amennyiben mindazok a theologiát v ég ­ az egyházmegye tanácsülésein s a közgyűléseken —
zett egyének, kik középiskolai vallástanárok akarnak másfél évtizeden át — az 6 társaságában töltöttem
lenni, mint segédlelkészek, találnak időt és módot a el. Itt nyílt alkalmam bépillantani lelki világába is.
középiskolai vallásórák látogatására s a hivatásukba Tiszta, világos felfogásával mély bélátás páro­
való bevezetéssel megbízott kiválóbb vallástanárok sult; határozott nézetekkel birt, de nem ragaszkodott
utasításainak követésére. makacsul azokhoz. Inkább magát engedte meggyő­
Főtiszt, és Mélt. egyházker. közgyűlés! Tanár- zeim érvek által, hogysem elnyomja állásának fölé­
egyesületünk csak hivatását igyekszik betölteni, mi­ nyével az ellen véleményt. A nemes ambitió nála
dőn ref. középiskolai oktatásügyünk legégetőbb kér­ sem hiányzott: annak kielégítését azonban nem sze­
désére, a gyakorlati tanárképzés hiányára rámutatva, mélyi előnyök megszerzésében, hanem az egyház-
a ref. tanárjelöltek gyakorlati előkészítésére s isko­ megyei élet színvonalának emelésében kereste. O
láink szellemébe való bevezetésökre tisztelettel fel­ maga szerény és követelődzés nélküli természet lé­
hívjuk az egyházkerületek figyelmét. Nem uj dolgot vén, nem kedvelte a strébereket, a kikkel szemben
sürgetünk, nem idegenből importált eszmét ajánlga- olykor bizonyos hűvösség is nyilvánult magatartásá­
tunk, hanem a múlt század első felében épen hazai ban. Annál melegebben érzett hasontermészetü pap­
református tanügyünk körében tervezett intézmény­ társai iránt, a kiknek nagy részükben őszinte igaz
nek a kor szükségletéhez képest újabb alakban meg­ barátja, szükség esetén készséges támogatója, az
valósítását s ekkép iskolaügyünknek történeti alapon ifjabb nemzedéknek pedig atyai bölcs tanácsadója
való fejlesztését óhajtjuk. Abban a reményben, hogy vala.
a gyakorlati tanárképzésnek épen református isko­ Ily egyéni vonások mellett csak természetesnek
láinkban való nagy jelentősége és égető szüksége lehet találni, ha esperesi működésének sikerei iránt
iránt a figyelmet sikerült felköltenünk, tisztelettel az elismerés, személye iránt a tisztelet és nagyra­
kérjük e tárgyban a gyors intézkedést, hogy a ref. becsülés évről-évre fokozottabb mértékben nyilvánult
tanárjelöltek a hivatásukra való gyakorlati előkészí­ meg közgyűléseinken; az a szeretet és bizalom pe­
tést minél előbb ref. gymnasiumainkban nyerhessék. dig, mely paptársai részéről életében környezte, meg­
Mély tisztelettel vagyunk ható kifejezést nyert szomorú végtisztességtételé-
Debreczenben, 1904. április 15. nél is.
5. Szabó József, Dóczi Imre, Az egyházmegye megfogja örökíteni emlékét
főjegyző. elnök. évkönyveiben, én — a hű barát könnyeivel áldozok
emlékének.
Emlékezés Somkerekí Miklósra. Apanagyfalu, 1904. május 1. Péter Antal.
Az elmúlt hó 16-án temették el Somkereki Mik­
lóst, egyházközsége híveinek, egyházmegyéje papjai­ Lelkipásztori jubileum.
nak s az egyházkerület legilletékesebb képviselőjé­
nek nagy résztvéte mellett. Lélekemelő módon, bensőséggel teljesen ülte meg
Az áprilisi szeszélyes idő s ingatag egészségi a tasnád-szántai ev. református egyházközség a m.
állapotom meggátoltak abban, hogy hű barátomnak hó 24-dikén 81 éves agg lelkipásztorának, Kovács
ravatala mellett személyesen róhassam le iránta ér­ Ferencznek, lelkészkedése ötvenedik évfordulóját. Ko-
zett vonzalmamnak s őszinte nagyrabecsülésemnek vácsy Miklós birtokos és egyházi főgondnok kezde­
adóját. ményezésére, lelkes vezetése, irányítása és rende­
E kényszerű mulasztásnak pótlására van szánva zése mellett, az öreg pap híveinek, a tasnád-szántai re­
az alábbi igénytelen nehány s o r : az elismerésnek formátus gyülekezetnek, nyolcz egyházmegyei lel­
zöld levelei, reá hintve az úján felhányt sírra, mely­ késznek és a más felekezetüek közül is sokaknak,
ben egy minden izében derék ember porai pihennek. igy a r. kath. plébánosnak is meleg részvételével.
Mintha most is látnám egyenes tartásu, erőtel­ Az ünnepélyen elejétől végig nemes, tiszta han­
jes, szabályos testalkatát, rajta kissé hajlítva hordott gulat ömlött el, megfelelő az öreg lelkipásztor tisz­
fejével, melynek arczvonásaiból az emberies szelíd­ teletre méltó kálvinista puritán jellemének és méltó
ség mellett, a férfias önérzet és a makula nélkül az ő hűséges támaszához, az ünnepélyt rendező Ko-
való becsületesség sugároztak ki. vácsy Miklós nemes előkelőségéhez. Fölemelő, meg­
Ilyennek ismertem meg, ilyennek tapasztaltam nyugtató az a szeretetteljes viszony az agg lelki-
egész pályafutásán, minden ténykedéseiben, a mire pásztor és az ő nemes lelkű barátja, az egyháznak
bőven is volt alkalmam. főgondnoka között, melyet szilárddá tesz egyik rész­
A nyolczvanas évek derekán egyházmegyénk ről a hálás elismerés a nemes segítő társ, másik
közigazgatása nem vala kifogástalan. Sokféle zavar részről a tisztelet az 50 évi fáradhatatlan munkában
és rendellenesség vetődött felszínre, melyeknek el- megaggott lelki vezér iránt. És ma, amikor a vallás-
 152 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 19. szám.

talanság oly sűrűn és oly bántóan nyilatkozik meg valósítását, gyakorlati keresztül vitelére óhajtá biz-
az egyházellenes irányzatban, szinte feltűnő és igen tositani.
jól esik a megbecsülés. Végül is azon indítvány fogadtatott el, hogy az
Az ünnepély ragyogó napfényes időben kezdő­ ig.-tanácshoz intéztessék fölirat s abban kéressék föl
dött d. e. 10 órakor az ottani fiatal tanító által ki­egy rendes fizetéssel ellátott s az egész egyh kerü­
tünően vezetett íöldmives-énekkar üdvözletével, a letre kiható műszaki előadói hivatal fölállítására, mi­
háznál. Az üdvözlő ének hatása alatt köszöntötte az vel az egyes e. megyék nem igen rendelkeznek meg­
ünnepeltet meleg, szép szavakban Kovácsy Miklós felelő műszaki férfiakkal és anyagi erőkkel; és aztán
főgondnok. Ezután az ünneplő közönség harangszó a 6000 koronáig menő építkezések is ezen hivatal­
mellett vonult a virágokkal ékes, szép, tiszta tem­ hoz terjesztetnének föl, ezen kisebb és az egyh. me­
plomba. gyék jogkörébe tartozó építkezések azonban csak
Az istentiszteletet Bartha Dezső tasnádi lelkész,
tisztán szakszerű tanács nyújtás végett.
egyházmegyei főjegyző szép imája nyitotta meg; pré­ Nagyobb hullámokat vetett föl a gyűlésen az
dikált Vincze Ödön diósadi lelkész, a megye ismert „egységes lithurgia“ tárgyában kiadott ig.-tanácsi ja­
és szeretett szónoka, Ézs. 52: 7. és Lukács 19: 38. vaslat, illetve az ezen tárgyban benyújtott bizottsági
vv. alapján: „Óh, mely szépek az evangélium hirde­ munkálat.
tőinek lábai, aki békességet hirdet — szabadulást Boros Géza esperes aa. ugyanis a tárgy fontos­
prédikál“ - - „Áldott, aki jött az Urnák nevében!“ ságára tekintettel múlt hó hó 21-én papi értekezle­
Ezután az ünnepelt aggastyán remegő hangon adta tet hivott össze s ezen alaposan megtárgyaltatta eme
elő az ő 50 éves lelkipásztori munkálkodásának tö­ messzekiható nagy kérdést.
mören összefoglalt történetét----- Sirt a sirókkal, A megjelentek mindenike látható érdeklődéssel
örült az örvendezőkkel. Sirt a maga és egyháza rom­ hallgatta, a mint Kiss József főjegyző olvasta ezen
lásán. 1866-ban porig égett a lelkészlak, abban az ő értekezlet eredményeképen összeállított jelentést,
vagyonának egy része, fölemelte romjaiból ezt, a ta­ helylyel, közzel fölhangzott a tetszészaj, viszont ele­
nítói lakot diszesen kijavíttatta, kiépíttette a templo­
ven vitatkozás is indult meg dr. Damokos Ödön vil.
mot, létesített orgona-alapot, mindezt az ő hűséges algondnok, Bodor Géza esperes, Szabó Jenő és Vol-
munkatárs, nemes barátja, a buzgó egyházias férfiú: loncs Miklós lelkészek között.
Kovácsy Miklós lankadatlan segítségével; visszaadta Pillanatra a múlt egy szép képe elevenült meg
a magyarnak a magyart, ki már a beolvadás utján előttünk, a mikor egyházi és világi elem egyforma
volt. buzgósággal, szent ihlettel, ugyanazon lelkesedés­
Működése olyan, mint a Nílus termékenyítő hab­ sel, hittel és kegyes lélekkel fogta föl és támogatta
jai, melyek évezredeken át hordják folytonos munkával a kálvinista igaz egyház igaz ügyeit és szabadelvű
az áldást a környező földekre. Legyen Isten áldása intézményeit.
galambősz fején, kegyelme roskatag vállain! Az élénk eszmecsere és parázs vitatkozások tü-
Templomból kijövet a jelenlevő lelkészek be­ zéből, kikerült határozat nagyjában igy hangzik:
mentek az öreg férfiúhoz, akit családjával együtt még Értekezletünk elismeri, hogy jelen liturgiánk a
egyszer köszöntött és megáldott az egyházmegye vallásos szükségletet nem elégíti úgy ki, mint azt a
papsága nevében az egyházmegyei főjegyző, ez a hitélet kívánja, mert a kedélyt nem hatja eléggé meg,
nagy eszü és gyönyörűen beszélő ember, kinek rög­ inkább az értelemre hat, holott a vallás alapja a ke­
tönzött beszédei is a legmagasabb irodalmi színvo­ dély, éltetője az érzelem s ebben a tekintetben sok
nalon állnak. reformra van szükség.
Aztán jött a közebéd Kovácsy Miklós úri házá­ Nem helyeseljük s nem is helyeselhetjük, egy­
nál, melyen a vidéki és helybeli intelligenciából so­ házi alkotmányunkkal összeférhetőnek nem tartjuk,
kan megjelentek. A fehér asztalnál aztán újra ünne­ hogy egy ily fontos ügy minden előkészítés nélkül,
pelték az öreg pátriarchát, a házi gazdát hitvesével, mintegy erőszakolva, az egyházközségek meghallga­
családjával, az ünnepély teljes sikerének egyetlen tása nélkül hozassák szőnyegre.
tényezőivel. De mindezek mellett is tisztelettel meghajtunk
az Ig.-tanács intézkedése előtt s midőn javaslatát ál­
EGYHÁZI ÉLET. talánosságban elfogadjuk, a részletekre vonatkozó
véleményünket ennyiben foglalhatjuk össze.
1. Ünnep- és vasárnapokon délelőtti 11 pontból
A kézdii egyházm egye közgyűlése. álló istentiszteleti sorrendet elfogadandónak vélemé­
Világi és egyházi tagok élénk részvétele mellett nyezzük, a biblia olvasást és gyülekezet megáldását
tartotta meg közgyűlését múlt hó 28-án a kézdii szintén, de kötelező formula nélkül.
egyházmegye a kézdivásárhelyi takarékpénztár ta­ A 6. pont alatti ének (1. Ig.-t. javasl.): „Megáll
nácskozó termében. A tagok érdeklődésének oly nagy­ az Istennek igéje stb.“ nem lévén meg új énekes
fokú megnyilatkozása, a mint e gyűlésen látszott könyvünkben, abba okvetlen beveendő.
több fontos ügy megbeszélése, mindenek fölött azon­ 2. A délutáni és hétköznapi istentisztelet rend­
ban a tárgysorozat 4. pontjában kitűzött „főgondnoki jét elfogadjuk, a templomok állandó nyitvatartását
állásokra való jelölésin ek tudható be. azonban hitelveinkkel ellenkezőnek véleményezzük.
Elnöklő Boros Géza esperes üdvözölvén a né­ (Eljön az idő, hogy sem Jeruzsálemben, sem a he­
pes gyűlést beszámol félévi működéséről s az egy­ gyen nem imádjátok az Atyát. Ján. 4:21.)
házmegye életének nevezetesebb mozzanatairól. Ke- 3. Úrvacsora osztás évenként 5-ször történjék.
gyeletes szavakban emlékezett meg Lázár Mihály fő­ A böjti urv. osztásnak, mivel mi böjtöt nem tartunk,
gondnok haláláról, ki hosszú éveken keresztül viselte értelme nincs s igy törlendő. Az adventi urv. osztás
méltóan egyházmegyénk főcurátori hivatalát. pedig a Reformatió emlékünnepére teendő (ezzel te­
Megnyitó és beszámoló beszéd tartása után a hát megvalósulna Bodor János, Zágon kiváló papjá­
tárgysorozat rendén az egyházi építkezések ügyének nak gyönyörű eszméje. M.), de az urv. osztást meg­
szakszerű felülvizsgálása érdekében az egyh. m. ta­ előző bűnbánati héten a katheichisatiónak helye nincs,
nácsnak „műszaki előadóval“ kibővítése került tár­ miért is az szintén törlendő.
gyalás alá. A „Hiszekegy“ és a bünvallomási 3 kérdés csak
Elénk eszmecsere indult meg eme tárgy fölött, okt. 31-én mondassák. A kérdésekre a feleletet a
melynek során több indítvány tétetett, mindenik in­ gyülekezet adja meg, azonban az Ament a pap mondja
dítványozó a czélt helyesnek tartván, annnak meg­ I és ne a nép.
 19. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 153

A konf., új pap, püspök beigtatása, templomok, kezdve ugyanis buzgó reformátoraink mindent elkö­
temetők, zászlók stb. avatása (és nem „szentelése“) vettek, hogy „az okos és tiszta buzgóságból folyó
sorrendjét változatlanul elíogadandónak tartjuk. liturgia“ a magyar reí. egyházban nyilvános és álta­
Eme pont kimerítése s a 3-ik pont rövid tárgya­ lános tekintélylyel bírjon.
lása után országos közalapi kérvények stb. kerülvén Huszár Gál (1557.), Heltai Gáspár (1559.), Méliusz
szőnyegre, a íőgondnoki állásokra való jelölés kö­ Péter (1565.), Beülte István (1582.), Szenczí Molnár
vetkezett. Az atmosíéra forró, a kedélyek izgultak Albert (1608.) erre vonatkozó munkálatai s azok ered­
valának. ményei, mind-mind becses darabjai azon emlékeknek,
Öt perczes szünetet adott esperes elnök aa, mely a melyek a ma előttünk álló czél helyes volta felől,
azonban nem hogy csillapította volna, de a végsőre sok évszázados múlt idejéből tájékoznak, mert minde­
fokozta a lázas érdeklődést. Az ülés megnyílván, nik arra igyekezett, hogy minél nagyobb körre, le­
némi vita után megtörtént a szavazás, melynek ered- hetőleg általánosan terjessze ki azt a hatást, a mely
ményeképen az egyik főgondnoki állásra jelöltettek: egy egységes liturgia gyakorlatára bírhatja rá, a pá-
gróf Haller János főispán, dr. Damokos Ödön és pistás vagy ágostai benyomások súlya alól alig fel­
Vájná István algondnokok; a másik szintén megüre­ szabadult lelkeket Mindenekfelett Melotai Nyilas Ist­
sedett íőgondnoki állásra pedig: Kovács Károly dál- vánt említem föl olyan gyanánt, akinek ily szempon­
noki ügyvéd, Könczei Domokos és Színi Gyula orvos. tok szerinti befolyása teljes, általános. Az ő Agen-
Jelölés megejtésével a gyűlés Bodor Géza záró sza­ dája, vagy a miként maga nevezi egyúttal: „ Az az
vai után véget ért. anyaszentegyházbeli szolgálat szerint való cselekedet,
A jelölés eredménye kielégítőnek mondható, mi­ melyben az új testamentumnak két szákrámentumá­
vel mindenik candidált férfiú teljesen rászolgált arra, nak, az szent keresztségnek és az úrvacsorájának ki­
hogy egy oly díszes és megtisztelő állásra emeltes­ szolgáltatásának és az házasulandóknak egybeadat-
sék, mint a milyen egy ehm. főgondnoki méltóság. tatásoknak módja megiratik, azokhoz illendő hasznos
Mivel azonban csak két állás van szervezve, igy tanulságokkal egyetemben“ oly érvényre jutott, hogy
az eh. kerület tagjainak bölcsesége és a 12-ik apos­ nem zsinat utján ugyan, de a debreczeni anyaegyház
tol választásánál is közreműködő istenítélet ereje van példájára, a mely a liturgiálékat e szerint módositá,
hivatva arra, hogy eh. megyénket, a két legarrava- az egész hazában levő magyar reí. egyházak önként
lóbb, legérdemesebb s egyházáért igazán buzgó és bevették. A mű maga a palatinusi (heidelbergi) Agenda
lelkesedő férfiúval ajándékozza meg, mert minekünk, alapján készült s érdekesen jellemzi a kor szükségét
a „Szentföld“ határán lakozóknak, bizony nagy szük­ s a czélt, melyet elérni óhajtott. Erre vonatkozólag
ségünk van a vallásukért munkálni kész világi őrál­ részletes íelvilágositást nyújt a mű ajánlása után: „A
lókra is !! M—i. kegyes olvasóknak“ irt tájékoztatás, mely szerint:
eleitől fogva nagy kívánságokkal óhajtották mind az
egyházi szolgák s mind a külső rendeken levő ér­
Egységes liturgia. telmes emberek, hogy az eklésiában lenne mind egy
Irta: Tóthfalusi József marosvásárhelyí lelkész. a keresztelésnek, úrvacsora kiszolgáltatásnak stb.
módja. Mert valamennyi gyülekezetbe bemégy, majd
Magyar református egyházunknak zsinati meg­ mindannyi formát látsz. Pedig egy az evangélium,
oldásra váró nagy íeladatai egyik elsőrangú kérdé­ egy a hit, egy a közönséges eklésia, keresztség, vég­
séül van az egységes liturgia ügye feltüntetve. Nem vacsora, tehát kiszolgáltatásának módja is egy kell
csodálom, mert való igaz, hogy mig a mi egyházkerü­ legyen, hogy mindenek ékesen és szép renddel foly­
letünkben, szinte teljes az egység, addig a többi hassanak. így ir Melotai Nyilas István idézett művé­
egyházkerületekkel szemben levő viszonyunkban elég ben; feldolgozván „a szolgálatnak azt a formáját“,
nagy az eltérés, sőt, az úgynevezett magyarországi melyet Debreczenben negyedfél esztendeig tanuló
kerületek egyházközségeiben, még kisebb körzetek­ deák korában, majd skólamester korában látott és
ben is, a kiíejlett gyakorlat, illetőleg eljárás, a litur- hallott s „amaz boldog emlékezetű nagy apostoli em­
gialis cselekvényeknek úgy elemeire, mint sorrend­ berektől“ Hodász Lukácstól és Sárközi Jánostól meg­
jére és a legfontosabb liturgiális formulákra nézve tanult, azután pedig a kassai eklésiában, majd Szat-
akkora különbséget mutat, hogy szinte bámulatos s már városában, esperességében hét évig, püspöksé­
éppen ezért bir reánk nézve nagy jelentőséggel, az gében öt esztendeig s végül Gyulafehérvárt három
az igyekezet, a mely a meglevő zűrzavarban rendet, évig gyakorolt s egybegyűjtve kiadott, egyfelől: hogy
( gyességet óhajt. Sajnos, hogy ez a nagy kérdés szolgatársai előtt legyen „példa“, m ásfelől: hogy a
nem volt képes arra, hogy a hozzá méltó nyilvános keresztyén községnek legyen értésére „az anyaszent­
eszmecsere tárgyát képezze, holott úgy egyháztör­ egyházbeli szolgálat tudománya“. Hatását nem csök­
ténelmi, mint hitelvi szempontokból, gazdag tér nyílt kenté sem az 1626-dik évben, a bekecsi (Abauj m.)
volna megv úgy a tájékozásra, mint a tanulságok el­ templom felszentelésekor mondott szertartási beszé­
vonására. És -megvallom, hogy épen mi, az erdélyi dekből készített liturgia, sem a Samorjai János „Hel-
liturgusok mulasztottunk ebben nagyot, mert a mi vécziai valláson lévő eklésiáknak egyházi czeremó-
egyházkerületünkben érvényben levő liturgiális cse- niájáről és rendtartásokról való könyvecskéje (1636.)
lekvények és eljárások, nagyon csekély változtatás­ mert annyira általánosan elterjedett s köztekintély­
sal, a leghívebben egyezők azokkal, a melyeket az nek örvendő volt. A Melotai Nyilas „Agendája“ ké­
evangéliumi hit alapján megujhodott keresztyén anya- sőbb is becses maradt, a mikor a nemzeti zsinati
szentegyház, nagy reformátoraink utján eredetileg végzések, a hatalom erejével és tekintélyével akar­
nyert s a melyek, ránk nézve annál becsesebbek kell ták biztositni az egységes liturgiát. Már a szatmár­
legyenek, mert ezek, egyúttal a XVI., illetőleg XVII. németiben 1646. folyamán tartott nemzeti zsinat III.
századbeli tiszta kálvinizmusnak meghagyott drága végzése, oly határozatot közöl, mely szerint: „mint­
örökségei. És megvagyok győződve, hogy ha idején hogy a hit és hitvallás egységéhez nem kis mérvben
léptünk volna a nyilvánosság sorompói elé, kedve­ szükséges a szertartások és czeremóniák egyezése
zőbb hangulatot kelthettünk volna liturgiánk iránt is, az is egyakarattal határoztatott, hogy egy a szent-
még azokban a hittestvéreinkben is, a kik bennünk, irással és a régiek kegyes gyakorlatával nem ellen­
rajtunk és körülöttünk csak a sajátosságot, speciáli- kező közös liturgia szerkesztessék“. Gondolom, hogy
tást keresik és látják. Kétségbevonhatlan igazság a Geleji Katona István nagy szervező talentumára
ugyanis az, hogy ez a mi örökségünk, egykor csak­ valló ezen előbb idézett végzésnek eredménye, az
ugyan közös kincsünk volt. Az erdődi első zsinattól általa egybegyűjtött „Egyházi kánonok“ XLVI—LX.
 154 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
XLVII. artikulusai is, a melyeknek megszerkesztésé­
nél, bizonyára egyik alapúi szolgált Melotai Nyilas
munkája, illetőleg az annak alapján kiíejtett gyakor­
lat, valamint a belgiumi (hollandiai) egyházak litur­
giája. E kánonok valódi sinórmértékei lettek a ma­
gyar református liturgiának s a királyhágón innen
és túl, az 1653-ban Debreczenben, részben a fenjel-
zett szatmárnémeti zsinat végzése, részben az utóbb
említett törvénygyűjtemény hatása alatt megállapított
liturgia épen úgy magán hordja a "forrás egységének
bélyegét, mint az előbbivel egyező jó rokonság je­
gyét az erdélyi ev. ref. anyaszentegyháznak mai rend­
tartásai, melyek az 1865-iki közzsinat határozata kö­
vetkeztében vétettek munkába s 1865-ben a Vadas
József és Nagy Péter-íéle „Agenda“ által nyertek
nálunk hivatalos megerősítést. Ha azért az idők fo­
lyamán különbség, helyesen különféleség merült fel,
mi nyugodtan hívhatjuk hittestvéreinket ahoz a for­
ráshoz, melynek vize egykoron mind egyformán táp­
lálta az „igaz hitü“ egyházak tagjait.
(Folytatása köv.)
TÁ R C Z A .
Burján Józsefné—Nagy Rákhel
kegyadománya a balaí leányegyháznak.
(A görgényi egyházmegye levéltárából közli: Csekme Ferencz.)
Mi, alább neveinket felírtak adjuk tudtokra és em­
lékezetekre mindazoknak, a kiknek illik, mostaniaknak és jö­
vendőbelieknek ezen mi levelünknek rendében, hogy a folyó
1834-ik esztendőben, Jan. 26-ik napján, midőn hivattatva let­
tünk volna, ezen Nemes Torda Vármegye felső kerületében
Balába, a Pálfalvi néhai Tekintetes Burján József Ur elma­
radott özvegye Tekintetes Nagy Rákhel asszony nemes lakó­
házához.
Tkts. Nagy Rákhel Asszony ép, és egészséges állapottyá-
ban, józan és tiszta elmével, ezen alább megírandó utolsóbb
rendelését és testamentuma dispositióját hagyá és rendelé mi
előttünk; és kére bennünket, hogy kivánsága és hagyománya
szerint irnók meg, nevünk aláírásunkkal és petsétünkkel meg­
erősítve adnók is ki.
Mely utolsóbb vagyis második testamentaria rendelése
tisztelt Burján Józsefné Nagy Rákhel Asszonnak szóról-szóra
igy hangzik:
Én Árva Burján Józsefné Nagy Rákhel, az elmúlt 1832-ik
Esztendőben Januarius 21-ik napján megtettem vala minden­
féle néhai Pálfalvi Burján József férjemnek, — de azután
magam egyedül is szerzett felkelhetőimről és szerzeményeim­
ről való utolsó rendelésemet és Testamentumomat. Mely ak­
kori utolsó rendelésemnek és Testamentumomnak Első pont­
jában a férjemnek a Nemes Torda Vármegyei Bálái ős örökös
jószágára épített mindenféle építményeinket hagytam vala
Felfalvi Nagy Sándor és Nagy Károly ötséimnek, a kiknek is
édes Attyok velem első unoka; az édes Annyok pedig a fér­
jemnek testvére volt. Úgy gondolkozván, hogy ők az én jó
szívből való hagyomásommal nem élnek vissza, hanem abba
valamelyik haláláig megkívánnak nyugodni. De ők ezeket
nem esmérvén meg, mihelyt megtudták ezen hagyomásomat,
még halálomat sem várták, hanem mingyárt, ennekelőtte már
szinte két esztendőkkel jószágostól együtt eladták egy nagy
summa pénzen, és azt el is dorbézolták, úgy hogy már super
additiót is vettenek reája és ezzel engemet úgy megsértette-
nek, úgy megszomoritottanak, hogy kéntelen vagyok azon
.előbbeni utolsó rendelésemben hagyott első pontot merőben
Nagy Sándor és Nagy Károly ötséimre nézve revocalni, vissza
huzni; mely szerint tehát:
l-o. A mi meg van Írva az első hagyomásomban az 1-ső
pontban a házamon elkezdve minden épületeimmel együtt
Csűrt, Marha és Sertés pajtákat, Gabonást, Pintzét, a kapu­
nál egy kis Házikót, azzal a foglalásommal együtt, a mely a
Burján jószágnak észak felől való részén esik, és a Házam,
Veteményes kertem, Marha aklom, kutam és a Kapunál levő
kicsin ház és egy marha eresz rajta vagyon: a melyet tulaj­
don én foglaltam a közönséges helyből, az általam bekeritte-
tett Temető hellyel együtt, a mely vagyon a Burján jószág­
nak és az én foglalásomnak napnyugoti részében; hagyom és
testálom a Bálái kitsin Nemes Reformata Ekklesiának és ma­
radékinak örökösön.
Úgy hagyom pedig, hogy nem valami egyéb szükségre
eltékozolja vagy elpazarolja, hanem ha az Ur Isten Ő szent
Felsége a Bálái nemes kis Ekklesiát annyira gyarapitja, tehát
a ház, azon alatta levő foglalással együtt legyen Levitái Ház,
19. szám.
a többi épületek pedig a Levita számára az Ekklesia szüksé­
ges épülettyei legyenek.
Melynél fogva Nagy Sándor és Nagy Károly Ötséimnek
az első testamentomomban az 1-ső pont alatt nekik hagyott,
de most általam revocaltatott hagyomásaimhoz soha többé
semmi jusst ne tartsanak; hanem adják el ők azt, a mit ők
szereztek s az én véres verejtékemmel keresett szerzemé­
nyeimnek hagyanak békét.
2-o. A 17-dik, 18-dik és 26-dik Pont alatt levőket még
életemben most kiadtam. Az egy paplanyon kívül.
3- o. A 24-dik és 25-dik pontokat Nagy Gergelyre és Nagy
Farkasra nézve merőben vissza huzom: azon okból, hogy
akaratom ellen házasodtanak meg; hanem azok helyett mind
a kettőnek egy-egy bornyut és 3 m.—3 m. juhot hagyok kü-
lön-külön.
4- o. Továbbá ha az Isten életemnek kedvez, egy szép
haranggal is még életemben meg akarnám a Bálái Nemes
Reformata Eklesiát ajándékozni; ha pedig az Isten ő szent
felsége tetszéséből aztat meg nem érhetném hagyom és tes­
tálom az első Hagyomásomban megirt négy_Testvéreimnek
azok közül pedig Nagy István és Vitális Elek Ötséimnek, mint
elsőbb hagyományom executorainak, hogy elsőbb hagyomá­
nyomban megirt tisztességes temetésemtől (mely a nagyertsei
pap Tiszteletes Nagy Sándor és a sárpataki pap Tiszteletes
Szalma uram által két predicatio mondással essék meg) meg­
maradandó közönséges javaimból egy 150 R. forintos Haran­
got vegyenek; melynek minthogy fele a Férjem Burján Jó­
zsef, a más fele pedig az én együtt lévő szerzeményeinkből
telik ki, mind a kettőnknek a neve irattassék rá a Harangra,
Úgy hagyom pedig, hogy azon harang mind a Reformátusok,
mind a Greco Unitosok halottyaik részekre egyformán szol-
gályon. Hasonlóképpen égi háborúkor és a Greco Unitusok
Vizkeresztnapi és PünkÖsti határra kijáró Processiojokkor
mindenkor meghuzassék.
Ezen kivül:
5- o. Az első hagyomásomban az én általam revocaltott
tudniillik az 1-ső 24-ik és 25-ik pontok alattiakon kivül, a
többieket most is helyben hagyom és megerősítem, a megirt
Átok alatt.
Mely szerint mindezen mostani újabb, mind az előbbeni
Hagyomásaimnak, testamentumaimnak Executorául hagyom
L. Báró és Fő Biró Magyar Gyero Monostori Mlgs Kemény
Domokos ur ő Ngát, és Traktualis Direktor Tiszteletes Szalma
urat: a kik közül a Fő Biró ur ő Nagyságát alázatos tiszte­
letem mellett bizodalmasan instálom, hogy annak idejében
méltóztassék ezen testamentomaimnak elég tételben való vi-
tettésekre adsistentiát parancsolni. Mely jóságáért ő Nagysága
a Boldog Menyországban vegyen örökös jusst, szivemből
kívánom.
Mely utóbbi rendelését, vagyis testamentomát, hogy a
fen tisztelt Asszony szóról-szóra, mindenekbe, a fennebb meg­
irt módon atta légyen mi nékünk élőnkbe, és mi is asszerint
igazságosan irtuk légyen meg: arról a mi igaz hitünk és jó
lelkünk esmérete szerint tulajdon neveinknek aláírása és szo­
kott petséteinknek erőssége alatt jövendőre ezennel bizony­
ságot tészünk a fen irt Hellyen, napon és esztendőben.
Zalányi T. Elek
Ns. Tordavármegye Hűtős Assesora.
Felsőszentmihályfalvi Osváth József
Ns. Tordavármegye Hűtős Assesora.
Mezőháti Gramma János
Ns. Tordavármegye Hűtős Assesora.
* * *
További adatok ezen alapítvány sorsáról 1835. márcz. 20-án
Zalányi T. Elek és Osváth József contractusszerűleg igazolják,
hogy 22 v. r. forint Kovács Ferencznél van elhelyezve inte­
resre (Bálái okmánylaistnem 3. szám.)
1839. dec. 13-án Kováts Mihály, Szalma György, espe-
restet kéri „ezen summácskának évenkénti haszna és inte­
ressé kinyomozására", — valamint egy másik alapítványra
nézve is (Szabó Máriáé) melyről igy ir: „A mint emlékezem,
ezelőtt egy nehány évekkel lévén itten Bálában, egy szegény
sorsú árva, de igen jó lelkű hajadon Leány, kiis meghalálo-
zása alkalmatosságával, mivel néki semmi atyafia nem lévén,
a mit szegény sorsa szerint kézi munkája által szerezett vala,
pénzzé tétetvén, utolsó haldokló óráiban testálta a Bálái Re-
formáta Eclesia számára“. (4. sz. okmány.)
1840 márczius 10-én, — egy az esperes által kiküldött
bizottság 180 magyar forint és 86 pénzben állapítja meg a
Szabó Mária — alapítványt; a temető jövedelmét pedig 29
mforint és 2 pénzben, kontraktusokra kiadva (6 számú okmány)
1846 ápr. 20-án Székely Elek arra kéri a traktualis Con-
sistoriumot, hogy a Burjánné-féle levitái telket és a harangra
adott 150 forintot „kerestesse ki", hogy jobbacska erővel
csatlakozhassanak a nagyerczei anyaegyházhoz (7 sz. okmány.)
1846 május 26-án Székely Elek felvesz a Burjánné-kegy
hagyományból 30 váltó forintot. (8. sz okmány.)
1846 május 8-án Boér Simon alispán küldi az esperes­
hez a Kovács Mihálytól felvett Burjánné-féle 30 v. forintot és
Kovács Ferencz utódai részére irt kötlevelet. (9. sz. okmány.)
Közben kezd az alapítvány sorsa ingadozóvá lenni, — s
 19. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 155

hogy mégis harangot vehessenek, — egy újabb alapítvány kérdés (mostani erdélyi alakjában) megtartandó, hívek
tétetik, — melyről Osváth József megyegondnok 1852 jun. hangos feleletével, mely szükséges. 6. Az urvacsorai szer­
29-én igy ír: Egy idevaló istenfélő gazdag magtalan Varga tartás megosztva maradjon a kathedra és asztal mellett
Mihály nevezetű ember látván megyénknek nagy szegénysé­ 7. Esketés mindig templomban, kötelező eljegyzéssel, mi­
gét, most a midőn beteg ágyában feküdt volna, minden hátra előtt a polgári eljárás kezdetét Venné (reversalisok ellen).
maradandó dolgait jól elrendelve kívánta hagyni. A házhoz
hivatott bennünket egy nehány megye tagjait a kik előtt egy 8. „Avatás* helyett ^szentelés“ legyen a hivatalos név. 9.
250 váltó forintokról szólló Contraktust nékünk által ad ÍrásPapi egyenruha elrendelendő. Ha terünk engedi, készsége
mellett azzal a hagyomássával, hogy ezen tiszta adósságot gél egész terjedelmükben is leadjuk e javaslatokat;
Trinssi Lajostól vennők fel és azzal szegény megyénknek Pályázati hirdetés. Az E. M. K. E. Igazgató-
Vennpnk egy harangot mentői hamarább/ — választmánya a folyó évi május hó 15-iki határidővel pá­
Ugyanezen levélben megemlékszik a Burjánné-hagyo- lyázatot hirdet a Gyertyánffy István kir. tanácsos ny* pae-
mányról, melyből az Eklésia békapott 62 m. forintot 40 pénzt,dagogiumi igazgató 200 koronás néptanítói jutalmára. Pá­
117 m. forintot és 60 pénz pedig vagyon a Nagy István 3 gyer­
mekénél. (11. sz. okmány.) lyázhatnak oly néptanítók, kik működésük területén hosz^
Í852-ben Osváth József írásos nyilatkozatot ad, hogy szabb szolgálati idő mellett nenizeti szempontból nagyobb
hol van a harang ára? (15. sz. okmány.) eredményeket értek el. A kérvényhez csatolandó bizonylat
1852. szept. 15-én Józsa Dániel és Zilinczky Pál biztosok
arról, hogy a pályázó tagja-e az Eötvös-alápnak, mely kö­
bizonyítják, miszerint néhai Burjánná örökösei Nagy Farkas, rülmény azonban a pályázattól kizáró okot nem képez. —^
Gergely.és Zsuzsánna előttük elismerték, hogy egyenként 39 Kolozsvár, 1904. május 1 . Áz É. M. K. JÉ. elnökségé.
frt 20.pénzzel tartoznak (16. sz. okmány:) Adomány. Barta Károly feldobolyi ref. lelkész,
Sárkány Dániel nagyeresei lelkész 1866. decz. 18-án már
á Bürjánné-féle kegyhagyomány megsemmisültél jelenti Benkő a döghei ev. ref. egyh. temploma építésére 1 koronát
Esperesnek ezen cinikus megjegyzéssel: „A kutya elnyelte a adományozott.
hájat/ A terjedelmes belsőség, per utján az örökösöké lett. N yilvános köszönet. Méltóságos Zeyk Károly
Á 150 forintból is csak 52 forint jött be. ur egyházunk főgondnoka és áldott jólelkü neje Tisza
A közben említett más alapítványok sorsa is a megsem­ Etelka Öméltósága uj kis templomunkat egy Ajtonban ter­
misülés lett. Igazán jól teszi főhatóságunk, ha a múlt idők
gondatlanságait jövőre fokozott vigyázással igyekszik helyre mett, Enyeden Spangenberg Gyula ur műhelyében készült
hozni s minden meglévő alapítványainkra, mint a szeme fé­ remek és értékes diófa ur asztalával ajándékozták meg.
nyére úgy ügyel, mert kegyes lelkek emlékoszlopai azok s Amidőn Öméltóságáiknak ezen jószivü ajándékozásukat
mint ilyenek, nagy ügyeletre érdemesek. nyilvánosságra hozom s érette úgy a magam, mint sze­
gény egyházam nevében hálás köszönetét mondok: nem
azért teszem, mintha ezzel a hála adóját leróttuk volna s
Öméltóságáik hitből származott jócselekedeteiket publikálni
KÜLÖNFÉLÉK. akarnók, hanem, mert a vett örömet jól esik másokkal is
közölni. Sok ily áldozni szerető tagokat adjon isten a mi
Jókai Mór a magyar költők pátriárka-királya f. anyaszentegyházunknak. Mezőnagycsán, 1904. május 8-án
hó 5-én este elhunyt. Halála alkalmából minden lap meg­ Péter Antal, ev. ref. pap.
emlékezik nagy nemzeti jelentőségéről és érdemeiről* Mi
— miután már temetése is megtörtént — Baksay püspök
gyönyörű halotti beszédének közlésével áldozunk drága Szerkesztői üzenet.
emlékének. A nemzeti kegyelet szépen nyilvánult ravata­ „Páthmosi hangok“ ismertetését jövő számunk hozza,
lánál* 329 koszorú borította koporsóját. A temetése az ál­ most lehetetlen volt.
lam költségén történt, melyen ő Felsége a király is kép­
viseltette magát. Emléke örök, mig magyar é l!
Zsinati képviselők választási módja a tiszán- Kolozsvár szab. kir. város
inneni egyházkerületben. E kérdésben most dön­ m onostori kerületében épitendő ev. ref. tem plom
tött a kerület közgyűlése Miskolczon. 38 szóval 32 ellen épitési költségeire adakoztak.
úgy határozott, hogy lajstromos szavazással történjék, (Folytatás.)
azaz minden presbitérium az ehkerületet megillető számú
képvisélőre adjon szavazatot. A megválasztatáshoz absolut III. Kimutatás.
szótöbbség kívántatik. A póttagokra, ugyanannyi szám­ Szilágyi Lajos ivén: Kolozsvári csizmadia társulat 50 k.
ban, mint a mennyi a rendes tag, külön szavazás ren­ Hegedűs Péter 1 kor. Antal András 1 kor. Tóthfalusi József
deltetik el a rendes tagok megválasztatása után. A szava­ 10 kor. Kocsis Mihály 40 íill. Szőllosy István 1 kor. ifj. Ko­
zatok junius l-éig Radácsi György szavazatszedő bizotts. vács József 1 kor. Győri István 1 kor. Sípos József 1 kor.
elnökhöz küldendők be. Tudvalevőleg a mi kerületünkben Örményi Antal 1 kor. Sípos István 1 kor. Szilágyi Lajos 1 k.
is lajstromos szavazás lesz. Helyes lenre a póttagok szá­ Együtt 69 kor. 40 íill. Liczkay Mihály 10 korona.
mát nálunk is a rendes tagok számában állapítani meg. Erdélyi Székula Ákos ivén: Költői gróf Teleki Lászlóné, 10 kor.
Bank és takarékpénztár r. t. 50 kor. Székula Ákos ve­
De a szavazást külön választani már nem tartjuk helyes­ zérfelügyelő 50 kor. Együtt 110 korona.
nek. Hogy a választás kivitelének különösen abszolút szó­ Fazakas József ivén: Fazakas József nyug tanár 40 kor.
többség mellett sok nehézsége lesz, bizonyos. De hát ki Szilágyi György ivén: Szilágyi György 2 korona.
kell próbálni! Tordai Samú ivén: Tordai Samu 2 korona.
Vélemények az egységes lythurgia ügyében. Ifj. dr. Sípos Gábor ivén: ifj dr. Sípos Gábor 5 kor N
Egyházmegyéink most foglalkoznak az ez ügyben közre­ N. 1 kor. G. L. 1 kor. Együtt 7 korona.
adott javaslat véleményezésével. Eddig szerkesztőségünk­ Tuba Lajos tanár 40 korona.
nek a nagyenyedi és szebeni egyh. megyék referenseinek, Ferenczi András 2 korona. .
Szabó József ivén: ifj Szabó József 1 korona.
a közgyűlés által elfogadott javaslatai küldettek be. A Jálics Ferencz ivén: Jálics Ferencz Budapesten 10 kor.
nagyenyedi Jancsó Sándor előadásában kifogásolja. 1. A Régeni György ivén: Bogyó Istvánné 10 korona.
perikopalis rendszer bevitelét az istentiszteletbe a biblia- Kaszanyiczky Endre ivén: Kaszanyiczky Endre Debre-
olvasás alakjában. 2. A „verba solemnia“ használatát. 3. czenben 10 korona.
A textus felvételt bevezető formulában a „hitünk nagy Gróf Teleki László ivén: gyömrői gróf Teleki László
titka“ kifejezést. 4. A vasárnapi hirdetéseket. 5. A hétköz­ Gyomron 20 korona.
napi bibliamagyarázatokat s különösen azok estveli tartá­ Csató János ivén: Csató János Nagyenyeden 2 korona.
sát s főleg az estveli templomozást, melyet absurdumnak Népbank r.-t. Kolozsvárt 20 korona.
Kelemen Márton ivén: Kelemen Márton és özv. Papp
mond. 6. Hogy ünnep napokon délelőtt kétszer is lehes­ Áronné 13 korona.
sen templomozás. 7. A reform, emlékünnepét megelőző Mózsa Attila ivén: Mózsa Attila Maros-Csapon 5 kor.
katekhizációt. 8. Az urvacsorai kérdésekre adandó hallható Mózsa Áttiláné 5 kor. Együtt 10 korona.
feleletet a hívek részéről. Egyebekhez hozzájárul. — A Sebessy József Budapest — Kőbányán ivén: Kaniadaky
szebeni — Incze Lajos referádájában — a következőket tar­ G. János Budapesten 20 kor. Első magyar sertéshizlaló r.-t.
talmazza : 1. Ima előtt mondassák „A mi segedelmünk../ Kőbányán 10 korona.
2. Mivesnap d. u. csak szombaton legyen templomozás. 3. Nikolits Rajkovits Zmetkó Kőbányán 10 kor. Bucatar Miklós 5 k.
Biblia-magyarázat csak vasárnap délután, a többi helyet D. Döme Kőbányán 5 kor. Együtt 50 korona.
Zathureczky József ivén: Zathureczky József Nagy-Ajtán
komoly vallás- és énektanítás az iskolában. 4. Úrvacsora 5 korona.
csak 5-ször osztandó: 3 ünnep, új-kenyér- és borra (ez Zathureczky Gyula ivén: Zathureczky Gyula Barothon
okt. 31-én). 5. Bűnvallomás, hitvallomás (hiszekegy) és 3 10 korona.
 156 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Id. Éltető Albert Magyar-Régenben 6 korona.
Bedő József nyug. igazgató Bartothon 2 korona.
Foncière, pesti biztositó intézet erdélyrészi vezérügy­
nöksége 100 korona.
Özv. K. Csorna Józsefné Fehér Gyarmathon 10 korona.
Néhai Kazai Rezső dohánygyár igazgató ivón: a Kolozs­
vári magy. kir. dohánygyár személyzete: 1. a tisztviselők 16
kor., 2. szivar csomagolás 5 kor., 3. szivargyártás I. terem
31 kor. 20 líll., 4. szivargyártás I. terem 8 kor. 34 fill., 5. III.
terem 6 kor. 60 fill., 6. közönséges pipadohány gyártás 6 kor.
30 fill., 7. finom pipadohány gyártás 5 kor. 40 fill., 8. Válto­
gató osztály 7 kor., 9. asztalos műhely és varró ház 2 kor.
60 fill., 10. ált kezelés 2 kor. 10 fill., il, szivargyártás II. te­
rem szivarka III. terem 13 kor. 20 fill., 12. szivarelőkészités
1 k. 70 f. Együtt 185 kor. 44 fillér.
Dénes Ferencz ivén: Dénes Ferencz 2 korona.
Báró Bánffy Dezső ivén: báró Bánffy Dezső Budapesten
50 korona.
Csekme Ferencz eu. ref esperes ivén; Csekme Ferencz
Gernyeszegen 2 kor., Csekme Ferenczné 1 kor., Benedek Ár­
pád Vajda-Szt-Iván l kor., ifj. Kis Lajos Felfalu 1 kor., Pap
Lajos D. Széplak 1 kor., Hitelszövetkezet Gernyeszegen 2 k.,
Apró adományok 2 kor. 70 fill. Együtt 10 kor. 70 fillér.
Juhász Jlmos ivén: Juhász János 10 kor., Juhász Jánosné
5 kor., Juhász Mariska 5 kor., Keresztes Árpád 5 kor., Ke­
resztes József 5 kor., Boskovits József 1 kor., Burgya Tódor
2 kor., Enyedy István 1 kor., Bonyhay Sándor 1 kor., Fülnp
Ferencz 1 kor., Burgya Gerőné 1 k., N. N., 1 kor., Somogyi
János 2 kor., Balázs Balázsné Alsó-Járán 1 kor., Balázs Ba­
lázs Alsó-Járán 1 kor., Burgya János Kis-Jenőn 1 kor., Burgya
Gero 1 kor., özv. Hutter Jánosné 2 kor,, Kilvády Pál 1 kor.,
Elekes Gerőné 1 kor., Hancz György 1 kor., Zászlófy Kaje-
tán 1 kor., Kovácsik Vendel 1 kor., Fekete István 1 korona,
Apró adományok 3 kor. 80 fill. Együtt 55 korona 80 fillér.
Butyka János ivén: Szalma József 1 kor., Albert István
1 kor., Albert András 1 korona, Butyka János 1 kor. Együtt
4 korona.
Kilin Miklós ivén: Kilin Miklós 2 korona.
Csernátfalu elöljáróságának gyűjtése: Együtt 4 k. 10 fill.,
Jeney Lajos ivén: id. Jeney Lajos 4 kor, Jeney István
1 kor., Jeney László 1 kor., Jeney Imre 1 kor., ifj. Jeney La­
jos 1 kor. Együtt 8 korona.
A felsorolt nemes adakozóknak az egyházközség e he­
lyen is — midőn szives adományaikat nyilvánosan nyugtázza
— hálás köszönetét mond
Az egyházközség presbyteriuma.
(Folyt, köv.)
HIVATALOS RÉSZ.
1937—1904. sz.
ERTESITES.
A folyó év első negyedére esedékes káplántartási
kongruából egyházkerületünk területéről a következő lel­
készek részesültek:
Bjró Károly mocsolyai lelkésznek 125 kor. Cseresz­
nyés Ödön balázsfalvi lelkésznek 125 kor. Pap István szé­
kely kocsárdi lelkésznek 125 kor. Mihálcz Ákos magyar-
valkói lelkésznek 125 kor. Sebestyén Ferencz magyarfe-
nesi lelkésznek 125 kor. Kovács Gábor szentmargitai leik.
100 kor. Kövendi Kálmán m.-n.-fülpösi lelkésznek 122 k.
50 f. Orbán Károly magyarosi lelkésznek 125 kor. Soltész
Sámuel cserefalvi lelkésznek 125 kor. Muzsnai Sándor
gógánváraljai lelkésznek 125 kor.
Felhivjuk az illetőket, hogy a hozzájuk közvetlenül
megküldött nyugta* űrlapon kiállított nyugtáikat sietve ter­
jesszék fel kifizetés végett*
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. május hó 2-án.
D r. Bartók, Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 499—1904.
KÖRLEVÉL
valamennyi nt. esperes urnák.
Felkérem nt. Esperes aait, szíveskedjenek e hó vé­
géig értesíteni, hogy e. megyéjük területén, mely e. köz­
ségben nincs a lelkészt állás betöltve? mely időtől kezdve
áll üresen? mi gátolta a betöltést? melyikben forog fenn
a sürgős betöltés szüksége? ha a beszolgáló lelkész mellé
scgcdielkész menne: minő jav dalmat (lakás, fizetés) biz­
tosíthatnának a hivek s. lelkész részére?
Kolozsvárt, 1904. május 11.
Dr, Bartók György, püspök.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt.
19. szám.
126—1904. sz.
PÁLYÁZAT
h. tanári állásokra.
A székelyudvarhelyi ev. ref. főgymnásiumnál az 1904
—1905-dik tanévre három helyettes tanári állás fog betöl-
tetni: 1. egy magyar—német nyelvi, 2. magyar—latin,
vagy latin—görög nyelvi, 3. egy mennyiségtan—termé­
szettant, mely utóbbival a mértani rajz tanítása van össze­
kötve. Mindhárom állás bennlakással s ebből folyólag az
internátusi és konviktusi felügyelőséggel kapcsolatos, mely
felügyeletet a fennálló szabályok és az igazgatóság utasí­
tásai szerint kötelesek gyakorolni. A mértani rajzot tanító
h. tanár, ki a konviktusban a gazdai teendőket is végzi,
legfennebb 14, a máskettő heti 18—20 órán köteles taní­
tani. Évi javadalom 1200 korona fizetés, az internátusbán
lakás, fűtés és világítás s a konviktusban a fiukkal való
étkezés. A képesítettség legkisebb követelménye az alap­
vizsgálat. A magyar—német nyelvi tanszékre megválasz­
tott h. tanár, a ki egy szabadságolt r. tanárt helyettesit,
ha pályázata benyújtásakor már szakvizsgálatát is letette,
1600 korona fizetésben részesül.
Pályázók felhivatnak, hogy vallásukat, életkorukat,
képesítettségüket, szolgálataikat és egészségi állapotukat
igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat az inté­
zet igazgatóságához f. évi junius hó 1-ső napjáig juttas­
sák el. Az állomásokat aug. 30-ig el kell foglalni.
Székelyudvarhely, 1904. április 30.
Gönczi Lajos, ig.-tanár.
MEGHÍVÓ.
A sepsi ev, ref. egyházmegye „Egyházi Értekezlet­
ének tt. világi és egyházi tagjait, a f. évi május hó 24-én
(Pünköst 3. napján) délelőtt 9 órakor, Aldobolyban tar­
tandó rendes közgyűlésre, tisztelettel meghívom.
Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó, tartja: alúlirt egyh.
elnök. 2. Titkári jelentés, felolvassa: tiszt. Takács Károly,
egyh. titkár. 3. 10 órakor istentisztelet, melyen imádkozik:
tiszt. Kiss Lajos, ért. eh. alelnök; prédikál: tiszt. Jakab
József, gidófalvi lelkipásztor. 4. Istentisztelet után „Vén
Mihály életrajza“ ez. dolgozatát felolvassa: tiszt. Kovács
Antal, e. m. h. főjegyző aa. 5. Az egyházkerületi „Egy­
házi Értekezlet“ múlt évi közgyűlésének határozatait ismer­
teti: tiszt. Bene István, aldobolyi lelkipásztor, ért. egyh.
jegyző aa. 6. Pénztáros jelentése. 7. Az egyházmegyei
könyvtár sorsa fölött határozni. 8. Világi elnökválasztás.
9. A felső-borsodi ev. ref. lelkészi értekezlet felhívását is­
merteti: tiszt. Kiss Lajos, eh. alelnök aa. 10. Lehető indít­
ványok.
Közebédről gondoskodva lesz s akik azon részt akar­
nak venni: szíveskedjenek szándékukat, legalább május
20-áig, tiszt. Bene István, aldobolyi lelkész aával, pár sor­
ban közölni.
Tisztelettel kérem tiszt, lelkipásztortársaimat, hogy az
egyházközségükben levő világi tagokkal e meghívót kö­
zölni szíveskedjenek.
Hosszúfalu, 1904. május hava 4-én.
Zsigmond Károly,
ért. egyh. elnök.
MEGHÍVÓ.
Az érd. ev. ref. egyházkerületi Egyházi Értekezlet
Igazgató-választmányának tagjait van szerencsénk 1904..
május hó 28-án d. e. 8 órára Kolozsvárt az ev. ref
theol. fakultás dísztermében tartandó ülésre tisztelettel
meghívni.
Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés, 3.
Pénztárnok jelentése. 4. Az ez évi kézdivásárlieljji köz­
gyűlés idejének és tárgysorozatának megállapítása. 5. Folyó
ügyek. 6. Indítványok.
Ez alkalommal újólag kérjük az egyh. megyei Érte­
kezletek vezetőit, esperes, elnök, pénztárnok urakat, ke­
gyeskedjenek oda hatni, hogy az új-cziklusra szétküldött
taggyüjtő iveket a szerzett tagok aláírásaival a lelkész urak
az egyh. megyei Értekezlet pénztárnokához beszolgáltatva,
ezek az azokból összeállított összetes kimutatást a tagok­
ról tek. Balogh Károly koll tanár úrhoz legkésőbb má­
ju s 20-ig (Kolozsvár Farkas-utcza) beküldeni szívesked­
jenek.
Kolozsvár, 1904. május 4-én.
Nagy Károly, Tárkányi György,
alelnök. titkár.
 FII. Évfolyam. 20-ik szám.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VAT AL OS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Pünköst.
Tavasz nélkül nincs nyár és ősz, virágfakadás nélkül
gyümölcsérés; fejlődési fokozat észlelhető a természet or­
szágában lépten-nyomon. Az emberi gondolkozás terén is
hasonló jelenséggel találkozunk. Az erkölcsi érzék fejlő­
dése, az erény virágainak működése a fokozatos haladás
tüneteit tárják elénk. Ebben nyilvánul az élet lüktetése,
mert a merev mozdulatlanság egyértelmű volna a halállal.
A hitnézetek terén is beigazolva látható a folytonos
életerő működés; a vallásos nézetek is fejlődés, átalaku­
lás tüneteit tárják elénk. Az örökös mozgás szükségsze­
rűsége annyira feltétlen, hogy ha az előrehaladás folya­
mata bármi okból fennakadt, visszaesés, visszafejlődés áll
elő inkább, hogy sem teljes mozdulatlanság állapota.
Mint mindenben, úgy a hitéletben is eszközök által
munkálkodik a gondviselés.
A hajdankorban a több isten imádás található fel az
emberiség gondolkodásában, mint akkori értelmének meg­
felelő produktum. A műveltség, felvilágosodás haladtával
kél életre a szivekben az egy istenség magasztos eszméje,
de még az sem volt kezdetben ama magaslaton, hova ké­
sőbb emelkedett.
Jézusban s Jézus által ragyogott fel az újjászületés
hajnalának bibora, midőn megzendíilt ama nagy igazság
szava: „Isten lélek s akik őt imádják, szükség, hogy lé­
lekben és igazságban imádják a mennyei Atyát.“
Ekkor lett „új ég és uj föld“, melyben Isten úgy lett
megismerve, mint az emberiség édes atyja, kinek fiává
lehet hit által az egész emberiség, bármely népből, nyelv­
ből vagy nemzetségből való legyen.
Jézusn k földön megjelenése, tanitása, példaadása,
halála, feltámadása s meny bemenetele: az óvilág romjain
az újvilág tündöklő palotáját építette fel.
Midőn a Jézus által megígért Szentlélek kitöltetett az
apostolokra az első Pünköst nagy napján ; midőn az anya-
szentegyház megalakult e földön: a hitélet tisztult légköre
átalakitá az egész világot, hogy ragyogjon, világítson min­
denütt az evangyélium fáklyája, legyen munkás állandóan
a szivekben a Szentlélek ereje.
így dicsőült meg az emberi erőtlenségben Istennek
mindenható ereje!
Ez örök értékű esemény emlékére ünnepli a keresz-
tyénség a Pünköstöt.
De midőn meghordozzuk ma tekintetünket a letűnt
múlt emlékezetre méltó eseményein, vegyük vizsgáiét alá
a jelent és lelki szemeinkkel tekintsünk a jövő felé. Isten­
nek Szendéikéért esedezve, a jónak, igaznak, nemesnek
szeretetétől áthatva „munkálkodjunk, mig nappal vagyon,
mert eljő egykor a sötét éjszaka, midőn többé senki nem
munkálkodhat“.
Ne nyűgözzön le bennünket a tétlenség álma. Gon­
doljunk lelkünk igaz javaira.
„Imádkozzunk és dolgozzunk!“
„Jövel Szentlélek Ur Isten!“. . . .
Dombi Lajos.
K olozsvárt, 1904. május 19.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
Egységes liturgia.
Irta: Tóthfalusi József marosvásárhelyí lelkész.
(Folytatás.)
De távol legyen a szemrehányás! A mint távol
áll tőlem az a czél, hogy sötétebb színben lássam a
valót, mint a hogy megilleti. Mert beszélünk ugyan
az egységes liturgia hiányáról s látjuk is annak nagy
szükségét, de azért ne habozzunk bevallani, hogy
mindaz, a mit e fogalom keretébe elképzelhetünk,
magától a mi Urunktól, a Jézus Krisztustól felállított
íőelven, Istennek lélekben és igazságban imádásán
alapszik és az evangélium szelleme előttünk a
közös vezér, mert a liturgiális czél csak az, hogy
az élőhit és igazi kegyesség, az okos és tiszta buz-
góság emelésére és gyarapítására szolgáljon. És,
hogyha közelebb fekvő okok, a mai kor igényeinek,
viszonyainknak parancsoló szükséglete nem állana a
felmerült követeléssel elénk, maradhatnánk továbbra
is közönyösök és a nagy Geleivel együtt vallhatnók,
hogy; „bár az úrvacsora kiszolgáltatásánál és némely
más dolgoknál saját egyházunkban különböző szer­
tartásokat használunk: a vallásban és hitben azért
nem különbözünk és azzal a mi egyházaink egysége
és társulata szét nem bomlik.“ Erről szó sem lehet!
Hiszen mi a liturgia? Távol legyen, hogy én itt a
theologiai meghatározás lényegébe mélyedjem s ezen
czimen folytassam tovább gondolataim menetét. Csak
megjelölni óhajtom azt a szempontot, melyre a szó ­
ban forgó tárgyra vonatkozó nézeteimet alapítom,
megmondván, miszerint az őskeresztyén egyházi fel­
fogással egyezve, liturgia alatt, az egész istentiszte­
letet értem; tehát az istentiszteleti gyakorlatokat és
eljárásokat; az éneklés, könyörgés, szentirás olvasás,
magyarázás és szákrámentumok kiszolgáltatása körüli
eljárást, illetőleg intézkedést. E szerint a liturgia je­
lenti a lelkész nyilvános szolgálattételeinek határo­
zott formáit; ha a gyülekezetnek is van teendője az
istentisztelet alatt, ez a legszorosabb értelemben vett
rítus, a szertartási elem; a kettő együtt, t. i. liturgia
és rituálé, jelenti az Agendát, vagyis az egyház szer­
tartásának rendjét, helyesebben rendszerbe foglalását.
Szinte emészt a vágy arra, hogy tovább fűzzem
ezt a tárgyunkat igy közelebbről meghatározó kér­
dést, bár kétségtelen, hogy nem tartozik főkérdésünk
keretébe, innen esvén azon, de nem vonhatom ki
magam, az egyidejűleg jelentkező ama másik kérdés
hatása alól, a mely már szorosabban érdekel s némi
tekintetben irányit, hogy tudniillik a mi mai litur­
giánkkal szemben, milyen volt az első keresztyén
század s a további történelmi fejlődést mellőzve, az
eredeti kálvini, illetőleg helvét és esetleg más refor-
 158 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
máit egyházak liturgiája. Úgy vélem, nem zárkózha­
tunk el e iejtegetések elől sem, ha ügyünket kellő­
képpen méltányolni s egyházi életünk érdekében
gyümölcsözővé akarjuk tenni.
Az első keresztyén egyházi liturgiáról szólván,
az bizonyos, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus nem
hagyott semmi szabályt, sem időt, sem íormát nem
állapított meg arra nézve, a mit alapul vehetnénk.
Éppen ezért bizonyos az, hogy e liturgia kifejlődése
egyszerű volt, mint a szeretet s abban a vágyban
összpontosult, hogy Krisztus követői az igaz isteni
s megváltói szeretetben növekedjenek. Az, hogy az
idők folyamán létrejött egyházi, helyesebben különböző
felekezeti rendszerek, liturgiáikat közvetlenül az apos­
toloktól vezetik le, mint p. o. a római egyház Péter­
től, a görög Jakabtól, ennek semmi történelmi alapja
nincs s okát abban leljük fel, hogy ők nem a külső
formákat, a vallásos szertartások külső oldalát s tör­
vényszerűségét (legalitás actionis), hanem a belső
érzületet, a cselekedetek erkölcsi alapját (moralitás
actionis) tartották az istennek tetsző élet alapjául s
egyedüli tényezőjéül, egyformán hirdetvén zsidónak
és pogánynak, h o g y : Isten lélek és a kik őt imád­
ják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
Nem kisérhetjük tovább, a mindenesetre egyház­
történelmi szempontból érdekes fejlődést és kialaku­
lást, a későbbi eltévelyedéseket, bár a kérdés izgató
s egyszersmint vonzó, hanem a közbeesők kihagyá­
sával szólnom kell, az u- n. svájczi, illetőleg főként
a kálvini egyház liturgiájáról.
Ami a Zwinglii egyházi felfogását illeti, általá­
ban annyit mondhatunk, hogy konzervatív elvet val­
lott és követett. Az úrvacsora kiszolgáltatásának
módja, melyet eredetileg a mise helyett hozott be,
csak tisztitó rostája volt a Gergely pápa által beho­
zott misemondási rendnek. A keresztelési ágenda,
bár egyszerűbb lett, külsőségeiben megtartá az öltö-
zésnél a misemondó inget. Az imádkozásnál térde­
pelt. Eleinte az egyházi szónoklat is igen egyszerű
volt. Megelőzte az előírna s az igehirdetést követé
az általános bünvallás és végül jött az utókönyörgés.
Ezekhez járult a gyülekezet éneklése, de nem min­
denütt fogadták el, mert p. o. Zürichben csak a XVI.
század végén lett általános. Egyébiránt a Zwingli
szerinti reformált egyházak liturgiája, a mint ez az
idők folyamán kifejlett és megállapodott, ma a kö­
vetkező: Az istentisztelet kezdődik az ének kihirde­
tésén. Éneklés után következik a könyörgés, ezután
a textus felvétel, egyházi szónoklat, ennek végével
a bünvallomás, bünbocsánatkérés, ezután utókönyör­
gés és záró ének. A gyülekezet eloszlása előtt a há­
zasulandók, megholtak kihirdetése és a megáldás. Ha
keresztelés van, ez az egyházi szónoklat és utókö­
nyörgés közé esik. Az úri imát rendszerint kétszer,
keresztelés alkalmával háromszor is mondják. Az
ünnepeken kiszolgáltatni szokott úrvacsora az utó-
könyörgés után következik.
Ezek után rátérhetünk a Kálvin liturgiájára, a
mely egyszerű ugyan, de a nagyszerűség remeke.
Központja: az evangélium hirdetése, az Isten igéje.
Mindaz, a mi ezt megelőzi, előkészület erre, átme­
net a világias (profán) életből, az evangélium hirde­
tésére s mindaz, a mi ezután következik ismét át­
menet a kegyelem hirdetéséről az életre. Ugyanis:
miután a hívők egybegyűltek a lector, — biblia ol­
vasó — néhol a szószékbe, néhol az urasztal mellé
lépvén, megszabott rövid előfohászt mond, igy szól­
ván: „Segedelmünk legyen Isten nevében, a ki te­
remtette az eget és földet! Atyámfiái! jérték hallgas­
sátok figyelemmel és tisztelettel Isten igéjét“ s e
felhívás után, bizonyos részt olvas a szentirásból.
Ezután a gyülekezet énekel; majd a tiz parancsola­
tot olvassa fel ezen előzetes figyelmeztetés után:
„Hallgassátok figyelemmel és tisztelettel Isten tör­
20. szám.
vényének tiz parancsolatát, a mint ez megvan irva
Mózes H-ik könyve XX. részében.“ A felolvasó vé­
gül ezt mondja: „A törvénynek summája, a mint azt
a mi urunk megmondta az ő evangéliumában, szent
Máté szerint a XXII. részben, nem más mint ez: sze­
ressed a te Uradat, istenedet“ stb.
Ennek megtörténtével, a szolgálatban levő lel­
kész lép szószékre s rövid fohász után bünvallásra
hívja fel a gyülekezetei s elől mondja a Kálvin által
fogalmazott bünvalló könyörgést. Ezután a gyüleke­
zet énekel s ennek végével, a lelkipásztor az Isten
szent nevét hívja segítségül, hogy az igét híven, Is­
ten nevének dicsőségére, a gyülekezet építésére hir­
dethesse s hogy ezt a nép lelki alázatosággal s en­
gedelmességgel fogadja. Erre a textus felvétel, egy­
házi beszéd s egy terjedelmes utó könyörgés követ­
kezik, melyben a gyülekezet hálát ad a hirdetett igé­
ért, könyörög ez élet lelki és testi szükségeiért, az
anya szentegyházért, fejedelmekért, elöljárókért, bete­
gekért stb. Majd íelolvastatik az apostoli hitforma;
a nép egy vagy két verset énekel s a lelkipásztor
megáldó szózattal bocsátja el a gyülekezetei s egy­
szersmind inti az önkéntes adakozásra. A gyülekezet
a bünbánat szükségét érezve lépett be a szent házba
s a bünbocsánat reményével és kegyelem vigaszával
megáldva tért vissza az élet gondjaihoz.
Ezt a rendet maga Kálvin állapitá meg; ő fo­
galmazta a bünvallási formulát, utó könyörgést, me­
lyeket a külföldi ref. egyházak az istentisztelet egész
rendjével együtt igen kevés kivétellel, helyesebben
különbséggel máig megtartottak. Az alapelv tehát
egészen krisztusi, illetőleg evangéliumi s üdvösséges.
Lényege összefoglalva ez: A nép előtt olvastatik Is­
ten törvénye, mely megszabja teendőinket s kimu­
tatja a czélt, mely felé törekednünk kell; de ez mé­
lyen érzi, hogy e czéltól milyen messze marad s
mennyire nem képes betölteni a törvényt. Nyilván
bevallja tehát a maga bűnös és romlott voltát s egye­
dül Isten irgalmára támaszkodva, bünbocsánatért s
újjászületésért esedezik. Az egyházi beszédet közvet­
lenül megelőző könyörgés már nincs szorosan meg­
szabva, tartalma azonban részint az Isten tökéletes­
ségeinek dicsőitése, részint és főként a mindjárt kö­
vetkező igehirdetésre való vonatkozás, hogy t. i. ad­
jon ahoz kegyelmet és sikert. Az egyházi beszéd
szorosan az Isten igéje körül forog. Az utó könyör­
gés kezdete is az éppen lefolyt igehirdetésre vonat­
kozik és hálákat ad ezért; de a lélek már a földi élet
széles mezejére is rátekint s könyörög nemcsak ma­
gáért, hanem a hazáért, nemzetért s minden jó és
igazért. Az apostoli hitíorma elmondása ünnepélyes
kijelentés arra, hogy a hivő lélek, a keresztyén kö­
zönséges anyaszentegyház fundamentumán áll és él.
Az úri ima csak egyszer mondatik t. i: az utókönyör­
gés és az apostoli hitforma között; sőt a skótoknál,
határozottan meg van tiltva annak minden alkalom­
mal való elmondása, hogy puszta gépiességgé ne fa­
julhasson.
Az úrvacsorának kiszolgáltatása igen egyszerű,
s lényegében a miénkkel egyező, de a bűnbánati kö­
nyörgés és hitvallomás, a melyek nálunk ugyszolva
az urvacsorázás bevezető részei, elmaradnak, mivel
ez istentisztelet folyamán, mint annak rendes kiegé­
szítő részei, már elmondattak. Az utolsó vacsora sze-
reztetésének története szintén a korintusi gyüleke­
zethez írott első levél alapján idéztetik. Az egész
urvacsorai ágenda könyörgésből, intésből és hála­
adásból áll. Osztás közben szentirásbeli helyeket mond
a lelkész az úrvacsorában részesülőkhöz szószékből bi­
zonyos alkalmi részek olvastatnak. A poharat osztja
nem lelkipásztor is s végűi a bezáró megáldás előtt
Simeon énekét énekli az egész gyülekezet. Szigorú
kálvinizmus szerint az Úrvacsorának kiszolgáltatási
helye a templom s magánházaknál csak olyan helye­
 20. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 159

ken engedtetik meg a templomon kívüli kiosztás, a táns alapelveket illetőleg egyek vagyunk, de a litur­
hol templom nincs, de a hol a gyülekezet már meg­ giái cselekvények, formák, sorrend stb. tekintetében
alakult. A kiszolgáltatás rendszerint vasárnap, vagy nagyok az eltérések. És, hogy nemcsak felkapott
ünnepnapon a íőistentisztelet kapcsán történik, éven- jelszó ez, elég lesz, ha éppen utóbb beszerzett ada­
kint többszőr, meghatározott napokon. taim mellett, sőt legelső sorban azokat közlöm le,
A keresztség szakramentuma is templomban szol­ a melyek részint szakmunkákból részint egyházi lap­
gáltatott ki, a gyülekezet jelenlétében. Intő (alkalmi) jainkból tájékozhatnak.
beszéd, úri ima és az apostoli hitiorma után szülők Az istentisztelet nagy részben kálvini egyszerű­
és keresztszülők együtt tesznek ünnepélyes fogadást séggel folyik le minden helyen. Lefolyása ez: felálló
arra, hogy a megkereszteltet a keresztyén hitben ne­ ének, vagy énekből rendesen három vers; rövid fo­
velik. hász, ima, uri-ima; textus felvétel: igehirdetés, ima
A házasságkötés, melyet az új egyházpolitikai úri-ima, hirdetés, áldás, ének. E sorrendtől való el­
törvények életbeléptetése előtt, nálunk is szokásos térés azonban sok helyt mutatkozik. Néhol az ének­
háromszori kihirdetés előz meg, szintén templomban ben vagy a textus felvételben, az úri ima és áldás
az istentisztelettel egybefüggön kell megtörténjék. elmondásában, illetőleg elhagyásában; más helyen: a
Az eljárás igen egyszerű. Rövid előfohász után, rö­ gyülekezetnek az istentisztelettel szembeni magatar­
vid intő beszéd. Kikérdezés. A gyülekezet megkér­ tásában, a felállás, leülésben van meg a különbség.
dezése a felől, hogy annak tagjai közül, nem tud-e Látszólag kisszerű dolgok, de ha komolyan mérlege­
valaki házassági akadályt? Fogadástétel, (de nem es­ lünk, számot kell hogy vessünk azzal, miszerint bi­
küformában) s végül rövid intés, ima és áldás. zonyos zavar, nyugtalanság fogja el a lelket, vala­
A konfirmácziót bár később általánosan elfogadta hányszor oly istentiszteleten vesz részt, a hol a hí­
a kálvini egyház, nem fordul elő Kálvin szertartási vek egy része nem lévén ismerős a helyi szokások­
művében. kal, azoktól eltérőleg viselkedik.
Az egyházi éneket nagy becsben tartja a Kálvin Hanem sokkal nagyobb és feltűnőbb az eltérés
liturgiája, de megkívánja, hogy annak szövege és az úrvacsorát illetőleg. Nemcsak egyházkerületenkint,
tartalma Isten igéjéből folyjon s a szentirásból vé­ hanem egyházmegyénkint, sőt egyházközségenkint.
tessék. Jellemző elve az igazi kálvinizmusnak, hogy Más Budapesten, mint Pápán és más Debreczenben,
istentiszteleten egy ének sem zendülhet meg, mely­ mint Kecskeméten s tovább végtől-végig! Itt hatszor
ben az egész gyülekezet tényező részt ne vehessen. osztanak úrvacsorát, emitt csak ötször. Egyik el­
Ki van zárva tehát minden karének, szólózás, hanem hagyja az Adventét, a másik Újév első napján is
a gyülekezeti énekes könyv a legtöbb helyen négy oszt úrvacsorát, sőt sátoros ünnepeken mindkét na­
hangra lévén kidolgozva, maga az egész nép énekel pon. Egyik lelkész az istentisztelettel közvetlen ösz-
gyönyörű összhangban, amit úgy érnek el, hogy a szeköttetésbe hozza az urvacsorázást, másik túlságo­
növendékiíjuságot már az iskolákban szorgalmasan san kiemeli, hogy ez amattól független s csak a tem­
tanítják a szabatos éneklésre. Az egyházi ének kí­ plomban benmaradottakra szól. Ez bűnbánó imát,
séretében ma már csak kivételes helyeken nincs ott hitvallató kérdéseket mond; az ezeket elhagyja. Né­
az orgona is. mely helyen az úrvacsora kenyere és bora felett
A halottak temetése, szigorú kálvini felfogás sze­ külön imádkozik a gyülekezet, más helyen egyszerre
rint, a legegyszerűbb, fény, hivalkodás nélkül való szenteli meg az imádkozó áhitat a lelki eledelt. Az
kell legyen. A szertartás fő-eleme: Isten igéje, a mely is szokás némely gyülekezetben, hogy az első he­
vigasztal, erősít, megnyugtat, oktat: az ember semmi lyeken ülő férfiak és nők nem kelnek ki székeikből,
volta felől s egyúttal arról, hogy Isten örök kegyelme, hanem a lelkész viszi hozzájuk a szent szákrámen-
a dicsőült helyek boldogságát adja nekünk a feltá­ tumot. Egy-egy lelkész urvacsoraosztás közben bib­
madásban, az Ur Jézus Krisztus érdeméért. liai-igéket mond a híveknek, a másik, illetőleg a leg­
Hiányos lenne ez itt előadottak sora, ha nem több, nem mond. Egyik gyülekezetben a hívek az
tennék említést arról, hogy mi az eredeti kálvini fel­ urvacsorázás alatt állandóan énekekeinek, mig a má­
fogás, az ünnepeket illetőleg. Jegyezzük azért meg, sik helyen a közéneklés meg-megszünk s szünet alatt
hogy a szigorú kálvinizmus ünnepnapja, a hetedik a katedrából bibliát olvas — a tanító. Megjegyzendő,
nap megszentelése alapján a vasárnap. Érdekes, hogy hogy az úrvacsora rendszerint a gyülekezetben, ille­
a puritán eredetű külföldi ref. egyházak máig ra­ tőleg templomban szolgáltatik ki, de rendkívüli ese­
gaszkodnak ezen elvhez s a mily nagy gonddal ülik tekben a templomon kívül is, a betegeknek, rabok­
meg a'vasárnapot, éppen oly határozottsággal uta­ nak, halálra ítélteknek, de csak a délelőtti órákban.
sítják vissza a más, előttünk szokásos ünnepek meg­ Néhol csak a gyülekezeti urvacsorálás napján, más­
szentelését. A többi ref. egyházak azonban velünk hol akármely napon s egy esetben mások is része­
tartanak e tekintetben is. sülnek az úrvacsorában, más esetben pedig csak a
Hogy teljes legyen a mit e tárgy keretében el beteg. Egyik lelkész éjjel is elmegy a hivó szóra,
kell mondanom, felemlítem a lelkészt forma ruha-kér­ másik nem, mert úgy találja, hogy ez az úrvacsorá­
dését, mint a liturgia megjelenésének, illetőleg nyil­ hoz fűzött hittel ellenkezik.
vános szereplésének egyik külsőségét. Kálvin erre A házasság és keresztelés liturgiáját illetőleg
egyáltalán nem fektet súlyt. Annyira van, hogy tel­ már nem oly nagy az eltérés s örvendetes magyar-
jesen mellőzi. Mindig egyszerű, tisztes öltözetben országi testvéreinknek azon gyakorlata, hogy mind­
járt, mint a genfi miveit osztály tagjai és szolgálatai két szertartás rendszerint a templomban tartatik meg
alatt sem hordott forma-ruhát. s csak kivételes esetekben a háznál, illetőleg lel­
íme, az eredeti református liturgiának s az ahoz készlakban.
tartozóknak Zwingli és Kálvin által megvalósított A házasságkötés sorrendje ez: előfohász, alkalmi
formája! Ezeknek futólagos megismerése után, igen beszéd, eskü, ima, úri ima, áldás. Néhol a bűnbánati
érdekes volna, hogy vázoljam azt, hogy milyen az hetekben s ünnep első napján egyáltalán nem esket­
angol püspöki egyház, a skót s a német reformált nek. A kecskeméti egyházban kedd és csütörtök a
egyház liturgiája? Azonban el kell, hogy ismerjem, házasságkötésnek egyházkeblileg megállapított ideje,
miszerint erre is kiterjeszkedve többet ölelnék fel a mikor is rendes stóla díjért esketnek, máskor azon­
mint czélomhoz tartozik s azért most annak megis­ ban kétszer, másfélszer annyiért végzik az esketési
mertetésére térek rá, hogy voltaképen milyen is ez- szertartást.
időszerint a magyarorsz. reformált egyházak liturgiája? A keresztelés még sokkal inkább gyülekezeti,
Áll, hogy az igazi keresztyéni s egyúttal protes­ mint a házasságkötés; ezért az istentisztelet idején,
 Í6Ó ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
utóéneklés előtt keresztelnek, akár vasárnapon, ille­
tőleg ünnepnapon, akár hétköznapon történik. Lefo­
lyása ez: előíohász, alkalmi beszéd, a keresztség ki­
szolgáltatása, áldás. Néhol a keresztszülők nyilvános
íogadástétele is szokásos. Egyik lelkész egyfolytában
önti le a megkeresztelendő fejét, másik az atya, fiú,
szentlélek említésével meg-megállva és némelyik
„nevére“, másik „nevében“ kifejezéssel használja a
keresztelési formulát.
Ezzel kapcsolatban kell hogy megemlítsem, a
nálunk, erdélyi részekben teljesen (legalább előttem)
ismeretlen egyházkelést, a mely Magyarországon
szórványosan szokásban van. Jelentősége az, hogy
a gyermekágyból felkelő nő, először is templomba
menjen (egyházhoz keljen) s ott a rendes istentisz­
telet idején, a gyülekezettel együtt Istennek hálákat
adjon. Főként, a dunántúli egyházaknál tartotta fenn
magát ez a szokás, hol az egyházkelési szertartás
ez: a lelkész rövid beszédet tart, a nőt megimádkoz-
tatja és megáldja.
(Folyt, köv.)
Vélemény a próba énekeskönyvről.
Az ev. ref. egyház uj, egyöntetű énekeskönyvet
ad ki. Helyes és méltányolni való elhatározás. Még
helyesebb, hogy próbakötetet adott ki és ezzel mint­
egy megakarja szavaztatni a közönséget. Nekem sza­
vazati jogom nincs: mégis szavazni akarok. Érdekei­
met sem érinti: mégis érdeklődöm iránta. Pedig mi
köze egy unitárius embernek ahhoz, hogy jó lesz-e
a reformátusok új énekeskönyve vagy nem? Foga-
datlan prókátornak fognak nevezni. Sebaj. Az irodalmi
ízlés érdekében ezt is szívesen elviselem.
Az Írónak és esztétikusnak érdeklődnie kell az
ügy iránt. Ebben nincs valíáskülönbség. Az énekes­
könyv fontos tényező a művelődés történetében.
Nemzeti jelentősége kétségtelen. Vannak a nemzet­
nek rétegei, melyek abból merítik szellemi táplálé­
kukat. Nem közönyös dolog tehát kulturális szem­
pontból, hogy milyen lesz az az énekeskönyv, melyet
az egyetemes konvent az egész nemzet használatára
rendel.
Jól tudom, hogy a papság is igy vélekedik. Mert
hiszen engem Benedek Károly alvinczi lelkész és egy­
házmegyei főjegyző figyelmeztetett az ügyre. Nehány
nappal ezelőtt két könyvet adott kezembe: egy régi
énekeskönyvet és a próbakötetet. Arra kért, hogy
nézzem át s a megfelelő énekszövegeket hasonlítsam
össze. Mondjak róluk pártatlan véleményt. Mit tartok
az egyikről és mit a másikról? Szerencséseknek tar­
tom-e az átdolgozásokat? Benedek Károly kétségte­
lenül az iró és esztétikus véleményére volt kiváncsi.
Papírra teszem hát megjegyzéseimet. Ennek az ügy­
nek minden jelentéktelen észrevétel hasznára lehet.
Nos hát, ez a próbakötet bennem a csalódás
érzését keltette föl. Többet ront, mint a mennyit ja­
vít. Ki van bővítve ugyan új énekekkel és szöve­
gekkel; de jaj, mivé lettek a legszebb régi énekszö­
vegek ! Valóságos vandalizmus, a mit egyik-másik
szöveggel megcselekedtek. Sejtelmem sincs, kik az
okozói ennek a pusztításnak és nem is keresem. Az
átdolgozások elég sikeresen vádaskodnak szerzőik
ellen. Az átdolgozási szenvedély lehervasztotta a
költői szépségeket. Amit az énekeskönyv az új dara­
bok által nyert, nem pótolhatja azt, amit vesztett.
Nem vagyok hive a konzervativizmusnak; de
Isten őrizzen az ilyen fajta újításoktól! Hagyjuk meg
azt, a mit már mások jól megírtak. Ne akarjunk min­
den áron választékosabbat és szebbet adni. Ez éne­
keskönyvek különben is történeti fejlődésen mentek
át. Ha kiölünk belőlük minden hagyományos vonást,
ha teljesen megfosztjuk minden régi színüktől és zs­
2Ö. szám.
inatuktól: teljesen idegenné tesszük a nép számára.
Pedig a népet kell itt első sorban tekintetbe vennünk.
Nem akarok hosszadalmas lenni. Egy szöveg tö­
kéletesen elég, hogy fogalmat adjak arról, miből ál­
lanak ezek az átdolgozások. Egymás mellé állítok két
megfelelő szöveget.
Régi: Új:
Bár dördül ég és föld remeg, Bár dörg az ég és föld remeg,
Hitünk nem rendül tőle meg. Nem rendülünk akkor se meg.
Mi történt itt? Az, hogy az új versben a máso­
dik sor meg van fosztva erejétől. Kimaradt a hitünk
szó, a mi itt épen a leglényegesebb. A se szócska
közbeszurása által pedig zavar keletkezik. Azt kérd-
hetnők: hát még mikor?
Régi: Új:
A fellegek tömött homálya, A fellegek sűrű homálya,
Istenhez ütünk el nem állja. Az Istenhez ütünk nem állja.
Mi ez? Magyarul van ez mondva? A magyar
ember megállja a sarat, kiállja a huszonöt botot, állja
az alkut, de az utat elállja. Aki „állja“ az útat: nem
tud magyarul. íme, hova juttatja ^az embert a min­
den áron való átdolgozási düh. És aztán „Istenhez“
szoktunk imádkozni és nem „az I s t e n h e z A ki nem
tud magyarul, az persze „az“-1 tesz Isten elébe, ki­
dobja az „elu-t és ezzel tönkrenyomorit egy szép
verssort csak azért, hogy minden sor át legyen dol­
gozva.
Régi: Uj:
Bár villám szórja szerteszét Bár rémitő sebes tüzét
Jetvesztő sebes tüzét. A villám is hadd szórja szét.
Nagyon szép, tisztelt átdolgozó úr! Csakhogy
nem az a fő, hogy „rémiiőu az a villám, hanem,
hogy „életvesztő“ ; mert az olyan embernek, ki a sa­
ját árnyékától is fél, az is rémitő, a mi nem életveszlö.
Persze, meg lévén cserélve a sor, igy kellett foly­
tatni: „A villám is hadd szórja szét.“ De nem addig
van az. A villám sem tőlem, sem átdolgozó urak­
tól nem kér engedélyt, hogy szétszórja-e sebes tü­
zét? Ez a „hadd szórja“ biztatás tehát legalább is
komikus. És aztán a „villám is“. Hát még mi? Eddig
még nem volt szó a versben semmi olyanról, a mi
sebes villámokat óhajt szórni. Mire való tehát ez a
toldozás? Lám, lám, mégis csak igaz, hogy a sok
beszédnek sok az alja.“
Mi állunk és nem reszketünk,
Isten kezében életünk!
Csoda, hogy ez a két sor amnesztiát kapott!
De ez csak az első strófa. Lássuk tovább.
Régi: Új:
Dicső az égnek temploma, Fenséges az ég temploma,
A szélvész benne orgona. Benne a vihar orgona.
Hát ez mire jó? Nézzük meg csak közelebbről.
u — | u — | ------- | u
Dicső az égnek temploma
A régi tehát szabályosan gördülő jambicus sor.
S az új? íme:
--------I U U I --------- I u —
Fenséges az ég temploma
Ez pedig összehányt-vetett sor spondeusokból és
pirrichiusokból, amit semmiféle költői szabadság nem
enged meg. De hát itt is fő volt az átdolgozás. Mert
csak nem maradhat valami változatlanul! Ezért kel­
lett a „Szélvész benne orgona“ helyett is „Benne a vi­
har orgoná“-1 csinálni; pedig ez a „benne“ sorkezdet
ugyancsak sérti a jóizlésü ember fülét.
De hát kinek van türelme mindezt elszámlálni.
Hiszen alig van ebben a versben el nem rontott sor.
Régi: Uj:
A tiszta kék boltról megint A fényes nap alátekint
A földre vidám nap tekint. A kiderült égről megint.
 20. szám. ERDELYJ PROTESTÁNS LAP.
Ez nem csak át-, hanem meg is van dolgozva!
Ismét a toldozgatás üt agyon egy verset. Arról van
szó, hogy „megint vidám nap tekint alá“, mivelhogy
előbb nem volt vidám az égiháboru miatt. Az átdol­
gozó nem érti a különbséget és csak azt konstatálja,
hogy a nap alátekint. Hát hiszen ezt cselekszi már
jónehány év óta!
Máshol meg ilyen javítás fordul elő:
Régi: Uj:
Erdőkben zendűl vig karének. Az erdőkben zeng a víg ének.
Nesze neked! Ez a két sor is megkapta a ma­
gáét. Az átdolgozónak halvány sejtelme sincs arról,
hogy más az, ha „vig ének“ zendül valahol és más
az, ha „a vig ének“ zendül. Mert az első épen azt
akarja kifejezni, hogy vig és nem szomorú az az ének;
a második pedig azt jelenti, hogy másról, mint vig
énekről jelen esetben szó sem lehet. De nem elég,
hogy az értelméből ki van forgatva, még a hangzása
is fülsértő: „Az erdőkben zendül, a vig ének.“ Ez
az a—a —a tönkreteszi a legjobb sort is. És aztán
írónak tudnia kellene, hogy ez a magyar nyelvben
új keletű csinálmány, melyet lehetőleg kerülni kell.
Tovább nem folytatom Elismerem, hogy van
ebben a versben nehány jó változtatás is; de a ke­
vés jó elvész a zűrzavaros átdolgozási áradatban. A
túlságos buzgalomra, melylyel az átdolgozok működ­
tek, el lehet mondani: „Adtál uram esőt, de nincs
köszönet benne!“
Olybá tűnik ez fel nekem, mintha valaki nem
volna megelégedve a Hymnns szövegével és igy dol­
gozná át.
Isten a magyart megáld,
Hogy legyen jó kedve;
Segítő kart nyújts neki,
Ha ellenséggel küzdve;
Régen tépássza a sors,
Adj neki vig esztendőt;
Ez a nép megbünhődte
A múltat s jövendőt.
Risum teneatis! Pedig ilyen rendszer nyilatkozik
meg az ismertetett átdolgozásokban.
Az általam felhozott példa jellemzi az egész pró­
bakiadást. Az embernek lépten-nyomon kell tapasz­
talnia, hogy a jobb régi szövegek áldozatul estek.
Szépségeiket lehervasztotta az átdolgozok buzgalma.
Ha volt bennük erő: kiirtották. Ha volt lendület: el-
lapositották. Ha volt poezis: hétköznapivá tették. Ez
a munka tehát nem érett meg a nyilvánosságra.
(Vagy talán annyira túlérett, hogy élvezhetetlen!?)
Mint pártatlan ítélő, nem mondhatok egyebet,
mint hqgy vegyék alapos revízió alá ezt a próbaki­
adást. Állítsák vissza a jó régi szövegeket s hagy­
ják meg eredeti mivoltukban azt, a mit rég appró-
bált az idő. Csak olyan javításokra szorítkozzanak,
melyek múlhatatlanul szükségesek. Hiszen ehhez nem
szükséges egyéb, csak egy pár jó Ízlésű, helyes ér­
zékű iró ember. Ha a konvent ezt megcselekszi sok
keserűségnek és panasznak veszi elejét.
Dr. Barabás Ábel.
Csak 630!
Jónapot papom! — köszöntött be a napokban hozzám
egyik buzgó és kiválóan intelligens tagja gyülekezetünknek.
Mond csak — szólt — körülbelül hány lelkipásztora van
erdélyi egyházkerületünknek?
Lesz úgy 540 körül — felelém. Es fő- és algondnoka?
— kérdezé tovább.
Lehetnek ők is vagy 104-en, felelém.
Na hát, — szólt — összesen van egyházkerületünknek
644 vezető férfia...
Nem értettem, hogy hova akar czélozni az én atyám­
fia, — azért bizonyos meglepetéssel kérdeztem tőle, — te­
hát tulajdonképpen mit is akarsz te e számokkal és e szá­
mok személyesitőivel!
161
Mit akarok, — mondá — hát szeretnék egy kissé a
fejükkel beszélni, szeretnék egy kissé a szivükre hatni,
mert bizony úgy látom, hogy elfér a 614 számon egy kis
leczkézés.
Látod papom — folytatta elmélkedését — gyönyörű
szép dolog az, ha az ember szépen tud beszélni. Szép,
ha az eszméket és igazságokat a gyűléseken, értekezése­
ken formás előadásba tudja foglalni; tud keseregni, buz-
ditni, tervekkel előállani, de a beszéd még egymagában
nem vezet az üdvösségre, általa az igazság még nem in­
dul el hóditó utján... En barátom — folytatta — igen jól
ismerem magyar fajunk kiváló tulajdonságait, a nagy pil­
lanatokban előtörő lelkesedését, — de sajnos — ismerem
e fellobbanó belső tűz természetét is, igen hasonló az a
hamar ellobogó szalmalánghoz.
Mi kálvinisták, szin magyarnép vagyunk, természetes
tehát, ha fajunk erényei és hibái bennünk egyaránt meg­
találhatók. De vájjon e tény feljogosit-e minket arra, hogy
a nembánomság párnájára dűljünk és a legszentebb érde­
kek hivó szavára is, — Pató Pállal mondogassuk a ha­
gyományos szólamot: Majd rá érünk arra mégi
Hát tudod, — szólt, én a mulasztásokért, a maradiság
hibáiért nem a tömeget, nem a millió népet vádolom, ha­
nem csak a százakat. Azokat, akiket a gondviselés a nép
élére állított, mint a nagy igazságok mértföldmutatóit;
illetve, mint a mértíöldmutatókra helyezett világitó szö-
vétnekeket.
Mert, hogy is állunk csak? — Tényleg nincs szebb
vallás, mint a mi magyar kálvinista hitvallásunk. Tanaiban,
szervezetében tüköré ez a Krisztus evangéliumának. A ma­
gyar kálvinista vallás a krisztusi alapon épült felséges tör­
ténelmi jelenség, telitve: az Isten és hazaszeretet leikétől.
E fundamentumon épült fel a magyar szabadság és e fun­
damentumon kell a jövőben is megálljon. Ez az én hitem!
En e hitem erősségét a történelem bizonyságtételeiből
merítettem.
Ennek a történeti ténynek daczára, hogy mégis a mii­
hók szent vallásunkért eléggé nem lelkesülnek, hogy a mil­
liók számban nem szaporodnak, sőt még a közöny és nem­
bánomság ül a lelkeken; ezért hidd meg barátom, a szá­
zak felelősek. Mert, ha lett volna mindig szent lelkesedés
a százakban, akkor ma már nem lennének aggodalmaink,
mert lelkesedésünknek bőséges táplálékot nyújtana a tu­
dat a kitartásra, hogy mi az Isten igaz ügyeinek vagyunk
e haza drága földjén harczosai.
Ezelőtt három évvel — folytatta lelkes beszédét —
ott voltam a Székelyudvarhelyen tartott egyházkerületi ér­
tekezleten, a múlt évben Tordán is. Örült a lelkem, mert
láttam, hogy ébredünk! Emlékezz csak, milyen lelkesedés­
sel beszéltem én akkor neked, hatása alatt az ott nyert
benyomásoknak. Emlékezz csak! — azt mondtam, ha az
értekezletek lelkesedése kihat az életre, akkor rajtunk a
pokolnak kapui sem vehetnek diadalt!
Es most barátom, — szólt — látom, hogy csalódtam.
Most tapasztalom, hogy az a sok beszéd jórészben csak
papirtöltelék volt, — mert úgy látom, hogy a határozatok
nem érvényesíttetnek az életben.
Tudod, hogy béczézgettük a mi kis „Vasárnap“-unkát,
mert örvendettünk, hogy életre kelthettük. No látod, en­
nek helyzete mérlege az én despéráit hangulatomnak.
Most is épp azért jöttem hozzád, mert beszélnem kellett,
a szót magamba nem tudtam volna fojtani.
Most a IV-ik évfolyam 15-ik számában olvastam „a
szerkesztő postája“ rovatban, hogy e hit ébresztő lapunk­
nak csak 630 előfizetője van. Ott áll a Szerkesztő aggo­
dalma is mindjárt e sorokban: „A magasabb nyomdai árak
mellett nem tudom, hogy ezt az évet kihúzzuk-e deficzit
nélkül.“
íme, van kerületünknek 644 vezető férfia, holott még
ide sem számítottuk nagy befolyású gymn. tanárainkat
és népiskolai tanítóinkat, mégis — e nagy szám mellett —
egyetlen vallástársadalmi orgánumunknak csak 630 előfi­
zetője van. E számból, köztudomás szerint, tekintélyes té­
tel esik a nem papokra, igy körülbelül a papok kéthar­
madrésze és mennyi hivatalos ? — a lap iránt teljességgel
nem érdeklődik.
Dyen körülmények között azután, vájjon lehet-e re­
mélni: együttérzést, egy czélra törekvést és egyöntetű el­
járást a vezérektől? Lehette csodálni, ha a nép rétegei­
ben terjed a közöny, ha a vezetők nembánomságban szen­
vednek.
Hiszen, ha a papok, főgondnokok, tanárok, és tani-
 162 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 20. szám.

tok jópéldával járnának elől,, önmaguk deficzit nélkül jól

vasolt intézkedések részben már ig.-tanácsunk által
fentudnák tartani a lapot. Es ha még minden illetékes foganatosítva vannak.
1—10—50 előfizetőt gyűjtene, rövid idő alatt viruló hely­ Felolvastatott a számvevő aa. által összeállított
zetbe jutna lapunk, sőt meg is nőne külső formájában is. vagyonügyi jelentés, mely csekély módosítással el­
Kérlek azért, — szólt — ird meg beszélgetésünket
Hivd fel a kerületi értekezlet figyelmét ez elszomorító fogadtatván, kinyomatása és a közgyűlési tagokhoz
tényre, szólj, hogy az elnökség hasson oda,miszerint a leendő szétküldése kimondatott.
kínálkozó eszközök igénybevétele mellett, mihamarább Tudomásul vette ig.-tanácsunk a titkár aa. által
megtaláltassék a bajnak gyógyitó széruma. De megírd ám! összeállitott közigazgatási jelentést is, mely szintén
— szplt. előzetesen fog a közgyűlés tagjainak megküldetni.
Es ime én megírtam. Megállapittattak a zsinati képviselő választás el­
Péchy Árpád, rendelésére, az egységes liturgia szabályozására és
ref. lelkész. az egyetemes énekeskönyv véleményezésére vonat­
kozó javaslatok.
Ujtordai egyházközségünk az iránti kérését, hogy
Igazgatótanácsunk üléséből. a szélesebb tevékenységi körrel biró egyházközsé­
Kolozsvár, 1904. május 13. gek sorozatába felvétessék, ajánlattal fogja ig.-taná­
csunk a közgyűlés elé terjeszteni.
Elnökölt: báró Bánffy Dezső egyházkerületi íő- A lelkészek és tanárok mellékfoglalkozása te­
gondnok aa. Jelen voltak: Simó Lajos ehker. főgond- kintetében javaslatot terjesztünk a közgyűlés elé,
nok, dr. Bartók György püspök, Kenessey Béla fő­ kérve abban a fennálló szabályzat érvényben tartá­
jegyző, báró Bánffy Ernő, Becsek Lajos, Incze Gerő, sát, azzal a bővítéssel, hogy a hivatalszerű mellék-
Sándor János, Deési Gyula, dr. sárkány Lajos, Lé- foglalkozások és ezek között a szövetkezeti elnök­
szay Ferencz, Herczeg Lajos és Váró Ferencz ig.-ta- igazgatóság is föltétlenül eltiltandó.
nácsosok, valamint a tisztviselők. Zilahi egyházközségünk az egyházkerület szava­
Elnöklő főgondnok aa. az ülést megnyitván, föl­ tosságát kérvén a templomépitésre fölveendő kölcsön
hívása folytán előbb a tanügyi, azután számvevői és biztositására, ig.-tanácsunk a szavatosság elvállalásába
végül a közigazgatási ügyek kerültek tárgyalásra. bele nem mehetett, hanem utasította az egyházat,
A tanárjelölő bizottság tagjai sorába ig.-taná­ hogy községi kölcsön fölvételét kísérelje meg.
csunk képviselőiül, Lészay Ferencz és Váró Ferencz Mezőíelei egyházközségünk részére nem adhatta
ig.-tanácsos aai küldettek ki. meg ig. tanácsunk az iskolaépitési engedélyt azért,
A theologiai fakultás anyagi ügyeinek rendezése mert kellő fedezettel nem rendelkezik és a fölvenni
tárgyában javaslattételre kiküldött egyházkerületi bi­ terveit kölcsön kiutalási módozatai nagyon terhelők.
zottság jelentése és javaslata közgyűlés elé terjesz­ Nagyenyedi kollégiumunk adásvevési szerződése,
tetni határoztatott. melylyel egy miriszlói kisebb ingatlant eladott, jóvá­
A theologiai elöljáróságnak azt a kérését, hogy hagyást nyert, de nem járulhatott hozzá ig. tanácsunk
a theologiai épületből kiköltözni kívánó tanárok ré­ a íürészmalmi telep eladását kimondó határozatához,
szére 1200 korona szállásbér állapíttassák meg, ig.- minélfogva ezt az ügyet bővebb megfontolásra visz-
tanácsunk a multévi rendkívüli közgyűlés határozata szaküldötte az elöljárósághoz.
alapján és fedezet hiányában, teljesíthetőnek nem Nem erősítette meg ig. tanácsunk a bögözi egy­
találta. házközség amaz adásvevési szerződéseit sem, me­
A nem református tanitóképezdék mellé szerve­ lyekkel 3 és 72 hold ingatlant 3200 koronáért vásá­
zendő kántorképesitési helyi bizottságok alakítására rolt meg, mert a vételárat tulmagasnak találta.
vonatkozólag javaslatott tett volt az ehkerületi tan­ Hasonlóan megtagadtatott az engedély a maros-
ügyi bizottság, a közgyűlés elé leendő terjesztés vé­ szentkirálvi egyházközség által tervbe vett telekel­
gett, de ig.-tanácsunk kimondotta, hogy csak a köz- adásra nézve is.
oktatásügyi minisztériummal folytatandó előzetes tár­ A sepsii esperes fölterjesztéséből örömmel vette
gyalás után fogja a kérést közgyűlés elé terjeszteni. ig. tanácsunk tudomásul ngos Koós Ferencz nyug.
Jóváhagyó tudomásul szolgált kolozsvári kollé­ tanfelügyelő és kir. tanácsos aa. amaz intézkedését,
giumunk ama bejelentése, melyszerint egyik tanárá­ mely szerint a brassói ev. ref. egyházközssg részére
nak, betegség miatt, 8 heti szabadságidőt engedé­ 500Ö korona alapítványt rendelt.
lyezett. Nagysajói egyházmegyénk közgyűlése elhatároz­
Az ajánlandó vallásos nevelési olvasmányok és ván az egyházmegyei özv.-árv. gyámintézet föloszla-
tankönyvek kijelölésére fölkéretett az igazgatótanács tását, eme határozata elvileg jóváhagyó tudomásul
irodalmi bizottsága. vétetett, de a közczélokra rendelt hányad tekinteté­
A dr. Gecse-féle emberszereteti intézet 1902 és ben az egyházmegyei közgyűlés új határozat" - hoza­
1903. évi számadása fölterjesztetett a minisztérium­ talára utasittatott, miután az egyházmegyei tanács
hoz, annak jelzésével, hogy a tapasztalt hiányok meg­ idevonatkozó végzése, mint illetéktelen, figyelembe
szüntetése iránt intézkedtünk. vehető nem volt
A Gecse intézetnél felhajthatatlannak bizonyult Seress István pénztári gyakornok katonai szol­
kétrendbeli követelés törlése engedélyeztetett. gálatra behivatván, az általa kért 8 heti szabadság-
Jóváhagyatott a kolozsvári kollégium 1904. évi ieő megadatott, de egyúttal fölmondatott szolgálata,
költségvetése, az időközben beérkezett felvilágosítá­ miután az általa betöltött állás feleslegessé vált
sok alapján. Bürger Lipót, krakkói lakos ajánlatára kimon­
Nem találta teljesíthetőnek ig.-tanácsunk a ma­ dotta ig tanácsunk, hogy 6000 koronáért hajlandó
rosvásárhelyi kollégium az iránti kérését, hogy a va­ részére a püspöki birtokhoz tartozó havasi erdőt és
gyon elidegenítési szabályzat részben módosíttassák. legelőt örökáron eladni.
Főt. Püspök aa. előterjesztése alapján kérést in­ Udvarhelyi egyházmegyénk tanácsának indokolt
téz ig.-tanácsunk az egyetemes konventhez aziránt, előterjesztésére jóváhagyd tudomásul vette ig. taná­
hogy a romániai missió részére folyósítva levő évi csunk a nagygalambíalvi egyházközség az iránti ha­
2000 korona segély, mely itt fölöslegessé vált, más tározatát, hogy 50 éven át szolgált öreg lelkészét
egyházközségeink részére íolyósittassék. félfizetéssel nyugalomba bocsátotta
Ezek után a köiségvetési bizottság jelentése ol­ Végül a komollói egyházközség papi állomásá­
vastatott föl és a kerületi közgyűlés elé való terjesz­ nak egy évig leendő üresen hagyását engedte meg
tése kimondatott, azzal a megjegyzéssel, hogy a ja­ ig.-tanácsunk, hogy az időközi papi jövedelem a ha-
 2Ó. szám . ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 163

tóságilag bezárt templom renoválási költségeinek vegyenek s velők lelkűket termékenyítsék meg . . Való­
részben való fedezésére fölhasználható legyen. ságos tárházai ezek az evangéliumi építő gondolatoknak ;
Ezek után még nehány apróbb ügy nyert elin­ mig művészi beosztásuk, nyomon járó gyönyörű tárgyalá­
tézést és ekkor az ülés bezáratott. r. s. suk meg az egyházi beszédek megalkotásához szolgálhat
mintául.“ Lássuk már most röviden a könyvet a magunk
szemüvegén is.
A mű 9 beszédet tartalmaz. Mindenik beszéd lénye­
IR O D A L O M . ges tartalmát megmondják a textusból, illetve a beveze­
tésből megállapított főtétel és ennek részei. E szerint a
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­ beszédek menete a következő: 1. A pathmosi kijelentés­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását. ben (Jel. I. 9—20) a K r is z tu s á ll elő ttü n k, a) mint a
láthatatlan Istennek képe; b) az Isten országának királyi
Patmosi Hangok. Egyházi beszédek. /. J. van Oosterzee után főpapja; c) híveinek hűséges barátja; d) a halál hatalmas
Kenessey Béla. Kolozsvár, 1904. A „Theologus Kör“ kiadása. legyőzője; e) a jövendő Ura és királya. 2.,Az ephesus-
Bolti ára: 2 K 40 f. I—IV. és 1—167. old. beliekhez Írott levélben (Jel. II. 1—7.) A z Ú r s z a v a szó l
J á n o s evangélista, Jézus legkedveltebb tanitványa; a z elszeg én yed ett k eresztyén ek h ez Ephesus által, a mint
Oosterzee, az utrechti hires theol. professor és az Oraniai- a) magasan áll a kegyelemben; b) aztán láthatólag sülyed;
házból uralkodott III. Vilmos hollandiai király udvari papja; c) fenyegetve intetik; d) dicsérve magasztaltatik és; e) se­
K en essey Béla, egyházkerületünk egyik fölkent szónoka rényen bátorittatik. 3. A smyrnabeliekhez Írott levélben
és theologiai tudósa : ez a három név fűződik a „Patmosi (IL 8—11) ha a szen vedő h itn e k nehéz h a re zo k a t k e ll
Hangok“ ez. a. kezünkben levő könyvhöz. Mindenesetre a szen vedn i, akkor az Ur mutatja meg, hogy: a) a szegény
3 név közül egyik, akármelyik elegendő volna e művet Smyrnát hogyan gazdagította meg; b) a raegterheltetett
illetőleg a közérdeklődés fölkeltésére; de igy a 3 együtt­ Smyrnát miként tisztelte meg; c) a fenyegetett gyülekeze­
véve, egy koszorúban, oly jelentőségessé teszi a külsőleg tét hogyan biztosította; d) a hűséges és győztes serget ho­
is tetszetős, csinos kiállitásu könyvet, hogy már a czimé- gyan koronázta meg. 4. A pegamumbeliekhez Írott levél­
nél egyszerre két irányban, subjectiv és objectiv szem­ ből (II. 12—17) látjuk a k isértések k ö zt élő k e r e s z ty é n t
pontból kelti fel a közfigyelmet. e vilá g b a n , mint az Úr tanítványát; a) a ki e világban
Azonban az első szempont a czimen túl csak addig lakik, de Jézust ismeri; b) a kit e világ gyűlöl, de Jézus­
kisér, mig az Előszóból megtudjuk a maga nemében ne­ hoz hű; c) a világ fenyegeti, de Jézus felfegyverzi; d)
vezetes mű kiadásának körülményeit. T. i. mikor a b. e. küzd a világgal, de Jézus felüditi. 5. A thyatirabeliekhez
Molnár Albert halálával bekövetkezett veszteség folytán a Írott levél (II. 18—29.) K r is z tu s t m in t a g y ü lek eze tek
mű átdolgozója az egyházi szónoklattan tanitását átvette b ir á já t tü n te ti f e l s látjuk, hogy, a) milyen mélyre te­
és az elméleti fejtegetések szemléléséül egy-két beszédet kint; b) milyen sokáig vár; c) milyen szigorúan büntet; d)
tanítványainak bemutatott a Patmosi Hangokból is : ezek milyen hűséggel int; mily gazdagon jutalmaz és; f) mi­
a fiatal lelkeket annyira megragadták, hogy a theologus lyen hangosan kopogtat. 6. A sárdisbeliekhez Írott levél­
ifjak maguk kérték professorukat a kiadásra, felajánlván ben (III. 1—6) a z U r a névleges k eresztyén ség sze m lé ­
erre a Theologus Kör szerény pénztárát és mindnyájan letén él ma is: a) ugyanazt a csaló látszatot találja; b)
előfizetőkül jelentkeztek és ilyeneket eredményesen gyűj­ ugyanazt a szeretetet tanúsítja; c) ugyanazt a büntető
tötték. Ezen tény a mű érdeme mellett a figyelmes tanít­ ítéletet hirdeti; d) ugyanazt a különbséget teszi és e)
ványok háláját és elismerését mutatja professorunkkal ugyanazt az üdvösséget kínálja, mint a sardisbeliekn él.
szemben. A mi subjectivitás még fenmarad, azt a Jelené­ 7. A filadelfiabebekhez irt levél (III. 7—13) vonásról-vonásra
sek könyvének Istentől Jézus Krisztus által ihletett Írója, tárja fel előttünk a K r is z tu s h o z való hűség á ld á sá t. Ez
a közel 100 évet élt szent János evangélista, foglalja le a hűség bátran dicsekedhetik a Krisztusban: a) királyi ba­
magának, midőn nevezetesen eme könyv egyik-másik be­ ráttal; b) feltárt bemenetellel; c) megbecsülhetetlen dicsé­
szédének olvasásakor önkéntelenül eszünkbe jut az a róla rettel; d) szép diadallal; e) biztos őrizettel; f) örömteljes
festett szép kép, melyen az agg apostol egy egészen ma­ várakozással és g) maradandó tiszteleti helylyel. 8. A lao-
gában álló, tenger melletti sziklán ül (Pathmos szigetén) diceabeliekhez Írott levél (HI. 14—22) megmutatja, hogy
és nézi az Eget és benne az oda költözött evangéliumi és a lágym eleg k ere szty é n sé g : a) miként viseli magát az Úr­
apostol társait, a mint ők ott is a jó és szent dolgokkal ral szemben és b) az Úr miként áll a lágymeleg közö­
foglalatoskodnak . .. nyösséggel szemben. 9. k hit Ámene (Jel. XXII. 20 b.)
ez. gyönyörű beszéd a z Ú r eljövetele u tá n való k ere sz­
Ezen túl már Kenesseink szakavatott átdolgozásában tyén vágyakozásról szólva, az alapige imáját úgy tünteti
Oosterzee maga gondoskodik arról, hogy e beszédeket ne fel, mint a) sokat magában foglaló; b) természetes és c)
szemlélhessük másként, mint csupán csak objectiv oldal­ jótékony imádságot—mondván a bészéd végén N e a n d e r-
ról. Ezen az állásponton az első érdemleges ismertetést rel: „E vüágnak minden aranya sem ér föl azzal a szent
általános vonásokban az érdemes átdolgozó nyújtja a ta­ vágyódással, mely fölfelé von bennünket. E vágy nélkül
nulmánynak is beillő Előszóban. Innen ugyanis megtudjuk, élni: ez a halál. Vágyakozzál és tudni fogsz élni!“
hogy 22 évvel ezelőtt már mint fiatal theologusnak meg­
ragadta lelkét ez a beszédgyüjtemény, de a kiadás tervé­ B e n k Istvá n ,
től inindig visszariasztotta az a körülmény, hogy ha abban ev. ref. főgimn. tanár.
a terjedelemben adja ki, amint a nagynevű szerző mégirta (Vége következik.)
(30—40 nyomtatott lap egy-egy beszéd), akkor elrémülnek
lelkészeink és használhatatlannak mondják, amit pedig a
mű tartalma nem érdemelne meg. Átdolgozni, megrövidí­ Egyházkerületi Egyházi Értekezlet.
teni sem merte, mivel attól tartott, hogy csak egyetlen
mondat elhagyásával is merényletet követ el a mester ma­ Nyugtatványozás. Az egyházkerületi Egyházi Érte­
gas szárnyalásu nagy szelleme és páratlan szónoki egyé­ kezlet központi pénztárába a lapunk f. 1904. évi
nisége ellen. Azonban a tanítványoknak imént jelzett fel­
buzdulására és körtükre fölébredt K.-ben az „első szeretet“ 13-ik számában közzétett nyugtatványozás óta a mai
e beszédek iránt: a már rég leforditottakat magyar irályi napig következő befizetések folytak be:
szempontból újra átnézte, a még le nem fordítottakat le­ 1. A szélei egyházmegyéből Csűrös Ferencz egyhm.
fordította, illetőleg átdolgozta „lehetőleg úgy, hogy az ért. pénztárnok az egyházmegyét illető 25°/0 levonása
eredetieknek mégis se egyetlen értékes gondolata, se után április 2-án beküldött 49 kor. 50 fillért, Nagy
egyetlen költői vagy szónoki kifejezése, fordulata el ne Lajos 3 évi (1901—903.) 6 kor., Péter Antal, Cségdi
vesszen. Oosterzee általában nem tartozott a tömör rövid­ Jenő, Lőrincz János, Gyárfás Albert, Bartók Béla,
séggel iró szónokok közé. Paraenetikus modora nem egy Veress Márton, Szathmári Sándor, Sípos Gyula, Só­
helyütt terjengőssé teszi.“ Átdolgozásában éppen ezen
terjengősségeket és azokat a sajátos egyházi viszonyokra falvi Károly, Szász Béla, Agyagási Gábor, Lőrinczi
tett vonatkozásokat mellőzte, melyek a rotterdami gyüle­ Gábor, id. Jakabházi Dániel, Solymossi Miklós, Fekete
kezetnél 1851-ben, mikor e beszédeket tartotta, még he­ Gerő, Kovács Gábor, Jung Ferencz, Máthé György,
lyén voltak. Még igy is a kellőnél terjedelmesebbek ugyan, Somkereki Miklós, Kovács Ákos, Csűrös Ferencz és
de nem gépies betanulásra, hanem arra vannak szánva, ¡Sáfrány Lajos 1903. évi 2 —2 kor. tagsági dijában,
hogy a lelkészek „belőlük eszméket merítsenek, ihletet Itovábbá Gyárfás Albert, bethleni egyház, Benedek
 164 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 20. szám

Lajos, Veress Márton, Peres Károly, Kovács Ákos, 6. A sep si egyházm egyéből Bőjtlie Géza egym. ért,
Csűrös Ferencz és Nagy Lajos 1904. évi 2 —2 kor. pénztárnok május 17-én beküldött 168 kor. 78 fill ért.
tagsági dijában. Ujvárossy József 2 évi (1903—904.) 4 kor., Imecs
2. A kalotaszegi egyházm egyéből B ita i K á lm á n pénz­ Ernő 6 évi (1904—909.) 12 kor., Bene István (pap),
tárnok ápr. 6-án beküldött 48 koronát Ágoston György, Havadtői Mihály, Rácz Albert, Kolcza Lajos, Péchy
Antal Domokos, Antal Géza, Béllé Lajos, Beregszászi Árpád, Orbán Ferencz, Koos Ferencz, Vargha László,
Albert, Biró András, Bitai Kálmán, Borsos Sándor, dr. Gencsy Endre, Ottlik Géza, Barabás Miklós, Szabó
Csűrös, József, Deési Gyula, Dósa Samu, Elek Lajos, Ferencz, Bitai Géza, Csulak Zsigmond, Kiss Lajos,
Fazakas Lajos, Ignácz Károly, Kolozsvári Antal, Ko­ Bartha Károly, Jakab József, Kolunbán Ferencz, a
vács József, Muzsnai Miklós, Nagy Mihály, Sebestyén hídvégi ev. ref. egyház, Zsigmond Károly, Hadnagy,
Ferencz, Székely Sándor, Valler József, Balázs István, Benedek, Nagy Dénes, Fekete Benedek, Kiss Jó­
Barabás Árpád, Bácsi Gyula, Demeter Gyula, Kiss zsef, Virág József, Biró Sándor, Reznek Mihály, dr.
Péter, Kónya János, Mihálcz Ákos, Paulai Viktor, Kozma Miklós, Rusz János, Zsigmond Gáspár, Józsa
Régeni Ferencz, Tamó Gyula és Albert Imre 1903. Sándor, Csiszér Zsigmond, Demes Péter, a kisbo-
évi 2 —2 kor. tagsági dijában. rosnyói ev. ref. egyház, Jóos Elek, Kovács Antal,
3. A d ési egyházm egyéből V ásá rh elyi B o ld izsá r lel­ Takács Károly, ^Kiss Gyula, Butyka Vilmos, Bede
kész ápr. 26-án beküldött 65 kor. 84 fillért Jónás Dániel, Kovács Árpád, Farkas István, Mennyi János,
Bálint részéről 3 évről (1901—903.) 6 kor., Kovács Czeglédi János, Kiss Albert. Zajzon Ferencz, Csulak
Ödön részéről 2 évről (1902—903.) 4 kor., Biró Sán­ István, Bodor Domokos, Csősz János, dr. László Fe­
dor, Tunyogi Béla, Székely' Miklós és Pap István rencz, Péter Mózes, Ferencz Lajos, Benke István,
1903. évi továbbá Kozma Imre, Ujfalvi Károly, Mó­ Bathó János, Gyárfás Árpád, Csánky Gyula, Pap
ricz Károly, Vajda György, Balogh Kálmán, br. In- György, Benkő Mór, dr. Koréh Lajos, Bodola Sán­
ezédi Sámuel, Horváth János, Piskolti Béla, Hor­ dor, dr. Dadai Vilmos, dr. Nagy Sándor, dr. Bene
váth László, Horvát Miklós, Ujfalvi Lajos, Ujfalvi István (ügyvéd), Koréh István, Sipos Samu, Zajzon
Adámné, Székely Gyuláné, Veress Imre, Almási Sá­ Béla, Vájná Mihály, Antalfi Elek, Séra Tamás, dr.
muel, Sinkovits Bálint, Szakács Ferencz, Varga Ká­ Izsák Lajos, Bikíalvi István, Császár Gyula, dr. Kiss
roly, Szabó Lajos, Gámán György, Sártó Simon, Ferencz, Szász Ferencz, dr. Imre István, a sepsi­
Eperjesi Károly, Törpényi Ferencz és Vásárhelyi szentgyörgyi Jókai nyomda, Gyárfás Győző, Zajzon
Boldizsár 1904. évi 2—2 kor. tagsági dijában és Farkas, Gazda Gyula, Szilveszter Dénes, dr. Bodor
eladott nyomtatványok árában (11 kor. 84 fillér.) Tivadar, Málik Loránd, Nagy István, Bartha József,
4. Benedek János, iíj. Gödri Ferencz, Kónya Miklós, dr.
A k o lo zsvá ri eházmegyéből L ő rin czy G á b o re g yhm.
ért. pénztárnok ápr. 26-án befizetett 16 kor. 50 fil­ Székely György, Sigmond Károly, Bartha József, Te­
lért. Ebben az összegben és a lapunk 13-ik számá­ leki József, Bőjthe Géza, Dávid József és Pünkösti
ban nyugtatványozott 30 koronában a következő ta­ István 1904. évi 2—2 kor. tagsági dijában és eladott
gok fizették be tagsági dijaikat az 1904. év re: Gaál éykönyvek árában (16 kor ).
Elek és Gaál Gyula 20—2Ó koronát; Muzsnai Miklós Vajha a nagyenyedi, sepsii és dési egyházmegye
Tunyogi Béla, Nagy Lajos, Nagy Miklós, Teleki Mi­ s a szászvárosi egyházközség lelkes buzgalma át­
hály, Biró Sándor, Lőrinczy Gábor, Szabó József, hatná összes egyházmegyéinket és népesebb egyház-
Jakabházi Dániel, Kolozsvári. Antal, Nagy Ferencz, községeinket is !
Bartók Béla, a bonezhidai ev. ref. ehközs 2—2 kor. Kolozsvárt, 1904. május 17.
5. A n agyen yedi egyházm egyéből P éter A u ta l pénz­ B alogh K á ro ly,
tárnok május 13-án beküldött 296 kor. 51 fillért gr. egyhker. egyh. ért. pénzt.
Gethlen Géza és br. Kemény Pál 100—100 kor. ala­
pitó tagsági dijában, Fűzi Sándor 9 kor. — Veress
Károly, Bertalan József, Vinczi Domokos, Boér Dénes,
dr. Mezei Géza, dr. Horváth Miklós és dr. Bocz
KÜLÖNFÉLÉK.
Vilmos 4—4 kor. Zeyk Dániel, Jancsó Sándor, Szi­ Protestáns nőegylet N agyenyeden. Egy min­
lágyi Farkas, Málnási Lajos, Gáspár János, Tóth den tekintetben üdvös és nemes mozgalom hírét vet­
Miklós, Solymosi Károly, Ferencz Sámuel, Dulló tük Nagyenyedről. Zeyk D ánielné ő m éltósága ugyanis
János, Péter Antal'tanár, Lugosi Boldizsár, Téglás látva a lépten-nyomon kiáltó nyomort szegénységet,
István, Kimpel Antal, dr. Szentkovics Aurél, Solymosi arra gondolt, hogy a segélyezés nemes céljának fel­
Miklós, Sipos Béla, Faragó Miklós, Kónya András, karolására, az egyházi közös együvétartozás érzeté­
Báthori Gyula, Bedő Károly, Benedek Gábor, Bod­ nek ápolására létesittessék egy protestáns nőegylet,
rogi János, Böjthe Zsigmond, Dezső Zsigmond, melynek czélja volna Nagyenyed város területén a
Fogarasi Béla, dr. Farnos Árpád, dr. Farnos Dezső, szegény betegek és a szegények rendszeres segélye­
dr. Garda Kálmán, Halmagyi Antal, Hegedűs Zsig­ zése vallás és nemzeti különbség nélkül, továbbá
mond, Imreh József, dr. Jenei Elek, dr. Lengyel minden egyházi célnak erejéhez mért támogatása.
György, Lázár István, Magyari Károly, Mátyás Lajos, Egy előértekezleten, melyen részt vettek nehány
Molnár Károly, Müller Mihály, Nagy Lajos, Pogány buzgó és tevékeny protestáns nőn kívül a ref. lelké­
János, Szász József, Székely Ödön, dr. Varró László, szek, az egyesület működésének eszközeiül el let­
Vásárhelyi Károly, Veress Miklós, Zeyk Kálmán, tek fogadva: kenyérosztás, népkonyha állítás, sze­
Szécsi Ferencz, Mészáros István, Balog Elek, Csíki gények, árvák meglátogatása s a templomi énekkar
István, Szőllősi Miklós 2—2 kor. hátralék dijában, működése. Az alakuló közgyűlés május 29-én lesz
továbbá Újvári István, a harasztosi ev. ref. egyház- a városháza tanácstermében, melyre a rendes tagok­
község, Fehér Pál, Solymosi Károly, Péter Antal, nak előjegyzett pár száz protestáns nőt jegyzékkel
Csombor István, Falka Károly, Zsigmond Pál, Ko­ hívja össze az indítványozó főispánná ő méltósága.
vács István, Csontos Jenő, Újvári Sándor, a m.-szen- Jancsó Sándor lelkész lett megbizva, hogy az ala­
gyeli ev. ref. egyházközség (2 34) Kostya János, kuló és tisztikart megválasztó gyűlésre alapszabály­
Borza Sámuel, Balog Sándor, Aszalós György, Szőcs tervezetet és szervezeti előirányzatot készítsen. A
Dénes, Szécsi Ferencz, Mészáros István, Eresei Pál, czél szent és nemes: a kizárólagosság nélküli szere­
Balog Elek, Tarsoly Sándor, Benedek Ferencz, Zo- tet munkája. Lobogó protestáns: de a közreműkö­
ványi József, Kovács Sámuel, Kovács József, Miklósi désből és a jótékonyság gyümölcsének élvezéséből
József 1904 évi 2—2 kor. és Tiboldi Ferencz, Sóos senkit se zár ki se felekezet, se nemzetiség. A főelv:
Gyula 1—1 kor. tagsági dijában. a közös Krisztus és az ő mindenekre kiterjedő sze-
 20. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
retete! Örömmel üdvözöljük mi is é szép mozgal­
mat, mely hivatva lesz Nagyenyeden a jótékony sze­
retet gyakorlásán kívül e vallásos és egyházías szel­
lemet fejleszteni, ápolni. Vajha e szép példa köve­
tésre találna többi egyházközségeinkben ÍS;
Vizsgái jutalomkönyv. A protestáns iskolák
évzáró vizsgáira csakis olyan müvek alkalmasak, me­
lyek a tanulók értelméhez mért olvasmányokban
evangéliumi szellemet és protestáns érzületet terjesz­
tenek. Ilyen könyv jelent most meg Vaday Józseftől
Nagyváradon. Czime „Protestáns j e l l e m E könyvet
már a múlt évben ismertettük és ajánlottuk; Még
könyebben tehetjük azt most, mikor e könyv bőví­
tett második kiadása számos képpel s ezek között
Réthy Lajos festőművész eredeti tüsfestményeivel
illusztrálva 160 nagy oktáv oldalon jelent meg. Ez a
könyv valóban protestáns jellemképző mű. A III. elemi
osztálytól a Vl-ik gymn. osztályig minden rendű pro­
testáns tanuló kezébe alkalmas. Megrendelhető a
szerzőnél Nagyváradon kedvezményes árakon 1 kor.
20 filL, 1 kor. 60 fill., és 2 koronás diszkötésű pél­
dányokban. Ugyanott kapható a „Protestáns lelkűdet“
czimü kötet 80 f., 1 k. 20 fill., és 2 koronás diszkó-
tésben. Mindeniket jó lélekkel a legmelegebben ajánljuk.
A szilágysom lyói lelkészi állom ásra a minő­
sítés e hó 13-án tartatott meg Szilágysomlyón. Viski
Pál esperes elnöklete alatt a minősítő bizottság,
Bartha Dezső főjegyző, Viski János világi tanácsbiró
és Nagy Ferencz, Halliárszky Sámuel presbiteri kül­
döttekből volt megalakítva. Beadatott 22 pályázati
kérvény. Egy pályázó időközben visszalépett. A 21
pályázó mind minősittetett, kiknek névsora a pályá­
zati kérvény beérkezése szerint a következő: Paulai
Viktor magy&rgyerőmonostori, Demes Péter kisbo-
rosnyói, Ignácz Márton érszentkirályi, Érsek Elek
szárazajtai, Kovács Sándor marosillyei, Kozma Imre
kaczkói, Szász Béla magyardécsei, Mező Lajos györgy-
íalvi, Kóréh Endre erzsébetvárosi, Baczó Lajos beth-
íalvi, Kovács Gábor szentmargitai, Nagy Zsigmond
szilágyballai, Csia Kálmán etédi, Józsa Károly szi-
lágyborzási, Józsa Gyula szilágyardói, Kovács Árpád
nagyborosnyói, Tárni Gyula alpestesi, Zsigmond Ká­
roly hosszufalusi, Kocsi Dániel vajai, Péntek Ferencz
zuglói és Bihari Lajos salánki lelkész. Ugyanekkor
a választás napja is ki tűzetett junius 5-re, Bartha
Dezső e. m. főjegyző elnöklete alatt. A szilágysom­
lyói egyház május 15 én tartott képviselőtestülete
Csia Kálmán etédi, Kóréh Endre erzsébetvárosi és
Zsigmond Károly hosszuíalu lelkészek meghallgatá­
sát határozta el, e czélból egy 10 tagból álló bizott­
ságot választott. Nincs azonban kizárva, hogy a meg-
nem hallgatandó lelkészek közül is többen ne kap­
janak szavazatot.
Szászsebesi magyar kálvinista templomunknak Bu­
dapestről Orth Ambrusné úrnő, a nagyhírű Barabás festő uno­
kája szül. Maszák egy sajátkezüleg készített művészi kivitelű
Gobelin festésű 200 korona értékű „Jézus egyedül“ feliratú,
urasztaii térítőt ajándékozott és egy 50 kor. értékű borosztó
kelyhet hazafias sorok kíséretében. Zs. Wersényi Róza úrnő
Selmeczbányáról szintén szászsebesi templomunknak egy 150
korona értékű kettős nehéz selyem, szent edényteritöt aján­
dékozott, egyik oldalán szép festéssel szőlőgerezdek, buzaka-
lászok és búzavirágok koszorúja nemzeti színű szalaggal ösz-
szefoglalva s a koszorúban e felírással: „Isten áld meg a ma­
gyart!“ Másik oldalán gyönyörű hímzéssel és e felirattal:
„Forron szeretett szüleim Zs. Wersényi László, Zs. Wersényi
szül. rettegi Wisky Klára és egyetlen testvérem Laczi, drága
emléküknek szentelve.“ 1904. Mindkét igaz honleány tette ön­
magát magasztalja. Nemes szívok, fenkölt lelkök a messzi
távolból megérezte, hogy a régi fejedelmi Erdély e nemzeti
szempontból veszélyeztetett pontján szétszórtan élő véreik
leginkább reá szorultak a magyar társadalom segítő jobbjára;
hogy midőn Isten dicsőségére visz vallásos keblük áldozatot
a hazaszeretet oltáránál is drága áldozatot végez. Fogadják
mindketten a szászsebesi ev. ref. egyház mély és örök hálá­
ját; drága életűket pedig tegye boldoggá a jóságos Isten!
Hubay Zsigmond kir. erdőtanácsos egyházgondnok. Benedek
Károly adm. lelkész egyhm. főjegyző.
A szászsebesi ev. ref. templomra, a nemzetiségi ára­
dattal élet-halálharczot vívó magyarság emez épülő bástyá­
165
jára kegyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszö­
nettel nyugtáz Benedek Károly administratör lelkész, egyhm.
főjegyző:
(Folytatás). Ev. ref. Egyház Kunhegyes: 5 k., Ev. ref;
Egyház Rákospalota: 5 k., Szakolczai kir. járásbíróság. ivén:
Mitták Albert, dr. Mitták Jenő i —i k., Kiss József 40 f., Ev;
ref. Egyházközség Üéva: 5 k., Ev. ref. Egyhközség Magyaró:
4 k., özv. Incze Sándorné adótárnókné Gyulafehérvár 4 kör.,
Kovács Gábor ni. kir. főerdész Zsarnócza: 2 k., Biró Pál felső
keresk. isk. tanár Szombathely: 2 k., Fogarasi ev. ref. Egy­
ház 4 k., Kiss Páll áll. fogyni, tanár Erzsébetváros: 2 k., M.
kir. Erdőhivatal ivén Nagyszeben: Szűcs Elemér 3 k., Léii-
csés Ambrus, N. János 1—1 k., Sümegh Ignácz 2 k. . (összeri
7 korona). Tomesányi Gyula m. kir. Erdőigazgató ivén Bész-
terCzebánya: Tomesányi Gyula 2 kői*., Rejtő Adolf, Szilárd
Károly, Ormay Kálmán 1—1 k., Páuer Jenő 40 f;, N. ht. i k.,
N. N. 40 f., Gombossy József 40 f., Ily és 20 fv Urbány 20 f.,
Fischer Károly 40 f., Kolossy J. 1 k., N. N., N. N., N. N., N.
N. 20—20 í. (összesen 9 k. 80 f.). M. kir. íí. sz. csendőrkerü­
leti parancsnokság ivén Szeged: Haner Jenő főhadnagy 2 k.,
Bohn János 10 f., Bodonyi őrmester 50 f., Polyákoviös őr­
mester, Papp János, Gz&kó Kálmán, Ficsmáyer, Gábri István,
GelegonyoCz, FilipoviCs István 20—20 f., Pataki Miklós 30 f.,
Fái FerenCz, Varga József, János Mihály, Horváth, Kiss* Jó­
zsef, Bodendafer, Balog Lajos, Bánfy Károly, Kiss József,
Ludvig 20—20 f., Bubes 30 f., Kelbáza csendőr, Szilágyi, Pé-
terfi János, Gál József, Mohi József, Suba Menyhért, Halász
Lajos, 20—20 f., Pengő János 10 f., Szabó Sándor, G. Balogh
Márton, Müresán László 20—20 f., Sípos Antal 40 fill., Józsa
Antal 20 f. (ossz. 9 k, 50 f.); ML kir. I. számú csendőrkerületi
parancsnokság ivén Breáza: Ambrus István őrsv. 1 k;, Papp
János 50 f., Yitályos György, Fábián Benjámin, Bitai József
30—30 f., Mathejkó Szilveszter szemlész, Filep István fővi­
gyázó, Sándorú Dénes vigyázó, Balogh István vigyázó, Zilahy
János fővigyázó, Kaufrilann Henrik 40—40 f., Longliy D. Rezső
60 f., Kantz Ferencz, Rutka János 20—20 f. (ossz. 5 k. 80 f).
Nagysomkuti járás szolgabiróságának ivén: Ev. rel Egyház,
Cseterki Mózes, Bárbu Ágoston, Szilágy Sámuel 1—1 k. (össz.
4 k.). Ev. ref. Egyházközség Szkulya: 5 k., D. Méláni 1 k. 50 f.,
Monus György ivén Szatmári Szatmár vármegyei Takarék-
pénztár Részvénytársaság 2 k», Monús György 50 f., A deb-
reczeni orvos-gyógyszerészegylet: 21 k., dr. Széli Kálmán 3 k.,
özv. gróf Teleki Sándorné 2J k., gróf Teleki László 20 kor.,
Óbudai ev. ref. egyház 5 k., Kecskeméti kereskedelmi ipar-
hitel Intézet és népbank 10 k., Tomesányi Gusztáv ivén Má-
ramarossziget: Tomesányi Gusztáv 5 k., Szilágyi József 3 k.
Székely Mihály, Jónás, Czékúr György, Iszapi Gyula 2—2 k.
Szabó Béla 1 k. 50 f., Zachár A.iám, Bíró 1—1 k., Koppányi
Lajos 2 k., Szamovólszky Gyula, Bóér József 1—1 kor., Balz
Károly 2 k., Rántó, Spengel Sándor 1—1 k., Gyarmaty Mózes
2 k., Nyitray József, Figuli Lajos, Rőrich Ernő 1—1 k. (össz.
32 k. 50 fill.). M. kir. Erdőhivatal ivén Apatin: Balás Vincze
főerdőmester 2 k., Keleti Lajos 10 k., Rákóczy Károly 2 kor.,
N. N. 2 k., JLőfy Jenő 5 k., Prauer Gyula 2 k., Óndrus Gyula,
Pápererer Árpád, Illés Vidor 1—1 kor., Szedi) József 20 fill.
(össz. 26 k. 20 f.). Erdélyi Pál egyetemi könyvtár igazgató
gyűjtése Kolozsvár: Szádeczky Béla 2 k., Kelemen Lajos 1 k.,
Novák Rózsika 1 kor, Gárelli Árpád, Gyalui Farkas, Erdélyi
Pál 2—2 k. (Összesen 10 k.). (Folyt, köv.)
H IV A T A L O S R É S Z .
2135—1904. sz.
KÖRLEVÉL
az összes ev. ref. alsó- közép- és fő-iskolai hatóságokhoz.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnák f. é. 12886
szám alatt kiadott alább következő rendeletét szoros al­
kalmazkodás czéljából a következőkben közöljük:
„A m. kir. belügyminiszter ur f. év január hó 20-án
110,000—903. szám alatt valamennyi törvényhatóságnak
körrendeletét bocsátott ki a szemcsés köthártyalob (tra­
choma) elleni ovo és gyógy intézkedések tárgyában.
Ezen rendeletnek intézkedései a trachoma elleni vé­
dekezés során szerzett közel két évtizedes tapasztalatokon
nyugosznak s az eddigi intézkedések hatályon kívül he­
lyezésével a felügyeletet ellenőrzést, gyógykezelést és a
trachomás betegek nyilvántartását szabályozzák.
Az 1888. évi november hóban 35,680. szám alatt kelt
körrendeletét ezennel hatályon kívül helyezvén, az érintett
belügyminiszteri körrendeletből kiemelem azon intézkedé­
seket, a melyek a Cim felügyelete alatt álló közoktatási
intézetekben pontosan megtartandók.
Nevezetesen: minden nép-, közép- és szakiskolában,
ott, hol a vidék teljesen trachomamentes, a községi, vagy
körorvos, illetőleg várisi orvos a növendékek szemeit az
iskolai év elején és végén megvizsgálja, ahol pedig a köz­
ségben több trachomás beteg van, a szemvizsgálatot az
iskolai év elején, közepén és végén kell teljesíteni.
 166 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
H a e g y e s ta n u ló k a v iz s g á la t a lk a lm á v a l n e m v o ln á ­
n a k je le n , v a g y a ta n é v m e g k e z d é s e u tá n v é te tn é n e k fel,
a ta n ító k ö te le s a k é s ő b b e n b e lé p e tt, fe lv e tt ta n u ló k a t az
o r v o s n a k m e g v iz s g á lá s v é g e tt b e m u ta tn i. Id ő k ö z b e n é s z r e ­
v e tt s z e m b e te g e t a z o r v o s n a k s z in té n b e k e ll m u ta tn i.
A z is k o lá b a n , in té z e te k b e n s tb . m e g e jte tt s z e m v iz s g á ­
la tró l a b e lü g y m in is z te ri r e n d e le tb e n k ö z ö lt m in ta s z e r in t
s z e m v iz s g á la ti je g y z ő k ö n y v e t k e ll fe lv e n n i, m e ly e t e lle n ő r­
z é s o k á é r t az ille tő ig a z g a tó , ille tv e ta n ító m e g ő riz n i k ö ­
te le s .
A v iz s g á la t a lk a lm á v a l ta lá lt tr a c h o m á s o k a t az ó v ó é s
g y ó g y in té z k e d é s e k m e g té te le v é g e tt a k ö z s é g i e lö ljá ró s á g ­
n a k és az I. f o k ú k ö z e g é s z s é g ü g y i h a tó s á g n a k a v iz sg á ló
o rv o s u. m . a v á r o s i k ö z s é g i, ille tő le g k ö r o r v o s , e n n e k
h iá n y á b a n a j á r á s o r v o s s o ly k ö z s é g e k b e n , h o l k ir e n d e lt
k ü lö n tr a c h o m a o rv o s v a n , ez k ö te le s b e je le n te n i.
I s k o lá k b a n , m á s ta n - é s n e v e lő in té z e te k b e n a s z e m ­
v iz s g á la to t a h a tó s á g b e le e g y e z é s é v e l az ille tő in té z e te k
s a já t o rv o s a i is v é g e z h e tik ; az e lle n ő rz é s b e h a tó b b á t é ­
te le v é g e tt e z t te n n i k ö te le s e k is, é s p e d ig n e m c s a k a fen-
n e b b é r in te tt k é t, ille tv e 3 id ő p o n to n b e lü l is, h a g y a n ú s
e s e t fo rd u l elő, a ta n ító , ille tv e ig a z g a tó k ív á n s á g á r a k ö ­
te le s s z e m v iz s g á la to t ta r ta n i.
A z is k o la o rv o s á lta l v é g z e tt v iz s g á la to t a h a tó s á g i o r­
v o s k ö te le s a v id é k f e r tő z ö tt v o lta s z e r in t fé lé v e n k é n t,
v a g y é v e n k é n t e g y s z e r e lle n ő riz n i és az e lle n ő rz ő v iz s g á ­
la t e r e d m é n y é t a s z e m v iz s g á la ti je g y z ő k ö n y v b e n f e ltü n te tn i.
A z in té z e ti o rv o s á lta l tr a c h o m á s n a k ta lá ltn a k , a fe n t-
é r in te tt h a tó s á g n a k v a ló b e je le tité s e az in té z e ti o rv o s k ö ­
te le s s é g e , a k i s z in té n k ö te le s s z e m v iz s g á la ti je g y z ő k ö n y ­
v e t fe lv e n n i.
H a z á r t in té z e te k b e n , is k o lá k , n e v e lő in té z e te k b e n , in -
te r n á tu s á b a n n a g y o b b sz á m ú sz e m m e g b e te g e d é s f o r d u ln a
e lő , m e ly rő l n e m e g é s z e n b iz o n y o s , h o g y tr a c h o m a - e , v a g y
n e m , a r r ó l a k ö z e g é s z s é g ü g y i h a tó s á g u tjá n h a la d é k ta la ­
n u l a b e lü g y m in is z té riu m h o z k e ll je le n té s t te n n i, a m e ly
s z a k é r tő s z e m o r v o s t fo g k ik ü ld e n i a b a j m iv o ltá n a k m e g ­
á lla p ítá s a c é ljá b ó l.
A z is k o la a z o n h e ly , a h o l a tr a c h o m a e lle n s ik e r r e l
le h e t é s k e ll is k ü z d e n i. A z isk o la , ille tv e a ta n ító k fe l­
a d a ta t e h á t n e m c s a k a m á r ta lá lt tra c h o m a b e te g e k k e l
s z e m b e n az a lá b b m e g á lla p ita n d ó k s z e r in t e ljá rn i, h a n e m
ú g y a s z e m v iz s g á la to k a lk a lm á v a l, v a la m in t az e g é s z s é g ­
ta n i ó r á k a la tt a b a j te r m é s z e té t, k e le tk e z é s é t, v e s z e d e l-
m e s s é g é t, az e lle n e v a ló v é d e k e z é s m ó d já t, v a la m in t a z o n
k ö r ü lm é n y e k e t, a m e ly e k t e r j e d é s é t e lő m o z d ítjá k , m e g is ­
m e rte tn i.
H iv ja fe l a C im a ta n ító k a t, ta n á r o k a t, h o g y id ő n k é n t
a z ifjú s á g i e g y e s ü le tb e n , o lv a só k ö r ö k b e n stb . a tr a c h o ­
m á r ó l o ly ir á n y ú is m e r te té s t t a r ts a n a k , a m it a fe ln ő tte k
is h a s z o n n a l h a llg a th a s s a n a k .
A tr a c h o m a b e te g ta n u ló k k a l a z e ljá r á s a k ö v e tk e z ő
s z e m b a j fo k á h o z k é p e s t:
1. A z is k o lá b ó l c s a k a z o n tr a c h o m á s ta n u ló k tilta n d ó k
ki, k ik n e k b a ja b ő g e n y e s v á la d é k k é p z é s s e l j á r é s e z e k
a d d ig , m ig e z a z á lla p o t ta rt.
2 . A zo k , k ik n e k s z e m e m á r n e m v á la d é k o s , is k o lá b a
já r h a tn a k , d e a ta n ító ü lte s s e ő k e t k ü lö n , le h e tő le g az e lső
p a d o k b a , h o g y k ö n n y e b b e n sz e m m e l ta r th a s s a ő k e t, s le ­
g y e n r á g o n d ja , h o g y e g é s z s é g e s g y e r m e k e k k e l k ö z ö s is ­
k o la s z e r e k e t s k ü lö n ö s e n to r n a s z e r e k e t n e h a s z n á lja n a k .
3. A tr a c h o m á s g y e r m e k e k r e n d s z e r e s g y ó g y ítá s b a n
r é s z e s ü lje n e k , a m i n á lu k k ö n y e b b e n k iv ih e tő s é p e n a z é r t
e r e d m é n y e s e b b is, m in t a fe ln ő tte k n é l.
4. H a z á r t in té z e tb e n , in te r n á tu s b á n a n ö v e n d é k e k
k ö z t tö b b tr a c h o m á s t ta lá lt a z o rv o s , e z e k e lk ü lö n íté s é rő l
s g y ó g y ítá s á r ó l k e ll g o n d o s k o d n i, n e m p e d ig h a z a k ü ld e n i,
m e r t a h a z a k ü ld é s á lta l e s e tle g a b a j to v á b b te r je d é s e se -
g itte tn é k elő.
A z e r d é ly i e v . r e f. e g y h á z k e r ü le t Ig a z g a tó ta n á c s á tó l
K o lo z sv á r, 1904. m á ju s 9 -én .
Dr. Bartók, D r. Sárkány Lajos,
e ln ö k . ______ ta n ü g y i e lő a d ó .
P Á L Y Á Z A T I H IR D E T M É N Y .
A k o lo z s v á ri e v . re f. k o llé g iu m á lla m ila g s e g é ly e z e tt
fő g im n á z iu m á n á l 1904. s z e p t. e ls e jé tő l a n a g y m é lt. v a llá s-
é s k ö z o k ta tá s ü g y i m in is z te r u r k in e v e z é s e u tjá n b e tö lte n d ő
m é r t m i s s z a b a d k é z i r a jz ta n á r i t a n s z é k r e p á ly á z a t h ird e t-
te tik . A ta n s z é k ja v a d a lm a é v i 2 40 0 K . f iz e té s é s 560 K.
la k á s b é r é v n e g y e d e s e lő le g e s r é s z le te k b e n v a g y a l a k á s ­
b é r h e ly e tt s z á llá s t e r m é s z e t b e n ; to v á b b á ö t Íz b e n 2 0 0 —
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
20. szám.
200 k o r o n a ö tö d é v e s k o r p ó tlé k é s id ő s e b b s é g i s o r r e n d
s z e r in t v a ló e lő lé p é s a 3600 k o r o n á ig e m e lk e d ő fiz e té s i fo ­
k o z a to k b a n . A z ö tö d é v e s k o rp ó tlé k m e g á lla p ítá s á n á l a
k o llé g iu m i e lö ljá r ó s á g e lh a tá r o z á s a s z e r in t a m á s g im n á ­
z iu m o k n á l r e n d e s t a n á r i m in ő s é g b e n e ltö ltö tt é s a fo ly a ­
m o d ó k s z o lg á la ti b iz o n y ítv á n y a i a la p já n e lfo g a d h a tó é v e k
is b e s z á m íth a tó k 10 é v k e r e té n b e lü l.
A p á ly á z ó k v a llá s u k a t, é le tk o r u k a t, v é g z e tt ta n u lm á ­
n y a ik a t, ta n á r i k é p z e tts é g ü k e t, e d d ig i s z o lg á la tu k a t, k a to ­
n a i k ö te le z e tts é g i v is z o n y a ik a t ig a z o ló o k m á n y a ik k a l f e l­
s z e r e lt s a n a g y m é ltó s . v a llá s - é s k ö z o k ta tá s ü g y i m . k ir.
m in is z te r ú rh o z c z im z e tt fo ly a m o d á s u k a t a k o lo z s v á ri ev.
re f. k o llé g iu m ig a z g a tó s á g á h o z 1904. ju n . 1 5-ig n y ú jts á k b e .
A k in e v e z e tt r e n d e s t a n á r a n e m á lla m i ta n á r o k o r s z .
n y u g d íjin té z e té n e k k ö te le z e tt ta g ja .
Á z e r d é ly i e v . re f. e g y h á z k e r ü le t I g a z g a tó ta n á c s á tó l
K o lo z s v á rt, 1904. m á ju s h ó 1 6 -án .
Bartók, Dr. Sárkáng Lajos,
elnök. ta n ü g y i előadó.
Sz. 2 2 8 4 — 1904.
M E G H ÍV Ó
az eggházkerületi tanügyi bizottságnak 1904, m á ju s h ó
2 9 -é n r e g g e l 8 ó r a k o r K o lo z s v á rt, a z ig a z g a tó ta n á c s ü lé s ­
te r m é b e n ta r tó r e n d e s g y ű lé s é r e , m e ly r e a b iz o tts á g ö sz -
s z e s ta g ja it m e g h ív ju k .
A tárgysorozat a fo ly ó é v i á p rilis h ó 20. n a p já r a k i­
tű z ö tt ü g y e k fo ly ta tó la g o s tá r g y a lá s a a z 5. p o n ttó l k e z d v e .
A z e rd é ly i e v . re f. e g y h á z k e r ü le t Ig a z g a tó ta n á c s á tó l
K o lo z s v á rt, 1904. m á ju s h ó 13 -án .
Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
b iz o tts á g i e ln ö k . b iz o tts á g i titk á r .
130— 1904. sz.
PÁ LY Á ZA T
s e g é d ta n á r i á llá s o k ra .
A z á lla m ila g s e g é ly e z e tt m a r o s v á s á r h e ly i e v . re f. k o l­
lé g iu m e lö ljá r ó s á g a jö v ő 190 4 — 1905. is k o la i é v b e n b e tö l­
te n d ő k é t s e g é d ta n á r i á llá s r a p á ly á z a to t h ird e t.
M in d e g y ik á llá s 1200 k o r . év i fiz e té s s e l, in g y e n é tk e ­
z é sse l, f ű té s s e l, v ilá g ítá s s a l é s k is z o lg á lá s s a l j á r . P á ly á z ­
h a tn a k o ly a n ev. ref. v a llá s u ta n á r je lö lte k , k ik a magyar-
latin, ille tv e a magyar-német n y e lv i s z a k c s o p o r tb ó l le g ­
a lá b b a la p v iz s g á t te tte k . A ta n ítá s o n k ív ü l a m e g v á la s z to tt
s e g é d ta n á r o k e g y ik é n e k k ö te le s s é g e le e n d a z in te r n á tu s ­
b á n m in t c o n tra -s e n io r, a k o n v ik tu s b a n m in t f e l ü g y e l ő ;
m á s ik á n a k a z i n te r n á tu s b á n m in t fe lü g y e lő , a k o n v ik tu s ­
b a n m in t g a z d a a f e lü g y e le te t a z e lő irt s z a b á ly o k s z e r in t
g y a k o ro ln i. (M in d e n ik n e k fe lté tle n ü l a z in te r n á tu s b á n b e n n
k e ll la k n ia .)
P á ly á z n i ó h a jtó k f e lh iv a tn a k , h o g y v a llá s u k a t, k é p e ­
s íte tts é g ü k e t, e s e tle g e s e d d ig i s z o lg á la ta ik a t, v é d k ö te le z e tt-
s é g ü k e t, te s ti é p s é g ü k e t ig a z o ló o k m á n y o k k a l fe ls z e re lt
fo ly a m o d v á n y u k a t a lu lirt e lö ljá ró s á g h o z c z im e z v e a fő g im ­
n á z iu m ig a z g a tó s á g á h o z f. é v i ju liu s 3 1 -ig a d já k b e.
A z ev . re f. k o llé g iu m e lö ljá r ó s á g á n a k M a ro s v á s á rh e ly t,
1904. á p rilis 2 9 -é n t a r t o t t ü lé s é b ő l.
Deák Lajos, Paál Gusztáv,
gondnok. e. je g y z ő .
2 5 — 1904.
titk . sz.
F E L H ÍV Á S E S K E R E S
a z e g y h m . E g y h . É r te k e z le te k n tü e ln ö k e ih e z .
T is z te le tte l k é r jü k n tü E ln ö k u r a k a t, s z ív e s k e d je n e k
a k ö z g y ű lé s e lé t e r je s z te n d ő titk á r i je le n té s ö s s z e á llítá s a
c z é ljá b ó l e g y h á z m e g y é jü k E r te k e z le ti m ű k ö d é s é r ő l t á j é ­
k o z ta tó je le n té s ü k e t, ille tv e titk á r i je le n té s t le g k é s ő b b f.
é v i ju n iu s 2 0 -ig a lu lir t k é r . é rt. titk á r h o z m e g k ü ld e n i.
A je le n té s b e n k ü lö n ö s e n f e ltü n te te n d ő , h o g y h á n y
ta g ja v o lt a m ú lt é v b e n a z e g y h m . É r te k e z le tn e k s h á n y
v a n m o s t ; k ik a tis z tv is e lő k ; v a n n a k - é f ió k k ö rö k s
h á n y g y ű lé s t t a r t o t t a k ; h o l é s m ik v o lta k a g y ű lé s p o n t­
ja i, n e v e z e te s e b b h a tá r o z a ta i. M ic so d a e g y h á z tá r s a d a lm i
in té z m é n y e k v a n n a k a z e h m . te r ü le té n s m in ő e r e d m é n y e k
m u ta th a to k fe l m ű k ö d é s ü k n y o m á n ?
K o lo z s v á ri, 1904. m á ju s 17.
Nagy Károly, Párkányi György,
aleln ö k . titk á r.
 VIL Évfolyam . 21-ik szám. K olozsvárt , 1904. május 26 .

AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.

Lap tulajdonos : az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő : NAGY KÁROLY, th. tanár.

S z e r k e s z t ő s é g , h o v a a k é z ir a to k é s m a g á n e lő fiz e té s e k E l ő f i z e t é s i á r : e g é s z é v re 12 k o r
b é r m e n t v e k ü ld e n d ő k , a z ev . ref. th e o l. fa k u ltá s
fé lé v re 6 k o r.
é p ü le té b e n 4. a jtó .

M E G J E L E N I K M I N D E N C S Ü T Ö R T Ö K Ö N .

Az Igazgató-tanács jelentései. korlat változtatások szükségét derítené ki, az

ig. tanács bizonyára nem fog elzárkózni az
Arról a féléves munkásságról, mely a leg­ indokolt előterjesztések figyelembevételétől. —
utóbbi egyházkerületi közgyűlés óta végbe­ A központi segélyek revíziója mutatja, hogy
ment, az egyh. kér. lg.-tanácsa három — köz- szorgos gondját képezi a kormányzó testület­
igazgatási, tanügyi és vagyoni — jelentésben nek, kerületünk már-már veszedelemmel fe­
számol be és végül adja egyh. kerületünk nyegető anyagi helyzetének javítása.
pénztárának 1905. évi költségelőirányzatát. A tanügyi jelentés négy örvendetes mozza­
A közgyűlési tagokhoz megküldött e jelen­ natot tüntet fel: 1. a marosvásárhelyi ev. ref.
téseket ismertetve, némely refleksziókat fűzünk leányiskolának kerületi segélylyel való színvo­
hozzájuk, ajánlva a tagok szives figyelmébe. nalra emelését s már ez év szeptemberétől
A közigazgatási jelentés első felében a kon- kezdve egy 30—35 növendéket befogadható
vent munkálkodását ismerteti nagy vonásokban internátussal való kiegészítését, 2. a marosvá­
az 1848. XX. t.-cz. végrehajtására vonatkozó sárhelyi és szászvárosi kollégiumaink építke­
memorandum, a zsinati törvénytervezet, orsz. zési ügyeinek kivánt előhaladását, 3. nagy-
papi nyugdíjintézet és a zsinattartás tekinteté­ enyedi kollégiumunk nagyjelentőségű lépését
ben. A második része egyházkerületünk köz- az ev. ref. felekezeti tanárképzés gyakorlati
igazgatásáról kellene hogy képet adjon s igy előbbvitelére és 4. a kér. tanügyi bizottság
benne voltaképen feldolgozandó volna az egy­ munkálkodásának megkezdését.
házmegyék és kollégiumok közigazgatási álla­ A vagyonügyi jelentéstől a legtöbb ember
pota is, de mint rendszerint, úgy most is fő­ többet és bővebb tájékoztatást várt, mint amit
leg csak az egyházkerületnek az Ig.-tanács által az ád. Nem tudjuk, hogy e jelentés azonos-e
végzett közigazgatásának kiemelkedőbb moz­ annak a bizottságnak a jelentésével, melyet a
zanatait találjuk. E jelentésből azt látjuk, hogy közgyűlés küldött ki ez ügyben való jelentés-
•az Ig.-tanács a kerület adminisztráczióját nagy tételre, vagy talán attól fogunk kapni részle­
munkával és mindenre kiterjedő apró gondos­ tesebb jelentést?! Mert formailag csakis az a
kodással vezeti. Különösen kiemelendő a mis­ helyes eljárás, hogy a kiküldött bizottság je­
siói egyházak ügyeinek rendezése és fejlesz­ lentése terjesztessék szószerinti szövegében a
tése körüli tevékenysége s az, hogy a lelkész­ közgyűlés elé az ig.-tanács utján, ennek eset­
fizetés állami kiegészítése áldását sikerült újra leges reflekszióival együtt. *
szélesebb körre kiterjesztetnie. Hogy a kán­ E vagyonügyi jelentésnél voltaképpen töb­
torhiányon megfelelően képesített nők alkal­ bet vártunk. Vártuk a kerület anyagi helyze­
mazásának megengedésével igyekszünk segí­ tének teljes és részletes ismertetését, beleértve
teni : ezzel a modern kor szellemében való azt a tervet is, a mely a köztudomásúlag szo­
intézkedéssel, mi vagyunk hazánkban, helyes morú helyzet javítására kínálkozik. Hiszen a
alkalmazás mellett — hisszük — szerencsés Hegedűs Sándor t. tag ismeretes indítványá­
úttörők. Többrendbeli sajnos tapasztalat tette nak elfogadása óta mind ezt várjuk évek óta
szükségessé az ellenőrzés és felügyelet részle­ — hiába. Erre vonatkozólag most is csak egy
tesebb szabályozását az építkezések, kölcsönök, különben nem kicsinylendő konverziós terve­
egyházi vagyonelidegenitések, alapítványok és zetet találunk, a mely körülbelől évi 3—4000
mellékfoglalkozások ügyében. Ily dolgokban kor. megtakarítást jelentene. A további teen-
nem könnyű az igen kevés és túlsók közt a
helyes középútat megtalálni s ha az erre tö­ küldve* Meg kell jegyeznünk, hogy ilyen bizottság most ki-
nincsen. Iro talán a theologiai fakultás vagyonügyei
rekvő minden jóigyekezet daczára is a gya­ consolidálására kiküldött bizottsággal téveszti össze. Szerk.
 168 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 21. szám.

dőkre nézve — úgy látszik — maga az Ig.- számítani: készen kell lennünk arra, hogy az
tanács sem tud semmi javaslatot tenni, hanem 1,900,000 korona visszafizetett kölcsön utáni
vár az időtől, a remélhetőleg javuló közgaz­ l°/o (19,000 kor.) és az ingatlanok 47s mil­
dasági helyzettől. lió értéke után 72%, (22.500 kor.) veszteség,
De az anyagot, a melynek alapján kell ha az értékpapírok ezen idő alatt remélt 0.39°/0
gondolkozni, tervezni, a tényleges vagyonügyi jövedelem emelkedéssel (8190 kor.) és az
helyzetet őszintén feltárja. S e kép a maga annuitásos kölcsönök konversiója folytán re­
szomorú vonásaival fel is hiv minden egyhá­ mélt 4000 koronával részben paralizálható volna
zunkért buzgó, aggodalmaskodó és hozzáértő is: akkor is költségvetésünk évi 28.310 kor.-
embert arra, hogy legjobb tudása szerint ter­ val vállnék kedvezőtlenebbé a következő öt
veivel, befolyásával a helyzetet javítani segít­ év alatt, azaz, a mostani 10.533 korona defi-
sen. Mert a helyzet, bár oly örökéletü testület­ czit 38,943 koronára emelkednék. Ezen pedig
nél, mint az egyház is, soha sem lehet telje­ már nem segíthetne az a meglehetősen utópisz­
sen reménytelen — most elég szomorú. Hi­ tikus felfogás, melynek a vagyonügyi jelentés
szen ha számbavesszük, hogy daczára annak, kifejezést ad, hogy értékpapIvi&mklátszólagos (?!)
miszerint az utóbbi pár év alatt a kerület évi veszteségeit akár tőkefelemelés esetén újab­
bevétele az államsegély révén 39000, a Gecse- ban kibocsátandó hason részvények elővételi
alap révén 12000, a br. Radák-alap révén 4800, jogának gyakorlása által, akár más módon
a szeretetházi rovatalok révén 6831, a br. helyrehozhassuk. Mert azzal a jelentés adós
Baldácsy-alapból való részesedésünk emelke­ marad, hogy hol vennők a pénzt az esetleges
dése révén 2000 kor. s igy összesen csak elővételi jog gyakorlására, vagy minő az a
nagyjában 65.000 koronával növekedett — más mód, melyen a helyrehozás eszközölhető
mégis költségvetése még mindig 10000 koro­ lehetne. A miből világos, hogy kerületünk a
nát meghaladó deficittel zárul: ez bizony lega­ mostani tőkeelhelyezéssel járó jövedelem mel­
lább is szomorúnak mondható, annyival inkább, lett vagy a kebelbeli egyházaktól kölcsönre
mert az egyh. kér. közpénztár, házi pénztár bevont tőkék után nem lesz képes fizetni az
és konversioi többlet közel 500.000 korona elvállalt %-okban számított kamatot s a mint
tökével vezetett alapjai után járó kamatok fel leszállította már a nem személyi javadalmak
sincsenek véve. S hogy évi költségvetésünk alapját képező tőkék után fizetendő kamatlá­
mérlege még további kedvezőtlenebb alaku­ bát, le kell hogy szállítsa a többiét is, vagy
lásnak néz elébe, az kétségtelenül megállapít­ progressivé növekvő deficzitjének súlya alatt
ható 1. azon tényből, mit a jelentés is ki­ fog elvérzeni.
emel, hogy a javukra 5—7%-kal kamatozó 1 Vagy ha e végzetes dilemma elől mene­
millió 8—9 százezer korona részben rohamos külni ak ar: akkor a tőkék elhelyezését kell
visszafizetése, részben saját egyházközségeink még idejekorán megváltoztatnia. Hogyan? —
ebben foglaltató 500000 koronányi tartozásá­ arra én most e pillanatban a gondolatom szerinti
nak rendetlen és sok leírással járó kamatozása egyetlen móddal még előállani nem merek. *
mérlegünket a jelzett főösszeg tekintélyes, s Hogy a kerületnek ez a siker reményével ajánl­
folyton növekvő hányadának erejéig, legalább ható legyen: arra még további keserű tapasz­
is évi l°/0-al kedvezőtlenebbé teszi; 2. abból, talatokat kell a kerületnek tennie, főként a
hogy főként ház-ingatlanaink tiszta bérjöve­ helyzet javulásához fűzött vérmes reményei
delme, az átlag 5 év alatt teljesen megszűnő tekintetében.
adómentesség (mely évi 40000 korona több Hogy a legfőbb baj a vagyonelhelyezés
kiadással jeleztetik) és folyton növekvő fen- értékpapír részében van: mindenki előtt vilá­
tartási költség folytán, mai átlag 4’5°/„-ról leg­ gos, a ki a jelentés 22-ik oldalán adott kimu­
alább is 4°/0-ra fog sülyedni és pedig itt ide- tatásra csak futólagos pillantást vet is. S ket­
tova 472 milliónyi tőke után. A harmadik leg­ tőt leszámítva nem is annyira e papírok mi­
fontosabb jövedelmi forrásunk a 2,153.000 nőségében, mint azoknak érthetetlen s eddig
korona értékben kimutatott értékpapírok 77,717 mindenki előtt kellő módon meg nem világo­
koronában felvett osztaléka, mely igy 3.61°/0jö­ sított s absurdumnak mondható beszerzési árá­
vedelmet hoz, — még ha öt év alatt a köz- ban van. Mert hisz azok a papírok névértékűk
gazdasági viszonyok javulása folytán nemcsak után átlag 7—8°/0-ot s mai árfolyamuk után
mostani kamatozását megtartaná, sőt vérmes is közel 570-ot hoznak, de a képtelen vétek
reménységek beváltával 4% kamatozásra emel­ árak után csak — a mint fennebb rámutattunk
kednék is — a másik, közel 67a millió értéken — 3.61°/0 körül jövedelmeznek. Nó hát igy
szenvedett veszteséget semmi esetre sem pó­ ebből természetesen nem lehet fedezni az 5%-os
tolhatná. S miután arra, a mit a vagyonügyi kölcsöneink kamatját s nem főleg akkor, a
jelentés kilátásba helyez, hogy az 5 év alatt mikor azt látjuk, hogy a kerület 2 millió ér­
remélhető budapesti házbéremelkedés odáig tékű s 4374 drb. részvénye után, mely 8 csoport­
jut, hogy házaink 40.000 koronányi adóemel­ ban 200—2000 drb. egyfajta részvényben van
kedését úgy megbirja, hogy a mostani tiszta­ * K ár, m e rt e n é lk ü l a k ü lö n b e n é rté k e s czikk h ián y o s.
jövedelem akkor is megmaradjon, alig lehet Szerk.
 21. "'.ám. ERDÉLYI PROTESTÁNS
elhelyezve, csak az évi rendes osztalékban ré­
szesedik s teljesen nélkülözi azt a tekintélyes
évi jövedelmet, melyhez ily tekintélyes számú
részvények tulajdonosa, az illető intézetek ve­
zetésében való természetes részvétel utján
jutni szokott s a miért méltó szemrehányással
illethetik a kerületet, hogy ily szomorú viszo­
nyai közt a jövedelemnek ezt a forrását is
igénybe nem veszi, holott e réven legalább a 10
ezer koronás deficitet elenyésztethetné.
Volna még a jelentések sok pontjára nézve
megjegyzésem, helyeslő is, gáncsoló is, de e
kisebb jelentőségű dolgok által most nem akarom
elvonni a figyelmet a legfontosabbtól — a
vagyonügyi kérdésektől, melynek legfontosabb
részét, a kerület által kezelt vagyon helyesebb
— s előre jelzem a tulajdonosoknál decen­
tralizált — elhelyezésének kérdését, ajánlom
az illetékesek szives figyelmébe.
Egységes liturgia.
Irta: Tóthfalusi József marosvásárhelyi lelkész.
(Folytatás.)
A konfirmáczió általános az egyházban. A kor,
melyben a növ.endék hiterositésben részesülhet, rend­
szerint 12 év, de sok helyen, még ifjabbakat is kon­
firmálnak. Érdekes megemlitni, hogy az oktatást nem
mindig és mindenütt a lelkész végzi hanem tanító
is s időtartama két és hat hét közt váltakozik. A
szertartást illetőleg a hány ház annyi szokás; sok
helyen a lelkész egyéni elhatározásától és kedvétől
függ, hogy hogyan ossza be a konfirmácziói ünne­
pély menetét. Városokban s nagyobb gyülekezetek­
ben, az oktatás befejeztével, külön vizsgát tartanak
s erre következő egyik vasárnapon következik aztán
az ünnepélyes nyilvános felvétel, illetőleg konfirmáczió.
Néhol, a fogadástétellel egyidejűleg az apostoli hit­
formát is elmondják, máshol ezt mellőzik. Egyik
gyülekezetben szokásos az, hogy a konfirmálandó
gyermekek fogadástételük után a lelkésszel is kezet
fogjanak, mire az mindeniket külön is megáldja. Más
— kivált népesebb — egyházakban ezt teljesen mel­
lőzik, mint olyat, a mi üres formalitássá lehet, zava­
rólag hathat.
Ide igtatom a konfirmácziói liturgiának azt a for­
máját, a mely Budapesten szokásos: A vizsga és a
tulajdonképpeni ünnepély itt is külön van választva.
Pünköst előtt egy héttel, tehát megállapított fix idő­
ben, az áldozó csütörtököt követő szombaton, egész
nap folynak a vizsgák, a templomban szülök jelen­
létében. Következő vasárnapon, a rendes istentiszte­
let keretében konfirmándusokhoz alkalmazott beszéd
tartatik. Istentisztelet után következik a tulajdonkép­
peni konfirmácziói ünnepély. A lelkész az Urasztal
elé áll, egy fiú és egy leány, a többiek nevében is
elmondja az apostoli hitformát, azután feltétetnek az
ott szokásos fogadási kérdések. Utána a gyerekek a
gyülekezettel együtt, az ott használt énekeskönyvből
eléneklik a 37. dics, 3. versét, mire a lelkész imát s
áldást mond. A megáldás úgy történik, hogy egy fiú
és egy leány az Urasztal előtt letérdel s a lelkész
kezeit fejükre tévén, ezek képében az egész sereget
megáldja. Azután, mond a lelkész egy intő beszédet
a szentirás fontosságáról az életben és egy új tes­
tamentumot ajándékoz minden gyermeknek az egy­
ház részéről s egyúttal mindenikkel kezet fog. Csak
ezután következik az úrvacsora; kizárólag az akkor
konfirmált növendékek részére, ennek keretében úr­
LAP. 169
vacsora előtti és utáni imát egy-egy gyermek mond.
Nem lesz érdektelen, ha az előbbiekkel kapcsolatban
ideigtatom F, Varga Lajos lelkész afiának a bárándi
lelkészi kör 1904. febr. 29-én, N. Rátén tartott érte­
kezleten: „Az egységes liturgiáról“ felolvasott tanul­
mányában kifejtett, illetőleg általa s bizonyára abban
a körzetben számos lelkész társa által g}mkorolt el­
járást, a melyből nyilván látható, hogy magyaror­
szági testvéreinknél nem egy helyen akkora a litur­
gia szabadsága, hogy nem csak a szertartás mene­
tét és külső formáját, hanem még a hitelvi formulá­
kat is maga a lelkész állapítja meg.
Említett lelkész atyánkfia, ugyanis ily rendtartást
követ és óhajt:
A szükségelt előkészület után nyilvános vizsga
és pedig valamennyi növendék okvetetlen kérdőre
vonandó. Már vagy közvetlen a vizsga után, vagy a
hol a növendékek számosabban vannak, más, de előre
meghirdetett napon, a rendes istentisztelet idejében,
annak végezte után, lelkész az Urasztalához *lép, s
a gyülekezet közös alkalmi éneke után (az új énekes­
ben már lesz ilyen) lelkész rövid segély kérő ima
után, pár szóval említi a konfirmáczió lényegét, fon­
tosságát, azután ha a vizsga nem volt meg előbb,
kikérdezi a gyermekeket, ha megvolt, egyenesen e
szavakkal kezdi és folytatatja: E növendékek immár
bizonyságot tettek arról, hogy szent egyházunk val­
lásos alapelveit ismerik, én is egész gyülekezetünk
nevében felhatalmazom őket arra, hogy az Ur szent
asztalához járuljanak. De mielőtt ebbeli első lépésü­
ket megtennék, szent fogadalomra hívom fel őket,
hogy hívek lesznek hitükhöz, vallásos meggyőződé­
sükhöz mindhalálig. E végből 5 kérdést teszek fel
gyermekeim, melyekre jó lélekkel feleljetek: igen.
Megszerkesztendok a kérdések, én a íranczia refor­
mátusok által használt 5 kérdést szoktam feltenni,
melyek is a következők: (a kérdések feltevésekor
már fel állanak az eddig ült, és pedig a szt. asztal­
lal szemben ültetett gyermekek.)
Azt kérdem hát először gyermekeim tőletek,
hogy ti, kik az úrvacsorájához való járulást akarjá­
tok megnyerni, kik oktatást vehetek az evangélium
igazságaiban, meg vagytok-e győződve azon igaz­
ságokról, hogy semmi se legyen, képes a kér. val­
lásról való lemondásra bírni, s készek vagytok-e
inkább mindent szenvedni, mint ev. ref. hiteteket
elhagyni? Ha igen: feleljetek hallható szóval: igen!
2- szor azt kérdem: megpróbáltátok-e magato­
kat, s elhatároztátok-e lemondani a bűnről s egész
élteteket Isten törvénye szerint intézni? Ha igen stb.
3- szor azt kérdem: miután az úrvacsora szent­
ségében vallást tesztek arról, hogy mindnyájan egy
test vagyunk, akartok-e élni békében és szeretetben,
szeretni őszintén hitsorsaitokat, s erről minden alka­
lommal nyilt bizonyságot tenni? Ha igen stb.
4- szer azt kérdem: hogy hitetekben és a ke­
gyességben, mind jobban megszilárduljatok, igéritek-e,
hogy Isten igéjét szorgalmasan fogjátok olvasni, az
istentiszteleteket folytonosan, látogatni, s minden egyéb
eszközt felhasználni, a mit a gondviselés elétek tár,
hogy üdvötök előmozdítsátok? Ha igen stb.
5- ször azt kérdem, tehát igazán megerősitittek
a keresztségi fogadalmat, a mely kötelez a bűnös
szenvedélyek leküzdésére s arra, hogy magatokat
Istennek, s a^mi idvezitő Jézus Krisztusunknak szen­
telitek s az Ő közösségében éljetek, a mértékletes,
az igazság és kegyesség szerint? Ha igen, felelje­
tek: igen.
No már e nyilatkozatok és ígéretek következ­
tében, ezennel feljogositlak benneteket, e szent gyü­
lekezet színe előtt, hogy az Ur asztalához járulhas­
satok stb. Jön rövid, magvas intelem. Ezután igy
szólok:
És most jertek, annak bizonyságára, hogy im­
 170 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
már a szent asztalhoz való járulásra jogosítalak ben­
neteket, jertek, hogy terjesszem ki íölétek áldó kar­
jaimat, mig zengő énnekléssel esedezzük rátok,
hogy legyen hitetek rendületlen! E pillanatban meg­
indulnak a gyermekek párossával, lelkész elé lépnek,
lelkész pár pillanatig lejükön nyugtatja kezét sorban
mindenkinek, mi allatt a gyülekezet zengi az alkalmi
éneket: ,,Legyen hitök rendületlen, Reménységük csüg-
gedetlen, Jézus őket bűntől óvja, És vezesse min­
den jóra“ stb.
A mint sorban jöttek, úgy be is ülnek sorban
a székbe. Mikor az utolsó is beült s az ének elhang­
zott, lelkész a gyülekezethez fordulva szól arról,
hogy tanúi voltak a fölhatalmazásnak, néhány komoly
szó a gyülekezethez, hogy fogadják szeretettel az uj
tagokat, azután ima együttesen. Ennek végeztével 37.
dics. 3. verse. Ezalatt lelkész a szent asztalt fehé­
ríti, s a konfirmált növendékeket úrvacsorában ré­
szesíti, s végül részesül ő maga is. Az urvacsorázás
éppen úgy történik, mint egyébkor, csakhogy az
ezúttal tartott beszéd természetesen, a növendékek­
hez van alkalmazva.
Nem csekély az eltérés a temetési liturgiát ille­
tőleg. Tudtommal a következő egyházi szertartások
divatosak: 1. Ima a háznál, rendszerint a gyászudva­
ron, koporsó felett; megelőző rövid beszéddel vagy
a nélkül. 2. Halotti egyh. beszéd, előimával, templom­
ban, esetleg a temetőben, illetőleg czinteremben. 3.
Oráczió és ima; melynek tartását, illetőleg helyét
szintén a körülmények állapítják meg: a sírnál vagy
a gyászháznál. 4. Búcsúztató, teljesítve a lelkész vagy
a kántor által s szövege vagy próza, vagy vers s
előadási módja lehet az egyszerű előadó, rendes be­
széd, illetőleg szónoki forma vagy éneklő, mikor is
a kántor megfelelő dallamra szerkesztett búcsúztatót
énekel a halott felett. A temetési rend egyik alkotó
eleme: a halotti ének, meglehetős eltérésben arra
nézve, hogy hol és mennyit énekelnek. Néhol az
egész gyülekezet énekel s nemcsak a rendes szer­
tartás keretében, hanem út-hosszan a halott temetőbe
kisérése közben is. Más helyen, a temetési éneknek
csak a gyászháznál, illetőleg a temetőben van sze­
repe. Van azonban arra is eset, hogy az ének telje­
sen elmarad, sőt hogy gyermekeknél s idegen szár­
mazású, szegénysorsu halottaknál az egyházi szertar­
tást teljesen mellőzik! Vannak oly gyülekezetek is,
melyekben külön szertartást végeznek a halottak ko­
porsóba tételekor, sőt van eset arra is, hogy a ha­
láleset megtörténte után, hetek vagy hónapok múl­
tán gyászünnepélyeket rendeznek.
A papszentelés, illetőleg a lelkészek hivatali ün-
népélyes felavatása is egyházkerületenkint változik.
A tiszántúli eljárás lényege ez: A felszentelés nap­
ján egyébként a szokott istentiszteleti formák betar­
tása mellett, az egyik felavatandó lelkész alkalmi
predikácziót mond s mindnyájan egy alkalmi éneket
énekelnek. Ezután rendben az úrasztala elé kiállnak
s a püspök alkalmi buzdító beszédet intézve hozzá­
juk, felhívja, hogy csakugyan önként és meggyőző­
désből ajánlják fel magukat a szent hivatalra s a ref.
kér. vallásnak az ó- és újtestamentumi szentirás és
a helvét hitvallás szerinti tanítására? Az ezekre adott
hangos felelet után ünnepélyes esküt tesznek, majd
mindannyian letérdepelnek s a püspök és esperesek
kéz-rátételével, áldó könyörgésben veszik a szent­
lélek ajándékát.
A templom-szentelés régi helyes szokása, majd­
nem teljesen egyező. A püspök, illetőleg esperes,
esetleg ezek helyettese, az összegyűlt lelkészekkel,
előre megállapított helyen összegyülekeznek s a hely­
beli egyháztanácscsal az új templomba bemennek. A
kántor, a gyülekezettel együtt az éneklést megkezdi
s a főének 2—3-ik versének végeztére, a felavató a
szószékbe lépik, könyörög, prédikál s az egész gyü­
21. szám
lekezetre, de főleg az új szent hajlékra áldást mond.
Ennek megtörténtével, rövid éneklés után az úrva­
csora, erre felkért lelkészek által kiszolgáltatik, ke­
resztelnek, esketnek, a szokott liturgia szerint s köz­
ben a gyülekezet egy-egy zsoltár verset énekel. Vég-
befejezésül a helybeli lelkész könyörgést mond, az
uj templomot s benne gyülekezetét szintén megáldja.
Ha megemlítem, hogy a lelkésznek uj egyház-
községébe való beiktatása a mi rendtartásunknak
megfelelően történik, akkor körülbelül tájékozva le­
hetünk a magyarországi testvérkerületek liturgiális
szokásai, szertartásai, formái felől.
Beigazolva láthatjuk, hogy az eltérések igen na­
gyok s az egységesités czélszerü és üdvös, mert a
fent előadottak, kizárólag a más egyházkerületekben
szokásos eljárásokat és formákat ismertetik, teljesen
függetlenül a mi erdélyi egyházkerületünkben meg­
szabott rendtartásoktól.
És most, úgyszólva önként áll elé az a kérdés,
hogy miként jött létre a különbség s annyi eltérés?
Okát keresem s megtalálom abban, hogy a Melótai
Áry ilas-féle Agenda s a Geleji kanonokban összefog­
lalt rendtartások, egyfelől a vallási és politikai har-
czok, az időközben felmerült belküzdelmek közepette
közvetlen tekintélyüket elvesztették s igy mind álta­
lánosabbá vált az a meggyőződés, hogy nemcsak a
törvénykezésre, hanem a liturgiára is vonatkoztatandó,
hogy „azok nem oly vég- és czélból állíttattak meg,
hogy: azokra mindenki egyiránt köteleztessék és azok
szabványától ne légyen szabad senkinek eltávoznia.“
És mihelyt a liturgus szabadsága meghagyatott: ki-ki
kezdte azt a formát követni, azt a liturgiái eljárást
gyakorolni, a melyet tanulmányai, a régi szokás vagy
mások példaadása következtében legmegfelelőbbnek
látott, önként értetődvén, hogy a zsinati utasításokat
és a külföldi általános tekintélyű Ágendákát, illetőleg
Liturgiákat is figyelemre méltatták. Később a refor-
máczió elterjedésével, már nem is volt szó arról,
hogy egy egységes Liturgia szerkesztessék s a XVII.
század közepétől kezdve, részint egyházkerületi vagy
mint akkor nevezték, superintendencziális intézkedé­
sek, részint magán vállalatok utján látott napvilágot,
a — már rendszerint, csak kisebb körzetben érvénye­
sülő — Liturgia, igy 1658-ban a „Tiszán innen levő
egyházi n. társaságbeli tanítók — sárospataki kö­
zönséges ülésekben“ adják ki a Liturgia s. coenae
czimü munkálatot. 1733-ban Zoványi György superin-
tendens és tasnádi lelkész irt a tiszántúli eklézsiák
részére „Liturgiá“-t. 1755. Kiss Gergely udvarhelyi
tanár készít a „felsőbbek“ meghagyásából egy Ágen-
dái, amely azonban közhasználatba sohasem ment át.
1787-ben Kármán József, 1806-ban a dunamelléki,
1814-ben a tiszamelléki szuperintendenczia adnak ki
rövid liturgiát s majd sorban Fábján József, Ángyán
János, Pap István vámosi ref. lelkész, Séra József,
Fördős Lajos és S z ív ó s Mihály, Révész Bálint, Kuliffai
Zsigmond. Török és Székás, Fördős Lajos munkássága,
illetőleg közreműködése alapján jelennek meg egyes
liturgiái munkálatok, a melyek nyomot hagynak ma­
guk után s egyes körzetekben a szertartások irányí­
tóivá lesznek s indokai és magyarázatai egyúttal a
most felszínre került s zsinati beavatkozás tárgyát
képező liturgiális különbségeknek.
Éppen ezért nem tudom eléggé méltányolni azt
az igyekezetei, a mely rendet, egységet óhajt. Csak­
ugyan legyünk valahára egyek s a ref. egyház jö­
vendő hívei, a székely bérezek határain, a nagy
Kárpátok ölén, Duna, Tisza mentén, egy szóval: a
magyar Sión édesanyai kebelén úgy éljenek hitben
és cselekedetben, mint egyazon szülői hajlékból ki­
származott jó gyermekek, a kik holtig hívek marad­
nak egyazon emlőn magukba szitt hagyományaikhoz,
szertartásaikhoz, lelki életük drágaságaihoz.
Hanem szerény véleményem szerint nem elég az,
 21. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
hogy „egységre“ törekedjünk! Ha e kérdés tárgya­
lása s megoldása közben csak ez a czél íog szemünk
előtt lebegni: egyoldalú, mondhatnám haszontalan
munkát végeztünk! Mert az a körülmény, hogy ha
én elmegyek a debreczeni nagytemplomba s ott az
istentiszteleti, úrvacsora osztási szertartásokon, ugyan­
azon liturgia szerint veszem az isteni ígéret betelje­
sedését s zavartalanul merülhet lelkem a buzgó áhí­
tatba, mert nem félek attól, hogy valami olyat tet­
tem, olyan magaviseletét tanúsítottam, a mi „ott —
nem szokás“ s viszont, éppen ily otthon érzi magát
debreczeni vagy akárhova való hittestvérem nálam
is: ez a körülmény, kétségtelenül szép, üdvös; de
még korántsem elég arra, hogy megadja istentiszte­
letünknek azt a vonzó hatást, a melyet a mai modern
világnézet, életfelfogás joggal követel meg.
Az istentisztelet elhanyagolása, az iránta való
közönyösség felett általános a panasz, falun, városon
egyformán. A vidékkel mégis csak megvagyunk va­
lahogy; mert az istentisztelet a falusi nép szellemi
életének leghatályosabb tényezője lévén, inkább ra­
gaszkodik hozzá, mint a városi lakósok, a kiknek a
templomtól elidegenítő szórakozásra oly sok alkal­
muk kínálkozik, hogy az istentisztelet lelki hatásának
jelentőségét kevésbbé érzik s épen ezért nehezebben
is szakítanak maguknak annak látogatására időt s
gyökeret ver igen nagy részükben az a képzet, hogy
a mai müveit ember el lehet istentisztelet, egyházi
szertartások nélkül is! Az igét, hogy „a test nem hasz­
nál semmit, a lélek az, a mi megelevenít“ nyilván
félremagyarázzák, hogy sivár nézetüket takargassák
vele. Pedig, ha őszintén számot vetünk magunkkal,
életczélunkkal, magasabb rendeltetéseinkkel, nem ha­
bozhatunk egy pillanatra sem, be kell hogy valljuk,
miszerint rá vagyunk, nagyon rá vagyunk utalva a
templomra: a hol újra ébredünk, megelevenedünk s
új erőt merítünk az élet küzdelmei között diadalmas
harczra.
Sokaktól hallom, hogy erre az újra ébredésre,
megelevenedésre, megerősítésre nem bírhat elég
vonzó erővel az egyszerű ref. templom s a szinte
puritán szertartások. Sajnos, hogy ezt, már nem is
olyan elszórtan, felvetik még lelkésztársaink is, közös
hibáinkra mentséget keresvén. Én pedig az ellenke­
zőt vallom! Az én lelkem azt látja, hogy ebben az
általános zavarban, nyughatatlanságban, tájékozatlan­
ságban: a vallásos ihletés szükségének érzete eleve­
nedik fel újra, egyre terjedvén ezen érzettel annak
tudata is, hogy pusztán a szépészet, költészet, zené­
szei, a világgyülölet és világnyomor vallásával többé
boldogulni nem lehet. Azért képtelen ideának tartok
minden oly okoskodást, mely elég rövidlátó arra,
hogy azt nyilvánítsa, miszerint: szerencsés újítás
volna a protestáns, közelebbről ref. hitbuzgóság újabb,
nagyobb lángra lobbantására a katholikus istentiszte­
let fényes, szimbolikus alakjainak átvétele. A kik igy
gondolkodnak, csak hírből ismerik a katholikus isten­
tiszteletet. Kereken tagadhatjuk, hogy ezen alakok
napjainkban, az igazán müveit katolikusokra még le­
bilincselő, gyönyörködtető hatást gyakorolnának, mert
bebizonyított tény, hogy a szellemi és szépészeti mű­
veltség magasabb fokán állók, ott aránylag még in­
kább elfordulnak az egyháztól s közönyösebbek an­
nak dolgái iránt, mint nálunk.
Annál inkább kell tehát istentiszteletünknek s az
abban érvényesülő liturgiának komoly feladatává tenni,
hogy a mai kor követelményeinek megfelelvén, az
éhező sziveknek, a holt kövek helyett életnek kenye­
rét nyújtsa és szakítva egyfelől a megszokott rend­
szertelenséggel és másfelől a lélek nélküli gépiesség­
gel: Isten valóságos „lélekben és igazságban“ leendő
imádásának egyengesse útját. És én csakugyan meg
vagyok győződve arról, hogy a szőnyegen forgó kér­
désnek ez adja nagy jelentőségét!
171
Ily felfogás mellett egyáltalán nem lenne érdek­
telen, hogy ha a jelen kérdés felvetése kapcsán litur­
giánk alkatelemei felől nemcsak egyszerű szertartási
tekintetekből, hanem hitelvi szempontból is elmélked­
nénk. Dogmatizálni ugyan nem óhajtok, de azt is
megvallom, hogy súlyos aggodalom fog el, valahány­
szor azt látom, hogy életbevágó nagy kérdéseink fe­
lett, egyszerűen azzal a frázissal siklunk keresztül,
hogy: „ne dogmatizáljunk!“ Mintha ne bánts virág
volna az a mező, hol mi lelkészek a lelki élet alap­
jainak megszilárdításához szükséges erőt gyűjtöget­
jük. Ha Kálvin is igy gondolkozott volna s ez a fel­
fogás hatotta volna át nagy reformátorainkat, bizo­
nyára nem kellene, hogy most — az egységes refor­
mátus liturgia kérdésével foglalkozzunk. Pedig sze­
rény véleményem szerint, ez volna a legalkalmasabb
mód és idő arra, hogy hittani alapon is mérlegeljük,
revideáljuk az egyes eljárásokat s a hozzájuk fűződő
képzeteket, mert én nem gondolok liturgust, a ki ne
érezné, hogy szertartásainkban oly elemek is vannak,
a melyek ma már elvesztették eredeti jelentőségüket,
hogy úgy mondjam hiteles értéküket s vannak olya­
nok is, a melyek mélyebb értelműek s nagyobb és
behatóbb szereppel kellene bírjanak, mint a minő ré­
szükre biztosítva van.
(Folyt, köv.)
EGYHÁZI ÉLET.
Sepsi ref. egyházm egye közgyűlése.
S e p s i e g y h á z m e g y e m á ju s 10-én t a r t o t t re n d k ív ü li
k ö z g y ű lé s t S e p s is z e n tg y ö r g y ö n a S z é k e ly -M ik ó k o llé g iu m
d ís z te rm é b e n , a z e g y h á z i és v ilá g i ta g o k k e llő é r d e k lő ­
d é s e m e lle tt.
J ó z s a S á n d o r e s p e r e s m e le g ü d v ö z lő é s m e g n y itó
b e s z é d e u tá n , K o v á c s A n ta l h. fő je g y z ő te r je s z te tte e lő
v é le m é n y e s j a v a s la tá t — a ta g o k é r d e k lő d é s é t fe lk ö ltő
e lő a d á s b a n — a z „ e g y s é g e s lith u r g iá a-n a k m e g á lla p ítá s a
tá r g y á b a n , a z e r d é ly i th e o l. f a k u ltá s a ta n á r ik a r á n a k t á r ­
g y a lá s i a la p u l k ib o c s á to tt v é le m é n y te r v e z e te fe le tt. E lő a d ó
e te r v e z e tn e k á lta lá n o s s á g b a n v a ló e lf o g a d á s á t in d ítv á ­
n y o z z a , d e e g y e s r é s z le te ib e n m ó d o s ítá s o k a t ó h a jt te n n i.
T ö b b g y ű lé s i ta g n a k h o z z á s z ó lá s á v a l é lé n k e s z m e c s e re
f e jlő d ö tt a tá r g y fe le tt, m íg n e m a m a v é le m é n y te r v e z e te n
m ó d o s ítá s o k a t h a tá r o z o tt ja v a s o ln i a k ö z g y ű lé s az a lá b ­
b ia k b a n : A z ü n n e p - é s v a s á r n a p o k o n i is te n tis z te le t k ö z b e
b e ille s z te tt b ib lia i olvasás — a m e n n y ib e n a k ö z ö n s é g
f ig y e lm é t ig e n k if á r a s z ta n á é s s o k id ő t ig é n y e ln e — v a l a ­
m in t a k ö z n a p o k o n i is te n tis z te le t 5— 7 ó r a k o r i id ő b e n t a r ­
ta n d ó b ib lia i m a g y a r á z a ta , m iv e l ez a te m p lo m a in k n a k
ú ja b b b e r e n d e z é s e it ig é n y e ln é , fű té s , v ilá g ítá s s tb . á lta l,
to v á b b á a z a m ú g y is a g y a k o r la tb a n le v ő v a llá s o s e s té ly e k
ta r t á s á r a c s a k z a v a r ó la g h a tn a , ig y e z e k e lh a g y a n d ó k . A z
a d v e n ti ú r v a c s o r a o s z tá s a r e f o r m á tu s e m lé k ü n n e p é ly e n
tö r té n jé k , a b ö jti ú r v a c s o r a k is z o lg á lta tá s a te lje s e n e lm a ­
r a d jo n , m iv e l a b o jt fo g a lm a h itü n k k e l e lle n k e z ik . A z ú r v a ­
c s o ra a b e te g e k n e k m in d a n n y is z o r k is z o lg á lta s s á k , v a la ­
h á n y s z o r ó h a jtv a v a n .
A z lg . T a n á c s n a k a re f. le v itá k -, k á n to r o k - és k á n to r-
ta n itó k le á n y a in a k a s z e r e te th á z b a k e d v e z m é n y e s fe lv é te le
tá r g y á b a n t e t t k é r d é s e it r e f o r m á lta D e m e s P é t e r re f. le lk é s z
ta n á c s b iró , m e ly s z e r ín t ja v a s o lja , h o g y m o n d ja k i a k ö z ­
g y ű lé s :
1- s z ö r. H e ly e s n e k é s s z ü k s é g e s n e k lá tja a le v itá k ,
k á n to r o k , k á n to r ta n itó k le á n y a i r é s z é r e a z o k a t a k e d v e z ­
m é n y e k e t b iz to s íta n i a z e g y h . k e r ü le t s z e r e te th á z á b a n , a
m in ő b e n ré s z e s ü ln e k a p a p o k , ta n á r o k le á n y a i.
2- s z o r. C s a k fa k u lta tív a la k b a n lá tja c z é ls z e rü n e k
k ir o v a tn i e g y fe lő l e g y h á z k ö z s é g e k r e a f e n ta r tó i h o z z á já ­
r u lá s t, m á s fe lő l a n e v e z e tt tis z tv is e lő k r e a z é v i ta g d ija t.
3- s z o r. A z e g y h á z k ö z s é g e k 1 tis z tv is e lő je ré s z é r ő l
r o v a s s á k m e g 2 k o r.-v a l, tis z tv is e lő je p e d ig a le lk é s z e k
le g k is e b b já r u lé k a 4 k o r . e re jé ig . — A z in te r n á tu s b á n a
k e d v e z m é n y e k ig é n y b e v é te lé n é l k e d v e z m é n y r e ig é n y t az
t a r t h a t K o lo z s v á r t ta n u ló le á n y a ré s z é r e , k i e lő z e te s e n
le g a lá b b 5 é v ig h o z z á já r u l t d íjfiz e té s s e l, m ig a le á n y -
á r v a h á z i jó té te m é n y é lv e z é s e h iv a ta lb a lé p é s é tő l s z á m íta n d ó
 172 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
h o z z á já r u lá s fe lté te le ih e z k ö tte s s é k . E ja v a s la to t a k ö z g y ű ­
lé s m a g á é v á te tte .
E z u tá n a r é s z b e n i tis z tu jitá s e jte te tt m e g . E g y h á z -
m e g y e i fő je g y z ő n e k é s o rs z á g o s g y á m in té z e ti p é n z tá r o s ­
n a k K o v á c s A n ta l k ily é n i le lk é sz , a lje g y z ő n e k B ö jtb e G é z a
s z e m e rja í le lk é s z e g y h a n g ú la g m e g v á la s z ta tta k .
L á z á r M ih á ly f ő k u r a to r e lh a lá lo z á s a fo ly tá n m e g ü r e ­
s e d e tt fő g o n d n o k i á llá s ra je lö lv e l e t t e k : d r. S z é k e ly G y ö rg y
fő is p á n , Im e c s E rn ő a lg o n d n o k -b irto k o s é s K ó n y a M ik ló s
fő s z o lg a b iró . A lg o n d n o k i á l l á s r a : K ó n y a M ik ló s fő s z o lg a ­
b író , R á p o lti M ó z e s k ö rje g y z ő , b irto k o s , F o r r ó K á ro ly
b irto k o s .
C su la k Z s ig m o n d in d ítv á n y b a te sz i, h o g y Írjo n fel
k ö z g y ű lé s ü n k az ig .-ta n á c s h o z a v é g e tt, h o g y e z u tá n a le l­
k é s z e k k o n g r u á ja k ö z v e tle n az ig a z g a tó ta n á c s á lta l k ü ld e s ­
s é k m e g a z ille té k e s le lk é s z e k n e k , m in t az a m á s e g y h á z -
k e r ü le te k n é l é s te s tv é r f e le k e z e te k n é l g y a k o r la tb a n is v a n .
T e k in tv e , h o g y e z á lta l a z e s p e r e s e k m u n k á já n k ö n n y ítv e
le sz, h o g y n e m k e li k e ttő s p o r tó t le ró n i és h o g y az é r d e ­
k e lte k ig y g y o r s a b b a n k e z ü k h ö z v e h e tik ill e t m é n y e i k e t :
k ö z g y ű lé s a z in d ítv á n y é rte lm é b e n fe lírn i h a tá r o z o tt a z
ig a z g a tó ta n á c s h o z é s h a s o n ló f e lir a tk é s z íté s r e k é ri fe l az
ö ss z e s e g y h á z m e g y é k e t.
S z in té n a C su la k in d ítv á n y a , h o g y Írjo n fe l az e g y h .
m e g y e i k ö z g y ű lé s az ig a z g a tó ta n á c s h o z , h o g y re n d e le tile g
u ta s íts a a le lk é s z t v á la s z ta tó b iz o tts á g o t, h o g y a m e g e jte tt
le lk é s z v á la s z tá s az e g y h á z k ö z s é g je g y z ő k ö n y v é b e is b e ­
v é te s s é k , h o g y ez á lta l a lk a lm a le g y e n az e g y h á z n a k a
jö v ő r e tö r té n e ti tá r g y u l sz o lg á ló a d a to t m e g ő riz n i. In d ít­
v á n y é rte lm é b e n a fe lírá s e lh a tá r o z ta to tt.
V é g ü l R á c z A lb e r t h o z z a s z ő n y e g r e a f e ls ő b o rs o d i
e g y h á z m e g y e in d ítv á n y á t, m e ly a le lk é s z i fiz e té s re n d e z é s e
tá r g y á b a n e g y o rs z á g o s n a g y g y ű lé s t a r t á s á t ja v a s o lja B u ­
d a p e s te n . A k ö z g y ű lé s e lh a tá ro z z a , h o g y a m a g y ű lé s e n
k e ttő s k ü ld ö tts é g á lta l k é p v is e lte ti m a g á t. b— g.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fent artja saját
elhatározását.
Pattnosi Hangok. Egyházi beszédek. J. J. van Oosterzee után
Kenessey Béla. Kolozsvár, 1904. A „Theologus Kör“ kiadása.
Bolti ára: 2 K 40 f. I—IV. és 1—167. old.
(Vége.)
A b e s z é d e k te r je d e lm e 1 6 — 22 n y o m ta to tt o ld a l k ö z t
v á lta k o z ik , a m i a z e re d e tie k h e z k é p e s t (3 0— 40 o ld .) n a g y
k ü lö n b s é g e i je le n t. L e g rö v id e b b a z 5 -ik é s le g h o s s z a b b a
8-ik s z á m ú . S d a o z á r a a n n a k , h o g y a h iv a to tt á td o lg o z ó
a t e r je n g ő s é g e k e t m e llő z te , a z é r t m é g m in d ig a k a d n a k
r é s z le te k , a m e ly e k a m i v is z o n y a in k k ö z ö tt fe le s le g e s e k
v a g y fig y e le m fá ra s z tó k , s ő t — az a lá b b e m líte n d ő k ö r ü l­
m é n y e in k m ia tt — é rth e te tle n e k . í g y p l. te r je n g ő s s é g v a g y
u g y a n a z o n g o n d o la tn a k m á s -m á s s z a v a k k a l v a ló is m é tlé s e
f o rd u l e lő a 31 la p o n , a h o l a r r ó l v a n szó, h o g y a k i
e g y s z e r h á tr a f e lé k e z d m e n n i, m in d ig s ü ly e d ; s o k a r é s z ­
le te z é s a 33 la p o n is, s ő t tú ls á g o s a 91 — 93. o ld a lo k o n .
F ig y e le m f á r a s z tó n a k ta lá lo m , h a a h a llg a tó r a n e m is, d e
a z o lv a s ó ra n é z v e , h o g y az 5. b e s z é d Il-ik r é s z e n é g y
o ld a lo n á t m e g s z a k ítá s n é lk ü l fo ly . F e le s le g e s s z e rin te m
a 8. b e s z é d k é t e lső s z a k a s z a , m e ly ú g y tű n ik fel, m in t
a tu la jd o n k é p p e n i b e v e z e té s n e k a b e v e z e té s e , lé v é n ez a
b e s z é d k ü lö n b e n is a le g h o s s z a b b . K ih a g y h a tó v a g y le g ­
a lá b b m e g rö v id íth e tő le tt v o ln a a 6 0 — 61. la p o n a B á lá m -
fé le é s a N ik o la ita té v e ly g é s e k ré s z le te z é s e is, m e r t e h h e z
a m i k ö z ö n s é g ü n k n e k (m é g m a!) a n n y ir a n in c s „ d u n s z tja “ ,
m in t a h o g y a 103. o ld a lo n b á m u lv a k é rd e z i, h o g y k i
v a g y m i az a M a ra n a th a ? Ig a z , e g y é b ir á n t, h o g y a k ih a ­
g y á s r a v a g y a m e g r ö v id íté s r e n é z v e á td o lg o z ó n k te lje s e n
in d o k o lta a m a g a á llá s p o n tjá t s a z is ig a z , h o g y a k i n e m
tu d a ra b u s u l, h á t n e b e s z é lje n a r a b u s u l: a k i h á t O o s te r-
z e e t m é g ily e n m a g y a r a la k b a n s e m é r ti m e g , a z h a g y jo n k ik e h elyen egy m á s hangot, m a g á n a k a z örök ig a z­
b é k é t n e k i, m ig e ljö n az id ő itt m in á lu n k is az O m e g é r ­ sá g n a k h a n g já t h a llju k !“ . .
té s é r e ! B e v é g z e m e z t a s z a k a s z t m é g a z o n m e g je g y z é s s e l,
h o g y a 122. o ld a lo n a jö v ő é le t h e ly é n e k o ly a n k ije lö lé s e
v a g y m e g h a tá r o z á s a m in th a e g y k e v e s e t k a th o lik u s (v a g y
p o g á n y o s ) s z ín e z e tű v o ln a jó lle h e t, h o g y e lv o n ta n s z é p dalom remekíróinak népszerűsítése; annak a sok drága kincs­
k é p n e k is v e h e tjü k . nek, a mely részint régi poros kódexekben, részint drága
E g y é b k ü ls ő é s z r e v é te le im e t a k ö v e tk e z ő k b e n ö s s z e ­ diszmüvekben szinte hozzáférhetetlenül hever a könyvtárak­
g e z e m . V a n n a k a b e s z é d e k b e n a t á r g y a lá s v a g y f e jte g e ­ ban és a könyves boltokban, — olcsó, egyöntetű, ízléses ki­
té s k ö z é b e é k e lt fo h á s z - v a g y rö v id k ö n y ö r g é s s z e r ü k ö z ­ adásban való terjesztése, ez volt a czélja a Franklin-Társu-
21. szám.
b e to ld á s o k , m in t a 36. l a p o n : „ U ra m , m i c s a k té to v á z u n k ,
d e é re z z ü k , h o g y m e k k o r a a z a jó , a m it a te k e g y e lm e d ­
b ő l te tté l e l m in d a z o k n a k , a k ik té g e d tá n to r ít h a ta tla n u l
s z e r e tn e k !u M á s k ü lö n b e n e z e k a r é s z e k r e v a ló fe lo s z tá s
e lő tt v a g y u tá n á lla n a k , s z o r o s a n o d a ille s z tv e , m i á lta l a
k ü lö n b e n is e g é s z e n b ib lik u s b e s z é d e k m in te g y ég i o la jja l
v a n n a k m e g k e n v e . (A z ily e n k ö z b e to ld o tt rö v id im á k r é ­
g e b b e n itt- o tt n á lu n k is h a s z n á la to s a k v o lta k .) E g y m á s ik
s z e rk e z e ti k ü lö n b s é g a m i b e s z é d e in k tő l itt a b b a n n y ilv á ­
n u l, h o g y m ig n á lu n k e g y b e s z é d r e n d e s e n 2 — 3 r é s z r e
o sz lik , a d d ig O o s te rz e e -n é l — a m in t lá ttu k — T o l u n k 6 — 7
r é s z r e o s z to tta t is, pl. az 5. és 7. b e s z é d b e n . É r te le m z a v a r ó
s a jtó h ib á k n i n c s e n e k ; m in d ö s s z e e g y h e ly e n a k a d ta m a
tö r d e lé s k o r k ih a g y o tt s z ó r a : 74. o ld. „H a a z o n b a n t ü r e l ­
m e s e n f ig y e lü n k az U rn á k (s z a v á ra ) é s a 87. o ld a lo n még,
e. h. m íg. A z o r th o g r a p h iá b a n p e d ig az id e g e n n e v e k n é l
e lő fo rd u l pl. P atm os és PatJnnos, P é th o r é s B e th -P e o r,
stb . a m i a z o n b a n e g y é b k é n t itt a z o r to g r a p h ia j ó s á g á t
n e m r o n tja le, lé v é n a z ir á ly tő r ü lm e ts z e tt m a g y a r o s , a
h o g y a z t K e n e s s e y n é l e g y e b ü tt is m in d e n té r e n , b e s z é d é ­
b e n ú g y , m in t Í r á s á b a n r é g ó ta m e g s z o k tu k ,
T a rta lm i te k in te tb e n p e d ig , a n y e lv n e k g a z d a g s á g a , a
k ife je z é s e k e rő te lje s s é g e , az e m b e r n e k a s z ív re jte lm é ig
v a ló is m e r e te — m i a ta n ítá s o k a t a J é z u s - f é le „ c s u d a d o k ­
t o r i “ m a g a s s z e m p o n tr a h e ly e z i — to v á b b á is m e r e te a
tá r s a d a lm i é le t f o r g a ta g á n a k , m e ly b e n az e g y e s e k , m in t
S c y lla é s C h a ry b d is k ö z t h á n y a tn a k ; is m e r e te a s z é le s e b b
é rte le m b e n v e tt k ö z é le t m e z e jé n e k , a h o l a m in d e n r e n d ű
és r a n g ú v e z e tő k m ű k ö d é s e it, s z e re p lé s e it, m in t tü k ö r b e n
lá th a tju k , je lle m z ik e b e s z é d e k e t, m e ly e k a z o n k ív ü l m é g
te lv e v a n n a k a le g s z e b b ' e lv o n t é s s z e m lé lh e tő k é p e k k e l,
h a s o n la to k k a l, e s z m é n y i é s g y a k o r la tia s p é ld á k k a l, h a b á r
b e k e ll v a lla n u n k , h o g y O o s te rz e e -n é l az e lv o n t a la k b a n
h a s z n á lt k é p e k n e k ü n k ig e n m a g a s s z á r n y a lá s u n k n a k lá t­
s z a n a k s le g a lá b b m é g m a n in c s a k k o r a je le n tő s é g ü k ,
m in t a s z e m lé lh e tő k é p e k n e k (1. a k e ttő k ö z ti k ü lö n b s é g e t
29. é s 34. o ld a lo n ).
N o d e ú g y , m in t e lő d e in k a re fo rm a tio id e jé n és a z
a z u tá n i k é t s z á z a d b a n , k ö v e s s ü k m i is s z o rg a lm a s a n a
v a llá s o s é le t t e r é n a h o lla n d o k a t s a k k o r a z ily e n b e s z é ­
d e k te lje s m e g é r té s é n é l m i n e h é z s é g r e s e m b u k k a n u n k .
M e rt o tt ú g y s z ó lv á n a r e f o r m a tió tó l f o g v a m in d e n v o n a lo n
v irá g o z n a k a v a s á r n a p i é s b ib lia i is k o lá k , m e ly e k b e n a
b ib liá t s z o rg a lm a s a n m a g y a r á z z á k é s ta n u ljá k . O tt a b ib lia
a c s a lá d b a n h á z i o lv a s m á n y n e m c s a k a s z e g é n y e k , h a n e m
a g a z d a g o k és m ű v e lte b b e k a s z ta lá n is. O tt az e g y h a z a k
e v a n g é liu m i s z e lle m tő l á th a to tt k ö z s é g e k , m e ly e k b e n a
h ité le t é s a K ris z tu s tu d o m á n y a ir á n t i h iv s é g e s s z e r e te t
o d á ig v a n fo k o z v a , h o g y n e m c s a k a n e v e z e te s e b b a l­
k a lm a k k o r ú jb ó l é s ú jb ó l k ia d o tt p r e d ik á c z ió k a t v e s z ik
m e g s o k -s o k e z e r p é ld á n y b a n , h a n e m a k a d n a k b ő s z á m ­
m al e m b e r e k — m é g a p o lg á ri o s z tá ly b ó l is — a k ik a
k ö n y v e s b o lto k u tjá n az e g y e s th e o lo g ia i é r te k e z é s e k e t,
v a llá s e rk ö lc s i v ita tk o z á s o k a t jo b b a n is m e rik , m in t n á lu n k
a s z ín p a d s ik e r e s d a r a b ja it é s e g y é b lá tv á n y o s s á g o k a t. O tt
te h á t a z ily e n O o s te rz e e -fé le b e s z é d e k m a g v a i te r m é k e n y
ta la jr a e s n e k , a m iv e l k ü lö n b e n n e m á llíto m , h o g y o tt e g y ­
á lta lá n n in c s e n e k tö v is e k s n in c s e n e k a jó m a g o t e ln y o m ó
g y o m o k . V a n b iz o n y o tt is, m ig „a h it A m e n e “ b e te lje s e ­
d ik . C sa k a z t a k a r ta m e s o r o k k a l je le z n i, h o g y h a ily e n e k
a k ö v e te lm é n y e k , m á r c s a k a z é r t is jó v o lt e z t a m a g a s
s z ín v o n a lo n álló p re d ik á c z ió s k ö n y v e t á td o lg o z n i, h o g y
lá th a s s u k é s ta p a s z ta la tila g m e g g y ő z ő d h e s s ü n k a rró l, h o g y
a h ité le t te r é n m e n n y ir e el v a g y u n k m a ra d v a , m e n n y i m é g
az e lé rn i v a ló , m e n n y i m é g a k ö v e te n d ő a r r a n é z v e , h o g y
h itk ö z s é g e in k az e v a n g é liu m i s z e lle m te lje s m e g é r té s é r e
j u s s a n a k v a g y o d a fö le m e lk e d je n e k . A d d ig e z t a b e c s e s
m ű v e t m in á lu n k le g f e n n e b b c s a k a jö v ő s z á z a d p r e d ik á ­
c z ió s k ö n y v é n e k le h e tn e ta r ta n i — d e e z t k i ó h a jta n á ?
V é g e z e tü l, h o g y a k o lo z s v á ri th e o l. ifjú s á g e z t az é r-
té k ile g m e g b e c s ü lh e te tle n k ö n y v e t k ia d ta , o lv a s á s a k ö z b e n
s o k s z o r j u t o t t e s z e m b e a z 57. la p o n m á s d o lo g ra v o n a t­
k o z t a t o t t e m e s z é p é s ta lá ló m o n d a t : „B oldogok m i , a
B en ke I s tv á n ,
ev. ref. fogimn. tanár.
A “Magyar Remekírók“ új sorozata. A magyar iro­
 21. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 173

latnak, mikor alig két évvel ezelőtt megindította a Magyar 12 állami alapítványi ösztöndíjas (ingyenes) helyre ezennel
Remekírók ötvenöt kötetes, gyűjteményes kiadását. Minden pályázatot hirdet. Ezek a helyek a tanintézetbe belépő I-ső
müveit nemzetnek többféle kiadásban is közkincse régen nagy éves hallgatóknak vannak első sorban fentartva es azokat az
íróinak szellemi hagyatéka; bibliája kicsinek, nagynak, gaz­ alapítvány értelmében kizárólag csak az erdélyrészi megyék­
dagnak, szegénynek egyaránt, a mi értékeset és maradandót ben (a tulajdonképeni erdélyi megyékben és a volt „kapcsolt
évszázadok során költői és irói a nemzet dicsőségére terem­ részekben“* azaz a volt Kraszna-, Közép-Szolnok- és Zaránd-
tettek. Csak a magyar nemzetnek nem volt ilyen gyűjte­ megyékben és Kővár vidéken) született, iskolai tanulmányaikat
ménye; pedig a nemzeti kultúrának ennél hatalmasabb ténye­ jó sikerrel végzett, vagyontalan ifjak nyerhetik el. Az Ösztön­
zője el sem képzelhető. Épen ezért korszakos jelentőségű a díj áll: teljes élelmi ellátásból és lakásból a tanintézeti kon-
Franklin-Társulat vállalkozása. A nemzet méltányolta is ezt viktusban fűtéssel és világítással, ágyneműkkel és ezek mo­
a törekvést; és szerető lelkesedéssel támogatta a kiadó-tár­ satásával és betegség esetén ingyenes gyógykezelésből. A
sulat úttörő vállalkozását, amelynek ma immár ötödik Öt kö­ bélyegmentes folyamodványhoz melléklendő. 1. Iskolai bizo­
tetes sorozata jelent meg, bizonyságául a magyar irodalom nyítvány legalább 7 gymnasiumi, 7 reáliskolai osztály végzé­
nagyságának és a nemzet Önérzetes művelődési készségének. séről vagy a kereskedelmi iskola (akadémia) végbizonyítványa.
Ez az új sorozat is, hűen a vállalat pro grammjához, külön­ A kik több osztályt végeztek, vagy érettségi vizsgát tettek,
böző korszakok nagy szellemeit foglalja össze, oly módon előnyben részesülnek. A kik hat gymnásiumi, hat reál avagy
azonban, hogy mikor a gyűjtemény teljes lesz, az egyes irók hat polgári iskolát végeztek — utóbbi esetben valamennyi
időrendben illeszkednek bele az ötvenöt kötetbe. Az egész tantárgyból „jów osztályzattal — szintén folyamodhatnak ösz­
gyűjtemény 12., 26., 28., 43. és 48. kötetét adja az új sorozat. töndíjért. Ezek azonban csak abban az esetben számíthatnak
A 26. kötet Vörösmarty munkáinak ötödik kötete. Gyu­ ösztöndíjra, ha az október hó 1—8-ig tartó beiratás alkalmá­
lai Pál rendezte sajtó alá. Tartalma: a drámai költemények val az I. évesekre megállapított létszám — 40 — nagyobb
folytatása (Kincskeresők; Czillei és a Hunyadiak); Beszélyek előképzettséggel bírók által be nem töltetik. Ezért a hat pol­
és regék; és a Pályalombok. gári iskolai bizonyitványnyal pályázók folyamodványai csak
A 43 kötet Arany János munkáinak harmadik kötete. október hó 9 után tárgy altatnak és intézteinek el. 2. Keresz­
Riedl Frigyes rendezte sajtó alá. A 27 íves vastag kötet a telő levél a születési hely s betöltött 16 éves kor igazolására.
Toldi-trilogiát tartalmazza. Az új sorozatnak talán a legérté­ 3. Szegénységi bizonyítvány (melyet a főszolgabíró, illetőleg
kesebb kötete a 12. kötet, a mely Pázmány Péter válogatott városban a rendőrkapitány kell láttamozzon.) 4. Orvosi bizo­
munkáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A magyar nyítvány az egészséges, ép testalkat és a himlő ellen való
prózát a XVII. század első felében, majdnem négy évtizedes védoltás igazolására. 5. Szülői vagy gyámi nyilatkozat arról,
irodalmi pályáján utol nem ért művészettel kezelte Pázmány hogy a folyamodó részére a szükséges és az első félévben
Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar körülbelül 90 koronára menő összes dijakét lefizetik és a fo­
prózának ez az első nagy mestere; de munkái kincses bá­ lyamodó egyéb szükségleteiről (taneszközökről, ruházatról,
nyája drága foliánsokban volt eltemetve. A Magyar Remekírók szükség esetén tűzoltó zubbonyról) kellőleg gondoskodnak.
dicsősége, hogy e dús bányát megnyitotta újra a magyar.. A folyamodványban felsorolandók még: a folyamodó illeto-
művelődés számára. Ezt a Pázmány-kötetet Fraknói Vilmos, j■ségi helye, szüleinek állása, tartózkodási helye, testvéreinek
erre leghivatottabb tudós történészünk, rendezte sajtó alá száma és kora, továbbá, hogy árva-e vagy nem. A folyamod­
gyönyörű bevezetéssel, a mely klasszikus életirása Pázmány ványokat a földmivelésügyi m. kir. Miniszter Ur Ő Nagymél­
Péternek. A 28. kötet is igen értékes kötete az új sorozatnak. tóságához czimezve, f. év julius hó 15-éig, a m. kir. gazda­
Bajza József válogatott munkáit tartalmazza. A kötetet Ba- sági tanintézet igazgatóságához — Kolozsvár — kell benyúj­
dics Ferencz rendezte sajtó alá és látta el bevezető tanul­ tani. — A tanintézetbe felveendő hallgatók beiratkozási ideje
mánynyal. Ez a bevezetés gyönyörűen jellemzi azt a kort, Ma­ október 1—8-ig tart. A tanintézeti „Értesítőt0 megküldi az
gyarország újjászületésének korát, a melyben Bajza három igazgatóság. Kolozsvár, 1904. május hó 10-én. Dr. Szentkirályi
évtizeden át küzdött csüggedetlenül a vezetők sorában. A Ákos, igazgató.
kötet mindazt magában foglalja, a mi Bajza munkáiból ma­ Szászsebesi e v . r e f . e g y h á z k ö z s é g n e k e g y kis
radandó becsű. Megismerjük belőle egyaránt Bajzát a költőt,
a kritikust a történészt és esztétikust. A sorozat utolsó kö­ harang beszerzési költségéhez, és egy urasztali tányér be­
tete a 48. kötet, Szigligeti Ede munkájának második kötete: szerzésére 600 koronát ajándékozott Benedek Károly al-
legjobb Vigjátékai. Báyer József, aki ezt a kötetet sajtó alá vinczi ref. lelkész, egyházmegyei főjegyző, aki évek óta
rendezte, bevezetésül nagyértékű tanulmányban méltatja ingyen végzi a beszolgálást és a szervezés fáradságos
Szigligetit, mint vigjátékirót s megállapítja azt a helyet, amely munkáját Szászsebesben.
Szigligetit .irodalmunk és művelődésünk történetében méltán
megilleti. Öt kötetnyi remekművel és három értékes életrajzi A „felsöcsernátoni olvasó-, zene- és dalegy­
tanulmánnyal gyarapítja ez a sorozat a Magyar Remekírók let“ m á j u s 2 2 - é n a z e v . r e f e g y h á z k e p e v á l t á s i a l a p j á r a
gyűjteményét. A kötetek kiállítása ugyanaz a mintaszerű, Ízlé­ s z é p e n s i k e r ü l t p r o g r a m m o s m a j á l i s t r e n d e z e t t .
ses, díszes kiállítás, a mely egyedül méltó köntöse remek­
íróinknak s amelynek nagy része van abban, hogy a nagy Köszönet nyilvánítás. A k o l o z s v á r i e v . r e f
közönség annyi szeretettel karolta fel a Franklin-Társulat út­ Szeretetház részére újabban adományoztak: özv. Koréh
törő nagy vállalkozását. Az 55 kötetes teljes gyűjteménynek Gergelyné úrnő (Sz.-Udvarhely) 20 koronát, konfirmált
ára 220 kor. Megrendelhető bármely könyvkereskedés utján. ifjak adományaiból Kövér András erdővidéki esperes 2 K.
15 fillért, Kocsi Dániel vajai ref. lelkész 12 K. 38 fillért
küldött. Lészay Ferenczné úrnő 15 csomag túrót, Báró
Bánffy Ernő 3 zsák szemes paszulyt, Nagy György tanító
KÜLÖNFÉLÉK. (Szász-Ludvig) 1 sonkát és 1 sajtot. Fogadják a nemes-
Bocskay em lékünnepély Kolozsvárt. A ko­ szivü adományozók becses adományaikért a Szeretetház
lozsvári földészek különböző egyesületei együtt rendezték kebli tanácsa hálás köszönetét.
e hó 23-án a Bocskay felkelés 300-os emlékünnepét a mo­ A szászsebesi ev. ref. templomra, a nemzetiségi ára­
nostori ev. ref. templomalap javára, a templom számára dattal élet-halálharczot vivő magyarság emez épülő bástyá­
már megvásárolt telek gyönyörű kertjében. A szép prog­ jára kegyes adományokat küldöttek, melyeket hálás köszö­
ramot, melynek kiemelkedő központját D r. Szádeczky nettel nyugtáz Benedek Károly administrator lelkész, egyhm.
főjegyző:
Lajos egyet, tanár gyönyörű emlékbeszéde képezte s a (Folytatás). Szász József Alsófehérvármegye alispánjá­
mely köré csoportosultak az énekkarok együttes hazafias nak gyűjtése: 15 k. 20 f., M. kir. Adóhivatal Beszterczén: 11 k.,
dalok előadásából álló pontjai és föld ész ifjak lelkes, ha­ 30 f., Nagy Ferencz uradalmi vinczelér Válaszút: Kolozsmegye;
zafias szavallatai; vagy 600 ember hallgatta végig, legna­ 2 k., N. N. Rúszt 20 f., Nagybecskereki kir. törvényszék ivén: Zsi-
gyobbrészt földészeink derék családjai. Résztvett a püspök ros Lajos, dr. Duka László, dr. Polgár Sándor, Polgár Mihály
ur családja, nehány lelkes és buzgó mágnás asszony s 30—30 f., Hóczellán István, Puskás Dezső 20—20 f., Gyulai
egy nehányan az intelligens középosztályból. Az ünnepély, Sándor 30 f., Kövér, Kiss János ügyvéd, N. N., Kiss György,
melyet a földészek majálisa követett erkölcsileg és anya­ Iszákovics Szvetázár, Keller József, Rápolthy Endre, Kolosi
Ferencz, Szabó István 20—20 f. (ossz. 3 k. 70 f.). M. kir. Pénz-
gilag egyaránt szépen sikerült, de nem hallgathatjuk el ügyigazgatóság Budapest: Dr. Ajtay József, Hártig, Hammer
azt a szomorú benyomásunkat, hogy 10 esztendős meg­ Zoltán, dr. Varga 1—1 k., Rosta 20 f., Rómaúb Béla 40 fii.,
figyelésünk ideje alatt még egyszer sem tapasztaltuk, Bánn Dezső, N. N. 20—20 fii., Sch 60 fii., Nagy, V., Sólyám
hogy a kolozsvári 18 ezernyi reform átusság bármely ügy 20—20 f., Vég 1 k. (ossz. 7 k. 20 L). Ifjabb és idősebb György
mellett lelkesen egy táborba állott volna. Nem, most sem, János Bellye: 2 k., Veres Irén Bellye: 1 k., M. kir. Adóhi­
meg egy uj parokhia fundálásának nagy munkájában sem. vatal N. Szt.-Miklós: Grattó János, Tóth Béla 30—30 f., Szkut-
Ez pedig igen, igen szomorú tünet. — A rendezés körül nitzszky József 20 fii., N. N. 30 fii., Menning Kristóf, N. N.
a fő érdem Irsay lelkészt, Tóth Tamás kántort és dr. 20— 20 f. (ossz. 1 k. 50 f.). Isépy Viktor Bpest: 2 k., M. kir.
adóhivatal tisztikara Devecser: Horváth János 50 f., Elefánt
Nyerges Zsigmond ügyvéd buzgó köri gondnokot illeti. Pál ellenőr, Stránner, Bánóczy István 40—40 f., Kirchner Emil
Nagy fáradsággal, de derék munkát végeztek. 30 f., dr. N. ügyvéd 1 k. (ossz. 3 k.). Nagy János Dicső-Szt-
Pályázati hirdetmény. A kolozsvári m. kir. gazdasági Márton: 50 f., M. kir. pénzügyőri biztos ivén Brassó: Márk
tanintézet igazgatósága az 1904—1905. tanévben betöltendő Pál 40 f., Dimény Károly 20 f., Héjjá József 40 f., Rádes Já­
 174 ERDELYÍ PROTESTÁNS LAP 21. szám.

nos, Erőss Lajos 20—20 f., Schel József 1 k., Nagy Józsefné kor. és 80 f. Állami kiegészités 1600 koronáig 873 k. 09
20 f., Schiel György, Sándor Imre 40—40 f., Hüve Hugó 30 f., fillér. A nyugalmazott lelkészek mellett szolgáló rendes
Gábor Imre 50 f., Miklós Ferencz 20 L, Veress Miklós 40 f., lelkészek kárpótlására kiutalt államsegélyből 500 kor. A
Szentkovits Márton 50 f., Nagy Mózes, Nágebbusch Izidor, papi lakás fölépítéséig lakás bérházban: 2 szoba, konyha,
Keller Gyula, Bartos Sándor, N. N., Farkas György 40—40 f. kamra, pincze, kert haszonélvezete.
Albert Mózes 30 f. Bancsa József 40 f. (összes 8 kor. 40 f.)
IV. kér. pénzügyőri biztosság ivén, Budapest: Bély Attila 30 Kötelessége az összes lelkészi teendőkön kivül a kán­
f. Csömla Jenő, Selmájder Dániel, Székely Gyula, Hertelendy tori teendők végzése és a tanulók vallásos oktatása heti
Ferencz, Bata Béla, Óbendorf, Bárdy Nándor, Docsed Ferencz, 4 órán. E teendők teljesítéséért külön 136 kor. 54 f. díja­
Aigner András, Keller Károly, Zsemberi Miksa, K. N., Magocs zásban részesül.
György, Z. János, Borbély János, Bandáz György, Tóth Ist­ Folyamodványok kellőleg fölszerelve 1904. évi junius
ván, Horváth István, Geardits Ernő, Igládi Kálmán, Szabó hó 20-ig nt. Elekes Viktor esperes aához (Gyulafehérvár)
István, Berta Bálint, Köncs Kálmán, Rutai József, Bálint Gyula, küldendők.
Orosz József, Rókics Sándor 20—20 f., Borbás József 30 f., Kolozsvárt, 1904.
Lovász József, Német József, Traub Sándor, Jávorszky, N.,
N. N., Zinémann János, N. György 20—20 f., Tatár József, Dr. Bartók György, püspök.
Varga Sándor 50—50 f., Farnady Vincze 30 f.; M, kir. pénz­ 553—1904. sz.
ügyőri szakasz 10. számú: Horka Károly 50 f., Csömör Péter PÁLYÁZAT.
40 f., N. N., Kerekes Sándor 50—50 f., Tatár András 30 f.,
Hegedűs Lajos, Tóth Ferencz, Bárány Gábor, Kiss András A szilágyszolnoki egyházmegyébe kebelezett somlyó-
20—20 f. (összesen 12 kor.) Kaszap Lajos k. biró és Nagy ujlaki egyházközségben a kántor-tanítói állomásra ezen­
József ,ivén, Karancs: Saortay Sándor 1 kor., Kovács Sándor, nel pályázat nyittatik.
Göcz Ágoston. Nagy Varga József, Kaszap Lajos h. biró 40 Javadalma: egy szobából, konyha- és kamrából álló
—40 f , Marosi József 20 f., Maki József 40 f., ifj. Móricz lakás, szép kiterjedésű kerttel, melynek egy része gyü­
József, ifj. Balog Ferencz 20—20 f.. Kis Szabó József 40 f., mölcsfával van beültetve. Az udvaron a legszükségesebb
Vajda Sándor, Király Ferencz, Dávid István, Kerekes Mihály,
Ledő István 20—20 f., Kaszap Mózes 40 f., Csinos József 25 melléképületek.
f., Kerekes Sándor, Báli József 10—10 f., Bálint Júlia, Gás- A terményekből és canonica portióból álló fizetés becs­
párcsek István 40—40 f., Kerekes József, Nagy József, Bocsai értéke 508 korona. A fizetéskiegészitési államsegély pedig
József, Pirkl Károly 20—20 f., ifj. Marosi Sándor 10 i, Krausz 292 kor. és igy az összes fizetés 800 korona.
Gyula 20 f. Tóth János 1 k. (ossz. 8 k. 75 f.) (Folyt, köv.) Kötelessége: az összes tanitói es minden kántori teen­
dők pontos végzése. Pályázati határidő 1904. junius 19.
A tanitói oklevél és szolgálati bizonyitvánnyal felsze­
HIVATALOS RÉSZ. relt pályázati kérvények ntü Viski Pál esperes úrhoz kül­
2434—1904. sz. dendők Zoványra.
KÖRLEVÉL Kolozsvárt, 1904. május hó.
mindenik ev. ref. kollégium méltóságos t. Elöljáróságához. Dr. Bartók György, püspök.
Erdélyrészi ev. ref. főgimnáziumaink í. évi rendes
érettségi vizsgálatainak szóbeli része a következő időkben Sz. 131—1904.
fog megtartatni : PÁLYÁZAT
1. Nagyenyeden: junius hó 22—25. napjain, dr. Sza- helyettes tanári állásokra.
deczky Gyula kolozsvári tud.-egyetemi ny. r. tanár, mint A kolozsvári ev. ref. kollégium elöljárósága pályázatot
kormányképviselő jelenlétében, Zeyk Dániel főgondnok, hirdet egy történelem-földrajzi és egy német-latinnyelvi
akadályoztatása esetén Gáspár János gondnok aa. elnök­ helyettes tanári tanszékre. Mindkét állás évi javadalma
lete alatt. 1600 kor. A megválasztandó helyettes tanárok egyszers­
2. Kolozsvárt : junius 27—29. napjain Nagy Gyula mind helyettes felügyelők is a benlakásban, melyért lakás,
orsz. levéltárnok, mint kormányképviselő jelenlétében, br. fűtés, világitás, takarítás mellett 300 kor. évi javadalom­
Bánffy Ernő főgondnok, akadályoztatása esetén Szacsvay ban részesülnek. Az alkalmazás 1904—905. isk. évre ter­
Sándor gondnok aa. elnöklete alatt. jed ; az állás elfoglalandó augusztus végén (30-án).
3. Marosvásárhelyen : junius hó 22—25. napjain dr. Folyamodhatnak az állásokra ev. ref. vallásu, legalább
Ilosvay Lajos budapesti műegyetemi ny. r. tanár, mint szakvizsgálatot tett tanárjelöltek. A folyamodványhoz csa­
kormányképviselő jelenlétében, Désy Zoltán főgondnok, tolandók : keresztlevél, egyetemi leczkekönyv, a szakvizs­
akadályoztatása esetén gróf Tholdalagi László főgondnok gálatról igazolvány.
aa. elnöklete alatt. A kollégium igazgatóságához czimzendő folyamodvá­
4. Szekelyudvarhelyen : junius hó 24—25. napjain nyok beadásának határideje 1904. junius 25.
dr. Kérészy Zoltán debreczeni ev. ref. főiskolai tanár, mint A kolozsvári ev. ref. kollégium elöljáróságától.
kormányképviselő jelenlétében, Gyárfás Endre főgondnok, Kolozsvár, 1904. május 19-én.
akadályoztatása esetén dr. Bodolla Gábor gondnok a a. Becsek Lajos, Tárkányi György,
elnöklete alatt. gondnok. elölj, jegyző.
5. Szászvároson : junius hó 27—28. napjain dr. Fe- 130—1904. sz.
renczi Zoltán budapesti tud.-egyetemi könyvtárigazgató, PÁLYÁZAT
mint kormányképviselő jelenlétében, Balogh József gond­ segédtanári állásokra.
nok, akadályoztatása esetén Sárói Szabó Péter gondnok aa
elnöklete alatt. Az államilag segélyezett marosvásárhelyi ev. ref. kol­
6. Zilahon : junius hó 28—30. napjain dr. Bartha Béla légium elöljárósága jövő 1904—1905. iskolai évben betöl­
debreczeni ev. ref. jogakadémiai igazgató, mint kormány- tendő két segédtanári állásra pályázatot hirdet.
képviselő jelenlétében, Balássy Miklós gondnok, akadá­ Mindegyik állás 1200 kor. évi fizetéssel, ingyen étke­
lyoztatása esetén Biró Ferencz gondnok aa. elnöklete alatt. zéssel, fűtéssel, világítással és kiszolgálással jár. Pályáz­
7. Sepsiszentgyörgyön : junius hó 27—28. napjain dr. hatnak olyan ev. ref. vallásu tanárjelöltek, kik a magyar-
Schilling Lajos kolozsvári tud.-egyetemi tanár, mint kor­ latin, illetve a magyar-német nyelvi szakcsoportból leg­
mányképviselő jelenlétében, dr. Bodor Tivadar főgondnok, alább alapvizsgát tettek. A tanitáson kivül a megválasztott
akadályoztatása esetében Ujjvárossy József főgondnok aa. segédtanárok egyikének kötelessége leend az internátus­
elnöklete alatt. bán mint contra-senior, a konviktusban mint felügyelő;
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától másikának az internátusbán mint felügyelő, a konviktus­
ban mint gazda a felügyeletet az előirt, szabályok szerint
Kolozsvárt, 1904. május hó 24-én. gyakorolni. (Mindeniknek feltétlenül az internátusbán benn
Dr. Bartók, K ádár János, kell laknia.)
elnök. titkár. Pályázni óhajtók felhivatnak, hogy vallásukat, képe­
Sz. 556—1904. , 7~ sítettségüket, esetleges eddigi szolgálataikat, védkötelezett -
PALYAZAT. ségüket, testi épségüket igazoló okmányokkal felszerelt
Az érd. ev. ref. egyházkerületben a gyulafehérvári folyamodványukat alulirt elöljárósághoz czimezve a főgim­
egyházmegyébe kebelezett tűri egyházközség papi állomá­ názium igazgatóságához f. évi julius 31-ig adják be.
sára pályázat nyittatik. Az ev. ref. kollégium elöljáróságának Marosvásárhelyt,
Javadalom : dijlevél szerint az egyházközségtől kano- 1904. április 29-én tartott üléséből.
nika porczio jövedelmében, készpénzben, napszámban 373 Deák Lajos, gondnok. Paál Gusztáv, e. jegyző.
Nyomatott az „Ellenzéku könyvnyomdájában Kolozsvárt.
 VII. Évfolyam . 22-ik szám. K olozsvártf 1904. ju n iu s 2 .

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.

L a p tu la jd o n o s : a z é rd . ev. re f. e g y h á z k e rü le t. F e le lő s s z e r k e s z tő : N A G Y K Á R O L Y , th . ta n á r.

S z e r k e s z t ő s é g , h o v a a k é z ir a to k é s m a g á n e lő fiz e té s e k E l ő f i z e t é s i á r : e g é s z é v r e 12 k o r
b é r m e n t v e k ü ld e n d ő k , a z ev. re f. th e o l. f a k u ltá s
fé lé v re 6 k o r.
é p ü le té b e n 4 . a jtó .

M E G J E L E N I K M I N D E N C S Ü T Ö R T Ö K Ö N .

Püspöki évi jelentés. cultus kérdéseiben a legkonservativebb. Hit­

nézetei módosulnak és átalakulnak; de vallá­
Főtiszteletü kerületi Gyűlés! sos cselekvényei megmaradnak. A tartalom
Nagyméltóságu Elnök úr! változik, de az új tartalmat a régi formába
A múlt évi november hónapban tartott önti bele. Azért úgy az új énekes könyv, va­
egyházkerületi közgyűlésünk óta ide s tova lamint az egységes liturgia megállapításánál
csak fél esztendő telt el s mi nem várva be nagy kímélettel és bölcs körültekintéssel kell
az esztendő leforgását, ismét tanácskozásra eljárnunk. Régi énekes könyvünkben vannak
gyűltünk össze. Egyházkerületünk rendes köz­ énekek, melyekkel a nép lelke úgyszólva ösz-
gyűlésének idejét ugyanis ebben az esztendő­ szeforrt. Ezen énekek ellen a kritika talán ki­
ben a magyarországi ref. egyházkerületek zsi­ fogásokat tehet s újakat tesz a régi helyébe,
nattartása veendi igénybe. Saját kerületi gyű­ vagy módosítja a régi szöveget és dallamot.
lésünk megtartására tehát más időt kellett vá­ De hát vájjon elértük-e a czélt, ha a gyüleke­
lasztani. S ha az elnöklő főgondnok úr ő zetek serege az újat nem szívesen veszi s a
Nagyméltósága a zsinattartás idejét jóval meg­ régit követeli vissza ? Értem a mindenfelől
előzve hívta össze tanácskozásra a kerületi megnyilatkozó aggodalmat és úgy tartom, hogy
gyűlés tagjait: ezen intézkedés elégséges ma­ az új énekes könyv egyes darabjait, azok szö­
gyarázatot talál magában az előttünk fekvő vegét és dallamát beható kritika tárgyává kell
tárgysorozatban. tenni; abból, ami új a kifogástalant megtar­
Ezen kerületi gyűlésnek kell ugyanis in­ tani, a többit pedig mellőzni, a régiből, a mi
tézkedni a zsinati képviselők megválasztása és a használatban immár gyökeret vert, még ha
ezzel együtt járó teendők iránt; ezen kerületi fogyatkozásai vannak is, az új énekes könyvbe
gyűlés van hivatva arra is, hogy a hitéletre is fel kell venni. Meglehet, némelyek úgy vé­
tartozó két igen fontos ügyben véleményt lekednek, hogy azt az egész munkát abban
mondjon, hogy aztán a többi kerületek idevo­ kell hagyni. A magam részéről azokkal tartok,
natkozó véleményének is a meghallgatásával kik a kérdés végleges megoldását sürgetik.
a konvent, illetőleg az országos zsinat tovább Évtizedek óta tart a revízió, évtizedek óta je­
intézkedhessék. Egyik az „uj énekes könyv“, a lentek meg koronként fűztek új zsoltárfordítá­
másik az „egységes liturgia“ kérdése. sokkal és új dicséretekkel; és ha most, midőn
Mind a kettő fontos kérdés. És ha a he­ a kérdés megoldása már-már dűlőre jutott, mi
lyes megoldás sikerülni fog, teljesebb lesz a a munkát félbe szakitanók, vagy félre állanánk
benső egység, mely a különböző egyházkerüle­ s maradnánk a mi most is használt erdélyi
teket egymáshoz kapcsolja és elég lesz téve énekes könyvünkkel: egyfelől magát az ügyet
annak a nagy hitéleti érdeknek, hogy anya- és önmagunkat kevérnők rósz hírbe, másfelől
szentegyházunk hívei a Királyhágón innen és méltán zuditanók magunk ellen a partikulariz-
túl mindenik, bármelyik ref. templomban, ide­ mus vádját, mely az egységretörekvés elé
geneknek magukat ne érezzék. Talán elérjük gátakat emel.
azt a czélt is, hogy új énekes könyvünk nem Az egységes liturgia megalkotása azt gon­
mennyiség, de minőség tekintetében tartalma­ dolom sem nálunk, sem a testvér egyházke­
sabb legyen, istentiszteleti rendtartásunkból pe­ rületeknél nem fog akadályokra találni. Csak­
dig a fölösleges és szükségtelen vagy épen hogy itt is szem előtt kell tartanunk a Pro­
helytelen részeket eltávolitsuk s ha kell újak­ testantismus nagy elveit, melyek az evangéli­
kal pótoljuk. A vallások története azt tanítja, umi szabadság talajából nőttek ki. Az egysé­
hogy a népiélek a hitélet mezején épen a ges liturgia csak a hívők lelki egységének
 176 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 22. szám.

megnyilatkozása az isteni tisztelet rendtartá­ de addig másfelől isméiteken rá kell mutat­

sában, de nem lehet kényszeritett uniformis, a nom arra is, hogy ez a gazdag mező nem
melyet a lelkipásztornak minden helyen és egy helyt még merőben parlagon hever.
minden körülmények között, szolgálat alkal­ Az adományokról és alapítványokról az igaz­
mával viselni kell. — Ha a gyülekezetek és gatótanácshoz beküldött jelentések azonban
lelkipásztorok részére, a cultus terén a sza­ arról tesznek bizonyságot, hogy anyaszentegy-
bad mozgásnak merőben útját vágjuk: akkor házunk híveinek buzgósága és áldozatkészsége
meglehet csakugyan egészen egyek leszünk, nem szünetel és minden esztendőben meg­
de nem a Krisztusban, nem az élő hitben, ha­ hozza nemes gyümölcseit.
nem az élettelen formákban, hanem az üres A lefolyt félév alatt, a mint ez jelentésem
képmutatásban. — Az élet fejlődés és nem mellékletéből látható, összesen 28,200 koroná­
tűr állandó egyformaságot. A tökéletest keresi. val növekedett egyházkerületünkben az ala­
Saját törvényeit érvényesíti mindenütt. Küzd pítványok összege.
az akadályok ellen, melyek haladó útjában Az alapítványtevők közt legelső helyen áll
gátolják és formálódásában a kedvező vagy Bagoly György és neje, kovásznai egyházközsé­
kedvezőtlen viszonyok szerint idomul, vagy günk buzgó hívei, a kik verejtékes munká­
pedig, ha a régi formában az uj tartalom el juk gyümölcséből 18,000 korona alapítványt
nem fér, széttöri a régit, hogy újat teremtsen tettek, oly czélból, hogy ennek kamataival a
belőle. Az uj bor a régi tömlőt szétveti. hívek által eddig fizetett stoláris dijak meg­
Az idvezitő által kijelentett emez örökké­ váltassanak. A Koós Ferencz előbb bukaresti
való igazság érvényesül mindenütt, az ő orszá­ ref. lelkész, később kir. tanfelügyelő, ő és
gának földi élet formájában: az egyházintézmé­ neje halála után, 5,000 koronát hagyományo­
nyeiben és szervezetében is. zott brassói e. községünk részére. Kilyén Sán­
E kérdésekről beszélni szorosan véve nem dor igazgatótanácsunk iroda-igazgatója a rá-
tartozik püspöki jelentésem keretébe, de rá­ toni e. község részére egy papiházhelyet ado­
juk mutatni most a tárgyalások idején és a mányozott 600 korona értékben.
zsinattartás küszöbén, úgy gondolom, nem Sándor József, romániai e. megyénk fő­
egészen fölösleges. gondnoka a felső leánynevelő intézet felállítá­
Én jeleztem nézeteimet és a főtiszteletü sára az idén is 200 koronát fizetett be a
kerületi gyűlés bölcsesége kétségtelenül meg pénztárba.
fogja találni a megoldásra vezető leghelyesebb A dési egyházmegye gyámintézete a sze-
utat saját véleményének a megalkotásában. retetház javára 1000, a felsőbb iskola czéljaira
Ha jelentésemmel csupán azon hat hónapra 500 korona alapítványt jelentett be.
szorítkozom, a mely a múlt évi rendes köz­ Itt kell megemlítenem az országos műem­
gyűlés óta eltelt: kevés olyan jelenségre mu­ lékek bizottságát is, a kinek előterjesztésére a
tathatok reá, a melyből egyházkerületünk élet­ kultusz-miniszter úr sepsiszentgyörgyi egyház-
működésére biztos következtetést vonhatunk. községünkbe a templom kőkerítésének kijaví­
Az egyes- egyházmegyék és egyes egyházköz­ tására 1200 koronát utalt ki.
ségek életéről, anyagi és szellemi haladásáról, Az Emke ebben az évben is méltányolta
emelkedéséről vagy hanyatlásáról, ahivatalos- ref. népiskoláink nemzeti missióját s részint
kodók elvégzett munkájáról, az egyesek buzgó tanítók fizetésére, részint iskolák építésére
tevékenységéről, vagy kötelességük pontatlan 2900 korona segélyt nyújtott, kiváló figyelmet
teljesítéséről, az e. megyék vezetői által vég­ azon szegény egyházközségeinkre fordítván, a
bevitt vizsgálatok jegyzőkönyveiből és az es- melyek nemzetiségi területen, nemzeti missiót
peresi jelentésekből meríthetni legbővebb tájé­ teljesíteni vannak hivatva, de iskolát építeni
kozódást. A téli és tavaszi hónapok azonban és fentartani a maguk erején nem képesek.
csak ritkán és kivételesen képezhetik a vizs­ Úgy a nemes alapitványtevőknek, valamint az
gálatok idejét, valamint az egyházközségek országos műemlékek bizottságának és az „er­
híveinek is az egyház érdekében kifejtett te­ délyi magyar közművelődési egyesületnek“ e
vékenysége, szorgalmi jövedelmek előállítása, helyen is őszinte köszönetét mondok a segé­
építkezések végrehajtása, nem ezen időszakra lyezettek és egész egyházkerületünk nevében.
esik. A protestántizmusnak az áldozatra kész élőhit
E helyen csak annyit jegyzek meg, hogy a volt minden időben a leggazdagabb erőforrása.
nagysármási templomot a múlt évi nov. 15-én Ez tartotta fenn s fogja fentartani ezután is
ünnepélyesen felszenteltük, a szászsebesi tem­ anyaszentegyházunkat.
plom pedig immár teljesen elkészült s isten Ezt az élőhitet ápolni a lelkipásztorok leg­
segítségével a jövő hónapban ezt is felszen­ főbb feladata.
teljük. Fájdalmas megindulással veszem azért
A mi híveink és lelkipásztoraink egyház­ mindig a hirt, nemes munkában kifáradott
társadalmi tevékenységét nézi, amig egyfelől vagy a pálya derekán elhanyatlott lelkipásztor
örömmel jelzem, hogy e tekintetben pár e. társaim haláláról. E rövid félév alatt is nem
megyében élénk tevékenység tapasztalható, Ikevesen vettek végső búcsút s hagytak itt
 22. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 177

bennünket. Köztük Szász Gerő egyházkerüle­ I Legyen szabad tehát ebben a keretben az ünnep,
tünknek hivatali elődöm idejében főjegyzője, a ■illetőleg vasárnap megszentelésének liturgiájára meg­
kolozsvári egyházközség szeretett papja, a ki­ tenni^Úgyészrevételeimet.
hiszem, nem íog senki előtt íeltünő lenni,
tűnő egyházi szónok és jeles költő, ki állandó ha, mielőtt az itt íelmerülő liturgiái elemek méltatá­
nevet biztosított magának egyházkerületünk sába bocsátkoznék, arra útalok, hogy már nem zár­
és a magyar nemzeti irodalom történetében; kózhatunk el az elől, hogy az orgona jelentőségével
már három év óta megakadt ajkain a beszéd; a mai kor igénye szerint foglalkozzunk, helyesen
most örökre és végképen elnémította a halál. tisztázzuk feladatát. Szerepe, hogy mint egyházi és
már általánosan elfogadott zeneszer, a közistentiszte-
Somkereki Miklós, a széki ehm. szelidlelkü es­ letbeli buzgóságot emelje s igy a kultusz alkatrészéül
perese, a kit kartársainak szeretete, a vele legyen elismerve. Azért a liturgia keretébe való be­
együtt működőknek tisztelete kisért végig a illesztése, tagadhatatlanúl czélszerű. Csakhogy hasz­
pályán, melyen haladásában megállította a nálása mindig a szent czélnak megfelelő: egyszerű,
kérlelhetetlenül emésztő betegség s másfél méltóságos és nemes legyen. A templomba begyüle-
kezésnél jóleső, ha míg a lélek, az élet köznapi ter­
évig tartó szenvedés után sírjába fekteté. heit elfelejtheti, az orgonahang, mint egy magasabb
Szegedi Miklós körösbányai lelkész, Bocz szférákból alázengő láthatatlan mennyei kar hozsán­
Elek szászrégeni, Gál Sámuel vajdahunyadi, nája fogadja; a szertartási közökben, mint pihentető
mindannyian életüknek késő alkonyán költöz­ alkalom; a távozáskor, mint az ember lelkét, még
egyszer az égi Atya szeretetével biztató búcsú-üd­
tek el, mig Veres Sándor magyarsárdi, Jónás vözlet dobbantja meg szíveinket. De fő szerepe: az
Bálint kolozsborsai, Lőfi Pál egrespataki, Va­ éneklés vezetésében, erősítésében álljon. Éppen azért
das Albert válaszúti és Andorján László héjjas- rám mindig fájdalmas benyomást tesz, ha az orgona
falvi lelkészeket, mint munkabíró férfiakat szó­ a vallásos érzelmet elnyomva, csupán műélvezetet
lította el a halál. akar nyújtani s még inkább, ha az orgonista azt
hiszi,
A gondnoki karból Antos József erdővidéki működik hogy színházban vagy nyilvános mulatóban
s egy-egy utczai nóta vagy éppen katonai
gondnok és Lázár Mihály háromszéki főgond­ induló dallamával szórakoztat, a nélkül, hogy a gyü­
nokot nem fogjuk többé látni a munkások so­ lekezetre emelő hatással lehetne. Hát még a mikor
rában. Midőn végső búcsút mondunk nekik, az egyes énekek, illetőleg liturgiái sorközök idején
kérjük az életnek istenét, hogy új munkáso­ „változatosság kedvéért“ az orgonista egyéni képze­
kat küldjön a kidőltek helyébe. lete száll fel és alá az interludiumok létráján, de úgy,
hogy a vallásos áhitat egészen megsiketül bele! Azért
(Vége. köv.) gondoskodni kell megfelelő choral-könyvekről, a me­
lyek a mostani, mindenfelé észlelhető zavart és rend­
Egységes liturgia. szertelenséget jóakarattal kiküszöbölik, de mindenek-
felett képzett, buzgó s a liturgus szent szerepét hí­
Irta: Tóthfalusi József marosvásárhelyi lelkész. ven megőrző orgonistákról, illetőleg énekvezérekről,
(Folytatás.) mert ki ne vallaná nagy fontosságát egyúttal annak
Ezért nem is íogom e szempontot sem mellőzni, a liturgiái elemnek — az egyházi éneknek — a mely
a midőn, a továbbiakban azon munkálat véleménye­ nemcsak hogy bevezeti s végig kiséri az istentiszte­
zésével foglalkozom, a mely a méltóságos Állandó letet, hanem erőt, buzgóságot kölcsönöz annak?
Igazgató Tanács 1529—1904. számú „Körlevele“ alap­ Az kétségtelen, hogy már a kevéssel előbb kö­
ján, eddig egyházmegyei tanácskozások, most leg­ zölt rend tervezete megnyugtathat afelől, hogy az
közelebbről pedig, egyházkerületi közgyűlésünk ha­ egyházi ének, ezután liturgiánk minden formájában
tározatai alapjául szolgál s a melynek alapja a nagy- meg fogja találni a maga előkelő helyzetét. Vajha
mélt. egyetemes konventnek, az egyházkerületekhez igazi gyülekezeti aktussá válna s megtalálná hóditó
intézett azon íelhivása, mely szerint: az egyházi szer­ útját a szivekhez!
tartások dogm atikai tartalmának érintetlen hagyásával Az a körülmény, hogy épen most folyik énekes
nyilatkozzanak ez irá n t: miben vélik megállapitni az könyvünk revíziója, felmenthet az alól, hogy tovább
egységes liturgiát? Mennyire terjedhet a megállapitandó tárgyaljam e kérdést, de elmulaszthatlan kötelessé­
egységes keretben a lithurgus szabadsága? Mily mér­ gemnek tartom arra felhívni a figyelmet, hogy ha
tékben ölelheti fel a történeti múltat s mennyiben érint­ valóban, őszintén akarjuk az éneknek, mint liturgiái
heti az egyes egyházakban elfogadott szokást. elemnek megfelelő érvényesülését, komoly ügyelettel
Nyilvánvaló ugyan ebből, hogy itt voltaképpen legyünk annak eddigi hiányaira, dallam és szöveg
csak: „az egyházi szertartások menetének külső rend­ tekintetében egyaránt. Nem titkolom el, hogy énekes
jéről, a már meglevő elemek sorrendszerü megálla­ könyveink csak kis részben nyújtják azt, ami a szív­
pításáról s az eljárások egyöntetűségéről van szó“. nek és léleknek igazi eledel. Külső formájuk olyan,
Tehát nem a tulajdonképpeni lényegről, hanem a mint egy-egy jó vastag iskolai olvasókönyv, nem
külső formáról. Azért én is ebben a keretben íogom pedig templomi használatra szánt kisebb, formás
elmondani előbb jelzett észrevételeimet is, tárgyalva, énekgyűjtemény. Aggaszt az u. n. „Próba énekes­
illetőleg méltatva azt az istentiszteleti sorrendet, könyv“ is, mert benne nem egy darab oly dogmati­
mely közhasználatú Agendánk szemelőtt tartásával kai világnézletet ad az éneklő szájába, melyet ma
tervelve van. már a legegyháziasabb gyülekezetben is édes keve­
1. Ünnep- és vasárnapokon. A) Délelőtt: 1 . A gyü­ sen vesznek fel benső világukba; vagy a mire szin­
lekezet énekei: a) (bemenő ének) invokáczió és b) fő­ tén tudnék példát felmutatni, egyh. énekszöveg nem
ének, megfelelő dicséret vagy zsoltár 2—3. verse. 2. egy rímes prédikáczióvá lett s benne a lyrikus elem
Előima (Miatyánkkal). 3. Gyülekezeti közének. 4. Bibliai helyett, az okoskodás és szavalmány jellege nyert a
szakasz olvasása. 5. Gyülekezeti ének (Megáll az Isten­
nek igéje). 6. Textus felvétel. 7. Egyházi beszéd. 8. A valódi költészet rovására túlsúlyt.
gyülekezet megáldása. 9. Adakozásra felhívás, egyházi Szó-szoros értelmében véve nálunk az ima litur­
hirdetések. 10. Gyülekezet éneke. B) Délután: Mint a giájáról nem lehet szó. Magyarországon, tudtommal,
délelőtti istentisztelet, azzal a különbséggel, hogy az
egyházi beszéd helyett bibliai magyarázatnak, katheki- sok helyen egy-egy nevesebb ima-iró p. o. Révész
zácziónak kell jonie. imáit használják állandóan, akkora konzervátivizmus-
 178 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 22. szám.

sál, hogy a nyilvános istentiszteleten abból olvasnak ség van rá. Keltsük uj életre a biblia olvasást, az
egy-egy megfelelő könyörgést, azon önámitáson ala­ erre vezető leghelyesebb utat, megfogja mutatni az
puló vélemény jutván érvényre, hogy a gyülekezet, alaposan körültekintő megfontolás. A fő itt az elv; a
minél ismertebb előtte az ima, annál buzgóbban imád ­ kivitel részletkérdés, a mi méltó tárgya lehetne egy­
kozik, mely elv, nézetem szerint, következményeiben, házi értekezleteink tanácskozásának!
előbb-utóbb az olvasóhoz fog vezetni. De általánosabb A reL egyház liturgiájának eddig felsorolt elemei
az, hogy szabadon választott szertartási, vagy az élet s az ünnepi és vasárnapi istentiszteleti rendnek fel­
mindennapi körülményeire készített imákat részint sorolt alakjai között a legfontosabb a prédikáczió. A
eredeti, részint átdolgozott alakban használnak. Két szív, a lélek: a Krisztus Igéje! Ez a körülmény fel­
dolog van, a mire figyelnünk kell. Egyik annak el­ ment attól, hogy mint liturgiái elemet bővebben mél­
döntése, hogy nem lenne-e czélszerü az, ha, amidőn tassam. Azonban nem hagyhatom említés nélkül, hogy
lentartjuk — bizonyos határig korlátolva a liturgus nem egy helyen s nem egy lelkész részéről oly gya­
szabadságát — s megengedjük az imák szabad vá­ korlatok lesznek divattá, a melyek a prédikáczió ma­
lasztását és alakítását, eredetiek készítését: nem gasztos feladatának dezauválására szolgálnak. D b az
volna-e mondom czélszerü egyúttal az is, hogy egy is kétségtelen, hogyha magunkra vetünk s bevalljuk,
hivatalos úton összeállított s kellően megválogatott hogy rest szolgák vagyunk és az üres szólamok
anyaggyüjtemény bocsáttassák a liturgusok rendelke­ helyett életet, tartalmat készülünk adni, még nem
zésére ? A másik pedig az, hogy döntessék, el az a tettünk eleget. Mert a liturgia ügye nemcsak a lelkész
kérdés: szabadon, tehát könyv nélkül mondja, vagy ügyes, bajos dolga! Nézzük az érem másik oldalát
az ágendás könyvből olvassa a lelkész az imát? En is. Ha istentiszteletünk kevésbé nyújtja azt, a mit
ugyan mindig szabadon imádkozom, előre készülve kellene, keressük az okot „a szent nép és királyi
rá, de nem tudnék elzárkózni annak megvitatásától, papság“ azon elemeiben is, kik a gyülekezetei alkot­
hogy: az imádkozás a gyülekezet közimája lévén, ják ; abban a részvétlenségben, melyet a hívek, kivált
nem volna-e hatékonyabb, ha az, mint a textus a a műveltebb osztályokhoz tartozók, az egyház iránt
bibliából, ez az ágendás könyvből olvastatnék? így általában tanúsítnak ; tulajdonítsuk annak a szellem-
elkerülhető volna, hogy egyes imádkozó a szabad télén felületességnek, a mely az élet nagy kérdései­
előadás minden külsőségét elprodukálja az imádko­ ből egyet-egyet kikapva, az egyházzal szemben tün­
zásnál, ezzel igyekezvén meghatni a gyülekezetét; tető állást foglal el s a templomban, liturgiában nem
másfelől pedig az, hogy készületlenül, üres locsogás­ lát egyebet, mint „a tudatlan nép buta ösztönének
sal, keresett, vagy az ódonszerüséget negélyező be­ megnyilatkozását.“ Csak rövidlátó ember nem fogja
széddel ne gyötörhetné meg egy liturgus sem a lelke­ észrevenni az ilyen jelenségben a nagy bajt; a bajt, a
k et A könyörgésben az imádkozó s a körülötte ösz- mely bizonyára sok derék lelkészt vont el szolgálatai­
szegyült hívek áhitatossága nyerjen nyugodt, higgadt nak magosabb czéljától; a tiszta ideálizmus tetőiről
s természetes kifejezést. Ez oly feladat, melyet nem a „köznapi egyháziasság“ porába; a gépszerűségre s
egy könnyen lehet akármilyen hangulatban és készü­ hallgatói rósz Ízlésű ferde eszméinek körébe. Ezért
let nélkül megoldani! kell kétszeres erővel arra törekednünk, hogy a pre-
Itentiszteletünkben, uj liturgiái elem gyanánt a dikáczió mind jobban megoldja dicső feladatát! A
szentirás egyes szakaszainak felolvasása szerepelne. m iként?------- nem tartozik e tanulmány keretébe.
Gyökere az őskeresztyén korszakba nyúlik vissza. (Folyt, köv.)
Eleinte az ószövetség prófétai részét olvasták a ke­
resztyén gyülekezetben, a Jézusba, mint Messiásba
vetett hit erősbitésére, később ezzel összekötötték az Egyházkerületi közgyűlés.
evangéliumok és apostolok leveleinek olvasását. Kez­ Kolozsvár, 1904. május 27—28.
detben szabadon választottak egy-egy részt, később Egyházkerületünknek, a november hóban megnyitandó
azonban különösen megállapították azokat a szaka' egyetemes zsinat miatt, most megtartott rendes közgyűlé­
szokat (perikopák), melyek az egyházi idő czéljának séről tudósításunkat rövidre fogva, az alábbiakban adjuk:
megfeleltek: p. o. Nagypénteken és böjtben a Krisztus A nagy számban felsereglett közgyűlési tagok a theol.
szenvedéseit, Husvétban a feltámadás történeteit ol­ dísztermét teljesen megtöltötték. A „Jövel Szentlélek . . . “
vasták s igy tovább. A pápizmus czeremóniái kikü­ gyülekezeti ének után dr. Bartók püspök ur áhitatos
szöbölték ezt a szokást, de areíormáczió újból életbe imája emelte fel a lelkeket, kérve Isten segedelmét s a
léptette. Kálvin nagy súlyt fektetett rá. Én magam tanácsnak lelkét a munkához.
szívesen üdvözlöm, de ezúttal vallom, hogy csak alakulás Br. Bánffy Dezső elnök rövid megnyitója után az
következett, melynek során az uj tagok igazoltat­
okos gonddal, bölcs mérséklettel megállapított for­ tak, Benkő Ferencz nagyszebeni, Vásárhelyi Boldizsár
mák között számíthatunk eredményre. A bibliai szö­ dési és Kovács Antal sepsii egyh. megyei főjegyzők és
veg egyszerű felolvasása vájjon fog-e hatással lenni? Pünkösti Pál ellenőr-könyvelő pedig letették a szokásos
Meglehet, hogy a liturgusban, kiről tegyük fel, hogy esküt. Távolmaradásukat kimentették: Hegedűs Sándor,
a szó nemesebb értelmében, egyszersmint theologus Zeyk Dániel főgondnok, gr. Bethlen Pál gondnok stb.
is, a termékenyítő gondolatok s értelmek egyrészt A bizottsági választások elrendelésével kapcsolatosan
hosszú sorát fogja felkelteni, de a laikus nehogy csak elhatároztatott, hogy a közfőtörvényszék esperesi helyére
fárasztó külsőségeknek tekintse!! Az a méltánylandó történő választással egyidejűleg 3 póttag is választassák a
biróságba, hogy a bíróság megalakulásának többször elő­
czél, hogy az olvasni nem tudó nép, a szentirás fon­ fordult nehézségein könnyítve legyen.
tosabb tartalmával megismertessék, vájjon nem lesz-e A választásokra vonatkozó intézkedések megtétetvén,
az istentiszteletről visszatartó hatással azokra, a kik a tárgysorozat első pontjául a Püspök évi jelentését hall­
részint iskolában, részint templomban foglalkoztak gatta nagy figyelemmel és gyakori tetszésnyilvánítások
ugyanazon bibliai részekkel? És tovább: vájjon, a közt a közgyűlés, a melyet a Püspök ur szívessége foly­
mit maguk nem fogtak fel, a felolvasás által világo­ tán lapunk egész terjedelmében közölni fog, hogy igen
sabbá lesz és a mit megértettek, vájjon nem csak sok és fontos ügyben okulást és intelmet vehessen belőle
akkor lesz rájuk igazán építő hatással, ha az; az az egyház minél több tagja. A tartalmas, szép jelentésért
egész istentisztelet eszmekörével összeesik?! Vájjon Püspök urnák br. Bánffy Dezső elnök mondott a közgyű­
azért egyházhatóságilag megállapított u. n. perikópá- lés nevében köszönetét.
Az lg.-tanácsnak közigazgatási és tanügyi jelentései
lis rendszer szerint, vagy szabadon, a liturgus belá­ kinyomatva lévén, egy-egy bizottságnak adattak ki jelen­
tására bízva történjék a szentirás olvasása? Egész téstételre. A vagyonügyi jelentés és 1905. évi költségvetés
légió aggasztó kérdést lehetne még felhozni. Azonban minden felszólalás nélkül elfogadtatott.
vallom, hogy mint a mindennapi kenyérre, oly szük­ A zsinati képviselőválasztások eszközlésére, a koráb-
 22. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
bán megalkotott Szabályrendelet szemelőtt tartásával s azon
most elhatározott kiegészítéssel, hogy 9 egyházi és 9 világi
rendes és ugyanannyi póttagra kell együtt szavazni és
pedig az anyaegyházközségek presbitériumainak, melyben
a hozzájuk tartozó leány-, fiók- stb. egyházak presbiterei
is személy szerint résztvehetnek, julius 1—-15. napjai tű­
zettek ki, az Ig.-tanácshoz való beküldés határideje pedig
aug. 1-ében állapíttatott meg.
Igen bölcs és körültekintő határozati javaslatot tér-
jesztett elő az Ig.-tanács a bekért vélemények lelkiisme­
retes mérlegelésével az uj énekeskönyv és egységes li­
turgia ügyében. Mindkettőre nézve rendelkezésére bocsátja
az egyetemes bizottságnak az összes beérkezett vélemé­
nyeket, az énekeskönyvre nézve kifejezve a kér. közgyű­
lés azon álláspontját, hogy bár az egyetemes énekesköny­
vet óhajtja, de egyúttal — nem partikul árizmusból, hanem
a gyakorlati átmenet érdekében — kívánja, hogy az eddigi
erdélyi énekeskönyvre nagyobb tekintettel legyen a bizott­
ság, a halotti énekek is bevétessenek s úgy költészeti,
mint zenei szempontból az egész újra átdolgoztassék. Az
egységes lithurgiára nézve elfogadja részéről való alapja­
vaslatul a theol. fakultás elöljárósága által készített terve­
zetet. E tárgygyal kapcsolatosan Vásárhelyi Boldizsár a
sátoros ünnepek harmadik napja körüli visszásságokra
hívta fel a figyelmet s kérte — különösen az iskolákra
való vonatkozásért — a konvent és kultuszminiszter meg­
keresését; Jancsó Lajos esperes pedig a reformáczió év­
fordulati ünnepének országos ünneppé tétele érdekében
szólalt fel; mig Gsia Kálmán az egésznek napirendről való
levételét kívánta. A megindult vita Dr. Bartók György
püspök ur felszólalásával megnyugtató véget érve a ja­
vaslatok elfogadtattak.
A kántorok és ref. kántortanitók gyermekeinek a
Szeretetházba való felvétele körül még hosszabb vita
folyt. A javaslat a megszorított feltételekkel kombinált
fakultatív felvétel elvén alapult. Azt ajánlja t. i., hogy
azok, kik most egy bizonyos határidőig jelentkezve köte­
lezik magukat az évi dijak halálukig való fizetésére s
egyben egyházak is az állomás után és az állomás jöven­
dői betöltői is pályázati feltétellel tagságra köteleztetnek:
azok rendes jogosultaknak tekintessenek. Végre is ez a
javaslat fogadtatott el, mellőztetvén a Deák Lajos javas­
lata, ki az egészet a kötelező belépés elve alapján akarta
átdolgoztatni s az állami tanitó-kántorokra is kiterjeszteni.
A délutáni ülésen első sorban ujtordai egyh. közsé­
günk kapta meg a szélesebb tevékenységi kört és a kér.
képviselő küldési jogot. Majd a parochiális könyvtárak
ügyében mondatott ki, hogy a konvent által vezetendő
theol. tudományos müvekből álló „Egyházi könyvtára so­
rozat kerületünk parokhiális könyvtárai számára is köte­
lezőkké tétetnek, de az évi 10 koronát nem meghaladható
előfizetési áron. — A papi kegyeleti idő egységes rende­
zését azon alapon kéri a kerület a konventtől, hogy aha
gyatéki féléven túl még egy fél évig tartson, de enek vé­
gével már a gyámintézeti segély folyósittassék.
Az egész közgyűlés legveheraensebben vitatott tárgya
volt „a lelkészek, tanárok, tanitók és életfogytig válasz­
tott hivatalnokok méllékfoglalkozása tárgyábana elő­
terjesztett Ig.-tanácsi javaslat
A javaslatban voltaképen nem volt egyéb, mint az,
hogy az Ig.-tanács részletes utasítást kért a maga számára
az Egyh. törvények 141. 439. 469. §§-nak végrehajtása
körüli eljárására, elakarván hárítani magától, hogy ennek
híján esetleg önkényü eljárással vádoltassék. Nem lehet
mondani, hogy a javaslat minden pontjában tökéletes lett
volna, de az a heves, némelyeknél szenvedélyes támadás,
mely azt „alkormányellenesnek, a protestáns és általános
emberi szabadsággal ellenkező reakczionárizmusnak“ kiál­
totta ki s ezzel az Ig.-tanács irányzatát akarta megbélye­
gezni: túllőtt a czélon. Azokat a szempontokat, melyeket
a javaslat ellenőrzői nevében Bedőházy János, Somogyi
István, Simon Ferencz Sebess Dénes, ugrón János stb.
kifejeztek, az egyéni szabadság, a kultárális és magyar
nemzeti befolyás, a sociális és anyagi szempontjait az ig.-
tanácsi előterjesztés is mérlegelte. S ha mindezek daczára
a mellékfoglalkozások kérdését részletesebben rendezen-
dőnek tartotta, mint a törvény idézett §§-ai, arra főleg az
vezette, mert az idézett paragrafusok „felső hatósági jóvá­
hagyását neki kell teljesíteni s mert preventív intézkedé­
sekkel vélte megelőzendőnek a 301. §-on alapuló fegyelmi
eljárás gyakrabbi alkalmazásának szükségét. A kér. köz­
gyűlés azonban Pokoly th. tanár következő határozati ja­
vaslatát fogadta el:
179
„Mondja ki a főtiszteletü egyházkerületi közgyűlés,
hogy az igazgatótanácsnak „a lelkészi, tanári és tanítói
mellékfoglalkozások szabályozása irá n t benyújtott javas­
lata felett napirendre tér, mert az Egyházi törvények 141.,
439. 469. §-aiban egyházunk érdekeit kellőleg biztosítva
és ugyancsak az Egyházi törvények 301. §-ában megvé­
delmezve látja. Ennélfogva elegendőnek tartja, hogy az
igazgatótanács, a mennyiben a lelkészek, tanárok, tanítók
az Egyházi törvény 141., 439. és 469. §-ának ellenkező
eljárást, viselkedést tanúsítanának, avagy foglalkozást foly­
tatnának, ezek ellen a 301. §. alapján, a fegyelmi bírás­
kodás rendes utján járjon el“.
Ezzel a dolog el volt intézve. Az ig.-tanácstól megta­
gadtatok minden részletes utasítás a törvény mikénti vég­
rehajtására nézve s erre nézve továbbra is saját bölcs
belátására és lelkiismeretére és a fegyelmi megtorlás út­
jára utaltatott. Az azonban felette téves felfogás, mintha
e határozati javaslat elfogadásával „odautasittatott volna
az ig.-tanács, hogy a mellékfoglalkozások bejelentése s
engedélyezése rendszerével szakítson“, mert erre a kerü­
leti közgyűlésnek joga nincs, miután az „engedélyezést“
a zsinati törvények rendelik, engedélyezni pedig kérelem
— esetleg bejelentés — nélkül nem lehet. Ide-oda tehát
úgy állunk, hogy meg volt a nagy hűhó semmiért s a
kér. gyűlés sokkal helyesebben tette volna, ha belemenve
a javaslat tárgyalásába, annak hiányait vagy tulságait or­
vosolta volna. A nagy többség hangulata azonban sokkal
inkább fel volt puskaporozva e kérdésben, semhogy ily
irányú javaslatot a siker reményével megkoczkáztatni le­
hetett volna.
A második napon br. Kemény Kálmán főgondnok
elnökölt. A jegyzőkönyv olvasás után egy kellemetlen in-
czidens következett. Simó Lajos főgondnok e napon hír­
lapi támadásban részesült, melynek az volt a veleje, hogy
az eh. kerület részvényei alapján a „Fondere“ biztosító­
társaságnál elfoglalt igazgatótanácsosi állása után húzott
évi 10 ezer kor. jövedelmét magának tartja meg és nem
adja vissza a nagy deficittel küzdő kerületnek. Az érde­
mes főgondnok mélyen sértett önérzettel tette szóvá e
sértő támadást. Utalt azokra az áldozatokra, melyeket egy­
házáért, templom- és iskola-építéseknél hozott, de főleg
arra, hogy a „Fon dere “-n él elfoglalt állása befolyásának
köszönhető, hogy a társaság igazgatási költségeinek 18—
20 ezer forinttal olcsóbbá tétele által, az addig osztalékot
sem adott papírok, ma szép osztalékhoz, évi 20 ezer koronán
felül, juttatják a kerületet, mig ő maga súlyos anyagi és
személyes felelősséggel, költséges utazásokkal és fáradt­
ságos munkával járó állása után évi 1200 frt javadalmazást
élvez. A közgyűlés nevében Ugrón János gondnok és az
elnök fejezték ki a változhatatlan tisztelet és becsülés ér­
zését s utasították vissza a támadást, a mivel a kínos in­
cidens Simó főgondnok éltetésével ért véget.
A theol. fakultás vagyonügyei konszolidálására
kiküldött bizottság jelentése hosszas vita után egyéb ré­
szeiben elfogadtatva, az egyházközségek megadóztatásá­
nak pontja a Jancsó Sándor módosított indítványa értel­
mében véleményezésre kiküldetni határoztatott.
A különböző bizottságok jelentése s a választások
eredményének bejelentése után a közgyűlés tárgysorozata
kimerítve lévén, elnöklő főgondnokainknak a Püspök úr
a közgyűlés köszönetét kifejezve, az ülés d. u. 1 órakor
véget ért s d. u. 3 órakor a jegyzőkönyv hitelesítésével
formálisán is bezáratott.
Tudósító.
Egy szép nap.
Vala pedig az a szép nap a sepsii egyházmegye
Aldoboly nevű egyházközségében ez év pünköst har­
madnapján, mikoron is ott egyházmegyei egyházi
értekezleti közgyűlést tartánk. Nem e nap termé­
szeti szépségéről akarok szólani, ámbár ebben a te­
kintetben sem vala semmi hiányosság, hanem amaz
erkölcsi lényről kívánok megemlékezni, mely ezt a
napot elejétől-végig besugározta.
Már a megérkezés perczében kellemesen lepett
meg mindnyájunkat az a meleg érdeklődés, melyet e
derék székely község lakói ügyünk iránt tanúsítot­
tak. Az ünnepi díszt öltött csinos házak, a tisztára
kisepert, zöldágakkal szegélyezett utczák s az eze­
 Í8Ö ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ken hullámzó ünneplő közönség egy erkölcs-vallási
tekintetben tisztult fogalmakkal biró község képének
benyomását kelté a figyelmes szemlélőben. Ahol az
Ur oltára körül forgolódó szolgáknak egyházépitést
czélzó munkálkodását annyira becsülik, aziránt any-
nyira lelkesednek: ott a vezető és vezetettek között
az elérendő czél teritetében teljes összhangnak kell
lennie s hogy Aldobolyban ez meg van, örvendete­
sen tapasztaltuk.
Átesvén a viszontlátás feletti örvendezésen, a
papi palotából — igen palotából! mert Aldobolyban
a pap palotában lakik, kár, hogy csak ideiglenesen —
felvonultunk a községháza gyüléstermébe, ahol már
összegyűlve várt a szép számú érdeklődő közönség.
Itt értekezletünk lánglelkü elnöke, Zsigmond Károly
hosszufalusi körlelkész tartotta meg kiválóan magas
színvonalon álló megnyitóját, melylyelegy csapásra hó­
dított meg minden ott jelenlevő lelket. Nem bocsát­
kozom e beszéd birálatába, mert nem akarok prédi­
kálni a közvéleménynek, melynek itélőszéke elé utal­
tatott ez a beszéd értekezletünk által az „Érd. Prot.
Lap.“ és a „Székely Nemzet“ hasábjain, sőt röpirat
alakjában is, csak annyit jegyzek meg ezúttal, hogy
derék elnökünk e beszédével egyházkerületünk első­
rendű tálentumai egyikének mutatta be magát.
Az elnöki megnyitó után következett volna tárgy-
sorozat rendjén a titkári jelentés, miután azonban a
templomozás ideje már nagyon közel vala, az a je­
lentés pedig hosszabb lélegzetű felolvasást képezett:
egy kis helycsere történt a tárgysorozatban, t. i. a
titkári jelentés helyett Kovács Ántal egyh. megyei
főjegyző olvasta fel néhai Vén Mihály bikíalvi lel­
kész s a sepsi egyházmegye kiváló esperesének nagy
utánjárással kidolgozott élet- és jellemrajzát. Magunk
előtt látjuk, habár pillanatra is, még egyszer alakját
ama derék bajtársunknak, ki 19 éves papsága, 7 éves
esperessége alatt példányképe volt a puritán kálvi­
nista papi karakternek, a lankadást nem ismerő szor­
galomnak és az önfeláldozó, becsületes munka már­
tírjainak. Főjegyző aának e szépen sikerült emlék­
iratát egy, az egyházmegye jeleseinek emlékét meg­
örökítő „Emlékkönyvébe való szószerinti bejegyzésre
méltatta értekezletünk.
Mire ennek vége lett, az imára hivó harangok
szava is elnémult s mi bevonultunk a csinosan fel­
díszített, ájtatos közönséggel zsúfolásig telitelt tem­
plomba, hogy tanúi legyünk annak a lélekemelő
ünnepélynek, mely itt a következő sorendben folyt
le: invocatió gyanánt a XC-ik zsoltár első versét éne­
kelte a gyülekezet, ezután karének következett az
egyházi dalkar által előadva, mely után Kis Lajos
étíalvi lelkész, ért. alelnök magas szárnyalásu, a Bocs­
kai emlékét is érintő imában emelte lelkünket a
minden áldások istenéhez, kérve őt, hogy szent lel­
kének erejét töltse ki mireánk, kik miként az aposto­
lok egy értelemben együtt vagyunk, hogy munkál­
juk országa tovább építését. Ima után közének kö­
vetkezett, ismét az egyházi dalkar által előadva, mely­
nek végeztével Jakab József gidóíalvi kollega lépett
a szószékre, hogy megtartsa Pál apostol 2. Kor. III.
17. alapján kidolgozott egyházi beszédét. Szónok az
általános figyelmet mindvégig lekötő rokonszenves
előadásában igen ügyesen domborította ki az Isten
lelkének hatalmas és dicsőséges működését, nemze­
tünknek a lelkiismereti szabadságért vívott küzdel­
meiben s ezek közül a legelsőnek, a Bocskai-féle
dicsőséges harczoknak 300-os évfordulójáról megem­
lékezve méltatta Bocskai Istvánnak a magyar protes-
tántizmus szabadsága körül kifejtett érdemeit. Ez
eszmékben, szép fordulatokban gazdag beszéd szó­
nokot egy eddig nem ismert oldaláról mutatta be,
t. i. hivatásos egyházi beszéd irói oldaláról. „Csak
előre édes fiam.“
Istentisztelet végeztével visszatértünk gyüléster-
22. szám.
münkbe, hogy a tárgysorozat megszakadt fonalát
fölvegyük újra. Itt az értekezleti titkár olvasta fel
terjedelmes, egyházmegyénk összes egyházközségei­
nek munkásságát feltüntető jelentését. E jelentés ál­
talában azt a benyomást kelté, hogy egyházközsé­
geink nagy része megértette az idők jelét s üdvös
intézkedéseket tett a hitélet fokozása s a valláserköl­
csi élet fejlesztése érdekében; de miért tagadnék,
akadnak bizony olyanok is, habár szórványosan, me­
lyek a közöny, a nemtörődömség párnáján ülve, össze­
dugott kezekkel álmodoznak amaz örök igazság felől,
hogy pihenés után édes a nyugalom. Miután titkár
aa jelentésében minden egyes egyházközség hit- és
egyházépitő munkásságáról beszámolt, ilyenformán
végzi jelentését: A mi egyháztársadalmi ténykedé­
sünk, hitépitő munkánk még úgyszólván csak a kí­
sérletezés, tapogatódzás stádiumában van, de az irány,
melyben a kísérletezés folyik, úgy látszik hasznos,
üdvös, czélravezető leend. Csak előre kitartással és
a mi fő, több súlyt fektessünk munkánknak a gya­
korlati élet terén való érvényesítésére. Legyen gon­
dunk rá, hogy azok az eszmék, elvek és igazságok,
melyeket ifjúsági és vallásos összejöveteleink alkal­
mával hirdetünk, nyilvánvalókká legyenek híveink
gyakorlati életében is. Mert szép ugyan a szép ének­
lés, megható az ima, lelkesítő, fölemelő egy-egy
ügyesen kidolgozott felolvasás, gyönyörűséggel tölt
el egy kis leány vagy ifjú értelmes szavalata, de
mennyivel szebb egy elhagyatott szegény árvának
felruházása, egy éhezőnek megelégitése, egy szenve­
dőnek vigasztalása; mennyivel szebb az oktató, építő,
hiterősitő iratoknak a családi hajlékokba való bevi­
tele, hogy azokból merítsenek hitet, erőt, lelkesedést
élni, tenni, áldozni azért az egyházért, mely őket em­
lőjén nevelte s áldásaival halmozta el bölcsőtől a sírig
A titkár után pénztáros aa tette meg jelentését,
melyből kitűnt, hogy egyházmegyénk területén 98
értekezleti tag részéről befolyt a jelen évben 194 K,
mely összegnek 75%-át pénztáros aa. a kerületi Ér­
tekezlet pénztárnokához küldött fel. Pénztárnok je­
lentése tudomásul vétetett. Most az egyházmegyei
könyvtár sorsát kellett volna eldöntenünk, azonban
többek hozzászólása után értekezletünk kimondta,
hogy ez ügyben végérvényesen dönteni nem érzi
magát illetékesnek, hanem a legelső egyházmegyei
közgyűlés elé terjeszti a kérdést megoldás végett.
Ezután a dr. Székely György brassói főispán,
értekezleti világi elnök lemondásával megürült elnöki
széket töltöttük be és pedig szeretetünk és bizalmunk
egyhangú, lelkesült megnyilatkozásával, Veér György
brassói törvényszéki elnököt, értekezletünk alapitó
tagját, a kiváló keresztyén erényekben bővőlködő,
egyházias buzgóságáról kerületünkszerte igen elő­
nyösen ismert férfiút emelvén az elnöki méltóságra.
Végül Kis Lajos eh. alelnök ismertette a felső-
borsódi ev. reí. lelkészi értekezletnek a papi fizeté­
sek rendezése tárgyában kibocsátott felhívását. Érte­
kezletünk a felsőborsódi lelkészi karral szolidárisnak
vallja magát, a felhívást magáévá teszi s kebeléből
az annak idején Budapesten megtartandó kongresz-
szusra Zsigmond Károly és Kis Lajos egyházi elnö­
köt és alelnököt küldi ki.
És ezzel a tárgysorozat kimerítve lévén, miután
a test is mind élénkebben kezdé követelni a maga
jogait, keresztelő lakomára gyülekezőnk össze, hogy
az új tisztakarnak első szülöttét, munkásságának első
gyümölcsét, ezt az igen szépen sikerült értekezletet,
mely az életrevalóság jegyében született, megkeresz­
teljük, fölavassuk a fehér asztal mellett is. A derült
hangulat, mely a lakomán az uralkodó plánéta vala,
csak akkor kezde kissé elborulni, mikor a búcsúzó
nap amaz örök törvényt juttatta eszünkbe, hogy min­
den kezdetnek vége is kell legyen. E törvény hatása
alatt fájdalommal bár, de búcsút vevénk mi is ama
 22. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
kedves körtől, mely szeretetével, tüntető ragaszko­
dásával, szives érdeklődősével mi reánk nézve ezt a
napot oly széppé, oly kedvessé tette.
Kökös, 1904. május hó 27.
Takács Károly,
ért. titkár.
KÜLÖNFÉLÉK.
Br. Bánffy Dezső, az „Uj-párt“ vezére május
31-én 115 szótöbbséggel Szeged városa I. kerületé­
nek orsz. képviselőjévé választatott. E hir nagyje­
lentőségű politikai újdonság is. Az egykori hatalmas
miniszterelnök, a volt m. kir. íőudvarmester az or­
szággyűlésen mint ellenzéki pártvezér: ebben Magyar-
országon nagy szenzáczió rejlik. Mi azonban e lapo­
kon nem politikai jellegéért örökítjük meg. Örömün­
ket az a tisztelet és becsülés magyarázza, mellyel
egyházkerületünk iránt elévülhetetlen érdemeket szer­
zett főgondnokunk iránt viseltetünk s az a tudat ío
kozza, hogy ime, a kit mi, a mi szükebb hazarészünk­
ben mint megalkuvást nem ismerő liberális gondol-
kozásu íéríiut, mint inkarnatus magyar hazafit, őszin­
teségben, nyíltságban, helyesnek felismert elvei iránti
következetességben szinte páratlan embert, ki egyes-
egyedül csak a kötelesség fensége előtt hódol meg,
csaknem rajongó szeretettel öveztünk: azt a férfiút
a nagyalíöld magyarjai is épugy értékelik, becsülik,
mint magunk. Br. Bánffy Dezső régóta nem csak er­
délyi nagyság, de soha sem fog megszűnni ennek lenni;
bizonyságául annak, hogy Erdély bérczeinek szabad
földjén az erdélyi fejedelemség ősi tradicziói mindig
tudnak oly férfiakat nevelni, kik a magyar nemzet
lelkének legdrágább ideáljait képviselik. A br. Bánffy
Dezső győzelméből ránk is esik fénysugár. E felett
örvendünk s ezért kívánjuk neki őszinte szívvel: ko­
ronázza sikerrel Isten minden munkáját, mit az örök
bölcsesség hazánk s nemzetünk javára, jónak lát ál­
tala valósítani meg! Éljen soká!!
Tisztelgés a főgondnoki karnál. A lezajlott
egyh, kerületi közgyűlés első napján a gyűlés tagjai
a kér. íőgondnoki karnál dr. Bartók György püspök
ur vezetése alatt megtették a szokásos tisztelgést. A
Püspök ur gyönyörű beszédét dr. J. Reville, a pá­
rizsi egyetem vallástudományi kara hírneves profe-
szorának br. Bánffy Dezsőhöz intézett levele azon
passzusán építette fel, „hogy felekezeti szempontok­
tól független tanulmányai arról győzték meg őt, hogy
egyedül az evang. protestáns keresztyén vallásosság
az a hatalom, mely úgy a sülyedő nemzeteket, mint
a felbomlással fenyegető társadalmat még megment­
heti. S ezt belátni Francziaországnak és a kultúra
keleti hivatott góczpontjának, Magyarországnak egy­
formán létkérdése.“ A íőgondnoki kar nevében br.
Bánffy Dezső szónokilag is formás szép beszédben
felelt, kifejtvén, hogy „ha ünnep reánk nézve együtt-
munkálkodásunknak ily en alkalma: érezze mindenki,
hogy e munkát nemcsak szükebb körű egyházi gyű­
léseinken kell teljesítenünk, hanem egész életfelfo­
gásunkban s minden téren való cselekvéseinkben ki­
fejezésre kell juttatnunk s a hazafias, nemzeti libe­
rális gondolkozásnak, mint a honmentő, nemzetíen-
tartó erőnek, érvényt kell szereznünk minden téren,
menten minden elfogultságtól, de férfias eréllyel és
kötelességteljesitéssel.“ Arany szavak úgy a nagy
franczia tudós izenctének szavai, mint a legmagya-
rabb magyar mágnásnak kötelességteljesitésre hivó
szózata. Bárha mindnyájunknál visszhangra találnának!
Gondnok- és tanárválasztások. Közgyűlésünk
választásainak eredménye a következő. Megválasztattak:
görgényi algondnokká gr. Teleki Árthur, erdővidéki al-
gondnokká Zatureczky Kálmán, nagyszebeni egyhm. fő­
gondnokká Somogyi István, szászvárosi koll. főgondnokká
Fáy Béla, szilágyszolnoki eh. algondnokká Kovács Ist­
181
ván, sepsii ehm. főgondnokká dr. Székely György, sepsii
ehm. algondnokká Kónya Miklós, kézdii első főgondnokká
gr. Haller János, kézdii II-ik főgondnokká Kovács Ká­
roly. A közfőtörvényszék rendes tagjaivá ifj. Péter Ká­
roly és dr. Elekes Viktor. Póttagokul: dr. Szádeczky Lajos,
Gsekme Ferencz, Kovács Dezső. Egyházkerületi száma­
dások és költségvetés megvizsgálására: dr. Papp István,
Szatmári Ákos, Gáspár János, Vásárhelyi Boldizsár,
Szécsi Ferencz, dr. Sárkány Lajos, dr. Boér Elek. Ta­
nárokká a marosvásárhelyi kollégiumhoz: Nagy Endre, a
sepsiszentgyörgyihez Glass Ferencz. Az Ur tegye méltó
munkásokká választottad; mi Istennek kegyelmét, áldását
kérjük munkáikhoz s gratulálunk a szép választáshoz.
Az E. M. K. E. közgyűlése. 20-ik közgyűlését
tartotta az Emke május 28-án d. u. 4 órakor Kolozsvárt,
a városház dísztermében. A buzgó Emke tagok közt nagy
számmal vettek részt ref. papjaink és közgyűlési tagjaink,
kik akkor épen itt tartózkodtak. A közgyűlést a zsúfolásig
megtelt teremben gróf Béldi Ákos elnök nyitotta meg a
nagy feladatok múltjára és jövőjére vetett pillantással. A
hatalmas kötetet kitevő évi jelentés felolvasottnak tekinte­
tett s a buzgó tisztikarnak működéséért köszönetét szavaz­
tak. A gyűlés ünnepélyes mozzanata volt az Emke-tanitói
jutalomnak kiosztása. A Gyertyánffy-féle 200 K-ás jutal­
mat Csegezi Elek aranyosrákosi tanító kapta, ki 47 év óta
működik ottan. Az ünnepi beszédet Nagy Károly theol.
tanár, Emke-jegyző mondotta a jutalmazás erkölcsi érté*
két fejtegetve. Beszédét teljtartalmulag jegyzőkönyvre
venni ^határozták. Majd a választmány kiegészítése történt
meg. 0 Felségének a Rákóczi hamvai hazahozatala elren­
deléséért háláfelirat küldetett s elhatároztatott, hogy kérni
fogják, miszerint legalább Erdélyen keresztül hozzák s le­
hetőleg Kolozsvárt temessék el. De hozzák haza Zrínyi
Ilona, Mikes Kelemen stb. hamvait is. A gyönyörű köz­
gyűlés 7 órakor ért véget az Emke és elnöke éltetésével.
Az Egyházi Értekezlet igazgató-választmánya
az egyházkerületi közgyűlés alkalmából május 28-án tar­
totta meg ülését a tagok nagy érdeklődése mellett. Deési
Gyula elnöklete alatt jelen voltuk: Sándor József v. alel-
nök, Nagy Károly egyh. alelnök, gróf Bethlen Balázs vil.,
Tárkányi György egyh. titkár; Bodor Géza egyh. jegyző;
gróf Bethlen Sándor, Lészay Ferencz, Bedő József, Csia
György, Incze Gerő gondnokok; dr. Petri Mór, dr. Elekes
Viktor, Herepei Gergely, Szilágyi Farkas, Vásárhelyi Bol­
dizsár, Pap István, Nagy Domokos, Dénárt József, Tóthfa-
lusi József, Jancsó Lajos, Jancsó Sándor, Péchy Árpád,
Biró András, Váró Ferencz, Benke István, Fejes Áron,
Zsigmond Ferencz stb. választmányi tagok. A külföldön
időző tiszt, elnök, dr. gróf Kuun Géza őnagyméltósága
levélben mentette ki távolmaradását. A titkári és pénztári
jelentés után a f. évi közgyűlés idejét és tárgysorozatát
állapitotta meg a választmány. Az idei közgyűlés e meg­
állapodás szerint Kézdivásárhelyen lesz julius 5. és 6. nap­
jain. Az elnöki megnyitó tartására gróf Bethlen Pál fő­
gondnok, ért. alelnök kéretett fel, aki el is fogadta azt,
Elhatározta a választmány, hogy a díszülés — felkelése
300 éves fordulóján — Bocskay István emlékének kegye-
letes megemlékezést szentel s a beszéd tartására Sándor
József főgondnok, ért. alelnököt kérte fel. Az Istentiszte­
leten az imát Deési Gyula elnök, az egyházi beszédet dr.
Kecskeinéthy István fogja tartani. A tárgyaló ülésre két
fontos tárgyat tűzött ki a választmány. Az egyik Csulak
Zsigmond lapunkból is ismert egyházi tűzbiztosítás létre­
hozására irányuló javaslatának ismertetése s megvitatása;
a másik különböző egyház társadalmi egyesületek szerve­
zésére vonatkozó javaslatok. Az elsőnek ismertetésére dr.
Sárkány Lajos tanügyi előadó, a másikra Péchy Árpád
brassói lelkész kéretett fel. Az Értekezlet közgyűlése te­
hát, a mint látható, minden részében jelentősnek és érde­
kesnek Ígérkezik s kívánatos lenne, hogy azon az egyház-
kerületünk ügyei iránt érdeklődők minél nagyobb szám­
ban vegyenek részt. A vendéglátó Kézdivásárhelyen hisz-
szük, hogy a tagok kedves, kellemes órákat fognak töl­
teni, de nyoma marad közgyűlésünknek egyházunk életé­
ben is.
A szászsebesi ev. ref. tem plom nak, mely leg­
nagyobb részben országos közadakozásból épült s isten
kegyelméből nemsokára teljesen készen lesz, felszentelé­
sét junius 19-én fogja végezni dr. Bartók György sze­
retett püspökünk, Nagy Károly theol. tanár kíséretében.
A felszentelés napján — a templom javára, kifizetve egészen
még nem lévén — jótékonyczélu, magas színvonalú hang-
 182 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
verseny lesz, melynek egyik kiválóan érdekes pontja R á­
kosi Viktor iró felolvasása, aki Benedek Károly adm.
lelkésznek a következő kedves levélben Ígéri meg eljöve­
telét: „Kedves Nagytiszteletü Ur! A meghívásnak szives
készséggel teszek eleget s junius 19-kén megfogok jelenni
az ünnepen, mely nekem is örömünnepem. Egyúttal a hang­
versenyen felolvasást is tartok. De arra kérem, ne rendez­
zenek semmiféle költséges ünepélyeket és kirándulásokat.
Minden pénz maradjon a templomnak. Ha lesz időm, eset­
leg meglátogatok valami szomszéd érdekesebb várost vagy
havast, de ezt is a saját költségemen, nem engedem, hogy
az én kedvemért egy krajczárt is elköltsenek. Adja kérem
hírül barátainknak és atyánkfiainak, hogy junius 19-kén
együtt fogjuk imádni az Urat. Fogadja nagytiszteletü ur
őszinte tiszteletem nyilvánítását. Igaz hive Rákosi Viktor/
Hálás köszönet. Dr. Kaizler György főispán ur
ő méltósága, mint sziL-szolnoki egyházmegyénknek gond­
noka az égerháti szegénységgel küzdő-leányegyháznak
költségei fedezésére 50 kor. 84 fillt kegyeskedett adomá­
nyozni. A nemeslelkü adományozó engedje meg, hogy
égerháti híveim nevében a legforróbb köszönetem nyil­
vánítsam! Mono 1904. máj. 20. Székely Árpád Monó-
Egerthát ref. lelkésze.
GYÁSZROVAT.
Özv. Makfalvi Dósa Istvánné, sz. Györgypál Ottila, a
maga és fia István, valamint a Dósa, Vályi, Benedek és
Bartók családokhoz tartozó összes rokonok nevében, szo­
morúan tudatja, hogy a szeretett sógor, nagybátya és ro­
kon Makfalvi Dósa Kálmán, nyug. kir. törvényszéki
biró, Csíkszeredában, f. május 30-ikán este 7 órakor, éle­
tének 47-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A
boidogultnak hült tetemei, a halottas háznál f. évi junius
1-én délután 3 órakor az ev. ref. egyház szertartása sze­
rint tartandó rövid ima után, Kolozsvárra szállitatván, az
ottani köztemető kápolnájából junius 3-ikán délután 3 óra­
kor fognak a családi sirhoz vitetni s ott az örök nyuga­
lomra elhelyeztetni. Maros-Vásárhelyt, 1904. május 31.
A boldogult tekintélyes vagyona általános
örökösévé a kolozsvári ev. ref. egyházközséget
tette, minélfogva intézkedés történt, hogy te­
metésén az egyh. község tiszteletnyilvánitása
megfelelő formában kifejezésre jusson. Áldás
emlékére.
HIVATALOS RÉSZ.
2349—1904. sz.
KÖRLEVÉL
az ev. ref. népiskolák tanítói és tanítónőihez.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnák a tanitó-
és tanítónői szünidei tanfolyamok rendezése tárgyában f.
évi 40246. szám alatt kiadott rendeletét a következőkben
ajánljuk az érdekeltek figyelmébe:
„A múlt évi nyári szünidőben rendezett tanítói és
tanítónői továbbképző tanfolyamokra oly nagy számmal
jelentkeztek felvételre a tanítók és tanítónők, hogy a fo­
lyamodóknak csak egy része volt felvehető.
Szemben ezzel az örvendetes jelenséggel, hogy a már
működő tanítók és tanítónők oly szives készséggel ragad­
ják meg az alkalmat, mely nekik a továbbképzésre és is­
mereteik kibővítésére nyujtatik: elhatán ztam, hogy a
folyó évi szünidőben megújítom ezen tanfolyamokat; még
pedig, hogy minél nagyobb mértékben tehessenek eleget
a felvételért folyamodók kérelmének, ez idén a tanfolya­
mokat kétszer oly nagy számban fogom életbeléptetni,
mint a múlt évben voltak; nevezetesen: Budapesten, Baján,
Pápán, Modorban, Déván és Mármarosszigeten tanítók
számára, Kolozsvárt és Szabadkán pedig tanítónők részére.
Mindenik tanfolyamra ötven hallgató vétetik fel, kik
közül 30 ingyenes ellátás (lakás és étkezés) kedvezmé­
nyében részesül, a többi 20 pedig ugyancsak az intézet­
ben 20 (húsz) korona kedvezményes dij fejében nyerhet
a tanfolyam egész időtartamára lakást és élelmezést. Az
útiköltsége (másodosztályú vasúti jegy ára vagy a kész
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
22. szám
fuvarköltség) valamennyi felvett tanfolyam hallgatónak meg
fog téríttetni.
A felvétel iránt folyamodhatnak bármily jellegű isko­
lánál működő tanítók és tanítónők, kik bélyeg nélküli kér­
vényeiket az illetékes kir. lanf el ügyelőnél nyújthatják be.
Más utón benyújtott kérvények nen fognak figye­
lembe vétetni.
A kérvények benyújtásának határideje f. évi junius
hó 5. napja.
A királyi tanfelügyelőségtől a kérvények az idecsa­
tolt minta szerint készítendő rovatos iv kapcsán legkésőb­
ben junius 15-éig ide felterjesztendők. (Azok, akik ugyan­
azon intézetbe való felvételért folyamodnak, egy ivén cso-
portositandók.)
A tanfolyam szervezete és tanulmányi rendszere tel­
jesen a múlt évi márczius hó 24-én 91094. szám alatt kelt
itteni rendeletben körvonalozott és a „Hivatalos Közlöny “-
ben, a „Magyar Tanítóképződben, a „Néptanítók Lapjá-ban
is közzé tett keretben fog mozogni; azzal a különbséggel
csupán, hogy az ezidei tanfolyam előadásai közé ugyan­
csak 18 órai terjedelemben, a természettani tudomány
újabb vívmányainak ismertetése, kísérleti mutatványok
kapcsán, szintén felveendő lesz.
A tanfolyam az „Egyetemes tanitógyülésa-re való te­
kintettel folyó évi julius 11-én reggel veszi kezdetét és 3
heti időre fog terjedni. Akik részt vesznek a tanfolyamon,
azok annak befejeztével igazolványt nyernek.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. május hó 19-én.
jDr. Bartók, Kádár János,
elnök. tanügyi előadó helyett.
1970—904. sz.
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
A gimnáziumi érettségi bizonyitványok olyan űrlapon
állitandók ki, melyen viznyomásban rajta van. „Az Erdélyi
ev. ref. Egyházkerület“ jelzés.
Minthogy a bizonyítvány ürlapkészlet teljesen elfo­
gyott, uj készletet készítettünk, a tárgyak sorrendjét egyez­
tetve a „kimutatással. Megrendelhetők az uj űrlapok az
igazgatótanácsi irodában 100 darabonként 10 koronáért.
Az erdélyi ev. ref- egyházkerület Igazgatótanácsától
Kolozsvárt, 1904. május hó 18-án.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. tanügyi előadó helyett.
BEIRATKOZÁS.
A kolozsvári ev. ref. hollegiumban, a jövő 1904—5-ik
iskolai évre, 1904. julius elsejéig lehet jelentkezni az igaz­
gatóságnál, egyszerű levéllel; a szükséges bizonyitványok
julius elsejére beküldendők.
Tandíj- és lakásdi]-kedvezményben részesülhetnek jé­
les vagy jó osztályzatú, jó maga viseletű tanulók, szegény­
ségi bizonyítvány mellett.
Az élelmezésben féldijas vagy ingyenes helyre folya­
modhatnak olyan szegénysorsu elemi iskolai és gymna-
siumi tanulók, kik az 1903—4-dik iskolai évet ez intézet­
ben végezték jeles vagy jó eredménynyel. A kéréseket a
kollégiumi elöljárósághoz czimezve, 1904. julius 1-ig kell
beadni, mellékelve az 1903—4. évi értesítőt, szegénységi
bizonyítványt, családi kimutatást és a családfő adóköny­
vét vagy ennek másolatát.
A később jelentkezők csak külön határozat alapján
vehetők fel, ha hely marad.
Kolozsvárt, 1904. junius 1.
Az igazgatóság.
Pályázati határidő meghossza bi iása.
A „Bibliai Szemelvények“ könyveinek beadási határ­
idejét a ref. Egyetemes Tanügyi Bizottság e hó 18-ikán
tartott gyűlésén egy évre meghoszabbitván, tisztelettel érte­
sítem mindazokat, kik a pályázaton résztvenni óhajtanak,
hogy a pályaművet az eredeti a múlt év október havában
az egyházi lapok 43. 44. számában közétett hirdetmény
föltételei betartásával 1905 évi junius 30-ig küldhetik be
hozzám. Az ezen idő után beérkező müvek figyelembe
nem vétetnek.
Komárom, 1904 május 19.
Antal Gábor,
ev. ref. egyet. tan. biz. elnök.
 VII. Évfolyam. 23-ik szám. Kolozsvárt, 1904. ju n iu s 9.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. "egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Püspöki évi jelentés. zsákmányolja magának az életet. Az új idők

hullámveréseit az egyház is érezi. Nagy fel­
Sok az aratni való, de az arató kevés. A adatok betöltése vár a magyar Sionra és an­
haladó élet, a változott körülmények egyre nak őreire. Lelkipásztorokra van szükségünk,
hangosabban figyelmeztetnek, hogy új felada­ a kik, az írás szavai szerint az ördög ellen az
tok állanak előttünk, ellenséges áramlatok fe­ isten fegyverét magukra öltik. Az igazság mell­
nyegetik egyházunkat; hű munkásokra, buz- vasával, a hit pajzsával, az ige fegyverével,
góságra, odaadásra van szükségünk; az őrállók az idvesség sisakjával jelennek meg a küz­
számát meg kell szaporítanunk. — Theologus delem mezején, de a midőn harczot vívnak,
ifjaink száma bár szaporodik, de ez idő szerint nem feledik, hogy lábaikat a békesség évange-
is 44 anyaegyházközségünkben hiányzik a liumának készületeivel kell megsaruzniok.
pásztor és ezen kívül 27 egyházközségünkben A vallás nemcsak az egyén idvességére
segéd lelkész teljesiti a rendes lelkipásztori törekszik; az egyének összeségének életét is
teendőket. A segédlelkészek száma, kik a theo- áthatni és megtermékenyíteni igyekszik. A lel­
logiai tanfolyamot már bevégezték, 29. Ezeken kipásztornak a legfőbb feladata a rábízott gyü­
kívül még 10 negyedéves hittanhallgatót is ki lekezet lelki gondozása, de a nemzeti élet ha­
kellett bocsájtanunk, hogy legalább az egy­ tásai elől sem szabad lelkét elzárnia. Neki is
mástól távolabb fekvő pontokon híveink lelki részt kell venni azoknak munkájában, a kik a
gondozás nélkül ne maradjanak. Minthogy a nemzeti haladás, fejlődés, anyagi és szellemi
lelkészek hátramaradt özvegyei egy és fél, megerősödés érdekében küzdenek. A lelki-
akárhányszor szinte két éven keresztül élve­ pásztornak azonban a társadalmi tevékeny­
zik a lelkészi fizetés egy részét, s az ilyen ség mezején sem szabad felednie, hogy ő Is­
egyházközségekben a lelkészi állás azon idő tennek szolgája, a ki^pártókxvak eszközévé le
alatt be nem tölthető: erdélyi e. kerületünk­ nem sülyedhet soha. 0 az Úr nyájának pász­
ben — mig ez a rendszer tart — állandólag tora és ennek lelki érdekeit semmi múlandó
mintegy 30 lesz az üres egyházközségek száma. érdeknek fel ne áldozza. Az olyan lelkipász­
E baj orvoslásáról sürgősen kell gondoskodnunk. tor, a ki híveivel meghasonlott, azokkal harczba
Theologus ifjaink mostani létszáma, mely és háborúba keveredett: saját hivatásával jött
a százat meghaladja, reményt nyújt, hogy 1—2 ellenkezésbe s tette lehetetlenné működésének
év lefolyása alatt véget ér a baj, mely már sikerét.
évek óta a lelkészhiányban jelentkezett. Lesz­ a főtiszteletü egyházkerületi gyűlés tagjai
nek elégséges számmal őrállók, de vájjon a és lelkipásztortársaim, hogy hová czélzok, meg
lelkekben meglesz-e a magasabb szenvedelem, fogják érteni. — Azt szeretném, hogy a tár­
a nem lankadó buzgóság, a hű odaadás, az sadalmi és politikai életben vívott párthar-
örökkévaló életeszményekért hevülő ama szent czokban a lelkész a palástot soha be ne szeny-
lelkesedés, a mely Isten lelkének pünkösti láng­ nyezze és ne legyünk kénytelenek hallani pa­
jával, fényével, melegével megragadja a szi­ naszt, midőn a hívek a saját lelkipásztorukkal
veket, megtisztítja és megtermékenyíti az életet? mint vádlók állanak szemben. — Fonák hely­
Korunk a lelkek nyugtalanságának kora. zet, elszomorító látvány! — Fájdalmasan kell
Az ipar és a kereskedelem, a tudományok és megállapítanom, hogy e tekintetben bántó je­
a művészetek terén, a politikai és a társadalmi lenségekkel újra meg újra találkozunk — bár,
élet mezején elégületlenség vívja tusáját min­ a mit örömmel jelzek, egyházközségeink nagy
denütt. Nem ritkán hazug jelszók alatt az ön­ részében teljes az egyetértés és az építés
zésnek ezer neme esküszik össze, hogy ki­ munkája zavartalanul folyik s a lelkipásztorok
 184 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 23. szám.

a rájuk bizottat híven végezik. — Ezelőtt ne­ megtűrni, sőt segélynyújtással, ha szükség van
hány évvel és még inkább pár évtizeddel lel­ reá, támogatni is kötelessége, mert az állam
kipásztoraink jelentékeny része a megélhetés területén együtt élő népeknek a közműveltség
nehéz gondjaival vala kénytelen megküzdeni; áldásait birtokába juttatni, azok gyermekeinek
ma legalább annyit elértünk, hogy lelkészeink oktatásáról gondoskodni első rangú és el nem
tűzhelye mellől elköltözött a nyomor — és az mellőzhető, másra át nem ruházható állam i fe l­
Urnák szolgája egész erejét szentelheti fel is­ adat. A mely állam ezen feladatot magáénak
ten országa építésének nemes munkájára. — el nem ismeri: lemondott a jogról, hogy kultur­
Három évszáz odaadó munkájával anyaszent- áltam legyen.
egyházunk méltán érdemelte ki, hogy gondos­ E tervezet, ha törvénynyé válik, lehetővé
kodó figyelmét az állam felénk fordítsa. Az fogja tenni, hogy nagyenyedi tanítóképző in­
elődök által megkezdett munkát azonban fo­ tézetünket is kellő számú tanerőkkel lássuk el.
kozott erővel kell folytatnunk tovább, hogy E törvényjavaslatnak csak szelleméről óhaj­
a nyomunkba lépő nemzedék is hivatkozhas- tottam nyilatkozni, de részletes bírálatába menni
sék reánk és a mi szolgálatainkra, a melyek­ ezen a helyen és most nem akarok.
kel a magyar nemzeti állam kiépítését előse­ Inkább középiskoláink felé fordítva tekin­
gítettük. A magyar nemzeti élet egyik főerős­ tetem, egy rég orvoslást váró bajra hívom fel
sége a mi Sionunk és a ki e helyen tisztét a főt. kerületi közgyűlés tagjainak, főleg pe­
híven tölti be, nagy szolgálatot tesz vele nem­ dig a tanügy munkásainak figyelmét. Értem
zetének is. az érettségi vizsgarendszert. Értem átalán közép
Egyházkerületünk közigazgatási, nevelés­ iskolába járó gyermekeink szellemi túlterhelé­
oktatási és vagyoni ügyeiről Igazgatónácsunk- sét, az ezzel együtt járó felületes tudást, a
nak kinyomatott és szétosztott jelentései szá­ lelki erők hármonikus kifejtésének elhanyago­
molnak be. lását és az ebből származó erkölcsi károkat
Egyházkerületünk közigazgatásáról nincs és veszedelmeket, melyek már érettségi vizsga
mit mondanom. Az esperesi kar nagy odaadás­ idején bár szórványosan, de megdöbbentő alak­
sal és kevés költséggel teljesiti a ráruházott ban kezdenek jelentkezni, künn az életben
teendőket. A hol bajt és hiányokat talált: nem pedig a társadalmi rend bomlásának ijesztő
késik az orvoslással, s Igazgatótanácsunk le­ tüneteit mutatják a szemlélőnek. Megdöbbenek
iratainak és felhívásainak lelkiösmeretes pon­ mindig, ha hallom, hogy — nemcsak a mi fe­
tossággal tesz eleget. lekezetűnk iskoláinál, de átalán mindenütt —
Népoktatásunk mezején még sok a tenni a tanulók ennyi és ennyi százaléka elbukott,
való, de a múlt évben szervezett tanügyi bi­ ennyi és ennyi tanuló pedig kétségbeesésében,
zottság már egész erővel hozzákezdett a mun­ bukásának fájdalmában és szégyenében véget
kához s reménynyel nézhetünk működése elé. vetett életének. Ha az orvoslás még tovább is
Népnevelésiünk mezején, mint figyelemre méltó késik: a protestáns tanügyi férfiaknak és a
jelenséget irom ide a közoktatási minisztérium­ protestáns egyházaknak kell megmozdulniok,
nak a népiskolákról szóló 1868. 1879. és 1893. hogy válságos ponthoz érkezett középiskolai tan­
évi t.-czikkek módosítása tárgyában készített ügyünket a fejlődés helyes irányába tereljük
és a kerületi gyűlés tagjai előtt is a napi la­ vissza. Már csaknem princípiummá erősödött,
pokból ismeretes „Törvényjavaslatát“, a mely hogy az érettségi vizsgán a tanuló ifjak ennyi
ha törvénynyé válik és kellő erélylyel végre meg ennyi százalékának meg kell buknia. Vég­
is hajtatik, a népnevelés nemzeti irányát két­ zetes aberratio! Az érettségi vizsgákhoz nem
ségtelenül fokozottabb mértékben fogja elő- szabad a bukásnak bizonyos százalékát, mint
segitni és győzelemre vinni s nekünk nem le­ el nem engedhető feltételt oda kötni s úgy kell
het kifogásunk ellene, sőt örömmel kell üdvö­ szervezni a középiskolai oktatást, hogy a bu­
zölni minden olyan törekvést, mely a ma­ kás a középiskolai tanulás végpontján csak
gyar állam területén élő népeknek akár ál­ ritkaság számba mehessen s ne előre megsza­
lami, akár felekezeti utón eszközlendő köz­ bott százalék legyen.
nevelésébe az eddiginél több nemzeti tartal­ Kerületünk vagyoni helyzete — legalább
mat igyekszik önteni. Az állam helyesen jár némi részben — javulást mutat. Tőkeértékeink
el, ha a közoktatás mezején versenyt enged mintegy 20 ezer koronával hajtanak többet,
a felekezeteknek, mert a felekezeteket megil­ mint öt évvel ezelőtt, de fájdalom ugyancsak
leti a jog, hogy saját kebelükben is híveik a tőkeértékek kiadásai, slz állami és községi
közműveltsége emelésére iskolákat tartsanak, adók és illetékek még fokozottabb arányban
de minden államnak saját létérdeke ád viszont emelkedtek, mint a jövedelem. És ezen a ke­
jogot, hogy kijelölje a határt, a melyen a fe­ rületnek változtatni nem áll hatalmában, vala­
lekezetek kulturális irányú tevékenységének meddig az egyes egyházközségek betétei után
mozogni szabad és ez a határ csak addig ter­ nagyobb százalék kamatot fizet, mint a meny­
jedhet, a mig az állami élet létérdekének ha­ nyit az elhelyezett tőkék a mostani olcsóbb
tárköveibe nem ütközik. kamatláb mellett hajtanak.
Az ilyen felekezeti iskolákat nem csak Zavarja egyházkerületünk vagyoni egyen­
 23. szám . ERDÉLYI PROTESTÁNS La P
súlyát az is, hogy theologiai fakultásunk bevé­
telei a kiadásokat nem bírják fedezni. Az 1904.
évi költségvetés szerint az egyházkerület 10,000
korona évi segélylyel jár hozzá a szükségle­
tek fedezetéhez és a hiány, melynek nincs
fedezete 10,000 koronát mégis meghalad.
Egyes tételeknél megtakarítások eszközöl­
hetek lesznek ugyan, de a hiány egészen még
sem megszüntethető.
Uj jövedelmi forrásokról kell gondoskod­
nunk. Es ez a forrás egyházkerületünk mai
anyagi helyzetében nem lehet más, mint a hí­
vek élőhite, a szegények fillére és az anyagilag
jobban megáldott vezetőknek áldozatkészsége.
A theologia vagyoni ügyeinek rendezésére
a múlt évben kiküldött bizottság tárgyalás alá
kerülő munkálatában azt javasolja, hogy egy­
házkerületünkben a hívek egyenként 2—2 fil­
lért hozzanak áldozatul a theologia érdekében.
Midőn népünket ezerféle teher nyomja, midőn
ipar és kereskedelem lanyha: nem szívesen
veszi senki sem, ha még az egyház is új ter­
het rak híveire. Tekintve azonban a magas-
rangú érdekeket, melyeknek theologiai akadé­
miánk szolgálatában áll: mindenkinek meg kell
hozni a maga áldozatát. Ha buzgók valánk a
czél kitűzésében, buzgóságunk mellett tények­
kel kell bizonyságot tennünk a megvalósí­
tásban.
Kéréssel fordulok tehát a főt. kerületi köz­
gyűlés minden egyes tagjához, lelkészekhez és
világiakhoz Theologiánk fenntartása két mil­
lió tőkevagyont követel. Még ötszázezer ko­
rona tőkére van még szüksége, hogy kiadá­
sait önmaga fedezni bírja. Kerületi közgyűlé­
sünk mindenik tagja nyissa meg szivét és
erszényét, álljuk körül mindnyájan az oltárt s
gyújtsuk fel rajta áldozataink szent lángját.
Hiszen négyszázezerén vagyunk. És ha kerü­
letünk minden egyes tagja áldozik és máso­
kat is áldozatra hiv, anyagi bajaink orvosolva
lesznek és szilárddá tettük a ma még inga­
dozó alapot, melyen lelkészképzésünk nyug­
szik. Ennek az alapnak pedig ingadozni nem
szabad. Az egyes embernek ereje csak por­
szem, melyet tovahajt a vihar, de porszem al­
kotja a sziklabérczet is. És ha a kik egyen­
ként gyengék vagyunk, a szeretet által ösz-
szeforrva, a munkában és az áldozatban egy-
gyé leszünk: megszűnnek az üres panaszok,
a melyekkel szegénységünk miatt untalanul
előhozakodunk.
Nekünk e helyen, a hol élünk, örökkévaló
missiót kell betöltenünk, a mire csak addig
leszünk képesek, a mig erős hit, lángoló sze­
retet, odaadó hűség, önmagát megtagadó ál­
dozatkészség lesznek tetteinknek és egész éle­
tünknek vezérei. Kiáltó szó hangzik: egyen­
gessük az Urnák útait. A próféta e figyel­
meztetésével végzem jelentésemet.
Dr. Bartók György, püspök.
(Vége.)
185
Elnöki megnyitó.
(Tartotta Zsigmond Károly, ért. egyh. elnök, a sepsii ev. ref.
egyházmegye »Egyházi értekezlet“-ének 1904. május 24^ikén,
Aldobolyban tartott közgyűlésén.)
Nagy tiszteletű egyházm. Egyházi Értekezlet!
Az elmúlt év deczember hó 9-én tartott értekez-
leti közgyűlés megtisztelő bizalmából, de mindenek
felett az Istennek kegyelméből foglalom el e díszes
helyet, hogy mostani egyháztársadalmi összejövete­
lünket megnyissam. Méltóztassanak megengedni ne­
kem, hogy megnyitó beszédem rendjén, nehány vo­
nással vázoljam a czélt, a melyet Isten segedelmé­
vel, elérni akarunk és az eszközöket, a melyek minket,
meggyőződésem szerint, kitűzött czélunk elérésére
segítenek.
Mi a czélunk? Miért alkottuk meg a hivatalos
anyaszentegyházban a nem hivatalos egyháztársadalmi
egyesületeket: az egyházi értekezleteket? Ugy-e, bi­
zony azért, mert Sionunk falai omladozni kezdettek;
rést ütött azokon ádáz ellenségünk; a hitetlenség, a
vallási közöny?! Szóval: halhatatlan lelkűnknek szikla­
várát veszedelmes ellenség ostromolja. És ezt az el­
lenséget leverni nagyon nehéz, mert itt, saját magunk
ellen: közönyösségünk, lelki fogyatkozásaink ellen
kell harczolnunk és pedig nem emberi, hanem isteni
erővel és fegyverrel. És melyik ez az isteni erő, ez a
hatalmas fegyver, a melylyel az ellenséget leverhet­
jük? Ez az erő, ez a fegyver: a hit! És pedig az a
hit, a mely Krisztusban munkálkodott, a melylyel O
meggyőzte a világot; az a hit, a melylyel az apos­
tolok megépítették a Krisztus anyaszentegyházát; az
a hit, a melylyel a XVI-ik század reformátorai, széttör­
delvén a pápaság átkos bilincseit, visszaállították az
evangéliumi keresztyénséget, reformálták az egyhá­
zat. En nem féltem az evangyélium szerint reformált
egyházat mindaddig, a mig annak tagjaiban a Krisz­
tus szelleme, a Krisztus hite él és munkálkodik; mert
azon a pokol minden hatalma sem vehet diadalmat.
Krisztus szelleme, Krisztus hite! Ez az, a mire ne­
künk szükségünk van, ez az, ami oly sokunkban
hiányzik. Ennek a hitnek, ennek a megelevenítő szel­
lemnek fölébresztése és lobogó lángra gyullasztása
a mi egyháztársadalmi mozgalmunknak szent és ma­
gasztos czélja!
Sokszor halljuk e szánalomra méltó mentséget:
mi protestánsok szegények vagyunk és szegénysé­
günk miatt nem vehetjük fel kellő sikerrel a harezot
a gazdag római egyház ellenséges táborával szem­
ben. Én Istenem! . . . . Hát az apostolok gazdagok vol­
tak-e? ők még szegényebbek voltak, mint mi és
mégis egynehányan megmozgatták a földet és meg­
alapították a keresztyén egyházat, mert élt bennök a
Krisztus, mert volt bennük Isteni erő, volt bennük
hit. Hát Luther, Zwingli, Kálvin; hát a magyar refor­
mátorok, a gályarabságot, vértanuságot szenvedett
protestáns lelkipásztorok és tanítók gazdagok vol­
tak-e? Ők még szegényebbek voltak, mint mi és
mégis újjáteremtették a Krisztus egyházát a maga
eredeti evangyéliumi tisztaságában. Oh, pedig mek­
kora különbség van az akkori és a mostani idők kö­
zött! Őket üldözték, börtönbe vetették, tüzzel-vassal
irtották; elfoglalták templomaikat, iskoláikat, miket
nagy áldozattal építettek. És ők mégis megállották,
mégis erősek és diadalmasok voltak, mert volt hitük
s a megpróbáltatások között még a vérpadon, még
a börtönben, még a gályákon is buzgón énekelték:
„Erős várunk nekünk az Isten és paizsunk ellenség
ellen!“ És ma, közel 400 év múlva?!. .Istennek hála
hitünkért nem üldöznek, vallásunkat szabadon gya­
korolhatjuk. És mégis pusztulunk, veszünk, mert ki­
alvóban van a lelkekben a hitnek szent tüze, az is­
teni, az eszményi dolgoknak nemes lángja. Azok a
szentegyházak, azok a templomok, a miket őseink­
 186 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nek lángoló buzgalma, csodás áldozatkészsége épí­
tett, igen sok helyen, omladoznak, pusztulnak, nem
egy helyen rommá lettek, harangjai elnémultak. A
mit dicső és áldott emlékű őseink, az üldözések vi­
harai között építettek, alkottak, azt a békés idők ki­
hűlt szivü, fásult lelkű ivadéka nem tudja fenntartani
és tovább építeni, mert hiányzik belőle a pünkösti
lélek megelevenítő, tettre sarkaló, áldozatra buzdító
szent ereje. Ama viharos időkben akárhányszor fegy­
veres erővel állott az ellenség a protestáns templo­
mok ajtaihoz és mégis az igazságot éhező, az élő
Istenhez szomjuhozó lelkek, életük koczkáztatásával
is, gyakorolták az Istentiszteletet, áhítozták a tem­
plomot. És m a?!.. Talán fegyveres hatalommal sem
lehetne a templomokat úgy megtölteni hallgatókkal,
mint a hogy hajdan a hitbuzgóság megtöltötte hívekkel.
Szóval nem az a baj, hogy földi kincsekben sze­
gények vagyunk; hanem az a baj, hogy szegények
vagyunk a lelki javakban; szegények vagyunk a hit­
ben, a buzgóságban, a szeretetben, az áldozatkész­
ségben. Az a baj, hogy mi protestánsok, a viharos
idők lezajlása után, nagyon is átadtuk magunkat a
pihenésnek, a lelki restségnek, a szellemi álomnak,
megfeledkezve az „egy szükséges dolog“-ról, a mi az
igaz keresztyénségnek létalapját képezi. A hitközöny-
nyel, a vallástalan élettel, természetesen együtt jár
az erkölcsi élet lazulása, züllöttsége, romlása. Sze­
gény kálvinista egyház, hová lettek a te puritán er­
kölcsű híveid, akik Istenért, Hazáért és Szabadságért
éltek-haltak?! Névben élnek csak, többé nincsenek
jelen. És ha a „magyar egyház“ pusztul, ha a „ma­
gyar vallás“ kihal a telkekből; ha a puritán tiszta
kálvinista erkölcsök kivesznek belőlünk: mi lesz a
hazával, a nemzettel és a szabadsággal?!. .Aki krisz­
tusi eszményekért nem lelkesül, annak szivét a nem­
zeti eszmények sem dobogtatják meg. Szóval: a val­
lásosság hanyatlásával a hazaszeretet és a szabadsá­
gért való rajongás is meglankad, kihal a telkekből.
A magyar nemzet hazaszeretete az egész világ tisz­
teletének és bámulatának tárgya volt. De napjaink­
ban, fájdalom, a magyarnak e régi és sajátos erénye
is hanyatlóban van. Az Istent és hazát nem tisztelő,
nem respektáló, a telhetetlen önzés szolgálatában álló
szocziálizmus egyre terjed és harapódzik, mint a
pusztító tűz. Szomorú példa erre a napokban lezaj­
lott és óriási erkölcsi s anyagi kárt okozott vasúti
sztrájk, a mely a vallástalanságnak és a hazaíiatlan-
ságnak szomorú, nagyon szomorú tünete volt.
Messze vezetne, ha egyházi és társadalmi ba­
jainknak, betegségünknek minden tünetét fel akar­
nám sorolni. Czélom csak az, hogy rámutassak arra,
hogy anyaszentegyházunk hanyatlásának, valamint
nemzeti társadalmunk összes bajainak szülőanyja a
vallástalanság, a hideg közöny, a lágy melegség. Az
egyházi értekezletnek tehát czélja nem lehet egyéb,
mint anyaszentegyházunk sebeinek orvoslása, a hit­
tudat fölébresztése és pezsgő vallásos élet teremtése
által.
Már most az a kérdés, hogy miképen érhetjük
el e czélt? Hogyan fuvallunk az anyaszentegyház
beteg, áléit testébe, hideg, bágyadt tagjaiba megele­
venítő lelket: égő, éltető hitet, lobogó buzgóságot,
lángoló szeretetet? Menjünk vissza a keresztyénség
életének ama dicső korszakaira, a midőn a vallásos
élet virágzott, a midőn a hit csodákat müveit. Vizs­
gáljuk meg az őskeresztyénség és a reformáczió hő­
sies korszakát és úgy találjuk, hogy az első keresz­
tyének és a mi protestáns elődeink azért voltak olyan
buzgók, olyan önfeláldozók, olyan tiszta erkölcsüek,
olyan haza- és szabadságszeretők, mert nemcsak ke­
nyérrel éltek, hanem az Istennek igéjével is. Ez a
fő. Az „egy szükséges dolog“ az ige, a Krisztus
evangyéliuma! Ez a teremtő, isteni hatalom. Ez plán­
tálja belénk a hitet. A nagy apostol is azt mondja:
23. szám.
a hit hallásból vagyon, a hallás pedig az Isten igé­
jéből. Az Isten igéjét, a Krisztus evangyéliumát kell
tehát lángoló lelkesedéssel, fokozott buzgósággal hir­
detnünk és pedig nemcsak a templomban és az isko­
lában, hanem mindenütt, ahol alkalom nyílik, miként
Idvezitőnk is tévé. Be kell vinnünk az igét, mint táp­
lálékot, mint gyógyszert, mint drága kincset, mint
fegyvert, mint világitó szövétneket híveink házaiba:
kunyhókba és palotákba egyaránt, vallásos iratok,
hitébresztő jó könyvek alakjában. A biblia, az énekes
könyv, a káté ne hiányozzék egy házból se. Fordít­
sunk nagy gondot á családok lelki építésére, meg­
gondolván azt, hogy a valláserkölcsi életnek alapja:
a család. Egyházi értekezleteink legüdvösebb hatása,
legfényesebb eredménye az lenne, ha minden protes­
táns házat az Ur templomává szentelhetnének föl, a
régi protestáns templomokban dívott, de ma már
szokásból kiment házi istentisztelet meghonosítása
által. Kezdjük meg a szent munkát s fordítsunk reá
épen oly gondot, mint a templomi igehirdetésre és
az iskolai vallásos nevelésre. Milyen szép, milyen
fölemelő lenne, ha a családapa, mint a családnak
papja, főleg a hosszú téli estéken, a napi munka be­
végzése után, maga körül gyűjtené családjának min­
den tagját, mint a hogy ezt apáink is tették és fel-
zendülne ajkaikról a zsoltár és szárnyalna az imád­
ság Ahoz, ki munkálkodni segit és olvasnák a bib­
liát, vagy valamely vallásos iratot!
De nem csak élő szóval és írásban kell hirdet­
nünk az igét, hanem ami legfőbb, hirdetnünk kell
tettekkel, életünknek cselekedeteivel. Mert igehirde­
tésünknek, tanításunknak termékenyítő erőt, építő
hatást csak az evangéliumnak megfelelő élet kölcsö­
nöz. Csak igy lehetünk, a Jézus szavai szerint, a
földnek sója, a világnak világossága Utóvégre az
evangélium prédikálására nem mindenki alkalmas, de
akit Isten ép elmével áldott meg, senki sincs, aki ne
volna képes még a legkisebb körben, a legszerényebb
tehetséggel is, jótékonyan, nemesitőleg hatni az ő
élete példájával. Sohase feledjük, hogy a vallást, az
evangéliumot élnünk kell!
Mélyen tisztelt Értekezlet! A mi zászlónk a Krisz­
tus, jelszónk az ő tiszta, hamisítatlan evangéliuma. E
zászló alá sorakozni, e zászlót győzelemre segíteni:
szent kötelessége anyaszentegyházunk minden tagjá­
nak. Szent kötelessége minden magyarnak, „mert
rósz időket élünk, rósz csillagok járnak“. Veszélyben
van a haza, veszélyben legdrágább kincsünk: a sza­
badság; veszélyben a nemzet függetlenségét, szabad­
ságát 400 év óta híven, önfeláldozással szolgáló evan­
géliumi protestántizmus. Épen mint 300 évvel ezelőtt,
a mikor Róma és Bécs martalóczai, Barbiánó és Básta
vezetése alatt pusztították hazánkat, üldözték a pro­
testánsokat. Most is vannak Barbiánok s Erdélynek
is van Bástája, kik szintén a felvilágosodás, az evan­
géliumi igazság és szabadság ellen és az ezeket ter­
jesztő protestántizmus ellen küzdenek, a mai kor vi­
szonyaihoz idomított jézsuita fegyverekkel és nem
bánják, ha Magyarország elpusztul is, csak Róma
győzzön, csak a kereszt jusson uralomra. Oh, bár
akadna ma is egy Bocskay István, aki a jó hazafiak­
nak élére állva, megtörné a sötétség és "szolgaság
gyalázatos íondorkodását, átkos befolyását s diadalra
juttatná az . igazságot: a Krisztus ügyét, a Krisztus
zászlóját! Ünnepeljük Bocskait és kegyelettel emlé­
kezzünk meg róla, dicső, nemes és szent szabadság-
harczának három százados évfordulóján, hogy áldott szel­
leme szálljon mibelénk, mert Magyarország nem lesz
boldog, nem lesz igazán szabad, nem lesz békesség
országa mindaddig, a mig a Bocskai, a Bethlen, a
Rákóczi szelleme, mely bennük a Krisztus szelleme
volt, nem diadalmaskodik és nem diktál a magyar
nemzet és az evangéliumi protestáns egyház javára
egy valódi, egy állandó békét!
 23. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Föl tehát a szent harczra, az istenes mnnkára,
a Krisztusnak nevében és szellemében! Védjük, épít­
sük, erősítsük drága anyaszentegyházunkat s ez ál­
tal édes magyar hazánkat. Tegye meg a maga szent
kötelességét mindenki, a neki adott tehetség mér­
téke szerint. És, ha a nagy munkára, a nehéz harczra
gyöngéknek érezzük magunkat, ha nem érzünk ma­
gunkban elég bátorságot megküzdeni ádáz ellensé­
geinkkel: a hitetlenséggel, a vallási közönynyel, a
sötétség és lelki szolgaság hatalmaival: Kérjük Istent,
hogy töltse ki reánk is az ő szent lelkét kettős mér­
tékben. Buzgón imádkozzunk, hogy a szeretetnek
Istene az ő szentlelke által teremtsen újjá mind­
nyájunkat és adja nekünk a hitetlenség helyett a
hitnek lelkét; a közönyösség helyett a buzgóság
lelkét; az önzés helyett a szeretetnek lelkét; a té­
vedés helyett az igazság lelkét; gyarlóságunk he­
lyett az erőnek, bátorságnak lelkét; hogy ama ne­
mes harczot, a melyre minket az Ur elhívott hí­
ven és diadalmason megharczolhassuk. Munkássá­
gunk nyomán támadjon uj élet a mi anyaszentegy-
házunkban és ez uj, istenes élet áldása láttassák meg
hazánkon, nemzetünkön, mindnyájunkon!
Végül meg kell említenem azt, hogy az őszi ér­
tekezlet ama határozatát, hogy a tavaszi értekezlet
Brassóban tartassák, nem tudtuk végréhajtani. És
pedig azért, mert az ottani egyházközség tanácsa,
ezúttal nem fogadta értekezletünket. íme, ez az oka
annak, hogy mi most nem Brassóban, hanem Aldo-
bolyban vagyunk. De azért a nt. Értekezlet jelenlevő
buzgó tagjait, valamint az aldobolyi virágzó ev. reí.
egyházközség nemes tanácsát és az egyházközség­
nek szép számban megjelent tagjait szeretettel üd­
vözlöm és mai munkánkra Istennek segedelmét és
áldását kérve, az ért. közgyűlést megnyitom.
Egységes liturgia.
Irta: Tóthfalusi József marosvásárhelyi lelkész.
(Folytatás.)
Hogy egyúttal a v a sá rn a p és ünnep délu tán i isten­
tiszteletek liturgiáját kellőleg méltányolhassam, kije­
lentem, hogy a „biblia olvasás“ és a rákövetkező
„ének“ kihagyásával helyesnek vélem az ugyanazon
napokon délelőttre megállapított tervezetre való ra­
gaszkodást, azzal a meghagyással, hogy a bibliama­
gyarázat és katekizáczió ellenőrzése a legszigorúbb
megtorlás alapja legyen. Immár látható, hogy nem
elég a jóakaratu zsinati intés, felsőbb egyházhatósági
utasítás, mert amint én ismerem viszonyainkat, egy­
házközségeinknek alig egyharmad részében van a
bibliamagyarázás és katekizáczió kultusz-formául el­
ismerve. Sok helyen csak ének és ima a vasárnap
és ünnepnap délutánján tartott istentisztelet, de nem
egy egyházközségben még ez is egészen „divatját
múlta“. A külön bibliaolvasást (rendtartás 4. pont)
azért vélem itt elhagyandónak, mert ez az alkalom
amúgy is, a biblia megismerésére kell szolgáljon; ha
szabad magam így kifejeznem, a figyelem még sok­
kal inkább kell hogy a magyarázat tárgyáúl szolgáló
anyagra konczentrálódjék, mint a délelőtti predikáczió
hallgatásnál, hol egyfelől a lelkész jártassága, ügyes­
sége s tudása és a hívek értelmi felfogása, könnyeb­
ben talál összhangot a felolvasott szakasz s a predi­
káczió textusa között, mint délután, mikor kizárólag
az a czél, hogy a lélek a szentirás egyes részeinek
igazi megértésére jusson el. Nem akarom homályba
burkolni gondolataimat, mikor a való igazságot, meg­
győződésemet szeretném kifejezni; soknak s mutató
hatásúnak tartom egy délutáni istentisztelet keretébe
ezt a kettős bibliázást! Hogy pedig a kátémagyará-
zás eredményes lehessen, úgy a liturgusok, mint a
hallgatók szempontjából kijelölendőnek vélem azt,
13?
hogy minő alapon történjék akátémagyarázás? A „Hei-
delbergi Káté* vagy a „Helvetica Confessio“ legyen
a magyarázati alap? Eredeti formájában sem egyik,
sem másik nem felel meg a mai kornak; mindkettő
inkább kútforrás, történelmi emlék nekünk. Talán az
volna a leghelyesebb, ha egy, a mai tisztultabb élet­
felfogást, hit- és erkölcstani nézeteket hivebben kife­
jező „Káté“ megszerkesztésére tétetnének kezdemé­
nyező lépések.
Úgy gondolom, hogy ezzel a vasárnapi és ünnepi
istentisztelet liturgiáját eléggé kimerítettem.
2 Kösttapi istentisztelet, a) Reggel, este. 1. Invoká
czió. 2. Főének nehány verse. 3. Ima (Miatyánk) és utó­
ima. 4. Kimenő ének. b) Biblíamagyarázat alkalmával. 1.
Invokáczió és főének nehány verse. 2. Ima (Miatyánk).
3. Bibliamagyarázat. 4. Áldás. 5. Kimenő ének.
Elismeréssel kell adózzunk, hogy ennek kapcsán
oly eszméket vetett fel a szóban forgó tervezetet
készítő bizottság, a mely arra vall, hogy tagjai egy­
házi életünk hiányait látják s a kor követelményeit
megértik. Az ugyanis önként értetődő, hogy isten­
tiszteleteink ideje mindenütt, lehetőleg híveink élet­
viszonyaihoz kell alkalmazkodjék. Ezért látom szük­
ségét annak, hogy mindenütt, de városon minden­
esetre helyeztessék a délutáni, helyesen estalkonyi
istentisztelet 5—6—7 órára, azaz arra az időpontra,
a melyik a város lakossága s a hívek életviszonyá­
nak legmegfelelőbb.
Sajnos, hogy nem egyszer hallottam már elitélő
szókat, úgy az estéli istentisztelet tartása, mint azon
másik figyelmet érdemlő s megvalósítást igénylő terv
ellen, hogy: v á ro si gyülekezeteinkben a tem plom ot á l­
lan dóan n y itv a tartsu k. Ez az idegenkedés, elitélés,
komolyan nem indokolható Az, hogy pápistás gya­
korlat, sőt hitelveinkkel ellenkező gyakorlat volna,
merőben tagadom. „Maradj velünk, mert immár be­
esteledik“, kérték a tanítványok az Idvezitőt s bi­
zony, ha ők szükségét érezték az Úr támogatásának,
hogy ne éreznők szükségét mi s a mi szegény, ezer
gyötrelemben verítékező népünk; hogy akkor nyug­
tassuk meg kifáradt lelkeinket, mikor már levertük
magunkról a port, a sárt s az elvégzett napi munka
megnyugtató tudatával járulhatunk Isten színe elé:
megköszönni az áldást s könyörögni a jövőért! A
templomok nyitva tartását pedig igazán csak az tudja
mérlegelni, aki belát egy-egy nagyobb gyülekezet
lelki életének tüneteibe s az üres jelszavakkal sza­
kítva, méltányolja az előtte feltáruló jeleneteket. Itt
Marosvásárhelyt például, abban a szerencsés helyzet­
ben vagyunk, hogy köznapi istentiszteleteink — kü­
lönösen hétfőn reggel — a legbuzgóbb látogatottság­
nak örvendenek, ugyannyira, hogy a telt templom
egy vasárnap délelőtti képet tár elénk és mégis,
sajnosán látjuk, hogy az u. n. intelligenczia ettől az
istentisztelettől távol tartja magát, de jórészük ugyan­
azon napon, már pár órával később, elmegy a ka-
tholikus templomba imádkozni s igy nem a maga
hitének hajlékában tesz eleget vallási szükségleté­
nek. Hány panaszt hallottam s mennyi szemrehányást
tettem magamnak ezért! Ma már túl vagyunk ugyanis
azon, hogy a rideg tartózkodás álláspontján marad­
hassunk. Ma, mikor az élet, ez a nagy kisértő, ezer­
féle csábítással akarja elhallgattatni a léleknek isten
utáni sóhajtásait, utánna kell menni minden ember­
nek, gyámolitni ezt, biztatni amazt, hogy — f e l a
szívekkel! S bizony, ha mód és alkalom kínálkoznék
arra, még az éjjeli nyugodalmat is fel kellene áldoz­
zuk, hogy hirdessük A zt, aki minket is elbocsátott,
elbocsátott pedig nem csak azért, hogy bizonyos
órákban, hanem hogy egész életünkben ‘prédikáljuk
az igét „mind alkalmatos, mind alkalmatlan időben.“
Legkomolyabb ellenvetés az lehetne, hogy igy csök-
kentenők a közistentisztelet hatását. Nyugodt vagyok
ez iránt is. A magának kielégítést talált lélek soha­
 188 ERDÉLYI PROTESTÁNS LÁP
sem íog elfordulni attól a helytől, hol Istennel együtt
lehetett; ahol részesült abban a kegyelemben, a me­
lyet a világon sehol másutt nem talált meg. Vágyik
s vágyni fog vissza oda, ahol, a békesség és szeretet
evangéliuma ihlette szivét! És ha mégis akad, a ki
kárhoztatná a templomok nyitva tartását, az törölje
ki a múlt idők emlékeiből a kegyes lelkek által egy­
kor megvalósított házi istentiszteleteket, a melyeket
pedig úgy hiszem mindenikünk szeretne visszaidézni,
hogy megáldják és megnemesitsék a mai kort és a
mi életünket is. Városi gyülekezetekben az estalkonyi
istentiszteleti időben kellene a bibliamagyarázatot
megtartani.
(Vége. köv.)
Az Orsz. Ref. Tanáregyesület pápai köz­
gyűlése.
Lélekemelő ünnepségek között folyt le május hó 24.
és 25. napjain a magyarországi református tanárok köz­
gyűlése a kálvinizmus dunántúli góczpontjában, Pápán. Az
ország minden részéből: a nagy Alföldről, a Tisza mellől,
Erdélyből összegyűltek itt a kálvinista tanintézetek tanárai,
bogy egybetalálkozzanak abban a nagy eszmében, abban
a nagy gondolatban, mely hosszú időkre tanulságul kell
szolgáljon, hogy a magyar nemzeti művelődés napszá­
mosai tudatában vannak annak, hogy ha az ország más­
más részében is, de egy és ugyanazon czélt szolgálják,
hogy mindannyian az egységes magyar kultúra kiépítésé­
nek szolgálatában állanak.
Pünköst másodnapján érkeztek meg Pápára az ország
minden részéből Budapesten összegyűlt tanárok: A n ta l
Gábor püspök, H egedűs Sándor eh. kér. főgondnok, B eöthy
Zsolt egyetemi tanár, D ó c zi Imre egyesületi elnök veze­
tése mellett.
A pályaudvaron az érkezőket M észáros Károly pol­
gármester üdvözölte Pápa város közönsége nevében.
Utána N ém eth István theoL tanár, az egyesület nevében
köszöntötte a vendégeket. Üdvözlő szavaikra D ó czi Imre
egyesületi elnök válaszolt, mely után a társaság bevonult
a díszbe öltözött városba.
A k ö zg yű lés első n a p já n , kedden reggel 9 órakor
együttesen vonultak a reformátusok templomába, hol a
„Jövel szentlélek Úristen“ lélekemelő dallamai után JRácz
Kálmán főgimn. vallástanár lépett a szószékre s magas
szárnyalású, megható imában kérte az Űr segedelmét a
gyűlés munkálkodására. Az istentisztelet után a kollégium
díszes tornacsarnokában kezdetét vette a közgyűlés. Ün­
nepélyes csend következett, midőn az egyesület elnöke,
D ó c zi Imre belekezdett megnyitója felolvasásába. Kifej­
tette, hogy tanácskozásaiknak czélja az egységes magyar
nemzeti kultúra építése s hogy a felekezeti iskolának s a
felekezeti tanügy érdekében kifejtett törekvésnek e hazá­
ban csak addig van létjogosultsága, mig a magyar nem­
zeti állam és a magyar nemzeti műveltség szolgálatában
áll. Visszaütasitotta a vádat, melyet a napi sajtó egyik
orgánuma intézett az egyesület ellen, hogy ők az egysé­
ges magyar kultúra köntösét akarnák széthuzogatni. Bebi­
zonyította, hogy az ők czéljok és ideáljok is az egységes
magyar kultúra. Ezt akarják fejleszteni, diadalra juttatni.
Hiszen nem az iskolák egyformaságában, hanem a neve­
lési irányelvek s az iskolák szellemének közösségében
rejlik a nemzeti műveltség egységének biztosítása. Az
egyéniségben van az erő, nem az általános rendszerben.
A nagyhatású beszéd után, melyet többször félbeszakított
a helyeslő éljenzés, A n ta l Gábor püspök emelkedett szó­
lásra s beszédében arra utalt, hogy a testvéri szeretet
megnyilatkozását látja abban, hogy az egyesület ez alka­
lommal Pápa viharverte főiskoláját kereste fel. Majd meg­
emlékezett arról, hogy a református iskoláknak százados
hagyománya az, hogy azok tanárai nem az intézet hiva­
talnokainak, de tulajdonosainak tekintették magokat. S
érezve lelkében azt, hogy a református tanárok tanítványai
lelkében a vallás, tudomány és hazaszeretet erős és szi­
lárd, Isten áldását kérte munkálkodásukra. Nagy érdeklő­
dés között emelkedett a püspök üdvözlő szavai után szó­
lásra H egedűs Sándor egyházkerületi főgondnok. Üdvözölte
a tanárokat azért, mert ők vannak hivatva arra, hogy a
vallás és tudomány közötti ellentétet kiegyenlítsék, a nö­
vendékek leikébe azt csepegtetvén, hogy a tudomány és
23. szám.
vallás között ellentét nincs és egyik sem akadályozza a
másikat haladásában, mert meg van győződve arról, hogy
az egyletet azért alakították, hogy működésükkel magukat
és másokat megfosztva minden előítélettől, úgy ápolják a
tudományt, hogy az a hitnek rovására ne történhessék.
Viszont a hitnek sem lehet semmi olyan követelménnyel
előállania, a mely a tudományt akadályozza. Sem a hitet,
sem a tudományt nem féltette a protestantizmus a szabad
kutatástól és igy láthatjuk igazolva, hogy minél mélyebben
ás az archeológia és a história, annál jobban kidomboro­
dik a biblia és minél jobban érzi a társadalom a bajokat
és szenvedéseket, annál jobban fénylik az evangyélium.
A gyönyörű beszéd után B eöth y Zsolt szólalt fel az
Orsz. Középisk. Tanáregyesület nevében s kifejtette szép
beszédében, hogy az egységes magyar nemzeti kultúra
megteremtésére tör mindkét egyesület s ebben a czélban,
ebben a törekvésben, ebben az érzésben a ref. tanáregye­
sület együtt érez és munkál az Orsz. K. T. Egyesülettel.
Utánna K o lo ssv á ry József Veszprém megyei főispán üdvö­
zölte a közgyűlés tagjait, a megye nevében. Mindezen
üdvözlésekre D ó czi Imre meghatva mondott köszönetét,
hálás érzelemmel méltányolván a tanáregyesület iránt min­
den oldalról kifejezésre jutott elismerést.
A közgyűlés első tárgya Z o vá n yi Jenő sárospataki
tanár felolvasása volt. „Az 1848. XX. törvényczikk és a
protestáns iskolák“ czimmel arról értekezett, hogy az ál­
lami segélyezést hogyan kell a közoktatás egész mezején
a népiskoláktól fel az akadémiákig élétbe léptetni. Fejte­
gette, hogy az akadémiák jelenlegi számát csökkenteni
kellene s helyettük több és jobb javadalmazásu tanárok­
kal elátott akadémiákat fenntartani. Érdekes fejtegetései
végén négy pontból álló határozati javaslatot terjesztett be:
1. Kéressék fel az egyetemes konvent, hogy az összes is­
kolák tanító személyzetének fizetését az 1848. XX. és az
1883. XXX. czikk alapján egészítse ki. 2. Valamennyi is-
kolafentartó testület megkeresendő a tanári fizetések ál­
lami színvonalra emelése végett. 3. Folyamodvány inté­
zendő az országgyűléshez és kormányhoz, hogy törvény-
hozásilag mondassák ki a minimális tanári fizetés összege.
4. Intézhessék átirat az Országos Középiskolai Tanáregye­
sülethez, hogy a maga hatáskörében minden eszközt hasz­
náljon fel, hogy az állami tanárok fizetése a S zé li- féle
fizetésrendezési alapon állapittássék meg.
Zoványi felolvasása nyomán hosszabb vita keletkezett.
Dr. A n ta l Géza a túlzsúfolt egyetemekkel szemben a vi­
déki akadémiák létjogosultságát hangsúlyozta, JRácz Kál­
mán a fizetési fokozatok eltörlésének szükségéről szólt;
különböző szempontokból bírálat tárgyává tették a felol­
vasást: JRadácsy György, S a r u d y György, dr. M itro vics
Gyula, dr. K a p o ssy Lucián s hozzászóltak a kérdéshez
A n ta l Gábor az egyetemes tanügyi bizottság, B eöth y
Zsolt a középisk. tanáregyletnek a tanári fizetésrendezés
ügyében kifejtett sikeres működését vázolván. A vita
eredményekép Z o v á n y i javaslatai közül csupán az elsőt
fogadták el, a negyediket pedig olyasformán, hogy a
középisk. tanáregyesületnek ez ügyben kifejtett tevékeny­
ségéért köszönetét szavaztak.
K is s E r n ő nagy tanulmányra valló és érdekes fel­
olvasása következett ezután, melyben Veszprémvármegye
magyar népéről szólott. Az ünnepi vonások, keresztelői,
lakodalmi temetési szokások rajzolása után az iskolai ün­
nepélyek s a legaciók üdvös hatását tüntette fel s ezek
érdekes fejtegetésével ért véget a felolvasás.
A g y ű lé s m á so d ik n a p já n , mely 9 órakor vette
kezdetét, az első tárgy a Szabó J ó z s e f által beterjesztett
főjegyzői jelentés volt, melyből Örömmel vették tudomá­
sul, hogy a tagok száma ez évben 440-re szaporodott.
Lelkesedéssel fogadták a választmány amaz indítvá­
nyát, hogy az 1606. junius 23-án kötött bécsi békét, mint
a vallásszabadság első biztosítékát az összes prot. iskolák
megünnepeljék. Ez ügyben az egyesület kérelmet intéz a
konventhez és az egyházkerületekhez. H egedűs Sándort,
a protestáns irodalmi társaság elnökét, a dunántúli egyház-
kerülét főgondnokát tiszteleti taggá választották. S in k a
Sándor alelnök bejelentette lemondását, melyet azonban a
közgyűlés nem fogadott el, hanem bizalmat szavazott neki.
Azután a középponti igazgatóságot fölhívták, hogy az is­
kolai adattár kiadása érdekében tegyen előkészületet s
készítsen tervezetet.
Végül F o g a ra ssi Albert nagyenyedi főgimnáziumi ta­
nár tartott érdekes és tanulságos fölolvasást a gimnázium­
ról és az életről.
 23. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 189

Az értekezés alapgondolata az volt, hogy az életet nyári kalapot, 1 őszi, 1 téli felsőt, 2 rend nyári, 2
vezető két irány közül a gimnázium az ideális irány szol­
rend téli ruhát.
gálatában áll, ez irány főtápláléka első helyen a nemzeti A fiz e tő növendékek magukkal hozandó ruha,
nyelv és tárgyak, mellettük az ó-klasszikus nyelvek. Az ágynémüi és egyéb tárgyai a következők: 6 ing, 4
ideális irányt alcét első osztályban csak a nemzeti tárgyak
lábravaló (bugyi), 4 hálókabát, 3 téli, 3 nyári színes
táplálják, a latin csak a Ill-ban kezdődjék. A görögpótló,
mint amely czélját nem valósitja meg, törlendő, helyettealsó szoknya, 12 zsebkendő, 6 pár harisnya, 3 asz­
talkendő, 4 törülköző, 6 kötény, 2 pobártörlő, 2 por­
a görög visszaállítandó régi helyére, sőt a szóbeli érett­
ségi tárgyai közé is beigtatandó. törlő, 3 íejrevaló kendő, egy szennyes ruhazsák. —
A közgyűlés az értekezőnek — B e n k a Imre és dr. Ágynemük: 1 matrácz (ágy nagysága 180—80), 1 párna,
Im re Sándor felszólalásai után — köszönetét szavazott 1 paplan 3—3 huzattal, 3 alsó lepedő, továbbá 2 pár
munkálatáért, mely mintegy adalék a bekövetkező közép­ czipő, 1 pár papucs, 1 eső ernyő, 1 nagy kendő, 1
iskolai reformhoz. Miután még az elnöknek megbízást ad­ téli felöltő és 1 kalap, 1 tavaszi-őszi felöltő és 1 ka­
tak, hogy az országos tanáregyleti gyűlésen a testvéregy­
lap, 1 ünneplő szövet ruha, 2 nyári mosó ruha, 2
let ama figyelmét, hogy illusztris elnökével képviseltette
iskolai viselő szövet ruha, 1 - 1 pár téli nyári keztyü,
magát, megfelelően viszonozza, a közgyűlést D ó czi elnök,
(a téli ruhanemüek a hűvös idő beálltával is küldhe­
a pápai kollégium lelkes aposztrófálásával s a tanúsított
vendéglátásért hálás köszönettel berekesztette. tők), fog-, haj-, ruha- és czipőkefék, fogpor és mos­
A közgyűlés után a tagok legnagyobbrésze részt vettdószappan, 2 üveg pohár, evőeszközök u. m.: 1 ka­
a Balaton vidékre ez alkalomból rendezett kiránduláson, nál, 1 villa, 1 kés, 1 kávés kanál, melyek az illető
melynek sikerét nagy részben elősegítette a rendező bi­ nevének kezdő betűivel legyenek megjegyezve. A
zottság fáradhatatlan és önzetlen munkássága. ruhanemüek a tulajdonosnak egészen kiirt hevével,
jegyző tintával legyen megjegyezve s darabonként
számozva.
ISKOLA. A felsorolt tárgyak a bejövetelkor jegyzék mel­
lett vétetnek át.
Egyebekben felvilágosítással az intézet igazga­
Értesítés. tója készséggel szolgál, ha az illető megfelelő posta
Az erdélyi ev. reí. egyházkerület internátussal bélyeget mellékel.
kapcsolatos „Szeretetházába“ az 1904—1905. tanévre Kolozsvárt, 1904. junius 6-án.
felvétetnek: 1. az erdélyi ev. ref. egyházkerületből Igazgatóság.
ev. ref. lelkészek és gimn. tanárok 10 évet betöltött
leányárvái, a félárvák 100, az egész árvák 150 kor.
évi nyugdij járulékok befizetésének kötelezettsége
mellett; 2. ugyancsak az erdélyi egyházkerületből ev. KÜLÖNFÉLÉK.
reí. lelkészek és gimn. tanárok leányai 240 korona, K onventi ü lés. A magyarországi ev. reí. egy­
más szülők leányai az ország bármely részéből évi ház egyetemes konventje e hó 6 -án ült össze Budapesten.
400 korona teljes ellátási díjért. Az erdélyi ev. ref. Ezzel az uj 1904—1910. évi cziklus vette kezdetét. B r .
egyházkerületben működő okleveles kántorok, kán-
tortanitók és léviták leányai is részesülhetnek a lel­ B á n f f y Dezső elnöklése mellett kezdte tanácskozásait
készek és tanárok leányainak adott kedvezményben, K ü n n Bertalan püspök buzgó imájával. Majd a megalaku­
ha az illetők egész életökre kötelezik magukat fize­ lás és bizottságok választása töltötte ki az első nap tárgyso­
tésűk fokozata szerint 8—10 kor. évi járulék meg­ rozatát. Ennek végén elnök bejelentette, hogy g r ó f T is z a
fizetésére, de egyszersmint az illető egyházközségek miniszterelnök értesítette, hogy az 1848. XX. t.-cz. végre­
örök időkön át évi 4 korona járulék megfizetésére hajtása tárgyában beadott „Vélemény* felől rövid idő alatt
kötelezettséget vállalnak kántoraik, kántortanitóik, tanácskozásokat tesz folyamatba a két prot. egyh. főható­
vagy lévitáik után s erre vonatkozólag úgy az egy­ ságai elnökségeivel. A második napot az orsz. papi özv.-
házközségek, mint az érdekeltek egyidejűleg a mélt. árvai gyámalap és ursz. közalap ügyei foglalták le. Rész­
ig.-tanácshoz kötelező nyilatkozatot adnak be.
letes tudósítást jövő számunkban adunk, mivel az ülések
Az árvák bélyegmentes folyamodásához a gyám
mellékelni tartozik: az árva keresztlevelét, iskolai, lapunk zártakor még tartanak. — Egyházkerületünk ré­
orvosi, újraoltási bizonyítványait, a családi értesítőt széről dr. Bartók püspök, Kenessey Béla, Deési Gyula,
s végül a szülők elhalálozási bizonyítványát; a fizető Lénárt József, Simó Lajos, Mezei Albert és Váró Ferencz
növendékek keresztlevelüket, orvosi és újraoltási bi­ vannak jelen.
zonyítványukat. Az árvák folyamodásukat az illetékes A szilá g y so m ly ó i p ap választás junius 5-ikén
esperesi hivatal utján, a fizető növendékek közvetle­ folyt le Bartha Dezső egyházi és Viski János világi kép­
nül a „Szer etet ház kebli tanácsához“ czimezve, az viselőből álló kiküldött választási bizottság vezetése alatt,
intézet igazgatóságának (Ferencz József-út 55. szám) a törvényes formák megtartása mellett. A 2 1 minősített
f. évi augusztus 1-ig kell beküldjék. pályázó közül Csia Kálmán, családi okokból, a választás
Az intézetben alkalmazott oki. tanítónő a zongo­ napját megelőzőleg visszalépett. A beadott 97 szavazat a
rából, német- és franczianyelvből magánórákat ad. készre következőképpen oszlott m eg: Péntek Ferencz zuglói lel­
esett 8 , Koréh Endre erzsébetvárosi lelkész kapott
Zongora magánórák dija havonként 6 kor., német­ 27 és Zsigmond Károly hosszufalusi lelkész nyert 62 sza­
nyelv 4, íranczianyelv 6 korona. A magánórák díja vazatot s igy Zsigmond Károly 35 szótöbbséggel szilágy­
havonként, az ellátási díj négy részletben és pedig: somlyói megválasztott lelkésznek nyilváníttatott ki a vá­
szeptember hó első felében, november hó 15-én, lasztó bizottság által. A választáshoz szép reményeket
január hó 31-én és ápril hó 15-én előre fizetendő az táplál a szilágysomlyói egyház. Zsigmond Károly eddigi
intézet pénztárába. működése biztosítékul szolgál, hogy reményében nem fog
A fent jelzett ellátási díjon felül orvosi, gyógy­ csalódni I Választó és választott egyaránt szerencsés.
kezelési (gyógyszer nem) fölszerelési dij egész tan­ Papm arasztás. Nem a régi módon, hanem az uj
évre 20 korona, mely összeg a tanév elején egy időknek megfelelően kisértették meg a kolozsvári egyh.
összegben előre fizetendő. A magánórák nem kö­ község hidelvei parokhiája tekintélyes számú hívei körük­
telezők. ben marasztalni M oln á r Lőrincz lelkészüket Kérvényt
adtak be a presbyteriumhoz, hogy találjon módot a fize­
A z á rvá k tartoznak magukkal hozni: 6 inget, 3 tés rendezés formájában arra, hogy buzgó lelkészét, ki a
lábravalót (bugyi), 3 háló kabátot, 2 téli, 2 nyári szí­ sepsiszentgyörgyi ref. kollégiumhoz választatott meg val­
nes alsó szoknyát, 10 zsebkendőt, 4 pár harisnyát, lástanárnak, híveinek megtarthassa. A presbyterűim öröm­
2 pár czipőt (1 pár uj legyen), 3 kötényt, 1 téli, 1 mel vette tudomásul, hogy a lelkész és hívei közt üy benső
 190 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 23. szám

viszony áll fenn, de anyagi ereje sajnálatos elégtelensége rádi András 20 kor. Kis István 10 kor. Lukács Ferencz 10 kor.
tudatában a fizetésrendezésre határidőhöz köthető kilátást Simon Ödön 10 kor. Szilágyi György 1 kor. Moldován János
nem nyújthatott. így aligha el nem vesztik hivei Molnár 1 kor. N. Sándor 2 kor. dr. Jloth Ferencz 1 kor. Haragai
Lőrincz lelkész aát, a ki azonban uj hivatáskörében még Emanuel 1 kor. Ámirás Kájétán 1 kor. Miresán János 1 kor.
Bölöni Dénes 3 kor. N. N. 1 kor. Homorodi István 3 kor.
sokkal szélesebb mezőt nyer a közegyház javára munkálni. Iszály György 1 kor. Wéér Dezső 5 kor. Barta György 40 fill.
A szilágysom lyói egyház életében nem csak Dászkál Aurél 40 fill. Gajzágó Vümos 2 kor. Bárány Bálint
azért nevezetes az 1904. évi junius 5-ike, hogy ekkor vá­ 3 kor. Reskovics Milán 40 fill. Kajári István 80 fill. Deák Al­
lasztotta lelkészül Zsigmond Károly kitűnő tevékenységű bert 40 fill. Gyárfás Albert 1 kor. Schvarz Ede 50 fill. Simon
papot, hanem azért is, mert ekkor jelentette be, illetve kor. Dezső 50 fill Vályi Pál 2 kor. N. N. 20 fill. Szénási József 1
adta át 3 példányban Faragó Sándor ügyvéd és presbiter Ferencz Kincses Kristófné 2 kor. Stein Samu 50 fill. Reithoffer
1 kor. Bárdi Géza 1 kor. dr. Sztancsek Zoltán 2 kor.
aa. idős Szabó Ferencz szilágysomlyói polgár és ev. ref. Dadai Kálmán 1 kor. Szilágyi 2 kor. Baló János 1 kor. Mik­
egyháztag 1000 azaz egyezer koronás alapítvány levelét, lós Gábor 1 kor. N. Vilmos 1 kor. 50 fill. Dadaj Antal 2 kor.
a jelzett összegről szóló krasznamegyei tkpénztári köny­ 20. fill. Peres Károly 4 kor. Takarékptr. bethleni 20 kor. Fo-
vecske kapcsán, mely alapítványt nemesszivü adományozó garasi József 20 kor. Sombori Lőrincz 5 kor. Hitelszövetke­
a szilágysomlyói ev. ref. kántori fizetés alap gyarapítására zet Árpástón 2 kor. „A jó ember az ő szivének jó kincséből
tett. Alig egy év lefolyása előtt tette nemesszivü adomá­ hoz elé jót“. Találják nemes tettök jutalmát úgy a kegyes
nyozó, most már néhai boldog emlékezetű Retezár Zsu- mindnyájan adakozók, mint azok kik, ebben a dologban fáradoznak vala,
zsánna rom. kath. nejével azon 2000 koronás alapítványt példájuk általazon édes öntudatban, hogy szép áldozatuk és
községünkben az egyház és hazaszeretet szá­
is, melynek kamatait az ev. ref. templom külső és belső mára magas lánggal lobogó oltártüzet gyújtottak. Kudu, 1904.
jókarban tartására rendelte fordítani. A presbitérium nem junius 4. Szathmári Sándor, ref. lelkész.
csak jegyzőkönyvileg, hanem testületileg is ki fogja fejezni
köszönetét és háláját, a vallásosságát tettekben, áldozatok­
ban is kimutató^ nemesszivü egyháztag iránt. Éltesse az
Isten jó egészségben még sokáig Szabó Ferencz urat s HIVATALOS RÉSZ.
adjon minél több ily áldozatkész tagot egyházunknak!
Szászsebes! ev. ref. egyháznak malomvizi KÉRELEM
K e n d e ffy Lajos és családja egy nehéz selyem urasztali az egyházmegyei Egyházi Értekezletek nagy tiszt, elnökei­
térítőt ajándékozott, melynek értéke 180 korona. A terítő hez és pénztámokaihoz.
művészi festését a család büszkesége, az ángol kisasszo­
nyok kiváló tehetségű növendéke : Katinka végezte. Midőn Két ízben is megkerestük tisztelettel a nagytiszt, elnök
e gyönyörű és értékes ajándékot a K e n d e ffy családnak, urakat, szíveskedjenek intézkedni, hogy az egyházkerületi
magam és egyházközségem nevében hálásan köszönöm, ért. titkára idején megkapja az elnökségük alatt működő
kérem a jóságos Istent, hogy áraszsza édes minynyáj okra egyhm. Értekezletek múlt évi állapotáról és munkásságá­
gazdag áldásait és segélje, hogy a nagy múltú Kendeffy ról szóló jelentéseket. E felhívásokra egy pár egyházme­
család hitbuzgóság és hazaszeretet jelezte útján haladva gyéből — mint a küküllői, erdővidéki, dési, szilágyszolnoki
előre, még sok és becses szolgálatot tehessenek anya- és görgényi — a jelentések beküldettek; fájdalom azon­
szentegyházunknakés drága hazánknak. Alvincz, 1904. május ban, e jelentések jórészben hiányosak s épén a legszük­
hó. Benedek Károly, a szászsebesi egyház adminisztrátora, ségesebbek felől nem nyújtanak tájékozást.
egyházmegyei főjegyző. Ismételten is felkérjük teljes tisztelettel a nagytiszt.
Elnök urakat, hogy a mennyiben nem küldötték volna
Hálás köszönet. Égerháti 1. egyházunk régen még be jelentésüket, lehetőleg rövid időn belül küldjék el
nem ült oly boldog pünköst ünnepet, mint az idén. Tem­ s szíveskedjenek jelentésükben a következő dolgokra figye­
ploma díszesen fölépittetett romjaiból, tiszteletes Benkő lemmel lenni: kitüntetendő, ugyanis 1 . hogy hány tagja
Albert szilágycsehi lelkész aa., mint esp érési ^megbízott, van jelenleg az egyhm. Értekezletnek? 2. Hány gyűlést
önfeláldozó buzgósága folytán; de belül az Űrasztala, a tartott az Értekezlet? 3. Mik voltak a gyűlés fontosabb
szószék nélkülözte a díszt. És ime, a jó Isten meghallgatta tárgyai s határozatai ? 4. Micsoda egyháztársadalmi intéz­
kérésünket. Két kegyes lelket küldött égerháti szegény mények vannak az egyhm. területén s mi eredmény ta­
híveim megvigasztalására: özv. Báni Jánosné szül. Böször­ pasztalható működésük nyomán ? Ezekre nézve kérünk
ményi Ágnes és özv. Banganits Andrásné szül. Czeglédy tájékozást, hogy a titkári jelentés teljes képét nyújthassa
Mária úrasszonyokat, kik daczára, hogy nem is szilágy- az Értekezlet múlt évi munkásságának s ne vigyen fél­
megyei lakosok, de megindulva égerháti híveim szegény­ munkát a közgyűlés elé. Es pedig erre nemcsak a még
ségén, templomukat aranydíszszel dúsan ellátott piros bár­ jelentésüket be nem küldött nagytiszt. Elnök urakat kér­
sony szószék- és úrasztali térítővel ajándékozták meg jük, hanem azokat is, akik már beküldötték, de jelenté­
pünköstre. Az adomány értéke 140 kor. Szemünkben a sükből hiányoznak a fentebb említett s szükséges adatok.
hála könnyeivel köszönjük meg nevezett úrasszonyok
A t. p é n z tá r n o k u r a k a t szin té n k é r jü k , szívesk ed ­
nagylelkű adományát. Legyen az ők jutalmuk tökéletes
Isten e lő tt!... Mono, 1904. május 27-én. Székely Árpád, je n e k a z összesítő k im u ta tá s t e lk ü ld e n i a kér. É r t.
Monó-Egerhát ref. lelkésze. p é n ztá rn o k á h o z ,„
Kudui ref. egyházközségünk szép és megható ünnep­ Szives üdvözlettel
ségnek volt részese közelebbi pünkösd alkalmával, midőn dr. Kolozsvárt, 1904. junius 8 .
Daday Ferencz helybeli körjegyző ur vallásos buzgóságtól
indítva, gyűjtés útján egy.. 400 koronás hármoniummal lepte N a g y K á r o ly , T á r k á n y i G yörgy ,
meg egyházközségünket. Öregnek és ifjúnak, nagynak és ki­ ért. alelnök. ért. titkár.
csinynek örömtüz ragyogott arczán, midőn Pap ^rpád állami
tanítónak kedves orgonajátéka mellett járulhatott a szere­ FELHÍVÁS.
tet asztalához. Másnap következett a felavatási ünnepély,
mely alkalommal a Hymnusnak és Szózatnak az úri nők és A z e rd é ly i ev. ref. egyh. kér. E g y h á z i É rte k e z le t
iskolás gyermekekből alakult dalkara általi eléneklése után, ez évi , K é z d iv á s á r h e ly t 1904. ju l iu s 5 — 6. n a p ja in
mit a templomi gyülekezet fennálva hallgatott, átadatott a
használatnak azon forró óhajtásunk kíséretében, hogy éljen ta rta n d ó közgyű lésén a k ik r é s z t ó h a jta n a k v en n i ,
köztünk sokáig, emelje lelkünket, Istennek dicsőségére. Isteni szívesk ed jen ek teljes és pon tos czim ü k tu d a tá sa m e lle tt
tisztelet végével felhivatván a hívek adakozásra, legott 23
korona gyűlt az egyszerű földmives néptől a templom per­ legkésőbb ju n iu s 25-ig je le n tk e z n i a ló liro ttn á l, hogy a z
selyébe. Es most legyen szabad kedves kötelességemet le­ e lszá llá so lá s és a k é r t és v á r t v a s ú ti kedvezm éeyes j e ­
róni s magam és egyházközségem nevében hálámat a nyilvá­ g y e k szétk ü ldésében nehézség ne tám adjon .
nosság terén is kifejezni azon kegyes adakozók iránt, kik
alább következő becses adományaikkal szivünknek e szép A g a zd a g tá rg y so ro za ta m eghívók a n apokban fo g ­
örömöt megszerezni, istenitiszteletünket magasztossá, ünnep­ n a k szétk ü ld etn i.
lésünket úgy a népbál, mint a zártkörű tánczmulatság alkal­ K é z d iv á s á r h e ly t , 1904. ju n . 6.
mával örvendetessé és sikeressé tenni szívesek valának. —
Adakoztak: Az egyházközség tagjai együtesen 157 korona Szabó Jenő,
20 fillért. Dr. Daday Ferencz 103 korona. Dr. Konrádi Dá­ ev. ref. pap, rendező biz. elnök.
niel Kolozsvárról 50 korona. Pap Árpád 30 korona. Kon­
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 24-ik szám.
AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
A magyar Sión beszéde Bocskay sírjánál.
E hó 23-ik napján két év különbséggel 300-ik
évíordulója lesz az egyházunk életében annyira fon­
tos bécsi béke megkötésének.
300 évvel ezelőtt ősi hitnek ősi lángja csapott
föl a szivekből, láttára az elnyomásnak, a számanél­
küli sérelemnek, a telhetetlen hatalom fenhéjázó gőg­
jének, mely elsöpörni akart bennünket a földnek szí­
néről, avagy jobban mondva: beterelgetni az egyedül
üdvözítő egyház aklába, melynek vesszői mindig ösz-
sze voltak fonva az övével.
„A görbe pásztorbot 48. után segédül ajánlkozott
a katonai hatalomnak“ mondja egy történetíró; de
ezt a múlt időknek nemcsak egyik-másik szakaszára,
hanem a reformatió megszületésétől egész a jelen
korig elmondhatjuk nyugodt lélekkel.
így történt, hogy egyházunk nemcsak önerejére
volt utalva s egyedül az igazság erejével, a lélek
fegyverével hódíthatott csak, de sőt minden téren az
ellenállásnak, az akadályoztatásnak, a titkos avagy
nyílt ellenségeskedésnek nyűgei béniták működé­
sében.
így volt ez a múltban s igy van bizonyos tekin­
tetben napjainkban is.
Ezen év a nemzeti kegyelet és visszaemlékezés
éve. Hálával eltelve gondolunk most az Istentől kül­
dött Bocskay Istvánra, ki árva hazájának sanyarú
helyzetét, kapzsi tanácsosok nemzetirtó tervét, rút
mesterkedését tovább nem tűrhetvén: zászlót bontott
védelmére ősi jogainknak.
De Bocskaynak keze más egyébért is ragada
kardot. Kálvinista egyházáért, ennek keserve, fájdal­
ma, üldöztetése és megalázásáért is fájt a lelke, vér­
zett a szive.
A nem zeti G enius összetalálkozik hát Bocskay
sírjánál is a m a g y a r S io n n a l s együttesen állva eme
koporsó fölött: teszik le arra szeretetük és örök em­
lékezetüknek hála-koszoruját. Szivük egyszerre dob­
ban meg a múlt dicsőségének ragyogására. Lelkűk­
ből egyszerre szakad föl a sóhaj, a vágy és imád­
kozásnak beszéde: vajh’ mikor leszünk már igazán
szabadok, nagyok és boldogok, mint Bocskay álmodá
akkoron?!
Lelki szemeimmel látom a képet, a mint e Két
alak egymást átkarolva, egymáshoz gyöngéd szere­
tettel odasimulva állnak a sírnál s egyik szemükkel
a múltra, másikkal a jelenre tekintve néznek___ Oh
mily örömmel fürdik az ő lelkűk a múlt idők hősi
íöllángolásának tüztengerében; mily gyönyörrel legel­
tetik szemeiket ama kor nagy tettein; óh de mily
fájdalmas könynycsepp is gördül alá szemeikből az
akkori időknek sérelme, mellőztetése, szenvedése és
Kolozsz'árt, 1904. jú n iu s 16.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
üldözései láttára. De a mint másik szemük a jelenen
függ, futó pillantást vetvén a mai viszonyokra is ..
im egyszerre tekintetük elborul, tagjaikban megre­
megnek, arczukra a megdöbbenés ül ki, a maga ijesztő
vonásaival.
„Sirt az ég egyik szemével,
A másikkal nevetett.“
mondhatjuk mi is a költővel. De miért e bánat, miért
e megdöbbenés?.. .
.Halljuk csak----- mit szól a magyar Sión?
lm remegő ajkát fölnyitja s b eszél... .beszél arról, a
mit lát:
. „Igaza van szent könyvünknek. Nincs új
semmi a nap alatt. íme az én régi sorsom, régi hely­
zetem áll előttem újból. Akármerre nézek, mindenütt
oly jeleket, vonásokat látok, melyek összerakatva,
ijesztő módon hasonló képét adják 300 év előtti szo­
morú napoknak.
Akkor a római papság elvesztett területeit visz-
szaíoglalandó, óriási erőfeszítéseket tett; ma nem ugyan
régi, elvesztett birtokaiért, új, nagyobb területért
indul az harczba, de hajh’ nem mindig Istennek fegy­
verével.
Akkor a győri püspök hívta be az evangélium
dúsan lengő kalász mezejének learatására a je zsu ita
h adat , ma a papíron levő törvény ellenére, a legtöb­
ben ugyanezt teszik, utaztatva őket az iskolákban, a
még zsenge lelkek megfogására; s még nekik az or­
szág szivében, néppárti fővezér tőszomszédjában —
bár nem saját nevük alatt — díszes templomuk is
emelkedik, körben égő, színes lángu oltárgyertyáikkal.
Akkor a katholikusok n yo m d á t és aka d ém iá t állí­
tottak föl Kolozsváron, honnan „a fejedelmi kegy után
sovárgó főurak és nemesek fiaiból a kath. egyház
buzgó harczosait bocsátók ki s a hol Erdélynek idő­
vel oly fanyar gyümölcsöket termő vallási türelmet­
lenség magvai hintettek el.“ Ma a fővárosi egyetemet
szeretnék maguknak tulajdonítani s a kolozsvári egye­
temre vetnek sóvár tekintetet; ezenkívül a szépen
hangzó és actualis „székely mentés“ jelszava alatt
magasra vágyó szenvedelmében egy püspök interna-
tust akar Kolozsvárt alapítani: hegyen épített váro­
sunk ellen egyetemével együtt itt nevelni és vezetni
majd a jövő nemzedéket rohamra; ugyancsak szék­
városában a Fogarasi-íéle milliós alapból teljesen kath.
egyetemet szándékozik fölállítani.
Akkor a kassai tem plom ot foglalták el, ma a
brassói nagy protestáns templomért akarnak birtok­
jogi port indítani.
Akkor e templom ügye vetett föl országos hullá­
mokat s foglalkoztató az országgyűlést, mely daczo-
san foglalt állást a protestánsok mellett, ma a híres
„erdélyi pü spök“ czim izgatja a kedélyeket s tartja
folyton nyitva a szemeket mindkét táborban, mely
 192 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 24. szám.

kérdés első tekintetre ugyancsak szépséghibának tű­ De mégse emésszük magunkat aggódó remegés­
nik föl, de alapjában egy nagy horderejű és messze sel, mert im ajkát újból íölnyitja és beszél a magyar
elágazó ügy s országgyűlésünk is, melyből a régi Sión :
dacznak, kálvinista bátor szókimondásnak még gyö­ Ne féljetek. Ne, mert az igazságnak ereje előbb-
kere is kiveszett, csak kesztyűs kézzel nyúl e kér­ utóbb győzni fog. Nézzétek: külföldi országok egy­
déshez s szint vallani, határozatot hozni, az ultra- másután lépnek föl a sötétség ellen. A szabadabb
montán felíuvalkodottságot visszautasítani — a vilá­ gondolkozás hullámverése indult meg ott, mely os­
gért sem meri. tromló habjaival fenyegeti a római hajót.
Akkor tüntelő körmeneteket tartottak még a tör­ De ne féljetek, különösen ti, magyar véreim,
vény által tiltott helyeken is: ma nem ugyan törvény mert Bocskay alakját látom föltámadni egy férfiúban,
ellenére, de ott, hol helyük nem is volna s hol a leg­ ki egy időben szintén német párti vala s akit ugyan­
utóbbi ideig nem is jártak, protestáns városrészeken csak „nótába“ vettek, éppen mint annak idején Bocs­
rendeznek ilyesféléket nagy parádéval, égzengés és kay t; de aki magyar lelkének hajthatatlanságával,
kürtrivalgással, megkívánva még ref. híveinktől is kálvinista szivének egyenes, nyílt őszinteségével nem
az ablakok kivilágítását (példa rá Kézdivásárhely). tudja elnézni hazája, egyháza szomorú sorsát s zász­
Akkor a katholikusok ugyszólva sajtóval egyál­ lót bont, harczot indít, ép’ mint 300 évvel előbb ama
talán nem rendelkeztek; ma meg sok igazsággal ró­ nagy szabadsághős tévé.
lunk mondhatni el ugyanezt, rólunk kik e téren tel­ Magyarok! Kálvinisták! Emlékezzünk! Gondol­
jesen járatlanok vagyunk s kiknek dolgairól ép ezért kozzunk! Kezeinket munkára! Előre!!
oly ritkán s akkor is oly röviden vesz tudomást a (F.-Csernáton.) Megyaszay Mihály.
sajtó, mig ezzel szemben a kath. mozgalmakat a leg­
apróbb részletekig közli, nem egy, de több alkalom­
mal is megemlékezvén ugyanarról. Nekünk sem lapunk,; Egységes liturgia.
sem Írónk, sem közönségünk, mig a katholikusoknak
e téren is kitünően szervezett gárdájuk s még hir- Irta: Tóthfalusi József marosvásárhelyi lelkész.
lapiróiknak külön szövetségük is van, mely vezetést, (Folyt, és vége.)
jelt egyetlen helyről nyer és fogad el, t. i. az egy­ Az urvacsora-osztást illetőleg, mindenek felett ki­
háztól s a szerint forgatja kezében a tollat, mely- jelentem, hogy kívánatosnak vélem a régi úrvacsora-
lyel naponkint millióknak szivére, lelkére gyakorol osztási idők megtartását, már a történelmi múlt em­
hatást, a mint az egyház pillanatnyi érdeke, avagy lékéért is. A Geleji Kaiona-íéle LX. kanon erre vo­
magasabb szüksége kívánja. natkozólag igy emlékeztet: „Tehát a mi egyhá­
Az akkori királyok elfogultak, vakbuzgók valá- zunkban, egy év folytán, legalább hatszor ki szok­
nak, kik egy czélt tüzének ki maguknak: ha életükbe ták az úrvacsorát rendszerint és nyilvánosan szolgál­
kerülne is, az eretnekséget Magyarországból kiirtják, tatni, u. m 1. Krisztus születése ünnepén. 2. A
mert inkább akarnak kipusztitott, mint elátkozott or­ negyvenedik Űrnapon. 3. Husvétban. 4. Pünköstben.
szág fölött uralkodni. Ma ugyan nem hangzik ez a 5. A Xl-ik Űrnapon, szentháromság vasárnapja után.
jelszó magától a koronás főtől, de hangzik a környe­ 6. Advent első vasárnapján, hogy így e szent intéz­
zetből; különösen pedig Ferdinánd, trónunk jövendő mény sem a sűrű használat miatt becsében alá ne
várományosa felől röpködnek a levegőben vészjósló szálljon, sem a ritka élvezés által megvettetni ne
hírek. Azonban inkább szeretném hinni, hogy az láttassák. Akik másként cselekesznek. első Ízben
eféléket a fentemlitett kath. sajtó terjeszti a közvé­ ugyan megdorgálandók, másodizben.. . hivatalukból
leményre gyakorlandó nyomás czéljából. Ezen sajtó leteendők lesznek.“ Ebből a körülményből vegyünk
minden mozdulatukra a legfigyelmesebben vigyázva, figyelembe két tényt. Az egyik az, hogy sem ez a
még a lényegtelen vallási tényeket is, elkezdve a kánon, sem sehol a kálvinista, sőt az egész keresz­
reggeli misétől, szépen kiszínezve világgá kürtöli!! S tyén világban nem ismerik a csak nehány évtizedes
ki gondolná: hogy ez hatással ne lenne az egész elnevezést, hogy t. i. núj-kenyériL és vúj-bor“ úrva­
népre, látva, hogy az ő királya mily buzgó katholikus!! csorája, mert jól tudják, hogy a váltság munkájának
S valljuk meg teljes tisztelettel, de őszinte nyíltság­ s az urvacsorai ünnepélynek semmiképpen sem lehet
gal, hogy az udvar valóban minden alkalmat meg­ szerző vagy indító oka az új-kenyér vagy új-bor! A
ragad a kath. egyház fényét, erejét növelni, minden, másik pedig az, hogy az évszázados hagyományok
még kevésbbé is fontos kath. ünnepélyen való meg­ oly mélyen belegyökereztek a vallásos tudatba, hogy
jelenése által, mit aztán oly ügyesen használnak föl azok megbolygatása az úrvacsora tekintélyének ro­
maguknak a katholikusok. S a mi aztán még élénkebb vására esnék. Ezt azért kívántam hangsúlyozni, mert
sérelmet képez minekünk az: hogy mindenféle proces- a tervezet szerint: az advent első vasárnapjára ren­
siós ünnepeken ott van a kormány és a mennyi hi­ delt urvacsora-osztást át kellene helyezzük a refor-
vatalnoka van az államnak, bármily vallása legyen is máczió emlék napjára.
azoknak.............. Igen. A munka, harcz, küzdelem és Ezt, ebben a formában nem fogadhatom el. És
megpróbáltatásnak uj korszakát látom íölujulni és hogy indokoljam álláspontomat, elégnek tartom arra
közeledni. Ezért remegtem meg tagjaimban, ezért hivatkozni, hogy: a reformáczió nem üdv történeti, ha­
gördült alá a könyny szemeimből. “ nem egyháztörténelmi alkalom. Ránk nézve kiválóan
És ebben tökéletesen igaza van. Egész nemzeti fontos; a világtörténelemben nagy horderejű nap s
életünk hanyatlásnak indult s vele magyar egyházunk bár kétségtelen, hogy szép összeköttetésbe lehet
is, mely, mint a pelikán az ő fiát, önvérével táplálá hozni a világot ez által másodszor is ujjá-szülő is­
a hazát. Tekintetünk révedező. Hitünk, reményünk teni erő dicsőségével: de ugyanakkor azt is érzem,
alvóban, erőnk fogyóban van. Küzdünk, de nem el­ hogy nem isteni, hanem emberi intézményt ünnepel­
szántsággal, harczolunk, de nem kitartással s e köz­ nék az úrvacsorával; oly intézményt, a melynek csak
ben elveszíti imponáló hatalmát a haza, varázserejét a fundamentuma örök, épülete pedig alá van vetve
az egyház. Ezért nevetnek szemünkbe a nejnzetisé- az idők viharainak, küzdelmek, szenvedélyek hullám­
ségek. Ezért nem terjed, de sőt szorul kisebb és veréseinek s az állandó, folyton tartó — reformáczió-
kisebb határok közé az egyház. nak. Még egy más szempont is van előttem! A re­
Szinte meg kell döbbennünk magunknak is e formáczió emléknapja sorban esik a hétköznapok
miatt A tépő fájdalom, a marczangoló kin vesz erőt változandó idejére. Pedig hétköznap urvacsorázásra
mi rajtunk is, ha a múlt és jelenkor nagy hasonló­ nem alkalmas. Az úrvacsorának a reformáczió nap­
sága szomorú valóságára gondolunk. jához legközelebb eső vasárnapra való áttétele az
 24. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
emléknap eredeti tekintélyét csökkentené s lenne egy
sem reíormácziói, sem adventi, hanem valóban új­
borra szóló urvacsoraosztásunk! Ünnepeljük meg a
nagy napot, ahhoz méltón, úgy, a mint ennek jelen­
tőségét végre az állami élet is elismeri, de mérsé­
keljük magunkat abban; nehogy hatását az avatatla­
nok előtt pápistás búcsujáró nappá devalváljuk.
A mi közelebbről az urvacsorai liturgiát illeti,
nem tudnék elzárkózni az elől, hogy legyen igaz ün­
nepélyes alkalma a Krisztussal való lelki egyesülés­
nek s nem pedig oly czeremonia, a melyet csak egy
nehány kegyes lélek s nehány jámbor öreg asszony
vár végig, mig a legnagyobb rész a szent szákrá-
mentum bor italát a távozás jegyéül tekinti! Éppen
ezért kívánatosnak tartanám megröviditni, elhagyva
belőle azt, ami a szertartás hosszadalmasságát esz­
közli s így az egész ünnepi tény hatásának rovására
szolgál.
Elismerem azonban, hogy egy ily irányú lépés
minden oldalról való alaposabb megíontolást igényel.
Hanem a mily tartózkodással vagyok — egyelőre
— az előbb felvetett eszme azonnal való keresztül­
vitelével szemben, már kevésbé aggódnék az u. n.
apostoli hitforma teljes elhagyása felett. Mint merev
s ma már túlélt hitíormulát, egyáltalán nem tartha­
tom az istentisztelet élénkítő alkatrészének; sőt te­
kintettel azon álláspontra, melyet népünk e hitvallás
szószerinti értelmével szemben elfoglal, szereplését
csak kellő magyarázat és értelmezés után tartanám
megengedhetőnek. Mert oly gyülekezet, mely az ily
kifejezésekkel szemben: „szállá alá poklokra“, „tes­
tünk feltámadása“ hite tárgyát illetőleg ne lenne
azonnal tisztában, ma már alig található máshol, mint
egy a világtól teljesen elzárkózott konventikulumban.
De ettől eltekintve, nem tartom az élő és őszinte is­
tentisztelet méltóságával s feladatával megegyezőnek,
ha a gondolkodó lelkeket oly hitvallásról való bizony­
ságtételre hivjuk fel, melynek eredeti mivoltáról, czél-
járól, gyakran még maguk a lelkészek sem tudnak
kellő számot adni. Ezzel szemben a személyes hit
léteiét kifejezésre juttató három kérdést szívesen tar­
tom meg, a tervezetben kommentáltak szerint.
Az úrvacsora szertartása tehát lenne ez:
Az urvacsora-osztást megelőző istentisztelet rendje
lenne a vasárnap reggeli, kihagyva a hirdetéseket s a
gyülekezet éneke alatt a lelkész szószékben marad. Ez
éneklés czélja, hogy az alatt az úrvacsorával nem élők
eltávozhassanak. További sorrend: 1 . Felhivás. 2. Bűn­
bánó ima. 3. Három hitvalló kérdés, a melyekre adandó
feleletek fenhangon adandók, valamint a bünvalló ima
után az „Ámen“ 4. Bünbocsánat hirdetése. 5. A lel­
kész leszáll a katédráról, miközben a gyülekezet al­
kalmi éneket énekel. 6 . Urvacsorai-ágenda, az uraszta-
lánál. 7 Felhivás az urasztalához való járulásra. 6 . Úr­
vacsora vétel, mikor is a lelkész legutoljára vesz. Úr­
vacsora osztás alatt énekelnek. A lelkész úgy a kenyér-
mint borosztáskor, bibliai igéket mond a kommunikán-
sokriak. 9. Az úrvacsora végén ima, úri ima és meg-
áldás. 10. Gyülekezet éneke.
A konfirmácziót illetőleg megmaradna eddigi gya­
korlatunk azzal, hogy azt, legalább hat heti oktatás
előzze meg és hogy 13 évesnél kisebb gyermek ne
konfirmáltassék.
Rendje: 1. A vas. istentiszt sorrend, úgy mint az
úrvacsora-osztás alkalmával. 2 . (Szószékből.) Miután
megelőző napok valamelyikén külön vizsgát állottak s
a szülők előtt tanúságot tettek készültségükről, ezúttal
éppen a főbb hitczikkekből kérdeztetnék ki egy pár
növendék. 3. A kikérdezés után következzék alkalmas
szövegű (Nagy P. konf. Káté) hitvalló kérdések feltétele,
hit vallomás. 4. Lelkész aszószékről leszáll s a növendé­
kek alkalmi éneket énekelnek (Szent hitünkről vallást
tettünk), ő. (Az Urasztalnál) rövid alkalmi ágenda, mely
után 6. A növendékek úrasztalához járulnak (sorrend
eljárás az, mint a gyülezeti úrvacsorázásnál). 7. Úrva­
csora után a növendékek helyükről kijőnek, az úrasz­
tal körül letérdelnek s a lelkész őket megáldja. 8. Gyü­
lekezeti ének (Áldást kérünk). 9. A lelkész a gyüleke­
zethez s ifjakhoz intézett tanításban bemutatja őket,
mint konfirmált egyháztagokat, imádkozik az ifjakért,
193
úri imát, áldást mond s. végül 10. A gyülekezet éneke
zárja be az istentiszteletet.
E sorrend szépen meríti ki a konfirmácziói ün­
nepély alkalmát, melyet még a helyszíni kézadás és
bibliaosztás ünnepélyével egészitnék ki. A valóban
lélekhez szóló szertartás magasztos s egész életre
kiható gondolatokat ébreszthet. Egy dologra azonban
legyünk figyelemmel! Nem sok idővel ezelőtt arról
értesültem, hogy vannak liturgusok, a kik a gyer­
mekek megáldását orgona kiséret mellett teljesitik s
a szertartásból melodrámát rögtönöznek. Úgy gon­
dolom, hogy nagyon messze esik ez attól a szabad­
ságtól, a melylyel a liturgusnak élni lehet és szabad.
4. Uj papnak egyházába beigtatása . 5. Tem­
plom szentelés sorrendje, melyek közül az előbbi
csak abban különbözik a rendes vasárnapi istentisz­
teleti rendtől, hogy:
1. A főének után az igtató a szószékbe felmenvén,
elő fohászt mond s utánna textus nélküli alkalmi be­
szédet, mely után, felhívja az uj lelkészt hivatala el­
foglalására. 3. Ének. 4. Az új lelkész szószékbe kelvén,
megtartja a rendes istentiszteletet — végig. Az utóbbi
pedig abban különbözik, hogy a 7-ik pont után az ille­
tékes egyházi elöljáró menvén fel a szószékbe, felszen­
telő könyörgést és áldást mond. Utána 9. 10. 1 1 . Ke­
resztelés, esketés és urvacsora-osztás következik. 12 . A
helyi lelkész rövid könyörgést tart, de az utóbbi időben
lábrakapott gyakorlat szerint, ezt megelőzőleg felolvassa
az egyház, illetőleg temploma építésének rövid történetét.
7. A keresztelés szertartási rendje ez:
1 . Előfohász. 2. Agenda Keresztelés, ily formulával:
N. N. én téged megkeresztellek az Atya, Fiú, Szentlé­
lek egy Istennek nevére. 4. Berekesztő fohász és áldás.
A régi keresztelési formulától való eltérést helyes­
nek s indokoltnak tartom. Nevében = sv tw Svop/m
azt teszi, mint János 5. 43. versben az Atyám nevé­
ben jöttem; az ő akaratától; holott a kér. szöveg
sW to ovo(u a = nevébe vagy nevére; annyit jelent, mint
magát az Atya, Fiú és Szentlélek tiszteletére leköte­
lezni, azaz, hogy mint hivő keresztyén lélek a szent
háromságot egy örök Isten gyanánt tiszteli.
8 H ázasulandók összeadásának liturgiái for­
mája egészen általános s éppen azért nem foglalko­
zom vele. Valamint: 9. Urvacsora-osztás templomon
kivül a különböző alkalmakhoz képest megfelelőn
van régi Agendánkban szabályozva. De nem hagy­
hatom említés nélkül, miszerint azt megállapitni hogy
„a ki betegségében egyszer úrvacsorát kapott egy
hónapon belül az újólag nem igényelheti“ indokolt­
nak nem tarthatom. Mert igaz ugyan, hogy óvakod­
nunk kell attól, hogy az úrvacsorához akár egészsé­
ges, akár beteg ember: babonás, mágikus képzetet
fűzzön, de annak sincs semmi értelme, hogy azt „egy
bizonyos ideig tartó hatálylyal“ engedélyezzük. Az­
tán ki tudja kifürkészni a halál előtt benső megnyi­
latkozásra kész lélek gondolatait, töredelmét, a mi­
kor a földiekkel számot vetett lélek a hit sugárszá­
lain akar felemelkedni a mi Urunkhoz, hogy egye­
süljön vele!
10. A temetést illetőleg közönséges alkalmakkor
leghelyesebb volna: 1. halotti ének, 2. ima (Miatyánk).
3. Utó fohász és 4. záró ének formája. Miután azon­
ban az életviszonyok igénylik, helyes megtartani azo­
kat a formákat, melyek felől Ágendánk tájékoz. Ámbár
nehezen kivihetőnek, de elvben helyeslendőnek tar­
tom azt az elvet is, hogy a temetési szertertást le­
hetőleg mindig lelkész s ne csak kántor teljesítse.
Lelkész, püspök, orgona, harang, temető, zászló-
felszentelés szertartásai megfelelőn, elveinkkel meg­
egyezőn lévén konstruálva s a rendes istentiszteleti
keretnek czélarányos módosításával, — nem ismét­
lem azokat (Lásd. Érd. Prot. Lap. 13. sz.)
így végig tekintve az elég részletesen ismerte­
tett s a történelmi múlttal egybevetett erdélyi egy­
házkerületi s a most hivatalosan is tárgyalndó liturgián,
annak elemein, sorrendjén; azokon a változtatásokon,
 194 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
melyeket az eredeti tervezet a régin, a kor viszo­
nyainak megfelelően létesített: vallom, hogy erdélyi
ref. egyházkerületünk, a konvent elé egy oly mun­
kálatot terjeszt fel, a milyet, ez bátran ajánlhat az
összeülendő zsinatnak elfogadásra. A tiszta keresz­
tyéni és egyháztörténelmi szempontok a legszebben
érvényesülnek benne. Féltékenység nélkül fogadhatja
el mindenik kerület, mert valójában, a régmúlt idők­
ben kevés kivétellel egységesnek mondható reformá­
tus liturgia újabb s a mai viszonyoknak megfelelő
formáját lelik fel benne.
De mielőtt lezárnám e sorokat, még meg kell
felelni azon kérdésekre, hogy: a megállapítandó egy­
séges keretben, mennyire terjedhet a liturgus szabad­
sága s életbe léptetése mennyiben érintheti az egyes
egyházakban bevett szokást?
A mi az előbbit illeti, véleményem az, hogy: „a
hivatalosan megállapítandó formulákban, a szertar­
tási mozzanatok egymásutánjában a liturgusnak vál­
toztatási szabadság nem adható az egység sérelme
nélkül“ egyébként: a beszédek, imák stb. felhasználása
tekintetében a megkötöttség veszélyessé válhatna. A
mi a másik^kérdést illeti, ezzel szemben egy újabbat
vettek fel. Erezzük-e az egységes, liturgia szükségét?
Hol merült fel ez a kérdés s kik által nyert akkora
súlyt, hogy ma zsinati ügyeink egyik elsőjéül te­
kintjük? Itt nálunk az erdélyi egyházkerületben úgy
vagyunk, hogy kisebb, jelentéktelen szokásokat kivéve
nem különbözünk egymástól s egyöntetűségünk ak­
kora, hogy gond és zavar nélkül vehetünk részt közös
istentiszteleteinken. Egy kis önfeláldozással kezdjék
tehát a kérdés megoldását ott, a hol szüksége leg­
inkább felmerült s a hol csakugyan sürgős követel­
mény az egységesítés.
Még csak egyet! Ohajtandónak vélem, hogy egy­
házkerületünk, legalább a maga részére mielőbb léptesse
életbe az uj liturgiái tervezetet, egységesen állapítván
meg azt is, hogy a gyülekezet miképpen viselkedjék az
egyes szertartási részek alatt, t. i. hogy: mikor álljanak,
üljenek a gyülekezet tagjai?
És a íőkérdésről újból megemlékezve hirdetem,
hogy a mi részünkről semmi akadály nem forog fenn
aziránt, hogy meg legyen az egységes liturgia! *
Nyílt kérdés Mihálcz Ákos ref. lelkészhez.
A népoktatásügyi értekezletre meghívottak a
magyar szellem erősbödése érdekében általános irá­
nyú tanácskozásukat most íejezték be; azonban le­
hetetlen azt tagadni, hogy az eddig lefolyt tanács­
kozás domináns színe, jelleme csaknem tisztán fele­
kezeti volt. A felszólalások kiindulási s záró pontja
föltétlenül magán hordja azt a szempontot, mit nyer
vagy vészit az egyház? Nem erről akarok azonban
szólani, mert azok a felszólalások, a melyek, mint
főszempontot, a magyar nemzeti szellem megerősí­
tését, diadalát czélozzák elérni s biztosítani liberális,
hazafias tartalmukkal, majd eldöntik s ezek döntik
el a részletek megbeszélése után a kérdésbe tett
pontot.
De nem lehet elnézni épen a szakelőadónak igen
helyes irányban tett s örvendetes következményekre
reményt nyújtandó provokatív statisztikus megjegy­
zése fölött. Mert itt csakugyan helyén való a feleke­
zeti szempontoknak összevetése, nehogy állandó s
függő kérdés maradjon egyik vagy másik felekezet
részéről a másikkal szemben a tárgyalásnak csaknem
bázisát képező kérdés. Szükségesnek látszik annál a
helyzetnél fogva is, a melyben az oláhság közé ékelt
kevés számú magyar községek, helyesen azoknak
kálvinistasága van a Kalotaszeg északi zugában.
* Forrás munkáim: Révész I. Kálvin élete. Melótai Nyilas
Ist. Agenda. Tóth Ferencz Liturgika. Tóth Mihály Egyházszer-
tartástan.
24. szám
Reá mutatok itt a magyarvalkói községi iskolára.
Ebben, bárha csaknem tisztán református növendé­
kekből áll az, egyik tanerő gyanánt még 1901-ben
egy gyulafehérvári zöldséggel szaturált egyén alkal­
maztatott, aki a helyett, hogy kötelességének tenne
első sorban eleget, megengedi magának azt az élve­
zetet, hogy bántó kiugrásokat és kirúgásokat tegyen
az őt kitartó ref. egyház ellen; mert ez tartja fönn
az iskolát, mint község lévén 80—82°/o a reformá-
tusság, mig az oláhság, a mely semmivel sem járul
az iskola föntartásához, 18—20% csupán. Itt kellene,
ily praecedensek megszüntetésére kellene radikális
intézkedéseket legálisán statuálni s oda kényszeríteni
az extravagáncziában útazni szerető oktató mestere­
ket, hogy a haza, annak mindinkább íölebb emelendő
szelleme az első s a íelekezetieskedés beteg lélekre
mutató játéka zárassák ki az iskolából, de a társada­
lomból is.
Ahhoz a lelkésztársamhoz intézem az iskola jól
fölfogott érdekében az alábbi kérdéseket, a ki, mint
az említett egyház vezetője, egyházának .becsülteté­
sét nem tudja tán (?) a türelem gondolata miatt,
mert mi liberálisak szeretünk lenni, kellőkép bizto­
sítani épen olyanok részéről, a kiknek mi adunk ke­
nyeret. Megkérdezem tehát igaz-e
1. hogy M.-Valkó község leszámítva a mintegy
180 főnyi gör. kel. vallású oláhságot s 8 zsidó csalá­
dot, a többi, tehát nagyobb számban levő lakossága
ref. magyar?
2. Hogy az ottani 2 tanerős községi iskola ref.
felekezeti iskolából lett azzá, kizárólag csak a ref.
egyház tetemes anyagi hozzájárulásával, rovatalával,
közmunkatételével, az iskola építéséhez s fentartásá-
hoz pedig a másik felekezet semmivel sem járult?
3. Hogy az iskola fennállása óta a tanítók min­
dig ref. vallásuak voltak s most ettől eltérőleg elfo­
gadtatott más vallású pályázó kérvénye is; mi volt
erre az indok?
4. Hogy az 1901. évi tanító változás alkalmával
a pályázók mindenike, egy kivételével, református
volt s mégis a kivételes egy, a kivei szemben sem
személyi, sem más garanczia nem volt, választatott
meg; mi okból?
5. Hogy az akkor megválasztott pápás tanító
Írásbeli kötelezvényt adott, melyben becsületszavára
fogadta, hogy egy félév alatt áttér a ref. vallásra,
csak választassák meg?
6. Hogy ez az Írásos, becsületszóra fogadott
igérés mai napig sem váltatott be? hogy e pápás
tanító annyira előre tolja más felekezethez tartozó
voltát, hogy nemcsak ő maga nem jár soha tem­
plomba, de sőt tanítványait sem engedi oda?
7. Ha mindezek igazak, tekintve a m.-valkói egy­
háznak egy oldalról már úgy is kikezdett érdekét,
tett-e valamit lelkésztársam a sértő helyzet meg­
szüntetésére, fölszólitotta-e a föltétellel alkalmazottat
ígérete beváltására; ellenőrzi-e az illetőt, hogy váj­
jon nem rontja-e meg akár szellemi ténykedésével,
akár magatartásával a keze alatti növendékeket? s
ha nem, miért; vállalja-e ezzel szemben a felelős­
séget?
A mennyiben a választ vesszük, tisztelettel kér­
jük egyházunk érdekében a nt. szerkesztő urat a ta­
nács megadására, a teendőket illetőleg.
Havasalji.
Lelkész beigtatás.
Lélekemelő szép ünnepélye volt május hó 29-én a
szilágysámsoni népes ev. ref. egyháznak. Azon a napon
volt a beigtatása az újonnan egyhangúlag megválasztott
ifjú lelkipásztorunknak, Zöld Mihálynak, kit ez alkalomra
elkísértek Domby Lajos békésbánáti esperes és id. Zöld
Mihály végvári lelkész, az új lelkész atyja. Megjelentek
 24. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
még a beigtatásra Szász Ferencz kusalyi lelkész, úgy is,
mint az esperes képviselője és beigtató pap, továbbá Biró
Károly mocsolyai, Nagy Zsigmond ballai és Vörös Zsig-
mond széri lelkészek, valamint Szilágysámson s a kör­
nyékbeli községek közönsége felekezeti különbség nélkül.
Az ünnepély a zsúfolásig megtelt templomban kezdő­
dött, ahol is a szokásos egyházi énekek elhangzása után
Szász Ferencz kusolyi lelkész lépett a szószékre s szép
beszédben először az új lelkészhez szólván, a lelkész ma­
gasztos köteleseégeit, különösen a szeretettel való uralko­
dást kötötte szivére, majd pedig a nagy közönség, az egy­
ház s egyesek támogatását kérve a lelkész kötelességei­
nek sikeres betöltéséhez. Végül megható könyörgésben,
miután minden áldás és tökéletes ajándék onnan felülről
száll alá, Istennek áldását és kegyelmét kérte a lelkipász­
torra és gyülekezetre. Megszólalt az orgona, felharsant a
közének, mely után új lelkészünk, Zöld Mihály, Pál ap. I.
Kor. I. 23. 24. felvett szent leczke alapján megtartotta be­
köszöntőjét. Krisztust, az élő Istennek fiát és tudományát
fogja ő prédikálni — mondja ő — kit a zsidók botrán-
koztatásnak s a görögök bolondságnak tartottak s kit lelki­
pásztori működésében példányképének választott.
Gyönyörű beszédben vázolta a Krisztus korabeli zsi­
dók és görögök felfogását, kiknek büszkeségök, illetve
világiason kifejlődött tudományuk nem engedték meg,
hogy a szegénysorsu Jézus s látszólag kevés tudományu
tanítványok tanításaiban keressék a mennyei üdvösséget;
majd áttért a mostani keresztyének felfogásaira, kik kö­
zött még most is sok zsidó és görög van s akik szintén
büszkeségök és által ok annyira emlegetett tudományuk
folytán nem hódolnak kellőképen az Idvesség fejedelmé­
nek. Beszédét végezve, nagyon kérte hiveit, figyelraezze-
nek tanításaira s legyenek valódi keresztyének.
A mindnyájunk által örökké emlékezetes beigtatási
istentisztelet után a templom udvarán folytatódott az ün­
nepély, melyben már a tiszta, önzetlen szeretet domboro­
dott ki a hivek s lelkipásztorok között. Becsky Béla pres­
biter fogadta a templom küszöbén a kijövő lelkészi kart,
kiknek szives megjelenésűkért, különösen pedig Domby
Lajos békésbánáti esperes urnák, mint e község szülött­
jének s a 30 évi távoliét alatt is buzgó pártfogójának kö­
szönetét mondott, hogy nekünk egy oly lelkipásztort ajánlott
s nagybecsű megjelenésével ajánlatának különös súlyt biz­
tosított, kit a gyülekezet szive minden szeretetével első
látásra is megszeretett s igy biztositottnak látja továbbra
is a lelkipásztor és gyülekezet közötti teljes összhangot.
Minden szemben könny csillant meg a reá következő lel­
kes és a szülőföld iránti határtalan szeretettől áthatott
szavakra, melyekkel Domby Lajos esperes ur válaszolt.
Legyen e helyen elhallgatva a beszédek rövid tartalma is,
mert e sorok Írója — bár minden szó szivébe vésődött —
e tudósítás keretében visszaadni nem tudja. Szász Ferencz
kusolyi és Zöld Mihály helybeli lelkészek nehány szívélyes
szeretettől áthatott szavaik után haza oszlott a nagy kö­
zönség, szivébe vésve e nevezetes napnak nemzedékre
átható emlékeit. Nem hallgathatom el, hogy új lelkészünk
a jelenlévő intelligencziát gazdagon megtérített asztalánál
— melynél a pohárköszöntőknek száma nem volt — meg­
vendégelte.
T. GF.
Konventi ülés.
(jun. 6. 7. 8 . 9.)
A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes kon-
ventje e hó 6-án kezdette meg tanácskozásait Buda­
pesten. Minthogy ezzel az uj 1904— 1906. évi ciklus
vette kezdetét és az egyes egyházkerületek képvi­
selőit az uj cziklusra már az előző kerületi közgyű­
lések megválasztották, ennélfogva a konvent az első
napot főleg a megalakulásra fordította. Tagjai a kon-
ventnek:
A dunamelléki kerületből Baksay Sándor püspök,
Szilády Áron, Adám Kálmán, Mády Lajos, Darányi
Ignácz főgondnok, Szilassy Aladár, dr. Vécsey Ta­
más, dr. Nagy Dezső rendes tagok, Petri Elek, Mé­
száros János, Kálosi József és Cseh Ervin póttagok.
A dunántúli kerületből Antal Gábor püspök, Czike
Lajos, Veress Ede, Hegedűs Sándor főgondnok, Mol-
195
nár Béla, dr. Segesdy Ferencz rendes tagok, Szabó
Zsigmond, Németh István, Konkoly-Thege Béla, Csorba
Ede póttagok.
Az erdélyi kerületből dr. Bartók György püspök,
báró Bánffy Dezső íőgondnok, Kenessey Béla, Deési
Gyula, Lénárt József, Simo Lajos, Mezey Albert, Váró
Ferencz rendes tagok, Bodor János, Nagy Károly,
Jancsó Lajos, dr. Pap István, dr. Sárkány Lajos, dr.
Kádár János póttagok.
A tiszáninneni kerületből Kun Bertalan püspök,
báró Vay Miklós főgondnok, Fejes István, Radácsy
György, Bernáth Elemér, Meczner Béla rendes tagok,
Kérészy Barna, Révész Kálmán, Dókus Ernő és Ra­
gályi Béla póttagok.
A tiszántúli kerületből Dávidházy János püspök­
helyettes, gróf Dégeníeld József főgondnok, Széli
Kálmán, Zsigmond Sándor, gróf Tisza István, Horthy
István, György Endre, Dóczi Imre rendes tagok, Sass
Béla, Erőss Lajos, Lengyel Imre, Borsos Benő pót­
tagok.
A tagok igazolása után újraválasztották a kon­
vent jegyző-karát titkos szavazással. A régi jegyző­
ket, nevezetesen; Sass Bélát, Radácsi Györgyöt, Nagy
Dezsőt és Molnár Bélát újból megválasztották.
A különböző bizottságokba való jelentkezések
szerint következőképen alakultak meg a bizottságok:
A konventi rendes fegyelmi biróság tagjai lettek:
Antal Gábor, Fejes István, gróf Dégeníeld József,
Mezey Albert, dr. Bartók György, Széli Kálmán, Da­
rányi Ignácz, Molnár Béla, Bernáth Elemér, Horthy
István, Nagy Dezső, Szilády Áron. A konventi rend­
kívüli biróság tagjai lettek: Szilády Áron, dr. Vécsey
Tamás, Baksay Sándor, Antal Gábor, Molnár Béla,
dr. Darányi Ignácz, dr. Bartók György, Hegedűs Sán­
dor, Simó Lajos, Mezey Albert, Fejes István, báró
Vay Béla, Bernáth Elemér, Kiss Áron, Széli Kálmán,
Sass Béla, gróf Dégeníeld József, György Endre,
Horthy István, Kenessey Béla, dr. Nagy Dezső, Zsig­
mond Sándor, Dézsy Gyula.
A közigazgatási bizottság tagjai lettek: Bernáth
Elemér, Meczner Béla, Radácsi György, Mezey Albert,
Csike Lajos, dr. Vécsey Tamás, Fejes István, dr. Bar­
tók György, Veress Ede, Baksay ^Sándor, Dávidházy
János, Mády Lajos, Erőss Lajos, Ádám Kálmán, Lé-
nárd József, Bodor János.
A közjogi bizottság tagjai lettek : Darányi Ig­
nácz, Molnár Béla, gróf Dégeníeld József, Mezey
Albert, dr. Nagy Dezső, Bernát Elemér, Czike Lajos,
dr. Vécsey Tamás, dr. Segesdy Ferencz, Zsigmond
Sándor, György Endre, Hegedűs Sándor.
Az iskolaügyi bizottság tagjai lettek: Radácsi
György, Fejes István, Dóczi Imre, Baksay Sándor,
Zsigmond Sándor, Váró Ferencz, Czike Lajos, Antal
Gábor, dr. Bartók György, Sass Béla, Bodor János,
Ádám Kálmán, Mády Lajos, Erőss Lajos.
A misszióügyi bizótság tagjai lettek: gróf De­
genfeld József, Zsigmod Sándor, Széli Kálmán, Ra­
dácsi György, dr. Bartók György, Antal Gábor, Szi­
lassy Aladár, Mády Lajos, Lénárd József, Czike La­
jos, György Endre.
A tőkesegélyosztó bizottság tagjai lettek: gróf
Degeníeld József, Antal Gábor, Zsigmond Sándor,
Széli Kálmán, gróf Tisza István, Czike Lajos, György
Endre, Fejes István, dr. Bartók György, Baksay Sán­
dor, Lénárd József, Radácsy György, Meczner Béla,
Sass Béla.
Az egyetemes tanügyi bizottság tagjai lettek a
dunamelléki egyházkerületből: Baksay Sándor kon­
venti, Szilády Áron, Molnár Sándor, Petri Elek, kon-
venten kívüli tagok. Ádám Kálmán, dr. Vécsey Ta­
más póttagok. A dunántúli egyházkerületből: Czike
Lajos, Antal Gábor konventi, Ántal Géza, Vida Ká­
roly konventen kivüli tagok. Szekeres Mihály, Hor­
váth József póttagok. Az erdélyi egyházkerületből:
 196 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
dr. Bartók György, Váró Ferencz, Kenessey Béla,
Sárkány Lajos konventi tagok, Bodor János, Nagy
Károly póttagok. A tiszáninneni egyházkerületből:
Révész Kálmán, Radácsi György konventi, dr. Ballagj
Géza, Búza János konventen kívüli tagok. Zsoldos
Benő, dr. Kovács Gábor póttagok. A tiszáninneni
egyházkerületből: György Endre, Dóczi Imre, Sass
Béla, Orosz István rendes és dr. Helle Károly, Bor­
sos Benő póttagok.
A közös ügyeket intéző bizottság tagjai lettek:
a dunamelléki egyházkerületből: Baksay Sándor, dr.
Darányi Ignácz. A dunántúli egyházkerületből: He­
gedűs Sándor, Antal Gábor, Molnár Béla. Az erdélyi
egyházkerületből: báró Bánffy Dezső, Simó Lajos, dr.
Bartók György A tiszáninneni egyházkerületből: Kun
Bertalan, Bernáth Elemér. A tiszántúli egyházkerü­
letből: gróf Degeníeld József, Kiss Áron, gróf Tisza
István, Széli Kálmán, Zsigmond Sándor.
Báró Bánffy Dezső előterjesztése után Hegedűs
Sándor bejelenti, hogy a zsinat megtartására alkal­
mas helyiségül sikerült az ügyvédi kamara díszter­
mét megnyerni.
(Folyt, köv.)
EGYHÁZI ÉRTEKEZLET.
A gyulafehérvári ev. ref. egyházmegye egyházi értekez­
letének közgyűlése.
Egyházmegyénk egyházi értekezlete 1904. junius
hó 7-én Magyarigenben tartotta meg ez évi.közgyű­
lését Dr. Elekes Viktor esperes egyházi elnök veze­
tése mellett. Az értekezlet, mely jelentős részében
Magyarigen egykori papja, a hírneves tudós és erős
magyar ember: Felsőcsernátoni Bőd Péter hallhatat­
lan emlékének volt szentelve, d. e. 10 órakor isteni­
tisztelettel vette kezdetét a nagy költséggel újjá épí­
tett gyönyörű templomban (mely Szalay építész mű­
vészi munkája), hová, akkorra itt szokatlanul szép
számú érdeklődő közönség sereglett össze.
Invocatió s a XC. zsoltár két első versének, Sárd
széphangu énekvezérének vezetése mellett történt
eléneklése után szeretett esperesünk imádkozott a
hely és nagyszerű alkalom által ihletetlen buzgóság-
gal, bensőséggel, áldást és sikert könyörögve Isten­
től az Isten országa építésén íáradozók munkájára.
Majd Cseresznyés Ödön balázsfaJvi lelkész lépett a
szószékre s mondott Pál ap. Efezusiakhoz irt levele
VI. részének 10—12. versei alapján mesterileg meg­
irt, eszmékben, szónoki fordulatokban gazdag magas
szárnyalásu, hatalmas beszédet, mely tartalmi igazsá­
gaival, a mindennapi életből vett találó vonatkozásai­
val, képeivel s szónoki hévvel történt előadásával,
hallgatóságának figyelmét mindvégig lebilincselte,
szivét foglyul ejtette
Az isteni tisztelet végeztével elnök aa. emelkedett
szellemű, magvas megnyitó beszéde következett.
E jelenvaló bizonytalan időkben, midőn „megne­
hezült az idők viharos járása felettünk“ érezve a tö­
mörülésnek, az összetartásnak eleven szükségét,
összejöttünk közelből s távolból egyaránt, isten or­
szágának munkásai, építői mindannyian egyakarattal!
Itt vagyunk, hogy az evangéliumi hitélet szent mag­
vait itt is elhintsük, híveinket egyházunk szereteté-
ben megtartsuk, a protestáns öntudatot, melyre oly
nagy szükségünk volna, terjesszük; egymás hitéből
uj erőt merítve a harczban, netalán lankadni akaró
karjainkat megaczélozzuk s emlékezvén régiekről,
nagy elődeink példájából buzdítást, bátorítást, tettre
kész lelkesedést merítsünk a további kitartó munká­
hoz, küzdelemhez! Kegyeletes szép szavakkal újítja
fel Magyarigen egykori tudós papjának, Bőd Péter­
nek emlékét, ki szakadatlan munkáságban életét nem­
24. szám.
zete s egyháza érdekeinek szentelte fáradhatatlan
buzgósággal, csüggedetlen kitartással szolgálva a
magyarság szent ügyét egy oly korban, melyet az
irodalomtörténet méltán nevez: „nemzetietlen kor“-
nak! E nagy férfiú hamvai itt nyugosznak a magyar-
igeni árnyas temetőkertben; bemohosult sirját emlékkő
nem jelöli. Annak létesítésére a kezdeményező lépést
megtenni a mi feladatunk, a mi szent kötelességünk.
Meg kell mutatnunk, hogy megtudjuk becsülni nagy
elődeink emlékét! Indítsunk országos gyűjtést Bőd
Péter jeltelen sírjának hozzá méltó emlékkővel leendő
megjelölésre, emlékoszlop felállítása ma és azon a
helyen rendkívüli jelentőséggel birand s jótékony ha­
tása, áldásos következményei elmaradhatatlanok! Álljon
tehát minél előbb s legyen jelképe a nagy férfiú fá­
radhatatlan munkáságának, lángoló faj- és honszere-
tetének, kifejezője az ősök, a nagyok emlékét meg­
becsülni tudó utódok örökké hálás kegyeletének!
Értekezletünk elnökünk hatásos beszédét lelkes
éljenzéssel fogadta, indítványát az országos gyűj­
tés megindítására vonatkozólag határozattá emelte s
keresztülvitelével a tisztikart bízta meg.
Ezután Bartók Dénes magyarigeni lelkész ol­
vasta fel egyházközségének nagy gonddal összeállított
történetét, melyből örömmel értesültünk, hogy e szo­
morú időket látott egyházközség, papjainak hü mun­
kálkodása folytán, jelenleg a biztos felvirágzás utján
van! Az érdem oroszlánrésze e tekintetben kétségen-
kivül Bartók Dénes jelenlegi lelkész aáé, a ki a tem­
plom újjáépítési költségeinek fedezésére szükséges
nagy összeget fáradhatatlan buzgósággal, csüggedet­
len kitartással összegyűjtötte, s a templomot és kör­
nyékét újjá építette, oly széppé, hogy az legnépesebb,
legvirágzóbb gyülekezeteink méltó dicsekvésének is
tárgya lehetne. Elnök aa. elismerő szavakban fejezte
ki értekezletünk nevében lelkész aának köszönetét,
úgy az egyházközség történetének megismertetéseért,
mely jegyzőkönyvünkbe felvétetni határoztatott, vala­
mint az egyház érdekében kifejtett rendkívüli mun­
kásságáért, „melylyel, — mint mondá — nem csak
magának és egyházközségének, hanem egyházme­
gyénknek is maradandó emléket állított anyaszent-
egyházunk történetében.“ Szép elismerése lelkész aa.
áldásos működésének azon általánosan helyeselt in­
dítvány is, mely emléktáblában kívánja megörökíteni
a templom újjá építése körül szerzett elvitázhatlan
érdemeit.
„Az egyházkerületi egyházi értekezlet“ múlt évi
közgyűlésének határozatait Valler József zalathnai lel­
kész aa. helyett, kinek a presbyterium nem engedte
meg, hogy értekezletünkön megjelenjék, mert hogy az
„erdélyi“ püspöknél tisztelegnie kell vala, alulírott refe­
rálta és ajánlotta elfogadásra, mihez értekezletünk
egyhangúlag hozzájárult.
A Felsőborsodiak „Felhivásá“-hoz — az abban
foglaltakkal egyetértve, érezve, hogy itt nem tisztán
felekezeti kérdésről, hanem egy eminenter magyar
nemzeti ügyről, egy fontos kulturális érdekről van szó
— elnök aa. indítványára szintén egyhangúlag járult
s a Budapesten tartandó kongresszuson leendő meg­
jelenésre Cseresznyés Ödön balázsfalvi és Valler Jó­
zsef zalathnai lelkész aait határozta fölkérni értekez­
letünk.
Az értekezleti közgyűlés utolsó pontja vala:
„Bőd Péter sírjához kivonulás és ott ünnepi beszéd.“
És kivonulánk mindnyájan egy akarattal, egy érze­
lemtől vonzatva, mert:
„A lelkes eljár ősei sirlakához
S gyújt lámpafénynél uj szövétneket;
S ha a jelennek halványul világa,
Az ősi fény ragyogjon fel homlokára.“ Garay.
Itt Benedek Károly, egyházmegyénk ékes szavú
főjegyzője mondott alakilag és tartalmilag egyaránt
sikerült, hatásos emlékbeszédet, híven tüntetve íel
 24. szám . ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 197

Bőd Péternek életét, rendkívüli munkásságát, lelkes, czára a munkaidőnek, érdeklődőkkel. Magyarosi István
hazafias irányát, lángoló honszerelmét s intve, buz­ imája után Kusztós Gyula ördögkúti lelkész prédikált az
dítva az 6 nyomdokain való haladásra, az ó szelle­ istenországa eljöveteléről. A helybeli földmíves egyházi
mében való munkálkodásra, az ő eszméinek köve­ énekkar pedig összhangzatos énekével emelte a lelkeket.
Az istentisztelet után Magyarosi István köri elnök
tésére! nagyszabású megnyitójában történeti visszapillantások mel­
Délben közebéd volt az állami iskola helyiségé­ lett éles vonásokkal mutatott rá arra a szomorú követke­
ben, hol a szokásos pohárköszöntők sem hiányoz­ zetlenségre, hogy a protestantismus a maga nemzetfentartó
tak. Az első pohárköszöntőt nagyérdemű esperesünk erejével milyen részt vett ki mindig e nemzet életharczá-
mondotta az anyaszentegyházunk érdekében lanka­ ból, milyen áldozatokkal vívta meg a nemes tusát és
datlan buzgósággal munkálkodó Főpásztorra, a kite mégis — mikor jutalmazásra került a dolog — úgy járt,
pohárköszöntő kapcsán, mint Bőd Péter halhatatlan mint a „Die Theilung dér Erdeu ez. vers költője, semmit
szellemének méltó letéteményesét, Vadadi Gergely nem kapott, s a jutalomban duslakodik most az, kinek
bátyánk lelkesedéssel fogadott indítványára, iránta hozzá semmi vagy legalább is alig van érdeme. Munkára
hiv, mert a harcz most is folyik. A protestantismus ma is
érzett szeretetünk és hódolatunk kiíejezésekép sür- folytatja nemzetfentartó munkáját. A változó időkkel meg­
gönyileg üdvözöltük. változtak a fegyverek. A kard helyett ma a bibliára hull
Az ebéd végeztével, mely mind végig emelke- a harezolók keze. Ezzel a kétélű fegyverrel győzedelmet
kedett hangulatban d. u. 4 óráig tartott, Binder József aratunk. Majd az egrespataki lelkész, köri tag elhunyta
szolgabiró ur vendégszerető házának levénk vendé­ felett érzett veszteség, másrészről Kardos Béla vármegyei
gei, hol a szives vendéglátáson kivül abban a nem árvaszéki ülnök munkába állása felett érzett nyereség ki­
mindennapi szerencsében is részesültünk, hogy mű­ fejezésével az értekezletet megnyitotta.
vészi zongorajátékában és bájos hangjában gyönyör­ Kardos Béla vármegyei árvaszéki ülnök tartott ezután
ködhettük a ház nagymiveltségü úrnőjének, a ki kü­ élvezetes polemikus szabadelőadást arról, hogy a mai római
keresztyénségben, hol és mennyire érvényesül a régi római
lönösen legszebb magyar népdalaink ritka rátermett­ pogány vallás bálványimádása, hogy vették át a pogány
séggel történt előadásával valósággal elbűvölt, ma­ szentek képmásait a keresztyén szentek számára s mit
gával ragadott mindnyájukat! Mondjunk hálás köszö­ tartott meg még ma is belőle a kath egyház. A sok apró
netét érte ez utón is! szent jelképeinek ügyes originálása s a kálvinismus tiszta
Öreg este lett, mire a kötelesség teljesítés meg­ tanainak velük szembe való állítása egyházunkhoz való
nyugtató érzetével s egy feledhetetlen, szép nap ked­ erős ragaszkodás érzetét keltette fel a hallgatóságban.
Utána Veress Sándor zsibói lelkész egy a királyok
ves emlékeivel gazdagon búcsút vevénk Magyarigen­ könyvéből vett történet elbeszélésével fejtegette a házas­
től! Vajha munkálkodásunk jótékony hatása, áldásos társak boldogságának alapjait. Észrevétlenül lopta be hall­
következményei el ne maradnának! gatósága szivébe a legszentebb morális igazságokat.
Buzásbocsárd 1904. junius 10. Versényi György helybeli lelkész egyházának törté­
Kovács Károly. netét imertette végül 1880-ig, melyből megláttuk, hogy ez
az egyház is a ref. kiindulási idejében mindjárt befogadta
A kézdii e. m. Értekezlet gyűlése. a reformeszméket.
Az értekezlet befejezte után a templomból báró Wes­
Érdekes pontokban bővelkedő,, tartalmas gyűlést tar­ selényi Miklós egyházmegyei főgondnok úrhoz — ki élénk
tott f. hó 9-én a kézdii egyhm. Értekezlete Bodor Géza figyelemmel hallgatta végig az érdekes műsort — vonult
esperes, egyházi elnök vezetése alatt. a papi kör, hogy tiszteletét fejezze ki iránta, honnan a
Elnök mindenekelőtt bejelentvén az alapszabályok le­ helybeli lelkész vendégszerető házához és asztalához tért.
érkezését, most már ennek értelmében a végleges meg­ K
alakulást jelenti ki és egyúttal a gyűlés elhatározta, hogy
a világi elnökségre a már régebbi megállapodáshoz ra­
gaszkodva, Sinkovics Ottó szentkatolnai nagybirtokost
kéri föl. KÜLÖNFÉLÉK.
Tárgysorozat rendjén az Egyh. kér. Értekezlet hatá­ A szászsebesi ev. ref. egyház új temploma
rozatának foganatosítása került szőnyegre, melynek során felszentelést ünnepélyét 1904. junius hó 19-én d. e. V2IO
elfogadásra talált a sajtó bizottság alakítása, ellenben a órakor tartja. Az ünnepély sorrendje: Invocatio XXX. dics.
temetkezési társulat szervezése az egyes lelkészek belá­ 1. v. Felszentelési ének CCXVIII. dics. 6—7. v. Imádkozik
tására bízatott. dr. Elekes Viktor esp. Templomavatásra (hymnus), szerzé
Kiemelkedő ünnepélyes részlete volt a gyűlésnek a és előadja Zsigmond Ferencz kolozsvári kántor és ének­
lelkészeknek részint Írásban, részint élőszóval előadott tanár. Ünnepi beszédet tart Nagy Károly ref. theol. tanár.
jelentése azon egyháztársadalmi munkálkodásról, melyet Magyar Gályarabok éneke, Zsigmond Ferencz által. Dr.
ki-ki saját e. községében kifejtett. Csendesen, zajtalanúl Bartók György erdélyi ev. ref. püspök felszentelési be­
működött e tekintetben az egész egyh. megye s az ered­ szédet és imát mond. CLXXII. dics. 7. v. a keresztyén
mény szinte meglepően örvendetes. És hogy ez igy van, egyház felvirágzásáért. Keresztel Cseresznyés Ödön ba-
azért legelső sorban a buzgó, ágilis és mindenre figyelmet lázsfalvi ref. lelkész. Úrvacsorát oszt dr. Bartók György
terjesztő esperesé az érdem, ki. saját e. községében való­ ev. ref. püspök, Molnár Albert abrudbányai ev. ref. leik.
ban mintaszerüleg működik s jó példát mutat a többi e. segédletével. A templom rövid története és záró ima Be­
községeknek is. nedek Károly beszolgáló lelkész által.
Legfontosabb pontját a gyűlésnek mégis a jövő hó A szászsebesi ev. ref. egyház 1904. junius hó 19-én tem­
5-én Kézdivásárhelyen tartandó Egyh.# kér. Értlekezlet ploma javára az „Arany Oroszlán“ nagytermében tánczczal
ügye képezte, melynek előkészítésére a város már régen egybekötött hangversenyt rendez a következő műsorral: 1 .
megkezdte a működést, a presbyterium 60 tagú bizottság­ Zeneképek a kuruezvilágból, a szászvárosi ev. ref. Kun-kolle-
gal egészittetvén, Szabó Jenő lelkész elnöklete alatt; mostgium zenekara által előadva: a) Rákóczi siralma, b) Czinka
Panna nótája, c) Lavota szerenád, d) Bihari: Hadik óbester
az e. m. is a maga részéről szintén küldött ki ilyen bizott­
ságot: Bodor Géza esperes, Volloncs Miklós, Ősz Lázár, nótája, e) Rákóczi-induló. 2. Űj templom, irta és szavalja
Megyaszay Mihály lelkészek és Bodó Albert karatnai bir­ Versényi György kolozsvári tanár. 3. „Makray-dalok“, énekli
Pataky Lászlóné, zongorán kiséri a szerző, a) Nézd a tengert,
tokos személyében. b) A csöndes temetőben, c) Viharban jött ő. 4. Delibes L.
A fogadtatás és ünnepségek sorrendjét aprólékosan Nagy egyveleg „Copelia“ balettből, előadja a szászvárosi ev,
megbeszélve, értekezlet azon reményben oszlott szét, hogy ref. Kun-kollegium ifj. zenekara. 5. Rákosi Viktor iró felolva­
az Egyh. kér. Ért. idei gyűlése — Isten segedelme után sást tart. 6. Bánfíy Gyurka népdalaiból énekel Zsigmond Fe­
— egyike leend a legsikerültebb gyűléseknek. rencz énektanár, zongorán kiséri Benedek Károlyné. „7. Mak-
ray-dalok“, énekli Pataky Lászlóné, zongorán kiséri a szerző,
a) Holdfény ragyog a tengeren, b) Szomorú este, c) Égess el.
Papi értekezlet. 8. Erkel Ferencz „Hunyadi László“ ez. operából Kürthy Sán­
dor zenetanár által átdolgozva, előadja az ev. ref. Kun-kolle­
A Zilah vidéki papi kör f. hó 9-én szépen sikerült gium ének- és zenekara: a) Nyitány, b) Nemesek kara az I.
értekezletet tartott Görcsönben. A templom telve volt, da­ felvonásból, c) Finálé a II. felvonásból (templomjelenet), d)
 198 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Finálé a IY. felvonásból. Kezdete este 8 órakor. Belépti dij:
Bársony szék I—II. sor 4 kor., III—IV. sor 3 kor. Zártszék és
karzati ülőhely 2 kor., állóhely 1 kor. — Tudnivalók. Főtisz-
teletü és méltóságos püspökünk Kolozsvárról 18-án d. u. 5
órakor indul Alvinczre és onnan junius hó 19-én reggel ZU 9
órakor kocsin érkezik Szászsebesbe. Ekkor lesznek az ünne­
pélyes fogadtatások is. —Vonatérkezések: Alvincz felől 18-án
d. u. Vs5 és 19-én reggel V28 órakor; Szeben felöl 19-én reg­
gel 6 óra 25 perczkor, a mely vonatokkal érkező vendégeink­
nek a rendező bizottság szolgálatukra áll.
Erdélyi egyházkerületünkben lévő következő
egyházközségek részére utalt ki segélyt a Konvent az orsz.
ref. egyh. közalap terhére: Hosdát 300 kor. Kéménd 100
kor. Haró 100 kor. Nagypestény 80 kor. Alvinc 500 kor. Kis-
Petri 80 kor. Magyargyerőmonostor 80 kor. Vista 100 kor..
Egrespatak 80 kor. Gyeke 80 kor. Visa 50 kor. Tacs 1000 kor.
Mezőujlak 1200 kor. Szászludvég 200 kor. Geges 100 kor.
Fintaháza 80 kor. Nyárádgálfalva 100 kor. Oláhdellő 100 kor.
Balavásár 100 kor. Buzásbesenyő 100 kor. Tűr 600 kor. Kis,
sólymos 200 kor. Asszonynépe 100 kor. Alsósófalva 300 kor
Sükő 80 kor. Füle 80 kor. Szacsva 80 kor. Óltszem 50 kor*
összesen 6020 koronát.
Szászsebes! magyar templom ügyében szétküldött
gyüjtőívünket kérve-kérjük ismételten, mert elszámolni sem
bírunk. És kérve-kérjük egy derék magyar asszony Hermann
Ottóné hazafias, igaz és szép soraival: „A szászsebesi magyar
templom ügyét, mint ilyent, csakugyan elsőrangú nemzeti ügy­
nek tekintjük az urammal együtt s ezért az uram és magam
nevében itt küldök két húsz koronás aranyat. Őszintén óhajt­
juk, hogy bár minden honpolgár, aki nemcsak külsőségekben,
hanem szívben-lélekben magyar, megérezné a kérdés nagy
fontosságát s valláskülönbség nélkül elhozná filléreit a szent
ügy előmozdítására. Kiváló tisztelettel Hermann Ottóné." —
Vajha sokan megértenék és meghallgatnák a nagy magyar
asszony gyöngysorait, hogy templomunkat, melyet a hazafias
épitész nemsokára befejez, kifizethessük s papilakunkat fel­
építhessük. A Szászsebesen és vidékén lakó magyarság ne­
vében kéri a nagy magyar társadalmat Benedek Károly al-
vinczi pap, ehm. főjegyző, Szászsebes administratora.
HIVATALOS RÉSZ.
2616—904. sz.
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
Az 1903. év folyama alatt megtartott érettségi v iz s ­
g á la to k jegyzőkönyveiből és kimutatásaiból arra a tapasz­
talatra jutottunk, hogy kollégiumaink vizsgáló bizottságai
nem követnek egyöntetű eljárást a görögpótló tanfolyamot
végzett ifjak érettségi vizsgálatra bocsátása tekintetében.
Felhívjuk a méltóságos t. Elöljáróságot, méltóztassék tu­
datni a tanári testülettel, hogy akár van már görögpótló
tanfolyam a gimnáziumban, akár nincs, görögpótló érett­
ségi vizsgálatot, illetékes jelentkezővel, mindenik kollégiu­
munk tanári kara köteles tartani.
Ezzel kapcsolatban, minthogy az 1903. évi kimutatá­
sok közül némelyikben nem egészen szabályszerű a záró
határozat bejegyzése, a méltóságos t. Elöljáróság utján
felhívjuk a vizsgáló bizottság figyelmét a vallás- és köz-
oktatásügyi miniszter urnák 1885. évi 3040. sz. alatt az
Érettségi vizsgálati utasítás mellékletéül kiadott rendele­
tére. (Közzétéve az orsz. Középiskolai Tanáregyesületi
Közlöny 1884—5. évi folyamának 567. s köv. lapjain is.)
Kolozsvár, 1904. junius 12-én.
B a r tó k , D r . S á rk á n g Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
2633—1904. sz.
KÖRLEVÉL
az egyházmegyék Nagytiszteletű Espereseihez, a kollégiu­
mok mélsóságos t. Elöljáróságaihoz, az ev. ref. iskolaszé­
kek tiszteletes Elnökeihez és az egyházmegyei tanügyi
Előadó aaihoz.
Az 1903. évi egyházkerületi közgyűlés 37. és 60. számú
határozataival megalakított egyházkerületi tanügyi bizott­
ság, a bizottsági szervezeti szabályok 4. §. d) pontjában
megállapított jog- és hatáskörrel az alább megnevezett bi­
zottsági tagokat választotta meg az elemi és népiskolák
ügyeinek köz.elebbi számbavételével és számon tartásával:
1 . Alsófehér- és Kisküküllővármegyék területére: Gás­
pár János (lakása Nagyenyed). 2 . Kolozsvármegye terüle­
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
24. szám.
tére : Deésy Gyula (lakása Gyalu). 3. Torda-Aranyosvár-
ínegye : Sándor János (lakása Miriszló, u. p. Nagyenyed). 4.
Szilágyvármegye: Berényi János (lakása Zilah). 5. Szol-
nokdoboka és Beszterczenaszód vármegye: Budai Elek
(lakása Dés). 6 . Marostordavármegye: Kóbori János (lakása
Marosvásárhely). 7. Udvarhely- és Csikvármegye: Lajos
János (lakása Bögöz). 8 . Fogaras, Szeben, Brassó, Nagy-
küküllővármegye: Váró Benő (lakása Fogaras). 9. Három-
székvármegye: Bodor János (lakása Zágon).
Felhívjuk a t. Czimzetteket, hogy az elemi és népis­
kolákról bekérendő mindennemű adatokat, felvilágosításo­
kat, az illető megbízottaknak esetről-esetre hivatalos utón
megküldeni kötelességüknek tartsák.
Kolozsvárt, 1904. junius 9.
D r. B a rtó k , D r. S á r k á n g L a jo s ,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 2647—1904.
SÜRGETŐ FELHÍVÁS
a papi dijlevelek megújítása tárgyában.
Még az 1902. év október havában 4285—1902. szám
alatt intézkedett igazgatótanácsunk a lelkészi javadalmak­
nak egyöntetű dijlevél-ürlapra leendő bejegyzése iránt.
Miután több egyházközségünkből a megújított dijlevél
máig sem jött be s illetőleg a helyesbítésre visszaküldöt­
tek nem érkeztek vissza: figyelmeztetjük a késedelmeske-
dőket, hogy most már saját érdekükben is a dijleveleket
haladéktalanul újítsák meg s esperesi utón legkésőbb folyó
évi julius 15-ig ide múlhatatlanul terjesszék be.
Kolozsvárt, 1904. junius hó 10-én.
D r. B a rtó k , K á d á r János
elnök. titkár.
420—1904. sz.
ÉRTESÍTÉS
a görgényi egyházmegye tiszteletes lelkészi hivatalaihoz.
Igazgatótanácsunk intézkedése folytán, a Franklin-
társulat könyvnyomdája megküldötte minden egyház ré­
szére Pokoly József: „Az erdélyi református egyház tör­
ténetét“ 3 kötetben. Külön megrendelésre külön lett még
küldve Papp Lajos széplaki lelkésznek 2 példány és Páll
Károly toplicai lelkésznek 1 példány.
Miután hivatalosan nem küldhetem szét ezen köny­
veket, egyházanként csomagolva letettem a tanácsterembe,
honnan alkalmilag szíveskedjék mindenki elvitetni. Tiszte­
letes Bőd Károly lelkész-tanár aa. lesz szives kinek-kinek
átadni.
A könyvek árát a közrovatalok számlájába fogjuk
beállítani s úgy fog pénztáros aa. által felszedetni.
Gernyeszeg, 1904. junius 9. Csekm e F eren cz,
görgényi esperes.
Sz. 399—1904.
FELHÍVÁS
a görgényi egyházmegye tiszteletes lelkészi hivatalaihoz.
Hasonszám alatt egy útasitó körlevél kíséretében egy
„Általános kepekimutatás“ czimü rovatos ívet indítottam
volt körútra kitöltés végett.
Miután ezen ívnek a központba leendő beküldése
naggon sürgős, felkérem a tiszteletes kollegátust, igen­
igen siessenek a kitöltéssel és a továbbítással, hogy én is
minél előbb illetékes helyére juttathassam.
Gernyeszeg, 1904. junius 7.
Csekme F erencz, görgényi esp.
KÉRELEM
a marosi ev. ref. egyházmegye tiszteletes lelkipásztoraihoz.
Tisztelettel felkérem tiszteletes lelkipásztor társaimat,
hogy a kezöknél levő egyházi értekezleti taggyűjtő íveket
— a mennyiben a szorgalmas és hiszem, sikeres tag­
gyűjtést bevégezték — méltóztassanak lehető rövid időn
beküldeni tiszt. Molnár Lajos egyházmegyei ért. pénztár­
nok aához, úgyszintén az íveiken feliratkozott értekezleti
tagok folyó évi tagsági díjait is, egybegyűjtve, egy ösz-
szegben.
Makfalván, 1904. junius 3.
B enedek Dénes,
____ ért. egyh. elnök.
 VII. Évfolyam. 25- ik szám. Kolozsvárt, 1904. ju tttu s 23.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref, egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r : egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

MEGHÍVÁS.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Egyházi Értekezlete
IV. évi rendes közgyűlését
Kézdivásárhelyen 1904. julius hó 5—6. napjain tartja.
Midőn ezt az Alapszabályok 11. §-a alapján ezennel közhírré tesszük, a közgyűlésre
az Értekezlet alapitó-, rendes- és pártoló tagjait, valamint az érdeklődő n. é. közönséget
tisztelettel meghívjuk.
Kolozsvárt, 1904. junius 21-én.
Deési Gyula, Tárkányi György,
egyh. elnök. egyh. titkár.
Az ü n n e p é l y s o r r e n d j e :
Utazás. d) Zárszó
Az elnökség 1904. julius 4-én reggel 6 óra 1 1 A díszgyűlés végével tisztelgések.
perczkor indul Kolozsvárról gyorsvonattal gr. Bethlen Délben 7a2 órakor díszebéd a városi Vigadóban.
Pál főispán, ért. vil. alelnök vezetése alatt. III. d. u. 5 órakor igazgató-választmányi ülés a
D. u. V2 6 órakor az eresztevényi állomásnál a templomban.
kézdii egyházmegyei Ért. üdvözli az elnökséget. E ste az Értekezlet ja v á r a m ű so ro s estély a Függe­
D. u. 7*7 órakor megérkezés Kézdivásárhelyre; lékben közölt p ro g ra m m a l.
fogadtatás, vendégek elszállásolása. Este ismerkedési
estély a városi Vigadó termeiben. Második nap.
Első nap. Julius 5 -én. IV. J n lin s 6-án d. e. 9 ó ra ko r tá rg ya ló ülés.
I. A lk alm i istentisztelet a templombai-i, d. e. 10 órakor.
1. Titkári jelentés. Felolvassa Tárkányi György
ért. titkár.
1 . 90-ik zsoltár 1 . versét énekli a gyülekezet.
2. 176-ik Dicséret 1. versét énekli a gyülekezet. 2. Pénztári jelentés. Előterjeszti Balogh Károly
3. „Hol vándor felhő fogja át“; szövegét irta ért. pénztárnok.
Szabó Jenő, dallamát szerezte Zayzon Lázár; zene- 3. Egyházi „Tűzbiztosítás“. Csulak Zsigmond ter­
kisérettel előadja Nagy Gerő énekvezér. vezetét ismerteti és javaslatot terjeszt a közgyűlés
4. Imát mond Deési Gyula kalotaszegi •esperes,elé dr. Sárkány Lajos, tanár, egyh. kér. tanügyi előadó.
Ért. egyh. elnök. 4. Az egyháztársadalmi egyesületekről felolvas
5. „Megáll az Istennek igéje“; énekli a gyüle­Péchy Árpád brassói lelkész.
kezet. 5. Indítványok. (A mennyiben azok a közgyűlést
6 . Egyházi beszédet mond dr. Kecskeméthy Ist­megelőzőleg közöltéinek az ügyvivő elnökkel. Alap­
ván, theol. tanár. szab. 9. §.
7. „Hajolj le hozzám". Karének, szövegét irta 6 . A közgyűlés bezárása.
Szabó Jenő, dallamát Kelemen Lajosné. Énekli a zá- Függelék.
goni tanítói dalkar.
8 . Áldást mond dr. Bartók György püspök; aka­
Az estély műsora: 1. Nyitányt játszik a népzenekar. 2.
Frangepán Katalin ez. költeményt szavalja Megyaszai Piroska
dályoztatása esetén Kenessey Béla eh. kér. főjegyző.k. a. 3. Duett. Éneklik Kovács Károly ref. lelkész és Nagy
9. 172-ik dicséretet énekli a gyülekezet. Imre énekvezér. 4. Felolvas Kovács Dezső kolozsvári ev. ref.
coll. tanár. 5. Kossuth kesergő és magyar dalok. Szerezte és
II. D íszgyü lés a tem plom ban. előadja Király Béla ref. lelkész. 6. Verseket olvas fel Sza­
bolcsira Mihály ref. lelkész. 7. Magyar ábránd, szerezte és
a) Elnöki megnyitót tart gróf Bethlen Pál ért. zongorán előadja Kelemen Lajosné, Zathureczky Berta úrnő
vil. alelnök. őnagysága. 8 . Honfi dal, Lorencz Jánostól, énekli a zágoni
b) Bocskay Istvánról emlékbeszédet mond Sán­ tanítói dalkar.
Julius 7-én a közgyűlés tagjai részt vesznek a háromszéki
dor József orsz. képv., ért. vil. alelnök. ifjúság által rendezendő Körösi Csorna Sándor emlékünnepen,
c) Az Értekezletet ismerteti Tárkányi György a melynek első része d. e. 11 órakor Körösön, Csorna Sándor
ért. egyh. titkár. szülő falujában, második része este 8 órakor Kovásznán lesz
 200 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
s a melyen a volt enyedi diák és európai hirü tudós, Körösi
Csorna Sándor emlékére Sándor József, orsz. képv. ért. alel-
nök fog felolvasni.
Megjegyzés. Az elszállásolások, társas ebéd, estélyre he­
lyek előjegyzése és vasúti kedvezményes jegyek ügyében a
megkeresések Szabó Jenő lelkészhez, Kézdivásárhelyre inté-
zendők. Nála kell jelentkezniök a közgyűlésen részt vevőknek.
A prédikáció reformja.
A következő reílexiókat nehány nagynevű német
gyakorlati theologus könyvecskéi keltették. Ezek az
iratok részint egy-egy rendszeres újjáalakítás egy-
egy részlete gyanánt, részint egyenesen a prédikáció
reformálása célzatával sürgetnek valami jobbat a je­
len prédikációinál. Van bennük sok fejtegetés, mely
csak a német viszonyok természetéből nyeri értelmét;
van kétségkívül sok pepecselés és fontoskodás is, a
mit a részletekig ráérő kutatástól a német gondol­
kozás épen elválaszthatatlannak mutat. De a sürge­
tés komolysága, a tények őszinte felmutatása, a re­
form szükségének suggerálása akkor se tévesztenék
el hatásukat, ha a német tevékeny érdeklődésnél
élénkebb és mélyebb viszonyok s idealisabb állapot
volna a miénk. Nem hiszem azonban kockázatosnak
a véleményt, hogy valamilyen reformját a prédiká­
ciónak a mi lelkeink is szükségesnek érzik. Hogy a
német protestantizmus s élén épen a szabadabb,
nyílt felfogású prot.-mus e reformot sürgeti, ébersé­
gének s tervszerű munkásságának megnyugtató bi­
zonysága; de hogy szükségesnek látja: ez a íelrázó
számotadás, e figyelmeztetés bizonnyal nem pusztán
a német prot.-mus belső kérdése.
A mi egyházi életünkhöz s gondolkozásunkhoz
épen annyi szál fűzi e gondolatkört, mint akárme­
lyik más prot. közösségéhez. Ugyanazok a szempon­
tok követelik a megláttatást nálunk, mint másutt.
Csak néhányra gondoljunk a főbbek közül. A prot.
igehirdetésnek, ha szabad igy mondani, kezdettől
fogva eredendő hibája volt, hogy hajlandó volt taní­
tásnak nevezni a predikácziót is. Keresztyén tanítás:
ma is kedvencz név Ah, ha a lélek szárnyalását,
lendületét abba a tisztább légkörbe, hol a dirib darab
élet szakadozott képét felséges egységbe foglalja a
Jézus leikétől ihletett látás; ha a megvilágosodás, ki­
békülés újjászülő érzését átömlesztő predikácziót ta­
nításnak nevezzük, bizonnyal azt az értelmét adjuk
e becses szónak: tanítás, mely egyedül illik értéké­
hez s illik, hogy a kathedra legyen ideálja is a leg­
magasabb emberi cselekvések egyikének e betölté­
sében s tanulni járjon hozzá, aki a tanitás művésze­
tében megtalálja e becset.
Csakhogy mily közeli a veszély, hogy a tanitás
gondolata úrrá lesz az igehirdetésben s a minden
áron való meg- vagy épen kimagyarázás a kéretlen
oktatás fő teendőjével ránehezedik a szárnyakra, me­
lyeket egy sóvárgó tömeg remél a kathedra igéitől.
Mily közeli a veszély, hogy az igehirdetés a sok
drága kincs közül, melyekből előhoznia kell ót és
újat, a tanításnak mindig legközelebbi anyagát: tisz­
tes hagyományok s az atyák hitét őrző tételek két­
ségkívül becses tárát szereti megnyitni, de mig ez
összefüggésteli hagyományok világába elmerit, elfe­
ledi, hogy a hagyományt a jelennek kiegészitnie kell
s a kathedrának az erőt ömleszteni, mely a jelent
összekapcsolja a múlttal és az örök jövő forrásával,
a Jézussal. Templomaink még mindig panaszolt üres­
ségében nincs-e intő jele, hogy a predikáczió, mely
a tant dédelgeti, a legdrágábbat bár: a legtökélete­
sebb megoldások vagy illúziók dacára is csak egy
részét elégíti ki a mai napok lelki szükségletének s
nem azt a részét, melynek táplálékáért a templomot
keressük.
Pedig a prot. igehirdetésnek két oldalról is mossa
alapjait sok idegen, legtöbbször ellenséges áramlat.
25- szám.
A katholicizmus, bámulatos felszívó és alkalmazkodó
s átalakító képességével — talán e munifikáló erő­
ben bírván épen fenmaradása biztosítékát — egyéb
fegyvereivel együtt a predikáczióénak forgatását is
rég megtanulta ellenünk használni és kihasználni.
Veszedelmes előny ránézve, hátrány reánk, mert a
hasonlíthatatlanul több kathedrai szabadság, legtöbb­
ször szabadosság, igen gyakran a visszaélés, a de-
corum eléggé laza szabványaival is a demagógok
féktelenségeit is megszégyeníti. Nemesebb Ízlést, ün­
nepibb érzést s érzéseket, miket puszta falaink is el-
törülhetlen színekkel edzenek a prot. szivekbe, sért,
kétségkívül e ledérséggel határos taktika; de mikor
törődött Róma az erkölcsi Ízlés subtilitásaival? Ah,
Róma ed zett... .Alios illa vidít ventos.. .A veszte­
sek azonban a protestánsok. Ez álarc, mely alatt a
gyónószékből igazgatott gépezet összekényszeritő
munkája betetőződik; a közvetlenség, népiesség, meg­
rázás, elhatározásokra gerjesztés nemes szónoki eré­
nyeinek e sivár és nem egyszer undok visszája alan-
tos ellenfél, de veszélyes ellenfél.
S még egy áramlattal kell számolni a protestáns
kathedrának. Az élőszó felülmulhatlan biztosságának,
varázsának, méltóságának, egyszerű alkalmazásának
adott elégtétel-e, új lelemény-e vagy egy mámoros
álomból való íelocsudás, mit a mindenhatóság eré­
nyébe — gyanújába? — öltöztetett természet tudo­
mányos vívmányok pajzánkodtak az emberrel, mikor
kényelmét s munkáját a végletekig megkönnyitni
ajánlkoztak; visszahatás-e, új fokozat-e: ne kérdezzük
most, valóság, hogy az élőszó korszaka, visszatérve
vagy most indulva el hóditó útra, ezernyi-ezer
szószéket teremt vagy farag. — Kongresszusok,
értekezletek, sztrájk-tanyák, university-extensionek,
szakkörök, vándorelőadások, beszámolások — elég,
elég — az élőszó régi nemesei s új proletárjai, sze­
rény fáklyavivők s zűrzavaros hadakozók, egy oltár
köré egyesültek, a véd- és dacszövetségben szövet­
kezett tömegek új szószékei ime Labradortól Tim-
buktuig érnek s egymást érik. Divat hóbortjai és igaz
értelmi szükség, becses vállvetés és tülekedő ledér-
ség tarka képéből nekünk egy a tanulság: nevezzük
bár engedékenyen munkafelosztásnak ezt a fejevesz-
tett hajhászását egy ismeretlen valaminek, melyet
egykor szégyelni fog az ember; ez osztályból a prot.
kathedra páratlanul nagy és éppen olyan drága rész­
szel folytatja egyházi zavartalanabb hivatását. Mond­
juk a természetes kiválogatódás immár nagy elága-
zottságának a mai nap műveltségi abroszát: van rajta
egy szín, egy keresztül húzódó pótolhatatlan vonal, a
prédikáció teendője, színe, pótolhatatlansága. Sok
nemes fogalmazása ennek a teendőnek mind egy lé­
nyeget kell hogy fedjen: a prédikáció egy ethikai
egységbe kapcsolja a töredék képét, mit együgyü
napjaink az életről, világról, ezekről a nagyobb ho-
rizonokról adhatnak. Kiárasztja reánk is a kijelenté­
sek ama lelkét, mely összeköti a haladást a múlttal,
mint a patak a dombot a völgygyei s megaranyozza
az élet képét az erkölcsi eszmény ragyogó napjával.
A részleteket túlontúl is fürkészi s el is torzítja a
kathedra oszlopáig zajló tenger; az eszményi egység­
nek, fölénynek, föllendülésnek mentsvára hadd legyen
a kathedra.
Ezek bizonyára nem új gondolatok. Nem is me­
rítik ki a prédikáció jellemét és természetét. De ha
általában ott vannak a prédikáció jellemrajzában,
napjainkban bizonyára rájuk kell a fősulyt helyez­
nünk. Az emlitett iratokban ezt a közös vonást, va­
lami ilyennek sürgetését találom a legértékesebb
gondolatnak. Baumgartennek sok panasza van. (Pré­
dikáció problémák.) Régi vagy inkább útszéli pana­
szok; nem is az a baj, hogy régiek, hanem hogy
még mindig igazak. Unalmasok, hidegek, úgymond,
a prédikációk; ami rosszabb, egy kihalt világ csillogó
 25. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 201

jégtörmelékei vagy sokszor nem is a törmelék csil­ elvégzi. Bizony, nem is az istentisztelet berendezésé­
log, csak a ráaggatott sallang; jobb sorsra érdemes nek változtatásától s nem is az egyensúlyozott pré­
hév s könnyelműen mellőzött kincsek mellőzése, az dikációtól várjuk e javulást, de biztosan várjuk a
egyéni előszeretet és hajlam ezerféle kedvtelésének prédikátor egyéniségétől. Attól az egyéniségtől, mely
színezésével: ilyennek találja a mai német prédikáció az örökös reform szükségét az örökös fejlődés esz­
keltette általános képet. N iebergall (Hogy prédikálunk ményével azonosítja s az állandó reformot egy belső
a modern embernek?) és H a r in g (Korszerű prédiká­ fejlődés természetes eredményéül, egy haladó világ­
ció), még kifejezettebben mutatnak rá egy alapvető gal való lépéstartás alakjában észrevétlen egyszerű­
hiányra, A komoly és fenséges tudomány kevés számú séggel végzi. Azért a reform súlypontja át van he­
és kevesek számára hozzáférhető szószékein kívül, lyezve az egyéniség szentek szentjébe. Bizony ott is
inkább ezek felett is a prot. szószéknek becses elő­ volt mindig. A legjobb helyen van ott. Csodák for­
joga, hogy ama sub spécié a eiern ita tist alkalmazza a rása az ma is. Utalások, suggerálások ezt az egyé­
látni óhajtó szemekre, az elfáradott lelkekre, kutató niséget ragadják^meg; reformeszmék, tanácsok neki
vágyakra. A prédikáció így egy központi tűzíorrás, vannak szánva. 0 reformálja a világot is, mert ő újul
a kijelentés folytatása, egyszerű, de megváltó igaz­ meg új eszméktől.
ságok első őre; az életnek nem magyarázója, de ve­ E suggerálások közül csak egyet. Baumgarten
zére; bizony inkább próféta, mint kodifikátor, inkább érdekes prédikációkat kíván. Meg is mondja, hogy
lelkesít, mint számon kér, inkább szárnyal, mint ki- ilyeneknek ma a socialis tárgyuakat érti. Nem lehet
pécézi útját! főbb az érzés, mint a kioktatás, drágább kicsinyelnünk e gondolatot. Érdemét, erejét, fontossá­
az ittasitó, elragadó lendület az egész fölé, mint egy gát az élő szónak s fokozottan a prédikációnak, a
keskeny sáv kimért látköre. prédikáció kezdete óta az egyéni megélés kölcsönzi,
De úgy látszik, ez mind csak ábránd, a mivel nem: biztosítja. E személyes megélés, a gondolat
nem jó követelődzni. Prófétáskodni, vezetni! Hiszen és formája ritmikus egyezésének egyetlen forrása,
ha mindnyájan született próféták, szónokok volnánk, forrása az érdekességnek is. Érdekesség, igaz értelme
nemcsak ha mindnyájan a lelkesedés és elhivatás szerint nem szenzációs ^ inger, de a lelki nemesség
egyenlő erejével ragadtatnánk a lelkipásztorkodás mágneses vonzó ereje. Érdekesség annyi, mint őszin­
éppen ezen őrhelye felé! De hát ki osztályozta az teség. Nagy elmék, újítók, Iángeszek nem lehetünk
Isten országa munka mezőinek értékességét? Ha ne­ mind, de őszinték mindnyájan lehetünk. A nagyság
hány theol. vizsga letétele még csak tudóssá se tesz, az őszinteség, tanítja Carlyle és tanítja Kant. Érde­
miért tenne kitűnő adminisztrátorrá, miért várnók, kes prédikáció: mikor a prédikátor magát prédikálja.
hogy kitűnő szónokká tegyen? Az egyetemes tájé­ Az őszinteség sugarában csak az ő lelke ragyoghat
koztatás nélkülözhetetlen munkája után az előkép­ Az evangélium igazságai az ő lelke prizmáján áram­
zéstől átveszi művét az élet vagyis a hajlam, a külső lanak keresztül; az életnek ezt a képét ragyogják be,
és belső tényezők szövődésének s az öntudatos irány- vetítik a hivőkébe, melyet az ő egyéniségének nemes
zódásnak illethetetlen és becses társulása. Kire pa­ színe, íze alakított ki jellemzően. De kell, hogy ez
naszkodjunk, ha e társulás nem főképpen a szószék életnek, a világnak képe biztosan kialakuljon a pré­
eszménye körül szilárdul ki. dikátor egyéniségében; a részletek, a törekvések, a
Úgy látszik hát, hogy objectiv és egyetemes re­ fennakadások, az áramlatok, hogy győzedelmesked­
formról, minőt valamely tárgyi tényező reformálása jék az összefoglaló egész, a megoldás, az összhang.
adhatna, jogunk sincs ábrándozni. Ki szállna szembe A kijelentés nekünk a dolgok lelkének meglátása: a
az egyéniség sajátos természetének mindig feltétlen prédikátornak e lelket kell látni a dolgokban. Azért
hódolatot követelő titkaival? Éppen ezért S m en d (A mi tán nem fogjuk a Baumgarten. követelményében
kultuszbeszéd kérdéséhez) annyira kevés súlyt fektet kimerítve látni a prédikáció tartalmát; hiszen e tar­
az ethikai, individuális tényezőre, hogy teljesen tárgyi talom az egész istenországa: az egész élet; de hisz-
okokból véli kimagyarázandónak a prédikáció mai szük, hogy követelménye minden idők első igazságát
pangását s ezektől várja lehető reformját is. Szerinte fejezi ki: rá kell bizni a biztos haladás művét az
a kultusz rontotta meg a prédikációt, amint a gazdag egyéniségre, mely a változatos hatásokat a Jézus
érzéki ingerek nehezen fékezhető hatalmukkal ráne­ szellemében gyökerező erőivel fogja fel, árasztja ki.
hezedtek a gyenge és álhatatlan érzékekre; s viszont Ez a divinációs erő fogja adni a sóvárgó lelkek ter­
a prédikáció megrontotta a kultuszt, mikor a tan mészete szerint a tejnek eledelét vagy a magasabb
legfőbb őre gyanánt a liturgiától is a tanbeli eszmék szellemek kristálytiszta italát. S ha minden istentisz­
lehetetlen kifejezését óhajtolta s még a művészetek telet egy ideális célnak, egy folytonos újjászületés­
szárnyait is megnyirbálta, mikor az összeszoritott nek üditő emlékével hidalja át a munka napjait egy
ajakkal s ráncolt homlokkal parancsoló tanrendszer sóvárgott új ünnepig: ki vágynék más reform után,
egy szűk világ pontosan kimért mesgyéi közt kény- mit a mint természetszerűen nyer a lélek e folytonos
szeritette nehézkes és élettelen mozdulatokra. Nem kitöltetésének vonzó, lelkesítő, újjászülő ünnepein?
szükség mondani, hogy e felfogás nemcsak a pápai Meddig lesz hangos a panasz templomaink üres­
egyház tanulságaira van építve. Nem is lehet kicsi­ sége fölött, talán egyszerre dől el azzal: meddig
nyelni mély érdekes pillantását De boncolása nem várja hiába csak egy lélek is a sóvárgók közül — s
tartozik ide, ha hálás tárgya is az összefüggések ku­ ki nem sóvárogna? — azt a táplálékot, melyet má­
tatásának. S m en d tehát el akarja választani a kultuszt sutt nem talál. Az Elnémult harangoknak legdöbbene­
az igehirdetéstől s ajánl istentiszteletet ige nélkül, tesebb rajza nem a hősnek elbukása küzdései rom­
melyen nehány liturgiális ige, mintegy csendes ön­ jain, de egy megfigyelés, mely prófétai erővel ráz
megadással lemond elsőbbségéről, aztán igehirdetést meg. Egy izzó gondolatoktól ittasult tömeg játsza
kultusz nélkül (talán a mi bibliamagyarázatunknak kalandos szinjátékát a templom körül, zsivajuk meg­
megfelelőt) s végül a legkiválóbbat, istentiszteletet, remegteti a komoly csend nyugodt étherét a tem­
melyen a két elem egymás jogát öntudatosan tisz­ plomban; s egy sereg embert, kik pár perc múlva
telve, egy magasabb egységbe olvad. belesodródnak e küzködő forgatagba, a szószék ama
Gyakorlati megpróbálásáról e tervnek nem tu­ fátyolos litkok ünnepélyes és élettelen világába zár,
dok; kényességet könnyű belátni. A szószék Német­ melyeken Jób és Sokrates óta törik fejüket az em­
országon se kísérleti állomás. De a Smend választása berek s melyek oly távol vannak az élettől, mint
a rosszabb részre esett. Reformot sürget, szükségét valaha volt földüntúli spekuláció az izmos valóság­
érzi. De ez egyensúlyba hozott prédikáción túl van tól. Ez-e az élet szava? Csak e szűk partok közt foly
csak az erő, mely ez egyensúlyt s a reformot is igy az élet vize? Ez a kép azonban a regényíró képze-
 202 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
létében se pusztán egy eset. Typus ez. Meddig lesz
az? Dante és Homeros világai fényes, de kiégett vi­
lágok; idegenek, távcsövek: kommentárok kellenek
már élvezéséhez. így volna a Jézus evangéliumával
is? Örök élet beszédeit mi nemcsak a földön túl, de
itt a földön is halljuk, várjuk. Az életben is. Akkor
indul meg egy nemes reform, mikor a prédikátor
protestáns egyénisége az egész élet tükörképét raj­
zolja meg a szószékről. S mihelyt megindult, többé
nem beszélünk reformról, mert akkor már a termé­
szetes lendület szárnyalásában gyönyörködünk. Min­
den más reform tétova kapkodás és bicegő kiegye­
zés; tűz, lélek, látások a prédikátorban: biztosíték a
protestáns kathedra páratlanságának diadalmas meg­
védésére. Tankó B éla.
Templomszentelés Szászsebesen.
A szászsebesi magyar kálvinisták templomának
felszentelése nagy ünnepségek között folyt le e hó
19-én. A Szászsebesen élő magyarság gondozására
a reí. egyház már régen gondolt, de az anyagi
viszonyok hosszú időn át megakadályozták azt, hogy
a nemzetiségek közé beékelt magyarság templom­
hoz, rendes lelkészhez s ezáltal intenzivebb gondo­
záshoz juthasson.
Az ottani lelkes magyarság még 1898-ban meg­
próbálta, hogy eklézsiát szervezzen Szászsebesen,
azonban a kísérlet a viszonyok, a körülmények ked­
vezőtlen volta miatt meddő maradt. Csak 1900-ban,
mikor az ügyek vezetését Benedek Károly alvinczi
ref. lelkész, szászsebesi adminisztrátor lelkész vette
kezébe, kezdett jobbra fordulni a templomépités és
egyházszervezés munkája. Részint a hivek áldozat-
készsége, odaadó önzetlensége, részint az egyház
támogatása s a íöldroivelésügyi miniszter jóakarata
tették lehetővé azt, hogy ma már a szászsebesi ma­
gyarság templomban hallgathatja az Úr igéjét s nyer­
het biztatást s erőt nemzet fenntartó küzdelméhez.
— Különösen S zilá g y i Bertalan buzgó presbiter és
S zakáts László egyháztag vettek élénk munkával részt
az egyházszervezés munkájában. Ez utóbbi 20000 ko­
ronát ajánlott fel a szervezendő egyház céljaira s igy
meg volt az alap, melyen az építést bármilyen nagy
erőfeszítéssel is, de folytatni lehetett. Segítő jobbját
nyújtotta az E m ke is. S za la y Ferencz nagyszebeni
építész a templom terveit készité el ingyen s ugyan­
csak ő vállalta el a templom építését is és igy habár
még 6000 koronát csak ezután kell a magyar társa­
dalomtól összegyűjteni, de a templom áll.
A templomszentelés az egész magyar társadalom
ritka meleg részvétele mellett folyt le. Kolozsvárról
dr. B artók György püspök és N a g y Károly theol.
tanár mentek le. A püspök fogadására az egyházme­
gye és egyházközség képviseletében Tövisre elébe
utaztak: Zeyk Gábor e. m. főgondnok és dr. Elekes
Viktor esperes, H u b a y Zsigmond erdőmester, szász­
sebesi eh. községi gondnok. Alvinczen P on grácz fő­
szolgabíró fogadta az eh. képviselet nevében a püs­
pököt, kinek válasza után hosszú kocsisorban indult
be a menet Benedek Károly reí. lelkész lakásához,
hol a lámpionokkal kivilágított udvaron a helybeli
gör. kath. lelkész és a ref. eh. gondnok üdvözölték.
A társaság vacsorán Benedek Károly lelkésznél
maradt, hol jelen voltak a püspökön kívül Zeyk Gábor
em. gondnok, S zalán czy Lőrincz nagyszebeni ehm.
gondnok, P on grácz főszbiró. Ide jött a püspök elé és
a nagy magyar ünnepen való részvételre a minden
magyar kulturális és humánus ügyet lelke egész me­
legével s nem csekély anyagi áldozatokkal támogató
özv. K o v r ig Tivadarné is, a házi asszony nevelő anyja.
R ákosi Viktor, aki „Elnémult harangok“ ez. remek
regényében emelte föl szavát a pusztuló magyarság
védelmére s ki eljött most a m egkondult harangokat
25. szám.
meghallgatni, az estéli gyorsvonattal érkezett meg,
dr. Szőcs Pál orszgy. képviselő társaságában.
Másnap (jun. 19.) Szászsebesre indult a püspök.
Vele mentek Zeyk Dániel eh. kér. íőgondnok, S zász
József alispán, br. B án ffy Kazimir, G á sp á r János,
Tóth Miklós, dr. Lengyel György, Csuka Domokos.
9 órakor érkezett meg a főpásztor Szászsebes
határszélére, hol a város polgármestere, a képviselő-
testület s nagyszámú érdeklődő közönség élén szép
beszédben üdvözölte a püspököt, mire a főpásztor
erős hazaíiságtól áthatott, vallás- és hazaszeretetre,
békés egyetértésre buzditó beszéddel felelt.
A városban a felállított diadalkapunál az egyház­
megye nevében dr. Elekes Viktor esperes, az ehköz-
ség nevében pedig H u b a y Zsigmond erdőmester,
gondnok üdvözölte. V2 IO órakor kezdődött a templom
felszentelő ünnepély, melyen a fent említetteken kí­
vül részt vettek még a szász evang. eh. részéről, az
egyház képviseletében, T ullner Ernő nagyapoldi leik.,
esp. és a helybeli lelkész; a gör. kel. eh. község ré­
széről, annak képviseletében a helybeli esp. A rd e a n u ;
Szebenvármegye fő- és alispánja, Nagyszeben polgár-
mestere, a helybeli államhivatalok s a közeli vidé­
kekről Zalatna, Déva, Nagyszeben, Nagyeny.ed, Ba-
lázsfalva, Szászváros intelligenciája nagyszámmal.
A Péterfalvára vezető utczán egy saroktelken
1404 d ő l területen emelkedik a csinos, sugártornyu
templom. A közönség a püspök szállásáról hosszú,
zárt sorokban vonult a templomba az evangélikus,
román keleti és az ev. reí. egyh. templomának együt­
tes harangzúgása közt. A templom előtt fehér ruhás
leánykák állottak sorfalat s szép csokrot nyújtottak
át a püspöknek.
A gyülekezés nevében Benedek Károly tartott
szép beszédet a főpásztorhoz, felkérve őt a templom
felszentelésének megejtésére. A csinos templom szép
berendezésével mindenkit meglepett s a kiváló ren­
dezés mindenkinek juttatta megillető helyét, bár a
közönség százával tolongott a zsúfolt templom körül
és a künlevők számára az ablakokat nyitották föl,
hogy a beszédeket hallhassák.
A gyülekezeti énekek után buzgó imát Elekes
esperes tartott, majd Z sigm on d Ferencz kolozsvári
kántor éneke után N a g y Károly theol. tanár tartotta
meg a 118. zsoltár 19—26 versei alapján az alkalmi
egyházi beszédet, a zsoltár alapján vázolva egyfelől
a lelkeket betöltő érzelmeket, másfelől az ezek alap­
ját képező s a munka sikerét biztosított csoda dol­
gait az Istennek, a vallásos érzés kiirthatatlanságában
s abban, hogy a szétszórt kövekből Isten uj épület
fundamentumát alkotta meg. A lelkeket fölemelő gyö­
nyörű felszentelő imát s az áldást a gyülekezetre,
templomra, felekezetekre, hazára, királyra dr. Bartók
György püspök jnondta. Két kis gyermeket keresz­
telt C seresnyés Ödön balázsíalvi lelkész, mig az ur-
vacsora-osztást W a ller József zalatnai lelkész telje­
sítette. A templomépités történetének szép rajzával
és remek hálaadó imával Benedek Károly lelkész zárta
a templomban lefolyt ünnepélyt, melynek végén elemi
erővel tört ki a gyülekezet ajkairól az „Isten áld meg
a magyart“
Templomszentelés után a püspök a küldöttségek
tisztelgését fogadta, melynek során a rom. kath. és
görög kath. egyházakat kivéve, a melyen mint ilye­
nek tüntetőleg távol tartották magukat, a hivatalos
és társadalmi élet minden köre képviselve volt, kü­
lönösen feltűnt és elismeréssel emlegettetett a szász
evang. egyház és város loyalis, sőt meleg bizalmat
keltő magatartása, melylyel szemben szomorúan kel­
lett konstatálni, hogy a szűkkeblű íelekezetieskedés
a magyar egyházakat még ily kényes poziczióban is
megosztotta.
Két órakor fényes bankett volt az Arany Orosz­
lán nyári éttermében, melyen mindvégig lelkes han-
 25. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
gulatban a szivek mind jobban összemelegedtek. A
hosszú sorozatú szép tósztok közül különösen ki kell
emelnünk a püspökét a királyra, Zeyk Gáborét a
püspökre, Zeyk Dánielét az uj egyházközséget felvi­
rágoztató munkára, N a g y Károlyét a felekezeti bé­
kességre, Benedek Károlyét a szereplőkre s köztük
első sorban R ákosi Viktorra, R ákosi Viktorét a ma­
gyar hazaszeretet vallására s a helybeli polgármes­
terét, melyben városa nevében az uj egyház kereszt­
apaságát vállalta el s végre Szakács Lászlóra mon­
dottat, mely az egyház alapvető munkásságát mél­
tatta. A püspök és kísérete közben látogatásokat tett.
Az ünnepély második része este 8 órakor kez­
dődött. Kiemelkedő központját R á kosi Viktor előkelő
és finom humoru csevegése képezte a hírlapíró- és
művészvilágban otthonos baráti tréfákról.
Nagyszabású és ritka magas színvonalú volt
az egész konczert minden pontja. A Makray-dalok,
melyeket P a ta k i Lászlóné a szerző remek zenekisé-
retével mély érzéssel énekelt; Z sig m o n d Ferencz
énekszámai, melyeket Benedek Károlyné méltó zon
gorakisérete emelt; dr. V ersényi György lendületes
ódája az ő keresetlen, de mély érzésű előadásában.
„Az uj templom“: mind remek és nemes műélvezetet
nyújtottak a közönségnek. De különösen a szászvá­
rosi Kuun-kollegium ifjúságának zene- és énekkara,
K ü rth y Sándor zenetanár vezetése mellett, érdemelte
ki a hallgatóság osztatlan és nagy tetszését s kel­
tette azt a meggyőződést, hogy ilyen zene- és ének­
kara az erdélyi összes iskolák közül egynek sincsen.
Utána iáncz következett, melyen a fiatalság osz­
tatlan jó kedvvel vett részt.
A püspök és kísérete 20-án reggel tért visssza
Kolozsvárra, azzal a tudattal, hogy Szászsebesen a
magyarság erős és dönthetetlen alapokra van fek­
tetve. És hogy az ezutáni fejlődés áldásos és gyü­
mölcsöző lészen, arról biztosit H u b a y Zsigmond erdő­
mester, egyh. gondnok önzetlensége, páratlan buz­
galma, kitartása, melylyel egyházközsége ügyeit ve­
zette és vezeti; biztosit az állami tisztviselők, kü­
lönösen az erdészek buzgósága, a Kendeffy-család
jóakaró támogatása.
Az ünnepségek jó sikerét kiválóan előmozditá
R ák o si Viktor orsz.-gyül. képviselő, ki ki is fejezte,
hogy az „Elnémult harangok“ után, melyben a nem­
zetmentés névtelen hőseire, a magyar kálvinista pa­
pokra, akarta felhívni a társadalom figyelmét,, im­
pressziót nyert a „Megkondult harangokra“; É rsek
Mihály főrendező páratlan ügyessége s az egyháztagok
odaadó munkássága mind-mind odajárult, hogy a
templomfelszentelés, mely a magyarság, hazaszere­
tet, hitbuzgóság és protestantizmus diadala volt, mi­
nél jobban, minél fényesebben sikerüljön. Az isteni
gondviselés őrködjék az uj egyházközség felett;
szállja meg lelkesedés a magyar társadalmat, hogy
össze tudja adni még azt az összeget, mely az uj
papi lakra szükséges, hogy külön papot nyerve, az
uj egyházközség annál erősebben, annál intenziveb­
ben végezze ezen exponált helyen a nemzetmentés
munkáját s legyen hazájának, nemzetének, hitének
erős, bevehetetlen sziklavára.
Konvemti ülés.
Ciun. 6. 7. 8. 9.)
(Folytatás.)
Petry Elek előterjesztette az országos ev. ref. lel­
kész! özvegy és árva gyámintézet számadásairól szóló
nagyfontosságú és részletes jelentését. Ez a jelentés
most már megnyugtató, a mennyiben az intézetnek
a múlt évben bevétele összesen 278,361 korona és
86 fillér volt s ezzel szemben a mérlegben a tőke­
egyenleg mint maradványnyal együtt a kiadás szin­
203
tén 278,361 korona és 86 fillér. Természetesen a be­
vételben benne van az egyetemes konvent múlt évi
jegyzőkönyve 10. sz. végzésének 9. pontja alatt a
gyámintézet javára megszavazott 3-ik 200,000 koro­
nának 1-ső részlete fejében 50,000 korona is.
Ezután az elnök jelentése következett az 1848.
évi, XX. törvényczikk végrehajtása érdekében az ág.
hitv. ev. egyházzal közös ügyeket intéző bizottság
lépéseiről. Báró Bánffy Dezső beterjeszti az ág. hitv.
ev. egyházzal közös bizottság által közzétett „Véle­
mény“^. Beszámol arról, hogy a közös bizottság an­
nak idején eljárt a kormánynál az ügy érdekében.
A kormány szívélyesen fogadta a bizottságot és ke­
resni fogja azokat a módozatokat, a melyekkel a sé­
relmeket elsimíthatja. Beszámol továbbá báró Bánffy
Dezső elnök arról, hogy a tegnapi nap folyamán
tárgyalt gróf Tisza István miniszterelnökkel, aki a
közös bizottságok „Véleménybe alapján már a közel
jövőben tárgyalásokat fog kezdeni a konvent elnök­
ségével és Báró Prónay Dezsővel, mint az ág. hitv.
ev. egyetemes egyház felügyelőjével és Baltik Fri­
gyessel, mint az ág. hitv. egyház legidősebb püspö­
kével. Ezek a tárgyalások fogják megállapítani, hogy
mi a részletes teendő.
Dókus Ernő előadó a kongrua bizottság jelenté­
sét adta elő, melyet a konvent jóváhagyólag tudo­
másul vett.
Elnöki jelentés kapcsán tudomásul veszik, hogy
a „britt és külföldi bibliatársaság“ százéves alapja
javára befolyt bibliafillérek hatezer koronát tevő
összegben gyűltek össze. Intézkedtek a pénz elkül­
déséről.
A ju n . 7-én ta rto tt gyűlésen tudomásul vette a
konvent, hogy a megalakított bizottságok formálisan
is magalakultak, megválasztván elnöküket és előadó­
jukat. A választás eredménye a következő:
A közigazgatási bizottság elnöke dr. Bartók György,
előadója Mády Lajos, ad hoc előadója Radácsy György.
A közjogi bizottság elnöke D a r á n y i Ignácz, előadója:
dr. Nagy Dezső, ad hoc előadója: Molnár Béla. A z
iskolaügyi bizottság elnöke: Antal Gábor, előadója
Dóczy Imre. A misszióügyi bizottság elnöke gr. Dé-
geníeld József, előadója Zsigmond Sándor. A tőke-
segélyosztó bizottság elnöke gr. Dégenfeld József,
előadója Széli Kálmán.
Ezután a zsinati előkészítő bizottságokat alakí­
tották meg:
Tagjai lettek: a) Egyházalkotmányi albizottság:
Elnök: gr. Dégenfeld József, előadó: Zsigmond Sán­
dor; tagok: Simó Lajos, Désy Gyula, Bernáth Ele­
mér, Horthy Isván, Kis Áron Hegedűs Sándor.
b) Lelkészválasztási albizottság. Elnök: Baksay
Sándor, előadó: ^Sass Béla; tagok: dr. Segesdy Fe­
rencz, Szilády Áron, Meczner Béla, György Éndre,
Dávidhzy János.
c) Adóügyi albizottság. Elnök: dr. Bartók György,
előadó: Kenessey Béla; tagok: Mády Lajos, dr. Da­
rányi Ignácz, Czike Lajos, Széli Kálmán, gróf Tisza
István.
d) Egyháztörvénykezési albizottság. Elnök: An­
tal Gábor, előadó: dr. Nagy Dezső; tagok: dr. Vécsey
Tamás, Molnár Béla, Mezey Albert, Lénárt József,
Ádám Kálmán.
e) Köznevelés- és oktatásügy albizottság. Elnök:
Fejes István, előadó: Radácsy György; tagok: Szilassy
Aladár, Veress Ede, Váró Ferencz, br. Vay Béla,
Dóczi Imre.
f) Zsinatelőkészitő tizes albizottság. Elnök: Kun
Bertalan és br. Bánffy Dezső, előadó: Zsigmond Sán­
dor; tagok: gr. Dégenfeld József, dr. Darányi Ignácz,
Hegedűs Sándor, Sass Béla, Kenessey Béla, dr. Nagy
Dezső, Radácsy György.
Ezután K enessey Béla terjesztette be a közalapi
végrehajt, bizottság jelentését, mely a bizottság első
 204 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
jegyzője, Kovács Albert elhunyta fölött érzett gyász
kifejezésével kezdődik. A közalap kezelők által az
1902. évben kiállított számadások az úgynevezett
„főtabellák“ rendben vannak, hiányos kiállítás miatt
alig 1—2-t kellett vissza utasítani. A közalapot illető
számadások a következők:
1902. évi számadások: 1902. január 1-én hátra­
lék 27809 kor. 96 íill. 8811 kor. 32 fillérrel kevesebb,
mint 1901-ben. A hátralékból 1902. folyamán töröl­
tetett 1379 kor. 80 fill. Befizettetett 16474 kor. 36
fül. Hátralék 1902. decz. 31-én 9956 kor. Ez utóbbi
végösszeg az egyes kerületek között igy oszlik meg:
Tiszántúli kerületre esik 5767 kor. 84 fill., a Duna-
mellékre 2679 kor. Erdélyre 4958 kor. 32 fill. Ti-
száninenire 3 kor. 50 fill. Dunántúlra 8 kor. 1902-re
kirótt járulékok összege 156988 kor. 05 fill. Befizet-
tetettt belőle 141,590 kor. 88 fill. Hátralék 15313 kor.
18 fill. Tehát a kirovás 10.5 százaléka, Összes hátra­
lék 25269 kor. 18 fill. Az összes hátralékokból esik
Erdélyre 5321 kor. 18 íill. a kirovás 14 százaléka.
Ezt azonban a kerület azóta már befizette. Tiszán­
túlra esik 13.109 kor. 72 fill., tehát 21 százalék, Ti-
száninnenire 496 kor. 14 fill. Vagyis 2.5 százalék.
Dunamellékire 4906 kor. 20 fill., tehát 14 százalék.
Dunántúlra 16879 kor. 09 fill. vagyis 8.5 százalék.
A kirovások általában csökkennek. 1901. évvel
szemben 1902-ben a csökkenés 798 kor 16 fill. Az
1902. évi általános folyó számla 202,316 kor. Ó3 fil­
lér pénztár maradványt és 1921 kor. 76 fillér kama­
tot, összesen 204,237 kor. 76 fillért mutat.
Az 1903. évi általános folyó számla bevétele volt
egyháztagoktól 166474 kor. 66 fill. Záloglevelekből
102885 kor. 50 fill. Kisorsolt záloglevelekből 20000
kor. Államsegélyből 200000 kor. Egyházkerületektől
visszatérítés czimén 4821 k. 09 f. A Jórdán-alapból
11128 kor. 42 fill. Folyószámlakamatjából 4305 kor.
68 fill. Átvezetés a tőkealap készpénzszámlájáról
50000 kor. Összesen 559615 kor. 35 fill.
Ezzel szemben a kiadás: Átvezetés a tőkealap
készpénzszámlájára 267312 korona 34 fill. 1902. évi
folyószámla kiegyenlitésére 45733 kor. 11 fill. Zálog­
levelek ellenértéke 20000 kor. Zsinati előkészítő mun­
kálatokért 4334 kor. 30 fillér, tőkekamat segélyre
1200 kor. Kezelési költségek 3001 kor. 26 fill. Tőke­
kamat adóra 430 kor. 57 fill. Összesen 342011 kor.
58 f. Pénztármaradvány 1903. decz. 31-én 217603 k
77 fillér.
A közalap vagyona a Jordán-alap leszámításá­
val 2.766600 kor. A Jordán alappal együtt 3 millió
6 5'ezer 910 kor. 16 fill.
(Folyt, köv.)
Protestáns Nőegyesület Nagyenyeden.
Az erdélyi kálvinista egyház egyik régi erősségében,
történelmi emlékekkel gazdag helyén, Nagyenyeden, e vá­
ros egyházi múltjához és jelenkori hivatásához méltó ese­
mény történt e hó 5-ikén. Imponáló, díszes külső formá­
ban, nagy lelkesedéssel, az evang. prot. öntudatnak ko­
moly önérzetes megnyilatkozása mellett megalakult a N a g y -
en gedi P ro t. N őegyesület. Lapunkban már volt szó rövi­
den e mozgalomról (1. 20. sz. Különfélék rovatát!), hadd
legyen nyoma a mozgalom első nyilvános eredményének
is. Tanulságos dolog ez minden tekintetben, tanulságos a
czélt, a jövőt illetőleg, de tanulságos, közelebbről, az előz­
mények miatt is, a melyekről e lap olvasói kevésbé tud­
nak. Valóban csudálatosok az isteni bölcseség utjai, az
igaz ügyet azok által juttatja diadalra, a kik miatt az ve­
szélyeztetve látszott, és a menyiben valami az igazságnak,
az önzetlen buzgóságnak szent ügye, a mennyiben isten­
országának örök rendjéhez tartozik, annyiban föltétlenül
győzelme is lesz annak mindig. Erre az esetre is méltán
alkalmazható a Gamaliel bölcs szavainak igazsága; ha em­
berektől van e dolog, semmivé lesz az magától, ha pedig
Istentől van, ember annak nem árthat. Voltak s bizonyára
24. szám
maradtak még titokban ellenségei ennek a mozgalomnak
is. Voltak és vannak mindenütt oly társadalmi elemek, a
kik a magasabb pontokra való hivatkozás látszólagos szín­
lelt tárgyilagosságával, a felekezeti békesség, a társadalmi
egyetértés és összhang jelszavainak hangoztatásával, való­
jában pedig más okokból természetszerűen következő el­
fogultsággal ítélnek meg minden olyan társadalmi vagy
egyházi jogos, szü kséges s tehát czé lsze rü mozgalmat,
mely kezdeményezőit tekintve, valamint czéljában és esz­
közeiben nem talál az ő érdekkörükbe. így volt ez a je­
len esetben Enyeden is. Itt is nagy és heves méltatlanko­
dással, s a személyeskedésbe átcsapó kritikával fogadták
a Prot. Nőegyesület megalakításának hírét azok, a kik nél­
kül kellett és kell éppen az ilyen felekezeti és egyháztár­
sadalmi intézményt megcsinálni, s tehát a kik, szorosan
véve, éppen ők nem bírnak jogosultsággal ily jogos és
szükségesnek felismert kérdés alakulására befolyást gya­
korolni. A különböző gyökérszálakból táplálkozó féltékeny­
kedés meg is szólalt a helybeli lapban, a minek követ­
keztében Jancsó Sándor lelkész ezen a téren megadta a
kellő, határozott, tárgyilagos felvilágosítást; igy a kérdés­
nek nyilvános szellőztetése avval a haszonnal járt, hogy
az érdeklődés, sőt rokonszenv az igaz és jó ügy iránt már
eleve fölébresztetett a lehető legszélesebb körben.
Ilyen előzmények után nem csuda, ha jun. 5-ikén,
vasárnap délután 3 órakor a városháza közgyűlési terme
zsúfolásig megtelt lelkes közönséggel. A legszerényebb
számítás szerint többen voltak 200-nál, ott volt N.agyenyed
prot. közönségének szine-java, tulnyomólag nők az intel-
ligenczia és a müveit polgári elem köréből, ott volt a
Bethlen-kollegium tanárkara teljes számmal. Feszült ér­
deklődés mellett, lelkes hangulatban nyitotta meg Z eyk
D á n ie ln é szü l. br. K e m é n y I d a a gyűlést, s a jegyző­
könyv vezetésére Zajzon János koll. vallástanárt szólitván
fel, fölkérte Jancsó Sándor lelkészt jelentéstételre az elő­
munkálatokról. Jancsó előadásából nemcsak arról értesül­
tünk, hogy az eszme fölvetése, az egyháztársadalmi tevé­
kenységnek egy Prot. Nőegyesület keretében való meg­
indítása, a Zeyk D.-né érdeme, a ki a hozzá első felhí­
vásra csatlakozott tekintélyes ref. hőkkel a kérdést egész
mostanig, az Egyesület megalakulásáig érlelte, hanem kellő
indokolását hallottuk a szükségességnek, mert a kér. sze­
retetnek, a hitbuzgóság ápolásának, az egyházias szellem
és műveltség fejlesztésével ilyen intézmény keretében való
gyakorlásával tűnik ki az egyház socialis hivatása.
Ez az igazság visszhangzott a további felszólalásokból.
A nagyenyedi prot. társadalom öntudata és ereje szólalt
meg az özv. dr. Kovács Ödönné, br. Bánffy Kázimirné,
özv. Keresztes Józsefné lelkes felszólalásaiban, s különö­
sen a Fogarasi Béláné tartalmas, szépen előadott, nagy
hatású beszédében, úgy, hogy az ő, valamint a mozgalmat
a nagyenyedi ref. egyházközség nevében üdvözlő és pár­
toló Gáspár János egyházközségi főgondnok és a széle­
sebb körű társadalom nevében hasonló módon nyilatkozó
Fogarasi Albert koll. tanár szavai után a népes közgyűlés
egyhangú lelkesedéssel kimondotta a Prot. Nőegyesület
megalakulását. A felolvasott alapszabálytervezet változta­
tás nélkül, egyhangúlag elfogadtatván, következett a tisz­
tikar és a választmány megválasztása: Jancsó Sándorné
ajánlatára elnöknek kikiáltatott Zeyk Dánielné, majd a tett
ajánlatokhoz képest egyhangúlag megválasztattak alelnö­
köknek : özv. dr. Kovács Ödönné, Tóth Miklósné, Szilágyi
Farkasné, Nagy Lajosné, br. Bánffy Kázimirné, Fogarasi
Béláné, dr. Farnos Árpádné és Varró Róza.
Ügyvezető igazgatósági tagok lettek: Dr. Szaniszló
Albertné, özv. Keresztes Józsefné, Dömök Erzsébet, dr.
Lengyel Györgyné, Jancsó Sándorné, Bállá Béláné; jegy­
zők : Vájná Janka, Bodrogi Jánosné és dr. Szilády Zol-
tánné. Titkár Jancsó Sándor; pénztáros Zajzon János ;
ellenőr Szilágyi Farkas. Megalakittatott továbbá az 50 tag­
ból álló választmány. Van az egyesületnek már eddig is
60 alapitó tagja (á 50 kor.) és mintegy 200 rendes tagja
(évi 2 kor.); a gyűlés folyamán felajánlott Újvári Imréné
(rom. kath. vallásu kir. telekkönyvvezető neje) 25 kor.
adományt; az alapitó tagok között vannak rom. kath. val-
lásuak is. Miután az alapszabály tervezetnek belügyminisz­
teri jóváhagyás alá terjesztése elhatároztatott, a gyűlés az
elnök éltetésével szétoszlott. Sorainkat avval a kettősóhaj­
tással végezzük: adja Isten, hogy a szép, lelkesedés szülte
kezdetet e lelkesedés fennmaradásával komoly munka és
a remélt siker kövesse! s vajha éppen e szép kezdet és
remélt siker mellett a Nagyenyedi Prot. Nőegyesület meg­
 25. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 205

alakulása buzdító példaképpen hatna, hogy egyebütt is, HIVATALOS RÉSZ.

főleg városi népesebb gyülekezetekben a müveit, hitbuzgó
ref. nők egyháztársadalmi szervezett munkássága bizonyi- 2693—904. sz.
taná evang. reformált egyházunk nagyfontosságu socialis KÖRLEVÉL
hivatását és gyümölcsözhetné eddig e téren kihasználatlan valamennyi egyházmegye nagytiszteletü esperesi hivatalá­
gazdag erejét! Ha igy lesz, akkor bizalommal nézhetünk nak, az összes kollégiumok és a theologia fakultás méltó-
a jövőbe. ságos t. Elöljáróságainak.
Református.
Az egyházmegyék uj beosztása folytán szükségessé
válván, a hivatalos lap előfizetési dijainak az uj beosztás
szerinti egyházmegyénkénti csoportosítása, tekintettel a
már 5469—1901. számú körözvényünkben kifejezett azon
KÜLÖNFÉLÉK. elvre, hogy az 1897. évi névkönyvben foglalt osztályozás
szerint I. és II. osztályúnak jelzett egyházközségek és
A ref. theol. fakultáson a püspök úr ő méltó­ kollégiumok egyenként 12 koronát, a III. és IV. oszt.
sága jelenlétében e hó 2 1 . és 2 2 -én tartattak a záró kol- egyházközségek pedig egyenként 10 koronát kötelesek fi­
locviumok, melyeken az ifjúság szép eredménnyel számolt zetni, igazgatótanácsunk a már lejárt ingyenességek meg­
be egy évi tanulmányairól. Azokat, a kiknek kollokviu­ szüntetése mellett, a befizetendő összeget a következők­
maik nem sikerültek, a mélt. püspök úr a tanári karral ben állapította meg :
egyetértve utasította, hogy lépjenek át más pályára, me­ 1. A vajdahunyadi egyházmegye terhére 302 kor. 2.
lyen könnyebb a boldogulás, mert a papi pályára lépő A gyulafehérvári em. terhére 188 kor. 3. A nagyenyedi
ifjú előtt nem ez a czél, oda minden ifjút nemes hivatás­ em. terhére 470 kor. 4. A kalotaszegi em. terhére 852 k.
érzet és ambició kell vigyen. 5. A kolozsvári em. terhére 240 kor. 6 . A szilágyszolnoki
Az ev. ref. Szeretetház növendékei e hó 12-én em. terhére 684 k. 7. A dési em. terhére 188 k. 8 . A széki
számoltak be nyelvi, zene- és énektanulmányaikról szép em. terhére 312 k. 9. A nagysajói em. 1.176 k. 10. A gör-
sikerrel. Bővebb tudósítást jövő számunkban hozunk. gényi em. terhére 318 kor. 11. A marosi em. terhére 664
Az ev. ref. theol. fakultáson a záró ünnepély kor. 12. A küküllői em. terhére 304 kor. 13. A nagysze­
e hó 19-én tartatott meg a tanári kar s az ifjúság jelenlé­ beni em. terhére 174 kor. 14. Az udvarhelyi em. terhére
tében. A közének után az egyes ifjúsági egyesületek mű­ 438 kor. 15. Az erdővidéki em. terhére 162 kor. 16. A
ködéséről számoltak be azok elnökei. Ravasz László IV. sepsi em. terhére 394 kor. 17. Az orbai em. terhére 120
theol. az ált. ifjúsági körről, Koszorús István a „Theologus kor. 18. A kézdi em. terhére 152 kor. 19. A romániai
körről“ és Biró Dezső III. theol. az „Ének és zene Egy­ em. terhére 54 kor. 20. Mindenik kollégium és theol. fa­
letről“ Ezután a pálya- és szorgalomdijak kiosztása kö­ kultás terhére egyenként 12 kor = 95 kor. összesen 5788
vetkezett. A biblica theologiai pályakérdésre kitűzött 70 korona..
K. dijat ifj. Bartók György IV. theol., egyh. történeti pá­ Tisztelettel felkérjük ennélfogva az előlczimzett ható­
lyamüvével a 70 K. jutalmat Veszprémi Ferencz II. theol. ságokat, hogy a jelzett összegeknek sürgős befizetése iránt
nyerte. Vargha Gyula I. theol. pedig dicséretet. A legjobb intézkedni szíveskedjenek.
predikáczió jutalmát Ravasz László IV. theol. vitte el. Pré- Kolozsvárt, 1904. junius hó 10-én.
dikáczió műfordításért francziából Gyenge János 40 ko­ D r . B a r tó k , M a k sa y J á n o s ,
ronát, ifj. Bartók György dicséretet nyert. Homiletikai Se- elnök. számvevő.
minariumon mint legjobb beszédet iró és előadó Koszorús
István III. theol. 30 korona jutalomban részesült. Héber 2674—1904. sz.
nyelvi pályázaton az I-ső évről Bartha Péter 32 korona KÖRLEVÉL
jutalmat, Sárkány Lajos 30 K. Biró Lajos 20 K. Tőkés valamennyi nagytiszteletü esperes aához és a kollégiumok
Ernő és Bodoni László 10—10 K. szorgalomdijat nyertek. méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
Harmonium játszásban tanúsított kiváló előmenetelért Dali
István IV. theol. 70 korona és Pállffy Endre IV. theol. A léviták, kántorok, tanítók és kántortanitók leány-
20 K. jutalmat nyert. A 24—24 korona szorgalom díjra gyermekeinek az egyházkerület kolozsvári szeretetházába
Fosztó Dénes III. theol. és Csia Pál II. éves theologuso- leendő felvétele tárgyában, a folyó évi május hó 27., 28-án
kat tartotta a tanári kar legméltóbbaknak. Ezután a jövő tartott közgyűlésünk 2 1 . jkvi száma alatt a következő ha­
évre kitűzött pályakérdések hirdettettek ki. Az ünnepélyt tározatot hozta:
nt. Kenessey Béla theol. igazgató beszéde zárta be. „1. Az egyházkerület kolozsvári szeretetházába jövőre
a törvényes képesítéssel biró ev. ref. léviták, kántorok,
A nagyenyedi Bethllen-kollégium évzáró ü n ­ tanítók és kántortanitók leány-árvái, illetőleg leánygyer­
nepélye e hó 2l-én délután 4 órakor tartatott meg. Ének mekei is felveendők, ugyanazon ellátási kedvezmények
és ima után Nagy Lajos rector profeszor tartotta beszá­ mellett, mint a minő az ev. ref. lelkészek és tanárok
molóját a lefolyt iskolai évről. Megható szavakban emlé­ leánygyermekei részére biztosítva van.
kezett meg arról a nagy veszteségről, mely Jókai Mór ha­ Megjegyzendő, hogy csakis az ev. ref. egyházközsé­
lálával érte a nemzetet, majd Asztalos János főerdész ha­ gek szolgálatában álló kántorokról, stb. van szó, tehát az
láláról, ki 30 évig szolgálta a collégiumot, odaadással, állami vagy községi iskolai tanítók, kik mellékfoglalkozás­
nemes buzgósággal; s egyszersmind meleg hangon üdvö­ képen az ev. ref egyháznál énekvezéri teendőket végez­
zölte Asztalos utódát Szűcs Elemért. Majd megköszönve a nek, a fennebb elősorolt tisztviselők közé nem számít­
közönség meleg érdeklődését, részletesen és behatóan, hatók.
elismeréssel ismertette az ifjúság előmenetelének, egész­ 2. E kedvezményt azonban a fennebb felsorolt egy­
ségi állapotának és fegyelmezettségének adatait. Végül a házi tisztviselők közül csak azoknak leánygyermekei él­
maga általános tiszteletben és szeretetben álló személyére vezhetik, a kik az igazgatótanács által közzéteendő felhí­
térve át, meghatott hangon jelentette be, hogy tiz évi mű­ vás következtében kötelező nyilatkozatot terjesztenek be
ködése után rektori állásáról lemondott. A jelenlevő kö­ afelől, hogy e kedvezményt igénybe venni óhajtják és
zönség, mely tudta, hogy a lelépő rektor a főiskola iránt ezzel szemben a 800 koronán alul levő javadalommal bí­
való lelkes buzgalmával és szeretetreméltó modorával nagy rók évi 10 kor. tagsági díjnak állandó fizetésére magukat
szolgálatokat tett hosszú és válságos időkön keresztül s mindaddig kötelezik, mig egyházi tisztviselői állásukban
velük örökkétartó érdemeket szerzett s hogy ezen érde­ tényleg szolgálnak.
meknek a főiskolai elöljáróság minden kinálkozó alkalom­ 3. A belépő lévita, kántor, tanító, vagy kántortanitó
mal kitüntető elismeréssel adózott, szűnni nem akaró óvá- kötelesek ebbeli elhatározását első sorban egyházközsége
czióval ünnepelte a derék férfiú iránt való mély és álta­ presbyteriumának bejelenteni és kérni az eházközség által
lános tiszteletét. Mi is ez utón fejezzük ki elismerésünket hordozandó fenntartói járulék állandó fizetésének presby-
az egyházának, az iskolának nagy szolgálatokat tett rek­ teri, illetve közgyűlési határozattal leendő kimondását,
tor iránt, fájdalommal értesülve, hogy rektori tisztségéről mert az igazgatótanács csak az esetben iktatja be a je­
lemondott. Ézután a pályadijak és jutalmak kiosztása kö­ lentkezőt a kedvezményre jogosultakról vezetendő nyil­
vetkezett, melyek arról győznek meg, hogy a Bethlen vántartásba, ha egyúttal az egyházközség nyilatkozata is
kollégium ifjúsága minden tekintetben megőrizte régi jó beterjesztetik.
hirnevét s igyekezetével, tudásával és szorgalmávul semmi 4. Az egyházközségek által fizetendő fenntartói dij,
tekintetben nem maradt hátra elődei mögött. minden egyes kedvezményre előjegyzett tisztviselő után
 206 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 25. szám.

4—4 koronában állapittatik meg, mely összeg az illető a fennebb idézett közgyűlési végzésekkel megállapított és
egyházi tisztviselői állás után mindaddig fizetendő, mig ez különlenyomatban 7. alatt kellő számban mellékelt „Sza­
az állás tényleg fenntartatik, kötelezve lévén az egyház- bályrendelet intézkedései a legpontosabban megtartandók.
község arra, hogy minden, emez állásra megválasztandó Közelebbi tájékozásul jelezzük, hogy a szabályrende­
uj tisztviselőjét már a pályázati hirdetésben kötelezze a let 5. §-ának ama rendelkezése, mely szerint a zsinati kép­
szeretetházi járulékok feltétlen hordozására. viselőkre minden anya-, társ-, leány- és fiók egyházközség
5. A most betöltve levő lévitai, kántori, tanitói, avagy presbyteriuma szavaz, aként értelmezendő és gyakorlandó,
kántortanitói állomásokon működő tisztviselők csakis a hogy mindenik anyaegyházközség -csakis egy szavazólap
kitűzött határidőn belül jogosultak a belépési nyilatkozat beadására jogosult, de a hozzátartozó társ-, leány- és fiók­
megtételére, de a határidő lejárta után jelentkezésük egyházközségek törvényszerűen megalkotott presbyteriu-
figyelembe nem vehető, kivéve azt az esetet, ha egyház- mai az egyházban megtartandó közös választó ülésen részt
községük vonakodnék a fenntartói dij hordozására, a mi vehetnek és ezután érvényesíthetik befolyásukat a válasz­
a jelentkezési határidő folyamán szintén bejelentendő, tásra.
hogy jogfenntartói dijak hordozását magára vállalja. Ily Továbbá ismételjük, hogy a szabályzat 7. §-nak ere­
esetekben a megtörtént előjegyzés idejétől a felvétel ide­ deti rendelkezésétől eltérvén, czélszerüségi szempontból,
jéig esedékes dijak utánfizetendők. ugyananyi pótképviselő választandó, mint amennyi a ren­
6 . Abban az esetben pedig, ha a kedvezményre igény­ des képviselők száma és pedig a lajstromos szavazás el­
nyel biró tisztviselő egyházközsége vonakadása daczára vének megfelelően, aként, hogy ugyanazon szavazólapon
is tagja óhajt lenni az intézetnek, felvétele megengedhető előbb a rendes képviselőkre, külön az egyháziakra és kü­
oly módon, hogy az egyházközségi fenntartói dij fizeté­ lön a világiakra, azután a pótképviselőkre hasonló meg-
sére is kötelezi magát. külömböztetéssel adandók be a szavavazatók.
7. A most betöltetlenül álló vagy újonnan szervezendő Az idézett szabályzatot annyi példányban csatoljuk,
hasonló állások betöltése alkalmával, valamint minden mint a hány anyaegyházközség van az egyházmegyében.
személyváltozás esetén, az uj tisztviselő szolgálatba lépé­ Kolozsvárt, 1904. junius 13.
sétől számitott 3 hónapon belül, megteendő a nyilatkozat D r. B a rtó k , K á d á r Ján os,
úgy a tisztviselő, mint az egyházközség által arra nézve, elnök. titkár.
hogy a szeretetházi kedvezmény igénybevétele kivántatik-e,
a jelzett határidő lejárta után azonban az ily nyilatkoza­ Sz. 2676—1904.
tok el nem fogadhatók. KÖRLEVÉL
8 . ügy a belépés éve, mint a fizetési kötelezettség az egyházmegyék nagytiszteletü Espereseihez, a theologia
megszűnésének éve teljesnek tekintendő, vagyis minden és kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
megkezdett polgári évre a rendes évi tagdíj és egyházköz­
ségi fenntartói illeték egész összegében esedékes, de az A folyó évi május 27—28. napjain tartott egyházke­
ugyanezen állomáson előforduló személyváltozásoknál a rületi közgyűlés 33. jkvi szám alatt tárgyalta a kiküldött
hivatali előd- és utód aránylagosan megosztva viselheti a egyházkerületi bizottságnak a theologia anyagi ügyei ren­
tagságidij -terhet.tt dezésére vonatkozó javaslatát, határozattá emelte azt, hogy
A kedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkoza­ minden felavatandó lelkész, a felavatás alkalmával, papi
tok beterjesztésére határidőül folyó évi augusztus hó 31-ét dijlevelében biztosított javadalmának 3%-ával járul a theo­
tüzzük ki és felhívjuk összes nagytiszteletü Espereseinket, logia fenntartási költségeihez. E határozat alapján a fel­
illetve a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságait, hogy a avatandó ifjú lelkész a 3%-nak megfelelő összeget dijlevele
jelentkezéseket, az irt időig bevenni és hozzánk felterjesz­ bemutatásával befizeti az igazgatótanácshoz és a befize­
tenni szíveskedjenek. tést igazoló nyugtatvanyt az egyházkerületi főjegyzőhöz
Kolozsvár, 1904. junius 13-án. benyújtandó iratokhoz csatolja.
D r . B a rtó k , K á d á r Ján os, Tekintettel arra, hogy a theologiánál már most is évi
elnök. titkár. 2218 kor. hiány mutatkozik, az egyházkerületi segélyala­
pokból biztosított évi 10250 kor. segélyen felül, sőt a
2675—1904 sz. hiány az adóemelkedés miatt már 1905. évben több mint
FELHÍVÁS 7000 koronára növekszik, minthogy a theologia első sor­
valamennyi nagytiszteletü esperes aának, a theol. fakultás ban az egyházak érdekeit szolgálja az által, hogy lelké­
és mindenik ev. ref. kollégiumunk méltóságos t. Elöljáró­ szeket nevel, javaslatba hozta a kiküldött egyházkerületi
ságához, valamint a nagyenyedi tanítóképző intézet Igaz­ bizottság, hogy 1905. évi január hó 1-ső napjától, minden
gatóságához. ev. ref. egyház annyiszor 2 fillérrel járuljon évenként a
A folyó évben tartott főtiszteletű és méltóságos egy - 1!theologia fentartási költségeihez, a hány az egyházközség­
házkerületi közgyűlés 18. jkvi sz. határozata alapján ki­ ben a lélekszám, azonban egyes egyházközségek hozzá­
adjuk következő felhívásunkat: járulása az évi 200 koronát meg nem haladhatja s a szór­
Magyarországi reformált egyházunk törvényhozó és ványok teljesen mentesek a hozzájárulás kötelezettségétől.
legfőbb intézkedő gyűlése: a zsinat, f. évi november hó Az egyházközségek ily módon leendő megadóztatása
10 -én fog megnyittatni, minélfogva már most megteendők kérdését a közgyűlés határozattá nem emelte, hanem ki­
az intézkedések egyházkerületünk zsinati képviselőinek mondotta, hogy kéressék be az egyházmegyék és a kollé­
megválasztása iránt. giumi elöljáróságok erre vonatkozó véleménye.
Törvényeink 65. §-a szerint, erdélyi ev. ref. egyház- Felhívjuk tehát a czimzett hatóságokat, hogy véle­
kerületünkben, 18 rendes zsinati képviselő választandó a ményeiket folyó évi deczember hó végéig igazgatótaná­
gyülekezetek részéről, egy képviselő pedig a theol. fakul­ csunkhoz beterjeszteni szíveskedjenek.
tás, mint főiskola és a tanítóképző részéről együttesen, Kolozsvárt, 1904. junius hó 18-án.
végre egy képviselő a középiskolák részéről. Ezeken felül, D r . B a rtó k , D r . S á r k á n y L ajos,
a szükséges számban pótképviselők is válaszxandók, kik­ elnök. tanügyi előadó.
nek számát, tekintettel arra, hogy a választások 10 évre
érvényesek a rendes képviselők számában állapítjuk meg. 419—1904. sz.
A törvény 66 . §-a értelmében az egyházkerületek ma­ MEGHÍVÓ.
guk határozzák meg a zsinati képviselők megválasztásá­ A széki ev. ref. egyházmegye b. e. esperese Somke-
nak és igazolásának módját, a mely rendelkezésnek egy­ reki Miklós emlékezetére Szamosujváron 1904. évi julius hó
házkerületünk 1896. évi 58., illetőleg 1899. évi 48. számú 14-én, az ev. ref. templomban délelőtt 9 órakor „ G y á sz­
határozataival már eleget tett. ü n n e p é ly ta, annak végeztével ta n á c sü lé st , ugyanazon na­
Ennélfogva igazgatótanácsunk a zsinati képviselő-vá­ pon délután fél 3 órakor kezdődőleg pedig r e n d k ív ü li
lasztásokat ezennel elrendeli és felhívja az összes egyház­ k ö zg yű lést tart, melyre az illetők ezen a helyen is tiszte­
megyék espereseit, valamint a fő- és középiskolák elöljá­ lettel meghivatnak.
róságait, hogy folyó évi julius hó 1-től 15-ig terjedő idő A közgyűlés főbb tárgyai: a halálozás folytán meg­
alatt a választásokat végrehajtatni és azok eredményét üresedett esperesi tisztség s az esperes választás folytán
igazgatótanácsunkhoz, 1904. évi augusztus hó 1-ig bejelen­ esetleg üresedésben jövő egyházmegyei tisztségek betöltése.
teni szíveskedjenek. Kelt Kékes, 1904. junius 18-án.
A választás elrendelésénél, foganatosításánál, az ered­ Az esperes helyett,
mények bejelentésénél törvényeink 65. 70. §§-ai, illetőleg S ó fa lv y K á r o ly , főjegyző.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
 V11. livjolyam . 26-ik szám. Kolozsvárt, 1904. ju n iu s 30.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 k o r

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Zsinati képviselő választás. sébe burkolt vádaskodása s az a tény, hogy

a lapokban e névsor szembeállittatik egy má­
Tartózkodtunk eddig e kérdésnek hírlapi sikkal „az egyházkerület központi bizottságé“-
tárgyalásától, mert úgy tartottuk, hogy lapunk­ nak tulajdonított névsorral, el nem árulná, hogy
nak, melyet sokan még sajtóhibáiban is hiva­ itt ugyanazon kéz működik, mely a „fiatal
talosnak szeretnek tekinteni, a választás sza­ óriásokat“ megfenyegette s a mely spekulál a
badsága és befolyásolatlansága érdekében, elő­ „központ“ elleni feltételezett és szított gyűlö­
zőleg tartózkodnia kell az informálásoktól. letre.
Most azonban, mikor — úgy látszik — E tendenciával azonban az egyházkerület
valami jól működő sajtóiroda, az ily kérdések magasabb érdekei szempontjából szembe kell
szellőztetésére kevésbé alkalmas politikai napi szállanunk s ez alkalommal még az ellen sem
sajtó hasábjait veszi igénybe különleges czéljai tiltakozunk, ha Írásunknak valamely nem tud­
szolgálatára, tartózkodó álláspontunkból kilép­ juk micsoda fél-, negyed- vagy hányadrészes
ve, meg kell emlékeznünk e dologról. hivatalosság tulajdonittatik, mert legilletékesebb
Már napokkal ezelőtt egy nem épen di­ helyekről szerzett tájékoztatások alapján ad­
cséretes hangú kis közlemény jelent meg a hatjuk felvilágosításunkat.
„Magyar Szó“ hasábjain, melyet még e lap Mindenek előtt arra a vádra, hogy az ille­
szerkesztősége is jónak látott bevezetésében tékes tényezők valami komplottot szőttek
szeliditeni. Valami önérzetében sértett „régi volna vagy engedtek volna keletkezni, midőn
nagyság“ panaszol ott arról, hogy az erdélyi „a választás szabadságának ürügye alatt (igy
egyházkerületben „a fiatal óriások“ feltolakod­ látja ezt jónak kifejezni a „függetlennek fel­
nak s leszorítani igyekeznek a zsinati képvi­ hívása !) nem hívták össze az esperesi és gond­
selőségről a régi, kipróbált, érdemes erőket. noki kart „előleges, általános tájékoztatást“
Az „Egyetértés“ p. f.-je — a miről félreérté­ adni a gyülekezeteknek, meg kell jegyeznünk,
sek kikerülésére mindjárt jelezzük, hogy tudo­ hogy e „függetlennek nemcsak hogy még ke­
másunk szerint az Péntek Ferencz — erre vésbé respektálták volna az általános tájéko­
azonnal siet gratulálni az erdélyieknek, hogy zás jogával és kötelességével törvény szerint
friss áramlatot igyekeznek bevinni a zsinatra. fel nem ruházott testület előleges tájékozását,
Ma végre a kolozsvári lapok zenditenek mint a hogy nem egy esetben a törvényszerű
rá kórusban ugyanazon nótára, melynek kot­ kandidációval járó szokásos eljárásoktól is el­
tája és hangneme már nem ismeretlen s a tértek a szabad választás ürügye alatt* mihelyt
melynek a „Nemzeti Hírlap “-bán, a kormány­ nekik nem tetsző egyénekről volt szó, hanem
párt lapjában megjelent fináléja eléggé elárulja bizonyára azonnal készek lettek volna a „köz­
szerzőjét, ki csak amúgy dagad a „központ“ pont“ újabb hatalmi túlkapásairól szónokolni
gyűlöletétől s akinek ismeretes legfőbb czélja s a befolyásolatlan egyéni szabadság védel­
e „központ“ felrobbantása volna. mére kelni. A „függetlenek“ felől tett több-
A 48-as ellenzéki „Újság“ tárgyilagosab- rendbeli ilyen tapasztalat után, csak természe­
ban igyekszik szólani, midőn a beküldőnek a tes, hogy a „központ“ megmaradt szigorúan
„központ“ ellen való kirohanását mellőzve, törvényes korlátái között s hivatalos vagy fél-
csak a „független egyházi és világi férfiak“ hivatalos névsor megállapításának és szétküldé­
nevében, kétségtelenül a „legfüggetlenebb“ sének kezdeményezésétől elállott. Senkit sem
által kibocsátott „Felhívás“ szövegét közli. E akadályozott abban, hogy névsor tervezeteket
felhívásra, mely a végén „több független egy­ állítson össze, a mint tették ezt a „függetle­
házi és világi férfi“ által összeállított névsort nek“. Sőt, ha némelyek — s ezt többen tet­
ajánl, nem reflektáltunk volna, ha bevezeté­ ték — kikérték bizalmason összeállított név-
 208 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 26. szám.

sorukra az irányadó férfiak véleményét, nem Az 1. szempontnak eléggé megfelel e név­

zárkóztak el magánvéleményüknek barátságos sor, mikor a hunyadi, gyulafehérvári, dési,
nyilvánításától — a mint bizonyára megtették széki, nagysajói, görgényi, küküllői, nagysze­
volna ezt a „függetlenek“ névsorára is, ha beni, erdővidéki, orbai, romániai eh. megyék­
velük közölték volna. nek 1—1; a kalotaszegi, kolozsvári, szilágy­
így jött létre azután az a névsor, melyet szolnoki, udvarhelyi, sepsii egyh. megyéknek
most „az egyházkerület központi bizottsága“ 2—2; a marosi e. megyének a hatalmas m.-
névsorának Írnak a lapokban, a mely azonban, vásárhelyi gyülekezettel 3 zsinati képviselőt
a mint egyfelől nem lehet a nem létező köz­ szánt és pedig lehetőleg vagy a fungens es­
ponti bizottságé, másfelől ép’ úgy tudomását perest, illetőleg főjegyző helyettesét vagy a
és helyeslését bírja a kerület irányadó veze­ gondnokot. A 2. szempontnak akkor, mikor
tőinek. E névsor a következő: nem mellőzött olyan egyéneket, mint Lénárt
Zsinati képviselők, a) Egyházi r. tagok: Bartha József, Váró Ferencz, Gáspár János, Cserná-
Lajos esp. Deési Gyula, Jancsó Lajos, Ravasz toni Gyula, Nagy Károly. A 3-iknak, midőn
János, ifj. Péter Károly, Bartha Dezső, Nagy dr. Sárkány Lajost és dr. Kádár Jánost be­
Károly, Csekme Ferencz, Bodor János. Egy­ vette. A 4-iknek, midőn helyet biztosított egy
házi póttagok: Lénárt József, Elekes Viktor dr., dr. Kolossváry Sándornak, Zeyk Dánielnek,
Nagy József esp., Józsa Sándor, Tóthfalusi Jó­ Simó Lajosnak.
zsef, Kövér András, Pap István esp. Jancsó A „függetlenek“ ezzel szemben a követ­
Sándor, Sófalvi Károly. kező névsort ajánlják: 1. Rendes képviselők:
b) Világi r. tagok: Simó Lajos, Zeyk Dá­ a) egyháziak: Bartha Lajos g. dir., Bartha De­
niel, Mezey Albert, Sárkány Lajos dr., Váró zső főjegyző, Bodor Géza esperes, Deésy Gyula
Ferencz, Kolossvári Sándor dr., Lészai Ferencz, esp., Kenessey Béla g. nőt., Lénárt József ny.
Sándor József, Sebess Dénes dr . ; világi pót­ esp., Menyhárt A. ny. esp., Sándor János ny.
tagok: Apáthy Péter, Szádeczky Lajos dr., esp., Ravasz János esp.; b) világiak: Bedőházy
dr. Székely György, gr. Bethlen Sándor, Cser- János fog., dr. Kolossvári S. e. k. k., Lészai
nátoni Gyula dr., gr. Bethlen Balázs, Ugrón Ferencz gond., Mezey Albert főgond. Simó
János, Gáspár János, Kádár János dr. Lajos st. gond., gr. Wass Béla fog., Zeyk
A fő- és középiskolák képviselőire nézve Dániel st. gond.
csak hallomásból tudjuk, hogy az elsőre Ke- 2. Pót-képviselők: a) egyháziak: Bodor
nessey Béla theol. igazgató, e. kér. főjegyző, János e. gond., dr. Elekes Viktor esp., Here-
illetőleg Nagy Lajos, a képezde igazgatója s pey Gergely esp., Józsa Sándor esp., Kövér
a Bethlen-főiskola kiváló rector-professzora, András esperes, Nagy József esperes, Sófalvy
hosszú időn át kitűnő szaktanára, az utóbbira Károly h. esperes, Tóthfalusy József, e. k. k.,
pedig Gönczi Lajos, a legrégibb gimn. igaz­ Vincze Ödön e. k. k.; b) világiak: gr. Bethlen
gató vannak kombinációban. Pál főgondnok, dr. Bodor Tivadar főg., dr.
E névsor megállapításánál vezető szem­ Boér Elek gond, Gáspár János .fog., Gyárfás
pontok voltak: 1. hogy az adott korlátokon Endre gond., Réthy Lajos e. k. k .; dr. Sebess
belül lehetőleg gyülekezeteik számának meg­ Dénes gond., Somogyi István gond., br, Wesse­
felelően legyenek képviselve az egyes egy­ lényi M. főgondnok.
házmegyék; 2. lehetőleg benne legyenek az A fő- és középiskolák képviselői e név­
olyan férfiak, kik a zsinati kérdéseknek egyh. sorban sem szerepelnek, de hallomás szerint
kerületünk érdekei szerinti megoldásához vagy az első hely Pokoly József theol. tanárnak, a
gyakorlati tapasztalataik, vagy elvi tanulmá­ második Fogarassi Albert gimn. tanárnak van
nyaik alapján legtöbb kilátást nyújtanak; 3. szánva.
ne hiányozzanak az oly szakemberek, kik az E névsor egyszerűen az egyházmegyék
egyházkerület adminisztrációjának egyik-másik anyaegyházközségeinek számára van kizáróla­
ágában mint központi munkások, a legáltalá­ gos tekintettel; mondjuk: az egyoldalú érdek-
nosabb tájékozottsággal bírnak s igy az élet kielégités alapján a szavazatok többségére spe­
szövevényes szükségeit legalaposabban isme­ kulál. S valljuk be, hogy nem rosszul, ha szo­
rik; 4. olyan emberek legyenek, kik kerüle­ morú alapja volna azon számításának, hogy az
tünk alkotmányának és szervezetének, zsinati egyházmegyék és presbitériumok irányadó ele­
kényszerváltoztatásának ellenállni akarnak is, mei csak a saját szűk körükre tekintenének s
tudnak is s a felforgató törekvésekkel szem­ magasabb, egyetemesebb szempontokat mel­
ben a történelmi alapokon való fejlődés és lassú lőznének. E tényezőkről azonban egyházkerü­
reform barátai; 5. végre a kiktől viszonyaik letünk vezetői jobb véleménynyel vannak s
számbavétele alapján várni lehet a zsinaton ebben reméllhetőleg nem csalatkoznak.
való állandó részvételüket, hogy igy egyház- De Van e mellett ennek a névsornak más
kerületünk képviselői egységesebb irányzatot jellemző vonása is. Érzik rajta a „fiatal óriá­
juttathassanak kifejezésre s ne legyenek zsi­ sokéra és a „központéra lesújtó kéz. Nekik
nati tagok olyanók, kik még az eh. kerületi egy Kádár János, Sárkány Lajos, Váró Fe­
gyűléseken sem igen szoktak megjelenni. rencz, „a központi adminisztráczió betürágó,
 26. szán). ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 209

lélektelen, szeszélyes“ képviselői nem kellenek. temetik ünnepélyesen, meghatóan, szépen, a szere-
De nem a „fiatal óriások“ sem : Jancsó Lajos, tetházi növendékek. Másutt e processust vizsgának
ifj. Péter Károly, Csekme Ferencz, esperesek, czimezik. Itt nem az. Itt, hol igazgatóság, vezetőség
és a növendékek együtt éreznek, a hol a legkisebb
Sándor József, Szádeczky Lajos, Bethlen Ba­ gyerek és a legidősebb tanácstag megértik egymást
lázs, Székely György, Nagy Károly, csak egy a szeretet nyelvén, itt nem lehet szó vizsgáról; vizs­
helyet rezerválnak jól elrejtve a magukénak. gáról, melynek említésétől is megremeg a félénk,
Ők viszik „a régi érdemes tagokat“, azokat a ártatlan gyermekszív. A félést, remegést pedig itt
nem ismerik. Hogy miért? azt megérzi mindenki, a
nyug. espereseket, a kik vagy kijelentették, ki csak belép arra az udvarra. A templom közelsége,
hogy hajlott korukra való tekintettel nem fo­ az onnan kihallatszó zsolozsmája a hívőknek, vissza­
gadhatják el a megbízást (Menyhárt András), tartja az arra járót a rosznak útjáról s az igy tisztán
vagy ez indokolással már hasonló természetű maradt lelket a természet és emberi kéz kettős mun­
állásukról is lemondottak (Sándor János) vagy kájának eredménye, a paradicsomi kert bilincseli le
családi körülményeiknél és hivatali elfoglalt­ statlan,
meghajlásra készteti Isten nagysága és a fáradha­
önzetlen ember munkája előtt.
ságuknál fogva nincsenek abban a helyzetben, Valami sajátságos báj ömlik el a kavicsos, ró­
hogy a gyűléseken állandóan részt vehesse­ zsákkal szegélyezett úton. A rengeteg rózsa, jázmin
nek (gr. Vass Béla, gr. Bethlen Pál, br. Wesse­ s más szebbnél-szebb virágok illata valósággal elká-
lényi Miklós, Réthy Lajos, Gidófalvi István bit s észrevétlen lopja sziveinkbe a szeretetet s mire
stb.), bár ha tehetnék, érdemes voltukat sen­ föleszmélünk, úgy tetszik, mintha itt lennének „szeb­
bek a rózsák, zengőbbek a dalok“.
kinek sem jut eszébe kétségbe vonni. Hogy e És hogy e nemesitő hatás nem pillanatnyi át-
nyilvánvaló akadályokra tekintettel nem voltak: szellemülés, — hanem állandó érzése a növen­
bizonyára ez sem számítás nélkül való. Hiszen dékeknek, azt csakis az intézet három vezetőjének
a tervbe a pótválasztások is beletartoznak. tulajdoníthatjuk, kiknek áldásdús munkájáról elég
A fő- és középiskolák képviselőire külö­ annyit mondanunk, hogy talán sehol sem jutott any-
nyira érvényre, mint itt, Jézusnak tanítása: „Szeresd
nösebb megjegyzésünk alig van. A főiskolák felebarátodat.“ Azok pedig, kik egymást Jézus taní­
legtermészetesebb képviselői azoknak igazga­ tása szerint Ítélik meg, azok egymástól nem félnek,
tói, főleg most, midőn abban a szerencsés hanem szeretve tisztelik.
helyzetben vagyunk, hogy az eh. kér. főjegy­ Ennek volt élő bizonysága a jun. 12-iki, fényes
sikerű beszámoló. Családi körben, nyájas arczok előtt
zője egyszersmind a theol. fakultás igazgatója birkózott az idegen nyelv nehézségeivel, a zongora
is, minélfogva az első jogczimén igényelt he­ és énektudás elsajátításával egy csoport fiatal leány.
lyét az egyházi képviselők közt, másnak enged­ — És győztek. — Győzelmüket hirdette a sok s
heti át s amikor Nagy Lajos képezdei igazga­ mégis ke?és jutalomkönyv. Különösen a zeneszámok
tóban egy oly kiváló tanügyi férfiú áll az tüntettek fel nagy tudást; s nem tehetjük, hogy a
haladottabb játszók közül ki ne emeljük Káli Leonát,
ügyek élén, ki kerületünk összes dolgait és Nagy Margitot, Nagy Annát, Gáspár Etelkát és Rácz
szükségeit oly alaposan ismeri. Pokoly tanár Mariskát; az éneklők közül pedig azokat, kik szóló­
tudvalevőleg nagy tehetségeit e munkában már jukkal gyönyörködtették a hallgatóságot, mint: Máthé
úgy is érvényesítette, mint zsinatelőkészitő kon- Klárika, Mezey Klárika, Szász Fanny, Kovács Mariska,
venti tag s biz’ abban van némi igazsága Péntek Gaál Erzsiké, Bedő Sarolta, Kiss Émma, Kiss Lenke,
Ferencnek, hogy nem árt új, más felfogásoknak Kovács Emma, Demeter Ilonka és Decsi Margit. Ta­
nítónőjüknek fáradhatatlan buzgalmát az elnök külön
is tért nyitani. Gönczi igazgatót a középisko­ is megköszönte.
lák képviselőjéül eléggé ajánlja higgadt, nyu­ A jól sikerült ünnepély mindenkit jókedvre han­
godt tárgyilagossága mellett az, hogy közép­ golt s a távozók nemcsak a kert rózsáit, hanem azt
iskoláinkban ő a legrégibb igazgató, kinek ve­ a meggyőződést is magukkal vitték, hogy leányok­
zetése alatt ama példányképpé lett intézete, nak A megfelelőbb intézetet képzelni sem lehetne.
munkáját bevégzett ifjú lánysereg pedig mu­
hol a tanárok kollegiális szeretetben élnek. latott tovább. — Kitörő örömüket, boldogságukat
Egyébként a választás szabad; kiki a leg­ csengte, zúgta, bongta a zongora; a csendes tanuló­
jobb meggyőződését érvényesítheti. szobát ének és táncz zaja verte fel s mikor a viga­
Újra hangsúlyozzuk: nem szólottunk volna, lom tetőpontra hágott, a legnagyobb örömzsivajban
észrevétlen egygyel nőtt a sereg száma. Valaki azért
ha épen politikai lapokban indokolatlan gya- jött, hogy a kavargó, zúgó, zsivajgó, bohó leánytö­
nusitgatásokkal nem provokálták volna, hogy meget kötelességére intse, esti imájára hivja. Az ön­
illetékes helyeken szerzett tájékozódásunk feledt mulatozásból ki tud egyszerre komoly, halk
közreadásával egyházunk illetékes közvélemé­ imára térni?! A zaj pillanatra megszűnt; valaki zsol­
nyét felvilágosítsuk. tárt emleget s a másik perczben egyszerre, mint
A kik látni akarják, láthatják a helyzetet! varázsütésre fölcsendül a legszebb, legigazabb ima:
„Te benned bíztunk eleitől fogva-----“
A. I. F.
Egy ünnepnap a szeretet hajlékában.
A z ev. ref. szeretetház növendékei
f. hó 12-ikén zártkörű közönség előtt KÜLFÖLDI SZEMLE.
m utatták be német-, zene- és énektudá­
sukat.
A franciaországi kultúrharc történetéhez.
Meghalt egy iskolai év. Meghalt, elmúlt, soha
vissza nem jön s mégis a ravatalnál állók vidáman, Franciaországot száz év óta az a nagy ellenmon­
mosolyogva búcsúztatják a távozót, csak néha lebben dás emészti, mely a forradalom által elvileg propa­
át arcaikon valami bús, fájdalmas ború: „az elválás gált három nagy eszme, meg a kormányzattal elke-
mindig csak bús lehet.“ A halottat, az iskolai évet rülhetlenül adott nyomás között annál inkább meg
 210 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
van, minél merevebben, csaknem dogmatikusabban
állittatik az első s minél inkább ismerjük a
jó íranciák ama theoretizáló hajlamát, mely államu­
kat a kormányzati formák valóságos kísérletező állo­
másává tette. A nevelés elveit és szellemét is pél­
dául, úgy látszott, teljesen és végérvényesen meg­
állapították a forradalom kútíorrás-ásói, Voltaire s az
encyklopaedisták s mit sem lehetett természetesebben
várni, mint éppen ezen magasságos szabadelvüség
teljes uralomra juttatását. A forradalom azonban igen
keveset váltott be a váradalomból, jórendin csak a
tanítás szabadságát. Mikor ezt a nagy elvet 1830-ban
és 48-ban ünnepélyesen törvényileg is formulázták,
a nép éppen egy nemesebb, szabadabb műveltség
hiányában, nem volt elég érett az egyházi vagyis
pápás intentióju gyámkodást erőszakoló s propagáló
iskoláktól megválni s hiányzott a politika munkásai
közül egy nagyszabású pedagógus s a mi rosszabb,
nem kedvezett az alkalom se egy igazán szabad ok­
tatási reform gondolatának, mert III. Napóleon sokkal
többel tartozott az egyháznak, mint a mennyi népé­
nek és magának hasznára lett volna.
1850-ben a hírhedt Lex Fcilloux döntötte el a
tanszabadság kérdését, teljesen az egyház javára; a
teljes tolerancia, melyet e törvény a kath. egyház­
nak a tanügyben is, de egyáltalában is adott, mind
a legutóbbi évekig kiszolgáltatta a tanügyet a kleri-
kalizmusnak. Iskolái virágzása e törvénynek volt kö­
szönhető; termelése milyenségére nem utolsó sorban
nyújtott mértéket a német iskolamesterek keze alól
kikerült katonasággal való összevetése a francia ifjú­
ságnak az 1870 —1-í háborúban. Ez a keserű okulás
bizonyosan nem is utolsó rugója volt az egyház elő­
jogai korlátozásának, csakhogy e korlátozás tullibe-
rális szelídségében alig terjedt többre, mint hogy a
klerikális iskolák vezetőségétől képesítési okmányokat
kért, szelleméről azonban nem lebbentette félre a fá­
tyol t. Csak 1895-ben döbbent fel végre a francia gon­
dolkozás magára kényszeritett közönyéből s ébredé­
sének nehány jelét adva, 1901-ben lépett fel teljesen
harczra készen a Waldeck-Rousseau minisztériumának
abban a törvényében, melytől datáltatik igazán a
francia kultúrharc s melyet a haladás barátai világ­
szerte annál jólesőbben fogadtak, minél siránkozóbb
jajgatást váltott ki a klerikális tömegből. A törvény
azt rendelte el, hogy az államilag meg nem erősített
rendek a tanítással nem foglalkozhatnak.
A miniszterelnök azonban, úgy látszik, túlbecsülte
a törvény horderejét s kevéssé tartott hiányaitól. A
kongregációk egyszerűen sekulárizálták magukat s
új név alatt maradt a régi állapot. Valdeck-Rousseau
tán még mindig nem látta időszerűnek az „erős kéz“-
féle politikát; utódja azonban, Combes, ki maga is
ilyen klerikális szeminárium növendéke volt, úgy
látszik mélyebben ismeri ez ijesztő aknamunkát s
gyökeres orvoslást csak gyökeres kitisztitástól remél.
Igaz, hogy a darázsraj ilyen felzúditása még nem
megoldás; de sikere attól függ, hogy a rokonszenv,
mely e 8 év ily irányú törekvéseit a nép leikéből
táplálta, meg tudja-e szilárditni azt a még mindig
tétovázó, gerinctelen liberalizmust, mely pl. a Combes
kabinet közoktatásügyi miniszterét is kétfelé ingatja,
hogy maga proponál „szelidebb“ elbánást. Ilyen meg­
fontolni valók közt örvendetes előhaladás, ha a Del-
pech javaslatát elfogadva, nov. 20-ikán a Waldeck-
Rousseau-féle megszorítás kiterjesztetett az autorizált
kongregációkra is. Egy pár száz „hazátlannal“ eset­
leg több fogja Franciaország közel bukását prófétáim';
de még mi is, szegény magyarországi protestánsok,
bár alkalmasint megint mi lennénk egy csomó salak
liberális letelepitői, mi is felmenthetjük Franciaorszá­
got, mivel lelkiismerete miatt végre intoleráns azok­
kal szemben, akik elvből csüggnek az intolerancián
s legíölebb — irigyeljük.
26. szám
A németországi prot. egyházak egyesüléséhez.
A császár ajkáról ezelőtt egy évvel elhangzott
buzdítás nyomán, hogy milyen élénk mozgalom indult
meg az egyesülés régi tervének megvalósítására,
egyszersmind minden oldalról mennyi nehézség me­
rült fel csak egy bizottság beküldésére nézve is —
időnként mi is registráltuk. Nem érdektelen a kérdés
legújabb fázisára is vetni egy pillantást, mert ez az
új fázis először is egy lépést jelent a komoly meg­
valósulás felé, másodszor pedig az egyesülés termé­
szetéről s hivatásáról is a legaggódóbb elemeknek
is képes megnyugtató perspektívát adni; nekünk pe­
dig, távolról szemlélőknek, a protestáns szabad szeL
lem egy új önbizonyságtételének örvendetes látványát
nyújtja.
A bizottság t. i. november 10-én, Luther szüle­
tésnapjának évfordulóján tartotta első tanácskozását
Drezdában s első teendőjének érezte testvéri üdvöz­
lettel fordulni a testvérekhez, midőn terveiről s prog-
rammjáfól őszinte képet akar eléje tárni, minőt a perc
fontossága megkövetel. Hivatkozik arra az általáno­
san érzett hiányra, melyet egy külső egységesítő
kapocs nem létében száz év óta szenved a német
prot.-mus s hogy a társas élet és tudományos munka
terén elért nagyszerű eredmények sem tudják elfe­
ledtetni — ha nem juttatják még in kább észbe — hogy
milyen fényes eredményektől fosztja meg magát a
német szellem éppen azon szétdaraboltsága miatt,
melylyel szemben a kath. egyház is, csodálatos egy­
séges szervezetével, oly nagy íölénynyel bir. Hogy
most végre a régi vágy s tervezés talaján a bizott­
ság munkába állhat, ezekben vázolja a jövő irányait:
„A mire mi törekszünk, nem olyanféle újjáala­
kítás, minőt a világi birodalmaknál találunk. Nem
ilyent akarunk; ha akarnánk se tudnánk ilyent. Hiszen
Isten országa nem is e világból való. Minden tarto­
mány egyháza úgy fog élni, mint eddig, saját hit­
vallása, berendezkedése és rendtartásai szerint. Ha­
nem vannak közös érdekek, ezeket akarjuk elémoz-
ditni; közös javaink, ezeket megőrizni; közös szük­
ségeink, ezeket kielégitni.“ Ilyeneket sorol fel aztán:
Uj törvényjavaslatot nem fog ezentúl a többi feleke­
zetek egyoldalú befolyásolásával átvitetni engedni a
prot.-mus, hol a nagy ev. többség közös képviselete
nem érvényesitné jogait, de a kellő percben ott lesz
az ev. egyház is és megvédi érdekeit. Ha a békéért
való odaadásban az ev. egyház őszinteségét kijátsza-
nák, becsületét megsértenék, ezt a hatalmas egyesült
többséget a síkon fognák találni. A nagy világíorga-
lom közelebb vitt sok ev. egyházat Németországhoz;
eddig nem volt kihez íordulniok, ha a német evange-
liomi egyházzal óhajtottak érintkezni; ez a szövetség
az egységes egyház érintkezéseit is lehetővé teszi.
Az évenként nagy számmal uj hazát kereső német
protestánsok eddig csaknem mindig elvesztek az ide-
genség tengerében; ezentúl a csaknem eredményte­
len egyéni gondoskodást átveszi a tehetősebb közös
gondoskodás,
„Nem uj egyh. főhatóság lép tehát életbe ezzel
az egyh. bizottsággal. Amit tennünk kell és akarunk
tenni, egyesegyedül az a szolgálat, melyre az ehnak
immár égető szüksége volt s melynek ez idő szerint
sehonnan se várhatja kielégítését, csak innen.“ Erre
a hivatásra kéri a Luther szellemétől átlengett egy­
ház segítségét; emelkedett hivatásához talán nem is
hiában.
Luther énekéről tudjuk, hogy a 46-ik zsoltár nyo­
mán készült, de szereztetési idejét még mindig nem
sikerült megállapitni. Közelebbről dr. Tschackert
göttingai professzor 1528-ra teszi, azzal az indoko­
lással, hogy a kalandor Pack által szított s az egész
reformáció művét fenyegető izgatás aggasztó percei
sugallták. Mások megint elégnek tartják Luther mély­
séges bátorságára hivatkozni, mely ilyen, kiváltó ese-
 26. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ményeket sokkal korábban is átélt. Buchwald megint,
a kiváló Luther-kutató, nem tartja lehetetlennek, hogy
a Keiser Lénárd martir-halála (1527. aug. 16 ) adta
e dal inspirációját s igy ez a dal párhuzamba volna
állítható az első énekkel: Ein neues Lied wir heben
an, melyet a Voes Henrik és Esch János 1523-ban,
Brüsselben elszenvedett vértanú halála sugalmazott.
Nyomtatásban 1529-ben találta először a kutatás,
melynek különben ezeknek a részleteknek igazolása
közben számolnia kell azzal az általánosan elterjedt
nézettel, hogy csak 1530-ban költötte volna Luther
ezt a dalt, mikor az augsburgi országgyűlés lefolyá­
sát várta, nem egyszer hánykódó lélekkel.
Tankó Béla.
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. junius 23.
Elnökölt br. Bánffy Dezső ehker. íőgondnok
önmga. Jelenvoltak: Zeyk Dániel főgondnok, íőt. dr.
Bartók György püspök, dr. Vályi Gábor, Lészay Fe
rencz, Incze Gerő, dr. Sárkány Lajos, Váró Ferencz,
Deési Gyula, Sándor János ig. tanácsosok és a hiva­
talnokok.
Elnöklő íőgondnok aa. az ülés megnyitása után
fölkérvén tanügyi előadó aát a kezén levő ügyek
előadására, azok a következő módon nyertek el­
intézést:
A közoktatásügyi minisztérium megküldötte az
új népiskolai törvényjavaslatot, kiadatott a tanügyi
bizottságnak.
A magyarlapádi réí. egyháznak két év óta íolyó
iskola-államositása ügyében, az iskola-épitési kölcsön
íelvételére kért engedély nem volt megadható, mert
az egyház igen drága ajánlatot kapott, de meg is
van az a lehetőség, hogy az egyház saját alapjaiból
vegyen kölcsönt.
A nagyenyedi collegium elemi iskolájának meg­
szüntetésére hozott határozatot jogíentartással tudo­
másul vette az igazgatótanács.
Az elszórtan lakó tankötelesek iskoláztatása
ügyében, a reíormátus és általában a magyar vidé­
keken létesítendő internatusok érdekében, a tanügyi
bizottság által előkészített emlékirat beterjesztendő
a közoktatásügyi Miniszter úrhoz.
A népiskolai törzskönyvi és statisztikai adat
gyűjtő-ivek "kinyomatását s alkalmazását, a tanügyi
bizottság véleménye alapján elhatározta az igazgató-
tanács. Az 1878-iki népiskolai tanterv és utasítás
tervezett revízió alá vétele elhalasztandó, az új ál­
lami törvény szentesítéséig.
A marosvásárhelyi ref. egyház leányiskolájának
s egyházi életének fejlesztése érdekében, az egyházi
adózási ügy rendezésére hivandó fel.
Az egyházkerületi fegyelmi bíróságnak a taná­
rok ügyeiben hozott Ítéletei tudomásul vétettek és
a megfelelő intézkedések megtétettek.
A tanügyi bizottságnak a kollégiumok megvizs­
gálására kiküldött bizottságok megalakítására vonat­
kozó javaslatai elfogadtattak.
A kolozsvári collegiumnál kinevezés útján be­
töltendő mértanirajz tanszékre ajánlja az igazgató-
tanács, az elöljáróság jelöltjét. A nagyenyedi colle-
giumi internatusi rendszabály némi módosítással
elfogadtatott.
A kollégiumok beterjesztett tanmenetei tudomásul
vétettek, mint átmenetiek s a tanügyi bizottság ja­
vaslatára intézkedett az igazgatótanács, hogy az
összes gimnáziumok közreműködésével a közelebbi
2 —3 év alatt a paedagogia minden követelményének
megfelelő állandó tanmenet készüljön. A főgimná­
ziumoknál a miniszteri megbízottak jelenlétében tar­
tott bizalmas értekezletek jegyzőkönyvei tárgy altat­
211
ván, a legfigyelemreméltóbb tanügyi bizottsági ész­
revételek közlendők a kollégium elöljáróságaival.
A sepsiszentgyörgyi kollégium ajánlatára kéri
az igazgatótanács a közoktatásügyi minisztérium
megnyugtató kijelentését, hogy a 30. szolgálati évü­
ket évközben betöltött tanárok jogveszteség nélkül
2 hónappal előbb beadhatják nyugdíjaztatás iránti
kérésüket.
A kollégiumi rendszabályok 64. és 107. §-ai
pótlására előterjesztett javaslat véleményezésre ki­
adandó a kollégiumok elöljáróságaihoz.
A tanügyi bizottsági szabályzat 4. §. a) pont­
jának végrehajtása módozatait, a tanügyi bizottság
javaslatai szerint állapította meg az igazgatótanács.
A tanügyi bizottság szakelőadóinak kiadandó
utasítás megállapítása után, több kisebb tanügyi kér­
désben a javaslat értelmében határozott az igazgató-
tanács.
r. 5.
(Vége következik.)
Konventi ülés.
(jun. 6. 7. 8 . 9.)
(Folytatás.)
Költségvetés 1904-re. Bevétel: Egyháztagoktól
164.333 kor. 76 fill. Kamatokból: 118.319 kor. 60ÍÍ11.
Pénztármaradék 4.266 kor. 89 fill. Összesen: 286,920
kor. 25 fillér. Ebből tőkésítésre fordítva 70.663 kor.
34 fillér. Misszióra 41.083 kor. 44 fill. Lelkészi öz­
vegy árva gyámintézetre 28.265 kor. 33 fill.
Egyszersmindenkori segélyekre 20,828 kor. 24
fillér. Tőkesegélyre: 97.398 kor. 84 fillér. Egyházi
adóterhek csökkentésére 14.000 kor. Kiegyenlítésekre
14.681 kor. 01 fill.
A zsinatelőkészitő tizes bizottság jelentését Zsig-
mond Sándor terjeszti elő.
Jelentést tesz a tiszántúli egyházkerület felter­
jesztésével kapcsolatosan a betegek lelki gondozá­
sáról és a szakramentumok kiszolgáltatásának mód­
járól alkotandó törvényszakaszok bibliai és hitvallási
szellemben leendő szövegezése tárgyában. A jelentést
áttették a konvent által kiküldött illetékes bizott­
sághoz. Ugyancsak jelentést tesz az előadó a tiszán­
túli kerületből a lelkészeknek a kötött házasságok
egyházi megoldásáról leendő hivatalos értesítése tár­
gyában. A konvent hozzájárult az előadói javaslathoz.
Zsigmond Sándor beterjeszti még a királyi le­
iratot, mely szerint ő felsége a hozzá bejelentett zsi­
nat megtartását engedélyezi s azzal a jogával, hogy
a zsinatra királyi biztost küldjön, nem kíván élni.
A konvent hódolattal veszi tudomásul az enge­
délyt és ennek alapján a zsinatot 1904. november
10-ik napjára összehívja.
A zsinat elé terjesztendő különböző hivatali es­
kümintákat a konvent elfogadja.
A tőkesegélyosztó szakbizottság jelentése kap­
csán Széli Kálmán előadása mellett a konvent bele­
egyezik abba, hogy a dunántúli egyházkerület az
egyházi adójövedelemből fenmaradt 14.000 koronát
adócsökkentésre fordítsa.
Elnök ezután a gyűlést bezárta.
A jun. 8-án tartott harmadik napi ülésen a múlt
gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után Molnár Béla
előadása mellett a közjogi bizottság jelentését tár­
gyalták. A kultuszminiszter ama körrendeletéhez, mely
szerint minden iskolai vagyon telekkönyvi változásai
az illetékes taníelügyelőségnél bejelentendők, Fejes
István és Bernáth Elemér szóltak hozzá. Az előbbi
indítványozta, hogy küldjék le az egyes kerületekhez
megvilágositás végett, az utóbbi szerint azonban sé­
relem van a miniszter intézkedésében, a mely elő­
zetes bejelentését kívánja minden oly esetben, a mely
az iskolai vagyon elidegenítését vagy változását ezé-
 212 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAI
lozza. Az iskola vagyon feletti intézkedés kizáróan a
felekezeti főhatóság jogköréhez tartozik, itt semmi-
némü előzetes bejelentés a kormányhoz nem szük­
séges, sőt ez határozottan ellentétben van a szentesí­
tett zsinati törvényünkkel. Ily értelemben teendő
felterjesztés a kormányhoz. A közjogi bizottság ja­
vaslata ilyen értelemben kíván felírni a kormányhoz,
azért ajánlja ennek elfogadását. Miután Darányi
Ignácz hasonló szellemben szólalt fel és a rögtönös
határozat hozatalt sürgette, a konvent elfogadta a bi­
zottság javaslatát.
A köradományok gyűjtésével felmerülő viszaélé-
sek megakadályozására kimondta a konvent, hogy
köradományok gyűjtése csakis konventi jóváhagyás­
sal történhetik ezután.
Az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsának fel-
terjesztésére a konvent kimondta, hogy az egyházi
adó tartozások egyöntetű és az állami, illetve köz-
igazgatási hatóságok által is respektálandó módja
érdekében szabályzatot fog kidolgozná és ezt a zsi­
nat elé terjeszti.
Egy vallásügyi sérelem foglalkoztatta ezután a
konventet, melyet az erdélyi egyházkerület terjesztett
fel. A csiksomlyói római katholikus főgimnáziumban
négy református növendéket nem engedtek reformá­
tus hitoktatásban részesülni. A konvent a maga ha­
táskörében addig, a mig az erdélyi egyházkerület
saját hatáskörében minden fórum előtt orvoslást nem
keresett, intézkedni nem kiván s Darányi Ignácz in­
dítványára elhatározza, hogy a hasonló esetekről
nyilvántartást fog vezetni.
A misszióügyi bizottság jelentését Zsigmond Sán­
dor terjeszti elő. Ennek kapcsán uj misszió állások
szervezését veszik tudomásul és segélyeket utal­
tak ki a rákos-szentmihályi, rákosligeti, andrásfalvi
stb. egyházak részére.
A konvent a bizottságnak és az előadónak kö­
szönetét fejezi ki munkásságáért.
Sass Béla az egyetemes tanügyi bizottság jelen­
tését terjesztette elő. Ennek kapcsán elfogadják a taní­
tóképzők uj tantervét. A dunamelléki egyházkerület
előterjesztését, melyet ez a tanári fizetések korpótlék­
rendszer alapján való újabb rendezése tárgyában in­
tézett a konventhez, tudomásul veszik. Tudomásul
veszik a kunszentmiklósi és halasi gimnáziumok ré­
szére pótlólag utalványozott fentartási államsegélyt.
Az orsz. ref. tanáregyesület igazgatóságának felter­
jesztése kapcsán a konvent felterjesztést intéz a kor­
mányhoz, melyben a felekezeti tanárok fizetésének
rendezését sürgeti, hangsúlyozásával az autonómia
épségben tartásának. Ennél a pontnál Váró Ferencz
terjesztett be a bizottság javaslatához módosító in­
dítványt. A kérdéshez hozzászólt Dóczy Imre.
Kimondja a konvent, hogy mivel a közös bizott­
ság által kidolgozott „Vélemény“ a theologiák és
jogakadémiák fentartása s tanáraiknak az államiak­
kal egyenlő javadalmazása czéljára szükséges össze­
geket nem mutatja ki, az államkormánynyal folyta­
tandó tárgyalások során erre is külön gond fordit-
tassék. Ezt a határozatot kiterjesztik a tiszáninneni
egyházkerületnek az akadémiai tanárok fizetésrende­
zése érdekében való segélykérelmére. Az egyetemes
tanügyi bizottság múlt évi kiadásairól szóló jelentést
konvent tudomásul veszi.
Az iskolaügyi szakbizottság jelentését Dóczy Imre
terjeszti elő, melynek során tudomásul veszik a szász­
városi, hajdúböszörményi, szatmári, hódmezővásár­
helyi, kecskeméti, nagykőrösi, mezőtúri, karczagi,
gyönki, békési, kolozsvári, hajdúnánási, marosvásár­
helyi gimnáziumok pótállamsegélyét, a marosvásár­
helyi és szatmári főgimnáziumok beruházási állam­
segélyét.
(Vége. köv.)
26. szám.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
Az erdélyi református egyház története. Az erdélyi ev. ref.
egyházkerület állandó igazgatótanácsának megbízásából irta :
Pokoly József. I—III. kötet. Budapest 1904. A három kötet
bolti ára 10 kor.
A mű az erdélyi ev. reí. egyházkerületnek, mely
1881-ig önálló, nemzeti egyház volt, történetét adja
elő. Alapgondolata az, hogy az egyháztörténet a mű­
velődéstörténetnek és abban az időben, mikor a val­
lás politikai tényező, egyszersmind a politikai tör­
ténetnek is igen fontos kiegészítő része. Épen azért
a szerző igyekszik egyházának történetét beleillesz­
teni úgy hazánk, mint az emberiség általános műve­
lődésének a történetébe. Felkeresi és megmutatja az
összekötő kapcsokat, az érintkezési pontokat, hogy
kijelölhesse azt a helyet, amelyet az erdélyi ev. ref.
egyház hazánk, nemzetünk művelődésében s politikai
életében betöltött.
A mű bevezetésében elsőben is épen azzal a
kérdéssel foglalkozik röviden, hogy micsoda jelentő­
sége van az erdélyi reí. egyháznak nemzeti s műve­
lődési szempontból. Azután áttér a reformációt meg­
előző és előkészítő események vázolására, hogy a
hazai talajban is kimutathassa azokat az előfeltétele­
ket, melyek a reformáció befogadását, lutheri refor-
mátiónak Erdélyben megszilárdulását adja elő. Itten
részletesebben fejtegeti azokat a lélektani mozzana­
tokat, a melyek a „lutherani comburaníura törvényt
hozó népet Luther követőjévé tették.
A bevezetés után a református egyház megala­
kulásáról, az ág. hitvallású, majd az unitárius testvé­
rekkel a létért folytatott küzdelmeiről s azokkal együtt
a jezsuiták által vezetett rekatholizáció megdöntésére
irányuló törekvésekről tárgyal.
A második kötet a ref. vallású nemzeti fejedel­
mek korát foglalja magában. Itten a szerző kevesebb
súlyt helyez előadásában ezen fejedelmeknek a val­
lásszabadságért vívott harczaik ismertetésére, mint
annak feltüntetésére, hogy mit tettek egyházukért
odahaza és minő volt ennek az államhoz és a többi
bevett vallásfelekezetekhez való viszonya. Miképen
az első kötetben, úgy a másodikban rámutat azokra
a pontokra, hol az erdélyi ev. ref. egyház élete az
anyaországbeli és külföldi vallásos és politikai ese­
ményekkel érintkeztek.
A mű harmadik kötete azt az élethalál harczot
írja le, a melyet a ref. egyház Erdélynek a Habsburg
ház főhatósága alá jutása után teljes erővel megin­
dult rekatholizáczió ellen folytatott. Kimutatja a vesz­
teségek okait és a sikerek forrását. A múlt század
elején megindult alkotmányos fellendülés és szabad
szellem a reí. egyházat is felszabadítván a reá ne­
hezedő nyomás alól, az egyházi élet uj utakat tör
és megkezdődik tisztán kulturális missziója. Ezen
téren kifejtett tevékenységének, az abszolút kor­
szak alatti elnyomatásnak az alkotmányosság hely-
reállitása után tovább folytatott erősödés és mun­
kásságnak vázolása után a történet azon a ponton
rekesztetik be, a mikor a debreczeni zsinaton 1881 -
ben az erdélyi ref. egyház különállásáról lemond és
beolvad a magyarországi ev. ref. egyházba.
Az előszó jelzi, hogy kedvező fogadtatás után
e műnek folytatása is lesz, mely az egyház beléle-
tével fog foglalkozni. ____
Jézus Krisztus a nevelésnek elve. Irta dr. Schneller István.
(Különlenyomat a Pozsonyban megjelenő „Theőlogiai Szaklapu
1. évfolyamából), Pozsony, 1903. Nagy 8. r. 1—98. old.
— Irta: Benke István ref. főgimn. tanár. —
A czim alatti könyvvel az érdemes szerző egy sajá­
tos, paedagogiai irodalmunkban senkitől nem taposott új
utat nyitott, midőn a nevelés elvét, mint örök igazságot,
 26. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
egyenes vonalon a Jézus Krisztusban és az Ő tanításában
találja és foglalja rendszerben. Szerzőnknek ezen paeda-
gogiai álláspontja egyébiránt nem éppen újkeletű. Ugyanis
az 1900-ban kiadott Paedagogiai Dolgozatainak * I. kö­
tetében megjelöli az „ethikai személyiség“ elvét, melyet
az emberiség közé Jézus Krisztus hozott be a maga
személyével és életével. Ezt az elvet szolgálták a refor­
mátorok, későbben Pessalozzi, Fichte és Schleiermacher.
Ezért a nevelésnek legfontosabb tényezője mind alanyi,
mind tárgyi tekintetben, vagyis mind a tanuló, mind az
ismeretközlés szempontjából a nevelőnek, a tanítónak vagy
a tanárnak személyisége. Az oktatás anyagán kivül az
egész történetet is a személyiség elve határozza meg.
Mert az emberiség fejlődése valóban nem egyéb, mint
egyfelől a természeti erők fölötti uralkodásnak ex és in­
tensiv fokozása, másfelől a szellemi organismusnak minél
tökéletesebb kifejtése s igy a szeretet végetlen országának
megvalósitása. Ennek az országnak szervező elve Krisztus
személyiségében lépett a világtörténetbe s a Krisztus előtti
történet ennek az elvnek csak egyes mozzanatait tünteti
föl. Mert a világ ugyan Krisztus előtt is ismerte a szere-
tetet emberi, nemes oldaláról; de nem ismerte az isteni
szeretetet; nem ismerte az istenes életnek elvét. Ezt az
isteni szeretetet, ezt az istenes életet Jézus hozta a vi­
lágba. Azért a nevelésnek ezt a szeretetet kell az egye­
sekbe beleoltani. Ez az eljárás pedig a keresztyén szemé­
lyiség paedegogiája. S igy a Schneller neveléstudománya
minden részletében a fenn megjelölt Paedagogiai Dolgo­
zatok 1 -ső sz. a. egészen evangéliumi keresztyén: mert
Jézus evangéliumából tűzi ki a nevelés czélját; a Jézus
páratlan erkölcsi személyisége a nevelés központja s a
jézusi szeretet a nevelő személynek azon főtulajdonsága,
a melylyel czélját elérheti.
Eme, röviden itt felmutatott elveknek részletes kifej­
tését és a történeti vallásos eszmék és tényezők előrebo­
csátásával, ezen elveknek rendszerbe foglalását láthatjuk a
kezünk alatti könyvben, mely két főrészből áll: A) általá­
nos, B) positiv, kifejtő részből. Az első résznek felosztása:
I. Jézus a nevelés történetének elve; II. Jézus a nevelés
elméletének elve. A második résznek — mely a keresz­
tyén vallás lényegét tárgyalja — felosztása a következő:
1. A keresztyén vallás történeti forrásai. II. Jézus evangé­
liumának alapgondolata. III. Jézus alapgondolatainak álta­
lános ethikai követelményei. IV. Jézus és a világ (érzéki
éniség). V. Jézus és a történeti hatalmak: 1 . a család;
2 . a nemzet; 3. Jézus és az ország kormánya és jog­
rendje ; 4. Jézus és Izrael vallási intézményei és tekinté­
lyei. VI. Jézus nevelési eszménye és ennek hatása: 1 . a
nevelés tárgyára; 2. a nevelés alanyára; 3. a nevelés
czéljára; 4. a nevelés módjára.
Ebben lévén felépitve a mű tartalma, e Lap terjedelme
és ismertetésünk kerete nem igen engedi, hogy a részle­
tekbe valami mélyen belebocsátkozzunk a tekintetben,
hogy a tartalom egyes részeiből bő kivonatokat soroljunk
fel vagy pláne, hogy azok elemzésébe bocsátkozzunk.
Elégnek tartom, ha összefüggőleg egyes tételeket, mint
annyi útjelzőket emelek ki a végből, hogy a k özfigyelmet
az igen érdemes műre felhívjam, illetve, hogy e mű iránt
a közfigyelem szélesebb rétegben továbbra is fokozott
érdeklődést és hatékony munkálkodást eredményezzen.
A kiindulás súlypontja s az egész mű fundamentuma
az, hogy igazán keresztyéni csak az, ami Jézus Krisz-
tusszerü. Ebből folyólag mélyen szántó fejtegetéseinek
summája s illetőleg előfeltétele az, hogy Jézust mint azon
elvet tüntesse föl, mely az életet, a történetet és az afö­
lött való elmélkedést s igy a nevelés történetét és elmé­
letét is alapjában meghatározza. — A keresztyén vallás­
ban megvan a fetischistának önmagában való tehetetlen­
ségi érzete a keresztyén ember végességének és bűnös­
ségének tudatában. Megvan a schamannak láthatatlan or­
szága a jóságos Isten végtelen kegyelmi országában. Meg­
van a nomádnak családi kultusa s a természetre vonat­
kozó istenitő felfogása ama keresztyéni tudatban, hogy
Isten minden mindenekben. Megvan a brahmannak egyje,
a melybe azonban az ember egyéni voltában nem meg­
semmisülve, hanem uj életerőt nyerve merül el. Megvan
a buddhista részvéte, könyörülete, mely az egyben nem
semmisiti meg az embert, hanem minden embert boldog­
ságra viszen. Megvan Aegyptomnak Ammunja, de nem
külsőleg, mechanice, hanem mindeneket egységesen átható,
* Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása.
213
immanens Isten tudatában. Megvan a görög eszmény is,
csakhogy nem elfödve a bűn mélységét szórakozás és
gyönyörködtetés végett, hanem a bűn ellen az isteni ke­
gyelem alapján folytatott nehéz küzdelemben győzedel­
meskedve közös építés végett. Megvan a római világ
eszménye is, csakhogy itt a civitas Dei-vé tágult, mely az
egyes nemzeteket s egyéneket önnálló, a maguk sajátos­
ságukban fejleszthető szervként ismeri, s az önző hatalom
szelleme helyébe a mást is elismerő szeretet szelleme lé­
pett. Megvan végre a zsidó nép szellemi kincse is. Itt is
Isten a törvényhozó, itt is kívánjuk a törvény teljesítését.
Isten azonban nem külső törvényt hoz, hanem kinek-ki-
nek szivében él mint eszmény, s a törvény végrehajtása
is nem külső kényszer, hanem szívből és szabadon törté­
nik. — S miután még egyes bölcsészeti tanok tekinteté­
ből is megvonja szerzőnk a párhuzamot, rátér arra, hogy
az általános rész keretén belől a nevelés elméletének
szempontjából igazolja a christocentricus álláspontot, mely­
nek alapján az egyes ember a tiszta éniség álláspontjára
emelkedik vagyis valláserkölcsi jellemmé fejlődik. Ezen az
állásponton mi az érzéki és a történeti én fölé emelkedünk
azon „Enu-hez, a ki minden egyesnek és minden törté­
neti hatalomnak, a mindenségnek, teremtője, fentartója, a
ki minden tökélynek gondolt és valódi egysége, aki ezért
egyes-egyedül mondható jónak, s kibe n egyedül nyugod-
hatik meg szivünk. (Folyt, köv.)
Értesítés. Tisztelettel hozzuk becses tudomására a mé­
lyen tisztelt tanár uraknak és taníttató szülöközönségnek, hogy
a tiszántúli ev. ref- egyházkerület kiadásában az 1901-ben re­
videált újabb konventi tantervnek megfelelő következő gym-
náziumi, vallástani kézikönyvek jelennek meg e napokban, s
kaphatók már f. évi julius hó végén, legkésőbb augusztus ele­
jén nálunk, s általunk minden hazai könyvkereskedésben: 1 .
Az ó- és újszövetségi kijelentés története. Pályanyertes mü.
Irta Farkas Kálmán. A gym. I. és II. osztály számára. 2 . Ke­
resztyén hittan és a magyar református egyház istentiszteleti
szertartásainak ismertetése. A gym. III. osztálya számára. A
hittani részt Kovács Lajos és Gergely Károly müve nyomán
készítette s az uj részeket az 190l-iki konventi tanterv sze­
rint irta Barta Jenő. 3. Keresztyén erkölcstan és előkészítés
a konfirmációhoz. A gymn.^IV. osztálya számára. írták Kovács
Lajos és Gergely Károly. Átdolgozta s a konformációi előké­
szítést a Kovács L. és Gergely K. müvének felhasználásával
irta S. Szabó József. 4. A keresztyén egyház története. A
gymn. V. osztálya számára. Irta S. Szabó József, I. rész (a
reformációig). 5. A keresztyén egyház története. Á gym. VI.
osztálya számára. Irta S. Szabó József, II. rész fa reformáció­
tól). 6. Végül a gymn. összevont vallástanitás, valamint a ta­
nítói és tanitónőképzők czéljaira szolgál a következő tankönyv:
Keresztyén egyháztörténelem (hajdantól a jelenkorig). Jutal­
mazott pályamű. Jrták Gergely Károly és Kovács Lajos. Át­
dolgozta s némileg bővitette S. Szabó József. Bevezetés czél-
jából kérendő tiszteletpéldány megküldése iránt ne hozzánk,
hanem egyenesen az egyházkerületi Tankönyvraktár vezető­
ségéhez méltóztassanak fordulni, mert mi csakis az ár felszá­
mítása mellett küldhetünk példányt, magunknak is minden
darabbal el kellvén számolni. Debreczen, 1904. junius havá­
ban. László Albert és Társa (Hegedűs S. és Sándor I.) a ti­
szántúli ev. ref. egyházkerület tankönyv kiadványainak főbi­
zományosa.
GYÁSZROVAT-
Hegyi Sándorné született Sebesi Károlina bonyhai ev.
ref. papné életének 55- ik, boldog házasságának 36-ik évé­
ben hosszas szenvedés után folyó hó 27-én reggel 6 óra­
kor elhunyt. A hü hitves, a fórron szerető édesanya, nagy­
anya, a jó testvér és rokon, a nemeslelkü nő emlékezete
élni fog. Gyászba borult férje, az Isten szolgája találjon
megnyugvást az Ur akaratán, vigasztalódást a viszontlátás
reményében.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk mai száma a nyomdai nmnkának Péter-
Pál napján való szünetelése miatt egy napi késedelem­
mel jelent meg. Sajnos, hogy ilyen akadályaink is
vannak.
A tanintézetek zsinati képviselőjének
megválasztási módozata tekintetében olyirányu
fölfogás is hangzott föl, mintha a theologiai
fakultás és tanítóképző intézet, illetve a gim-
 214 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
náziumok tanártestületei, mint jogi személyek
egy-egy szavazattal vennének részt a válasz­
tásban. E kérdés a folyó hó 23-án tartott igaz­
gatótanácsi ülés alkalmával megbeszélés tár­
gyát képezte és ennek eredményében megál-
lapittatott, hogy a zsin. törv. 66. §-nak ren­
delkezése értelmében az előbb emlitett fölfo­
gás téves, mert nem a testületek, hanem a ta­
nárok jogosultak szavazni és a tanártestületi
ülésben beadandó szavazatok az igazgatóta­
nácshoz terjesztendők föl, hol is az összes ta­
nárok szavazatainak számbavétele rendjén ál-
lapittatik meg a többséget nyert rendes- és
pótképviselő megválasztása, illetve igazolása.
Konventi segély. Lapunk 24-ik számában kö­
zölt konventi segélyekről hozott tudósításunkat öröm­
mel egészítjük azzal, hogy a kezünk közt levő kon­
venti jegyzőkönyv 49. pontja alatt a konvent „az er­
délyi egyházkerület püspökének előterjesztése alap­
ján a mezőörményesi lelkészségre 800 korona, a szász­
sebest lelkészségre 800 korona állandó segélyt állapí­
tott meg.
Tájékozás az Egyház! Értekezlet közgyűlé­
séről. A kedvezményes jegyek váltására vonatkozó
„Igazolványokat“, a melyek gyorsvonatra is érvényesek, e
hét keddjén kaptuk meg Sándor József orsz. képv. szi­
ves utánjárására a MÁV. igazgatóságától. Még aznap pos­
tára adtuk a rendezőségnek Kézdi-Vásárhelyre. A ki te­
hát oda idejében jelentkezett: bizonyára megkapja „Iga­
zolványát“. De ha nem kapta volna meg, akkor, ha egész
jegy gyei jön, utólagosan visszatérítik a külonbözetet, ha a
jegyváltáskor a pénztárnoktól erről elismervényt kér s
annak csatolásával folyamodik a visszatérítésért. Az elnök­
ség Kolozsvárról a 4-én reggel 6 óra 1 1 perczes gyors­
vonattal indul. Kivánatos, hogy útközben minél többen csat­
lakozzanak. Kolozsvárról körülbelül egy 18 főből álló tár­
saság indul. B r. Bánffy Dezső ő kegyelmessége még nem
nyilatkozhatott véglegesen jövetele felől, de a Püspök ur
ő méltósága valószinüleg újra eljöhet, hogy súlyt kölcsö­
nözzön közgyűlésünknek.
A zsinati képviselőválasztások kezdenek hul­
lámokat hányni kerületünkben. Ezzel foglalkozik vezérczik-
künk is. Kivánatos volna, hogy a presbitériumok szavazása
első esetében több méltósággal kezeljük a dolgot. Mire a
pártoskodás üszkét lassanként gyülekezeteinkbe is bevinni ?
Nem lesz ennek áldásos gyümölcse!
Számadás. Az eh. kér. Egyh. Értekezlet pénz­
tárnoka addig is, mig részletes nyugtázást tehetne közzé,
előlegesen jelzi, hogy utolsó nyugtázása óta befolytak hozzá:
Bajkó György utján az orbai eh. megyéből 84.— kor.
Kovács Lajos a v.-hunyadiemegyéből 16.—
Nagy József a szebeni „ 21. —
Hatházi Ferenc a gy.-fehérvári „ 2L - „
Nagy Gerő a kézdii „ 70.50 „
Szilágyi János a szilágyi „ 25.87 „
Csűrös Ferencz a széki 1 8 .- „
K állai Ferencz az udvarhelyi (hátralék) 184.05
korona tagsági dij.
Japán-magyar nyelvrokonság. A diadalmas japánok ra-
czaioinak arra a latin közmondásra, hogy fegyverzajban el­
némulnak a múzsák. Ugyanis a tokiói egyetem Ősz tanára :
Hiámu Manuru a mikádó megbizásából tegnap negyvenhét
napi ut után Budapestre érkezett, hogy itt a japán-magyar
nyelvrokonság ügyében mélyreható kutatásokat tegyen. A ta­
nár erre az útjára már régen készül, a magyar nyelvet évek
óta tanulmányozza s hogy folyékonyságra tegyen szert, több
magyar lapott járatott Tokióba. E lapok közül tegnap az
„Egyetértés“ szerkesztőségében tett láttogatást és kérte, hogy
mutassák be úgy Kossuth Ferencznek, kinek politikai czikkeit
rendesen olvassa, mint Eötvös Károlynak, kinek az Egyetér­
tésben olvasott müveiről elragadtatással beszélt. Szerinte a
világirodalom kevés olyan emlékiratot tud felmutatni, mint
Eötvösnek a „Nagy per“ czimü munkája, melyet japán nyelvre
lefordítani szándékozik. Az ősz tanár általában igen elosme-
rőleg nyilatkozott a magyar irodalomról és napi sajtóról, mely­
Nyomatott az „Ellenzék“
26. szám.
nek olcsóságát feltűnőnek és páratlannak találta. „Az olyan
napilapok, melyek akkora terjedelemben jelennek meg mint
az önök lapjai s a politikán kivül annyi közhasznú tájékozást
nyújtanak a gazdasági élet, a művészetek és az irodalom kö­
réből, mint pl. az Egyetértés, Japánban 3—4-szer akkora árba
kerülnek“ — igy szólt Hiámu Manuru és alig akarta elhinni,
hogy az Egyetértést Magyarországon 8 és V2 japán jen-ért,
azaz 7 koronáért kapni lehessen. Az Egyetértést egyébként
még annál is olcsóbban, kedvezményes árban kapják papok,
tanárok, katonatisztek, állami és vusuti tisztviselők, tanítók,
jegyzők, körorvosok. Kedvezményekben előljár az Egyetértés:
a hölgyek olvasmányát a Divatszalont negyedévi egy forin­
tért adja a kiadóhivatal. Különösen sz-ép lesz az Egyetértés
ezidei karácsonyi ajándéka: A nagy háború czimü remek
diszmü. Az Egyetértés kiadóhivatala IV kér. Vármegye-utcza.
1 1 . szám alatt van.
A kiadóhivatal üzenete.
Megint több oldalról panaszolják, hogy a lap vagy későn
érkezik vagy egyáltalán kimarad. Sőt jött panasz olyan, mely
szerint a 13-ik Számtól kezdve nem kapott egy egyházközség
lapot. Újra kérjük a lelkésztársainkat: reklamáczióikat tegyék
meg azonnal és pedig „Postai visszajelentést lapon“. Mondhatjuk,
hogy valóságos kin ezzel a kisvárosi expeditióval dolgozni.
De ha e hivatalos „Visszajelentési lap“-pal reklamálnak, a posta
is, az expeditió is figyelmesebb lesz.
HIVATALOS RÉSZ.
745—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a görgényi ev.
ref. egyházmegyébe kebelezett, tancsi ev. ref. kántortani-
tói állásra pályázat nvittatik. Javadalom: Tisztességes la­
kás, gazdasági épületekkel és kerttel, dijlevél szerint: 1 .
Készpénz, tandíj czimen 30 kor. 2. Készpénz, fapénz czi-
men 24 kor. 3. Kepe értéke, természetben fizetve vagy
pénzzel 281 kor. 46 f. 4. Patrocinium értéke 40 kor. 5. Hat
hold és 121 D-öl szántó és 433 D-öl kaszáló haszonbéri
évi jövedelme 100 kor. 6 . Munkatétel értéke 12 kor. 7.
államsegély 406 kor. Összes javadalom 893 kor. 46 fill.
Kötelességek: 1. vasár-, ünnep- és hétköznapi istentisz­
teleten és temetéseknél az énekvezetés orgonakisérettel. 2 .
Hat osztályú osztatlan elemi népiskola vezetése. 3. Egy­
házi énektanítás. 4. Lelkész akadályoztatása esetén teljes
istentisztelet tartása.
Pályázati határidő 1904. julius 31. Folyamodványok
nt. Csekme Ferencz esperes úrhoz küldendők. Gernyeszeg
u. p. Sáromberke.
Kolozsvárt, 1904. junius hó 28-án.
Dr. Bartók György, püspök.
746—1904. sz.
PÁLYÁZAT
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a nagyenyedi
egyházmegyébe kebelezett medvési egyházközség lelkipász­
tori állomására pályázatot nyitok.
Javadalom: a mélt. igazgató tanács által 1657/24—1904.
szám alatt jóváhagyott s miniszterileg elfogadott dijlevél
szerint: 1. 16 h. 990 D-öl Canonica és 6 h. 171 D-öl legelő
haszonélvezete 198 kor. 2 . Dézmakárpótlás féléves elő-
leges részietekben 268 kor. 64 f. 3. Termény jövedelem
pénzértékben 435 kor. 20 f. 4. Munkabeli szolgáltatás 14 K.
53 f. 5. Stóla jövedelem 8 kor. Összesen 924 kor. 37 fill.
Engedélyezett levonás^38 kor. 10 fill. Kiegészítendő fize­
tés 886 kor. 27 fill. Állami kiegészítés 713 kor. 73 fill.
összes fizetés pénzértéke 1600 K.
Újonnan épített 3 szobából, 1 konyha és kamarából álló
lakás, melléképületek és kert használatával. Ezenkívül val-
lástanitásért évi 120 kor. Kötelessége a törvényben körül­
irt lelkipásztori teendők végzése.
Folyamodványok szabályszerűen fölszerelve 1904. julius
28-ig nt. Jancsó Lajos esperes aához Maros-Újvárra kül­
dendők.
Kolozsvárt, 1904. junius hó 28-án.
Dr. Bartók György, püspök.
k ö n y v n y o m d á já b a Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 21-ik ssátn. Kolozsvárt, 1904. ju liu s 7.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

V essü n k s z á m o t . . . és igen tartalmas hetilapocskánk: „Vasárnap“,

előfizetőinek száma nem haladja meg a 300-t.
Egyházi értekezletünk lezár ismét egy esz­ Pedig hány egyházunk, hány papunk, hány
tendőt — aztán új esztendő következik. Ma tanítónk van — hogy egyebeket ne is emleges­
még „ó esztendő“, holnap „új esztendő“. Most sek? Erre a kérdésre már megtudnék felelni,
éppen ünnepelünk Kézdivásárhelyen. Az ünnep de nem akarok. E lapból is tudják pedig, a
nemcsak Kézdivásárhely és vidékének ünnepe, kiket illet, hogy egyetlen paptársunk 50-nél
hanem a Királyhágó lábától Predeálig meg több előfizetőt gyűjtött volt a „Vasárnapnak“.
kellene mozdulni minden kálvinista szívnek.. Alakítottunk egy nehány egyházi dalárdát;
Az ünnep se közönséges, hanem amolyan sá­ szépen énekelnek; de nem alakulhatunk át
toros ünnep, több napon keresztül tart. Nem mindnyájan, országosan dalárdává.
akarom a kimondott czimmel zavarni az ün­ Ujjászervezkedtünk az idén. Máig is várja
nepi méltóságot, vagy az ünnepi örömet. De a titkár a tagok aláírási ivét; több a hátrálék,
a magyar mikor ünnepel — csöndes óráiban mint a mennyi bejött. A 6 évre aláirt tagok
— elgondolkozik, észrevétlenül is számot ad száma nem haladja meg papjaink létszámát.
magával. Ünnepeljünk hát mi is magyarán — Foglalkozás szerint azonban az aláirt tagok
és a zöld asztal, fehér asztal kisebb-nagyobb kétharmad része világi. Hozzá kell vegyük
csoportjai után — vessünk Számot. ötödik még, hogy egyedül Tordán, tavaly 100-nál
Egyházi értekezleti közgyűlés ez a mostani, több tagot nyertünk. Nem is akarom a kérdé­
ránk fér egy kis számadás. De nem tudok seket tovább folytatni, de azért mondom, ves­
belemenni, hogy magyarázzam a jámbor olva­ sünk számot.
sóknak az „Egyházi értekezletek“ czimét, czél- Főpásztorunk, elnökeink, maga a lelkes
ját, pecsétjének köriratát stb. fogadás, a kézdivásárhelyi és a többi — mindig
Csak egy pár futó tételt jegyzek a szám­ biztatnak, örökké sarkalnak — talán csak arra
vetéshez. Ötödször ünnepelünk hát. Ötödször „vessünk számot!“ — Köszönjük meg most
járjuk be bérezés Erdélyünket; százak, sőt Kézdivásárhelynek a szép ünnepnapokat, de
ezerek ünnepelnek velünk. Lelkesebbnél lelke­ gondoljunk a míves napokra is. Legyenek azok
sebb fogadásokban van részünk. Dobogó termékenyek, boldogabb ünneplésre. Vessünk
szívvel várjuk, hogy föl virradjon a nap. Föl számot.
is virrad, be is sötétedik. Aztán eloszlik Vigil.
minden, mint a buborék. De az idő nem
telhetik nyomtalan. Az élet követeli a szám­ Egységes lithurgia.
vetést. Az ünnepek magok számonkérik a mí­ — Irta: Szakács M. Albert. —
ves napokat. S a föltámadt kérdésekre min­ A méltóságos állandó igazgató tanács megjelent
denki feleletet vár. Felelek egy párra. Az 5 íelhivása, de sokkal inkább tiszt. Tóthíalusi József
esztendő eredménye — a jegyzőkönyveken lelkész ur nyilatkozata késztet foglalkozni e jelenben
kívül — hol van felirva? Nem tudom. Mind­ legevidensebb kérdések között helyet foglaló tétellel.
Nem sokat reményiek nem csak e felszólalások,
járt az egyik első közgyűlésén elmentünk a de a zsinati határozattól sem.
„Régi nyomokig“ Hát az új nyomok hol van­ Egységes lithurgiát nem egy zsinat hatalmi szava,
nak? Nem tudom. Kiadtunk 8 füzetet, kiad­ vagy szépen formulázott decretum fog életbe léptetni.
tunk minden szép fölolvasást, praedikácziót — Miért? Tudja Isten! Talán megfelelhetne rá Tóthfalusi
lelkész ur történeti fejtegetése, mely tudnunk engedi,
kinek? Nem tudom. Minden esetre a „Vilá­ hogy egy Méliusz, Beithe, Geleji-Katona bizonyára
gosság a sötétségben“ vagyis „A félszemü ha­ egységet teremteni vágyó lithurgiai törekvéseikkel
rangozó titka“ — czimü jeles munkának — több gazdagították a lithurgia történetét. Avagy megfelel
olvasója van, mint ezeknek. Van egy csinos rá a mindnyájunk által nagyon is ;smert lithurgiai
 216 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
sokféleség, illetve különféleség, mely hozzá íüződik,
mint az illető gyülekezet ősi szokása, a nép légién-
sőbbgondolatához, lelki életéhez; a lithurgus egyéni­
ségéhez; s felfogásának, egyéni érzéseinek leghívebb
nyilvánulása.
Nem szeretnék e jelen lithurgiai törekvés augurja
lenni, midőn úgy sejlem, hogy a következő zsinat
legégetőbb feladatai között ott fog szerepelni az egy­
séges lithurgia kérdésének megoldása; s egy, majd
akkor Írandó hozzászóllás történeti részének utolsó
passusa gyanánt az 1904. évi zsinat lithurgiai törek­
vését, mint eme fontos kérdés megoldásának kísér­
letét s igy égető voltának bizonyítékát, fogjuk találni.
Eme gondolatra nem egyéb mint a méltóságos
állandó Igazgatótanács nevezett felhívása vezet: mi­
dőn a dogmatikai tartalom érintetlen hagyása mellett,
tisztán a külső szertartások egységesítési lehetősége,
s ennek módozatai felőli nyilatkozatt ételre szólít fel
Kettős czélt rejt magában e törekvés: egyfelől
leszakítani az egyes gyülekezetek, Tóthíalusiur által
rítusnak nevezett istentiszteleti cselekményeit amaz
alapokról, melyek talán századok óta táplálékát nyúj­
tották a gyülekezet tényleges cultusi cselekményei­
nek; s átplántálni az 1904. évi zsinat által készítendő
egységes talajra, de . a dogmatikai tartalom érintése
nélkül. Másfelől kötelezni a iithurgust egy hivatalos
Agenda egységes pontjait követni, sőt Tóthíalusi ur
ajánlata szerint: egy adandó imagyüjteményt parag-
raphusok szerint felolvasni stb., mindezt a dogmatikai
tekintetek érintése nélkül.
E tétel ily módoni megfejtője nem csak bámula­
tos, de örök nevet fog szerezni a reí. egyház törté­
netében. De hogy micsoda fictióval fog segíteni ma­
gán, azt nem tudni, de hogy teremtménye egy vallási
anomalia lesz, az bizonyos. Mert hawaii ma is ama
sarkalatos alapelvünk, mely külső vall. cselekménye­
inkben is a szt. Írásra, mint egyedül szabályozó te­
kintélyre utasít, melynek magyarázója azonban nem
az egyetemes zsinat; akkor el kell ismernünk, hogy
a fenti tétel felállítása annyira hibás, hogy: ha azzal
mint pályatétellel állanánk szemben, a dijjat csak
valamely pápista plebanus tolla vihetné el.
Mert mi módon lehetséges valamely talajba egy
elágazó gyökerű, uj fát, a talaj megbolygatása nél­
kül beültetni? Azaz: mi módon lesz lehetséges a gyü­
lekezet legbensőbb vallásos meggyőződésén alapuló,
századokon át helyesnek és üdvözítőnek tartott is­
tentiszteleti szokásokat onnan kiszorítva, azonnal
újakkal helyettesíteni, amaz alapul szolgáló vall. meg­
győződés érintése nélkül? És mi módon lesz lehet­
séges, a kivitelben a lithurgusnak, evangélium adta
ilynemű szabadságát korlátozni, irányítani, a dog­
matikai tekintetek érintése nélkül? Mindezt csak az
kísérelheti meg, aki feledi, hogy bármely cselekmény,
bármely életnyilvánulás erőteljességének mértéke,
emez a lélekben megfelelő és alapul szolgáló benső
érzelem, meggyőződés; igy a lithurgiai cselekmények­
nél is: és hogy a lithurgus ilynemű ténykedése ép
dogmatikai felfogásával függ legszorosabban össze.
Azonban én nem szándékozom a dogmatikai tar­
talmat érintetlen hagyni, habár eltérek az Igazgató-
tanács felhívásától; de menteni fog azon előre kijelen­
tett szándékom, hogy e sokkal találékonyabb fejet,
sok-sok tapasztalatot igénylő kérdésben nem akarok
a nagy elmék epigonja lenni. Tehát csak úgy incog-
nitó utazzunk a kérdés felé azon szabadságunknál
fogva, melyet sem czim, sem fejtegetés tekintetében
semmiféle felhívás sem csökkenthet
Induljunk csak ki Tóthfalusi lelkész ur tört. is­
mertetéséből, illetőleg fejtegetéséből, s látni fogjuk
az általa talán nem is nagyon sűrűre szándékolt fá­
tyol mögött a lithurgia két elemének, a dogmatikus-
nak és tisztán külső rendtartásnak foltétlen elválaszt-
hatlanságát:
27. szám
„Bizonyos az — mondja Tóthíalusi ur — hogy e
lithurgia kifejlődése egyszerű volt, mint a szeretet'
s abban a vágyban összpontosult, hogy a Krisztus
követői az igaz isteni és megváltói szeretetben nö­
vekedjenek“; és „az idők folyamán létrejött egyházi,
helyesebben különböző felekezeti rendszerek, nem a
külső formákat, a vall. szertartások külső oldalait,
hanem a belső érzületet, a cselekedetek erkölcsi alap­
ját tartották az Istennek tetsző élet alapjául s egye­
düli tényezőjéül.“ Én jelen idézetben nem látok egye­
bet, mint a királyi papság azon szent törekvését,
hogy benső meggyőződésének teljesen megfeleljenek
a külső istentiszteleti megnyilatkozások; s az a bi­
zonyos „moralitás actionis“ nem egyéb, mint a Pál
apostol: „otá kIjTcío; yáo -spi k7.7oü(usv, oía =?oou;"-sa,
mely nyilatkozat nagyon is rá illik az első keresz­
tyének üthurgiájára, annál is inkább, mivel Jézustól
ilynemű utasításokat nem nyertek. Es most egy sán-
tikáló analógikával, mint a jó, öreg Farkas József
mondaná, az eredeti alapra visszavitt hivatali papsá­
got és királyi papságot hogyan merném kárhoztatni,
ha kitörlöm, a mit különben kész örömmel teszek,
a közbeeső századokat ? !
Bizony nem véletlen, hogy Tóthfalusi lelkész ur
az első keresztyének líthurgiájának közlését ily alak­
ban adta.
S talán egységesítési törekvésünkben nem ven­
nénk észre az u. n. svájczi, illetőleg főként az ó- kál­
vini egyház Iithurgiájában a íöltétlen kiidulási ala­
pul szolgáló dogmatikai meggyőződést?
Sőt ellenkezőleg! S kell is, hogy külső istentisz­
teleti cselekményeinkben, dogmatikánkhozi forró ra­
gaszkodásunk nyilvánuljon.
Jóllehet Kálvin formulázta, érthető okból, a bün-
vallási formákat, utókönyörgést stb.; de akkor már
ki volt mondva úgy az ő, mint a Luther részéről a
királyi papság gondolata; melyre rögtön meg is fe­
lelt a weudelsteini szent nép paraszt bírája, kinek
egyet csavarintott a lelkipásztora iránti tisztelet külső
megnyilatkozási módján a királyi papság szent dog­
mája.
Hibás dolog-e, ha a jelen Geníer Kálvinjai és
királyi papsága szintén maga szabja meg a bünval-
lás, utóima stb. külső alakját, ha már annak belső
tartalmát, a szt. írásnak részére' biztosított magyará­
zatából, megalkotta?
Egyáltalán nem! És melyik hivatali pap meré­
szelné a kir. papság őseit üdvözítő, magukat bol­
dogító, bár néha angyali álomba ringató, dogmati­
kus érzelem megnyilatkozási formáit, rendjét sőt tar­
talmát megváltoztatni?
Én velem történt meg, hogy midőn a dunamel-
léki kerületben általánosan alkalmazott magasztos
symbolumot, a fölemelt karokkali áldást, mint a
lithurgia igen lélekemelő befejezését, alkalmazni pró­
báltam; a kir. papság határozottan felszólított, hogy
e furcsa komédiát hagyjam el. Én pedig elkeseredé­
semben egy álló hónapig praedicaltam az apostol ál­
tal mindig használt áldásról, refrénszerüleg terjeszt­
vén ki karjaimat, mig végre is meg kellett szokniok.
Hanem itt is a dogmatikát kellene alkalmazni,
azaz nagyon szerény hitvilágukba beleékelnem a tu­
datot, hogy az áldás, mint isteni-tiszteleti formula,
eszmeileg is beilleszthető és összegyeztethető azon
dogmatikai fogalmakkal, melyekaz ő lithurgiájuk alap­
ját képezik.
De hisz' igy az egész, zsinati határozat által lé­
tesítendő Agenda bevihető, hogy minden eddigiek
módosítva, vagy mellőzve, az képezze a lithurgia
formáját!
Csakhogy akkor el kell térnünk a mélt. Igazga­
tótanács felhívásában mutatott kiindulási alaptól; ha
csak megnem akarjuk fosztani a szent népet papi
 27. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 217

voltától s a mi szintén nem mellékes: a lithurgust vébe iktatja s úgy dr. Duka Tivadarnak, mint György
ilynemű szabadságától. Endrének köszönetét szavaz fáradozásukért.
Ám tessék, ha a kálvini egyház alapelvével meg­ A dunamelléki ev. ref. egyházkerület püspöki
egyezik az ilyen methamorphosis! hivatalának javaslata értelmében Kálvin János négy­
De próbáljuk csak függetleniteni az istentiszte­ százados évfordulójának megülése dolgában a kon­
leti ténykedéseket a dogmatikus érzelemtől. Dogma- vent felhivást intéz az egyházkerületekhez, azonkí­
tizáljunk. „Sub pondere ereseit palma.“ Ellenzések vül felszólítja a dunamelléki ev. ref. egyházkerületet,
súlya alatt íog nagyra nőni a dogmatikai tekintetek hogy az általa tervezett Calvineum részletes terve­
érintése nélkül megalkotott egységes lithurgia. Osz­ zetét készítse el.
lassuk el Tóthíalusi lelkész ur aggodalmát, hogy nagy, Az erdélyi egyházkerület határozatát illetőleg,
életbevágó kérdések fölött nem fogunk átsiklani eme mely a közigazgatási államsegély felosztási módoza­
frázissal: „ne dogmatizáljunkL De igenis fogunk, kell tát illeti, a konvent kimondta, hogy akkor határoz,
dogmatizálnunk, ez tesz bennünket erőssé, munkáin­ mikor a többi kerületek véleménye is beérkezik.
kat öntudatossá. Kell dogmatizálnunk, mint bizonyára A konvent az egyházkerületek felterjesztésére
íog az egységes lithurgia kérdésének eldöntése köz­ már régebben felírt a kultuszminiszterhez, hogy azo­
ben az egyetemes zsinat, ha alapelvünkhöz itt is hí­ kat a lelkészi állásokat, melyek a kongruás egyhá­
vek akarunk maradni, mely keresztyéni hitéletünk zak sorából mint 800 írtnál magasabb dotáczióban
külső megnyilatkozásának legapróbb részében sem részesülők a kongrua összeírásakor kimaradtak, de
tűrhet meg olyas valamit, a minek alapját nem talál* azóta a 800 írt javadalmazásnál kisebb fizetésű lel­
hatjuk meg a bibliában s az ebből vont egyéni meg­ készi állások sorába sülyedtek, szintén részesítse ál­
győződésben. lami segítségben.
(Vége következik.) A miniszter leiratban tudomására hozza az egy­
háznak, hogy a kérelmet teljesiti azzal a hozzá­
Konventi ülés. adással, hogy hasonló esetekben mindenkor hajlandó
az egyházzal tárgyalni, de a kérdés elvi eldöntésé­
(jun. ü. 7. 8. í).) nek ez a határozat nem tekinthető.
(Folyt, és vége.) Miután a konvent a leiratot tudomásul vette, tu­
A tiszántúli egyházkerület felterjesztésével kap­ domásul vette azt is, hogy br. Bánffy Dezső az 1903.
csolatban gróf Degenfeld indítványára a konvent el­ évi állami költségvetési terv alapján kibocsátott kul-
határozza, hogy miután a suplicatiot az ev. ref. egy­ tuszminiszteri rendelet által a közalap javára kiutal­
ház eltörölte, az ág. hitv egyházat megkérik, hogy ványozott 200.000 koronának a magyar földhitelinté­
ő se kéresse föl küldötteivel az ev. ref. egyház híveit.zetnél történt elhelyezésére vonatkozó iratokat be­
Ezután Antal Gábor utalt a népiskolai reformot terjeszti.
ezélzó kultuszminiszteri javaslatra s indítványozza, A konvent köszönettel fogadja Edward Thomson
hogy készítsen a konvent egy, az egész ref. egyház meghívását a vasárnapi nyugalom nemzetközi kon­
véleményét magában foglaló emlékiratot s utasítsa gresszusára, melyet október 11 -14-ig fognak tartani
ennek megszerkesztésére a tanügyi bizottságot. Bánffy a st.-louisi világkiállítással kapcsolatosan. Megbízzák
br. Bernáth Elemér hozzászólásai után a konvent a konventi elnökséget, hogy a kongreszszust a ha­
Antal Gábor indítványát elfogadta. A következő ülést, zai egyház nevében üdvözölje. Kimondja a konvent,
melyet délután 5 órakor tartottak, bizalmas konferen- hogy az egyetemes presbytéri szövetségbe belép.
czia előzte meg, melyen az amerikai ref. egyházak­ Az idő előrehaladottságára való tekintettel báró
nak a magyarországi egyházakba való beosztását tár­ Bánffy Dezső ezután az ülést berekesztette.
gyalták. Miután br Bánffy Dezső az ülést megnyi­ A május 9-én tartott illést d. e. 11 órakor nyi­
totta, előterjesztette a bizalmas konferenczia megálla­ totta meg Bánffy Dezső br. A múlt ülés jegyzőköny­
podását, melynek megfelelően Degeníeld József gr. veinek hitelesítése után az egyetemes énekügyi bi­
részletes jelentését tudomásul vették s az amerikai zottság elnökének Fejes Istvánnak jelentését és szá­
magyar egyházak ügyében való döntést áttették a madását tárgyalták az énekeskönyv próba kiadásá­
dunamelléki egyh. kerületekhez. ról. A jelentést tudomásul vették, a kiutalt költsé­
Gr. Degenfeld Józsefnek fáradozásaiért a kon­ gekből fenmaradt 300 koronányi összeget Fejes Ist­
vent köszönetét szavazott. vánnak tiszteletdijul felajánlották.
Következett a közigazgatási bizottság jelentésének Az egyetemes presbyteri szövetség liverpoli gyű­
tárgyalása. A jelentés előadója Radácsi György volt. lésére az egyház képviseletében gróf Gegenfeld Jó­
G. Barkley-nek, az amerikai ref. egyház hazai zsefet, György Endrét, Szabó Aladárt és Csiky La­
misszió-egylete titkárának Kun Bertalan püspök kon­ jost küldte ki a konvent.
venti elnökhöz intézett levelét, melyben ez az ame­ A tárgysorozat ezzel kimerült. Báró Bánffy De­
rikai missziói lelkészek fizetéséről nyújt tájékozást, zső az ülést öt perezre felfüggesztette. Szünet után
áttették az amerikai bizottsághoz. a mai ülés jegyzőkönyvét hitelesítették. A tanácsko­
Robert W Weir-nak, aki a skót egyház egyete­ zásokat Kun Bertalan szép imája rekesztette be.
mes gyűlése nevében kérdést intézett a zsinat össze-
ülésének napja felől, a zsinat jegyzője már elküldte
a választ azzal, hogy a skót egyház delegátusait a
zsinat szívesen látja.
Tudomássul veszik Jonh H. Ritson-nak a britt az erdélyi ev. ref. egyházkerület kolozsvári theologiai
és külföldi bibliatársaságnak báró Bánffy Deszsőhöz fakultásáról az 1904—905. tanévre vonatkozólag.
intézett levelét, melyben megköszöni, hogy a társa­
ság ünnepén a hazai egyház képviseltette magát. 1. Az 1904—905-ik tanév ünnepélyes megnyitása
Tudomásul veszik dr. Duka Tivadarnak és György szeptember hó 11-én, vasárnap d. e. 11 órakor lesz
Endrének Londonban kelt levelét, melyben ezek jelen­ a fakultás épületének dísztermében. A rendes előadá­
tést tettek a britt és külföldi biblia társaságnak Lon­ sok szeptember 15-én kezdődnek.
donban 1904. márczius 7-én tartott százéves közgyű­ 2. A felvételért való folyamodványok érettségi
lésén s ezzel egybekötött nyilvános és zárt üléseken bizonyitványnyal, illetőleg annak hitelesitett másola­
a hazai egyház képviseletében való részvételükről. tával, vagy leczkekönyvvel (index), hitelesitett adó­
A konvent elhatározza, hogy dr. Duka Tivadar- j könyv1' kivonattal és családi értesítővel felszerelten
nak az ünnepélyen elmondott beszédét jegyzőköny-! és a fakultás igazgatóságához czimzetten folyó évi
 218 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 27. szám.

augusztus hó 25-ig küldendők be. Később érkezett felmentés senkinek nem adatik; végül az intézeti tör­
folyamodványok nem vétetnek tekintetbe. vények 1 példányát tartozik megvenni (40 fill.)
A folyamodványok felzetén megjelölendő a fo­ 7. Az internátusba az 1904— 1905-ik tanévtől
lyamodó lakása és utolsó postája. kezdve az egyházkerületi gyűlés határozatából össze­
A folyamodók a beadásra kitűzött határidő után sen 120 ifjú vétetik fö l és pedig 80 theologus és 40
10 nap alatt értesittetnek folyamodványaik miként tanárjelölt. Az ifjak kettős és négyes szobákban nyer­
történt elintézéséről. nek elhelyezést s a megjelölt dijakért lakást (fűtés­
A volt növendékeknek, a mennyiben nem jótéte- sel) és reggeli, ebéd- és vacsorából álló étkezést
ményesek, elég csak levélben jelentkezniök. kapnak.
Az állami jótéteményes bölcsészethallgatóknak év- Az ágyak matráczczal, fejvánkossal és pokrőcz-
ről-évre kell folyamodniok, a 2. pontban jelölt mó­ czal fel vannak ugyan szerelve, de.föltétlenül szük­
don szerelve fel folyamodványaikat s azokat a Nagy- séges 1 vánkosnak és legalább 4 lepedőnek hozása,
méltóságu vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrhoz hogy az ágyak kellő tisztán tartathassanak. Ily fel­
intézetten, a fakultás igazgatóságához kell bekül- szerelés nélkül a beköltözés nem engedhető meg.
deniök. 8. A beiratások a jövő tanévre szept. 8—9—10-ik
A ki azonban augusztus 25-ig nem jelentkezik napjain lesznek.
vagy nem folyamodik, eltávozottnak tekintetve, helye 9. A benlakásra felvett ifjak szeptember 8-ikától
mással töltetik be. kezdve jöhetnek.
A tápintézetben a főzés szept. 10-én kezdődik.
3. A jövő 1904—905-iki tanévre a Főtiszt, egy­ Szeptember 8-ika előtt senki bennlakást és szept.
házkerületi közgyűlés 32—1904. sz. jkvi határozatá­ 10-ike előtt senki kosztot az intézetben nem kaphat, még
val a theologus ifjak felvételét illetőleg kimondotta,
hogy a hiltanlmlIgátok közül a stipendiumban részesü­ külön kérelemre sem.
lők csak a 160—100 korona díjfizetők közé vehetők fel 10. A theologiai alap- és lelkéssképesitő vizs­
és megállapította, hogy 30 theologus fizet 200 koronát, g á k (kápláni és papi vizsgák) szeptember 12. 13. és 14.
40 theologus 100 koronát és 10 theologus 50 koronát; napjain fognak megtartatni és pedig akként, hogy
újonnan jelentkezők általában csak 200 kor. dijfizetés szept. 12—13-án az első és második lelkészképesitő,
14.-én az alapvizsga.
mellett vehetők fel, kivéve a Jeles“ (1) érettségi bi­
E vizsgákra a jelöltek szeptember 11-én, illető­
zonyítvány nyal jelentkező ifjakat, a kik a rendelke­
leg az alapvizsgát teendők szeptember 13-án tartoz­
zésre álló helyhez képest már azonnal ösztöndíjra
ajánlhatók. nak a fakultás igazgatójánál jelentkezni, nála okmá­
nyaikat (indexeiket, illetőleg első papi vizsgái és
Az újonnan felveendő theologus ifjakért — a szolgálati bizonyítványaikat) bemutatni és a képesítő
kötelező tárgyak után — az első félévben az egye­ vizsgák jelöltjei vizsgadij czimén személyenként 10—10
temi tandijat a fakultás fizeti, de a beiktatási dijat koronát s a kiállítandó bizonyítványért külön 5 ko­
(10 kor.) nem; a II. évesek közül azonban csak azo­ ronát lefizetni.
kért fizeti a fakultás pénztára, a kiknek theologiai 11 . A javító- és pótvizsgálatok a beiratások ideje
indexe általános jeles (1), vagy legalább jó (2) osz­ alatt, szept. 8—10. napjain lesznek. Az ezen napokon
tályzatot mutat. Az elégségesek (3) önmaguk^ tartoz­ a szigorlatokat elmulasztók csak a tanári kartól kü­
nak e tandijat fizetni. lön kért és teljesen indokolt kérelemre nyert enge­
A hittanhallgatók részére tizenöt 200—200 ko­ dély mellett tehetnek később szigorlatot; de a kik
ronás és egy 180 koronás ösztöndíj, továbbá a legá- szigorlataikat az első tanév végén indokolatlanul el­
czió jótéteménye helyeztetik kilátásba. mulasztották letenni, vagy pedig elégtelen osztály­
4. A bölcsészethallgatók közül azokra nézve, akik zatot nyertek, az uj tanév első felében semmiféle
eddig 300 kor. kedvezményes dijfizetés mellett vol­ intézeti kedvezményes jótéteményben nem része­
tak az internátus tagjai, ez a 300 kor. kedvezményes sülhetnek.
dijfizetés még erre a tanévre fentartatik; ellenben az 12. Esetleges tudakozódások a theologiai fakul­
újonnan belépők csak 400 korona rendes dij fizetése tás igazgatójához intézendők (Kolozsvár, Emke-tér
mellett vehetők fel; valamint mind azok 400 koronát 1-ső szám). A tanári karnak 1904. junius 27-én tar­
tartoznak fizetni, a kik nem állami jótéteményesek. tott üléséből
Az ellátási dijat három egyenlő részben (szeptember, Kolozsvárt 1904. julius 6-án.
január és április) kell fizetni. Kenessey Béla,
A beiratás alkalmával a konviktusi és internátusi a theol. fakultás igazgatója.
díjnak első harmada feltétlenül befizetendő s csak ké­
sőbb, indokolt kérelemre engedélyezhet az igazgató
havonkénti fizetést; de ekkor is csak ama feltétel
mellett, ha a dijak a hó öt első napján befizettetnek, IRODALOM.
mert különben a jótétemény a hátrálékosoktól elvonatik. £tik,rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
Az előző tanévről konviktusi dijakkal esetleg elhatározását.
hátrálékban maradott ifjak csak abban az esetben Jézus Krisztus a nevelésnek elve. Irta dr. Sclmelltr István.
vétetnek fel az internátusba, ha e hátrálékaikat elő­ (Különlenyomat a Pozsonyban megjelenő „Theologiai Szaklap“
zőleg az igazgatónál befizetik. I. évfolyamából), Pozsony, 1903. Nagy 8. r. 1—98. old.
5. A folyamodó theologus és tanári pályára ké­ — Irta: Benke István ref. főgimn. tanár. —
szülő ifjak közül a fakultás Elöljáróságának határo­
zata értelmében az internátusba csak azok fognak (Folytatás.)
véglegesen fölvétetni s a beiratkozáshoz bocsáttatni, A metaphysikai és erkölcsi élet számos ellentételei­
a kiket az intézeti orvos előzetes vizsgálat után teljesen nek felsorolásával és egybevetésével a második, kifejtő
egészségeseknek fog találni. Ezért a beiratkozás előtt részre való átmeneteiül azon kérdést veti föl a szerző,
a beiratásra kitűzött napokon az akkor az intézetben hogy az imént meghatározott nevelési elméletünk elvének,
tartózkodó orvos ur által tartozik magát minden je­ czéljának megfelel-e a keresztyén vallás és hogy neveze­
lentkező ifjú megvizsgáltatni s tőle a fölvételt meg­ tesen Jézus személyisége, az Ő élete, tana, nevelési elmé­
letünk központjába illeszkedhetik-e s hogy feltaláljuk-e
engedő igazolványt hozni. ezen személyiségben, az O tanaiban azon mozgató erőket,
6. A beiratáskor minden egyes felvett növendék a melyek a jelent is állandóan meghatározzák. Ezen kér­
kivétel nélkül 20 korona beiratkozási, felszerelési, désnek alapos, minden részletre kiterjedő körültekintéssel
könyvtári sat. dijat tartozik fizetni, mely fizetés alól és bonczoló mély értelemmel kifejtése képezvén a most már
 27. szám' ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 219

valláserkölcsi műnek is nevezhető könyv derekát és homlok juk, mert annak jobb énjét, személyiségének értékét nem
fejezetét: legalább dióhéjba szorítva lássuk ennek is menetét. mi tudjuk, hanem tudja az Isten, tudhatja az illető. Mások
Mindenekelőtt a keresztyén vallás lényegének megha­ szemében csak szálkát lássunk, a magunkéban pedig ge­
tározása czéljából a keresztyén vallás történeti forrá­ rendát (Mt. VII. 3—5.). Életünk gyökérszála Istenbe nyúl­
saira utal a synopticus evangéliumokban, melyre nézve jon Krisztus által. És boldog az, ki a Krisztusban nem
oda concludál, hogy ezekben nemcsak megbízható, hanem botránkozik meg (Mt. XI. 5—6 .). Viszont jaj annak, a ki
elégséges bő forrással is rendelkezünk a keresztyén vallás jobb meggyőződése ellen szól és cselekszik: „Minden bűn
felismerhetésére nézve. Igaz ugyan, hogy Jézust illetőleg és káromlás megbocsáttatik az embernek; még ha valaki
lényegileg csakis három év működése van előttünk; de szóland az ember fia ellen, az is megbocsáttatik; de aki
az is igaz, hogy 1 . ezen három év éppen azt mutatja, a szóland a szent szellem (szentlélek) ellen, nem bocsáttatik
mire készült ezen időszak előtt; 2 . az is igaz, hogy Jézus meg néki sem e világon, sem a máson“ (Mt. XII. 31—33).
életét nemcsak ez a három év zárja le, hanem visszatük­ Ezek után a kérdés most már az, hogy Jézus mire
rözi az Ő szellemét az a hátás is, melyet Ő környezetére, becsüli a világot, az érzéki természetet, a történelmi
nevezetesen az őskeresztyénségre gyakorolt. Kisszerű hatalmakat és intézményeket. Jézus előtt a világnak, az
annak élete s alantas annak tanítása, a kit és a mit érzéki természetnek Önértéke nincs. S ha az érzéki önál­
3 év lezár. Történeti, nagyszabású személyiségnek élni lósulna, úgy, hogy rajta kívül minden mást eszköznek
kell halála után is a történetben s a tannak hatni kell az akarna tekinteni: akkor egyenesen rosszá lenne. Ezen ön­
utókorban, mint éltető, folyton növekvő, érvényesülő erő­ állósult rosznak lelkét ördögnek nevezi, mely ellensége
nek. Krisztus maga is vigasztalja tanítványait a szent szel­ Isten országának, ezen ország minden polgárának s Jézus­
lemmel, a ^ mely őket majdan megtanítja arra, a mi ma nak is kisértő és rontó ellensége. Ezen az alapon Ítélendő
még az Ő hirdetésében homályos. Éppen azért Krisztus­ meg mindaz, a mit Jézus a vagyonról, a pénzről, ezek­
nak a történetben való érvényesülése csak annyiban meg­ nek gondjaiba való elmerülésről és másrészt az ember
bízható, a mennyiben egyezik az evangéliumban feltűnő­ testének érzéki oldaláról mond. Ezért Jézust egyesek
vel. Ez lévén a kritérium, lényegileg csakis a synopticus úgy szeretik feltüntetni, mintha ő a szegénységnek és as-
evangéliumokra támaszkodva mutatja fel szerzőnk a to­ ketismusnak lett volna apostola (Schoppenhauer, Hart-
vábbiakban a keresztyén vallás lényégét nagy exegeticai mann, Tolstoj), a socialisták, a kapitálist gyűlölők is reá
és biblico-theologiai tudással — kifejtvén, hogy Krisztus hivatkoznak tanaik támogatására s viszont a világ emberei
•evangéliumának alapgondolatát a hegyi beszéd s illetve ép ezen körülménynél fogva igazolják a keresztyénségnek
annak az itt fejtegetett része képezi, amit világo­ kulturellenes voltára vonatkozó nézeteiket. Nem lehet ta­
san mutat az úri ima, a „Mi atyánk“, a mely bámulatos gadni, hogy mind a^két irányúak hivatkozhatnak Jézus
rövidséggel foglalja össze a keresztyén vallásnak, mint szavaira, melyekkel 0 a vagyon, a világ gondja, az ember
Jézus Krisztus evangéliumának az Istenre, emberre, Isten érzéki természete ellen fordul. De ezeket a szavakat nem
országára, Isten országának polgárságára vonatkozó alap­ szabad magukban venni, kiszakítva azon összeköttetésből,
vonásait. S e mellett aesthetikailag, logikailag is oly szé­ a melylyel összefüggnek egyrészt az alkalommal, másrészt
pen van componálva, hogy az Úri ima subjectiv jogczi- a szóló személyiségével. Mellőzve a könyvnek az érzéki
mével s objectiv alapjával tényleg minden igaz ima for­ világra vonatkozó kettős irányban való, bár felette érde­
rása és mértéke. kes méltatását, térjünk röviden Jézusnak a történelmi ha­
Ezzel a mindinkább érdekesebbé váló könyv Írója talmakhoz való viszonyára. (vége köv.)
áttér Jézus alapgondolatainak általános ethikai követelmé­ „Egységes liturgia a magyar ev. ref. egy
nyeire, melyek ezen alaptételben foglalhatók össze: A házban.“ Irta: T óth falnsi József marosvásárhelyi ev.
másnak megbocsátó, Istent kereső szeretet az, a mi az
embert Isten országának tagjává, teszi, a mi a világ­ ref. lelkész. Ara 50 fillér. Jövedelme a kolozsvári ev. ref.
Szeretetház czéljaira szolgál. Kapható: Kókay Lajos könyv­
nak az emberben értéket ad. Ennek felel meg a keresz­
tyén nagyparancs, amelyet formálisán kifejez : „Legye­ kiadóAzhivatalában. 56 oldalra
Budapest.
terjedő csinos füzet nagyjában külön­
itek tökéletesek, mint mennyei Atyátok tökéletes0 (Mt. V. lenyomat az érdemes szerzőnek az „Érd. Prot. Lap“ jelen
48.); materiálisán pedig: „Szeresd Uradat, Istenedet évfolyamában megjelent hasonczimű értékes dolgozatáról.
-teljes szivedből, teljes lelkedből és teljes erődből.“ Ez az Azonban, különösen a végén, tetemesen bővítve. Nem ter­
első parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd fe­
lebarátodat, mint tenmagadat“. A két parancsolattól függ jeszkedünk ki rá bővebben. Az érdeklődők vegyék meg,
hiszen jövedelme jótékony czélt szolgál. A szerzőnek gra­
az egész törvény és a próféták. (Mt. XXII. 37—40.) Ez a tulálunk.
két parancs nem kétféle: az erkölcsi és vallási életnek
nincs kétféle elve. Egy az elv a szeretetnek elve. Az „Keresztyén hit- és erkölcstan.“ A gimn. VII.
Isten és Krisztus iránti szeretet az imán kívül éppen az osztály számára az 1901-iki konventi tanterv szerint^ ké­
ember iránti szeretetben érvényesül. Embertársainknak szítette: Lic. Rácz Kálmán pápai főgimn. tanár. Ara 1
tett szolgálat Istennek tett szolgálat. Következőleg Isten­ kor. 50 fill.
hez való viszonyunk olyan, a minő a mi viszonyunk em­ Most csak a mű megjelenését regisztrálhatjuk s egy
bertársainkhoz, a mi által a vallást Jézus a külső kultus pár futólagos ismertető vonást adhatunk. Terjedelme 112
■keretéből leemeli és ethikai talajra helyezi, melyen az oldal, kis oktáv. A hittan és erkölcstan elkülönítve álla­
Isten előtt nyilván való érzület dönt a cselekvés értéke nak benne s az első 43, a második 50 oldalon tárgyalja
fölött. Ennélfogva az ó-testamentumi törvénynyel ellentét­ le anyagát, mig a „Függelék“ szimbolikus könyveinket és
ben Jézus pl. nemcsak a gyilkosságot, hanem az ennek énekügyünket ismerteti. Lesz bizonyára vallástanáraink
alapjául szolgáló érzületet, a haragot is elitéli (Mt. V. 2 1 .); közül nem egy, ki hozzá fog szólani s ismerteti részlete­
az O.-T. csak a paráznaságot, de Jézus elitéli az ennek sen. Várjuk! Addig is felhívjuk rá figyelmüket vallásta-
alapjául szolgáló kívánságot is (Mt. V. 29—30.) ; az O.-T. nitóinknak. Az újabb korban első ilynemű termék s első
csak a hamis esküt tiltja el: holott Jézus egyáltalában látásra is sokat ígér!
megtiltja az esküt, a mely azon feltevésből indul ki, hogy „Nemes s z í v és erős jellem .“ Tanári székfog­
az ember hazudik (Mt. V 33—37.). Minden jó fa gyümöl­ laló. Tartotta: Ravasz Árpád budapesti ref. főgimn. tanár
csöt terem (Mt. VIII. 17—18.). Es jó az érzület, ha azt A gimn. czélja — mondja iró — a müveit ember
nem a retorsionak (szemet szemért) jogi elve határozza ethizálása. Ebben minden faktornak elismeri hatását, de
meg, hanem az ezen is tulemelkedő szeretetnek, engedé­ főleg a vallás, a hit szerepét hangsúlyozza. Beh jól esik
kenységnek, megbocsátásnak, szívességnek ethikai elve nekünk e régen nem hallott hang a gimn. tanáriszékből!
(Mt. V 38—48 ; XXVI. 1—13.). Egyszóval: a mi az, érzü­ Újra kezd hangzani. Gimnáziumaink újra nemes munkásai
letből nő ki, csak az adhat az illetőnek értéket. Es igy lesznek egyházunknak. Örvendezünk ezen. De hogy Ravasz
nem az fertőzted meg az embert, a mi a szájába megy, Árpád elment tölünk: ezt határozott veszteségünk szám­
hanem a mi kijön a szájon és a mi a szívből mint rósz lájára írjuk. Ám ott is használ nekünk is. Müvét ajánljuk
■ered: gonosz indulat, rósz gondolat, gyilkosság, házasság­ olvasóinknak.
törés, paráznaság, tolvajság, hamis tanúság, káromlás stb.
(Mt. XV. 11—20.) Az érzület lévén a kritérium erkölcsi
éniségünknek, ily kritérium alkalmazásánál minél kemé­
nyebben ítéljünk önmagunk fölött, de legenyhébben má­
KÜLÖNFÉLÉK.
sok fölött. Mert hogy mennyire maradtunk el a mi esz­ Kézdivásárhelynek adassék tisztelet az elsők
ményünktől, azt nagyon is jól tudhatjuk; de hogy meny­ között, nemcsak a szives meghívásért, hanem azért a pá­
nyire maradt el a mi felebarátunk az övétől, nem tudhat­ ratlan lelkes fogadásért, előzékeny gondos vendéglátásért
 220 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
amiben „Egyházi Értekezletünku tagjait részesité. Köszö­
net és hálás elismerés a lánglelkü költőpapnak, a rendező­
bizottság elnökének, százkezü és százlábú rendező társai­
nak, buzgó presbytereinek. A hegyen épített számos szik­
latornyától a legkisebb házig, az első embertől a legkisebb
gyermekig mindenen meglátszott az ünnep. Emlékezetben
lesznek az ünnep napjai. „Csak nem fa ja it el még a szé­
kéig vér.a
Zsinati képviselő választás. A „Magyar Szó“-
ból vesszük át, igazságát saját értesülésünkkel is megerő­
sítve, a következő hirt: A theol. fakultás tanárai jul. 2-án
a főiskolák részéről küldendő zsinati képviselő választá­
son szavazatukat mint rendes képviselőre: Kenessey Béla
theol. igazgatóra, mint pótképviselőre: Nagy Lajos kép.
igazgatóra adták. Mivel biztos tudomás szerint igy szavaz­
tak a tanitóképezdei tanárok is: ők tekinthetők az első
megválasztott zsinatiképviselőknek Erdély részéről. Ezzel
megvan czáfolva az a hirlelés, mintha olyan törekvés lett
volna, hogy Kenessey mandátumához juttatása megaka-
dályoztassék. Kenessey neve különben szerepel a presbi­
tériumok által választandó 9 egyházi rendes képviselő közt
is, bizonyos kombináczióban. Ha ott is többséget kapna,
helyére uj választást kellene elrendelni az egész kerület­
ben, a mi újabb komplikácziókat eredményezne. Gratulá­
lunk úgy a megválasztottaknak, mint a theol. fakultás és
tanító képezde tanárainak a szép egyetértéshez. Vajha
bár végeredményében ilyen egyetértést konstatálhatnánk
a presbitériumok szavazásánál is. Ehhez azonban kevés
reménység lehet, ha a mint némely vidéki lapokból látjuk,
a kézen forgó névsorokon újabb és többféle változtatáso­
kat eszközölnek. Ugyancsak lesz dolguk az espereseknek
és igazgatótanácsnak ez összeszámítással 1 Sőt lehet, hogy
a pótválasztások gyötrelmeire is fog kerülni sor. Ezt jó
volna, ha el lehetne kerülni.
Végzett theologusok. A kolozsvári theol. fakul­
táson az 1903—904. isk. évben a következő theologusok
végeztek: Bagoly Lajos, Bartók György, Csutak István h.
vallástanár S.-Szentgyörgyön, Dali István, Demény Miklós,
Ferenczi Gyula, Gecso Albert, Gruzda János, Gyárfás Sán­
dor fotosmartonosi s. leik., Gyenge János horvátpetenyei
s. leik., Jancsó Albert brassói s. leik. Kádár Imre n.-enyedi
s. leik. Koncz Ferencz, Kosa Béla, Márk Mihály héjasfalvi
s. leik., Nagy Domokos, Pataki Gyula m.-fenesi s. leik..
Pálfy Endre, Ravasz László püspök-titkár, Simon Gábor
cserefalvi s. leik., Szabó Gyula körösfői s. leik. Ezek áll-
# nak rendelkezésre újabban segédlelkészekül, de a mint
látható, egyrészük már az év folyamán ki volt bocsátva.
Kolozsvár szab. kir. város
m onostori kerületében építendő ev. ref. templom
építési költségeire adakoztak.
(Folytatás.)
IV. Kimutatás.
Tokos Zsigmond ivén : N. N. 1 K., Jeleni! Iván 1 K., Schus- Kálmán 2 k. Zágoni Ferencz 1 k. Aghi Sándor 1 k. Tóvölgyi
ter Emil 1 K., N. 1 K., N. N. 1 K, N. N. 1 K , Kobátsik Jó­
zsef 2 K., Hankó Lajos 2 K., Bittó Rezső l K, Hevesi Jó­
zsef 3 K., Veres László 3 K., Lévay János 5 K, Tenczár Béla
1 K., Murz K. Gyula 1 K. Együtt 24 korona.
Dr. Sárkány Lajos ivén: Dr. Sárkány Lajos 20 K, özv.
Sárkány Ferenczné K) K. Orbók Ferenczné 2 K. özv. Parádi
Kálmánná 2 K. Együtt ‘34 korona.
Dr. Incze Béni ivén: Incze Béniné 2 K. Deák István 2 K.,
Teleki Endre 1 K., Intze Frigyes S.-Szentgyörgyön 1 K., Bor­
bély Sándor S.-Szentgyörgyön 1 K., Bartha József S.-Szent­
györgyön 2 K., Nagy Elek S.-Szentgyörgyön 2 K., Császár
Gyula S.-Szentgyörgyön 1 K., Bartha László Nyitrán 2 K.,
Barabás Mihály S.-Szentgyörgyön 1 K., dr. Incze Béni 3 K.
Együtt 18 korona.
Fábián Gyula ivén Seprodi János 10 K., Szathmári Ákos
20 K. Rosnyai Ferencz 4 K., Szász Zsombor 20 K., Pallós Al­
bert 10 K, Tokaji László 20 K.. Stein Gábor 5 K. Dr. Tompa
Camil 10 K, Dr. Asztalos János 5 K., Harkó Lajos 10 K.,
Megyeri Dezső 10 K. Dr. Ignácz István 5 K., Sándor József
25 K., Fábián Emma 4 K., Horváth Ida mákói tanítónő 3 K.,
Horváth Nelli ajtoni tanítónő 3 K., Tulogdi Samu 5 K., Hé-
czey Lajos 4 K., Mamucza János 2 K, Pap János 2 K. Együtt
177 korona.
Dr. Bartha János városi főorvos ivén Dr. Bartha János
5 korona.
Dr. Erdélyi Pál ivén: Dr. Erdélyi Pál 10 korona.
Dr. Cs. Papp József ivén: Cs. Papp József dr. 2 korona. a theologia s a kollégiumok máltóságos t. Elöljáróinak.
Horváth Kálmán ivén: Horváth Kálmán 30 K., Horváth
Kálmánné 10 K., dr. Horváth Kálmán 5 K., dr. Horváth Ká­
roly 5 K., özv. Zonda Lászlóné 2 K. Együtt 52 korona.
27. szám.
Moldován József ivén: Moldován János Válaszúton 2 K.,
Moldován Albert 1 K., Lakatos Lajos 1 K.. Schedivetz Mari-
anne 1 K, Schedivetz Dezső 1 K., Rutka Ferencz 1 K., id.
Szathmári Nándor 1 K., ifj. Szathmári Nándor l K., Benedek
Ferencz 1 K., Szbojka Ferencz 1 K., Galamb! Károly 1 K,
Moldován József 8 K. 98 f., apró adományok 4 K. 2 f. Együtt
25 korona.
Farkas Samu ivén; Farkas Samu 20 K., Münster Ede 5 K.
Együtt 25 korona.
Nagy Ferencz ivén : Nagy Ferencz 2 K., Mezei István 2 K.,
Szilágyi Istvánná 2 K. Együtt 6 kor. — Becsei Hugóné 5 kor.
Somogyi István alispán ivén : özv. Sántay Sándornál Se­
gesvárt 10 K., Gyárfás Malvin Segesvárt 5 K., Schmidt Ágos­
tonná 2 K., Somogyi Lajos 2 K., Eisenlohr Ulrich 3 K, So­
mogyi István 10 K. Együtt 32 korona.
Id. Tóth István ivén : id. Tóth István 2 korona.
Ifj. Tóth István ivén : ifj. Tóth István 2 korona.
Kenessey Béla ivén Kenessey Béla 20 korona.
Kecskeméthy István dr. ivén : a mostani isteni tiszteletek
alkalmával begyült perselypénz 6o korona.
Dézsi László ivén : Dézsi László 2 k., Dézsi Lászlóné 1 K.
Együtt 3 korona. — Végh Gyula ivén: Végh Gyula 5 kor.
Dr. Filep Gábor ivén: Dr. Filep Gábor 50 kor. Rettegi
Katalin 50 K., Filep Róza 25 K. Együtt 125 korona.
Csernó István ivén: Csernó István 2 korona.
Papp László ivén: Papp László 5 kor., Péter Ferencz 2
kor., Kathonay Ádám 2 K., Regins Adolf 2 kor., Csurgay
Tihamér 2 kor. Együtt 13 korona.
Türkös község elöljáróságának gyűjtése 3 kor. 70 fill,
apró adományokban.
Mezei Albert ivén: Mezey Albert Budapesten 5 korona.
Téglás Mároly ivén: Téglás Károly 5 kor., Szöllosy nő­
vérek 1 kor. 20 f., Szöllosy Kálmán 1 k. Együtt 7 kor. 20 f.
Felvinczi ev ref. egyház ivén : A felvinczi ev. ref. egy­
ház 20 korona. — Lugosi István 5 korona.
Zajzon Község elöljáróságának gyűjtése apró adományok­
ban 1 korona.
Brassó város tanácsának gyűjtése: Bokor András 1 kor.,
Lázár András 1 kor. Antal János 1 kor., Kun Antal 1 kor,
Koós Ferencz 1 kor., Köpe András 1 kor. Együtt 6 korona.
Czakó Lajos ivén: Czakó Lajos 1 kor. Jakab Ernán. 2)
f. Együtt 1 kor. 20 f.
Báró Kemény Gyula ivén: br. Kemény Gyula P.-Kama-
ráson 20 kor.
Furú Mihály ívén: Furú Mihály 1 kor., Kilin György 1
kor., együtt 2 kor.
Pál György ivén: Pál György Samu fia 4 kor.
Mán Károly ivén: Györke Sándor 1 k. Kocsis Mihály 1
k. Sípos József 1 k. Nagy István 2 k. Sípos Gerzson 2 kor.
Sípos Károly 1 k. ifj. Sípos Károly 1 k. Hegedűs Péter 1 k.
Apró adományok 6 k. 10 f. Együtt 16 kor. 10 f.
Szentöyörgyl Lajos igazgató ivén: Szentgyörgyi Lajos és
neje 10 k. Papp Károly és neje 10 k. Dr. ATagy Mór 10 kor
Szele Márton 10 k. Somlyay László 5 k. Papp László és neje
10 k. Püspöky Miklós 5 k. Tulogdi Samuné 5 k. Brandt Jó­
zsef főhadnagy 5 k. Dr. Szentgyörgyi Jenő orvos 10 k. Be­
nedek Ferencz 10 k. Balogh Márton 2 k. Tamási István 5 k.
Jeney Lajos 5 kor. Kovács Bálint főmalommester 5 kor. Dr.
Hadady Éndre 10 k. Tussai Gábor 3 k. Csorna Zsigmond 2 k.
Kilin Ferencz 1 k. özv. Tattiás Ferenczné 2 k. Békésy Teréz
2 k. Lőte Vilma 2 k. Pataki Sándor 10 k. Együtt 139 kor.
Szentgyörgyi István ivén: Szentgyörgyi István 2 k. Tompa
Béla 1 k. Szalay József 1 k. Palotai Piroska 2 k. Thury Elemér
1 k. Mátray Kálmán 1 k. Nagy Miklós 1 k. Nagy Imre 1 k.
Mészáros Alajos 1 k. Bérczy Érnő 1 k. Együtt 16 kor.
Liczkai Mihály 10 kor.
Dr. Török István ivén: Páljános Zsigmond 5 kor. Cser-
nyánszky Lajos 5 k. Török István dr. 3 k. Együtt 13 kor.
Kovács Béla tanár ivén; Kovács Béla 4 k. N. N. 60 fillér.
Szánthó I. 1 k. N. N. 38 f. H. I. I k. 12 f. Kovács Béláné 2
k. 90 f. Magyar- és Középtized Hitelszövetkezet 5 k. Együtt
15 korona.
Balogh Károly ref. koll. tanár ivén: A kolozsvári gazdák
Hitelszövetkezete 200 kor. Gróf Bethlen Pál főispán 50 kor.
Gráf Jakab tanár 10 k. Tárkányi György tanár 10 k. Deme­
ter Dezső tanár 5 kor. Balogh Károly tanár 10 kor. Koieszár
Sándor ügyvéd 10 kor. Miklós Gizella 8 kor. Váradi Amália
2 kor. Bidermann Alajosné 2 kor. Együtt 307 kor.
A felsorolt nemes adakozóknak az egyházközség e he­
lyen is — midőn szives adományaikat nyilvánosan nyugtázza
— hálás köszönetét mond
(Folyt, köv.) Az egyházközség presbyieriuma.
HIVATALOS RÉSZ.
2603—1904. sz.
KÖRLEVÉL
A kollégiumok megvizsgálására a jelenlegi egyházke­
rületi tanügyi bizottság működési tartama alatt kiküldendő
 27. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
egyházi bizottságokat igazgatótanácsunk a következőleg
alakította meg:
Mindenik bizottság elnöke a főtiszteletű Püspök afia,
tagjai pedig a theologiai bizottságban: Sándor János,
Bodor János; a kollégiumok vizsgáló bizottságaiban: Nagy-
enyeden Sárkány Lajos, Sándor János; Kolozsvárt Váró
Ferencz, Berényi János; Marosvásárhelyt Váró Ferencz,
Sárkány Lajos; Székelyudvarhelyt Váró Ferencz, Nagy
Károly; Szászvároson Gáspár János, Sárkány Lajos; Zila-
hon Váró Ferencz, Deési Gyula; Sepsiszentgyörgyön Sár­
kány Lajos, Félegyházi Antal tanügyi biz. tagok.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. junius hó 23-án tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. __ tanügyi előadó.
2605—1904. sz.
KÖRLEVÉL
a theologia s a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságához.
A tanügyi bizottsági szervezet 4. §. a) pontja szerint
a bizottságnak egyik rendszeres teendője, hogy „Az egy­
házkerület theol. fakultásának és kollégiumainak anyagi és
szellemi állapotáról, fejlődéséről és változásairól az inté­
zetek elülj ár ósági és tanárkari jegyzőkönyvei . , alap­
ján az Igazgatótanácsnak minden iskolai év végével, leg­
később augusztus hó 15-ig kimeritő s esetleg véleményes
javaslatokkal kisért bíráló tájékoztatást nyújt*
Hogy a kérdéses jegyzőkönyvek mikor és miképen
adassanak a Bizottság kezére, az a Szabályzatban megál­
lapítva nincsen. Eddigelé a jegyzőkönyveket az ötévenként
látogató bizottság (melynek helyébe a Tanügyi Bizottság
lépett) a helyszínén tekintette át; de a dolog természete
szerint csak nagyjában s inkább külsőségek szempontjá­
ból ; behatóbb foglalkozásra nem jutott ideje.
A Tanügyi Bizottságnak január 21-iki alakuló gyűlé­
sén fölmerült az a javaslat, hogy minden egyes elüljáró-
sági gyűlésről fölvett jegyzőkönyvek teljes szövegű má*
soíatát vegye be az Igazgatótanács szakszerű elláttatás
végett; mint a hogy az állami és községi középiskolák­
nak és népiskoláknak minden jegyzőkönyvei, esetről* esetre
megállapított határidőn belül, a főigazgatóságokhoz illető­
leg tanfelügyelőségekhez fölterjesztetnek s mint a hogy a
törvényhatósági önkormányzat felett a törvényes felügye­
let államkormányi gyakorlása általánosságban arra van
alapítva, hogy a törvényhatósági bizottsági gyűlések jegy­
zőkönyvei hitelesítés után, teljes szövegű másolatban be­
terjesztetnek a belügyminiszterhez.
Fölhozatott például az is, hogy a tiszáninneni és a
tiszántúli egyházkerületek főiskoláinak igazgatótanácsai,
rendes gyűlésüknek jegyzőkönyveit, mint az iskolai ön-
kormányzatnak az egyházi nyilvánosság elé és elbírálás
alá tartozó fontos aktáit rendszeresen ki is nyomatják.
Aggodalom merült íel azonban az iránt, hogy nálunk
az elüljáróságok jegyzőkönyveinek teljes szövegű másol-
tatásával oly irodai munkaszaporodás keletkeznék, mely a
főczél szempontjából nem múlhatatlanul szükséges. Elnyo­
matásukról meg épen szó sem lehet.
Tekintve, hogy a mi elüljáróságaink nagyon sok olyan
aprólékos dolgot is gyűlésből szoktak intézni, a melyeket,
mint egyszerű folyó ügyeket másutt, kellő felelősség mel­
lett, elnökség és igazgatóság, ügyviteli naplójukba jegy-
zéssel, rövid utón szoktak elintézni; valóban jogosult az
aggodalom a jegyzőkönyvi másolatoknak munkaszaporitó
halmozódása iránt. Maguknak a gyűléseknek s a jegyző­
könyveknek a sokasága is mérséklendő volna,
A felhozottak mérlegelésével a tanügyi bizottság ja­
vaslata szerint kimondotta igazgatótanácsunk, hogy a kol­
légiumok tanárkari és elülj ár ósági gyűléseinek csupán
a jegyzőkönyvi folyószámok rendjét követő tárgymu­
tatói minden egyes tárgyban hozott határozatnak le­
hető legrövidebb, rubrumszerü jelzésével terjesztessenek
föl /« évi szeptember 1-től minden évnegyed végén az
Igazgatótanácshoz felülvizsgáltatás végett. További ada­
tok csak szükség szerint.
Remélhető, hogy ezen az utón a főczélnak, a felügye­
let alaposabbá tételének elérése mellett, rövid idő múltán
az elöljárósági ügyvitelből sok feleslegesnek kiiktatása s
az elöljáróságok időkimélése is haszonnal fog elkövetkezni.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. junius hó 23«án tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
221
Sz. 2859—1904.
KÖRLEVÉL
mindenik kollégium méltóságos t. Elöljáróságának.
A kollégiumi Rendszabályok 64. és 107. §-ai a mai
alakjukban már több alkalommal vezettek ellentétekre, a
gymnasiumi igazgatóság szabályszerű intézkedései miatt,
egyes szülők s az iskola vezetősége között. Hogy isko­
láinknak a szegényebb tanulókkal szemben hagyományos,
humánus eljárásuk továbbra is biztosítható legyen, fentar-
tandók a jelzett szakaszok, de némi pótlás szükségesnek
mutatkozik.
Felhívjuk a méltóságos t. Eljáróságokat, hogy a tan­
ügyi bizottság által javaslatba hozott s alább következő
pótlásokról folyó évi október hó végéig véleményt nyilvá­
nítani szíveskedjenek.
Pótlás a 64. §-hoz „Ha a tandíj fizetés határideje a
karácsonyi szünet előtt lejárt, az a tanuló, a ki hátralék
tartozását a januári szorgalom időszak első napjáig sem
törleszti le, az intézetből ezen napon kezdve kilépettnek
tekintetik; erről a szülőjét vagy gyámját az igazgatóság
egyidejűleg értesíti. Epén igy kilépettnek tekintetik a hus-
vét vagy pünköst utáni szorgalomidőszak első napjától
kezdve az a tanuló, aki az ünnepi szünet előtt lejárt díj­
fizetési határnapon túl hátralékban maradt s hátralékát
még a szünet végéig sem törlesztette le. Az internatusi és
konviktusi díjhátrálékokért a tanuló hasonlóképen fosztatik
meg a megfelelő élvezményektől; de ha szorosan vett tan-
díjhátraléka nincsen, az iskolának tagja maradhat/
Pótlás a 107. §-hoz. „A bizonyítvány méltánytalan­
nak vélt visszatartása miatt a kiskorú tanulónak szülője
vagy gyámja az intézet igazgatósága utján az igazgató-
tanácshoz folyamodhatik fel.u
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. junius hó 23. tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 2602—1904.
KÖRLEVÉL
a nagytiszteletű Esperes és a tiszteletes lelkész afiáihoz.
Az egyházkerületi tanügyi bizottság felhívta igazgató-
tanácsunk figyelmét ev. ref. népiskoláink ama hátrányos
helyzetére, hogy ha a tanító évközben jobb állomásba jut
kinevezés vagy választás utján, állását még évközben ott
hagyja és a régi állomás helyén, tanító hiányában huzamos
ideig szünetel a tanítás.
1890. évben 2179. sz. a. már bocsátott, ki e tárgyban
körlevelet igazgatótanácsunk s tekintettel egyfelől erre,
másfelől a jobb állomásba jutó tanítónak a régi állomáson
az iskolai év végéig való tartóztatása nehézségeire, kimon­
dotta igazgatótanácsunk, hogy az ev. ref. tanító az iskolai
év közben csak egyházmegyei tanácsi határozattal bocsát­
ható el régi állomásáról s csak azon feltétel alatt legyen
elbocsátható, ha az iskolai év végéig helyettesítéséről gon­
doskodik, vagy ha a tanítói állomás időközben betölthető.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. junius hó 23-án tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos>
elnök. tanügyi előadó.
2483—904. sz.
KÖRLEVÉL
valamennyi egyházközségünk tiszteletes t. Presbyteriumá-
nak és az Összes nagytiszteletű Esperes aainak.
Sepsii egyházmegyénk 1904. évi május hó 10-én tar­
tott rendkívüli közgyűlése indítványt terjesztett be igaz­
gatótanácsunkhoz az iránt, hogy rendeletileg intézkedjünk
az egyházi tisztviselők választásáról felvett jegyző­
könyveknek az egyházközségi köz- és presbyteri ülések
jegyzőkönyveibe leendő bejegyeztetése iránt, hogy eme
fontos intézkedésnek állandó nyoma maradjon.
Tekintettel arra, hogy részünkről is szükségesnek
látjuk, miszerint a pap-, tanító- és énekvezér-választások
fontos tényéről az egyházközségek részére állandó jellegű
írott okmányok maradjanak fenn, mert a tapasztalatok bi­
zonyítják, hogy a választási eljárásokról külön-külön fel­
vett jkvek rövid idő alatt elkallódnak: utasítjuk összes
eházközségeink presbyteriumait, hogy az élethossziglan
alkalmazott ehközségi tisztviselők választásáról felvett jegy­
zőkönyveket az eházközségek köz- és presbyteri üléseiről
 222 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 27. szám.

vezetett (bekötött) jegyzőkönyvekbe is jegyezzék be, hol véltárak részére még ezen felül egy ingyenes példány is
azok állandóan íenmaradhatnak és az egyházközségek tör­ küldetett.
ténetének becses adataiul szolgálhatnak. Kimutatás a közgyűlési jegyzőkönyvek kiosztásáról:
Nagytiszteletű Esperes aait felhívjuk, hogy jelen ren­ Hunyadi egyházmegyének 40 példány 60 kor. Gyulafehér­
delkezésünk pontos végrehajtását állandóan ellenőrizzék. vári em. 21 p. 31 kor. 50 f. Nagyenyedi em. 48 p. 72 k.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának Kalotaszegi em. 38 p. 57 kor. Kolozsvári em. 27 p, 40 k.
Kolozsvár, 1904. junius hó 23-án tartott üléséből. 50 f. Szilágyszolnoki em. 68 p. 102 kor. Dési em. 22 p.
Br. Bánffy Dezső, Maksay János, 33 kor. Széki em. 34 p. 51 kor. Nagysajói em. 21 p. 31
elnök. titkár helyett. kor. 50 f. Görgényi em. 32 p. 48 kor. Marosi em. 68 p.
102 kor. Küküllői em. 35 p. 52 kor. 50 f. Nagyszebeni em.
2617—1904. sz. KÖRLEVÉL 20 p. 30 kor. Udvarhelyi em. 47 p. 70 kor. 50 f. Erdővi­
a nagytiszteletű Esperes aaihoz és az ev. ref. népiskolák déki em. 19 p. 28 kor. 50 f. Sepsii em. 42 p. 63 kor,
iskolaszékeihez. Orbai em. 15 p. 22 kor. 50 f. Kézdii em. 18 p. 27 kor.
Ev. ref. népoktatási intézeteink állapotainak megisme­ Romániai em. 4 p. 6 kor. Kolozsvári theol. fakultásnak 2
résére és állandó nyilvántartására az egyházkerületi tan­ p. 3 kor. Nagyenyedi koll.-nak 4 p. 6 kor. Ke lozsvári koll.-
ügyi bizottság javaslata alapján iskolai „Törzskönyvu la­ nak 2 p. 3 kor. Marosvásárhelyi koll.-nak 5 p. 7 kor. 50
pokat nyomattunk, a melyek az igazgatótanácsi irodában f. Székelyudvarhelyi koll.-nak 5 p. 7 kor. 50 f. Szászvá­
darabonként 10 fülérért megrendelhetők. rosi koll.-nak 4 p. 6 kor. Sepsiszentgyörgyi koll.-nak 5 p.
Minden ev. ref. népiskolánk részére törzskönyvi lap 7 kor. 50 f. Zilahi kollégiumnak 5 p. 7 kor. 50 f., összesen
készítendő 3 példányban az iskolaíentartó egyház lelkésze 651 példány 976 kor. 50 f.
által, a melyeket a tanító és az egyház gondnoka is alá­ Kolozsvárt, 1904. junius 25.
írnak ; első sorban a lelkész, fokozatosan a többi aláírók Dr. Bartók, Maksay János,
is személyes felelősséggel tartoznak az adatok helyessé­ elnök. számvevő.
géért. A törzskönyvi lapokhoz melléklendő az iskolai telek 1435-1904 sz.
fekvését kitüntető vázlatrajz, azon az iskolaépület és a SÜRGETŐ FELHÍVÁS
telken esetleg levő egyéb épületek alaprajza, az egyes a műemlékek leltározása tárgyában.
részek rendeltetésének megjelölésével. Jelen szám alól még f. évi ápril 5-én elrendelte ig.-
A törzskönyvi lapokat az egyházmegyei tanügyi elő­ tanácsunk, hogy a műbecscsel biró régiségek, értékek
adó átvizsgálja, ha hiányosak vagy hibásak, kiigazítja és leltárszerü jegyzőkönyvbe foglaltassanak s annak egyik
ellenőrző aláírásával ellátva beterjeszti az espereshez, példánya ide felterjesztessék, elvárván a nemleges jelen­
aki az egyházmegyei tanács előtt bemutatja. A tanács jó­ tések beadását is.
váhagyó határozata után az esperes a törzskönyvi lap egy Miután ezen felhívásunkra alig egy pár egyházmegyé­
példányát visszaküldi a kiállító lelkészhez, az egyház irat­ ből s kollégiumból érkezett be jelentés, ez utón hívjuk fel
tárában való megőrzés végett, két példányát átteszi az a késedelmeskedőket, hogy a kívánt munkálatot haladék­
egyházkerületi tanügyi bizottságnak az illető népiskolák talanul végrehajtatni s hivatolt rendeletünknek 30 napon
nyilvántartására megjelölt tagjához, aki átnézés után egy belül minden további sürgetés bevárása nélkül, eleget tenni
példányt magánál tart és egyet az ig.-tanács elé terjeszt. szíveskedjenek.
A népiskolai törzskönyvi lapokat tiz évenként egyszer Kolozsvárt, 1904. julius hó 2-án.
kell a leirt módon kiállítani; az időközben beállott lénye­ Dr. Bartók, Maksay János,
ges változásokat a lelkész feljegyzi az egyházi irattárban elnök. számvevő.
őrzött példány megfelelő rovatába s az évenként beadandó 764—1904. sz. ,
statisztikai kérdőivek alapján a népiskolák nyilvántartására PÁLYÁZAT.
kijelölt tanügyi bizottsági tag és az egyházkerületi tanügyi A szilágyszolnoki egyházmegyébe kebelezett erkedi
előadó bevezetik a felügyeletük alatt levő példányokba. egyházközség lévita-kántortanitói állomásra ezennel pályá­
Az évenként változó népiskolai adatok gyűjtésére két­ zat nyittatik.
féle statisztikai gyüjtőivet nyomattunk, a melyek darabon­ Javadalom: dijlevél szerint tisztességes lakás, mellék-
ként 6 fillérért megrendelhetők az igazgatótanácsi irodá­ épületekkel. Kepében 11 hold canonica portio, valamint
ban. Az A) minta olyan iskolák számára, a melyek ev. V4 hold kert élvezetében,
ref. felekezeti iskolát tartanak fenn; a B) minta az olyan kor. 56 f. Éhez járul 208 szolgálmányok
kor. államsegély
és tandíjban 601
és igy az ösz-
anya-, leány-, fiókegyházak és szórványok számára, a me­ szes fizetés 809 kor. 56 fillér.
lyek ev. ref. felekezeti iskolát nem tartanak fenn. Kötelességei: I—IV. osztályú mindennapos és ismét­
A statisztikai kérdőíveknek 3—3 példányban való lők tanítása;
pontos kiállítása a lelkész kötelessége, a ki aláírásával széki szolgálatharmad vasárnap délelőttje kivételével szó­
oJgonázás és énekléssel; gondnok naplója
megerősítve, minden évben julius 5-ig, mind a három és az egyházi gyűlések jegyzőkönyvének vezetése.
példányt beküldi az egyházmegyei tanügyi előadóhoz. Pályázati határidő julius hó 31.
Az egyházmegyei tanügyi előadó az iveket átnézi, A tanítói oklevél, szolgálati bizonyítvány és lehető
szükség esetén helyesbiti s aláírásával ellátva egy példányt egyéb okmányokkal fölszerelt pályázati kérvények nt.
visszaküld a lelkésznek, egyet magának tart meg s egyet Viski Pál esperes aához küldendők Zoványra.
minden évben julius 15-ig beküld az egyházkerületi tan­ Kolozsvárt, 1904. julius hó 1-én.
ügyi bizottság kijelölt tagjának. Dr. Bartók György, püspök.
A törzskönyvi lapok ebben az évben a statisztikai
gyűjtőivekkel egyidejűleg lesznek kiállitandók és tovább
térjesztendők. MEGHÍVÓ.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának A küküllői ev. ref. egyházmegye egyházi értekezlete
Kolozsvárt, 1904. junius hó 23-án tartott üléséből. évi rendes közgyűlését f. évi julius 10-én (vasárnap) d. e.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos, 10 órakor Radnóthon tartja meg a következő tárgysoro­
elnök. xanügyi előadó. zattal: 1. Istentisztelet az ev. ref. templomban. Imát mond
Nagy Domokos esp., egyházi beszédet tart Koréh Endre
Sz. 2760—1904. erzsébetvárosi lelkész. 2. Elnöki megnyitó. 3. Titkári je­
é r t e s ít é s lentés. 4. Felolvas Nemes Elek- szászdányáni lelkész. 5.
valamennyi egyházmegye nagytiszteletű esperesének, az Egyházi ének. 6. Felolvasás Sámuel Aladár balavásári lel­
ev. ref. kollégiumok és a kolozsvári theol. fakultás méltó- kész által „Egy régi zsinat története11 czimen. 7. Egy val-
ságos t. Elöljáróságának. lástani kézikönyv ismertetése Tollas József kóródszent-
Egyházkerületünk 1904. évi május hó 27—28. napjain mártoni lelkész által. 8. A lelkészi élet körébe tartozó
tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve szétküldet­ teendők ismertetése. 9. Indítványok. 10. A jövő évi nagy­
vén, felkérjük az érdekelteket, hogy az alábbi kimutatás­ gyűlés helyének és idejének meghatározása.
ban feltüntetett példányok után, darabonként 1 kor. 50 ft. Kérjük azokat, kik megjelenni óhajtanak, hogy ezt
számítva, az ott kitüntetett összegeket legkésőbb f. évi tájékoztatásul előre jelentsék be a radnóthi ev. ref. lelkészi
október 1-ig közpénztárunkba múlhatatlanul befizetni szí­ hivatalhoz. Kocsikon érkező vendégek elszállásolásáról
veskedjenek; megjegyeztetvén, hogy az ehmegyék, kollé­ gondoskodva lesz és mérsékelt díj mellett közebéd tartatik.
giumok és a volt püspöki egyházak gondnokai számára is K. Nagy Pál, Nagy Domokos,
küldetett egy-egy példány, és hogy az egyházmegyei le- | vil. elnök. ref. esp., eházi elnök.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 28-ik szám . K olozsvárt , 1904. Julius 14.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Tanulságok. részét. Tudjuk azt, hogy az olyan jelentések

alig kisértetnek figyelemmel a tagok részéről.
Irta: Sebess Dénes.
Észrevétel nem történik. Ha már, a mi a leg­
A gyönyörű fogadtatás, melynek a julius helyesebb lenne különben, kinyomtatásuk és
5-én Kézdivásárhelyt összegyűlt egyházi ér­ szétosztásuk költségkímélésből nem történik
tekezlet tagjai részesei voltunk, a hazafias meg; kívánatos az, hogy kivonatos rövid elő­
buzgóság és erős kálvinista hit sok szép jele, adásban terjesztessék a közönség elé.
melylyel ottlétünket a város nemes polgársága Szerintem az értekezlet lényege nem az
felejthetetlenné tette — egyszersmind köteles­ lenne, hogy egyházi ügyek, sérelmek, kivána-
ségünkké teszi — hogy észrevételeinket az tok (pl. tűzbiztosítás) nyerjenek megvitatást. Ily
értekezletről, annak jellegéről és jelentőségé­ kérdések tisztázására egyházszervezetünkben
ről megtegyük. áll elég mód rendelkezésünkre. Az egy havi
Az egyházi értekezletek szervezésének alap- értekezlet demonstratív jelleggel kell bírjon,
gondolata a kálvinista közszellem megterem­ nem tanácskozás és határozathozatal könnyen
tése, a vallási összetartozandóság érzetének sekélyesedő útvesztőjében botorkáljon.
erősítése. Gyűljenek időnként össze a mi anya- E végből pedig a megnyitás és rövid for-
szentegyházunk nagyjai és kicsinyei mind, ki­ málitások előterjesztése után az értekezlet tu-
ket a hit és lelkesedés oda vezérel. lajdonképeni tárgya nem lehet szerintem m ás,
Úgy véljük, hogy az egyházi értekezletek m int az, hogy egyháztársadalmunk valamelyik
formája változáson kell átessék. A megállapí­ kiváló s erre felkért előkelő tagja tartson beszé­
tott és pár év óta követett módozatok itt-ott det vagy felolvasást, melynek kereteit az érte­
kihívják a kritikát. kezlet fentebb vázolt jellege adja meg, mely
Mindenek előtt, a mi feltétlen biztossággal azonban semmiképen ne legyen kötetes tanul­
állapítható meg az értekezletekről, mint az öt mány vagy több órás beszéd. Ez évenkint is­
éves cziklus tanúsága az, hogy maga az ér­ métlődő és előkelő helyről jött dissertátiók
tekezlet, a tárgyalás nem találkozik a tagok nem csak hogy általános érdeklődéssel talál­
olyan érdeklődésével, amint azt meg kell kí­ koznának, de mindenkor felhívnák a közfigyel­
vánnunk — sőt egyáltalában nem kelti fel a met is s nem engednék az értekezletet a for­
tagok érdeklődését sem — noha erre van malitások békóiban igazi rendeltetésétől meg­
épitve. Az ünnepélyes megnyitás, a legkivá­ fosztani. Egy-egy ilyen vallásos előadás vagy
lóbb szónokok által elmondott imák és predi- beszéd alkalmasabb lenne a kálvinista köz­
kácziók a közönség figyelmét annyira kimerí­ szellem ébrentartására, ösztönzésére, mint bár­
tik, hogy a folytatást képező tárgyalásra sem mily szépen és gondosan összeállított pénz­
érdeklődés, sem közönség nem jut. tárnoki jelentés vagy a nagy közönség érdek­
Nézetem szerint ezen csak az segíthet, ha a lődését fel nem keltő vagyoni vagy hitéletet
megnyitás ünnepélyességei elmaradnak. Egy rö­ felölelő, bár nagy jelentőségű, de unalmas
vid ima után azonnal át kell térni az értekez­ tárgysorozati egyéb pontok.
let programmjára. Ha a tárgysorozat letárgyal- Nem vitatkozni, szavazni akarunk, hanem
tatott és a közönség a tagok érdeklődésével hitben megerősödni és kálvinista anyaszent-
beszereztetett, semmi sem áll útjában annak, egyházunk iránti szeretetet ébren tartani a
hogy az értekezlet megfelelő ünnepélyességgel mindennapi életküzdelmekkel elfoglalt nagy
zárassék be. közönség szivében.
A tárgysorozat szintén módosításra szorul. Ha pedig e célt elakarjuk érni, ki kell dob­
A titkári és pénztárnoki jelentések felolvasása juk a fölösleges nehézségeket, szakítanunk kell
foglalja el a tárgyalásra szánt idő legnagyobb a megszokott s épen ezért unalmas sablonnal
 224 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 28. szám

Egységes lithurgia. szabadság; tessék elvenni, ha a kálvini egyház alap­

elvével megegyezik. Bármely erőt is sejtsenek az
— Irta: Szakács M. Albert. — egységes lithurgia ú ttö rő i; bármely sokat várnak
eme megmagyarázhatlan intentióju egységesítéstől:
Vegyük az Istentisztelet zenei részét: Vájjon csak
a külső felszínen születtek meg azon gondolatok, el­ eltekintve a kivitel lehetetlenségétől, sem ki-, sem
lenszenvek, melyek az uj énekeskönyv próbakiadá­ befelé hatalmasabbá nem fog tenni, mert az egység­
nek ereje nem ily elhasogatandó szőrszálakból ke­
sát fogadták ? Eltekintve a technikai rész bírálataitól,
vájjon maga, ezen üdvösnek tetsző reformtörekvés rül ki!
csak a külső előítéletek különben könnyen módo­ Ám azért egységesítsük az ima sorrendjét, mó­
sítható ellenzésébe ütközött? Nem tehetjük-e fel az dozatait, állapítsuk meg a hivatalos rosariumot; de
egyes bírálatok mélyebbről fakadó tendentiáját? Az a nem a nélkül, hogy csak a külső felszínen mozogva,
régihez való szívós ragaszkodás nélkülözné-e a benső be ne hatoljunk a dolog mélyére, figyelembe ne ve­
lelki alapot, mely fanatikus szeretettel csüng az ő gyük a különböző műveltségi viszonyok között élő
egyszerűségében mély értelmű, mélabus dicséretein, aainak, ehez okvetlen alapul kellető lelkivilágát, imá­
zsolozsmáin? S vájjon az uj énekeskönyv körünkben ban kielégíteni szokott vall. érzéseit s azt a bizonyos
tapasztalt kudarcza nem bizonyitéka-e a nép dog­ lithurgus szabadságot, melyet nem is adhat, de nem
matikai világát alkotó vallásos meggyőződés tekin­ is vehet el semmi zsinati decretum: szóval próbáljuk
teten kívül hagyásával tett reform kísérlet kétes ered­egységesiteni a lithurgia eme részét is a dogmatikai
ményének? tekintetek érintése nélkül.
Ama dogmatikai meggyőződés utasította vissza Egységesiteni a biblia olvasást! Ezt megtehetjük
azt, mely meg nem kérdeztetvén, igy gondolkozik: a dogmatikai tekintetek érintése nélkül. E lithurgiai
„Vájjon az uj énekeskönyv eléggé nem méltányol­ alkatrésznek van szép múltja, lehet jövője is, de vall.
ható sikoltó vagy rikoltó szele inkább megfelel-e az erkölcsi haszna csak a magyarázás által lesz. Persze
érzéseit énekben Istenhez küldeni vágyó egyes gyü­ ezt is egységesíteni kellene, természetes a dogmati­
lekezetek kedélyvilágának, mint az ő leikével, szüle­ kai tekintetek érintése nélkül. De hogyan? Itt modus
tésétől összeforrott egyszerű dicsérete? vivendi-t csak a dogmatika adhat, hisz a biblia ma­
És nem megfelelőbb-e minden gyülekezetnek az gyarázat maga a dogmatika.
ő atyáitól tanult, mélabus egyházi ének, melyek lelke És vájjon felhasználhatjuk-e szabályozóul a genfi
érzéseinek szokott kifejezései, melynek leikébe vé­ vagy heidelbergi kátét, sajátjának Calvin ily tekin­
sődött szavain mintegy fenhangon tesz vallást Istené­ télyt sohasem követelt, avagy egy, ezen zsinat által
hez; mint a mai kor igényeinek teljesen megfelelő megállapítandó vezérkönyvet: mikor büszkén hivat­
elrendelt énekeskönyv, ismeretlen dallamaival és szö­ kozunk rá, hogy egyedüli szabályozó tekintély a bib­
vegeivel? lia, melynek hivatott magyarázói egyenként vagyunk
Ha el lehetne választani az éneklés mesterségét,a szabadosságot kizáró lelkiismereti szabadságunkkal.
a templomi éneklés alapját képező egyéni vallásos Igaza van Tóthíalusi lelkész urnák, ha aggódik,
érzéstől: úgy lehetséges volna hatalmi szóval utat hogy ily életbevágó kérdés felett dogmatizálás nélkül
nyitni, minden gyülekezetben, az uj énekeskönyv vagy akarunk áthaladni, holott ránk férne egy kis dogma­
bármely, a lithurgia zenei részét egységesítő hatá­ tizálás, hogy öntudatossá tegyünk egyet-mást.
rozatnak. De a kivitel, hisz végeredményben ez a Ép e kérdés felett dogmatizálás nélkül alig lesz
czél, kísérletei meddők maradnak, habár az iskolá­ lehetséges áthaladni.
ban az uj módszer szerint tanúi a gyermek, de a tem­ Rosszabb a félrendszabály, mintha egyáltalán
plomban követi szülei énekét; sigen fura lenne s csa­ nem nyúlunk ily mélyebbre ható munkát igénylő
ládi jelenetekre adna alkalmat, ha az öreg és ifjú ge- kérdéshez. Mert vagy gyökeres reform az, mit tervbe
neratió a templomban kétféle methodussal énekelne. vett s létesiteni óhajt a zsinat: akkor pedig nem lesz
Ám szakasszuk le az éneklést az áhitat és benső elégséges ily külszines módosítás; vagy a törekvés
kedélyvilág éltető talajáról s kisértsük meg ezt, mintcsak vágy, mely vágy kivan maradni, miután nem kí­
a lithurgia fontos részét a dogmatikai tekintetek nél­ván, vagy nem merészel, kétes eredményekért, a ke­
kül egységesiteni.. .; feltétlenül lesz eredménye! resztyéni hitélet külső máza alatti, bár különféle, de
Térjünk át az imádkozásra, melynek egységesí­ saját felfogás szerint igaz, tartalomba belenyúlni.
tését, kötelező formulák gyártásával véli Tóthíalusi Pedig lehetne, mert a hitküzdelmek korában bi­
lelkész úr elérhetni. zonyára erősebb volt a kalvinismus benső tartalma,
Eltekintve attól, hogy nem értek egyet Tóthfa- mint e dogmatikai tekintetekre nem néző, azokat
lusi lelkész úrral azon vádban, mintha lelkésztársaim bolygatni félő avagy dogmatikai türelmében felette
néha-néha a mindennapi kenyérért való küzdelemben gyanús kor szakadatlan reformot sürgető napjain.
elfáradva, elfelednek készülni az imára s üres locso­ Ám próbáljuk meg a lithurgia egységesítését a
gással vagy keresett ódonszerüséggel produkálnák dogmatikai tekintetek érintése nélkül. Nincsenek ag­
el imáikat; az imák szabadon választását és alakítá­ godalmaink, hogy elkészül az egységes lithurgia.
sát korlátozni czélzó, hivatalosan összeállított ima­ Nyugodtan várjuk, mert tudjuk, hogy van jogunk az
formulákkal a lithurgus szabadságát bármily csekély abban felfogásunkkal nem egyező részletek kihagyá­
mértékben is megkötni: csak az összes életviszonyok sára. Van talán, aki kétségbe vonja e jogunkat? Ám
s a mi fő, az összes lithurgusok dogmatikai meg- tessék: mindenkinek szabad erőszakot tenni önma­
győződésének egységesítésével volna lehetséges. gán, annak idején készek vagyunk sajátunk megvé-
Mert ha a választási, illetve alakítási szabadságdelmezésére.
megszorításával, formulázott imákhoz akarjuk gyüle­ Mindenesetre szebb, tanulságosabb, hozzánk mél­
kezeteinket s lelkészeinket szorítani; előbb is egy tóbb lett volna egy ily kérdés fejtegetése: „Nyilat­
lexikon volna szükséges arra, hogy gyülekezeteink kozzanak az iránt, miben vélik megállapítani az egy­
összes életviszonyait, melyekben az ember imádkozni séges lithurgiát, tekintettel egyházunk dogmatikai
szokott, felölelje, hogy aztán egy találékony elme felfogására.“
(Vége.)
vagy egy mindazokat átélt lélek ihletet kapjon, az
azokra alkalmas imák faragására, melybe mégis csak
becsúszhat valamely, a lithurgus urnák nem tetsző Válasz a „Nyílt kérdés“-re.
fogalom; a mi pedig nem fogja elkerülni sorsát a
lithurgia minden egysége s a végrehajtási decretum E lap 24-ik számában „Havasalji“ nyílt kérdés­
minden szigorúsága daczára. Hja! ilyen a lithurgus sel fordul egyenesen hozzám, melyre a felelettel ré-
 28. szára' ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
szint rajtam megforduló, részint e lapok szerkesztő­
ségében fekvő okok miatt csak most szolgálhatunk.
Szerettem volna és kívánatos is lett volna, hogy
ez a dolog, mely mai társadalmi állapotaink betegségé­
nek egyik szomorú tünete, ne kerüljön a nyilvánosság
elé. Szerettem volna kikerülni, hogy egy ember, egy
tanító, kinek mindenek becsülését kellene bírnia, ne ál­
líttassák oda a nagy nyilvánosság elé, mint a vallásával
vagy inkább keresztlevelével kereskedő, becsületsza­
vával könnyelműen játszó s hogy nekem is több tár­
saimmal együtt _ne kelljen pirulnom együgyű hiszé­
kenységemért. Ám, ha „Havasalji“ a nyilvánosság
elé vitte a dolgot — s nem tagadhatom, hogy a köz­
érdek szempontjából jogosan — én is, mint a kihez
közvetlenül intézte kérdéseit, leplezetlenül feltárom
úgy a mi végzetes botlásunkat, mint azt a frivol já­
tékot, melyet a közéleti tisztesség arczulcsapásával
egy néptanító velünk eljátszott.
A dolog röviden igy történt. Magyarvalkó ki-
lencztized részében reformátusok által lakott község­
ben évekkel ezelőtt a ref. egyház felekezeti iskoláját
községivé alakították át, nagyjában úgy, hogy az egy­
ház iskolai vagyona is a községi iskolának adatott
át. Úgy gondolkoztak, nem helyesen, hogy itt a gya­
korlatban a polgári és egyházi község a községi is­
kola szempontjából úgy is egy, azonban a községi
iskola fejlesztésére igénybe vehetők lesznek olyan
források, a melyek el vannak zárva a felekezeti is­
kolától; a felekezeti érdek megvédésére pedig elég
biztosíték a község lakosságának túlnyomó reformá­
tus többsége. Mindez úgy is volt a legújabb időben
bekövetkezett tanitóválasztásig. Református vallásu
tanerőket választottak, kik közül egyik rendszerint
az egyházközségben kántori teendőket is teljesített
s akik az egyház lelkészével karöltve szolgálták a
nép valláserkölcsi, kulturális és gazdasági érdekeit s
ez által a legszebb hármoniát teremtették meg a la­
kosok között.
Az 1901. évi tanitóváltozás azonban szomorú
fordulatot hozott. A pályázatra szép számmal jelent­
kezettek közt volt egy róm. kath. vallásu ifjú is innen
a mi vidékünkről való, jó családból származott s évek
óta állás nélkül levő ember. Ez az ur nagyon utána
vetette magát az állás megnyerésének. Házalt a vok-
sok után s tudva és természetesnek tartva azt, hogy
a túlnyomóan református lakosságú községbe nem
felekezeti elfogultságból, melyet e vidéken mostanig
nem tapasztaltunk, hanem a népélet minden vonat­
kozásában való belső egység és eredményesebb mun­
kásság érdekében a nép vallásával azonos felekezetű
tanítónak lehet csak kilátása a megválasztatásra: ön­
korteskedő útjában nemcsak hogy mindenütt maga
ajánlotta fel, hogy áttér arra a vallásra, melyet a
kalotaszegi nép nagy többségében nem csak becsülni,
de szeretni is megtanult s a melyhez mint felvilágo­
sodott (?!) ember bensőleg úgyis tartozik, hanem ez
irányban megtalálta a ref. esperest is. Azonban, hogy
elkerültessék annak a látszata, mintha ő eddigi egy­
házát ez állás megnyerhetéséért hagyná el s igy a
vallás áruba bocsátásának veszedelmes példaadója
színében tűnjön fel, azt ajánlotta, hogy csak megvá­
lasztatása után tér át, mikor ennek a község magyar
lakossága egyetemének vallásában kellő indokát min­
denki könnyen be fogja látni. De hogy nehogy va­
laki azt gondolhassa, hogy ő ezt csak korteseszköz­
nek használja, kész az egyház lelkészének Írásban
adott becsületszavára fogadni, hogy megválasztatása
után egy félév alatt áttér a ref. egyházba, melynek
egyedül van szervezett egyházközsége és temploma
a faluban.
Az önként tett ajánlatot és adott írást elfogad­
tuk. S tekintve azt, hogy vidékünkről származott s
igy népünk sajátos életviszonyait jól ismerve, az ah­
hoz alkalmazkodás által szép reményű munkásságban
225
bízhattunk s különösen tekintve azt az önként han­
goztatott felfogását, melylyel a tanító, nevelői hatá­
sának teljességét a nép valláserkölcsi közösségében
való részvételben maga hangsúlyozta: magam voltam
megválasztatásának egyik legbuzgóbb támogatója.
Megválasztatása — nem minden ellenzés nélkül ugyan
— sikerült.
Ám, a mi emberünk, a hogy beült az állomásba,
csakhamar megváltozott. Az egykori kilincselő las­
sanként követelődző, sőt kihivó magatartást kezdett
tanusitani. Tettekkel nemcsak hogy nem vallotta im­
már annak szükségességét, hogy a tanitó a néppel
minden vonatkozásban közösségben éljen, de sőt ezt
feltűnően kerülte. Máshelyt megrörténik — magam
is láttam, — hogy a más vallásu tanitó — főként ha
saját felekezetének a községben nincs temploma —
eljár népe templomába s a szokásos indokolással,
hogy „minden templom az Isten háza, az egyazon
Istené, kit mindnyájan — ha tán más formában is —
imádunk“ résztvesz az istentiszteletnek legalább nem
szakramentális részében. Sőt tudok olyan helyet, hol
a ref. kántor a kántor nélküli kath. _ egyházat szol­
gálatával kisegíti és megfordítva. Ám, a mi „igér-
vényes tanítónk“ feltűnően kerülte templomunkat,
dalárdánkat, felolvasó estélyeinket, sőt a kötelező
miniszteri rendeletre fittyet hányva az iskolás növen­
dékek rendszeres templomba vezetéséről sem gon­
doskodott.
Hogy ilyen magatartása a község derék, val­
lásos népénél általános megbotránkozást szült, —
természetes. De valóságos felháborodássá lett, mi­
kor köztudomásúvá vált, hogy ez az ur becsület­
szóra fogadott írásos Ígéretét beváltani nem is szán­
dékolja, sőt Írását furfangos módon kicsalni töreke­
dett, hogy a köztisztességet lábbal tipró eljárásának
végső nyoma is eltűnjön. Ezen egész vidékünkre ki­
terjedő felháborodásnak egyik jelensége „Havasalji“
nyilt kérdése is.
Én magam mélyen érzem az állapotnak visz-
szásságát, figyelmeztettem is az illetőt eljárású inkor­
rektségére, helyzete ferdeségére, de most hithüség-
ben tetszeleg magának az, ki előbb áruba bocsátotta
keresztlevelét. Teljes joggal kérdezi népem : micsoda
becsületre, jellemre, szótartásra, igazságosságra fogja
tanítani gyermekeinket az, ki maga a szószegésnek,
az alattomos furfangnak ilyen köztudomású példájá­
val tündököl ? Hogy ebből a községben áldatlan vi­
szály származik: tudom, sőt már tapasztalom. Az
orvoslásról gondoskodni: keresni is fogjuk a mó­
dokat.
Addig is, mint lelkész és iskolaszéki tag, éber
gonddal fogok őrködni a felett hogy legalább külső
eljárásában a törvény korlátái között maradjon s ha
kényszerrel is, megtegye azt, mire a törvény kö­
telezi.
A mi szomorú példánkból pedig okuljanak pap­
társaim, hogy könnyen hivőségüknek ne essenek
áldozatul: maguk és a közérdek. Ez esetben is ime
bevált az írás igazsága: „Avagy elváltoztathatja-e a
szerecsen az ő bőrét és a párducz az ő tarkasá­
gát?!“ (Jerem. III. 23.) G. Mihálts Ákos,
„ m. valkói ref. lelkész.
Ez ügyben „Havasalji“ szerkesztőségünk taná­
csát is kérte czikke végén a teendőkre nézve. Taná­
csunk rövid: A lelkész mindig egyenesen haladjon
kötelessége teljesítésének utján s e világ szerinti fur­
fangoskodásoknál tartsa eszébe: principiis obsta! Ha
a m. valkói lelkésztársunk ezt tette volna: ma nem
volnának ily tarthatatlan, ferde helyzetben. Sokkal
nehezebb egy elrontott dolgot helyreigazítani, mint
kezdettől jól csinálni. Azonban: — est modus in re-
bus. Csakhogy ennek megtalálására a helyi viszo­
nyok alapos ismerete szükséges. Ha ezt megkapjuk:
hozzászólunk a dologhoz. Szeri;.
 226 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 28. szám.

Egyházi Értekezlet Kézdivásárhelyen. felekezeti nézpontokon túlemelkedő igaz hazaszere­

tetnek ápolása kell hogy vezérelje a honpolgárokat
Az 5 évvel ezelőtt Kolozsvárt kibontott lobogót s ez vezeti a reformátusokat. Isten áldását kérte a
ez évben a Székelyíöldön hordoztuk meg. városra és sikert az együtt munkálkodásra. Lelkes
De vajh a régi lelkesedéssel-e: nem tudjuk, nem éljenzés hangzott föl a remek beszéd végeztével,
mondhatjuk? mely szólott a püspök ur kíséretében érkezett gróf
Kézdivásárhely városa, illetve egyházközsége Bethlen Pál és gróf Haller János főispán ő méltósá­
hivta meg Értekezletünket már évekkel előbb s a gaiknak is.
szives meghívásnak most tehettünk eleget. Az értekezlet 10 órakor vette kezdetét. A kézdi-
A vendéglátó ehközség már hónapok óta bűz- vásárhelyiek hatalmas temploma, mely Erdélyben pá­
gólkodott, hogy az érkezőket minden tekintetben ratlanul áll nagyság és disz, csinosság tekintetében,
méltóan fogadhassa és szállásolhassa el. rég nem fogadott művészi boltívei közé oly impozáns
Julius 4-én este 7 órakor érkeztünk a kézdivá- és óriás hallgatóságot, mint ez alkalommal.
sárhelyi állomásra, hol a város tanácsával élén rend­ A papság gyülekezve, testületileg ment a püspök
kívül nagy sokaság várakozott. A város kálvinista úr szállására s onnan együttesen vonult be a tem ­
jellegét mi sem mutatta inkább, mint az a 12 ipar­ plomba.
társulati zászló, melyeknek mindenike oly ünnepé­ Megható és örökemlékezetes leend e bevonulás.
lyesen lengett s oly tisztelettel hajlott meg az érd. Több mint félszáz pap, palástosan, elől a püspök
reformátusok képviselői előtt. apostoli alakja, amint a íölhangzó „Tebenned bíztunk
A tűzoltó-zenekar harsogó Rákóczinótája s a eleitől fogva“ örökszép zsoltár hangjainál bevonult
várakozók lelkes éljenzése között robogott be vona­ ez impozáns menet. Bizony nem egynek szemében
tunk a pályaudvarra, hol az egyházmegyei papság láttuk a meghatottság édes örömkönnyét megcsil­
élén Bodor Géza kczdii esperes nagyhatású, hosszabb lanni. Az alkalomszerű 176. dicséret után Nagy Gerő
beszédben üdvözölte az érkezetteket. kézdivásárhelyi énekvezér zenekisérettel előadott
Az üdvözlő beszédre Sándor József ért. alelnök gyönyörű szólója következett, melynek szövegét
válaszolt, mindenekelőtt Bartók püspök úr ő méltó­ Szabó Jenő, dallamát Zayzon Lázár, széleskörben
ságának szeretetteljes üdvözletét tolmácsolva, ki ve­ ismert zene-komponáló, helyi ügyvéd szerzetté; ez­
lük együtt igen fontos egyházkerületi ügy miatt nem után Tóthfalusy József marosvásárhelyi lelkész afia
jöhetett, de kilátásba helyezte, hogy másnap reggel mondott magasröptű imát, a megjelenésben akadá­
a legnagyobb valószínűség szerint meg fog érkezni. lyozott Dézsi Gyula egyházi elnök helyett.
Sándor József ezen kijelentése rendkívül jól esett Erre a gyülekezet éneke, majd az ünnepély egyik
mindenkinek s a bánat és szomorúság borúja, mely fénypontja Kecskeméthy István theol. tanár, hazafias
pillanatra megszállta az arczokat, eloszlott és meg­ hévtől, keresztyéni szeretettől áthatott hatalmas be­
nyugvás, vidámság ütött tanyát a szivekben. széde következett. Ezsaiás 49. r. 6. versét vette föl
A kölcsönös bemutatkozások után beláthatlan alapigéül: „Kicsiny dolog ez, hogy nekem szolgám
hosszúságú kocsisorban vonultunk be; elöl városi és légy a Jákob nemzetségének megépítésére és az
vidéki lovasokból összeállított bandérium, azután a Izrael pusztaságának helyreállítására; a pogány né­
város díszes 4 fogatú hintója Sándor József alelnök peknek is világosságul adtalak tégedet, hogy légy
és Bodor Géza esperessel, a kocsik mellett lelkesen én Idvezitőm a földnek utolsó határáig.“
éljenző, föl s alá hullámzó óriási néptömeg. A város Ezen már magában véve is megragadó és föl­
végén fölállított díszkapunál újabb „Isten hozott" fo­ emelő biblia-szöveg alapján szólt a társadalmi neve­
gadta a vendégeket. lésről s múltúnkból magyarázta, hogy a magyar nem­
Dr. Török Andor, a rokonszenves ifjú polgár- zet Gondviselésszerü elhivatottságból él ezen a föl­
m ester, a buzgó munkásságu egyháztag, szép, haza­ dön s e felséges missió betöltésére a nemzetet meg­
fias és vallásos szellemű beszéddel üdvözölte a ked­ erősíteni a református egyház feladata s módjában is
ves vendégeket, hol többszörös éljenzéstől megsza­ csak a kálvinismusnak áll e hatalmas munka elvég­
kított beszédben szintén Sándor József válaszolt. zése.
A tűzoltó zenekar lelkesítő indulói mellett, öröm­ Honfiúi szivének sajgó fájdalmával emlékezett
teles hangulatban haladott tovább a menet, ifjú leá­ meg, hogy az emberek semmi másról, csak az örök
nyok bájos serege virágokat szórva a kocsikba. Istennek evangéliumáról feledkeznek meg. Erre kell
Az elszállásolás után 8 órakor ismerkedési es­ a nemzetet megtanítani, hivatottságának visszaadni,
télyre gyűltek össze az értekezleti tagok és a városi hogy aztán nagygyá és boldoggá lehessen. Végül
intelligencia, hol a legpompásabb hangulatban telt el allegóriát rajzolt e haza földjéről. Ez országot egy­
nehány óra; azonban mindenki sietett pihenésre térni, kor tenger borította, melyből szikla, a magyar nem­
hogy a reggel fél 9 órai vonattal érkező püspök úr zet emelkedett ki, hogy rajta a népáradatok hullám­
elé kivonulhasson. verései megtörjenek, hogy e szikla erősségében vé­
Végre megérkezett a hívek sokasága által oly delmet találjon e földnek minden lakója, m ert itt
régóta várt örömteljes pillanat: a püspök ur m egér­ csak a magyar nemzet védő szárnya alatt élhet min­
kezése. dig népség. Az ótestamentumi zsidóság isten ügyét
Hosszú kocsisor vonult ki ismét 5-én reggel az akarta a magáéval egygyétenni, nem megfordítva: a
állomáshoz s a várva-várt kedves vendégeket nagy magáét az Istenével. Ezért pusztult el.
örömriadalommal fogadta a kivonult ref. presbyte- Nagyhatású beszédét, mely felgyújtotta s határ­
rium, testületek és a város. talan gyönyörűséggel töltötte el a lelkeket, azzal fe­
Dr. Török Andor adott kifejezést annak az álta­ jezte be: nem magyar az, ki meg nem akar hódolni
lános, nagy örömnek, mely Kézdivásárhelyet érte, Isten akaratának!
oly illustris vendég, mint püspök ur ő méltóságának A tűzzel, sziklaerős meggyőződéssel, nagy elok-
falai között való megjelenésével. vencziával előadott beszéd után a zágoni kitü­
Dr. Bartók György püspök ur, mint a szeretet nően szervezett tanítói dalkar adta elő „Hajolj le
apostola válaszolt; bizonyságot tevén arról, hogy a hozzám“ gyönyörű éneket, melyet Szabó Jenő irt s
valódi nagyság nem a külső fényben, hivalkodásban, Kelemen Lajosné dallamositott.
czeremoniákban, hanem a lélek tisztaságában és jó­ Az istentiszteletet dr. Bartók püspök ur meg­
ságában van. ható szépségű imája zárta be, Isten áldását kérve a
Vázolta azon czélt, mely az egyházi Értekezletet hazára, a megjelentekre és a város minden lakójára.
ide hozta. A szeretetnek, a társadalmi fejlődésnek, a Ennek végeztével kezdődött meg a díszgyűlés.
 28. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 227

Gróf Bethlen Pál beszterczei főispán, világi al-

elnök nyitotta azt meg szívhez szóló, magas szár­
IS K O L A .
nyalása beszédben. Mindenekelőtt megemlékezett gr.
Kún Géza elnökről s az ő hallhatatlan érdemeiről, Értesítés
mély sajnálatát fejezve ki, hogy nem jelenhetett meg a sepsiszentgyörgyi ev. ref. Székely Mikó-Kollegiumról
gyűlésünkön. Majd lelkes szavakban ismertette az az 1904—1905. iskolai évre vonatkozólag.
ért. czélját, feladatát. Rámutatott azokra a veszedel­ 1. A tanulók szabályszerű felvétele és beírása szep­
mekre, melyek a kálvinista egyházat s igy közvetve tember hó 1—3. napjain délelőtt 8 órától 12 óráig törté­
az egész nemzetet fenyegetik. A kálvinista főur őszinte nik, de — minthogy az internátusbán és konviktusban csak
és mély vallásosságból fakadó beszéde nagy hatást 244 növendék helyezhető el — a felvételt lehetőleg tanév
gyakorolt a hallgatók szivére s élénk éljenzés hang­ végével legkésőbb augusztus 1-ig az értesitő benyújtása
zott föl annak végeztével. mellett írásban, vagy szóban mindenkinek kérnie kell az
Elnöklő Bethlen Pál gróf még bejelentette, hogy igazgatóságnál.
elmaradásukat nála még kimentették: dr. gróf Kún beiratkozás Az I. osztályú és ujjonnan belépő növendékeknek a
alkalmával személyesen kell megjelenniök.
Géza, Dézsi Gyula, Balogh Károly, Sárkány Lajos, Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szept. 5-én d. e.
gr. Bethlen Balázs és Egerházy Lajos, végül jegyző­ 10 órakor leend.
könyv hitelesítésre fölkérték Irsay József és Kovács 2. Felvétel a gimnáziumba. a) Egy osztályba a tör­
Dezső ért. tagokat. vény értelmében 60 tanulónál több nem vehető fel. Ta­
Erre a díszgyűlés ünnepi pontja, Sándor József pasztalat szerint az alsóbb osztályokba, különösen pedig
emlékbeszéde következett Bocskay Istvánról, kit Mó­ az első osztályba szoktak a növendékek nagyobb számban
zeshez hasonlítva, széles történeti alapon, nagy tu­ jelentkezni. Minthogy párhuzamos osztályokat nem állít­
dással és nemes hévvel ismertetett. hatunk fel, s igy az összes jelentkezők felvétele a törvé­
nyesen megszabott legmagasabb létszám (60) esetleg egyik,
^Felolvasása végén indítványt terjesztett be, hogy vagy másik terem kicsinysége miatt lehetetlenné válhatik,
az Értekezlet indítson mozgalmat a kolozsvári Emke- figyelmeztetjük az érdekelt szülőket, hogy a felvételért jó
parkban — szembe a ref. theologiával — Bocskay- előre, legkésőbb aug. 1-ig folyamodjanak.
szobor fölállítása tárgyában s ezen czélra ő maga Bejelentéseket Írásban vagy szóban a koll. igazgató­
azonnal 200 koronát fizetett le. Indítványozó elnök­ ság fogad el.
lete alatt szobor bizottság küldetett ki. b) Az első osztályba csak oly növendékek vétetnek
Még Tárkányi György titkár ismertette az érte­ föl, kik 9-dik évöket betöltötték, de a 12-ik évőket nem
kezlet czélját, Bőd Károly tett indítványt a távollevő haladták túl és iskolai bizonyítvánnyal igazolják, hogy van
Kun Géza, br. Bánffy Dezső és Dézsi Gyula távirati oly mérvű képzettségük, minőt az elemi iskola alsó négy
üdvözlésére; Bodor Géza kézdii esperes tolmácsolta évöket évi tanfolyamában kellett megszerezniük. A kik pedig 12-ik
túlhaladták, azok felvételét rendkívüli esetben csak
gyönyörű beszédben mindnyájunk köszönetét a püs­ a tanári szék engedélyezheti.
pök ur és világi alelnöknek, hogy óriási mérvű el­ c) A fölvételnél az uj tanulók által az isk. bizonyít­
foglaltságaik daczára is szakítottak időt a közöttünk vány mellett okvetlenül bemutatandók: a keresztlevél és
való megjelenésre. beoltási vagy ujraoltási bizonyítvány.
A hallgatóság élénk figyelme mellett emelkedett d) Főhatóságunk 2007—1902. határozata értelmében
föl szólásra a püspök ur, hogy hatalmas erejű be­ a fölvétel alkalmával idegen nyelven kiállított okmányokat
szédbe hívjon fel mindenkit a szeretet tüzének élesz­ (kivéve a latin nyelvű keresztleveleket) nem fogadunk el,
tősére, az egyház és haza iránti kötelességek telje­ az ilyenek mellett közjegyzőileg hitelesített magyar nyelvű
sítésére. A szívből jövő szavak szívhez szólották, a fordításokat kérünk.
3. Iskolai dijak: I.Benlakók részéről, a) I—IV. osztály.
profetikus szónoklat teljesen magával ragadta a nagy
közönséget. I. félév: II. félév:
Méltóbb befejezése nem is lehetett volna az ün­ Egész díjfizető 40 K. 10 fii. Egész díjfizető 33 K. 10 fii.
nepségek első sorozatának. Megilletődve, lelke mé­ Lakásdijmentes 34 „ 10 „ Lakásdijmentes 27 „ 10
Fél díjmentes 26 „ 10 „ Fél díjmentes 19 „ 10
lyéig meghatva távozott a templomból mindenki. Díjmentes 14 „ 10 „ Díjmentes 7 „ 10
Diszgyülés után tisztelgés volt a püspök urnái b) V—VHI. osztály.
és gr. Bethlen Pál alelnöknél, még pedig a nagyon
rövid időre tekintettel, a testületek együttesen vonul­ I. félév: II. félév:
tak föl gróf Haller János főispán, e. m. főgondnok Egész díjfizető 42 K. 10 fii. Egész díjfizető 35 K. 10 fii.
vezetése alatt. Az egyházunk jelen helyzetét, köze­ Lakásdijmentes 34 „ 10 „ Lakásdijmentes 27 10 „
Fél díjmentes 26 „ 10 „ Fél díjmentes 19 10 „
lebbről pedig az egész ünnepség lefolyását s hangu­ Díjmentes 13 „ 10 „ Díjmentes 6 10 „
latot jellemző tónust nagyon ügyesen eltalálta Há-
romszékmegye érdemes főispánja, mikor a nagy I I Künnlakók részéről. a) I—IV. osztály.
Eötvös József báró szavaival a tétlenség vizein álló I. félév: II. félév:
hajóról beszélt, melyet könnyebben ér veszély, mint Egész díjfizető 29 K. 10 fii. Egész díjfizető22 K.10fii.
azt, a mely nyílt síkon halad és a föltámadó hullá­ Fél díjmentes 19 „ 10 Fél díjmentes 12 „ 10
mokkal csatázva küzd. Díjmentes 10 „ 10 Díjmentes 3 „ 10
Püspök ur válaszában üdvözölte az uj főgond­ b) V—VI. osztály.
nokot hivatalában s kéz nyújtásra együttes, vállve­ I. félév: II. félév:
tett munkálkodásra hivott fel mindeneket. Egész díjfizető 32 K. 10 fii. Egész díjfizető 25 K. 10 fii.
Innen a városi Vigadó nagy termébe ment a Fél díjmentes 21 „ 10 Fél díjmentes 14 „ 10
tisztelgő sokaság Díjmentes 12 „ 10 Díjmentes 5 „ 10
c) VII—Vm. osztály.
Közebéd-re. I. félév: II. félév:
Egész díjfizető 33 K. 10 fii. Egész díjfizető 26 K. 10 fii.
Az újonnan épített hatalmas méretű vigadó nagy Fél dijmentes 22 „ 10 „ Fél díjmentes 15 „ 10 „
terme kényelmesen magába fogadta a 200 főnyi ven­ Díjmentes 13 „ 10 „ Díjmentes 6 „ 10 „
dégsereget. Az I. félévi dijak a beiratáskor, a I I félévi dijak
Nagy sajnálattal kell megemlítenünk, hogy ve­ február hónap 1—10. napján fizetendők.
zető egyéniségeink alig is tudtak megjelenni az ebéden. A kedvezmények (díjmentesség, féldijmentesség és
M—i. lakásdijmentesség) kiosztását kollégiumunk elöljárósága kö­
(Vége következik.) vetkezőképen szabályozta:
1. Díjmentességben csakis oly szegény sorsú tanulók
részesülhetnek, kik tanulmányi előmenetelre „jeles“, vagy
 228 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
legalább a rendes tantárgyak többségéből „jeles“ osztály­
zatnak és jó magaviseletnek.
2. Fél díjmentesség nyerhetésére a szegénység mellett
legalább „jó“ általános osztályzat és jó magaviselet kí­
vántatik meg.
3. Lakásdij-mentességben részesíthetők oly szegény-
sorsú tanulók, kik a rendes tantárgyak többségéből leg­
alább „jó“ osztályzatnak és „jó“ magaviseletnek.
4. Oly tanuló, ki tanulmányi előhaladás tekintetében
nyert osztályzata alapján díjmentességre vagy fél díjmen­
tességre tarthatna igényt, de magaviseleté szabályszerű,
első esetben díjmentesség helyett fél- fél díjmentesség he­
lyett lakásdij-mentességben részesíthető, de ugyanezen kö­
rülmény ismétlődése esetén az illető kedvezményt nem
nyerhet.
5. A rendes tantárgyak többségéből elégséges, a ren­
des tantárgyak többségéből jó osztályzatú, de szabályszerű
magaviseletü s végül elégtelen osztályzatú, valamint ke­
vésbé szabályszerű magaviseletü tanulók semminemű ked­
vezményben sem részesíthetők.
6. I. osztályú és újon jö tt növendékek csak az I.
félév végén nyert osztályzatuk alapján részesülhetnek
kedvezményben.
A kedvezményes helyekért a kérések legkésőbb aug.
1-ig az igazgatósághoz adandók be. Elkésett kérelmeket
nem veszünk figyelembe.
A tanári karhoz czimzett kérvényekhez következő
okmányokat kell csatolni: 1. értesítőt, 2. szegénységi bi-
zonyityányt, 3. az illetékes lelkésztől családi kimutatást,
4. községileg hitelesített adókönyvi kivonatot.
4. Felvétel az internátusba. Az internátusba csak oly
tanulók vétetnek fel, kik magaviseletből jó vagy szabály­
szerű osztályzatot nyertek. Minden internátusi tagnak
hoznia kell magával szalmazsákot, 1 párnát, paplant, leg­
alább 2 rendbeli ágyneműt, 4 inget, 4 lábravalót, legalább
2 törülközőt, 4 pár harisnyát vagy kapczát, 2 hálóinget.
Ágytakarót, széket és mosdótálat a Kollégium ad.
Köteles továbbá minden tanuló a meghatározott min­
tájú és szabású tornainggel magát szept. hó 20-ig ellátni.
Minthogy az internátusbán és konviktusban csak 224
növendék helyezhető el, elöljáróságunk határozatilag ki­
mondotta, hogy első sorban a múlt évben itt tanult s a
Háromszékmegyéből jövő új érdemes növendékeknek nyit
helyet s csak azután gondoskodik a más megyei új nö­
vendékek elhelyezéséről, miért is azok fölvételére szept.
3-ikát tűzte ki. A fölvételt augusztus 1-ig írásban vagy
szóban mindenkinek kérni kell az igazgatóságnál.
Miután ruhatartókról, könyvszekrényekről a Kollégium
gondoskodik, ládát vagy ehhez hasonló szekrényt senki­
nek sem szabad lakásába behozni.
Mivel a bennlakó tanulók a konviktusban teljes ellá­
tást kapnak, ételnemüt a tanulók számára behozni vagy
postán küldeni tilos.
Szünidők alatt senki sem maradhat az internátusbán.
5. Felvétel a konviktusba. Minden bennlakó növen­
dék a konviktusnak (együttétkezés) kötelezett tagja. Az
együttétkezés díjai a következők:
Fél díj Háromnegyed díj Egész dij
l-ső részi. 20% 15 K 20 fii. 22 K 80 fii. 30 K 40 íil
2-ik 30 „ 22 „ 80 34 „ 20 , 45 » 60
3-ik 30, 22 „ 80 34
77 20 „ 45 „ 60
4-ik 20 „ 15 » 20 22 „ 80 „ 30 » 40
17
100% 76 K — fii. 114 K — fii. 152 K — fii.
Az első részlet fizetendő a beiratkozás alkalmával,
a második az őszi szünet után eső első napon, a 3-ik
február 1—10. napjain és a i-ik a húsvéti szünet után
eső első napon.
E mellett a konviktus minden tagja (a kedvezménye­
seket nem véve ki) a beiratkozás alkalmával 4 koronát
fizet a teríték használatáért.
A kedvezményes (ingyenes, féldijas és háromnegyed
díjas) helyek betöltésére nézve következő szabályzat
irányadó:
1. Ingyenes helyre csakis oly szegénysorsu tanulók
vehetők fel, kik tanulmányi előmenetelre „jeles“ vagy leg­
alább a rendes tantárgyak többségéből „jeles“ osztályza­
tiak és „jó“ magaviseletüek.
2. Féldijas helyre a szegénység mellett legalább „jó“
általános osztályzat és „jó“ magaviselet kívántatik meg.
3. Háromnegyed díjas helyekre oly szegénysorsu ta­
nulók vehetők fel, kik a rendes tantárgyak többségéből
legalább „jó“ osztályzatiak és „jó“ magaviseletüek.
28. szám.
4. Oly tanuló, ki tanulmányi előhaladás tekintetében
nyert osztályzata alapján ingyenes vagy féldíjas helyre
tarthatna igényt, de magaviseleté „szabályszerű“, első eset­
ben ingyenes helyett fél, féldijas hely helyett háromnegyed
díjas helyre juthat be, de ugyanezen körülmény ismétlő-
dése esetén az illető kedvezményt nem nyerhet.
5. A rendes tantárgyak többségéből „elégséges", a
rendes tantárgyak többségéből „jó“ osztályzatú, de „sza­
bályszerű“ magaviseletü s végül „elégtelen“ osztályzatú,
valamint „kevésbé szabályszerű“ magaviseletü tanulók a
tápintézeti díjfizetésre nézve semminemű kedvezményben
sem részesíthetők.
6. I. osztályú és újon jö tt növendékek csak az I.
félév végével nyert osztályzatuk alapján részesülhet­
nek kedvezményben.
A tandíj- és konviktusi kedvezmények egy folya­
modványban kérendők, legkésőbb augusztus 1-ig. A ki
folyamodványát kellő időben be nem nyújtja, az kedvez*
ményre egyáltalán nem számíthat.
A kedvezményes helyekért folyamodók a tanári kar­
hoz czimzett kérvényük mellé a következő okmányokat
tartoznak csatolni:
a) iskolai bizonyítványt vagy „Értesítőt",
b) szegénységi bizonyítványt,
c) az illető lelkésztől „családi kimutatást“, melyben a
családtagok száma és kora feltüntetendő,
d) községileg hitelesített adókönyvi kivonatot.
Az év elején kiutalt kedvezményt megfelelő előmene­
tel és^ magaviselet mellett egész éven át megtarthatja a
tanuló, de^ részben vagy egészben el is veszítheti, ha az
I. félév végén nyert osztályzata nem felel meg az addig
élvezett kedvezmény föltételeinek.
A fölvett tanuló csakis akkor vehet részt az étkezés­
ben, ha az esedékes dijakat befizette. Három napi késés
esetén a tápintézeti elnök által a szülők ezen körül­
ményről értesittetnek, hét nap múlva pedig a késedel­
mes fizető helye megüresedettnek tekintetik.
Az egyszer befizetett díjból bárkinek is csak akkor
térit vissza az intézet, ha hosszabb ideig állott kórházi
gyógykezelés alatt s a visszatérítésért külön folyamodik.
Súlyos avagy járványos betegségben szenvedők ugyanis
a szülők költségén a helybeli kórházban külön gyógyke­
zeltetnek.
Az étkezés az iskolai év megnyitása napján délben
kezdődik.
Sepsiszentgyörgy, 1904. julius 9.
Az igazgatóság.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk szerkesztője hosszabb tartózkodásra
Vízaknára^ utazván, helyette a szerkesztőségi teendő­
ket a jövő számtól kezdve I. Irsay József kolozsvári
lelkész fogja teljesíteni. A küldemények czime a lap
számára azonban marad a régi.
Körösi Csorna Sándor ünnepély. E hó 7-én
Körösön s utánna Kovásznán az egyetemi ifjak gyönyö­
rűen sikerült emlékünnepélyt tartottak a magyarok eredete
77 híres kutatója emlékének megörökítésére. Körösön igen
77 tartalmas szép beszédet Pap József IV. é. th. tartott, Ko­
77 vásznán pedig gyönyörű és nagy utánjárással készült ta­
nulmányt Sándor József orsz. képviselő tartott. E beszé­
deket, Ferencz Samu déczi lelkész szép ódájával együtt
adni fogja lapunk. Az ünnepében nagy közönség volt je­
len, gr. Haller főispán is képviseltette magát. Szebb dolgot
az ifjúság alig csinálhatott volna, mint hogy tanul a Kö­
rösi Csorna Sándor emlékén lelkesedni I
A sepsiszentgyörgyi papválasztás ügye uj
stádiumba lépett. Szécsi Ferenez a megválasztott lelkész
tekintettel az ottani helyzetre, a választást nem fogadta el.
Több jeles pályázó is visszalépett. Mint most újabban ér­
tesülünk, az egyházközség tegnapelőtt ifj. Gödri Ferencz
polgármester, egyh. főgondnok vezetése alatt tartott érte­
kezleten elhatározta, hogy a megüresedett állásra Bodor
János, zágoni ev. ref. lelkészt hívja meg. Az értekezlet
már ki is küldött egy kebeléből választott bizottságot Zá-
gonba, hogy a kitűnő egyházférfit a számára felajánlott
állásra meghívja. Vajha elfogadná! De ezt előbb kellett
volna tenniők a szentgyörgyieknek. Bodor János ha elfo­
gadja a meghívást, nagy szolgálatot tesz egész egyhá­
zának vele.
 28. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
A zsinati képviselő választások eredményei­
ről több egyházból kaptunk tudósítást. De az eredmény
oly eltérő, hogy mindeniket külön le nem közölhetjük. Meg­
várjuk tehát a hivatalosan megállapítandó összesített ered­
ményt s akkor fogunk róla referálni.
A pápista fanatizmus ellen. Hogy milyen
mérveket öltött a pápista fanatizmus azokban a nyugati
tartományokban, melyeknek „kath. öntudatát“ a mi nép-
pártiaink példányképül emlegetik, mutatja az, hogy Ben-
der strassburgi püspök egyházi átokkal sújtott egy teme­
tőt, mivel protestáns embert temettek oda. A német csá­
szár emiatt felháborodott s amikor legutóbb Strassburgban
volt, elhatározta, hogy megdorgálja a püspököt. Ez meg­
tudván a császár szándékát, maga jelentkezett kihallgatásra.
A „Marburger Zeitung“ a nevezetes párbeszédet igy adja
vissza: — ön kihallgatást kért, püspök u r ; én is óhajtot­
tam önnel beszélni, azért rendeltem ide. Mielőtt elmennék
Strassburgból, meg kell mondanom, hogy elégedetlen, na­
gyon elégedetlen vagyok önnel. Nekem azt mondták, hogy
ön okos és békeszerető ember s most olyasmit követett
el, a mit a legfanatikusabb ember se tenne meg. Ön meg­
átkozta a temetőt, egy darab német földet, a melyre ne­
kem ügyelnem kell. Jegyezze meg püspök ur, hogy a né­
met császár sohasem fogja eltűrni, hogy a türelmetlenség
átka csak egy talpalatnyi német földet megszentségtelenit-
senl Az ön hivatása az, hogy áldjon: ha a pap átkozódik,
megrabolja állását méltóságától és előjogaitól. Tudja meg
s, ne felejtse el, hogy ilyen dologban nem ismerek tréfát.
En és az én házam a protestáns egyházhoz tartozunk s
alattvalóim kétharmadrésze is. Sokat járok katolikus vidé­
ken is s ha egyszer Isten úgy akarná, hogy ilyen helyen
haljak meg s valamely okból nem vihetnék holttestemet
őseim sírboltjába és itt temetnének el, ön talán istenká­
romló átokkal sújtaná azokat a barázdákat, a melyek alatt
testem pihen, mivel talán az egyháza szabályai ezt Írják
elő ? Az ön átka felnyitotta a szememet püspök ur. En
kész voltam, s ma is kész vagyok jó barátságban élni a
katholikus egyházzal. A mennyire lehetett igyekeztem ka-
tholikus híveim kívánságait teljesíteni, gyakran protestáns
alattvalóim gáncsai és zúgolódása ellenére, mert azt akar­
tam, hogy mind a két keresztyén egyház békességben él­
jen, közös„ erővel dolgozzon a haza javára és becsülje
egymást. Óvakodjék attól püspök ur, hogy engem e tö­
rekvéseim meghiúsításával arról győzzön meg, hogy a
katholikus egyház nem békességet akar, hanem meghó­
dolást. Ha arról kellene meggyőződnöm, hogy a két egy­
ház kibékitésére való törekvésem a katholikus türelmetlen­
ségen szenved hajótörést, akkormeglehet, hogy más szél kez­
dene fújni Németországban. Ön éppen olyan jól tudja,
mint én, milyen erős lett újabban a protestáns áramlat.
Ne felejtkezzék el erről s azt se felejtse, hogy az ön csá­
szárja is protestáns. De hiszen visszavontam az átkot fel­
ség, felelt a püspök lehorgasztott fejjel. Ez az ön szeren­
cséje — mondta a császár — különben nem is fogadtam
volna. Ne igyekezzen menteni magát, mivel eljárására úgy
sincsen semmi mentség, csak azt az egyet jegyezze meg
még: ön német püspök, még pedig az anyaországban, a
hol a német császár egyúttal fejedelme is önnek. Szol­
gálja az Istent legjobb képessége szerint, de ne felejtse
el, hogy a császárt s az országot is szolgálja s hogy a
császári kéz nemcsak kegyes tud lenni, de erős, mint a
vas. Azt hiszem, megértettük egymást, püspök ur, Isten
áldja meg! A császár ezután sarkon fordult és ott hagyta
a püspököt, a ki érthető, hogy kővé meredten állt ott.
„Igazgató-tanácsunk ü léséb ől“ ez. rovatunk
folytatása, a referens Kádár János dr. közbejött betegsége
miatt késik. Elnézést kérünk.
Tárgyhalmaz miatt Irodalmi rovatunk befeje­
zése csak a jövő számban jön.
Nyilvános köszönet. A bánfíihunyadi állami polgári fiú-,
felső leány- és elemi iskolák jómagaviseletü és szorgalmas
növendékeinek megjutalmazása, továbbá szegénysorsú tanu­
lóinak segélyezésére az 1903/4. tanévben a következő kegyes
adományok tétettek: a) Jutalmazásokra: Barcsay Domokos orsz.
képviselő 100 K, Gyarmathy Zsigmond kir. tan., gond.-elnök
20 K, a Kalotaszegi Takarékpénztár igazgatósága 60 K, a
bánffyhunyadi ev. ref. Egyház 24 K, Koleszár Lajosné figaz-
gatóné), Kolozsvári Lajos kereskedő, Yeisz Izsák fakereskedő,
Vass József kereskedő, ifj. Pócs Márton földmíves 10—10 K,
Pálfi Lajosné Sáhin Ágnes, Felméri István polg. isk. tanár,
Ágh Ferencz máv. hivatalnok 6—6 K; Pfeifer Zsigmond m.
kir. postamester, Tóth István kereskedő 5—5 K; Gaál Fe-
renezné 4 K; a Kossuth Lajos-alap kamatjából 10 K; a Hory
229
Béla-alapitvány kamatjából 8 K, melynek fele a tőkéhez csa-
toltatott; ez alapítványból az idén adatott először jutalom. A
Magyar Földrajzi Intézet r.-t. 6 péld. Kolozsmegye kézi tér­
képe. összesen befolyt 300 K készpénz, mely összeg jutalom­
könyvek vásárlására fordittatott. Jutalmat nyert 153 tanuló,
b) Szegény tanulók segélyezésére: Gyarmathy Zsigáné a „Havasok
alján“ ez. müve második kiadásának írói dijából 30 K, dr.
Tábor Sándor ügyvéd 20 K, Gombos Ferencz kolozsvári
nyomdatulajdonos 7 K, Dóczy Endre plébános, Lőb Áron fa­
kereskedő 5—5 K, a Bánffyhunyadi Ifjúsági Egyesület az
1904. jan. 30-iki tánczestélye jövedelméből 20 K, az Athenaeum
r.-t kÖnyvkiadóhivataia 5 péld. tankönyv 17 K értékben. Fo­
gadják a nemesszivü jóltevők iskoláink iránt tanúsított meleg
érdeklődésükért, kegyes adományaikért az intézetek tantes­
tületei és tanulói nevében hálás köszönetem kifejezését. —
Bánffyhunyadon, 1904. julius 1. Koleszár Lajos, igazgató.
Uj orgona. Diósgyőr (Borsod m.) község temploma ré­
szére Országh Sándor rákospalotai (Budapest mellett) orgona­
gyáros czégnél uj orgonát rendelt. A mü legújabb csőrend­
szer szerint készül és szeptember hó folyamán lesz a hasz­
nálatnak átadva.
Köszönetnyilvánítás. A felsőcsernátoni ref. egyházköz­
ség ezen év május havában elhatározta, hogy régi, avulóban
levő papi és szószék takarói helyett újat készíttet. A határo­
zat végrehajtatott az uj takaró 150 korona értékben már ké­
szen s ékes hímzésű feliratban hívogatja a híveket istenházába,
mondván: „Halljátok meg az én beszédemet.“ Elmulaszthat-
lan kötelességemn ek tartom azért e helyen is hálás köszöne­
tét mondani Kolo zsvárt lakó özv. Kovács Károlyné úrnőnek
a kegyesen adományozott 40 koronáért, Rákosi Demeter köz­
ségi bírónak 20 koronáért, valamint a hiányzó közt 90 korona
adományozásáért mindazoknak, kik filléreikkel ahhoz járulni
szíveskedtek. Adja Isten, hogy egyházukhoz való szeretet és
ragaszkodásuknak más alkalommal, nagyobb mértékben is ta-
nujelét adhassák. Felsocsernáton, 1904. jul. 1. Megy aszal M ihály
ref. s. lelkész.
GYÁSZROVAT.
Bálint Ferenczné szül. Koroknay Mariska, gogán-
váraljai ev. ref. papné, életének 22-ik évében, rövid
házasságának 3-ik havában, hosszas és kínos szenve­
dés után, í. hó 10-én este 8 órakor jobblétre szen-
derült. Legyen emléke áldott, pihenése csendes! Az
Ur szolgája pedig, a korán özvegységre jutott ifjú
pap találjon megnyugvást az Isten akaratában s vi­
gasztalást a halhatatlanság igazságában!
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 3121— 1904.
KÖRLEVÉL
valamennyi nagytiszteletü esperesi hivatalnak és állami
fizetés kiegészítést élvező lelkész afiainak.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi
47,355. szám alatt kiutalván az év Il-ik felére eső fize-
téskiegészitést, felhívjuk az alább megnevezett lelkész aait,
hogy a nevük után jegyzett összegről szóló és Il-ik fo­
kozatú bélyeggel ellátandó nyugtáikat, az illetékes es­
perest hivatalhoz haladéktalanul terjeszszék be, honnan
azok hitelesítve és kimutatásba foglalva, legkésőbb f. hó
25-ig, közvetlenül pénztári hivatalunkhoz küldendők fel,
kifizetés végett.
Különös figyelmébe ajánljuk az illető jogosultak­
nak, hogy nyugtáik szabályszerű bélyegzésére és a bé-
lyegjegy átírására annál nagyobb gondot fordítsanak,
mivel már több Ízben előfordult esetből kifolyólag a sza­
bálytalanul bélyegzett nyugták megleletezését a Minisz­
ter ur szigorúan elrendelte.
A jogosultak és az azokat megillető összegek a kö­
vetkezők :
I. Hunyadi egyházmegye. Jakab Mózes 29.76, Thamó
Gyula 336.51), Botha Sándor 217.78, Lukács Antal 273.89,
Csiszér Pál 407.—, László Zsigmond 681.80, Vályi Elek 311.43,
Mátyás János 273.49, Kovács Lajos 160.50, Kovács Sándor
603.25, Kiss Mózes 224.15, Péter Albert 323.69, Fülöp Gyula
539.76, Vásárhelyi Lőrincz 367.92, Kosa Mihály 311.04, Juhász
Izidor 423.05, Incze István 234.20.
II. Gyulafehérvári egyházmegye. Cseresznyés Ödön 142.26,
Hatházy Ferencz 342.94, Kovács Károly 274.43, Virágh József
462.15, Sebestyén Ferencz 157.93, Papucs Dávid 511.15, Gruzda
Domokos 271.74, Tókos Sándor 218.89, Kolumbán János 248.84,
Valler József 423.05.
 230 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 28. szám.

III. Nagyenyedi egyházmegye. Décsi István 493.66, Bér-1 XII. Küküllöi egyházmegye. Sámuel Aladár 262.05, Gáspár
tálán József 282.96, Simon Antal 376.14, Vinczi Domokos János 392.72, Hegyi Károly 515.86, Koréh Endre 452.38, ^Fa-
380.98, Vásárhelyi László 263.77, Fejér Pál 79.40, Miklóssy Jó­ zakas Sándor 575.54, Muzsnai Sándor 377.92, Lakatos Áron
zsef 401.05, Kovács József 402 79, Szalma Lajos 876.86, Asza­ 258.61, Báthory János 211.59, Gönczi Pál 388.19, Tollas József
lós György 421.56, Moóré Károly ifj. 444.10, Solymosi Lajos 577.44, Nagy Domokos 365.08, Benedek Pál I. félév 487.16,
349.58, Moóré Károly id. 340.84, Szabó Ferencz 534.36, Tu- II. félév 437.16, Józsa Ferencz 565.42, Farkas Károly IV/1—
nyogi János 283.83, Vass Ferenc 479.25, Solymosi Károly XíI/31. 544.76, Nemes Árpád 528.17, Bartha József 635.77, Rá­
331.41, Barthalos János 470.08, Jancsó Lajos 51.79, Balogh kosi József 443.66, Sámuel József 286.50, Kakasi Márton 111.56,
Sándor 873.20, Péter Antal 482.38, Bedeházy János 373.05, Moóré Domokos 185.96, Hegyi Sándor 330.28, Nemes Elek 621.53,
Sándor János 76.46, Papp Dávid 357.34, Derzsi Lőrincz 72.14, Kádár Andor 573.45, Tóth László 207.87.
Málnási Károly 130.63, Demeter Zsigmond 457.50, Pap István XIII. Nagyszebeni egyházmegye. Jakab Károly 267.79,
155.13, Benedek Ferenc 588.90. Benkő Ferencz 36.92, Bartha János 451.10, Horváth István
IV. Kalotaszegi egyházmegye. Bíró András 289.02, Albert 230.66, Biró György 404.48, Csiki József 439. Putnoki Lajos
Imre 515.63, Kovács Ödön 261.—, Bitay Kálmán 888.91, Elek 539.72, Gábos Sándor 330.08, Bogdán József 650.51, Balázs
Lajos 258.07, Antal Géza 348.86, Nagy Mihály 323.26, Régeni Imre 156.04, Örtel János 411.05.
Ferencz 506.65, Sebestyén Ferencz 406.05, Paulay Viktor I. XIV. Udvarhelyi egyházmegye. Szász Károly 504.49, Péter
félévi pótl. 95.43, II. félévre 392.20, Ágoston György 326.95, Károly 173.09, Baczó Lajos 462.67, Bedő András 543.44, Lajos
Demeter Kálmán 823.86, Miháltz Ákos 187.30, Barabás Árpád János 362.63, Pál Lajos 518.32, Bedő Ödön 506.99, Karácsony
691.75, Bácsi Gyula 352.87, Fazakas Lajos 563.45, Demeter Sándor 216.97 Csia Kálmán 375.5í), Biró Áron 391.19, Soós Far­
Gyula 465.14, Beregszászi Albert 462.39, Székely Sándor 424.46, kas 457.66 Szabó Samú 452.87, Hegyi Péter 604.73, Bodor Jó­
Tamó Gyula 151.03, Balázs István 192.36, Kónya János 192.08, zsef 223.51, Menyhárt András 423.05, Jakab Albert 363.75, Fü-
Antal Domokos 117.35. löp Kálmán 507.76, Pál Balázs 441.09, Mester János 413.70, Ká­
V. Kolozsvári egyházmegye Béllé Lajos 335.79, Gáspár Sá­ dár Dénes 101.03, Kelemen János 172.92, Jakab Dénes 400.25,
muel 555.03, Tunyogi Béla 321.68, Bartók Béla 308.32, Mező Kállay Ferencz 559.54, Csiszér Zsigmond 269.80 Tokos Jenő
Lajos 243.69, Szabó József 433.79, Székely Miklós 455.77, Agya- 461.41, Kovács István 413.50, Orbán József 310.32, Toró Dé­
gási Gábor 86.24, Lőrinczi Gábor 353.51, Albert Sándor 407.—, nes 601.50, Kovács Mózes 27.60, Kertész Mózes 235.52, Böjthe
Nagy Albert 489.65, Biró Sándor 271.16, Kiss Péter 560.17, Sándor 430.87, Kovács Sándor 416.89, Bodor István 394.60.
Muzsnaí Miklós 635.23, Kovács József 515.50, Jakabházy Dá­ XV. Erdővidéki egyházmegye. Molnár Imre 332.23, Kovács
niel 524.28. Sándor 438.63, Borsai László 510.15 Bocz József 449.30, Czell
VI. Szilágyszolnoki egyházmegye. Magyari István 301.93, Ignácz 72.63, Karácsony György 236.94, Lőrincz Gyula 375.30,
Józsa Gyula 482.76, Tötös György 233.44, Pócsik János 510.66, Sándor András 390.34, Sebestyén Sándor 342.30, Bartha Imre
Mátéka József 430.72, Diószeghy Mór 357.06, Molnár Gyula 353.87.
305.05, Török Ferencz 443.99, Ignácz Márton 145.30, Gáspár XVI. Sepsi egyházmegye. Bene István 254.03, Havadtői Mi­
László 349.07, Versényi Miklós 400.90, Sipos Károly 472.86, hály 426.57, Kolcza Lajos 513.70, Vass Lajos 408.81, Szabó
Borbély Sándor 473.26, Juhász György 321.92, Tamás László Ferencz 299.24, Péchy Árpád 374.14, Bitay Géza I. félévre
186.07, Szász Ferencz 301.10, Szilagyi János 435.98, Székely 291.08, II. félévre 426.82, Csulak Zsigmond 228.89, Kiss Lajos
Sándor 32.85, Fejér Ferencz 550.42, Tóth Sándor 1904. IV/6 — 481.24, Bartha Károly 462.56, Jakab József 357.26, Zsigmond
VII/1 99.38, a II. félévre 207.04, Patay Lajos 333.84, Rácz Pé­ Károly 511.75, Csiszér Zsigmond 446.74, Kovács Antal ifj. 523.85,
ter 181.70, Biró Károly 138.06, Székely Árpád 496.68, Ferenczi Demes Péter 510.83, Takács Károly 431.02, Antal Lajos 366.41,
Endre 422.91, Nagy Lajos 364.90, Kusztos Gyula 521.19, Ko­ Kiss Gyula 450.11, Menyi János 435.91. Czeglédi János 439.16,
vács Zsigmond 214.37, Bőd László 150.49, Gáspár János 2.41, Böjthe Géza 459.7 ', Bartha János 476.38, Pünkösti István
Vass Lajos 501.31, Farkas Sándor 121.09, Kiss Pál 427 96 149.11, Dávid József 1904 VI/2-VI/30 307.95, II. félévre 373.45,
Szentkirályi László 259.06, Vörös Zsigmond 344.79, Nagy Zsig­ levonás 409.
mond 186.15, Józsa Károly 308.46, BenkŐ Albert 79.31, Ken- XVII. Orbai egyházmegye. Szeremley Császár Lajos 429.03,
deressy Lajos 89.59, Ferenczy Gyula 330.43, Kovács Ferencz Vass Jenő 351.38, Szász Mihály 147 04, Péter Károly 359.07,
366.10, Bartha Miklós 188.20, Kemény István 193.24, Kecske- Mircse Ferencz 263.20.
méthy Kálmán 157.84, Barabás Lajos 536.73, Visky Pál 332.47, XVIII. Kézdi egyházmegye. Szini János 222,32, Benedek
Veress Sándor 171.90. Ignácz 188.12, Bitay Béla 455.77, Zajzon Lajos 300.26, Kökosi
VII. Dési egyházmegye. Szakács Ferencz 318.41, Kovács Sándor 421.97, Ősz Lázár 584.52, Zoltáni Elek 24, Volloncs
Gyula 440.05, Almási Sámuel 448.01, Soós Károly 517.84, Kozma Miklós 179.48, Kelemen Győző 123.04 Jáni Lajos 390 korona
Imre 231.39, Nagy Imre 353.90, Nagy József 471.15, Szabó La­ 43 fillér.
jos 450.28, Czirmay Zoltán 329.06, Csákány Miklós 439.53, Ba­
rabás Samu 337.13. Kolozsvári, 1904. julius 11.
VIII. Széki egyházmegye. Nemes Ferencz 496.53, Péter B ecsek L a jo s, M a k sa y Ján os.
Antal 447.59, Csejdi Jenő 276.90, Baló Bálint 380.62, Lőrincz h. elnök. számvevő.
János 120.94, Gyárfás Albert 54.03, Pataki Dénes 311.97, Os-
váth Lajos 547.45, Veress Márton 198.91, Sófalvi Károly 328.04, Sz. 3037—1904.
Szathmáry Sándor 406.40, Sipos Gyula 333.12, Szász Béla 108,80, KÖRLEVÉL
Fehér István 111.17, Jakabházy Dániel 541.46, Solymosi Mik­
lós 410.12, Csűrös Ferencz 162.72, Sáfrány Lajos 424.20, Be­ mindenik kollégium méltóságos t. Elöljáróságának.
nedek Lajos 418.30, Fekete Gerő 259.12, Máthé Sámuel 167.91,
Kovács Gábor 124.73, Máthé György 431.64, Jung Ferencz 514.78. Az egyetemes ev. ref. konvent idei junius hó 6—9.
IX. Nagysajói egyházmegye. Orbán Gábor 299.71, Horváth napjain tartott üléseiben, 55. jkvi számú határozatára, s
Ödön 224.21, Köblös István 160.22, Lőrinczi Miklós 552.60, Tő­ kapcsolatosan az Egyetemes Tanügyi Bizottság idei gyű­
kés József 345.13, Dobay Lajos 660.—, Péterfi Károly 425.98, lésének 15. jkvi számára, felhivjuk a méltóságos t. Elöl­
Polgári Károly 262.31, Menyhárd Elek 172.84, Muzsnai Károly járóságok figyélmét s felhivjuk, hogy a ta n k ö n y v e k v á l­
531.19, Beregszászi György 337.63, Debreczeni Gyula 227.18, to zta tá sá n á l, a kellő körültékintéssel járjanak el.
Vályi János ifj. 233.74.
X. Görgényi egyházmegye. Kovács, István 321.31, Jánosi Kolozsvárt, 1904. julius hó 6-án.
Béla 22.31, Papp Lajos 288.91, Bőjthe Ödön 79.87, Csekme Fe­ K en essey B éla , D r . S á r k á n y L ajos,
rencz 52.94, Székely Ferencz 356.77, Bóka György 216.61, Incze elnök. tanügyi előadó.
Ferencz 569.91, Kiss Lajos 64.61, Dénes József 234.77, Szász
Márton 128.67, Sükösd Mihály 535.40, Kövendi Kálmán 102.28, Felhívás.
Teleki József 433. )0, Farkas Károly 160.72, Gergely Lajos 296.88,
Bőd Károly 223. 9, Dénes Gyula 352.93, Pál Károly 394.25. A kézdivásárhélyi közgyűlés határozata alapján
XI. Marosi egyházmegye. Ravasz Béla 438.83, Nagy Al­ tisztelettel kérjük az egyh.-megyei Egyházi-értekezletek
bert 494.47, Veress Károly 408.78, Kolozsváry József 395.75,
Adorján Lajos 473.42, Vizi János 401.16, Soltész Sámuel 462.09, vezetőit s főként pénztárosait, hogy a területükön levő
Lőrinczi Lajos 569.75, Varga Ferencz 387.41, Albert Mik­ tagok összesített jegyzékét Balogh Károly pénztáros (Ko­
lós 474.83, Dalmady Imre 420.69, Rákosi Lajos 533.61, Kiss lozsvár, Farkas-utczá) czimére aug. 15-éig annál in­
Ferencz 489.98, Nemes Sándor 480.67, Király Béla 547.49. Mol­
nár Lajos 305.57, Simon Imre 348.46, Szondi György 509.74, kábbr beküldeni szíveskedjenek, mert akkor kezdődik meg
Szőcs Ákos 525.74, Magyari Árpád 280.55, Adorján János 513.42; az Évkönyv első ivének nyomása s a közgyűlés határo­
Gönczy Sámuel 302.48, Málnási Ferencz 511.64, Kovács László zatából legfennebb 100 féldánynyal nyomathatunk töb­
521.07, Dósa Sámuel 459.63, Orbán Károly 221.62, Sipos György bet az addig bejelenteti tagok számánál. Ha tehát a
480.43, Benedek Dénes 73.17, Kovács Nándor 395.90, Muzsnai tagok addig be nem jelentetnek, ez évi Évkönyvünket
József 487.68, Székely Sándor 551.—, Barthos Gábor 425.15,
Nemes Károly 155.87, Derzsi Dénes 408.37, Szakács Albert megküldeni nem fogjuk.
152.09, Boér Károly 130.82, Jenei Sándor 335.42, Tóth László Kérésünk szives meghallgatását kérjük.
402.29, Rákosi György 379.33, Ady Sámuel 197.32, Erdélyi Kolozsvárit, 1904. julius 12.
Béla 520.43, Gáli Gábor 508.95, Madaras János 403.51, Staud-
ner Mátyás 529.27, Péterfi Lajos 442.23, Bitai Mihály id. 426 89, N a g y K á r o ly , T á r k á n y i G yörgy,
Simon Elek 508.30. ért. alelnök. ért. titkár.
Nyomatott az *Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 29-ik ssám. Kolozsvárt, 1904. ju liu s 21.

Erdélyi
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Elnöki megnyitó. hogy mit jelent vállalkozásunk: hazarészünk azon

egyházát, mely mindenha a magyarság és szabadel-
— Az erdélyi ref. egyh. kerület „Egyházi Értékezletének“
vüség nagy eszméit szolgálta, új tevékenységre
Kézdivásárhelyt tartott közgyűlésén tartotta g r ó f Bethlen Pál
vil. alelnök. — kelteni.
Érdemekben gazdag elnökünk, gróf Kuun Géza Itt e földön juthatunk valóban annak tudatára,
őnagyméltósága gyöngélkedése folytán reám hárul hogy mit jelent a kis magyar nemzetnek az az egy­
az egyházi értekezlet elnöki tiszte teljesítésének meg­ ház, mely mindig nemzeti érdekeket szolgált. Más
tisztelő feladata. nagy nemzeteknél nem bírna ez oly nagy fontosság­
Megvallom, jobb szerettem volna, ha nem nekem gal, mint épen minálunk, mert nemzeti fejlődésünk­
kell vala e tisztet teljesítenem; mert az elfogultság nek egyik legerősebb oszlopa a történelem tanulsága
érzete vesz rajtam erőt, midőn e szokatlan környe­ szerint mindig a protestáns egyház volt.
zetben kell szólanom; Isten házában, székely testvé­ S a történelem megtanít arra is, hogy a szé-
reim között; s a szónak annyi avatott mestere és kelység megtudta érteni mindig, hogy a protestáns
apostola jelenlétében — de főként azért óhajtottam egyház felvirágzása hazánk felvirágozását is jelenti.
volna, hogy más elnököljön, mivel fel lettem volna Álljon e szent czél mindnyájunk szeme előtt.
mentve attól, hogy ama pessimistikus felfogásnak, Ily értelemben szívből üdvözlöm egyházunknak
melylyel hazarészünkben a protestáns egyház ügyeit ez értekezleten egybegyült buzgó tagjait s az érte­
látom — e helyen nyilvánosan hangot adjak. kezletet megnyitottnak jelentem ki.
Setét szemüvegen át szemlélem már rég idő óta
azt a jégkérget, melyet protestáns egyházunk köz­ A szétszórtan lakó tankötelesek iskoláz­
ügyéi fölé az egyház iránti közönyösség vont. tatása.
A vallási élet hanyatlóban, egyházunk közérde­
Az igazgató tanács az egyházkerületi tanügyi
kei iránt az egész vonalon szükkeblüség s csak bizottság javaslatára a következő emlékiratot terjesz­
néha-néha találkozunk jobbjaink részéről áldozat- és tette junius 23-iki üléséből a Vallás- és Közoktatás-
szolgálatkész indulattal. ügyi Miniszter ur elé.
Ép ezért örömmel üdvözöltem azt a szervezke­ Nagyméltóságú Miniszter ur!
dési munkát, mely egyházunk bajait orvosolni van
Bár a magyar közoktatási kormány az utóbbi év­
hivatva s a szeretet melegével a közönyösség jég­ tizedben a nemzet hálájára méltó tevékenységet fejtett
kérgét felengesztelni törekszik. ki a tekintetben, hogy a nemzetiségi tengerbe beszo­
Ez a szervezet az egyházi értekezlet magasztos rult magyar szigetecskéken állami iskolák felállításá­
eszméjében nyer kifejezést, mely feladatává tette az val a magyarság a más népfajokba beolvadástól meg­
elforgácsolt erők egyesítését; a kishitüek erősítését; mentessék, a hazánkban lakó nem magyar ajkú hon­
polgárok gyermekei az állami nyelv ismeretét meg­
a gyöngék támogatását; s végczéljában az egész szerezhessék és hazafias szellemű oktatásban része­
egyházi élet fellendítését s az egyházi és világi elem süljenek: még mindig jelentékeny főleg az erdélyi
közös, egységes működését. részekben a nemzetiségi vidékeken szétszórva élő
A magyar természetben rejlik az a tulajdonság, oly nagyobbrészt szegény sorsú magyar családok
hogy közös működésre csak a már bekövetkezett száma, kik gyermekeiket magyar nyelvű iskolában
nem taníttathatják, s igy nemzetünknek nagy vesz­
veszély tud bennünket egyesíteni. teségére az idegen elemekbe beolvadásnak vannak
Hála a Mindenhatónak, protestáns egyházunkat kitéve.
még a veszély beállta előtt a vész előjelei munkába Csak ev. ref. felekezetűnk részéről az erdélyi
szólították. Álljunk össze a vállvetett munkához s egyházkerületben, megannyi községben 1070 oly ev.
mindenki legjobb tehetségével működjék közre, hogy ref. egyház és szórvány van az utolsó népszámlálás
szerint 20042 ref. magyar lélekkel s igy legalább 3000
egyházi életünk uj életre keltessék. tankötelessel, melyekben nincs magyar tannyelvű
Épen az erdélyrészi magyarság e klassikus föld­ népiskola. Ezen számból túlnyomó idegen elemek
jén juthatunk legközvetlenebbül annak öntudatára, között Hunyadvármegyében 2013, Alsóíejérben 1392,
 232 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Tordaaranyosban 1533, Kolozsban 3449, Szilágyban
1248, Szolnokdobokában 2528, Besztercze Naszódban
491, Maros-Tordában 1261, Kisküküllőben 1440, Nagy-
küküllőben 1092, Szebenvármegyében 613 él szét­
szórva, helyben magyar iskola nélkül. Ha ezekhez
vesszük a hasonló viszonyok között elő róm. katholi-
kus, unitárius és izraelita magyar családokat: 28
—30,000-re tehető Erdélyben azon magyar lakosság
száma 3000 mindennapi tankötelessel, mely gyerme­
keit helyben magyar iskolába nem járathatja.
Már most ha az ily viszonyok között élő magyar
családokból egy negyed részt leütünk azon jobb mó-
duakra, kik képesek tanköteles gyermekeiket magyar
iskolával biró helyeken saját költségükön rokonaiknál
vagy idegen családoknál elhelyezni, anyanyelvükön
tanulhatás végett, mégis 2000-en jóval felül lesz azon
magyar anyanyelvű, mindennapi tankötelesek száma,
kiknek szülői legnagyobb részt mint gazdasági és
más munkások, kisiparosok, részben kis parasztgaz­
dák és egyéb szolgasorban levő alkalmazottak nem
képesek gyermekeiket magyar iskolákba küldeni, s
igy azokat vagy idegen iskolába járatják, hol nyel­
vüket, nemzeti önérzetüket felejtik, vagy igen sokan
közülök mezőn, egyes házakban, majorokban, telepe­
ken lakva, iskolázás nélkül nőnek fel, s az idegen
környezetben, sokszor még a szülői háznál is, magyar
szót nem hallva, lassanként más népfajba olvadnak bele.
Az ily viszonyok közt levő magyar tankötelesek
közül azokat, kik magyar iskolával biró nagyobb
részben magyar, vagy jelentékeny magyar kisebbség­
től lakott községektől 10 kilométernél távolabb nem
laknak, oly képen lehetne ezen közelükben levő ma­
gyar iskolákba járatni: hogy azok az ezen községek­
ben lakó hasonsorsu magyar családoknál úgy helyez­
tessenek el, miszerint minden vasárnap és hétköz­
ben egy félnapra hazamehessenek, (a kisebbeket szü­
lőik vagy nagyobb testvéreik kisérvén haza és vissza)
magukat 3 napra hideg élelemmel ellátni, otthon me­
leg ételt is enni, tisztát váltani. Ezek azon közsé­
gekben, hol tanulnak, csak ugyszólva éjjeli szállásban
lennének,hasonsorsu szegény szülők conscolaris gyer­
mekeivel ugyszólva egy fészekben összehuzódva az
illető családanyák felügyelete alatt. A magukkal ho­
zott máléliszt, hüvelyesekből időnként- a szállást adó
családanya meleget is főzne számukra a család est­
ebédjével együtt; délben az iskola helyiségben ma­
radnának s a tarisznyában magukkal vitt száraz ételt
ott költenék el. A saját felekezeti iskolánkhoz vagy
az állami iskolákhoz ily nem nagy távolságban lakó
íelekezetünkbeli szétszórt tanköteleseknek az illető
iskola helyeken hasonsorsu, esetleg egyes jobb módú
családoknál is elhelyezését egyháztársadalmi utón a sze­
retet munkájával kivihetőnek látjuk s ez irányban a
buzgó actió kifejtést hazafias és vallásos kötelessé­
günknek fogjuk ismerni. Ily helyeken csak azon tá­
mogatást kérnők a magyar államtól, hogy hol az ily
sorsú magyar tankötelesek vasúton jöhetnének az is­
kolába és távozhatnának hetenként kétszer haza, meg­
jelelő igazolványnyal ellátás mellett a vasutat ingyen
használhatnák; továbbá engedélyezését annak, hogy
az ily idegen növendékek délben az állam iskolai
helyiségben maradhassanak. Ezen növendékeknek az
illető családoknál a legelemibb egészségügyi köve­
telményeknek megfelelő elhelyezését, a szállásadók
által némi gondozását és felügyeletet lelkészünk, hol
lelkészi állásunk nincs, az iskolai gondnokságunk va­
lamelyik buzgó, íelekezetünkbeli tagja ellenőrizhetné.
De mily nagy területek vannak az erdélyi ré­
szeken, hol 10—30 kilométer közelben nincsenek még
jelentékeny magyar kisebbséggel is biró községek,
hol a magyar családoknál való elhelyezés s a nagy
távolság miatt a hetenként kétszer hazatávozás nem
kivihető dolog a téli hideg időszakban. Ily helyeken
csakis czélszerü csoportosítással a már meglevő vagy
29. szám.
szükség szerint felállítandó állami iskolák mellett a
legszerényebb igényeknek megfelelő 20—30 gyerekre
számított internatusok berendezésével lehet segíteni.
Ezen internatusokban a fölvett magyar gyermekeket
az egyik állami tanító ellenőrzése mellett egy jóra-
való szegény magyar özvegy asszony, nagyobb lét­
szám esetén felnőtt leányok, fiú, vagy fogadott olcsó
cseléd segítségével gondozná, takarítana, fütne, tisz-
tánviselkedésüknek utánnézve s főzné meg az egy­
szerű, otthon is rendesen többre nem telő ebédet,
forralná meg a reggeli tejet, melegítené fel a délről
vacsorára eltett vastag ételt, vagy főzne nekik pu­
liszkát, esetleg mennyiben a napi kenyeret nem le­
hetne elég gazdaságosan vállalatilag biztosítani, azt
is házilag sütné. Mivel bizony ezen népgyerek inter-
nátusokban az élelmezés nem lehetne egyéb, mint ve­
gyes: egyharmadliter meleg tehéntej, délben valami
árva leves, vastag étel, melyből fölmelegitve vacso­
rára is maradna és elegendő barna kenyér, a legtöbb­
nek otthon mindennap ennyi se jut. Ezen napi ellá­
tás 2 5 —30 fillérrel házilag egész biztosan kiállítható,
hiszen a törvényszéki fogházak és az állami fejgyin-
tézetekben egy felnőtt és nehéz munkára alkalmazott
rabnak élelmezése, mely bizony nem gyengébb, mint
a milyen az erdélyi részekben a szegény íöldmives
és munkás családoknál telik, 22—32 fillérbe kerül
napi átlagban.
A növendékek lehetőleg úgy veendők fel, hogy
szombat délután vasárnapra hazamehessenek tisztát
váltani, esetleg jobb élelmezésben részesülni, kivé­
telt csak a zord hideg idő képezne, mikor a szülők­
nek kellene tisztát behozni vagy küldeni. A vasúton
való ingyen szállítás ezen heti s az ünnep és szün­
napokra való hazamenetelre engedélyezendő lenne.
Egy ily szerény internatus elhelyezésére szolgáló
épület, melyben a tisztaság és jó szellőztetésnek kell
pótolni a szűk elhelyezést, állana egy vagy két há­
lószobából, egy-egy fiókos ágyrendszer mellett 1 5 —20
növendékre, ugyanez étkező hely is lenne, megfelelő
konyha, éléskamra és a házvezető asszony részére
egy kis lakószoba, továbbá egy kis beteg szobából.
Mind e helyiség ahoz képest, hogy egy vagy két
hálószoba tartozik, szilárdabb építés mellett 6 —8000
korona, könnyebb építkezéssel 4—5000 koronából
előállítható. A növendékek a 8 vagy 10 hónapi taní­
tási időhez képest átlag 180—225 napot tartózkod­
nának az internátusbán s igy egynek évi ellátása
50—70 koronánál magasabb összeget nem vehetne
igénybe. Fűtés-, világításra kellene 250 K., élelme­
zésre 30 növendéknél 1500—2000 korona. Gondozónő
és cseléd fizetésre, kiknek élelme a növendékeknek
főzöttből kitelne, 150—250 K. az ellenőrző, bevásár­
lást teljesítő és számadást vezető tanítónak ezen kü­
lön munkájáért évi 100 K. tiszteletdij adását a mél­
tányosság követeli, vegyes kiadásokra 50 K., épület-
javittatásra 100, ezekhez számítva még az építési tőke
kamatja évi törlesztésében 300—400 K , a berende­
zés törlesztési hányadában 60—80 koronát, körülbe-
lől 2300—3000 K. lenne az évi szükséglet egy 30
növendékü internátusnál.
Minthogy a gyerekeknek ilyen internátusbán
való elhelyezésénél az ellátáson kivül még a valami­
vel jobb és több ruháról és fehérneműről gondosko­
dás és a gyerekeknek szállítása, kíséretével időkö­
zönként való meglátogatásával is a lakóhelyen való
tanulhatással szemben nagy kiadások merülnek fel,
az internatusi elhelyezés és ellátásnak feltétlenül
minden díjfizetés nélkülinek kell legyen; elég teher
maradván a szegény szülőkre az emlitett többi költ­
ségek viselése.
Előreláthatólag az első módszeri elhelyezést te­
kintetbe véve, szükség lenne az erdélyi részekben
mintegy 50 népgyermekinternátusra, melyek évi költ­
sége 120— 150,000 korona körül állana, az építési és
 29. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 233

berendezési tőke a már számításba vett annuitásos készeket hat hét alatt távozásra szólítja fel. A meg­
kölcsön felvételével szereztetvén be. Mily csekély rémült városok hiában sietnek Prágába az elzárkó­
összeg ez az elérni kívánt nagy czéllal szemben ! zott királyhoz; oda se bocsátják őket s hetek és hó­
Ügy a családoknál, mint az internatusokban való napok várakozása után lélekben összetörve érkeznek
elhelyezés idejét csakis a mindennapi iskoláztatás haza. Pedig Magyarország ez idő szerint majdnem
korára vettük számításba. A 6 —12 éves korukat ma­ egészen protestáns s Mohács után I. Ferdinánd és I.
gyar iskolában eltöltött növendékek, ha a minden­ Miksa királyok maguk nem töltik be az elesett kath.
napi iskola elvégzésével szülőikhez térnek vissza, az püspökök állásait, hogy jövedelmeik eredeti rendel­
ismétlő oktatást már magyarságuk veszélyeztetése tetésükre, a honvédelemre fordittassanak.
nélkül nyerhetik lakóhelyük nem magyar iskolájában Ily hangulatban ül össze az 1604. február 3-ra
és itt előttünk áll azon további nagy nemzeti és Pozsonyba egybehívott országgyűlés, melyen majd­
közgazdasági felelet, hogy az ily népinternatusokból nem az összes megyék és városok kezet fognak s
kikerülő növendékek hivatottabbjainak további kép­ nem akarnak tárgyalni addig, mig a vallás ügyében
zéséről gondoskodás történjék, hogy azok jelenté­ megnyugtatást nem kapnak. Március 21-én a protes­
keny része főleg ipari pályára tereitessék, iparmű- táns rendek a ferencziek klastromában valóságos
helyek és java szakiskolákban helyeztessék el stb. konventi gyűlést tartanak s egyidejűleg a katonai ki­
Ily népiskolai internátusok felállítása s az azok­ hágásokról szóló sérelmi felirattal, vallásügyi sérelmi
ból kilépő növendékek további elhelyezése azonban feliratot is adtak át Mátyás főherczegnek, mint a ki­
egyházunk és egyháztagjaink erejét teljesen felül­ rály helyettesitőjének. A magyarok a kedvező elinté­
múlja s tekintettel, hogy azokba minden felekezetű, zés reményében, a vett sebek daczára él bennük a
idegenben elszórt magyar szegény tanköteles össze- honfierény és jóakarat kijelentésével hozzá kezdenek
gyűjtendő; ezen akczió nem is lehet felekezeti fel­ ugyan a tárgyaláshoz s április 1-re elkészül az az
adat, hanem tekintettel az azzal összekötött igen 11—XXI. czikkelyből álló törvényjavaslat, mely a ka-
fontos nemzeti érdekekre, ezen intézmény csakis az ■tonák tartásáról, az adók behajtásáról s több ily gya­
állam által hozható létre. korlati kérdés elintézéséről szól s mely hivatva volt,
Azért fordulunk tehát egész bizalommal Nagy­ hogy Magyarország alkotmányának és vallásszabad­
méltóságodhoz, tisztelettel kérve, miszerint kegyes­ ságának akaratlan biztositója legyen. Minthogy azon­
kedjék ezen nagyíontosságu nemzeti ügyet kiváló ban a protestáns rendek a vallásügyi sérelem tár­
figyelmére méltatni, alapos tanulmány tárgyává té­ gyában semmi megnyugtatást nem kaptak, április
tetni s kísérletül egy nehány ilyen internátust alkal­ 8-án sürü tömegben megjelentek a nádori tiszt hely­
mas helyen mielőbb feláilitani. tartójánál s egytől-egyig óvást emelve előtte, kivet­
Czélszerüen lehetne ilyen internatusokban bizo­ ték az óvás-leveleket, s ünnepélyesen kijelentették
nyos hányadig az állami gyermekmenedékhelyekbe előtte, hogy minden vallásháborgatás, minden tem-
fölvett, 7 éves kort betöltött, közsegélyre szorult plomíoglalás ellen, „inculpata tutela“, a jogos önvé­
gyermeket elemi oktatásuk ideje alatt elhelyezni, delem eszközeivel élni fognak. E jelenet komor nyi­
mely körülmény folytán úgy az internátusi helyiség tánya volt annak, a mi nemsokára bekövetkezni fog,
részbeni előállítású fentartása, mint az abban gondo­ s nem hiában mondta Mátyás főherczeg, a ki az égő
zott gyermekhely ellátási költségei fedezésére az Pozsony lángjai között érkezett az országgyűlésre,
1901. évi XXI. t.-czikkben kijelölt fedezeti források hogy: „Ez rossz ómen Magyarországra n é z v e —
is igénybe lennének vehetők. mert az lett, csak hogy Rudolfra nézve.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótaná­ Midőn Mátyás főherczeg a törvényezikket Prá­
csának Kolozsvárt, 1904. jun. 23-án tartott üléséből. gába megerősítés végett felküldötte, ő, magyar em­
B r . B á n ffy D ezső, D r . S á r k á n y L ajos, berek, Szuhay István egri püspök, Forgách Ferencz
elnök. tanügyi előadó. nyitraí püspök és mások tanácsára azt javasolta
Rudolfnak, hogy véget vetendő a vallásügyi sérel­
mek országgyűlési tárgyalásának, egy hozzáfűzött
czikkelyben tiltsa el jövőre ezek szinrehozatalát. Ezt
A magyarok Mózese. Rudolf egy Himmelreich (Menyország) nevű magyar
(Emlékbeszéd a kézdivásárhelyi Bocskay-ünnepélyen. Elmon­ titkár fogalmazására meg is cselekedte, s igy szüle­
dotta : Sándor József orsz. képviselő.) tett meg ama hires XXII. czikkely, mely önkénye­
Az 1598. évfői uj irány indult meg Magyaror­ sen elrendeli: „Hogy a vallás ügyét a köztanácsko­
szág közéletében. Ez év őszén az ifjú Ferdinánd íő- zásokban és országgyűléseken senki vakmerőén boly­
herczeg, a későbbi II. Ferdinánd király meglátogatja gatni ne merje“.
Rómát, onnan az ellenreformáció gondolatával tér visz- A törvényezikk tudomássá tételével a felsőma­
sza s Prágába menve felizgatja a különben is ideg­ gyarországi rendek és városok egyenként bejelentik
beteg I. Rudolf császárt és királyt. A főherczeg Steier- óvásukat a szepesi kamaránál s Homonnay Bálint
ben, Krajnában és Karintiában bezáratja a protestáns Felső-Magyarország kapitánya, a katonaság és vallás
templomokat és elűzi a papokat. Egy-kettő közülök ügyében szeptember 8-ára Gálszécsre részországgyü-
Thurzó György dunáninneni főkapitányhoz menekül: lésre hivja össze a rendeket. E gyűlésből három tagú
de Rudolf 1603. őszén szigorú parancsban kiűzésüket küldöttség megy Barbiano rakamázi táborába s ki­
rendeli. Debreczenben felszólítja a kalocsai érseket, jelentik, hogy a XXlI-ik czikkelyt törvényesnek nem
az egri és váradi püspököket és a sellyei jezsuitá­ ismerik el, az ellen tiltakoznak s ha Barbiano ezen
kat, hogy Erdélybe katholikus papokat küldjenek, az alapon mégis eljár, kénytelenek lesznek a múlt
mert elvan határozva „az istentelen eretnekség kiír országgyűlésen tett óvásukhoz képest az önvédelem
tására“. Elrendeli a városok vagyona összeírását, jogával élni. Ugyancsak kijelenték, hogy ha különö­
minek czélja a mohácsi vész előtt volt kath. egyházi sen a sárgaruhás és veresruhás vallonok, de általán
vagyonok viszavétele. November végén egész nyíl­ a katonaság visszaélései ellen nem intézkedik, az
tan maghagyja Barbiano kassai császári generális­ önsegély eszközeit fogják igénybe venni. Megjegy­
nak, a kit nem rég küldött le ide, egyenesen ezzel zendő, hogy Magyarország ekkor még szabad választó
a czéllal, hogy a kassai nagy templomot a protes­ és nem örökletes királyság s az ellenállás joga, a jus
tánsoktól vegye el. Barbiano ezt 1604. január 7-én resistendi még eltörölve nincs.
ágyuk közreműködésével teljesiti is, sőt a felvidéki De Barbiano most nagyobbra gondol. Az üldö­
városoktól minden templomot elvesz, protestáns is­ zött és kifosztott hazafiak végtelen sora után kira­
tentiszteletet magánházakban sem enged meg s a lel­ bolni és elpusztítani készül Magyarország ez időtájt
 234 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 29. szám.

legnagyobb férfiát, a protestántismus ügyének is Második nap.

egyik vezetőjét, a kinek hazafias és nemzeti érzülete
azonban nem akadály, hogy Rudolfnak is odaadó hive A tagok eléggé nagyszámú — de korántsem
és tanácsosa legyen. E férfiú Bocskay István, a ki túlságos — érdeklődése mellett nyílt meg a tárgyaló
1557. január 1-én, a Petőfi születése napján, Kolozs­ gyűlés, nem a templomban, nem is a Vigadó nagy­
várt született. Atyja, György, I. Fereinánd király hü termében, hanem a takarékpénztár külön szobájában.
embere, Izabella királyné távozása után sógorával, A világi alelnökök is eltávozván, Bőd Károly e. alel-
az egri hős Dobó Istvánnal csapatok élén Erdélybe nök vezette a tárgyalást s kérte föl Tárkányi György
jön, ura nevében az ország birtokba vételére. De titkárt jelentése megtételére.
Izabella visszatér, őt elfogják és Kolozsvárra beleb- Tárkányi részletesen ismertette a központ és vi­
bezik. A hü feleség, lekcsei és alsószopori Sulyok déki körök munkálkodását, kiemelvén különösen az
Krisztina férjével megosztva a fogságot, igy történik, enyedi, udvarhelyi, marosi, sepsi és kézdi e. megyé­
hogy Bocskay, Magyarország első szabadsághőse Ko­ ket, mint a hol valóban mintaszerű e. társadalmi
lozsvárt, szemben a Mátyás király születésházával munkásság foly. A tagok száma 892. Pénztári bevé­
és annak közvetlen közelében születik. tel 1859*12 kor., kiadás 1157*77 kor., pénzt, maradék
Az óvárban máig is meglevő u. n. Bocskay-ház- 701*35 kor., ebből készpénz 253*38, betétkönyvön áll:
ban, mely akkor egy Éppel nevű gazdag polgáré 447*97 kor., el nem költhető alaptőke 2253*82 kor.
volt, régi feliratos táblák hirdetik a szerencsés pén­ Fájdalommal emlékezik meg arról, hogy a taggyüj-
teki napot, melyen a fejedelem napvilágot látott, s tés érdekében kibocsátott fölhívás milyen kevés si­
mely nap azóta jelentős szerepet játszott életében. kerrel járt s hogy még 5 e. m. mindig van a hon­
Pénteken nyerte meg többek közt az álmosdi csatát nan ezek, a nem kevés költséggel előállitott és szét­
s pénteken is halt meg. A Bocskay-családról tudjuk, küldött ivek vissza sem kerültek. A „Vasárnap“ ér­
hogy a XlII-ik században a Zemplén vármegyében élt, dekébe tett azon indítványa, hogy az e. m. értekez­
Boksa-nemzetiségbeli regés Miczbántól veszi erede­ letek számára visszamaradó 25®/0 ból legalább két
tét. Az erényes Miczbánné a kor szemérmes szelle­ példányban köteleztessenek az e. megyék azt meg­
mében — reá rival egy koldus asszonyra, mert egy­ rendelni, egyhangúlag elfogadtatott és buzgó mun­
szerre 3 gyermeke lett. Büntetésből ezért neki egy­ kásságáért elnök a gyűlés köszönetét fejezte ki.
szerre 7 fia lesz, kik közül egyet megtart és hatot Pénztárosi jelentést Nagy Károly e. alelnök, szám-
veszteni enged. De ez apa még kellő időben reájön vizsgáló biz. jelentést a „Vasárnap“-pal együtt, Biró
a dologra, a fiukat titokban felneveli s nagykoruk­ András kolozskalotai e. m. ért. aleln. tett, azt min­
ban az örömében és bánatában majdnem meghaló den tekintetben rendben találván. A „Vasárnap“ pénz­
anya kebelére vezeti. tárnál 125*85 kor. fölösleg találtatott, melyet a közgyű­
(Folytatása köv.) lés köszöneté mellett szerkesztői tiszteletdijul Vajda
Ferencz aának ítélt oda.
Ezekután Nagy Károly fölolvasta Sárkány Lajos
Egyházi Értekezlet Kézdivásárhelyen. tanulmányát, melyet a Csulak Zsigmond tűzkár biz­
tositó indítványára irt vál. megbízás alapján.
(Folytatás.) Felolvasását élénk érdeklődéssel hallgatták meg
A gyors távozás mindenesetre rosszul esett a a jelenvoltak s végül elhatározták, hogy az egyházi
távozóknak, még inkább a maradóknak, de a köteles­ épületek kebli biztositására^nézve a Mélt. lg. Tanács­
ség szava erősebb mindenrél, az előtt meghajolni hoz fölterjesztést intéz az Értekezlet, még pedig azon
kénytelenittetünk. óhaj kifejezésével, hogy a Fonciernél még hátralevő
Pompás pohárköszöntőkben azonban nem volt 4—5 biztosítási év alatt ezen intézmény megalkot-
hiány. Gróf Bethlen Pál a királyra, Bodor Géza es­ tassék.
peres Bartók püspök urra, Török Andor polgármes­ Még Péchy Árpád brassói aia. felolvasása keltett
ter Bethlen Pálra, Péchy Árpád Török Andorra, Sebes nagyobb érdeklődést s a végén még nagyobb és
Dénes Vér Györgyné, brassói törv. elnök nejére, rendkívül tanulságos, mélyreható vitát.
Fejér Samu a 3 orsz. képviselőre, Bedőházy János Külföldi és hazai példákból, részben saját tapasz­
Kecskeméthy Istvánra a kitűnő szónokra, Bartha Lajos talatai alapján fejtegette nagyon szépen a felolvasó,
gyéresi aia. Kvásárhelyre, Barta Károly a székely hogy miképpen kell az egyháznak a társadalmi élet
nőkre, Czeglédi János rétyi aia. Irsay Józsefre, Tö­ minden rétegében hatni és munkálni.
rök Andor Sándor Józsefre ürített poharat. Eszmegazdag vitatkozást provokált e felolvasás,
Az ebédnek csak estefelé lett vége, de a vá­ melyet Marosvásárhely derék képviselője, egyházunk
lasztmányi tagok — ha nem is valami nagy szám­ nagytudományi buzgó tagja: Bedőházy János vezetett
mal — eljöttek, hogy jelen lehessenek a templomban be, rámutatva minden bajok egyedüli és legfőbb for­
megtartott ülésen. rására, a nép és u. n. intelligentia között tátongó
Itt a másnap szerdai tárgyaló gyűlés anyaga ké­ űrre. Az élénk vitába sorra vettek részt: Nagy Károly,
szíttetett elő végleg s állapíttatott meg minden egyes Kecskeméthy István, Lészai Ferencz, Vásárhelyi Boldi­
kérdésre a választmány határozati véleménye. Az ülés zsár, dr. Török Andor polgármester stb. közben pes-
végeztével csakhamar vissza kellett menni a Vigadóba, simistikus megjegyzések hangozván el az Egyh. Ér­
hol már a vendégek és nagy előkelő közönség gyü­ tekezletek sikere, eredménye avagy inkább eredmény­
lekezett a fényes estély-t végigélvezni. telensége fölött, mig egyszerre föláll egy egyszerű
A program, bár sok változáson ment keresztül, férfiú s szól: az urak vitatkoznak, hogy jó volt-e,
mégis eléggé gazdag és vonzó volt. rossz volt-e az értekezletet megállapítani.
Bodor Lajos zenekari nyitánya után Megyaszal Én nagy lelki gyönyörűséggel és épüléssel hall­
Piroska szavalta el tiszta csengő szép hangon Szabó gattam az előttem lefolyt tanulságos vitát. Én nem
Jenő „Frangepán Katalin“ ez. költeményét, Kelemen vitatkozom, hogy kell e nem-e ilyen gyűléseket tar­
Lajosné úrnő eredeti Zongora-szerzeményeit, Kovács tani, én kijelentem: megyek haza és fogok munkához.
Dezső ötletes felolvasását, Kovács Károly gyönyörű Mint villanyütés az ébren alvó lelkekre, úgy
énekét, Király Béla elragadó hegedű játékát, Szabó hatott e rövid, velős, frappán kijelentés s a fölhangzó
Jenő szavalatát és a zágoni dalkör precziz énekét, lelkes éljen elszálló hangjaival együtt szállt el a csüg-
mind, mind igazi élvezettel és lelki gyönyörűséggel gedés, a reménytelenség, a kedvetlenség is, mely rö­
hallgatta végig a közönség s tapsolta meg a szerep- vid időre bár, de megfeküdte a sziveket. A fölszó­
ket lelkesen. laló Valler József zalatnai lelkésztársunk volt.
 29. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 235

Péchy felolvasását köszönettel vette a gyűlés s igazán nagy akar lenni, legyen a mások szolgája“ (Mt.
azt az e. m. értekezletekhez határozta leküldeni. XX. 25. s kk.; Mk. X. 42.; Lk. XXII. 25. s kk.). Ennek
Még Nagy Károly indítványára kimondatott, hogy felel meg, hogy 1. a keresztyén nem lép fel támadólag
az évkönyv szept. elejéig kiadassák, még pedig a még szóval sem (szitkozódással); 2. ha tudja, hogy vala­
kinek ellene panasza van, úgy kötelessége az illetőt föl­
tagoknak aug. 15-ig bejelentett számán felül csak keresni s az esetleges félreértést vagy az okot eltávolitani;
100-al több példányban, Vajda Ferencz indítványa, 3. jogorvoslást ne keressen. Nincs az ily perben köszönet,
hogy a Sándor József, Bocskay beszéde és a király mivel a gyöngét úgyis elitélik. (Mt. V. 22—25.) Az erő­
Béla Lavater (élt 1741— 1801.) Zürichi pap gondola­ szakkal szemben a szenvedő igazság nagyhatalom, amely
tai népies-füzetekben kinyomassanak, szintén elfo­ előbb-utóbb győz. Azonban Jézus a törvényes rendet
gadtatott, ugyancsak elfogadásra talált Biró András tényleg elismeri; a synedriumban pedig elismerte a leg­
indítványa is, hogy a lelkészek figyelme különösképen főbb földi bíróságot, a mely fölött csakis a gehenna tüze
íölhivassék a betegek s főleg a kórháziak látoga­ áll (Mt. V. 22.). így nem vonja ki magát Jézus az adó­
tására. kötelezettség alól sem és pedig ép úgy nem az egyházi
(templomi), mint az állami adó alól.
Végül a tárgyalási anyag kimerittetvén, elnöklő d) De határozottan más álláspontot foglal el Jézus
Bőd Károly megköszönte a jelenvoltak érdeklődését, Izrael vallásának intézményeivel és tekintélyével szemben.
Kézdivásárhely város ^ szives vendéglátását s Isten Itt nem ismer transactiót. Jézus megkülönbözteti Izrael
segedelmét kérve az Értekezlet további működésére, vallásában azt, ami isteni alapon nyugszik attól, ami em­
a gyűlést lelkes éljenzések között bezárta. beri. Az istenit is, nevezetesen a törvényre vonatkozót
* mélyiti, a külsőt bensőiti, a cselekedet mögött keresi az
íme rövid ismertetése az Értekezlet székelyföldi érzületet; hanem az emberit, mint mulót, mint az emberi
gyöngeséggel számolót kötelezőnek el nem ismeri, sőt
kirándulásának, kézdivásárhelyi működésének. elveti.
Külsőleg sokat nem mutat, de a lelkekben bizo­ Ezzel a kezünk alatti könyv utolsó szakaszához jutot­
nyára maradott hátra valami, ami elobb-utóbb meg­ tunk, a melyben a mű koronájául Jézus nevelési eszmé­
tenni a maga gyümölcsét. nyét és ennek hatását tárgyalja, még pedig: 1. A nevelés
Egyetlen, de mindent magába foglaló mondással tárgyára. A nevelésnek tárgya Krisztus szellemében min­
zárom tudósításomat: száz szónak is ez a vége, egy denki, különbség nélkül: a gyöngék, a gyarlók, az elha­
a szükséges dolog: az odaadó, lelkes, önzetlen munka, gyottak, elárvultak, elzüllöttek első sorban. Az igazi álta­
mely nem vár sürgetést, nógatást, még jegyzőkönyvi lános népnevelés eszméjét a legvilágosabban követi a ke­
köszönetét sem, hanem tesz, hat és munkál, mert resztyén vallás elve.
2. A nevelő tényezőkben is lényeges változás állott
belső kényszer űzi és hajtja. be. A család addig, mig a soknejüség lehető volt s a nő­
Ilyen munkálkodásra, ilyen munkásokra van anya- nek állása alárendelt: a családi nevelés nem folyhatott le
szentegyházunknak szüksége: ha élni akarunk, ezt nagyobb zavarok nélkül; a nő saját erényei kifejlesztésé­
kell megszívlelnünk! M i. hez nem juthatott; a családi életnek, mint felbonthatatlan
(Vége.) frigynek, a gyermekekre kiható ereje nem érvényesülhe­
tett a gyermekekben. Most az anya a keresztyén vallás
által felszabadult lelkét szintén latba vetheti s állandóan
meghatározhatja gyermeke lelkét. Ezen kívül a keresztyén
IRODALOM. szellem által meghatározott történeti hatalmak, a melyek
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­ eddig rontólag hatottak a nevelésre, most positiv irány­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját ban hathatnak, úgy, hogy iskola, család és társadalom
elhatározását.
egységesen közreműködhetnek a nevelés művénél.
Jézus Krisztus a nevelésnek elve. Irta dr. Schneller István. 3. A nevelés czélja a keresztyén vallással bensővé
(Különlenyomat a Pozsonyban megjelenő „Theologiai Szaklap “ lett és mégis tágult az által, hogy a keresztyén vallás nem
I. évfolyamából), Pozsony, 1903. Nagy 8. r. 1—98. old. az ismeretekre, a kívülről az emberre ruházhatókra, hanem
— Irta: Benke István ref. fögimn. tanár. — magának az embernek a szeretet szellemében való átala­
kulására, a valláserkölcsi alapon álló személyiségre he­
(Folyt, és vége.) lyezte a súlyt, kiemelvén azt az ethnikus, társadalmi szűk
kort látókból, hogy igy a két tényezővel, a személyivel és
A történeti hatalmak őssejtje : a) A család, melynek valláserkölcsivel, őszinte, nemes értelemben szolgálja a
alapja a házasság, a férj és nő közti viszony. A házassá­ nemzetet.
got Jézus oly nagyra becsüli, hogy annak szerzését Istenre 4. Ezzel a nevelésnek módja is sajátosan van meg­
viszi vissza. Isten a férfit férjnek, a nőt pedig feleségnek határozva. Minthogy a nevelés a személyiségre irányul:
teremtette. Ezen alapul e viszonynak minden viszonyt, éppen azért a személyi odaadást követeli épp úgy a ne­
még a szülő és a gyermek viszonyát is felülmúló ereje velőtől, a mint feltételezi a bizalomteljes odaadást a nö­
(Mt. XIX. 3. s kk. Mk. X. 7.). Mig amaz fel nem bont­ vendék részéről. Krisztusnál nem lényeges a tanítás, ha­
ható, addig a szülők és gyermekek külső viszonyát fel­ nem lényeges az ő élete, az ő személyisége. Ezzel kívánta
bontja az új család alapítása. (Mt. XIX. 5.) környezetét indítani. Számol ugyan Jézus az egyéniséggel
b) A nemzet a zsidó szemében csak tágított család, s nagyon jól tudja, hogy a tehetség és vérmérséklet kü­
Istennek családja. Jézus nem kosmopolita. Isten ugyan lönbözősége veszélyekkel járhat s a termés mennyiségét
mindnyájunk atyja s mi emberek mind testvérek vagyunk; befolyásolja, de nem az a lényeges, hanem a magnak szi­
de ez az elv nincs ellenkezésben az emberiségnek társa­ ves, őszinte és alázatos befogadása s az, hogy az ember
dalmi tagoltságával. Világra szóló elvei daczára tudja azt, kevélységéről, önmagától való elteltségéről mondjon le és
hogy minden embernek hivatási köre meghatárolt. „Én a jó előterjesztésekor az igénytelen, közvetlenül befogadó
csak az Izrael háza elveszett juhaihoz küldettem“ (Mt. XV. gyermeknek álláspontjára helyezkedjék (Lk. IX. 51—62).
24.; X. 5—6.). Ő ugyan kegyelettel szereti mindvégig sa­ Innen Jézusnak kemény, kíméletlen szava az elbizako-
ját családját, saját nemzetét s a keresztfa felett álló „Zsi­ dottak, a csalhatatlanok és a gazdagokkal szemben! In­
dók királya“ czimét is magára veszi; de azért saját hiva­ nen Jézusnak megható vonzódása a gyermekekhez, a
tása és másrészt családi és nemzeti érzelmei összeütközése mintázok Istent ésaz ő angyalait bámulják (Mt. XVIII. 10.) E
•esetén a szeretetet megőrizve követi saját hivatás-érzetét gyermekeket öleli meg, velük azonosítja magát, sőt az Is­
s ebben Isten szavát. tent is, ha t. i. ezen gyermekekkel bárki is jól bánik. Őt,
c) Az ország kormányát és jogrendjét illetőleg vi­ az Istent, fogadják be (Mk. IX. 36). Ezen gyermekek érdeké­
lágos, hogy az ő országa nem a külső világ, hanem Isten ben szólítja fel környezetét, hogy senki ezek közül egyet
országa, a mely e világra nézve a tulnanban van, az em­ se vessen meg és hogy senki ne gátolja meg őket ab­
berek lelkében. Az is világos, hogy az ő országának jog­ ban, hogy Ó hozzá jöjjenek (Mt. XIX. 14—15.) így ér­
rendje más, mint e világé. E vUág jogrendje nem er­ vényesül Krisztusnál a népnevelés elve mellett a gyer­
kölcsi, hanem tisztán hatalmaskodó. A stréberség, a meknevelés követelménye I
nagyravágyás és a nagyoknak uralkodása, a népnek el­
nyomása : ez ennek a világi országnak jogrendje, melylyel * *
a Jézus országának jogrendje egészen ellenkezik. „Az, ki A fennebbiekben igyekeztem a mű egész tartalmát
 236 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 29. szám

lényeges vonásaiban összefoglalni akként, hogy arról az dijkezelő tanár ur czimére küldendő be. Efféle pénzt
is, a ki nem olvashatná, ezen ismertetésem rendjén tiszta a tanulók kezébe adni vagy juttatni tilos.
képet alkothasson magának. Mindenek fölött pedig törek­ 6. A kollégium tápintézetére (konviktus) vonatkozó
vésem odairányult, hogy a tudós szerzőnek ezen, a pae- tudnivalók:
dagogiai irodalmunkban egészen uj csapáson haladó s ne­ A tápintézet kötelezett tagja minden rendes ben­
velésünkre nézve mintegy uj korszakalkotásra hivatott mü­
vére a figyelmet e lap utján csekélységem isfelhivja. Mert lakó tanuló; ezenkívül felvétetik vidéki, de künlakó
azon kivül, hogy ezt a könyvét is, mint általában minden tanuló is, valamint helybeli teljesen szegény szülő jó
művét, tudományos alaposság, philosophiai mélység és magaviseletü tanuló fia is. Azonban a konviktusban
logikai rendszeresség jellemzik: egyszersmind belőle azt is étkező künlakók száma 10-néI több nem lehet. Köte­
kiérezzük, hogy itt a valódi hivatásos professzor mellett lezett tagjai a tápintézetnek a benlakás felügyelői is,
egy nagy magyar emberrel s egy a Krisztus szellemében kik a tápintézetben szintén teljesitik a felügyeletet.
nagyon szerető lélekkel van dolgunk. Olvassák és tanul­ A tápintézeti tagok száma ez idő szerint 160-ig
mányozzák necsak a szoros értelemben vett tanférfiak, a terjedhet a felügyelőkön kivül.
tanitók és tanárok, hanem a lelkipásztorok is, a kikre nézve
hivatásuk teljes betöltéséhez ez a becses könyv szintén A tápintézet tagjai egész-, háromnegyed-, fél-,
valóságos tárháza az evangéliumi épitő gondolatoknak. És egynegyed díjasok és ingyenesek.
ha dr. Bartók György püspökünk a legutóbbi egyházke­ Egész dij egy iskolai évre 180 korona; három­
rületi közgyűlés alkalmával évi jelentésében iskoláink re- negyed dij 136 korona; íéldij 92 korona; egynegyed
formatiójának szükségét hangoztatta : azt mondom, hogy dij 48 korona. E dijak négy egyenlő részletben és
ime, ebben a könyvben az iskolák ujjáteremtésére, azok pedig: az első részlet tanév elején a beiratáskor; a
megújhodására nézve a Jézus Krisztus által örökkön örökké második részlet az őszi szünidő után következő szor­
égő fáklya megvan gyújtva! galomidő 1-ső napján; a harmadik részlet legkésőbb
február első napján; a negyedik részlet a husvét
utáni szorgalomidő első napján fizetendő. Az egyes
ISKOLA. szorgalomidők kezdetén a konviktusi dij befizetését
igazoló jegy nélkül senki be nem léphet a konviktusi
helyiségbe és az étkezésben részt nem vehet.
Figyelm eztetés Minden tápintézeti tag, nem véve ki az ingyene­
a székelyudvarhelyi ev. ref. kollégiumban'az 1904—1905. iskolai seket sem, felszerelés czimén 4 koronát fizet, melyet
évre vonatkozólag. a belépéskor, akármelyik időszakban történik a be­
1. Az 1904—905. tanévre a beírások szeptember lépés, előre tartozik befizetni.
1., 2., 3-ik napjain délelőtt 9—12. és délután 2—3 Aki évközben vétetik fel a tápintézetbe, a hátra­
óráig eszközöltetnek. A javító, pótló és felvételi vizs­ levő időszaknak megfelelő arányban tartozik meg­
gálatok a beirási napokon délután 3 - 6 óráig tartat­ fizetni a dijat.
nak meg. Uj tanulók az iskolai bizonyítvány mellett Az egyszer befizetett dijak semmi esetben sem
keresztlevelet és ujraoltási bizonyítványt is tartoznak adatnak vissza.
felmutatni. A jelentkező tanulóktól keresztlevelet csak Az élelmezés reggeli, ebéd és vacsorából áll.
magyar vagy latin nyelven kiállítva fogadtatnék el. a) reggeli: 2 és fél dlit. tehéntej kenyérrel; b) ebéd:
A nem magyar nyelven kiállított okmányok csak húsleves, főtt hús mártással és körzettel; vagy pedig
abban az esetben fogadhatók el, ha a benyújtó köz­ árvaleves sült körzettel vagy a körzet helyett főzelék;
jegyzőileg hitelesített magyar fordítást csatol hozzá. vasárnap és csütörtökön 3-ik fogásnak tészta vagy
A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó valami könnyebb étel; c) vacsora: sült körzettel vagy
4-ik napján délelőtt 10 órakor lesz; 5 én reggel meg­ körzet helyett főzelék.
kezdődik a rendes tanítás. Minden étkezésre egy személyre 20 deka jó házi
2. A tandíj félévenként 18 korona; a lakásdíj az kenyér jut, az el nem fogyasztott kenyeret mindenki
internátusbán félévenként: nagy ágyért 16 kor., kfs magával viheti.
ágyért 12 kor., mely dijak előre fizetendők. Ezeken A hús úgy osztatik fel, hogy egy-egy személy
felül a beíráskor kivétel nélkül minden tanuló 4 kor. 13 és fél dekát kap.
felvételi és 6 kor. orsz. tanári nyugdij-illetéket tar­ Az élelmezés az ísk. év megnyitása napján kez­
tozik fizetni. A felvételi dij és nyugdijilleték fizetése dődik s tart — az évközi szünidők kivételével — a
alól senki fel nem menthető. vizsgálat lejártáig. Évközi szünidők alatt rendszerint
3. Az internátusba csupán 150 tanulót vehetünk szünetel az étkezés, azonban az igazgatóságtól előre
fel a jövő évre, azért mindenkinek érdekében áll, hogy kieszközölt engedély alapján az intézetben maradt
folyó évi aug. hó 20-áig jelentkezzék Írásban, mert növendékek külön dij mellett szünidőkön is nyerhet­
különben könnyen kiszorulhat a benlakásból. Minden nek élelmezést.
benlakó tanuló köteles a konviktusban étkezni. Az őszi szünidőre 5 korona, a karácsonyi és
Az internátusbán ágyat, közös asztalt, fűtést és húsvéti szünidőre 10—10 korona és végül a pün­
világítást kap minden tanuló a fent jelzett lakás- kösdi szünidőre 6 korona dijjal lehet jegyet váltani
(internátusi) díjért. Ágy- és ruhaneműről, valamint az étkezésre. Nyári szünidőn azonban a tápintézet
mosatásról a szülők tartoznak gondoskodni. személyzetén kivül senki ellátásba nem részesül.
Szünidőn az intézetben tartózkodni vagy a kün- A tápintézetbe felvett tanuló csakis akkor vehet
Iakóknak, úgy szorgalomidőn, mint vakáczión, a lakó­ részt a tápintézeti étkezésben, ha az esedékes dijakat
szobákba bejárni csupán az igazgató előleges enge­ befizette; a késedelmes fizető helye megüresedetinek
délyével lehet. tekintetik s uj taggal betölthető.
4. Bukott tanulók, ha egy tantárgyból kaptak Felvételt illető tudnivalók:
elégtelen érdemfokozatot, a tanári karhoz czimzett A tápintézetbe való felvételért folyamodványai­
és az igazgatóhoz benyújtott kérelem alapján bocsát­ kat Szabó András tanár ur, konviktusi elnökhöz f.
hatók javító vizsgálatra. A két tantárgyból bukottak évi angusztus 15-ig okvetlenül nyújtsák be, mert el­
az érd. ev. ref. egyházkerület méltóságos Igazgató- késett folyamodványok csak akkor vétetnek tekin­
Tanácsához Kolozsvárra czimzett és az intézet igaz­ tetbe, ha e késedelemre alapos, elfogadható okot tud
gatójához jnlius hó 15-ig beadott folyamodvány alap­ felhozni folyamodó s ha betöltetlen helyek állanak
ján nyerhetnek engedélyt javitó-vizsgálatra való bo­ rendelkezésre.
csátásra; az időszaki (a félévek végén nyert) értesítő Azok, kik egész dijat fizetők közé leendő felvé­
feltétlenül csatolandó a kérelemhez. telt kérnek, kérésük mellé csak iskolai bizonyítványt
5. Mindenféle iskolai dij egyenesen Fejes Á ron ' vagy kis értesítőt csatoljanak; ha pedig már az előző
 29. szám. ERDELYJ PROTESTÁNS LAP.
évet is ezen intézetben töltötték, elégséges az Írásban
való jelentkezés is.
Kedvezményes helyekért folyamodók kérvényei
mellé a következő okmányok csatolandók: a) iskolai
bizonyitvány vagy kis értesítő; b) szegénységi bizo
nyitvány; c) családi értesítő; d) községi hitelesített
adókönyvi kivonat.
A kevés számú ingyenes és egynegyeddijas he­
lyekre csakis olyan tanulók vehetők fel, kiknek ta­
nulásbeli előmenetelük általános jeles, illetőleg jó,
magaviseletük kifogástalan és szegénységük kellően
igazolt. Elégtelen osztályzatú vagy kevésbé szabály-
szerű magaviseletü tanulók semmiféle díjfizetési ked­
vezményben nem részesülhetnek.
A felvétel egész évre szól ugyan, de ha a tanév
folyamán az egyes időszakok végén nyert tanulás­
beli és magaviseletbeli minősítés nem felel meg az
addig élvezett kedvezményes helynek, a tanárkar az
illető tanulót a kedvezménytől megfosztja, illetve az
őt megillető helyre teheti át s erről a kis értesítő
utján az illető szüleit értesíti.
A tápintézetnek rendes orvosa van, ki az ételek
minőségét ellenőrzi.
Megjegyzés. A tan- vagy lakásdij elengedéséért,
vagy mérsékléséért külön kérvény nyújtandó be a
beiratáskor. A konviktusi elnökséghez beadott folya­
modványban kért tan- vagy lakásdij kedvezmény tel­
jesen érvénytelen.
A javitó vizsgálatok díjmentesek; felvételi vizs­
gálatért 20 korona fizetendő előlegesen.
Sz.-Udvarhelyt, 1904. julius 4.
Az ev. ref. kollégium igazgatósága.
Beiratkozások a marosvásárhelyi ev. ref.
kollégiumban.
Az 1904—5. tanévre a beiratkozások a marosvá­
sárhelyi ev. ref. főgimnáziumban szeptember hó 1-én
kezdődnek és tartanak 5-ig. A két első napon csakis
ev. ref. vallásuak vétetnek fel.
Az iriternátus és konviktusba való fölvételért a
kérések augusztus 10-ig nyújtandók be az igazgató­
sághoz. Az internátusi dij 37 korona — nem magyar
és nem protestáns vallásuak e díjnak kétszeresét
fizetik— a konviktusi dij 192 korona; az előbbi két
részletben, az utóbbi négy részletben fizetendő.
A kik jó tanulások és szegénységök alapján ked­
vezményeket óhajtanak megnyerni, tartoznak igazoló
okmányaikat (iskolai bizonyitvány, szegénységi bizo­
nyítvány) kéréseikhez mellékelni. A megnyert ked­
vezményekről a folyamodók augusztus hó vége felé
értosittetnek.
Marosvásárhely, 1904. julius hó 10.
Az igazgatóság.
TÁRCZA.
Körösi Csorna Sándor emlékére.
Irta Ferencz Samu m.-décsei ref. lelkész.
Szövétnek fénye a messze távolbul,
Neveddel ajkamra hő fohász tolul,
Mert megtanitál, mire apánk intett
Mig kézenfogva vezetgetett minket.
Hogy szilárd kitartás és erős akarat
Száz akadály közt is előre halad;
Fűszál hegyére jut kicsinyke bogár
És onnan végetlen messziségbe száll
Csendes völgy öléből, kicsiny faludból,
Hol az estharang olyan szépen szól,
237
Gyalog hogy jutottál Himalájára,
Magas Ázsiába, népek csodája.
Nem mi, kik hirt rólad nem igen hallánk,
A nagy Albion fiai csodálják,
Beszélik egymás közt, hirdetik nekünk
Zarándok utadat, melyen merengünk.
Lelked nem hiú dicsőségre vágyott,
Drágább kincsekből szőtt magának álmot;
Felkeresni azt a régi szent földet,
Hol őseink első bölcsője rengett.
Honnan turul madár szárnyára kelve,
Repülve repült, sehol nem pihenve.
S utána Atilla meg Árpád apánk,
Kik e hazát nekünk örökül adák.
Gyermek reményidnek édes otthonát,
Szülőfaludnak hegyes-völgyes táját,
A jó Almamatert vérrel vett hazád,
Lelked szép álmáért mind, mind elhagyád!
Kebledet viharnak, vésznek kitárva,
Úttalan úton visz szivednek vágya.
Messze, messzire, hová a képzelet
E sebes szárnyú sas fáradtan érhet.
Túl tenger árján, bérezek tömkelegén
Vad kietlenbe, hol máig sincs ösvény,
Mely irányt mutasson rengetegen át,
Keresve őseink lábai nyomát.
%
Szivárvány hidján megjárni az eget
Sovárgó gyermek lelke úgy nem epedt,
Mint te, hogy felleljed azt a tűzhelyet,
Hol Hadúrhoz szálló oltáríüst gerjed.
Hol az erdős bérezek, a szellős rónák
Édes nyelvünknek szavát viszhangozzák;
Forrásvizek mellett táltosok körül
Fehér mént áldozni a nép összegyűl.
Hol zöld pázsiton, koboz hangja mellett,
Leventék csoportja vig toborzót lejt;
Kopját, dárdát hajit, buzogányt forgat,
Széllel versenyezni űzi a lovat.
Kezet szorítani testvéreinkkel,
Tőlük megtérni sok izeneltel.
Itthon elbeszélni otthon hogy vannak..?
Emlegetnek minket, reánk gondolnak!___
Népek óceánján a mig kutatál,
Utad hányszor állta szirtes akadály;
Sötét ködös éjbe, ösvényedre le
Hányszor ereszkedett vésznek felhője.
Hányszor vérezett száz tövistől lábad,
A mig ragadott sólyomszárnyu vágyad.
Idegenek között, egyes-egyedül,
Tovább-tovább.. .tovább! csüggedetlenül?
Mig orvul támadt irigy kór ellened
És a vándorbot kezedből kiesett;
Midőn azt hivéd, hogy a testvéreket
Nemsokára szívből üdvözölheted!-----
Nagy vándor küzdelmes életed felett
Égő csipkebokor a hő kegyelet!
Ez gyűjtött ide, hol gyermek álmaid
Bontogatá csodás röptű szárnyait.
Hol megtanultuk, az erős akarat
Száz akadály közt is előre halad;
Fűszál hegyére jut kicsinyke bogár
És onnan végtelen messziségbe száll.
 238 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 29. szám.

| Törvény és evangélium. A törvény ma is kö-

KÜLÖNFÉLÉK. Iveteli a „szemet, szemért“. Az evangélium most se enged
a régiből „add oda a te alsó ruhádat is annak, aki elve­
A M. Pr. írod. Társaság t. tagjaihoz. A ma­ szi felső ruhádat“. A bűnt büntető világ igazságszolgálta­
gyar protestáns irodalmi társaság az újvidéki két tása a kettő között inog a tovatűnt századok óta. Most
protestáns testvéregyház szives meghívását elfogad­ Olaszország uj útra vezet (csakhogy onnan is jöhet va­
ván, hogy a társaság minden érkező tagja iránt a lami jó) az igazságszolgáltatás mezején „késedelmes a
kellő figyelmet és gondosságot kifejthessük, van haragra“ életbeléptette a „föltételes Ítélkezést.“ A bűnös
szerencsénk a következőkre figyelmeztetni: Fenti tár­ felett kimondott ítéletet, annak további magaviseleté után
saság köz- s Vlll-ik vándorgyűlése Újvidéken, szep­ hajtják végre vagy teszik félre. A két ut közötti tapoga­
tember 14, és 15. napjain fog megtartatni. Tisztelet­ tózás mennyivel visz közelebb az igazsághoz, az idő mu­
tel kérjük a társaság tagjait, hogy e gyűlésen minél tatja meg.
nagyobb számban megjelenni méltóztassanak. A társa­
ság tagjai legyenek szívesek minket okvetlen augusz­
tus 1-ig arról értesíteni, vájjon jelenlétükkel szeren­ GYÁSZROVAT.
cséltetnek-e? Elszállásolásról mi gondoskodunk, ké­
rünk azonban szives értesítést arról, vájjon vendég­ Ifj: Warga Dániel. Kolozsvár polgárságának őszinte
lőben óhajtanak-e elszállásoltatni vagy magánháznál? és élénk részvéte kisérte el tegnap utolsó útjára az el­
Az aláírást olvashatóan kérjük, a lakhely, az utolsó hunyt kolozsvári presbiter, érdemes, munkás polgár, ifj.
posta és társadalmi állás megjelölésével, hogy a Warga Dániel koporsóját. A temetés szombat d. u. 6 órára
nyomtatványokat és a kedvezményes vasúti vagy volt kitűzve, de már jóval előbb óriási közönség lepte el a
dunagőzhajózási jegyeket elküldhessük. A nmélt. és Ferenc József-ut 15. sz.a. gyászházat. A koporsót töméntelen
koszorú borította. A búcsúztatót az ékesszavu ősz lelkész,
főtiszt, elnökség hivatalos fogadását és az ünnepé­ Herepey Gergely mondotta, megható és megkapó szavak­
lyes bevonulását szept. 14-én, szerdán d. u. 4 órára kal vázolva az élte delén elhunyt derék polgár életét. Azu­
tervezzük; azonban a más időben érkező vendégek tán megindult az óriási gyászmenet és fél 8 óra volt, mi­
fogadására is lesz gondunk. Tájékozásul megjegyez­ kor kiért a temetőbe, ahol rövid búcsú után elhantolták
zük, hogy Budapestről a személyvonat érkezik d. u. a koporsót.
4.06 órakor; a gyorsvonat este 7.41 órakor és egy
személyvonat 8.29 órakor. Budapestről a gőzhajó
szerdán este 6.40 órakor érkezik Újvidékre. A tagok
közgyűlése szept. 14-én d. u. 5 órakor a városháza
HIVATALOS RÉSZ.
dísztermében fog megtartatni: este 8 órakor ismer­ 846—1904. sz.
kedési estély lesz a May er-féle szállóban. Szeptem­ PÁLYÁZATI HIRDETÉS.
ber 15-én d. e. 9 órakor istentisztelet az ev. ref.
templomban; közvetlenül utána diszgyülés az ágost. A romániai ref. egyházmegye területen fekvő buka­
evang. templomban. Tisztelgések a városháza nagy­ resti egyházközség lelkészi állására pályázat hirdettetik.
termében d. e. 12—1 óra között. D. u. 1 órakor köz­ 1. A lelkészi javadalom dijlevél szerint
ebéd az Erzsébet-szálló dísztermében. Ugyancsak a) az egyházközség pénztárából 2400 frank, havi utó­
d. u. 4 órakor belmissziói értekezlet az ág. evang. lagos részletekben fizetve ; b) stóla: keresztelésért a tem­
templomban. D. u. 5 órakor kirándulás: Péterváradra, plomban 1 frank, háznál 2 frank; esketésért: a templom­
Kameniczára. Este 8 órakor konczert az Erzsébet-
szállóban. Szeptember 16-án reggel 9 órakor kirán­ ban 2 frank 50 bán (fillér), háznál 5 frank; temetésért:
dulás Belgrádba, Orsovára, Adakaléba és Herkules- elsőrendű 6 frank, másodrendű 3 frank, harmadrendű 2
íürdőbe. Kiváló tisztelettel Újvidék, 1904. julius 8-án. frank 50 bán; gyászistentiszteletek tartásáért 6 frank
Belohorszky Gábor, ág. ev. lelkész-főesperes. Molnár anyakönyvi kiadványokért egyenként 2 frank 50 báli ;
Hugó, ev. ref. lelkész. Dr. Szabó Lajos, biz. jegyző. konfirmácziói bizonyítványok kiadásáért minden növen­
Uj esperes. Most kapjuk a tudósítást a széki déktől 1 frank 50 bán.
egyházmegye által tartott gyűlésről. E gyűlésen a néhai Egész évi javadalom összege 3000—3200 frankra
Somkereky Miklós széki esperes helyét nagy szavazattöbb­ tehető.
séggel Sófalvi Károly kékesi lelkésszel töltötték be. Az ősz 2. Kötelességei: a) az összes lelkészi teendők ellátása;
vezér helyét, a vezérkar legérdemesebb tagja tölté hát be.
Gratulálunk az Egyházmegyének, szívből kívánunk szeren­ b) a fiú- és leányiskolába járó tanulók vallásos oktatása.
csét az uj esperesnek. Ad multos annosll A részletes tu­ Pályázati határidő aug. 10.
dósítást tárgyhalmaz miatt csak a jövő számban hozzuk. A minősitvénynyel és szolgálati bizonyitványnyal fel­
A zilahi tem plom bontás. A református egy­ szerelt kérvények a püspöki hivatalhoz küldendők.
ház öreg templomában vasárnap tartották az utolsó is­
teni tiszteletet. Hétfőn kora reggel munkához láttak a bon­ Kolozsvárt, 1904. julius 19.
tást eszközlő vállalkozók s már eddig a belső berendezés Dr. Bartók György, püspök.
és fedél szét van szedve; a falak bontása is folyamatban
van. Az új építkezésre az árlejtés meghirdettetett f. évi
aug. 6-diki határidővel. Ha addig a bontási munkálatok Sz. 482—1904.
befejeztetnek, még ez év. folyamán tető alá kerülhet az KERELEM
uj templom. Az istentiszteleteket az uj templom felépülé­
séig a tímár színben tartják. Tisztelettel kérem görgényi egyházmegyei paptársai­
Konventi jegyzőkönyv. A folyó évi junius hó mat, hogy a hivatalos lap 27—1904. számában 2617—1904.
6—9. napjain Budapesten ülésezett ev. ref. egyetemes kon- igazgatótanácsi szám alatt bekért adatokat, a körlevél uta­
vent jegyzőkönyve Debreezen szab. kir. város nyomdájá­ sítása szerint kiállítva, közvetlenül tanügyi előadó aához
ban 24 és V4 ivén 1—387 lapon Sass Béla debreczeni ev. küldeni szíveskedjenek, ki a szükséges nyomtatványo­
ref. hittanszaki akad. tanár, mint az ev. ref. egyetemes
konvent ügyvivő jegyzője szerkesztésében megjelent s az kat megfogja küldeni kinek-kinek és aki a munkálatokat
érdekelt egyházi hatóságoknak addig is rendelkezésökre revideálni is fogja. ;
áll, mig az illetékes ev. ref. püspöki hivatalok utján meg­ Gernyeszeg, 1904. julius 16.
kaphatnák. Az ide vonatkozó megkeresések Dávidházy
Kálmán könyvkötő úrhoz intézendők (lakik Debrecenben, Csekme Ferencz, görgényi esp.
Füvészkert-utcza 9. szám alatt).

Nyomatott az , Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VI1. Évfolyam. 30-ik szám . Kolozsvárt , 1904. Julius 28.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA

Lap tulajdonos : az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KAROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

A magyarok Mózese. hogy a töröktől elszakadjanak s az európai ligához

és illetve a Rudolf szövetségéhez csatlakozzanak. De
(Emlékbeszéd a kézdivásárhelyi Bocskay-ünnepélyen. Elmon­ a török idő előtt közeledik, Zsigmond menekülni kény­
dotta: Sándor József orsz. képviselő.)
telen s Bocskay hozza vissza csapatokkal.
(Folytatás.) 1595-ben Zsigmond megbízásából Prágába megy,
Nem hasonlit-e ez az eredet némileg a Mózes elismerteti az erdélyi fejedelemséget, s osztrák íő-
történetéhez? A hét fiútól a hét erős nemzetség szár­ herczegnőt hoz öcscsének feleségül; okt. 28-án mint
mazik; a harmadiktól, Dénestől, a zempléni Bocskó- fővezér Gyurgyevonál többek közt 16.000 székely
ról a Bocskay-család, mely később a bihari Kis-Máriá élén megveri Szinán nagyvezért. A következő évben
ról felveszi a kismarjai előnevet is. Bocskay tehát azonban fordul a hadi szerencse, Zsigmond lemond
családilag abból a vármegyéből származik, hol a s Bocskay Prágában — az alkotmány és vallássza­
honfoglalás után először telepedett meg Árpád shol badság biztosítása mellett — az ő nevében Rudolf­
100 és ¿50 év múlva II. Rákóczi Ferencz és Kosuth nak ajánlja fel Erdélyt. De a török ismét közeledik,
Lajos is születik. Egy Boksanemzetségbeli Miklós segítség nincs és Zsigmond a kárpótlásul kapott Op-
már a XlII-ik században erdélyi vajda. István anyai pelnből visszatérvén, — azon biztosításra, hogy Ru­
réven unokatestvére a kor nagy virágénekesének- és- dolftól elszakadni nem akar — Bocskay őt a szász-
vitézi dallosának, a szerelem és szabadság első köl­ sebesi táborral, majd pedig az országgyűléssel is
tőjének, Balássa Bálintnak, kinek ereiben szintén trónjára újra visszaülteti.
Sulyok-vér csörgedez. Tizenöt testvére lévén, kik Neki magának Zsigmond hiában kínálja a feje­
közül 11 ért el nagykorúságot, hat nőtestvére utján delemséget: ellenben tőle küldve, 1598-ban — a
rokonságban áll a somlyai Báthory, Kendeífy, bihari statusquo és a szabad fejedelemválasztás alapján —
Bégdy, alsólendvai Bénffy, palocsai Horváth és fejér­ uj szerződést kötni ismét Prágába megy. De szeszé­
egyházi Haller-családokkal. A Haller-család máig is lyes változó és megbizhatlan öcscse ezalatt váratla­
ezen a vonalon jön le. Legidősebb testvére, Báthory nul a bíboros Endrét választatja meg fejedelemmé,
Kristóf fejedelemhez ment férjhez s igy Bocskay, az ezért Bocskayt Prágában 15 hónapig fogva tartják s
atyjára következő Zsigmond fejedelemnek nagybá­ Endre, mert Bocskayt Rudolfhoz hüségeskü köti s
csija. Ez a körülmény elhatározó lesz élete első neki az esküt letenni vonakodik, birtokaitól meg­
szakaszában. fosztja s száműzi. Mi része volt Bocskaynak a Ru­
Az öreg György, egy európai műveltségű em­ dolfhoz átpártolás ez egész idejében ama véres drá­
ber, I. Ferdinánd és I. Miksa király magyar titkárja, ta­ mában, a melynek a törökpárti Báthory Boldizsár és
nácsosa, ideje nagy részét Bécsben és Prágában tölti hivei, Zsigmond fejedelem akaratából, áldozatul es­
el s ott nő fel István is a nemes apródok között, tek: erre nézve a történelem nem ad kellő felvilá­
mint Mózes a Pharao udvarában. Az apa látván, hogy gosítást: de én abból a körülményből, hogy az elitél­
a Habsburgok Magyarországot a töröktől felmenteni tek börtönébe Zsigmond megbízásából Bocskay visz
néni tudják, vagy nem akarják, beutazza kiterjedt tollat és íróeszközöket, arra következtetek, hogy ő
rokonságát és a megyéket s a János Zsigmond nem­ kegyelmi kérvény megadás és megbocsátás ügyében
zeti fejedelemsége mellett apostolkodik. De egy le­ fáradozott.
vél áruló lesz, javait elkobozzák: azonban ő Erdélybe Bocskay elént távol szerette hazájától, csak köny-
menekül s János Zsigmondtól kap uj jószágokat. Az nyezve látja a Zsigmond ballépése következtében
öreg pályafutásában tehát előképezve látjuk a fiút. most beállott dulásokat, a bíboros fejedelem halálát,
Erdélyben István atyját 14 éves korában elve­ Mihály és Básta pusztításait s 1603. julius 17-én a
szítvén, a három Báthory, u. m. István, Kristóf és brassói Marathonnál Székely Mózessel az erdélyi fe­
Zsigmond fejedelmek oldalánál tölti el ifjú és férfi­ jedelemség elbukását. A Habsburgok a fegyver jo­
kora javát. Á Báthory-ház törökellenes támadó politi­ gán látszanak meghódítani Erdélyt, a mit Bocskay
kájában, mely a nyugati keresztyénségre támaszkodik, erélyes politikával, önkéntes átadással akart elkerülni.
ott látjuk őt törhetetlen rokon- és hazaszeretettel: Básta az 1600 október 25-iki léczfalvi emlékezetes
24 éves korában, a kiskoruan árván maradt Zsigmond országgyűlésen, melyet a táborban tartottak, Bocskay
fejedelem egyik testamentumos ura, vagyis végrende­ javait — Zsigmondnak Oppelnből visszasegitéseért
leti végrehajtójaként; 36 éves korában a nagykorúvá — elkobozza egyidejűleg a székelyek szabadsága el­
lett fejedelem adományából váradi kapitány és bihari vételével. Bocskay most Prágában Rudolf közelében
főispán lesz; 1594-ben Zsigmond kíséretében a szin­ él, mint annak magyar ügyekben egyik tanácsosa s
tén rokon Geszthy Ferencz fővezérrel, 600 kék dara­ 1604. elején visszakapva jószágait, Váradon, Debre-
bont élén együtt rohantanak rá a fejérvári ország- czenben és váraiban tölti idejét. Az ellenreíormáczió,
gyűlésre s államcsinynyel kényszerítik a rendeket, illetve a vallásüldözés megindultával birtokai meglá-
 240 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 30. szám.

togatása végett Erdélybe megy s elszomorodva látja ben rávetették magukat a Petz megerősített táborára
ott a Rudolf uralma alatt történteket. s irtóztató küzdelem után, mi közben — hogy Isten
A Mihály vajda és Básta rémuralma által tönkre- megmutassa, hogy övé a hadi szerencse — nyolcz-
téve, holttestek hevertek a mezőn; a lakósok pestis, szor fordult a koczka, a hajdúk oroszlán bátorsággal,
éhhalál és gyilkosok által tizedelten holttesteket, hiszen az egész magyar nemzet léte és jövője for­
akasztott embereket ettek. A mészárszékben ember­ gott szóban, kivívták a véres győzelmet, a melyben
hús árulás folyt. Családtagok felették övéiket s a Magyarország ismét „a németek temetője“ s Petz
hullákat még a temetőből is kiásták. Gyermekek minden hadi készletével együtt a derék hajdúk fog­
esett lovak oszló testébe bújva rágták a zsigereket, lyává leve. Ujongva és lelkesedve vitték Debreczenbe,
mig kívülről az ebek lakmároztak. A székelyföldön, mi közben a győzelem hire villámszárnyakon végig
a szászföldön és a megyéken is a nép magát kalá­ futott Magyarországpn, „a szent Isten íelinditá a ma­
kába fogta: nyolczan húztak egy ekét s a kilencze- gyar nemzet szivét“; a Várad alá rendelt székelyek
dik az eke szarvát tartá. A Básta ekéje, a Básta a hajdúkéhoz hasonló elszántsággal felmondták az
szekere mellett most tehát Istenhez még szabadon engedelmességet s az ellenséges oláh közeledésére
imádkozni sem lehetett. Ekkor eszébe jutott Bocs- Erdély védelme végett hazatértek, más rész Bocs-
kaynak a Prágában folyó rablást dőzsölés és paráz­ kayhoz csatlakozott.
nálkodás, szivéhez kapott, mint egykor a villámütött Most Bocskay, kiben a nemzet megtalálta főve­
Pál apostol, látta Báthory Boldizsár szomorúan intő zérét, s a ki a hajdúban és a székelyben, az Alföld
árnyalakját s mint egykor Bánk bán a nép szenve­ és a Délkeleti felföld ezen két magyar néptömegé­
dései láttára, benne is felébredt a minden hagyomá­ ben megtalálta az ország két szivkamaráját, diadal­
nyos hitnél és hűségnél nagyobb hatalom, a szeretet, lal indult előre a megkezdett utón. Lippay Balázs
az Isten. hajdúi, „angyalai“, a mint ezentúl a hajdúkat nevez­
De már gyanú alatt állott s Conciani Cipriano ték, vágtatva Kassa alá vonultak, s a város kard­
váradi kapitányra bizták, hogy reá felügyeljen. A csapás nélkül, örömrivalgások között, az Istennek
kincstár már kétszer rántott fel rajta nagyobb össze­ hálát adván, nyitotta meg kapuit: mig Barbiano hiá­
geket. De Barbiano, kinek jelszava volt: „Ez jó idő ban Ígért most vallásszabadságot; szégyenszemre
a meggazdagodásra,“ 20,000 forintot kért kölcsön, a futnia kellett Tokaj s onnan tovább a Szepesség felé,
mit Bocskay megtagadott. Most szabad bárói joga mi közben a hajdúk csapatait folyton fogyasztva s
megsértésével dézmát vetett rá, s mert ő fizetni nem elragadozva, a krónikás szerint pár nap alatt 130
akarta, törvénytelenül megidézte. Hiába kért Bocskay kilométernek megfelelő távolságot kellett szaladnia,
haladékot, hogy Prágába menjen, vagy Írjon: „Avas s három hét előtt még 20.000 embernyi táborából,
a tűzben van, — kiáltotta Barbiano — ideje, hogy mire Szepesre ért, csak 50 embere maradt.
ülő közzé fogjam.“ A gondviselő Isten is közbeele­
gyedett. Az ifjú Bethlen Gábor, a későbbi erdélyi Mátyás főherczeg csak nagy jutalom Ígérete mel­
fejedelem, Székely Mózes brassói táborából a bujdo­ lett képes rávenni Bástát, hogy Esztergom alól, a tö­
sókkal a belgrádi basához menekülve, izente neki, rök ellen gyűjtött 15.000 válogatott német és vallon
a ki az ifjúnak rokona és nevelőatyja volt, hogy vál­ sereg élén, ágyukkal, lovassággal Bocskay ellen vo­
lalja el a fejedelemséget, mert a török megfogja erő­ nuljon. Osgyánnál ugyan véres győzelmet aratott a
síteni. De ő habozott, lelkében erős csatát vívott a jelentékeny kisebbségben levő, s kaszára-kapára ha­
hűség gondolata az igazsággal. Hiában járt-kelt egy gyott hajdú sereg fölött, mi közben 600 török ka­
török fogoly emirje Bocskay tói Belgrádig és vissza. tona az utolsóig elesik, de nem adja meg magát, s
De az ifjú Bethlen csapatok élén Erdélybe tör, Te- elfogta Némethy Bálintot, a hajdúk vezérét, a kit lá­
mesnél meglepik a Duval hajdúi s ekkor zsákmá­ bainál akasztatott fel. Edelénynél is ugyan pyrhussi
nyul ejtett egyik dolmánya zsebében rátaláltak Bocs­ győzelmet látszott aratni Bocskay felett is. De hiá­
kay egy közönyös levelére Ez elég volt a rakamázi ban, Kassa nem adta meg magát, s hasonlóan cse­
hősnek. lekedtek — a vallásszabadság feltételével magát meg­
Szeptember végén a török ellen való fegyver­ adott Eperjes kivételével — a többi városok is, s
kezés ürügye alatt, Bocskaynak az eredetileg érde­ Básta uramnak, ennek a dobosból lett olasz véreb­
kesen „Szent Jog“-nak nevezett Szent-Jobb várát nek és haramiának Caraffa és Haynau méltó fegy­
váratlanul megrohanta, megostromolta és bevette. De vertársának, megtizedelt sereggel Pozsonyba s on­
Bocskay Solyomkőről 500 hajdúval s 300 más kato­ nan ki az országból kellett vonulnia.
nával szerencsésen elmenekül Debreczenbe. Ekkor November 11-én Bocskay székhelyévé teszi Kassa
Conciani megszállta Kereki várát, hol Eörvendy Pál városát; megérkezik a szultán első athnaméja; a vá­
uram, Bocskay tiszttartója gyorsan összegyüjté a rak mind, Eperjes, Tokaj és Várad kivételével, a
vár körül fekvő Kölesérben megszállott hajdúkat, hajdúk kezébe esnek, s most a fejedelem szózatával
megnyerte őket s ezek 300-an a várba menve, Con­ fordul Magyarország és Erdély rendjeihez és a szé­
ciani azt hiában ostromolta. Most Barbiano rendele­ kelyekhez. Immár hiában mondják az erdélyi német
tet adott, hogy Petz ezredes 3500 emberrel, ágyuk­ császári biztosok, hogy „az dolog nem szintén oly
kal, szekerekkel és lovassággal menjen a vár ellen szernyen vagyon“; hiában ir Rudolf Ráduly havas-
s vele magával Várad alatt Duval 5000 embere egye­ földi vajdához; hiában jönnek be a fekete Rácz György
süljön. Az utón Bocskay hajdúi Debreczenből érint­ martalócz csapatai: Erdélyben a székelyek és magya­
keztek Duval hajdúval, megmagyarázták nekik, hogy rok 1605. február 21-én Marosszeredában tartott rész-
a vallásszabadság és a magyar faj kivégzéséről van gyülésükön Bocskayt fejedelemmé kiáltották ki, július­
szó, s ezek a szegény emberek, a kik török-német ban a székelyektől kényszerítve csatlakoztak a szá­
által mindenükből kifosztottan, az akkori földönfutó szok is, miközben a hajdúk, mint 100 év múlva Rá­
magyar népet képviselték, megegyeztek abban, hogy kóczi kuruczai, Ausztria, Morva és Steier felé vetet­
október 15-én Duvaltól el fognak válni s a hajnalban ték fegyvereiket, Bécsben elpusztították a császári
Kerekibe menő Petz ezredest tönkre fogják verni. kerteket s dobták a fedelekre az élethalál-harcz tüz-
A magyar faj örök becsületére és dicsőségére tengerét.
legyen mondva, hogy bár a hajdúk Duvallal Vára­
dig haladtak, közülök egy sem árulta el a tervet, (Folytatása köv.)
hanem október 15-én reggel kijelentve Duvalnak,
hogy Bocskay a hitért és a magyar ^nemzetért vér­
zik, hajnali 2 órakor a biharmegyei Almosd közelé­
 30. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Egyházi Értekezletünk.
Az egyházkerületi Egyh. Értekezletnek Kézdivásárhelyen 1904.
julius 5-én tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi György ért.
titkár.
Csak igen rövid időre akarom igénybe venni a
m. t. közönség, m. t. közgyűlés türelmét. Tudom,
hogy ki van fáradva figyelmük, azonban a tárgyso­
rozaton az igazgató választmány határozatából ott van,
hogy ismertetni fogom az Értekezletet főbb vonások­
ban s az Értekezlet múlt évi működését. A mikor az
itt elmondandók felett gondolkoztam, eszembe jutott:
nem felesleges dolog-é ismertetni Egyesületünket. Hi­
szen négy éve már, hogy megalakult s ha nem is ke­
restük minden ténykedésünkben a nagy nyilvánossá­
got, ha nem is tudtunk olyan nagy lármával dolgozni,
de nem is zárkóztunk el működésünkkel a nagy nyil­
vánosság elől: akinek füle volt a hallásra, tudomást
szerezhetett létezésünkről, tájékozódhatott törekvé­
seinkről. Van-é tehát szükség mégis arra, hogy is­
mertessük Értekezletünket ? En azt hiszem: — igen.
És ezt a hitemet a következő tényre alapítom: fél­
milliónál, többen vagyunk kálvinisták az erdélyi rész­
ben és Értekezletünknek 892 tagja van. Nem hiszem,
nem tudom elhinni, hogy csak ennyi tagja lenne Ér­
tekezletünknek; hogy ha ismernék társaságunkat, is­
mernék társaságunk törekvését, czélját s mindaddig,
mig csak ennyien vagyunk, kétségbe kell vonnom,
hogy ismerik.
Mint a ki eleitől fogva őszinte érdeklődéssel vi­
seltettem az Ért. ügyei iránt — már akkor is, ami­
kor még nem voltam az Ért. ügyeinek vezetésével
megbízottak között s erre tanúim lehetnek a sepsi­
szentgyörgyi ref. hivek s a sepsii egyházmegye,—
s mint a ki most minden ágában ismerem az Ért.
viszonyait, sokat aggódtam ügyünk sikere felől, so­
kat gondolkoztam ennek a csekély részvétnek az
okán. Kerestem, kutattam a vigasztalás után. És hol
találhattam volna aggodalmaim között enyhitő, fel­
emelő vigasztalást, ha nem a vigasztalás egyedüli
igaz forrásában: a szentirásban. A szentiráshoz for­
dultam vigasztalásért és találtam: a Bírák könyvében
van egy történet. A Ráhod kútfőnél Gideon 30 ezer
harczossal készül a midianiták elleni ütközetre. Az
úr azonban azt parancsolta, hogy bocsássa el embe­
reit és csak 300 emberrel engedi a midianitákra
törni Gideont és pedig azért, hogy az irás szavai
szerint: „Ne mondhassa az Izrael, az én kezem szerzett
szabadulást nekem.“ Abban van az én vigasztalásom,
hogy az Ur, az erős, hadakozó Isten van velünk is,
és nem a mi sokaságunk, hanem az ő kezének ereje
által akarja a mi győzelmünket kivívni.
Ha már kérdeznék tőlem: mi a czélja a mi Ér­
tekezletünknek. Felelném: a miképen Gideon vitézei,
egyik kezünkben a kürtöt tartjuk, másik kezünkben
pedig lámpást. A kezünkben levő kürt szavával éb­
redésre hivjuk az alvókat, a közönyösség, kényelem
párnáin szunnyadókat; a lámpással megvilágítjuk
helyzetünket, fényénél számba vesszük erőnket, fel­
tárjuk szükségeinket, bajainkat; megvilágítjuk az útat,
melyen bizton futhatunk a czél felé, megismertetjük
az eszközöket, a melyekkel feladatunkat munkálhat­
juk. És bár törékeny edényben hordozzuk lámpánk
olaját, de a fény, a mely kitör belőle, az űré, a
mennyei atyánké.
Ha kérdezik tőlem, mi a mi czélunk? Felelem:
nem hivatalos kényszerrel, nem paragrafusokkal, de
a szeretet kötelékeivel szorosan egyházunkhoz kap­
csolni híveinket. Arra törekszünk: papok és más
egyháztagok, u. n. világiak, hogy egyházunk minden
egyes tagja tudatában legyen annak, érezze az élet
minden körülményei között, hogy micsoda kincset
bir evangéliumi egyházunkban, hogy érezze, tudja,
hogy a mi egyházunk nem csak kér, hanem ad is
neki, szeretettel munkálva nem csak lelki, hanem
241
anyagi jóllétén is, hogy az egyház neki minden dol­
gában hűséges segítője, oltalmazója, védelmezője, az
a czélunk, hogy híveink egyházunkat megismerjék,
szeressék és becsüljék. A socialis élet mind nagyobb
dissonanciát mutat fel s mind több és több követel­
ménnyel lép fel az emberiség előhaladását munkálni
hivatott intézményekkel szemben s különösen isteni
eredetére joggal hivatkozó evangéliumi keresztyén
egyházunkkal szemben s ezeknek az intézményeknek
az új időben, új viszonyok között, új szükségek kö­
zött, új intézményeket kell létesiteniök kebelükben,
ha rendeltetésüket híven akarják betölteni.
Más alkalommal is kifejezést adtam ennek s itt
is hangoztatom, hogy ránk, magyar kálvinistákra egy­
háztársadalmi intézmény alig maradt a múltból valami.
Nekünk mind most kell megteremtenünk. És ez mosta-
nig nem egészen a mi hibánk. De nem is hitbeli őseinké.
Ők megtették, a mit tenniök kellett s a mit nehéz
viszonyaik között tenniök lehetett. Megtették a leg­
nagyobbat, a mit tehettek: megszerezték nekünk s
szent örökségkép ránk hagyták a legdrágábbat: sze­
reztek és hagytak nekünk ev. hitet, ev. egyházat és
pedig nagy áron, vérnek, könynek, jóllétüknek és
vagyonuknak árán. De hátrahagyták nekünk egyszer­
smind a szent kötelességet is, hogy a mit ők ilyen
drágán szereztek meg, könnyelműen elveszni ne en­
gedjük.
Ennek a feladatnak munkálására alakult társasá­
gunk. Ám nem magunk akarjuk ezt munkálni: mi csak
segítségére akarunk menni a hivatalos egyháznak,
hogy a hova nem ér el a törvény, a parancs, a hi­
vatalos szó, kényszer, ott mi szeretetteljes buzdítás­
sal, az erkölcsi kényszer erejével, a lelkiismeret éb­
rentartásával hassunk és munkáljunk. És a mig mi
már segítségére megyünk egyháztársadalmi munkánk­
kal a hivatalos egyháznak, addig másfelől ez segítsé­
günkre jön s elismerésével, tekintélyével, támogatásá­
val honorálja, támogatja az övével azonos törekvé­
seinket, hogy igy közös erővel, kölcsönös munkával
építsük egyházunkat, munkáljuk egyházunk javát, fel­
virágzását.
Negyedik éve, hogy Egyesületünk munkál kitű­
zött czélján. Sok nehézséggel, sok akadálylyal kellett
megküzdenünk: mint a kishitűség, közöny, túlságos
aggodalmaskodás. Különösen nehéz volt az elmúlt
év. A tagok három évi kötelezettsége a múlt évvel
megszűnt s most új cziklust kellett kezdenünk. Ezzel
az évvel dőlt el: akarunk-e, tudunk-e tovább élni? A
közvélemény megnyilvánult a tagok jelentkezésében
s az arról tett bizonyságot, hogy az Értekezletre szük­
ség van, hogy Értekezletünk életképes.
S most élünk. Közel 900 tagja van Értekezle­
tünknek, de a taggyűjtés, munkája még nincs befe­
jezve. S a jelek biztatók, hogy élni fogunk s törekvé­
seink, sikerülnek.
És most közgyűlésünkkel határkövet teszünk egy
évi működésűnknek a pátriárcha sóhajtásával: Eben
Haezer: mindeddig segítséggel volt nekünk az úr! S
kezünk a munkán, hitünk az égen; jelszavunk: előre
Istenért, hazánkért.
Az egyháztársadalmi egyesületek.
Az egyh. kér. Egyházi Értekezletnek Kézdivásárhelyen, 1904.
julius 5-én tartott közgyűlésén felolvasta Péchi Árpád brassói
ref. lelkész.
Mélyen tisztelt közgyűlés!
Egyházkerületi értekezletünk igazgató-választmá­
nyának közelebbről Kolozsvárott tartott gyűlésétől
vettem a megtisztelő megbízatást, hogy a létesítendő
egyháztársadalmi egyesületek kérdésében tartsak egy
felolvasást; itt, e közgyűlés illusztris közönsége előtt.
A feladat nagysága egyfelől, másfelől az idő rövid­
 242 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
sége és ezekkel szemben a sok munka, ami junius
hóban Brassóban a lelkészre vár, aggodalommal töl­
tött el, hogy vájjon a megbízatásnak eleget tudok-e
tenni. De a végén is, aggodalmamat legyőzte a kö­
telességérzet. Ugyanis meggyőzédésem az, hogy mi
lelkészek, erőnk és tehetségünk szerint, mindazon
munkában részt kell hogy vegyünk, a mire az idő
intő szavára egyháztársadalmunk elhív és munka­
erőnket ingénybe kívánja venni.
Ez inditó ok szemelőtt tartásával kezdettem a
munkához. Hogy azután megbízatásomnak mennyiben
tudtam megfelelni, azt a mélyen tisztelt közgyűlés
fogja elbírálni.
Az egyháztársadalmi szervezet beállításának mi­
kéntje felett tervelgetve, azzal mindjárt tisztába vol­
tam, hogy bár a külföldi viszonyok ismerete mellett,
de minden esetre a mi honi körülményeink, t. i. nép­
életünk, kulturális, köztársadalmi állapotaink és egy­
házszervezetünk figyelemre méltatása mellett, kell és
lehet egyedül a czélt az előmunkálatokban megkö­
zelíteni és majd a kivitelnél a megállapított prog-
rammot megvalósítani. Ezért közel 19 évi közpályám­
nak, a mi népünk életéből szerzett tapasztalatait, ösz-
szevetve azzal, amit láttam külföldön és azóta olvas­
tam a külföldi viszonyokról és viszont mindezt meg­
egyeztetve azon észleletekkel, a melyeket szereztem
itthon szász testvéreink egyháztársadalmi munkálko­
dásából; ezek képezik együttesen az alapot, a melyen
egész tervezetem kiépül.
Ugyanis eddigi tapasztalataim arról győztek meg,
mélyen tisztelt közgyűlés, hogy mint egyházszerve­
zet arra kell törekedjünk, hogy a református ember
a bölcsőtől a koporsóig érezze, hogy ő nem csak
magáért, családjáért kell éljen, munkálkodjon és
küzdjön, hanem hazájáért és közegyházának érde­
keiért is. Aki beolvad az egyházközség társadalmába,
azt mindenki testvérének kell tekintse; aki ellenben
a közösséget megtagadja, az mint tévelygő, zárassák
ki a testvéri kötelékből és ne részesittessék annak
áldásaiban mindaddig, mig megtérésének biztos tanu-
jelét nem adja.
Ezért a mi szervezkedő egyháztársadalmunknak
evangéliumi jelszava ez legy en : Egyenlő jogok és
egyenlő kötelességek!
Aki vallástársadalmi közéletünket ma közelebbi
figyelemre méltatja, elszomorodva tapasztalja, hogy
a 14—15 éves korig ott — a hol és úgy — a hogy,
az iskola vezetése alatt áll, azután túl a 20 éves ko­
ron az, aki a katonai fegyelem alá kerül, de a köz­
beeső 5—6 éven belül és a katonai szolgálat után
ismét a legkisebb gondozás nélkül él ifjúságunk és
népünk.
E szomorú való teszi szükségessé, hogy a nép­
életet az egyház a maga vonzkörébe ragadja és a
nép minden rétegének szellemi és kedélyi táplálékot
nyújtson. Erre pedig az egyedüli megfelelő mód az
egyesületi élet megteremtése. Ma már meg van ér­
lelődve anyaszentegyházunk vezérférfiaiban a köztu­
dat, hogy a munkásság ez uj terére kell hogy lép­
jünk erős igyekezettel, ha a talajt el nem akarjuk
vesziteni lábaink alól, az evangéliumi szabadság és
szeretet, magyar hazánk nagy kárára.
Minden egyesület avagy társaság egy bizonyos
rendeltetést kell hogy betöltsön. A magyar kálvinista
anyaszentegyháznak is az a nagy elhivatása, hogy
híveit magasabb vallásos életelvekre és erkölcsre
tanítsa. A mi egyházunk már magában egy egyesü­
let; ha tehát kebelén egy uj egyháztársadalmi szer­
vezetet óhajtunk létesíteni, szorgos gondossággal
kell vigyázzunk, hogy annak czélja egybevágjon az
egyház magasabb érdekeivel.
Egyben az egyháztársadalmi szervezetek beállí­
tásával figyelemre kell méltassuk a helyi körülmé­
nyekkel kapcsolatos nagy nehézségeket is. Ilyenek
30. szám.
p. o. hogy a legtöbb községben nincsenek ma még
a pap mellett olyan egyének, akik a népéletet sze­
retettel és értelemmel irányítani tudnák; pedig az
ilyen munkát csak segítő társakkal és nagy áldoza­
tok mellett lehet végrehajtani. Ezen kívül a legtöbb
helyen hiányzik az összejövetelekre a megfelelő he­
lyiség is. De hát Németországban is ezelőtt 50 évvel a
miénkhez hasonló állapotok voltak, a mikor angol
mintára az ifjúsági és leányegyesületeket szervezték.
És ma már náluk körülbelül 1700 ifjúsági és több
mint 2000 leányegyesület van, hogy a többi rokon-
hivatású egyesületekről ne is szóljak.
Vájjon ha mi teljes komolysággal munkához kez­
dünk, ne koronázná-e megfelelő siker a mi fáradal­
mainkat is? Ki kételkedhetik ebben!
(Vége következik.)
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. junius 23.
Maksay János számvevő aa. előadása folytán a
Relle-féle házak vételáránál mutatkozó felhajthatatlan
követelés, valamint szászvárosi kollégiumunknak és
a m.-vásárhelyi egyházközségünknek is felhajthatat­
lan követelései törlésének engedélyezése iránt a főt.
ehkerületi közgyűléshez előterjesztés tétetik.
Nem volt íigyelembevehető a Gecse-alap kezelő
bizottságának a kezelési szabályok módosítása iránt
tett ismételt javaslata, miután az alig csak egy év
óta alkalmazásban levő szabályzatot teljesen megfe­
lelőnek ismeri ig. tanácsunk.
Erdővidéki egyházmegyénk s a marosvásárhelyi
kollégium 1903. évi számadásai s illetve az előbbi­
nek 1904. évi költségvetése jóváhagyattak.
Váró Ferencz ig.-tanár aa. fellebbezése folytán
tárgyalás alá vette ig.-tanácsunk a nagyenyedi kol­
légium elöljáróságának a dijkezelői honorárium fel­
emelése tárgyában kelt határozatát s a felebbezéshez
felhozottakra, valamint arra is tekintettel, hogy maga
a dijkezelő tanár aa nem is kérte honoráriuma fel­
emelését, a bemutatott határozat megsemmisittetett
s Váró Fftrencz tanár aának ezzel kapcsolatban tett
szóbeli előterjesztése folytán felhivatott az elöljáró­
ság a tanári fizetések rendezése tárgyában kelt kon-
venti határozat kívánta előkészítő lépések megtételére.
Csulak Zsigmond lelkész aa. indítványa folytán
a sepsii egyházmegye tanácsa terjesztett egy javas­
latot igazgatótanács elé az iránt, hogy jövőre a kon-
grua-nyugták esperesi láttamozás nélkül és közvet­
lenül küldessenek be a központba s a kifizetés is
közvetlenül a lelkészek kezéhez történjék; úgyszin­
tén, hogy a névkönyvek és jegyzőkönyvek is köz­
vetlenül — az esperesi út kikerülésével — küldes­
senek meg az ehközségeknek.
Bár az ig.-tanács az ügykezelésnek s vagyon­
kezelésnek a czélszerüség határai között, az egyház-
kerület s túlterhelt hivatalnokai érdekében, egysze-
rüsitésén kísérletezik s minden ez irányban tett ja­
vaslatot szívesen fogad, de a jelen indítványt, mint
a mely sem az egyszerűsítés elveivel, sem a vagyon­
kezelési szabályokkal össze nem egyeztethető, ér­
demleges tárgyalás alá nem vette.
Az ehkerület jelzálog kölcsöneinek olcsóbb ka­
matú kölcsönnel való convertálása tárgyában az el­
nökség részére meghatalmazás adatott.
Ezek után dr. Kádár János titkár aa. előadása
alapján a szászújősi ehközség birtokvásár szerződése
jóváhagyatott és M.-Valkónak saját alapjától, vissza­
helyezés feltétele mellett, kölcsön felvétele engedé­
lyeztetett.
Kolozsvári ehmegyék az ehkerületi képviselővá­
lasztásokról beterjesztvén jelentését, a bádoki körben
megejtett választás igazoltatott, de a többi választó-
 30. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 243

sok igazolása függőben hagyatott, újabb felvilágosító megye Szamos-Ujvárt f. julius hó 14-én látogatott köz­
jelentés bekérése mellett. gyűlést tartott. A rendkívül nagyszámban megjelent köz­
A borosbocsárdi erdők s birtok megvételére több gyűlési tagok legelőször a kegyeletnek és az emlékezetnek
rendbeli ajánlat érkezvén be, felhatalmaztatott az el­ szenteltek fölemelő ünnepet, mert gr. Vass Béla, Gaál
nökség magán árverés vagy magán egyezség utján Gyula főgondnokok és Sófalvy Károly főjegyző vezetésé­
vel a gyász külső jeleivel is bevont templomba vonultak,
a vásár megkötésére. hol a gyülekezeti ének elhangoztával a magyardécsei ref.
Püspök aa javaslata alapján kiosztatott a Kovács népdalárda megindító éneke a gyásznak szomorú érzését
Endre-féle alapítvány kamata a dési egyházmegye keltette föl az egybegyűltek szivében. Az ének végsora
négy lelkésze között. alatt Sófalvy Károly főjegyző lépett a szószékre, hol tö­
A marosvásárhelyi ehközségünknek az ügyve­ mören szerkesztett imájával Istenhez emelte a hallgatóság
zető lelkész és főgondnok hatáskörére vonatkozó lelkét. A magyardécsei dalárda gyászdala után Gyárfás
szabályzata, a beadott íellebbezések folytán, több- Albert bethleni lelkész mondotta el nagy jellemző erővel
rendbeli módosítás mellett elfogadtatott. megirt emlékbeszédét. Szónoklatában, melyet a szív igaz
érzésével adott elő; a hallgatók lelki szemei előtt megele­
Nem volt figyelembe vehető a marosugrai és venedett a már boldog emlékű esperes képe, tisztán tük­
csapói egyházközségeknek íelebbezése, melyben a két röződvén élete és munkálkodása mint lelkésznek, mint
egyház közti társas viszonynak 1904. év végével való esperesnek, mint hazafinak és mint családfőnek. Nagy
megszűnését kimondó igazgatótanácsi határozat ellen megindultsággal emlékezett meg az előadó arról a szoros
folyamodnak. kapcsolatról, mely őt előbb mint tanítványt, később mint
Szászlónai egyházközségnek a temetőhely kibő­ munkatársat és barátot az elhunyttal egybekötötte. Az emlé­
vítésére vásárolt ingatlanról kötött szerződése meg­ kezést áhitatos imádság zárta be, melynek befejeztével
ér ősittefett. megcsendült mégegyszer a dalárda éneke, s utána a föl­
emelő ünnepély a „Nincs már szivem félelmére“ kezdetű
A nagysajói ehmegye alapos munkálaton nyugvó közénekkel véget ért.
felterjesztése arról győzte meg az igazgatótanácsot, Délelőtt még egyházmegyei tanácsülés tartatott, mely­
hogy Mezőörményesen körlelkészség szervezése ez nek folyamán a zsinati képviselőkre beadott szavazatok
idők szerint lehetetlen, részben mert a körlelkész­ vétettek számba.
ség kötelékébe bevonni czélzott leány egyházak anyagi Délben gr. Vass Béla főgondnok látta vendégéül a
hozzájárulásukat némelyik korábbi Ígérete daczára közgyűlés összes tagjait, délután pedig az esperesválasztó
megtagadták vagy a nyújtandó hozzájárulással arányba gyűlés ült össze. Az elnöklő főjegyző: Sófalvy Károly a
nem álló követeléseket támasztottak; épen azért a választás tart imára Péter Antal t. b. főjegyzőnek adta át
mezőörményesi körlelkészség szervezésének kérdése székét, ki a nyomban megejtett szavazás eredményét ab­
napirendről levétetett s több rendbeli czélszerüségi ban hirdette ki, hogy Sófalvy Károly főjegyző a széki
egyházmegye esperesévé, Benedek Lajos számvevővel szem­
szempontokra tekintettel Mezőszilvás központtal való ben szavazattöbbséggel megválasztatott. A gyűlés színe
szervezkedés előkészítésére a nagysajói ehmegye föl­ előtt megjelent uj esperest gr. Vass Béla főgondnok szi­
kéretett. ves szavakkal köszöntötte, melyre Sófalvi esperes szépen
Hari egyházközségnek a kántori lak s 1080 D-öl kidolgozott beszédben köszönte meg a reá ruházott uj hi­
telek eladása engedélyeztetett. vatalt. Vajha ama szellemben vezetné magasztos tisztét,
Fogarasi egyházközségünk kebli tanácsának a mely érdemes elődjének paptársai osztatlan és meleg sze-
vagyonelidegenitési szabályzat egyik pontjának, mely retetét szerezte meg! Az eképp megürült főjegyzőséget a
a vásárügyek beterjesztési határidejéről szól, módo­ a közgyűlés egyhangúlag Lőrincz János b.-váraljai lel­
sítása iránti fölterjesztése nem volt teljesíthető. készszel töltötte be, kinek tanügyi előadói örökét a gyű­
lés szótöbbséggel Szász Béla magyardécsei papra ruházta.
Udvarhelyi egyházmegyénk közgyűlési tanácsko­
Krónikás.
zási szabályzata, valamint a görgényi egyházmegyé­
nek a vizitacziói ellátási költségekről, a pénzkölcsö- A radnóthi egyházm egyéből.
nökről és az ösztöndíjakról szóló szabályzata jóvá­
hagyattak. A küküllői egyházmegye f. hó 10-én, vasárnap d. e.
Nagyenyedi Bethlen-kollegiumunknak ismételt és nyék10 órakor tartotta egyh. értekezletét Radnóthon, a kör­
papsága és a vidéki és helyi közönség élénk rész­
részletesen megindokolt fölterjesztésére egy kisebb véte mellett.
belső telek eladása engedélyeztetett. Az értekezletet istentisztelet előzte meg, melyen a
Dicsőszentmártoni egyházközségünknek kántori közönséget áhítatra ragadó megható imát mondott Nagy
teendőkkel összekötött segédlelkészi állás szervezé­ Domokos esperes, utánna pedig Koréh Endre erzsébetvá­
sére a kért engedély meg nem adatott, utasittatván rosi körlelkész, a küküllői egyhm. egyik legkiválóbb szó­
ez ehközség csak kántori állás szervezésére. noka mondott költői színekben gazdag egyházi beszédet
Magyarnádasi kicsiny egyházközségünk a beszol- Pál ap. Rom. lev. I. 16 v. alapján, mely nem csak erős
gálást teljesítő mérai lelkész aa. elismerésre méltó krisztusi, de hitszilárd kálvinista jellegénél fogva egészen
buzgósággal és áldozatkészséggel párosult elöljárása elragadta a jelenvolt szépszámú közönséget.
Istentisztelet után a távollevő K. Nagy Pál ért. vil.
folytán egy imaház és bérház építését határozta el s elnök helyett K. Boér Elek egyhm. gondnok nyitotta meg
most központi tökéinek kiutalásáért folyamodott. Mi­ az értekezletet, kit az értekezlet, mint az egyhm. agilis
előtt azonban ig.-tanácsunk a kérelmet teljesítette gondnokát ért. vil. alelnöknek egyhangúlag meg is válasz­
volna, tekintettel ottani hiveink csekély számára, tott. K. Boér Elek szép megnyitó beszédje után Nagy Do­
újabb megfontolás tárgyává tétette különösen az épí­ mokos esperes vezette az értekezletet; bejelentvén tárgy-
tendő bérház értesítésének kérdését, a mely némi ag­ sorozat előtt, hogy az egyházmegyéből eltávozó Pátkay
godalmakra ad okot. János volt sövényfalvi lelkész lemondott egyh. alelnöki
Több rendbeli építkezés kölcsönfelvétel, kisebb állásáról s helyette más aielnök volna választandó. Az ér­
tekezlet az aielnök lemondását tudomásul vette és helyette
ingatlan eladás és vásárlási ügy elintézésével az ülés más aielnök választását kimondta, az értekezlet végére
véget ért. tűzvén ki a választás megejtését.
r. 5. Tárgysorozat rendjén következett Nemes Elek sz.-dá-
(Vége.) nyáni lelkész felolvasása, ki közvetlen tapasztalataiból, ki­
folyólag támadta a középosztály vallástalanságát, a hittel
nem törődömségét, lágymelegségét. Ajánlta egyszersmind
EGYHÁZMEGYEI ÉRTEKEZLETEK. az értekezletnek, hogy egy egészséges középosztály meg­
teremtése végett alapítson egy a családi és társadalmi éle­
A széki egyházm egyéből. tet felölelő vallásos tartalmú lapot, melynek „Magyar Csa­
lád“ volna a neve. Az értekezlet köszönettel fogadta a
Néhai Somkereky Miklós esperes emlékezetének ál­ felolvasó életre való eszméit, de az ajánlott lap alapítását
dozni s megüresült helyének betöltésére a széki egyház­ már csak azért sem tartotta czélravezetőnek, mivel a már
 244 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
életben levő hasonló vallás társadalmi lapok fenmaradása
sincs eléggé biztositvk az olvasó közönség közönyössége
folytán. Gyökerében kell kezdeni a dolgot! Oda nevelni
a közönséget, hogy érdeklődjék a vallásos dolgok iránt,
különben nem lehet czélt elérni. Következő pont Sámuel
Aladár balavásári lelkész felolvasása volt: „Egy régi zsi­
natról“. Igen érdekes történelmi emlékeket hozott fel­
színre Bethlen Gábor korából. Tollas József k.-szt.-mártoni
lelkész ismertetett még egy vallástani kézikönyvet és Sá­
muel József nagykendi lelkész egy az ág. evangélikusok
által kiadott „Utasítás a lelkészi élet körében felmerült
dolgokra vonatkozólag“ czimü igen érdekes és egyházunk
által is hasznavehető müvet.
Végül az indítványok során az alelnöki tisztéről lekö­
szönt Pátkay János helyébe alelnökké az értekezlet egy­
hangúlag Sámuel József n.-kendi lelkészt választotta.
Még csak a jövő gyűlés helyének megállapítása volt
hátra. Erre vonatkozólag Boér Elek vil. alelnök javaslatba
hozta D.-Szent-Mántont, mint a mely egyhm. központon
szükség van a hitélet fejlesztésére. Ezzel szemben Nemes
Árpád m.-ugrai lelkész napirendre térést ajánlott az in­
dítvány felett, mivel már egyszer volt a központon az ér­
tekezlet, akkor is csekély érdeklődés mellett. Az értekez­
let czélja pedig, hogy az egyhm. különböző helyein ter­
jessze a hitélet éltető világosságát. Végre is a gyűlés úgy
határozott jövőre nézve, hogy azon egyházak közül, melyek
kérni fogják saját részükre az értekezletet, az egyh. elnök
bölcs,belátása szerint fog választani.
Értekezlet végén Nagy Domokos esperes egyh. el­
nök megköszönve a jelen levő Br. Kemény Ákos Kis-kü-
küllő vmegye főispánjának, az értekezlet védnökének a gyű­
lésen való megjelenését, valamint Boér Elek ért. alelnök*
nek szives készségét, melylyel a távol levő vil. elnököt
helyettesitette, megköszönve a közönség érdeklődését és
a résztvevő lelkészek fáradozását, az értekezletet bezárta.
Értekezlet után a papok és világi előkelőség Pálosy
helybeli vendéglőjébe vonult közebédre, hol szép köszön­
tők hangzottak el a püspökre és az értekezlet vezető fér-
fiaira, pátronusaira. Ugyan ez ebéd alkalmával tekintélyes
összeg gyűlt össze a helybelitorony alap javára.
Egy jelenvolt.
ISKOLA.
Értesítés.
A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi kollé­
giumának jogakadémiáján az 1904—1905. tanévre a beira­
tások f. évi szeptember 1-től 12-éig eszközlendők; az elő­
adások pedig szeptember 16-án veszik kezdetüket. Utóla­
gos felvételnek szept. 13—15. napjain dékáni-, azután pe­
dig tanári-kari engedélylyel lehet helye. Azok az egyéves
önkéntesek, a kik tényleges katonai szolgálatukat f. évi
szeptember hó végén fejezik be, október 1—8. napjain
iratkozhatnak be.
A vizsgálatok határideje szeptember 1-étől 15-éig terjed.
Jegyzet. A jogakadémiai hallgatók általában részesül­
hetnek a kollégium kebelében fennálló tápintézet kedvez­
ményeiben (az erre nézve megállapított dijak a legutóbbi
tanévben a következők voltak: ebéd és vacsoráért az I.
félévben — szept. 1. — decz. végéig — 50 K., a II.
félévben — jan. 1.—junius végéig — 74 K., csak ebé­
dért az I. félévben 32 K., a II. félévban 64 K. A jövő
tanévtől kezdve az összes évi ebéd- és vacsoradijnak 150
koronára való felemelése megerősítés alatt áll; ezzel szem­
ben azonban az ételeknek s főként a vacsorának javítása
is eszközöltetni fog. Uj és kényelmes tápintézeti épület
emelése folyamatban van). Az erre érdemesek igényt tart­
hatnak a kollégium által évenkint kiosztatni szokott ösz­
töndíjakra; valamint a szegénysorsuak tandíjmentességre,
tápintézeti-dij elengedésre s a jelentékeny alaptőkével ren­
delkező „Jogász segély-egylet“ támogatására számíthat­
nak. A jogakadémiai ifjúsági-, vallamint a collegiumi nagy
könyvtár a hallgatóság rendelkezésére fog állani. Minden­
nemű felvilágosításokkal szívesen szolgál
Eperjesen, 1904. május havában,
a jogakadémia igazgatósága.
Tájékoztatás. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület
eperjesi ősi kollégiumának jogakadémiáján, — a hazai ág.
30. szám
hitv. ev. vallásfelekezet ez egyetlen ilynemű tanintézetén,
— az 1903—1904. tanév alatt a következő tanárok mű­
ködtek: dr. Mikler Károly dékán, dr. Flórián Károly, dr.
Horovitz Simon, dr. E. Nagy Olivér, dr. Obetkó Dezső,
dr. Raffay Ferencz, dr. Szlávik Mátyás (rendes tanárok),
dr. Mauritz Gyula (rkiv. tanár), dr. Breyer Adolf, dr. Ho­
rovitz Imre, dr. Körtvélyessy Dezső, dr. Máriássy Béla,
dr. Stehlo János (magántanárok). Az I-ső félévben 23 tan­
tárgy 94 hetiórában; a Il-ik félévben pedig 33 tantárgy
105 hetiórában adatott elő. A tanév alatt a jogakadémián
összesen 253 hallgató volt beírva, úgy, hogy a hallgató­
ság létszáma tekintetében ez a tanintézet a hazai tiz jog­
akadémia között a legelsők közé emelkedett. A hallgatók
között volt: I-ső éves 83, Il-od éves 89, III-ad éves 40,
IV-ed éves 35, tanfolyam hallgatása nélkül miniszteri en­
gedélylyel vizsgázó 6. Vallás szerint volt: ág. hitv. ev.
87, róm. kath. 69, izr. 53, ev. ref. 29, gör. kath. 11, gör.
kel. 4. Születési hely tekintetében volt: Sáros vármegyei
52, Gömör vm. 16, Szepes vm. 13, Abauj-Torna és Békés
vm. 10—10, Zemplén és Pest vm. 9—9, Árva, Bács-Bod-
rog, Liptó, Nógrád és Szabolcs vm. 8—8, Borsod, Hont és
Torontál vm. 7—7, Brassó, Bereg és Szolnok vm, 5—5,
Bars, Bihar, Trencsén és Ung vm. 4—4, Arad, Hajdú, Ko­
márom, Szatmár, Tolna és Zolyom vm. 3—3, Heves, Má-
ramaros, Szeben, Szilágy, Temes és Zala vm. 2—2, Fehér*
Fejér, Győr, Hunyad, Kis-Küküllő, Moson, Pozsony, Sop­
roni, Vas és Veszprén vm. 1—1. Gácsországi 2. A folyó
tanév májusának végéig tartatott a jogakademián 113 I.
alapvizsgálat, 89 II. alapvizsgálat, 16 államtudományi vizs­
gálat és 15 jogtudományi államvizsgálat. A vizsgálatokon
kitüntetéssel nyertek képesítést: Halmay Béla és Rubovics
Áron az I. alapvizsgálaton, Erős József, Tapavicza Simon
és Teichner József a II. alapvizsgálaton, valamint Kilb
Gyula a jogtud. államvizsgálaton. A tanév alatt 26 joghall­
gató nyert végbizonyítványt. Több joghallgató részesült
ösztöndíjban, a segélyegylet támogatásában, tandíj- és táp-
intézetidij elengedésében stb. (Ezen a czimen a joghallga­
tók által élvezett kedvezmények összege a múlt 1903—1904-
dik tanév alatt meghaladta a 8000 koronát. Az akadémiai
ifjúság egyesületei: a jogász-testület, segélyegylet, turista-
egylet és vivóegylet, élénk működést fejtettek ki. Mind­
ezekről részletesebb adatok a kollégium „Értesítőu-jében
olvashatók, melyet az ág. hitv. ev. kér. Coll. Jogakadémia
dékáni hivatala Eperjesen egy darab 20 fill.-es levélbélyeg
beküldése ellenében bárkinek készséggel megküld. A vá­
rosban egészséges és nem drága lakások elegendő szám­
mal állanak rendelkezésre s az ifjúság ellátása jutányos
és megfelelő.
TÁRCZA.
Egy levél.
Annak idején megkerestem özv. Hegyi Mihályné
kegyes és buzgó, lelkes és áldozatkész aát a kolozs-
vár—monostori templom érdekében. Régi ismeretség
kedves emléke jogosított e lépésre. Kérésem meg­
hallgatta. Nemcsak, hanem buzgó Thabitta módjára
segítségemül szegődött. Ez időből van a többi mel­
lett egy kedves levele nálam. Pecsét alatt jött, pecsét
alatt van. De tán nem szegem meg a pecsétek tör­
vényét, ha e meleghangú szép levelet tárczánkban
leközlöm. Hiszen az ilyen világositó szövétneket ma­
gas helyre kell helyezzük, hogy fényljék annak vilá­
gossága, hogy mások is lássák.
Itt a levél. Csupa szív, csupa lélek. Benne van
egészen a magyar kálvinista nő. Benne van a deb-
reczeni czegléd-utczai templomépitő. Benne a Péter-
íián a magyar gályarabok emlékének alapitója. Benne
özv. Hegyi Mihálynénak (sz. Józsa Euphrozina) job­
bik íele. Benne a mi anyaszentegyházunknak soha
el nem múló dicsősége, hogy a Lorántffy Zsuzsán-
nák magva nem szakad meg. A kolozsvár—monos­
tori templom-alap számadása majd beszél a bevéte­
lekről, a levél beszéljen a kegyes lelkeknek hozzánk
hajló szives indulatjáról. Irsay.
 30. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 245

íme: E m léket az agyagfalvi réten! A székelyemlék

alap javára, a marosvásárhelyi ev. ref. kollégium ifjúsága
„Nagytiszteletű Úr! által Arany János emlékére rendezett irodalmi ünnepélyen,
A hónap folytán több heti látogatáson voltam önkéntes adakozásból küldött 20 korona 18 fillér, Barabás
Borsodban özv. Herczeg Odescalchyné—Dégeníeld Béla országgyűlési képviselő ur által 5 korona 96 fillér
grófnő régi kegyes jóbarátnémnál, ki ref. egyházunk és az udvarhely megyei t.-pénztárnál elhelyezett tőkepénz
egyik áldozatkész támogatója, az újkor egy Lorántffy félévi kamata fejében 104 korona 68 fillér; összesen be­
folyt 130 korona 82 fillért hozzáadva az idáig begyült
Zsuzsannája — gyakran érintkezünk, eszmét cserél­ 5258 korona 34 fillérhez, az alapösszege tesz 5389 korona
vén e téren — többek közt átadtam neki elolvasás 16 fillért. Fogadják a nemesszivü adakozók hazafias ado­
végett más ily vallásunk s derék papjaink munkáit mányukért a végrehajtó-bizottság hálás köszönetét. Szé­
illető füzetekkel együtt. Tiszteletes úr! Kolozsvári kelyudvarhelyen, 1904. julius 23-án. Ferenczi János vég­
lelkészszé történt beköszöntő beszédét annyira szép­ rehajtó-bizottsági pénztáros.
nek, alkalmilag fenköltnek találta, hogy megkért, ír­ T an árválasztás. A miskolczi ref. íőgymnasium-
nék Önnek, mikép öt példányt küldene el számára s hoz Dr. Kosztolányi Zoltán pápai tanárt választotta meg
mivel annak tiszta jövedelme a k.-monostori templom
íölépitési költségeire van szánva, 10 koronát küld (a az egyháztanács rendes tanárrá. Kisérje Isten áldása az uj
holnapi postával küldöm is). Czime: özv. herczeg munkakörében is az uj tanárt.
Odescalchi Gyuláné, Sajó-Vámos — Borsodmegye. A világ ö ssz e s reform átusainak k ö zg y ű lése
Én még most is örömmel „gondolok vissza azon f. év junius 28. 29. 30. továbbá julius 1. 3. 4. 5. és 6-ik
kellemes egy napra, melyet Önöknél s kedves Ko­ napjain tartotta meg Liverpoolban. A világ összes álla­
lozsvár városában tölthettem; fiatalságom ez legér­ maiból jelentek meg delegátusok és pedig 350-en. Magyar-
országból jelen volt dr. Szabó Aladár tanár, György Endre
dekesebb idejének színhelyét még egyszer meglát­ egyházmegyei gondnok és Szalay József nagybecskereki
hattam; magyar hazafi szivem kegyeletes s hálaér­ lelkész. A gyűlésen elsőrendű egyházi nagy kérdések tár­
zettel telt el nagy Mátyás királyunk.annyira sikerült, gyaltattak, kiváló elmeéllel. Főbb tárgyak voltak: a Bib­
nagyszerű emlékszobra látásán! Éppen ezért, ha­ lia s a modern kritika. A hitvallásoknak s a Credó-nak a
zánkra nézve oly válságos időkben kell keservesen Bibliához való viszonya, továbbá jelentések az összes egy­
fölsóhajtanunk: „Hol van Mátyás király, oda az igaz­ házakban végzett munkákról. A magyar egyház munkás­
ság!“ Tán örökre el leszünk temetve ő vele együtt!! ságáról és jelenlegi ^állapotáról Szabó Aladár dr. számolt
be nagy hűséggel. Es rendkívül kellemesen érintette az
En a telet alkalmasint Szilágy-Somlyón, Tasná- összes jelenvoltakat az az üdvös mozgalom, egyházi fel­
don töltendem. Itt annyira egyedül vagyok már; sok éledés, a mely a magyar egyházban az utolsó 20 évben
régi jóbarátaim mind elhaltak. Lelkileg, testileg el­ végbement, s a mely lelki feléledésről a skót szabadegy­
gyengülve; az egyedüllét, mindig komoly gondolatok ház hivatalos közlönyében Vebster skót lelkész, az egye­
nagyon is rombolólag hatnak kedélyemre; pedig a temes reformátusok „Quarterly Register“ czimü lapjában
mig lehet, szeretném még a földi'életet megtartani; meg dr. Szabó Aladár emlékezett meg. A gyűlés meleg
az élet minden sok bajai, nagy fájdalmai daczára is. rokonérzetét fejezte ki a magyarországi egyházi sok jó
Egy igaz keresztyén embernek szép s magasztos fel­ reményt nyújtó mozgalmak iránt.
adat, ha igazán megértjük, őszintén akarunk Isten s A „Sárospataki Ref. N ő eg y let“ folyó hó 17-én
Jézusnak törvényei, intései, tanításai szerint munkál­ tartotta nyolczadik rendes közgyűlését, melynek legfőbb
kodni; tér van elég, csak oly önzők ne lennének az tárgya az egylet félévi működéséről szóló titkári jelentés
emberek!? és a pénztári számadások átvizsgálására kiküldött bizott­
ság előterjesztése volt. A titkári jelentésből méltónak tart­
Igen jól esne, ha hogvlétek felől tudósítással juk felemlíteni, hogy ez a fiatal egylet az elmúlt félév alatt
tisztelnének meg. A jó Isten oltalma legyen mind­ állandó havi pénzsegélyben részesített 14 munkaképtelen
nyájokkal. Tiszteletes urat szívesen köszöntve vagyok református vallásu egyént s ezek részére kiadott 342 ko­
hive az egyházban rona készpénzt. Ezenkívül napi élelem gyanánt kiszolgál­
tatott 1044 adag ételt. Szegényebb sorsú 26 iskolás gyer­
Özv. Hegyi Mihály né.“ mek1ruházatára fordított* 132 koronát s a legszükségesebb
tanszerek beszerzésére utalványozott 24 koronát. Nép­
könyvtárából 53 egyénnek 184 kötet könyvet adott ki in­
gyen olvasás végett. Kegyeletes kötelességet is teljesített
KÜLÖNFÉLÉK. akkor, midőn Tóth Pál volt felsőbb leányisk. igazgató em­
lékére 20 koronát adományozott. Az egylet vagyon 1631
A zsinati k ép v iselő k választása mégis csak kor. 75 fillér.
bajjal jár mindenütt. Igen sokan vannak a hivatalosok . . .
Eleddig csak a dunántúli kerület képviselői vannak megvá­
lasztva. Most vesszük Sárospatakról a hirt, hogy a pótképvi­
selőkre is pótválasztást kellett elrendelni, a többi kerületek­
HIVATALOS RÉSZ.
ből nincs biztos tudósitás. De nem is szívesen járunk a más Sz. 3422—1904.
háza előtt, hiszen a mi házunk ez idő szerint a legbizony­ KÖRLEVÉL.
talanabb mindenik között Valószinüleg az lesz a biztos Kebli könyvelési osztályunk jelentése szerint még máig
eredmény, hogy a szép számú lajstromos névsorokat össze­ sem érkeztek be a folyó év második felére szóló lelkészt
írjuk. Egyetlen lista sem kerül úgy vissza, a mint kiada­ fizetéskiegészitésről kiállítandó nyugták a gö, géngi és
tott. Hogy kézzelfogható bizonyságot adjon a mi hagyo­ marosi egyházmegyékből, sőt a többi egyházmegyék nagy
részéből is hiányosan érkeztek be, minélfogva pénztárunk
mányos „e g y e té r té s ü n k r ő l„Erdély, Erdély szép a kifizetést rendes határidőre nem eszközölheti.
híredből be kiestél.“ Felhívjuk ennélfogva a megnevezett egyházmegyék
Egyházkerületi k özgy ű lés. A dunántúli ág. h. espereseit, illetőleg az érdekelt lelkészeket, hogy nyugtái­
ev. egyházkerület évi rendes közgyűlését igen nagy ér­ kat haladéktalanul küldjék be, hogy egyesek kesedelmes-
kedéséért a nagy többség ne legyen kénytelen nélkülözni
deklődés mellett f. hó 20. és 21. napjain tartotta meg Pá­ a kongruaösszeg kézhezvételét.
pán. A gyűlésen Gyurátz Ferencz püspök és Biás Lajos
Kolozsvárt, 1904. julius hó 25-én.
kér. felügyelő elnökölt. Mint egy 100 egyházi és világi
férfi jelenve meg és igen fontos kebli ügyeket tárgyaltak Ur. Bartók, Kádár János,
az egyházközönség meleg részvéte mellett. Áldás mun­ elnök. titkár.
káikra.
 246 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 30. szám.

Sz. 3360—1904. Javadalom: 1600 kor. készpénz fizetés, 400 kor. igaz­
ERTESITES. gatói tiszteletdij, havi előleges részletekben az egyházköz­
ség pénztárából; 4 szobából és mellékhelyiségekből álló
Értesítjük az érdekelteket, hogy az egyetemes konvent természetbeni lakás, az iskolánál eltöltött szolgálati évei
albizottsága következő lelkész aainak utalt ki az alább jel­ után 5 ízben 200—200 korona 5-öd éves korpótlék.
zett összegekben káplán tartási kongruát a folyó év máso­ Teendői — a nyelv és történelmi szakcsoporthoz tar­
dik negyedére: tozó tárgyaknak — az orsz. törvényben megszabott óra­
Biró Károly mocsolyai lelkésznek 125 K., Pap István szám keretein belől tanítása, a polgári s ezzel kapcsolatos
székelykocsárdi lelkésznek 125 K., Kovács Gábor szent- elemi leány- és államilag segélyezett nőipariskola igazga­
margitai lelkésznek 100 K., Kövendi Kálmán magyarnagy- tása s az ezzel járó összes teendők végzése.
fülpösi lelkésznek 122 K. 50 fill. Orbán Károly magyarosi Megválasztandó tanár az országos tanítói nyugdíjinté­
lelkésznek 125 K-, Soltész Sámuel cserefalvi lelkésznek 125 zetnek kötelezett tagja.
kor., Muzsnai Sándor gógánváraljai lelkésznek 125 K., Előnyben részesül, aki a német nyelvet bírja s annak
Sebestyén Ferencz magyar fenesi lelkésznek 125 K., Mi- tanítására is képesítve van.
hálcz Ákos magyarvalkói lelkésznek 125 K., Cseresznyés Pályázati határidő 1904. aug. 15-ig. Keresztlevéllel s
Ödön balázsfalvi 1.125 K., Adorján László volt héjjasfalvi egyéb adatokkal felszerelt folyamodványok ntiszt. Ravasz
leik. özvegyének 125 kor. Felhivjuk az érdekelteket, hogy János esperes úrhoz küldendők Nyárádszeredába (Maros-
szabályszerűen kiállított nyugtáikat, esperesi utón, hala­ Tordamegye).
déktalanul küldjék fel pénztárunkba, kifizetés végett. Marosvásárhelyt, 1904. julius 8-án.
Kolozsvárt, 1904. julius hó 23-án.
Dr. Bartók György, püspök.
D r. Bartók, Kádár János,
elnök. ____ titkár. 860—1904 sz.
815—1904. sz. PÁLYÁZAT.
PÁLYÁZAT. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a küküllői ev.
ref. egyházmegyébe kebelezett egrestői lelkészi állásra
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a sepsii egy­ pályázat nyittatik.
házmegyébe kebelezett hosszufalusi körlelkészség lelkészi Javadalom dijlevél szerint: tisztességes lakás, gazda­
állomására pályázat nyittatik. sági épületek és kert haszonélvezete mellett: 1. 9 hold
Dijlevélszerinti javadalom: 1. Szép lakás négy szobá­ 1247 □ öl föld jövedelme 44 kor. 2. Tőkesegély az egy­
val, téli és nyári konyhával, szükséges melléképületekkel házkerületi pénztárból 35 kor. 3. Az egyház pénztárából
és kerttel. 2. Bérbe adott épületek jövedelméből 400 kor. 5 kor. Termény járandóság (kepe) értéke, 341 kor. 92 f.
3. Az egyházközség pénztárából félévi utólagos részletek­ Munkabeli szolgálmanyok értéke,. 55 kor. Állami kiegészí­
ben 200 kor. 4. Konventi segély 600 kor. 5. Stóla átlagos tés 1600 kor.-ig 1140 kor. 08 f. Összesen 1621 kor. Ebből
értéke 20 kor. 6. Állami kiegészítés, tekintettel az adókra, engedélyezett levonás 21 kor.
300 ke»rónára számított fuvarköltségre, 1600 koronáig 733 Kötelességek: a rendes lelkészi teendőkön kívül az
kor. 50 f. 7. Vallástanitásért a különböző iskolák után az egyházi énektanítás és a templomi énekvezetés.
államtól 680 kor. s a predeáli állami iskolánál teljesítendő Pályázati határidő 1904. augusztus 31. A szabálysze­
vallástanitásért még remélhető 200 K. rűen fölszerelt folyamodványok nt. Nagy Domokos esp.
Kötelességek : A hosszufalusi anyaegyházban és a kör­ aához Kutyfalvára küldendők.
lelkészség tiz fiókegyházában a rendes lelkészi teendők Kolozsvárt, 1904. julius hó 22-én.
ellátása.
Dr. Bartók György, püspök.
Köteles körlelkész a felsőtömösi fiókegyházban éven-
kint hatszor, a predeáli fiókegyházban szintén hatszor s
ha a szükség úgy kívánja, az alsótömösi és három falusi 48—904. sz.
(Tatrang, Zajzon, Pürkerecz) körben is évenkint három­ KÉRELEM
szor istentiszteletet tartani s illetve úrvacsorát osztani és a széki ev. ref. egyházmegye nagytiszteletü és tiszteletes
az áll. iskolákban vallást tanítani. lelkészeihez.
Pályázati határidő 1904. aug. 20. Kellően felszerelt
folyamodványok e határidőn belől alólirotthoz nyújtan­ Alólirott tisztelettel kérem lelkésztársaimat, szívesked­
dók be. jenek f. julius hó végéig a f. évre s illetve jövő évre
Kolozsvár, 1904. szükségeltető nyomtatványaikat nálam megrendelni, hogy
Dr. Bartók György, püspök. szükséges mennyiségben rendelhessek a Méltóságos Igaz­
gatótanácstól.
Málom, 1904. julius hó 17-én.
850—1904. sz. Fehér István,
PÁLYÁZAT. ref. leik., nyomtatványkezelő.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­
házmegyébe kebelezett baczkamadarasi II. tanítói állo­ MEGHÍVÓ.
másra pályázat hirdettetik. A marosi ev. ref. egyházmegye egyházi értekezleti
Javadalom: két szoba, kamra, konyha és pinczével közgyűlését f. évi aug. hó 2-án, kedden d. e 9 órán kez-
biró lakás, egynegyed hold kert. Készpénz: 100 korona dődőleg a szovátai fürdőn fogja megtartani, melyre a tisz­
az egyházközség pénztárából, 700 kor. államsegély, össze­ telt tagokat és érdeklődőket ezennel tisztelettel meghivjuk.
sen 800 kor. Tárgysorozat: Ünnepélyes istentisztelet, melyen imát
Kötelessége: tanítás és az énekvezér-tanitó betegsége mond Ravasz János esperes afia, egyházi beszédet tart
vagy hivatalos távollétében kántori szolgálat. Tóthfalusi József marosvásárhelyi lelkész afia.
Pályázati határidő 1904. aug. 14. Folyamodvány okle­ Az ezt követő egyházi értekezleten: 1. Elnöki meg­
véllel és szolgálati bizonyitványnyal felszerelten nt. Ravasz nyitó, Dósa Elek eh. m. fógondnok, világi elnök által. 2.
János esperes aához küldendő Nyárádszeredába. Titkári jelentés. 3. Értekezéseket olvasnak fe l: Páll Gusz­
Kolozsvárt, 1904. julius 18. táv marosvásárhelyi ref. koll. tanár és Gönczi István kibédi
lelkész afiai. 4. Lehető indítványok. 5. Általános tisztujitás.
D r. Bartók György, püspök. T. lelkésztársainkat felkérjük egyfelől, hogy az érte­
kezleten palástosan (papi öltönyben) jelenjenek meg, más­
Sz. 851—1904. felől, hogy a hozzájok küldött meghívókat a tagoknak és
PÁLYÁZATI HIRDETÉS. érdeklődőknek kézbesíteni szíveskedjenek.
Makfalván, 1904. julius 10.
A marosvásárhelyi ev. ref. eházközség polgári leány­ Benedek Dénes, Viski Gyula,
iskolájánál megüresedett nyelv- és történeti szakcsoportra,
mely az igazgatói állással van összekötve, pályázatot hirdet. egyh. elnök. ____ egyh. titkár.

Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VII Évfolyam . 31-ik szám.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK* MINDEN
Jézus és az egyetemes testvériség.
Egy kényes kérdést szándékszom tárgyalni
most, a mely egy kissé idegennek s vallásos
érzületünket bántónak tűnhetik fel. Elvitázha-
tatlan tény az, hogy korunkban az egyének,
bármily felekezethez is tartozzanak, mindin­
kább eltérnek a hittől s a vallással szemben
közönyösek, sőt ellenséges magatartásuak lesz­
nek. Egyrészről a filozófusok, másrészről a
munkások tömege visszaútasítja a vallásos ta­
nítást és nevelést. Ez a valóság. Lehet rajta
könyezni, de méltatlan, haszontalan, sőt lehe­
tetlen dolog azt letagadni.
Azt minden komoly ember elismeri, hogy
a heves vádak, a melyek az egyházat érik
a tudósok s a munkások részéről, igazságta­
lanok. A vallásos érzés az emberben fejlőd­
hetik üdvösen, de veszélyesen is. Miképpen a
test és lélek minden szervének, úgy a vallá­
sos érzésnek is meg van a maga betegsége.
De ezért az egész egyházat nem szabad elitélni.
Ha az egyház s a papság nem felel meg
tökéletesen magas hivatásának, ebből a kö­
rülményből még nem szabad fegyvert ková­
csolni a vallás és a lelkészek ellen. Hiszen
ezen az alapon bármely társadalmi intézményt
és osztályt meg lehet támadni.
Olvássuk csak az evangéliumot, minden
lapján láthatjuk, hogy maga Jézus kelt ki leg­
élesebben a papok túlzása ellen s legheveseb­
ben ő támadta meg a papi gőgöt s zárkózott­
ságot; ő ítélte el a klerikalizmust, vakbuzgó­
ságot, a misztikus ábrándozást, a dogmák szá­
raz és betüszerinti értelmezését, végül pedig
ő kelt ki leghevesebben a népnek a csodák­
hoz való ragaszkodása ellen.
Daczára, hogy Jézus mindezt elitélte, tanít­
ványai mégis beleestek ugyanazon dolgoknak
követésébe, a melyek ellen Jézus maga is oly
sok intő szót ejtett. A tanítványok lelkületé-
ben átalakult Jézus tanítása. Főként a tanít­
ványoknak azt a tévedését kell hangsúlyoz­
nunk, amely szerint azt a tételt állították fel,
hogy az egyházon kívül nincs üdvösség.
Kolozsvárt, 1904 . augusztus 4 .
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
Annyival is inkább kell Jézust meghall­
gatnunk, mert az ő szent nyíltsága s bátor­
sága okozta halálát. Hiszen azért halt meg a
keresztfán, hogy megtisztítsa a vallást attól a
salaktól, a mely reá tapadt. Ha küzdünk a ha­
gyományos theologia ellen, ha visszaállítjuk
azt, amit Jézus alapított, ezáltal fejezzük ki
leginkább hálánkat iránta. Ha felemelkedik a
mi lelkünk azokra a magaslatokra, a hová ő
akarta emelni az embert, akkor tesszük a leg­
nagyobb szolgálatot az igaz keresztyénségnek.
Mindenek előtt egy előzetes kérdést kell
megoldanunk. Lehetséges ma, a mikor oly
messze van tőlünk Jézus kora, megkülönböz­
tetni Jézus gondolatait az egyház theologusai-
nak, az evangélistáknak s az apostoloknak
gondolataitól, úgy, hogy tisztán lássuk Jézus
vallását? Ez nem könnyű feladat. Jézus nem
irt semmit s amit tudunk róla, azt csak má­
sod vagy harmad kézből ismerjük. El kell is­
mernünk azt is, hogy a görög nyelv, az új­
szövetség nyelve nem volt azonos Jézus be­
szédével. A mester maga is arám-nyelvén vé­
gezte tanításait. Ez a nyélv héber nyelvjárás
volt, ezt használta Jézus környezete is az
életben. Minden példabeszéd, minden tanítás,
intés, aranyigazság, a melyet Jézus kiejtett,
az arám-nyelvből fordittatott át a görögre,
hogy helyet foglalhasson az új-szövetségben.
Be kell vallanunk azt is, hogy sok az eltérés
Jézus szavainak közlésében, a hegyi beszéd­
ben s a Miatyánkban is. Megtörtént Jézussal,
ami a nagy szellemekkel történni szokott, hogy
ellentétés s egyenlőtlen tanítványokra mély és
élénk hatást gyakorolva, mindenik tanítvány
saját Ielkülete szerint adta elő a Mester be­
szédét.
Azok, akik a görög bölcsészetet tanulmá­
nyozták, tudják, hogy Szókratész tanait is kü­
lönbözőképen adták elő az ő híres tanítványai,
Pláton és Xenofon.
Akármilyen nehéz is tisztán megállapítani
Jézus igaz tanát, annyi bizonyos, hogy a meg­
előző téves vélemények lerombolásával kezdte
meg prófétai működését. Mint merész refor-
 248 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 31. szám.

mátor, kezdettől fogva egyenesen ellentétes Isten példájára, a ki az ő napját feltámasztja

pontra helyezkedett kortársaival szemben. Ret­ mind a gonoszokra, mind a jókra s egyenlő­
tenetes harczot izent, halálos küzdelmet hir­ képen ad erőt, oszt áldást minden gyermekének.
detett nagy hegyi beszédében, kortársai fel­ A zsidó nép a legnagyobb keserűséggel
fogásával szemben. gyűlölte a más felekezetű szomszédos népe­
Eleinte ugyan örömről s boldogságról be­ ket is. Az igazi zsidó kiátkozta a szamaritá­
szélt, hiszen Galileában a tavaszi ég napfénye, nust, nem azért, mert ez is ismerte az egy
a Tiberias tavának gyönyörűséges vize, az igaz Istent, hanem mert a maga módja szerint
ifjú prófétának lángoló szelleme csak édes imádta őt. A szamaritánus már nem volt olyan
illúziókba ringathatta e népet. De azután jött türelmetlen, mutatja azt Jézus példabeszéde is.
az árnyak sötét csoportja, a küzdelem, a harcz A mikor a zsidók az isteni dolgokban való
s a tragédia vége — a halál. jártasságukkal hivalkodtak, Jézus mindig a
„Hallottátok, hogy megmondatott: szeres­ szamaritánusok nemes és emelkedettebb ér­
sed felebarátodat és gyűlöljed ellenségedet. zületét hangsúlyozta az írástudókkal szemben.
Én pedig ezt mondom néktek: Szeressétek Feltünteti a szamaritánus szeretetét, a mely­
ellenségiteket, áldjátok azokat, a kik titeket ben annyi bátorság, figyelem, gyöngédség s
átkoznak. . . . Hogy legyetek a ti mennyei atyá­ őszinteség rejlett. Azt a szeretetet, a mely
toknak fiai, ki az ő napját feltámasztja mind semmiről sem feledkezik meg, legfennebb csak
a gonoszokra, mind a jókra és erőt ad mind önmagáról. Ezzel a szeretettel szemben milyen
az igazaknak, mind a hamisaknak.“ száraz az írástudók vallása. Majdnem kegyet­
Éz a beszéd legjellemzőbb Jézusra nézve. lenséggel töltötték be hivatásukat. A zsina­
Határozottan ki van benne fejezve a zsidó góga főnökei azzal a joggal voltak felruházva,
törvénytől való elszakadás, a mely nem volt hogy bárkit kizárhattak a vallásból, sőt való­
hamis, hanem erkölcsileg nagyon alattjáró és ságos inquisitori szerepet játsztak. Büntetés,
elkopott. Ennek helyébe új törvényt állított. élet, halál felett határoztak s mind ezt könyör­
Istent a természetben kell megfigyelni. Fel­ telenül hajtották végre. Ezzel szemben felál­
tüntette az atyai törvényt, a melylyel Isten lítja Jézus az ő tételét.
kormányozza a mindenséget s a maga nagy­ Senkinek sincs joga valakit kizárni az üd­
ságában, terjedelmében és nyugalmában alkal­ vösségből, csak önmagunknak. A mennyei atya
mazta azt a gyakorlati életre. Bele van ve­ egyformán ragyogtatja drága napsugarait min­
gyülve ebbe a legfőbb érzés, a szeretet, a denkire. Jézus tanítványain, a kik közelében
mely tartózkodás nélkül való, amely nem ismer voltak vagy azokon, a kik tőle távol éltek, a
kivételt; az atyának szeretete még a méltat­ jókon és gonoszokon. Áldjuk az ellenséget is,
lan gyermekekkel szemben is, az a szeretet, legyen bármily nagy a tévedésük, mert hisz
a melyet Jézus, a szent és igazságos is tanú­ ők velünk együtt egy atyának gyermekei.
sított a bűnösökkel, az eltévedtekkel szemben. Végül még egy fontos megjegyzést fűzök
Ez a pártatlan s félelem nélküli szeretet meg­ elmélkedésemhez. Gyakran hallható napjaink­
botránkoztatta a farizeusok képzelt szentségét. ban az a panasz, hogy megtámadják a pozi­
Kinek is tetszett volna köztük az a szeretet, tív vallást. A társadalom egy része nem sze­
a mely nem csak a hasonló gondolkozású s reti a határozott formában nyilatkozó egyhá­
érzésű felé irányult, hanem átölelte az Atyá­ zat, azt állitván, hogy a vallásnak csak benső
nak minden gyermekét? Ez a nagy újdonság, egyéni befolyása lehet az emberre, hogy szék­
minden büszkeségnek legmagasabb elitélése, helye a lelkiismeret, úgy, a hogy az minden­
a nemzeti, a vallási, a felekezeti, a dogmatikus kinek szivében munkálkodik. Más részről meg
büszkeségnek elejtése; ez a legnagyobb bot­ azt állítjuk, hogy a vallás semmitsem ér, ha
ránykő minden felekezet farizeusaira nézve. nem határozott alakban, ha nem hivatalos for­
Az egyetemes testvériség és az egyetemes mában nyilatkozik, ha nincs fénynyel s pom­
tűrelmesség nyilt kijelentése ez Jézus részé­ pával körülvéve.
ről. Lerontotta az összes korlátokat, megszün­ Jézus tanítványai! Én kijelentem előttetek,
tetett minden előjogot, privilégiumot és mono­ hogy Jézus is lényegében határozott egyhá­
póliumot az emberek közt ez a szó. zat óhajtott megalakítani, de nem a papi ural­
A zsidó vallásnak az volt a legnagyobb mat, nem a hagyományt, nem a dogmákat,
hibája, hogy Istent kizárólag egy népfaj szá­ nem a szertartásokat, nem a misticzizmust
mára képzelte. Ez a balvélemény sokáig tar­ akarta uralkodóvá tenni abban az egyházban,
totta fenn magát, de később napról-napra job­ hanem egyesegyedíil Istent, s az ő jóságos,
ban kitűnt fogyatékossága. Mennyivel fensé­ mennyei akaratát. Isten uralkodik a mi lelkűn­
gesebb az a tudat, hogy egy Isten van, az egész kön s mi meghajlunk az ő atyai akarata előtt.
emberiségnek közös Istene. A zsidó vallásnak A szeretet s a neki való közös, testvéri
legjellemzőbb, uralkodó vonása az volt, hogy szolgálás az alapja egyházunknak. Ez az igazi
elzárkózott a többi néptől. A keresztyénség positiv egyház, a mely egyszersmind gyakor­
lényege pedig az, hogy elitéli ezt a kizáró lati czéloknak szolgál s életet hirdet, a mely
visszavonultságot. Mindenkit kell szeretnünk újjá alakítja az egyéneket, fentartja a családo-
 31. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
kát s életet ad a nemzeteknek és megmenti
a népeket az erkölcsi bukástól. A positiv, a
határozott egyháznak legszentebb törvénye az:
Javuljatok! Legyetek tökéletesek! Törekedje­
tek alázatos lélekre!
A- Cuquerel után francziából:
K ir á ly Béla.
Az egyháztársadalmi egyesületek.
Az egyh. kér. Egyházi Értekezletnek Kézdivásárhelyen, 1904.
julius 5-én tartott közgyűlésén felolvasta Péchi Árpád brassói
ref. lelkész.
A mi pedig a munkaerők megszaporitását illeti,
erre elsőrendű feltételnek tartom, hogy gimnáziu­
mainkban az V—VIII. osztályok ifjúsága és a nagy-
enyedi tanitóképezde növendékei — a vallástanárok
vezetése mellett — ifjúsági egyesületekké alakulja­
nak és ezekben az egyesületekben mintegy előké­
szíttessék az ifjúság, az élet későbbi valláserkölcsi
munkáinak elvégzésére. Ú gyszintén a „Bethlen Gábor
egyetemi kör“ ifjúságára is az illetékes vezető egyé­
nek hatást kell gyakoroljanak, hogy hasonló irányban
is szervezkedjék az ifjúság. És a kolozsvári magas
műveltségű theologiai tanárok vagy lelkészek közül
válasszanak maguknak egy védnököt, a ki őket ve­
zesse és szervezetükben a valláserkölcsi irányt ki­
fejtse. H a ez egyszer m egva ló sítva lesz , a művelt egye­
temi ifjúság körében, akkor gyülekezeteink évről-
évre nyerni fognak czéltudatos egyéneket, az egy­
háztársadalmi munka irányítására. Sőt tovább megyek,
szükségesnek tartom, hogy a theologiai ifjúság köré­
ben is ilyen szervezet létesüljön és ez kapcsolatba
hozatván a „Cura pástorális“ tanításával, igy az ifjú
papi nemzedék a négy évi tanfolyam alatt olyan
készséget nyer a lelki gondozás és az egyháztársa­
dalmi munka terein, hogy a midőn kilép az életbe,
már nyilt szemmel látja kötelességeit. Ekkor egy pár
évi lelkészkedés után, az ifjú papság igen szép ered­
ményeket mutathat fel az egyháztársadalmi munká­
ban, gyülekezetében.
Tehát mélyen tisztelt értekezlet, ne habozzunk
az uj intézmények beállításával, mert ha azt akarjuk,
hogy munkánk ne csak a tervelgetésben álljon, do­
loghoz kell kezdjünk és ha nincs elég munkásunk,
munkásokat kell neveljünk mihamarább. Ha ezt tesz-
szük, akkor a siker el nem maradhat.
D e lássuk ezek után, hogy az egyh áztársadalom
szervezetét , m iként lehet biztosítani czélirányosan. Felfo­
gásom szerin t a beosztás a következő lehet u. m . 1.
Ifjú sá g i egyletek . 2. N őegyletek. 3. A m eglett korú f é r ­
fia k részére a szom szédságok.
•* 1
1. A z ifjú s á g i egyletek. Ezeknek megalakításánál
a fő elv, amit szemeink előtt kell tartsunk az, hogy
valamint a konfirmáczióig a gyermekek valláserkölcsi
nevelése az egyház kezében van, az továbbra is ott
kell maradjon, hogy népünk a jó erkölcsökben, a
munkás életben és az egyházi rendtartásban nevel­
tessék.
Itt pedig figyelmet érdemlő első szem pont , hogy
a lelkész lelki atyja kell hogy Jegyen egész gyüle­
kezetének, igy az ifjúságnak is. Ő kell tehát szemmel
tartsa az ifjúságot. A m ásodik szem pon t az, hogy a
felserdült ifjúsággal nem lehet úgy bánni, mint az
iskolás gyermekekkel. Ezért módot kell nyújtani az
ifjúságnak arra, hogy ő maga alkosson magának ifjú­
sági egyesületeket. Természetesen, a fiuk és a leá­
nyok külön-külön alakulnak egyesületekké. Minden
egyesület pedig választ magának elnököt saját sorai­
ból. Azután a lelkész támogatására lehetőleg a pres-
byterium, illetve a nőegylet soraiból küld ki a jelzett
249
két testület egy ifjúsági apát, illetve anyát; ezek két
évre alkalmaztatnak megbízható egyházi, illetve nő­
egyleti tagok közül. Ok azután gyakran érintkeznek
az ifjúsággal, ellenőrzik, irányítják az egylet dolgait
és közvetítik a szülők és a lelkész előtt az ifjúsági
ügyeket. R észt vesznek az ifjúsági összejöveteleken.
Ügyelnek az ifjúságra nyilvános helyeken, mint p. o.
a fonókban, varrókban és tánczestélyeken stb. A f ő
felü gyeletet a lelkész gyakorolja; a szükséghez mér­
ten olykor kiküldheti lelkész ennek gyakorlására a
tanítót és a hol ilyen van a s. lelkészt is.
Miután azonban az ifjúsági egyletek alakításánál
a valláserkölcsi nevelés kell hogy a íő szempont le­
gyen, az összejövetelek alkalmával, kivált télen, val­
láserkölcsi előadások tartatnak; nemkülönben biblia­
magyarázatok. Es szorosan ellenőrzendő, hogy az
ifjúság látogatja-e az istentiszteletet és az úrvacso­
rához testületileg, azaz illő sorral járul-e? Kívána­
tos, hogy az ifjúságnak külön-külön hely jelöltessék
ki a templomban. Időközönként, p. o. téli időben
tartani kell ifjúsági istentiszteleteket is, ezeken ve­
gyenek részt a felnőttek és azt ellenőrizze a pres-
byterium.
Azután a téli hónapokban, bizonyos órákon a
felserdült ifjúság, külön a fiuk és külön a leányok
nyerjenek oktatást az általános ismeretekből. Az ok­
tatás pedig legyen az ifjúság pályájának és hivatásá­
nak megfelelően gazdasági vagy ipari irányú; e
mellett az írás és olvasás gyakorlását cultiválja és
a jó könyvek olvasását is szerettesse meg az ifjúság­
gal. A leányoknak ezenkívül a nőegyleti tagok adja­
nak oktatást a h á zta rtá si dolgokban, va rrá sb a n , fo lto ­
zásban és m á s szükséges kézi munkákban, v a la m in t
a házi kertészetben.
Az ifjúsági apa, illetőleg anya ellenőrzése mellett
történjenek a z ifjú s á g i m u latságok is, mint: társas já­
tékok, tornák, a táncz és az ének tanulás, a tanító és
más alkalmas egyének vezessék ezeket. Az ifjúsági
dalegyletek időközönként működjenek a templomban
és más nemzeti ünnepélyeken is. A nyári mulató és
torna-helyiség kivált a községekben valahol a sza­
badban létesítendő és körülötte élő fákat kell ültetni,
kereken pedig ülőpadokkal kell ellátni. A nyári mu­
latságok, tornák, társasjátékok vasárnap d. u. a ve-
csernye bevégződése után, legfennebb 7 óráig tart­
hatnak.
Az ifjúsági egyleteknek, az ifjak addig köteles
tagjai, mig megnősülnek vagy férjhez mennek; ellen­
eseiben a fiuk és leányok egyaránt 24 éves korukig.
Azután is kívánságukra még nehány évig az ifjúsági
egyletekben benn maradhatnak; de kölönben azok is,
a kik a házasélet kötelékébe nem lépnek, ezután a
nőegyleteknek, illetve a szomszédságoknak illletékes
tagjai.
Ott, a hol az ifjúságnak nagy a száma, több fiók
egylet alakítandó; de azok ellenőrzése egységes ma­
rad mégis; legfennebb több ifjúsági apa, illetve anya
nyer igy alkalmazást.
É s m iu tá n á ltalában a nevelés, a külső kény­
szerítő eszközöket nem nélkülözheti, minden hó utolsó
vasárnapján, az atya, illetve az anya jelenlétébe az
ifjúsági egyletek számba veszik a m ulasztásokat. U g yan is
a kik későn mentek templomba, va g y elmusztották
az összejöveteleken való megjelenést, v a g y a z elhalt
ta g tá rs temetésén a részvételt és mulasztásukat iga­
zolni nem tudják, m in dazokat bizonyos pénzbírságra
Ítélik. Továbbá, pénzbírsággal bűntetteinek azon
ifjak, kik az összejöveteleken ittasan jelennek meg,
va g y az utczán duhajkodnak, káromkodnak. A nagyobb
hibáknál lelkész az illető ifjút négyszemközt külön,
vagy szülői jelenlétében meginti.
A pénzbírság esetenként 10, 20, 30, 4 0 f illé r le­
het és az évi tagdíj legfennebb 50 fillér; ezek, vala­
mint az évente tartandó egy-két nagyobb mulatság
 250 erdélyi pr o testán s lap 31. szám

jövedelme szolgál, legalább egyelőre, az ifjúsági egy­ lembe, ha az addig jelentkezőkkel az összes helyek be
letek kiadásainak fedezésére. nem telnek.
Az igy létrehozott ifjúsági egyletek által, a lel­ Dijak a konviktusban: egész dij 200 korona, V4 ked­
késznek kitűnő alkalma nyílik az ifjúsággal való vezményes hely dija 150 korona, V2 kedvezményes helyé
közvetlen érintkezésre; úgy, hogy valamint egy ren­ 100 korona, 3A kedvezményes helyé 50 korona, egy egész
iskolai évre, melyért a tanulók a közbeeső szünidők kivé­
des háztartásban, a családfő akarata nélkül, mi sem telével naponkint reggelit, ebédet és vacsorát kapnak. A
történhetik, az ifjúság körében is minden a lelkész konviktus minden tagja fizet azonkívül felszerelés haszná­
tudtával esik meg. Természetesen, a presbyterium és latáért egy évre 4 koronát.
nőegylet, a lelkésznek e nemes munkában szóval és Ingyenes kedvezményes helyeket, különös tekintetet
tettel segítségére kell hogy legyenek. E zért szüksé­ érdemlő eseteken kívül csak jó magaviseletű és jó elő­
ges, hogy gyűléseiken az eddigi megszokott kérdések menetelő tanulók nyerhetnek el.
mellett, az egyháztársadalmi ügyekkel is foglalkoz­ Akár ingyenes, akár kedvezményes helyért folyamo­
zanak e testületek és annak végrehajtásában, a mit dók tartoznak kérvényükben kijelenteni, hogy kérelmük
igy üdvösnek találnak, tevékeny részt is vegyenek. nem teljesítése esetén fizetés mellett is belépnek-e a kon­
viktusba és internátusba, vagy nem.
Az általános érdeklődésre annál is inkább szük­ Azok a vidéki tanulók, akik „Szilágy vármegyei mil­
ség van, mert a mi társadalmi ferdeségeink hatása lenniumi“-, „Rédiger Eszter“-, „Balog Pál“-, esetleg „Bydes-
alatt a szülők, gyermekeik valódi értékét meg nem kutv Helena“-féle ösztöndíjat nyernek, az internátusnak és
értve, azokat elkényeztetik. N em csak városokon, de konviktusnak kötelezett tagjai s amennyiben emez ösztön­
falukon is ma már sokan igy gondolkoznak: az én díjuk nem lenne elég konviktusi és internátusi dijaik fede­
gyermekeim külömbek, mint a másokéi, m ié rt alkal­ zésére, a különbözeiét fizetni tartoznak.
mazkodjanak tehát a közrendhez? miért elegyedjenek Az internátusbán, hol a felügyeletet két tanár gyako­
a tömeg közé? Az ilyen balvéleményeket nagy körül­ rolja, a fölveendő tanulók lakást, fűtést, világítást kapnak.
tekintéssel, türelemmel lehet csak megtörni; úgy, ha Dijak: egész évre 56 korona, illetőleg 46 korona; amazért
felső, emezért alsó (karikás) ágyat kap a tanuló. E dija­
erős közvéleményt tudunk teremteni; de ha ez, egy­ kért a tanuló orvosi gondozásban is részesül, de a gyógy­
szer sikerült, akkor már az előitéletek jege meg van szerek árát a szülő fizetni tartozik; súlyos vagy ragályos
törve és létrejön igy a közszokás. Régi igazság pe­ betegség esetén azonban az internátusból a szülők költsé­
dig, hogy a nép vérébe átment közszokások, az élet­ gén a kórházba vagy haza szállíttatnak. A benlakók kö­
ben többet érnek, mint a papiron levő jó törvények. telesek a szünidőre hazamenni.
(Vége következik.) Ingyenes helyekre jó magaviseletü és legalább jó elő­
menetelő tanulók folyamodhatnak. 6 koronát azonban az
ingyenesek is tartoznak fizetni. A konviktusi és interná­
tusi kedvezmény nem okvetetlenül kapcsolatos.
ISKOLA. Minden internátusi tagnak kell hoznia egy 180 cm.
hosszú és 80 cm. széles vaságyba való szalmazsákot, egy
Tudnivalók párnát, egy paplant, legalább két rendbeli ágyhuzatot, 4
a zilahi ev. ref. TI' essélényi-kollegiunibau az 1904 — 5. iskolai évre inget, 4 lábravalót, 2 törülközőt, 2 hálóinget, 4 pár haris­
vonatkozólag . nyát vagy kapezát. Ágytakarót, széket, szekrényt s mos-
dotálat az intézet ad. Ládák a lakószobákban nem tarthatók.
A pótló-, javító- és fölvételi vizsgálatok augusztus Az internátusba beköltözhetnek a tanulók szeptember
30—31. napjain lesznek s mindkét nap reggel 8 órakor 1-től kezdve; a konviktus is szeptember 5-dikén, az isk.
kezdődnek. év megnyitása napján, délben nyílik meg.
Fölvételi vizsgálat engedélyezéseért aug. 29-dikéig kell I. Tandíj s egyéb dijak. Egész tandíj fizető I. félévre
az igazgatónál jelentkezni. 36 K., II. félévre 20 K., fél tandíj fizető I. félévre 26 K.,
A tanulók fölvétele és beírása szeptember bó 1—5. II. félévre 10 K., tandíjmentes 16 K. Ezek a dijak az igaz­
napjain történik, még pedig, amennyiben az újon jövő és gatónál fizetendők: az I. félévi a b¿íratáskor, a D. félévi
osztályismétlő tanulók közűi első sorban a református val- legkésőbb február hóban.
lásuak vétetnek föl s csak azután a más felekezotűek, a II. Internátusi dijak. Felső ágyas dija I. részlet 26 K.,
következő renddel: II. részlet 15 K,, III. részlet 15 K., alsó ágyas dija I. rész­
szeptember 1. és 2. napján az I. osztályba lépő refor­ let 21 K., II. részlet 12 K. 50 fii., III. részlet 12 K. 50 fii.,
mátusok; ingyenes I. részlet 6 K. Ezek a dijak Nagy Sándor inter­
szeptember 3. napján — amennyiben a törvényes lét­ nátusi vezető tanárnak fizetendők, még pedig: az 1. rész­
szám keretén belül számukra hely marad — a más fele­ let a beiratáskor, a 2. részlet a karácsonyi, a 3. részlet a
kezetiek s ezek között is első sorban a helybeli illetősé­ húsvéti szünetet követő első napon.
gűek ; ugyanezen napon vétetnek föl a többi osztályba is III. Konviktusi dijak. Egész dij fizető I. részlet 104
az újon jövők, tekintet nélkül vallásukra ; K., II. részlet 50 K., III. részlet 50 K., 1U kedvezményes
szeptember 4. és 5. napjain történik az intézet eddigi I. részlet 74 K., II. részlet 40 K., III. részlet 40 K., V2 ked­
tanulóinak beírása. vezményes I. részlet 54 K., II. részlet 25 K., III. részlet
Behatáskor kivétel nélkül minden tanuló fizet: fölvé­ 25 K., 3A kedvezményes I. részlet 30 K., II. részlet 12 K.,
teli díjban 4 koronát ifjúsági könyvtárra 1 koronát, a ta­ III. részlet 12 K., Ingyenes I. részlet 4 korona. Ezek a
nári országos nyugdíj- és gyámintézet javára 6 koronát, dijak Bécser János konviktusi vezető tanárnak fizetendők
értesítőre 1 koronát bútorzatra 4 koronát E dijak fizetése ugyanazon időben, amikor az internátusi dijak.
alól fölmentésnek helye nincs. Tandíj egész évre — fele­ A segélyt megnyerők névsorát az igazgató legkésőbb
kezeti és osztálykülönbség nélkül — 40 korona, melynek augusztus 25-c.ikéig közzéteszi a Szilágyban és a többi
fele szintén a behatáskor, másik fele legkésőbb február vármegyei újságban. Az internátusba és konviktusba fo­
hó folyama alatt fizetendő be. Hatósági szegénységi bizo­ lyamodók külön is értesittetnek.
nyítvány alapján s Írásos folyamodásra a szegénysorsu Kiki annyi külön kérvényt tartozik beadni, ahányféle
„jó“ tanulók egészben vagy részben tandijelengedésre szá­ jótéteményért, vagy ahányféle ügyben folyamodik és (a
míthatnak ; de sem tandijelengedést, sem más jótéteményt felvételi-vizsgálat engedélyezését, tandíjmentességet és in­
nem nyerhet a gimnázium oly tanulója, aki ismétlő, kinek gyen tankönyvet kérőkön kívül) minden folyamodványt
magaviseleti jegye a „jó“-nál gyengébb, vagy csak javitó- 1904. augusztus 15-dikéig kell beküldeni alulírotthoz.
vizsgálattal haladt feljebb. Az ilyennek folyamodása el sem
fogadtatik. A tandíjmentességet kérő folyamodások csak a K incs G yula,
beíráskor fogadtatnak el. a Wesselényi-kollégium igazgatója.
A jövő 1904/5. iskolai évre internátusunkba és kon-
viktusunkba 100—110 tanulót veszünk fel. Akik az inter­ KÜLFÖLDI SZEMLE.
nátusba felvétetnek, azok, ha csak az ellenkezőre fontos
ok nincsen, a konviktusnak is kötelezett tagjai. Az inter­ O roszország és az örm ény egyház.
nátusba és konviktusba való felvételért, írásban kell folya­
modni az igazgatósághoz augusztus 15-dikéig. Később folya­ Még mielőtt a „kultúráért“,háborúba fogott volna
modók kérvényei csak abban az esetben vétetnek figye­ az orosz birodalom keleten, Ázsia nyugoti szélén
 31. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 251

egy „kisebbszerü“ hatalmaskodással példát adott, rendelet végrehajtásába; ez a vagyon az örmény nem­
újabb példát arról, hogy milyen nagyon szivén hor­ zeté s sok nem-orosz örményé is. Tesz pedig ez a
dozza az emberiség s éppen szomszédai s köztük vagyon 500 milliónál is több koronát. Még annak a
alattvalói eléhaladását. A múlt év novemberében azt korábbi csínynek is daczára, melylyel az orosz kor­
a meglepetést szerezte az örmény egyháznak, hogy mány bezáratta a kaukázusi örmény iskolákat, de amel­
egy ukázban a lelkészi s tanári székek betöltését lett azzal áltatta a népet, hogy az örmény pénzből
egyszerűen állami jóváhagyástól tette függővé, a örmény iskolákat fog fenntartani, azaz olyanokat,
mivel egy régibb keletű s mélyrehatóbb, vagyis na­ hová az örmény pénz befoly, de a tanítás nyelve és
gyobb jogfosztást jelentő „reformnak“ óhajtotta útjá- szelleme orosz.
ból elhárítani a szegény meglepettek ellenállását. Ez A demonstrációkat gyorsan alkalmazott kancsuka-
a mélyebb reform az örmény egyház vagyonának ütések és elzárások igyekeztek elfojtani. Papokat
elkonfiskálása. Régi terv, melyet Golicyn herczeg, az elmozdítottak, sok vádlottat Szibériába száműztek. A
örmények régi ellensége már 1898-ban a czár elé vádlottak a kisenevi napok óta hírre jutott derék
terjesztett, akkor azonban egy szakértőkből álló bi­ védőhöz, Karabcsewszkyhez fordultak, de nem merte
zottság oly kereken elútasitott, hogy épen enyhébb az állami hatalom haragját tovább ingerelni. Akadtak
ellenőrzést javasolt az örményekkel szemben. Golicyn mégis orosz védőik is, kiknek könnyű volt kimutatni,
egyenesen a czárhoz fordult tervével s alaptalan hogy alaptalanul vádolják az örményeket: tüntetéseik
gyanúsításaival, hogy az örmény egyházi vagyon nem politikai, hanem tisztán vallásos jellegűek vol­
forradalmi czélokra áll készen, sikerült az új tárgya­ tak, egy nagy népgyülés mindig megtalálható íellob-
láson konfiskáló tervét elfogadtatni s a czár bele­ banásai. Sok vádlottat fel is mentettek, mások bünte­
egyezését kinyerni, nem felejtvén el megnyugtatni a tését enyhítették. A törvény és jog védelméből azon
kedélyeket, hogy a jámbor örménység örömmel fogja bán többet nem is lehetett kicsikarni. Még e pro-
meghajtani fejét. cessusok alatt elkobozták az örmény lapokat, a tisz­
Ebben azonban kellemetlenül csalódott a refor­ tán egyháziakat is s szelíd fogság alá helyezték az
máló herczeg, mert az ellenállás, ha hevességéből agg katholikust.
máig vesztett is s a mindenható uralomhoz képest (Vége. köv.)
hiába fog csak reménykedni is: pusztában kiáltó szó
létére is impozáns czáfolat a buzgó újítónak. Az ukáz
nyomában, mely az egyházi vagyon átadását ren­
delte, seregestül jelentek meg röpiratok, melyek
TÁRCZA.
halállal fenyegetik az engedelmeskedőt, sőt a katho- Magyarnagysombori gróf Kuun—Sombory
likust s zsinata tagjait is, ha aláírnák a rendeletet.
Az agg katholikus meglepetését, mikor az orosz hiva­ Sarolta temetése.
talnok aláírását kérte, megindító elképzelni. Négy Múlt hó 28-án délután ment végbe a kolozsme-
napi gondolkozási időt kért. Akkor, elszántan, elő­ gyei Kis-Esküllő községben magyarnagysombori
ször örményül s mikor így nem akarta megérteni, Sombory Sarolta temetése, a ref. egyház egyszerű
oroszul — ajtót mutatott a prokurátornak. Egész szertartása mellett.
tanácsa egy lélekkel kérte s nyugodott meg benne, A temetésre nagyszámmal gyűlt össze a kör­
hogy megtagadja az aláírást, készebbek mind lemon­ nyék előkelősége, mert az elhunyt matróna általános
dani állásukról, ha a tervet erőszakolják uraik, az tiszteletnek és szeretetnek örvendett.
egyházfő csak czímét tartván meg, nehogy a czár A temetési szertartást I. Irsay József magyar-
csakugyan mást nevezzen ki. A belügyminisztertől utczai ev. ref. lelkész végezte, az elhunyt kívánságá­
sürgönyben kérték a rendelet felfüggesztését; de hoz képest, ki a következő gyönyörű beszéddel bú­
mivel a rendeletet nem egy helyütt erőszakkal k e­ csúzott el a koporsótól:
resztülvitték, Galicyn, a Kaukázus kormányzója, azzal Gyászoló gyülekezet! Milyen erős voltam én
ellensúlyozta e sürgönyt, hogy nem is kell figye­ hajdanában ezen a helyen. Keményebb, mint a fa.
lembe venni, hiszen az átadás rendben és szépen Szilárdabb, mint az építő kő. Amint itt állottam, el
folyik. is felejtettem, hogy létezik egy fekete föld — tele
Szépen, bizony: az edshmiatsini kolostor nehány búval-bajjal, tele minden gyarlósággal — legfénye­
milliónyi tőkéjét, mit gyanutlanúl az orosz állami sebb ékessége is csak olyan, mint a száraz fű és
bankba helyeztek volt el, most egyszerűen lefoglal­ törékeny pozdorja. Csak a menny kapuját láttam.
ták... Az orosz kollegák okosabbak, jegyzi meg for­ Rátettem a lelkemet minden szóra. Rátettem a szi­
rásunk: azok angol bankokba helyezik el kolosszális vemet minden gondolatra. Rátettem az életemet a
tőkéiket. Az astraháni lelkészt, ki a rendeletnek — parányi nyájnak minden tagjára. És bizony vallom
talán kénytelen — engedelmeskedett, a katholikus most, hogy erőtlenebb vagyok egy gyönge cserép­
megfosztotta rangjától. De választ a minisztertől nem edénynél — emlékezem — mégis, amikor szólottám:
kapott. Akkor egyenesen a czárhoz fordult, függessze „ne félj kicsiny sereg!“ erősebb volt a szó a háborgó
fel rendeletét, mig Írásban vagy személyesen kifejt­ mennydörgésnél, áthatóbb a czikázó villámnál —
heti előtte jogos aggodalmait. Erre jött felelet: a Istennek beszéde vala!!
rendelet szigorúan teljesítendő. Az ellenállásért a Legyen hála az én Kegyelmes Istenemnek, soha
patriarcha felelős. se voltam egyedül. Abban az első padban — amed­
Csakhogy a patriarcha népe jogaiért is felelősnek dig csak járhatott — mindig ott volt egy törékeny,
érezte magát, s népe igen jól érezte a jogtalanságot gyönge testű, de erős és állhatatos lelkű kegyes nő
s a lappangó czélt, nemzeti léte aláaknázását is, mit — egy-egy lehulló forró könnyel — keleti gyön­
ez együgyü „reform“ idétlenül palástól. A mozgalom gyöknél drágább bért fizetett nekem. És ha én gyön­
már-már lázadásig hevült. Tifliszben már-már öldök­ gültem volna, ha panaszra nyílt volna szám, abban
lésig gyuladt. Egy örmény pap fia, ki úgy vélekedett, (a most üres) udvarházban meg volt nekem minden
hogy az örmények akár orthodoxok is lehetnének, biztatásom, vigasztalásom, segítségem is; egy gyönge
ha nyelvüket megtarthatják, alig menekülhetett az nőtől jött, de erős volt és igaz, mert egyezett a jó
oltár védelme alá. Alexandropolban egy görög pa­ cselekedet a kegyes beszéddel. Ameddig a templom
pot, ki gúnyosan dicsekedett, hogy nem sokára ör­ nem vala, nekem és az én népemnek az az udvar­
mény templomban fog prédikálni, nyomban megöl­ ház templomunk is vala. Szeretet hivott oda, szere­
tek. A konstantinápolyi patriarcha mégis úgy vélte, tet fogadott, szeretet bocsátott el a viszontlátásra!
hogy a katholikusnak nem szabad beleegyeznie a Köszöntelek immár — bezárt koporsó! Bocsáss
 252 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
meg idvezült lélek, hogy mig reád nézek vala —
emlékeim útait járám. Hívtál. Itt vagyok!! Ha nem
hívtál volna, akkor is itt lennék; ha némán, szótlanul
is, hogy tapossam még egyszer azt az útat, amelyen
te jársz; hogy lássam még egyszer (ha utoljára is)
a házat, melyben laktál; hogy teljék be amaz ezred­
éves emlékezettel az én lelkem, hogy hős Tuhutum
utódai, Sombor unokái (tebenned is) hivek valának
mindhalálig___
Ha te nem hagytál engem soha egyedül, meg­
vert volna az isten engem, ha én ez utolsó úton
egyedül hagytalak volna téged. Nem voltál pedig
egyedül halálig — utolsó tekinteteddel, végső sóhaj­
tásodat felfogta az igazlelkü jóbarát, a halálig hű
rokon (akit te sokszor elhagyál) de ő nem hagyott
el téged soha. Amit rendelkeztél, amit hagyakoztál,
mindeneket végez: ahová inditád, ahová küldötted,
mindenüvé eljárt, ime én is azok közül való vagyok,
akik bizonyságot tesznek (Ferenczy Lajos). Az új
lakók majd letakaritják a régi falakat, kicserélik az
ócska bútorokat, fundamentumától a fedél tetejéig
megújítják a régi hajlékokat. És én ha keresem
kedves híveimet, csak a helyük lesz a régi; és az
avult testben ha még keresnek valamit (amit a kéz
nem fog, amit a szem nem lát), hű ragaszkodást:
aligha találok, a régi lim-lommal tán a lelkűket is
kicserélik. Meglátják majd látó szemeim, „hogy más
világ az ő világuk s más az én világom“. Judást
is ha találnék, nem rémítene el, hiszen annak sohse
szakad magva, mig az ember ember s a világ világ
lesz. . . . Akkor mozdul meg majd az a ti temetőtök,
idvezült halott, kegyes, hű lélek! S más helyen, más
és bizonyságot tesztek!!
Tanítson bár engem a világ és népe keserű lecz-
kére. Tanítson, hogy lehet gyarló, sötét lélek feke­
tébb a földnél, sötétebb az éjféli időnél. Tanítson,
hogy lehet gonosz cselekedet nehezebb a kőnél, go­
noszabb a megtaposott sárnál. Tanítson, hogy lehet
emésztő gondolat, mint a nehéz felleg, mint a sötét
árnyék; amely eltakarja a fényes napot, behomályo-
sitja a ragyogó csillagokat-----Soha se csüggedek.
Tireátok nézek. Azok a gyepes hantok nekem új
biztatás, nekem élet, nekem idvesség. A ti beszéde­
tek nem változik, mint az élő embereké. Ti sohase
voltatok Judások s bizony ott se lesztek.
Sokszori panaszod, keserű beszéded, immár nyugvó
vándora e változó életnek, mintha felgyűlt volna ben­
nem máig. De látod!? Most békesség vagyon!!..
Mint hűséges szolgád megállók most melletted, a
miképpen eddig. Szólok hozzád egyet.......... kettőt..
azt is csak úgy, mint azelőtt. Nem szólok a porló
testtel, nem a bezárt koporsóval. Előttem most az a
kép áll, amelyik nem halt meg soha. . . . Azt tartom
meg holtomiglan. Előttem lesz mindig, el sem is fe ­
lejtem, nem felejthetem soha: hogy hallgattad egy­
szerű beszédem, hogy figyeltél minden gondolatra,
mint a zsenge gyermek csüng a mesemondó ajkán.
Emlékszel as első történetre!?
A paradicsom bűne után, jött a büntetés. A
boldogság nyomán — fakadt a küzdés, tépelődés,
verejték. Nem győzte az ember — most se győzi
soha — egyszer csak megeredt könnyeink árja, ő
nem tudta mi a! A magas egekből egy angyal lete­
kint, odamegy az Úrhoz — s emigyen könyörög. Én
Uram, Istenem oh nézd meg az ember (akit terem­
tettél) — sir!! Bocsáss engem vissza, hogy menjek
a földre és legyek ott végig, hogy segítsek neki
könnyét letörleni. Az Ur elbocsátá, az angyal elmene,
a Reménység vala. Itt marad a földön, és itt lészen
mindig, és leül örökké siró ember mellé és végnél­
kül segít könnyét letörleni. . . .
Milyen boldog valál? Elgondolni is szép. Mi kell
az embernek bizony — amid neked ne lett volna!?
Születés, rang, fény, dicsőség---- Ki mondhatja ugyan
31. szám.
ma á Somboriak után, hogy egy ezer esztendőn át,
egy helyben — im a Magyarok Honfoglalása helyén
— maradna fiuról-fiura, leányról-leányra gyarapítot­
ták ősi nemzetségük, fényes családjuknak, magyar
nemzetünknek ősi nevét e világra szóló fényes di­
csőségét!?
Neked azonban semmi nyereséged nem volt, hogy
palotában születtél. Ha viskóban születsz s koldus
lettél volna, nemes lelked téged abból a porból is
csak fölemelt volna. Így pedig a világ mindig igért
neked — soha se adta meg. A' mi másnak öröm,
gyönyörűség, neked keserűség, nehéz próba és gyöt­
relem vala. Te nem maradtál adósa senkinek, —
neked pedig mindig adósod az élet. Csoda, hogy
most Jizet egy koporsónyi csendességet..........
Én már csak úgy kaptalak — emlékeid felett
sírva. Csak úgy szólottám az én Uramnak: engedj
Uram engem a te szolgáló leányod mellé — hogy
segítsek neki könnyét letörleni. Megengedte. Törül­
tem a mennyit tudtam; de igen sok vala. A mig há­
zadat jártam, soha se léptem át küszöbedet, hogy
ne lett volna nálad egy, vagy több árva gyermek s
szegény özvegy asszony. Ha más nem, hát magad.
Mert a királyné is szegény, ha özvegy. A nagy rang
és mód mellett — kiket a világ boldogaknak tart,
— hány könnyet ejtenek és milyen keserűt a paloták
özvegyei és árvái — csak az Isten tudja. Kiről mondjuk
mi is — mindig igazán — hogy az ág is húzza; ha nem
a szomorú özvegyről és a bús árváról. Amikor téged
is sereg árva vet: körül egyszer, egyet leányodnak
választál, hogy legyen kiért élj s kiben újra remélj...
Menjek-e vissza még az emlékek során, mondjam-e
most újra, hogy téged minden szél megtalált, min­
den göröngy felsértett és minden tövis megszűrt.
Dehogy mondon, csakhogy vége van. Az elébb mon­
dám, hogy erős valék — s most nem tudom mi van
velem, úgy érzem, hogy nem birnak a lábaim s sze­
meimen ködfátyol vagyon. Nem is azért jöttem, csak­
hogy köszöntselek. Elbúcsúzzam tőled és kikisérjelek.
Búcsúzzék az én régi, árva népem, a te néped s
mind ez a nép közel s távol, kihez elválasztás nél­
kül, mindig jó valál.
Gyászoló gyülekezet! Búcsúzzunk hát mind. Én
tudom kit siratok, tudom kit vesztettünk. Titeket is
tudlak, mind tudom a házakat is, ahonnan ide jötte­
tek, búcsúzzatok és szelíd emlékkel legyetek.. .
Kedves Patronám! meg sem is állitlak, hanem elbo-
csátlak s imádkozom érted. Köszönöm, hogy hű valál
anyaszentegyházamhoz. Köszönöm, hogy hű valál tem­
plomodhoz. Köszönöm, hogy hű valál én árva népem­
hez. Köszönöm, hogy hű valál hozzám is halálig.
Áldjon meg az Isten s legyen veled mindörökké.
Ámen.
KÜLÖNFÉLÉK.
Rákóczi hamvai Kassán. A magyar történelem
nagy alakjának, II. Rákóczi Ferencz fejedelem hamvainak
hazaszállitására Tisza István miniszterelnök most hosszabb
iratot intézett Kassa városához. A miniszterelnök leiratán
bán azt hangoztatja, hogy Kassa város az a hely, melyet
történelmi és személyi vonatkozások leginkább Rákóczihoz
fűznek s ezért a hazakerülő hamvaknak ott van a leg­
méltóbb helyük. A kassai dómban helyezik tehát örök
nyugalomra a lánglelkü hős fejedelem földi maradványait
s a szent ereklye örök időkre dicsősége lesz Kassa váro­
sának.
1848. XX. t.-cz. Megvan immár 56 esztendeje —
van ilyen sok a magyarnak — persze hogy ideje lenne
valami nagyot és dicsőt cselekedni. De hogyan?! Kérdé­
sek kérdése. Nem lennénk mi magyarok, ha nem tudnánk
veszekedni és nem lennénk kálvinisták ha nem politizál­
nánk — mind a templom küszöbéig . Eötvös Károly
ellen fegyelmi lesz országgyűlési beszéde miatt. Jó lesz
az?! Mikora hivatalosak között a választottakat tiszteljük
 31. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 253

meg bizalmunkkal — ki mondja, hogy nem a legjobbakat báró Mattenclott Jánosné; férje Deutsch-Pavlovitzi báró
választjuk!? Es a politikán túl, ha egy sorba állítjuk báró Mattén előtt János és gyermekeik: Hona és János; magyar-
Bánffy Dezsőt, gróf Tisza Istvánt és Eötvös Károlyt — gyerőmonostori báró Kemény Árpád és neje magyargye-
ki merné mondani, hogy legjobbik felükkel nem egyek rőmonostori br. Kemény Árpádné sz. Széni Arabella fáj­
abban, hogy— kálvinisták?!. . . Atyámfiái, férfiak, vigyáz­ dalommal jelentik szeretett testvérük, illetőleg sógoruk és
zatok. Est modus in rebus nagybátyjuknak magyargyerőmonostori báró Kemény
Vallásos élet Korond fürdőn. A „Lorántífy Lászlónak élete 69. évében, Szilágy-Kövesden, folyó évi
Zsuzsánna-Egyesület“ egyik diakoniszája, Klimó Mártha julius hó 24-én, reggel 6 órakor végelgyengülésben tör­
nővér, aki életét és tevékenységét a reformált hit- és a tént elhunytét. Az egyház szertartása szerint f. hó 25-én.
Krisztusiszeretet hirdetésének szenteli: a köröndi fürdőn d. u. 6 órakor Szilágy-Kövesden örök nyugalomra he­
tartózkodik, ahol szent hivatását fáradhatatlan buzgalom­ lyezték. Bizony csak pusztulunk, veszünk. . .
mal tölti be. A fürdő és a környék közönségének lelki- A fiault pénteken temették el Kisesküllőn gróf Kuun
épülésére vallásos felolvasásokat és bibliamagyarázatokat Sombory Sarolta kegyes pátronánkat. Magyar honfoglaló
tart a szabad ég alatt, mely istenes ünnepeken napról- őseinknek nemes utóda, nemzetiségi áj ának gyökérszálai
napra többen vesznek részt. így folyó julius 21-én délelőtt Tuhutumig mennek vissza. Szép történelmi múlttal dicsekvő
is szent lelkesedéssel és buzgósággal magyarázta és fej­ családjának előkelő tagja. Egész életében, minden tehetsé­
tegette a szeretet és jóság törvényét s a biblia parancsait, gével a jótékonyságnak élt. Kisesküllő kicsiny leány egy­
mely alkalommal a közönség zsoltárokat énekelt. házunknak lelkes és fáradhatatlan pártfogója volt, méltó
őseihez. Az új templom építéséhez 2000 koronát adott, a
Felavató ünnep. Szép és megható ünnepe volt templom belső berendezéséhez külön járult hozzá, az egy­
a gáti evangélikus református egyház közönségének. A ház közterheinek viselésében első vala halálig; végrende­
gáti reformátusok ugyanis nagy áldozatkészséggel megújí­ letében pedig ismét 1000 koronát hagyott az egyháznak.
tották avult templomukat, uj paróchiát és iskolát építettek. Emléke legyen áldott. Vajha példája örökkön élő lenne a
Ezeknek az uj épületeknek volt a felavató ünnepe. A fel­ mieink sorában. Helyettes szerkesztőnk temette el; a mé-
avatási szertartást Sütő Kálmán esperes végezte több lel­ leghangú, közvetlen búcsúbeszédet „Tárcza“ rovatunk
kész segítségével. Jelen volt az ünnepen Uray Imre ország­ hozza.
gyűlési képviselő és egyházmegyei gondnok is, ki ez al­
kalommal szép beszédet tartott. A felavatási ünnep után
közebéd volt.
Papválasztás. Sepsiszentgyörgy is megoldá HIVATALOS RÉSZ.
gordiusi csomóját. Erzsébetvárosi ifjú lelkész aát, Koréh j Sz. 3013—1904.
Endrét választván meg papjául. Koréh jeles tagja törekvő KÖRLEVÉL
ifjú lelkészi karunknak, kinek működéséhez előre is jó
reményeket fűztünk. Ha Sepsiszentgyörgy is akarja, új valamennyi egyházmegye nagytiszt, esperesi hivatalának
lelkésze is mindkét kezét a nemes munkára veti. A siker az orsz. gyámintézeti járulékok levonása tárgyában.
el nem marad, a mi reménységünk pedig meg nem szé­ •A f. évi junius hó 6—9. napjain tartott egyetemes
gyenül. Sepsiszentgyörgy áldott jó székely népe soha se konvent 19. jkvi számú határozatával az országos lelkészi
volt oldott kévének való, hanem az elsők közt vezetett özvegy-árvái gyámintézeti járulékok és hátrálékok behaj­
Adja Isten, hogy tovább is úgy cselekedhessék. Hogy is tása, valamint a járulékokat és hátrálékokat feltüntető ki­
mondja jó Petőfi: „Csak nem fajult el még a székely vér ?!“ mutatásnak évenkénti elkészítése körül mutatkozott sza­
Kis-Kun-Hegyesen is julius 24-én dőlt el a bályellenes eljárások megszüntetése végett elrendelte, hogy:
Kisújszállásra távozó Török Imre lelkész aa. helyének be­ „a) egyházkerületi hatóságaink a közalapi és államse­
töltése. Makláry Károly nyékládházai lelkész győzött. gélyeket, valamint a lelkész: fizetések kiegészítésére az
Minket is érdekel a választás, mert a meghallgatottak kö­ állampénztárból kiutalt összegeket a kongruát élvező lel­
zött volt Bácsi Gyula kolozsmérai lelkész aa. is, ki máso­ készek részére csak olyan nyugták ellenében fizessék
dik helyre érkezett 101 szavazattal. vagy fizettessék ki, a melyek az illető esperesek által lát­
Esdő kiáltás! Maros-Tordavármegye Somod tamoztattak és melyeken az, hogy az illetők vannak-e
községében f. hó 24-én d. u. 2 órakor óriási tűzvész pusz­ hátralékban az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyám­
tított, mely a roppant nagy szárazságban 46 székely kis­ intézeti illetménnyel és mennyivel — kitéve legyenek.
gazdának mindenét porrá tette. Házak teljes berendezé­ Hogy pedig ezt az esperesek pontosan kimutathassák, a
sekkel, gazdasági épületek, disznók, baromfiak, gyümölcs­ hátrálékok kimutatása az országos ref. lelkészi özvegy­
fák. a jelen esztendőnek a szárazság miatt egyetlen ter­ árva gyámintézet egyházmegyei pénzkezelőitől minden év
ménye, a búza, mely készen behordva asztagokban állott, január és julius első hetében, tehát a lelkészi kongnia
cséplésre várván, a lángok martaléka lett. A lakosság, kifizetését épen megelőzőleg mindenkor kérjék be ;
férfiak, nők, gyermekek, hiányos nyári öltözékben, szivet b) az esperesek arra is utasittatnak, hogy az alapsza­
renditő jajveszékelések között menekült a községet köritő bály 27. §-a alapján a végrehajtást a késedelmeskedő
gyümölcsösökbe, szántóföldekre, sőt még a szomszédos vagy fizetni nem akaró lelkészekkel szemben, az egyházi
községekbe is, alig tudván így is megmenteni szánalmas törvényben megengedett alapon foganatosítsák;
életét. A tűz, melyet este 8 órakor sikerült lokalizálni, c) mivel pedig a tárgyalás folyamán arról is értesült
még most is ki-kitör a meggyuladt búzakazlakból. Nem a konvent, hogy egyes egyházmegyékben a kezelési sza­
maradt semmi a puszta megégett földön kívül; 46 refor­ bályoktól eltérőleg — nem az esperes által — a konventi
mátus család földönfutó lett, apák és anyák jajgatva ke­ rendelkezések és az 1894. évi jelentő ívek alapján készít­
resik telküknek barázdáját s ráborulva csaknem mezítelen, tetnek el az egyes lelkészek hátralékait és évi járulékait
éhező, siró gyermekeikre, lakóházuknak hamujában fet- megállapító kimutatási ívek, hanem több helyen az egy­
rengnek s keserves kiáltás hangzik ajkaikról: Isten segíts, házmegyei pénzkezelő által utasittatnak az egyházmegyék
emberek ne hagyjatok el! Ezeknek a szerencsétleneknek esperesei, hogy ezt a kimutatási ívet a kezelési szabályok
kiáltását ismétlem én is, esdve kérve a magas kormányt rendelkezéseinek megfelelően minden év február havában
gyors segedelem nyújtásra, esdve kérve a könyörületes maguk készítsék el és az egyházmegyei ellenőrző bizott­
sziveket e borzasztó nyomornak — filléreikkel leendő — sággal felülvizsgáltatván, küldjék azt be a végrehajtó bi­
•enyhítésére. Kelt Somosdon, 1904. jul. 25-én. Széli Jakab, zottság előadójához.“
ev. ref. lelkész. Midőn e határozatot az összes érdekeltekkel, ahhoz
Helyreigazítás. L a p u n k 3 0 - ik s z á m á b a n t é v e ­ alkalmazkodás végett hivatalosan is közöljük, egyúttal
d é s b ő l n y o m ó d o tt „ K ü k ü llő i e g y h á z m e g y e “ h e ly e tt „ R a d ­ ugyancsak a főtiszteletű konvent 10. jkvi számú határo­
n ó tin e g y h á z m e g y e .“ zata alapján, utasítjuk esperes aait, hogy a megüresedett
lelkészi állomások javadalmaiból a 2 Vstyo-os tagdijat a
rendes évi kimutatásba pontosan Írják elő s azt a szoká­
sos módon behajtva, a Magyar Földhitelintézethez idejé­
GYÁSZROVAT. ben küldjék fel.
Félreértések kikerülése czéljából megjegyezzük, hogy a
A báró Kemény-családnak gyásza van. Báró Kemény 373—904. számú körlevélben minden év február 15-ig
László haláláról szól az alábbi gyászjelentés: Magyar- igazgatótanácsunkhoz bekivánt évi jelentés ezután is rend­
gyerőmonostori br. Kemény Ilona, férj. Deutsch-Pavlovitzi szeresen beadandó, mert ez úton kívánjuk ellenőrizni a
 254 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 31. szám.

főtiszteletü Egyetemes Konvent fennebbi rendelkezésének Pályázati határidő: 1904. a u g .25.

végrehajtását Folyamodványok nt. Ravasz János esperes aához kül­
Kolozsvárt, 1904. julius hó 22-én. dendők Nyárádszeredába.
D r. Bartók, Kádár János, Kolozsvárt, 1904. aug. 1.
elnök. _ titkár. Dr. Bartók György, püspök.

Sz. 3014—1904. Sz. 846—1904.

KÖRLEVÉL PÁLYÁZATI HIRDETÉS.
az országos közalapi járulékok tárgyában. A folyó évi Protestáns Lap 29-ik számában 846—1904.
Az idei junius 6—9. napjain tartott főtiszteletü egye­ sz. alatt a bukaresti egyházközség lelkészt állásának be­
temes konvent 31. jkvi sz. 4. alpont alatt kelt határozata töltése czéljából közre adott pályázati hirdetést avval a
folytán figyelmeztetjük az összes érdekelteket, az orszá­ megjegyzéssel ismétlem meg, hogy az ott jelzett 3000—3200
gos közalapi járulékok befizetésével járó postabérek ne a frank évi fizetés mellett még konyhával, kamarával és pin-
jelentő íveken, hanem mindig és kizárólag csak a fő­ czével ellátott 3 szobád emeleti lakás áll a megválasztott
tabellán számoltassanak el. lelkész rendelkezésére.
Esperes aait pedig felkérjük, hogy a közalap kezelők Kolozsvárt, 1904. aug. 1.
személyében beállott változásokat a jó rend érdekében Dr. Bartók György, püspök.
azonnal jelentsék be a közalap végrehajtó bizottságának a
lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével. 181—1904. sz.
Kolozsvárt, 1904. julius hó 22-én. PÁLYÁZAT
Dr. Bartók, Kádár János, helyettes vallástanári állásra.
elnök. titkár. A székely udvarhelyi ev. ref. kollégiumnál az 1904—
1905*ik tanévre egy helyettes vallástanár fog alkalmaz­
3438—1904. sz. KÖRLEVÉL tatni. Az állás bentlakással s ebből folyólag az internátusi
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz. és konviktusi felügyelőséggel kapcsolatos, mely felügyele­
tet a fennálló szabályok,és az igazgatóság utasításai sze­
A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur f. évi 36408. rint köteles gyakorolni. Évi javadalma 1200 korona fizetés,
sz. a. az alább következő körrendeletét adta ki valameny- az internátusbán lakás, fűtés, világítás s a konviktusban a
nyi tankerület főigazgatóságához, a melyet tájékozódás és fiukkal való étkezés. Ha internátus-felügyelőnek nem alkal­
alkalmazkodás végett közlünk a kollégiumok elöljárósá­ maztatnék, akkor összes javadalma 1600 korona pénzfize­
gaival. tésből fog állani.
„A tankerületébe tartozó középiskolák igazgatósá­ Pályázni óhajtók felhivatnak, hogy vallásukat, életko­
gainak megfelelő utasítása végett, tudomására hozom a rukat, végzett tanulmányaikat, képesítettségüket, netaiáni
főigazgatóságnak, hogy járvány esetén az 1876. XIV. t.-cz. szolgálataikat és egészségi állapotukat igazoló okmányok­
34. §-ának 1. bekezdése és a belügyminisztérium vezeté­ kal felszerelt folyamodványukat a kollégium elöljáróságá­
sével megbízott miniszterelnök ur törvénymagyarázata ér­ hoz /. évi augusztus hó 20-ig juttassák el. Aug. 30-ikán
telmében a törvényhatóság első tisztviselőjének mindenek az állomást el kell foglalni.
előtt a járvány fennállását kell megállapittatnia s csak en­ Székelyudvarhely, 1904. julius 30.
nek megtörténte után intézkedhetik az iskola bezáratása Gönczi Lajos, igazgató-tanár.
iránt.
Amennyiben a járvány fennállásának előzetes megál­ 824—1904. sz.
lapítása nélkül határozná el a törvényhatóság első tiszt­ KÖRLEVÉL
viselője a bezáratást: e határozat ellen az illető középis­
kola igazgatója jogorvoslattal élhet**. az udvarhelyi egyházmegye tiszt, lelkészeihez.
Kolozsvárt, 1904. julius hó 29-én. Felhívom tiszt. lelkésztársaimat, hogy a mélt. Igazg-
Dr. Bartók, Kádár János, tanács 2617—1904. sz. körlevelében (hiv. lap idei 27. sz.)
elnök. _ tanügyi előadó helyett. említett s e. m. tanügyi előadó aa. által mindenik lelkész­
nek megküldött iskolai „TörzskönyvMapokat. valamint a
887 —1904 sz. múlt tanévre vonatkozó statisztikai adatgyűjtő-íveket, 3—3
PALYAZAT. példányban állítsák, ki s aug. 15-ig közvetlenül tanügyi
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­ előadó aához terjesszék be.
Alsósófalva, 1904. julius 26.
házmegyébe kebelezett csejdi egyházközség énekvezér- Ifj. Péter Károly,
tanitói állomásra pályázat hirdettetik. esperes.
Javadalom: tisztességes lakás, gazdasági épületekkel
és kerttel. Búza és zabkepe értéke 153 kor. 60 f., 14 h. 215—904. sz.
208 □ öl szántó, 1000 □ öl rét és kert, 134 □ öl szőlő, MEGHÍVÓ.
tiszta jövedelme 38 kor. 60 f., tandíj az egyházközség Az erdővidéki ev. ref. egyházmegye f. 1904. augusztus
pénztárából 8 kor. 40 f., tűzifa értéke 36 kor., államsegély hó 15-én d. e. 9 órán kezdődőleg, Nagyajtán fogja meg­
564 kor., összesen 800 kor. 60 fillér. tartani ez évi rendes közgyűlését, mely gyűlésre az illeté­
Pályázati határidő 1904. augusztus hó 25. Folyamod­ kes tagokat tisztelettel meghívom.
ványok oklevéllel és szolgálati bizonyítvánnyal felszerelten Tárgysorozat. 1 . Elnöki megnyitó. 2. A tagok szám­
nt. Ravasz János esp. aához küldendők Nyárádszeredába. bavétele, illetve megalakulás. 3. Istenitisztelet hol imát
Kolozsvárt, 1904. julius hó 28-án. mond esperes, egyházi beszédet tart Sebestyén Sándor
Dr. Bartók György, püspök. olasztelki lelkész. 4. Bekeblezések. 5. Zathureczky Kálmán
főszolgabírónak, mint új gondnoknak ünnepélyes beikta­
910—1904. sz. tása és eskütétele. 6. Bizottságok kiküldése. 7. Felsőbb
PALYAZAT. hatósági leiratok és más átiratok tárgyalása. 8. Esperesi
jelentés az egyházvizsgálatról és általában az egyházköz­
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­ ségekről. 9. Főjegyző előterjesztése a tanács működéséről.
házmegyébe kebelezett boósi lévitatanitói állomásra pályá­ 10. Tanügyelőadói jelentés. 11. Számvevői és pénztárnoki
zat hirdettetik. jelentések. 12. Tanügyelőadó és egy fegyelmi bíró válasz­
Javadalom: tisztességes lakáson, kerten kívül 10 hold tás. 13. Előterjesztések, indítványok és bizottsági vélemé­
489 Q-öl szántó és kaszáló tiszta jövedelme 38 kor. 52 nyek tárgyalása. 14. A jövő évi közgyűlés helyének ki­
fillér, tűzifa értéke 24 kor., búza és törökbuza kepe s tűzése.
munkatétel értéke 74 kor., készpénz az egyházkerületi Közép-Ajta, 1904. julius hó 16.
pénztártól (dr. Gecse-alapból) 180 kor., államsegély 484 Kövér András,
kor. összesen 800 kor. 52 fillér. ev. ref. esperes.

Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában K >lozsvárt

 VII. É vfolya m. 32-ik szám. Kolozsvárt, 1904. augusztus 11.

Protestáns La
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

A zsinati törvényekhez. szek minősítési osztályozása is helyes alapon

állott, bizonyos, hogy nem volt jó, de sokszor
(Minősítés.)
átkos és méltánytalan a minősítés, mely az iskolai
Sok szó esett már itt is, protestáns ügyek­ kalkulusokra épített. Hiszen valóban rettenetes
kel foglalkozó más lapok hasábjain is, e tárgy­ is az, hogy a ref. lelkészi állásnál jusson az
ról. Az ügyet minden oldalról vitató czikkeket iskolai kalkulusnak oly kiváló szerep s irá­
olvastunk egyházi közéletünk papi és világi nyítsa ez sorsunkat, mikor az anélkül is sok
kitűnőségeinek tollából. Nehány évvel ezelőtt esélylyel járó választás és azon körülmény,
a debreczeni első theologus diák kongresszus hogy sem fizetési fokozatokat nem érünk el, sem
memorandumában, mint a közóhajt tolmácsoló kórpótlékokat; eléggé megnehezítik életünket.
és erősítő szavakban az összeülendő zsinattól De meg ha igaz, hogy „non scholae séd
kéri a jelenlegi minősítési törvénynek — mint vitae discimus“, hát hogyan teheti akkor az
minden alkalmaztatása mellett is képtelennek iskolában szerzett kalkulus valakinek az életet
— lomtárba helyezését. Zárjel közt legyen szerencséssé vagy szerencsétlenné? Jogtalanúl!
mondva, akkor úgy látszott, hogy magasabb Hogyan akarja az iskola az ott szerzett és ott
körökben — e kérdésnek a kongresszuson érdemeknek tartott érdemeket az életben ek-
való tárgyalását, ha nyíltan nem ellenezték is lésiákkal jutalmazni? Igazságtalanúl! Igen,
ugyan, de bizonyos, hogy még csak titkolt mert az eklésia nem stipendium és nem az
örömmel sem nézték — azok, akik pedig ifjú eklésia a lelkészekért, hanem a lelkész az
korukban e törvény áldásait nem érezték. Sa­ eklésiáért. „A tanulási szorgalom, az érdem
játságos, hogy a zsinat elő készítő bizottságban jutalmaztassák.“ Hát a tanulónak a maga szám­
épen e kérdésben fogadtatott el a kisebbség talan eszközeiben adjon jutalmat az iskola,
véleménye. de jutalmaiban ne legyen ám az iskola senki
Miért, miért nem, csudálatos, hogy ma — sorsának praedestináló műhelye az életre.
mikor a zsinatot csaknem ujjunkkal érjük — Minthogy pedig a jelenlegi minősítési törvény­
mikor czikksorozatok jelennek meg a törvény- ben ez czéloztatik és a lamed-hés igék gépies
tervezet passzusairól, épen csak e szóban forgó pergetésében az iskola az életnek ilyen fóruma
nebántsvirágról hallgat a krónika. Talán már lett, elég szerencsétlen dolog.
magában a törvénytervezetben orvosoltattak a Az ifjak szempontjából nézve a dolgot, a
bajok, vagy azoknak gyökeres orvoslásáról ki valaha vizsgázott, igen jól tudja, hogy
biztos zálog nyujtatik? A törvény egészéből, mennyire hangulat és lutria dolog még a leg­
mint testből, nem e beteg tag távolittatik el nagyobb készültség mellett is pár perez alatt
a tervezetben, csak a beteg rész üszkösödött tetszetősen jeles eredményért feltálalni azt,
erei villanyoztatnak. Igen, mert az 1901. évi mit négy év alatt tanúit, különösen, ha nem
58. számú konventi végzés alapján a zsinat elégedett meg tudományt szomjazó lelke pusz­
tárgyairól készített összefoglaló jelentésből tán a stúdiumok benyesésével. A tanárok szem­
kitűnő különböző kerületi javaslatok az iskolai pontjából tekintve a minősítési Ítéletet, idézem
kalkulusokra bazirozzák a minősítést, amelyen Pokoly tanár szavait, hogy mikor a vizsgáztató
mint téves alapon építette e törvényt, bár jó bizottság valakit jeles, jó vagy elégségesnek
czélzatokkal (?) a legutolsó zsinat. Ha a fun­ minősít, ugyanakkor egy-két, három évet vesz
damentum gyenge, kétes értékű maga az épület el a vizsgázó életéből: „ezt átérezve, nincs
jósága és tartóssága is. A mennyiben hát a szomorúbb dolog a procedensek osztályozásá­
legközelebbi zsinatra a T. t. ajánlata, hogy a nál, mert jóformán olyan jogokat gyakorol ott,
jelenlegi minősítési törvény 183. 184. 185. 186. a mire nézve joggal birni senkinek nem lenne
és 187. §§-ai elessenek és ezzel együtt a lelké­ szabad.“
 256 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
De adjunk fület azok véleményének is,
kik féltve őrzött kincs gyanánt tekintik a mi­
nősítési törvényt. Ki azt mondja, hogy az isko­
lák jelese nagyobb garancziát nyújt az élet-
beni kitűnőségre, ne legyen elfogult; tekintsen
szét, hogy az ellenkezőknek bőséges példáját
lássa. A minősítés mellett harczolók ne feled­
jék el, hogy az ellentábor nem akarja a tudo­
mányt, a könyveket az iskolából száműzni.
Nem! Az volna a kívánatos sokkal inkább,
ha minden pap jeles bizonyítékát nyújtaná exe-
getikai, biblika-theologia, dogmatikai tehetsé­
geinek. El van-e e főczél érve a jelenlegi tör­
vénnyel? Nincs! Meg lesz-e akadályozva a jel­
zett főczél lehetősége a törvény eltörlésével?
Tagadja minden józan elme!
Nem lesz talán illetlen a kérdés; vájjon
a múltban, mig kongnia sem volt, e törvény
sem függött Damoklesi kardként a theologu-
sok felett, mi bírta önöket, nagytiszteletü pap­
ság arra, hogy jeles készültségüek legyenek?
Talán csak nem az a vágy, hogy ilyen törvé­
nyekkel ösztökéljék az utódokat arra, mit önök
önként tettek meg? E kérdést én is, más is
az igazság érzetében szinte kigyuladt arczczal
vetem oda. Ha van igazság, ne tánczolják a
hivatottak körül e himes tojást, de tapossák
össze!
Mert nem arczulütése-é az a papi képzett­
ségnek, hogy egy középiskolánál csak jeles
oklevéllel végzett pap lehet vallástanár, mig
azon iskolánál elégséges bizonyitványu tanár
igazgató is lehet? Hogy micsoda igazság az,
hogy valaki mint elégséges bizonyitványú káp­
lán I-ső oszt. ekklézsiába soha se legyen vá­
lasztható, erről a józan ész és krisztusi sze­
retettel biró itélőszék előtt beszélni sem kell.
Hogy valaki csak évek hosszú sora múltán
legyen jobb-jobb javadalmu ekklésiába választ­
ható, azt mondhatni r á : az ekklésia nem csak
stipendium, de a csendes öregedés jutalma
sem lehet.
A jelen törvény pedig csak ezt érte el,
ha vagy az iskolai bizonyítvány qualitásához,
vagy ezután még ráadásul az évek quantitá-
sához köti magát.
Hogy az iskolai stúdiumokban az évek
elteltével künn a világ piaczán hogy lesz valaki
évről-évre jó, majd jeles minősült, e kérdésre
még a közmondás sem ad kielégítő választ:
a jó pap holtig tanúi.
De a papságra való sérelmes volta mellett
sokkal inkább sérelmes e törvény az egyhá­
zakra nézve.
A ki egyházunk autonómiáját, szervezetét,
a hívek választási jogát ismeri, igazat ad
nekem.
A pályázhatási megkötöttségnek, mint bék­
lyónak ékes lakatja, hogy az illetőt meg sem
hallgathatja választás előtt, azon helyen az a
gyülekezet, a hova, a kik által lelkészül vá-
lasztatik.
32. szám.
Nevetséges okolás: „a korteskedés elke­
rülése szempontjából.“
Végzem soraim.
Azt kérdem csupán, nem megfoghatatlan-é,
hogy a magyar ref. egyházak törvényhozó
testületé miként rakhatott egyházai, s lelkészei
kezére ily súlyos bilincseket? jc,s kérdem, váj­
jon nem eleget élt-e a minősítési törvény arra,
hogy mint gyarló emberi intézmény, lomtárba
kerüljön, semmi alakjában fel ne is támadjon,
ne is kisértgessen ?
Kolozsvárt.
Szabó Miklós.
A nő hivatása a családban, a keresztyén
életfelfogás szerint.
(Felolvastatott a brassói ev. ref. egyházi estélyen.)
Hogy mily sokat köszönhet a női nem a keresz-
tyénségnek, azt azonnal átláthatjuk, hacsak egy pil­
lantás vetünk is azon idők történetébe, a midőn még
a keresztyénség nem szentelte meg a társadalmat és
a népek életét.
A midőn Pál apostol Európában működését meg­
kezdette, Philippiben először egy Lídia nevű nő csat­
lakozott hozzá, mintha megsejtette volna, hogy a
keresztyénséggel nemére egy uj üdvkorszak követ­
kezett el. A görög városokban mindenfelé a nők első­
sorban sorakoztak a Krisztus hívői közzé, mert a
nők általánosan áhítoztak egy jobb kor után, hiszen
általánosan vallották, hogy egykor Görögországban
más állapotok voltak. Az arany napokban, a mikor
Homér halhatatlan müveit Iliását és az Odysseáját
zengette, a nők vállaira még nem nehezedett a rab­
ság terhe. Mindkét hőskölteménynek központját a
nők képezik. Heléna kellemével elbájolta a férfiak
szivét és azokat harczra indította, melyben azután
Ilion elesett és a dárdaíorgató király népe a város
kapui előtt elvérzett. Mig a tűrő Odysseus a sors ál­
tal távol tartatott otthonától, hű hitvesse, Penelope
epedve várta hazatérését. Sok kérő versenyezett ke­
zéért, és hogy zaklatásuktól szabaduljon, kijelentette
Pénelopé, hogy addig férjhez nem megy, migmenyasz-
szonyi kelengyéjét sajátkezüleg meg nem késziti. De
a mit nappal látható igyekezettel a ruhákon dolgo­
zott, éjjel ismét felbontotta, hogy hűségét férje iránt
megőrizhesse.
így dicsőítette a költemény a női kellemet és
hűséget. Valósággal azonban a nő helyzete más volt.
Védtelenül alája volt rendelve a férfi önkényének;
először az atyának, azután a férjnek. Oh hányszor
sóhajtottak igy a görög nők Iíigeniával: „Szomorú a
nőnek helyzete. Otthon és a harczban egyaránt a
férfi az ur. Örömet szerez neki a tulajdon, eped a
győzelem után és dicső halálra gondolhat. Mily szűk-
körű pedig a nő szerencséje“! Az ókori görög nő­
nek alárendeltség a helyzete, melyet gyermekkorától
kellett érezzen. Csak a fiuk részére gondoskodtak
térről és iskoláról a test és lélek kiképzésére, ellen­
ben a leányok egészen az otthonra voltak utalva. Itt
nevekedtek az anya és a rabszolganők felügyelete
mellett, kiknek bizony szellemi képzettségük nem
nagyon magas fokon állott. A görög polgár lelkesen
foglalkozott a közügyekkel, a politika és harcz volt
életeleme. De abból, a mi a férfi szivét lelkesítette,
a nő keveset értett meg.
A nő előtt a tudás világa el volt zárva; igy a két
nem között nem is lehetett szellemi közösség. A nő
jogköre is szűk volt. A válás a férfinek nagyon meg
volt könnyítve, minden ok nélkül eltaszithatta nejét.
A nőnek ellenben, ha válni akart, személyesen meg
 32. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
kellett a biró előtt jelenjen és panaszát indokolnia
kellett és az ítélet kimodása előtt, nem hagyhatta
el íérje házát.
Hát a vallás mit adott az alárendelt nemnek?
Majdnem semmit. Már ekkor a müveit osztály a hit­
regékben nem hitt, mert azoknak nem volt gyöke­
rük a nép lelkében és igy életerős forrásaivá nem
válhattak.
A vallásos ünnepélyek misteriumok voltak és igy
legtöbbnyire csak alkalmak és mentségek a kicsa­
pongásra.
A görög nők egy része, mivel magasabb esz­
mény irányt életűknek nem nyújtott, életét lélekölő
semmittevésben töltötte; a nagyrész pedig lealacso­
nyító rabszolga munkát végzett. És ha a nemesebb
lelkekben mégis a vágy egy szebb élet után feltá­
madt ennek a jelen élet nyers valósága szárnyát
szegte.
A rómaiaknál összehasonlíthatatlanul magasab­
ban állott a családi élet, mint a görögöknél.
Az anyának megtisztelő helyzete volt a család­
ban. Mint a gyermekek nevelőjének és a ház veze­
tőjének helye a ház ura, a férj mellett volt. Azon
tisztelet, melyet a családban élvezett a nő, künn a
társadalomban is környezte. A ki egy nőt tiszteletlen
szavakkal illetett, halállal lett büntetve.
Ha elgondoljuk, hogy nálunk néha a nyilvános
élet terein milyen társalgás, modor, egyszóval köz­
szellem uralkodik az érintkezésnél, a nélkül, hogy a
finomabb érzésüek az ellen kellő módon sikeres
óvást tehetnének, úgy bizony óhajtaná az ember,
hogy vajha a régi római szigorból több alkalmaztat­
nék közéletünkben.
A rómaiaknál a házasság szentnek tartatott és
egy külön istennő oltalma alatt állott. Rómának volt
egy külön oltára, melyhez a vált felek zarándokol­
tak, hol kibeszélve magukat, sokszor megbékülve
tértek haza.
Mindazonáltal, a keresztyénség fellépésének idejé­
ben, a római világban is már rosszabb állapotok
voltak, mert Róma világhataioin lett. Mint hazánk­
ban is a külföldi divat és szokás a régi egyszerű
erkölcsöket és egészséges közállapotokat sok rész­
ben megsemmisitette, úgy Rómában is a tartomá­
nyokból beözönlő kincset és behozott idegen szoká­
sokat nyomon követte a római erények hanyatlása.
A gazdagság következménye lett az örületes fényű­
zés, egy évben nem kevesebb, mint 175 napot ün­
nepeltek Rómában. A cirkuszokban a viadorok vad­
állatokkal viaskodtak, és a vérfürdőt élvezni férfiak
és nők körben ülve ettek, ittak, nevettek és kiáltá­
saikkal ingerelték a vadakat. E korban már a neve­
lés és közerkölcsiség nagyban hanyatlott. A császári
udvar asszonyai és leányai egy Júlia és Lívia a nem
illő élet típusai voltak, kiket mint közönségesen tör­
ténni szokott, az alsóbb osztályok híven utánoztak.
Csoda-e, ha a női nem nemesebb része teljes
undorral fordult el a pogányság e modernismusától
és hálásan üdvözölte az evangéliumot, a mely uj
életet lehelt. Kifáradva a jelenvaló világ élvezeteiben
és fájdalmaiban, a nők seregenként menekültek a
keresztyén egyház kebelébe. Jézus vallása megtaní­
totta őket, hogy miként szabadulhatnak az érzéki
világ kötelékéből és miként lehetnek istenországa
tagjai és oly örökség birtokosai, a mely el nem vész.
Jézus e hívogató szavai egészen másként hangzot­
tak, mint a vigasz nélküli pogány életelv: „Együnk
és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk.“
Keleten feltámad a nap és eltűnik az éjszaka!
Vessük csak tekintetünket keletre. Keléten, elte­
kintve Israeltől, a nő a legnagyobb megaláztatásban
élt. Mint áruczikket pénzen vette a férfi a nőt, ki­
nek hajléka szolgaságának tanyája lett. Egyedül a
zsidó nép nem osztotta a női nemnek e kevésre be­
257
csülését. Már az ószövetség első lapjain a női hi­
vatásnak magasabb felfogásaival találkozunk. A te­
remtés történetének leírásában Isten a nőt a férfi
oldarbordájából alkotá, a férfi pedig örömmel fogadta
őt társul és mondotta: „íme, az én csontomból való
csont és az én húsomból való hús“! Lehet-e szebb
formát adni a két nem egysége gondolatának? A nő
nem egy alárendelt lény, hanem rokon a férfivel és
igy egyenjogú is; rendeltetésük pedig erkölcsi kö­
zösség. E szép emberies gondolkozáshoz méltán
csatlakozik bölcs Salamon, ki az erényekben gazdag
háziasszony müveiben magasztalja. Izrael sohasem
volt szegény kiváló női alakokban. Deborában a
honszerető női lélek hősies felmagasztosultsága tes­
tesül meg, ki előttünk, magyarok előtt, mivel törté­
nelmünk rokonlelkületü nőket tüntet fel, igen ked­
ves alak Ruthnak szeretetteljes alakja, ősképe a női
hűségnek. E moábita nőnek megkapó szavai, az uj
párok esketésekor, az ifjú nő szivére hányszor let­
tek kötve: „A hova te mész, én is oda megyek, a hol
te lakói, én is ott lakom. A te Istened az én Iste­
nem, a te néped az én népem. A hol te meghalsz,
ott akarok én is meghalni, és eltemetkezrii.“
Ennek ellenére az emberi lélek végetlen becsé­
ről, még hallgat az ó szövetség. Jézus mondotta ki
először a fenséges igét: mindnyájunknak elhivatásunk,
hogy Isten gyermekeivé legyünk! Az emberi lélek
megbecsülhetetlen kincs; egyenlő mindkét nem, az ur
előtt a válaszfal el kell essék. E fenséges magasla­
ton, hol nincsen többé görög és zsidó, szolga és sza­
bados, nő és férfi, már mindnyájan egyek kell legyünk
a Krisztusban. így juthatunk az Istenfiuság állapotába,
a midőn a bűnnel terhelt szív, Isten kegyelme által
lecsendesül.
A keresztyén ember azért az egyéni önzést belső
szeretetének tüzében meg kell égesse. Azután e
megnemesedett érzelemben megtalálja a férfi és
mindenek felett a női lélek legszebb ékességét, mely­
ből, mint napból a sugarak, úgy támadnak az ön­
megtagadás és könyörület drága erényi.
Ha a családban a nőre váró magas elhivatást
megfigyeljük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy
ennek megoldásához a vallás adja meg egyedül az
erőt és biztonságot a női léleknek.
A nőnek önálló helyzete a családban, a házas­
ság kötelékébe való lépéssel kezdődik. A házasság­
nak a nőre nagyobb jelentősége van, mint a férfire.
Az utóbbi folytatja előző életmódját és a házasság­
ban is eddigi hivatásának él, ha esetleg lépése nem
is sikerült volna, megmarad hivatásköre vigasztalá­
sára és megnyugtatására. Ellenben a nő, a midőn
követi a férfit, mindent koczkára teszen: elhagyja a
szülői házat, lerontja az emlékezet hidját és lábait
uj talajra teszi. Ha csalódott választásában, csalódá­
sát egy önmegtagadásteljes, öröm nélküli élettel fi­
zeti meg. Mintha tán azért hajolna meg még mé­
lyebben az esketés napján a menyasszony, mert ag­
godalommal van tele kis szive! Boldog az a menyasz-
szony, aki e fontos pillanatban igy tud imádkozni: „A
jövő bár ismeretlen előttem, de te édes Istenem nem
hagysz el engemet, te benned bízik azért az én lel­
kem! Az ifjú asszony belép hivatáskörébe, uj az előtte,
bár remélhetőleg a háztartás titkaiba az édesanya
által be is lett vezetve. Mennyi felelősséggel jár az
önállóság, mily pontos körültekintésre van szüksége
az ifjú nőnek, hogy mindent által nézzen, hogy min­
den dolgot a maga idején és módja szerint végez­
tessen vagy végezzen és mennyi erő kell, hogy reg­
geltől estig foglalkozzon, mennyi hűség, hogy a nagy­
tól az apróig semmit el ne hanyagoljon. Ha cseléd­
leányok vannak, a házi asszonynak bölcsnek kell lenni,
hogy a szigort a szelídséggel egyeztesse, hogy a ta­
karékosságot az igazságossággal összhangba hozza,
megállapítsa a lehetőt és a nem jogost. Hol van az
 258 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 32. szám.

erő forrása, melyből a női lélek feladata megoldásá­ eredményét láljuk, érezzük, tapasztaljuk mindnyájan, kik
hoz erőt meríthetne? Egyedül az evangélium hiva­ Őt igaz tiszteletünkkel, határtalan szeretetünkkel vettük kö­
tott arra, hogy a női öntudatot megerősítse és azt rül s közös óhajtásunk, fohászunk, hogy a seregeknek szent
magas kötelességtudással betöltse. Mert az evangé­ Istene e nemes törekvésű pásztort, egyházának díszére,
lium tanit meg arra, hogy az ember Istenországának nemzetünknek erősítésére és az Ő nagy nevének imádá-
sára sokáig éltesse.
tagja és minden foglalkozásban, melyre állitatott, fe­ Tömös, 1904. augusztus hó 3-án.
lelős tetteiért és mulasztásaiért. Csak a ki életét igy
fogja fel, annak lesz még a házasság is egy iskolája Kis József,
a predeal—tömösi fiókegyházak
az önnevelésnek, a melyben az ember a napok kö­ gondnoka.
vetelményei által fejlődik, a kötelesség teljesítésben
és a szeretetben.
Pécky Árpád. KÜLFÖLDI SZEMLE.
(Vége. köv.)
O roszország és az örmény egyház.
EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
Oroszország czélja ez eljárásból is eléggé vilá­
gos. De a szt. zsinat egy alkalom kapcsán nyilván
A határszéli árván maradt egyházak. ki is fejezte ezt a czélt. III. Joachim patriarcha az
A hoszufalusi körlelkész nt. Zsigmond Károly urnák orosz zsinat elé emlékiratot terjesztett, melyben az
Szilágy-Somlyóra történt megválasztásával, eltávozásával, orosz egyházat a keresztyén világ egyesítésének vagy
súlyos veszteség érte nem csak az árvaságra jutott hoszu­ bár közelebbhozásának nagy müvére hívja fel. A
falusi központot, annak fiókegyházait, szórványait, hanem zsinat azt felelte, hogy ez idő szerint csak távoli
érzékeny csapás ez az oláhországi határszéli falvakban remény gyanánt áll előtte egy ilyen egyesülés, de
tengődő, idegenbe szorult, lelkészi vigasztalást szomjuhozó különben is neki közvetlenebb gondja a saját hatá­
hitrokonainkra, testvéreinkre és a jó pásztor vezetése által rain belül élő szektákat egységbe olvasztani: az ör­
föllendült nemzeterősitő magasztos munkára is egyaránt.
A kiváló szónok, a derék lelkipásztor, 17 évig nemes ményeket.
buzgalommal, önzetlen szeretettel szolgálta e kopár, e si­ Ez a leplezetlen bevallása a rabló szándéknak
vár területen és a haza határain túl is egyházunk és nem­ uj elkeseredést szült Arméniában. Ellenállásuk kény­
zetünk szent ügyét; két kézzel, lelkesedéssel irtotta a gyo­ telen ugyan teljesen passzív maradni, de a passziv
mot, hintette az evangélium magvát, melynek nyomán resistencia is lehet eredményes vezérelv. Főgondjukká
mindenütt áldás fakadt, szeretet virágozott s az addig fá­ ekkor a katholikusi méltóság megírása lett. Az orosz
sult sziveket, rideg lelkeket betöltötte a szelid békesség, kormány egyszerű orosz hivatalnokká sülyesztené.
a biztos remény, a meleg szeretet és a tiszta öröm. Tanácskoztak, nem volna-e jobb a katholikus szék­
Ezért oly nehéz a mi bánatunk, ezért oly nagy a mi helyét másutt állitni fel. Szóba hozták Ciprust, Egyip­
fájdalmunk.
Mint egykon>n Nehemiás, jobbjában a bibliával, bal­ tomot, Török-Armeniát. Az orosz kormány neszét
jában a vakolat kanállal építette, terjesztette Istennek or­ vette e szándéknak s egy konstantinápolyi meghí­
szágát a szivekben és lelkekben, nemesen dobogó szivé­ vásból, melyet elfogott, meg is bizonyosodott felőle.
nek meleg szeretetével gyűjtve magaköré, szedve össze A készülődés meglepte s első perezben arra kény-
szétszórt híveit s építette fel a hoszufalusi modern stilü szeritette az orosz helytartót, hogy enyhébb bánás­
templomot, Istennek eme díszes hajlékát, hozta létre az módra kérjen felhatalmazást a kormánytól. Az alatt
ország határán, Predeálon ékeskedő hatalmas állami isko­ pedig a katholikust fokozott figyelemmel kiséri.
lát és teremtette meg, szólította életre, a romániában élő Hogy egyébiránt mennyire ügyetlen ürügy a
honfitársaink gyermekeinek megmentésére a predeáli In- vallásos gondoskodás s mennyire tisztán oroszositó
ternatust, maradandó emlékeket hagyva a hitnek mezején,
védbástyákat, világítótornyokat emelve vallásunknak, nem­ czélt szolgálnak úgynevezett kulturális vállalatai:
zetünknek, kultúránknak és veszélyeztetett fajunknak itt mutatja ez az eset. Erivanban a tavaszon egy tem­
kedves hazánk bérezés sziklái között a határszélen, itt a plomot szentelnek fel. Orosz orthodox templomnak
a nemzetiségek erős hullámcsapásainak közepette. volt hivatalosan minősitve; de voltaképen felekezet-
Ő fedezte fel a már évtizedek óta Oláhország határ- sőt épen vallásközi templom. Benne van ugyanis
falvaiban nyomorgó és lelkigondozás nélkül sínylődő hit­ egyéb szentképek közt az örmény szentté, Györgyé
testvéreinknek igazságot szomjuhozó családait, ingyen vette s ott van a Mohammedé is. Mivelhogy mind a három
gondozása alá a kibujdosot seregnek lelki ügyét, baját; felekezetnek vagy vallásnak vannak hívei. A templom
vitte nekik a hitnek gyógyító balzsamát, az evangélium­
nak vigasztaló erejét és vitte gyakran atyai szeretetének igen czélszerüen viszi majd be a mohammedánokat
melegét és egy jobb jövőnek, egy boldogabb kornak re­ is, örményeket is, nem az orosz egyházba, hanem a
ményét, hogy el ne essenek, hogy el ne vesszenek, hogy czár birodalmába. Mihelyt ugyanis valaki áttér, azon­
a megtisztított vallásnak ott kinn is hívei maradnának és a nal törvényesen orosz lesz. Ilyen eredményért már
nemzettesttől el ne szakadjanak, intvén és kérvén őket, csak ott függhet a templomban a Mohammed képe.
hogy térjenek haza atyáiknak honába, vissza oda, a hol A mig igy az örmények körül mind szorosabbra
őseik porladoznak, a hol szeretteik sírjai domborulnak, szőrűi az önkény gyűrűje, bizonyos szélesebb poli­
vissza a szeretett magyarföldre, melynek minden rögét, min­ tikai hatásai is mutatkoznak az eseményeknek. A
den halmát honfivér áztatta, honleányaink könnye öntözte. jeruzsálemi patriarcha ugyanis, Damianos, Alexejev
Es most ime az Ő helye üres lészen és az ő orczáját
egy is megnem látja többé közülünk, a kik között prédi­ fővezérnek a Krisztus keresztfájának egy valódi da­
kálta Istennek országát rabocskáját küldve a hareztérre, egyúttal a szent sir
Mert nem vonogatta magát, hogy az Istennek minden lovagjává nevezte ki. A fővezér mindkét kegyet há­
akaratját nekünk nem hirdette volna. lával fogadta. Az érdekes azonban az, hogy ez az
Mert sokszor mondotta Pál apostollal: első eset, hogy a jeruzsálemi patriárcha lovaggá ne­
„Viseljetek gondot azért magatokról és az egész nyáj­ vezzen valakit; s még érdekesebb, hogy Damianos
ról, melyben a szt.-lélek titeket vigyázókká tett, az Isten hivatkozik először olyan jogra, hogy a jeruzsálemi
anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével patriárcha egyáltalában lovaggá nevezhessen valakit.
keresett.“
Es most ime az, a ki az Urnák terhét könnyen és Azon a jogon teszi ezt, mert Krisztus rábízta az
gyönyörűséggel hordozta, árván hagyott minket, azért sir utódlást. Régi óhajtások és követelések ime igy újul­
a lelkünk, azért könyeznek a mi szemeink. nak fel, alkalomadtán. Az alkalom most az, hogy
A távozó lelkész aának nagy tehetségeit, kiváló ér­ mivel a konstantinápolyi patriarcha az örmények
demeit és ernyedetlen buzgalmát, tevékenységét kellően pártján állott, de meg inkább görög, mint orosz:
méltányolni nincsen tehetségem, de munkájának fényes Jeruzsálem a megújított versenyben Oroszország tá­
 32. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
mogatására számíthat. Oroszország pedig könnyen fogadásról van szó, ami miatt nem lehet panaszt
kijátsza ezt az önként kínálkozó ütőkártyát, mikor a emelni. Aztán meg, két év múlva, Ígérte, hogy elő
Nagy Leviathan érdekéről van szó. fog állani.
Németországról.
A német protestantizmus idei történetének a
pápai egyház intoleráns viselkedése jelezte az irá­
nyát. A jezsuiták elleni törvény 2. § ának eltörlése,
a Mária kongregációk, Denifle gyalázó könyve; ime
ezek az események irányították az egyházpolitikai
törekvéseket.
A hírhedt 2. §. eltörlését a tartomány egyházak
összetartása nem tudta meghiúsítani; de hogy csak
4 szavazattöbbség került ki (29—25), azt bizonyítja,
hogy ha megelőzte is a szervezkedésben az ellenpárt,
a jezsuita ellenes hangulat mind tömörebbé sűríti a
protestánsokat. A megszüntetett §. az volt, hogy „a
Jézus társaság tagjait, vagy velők rokon szerzet
vagy szerzetszerü kongregáczió tagjait, ha külföl­
diek, a szövetséges államok területéről kitilthatják;
ha belföldiek, bizonyos helyeken nem szabad tartóz-
kodniok.“ Most tehát a jezsuitáknak szabad az útjok.
Igaz, érvényben maradt az 1. §.: „A Jézus-tarsaság
tagjai. . . . a német birodalomból kizáratnak. Letelepe­
désük tiltva van;“ de az eltörölt §. résén az elsőbe
is belehatolt már a fejsze; az egész 1. §. csaknem
kiáltó kaczagással hirdeti is, hogy „itt a jezsuita“.
Ezzel szemben a prot. németség csak arra hivatkoz-
hatik, hogy előbb-utóbb el kellett ez időnek jőnie s
ha nem is olyan magabizón, mint Stöcker, ellene áll
a jezsuita szövetségnek. Csaknem mindenütt az a
megnyugvás jelentkezik, hogy a szabadalmazott üzel­
mek közeli veszélyei felébresztik az alvókat is. Csak­
ugyan a nagyarányú szövetkezés már megindult;
eddig ugyan még csak a formát keresi, de szívósan
küzd czéljáért. Nehány kisérlet meddősége után a
prot.-mus zsinatszerű szervezkedése hódított máris
jelentékenyen. A már munkába fogott egyházi bizott­
ságot óhajtják ezzel a zsinatelemmel kibővitni; s ha
gyakorlati jelentőtégére nincsenek is egy véleményen,
de impulsiv hatásától sokat várnak.
Mikor a famecki temető hírhedt esete, melyet a
kultuszminiszter és különösen a császár korrekt és
erélyes közbenyulása hamarosan elsimított; továbbá
a Denifle ízetlen pamfletje, melynek élét alig eny­
hítette sok katholikus tiltakozása vagy tartózkodása,
újabb rohamait mutatták az ultramontán türelmetlen­
ségnek: nem csoda, hogy Thüm m el prof. az egyház
és állam szétválasztását ajánlotta. A milyen érthető,
hogy az izgatottság hirtelen fordul sokszor előkészí­
tetlenül eléje torpanó czél felé: épen olyan hamar
kijózanodott belőle. Ennek a programmnak, mondták,
„csak addig lesznek hívei, míg megvalósításának ké­
sőre maradása elrejti következményeit.“ A francziák-
nak könnyebb; a concordatum kötésével elvégezték
a nehezét. Ott csak egy keskeny hid köti össze a
két felet. Azt már nem nehéz felégetni. S a franczia
kormány nem is sokat tépelődnék; már kezében a
kanócz-----
.4 czél szen tesíti a z eszközöket. Gróf Hoensbroech
iratai által ösztönöztetve, D asbach káplán 2000 már­
kát tűzött ki, ha valaki bebizonyitná, hogy ez a hír­
hedt mondás csakugyan jezsuita eredetű. A kihívásra
maga Hoensbroech felelt; s az első terminusra, febr.
16-ra készen is volt a nyilvános vitára. Dasbach
azonban halasztást kért; elfoglaltságával mentege-
tődzött. Akkor május 31-ben állapodtak meg. Dasbach
most is halasztást kért és pedig most már két egész
esztendőt. Anyagját kell rendeznie, úgymond. A sajtó
pedig, szelid mosolylyal, a jámbor káplán vereségét
már most is hirdeti. A gróf különben be is pana­
szolta ellenfelét, de elútasitották, mondván, hogy
259
Tankó Béla.
(Vége.)
IRODALOM.
E ro v a tb a n m in d e n m u n k á t m e g e m lítü n k , a m i s z e rk e s z tő s é g ü n k b e b e k ü ld e­
tik , d e h o ssza b b , b ir á la to s is m e rte té s re n ézve a s z e rk e s z tő s é g f e n t a r t ja s a já t
e lh a tá ro z á s á t.
Keresztyén hit- és erkölcstan. Most vettünk
hirt Fülöp József lelkész aától „Keresztyén hit- és erkölcs­
tan“ czimü tankönyve megjelenéséről. Mihelyt a köny­
vet kézhez kapjuk, módját ejtjük, hogy lapunkban bőveb­
ben ismertessük.
Kovács Albert „Homiletikáa-ja. Egyházkerü­
letünk theol. akadémiája nagyemlékű professzorának La­
punkban már hirdetett munkája kikerült a nyomdából. Mi­
után e jeles munka — tekintettel az előfizetők csekély
számára — nem nyomatott nagyobb mennyiségben, figyel­
meztetjük az egyházi tudományos irodalom pártolóit, hogy
igyekezzenek e munkát, mely valóban nyereség magyar
theol. irodalmunkra, mielőbb megszerezni.
Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár.
Szerkeszti Stromp László pozsonyi theol. tanár. A Magyar
Prot. Irodalmi Társaság kiadványa. III. évfolyam. Tartalma:
Horváth Sándor: Tanúvallatások a dunántúli evangélikusok
állítólagos zavargási ügyében 1680. Zoványi Jenő: Ada­
tok a XVIII. század első felében tartott református kon-
ventek történetéhez. Thury Etele: Patay István stb. leve­
lei 1620—1636. Péter Mihály: Tanúvallatás a gálszécsi ref.
egyház istentisztelete és szabad vallásgyakorlata ügyében
1764. Thury Etele: Kultusztörténeti adatok. Zoványi Jenő:
Szathmárnémeti Sámuel levelei egy tanárválasztás ügyé­
ben. Zoványi Jenő: Lányi Illés véleménye a Konkordia-
könyvről. Dómján Elek: A fancsali templom-foglalás 1775.
Reif Pál: Adalékok a Zay-féle levéltárból. Schrödl József:
Rotarides Mihály kézirataiból (28 darab). Okolicsányi
József: a nógrádi ev. esperesség Balassowitz-féle protokol-
luma. Név- és helymutató A tartalmas s becses kötet ára
3 korona. A magyar prot. egyháztörténet iránt érdeklő­
dőknek könyvtárában ott kell lennie ennek e kiadványnak.
TA R C Z A .
Vallás és művészet.*
Irta : Ravasz László.
Sokszor keressük a helyet, hol elfeledhetjük az
élet apró-cseprő bajait s lelküuk az ünnepi hangu­
latban megüdül. Templomok, múzeumok küszöbén
elpihen az élet vásárának az a morajló zúgása, mely
elkábit és érzéketlenné tesz. Ilyenkor megfürdik a
lélek abban a csodás, meleg verőíényben, mely e
két fogalomkörből árad reánk: vallás és művészet.
Az élet tenger; hullámzó, szennyes habjai örvé­
nyek felett csapnak át s hajóroncsokat kavarnak
össze szomorú tömkelegbe. Járni e habok felett: ez
a vallás.
De e tenger haragos színe néha elsiműl, tűkörré
válik a szürke hullámsokaság, melyben ott ragyog a
kéklő ég s csóközönben hull rá a déli verőfény. Ez
a művészet.
A szivekben elül ilyenkor a fájdalom s meleg
verőfény támad ott, hol eddig hideg és sötétség or­
szágolt; beszűrődik a lélekbe a béke és vigasztalás
sugara s fölcsillan a művészi élvezet, mint a homok
közé szórt aranypor.
Azért hadd irok egy pár sort a vallásról és mű­
vészetről.
Az ember, midőn derengeni kezdett benne az
* Felolvasta szerző a Bethlen Qábor-kör egyik estélyén.
Szerk.
 260 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
isteni lélek, érezte egy felsőbb hatalom erejét, mely­
től függ s melynek hatalma ki van terjesztve fölötte.
Ki akarta fejezni előtte hódolatát: neki adta azt, a
mit legértékesebbnek tartott javai között és neki
adta lelke önkénytelen megnyilatkozását: az emberi
művészet első zsengéjét. Legelső nyomaiban tehát a
m ű v észet a kultusszal egy^; a művészi erő s a val­
lá so s érzés összeesnek. Éneklésük töredezett, egy­
hangú zsoltár, mely néha éles sikoltásba tör ki, ha
az érzés erősebbé válik. Látszik, hogy az érzés ural­
kodik az emberen s nem az ember az érzésen. Köl­
tészetük dadogó, naiv; de látszik rajta, hogy az egy­
ügyű, erős érzés mennyire keresi a gondolatot. Mi-
thologiájuk egy pár gyermekes történet; magyaráza­
tá t próbálják adni azoknak az apró problémáknak,
melyek az ők félvad intelligencziájuk előtt fölmerültek.
Szobrászaink az a pár iromba bálvány, melyet fétis­
ként imádnak, festészetük egymásnak kitetovirozása
bizarr és képtelen ábrázolatokkal. Mindez kultuszcse-
lekvény. A művészet össze van forrva a vallással. S
az egyiknek tisztulásával a másik fejlődése jár. A
mint bontogatja szárnyait a természeti állapotból fej­
lődő emberi szellem, úgy erősödik a művészet s
mélyül a vallás.
Uj-Zeland emberevő lakói már szabadon járó­
kelő szellemekben hisznek (u. n. animizmus), kiket
kuruzslásokkal befolyásolnak s az u. n. theophagiak-
kal tisztelnek. Mithologiájukban már a költészet erős,
fiatalos szárnyütéseit érezzük. Hadd mondok el egyet.
Papa, a föld és Rangi, az ég, együtt terem tettek min­
dent, de a nagy szerelemben úgy átölelték egymást,
hogy gyermekeik teljes sötétségben maradtak. Tané
Maduta, az erdők atyja, fejét az égnek, lábát a föld­
nek vetette s elválasztotta őket egymástól. De a
válás fájdalma most is kinozza a két szerelmest. Az
ég könnyet hullat, esőt és harmatot, mig a föld sűrű
sóhajtásokat: ködpárákat küld az égre. (L. Waitz.)
Gyönyörű költemény ez, tele őserővel, a poezis üde-
ségével.
Egy másikban az emberiség főproblemáját, a
kultúra keletkezését magyarázzák.
Manyi, az ég és föld fia, korán született. Anyja
saját hajába csavarta s beledobta a tengerbe. Atyja
azonban megoltalmazta: egy szigetre vette. Anyja
megsajnálta, ágyába fogadta s ott ápolgatta. Azonban
az anyának minden reggel távoznia kellett egy messze
barlangba, hol a férjét kereste fel. Egyszer a fiú is
elszökött utána, madáralakban, s az atya csodatevő
kuruzslóvá avatta. 0 tanította meg az embereket
hajó építésre, halászatra, fegyverkészitésre, ő adja
az esőt s gyógyítja a betegeket. S ez áldott hősnek
tragikus vége van. Meghallja, hogy messze, messze,
napnyugaton van neki egy ős-ős anyja, kinek orszá­
gában csend és sötétség uralkodik. Ez a halálanya.
Szeme rémesen világit az éjbe, szája örvényébe a
behulló embereket elnyeli. Ettől akarja az embere­
ket Mauri megszabadítani. A csalogány, a tiuikauakka,
kéri, hogy vigye magával. Beleegyezik, de megfo­
gadtatja véle, hogy hallgatni fog. Útra kelnek. Mikor
elérkeznek a sötétség birodalmába, a csalogány azt
hiszi, hogy naplemente van s elkezd énekelni. A ha­
lál anyja észreveszi Maurit és széttépi.
Mauri, az áldást adó nap, kinek atyja az ég, anyja
a föld. Ott születik messze, hol az ég a földdel érint­
kezik. Anyja hajába, a föld hajnali páráiba csavarva,
a tengerből kél ki, valamelyik távoli sziget felől.
Anyja távol van tőle, mint a föld a naptól. Végre
alkonyatkor, midőn a csalogány megszólal, az éj, a
halál örvényébe hull.
Ezt fejezi ki a mithologia, melynek már nem­
csak vallásos jelentése, de költői értéke is megkapó.
Itt már izmos a művészet, közel áll ahhoz, hogy lé­
nyege szerint külön váljék a vallástól. Ekkor már
érezte az ember, hogy a művészet tárgya más is le­
32. szám
het, mint vallási s talán ekkor csendült fel az első
szerelmi dal, hogy áradozva vagy panaszkodva, örö­
kös zengéssel dicsérje a folyvást megújuló, soha el
nem múló szerelmet. Talán ekkor zendült meg az
első epikai ének, hogy szájról-szájra kelvén, túl időn
és enyészeten, halhatatlanná tegye az ősök dicső­
ségét.
Innen csak egy lépés s ott vagyunk a görög
vallás és művészet szent berkein.
Itt már annyira kifejlődött a művészet, mint ön-
czél, hogy majdnem absorbealta a vallást. Valamint
az egész világ, úgy a vallás is az ő isteneivel, mi-
thologiájával művészi játék a görög kezében. „Oh
görögök, mily gyermekek vagytok ti,“ mondá egy
sémita pap Solonnak. Igazi bohémlélek a görög, nem
tudni, melyik nagyobb, genialitásuk vagy könyelmü-
ségük. Az istenek eszményei emberek, s ezt az esz­
ményítést épen a művészet végzi. A görög ember
született költő, s nem csoda, ha egyszerre megsze­
mélyesítette szülőföldjének minden titkát, szépségét.
„S ime a mozdulatlan és fenyegető hegyek ko­
pasz óriásokká, vagy leguggolt szörnyekké váltak,
a fénylő és bugyogó vizek, csevegő és nevető balga
leánykák, a nagy hallgatag fenyők szigorú szüzek­
hez hasonlók s midőn a déli nap azurszinü, sugárzó
tengerre tekint, mely ünnepi díszben áll mindent át­
ölelő mosolyával: kész az ének, hogy néven nevezze
az istennőt, ki habból született s ragyogón kél fod­
ros hullámágyról, hogy elbájolja a halandók és iste­
nek szivét“ (Taine: A görög művészet bölcsészete
130. old.)
A görögöknek pedig kiváló érzékük volt a tiszta
formai, a reális határoltság iránt. A legtökéletesebb,
legértékesebb forma volt előttük a tiszta emberi. így
minden isten az emberi szellem egy-egy műremeke,
művészi alkotás inkább, mint souverain szellemi ha­
talom. Az ember oda jutottba művészet által, hogy
e&y-egy istent alkothatott. És a költő epigrammája
szájról-szájra kelt: „aki Pheidias Zeus-szobrát látta,
egész életében sohasem lehet boldogtalan." Pygma-
lion pedig hő szerelemmel borult Aphrodité hófehér
szobrára, s életre csókolta annak kőtetemét.
Szóval a görögök a vallásosságot, a lelkűkben
forrongót és erjedőt a művészet és költészet formái­
ban fejezték ki. S ez a kifejezés volt náluk minden.
Nem a vallásos igazságban, hanem a művészi szép­
ben volt az ő vigasztalásuk. A szellem konkrét, ma-
gában még egészen szabaddá nem vált, absolute épen
nem szabad, képzet alakjában való nyilvánulása: ez
volt az ő vallásuk. Innen van, hogy a szobrászat soha
magasabbra nem emelkedett, mint a görögöknél.
Ez a világ azonban a romlás csiráit hordozta
magában. A félszabadság szolgaság. Művészet és
vallás össze nem eshetnek. A fennség és határozott­
ság, testiség és szellemi lét, hatalom és korlátoltság
minden ellentéte benne rejlik a görög istenekben.
Ott áll mindnyájuk felett a végzet, a kimondott ha­
lálos ítélet, mint elvont, általános hatalom, mely
lényege erejével uralja őket. „Innen a fájdalom csön­
des lehellete vagy illata — mondja Hegel — mely
a görögök legszebb szobraiból is felénk árad.“
így a görög világnézet kétfelé oszlott Egyik ág
lett a filozófiai spekuláczió, mely a maga universa-
lismusával, mint elvont elmélet uralta a bölcselő lel­
keket. Ez az ág legmagasabb fokát Platónnál és Aris-
totelesnél értekei. Plató a poétákat és rapsodokat ki
akarta űzni Államából s istenkáromlásnak tartá a
Homeros költeményeit. Aristotelest pedig a közép­
korban szentté akarták avatni, mert a „lélekről iste­
nien beszélt.a Másik ága lett az érzékiségnek az a
hő kultusza, mely a mithologikus Saphó égésében,
éneklésében csúcsosodik. Ez a művészet már többé
nem rázta meg a lelkeket, nem hangolt ájtatos elmé­
lyedésre, csak — tetszeni akart. így a művészet ön­
 32. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
magában emanczipálódott, önczél lett. Az ember a
maga érzéki természetében élt, elmerülve az örök
szerelem hatalmában; a Cyeladok szép ege alatt, a
természet és művészet bájai közt, várták és nézték
az emberek a theoriákat, melyek fehér vitorláikat
kitárva az azúr tengeren, ifjú szüzek fehérruhás se­
regét vitték csöndesen, hődal éneklése közt. Aphro­
dité Porne temploma fel é. . . .
A keresztyénséggel aztán megváltozott minden.
A íriss rózsakoszorúk töviskoronákká hervadoztak,
a falernumi tüzes borba egy meghalt istennek vére
tört bele s a szent ligetek helyén templomok emel­
kedtek. Vénusz forró himnuszai elnémultak, hogy ne
zavarják egy alázatos szűz imádságát, ki a kereszten
függő fiának, a megölt istennek csókolgatja lábait.
A linosi lantnak szerte csengő dalát elnyomta Szent
Cecília orgonája és Phaon sóvárgásait az anachoré-
ták zsoltárai. Az illatos áldozatok tüzét lefojtotta a
máglyák szemetcsipő füstje. Krisztus jegyesei lettek
a szüzek s az ifjak Mária lovagjai.
A katakombák nyirkos mélyein üldözött keresz­
tyének Írták kőbe hivő lélekkel, de kontár kezekkel
az Idvezitő symbolumait: a halat, a bárányt, a ga­
lambot. íme a vallás, mely misztikus rajongássá, asz-
ketizmussá változott: majdnem felemésztette a mű­
vészetet. így tartott sok századig, mialatt a művé­
szet egy pár jámbor barát zsenge pikturájából áll,
melyet egyiptomi festészetnek néznél, ha nem hir­
detné a szentek glóriája keresztyén mivoltukat.
(Vége következik.)
K ÜLÖNFÉLÉK.
T h ök öly Imre ham vai. Országszerte örömet
és hazafias lelkesedést keltve száll a hir a „kuruez király“
Thököly Imre hamvainak hazahozataláról. Szinte váratla­
nul, egyszerre lepett meg mindenkit ez a nemes elhatáro­
zás, melyet a kormány minden zaj kikerülésével, de an­
nál buzgóbb odaadással készített elő. Csak a beavatottak,
az ügy komuly munkásai tudtak róla. A kormányelnök
hazafisága, dolgozni feltűnés nélkül szerető egyénisége jut­
tatta dűlőre hamarosan ezt az ügyet is, melynek genesi-
sét kevesen ismerik, még kevesebben kisérték figyelem­
mel. II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállítására vo­
natkozó királyi legfelsőbb elhatározás megjelenése idején
Szádeczky Lajos dr, kolozsvári egyetemi tanárnak, a ki­
tűnő történetbuvárnak azt a lelkes, szép indítványát, hogy
Rákóczi hamvaival együtt a többi kuruez bujdosók, vala­
mint Thököly Imre hamvainak hazaszálitásáról is gondos­
kodnunk kellene, a napi események árja eltemette ezt a
hazafias indítványt akkor. Szádeczky dr. bővebben kidol­
gozott indítványát az „Erdélyi Múzeumiban is közre adta
s azt különlenyomatban a miniszterelnöknek, Berzeviczy
miniszternek s a kormány többi tagjainak megküldötte.
Ha a közvélemény nem foglalkozott is akkor a hazafias
inditványnyal, de nem kerülte az ki a kormányelnök
figyelmét, ki a hamvak hazahozatala ügyében összehívott
ankétra — a mint jeleztük annak idején — az inditvá-
ványozó Szádeczky profeszort szintén meghívta. Itt Thaly
Kálmán és más tudós szakférfiak jelenlétében alaposabb
megbeszélésre került az egész ügy és ennek alapján Tisza
miniszterelnök megtette előterjesztését ő Felségének Thö­
köly hamvai hazaszállítására nézve is, a mihez ő Felsége
készséggel járul hozzá. Ugyancsak ekkor határozták el, hogy
Rákóczi hamvainak legméltóbb nyugvó helyeKassa lesz, mig
Thököly Imre hamvai pihenő helyéül a fejedelem végrende­
letének értelmében Késmárkot jelölték meg, honnan a csa­
lád predikátumát is kapta. A hazahozatal rendjére ugyan­
ekkor történtek irányadó megállapodások.
N agy egyh ázszak ad ás (schizm a) 1904-ben.
A franczia Respublica (Combes) és a pápai udvar (X. Pius)
között bomlott föl a concordatum. Hosszú és kínos tár­
gyalások után visszahívták kölcsönösen követeiket. Foly­
tatása lesz a ,,nagyobbik egyházi átok*. Kinek fog ártani
és kinek fog használni — nem is fontolgatjuk. De mikor
annyi zászlóra van felírva immár „Los von Rom“, legalább
is — az idő nem hozzá való.
261
Istvánnapja — ismét kísért. Magas színvonalon
álló, hazafias erőtől duzzadó körlevelet bocsátott ki IX.
sz. alatt a rom. kath. érd. püspök. Azon kegyes óhajtás­
sal, hogy: „Kívánatos volna azonban, hogy Szent István
napja necsak a katholikus világ, hanem egyszersmind az
egységes magyar nemzet emlékünnepe legyen, melyen
vallás és nemzetiségi különbség nélkül egyesüljünk mind­
nyájan a hazafias kegyeletben és honpolgári együttérzés­
ben/ Nem is lenne rósz. Talán módját is lehetne ejteni,
ha Kézdivásárhelytől—Hajdudorogig minden magyar tudna
„diákúl“. Ha a magyarországi katholikusok „magyarok“
lennének és nem „rómaiak“. Ha nem lenne a IX. körlevél
előtt egy másik, a melyikben már kevesebb a „magyar“
ünnepi hangulat és a rom. kath. híveket pl. inkább a gör.
kath. oláh templomba kényszeríti szükségből — semmint
más „magyar“ templomba. A jó pásztor hű volt a római
„szenthez“ ; de „az egységes magyar nemzeti István ki­
rályhoz“ nem mindig és nem mindenben.
N égyezer oláh isk o la bezárása. A Balázsfal-
ván megjelenő Uniera s a nagyszebeni Telegraful Román,
Metinau érsek hivatalos lapja Leményi oláh egyházi tan-
felügyelő tollából oly czikkeket közöl, melyek szerint a ha­
zai románok 4000 iskolát zárnak be, ha Berzeviczy Albert
kultuszminiszter javaslatát a népoktatási törvény reform­
járól elfogadják. Helyes. Ahány oláh iskolát bezárnak,
annyi magyar állami iskolát kell felállítani. Az államnak
kell pénzének lenni a magyar nemzeti kultúra szempont­
jából, az oláh nemzetiségi vidékeken a magyar állami is­
kolák felállítására is.
M ulatság Krasznán. A krasznai ev. református
templom, vármegyénknek ez a góth-építészet utolsó sza­
kából fönmaradt műemléke a szaporodó lakosságnak ma
már annyira kicsiny, hogy ünnepeken nem fér bele a
közönség. Amellett az idő vasfoga is emészti a kőépüle­
tet; fala két helyen repedezik, tornyának fa-szerkezetén is
hatalmaskodtak az apró őrlő rovarkák úgy, hogy ma már
a krasznai ódon templom újjáépítése elodázhatatlan szük­
ség. Az egyházközség azonban szegény; mindennemű szük­
ségletét közrovatalból fedezi. Honnan terem elő az építés
rengeteg költsége, mikor Krasznának 3000 lélek számára
kell templomot építenie? Egy buzgó nő, Kövesdy Zsig-
mondné, adta ki a jelszót: „Hát pénzt kell teremteni a
semmiből“! — Ha ily lelkes nők veszik kezükbe a veze­
tést, biztos a siker. Kövesdy Zsigmondné kezdeményezé­
sére a f. hó 7-dikén délután népies előadást rendeznek
Krasznán. Az előadáson Boér Miklós költeményeket ol­
vas fel, Kövesdy Zsigmond grammofonnal tart előadást,
Sarkady Erzsiké szaval. Zoványi Lajos népszerű felolva­
sást tart, végül Ebneth Lajos kir. albiró Tankó Béla, Len­
gyel Margit és Farczády Sándor zenekisérete mellett melo­
drámát ad elő. — Este bál lessz a kaszinó helyiségében.
Az előadás és bál tiszta jövedelme lesz a mustármag,
melyből a krasznai templom építési alapja nagyra fog nőni.
A zsib ó i ev. reform átus egyh áz a saját pénz­
tára javára Zsibón, a f. hó 14-dikén, a „Sásistó csorgó-
nál*, kedvezőtlen idő esetén az állami népiskola összes
termeiben tombolával egybekötött nyári tánczmulatságot
rendez. Belépő dij: személyjegy 2 K., családjegy 5 K. Kez­
dete d. u. 5 órakor, kedvezőtlen idő esetén este 7 órakor.
Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyug­
táznak.
V iszály a sk ót p rotestán sok k özött. Skót­
országban nagy izgatottság uralkodik és a zavarokat val­
lásos okok idézték fel. E hó 1-én az angol lordok házá­
nak legfelsőbb bírósága Ítéletet hozott egy régi vitás ügv-
ben. Az Ítélet folytán, mintegy ezerszáz skót protestáns
pap hajléktalan maradt, rmig az egész egyházi vagyon 27
lelkipásztornak jutott. Evekkel ezelőtt ugyanis a skót sza­
bad egyház közgyűlésében 643 szóval 27 ellenében elha­
tározta, hogy az egyesült presbiteri egyházat felveszi ke­
belébe. Ennek az utóbbinak 27 papja azonban elhatározta,
hogy nem lépnek be a szabadegyházba és azt állították,
hogy a szabad skót egyháznak ők az igazi képviselői.
Követelték egyúttal, hogy az egyház vagyonának és bir­
tokának kezelését engedjék át nekik. A skót bíróságok
elutasították a 27 papot, mire ezek a lordok házának bí­
róságához fordultak, amely öt szóval kettő ellen a 27 pap­
nak adott igazat. Az Ítélet következése általános felindu­
lás és zavar volt. Edinburgban és Glasgowban nagy til­
takozó gyűlésekre készülnek. Az ítélet csak októberben
lép érvénybe, addig is azonban izgatott jeleneteket vár­
 262 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nak egész Skótországban. A skótok rendkívül független
és önálló érzésüek, amellett vallásukban ortodoxok. Való­
színű, hogy ebben a vallási kérdésben népszavazást fog­
nak követalni. A lelkipásztorok két pártja közül egyik
sem fog engedni és a felsőház Ítéletének még súlyos kö­
vetkezményei lehetnek Skótországban.
Szászsebest magyar kálvinista templomunkra,, a magyar­
ság e végvárára kegyes adományokat küldöttek, melyeket
hálás köszönettel nyugtáz Benedek K ároly alvinczi lelkész, egyhm.
főjegyző.
Barcsay Béla ivén Déva: Barcsay Béla 5 K., özv. Pogány
Adámné, Apáthy Árpád, Dr. Balog Pálné, Baicsayné 1—1 K.,
(ossz. 9 korona.) A. Koriznics „Amerika“ 23 K. 85 fill., Dar­
vas község gyűjtése 4 K. 72 fillér., M. kir. adóhiv. gyűjtése
Kis-Körös 8 K., Bobok Tivadar erdőmester ivén Rima-Brézó,
Bobok Tivadar, dr. Zellin 2—2 kor. (ossz. 4 kor.) M. kir. pü-
őri biztosság Eger: 5 kor. 90 fii. Alsó Kubini püőri ig. ivén:
dr. Bartócs Pál, Lukáts Lajos, Wagner Károly, Szlávik János,
Csörvetyák István, Medzilrádszky Adolf, ifj. Micsna Benő 1—1
kor. (össz. 7 kor.) M. kir. adóhiv. ivén Bonyhád, Tamallyai
Miklós 1 kor., Fénsár Ferencz 2 kor., Tóth Zsigmond 50 fii.,
Szondy Mátyás 20 fill. (össz. 3 kor. 70 fii.) M. kir. püőri biz­
tosság ivén Pankota, Nagy Albert, Csutor Pál 1—1 K. Szabó
Döme 60 fii., Wemmer Józsjef 20 fii. (ősz. 2 kor. 80 fii.) De­
zső Miklós szemlész ivén Árva-Polhora: Biró Lajos, Tenzer
Jakab, Lachénn, Dezső Miklós 1—l kor., Lupták János, Fo­
dor József, Lilienthál József, Blochriks, Henncz, Krasós Jó­
nás, N. N., Vájná Károly 40—40 fii. Brenkusz Károly 60 fii.
(össz. 7 kor. 80 fii.) Szászvárosi Takarékpénztár Részvény-
társaság 50 kor. Kun-Szt.-Mártoni Takarékpénztár 10 kor.
László János réz esztergályos gyűjtése Deés 15 kor. 64 fii.,
Derzsi Gábriella ivén Zilah: Sz. Mihály, Derzsi Gábor m. kir.
erdőm., Vajda Jánosné, Dobai Sándor, Dr. Fischerné, Kovács
Sándorné, Recsey Lajosné, Nagy Sándorné N. N 1—1 K.
(össz. 9 kor.) Merényi Gyula kir. erdőm, ivén Soóvár 2 kor.,
Föszbiró ivén Nagy-Atád: Jancsó István 1 kor., Bukóczi József
20 fii. (össz. 1 kor. 20 fii.) M. kir. püőri szakasz O-Moldova:
Dóczi János, Ilyés István fővigyázó 1—1 kor. (össz. 2 kor.)
Heindl Pál áll. főnök ivén Konop: Bintzig Jánosné 15 kor.,
László Pálné 2 kor., Heindl Pálné, Nagy József 1—1 kor., B.
H. 50 fii. (össz. 19 kor. 50 fii.) Varga Dániel áll. elöljáró ivén
Nagy-Megyer: Varga Dániel, Dránotz, Winternitz Emil, N. N.
1—1 kor., Pollák József, Ley Viktor, Petlő Ferencz 10—10
fii. (össz. 4 kor. 30 fii.) Alispán ivén Szegzárd 1 kor. 90 fii.,
Makó Kálmán földbirtokos Kölese 5 korona. Fősz. biró ivén
Gyalu: Péchy László, Beretzky Lajos, Biluska János, Asbey
Viktor, Görcs Sándor 1—1 kor., L. Csákány Zoltán 50 fii.
(össz. 5 kor. 50 fii.) Virág József m. kir. fővámszedő Predeál
1 kor., Pitze Gusztáv ivén Gvörszabadhegy, Sarkadi Károly,
Ortze Gusztáv 50—50 fill., Péntek Károlin, Molnár Kálmán
40—40 fii., Bálint Géza, Varga Rezső 20—20fii. (Össz. 2 kor.
20 fill) (Folyt. kÖv.)
HIVATALOS RÉSZ.
921—1904 sz.
PALYAZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a szilágyszol­
noki egyházmegyébe kebelezett szilágy szentkirály i lel-
készi állomásra pályázat nyittatik.
Dijlevél szerinti javadalom: 1. Modern új papilak,
1000 □ öl kerttel. 2. 1 hold és 1002 g öl szántó; 244 Dől
szőlőhely. Ezek bérértéke 10 kor. 3. Tizedkárpótlási kamat
(félévi részletekben) 661 kor. 08 f. 4. Állami fizetéskiegé-
szités (kongrua) a 90443—1900. sz. miniszteri leirat szerint
954 kor. 67 f. Stóla nincs. Összes javadalom, 25 korona
75 fillér levonással 1600 korona.
Kötelessége: az összes lelkészi teendők végzése és a
helybeli községi iskolában a vallástanitás. Pályázati határ­
idő 1904. szeptember 11.
A pályázati kérvény, lelkészi minősitvény, szolgálati
bizonyitvány s lehető más okmányokkal felszerelve ntiszt.
Viski Pál esperes úrhoz küldendők Zoványra.
Kolozsvárt, 1904. augusztus hó.
Dr. Bartók György, püspök.
949—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a dési egyház­
megyébe kebelezett dobokai ev. ref. egyház lévita-tanitói
állására pályázat hirdette tik.
Javadalom: két szoba, konyha, kamarával biró lakás,
egynegyed hold veteményes kert.
Nyomatott az „Ellenzék" könyvnyomdájában Kolozsvárt
32. szám .
Készpénz: az egyházközség pénztárából 400 korona,
államsegély 400 kor., összesen 800 kor.
Kötelessége a tanitás s a lelkészi állás betöltéséig a
vasárnapi istenitisztelek végzése. Pályázati határidő 1904.
szeptember 5.
Oklevéllel felszerelt folyamodványok nt. Pap István
esperes afiához S.-M.-Berkeszre, u. p. Nagy-Somkut kül­
dendők.
Kolozsvárt, 1904. aug. 6.
Dr. Bartók György, püspök.
914— 1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a nagyenyedi
egyházmegyébe kebelezett csucskoppándi egyházközség
lelkészi állására pályázatot nyitok.
Dijlevélileg biztosított lelkészi javadalom: 1. 28 h.
1075 □ öl szántó, 4 h. rét és 1136 □ öl szőlőhely haszon-
élvezete 396 kor. 22 f. 2. Fapénz 60 kor. 3. A hívek által
készpénzben fizetett kepe 340 kor. 4. Munkabeli szolgál­
tatások pénzértéke 104 kor. 5. Stóla átlagos pénzértéke
20 korona. Összes javadalom 920 kor. 22 f. Engedélyezett
kiadás 34 kor. Miniszterileg 79506—1900. sz. a. megállapí­
tott tiszta jövedelem 886 kor. 22 f. Kiegészítés 1600 ko­
ronáig 713 kor 78 f.
Ezenfelül természetben tisztességes lakás, megfelelő
gazdasági épületekkel és 400 □ öl kerttel, vallástauitásért
az állami iskola pénztárából 100 kor.
Kötelessége a maroscsúcskoppándi társegyházban, a
törvény által előirt lelkészi teendők teljesítése.
A hivatalos lap f. évi 10-ik számában köröztetve volt
ez állás, de a megválasztott elfogadható ok — más egy­
házközséggel ugyanazon időben történt meghívása — miatt
nem fogadhatta el a választást.
Folyamodványok minősitvénynyel és szolgálati bizo­
nyítvánnyal felszerelve Jancsó Lajos esperes aához, Maros-
Újvárra küldendők, 1904. szept. 5-ig.
Kolozsvárt, 1904. aug. 4.
Dr. Bartók György, püspök.
915— 904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a nagyenyedi
egyházmegyébe kebelezett marosludasi körlelkészség lel­
készi állomására pályázatot nyitok.
Dijlevélileg biztosított javadalom: 1. Földhaszonélve­
zet 17 h. 1000 □ öl szántó, 3 h. 615 □ öl temető haszon-
élvezete 200 kor. 2. Készpénz az egyházközség pénztárá­
ból negyedévi előleges részletekben 513 kor. 34 f., bel-
misszió alapból 600 „kor. 3. Stóla átlagos megállapítás
szerint 54 kor. 40 f. összes javadalom 1367 kor. 74 fillér,
engedélyezett kiadás 410 k. 33 f. Marad tiszta jövedelem
957 kor. 41 f., melynek 1600 koronáig kiegészítése 642 k.
59 fillérben van megállapítva, a 20697—1901. sz. miniszt.
leirattal. A földeket a lelkész mívelteti, adóját szintén
lelkész fizeti; ezen a czimen 50 kor. 14 f. lett mint kiadás
jóba véve. A díjlevélben felsoroltakon kívül a telep gon­
dozásáért a mélt igazgatótanács 2783—1903. számú leirata
értelmében 45 hold ingatlant bocsát a lelkész használatába
évről-évre, a nagymélt. földmívelési miniszter úr. Megkell
jegyeznem, hogy a mélts. igazgató-tanács 5772—1903. sz.
alatt elvileg kimondotta M.-Gecse és Hadrév elszakitását,
minélfogva a filiák részéről kiszolgáltatandó belmissziói
járulék csak ideiglenes beszolgálási dij czimen és jelleggel
szerepel, mely díj elesik, lehetőleg más alapból pótoltatik
akkor, ha nevezett filiák más anyaegyházhoz affiliálását
keresztül vinni sikerül. A dijlevélben nem értékelt lakás
4 szobából és a szükséges melléképületekből áll. Vallás-
tanitásért évi 200 korona.
Kötelessége minden hónapban egy-egy vasárnap a
leányegyházakban templomozás, a szokott alkalmakkal
úrvacsora osztás; más alkalmakkal a m.-ludasi egyházban
istentisztelet tartása s általában minden a törvényben elő­
irt lelkészi teendők teljesítése.
Folyamodványok minősitvénnyel és szolgálati bizo­
nyítvánnyal felszerelve 1904. év szept. 5-ig Jancsó Lajos
esperes afiához Marosujvárra küldendők.
Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 4-én.
Dr. Bartók György, püspök.
 VII. É vfolyam .
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
M E G J E L E N I K
Irodalmi esemény.
(Dr. Bartók György püspök új könyve.) *
Ha az irodalmat általában a nép és nem­
zet műveltsége és életrevalósága fokmérőjé­
nek szokták — s nem oknélkül — tekinteni:
mennyivel több jogosultsága van annak, hogy
tisztán szellemi hatásokon épülő közösségeket
első sorban irodalmuk alapján Ítéljük meg Mi
épül pedig tisztán csak szellemi hatásokon
annyira, mint az egyház s főleg a protestáns
egyház ?! A vallási és egyházi élet élénkségé­
nek, mélységének és haladási törekvésének
ma már legbiztosabb fokmérője a megfelelő
irodalom.
E mértéket alkalmazva a hazai protestáns
egyházakra, bizony ma sokkal elmaradottá b-
baknak látszunk külföldi testvéreinktől, mint a
reformáció óta bármikor. Igaz, egyházi irodal­
munk sohasem versenyezhetett külföldi, hatal­
masabb szellemi életet élő protestáns testvé­
reinkével. Azonban soha sem is maradtunk el
tőlük teljesen. Azok a szellemi áramlatok, me­
lyek nyugati testvéreinket foglalkoztatták, ren­
desen — ha természetesen később is — hoz­
zánk is eljuttatták hullámaikat s irodalmilag
is nyomot hagytak egyházi életünkben. Az
utóbbi idők azonban e tekintetben nem sok
említésre méltót produkáltak.
Okát ha keressük, nem találhatjuk sem
számbeli, sem anyagi gyengeségünkkel meg­
fejtve e jelenséget. A franczia protestánsok
száma alig egynyolczada a magyar protestán­
soknak. Egy félmillió hivő, körülbelül annyi
lelkipásztor gondozása alatt, a mennyi az er­
délyi egyházkerületben működik. De szellemi
élete, irodalma akár a theoretikus, akár a gyakor­
lati egyházi élet oldalára vonatkozólag tekintve,
összehasonlíthatatlanul felül áll a miénken.
Mélyebben kell tehát az okot keresnünk.
S úgy tetszik nekem, hogy nem igen tévedek,
mikor abban vélem megtalálni, hogy egyhá­
zunkat, főleg hivatalos képviseletében, kelleté­
nél jobban hatalmába kerítette korunk anya-
* Címe: „A református egyházak presbyteriális szervezete“.
33-ik szám . Kolozsvárt , 1904. augusztus 18.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
M I N D E N C S Ü T Ö R T Ö K Ö N .
gias irányzata. Az egyházépitő munkásság
irányzata — nagyban, mint kicsinyben — egy­
oldalúan az anyagi megerősödést tartja szem-
előtt évtizedek óta. A szellemi építés szerény
eszközei legtöbbször csak mesterséges eszkö­
zök segítségével tengetik életüket. Egyházi
lapjaink hol hivatalosok, hol irodalmi körök
vagy a kerület támogatására vannak utalva.
Tudományos irodalmunk csekély termékei ismét
csak külső támogatással jelenhetnek meg. Sőt
e beteges állapotból most már — fájdalom —
rendszert kezdünk csinálni a „Parochiális könyv­
tárak“ alakjában, melynek Üzletszerűen bete­
ges kinövése az „Egyházi könyvtár“ ez. tudo­
mányos theol. irodalmi vállalat. S mindez
miért ?! Mert a lélek és szellem igényei na­
gyon aláhanyatlottak úgy az írni, mint az ol­
vasni hivatottakban. Az a belső kényszerűség,
mely egykor Bőd Pétert Írni kényszeritette,
habár munkája kiadására saját papi jövedelme
egy részét kellett is feláldoznia, az az ellen­
állhatatlan tanulási vágy, mely Szenczi Molnár
Albertnek a szájából kivette a falatot, csak
hogy lelke táplálására könyveket vásárolhas­
son: ma már teljesen ismeretlen. Tanáraink
nagy része úgy tartja, hogy a szép fizetés
csak az óratartásokért jár s ha azt akarják,
hogy irodalmilag is tevékenykedjék, azt tes­
sék külön megfizetni, mert különben „szabad
idejét“ közgazdaságilag vagy más módon gyü­
mölcsözőbben értékesítheti. Papjaink egy része
is nemcsak anyagi ellátását követeli az egy­
háztól, hanem szellemi tovább képzéseit, rend­
szerint igénybe nem vett, eszközeit is tőle kö­
veteli s ha rákényszerittetnének, hogy el is ol­
vassák azokat, bizonyára külön fizetést igé­
nyelnének az elhagyott „mellékfoglalkozások“
kárpótlása gyanánt, mert hiába! az a felfogás,
hogy a vagyon és anyagi befolyás ád súlyt
az embernek, a szegény ember pedig ha még
oly művelt és tudós is „komisz ember“. Ily
korszellem mellett nem csuda, ha egyházunk­
ban úgy a belső hitélet, mint az ezt szolgálni
hivatott irodalom nem felel meg a kivánalmak­
nak s ha a gyakorlati egyházvezetésre irányuló
 264 erdélyi pr o t e st á n s lap
törekvéseket sokkal inkább a felületesen meg­
állapított gyakorlati szükségek és sokszor alap­
jában nem is ismert jelszavak irányítják, sem
mint a tudományos alapossággal megállapított
s a gyakorlati élet alapos ismeretéhez szabott
elvek.
Külföldi testvéreinknél egy-egy olyan kér­
dés, mint a nálunk most napirenden levő káté
és énekeskönyv revízió vagy a zsinati törvény-
hozás egész kis könyvtárnyi irodalmat termel.
Nálunk egy nehány, sokszor hevenyészett hír­
lapi czikken túl alig jutunk.
Ily körülmények közt valósággal esemény
számba megy a dr. Bartók György erdélyi
püspök csak most megjelent műve a reformá­
tus egyházak presbyteriális szervezetéről.
A munka szakszerű ismertetéséről és bírá­
latáról lapunk más helyén gondoskodtunk.
Itt csak megjelenésének fontosságára kívá­
nunk utalni s azon várakozásoknak kifejezést
adniv melyet megjelenéséhez méltán fűzünk.
Erezzük ugyan, hogy épen nekünk nehe­
zebb erről Írnunk, mint másoknak volna. De
belsőleg érzett kötelességünk teljesítésétől nem
téríthet el sem a jobbról, sem a balról jöhető
gáncs.
E kötelességérzetből kifolyólag neveztük e
munka megjelenését egyházi irodalmunkra
nézve eseménynek.
Egyházi irodalmunk régi szabású munkása
jelenik meg itt újra előttünk. Maga ez a példa­
adás az igazi, ethikailag a legértékesebb ese­
mény. Mikor a zsinati törvényhozás előkészü­
letei évek óta, több költséggel, mint ered­
ménynyel folynak s a jelszók szenvedélyes
vitája dúl a könnyű hírlapi czikkekben és ta­
nácstermekben s mikor eközben sem hivatott
egyházjogász-tanáraink, sem egyházunk mun­
kásai sorában álló annyi kiváló jogászunk kö­
zül senkit sem állít sorompóba a belső köte­
lezettségérzet, hogy tudományos históriai-kri­
tikai munkálattal világosságot derítsen a zűr­
zavarban, mert vagy kényelme leköti vagy
munkadíja nincs előre biztosítva: íme akkor
előáll egy nagykiterjedésü egyhkerület admi-
nisztrácziójának ezerféle gondja által igénybe
vett s korra sem fiatal püspök s az egészsége
gondozására rendelt időt meglopva, régi folián-
sokat forgat, kutat, keres, hogy a múlt fonala
alapján a jövő fejlődés irányát megállapítani
segítsen. Neki nincs „szabad ideje“, melyet
másnak, mint egyháza szolgálatának szentel­
hetne, „munkadijra“ sem néz, mert érzi,
hogy ha egyháza állásához mért megélhe­
tését biztosítja, akkor teljes munkaerejét is
igényelheti, sőt a nyomatás költségének rizi­
kóját is hordozza, mert hisz arról van szó,
hogy egyházának áldozzon. íme ez a példa —
az igazi irodalmi esemény. Ilyenekben szűköl­
ködik igazán egyházunk az újabb korban.
De hasonló fontosságú egy másik mozza­
nat benne. Bartók püspököt tudvalevőleg ta­
33. szám.
nulmányai és hajlamai egyként a bölcsészeti
tudományokhoz vonzták. De a midőn ime, az
anyaszentegyház vezetésére elhivatott, midőn
hivatalból kell a kormányzásban és törvény-
hozásban részt vennie: elútasithatatlan köte­
lességének érzi bő tapasztalataihoz megfelelő
tudományos tájékozást is szerezni. A lelkiis­
meretes munkás jellemvonása ez — s ez a
példaadás is nagyon ráfér mostanság egyházi
munkásainkra.
S midőn e téren is, mint sok máshol, pél­
daadással jár elől vezérként, hogy első sor­
ban egyházi, de minden más közéleti munkás­
ság terén az ideális felfogásnak, önzetlen kö-
telességteljesitésnek szerezzen érvényt és ba­
rátokat, sőt anyagi és szellemi áldozatkész­
ségre serkentsen: akkor méltán adhatunk ki­
fejezést azon várakozásunknak, hogy mások
is s első sorban azok, kik őt maguk közt ve­
zérré tették, elsőnek választották, követni fog­
ják példáját.
Ha minden Demosthenesnél szebben be­
szél a te tt: dr. Bartók püspökről joggal mond­
hatjuk, hogy Mesteréhez híven úgy vezeti tá­
borát, hogy nem azt mondja: „Előre!“ hanem
ezt: „Utánam!“
Mint más téren, menjünk utánna e téren
is. Ha, a kiknek nem áll módjukban eredeti
tanulmányokat tenni ezen a mezőn tegyünk
meg annyit, hogy munkáját, mely valóban egyet­
len a maga nemében, a magyar irodalomban
tanulmányozva, közöljük egymással a sajtó
utján gondolatainkat, hogy bár most, a zsinat­
tartást tizenkettedik órájában, készítsünk vala­
melyes közvéleményt elő.
A tanulságos múlt alapján a jelen felada­
tainak annyi részét világítja meg e munka,
hogy minden gondolkozó ember bő anyagot
talál a megvitatásra.
Mutassuk meg elismerésünket és hálánkat
a mi példaadó vezérmunkásunk iránt, a szó­
nál értékesebb azon cselekedettel, hogy kö­
vetjük a munkában, s a munka nemes, puri­
tán erkölcsi felfogásában. Áldozataiért, sok fá­
radságáért ez lesz neki a legjobban eső ju­
talom !
Hogy ebben sokáig legyen része, őszinte
szívvel kívánjuk! Áldja a jó Isten, hogy e mos­
tani irodalmi „esemény“ gazdag folytatásra
találjon. Ellenségeinkkel való harczainkban az
anyagi erő nem fog minket megtarthatni. Az
anyag is a szellem hatalmának enged. A győ­
zelem tehát a szellemi supremaciónak vanfen-
tartva.
a szellem munkásait hívja a harczi riadó.
A sereg most is harczra kész, álljanak elő az
alvezérek is, mert ő fővezér, parancsait a köz­
katonákig nekik kell közvetiteniök!
Presbyter.
 33. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
A nő hivatása a családban, a keresztyén tett, czéltalan örvend néha előre, az eltöltendő ked­
életfelfogás szerint. ves estének.
(Felolvastatott a brassói ev. ref. egyházi estélyen.)
így fogva fel az emberi rendeltetést, a női hi­
vatásnak meg van a maga jellemképző hatása is. A
házi asszony kötelességei igaz, jó részben az egy­
formaság bélyegét viselik magukon; a mi tegnap
történt, ma újból előfordul, azaz a mai nap jórészben
a tegnapi napnak képe; mégis könnyen megtörtén­
hetik, hogy bár a napi foglalkozásnak meg van egy-
formásága, olykor magasabb vagy épen ismeretlen
helyzettel áll szemben a nő! Olykor az anyagi gondok
emésztik lelkét, mit eszünk, mivel ruházkodunk?
Máskor a társadalmi követelmények nehezednek ón-
sulylyal vállára. Ilyen és hasonló körülmények között,
mily könnyen lesz a lélek kicsinyes, a szív aggályos
és az egész ember, világfájdalommal teljes!
Bizony, csak az evangélium az egyedüli só, a
mely a belső embert a romlástól megmenti és meg­
tartja. Az elkinzott nőnek valódi üdülés, ha vasárnap
reggel a ház gondját legalább egy órára leteheti, hogy
az ur házába menjen, hol Istennél társaloghat. Mily
magasztos és bensőségteljes érzéssel imádkozhatik
így a gyülekezet közepette: „A világ zajából és az
élet gondjai közül jövök Uram hozzád, ki forrása és
teljessége vagy minden életnek, kérlek én Istenem,
add a te békességedet minden kebelbe, a mely az
élet harczában megsebesült.“
Mily boldog is az olyan ember, a ki az Urat
dicsérve, megtalálja szive elveszett békéjét, megtalálja
a vezérlő fonalat a vidám életíolytatáshoz. Mily jól-
tevően hathat a női lélekre a hegyi beszéd szava:
„Ne aggódjatok, mert tudja a ti mennyei Atyátok,
mire van szükségetek, mielőtt őt kérnétek és ha jól
kértek, megadja azt nektek.“ Egy ilyen lelki ihletés­
sel belsejében a nő uj báforsággal tér meg ottho­
nába, hogy a mindennapi foglalkozás szántóföldjében
vessen és arasson, arany kalászokat.
Boldog az olyan nő, a ki Istennel a fiú által
gyermeki közösségbe lehet, az ilyen méltán viseli a
legszebb nevet, hitves és édes anya. A keresztyén-
ség alaptörvénye, a házastársak egymáshoz való vi­
szonyára vonatkozólag ez: „Egymásnak terhét hor­
dozzátok!“
Az uj házasok észlelni kénytelenek, hogy a csa­
ládi élet tényleg nehezebb, mint előre gondolták. A
jegyesek még csak a szerelem szemeivel néznek, ép
mint a gyülölködők a gyűlöletével és igy azt látják,
a mit keresnek. Különben is a jegyességben a felek
csak a maguk előnyös oldalát mutatják be, de később
nap-nap után előtérbe lépnek az egyéni sajátságok,
gyengeségek és hibák. Ekkor eljön ideje annak,
hogy egymás gyengeségeit elnézzék és hibáit megbo­
csássák.
Eleinte tényleg az uj házasok között az egyéni
sajátságok tarkasága édessé teszi az együttélést. De
később, mikor az élet komolyságával előtérbe lép, az
egyéni sajátságok tarkasága már mindkét részen nem
anyira kellemes, mint inkább terű és ezek szülik az­
után az ellentéteket.
A férfit hivatása a külvilágba szólítja, hol küz­
denie, harczolnia kell, hogy szerencséjét megalapítsa.
Hogy a verseny küzdelmei között a férfi megállhas­
son, egy bizonyos mértékig hajthatatlan és nyakas
kell legyen, igazát meg kell védje, előre kell töre­
kedjék, ha ezer ellenség áll is jobb és balkeze felől.
Midőn igy egész egyénisége igénybe van véve, ha,
a mint a pennát vagy kalapácsot leteszi kezéből és
családja körébe megtér, nem tud egyszerre átlénye­
gülni, fáradtabb kedélye nyomottabb, minthogy azon­
nal kellemesen társalogni tudjon. Hiába vár az asz-
szony egy elismerő szóra, azért, a mit egész nap
265
Igen sok férfinek az a meggyőződése, hogy ő
a nap fáradalmai után ujulást a vendéglőben egy po­
hár bor mellett szerezhet magának, hol baráti kör­
ben könnyebben felejtik az élet gondját és a családi
élet terheit. És ezalatt a szegény nő otthon ül, ma­
gánosán kézi munkájával, gondolataival és álmaival. .
Még sötétebb képet is festhetnék, anélkül, hogy
attól kéne tartsak, hogy azzal az igazság ellen vé­
tek és tulhajtásba megyek át. Néha alig száradt meg
a menyasszonyi koszorú, már is a gyöngédtelen bá­
násmód miatt a házasélet boldogsága tovatűnt.
Egy reményeiben csalódott szív , honnan merít­
sen azután erőt, hogy nehéz sorsát nemesen és mél­
tósággal elviselni tudja. A felületes ember azt mondja,
hogy a nőt a szeretet, mindenekre megtanítja. Igaz,
a szeretet sokra megtanít és épen a házasokhoz méltó
szeretetről mondja Pál apostol: „hogy mindeneket
elhordoz, mindeneket hiszen, és mindeneket eltűr.“
De mivel a szeretet, mindig kölcsönösségen alapul,
azért, csak ha az egyik szeretete a másik által meg­
értve és viszonozva van, lesz közös erő forrásaivá
az élet nehézségei elviselésére. A hol azonban a
szeretet közönynyel, félreértéssel, vagy épen mél­
tatlansággal találkozik, ott a szeretet elhervad, meg­
hal, mivel nincs többé fentartó talaja. Igaz, a köte­
lességtudó ember mégtovább bölcselkedik. Azt mondja:
az emberi lélek mélyéből, az öntudatból viszhangzik
a szó: neked tenned kell! Igaz, az öntudatos nő azt
mondja: én minden körülmények között megteszem
kötelességemet, habár nem is örömest.
De, mondja valaki annak, a ki egy elviselhetet­
len teher alatt összeesett: „Kelj fel, viseld terhedet!
Azt fogja felelni: elég hosszasan hordoztam, nem
bírom tovább! De mégis van valaki, a ki bár a ke­
reszt alatt összeesett, de mégis felkelt és panasz
avagy keserűség nélkül tovább vitte terhét, mig nem
igy szólott: mindeneket elvégeztem! Midőn a kereszt­
viselő Jézus szól: kelj fel és kövess engemet, e
szavaknak talán mégis csak van hatásuk. Valóban,
sok nő elismerte már, hogy olyan perczeinkben, mi­
dőn már nem tudtuk, mit tegyünk, egyedül Krisz­
tusban vetett hitünk tartott meg.
Az Isten nem rak senkire nagyobb terhet, mint­
hogy azt elhordozhassa, erőt ád a fáradtnak, és a
szenvedőnek néha kimondhatatlan utón ad jobbulást
vagy szolgáltat igazságot. Ez a mi hitünk, melyet az
■élet bizonysága is támogat és e hitünket nyilvánítjuk is.
Például, egy szép női jellemet rajzolok, ki e fennt
leirt lelki békességet magtalálta. Tóth Sándor bér­
lőné fösvény, csodálatos és az egész világ iránt bi­
zalmatlan férje oldalán nehéz napokat élt át, mind­
azonáltal megőrizte lelkének szelíd humorát. Ilona, a
fiatal jegyzőné hozzá menekült, a mikor szive bána­
tos volt, hogy annak bölcs tanácsaiból nyugalmat
merítsen. Egyszer újból Ilona bánatosan jön, lelké­
ben halálra vágyó gondolatokkal az öreg nénihez,
ki őt vigasztalta, hogy nem kell minden bajért mind­
járt kétségbe esni; az ember tegye meg kötelessé­
geit és várjon nyugodtan, mert a rósz, idővel magá­
tól elmúlik. Ilona erre viszonzá, az mind igaz, de ő
heves természetével tűrni nem tud. E szavakra az
öreg néni, összes tapasztalatának súlyával, a követ­
kezőkben felelt:
„Gyermek, gyermek, akkor tehát miért is élsz
te a világon? Azért, hogy magadat mutogasd és
könnyű élveknek élj? Nem, hanem hogy átváltozzál
és megtanuld azt, a mit nem tudsz, a régi termé­
szetet levetve átalakulni, ezért élsz, ezért lettél meg­
keresztelve és megkonfirmálva. Látod, én magamról
nem örömest beszélek, de neked elmondom, hogy
egyedüli vigasztalóm az Isten, nélküle nem tudtam
volna elviselni sorsomat, mert nekem reggeltől estig
 266 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
kellemetlenség az életem. De vájjon azért szólhatok-e
igy: Uram miért is élekén, mi nagyot vétkezhettem,
hogy siralom völgye az én életem? Nem, én soha
nem beszéltem igy, mert korán kitűztem életczélo-
mat: hogy Istent megismerjem, akaratához alkalmaz­
kodjam, magamat jobbitsam, türelemmel kitartani
tudjak reggeltől estig. Azon percztől kezdve, hogy
ezt megértettem, az a mi előttem fődolognak látszott,
másodrendű kötelességgé lett; ezután a vaj- és tejpénz
összeszámítása nem volt többé legfőbb örömem, ha­
nem igazi boldogságom lett az, a mit lélekben nyer­
tem. E percztől életem egészen más lett, tudtam
tűrni, tudtam nevetni, tudtam Istennek hálát adni
mindenért, a mit ő szent felsége velem cselekedett.“
A mai emancipált nő világ vájjon mit szólana
az öreg nőnek a családi életről elmondott felfogá­
sára. Bizonyára diadalmasan szólana: Lám egy ilyen
házas élet mégis csak czélttévesztett. Persze, hogy
szerintök az, de az öreg nőnek szavai megelégedés­
ről szólanak, mert szive tele van hálával a gondvi­
selő Isten iránt. Éppen abban áll a keresztyéni élet­
felfogásnak hatalma, hogy képessé teszi az embert
az élet nehézségeivel szemben a harcz felvételére és
diadalma megvivására, Isten segedelmével.
Még csak egy pár szót szólok, az anyának a
gyermekekhez való viszonyáról.
Az anyai szeretet eredetileg nem keresztyéni,
hanem általános emberi érzés. A lapp asszony is vál-
lain vagy ölében hordozza gyermekét. Azonban az
Isten által a nőbe plántált anyai érzést, a keresztyén-
ség megszentelte és megnemesitette. Jézus azt mondja,
hogy a ki egyet a kicsinyek közül megbotránkoztat,
annak jobb lett volna, hogy ne szülessen, vagy ne
szüljön. A mit a gyermek testi és lelki javáért meg
tenni lehet, az anyai szent kötelesség, ezzel szembe
nincs fáradság és nincsen áldozat, a mely elég nagy
volna. Erről a szeretetről lehet azután elmondani
igazán, hogy nem keresi a maga hasznát. E fensé­
ges keresztyéni érzés nélkül az élet szegény és üres
lenne, ez érzéssel azonban az ember gazdag, isten-
fiuság örököse.
Mi a gyors változások korában élünk, a midőn
a mai gyermekek őszülni kezdenek, sok minden
másként lesz, mint ma van. De egynek változás alá
esni nem szabad soha: a családi élet evangéliumi
alapjának. A ház sorsa a nő kezében van letéve. Mig
lesznek anyák és leányok, kik hivő lélekkel ragasz­
kodnak Istenhez és az élet bajaiban hozzá folyamod­
nak, mig lesznek érző női szivek, kik lelkesülnek a
szépért és jóért, addig ezek mindig megtalálják a
a ház gondjainak vezetésében örömüket és munká­
juk után lesz is áldás, a ház pedig, melyben ilyen
lelkületű nők vannak, azután megáll szélben, vihar­
ban, mert ilyenekről mondja az irás: Eljött a szél,
eljött az árvíz. De nem árthatott, mert a hajlék kő­
sziklán épült. péch Árpád_
(Vége.)
EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
T em plom szentelés Iklandon.
A csekély népességű, de hitbuzgó iklandi ev. ref. anya*
egyház, f. évi julius hó 17-én, rég óhajtott s lefolyta után
is feledhetetlen öröm- és hálaünnepet ült! Ugyanis a múlt
év folyamán újonnan épített, s november 29. óta már
használatba is vett díszes kis temploma, e napon lett,
nagyszámú vidéki hitsorsosok és más érdeklődők szives
részvétele mellett, nyilvános ünnepélyességgel is felavatva
s magasztos rendeltetésének átadatva.
Habár ez alkalommal, egyéb előadni valóim számára
bátorkodómé becseslap hasábjain egy kevés tért kérni, mégis
mivel ez említett ünnepély lefolyásáról, az azóta megje­
lent három szám egyikében sincs említés téve s a minek
okát nem tudom, hogy vájjon e lap közlendőinek tulhal-
33. szám.
mozottságában, avagy a közzétételre felkért lelkésztársam
váratlan akadály által történt raeggátoltatásában keressem-é?
nehogy az teljes hallgatással mellőztessék s én lehessek
kötelességmulasztással jogosan vádolható; kényszerítve
érzem magamat, magáról az ünnepély lefolyásáról is, az
alábbiakban röviden s azon reményben tenni emlitést,
hogy e hiányt pótolni akaró törekvésem, feleslegessé fog
tétetni, az ügy referálására vállalkozott kartársam, előbb
beérkezendő e nemű közleményének a nyilvánosság elé
juthatása által.
A mondott nap reggelén már korán kezdett gyüle­
kezni a templom udvarát, a templom és papi lak közötti
tért egészen betöltő nagyszámú közönség. Majd Nt.
Ravasz János esperes ur vezetése alatt megérkezvén a
templom elé, a felavatásban közreműködni és résztvenni
hivatott papok, tanítók és egyéb hívek csoportja, a gyü­
lekezet lelkésze adta át a templom kulcsát, a felszente­
lést vezető esperesnek, rövid beszédben kérve őt a kitű­
zött czél keresztül vitelének eszközöltetésére. Ekkor neve­
zett Esperes afia, rövid, de szívből fakadó s szivet érő
lelkes szavakban üdvözölvén az összes megjelent közön­
séget, elrendelte az addig zárva volt templomajtók felnyit-
tatását s kezdetét vette, a máskor a szükséglethez képest
nagy, de most igen is kicsinynek bizonyult templomunk
zsúfolásig megtelése s a résztvenni akaró nagy közönség
jelentékeny részének a templom udvaron künn maradásra
szorulása.
A szokásos alkalmi énekek buzgó zengedezései kö­
zött, következőleg folyt le, az egyszerű, de szivet, lelket
magasztos áhítatra ragadó felavatási isteni tisztelet :
Először Vizi János, jelenleg csejdi, régebben iklandi
lelkész afia lépett szószékbe, hogy istenhez emelt buzgó
könyörgéssel, ő nyissa meg azon templom felavatási öröm-
és hálaünnepét, melynek felépülhetési első mozgalmai,
az ő itt szolgálási idejében ezelőtt 20 évvel vették kez­
detüket s a kinek tevékeny munkássága rakta le azon
kezdő alapokat, amelyeken az akkor még nagyon kedve­
zőtlen anyagi viszonyokkkal küzdő egyház tagjai lanka­
datlanul tovább építve s törekvéseikben nagy lelkű ado­
mányozások által gyámolittatva, ma ezen végrehajtott nagy
napra viradhattak.
Utána Nt. Benedek Dénes makfalvai lelkész s egyhm.
főjegyző afia tartotta az alkalmi beszédet. Ján. ev. II. 19.
alapján, gyönyörű kidolgozásban s tőle megszokott ékes­
szólással fejtegetvén a templomépités szükséges voltát,
oktatván a gyülekezetét, hogy a kőből épült templom fel­
épülése után, miként kell a gyülekezet minden egyes tag­
jának saját lelki temploma építésén munkálkodnia, hogy ő
is a szendéteknek éló templomává lehessen, melyben Is­
tennek lelke lakozik.
Ezután Nt. Ravasz János esperes afia tartotta meg
templomfelavató s megáldó imáját. Ellenállhatatlm erő­
vel ragadván mindnyájunk lelkét ama nagykegyelmü Is­
ten zsámolyához, a kihez az urnák e kiválóan hivatott
szolgája, mindnyájunk nevében, minden rendű, rangú, val-
lású embertársainkat átölelő meleg szeretettel, Isten leiké­
től ihletett ajkakkal, oly buzgón imádkozott.
Keresztelési és esketési alkalom nem kínálkozván, a
szokatlan nagyszámú urvacsorázók hosszas időt igénybe
vevő kielégítése vette kezdetét. Az urvacsorai agendázást
és kenyérosztást Erdélyi Béla jelenleg székesi, egykor
szintén iklandi lelkész afia végezte Adorján János kebele-
szentiványi lelkészszel, egyházunk egykori s jelenleg még
élő lelkészei Nesztova segélyével. (Tehát csupán egy volt
lelkészét Kertész Mózes szenterzsébeti lelkészt gátolta meg
a távolság, egykori egyháza örömünnepélyében résztve-
hetni, a legnagyobb sajnálatunkra.) Úgy az előbbi szertar­
tási beszéde, mint az utóbbi úrvacsora osztás bezáró imája
meghatott kebelből fakadó s bennünket is mélyen megható
szavakban adott kifejezést azon édes örömnek, hogy ily
örvendetes alkalommal teljesíthetnek volt híveik körében
templomi szolgálatot, abban az uj templomban, a melynek
felépülése az ő lelkészi szolgálatuk idejében még csak a
hangosan nyilvánulni sem merő reménykedés, a vágya­
kozó óhajtás tárgya volt!
Végül Szondy György jelenlegi lelkész olvasván fel,
az egyház legrégibb múltjára vonatkozólag kinyomozhatott
s az 1901. évi Névkönyvben közétett monographia által fel
nem említett, történelmi s a templom felépülhetésére vo­
natkozó adatokat, zárimája elhangzása s a gyülekezet ál­
tal a Hymnusnak eléneklése után, a templomszentelési
ünnepély véget ért. Perselyadományul 12 kor. 60 fillér
gyűlt be. (Vége következik.)
 33. szám. ERDELY] PROTESTÁNS LAP.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását
Könyv a zsinat alkalmából. (A református egyházak presbyie-
Irta d*. Bartók G yörgy erdélyi^ református püs­
riális szervezete.
pök. Kolozsvárt, 1901. [XII-f-189 oldal.] Ára 4 korona.)
Az erdélyi egyházkerület püspöke, hivatása tudatában,
széleskörű és mélyreható tanulmány nyal készült el a no­
vemberben egybeülendő zsinatra. Törvényhozásunk mun­
kájának tökéletesítésére törekszik. Tanulmánya eredmé­
nyét egy nem közönséges értékű könyvbe foglalta. Épen
idejében jelent meg a könyv. Az öt egyházkerület most
megválasztott zsinati képviselői érdeklődéssel fogják ke­
resni s meg is találják benne, megrövidítve, kényelmessé
téve azt az útat, a melyen a könyv szerzője az olvasót
egyházszervezetünk evangéliumi és őskeresztyén elvei,
ezeknek történelmi fejlődése és mai jelentősége felől, leg­
kivált pedig magyar ref. egyházaink szervezetének múltja,
jelene és kivánható jövője iránt, az iránytű biztosságával
tájékoztatja.
Kiváló erénye a szerzőnek, hogy hiven, pontosan tün­
teti fel, rendezi, világositja a tényeket; de magyarázgatá-
sukra nem alkot magának s megértésük czéljából nem
tukmál reánk elméleteket, maga alkotta mesterséges rend­
szert. így a felfogása és fejtegetései közvetetlenek, való­
szernek, egészségesek, tárgyilagosak. Semmi utópia, semmi
iskolásdiság (doctrinarismus).
De azért megvan a műben a vezérgondolat. És ez az,
hogy a protestáns egyházakat szervező erő nem egyéb,
mint a hitnek és szeretetnek életközössége, úgy, a hogy
ez az eszme a Krisztus szellemétől áthatott egyes emberek
lelkeben alakot öltött; noha másfelől a politikai viszonyok­
kal és a helyi körülményekkel is számot kellett vetnie
mindenik reformátornak, minden egyházszervező elmének.
A könyvnek két része van, meg egy függeléke, mely
a legújabb (az összeülendő zsinat alkalmára készült) egy­
házi törvénytervezet fogyatkozásait birálja.
Az első része a külföldi református egyházak, a má­
sodik része a magyar református egyházak presbyteri
szervezetét tárgyalja, jobban mondva — ismerteti.
Minthogy az egész munka voltaképen egy mindenben
a dolgok lényegére szorítkozó világossága mellett is —
tömött ismertetés; épen azért nem könnyű feladat e köny­
vet — ismertetni. Leghívebben és legszerencsésebb módon
s lekötelező előzékenységgel a komoly olvasó iránt —
maga a szerző ismerteti meg könyve 186 oldalra menő
tartalmát egy nyolcz oldalnyi pontos és részletes, kivonat-
szerű Tartalommutatóban, ezenfölül még név- és tárgy­
mutatót is csatolván könyvéhez.
Ha van rá tere, nyomassa le a szerkesztő ezt a Tar­
talommutatót ; szolgálatot tesz vele azoknak az olvasói­
nak, akik a könyvet még nem ismerik.
Részemről egyszerűen közzé teszem azt, amit a könyv­
nek egyszeri figyelmes átolvasása közben benne és felőle
megjegyeztem magamnak.
A szerző a tudományos tárgyalásmódnak egyetlenegy
fényűző fogásával él, ott, ahol az I. rész bevezető fejeze­
tének első szakaszában fölállítja az elvi különbségeket
római katholicizmus és protestántizmus között, hogy ezek­
ből származtassa le, értelmezze és megkülönböztesse az
egyházkormányzat és egyházszervezetek alapfogalmait és
jegyeit, szokott nevükön nevezve. De a deduktív módszer­
nek ezen kivételes alkalmazásával kapcsolatosan kifejezésre
jut e szakaszban az az egyéni mély hit és erős meggyő­
ződés, mely — szónoki lendületű és méltóságos formájá­
val is — a főpásztor sajátja.
A Bevezetésnek második szakasza már „Szervezkedési
kísérletek a reformáczió kezdetén“ — a későbbi fejlődés
megértésének egyháztörténelmi gyökérszálait oknyomozó
módon keresi fel. Gondja van rá az Írónak, hogy a patro-
nusok befolyását, a fejedelmi és konzisztoriális kormány­
zás történelmi jogait, első kezdeteiben, igazolva lássuk,
megérthessük.
„A presbyteri rendszer kialakulása a református egy­
házakban“ czimü második fejezetnek derekas része a kál-
vin egyházszervezési elmélet (az Institutio IV. fejezete
szerint) és ennek megtestesülését a genfi egyház szerve­
zésében — ismerteti és elemzi. Tanulságoson jelzi a vi­
szonyt, amely az eszmény és a valóság, az elmélet és
267
annak a genfi egyházban keresztül vitt valósítása közt
fölismerhető. Az elmélet tisztán óvná az egyház autonóm
jogait az állammal szemben, másrészt gátat vetne az egy­
ház határain belül a hierarchiának. Maga a genfi kormány­
zat, a viszonyokhoz alkalmazkodólag, nem kicsiny tért
engedett a világi hatóság befolyásának. És amidőn ennek
túlkapásait Kálvin, koczkázatos és válságos erőfeszítéssel
sikeresen legyőzte s Genfet szentvárossá varázsolta át,
már gyűlni kezd a papi hatalomnak az erőfölöslege, mely
később az igazi presbyteri szervezetet elnyomja.
Hogy miképen fogadja el, teszi magáévá és fejleszti
tovább a Kálvini egyházszervezetet a gall szellem, amely
a szabályozásban, a központosításban, a részarányositás-
ban, faji természete szerint, itt is erényesnek és úttörőnek
bizonyul; hogyan alakul ki a zsinati rendszer Francziaor-
szágban, erről szól az I. rész harmadik fejezete.
„Minden gyülekezetnek és minden igazi pásztornak
egymással egyenlő tekintélye van és egyiknek sem sza­
bad uralkodnia a másik felett.“ Az egyenlőségnek ezen
Confessióba iktatott elve alapján létesül a franczia ref.
egyházközségek közt a zsinati kapcsolat. Szervezik a fel-
sőbbség és felebbezési fórum jellegével kitünően felruhá­
zott provincziális zsinatot, évenkint kétszer egybehívandó
gyűléseivel. És szervezik az időhöz nem kötve tartandó
generális zsinatot, melynek tagjai egymás fölött kölcsönös
czenzurát gyakorolnak. E fokozatos zsinatok döntő és tör­
vényhozó hatalma alakítja nálok az egyházközségek életét
felülről.
De az eházközségek kebli önkormányzatát is a hatalom-
átruházás és összpontosítás elvei szerint idomítja a gall
szellem. A presbyterek, az elnöklő lelkipásztorral alkotják
az egyházközség szenátusát vagy konzisztoriumát (presby-
terium) s a gyülekezeti jogokat kizárólag e konzisztorium
gyakorolja, új tagokkal is maga egészíti ki magát. Ám a
vezető hatalom nem a papé, hanem a könnyen érthetőleg
arisztokratikus természetű testületé.
Hiában törekesznek igen kiváló szellemű egyének
arra, hogy az önkiegészitő és a közvetett választások elve
helyébe, a gyülekezet által való szabad választások jogát
mondassák ki a zsinatokkal: ez a legelszántabb törekvé-
süeknek sem sikerül, fejők betörését szenvedik érte.
A franczia szellem szüli meg a zsinatokon a képvise­
leti paritás eszméjét is a lelkészi, meg a presbyter-diako-
nusi elemek részvételére, szavazatjogára nézve, hogy min­
den provincziális zsinat egy-két lelkészt s ugyanannyi
presbytert küldjön a provinczia nevében, költségén, felha­
talmazásával és utasításaival a generális zsinatra.
Jellemző vonás a függetlenség óvása és féltése az
államhatalommal szemben: az állami hivatalnokoknak né­
mileg, kizárása a presbytérré választhatóságból.
És jellemző a községi konzisztoriumok, meg a pro­
vincziális zsinatok közötti viszony merevségének az eny­
hítésére az egyházköri „kollokviumok“ közbeillesztése: a
szomszédos gyülekezetek lelkészei és presbyterei évenkint
négyszer szellemi érintkezésekre s kormányzati értekező-
désekre jőjenek össze.
Magyar ref. egyházi viszonyaink fontolgatása, becsü­
lése szempontjából, kritikai fegyvertárul — ez a fejezet
igen érdekes, tanulságos olvasmány.
Más szempontból — mint történelmi tár — érdekes a
következő, negyedik fejezet, mely a skót, a németalföldi,
a német és a lengyel reformált egyházak presbyteri szer­
vezetét s a szervezetek viszontagságait ismerteti. Ezeknek
a viszontagságos történeteknek a hullámcsapásait magyar
ref. egyházunk is, leginkább pedig az erdélyi orthodoxus
fejedelmi anyaszentegyház nem egyszer érezte. így a XVII.
százban az odafenről, Angliából lehozott presbyteriánus
eszmék elszánt barátjai kezdenek élbe állani az akkori
erdélyi — episkopálisnak nevezett — kormányzattal. Majd.
Németalföldről Coccejus tanait plántálják be és csinálnak
velők „háborúságot“ az egyházban, Tofeus püspök ellenére
némely enyedi professzorok. A németországi egyházaktól
pedig nyilván mindig sokat tanultunk és sokat kölcsönöz-
gettünk a részletekben, Fáy Andrásunk a rajnai westfáliai
egyház képviseleti alapon nyugvó alkotmányát, mint „csak­
nem legtökéletesebbet“ emlegette példaképen. Végre, né­
mileg a lengyel reformátusok zsinatszervezetének szeren­
csétlen mintája segített felnyitni az 1791-diki budai zsina­
ton a sorompókat a hierarchia és küriarchia emlékezetes
harczára. A lengyel egyházszervezetből ránk ragadt bé­
lyeget őrizzük mai egyházszervezetünknek a kettős elnök­
ségre vonatkozó rendelkezéseiben. Váró Ferencz.
(Vége. köv.)
 268 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ISKOLA.
Tudnivalók
a marosvdsdrhdyi ref. polgári leány- és női ipariskoláról.
A jövő 1904—1905-ik tanévben a beiratások, felvételi és
javító vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni:
Szeptember hó 1-től szeptember hó 5-éig (délelőtt 9—12
és délután 3—5 óráig) a növendékek beiratasa.
Szeptember 1-én és 2-án d. u. 5—6 óráig a felvételi és
javitó vizsgálatok.
Úgy a beirás, valamint a javitó- és a felvételi vizsgálatok
czéljábpl az igazgatósági irodában, Szentgyörgy-utcza 11. sz.
a. lehet jelentkezni és pedig azok, kik javitóvizsgálatot akar­
nak tenni, augusztus hó 20-áig nyújtsák be a tantestülethez
czimzett, eziránti kérvényüket. Javitó vizsgálatra állhat, ki­
nek 3-nál nincs több elégtelen osztályzata.
Ugyanitt lehet beiratkozni a női-ipariskolába is, melyre
nézve bővebb felvilágosítást ad a jelen értesítő „Nőipariskola"
czimű része.
Nemcsak a most belépők, hanem azok is beiratkozni tar­
toznak, kik a megelőző évben is iskolánkba jártak. Ezek azon­
ban beiratási díjat nem fizetnek. Azon növendékeknek azon­
ban, kik egy év óta nem voltak tagjai iskolánknak, újból kell
fizetniük a beiratási dijat.
A beiratásnál minden uj tanuló életkorát hiteles anya­
könyvi kivonattal, azt pedig, hogy be van-e oltva, oltási bi-
zonyitványnyal köteles igazolni.
A polgári leányiskola első osztályába 10 éves vagy idő­
sebb oly leányok vétetnek föl, kik az elemi iskola 4-ik osz­
tályát legalább elégséges sikerrel végezték; a következő osz­
tályokba pedig csakis oly növendékek vehetők fel (utas. 12.
§. b), kik valamely hasonfokú intézet megelőző osztályát
legalább elégséges sikerrel végezték, vagy felvételi vizsgála­
ton igazolják kellő képzettségöket.
Beiratkozás alkalmával csak azon növendékek vehetők
fel, kik az évi tandij felét előre lefizetik, vagy a kik tandij-
mentességre akarnak folyamodni.
Szegény és jóigyekezetü tanulók kellőleg indokolt kérésre
tandij elengedésben is részesülhetnek, ha a Nt. ev. ref. kebli
iskolaszékhez czimzett ez iránti kérésüket legkésőbb szeptem­
ber hó 15-ig az iskola igazgatóságához beadják.
Megkívánjuk jegyezni, hogy a zongora-tanítás az 1904—1905.
tanévben is folytattatni fog. Tandij havonként előre fizetve 6
korona és zongora hangolásért egész évre 2 korona, utóbbi
félévi részletekben fizetve.
Végül tájékozás czéljából megjegyezni kívánjuk, hogy a
polgári leányiskola IV. osztályát sikerrel végzett növendék
felvehető az állami kisdedóvó- és elemi iskola tanitónőképző
intézetbe; átléphet a női kereskedelmi, a női kézimunka, a
posta- és távirdakezelonői, a vasúti péztárosnoi tanfolyamokra.
Továbbá a felsőbb leányiskola V. osztályába, ha a különbö­
zeti tárgyakból vizsgát tesz. Magánúton készülhet érettségi
vizsgára vagy beléphet tantervi különbözeti vizsgával a leány
gimnásium jellegével biró és érettségi vizsgára előkészítő
tanfolyamra is.
A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember hó 6-án (ked­
den) d. e. 11 órakor lesz az intézet dísztermében. A rendes
tanítás 7-én, szerdán veszi kezdetét.
Az iskolával kapcsolatban létesitni szándékozott interna-
tus felállítása, az egyházközségtől független okokból ez idő­
szerűit halasztást szenved ugyan s az a közelgő iskolai évben
nem létesíthető; de felhívjuk a tiszteletes lelkészi kar figyel­
mét ez iskolára s annak támogatására, hogy ezt híveinknél
személyes közbenjárásai ajánlják annál is inkább, mert ez az
intézet, egyházkerületünk egyedüli polgári leány és nöi-ipariskolája s
az egyházközség nagy áldozatokkal szervezi egészen uj alapon,
úgy, hogy bármely hasonintézettel felveheti a versenyt.
A jövő iskolai évben, ez intézet kötelékében négy okle­
veles polg. isk. tanár, illetőleg tanárnő, négy elemi tanító,
illetőleg tanítónő, okleveles nőimunkatanitónő és egy franczia
nyelvmester tanitnak.
Vidéki szülők gyermekei elszállásolásánál szívesen köz­
benjárunk s kötelességszerüleg, szigorú felügyeletet gyakor­
lunk az igy elhelyezett gyermekekre.
Bárhonnan jövő megkeresésre azonnal válaszol:
Maros-Vásárhely, 1904. aug. hó.
Az igazgatóság.
TÁRCZA.
Vallás és művészet.
Irta: Ravasz László.
Ez alatt az idő alatt megszilárdult az egyház;
kiépült pyramidalis szervezete s megalakult a dog­
33. szám
mák sziklavára. A tan, a tárgy készen állott; a per-
gámen levelekben ott élt már a madonna, meg voltak
már írva a passziójáték nagy jelenetei, csak Rafael­
jükre s Michel Angelojukra vártak.
S egyszerre csodás zsongás támadt a világon.
A renaissance. Föltámadtak a kőbe vésett Vénusok,
Apollók; nevetni kezdettek a nimíák és lihegni a
satirok; megszólalt Sapho, Ovidius sutbadobott lantja
s Vergilius vezeti Dantet csodás álomvilágában. Föl­
ébredt halottaiból a klasszikus világ, nemcsak pél­
dányképeivel, de alkotó erejével is.
Emberíölötti geniek születnek s a megújult mű­
vészet nem talál magának méltóbb tárgyat, mint a
kor legnagyobb értékeit: az egyház hirdette tanokat.
Abba önti bele egész óriás erejét s eddig felül nem
múlt alkotások születnek az újjászületés nagy száza­
daiban. A görög szobrászatban nem volt meg a lélek
mélysége és a szellem benső fénye: Pheidias szob­
rainak nincs szemük. A par excellence görög művé­
szet a szobrászat, a par excellence katholikus művé­
szet a festészet és zene. Tehát magasabb a skála,
több az elvont, a szellemi benne, tündöklőbb a benső
erő s elevenebb a lélek.
Ennek az egész kornak, az akkori küzdelmes és
diadalmas katholicizmusnak kijegecesedése a sixtina
kápolna kupolája, illetve a kupola freskói. A klasszi­
kus Rómának a katholikus Rómával kötött frigyéből
származott. „Michel Angelo alakjai küzdenek, szen­
vednek. kínlódnak rajta, viaskodnak, mint szeglet­
oszlopok a vihar dühöngéseivel, világosságuk a tűz­
vész, a fájdalom hatalmát és férfiasságát fejezik ki.“
(Castelar.) Évezredek vallásos tradíciója, a biblia va­
lamennyi allegóriája és kijelentése van ebben meg­
örökítve.
És ekkor volt a vallás legkülsőlegesebb s az
egyház legromlottabb. Bizonyságául annak, hogy
vallás és művészet, bár sokszor összeforrtak, de ge­
netikusán különböznek egymástól. A vallás, a lélek­
nek benső ereje lassanként eltűnt, de azok a dog­
mák és intézmények, melyekben kifejezésre jutott,
mint az emberi szellem másfél évezreden át tartó
szakadatlan és kizárólagos munkásságának konczen-
trálódása: oly bámulatosan nagyszerűek voltak, hogy
mesterükre lelvén, eddig még utói nem ért művészi
alkotásokká váltak.
A katholikus művészetnek még egy alkotása van,
mely párja Michel Angelo művének. A hanyatló pá­
paság utolsó művészi erőprodukcziója, végtelen szo-
morúságú halálharang a theokracia vénhedt feje felett,
viszhang a reformáczió zsoltáraira, fenséges temetési
zene, melyben veszendő világi hatalmát siratja az
évezredes Róma. Palaestrina Miserere-je ez.
„E hosszas és megható jajveszékelés — mondja
Castelar (Művészet, természet és vallás Olaszország­
ban. 27—28. 1.) — e légrezgésbe átment hullámzás
mélyen meghatja szivedet, mert szomorúsága végte­
len, mert Róma hangja az, mely hamvvedréből segé­
lyért kiált az égre, mintha bűnbánó szőrruhájában a
végvonaglás halálos küzdelmeit vívná. így sírni, jaj-
veszékelni, mint a hajdani próféták Euphrat alatt,
vagy a templom szétszórt kövei felett; sírni ily fen­
séges hanglejtésekben, ez illik e városhoz, melynek
örök fájdalma nem ejtett még csorbát örök szépsé­
gén. Ilyen e fogoly város. Csak Dávid lehetne a
költője. Róma, Róma, te nagy, te halhatatlan vagy
még kétségbeesésed és elhagyatóttságodban is.“
íme, a művészet a maga virágjában. A szellem­
nek az a cselekvősége, mely a természet egy rész­
letét, mint tárgyat, egységes képben közege által
úgy állítja elénk, hogy az bennünk a szépérzet be­
nyomását keltse. Ez a művészet lényege.
Mondottam, hogy a katholikus vallásos művészet
a festészetben és zenében csúcsosodik. A protestáns
művészeti ágnak a költészetet mondanám s mivel
 33. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nincs időm, hogy erről is szóljak történelembölcsé­
szeti világításban, szemléljük a vallást Jézusban s
isteni lelkének költészetét.
Beszéltek róla sokan, őt prédikálják a szószéke­
ken, gyermekkori emlékeink íátylas szőnyegébe az ő
fényes arczulatát szőtte be édesanyánk áldott keze.
Feléje vágyódik ma is minden lélek, ott van minde­
nütt; központja e háborgó, szenvedő világnak. Fényes
alakja körül békesség, csend honol, ajkáról vigasz­
talásnak szava kél, közelléte kővár, szava üdvösség,
keze nyomán eltűnik a bűn s diadalmi jellé, ragyo­
góvá dicsőül az élet súlyos keresztje.
Ah, hogyan írjam le, milyen volt a lélek, mig
testbe öltözötten itt járt-kelt a földön?
Arcczal kelet felé fordulok, hova engem évezre­
des nostalgia von, érzem rámáradni annak meleg
fényességét. Galilea, Galilea — mondja Flavius Jose­
phus — te bizonyára a földnek paradicsomkertje
vagy! A keleti ég azúr sátora, mely játszi mosoly-
lyal öleli át a földet, tele van sugárözönnel, mennyei
nevetéssel; az a végtelen tiszta világosság, pleinair,
melyben láthatatlan angyalszárnyaknak hallszik suho­
gása, mindez mintegy megeszményitve, megdicsőülve:
ott tükröződik a Genezaret tavának fényes ölében.
A tó partján pálmafák bólogatnak, a sötét lombu olaj­
fák álmatagon nézik magukat a vízben, balzsamos
terbinthfák, mint megannyi áldozati hely: jó illatot
gomolyognak fel az égbe. Odább virággal illatos
mező, melyben hajlong a liliom és izzik a pipacs,
mereng a rozmaring és tetszeleg a jáczint. Messzire,
mint védője e völgynek, sötétkék színben uralkodik
a czedruslakta Libanon, mig északról a hófedte Her-
mon gyönyörködik e kies tájban, mintegy öreg, fehér
patriarcha gyermekeiben és nevető unokáiban.
Ez volt a Jézus gyermekségének környezete.
Hogyne szerette, hogyne bámulta volna a természe­
tet az ő finom, fogékony lelke.
Az ő lelke, mely vidám és üde volt, mégis szent
komolyságú. Az a gazdag, mélységes tiszta kedély,
melyet áthat istenfiui méltóságának egész fensége.
„Mily szép az én Atyámnak országa“, kiált fel,
mikor ott áll a Genezáret tava mellett. A liliomok­
ról mondott parabolája gyönyörű költemény s ha
hozzá képzeljük az aram nyelv erős színeit, lüktető
rythmusát: énekek éneke lesz. Beszédei tele vannak
képekkel, mindenik a keleti költészet meleg színeit
leheli.
És amint járt-kelt, lelkében egy csodás, isteni
harmónia zengett, zsoltárakkordok, melyeket nem
dalolt el, csak érzett. Hogy tudta érteni és szeretni
az Atyát s az ő világát! Ah, ha ránk maradtak volna
azok az imák, melyeket szivében hordozott s magá­
nyosan suttogott el!
Azon a szombat reggel, melyre virradólag Ka-
pernaumban a Timon napát meggyógyította: hogyan
imádkozott ama puszta helyen. Ha szó nem is kélt
az ajakán, de mi zsongott a lelkében?
Az öt kenyér csodatétele után besötétedett, „el-
méne a hegyre magánosán imádkozni és mikor immár
késő este,volna, csak ő maga vala ott.“
Az „Úr könnyez vala“ Lázár koporsójánál és
imádkozik. Mily erővel, mily hittel imádkozhatott!
Az imádság volt Jézus költészete. A Miatyánk
művészi szempontból is páratlan.
Én azt hiszem, hogy mikor Jézus imádkozott,
elhallgatott a szélzúgás, a tengermorajlás; a fák hal­
kan sóhajtottak s felegyenesedtek az alvó fűszálak.
A harmatgyöngy mintha könycsep volna a fák leve­
lén, a csillagok, mint ihlettségtől égő angyalszemek
szent rajongást sugároztak bele a természet áhíta­
tába. íme, az imádkozó Jézus, a költő Jézus.
Mi a vallás és mi a művészet, itt már megtanúl-
hatjuk. A vallás élet Istenben, a művészet a szép
•emberi alkotások élete. A vallás élővíz, mely
269
megtisztítja a lelket s örök szomjúságunkat oltja: a
művészet szivárvány e vizen. A vallás éltető, teremtő
nap, a művészet az emberi lélek prizmáján áttört,
színekre bomlott napsugár. A vallás életerő, mint a
milyen az anyaföldben buzog; a művészet virág,
melynek szinpompája a föld életerejéből van. A val­
lás valóság, bizonyosság, diadal a világ felett, a mű­
vészet álomlátás, szentséges játék, menekülés e világ­
ból. A vallás az élet legfőbb értéke, érdeke, a lét és
nemlét, örökélet és üdvösség kérdése; a művészet
az élet kisugárzása. A vallás az ember viszonya Is­
tenhez, a művészet az ember viszonya önmagához.
A vallás az egész életet áthatja, annak lényegét al­
kotja, a művészet pedig egy-egy fényes szállal szövi át.
Égy képpel végzem. Fehérruhás sereget vezérel
Jézus. A benne hívők tábora ez. A tündöklő menet
élén halad ő, csupa sugár, csupa fény. Vezeti őket
az olajfák hegyére, honnan égbe visz az út. A sze­
mekből diadal sugárzik, melyet vettek önmaguk s a
világ felett. Átszellemült arczukról az üdvösség ra­
gyog. És ők haladnak töviseken, éles köveken át a
megdicsőülés felé. Egy szép, merengő angyal rózsá­
kat szór lábaik elé s csodás délibábot lebegtet fényes,
hosszú fátyla.
E kép neve: vallás és művészet.
(Vége.)
KÜLÖNFÉLÉK.
Kibúcsuzás — beköszöntés. A hosszufalusi
körlelkész, Zsigmond Károly, ki 17 évig fáradhatatlan
szorgalommal, nagy szeretettel szolgált egyházának s ha­
zájának, a határszéli magyar községekben julius hó 17.,
24. és 31. napjain búcsúzott ki. E missiói köréből való
távozását a hivek végtelenül fájlalják s minthogy árván
hagyta őket, azért sir a lelkűk, azért könyeznek szemeik.
Ernyedetlen buzgalmát és tevékenységét a hivek örök­
szeretettel méltányolják s áldást, sikert kívánva új munka­
köréhez, fájó szívvel váltak meg a kedves, szeretett lelki-
pásztortól. Az új állomásra, Szilágysomlyóra aug. 2-án ér­
kezett. Útja a diadalát. A sarmasági állomáson egy előre
küldött bizottság várva-várta, amelynek kíséretében érke­
zett a szilágysomlyói állomásra, hol nagy sokaság fogadta
örömüdvözlettel, leendő lelkipásztorukat. A beiktatás ün­
nepélye aug. 7-én volt, amikor nt. Viski Pál esperes úr
iktatta be. E lélekemelő ünnepen a templom zsúfolásig
megtelt közönséggel, kik várva-várták áhítattal, hogy szól­
jon a derék lelkipásztor. Szólott. Beszéde, mely nagy ha­
tást tett a szép gyülekezetre, az új lelkész szeretetét tol­
mácsolta. Textusa Csel. XX. r. 24. verse volt. „Semmivel
nem gondolok, az én életem is nekem nem drága, csak
elvégezhessem örömmel az én futásommal és a szolgála­
tot, melyet vettem az ur Jézustól, hogy bizonyságot te­
gyek az Isten kegyelmének evangéliumáról!“ Adja Isten,
hogy „Örömmel“ végezze futását és szolgálatát. Legyen
vele Isten kegyelme és szent lelke, hogy az elhintett evan­
géliumi mag teremjen hatvan és százannyit.
Lelkészbeiktatás. A borbereki kicsiny, de ősrégi
eklésia új lelkipásztorát, Tókos Jenő előbb patakfalvi lel­
készt julius hó 31-én iktatta be új hivatalába a gyulafe­
hérvári egyházmegye esperese, dr. Elekes Viktor. Az új
lelkészt egyhangú választás hozta néhai Tankó József
örökébe, ki 52 éven éven át volt a gyülekezetnek több,
mint lelkésze : romjaiból újjáterem tője, két nemzedék lelki
atyja. A szép és komoly ünnepélyre a templom lombdíszt
öltött s a borbereki híveken kívül a szomszéd Alvincz
közönsége, sőt távolabbi vidékek ismerősei is szép szám­
ban gyűltek össze, mindenekelőtt az új lelkész szülei,
Tókos Sándor kiérd, esperes, vajasdi lelkész. Dr.
Elekes Viktor esperes mély eszmékkel telt beiktató be­
széde után az új lelkész tartotta meg beköszöntő beszédét.
Mintegy programmját adta terveinek, reményeinek, erős­
ségének s a közönség érezte az evangélium lehelletét s a
kezességet a szép jövő felől. Istentisztelet után a paro-
chiára gyűlt az eklésia, hol az eddigi adminisztrátor, Be-
nedek Károly alvinczi lelkész, ehm. főjegyző őrzése alatt
álló hivatalos jelvények átadattak az új lelkésznek. A hi­
vatalos aktus után a még javítgatás alatt levő parochiáról
 270 ERDÉLYI PROTESTÁNS LÁP
özv. Tankó Józsefné egyszerű hajléka látta szívesen a
társaságot közös ebédre, melynek ez az ünnepélyes alka­
lom legszebb keretül szolgált felszenteltetésére, mit dr.
Elekes Viktor esperes megható szavakban végzett. Emlé­
kezés és remény fogtak aztán kezet az elhangzott felkö­
szöntőkben, nem feledvén a köszönetét se az esperes és
az adminisztrátor lelkész iránt, kinek sok-sok fáradságért,
tanácsért, gondért tartozik az eklézsia igaz hálával. Az
egyházközség s az ismerősök jókívánságaihoz mi is csa­
toljuk a mienket: legyen Isten áldása az új lelkész nemes
munkáján s egyházközségén!
Egy hires hitterjesztő Magyarországon. Ruh-
land Károly, hires indiai misszionárius, ki 20 évig műkö­
dött Malabarban, szeptember 25-én Budapestre érkezik és
egy hónapot Magyarországon tölt. Ruhland a bázeli misz-
szió tagja és csodálatos élményeiről, érdekes munkájáról
az ország protestáns templomaiban hajlandó előadásokat
tartani. Bővebb részleteket később közlünk, most csak azt
jegyezzük meg, bogy Ruhland meghívása az egyes egy­
házaknak anyagi kötelezettségével nem jár Egyházak vagy
egyletek, melyek Ruhlandot 1—2 előadásra szivesen lát­
nák, forduljanak eziránt lehető sürgősen a Magyar Misz-
sziói Szövetséghez (Budapest, VII. Károly-körut 9.) Ily
előadások az egyház hívei hitéletének buzdítására jó al­
kalmat nyújtanak.
Kolduló szerzetek. A Független Magyarország
ez. politikai napilap f. évi julius 10-iki'számában a legha­
tározottabb egyenességgel hívja fel a kormány figyelmét
arra, hogy a Francziaországból kiakolbolitott kolduló szer­
zetek Magyarországon akarják felütni tanyájukat. Erélyes
magaviseletét kér a kormánytól „e hazátlanná vált kép­
mutató és szemérmetlen koldusokkal szemben“ és azt ta­
nácsolja, hogy — ha csuhás kéregető kopog az ajtón,
minden álszemérem és lelkiismeret furdalás nélkül küldjék
el őket az esztergapadhoz vagy az ekeszarvához, mert a
társadalomnak olyanokkal szemben vannak kötelezettségei,
a kik erre igazán rászorultaktt. Mindéhez nem kell kom­
mentár !
N evelő kerestetik, ki egy 12 éves ev. reí. val-
lásu gyermeket a Il-ik gimnázium összes tantárgyaira ta­
níthassa, hogy 1905. év junius végén sikeres magánvizsgát
tehessen. Tanítás kezdődik 1904. szept. 1-én. Ki erre ajánl­
kozik, úgy kérem ajánlatait Kutyfalvára küldeni, igényei
megjelölésével. Czim: Bedőházi Pál, Kutyfalva.
HIVATALOS RÉSZ.
3569—1904. sz. KÖRLEVÉL
valamennjd egyházközségünktiszteletestpresbyteriumának.
Több oldalról érkezett kérdezősködés igazgatótaná­
csunkhoz affelől, hogy az augusztus 20-ának, Szent István
király napjának általános megünnepeltetése iránt nyilvá­
nuló törekvésekkel szemben minő állást foglaljunk el?
Igazgatótanácsunk e kérdést tárgyalván, figyelmezteti
az összes egyházközségek tiszteletes t. Presbyteriumait,
ev. ref. anyaszentegyházunkban az egyház által törvénye­
sen megállapított ünnepeken kívül más alkalommal tem­
plomi istentiszteleteket tartani meg nem engedhető és igy
Szent István napján templomozással egybekötöt ünneplést
nem tartunk.
Az 1891. évi XIII. t. ez. azonban e napot ipari
munkaszünetté tévén: e törvény rendelkezései minden­
esetre figyelembe veendők és igy e napon ev. ref. híveink
ipari munkájának is szünetelnie kell.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 15-én tartott üléséből.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. ____ titkár.
3724—904. sz.
ERTESITES.
a zsinati képviselők igazolásáról és a pótválasztások el­
rendeléséről.
Erdélyi ev. ref. egyházkerületünkben az egyetemes
zsinati képviselők választása f. évi julius hó 1—15-iki ha­
táridőben végrehajtatván, a jogosult presbitériumok részé­
ről összesen 531 szavazat érkezett be.
Igazgatótanácsunk a választások tüzetes felülvizsgálata
után, részint a zs. törv. részint a választási szabályrende­
Nyomatott az ,, Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
33. szám.
let intézkedésének meg nem tartása miatt 45 szavazatot
érvénytelennek nyilvánnitott és igy 486 presbitérium sza­
vazatát jelentette ki érvényesnek.
Az érvényes szavazatok általános többségét megnyerve.
A) Egyházi rendes képviselőül megválasztottnak és
igazoltnak nyilván itta tik: 1. Bartha Lajos esperes 467. 2.
Deésy Gyula esperes 467. 3. Ravasz János 455.4. Bartha
Dezső 396. 5. ifj. Péter Károly 291. 6. Nagy Károly 281.
7. Sándor János 257. és 8. Lénárt József 257 szavazattal.
a) Egyházi potképv is előül: 1 . Kövér András 457. 2.
Dr. Elekes Viktor 453, 3. Nagy József esperes 445, 4.
Tóthfalusi József 391, 5. Józsa Sándor 364, 6. Sófalvi
Károly 316 és 7. Jancsó Sándor 271 szavazattal.
B) Világi rendes képviselőül’. 1 . Dr. Kolozsvári Sán­
dor 480, 2. Zeyk Dániel 474, 3. Mezey Albert 474, 4. Simó
Lajos 467, 5. Lészay Ferencz 415, 6. Sándor József 333,
7. Váró Ferencz 327, 8. dr. Sárkány Lajos 303 és 9. dr.
Sebess Dénes 264 szavazattal.
b) Világi pótképviselőkül: 1 . Gáspár János 427, 2.
Szadeczky Lajos dr. 327, 3. Apáthy Péter 324, 4. Kádár
János dr. 318, 5.’ Ugrón János 257, 6. Bethlen Balázs gr.
250, 7: Bethlen Sándor gr. 247, és 8. Csernátoni Gyula
246 szavazattal.
Az üresen maradt egy egyházi rendes, kettő egyházi
pót és egy világi pót- képviselői állásra pótválasztás ren­
deltetik el, folyó évi augusztus hó 20Jól szeptember
hó 5-ig terjedő határidő kitűzése mellett.
A választási eredményeket esperes aai azonnal számba
venni és kimutatásba foglalva szeptember hó 15-ig múl­
hatatlanul bejelenteni kötelesek.
A pótválasztás mikéntjére nézve a törvény határozott
utasítást ugyan nem ad, de a pótválasztás természetéből
foly és a zs. törv. 220. §-ának valamint a 75 *§ rendelke­
zéseinek analógiája szerint pótválasztásnál csak a legtöbb
szavazatot nyert 2—2 egyén között lehet választani.
Ennélfogva a rendes egyházi képviselői állásra Po-
kolv József (225 szav.) és Csekme Ferencz (215 szav.)
aai, az egyházi pótképviselői két állásra Pap István es­
peres 237 szav.) Bodor János (226 szav.) Herepei Gergely
(201 szav.) és Vincze Ödön (127 szav) aai; a világi pót-
képviselői állásra pedig br. Wesselényi Miklós (211) és
Gyárfás Endre (207) aai jelöltetnek ki megválaszth átokul.
C) A kolozsvári theologiai fakultás és a nagyenyedi
tanitóképezde részéről a beérkezett 7 érvényes szavazat
általános többségével (5—5 szavazattal) Kenessey Béla
rendes és Nagy Lajos pótképviselőnek megválasztatott.
D) Végre az erdélyi ev. ref. egyházkerület két kol­
légiuma részéről az érvényesnek elismert 55 szavazat ál­
talános többségével dr. Török István (43 szav.) rendes és
Fogarasi Albert (42 szav.) pótképviselőül megválasztott­
nak igazoltatott.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
Kolozsvárt 1904. augusztus 15-én tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, K ádár János,
egyházker. főgondnok elnök. titkár.
3663—1904. sz. ““
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságainak.
Az érettségi vizsgálati utasítás 5. §. értelmében tudat­
juk, hogy az erdélyi ev. ref. egyházkerület főgymnasiumai
szeptemberi javító és pótló érettségi vizsgálatai idejéül f.
é. szeptember hó 10-én d. e. 8 órát, helyéül nagyenyedi
ev. ref. főgymnásiumunkat jelöltük ki.
Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 4-én.
Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
PÁLYÁZAT
kápláni állásra, személyem mellé, a nagyenyedi ev. ref.
egyházközségbe.
Javadalmazás: 1. Készpénz 840 korona, havi részle­
tekben előre fizetve. 2. Stóla 60—80 korona. 3. Lakás fű­
téssel. 4. Reggeli és ebéd a lelkész asztaláról.
Az állomás f. évi szeptember közepe körül elfogla­
landó.
Nagyenyed, 1904. augusztus 14.
Szilágyi Farkas, ref. lelkész.
 VII. Évfolyam. 34-ik szám. Kolozsvárt, 1904. augusztus 25.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KAROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Nagytiszteletü Ravasz János ev. ref. esperes urnák*

Nyárádszereda.
Nagytiszteletü Esperes ú r ! A marosi egy­ nem is ismerő, csak politikai érdekeket szol­
házmegye értekezlete Szovátán tartott ülésé­ gáló egyén megbízás nélkül a protestáns ér­
ből Dósa Elek főgondnok úr aláírásával vet­ dekek védelmének czime alatt oly ádáz har-
tem a közgyűlés legszivélyesebb üdvözletét. czot folytat ellenem, mely lényegében engem,
Nem tagadom, nagytiszteletü Esperes úr, öntudatom tisztaságánál fogva, nem érinthet,
hogy az egyházkerület egyik legtekintélyesebb de mely alkalmas arra, hogy a tájékozatlan
egyházmegyéje értekezletének üdvözlete nekem protestáns közvéleményt félrevezesse.
igen jól esett. Különösen most, midőn külön­ Különösen az 1848. évi XX. t.-cz. végre­
böző politikai körök és egy lap, mely magát hajtása érdekében akarja a protestáns papo­
protestáns érdekeket képviselőnek hirdeti, sze­ kat — helvét hitüeket és ágostaiakat egyaránt
mélyem ellen a legádázabb, minden alapot — arról győzni meg, hogy én politikai párt-
nélkülöző, támadásokat intézi épen akkor, mi­ czélokból protestáns érdekek ellen dolgozom.
dőn én már évek óta egyházunk ügyeinek Ilyet állítani lehet, de bizonyítani nem.
szentelem tevékenységemet, arra törekedve, Avagy talán nem én voltam az, ki már
hogy egyházunk szellemi és anyagi érdekeit 1902. november 8-án az erdélyi ev. ref. egy­
mozdítsam elő. házkerületnek Kolozsvárt tartott rendes köz­
Kérem Nagytiszteletedet, a szives üdvöz­ gyűlésén hosszú és a részletekre behatóan
letért adja át az egyházmegyei értekezlet köz­ kiterjedő beszédemmel felhívtam a protestán­
gyűlésének hálás köszönetemet és biztosítását sok figyelmét arra, hogy érdekeink megvédé­
annak, hogy minden czélzatos félremagyarázá­ séről gondoskodnunk kell. Figyelmeztettem
sok daczára magamat megzavartatni nem ha­ egyházi és világi vezető férfiainkat, hogy az
gyom. Egyházi életünkbe a politikát magam 1848. évi XX. t.-cz. második szakaszában biz­
be nem viszem és bevitetni nem engedem, tosított vallások közötti egyenlőség és viszo­
mert tudom, hogy országos politikai kérdések­ nosság még kivíva nincsen. Beszédemben az
nek az egyházi életbe való bevitele éppen az 1848. évi XX. t.-cz. harmadik szakaszában
egyházi élet nyugalmának és békéjének meg­ lefektetett elveknek szemelőtt tartásával köve­
zavarására vezet; s alkalmat nyújt arra, hogy teltem azt, hogy nekünk protestánsoknak, a
egyes politikai pártnak felekezeti színezetet és törvény szellemének figyelembevételével, az állam
jelleget adva, az ország nyugalmát és békéjét újabb anyagi támogatásokat adjon, hogy an­
megzavarja. nak igénybevételével felekezeti autonómiánk
Nemcsak én magam, de őseim századokon sérelme nélkül megfelelhessünk azon kulturá­
keresztül voltak hívei és támogatói a mi hel­ lis és nemzeti hivatásnak, a melyet eddig is
vét hitvallásunk fejlődésének és most az tör­ teljesítettünk, melyet ezentúl is teljesíteni aka­
tént meg, hogy egy hitünkre csak most áttért runk, de melyet teljesítenünk az eddigi anyagi
és hitelveinket nem is rendszeresen megtanult erőkkel — az állam és kor naponta fokozódó
és igy felekezeti érdekeinket kétségtelenül igényeire tekintettel — már nem bírunk. A
kolozsvári zászlóbontást az egész magyar pro­
* Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy ehkerületünk testáns világ üdvözlettel fogadta és a magát
nagybuzgóságu és fáradhatatlan vezető főgondnokának és a
konvent világi elnökének a marosi e.-megye érdemes espe­ protestáns érdekek védőjének hirdető „Magyar
reséhez intézett e nagy és átalános érdekű levelét lapunk Szó“ is üdvözölte és engem, mint a protestáns
hasábjain közölhetjük s annak megismerését olvasóinkra nézve
ez által lehetővé tehetjük. érdekek védőjét „Uj Bocskai“-ként üdvözölt.
 272 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 34. szám.

Az ottan megindított mozgalom következ­ nek daczára én legyek-e az, a ki a protestáns

tében a két protestáns felekezet a maga együt­ egyház érdekeit elárulja; én volnék-e az, ki
tes bizottságával messzemenő részletekben politikai czéloknak téve szolgálatot, a kleriká­
tárgyalta az ügyet és megállapította az 1848. lisok táborát keresem és támogatom?! Való­
évi XX. t.-cz. második szakasza alapján azon ban a politikai elvakultságnak, hogy ne mond­
sérelmeket, melyek a felekezetek közötti egyen­ jam elvadultságnak nagy mérve szükséges
lőség és viszonosság szempontjából még min­ ahhoz, hogy ilyeneket valaki, ki magát pro­
dig fennállanak és orvoslásra várnak. Megál­ testánsnak és a protestáns érdekek védőjének
lapította részletesen és számokban is kifeje­ hirdeti, állíthasson. De tovább kell mennem.
zésre juttatva azon összegeket, melyeket az Az én elnökletem alatt eljáró zsinati-bizottság
államtól az 1848. évi XX. t.-cz. harmadik sza­ és maga a konvent is a zsinati törvényjavas­
kasza alapján és szellemében jogosan követe- lat megállapításánál gondoskodott arról, hogy
lendőnek tart. a lelkészi javadalom a mostani minimális papi­
Kimutatta, hogy az egyházi adózás rende­ fizetéssel a törvényileg megállapított 1600 K.-
zésével kapcsolatban a hívek által már-már el val szemben 2400 kor.-ra emeltessék, kimond­
nem viselhető terhek csökkentésére ván, hogy ennek megvalósítására kell töre­
az ev. ref egyház . . . . 1.400,000 korona kednünk. Es kétségtelen, úgy is van, hogy a
az ág. h. ev. egyház 700,000 korona évi mi 1898-ban a papi fizetésnek kiegészítéséről
segélyt igényel. szóló törvény megalkotása idején elégséges
Kimutatta azt is, hogy közigazgatási ki­ volt, az ma, különösen miután az állam a maga
adásainak fedezésére az államtól alkalmazottainak javadalmazását felemelte, már
az ev. ref. egyház . . . . 483,000 koronát, fenn nem tartható. Természetes következmé­
az ág. h. ev. egyház 217.000 koronát igé­ nye ennek, hogy az állam a mi protestáns
nyel évente. papjaink és tanáraink fizetésének aránylagos
Továbbá kimutatta, hogy a lelkészek jo­ és kellő kiegészítéséről kell, hogy gondos­
gosult korpótlékára kodjon.
az ev. ref. egyháznak 1.133,000 koronára, Ez az én nézetem. Ezt hirdetem is, és
az ág. h. ev. egyháznak.. 400,000 koronára mégis én vagyok az, ki a protestáns érdekek
van évente szüksége. Továbbá „Az országos elárulásával politikai czélokat szolgálok, a mi
lelkészi nyugdíj intézet“ létrehozása és fentar- felekezeti érdekeink ellenére?!
tása érdekéből Valóban, nagytiszteletü Esperes ur, el kell
az ev. ref. egyház.. 400.000 koronát, szomorodni az embernek, ha látja, hogy mi­
az ág. h. ev. egyház 167,000 koronát igényel dőn egész életét egy czélnak szenteli, a nem­
évente. zeti érdekeket szolgálva, felekezetének javára
Kimutatta azt is, hogy a két protestáns működik, akkor lehetséges, hogy meg nem
egyház közérdeke sürgősen megköveteli, hogy engedett ferdítésekkel csak az izgatás czéljá-
a nem saját felekezetű iskolákba járó protes­ ból megindított igazságtalan mozgalomnak még
táns növendékek vallástanitásáról hatékonyab­ követői is akadnak és nem veszik észre, hogy
ban legyen gondoskodva és e czélra politikai mellékczéloknak esnek áldozatul.
az ev. ref. egyház részére évi 150,000 koronát, Közel egy éve már, hogy foly ellenem,
az ág. h. ev. egyh. részére évi 100,000 koro­ ki az egyetemes ev. ref. egyház világi feje
nát kíván adatni az államtól. vagyok, az ádáz, minden alapot nélkülöző tá­
Továbbá kulturális és humanitárius intéz­ madás, a nélkül, hogy a protestáns közvéle­
ményekre, ezek felállítására, támogatására és mény felébredt volna és a „netovább“ szót
fejlesztésére, általában ezen vaíláserkölcsi és felemelve, tiltakoznék.
közművelődési szükségletének fedezésére az Kedves és kellemes meglepetés volt reám
államtól a marosi egyházmegyei értekezletnek közgyű­
az ev. ref. egyház részére.. 400,000 korona, léséből küldött üdvözlő távirat.
az ág. h. ev. egyház részére 220,000 korona Találó alkalom volt arra, hogy midőn azt
évi segély megadásának szükségét mutatja ki. megköszönöm, egyszersmind felvilágosítsam a
Továbbá kifejezést adott azon kivánságá- félrevezetett közvéleményt, arra kérve, hogy
gának, hogy a lelkész- és tanár-képzés czél- azok, kik a protestáns egyházak érdekeit szi­
jaira is az állam anyagi támogatása feltétlen vükön viselik, ne engedjék magukat politikai
szükséges. Es midőn mindezen kívánalmak az czélokra kihasználtatni.
én elnökletem alatt és hozzájárulásommal ál­ En, ki ezidőszerint egy politikai pártnak
lapíttattak meg, midőn azon emlékirat, mely­ vezére vagyok, messzemenő tartózkodással gon­
ben e kívánalmak részletes indokolással kife­ doskodtam arról, hogy egyházi állásomat po­
jezve lettek, a kormány elé terjesztettek, én litikai czélokra ki ne használjam, de nekünk
voltam az, ki a két protestáns felekezet kül­ protestánsoknak az az érdekünk, hogy ma­
döttségének élén az abban foglaltakat a kor­ gunkat se használtassuk ki politikai pártczé-
mány figyelmébe ajánlottam és teljesítésüket lokra, de egyházéletünkben és egyházi vonat­
hathatós szavakkal követeltem. Es mindezek­ kozásunkban mindig és minden körülmény
 34. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 273

között csak azt nézzük, hogy egyetemes nem­ talma a marosi egyházmegyében a 670—1902. számú
zeti czéljaink mellett felekezeti érdekeink mi­ espi körlevélben lett a lelkészi hivatalokkal közölve.
ként lesznek legjobban biztosítva. Az 1848. évi E körlevél első pontja: „Jelöltessék meg, micsoda
adókulcs szerint fizetnek a hívek egyházi adót?“
XX. t.-cz. szellemében kell és lehet követel­ Második pontja: „Mennyi az adófizetők terhe pénz­
nünk az államtól azon segélyeket, melyekre ben, terményben, szolgálmányban?“ Harmadik pontja:
szükségünk van, akár intézményeink fejlesz­ „Hány egész és hány fél búzakepéző és hány egész
tésére, akár alkalmazottaink javadalmának fo­ és hány fél törökbúzakepéző van? Továbbá pénzül
kozására, akár az egyházi terheket már-már hány egész és hány fél kepéző fizet?“ A körlevél
értelmében az egyházi adózás czíme alá összefoglal­
nem biró hívek terhének könnyítésére. tattak mindazok az egyházi járulékok és szolgálmányok,
Ezen utón haladva czélt is érünk, de a melyek évenként ismétlődnek, ellenben kimaradták azok,
politikai czélzatokkal egymás ellen törekedve, a mélyeket megváltottak.
ha egyházi életünk tekintélyét és vezetőink Most is kihagyandók? Szerény véleményem sze­
rint semmiképen nem! Nagy igazságtalanság volna
tekintélyét lábbal tiporni vállalkozunk, magunk­ ez, a legnagyobb, merem állítani, a legjobb egyház-
nak ártunk, protestáns érdekeinknek okozunk községekkel szemben. Mert hiszen az ilyen egyház-
kárt elsősorban. A felekezetek közötti egyet­ községek hívei, a lelkész és tanítók iránt érzett mély
értés és béke országos közérdek, de az egyes tiszteletből, t. i. hogy megszabadítsák őket a ter­
felekezetek kebelében való belső béke és bi­ ménykepével járó sok kellemetlenségtől — váltották
meg terménykepéjöket. Megváltották pedig olyan
zalom saját felekezeti érdekünk is. összeggel, melynek évi kamatja fedezi az évenként
Ezt zavarja meg az, ki czéltudatos ferdí­ fizetett terménykepét. Mi ez az évi kam at?! Nem azo­
tésekkel csak politikai czélzatból vagy más nos-e a terménykepével ?! így magától értetődik, hogy
önző érdekből rágalmaz és ferdít; az, ki alig a hívektől rovatai utján felgyűlt tőkepénzeknek a lelkész,
két évvel ezelőtt, hogy az ev. ref. hitre áttér­ kántor és tanítók fizetését fedező kamatjárulékok szintén
beveendők az egyházi adózás adatai közé! Ez az igaz­
jen, még aziránt könyörgött nálam, hogy a ság, ez a méltányosság! Ha nem így történik, előny­
keresztség felvételénél keresztapja legyek, mit ben részesülnek az egyházközségek, melyekben ter­
én, eddig ridegen betartott elveim daczára ménykepe van, ellenben mellőzés, sőt büntetés éri
akkor botorul teljesítettem; az, ki az egyházi mindazokat az egyházközségeket, illetőleg egyház-
utón nyert ilyen szellemi kapcsolat tisztségét községek híveit, kik terménykepéjöket megváltották.
és annak keresztyén jellegét meg nem értette: Ezt érdemlik-e? Korántsem. Nagy áldozatot hoztak,
sőt hoznak ma is. A mezőpaniti egyházban például
most felekezetűnk kebelébe átlépve arra vál­ a hivek nagy része még máig sem tudta kifizetni a
lalkozik, hogy a hit követése és a felekezeti túlmagas egyházi rovatait, hanem be van táblázva
érdek védelme helyett, nehéz időkben köz­ belsőségére, földjére s fizeti 8%-os kamatját, az évi
tünk, protestánsok között az egyetértést meg­ kepét.
A jövevényekre és az új házasokra, kiknek elő­
zavarja. dei rovatait nem fizettek, most is kivetjük a megál­
Megbocsát nekem a nagytiszteletü Esperes lapított kepeváltsági összeget, a köteles egyházi adót.
úr, ha a marosi egyházmegye értekezleti köz­ Ne legyünk igazságtalanok! Mérjünk egyenlő mér­
gyűlésének rövid üdvözlő táviratára ily hosz- tékkel!
szan és kimerítően nyilatkoztam, de nyilatkoz­ Boér Károly,
ev. ref. lelkész.
nom kellett, mert azt láttam, hogy itt-ott a
félrevezetettelek felvilágosító tájékozásra van
szükségük. Igazgatótanácsunk üléséből.
Kiváló tisztelettel Kolozsvár, 1904. augusztus 15.
Budapest, augusztus 14-én, 1904. Elnökölt Bánífy Dezső br. egyházker. főgondnok.
Jelenvoltak: Bartók György dr. püspök, Simó Lajos
Br. Bánjfy Dezső, egyházker. főgondnok, Lészay Ferencz, Deésy Gyula,
egyházkerületi fogondnok. Becsek Lajos, Incze Gerő, Sándor János, Sárkány
Lajos dr. és Váró Ferencz ig. tanácsosok, Kádár Já­
nos dr. titkár, Maksay János, számvevő és Módi Elek
Az egyházi adóreform-javaslathoz szüksé­ jegyző.
ges adatok összeállításáról. Az ülés megnyitása után, e rendkívüli ülés ösz-
szehivását igényelt főtárgy, t. i. a zsinati képviselők
97— 1904. sz. alatt felhívást kaptam, illetőleg igazolása került első sorban elintézés alá.
kapott minden lelkésztársam, az egyházi adóreform­ A választási eljárás részletes ismertetése után,
javaslathoz szükséges adatoknak, a méltóságos Adó­ törvényesen megválasztott képviselőkül igazolta ig.
ügyi Bizottsághoz nyolcz nap alatt leendő beterjesz­ tanácsunk, a theol. akadémia és tanítóképző részéről
tésére. Bár az idő igen rövid, mégis jó lesz, ha előbb 7—7 szavazatból 5—5 szavazattal megválasztva Ke-
egyet-mást tisztázunk. nessey Béla, theol. igazgatót, mint rendes tagot és
Tudjuk, hogy ezek az adatok fognak az állam­ Nagy Lajos, tanitóképezdei igazgatót, mint póttagot.
mal folytatandó tárgyalások alapjául szolgálni, azért A többi szavazatok Nagy Károly, Pokoly József és
kívánatos, sőt szükséges, hogy minél helyesebben, Nagy Lajos között oszlottak meg.
egyházközségeinkre nézve minél hasznosabban állít­ A hét főgimnázium tanárai által beadott szava­
suk össze. Az alkalmat ne játszuk el, mert sok vá­ zatok közül figyelmen kívül kellett hagyni a maros­
rakozás, sok kérés, zörgetés morzsányi eredménye. vásárhelyi tanárok szavazatát, mert itt a választó ülést
Használjuk fel tehát a lehető legjobban. a kitűzött határidőn kívül tartották meg, mely eljárás
Miképen fogjuk az adóügyi adatokat összeállí­ szabályellenes. Az érvényesnek elismert 55 szavazat­
tani? A nevezett felhívás utal a 17—1903. számú, ez ból általános többséget nyert és igy igazoltatott rendes
ismét az 50—1902. számú körlevélre, melynek tar­ képviselőül: Török István dr., kolozsvári igazgató (43
 274 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 34. szám

szavazattal) és pótképviselőül Fogarasi Albert, nagy­ kozó egyházközségi határozatokat az igazgató tanács
enyedi rektor 42 szavazattal. A többi szavazatok 6 megerősitette.
jelölt között oszlottak meg. Felmerült eset alkalmából megállapította az ig.
Az egyházmegyékben, mint választókerületekben, tanács, hogy az 1897. évi XXXV. t.-cz. értelmében
18 rendes és 18 pót-képviselőt kellett választani, a kötelesek kiadni a ref. iskolák a statisztikai hivatal
presbytériumok szavazatának általános többségével, által 4000—1904. sz. a. kért adatokat.
felerészben világi és felerészben egyházi egyének Egyik elöljáróságnak azt a javaslatát, hogy a 30
közül. évet betöltött tanár tovább szolgálása esetén a foko­
A beérkezett 531 presbytériumi szavazatból 45-öt zatokban való előlépéstől elesett tanárok személyi
megsemmisített az ig. tanács, különféle szabálytalan­ pótlékokkal kárpótolhatok legyenek, nem fogadta el
ságok miatt, de főként azért, mert az ülések határ­ az igazgató tanács.
időn kívül tartattak, vagy a presbytériumok tagjai A nagyenyedi, kolozsvári, székelyudvarhelyi és
nem voltak jelen határozatképes számban, vagy pe­ zilahi gimnáziumoknál alkalmazott ideiglenes tanerőket
dig a fölterjesztett választási jegyzőkönyv hitelessége egy évre megerősitette az igazgató tanács, egy javas­
ellen merült fel kifogás. latba hozott helyettes tanár alkalmazását nem tartotta
Megnyerte a szavazatok általános többségét az indokoltnak; Székely János, nagyenyedi tornatanitó
egyházi rendes tagságra 8 jelölt, a világi rendes tag­ állandósítását tudomásul vette.
ságra mind a 9 jelölt, az egyházi póttagságra hét és A Bethlen-kollegiumnál választás utján újonnan
a világi póttagságra 8. Pótválasztást kellett tehát betöltött tanári tisztségekre vonatkozó határozat tudo­
elrendelni egy egyházi rendes, két egyházi pót- és másul szolgált.
egy világi pót-képviselői állásra, mindenik helyre két- A szászvárosi kollégiumnál a miniszteri megbí­
két olyan egyén jelöltetvén ki, akik a kimaradottak zott jelenlétében megtartott bizalmas értekezlet jegy­
között legtöbb szavazatot nyertek. Kijelöltetett pedig zőkönyve tárgyaltatván, az észrevételek közöltettek
az egyházi rendes tagságra megválasztható^ Pokoly az elöljárósággal.
József, aki 225 szavazatot nyert volt és Csekme Fe- Az állandó tanmenet készítésének elhalasztása, a
rencz, ki 215 szavazatot kapott. Az egyházi pótkép­ zilahi elöljáróság daczára, teljesíthető nem volt, ellen­
viselői állásra Pap István esperes (237), Bodor János ben engedélyeztetett Székelyudvarhelyen egy helyi
(226), Herepey Gergely (201) és Vincze Ödön (124); módosítás.
a világi pótképviselői állásra pedig: br. Wesselényi Szakértők bírálatai alapján lic. Rácz Kálmán ke­
Miklós (212) és Gyárfás Endre (207) jelöltettek. resztyén Hit- és Erkölcstan czimü könyve a gimn.
Számottevő szavazatot nyertek még: Jancsó La­ VII. osztályában használható tankönyvek sorába fel­
jos (209), Bedőházy János (192), Gidófalvy István (174) vétetett
és Boér Elek (198). Bodor János, zágoni lelkész az A sepsiszentgyörgyi kollégium tanári lakásválasz­
egyházi rendes tagságra 211 és a póttagságra 226 tási s a nagyenyedi kollégium internátusi szabályzata
szavazatot kapott, vagyis együtt 437-et, tehát oly megerősittetett
tekintélyes számot, melylyel — ha csak egy helyen A nagyenyedi kollégium könyvtárát állami fel­
vitetik — az elsők között lett volna megválasztva. ügyelet alá bocsátotta és állami segélylyel néprajzi
A pótválasztásokat auguszt 20—szept. 5. közötti gyűjtemény megindítását határozta el.
határidőre tűzte ki az ig. tanács. Szept. 15-éig be kell A konventnek a gimnáziumi évzáró vizsgálatok
terjeszteniük az espereseknek is a választási eredmé­ szabályozására vonatkozó határozata életbeléptetése
nyek kimutatását és igy csak szept. vége felé lesz iránt előterjesztés intéztetik a közgyűléshez.
egyházkerületünk zsinati képviselőinek névsora vég­ A tanítóképző intézet helyi tanterve a közokta­
leg megállapítható. tásügyi miniszter ur elé terjesztetett.
A már igazolt képviselők nevei az ig. tanács A tanítóképző intézet növendékei közül, megfe­
Értesítésében vannak közölve, melyet lapunk múlt száma lelő fedezet hiányában, ezután csak a jobb tanulók,
hozott. 58-an részesíthetők konviktusi engedélyben.
Több oldalról érkezett tudakozódás alapján fontos
elvi határozatot hozott ig. tanácsunk az aug. 20-ának,
Szent István napjának általános megünneplését czélzó
törekvésekkel szemben. Kimondotta ugyanis, hogy
miután az 1891. évi 13. t.-cz. is csak ipari munka- EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
szünetes ünneppé teszi e napot: ev. ref. egyházunk
részéről semmiféle ünneplést, annál kevésbé isten­ Tem plom szentelés Iklandon.
tisztelettartást nem tart megengedhetőnek, melynél- A templomi isteni tisztelet végeztével, az egyház ál­
fogva egyes politikai hatóságoknak erre irányuló tal adott ebéd felszolgálási helyére gyűltünk össze, a mely
megkeresése figyelmen kivül hagyandó. — nem hiányozván az ily alkalmakkor szokásos pohárkö­
Tanügyi előadói referádában a következő ügyek szöntések sem — pár órai kedélyes társalgás után, szin­
nyertek elintézést: tén véget ért.
A konfirraácziói káté átdolgozására benyújtott Az örömnapot — orgona beszerzési alapgyüjtés kez­
tervezetekről a bíráló bizottság megteszi jelentését, deményezése czéljából — 2 udvaron is rendezett Táncz-
vigalom zárta be. Bár, mint az előre látható volt, az or­
mely szerint a tervezetek nem elégítik ki azokat az szágszerte mély lehangoltságot szült aszályos időjárás, ily
igényeket, a melyeket egy a kálvinista nép számára mulatságok tartására s abban résztvevősre senkit sem in­
irt konfirmácziói kátéval szemben támasztani kell. díthat, még sem véltük azt ez alkalommal elmellőzhetőnek.
Az egyházkerület összes lelkészeitől és hitokta­ A rendes belépti dijon kivül, a kitűzött czél javára követ­
tóitól véleményt kér be az igazgató tanács arról, kező felülfizetéseket nyert az egyház: Ravasz János 2 K.,
hogy minő módositásokat tartanának szükségesnek a Benedek Dénes 2 kor., Adorján János 1 kor., Adorján
Nagy P.-féle kisebb kátén. Lajos, Erdélyi Béla 40—40 fill., Boor Jenő 2 kor. 40 fill.,
A Nagy P.-féle konfirmácziói kisebb káté 12-ik Vizi János 80 fill., Szenner János 1 kor., Lőte Jenő 1 K.
kiadása teljesen elfogyott. Egy újabb kiadást az eddigi 40 fill., Nagy Albert 2 kor., Miriszlai Sámuel 2 kor., Je­
néi Sándor 2 kor. 40 fill. Gáspár Lajos 1 kor. Takács
feltételek mellett engedélyezett az igazgató tanács. Márton 1 kor., György Albert 1 kor. Eördögh Albert
Néhai gr. Bethlen Gergelyné, Antos Klárának a 40^ fill., Szőcs Dávid 1 kor., Kovács Imre 1 kor., Filep Kál­
szeretetház javára tett 1000 korona alapítványát kö­ mán 1 kor., Kovács Károly 40 fill. Filep Gyula 4 kor.,
szönettel elfogadta az igazgató tanács. Fodor István 20 fill. Tőkés Lajos 20 fill., Balog László
A ketesdi és betfalvi iskolák államosítására vonat­ 20 fii., Gazda Károly 10 fii, Kaü Károly 20 fill., Ujfalvi
 34. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 275

Mózes 10 fill., Nagy Lajos 1 kor., Györfi László 20 fill.,

Simon Sándor 20 fiJl., Magyari Ferencz 20 fill., Nemes ISKOLA.
Dánielné 10 fill., Kertész László 10 fill., Nagy József
10 fill., Szász Dénes 10 fill. Összesen 31 kor. 60 fill. A sárospataki ev. ref. th eo ío g ia i akadém ia
Midőn a szives adományozóknak, kis egyházam képvise­ k öréb ől tájékozásul közzéteszem a következőket:
letében hálás köszönetét mondok, tudatom, hogy a nyug­ Az akadémiára lépők szept. 1—8. napjain vétetnek fel. A
tázott tulfizetésű összeg, a kitűzött czélra gyümölcsöző kü­ rendkívüli alapvizsgálat szept. 6—8. napjain fog megtar­
lön egyházi tőke gyanánt fog kezeltetni mindaddig, mig tatni. Felhívom azért a még alapvizsgával adós Il-od éves
az más utón is növekedve, idővel rendeltetésére lesz for­ theologusokat, hogy kérvényüket szept. 1-ig a dékáni hi­
dítható. vatalhoz adják b e ; azok pedig, akik valamely tantárgyból
E becses lap 1903. évi 48-ik számában már volt sze­ még nem kollokváltak, ebbeli kötelezettségeknek szeptem­
rencsém templomépitési s papilak javítási czélra nyert ber 1—3. napjain tegyenek eleget, különben alapvizsgához
377 kor. 87 fillér adomány Összeget nyugtázni. A közzé való jogukat elvisztik. Az előadásokra való jelentkezés
tétel után e czélra még következő adományok érkeztek: szept. 9*én megy végbe. Az iskolai év szept. 10-én nyit-
Nagy-Körös (ev. ref. egyház) 5 kor., Nagy-Rábé 2 kor., tatik meg ünnepélyesen; az előadások szept. 12-én kez­
Hajdu-Szovát 5 kor., Biliar-Nagy-Bajon 4 kor., Hajdu- dődnek.
Nádudvar 4 kor., Szentes 5 kor., Száraz-Ajta 1 kor. Újabb Sárospatak, 1904. aug. 12.
adomány összege tehát 26 kor. Es igy a lelkész által esz­ N ovak L a jo s ,
közölt e nemű segélygyüjtés főösszege 403 kor. 87 fillér e. i. dékán.
és az építkezéshez ajándékba nyert 4000 tégla adomány
értéke.
A templom bádog csatornával körülvétetése, ablakvédő
rostélyzat s templomudvar kerítés készíttetése czéljából EGYHÁZI ÉLET.
kibocsátott segélykérő ívre, ev. ref. és unitárius, iklandi
és kaali lakosok adományai: Csathó Ida (férj. Szondy A marosi egyházm egyéből.
Györgyné) s gyermekei: Margit és György 12 kor. Csathó
Imre s neje Kupa Mártha 2 kor. Nagy Jánosné, Baranyai A marosi ehm. E g yh á zi É rtekezlet f. évi auguszt.
Zsuzsánna 1 kor., Gáspár Lajos 1 kor., Simon Sándor s 2-án Szovátán, az egyházi és világi tagok nagyszámú
neje Nagy Borbála 2 kor. Nagy Lajos s neje Oltyán Zsu­ részvételével közgyűlést tartott, mely istenitisztelet­
zsánna 2 kor. Szász József s neje György Rákhel 2 kor., tel vette kezdetét s ezt R a va sz János esperes aa.
Ferenczi József s neje 2 kor., Filep Kálmán 10 kor., Fi­ buzgó imával s T óth falu si Józseí marosvásárhelyi
lep Imre 5 kor., Filep Sámuel 5 kor.. Tattler Mátyás bá­ lelkész aa. János IX. 4. verse alapján tartott, szépen
dogos 1 kor. Szakács Zsigmond 1 kor. Varga József 1 K.
Szakács Márton 1 kor., Kis Ferencz 1 kor., Zsidó Ferencz kidolgozott, nagy hatással előadott lelkes beszéddel
1 kor., Zsidó Mózes 1 kor., ifj. Zsidó Ferencz 1 kor., végezték.
Dobos János 1 kor., Nemes János és fiai: József, János, Az értekezletet D ósa Elek íőgondnok, világi elnök
Miklós 13 kor. Kilyén Lajos 2 kor. neje Simon Ágnes 2 K. aa. nyitotta meg, nagy figyelemmel hallgatott szavai­
Kilyén Róza 1 kor. Asztalos László és neje Tób Borbála ban rámutatva arra, hogy mostani közgyűlésünkkel
2 kor. Együtt 73 kor. egy forduló ponthoz jutottunk, a honnan egyfelől
Urasztali pohár beszerezhetésre szánt adományok : Tő­ visszapillantást vethetünk ehm. értekezletünk műkö­
kés Mózes és neje Jánosi Zsuzsánna unitárius vallású désének az első cziklust betöltő múltjára; mig más­
kaáli lakosok 5 kor., Simon Lászlóné Szikszai Anna s gyer­
mekei: Péter, Rebeka, Johanra és László 10 kor. Együtt felől az ezen múlt beható megfigyeléséből merítendő
15 korona. tapasztalatok alapján, irányt szabhatunk jövőre to­
Balogh József ref. egyháztag papi szószék-korona vábbi tevékenységünknek. Rövid múltúnk, ha fényes
készíttetéséhez járult 20 koronával. eredményekben nem is gazdag, de a kitűzött czélok
Balogh Ágnes férjezett György Albertné, a papi szó­ elérése felé határozott haladást mutat. Legközelebbi
székre ajándékozott egy aranyrojtos meggyszin piros ta­ jövőnk feladata arra irányuljon, hogy a köri s főleg
karót. Értéke 30 kor. az egyh. községi értekezletek szervezése s ezek élet­
Tób Borbála Aszalós Lászlóné pedig a papi szék be­ működése által legyen sziklaerős anyaszentegyházunk.
húzásához készíttetett egy aranyrojtos fekete bársony ta­ Tárgysorozat előtt R a va sz János esperes aa. in-
karót. Értéke 14 kor.
A midőn a felsorolt nemesszivű adományozóknak, ditványvzza, hogy a 3 év után most lelépő tisztikar­
önmagam és kis egyházam leghálásabb köszönetét tolmá­ nak elismerés nyilváníttassák; bejelenti, hogy C sontos
csolom, buzgón kérem a jó istent, hogy velünk közlött Olivér, e. megyénk nagytevékenységü gondnoka, el­
szives adományaikért, viszont részeltese őket, egyedül foglaltsága miatt nem jelenhetvén meg, igazolását
csak tőle nyerhető lelki és testi áldásokban! kéri s egyben 20 koronát küld az értekezlet czéljaira;
Végül megemlitendőnek tartom, miszerint Isten ke­ továbbá Vilus Lajos szászvárosi ny. tanár aa. és neje
gyelméből már fel is szentelt kis templomunk s tornyunk L osonczi Zsuzsánna úrnő, a szovátai egyház részére
felépíttetése, csak a tisztán pénzbeli kiadásokat véve szá­ egy értékes urasztali térítőt s egy kehelytakarót
mításba (erdőink kihasználása, a 4000 tégla adomány,
szekeres és gyalog szolgálatok jelentékeny értékét figyel­ ajándékoztak. Esperes aa. indítványa egyhangúlag
men kívül hagyva) kerekszámban 7500 koronára tehető! elfogadtatott s adományozóknak hálás köszönet nyil­
Csekély népességű kis egyházunk önerején kénytelen lett váníttatott.
volna ez összeget előállítani. Az országos ev. ref. egyházi Ezután Tóth László ért. jegyző terjesztette elő
közalap adományaiból azonban 1694 kor. 86 fill., a Filep a titk á ri jelen tést , az értekezlet egy évi működéséről,
Péter nevet viselő alapítványból 1333 kor. 33 fill., összes melyben a köri és gyülekezeti élet tiszta, világos
adományként tehát 3525 kor. 10 fillér segélyhez jutván, képét tárta fel.
oly díszes kis templomot építhetett az ur tiszteletére, A tárgysorozat kimagasló pontja még csak ez­
mely a szentelési ünnepen megjelent összes vendégeink­ után következett. P a á l Gusztáv, m.-vásárhelyi koll.
nek a legnagyobb fokú tetszését nyerte meg, úgy a szem
tetszését megnyerő külső csinossága, mint külső és belső tanár aa. tartott igen tanulságos felolvasást: „ E g y­
felszereltetésének czélszerű s hiánytalan voltánál fogva. h á ztá rsa d a lm i életünk szervezetéről és szervezéséről11,
Dicsőség és hála érte a magasságban lakozó Istennek, s melyben mély tudással, vallásos benső meggyőződés­
meleg köszönet még egyszer mindazoknak, kik a nagy fel­ sel fejtette ki, hogy az élet a lélek folytonos küz­
adat kívánt módon végezhetésében, bennünket, az erőtele- delme az anyag uralma ellen. Kinek lelke e küzde­
neket szellemi s anyagi támogatásban részesítettek. lemben győztes marad, az megszerzi az igazi élet­
Ikland, 1904. augusztus 1. nek ismeretét, mely amaz igaz világosság, mely meg-
S zon dy G yö rg y, világosit minden e világra született embert. Ezt az
ev. ref. lelkész életet, az életnek emez ismeretét csak azok nyerhe­
(Vége.) tik el, kik a léleknek az anyag uralma ellen folyta­
tott küzdelmében a lelket viszik diadalra. Erről győz
 276 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
meg Jézus fenséges példája. Mindezek daczára a ke-
resztyénség történetében századok hódolnak az anyag
uralmának, a lelkiek kultusza pedig csak rövid kor­
szakoknak ragyogó zománcza. A küzdelem tart, a
harcz foly napjainkban is. Az anyagnak uralmát semmi
sem igazolja meggyőzőbben, mint épen az, hogy a
hivatottak mindenütt harczra keltek ellene; a mi czé-
lunk is ez, hirdetni istennek igéjét, tanitni az igazi
életnek ismeretét. A munka megindult, de nem a
kívánt sikerrel, mert a mi tömörülésünk nem gya­
korlati, nem a protestáns és magyar ember sajátos­
sága szerint való. A magyar ember nemzeti karak­
terénél fogva individuálista, megkívánja tehát, hogy
az egyéninek jogosultságát ismerjék el úgy az egyes­
ben, mint a társadalomban. Ha valamiben részt vesz,
ott mint szerves rész akar működni, nem vezetteti
magát, hanem igyekszik érvényesülni, fejlődni. Ne­
künk protestánsoknak tehát minden egyesülésnél
ezzel számolnunk kell. A róm. kath. egyház nem
ismeri el az individiumot, saját akaratát érvényesíti
mindenütt, híveit laikusoknak nevezi, kénye-kedve
szerint vezeti s ily elvek mellett is alakit férfi, női,
ifjúsági egyesületeket, létesít kongregácziókat, me­
lyek eredményesen működnek az egyház javára.
Mennyivel sikeresebb, áldásosabb volna az em­
lített egyesületek munkálkodása a mi egyházunkban,
melyben a nemzeti nevelési elv Krisztus nevelési
princzipiumával egyesült, mely csak szent népet és
királyi papságot ismer s híveit az egyh. társadalmi
munkából nem hogy kizárná, de bevonja!
E fontos feladat megoldásában igen gátló körül­
mény az, hogy az egyház és iskola közt napról-napra
lazul a kapocs s jóllehet a reformátorok azzal bizto­
sították a prot. anyaszentegyház erősödését, hogy a
templom mellett iskolát is emeltek, mégis lépten-
nyomon azt kell látnunk, hogy e két harczos, kiket
századok öröme és bánata fűz össze, mindinkább el­
távolodik egymástól, sőt nem egyszer egymás ellen
fordítja fegyverét. Kötelessége mindenkinek, életkér­
dése mindnyájunknak, hogy a lazuló kapcsokat meg­
erősítsük, a kötelékeket szorosabbra huzzuk, mert a
bajok, a betegségek orvoslására leghatásosabb gyógy­
szer a nevelés s hogy ennek munkája terv- és czél-
szerüen megindokolhasson, szükséges, hogy szervez­
zünk ref. tanitó-egyesületet, melynek tagjai lennének
a papok és tanárok is. Ez egyesület évenként egy-
egy nagyobb közgyűlést tartana, mindig más-más
községben, mikor is ama község papja, tanítója szá­
mot adnának arról, hogy miként sáfárkodtak eszmé­
nyi czélunk szolgálatában.
A közgyűlés, ez általános helyesléssel kisért s
osztatlan tetszéssel fogadott felolvasásnak sokszoro­
sítását — a hívek, papok, tanítók, köri értekezletek
között leendő kiosztás végett, — elhatározván, rátért
a tárgysorozat következő pontjára, a tisztu jitá sra ,
melynek eredménye az alábbiakban tűnik ki: I. Tisz­
tik á r. Elnökök: Benedek Dénes, Csontos Olivér; al-
elnökök: Tóthfalusi József, Bedőházi János, titkárok:
Tóth László, Csíki Lajos, jegyzők: Kobori János, Paál
Gusztáv, pénztárnok: Molnár Lajos. II. Igazgató vá ­
la sztm á n yi tagok: V ilági részről-. Gr. Tóldalagi László,
Deák Lajos, Hincs Miklós, Pák Károly, Dr. Sebess
Jenő, Horváth József, Gyulai D. Kálmán. Dr. Sebess
Dénes, Rosnyai István. Bodó Sándor Tauszik B.
Hugó, Dr. Sárkány Miklós, Sípos Sándor, Garda Já­
nos, dr. Agyagáti Károly, dr. Bedő Sándor. E g yh á zi
r é s z r ő l : Szentkirályi Sándor, id. Bitai Mihály, Kocsi
Dániel, Nagy József, Biró András, Kovács László,
Muzsnai Pál, Rákosi György, Adi Sámuel, Király Béla,
Széli Jakabb, Biró Géza, Viski Gyula, Gönczi István,
Felméri Mihály és LŐrinczi Dénes aai.
Végül a szives vendéglátásért, B iró Géza hely­
beli lelkész aainak az előkészítés munkájáért köszö­
netét mondva, táviratilag üdvözöltük B á ró B á n f f y
34. szám.
Dezső derék főgondnokunkat s dr. B artók G y ö rg y , nagy­
érdemű püspökünket. Ezzel a közgyűlés véget ért,
ama megnyugtató tudatban, hogy Benedek Dénes sze­
retett ügyvezető elnökünk az alakuló gyűlésen tar­
tott templomi szónoklatában nem oknélkül figyel­
meztetett volt arra, hogy hagyjuk meg ami házunk-
népének: „H án yjátok el az idegen isteneket, kik közie­
tek van n ak és tisztítsátok m eg m a g a to k a t.“ S úgy tet­
szett nekünk, mintha együtt lettünk volna Jákobbal,
kinek mondá az ur: „ K elj fe l, ered j f e l Béthelbe és te­
lep ed j le ott, és c sin á lj olt o ltá rt a m a z erős Istennek .“
Nekünk is van immár Béthelünk, oltári lám füs­
tölögnek is, az Ur segedelme volt velünk ebben is,
legyen áldott az ő szent neve örökké!
Tóth László.
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
Könyv a zsinat alkalmából.* (A református egyházak prcsbyte-
Irta dr. Bartók György erdélyi^ református püs­
r iái is szervezete.
pök. Kolozsvárt, 1904. [XII-f-189 oldal.] Ara 4 korona.)
A könyv II. része magyar református egyházunk pres­
byter! szervezetének XVI—XIX. százbe-li s e szerint négy
korszakra tagolódó múltjával s a jelenével foglalkozik,
ugyanannyi fejezetben.
A XVI. századi zsinatok végzései főleg a hittani kér­
désekre, szervezkedési mozgalmak tekintetéből pedig inkább
csak a lelkész, az esperes és a szuperintendens választá­
sának, hivatásának, jogainak, kötelességeinek körülírására
szorítkoznak. A presbyteri hivatás fogalma a kálvini elvek
hatása alatt jórészt csak elméleti körvonalakban merül fel
a tarczaltordai zsinaton. Gyakorlatibb alakban karolják fel
azt a felsőmagyarországi czikkek, a melyek a püspöki
igazgatást el nem fogadó egyházmegyék rendtartásait sza­
bályozzák. Úgy, hogy egyfelől a püspöki igazgatásra, más­
felől a presbyteriális szervezkedésre való hajlandóságok­
nak területileg is megjelölhető ellentétei kezdenek a XVI.
században alakulni.
A XVII. századból a komjáti kánon és különösen a
szatmárnémeti zsinat megbízásából készült Geleji Katona­
féle kánon egyházszervezeti rendelkezéseivel foglalkozik
könyvünknek egy tanulságos fejezete.
A komjáti kánonban, amelyet tisztán egyházi, lelkészi
férfiak zsinata alkotott, érdekes, hogy „presbyter“ részint
annyit jelent, mint „lelkipásztor“ (De Presbyteris seu Pas-
toribus), részint és kiválóan annyit, mint „szénior, esperes“
(ut... habeamus . . . Presbyteros . . eminenter sic dictos,
seu Seniores) és igy e kánon rendelkezései nem fedezhe­
tik a „presbyterség“ kálvini fogalmát, bárha az őskeresz­
tyéni fölfogással nem is kerülnek ellentétbe, legalább ró­
mai katholikus értelmezéssel épen nem. A komjáti kánon
földirati területe a Dunántúl.
A Geleji-féle kánon egyházszervezeti rendelkezései
érdekesen tükröztetik egyfelől a Skócziából bekerült ma­
gyar református „veszekedéseket“ az episkopális és a pres-
byteriánus irányzatok felett, másfelől az erdélyi és a tisza-
vidéki egyházak uniójának biztosítására való törekvést,
mely a Kálvini elveket is megakarja lehető tisztaságukban
menteni, de a mi magyarhoni viszonyaink között formáló­
dott — s egymással sem épen egyező — irányzatoknak
is eleget akar tenni. Minden magyar református egyház­
szervezeti kísérlet megtalálhatja benne a maga eszményeit,
részint rendelkező, részint megengedő alakban. Átgondolt,
átsimitott, tapintatos törvényalkotói s^mondhatní, egyszer­
smind rhetorikai munkálat a Geleji-kánon. Tetszhetik az
erdélyi fejedelemnek is, de a püspöki igazgatást el nem
fogadó felsőmagyarországi egyházak pásztorait sem nyug­
talanítja fel. A püspöki hivatalt ezutánra sem akarja eltö­
rölni, sőt ajánlja a felállítását a tiszántúliaknak is. A tiszta
* Az első közleménynek értelemzavaró két sajtóhibája
kijavítva:
az első hasábban, alulról az 5. és 4. sorban ,kálvin egy­
házszervezési elmélet“ helyett „Aalvin egyházszervezési el-
méleteV“__
a második hasábban felülről a 14. sorban „erényesnek“
helyett „erélyesnek0.
 34. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 277

presbyteri szervezettől sem idegenkedik, ha nyomorúságos nézést kérek az esetleges hiányokért. Az ál­
viszonyaink engednék s a fejedelem és a világi rendek
tetszése hozzájárulhatna. Röviden és rendelkezőleg meg landóságban kipróbált kezek pedig Isten sege­
is szabja a presbyterek minősültségét s kötelességeiket. A delmével vegyék át a zászlót és lobogtassák
törvényhozó hatalmat s a „kulcsok hatalmát" — azt a mindig fennebb „Istenért*, „Hazáért“ írsay.
generális zsinatnak követeli és tartja fenn. De minden
fokon a világi rendekkel és a fejedelemmel való egyet­ „Közm űvelődés“ kontra „Erdélyi Protestáns
értés és együtthatás a vezérgondolata a Geleji-kánonnak. Lap“. Vasárnaponként szoktunk találkozni a „Közmü-
A világi rendek szerepének, befolyásának megállapi- velődés“-sel. Mi magyar egyházi lap vagyunk, ő
tása, biztosítása, az erdélyi önálló fejedelemség megszűnte nem vall szint — csak megjelenik; a czime „Wag­
— s még inkább a szatmári békekötéssel bekövetkezett ner“ úr, a vége „Kopatz“ úr. 33. és 34. sz. Szertar­
változások után a XVIII. százban, lett érezhető szükséggé. tásiam“ vitát indít ellenünk 32. számunk Istvánnapi
Erdélyben a kurátori intézményt már az Apafi feje­ sorai miatt. Nem tudjuk, a mi nehány sorunkból mi
delemségének kezdete óta kipróbálták vala. 1709-ben az esett olyan zokon laptársunknak. De azt látjuk, hogy
egyházkormányzati hatalom és befolyás, melyet előbb a hangja igen kemény és leczkéje felette pogány. Le­
fejedelem, a magisztrátusok és patronusok gyakorolnak
vala, örökségképen ruháztatik egy széles alapokon szerve­ húz minket, agyonüti Bánffyt, elitéli Tiszát — é s . . . .
zett testületre, a Supremum Consistoriumra, a melyben, büszkén hivatkozik a „római“ kath. „hazafias ma­
egyháziak közreműküdésével ugyan, de világi, gondnoki, gyarságára“, minket pedig elültet, hogy piruljunk,
illetőleg magistrátusi elemek viszik, lehetőleg az ők ked­ szégyeljük magunkat és — hallgassunk, nevezett aai
vökre választott püspökkel, a vezérszerepet. Gyakorolják miatt. Mi emlékszünk a „piros barát“-ra. Történel­
az Approbatában s a Leopoldinum diplomában biztosított münk őrzi a máglyácskák és nápolyi gályácskák em­
szép és becses jogokat. lékezetét. Olvasgatunk ma is a Zichyánismus, Ra-
A „magyarországi" egyházakban szuperintendenciális kovszkyanismus és Lepsényianismusról — még se
és traktuális kurátorok állítását először az 1734-diki bod-
rogkereszturi szüreti gyűlés határozza el. A tiszántúli egy­ akarjuk megszégyeniteni a „Közművelődést“. Nagy
házkerület papsága hosszasan ellenkezik e határozattal. A lelki örömmel gyönyörködünk abban, hogy „magyar-
többi kerületek teljesitik a határozatot és örömét látják. kodik“. Ezt kívánjuk, ezt várjuk, ezt óhajtjuk mi is
Főleg az egyház érdekeinek az államhatalommal szemben a „Közművelődéstől.“ Tegye le „görög“-ségét, hagyja
való védelmezése körül nyertek vele sokat. el „római“-ságát, tartsa meg aug. 20-ra felöltözött
A tiszántúli kerületben a Sinai Miklós püspökké eme­ „magyar“-ságát még febr. 29-én is. Másképen pedig
lése s Hunyady Ferencz ellenpüspökké választása juttatja ne vegye rósz néven tőlünk, ha „post festa“ is meg­
törésre a dolgot a világi elem befolyása kérdésében E megkérdezzük: „Stephanus rex — ubi es!? Dominus
kérdést aztán a budai zsinatnak jutott részébe megoldania. nobiscumü!___ “
A budai zsinat (1791.) alkotja meg a magyarországi Köszönetnyilvánítás. F. hó 7-én a szamosujvári ev ref.
négy egyházkerület közös szervezetének szigorúan „pari­ egyház elöljárósága a helybeli fuvózenekar közreműködésé­
tásos" épületvázát, mely azonban teljesen békés hajlékká vel, a ref. egyház közszükségleteinek fedezésére, a Gönczy-
csak 1861-ben, a pátens-küzdelmek korszakában kezd kert helyiségében fényesen sikerült jótékonyczélu nyári
válni. Később, az 1881. évi debreczeni zsinaton, az egye­ tánczmulatságot rendezett. A nemes czélra felülfizetéssel a jö­
temes magyar ref. egyház szervezetévé építik ki, hozzá­ vedelmet emelték: Kovács Jánosné 2 kor. Kántor Zsigmond
járulván Erdélynek, saját külön alkotmányi fentartásával 4 kor. Székely József 20 fii. Máthé Sándor 2 kor. Molnár Jó­
történő uniója. zsef 1 kor Szabó Imre 40 fill. Nagy Lajos föszolgb. 4 kor.
Es ez az unió a XIX. századi magyar ref. egyház­ Papp Feleki Miklós 2 kor. Szász Lajos 2 kor., Násztor Gerő 80 fii.
szervezési mozgalmak korszakos eseménye. Gergely 1 kor. Marosán Tódor 30 fii. A. Rácz Jakab 2
kor., Zsanyárth Kondrád 1 kor. Linther Pál huszárőrm. Tóth
Az unió föltételét, a debreczeni zsinat Egyházi Tör­ Ferencz huszárőrm 60—60 fiil. Özv. Nuricsán Józsefné, dr.
vényének 9. §-át, miféle értekeződásek készítették elő? László Márton 2—2 kor. N. N. 80 fill. Todorán Endre 2 kor.
hogyan, mily értelemben, mily igényekkel, váradalmakkal Timóffy Gyula körjegyző 3 koronával. Mikor a szives felül-
állapították azt meg? .aztán, tiz év múlva, az 1891-diki flzetéseket nyilvánosan nyugtázzuk, úgy a t. felülfizetőknek,
budapesti zsinaton miért, kik, hogyan ostromolták, védel­ mint a közreműködött fuvózenekarnak hálás köszönetét nyil­
mezték s minő végeredménnynyel ? hogyan áll s mily je­ vánítunk. A rendezőség.
lentőségű az erdélyi külön szérvezetet biztositó törvény- Szászsebest magyar kálvinista templomunkra, a magyar­
szakasznak a kérdése — ma? Ezeknek s az ezekkel kap­ ság e végvárára kegyes adományokat küldöttek, melyeket
csolatos kérdéseknek elbeszélő, elemző és biráló, meg hálás köszönettel nyugtáz Benedek Károly alvinczi lelkész, egyhm.
főjegyző.
tanácsadó í Ölfejtése teszi a könyv végső fejezetének tar­ (Folytatás.) M. kir. püőri szakasz gyűjtése Ácsi: Zsokay
talmát. szemlész 2 kor., Szabó, Boldoghy Gyula. Tóth Károly, N. N.,
Függelékül, mint fent már emlitém, a most egybe­ Kimeir 1—1 K, Borsányi János 20 f., Kratochvitt 50 f. (ossz.
ülendő zsinatra készült törvénytervezettel, illetőleg ennek 7 K. 70 fii.) Tata: Hammerschmidt Károly 1 kor., Kovács Fe­
a fennálló törvény módosítását czélzó vitás elveivel és rencz 20 i, Lászl István, Borsányi József, Rádi Ferencz 10—10
pontjaival foglalkozik birálólag a szerző. Ez a Függelék fii. (ossz. 1 kor. 50 fii.) Gyala: 80 fii., Komárom: Vermesszeghy
kiválóan a zsinati atyák figyelmére és érdeklődésére szá­ Endre 1 kor., Axner József 50 fii., Kovács Dénes, Pataky Géza
mit. De választóik érdeklődésével is méltán találkozhatik. 30— 80 fii., Horváth Gyula, M. Béla, Uvár János, Bartanos
Gyula, Szalay Ferdináud, Ladányi József, Lányi János, Fru-
Nem tekintve azt, hogy ennek a könyvnek a megírá­ cza János 20—20 fii. W. Y. 10 fii. (ossz. 18 kor.) Kassai pol­
sát a zsinat alkalmatossága sürgette k i: megállapíthatjuk gárok gyűjtése: Pincs Ágoston, Bréznai András, idb. Gáspár
felőle, hogy református egyházi irodalmunkban sokaktól János,^ifj. Gáspár János 1—1 kor. (összesen 4 kor.) Főszbiró
érzett hézagot pótol. A református egyházaknak és a ma­ ivén Élesd: Balogh Sándor. Wesselényi Ferencz, Kossán Imre,
gyar református egyháznak történeteiből épen azt öleli fel Makai Károly 1—1 kor., Makai Béla 50 f., ifj. Fekete János
és tárgyalja, amit áttekinthető egybeállításban eddig hiá- 40 fii, Fekete János, Pusztav Mihály, Kálmán János, Balogh
ban kerestünk ; holott ezek a dolgok minden művelt és József, B. T. 20-20 fii., idb.Pusztay József, Bán József 30—30
iskolázott magyar reformátust érdekelhetnek, ha ráruhá­ fii. Egy valaki, Weinberger Lajos 10—10 fii. (ősz. 6 kor. 70 fii.)
Kir. orsz. Fegyintézet gyűjtése Sopron: Kőhíd Faárugyár,
zott bizalom alapján méltóan akar részt venni egyháza Kovács Sámuel, „Szeretet fillérek“ ládájából, Vendégségi szi­
igazgatásában. varok árában, “Tied vagyok, tied hazám“ 1—1 kor., Adler
Váró Ferencz. Ödön 50 fill., Asbóth János, Fábrinek, Pethő László Bálind
(Vége.) László örsp. 20—20 fill., Döbröntei József 30 fill., Póth Pál, Kiss
Károly, Schneider Mihály, Gergely Lajos, Büki János, Jancső
Lajos, Kovács István, Galavics Ferencz, Petrovics János, Klee
József, Takács Sándor, Nagy Henrik, Varga Károly, Szabó Já­
KÜLÖNFÉLÉK. nos, Németh András, Énzsöl János, Szekeres István, Németh
István, Balog Orbán, Nagy József, Gönyé. Bálint, Morgos Já­
Jelen számunkkal h. szerkesztői minő­ nos, Rádler János, Laubó János 10—10 fii., Németh János 14
fii., Szedlácsek Vincze, Csernics Pál 08 -08 fii., Molnár János,
ségem lejárván, elbúcsúzom közönségünktől. Márkus Ferencz, Horváth István 04—04 fii. (ossz. 9 kor. 62 fii)
Segítő társaimnak a munkás és buzgó támo­ város Székesfehérvár város adománya: 30 kor., Debreczen sz. kir.
adománya: 25 kor., Temesvár sz. kir. város adománya
gatásért köszönetét mondok. Olvasóinktól el­ 20 kor., Szombathely r. t. város 10 kor., Pécs sz. kir. város
 278 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 34. szám.

adománya: 20 kor., Kézdivásárhely város adománya: 10 kor., Dijlevélben megállapított fizetése:

Eperjes sz. kir. város, Deés város közönsége, Zenta város 1. Lakás természetben, újonnan épített, kényelmes la­
20—20 kor., Czegléd sz. kir. város, Szentes r. t. város, Mis- kás gazdasági melléképületekkel és 820 D-kerttel.
kolcz^ város, Bia község 10—10 kor., Vízakna város 6 kor. 40 2. 12 hold 544 D-öl canonica: becsértéke dijlevél sze­
fii, Ermihályfalva község 6 kor. 20 üli., Mezőhegyes község
6 kor., Kis-Körös község 16 kor. 10 ül., Páty község, Nyüved rint : 166 K. 60 f.
község, Gyoma község, Kondoros község, B.ékés-Szt.-András 3. Készpénz az egyh. község pénztárából félévi elő­
község, Jászkisér elöljárósága 5—5 kor., Encsencs község 4 leges részletekben 257 K. 50 f.
kor. 34 ül. Szinyér-Váralja, Monor község 1—1 kor., dr. Ha­ 4. Terményjövedelem pénzértéke 180 K.
lász Elemér főszbiró Nagyvárad: 2 kor., Pinczi körjegyző 5. Munkabeli szolgálatok pénzértéke 26 K. 60 f.
gyűjtése Losoncz: Pincz község, Boltyk község, Kálnó köz­ 6. Stóla átlagos pénzértéke 23 K. 20 f.
ség, Nagy-Darócz 5—5 kor., Kis-Garáb község 4 kor., Ke-
resztur község 2 kor. (ossz. 26 kor.) Soltvadkeili elöljáróság 7. Kongrua az 1898 évi XIV. t.-cz. a. megállapítva
5 kor. 30 ül., Hajdú-Sámsoni elöljáróság: 6 kor. 39 ül., Fősz.- 1022—1901 sz. miniszteri leirattal 1364 korona 63 fillér,
biró gyűjtése Nagy-Károly: 14 kor 84 fii., Szigeti járás fősz- az egyházközség 23 kor. 40 fii. kongrua pótlásért folya­
birája ivén: Szaplonczay Lajos, Moritz Aladár, Nagy Jenő modott a miniszter úrhoz s ennek beszámításával a kong­
1—1 kor. (összesen 3 kor.) Gölniczbányai járás főszbiró ivén: rua lesz. 1388 X. 03 fii.
Szomolnok község: 4 kor., Főszbiró ivén Murászombat: Ola­ Ennélfogva a papi jövedelem összesértéke 2041 K. 93 f.
jos Sándor,Melzher Mátyás, dr. N. N. 2—2 kor., N. N., dr. N.
N. 1—1 kor. (ossz. 8 kor.) Főszbiró ivén Munkács: Lévay Jó­ Kötelesség Nagy erese anya-, Unoka és Bala leány­
zsef, N. Endre, Papp Márk, Balogh 2—2 kor., Korláthaly 1 egyházközségekben a lelkészi teendők ellátása.
kor. (ossz. 9 kor.) Polgármester ivén Szilágy-Somlyó: Szilágy- Unoka leány egyházközségben minden második va­
Somlyó város 3 kor., N. N. 1 kor. (ossz. 4 kor.) Főszbiró ivén sárnap megjelenni, de adventben úrvacsorát nem oszt.
Szob: 2 kor., Csákovai járás főszbÍrójának ivén: Györgyimre, Bálában úrvacsorát oszt háromszor, u. m. husvét, pünköst
Pálííy István, dr: Kiscki 2—2 kor., Holló Lajos, N. Lajos 1—1 és karácsonyi ünnepeken délután. Ezenkívül köteles meg­
kor.. Sándor Péter, Grádl Péter 60—60 fii. Rozgonyi Alajos jelenni háromszor az unokái so;rendből.
40 fii.. N. N. 20 fii., (ossz. 9 kor. 80 íill) Orosháza község: 1 Kisnyulason megjelenik minden évben kétszer.
kor., Tázlár község gyűjtése 5 kor. 10 fii.. Főszbiró gyűjtése
Bodrog: 2 kor. 50 fii., Boross Endre Pest-Pilis-Szántó: 2 Leányegyházakban a rendes temetések, esketések és
korona. (Folyt, köv.) keresztelések alkalmival a fuvart lelkész fedezi.
Folyamodványok szabályszerűen felszerelve 1904. szept.
hó 15-ig nt. Csekme Ferencz esperes a fiához Gernye-
szegre, u. p. Sáromberke, küldendők.
HIVATALOS RÉSZ. Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 17-én.
3301—1904. sz. KÖRLEVÉL Dr. Bartók György, püspök.
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
A bekért bírálatok alapján:
„Keresztyén Hit- és Erkölcstan. A gymnasiumok VII. 1061—1904. sz.
oszt. számára, az 1901. konventi tanterv szerint készítette PÁLYÁZAT.
Lic. Rácz Kálmán, pápai főgymn. tanár. Ára 1 kor. 50 fii. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a szilágy szol­
Pápa, 1904.“ cimü könyvet igazgatótanácsunk a gymna- noki egyházmegyébe kebelezett lelet egyházközség kán­
siumi vallástanitásnál használható tankönyvek, illetőleg se­ tor-tanítói állomására pályázat nyittatik.
gédkönyvek közé felvette. Javadalom díj levél szerint :
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának 1. Tisztességes szállás 2 szoba, konyha és kamarával,
Kolozsvárt, 1904. aug. hó 15-én tartott üléséből. valamint egy kis veteményes kert. Melléképület az istaló
Br. Bánffy Dezső\ Maksay János, és sertésól.
elnök. tanügyi előadó helyett. 2. Készpénz az egyház pénztárából havi előleges rész­
letekben 600 korona.
1044—1904. sz. 3. Tandij czimen 100 korona.
PÁLYÁZAT. 4. Canonica portió tiszta jövedelme 20 korona.
5. Állami kiegészítés 80 korona.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a dési egyház­ Kötelessége a tanítás és az összes kántori teendők
megyébe kebelezett pánczélcseh-magyarderzsei lelkészi végzése.
állásra pályázatot nyitok.
Dijlevél szerinti javadalom: 1. Négyszobából álló lakás, Pályázati haráridő szeptember 20.
konyha, kamara, pinczével s a szükséges melléképületek' A képesítési okmány, szolgálati bizonyítvány s lehető
kel, veteményes kerttel. 2. 15 h. 1590 D-öl szántó, 6 h. egyéb okmányokkal felszerelt kérvények Nagytiszteletű
1255 D-öl rét, 3 h. 800 D-öl kaszáló tagositva, bérértéke Viski Pál esperes úrhoz lesznek beküldendők Zoványra.
460 kor. 3. Készpénz: a) az egyházközség pénztárából fél­ i Kolozsvárt, 1904. aug. hó.
évi előleges részletekben 325 kor. 81 fii., 6. Az egyházke­
rület pénztárából alapítvány kamatok, 84 kor. 4. Magtár- Dr. Bartók György, püspök.
tőke kamatjából 24 nagyvéka szemes tengeri, értéke 40 K.
80 fii. 5. Stóla 16 K. 6. Állami fizetéskiegészités 977 k. Sz. 549—1904.
41 fillér. Összes javadalom-adók és fuvardíj levonással, KÖRLEVÉL
mely 304 kor. 02 fillért tesz, 1600 korona.
Kötelességei: Az anya egyházon kívül a m.-derzsei a görgényi ev. ref. egyházmegye Tiszteletes Presbyteriu-
leányegyházban minden harmadik vasárnapon az isteni­ maihoz.
tisztelet végzése, 6-szori úrvacsora osztás, a szórványok­
ban lévő hívek lelki gondozása, a népességhez mérten éven­ idei Hivatkozással Igazgatótanácsunknak a hivatalos lap
ként legalább 4-szer meglátogatása, az anya- és leány­ képviselők igazolásáról 3724—1904.
33-adik számában szám alatt, a zsinati
és a pótválasztások elrendeléséről
egyházakban lévő államiiskolákban a vallástanitás.
Pályázati kérvény minősitvénnyel, szulgálati bizonyit- szoló értesítő leírassa : a pótválasztások idejéül a „Sza­
bályrendelet“ 10 §. alapján 1904. aug. 28-kát tűzöm ki,
vánnyal felszerelve nt. Pap István esperes afiához S.-M.- mikor is választandó lesz, az igazgatótanácsi leiratban
Berkeszre, u. p. Nagy-Somkut, küldendők. megnevezett jelöltek közül: egy egyházi rendes-, kettő egy*
Pályázati határidő 1904. szept. 20. házi pót- és egy világi pótképviselő, a „Szabályrendeletben“
Kolozsvárt, 1904. aug. hó. körülirott módozat szerint.
D r. Bartók György, püspök.
Jegyzőkönyvek és a lepecsételt szavazólapok — vá­
Sz. 1037—1904. lasztás után azonnal— a „Szabályrendelet“ 11. §. alapján,
PÁLYÁZAT. hozzám lesznek beküldendők.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a görgényi egy­ Gernyeszeg, 1904. aug. 20. Csekme Ferencz,
házmegyébe kebelezett nagyercsei egyházközség lelkipász­ görgényi esperes.
tori állomásra pályázatot nyitok.
Nyomatott az „Ellenzék® könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Nagyméltóságu br. Bánffy Dezső
egyh. kér. Főgondnok urnák
Budapest.
Marosi egyházmegyénk értekezleti közgyű­
lésének a Nagyméltóságu Főgondnok úrhoz
intézett távirati üdvözlésére válaszképen hoz­
zám intézett s az „Erdélyi Protestáns Lap “-bán
is közölt nagybecsű levelét hódoló tisztelettel
vettem, s van szerencsém Nagyméltóságu fő­
gondnok urat legmélyebb tiszteletem kifeje­
zése mellett értesíteni, hogy a nagyfontosságu
levelet egyházmegyei értekezletünk legköze­
lebbi gyűlésének bejelenteni kedves köteles­
ségemnek tartom.
Jóleső örömmel töltötte el lelkünket az a
kellemes tapasztalat, hogy Nagyméltóságu Fő­
gondnok úr éles tekintetével távirati üdvöz­
letünk sziik szavaiból azt olvassa ki, amit mi
éreztünk és érzünk, t i egyfelől a Nagymél­
tóságu Főgondnok úr által anyaszentegyhá-
zunk iránt minden időben tanúsított önzetlen
és fáradhatatlan buzgóságu tevékenysége iránt
érzett mély hálánknak, nagy tiszteletünknek és
szeretetünknek kifejezését, másfelől a nagyra-
becsüít személye ellen hírlapi téren irányzott
alaptalan támadásoknak és rágalmaknak elíté­
lését és visszautasítását.
De jóleső örömmel töltötte el lelkünket
Nagyméltóságu Főgondnok urnák az a kinyi­
latkoztatása is, hogy az ily czélzatos megtá­
madások és félremagyarázások daczára sem
hagyja magát megzavartatni, s anyaszentegy-
házunk és hazánk közjavának előmozdítása
iránt eddig tanúsított nagy tevékenységében
az ily támadások nem fogják lanka sztani.
Midőn hasonlóképen mi is biztosítjuk nagy­
méltóságu Főgondnok urat továbbra is ren­
díthetetlen ragaszkodásunkról, tiszteletünkről
és szeretetünkről, kérjük a kegyelem Istenét,
hogy tartsa meg és segítse nagyméltóságu fő­
gondnok urat továbbra is egyetemes egyhá­
zunk és drága hazánk közjavának előmozdí­
tására irányzott nemes törekvéseiben!
35-ik szám. Kolozsvárt, 1904. szeptember 1.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
Legmélyebb tisztelettel maradok nagymél­
tóságu Főgondnok urnák
Nyárádszeredán, 1904. augusztus 28.
Alázatos szolgája
Ravasz János,
marosi ref. egyhmegyei esperes.
Még mindig az értekezletekről.
E lapok hasábjain akár a kerületi, akár a
megyei egyházi értekezletekről megjelent czik-
kek és tudósítások tenorja egyforma: bánatos
és sokszor resignált. E sajátos egyöntetűség­
nek kútfeje a lelkek amaz egy véleménye,
hogy e nemes czélu intézmény gyümölcseit
mindenek keveslik. Nem oknélkül, de nem is
megmagyarázhatatlanúl. Nem oknélkül, mert
ha eszünkbe vesszük, hogy kerületünk világi
és egyházi vezérféríiai mily önzetlenül s mennyi
fáradságot nem kiméivé viszik lelkök lobogó
tüzét ez értekezletek megnyilatkozásaiba, hogy
mindenütt gyújtsanak és lelkesítsenek; s ezzel
szemben ez ügynek alig pislogó mécseit te­
kintjük : lehetetlen be nem ismernünk, hogy
mindnyájan csalódtunk reményeinkben. Pedig
magyarázata ennek több mint egyszerű, ma­
gától érthető. Elég figyelemmel kisérnünk a
gyűléseken megjelentek névsorát s menten
tapasztaljuk, hogy kevés eltéréssel mindig
ugyanazok. Mi következik ebből? Az, hogy
jó nagy részben azoknak hirdettetnek e ma­
gasztos eszmék, a kiknek lelke azokkal amúgy
is szaturálva van, mig a nagy többség és fő­
kép a nép róluk közvetetten tudomást egyál­
talán nem, közvetettet pedig csak halvány
másolatban vészén. Mert még ama városok­
ban is, ahol eddig e közgyűlések tartattak, a
köznép cooperálása csaknem kizárólag az ün­
nepi istentiszteleten vétetett igénybe, ami azt
jelenti,, hogy kissé ünnepélyesebben ugyan,
de csak a megszokott formában veszi a tájé­
koztatást e mozgalom czélja és mivolta felől.
Az értekezlet egyéb szervei, hogy úgy mond­
jam, szigorúan zárt körben működnek, miért
is a nép lelkének megtermékenyülése elmarad.
 280 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 35. szám.

Olyan formán vagyunk ezzel, mint a mérték- rok tagjai által, mint csatornákon, az értekez­
letességi mozgalmakkal világszerte, hogy t. i. letek tanúságai a nép közé eljútnának.
a meetingeken csak a mértékletesek hallgat­ Szász Béla.
ják a józanság dicséretét, mig a delirium tre-
menstől alig szomszédos forgalomtávolságnyira
eviczkélo iszákosoknak halvány fogalmuk sincs Azok a régi jó idők. . .
a lelket emelő beszédekről. (Észrevételek kálvinista gimnáziumainkról a múltban és ma.)
Orvossága ennek csak egy van: vagy a
népet az értekezlethez vagy az értekezletet a Olvasgatok Débreczeni Mártonról, a sze­
néphez közelebb kell hozni. Ez utóbbit szol­ gény daróczos jobbágy fiúról, akinek — mi­
gálná ama helyes intézkedés, hogy közgyűlé­ után munkaközben egyik ujját elvesztette, te­
seink évenként más és más helyen tartatnak. hát paraszt munkára képtelen lett — apja
Ám e czélt — mint fentebb kifejtém — csak kegyesen megengedi, hogy tanuló legyen.
tökéletlenül közelíti meg. Nézetem szerint Aztán bekerül a kálvinisták kolozsvári gimná­
tehát e közgyűléseket, bár részben nagyobb ziumába, hazulról a kegyes engedély útlevele
nyilvánossággal és ami fő: jóval népszerüeb- és segítsége csupán egész tanulói pályáján s
ben, a népet érdeklődésre keltőbben volna lesz belőle, a kiválóan nagy tudásáért, újítá­
czélirányos rendezni. A tudós theol. tanárok sáért külföldön is ismert lángeszű szakember,
helyett, kik önként érthetőleg, évhosszant foly­ bányász, „Kiovi csatá“-jával pedig, korának e
tatott eszmei és elvont előadásaik köréből a „legjobb epikai alkotásával“, egyik legértéke­
néphez leereszkedni nem tudhatnak, e népgyű­ sebb eposzával. . . . nagy költő.
léseken a felolvasások tartását reánk: jámbor Es még fülembe zúg a székelység öröm­
közpapokra kellene bizni, kik bár az altruis- ünnepi zaja, melylyel Körösön, Kovásznán hal­
musról és a Nietzsche übermenschéről szak­ hatatlan nagy fiának, körösi Csorna Sándornak
szerűen elmélkedni nem tudunk is, de a nép áldoza. Mintha látnám a szegény daróczos
szivéhez közelebb fekvő vagy egyszerűbben székely fiút, amint övéi elkísérik a Bethlen-
öltöztetett thémákat innen a földszinéről job­ kollegium kapujáig s mindössze ennyi, amit
ban meg tudjuk találni. egész tanulói pályáján reá áldoznak. Csak
Ami az érem másik oldalát illeti, hogy t. i. miután a külföldi egyetemekről is visszakerül,
a népet az értekezlethez közelebb vigyük, erre több mint 20 nyelvet beszélő kész tudós, látja
nézt az útjában legkevesebb nehézséget találó viszont szülőföldjét, hogy aztán örök búcsút
módot a következőben látom. véve tőle, keleti útjára induljon s szerezzen
Értekezletünknek talán a legmélyebbre nemcsakde nevét
a magyar névnek fényes dicsőséget,
nagy tisztelettel emlegesse az egész
nyúló s ^legegészségesebb gyökerei az ének­ tudós világ, az emberiség halhatatlanjai között.
karok. Ám tapasztalatból tudom, hogy ezek Nehány héttel ezelőtt meg a m.-igeni temető­
működése magasbra sarkalló czél nélkül idő­
vel meglankad, fáradt lesz. Eleinte a környé­ kertben a nagy Bőd Péter emlékét újítottam
ken és helyben tartott dalestélyek jótékonyan fel szép ünnepség keretében. Ezért a szegény
fejlesztik őket. Am itthon is, a környéken is nek övéi,-székely
daróczos fiúért már annyit sem tesz­
nehány szereplés után megúnják, megszokottá legalább elkísérjék,Bethlen-kollegium
hogy a
sőt szinte szökve
kapujáig
kell me­
teszik őket, s pusztán az önművelődés ma­ nekülnie Felső-Csernátonból, mostohájától, aki
gasztos hivatása magokat a tagokat sem elé­
gíti ki. Helyesnek és kedvesnek találnám azért, ökörpásztornak neveli vala. Es ebből a sze­
hogy az egyházkerületi értekezlet közgyűlései gény daróczos székely fiúból lesz nemcsak az
alkalmával az egyházmegyei énekkarok dalár­ igazi magyar kálvinista papnak minden időkre
versenyt rendeznének. Ez egyrészt élénkebbé tündöklő példányképe, hanem nemzeti irodal­
tenné a fent irt népgyülések programmját, munknak, történetírásunknak nagytudásu, rend­
másrészt a megyei dalkarokat is intenzivebb kívülElősorolhatnám
tevékeny munkásságu kimagasló alakja.
aztán még tovább fényes
munkálkodásra serkentené. Az anyagi oldal­ sorait azoknak a nagy embereknek, tudósok­
ról sem feledkezvén meg, e tervet ekkép lát­ nak, a magyar nemzeti szellem lánglelkü apos­
nám kivihetőnek: tolainak, a magyar nemzeti állam lelkes épí­
Az egyházmegyei értekezletek közgyűlé­ tőinek, a piagyar közélet kiváló harczosainak,
seik alkalmával a megyéjükben levő dalkaro­ avagy szerényebb munkakörben, de áldásosán
kat beléptidijas hangversenyen összemérkőz- munkás közkatonáinak, akiket igy ajándékoz­
tetnék, mely előadás tiszta jövedelme a győz­ nak nemzetünknek erdélyi kálvinista kollégiu­
tes dalárda kiküldetésének költségeit fedezné, maink, a legtöbbet természetesen a Bethlen
így következve a nagy mérkőzés a kerület főiskola, mely erdélyi kollégiumainknak száza­
színe előtt, mely szintén némi beléptidijaival dokon át koronája volt.
a jutalmazás kiadásait térítené meg. Ezeknek hatása alatt újulnak meg lelkem­
Legértékesebb gyümölcse, pedig e terv ben azok a régi jó idők, midőn Erdélyben '(el­
megvalósításának az volna, hogy ez énekka­ nézést e közjogilag hibás kifejezésért!) a sze­
 35. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
gény kálvinista nép, különösen székely gyer­
mekének, hogy emberré legyen, elég volt, ha
Istentől jó esze, aztán tanulni erős akarata,
szorgalma vala. Debreczeni Mártonért csak
annyit tesznek szülői, miszerint megengedik,
hogy tanuló, diák legyen; Körösi Csorna Sán­
dort elkísérik a Bethlen-kollegium kapujáig;
Bőd Péterért még ennyit sem tesznek, nékie
szinte szökve kell még idáig is eljutnia. Es
hány száz és száz, nyugodtan Írhatom, hány
ezer és ezerrel történt hasonlóképpen.
így augusztus idején, szeptember közeled­
tével, mintegy toborzás volt a szegény ma­
gyar, különösen székely nép gyermekei között.
Szinte mindenik valamire való magyar falunak
tanult valamelyik kálvinista kollégiumban egy-
egy képezdésze, jó diákja vagy pláne theolo-
gusa. Ezeknek, mikor hazajöttek a nagy szün­
időre, elmondta a tanító uram, ahogy gyak­
rabban szólítottuk, a mester uram, hogy mi­
lyen nagy ember válhatna a Lajiból, Péterből
vagy Gyuriból, ha tovább tanulhatna! Aztán
a jószivü diákember elment Lajinak, Péternek
vagy Gyurinak édes szülőjéhez s elmagyarázta
nekie, hogy kár a fiúból bérest vagy napszá­
most nevelni, elviszi ő majd szeptemberben
Enyedre vagyis a melyik kollégiumban ő tanul s
ott majd gondját viseli. Nem kell arra kevés
keresményéből szinte semmit sem költenie.
Az édes anya aztán úgy, ahogy szegény­
ségétől telt, kiruházta fiát, elengedte, hogy
vigyék kollégiumba s a legtöbbször csak akkor
látta viszont, mikor az mint diplomás ember,
vagy tekintélyes társadalmi állást betöltő férfiú
tért vissza falujába látogatóba. Ha leszakadt a
szegény fiú darócza, kapott helyébe mást az
urfitól, vagy theologus diáktól, akinek czipő-
jét takarította, szobáját sepregette és kosztját
hordta, melyből aztán nekie is maradt mindig
annyi, hogy megélhessen; sőt tanszerek be­
szerzésére is jutott belőle. Volt idő, mikor
csak a Bethlen-kollegiumban évenként 200—
300 szegény jó tanuló gyermek tartotta igy
fenn magát. Hiszen átlag 150—200 urfinak
kellett a kosztját felhordani, amiből kikerült
a kosztja a szegény fiúnak is és legalább 32
theologustól járt ki szegény fiuknak a 2—2
czipó, ezenkívül a kollégiumtól a sok ingyen
czipó és kegykoszt.
Abból az őstalajból, mely Justh Zsigmónd
szerint— romlatlan, ép, erős, hamisítatlan ma­
gyar idegeivel egyedül lehet egészséges fel-
frissitője az intelligens osztálynak — igy került
évről-évre egy egész sereg kálvinista kollé­
giumainkba, különösen a Bethlen-kollegiumba,
mely századokon át a szegény jótanuló fiuk­
nak nevelő dajkája, a szó legnemesebb értel­
mében alma mater volt.
Nem mondom, hogy ideális állapot volt
ez, de merem állítani, hogy kálvinista sze­
génységünknek megfelelő, százados gyakorlat
által kipróbálva s gazdagon gyümölcsöző.
281
Még növendék diákja voltam a Bethlen-
kollegiumnak, midőn kálvinista kollégiumain­
kat megérintette korunk nivelláló szelleme.
Mintha most is hallanám egyik kifogyhatatla­
nul eszméket termelő tanárom ajkiról: kollé­
giumainkat a kor színvonalára kell emelni, a
Bethlen-kollegiumot mintagimnáziummá kell
tenni. Az államgimnáziumokkal fel kell venni
a versenyt minden irányban. Már ekkor sej­
tettem, hogy ha mindez valóra válik, sok sze­
gény fiú czip ójába fog kerülni, legalább a
Bethlen-főiskolában — melynek szervezetét,
beléletét legjobban ismertem — sok szegény,
vagyontalan fiúnak fogja megnehezíteni, sőt
egyenesen lehetetlenné tenni a tanulást.
Sötét sejtelmem súgta, hogy én majd nem
lehetek szegény, de jó tanuló, kiváló eszü
gyermekeknek szállítója a kollégiumba, mint
a hogy velem és másokkal, nem egy nagy
tudásu professzorommal is cselekedtél egyko­
ron. Fájdalom, sejtelmem nem csalt. Es immár
szinte deresedő fejjel, legyen szabad kérde­
nem azoktól, akik kollégiumaink belszerveze-
tét kiforgatták régi mezéből, anélkül p. o.,
hogy akár csak a minta gimnáziummá emelt
Bethlen-kollegiumot hírnevesebbé tették volna,
mint volt hajdan: meggondolták-é, hogy Kál­
vinista szegénységünkhöz szabott igen értékes
ruházatok voltak azok, amelyet — a mint szé­
pen indokolják — midőn a kor haladó szelle­
mének parancsszavára el kelle dobniok, ha­
sonló hivatást betöltő újakról kellett volna
gondoskodniok. Ha igen, kegyeskedjenek min­
ket felvilágosítani, hogy az újabb rendszer
mellett a tanulói pályáról leszorult igen érté­
kes elemnek, melyről előbb szólottunk, miként
nyitják meg az útat megint kollégiumainkba?
Mert egyik, immár néhaivá vált professorom-
nak eme állítása: „korunkban elég, ha az úri
emberek gyermekeiből nevelhetünk urat!“ ko­
moly szót sem érdemel, sőt nevetséges is, ha
megtudjuk, hogy kollégiumi czipó s koszthor­
dás nélkül ő sem lett volna úrrá, professzorrá.
A konviktus-intézmény szép, de mig a gazdag
fiúnak igen is olcsó, azoknak a földhöz ragadt
szegény daróczos székely fiuknak, még ked­
vezményesen is méreg drága, mert részéről
kifizethetetlen. Távol van tőlünk, hogy csak
perczig is kételkednénk a tanár urak jóindu­
latában, sőt készséggel elismerjük, hogy a leg­
többen nagy előzékenységgel, sok jó indulat­
tal kezelik a szegény fiuk sorsát, csakhogy
mindez kevés vigasztalás a tanulói pályáról le­
szorult teljesen vagyontalan, szegény székely­
magyar, illetve erdélyi magyar ifjaknak.“
Aztán azok a főuraink is megfogytak, sőt
szinte kipusztultak, akiknek egyikmásik gim­
náziumunkban alumnusaik voltak. Uj neme­
seink fogékonysága ily magásabb rendű dol­
gok iránt még nem született meg. Bank­
jaink fajszeretete pedig, hogy milyen messzi
áll csak a n.-szebeni „Albiná“-étói is, legyen
 282 ERDÉLYI PROTESTÁNS LÁP
szabad bár egy példát idejegyeznem. Ugyanis
a n.-szebeni „Albina“ takarék- és hitelintézet,
a n.-szebeni m. kir. áll. főgimnáziumnál, ág.
hitv. ev. főgimnáziumnál és m. kir. reálisko­
lánál 1895-ben „Deák-asztalt“ létesített vagyon­
talan, jó előmenetelü és magaviseletü oláh fiuk
számára, holott évenként legalább 50 oláh ta­
nuló kap ingyen kosztot. A múlt 1903—1904.
iskolai évben csak a n -szebeni m. kir. áll.
főgimnáziumnak 42 tanulója élvezte teljesen
díjmentesen a deákasztal kedvezményét, telje­
sen ingyen kosztot. Ezenkívül kaptak tandíj­
mentességet, ingyen tankönyveket, ösztöndíja­
kat, az érettebb tanulók magántanítványokat.
Melyik magyar bankunk teszi ezt lagalább
azok közül, amelyeknek élén Hegedűs Sándo­
rok, Tisza Istvánok, Széli Kálmánok és más
hasonló nagy hazafiak is állottak és állanak?
Bizony, mi magyar kálvinisták nem támasz­
kodhatunk senki másra mint a jó Istenre és
önmagunkra. Éppen ezért siratom a fentebb
vázolt régi jó időket a szegény székely s át­
lag a vagyontalan jól tanuló eszes magyar
kálvinista fiuk szempontjából, látva minden
téren a nemzetiségek előre nyomulását s fa­
junk térvesztését.
Jól tudom, hogy professzor barátaim meg­
mosolyognak s akadni fognak olyanok is fe­
les számmal, akik megfognak porozni az el­
mondottakért. De mindezt szívesen elviselem,
csak tényekkel czáfoljanak meg.
Benedek Károly,
alvinczi ref. lelkész, em. főjegyző.
Helyén való-e a házasság megkötése ur-
vacsoraosztás napján?
(Ajánlva falusi lelkésztársaim szives figyelmébe.)
A napilapok tájékoztatása szerint a képviselőház
még a nyári szünetek előtt tárgyalás alá veszi az
anyakönyvi törvény módosításáról szóló törvényja­
vaslatot, ha a költségvetés elintézése idejében dűlőre
jut. Hogy e törvényjavaslat tárgyalása alkalmából az
anyakönyvi törvény egyik testvére, a házassági tör­
vény kaphatna-e valamicske módosítást, illetve ki­
egészítést — ha t. i. annak szüksége íenforogna
— azt nem tudom. Mindazonáltal nem mulaszthatom
el, hogy falusi lelkésztársaim és az áll. ig. tanács
szives figyelmét fel ne hívjam egy kicsinynek látszó,
de következményeiben épen nem kicsinylendő jelen­
ségre, mely a fentebb említett házassági törvény
azon fejezetére utal, a mely egyebek mellett szól „a
házasságkötés idejé“-ről.
A házasságkötés idejének kitűzésére nézve a dr.
Kampis János-féle gyűjtemény azt mondja, hogy e
tekintetben az anyakönyvvezetőnek jogában áll a
helyi viszonyokra tekintettel hetenkint eg y vagy több
napot meghatározni; de tisztében e napokon kívül is
eljárhat, ha neki úgy tetszik.
Minden esetben azonban kötelessége különös
gondot fordítani arra, hogy a feleknek még házassá­
guk megkötése napján legyen módjukban eleget tenni
vallási kötelességüknek is.
Ezek szerint tehát föltétien szabadság van adva
az anyakönyvvezetőnek, hogy akár karácson, akár
husvét, akár pünköst első napjaira is kitűzze a há­
35. szám
zasságkötés idejét. Ezt megteheti meggondolatlan­
ságból; megteheti, ha netalán rósz viszonyban él a
lelkészszel. És — eltekintve a falusi lakadalmakkal
járó lövöldözésektől, hejje-hujától, szemérmetlen rig­
mus kiabálásoktól, muzsikától, részegeskedésektől —
ha az anyakönyvvezető hivatalos órája 11—12 óra
közé esik: miként tegyenek eleget a házasulandó
felek vallási kötelességöknek a három, nagy ünnep
első napján és ama vasárnapokon, melyeken a lelkész
urvacsoraosztással van elfoglalva akkor, a midőn az
egyházi áldás igénybe vétele rendszerint délelőtt szo­
kásos és nem a délutáni órákban. De miképen ad­
hassa meg az egyházi áldást a lelkész, aki urvacsora-
osztás idején mindig a délutáni órákban hagyja el a
templomot s azután még nehány beteget is fel kell
keresnie az úrvacsorával?
Azonban tegyük fel, hogy az anyakönyvvezető
kardoskodik amellett, hogy a három nagy ünnep
első napján senki fiának házassági szövetségét meg
nem köti. Mert ez szabadságában áll. De viszont e
szabadságából kiüti az a belügyminiszteri rendelet, a
mely azt mondja: nem szabad az anyakönyvvezető­
nek mereven ragaszkodni az általa kitűzött házassági
naphoz vagy napokhoz, ha a más időben való eljá­
rást kivételes körülmények indokolttá teszik.
Nem ismerem e belügyminiszteri rendeletet; nem
tudom, hogy taxatíve felsorolja-e ama kivételes kö­
rülményeket. Azt se tudom, kivételes körülmény
volt-e az, amely késztetett e sorok megirására. íme:
Egy több, mint másfélezer lélekszámmal bíró
gyülekezetben az anyakönyvvezető előtt pünköst első
napján megköttetik egy házasság, még pedig vegyes
házasság. Kivételes körülmény: talán a sürgős eluta­
zás. Másodikat harangoznak. Gyülekeznek a tem­
plomba. Szembe jő a zajos lakodalmi tömeg. Fizikai
lehetetlenség, hogy a lelkész ekkor megáldhassa a
házassági szövetséget. Jő a fenyegetés: áttérés, re-
versálisadás s több efféle alakban. Lelkész indul a
kissé távol eső templomba. A házasfelek csak azért
is elmennek egyházi áldás nélkül s uj lakhelyökön
megadja azt nekik holminemü elkötelezések ellenér­
téke fejében a róm. kath. plébános.
Hibás-é a lelkész? Nem. Hanem azért nem druk­
kolhat-é, hogy kapni fog egy jó adag megintést, dor-
gatoriumot, ha az illető előáll, hogy ő megakarta
áldatni házassági szövetségét tulajdon lelkészével, de
az nem tett eleget ebbeli óhajának még fenyegetésre
sem?
E fatális jelenséget az élet forgataga felszínre
dobhatja némi-nemű kivételes és nem kivételes kö­
rülmények révén nemcsak egy, három, sőt több he­
lyen is. A mely minden komolyabb következmények
és kellemetlenségek nélkül elintézhető olyan városi
gyülekezetünkben, melynek két-három lelkésze is
van, de egy lelkészszel bíró falusi gyülekezetben
fizikai lehetetlenség.
Azért falusi lelkésztársaim szóljanak hozzá e
dologhoz. Ne kicsinyeljék azt. Én most alázatos tisz­
telettel bátorkodom felhívni íőtiszteletü és mélt. Ig.-
tanácsunk figyelmét ama szerény indítványomra, hogy
ha az idő rövidsége miatt, az anyakönyvi törvény
módosítását czélzó törvényjavaslat tárgyalása rendén
nem is, de legalább miniszteri rendeletileg rendel­
tessék el, hogy — magunkról szólva — amaz ünnep­
napjainkon, a melyeken rendszerint úrvacsorát osz­
tunk, az anyakönyvvezetők olyan házassági szövet­
séget meg ne köthessenek, a melyben a házasulan­
dók reformált vallásúak, sem olyan vegyesházassági
szövetséget, melyben az egyik fél reformált vallású.
Igaz, hogy nem lehet az életet paragrafusokba
szedni, de a főtiszt, és mélt. áll. igazgatótanács köny-
nyen módját ejtheti annak, hogy a többi testvéregy­
házkerületekkel egyetértve hasonszőrű indítvány,
 35. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
illetve felírás intéztessék a legközelebbi konventi
ülés elé e kérdéses dologban, továbbítás végett.
Nagy igazság néhai Maló bölcs Seneca ama
mondása, hogy ezer század múlva se lesz alkalma
keseregni egy világra szülöttnek sem, hogy neki
ne lenne mit írni, de én nem azért írtam a fenteb­
bieket, hogy csak Írjak. írtam, mert szükségét lát­
tam. Mert egy olyan beteges jelenséggel állunk szem­
ben, a mely úgy, a miként van, nem maradhat; a
melyet nyakon kell fogni egy egészséges paragra­
fussal; mivel 100 lelkész közül, ha egy hasznát veszi
is bár, akkor is sok kellemetlenség odáztatik el. Jól­
lehet nagy valószínűség szerint egyházmegyém ille­
tékes testületé is megteendi e tárgyban a kellő lé­
péseket, mégis írtam, hogy falusi lelkésztársaim hány­
ják-vessék meg egymás között saját belátásuk sze­
rint e kérdést, hogy legyen belőle valami minél előbb.
Bardocz.
Molnár Imre, ref. lelkész.
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. augusztus 15.
(Folyt, és vége.)
A nagyenyedi egyházmegye ajánló fölterjeszté­
sére jóváhagyta ig. tanácsunk az egerbegyi ev. ref.
egyházközség ama határozatát, mely szerint Barabás
József öreg lelkész aa. mellé kápláni állomás szer­
vezését mondotta ki. Egyúttal köszönetét és elisme­
rést szavazott ig. tanácsunk nevezett lelkész aának,
48 éven át kiváló buzgósággal és szép eredmény­
nyel végzett lelkészi szolgálataiért.
Jóváhagyást nyert a sztánai iskola államosítására
vonatkozó szerződés-tervezet is, valamint megenged­
tetett az ehközségnek, hogy az építendő iskola-épü­
let költségeire 3000 K 25 éves törlesztő kölcsönt
vehessen föl. Simon János galaczi és Nagy Sándor
braillai volt lévita-tanitók özvegyeinek állandó segély
megszavazása iránti kérése, fedezet hiányában, telje­
síthető nem volt.
Kakasi Sándor csikszentiváni kántor-tanitó ré­
szére megengedtetett, hogy az ottani szövetkezetnél
az elnöki állást elfoglalja.
Egrespataki ehközségünk arra kért engedélyt,
hogy papi állomását 2 éven át üresen tarthassa, de
törvényeink rendelkezései értelmében csak 1 évi
üresség volt engedélyezhető.
Tollas Béla, domokosi kántor ellen panaszok ér­
kezvén be, illetékes esperes utasittatott azoknak tüze­
tes megvizsgálására.
Fogarasi ehközségünk drágasági pótlékot szava­
zott meg ez évre az egyházi tisztviselők részére és
e határozata jóváhagyást nyert.
A kisteremi egyházközség kéri jelenlegi anya­
egyházától, Nagyteremitől, a marosi ehmegyéhez tar­
tozó fintaházi anyaegyházhoz való csatolását. Mint­
hogy a kérelem teljesítéséhez az összes érdekelt
egyházak és az illetékes ehmegyék tanácsai is hozzá­
járultak, ig. tanácsunk ajánlattal fogja a kérést a
kerületi közgyűlés elé terjeszteni.
Magyarirátai egyházközségünk indokolt kérésére
kiutaltatott 1000 K, a nevezett egyház központi ke­
zelés alatt álló tőkéjéből, templom- és toronyrenová­
lási költségek fedezésére.
Szacsvai ehközségünk engedélyt nyert arra, hogy
papi állomását 1 évig üresen hagyhassa és az idő­
közi jövedelmet papiház renoválásra használja föl;
krasznai ehközségünk pedig arra, hogy 1 évig csak
segédlelkészt alkalmazhasson, temploma kibővítési
alapjára tőkésítvén az igy megtakarított összeget.
A mezőörményesi és szászsebesi eházközségek
részére 800—800 K missiói segélyt szavazott meg a értekezlete s maga az egyházmegye is minden magyar-
f. évben tartott egyetemes konvent, de a segélyösz- országi ev. ref és ág. evang. egyházmegyéhez megküldött
283
szegek a jegyzőkönyvekben ideigleneseknek vannak
kijelölve. Minthogy emiatt a körlelkészi állások vég­
leges szervezése iránt intézkedni nem lehet: előter­
jesztés tétetett a konventhez, a jegyzőkönyvi tévedés
kiigazítása czéljából.
Előfordult eset alkalmából látta ig. tanácsunk,
hogy nincs kiterjesztve az egyházi hatóságokra a
végrehajtási törvény ama kedvezménye, mely szerint
közvagyon kezelésével megbízott tisztviselők ellen a
biztosítási végrehajtás, egyszerű hivatalos megkere­
sés alapján elrendeltetik. Minthogy pedig e kedvez­
ményre a közvetve állami feladatokat is szolgáló
egyház föltétlenül igénnyel bir, ig. tanácsunk elhatá­
rozta, hogy eziránt az igazságügyminiszteriumhoz
előterjesztést tesz, fölkérvén egyúttal hasonló előter­
jesztés tételére a testvéregyházkerületeket is.
A kézdimartoníalvi lelkész állandóan meg-meg
ujuló panaszokkal él, részben illetékes esperese, rész­
ben mások ellen, mely panaszok a lejártatott fegyelmi
eljárás daczára sem szűntek még. Hogy ez az ügy
helyszíni vizsgálat utján alaposan megvizsgálható és
a netán létező bajok felől kellő tájékozás szerezhető
legyen, Gyárfás Endre, ehmegyei gondnok és iíj.
Péter Károly esperes személyében közigazgatási vizs­
gáló biztosokat küldött, .ki ig. tanácsunk.
Ezek után jóváhagyta ig. tanácsunk a tűri ehköz-
ség egyik taksás telkének eladására vonatkozó szer­
ződést és engedélyt adott arra, hogy a buzásbocsándi
papi állomás, mely papilak hiánya miatt nem tölt­
hető be, még egy évig üresen maradhasson.
Az idei államsegély kiosztásával kapcsolatosan
kimondotta ig. tanácsunk, hogy előterjesztést intéz
az eházkerületi közgyűléshez, a központi közigaz­
gatás összes költségeinek az államsegélyi alapra
leendő áthelyezése iránt.
Jóváhagyatott a kolozsvári kollégium ama hatá­
rozata, melyszerint a fennálló drágaságra tekintettel a
tápintézeti dijakat mérsékelten fölemelte.
A dr. Gecse Dániel-féle emberszereteti intézet
előterjesztésére több rendbeli felhajthatatlan követe­
lés törlése engedélyeztetett, de nem találta teljesít­
hetőnek ig. tanácsunk a választmány ama kérését,
hogy az elnök helyettes és segédpénztárnok részére
400—400 K-na tiszteletdij irányoztassék' elé a költ­
ségvetésben.
Az ehkerület budapesti házaira fölvett jelzálog­
kölcsönök konversiója tárgyában kimondotta ig. ta­
nácsunk, hogy miután a pénzintézetek ez idők sze­
rinti ajánlata meg nem felelő: csak a jövő év tava­
szán veszi e kérdést megoldás alá.
Kolozsvári kollégiumunk nem tudván fizetni az
építési államsegély után kirovott 3 százalékos járu­
lékokat, ezeknek elengedése, illetőleg az idevonat­
kozó törvény módosítása iránt kérelmez. Az eddig
esedékessé vált járulékok leírásához remény nem
fűzhető, de az ide vonatkozó törvény módosítása
iránti mozgalmat ig. tanácsunk is helyesli; a többi
kerületeket hozzájárulásra fölkéri és a kollégiumi
elöljáróság nehány tagjának bevonásával küldöttsé­
get meneszt e tárgyban a vall. és közokt. ügyi mi­
niszter elé. A küldöttség összeállítására főt. püspök
aa. kéretett föl.
Ezek után az ülés, a tárgysorozat teljes kimerí­
tésével, bezáratott.
r. s.
EGYHÁZI ÉLET.
Szives kérelem
a hazai mindkét protestáns egyházmegyékhez és lelkészi karhoz!
Midőn a felsőborsodi ev. ref. egyházmegyének lelkészi
 284 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 35. szám.

„Felhivás“-át kibocsátotta, azon nemes czél lebegett lelki elibe,

i hogy annál hamarabb láthassák meg szeretett lelki­
szemei előtt, hogy az általános fizetésrendezés idején a pásztorukat,
] kit híréből, munkásságából már eddig is ismer­
protestáns papság fizetésének — az állás fontosságához tek. Itt Bogdán István szilágysomlyói állami isk. igazgató
legalább megközelítőleg méltó rendezését felvesse s az iránt si ev. ref. egyháztanácsos üdvözölte lelkészt és családját,
minden illetékes tényező közreműködését felköltve kitűzött mely jókivánatokat lelkész afia rokonszenves modorával
czélját minél biztosabban elérhesse. szép szavakban köszönt meg. Az 5 órai vonattal Szilágy -
ügy látszik, a meginditott mozgalom általános érdek­ somlyóra megérkező lelkészt nagy közönség várta az indó-
lődést keltett. Indítványunkat a legtöbb helyen sajtóban háznál, hol Nagy Ferencz gondnok adott kifejezést az
és közgyűlésekben nagy lelkesedéssel fogadták, kibontott egyház szeretetének s az uj egyházába érkező lelkésznek
lobogónk alá az egyházmegyék már is szép számmal so­ szerencsét és boldogságot kívánt. Mire Zsigmond Károly
rakoztak. hosszasabb beszéddel felelt, megköszönvén á személyét ért
A hozzánk beérkezett hivatalos nyilatkozatok arról ez újabb kitüntetést. Lakása berendezéséig gondnok a vá­
szólnak, hogy a tulajdonkénem czél elérése iránti törek­ rosi szállodában nyittatott szobát lelkész és családja szá­
vés, miszerint: legyen alapfizetése 2400 korona s 6 Ízben mára. Innen egy órai pihenés után a papilak megtekin­
200—2Ö0 korona ötödéves korpótlék minden magyar pro­ tésére kisérte el gondnok és számos egyháztag lelki-
testáns lelkésznek — már is általános. Csak az baj, hogy pásztorát és családját. A papilak szép kertyének nagy
a hivatalos jegyzőkönyvi határozatot eddig 14 egyházmegye terméstől meghajtó gyümölcsfái, mosolyogva, mintegy sze­
küldötte meg, névszerint: a bihari, debreczeni, erdővidéki, retettel köszöntötték uj tulajdonosukat. A papilak küszö­
békésbánáti, beregi, orbai, alsószabolcsi, nagykárolyi, ér- béről beszolgáló lelkész üdvözölte a ház uj lakóit, kíván­
melléki, görgényi, nagyszalontai, nagyenyedi, felsőborsodi ván, hogy legyen szerencsés e házba való belépésük lel­
ref. és a pestmegyei ág. evang. egyházmegye; pedig ré­ készre és egyházra nézve egyaránt. Mire Zsigmond Ká­
szint az egyházi lapok, részint a „Magyar Szó* utján, roly szívélyes szavakkal felelt, ígérte, hogy e lakást is
úgy tudjuk, hogy 26 egyházmegye döntött már ebben a épen úgy, mint a felete emelkedő templomot ő Istennek tem­
fontos kérdésben úgy, hogy a felsőborsodi indítványt üd- plomául fogja tartani, hol az általa hirdetendő evangéliumi
vözlik, elfogadják, sőt részben képviselőiket is megválasz­ igazságokat egyéni és családi életében is megtestesíteni
tották ; de mivel több egyházmegye jegyzőkönyvi határo­ törekszik. A papilak szobái s kertje megtekintése után a
zatot nem küldött, igy csak 14 egyházmegye határozata templomot nézte meg lelkész. A szép, ízléses templom
van előttünk. kellemes benyomást tett papjára, örömét, megelégedését
A nagyszalontai és nagyenyedi egyházmegye kivéte­ nyilvánítva indult szállására kíséretével. Hosszú megtérí­
lével a többi egyházmegye helyesli az országos értekezlet tett asztal népesült meg a szálloda kertjében, hogy együtt
összehívását, sőt sokan arra sarkalnak, hogy legyen az az vacsoráljanak tisztelői a szeretett lelkipásztorral.
összejövetel minél előbb s nemcsak a lelkészek, hanem Nagy érdeklődéssel várta az egyházközség aug. 7-ikét,
lehetőleg minél több világi képviselő részvétele mellett. a beköszönés napját. Harangozáskor tömegesen vonult a
Régi felhívásunk lényegéhez mi ma is rendületlenül közönség a templomba, hogy helyet foglalhasson. Csakha­
ragaszkodunk. De a mennyiben mi már abban kifejeztük mar meg is teltek a padsorok úgy lenn, mint a három
azon véleményünket, hogy az egyházmegyék általános több­ karban, a minden vallásfelekezetet képviselő intelligens kö­
ségének a kedvező megnyilatkozásától tesszük függővé a zönséggel- A később jövők számára lóczákat, székeket
további lépéseket: szívesen kérjük a Nt. Esperes urat, kellett a templom piaczán elhelyezni. Fél 10 órakor Viski
illetve, értekezleti Elnököt, hogy indítványunkat szeptem­ Pál esperes élén vonult fel a papilakból a hegyen épült
ber h& 25-ig tárgy altatni s a határozatot jegyzőkönyvi szép templomba Zsigmond Károly uj lelki pásztor, beszol­
pontban velünk közölni méltóztassék, annyival inkább, gáló lelkész, gondnok és számos egyháztanácsos kísére­
mivel a töredékes lelkészi értekezletet mi sem czélrave- tében. A gyülekezeti s alkalmi ének elhangzása után Viski
zetőnek, sem a hazai prot. papság méltóságához illőnek Pál esperes tiszteletre gerjesztő alakja jelent meg az „Éljen
nem tartjuk s abban mi kezdeményezők még részt sem Zsigmond Károly lelkészünk“ falevelekből készült felirat­
vennénk. tal díszített katedrában. Szép, magasztos volt az ima, mely
Ha az egyházmegyék többségének kedvező nyilatko­ ajkairól mint oltári hála áldozat a hallgatók szivén ke­
zata kezeink között lesz, akkor mi igyekezni fogunk az resztül emelkedett a gondviselő Istenhez, a ki az embe­
országos értekezlet elnökségére tekintélyes egyént meg­ reknek nemcsak testi, de lelki szükségeiről is gondosko­
nyerni s ennék közreműködésével felkérendő egyetemes dik s nem hagyja pásztor nélkül az ő nyáját. A szép tar­
intéző bizottság pedig gondoskodni fog a további teendők talmas, meghatóan előadott ima után felhívja uj lelkészt,
megtételéről s a változatos programm magállapitásáról. hogy beköszönő beszéde megtartásával foglalja el e díszes
A hazai protestáns papság nagy szellemi tőkét kép­ egyházban magasztos hivatalát. Megjelent a szószékben
viselt eddig is. Ha megmozdul s nemzeti voltára, a múlt­ az uj lelkész átszellemült alakja. Siri csendben várta az
ban teljesített szolgálataira hivatkozva jogos kérését ha ünneplő közönség megszólalását. A 100 éves bibliát fel­
felemeli, mi hisszük, hogy bezárt ajtókra és süket fülekre nyitván, az ap. csel. Írott könyv 20 r. 24. versét olvasta
nem talál, mert Urunk Jézus Krisztus mondja: „Kérjetek fel beköszönő beszéde alapjául.
és megadatik; zörgessetek és megnyittatik ti néktek.“
Há pedig egyházmegyéink többsége esetleg nem volna „Bizonyságtétel az evangéliumról“ volt beszédének fő­
barátja az országos értekezlet tartás eszméjének, hanem az tétele. Három részben tárgyalta, miként törekszik ő szivé­
egyházi hivatalos hatóságok utján óhajtja kitűzött czélun- nek szeretetével bizonyságot tenni az, evangéliumról. 1.
kat megvalósítani s jogos kérelmünket a Konvent utján a annak tiszta és buzgó predikálása. 2. Életében való meg­
magas kormányhoz felterjeszteni, mi ebbe is szívesen bele valósítása. 3. Lelkipásztori hü gondviselése és önfeláldozó
nyugszunk, azonban ez esetben is kérjük becses határo­ munkássága által. Nehéz megítélni: a bevezetés volt-e
zataikat Nt. Vadászy Pál felsőborsodi ref. esperes úrhoz szebb, melyben apostoli köszöntései után azon erős hité­
(Sajószentpéter, Borsodmegye) hivatalosan megküldeni s nek adott kifejezést, hogy nem a hívek választották őt
a magasztos ügynek mielőbbi megvalósítása érdekében el lelkipászturokul, hanem Isten az, ki őt elhívta. És ő en­
minden lehetőt elkövetni. gedelmeskedett ezen isteni hívásnak, s eljött ismeretlen
Az ügy tovább vitelével a tavaszi egyházmegyei lel­ tájra, ismeretlen emberek közé, elhagyta, a kiket úgy sze-
készi értekezlet bizottsági tagjai (Csontó Károly, Elek Jó­. retett: szülőit, testvéreit, elhagyta azt az egyh. községet,
zsef, Szuhay Benedek) bízatnak meg. melyet úgy szeretett, melyet ő alapított, ő szervezett, el-
Kelt Edelényben, az 1904. augusztus 4-én tartott egye­. szakadt szeretett híveitől, kiktől megválni 17 évi együttlét
temes lelkész értekezleti közgyűlésünk határozatából. után oly igen fájt. És mégis elszakadt, mert az ur mondta :
A bizottság nevében: a ki inkább szereti apját, anyját, testvéreit, barátját, mint
Szuhay Benedek engeraet: nem méltó én hozzám, elszakadt, mert az örök­
ért. jegyző. kévaló Isten szólott hozzá: eredj ki a te földedről, a te ro­
konságod közül arra a földre, melyet én neked mutatok,
Zsigm ond Károly szilágysom lyói lelkész beköl­ és nagy nemzetség atyjává teszlek tégedet, sat., mondom,
tözése és beköszönése. nem tudom e bevezetés volt-e szebb, mint a részek kidol­
gozása, melyekben apostoli lelkesedéssel fejtegeti az igazi,
Folyó hó 2-án a délutáni Kolozsvár felől érkező vo­• a valódi lelkipásztor fenséges, magasztos hivatását, köte-
nattal jött tiszt. Zsigmond Károly volt hosszufalui ev. ref.. lességeit. De nem engedi a hely, hogy a részek ismerteté­
lelkész, hogy elfoglalja Szilágysomlyón lelkészi uj állomá­ sébe mélyebben bocsátkozzam, elég ha megemlítem, hogy
sát. Uj hívei közül 14-en a sarmasági állomásig mentek: az apostoli lelkesedéssel előadott beszéd nagy hatást tett.
 35. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Bizony, ha nálunk is szokásban volna az egyházi beszé­
dek hatása alatt az érzelmek hallható nyilvánítása: sok­
szor szakították volna meg szónokot, a hallgatók elragad­
tatását nyilvánító kifejezései!
Méltó koronája vala a beszédnek a bezáró ima, mely­
ben Istennek segedelmét, szentlelkét kéri magára hogy
elvégezhese örömmel az ő futását. Isten áldását kéri,
az evangélium hirdetésének bó gyüraölcsőzésére a hívek
életében, az egyházra, hazára, királyra sat. Bizony nem­
csak a nagy hőség okozott izzadság cseppjeit törülgették
férfiak és nők arczukról, szemeikből annak elhangzása
alatt! Kár lenne, hogy e szép beszédek szerző asztal fiók­
jába heverjenek, hogy csak egyszer csendült légyen meg
a hívek lelkében az apostoli szózat; gyönyörrel, lelki épü­
léssel olvasnánk el azokat többször is !
Isteni tisztelet végeztével a templom előtt várakozó
nagy közönségnek, Esperes ajánlotta még egyszer sze-
retetébe uj lelkészüket. Buzdította a híveket tanításainak
követésére s az egyház iránti áldozatkészségre, követendő
például emelte ki id. Szabó Ferencz egyszerű polgár ne­
mes tettét, ki egy év alatt kétizben összesen 3000 koronás
alapítványt tett az egyház felvirágzására.
A papilak irodájában a transpositió megejtése után a
városi vendéglő hűvös éttermében szép számú közönség
ült asztal mellé, hogy a bő lelki táplálék után a testi szük­
ség is kielégittessék. Természetesen a testi táplálékot is
fűszerezte az attikai só. A pohárköszöntők sorát Espe­
res nyitotta meg, az uj lelkészre emelvén poharát, majd
Zsigmond Károly gondnok, beszolgáló lelkész, Móni Gyula
sat. üritetettek poharat. A félhárom órakor megszólaló
harang templomba hívta uj lelkészt. Egy szép nap feled­
hetetlen emlékével oszlott el a társaság, azon meggyőző­
dést vivén el szivében, hogy Zsigmond Károlyban a ref.
lelkipásztornak egy igazi példányképét nyerte meg a szi-
lágysomlyói egyházközség, ki egyházát erkölcsi és anyagi
tekintetben felvirágzásra vezérli.
TÁRCZA.
Esketési beszéd.
Ihletett lélekkel állok meg itt e szent helyen,
mert az ur nevében, a ti szövetségeteket kell hogy
megáldjam, iíju pár!
Megihleti lelkemet, ez alkalom, nem csak a vég­
zendő szertartás fontosságáért, hanem azért is, mert
hozzád ifjú barátom, régebbi ismeretség belső von­
zalma fűz. Mit kívánjak, én ez órában és e szent
helyről a ti szövetségetekre ? Avagy, nem-é az Úr­
tól jön-é az áldás és minden tökéletes ajándék, a
magas égből? Ar ur pedig szeretet, ki lelke által kí­
vánja boldogítani választottak!
Ti is kedves ifjú pár, az urnák választottal vagy­
tok, mert megmutatta hozzátok való szeretetét, mi­
dőn egymásnak adott. Azért, kérlek titeket értsétek
meg az Urnák akaratát, legyetek ez órától kezdve
egymásnak hűséges társai, felöltözvén a szeretetet,
a mely soha élném fogy.
És, hogy ti azt fel is öltözitek, e felől én jóre­
ménységgel vagyok, mert ismerem a ti hiteteket, a
mely megbizonyosodott a szeretet munkáiban. Te,
ifjú szolgatársam, évekig prédikáltad az örökélet
evangéliumot, feltártad sok szomjuhozó lélek előtt
a szeretet ama örökké élő vizét, melyből a ki iszik,
soha meg nem szomjuhozik. Bátorítottál, vigasztaltál,
nemes papi szived melegével, sok kihülőben lévő
kebelbe, ujéletet leheltél. Oh, bizonnyal, te tudsz is
igazán szeretni!
És te, ifjú menyasszony, hogyne tudnál?.. A
családi kör, melyben felnevekedtél, a nevelés mely­
ben részesültél, a vallás melyhez tartozol, iíju korod,
mely a tavasz legszebb szaka, mind szeretetre, gyön­
gédségre és boldogitásra tanítottak.
Ezért, mert ilyennek tudlak én titeket, van ne­
kem bizalmam a ti szövetségetekhez. Ezért nevez­
lek én az Ur választottainak!
285
De, bizony mondom, szükség is, hogy közötte­
tek meglegyen az egyetértésnek, egyczélra törek­
vésnek lelke, magatokért is, de azért is, mert a ti
immár közös életsorsotok, hogy legyetek világitó fák­
lyák, ama őrálló helyen, a hova az ur állított, hogy
az ő szőlőjében munkálkodjatok.
Te iíju vőlegény, egy őshirü fejedelmi főiskola
evangéliumi őrállója vagy! A te tanítványaidnak sze­
mei rajtad csüngenek, te azt, a mit tanítasz, életed­
del is megkell példázd, hogy benned látván az igaz
élet áldásait: a mestert nyomon követhesse a ta­
nítvány !
És te ifjú menyaszony, te reád is nézni fognak
uradnak tanítványai!
Oh, csak nézzenek.. Tudora én, szép példát fog­
nak látni: a női gyöngédség, a hitvesi szeretet és a
hivő lélek életének hármonikus egységét.
Bizony, kedves ifjú pár, sok szent kötelék van, a
mely az embert az emberhez fűzi a földön. Hango­
san szól a vér szava, benső a barátság viszonya, de
egyetlen egy összeköttetés sem oly benső és szent
a földön, mint a házasság viszonya, melyet még a
szülői viszony sem múl felül.
Azért, ha a szent szövetségben az egyetértés
lesz vezéretek, akkor boldogok lesztek bizonnyal.
A tieitek, kik most könyes szemekkel kérnek
áldást szövetségetekre, áldani fogják az Urat, hogy
titeket egymásnak adott és ti is áldani fogjátok őszent-
felségét, nagy jóvoltáért bizonnyal!
Egy ilyen boldog életfolytatás szép reményében,
fogjátok meg azért kedves ifjak egymásnak kezét és
mondjátok el, a holtomiglant.
Esküdjetek! Péchy Árpád,
brassói ev. ref. lelkipásztor.
KÜLÖNFÉLÉK.
Z sinatelőkészitő ev* ref. egyetem es konvent.
A folyó évi november hó tizedikén összeülő országos zsi­
nat előkészítésére hivatott rendkívüli konventet főtiszteletü
Kun Bertalan püspök és nagyméltóságu báró Bánffy Dezső
egyházkerületi főgondnok urak, mint az ev. ref. egyete­
mes konvent elnökei Budapesten, a Lónyai-utczai ref. fő­
gimnázium dísztermében október hó 27. (huszonhetedikén)
délelőtti 10 (tiz) órakor fogják megnyitni. Kelt Debreczen-
ben, a ref. főiskolában, 1904. évi augusztus hó 27-én. Sass
Béla s. k., ev. ref. hittanszaki akad. tanár, konventi jegyző.
A skót egyesült szabad egyház érdekében
dr. Szabó Aladár budapesti ref. theol. tanár f. hó 23-án
gyűlést hivott össze. A gyűlés egyhangúlag elhatározta,
hogy hálája és rokonszenve kifejezéséül az egyesült sza­
bad egyház elnökéhez átiratot intéz. Az érdeklődők s kü­
lönösen azok, kik az említett egyház edinburghi akadémiáját
látogatták, ha neveiket a küldendő irat alá óhajtják íratni,
ezen óhajukat közöljék Forgács Gyula budapesti vallás­
tanárral (X. kér. Ihász u. 15.) Felhívja a gyűlés az érdek­
lődőket arra is, hogy adakozzanak. Az United Frele Church
összes vagyona koczkán forog; remélhető, hogy az ellen­
fél békésen kiegyezik, de mig az alkudozások folynak, a
veszélyben levő egyháznak két millió koronára van szük­
sége, hogy a hirtelen fölmerült bajoknak elejét vegye.
Gondoljunk rá, hogy Budapesten már a 40-es évek óta
működik a „Skót misszió“ a nélkül, hogy e munkájában a
magyar prot. egyházak csak egy fillérrel is támogatták
volna; gondoljuk el, hogy theologusaink s különösen a bu­
dapesti theol. akadémia növendékei évtizedek óta látogat­
ják az edinburghi NéwCollege-t skót ösztöndíjakból. Mu­
tassuk meg ez alkalommal hálánkat és szeretetünket. Az
adományok f. év. szeptember 20-ig Forgács Gyula czi-
mére küldendők.
Uj lelkészi állom ás. Eddig északkeleten Má-
ramaros-Sziget volt a protestantizmusnak végső lelkészi
állomása. Most a szigeten felül keletre lakó hívek egy uj
lelkészi állomást szereztek Nagybocskó székhelylyel, mely­
nek anyásitását a kerület jóváhagyta, a miniszter pedig
elvben hozzájárult a fizetéskiegészités megadásához. Most
vannak fenn a szükséges okmányok a minisztériumban,
 286 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
hogy az ügy végleges befejezést nyerjen. — Ezen uj lel­
kész! állomás egy lábvetése lesz a magyar protestántiz-
musnak a ruthén és román népáradatban, s 750 hivő ta­
lál az odajövő lelkészben szellemi vezetőt s a magyarság­
ban való megtartót. Az uj misszionáriusra remek szép te­
rületen fontos nemzeti és vallási hivatás várakozik. Adja
Isten! hogy a váradalmaknak megfeleljen, s vigye előbb
a magyar kálvinizmus ügyét.
A kecskem éti ev. ref. jogakadém ián a be­
iratások szeptember hó 1—15-ig tartatnak. Az előadások
szeptember 16-án kezdődnek. Október 14-ig nyomós ok­
ból a jogakadémia igazgató tanácsa adhat az útolagos fel-
’ vételre engedélyt. Beiktatási dij 20, félévi tandij 30, se­
gélyegyleti évi dij 10 korona. Az alapvizsgálatok szeptem­
ber 1—15-ig tartatnak. Alapvizsgálati dij 24, államvizsgá­
lati dij 40 korona. Tápintézeti dij havonként 20 korona.
Babonaság. Egy Svájczban útazó hirlapiró meg­
döbbentő eseményt tárt föl a művelt világ előtt. Ez az
esemény azt bizonyítja, hogy a babonaság még ma is él
és uralkodik, ahol nem a Krisztus evangyéliumát, hanem
az emberi tekintélyt tartják az emberi élet zsinórmértéké­
nek. Fins-Hautban, egy kis faluban élt a Gay-család. Egy­
szerű parasztok voltak. Volt azonban egy leányuk, a ki
több talentumot kapott, mint talán a falu együttvéve. Kü­
lönösen a festésben tűnt ki. E miatt, de főként mert
szellemi felsőbbségét érezték, kimondották rá a falusiak,
hogy őt az ördög tartja megszállva. Fölkérték, azért a
plébánost, hogy a leányból az ördögöt űzze ki. És a plé-
plébános, a tanult férfiú, a megbizatást elfogadta Meg­
kezdték az ördögűzést.. Negyvennyolcztól hatvan óráig nem
adtak neki enni. A nyomorúságos kunyhótól, a hol zárva
tartották, négykézláb kellett a templomba vánszorognia és
mikor elfáradt, korbácsütésekkel hozták eszméletre és
kény szeritették a tovább való vánszorgásra. Majd a Szent
Móriczban levő zárdához kellett mezítláb zarándokolnia. A
szentbernáthegyi zárdához az út nagyobb részén négy­
kézláb kellett mennie és mikor mindezek nem használ­
tak, a főczeremóniát kezdették meg. Harangkongatással
bezavarták az egész falut a templomba s a plébános,
Pallier János kijelentette, hogy most fog megtörténni az
ördög kiűzése. Erre a parasztok a leányt hajánál fogva
körülhuzták a templomban, közben arczát és testét kor­
bácscsal verték. Ütötte-verte, aki csak hozzáérhetett, mert
azt hitték, hogy az ördögöt ütik és nem egy ártatlan
leányzót. Majd tüzes koronát kelyeztek fejére s gyertyák­
kal perzselték a testét. Szerencsére egy újságíró került a
faluba, aki hirt adott erről az óriási butaságról és kegyet­
lenségről a világnak. Az érsek a papot és segédjét meg­
büntette, de a szegény leány áldozata lett a butaságnak.
(Hogy pedig ez mesének ne tűnjék föl, bárki elolvashatja
a pittsburgi Sunday Gazette julius 10-iki számában.)
HIVATALOS RÉSZ.
3204—1904. sz. KÖRLEVÉL
a nagytiszteletü esperes aaihoz.
1902. évi deczember hó 18-án 5231. szám alatt pályá­
zatot hirdetünk a Nagy Péter Koníirmácziói kisebb kátéja
átdolgozására olyan alakba, hogy tartalma, irálya és terje­
delme a falusi népiskolák tanulóinak konfirmációra való
előkészítésére teljesen alkalmas, népszerű legyen.
A beérkezett pályadolgozatokból s a bírálók vélemé­
nyeiből arra a megyőződésre jutottunk, hogy nem forrott
ki kellőleg, milyen koníirmácziói kátéra van szüksége a
népnek.
Felkérjük a nagytiszteletü esperes urakat, hogy egy­
házmegyéjük lelkészeit, hitoktatóit hívják össze értekez­
letre s egy előre megbízott előadó előterjesztése s fennebb
említett pályázati hirdetésünk alapján megbeszélve, hogy
minő módosításokat kellene tenni a Nagy Péter kisebb
kátéján, az értekezleti vélemények eredményét folyó évi
november hó eléjéig igazgató tanácsunkhoz beterjeszteni
szíveskedjenek.
Nyomatott az „Ellenzék® könyvnyomdájában Kolozsvárt
35. szám.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. augusztus 15-én tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső. Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
3876-1904 sz.
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
A nagyenyedi ev. ref. főgymnasiumnál folyó évi szept.
hó 10-dikén, reggel 8 órakor tartandó javító és pótló
érettségi vizsgálatokra a vallás- és közoktatásügyi Minisz­
ter ur folyó évi 69697. szám alatt az 1883 évi XXX. t.-cz.
23. §-ából kifolyólag dr. Szádeczky Gyula kolozsvári tud.
egyet. ny. r. tanárt küldötte ki kormányképviselőül.
Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 28-án.
Bartók, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
1111—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben az udvarhelyi
egyházmegyébe kebelezett küsmődi egyházközség lelkészt
állomására pályázat nyittatik.
Javadalom dijlevél szerint: gazdasági épületekkel el­
látott lakáson kívül 556 kor. 46 fili. értékű kánonika por-
czió és kepe haszonélvezete, ezenfelül 1043 kor. 55 fill.
fizetéskiegészitő államsegély (1600 kor.-ig)
Pályázati határidő: 1904. szept. 10.
Kellőleg felszerelt kérvények nt. ifj. Péter Károly es­
peres aához intézendők Alsósó falvára (up. Paraj d.)
Kolozsvárt, 1904. aug. 29.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1112—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben az udvarhelyi
egyházmegyébe kebelezett farczádi IV. osztályú egyház-
község lelkészi állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom a dijlevél szerint: gazdasági épületekkel
és kerttel ellátott lakáson kívül: föld-jövedelem 45 kor.
32 fillér, jogosítványok 8 kor., készpénz 4 kor., termény
585 kor. 50 fillér, munkabeli szolgálraány 3 kor. 34 fillér,
alapítványi kamat 8 kor, összesen 654 kor. 16 fili. Fize­
téskiegészitő államsegély (1600 kor.-ig) 977 kor. 19 filll
Pályázati határidő: 1904. szeptember. 10.
Kellőleg felszerelt folyamodványok nt. ifj. Péter Ká­
roly esperes aához Alsósófalvára (up. Parajd) küldendők.
Kolozsvárt, 1904. aug. 29.
Dr. Bartók György, püspök
Sz. 1120—1904.
KÖRLEVÉL
az összes nt. Esperesi és lelkészi hivatalokhoz.
Minden esetben, midőn segédlelkészek alkalmazása
válik szükségessé, a püspöki hivatalhoz intézett fölterjesz­
tésben szíveskedjenek a nt. esperes urak, mindig idézni
azon számot, mely alatt az egyházkerület Igazgató taná­
csa a segédlelkész alkalmazását engedélyezte.
Ha a lelkész eltávozásával, halálával, vagy más okból
megüresedett egyházközségnek van szüksége segéd lel­
készre az adminisztrátor lelkész mellé, ilyen esetben min­
dig megjelölendő az idő, mely óta a lelkészi állás üresen
áll, valamint az igazgatótanácsi engedély száma, mely sze­
rint a lelkészi állás betöltése meghatározott időig még el­
halasztható.
Mihelyt a püspöki hivatal kinevezésében foglalt ha­
táridő a segédlelkészi működésre nézve lejár, a segédlel­
kész, püspöki engedély nélkül azon a helyen, anynyival
kevésbé más helyen tovább nem működhetik, tehát újabb
kinevezésre van szüksége, amiért a lejárt kinevezés visz-
szacsatolása melllett az esperesi hivatal utján a püspöki
hivatalhoz kell folyamodni.
Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 30-án.
Dr. Bartók György, püspök.
 VII. Évfolyam. 36-ik szám.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Az új iskolai év alkalmából.*
Kedves barátom Ahhoz a nagy horderejű
kérdéshez, melyet „Az önképzőkörök csődje
és reformja“ czimen tartott felolvasásoddal
felvetettél, közlöm veled e tárgyról nézeteimet.
A kérdés, melyet te „Az önképzőkörök“
czime alatt felvetettél, valljuk be, felolvasásod
egész alapvonása folytán túlnőtt egy eredeti­
leg mellékesnek Ígérkezett részletkérdés kere­
tein s odáig emelkedett, hol már az ifjúság s
közelebbről hazai ifjúságunk nevelés- és tan­
ügyének szocziál-ethikai elvei érintetnek.
Ezt mutatták a hozzászólások is, melyek­
ben a legkevesebb szó épen az önképzőkö­
rökről esett, de ánnál több tan- és oktatás­
ügyünk nem is gyakorlati hiányairól, hanem
elvi hibáiról, rendszerének elhibázott voltáról
és elnyomorodott karakteréről.
Nekem azonban úgy tetszik, hogy még
ezek az értékes felszólalások sem mentek a
dolog gyökeréig; odáig, a hová alapjában te
czélzasz: a tan- és oktatásügyön túl a nevelés­
ügyig, melyre nézve a tan- és oktatásügy is
csak — több-kevesebb önértékkel biró —
eszköz.
Engem felolvasásodnak az az alaphangja
kapott meg, a melyben más karakterek neve­
lésének szükségét hangoztatod. A mostani,
túlnyomó nagyrészében önző, felületes, léha,
külső mázzal henczegő ifjúság s robot köz­
munkáját is sokszor saját czéljaira gyümöl-
csöztető honoráczior osztály helyett te altru-
isztikus érzelmű, apostoli buzgalmu férfiak ne­
velését követeled; mondhatjuk: nem szóban
és czeremóniákban vallásos, hanem lélekben,
érzületben és cselekedetekben keresztyén jel­
lemű ifjúságot, mely ideális javakért lelkese­
dik : családért, gyermekekért, a hazáért és
hazai földért, a nemzetért és nemzeti munkáért
s mindezekben felebarátjai testi-lelki javaiért,
előmeneteléért.
* Az új iskolai év alkalmából érdemesnek tartjuk közölni
lapunk szerkesztőjének dr...Gidófalvi Istvánhoz Írott „Nyilt
levelét“, melyet hozzá, az „Önképzőkörökről“ tartott s lapunk­
ban is közlött felolvasására küldött.
Kolozsvártf 1904. szeptember 8.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
E czél szerint ítéled meg a most alkalma­
zásban levő eszközöket: főleg az iskolát, a
tanítást, a társadalmat és ezek szellemét. S
mert úgy találod, hogy ezek nem annyira
szóval, de egész rendszerükkel s ebből folyó
hatásaikkal e czélnak többnyire ellenkezőjét
munkálják: ezért sürgetsz reformot. E refor­
mot ugyan egyelőre — tudva, hogy egész
rendszerünk átváltoztatása csak nagy idők
munkája lehet — csak az önképzőkörök kere­
tében kívánod kifejezetten érvényesíttetni, hogy
ez átmenetet képezve az iskoláról az életre,
legalább valamennyire áthidalja azt a tátongó
űrt, mely a mai iskola s az élet közt van.
Felfogásodnak és törekvéseidnek helyes­
ségét aláírom; nemcsak, a reform égetően
szükséges voltát is elismerem. De az a meggyő­
ződésem, hogy a mikor egy nagyobbszabásu
épületet részletenként átalakítani akarunk: ak­
kor előre tisztában kell lennünk az egésznek
tervével; mert különben, ha az egyes részeket
más-más gondolat szerint alakítjuk át: torzalak
jön ki belőle.
Rövidre fogott alapgondolataiban elmon­
dom tehát, hogy miként gondolom én az egész
reformot s annak keresztülvitelét.
Hogy a nevelés czélja, élethivatásuk be­
töltésére a lehető legnagyobb mértékben al­
kalmas olyan önálló egyéniségeket képezni, a
kik a társadalom egészébe úgy illeszkednek
bele, hogy saját egyéniségük minél tökélete­
sebb kifejtésével és érvényesítésével a szocziá-
lis közösség egyetemleges czéljai megvalósí­
tására munkálnak közre: — erre nézve, azt
hiszem, nincs eltérő vélemény. Ebben pedig
két kivánalom foglaltatik: a köz javát mun­
kálni kész és ezt hivatáskörében betölteni tudó
egyéniség. Karakter és tudás.
Mig a nemes, altruistikus, keresztyén jel­
lem a nevelés minden formájában és fázisá­
ban változatlanul azonos czél, mert az ember
személyiségének legbensőbb magvát képezi, a
mi az ember emberi méltóságát alkotja: ad­
dig az ismeret és tudás a nevelés változó eleme,
eszköze mely a társadalom életszerveinek a
 288 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 35. szám.

kultúra növekvésével mindinkább tagozódó fel­ az ellenség íondorkodása döntötte le, hanem az, ki
adataihoz kénytelen alkalmazkodni. Röviden, védője kellett volna hogy legyen a keresztyénségnek: I.
mig a jellemekben közösséget keresünk, az Rudolf német—római császár és magyar király. Már
14 év óta foly a háború a törökkel, mialatt török-tatár
emberi nem egysége és közössége érzetének és német egyaránt pusztították az országot, de a ma­
jelentkezését: addig a tudásban az egyik-má­ gyar még sem panaszkodott. És ekkor I. Rudolf király
sik élethivatásra, munkakörre való alkalmassá­ számbavéve, hogy a nemzet immár a keresztyénség
got, szaktudást, illetőleg szakképzettséget. Ez védelmében kimerült, elhatározta szivében, hogy Ma­
alapon oszlik az egész modern nevelés két gyarországot végleg megszünteti és örökös tartomá­
nyává teszi. E végből a keresztyén államoktól a ke­
részre : a szorosabb értelemben vett nevelésre resztyénség védelmére kapott segélypénzeket Magyar-
és tanításra, a melyeknek egy czélban: az életre ország elpusztítására használja fel. Czélja elérésére
való nevelésben van közös kapcsolódási pontjuk. elbocsátotta atyja hű tanácsosait s tulajdon testvé­
Minálunk azonban a németet majmoló ne­ reit is mellőzve, hallatlan terhekkel árasztotta el az
országot, állitván, hogy a törvény őt nem kötelezi.
velés és tanügyi politika a súlyt egyoldalúan A koronát Prágába vitte, a nádori hivatalt nem töl­
a tanításra fekteti. Csak „a tudományok ne­ tötte be s Európa minden zugából Magyarországra
velő hatásának érvényesítésére törekszik“, a hozott katonái hallatlan gonoszságokat követnek el,
mint ez a legújabb középiskolai „Tanterv“ be­ nem kiméivé senkit és nem válogatva senkiben.
vezetésében is észrevehető. A jellemképzés A nőt férjétől, a gyermeket, 8 —9 éves kis leá­
nyokat az anyáktól elrabolják s azután megbecstele
más eszközeit — mint az angol — nemcsak ki nitve és meggyalázva, a családnak drága pénzen ad­
nem domborítja, sőt nagyon is mellékjelentő­ ják vissza. Az urakat és nemeseket kúriájukból ki­
ségre s igy alárendelt szerepre szorítja. Vala­ dobják, mindenüket elveszik és felemésztik ; a me­
mennyire nevelő-intézeteknek minálunk íeg- zőket tűzzel égetik fel s a szegény nép vadállat mód­
fennebb az internátusokkal biró felekezeti és jára a hegyeken és erdőkön bolyongva, bogyókból,
főként protestáns iskolák tekinthetők, a me­ gyökerekből és fahéjakból táplálkozik, azután barom­
ként döggel hull el. De azért nem egyszer a kato­
lyek tanuló-társadalma még czélíudatos veze­ nák még a hegyek közt is levetkeztetik és kirabol­
tés hijján is betölti nevelői feladatát, bár ezek­ ják őket. Nemcsak az ország valamely részén, hanem
nek e megbecsülhetetlen hatását is nagy rész­ az egész országban így van ez: katonák és nép éhes
ben paralizálja az állami tanügypolitika nivei- sáska seregként járnak szerte, felprédálva mindent.
Mert az Isten meghallgatja a sírokat és szenvedő­
lirozó uniformizálása. ket, de Rudolf nem. A katonák visszatartott és le­
Nevelésügyünk alaphibája kétségtelenül ab­ húzott zsoldjából s a keresztyénség segélypénzéből
ban van, hogy főleg csak a tudományok ta­ Rudolf kincstára gazdagodik s abból mindenféle mű­
nítása által nevel. tárgyak és régiségek vásároltatnak, fényűző épülete­
(Vége következik.) ket, luxuskerteket létesítenek sok száz nr'.lió tallér
értékben.
Kamarákat, inkább kinvaliató és fegyintézeteket
A magyarok Mózese. létesitetí, a melyekből a legközönségesebb emberek,
(Emlékbeszéd a kézdivásárhelyi Bocskay-ünnepélyen. Elmon­ vezetőkként, éles szaglásu kopókutyák gyanánt fel­
dotta: Sándor József orsz. képviselő.) kutatnak mindent, a hol valamit lopni és eltulajdo­
nítani lehet. Az elhunytak vagyonát is, különösen a
(Folytatás.) protestáns papokét elrabolják, még temetésükre sem
A magyarországi és erdélyi rendek 1605. április hagynak semmit. Szerződés, kötvények, végrendelet
17-én a zemplénmegyei szerencsi ref. templomban annyit érnek, a mennyi a király önkényének tetszik.
összegyűlve, Bocskayt egyhangúlag Magyarország és Magyarországon mindenkinek csak annyija van, a
Erdély felséges fejedelmévé és a székelyek ispánjává mennyit a kopókutyáktól elrejthetett.
kiáltották ki s a két ország ismét egyesülten, orgona- Minden legnagyobb és legkissebb hivatal, vezér-
zugás, zsoltárzengés és ágyudörgés között Bocskay ség és várkapiíányság németeknek és osztrákoknak
az ur asztalánál az evangéliumra letette az esküt s adatott s még a gyalog katonaság is már német. A
akkor vallásos érzése szellemében kiadták a hadi jel­ háborút czélzatosan húzzák és viselik, a haszon és
szót: „Isten velünk, ki ellenünk“, s megállapították birvágv kedvéért.
a csatadalt, a Rákóczi-induló és a Marsailleise ősét. Hogy pedig Magyorország minden szabadságtól
„Erős várunk nekünk az Isten!“ megfosztva legyen, a protestáns templomokat is fegy­
Ekkor bocsátották ki Európához azt a prokla- verrel támadta meg és lecsukatta; a papokat kido­
mácziót, mely „Querelae Hungáriáé“ czim alatt min­ batta, holott erre joga nem volt, mert az ige csak
den magyar függetlenségi nyilatkozat őse s a mely­ szabadon születve, szabadon terjeszthető.
ből — „Superis si nequeo, Acheronta movebo“ — Mit lehetett egy ilyen királytól várni, kinek egy
táplálkozott II. Rákóczi Ferencztől kezdve minden Ígérete sem szent, ki a nemzetet ellenség számba
szabadsághősünk, Kossuth Lajosig. Hallgassuk meg veszi s elhatározta mindenestől kiirtani. Azért vétette
e kiáltványt, mert dicső őseink és édes eleink lelke fel a német indigéiákat, adta nekik a várkapitány­
sir át abból századokon keresztül mihozzánk s mert ságokat s töltötte be velük a királyi tanácsot, elta-
csak e helyt rövidítve és kivonatosan közölt szöveg­ szitva, lenézve, megvetve, semmibe sem véve a ma­
ből érthetjük meg a 300 év előtti harczot és elke­ gyarokat.
seredést. Hogy az ország urait félrelökje és a királysá­
Több mint 200 éve harczol már — úgymond — got elpusztítsa és magán tulajdonává tegye, a vára­
a magyar a törökkel. Nincs ház az országban, mely kat és jószágokat a magyar uraktól erőszakkal is
fiait már többször ne siratta volna. Hiában próbálta elvette, német parasztoknak és jövevényeknek adta,
meg szövetségével a török a magyart. A magyar úgy, hogy Magyarországon már nincs is vár, mely a
inkább kész volt a legrettenetesebb halált szenvedni magyaroktól elvéve, németeknek adva ne volna.
el, mint a keresztyén Európától elszakadni. Ezt az Hiában üléseznek a megyék, hiában mennek pa­
érczíalat azonban most nem az ellenség ereje, nem naszra Prágába az elzárkózott királyhoz; kihallgatás
 35. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 289

és vigasznélkül bocsáttatnak el. És ez a zsarnok akarja ünnepélyesen beiktatják s minden idegentől megtisz­
az ország alkotmányát megsemmisíteni, az egykor títja Erdélyt; megérkezik a szultán végső athnaméja
legvirágzóbb Magyarországot Ausztria gyarmatává s november 10-én a nagyvezérrel találkozva a Ráko­
tenni, a törvényeket erőszakkal hozni, mintha az son, ez, ura nevében „Messiás hívei legynagyobbiká-
ország kormánypálczája az uralkodóház családi tu­ nak“ kardot, királyi pálczát ad kezébe s fejére gyön­
lajdona volna. gyös türkiszes királyi koronát teszen. Bocskay elfo­
Az ifjú Thelekessy István javai 120.000 tallér ér­ gadja ezt a „barátság jeléül“; de kijelenti, hogy
tékben a fiskuséi lettek. Homonnay Bálint üldözőbe Magyarországnak csak egy királya és koronája van.
vétetvén, a tanácsosoknak sokat, magának a király­ Ezzel tiltakozik a vasalátus ellen: de Mátyás főher-
nak 25.000 tallért fizetett. Testvérének, az alig gyer­ czeg személyi ajánlatait sem fogadja el. Mert őt ha­
mek Györgynek javait 150.000 tallér értékben a íis- talom vagy szerencse, népszerűség vagy nagyravá-
kus tartja le. Rákóczi Zs:;gmond 50.000 tallért fize­ gyás el nem kábították s egyedül a magyar nemzet
tett a királynak. Dobó Ferencz vagyonát erőszakkal javát és szabadságát tartja szemelőtt.
lefoglalják, özvegyének azt csak úgy adják vissza, ha (Vége. kov.)
100.000 írt.-ot leszámol a királynak s a német Kolo-
nich Siegfriedhez megy férjhez. Barbiano generális
Bánlfy Dénestől erőszakkal 14.000 tallért csikart ki s Az erdővidéki egyházmegyéből.
Szabó György kassai lelkészért 5000 frt.-ot zsarolt
ki a hívektől egy imáért; Básta Erdélyből három I. A fülei új templom megnyitása.
tonna aranyat szállított ki; Illésházy István, Magyar- A miken rendszerint végződnek hasonló dolgok,
ország marsallja, az üldözés elől Lengyelországba azokkal kezdem. Nem volt bankett, tehát pohárkö­
menekült s még felesége vagyonát is, a ki pedig az szöntők sem voltak. Nem volt hangverseny, tehát
aulikus néhai Pálííy húga, 100.000 írt értékben le­ táncz sem volt. És mégis emlékezetes, nagyjelentő­
foglalják. ségű esemény volt a fülei új templom megnyitása
És az ellenállás joga daczára a magyarok mind­ junius 26-án. A millennium éve szülte a nagy gon­
ezt eltűrték, mígnem a király német katonáinak, az dolatot, mely következményeiben helyesnek bizonyult:
olasz Barbiano generális kapitánynak és Petz Baptistá­ megnövekedett a nyáj, új hajlékra vár. És eltűnt a
nak, a német gyalogság fejének meg nem hagyja, kisded, ódon templom freskóival és 1897. julius 25-én
hogy Felső-Magyarországcn a magyarság vezetőit a letéve az újnak alapköve. És ma, hét év után, össze­
jog ürügye alatt kiirtsák, javaikat lefoglalják s he­ forrva a századok előtt épített, most újra öltöztetett
lyükbe németeket tegyenek, úgy, mint Erdélyben karcsú toronnyal, ott áll 38,000 korona értékben a
Bástával cselekedték. Ezek mellé adták a tolvaj Krau- minden részében új templom. Monumentális építmény.
seneck kamarást, aki csak a saját zsebére 100,000 Milyen a stylja? Ebben laikus vagyok. Csak látom,
tallért lopott. hogy nem szeczessziós. De egyszerű és mégis szép.
Ezt cselekedte Rudolf, aki a kereszíyénség vé­ Szép kívül, szép belől. Különösen meglepő az a ko­
delmének örve alatt, a keresztyén fejedelmeket és losszális, két mánuálos, tizenkét változatú, egészé­
országokat, de legíőképen alattvalóit hallatlan zsaro­ ben modern szerkezetű, új orgona, mely a „Csioflek
lásokkal fosztotta ki, az országnak a töröktől még testvérek“ brassói új czég szakavatottságának, lelki-
megmaradt részét katonáival elnépesitette s szándé­ ismeretes, becsületes munkásságának kutyabőrnél is
kosan húzza a háborút, hogy magát gazdagítsa s értékesebb nemesi levele.
kedvteléseit és buja kéjvágyait kielégítse ! A terméskőből faragott, ízlésesen festett szószé­
E kiáltványban őseink csak abban tévedtek, hogy ket, egy 300 korona értékű, arasznyi aranyrojttal
normális, rendes embernek tartották Rudolfot, holott szegett, bordószin takaró köríti. Rajta egy vallásos
ma már a tudomány világánál tudjuk, hogy eg}r sú­ lélek szorgalmatos kezeinek félesztendei nagy mun­
lyosan terhelt, szegény elmebeteg emberrel volt dol­ kája, aranynyal hímzett eme felirat: „Egyháza iránti
gunk, ki mindkét ágon szépunokája lévén őrült Jo­ szeretetből, 51 éves papságának emlékére ajándé­
hannának, a bajt kétszeresen örökölte s akit Spa­ kozta Karácson György ev. ref. pap és családja. Hí­
nyolországban a Jezsuiták nevelvén, már iíjan ma­ mezte Karácson Béláné, szül. Csia Ilonka, 1904.
gával hozta az inquiziczió és Caesar-kevélység ke­ április 24.“
gyetlen szellemét. Prágában elzárkózva, 36 éves Egy egyszerű, kálvinista papi család szerény
hosszú uralkodása alatt a külső vallásosságnak és adománya tehát, mely 45 hosszú év leforgása alatt
egyben a varázslásnak adta magái; alchemiával, csil­ látta el az urasztalát kenyérrel; melynek feje, az ur­
lagjóslással és szellemidézéssel foglalkozott s ágyas­ nák immár elaggott szolgája — ki az ifjúság küszö­
élet és faraói építkezések kedvtelései között, helyette bét ama csodás időkben, ágyuk dörgése, fegyverek
kapzsi udvaronczok, jezsuiták és eszközeik, az inkább ropogása, harczi paripák robaja között lépte át —
tolvaj és hóhér, mint katona, kalandor zsoldosok megérte a várva-várt napot és órát, melyben 82 esz­
vitték a kormányt. A töröknek adót fizetett s orszá­ tendőnek nehéz terhével gyönge villáin, Fülében el­
gaiban Istennek képzelte magát. Népe éhenhalt s töltött hivataloskodása 51-ik évében, gazdag, tanúlsá-
halálakor 12 millió tallért találtak titkos pénztárában. gos reminiscenciákkal bővölködő beszédében kétsé­
A kiáltvány sorai egyszersmind felvilágosítanak get kizáró, meggyőző erővel vitte foglyul a lelkeket
őseink s igy Bocskay gondolkozásáról is, mely sem­ az új templomban ez igének: „. . . .e hely nem egyéb,
mit sem gyűlölt jobban a töröknél és senkinek sem hanem Istennek háza és a mennyeknek kapuja“ (I.
hitt inkább, mint a Krisztus nevével takaródzó nyu­ Mózes 28. 17b).
gatnak. De idő kellett, amig reájöttek, hogy nem az Méltó e beszéd, hogy szélesebb körben napvilá­
az irgalmas samaritánus, nem az az igaz keresztyén, got lásson. De várjunk vele. 54 évi paposkodása alatt
aki főpap és lévita létére szívtelenül elmegy a meg­ — saját szavai szerint — készített a munkás szolga
sebesült és kifosztott útas mellett, hanem az, aki egy zsákkal. Bizonyára annak idején akad valaki, a
felveszi és gondját viseli. ki bár egy kötetre valót, útra bocsátani kötelességé­
A függetlenségi nyilatkozattól a szerencsi gyű­ nek tartsa. Annak idején, ha a fáradt szolga örökre
léstől kezdve, a melyen e kevés magyar nemzet pihenni tér, találkozik avatott toll, mely a nekrológ
reliquiái ismét egyesültek: Bocskayval nem volt mit rendjén megírja az ő életét; azt az életetet, melynek
tenni, vele egyezkedni kellett. Augusztusban diadal- fonala átnyúlt már is ama bibliai véghatáron. Ne
úttal vonult be Kolozsvárra, kedves szülővárosába; vegye zokon a leendő, avatott toll, ha ánticipálok e
a medgyesi gyűlésen nemsokára a fejedelemségbe hos-szú életből nehány mértíöldmutató vonást. Miért
 290 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
teszem ?!.. Ő nem jubilált. Tisztes, papi öltönyén
nem íügg aranykereszt. Miért? Ne kérdezzük.
51 évet töltött el eddig Fülében. Nem vándorolt.
Sem napnyugatról napkeletre, sem napkeletről nap­
nyugatra. Ez az ige megtestesitése: „hogy ha pedig
eledelünk és ruházatunk vagyon, azokkal megeléged­
jünk“ (I. Timeth. 6. 8.). Eltemetett két élettársat.
Szerény jövedelméből fölnevelt s részben kitanitta-
tott több mint nyolcz gyermeket, fiukat és leányokat
egyaránt.
Mindenét porrá égették 5 ízben. Ő volt-e az oka?
Ne Ítéljen senki, aki tapasztalta, aki hordja a példa­
szó súlyát: a kepe epe; aki vallja az igét: mindig
vannak, akik maroknyi árpáért gyalázattal illetik még
az Isten nevét is. Egyházának gyűjtögetett, szapar-
gatott zajtalan, csendes munkával. És az eredmény?
Három iskola három tanerővel. Jó parochiális épüle­
tek. Új templom, mely egészen kitelt Füle becsüle­
téből; melyhez egy fillért sem tánczolt össze senki.
Új orgona. Tekintélyes kapitális, mely a jövendőben
megrázkódtatások ellen megvédi az egyházközség
terhes háztartását.
Végül egy sötét komor, de gyakori vonás. Ol­
vasom az Írásból. Az igazságos biró, a nagy próféta,
a megvénhedt Sámuel helyébe Izrael ifjú vezetőt
óhajt. Ez jutalma, ingadozó nádszálként ide-oda haj­
ladozó népe részéről élete alkonyán. Megfelelő hely­
zet. Analóg eset. De szóljon az említett, junius 26-iki
beszéd: Mondogatjátok: az új templom új papot kí­
ván. Oh, te szegény, öreg pap, oly sok évi szolgála­
tod s érdemeidért elvetendő, favágón való forgács
lettél-e? Ám legyen! Pedig én áldottam azokat is, a
kik engem átkoztak; jól tettem azokkal is, akik en­
gem gyűlöltek; imádkoztam azokért is, akik engem
háborgattak és kergettek (Máté V. 44.). íme, a meg­
döbbentő tragédia, a keserű jutalom, az észbontó
gyötrelem, a lelket rázó kin!
Azért ne békételenkedjék, könnyet se hullasson
a megvénhedt, öreg szolga; hiszen ez osztályrészünk,
kiket Isten „erre a világ előtt alávaló, becstelen hi­
vatalra, papi tiszte választott.“ Ha nem olyan régen
még erőteljes hangja elvesztette is érczét, csengését;
ha erőtelen vállon hordja is a prófétai palástot: csak
tovább — tovább. A páthmoszi, nagy számkivetett
élete alkonyán elhaló hangon csak azt susogta: fiacs­
káim, szeressétek egymást (I. János IV. 7.) Favágón
való, elvetendő forgács volt-é a zér t? !.... I.
II. Egyházmegyei közgyűlés.
Egyházmegyénk évi rendes közgyűlését aug. hó
15-én tartotta meg Nagyajtán, nagy érdeklődés mel­
lett; a mennyiben jelen voltak a főgondnokok, gond­
nokok; a gyöngélkedő Karácson György bátyánk ki­
vételével mindenik lelkész s szép templomi közön­
ség. A közgyűlést megelőző istenitiszteleten Kövér
András esperes lendületes, szép imája után Sebestyén
Sándor olaszteleki lelkész beszélt Ján. XIII. 34—35.
versei alapján a szeretetről, mint új parancsolatról,
életteljes, eleven előadásban. Kiemelkedő pontja volt
a tárgysorozatnak Zathureczky Kálmán gondnok be­
iktatása, illetve eskütétele; ki meggyőző, határozott
hangon örvendeztetett meg mindenkit, hogy méltó
óhajt és akar lenni a Zathureczky névre. Adja Isten,
hogy úgy legyen. Sándor András nagyajtai lelkész
reíerádájában szavazattöbbséggel elfogadtatott a sepsii
egyházmegye egy határozata, mely szerint a kongnia
illetmény utaltassák a központból directe az illető
lelkészek kezéhez s a névkönyvek, egyházkerületi,
stb. jegyzőkönyvek szintén úgy, a hivatalos lap czim-
szalagja alatt, az esperesek kikerülésével, a kiknek
úgy is tenger sok dolguk és bajuk van. Úgyancsak
ő referálta ama főtanácsi leiratot, mely szerint a theol.
fakultás anyagi ügyeinek szanálása czéljából a hívek
pár fillérrel megadóztatnának; ez azonban, tekintettel
35. szám
a hívek által jelenben is hordozott terhekre, nem
fogadtatott el. Balázs Ignácz egyházi értekezleti ügy­
vivő elnök velős, talpraesett indokolására kimonda­
tott, hogy az eházközségi értekezletek sürgősen meg-
alakitandók. Az eszmecsere rendjén felszínre dobott
nehézségek miatt azonban egyelőre egy öttagú bi­
zottság küldetett ki a módozatok kidolgozása végett.
A tartalmas, nagy gonddal összeállított esperesi
beszámolóból — eltekintve Antos József érdemes
gondnokunk elhalálozásától — csak jót hallottunk.
Az egyházközségekben rend van. A vallásos buzgó-
ság meghozta áldozatát, mint rendesen; sok adomány-
és ajándékban részesült kisebb-nagyobb mértékben
mindenik egyházközség. Az építkezések közül kima­
gaslik a fülei új templom. Fegyelmi eset nem for­
dult elő egész év leforgása alatt. Lőrincz Gyula fő­
jegyző jelentése következett az egyházmegyei tanács
működéséről; majd Czell Ignácz helyettes, immár
rendes tanügyi előadó ismertette a négy felekezeti
iskola állapotát, mely jó, megnyugtató. Kovács Sán­
dor számvevő igen-igen fölemelő kijelentést tett, a
midőn számokkal igazolta, hogy az egyházközségek
készpénzben levő tőkéje együttesen 553,000 koronán
is felül van. Végül dr. Benedek Zoltán egyházkerü­
leti közgyűlési taggá történt megválasztatásának pub­
likálása után sor került a fehér asztalra is, melyet
Zathureczky Kálmán gondnok gavalléros bőkezűség­
gel rakatott meg sok minden jóval. A dolog termé­
szete szerint megfelelőek voltak a pohárköszöntők
is, melyek között nem utolsó volt a Kökössy Gábor
szolgabiróé sem, aki feketekávé megváltása czimén
20 fillért kért és kapott mindenkitől az „erdővidéki
kórházalap“ javára.
Molnár Imre.
Az egyháztársadalmi egyesületek.
Az egyh. kér. Egyházi Értekezletnek Kézdivásárhelyen, 1904.
julius 5-én tartott közgyűlésén felolvasta Péchi Á rpád brassói
ref. lelkész.
(Folyt, és vége.)
2. A nőegyletek. A városi és községi nőegyletek
egyesülnek az egyházkerületi általános nőegylet egye­
temes szervezetében. Ezért, szervezetük összhangba
hozandó, az egyházkerületi értekezlettel. így az ál­
talános nőegylet: az egyházkerületnek, az egyházme­
gyéknek és presbytériumoknak egyik kiegészítő egy­
háztársadalmi szervét képezi. Az egyes egyházköz­
ségek nőegyleteinek ezért védnöke, a lelkész; az
egyházmegyeinek az esperes, egyházkerületinek a
püspök.
Az erdélyi egyetemes erő. ref. nő egyletnek czélját,
rendeltetését az anyaszentegyház közvetlen java hatá­
rozza meg.
Ezért rendeltetése: 1. A nőnevelő református in­
tézetek és árvaházak támogatása. 2. Részvétel, az
egyházak szegény tanulóinak íelruházásában és is-
tápolásában. 3. A tehetetlen öregek és özvegyek,
valamint az árvák gyámolitása. 4. A ref. betegápoló
(diaconissa) intézmény megteremtése. 5. Tehetséges
szegény leányok és özvegyek támogatása, azon czél-
ból, hogy tanfolyamokat látogathassanak, hol kikép­
zést nyerjenek: mint betegápolók, női kézi munka
tanítónők, üzleti könyvvezetők és gyermekleányok stb.
6. A református templomok és temetők ékitése, tisztán
tartatása, egyszóval, ezek czéljainak anyagi támoga­
tása. 7. Részvétel testületileg az isteni tiszteleteken
és vallásos estélyeken. 8. Közremunkálás a „Vasár­
nap" czimü vallástársadalmi lap és egyéb valláser­
kölcsi irányú müvek terjesztésében. 9. Támogatják a
népkönyvtárak létesítését.
E széles keretben minden egyes nőegylet megtalál­
hatja az ő speciális helyi viszonyainak megfelelő mun­
 35. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 291

kakört. Hogy azonban, az együttérzés és egyczélra gyedében az egyházi közadók pontos időben befoly­
törekvés eszméje, egyszóval a testületi szellem, mi­ janak; úgyszintén, hogy az egyházhatósági és köz-
nél jobban kifejlődjön; minden évben, minden egyház- vallás-társadalmi intézkedések végrehajtassanak.
megyei értekezlet területén, tartassék egy egyházmegyei *

nőegyesületi értekezlet. És minden évben, az egyházkerü­ Mélyentisztelt egyházkerületi értekezlet! Ezekben

leti értekezlet idején és helyén, egy kerületi nőegyleti ér­ kívántam, a tárgy nagyköréhez mérten, lehető rö­
tekezlet. Az egyházmegyei értekezleten, az egyes nő­ vidséggel tervezeti javaslatomat előterjeszteni. Tu­
egyleteket, bizonyos megállapítandó arányban kép­ dom én azt jól, hogy e javaslatot mintegy varázs­
viseli: 1, 2, 4 képviselő; úgyszintén az egyházkerü­ ütésre, megvalósítani nem lehet, de másfelől arról is
leti nőegyleti közgyűlésekre az egyházmegyei nőegy­ megvagyok győződve, hogy rendre, erős akarattal
let küld bizonyos számú kiküldöttet. Minden egyház- és kitartással, ez alapon anyaszentegyházunk javára
megyei, valamint kerületi nőegylet választ a maga hatalmas szolgálatot tehetünk; mert igy, népünk üd­
kebeléből: egy elnökety 2 álelnököt és tisztikart. vére megteremthetjük a pezsgő egyháztársadalmi
A segélyalapok előállítására ezer mód nyílik. A életet.
női fogékony lélek ezeket bizonnyal megtalálja és ki Kérem azért tiszteletteljesen, a mélyen tisztelt
is használja, ha az egyesület létrejön. Én is azonban közgyűlést, méltóztasson hozzászólani e fontos kér­
megemlítek egy pár általam igen alkalmasnak gon­ déshez, tervezetem legyen általános bírálat tárgya.
dolt forrást Ilyenek: 1. A halotti koszorúk váltság­ Én miben sem kötöm magamat, mert tudom, hogy :
díja. 2. Kedves halottaink halálesetének évfordulóján a jót, legyőzi a jobb!
nyújtandó kegyes adományok. 3. Újévi gratulácziók
megváltása. 4. Konczertek, bazárok, szinielőadások
rendezése. 5. Faluhelyen gabonahordáskor kegyado­ KÜLFÖLDI SZEMLE.
mányok kérése. 6. Évi tagdíjak.
*
Luther pápista megvilágításban.
3. A szomszédság. Fertályok vagy negyedek sze­
rint alakúi. Élén áll a szomszédatya. Tagjai a köz­ (Denifle könyvéről.)
ség, illetve a város teljes korú férfiai. Ha idegen Brunetiére hírhedt genfi felolvasása után, melynek
hitsorsos jön a községbe, köteles belépni a szomszéd­ megvolt az a különös varázsa, mely e kiváló irodalmár
ságba, mert különben nem élvezheti az egyháztársa­ műveinek általában vonzó ereje s melyet most egyenesen
dalmi élet jótéteményeit. A szomszédatyát választja bizonyos felizgatott ingerrel vártak a finomabb irodalom
a szomszédság, egy kiküldött presbyter elnöklése mellett s a még finomabb irodalom inyenczei; e csalódásokat
3 évre. keltő Kálvin-felolvasás után szinte természetes folytatásul
A szomszédatyához intézi azután a lelkész a tűnik fel Denifle hatalmas könyve Lutherről. Nem keve­
sebb érdeklődéssel várta kath. és prot. világ egyaránt,
megkeresést, ha valaki elmulasztja gyermekének mint Brunetiére előre jelzett s bravúros reklámmal ingerlő
megkeresztelését, vagy ha egy ifjú pár nem akarja intermezzoját Canossai útjában. Denifle nagy hire, szuve­
igénybe venni házasságkötésekor az egyházi áldást; rén uralkodása a középkori egyházi irodalom művei fölött,
nemkülönben, ha valaki hitsorsos vallásunkat elakarja a vatikáni levéltár sokaknak rejtve maradó titkai, melyek
hagyni, vagy reversálist akar adni. A szomszédatya előtte, mint őre előtt e gazdag gyűjteménynek, megnyilat­
azután, vagy maga személyesen, vagy ha tanácsosabb­ kozhattak : azt a reménységet keltették egyházában —
nak véli két kiküldött alkalmas szomszédsági tag mely csak maradandót vár tőle — s a prot. világban is,
által megtalálja a tévelygőket, hogy azok keresztyéni hogy Luther kimagasló egyéniségének megértéséhez új és
intelmeikkel odahassanak, hogy az illetőket bűnös becses szempontokat nyit meg, éppen ez az ő különösen
szándékukról lebeszéljék és jó útra tereljék. szerencsés irodalmi őrhelye. Fájdalmas csalódás várt mind­
két félre. Vaskos könyv került ki a Vatikánból s hozzá
A szomszédatyának gondja legyen arra is, hogy még csak fele a tervezett munkának — egy 860 oldalos
kerületében az atyafiak a templomot buzgón látogas­ gunyirat. Nemcsak berendezéséből hiányzik a tudományos
sák és az ünnepnapokat illően megszenteljék. Az ő foglalkozás sok elemi követelménye; nemcsak szerkezete
vezetése alatt tartatnak a téli hónapokban gazdasági, esett áldozatúl az ötletszerűségnek, az összefűző kapcsolat­
ipari és társadalmi ügyekről.a felolvasások, a lelkész keresés a kapkodásnak, de mindez veleszületett természet­
által megjelölt thémákról. Ügyel továbbá a szom­ ként kitör a szerző pamfletiró egyéniségéből s rosszul
szédatya arra, hogy a vezetésére bízott nép a téli leplezett vagy éppen nem leplezett bosszúsága kínosabbá
vallásos estéken részt vegyen. Egyetértve a presby- s izgatóbbá teszi könyve olvasását s értéktelenebbé sok
teriummal, a nőegylet elnökével és az ifjúsági atyák­ tanulságát, hogysem tisztább pillantásai megnyugtatnának
s tudománya szolgálataiban kedvünk telnék. A különös,
kal, anyákkal, gondja van rá, hogy a nép jó köny­ majdnem különcz könyv természetéről és jelleméről, külö­
veket olvasson. Ezért a fennebb említett testületi nösen a jeles Luther-kutató, Köhler kalauzolása mellett,
vezetőkkel azon munkál, hogy népkönyvtárak léte- adjon vázlatos képet a következő összefoglalás.
sittessenek. Előnyös helyzetét Denifle egy sovány vesszőparipa
A szomszédságok vallástársadalmi kérdések mel­ faragására használja. Ezzel s ezen tombol keresztül az
lett, karolják fel a község közgazdasági ügyeit is; egész Luther-irodalmon, egész Lutheren. Először a Luther-
mert ettől függ a nép anyagi jólléte. Ezért keressék irodalom munkásainak hányja hetykén szemére, hogy el­
a község közigazgatási hatóságával az együttmunkál - hanyagolják a középkori scholastika és mystika ismereteit,
hogy Luthert kiragadják környezetéből, hogy kiszárítják
kodás czéljából a barátságos viszonyt. alakjából a Tcatholilcus eret. Itt elemében van Denifle; itt
A presbyteri gyűlésen időközönként a szomszédatya sok új szempontot nyit meg. De itt is csak bővit, tágitja
jelentést teszen, negyedének minden irányú egyháztársa­ a kört, nem ő nyitja meg; inkább visszaél előnyeivel,
dalmi munkájáról és azután a presbyterium megálla­ mint értékesíti. Még tajtékzóbb paripája, mikor Luther
podásait a szomszédsággal közli. Ezenkívül a szom­ alakja körül toporzékol. Luther iratainak kiadói (a weimari
szédatya tagokat gyűjt az egyliázkerületi értekezlet munkások) tudományos hitelét egyszerűen kétségbe vonja:
számára és arra törekszik, hogy a „Vasárnap“ czimü Köstlin, Kawerau, Enders teljesen járatlanok a középkori
egyháztársadalmi lapot terjessze. Az ifjúság mulatsá- dolgokban, nekik tehát leczkét ad, olyant, minő, Istennek
ságain képviselteti a szomszédságot, de maga is hála, csak katholikus egyházi atyák közt divatos. Ezeket
a férfiakat egyszerűen azért kell neki letipornia, mert a
azokon lehetőleg személyesen részt vészén. A szom­ Luther műveinek kiadásában nem találja ott az ő vessző-
szédság kiküldötteinek, egyvonalban a nőegylet képvi­ paripájának kedves táplálékot: a középkori scholastikát
selőivel és az ifjúság vezetőivel, tisztelethely tartatik és a fölöttébb nélkülözhetetlen mystikát!
fenn a mulatságokon. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy ezen autosug-
Végül a szomszédatya közremunkál, hogy ne» gestión felgyűlt mérgét bizonyos kéjelgéssel lövöldözi Lu­
 292 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
therre, Hiába várnánk még csak igyekezetét is, hogy Luther
lelke fejlődését megértse. Luther előre el van Ítélve ugyan­
csak eme világitélő mérővessző szerint, hogy nem volt
eléggé scholasztikus, mystikus, patrisztikus ; s nem is csak
tudatlan volt, de éppen hamisító isi Hamisan idéz, hami­
san magyaráz s azért, természetesen, hamis reformácziót
tákol össze. Hogy is lehetett ez a Luther reformátorrá!
Ez nem megy a fejébe Deniflenek. Nem is csodáljuk;
hiszen ezt az egyszerűbb dolgot se érti meg, hogy az
emlékezetből idézés sohase ment a hibától; hogy értené
meg, hogy Luthernek drágább dolga volt, mint a scholasti-
kus polyvát gondos rekeszekbe rakni; hogy Luther kinzó
tépelődései között megélni volt kénytelen azokat a nagy
érzéseket, miknek száraz hüvelyei zörgetésében titáni küz­
delmei nem gyönyörködhettek ? I Hogy értse meg ezeket
a belső harczokat, e meghalást a réginek, feltámadást az
újnak, kinek egyetlen, meginditó naivsággal dédelgetett
mértéke ma is egy scholasztikus ismerettömeg.
De még igy is, Luther ellen szórt vádjai visszapattan­
nak. A teljesen tudatlan és hamisító Lutherrel vitába
száll; megdicséri, hogy 1515-ig „helyes utón“ járt a scho-
lastikában; azért kell rá haragudni, mert azután félrelé­
pett. Azután magába merült, mélyebbre, mint minden
Tamások és Occam Vilmosok, mondjuk m i; akkor kezdett
figyelmesebben, megdöbbenve, elragadtatással hallgatni a
belső vihar első hangjaira, akkor kezdett reformátor lenni.
Nem úgy, mondja Denifle.* akkor lett — csaló. Igaz: Lu­
ther könyvei, idézetei — mégis csak el kell ismernie —
nem csupán hamisság; de már az új Luther, az nemcsak
egy szánandó csalódott, de egyenesen csaló.
Ez a Denifle „kutatásainak“ pozitív eredménye, ez az
eretnekitő Ítélkezés diadalkiáltása. Egy hamisításokra épí­
tett csalás. Valami idegbeteges perverz kéjelgéssel turkál
Luther jellemében, hogy rásüsse, hogy az egész Luther
egy érzéki élet számára keresett „spanyolfalat“ a Jézus
váltságművének hamis elmagyarázásával; bepiszkolja ne­
jének is sírját, emlékét; kaján kárörömmel mutat Luther
barátaira: egy mordályégető Sickingen s egy syphilitikus
Hutten barátja hogyan is lehetne más, mint egy „emberi­
ség szemete“ ; aki telehazudta magát és a világot mesék­
kel, nagy belső küzdelmekről, miket a sátánnal vívott
volna. Dehogy, Luther egyszerűen az ő égető érzéki con-
cupiscentiájának ácsolt össze kényelmes spanyolfalat:
Krisztus mindent elvégzett, most csak élvezni kell, mert
az igazoltság mindent elfedez.
Az ember megdörzsöli a szemét: a XX. században
Írták mindezt? A kath. egyház szemefénye irja mindezt,
a kitől „csak maradandót vár“ a harczos egyház? Tisz­
tességül mondjuk ennek az egyháznak: akadtak, a kik
megbotránkozva elutasították a vatikáni lovag alantas ex-
pectoratióit. Ezeknek elmondhatják a Luther szószólói,
hogy tanulnak a figyelmeztetésekből, miket igen piszkos
kézzel mutatott még egy ijesztő redivivum a legsötétebb
középkori obscurantizmusból; de Denifle nem tarthat
igényt arra, hogy a boszankodás megvető mozdulatán túl
azt a figyelmet vesztegessék reá, mely a becsületes tudo­
mányos szándék becses előjoga.
Csakugyan, csupán a Luther örököseinek tartozása
parancsolhatta azokat a komoly tárgyalásokat, melyek e
blasfémia-férczelményt érdemén messze felül kitüntetik,
mikor szóba állnak vele. Itt határt lehetne vetni az irgal­
mas objectivitásnak; itt többé nem a méltóságos és nemes
elmerülésnek van helye a nagyszerű tények világába: ezt
a tudományos hivatásra képes elmék kiváltsága adni és
kapni. Itt csak a kitűnő festő, Kaulbach kritikája van he­
lyén, a mit a Döllinger „Reformáczió“-jának olvastakor
mondott. Kaulbach lerajzolta benyomásait. A rajzon Luther,
Zwingli és Kálvin ültek egy lovon, Döllinger pedig, mar­
kában a kalapjával, futott utánuk és gyűjtögette, a mit
elhullatott — a ló. Katholikus bámulói Döllinger mellé
állítják Deniflet. Kaulbachhal együtt — mi is melléje kép­
zeljük.
Tankó Béla.
KÜLÖNFÉLÉK.
Z sin a telő k észitő ev. ref. eg y etem es konvent.
A folyó évi november hó 10-én összeülő országos
zsinat előkészítésére hivatott rendkívüli konventet
főtiszteletü Kun Bertalan püspök és nagyméltóságu
35. szám.
báró Bánffy Dezső egyházkerületi íőgondnok urak,
mint az ev. reí. egyetemes konvent elnökei Buda­
pesten, a Lónyay-utczai ref. főgimnázium dísztermé­
ben október hó 27. (huszonhetedikén) délelőtti 10 (tiz)
órakor fogják megnyitni.
A k olozsvári ev. ref. k ollégiu m b an e hó
5-én d. e. 10 órakor tartották az évmegnyitást, melynek
különösebben ünnepélyes jelleget adott az intézet két uj taná­
rának : dr. Kálmán János és Deák Istvánnak székfogla­
lása. Az ifjúság éneke után („Te benned bíztunk. “)
Tárkángi György vallástanár mondott áhitatos megható
imát. Majd dr. Török István igazgató évmegnyitó beszé­
det, melyben a tanulóknak tanáraik iránti bizalmának fon­
tosságát fejtegette. Ezután dr. Kálmán János, a eláss,
philolog. új rendes tanára tartotta meg székfoglaló^ érte­
kezését „Homér és Aeneas alvilága“ czimmel. Őt kö­
vette Deák István rajztanár értekezésének VA művészetek
nemzetiességea felolvasásával. Ismertetés helyett az érté­
kes művekből lapunk részleteket fog közölni. Miután mind­
ketten letették a hivatali esküt, az Elöljáróság nevében
Becsek Lajos gondnok, a tanárkar nevében dr. Török
István igazgató üdvözölte őket. A szép ünnepély, melyen
szépszámú közönség — köztük dr. Bartók György püs­
pök úr is résztvett — a Hymnusz hangjai mellett azon
bizonyos reménységben oszlott szét, hogy itt a régiek
mellett az új tanároknál is a legjobb kezekben van az
ifjúság nevelésének fontos ügye. Isten áldása legyen raj­
tuk, velük!!
Barfha Zsigmondi, a Bethlen-főiskola tudós
fizikus professzora és buzgó gazdasági inspektora, f. hó
elsején töltötte be tanári szolgálatának huszonötödik esz­
tendejét. Ezen hosszú idő alatt, mint tanár, az ifjú gene-
rácziók egész sorának nevelésével s mint inspektor a kol­
légium vagyoni érdekeinek hű szolgálatával nagy érdeme­
ket, jó kedélyével és nemes gondolkozásával pedig sok jó
barátot szerzett. Az évfordulót felhasználták tanártársai,
hogy az ünnepelthez való szeretetüknek kifejezést adjanak.
F. hó 1-én a Sisak vendéglőbe gyűltek össze barátságos
lakomára, hol a jó kívánságok egész tömegével üdvözöl­
ték a jubiláns professzort. Ezen jókívánságokhoz mi is a
legkészségesebb elismeréssel és örömmel csatlakozunk.
L elkész! beiktató. Kézdivásárhelyt szeptember
hó 4-én d. e. 10 órakor tartották az ev. ref. egyház új
lelkészének, Czirmay Zoltánnak hivatalos beiktatását. Az
új lelkész szombaton a déli vonattal érkezett, amikor ün­
nepélyes fogadtatása volt az állomásnál. Üdvözlő beszédet
itt Kölönte Mózes főgondnok mondott, mig a papi lakásnál
Szabó Jenő első pap köszöntötte. A beiktatást szintén
Szabó Jenő első pap teljesítette, a mely alkalommal a ref.
egyházi daloskor is közreműködött. Vasárnap délben a
beiktatás után 1 órakor diszebéd volt az uj pap tisztele­
tére, Kölönte Mózes főgor_dnoknál. Részletesebb tudósítást
nem kaptunk.
A kolozsvári theol. fakultáson e hó 1-én történt meg
az ifjak felvétele. Felvételért folyamodott: 81 régi, 49 új
theologus ; 22 régi és 9 új bölcsészethallgató. Ezek közül fel­
vétettek :
A) Theologusok :
1. A Bethlen kollégiumtól járó stipendiumra való ajánlással:
Fosztó Dénes IV. é., Koszorús István IV. é., Papp József
IV., Soós Adolf IV.,.CsiaPál III., Felszeghi István III., Kertész
Lajos III., Muzsnai Ödön LI., Máthé Sándor III., Rácz Lajos
111., Székely János III., Bartha Péter IL, Berde Sándor II.,
Sárkány Lajos II., Tőkés Ernő II., Varga Gyula. II. é.
2. Az intézetben való óenlakásra és convictusra felvétet­
tek évi 200 korona dij fizetéssel: Biró Dezső IV é., Falka Károly
IV., Farkas Lajos IV,. Gaman Sándor IV.,Sallai Lajos IV., Szath-
mári Gyula IV,. Deák Gábor III., Gidófalvi Károly III., Jakab La­
jos III., Sebestyén Kálmán III., Török István III., Adorján István
11., Barabás Viktor II., Kacsó Lajos II., Kádár Albert II., Lorinczi
Árpád II., Makkay Endre II., Péter Géza II., Soó Sándor II.,
Sebestyén Gyula II., Szabó Andor II., Incze Gábor II., Bállá
Mihály I., Farkas Imre I., Fábián Tibor I., Geréb András I.,
Hancsó Lázár I., Kovács György I., Kis Kálmán I., Konrád
Kálmán I. Koncz Rudolf I. Laár Ferencz I., Maksay Elemér 1.,
Miklós Pál I., Magyari Domokos I., Nagy Lajos L, Nagy Béla
1., Rátz Miklós I., Szabó Gyula I., Vass István I., Bingya Já­
nos I. é.
Évi 100 korona díjfizetéssel: Balogh Árpád IV. é., Dengel
Géza IV., Kovács Sándor IV., Nagy Mihály IV., Porzsolt Ist­
ván IV., Egyed Gábor III., Imreh Lajos III., Jakab György
111., Kónya Gyula III., G. Kovács István III., Magyari Zoltán
111., Szotyori Lajos III., Veszprémi Ferencz III., Varga Béla
111., Bodoni László IL, Csóg Sámuel IL, Illyés Géza II., Kiss
Károly II., Krizbay Sándor II., Sebestyén Endre II., Benedek
 35. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 293

Antal I., Erdei József I., Gebedy Lajos 1.» Gyenge György L, Beszterczei körlelkész 100 k. ezúttal utoljára, kiadott..se­
Hoífer András I., Molnár Ödön 1, Nagy Lajos I., Nagy Géza gélye megt. Mezőörmény esi lévita 100 k. dtto. dtto. Özv.
I. Varga Zsigmond L, Weimann Péter I., Fancsali Sándor I é. Vályi Elekné 200 k. dtto. dtto.
Évi 50 korona díjfizetéssel: Gáli! Sándor III. é., Istók X. Görgényi egyházmegye. Szászrégeni egyház 900 k.
Sándor III., Kiss Endre ILI., Régeni István IIL, Serester Ta­
más III., Biró Lajos IL, Benkő Ferencz II., Puskás Kálmán közp. tart. töri. Garda Márton sáromb. ny. 1. 420 k. Gör-
II. Tőkés András II., Tőkés József II. é. gényüvegcsíiri egyház 1000 k. templomepitésre kiadva.
Bejáró növendékekül: Filtp Árpád IV. é., Kovács Gyula Köbölkuti egyház 200 k. adósság törleszt. Özv. Boc Elekné
IV., Rácz Gábor IV., Szabó Géza IV., Tegző Ambrus III., szászrégeni 300 k. özvegy árvái jár. Dénes Gyula komlódi
Albisi Gyula IL, Donáth László II., Gecse János II., Kóréh lelkész 300 k. egyszersmindenkorra. Benke Mór gorg. üveg-
Béla II., Nagy Elek II., Szász György IL, Takács József II., csüri lév. 120 k: 1905-ig. Tőkés János toldalagi lév. 100 k.
Tövisy József IL, Sebesy Endre II., Benedek Márton I., De­ egyszersmindenkorra.
meter Antal I., Dezső Zoltán I., Fekete Elek I., Györfi István X I Marosi egyházmegye. Szentistváni egyház 130 k.
I., Mátéka László I., Náznán József I., Szabados József I.,
Szász Ferencz I., Szabó Miklós I., Erdélyi Sándor I. rendki- közp. tart. töri. Fintaházi egyház 100 k. közp. tart. töri.
vüli, Hideg János I. rk., Nagy Endre rk., Oláh József rk. Magyarosi egyház 100 k. adósság törlesztésre. Szentsimoni
A tanárjelöltek közül állami ingyenes helyre ajánlva vé­egyház 80 k. adósság törlesztésre. M.-szentkirályi egyház
tettek fel: Almásy Imre, Bartha István, Dócy Ferencz, Ju­ 100 k. adósság törlesztésre. Cserefalvi egyház 80 k. adós­
hász Albert, Ioó Győző, Lux Lajos, Mornau Jakab, Nagyváthy ság törlesztésre. Böői egyház 100 k. adósság törlesztésre.
Ferencz, Nagy,Jenő, Nagy Imre, Ostvátb Ödön, Schmidt Fri­ Berekereszturi egyház 80 k. adósságtörlesztésre. Káposz-
gyes, Szabó Árpád, Szegedy Géza, Szemerey Gergely, Végh tásszentmiklósi egyh. 100 k. papilak javításra. Tompái egyh.
Árpád, Zsigmond Ferencz, Kónya Sándor. 100 k. papilak javításra. Gál József várhegyi lév. 80 k.
400 korona fizetés mellett: Nagy Jenő, Bartha György,
Bállá Gábor, Égető Béla, Józsa Andor, Marsai Lajos, Mezey egyszersmindenkorra.
József, Vincze Lajos, Vinczi Károly. XII. Kiiküllői egyházmegye. Erzsébetvárosi egyház
300 koronás: Osváth Gedeon, Tárczy Károly tan. jelöltek.200 kor. közp. tart. töri. Dicsőszentmártoni egyház 1016 k.
közp. tart. töri. Balavásári egyház 200 k. papilak építésre.
E szerint felvétettek : I. é. theol.-nak 40 rendes, 4 rend­
Bethlenszentmiklósi egyház 100 k. adósság tori. Mikefalvi
kívüli, II. é. theol.-nak 36 rendes, III. é. theol.-nak 37 rendes,
IV é. theol.-nak 19 rendes és 29 bölcsészethallgató. egyház 100 k. adósság töri. Szász József küküllővári ének­
vezér 50 k. jégkárai enyhítésére.
XIII. Szebeni egyházmegye. Segesvári egyházköz­
ség 1300 k. közp. tart. töri. Fejéregyházi egyházközség
HIVATALOS RÉSZ. 60 k. közp. tart. töri. Bürkösi egyházközség 334 k. 70 f.
közp. perk. előleg megt. kiadva. Oláhujfalusi egyház 200 k.
3242—1904. sz. KÖRLEVÉL papilak épitésre. Medgyesi énekvezér 100 k. rendszeres
valamennyi nagytiszteletü espérési hivatalnak az államse­ segély. Gábos Dénes fejéregyh. lév. 100 kor. egyszer­
gély és br. Baldácsi-segely kiutalása tárgyában. smindenkorra. Szabó János czelinai lév. 200 k. egyszer­
smindenkorra.
Tudomásvétel és a segélyezettektől megfelelő II. foko­ X IV . Udvarhelyi egyházmegye. Menyhárt András
zatú bélyeggel és esperesi hitelesítéssel ellátandó nyug­ ny. esp. 200 k. Kákái László dobói lévita 200 k. múlt évre
táik bevétele és felterjesztése végett, értesítjük Nagytisz­ kiadott segélye megtérítésére. Kákái László dobói lévita 100
teletedet, hogy az államsegélyből az alább felsoroltak ré­ k. egyszersmindenkorra.
szére a következő segélyek utal vány oztattak : X V . Erdővidéki egyházmegye. Gyenge András mik-
L Hunyadi egyházmegye. Piskii egyházközség 631 k. lósvári 1. 150 k. 1905-ig. Pálfi Elek nagyajtai énekv. 150
98 f. közp. tart. visszatart. Petrozsényi egyházközség 144 k. k. 1905-ig. Dávid Ákos baróti énekv. 100 k. 1905-ig.
közp, tart. visszatart. Csernakereszturi egyház 300 k. to­ X V I. Sepsi egyházmegye. Brassói körlelkész 460 k.
ronyépítésre kiad. Brassói segédlelkész 240 k. 83 f. Hosszúialusi egyház 1218
II. Gyulafehérvári egyházmegye. Balázsfalvi egy­ k. közp. tart. töri.
házközség 200 k. 1908-ig adósságtörl. Szászsebesi egyház- X V III. Kézdi egyházmegye Ozv. Kis Albertné 150 k.
község 98 k. 60 f. közp. tart. visszatart. Csikszeredai körlelkész 50 k. 20 f. a tusnádi beszolg.
III. Nagyenyedi egyházmegye. M.-nagycsáni egy­ A br. Baldácsi alapítványból pedig a következő segé­
házközség 150 k. közp. tart. visszatart. Szászujfalusi egy­ lyek osztattak ki:
házközség 100 k. közp. tart. visszatart Sándor János nyug. I. Enyedi egyházmegye. Csombordi tanító 60 k. Szé­
esperes 200 k. kely György gerendi tan. 50 k. közp. tart. töri. Zsigmond
I V Kalotaszegi egyházmegye. Zsobpki egyházköz­ Pál m.-kapusi tan. 100 k. egyszersmindenkorra kiad.
ség 160 k. közp. tart. visszatart. Barabás Árpád m.-kereki II. Kolozsvári egyházmegye. Özv. Konc Istvánné 100
leik. 100 k. egyszersmindenkorra, már kifizetve. k. egyszersmindenkorra kiad.
V Kolozsvári egyházmegye. Szamosfalvi egyház- ÍII. Kalotaszegi egyházmegye. Özv. Püspöki Mihályné
község 192 k. 80 f. közp, tart. visszatart. Gyekei leány­ 100 k. egyszersmindenkorra kiadv.
egyházközség 80 k. közp. tart. visszatart. Patai énekve­ I V Szilágyszolnoki egyházmegye. Özv. Báthori
zér 200 k. még 1905-ig. Dorogi Lajos aranykuti lévita György né 100 k. egyszersmindenkorra.
100 k. csak ez évre. V Sajói egyházmegye. Özv. Dohi Ferenczné 60 k,
VI Sziláyy szolnoki egyházmegye. Sarmasági egy­ egyszersmindenkorra kiadv.
házközség 225 k. közp. ta rt végleges töri. Völcsöki egy­ VI. Görgényi egyházmegye. Özv. Gecse Áronné 42 k.
házközség. 681 k. 64 f. egyszersmindenkorra, már elszá­ egyszersmindenkorra kiadv.
molva. Egrespataki egyházközség 200 k. adósság törleszt. VII. Nagyszebeni egyházmegye. Özv. Gábos Lajosné
Ördögkutiegyházközség 260k. közp. tart. töri. Kusztos Gyula 80 k. egyszersmindenkorra.
ördögkuti köri. 400 k. csak ez évre. Kusztus Gyula ördog- VIII. Udvarhelyi egyházmegye. Özv. Baka Janosné
kuti köri. 50 k. vármezői hitoktatásért. Kis Ferencz vár­ 80 k. egyszersmindenkorra. Ozv. Tolvaly Zsigmondné
mezői énekvez. 50 k. egyszersmindenkorra. Pelekeszi tanító­ 100 k. egyszersmindenkorra.
nak 100 k. a lévitai teendőkért. IX. Hunyadi egyházmegye. Özv. Incze Jánosáé 50 k.
VII. Dési egyházmegye. Szinyei egyházközség 162 k. egyszersmindenkorra kiadva.
közp. tart. töri. Magyarköblösi egyházközség 50 k. közp. Amenyiben a felsoroltak a jelzett segélyeket már elő­
tart. töri. Magyarköblösi egyházközség 200 k. közp. tart. zetesen megkapták, vagy mint rendszeresített segély bizo­
töri. Kackói körlelkész 40 k., mig kongruája 1600 k.-ig lesz nyos részletekben volt már utalványozva, ezek részéről
kiég. 1903-ra már ki. Kackói körlelkész 40 k., dtto 1904-re. csak a még ki nem fizetett és esedékes összegekről lesz­
Bartha András köblösi kántor 100 k. még 1905-ig. Szabó nek a nyugták kiállitandók és felterjesztendők.
Lajos költői lelkész, 400 k. súlyos tűzkárai enyhítésére. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
VIII. Széki egyházmegye. Kékesi egyházközség 170 k. Kolozsvárt, 1904. augusztus hó 15-én tartott üléséből.
közp. tart. töri. Veresegyházi egyházközség 140 k. rend­ Br. Bemffy Dezső, Maksay János,
szeres segély kiadandó. Kudui egyházközség 200 k. közp. elnök. számvevő.
tart. töri. Szakács József k.-iklódi lév. 200 k. 1906-ig.
Máthé Dániel málomi kánt. 100 k. egyszersmindenkorra. 3761—1904 sz.
IX. Sajói egyházmegye. Nagysajói lelkész 60 k. Szé­ KÖRLEVÉL.
kely Lehel óradnai lévita 200 k. Bartha Károly naszódi A rendeletek Tára 71. lapján közölt 853—1892. számú
lév. 200 k. Pusztakamarási egyház 300 k. közp. tart. töri. körendeletünkben figyelmeztettük volt az összes egyházi
 294 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 35. szám.

hatóságokat és hatósági személyeket arra, hogy az igaz­ 1127—1904. sz.

gatótanácsunkhoz intézett beadványok külsejére a felter­
jesztés tárgyának rövid kivonatát vezessék rá, hogy ezál­
tal a beadványok számbavétele és iktatása megkönnyit-
tessék.
Minthogy azonban az utóbbi időben ismét sűrűn ér­
keznek ig.-tanácsunkhoz oly beadványok, melyek tárgykL
vonattal ellátva nincsenek: ismételten figyelmeztetjük az
összes érdekelteket fennebbi számú rendeletünk szigorú
megtartására.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 1-én.
Dr. Bartók. Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 3849—1904.
KÖRLEVÉL
valamennyi egyházmegyénk nagy tiszteletű esperesi hivata­
lának és a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságainak.
A kebli könyvelési és számvevőségi osztály jelentésé­
ből látjuk, hogy a f. évre kivetett egyházkerületi rava­
talok összegéből még a mai napon is 20000 koronát meg­
haladó összeg van bátrálékban, holott a rovatalok legna­
gyobb része, nevezetesen: a krajczáros élőtőke, képezdei
illeték, agentiale, névkönyv ára már julius hó 1-ig egész­
ben befizetendő lett volna.
A Rendeletek Tára, Próbaénekeskönyv, Pokoly: Egy­
háztörténet czimü nyomtatványok árából is tekintélyes hát-
rálék áll fenn, holott a befizetési határidő ezekre nézve
is lejárt.
Nagy hátrálékok vannak a Protestáns Lap előfizetési
dijaiból, a szeretetházi járulékokból, valamint a kerületi
közgyűlési és konventi jegyzőkönyvek árából, melyek pe­
dig részben szintén esedékessé váltak.
Felhívjuk ennélfogva az összes egyházközségeket, egy­
házmegyéket és kollégiumokat, hogy a már esedékessé vált
rovatalokat és tartozásokat, jelen körlevelünk megjelené­
sétől számitott 30 nap alatt múlhatatlanul befizetni és jö_
vőre a fizetési határidőket pontosan megtartani szíveskedjék
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 3-án.
Dr. Bartók, Kádár János,
elnök. titkár.
1147—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a sepsi ev. ref.
egyházmegyébe kebelezett nyéni egyházközség lelkészi ál­
lomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: gazdasági épületekkel el­
látott szép lakáson kívül: földhaszonélvezet 120 kor.,
készpénz a hívektől 68 kor. 68 fill., termény 945 kor. 42
fill-, stóla átlagos pénzértéke 30 kor., összesen 1164 kor.
10 fill. Kongrua illetmény 1600 koronáig 484 kor. Az ev.
ref. vallásu tanköteles növendékek vallástanitásáért tiszte-
letdij az állami iskola pénztárából 180 kor.
Pályázati határidő: 1904. szept. 30.
Kellőleg felszerelt folyamodványok Józsa Sándor es­ 129—1904. sz. emt.
peres afiához Ilyefalvára küldendők.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1124—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a széki egyház­ a hívek által fizetett járandóság (kepe, rovatai, munkaté-
megyébe kebelezett veresegyházai egyházközség lelki­ tel, egyházi adók stb. a hívek minden járandósága) is, mint
pásztori állomására pályázatot nyitok.
Javadalom dijlevél szerint: 1. Szántó, kaszáló értéke kívánalmakra tekintettel, készíttessenek meg már ez év­
96 kor. 2. Dézma kárpótlás 774 kor. 34 f. 3. Termény- től kezdve a számadások és költségvetések minden egy­
jövedelem 310 kor. 84 f. 4. Munkabeli szolgáltatások és házunk által.
stóla 39 kor 34 f, összes jövedelem a levonásokkal 1179
kor. 5. Kongrua 1600 koronáig 421 kor. Kötelesség: a mükbe hozzuk a inéit, igazg. tanácsnak az ismétlő iskolá­
lelkészi teendők ellátása.
A szabályszerűen felszerelt pályázatuk Sófalvy Károly mában közzétett 1860—1904. számú rendeletét, melynek
espereshez, Kékes (Szolnok-Dobokamegye) küldendők.
Pályázati határidő 1904. szept. 25.
Kolozsvárt, 1904. aug. 30.
Dr. Bartók György, püspök.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a görgényi egy­
házmegyébe kebelezett körtefája! ev. ref. egyházközség­
ben pályázat nyittatik a kántor Tanítói állásra.
Javadalma negyedhold kerttel és gazdasági épületek­
kel biró tisztességes lakáson kívül 140 korona készpénz,
az egyházközség pénztárából, 7 hold 518 Dől l-ső~ osz­
tályú szántó és 1002 □ öl kaszáló haszonélvezete, a mely­
nek kataszteri tiszta jövedelme 100 korona, de haszonbéri
értéke 250—300 korona ; természetben kiszolgáltatott fa és
gabona 382 korona értékben; 178 korona államsegély; fa­
iskola kezelésért 25 korona, összesen 825 korona.
A tanításon kívül köteles a kántori teendőket végezni,
ismétlőiskolásokat tanítani, faiskolát kezelni s az összes
osztályokban az egyházi éneket tanítani.
Pályázati határidő 1904. szept. 20.
Folyamodványok nt. Csekme Ferencz esperes aához
küldendők Gernyeszegre, u. p. Sáromberke (Maros-Torda-
megye).
Kolozsvárt, 1904. szept. 1.
Dr. Bartók György, püspök.
534—904. sz.
MEGHÍVÓ.
A görgényi egyházmegyének Szászrégenben, az egy­
házmegye hivatalos helyiségében, 1904. október 5-én (öt)
d. e. 9 órától kezdődőleg, az alábbi tárgysorozat szerint
megtartandó, rendes őszi közgyűlésére.
1. Imát mond Lénárt József. 2. Elnöki megnyitó és
előterjesztések. 3. Megalakulás. 4. Bekebelezések. 5. Gróf
Teleki Arthur újonnan választott gondnok aa. beiktatása és
eskütétele. 6. Felsőbb leiratok. 7. Esperesi jelentés a meg­
ejtett egyházvizsgálatokról és az egyházmegye általános
közállapotáról. 8. Főjegyző jelentése az egyházmegyei ta­
nács és közigazgatási bíróság működéséről. 9. Számvevői
jelentés az egyes egyházak számadásairól. 10. Pénztáros
jelentése az egyházmegye pénzügyi viszonyairól. 11. Tan­
ügyi előadói jelentés. 12. Könyvtárvizsgáló bizottság jelen­
tése. (Előadó SzászMárton.) 13. Jelentés a levéltár rende­
zéséről (Előadó Kovács István.) 14. Az 1904. évi költség-
vetés revíziója. (Előadó Papp Lajos.) 15. Költségelőirány­
zat 1905-re. (Előadó Dénes József.) 16. Sepsii átirat a
központi járulékok kezeléséről. (Előadó Papp Lajos.)
17. Hozzájárulás a theol. akadémia fentartásához. (Elő­
adó Kovács István.) 18. Csulak Zsigmond javaslata az
egyházi tűzbiztosításról. (Előadó Lénárt József.) 19. Mű­
szaki előadó választás. 20. A felsőborsodi és hevesnagy­
kunsági véleményes javaslat. (Előadó Lénárt József.) 21.
Időközben bejöhető halaszthatatlan tárgyak. 22. Indítványok.
Szeptember 22-én (huszonkettő) d. e. 8 órakor köz­
gyűlést előkészítő tanácsülés.
Gernyeszeg, 1904. augusztus 29.
Csekme Ferencz, görgényi esp.
KÖRLEVÉL
a görgényi ev. ref. egyházmegye tiszt, lelkészeihez.
Az egyházi adózás viszonyainak rendezése tárgyában
bekivánt s még szükséges adatok egyöntetűsége s egyhá­
zaink háztartásának igaz képe tekintetéből kívánatos, hogy
egyházaink számadásaiba s költségelőirányzataiba minden
átmenő tétel felvétessék. Ezért szívesen kérjük jövőre ezen
Egyúttal most a tanitási év kezdetén szives figyel­
sok vallásos oktatása tárgyában a hivatalns lap 18. szá­
pontos végrehajtása a magunk iránt való egyik legfőbb
kötelesség.
A görgényi ref. egyházmegye tanácsának Szászrégen­
ben, 1904, aug. 25-én tartott üléséből.
Ifj. Kiss Lajos, főjegyző.

Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VII. Évfolyam. 31-ik szám. Kolozsvárt, 1904. szeptember 15.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Felirat a kultuszminiszterhez tartására és fejlesztésére fordittatott, minél­

fogva azok a szellemi előhaladás egyik fontos
kollégium aink állam segélye ügyében.
tényezőivé váltak.
Nagyméltóságú miniszter úr! Az alkotmányos élet visszaállítása után
Magyarország művelődéstörténetében két­ következő kormányoknak, szükségszerűen, a
ségtelenül nagy része volt protestáns feleke- nemzeti művelődés és tudományos előhaladás
zeteinknek azáltal is, hogy kezdettől fogva előmozdítása, egyik legfőbb törekvését kellett
kiváló súlyt helyeztek úgy elemi, mint közép hogy képezze s bár kezdetben csak szeré­
és felsőbb tanintézeteinknek oly színvonalra nyebb eszközökkel, később fokozottabb mér­
való emelésére, mely növendékeiket a kor tékben létesítettek az állami középiskolák,
tudományos műveltségével és a felvilágoso­ melyek azonban az által, hogy a szükségle­
dással lépést tartani képessé tegye. teikre megkívántaié anyagi erőt az ország
Évszázadok küzdelmei közt, híveinknek lakosainak felekezet és nemzetiségre való te­
anyagi erejét meghaladó áldozatok árán s kintet nélküli hozzájárulásából merítették és
gyakran az ellenséges hatalom megsemmisítő az által, hogy alapitójuk maga az államhata­
erejével harczolva, igyekeztek elődeink a ha­ lom lévén, könnyebben fejlődhettek; tanter­
ladás és felvilágosodás ezen bástyáit, hazánk meik felszerelése, taneszközeik gyarapítása,
és nemzetünk boldogulásának előmozdítására tanári létszámuk és azok fizetésének emelése
felállítani s azokat drága kincsként megőrizni. tekintetében legfeljebb az állam pénzügyi hely­
Anyagi erőnk gyengesége, csaknem legyőz- zete képezhetett könnyebben legyőzhető aka­
hetlen akadályokat gördített intézeteink foko­ dályt. Ezen intézetek a szülők vagyoni hely­
zott haladása elé, de azért középiskoláink leg­ zetével, legfeljebb csak a tandíj összegének
nagyobb része, ezen akadályok daczára is, megszabása által, de nem egyúttal a növen­
sokszor képes volt a nyugati vagyonosabb és dékek olcsó és sok esetben ingyenes ellátásá­
műveltebb államok hasonló intézeteivel a ver­ val is törődvén, felekezeti intézeteinktől leg­
senyt eredménynyel állani ki. Hazánknak nem inkább a vagyonosabb szülők gyermekeit von­
egy kiváló féríia került ki szerény falaink kö­ ták magukhoz s igy nemcsak felszereléseik
zül s ezeknek tekintélyes része, intézeteink gazdagsága miatt, hanem az által is erős ver­
jótéteményeinek köszönhette későbbi elh ala­ senyt és anyagi küzdelmet okoztak intézeteink­
dását. nek, hogy azokat megfosztották azon erőforrá­
Elődeink ugyanis, csaknem kezdettől fogva, sok egy részétől, mely a vagyonosabb szülők­
tudatában valának annak, hogy a tanítás és nek gyakran mutatkozott áldozatkészségéből
nevelés tekintetében nemcsak a taneszközök eredett. Szükségszerű következménye lett aztán
és intézeti felszerelések kiválósága s a taná­ ennek, hogy miután növendékeink túlnyomó
rok szakismerete, hanem a növendékeknek a része a szegényebb osztályból került ki, meg­
tanórákon kívül való együttléte, az együttes levő anyagi erőnket fokozottabb mértékben
lakás és étkezés alkalmával való érintkezés és vette és veszi igénybe az állami intézetek leg­
az együttes tanulás szintén hathatós előmoz­ nagyobb részében hiányzó internátus és kon­
dítói az ismeretek bővítésének. Egyfelől ezen viktusi intézmény fentartása és fejlesztése.
czélból, másfelől pedig azért, hogy szegényebb Csaknem legyőzhetlen akadályt képez intéze­
szülőknek is lehetségessé tétessék gyerme­ teink fentartására nézve azon körülmény is,
keik taníttatása, középiskoláinkkal kapcsolato­ hogy mig az állami intézetek szükségleteik
san, az internátusi és konviktusi intézmények fedezését magából az állampénztárból akadály
csaknem egy időben azokkal létesítettek s az nélkül pontosan megkapják, addig felekezeti
anyagi erők egy része ezen intézmények fen- iskoláink fentartására legnagyobb részben oly
 296 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 37. szám.

gazdasági viszonyok forognak fenn, melyek 1894. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ának d) pontjában
jövedelmeiket sok költség és fáradság mellett foglalt ama rendelkezése folytán, hogy a be­
s az állami szükségletekhez való hozzájárulás ruházási államsegélyt igénybe vevő tanintéze­
után, legtöbbször az időjárás és más körülmé­ tek a nyert segélynek 3°/#-át, 15 éven át a
nyek esélyeinek kitéve, változó mértékben létesített tanári nyugdíjalapba beszolgáltatni
bocsátják rendelkezésre. kötelesek, kollégiumaink már előre belesodor­
Ily körülmények közt találta középisko­ tattak a vagyoni válságba, mert mig egyfelől
láinkat az 1883. évi XXX. t.-cz., mely oly kö­ a fentartási államsegély megnyerése alkalmá­
vetelményekkel lépett fel, hogy ha nem akar­ ból kötött szerződést megelőző tárgyalások
tuk azokat, mint felekezetűnk s később elkö­ rendjén, a később bekövetkezhető eshetőségek
vetkezhető időkben — talán ismét nemzetisé­ okából is, önkormányzati jogaik megóvása
günk védbástyáit — a megsemmisülésnek ki­ czéljából, erejük és jövedelmeik legnagyobb
tenni, kénytelenitve éreztük magunkat a hivat­ részét kénytelenek voltak teljesen kimeríteni,
kozott t.-cz. által kilátásba helyezett állami addig másfelől a tanítás és nevelés egyik hat­
segítséget csaknem kivétel nélkül mindenik hatós segédeszközévé fejlesztett internátusi és
kollégium részére igénybe venni. Hozzájárult konviktusi intézményeinknek megsemmisítése
az állami segítség igénybevételéhez különösen nélkül, a törvény által követelt 3% nyugdijjá-
az, hogy az állami felügyeletet teljesítő meg­ rulék fedezésére képtelenekké lettek. Terhe­
bízottak csaknem minden alkalommal újabb sebbé és elviselhetetlenebbé tette ezen 3 °/0
meg újabb követelményekkel léptek fel; így fedezését sok esetben azon körülmény is, hogy
pl. első sorban a tanári létszám csekély vol­ az építéshez szükségelt összeget az illető pénz­
tát, majd a felszerelések hiányosságát, később intézetek bizonyos százalékveszteséggel leszá­
a tantermek szűk voltát, azok világításának a mítolt záloglevelekben nyújtván, a szükségelt
paedagogiai követelményekkel ellentétességét készpénzt tetemesen meghaladó, záloglevélbeni
s utóbb már az internátusi helyiségeket is ki­ kölcsön igénybe vételének szüksége merült fel,
fogásolva, tették bírálatuk tárgyaivá. Ezen minek következménye a magasabb összegű
folytonos kifogásolások által az intézetek elöl­ kölcsön után fizetendő 3% beszolgáltatásának
járóságai, tekintettel különösen a tanári lét­ kötelezettsége lett.
szám tényleges hiányára s a megélhetési vi­ A beruházási államsegélynek tömegesebb
szonyok nehézségei folytán, a tanárok fizeté­ igénybevételére a kényszerítő állami felügye­
sének méltán sürgőssé vált felemelésére, kény­ let folytonos kifogásolásai mellett, némi im-
telenek voltak a törvény által engedélyezett pulsust adott az előző évek alatt az érdekelt
állami segélyt igénybe venni s első sorban is körökbe illetékes helyről kiszivárgott azon né­
a fentartási államsegélyt kérni. zet is, hogy az 1894. évi XXVII. t.-cz. 10 év
Az államsegély megnyerése körül felme­ letelte után végrehajtandó revíziója alkalmával
rült tárgyalások rendjén, a kormány képvise­ a törvénynek a 3% beszolgáltatását követelő
letével megbízott férfiak legnagyobb része része feltétlenül töröltetni fog s ennek alapján,
azonban, kollégiumaink speciális helyzetével ha egy pár évre ezen 3% be is fizettetik, a
ismeretlen lévén, legtöbb esetben a törvény hosszú időn át nem lesznek ezen anyagi ere­
betűjéhez ragaszkodtak s az állami intézeteket' jüket túlhaladó fizetési kötelezettségnek alá­
tartva szemelőtt, a gazdasági nehézségekre vetve.
úgyszólván semmi tekintettel sem voltak, sőt Ezen értesülésekkel ellentétben azonban,
még a későbbi szükségelt beruházási állam­ az utóbbi időkben nemcsak hogy a törvény
segély után fizetendő 3%-nak a normálköltség­ szigorú rendelkezésének tovább is szándékolt
előirányzatba leendő beillesztése ellen is tilta­ érintetlen hagyása hangoztatik, hanem azon
koztak és oly követelményeket állítottak fel a tény által, hogy egy pár kollégium részéről
fentartási államsegély megnyerésének sine qua — azok anyagi tehetetlensége miatt — ki nem
non-ja képen, melyeket kollégiumaink elöljá­ fizetett járulékok felhajtása iránt már végre­
róságai, a szükség által kényszerítve, az anyagi hajtási lépések is vétettek foganatba, intéze­
erőforrások változó körülményeinek és intéze­ teink a legszomorubb jövőnek néznek elébe.
teink másnemű speciális szükségleteinek figyel­ •Ilyen veszély fenyegeti legközelebbről kolozs­
men kívül hagyásával is, kénytelenek voltak vári ev. ref. kollégiumunkat, melynél már a
elfogadni. végrehajtás tényleg foganatosíttatott s csak
Ilyen előzmények után a közoktatási kor­ folyó évi október 1-ig nyert, nagynehezen ha­
mánynak az építkezések gyorsabb és fokozot­ lasztást.
tabb foganatosítása tekintetéből tett azon in­ Kollégiumainkra s általában véve hazai
tézkedése, hogy a szükségelt összeget, azok protestáns anyaszentegyházainkra végtelenül
tekintélyes volta miatt, nem közvetlen egy­ leverő ily körülmények között, nincs más
szerre az államkincstárból, hanem a kérelmező menedékünk, mint az, hogy egyházerüle-
kollégiumok által, pénzintézetektől felveendő tünk nevében és képviseletében Nagyméltósá­
kölcsönösszeg annuitásának állami fedezése godhoz folyamodjunk, s midőn ezt tesszük,
utján kivánta biztosítani, másfelől pedig az egyúttal mély tisztelettel kérjük Nagyméltó­
 37. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ságodat, hgy kegyeskedjék kolozsvári ev. ref.
kollégiumunk ellen folyamatba lett végrehajtási
lépéseket, a törvényhozás további intézkedéséig
felfüggeszteni és az 1894. évi XXVII. t.-cz. revi-
siója tekintetében olyértelmű javaslatot terjeszteni
az országgyűlés elé, mely szerint ezen t.-cz. 3.
§-ának d) pontja töröltessék s a beruházási
államsegély után fizetendő 3 °/ beszolgálta­
tásának kötelezettsége alól kollégiumaink fel­
mentessenek. Csak ez utón lesz kikerülhető
azon fájdalmas és megszégyenítő eset, hogy
az évszázadokon át tartott ellenséges küzdel­
meket dicsőséggel kiállított intézeteink, a hazai
alkotmányos törvények és kormányok intéz­
kedései által semmisittessenek meg.
Ha azonban ezen jogos és méltányos ké­
résünk teljesítése elől Nagyméltóságod, bármi
okból elzárkóznék, ez esetben egész tisztelet­
tel arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy kegyes­
kedjék egyházkerületünk kötelékébe tartozó
kollégiumaink s nevezetesen a kolozsvári,
marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, sepsiszent­
györgyi, szászvárosi és zilahi ev. ref. kollé­
giumokra nézve érvényben álló fenntartási
államsegély szerződéseket revízió alá vétetni s
megbízottjait kinevezve, arról a kitűzendő tár­
gyalásokon leendő képviseltetés végett igazga­
tótanácsunkat értesíteni, hogy ez úton a beru­
házási államsegély után fizetendő 3% nyug-
dijilletéknek, mint szükségletnek, az újonnan
megállapítandó normái költségelőirányzatba
leendő felvétele eszközöltessék.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgató-
tanácsának Kolozsvárt, 1904. augusztus hó
15-én tartott üléséből.
Br. Bánffzf Dezső, Maksay János,
elnök. számvevő.
Az új iskolai év alkalmából.
De e hiba még tovább megy. A nevelés
eszközéül alkalmazott tudományok kiválasztá­
sában sincs kellő tekintettel az életre és an­
nak szükségeire. Egyfelől ugyanis feles szám­
mal alkalmaz olyan tudományokat, a melyek­
nek nevelő hatása csak igen komplikált folya­
mat közvetítése által s akkor is csak az em­
lékező tehetség és a formális logikai gondol­
kozás fejtésében jelentkezik (idegen nyelvek
gramatikai tanítása és algebra a gimnázium­
ban), másfelől egy kalap alá foglalja a gya­
korlati és tudományos életpályákra, sőt a tu­
dományok magasabb művelésére való általá­
nos előkészületet a középiskola felső tagoza­
tában (ez jelentkezik különösen az idegen s
főleg a klasszikus nyelvek, a mathematika,
geometria és fizika tanításában), a mi által
oly nagymérvű túlterhelést hoz létre az egész
középiskola folyamán keresztül s főleg a gim­
náziumban, a melyet testi-lelki erejének elcsi-
gázásával s egész jellemének elnyomorodásával
fizet meg a legtöbb tanuló, melynek te felol­
297
vasásodban olyan megkapó vonásait adtad. S
az eredménye ezeknek? 1. A sok félbenma-
radt képzésű ifjú, a kik rohannak dijnoknak,
írnoknak ; 2. panasz a gyakorlati életpályák­
ról, hogy az iskola nem ád élénk felfogása,
józan eszüket használni tudó, magukat felta­
lálni képes ifjakat, hanem csak rubrika-gépe­
ket, sablon-embereket; 3. a tudományos élet­
pályák részéről panasz arról, hogy az oda­
kerülő ifjú nélkülözi az illető pálya tudo­
mányos előkészületeihez szükséges alapisme­
reteket; 4. a tudományok egyeteme, mint a
dr. Lőte és a dr. Apáthy rektori beszédeiből
s más felszólalásaiból látható, panaszolja, hogy
a mostani rendszer mellett sem valódi hiva­
tásának nem élhet, sem e hivatásához szüksé­
ges előképzettségű ifjúságot nem kap; 5. a
mi mindenekfelett való legfőbb baj s minden
oldalról hangzó panasz, hogy az ifjúság leg­
nagyobb részében nincs nemes ambiczió, nincs
igazi nemes hivatásérzet, munkaszeretet, lelke­
sedés a közhasznú tevékenység iránt, nincs
ideális élet és világnézlet — mint te mondod :
altruizmus — szóval hiányzik a jellem s helyét
a felületesség, léhaság, ledérség, stréberség
stb. foglalták el.
S mit tett az évtizedek óta érzett és han­
gosan nyilvánult e panaszok alapjának orvos­
lására nevelés- és tanügyünk legfőbb inté-
zősége?
A legszerencsétlenebb kézzel csinált egy
csomó más-más karakterű iskolát: a gimná­
zium mellé reál-, majd felső nép-, majd pol­
gári stb. iskolákat, a mivel magán a bajon
abszolúte nem segített, hanem csinált méltó­
ság, rang és fizetés felett őrült hajszát indí­
tott tanárfajtákat s az elnyomoritott régi gim­
náziumok mellé nyomorékon született iskola­
nemeket.
Az egységes középiskola gondolata ugyan
fontos discussió tárgya, de elhatározó lépést
tenni megvalósítására még mindig nem mer­
nek s még csak a görögpótlás toldás-foldá-
sáig jutottak. Helyesen is. Mert egész tan- és
nevelésügyünk s vele iskolaügyünk gyökeres
reformra szorul s mig ennek elveiben megál­
lapodás nem lesz, addig csak árt a részleges
reform.
E gyökeres reformnak ki kell terjednie a
nevelés és iskolázás egész körére, az elemi
iskolázástól fel a tudományegyetemig. Vezető
szempontjává azt kell tenni, hogy élethiva­
tásuk betöltésére alkalmas, szakképzett és jel-
lemes ifjakat adjanak az életnek.
Nem megyek bele a részletekbe, csak jel­
zem, hogy az iskolázásnak három fokozatát
kellene megalkotni, u. m .: elemi-, közép- és
szakiskolát (akadémia), mig a tudományok egye­
temét teljes mértékben fel kellene oldani a
gyakorlati pályák képzőintézeti feladatainak
nyűgeitől s teljesen a tudományok legmaga­
sabb művelése szabad munkájának adni át.
 298 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Az elem i iskola 6 évfolyammal megadná
a népm üvelődés legelem ibb feltételeit. Hozzá
csatlakoznék a nép gyakorlati életpályára való
gyakorlati előkészités 3 éves folyama, mint
gazdasági és iparos tanoncz- (mai ismétlő) is­
kola, m ely után e fokon á rendes iskolázás
bevégződnék.
A középiskola a magasabb m űveltséget és
szaktudást feltételező életpályák előkészítő is­
kolájává volna teendő, az elemi iskola 6 éves
folyamához, uj 6 éves folyammal kapcsolva s
tantárgyakul csak olyanokat alkalmazva, a
m elyek az intelligens középosztály szükségei­
nek m egfelelnek s a nem zeti szocziális életre
nevelnek (vallás, magyar nyelv és irodalom,
világ- és nem zeti történelem, számtan, mér­
tan a gyakorlati élet szükségeihez alkalmazva,
földrajz, természetrajz, természettan). Idegén
nyelvet csak egyet kellene itt megtűrni és
pedig eg y modern nyelvet, m elyet e hat év
alatt beszélni kellene megtanítani. E foknak a
v égeztével jönne egy 2 éves folyam a kevesebb
theoretikus előképzettséget feltételező gyakor­
lati — hivatalnoki — pályákra: posta, vasút,
közigazgatás, adóhivatal, gazdasági, tanítói s
hasonló pályákra való gyakorlati szakképzés­
sel s az életre való kibocsátással.
A tudományosabb előképzettséget kívánó
szakiskolák — akadémiák a középiskolák 6 osz­
tályán túl állanának egy 2 éves előkészítő és
eg y 3— 4 éves akadémiai folyamból. A 2 éves
előkészítő folyam alatt lennének m egszerzen­
dők a specziális előfeltételek: latin, görög, h é­
ber, német, franczia stb. nyelvszükséglet, ma­
gasabb m ennyiség- és mértani, term észettudo­
mányi, bölcsészeti stb. előkészületek a pályák
kívánalmai szerint. A rákövetkező 3— 4 évfo­
lyam os akadémiai képzés pedig teljes tudomá­
nyos és gyakorlati kiképzést nyújtana. Innen
m ehetnének: orvosi, papi, tanári, ügyvédi, birói,
mérnöki stb. élethivatásokra az ifjak.
A tudományok egyetem e, az akadémiák
arra alkalmas és vállalkozó növendékeit tisz­
tán a tudományok továbbképzése nehéz mun­
kájába avatná be, minden különös gyakorlati
életpályára való képesítés kizárásával.
Az iskolázás m enetének ilyen beosztásával
hiszem, hogy m egszűnnék a legfőbb baj, hogy
az ifjak, hajlamaikkal ellenkező tandresszura
alatt nyögjenek s a túlterhelés panasza is le­
szállana s több idő, alkalom és mód kínálkoz­
nék arra, hogy a tanítás mellett a jellem kép­
zés is m egtalálja m egillető h elyét és jogát A
nép iskolai képzése 15, a m üveit hivatalnok­
osztályé 20, az akadémiai 2 3— 24 éves korban
nyerne befejezést s az egyetem re már csak
nagykorú ifjak juthatnának.
A részletek igazolására m ost nem terjesz­
kedem ki. Annak m egvitatási helye egyebütt van.
Hanem e tervvel kapcsolatosan a te köze­
lebbi tárgyadról: az önképzőkörökről is ejtek
befejezésül eg y pár szót.
37. szám
Az önképzés, mint neve mutatja, a saját
maga szabta irányú, szabad m agaképzése az
egyénnek. A körökké való alakulása ily mun­
kát teljesítő egyéneknek a kölcsönhatás érde­
kében, esetleg a tapasztaltabbak irányításának
és házi, jóindulatú bírálatának érd ek éb en ; mint
iskolai önképző körök rendesen a tanárok mind­
nyájának felügyelete és résztvevő irányítása
m ellett. Mint a szabad, egyéni hajlamok sze­
rinti munkálkodásnak tere, m ig egyfelől min­
den iskolai tagozat m ellett az ottani ism eret­
körnek m egfelelő kell hogy legyen, másfelől
a magasabb fokokon az élethivatási irányzat
által is term észetszerű különös jelleget k ell
hogy kapjon. Ez fogja m egszabni az önképző­
körök különféleségét. D e e különféleségben
— k észség g el ismerem el — a jellem képző­
dés azon egyetem es feladatát kell főleg szem -
előtt tartani, minden fokon, a m elyet te az
altruizmusra n evelés formájában fejeztél ki.
E gész tanításunk és nevelésünk főfeladata, hogy
erkölcsi szem élyiséget képezzünk a szabad
fejlődés irányításával, legfóképen itt fo g érvé­
nyesülhetni.
S ezzel zárom is hosszúra nyúlt soraimat,
annak kifejezésével, hogy nagy hálára köte­
lezted az egész magyar társadalmat e kérdés
újra való felvetésével, m elyet — hiszem —
főleg a m agyar n evelésü gy hivatott bajnokai
azzal fognak meghálálni, hogy a kérdést leg ­
jobb erőik szerint előkészítve, kívánt m egol­
dásra fogják juttatni.
(Vége.)
Az egyházi tíízkártérités.
Az erdélyi ev. ref. egyh. kér. Egyházi Értekezlet közgyűlésén
előterjesztette: dr. Sárkány Lajos.
Az egyházkerületi értekezlet központi választ­
mányának ügyeimét megragadta Csulak Zsigmond
lelkész úrnak az Erdélyi Protestáns Lap idei 7— 12.
számaiban közzétett javaslata az egyházi épületek
tűzbiztositására, úgy, hogy az értekezleten megbe­
szélés tárgyává tenni szükségesnek látja. Ha az egy­
házi tűzkár elleni biztosítás kérdésének megoldására
az időt eljöttnek látja értekezletünk, tekintélyének
egész súlyával szorgalmaznia kell megvalósítását, de
ha minden oldalról megvitatva, nincs elég ok arra,
hogy az egyházi közigazgatás terheit ezzel a kér­
déssel is sokasitsuk, számoljunk le hosszú időre
vagy talán örökre az egyházi tűzkártérités eszmé­
jével.
Az említett javaslatot előterjesztő czikksorozat
tartalma röviden a következő:
A napról-napra nagyobb számmal működő és
gazdagodó hazai s még gyakrabban külföldi biztositó
intézetek kétségtelen tanúbizonyságai annak, hogy a
biztosítás jó üzlet. Az 1878. évtől kezdve egyházke­
rületi közgyűlésünk és az igazgatótanács s az 1883.
évtől az egyetemes konvent több Ízben foglalkoztak
az egyházi épületek központi vagy kölcsönös bizto­
sításának kérdésével, de, bár az autonóm testületek
közül mindig több meg több fogadja el az egyházi
tűzkár biztosítási pénztár-alapítás tervét, a keresztül­
vitelt mindig alkalmasabb időkre halasztották a gyű­
lések.
Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyveink ta-
 37. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
nusitásai szerint 1881—1890-ig tiz év alatt egyházaink
és iskoláink fizettek tüzbiztositási díjakban az Első
Magyar Általános biztositó társaságnak 36.680 irtot,
a Társaság visszafizetett tűzkárokért 10,738 frtot és
az egyházkerületi papi özvegy-árvái alap javára fize­
tett jutalék volt 2036 írt. így a biztositó-társaság
36,680 frt díjból visszafizetett az egyháznak 10 év
alatt összesen 12,774 irtot s haszna maradt 23,906 frt.
A javaslatot tevő lelkész az utóbbi tiz évre vo­
natkozó adatokat is igyekezett összegyűjteni, de az
-összes erdélyi református lelkészektől kért adatok
közül csak 398 egyház adatait kapta meg. Ezek sze­
rint a jelzett 398 egyház összesen 3.740,674 korona
értékig biztosította egyházi javait s ezért az utolsó
évben 11,419 kor. biztosítási dijat űzetett (ami a biz­
tosított érték után számítva 3%o) és a 10 év alatt
kifizetett tűzkár térítések évi átlaga 1507 kor., tehát
az egyházak évi ráfizetése 9912 kor., az egyházke­
rületnek űzetett a biztositó társaság 20% jutalékot,
átlag évi 2284 koronát, mégis maradt átlag évi 7600
kor. haszna.
A biztosítási dij jelenleg városi és falusi épüle­
tekre nézve, cserép, pléh, zsindely vagy szalma ledé­
iért, 100 kor. biztositott érték után:
a Fonciérenél................................... 10—100 fillér.
az Első Magyar Általánosnál___ 15—100
a gazdák szövetkezeténél .......... 15—90
az Adriai biztositó társ.-nál .. 20—140
a marostordavármegyei törvény-
hatósági biztosításnál .............. 40
a róm. kath. egyházi biztosításnál 25—50
a javaslatban tervezett rei. egy­
házi biztosításnál....................... 2 0 —70 „ így mentette meg Bocskay, e sok tekintetben
Az elősorolt összes adatok alapján javaslattevő
alapszabálytervezetet ad, mely szerint:
Az erdélyi ev. reí. egyházkerület tűzkár ellen a
maga körében biztosítja a felügyelete alá tartozó
összes egyházi és iskolai közvagyon eléghető részét,
a melyeket a tűzkár elleni biztosítási kötvényt helyet­
tesítő s az összes szükséges adatokat tartalmazó
törzskönyvben nyilván tart. A díjakat pénzintézet
kezeli, hová minden lelkész postatakarékpénztári be­
fizetési lapon küldi be az év elején. Az évi biztosí­
tási díj 100 kor. biztositott érték után 20—70 fillér,
melyből a felmerülő tűzkárok, a vezetési költségek
fedezendők s a maradványból tartalékalap létesítendő.
A tartalékalap felhasználható abban az esetben, ha
a tűzkárok nem fedezhetők az évi díjakból; ha nincs
tartalékalap, az évi díjak is aránylagosan felemelhe­
tek. A növekedő tartalékalap kamatai terhére az évi
biztosítási díjak 25 vagy 50 °/o-al mérsékelhetők. 50
'%-nál nagyobb díjmérséklésnek helye nincs, hanem
ha még nagyobb jövedelme volna a tartalékalapnak,
a többletből szegény egyházak segélyezésére építke­
zési alap létesítendő. Ha az első években, mikor
még nincs tartalékalap, több volna a kifizetendő tűz­
kár, mint áz évi díjak összege, a többletet kamatoz­
tatás mellett előlegezi 40,000 korona keretében a
papi özvegy-árvái gyámintézet.
(Vége következik.)
A magyarok Mózese.
(Emlékbeszéd a kézdivásárhelyi háromszázados Bocskay-ünne-
pélyen. Elmondotta 1904. jul. 4-én: Sándor József orsz. képviselő.)
(Folyt, és vége.)
Rudolf a kiegyezéstől vonakodik. Betegsége dü­
höngéssé fajul, inig végre a íőherczegek 1606. április
25-én ellene megegyeznek, Mátyást teszik családjuk
fejévé s most már ennek vezetése alatt — a korpo-
nai országgyűlésen és más részleteken keresztül —
hivatalosan megindul az a tárgyalás, mely más oldal­
ról a magyar túlzók és radikálisak ellenzése daczára,
299
a koronás királylyal való kibéküléshez és megegye­
zéshez vezet.
Bocskay emlékét a magyar törvénytárban e ki­
egyezés rendjén két törvényezikk örökíti meg. Ezek
az 1606. évi augusztus 26-án Bécsben kelt u. n. bécsi
s két hónapra rá a Zsitva folyó melletti táborban
kelt u. n. zsitvatoroki békekötés. Az elsőben Rudolf
kijelenti, hogy a rendeket „az ő vallásukban és hitük­
ben soha és sehol megháboritani nem fogja, sem
mások utján háborgattatni nem engedi, hanem az ő
vallásuk szabad gyakorlata és használata megengedve
legyen, kimondja, hogy a nádori tiszt — 44 évi szü­
netelés után — betöltetik; a koronát hazahozzák, pap
nem lehet a kamara elnöke, általán minden hivatalba
és pedig valláskülönbség nélkül, csak magyarok al­
kalmazhatók; jószágok csak magyaroknak adományoz­
hatok; Bocskay István „birodalmi és erdélyi fejede­
lemnek, a székelyek ispánjának és a magyarországi
rendek urának“ elismertetik; Erdély a részeken kívül
megkapja Ugocsát, Bereget, Tokajt és Szatmári, a
vármegyével együtt; adományozásai közül az igazol­
tak megerősítendők; egyes íőuraknak és városoknak
jogtalanul elvett javaik visszaadatnak és üldözésük
megszüntettetik.
Ez az első kiegyezés, melyet a Habsburgok a
magyarokkal kötöttek. A második a zsitvatoroki
szerződés, Bocskay közvetítésével véget vet a 15
éves török háborúnak, 20 évre a béke megköttetik.
Ez az első béke, melyet a Habsburgok saját terüle­
tükön s nem óriási vesztegetésekkel törökföldön kö­
töttek. E béke megmenti Rudolfot az adófizetéstől s
a szultán őt császárnak először elismeri.
Deák Ferenczhez hasonló férfiú, tűz és víz, mélység
és meredély, örvény és szirt, török és német között
a magyar nemzetet.
Szegény Rudolfot különben Bocskay támadása
következtében az uralkodó család nemsokára, 1608.
április havában haddal kényszeritette Mátyás főher-
czeg javára a magyar trónról és Ausztriáról való
lemondásra s oly félelem tört rajta ki, hogy nyögött
és sirt s minden vele érintkezőt megmotoztak s la­
kását is golyóíogó rendszerrel készíttette el.
De Mózesnek sem volt megengedve, hogy az
ígéret földjére bemenjen, Bocskaynak sem.
Deczember 15-ére még egy utolsó országgyű­
lésre hivta össze a rendeket, mert érezte, hogy ereje
hanyatlani kezdett. Tavasztól egyszerre csak rosszul
lett az erőteljes 49 éves férfiú: rajta is betelt a ret­
tenetes legenda, mely nemzeti nagyjainkat Mátyás
királytól a költő Zrínyiig nem természetes halállal
pusztítja el. Deczember 7-én elkészítette végrende­
letét s abban vallást tevén a ref. hitről, elmondja
hányatott élettörténetét, hogyan kergették el ágyuk­
kal ő Felsége hűsége mellől, de Isten kegyelme őt
megsegítette: hogyan lett Magyarország és Erdély
fejedelme. Ezután búcsút vesz Erdély és Magyaror­
szág rendéitől s „az egy élő Isten kedvéért és az ő
szent fiának érdeméért“ kéri, hogy neki megbocsás­
sanak; inti a két országot az egymáshoz való „szép
egyességre“; az erdélyieket, hogy „Magyarországtól,
ha más fejedelem alatt lesznek is, el ne szakadja­
nak“; s a magyarországiakat, hogy „az erdélyieket
tőlük el ne taszítsák“. „Valameddig pedig — úgy­
mond — a magyar korona ott fenn, nálunknál erő­
sebb nemzetiségnél, a németnél lészen és a magyar
királyság is a németeken forog, mindenkor szüksé­
ges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben
fentartani. . . . Ha pedig a magyar korona Magyaror­
szágban magyar kézhez kerülne egy koronás király­
ság alá, úgy az erdélyieket inti, hogy egyenlő érte­
lemből azon korona alá a régi mód szerint adják
magukat“. Kéri, hogy a „szent békesség, kit egyszer
véghez vitt, fel ne bomoljon“. Utódjának „jó erkölcsű,
 300 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 37. szání.

józan és Istenfélő természetéért s Erdélynek Magyar- a rendi korlátok első hatalmasabb kitágitója, a béke­
országgal való hasznos szövetségéért“ Homonnay szerető, aki a középkori egyház és újabbkori állam,
Bálintot ajánlja; a szultántól kapott koronát és jelvé­ a világbirodalom és a nemzeti eszme, a hűbériség
nyeket pedig az ország tárházára hagyja. Rokonai és és a modern közjog mesgyéjén állva, az átmeneti
barátai közt felosztva mindenét, bocsánatot kér Ru­ korszakban az első mai ember, az európai magyar
dolftól, a királytól, emlékűi hagyván a török császár­ typust testesítette meg. Abban a korban, midőn
tól kapott kövesszablyáját és szerszámostól tarka Európa minden trónján csupa őrült fejedelmek, Ru­
paripáját. Emléktárgyakat hagy mindenkinek, Mátyás dolf és Báthory Zsigmond az epilepsiás, III. Murád
főherczegnek, a szultánnak és a Prágában élő Báthory az ötszörös és III. Muhamed a tizenkilenczszeres
Zsigmond fejedelemnek is; a vásárhelyi iskolának testvérgyilkos, II. Fülöp és Rettenetes Iván ültek, ő
hagy 5000 frtot s a Szamosközy irta magyar történet mint valóban egészséges ember, egy beteg időben
kiadására 7000 frtot: „lelkére kötve a testamentumo- — szivében a szeretet, agyában az igazság és aka­
soknak s az élő Isten, széke elé idézvén, ha ebben ratában a szabadság egy Istenével — Magyarország
híven és szorgalmatosán el nem járnak“ Búcsút vesz javára a lelki egyensúlyt és összhangot valósította meg.
hajdú vitézeitől is, az ők bocsánatát is kéri s „inti A német szent birodalmi korona pedig immár a
a nemes országot, sőt megmaradásuk örökségéért Bocskay török koronájával együtt, mindkettő mint
Istenre kényszeríti, hogy a székely nemzetséget az régiség és ereklye a bécsi kincstárban nyugoszik, de
általa adott szabadságban tartsák meg és utódját is a magyar korona fénye fenragyog s az alkotmányos
inti, hogy erre legyen főgondja. A szekelységet pe­ és szabadelvű király, akiben Bocskay ideálja meg­
dig, mint kedves híveit inti fejenként, szolgáljanak született, emléket állított neki Budapesten: csak mi
híven hazájuknak és az országban szép egyességgel nem irtunk róla egy monographiát sem. Rákóczi
alkuván, igyekezzenek az egész magyar nemzetség hamvait is immár a király hazahozza: Bocskay szét­
megmaradására.“ E végrendeletben is, mint egyéb hányt hunyó poraihoz csak mi nem mehetünk el
magyar fogalmazványaiban és kiadványaiban is alig Gyulafehérvárra. Az országban mindenütt vallássza­
van idegen szó, annyira magyar vala. Eltérve a kor badság van: s a nemzettől jele nincs az Isten embe­
dobzódó és fényűző temetési szertartásaitól, kéri, rének. Nem érezzük-e ennek súlyát, szégyenét?
hogy „a mostani idők fogyatkozása miatt nem nagy Egységben s szabadságban immár, innen a Szé­
pompával, sem nagy költséggel“ temessék el Erdély­ kelyföldről, ez Urházából kiindulólag, a 300 éves
ben, szerelmes hazájában, kihez ő mindig annyira forduló alkalmából határozza el az egyházi értekez­
ragaszkodott. Mintha a nagy Napóleon végrendelke­ let, hogy méltó feladata gyanánt mozgalmat indít:
zését hallanék, hogy a franczia nemzet kebelében ékesítse érczszobor Kolozsvárt, a Mátyáséhoz hasonló,
óhajt pihenni, melyet ő annyira szeretett. S deczem- a szülőváros másik főterét! S nehéz időkben alatta
ber 29-én, karácsony harmadnapján, Istvánnapja után, összegyűlve, zengjük el azt az új dalt, a melyre
alig 49 éves korában, siró híveitől, lelki gyermekei­ tanította nemzetét: Erős várunk nekünk az Isten! s
től körülállva, elhunyt. O rajta a választottság min­ erénj'ben, igaz fajszeretetben kiáltsuk oda minden
den jele nyilatkozott. megpróbáltatásnak: Isten velünk, ki ellenünk!
Bocskay már fejedelemmé léteiével azonnal hely­
reállította a székelyek ősi szabadságát s egyetlen
fejedelem volt, aki eddig őket rá nem szedte és meg
nem csalta. A hajdúkat, akik vele voltak, először a
KÜLÖNFÉLÉK.
kerekű 300-at, azután a többit is Kölesér, Kálló, A kolozsvári ev. ref. theol. Fakultáson e hó
Nánás, Dorog s több más jószágokkal megajándé­ 13. és 14. napjain tartattak a lelkészképesitő vizsgálatok.
kozván és megnemesítvén, felvette őket a rendi Az első lelkészképesitő vizsgálat eredménye a következő:
jeles: ifj. Bartók György, Kádár Imre, Ravasz László; jó :
alkotmány sorompói közé. A czimerben, melyet Bocs­ Dali István, Gyenge János, Simon Gábor, Szabó Gyula;
kay a hajdúknak adott, saját szavai szerint: fehér­ egyszerűen képesittettek: Bagoly Lajos, Demény Miklós,
mezőben egy ágaskodó sörényes ifjudad oroszlán Ferenczi Gyula, Nagy Domokos, Pataki Gyula, Szabó Ist­
karmaival a veres mezőben álló osztrák sas véres ván. A második lelkészképesitő vizsgálaton jeles eredményt
szárnyait szaggatja, tépdesi, emlékére annak, hogy tanúsítottak: Erdélyi László, Izsák Aladár, Kádár Géza,
Kerekinéi az osztrák sasos zászlók meghátrálni vol­ Kónya Kálmán, Megyaszay Mihály; jó eredményt: Csiky
nának kénytelenek a Bocskay-czimer oroszlánját viselő István, Farkas Jenő, Farkas József, Kiss Albert, Márton
hajdú zászlók előtt. „A német sas szárnyait — úgy­ Árpád, Máthé Gyula, Pünkösti Gyula, Takács József; egy­
mond, — ekkor megsebzés érte.“ szerűen képesittettek: Bartha Lajos, Darócy Ferencz, Farkas
István, Lőrincz Áron, Péter Gerő, Rákosi Dezső. Á levizs­
Csak egyről nem volt, kiről megemlékezzék, gázott hallgatók elhelyezéséről a következőképen gondos­
gyermekéről. Felesége a székelyektől régebben feje­ kodott a méltóságos püspök u r : Bagoly Lajos: Szék, ifj.
delemmé választatni akart szentgiróthi és beregszói Bartók György: Kolozsvár, Dali István: Nagyenyed, De­
Hagymásy Kristóf fővezér leánya, a szintén hős Var- mény Miklós: Gogánváralja, Ferenczi Gyula: Magyaros,
kócs Miklós özvegye, gyermektelenül már korábban Gyenge János: Horvátpetenye, Kádár Imre: Kraszna, Nagy
elhalt. Domokos: Varsolcz, Pataki Gyula: Fenes, Ravasz László,
püspöki
A gyászjelentők szertementek; a mérgezés gya­ Somlyóujlak, titkár, Simon Gábor: Héjjasfalva, Szabó István:
Szabó Gyula: Körösfő. Ezenkívül Csutak
nújával terhelt Kátay Mihály kanczellárt, ki a kinpa- István (h. vallástanárnak): Székelyudvarbely, Gruzda Já­
don bűnösnek vallotta magát, Kassa piaczán a haj­ nos: Tövis, Gyárfás Sándor: Mocsolya, Koncz Ferencz:
dúk ezer darabra vágták. Február 3-án pedig egy Székelyudvarhely, Márk Mihály: Egerbegy, Kosa Béla:
koporsó indult ki Kassa városából; a merre elment, Fotos-Martonos, Bartha Lajos: Harangláb, Csiki István,
zokogva borúit le előtte az ország; falvak és váro­ Keresed, Daróczy Ferencz : Kajántó, Erdélyi László: Makó,
sok sokasága vitte tovább a gyászhirt s a nép még Farkas Jenő: Mezőfele, Izsák Aladár: Marosvásárhely,
a kocsi kerekeit is gyöngéden ölelve, könnyekkel Kádár Géza: Zilah, Lőrincz Áron: Farczád, Márton Árpád:
öntözé. Bocskay István fejedelem és a székelyek Küsmöd, Máthé Gyula: Dés, Rákosi Dezső: Szászkisalmás
ispánjának koporsója volt az, ki amig élt, a magya­ és Takács József: Léta.
rok Mózesének, megváltójának és szabadítójának ne­ tanévet A kolozsvári ev, ref. theol. Fakultáson a
megnyitó ünnepély e hó 11-én délelőtt tartatott
veztetett. S halála után is lett a Thököly, Rákóczi, meg a főtiszteletü püspök úr, előkelő egyházi férfiak
Kossuth s minden szabadsághősök örök ideálja; al­ és érdeklődők s az ifjúság jelenlétében. A „Jövel szent­
kotmányunk és vallásszabadságunk első alapvetője, lélek Ur Isten“ dallamai után a lelkeket Nagy Károly
Erdély Magyarországgal való Uniójának atyamestere, Itheol. tanár megható imája emelte az Úrhoz, majd Ke-
a törvényesség útmutatója, a fajszeretet mintaképe, nessey Béla igazgató tartotta meg beszédét, melyben meg-
 37 szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 301

emlékezve Kantról, vele kapcsolatosan főképen a köte­

lesség teljesítésére buzdította az ifjúságot. A nagyhatású HIVATALOS RÉSZ.
beszéd végével a XC. zsoltárt énekelte a gyülekezet s ez­ 3221—1904. sz.
zel az ünnepély véget ért. KÖRLEVÉL
Papválasztás. Nagygalambíalva ev. ref. egyház- az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület kötelékébe tartozó
községe folyó hó 8-án Kádár Dénes muzsnai ev. ref. lel­ kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságainak.
készt, a község érdemes fiát, egyhangúlag lelkészének
választotta. A választást istenitisztelet előzte meg, a melyen A kolozsvári ev. ref. kollégiumnál előfordult azon
Baczó Lajos bethfalvi ev. ref. pap, mint egyházi biztos, szomorú esetből folyólag, hogy a nyert beruházási állam-
lendületes szép beszédet tartott. A választás befejezésekor segély után az országos tanári nyugdíjalapba az 1894. évi
szintén ő mondott köszönetét a hiveknek a szép össze­ XXVII. t.-cz. 3. §-nak d) pontja értelmében 15 éven át
tartásért és az egyházközséget a maga hazájába jutott beszolgáltatandó évi 3^/o a kollégium anyagi tehetetlensége
pap megbecsülésére buzditotta. miatt, már 2 év óta be nem fizettetett, az illetékes pénz­
ügyi hatóság részéről végrehajtás útján kísérelt etett meg
Az alsószabolcs-hajduvidéki egyházm egyé­ felhajtani s csak nagy bajjal és utánjárással volt am. kir.
nek Debreczenben e hó 8-án tartott közgyűlésén a szám- vallás- és közotatásügyi miniszter úrtól folyó évi október
vizsgáló bizottság pótjelentéséból kitűnt, hogy Zsigmond 1-ig mint végső határidőig haladék nyerhető : igazgatóta­
Sándor esperes kezén 37,000 korona eltűnt. Mi nem kutatjuk nácsunk az illetékes kollégium előterjesztése alapján ki­
a történtek okait, de a nyilvánosságnak tartozunk s az ügy mondotta, hogy:
érdekében jónak tartjuk, ha e szomorú dologról megem­ a) egyházkerületünk nevében kérvényt intéz a m. kir.
lékezünk. A tanulság mindenesetre az, hogy a közintéz­ vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz az 1894. évi
mények és pénztárak szigorú ellenőrzést igényelnek s ilyen XXVII. t.-cz. 3. §. d) pontjának a törvényhozás útján leendő
nagy összeg elsikkasztása részben az adminisztráczió töroltetése s a mennyiben az lehetséges nem volna, a
gyengeségére mutat. fenntartási államsegély szerződések revisióját kéri, mely
A marosvásárhelyi Agrár takarékpénztár r.-t. a követ­ úton, a törvény ezen terhelő intézkedése folytán, beszol­
kező értesítést küldte szét: „Az egész országot ért súlyos gáltatandó terhes járulék fedezetéről gondoskodás történjék;
gazdasági csapás, folyton tartó szárazság által okozott rósz b) hogy ezen kérést Püspök afia elnöklete alatt igaz­
termés folytán előállott Ínség kötelességévé teszi minden ha­ gatótanácsunk önként vállalkozó tagjaiból és a kollégiumok
zafiasán gondolkodó és érző embernek, hogy tőle telhetőleg gondkaiból alakítandó küldöttség útján terjeszti a m. kir.
segítségére legyen azoknak, kiket az Ínség fenyeget vagy
sújt. Intézetünk ezen kötelességteljesités alól nemcsak nem vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elé, mely alkalommal
óhajt kitérni, hanem hivatásának megfelelően e tekintetben ezen küldöttség által, a m. kir. Miniszterelnök és a Pénz­
példával kíván előljárni. Ma tartott igazgatósági ülésben en­ ügyminiszter urak jóakaratu támogatása szintén kikérendő
nélfogva elhatározta, hogy 1000 koronát bocsájt rendelkezé­ lesz;
sére gr. Lázár István főispán urnák, hogy egyenlő részben c) hogy a kérelem annak pártolása s illetve hasonirá-
Marosvásárhely és Marostordavármegye Ínségesei részére a nyu felterjesztések megtétele végett, a főtiszteletü és mél­
megalakult segélyző-bizottság által felhasználtassék. De ejha­ tóságos ev. ref. egyetemes konventnek s a hazai testvér­
tározta egyszersmind azt is, hogy minden irányban lehetőleg egyházkerületeknek is megküldetik.
segítségére siet a gazdaközönségnek és különösen a kisgazdáknak.
Már kihelyezett kölcsönei tekintetében a lehető legmesszébb Ez alapon a miniszter úrhoz intézett kérés másolatát
fokig menő méltányosságot óhajtja gyakorolni, a törlesztések­ megismerés végett azon felhívással közöjük a méltóságos
től lehetőleg eltekint; a végrehajtási eljárásokat — a meny­ t. Elöljárósággal, hogy a küldöttségben leendő részvételre
nyire azt csak a kölcsön veszélyeztetése nélkül teheti — a gondnoki kart felkérni és az abban résztvevők nevét
felfüggeszti. De újabb és 300 koronától kezdodőleg adandó és lakhelyét az utazási s illetve a kérelem előterjesztése
hosszú lejáratú jelzálog-kölesönöket is óhajt most nyúj­ iránti határidő megállapítása végett, főtiszteletü Püspök
tani, melynek kamatait annyira leszállította és törlesztési afiával sürgősen közölni szíveskedjék.
módját oly olcsóvá tette, hogy ezek réven^ módja lesz Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
a kisgazdáknak reájok nehezedő gazdasági csapásokkal meg­
küzdeni. Sőt azoknak, akár egyeseknek, akár egyleteknek, Kolozsvárt, 1904. augusztus 15-én tartott üléséből.
kik az Ínségeseknek szállítandó gabonanemükre kívánnak köl­ Dr. Bartók, Maksay János,
csönöket igénybe venni; ezeket a legjutányosabban kívánja elnök. számvevő.
rendelkezésére bocsájtani. Egész erőnket, hazafias elhatáro­
zásunkat és törekvésünket kívánjuk latba venni, hogy az er­
délyi hazarészekre nehezedő bajokat lehetőleg enyhítsük és Sz. 3016—1904.
kérjük a t. czimet, hogy bennünket a törekvésünkben támo­ KÖRLEVÉL
gatni és a közönséget ez elhatározásunkról értesíteni mél- az országos közalapból rendszeresített építkezési tőkeka-
tóztassék.“
Szászsebest magyar kálvinista templomunkra, a magyar­ mat-segélyek tárgyában.
ság e végvárára kegyes adományokat küldöttek, melyeket Az egyetemes konvent által egyházkerületünk 61 egy­
hálás köszönettel nyugtáz Benedek Károly alvinczi lelkész, egyhm. házközsége részére megszavazott és együtt 12438 koronát
főjegyző. tevő építkezési tőkekamat segélyből: 1. a görgényszent-
(Folytatás.) Főszbiró ivén Kőhalom: Bíró György ref. imrei egyházközség 200 koronája, 2. a balázsfalvi egyház-
lelkész Hévíz, id. Szász Mihály, N. N. 50—50 fii. Dr. Tompa község 400 koronája, 3. a marosujvári egyházközség 200
István főszbiró 1 kor.; Máté János, Lengyel József, Szabó
András, Imre János, id. Imre János 20—20 f. (ossz. 3 kor. 50 koronája, 4. az ikland-kaáli egyházközség 40 koronája és
fii.). Szatmárnémeti sz. kir. város 9 kor. 70 f. Sirák község 5. a szentegyedi egyházközség 200 koronája, nem egyház­
gyűjtése 2 kor. 40 f. Főszbiró gyűjtése Titel: Veszelinori kerületi közalapunkból felvett kölcsön fedezetét képezi,
Milán 50 f., Bozika Szvetiszláv 40 f., Petri Mátyás, Bendl minélfogva ezek az összegek, az illető egyházközségnek
Ferencz, Zsivancsen V. 20—20 f. (ossz. 1 kor. 50 t). Papp elöljáróságai által kiállítandó nyugtákra, a kézhezvétel után
Gábor jegyző Taraczviz 1 kor. Vadas Gyula Vajda-Hunyad azonnal kifizethetők.
•2 kor. (Folyt, köv.) Felkérjük tehát az érdekelt egyházközségek tiszteletes
t. Presbyteriumait, valamint az illetékes esperes urakat,
hogy a fennebb jelzett összegekről szóló nyugtákat, úgy
GYÁSZROVAT. most azonnal, mint jövőre állandóan, minden év julius
1-ig tejeszszék fel, a kiutalt összegek folyósítása végett.
Barátit Ferencz, a budapesti ev. ref. főgimnázium Kolozsvárt, 1904. szept. hó 8-án.
nyugalmazott tanára e hónap 5-én Budapesten élete hat­ Dr. Bartók, Kádár János,
vanadik évében rövid szenvedés után elhunyt. Az irodalmi elnök. ____ titkár.
téren is jeleskedő alapos képzettségű tanárnak és kiválóan
derék embernek a halála fájdalmas részvétet fog kelteni 3016—1904. sz. KÖRLEVÉL
mindazok közt, kik a valódi érdemet meg tudják és meg
akarják becsülni. Erős és igaz protestáns érzésénél fogva a tőkekamat-segélyért folyamodott egyházközségekhez és
szintén kitűnő munkása volt a református tanügynek, ame­ azok illetékes espereseihez.
lyet vajha minél többen igyekeznének az övéhez hasonló A folyó évi junius hó 6—9. napjain tartott egyetemes
tehetséggel és buzgósággal előre vinni! Kunszentmiklóson Konvent 43. jkvi szám alatt kelt határozatával (konv. jkv.
temették el 8-án, igen nagy részvét mellett. 59. lapján) 32 évestőkekamat-segélyül megszavazott: 1. a
magyarpéterfalvi ehknek templomjavitásra évi 200 k. 2. a
 302 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 37. szám.

komollói ehknek templomjavításra évi 100 k. 3. a pulyoni Sz. 1187—1904.

ehknek templomjavitásra évi 400 k. 4. a sófalvi ehknek PÁLYÁZAT.
adósságtörlesztésre évi 200 k. 5. a homorodszentmártoni
ehnek papiak épitésre évi 100 k. 6. a magyargoroszlói Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a nagyszebeni
ehknek papiak épitésre évi 200 k. 7. a szálteleki ehknek egyházmegyébe kebelezett héjasfa lvi IV-ik osztályú egy­
imaház épitésére évi 50 k. 8. a maksai ehknek adósságtör­ házközség lelkészi állomására pályázat hirdettetik.
lesztésre évi 200 k. 9. az érmindszenti ehknek templom- Javadalom a dijlevél szerint: szállás gazdasági épüle­
építésre évi 200 k. 10. a m.-péterlaki papiak épitésre évi tekkel, kerttel, 15 h. 1078 dől szántó, 1 h. 1186 Dől rét,
100 k. 11. a m.-köblösi ehknek renoválásokra évi 100 k. 9 h. 93 dől legelő, 1 h. 605 dől erdő, ezeknek bérértéke:
12. a mezőbonodi ehknek papiak épitésre évi 80 k. 13. a 125 kor. 40 fii. kepeelegybuzában, csőstörökbuzában és
dobói ehknek lévitaiak épitésre évi 100 k. 14. a hévízi fában, értéke: 502 kor. 67 fii., munkabeli szolgáltatások
ehknek papiak épitésre évi 100 kor. 15. a györgyfalvi értéke: 36 korona. Megállapított jövedelem 631 kor. 47 fii.,
ehknek templom épitésre évi 200 k. állami fizetéskiegészités (1600 kor.-ig.) 968 kor. 53 fii.
Hogy a fennebb jelzett segélyösszegek utalványozása A héjasfalvi áll. el. iskolában a vallástanitásért a tisz-
iránt intézkedéseket tehessünk, felhívjuk az összes érde­ teletdij 200 kor.
kelt egyházközségeket, hogy hiteles presbyteri és közgyű­ Kötelességek: az anya-egyházban, a stólára való igény-
lési határozatokkal mutassák ki, miszerint a segély czimét nélkül, az összes lelkészi teendők végzése, a sárdi fiók­
képező építkezést elvégezték-e és ha igen, mennyibe ke­ egyházközségben : karácson, husvét, és pünköst ünnepén
rült az építkezés, honnan vették fel az építkezési kölcsönt, urvacsoraosztás, és minden egyéb felmerülő lelkészi szol­
mily összegű kamatot és törlesztést fizetnek, minő jöve­ gálat.
delmi forrásból teljesitették eddigelé? A megválasztott lelkész az özvegy-árva kegyévben
Miként kívánják jelenlegi kölcsönöket konvertálni; (1904. október 1-től 1905. október 1-ig) csak félfizetésben
elegendő fedezetet nyujt-e a konvent által megszavazott rP < 37A í!ÍÍl
segély a konversiós kölcsön annuitására és hanem, van-e Pályázati határidő okt. 15.
fedezetük a hiányzó hányad erejéig ? Folyamodványok a n.-szebeni e. megye nt. esperes!
Ha pedig a tervbe vett építkezés végre nem hajtatott hivatalához N.-Szebenbe küldendők.
volna: meg van-e a terv és költségvetés ? nyert-e az felet­ Kolozsvár, 1904.
tes hatósági jóváhagyást ? fedezhető-e a szükséglet akkora Dr. Bartók György, püspök.
kölcsöntőkével, mely a nyert konventi segélynek mint leg- 1166—1904. sz.
fennebb 32 éves törlesztőkölcsön annuitásnak megfelel ? PÁLYÁZAT.
Az egyházközségek által a fentiek szerint összeállí­
tandó felterjesztések egyházmegyei tanácsban tárgyalan­ Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a széki egyház­
dók, igazolandók és mindenre kiterjedő véleményes javas­ megyébe keblezett melegföldvár—katonai társegyházak
lattal térj esztendők igazgatótanácsunk elé. lelkészi állomására ezennel pályázat hirdettetik.
A felterjesztések megtételére 30 napi határidőt tű­ Évi javadalom: 1. Lakás, kert. 2. 25 kát. hold föld,,
zünk ki. értéke 213 k. 50 f. 3. Készpénz az egyháztól 452 k. 24 f.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 8-án. 4. Terményjövedelem és szolgálmányok 78 k. 9 f. 5. Stóla
Dr. Bartók, Kádár János, 13 k. 60 f.
elnök. titkár. A fenti összegből 150 kor. fuvardíjjal együtt, levo­
násba tétetik, mint engedélyezett kiadás 193 k. 90 f., ma­
3015—904. sz. rad tehát tiszta jövedelem 563 k. 53 fillér, melyhez járul
KÖRLEVÉL a kongnia 1600 koronáig 1036 k. 47 f.
nagytisztetetü esperes aaihoz, a folyó évben nyert orszá­ házakban Kötelesség: a m.-földvári anya- és a katonai társegy­
gos közalapi segélyek fizetése tárgyában. a rendes lelkészi teendők ellátása. A katonai
egyházban minden második vasárnap délelőtt isteni tisz­
A folyó évi junius hó 6—9. napjain tartott egyetemes telet tartás.
Konvent 31. jkvi számú határozatával (8. alpont) egyház- Pályázati kérvények kellően felszerelve ez évi szep­
kerületünk négy egyházközsége részére nagyobb segélyt tember 30-ig Sófalvy Károly széki espereshez, Kékes (Szol-
és 24 egyházközsége részére kisebb segélyt folyósított, nok-Doboka m.) küldendők.
egyszersmindenkori jelleggel, valamint megszavazott az Kolozsvárt, 1904. szept. 10.
előpataki fürdő-telepen építendő templomalapra, 3 évre, Dr. Bartók György, püspök.
200—200 koronát, mely segély 1904. évi részletre szintén
folyósítva van. 4107—1904. sz.
Felhívjuk ennélfogva a konventi jegyzőkönyv 45. és MEGHÍVÓ
46. lapjain felsorolt egyházközségek elöljáróságait, hogy
az ott kitüntetett összegekről szóló szabályszerű nyugtái- az egyházkerületi tanügyi bizottságnak 1904. szeptember
kak állítsak ki és sürgősen küldjék be illetékes espere­ 25-én, vasárnap reggel 8 órakor az igazgatótanács nagy­
seikhez. termében tartandó ülésére.
Nagytiszteletű Esperes aait pedig arra kérjük, hogy a Tárgyak: 1 . Tájékozódás kollégiumaink 1903—4. évi
kézhez veendő nyugtákat, a folyó évi konvent 19. jkvi állapotáról. 2. Véleményes jelentés az 1903—4. évi rendes
számú határozatának 3. a) pontjában foglalt rendelkezés érettségi vizsgálatokról. 3. Jelentés az 1903—4. évi rendes
értelmében hitelesítsék és a folyó szept. hó végéig terjesz- tanitóképesitő vizsgálatokról. 4. Tájékozódás a theol. fakul­
szék fel együttesen a segélyösszegek kifizetése céljából. tás 1903—4. évi állapotáról. 5. Tájékozódás a tanítóképző
Kolozsvárt, 1904. szept. 7. intézet és kapcsolatos gyakorló iskola 1903—4. évi állapo­
Dr. Bartók, Kádár János, táról. 6. Tájékozódás a kollégiumok elemi iskolái 1903—4.
elnök. ____ titkár. évi állapotáról. 7. Jelentés az 1903—4. évi magán vizsgá­
latokról. 8. Jelentés az 1903—4. évi tárgy kiosztási tervek­
4024—1904 sz. ről. 9. Felebbezés a nagyenyedi ref. főgimnáziumi tárgy­
KÖRLEVÉL kiosztás ügyében. 10. Előterjesztés a zilahi főgimnáziumnál
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz. rendszeresített 12-ik tanszék betöltése tárgyában. 11. A
gimnáziumoknál betegség miatt külön kiállítandó pótló
Felhívjuk a méltóságos t. Elöljáróságot, hogy ez alka­ vizsgálat kérdése. 12. Előterjesztés elvi határozat hozatala
lommal a múlt év őszén s a folyó év tavaszán meválasz- iránt, hogy nyugalmazott tanár helyettesithet-é rendes
tott s kinevezett rendes tanárok beiktatása tény érői, jövőre tanárt? 13. Vallástani és énektanitási tan- és segédköny­
pedig mindig a beiktatás után a beiktatás megtörténtéről vek megbuktatásának kérdése. 14. A népisk. vallástanitás
a törzskönyvi adatok beterjesztése mellett igazgatótaná­ leány egyházainkban. 15. A népiskolai statisztikai gyüjtőivek
csunkhoz jelentést tenni szíveskedjék. és törzskönyvi lapok feldolgozása tárgyában előterjesztés.
Kolozsvárt, 1904. szept. 8. Kolozsvárt, 1904. szept. hó 14-én.
Dr. Bartók, Dr. Sárkány Lajos, Bartók Györqy, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó. biz. elnök. biz. titkár.

Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VII. Évfolyam. 38-ik szám.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulaj donos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
P o litik a és egyházi élet.
Még emlékszünk, hogy egy pár év előtt
a hazai reformátusok egyetem es konventjén
az az eszm e vettetett volt fel, hogy a protes­
táns érdekek szolgálatára eg y napilapot kel­
lene életrehivni. A kérdés akkor rövid tanács­
kozás után, levétetett a napirendről, mert az
illetékes tényezők hamar tisztába jöttek azzal,
hogy a mi viszonyaink közt egy napilap, csak
mint politikai újság existálhatna, a minek pe­
dig az lenne a következm énye, hogy vagy a
politika vitetnék bele az egyházi életbe, vagy
az egyház érdekei válnának a politika játék-
lapdájává. Az egyházra nézve egyik mint má­
sik kiszámíthatatlan kárral járna. Az első szét­
robbantaná az egyházi közösséget, a második
hűtlenség bűnébe sodorná első sorban épen
az egyházi vezetőket.
A konvent b ölcseségének sikerült akkor
elhárítani a hivatalos egyháztól a politika kísér­
tésével járó veszedelm et; de nem akadályoz­
hatta m eg, hogy társadalmi utón vissza ne
térjen a veszély. A prot. papság egyrésze
már a konvent határozatát is rósz néven vette.
Ú gy gondolkoztak, hogy arra az akcióra, m e­
lyet az ultra-katholikus főpapok és világiak
indokoltak s m ely az országgyűlési néppárt
megalakításával s ennek szolgálatára indított
több politikai-felekezeti újsággal teljesen a
felekezeti alapon álló országos politika m ezejére
vetette m agát: hasonló akcióval kell felelnie
a protestántizmusnak is. Nem gondolták m eg,
hogy: „si duó faciunt idem, non est idem “.
A körülmények azonban igen kedvezően
közrejátszottak arra, hogy a protestánsok egy
része társadalmi utón reálépjen arra a v esze­
delm es útra, m ely már nem csak a politikával
való kaczérkodást, de a politikába való bele-
merülést eredm ényezte.
E folyamatban nagy rész, sőt döntő fon­
tosság jutott a „Magyar S zó “ czimü lapnak.
Ez újság kezdetben azon liberális politikái
irány zászlóvivőjének állította magát, m elyet
a Bánffy-kormány képviselt. Minden felekezeti
K olozsvárt , 1904. szeptember 22.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
jelleg m ellőzésével csak a politikai liberáliz-
mus szolgálatában állott s csak a mennyiben
ezzel kvadrált, foglalkozott felekezeti vonat­
kozású kérdésekkel is. H ogy ezek legtöbbször
a zsidókra és protestánsokra von atkoztak :
ennek köszönhető, hogy a klerikális lapok for­
galomba hozták az úgynevezett „zsidó-protes­
táns liberalizm us“ elnevezést. A minő m érték­
ben fogytak a lap irányának m egfelelő politi­
kai alakulások kilátásai és a lap kasszájából az
anyagi erők, ép oly mértékben a lap tám oga­
tói közül a zsidók s a lap m ost már Bánffy
br.-tól való függetlenségét is hangoztatva, nap­
nap után élesebb hangon kezdte hirdetni, hogy
ő a protestántizmus érdekeinek harczosa. Ed­
dig kereste a protestánsokat a liberális politi­
kához, mostantól a protestánsok érdekében
küzdött a liberálizmusért. Nemsokára kitűnt,
hogy miért em legeti oly gyakran a Bánffytól
való fü ggetlen ségét is.
A lap anyagi m egélhetése koczkán volt s
tám ogatást az egyházak és kerületeik hivatalos
képviseletétől nem nyert oly mértékben, amint
szerette volna s rem éllte. A legm esszebbm enő
tartózkodást v ele szem ben ép a Bánffy D ezső
br. kerülete, az erdélyi tanúsította. Fájt, hogy
a főgondnok nem érvényesíti ismert erélyét és
állása súlyát, sem a kerületben, sem a kon-
venten. Fájt, hogy Bánffy D ezső nem akarja
bele vinni az egyházba a politikát. Ez idő tájt
kezdtek m egjelenni a lap „Protestáns ü g y ek “
rovatában az egyház vezetői elleni czikkek.
A magyarázatra nem sokáig kellett várni.
A lig hangzott el eg y néhányszor, hogy a pap­
ság az egyház igazi vezetője és közvélem ényé­
nek kifejezője, m elyet hivatalos képviselői el­
nyomnak, de a M. Sz. tért nyit nekik pana­
szaik elmondására: már nyomában m egjelent
a M. Sz. részvényjegyzéseire való felhívás.
Erdélytől vették m ost is a legrosszabb néven,
h ogy hivatalosan nem ajánlja m ost is a rész­
vényjegyzést. Mikor ez az akczió is balul ütött
ki, jött a politikai fordulat: a Tisza-kormány
és Uj-párt s a M. Sz. eg y szép napon a libe­
ralizmusért (?) Tisza-párti s protestáns érdek-
 304 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
bői (?) „a protestantizmust eláruló“ Bánffy
esküdt ellensége lett. És megindította ellene
a hajszát, a lapot annyira jellem ző szokásos
modorban, de az eddigieknél is erősebb for­
mában, Bánffynak nem politikai, hanem egy­
házi m éltóságát használva ürügyül és czél-
táblául.
Mi ugyan a M. Sz.-t mindig tartózkodással
fogadtuk. Nem tetszett nekünk szem élyeskedő
dem agóg iránya. De a br. Bánffy ism eretes
nyiltleveiére adott válasza m ég inkább kihívta
ellenszenvünket. A lap és szerkesztője csúnyán
leleplezte magát benne, midőn olyan nyilatko­
zatokat tett, hogy „Bánffynak „szakértő“-je
akart lenni“, a kit „alkalmas anyagnak ítélt
arra, hogy belőle eg y uj Bocskait lehessen
formálni“ Kinek? Pályinak és a M. Sz.-nak?!
Itt van hát a dolog bibéje! Bánffy br. nem
akar úgy tánczolni, a mint a M. Sz. fújja.
Bánffy m ost is Bánffy, önálló, öntudatos és
egyen es és nem akar eszköze lenni a M. Sz.-
nak, sem a politikában, sem az üzletben. P e­
dig lám, ezt szerették volna s elég szem ér­
m etlenek ezt ki is m ondani!
Nem, tisztelt uraim, nem. Nekünk ép’ oly
k evés közünk van mint egyháznak a Bánffy
„Uj p á rtijá h o z, mint a Tisza „kormánypártjá“-
hoz az országos politika szempontjából. Ezt
majd igazítsák a választók felekezeti állásukra
való tekintet nélkül. De hogy azt a Bánffy
D ezsőt, ki több mint 30 éve egyházunknak
hűséges munkása, rengeteg lelkiism eretes mun­
kát és áldozatokat is hozó első világi digni-
táriusa, önök épen a protestantizm us nevében
(risum teneatis!) nap-nap után támadják, ül­
dözzék, azért, mert az önök érdekének nem
szolgája: ezt nem vagyunk hajlandók eltűrni.
Annál kevésbé pedig, mert protestáns nagy-
jainknak nem vagyunk oly bőviben, hogy ma
ezt, holnap amazt vihessük áldozatul a M. Sz.
érdekei molochjának.
Ha a M. Sz. czélja a liberalizmus által a
protestantizmus érdekei védelm e és szolgálata
lett volna, ideálisan, önzetlenül: megtanulhatta
volna a „Budapesti Hírlap “-tói, hogy kell egy
politikai irányzat és felekezet érdekeit ö ssze­
kapcsolni. Ám a M. Sz. a protestantizmussal
csak kompánistaságra igyekezett szövetkezni,
s a protestantizmus érdekei védelm ének untig
való hangoztatásával felette em lékeztet arra a
balkézről való házasságban élő dámára, ki
úton-útfélen hirdeti „férje“ iránti nagy szerel­
mét, kinek e közben legdrágább erkölcsi javait
pazarolja el.
Hát bocsánatot kérünk, de ez igy nem
m ehet to v á b b ! Nekünk a M. Sz. részvényei
nem kötik sem a szánkat, sem a pennánkat.
Mi bátran kimondjuk az igazságot: a M. Sz.
daczára sok súlyos hibái által a m agyar pro-
testántizmusra háramoltatott károknak, ném ely
nem kicsinylendő szolgálatokat is tett egyházi
és állami közéletünknek; de hogyha további
38. szám
életével csak a rombolásra és ártalomra mun­
kál, jobb ha „elválunk“.
Az ügyvédi költségekre úgy sem kell
fizetnünk; a tartásdijat pedig a hiszékenyebb
és naivabb lelkek már úgyis — előlegezték.
Az egyházi tűzkártérités.
Az erdélyi ev. ref. egyh. kér. Egyházi Értekezlet közgyűlésén
előterjesztette: dr. Sárkány Lajos.
Tűzkár esetében utólagos becsléssel állapítja meg
a kárt egy bizottság, melynek elnöke egyik közeli
ref. egyház lelkésze, tagjai: városokban a polgár-
mester, községekben a jegyző, a biró vagy helyet­
teseik, azonkívül két szakértő becslő, t. i. egy-egy
a károsult és a biztosító fél részéről. 100 koronát
meg nem haladó kárösszeget a ref. egyháztanács
jegyzőkönyvi becslése alapján fizettet ki az igazgató-
tanács.
Ha az egyházi tűzbiztosítás egyházkerületi köz­
gyűlési határozattal megszűnnék, a meglevő alaptőke,
mint a szegény egyházak építkezéseit segélyező alap
lesz tovább kezelendő.
A javaslatot tevő lelkész érdemes munkájának e
rövid ismertetése után vizsgáljuk meg az egyházi
tűzkártérités kérdését a biztositó egyházkerület és a
biztosított egyházak szempontjából.
Jelentékeny érdeke az egyháznak, hogy minden­
nemű eléghető vagy a tűz által megrongálódható
egyházi vagyon lehető kedvező díjért biztosítva le­
gyen tűzkár ellen, még pedig olyan módon és olyan
biztositó társaságnál, amely az előállható kár teljes
megtérítéséért kellő biztosítékot nyújthat. Egyházke­
rületünkben 1878. óta az igazgató-tanács gondosko­
dik arról, hogy az összes eléghető egyházi javak
biztosítva legyenek ugyanannál a társaságnál, egy­
séges szerződés alapján. A társaság teljesen meg­
bízható, t. i. 1895-ig az Első Magyar Általános Biz­
tositó Társaság, 1898. év óta a Fonciére.
Egy negyed század óta nem is volt nagyobb
érdekösszeütközés az egyházak és a társaságok kö­
zött, de bizonyos, hogy a biztositó társaságok a kár­
becsléseknél saját érdekeiket védik s a szenvedett
kár teljes megtérítése, mint egyházi érdek, nem is
talál mindig kielégítésre. Az is igaz, hogy az egy­
házkerülettel szerződéses viszonyban levő részvény-
társaságnál nem volt eleitől fogva s még most sincs
minden eléghető egyházi érték biztosítva. Eltekintve
a marosi és görgényi egyházmegyék több egyházá­
tól, amelyek a marostordavármegyei törvényhatósági
biztositó intézetnél biztosítják javaikat, 1878-tól, mi­
kor 1.036,000 kor. volt a biztosított egyházi vagyon,
1899-ig több mint 5-ször annyira, 5.508,000 koronára
növekedett s ma is folyton növekedik, nagyobb arány­
ban, mint a mennyi az új építkezések eléghető ré­
szének az értéke. Ennek oka az, hogy a folytonosan
körültekintőbb egyházmegyei ellenőrzés mellett min­
dig kevesebb egyházi vagyon marad biztosítás nél­
kül. Ha az egyházkerület az egyházi tűzbiztositás
czéljából az egyházi és egyházmegyei hatóságok által
részletesen ellenőrzött törzskönyvet vesz fel az egy­
házak eléghető vagy tűz által megrongálódható ja­
vairól, emberileg szólva minden egyházi vagyon biz­
tosítva, ebből a szempontból tehát, ha nem is sür-
getős, de hasznos volna az egyházi tűzbiztosítás.
Ma az egyházkerület, központi közigazgatási
költségeinek részben való fedezésére 2800—2900
korona s évről-évre növekedő jutalékot kap a Fon-
ciéretől, amelyre nagy szüksége is van a mostani
deficites költségvetés mellett. Ha egyházi tűzbizto­
sitás mellett ugyanekkora összeget közigazgatási
költségekre forditna a biztosítási díjakból, rosszabbúl
 38. szőni. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 305

esnék, mint igy, mikor az egyházak a Fonciére köz­ véve vannak, koczkázat tekintetében határozottan
vetítésével fizetik ezt az összeget s mikor kétszer- sokkal előnyösebbnek tekinthetjük az egyházi tűzkár-
háromszor annyi haszon még a Fonciérenek is jut. térités kötelékébe bevonandó tárgyakat az országos
De most jövök az egyházkerület szempontjából a átlagnál.
legfontosabb kérdésre, a tűzbiztosítással járó kocz- De a koczkázat annál nagyobb, minél szűkebb
kázat elvállalására. Igaz, hogy a biztosítási díjakból körre szorítkozik a tűzkárbiztositás. Jelenleg 5 ezer
nem fedezhető rendkívüli károkat a javaslat szerint millió korona értékű épületeket biztosítanak egész
kiróhatja utólagosan az összes egyházakra, de igen országban, ennek ezredrészénél alig több az, a mit
nagy és váratlan utólagos rovatalokat a szegényebb az egyházi biztosítás körébe vonnánk s igy jelenté­
egyházak nem bírnának meg, tehát ha ilyen esetek­ kenyen fokozódik a koczkázat. Mérlegbe téve a fel­
től lehet félni, pl. háború vagy nagy vidékekre ki­ sorolt előnyöket és hátrányokat, a koczkázat több
terjedő veszedelem esetén, akkor jobb, ha a hivatá­ évre terjedő országos átlaga egészen elfogadható s
sát előre megállapított feltételek mellett teljesítő biz­ alapul vehető mérték lesz a mi biztosításainknál.
tositó társaságnál maradnak. Vizsgáljuk meg tehát Egész Magyarországban az összes tűzkár elleni
az egyházkerület által elvállalandó koczkázat nagy­ (ingatlan és ingó) biztosítások adatai a következők:
ságát.
Valamely épület tűzveszélyességének mértéke 1 1 1900-ban j 1901-ben 1902-ben Ö sszesen és
á tla g
függ az épület, különösen a fedél anyagától, függ
a lakók foglalkozásától, függ a szomszédos tűzveszé­ V: o r o in á k b a n
lyes épületek távolságától, függ attól is, hogy az
épület a szerzett tapasztalat szerint vájjon olyan te­ A biztosított teljes 6.741.055,000 7196,389,000 7540.573,000 21.477.997.000
összeg
rületen van-e, amelyen gyakran vannak tűzesetek.
Magyarország némely vármegyéjének valósággal rósz A fizetett évi dij 24.222,000 24.671,000 25.714,000 74.607,000
híre van, olyan gyakran vannak tűzesetek vagy azért, 3*5

O
3*6 3*4 3*4

oo '
3
mert a helységek a gyújtó villámcsapásnak inkább A kifizett kártérítés 14.171,000 12.419,000 15.020,000 41.610,000
kitett helyeken vannak, vagy azért, mert sok a go­ °/oo 2*1 1*7 2*0 1*9
nosz gyújtogatás, vagy mert a lakósok gondatlanok,
nem ügyelnek eléggé a tűzre, a gyermekek felügye­ E szerint az országban az átlagos biztosítási dij
let nélkül tűzzel, gyufával játszadozhatnak. Mert egy- 100 korona biztosított érték után 35 fillér, a kifize­
egy helyt a gondatlanság olyan megrögzött népszo­ tett kár pedig 19 fillér.
kás, amit kiirtani sem lehet. Erdélyország nem tar­ Ha a bekövetkezhető kárt 20 fillérre, a kezelési
tozik a tűzveszélyesebb területek közé. költségeket annak felében 10 fillérre tesszük az egy­
Erdély egy ötödé egész Magyarország területé­ házi biztosításoknál, a biztosítási dijat átlag 30 fillér­
nek s a tűz által megkárosult községek száma 1900- ben lehetne megállapitni s igy valószínűleg nem lenne
ban 5‘8-szer, 1901-ben 5'8-szer, 1902-bc-n 5‘4-szer kára a biztosítónak, ha egy-egy évben kivételesen
kisebb Erdélyben, mint egész Magyarországon. kellene is valamit ráfizetni, pl. háború vagy nagy
A tűzesetek száma pedig 1900-ban 7‘7-szer, 1901- szerencsétlenség esetén, ez az évek során egész bi­
ben 7'6-szer, 1902-ben 7-szer kisebb Erdélyben, mint zonyosan kiegyenlítődnék, sőt tekintélyes tartalék-
egész Magyarországon. tőke gyűlne.
20 ezer korona értéket meghaladó tűzkár volt: Tekintve már most a javaslatot tevő lelkész ur­
1900- ban Magyarországon 232, Erdélyben16 esetben nák azt az indítványát, hogy a tartaléktőke a szegé­
1901- ben 206, 14 nyebb egyházak építkezéseiben segélynyújtásra volna
1902-ben „ 257, „ 21 hivatva, kétségtelen, hogy az egyházkerület nagy
tehát 3 év alatt átlag csaknem 14-szer kevesebb, szolgálatot tenne a tűzbiztosításnak saját kezelésébe
mint az egész Magyarországon. átvételével.
A tűzkárok értékének összege: A jó alapokon nyugvó számítást zavarná az, ha
kor. kor. a megindított biztosítást idő előtt, azaz mielőtt ki­
1900- ban Magyarorsz. 33.171,000, Erdélyben 2.559,000egyenlítődtek volna, az időközi esetleges ráfizetést
1901- ben 28.246,000, 2.239,000 is abban kellene hagyni. Ez az eset következnék be,
1902- ben „ 29.083,000, „ 2.937,000 ha akár az egyetemes református egyház létesítené
azaz a három év alatt 11’7-szer több kárt okoztak az a 20 év óta tervezett országos református tűzbizto-
égések egész Magyarországon, mint csupán az erdélyi sitó intézetet, akár az állam venné kezébe a kény-
részekben. szerbiztositás életbeléptetésével a biztosítás ügy or­
Ezek szerint az erdélyi részek területe átlag szágos rendezését. Egyikre sincs egyhamar kilátás,
kevésbé tűzveszélyes, mint az egész Magyarország de bármelyik esetben is kétségtelen joga volna az
területe, ami amellett, hogy a lakosság aránylag ki­ egyházkerületnek vesztett jövedelmei kárpótoltatására,
sebb, mert mint az egész ország lakossága □ kim­ az esetleg fennálló hiány kiegyenlittetésére.
ként 60, Erdély lakossága □ km.-ként csak 43, még Az országos református egyházak tüzkártéritési
annak is tulajdonítható, hogy 1000 lakóház közül intézete csak az egyházkerületek kölcsönös szövet­
kőből vagy téglából épített Erdélyben 214, egész kezése alapján volna létesíthető s a szövetkezés bi­
Magyarországon csak 190 van s 1000 lakóház közül zonyára simulna a már létező intézmények kipróbált
tűzveszélyes náddal vagy zsúppal van fedve nálunk rendszeréhez.
350, egész országban 502. Fontos a tűzveszélyessé­ Az állami tüzkártérités rendszerének behozatala
get illetőleg a falazat is, mert 1000 leégett ház kö­ már félszázad óta kisértő kérdés, a kereskedelmi mi­
zül átlag csak 158 van kő- vagy téglaíalu, de még nisztériumban jelenleg is munkálatok folynak a kér­
fontosabb a fedélzet anyaga, mert 1000 leégett lakó­ dés tanulmányozására és a megfelelő törvényjavas­
ház közül 729 volt olyan, a melyiknek nád- vagy lat előkészítésére; de valószínű, hogy nálunk nem
szalmafedele volt. fogják életbe léptetni a kötelező állami tűzbiztosítást,
Tekintetbe véve még, hogy az egyházi tűzkár- mert a kétségtelen előnyök mellett, az adó emelke­
téritési kötelékbe felveendő épületek legnagyobb désében, a gyujtogatási hajlam fejlesztésében, a ma­
része templom, iskola, papi vagy tanítói lakás, a gán felek részéről a tűz elleni óvó intézkedések elha­
melyek jó anyagból épültek, kevésbé tűzveszélyes nyagolásában olyan hátrányai mutatkoznak, hogy
fedelüek és a tűzveszélyes szomszédságból rendesen most, mikor számtalan gazdag biztositó társaság ver­
távol, nem ritkán jó védelműl szolgáló fáktól körül­ senyez a közönség igényei kielégítésében, bizonyára
 306 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 38. szám.

elsőbbrendü és sürgősebb feladatai megoldására tö­ zat, mint a templomoknál, iskoláknál s lakóhelyül
rekszik az állam. nem szolgáló egyházi épületeknél, tehát az átlagos
Ezek szerint az egyházkerület szempontjából biztosítási díjtételnek is magasabbnak kell lenni ma­
vizsgálva az egyházi tűzkártérités kérdését, tekintve, gánosokkal szemben s körülbelül 10°/0 díjemelés
hogy ha egyes években mutatkozik is koczkázat, az felelne meg a nagyobb koczkázatnak. Előnye volna
az évek során át nemcsak hogy kiegyenlítődik, de a biztosítási kör ilyen kiterjesztésének, hogy a na­
biztos több bevételre is lehet számítani a íelmerülő gyobb üzleti forgalom mellett aránylag kevesebb ke­
költségek fedezésén fejül, tekintve, hogy saját keze­ zelési költség jut 1000—1000 kor. biztosított tőkére
lésében teljesen ellenőrizheti s kényszer utján ke­ s a koczkázat is inkább közeledik a nagy számok
resztül viheti az összes egyházi és iskolai középü­ törvényénél fogva a középszámokhoz. De viszont
letek biztosítását, tekintve, hogy a létesítendő tarta­ hátrány, hogy az egyházi biztosítás igy inkább fel­
lékalap növekedésével az egyházkerület leszállíthatja veszi az Üzletszerűség jellegét és esetleg adó, ille­
az egyházak biztosítási adóterheit s az évi nyeresé­ tékek, becslési költségek czimén újabb kiadások es­
geket mindig egyházi közczélokra fordíthatja, az egy­ nének a kezelő egyházra. Hátrány az is, hogy az
házkerület szempontjából határozottan előnyösnek egyházakkal szemben az egyházi biztositó intézetnek
mutatkozik az egyházi tűzbiztosításnak központi ke­ kártérítési kötelezettsége s annak mértéke mindig
zelésbe átvétele. igazságosan és mindkét fél megelégedésére megálla­
Nem esik kedvezőtlenebb megítélés alá a kérdés pítható az egyházi hatóságok, esetleg egyházi bizalmi
az egyes egyházak szempontjából sem, mert talán férfiak közremunkálásával, mig magáníelekkel szem­
már a kezdet nehézségei mellett is előre kedvezőbb ben nem mindig kerülhető ki a világi bíróság dön­
díjtételeket lehet megállapitni, mint a jelenlegiek, de tése. Magánfelek épületeikkel egy helyt akarják biz­
bizonyos, hogy az idők rendjén jelentékenyen m ér­ tosítani rendesen terményeiket is, azt a biztosítási
sékelheti az egyház a biztosítási díjakat. A magán ágat pedig nem volna czélszerü bevonni az egyházi
biztositó társaságok óvatosságból annyi előre alig biztosítás körébe. Czélszerünek látszik tehát szoro­
mérlegelhető kikötést vesznek fel a kötvényekbe, a san az egyházhoz fűzött gondnokok, lelkészek, taná­
bekövetkezett kár esetére, hogy igen sok esetben rok, tanítók, kántorok saját épületeinek biztosítását,
csak a kártérítés alkalmával veszi észre a biztositottt, ha ezek előre is alávetik magokat sok esetbee az
hogy a várt és remélt teljes kártérítés helyett, a igazgatótanács döntésének, a terménybiztositás kizá­
kötvény szerint jogosan, csak egy részét kapta meg rásával elvállalni, de idegenek vagyonát nem vonni
a tűz által okozott kárnak, vagy mert utólagosan be az egyházi biztosítás körébe.
túlbiztosítást állapított meg a biztositó társaság, vagy Ezek után tisztelettel elfogadásra ajánlom a kö­
mert ő maga túlbecsültette az égés után íenmaradt, vetkező javaslataimat:
el nem égett épületrészeket és anyagokat vagy va­ 1. Fejezze ki az egyházkerületi értekezlet kö­
lami más, előre nem látható okból, a melyeket a szönetét és elismerését tiszt. Csulak Zsigmond lel­
magán biztositó társaság felhasználhat törvényszerű - kész úrnak a kérdés felvetéséért és gondos tanulmá­
leg, de kevés jóindulattal, hogy magának jogtalan nyozásáért.
előnyöket, nyereséget biztosítson. Az egyházi bizto­ 2. Intézzen kérést az egyházkerületi értekezlet
sítás mellett ettől a hátránytól nem félhetnek az egy­ a mlgs igazgatótanácshoz, hogy az egyházi tűzkár­
házak s ez maga elég indok a kérdés kedvező elbí­ térités kérdését tegye sürgősen tanulmányozás tár­
rálására. De figyelembe veendő még az is, hogy a gyává és az egyházi autonóm hatóságok meghallga­
tűzveszélyesebb, szalmával, fával fedett s igy nagyobb tásával terjesszen olyan javaslatot az egyházkerületi
biztosítási díjtétellel sújtandó épületek után épen a közgyűlés elé, hogy a Fonciérrel kötött szerződés
szegényebb egyházaknak kell a nagyobb illetéket lejártával az egyházkerület vehesse kezelésébe az
fizetni. Az egyházkerület az összes díjtételek mér­ egyházi tűzkártéritést.
séklésénél módját ejtheti, hogy aránylag nagyobb (Vége.)
mértékben mérsékelje a szegény egyházak díjtételeit.
Más nyomós okokat nem is sorolva fel, már is meg­
állapíthatjuk, hogy a biztositó egyházak szempontjá­ A Magyar Proí. Irodalmi Társaság
ból még indokoltabb az egyházi tűzkártéritési rend­ közgyűlése.
szer bevezetése, mint az egyházkerület szempont­
jából. (Újvidék szept. 14. 15.)
Nem akarom hosszasabban próbára tenni a t. A M. P. I. T. e hó 14. és 15. napjain tartotta meg
hallgatóság türelmét, nem is bocsátkozom a javasla­ vándorgyűlését Újvidéken, az ország déli határán, szer-
tot tevő lelkész úr alapszabály tervezetének bírála­ bek és németek által lakott- vidéken. A város magyar
tába, hisz ha az eszme elfogadásra kerül, az összes polgársága megértette a jelentőségét ennek az esemény­
egyházi testületekben arra hivatottak megbírálják, nek, s disszel, pompával, lelkesedéssel fogadta a magyar
átalakítják, ujradolgozzák, kiegészítik a kezdeménye­ protestantizmus apostolait. Valóságos nemzeti ünnep volt
zés érdemeivel dicsekedhető tervezetet, mely a mai jelentőségében ez a gyűlés. A magyar délvidék idegennyelvü
alakjában már csak azért sem fogadható el, m ert elemei látták az összegyültekben a magyarság hatalmát
tűzkárok esetére a község polgári közigazgatási és megsejthették azt az imponáló kulturális jelentőséget, me­
tisztviselőit küldi ki becslőkül; indítványom előter­ lyet ez a széleskörű, nagyszabású protestáns társaság kép­
visel. A közgyűlés tagjai d. u. V2 5 órakor érkeztek meg
jesztése előtt még csak azzal a kérdéssel kívánok Újvidékre. Az állomáson a rendezőbizottsággal élén nagy
röviden foglalkozni, hogy vájjon kívánatos és czél- tömeg várta a szivesen látott vendégeket.
szerü volna-e, hogy az egyházkerület az egyház al­ Mikor a vonat megállt, a kiszálló elnökségét és a ven­
kalmazottjainak vagy idegeneknek magán vagyonát dégeket hangos és lelkes éljenzés fogadta.
is biztosítsa tűzkár ellen, ha azok önként az egyház­ Az elnökséget: Antal Gábor püspököt és Hegedűs
nál kívánnak biztositni. Sándort, Szalay Lajos kir. tanácsos, polgármester üdvö­
Az egyháznak érdeke, hogy az egyház szolgá­ zölte nehány meleg szóval.
latában álló lelkészeket, gondnokokat, tanárokat, ta­ Az üdvözletre Hegedűs Sándor válaszolt. A társaság
tagjai örömmel jöttek ide, hogy Újvidék polyglott lakossá­
nítókat és esetleg másokat is magánépületeik tűzkár gával megismerkedjenek s annak viszonyait tanulmányozzák.
biztosításának elvállalása által anyagi érdekekkel ma­ Az Irodalmi társaság élőszóval és folyóiratokban vallott
gához fűzzön; ez sikerülni fog, ha díjtételei olcsób­ czélja mindenkor távol állt a politikától. A mai alkalommal
bak a biztositó társaságok díjtételeinél. is minden politikai szándéktól távol, csupán irodalmi és
De a magánosok épületeinél nagyobb a koczká­ egyházi czélok vezérelték a Protestáns Irodalmi Társasá­
 38. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
got. Feladatunk, hogy a Társaság ilyen irányú czéljait
szolgáljuk s a Protestáns Irodalmi Társaság feladatait a
jövőben is híven fogja teljesíteni. Köszöni a szives fogad­
tatást.
Az egybegyűltek hosszas éljenzéssel vették ezeket a
szavakat.
Ezután vette kezdetét az ünnepélyes bevonulás s majd
a vendégek elszállásolása után d. u. V2 6 órakor vette kez­
detét a közgyűlés a városháza dísztermében.
Az elnöki széket Hegedűs Sándor és Antal Gábor
foglalták el.
A közgyűlést Antal Gábor nagyhatású és formában,
tartalomban egyaránt kiváló beszéddel nyitotta meg. Mi­
kor minden ember anyagi czélokért küzd, a Társulat esz­
mények után törekszik. Mikor ilyen helyen, mint Újvidék,
látjuk, hogy milyen hatalmas fává növekszik egy kis mus­
tármag, ha az Urnák ereje segíti és hogyan lesz szerény
egyházból virágzó gyülekezet, lelkesülést meríthetünk a
mi eszményeink jövője iránt. Amidőn a társulat tagjait és
a megjelent vendégeket üdvözlöm, a Társaság XV-ik köz­
gyűlését és 8-ik vándorgyűlését megnyitom,
A megnyitó után, melyet lelkes éljenzéssel'fogadott
a nagyszámú közönség, az üdvözlések következtek, melyek
során Péter Pál főispán a helybeli ev. ref. egyház nevében
üdvözölte a vendégeket. Utánna Singhofer Lajos törvény-
széki elnök az ág. ev. egyház nevében üdvözölte a köz­
gyűlés tagjait. Ezután Zsilinszky Mihály államtitkár,
egyh. kerületi főfelügyelő emelkedett szólásra, hálás köszö­
netét mondván a két testvér protestáns gyülekezetnek
az előzékenységért, melylyel a Társaságot vendégül fo~
gadta. Mindnyájunk legnagyobb elismerét érdemli ki az a
két protestáns felekezet, mely itt a vidéken mint a protes­
tantizmus végvárai ápolói a vallásos buzgóságnak s mű­
velődésnek. Kivánja, hogy ez a fáklya minél többeknek
világítson.
A megalakulás után Pausz Vilmos dr. soproni theol.
tanár tartotta meg „A biblia és az ásatások“ czimü felol­
vasását.
Nagy tudással, meggyőző erővel mutatta ki, hogy az
ásatások s az őstörténelem ujjabb eredményei a biblia
tekintélyét nem érintik. Csak nyegle s igaz czéljától eltért
tudomány lehet az, mely czélul tűzi ki maga elé a biblia
tekintélyének aláásását.
Antal Gábor köszönetét mondott a magas nívójú elő­
adásért, melyet a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktattak.
(Vége következik.)
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását
Szives tudásul. Dr. Bartók György püspök
könyve: „A református egyházak presbyteriális szer­
vezete“ azoknak, a kik előre megrendelték volt, szét­
küldetvén: ezután csak könyvárusi utón kapható és
pedig Kókaf Lajosnál Budapesten és Síéin Jánosnál
Kolozsvárt. Ára 4 korona.
„A magyar liturgia története. Irta Sörös Béla, a budapesti
kir. orsz. gyüjtőfogház ref. lelkésze. I. kötet. A keresztyéniig
Behozatalától a X V I . század végéig. Budapest. Homyánszky Viktor.
1904.“ Ára 2 korona.
A 344 oldalt tartalmazó testes kötet az „egysé­
ges lithurgia“ tárgyalása alkalmából jelent meg. Az
ez irányú felszólalások — írja szerző — nemcsak
afelől tettek bizonyságot, hogy ez az ügy a teljes
megoldásra még meg nem érett, hanem arról is,
hogy a históriai fejlődés menete és kívánalmai még
legnagyobbrészt ismeretlenek“. Ezen akar segíteni.
író törekvésének a legnagyobb elismeréssel adó
zunk. Munkáját 5 részre tervezte: A magyar lithurgia
története: I. A reformáczió előtt, n. a XVI.; ÜL a
XVII.; IV. a XVIII.; V. a XIX. században. Ez első
kötet, mint czimlapja mutatja, a két első részt fog­
lalja magában. Es pedig a 135 lapig a róm. kath.
lithurgia van ismertetve a reform, előtt, onnan a
310-ig a XVI. sz. magyar prot.-mus lithurgiája s on­
nan végig újra az e korbeli róm. kath.-musé.
307
A munka e megjelent első kötete igazában kevés
új dolgot tartalmaz. A mi benne összegyűjtve van
innen-onnan (irodalomtörténetből, Archeológiái érte­
sítőből, lithurgiai tankönyvekből, zsinati végzésekből)
jóformán minden képzettebb pap előtt ismeretesek.
A mi részletes példákat felhord (énekek, imák, lithur­
giai formulák stb.) a keze ügyébe esett s a budapesti
könyvtárakban könnyen megszerezhetett művekből
— ezek a legérdekesebbek az ily müvekhez hozzá
nem férkőzhető vidéki olvasókra nézve. Ezeket nagy
részletességgel ismerteti mások irodalomtörténeti
munkáiból és közöl is belőlük oly terjedelemben,
hogy a munkának legalább 8/io részét ez tölti be.
Hangsúlyozzuk, hogy ezzel nem végzett haszontalan
munkát; mint lelkiismeretes gyűjtő, sokak hálájára
tette magát érdemessé. De az ügy érdekében bizo­
nyára nagyobb szolgálatot tett volna, ha „a magyar
lithurgia“ helyett a „protestáns s főleg református
egyházak (külföldiek is!) lithurgiája“ történetét adta
volna, melynek csak figyelembe vétele is a XVI. sz.
folyamán nagyon szórványos és felületes, másod,
harmadrangú magyar kútfők után idézve.
Olvasóinknak szives figyelmükbe s megérdemelt
pártfogásukba ajánljuk. A kiadónál kapható lesz.
KÜLÖNFÉLÉK.
„Zsinatpresbyteri rendszer és reális unió“
e czim alatt ir a Sárospataki Lapok 36—38. számaiban igen
érdekes czikket Zoványi Jenő, püspökünk, dr. Bartók
György legújabb munkája megjelenése alkalmából, melyet
méltó, hogy rövid kivonatban olvasóinkkal is megismer­
tessünk. Sok anyagot nyújt az elmélkedésre és gondolko­
zásra, főleg a közelgő zsinat küszöbén. Mindenek előtt a
paritásért tör lándzsát, azzal az indokolással, hogy egye­
dül ez az, ami a protestáns egyház két kórságát a küriar-
chia és hierarchia uralmát kizárni segit. Úgy tekinti ezt,
mint a zsinatpresbyteri rendszer nemcsak okszerű fejle­
ményét, hanem egyik feltétlen kellékét s kimutatni törek­
szik, hogy ez a külföldi, főleg franczia, skót és hollandi
és rajn avidéki egyházak szervezetének is jellemző vonása
volna. A kettős elnökség nélkülözhetetlenségéig ugyan nem
viszi a dolgot, sőt ezt az egyházközségi kormányzatban
maga is helyteleníti és (idétlennek) tartja, magasabb fokon
adiaforának kivánja tekintetni.
A továbbiakban kimutatni törekszik, hogy a képvise­
let elve csak a zsinat-presbyteri alkotmány egyik krité­
riuma, de nem állítható szembe azzal, mint külön rend­
szer, amivé csak a debreczeni és budapesti zsinatok ke­
resztelték. Több, tagadhatatlanul visszás példával illusz­
trálja, amit különben mi erdélyiek sem tagadunk, hogy a
képviseleti rendszer minálunk nincs következetesen ke-
resztülvive. A paritás érdekében azonban részletesebben
is foglalkozik azzal az „erdélyi állítással“, hogy kerületi
gyűléseik összealkotása a történelmi múlton alapul és régi
intézményeknek a fejleménye. Kimutatni törekszik, hogy
ez a régi közzsinat és főconsistoriumból az előbbinek az
utóbbi által való „henyélésével“ jött létre s a világiak
uralma érdekében, egy természetellenes és protestánselle­
nes intézményt alkotott, az egykor szemelőtt tartott pari­
tás elvének elejtésével.
Reális uniót sürget némely dolgokban a kölcsönös
közeledéssel, némely eltéréseknek pedig adiaforáknak nyil­
vánítása által. Nem látna nehézséget benne, ha egyfelől
az erdélyiek túlsók gondnokai egyrésze vüági tanácsbirák
gyanánt ülné a székét, valamint abban sem, ha másfelől
a királyhágóntúliak szaporítanák a gondnokok számát s
velük az esperesekét, alesperesekkel.
Ily kiegyenlítést szeretne a tanitószemélyzet és a tan­
intézetek képviseltetésére nézve is az erdélyi túlsók és a
királyhágóntúli túlkevés között, értvén ezt különösen az
alapítványi iskolákra. Túlsóknak tartja azt az erdélyi spe­
cialitást, hogy az összes intézetek, összes rendes tanárai
tagjai a kerületi gyűlésnek, de túlkevésnek azt, hogy pl.
a sárospataki tanároknak csak Vis-a vesz részt a kerületen
állásából kifolyólag. Az alapítványi iskolák elöljáróságaiban
kivétel nélkül helyet követel a rendes tanároknak, de a
gondnoki karban a helyek felerészére lelkészi jellegű
 308 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
egyéneket követel az appr. const. 1. r. X. czim 3. czikk
alapján; ezeket főleg azon a czimen, mert nem irtóznék
az állandó igazgatótanács intézményét minden kerületbe
beállítani, a szakadatlan ellenőrzés gyakorlására az elöl­
járóság felett.
Egyebeket adiaforáknak nyilvánít s örömmel kon­
statálja, hogy a kerületi gyűlés újjászervezésére nézve, sőt
azon túl is megvan az erdélyiekben a hajlandóság a he­
lyes irányban való fejlődésre. Az érdekes és értékes
czikksorozatot ajánljuk olvasóink szives érdeklődésébe.
T em plom avatás. Lélekemelő ünnepélyt tartott
folyó hó 11-én a Szilágy-szolnoki egyházmegyében levő
tasnádszarvadi ev. református egyházközség. Ekkor avatta
fel ugyanis teljesen kiújitott templomát. Ott volt a vidéki
papság majdnem teljes számban, Viski Pál esperessel az
élén és a hívek nagy serege. Előimát mondott Nagy Lajos
paczali lelkész, kitünően előadott egyházi beszédet Kovács
Zsigmond pelei lelkész, magas szárnyalatu felavató imát
Viski Pál esperes, keresztelt Tóth Lajos m.-csaholi lelkész
és úrvacsorát osztottak Ignácz Márton, érszentkirályi és
Tamás László kr.-mihályfalvi lelkészek, berekesztette az
ünnepélyt Bartha Miklós helybeli lelkész imádsága.
Az egyh ázm egyei esp eresi vizitáczió uj
módjának felette költséges voltáról panaszolva egyik lel­
késztársunk, azt a kérdést veti fel; nem jobb lenne-e egy­
felől a vizitáczió dijat megfelelő hányadában az évi költ­
ségvetés állandó tételéül beilleszteni s másfelől ha az
egyházmegye a maga kiküldöttje mellé biztosokul minde­
nüvé két szomszédegyház lelkészét kérné fel? Maga is az
illetékesek figyelmébe kivánja ajánltatni e gondolatot s
mi is készséggel tesszük ezt.
A bikfalvi ref. egyházközség a nagy múltú néhai
nagytiszteletü Vén Mihály esperes, ref. lelkész halála által
megüresedett papi állomásra f. hó 13-án az előzetes tör­
vényes intézkedések megtétele mellett nt. Józsa Sándor
esperesi kiküldött, tiszt. Kolumbán Ferencz elnök és Rá-
polti Mózes tanácsbiró urak által vezetett papválasztó egy­
házközségi közgyűlésen tiszteletes Takács Károly kökösi
ref. lelkész, egyházmegyénk papi értekezletének titkára
választatott meg meghivás utján, nagy lelkesedéssel rendes
lelkésznek. A tevékeny munkásság párosult ifjú erővel
megáldott uj lelkész annak örökébe lépett, ki lankadást
és semmi fáradságot nem kiméivé, munkálta egyházának
anyagi és erkölcsi felvirágzását; s a méltó utód reményé­
vel hivta el a gyülekezet. Adja Isten, reményében ne csa­
latkozzék az egyház ! De hisszük is, hogy az új pásztor­
nak munkája csak folytatása lesz a néhainak s mint azén,
az ő munkáján is megláttatik egyházon és gyülekezeten
annak áldása. Úgy legyen 1
H álás k öszö n et. Méltóságos Kaizler György
böősházi nagybirtokos és eh. m. gondnok úr neje Kiszely
Andrea ő méltósága böősházi szegény egyházamnak egy
díszes és igen értékes szószéktakarót ajándékozott. Bár
jól tudom, hogy ezért köszönetét nem vár, mert egyházá­
hoz való szeretete úgyszólván kényszeritette őt eme buz­
gó cselekedetre; — nem mulaszthatom el — már csak
azért is, hogy mások is kövesék a nemes példát — hogy
azért úgy a magam, mint kicsiny egyházam nevében
nyilvánosan is a legmélyebb hálás köszönetemet ne nyil­
vánítsam. Böősházán, 1904 szept. 4. Pócsik János ev. ref.
lelkész.
Szászsebes! magyar kálvinista templomunkra, a magyar­
ság e végvárára kegyes adományokat küldöttek, melyeket
hálás köszönettel nyugtáz Benedek Károly alvinczi lelkész, egyhm.
főjegyző.
(Folytatás.) Igló város polgármest. ivén: Münster, Ritter
Sándor 2—2 kor., Windt Imre, Jantner Ármin, Bartsch, Ránd,
Schubert, Dörner Gy. 1—1 kor., A., CzÖldn F., Th., Sz. B.
50—50 f., Kern Kálmánné, Schnábik István, Fleischman, A. L.,
N. N., G. Gy., N. Nadler 40—40 1, G. E. 80 L, N. N. 30 f.,
Münich, Leschinszky L., Scherífel László, Lingsch G., Bartholy,
Delschl, N. N., B. T., Ky., Fischer 20—20 f. (ossz. 17 korona
90 f.). Sikula István Bpest 1 kor. Temesváry Béla Beszterce­
bánya 3 kor. Bács-Kula község gyűjtése 10 kor. 90 f. Bihar-
püspöki község lakossága 16 kor. 34 f. Vámospécs község
gyűjtése 5 kor. 50 f. Nagydobszai körjegyzőség 11 kor. Kis-
dobsza község [4 kor. 20 f. Főszbiró ivén Tata 1 kor. 90 f.
Szolgabirói hivatal ivén Felső-Eőr 6 kor. 40 f. Szatmári gazd.
és ipar-részvénytársaság 10 kor. Soltz Ede Joód 6 kor. M.
kir. adóhivatal Felsővisó 1 kor. Tasnády Endre főszbiró Pan-
csova: Egy asztaltársaságtól 10 kor. Dr. Zolnay Jenő pest-
megyei főügyész 4 kor. Főszbiró ivén Gyönk, 25 kor. Szom­
bathelyi kir. közjegyzői kamara 10 kor. Somogyinegye alis­
pánjának gyűjtése 62 kor. 11 f. Jásznagykún-szolnoki vár­
megye, gyűjtése 50 kor. Liebling nagyközségből: Márk Simon
38. szám.
aljző 1 kor., Münz Jakab, Fischer Gyula, Hausier Johán,.
Marcz Konrád, Schid Johán, Weidenbach Johán, Glas Miklós,
Lusáni Jakab, Reinhardt Mártin, Helm Lénárt, Johan Berle,
Renhert Mihály 40—40 f. Christ Péter 60 f. Hedrik Baltazár, Klein
Johán, Serold Johán, Diebies Johán, Heincz Mártin, Erk Konrád,
Schied József, Léber Mihály, Schrank Jakab, Erk Johán, Gärtner
Mártin, Nagy Géza, O. Fridrik, Loch Miklós, Imhóf Johán
20—20 f.; Walter András, Grosz Máxtim, Vágel Johán, Christ
Konrád, Dieb Ádám, Müller Konrád 10—10 f.; N. N. 1 kor.
(összesen 20 k. 80 f). Romkay Nándor kir. adótárnok ivén
N.-Szeben: Bomkay Nándor 4 kor., Dávid János 3 k. Arnold
Fridman, Grünhut Márton, Fleiser, Péchy, B. János, Géb. Fab-
ritius, N. N., Fabritius Baunán Mihály, dr. N. Czimmerman
Ede 2—2 kor., Lakatos Dénes, Molnár János, Zikeli Gásztáv,
Zeiner Gusztáv, Gán István, Szalánczy Dénes, Thomas Róbert,
Szenpéteri József, Molnár Ede, Szász Miklós, Bock Rezső,
Róth Frigyes, Rehner Frigyes, Jakab Géza, M. Knopífy Osz­
kár, dr. Szőts Géza, N. N., Erdélyszky, Mókesch Rezső, Szé­
kely György, Avor Andor, Gitschner Rezső, Szoner Károly,
Kuscher Emil, Deczián György, Prosch főhadnagy, Vendrei
Pál, Dutey Lajos, M. Sándor, Carasior György, Harsányi P.
László, Henb, N. N., B. Simon, U. Albert, Bárbonk Ede, Saun
Sabin, Dr. Nemes, Strum Béla Dr. Antel Károly, Péter Billes,
Hang József, H. Imre, Boger Viktor, Herbert Tamás, Petrás
Mihály, Indriem Péter, B. Dr. V. Józephi Ágost,Táner 1—1.
kor. (összesen 80 kor.) (Folyt, köv.)
GYÁSZROVAT.
Bóka György holtmarosi ev. ref. lelkész, egyházme­
gyei törvénybiró, három napi keresztyéni türelemmel viselt
szenvedés után, f. hó 13-án éjjeli 11 órakor életének 63-ik,
papságának 33-ik, házasságának 29-ik évében elhunyt.
Az Isten-és emberszeretet igéjének buzgó hirdetője;
temlomban, háznál és társaságban a békességnek igaz
apostola; családi életében a szelidség, jóság példányképe;
baráti körben az ártatlan vidámság ápolója; egyházában,
községében a vallásosság, tiszta erkölcs és kitartó munkás­
ság terjesztője; a hit templomának, az ismeret hajlékának
megépitője vala közöttünk. A mit hirdetett, a mit keresett
és a mit megérdemelt: az égi Atya szeretetét, az égi
haza békességét, övéinek áldó kegyeletét, hiveinek, bará­
tainak hű emlékezetét ime megtalálta. Legyen emlékezete
áldott!
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 1203—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egyház­
megyébe kebelezett luka-üenczfalvi egyházközség Il-ik
tanítói állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom: 2 szobás lakás, konyha, terjedelmes vete­
ményes és gyümölcsös kerttel, mely utóbbiaknak értéke
64 korona, készpénz az egyházközség pénztárából havon­
kénti előleges részletekben 480 korona; állami kiegészítés
238 korona; Szentmárton naptól Szentgyörgy napig az
iskola fájából szabad tüzelés, melynek értéke 40 korona,
összesen 822 korona.
Kötelességek: az iskolaszék által kijelölt osztályok
tanítása, a növendékeknek vasárnaponként a templomba
vezetése, s kántor akadályoztatása esetén kántori szolgá­
latok teljesítése.
Pályázati határidő: 1904 október 7. Folyamodványok
nt. Ravasz János esperes aához küldendők Nyárádszeredába.
Kolozsvárt, 1904. szept.
Dr. Bartók György, püspök.
1130—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a kíiküllői egy­
házmegyébe kebelezett erzsébetvárosi körlelkézség lelkészi
állására pályázat nyittatik.
Dijlevél szerinti javadalom: 1. Gazdasági épülettel s
szép kerttel ellátott négy szobás lakás. 2. 5 hold 1145 □
öl canonica portió hasznából 88 kor. 9 fill. 3. Egyház
pénztárából 160 kor. 4. Állandósított segély (Gecse-alap)
500 kor. 5. Központi kamat jövedelem 16 kor. 22 fill. 6.
Kepepénz 203 kor. 7. Leány egyháztól járó termény^jöve­
delem értéke 75 kor. 84 fill. 8. Stola 24 kor. 9. Állami
.fizetés kiegészítési összeg 1600 koronáig 1004 kor. 76 fill.,
a melyből 471 kor. 91 fill. megállapított évi rendszeres
 38. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
kiadás. 10. Mellékjövedelem: a) az állami elemi iskolánál
s az állami főgymnasiumnál telj esitett vallástanitásért évi
400 kor. b) ezenkívül a törvényszéki fogház ref. vallásu
foglyainak lelki gondozásáért az államtól évi 60 kor.
Kötelességek: Erzsébetváros anya-, Szász-Ernye és
Keresd leányegyházakban s a szórványokban a rendes
lelkészi teendők s az érvényben levő körlelkészi útasitás
értelmében a körlelkészi teendők végzése. Az anyaegyház­
ban, az összes ev. ref. vallásu iskolai növendékek vallásos
oktatása, jelenleg összesen heti 10 órán.
Megválasztandó lelkipásztor atyánkfia köteles állását
a választás megerősitése után azonnal elfoglalni.
Pályázati határnap okt. 15. Minősitvénynyel és szol­
gálati bizonyitványnyal ellátott folyamodványok a főt.
püspöki hivatalhoz küldendők be.
Kolozsvárt, 1904. aug. 31.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 2164—1904.
PÁLYÁZAT.
A szilágyszolnoki egyházmegyébe kebelezett erkedi
egyházközség lévita-kántortanitói állomásra ezennel pályá­
zat nyittatik.
Javadalom: dijlevél szerint tisztességes lakás, mellék-
épületekkel. Kepében 11 hold canonica portio, valamint
V4 hold kert élvezetében, szolgálmányok és tandíjban 601
kor. 56. f. Éhez járul 208 kor. államsegély és igy az ösz-
szes fizetés 809 kor. 56 fillér.
Kötelességei: 1—IV. osztályú mindennapos és ismét­
lők tanítása; harmad vasárnap délelőttje kivételével szó­
széki szolgálat orgonázás és énekléssel; gondnok naplója
és az. egyházi gyűlések jegyzőkönyvének vezetése.
Pályázati határidő szept. hó 30.
A tanítói oklevél, szolgálati bizonyítvány és lehető
-egyéb okmányokkal fölszerelt pályázati kérvények nt.
Viski Pál esperes aához küldendők Zoványra.
Kolozsvárt, 1904. szept. 4.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1257—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­
házmegyébe kebelezett selyei egyházközség lelkészi állo­
mására pályázat nyittatik.
Javadalom dijlevél szerint: új papi lakás gazdasági
épületekkel. 1. 4 hold 1252 Dől szántó, 4 h. 964 Dől rét
és 1155 Dől legelő, haszonélvezete 29 kor. 62 f. 2. Kész­
pénz az egyházkerület pénztárából (kameratikum) 79 kor.,
az egyházközség pénztárából igás munka fejében 58 kor.
92 f. 3. Terményjövedelem pénzértéke 710 kor. 46 f. 4.
Munkabeli szolgáltatások pénzértéke 85 kor. 5. Legeltetési
jogosítvány pénzértéke 12 kor. 92 f., összes jövedelem
976 kor. 04 f. Kiadás 47 kor. 40 f., marad tiszta jövede­
lem 928 kor. 64 f., állami kiegészetés 1600 kor.-ig 671 kor.
36 fillér.
Pályázati határidő 1904. okt. 15.
Folyamodványok Ravasz János esperes aához külden­
dők Nyárádszeredába.
Kolozsvár, 1904. szept. 18.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1239—1904.
PÁLYÁZATI HIRDETÉS.
A marosi egyházmegyébe kebelezett Göcs leányegy­
házközség énekvezér-tanitói állására pályázat hirdettetik.
Javadalma: 3 szoba, konyha s kamarából álló lakás,
melléképületekkel s nagy kerttel. Két öl tűzifa. Az egy­
házközség pénztárából 240 kor. évnegyedes részletekben.
Államsegély kiegészítés 800 koronáig 534 kor.
Pályázati kérvények, kellően felszerelve nt. Ravasz
János esperes úrhoz küldendők Nyárádszeredába október
hó 10-ig.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 18-án.
Dr. Bartók György
____ püspök.
.Sz. 1255—1904.
PALYAZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a marosi egy­
házmegyébe kebelezett mezőfelei egyházközség lelkészi
állomására pályázat nyittatik.
309
Dijlevél szerinti javadalom: tisztességes lakás termé­
szetben, gazdasági melléképületekkel, kerttel; 15 h. 925
□ öl szántó és kaszáló haszonélvezete, melynek bérértéke
162 kor., 40 szekér tűzifa, búza, zab, törökbuza kepe,
melynek értéke 750 kor., szántás, trágyázás és termény­
hordás értéke 91 kor. 67 f., stóla értéke 6 kor., összesen
1009 kor. 67 f. Ebből leszámítva adókra, fuvardíjra 88 k.
24 fillért, marad tiszta jövedelem 921 kor. 43 í. Éhez járul
1600 kor.-ig 678 kor. 57 f. állami kiegészítés.
Kötelessége a lelkésznek úgy az anyaegyházban, mint
a mezőménesi leányegyházban felváltva, minden papi
teendő elvégzése.
Pályázati határidő 1904. okt. 15.
Folyamodványok nt. Ravasz János esp. aához külden­
dők Nyárádszeredába.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 18-án.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1242-1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a kalotaszegi
egyházmegyébe kebelezett damos-jákótelki papi állomásra
pályázat nyittatik.
Javadalom: lakás gazdasági épületekkel, nagy kerttel.
A vallás- és közoktatási miniszter által megállapított és a
hívektől bejövő 467 kor. 77 f. fizetés, melyből a 3 hold
449 Dől kan. porczió értéke 30 kor. Kepe értéke 306 kor.
17 f. Készpénz 67 kor. 60 f. Munkaszolgálmányok értéke
34 kor. Kongnia 1600 kor. kiegészítésig 1160 kor. 90 f.
Kötelesség; mindkét egyházban a vasár- és ünnepnapi
istentiszteletek végzése, hétköznap minden csütörtökön
reggel Jákótelkén szolgál, másnapokon Damoson. Vallás-
tanítás mindkét egyházban; a damosi áll. iskolában telje­
sített vallástanitásért külön tiszteletdijat kap. Ezen kívül
minden lelkészi teendők végzése.
Pályázati határidő 1904. október 2. Folyamodványok
nt. Deesi Gyula esperes aához küldendők Gyaluba.
Kolozsvár, 1904. szept. 18.
Dr. Bartók, püspök.
Sz. 1229—1904.
PÁLYÁZAT
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a sepsi ev. ref.
egyházmegyébe kebelezett Sepsiszentkirály egyházközség
lelkészi állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: gazdasági épületekkel ellá­
tott lakáson kivül: földhaszonélvezet 32 kor. 94 fill. kész­
pénz az egyházközség pénztárából 800 kor. Egyébb java­
dalmak és stóla 21 kor 22 fill. Kongrua illetmény 781 k.
87 fill. Az ev. ref. vallásu tanköteles növendékek vallás-
tanitásáért tiszteletdij az állami iskola pénztárából 80 kor.
Pályázati határidő 1904 okt. 10.
Kellőleg fölszerelt folyamodványok Józsa Sándor es­
peres afiához küldendők.
Kolozsvári, 1904. szept. 17.
Dr. Bartók György
____ püspök.
H. sz. 1306—1904.
MEGHÍVÓ.
A nagyenyedi ev. ref. egyházmegye folyó évi rendes
közgyűlését Nagy-Enyeden, a város gyüléstermében f. é.
szeptember 27-én d. e. 9 órán kezdve tartja.
Tárgysorozat: 1. Megnyitó. 2. Névsor olvasás, meg­
alakulás. 3. Ünnepélyes isteni tisztelet; tartja Fejér Pál
felenyedi lelkész. 4. Esp érési jelentés tárgyalása és az az­
zal összeköttetésben levő indítványok. 5. Felsőbb leiratok
ismertetése. Ezzel összeköttetésben a méltóságos állandó
igazgatótanács 2676—1904. sz. a. kelt felhivása alapján, a
theologia-akadémia fentartásához hozzájárulásának kérdése.
Előadja Szécsi Ferencz főjegyző. 6. Egyházmegyék átira­
tainak tárgyalása, — felső-borsodi lelkészi fizetés és 1848.
XX. t.-cz. tárgyában. Előadja Egerházi Lajos uj-tordai
lelkész. 7. Főjegyző jelentése az egyhm. tanács működé­
séről. 8. Tanügyi előadó jelentése. 9. Számvevő jelentése.
10. Egyházmegyei közpénztári, gyámintézeti és könyvtár-
lapi számadások, valamint költségelőirányzatok tárgyalása.
11. Jelentés az országos közalap és az országos gyámin­
tézet, valamint a szeretetházi múlt évi járulékoknak elszá-
molásáróL 12. Segélykérvények, hátralékos számadások,
indítványok és halasztást nem tűrő ügyek tárgyalása,
 310 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
melyek időközben adatnak be. — A lemondás folytán
megüresedett aljegyzői állásra választás.
A közgyűlés bevégzése után egyhm. gyámintézeti
részvényes közgyűlés tartatik.
Marosujvár, 1904. szept. 9-én.
Jancsó Lajos
ev. ref. esperes
Sz. 1001—1904.
MEGHÍVÓ.
Az udvarhelyi egyházmegye f. év október 3-án d. e.
9 órától kezdve, Székelyudvarhelyt, a ref. kollégium dísz­
termében tartja őszi rendes közgyűlését, melyre a t. ta­
gokat van szerencsém meghívni.
Tárgysorozat: 1. Ima a közgyűlési teremben. 2. El­
nöki megnyitó. 3. Uj egyh. hivatalnokok bekebelezése. 4.
Bizottságok kiküldése. 5. Egyházi fegyelmi biró és 2 pót-
biró-választás. 6. A számvevő bizottságba 1 tag választása.
7. Műszaki előadó választás. 8. Jelölés a megüresedett al-
gondnoki állásra. 9. Felsőbb leiratok tárgyalásai 10. Espe-
resi jelentés az egyház vizsgálatról és az egyházmegye
közállapotáról. 11. Főjegyző jelentése az e. m. tanács és
közig, bíróság működéséről. 12. Számvevői jelentés. 13.
Tanügyi jelentés. 14. E. m. közpénztári, gyámintézeti és
közalapszámadások ellátása. 15. Az em. közpénztár 1905.
évi költségvetésének megállapítása. 16. Egyhker. képviselői
napidijak kiutalása. 17. Átiratok tárgyalása. 18. Kérelmek
ellátása. 19. Segélykérvények elbírálása. 20. Indítványok
tárgyalása..
Október l-én d. e. 8 órakor a kollégium dísztermé­
ben értekezlet lesz a Nagy Péter-féle „Konfirmácziói káté“
átdolgozása ügyében. Ez értekezletre, a melynek feladata
leend a mélt. Ig.-tanács 3204—1904. sz. körlevelében (hiv.
lap 35. sz.) kívánt véleményt megadni, tiszt, lelkész és
hitoktató aait tisztelettel meghívom.
Alsósófalva, 1904. szept. 16.
Ifj. Péter Károly,
esperes.
1000—1904 sz.
KÖRLEVÉL
az udvarhelyi egyházmegye tiszt, lelkészeihez.
1. Felhívom tiszt, lelkésztársaimat, hogy a 339—1902.
számú püspöki leiratban (hiv. lap 1902. é. 11. sz.) jelzett
adatokat, az esperesi jelentésben leendő felhasználás vé­
gett, f. hó 28-ig múlhatatlanul küldjék be hozzám. Az I.
pont alatti adatok az 1903. évről, a II. III. IV. pont alat­
tiak a műit őszi e. m. közgyűlés óta lefolyt időről
szóljanak.
2. A közalapsegély kérvények f. hó 30-ig terjeszten-
dők be az esperesi hivatalhoz.
3. Az egyházközségek jövő évi költségvetései nov.
1-ig beadandók az em. számvevőhöz.
4. Az ismétlőiskolai vallástanitásnál a jelen tanévtől
kezdve a mélt. Ig.-tanács 1860—1904. sz. rendelete (hiv.
lap 18. sz.) pontosan betartandó. Szíveskedjenek hát tiszt,
lelkész aai a haladási naplót beszerezni s abba úgy az
ismétlő, mint a mindennapi iskolában elvégzett vallás- és
énekianitási anyagot a tanóra végén beírni, illetőleg az
énektanitóval beíratni. (77—1902. em. kgy. hat.) A haladási
napló másolata az évzáró vallástani vizsga után legkésőbb
8 nap alatt az em. tanügyi előadóhoz küldendő.
5. Az egyházvizsgálatkor szerzett tapasztalataim alap­
ján szoros kötelességükké teszem a következő felsőbb ha­
tósági rendeletek végrehajtását:
a) Az egyházkerület hivatalos lapjában megjelenő kör­
leveleket a megjelenés után tartandó első presbiteri gyű­
lésen a lelkészek kötelesek felolvasni, megmagyarázni;
továbbá a körrendeletekről indexet készíteni és ebbe a
tárgy rövid megnevezésével minden általános érdekű fő­
hatósági intézkedést bevezetni. (1133—1900. sz. íg.-tan. r.)
b) A presbitériumok az egyházközségi tőkék.elhelye­
zését évről-évre tegyék megfontolás tárgyává s minden év
elején névszerinti szavasással döntsék el, hogy a tőkepén­
zeket hol és miként kívánják elhelyezni. E határozat jegy­
zőkönyvi kivonatban május 1-ig az espereshez beterjesz­
tendő. (5342—1901. ig. t. rend.)
c) Az egyházközségek levéltárai az e. m. tanács 2 2 ^
1903. sz. körlevele értelmében haladéktalanul rendezéndők
Nyömátott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
38. szám.
és lajstromozandók. E rendelet végrehajtására végső ha­
táridőül f. évi november 30-át tűzöm ki s e határidőig
mindenik lelkész aától jelentést kérek.
6. Ahol a kánonika porció után községi és vármegyei
pótadó van az egyházra kiróva, tiszt, lelkész aai azt az
1886. XXII. t.-cz. 138. §'ára és a m. kir. közig, bíróság
967—1896. K. sz. elvi jelentőségű határozatára hivatko­
zással mielőbb töröltessék s a már befizetett pótadót, a
közig, bíróság 341—1897. K. sz. döntvénye alapján, 3 évre
visszamenőleg követeljék vissza.
7. Végül a mélt. Ig.-tanács 794—1902. sz. rendelete
értelmében, felkérem tiszt, lelkész aait, hogy hivatalos
beadványaikat — ha azok további intézkedést, em. vagy
ig.-tanácsi jóváhagyást igényelnek — feltétlenül egész ív
papírra írják s minden beadvány ív hosszában összehaj­
tott előlapjának felső felére, de az ív felső szélétől leg­
alább is négy ujjnyira a beadvány számát és rövid tárgy­
kivonatát jegyezzék föl. További intézkedést nem igénylő
beadványok, jelentések, statisztikai adatok stb. félív papí­
ron is beküldhetők.
Alsósófalva, 1904. szept. 16.
Ifj. Péter Károly,
udvarhelyi e. m. esperes.
611—1904. sz.
KERELEM
a görgényi egyházmegye tekintetes lelkész! karához!
Az Egyházi törvényekben kiadott utasítás 205. §. alap­
ján — az ürességben lévő kegyjavadalommal terhelt holt-
marosi egyházba való vasárnaponkénti beszolgálásra —
egyelőre a jelen polgári év végéig terjedő időre, a követ­
kező lelkész atyafiakat kérem fel: Benedek Árpád október
2.; Bőd Károly okt. 9.; Bojté Ödön okt. 16.; Csíki Károly
okt. 23.; Dénes Gyula okt. 30.; Dénes József november
6.; Farkas Károly nov. 13.; Gergely Lajos november 20.;
Incze Ferencz nov. 27. (nagyhetet hirdet); Jánosi Béla
december 4. (úrvacsorát oszt); id. Kis Lajos deczember
11 .; ifj. Kis Lajos deczember 18. (nagyhetet hirdet);
Keresztesi Gyula deczember 26. (úrvacsorát oszt).
A 206. §. alapján á pontos megjelenést atyafiságos
tisztelettel kérem.
Gernyeszeg, 1904. szept. 16,
Csekme Ferencz, görgényi esp.
1330—904. sz.
MEGHÍVÓ.
A küküllői egyházmegye idei rendes közgyűlését
Dicsőszentmártonban a szokott helyen, f. év október hó
3-án (hétíőn) d. e. 9 órakor kezdve tartja meg, melyre az
illetékes tagokat tisztelettel meghívom.
Tárgysorozat: 1. Imát mond az esperes. 2. Elnöki
megnyitó. 3. Megalakulás. 4. Előterjesztések. 5. Bekeble-
zések. 6. Felsőbb leiratok. 7. Esperesi jelentés a meg­
vizsgált egyházakról. 8. Főjegyzői jelentés az egyházme­
gyei tanács és bíróságok működéséről. 9. Számvevői jelen­
tés az egyházak vagyonügyeiről. 10. Pénztárosi jelentés
az egyházmegye pénzügyi állásáról. 11. Tanügyi előadó
jelentése az iskolákról. 12. Az 1905. évi költségelőirány­
zat megállapítása. 13. Levéltári okmányok kiadása az egy­
házhoz. 14. Sepsii átirat a központi küldemények kezelé­
séről. 15. Theologiai fakultás fenntartási költségeihez a
papok hozzájárulása. 16. Egyházi tüzbiztositási javaslat.
17. Felsőborsódi és hevesnagykunsági átiratok. 18. A
dicsőszentmártoni kórháznál tett egyházmegyei alapítvány..
19. Indítványok.
Kutyfalva, 1904 szept. 11.
Nagy Domokos
esperes.
Sz. 134—1904.
FELHÍVÁS.
A nagyszebeni egyházmegye tiszteletes lelkész afiait
felhívom, hogy jövő évi összes nyomtatványszükségleteiket
szíveskedjenek nálam folyó évi október hó 5-ig megren­
delni, mivel ezen határidőn túl a megrendeléseket figye­
lembe nem veszem.
Hévíz, 1904. szeptember hó 20.
Biró György
nyomtatvány- kezelő.
 VII. Évfolyam. 39-ik szám.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Adalék azokhoz a „Régi jó id6k“-höz.
(Válasz Benedek Károly nt. urnák.)
Nagytiszteletü Uram!
Nag} tiszteletednek a nyáj, a magyarság iránt ne­
mesen érző s gondoskodó lelke panaszos reílexiók-
ban emlegette fel e lap 35. számában „azokat a régi
jó időket“.. Ezeknek a reflexióknak a lényege a követ­
kező állításokban'foglalható össze:
1. Régen a szegény kálvinista, különösen a szé­
kely nép gyermekének elegendő volt, hogy emberré
legyen, ha volt jó esze, erős akarata. Példa rá Deb-
reczeni Márton, K. Csorna, leginkább Bőd Péter.
Anyagiakról gondoskodnia nem kellett. Az iskola,
vagy az urfiak, de legalább a papjelöltek támogatták,
mig emberséges ember lett belőle.
2. Senki sem toboroz a szegény székely nép kö­
zött tanulókat, mint akkor.
3. Az újabb rendszer mellett a tanítói pályáról
egy igen értékes elem leszorul, m ert zárva előtte az
út kollégiumainkba.
A baj oka az uj rendszerben, a modern szellem­
ben volna első sorban. Ez ügyön expressis verbis
nincs kimondva, de kiérzik a sorokból. Mert hiszen
az uj szellem okozta azt is, hogy pl. Bethlen-kolle-
giumunk czélja lett: mintagimnáziummá fejlődni (s fej­
lődött is). Az uj szellem állította fel a konviktusokat
is, amelyek szegény ördögnek drágák. Baj az is, hogy
magyar pénzintézeteink erkölcsi kötelesség teljesítés­
ben messze mögötte vannak pl. az Albinának, holott
ezek élén Hegedűs Sándorok, Tisza Istvánok s Széli
Kálmánok állnak.
A bajok megszüntetésére terveket Nagytisztele­
ted nem ajánlott, csak a két kor közt levő külömb-
séget tárta fel s foglalta össze, a jelent általában
meg nem vádolva, de fájlalva s dicsérve a letűnt ked­
ves múltat.
Engedje meg nagytiszteleted, hogy reflexiókra
megtehessem a magam észrevételeit.
Az első állítás s korkülömbség—a múltnak erénye,
hibája a jelennek — hogy a jó ész s erős akarat mel­
lett anyagi erő és tehetség is kell, hogy valaki
tanulhasson. Hát régen minden jó eszü s erős aka­
ratú fiú boldogult csak e két tehetséggel? (Mert ez
volna az állításnak a múltra vonatkozó nagy dicsé­
rete.) Alig hiszem. Kellett bizony akkor is az, hogy
a szükséges anyagiakat valahonnan megkapja; kellett
pénz akkor is: leczkepénz, kosztpénz, czipópénz, ru­
hapénz, zsebpénz stb. Hogy kellett pénz, ez bizonyos.
S nagytiszt, szerint ezt a szegény fiuk az Iskolától
vagy az uríiaktól megkapták, ma azonban nem.
Először is bizonyos az, hogy a szegény és jó
tanulók jó perczentjét akkor is első sorban a szülők
Kolozsvárt, 1904. szeptember 29.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
segítették, mint ma. Sok szegény szülő volt, a ki a
legnagyobb gonddal s nélkülözéssel is elküldte fiá­
nak a kalácsban vagy a meleg újruhában a tallért a
levéllel együtt, hogy itthon sok a baj, nehéz a minden­
napi etetmód, de csak irj fia m , ha szükséged van vala­
mire, mert valahogy csak kiszorítjuk édes anyáddal azt
is. Ha segítette az ilyen fiukat az iskola vagy az
urfiak, annak csak örvendezett a szegény s kenyér-
keresetben m egtörődött apa s anya. De a mennyire
tőle telt, nem hagyta fiát az isten számába. A szegény
tanulóknak ez a perczentje nem veszett ki ma sem.
Tudja Nagytiszteleted úgyis mint tanuló, seniór s
pap, hogy hány ilyen önfeláldozó szülő van ma is.
Hányán voltunk s vannak ma is, kinek szülői soha
sem ettek s esznek a jóllakásig, csak hogy a fiuk
tanulhasson.
A tanulók egy másik perczentjét az alma mater
ölelte keblére. S ma ezt nem tenné? Kérem Nagy­
tiszteletedet, hogy nézzen bele bármelyik kollégiu­
munk Értesítőjébe s ott meglátja, hogy még a leg­
szegényebb is milyen tekintélyes összeget fordít a
szegény jó tanulók segélyezésére, sokszor számba
sem véve a vallást (pl. Szászváros), csupán a nemze­
tiséget. S ez az összeg évről évre nő. Igenis vagyunk
a legújabb nemzedékben számosán, kikről az alma
mater gondoskodott s gondoskodik. Igaz, hogy a
gondoskodást egészen magára nem vállalja, mint ré­
gen. Nem volna lehetséges, mert az élet költségesebb
minden vonalon s igy a tehernek egészben való
elvállalása esetleg összeroskadást okozna. Nem volna
lehetséges azért sem, mert a tanulók száma ma átlag
véve ötszörössé a 60 as évekének. S nem volna he­
lyes, hogyha az iskola hozzászoktatna e móddal any-
nyi és annyi szülőt, hogy legszentebb kötelességét,
az ivadék nevelést, ne ismerje, ne teljesítse. Hogy a
múltban voltak olyan esetek, mint a Debreczenié, K.
Csornáé és Bódé, ez érdeme Debreczeninek, K. Cso­
rnának s Bodnak s az általuk képviselt típusnak, de
bűne s vétke volt a szülőknek, hogy elnézte, sőt
örvendett tán annak, hogy fia isten számába, a vélet­
lenbe került, hogy az neveli fel, sőt a nevelés szép,
de terhes feladatától megmenti. De meg hadd izmo­
sodjék az a szegény, de jó tanuló fiú is a szülők
iránt való szeretetben az által, hogy szülőjével az
összeköttetés fenmarad. Mert aki szülője nélkül lett
«r, bizony azok közül került ki a gyermeki hálát­
lanságnak szomorú és elrettentő sok példája. Igenis
segítik az iskolák ma is a szegény jó tanulókat arány­
lag óriási összeggel, de az édes anya, a szülők gond­
ját el nem veszik s nem is vehetnék helyesen. Nem
vehetnék már azért sem, mert ismétlem, az életmód
minden vonalon drágább, a tanulók évről-évre szapo­
rodnak, de iskoláink törzsvagyona, alapítványai csak
a régiek. De minden erre szánt alapítványt, minden
 312 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
erre használandó vagyont kivétel nélkül a szegény és
jó tanulók segélyezésére fordít* mindenik kollégium.
A szegény és jó tanulók harmadik megélhetési
forrása volt az urfiaknak való koszthordás vagy a
theologusoknak való szolgálattétel Az első ma hála
istenitek nincs többé. Örvend ennek iskola, az urfiak
s ezek szülői s nincs oka sajnálkozni rajta a szegény
tanulónak sem. Egyenlő mindenki, senki sem vagyo­
nosabb, mint a másik az iskolában, bár a íizettség
különböző. Hasonlókép megszűnt a theologusoknak
való szolgálattétel, mert már theologusok sincsenek
a kollégiumokkal kapcsolatban. De hála istennek
többé szolgák sincsenek. Egyenlő minden tanuló. S
a szolgarendszerrel együtt eltűnt az a valóban szé­
gyenletes s igazán szolgai állapot, hogy az urfi meg­
büntette koszthordóját, ha étkezése nem volt oly
kényelmes, mint otthon. Megszűnt ama szégyenletes,
lealacsonyító s igazán szolgai állapot, hogy a prin-
cipista szolga ütlegben kapja meg az elismerést,
hogy rettegve gondoltunk a minden szombaton tar­
tani szokott szolgagyülésre, amelyeken a pápa ugyan­
csak keményen és dúsan osztogatta botjával — a
huszonötöt. Mindez hála istennek elmúlt. Aki szegény
és jó tanuló, az számíthat az iskola jótéteményeire
anélkül, hogy ezért szolgálnia kellene vagy emberi
méltóságán csorba esnék.
Ismétlem, az iskola csak támogat és segít, de a
szülők gondját el nem veszi. Nem szabad az iskolá­
nak úgy tennie, hogy sok szülő menháznak tartsa, a
hová fiát bevive, a szülői kötelességet lerázza ma­
gáról.
Második panaszos megjegyzése Nagytiszteleted­
nek az, hogy senki sem toboroz ma tanulót, hogy
az iskolából az édesgető, csalogató szellem kihalt.
Ez a megjegyzés való igaz s szószerint tény, hogy
az iskolák ma nem toboroznak, hogy a gyámolitó
kedv kihalt — ez igaz. De hiszen mások ma a kö­
rülmények, mint csak 2 —3 évtized előtt is. Akkor
lehetséges, helyes és jó volt az az állapot, amit Jókai
is elbeszél Bethlen-kollégiumunkról, hogy a székely
szülő bevitte fiát a kollégium udvarára s adott neki
két pofot, egyet jobbról, egyet balról. Aztán ott
hagyta, hogy legyen belőle pap, tanár, fiskális stb.
— szóval: úr. S a fiúból lett is derék ember, jeles
ember, úri ember, nemes ember. Ez volt a végczél:
a tudományok által a nemzetet (nemzet = nemesség
a régi felfogás szerint) gyarapítani, az országot fen-
tartó s vezető elemet gyámolitani. Váró Ferencz
egykori kitűnő tanárom igen talpraesetten keresztelte
el a Bethlen-kollegiumot: Bethlen Gábor nemesi isko­
lájának. Akkor régen állami és társadalmi érdek kí­
vánta s követelte, hogy minél többen lépjenek be a
tudomány által a nemzet, a nemesség kötelékébe.
Ez lévén a természetes próbája annak, hogy valaki
érdemes-é a nemeslevélre vagy nem. A kiegyezés
kezdetekor is állami és társadalmi érdek kívánta,
hogy legyen elég képzett elem a hivatalok ellátására,
hogy idegen képzettségűeket (a milyenek a Bach-
korban feles számmal voltak) ne kelljen többé alkal­
mazni. De kérdem: kivánja-é ma az állam és társa­
dalom érdeke, hogy még több legyen a diplomás
proletár, ki állást nem nyerhet? Vájjon érdeke-é az
államnak, hogy még több legyen az elégedetlen és
éhező úr? És érdeke-é a társadalomnak, hogy, mert
az állam kötelességet, állást adni nem tud, ezek a
diplomás, de álláshoz nem jutott elemek még több
gondot adjanak. Be kell pillantani a statisztikába, a
szocziális életbe s számba kell venni a már állásban
levők előlépési viszonyait s lehetetlen állitnunk, hogy
akár az állam, akár a társadalom a tanulói pályára
való édesgetést szükségesnek tartaná. Hiszen a napi­
lapok egész nyáron vezető czikkelyeikben panasz­
kodtak és pedig statisztika alapján, hogy igen sok a
tudományosan képzett ember. (Különösen a Budapesti
39. szám.
Hírlap.) Régebben állam, iskola, társadalom örvende­
zett, ha minél nagyobb volt á tanulók száma. A ta­
nulásban való készség és eredmény épen nem volt
döntő tényező. Ma államnak, iskolának; társadalom­
nak az a jól felfogott érdeke, abban van öröme, ha
minél több jó tanulója van. Ma nem elég a tanulás­
ban való jóakarat; eredmény, jó tanulás kell. Sze­
münk előtt történik, naponta látjuk, hogy kitünően
képesített egyének hosszas kilincselés s protekczió
hajhászás után szégyenletesen dotált álláshoz is alig
jutnak. S ha legalább is hozzájuthatna mindenik, de
sokszor a legkiválóbbak állás nélkül maradnak. Hát
még növekedjék továbbra ez a szégyenletes állapot?
Tudós emberünk van elég, ha igaz tudományossá­
gunk nincs is. Egy-egy jobb állásra 20—30 pályázó
akad. De a vasúti sztrájk alkalmával kiderült, hogy
a sztrájkolókon kívül nincs több gépészünk. Gyakor­
lati pályákra, szakiskolákra kell édesgetni s toborozni
a tanulókat, nem a tudományos pályákra.
Nagytiszteleted harmadik észrevétele, hogy a
tanulói pályáról egy igen értékes elem leszorul, mert
a kollégiumok becsukják ajtajukat. Szerintem nem
állhat meg ez az észrevétel sem.
Nem áll pedig azért, mert a tanulók létszáma
szaporodásban sokkal nagyobb perczentet mutat, mint
a népességé. Kérem a minisztérium jelentéseit meg­
nézni, vagy akár a hét kollégium népesedési viszo­
nyát. Hiszen ma pl. Mikó-kollegiumunknak is akkora
népessége van, mint régen a Bethlen-kollegiumnak.
Pedig akkor még nem volt sem Szentgyörgyön, sem
Brassóban 2, Kézdivásárhelyt 1, Désen, Szamosujvárt,
Kereszturon szintén 1—í, Udvarhelyt 3 s Erdély-
szerte annyi középiskola. Nem volt Szentgyörgyön,
Szászvárost főgimnáziumunk. Nem voltak szakiskolák.
Apadt-é hát a tanulók száma s leszorult-é az a bizo­
nyos értékes elem? Véleményem szerint nem. Jól
tudom, hogy Nagytiszteleted az „értékes elem“ alatt
a jobbágy fiukból lett jeles férfiakat, a Debreezeni-
ket, Csornákat és Bőd Pétereket érti. Hát az bizo­
nyos, hogy ma ilyen emberré aránylag kevesen fej­
lődtek (bár hiszen vegyük rendre egyházkerületünk
elsőrangú embereit). De ez már csakugyan nem az
iskola hibája. Leszünk mindennapi alakok, szürke s
kötelességet teljesítő egyének — de erre is van első
sorban szükség. A polihisztort ma pótolja a lexikon,
az országos tekintélyű tudóst a tudós emberek na­
ponkénti munkája. De ha van, ha akad lángész, tisz­
teletünkkel s elismerésünkkel megbecsüljük mi is.
De a kollégium kapuja senkinek sehol zárva,
nincs. A törvény szerint fel kell venni minden jelent­
kezőt, amig egy osztály tanulóinak száma a törvé­
nyes maximumot meg nem haladja. De addig fel kell
venni mindenkit, muszáj felvenni s a muszájnak nincs
sem alap-, sem közép-, sem felsőfoka, csak egy: a
tett. Nincs tehát elzárva a kollégium az értékesebb
elem, a földmívelő szülők gyermeke előtt sem s így
ez az értékes elem sem szorult le. Annyiban nehe­
zebb, hogy egy iskola sem előlegez sok jótéteményt
senkinek, a mig abban az intézetben nem mutatja ma­
gát érdemesnek. Azt én is vallom és állítom, hogy a
földmíves szülők gyermekei teszik a jó tanulók na­
gyobbik felét. Tehát én is nagyon értékes elemnek
tartom az ilyen tanulókat. De hogy ez az elem le­
szorult volna vagy aránylag kevesebb volna, mint a
régi jó időkben — papjaink, tanáraink tehetnek róla
bizonyságot — nem alapos észrevétel. Megoszlott a
sok iskolában Erdélyszerte, de hála istennek nem
kevesbedett s ne is kevesbedjék. Mert ez az elem
jól tanul, de az a baj, hogy a rosszúl tanuló úri fiuk
sehogy sem akarják kezüket a szerszámhoz szoktatni.
Ha lokálisán élő is fordul, hogy pl. valamely faluból
kevesebb most a kolégyista, mint régen, ott a szülők
elszegényedésében s folytonos anyagi küzködésében
is rejlik a baj.
 39. szám. erdélyi pr o te st á n s
íme igy és ilyen értelemben látom én a régi jó
idők s a mostani közt levő különbséget. Részint te­
hát nincs változás ott, ahol Nagytiszteleted változást
vél, részint pedig indokolt, természetes és üdvös a
változás, a minek inkább örvendenünk kell.
Örvendünk az új szellemnek, mert ez okozta
Nagytiszteleted szerint a bajokat, szerintem a fejlő­
dést, a haladást, az üdvös változásokat. Ez okozta,
hogy hála istennek, Bethlen-kollegiumunk mindenek
véleménye szerint minta iskolává fejlődött, hogy kol­
légiumainknál konviktus van felállítva, ahol minden
tanuló rendes táplálékot kap. Nincs kitéve az éhe­
zésnek, hónapokon keresztül a száraz czipóval élés­
nek s ezzel együtt annyi sok betegség csiráinak.
Van kétségen kívül sok hibája az új rendszer­
nek, a mostani modern időknek is. De hát a régi jó
idők mentek voltak a fogyatékosságtól? Sokkal több
volt akkor a ferdeség, mint ma. De vannak javitni
valók ma is. Pl. bizonyos, hogy a tanulói élet nem
olyan patriarchális, mint a vajdák idejében, nem olyan
naiv s tán nem is olyan egészséges. De hiszen nem­
csak a tanulói élet, a családi élet, a közélet is sok­
kal bonyolultabb, sokkal nehézkesebb, mint régen.
Ezek is hátrányukra megváltoztak. S az iskola is
részes ebben a káros változásban, de megfordítani
nem tudja a bajt. A baj fejlődése a családéletben
kezdődött, ott kell kezdeni az orvoslást is. S van
még száz baja, ezer hibája a mai rendszernek, azt
megjavítani, jobbítani, a hibákat kiküszöbölni mind­
nyájunknak közös kötelessége s naponkénti gondja
és gondoskodása.
Hogy azonban a kulturális bajok megszüntetésé­
ben — fájdalom — milyen ragyogó példával jár elől
az oláh Albina s hogy magyar pénzintézeteink épen
nem követik e példát, holott Hegedűs Sándorok,
Tisza Istvánok s Széli Kálmánok állnak az élén, tu­
dom, látom és sajnálom. De én erről beszélni hiva­
tottnak nem érzem magam, ilyen mellékfoglalkozást
űznöm nem szabad.
Fogadja Nagytiszteleted köszönetem, hogy alkal­
mat adott kollégiumaink egy-két oldalának megvilá­
gítására.
K ristóf György,
Kun-koll. h. tanár.
Titkári jelentés.
Irta és az Értekezlet Kézdivásárhelyen 1904. julius 4—5-én
tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi György ért. titkár.
Először állok a t. közgyűlés előtt, hogy ^hivatali
kötelességemből kifolyólag jelentést tegyek Értekez­
letünk egy évi munkásságáról. Nehéz időben állított
az Értekezlet bizalma középponti ügyeinek intézésére,
nem ugyan új munkakörrel, de új állásba léptem, a
múlt év kezdetével a sepsiszentgyörgyi kollégium
vallástanári állásából a kolozsvári kollégiumhoz men-
vén át, a hol új officium végzésével is megbizattam.
Azután megkellett ismerkednem titkári hivatalomban
az Értekezlet ügyeivel, megkellett ismerkednem nem
valami bonyodalmas, de mégis utánajárást igénylő
titkári teendőimmel, munkakörömmel. Pedig, a,mint
a tegnapi gyűlésben is emlitettem s amint az Ért. t.
tagjai előtt is tudva van, ez az esztendő kritikus volt
az Értekezlet életében. Örömmel és szeretettel ta­
pasztaltam azonban, s mondom el most a t. közgyű­
lés előtt, hogy teendőim végzésében nem voltam ma­
gamra hagyatva: a titkárságban elődöm, Értekezle­
tünknek legbuzgóbb munkása, ügyvivő aleln öke: Nagy
Károly készséggel állott mellettem s osztozott a mun­
kában útbaigazításával, támogatásával, segítségével
s ezért, de azért is, különösen hogy lapját készség­
gel tartotta az Ért. szolgálatába, nem mulaszthatom
lap. 313
el, hogy ki ne fejezzem a magam, de az Ért. nevé­
ben is neki igaz köszönetemet.
Az év legfontosabb munkája a taggyűjtés volt s
ennek érdekében kellett a legnagyobb buzgóságot ki­
fejteni, minthogy jórészben ennek az eredményén
fordult meg Értekezletünk léte és fenmaradása s
további sikeres működése, anyagi erőnk forrása ez
idő szerint egyedül a tagdíjakban lévén. A múlt év
őszén szétküldöttük a taggyűjtő íveket az Érd. Prot.
Lap mellékleteképen minden lelkésznek és kollégium­
nak s ugyancsak az Érd. Prot. Lapban buzdító^ fel­
hívást intéztünk tagok gyűjtése s általában az Érte­
kezlet ügyeinek felkarolása, támogatása érdekében.
Attól fogva aztán állandóan szorgalmaztuk a tag­
gyűjtést, újabb meg újabb felhívást bocsátva ki a
tagok kimutatása, a taggyűjtő ívek beküldése tárgyá­
ban. Bizony nem egyszer éreztünk kedvetlenséget,
lehangoltságot, látva nem egy helyen az érdeklődés
hiányát, a közönyösséget; hanem hát nem lehet min­
ket egy könnyen kifárásztani a buzdításban, a közte
levő szünetek után újra kezdettük ott, a hol el­
hagytuk.
Buzdításainknak, felhivásáinknak, ha nem is va­
lami fényes, de lett mégis sikere. Tizenhárom egy­
házmegye beküldött?, a tagok kimutatását. A beér­
kezett kimutatások szerint a tagok száma egyház­
megyénként a következő:
1. a hunyadi egyházmegyéből a tagok száma 8.
2. a gyulafehérvári 50.
3, a nagyenyedi 115.
4. a kolozsvári 15.
5. a szilágyszolnoki 9.
6. a dési 45.
7. a széki 31.
8. a marosi 160.
9. a nagyszebeni 35.
10. az udvarhelyi 204.
11. a sepsii 98.
12. az orbai 60.
13. a kézdii 17 62.
Ö sszesen.. 892.
Hiányzik a kimutatás öt egyházmegyéből, u. m.:
a kalotaszegi, nagysajói, görgényi, küküllői és erd<5-
vidéki egyházmegyéből. Hisszük azonban, hogy ezek­
ben az egyházmegyékben sem volt meddő a t ag-
gyűjtés, csak a kimutatást nem kaptuk meg. H isszük
továbbá azt is s akarjuk hinni, hogy például a ko­
lozsvári, hunyadi, szilágyszolnoki egyházmegyékben
a tagok száma nem marad a feltüntetett 8, 9, 15;
hogy fokozott erővel fogják helyrepótolni mulasztá­
saikat. Általában véve a taggyűjtést teljességgel nem
tekintjük befejezettnek s továbbra is állandóan szor­
galmazni fogjuk.
A tagok nyilvántartására egészen megfelelőnek
látszik a múlt évi közgyűlésen megállapított s az új
cziklusban életbeléptetett eljárás. Most már a mai
eljárás mellett nem félhetünk attól, hogy a tagok és
a tagok száma, fizetési kötelezettségük felől tájéko­
zatlanságban leszünk, mint voltunk a múlt cziklus­
ban. Három helyen is nyilván tartjuk: először az
egyh. község lelkészénél, másodszor az egyhm. ért.
pénztárnokánál, harmadszor az egyh. kér. pénztár­
noknál s szándékunk, hogy ha majd mindenünnen
megkaptuk a kimutatást, a titkárnál levő törzskönyvbe
is bevezetjük.
A taggyűjtő ívekkel együtt ugyancsak az Érd.
Prot. Lap mellékleteképen szétküldöttük az előfize­
tési felhívásokat a Vasárnap-ra, a mely most már
egészen az Értekezlet tulajdonába ment át. Fájdalom
azonban, a felhívásnak nem lett a várt és kívánt
eredménye. Bár a lap szerkesztése minden tekintet­
ben kielégítő s minden tekintetben megfelel egy hit-
erősitő, nemesen szórakoztató református néplap ki-
 314 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
vánalmainak, mégis 600-nál alig van valamivel több
előfizetője.
Az ig.-választmány múlt ülésében elhatározta,
hogy 30—40 példányban ingyen küldi szegényebb
egyházaknak s buzgóbb egyháztagoknak. E határo­
zatról értesítettük a szerkesztőt s 40 példányban
ingyen küldöttük szét, különösen a szórványokban
élő híveknek.
A szerkesztő jelentése szerint a múlt 1903. év
szerencsés volt a lapra, a mennyiben 126 kor. 86 f.
tiszta jövedelmet mutatott fel a számadás. Azonban
már a f. évre készített költségelőirányzat 407 kor.
hiányt tüntet fel a nyomdai árak emelkedése miatt.
Azonban bár a kilátások igy nem a legkedve­
zőbbek, a mai gondos, lelkiismeretes, szakavatott
szerkesztés mellett hisszük, hogy sikerülni fog a lap­
nak legyőznie az iránta mutatkozó részvétlenséget s
ebben a reménységünkben ajánljuk, hogy próbáljunk
még a lappal s Vajda Ferencz szerkesztőt — kife­
jezve elismerésünket és köszönetünket odaadó, buzgó,
önzetlen munkásságáért — kérjük fel továbbra is a
lap vezetésére, szerkesztésére.
Számadását kérjük a számadás vizsgáló bizott­
ságnak átadni felülvizsgálás végett.
A múlt év novemberében ^elkészült az 1902—
1903. évi tartalomban értékes Évkönyv, egy füzet­
ben magában foglalva az 1902. és 1903. évi közgyű­
léseken elmondott imákat, egyházi beszédeket, felol­
vasásokat, jegyzőkönyveket, tagok kimutatását stb.
Az évkönyveket szétküldöttük a tagoknak évi illet­
ményeikül és pedig — hogy megkíméljük pénztárun­
kat a szétküldéssel járó költségektől — az ig. Tanács
utján, a mely ez irányú kérésünknek készséggel tett
eleget és melynek ezért őszinte köszönetünket kell
kifejeznünk. E helyen ki kell hogy fejezzük köszöne­
tünket Kilyén Sándor ig. tan. iktató-kiadó urnák, aki
nemcsak ez alkalommal, de több Ízben, amikor erre
felkértük, készséggel segített az expediálás munká­
jában.
Ig. választmányunk határozata értelmében 2 né­
pies füzetet adtunk ki ez évben, az egyik: „A kálvi­
nista vallás védelme a baptizmus ellen'1 Vajda Ferencz-
től, a „Vasárnap“ különlenyomatában; a másik: „A
teremtés és az első emberek", Zittel nyomán iíj. Péter
Károlytól, mint különlenyomat az Érd. Prot. Lapból.
Az első sikerült párbeszéd alakjában, a nép nyelvén
védelmezi ref. vallásunkat a baptista tanok és bap­
tisták ellen, a másik sokat tehet a Biblia s a terem­
tés történetének teljes megértésére.
Minthogy mindakettő különlenyomat, előállítása
is olcsóbb volt. Mind a két kiadványt átadtuk az
Értekezlet kiadványai kezelőjének.
A múlt ülés 8. pontja értelmében lépéseket tet­
tünk Rauwenhoff: A prot. tört. czimü nagy és értékes
művének Bartha Dezső fordításában való kiadására.
Mindenek előtt a fordítás és kiadás joga volt tisztába
hozandó, megkerestük e czélból iníormáczióért a
Hornvánszky czéget, mint a melyről leginkább hit­
tük, hogy tájékozott ebben a kérdésben, azonban
hosszas várakozás után arról értesített, hogy „min­
den utánjárása daczára sem sikerült teljes biztonsággal
megtudni, hogy vájjon Hollandiával van-e szerzői jog
védelmére vonatkozó szerződésünk." Most megkísértjük
más helyen utána járni a dolognak.
Ig.-választmányunk nov. 8-án tartott ülésében
13. pont alatt megbízta az elnökséget,^ hogy kösse
meg a szerződést Hornyánszkyval az Arváházi Képes
Naptárnak egyházkerületünkben eladott példányai árá­
ban való részesedés tárgyában. A szerződés, mely­
nek értelmében a Hornyánszky-czég minden itt (egy­
házkerületünkben nem könyvárusi úton) eladott pél­
dány után 5 fillért juttat a szeretetház javára, meg­
köttetett s egyik példánya az irattárban, titkárnál
őriztetik. Ennek az alapján az elszámolásnál fel fog­
39. szám
juk hívni az egyházközségeket, jelentsék be, hány
példányt rendeltek és árusítottak el.
Ugyancsak a nov. 8-án tartott ig. vál. ülés 7.
jkvi pontja értelmében felhivást bocsátottunk ki hit­
védő iratok megírására való jelentkezésre. A felhí­
vás az Érd. Prot. Lapban meg is jelent, azonban a
felhívásra senki sem ajánlkozott s igy majd felkérés
utján fogjuk az említett iratokat elkészíttetni.
Az Értekezlet ig. választmánya a tavalyi közgyű­
lés óta 3 ig. választmányi ülést tartott. Az elsőt 1903.
nov. 8-án, a másodikat 1904. május 28-án. Az első
és második vál. gyűlésre külön, névre szóló meghí­
vókkal hívtuk meg a választmány tagjait. Kissé költ­
séges dolog volt, de elértük ezzel, hogy mindkét
gyűlésünk látogatott volt. Az ig vál. ülésének neve­
zetesebb határozatait fennebb említettem. Még csak
annyit említek meg, hogy a f. évi május 28-án tar­
tort ülésében állapította meg ig. választmányunk,
hogy ért. idei közgyűlését Kézdivásárhelyen julius
5—6. napjain fogja tartani s megállapította a köz­
gyűlésen tárgyalandó ügyeket is. Szerettük volna
májusban tartani s alkalmasabb is az az idő, azon­
ban közbejött az egyházkerületi közgyűlés tartásának
szüksége s e miatt kellett júliusra halasztanunk. A
mint a közgyűlés ideje megállapittatott, azonnal ér­
tesítettük a kézdivásárhelyi egyházközség tanácsát s
azóta állandó érintkezésben maradtunk egymással,
hogy a közgyűlés sikerét biztosítsuk s hogy minde­
nek ékesen, szép renddel folyjanak. Ebben a tekin­
tetben kiváló készséget tanúsított az egyházközség
közszeretetben álló lelkésze, Szabó Jenő, a kinek
nem mulaszthatom el, hogy ügybuzgóságáért e he­
lyen is köszönetét ne mondjak. Úgyszintén köszöne­
tünket kell hogy kifejezzük Sándor József orsz. kép­
viselő, világi aíelnökünknek, az ő szives közbenjárá­
sának köszönhetjük, hogy a kedvezményes vasúti
jegyek váltására jogosító igazolványokat megkaptuk
s nem rajta múlt, hogy a kitűzött határidőn belől
nem jutottak el hozzánk.
Ennyi az, amit a központi ügy vezetőség mun­
kásságáról nagyjában jelenthetek. Szerettünk volna
bizony mi többet is leszámolni; szeretnők, ha alko­
tásokra, jótékony intézményekre, gyermekmenhelyek,
szegényházakra, iparos ifjak otthona létrehozására,
megalkotására mutathatnék reá, — mint működé­
sünk nyomán fakadt intézményekre — de a med­
dig csak akkora erőt tudunk kifejteni, a mekkorát
eddig kifejtettünk, addig gondolnunk sem lehet ilye­
nekre, mert hát ezeknek létrehozására erő, szellemi
és anyagi erő kell és ha még az első nem is hiá­
nyozna, bár ebben a tekintetben is volna sok kívánni
valónk, de az utóbbi, az anyagi erő hiányában csak
álmodoznunk lehet az említett intézményekről, mint
egy szerencsésebb, jobb jövő váradalmáról.
A mi már az egyes egyházmegyék s bennük
levő egyházközségek egyháztársadalmi munkásságát
illeti, ezekre nézve, mielőtt részletesen ismertetném
a beérkezet jelentések alapján működésüket, általában
a következőket jelenthetem. Többször hangoztatták,
s különösen hivatali elődöm hangoztatta mindig, hogy
az Értekezlet munkássága súlypontjának az egyházköz­
ségekre kell esnie. Úgy az egyházkerületi, mint az
egyházmegyei Értekezlet valójában csak értekezik,
tanácskozik az egyháztársadalmi teendők a végrehaj­
tás módozatai felől, csak megtárgyalja az elveket,
irányokat, az eszközöket, csak gondoskodik, hogy a
határozatokról mindenütt tájákozva legyenek, útba­
igazítást ad, számba veszi az eredményt, rámutat az
esetleges hiányokra, valójában az egyháztársadalmi
munka mezeje az egyes egyházközség.
Ez okból kell kifejezést adnom a feletti sajnál­
kozásomnak, hogy az egyházmegyék jelentései jóré­
széből hiányzik az egyes egyházközségek mun­
kásságának méltatása. Hisszük, hogy azokban az
 39. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
egyházakban is foly a munka, a melyek a jelentésből
hiányoznak, tudjuk hogy nem a papiros számára kell
dolgoznunk, mégis nem tartjuk feleslegesnek ismerni
az eházközségek működését, nem a kimutatás ked­
véért, de lehet valami megszívlelni való itt is, ott is
s többen utánzására buzdulnak a jó példának, esetleg
megbeszéljük itt a közgyűlésen s határozatba hoz­
zuk életbe léptetését. így lehet csak állandó kölcsö­
nös érintkezést teremteni és fentartani az egyh.
kér. egyházi értekezlet s szervei között.
A jelentésekbeküldésére három izbenis felkértük az
egyházmegyéket, jelezve felhívásunkban, hogy mikre
legyenek azokban tekintettel. 14 egyházmegye elkül-
dötte jelentését, háromból semmi jelentés nem jött:
a kolozsvári, kalotaszegi ás a nagysajói egyházme­
gyékből. A beérkezett jelentések egyike, másika na­
gyon sok kívánni valót hagy fenn: nem egy, pár
perez alatt hevenyészett munka: azt a benyomást teszi
hogy a jelentést tevő egy kellemetlen tehertől igye­
kezett rövid idő alatt megszabadulni: Egyik-másik
per longum tárgyalja a közgyűléssel kapcsolatos
ünnepélyek minden mozzanatát, de az egyes egyház-
községekről egy szóval sem emlékezik meg. Annál
nagyobb élismeréssel kell megemlékeznem nehány
egyházmegyéről, a melynek jelentései különös gond­
dal foglalkoznak az egyházközségek életével is. Az
egyes egyházmegyékkel foglalkozó részletes jelentés­
ből megismerhetők ezek az egyházmegyék.
A jelentések szerint egy pár kivételével mindé-
nik egyházmegyei értekezlet tartott közgyűlést, egyik­
másik kettőt is. A közgyűlések istentisztelettel vet­
ték kezdetüket s egy pár esetben a kegyelet adójá­
nak lerovására szolgáltak alkalmuk így a sepsii egy­
házmegyei Értekezlet egyik közgyűlésén Révay Pál­
ról, az egyhm. Értekezlet közszeretetben álló elnö­
kéről, másikon Vén Mihályról, az egyhm. fáradhatlan
buzgalom espereséről emlékezett meg; a gyulafehér­
vári egyházmegye Magyar-Igenben tartott közgyűlé­
sén alsócsernátoni Bőd Péternek, M.-Igen tudós pap­
jának újította fel kegyelettel emlékét. Ezek a meg­
emlékezések az egyház kiváló szolgáiról mindenesetre
hitépitő, hiterősitő hatással lehetnek.
Örömmel jelezhetem, hogy ezeken a közgyűlé­
seken a gyakorlati élettel, az egyháztársadalmi teen­
dőkkel foglalkozó kérdések domináltak.
Az év elején felhívtuk az egyházmegyei Értekez­
leteket, hogy tavaszi közgyűlésükön ismertessék tájé­
kozás, esetleg végrehajtás, továbbá véleményezés és
javaslattétel egyh. kér Ért. közgyűlésének határoza­
tait, hogy ne csak papíron legyen nyoma közgyűlé­
sünk tárgyalásainak és határozatainak. A beérkezett
s a dolgokkal érdemlegesen foglalkozó jelentésekből
megállapíthattam, hogy az egyhm. közgyűlések fog­
lalkoztak ezekkel a határozatokkal s hozzájárulásukat
fejezték ki s az ifj. egyesületek szervezésére vonat­
kozó határozati javaslatot elfogadták, .kimondván
azonban, hogy a részletekre, módozatokra nézve sza­
bad kezet óhajtanak biztosítani az egyes egyházme­
gyéknek. Ezt különben.a határozati javaslat is már
biztosítja az egyházmegyéknek és eházközségeknek.
Az egyházmegyék, egyházközségek egyháztársa­
dalmi tevékenységében jelentékeny szerepet játszik
vallásos tárgyú, szellemű olvasmányok terjesztése,
kiosztása. Ebben a tekintetben különösen kiemelendő
buzgóságot fejt ki az udvarhely megyei és kézdii egy­
házmegye. Példájukat jó lenne követnie a többi egy­
házmegyéknek is. És erre anyagi forrás is áll ren­
delkezésükre. A tagdijak 25%-a ugyanis az egyház­
megyék pénztárában marad. Ebből a hozzájárulás
aránya vagy az egyházmegyei ért. közgyűlése által
mi módon megállapítandó részesedés szerint része­
sülhetnek az egyes egyházközségek s az ilyen módon
nyert pénzt alig használhatják helyesebben, mintha
vallásos iratok beszerzésére fordítják. Az. egyházke­
315
rületi pénztár a „Vasárnap“ 40 példánya előfizetési
árának terhét hordozza, illő tehát, hogy minden eh.
m. pénztár legalább 2 példányra fizessen elő. Ezt a
javaslatunkat elfogadásra ajánlom is a t. közgyűlésnek.
Legyen szabad azután itt még egy dologra fel­
hívnom a t. közgyűlés s egyszersmiod az eh megyék
és eh. községek figyelmét. Olvasom az eh. m. ért.
jelentéseiből, hogy vallásos iratokat osztottak ki a
hívek között. Nézem azonban az eh. kér. kiadvány
kezelőjének a naplóját a szétküldött kiadványokról
és azt látom, hogy 11 kor. 12 f. árú kiadványt kül­
dött szét az elmúlt évben összesen. Hogy lehet ez?
Ugy^kell lenni, hogy ezek a vallásos iratok nem a
mi Értekezletünk kiadványai voltak. Pedig a Vasár­
napon kívül 5000 darabon felül van a raktáron levő
kiadványaink száma s nem megközelithetlen, egy
levelezőlapba kerül csak Irsay József kolozsvári lel­
készhez. Ajánlom ezt is a t. ért. tagok figyelmébe.
A nagyobb egyházmegyék jórészében már a
megelőző években fiókkörök alakultak a sikeresebb
egyh. társ. munka érdekében. Ilyen fiókkörök vannak:
az udvarhelyi, szilágyszolnoki, marosi, újabban az
enyedi egyházmegyében. Figyelemre méltó tagozatot
határozott el a sepsii egyh. m. közgyűlése. Tudniillik
négyes csoportokra osztották fel az eházközségeket
s a négy egyházközség vezetői felváltva tartanak az
egyházközségekben összejövetelt: vasárnap délutá­
nonként vagy esténként. Czélravezető lesz-é ez a
tagozat, az eredmény fogja megmutatni.
(Vége következik.)
A Magyar Prot. Irodalmi Társaság
közgyűlése.
(Újvidék szept. 14. 15.)
Ezután Szőts Farkas, a társaság titkára tett jelentést
az 1903. év adatairól. A társulat számos könyvet, eredeti
és fordított munkát ad ki. A tásulat bevétele 20.103 kor.,
kiadás 17.234 kor. Felesleg 2869 kor. A közgyűlés ebből
20 százalékot az alaptőkéhez csatol és Bendl Henriknek, a
társulat pénztárosának a gondos kezelésért köszönetét sza­
vazva, a felmentvényt megadta. A tagdijakban 13.300 kor.
hátralék mutatkozott. Ennek szigorú behajtásáról intéz­
kedtek.
Hamar Géza a „Koszorú14 és a „Házi kincstár“ haté­
konyabb terjesztésének érdekében emelt szót. Deák' Lajos
helyesnek találná, ha az iskolákban a gyermekek jutalom­
könyveit a társulat kiadványai közül vásárolnák. Bizassék
meg a választmány, hogy ennek érdekében az iskolák
hatóságaival érintkezésbe lépjenek.
Szőts Farkas jelenté ezután, hogy a társulat tagjainak
száma 1641, 24-gyel kevesebb, mint a múlt évben. A meg­
ürült és az 1898 évi választmányi tagok helyének betöl­
tése következett ezután. Egyházi elnöknek, Hegedűs Sán­
dor indítványára megválasztatott Zelenha Pál tiszai ág.
ev. püspök. Budapesti választmányi tagoknak megválasz­
tották : Bachát Dániel ev. főesperest, Beöthy Zsoltot, dr.
Csiky Kálmánt, György Endrét, Láng Lajost, Horváth
Sámuelt, Tisza Istvánt. — Két ..megüresedett helyre dr.
Vécsey Tamást és dr. Horváth Ödönt választották meg.
Vidéki válásztmányi tagok lettek: Aidái Janka Dániel,
Kovács Géza, Csengéi Gusztáv, Duka Tivadar, Kiss Áron,
Koncz Imre, Kun Bertalan, Kun Géza gróf, Masznvik
Endre, Radácsi György, Révész Kálmán, Stromp László,
Széli Kálmán, Szabolcska Mihály, Antal Géza, Raffai Sándor.
Miután Hegedűs Sándor indítványára a közgyűlés
köszönetét mondott a városnak azért, hogy a gyűlés szín­
helyét a mai alkalomra átengedte, a közgyűlés véget ért.
Este a Mayer-szállóba ismerkedési estélyre gyűltek
össze a társulat tagjai.
A közgyűlés második napja istentisztelettel vette kez­
detét. Reggel 9 órakor a templomba gyűltek' a Protestáns
Irodalmi Társaság tagjai, hol Baksay Sándor év. ref. püs­
pök Isten áldását kérte a résztvevőkre. Majd Pfandler G.
Adolf mondott szép egyházi beszédet az Isten fellelkesitő
erejéről, utána Baksay Sándor mondott magvas és emel­
kedett színvonalú ünnepi beszédet, melyből kiemelkedik,
 316 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
hogy Újvidék ezelőt színhelye volt a felekezeti és nemze­
tiségi súrlódásoknak, de azóta béke honol és az ágyukból
harangokat öntöttek. A jeles iró és egyházfő beszéde után
az újvidéki dalárda záró éneke következett.
Emelkedett hangulatban indult most kifelé az ünneplő
közönség. A templom előtti térségen fiatal hölgyek gyűjtést
rendeztek a Károlyi Gáspár-alap javára, mely szép ered­
ni éynyel járt.
Istentisztelet után föllobogózott házak, fehérruhás gyer­
mekek sorfala közt az ág. hitv. ev. templomba, a nagy­
gyűlés színhelyére vonultak a Társaság tagjai. Az Isten
házában Belohorszky Gábor ág. hitv. ev. főesperes, mint
az újvidéki ev. gyülekezet lelkipásztora köszöntötte az el­
nökséget és az előkelő vendégeket. Gyönyörű beszédében
rámutatott arra, hogy Újvidéken a felekezeti villongások,
melyek régente napirenden voltak, megszűntek, mert a
magyarság érdeke ezt megkívánta. A küzdő felek belátták,
hogy a nemzeti érdekeket csak úgy mozdíthatják elő hat­
hatósan, ha egymásközt békében megegyeznek és váll­
vetve dolgoznak. Molnár H. az ev. ref. egyház részéről
üdvözli a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Újvidékre
gyűlt tagjait. Szívesen látta őket vendégül a számban sze­
gény, de testvéri együttérzésben annál gazdagabb gyüle­
kezetben.
Ezután Hegedűs Sándor v. b. t. t., a társaság világi
elnöke emelkedett szólásra.
Lelki öröm tölt el bennünket, mondá magasan szár­
nyaló beszédében, azok fölött, a miket itt tapasztalunk.
Eljöttünk erre a vidékre, a hol annyi nemzetség és fele­
kezet él együtt és itt találtuk a felekezeti béke és szere­
tetteljes együttérzés eszméjét. Mikor majd innen távozni
fogunk, szerte vihetjük egész Magyarországon példáját
annak, hogy kell élni szertartás és dogmák különfélesége
daczára békés téstvéri egyetértésben. Örömmel tölt el
annak tapasztalata, hogy itt találjuk az eszményt az élet­
ben megvalósítva. Nagy terheket ró ránk az állam verse­
nye a humanizmusban és a kultúrában. Szükséges, hogy
ebben a versenyben ne maradjunk el. Ezért kell, hogy
összetartsunk, mert az egyetértés adja meg a versenyhez
való erőt. A Magyar Protestáns írod. Társaság az evan­
géliumi szellemet akarja bevinni az életbe. Tudományun­
kat és intézményeinket oly magaslatra kell emelni, hogy
minden igényt kielégítsenek és hozzásimuljanak az
élethez. Mert csak az az egyház biztosítja fennmaradását,
amelyik igy cselekszik. Mi magyar protestánsok vallásunk
nyelvével erősítjük a magyarságot. — Ezért ránk uj köte­
lességek várnak s ezért kell, hogy az állam segítsen
bennünket. Ezért nem elégedhetünk meg azokkal az esz­
közökkel, melyek másokat kilégitenek. Nálunk nem lehet
pápai hatalmi szavakra hivatkozni, nekünk a meggyőzés,
a szeretet és fölvilágositás fegyvereivel kell küzdenünk.
A mi fegyverünk a szeretet.
A viharos lelkesedéssel fogadott szép beszéd után
Szilassy Aladár emelkedet szólásra. Szónok a folyton ter­
jedő öngyilkosságról beszél és erkölcsi nevelését követeli
a gyermekeknek, hogy az az átkos társadalmi kor kipusz­
tuljon vagy legalább is csökkenjen.
Ezután Szabolcsba Mihály a kiváló költő olvasott fel
nehány mély hangulatú verset, melylyel elragadta a hall­
gatóságot. A közgyűlés Hegedűs Sándor záró szavaival
ért véget.
A P. I. T. közgyűlésével kapcsolatosan ma d. u. 4
órakor az ág. hitv. ev. templomban Szilassy Aladár elnök­
lete alatt alakuló közgyűlést tartott az Evengeliumi Ma­
gyar Protestáns Belmissziói Egyesület is.
Szépszámú közönség jelenlétében közének után Réthy
imádkozott, majd Szilassy Aladár nehány szó kíséretében
megnyitotta a gyűlést. Gergely Antal mezőtúri ev. ref.
lelkész lendületes előadásban hívta föl a jelenlevőket az
egyesület megalakítására. „Induljuk elP — ez volt a be­
szédének a mottója. Induljunk el a belmissziói munkásság
áldásos gyümölcsöket termő utján.
A közgyűlés kimondja az egyesület megalakítását s
az „Evang. Magyar Prot. Belmissziói Egyesület14 végleges
szervezéséül az eddigi ideiglenes választmányt állandósítja.
A közgyűlés közénekkel ért véget.
Este fényesen sikerült hangverseny volt s ezzel a
közgyűlés ünnepségei véget is értek.
(Vége.)
39. szám.
EGYHÁZKERÜLETI EGYHÁZI ÉRTEKEZLET.
Nagy tisztel etil
Nagy Károly
ref. theol. tanár, egyhker. egyh. ért. alelnök urnák
Helyt.
Nagytiszteletü Alelnök úr!
Mindig kedves kötelességemnek tartottam evan­
gélium szerint reformált anyaszentegyházunknak erőm-
höz mérten szolgálni és ezzel magyar hazánknak ja­
vára lenni. E kötelességérzettől vezetve vállaltam el
a Nagytiszteletü Alelnök úr felhívására egyházi egye­
sületünk központi pénztárnoki teendőit. De az egész
egyházkerületre kiterjedő egyesület tagjainak pontos
nyilvántartása, az új bejelentések bevezetése, a be­
fizetések névszerint való nyugtatványozása, esetleges
levelezések, a pénztári napló vezetése, számadások és
költségvetés összeállítása, jelentések tétele több mun­
kát igényelnek, mint amennyinek elvégzésére a tanári
állással járó kötelességek időt engedhetnének. Ezért
a belém helyezett megtisztelő bizalmat megköszönve
és kijelentve, hogy készséggel maradok tagja az
egyesületnek továbbra is, a központi pénztárnoki
teendők viteléről lemondok- Kérem a Nagytiszteletü
Alelnök urat, szíveskedjék intézkedni, hogy lemon­
dásom elfogadásával a pénztár tőlem átvétessék és
oly emberre bizassék, kinek az ezzel járó kötelessé­
gek teljesítésére megfelelő ideje van. Kérem a szi­
ves intézkedést az iránt, hogy tiszteletteljes lemon­
dásom az egyházi hivatalos lapban közzetétessék s
az egyhm. egyh. ért. pénztárnokok értesittessenek,
hogy küldeményeiket ezután kihez küldjék.
A Nagytiszteletü Alelnök Urnák
Kolozsvárt, 1904. szept. 23.
kész szolgája
Balogh Károly,
ref. koll. tanár.
E lemondás folytán az Elnökség — tekintettel
a lemondó meggyengült egészségére — azonnal in­
tézkedett és egy bizottság a pénztárt átvette, aján­
lásával annak, hogy Balogh Károly volt pénztárnok
aának ritka buzgósággal, pontossággal és jelkiisme-
retességgel teljesített munkájáért köszönet szavaz­
tassák. Intézkedett továbbá arra nézve, hogy a mig
a pénztárnoki állás megfelelő módon betölthető lenne,
a pénztárnoki irodai teendők vitelére tek. MiiUer Béla,
— a „Közhasznú Szövetkezet“ főkönyvelője — úr ké­
ressék fel, a pénzkezelés pedig „Folyószámlánu a „Köz­
hasznú Szövetkezet“-re bizassék. Miután a felkérésnek
mindketten szívesek voltak eleget,tenni: kérjük en­
nélfogva az egyh. megyei Egyh. Értekezletek pénztár­
nokait, hogy:
1. Mindennemű pénzküldem ényt e czimen szíves­
kedjenek küldeni: „Az érd. ev. r e f egyh. kér. Egyházi
Értekezlet központi fénztárának, Kolozsvár. „Közhasznú
Szövetkezet“ Rózsa-utcza 5a.“
2. Minden pénztárt illető iratot (tagkimutatás, ta­
gok dijairól való elszámolás, kérdezősködés, levelezés)
pedig „Tek. MiiUer Béla egyh. értek, központi pénztáros
urnák Kolozsvár. Rózsa-utcza 5a.u
Az Elnökség.
Nyugtatványozás«, Az egyházkerületi Egyházi Értekez­
let központi pénztárába a lapunk f. 19 4. évi 20-ik számában
közzétett nyugtatványozás óta a mai napig következő befize­
tések folytak be:
1. Az orbai egyházmegyéből Bajkó György^ egyhm. ért.
pénztárnok az egyházmegyét illető 25% levonása után 1904.
május 18-án beküldött 84 koronát Lengyel Gyula, Nagy Sám
dór, Bajkó Barabás, Deák Benedek, Deák Albert, Vass Jenő
és dr. Vájná Gábor két évi (1902. és 1903.) 4—4 kor., Bajkó
György, Kiss Vilmos. Bagoly Béla, Bartha Samu, Kocsis Elek,
Szeremley Cs. Lajos, Pótsa János, Salamon Salamon, Biró
Béla, czófalvai ref. egyházközség, Szász Mihály, Bartha Ká­
roly, Sidó Gergely, Bartha István, Csia Károly, DeákFerencz,
 39. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 317

Mircse Ferencz, Deák Zsigmond, Molnár Imre, Földes György, Dánielnél Özv. dr. Fejérvári Lajosné, id. Szakács Károly, id.
Csekme Ádám, Csekme Mózes, Balogh Albert, Debreczi Fe­ Szakács Károlyné, Deák Lajos, Fejes Áron, Félegyházi Antal,
rencz, Barabás Benedek, zágoni ref. egyházközség, Bartha Gönczi Lajos, Kovács Dániel, Olasz Gyula, Solymossy.Endre,
Ferencz, Szörcsey Vincze, Beczásy József, Patakfalvy Lajos, Szabó Árpád, Szabó András, Illyés István, dr. Mezei Ödön és
Albu Samu, Gál Antal, Gál János, Csúsz Tamás, Kiss Lajos, Solymossy János 1903. évi 2—2 kor. tagsági dijában.
dr. Könczey Gerö, Bodor János és Nagy Imre 1904. évi 2 —2 10. A kalotaszegi egyházmegyéből Bitai Kálmán egyhm.
kor. tagsági dijában és eladott évkönyvek árában (6 kor.). ért. pénztárnok a 25% levonásával julius 2-án beküldött 70
2. Kovács Lajos lozsádi lelkész május 2l-én beküldött 16 kor. 50 f. Lészai Ferencz és Lészai Ferenczné 6—6 évi (1904
koronát Kovács Lajos, a brádi ref. egyházközség, Brády Al­ —1909.) 12—12 kor., Ignácz Károly két évi (1904—1905.) 4 K,
bert, Szabó Lajos, Kónya Dénes, Gesztesi Jenő, Kendeííy Ágoston György, Antal Domokos, Antal Géza, Beregszászi
Gábor és Vásárhelyi Samu 1904. évi 2—2 kor. tagsági dijában. Albert, Biró András, a darócz-Bogártelkei egyházközség, Bitai
3. A nagyszebeni egyházmegyéből Nagy József esperes, Kálmán, Csűrös József, Deési Gyula, dr. Deési Gyula, a gyalui
ért. Elnök május 21-én, az egyházmegyét illető 25% levonása egyházközség, Balog Cyörgy, Auer Lipót, Görcs Sándor, ifj.
után, beküldött 25 koronát Bállá Károly, ..br. Bánííy Kázmér Péchi László, Pap János, Bakcsi József, Osterlaum Ernő, Elek
Bőd Péter, Bogdán József, Cseresznyés Ödön, Jakab Károly, Lajos, Fazakas Lajos, Nagypetri egyhk., Józsa Sámuel, Ke­
Nagy József, Ortel János, Péchy Lajos, Putnoki Lajos, Rákosi resztes János, Both Miklós, a bánfühunyadi egyházközség,
József, Szalay Ferencz, Tunyogi János és Virágh József 1903. Kónya János, Régeni Ferencz, Tamó Gyula, SzakácsIstván,
évi 2—2 kor. tagsági dijában. a szászlónai egyházközség, Erdélyi László, Kovács Ödön és
4. A gyulafehérvári egyházmegyéből Hatházy Ferencz egyh. Szabó11.Gyula 1904. évi 2—2 kor. tagsági dijában.
Marosvásárhelyről Tóthfalusi József lelkész julius 4-én
m. ért. pénztárnok az egyházmegyét illető 25% levonása után beküldött 12 kor. Csontos Olivér, dr. Bedő Sándor, Csiszár
junius 15-én beküldött 21 koronát Benedek Károly, Hatházy Albert és Tóthfalusi József 1903. és 1904. évi tagsági dijában.
Ferencz, dr. Elekes Viktor, Sebestyén Ferencz, 0. Veress 12. A kolozsvári egyházmegyéből Lőrinczy Gábor egyhm.
Sándor, Gruzda Domokos, Tókos Sándor és Szentgyörgyi ért. pénztárnok aug. 15-én egyházmegyei tagsági dijakban
Mór 1903. évi, Vajda Lajos, Bereczky Sándor, Binder József,
dr. Fülöp Ferencz, Koncz Albert és Kovács Ferencz 1904. évi beküldött 8 koronát, de ez alkalommal nem jelezte, kiknek és
mely évről való tagsági diját küldte be.
2—2 kor. tagsági dijában.
5. A kézdi egyházmegyéből Nagy Gerő egyhm. ért. pénz­ titkár13. Tárkányi György egyházkerületi egyh. ért. központi
a Kézdivásárhelyen 1904. julius 5-én tartott hangverseny
tárnok az egyházmegyét illető 25% levonása után junius 20-án tiszta jövedelmekép julius 11-én befizetett 322 kor. 92 f.
beküldött 70 kor. 50 fillért dr. Damokos Ödön, Bodor Géza,
Damokos Dénes, Dulló Károly, Molnár Lajos, Kelemen Gábor, tárnok14.szept. A sepsii egyházmegyéből Böjtbe Géza egyhm. ért. pénz­
26-án a postaköltség és a 25% levonása után
Jány János, Nagy Imre, Cseh Lajos, Bajka Mihály, Kiss Jó­ beküldött 1 kor. 38 f. Gyárfás Sándor 1904. évi rendes tag­
zsef, Kovács Károly, Kelemen Győző, Váncsa István, Vájná sági dijában.
István, Kökösi Sándor, Színi János, Benedek Ignácz, Bitai Tárkányi György egyhk. egyh. ért. titkártól julius 11-én
Béla, Megyaszai Mihály, Zajzon Lajos, Ősz Lázár, Bodó Al­ átvettem 20Ó koronát, mint a Kézdivásárhelyen 1904. julius
bert, Szabó Jenő, Nagy Gerő, Turóczy László, Szabó Lajos, 5-én
Dézsi Bálint, Jancsó F. Lajos, Szabó József, Jancsó Géza, gyűl. tartott Bocskai-ünnepély alkalmából Sándor József orsz.
képviselő egyhm. főgondnok által Bocskai István ma­
dr. Színi Gyula, Zajzon Lázár, Turóczy István, ifj. Török gyar fejedelem
Samu, Szotyori János, id. Kupán József, ifj. Kupán József, szobor alapjánakemlékére Kolozsvárt az Emke-téren emelendő
javára tett adományt. Ez összeg, mint az
Müller Ferencz, ifj. Kovácsy Bálint, Jancsó Samu, Nagy S. itt jelzett czélra tett külön adomány az Egyházkerületi Egy­
Pál, ifj. Kovács János, Nagy Károly, M. Székely János, Kö-
lönte Mózes és Zoltáni Elek 1904. évi 2—2 kor. tagsági dijában. házi Értekezlet vagyonától teljesen független és önálló alap­
ként külön kezeltetik.
6. A szilágyszolnoki egyházmegyéből Szilágyi János egyhm. Végül helyreigazításul megjegyzem, hogy a lapunk 20-ik
ért. pénztárnok a 25% levonásával junius 23-án beküldött számában kiadott nyugta tv ány ozásban a sepsii egyházmegyei
25 kor. 87 fillért Kemény István öt évi (1900—1904.) 10 kor., tagok sorából vétségből kimaradt Antal Lajos lelkész neve.
Borbély Sándor, Matéka József, a bürgezdi ref. egyházköz­ Ezért pótlólag most nyugtatványozom, hogy Antal Lajos 1904.
ség, Vass Lajos, Rácz Péter és Szilágyi János 1904. évi 2—2 évi tagsági díjban 2 koronát befizetett s azt Böjthe Géza em.
kor. tagsági díjában, továbbá Magyari Lajos 2 kor. és Kis F. ért. pénztárnok a többi befizetett tagsági dijakkal együtt
Ferencz 1 kor. adományában és eladott évkönyvek árában május 17-én a központba beküldte.
{7 kor. 12 L). Kolozsvárt, 1904. szept. 26.
7. A széki egyházmegyéből Csűrös Ferencz egyhm. ért. Balogh Károly,
pénztárnok a lapunk 2U-ik számában részletesen nyugtatvá-
nyozott 49 kor. 50 f. küldeményéhez utólag junius 24-én a egyhker. egyh. ért. pénztárnok.
25% levonásával beküldött még 18 koronát Nemes Ferencz
és Kiss Sándor 1^03. évi, továbbá Csejdi Jenő, Szathmári
Sándor, Pataki Dénes, Osváth Lajos, Szász Béla, Solymosi
Miklós, Sófalvi Károly, Máthé György, Gönczi Mihály és Kiss
Sándor 1904. évi 2—2 kor. tagsági dijában.
IR O D A L O M .
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
8 Az udvarhelyi egyházmegyéből Kállai Ferencz egyhm. tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
ért. pénztárnok a 25% levonásával jun. 25-én beküldött 184 elhatározását.
kor. 05 f. Karácson István, Kállai István, Fülöp Kálmán, Sós
Farkas, Bartha János, Györke János, Biró György, Pál Lajos, Szives tudásul. Dr. Bartók György püspök
Bodor István, Szász Károly, Péter Károly, Baczó Lajos, Ka­ könyve: „A református egyházak presbyieriális szer­
rácson Sándor, Csia Kálmán, Bodor József, Jakab Albert,
Jakab Dénes, Kovács István, Orbán József, Kertész Mózes, vezete“ azoknak, a kik előre megrendelték volt, szét­
Böjté Sándor, Hegyi Péter, a betfalvi egyházközség és Pál küldetvén: ezután csak könyvárusi utón kapható és
Balázs háromévi (1901. 1902. és 1903.) 6—6 kor., Bedő An­ pedig Kókai ^Lajosnál Budapesten és Stein Jánosnál
drás, Lajos János, a bögözi egyházközség, Menyhárt András, Kolozsvárt. Ára 4 korona.
Gábos Sándor, Benkő Ferencz, a rákosi egyházközség. Incze
Zsigmond, Boér Mihály, Tímár Mihály, Bedő Mózes, Tömös-
vári József, Mester János, Kelemen János, Toókos Jenő, Toró M egjelent új művek:
Dénes és Kovács Sándor két évi (1902. és 1903.) 4—4 kor., „Homiletika vagy egyházi ékesszólásían.“ Irta Ko­
Biró Áron, a muzsnai egyházközség, Kádár Dénes, Csiszér
Zsigmond, Kovács Mózes, Balázs Imre, a mohai egyházköz­ vács Albert, a gyakori, theol. és egyházjogtan volt
ség, a hévízi egyházközség, a segesvári egyházközség, So­ tanára a budapesti ev. reí. theol. akadémián. Buda­
mogyi István, Somogyi Lajos, Gyöngyösi István, Eisenlohr pest, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 1904. Ára?
Ulrich, Sebesi Ákos, Pogány István, Bedő Ödön, Demeter
Miklós és dr. Kovács Gábor 1903. évi 2 -2 kor. s végül Ko­ „Kiss Adám egyházi beszédeiből“. Uj kiadás. Ki­
vács Mihály (pártoló t.) 1903. évi 1 kor. tagsági dijában. adja Sz. Kiss Károly, nagyigmándi ev. ref. lelkész.
Az egyházmegyei ért. pénztárnok a tagokról kiállított Budapest, 1905. Kókai Lajos könyvkereskedése. Ára
kimutatásában feltüntette, hogy egyes tagok 1904. évi tagsági 5 korona.
•dijaikat is befizették, de ez alkalommal csak a múlt évekről
befolyt hátralékok elszámolására szorítkozott; az 1904. évre „Tanítók (tanítónők, óvónők) jogai és kötelességei.
befizetett dijakat ezután fogja beküldeni a központba. Az érvényben levő törvények, szabályrendeletek, uta­
9. A székelyudvarhelyi egyházközségből Vajda Ferencz fiók-
köri ért. elnök a 25% levonásával junius 27-én beküldött 55 sítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvények
kor. 50 f. dr. Kassay Albert és dr. Pál Ernő 2 évi (1901. és alapján, irta és összeállította dr. Szabó Mihály Kis-
1903.) 4—4 kor., Solymossy Pálné és Barabás Jenő szintén küküllő vármegye kir. tanfelügyelője., Negyedik bő­
két évi (1902. és 1903.) 4—4 kor., Becsek Aladár 1902. évi, vített és teljesen átdolgozott kiadás. Ára 5 korona.
özv. Szabady Ferenczné, dr. Ráczkövy Samu, Illyés Ferencz, Kapható szerzőnél Dicsőszentmártonban.
Gábor Márton, Röszler Károly, özv. Koréh Gergelyné, Len­
gyel József, Hlatky Miklósné, Székely Dénes, dr. Bodolla Hogy az érdemes szerző e műve immár 5-ik
Gábor, özv. Doros Györgyné, Gyarmathy Ferencz, özv. Kiss kiádásban járja: ez mutatja leginkább, hogy mily
 318 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
közszükséget elégit ki. Szervesen és összefüggőleg
csoportosítva íel vannak dolgozva ebben a még ér­
vényben levő tanügyi törvények, szabályrendeletek,
utasítások, rendeletek, döntvények stb. oly módon,
hogy minden tétel után zárójel közt közölve van az
illető törvény megíelelő szakasza, vagy a rendelet
kelte és száma s igy belőle a kellő felvilágosítás
azonnal megszerezhető. Egy szóval: tárgyalva .van e
munkában mindaz, ami az iskolai adminisztráczió te­
rén és azon kívül is a tanító és óvónő hivatalával
és személyével összefügg s igy valósággal nélkülöz­
hetetlen minden tanító- és iskolaügygyel foglalko­
zóknak.
E munka III. darabját képezi annak a sorozat­
nak, melyet iró a tanügyi adminisztráció érdekében
összeállított s a melyek a következők:
1. „Útmutató az iskolák és óvodák irodai teendői­
nek ellátására.“ A folyó évben jelent meg. Ara portó-
mentes küldéssel 5 kor.
2. „Népóktatásügyi teendők határidőjegyzéked 2-ik
kiadás. Ara 2 kor.
3. Az előbb ismertetett.
4. „Népóktatásügyi községi közigazgatás kézikönyve“
3-ik kiadás. Ara 5 kor. 20 f.
5. „A kir. ianfélügyelőségek hivatali ügykezelési
szabályzata.“ Ara 2 kor.
6. „A kir. tanfelügyelőségek ügykezelésének egysze­
rűsítése és hatáskörének kiterjesztése.“ Ara 1 korona.
Megrendelési feltételek: 1 . Minthogy az I—VI. sz.
a. elősorolt munkák — melyek egymást kiegészítik
— hivatva vannak az iskolai és óvodai irodai ügy­
kezelésben a tanítók, óvónők jogai és kötelességeire
nézve s általában a népoktatásügyi közigazgatásban
részletes útbaigazítással szolgálni: szükséges azokat
együttesen megrendelni, mely esetben a Hat munka
20 kor. 20 fill. helyett 15 kor. kedvezményes árban
portómentesen fog megküldetni.
2. A ki az I—IV. szám alatt felsorolt Négy
munkát egyszerre rendeli meg, az azokat 17 kor. 20
fill. helyett 14 kor. kedvezményes árban portómen­
tesen fogja megkapni.
3. Gyűjtőknek bármelyik munkából 4 példány
megrendelése esetén egy (5-ik) ingyen példánynyal
szolgál a szerző.
4. Megrendelések előfizetés vagy postai utánvét
mellett eszközölhetők. Az előfizetési pénzek és meg­
rendelések lehetőleg minél rövidebb idő alatt hozzám,
alábbi czimemre intézendők.
5. Tankerületem tanítói, a munkákat nem nálan,
hanem Jeremiás Áron helybeli könyvkereskedő bizo­
mányosomnál rendelhetik meg.
Előfizetési felhívás. Dr. Kér Jánosnak, a skót
református egyház egyik kitűnőségének rövid idő
alatt 12 kiadást ért prédikációit az örököse engedé­
lyével lefordítottam. A 24 egyházi beszédet tartalmazó
kötet circa 18 ívnyi terjedelemben november hó fo­
lyamán íeg megjelenni, ha a kiadás költségeinek
fedezésére elegendő számú előfizetők.fognak jelent­
kezni. A könyv ára 4 K. Jelentkezhetni náíam, vagy
pedig Kis Tivadar könyvkereskedő urnái. A jelentke­
zőknek az előfizetés beküldése után bérmentesen fog
megküldetni. Pápa, szept. hó. Csizmadia Lajos, theol.
tanár.
KÜLÖNFÉLÉK.
Dr, Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi
miniszter kolozsvári tartózkodása alkalmából a miniszter
elé az erdélyi ev. ref. egyházkerület, annak igazgatótaná­
csa, a theol. akadémia, az ev. ref. egyházközség és kollé­
gium küldöttségét dr. Bartók György püspök vezette.
Beszédében utalt arra, hogy Kolozsvár az erdélyi részek
39. szám.
szellemi központja, mely folyton erősbödik azon támogatás­
nál fogva, a miben a kormányok részesítik. A vérrel szer­
zett hazát csak a szellem fegyvereivel lehet megtartani. A
ref. egyház mindig részt akar venni teljes erejével ebben
a munkában. A miniszter e szemléje alkalmával látni fogja
majd, hogy a hires kolozsvári kollégium az anyagi eszkö­
zök elégtelensége miatt már-már roskadoz s az elemi isko­
lák is erőtlenek. Ezeknek az intézeteknek számára kéri most
különösen a miniszter jóindulatú támogatását. A miniszter
nemzetünk kulturális törekvéseiben irányt jelöl és ezt
úgy tűzte ki, hogy abban mindnyájan örömmel vehetnek
részt az egyházak is.
A miniszter válaszában elmondja, hogy megkellene
tagadni mindazt, a mit a történelemből tanult, ha nem
viseltetnék valóságos csodálattal azon nagy munka iránt,
a mit az erdélyi ev. ref. egyház a múltban a nemzet fen-
tartására kifejtett. Jól tudja, hogy az ev. ref. egyháznak
törekvése most is az, hogy méltó legyen múltjához, s ő
mindig készségesen nyújtja támogatását ahhoz, hogy nagy
hivatását a kultúra mai versenyében is a múltakhoz mél­
tón teljesíthesse. A megkapó beszédet mely mély benyo­
mást tett a küldöttség tagjaira, csöndes de annál lelkesebb
éljenzéssel fogadta a küldöttség, s ezzel a tisztelgés véget
ért. A ref. theologiát, ref. kollégiumot és népiskol ákat
szept. 29-én látogatta meg a miniszter.
Balogh Károly kolozsvári kollégiumunk érde­
mes tanára orvosai tanácsára két havi szabadságot vett
súlyosabb hülés folytán meggyengült egészsége helyre­
állítására. Kollégái helyettesitik. Vajha mihamarább teljes
egészséggel látnok ismét forgolódni tanári munkájában,
melyhez ő annyira hozzáforrott! Hál’ Istennek, ehhez ala­
pos reményünk is van.
A „Magyar Szó“-nak. Lapunk múlt számának
vezető czikkére a M. Sz. hosszú „Válaszában felei szept.
27-iki számában. Erre talán reflektálni fog lapunk illető
munkatársa, ki az első czikket irta. Mi mint szerkesztő­
ség csak arra a „Nyilatkozata-ra reflektálunk, melyet ugyan­
azon számban dr. Pályi Ede tesz közzé. E nyilatko­
zat egyformán szól ugyan a „Debreczeni Prot. Lappnak,
„Sárospataki Lapokénak és nekünk, mint a melyek vet­
ték maguknak a* merészséget, kifogásolni M. Sz.-nak ré­
szint protestáns érdekek alá rejtett politikai irányát, részint
azt a modort, mellyel nap-nap után protestáns vezérembe­
reinket valósággal gyilkolja. Magunk, kik a politikát szinte
irtózattal kerüljük, ez utóbbi kifogásunkért kapunk ki. Az
az — s ez a dologban a legfátálisabb a miért e sorokat is
már e számunkban Írjuk — nem is mi, hanem e dolog­
ban teljesen ártatlan Br. Bánffy Dezső. Tartozunk ugyanis
annak kijelentésével, hogy Br. Bánffy Dezső, a lapunkban
megjelent czíkkről előzőleg semmi tudomással nem bírt;
sem a lap szerkesztőjével, sem a czikket irt munkatársunk­
kal közel négy hónap óta sem személyesen, sem Írásban
nem érintkezett s igy az az insinuáció, a min a M. Sz.
idevonatkozó czikkei épülnek, vagy a rósz lelkiismeret
szülötte vagy a M. Sz.-nál gyakran alkalmazott ürügy arra,
hogy velünk meg nem elégedvén, igaztalanul újra Br.
Bánffyt marja. Mi a M. Sz.-t eleitől kezdve főleg azért
kifogásoltuk, mert vagy személyekből vagy személyekkel
táplálkozott s az elvi viták magaslatán sohsem tudott
megállani. Vagy nem ezt bizonyitja-e újra az a modor, a
melyet Pályi ur czikke befejezésében használni jónak lát?
S nem ezt-e az az alacsony színvonalú meggyanusitás, me­
lyet a jelzett egyházi lapok vezetőivel szemben alkalmaz?
Minő utálatos terrorizmus! S hozzá nem minden pokoli
számítás nélkül valók. Az egyiket meggyanúsítja, hogy
politikai utón püspökségre tör, a más politikai pártiakat
pedig uszítja, hogy törjék le, mert elakarja adni az orszá­
got Bécsnek. — De a M. Sz. nem viszi be a politikát az
egyházba, mert „semmi köze sem lévén a prot. hivatalos
egyházakhoz, ha akarna sem volna módjában összezavarni
a politikát az egyházzal“I Igaz, a pecsétek nincsenek a
Pályi ur kezében, de hogy az azokat kezelő személyek
oda kerüljenek, ez legfőbb gondját képezi s nem rajta
múlik, hogy a nagy többség nem fogadja el őt és pedig
kizárólagosan csak őt, ama csalatkozhatatlan „Szakértő“-
 39. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 319

riek, a minek pedig belsőleg oly szuverén fenséggel, kül­ dor 50—50 f. Popa Jenő 20 f. (Összesen 2 kor. 80 f.). Tóth
sőleg oly golgotái önzetlen alázatosággal ajánlja magát, Ferencz csendőrősvezeto ivén Zsidorin: Tóth Ferencz, Szkuba
mig elérheti azt a magaslatot, hol már szólhat is: „Ada­ János, Petri Aukidin, Némethi K. és neje 1—1 kor. (összesen
tott nekem teljes hatalom!“ Sőt ezek után most már kon­ 4Zsigmond, kor.). Tulics Kálmán csendőrőrsv. ivén Csokmány: Kovács
Veres Miklós, Menyhárt Ferencz 1—1 kor. (össze­
statáljuk, hogy a M. Sz. az egyház belbékéjére nézve kezd sen '3 kor.). M. kir. Fővámhivatal ivén Győr: Kiss Mózes 2
veszedelmessé válni, mikor tisztán egyházi belügyekben kor.’, Perl D., Varga Lajos 1—1 kor. (összesen 4 kór.). M.
igyekszik egymásra uszitani a különböző politikai pártál- kir. Fővámhivatal ivén ó-Sáncz: Farkas György, Száraz Sán­
lásu egyháztagokat. Ezt pedig tűrni szótlanul — bűn. Mi dor 30—30 f., Gaáli Vilmos, Sipos István, Pópa János, Rác2
a M. Sz. eddigi működésétől nem vontunk meg bizonyos László, Tamás János, Antal Lajos 20—20 f. (összesen 1 kor.
elismerést, jövőre úgy látszik erre sem akar igényt tartani. 80 f.). Baja város gyűjtése: Szabó Sándor, Dely S., Schumak-
Úgy látszik, hogy csak kettő közt enged választani: hódo­ her Ferencz, N. N., Gaál Péter 2—2 kor., Szabó István 1 kor.,
lat vagy gilotin! A magyar protestántizmusnak jó lesz ide­ Balajti Sándor 60 f. M. M., Vadady Romárka János, Antal Pál,
Boldy László, Temmv Jenő, Mészáros Sándor, K. István,
jén leszámolni — a politikai egyházi lapok veszélyeivel! 20—20 f.. (összesen 14. k. 60 f.). Tarczláy Endre, áll. polg.
Gróf D égenfeld József az amerikai magy. re­ leány isk. ig. ivén Czegléd: Tarczaly Endre 2 k., Dr. Török
formátus, egyházak ügyei rendezésére újabban megint Istvánné, Hlavkay Emóné, Réthy Lajos, Paulovics Károlyné
1—l.k. Székelyné 50 f. (Összesen 6 k. 50 f.). Kir. Erdőfelőgye-
Amerikába utazott 5 hétre. Vajha útját siker, munkáját lőség ivén Déva: Sághy Kálmán 1 k. M. kir. csendőrség ivén
béke koronáznál! Sárbogárd: 80 f., Fősz. biró ivén Abauj-Sántó: Dobozy Ist­
ván fősz. biró 2 k., Dr. Mobersi, Sz. Zs. Naménvi, N. N.,
Az országos ref. tanáregyesület központi Idrányi István 1—1 k., Vadas Sámuel, N. N. Jónás Zsigmond,
igazgatósága f. hó 11-én Dóczi Imre elnöklete alatt gyűlést Pogorisky, Lahay Antal 60—60 f., Gecsey András, Gönczi
tartott Debreczenben. Felolvasták és hitelesítették a pápai Gyula 50—50 f. Lóber Ferencz jegyző gyűjtése Göncz: Sza-
közgyűlés jegyzőkönyvét. Az iskolai adatok ügyében. Sin- csuri Ferencz 50 f., Molnár János, Szombathy András, Hollós
ka Sándort, dr. Imre Sándort és dr. Nagy Zsigmond tagok­ Varga 40— János 40 f., Lóber Ferencz, N. N., Szacsuri Istvánné,
Dániel, Szacsuri János, Sinyei János, Pap Istvánné,
ból álló bizottságot küldött ki az igazgatóság: a bécsi béke Vass István, Zadeczky József, Papp Andrásné 20—20 f. Csorba
300 éves évfordulójának iskolai kegyünneplése tárgyában Dánielné, Csorba József 10—10 f. (összesen 15 k. 10 f.). M.
megkeresi az egyházkerületeket; örömmel vette tudomásul, kir. Csendőrőrsp. ivén Marosvásárhely 1 k. Koós István
hogy Simon Sándor alelnök, s Balog Ferencz theol. szak­ csendőrőrmester ivén Györk: Mátiz János 1 k., Gyulay László
osztályi elnök megmaradnak állásaikban s a féláru vasúti 2 k. Koós István őrmester 50 f., Lengyel Mihály, Hagymási Mór,
jegyek ügyében újabb mozgalmat indít s a zsinat alkal­ László Andor, N. N. 40—40 f., Váczi Ignácz, Nagy Sándor,
mából egy küldöttség fogja fölkeresni e tárgyban az érde­ N. N., N. N. 30—30 f., Cziglényi Ambrus, Szüts János, Gyö-
meres H., Boéza Irén, Grünzveig Péter, Judner Ignácz, Schultz
kelt minisztert. Ervin, X., Guahácz János, Ungár János, Váczi András, N. N.,
Botrány. A „Székely-Udvarhely5 ez. lap e heti N. N., Szokácska, N. N., Rosenfeld Hermán, Gál János, Ná-
szept. 25-iki számában egy görög kath. és egy ev. ref. dasy Jenő, Gyarmath Dezső, Túrkövy Dávid 20—20 f. Bar-
doczi Janka, N. János, Brittelka Dezsőné, Seidner Szerén,
lelkész levélváltása van közzétéve. Szégyenpir öntötte el Grasselly Miklós 10—10 f. (összesen 11 k. 80 f.). Kiss Gyula
arezunkat s a legmélyebb szomorúság fogott el. Alig hit­ őrsvezető ivén Apagy: Kiss Gyula, Gyulai Antal, Szentesi
tünk a szemeinknek. Csak Homérnál olvastunk oly hangú ivén Károly, Buczku Mihály 50—50 f. (összesen 2 k.). Tóth Gyula
Duna-Szegcső: Tóth Gyula 50 f., Mérai Pál 40 f. (ossz.
hős-nyilatkozatokat, mint e második levél. Hogy müveit 90 f.). Bogdán József m. kir. csendőrőrmester 1 k. (Vége).
ember a XX. században Kr. u. igy Írjon?! Nó ezt nem
hittük volna! S hozzá lelkész, elvégre lelkésztársának!
Botrány!!! Ha ugyan nem rósz tréfa: de alig merjük re­ GYÁSZROVAT.
mélni !
Az Egyetértés előfizetési árai félévre 20 kor., Szentgyörgyi Lajos a kolozsvári magyar-
negyed évre 10 kor. Papok, tanárok, tanítók, katonatisztek, utczai ev. ref. népiskola igazgatója e hó 27-én
jegyzők és állami magán, hivatalnokok részére kedvezmé­
nyes ár. Fél évre 14 kor., negyed évre 7 kor. Legczél- déli 12 órakor meghalt. Szentgyörgyi Lajos
szerübben postautalványon lehet előfizetni. halálával egy tevékeny munkás élet záródik
Nyilvános köszönet Tompaházi Ladányi Aladár le s letünte érzékeny veszteséget képez és
úr (ev. ref. vallású) és neje Domokos Mariska (rom kath.
vallású) úrnő gyergyó-szentmiklósi lakosok, vallásos szivök mély részvétet kelt széles körben.
nemes szeretetétől indíttatva, a csúcsai ev. ref. egyháznak
egy fehér vászon urasztali. abroszt, egy urasztali térítőt s
egy belül aranyozott ezüst asztali boros kancsót, egy arany
hímzésű urasztali kehelyteritőt ajándékoztak, mint egy
.200 kor. értékben. Az ilyen szép, nemes és vallásos tett HIVATALOS RÉSZ.
magában hordja erkölcsi értékét és senki dicséretére nem Sz.. 1291—1904.
szorul, de mégis kedves kötelességünket teljesítjük, ha e PÁLYÁZAT.
helyen is a kegyes és istenfélő adakozóknak úgy a ma­
gunk, mint egyházunk hálás köszönetét nyilvánítjuk. Csú­ Az erdélyi ev. ref egyházkerületben, a görgényi egy­
csa, 1904. szept. hó 24-én. Imre József gondnok. Barabás házmegyébe kebelezet nagyölyvesi körlelkészség lelkipász­
Árpád ev. ref. lelkész. tori állomására pályázatot nyitok.
Hálás köszönet. Tamás Pál .ref. egyháztag, egyházunk Javadalom a dijlevél szerint:
közszükségei fedezésére 20 koronát, magyarókerekei születésű 1. Lakás négy szobával, kamarával és konyhával. 1
jelenleg Kis-Szánton báró Königswarter Hermán úr uradal­ hold 315 □ öl területű belsőségen, kitűnő karban tartott
mában főkocsis Péter György és neje Lukács Eszter papi ke-
peváltság alapjára 100 koronát, a kis-és nagysebesi gránitkő gazdasági épületekkel.
bányák tek. Részvénytársasága, ez a hazafias és a magyar 2. Földhaszonélvezet: a) Szántó a papi lakástól nem
kultúra terjesztése terén páratlan tevékenységű, áldozatkész mesze egy tagban 26 hold 1100 □ öl. b) Szénafü és rét 9
társulat templomunk építéséhez 500 koczka gránitkövet, 150 hold és 175 □ öl. A földhaszonélvezet bérértéke 242 kor.
korona értékben, tek. Haraga Sándor bánffyhunyadi földbir­ 99 fill. A földek adóját az egyházközség hordozza.
tokos és gypszgyáros úr 4 métermázsa gypszet 24 korona,
értékben ajándékoztak. A nemesszivü adakozók nagybecsű 3. Készpénz: a) Az egyházközség pénztárából 56 kor.
adományaikért fogadják magam és egyházam leghálásabb kö­ b) Konventi segély 200 kor.
szönetét. Magyárókerekén, 1904. szept. 18. Barabás Árpád ref. 4. Terményjövedelem pénzértéke 262 kor. 50 fill.
lelkész.
5. Munkabeli szolgáltatások pénzértéke 110 kor. 98
Szászsebest magyar kálvinista templomunkra, a magyar­
ság e végvárára kegyes adományokat küldöttek, melyeket fill. A fentirt 4. és 5. tételek alatt figuráló javadalmak a
hálás köszönettel nyugtáz Benedek Károly alvinczi lelkész, egyhm. jövő 1905. év folyamán az egyházközség pénztára terhére
főjegyző. pénzül fognak megváltatni mintegy 50—70 kor. hijján,
(Folytatás.) M. kir. csendőrőrsp. ivén Allios: Pópa Tri- amely a mezőszentmártoni és mezőrücsi hívek által fog
fán 60 f., Bálint János, Béládi József, Türé Imre, Tóth Sán­ természetben továbbra is fizettetni.
 320 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 39. szám.

6. Stóla átlagos pénzértéke 16 kor., mely szintén a kor. 13 fill., kiadás 39 kor. 77 fill., marad jövedelem 1151
jövő 1905. évben megváltás alá fog kerülni a nagy olyvési kor. 36 fill. Állami kiegészítés 1600 kor.-ig 448 kor. 64 f.
gyülekezetben. Pályázati határidő 1904. okt. 21.
7. Állami fizetés-kiegészítés, tekintet nélkül a lel­ Folyamodványok Ravasz János esperes aához külden­
készt terhelő 233 kor. 20 fill. fuvar stb. költségekre, a
76.376—1900. számú miniszteri leirattal 944 kor. 77 fillér­ dők Nyárádszeredába.
ben van megállapítva. Kolozsvár, 1904. szept. 26.
A nagyölyvesi és mezőőrményesi állmi iskolából val­ Dr. Bartók Ggörgg, püspök.
lás tanításért 80 kor. tiszteletdij jár.
A körlelkészség székhelye Nagy-Ölyves, honnan Maros-
Vásárhelyig a kövezett út vezet a mezőrücsi szórványon Sz. 1300—1904.
keresztül. Nagyölyvesen van a lakás, a földbirtok s ennek PÁLYÁZAT.
pénztára fogja a készpénz javadalmat fizetni a megváltá­
sokból. Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egy­
Köteles körlelkész a székhelyen s a körlelkészség házmegyébe kebelezett káposztásszentmiklós-csibai társ­
kötelékébe kapcsolt mezőőrményesi, mezőszentmártoni, egyházközség lelkészi állomására pályázat hirdettetik.
mezőrücsi és mezőszentgyörgyi gyülekezetekben, illetőleg
szórványokban a rendes lelkészi teendőket ellátni igazgató- Javadalom dijlevél szerint: tisztességes lakás, gazda­
tanácsi utasitás szerint. sági épületekkel, kerttel. 1. Szántó 12 hold, rét 2 hold
Pályázati határidő 1904. okt. 21., melyen belül a kel­ haszonélvezete ISO kor. értékben. 2. Terményjövedelem
lőleg fölszerelt kérvények hozzám nyújtandók be. értéke 585 kor. 34 f. 3. Munkabeli szolgáltatások pénzér­
Kolozsvárt, 1904. téke 142 kor. 34 f. Összes jövedelem 907 kor 68 f. Kiadás
Dr. Bartók Ggörgg, püspök. 33 kor. 67 f. Marad jövedelem 874 kor. 01 f. Állami ki­
egészítés 1600 koronáig 725 kor. 99 f.
1290—1904. sz. Pályázati határidő 1904. okt. 21. Folyamodványok nt.
PÁLYÁZAT. Ravasz János esperes aához küldendők Nyárádszeredába.
Az erdélyi ev. reí. egyházkerületben a kolozsvári egy­ Kolozsvárt, 1904. szept. 26.
házmegyébe kebelezet kajántói papi állásra pályázat nyit- Dr. Bartók Ggörgg, püspök.
tátik.
Javadalom dijlevél szerint: lakás, gazdasági épüle­ Sz. 1284—1904.
tekkel, tágas udvarral, kerttel, 19 hold 866 □ öl kan. por­ PÁLYÁZAT.
tió, melynek bérértéke 125 kor., papi erdőből az üzemterv
szerint eső évi részlet, melyet a hivek szállítanak be. xL«r- Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a kükül!ői egy­
téke 40 kor. A fold adóját az egyház íizeti, de azok mivel- házmegyébe kebelezett szászcsávási egyházközség lelkészi
tetését a lelkész saját költségén eszközli. Az egyh. közs. állomására pályázat hirdettetik.
pénztárából készpénz 260 kor., a mi a bivektől gyűl be, Javadalom a törvényesen megállapitott dijlevél sze­
az orsz, közalapból 35 kor. A munkabeli szolgáltatások rint: tisztességes lakás, kert és gazdasági épületeken ki-
pénzértéke 30 kor. vül: 12 hold szántó, kaszáló, szőlő és legelőből álló canó­
Kongrüa 1600 k.-ig való kiegészítéssel 1224 k. 93 fill. nica portio jövedelme 160 kor. Készpénz 461 kor. 04 fill.
Az állami iskolában teljesített vallástanitásért 60 korona Terményjövedelem (kepe) 418 kor. 34 f., ide van számítva
tiszteletdij. 34 szekér és 3/3 terű fa járandóság. Szolgálmányok értéke
Kötelessége a lelkésznek az egyházban minden papi 22 kor. Stóla 16 kor. Állami fizetéskiegészités 573 kor.
teendőknek végzése, a koródi leányegyházban pedig kö­ 45 fillér. Az engedélyezett kiadások 50 kor. 83 filléren
teles a szokásos alkalmakkor az úrvacsorát kiosztani és a kívül összes javadalom 1600 kor.
felnőttek temetését végezni. Pályázati határidő október 21.
Pályázati határidő 1904. okt. 24. Folyamodványok nt. Szabályszerűen felszerelt folyamodványok nt. Nagy
Herepey Gergely esperes aához küldendők Kolozsvárra. Domokos esperes aához küldendők Kutyfalvára.
Kolozsvárt, 1904. szept. 26. Kolozsvár, 1904. szept. 24.
D r. Bartók G-görgg Dr. Bartók, püspök.
püspök.
Sz. 1299—1904.
PÁLYÁZAT. SZIVES KÉRELEM.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egyház­ Az eggh. megg. Eggházi Értekezletek üggvezető
megyébe kebelezet szentistváni (Abosfalva és Csokfalva elnökeinek és pénztárnokainak.
filiával) egyházközség lelkészi állomására pályázat hirdet- Az eggh. kér. Eggházi Értekezlet központi pénztára
tetik. üggében az Elnökségnek mai számunkban, Balogh
Javada’om dijlevél szerint: Lakás gazdasági épületek­ Károlg pénztárnok aa. lemondása folgtán szükségessé
kel, 1 hold 176 □ öl kerttel. 1. 7 hold 1400 □ öl szántó vált intézkedését szives tudomásvétel és ahhoz alkalmaz­
és kaszáló, 2 hold 14 □ öl tanórok haszonélvezete 21 kor. kodás végett becses figgelmükbe ajánljuk.
66 fill. 2. Készpénz Szentistvánról az egyházközség pénz­
tárából (kepeváltási alap) 616 kor. 3. Terményjövedelem Kolozsvár 1904. szept. 27-én.
pénzértéke (kepefa 9 öl, Csokfalváról és abosfalváról búza, Nagg Károlg, Tárkángi Ggörgg,
zab, szemestörökbuza) 513 kor. 47 fill. 4. Munkabeli ért. alelnök. ért. titkár.
szolgáltatatások pénzértéke 40 kor. összes jövedelem 1191

Nyomatott az „Ellenzéka könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VII. Évfolyam.
Erdélyi Protestáns La
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
A napi ese m é n y e k u tán.
Kolozsvárt négynapos ünnep volt, abból
az alkalomból, hogy dr. Berzeviczy Albert
vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr
őnagyméltósága meglátogatta a tanintézeteket.
Csaknem két napot kivett azonban az ünnepségek­
ből az „Eötvös-alap“, a „Magyarországi Tanítók
Orsz. Bizottsága“ ülése és a „Tanítók Hunyadi
Házának“ fölavató ünnepe. Megillető részünket
szeretett főpásztorunk, dr. Bartók György ve­
zetése alatt mi is kivettük. Benne vagyunk
most a hétköznapok munkáiban. Nem szaba­
dulhatunk ezektől az ünnepnapoktól a nélkül,
hogy nehány futó pillantást ne vessünk még
reájuk. Lapunk soha se volt idegen azoktól az
ügyektől, a melyeknek e napokon ünnepe volt.
Sőt, amint Főpásztorunk igaz szóval mondá,
„ha a Miniszter úr itt-ott hiányt lát, romlást
találna és korhadás fogadná: ne gondolja,
hogy nem szívesen segítünk a harczban és
küzdelemben tovább; harczosaink se fáradtak
el, csak az anyagi erőink fogyatkoznak.“ A
napilapok elvégezték híradásukat. Legyen sza­
bad nekünk most nehány vonásban elmélkedni.
Az ünnepi beszédeknek hangja büszkeséggel
tölthet el; de mi — mint mindig — most is
elég szerények vagyunk eltekinteni tőlük, tudva,
hogy azok „hétköznapi igazságok“ is. Hogy a
Nagyméltóságú miniszter úr is nem akarja
megtagadni, amit a történelemből tanult; sőt
valóságos csodálattal viseltetik a nagy munka
iránt, amit az Erdélyi evang. reform, egyház
a múltban va nemzet fentartására“ kifejtett, ez
örömmel tölt el. Csak azért azonban, mert
legtöbben hallgatással ismerik el. Nagyjaink
közül igen kevesen mondták. És még keveseb­
ben cselekedtek aszerént.
Hagyjuk azonban ezt a szép, dicsőséges
és mindennapi emlékezetre oly igen méltó
múltat. Maradjunk csak a czim mellett.
lm, előttünk áll egy 36 esztendős testület.
1868-ban kezdenek lenni és ma — hála a
magyarok Istenének — nemzeti nagy hatalom.
Vannak vagy 30,000-en. Essék ezekből 5000
40-ik szánt. K olozsvárt, 1904. október 6.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
Erdélyre. Lehet, hogy e számban lesznek „nem­
zetiségi tanítók“ is, akiket már nem számítha­
tunk a magyar nemzeti magvetők közé; ha­
nem egyszerű bibliai nyelven „konkoly hin-
tők“-nek mondhatunk. Akik már nem látnak
hazát, nem ismernek nemzetet (még az övé­
ket se), hanem csak édes jó „önös“ magukat.
A többi azonban egy s z í v , egy lélek abban,
ami a P. Szathmáry K. „Piros könyvében“
van. Magyar nemzet, magyar nyelv!! Köszön­
tőm. Megemelem a kalapomat és zászlót haj­
tok előttük!! Legyenek üdvözölve. . . . A szép
és nagy házaikat nem irigylem. Megmondtam,
hogy az alapja könnyhullatás; a fala verejték,
önmegtagadás; fedele pedig: gond és féltő
reménység a kétes jövő iránt. Én a palota
tövében is, mint Marius hajdan, a romok közé
vezettem őket. Idézzek még egy-két képet e
lap hasábjain, a félre nem magyarázandó kál­
vinista szerénységgel. Ha jól tanultam én is
a történelemből, úgy tudom, hogy az első ma­
gyar népiskolát a mi evang. reform, anyaszent-
egyházunk építette. Tanítói papjaink valának.
Nem volt — igaz — Feiwel-féle vaspad az
iskolában; sőt, mint (kivált Erdélyben) ma is
sok helyt elfér egy-egy lóczán a papilak va­
lamelyik zugában: de volt és marad kálvinista
nemzeti erő örökké! Nem kell azonban az ál­
lamnak felekezeti szükkeblüség! A rajt kibo-
csátottuk a templom tövéből (de ne legyen
panasz), még a méhek is elfelejtik az egy­
szerű vessző-kasokat és emeletes „műkaptárak“
után néznek. Kezd kialakulni előttem az álla­
mi iskola és az állami tanító. Kezd világos
lenni a látó szemek előtt, a „csak“ felekezeti
tanítók szerénysége, hangtalan félrevonulása.
Kezd keserűség támadni az ünnepi érzés mellé,
hogy ilyen erős nemzeti állam még „népokta­
tást“ se tud egységest vezetni. Aki még mé­
lyebben tekint a dolgok menetébe, meg kell
lássa, hogy legalább is kaczérkodik a „fele-
kezetnélküliséggel“ az állami iskola. Paposán
beszélve, templom nélkül kíván előre haladni.
En pedig szeretem a tanítókat „hétköznapi“
papoknak tekinteni. Mert amint csak 52 vasár­
 322 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 40. szám.

nap van a 365-ből, a hitoktatók vallásóráinak közt, mondjuk ki e b. lapunk czimét és te­
száma is olyan arányú; és ha ők nem kartár­ gyünk uj kérdést a „Vasárnap“ felől. Pedig
saink ilyen értelemben, bizony a templom fala régen a paedagogiai lapok, a Praedikátori Tá­
gyöngül. Nem mindenütt azonban. Sok tanfel­ rak és e b. lap szerkesztése és föntartása is
ügyelő panaszol, hogy a gör. kath. és keleti (csaknem kivétel nélkül) azon az 500 kálvi­
nép közt nem tud állami iskolát alapítani. Hal­ nista papon fordult meg, akiknek örökében mi
lottam már fegyelmi keresetet, mert a róm. vagyunk. . . .
kath. tanító mindig keresztvetéssel imádkoz- Egyik egyházmegye már rég el ölj ár a bün­
tatta másfelekezetü tanítványait is. Csak ve­ tetéspénzzel. Es van, nem egy tagtárs, aki
lünk kálvinistákkal nincs baj, mi adjuk az szívesen megfizeti a büntetéspénzt, csak ne
iskoláinkat derűre, borúra — de nincs kinek. jelenjék m eg; de olyan egy sincs, aki, ha meg­
Nem hallottam még soha panaszt egyetlen jelent is, ne szívesen menjen idő előtt haza.
tanítónkról se, mintha tán „igen túlságos“ kál­ 20 esztendős pályafutás van hátam megett,
vinista lett volna. Ezzel különben — idegenek papi és tanítói, vagy ha úgy tetszik, paptani-
előtt — nem szoktam dicsekedni. De panaszra, tói. Nem maradtam el soha egy papi és egy
sincs még okunk, mint az őserdőn a „makk­ tanítói gyűlésről sem. Ismerem a helyzetet az
fák“, van egy-egy theologiát végzett tanítónk, utolsó rejtett szálig, ha tudnék se akarnék a
az még nem felejtett el minket. Ha az elvész levegőbe beszélni. Mondom azonban, hogy
— talán mi is. fiaink és leányaink (a magyar tanítótestület)
Itt már tudnék panaszolni, de nem a taní­ nyakunkra nőttek. A külső bizonyságtételek
tókra, hanem csak magunkra: a papokra. . . . mutatják. A belső bizonyságtételekről hadd
A külső bizonyságokon gyönyörködünk, mit a szóljon hivatottabb, én ezt láttam. Láttam, nem
tanítók közszelleme, kartársi szeretete, a ha­ egyszer, közönséges viszályt tanító és tanító
talmas nagy nemzeti czél érdekében alkotni, között; versengést pap és pap között; kemény
épitni tud. Es mintegy parancsol a közéletnek, tusákat pap és tanító között. ítéletem, hogy
hogy vele tartson, vele építsen, alkosson, ha haszontalan szolga, aki ügyéért magát meg­
csak külön érdeket képviselve is. Minden vár­ alázni nem tudja.
megyében van tantestület, vannak körök, lap­ Ügyünk, szent és közös ügyünk érdekében
juk, gyűléseik, ötödéves korpótlékuk, teljes hát örüljünk és örvendezzünk tanítótestületünk
nyugdijuk. Amerre járnak körökben, megyék­ dicséretes haladásán, a kitűnő testületi szellem
ben, kerületekben, országosan megmozdul ve­ hatalmas alkotásain. Es ha igaz a másik ma­
lük a területen minden lélek és ők nem akkor gyar példaszó: „jó pap holtig tanul“: valósít­
boldogok, ha részt nem vehetnek, hanem ha suk meg. Magunk ismerjük el, hogy közöttünk
minél többen vannak. Pedig meg kellett küz­ valahol baj van, ha forrását megtaláljuk, irtsuk
deniük minden talpalatnyi helyért, egy lépést ki. Tanitótársainkat tartsuk melengető keblün­
ingyen nem kaptak s nem egyszer a küzde­ kön, mint eddig. Előttük is, előttünk is legyen
lemben meg kellett egy lépéssel toldani a ez az egyetlen magyar vezényszó: „Előre!!“
fegyvert. De a vállvetett együttes munka, Kolozsvár, 1904. okt. 3.
együttérzés megtermetté a mai napok édes Irsay.
gyümölcseit. Nem mondjuk azonban azért,
hogy nincsenek veszekedő tanítók, ha mással Vélemény
nem, velünk papokkal csak összekülönbözhet­ a Nagy Péter „Konfirmácziói kátéja“ átdolgozására
nek ; de mig a közös czélért, kemény önfe­ vonatkozólag.
gyelmezéssel lecsendesülnek, mi (ha máskor Nehéz annak átdolgozására véleményt adni, a
szeretünk is okosok lenni) ebben nem szíve­ mihez mostani terjedelme, tartalma és nyelvezetét
sen erősítjük a magyar közmondást az „en­ illetőleg saját konfirmácziónk köt s 16 éven át má­
gedő okosabb“ felől. sok konfirmálása is szoktatott. Minthogy fel vagyok
Itt vagyunk hát mi, egy mindjárt 400 esz­ híva, kötelességem megtenni.
Az ig.-tanács pályázati feltételeket tűzött ki a
tendős testület. A dicsőséges jelszóval, hogy következőkben, melyeket az átdolgozásnál most szem­
„ecclesia semper reformari debet“. Annak a eiéit kell tartani.
múltnak — mondjuk nemes önérzettel — mi ,,1. Az átdolgozott Káté terjedelménél, tartalmá­
vagyunk a zászlóvivői, első sorban kálvinista nál, nyelvezeténél fogva teljesen alkalmas legyen
(vagy adjuk rá) protestáns papok. Aztán száll­ egyházunk ev. reí. népiskolai tanítóinak a koníirmá-
junk le a hanggal. Tegyük a szivünkre a ke­ czióra„2.előkészítésére.“
Minthogy a konfirmáczió alkalmával való ok­
zünket és vizsgáljuk meg külső bizonyságté­ tatás befejező része a népiskolai képzettségű ifjak
teleinket. Most nem is megyek túl a Király­ rendszeres vallásos oktatásának, kellőleg kidomborí­
hágón. Tegyünk kérdéséseket: Hol vannak tandó a hit, mint a megigazulás feltétele, a szakra-
köri, egyházmegyei vagy nagyobb területi hi­ mentumok jelentősége egyházunkban s a mai egy­
házszervezetből annyi, a mennyit feltétlenül szüksé­
vatalos tanácskozásaink? Hol vannak egyházi, ges tudni az egyház minden tagjának.“
egyházmegyei, egyházkerületi értekezleteink ?
Hol vannak lapjaink?! Vagy, minthogy a ma­ gúlag*magáéváE véleményt a szebeni egyh. m. értekezlete egyhan­
tette és elfogadta 1904. szept. 30-iki ülésében.
gyarban nincs kettős szám az egyes és többes
 40. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 323

„3. A káté a Nagy Péter-féle kisebb káté alak­ A m i hitünk és szervezkedő egyháztársa­
jában 50—60 nyomtatott lapnál többre ne terjedjen.“ dalmunk.
Ezek az elénk tartozó feltételek.
A fentebbiekben bemutatott tárgyam nekem most (Felolvastatott a brassói ev. ref. egyház közgyűlésén az 1903.
úgy kínálkozik, hogy utolsó pontján kezdjem az át­ évről szóló jelentéssel összefüggésbe hozva. Irta: Péchy Árpád
brassói ev. ref. lelkipásztor.)
dolgozás feltételeit, hogy t. i. „50—60 nyomtatott
lapnál többre ne terjedjen“ a Káté. Minden évben, mióta a brassói egyháznak papja
A mostani Káté 82 lap, de ebből mintegy 25 vagyok, a közgyűlés elé terjesztett évi munkássá­
apró betű, amit koníirmácziói tanítás rendjén 537 gunkat feltüntető jelentésemet, valamely egyháztár­
egyházból biztosan nem tanítanak 500-ban. Terjedel­ sadalmi életünket közelről érdeklő kérdés tárgyalá­
mét tekintve, koníirmácziói kisebb káténk megfelel sával vezettem be. A múlt évben feltüntettem a szel­
tehát a feltételnek még némi kibővítés után is, amit lem harcát, a mely foly a materiális és eszményi
szükségesnek látok a tartalom érdekében. Egy káté­ irányzat képviselői között. Kimutattam, hogy a val-
ban igen szükséges részletes tanítás a kötelességek­ lástalanság elterjedését az anyagias elvű tudományos­
ről. Isten, embertársaink, önmagunk iránti kötelessé­ ság befolyásának tudhatjuk bé jórészben, mert ez azt
geink érintve vannak konfirmáczió káténkban. Úgy tanilja, hogy az ember sohasem emancipálhatja ma­
ezekről, mint a család, egyház és szenthaza iránti gát az anyagtól, ezért eszményeit a természet helyi
k ötelessé^ekről egy helyen, összefüggőleg kell taní­ körülményeiből készíti. A materiálizmus szerint tehát
tani és pedig káténk ezen kérdése után: „a megke­ az ember csinálja erkölcseit; azt állítja, ha ő nem
resztelt kisdedek mikor lesznek a keresztyén egyház készítené, nem is létezne erkölcs a világon. Kimu­
ö tv álló tagjai?“ Erre a felelet ez: „A megkeresztelt tattam, hogy a materiálizmus és a római dogmák,
kisdedek akkor lesznek a keresztyén egyház önálló bár látszólagosan ellentmondanak egymásnak, de ha
tagjai, midőn a vallás igazságaival megismerkedve, a közelebbről tekintjük a pápaságot, ő maga is mate-
keresztyén kötelességről értesülve, érett észszel újít­ riálista, mert tanaival az emberi eszményeket alá-
ják meg azokat, a fogadásokat, melyeket a kereszte­ szállitja a porba. A pápizmus ugyanis tantételeiben
lés alkalmával helyettök szülőik tettek volt.“ oly méltóságokat ruház a pápára, mintha ezzel azt
Most következzék e kérdés: Megismerkedtél-e akarná kimondani, hogy a pápa mindenható Isten. O
már a vallás igazságaival? ád hatalmat a kisebb isteneknek: érsekeknek, püs­
M ik a va llá s főbb ig a zsá g a i? pököknek, kik mind az ő isteni mivoltából kapják a
Felelet: A vallás főbb igazságai ezek: Isten a jogot a nép felett a korlátlan uralkodásra, vagyis az
világ teremtője, fentartója s nekünk gondviselő atyánk, isteni hatalom gyakorlására.
Krisztus Istennek fia, megváltó Urunk, a Szentlélek Mind e körülmények részletes méltatása után,
Istennek lelke, üdvösségünk munkálója. mélyen tisztelt közgyűlés, feltüntettem, hogy azon
Hallottál-e a keresztyén kötelességekről? gyászos körülmények között, a melyeket az anyag­
M ii értess keresztyén kötelességek a la tt? elvi tudomány és elvilágiasodott római egyház hoz­
Felelet: Keresztyén kötelességek alatt értem Is­ tak az emberiségre, a protestántizmusnak felelősség-
ten, embertársaink, önmagunk, a család, egyház és teljes nagy hivatása van, t. i., hogy munkába vegye
szent haza iránti kötelességeket, melyeket a mi urunk a valláserkölcsi újjáteremtés nagy munkáját, iskolák­
Jézus Krisztus ekképen köt szivünkre: „Szeressed a ban és az életben, tanítás és példaadás által, hogy
te Uradat Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedből az egyháztörténeti nagy alakok életpéldáinak felújí­
és teljes elmédből és szeressed felebarátodat, m int.tása által bizonyságot tegyünk mindenekelőtt az igaz
tenmagadat.“ keresztyénségben a Szentiéleknek a hívőkre gyako­
A fenti két kérdés “ételeit részletesen is tárgyal­ rolt újjászülő hatalmáról.
juk. Ide tartozik a hitről, mint a megigazulás feltéte­ Ez évi jelentésemben pedig, a midőn reá kívá­
léről való tanítás s kapcsolatosan ezzel az isteni tisz­ nok mutatni részlegesen a felmerült bajokra, egyben
teletről is beszélni kell. a módot és az eszközöket kívánom feltüntetni, a
A szakrameníumok jelentőségéről elég annyit melyek már részben alkalmazásban vannak, részben
tudni, a mennyi Nagy Péter kátéjában van. pedig ezután kell hogy alkalmaztassanak valláser­
Az egyházszervezetről a szükéges tudnivalót át kölcsi életünk felvirágoztatása érdekében.
kell venni a Jancsó Sándor Kátéjából, elég röviden! Mélyen tisztelt közgyűlés! Az emberiség életé­
és világosan van ott megírva. ben, hogy mekkora áldás volt a reformáció, azt az
Véleményem az, hogy az átdolgozást mellőzni igazságos történelemirás ellentmondást kizárva, szé­
kell. E nézetemet állásfoglalássá erősiti bennem az, pen kimutatja; valóban az emberiség boldogsága ér­
hogy Nagy Péter Kis Kátéja alkalmas a koníirmácziói dekében Krisztus urunk világra jövetele óta az isteni
tanításra, nyelvezeténél fogva kiváltképpen. gondviselés nagyobb jót nem adott, mint a refor­
Nagy Péter a legjobb magyar prózairó volt, ká­ máció. A reformáció vezette vissza a megtévedt em­
téja tiszta, világos, könnyed; tapasztalatom az, hogy beriséget az evangélium világjavitó forrásához és
soha egy tankönyvet sem tanultak könnyebben tanít­ megtanította hinni az isteni örök gondviselésben.
ványaink. Magyarországban is a reformáció szava újította
Az igazgató-tanács gondos eljárása a káté-ügy­ meg az erjedésnek indult társadalmi közrendet és a
ben szükséges. Felhívja a figyelmet arra, milyen káté pusztulásnak indult hazát a protestántizmus evangé­
kell. Ám most már be kell várni ilyennek készítését. liumi ereje állította ismét talpra.
Ezt nem keli siettetni. Azt hiszem jőni fog. Addig egé­ De a protestántizmus gazdag szellemi kincseit
szítse ki minden lelkész csaknem 4 évtized óta bevett az idegen kormányok és az uralkodó egyház együt­
és használt kátéját a szükséges kiegészíteni valókkal. tes nyomása folytán a 18-ik század óta nem tudta
Abban a reményben vagyok, hogy a hiányokat kellően értékesíteni, mert élete szüntelen fenyegetve
pótolni, fogja a most már — nehány év óta— vallás- volt, szabadsága pedig módfelett meg volt csonkítva.
tanító papság buzgósága, kötelességérzete. Hiszem, A mikor a külföld prot. egyházai a belső misszió, az
•hogy mig a vallási tankönyvirodalom s ebben a Káté egyházi irodalom, az egyesületi és egyháztársadalmi
átdolgozása is folyni fog, mi alakuhmk át Krisztus jó tevékenység mezején már jó messze előre haladtak:
vitézeivé. Erre van szükségünk■mindenek fele tt! mi megtörve és megapasztva az egyházi életnek
Véleményem elfogadását ajánlom egyházmegyénk mondhatni, önvédelmi álláspontjára helyezkedtünk.
javaslatául. Mikor azután nemzeti alkotmányunk visszaállítá­
Vízakna, 1904. szept. 28. Incze Lajos. sával a viszonyok megváltoztak, egyházunk azt sem
 324 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 40. szám.

tudta, mihez kezdjen, hol építsen, melyik baját gyó­ A választmányi üléseken foglalkozott a hívek
gyítsa először. A nyolcvanas évek elején valósult intenzivebb gondozása kérdésével, beható eszmecse­
meg a közös vágy, hogy kezet fogva a magyaror­ rét folytatott az elkeresztelési esetek felett; megvi­
szági testvérekkel, egyetemes zsinaton egyesüljünk tatta a nőegyletek szervezésének kérdését s a viszo­
egységes egyházzá, teremtsünk közös egyházi intéz­ nyokra tekintettel ilyenek alakítására csak Gyulafe­
ményeket. De a debreceni zsinaton is jórészben al­ hérvárt és Abrudbányát találta czélravezetőnek. Az
kotmányi kérdések: az erdélyi unió, a konvent szer­ előbbi helyen a Nőegylet szervezését munkába is
vezése, a lelkészválasztási törvények, a közalap stb. vette az egyhm. esperese, dr. Elekes Viktor. Gyűjtést
kötötték le a zsinati tagok érdeklődését, úgyszintén indított továbbá a választmány, hogy alapitó tagúi
a budapesti zsinat alkalmával az érdeklődés az egy­ belépjen a „Bethen Gábor kör“-be s egy részvényét
ház külső ügyei iránt nyilvánult, de az egyház belső megvegye a Magyar Szónak.
erősítésére itt sem történt jóformán intézkedés. ^Közgyűlését f. évi junius 7-én tartotta az egyh.
így azután a világiak nagy része előtt az egy­ m. Értekezlet Magyarigenben a megújított gyönyörű
ház csak jogi, illetve politikai érdeklődés tárgya lett. templomban. A közgyűlés istentisztelettel vette kez­
A gondnoki és presbyteri méltóságok pedig jórész­ detét, majd Bartók Dénes olvasta fel a m.-igeni egy­
ben közigazgatási és gazdasági intézményekké de­ ház történetét. Megtárgyalták a múlt évi kér. köz­
valválódtak. Maga a lelkipásztorkodás is a prédikálás gyűlésnek az egyh. megyékhez letett javaslatait s
és adminisztrálás terére szorítkozott. Ebben leli ma­ Kovács Károly buzásbocsárdi lelkész referálása alap­
gyarázatát azon körülmény, hogy a legtehetségesebb ján s a Csia Kálmán inditványának kivételével a töb­
papok a közelmúlt időben nem egyházi érdemükért bieket elfogadja, illetőleg a közgyűlés javaslata ér­
lettek ünnepelve, hanem politikai szereplésük folytán. telmében határozott.
így a magára hagyott nép elvallástaJanodott Gyűlés után az Értekezlet, kegyeletének jeléül,
vagy a szekták útvesztőjébe tévedt. Jöttek azután a megkoszorúzta alsócsernátoni Bőd Péter m.-igeni
politikai nagy kinövések: a korteskedések és a vá­ lelkész sírját, a mely alkalommal Benedek Károly
lasztások romboló hatásukkal. Jöttek a modern állam­ alvinczi lelkész, ért. titkár tartott nagyhatású ünnepi
élettel karöltve járó nehéz életviszonyok, az adó­ beszédet.
teher növekedése és ennek folytán a panasz a hívek 4. Dési egyházmegye. Az egyhm. a múlt évben
részén az egyházi adó ellen; elterjedt a túlzó dema­ egy nagyobb szabású egyhm. gyűlést tartott Désak-
gógok által a íöldosztó és vallásgűnyoló szociális nán a tagok teljes számának jelenlétében (44 r. tag,
irányzat és sok minden. 1 alapító). A gyűlés istentisztelettel kezdődött. Majd
(Folytatása köv.) az istentisztelet után Simó Béla tartott egyházias-
ságra serkentő beszédet. Utána Czirmai Zoltán ko-
zárvári lelkész olvasott fel, a hitelvi kérdésekben
Titkári jelentés. őszinte nyilt magatartásra buzdítva az értekezlet tag­
Irta és az Értekezlet Kézdivásárhelyen 1904. julius 4—5-én jait. A gyűlés Vásárhelyi Boldizsár zárószavaival ért
tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi György ért. titkár. véget. Majd a gyűlés tagjai egy honvéd sirt koszo-
ruz'tak meg, ahol Kozma Imre tartott szép hazafias
(Folytatás.) beszédet.
Rátérek most az egyes egyházmegyék műkö­ A vallásos estélyek gyakorlatban vannak Kendi-
désére. lónán, Désaknán, Sárosmagyarberkeszen, Hosszufalu-
1. A vajdahunyadi egyh. megyéből nem jött ban. Az egyházmegye széttagoltságának dacára az
semmi jelentés. érdeklődés fokozódását tapasztalhatni az értekezlet
2. A nagyenyedi egyh. m. (tagok száma 115) az iránt. A jelentés különös elismeréssel szól Kozma
1903—1904. évben tartott egy közgyűlést Tordán, Imre kaczkói lelkész buzgalmáról a tagsági dijak
egy fiókköri gyűlést Aranyos-Gyéresen. A közgyűlés begyűjtése körül.
tárgya Fejér Pál íelenyedi lelkész felolvasása „A ma­ 5. A széki egyházmegye a jegyző szűkszavú jelen­
gyarok ősvallásáról“ és Csúfok Zsigmond értekezése tése szerint a múlt évben zajtalanúl, de buzgón foly­
az „egyházkerületi tűzbiztosításról“ volt. Ez utóbbi tatta munkáját. Az 1903. szept. 23-án tartott (de hogy
indítványát a közgyűlés magáévá tette. Ezen a gyű­ hol tartott, kiknek részvételével stb., azt nem említi
lésen osztották fel.az egyházmegyét három fiókkörre, a jelentés) gyűlésen Szász Béla bonczolgatta Baló
u. m.: iordai, enyedi és hidasi fiókkörre. A fiókkörök Bálint: -A körülmények hatása Jézus vallásának meg­
közül megalakult a tordai, Aranyos-Gyéresen. A gyű­ alapítására“ czimen egy előbbi gyűlésén tartott fel­
lés istentisztelettel kezdődött, majd többeknek hozzá­ olvasását. Ennek végével az egyházi élet terén elő­
szólása után megállapították, hogy évenként 2 össze­ forduló érdekesebb eseteket beszélték meg. 1904.
jövetelt tartanak rendre-rendre minden egyházköz­ május 4-én tartott az egyhm. Ért. ismét egy gyűlést
ségben és pedig vasárnapokon magukkal hozva a (a gyűlés helye szintén nincs jelezve), a melyen a
lelkészek közellakó híveiket. Az összejövetelen sza­ kerületi ért. közgyűlésének az egyházmegyékhez utalt
badelőadásban csakis gyakorlati értékű kérdések tár­ javaslatait tárgyalták meg; a határozatokat azonban
gyalandók, figyelmet fordítva az egyes egyházak, a jelentés teljesen mellőzi.
gyülekezetek helyzetére, viszonyaira és szükségle­ 6. Nagysajóiból nem jött jelentés.
teire. A nagyenyedi és hidasi fiókkör közelebbről fog 7. A görgényi egyházmegye jelentése elnök aa.
megalakulni. szerint, de szerintünk is fájdalmasnak mondható.
Az egyházmegyei Értekezlet belépett a „Bethlen Kétszer-háromszor is megkisérlették közgyűlést tar­
Gábor kör“ alapitó tagjai közé s közreműködésével tani, azonban közbejött akadályok miatt mindig el
a kör sikeres estélyt rendezett f. évi március hóban kellett halasztani.
Nagyenyeden. „Tudom — mondja Lénárt József ért. elnök je­
Az egyházmegye más egyháztársadalmi műkö­ lentésében — hogy egy elveszett év vissza nem hozható,
dése az ehközségekben: vallásos esték, olvasó esték, de remélem, hogy nehány lelkesebb, ügybuzgóbb társunk­
biblia esték, fillérestélyek rendezése, olvasókörök, kal sikerülni fo g ez évben uj lelket önteni az alvó ta­
népkönyvtárak, egyházi énekkarok szervezésében, gokba s igy — bár részben — pótolhatjuk az elmulasz­
fentartásában állott. tottakat.“
3. A gyulafehérvári egyházmegye (tagok száma Adja a Gondviselés, hogy sikerüljön!
40) Értekezlete a múlt évben 3 választmányi s egy 8. A marosi egyházmegye Marosvásárhelylyel az
közgyűlést tartott. élén ez évben eredményes, buzgó munkásságra te­
 40. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
kinthet vissza. (Ha nem is tapasztalható haladás, de
a réginek megfelel működése.) A taggyűjtés terén
mindjárt második helyen áll 160 ért. tagjával.
Az egyházmegyei Ért. három fiókkörre oszolva
működik, u. m.: a marosvásárhelyi, Mikiillői és bekecs-
alji fiókkörökre.
A marosvásárhelyi fiókkör í. év márczius ha­
vának 14-én tartotta meg alakuló gyűlését, az ezen
körhez tartozó 16 egyházközség kiküldöttei jelenlé­
tében. A fiókkör működését megkezdte s őszszel, a
reíormáczió évfordulója alkalmából nagyobb szabású
ünnepélyt fog rendezni. A kör kötelékébe tartozó
egyházak mindenikében, az egész tél folyamán, fel­
olvasások tartattak s a hitéleti erősödés szép tanu-
jelei: a létesült ifjúsági egyesületek. A jó példában
előljárnak: Marosvásárhely, Koronka, Ny .-Karácsony­
fáivá, H.-Bodon, Nagy-Ernye, Rakasd.
Marosvásárhelyt az elmúlt idény alatt is folytat­
tuk az ezelőtt 5 évvel megkezdett egyházi felolva­
sásokat. A tél folyamán 12 ilyen egyházi estélyen 15
felolvasás tartatott, közben szavalat, az egyházi dal­
kör, a ref. kollégium ifjúságának, a ref. polg. leány-
isk. növendékeinek közreműködése emelte ez esté­
lyek sikerét.
A kiiküllői kör egy gyűlést tartott, a melyen
egyebek között az ifjúság fokozottabb egyházi gon­
dozását tárgyalták meg. Az egyes egyházközségek­
ben élénk munka foiy, igy: Sóváradon, Kibéden,
Makfalván, Erdőszentgyörgyön, Vajában, Harasztke-
réken, Szovátán, Gegesen.
A bekecsalji körről csak egy pár szó jelentés ér­
kezett az egyhm. titkárához, amely értesíti, hogy
nincs tudomása róla, hogy hol vannak egyházi czé-
lokat^ szolgáló intézmények.
Érdekes kísérlet történt az ifjúság gondozása
érdekében Mezőbándon. Visky Gyula lelkész, miután
sikertelenül buzgólkodotí egy-egy ifj. egylet fentar-
tásán, „ifjúsági otthont“ létesített, a melyet felszerelt
asztalokkal, székekkel; ellátott lapokkal s az ifjak
bemehetnek bármikor az otthonba. Hetenként egyszer
szabad előadást tart az ifjaknak, illetőleg beszélget
előttük nekik való kérdésekről. Van azután népkönyv­
tára az egyletnek, a mely 300 kötetnél több köny­
vet tartalmaz.
(Folyt, köv.)
Igazgatótanácsunk üléséből.
Kolozsvár, 1904. szeptember 26.
Elnökölt br. Bánífy Dezső egyházkerületi fögondnok.
Jelenvoltak: gr. Bánffy György, Simó Lajos és Zeyk Dániel
főgondnokok, dr. Bartók György püspök, Kenesey Béla
főjegyző, Herczeg Lajos, Lészay Ferencz, dr. Sárkány
Lajos, Incze Gerő, Sándor János, Deési Gyula ig. taná­
csosok, dr. Vályi Gábor elnökhelyettes és a hivatalnokok.
Számvevő aa. előadása alapján jóváhagyta ig. taná­
csunk a széki, enyedi és görgényi ehmegyék 1903. évi
közpénztári számadásait, intézkedvén az utóbbinál mutat­
kozó hátrálékok felhajtása iránt.
Úgyszintén jóváhagyást nyert a nagyenyedi kollégium
1903. évi számadása és a zilahi kollégium 1902—903. évi
-államsegélyi elszámolása.
Az ehkerületi közalap budapesti bérházait terhelő
kölcsönök konvertálására előnyös ajánlat érkezvén be, ig.
tanácsunk a konversió végrehajtását, a kerületi közgyűlés
rendelkezéseinek megfelelően, elrendelte.
Hasonlóan jóváhagyást nyert a dr. Mátyus-alap 1903.
évi számadása, valamint a sepsziszentgyörgyi kollégium
1903—904. évi tápintézeti elszámolása.
Illetékes úton beszerzett adatok alapján megállapította
ig. tanácsunk, hogy az oklevéllel nem biró kántorok ké­
pesítésére rendezendő szünidei tanfolyam legaláb 500 k.
központi költséggel járna és azonkívül a részt vevőket is
személyenként 60—80 kor. úti és ellátási költség terhelné.
Hogy a tanfolyam megtarthaíása iránt tájékozás szereztet­
hessék, jelentést kér ig. tanácsunk az egyes egyházaktól
325
arra nézve, hogy melyik képes a szükséges költségek elő­
állításáról gondoskodni.
A gimnáziumi tanárok bejelentett mellékfoglalkozásai
engedélyeztettek.
A zilahi kollégiumnál a konviktusi gazdai állásnak
rendszeresítése s betöltése egy évre engedélyeztetett. Ugya­
nott a 12-ik rendes tanszék betöltésének a folyó polgári
év végéig leendő függőben tartása iránt az egyházkerületi
tanügyi bizottság véleményének meghallgatásával kérelem
intéztetett a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz.
A gimnáziumokba járó rom. kath. vallásu tanulóknak
a megállapított ünnepnapokon és szünnapokon, kivéve
egyházi hatóságaik által egyes esetekben kívánt felmen
tése ügyében egységes elvek megállapítása czéljából az
adatok begyűjtését határozta el az igazgatótanács.
Köszönettel és elismeréssel tudomásul vétetett, hogy
Baczó Mózes szászvárosi ref. lelkész a székelyudvarhelyi
ref. főgimnázium javára 1000 kor. alapítványt tett.
A sepsiszentgyörgyi gimázium egy tanulója az érett­
ségi vizsgálatok után tanácslólag elutasittatott, ami azzal
a következménynyel jár, hogy az elutasított ifjú annál a
gimnáziumnál nem állhat ismétlő érettségi vizsgálatra.
Az egyházkerületi tanügyi bizottságnak szeptember hó
25-én tartott üléséből kelt előterjesztés alapján tárgyalta
és elfogadta az igazgatótanács a következő jelentéseket
és javaslatokat.
Jelentések a gimnáziumok, a kapcsolatos elemi isko­
lák, a theologiai fakultás, a tanítóképző-intézet és a kap­
csolatos gyakorló iskola 1903—4. évi állapotáról.
Jelentések az 1903—4. évi rendes érettségi és tanitó-
képesitő vizsgálatokról, valamint magánvizsgálatokról.
A t. bizottsági javaslat alapján előterjesztést intéz az
igazgatótanács a közoktatásügyi miniszter úrhoz a népis­
kolai törvény tervezet tárgyában.
A törvény javaslatban érvényesülő nemzeti szempont­
nak egyes részletekben erősebb ¿domborítását, a tanköte-
lezetség kezdő idejének a 7 éves életkorra áthelyezését,
a leányok ismétlő iskolai kötelezetségének 2 évre korlá­
tozását és több gyakorlat által helyesnek ismert nevelési
és tanítási szenpont érvényesítését ajánlja és indokolja az
előterjesztés.
A gimnáziumok 1904—5. év tárgykiosztásai bírálatával
kapcsolatban tekintettel arra, hogy 3 gimnázium éppen
nem, a többi pedig olyan időben adta be jelentését, hogy
az észrevételek most már nem érvényesíthetők, kimon­
dotta az igazgatótanács, hogyaRsz. 11. és 40. §-ai értel­
mében felterjesztendő órarend és tárgykiosztás mindig
felterjesztendők julius 10-ig.
A kolozsvári kollégium elöljáróságának azt a határo­
zatát, mely szerint a betegség miatt rendes évvégi vizs­
gálatokra nem állott jeles és jó tanulók a pótló vizsgálat
kötelezettsége alól felmenthetők legyenek, azzal fogadta
el az igazgatótanács, hogy a legalább jó osztályzatú és jó
magaviseletü tanulók, ha az éven át rendesen járhattak
iskolába, úgy, hogy aggály nélkül minden tárgyból leg­
alább jó fokozattal osztályozhatók, a vizsgálatok előtt be­
mutatott hiteles orvosi bizonyítvány alapján felmenthetők
a pótló vizsgálat kötelezettsége alól.
Felmerült eset alkalmából a tanügyi bizottság javas­
latára kimondta az igazgatótanács, hogy nyugalmazott
tanár rendes tanári kötelezetségekkel ideiglenesen nem
bizható meg addig, mig kedvező megoldást nem nyer az
a kérésünk, hogy a nyugalmazott tanár azon intézet fe­
gyelmi hatósága alá osztassák be, amelyből nyugalomba
lépett.
A vallás és énektanitási tan- és segédkönyvek meg-
biráltatási eljárására szabályzatot állapított meg az igaz­
gatótanács.
Elvi határozatként kimondatott, hogy olyan községek
nem ref. iskoláinál, hol sem helybeli, sem beszolgáló ref.
lelkész nem taníthatja a vallást, kivételesen ref. val­
lásu, képesített tanító, vagy tanítónő megbízható a ref.
vallás tanításával az illetékes egyházmegyei hatóság ha­
tározataival.
Felmerült esetben engedélyezte az igazgató tanács,
hogy nem ref. gimnáziumba járó növendék miniszterile g
is elismert, gimnáziummal egyenlő fokú iskolákban vallás-
tanitásra jogosított hitoktatótól magánúton tanulja a vallás­
tant.
A népiskolai statisztikai gyüjtőivek és törzskönyvi
lapok beterjesztése megsürgettetek.
A tanügyi bizottság javaslatára kimondotta az igazgató-
 326 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 40. szám.

tanács, hogy minden év nyarán, az idén kivételesen az közgyűlés utasította az egyházmegyei tanácsot, hogy jövő*
iskolai év folyama alatt alkalmas napon a gimnáziumok közgyűlésre készítsen e kérdés minden oldalát kellőkép
igazgatóit, a tanügyi bizottság elnökségét és érdekelt szak­ kimerítő indítványt. Egyhangúan fogadtattak el azután a
előadóit értekezletre hivja össze, melyben olyan eljárási, többi indítványai a nt. esperes urnák; t. i., hogy a m.-bo-
részlet és formakérdések megbeszélése közvetlen felvi- gáthi egyház, iskolája államosítása alkalmával rendkívüli,
lágositásokat, tapasztalatok és nézetek kicserélését kivánó most már általa nem hordozható terheket vállalván ma­
tények és észrevételek tárgyalása kerül szőnyegre, ame­ gára : a könnyítés érdekében intézzen a közgyűlés felter­
lyeknek Írásos ellátása hosszadalmas és kevésbé czélra- jesztést a nagy méltóságú vall. és közokt. miniszter úrhoz ;
vezető szokott lenni. r. s. hogy Csíki Viktor toroczkószentgyörgyi igazgatótanitó-
(Vége következik.) nak, ezen egyházunk érdekében kifejtett érdemes munkál­
kodásáért az esperes köszönetét mondhasson. Ugyanis
Csíki Viktor a már régóta üresedésben levő papi állás,
EGYHÁZMEGYÉKBŐL. helyét szinte betöltötte, s az ezért részére felajánlott tisz­
teletdijat is vissza adta az egyháznak, hisz ő nem díjért
szolgál.. Végül kimondotta közgyűlés, hogy jövőre az espe­
Nagyenyedi egyházmegyénk ez évi rendes közgyű­ resi jelentéssel együtt a főjegyzői és számvevői jelentések
lését szeptember hó 27-én tartotta Nagy-Enyeden a várus kinyomattassanak.
disztermében.
A már d. e. 9 órakor a városháza előtti téren, egy­ A méltóságos állandó igazgató-tanács idei 2676. sz.
háziakból és világiakból összeverődött csoportok száma felhívása jött tárgyalás alá s egyhangúan fogadta el a köz­
jelzé, hogy népes gyűlésre van kilátás. Midőn pedig kevés­ gyűlés nt. Szécsi Ferencz főjegyző véleményét, hogy a
sel 9 óra után a gy ülésterembe egy begy ülénk, a nagy népes­ theologia-akadémia fönntartásához a hívek, kros élőtőke
ség nemcsak arról tanúskodott, hogy megnagyobbodott gyanánt, hozzá nem járulhatnak. Hiszen minden ujabt>
egyházmegye vagyunk, hanem arról is, hogy egyházfiak teher, még a legcsekélyebb is, nagy elientállással találko­
és világiak részéről nagy az érdeklődés. Nem tagadhatni zik a nép között, annak felhajtása nemcsak szinte legyőz-
ugyan, hogy a világi sorból hiányoztak kevés számmal hetlen akadálylyai jár, de visszahatással van az egy házias,
olyanok, kiknek állandó távollétét megszoktuk s kik a életre. Hanem a nagy Bethlen fejedelem kemény alapot
bizalmat tán megvárják, de megjelenésben — különféle tett le erre; vétessék ez igénybe, ez igazságos, ez egyedül
okok miatt — vonogatják magukat, de mégis ezen keve­ jogos, s ha a nevét viselő főiskola ez által elveszít több
sek mellett a tekintélyes többség bizonyságát adta, hogy alapot, mely most fenntartására szolgál; kárpótolhatja ma­
szeret, akar és tud is egyházi ügyeinkben tevékeny részt gát államsegély utján,, hisz ezt amúgy is csak építkezéseire
venni. Épen ezért nem vonatkozhatott ezen nagy több­ vette ez ideig igénybe. Hát bizony ez igaz beszéd és meg­
ségre, a gyűlés folyamán, az egyházmegyei képviselők szívlelendő felfogás! Nem is veszem itt figyelembe, ama
választási idejének megállapításánál ama megjegyzés: „a — némelyeknek ez ügy tárgyalásánál közbevetett nézetét:
világiak választásánál különös figyelemmel legyünk, hogy „hadd jöjjön vissza a theologia Enyedre, mert van itt neki
olyanok képviseljék az egyházközségeket, kik a gyűlése­ miből élnie!
ken megjelennek“ A felsőborsodi egyházm. átiratára a lelkészi fizetés­
Nt. Jancsó Lajos esperes helyet foglalva az elnöki nek 2400 kor.-ra való kiegészítése tárgyában, az Egerházi
székben, rövid fohász után üdvözölte a megjelenteket. Lajos előadása után azt a határozatot hozta, hogy a kon-
gressust most is a törvényes úttól eltérőnek tartja, azonban
Mikép egész esperesi munkálkodását a nagy lelkiismere- feliratot intéz a mélt. ig.-tanácshoz, hogy a már ismert
tességü pontosság jellemzi; ép úgy megnyitójából amaz memorandumban, a lelkészi fizetés minimumát 2400 kor­
atyafiságos szeretet melege áramlott szét, mely egyedül ban leendő kijavítására lépéseket tegyen.
lehet alapja együttes munkálkodásunk kellő sikerének. A Majd a főjegyző és' tanügyi előadók olvasták föl
megnyitó után, az annak elmondóját illető éljenzés után, nagy körültekintéssel
a névsort olvasta főjegyző aa., mi által még inkább két­ gyűlés mindkettőnek megirt kimentő jelentésüket, s köz­
elismerést és köszönetét szavazott
ségtelenné vált a gyűlés határozatképessége. Mivel pedig buzgó, lelkiismeretes munkálkodásáért.
a templomozás ideje még nem jött el, a közbeeső kevés zett az idő, hogy a munkában szünet Nagyon álljon
is elérke­
bé s igy
időt sem akarva elszalasztani, megkezdettük a rendes tár­ elnöklő esperes a gyűlést felfüggesztette, s közebédre
gyalást. Az esperesi jelentés előre ki lévén nyomatva és vonultunk.
a tagoknak szétküldve, tudomásul vétetett, jegyzőkönyvi
köszönet és bizalom nyilvánittatván a buzgón fáradozó és De már d. u. 3 óra ismét a gyülésteremben talált,
nemesen munkáló esperesnek. hol a számvevői jelentést hallgattuk nagy figyelemmel, s
Az esperesi jelentés során beadott indítványok tár­ a közgyűlés számvevő aát is jegyzőkönyvi elismerésben
gyalásához kezdett a gyűlés, melyek közül az elsőre nézve, részesítette odaadó munkálkodásáért.
hogy t. i. „kerestessenek meg a vármegyei hatóságok a Megvizsgáltatott az egyházmegyei közpénztári, gyám­
vadbázasságok s ez által a törvénytelen születések lehető 1intézeti és könyvtáralapi számadás 1903. évről, valamint
megakadályozása végett“ átirat küldése határoztatott illető megállapittatott az egyhmi közpénztári 1905. évi költség-
helyekre, habár tudatában volt a közgyűlés annak, hogy előirányzat. Tudomásul vétetett az országos közalap, az.
üyen irányban, épen az erdélyi Ig.-Tanács indítványára, országos gyámintézet és a szeretetházi m. évi járulékok
az 1902. évi konvent már határozott, a midőn erre a zsi- elszámolásáról szóló jelentés. A segélykérvények tárgya­
natelőkészitő bizottság figyelmét felhívta. lásánál a felajánlásnál bőkezűnek kellett lenni, mert sajnos
E közben megkondult az Ur házába szólító harang. nagyon rászorultak illető egyházak, különösen Mező-Záh,.
Nem közönséges érzés lepett meg, midőn oda belépve melynek, különben nem régi temploma összehasadozott a
már letelepedve láttuk ott a Bethlen-főiskola összes növen­ használhatatlanságig.
dékeit, a tanári testületet, melynek tagjait méltán illeti A lemondás folytán megüresedett aljegyzői állásra a
elismerés, hogy ismét egynek tekintik e két külön, de egy közgyűlés egyhangú bizalma Egerházi Lajos ujtordai lel­
fönséges czélra törekvő testületet. És fölhangzott „Te ben­ készt választotta, kinek eddigi munkálkodása biztosítéka a
ned bíztunk eleitől fogva“ ! Éreztük, hogy e hely Istennek helyes, választásnak.
háza és szent ihlet szállott meg a mig hangzott — a sokak­ És ezzel a közgyűlés tárgysorozata ki lett merítve.
nál már őszülő — vezetők és anyaszentegyházunk szép Á mily sok, s a mennyire fontos volt a tárgyalás alatti
reményei ajkáról a szent zsolozsma. S ez ihletet még ügyek mindenike, ép oly higgadt, jól átgondolt és tapin­
fokozta Fejér Pál felenyedi ifjú lelkésztársunk nagy köz- tatosan vezetett volt a tárgyalás.
vetlenségü, buzgó imája. Szintén ő mondott egyházi beszé­ Alig jutott idő gyámintézeti gyűlésünk megtartására.
det. Ap. csel. XVI. 9—10 verse alapján. Méltán adóztak A jövő évi költségelőirányzat megállapítása lévén szőnye­
az ifjú lelkésznek egyesek elismerésükkel, sőt a közgyű­ gen, tekintettel a beállott drágaságra, s mert a pénztári'
lés jegyzőkönyvi köszönettel, mert úgy a beszéd, minden fölösleg is megbirta, arányosan rendkívüli segély szavaz­
terjengősségtől távol álló kerekded, szép kidolgozása, mint tatott meg az özvegyeknek. Önkénytelen adóztunk elis­
annak szabatos előadása világos főről tanúskodnak. merésünkkel nt. Barabás József kezelőnek, ki nagy lelki­
Ilyen behatások alatt folytatódott a közgyűlés, hol ismeretességgel kezelte 26 éven átaszép összegre emelkedett
az esperesi jelentéshez csatolt indítványok közül a 2-ik gyámintézeti alapot.
vétetett tárgyalás alá, mely szerint az esperes kezelése Az estszürkület jelezte, hogy lehanyatlott a nap.
alatti pénzek a pénztárnok kezeléséhez utaltatnának át. De egyházmegyénk életében e nap nem hanyatlásról, de
Minthogy azonban e kérdés eléggé előkészítve nem volt: pezsgő életről beszél. Tudósitó.
 40. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 327

Beszterczén, volt tankerülete tanítói és vezető férfiai a leg­

IRODALOM. melegebb óvácziókkal búcsúztak tőle, a kiváló férfiútól
£ ro v a tb a n m in d e n m u n k á t m e g e m lítü n k , a m i s z e r k e s z tő s é g ü n k b e b ek ü ld e­ és nemes, humánus embertől. Ném kevésbé melegen fogad­
tik , de h o ssza b b , b ir á la to s ism e rte té s re n ézv e a s z e r k e s z tő s é g f e n t a r t ja s a já t
e lh a tá r o z á s á t. ták azonban Kolozsvárt is. Kivállóságait itt régen ismerik,
még akkorról, mikor itt ref. kollégiumunk kiváló tanára
Szives tudásul. Dr. Bartók György püspök volt. Szivünkből üdvözöljük mi is. Állása ugyan nem egy­
könyve: „A református egyházak presbyteriális szer­ házi, de egyházunkkal is szoros viszonyban álló. Három,
vezete“ azoknak, a kik előre megrendelték volt, szét­ sőt négy esperességünk területéről tartoznak hatáskörébe
küldetvén: ezután csak könyvárusi utón kapható és felekezeti iskoláink feles számmal. Ezeknek fejlesztési ügye
nagyrészt az ő buzgóságától is függ. És ő bizonyára meg
pedig Kókai Lajosnál Budapesten és Síéin Jánosnál tesz ezek érdekében is minden lehetőt, hisz’ neki nem
Kolozsvárt. Ára 4 korona. ezután kell megismerni ref. iskoláink magyar nemzeti
jelentőségét. Isten áldja meg nemes munkáját. Szívből
Bersier és társai — inkognitóban. (Hetessy Viktor fran- üdvözöljük!
cziából átdolgozott müvei. V. és VI. kötet. Vasárnapi és ün­
nepi egyh. beszédek. Ára kötetenkint 3 kor.) Budapesten orsz. ref. papi kongresszus tar­
tása iránti indítványát a felsőborsodi lelkész értekezletnek,
Tudvalevő, hogy a fejedelmi személyek, ha zaj­ mely kongresszus egy Memorandumot lett volna hivatva
talanul és feltűnés nélkül akarnak utazni, valami ide­ benyújtani a kormánynak az 1848. XX. t-cz. végrehajtása
gen nevet vesznek föl, vagy hivatalos nyelven szólva, s főként a lelkészi fizetés rendezés ügyében, a tiszánin-
inkognitóban jelennek meg. Ugyanily módon jelent neni egyh. kér. most lefolyt őszi közgyűlése is tárgyalván,
és jelenik meg a magyar könyvpiaczon igen sok ki­ kimondta, hogy bizalommal tekintvén azon akczió elé,
váló külföldi egyházi iró munkája is. Csak példakép­ melyet a két prot. egyház közös bizottsága ez ügyben
pen hozom fel, hogy Bersiernek, a lánglelkü franczia indított és folytat, ily kongresszus tartását szükségtelen­
egyh. szónoknak, egyik szép beszéde („Az egyedüli-, nek tartja. Állást foglalt azonban a lelkészi fizetések 2400
ség“) megtalálható inkognitóban a Szász Gerő szer­ koronára való emelése érdekében. Ily előzmények után a
felsőborsodi indítványt tett Szuhay Benedek is visszavonta
kesztette „Prédikátori tár“ III. kötetében, két más indítványát, mely igy egyelőre legalább lekerült a napi­
prédikácziója („Keresztelő János“, „Kicsiny dolgok“) rendről. Helyesen.
a Szász D. hátrahagyott beszédei között a Coquerel Egyházkerületi választások. A dunamelléki
fils beszédei közül kettő-három („Békességre törek­ egyh. kér. főjegyzőjévé a lemondott Szilády Áron helyére
vők“, „A tiszta sz ív “ stb.) szintén a Szász D. művei Adám Kálmán kecskeméti egyh. m. esperes, tiszavezse-
közt s több jeles homiliája („Illés“, „Péter kulcsai“, nyei lelkész, egyh. kér. tanácsbiróságra Lévajj Lajos
„A parázna nő“, „A gazdag és a szegény“ stb.) á sárkereszturi lelkész választatott meg; mig a tiszáninneni
Dobos-féle homilia-gyűjteményben. Mindenik beszéd kér. egyik egyh. kér. tanácsbirája dr. Tüdős István mis-
teljesen hű átdolgozása az eredetinek, de azért az kolczi lelkész lett. A Zsigmond Sándor lemondásával meg­
iró neve — nem tudni mi okból — egyik alatt sincs ürült tiszántúli kér. főj egyzős égére már nagyban folynak
megemlítve. a korteskedések. Itt úgy látszik két theol. tanár Bross L a­
Hetessy Viktor is a kezünk alatti két kötetben jos és Sass Béla körül csoportosulnak a táborok. A sze­
inkognitóban mutatja be nehány hirneves franczia rencsétlen Zsigmond utóda különben az alsószab öles*hajdú-
vidéki egyházmegye esperesi székében dr. Balthazár
egyh. szónok beszédeit. Ez az „inkognitó“ nemcsak Dezső hajduszoboszlói lelkész lett, mig hajdúböszörményi
abban nyilvánul, hogy a szerzőket nem nevezi meg, lelkészi állásában utódjául az „Egyetértés“ Hazjpál Benő
hanem abban is, hogy müveiket annyira átdolgozza, budai lelkészt emlegeti.
hogy az illető Írók aligha magokénak ismernék a A rimaszombati egyesült prot. fogim n. uj
Hetessy által magyar köntösbe öltöztetett beszédeket. épületének felavatását Kun Bertalan ev. ref. és Zelenka
Hetessy a legszabadabb fordítók közé tartozik, aki a Pál ágost. ev. püspökök e hó 11-én teljesitik.
keze ügyébe eső prédikácziókkal nagyon mostohán
bánik el; valósággal összepréseli őket, hogy minél
kevesebb helyet foglaljanak el. Bersiernél pl. — a GYÁSZROVAT.
kitől 5 beszédet dolgozott át — egy beszéd 35—40
lapra terjed s Hetessy e nagyterjedelmü és eszmék­ Zilahi idősb Éltető Albert, a görgényi ev. ref.
ben gazdag beszédeket 4—5 oldalra szorítja össze. egyházmegye főgondnoka, Marostordavármegye tör­
Nem is találunk nála az eredeti prédikácziókból egye­ vényhatósága és közigazgatási bizottságának tagja
bet, mint a bevezetést dióhéjban, a felosztást, illetve stb. szept. hó 21-én d. u. 3 órakor, életének 66-ik,
propozicziót és nehány vezető gongolatot, de ezeket boldog házasságának 42-ik évében, rövid szenvedés
is néhol alig lehet felfedezni a frázisok tömegében. után meghalt. Élete az övéiért való szorgalmas
Pedig mi a forditóktól nem frázisokat, csengő-bongó munka s önfeláldozó szeretet szakadatlan lánczolata
szólamokat várunk (ilyeneket magunk is eleget ter­ volt. Egyházának, községének, vidékének gondját
melünk), hanem minta-beszédeket, amelyekből termé­ állandóan szivén viselte. Egyházunk közügyei iránt
kenyítő gondolatokat, mélyebb és erőteljesebb hitet mindig élénk érdeklődéssel viseltetett s fáradságot,
meríthetünk. Hetessy is hasznosabb munkát végzett munkát, áldozatot mindig szívesen hozott előbbvite-
volna, hogyha nem efféle radikális átdolgozásokkal, lük érdekében. Tanácsban bölcs, munkában^ fáradha­
hanem kitűnő beszédeit hű fordításával ajándékozza tatlan volt végső lehelletéig. Elhunytál nej én és öt
meg prédikáczió-irodalmunkat. gyermekén kívül 12 unoka és egy dédunoka gyá­
Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a szóban szolja. Biztosak vagyunk benne, hogy a közéletben
levő két kötet teljesen értéktelen. Mindkettőben ta­ nem fog üresen maradni helye, hanem az ő neveltjei
lálunk tartalmas és tanulságos beszédeket, amelyeket átveszik az atyai örökséget s szolgálják azzal a hű­
az igehirdetésnél értékesíthetünk. Különösen a legá­ séggel és odaadással, mint a boldogult. Temetése
tusok — akik tudvalevőleg nem barátai a hosszú szept. 23-án volt Magyarrégenben. Emlékezete áldott!!
predikáczióknak — sok ügyes és hatásos beszédre
akadnak e két kötetben.
(P. K.)
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 1233—1904.
KÖRRENDELET
KÜLÖNFÉLÉK. valamennyi Nagytiszteletü Esperes Urnák.
Dr. Csernátoni Gyula Kolozsmegye új kir. tan- Értésemre esvén, hogy segédlelkészeink s köztük
felügyelőjévé neveztetvén ki, állását e hó 1-én elfoglalta. még theologus ifjak is egyházközségeiket rendes papi
 328 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
hatáskörrel vezetik, adminisztrálják, gyűléseken elnökölnek,
az egyházi anyagi és szellemi ügyeit intézik: fölhívom
összes esperes aait, hogy azokba az egyházközségekbe,
hol csak segédlelkész van: beszolgáló lelkészeket nevezze­
nek ki, kik az egyházközség gazdasági és adminisztrátiv
ügyeit intézzék, a közgyűléseken elnököljenek, tekintettel
a zsinati törvény 28. §-ára.
Kolozsvárt, 1904. szépt. hó 21-én.
D r. Bartók György
____ püspök.
Sz. 1270—1904. , ,
PALYAZAT.
Az erdélyi ref. egyházkerületben, az orbai egyházme­
gyébe kebelezett körösi egykázhözség lelkészi állására
pályázat hirdettetik.
Javadalom: tisztességes lakás, veteményes és gyümöl­
csös kerttel, 32 kor. értékű canonica jövedelem; 800 kor.
az egyházközség pénztárából, évnegyedi előleges részle­
tekben, államsegély 1600 koronáig 810 kor. 70 fillér.
Pályázati határidő 1904. október 20. Kellőleg felsze­
relt folyamodványok nt. id. Péter Károly esperes aához
küldendők Szörcsére, u. p. Kovászna.
Kolozsvárt, 1904. szept. 22.
Dr. Bartók György
püspök.
1269—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egyház­
megyébe kebelezett luka-ilenczfalvi társegyházközség lel­
készi állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: tisztességes papi lakáson,
melléképületeken és kerten kivül: 1. 8 hold 1032 Dől
szántó haszonélvezete 170 kor. 80 fill. 4 hold 162 □ öl rét
85 kor. 40 fill. értékben. 2. Készpénz (huszas pénz czimen)
154 kor. 25 fill. 3. Terményjövedelem (búza és törökbuza
kepe és 6 öl szinfa) értéke 537 kor. 09 fill. 4. Munkabeli
szolgáltatások pénzértéke 117 kor. 47 fill., összes jövndelem
1065 kor. 01 fill. Kiadás 49 kor. 67 fül. Marad 1015 kor.
34 fill. Állami kiegészítés 1600 kor.-ig 584 kor. 66 fill.
Pályázati határidő: 1904. okt. 20.
Folyamodványok nt. Ravasz János esperes aához kül­
dendők Nyárádszeredába.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 22.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1333—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdély ev. ref. egyházkerületben a sepsi ev. ref.
egyházmegyébe kebelezett Kökös egyházközség lelkészi
állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: gazdasági épületekkel ellá­
tott lakáson kivül: földhaszonéivezet 232 kor. 63 fill. Kész­
pénz az egyházközség pénztárából és a hívektől 144 kor. Sz. 1345—1904.
50 fill. Terményjövedelem pénzértéke 290 kor. Összes
jövedelem 667 kor. 13 fill. Kiadás 29 kor. 17 fill. Marad tiszta
jövedelem 637 kor. 96 fill. Állami kiegészítés 1600 kor.-ig
962 kor. 4 fill. Az ev. ref. vallásu tanköteles növendékek házmegyébe kebelezett haranglábi egyházközség lelkészi
vallástanitásáért tiszteletdij az állami iskola pénztárából állomására pályázat nyittatik.
100 korona.
Pályázati határidő 1904. okt. 26.
Kellően felszerelt folyamodványok Józsa Sándor espe­ zőkből áll: 1. 4 hold 1196 D-öl szántó, 870 D-öl rét, 420
res aához küldendők Ilyefalvára.
Kolozsvár, 1904. okt. 3.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1279—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a kézdi egyház­
megyébe kebelezett f elsőcsernátoni egyházközség lelkészi
állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: tűrhető gazdasági épületek­
kel ellátott 400 □ ölnyi területi lakáson kivül: föld jöve­
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
40. szám
delem (2 h. 106 □ öl szántó) 44 kor., oszpora és kepeváltság-
ból a hívektől 90 kor. 80 fill., termény kalangyául 1176
kor. 34 fill., stóla 60 kor. összesen 1371 kor. 14 fillér.
Ebből levonásba vétetvén 53 kor. 30 fill., államsegély
1600 kor.-ig. 282 kor. 16 fill.
Pályázati határidő 1904. okt. 15.
Kellőleg felszerelt kérvények nt. Bodor Géza esperes
aához intézendők Alsócsernátonba.
Kolozsvárt, 1904. szept. 23.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1305—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben az udvarhelyi
egyházmegyébe kebelezett patakfalvi egyházközség lel­
készi állomására pályázat nyitratik.
Javadalom dijlevél szerint: lakás, gazdasági épületek­
kel és kerttel; földhaszonélvezet 66 kor., készpénz 38 kor.,
terményjövedelem pénzértéke 501 kor. 34 fill., összes
jövedelem 605 korona 34 fill. Kiadás 28 kor. 15 fill.,
tiszta jövedelem 577 kor. 19 fill., állami fizetéskiegészités
1022 kor. 81 fill. (1600 koronáig).
Pályázati határidő 1904. okt. 15.
Kellőleg felszerelt folyamodványok nt. ifj. Péter Ká­
roly esperes aához Alsósófalvára (u. p. Parajd) küldendők.
Kolozsvár, 1904. szept.
Dr. Bartók, püspök.
Sz. 1344—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a küküllői egy­
házmegyébe kebelezett szászkisalmási egyházközség lel­
készi állomására pályázat hirdettetik.
A törvényesen megállapított dijlevél szerinti javada­
lom : tisztességes jó lakóház, szép nagy kert és gazdasági
épületek használatán kivül: 1. 2 hold 1329 D-öl szántó, 5
hold 802 D-öl kaszáló, 132 D-öl szöllő haszonélvezete
65 kor. 66 fill. 2. Készpénz 190 kor. 96 fill. 3. Fára 29
kor. 24 fill. 4. Magtárból 93 és fél véka törökbuza 121
kor. 55 fill. 5. Községi erdőből egy rész tűzifa 9 kor. 6.
Stóla 10 kor. 7. Somogyomi 1. egyháztól: kepe 55 kor.
90 fill., 4 szekér fa 6 kor., egy hold kaszáló 1 kor. 60
fill. E jövedelmekből engedélyezett kiadás 131 kor. 76 fill.
és igy az összes javadalom értéke 981 kor. 08 fillér, állami
kiegészítéssel 1600 korona.
Pályázati határidő november 1.
Szabályszerűen felszerelt folyamodványok nt. Nagy
Domokos esperes aához küldendők Kutyfalvára.
Kolozsvárt, 1904. okt.
Dr. Bartók György, püspök.
PÁLYÁZAT
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a küküllői egy­
Javadalom a dijlevél szerint: tisztességes lakás, kert
és gazdasági épületek haszonélvezetén kivül a követke­
□öl szöllő, 210 Qöl legelő használata 60 kor. 2. Készpénz 188
kor. 3. Terményjö vedelem (kepe) 400 korona 84 fül. 4.
Szolgálmányok 23 kor. 34 fill. 5. Stóla 26 kor. Állami
fizetés kiegészítés 1028 kor. 57 fill. Engedélyezett kiadás
126 kor. 75 filléren kivül összes javadalom 1600 kor.
Pályázati határidő november 1.
KeUőleg felszerelt folyamodványok nt. Nagy Domokos
esperes aához küldendők Kutyfalvára.
Kolozsvár, 1904. okt.
Dr. Bartók György, püspök.
 VII. Évfolyam. 41-ik szám.
AZ É R D . EV. R E F . E G Y H Á Z K E R Ü L E T H I V A T A L O S
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Theologiai kar a magyar egyetemeken.
„Protestáns theologiai kar az egyetem en “:
e kérdés a protestánsok legközelebbi zsinatai­
nak is tárgya lesz. De nem csak mint egyházi
kérdés bir ez fontossággal, hanem az általános
kultúra s a m agyar nemzeti kultúrpolitika szem ­
pontjából is. A napilapok, nem régen a „Buda­
pesti Hírlap“, legújabban az „E gyetértés“ is e
szempontból szólanak hozzá. A 70-es évek
Eötvös aerája óta v é g le g soh’ sem tudott
lekerülni _a napirendről. Nemcsak theologusok
Kovács Ödön dr.-tól Raifayig, de politikusok
is Zsilinszkytől Bartha Miklósig foglalkoztak
vele itt egyházi, amott politikai vonatkozásban s
nem az „ugorka saison“-ok tárgyhiányában, ha­
nem akkor, amikor bizonyos aktuális jelenségek
itt egyházi, amott politikai téren arra utaltak,
hogy az illető hiányok v agy pláne bajok m egol­
dására, orvoslására az egyetem i theol. képzés
képezné a leghelyesebb és leggyökeresebb
orvosszert.
Az egyházban rendszerint a theol. akadé­
miák és szemináriumok korszerű színvonalra
em elése tárgyalásakor, ritkábban mint prot.
sérelem orvoslása került napirendre. A politi­
kában rendesen mint a nem zetiségi s állam­
ellenes izgatások egyik főforrásának eldugása,
jött szóba a dolog.
Különböző szempontból nézett eg y dolog
lévén a kérdés, mi, mikor hozzászólunk, e g y ­
formán érintjük mind a kettőt. Kevesebb szót
vesztegetünk szü k ség essége bizonyítására, mint
kivitele lehetőségének igazolására.
A theoretikus tudósokkal, főleg b ölcsé­
szekkel most nem akarunk vitát kezdeni a
felett, ha vájjon a theologia szabad tudomány­
nak, vagy egyáltalán tudománynak tekinthető-e
s igy van-e helye a tudományok egyetem én ?
Ez m eglehetősen felesleg es dolog; nem csak
azért, mert nem volna nehéz bebizonyítani,
hogy a theologiai tudományok legnagyobb ré­
szét tudományként m ég az atheista előtt is
igazolni lehet, hanem főleg azért, mert a mig
a tud. egyetem ek fenntartását az az állam tel­
Kolozsvárt, 1904. október 13.
LAPJA
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
jesíti, m ely nem hunyhat szem et a vallásnak
akár közvetlenül az állami életre is nagyban
kiható fontossága és befolyása előtt: addig
annak az államnak szempontjából m indig,na­
gyon fontos lesz polgárai ez irányú nevelését
is biztosítani magának, a melyről nem mond­
hat le eg y pár doctrinair különczködéséért.
Pedig, hogy az államra s főleg a tényle­
g es viszonyok közt élő magyar államra nagy
fontossággal bir polgárai valláserkölcsi, sőt
társadalmi és nem zeti dolgokban legk özvetle­
nebb irányitói, a lelkészek nevelésére való
jogos befolyás érvényesítése, ezt ma már be­
bizonyítani felesleg es fáradság. Itt e tekintet­
ben főleg a jogot hangsúlyozzuk, ami a mi
viszonyaink közt egyen esen nagyfontosságu
kötelesség is egyszersm ind. Nem em legetjük fel
a nem zetiségi egyházak többnyire alacsony
színvonalú lelkészképzésének kulturális és ne ír.
zeti hátrányait, nem kívánunk reá mutatni az
ebből folyó s nemzeti összeforradásunkat mind
nagyobb mértékben hátráltató, sőt bomlasztó
eredm ényekre: de nem hallgathatjuk el azi,
mit a legkülönböző pártállásu politikusok eg y ­
értelműen megállapítottak, h ogy a m agyar
nem zet szempontjából súlyos mulasztás volt,
a nem zeti konszolidálás munkájának e téren
kínálkozó jo g á t már eddig igénybe nem venni,
az ez irányú kötelesség teljesítését oly hosszú
időn keresztül elhanyagolni. Ezt ma már több­
kevesebb élén k séggel minden politikusunk b e­
látja s érzi.
Az állam joga és k ötelessége e tekintet­
ben kétségen kívül megállapítható nem csak
theoretikuson, de történetileg a legtöbb, állam
példájából. N em csak Német- és A ngolország
tart fenn a kath. kisebbség számára képzendő
lelkészek számára állami intézeteket, de a kath.
Francziaország és Ausztria is az elenyésző
kisebbségben levő protestánsok számára. É s
ez term észetes is. Az állam az önfentartás le g ­
elemibb kötelességén ek tesz eleget akkor, a
mikor gondoskodik arról, hogy a saját fenha-
tósága alatti intézetekben neveljék s képezzék
polgárai vezetőinek azt az osztályát, a m ely
 330 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 41. szám.

rendőrileg a legellenőrizhetetlenebb, de leg ­ magyar nem zeti állam érdekeiben érvényesít­

m élyebben ható m unkásság terén foglalatos­ sék. Az egyháznak a papnál azon felül (s nem
kodik. annak ellenére vagy rovására) m ély vallásos
Sokkal nehezebb kérdés azonban a dolog­ felekezeti egyházi tudatot és a m egfelelő gya­
nak a másik old ala: mi módon érvényesítse a korlati tevékenységre való arravalóságot is
polgárai sokfelekezetüségénél fogva felek eze­ kell keresnie. íg y állván a dolog a tudomá­
tieden modern állam e befolyását minden fe­ nyos theol. képzés az állam, a felekezeti tu­
lekezet lelkészképzésére anélkül, hogy a val­ dat és gyakorlati képzés az egyház szorosab­
lás szabad gyakorlatának államjogi elvével ban vett érdeke s az ezekben való m inősítés
összeütközésbe ne jöjjön ?! V agyis, hogy a is e szerint kellene hogy m egoszoljék egy az
maga joga intenzivebb érvényesítése m ellett állam befolyása alatt álló tudományos theol.
is a felekezeti egyházak autonómiáját ne sért­ államvizsga s eg y az egyház befolyása alatt
s e ? ! Mert az bizonyos, hogy ha a kérdés álló felekezeti és. gyakorlati lelkészképesitő vizs­
m egoldása az állam szempontjából a lelkész­ gálat között. Csak a ki az elsőt sikeresen le­
képzés kizárólagos államosítását k ö v eteln é: ez tette, jelentkezhetnék a másodikra s az állam
oly nehézségeket támasztana, a m elyeket m eg­ senkit lelkésznek el nem ismerne az első, az
oldani, a felekezetek autonómiája mellett, le­ egyházak senkit nem alkalmaznának lelkészül
hetetlenség lenne. a m ásodik vizsga nélkül.
Szerencsére az állam ingarencziája a fele­ Az állam a maga egyetem ein nem felekezeti
kezetek lelkészképzésére, nem követeli a ki­ theol fakultásokat állítana fel, hanem eg y ál­
zárólagos államosítást. Az egyetem i theol. fa­ talános vallástudományi kart, a melyen az elő­
kultások nem azonosok a lelkészképzés állami adó tanárok menten minden egyházi befolyás­
kizárólagosságával. Akár a képzés, akár a mi­ tól, tisztán csak tudományos arravalóságuk
nősítés mozzanataiban megoldható a kérdés a alapján beállítva a tanszabadság teljes érvé­
nélkül, hogy a jogosult igények csorbát szen­ nyesülése mellett működnének, legfennebb a
vednének s egyik tényező a másikat háttérbe különböző tudományos irányzatok k ép visele­
szorítaná. tére párhuzamos tanszékekről is gondoskod­
Vélem ényünk szerint a képzés terén az, nék. Itt gondoskodnia kellene egy összeha­
h o g y az állam a maga képzése m ellett — a sonlító vallástörténelmi, eg y vallásbölcsészeti,
m elyet úgyis a felekezetek soha sem bocsát­ két párhuzamos egyháztörténelmi, 2 — 3 szent­
hatnának át az állam teljes rendelkezésébe — könyvek történelmi és exegetikai ism ertetését
a felekezeti képzés jogát is m eghagyná — mint munkáló s ezek segédtudom ányait kultiváló
pl. a felekezeti és magán iskolákat — s leg- pár összesen 10— 12 tanszékről, a m elyek közt
fennebb ennek elism erését tenné függővé, vagy szerepelhetnének a kulturhistória, nem zeti tör­
tanügyi vagy anyagi oldalról bizonyos feltéte­ ténet, egyházjog stb. E három év es cursus
lektől: a fél m egoldásnál is roszabb volna, fölé — m elynek v égén volna leteendő a theol.
mert az ellenségeskedés — ha m ég „verseny“- állam vizsga — rendezné be az illető egyház
nek kereszteltetnék is — kikerülhetetlen lenne a m aga továbbképző felekezeti oktatását a
s vagy egyik vagy másik oldalon m egboszulná dogmatikával és ethikával s a gyakorlati theol.
magát. Másfelől világos, hogy a miként az ágaival 2— 3 rendes tanárral és m egfelelő do­
egyházak nem mondanának le a minősítés jo ­ censi szem élyzettel l x/s— 2 évre, m elynek v é ­
gáról lelkészeikkel szem b en : úgy az állam gén volna leteendő a felekezeti lelkészképesitő
képzése is a minősítésre való befolyás nélkül vizsgálat.
igen
o k eveset érne. ^
íg y mind az állam, mind az egyházak m eg­
A kettőnek: a képzésnek és m inősítésnek kapnák jogos részüket és befolyásukat az oly
egyformán mindkét f é l : állam és egyház fontos lelkészképzésre, kölcsönösen respectái-
befolyása alatt kellene állnia, hogy értéke legyen. ván egym ás jogait és hatáskörét. A m ennyi­
Azonban ebben sem valami mixtum composi- ben a felekezeti féltékenykedés és irányzatos­
tumot értek, a m ely csak összeütközésekre v e­ ság az általános vallástudományi tanszékekre
zetne, hanem fokozatos együttes befolyást úgy, nézve skrupulusokkal állana elő, az államnak
hogy a képzésre is, a minősítésre is úgy az annál inkább ragaszkodnia kellene ezek szabad
állam, mint az illető egyház gyakorolhassa a tudományi jellegén ek biztosítására, nem aka­
m aga érdekei szempontjából jogosult és m eg­ dályozván term észetesen, hogy ha és a m ely
kívánható befolyását. felek ezet jónak látja a maga szempontjából, a
Az államot a pap csak annyiból érdekel­ maga képzésében ezekre visszatérhessen.
heti, h ogy egyfelől m egvan-e neki az az álta­ Itt, a hol csak nagy elvi kérdésekről van
lános tudományos színvonalú képzettsége, me­ szó, m egelégszünk ennyivel s a részletekbe nem
ly et a nép valláserkölcsi vezéreinél m ég kell bocsátkozunk. Annyi bizonyos, h ogy a kérdés
kívánni, s a m elynek fontosságát m aga az ily m egoldása csak előnyére válna mind az
állam azon tényben elismeri, h ogy a reá szo­ egyházaknak, mind az államnak s korszakal­
rult lelkészeket állami támogatásában részesíti; kotó fontosságú lenne a magyar nem zeti állam
m ásfelől, h ogy tudásukat és befolyásukat a kiépítésének nagy munkájában. M egvalósítása
 41. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
első rangú államférfiul cselekedet lenne, m ely­
nek nemzeti és socialis értékén túl nyeresége
is lenne, hogy a felekezetek sok felesleges
anyagi tehertől is szabadulnának m eg. De
keresztülvitelében a felekezeti féltékenységen
túl m ég a rejtett nem zetiségi érdekekkel is
m eg kellene vívni a nem könnyű harczot.
M egérdemelné azonban a küzdelm et — a
győzelem , m elynek kivívásához a m agyar ál­
lamnak m eg kell hogy legyen s ha akarja
m eg is van — az eszköze, ereje és tekintélye.
Nagy Károly.
A mi hitúnk és szervezkedő egyháztársa­
dalmunk.
(Felolvastatott a brassói ev. ref. egyház közgyűlésén az 1903.
évről szóló jelentéssel összefüggésbe hozva. Irta: Péchy Á rpád
brassói ev. ref. lelkipásztor.)
(Folytatás.)
Majd ráadásul kellő előkészület nélkül behozat­
tak az egyházpolitikai törvények és bár törvénybe
lett iktatva a lelkiismereti szabadság, de mert a nép
sem a szabadság igazi jelentőségét, sem a lelkiisme­
ret mivoltát, sem pedig a vallásban rejlő isteni áldást
nem ismerte; egyszerre egy része vonakodott egy­
házi adót fizetni, a vegyes házasok gyermekeiket
ígérték el, egyesek kitéréssel fenyegetőztek, felütöt­
ték fejüket a názárénus és baptista szekták, szórvá­
nyosan a íelekezetnélküliség is toborzott híveket a
gyülekezetekben, egyes helyeken a pápistás szoká­
sok és gondolkozásmód kapott lábra a hívek között.
És ha a leiratokat végig gondoljuk, az anyagelvi
tudomány terjedésének magyarázataként ott találjuk
a szemkápráztató valót, az óriási haladást az anyagi
téren. De sem az ipari termelés, a közlekedés, szó­
val az anyagi javak előállításánál feltűnő nagy hala­
dás, sem a tudományok bámulatos fejlődése nem
adták meg az emberiségnek azt, amit tőlük várt.
Nem tette boldogabbá az emberiséget a XÍX. század,
sőt még a viszonylagos megelégedésnek sem lett
forrásává.
Ezért van az, hogy a legújabb időben a köz­
figyelem nálunk is mind nagyobb mértékben a val­
lásos kérdések felé irányul. Oda fordul az emberiség,
a hová csalódások és kiábrándulások után fordulnia
kell: megnyugvást keres a keresztyén hitben, mert
meggyőződött arról, hogy az elmúlt XIX. század, a
tudományok minden haladása mellett is, egyetlen egy
olyan magasabb erkölcsi értékű új eszmét sem ho­
zott létre, a mely már a keresztyénségben meg ne
lett volna. Mégis, ki kell mondjuk a valót, hogy az
emberiség megnyugvását a hitben csak azon mérték­
ben fogja megtalálni, a minő arányban megközelíti a
tiszta és valódi keresztyénséget.
Azt meg kell hogy valljuk, miszerint a katholikus
egyház a kor intő szavát szemelőtt tartja és azt a
saját szempontjai érdekében minden módon értéke­
síteni is akarja. De természetesen nem ő akar itt
sem alkalmazkodni, hanem kegyes leereszkedéssel a
kort óhajtja a maga képére átidomitani, amint az
ismeretes Thomás encyclikában XIII. Leó pápa is az
újkor fejlődési irányát kijelöli. Az újkornak Leó sze­
rint a kath. egyház középkori elvei alapján szabad
fejlődni, úgy, hogy a tudományosság és az összes Irta és az Értekezlet Kézdivásárhelyen 1904. julius 4—5-én
művelődés a pápaság feltétlen ellenőrzése és befo­ tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi G yörgy ért. titkár.
lyása alatt maradjon.
Ez álláspontot képviseli a Kölnben tartott ez évi
katholikus nagy gyűlés is, a melyen Schádler prelá- 9. A hiiküllői *egyházmegyében az elnök jelentése
tus tetszéssel fogadott nagy beszédében kiemelte, szerint „élnek* és „mozognak“. Kiemelkedő mozza-
331
hogy a kath. népet egészen a legutolsó faluig organi­
zálni kell. Nem szabad várni, mig a szabad eszmék
elvonják a népet az oltár elől. Huppert dr. pedig
ugyanitt jelenti, hogy a katholikus irodalomba be kell
engedni a modern problémákat, mert nem elég, ha
az irodalom morális, abban művészetnek is kell lennie.
Egyedül a kath. hithűség korlátozza a művészi al­
kotó erő csapongását, de ezt a korlátot aztán szigo­
rúan respektálni is kell.
És tényleg a kiadott jelszó szemelőtt tartásával,
e hierarkhikus nagy czél megvalósítása érdekében
minden vonalon megindult a mozgalom már a múlt
század utolsó fele óta. Egyletek, kongregátiók, keresz­
tyén szociális társaságok, nőegyletek, zárdák, kath.
nagygyűlések, beállított politikai és egyházi lapok,
az összes kath. iskolák mind, mind a czél érdekében
dolgoznak. Pénz, befolyás, erőszak, síma, behízelgő
szavak, parádé, átok és áldás mind, mind fegyverek
a nagy czél megvalósítására.
Nekünk ugyan mi közünk sem volna e szervez­
kedéshez, ha annak éle elsősorban nem ellenünk,
protestánsok ellen irányulna. De igy, midőn nap-nap
után magunkkal szemben látjuk e hierarchikus szer­
vezetet, kötelességünk, hogy azt megismerjük és el­
lene védekezzünk. Nem csak magunkért, hanem az
evangélium szent ügyéért is, a melynek bizományo­
sai vagyunk az örök igazság terjedése javára.
Egy tudós, kath. vallású magyar egyetemi tanár­
nak olvastam a tavaszon megjelent értekezését, ebben
a vallásról a z ő álláspontján ir egy érdekes apológiát.
A többek között igy szól: „Valaha a négyezer Istennek
nem akadt annyi tagadója, mint ma az egynek. A
négyezer Isten hitét az emberiségnek gyermeki lelke
teremtette. De az idő folyása az emberi lelket is
elfásította, a költészet kiöregedett belőle, a gyermeki
vidámság az aggkor betegségeinek adott helyet. A
kételkedésnek és a költészet némi maradványának szü­
lötte az uj hit. Az egy Isten hite a kezdődő hitetlenség
műve. A hol pedig az uj hit gazdagabb talajba került
és buzgóbb hívőkre talált, imádni egy Istent megint
nem volt elég. Szenteknek ezrei kelletének, hogy az
áhítattal tágra nyilt szivet betöltsék. Ki tehet róla,
hogy a lélek minden müvét megunja? Mi haszna
tagadnók? Ma a legtöbb ember boldogtalan. Ott van
a vallás orvosságul gazdagnak, szegénynek, tudósnak,
tudatlannak. Miért ne kereshetnénk ma is a vallásban
m enedéket!?... Hallgattál nagy misét a székesegy­
ház ősi boltivei alatt? A titokzatos félhomály, a hol
ismeretlen világnak árnyai lebegnek, ezernyi gyertya
fénye is csak félve rezeg át. Nagy áhítattal hajtja
meg a fejét a sok hivő: a pap az oltár előtt a szent
ostyát mutatja, alakját a tömjén füstje nem földi fátyollal
födi. Vágyó sóhaj kél a kebelből, a csöngetyü hangja
szivekig hatol. — Pillanatnyi némaság alatt út nyílik
a végtelenbe. Megzendül az orgona, hangzik az ének
s a lelkek a túlvilág felé röpülnek----- Szánlak
boldogtalan, ha a tiéd itt lenn tudott maradni.“
„Vétek volna — mondja tovább — az úgy vélt
üres szertartásokból csak egy gyertyaszálat is elra­
bolni. Miért elvenni álmainkból egyet is. .. Abból,
ami hajdanta volt, úgy is oly kevés maradt. Változik
a földnek az arczulatja. Régi hittel régi vallás eltű­
nik, sok újabb lép helyébe; de vájjon több boldogsá­
got ád-é?.. “ Ennyit egyelőre a jeles apológiából!
(Folyt, köv.)
Titkári jelentés.
(Folytatás.)
 332 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 41. szám.

nata az egyházm. ért. működésének, hogy Sámuel j ban van egyházi értekezlet, ennek a segesvári egy­
Aladár balavásári lelkész „Egy kép a múltból“ ez. házban van férfi és női választmánya, ezen utóbbi a
felolvasása a Koszorú füzetei között megjelent. templom belső berendezéséről gondoskodik, az előbbi
Szerettük volna, ha ez a felolvasás a mi népies a templomi éneklés íöllenditésén fáradozik; mindkét
kiadványaink sorában jelenik vala meg. Reméljük, választmány egyesitett erővel évenként egy-két sike­
hogy az érdemes szerzőtől mi is fogunk rövid időn rült estélyt szokott rendezni. A fehéregyházi és sá­
kiadhatni. rospataki egyházban különösen a templomi éneklés
A jelentés szerint julius hó első felében fogják terén mutatkozik előhaladás.
megtartani az évi egyhm. értekezleti közgyűlést Rad- A vízaknai egyházban, a téli idényben hetenként
nóthon, a melynek előkészítésén most fáradoznak s felváltva, a két lelkész szokott vallásos összejövete­
igy arról majd csak a jövő évi jelentésben olvas­ leket tartani. Az egyház felügyelete alatt levő dal­
hatunk. kör, szintén jó hatással működik az egyházi élet
10. A nagyszebeni egyházmegyei Értekezlet (tagok fokozására.
száma 35) az egyházmegye 1904. jan. 1-vel történt 11. Az udvarhelyi egyházmegye vezetett az elmúlt
átalakulásával szintén átalakult. Régi alakjában utolsó évben is az egyháztársadalmi munkásság terén az
értekezletét Nagyszebenben 1903. szept. 25-én tar­ egyházmegyék között. Vezetők és tagok vállvetett
totta, a melyen felolvasott Horváth István bürkösi erővel és lelkesedéssel dolgoznak az Értekezlet ügyé­
lelkész: Az erkölcsi törvény és Bodnár Zsigmond. nek íöllenditésén s itt is Székelyudvarhely veszi ki
A kiváló gondolkozó és nagytudásu felolvasó ez ér­ az oroszlánrészt helyes irányú, tervszerű működé­
tekezése megjelent az Érd. Prot. Lapban. Egy na­ sével.
gyon fontos, a gyakorlati életbe vágó kérdés feletti Az egyhm. Értekezlet két választmányi ülést tar­
vitatkozást vezetett be Putnoki Lajos bolgavölgyi tott az elmúlt évben. Az első ülésen kijelölték az
körlelkész „A lelkész és hívei között gyakrabban egyhm. Értekezlet kebelében működő öt bizottság
származó egyenetlenség vagy viszály okairól“. A feladatát, teendőit s felvetették a kérdést, hogy az
felvetett théma körül érdekes eszmecsere indult meg, egyházak vezetői az estélyeket hárman-négyen egye­
a mi mindennsetre termékenyítő hatású volt. A má­ sülve tartsák felváltva hetenként, különböző helyen
sodik gyűlés Medgyesen volt, 1904. jun. 9-én. Ezen vagy pedig külön, önállóan. Határozat e tárgyban
kimondották, hogy az egyhm. Ért. nem fog körökre nem hozatott — a titkári jelentés szerint — megkér­
oszolni, mert igy egyesitett erővel, a különben is d eztelek még a vezetők. Azonban havonként egy
kevés tagot számláló Értekezlet nemzetiségek lakta estély tartása kívánatosnak mondatott ki. Második
vidéken sokkal sikeresebben működhetik. Ugyancsak ülése a választmánynak f. évi május 17-én volt. A
ez a gyűlés tárgyalta a kér. Ért. közgyűlésének ja­ választmányi ülésen igen érdekes előadást tartott
vaslattételre az egyhm. Értekezletekhez letett javas­ Barabás Jenő udvarhelyi reáliskolai tanár azokról az
latát, elfogadva általánosságban azokat. eszközökről, amelyek egyházunk életrekeltését esz­
A jelentés megemlékezik röviden az egyes egy­ közölhetik. A választmány felkérte előadót, hogy a
házközségek egyháztársadalmi munkásságáról. Alsó- közelebbi közgyűlésen fejtse ki bővebben eszméit,
rakosi egyházunkban az egyháztársadalmi életet az gondolatait. Elhatároztatott továbbá, hogy Lajos Já­
ifjúsági egyesület, az Emke daloskor, az Emke könyv­ nos tervezete az I—II. osztályban használandó imá­
tár fejleszti; a lelkész több vallásos irányú felolva­ kat, vallás erkölcsi elbeszéléseket tartalmazó vezér­
sást tartott, az egyház tagjai között segélyegyesület könyvre nézve íelterjesztessék a kér. vál. gyűlés elé.
működik. Megtárgyalták a kér. közgyűlés által az egyhm. Ér­
A bürkösi egyház a templomi ének föllendülé­ tekezletekhez utalt javaslatokat s lényegében csatla­
sére, zenekar szervezésére fordított kiváló gondot, koztak a kér. közgyűlés véleményéhez. Ugyancsak
A dombosi egyházban Berde Sándor beszolgáló itt megállapították az egyhm. Ért. közgyűlésének
lelkész tartott vallásos összejöveteleket; az értelmi­ idejét s e nagyobbszabású gyűlés idejéül junius 30-át
ség, az egyháziasság fejlesztésére, az együvétartozás mondották ki.
érzetének fokozására üdvösen közreműködik. Az egyházmegyében 4 fiókkör van: 1. A székely­
A kobori egyházban az egyháztársadalmi élet udvarhelyi városi kör. 2. Udvarhelyvidéki kör. 3. Szé­
megnyilatkozott az ifjúság oktatása, felolvasások tar­ kelykeresztúri kör. 4. Etéd-sóvidéki kör.
tása, az összhangzatos énekkar szervezése, a népben 1. Székelyudvarhelyvárősi kör, az első helyet fog­
az olvasás vágyának fölkeltése, ifjúsági könyvtár lé­ lalja el, nagy tevékenységű papja buzgósága folytán.
tesítése által. Van női választmánya, mely a lelkésszel egyetértve
A medgyesi egyházban 1903. november havától két-két tagja által az estélyeket rendezte. Ilyen es­
1904. február 1-ig a lelkész felolvasásokat tartott és tély a körben tiz volt, mindannyi fokozódó fényes
vallásos füzeteket osztott ki. sikerrel. Felolvasás, ének, szavalat és zene „foglaltak
A mohai egyház énekkar szervezésével az egy­ helyet a programokban. Vajda Ferencz „Üdvösség
házi éneklés fokozásán fáradozik. útja“, Solymossy Endre „Reíormáczió szelleme“ ez.
A nagyszebeni egyház társadalmi életében kiváló felolvasások ki is nyomattak. Az egyházi estélyeken
helyet foglal el énekkara, mely nemcsak az istentisz­ 187 K 22 fillér perselypénz gyűlt be. Ebből segélyt
teletet teszi szorosabbá, hanem egészen önállóan kaptak a temetőkerti munkaképtelen, öreg szegények.
szép sikerű nyilvános előadást is rendezett, épen Segélyt kaptak szegény tanulók tankönyvekben, láb­
úgy, mint a múlt évben; egyházunk könyvtára — beliben és tandíjban. „Vasárnap“ az ért. költségén
melyet az Emke a maga idejében kiegészített — a 12 példányban járt, összesen a város területén 56
helyben levő több hasonló könyvtárak mellett, nagy példányban küldetett szét. A felsőbb leányiskola nö­
forgalomban részesült. A lelkész az iparostanonezok- vendékei 56 drb biblia ismertető iratot kaptak, 51
nak, rendes vallásoktatáson kívül, a magyar protes­ konfirmált növendék 1—1 kisbibliát. Az agyagfalvi
táns egyház történelméből 10 alkalommal szabad elő­ emlék javára 14 K adatott. Szombatíalva, félreeső
adást tartott. A „Nagyszebeni Magyar Protestáns városrész megtartására nagy gondja van a lelkész­
Nőegylet“ a folyó évben is rendezett egy magas nek. Két estélyt itt is tartott.
színvonalon levő estélyt; ruhaneműben 42 korona 2. Udvarhely vidéki kör: egy közgyűlést és vá­
értékű ruhát és 58 korona készpénzt osztott ki; az lasztmányi ülést tartott április 7-én Peteken a hely­
ev. ref. templom urasztalára egy 406 korona értékű beli hívek nagy érdeklődése mellett. Imát Biró Áron
térítőt készített. elnök, beszédet Kónya Kálmán vallástanár tartott.
A segesvári körlelkészségben mindenik egyház­ Volt titkári jelentés, melyből meg lett állapítva, hogy
 41. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 333

a kör legtöbb községébe folyt az egyháztársadalmi Pokoly József aa. által megirt ehkerületi történetet a pa-
munka. Az agyagfalvi dolgok megnyugvást nem kel­ rochiális könyvtárak részére megvásárolandó művek soro­
tettek. A szomszéd lelkészek hivattak íel jövőre fel­ zatába fölvette.
olvasások tartására. Érdekes volt Kállai István lel­ Kolozsvári ehközségünk kérelme folytán közölte ig.-
kész által felolvasott egyházi története és Kádár Dé­ tanácsunk, hogy a dési ehmegyéből ide átcsatolt desolált
egyházak közül melyiknek és mennyi központi kezelés
nes muzsnai pap mély tartalmú felolvasása a lelkészek alatt álló tőkéje van.
hivatása és vasárnapi iskoláról. E gyűlés volt a tiszt- A koródszentmártoni községi tanító panaszából értesült
újitás. Templom előtt minden helybeli család kapott az ig.-tanács arról, hogy ottani lelkész aa. kiköltözött a
egy vallásos iratot. Ez már náluk bevett szokás. papi lakásból és azóta az épület szerfölött elhanyagoltaik.
3. Székelykereszturi kör. Egy közgyűlést tartott Felelet kéretett arra nézve, hogy mikor és kinek engedé­
Szenterzsébeten 1903. október 29-én, melyen a tiszt- lyével történt meg a kiköltözés és egyúttal elrendeltetett
újitás is megtörtént. A körébe tartozó egyházközsé­ a lakás sürgős kijavítása. Elvi határozatképpen egyidejű­
gek részben egyházi estélyek (8), egyházi énekek leg kimondotta ig.-tanácsunk, hogy a papi lakásból való
gyakorlásával (2), ifjúsági egyletek körében (4) fejtett kiköltözést egyáltalában megengedhetetlennek tartja, mert
a tudomásra jutott hasonló esetek mindenikénél az a szo­
ki munkásságot. Bethfalván a biblia-ünnepély alkal­ morú esemény következett be, hogy teljesen elpusztult a
mával 72 K gyűlt urasztali pohár és tányér beszer­ papi lakás, melyet a lelkész odahagyott.
zésére. E helyen lelkész egyházi dalárdát is vezet. Völcsöki ev. ref. ehközségünk megnyervén az évi 1000
4. Etéd-sóvidéki kör. Ezen évben gyűlést nem K konventi tőke-segélyt, ig. tanácsunk arra nézve tett in­
tartott. A vezetés sok kívánni valót hagy fenn. Az tézkedéseket, hogy ezzel az összeggel és az ehközség évi
egyházakban az elnök állítása szerint mozognak. De 600 K-ás járulékával lehetőleg mentői előbb törlesztve le­
úgy látszik figyelemre méltó tevékenység Siklódon gyen az ehközség 19,000 K-t meghaladó templomépitési
van, hol az egyházi estélyeket komolyan veszik, adóssága.
vándor egyházi estélyeket próbálják meghonosítani. Diószeghi Mór érkávási lelkész aa. részére 150 K se­
gélyt és ugyanilyen összegű fizetéselőleget utalt ki az ig.-
Úgy az általános, mint a fiókköri közgyűlések­ tanács gyermeknevelési költségeinek fedezésére és egyút­
nek kötelessége lévén a helybeli családok számára a tal kimondatott, hogy összes lelkészeink családi viszonyai­
közpénztár költségére vallásos iratot osztani ki, ez- ról részletes nyilvántartás állittatik be, hogy a több gyer­
ideig kiosztatott 500 drb 40 K értékben. mekkel biró családapák, a szükséghez képest, időnként
(Folytatása köv.) némileg segélyezhetők legyenek, részben központi alapok­
ból, részben pedig a tanuló gyermekek részére tanintézeti
kedvezmények kieszközlése által.
Igazgatótanácsunk üléséből. Makkfalvi iskolánk két tanítója között súlyos össze-
íérhetlenségi eset merült fel, melyet az iskola íőgondnoka
Kolozsvár, 1904. szeptember 23. az ig.-tanácshoz jelentett be. Minthogy azonban az első­
Ezek után, közigazgatási bírói minőségében, két ügy­fokú közigazgatási és fegyelmi hatóságot az alapítványi
ben döntött ig. tanácsunk, megváltoztatván a küküllői eh.iskolákra nézve is az ehmegye képezi, leküldetett az ügy
megye bíróságának a mezőbodoni ehközség tűzbiztositási Ravasz János espereshez, illetékes intézkedés végett.
ügyében hozott Ítéletét és elutasítván a székelyudvarhelyi Megerősítette ig.-tanácsunk a tövisi ehközség egyik
ehközségnek az udvarhelyi közigazgatási bíróság végzése taksás telkének eladására vonatkozó szerződését; engedélyt
ellen beadott felebbezését, miután a szóban forgó végzés adott az ehkerületi közalap egyik dési bérházának nagyobb-
ellen fellebbezésnek helye nincsen. mérvű renoválására és jóváhagyta a beresztelki ehközség
A zsinati törvény 30. §-nak értelmezése tárgyában 2600 K'ás kölcsönéről szóló kötelezvényt.
kimondta ig. tanácsunk, hogy a presbitérium határozatké­ Jóváhagyatott a magyarpéterlaki ev. ref. ehközség
pességéhez megkívánt V3-ad létszámot akként kívánja ma­ részleges kepeváltási szabályzata, fölvilágositás kéretvén
gyarázni, hogy a választott presbiterek V3-ad részének némely fölszerelési hiányokra vonatkozólag.
megfelelő számú presbiter jelenléte elégséges a határozat' A magyarnádasi fiók-ehközség bérházépitési terve, a
képességhez. fedezet hiánya miatt, nem volt elfogadható.
A borosbocsárdi és krakkói püspöki birtoknak — mely A marosujvári és érkávási lelkészek, valamint a ma-
100 holdnyi művelés alatt álló földből és 125 holdnyi ha­ gyarvalkói énekvezér mellékfoglalkozásai engedélyeztettek.
vasi erdőből áll — eladása már korábban elhatároztatván, Kovásznál ehközségünk stóla-váltsági szabályzata, az
az elnökség által folytatott alkudozások eredményében órbai ehmegyei tanács módosító határozatának helyeslésé­
megköttetett a szerződés Bürger Márton krakkói birtokos­ vel nyert jóváhagyást.
sal, 50,000 kor. vételári összeg mellett. A naszódi papi állás betöltése czéljából eszközölt meg­
Az ügyvédi utasítás némely pontjainak magyarázata hívás szabálytalan lévén, azt az illetékes esperes megsem­
tárgyában kelt jogügyi bizottsági vélemény tudomásul misítette és ig.-tanácsunk e határozatot, az ellene beérke­
szolgált. zett felebbezés mellőzésével helybenhagyta.
A marosludasi körlelkészséghez tartozó gezsei és had- A hévízi ehközség temetőkertjének haszonélvezeti joga
révi leányegyházaknak ideiglenes elcsatolása tárgyában tekintetében ig.-tanácsunk utasítását kérte ki az ehközség
kelt ehmegyei tanácsi javaslatot, átmeneti jelleggel elfo­ és a jogügyi biz. véleménye alapján azt a választ nyerte,
gadta ig. tanácsunk, addig is, mig az említett leányegyhá- hogy az eddigi közös haszonélvezet fentartandó.
zak önállósítása keresztülvihető lesz. Kercsedi ehközségünknek megengedtetett, hogy papi
A szászvárosi ehközség első papi-szállásának elhelye­állomását még egy évig csak segédlelkészszel töltse be.
zése tárgyában kelt ig.-tanácsi határozatot megfelebbezte Végül a marosvásárhelyi polgári leányiskolához meg­
az ehközség kebli tanácsa, valamint külön dr. Dózsa József választott új igazgató-tanitó diólevelét hagyta jóvá ig.-taná­
és társai, az ehkerületi közgyűléshez és a felebbezésekre csunk és a csittszentiváni ehközség kölcsönének konver-
vonatkozó észrevételek megtétele végett leküldötte azokat siója, valamint a bábonyi lévita-tanitó állami fizetéskiegé-
ig.-tanácsunk az ehközség ügyvezető lelkészéhez. szitése tárgyában adta meg a szükséges utasításokat és
A magyarsülyei ehközség és ottani öreg lelkészünk ezek megtörténte után az ülés bezáratott.
által együttesen kért káplántartási engedélyt megadta ig.-
tanácsunk. (Vége.)
A szászvárosi és tordosi ehközségek papjainak kebli
özvegyárvai gyámintézetére vonatkozó szabályzatot, eredeti
tervezetében erősítette meg főhatóságunk, mellőzvén az EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
ehmegyei tanács módosító javaslatait.
A vízaknai ehközség és a theologiai fakultás nevében
már 8 év óta per foly Borosnyai Lajos utódai ellen, 5000 Nagyenyedi protestáns nőegyesület.
K tőke és jár. iránt. E per kedvező kimenetele most ör­
vendetes tudomásul vétetett. „Anagyenyedi protestáns nők szegényeket és bete­
Ugyancsak örvendetes tudomásul szolgált a tiszánin- geket segélyző egyesületé“-nek „Igazgató választ­
neni ehkerület ama közgyűlési határozata, mely szerint a mánya“ folyó október hó 1-én délután 4 órán kezdő-
 334 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 41. szám

dőleg mélt. Zeyk Dánielné sz. br. Kemény Ida úrnő
elnöklése mellett ülést tartott ő méltósága lakásán.
Az ülés tárgyát az eddigi előkészítő működés
eredményét feltüntető jelentés és az egyesület műkö­
désének meginditása, módozatai és ünnepélyes beve­
zetése feletti tanácskozás képezte. Örömmel konsta­
tálta az Igazgató választmány, hogy a m. kir. belügy­
miniszter úr ezen vallásos és azzal karöltve jótékony
egyháztársadalmi egyesület „alapszabályait“ megerő­
sítette; hogy utalványozásra, pénzkezelése elnöki és
pénztári működésre szükséges nyomtatványok elké­
szültek.
De az örömet valóságos lelkesedése fokozta a
taggyűjtés eredményéről való beszámolás, noha az
még teljes képet nem is adhatott, mivel még befe­
jezve egyáltalán nincs, mert napról-napra érkeznek
újabb jelentkezések. A törzskönyv október 1-én a
következő eredményt mutatta: Van az egyesületnek
(á 50 koronával) 51 alapitó tagja. Együtvéve 2500
korona alapítványi és tőkét képező összeggel. Van:
207 rendes és 23 pártoló tag évi 2, illetve 1 kor.
tagdíjjal.
Az alapitó tagok gyűjtéséről még nem érkezett
be minden oldalról jelentés; a pártoló tagok gyűjtése
a prot. férfiak között még kezdetét sem vette. Az
eddigi eredményből is látszik, hogy az egyesület,
ha egyelőre szerényebb eszközökkel is, de feltétlen
életképes, üdvös hivatását már mostantól kezdve
teljesítheti, s hogy alakítása valóban közóhajtás és
őszinte lelkesültség folyománya.
Megalakittatott az egyesülettel szerves kapcso­
latban álló templomban, összejöveteleken és estélye­
ken működni hivatott női- és férfi vegyes-énekkar a
legkiválóbb és állandó 12 nő és 8 férfi taggal, dr.
Farnos Dezső tanár vezetése alatt.
Az egyesület működésének megnyitása november
6-án lesz d. e. 10 órakor a templomban, s délután
5 órakor a Bethlen-kollégium dísztermében tartandó
kettős ünnepélylyel.
Az alkalomszerű istentiszteleten: invokáczió után
énekel: a tanítóképző énekkara; a női és férfi ve­
gyeskar; imádkozik: nt. Szilágyi Farkas lelkész; szólót
énekel: dr. Farnos Árpádné ő nagysága; alkalmi
predikácziót tart és áldást mond: főt. és mélt. dr.
Bartók György erdélyi ref. püspök úr; záródik az
istentisztelet: a himnusz éneklésével.
Előző napon a vasúti állomásnál fogadja a püs­
pök urat az egyesület' Igazgató választmánya; isten-
tisztelet után tiszteleg az Igazgató Választmány és
az egész 50 tagú választmány.
A délutáni megnyitó ünnepen: énekel: a vegyes­
kar; alkalmi felolvasást tart: Váró Ferencz tanár;
zene: Veress Gábor zenetanár közreműködése és
vezetése mellett; szaval: Simon Erzsiké k. a.; duettet
énekel: dr. Farnos Árpádné és Lázár Málcsi őnga.;
szaval: Bihari Béla tanító úr; énekel: a főgimnáziumi
vegyeskar dr. Farnos Dezső tanár vezetésével.
A mig a jelzett megnyitó ünnepélyekre a teljes
programmot magában foglaló, s úgy az egyesület
minden tagjához, mint a nagy közönséghez megkül­
dendő meghívók kibocsáttatnak: a tagok és az egye­
sület iránt jóindulattal viseltetők szives figyelmét ez
utón előre is jónak látta felhívni az egyesület Igaz­
gató Választmánya.
Egy újabb szép nap.*
Istennek legyen hála, hagyományos jó szeren­ gadó közéneke után, Vajda Ferencz udvarhelyi lelkész
csénk most sem hagyott el. Udvarhelyi egyházme­ lépett a szószékbe, ki az evangéliumi szellem leigázó
gyénk egyházi értekezletének Homoródszentmártonba felszabadító erejéről oly szépen, annyi evangéliumi
összehívott évi közgyűlése szépen sikerült. Pedig fájó erővel beszélt, minőt még tőle sem hallottunk eddig.
* Régen volt ugyan e tudósítás aktuális, de most is ta­ Alkalmi és hazafias vonatkozásaiban olykor a köny-
nulságos a legpezsgőbb e. megyei értekezlet közgyűlésének nyekig meghatottak egyeseket. Mégis jó iskola —
lefolyása. Szerk. gondoltuk — egy néplap szerkesztése vagyis inkább
kebellel kellett megállapítsuk, hogy a leghivatottabbak
távol maradtak. 40 fungens papunk közül alig 15 volt
jelen, azok is nagyrészt hivatalnokok és szereplők..
Megremeg a lélek az emberben az ilyen jelenségekre.
Hát már ide jutottunk? Élni fogunk-e ezután vagy
dicstelenül meghalunk. Ki érdeklődjék az egyház
ügyei, életbevágó kérdései iránt, ha mi papok nem?
Szerencse, hogy nincs egyenruhánk. Azon vidék vi­
lági eleme, idegen érdeklődő közönsége, tanítóságunk
nem látta azt a mély, szinte halálos sebet, mely ott
tátong anyaszentegyházunk szive táján. Bizony itt
igazán érezzük, ha Isten nem fordítja meg a lelkek
gondolatát, szivek érzését, egyesek, Pál apostol lel­
kesedésével sem tehetnek sem m it.. . .
Reggel 8 óra tájt a kénosi hegyen az elnökség
körül egy lelkes kis csapat beszélgetett, tervezgetett.
De az idő intett s a gyorsan robogó kocsik 15 perez
alatt, a menedékes lejtőn, festői környezetben, Szent-
márton elé vittek. Híveinknek lelkes tábora, a már
oda érkeztekkel vegyesen, Hegyi Péter helybeli lel­
készszel élén fogadott, ki szép beszédben üd­
vözölte az elnökséget s értekezletünket, mikor a leg­
nemesebb, minden felekezetiességet kizáró evangé­
liumi munka végzésére itt megjelentek. Az elnök,
Menyhárt András biztosította üdvözlőket, hogy az
evangéliumi szerétéiről itt sem fogunk megfeledkezni.
Mindenki megkapta szállását jelző ezéduláját, kísérő­
jét s a helybeli egyház népzenekara ismételten fel­
harsogó hangjai mellett szétoszlottunk. De csak egy
nehány perezre, mert mintegy természetes parancs­
szóra a papi ház felé tartottunk. Itt kellemesen lepett
meg az idegenek, eddig alig látott világi befolyásos
embereink nyüzsgő raja. A házi asszony lekötelező
szívessége, mikor ez vagy amaz asztal mellé akart
leültetni. Vágyainknak azonban kevés ideig adózhat­
tunk, mert elnökünk harsány hangja a választmányi
ülés megtartására szólított fel. Mennünk kellett, mert
az idő csakugyan rohamos léptekkel haladt. A vilá­
giak itt is szép érdeklődést mutattak. Elnök bejelen­
tette, hogy Damokos Andor alelnök nem jöhetett el
s igy a délutáni hangversenyen sem fog szerepelni.
Sajnállattal vette tudomásul a választmány. De inkább
elitéltük azon hátmögi mende-mondákat, melyek e
tárgygyal kapcsolatban röpkedtek a levegőben, me­
lyek úgy látszik, egyházunk tisztább levegőjét sem
akarják kímélni, ide is be akarják hurczolni a sze­
mélyes harezot és politikát. Ez ellen minden irány­
ban tiltakozunk. Ezután alulírott titkár mutatta be
azon előterjesztéseket, melyeket a választmánynak a
tárgysorozat 7-ik pontjánál meg kell tenni.
Hosszasabb eszmecserére a számadás ügye adott
alkalmat. A világi tagoknál sok a hátrálék. Lelkészek
nagy része sem akar tudni róla. A számadás egyik
gyűléstől a másikáig van készítve, mint eddig. Vé­
gén a választmány á számadást ez egyszer ajánlattal
terjeszti a közgyűlés elé, de jövőre polgári év sze­
rinti számadást kér a pénztárostól. A papokat pedig
kéri, hogy a hátrálékok beszedése tekintetében min­
den lehetőt kövessenek el, kiktől egyáltalán nem
lehet bevenni, indokolva terjesszék be törlésre.
Mig a választmány végzett, máris beharangoz­
tak. A templom ódon és roskadozó hajlékát nagy­
számú közönség töltötte meg. Megható közös ének
után Kónya Kálmán udvarhelyi vallástanár a fiatal
papokról ritkán tapasztalt egyszerű és közvetlen
imájával emelt a magasba. Vida Mózes tanító veze­
tése alatt ez alkalomra alakult tanítók kara megra­
 41. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
írása___Csak természetes volt istentisztelet végén,
mikor a tanítók kezdésére hazafias himnuszunkba,
egyházi bánatunk keservét is beleöntöttük.
A közgyűlést ott a templomban dr. Gyarmaihy
Dezső világi elnök nyitotta meg hosszasabb egyház-
történelmi visszapillantásokban gazdag beszéddel.
A gyűlés további folyamatát Menyhárt András
egyh. elnök vezette. Mindeneklőtt Hegyi Péter hely­
beli lelkész kért szót, üdvözölve egyháza nevében az
értekezletet, a vendégeket, azon reményének ad ki­
fejezést, hogy itt nem idegeneket, hanem saját hí­
veinknek lelkét meghódítani jött. Péter Károly esp.
felelve, szépen mutat rá azon zászlóra, azon munkára,
azon irányra, melyet követtünk és követni fogunk
ezután is. Isten áldását kéri munkálkodásunkra.
Fejes Áron paptanár és alelnök lelkes felolvasás­
ban int, hogy a vallásos mozgalmak megítélésénél
tartózkodók legyünk, köröket, egyeseket, irányzato­
kat ne ítéljünk el feltétlenül. Mert minden egy pontra
tér és kell hogy visszatérjen és ez: Isten.
Ezután alólirott titkári jelentése következett. Ez
beszámolt a választmány, a bizottságok és körök
működéséről, melyeket az értekezlet megnyugvással
vett tudomásul.
Ekkor már a hívek látható óhajtásához képest
gyorsan adta elő nagyrészt a titkár, a választmány
előterjesztéseit. Ezek között legtöbb figyelmet érde­
mel azon terv, mely az I—II. el. osztály számára val­
láserkölcsi elbeszélések gyűjteményét akarja megvalósí­
tani. A javaslat a kerületi választmányhoz küldetett
fel, úgyszintén Barabás Jenő tanár pontokba foglalt
tervezete is. A kerületi választmányba képviselőkül
Péter Károly esperes és Ráczkövy Sámuel gondnok,
világi titkárnak Nagy Elemér választattak meg. Az
országos lelkészi értekezletre Menyhárt András és
Hegyi Péter küldettek ki. A jövő közgyűlés helyének
meghatározása választmányra bízatott. Templom előtt
elnök üdvözölte még egyszer a híveket s kiosztattak
a vallásos iratok. Délután 1 órakor mintegy 100 terí­
tékű közebéd volt, hol lelkes pohárköszöntők hang­
zottak el. Az 5 órakor kezdődő hangverseny, a sok
vidéki akadály daczára szépen sikerült. Köszönet
érette a nem lankadó szereplőknek. Már virradt,
mikor a barátságos zene hangjai elnémultak. Mi el­
hagytuk Szentmárton és vidéke barátságos népét.
Hegyi barátunk feleségével sok lehetetlent valóra
váltott. Lajos János.
Tem plomszentelés, egyházvizsgálat.
I.
A széki egyházmegye sajátos természete szerint, —
csendes zaj nélkül való munkálkodásának igen szép bizony­
ságát adta f. évi szeptember hó 25-én. Ugyanis uj espe­
rese élén, a szintén megvalósított tisztikar ekkor indult el
ez évi egyházvizsgálati kőrútjára. Az ut kezdete szintén
méltó cselekedet volt a tisztikar és egyházmegye jellemé­
hez. Első tény a szentegyedi templom felszentelése, utána
egyházvizsgálat. Ez eseményről számot adni érdemesnek tart­
juk a lap olvasói előtt, hogy láttassék ime nyilvánosan
is ez a megfeszített munka, mit végez itt a ref. lelkészi
kar körülvéve a nemzetiségek mindent elnyeléssel fenye­
gető tengerétől,[ostromolva a hitetlenség, közöny által saját
egyháztagjai részéről; hosszú időn keresztül a lelkészhiány
miatt ellenőrizhetetlen, hűtlen sáfárok gonoszsága miatt
vagyonilag is elgyengült egyházakban.
Szentegyed, pontosan szólva a pulyoni körlelkészség­
ben. fekszik. Helyzete megközelíthetetlen. A szamos-
ujvár—marosvásárhelyi állami úttól 8 kiló méternyire utta-
lan utón. A körlelkészi székhelytől, Pulyontól 4 kilo­
méter választja el. De a megközelítés ez oldalról is
rettenetes, mert egy 500 méter magasságú hegyet kell
megmászni, mit többnyire csak gyalog szerrel cselekedhetni,
lévén az átvezető ut aligha jobb valami gyalogösvénynél.
Ilyen a természeti fekvés által is mostoha helyen kell
gondját és munkáját háromfelé osztva építeni a Krisztus
335
anyaszentegyházát a pulyoni körlelkésznek. Nemes feladat,
nehéz, teher.
És, a viszonyok. Jobb erről nem is beszélni. Szolnok-
Doboka vármegyében a népesség 1 (egy) százaléka ir és
olvas. A szentegyedi 117 református magyarnak 1 száza­
léka ha beszéli folyékonyan apai nyelvét. — Láttuk a
hajdani papi lakásul szolgált kunyhót. Egy vándor foltozó
csizmadia lakik benne. Beszéltünk a hívekkel. Törve, aka­
dozva, oláhval keverten adnak feleletet. És itt templomot
építeni, végezni a lelkipásztor nemes hivatását, eszünkbe
jut ama sok aratni való gabona, mihez kevés az arató,
eszünkbe a próféta csonthalma! Csodálatos szívósság, lanka­
datlan szorgalom mentheti meg csak azt, mi még meg­
menthető.
De beszéljen a munkáról maga a templomszentelés,
építés története, amint lefolyt.
Vasárnap d. e. a járási főszolgabíróval Debreczeni
Gyulával, ki katholikus ember létére, szivén viseli amaz
imminens veszedelmet, mi a magyarságot a református
egyház gyengülésével éri, megjelent a környék egész ma­
gyarsága a szomszéd lelkészekkel, hogy ezzel is demon­
stráljon magyar volta és fajához való szívós ragaszkodása
mellett. Az ünnepi istentisztelet Sófalvy Károly esperes
felavató imájával vette kezdetét. Majd Benedek Lajos ehm.
számvevő tartotta meg egyházi beszédjét. Építve a termé­
szet, lélek és kegyelem templomát. Mindketten erős bizony­
ságot tettek a Krisztusról, felrázva az emberi lélek mély­
ségeit. Lőrincz János főjegyző szívhez szóló agendája után
úrvacsorát osztott Csűrös Ferencz aljegyzővel. Végül Sáf­
rány Lajos mondotta el a templomépités történetét és
tartott szívből fakadó, szívhez szóló hálaadó imádságot.
E történetből érdemesnek tartjuk felemlíteni, hogy az
évtizedekkel ezelőtt megindult templomépitést, hol pénz­
hiány, hol hűtlenség, hol a vállalkozók, lévén falusi megbíz­
hatatlan emberek, hátráltatták ezideig. Éveken keresztül
fedetlen, felszerel etlen. kellett várnia az időknek szinte
teljességét, hogy a fatemplom helyett méltóságának is inkább
megfelelő istenháza legyen a magyarság erős vára, hitének
megtartója. Most áll a templom, ha a tömérdek akadály
nem hiúsította meg felépítését, úgy fennállása egyházunk
és nemzetünk győzedelmét jelenti e ponton. Fáradoztak
benne a jelenlegi lelkész elődei, de a munka oroszlánrésze
a mi kedves Sáfrány kollégánk egy évi fáradsága. Nyerje­
nek mindannyian jutalmat a tudatban, hogy nemes mun­
kájuk fáradsága: isten előtt kedves áldozat!.
II.
Ami az egyházlátogatás dolgát illeti röviden szólva: egy
hét fáradságos munkája volt. Szentegyed, Szék, a szamos-
ujvári kör, Ördöngösfüzes, Szépkenyerüszentmárton, Deve-
cser, Naszoly, Búza Szászzsombor, Melegföldvár, Katona,
Feketelak Száva. Pulyon, Czege, Göcz egyházközségek,
illetve körlelkészségek kerültek vizsgálatra. Ezt járták, hol
kocsin, hol ökör szekéren, s a hol ezt sem lehetett hasz­
nálni — mert ilyen hely is van — gyalogszerrel. Hosszadal­
mas lenne Sófalvy Károly esperesnek minden beszédjét
kivonatban ismertetni, sok lenne a főjegyző, Lőrincs János
fáradozásait elmondani — és teher számba menne azt a
lelkiismeretes munkáját még csak nézni is, mit Benedek
Lajos számvevői működésében kifejtett. Annyit azonban
jelezhetünk a vizsgálat eredményeként, hogy sok hiba
orvosoltatik, sok indítvány fog a közvetlen szemléletből
az egyház admínisztraczió minden ágában napvilágot látni.
Vajha a személyes tapasztalatok javítanák a mi helyzetün­
ket, tennék sikeresebbé a felsőbbek hivatalos munkáját,
eredményesebbé a lelkipásztorok fáradozásait.
Osváth Lajos.
Az udvarhelyi ref. egyházm egye október 3-án
Székelyudvarhelyen a reí. kollégium.. nagytermében
tartotta évi rendes közgyűlését, Bedo Ödön csekeíalvi
lelkész megelőzőleg szép imát mondott. Péter Károly
esperes magvas beszéddel nyitotta meg a népes
gyűlést. Mielőtt a tárgyalás kezdetét vette volna,
Kovács István lelkész meginterpellálta az esperest a
„Székelyudvarhely“ ez. lapban megjelent két pap
levélváltása ügyében. Esperes kijelentette, maga is
elitélte Orbán József lelkész levelének hangját. A
közgyűlés napirendre tűzte az ügyet s titkos szava­
zás utján 18 szóval 16 ellen elvetette azon indítványt,
 336 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 4L szám.

mely az illető lelkészt fegyelmi kereset alá is akarta fogadta és új egyházközségébe f. hó 9-én tartotta bekö­
vonni. Műszaki előadó alkalmazása tanácsra bízatott. szöntőjét, melyet a petekiek nagy lelkesedéssel fogadtak.
Be lett kebelezve^ az egyházmegyébe Lőrincz Áron A Tanulók Lapja most megjelent októberi első számá­
farczádi, Márton Árpád küsmödi lelkészek, Rozsondai val kezdi még tizenkettedik évfolyamát. A magyar ifjúság
legkedveltebb lapját Gaal Mózes szerkeszti igazi szeretettel
István és Bokor Károly tanítók. Rendes törvényszéki és lelkesedéssel. Az első számban kezdődik Dickens vüághirü
bíró Biró Áron, pótbiró Hegyi Péter lett. A szám­ regénye: Copperfield Dávid, Mikes Lajos ügyes átdolgozásá­
vevő bizottságba egy megürült helyre Kádár Dénes ban; Gaal Mózes^„Az én legkedvesebb virágom“ czimű köl­
lelkész választatott egyhangúlag, esperesi ajánlatra. teményt irt be. Érdekes czikkek szólanak Japánról, a tejről,
a temető madarairól. Érdekes eredeti elbeszélést Krúdy Gyula
Titkos szavazással algondnoki állásra jelöltettek: Nagy irt: a „Czirkusz király“ czimen. ízléses képek tarkitják az
Sámuel ügyvéd, Máté Pál birtokos, Molnár Károly első számot. Fejtörő rovata élénk. A rejtvényes megfejtői
tanár. A felsőbb leiratok, esperes, főjegyző, szám­ között értékes könyvjutalmakat soroz ki hétről-hétre a szer­
vevő, tanügyi előadó jelentései sorban tudomásul vé­ kesztőség. A Tanulók Lapjának előfizetési ára égész évre 9
kor. 60 f. Előfizethetni Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Franklin-
tettek. Esperes jelentése kapcsán az adatok pontosabb Társulat. Melegen ajánljuk a szülők figyelmébe.
beküldése elrendeltetett. Tanügyi jelentés kapcsán,
munkanapló vezetése, a vallástani tárgyakról, a min­
dennapi iskolából is kivántatik. Napló és bejelentő GYÁSZRQVAT.
másolati iv nyomatásra esperes felkéretett. A bizott­
ság beható és alapos jelentése alapján a közpénztári Dr. Köpeczi Bocz Józsefné szül. Berna Hermina, a
és gyámintézeti számadások tudomásul vétettek, úgy­ nagyenyedi kórház igazgató- s a Bethlen-kollegium iskola
szintén a közalap számadása is. A jövő évi költség- orvosának neje, az idegenből lett derék magyar asszony
előirányzat elfogadtatott, képviselői dijak kiutaltattak. és honleány, a magas műveltségű, nemes lelkületű asszony
A sepsii egyházmegye átiratát a kongrua leküldése boldog házassága 23-ik, élete 53-ik évében, hosszas szen­
tárgyában, elvileg helyeseltük, de a jelenlegi gyakor­ vedés után f. évi október 6-án elhunyt. Benne Fejes Áron
lat szempontjából ellene kellett mondjunk. Majd a tanár kollegánk anyósát gyászolja. Nemes asszony volt, ki
kérelmek és segélykérvények elbírálása után — me­ hogy a majnai Frankfurtból hozzánk jőve magyar asszony
lett, mindig nemesen buzgólkodott azon, hogy bár saját
lyeknek csaknem állandó előadója, a még mindig körében magyar fajunkat értelmileg és erkölcsileg emelje.
fáradhatatlan Menyhárt András volt — késő este a Ritka jó feleség, humánus buzgalmu, tevékeny^ s mégis
közgyűlés bezáratott. *. nemesen egyszerű asszony volt. Béke poraira! Áldás em­
lékére !
Ferencz Miklós tanár, égéi Ferencz József birtokos
kiváló tehetségű fia, mint mély részvéttel értesülünk, f. hó
IRODALOM. 2-án, rövid betegség után meghalt Ujverbászon. Áz el­
E ro v a tb a n m in d e n m u n k á t m e g e m lítü n k , a m i s z e rk e s z tő s é g ü n k b e b ekü ld e­ hunyt fiatal tanár éveken át theol. fakultásunk derék nö­
tik , de h o ssza b b , b ir á la to s ism e rte té s re n ézve a s z e r k e s z tő s é g f e n t a r t ja s a já t
e lh a tá r o z á s á t. vendéke volt. Szülőinek egyetlen reménye, a magyar tan­
ügynek egy kiválasztott bajnoka szállt sirba ő benne. Nyu­
Szives tudásul. D r. Bartók György püspök godjék csendesen !
könyve: „A református egyházak presbyteriális szer­
vezete“ azoknak, a kik előre megrendelték volt, szét­
küldetvén: ezután csak könyvárusi utón kapható és HIVATALOS RÉSZ.
pedig Kokat ^Lajosnál Budapesten és Síéin Jánosnál
4139—1904 sz.
Kolozsvárt. Ára 4 korona. KÖRLEVÉL
a nagytiszteletü esperes aaihoz.
KÜLÖNFÉLÉK. Múlt évi egyházkerületi közgyűlésünk utasitása alapján
tanulmány tárgyává tettük a tanítói oklevéllel nem ren­
A k olozsvári ev. ref. eg yh á z m o n o sto ri delkező kántorok kikép ezt etésének üggét.
imaházát e hó 9-én ünnepélyes istentisztelettel avatták föl. A kérdés a nagyenyedi tanítóképző intézetnél 6 heti
Délelőtt 10 órakor vette kezdetét az ünnepség az ima­ szünidei tanfolyam rendezésével volna kedvezőleg megold­
házban, melyet zsúfolásig megtöltött a hivek serege. A ható; de ez áldozattal járna egyházkerületünk és a nagy-
gyülekezet éneke után Szabó Miklós monostori lelkész enydi kollégium, valamint egyes egyházaink részéről is.
mondott megható imát, mely után Herepey Gergely esperes Azért felkérjük a nagytiszteletü Esperes aait. hogy
tartotta meg poétikus, magasan szárnyaló avató beszédét. egyházmegyéjük területén vegyék számba s a folyó év
Az istentisztelet után az imaház udvarán dr. Nyerges végéig igazgatótanácsunkhoz jelentsék be, hogy mely
Zsigmond, köri gondnok tolmácsolta dr. Bartók György egyházközségekben kell kántori állomásokat szervezni, ha
püspök és Herepey Gergely esperes előtt a monostori kör nincs ref. tanitó, vagy más képesített egyén a kántori
háláját és köszönetét az egyháztanács iránt. Este 8 órakor teendők vitelére. Mekkora javadalmat biztosithatnak a
társas vacsorát rendezett az egyházi kör, melyen megje­ kántornak? van-e alkalmas egyén, a kit a kántorságra ki
lentek a püspök úrral együtt számos egyházi és világi lehetne képeztetni. Erre a kiképzésre álbozhatna-e az
érdeklődők. A köszöntők során dr. Nyerges Zsigmond mon­ egyház körülbelül 60—80 koronát?
dott köszöntőt a püspök urra, melyre buzditó szavakkal Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
válaszolt a főpásztor. A még számos toaszt körül külö­ Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
nösen ki kell emelnünk a Nagy Ferenczét dr. Kecskemétiig Br. Bánffy Dezső\ Dr. Sárkány Lajos,
István theol. tanárra és nejére, kik évekig a legnagyobb elnök. tanügyi előadó.
odaadással és buzgósággal fáradoztak a gyülekezet érde­
keiért. Isten adjon szép fejlődést az uj alkotásnak! 4349—904. sz.
KÖRLEVÉL
A budapesti ev. ref. th eo lo g ia i akadém ián
a néhai Kovács Albert tanszékét a kér. gyűlés Bükéi a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
Bapp István lelkésszel töltötte be, mint helyettes tanárral, A gymnáziumok 1904—5. évi tárgykiosztásának meg­
ki azonban a theol. docensi képesités megszerzése után vizsgálása alapján igen tanulságos tapasztalatokról számolt:
rendes tanár lesz. Adjon Isten segedelmet az uj kartársnak, be igazgató tanácsunknak az egyházkerületi tanügyi bizott­
kit e minőségében szivből üdvözlünk. ság s egyidejűleg kimutatta, hogy a szakcsoportositás
Papi b ek ö szö n tő . Hegyi Péter homoródszent- érvényesítésében kedvezőbb a helyzet a múlt évinél. Saj­
mártoni ev. ref. papot közelebbről dr. Ráczkövy Samu nos, most már késő a tapasztalatokat erre az évre felhasz­
egyházmegyei algondnok és Biró Áron felsőboldogasszony- nálni, ezért felhívjuk a méltóságos t. Elöljáróságot, hogy
falvi ev. ref. pap, mint esperesi megbizott elnöklete alatt a tárgykiosztási tervet ezután minden évben julius 10-ig
tartott választógyülésen Petek községbe példás egyetér­ az órarendet auguszt. hó végéig méltoztassék igazgató taná­
téssel ev. ref. papnak hivták meg. Hegyi a meghivást el- csunk elé terjeszteni.
 41. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
Br. Bánffij Dezső, D r. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 4346—1904.
A kollégiumok és a theologia méltóságos t. Elöljáróságait
érdeklő elvi határozat;
Az igazgatótanács határozattá emelte s a közgyűlésnek
bejelenti a Tanügyi Bizottság következő javaslatát:
„Tekintettel arra, hogy a nyugalmazott tanárt nem
kötelezi a tanári eskü, a tanárok helyettesítésével sem
hosszabb, sem rövid időre meg mem bizható. Ha sikerre
vezetnek az iránt tett lépéseink, hogy a nyugalmazott tanár
azon intézet fegyelmi hatósága alá soroztassék, amelyből
nyugalomba lépett, akkor azon elvi határozat érvénye
megszüntethető.u
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
4060—1904. sz.
FELHÍVÁS
mind a hét kollégium méltóságos t. Elöljáróságához.
Felmerült esetek alkalmából szükségesnek mutatkozik
gymnáziumainknál egységes elveket alapítani meg arra
nézve, hogy a gymnásiumainkba járó nem ev. ref. vallásu
tanulók a rendes szünetnapokon kívül mikor menthetők
fel a tanulás alól. Felhívjuk a métóságos t. Elöljáróságot,
hogy október hó 20-ig bejelenteni szíveskedjék, hogy a
vezetése alatti gymnásium nem református vallásu tanulói
egyházi, vagy iskolai hatóságaik kívánatéra a rendes szünet­
napokon kívül az iskolai éven át mikor kérnek és nyernek
felmentéseket az iskolába menetel kötelezettsége alól.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 4362—1904.
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
Az egyházkerületi tanügyi bizottság javaslatára, elha­
tározta igazgató tanácsunk, hogy összehívja évenként egy­
szer, rendszerint a nyári szünet folyamán, a kollégiumok
igazgató tanárait, esetleg helyettesitőiket, olyan eljárási,
részlet és forma-kérdések megbeszélése, s közvetetten és
viszontas felvilágosításokat, tapasztalatokat és nézetek
kicserélését kívánó tények és észrevételek tárgyalása végeit,
a melynek írásos ellátása hosszadalmas és kevésbbé czél-
ravezető szokott lenni; egyszerre való letárgyalásuk pedig
sok későbbi egyeztető és pótló munkát tesz feleslegessé,
esetleg kedvetlenségeket kerültet el.
Az értekezlet előkészítése, egybehivása, vezetése a
tanügyi Bizottság elnöklése és szakelőadó tagjai feladata.
Az első értekezlet kivételesen a folyó 1904—5. isk év
folyamában hivandó egybe.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvár, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 3930—1904.
KÖRLEVÉL
a nagytiszteletü Esperes aaihoz.
Felmerült eset alkalmából az egyházkerületi tanügyi
bizottság meghallgatásával kimondotta igazgatótanácsunk,
hogy olyan községek nem ref. iskoláinál, hol sem helybeli,
sem beszolgáló ref. lelkész nem taníthatja a vallást, kivéte­
lesen ref. vallásu, képesített tanító, vagy tanítónő egyház-
megyei tanácsi határozottal megbízható a ref. vallás
tanításával.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
-Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
Br. B ánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos.
elnök. ____ tanügyi előadó.
337
Sz. 4302—1904.
KÖRLEVÉL
erdélyi ev. ref. egyházkerületünk összes egyházközségeihez.
Zsinati törvényeink 30 §. az iránt rendelkezik, hogy
presbyteri ülésekben „érvényes határozat hozatalra a pres-
byterek legalább is egyharmad részének jelenléte szük­
séges/
Közelebbi meghatározást azonban nem foglal magában
a törvény arra nézve, hogy a határozatképességhez meg­
kívánt egy harmad létszám a presbyterium összes tagjai­
nak, tehát a választottak és hivatalból való tagok együttes
számának alapul vétele mellett számitandó-e, avagy csak
a választott presbyterek harmadrészének jeleléte kíván­
tatik meg?
Igazgatótanácsunk e kérdést fontolóra vévén, elvi
határozat képen kimondotta, hogy az egyházkerületünkben
majdnem kizárólagossá vált gyakorlatnak megfelelően, a
zsinati törvény 30 §-nak rendelkezését akként kívánja ér tel­
mezni, hogy a presbyteri ülés határozatképes már akkor,
hogyha az illető ülésen a választott presbyterek egyhar­
mad részének megfelelő számú presbyter van jelen.
A törvény ily tágabb értelmű magyarázatát alkalmazta
igazgató tanácsunk a zsinati ’képviselő választások igazo­
lása rendjén és ezt a magyarázatot kellett álltalánosságban
is elfogadnunk, mert máskülönben a nagyobb városi gyü­
lekezetekben, ott különösen, hol a hivatalból való presby­
terek számát az ev. ref. tanárok nagy mértékben emelik,
persbyteriumaink állandó határozatképtelenséggel küzde-
nének, vagy minden ügy elintézésére kétszer kellene a
presbyteriumot összehívni.
Miről az összes presbyteriumókát, tudomásvétel és
ahhoz alkalmazkodás végeié, ezennel értesítjük.
Az erdélyi ev. ref. egyhá^kei ület igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. szept. ho 26-án tartott üléséből.
Br. B ánffy Dezső, Kádár János,
elnök. ____ titkár.
Sz. 4360—1904.
SZABÁLYZAT
a gymnásiumainkban alkalmazható vallástani és egyházi
énektanitási tan-és segédkönyveknek engedélyezése iránt.
1. Az erdélyi egyházkerület kollégiumaiban a vallástani
és egyházi énektanitási tan-és segédkönyvek használatának
igazgatótanácsi engedélyezése a következő eljárás szerint
történik.
2. Az engedélyezést kérheti: a szerző, vágyj a kiadó,
vagy azon intézet tanárkara, melyben a könyvet alkal­
mazni, illetőleg a már alkalmazott — de még nem enge­
délyezett — könyvet továbbra is használni kívánják.
3. Aki az engedélyt kéri: az engedélyezendő könyvnek
három nyomtatott példányát, vagy, ha kinyomatva még
nincsen, egy olvashatólag tisztázott, lapszámot, bekötött
kéziratát és egy, bármelyik kollégiumunknál működő, magát
megnevező szolgálati esküt tett, illetékes szaktanárnak az
alábbi kérdésekre világosan és határozottan felelő indokolt
bírálatát köteles beterjeszteni..
4. A bírálati szempontok: a) A könyv irányzata egy­
házi, egyszersmind magyar nemzeti szempontból kifogás-
talan-e? b) Tartalma megfelel-e az illető osztály jelenlegi
tantervének? c) Terjedelme megfelel-e az anyag megérte­
tésére és megtanulására, illetőleg begyakorlására a tanterv­
ben megszabott leczkeidőnek ? nem vezet-e a tanulók
megterhelésére? d) Rendszere és előadása nem haladja-e
meg az illető osztály tanulóinál feltételezhető átlagos
értelmi fejlettség s előadásbeli készség színvonalát? e)
Vannak-e a könyvnek, a fennebbi kérdésektől eltekintve
megjegyzendő fogyatkozásai? f) Külső kiállítása, bolti ára
ad-e okot észrevételekre? g) Végeredményben minő meg­
szorításokkal és feltételekkel használható a könyv?
5. A könyvet és a bírálatot a Tanügyi Bizottság
gymnásiumi és vallásoktatási szakelőadói átvizsgálván,
vagy egyszerű véleménynyel, vagy szakszerű felülbirál-
tatás iránti inditványnyal terjesztik a Bizottság elé.
6. Ha a Tanügyi Bizottság szakszerű felülbiráltatást
határoz el: az, aki a könyv engedélyezését kérte, tartozik
a könyv bírálati diját, mely 20—40 k. összegben állapittatik
meg, az értesítéstől számított nyolcz nap alatt az igazgató-
tanácshoz beküldeni. - Ez a dij, munkálatának beadása
után, a Tanügyi Bizottság által felkért felülbíráló szakem­
bernek egészben kiutalványoztatik.
7. A felülbirálatnak a 4. pont alatti kérdésekre adandó
 338 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 41. szám.

indokolt feleletei alapján a Tanügyi Bizottság végleges Pályázati határidő okt. 22. Folyamodványok nt. Deési
véleményt ad az igazgatótanácsnak a könyv engedélyez- Gyula esperes afiához küldendők Gyaluba.
hetése tárgyában. Kolozsvárt, 1904. okt. 9.
8. Az engedély esetleges megadásáról az igazgatóta­ Dr. Bartók György, püspök..
nács köriratban, a hivatalos lap utján értesíti a kollégiu­
mokat.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának Sz. 470—1904.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből. FELHÍVÁS.
Br. Bánffy Dezső, D r. Sárkány Lajos, A küküllői ehmegye lelkészeit felkérem, hogy f. évi
elnök. tanügyi előadó, október 25-ig egy egész évi nyomtatványszükségletüket
annál inkább jelentsék be, mivel az egyházmegye tanácsá­
4363—1904. sz. KÖRLEVÉL nak erre vonatkozó korábbi rendelkezése szerint a kése-
delmezők részére nt. esperes és számvevő aa. által kimu­
az összes ev. ref. lelkész aihoz. tatandó mennyiség fog megrendeltetni, mit az illetők elfo­
Hivatkozással az Erdélyi Prot. lap idei 27-iki számá­ gadni kötelesek. Megjegyzem, hogy az igy összeállítandó
ban (1904. jul. 7.) 2617—1904. sz. alatt kiadott körleve­ mennyiségen felül nyomtatvány birtokomban nem lesz,
lünkre, utasítjuk az összes tiszteletes lelkész aait, a kik miért is előre jelzem, hogy időközi rendelésekre nem vá­
ama rendeletinknek még eddig eleget nem teLcek, hogy a laszolok.
Népiskolai törzskönyvi lapokat és statisztikai gyűjtő lapo­ Dicsőszentmártonban, 1904, okt. 5.
kat október hó végéig beadni el ne mulasszák. Hegyi Károly,
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának em. pénzt., nyomt. kezelő.
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26. tartou üléséből.
Br. Bánffy Dezső, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó. Az ev. ref. zsinati tagok szives figyelmébe. Az ev.
ref. egyetemes konvent főtiszteletü és nagyméltóságu el­
Sz. 3621—1904. nökségétől nyert megbízatásom értelmében tisztelettel
KÖRLEVÉL kérem az ev. ref. zsinat m. t. tagjait, hogy a mennyiben
az alább érintendő és a zsinat tárgyalására váró nyomtat­
a tiszteletes lelkész és hitoktató aaihoz. ványok valamelyikét (amelyek különben, a két első kivé­
Felhívjuk az összes tiszteletes hitoktató aait, hogy telével, az ev. ref. egyetemes konvent jegyzőkönyveiben
minden iskolánál, ahol vallást v a g y egyházi éneket taníta­ mind megt' 'Ihatok) még nem kapták volna meg, szíves­
nak, az elvégzett tananyagot, a tanítás tárgyát, óránként kedjenek azokért, postai czimök, valamint az általuk a
vezessék be az iskolánál az összes tantárgyak és tananyag r\'naton képVselendo ehm.. i^etőleg ehkerület szabatos
számbavételére vezetett „munkanaplóba11 vagy „tárgy- megjelölésével Dávidházy Kálmán könyvkötő úrhoz Deb-
naplódba. cz<:nhe fordulni (Fiivészkert-u. 9. sz.). Kérem továbbá
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület azgatótanácsárrk a zsinat m. t. tagjait, hogy:
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26*án tartott üléséből. a) a mennyiben az okt. 27. és köv. napjain BudapeS’
Br. Bánffy Dezső. Dr. Sárkány Lajos, len tartandó zsinatelőkészitő konvent itt Debreczeaben,
elnök. tanügyi előadó. f. nov. hó 9. vagv 10-én (tizedikén) megjelenendő és
azonnal expediálando jegyzőkönyvének gyors kézhezvéte­
3760—1904. sz. lére su'vt helyeznek, akkori tartózkodási hniyöket ugyan-
KÖRLEVÉL cs. k Dávjfkházy Kálmán debreczeni könyvkötő úrral
idejek= án szabatosan közölni,
a f. évi konventi jegyzőkönyvek árának befizetése tárgyában. b) a zsinati tagoknak szóló konventi elnökségi meg­
A f. évi junius hó 6—9. napjain tartott konvent jkvei hívók akadálytalan szétküldhetés e, a szükséges póttagok mi­
a szokásos módon ig.-tanácsunk által kiosztatván, azok ára éből behivhatása stb. iránti intézkedés érdekéből szaba­
példányonként 1 kor.-ban állapíttatott meg, minélfogva tos postai czimöket (lakó a y, utolsó posta, vármegye),
felhívjuk az érdekelteket, hogy az alább jelzett összegeket azon vasúi* állomás nevét, ahol a zsinatra utazásuk alkal­
f. évi decz. hó 15-ig múlhatatlanul fizessék be az egyház- mával vonatra fognak czállani, valamint a nov. 10-én Bu­
kerület pénztárába : dapesten történendő megjelenésben való netaláni akadá-
Vajdahunyadi egyházmegye 22 kor. Gyulafehérváii jásukat saját egyházkerületök püspöki hivatalával
em. 17 kor. Nagyenyedi em. 44 kor. K alo taszeg i em. 34 ob közölni méltóztassék.
kor. Kolozsvári em. ° kor. Szilágyszolnoki em. 64 kor. A föntebb érintett nyomtatványok a következők: 1.
Dési em. 18 kor. Széki em. 30 kor. Nagysajói em. 17 k. Az egyházi törvénytervezetnek a konvent által megállapí­
Görgényi em. 29 kor. Marosi em. 64 kor. Küküllői em. tott s Debrec .enben, a Csokonai-nyomdában 1—108 lapon
31 kor. Nagyszebeni em. 16 kor. Udvarhelyi em. 43 kor. 1904. jun. hóban megjelent végleges szövege. 2. Az ev.
Erdővidéki em. 16 kor. Sepsii em. 38 kor. Orbai em. 11 reí. egyet, konvent összefoglaló jelentése a zsinat szá­
kor. Kézdii em. 14 kor. Romániai em. 1 1' m. A theologiai mára az egyet, konvent 1893—1904. évi működéséről.
fakultás és a hét kollégium 1—1 péld. után 1—1 kor. (Nyom. Debreczenben 1904. okt. havában.) 3. A magyar-
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 27. országi evangyeliom szerint reformált és ág. hilv. evang.
Dr. Bartók, 2Iaksay János, keresztyén egyházak emlékirata az 1848. évi XX. t.-cz.
végrehajtásáról (az 1904. j* konvent 22. jk. számán?1:
elnök. számvevő. „K melléklete14). 4. Az állami egyetemen szervezendő prot.
Sz. 1370—1904. theol. fakultás ügye (az 1 *3. jun. konvent 31. jk. számá­
PALYAZAT. nak „K. m léklete44). 5. Az esküminták (az 1903. decz.
konvent 25. és az 1904. jun. konvent 39. jk. száma). 6. A
Az erdélyi ev. ref. eh. kerületben a kalotaszegi egy­ közalapi végrehajtó biz. jelentése a magyarorsz. ref. egyh.
házmegyébe kebelezed m.-létai papi állomásra pályázat közalap 1892—1902. évi történetérel (az 1903. jun. konv.
nyittatik. 56. és 61. jk. számaihoz csatlakozó „V melléklet44). 7. Az
Javadalom: tisztességes lakás, megfelelő kerttel, fize­ orsz. ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet megalakulásá­
tés a miniszter által megállapított értékben 573 kor 07 f., ról és 1896—1903. évi működéséről a zsinat elé terjesztett
a melyből 430 kor. a kepe értéke. Készpénz 55 kor. 66 f., jelentés (az 1904. jun. konvent 19. jk. számának „H mel­
a többi a can. portio is munkabeli szóig, értéke. Kongrua léklete“). Kelt a magyarországi reformátusok debreczer’*
1000 koronáig való kiegészítéssel 1026 kor. 93 f. Az álla­ főiskolájában, 1904. okt. 6.
mi iskolában teljesített vallástanitásért a lelkész tisztelet- Sass Béla,
díjra számíthat. ev. ref. hittanszaki akad. tanár,
Kötelessége: az egyházi törvények és szabályrendele­ mint konventi jegyző.
tekben körülirt összes lelkészi teendők végzése.
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 42-ilt szám.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
A theologiai fakultás vagyoni konszoli- zsinattól erélyes állásfoglalást várnak e kér­
désben.
dácziójáróL
Egyházkerületünk igen sok, megoldásra
váró, fontos kérdése között ez idők szerint
legközelebbről éget a theologiai fakultás va­
gyoni konszolidácziója.
Kerületi közgyűlésünk fölhívása folytán
most tárgyalják egyházmegyéink is e kérdést,
de az eddig ismeretes egyházmegyei közgyű­
lési határozatok nem sok kilátást nyújtanak
arra, hogy a közgyűlés által ajánlatba hozott
theologiai adó kivetésével és adományok gyűj­
tésével gyökeresen javítható volna a helyzet.
Különben is előre látható volt, hogy az
egyházközségek és egyháztagok szegénységét
és terheltségét közvetlenül ismerő egyházme­
gyék állást foglalnak minden új adó kirovása
ellen. Az eddigi rovatalok fölhajtása is óriási
nehézségekkel jár; hogy lehessen tehát újat
kivetni az évek óta szünet nélkül ismétlődő
rósz gazdasági évek csapásai alatt görnyedő
népre ?
Az adomány gyűjtés sikere még kétsége­
sebb, mert a jelenlegi nemzedék áldozni ké­
pes tagjai már meghozták áldozatukat az in­
tézet megalapítása alkalmával.
A theologia vagyoni egyensúlyának hely­
reállítását, fentarthatásának állandó biztosítását
tehát más módozatok mellett kell keresni és
megtalálni.
Az egyházkerület közügyei iránt érdeklő­
dők körében sok szó esik mostanában erről a
kérdésről s különféle indítványok is kerülnek
megvitatás alá.
Előkelő tanügyi férfiak vannak például
ama véleményen, hogy miután a theologiai
tudományos képzés szintén állami feladat,
szorgalmazni kell a protestáns theologiai karok
fölállítását az egyetemeken, melynek megva­
lósulása esetén csakis a felekezeti képesítés
aránytalanul kisebb terhe maradna az egyház-
kerületek vállain. A részletkérdéseket is köny-
nyen elintézhetőknek látják az illetők, sőt a
mai politikai viszonyokat alkalmasnak vélve, a
Kolozsvárt, 1904. október 20.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
E sorok írója laikus e kérdésben és igy
e terv érdemi bírálatába nem bocsátkozhatik,
de föltétlenül kételkedik abban, hogy immár
elérkezett volna az idők teljessége e kétség­
telenül legtökéletesebb idea megvalósítására,
sőt valószínűnek látja, hogy még ez idők sze­
rint maguk az egyházak is aggodalmoskodás-
sal gátolnák, akadályoznák e terv életre hí­
vását.
Ám szóljanak hozzá a szakemberek és ér­
leljék a kérdést a zsinati tárgyalásra, de mi
foglalkozzunk más tervekkel- is egyházkerüle­
tünk theol. akadémiájának megmentése érde­
kében, mert az államosítás eljövetelét össze­
dugott kézzel várnunk nem lehet.
Már többször hallott tervvel áll elé az
enyedi egyházmegyei közgyűlés, azt ajánlva,
hogy Bethlen Gábor alapítványából szakítsunk
ki annyit, amennyi elégséges a theologia fen-
tartásának biztosítására és a nagyenyedi fő­
gimnáziumnál ezáltal előálló hiány fedezésére
kérjünk államsegélyt.
Kézen fekvő, praktikus terv ez, de kivitele
nagy nehézségekkel járna; egy újabb húsz évi
theologiai harcz magvát vetné el az egyház-
kerület kormányzó testületé, ha e terv végre­
hajtására vállalkozna. Jogi skrupulusok is tá­
maszhatók a Bethlen-alapitvány ily módon való
fölhasználása ellen, ha csak nem kapcsoltat­
nék össze e terv az ugyanezen egyházmegye
közgyűlésén névtelenül fölmerült és közzúgás­
sal helyeselt ama javaslattal, mely egyenesen
a theologia-akadémiának Enyedre való vissza­
telepítését óhajtotta. Hogy ennek lehetősége
még gondolatnak is bizar, azt igazolni fölös­
leges.
Életrevaló tervet vetett föl, bizalmas be­
szélgetés közben, dr. Gidófalvy István, theo­
logiai algondnok aa., a nagy szövetkezeti
apostol, ki a szövetkezeti eszmét, az ember­
séges hitel és becsületes adós viszonyát, az
egész társadalomra, a társadalom minden in-
 340 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 42. szám.

tézményére alkalmazhatni véli és alkalmazni tett i úton, a szövetkezeti alaptőke megkétsze­

is tudja. ]reződéséről, mellyel szemben az intézet bizton
Tervének alapgondolatát és indokát arra elvállalhatja
< az évenként föltétlenül emelkedő
építi, hogy az anyaszentegyháznak kötelessége theologiai
1 deficit állandó hordozását.
a papképzés lehetőségét biztosítani megfelelő íme! ezek az általam ismert tervek, me­
intézet fentartása által, de nem elengedhetet- lyeket
] nyilvánosságra hozni és ezúton a hozzá­
i
len kötelessége a tanuló ifjúság ellátásáról is szólásoknak tért nyitni kötelességemnek is­
gondoskodni, tehát ezt csak annyiban gyako- mertem. i
rolja, a mennyiben van rá kellő fedezete. Kifogásokat támasztani mindenik ellen le­
Theol. fakultásunknak van fedezete az intézet ]het; ám de vitassuk meg a dolgot és válasz-
fentartására, a tanárok javadalmára, de nincsen szűk\ ki, annak alapján, a relátive legjobbat.
a növendékek internátusi és konviktusi költ­ Abszolút jót úgy sem találhatunk.
ségeire. Ellátási kedvezmények nélkül azon­ Kétségtelen, hogy a kérdés nagyon fontos
ban igen kevés lesz a theologus, mert az éven- és i megoldása égetően sürgős szükséget képez.
ként legalább 400 K-ra számítható költség fe- Arra . támaszkodnunk nem lehet, hogy maga a
dezését nem bírják. Előlegezze tehát maga az kerület! fedezze a theologia hiányát, mert az
intézet minden egyes hallgatónak, négy éven egyházkerület helyzete sem 10, sem 20 év
keresztül, az ellátási költségeket oly föltétel­ múlva nem javulhat annyira, hogy új terheket
lel, hogy az állomásba jutó pap csak 20 éven elbírjon, addig pedig a theologiai alap föl­
keresztül, egyenlő részletekben és 1%-os ka­ emésztette önmagát.
mat mellett legyen köteles a négy év alatt E kijelentés nem azt jelenti, hogy az egy­
1600 K-ra szaporodott előleget megtéríteni 'házkerület háztartási egyensúlya helyre nem
Az 1%-os kamat fedezné — nézete szerint — áll, mert az államsegély fokozatos emelkedése
a kétes követeléseket és az elhalálozások foly­ folytán ez már is biztosítottnak vehető, csak­
tán előállítható veszteségeket. hogy az államsegély hosszabb időre, nem von­
Nézetem szerint is kivihető és czélravezető ható el eredeti rendeltetésétől, legközelebbről
volna a terv végrehajtása, sőt kétségtelenül pedig ebből elégítendő ki az egyházmegyei
meg lenne erkölcsi haszna is, a kötelességér­ adminisztráczió dotálásának mind hangosabban
zet fejlesztésében és az önállóság jellemerősitő 'megnyilatkozó méltányos igénye.
tudatában. A kezelési nehézségek elenyészte- Az egyházkerület jelenlegi vagyoni befek­
tése sem okozhat gondot, mert azt az egyház- tetése is olyan, hogy a lekötött vagyon csak
kerülettel szorosabb viszonyban álló valame­ hosszú idő múltán mobilizálható és ha fokon­
lyik pénzintézet elvállalná. ként föl is szabadul: központi kezelés mellett,
Végeredményében nem egyéb e terv, kü­ egyházkerületi czélok szolgálatára föl nem
lönben, mint a papok theologiai adójának élet- használható, hanem a tőketulajdonosoknak
beléptetése, csakhogy a legméltányosabb és visszabocsátandó, amint azt már egyházkerü­
legelfogadhatóbb formában. leti végzések is megállapították.
A Közhasznú Szövetkezet igazgatósága A vagyonkezelés deczentrálizálása immár
körében képezte megbeszélés tárgyát egy teljesen megérett kérdés. A nagy tőke olcsó­
másik terv, mely az évekre terjedő átmeneti sága kizárja a központi kezelés éredményes-
nehézségek nélkül, mondhatni azonnal, orvo­ ségét; a vidék pénzszüksége és a földbirtok
solná a theologiai deficit terjedő betegségét. árának állandó emelkedése pedig bizonyítják
Ez az intézet ugyanis épen arra a czélra a deczentrálizáczió közgazdasági előnyeit.
alakult, hogy jövedelmével ev. ref. egyházi A fokonként kihelyezendő tőkék kezelési
kulturintézeteket segélyezzen és eddig még formái és közvetítő faktorai önként kínálkoz­
lekötve más irányban nincsen. nak a szövetkezeti eszme előhaladó térfogla­
A most vége felé közeledő harmadik üz­ lásában és különösen a nemzeti alapon szer­
letévi nyeresége, előre láthatólag, a tízezer vezendő közczélu szövetkezetek megállapítá­
koronát közelíti meg, melyből, alapszabályai sában.
értelmében, 3000 K körüli összeg jut közczé- Már közéig az idő és adja Isten, hogy
lokra. mielőbb itt legyen, mikor a vidéki családi ta­
A theologiai fakultás vagyoni viszonyainak karékpénztárak és uzsorabankok romjain a
konszolidálása tárgyában javaslattételre kikül­ tiszta szövetkezeti eszme alapján álló, határo­
dött bizottság számítása szerint, 2500 K az zottan magyar nemzeti közczélok (községi,
intézet mostani hiánya, tehát annyi, hogy azt egyházi és kultur-intézmények) szolgálatára ala­
a közhasznú szöv. már most is fedezheti, most kult hitelszövetkezetek épülnek fel. Ezek ál-
a mikor üzletrész tőkéje még nem érte el a dásthozó közgazdasági intézmények, nemzeti
százezer koronát és betétje sem sokkal ha­ erősségek és egyházi támoszlopok lesznek,
ladta meg a kétszázezret. melyeknek egyházi .tőkékkel való támogatása
Lépjen szerződésszerű megállapodásra a sokszoros gyümölcsöket terem.
theologia ezzel a pénzintézettel; gondoskodjék, A deczentrálizáczió azonban fokozottabb
részben saját alapjaiból, részben pedig közve­ ellenőrzést igényel és evégből is mulhatatla-
 42. szám. ER D ÉLYI P R O T E S T Á N S LAP.
nul szükséges az egyházmegyei adminisztrá-
czió erősítése, dotálása, az espereseknek, fő­
jegyzőknek és számvevőknek útazási átalány­
nyal való ellátása.
Romlások megépítése.
Egyh. kerületünk Igazgató-tanácsa a Főt. Püspök
ur előleges, gondos és nagyszorgalmú tanulmánya
alapján egyházunk romlásai megépítésére s szétszórt
tagjai összegyűjtésére, a mely hazarészünkben nem-
zetileg is oly fontos hivatást kell hogy betöltsön, az
alábbi előterjesztéssel fordult a nagymélt. vallás- és
közoktatási Miniszter úrhoz:
Nagyméitóságu Miniszter Úr!
Az 1898. évi XIV. t.-cz. 2. §-ának második bekez­
dése kifejezetten előirányozza és általában a törvény
alapgondolataki nem zárja, uj lelkészi állomások szer­
vezésének lehetőségét és ezeknek javadalmazásához
az állam segéllyel való hozzájárulását, olyan esetek­
ben, midőn az u j lelkészség szervezésének indokolt­
ságát, az egyházi főhatóság előterjesztése alapján,
Nagyméltóságod is elismeri.
A lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló tör­
vény idézett §-ának ily irányú értelmezéséről tanús­
kodik Nagyméltóságod 1903. évi november hó 28-án
kelt 48546 számú, elvi jelentőségi határozata is, mely­
ben kijelenteni méltóztatott, hogy a törvény kereté­
ben megvalósítható nyitott kérdésének méltányos
megoldása elől elzárkózni nem fog.
Nem állítható azonban, hogy az idézett törvény
első végrehajtása rendjén ily liberális felfogás nyil­
vánult volna a kivitelben, mert ekkor túl mereven
ragaszkodott a kormányzat a törvény végrehajtásá­
nak kezdőpontjául kijelölt 1898. jan. 1-én talált
véletlen állapotok megrögzítéséhez, holott a termé­
szetes fejlődés és előhaladás útjának lezárása a tör­
vény czélja nem lehetett.
A közoktatási kormány e szigorú álláspontja
alapján, elutasittatott íizetéskiegészités iránti folya­
modásával erdélyi ev. ref. egyházkerületünk terüle­
téről tekintélyes számban oly egyházközség, mely az
1898. évben már nem volt önálló lelkészt tartó
anyaegyházközség, hanem épen a papi fizetés cse­
kélysége miatt bekövetkezett állomás-üresedés foly­
tán, kényszerüleg csatlakozott valamelyik szomszédos
anyaegyházhoz, ideiglenesen társas, avagy filiális
viszonyban lépvén azzal.
Jelentékeny számban vannak amaz egyházköz­
ségeink is, melyek a kongrua-törvény első végrehaj­
tása rendjén fennforgóit bizonytalanság és határozat­
lanság közepette, nem is folyamodtak önállósági igé­
nyük elismertetése iránt, hollott erre kellő jogczimmel
bírtak volna.
A törvény végrehajtása során előfordult és
koránt sem a jó akarat hiányának, hanem a kezdet
nehézségeinek betudható emez elnézések kiigazí­
tásának, illetve pótlásának ideje azonban most már
elérkezett, minélfogva erdélyi ev. ref. egyházkerüle­
tünk igazgatótanácsa elhatározta, hogy ez iránt indo­
kolt előterjesztést intéz Nagyméltóságodhoz, kiemelve
különösen azokat a nagyjelentőségű magyar nemzeti
szempontokat, melyek az erdélyi részek nemzetisé­
gileg exponált vidékein fekvő egyházközségeink önál­
lósítását sürgősen követelik.
A 7. alatt, tisztelettel, mellékelt kimutatás 63
egyházközségünket sorolja fel olyanokul, melyeknek
önállósítása, fokozatosan végrehajtandó lenne. Ezek­
nek legnagyobb része már volt önálló anyaegyház­
község és ezen a czimen igényelheti az 1898. évi
XIV. t.-cz. kedvezményeinek élvezetét, miután az
idézett törvény czélja épen az, hogy anyagi segítsé­
341
get nyújtson az egyházközségeknek a lelkészi állo­
mások fenntartására, vagyis nyújtsa azt a segítséget,
melynek hiányában idők folytán önállóságukat elve­
szíteni voltak kénytelenek.
A kimutatásban felsorolt egyházközségek másik
csoportjában azok az egyházközségek vannak önálló­
sításra felajánlva, melyek az időközben elért fejlődé­
sük folytán, lélekszámúk meggyarapodása következ­
tében igényelhetik az önállóságot.
Mindenik folyamodó egyházközségre vonatkozó­
lag, a kimutatás sorrendjében rövid történeti ismer­
tetést fogunk az alábbiakban nyújtani, előre is kérvén
Nagyméltóságod jóakaratu figyelmét arra a szem­
pontra irányítani, mely szerint egyházkerületi igaz­
gatótanácsunknak határozott czélja legelső sorban a
magyar nemzeti érdekek előmozdítására törekedni
Az 1848—49. évi gyászos emlékű események erdélyi
egyházkerületünk területén számtalan ev. ref. magyar
egyházközség sírját ásták meg, melyeket uj életre
hívni és e munkában az államkormány törvény biz­
tosította segítségét igénybe venni elengedhetetlen
hazafias kötelességünknek ismerjük.
Az elősorolandó egyházközségek anyásitásának
szükségét nem tudjuk mindenütt az ev. ref. hívek
lélekszámának nagyságával indokolni, mert hiszen a
szétszórt csontok egybegyűjtésének és a pusztítások
után megmaradt hívek gvarapodása épen az állandó
lelkész hiánya miatt, lassan előre haladó folyamat,
de feltétlenül bíznunk lehet abban, hogy az 1898. évi
XIV. t.-cz. segitségével beállítandó lelkészek odaadó
gondossága folytán és a mai nemzeti irányú kormány­
zat népnevelési politikája mellett, az eloláhosodott
nép visszamagyarositásában fényes eredményeket
fogunk elérhetni.
Az anyásitandó egyházak felsorolását Hunyad-
megyében kezdjük, hazánk eme végvidékén, mely
gazdag történeti emlékeivel, kedvező földrajzi és
geológiai viszonyaival, a legklassikusabb vármegyék
egyike, de a magyar nemzeti ügy érdekében még
kiszámíthatatlan áldozatot igényel, daczára annak,
hogy a kormánynak állandóan főfigyelme tárgyát
képezte, a miről állami iskoláinak tekintélyes száma
és a magyarosodás előmozdítására szintén kedvező
hatással biró vasúti telepek és kincstári bányamüvek
létesítése tesz tanúságot.
E vármegye kivételes nemzetiségi helyzete indo­
kolja amaz eljárásunkat, hogy itt csekélyebb népes­
ségű egyházak önállósítását is javaslatba hozzuk,
mig a kevésbé veszélyeztetett nemzetiségi vidéke­
ken, önállósitási kérésünk íőindokát a megfelelő lélek-
szám felmtatása képezi.
1. Nagypestyén. A legrégibb időtől fogva anya­
egyházközség volt. 1883-ban ideiglenesen társult
Klopotikával, mert a csekély papi fizetésre önállóan
lelkészt nem kapott. Ebben a helyzetben találta a
papi fizetéskiegészitési törvény és a minisztérium,
ismételt folyamodás daczára sem ismerte el önálló­
sági jogát. A távollakó klopotivai lelkész beszolgálása
azonban ki nem elégitő, mert a szomszédos falvak­
ban elszórtan élő hivek gondozása is időt igényel.
A ref. lelkek száma 79, de az idecsatolható 6 szom­
széd községben is van 58 ref. magyar, kik a nagy­
számú oláhságba rendre beolvadnak, ha külön lelkészt
nem nyernek. Van az egyháznak temploma és papi
háza, sőt 400 koronát közelitő papi fizetési alapja is.
2. Feliérvíz. 1869-ig szintén önálló volt. A község­
ben és az idetartozó négy szomszédos, faluban össze­
sen 57 ref. lélek lakik. Van temploma, papiház épí­
tésre fedezete és évi 1000 k. papi fizetése.
3. Kitid szintén anyaegyházközség volt és csak
1851-ben társult O-Brettyével, mert a csekély papi
fizetésre önállóan nem kapott lelkészt. Híveinek és
hat szórványának együttes lélekszáma 83. Van
temploma, papi háza, mely jelenleg iskolának .hasz-
 342 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 42. szám

náltatik és van 356 k. évi javadalma. Onállósitási az a körülmény is sürgeti, hogy Marosludason állami
kérése szintén eredménytelen maradt 1898-ban. telepités eszközöltetett, minek következtében az itteni
4. Marossolymos. Lélekszáma 43, illetőleg a szór­ lelkész immár képtelen Hadrévbe és filiáiba beszol­
ványokkal együtt 58. Az 1888. évig önállóan tartott gálni. A lélekszám M.-Gezsével és Keczével együtt
papot és igy volt, a ki e nagy oláh vidék eme köz­ 462. Van az egyháznak temploma és papitelke, vala­
pontján magyar nyelven tartson istentiszteletet. Tem­ mint 200 kor. körüli papi javadalma.
ploma van és 232 k. évi papi javadalma, de papi 13. Mezőm éhes. Anyaegyház sohasem volt, de
lakása használhatatlan. kívánatos volna anyásitása, hogy 200-at meghaladó
5. Kémend. Még 1826-ban megszűnt önállósága. magyarsága, ott az oláh tenger közepében, továbbra
Most van 44 ref. lakója, kiknek száma a szomszéd is megtartható és gyarapítható legyen. Kellő anyagi
hat községben élőkkel együtt, 100 ra bizton tehető. ereje, az anyaegyházi berendezkedésre, most még
Temploma és papitelke, valamint 120 kor. papi java-' nincsen, de előjegyzésbe vétele elkerülhetetlenül
dalma van. szükséges.
6. Gyalári fiókegyházközségünkben, mint vas­ 14. Marosszentkirály. 1848-ban vesztette el önál­
gyári telepen a hívek száma napról-napra növekszik. lóságát, midőn Axente oláhai az egész községet fel­
Ma inár itt és az idecsatolható szórványokban 118 égették és a lelkészt elüldözték. Azóta Szászujfalu-
ev. reí. és 24 más protest. hivő lakik. Templomépi- val együtt tartanak papot, de miután 179 lélekszám­
tési alap gyűjtésére megindult az actió. A rákosdi mal és meglehetős vagyonnal bir, temploma és 700
anyaegyház távolsága miatt nehéz és hiányos a be- kor. körüli papi fizetése van: önállósítása szükséges
szolgálás. és hasznos volna.
7. Kudsir. Ez is fejlődő vasgyári telep, hol 120 15. Magyarbagó, mint 1700-ig önálló egyház,
körüli ref. magyar tartózkodik. Róm. kath. egyház, szintén igénynyel bir az újból önállóan leendő szer­
úgy itt, mint Gyaláron már szervezve van, nagy ará­ vezkedésre. Lélekszáma 86. Van temploma, évi 150
nyú kincstári segélylyel. koronát meghaladó jövedelmet biztositó papi fizetési
8. Lupény. Az ev. reí. hívek száma 416, a szór­ alapja, miért is anyásitásra előjegyzendő.
ványokéval együtt pedig 771. A petrozsényi lelkész, Kalotaszegi egyházmegyénk területéről:
a távolság és saját egyházának gondjai miatt, kellő 16. Farnos leányegyházközségünk ajánlható önál­
módon el nem láthatja itt is a papi teendőket. Ez az lósításra, mint a mely 1875-ig tényleg anyaegyház volt.
egyház múlhatatlanul önálló papot igényel, kinek A község 419 lakójából 178 ev. reí. magyar, a többi
javadalmához a hívek évi háromszáz koronával járul­ oláh. Van az egyháznak temploma, de papi lakása
nak. Témplomépitési alapot most gyűjtenek. Megfelelő iskolai czélra és a lévita-tanitó lakására van lekötve.
telke .és papiháza nincs. 17. Kiskapusi .leányegyházunk önállósítását a ref.
Önállósításra első sorban ajánljuk. hívek 500-at meghaladó száma indokolja. Nem álla­
Hunyadmegyéből északkelet felé haladva, gyula- pítható meg, hogy valaha önálló egyház lett volna és
fehérvári ev. reí. egyházmegyénk területéről első tetemes áldozatot is igényel a külön papi állás szer­
sorban ajánljuk önállósításra. vezése, mert a nagyon szegény hívek alig járulhat­
9. Szászsebest. Itt 277 ref. hivő van, kiknek fele­ nak valamivel a papi állás fentartásához, sőt a tem­
része németajkú telepes. Ezeket a szászsebesi gaz­ plomon kivül más egyházi épületei sincsenek.
dag szász-lutheránus egyházközség telepítette be Kolozsvári egyházmegyénkből a következő két
saját birtokára és ezen czimen nyert befolyását nem­ egyházközség ajánltatik fel:
zeti érdekünk rovására gyakorolja. A szomszédos 18. Csomafája. Az 1875. évtől kezdve társegy­
községekben szintén laknak elszórtan ev. ref. ma­ háza Kidének, mert az akkor eltávozott rendes lel­
gyarok, úgy, hogy emez egyházunk 350-et meghaladó késze helyett, a fizetés csekélysége miatt, más pap
lélekszámmal lesz megalakítható. Van már az egy­ nem jelentkezett. Az ide csatolható gyulai fiókegy­
háznak temploma, papi lakása, évi 600 k. papi fize­ ház 41 hallgatójával együtt 168 a lélekszám, kik be­
tése és egy 20000 koronás alapítványa, mely az járó lelkész gondozása mellett nem igen tarthatók
alapítók halála után szabadul fel és állandóan bizto­ meg nemzetünknek, a nagyszámú idegen ajkú lako­
sítani fogja az egyház fenntartását. Ezen az erős sok között. Van temploma és papitelke; hívei nehány
szász nemzetiségi helyen való állásfoglalásunk fő 100 kor. javadalmat is biztosítani tudnak, miért is
fontosságú nemzeti érdek. önállósítása jegyzésbe veendő.
10. Verespatak és topánfalva vidékén, az előbbi 19. Bodonkut szintén csak kényszerűségből csat­
központtal szintén indokolt az önálló anyaegyházköz­ lakozott társegyházához: M.-Macskáshoz az 1877. év­
ség létesítése. Az együttes lélekszám 150-re tehető. ben, midőn a papi fizetés csekélysége miatt, önálló
Verespatakon van templom és papi szállás-bérre lelkészt nem kapott. Biztosítani tud papjának 321 K
fedezetet nyújt egy alapítvány jövedelme. A papi évi javadalmat, van temploma és papi háza; a hivek
fizetésre is biztosítható volna a hívek csekély mérvű száma a diósi szórvány 18 ref. leikével együtt 203,
hozzájárulása. E havasi vidék kipusztitott magyar­ tehát önállósítása feltétlenül óhajtandó, annál is in­
ságának élesztésére szolgálna a ref. papi állás szer­ kább, mert a társegyházak hivei folytonos versen­
vezése. gésben élnek egymással, a közös lelkész lakhelye
11. Marosszentimre 4 szomszédos szórványával, miatt.
60-at meghaladó lélekszámmal bir. Az 1848-ig önálló A dési egyházmegye községei közül a következő
emez egyház többi hívét az oláhok mészárolták le, négy ajánlható fel:
elpusztítván akkor a papi lakást, az egész községet 20. Kecsed, mely jelenleg az esztényi körlelkész­
és felette megrongálván a nagyértékü műemléket ség kötelékébe van beosztva. Az 1849. évig önálló
képező Hunyadi templomot. Az itt szervezendő reí. egyház volt, de a szabadságharcz alatt hivei nagy
magyar egyháznak, mely telepítéssel is megerősítendő részben kipusztittattak. A szomszédos községekkel
lesz, az el- és visszamagyarositás terén van nagy együtt 125 ev. ref. magyar lelket számlál, kik az el-
sikerrel biztató fontos feladata. oláhosodás veszélyének vannak kitéve, sőt anyanyel­
A nagyenyedi egyházmegyében: vűket részben már ma sem bírják. Van temploma,
12. Hadrév bir első sorban igénynyel az önálló­ papi telke és biztosítani tud évi 300 K javadalmat a
sításra. Emez egyházunk 1888-ban szűnt meg önál­ pap részére.
lóan papot tartani, mikor is ideiglenesen a Maros­ 21. Néma, hajdan szintén önálló egyház, 1872-
ludason szervezett körlelkészséghez csatoltatott. Újra ben azonban már nem tudta betölteni papi állását.
anyásitását tekintélyes lélekszáma, kellő vagyona, de Híveinek száma csekély (97) és az egyház is szegény,
 42. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 343

de önállósulásra való igénye előjegyzést és a körül­ Az egyházmegyében az év folyamán a papokból

mények kedvező alakulása rendjén méltánylást ér­ és tanítókból énekkar alakult, a melynek czélja össz-
demel. hangzatos énekkel emelni az ért. közgyűlés magasz­
22. Hosszufalu (Szatmár vármegyében) régi ud­ tosságát.
vari papság volt. 1850-ben azonban üresen maradt Az egyházmegyei értekezlet működéséről a leg­
papi állomása és a papi lakban iskola és tanítói lakás jobb reményekkel lehetünk, mert az értekezlet buzgó
rendeztetett be, mely a patrónus grófi udvar által elnöke Balázs Ignácz köpeczi lelkész ambiczióját he­
máig is fentartatik. 248 a reí. hívők száma, minél­ lyezi abba „hogy az értekezlet folyton haladjon s gyö­
fogva önálló papi állomásának újból való szervezése kereit terjessze ki abba a talajba, a melynek megtermé­
óhajtandó. kenyítése czéloztatik: az egyházközségekbe “
23. Nagysomkút, szintén szathmármegyei fiókegy­ 13. Az orbai egyházmegye a múlt évben is a régi
házközségünk, mely járási, központi helyzeténél fogva buzgósággal és szeretettel munkálkodott egyháztár­
bir igénynyel az önálló szervezkedesre. A község sadalmi téren. Közgyűlését 1903. okt. 31-én tartotta
lakossága felerészben magyar és igy a további ma­ Pákában. A közgyűlés istentisztelettel kezdődött;
gyarosítás munkájában tevékeny részt vehetne a szer­ majd elnöki megnyitót tartott Csia György fogond-
vezendő ev. reí. anyaegyházközség is. A reí. hivők nok, Kálvinról felolvasott Veress Károly papolczi lel­
228-an vannak és nagy áldozatokkal munkálkodnak kész, szavalt Ignácz László kovásznai, eredeti vallá­
a templom megépitésén, ami rövid idő alatt sikerülni sos költeményeket olvasott fel Vass Jenő pákei lel­
is fog. A szervezkedési előmunkálátok további hala­ kész. Itt tárgyalták meg Földes György zabolai lel­
dása szerint, másodsorban kérjük emez egyház ön­ kész előadásában a Próbaénekeskönyv ügyét is.
állósulási igényének elismerését. A titkári állomás beszámol a hozzá érkezett je­
A Szilágyvármegye területén fekvő szilágyszol­ lentések alapján az egyes egyházközségek munkás­
noki ev. ref. egyházmegyéből az alábbi 9 község ságáról is.
volt előbb önálló és igényli ez alapon újbóli anyá- 1. Barátoson tartatott 5 vallásos estély (ének,
sitását: felolvasás és szavalat programmal). Van 150 tagú
24. Érkörös. A legrégibb ev. reí. anyaegyház­ ifjúsági egyesület, mely az egyházközségnek 186 K
községek egyike, mely a kongrua-törvény életbelép­ 80 fillér orgona alapot szerzett.
tetése rendjén csakis elnézésből maradt ki a folya­
2. Kovásznán a vallásos és hazafias ünnepélyek
modók sorából. Az 1874. évben maradt üresen papi
állása, a csekély fizetés miatt, mely idő óta a pele- rendezésén kívül, melyeken ének, zene, szavalat, fel­
keszii körlelkészség kötelékébe van beosztva. Hívei­ olvasás stb. tartatott, a társadalom működése abban
nyert vallásos buzgó kifejezést, hogy az egész tél
nek száma 327 Van temploma, papi telke és évi
folyamán 24 szegénysorsu iskolás gyermeket láttunk
380—400 kor. javadalmat tud biztosítani lelkészének.
el naponta meleg ételből álló ebéddel. A „Vasárnap“-ot
Az elsők között önállósítandó, mert a pelekeszii lel­
kész kellő gondozásban nem részesítheti. az egyházközség 6 példányban járatja és azokat az
utczák szerint 6 presbyternél olvassa a közönség
25. Szeődemeier szintén önálló egyház volt, az
nagy érdeklődéssel.
újabb időkig. A ref. hivők száma 134. Van az egy­
háznak temploma és évi 200 koronát biztositó papi 3. Papolczon 5 vallásos estély volt a rendes prog-
fizetési alapja. ramm mellett, melyen az ifjúsági vegyeskar énekelt
(Vége következik.) s adományozásokból egy új harang-alapra gyűjtöttek.
4. Telek 8 vallásos estélyt tartott lelkész, tanítók
és az ifjúsági egyesület énekkarának közreműködé­
Titkári jelentés. sével. Az ifjúsági egyesület, mint olyan, testületileg
jelent meg a vasárnap délelőtti és délutáni istentisz­
Irta és az Értekezlet Kézdivásárhelyen 1904. julius 4—5-én teleteken.
tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi György ért. titkár.
5. Zabolán 16 vallásosos összejövetelt tartott az
(Folytatás.) ifjúsági egyesület. Ezek közül kettő táncczal egybe­
12. Az erdővidéki egyházmegye 1903. okt. 31 én kötött lévén, 50 koronát jövedelmezett az egylet
tartotta népes közgyűlését Szárazajtán, istentisztelet­ czéljaira; kettő műkedvelői előadás volt, melyek 14
tel kapcsolatosan. A közgyűlés tárgyai: elnöki meg­ kor. 12 f. a „Rákóczy-szoborra“, 14 kor. 12 fillért a
nyitót tartott Bedő József ehm. gondnok, felolvasott „Kovács Albert sírkövére“ jövedelmeztek.
Kövér András esperes a cura pastoralis köréből, ar­ 6. Zágon ifjúsági egyesületének 160 tagja, 40
ról, hogy mikép lehet eljárni a lelkésznek híveivel tagból álló dalkara és külön., könyvtára van. Minden
szemben a templomon kívül, hogy személye tisztelt vasárnap van összejövetel. Ünnepélyes összejövetel
és munkássága eredményes legyen. Felolvasást tar­ volt 5.
tott még Molnár Imre bardoczi lelkész, foglalkozva Bevétele volt 170 kor. 12 f., mely összegből 118
a székely nép bajaival s e bajok orvoslását az egy­ korona a könyvtár gyarapítására fordittatot. Az ifjú­
háztársadalmi munka intenzivebbé tételétől várja és sági egyesület „koszorú fűzeteket“, „imakönyveket*
reméli. A közgyűlés érdekes határozatot hozott, a és „Protestáns Naptárakat“ árusított el. A „Vasár­
mennyiben az ügyvivő elnök javaslatára kimondotta, nap“ az egyházközség anyagi támogatása mellett 27
hogy „megkeresi az egyh. megyei közgyűlést, hogy köte- példányban jár.
lezöleg rendelje el minden egyházközségben az egyház- 14. A kézdii egyházmegye (tagok száma 62) f. évi
községi egyházi értekezlet megalapítását.“ junius 9-én tartotta közgyűlését, a melyen letárgyal­
Az egyházmegyei értekezletnek ehez a határoza­ ták az egyházkerületi ‘Értekezlet közgyűlésének az
tához szó férhet ugyan, mert a mint előbb is hang­ egyházmegyékhez letett javaslatait s javarészében
súlyoztuk, az egyháztársadalmi munkásságnak ön- csatlakoztak a javaslatokat illetőleg a kér. Ért. állás­
kénytesnek kell lennie s más kényszer itt, mint az pontjához. Ugyanitt olvasták fel a jelentéseket az
erkölcsi, nem alkalmazható, azonban az értekezlet egyes egyházközségek egyháztársadalmi munkássá­
körüli buzgóság is a cura pastoralis körébe tartozik gáról. E bő jelentések az egyes egyházközségekről a
szénnek fokozottabb működését az egyhm. sürgetteti. következőkben foglalhatók össze.
Úgy hisszük, hogy az egyházmegyei közgyűlés is Léczfalván van Népkör, a melyben valláserkölcsi
csali az erkölcsi kényszer mellett fog majd maradni tárgyú felolvasásokat tartanak, van dalkör; az egy­
s ennyiben útasitja a kényelmesebb, közönyösebb házközség gondoskodik hitépitő munkákról, mint a
lelkészeket intenzivebb egyháztársadalmi működésre. Téli Újság, Vasárnap.
 344 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Mártonfalván, Albisban kisebb mértékben, de
munkálkodnak.
Csíkszeredában vallásos iratok kiosztása, iíj. ének­
kar szervezése és gyakorlása és szeretet vendégség
tartásában nyilvánul különöskép az egyháztársadalmi
munka.
Felsőcsernátonban egyházi olvasó egylet van, a
hol különösen egyházi lapokat olvashatnak a tagok.
A mulatságok egyházi czélokra jövedelmeznek. Ki­
váló gond íordittatik az hiúságra, iíj. istentiszteletek
tartatnak, vasárnap délutánonként íelolvasások és
énekgyakorlatok vannak, a vallástanitáshoz szemlél­
tető bibliai képeket vásároltak.
Felső-Torján a lakók szétszórtsága miatt nehéz­
ségekkel kell küzdeni, azonban minden lehetőt meg­
kísértenek az ügy érdekében.
Karatnán a híveknek ismét templomhoz szokta­
tása volt a főczél s ez jórészben sikerült is s igy a
továbbiakra is reménység lehet.
Ikafalván iíj. egyesület alakult, többen járatják
a Vasárnapot, Téli Újságot.
Dalnokban van iíj. egyesület, íérfi- és vegyes
énekkar, olvasó-egylet, tervben van egy termény­
értékesítő szövetkezet.
Markos Mátisfalván nagy akadályul szolgál a
kaszt rendszer. E miatt szünetelt két évig az egyh.
énekkar, azonban most ismét megkezdi- működését.
Örvendetes jelenségnek tekinthető, hogy a tél vége
íelé szokásba vették Mátisfalván az ifjak, hogy he­
tenként kétszer összegyűlnek, ahol énekelnek, szaval­
nak és vallásos felolvasásokat tartanak.
Nagyobb szabású egyháztársadalmi munkát fejt
ki Kézdivásárhely, különösen a szegények íelsegé-
lyezése körül, melyre igen szép alapítványok vannak.
Minden karácsonkor 10 szegény tanulót lát el ruhá­
val. Van iíj. egylete, egyházi dalárdája; prot. nőegye­
sülete azonban feloszlott; vallásos estélyek gyakor­
latban vannak.
Maksán a lelkész fogyasztási szövetkezetét alko­
tott. Kiváló gondot fordít az iíj. egy háziasságára; van
iíj. egylet, énekkarral, könyvtárral. Nagy gondot for­
dítunk arra, hogy az iíjuság az istentiszteleten részt
vegyen s ezt az alapszabályok kötelezővé teszik.
Alsócsernáton szintén nagy gondot íordit az iíju­
ság egyházi gondozására; az ifjúságnak van dalegy­
lete, a melynek közreműködésével jótékonyczélu elő­
adásokat tartottak. Az egyházközség bőven el van
látva hitépitő és erősítő olvasnivalókkal.
(Folytatása köv.)
ZSINATI ÜGYEK.
Az ev. ref. zsinat képviselőinek névsora.
A zsinati képviselőválasztások befejeztével itt közöljük
az 1904—1914. évi cyklusra megválasztott zsinati képvise­
lők névsorát, amint összeállíthattuk:
1. A dunamelléki egyházkerületből:
Baksay Sándor püspök, lakása Kunszentmiklós.
Darányi Ignácz főgondnok, lakása Budapest.
Egyházi rendes képviselők: 1. Ádám Kálmán esp.,
lakása Tiszavezseny. 2. Baky István esp., 1. Érsekcsanád.
3. Dányi^ Gábor esp., 1. Kiscsány-Oszró. 4. Dömök Péter,
esp., 1. Ocsény. 5. Kálmán Gyula esp.. 1. Ságvár. 6. Koncz
Imre esp., 1. Seregélyes. 7. Mády Lajos esp., 1. Újpest. 8.
Szabó Péter esp., 1. Piros.
Világi rendes képviselők: 1. Ádám András e. m.
gondnok, 1. Budapest. 2. Antos János e. m. gondnok, 1.
Abonv. 3. Cseh Ervin e. m. gond., 1. Budapest. 4. Gróf
Dégenfeld Lajos e. m. gond., 1. Szirák (Nógrádm.) 5. Hajós
József e. m. gond., 1. Dömsöd, Budapest. 6. Szilassy Ala­
dár e. m. gond., 1. Budapest. 7. Gr. Teleki József e. m.
gond., 1. Tetétlen (u. p. Harta). 8. Dr. Vécsey Tamás e. m.
gond., 1. Budapest.
42. szám.
Egyházi pótképviselők: 1. Ádám József lelkész, lak.
Szeremle. 2. Benkő István leik., 1. Rákospalota. 3. Hetesy
Viktor leik., 1. Ómoravicza. 4. Lévay Lajos leik., 1. Sár-
keresztur. 5. Mészáros János leik., 1. Kecskemét. 6. Mor-
vay Ferencz leik., 1. Nagyváty. 7. Somogyi Kálmán leik.,
1. Adánd. 8. Választás alatt.
Világi pótképviselők: 1. Benkő Gyula em. tanácsb.,
1. Baranyaszentlőrincz. 2. Csontos Andor em. tanácsb., 1.
Baracska. 3. Kálosi József ehk. tanácsb., 1. Budapest. 4.
Karap Ferencz ehk. tanácsb., 1. Budapest. 5. Dr. Kiss Ernő
em. tanácsb., 1. Tamási. 6. Kozma László em. tanácsb., L
Zombor. 7. Dr. Nagy Dezső ehk. ügyész, 1. Budapest. 8.
Választás alatt.
2. A tiszáninneni egyházkerületből:
Kun Bertalan püspök, lak. Miskolcz.
Br. Vay Béla főgondnok, lak. A.-Zsolna.
xEgyházi rendes képviselők: 1. Fejes István leik., 1.
S.-Újhely. 2, Radácsi György theol. tan., 1. Sárospatak. 3.
Révész Kálmán esp., 1, Kassa. 4. Vadászy Pál esp., 1.
S.-Szt.-Péter. 5 Kérészy Barna leik., 1. Tiszanána. 6. Szabó
Endre esp., 1. Csicser. 7. Czinke István leik., 1. Rimaszomb.
Világi rendes képviselők: 1. Bernáth Elemér f.-zem*
pléni em. pondnok. 2. Komjáthy Béla ungi em. gondnok.
3. Meczner Béla a.-zempléni em. gondnok. 4. D.ókus Ernő
f.-zempléni em. tanácsbiró. 5. Ragályi Béla f.-borsodi em.
gondnok. 6. Br. Vay Elemér a.-borsódi ero. gondnok. 7.
Meczner József abaúji em. gondnok.
Egyházi pótképviselők: 1. Dr. Tüdős István th. tan.,
1. Sárospatak. 2. Nagy Ignácz esp., 1. Miskolcz. 3. Csabay
Pál leik., 1. F.-Balog. 4. Hézser Emil leik., 1. Tállya. 5.
Komjáthy Gábor leik., 1 Ungvár. 6. Szuhay Benedek leik.
1. Kápolna. 7. Kovács Béla leik., 1. Szepsi.
Világi pótképviselők: 1. Miklós Ödön e. kér. tanács­
biró. 2. Dókus Gyula e. kér. tanácsbiró. 3. Dr Finkey
Ferencz jogtanár, 1. Sárospatak. 4. Szalay László e. kér.
főjegyző. 5. Máriássy Andor gömöri em. tanácsbiró. 6.
Ragályi Gyula tornai em. gondnok. 7. Szent-Imrey Gyula
abauji em. és ek. tanácsbiró.
A tanárok részéről. Rendes tagok: Novák Lajos
th. tanár, 1. Sárospatak. Búza János főgimn. tan., 1. Sáros­
patak. — Póttagok: Zoványi Jenő th. tan., 1. Sárospatak.
Bodor István főgimn. tanár, 1. Rimaszombat.
3. A tiszántúli egyházkerületből.
Kis Áron püspök, lak. Debreczen.
Gr. Dégenfeld József Tőgondnok, lak. Debreczen;
Egyházi rendes képviselők: 1. Zsigmond Sándor leik.
1. H.-Böszörmény. 2, Dr. Balthazár Dezső leik., 1. H.-Szo-
boszló. 3. Dombi Lajos esp. 4. Garzó Gyula em. tanácsb.
5. Sütő Kálmán esp. 6. Sulyok István esp. 7. Dávidházy
János esp. 8. Kiss Albert em. tanácsb. 9. Marjai Péter em.
tanácsb. 10. Görömbey Péter esp. 11. Dorogi Lajos esp.
12. Győry Lajos em. főjegyző. 13. Szikszay Zoltán esp.
14. Bencsik István esp. 15. Segesváry József esp. 16. Széli
Kálmán esp. 17. Bikv Károly esp.
Világi rendes képviselők: 1. Lengyel Imre em. gond.
2. Padrah Sándor kir. közjegyző. 3. Fekete Márton em.
gondn. 4. Dr. Baksa Lajos em. tanácsb. 5. Uray Imre em.
gondn. 6. Ritoók Zsigmond em. gondn. 7. Fráter Barnabás
em. tanácsb. 8. Szunyogh Szabolcs ehk. tanácsb. 9. Do-
bozy Kálmán főszbiró. 10. Gencsy Albert em. gondn. 11.
Dr. Tóth János em. gondn. 12. Mészáros Ilyés em. tanács­
biró. 13. György Endre em. gondn. 14. Helmeczy József
em. tanácsbiró. 15. Domahidy Elemér em. gondn. 16. Gr-
Tisza István em. gondn. 17. Luby Géza em. gondnok.
Egyházi pótképviselők: 1. Kiss Ferencz lelkész, lak.
Püspökladány. 2. Futó Zoltán em. főjegyző. 3. Kallós Ti­
vadar em. tanácsbiró. 4. Csák Máté em. tanácsb. 5. Szele
György em. tanácsb. 6. F. Varga Lajos em. főjegyző. 7.
Végh József em. aljegyző. 8. Nagymáté Albert em. főj-
9. Vaday Ferencz em. tanácsb. 10. Biró Lajos em. tanácsb.
11. Széli György em. tanácsb. 12. Berey József em. főj-
13. Nagy Imre em. főj. 14. Kiss Bertalan em. főj.
Világi pótképviselők: 1. Simon Károly tanító, 1. H.-
Hadháza. 2. Dr. Szegedi Kálmán em. tanácsb. 3. Warga
Sándor em. tanácsb. 4. K. Nagy Sándor em. tanácsb. 5..
Sinka Sándor em. tanácsb. 6. Nagy Ferencz em. tanácsb.
7. Fráter Zoltán em. tanácsb. 8. Dr. Mezőssy Béla em.
tanácsb. .9. Helmeczy Béla em. tanácsb. 10. Szegedy Gyula
ügyvéd. 11. Torday Imre em. főj. 12. Kacsó Károly ügyv..
13. Szikszay Lajos em. tanácsb. 14. Uray Géza em. tanácsb-
 42. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Tanintézetek képviselői: a) Akadémiák és tanitóké-
pezdék részéről. Rendes: Sass Béla ehk. főjegyző. P ót:
dr. Papp Tibor m.-szigeti jogakad. igazgató, b) Főgimná­
ziumok részéről. Rendes: Dóczy Imre gimn. felügyelő.
Pót * Borsos Benő szatmári főgimn. igazgató.
4. Az erdélyi egyházkerületből :
Dr. Bartók György püspök, lak. Kolozsvár.
Br. Bánffy Dezső főgondnok, lak. Budapest.
Egyházi rendes képviselők: 1. Bartha Lajos esp., 1.
Tordos. 2. Deési Gyula esp., 1. Gyalu. 3. Ravasz János
esp., 1. Nyárádszereda. 4. Bartha Dezső em. főj., 1. Tasnád.
5. Ifj. Péter Károly esp., 1. Alsósófalva. 6. Nagy Károly
th. tanár, 1. Kolozsvár. 7. Sándor János leik., 1. Miriszló.
8. Lénárt József leik., 1. Magyaró. 9. Pokoly József th.
tanár, 1. Kolozsvár.
Világi rendes képviselők: 1. dr. Kolozsvári Sándor
egyet, tanár, 1. Kolozsvár. 2. Zeyk Dániel e. k. főgondnok,
1. Nagyenyed. 3. Mezey Albert e. m. főgondnok, 1. Buda­
pest. 4. Simó Lajos e. k. főgondnok, 1. Blenkemező. 5.
Lészay Ferencz e. m. gondnok, 1. Magyargorbó. 6. Sán­
dor József e. m. főgondnok, 1. Kolozsvár. 7. Váró Ferencz
gimn. tanár, 1. Nagyenyed. 8. Sárkány Lajos dr. gimn.
tanár, 1. Kolozsvár. 9. Sebess Dénes dr. orszgyül. képv. 1.
Marosvásárhely,
Egyházi pótképviselők: 1. Kövér András esperes, 1.
Középajta. 2. Elekes Viktor esperes, 1. Gyulafehérvár. 3.
Nagy József esperes 1. Nagyszeben. 4. Tóthfalussi József
lelkész, 1. Marosvásárhely. 5. Józsa Sándor esp., 1. Ilye­
falva. 6. Sófalvi Károly esperes, 1. Nyárlókékes. 7. Jancsó
Sándor lelkész, 1. Nagyenyed. 8. Herepei Gergely esperes,
1. Kolozsvár. 9. Bodor János lelkész, 1. Zágon.
Világi pótképviselők: 1. Gáspár János gondnok, 1.
Nagyenyed. 2. Szádeczky Lajos dr. egyet, tanár, 1. Kolozs­
vár. 3. Apáthy Péter orszgyül. képv. 1. Erzsébetváros. 4.
Kádár János dr. titkár, 1. Kolozsvár. 5. Ugrón János orsz­
gyül. képv. 1. Bögöz és Bpest. 6. Bethlen Balázs gondnok,
1. Árokalja. 7. gr. Bethlen Sándor gondnok, 1. Marosgezse.
8. Csernátoni Gyula tanfelügyelő, 1. Kolozsvár. 9. br.
Wesselényi Miklós főgöndnok, 1. Görcsön.
A theologiai és a tanítóképző részéről: Rendes tag
Kenessey Béla theol. igazgató, 1. Kolozsvár. Póttag Nagy.
Lajos tankép. igazgató, 1. Nagyenyed.
A középiskolák részéről: Rendes tag dr. Török Ist­
ván gimn. tanár, 1. Kolozsvár. Póttag Fogarasi Albert
gimn. tanár, 1. Nagyenyed.
5. A dunántúli egyházkerületből:
Antal Gábor püspök, 1. Révkomárom. Hegedűs Sándor
főgondnok, 1. Budapest.
Egyházi rendes képviselők: 1. Czike Lajos, 2. Nagy
Lajos, 3. Kis József, 4. Veress Ede, 5. Medgyaszay Vincze,
6. S.'gesdi Miklós, 7. Barakonyi Kristóf.
Világi rendes képviselők: 1. Molnár Béla, 2. Sárközy
Aurél, 3. Szabó Kálmán, 4. Kovács S. Endre, 5. Mórocza
Kálmán, 6. Barthalós István, 7. Dr. Segesdy Ferencz.
Egyházi pótképviselők: 1. Szabó Zsigmond, 2. Tóth
Kálmán, 3. Peti Lőrincz, 4. Bállá Endre, 5. Szekeres Mi­
hály, 6. Patay Károly, 7. Szűcs Dezső.
Világi pót képviselők: 1. Konkoly Th. Béla, 2. Ke­
nessey Miklós, 3. Chernél Antal. 4. Sárközy Béla, 5.
Horváth Lajos. 6. Konkoly Th. Imre, 7. Szabó György.
A theologia részéről: Rendes Németh István, Pót
Dr. Antal Géza.
A közép iskolák részéről: Rendes dr. Vida Károly,
Pót Faragó János.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lelkészbeigtatás. Fényes ünnepségek között
igtatták be e hó 16-án Koréh Endrét, Sepsiszentgyörgy
város papi hivatalába. A zsúfolásig megtelt várbeli nagy
templomban ott volt a város egész intelligencziája, Haller
János gróf főispánnal az élén. A XC. zsoltár eléneklése
után a szószékre Józsa Sándor e. megyei esperes állott,
ki magasztos szellemű beigtató beszédet intézett a hallga­
tósághoz és az uj lelkészhez. Békét és egyetértést hirde­
tett és ügy remélte, hogy Koréh Endre lelkészsége meg
is fogja teremteni azt az egyházközség életében. „Jézus
hitünk fejedelme“ éneklése után az uj lelkész tartotta meg
beköszöntő beszédét Lukács IV- r. 18—21. vérsei alapján.
345
Beszélt az előtte álló feladatokról, ismertette az irányt és
az eszközöket, a melylyel hivatását betölteni igyekszik.
Kifejté, hogy az egyetértésnek és békének, a szeretetnek
lesz apostola, hogy virágozzék egyházközsége a múltakból
származó tradiciókhoz hiven és ápolja az igaz vallásossá­
got, a honszeretetet, magyar szellemet, mely annyira jel­
lemzi a székelységet. A nagyhatású beszéd után a templom
előtt ifj. Gödri Ferencz főgondnok intézett beszédet az uj
lelkészhez, melyben főképpen arra kérte az új lelkészt, hogy
Istentől nyert fényes tehetségeit lelkipásztori elhivatása be­
töltésének szentelje. A hazafias főgondnoki beszédre Koréh
Endre válaszolt, melyben köszönetét, háláját fejezte ki az
iránta nyilvánult bizalomért és megtiszteltetésért. Dél­
ben közebéd volt, melyen tartalmas tósztok hangzottak s
a társaság egy része az estéli órákig maradt együtt.
Nagyenyed Felvinczen. A felvinczi ref. egy­
házközség régi, rozoga orgonáját 1200 korona költséggel
megjavittatta és Csintalan orgonaépitőtől f. hó 9-én vette
át, Veress Gábor enyedi zenetanárnak, mint meghivott
szakértőnek felülvizsgálása után. Ezt az alkalmat felhasz­
nálta az enyedi Bethlen-kollegium főgimnáziumának ifjú­
sága és nehány tanára arra, hogy Felvinczre iskolai ki­
rándulást tegyen. A kirándulás czélja volt résztvenni a
vasárnapi istenitiszteleten s 16 kilométernyi gyalogútat
téve, edzeni az iskolapadokban zsibbadozó testet. A fél tiz
órakor induló személyvonat vitte ki az 52 diákot Székely
Ödön internátusi felügyelő tanár vezetése alatt Felvinczre.
Velők ment még Székely János tornatanár és Gréb Gyula
h. tanár. Megérkezés után azonnal templomba siettek, hol
áhitattal hallgatták nt. Széchy Ferencz ref. pap magas
szárnyalásu beszédét, melyben fejtegette, hogy minden
létező valóság ősforrása, fentartója és átható szelleme az
Isten. Gyönyörködtek Horváth énekvezér szép bariton
hangjában, az újított orgonán bemutatott művészi játéká­
ban s legkivált a felvinczi templomi közönségnek szakava­
tott vezetőre valló gyakorlott énekében. Istenitisztelet után
az ifjúság 4 tagú küldöttsége megköszönte kisérő tanárai
jelenlétében Felvincz derék lelkészének szép beszédét s
az egész társaság átvonult Mészáros főszolgabíró ur ven­
dégszerető házába, hova ebédre meg volt hiva. Az egyház
buzgó és áldozatra kész tiszteletbeli kurátora fényes ebéd­
del látta el a nagy társaságot, melyet az ifjúság három
szónoka köszönt meg, a tanárkar és elöljáróság nevében
pedig a bőkezűségért Székely Ödön tanár mondott köszö­
netét Ebéd után az istenitiszteleten Szilágyi Aladár VIIL
g. o. tanuló mondott egyházi beszédet, melyet Felvincz
templomjáró közönségével együtt az ifjúság áhitattal hall­
gatott végig. D. u. 4 órakor a társaság katonás tartással,
egy jól eltöltött nap fölemelő érzésével vonult haza gya­
log, az Alma mater terített asztalához, a konviktusra, va­
csorázni. Az enyedi iskolának erről az egyháztársadalmi
tevékenységéről, melylyel a vidéki gyülekezetekben a köz­
ponthoz való összetartozás érzését fokozta, örömmel em­
lékezünk meg lapunk hasábjain is.
Papbeiktatás. Örömünnepe volt a nagygalamb-
falvi ev. ref. egyházközségnek 1904. okt. 9-én. Egyhan­
gúlag megválasztott ifjú papját, Kádár Dénest, ekkor
igtatta be hivatalába Péter Károly esperes. Kádár Dénes
a muzsnai ev. ref. egyházközségben működött 2 V2 évig
közmegelégedésre s innen hivatták el a galambfalviak
Kelemen János nyugalmazott pap örökébe, ki ott egy fél­
századig hirdette az Igét s építette külsőleg-belsőleg ritka
hűséggel egyházát. Jelzett napon zsúfolásig meg volt telve
már a csinos templom, midőn az uj pap oda az esperessél
és több paptársával bevonult. Az énekvezérek által gondo­
san vezetett gyülekezeti ének áhítatra ragadta a lelkeket.
Ezután az esperes lépett szószékre s nagy figyelemmel
hallgatott egyszerű, szép beszédben mutatott rá a protes­
táns pap és hivek kötelességeire. Majd buzgó fohászko­
dással kérte Istennek áldását az uj papra s gyülekezetére.
Az uj pap megragadó ima után Márk. VT r. 4 v. alapján tar­
totta nagyhatású beköszönő beszédé t. A názárethi nagy
próféta fogadtatására czéíozva bizonyította, hogy a mai
próféták is miért nem lehetnek kedvességben saját hazá­
jukban. A formailag és tartalmilag egyaránt kiváló beszéd
mély benyomást tett a figyelmes hallgatóságra. Vajha az
a kedvesség, melyet a nagygalambfalviak uj lelkipásztorok
személye iránt most felmutattak, mindvégig állandó ma­
radhatna ! Adja Isten!
Esküvő. Magyargyerőmonostori Kábos Ferencz
orsz. képviselő, küküllői egyházmegyénk érdemes gond­
 346 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
noka, e hó 15-én tartotta esküvőjét léczfalvi Gyárfás Endre
nagybirtokos, koll. főgondnok és neje sárosmagyarberkeszi
Katona Ilona bájos leányával léczfalvi Gyárfás Annával.
Az esküvő szűk családi körben Székelykereszturon folyt
le. A polgári kötés után az esketést Nagy Károly theol.
tanár végezte. Az ifjú párra a jó Isten minden áldását kí­
vánjuk, hogy eleik nemes példáját követve, legyenek hű
munkásai hazánknak és anyaszentegyházunknak. Isten ál­
dása legyen és maradjon rajtuk!
Papválasztások. A kalotaszegi ev. reí. egyház­
megyébe kebelezett Damos-Jákótelke-i ev. ref. egyházak
folyó hó 17-én Paulay Viktor választási egyházi s Deb-
reczeni András világi kiküldöttek elnöklete alatt lelkes
örömmel s a jövőbe vetett reménységgel választották
meg közfelkiáltással tiszt. Kozma László tolnanémedii
ev. ref. rendes lelkészt lelkészüknek. A választóknak
állandó örömet, a választottnak a szép munkatérén ki­
tartó s diadalmas erőt Istentől. Szívből üdvözöljük. —
Kónya Kálmán ifjú lelkésztársunkat a bágyi egyház-
község rendes lelkészéül választotta. Ugyancsak Demes
Péter, volt kisborosnyói lelkészt a hosszufalusi egyház-
község választotta lelkészéül. Örömmel üdvözöljük őket
uj állásaikban mi is.
Uj orgona. Zázriva (Árvám.) és Csetény (Veszprémin.)
temploma részére hazánk egyik jeles czége, Országh Sándor
rákospalotai (Budapest mellett) orgonagyáros készített uj or­
gonát és azt mai nap adta át a használatnak. Mindkét orgona
Ízlésesen és a mai kor legkényesebb igényei szerint készült.
— Nagyida (Abaujtornam.) ev. ref. egyház temploma részére
szükséges uj orgona készítésével szintén fenti czég lett meg­
bízva. Az orgona még a f. évben lesz a használatnak átadva.
HIVATALOS RÉSZ.
4193—1904 sz.
KÖRLEVÉL
valamennyi egyházmegyénk nagytiszteletü Espereséhez és
az összes lelkészekhez.
Több alkalommal jutott igazgatótanácsunk tudomására,
rendszerint közvetett utón, oly eset, hogy az egyházközség
tulajdonát képező papi lakásból a lelkész kiköltözött és
pedig legtöbször az egyházközség elöljáróságának bele­
egyezése nélkül, felettes hatósági engedély kikérésének
mellőzésével.
A tudomásunkra jutott ilyen esetek mindenikénél az
a sajnálatos eredmény következett be, hogy majd­
nem teljesen elpusztult a papi lakás, melyet a lelkész
odahagyott.
Igazgató tanácsunk abban a meggyőződésben van,
hogy a papi szállás, mint a lelkészi funkciók legnagyobb
részének végzésére is rendelt középület, semmiféle más
czélra fel nem használható és a lelkész által el nem hagy­
ható, mert annak bármilyen czélra való értékesítése a
hely tisztességének rovására esik és úgy az értékesítés,
mint a teljesen üresen hagyás esetében is rendszerint
magának az egyházközségnek származik belőle tetemes
kára az által, hogy lelkészi személyváltozás esetén az
időközben elhanyagolt épületet csak nagy költséggel képes
ismét helyreállítani és lakhatóvá tenni.
Ennélfogva figyelmeztetjük összes lekészeinket, hogy
a papi lakásból való kiköltözést általában megengedhetet­
lennek tekintsék és ha ellenállhatatlan indokok szólanak is
a kiköltözés mellett, csak egyházközségeik hozzájárulá­
sával és az illetékes egyházmegyei hatóság előzetes enge­
délyével hagyják el a papi lakot, de csak ideiglenesen
addig, mig az egyházközség az alkalmatlané vált épületet
kellően kijavíttatja vagy újra építteti.
Nagytiszteletü Esperes aait arra kérjük, hogy tájé­
koztatásunkra jelentsék be hozzánk, 30 nap alatt, hogy
egyházmegyéjük területén melyik egyházközség lelkésze
költözött ki a papi lakból és jelezzék egyúttal azt is, hogy
a kiköltözés indoka mi volt, feletes hatósági engedélylyel
történt-e és, hogy minő akadály áll fenn a lelkész vissza-
költözése ellen?
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. szept. hó 26-án tartott üléséből.
Br, B ánffy Dezső, Kádár János,
elnök. titkár.
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
42. szám.
Sz. 1428—1904.
KÖRLEVÉL
valamennyi Nagytiszteletü Esperes aához.
Fölhívom a nt. Esperes urakat, sziveskedjene k névsort
állitani össze egyházmegyéjük területén elő mindazon lel­
kész-özvegyekről és árvákról, kik az egyház kerületi öz­
vegy-árvái gyámintézettől járó segélyekre igényt tartanak
s azt mielőbb küldjék fel hozzám egy kimutatás kíséreté­
ben, melyben ki legyenek tüntetve mindazon lelkészözve­
gyek és árvák, kiket a múlt évi egyházkerületi közgyűlés
alkalmával tartott püspöki szék gyámintézeti kegydijakban
részesített, de azóta elhaláloztak.
Kolozsvár, 1904. okt. 19.
Dr. Bartók György, püspök.
1380—904. sz. ,
KÖRLEVÉL
valamennyi egyházmegye nt. Esperesséhez.
Fölkérem a nt. Esperes Urakat, szíveskedjenek a
püspöki hivatalhoz mindig bejelenteni, hogy egyházmegyé­
jükbe mely segéd lelkészek, milyen hiv. szám alatt nevez­
tettek ki, s hogy állásukat mikor foglalták el. Jelen
esetben arról is jelentést kérek, hogy van-e tudomásuk a
nt. Esperes uraknak olyan segéd lelkészről, akik papi
szolgálatott végeznek a nélkül, hogy erre az esperesi
hivatal útján a püspöki felhatalmazást megnyerték volna,
vagy lejárt felhatalmazásuk meghosszabbittatott volna.
Kolozsvárt, 1904. okt. 12.
Dr. Bartók György, püspök.
Sz. 1118—1904.
KÖRLEVÉL
az udvarhelyi egyházmegy tiszt, lelkészeihez.
A mélt. lg. tanács 1860—1904. sz. körlevelével elren­
delt ^Haladási naplóit, a f. hó 3-án tartott e. m. köz­
gyűlés határozata értelmében elkészítettem s e hó végéig
szét fogom osztani. A haladási napló 5 évre szól s ára
példányonként kötve 1 korona 80 fillér, mely összegért a
tanév végén beterjesztendő naplómásolatokhoz szükséges
nyomtatványok is ingyen küldetnek meg a tanügyi elő­
adó által.
Minden anyaegyháznak 1—1 naplót küldők; ezen kivül
Magyarrós, Arvátfalva, Kisfalud, Miklósfalva, M. Hidegkút
és A Boldogfalva leány egyházak számára is 1—1 példányt.
Felhívom a jelzett egyházközségeket, hogy a „Haladási
napló“ árát /. hó végéig küldjék be hozzám.
Alsósófalva 1904 okt. 17.
Ifj. Péter Károly, esperes.
Sz. 723—1904.
MEGHÍVÓ.
A dési ev. ref egyházmegye közgyűlésének m. t. t.
tagjait Désre a városháza gyüléstermében folyó évi novem­
ber hó 6-án délelőtt 9 órán kezdődőleg tartandó rendes
közgyűlésre van szeremcsém tisztelettel meghívni.
Tárgyai: L Ima, 2. Megnyitás. 3. Névsorolvasás,
megalakulás. 4. Főjegyző jelentése az egyházmegyei-tanács
időközi működéséről. 4. Számvevői jelentés. 6. Egyházme­
gyei pénztári számadás országos közalapszámadásának
megvizsgálása. 7. Az egyházmegye 1905. évi költségveté­
sének megállapítása. 8. Esperesi jelentés az egyházmegyei
vizsgálatról. 9. Tanügyi jelentés. 10. Felsőbbleiratok ismer­
tesése, kapcsolatban a m. igazgatótanácsnak 2676—1904.
sz. felhívása alapján a theolog. fakultás fentartásához való
hozzájárulása, mint a 3204—904. sz. felhívására „Nagy
Péter-féle konfirmációi káté* átdolgozására vélemény 11.
Kérelmek, indítványok,
Ünnepélyes isteni tisztelet tartatik 10 órakor melyen
imát és egyházi beszédet tiszt. Szakács Ferencz désaknai
lelkész afia mond.
Közgyűlés után fegyelmi törvényszék tartatik, melyre
a törvényszéki bírókat tisztelettel meghívom.
S.-M.-Berkeszen, 1904. október hó 16-án.
Pap István
ev. ref. esperes.
 VII. Évfolyam. 43-ik szám.
Erdélyi Protestáns Lap.
AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r : egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Romlások megépítése.
(Vége.)
26. Kraszna-Czégény. Az idecsatolandó újnémeti
íiókegyház 36 hívével együtt 139 lelket számlál. Van
temploma és papi lakása, valamint évi 500 kor. papi
javadalma. Önállóságát 1864-ben veszítette el, amikor
csekély fizetésre papot nem kapott.
27. Récse. 130 ev. ref. lélekszámmal. Temploma,
papi lakása és évi 400 k. papi fizetése van. A 80 as
években szűnt meg önálló egyház lenni, a papi
javadalom csekélysége miatt. Nemzetiségi veszély
miatt óhajtandó újra anyásitása.
28. Szamosudvarhely. Szilágymegye szamosmenti
vidékén a magyarság pusztulásának szomorú képét
mutatja ez és az alább következő két egyházközsé­
günk. Az egyházi magyar lakosság beolvadt a túl­
nyomó számú oláhságba és ma csak a magukat
oláhoknak valló lakósok jó magyar hangzású nevei
emlékeztetnek arra, hogy itt magyar nép lakott. A
visszamagyarositás munkája volna az itt szervezendő
önálló lelkészi állások fenséges feladata. Mindenben
hasonló a helyzet
29. Égerháton és
30. Szamosujlakon.
31. Magyarválkó. Ez is önálló egyház volt 1876-ig.
Ev. ref. hívőinek száma 204. Van temploma és
papi lakása, mely azonban újraépítést igényel. 150 k.
körüli évi javadalmat is tudna biztosítani lelkészének.
Anyásitása másodsorban előjegyzeridő.
32. Érhatvanban 108 a ref. magyarok száma.
Van temploma és 35 hold papi kánonikuma. Önálló­
ságát 1844-ben vesztette el azért, mert papjának kellő
fizetést biztosítani nem tudott.
Az alábbiakban következő hét egyházközség a
széki ev. ref. egyházközségnek az úgynevezett mező­
ségi területén fekszik. Ezek is egykor mind anyaegy­
házak voltak, de részben az 1848—49. évi pusztítások,
részben pedig az anyagi erőtlenség miatt pásztor
nélkül maradt nyájnak természetes szétzüllése, nagyon
megritkitotta híveink seregét.
Az eloláhosodás nemzetrontó munkája is itt
pusztított legszembetűnőbben és pusztít ma is, ellen­
állhatatlannak látszó erővel. Csekély számú híveink,
kik a mezőségi rósz utak és a távollakás miatt
ritkán érintkezhetnek illetékes lelkészeikkel, legna­
gyobb részt már alig is értik anyanyelvűket, egymás
között és családjaik körében is az oláh nyelvvel él­
nek. Véleményünk szerint, e vidéken, minden alapot
fel kell használnunk a magyarság visszahóditására
és evégből szükséges a csekélyebb számú hívekkel
biró ev. ref. magyar egyházközségek visszaállítása
is. Emez általános ismertetés után, lássuk az illető
egyházakra vonatkozó közelebbi adatokat:
Kolozsvárt, 1904. október 21.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
33. Czege. A hozzá tartozó szórványokkal együtt,
195 lelket számlál. Van temploma és 420 k. értékű
évi papi jövedelme. Most ideiglenesen, a naszolyi
körlelkészséghez van beosztva, miután önállóságát
1873-ban elvesztette. Másodsorban anyásitandó.
34. Vizszilvás. Ez idők szerint a szamosujvári
körlelkészséghez tartozik, de a népes városi egyház
papja kellő gondozásban nem részesítheti. Híveinek
száma, az idecsatolandó nagy- és kisiklódi fiókegy­
házakéval együtt 339. Temploma van és évi 150 K-át
biztosíthat lelkészének. 1873. óta nincs külön papja.
35. Katona. Nagyczég és Budatelke fiókegyhá­
zakkal együtt, 264 lelket számlál. Jó karban levő
temploma és papi telke van. Papi fizetés: évi 300 k.
1887- ben maradt üresen papi állása, a csekély fizetés
miatt, mikor is a melegíöldvári egyházzal társult.
Anyásitása első sorban ajánlatos.
36. Magyarlégen. Szintén csak a közelmúltban,
1888- ban társult Keszüvel, minthogy önállóan nem
kapott lelkészt az évi 500 k. javadalomra. Van jó
temploma és renoválást igénylő papi háza. Hívei­
nek száma, a szomszédos Gyekével együtt, 192.
37. Szentegyed. 1876-ban szűnt meg önálló lel-
készt-tartó állomás lenni. Évi 700 k. papi jövedelmet
tud biztosítani, van temploma és papi lakása, 112
hive, minélfogva mielőbbi önállósítása szintén óhaj­
tandó.
38. Bótházán 71 ref. magyar lakosság van, de
1883-ig önállóan tartott papot. Ma is van évi 350 k.
papi fizetési alapja és temploma. Önállósítása nem­
zeti érdek.
39. Sava 84 lélekkel, uj templommal és jó papi
lakással bir. A pap részére évi 500 k. javadalmat
biztosítani tud. 1874-ben megszűnt önállóságának
visszaállítása sürgős szükséget képez.
40. Füzkut. Lélekszám: 43, de a most más egy­
házakhoz tartozó szórványokból nehány ide csatol­
ható volna. Ideiglenesen társult 1888-ban Szászujőssel,
honnan azonban nehezen administrálható. Van tem­
ploma, papi telke és évi 464 k. lelkészi jövedelme.
A nagysajói egyházmegyéből folyamodik önálló­
ságának visszaállításáért, névszerint:
41. Sajóudvarhely, mely 1884-ben, ideiglenesen
társult á somkeréki anyaegyházzal. Van temploma
és papi telke. Híveinek száma 109. Oláh és szász
vidékeken fekszik. Ez a körülmény indokolja folya­
modását.
42. Ugyancsak nemzetiségileg exponált helyzet­
ben él az 1852-ig önálló nagyidai leányegyházunk.
Templomát most építi, papilakot tud szerezni, sőt
évi 400 k. körüli összeggel a papi fizetéshez is
hozzájárulhat. Híveink 138-an vannak, 648 oláh és
229 szász lakos között. Mielőbbi anyásitása nagyon
óhajtandó.
 348 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 43. szám.

A marosi ev. ref. egyházmegyébe kebelezett miatt, gyakori beszolgálást nem végezhet. Némi fize­
alább következő három egyházközségnél már nem a tési alapja van és egyházi épületekről is gondoskod-
nemzetiségi, veszély, hanem az ev. ref. hívők számá­ hatik. Önállósítása mielőbb szükséges volna.
nak jelentékeny felszaporodása képezi az önállósítás 49. Magyarherepe szintén önálló egyházközség
figyelembe veendő indokát. Szegény, székely községek volt 1889-ig. Ekkor kényszerűségből társult. M.-Sü-
ezek, melyeknél az anyagi erő hiánya okozta, hogy lyével. A közvetlen gondozás hiányának szomorú
mindeddig önálló lelkészi állomást szervezni nem jelei azonban nz eloláhosodásban jelentkeznek s ha
tudtak. sokáig marad jelenlegi helyzetében, itteni 89 számú
43. Szonáta, népes és sósíürdője miatt látogatott ref. magyar híveink elvesznek. Miután a dologi ki­
község. 416 ev. ref. lakója felekezeti népiskolát tart adásokat ez az egyház most még megbirná, önálló­
fenn. A sóváradi anyaegyházközség filiája, de az sítása óhajtandó.
itteni lelkész saját nagy egyházának gondjai miatt 50. Téremujfalu. Ez ugyan régebben sem volt
az óhajtott mértékű beszolgálást. végezni nem tudja. önálló anyaegyház, de híveinek tekintélyes száma és
Temploma és papi lakása ugyan nincsen, de nemzetiségileg exponált helyzete sürgősen követeli
önállósági igényének elismertetése esetén íolyamatba önállósítását. A hívek száma 556.
indítjuk az előkészítés munkáját, mely sikerrel biztathat 51. Adámos. A megyei székhely szomszédságá­
44. Ákosfalva. Már évek óta, nagy buzgósággal ban fekvő, fejlődő egyházközség, hol az oláhok ma­
készül az önálló szervezkedésre. Megszerezte a papi gyarosodása is megindult. Híveinek száma 380. Az
lak elhelyezésére alkalmas belső telket és gyűjti anyaegyház dologi kiadásait és a lelkészi fizetés cse­
építési alapját. Jó karban levő temploma van. A reí. kély hányadát fedezni bírja. Anyaegyházi jellegének
hívők száma 660, kik a papi fizetéshez megfelelő elismertetése és rendes lelkész beállítása esetén gyors
mértékben (évi 400 koronával) hozzájárulhatnak. fejlődés várható, különösen a magyarositás terén.
Anyásitása első sorban ajánlatos. 52 Oláhdellő. Szintén nagy népességű (317 1.)
45. Havadíő. Lélekszáma, hivatalos kimutatás leányegyházközség. Hívei — az oláhok közé beékel-
szerint, 684. A népes erdőszentgyörgyi anyaegyház ten is — szívósan ragaszkodnak vallásukhoz és nem­
leánya, de önállósítása, szintén elsősorban szükséges, zetükhöz. Dicsérendő áldozatkészséggel most építik
hogy helyben lakó lelkészt nyerjen a felekezeti iskola templomukat s tervbe vették a többi parochiális épü­
szép sikerű munkájának folytatására és állandósítá­ letek megszerzését is, hogy önálló szervezkedésük
sára. Temploma van és a papi fizetéshez is járulhat, útját mi se állja. Rövid idő múltán elengedhetlenüí
évi 500 koronával, papi lakást azonban önerején szükségessé válik anyásitása.
szerezni nem tud, miért is, egyelőre legalább, papi 53. Pócsfalva és Csiidőielke társítással lenne anya­
lakra is szüksége van. egyházzá szervezendő. Egymástól csak 1 km. távol­
A görgényi ev. reí. egyházmegye mezőségi ré­ ságra feküsznek és ma mégis két külön anyaegyház
szén, de Kolozsmegye területén fekszik egyik, szin­ íiliái, honnan azonban csak nehezen és hiányosan
tén első sorban anyásitandó leányegyházközségünk. gondozhatok. A két közsében négy oláh pap székel.
49. Mezőörményes. E község, mint járási szék­ Ezek közé beállítani a magyar papot fontos nemzeti
hely, mezőségi csekély magyarság gyülhelye és a érdek volna, sőt a 296 lelket számláló két egyház
magyarosításra kiválóan alkalmas munkatér. Orszá­ magyarságának megtarthatása érdekéből múlhatatla­
gos adakozásból és egyházkerületi segélyből felépült nul szükséges is.
és rendelkezésre áll díszes temploma, melyben a 54. Mezőkapud és Nagyik!and szintén társítással
szomszédos ev. ref. és unitárius magyar lelkészek volna önállósítható. Együttes iélekszáma 388. Egymás
által felváltva tartatnak időnként istentiszteletek. A közti távolság 5 km.
templomépitésben is legnagyobb részt nem ev. reí. 55- Mezőszakáll és Mezőszengyel együtt 327 lélek­
vallásu magyar hivatalnokok és ott vidéki földbirto­ számúi al, egymástól 5 kmnyi távolságra
kosok buzgólkodtak, hogy „legyen e helyen magyar E két utóbbi helyen említett négy leányegyház­
templom“ Az anyaegyház szervezése körlelkészségi község jelenleg a mezőbodoni anyaegyházhoz tartozik.
formában indult íolyamatba. M.-Örményeshez csatol- A mezőségi oláhság beolvasztási törekvései ellen
tatott Mezőszilvás, Királyíalva és esetleg még egy való hathatós védekezés czéljából volna szükséges
nehány szomszédos község, hol híveink száma együtt önállósításuk.
a 350-et eléri. Kellőleg biztosítottnak látszik a papi Nagyszebeni egyházmegyénk területéről három
szállás kérdésének elintézése is, sőt a lelkészi java­ egyházközség önállósítását kérjük, melyek régebbi
dalom csekély alapja is megvan. Az ismertetett nagy- anyaegyházi jellegüknél, de rendkívül nehéz nemze­
íontosságu nemzeti szempont e helyen legsürgősebbé tiségi helyzetüknél fogva is nagymértékben rá van­
teszi a magyar ev. ref. egyház megalapítását. nak erre utalva.
A küküllői egyházmegyéhez tartozott, de ez év 56. Asszonynépe. 1872-ben csatlakozott a tőle 11
elején részben a nagyenyedi egyházmegyéhez csatolt km. távolságra fekvő magyarlapádi egyházhoz, hon­
egyházközségek közül a következő kilencz társ, illetve nan azonban nehezen adminisztrálható. A szabadság-
leányegyházközséget ajánljuk fel önállósításra. harcz alatt az oláhok feldúlták; értékes mag- és bor­
47. Magyarbénye. Ma Bethlenszentmiklós társegy­ tárát elrabolták. Van temploma, papi lakása, 300
háza, melyhez 1891-ben csatlakozott, miután papi koronát meghaladó évi papi jövedelme és a ref.
állását, a fizetés csekélysége miatt, önállóan betölteni lelkek száma, a hozzá tartozó szórványokkal együtt
nem tudta. A néhai br. Radák Ádám alapítványából 156. Asszonynépén 125*
azonban ma már 600 koronát meghaladó papi jöve­ 57. Hosszuaszó. Balázsíalva filiája ma, honnan 13-
delme van és igy, csekély segélylyel, önállósítása kmnyire fekszik, de 1860-ig önállóan tartott papot.
könnyen végrehajtható. Egyházi épületei vannak. A A magyar reformátusok száma 122. Van temploma
ref. hívők száma 220, kiknek hathatósabb gondozását és papi telke, avult épülettel és van évi 700 koronát
a nemzetiségi helyzet is követeli. elérő papi javadalma.
48. Boldogfalva. 1896-ban szűnt meg önállósága, 58. Pókafalva. A 18 km. távolságra fekvő és rósz
mikor is leányegyházával, Szászvesszőssel együtt, a úttal biró Kisenyed filiája. 1861-ig önálló volt, de
küküllővári anyaegyházhoz csatlakozott. Lélekszám a azután nem kapott lelkészt a csekély fizetés miatt.
két községben a 300'at meghaladja. Ezek áz oláhok 1848-ban sokat vesztett, papját is megölték. Ma 91
és szászok között az elnemzetietlenedés veszélyének lelket számlál, de a szomszédos falvakban elszórtan
nagy mértékben ki vannak téve, annál is inkább, élő ref. hívek beszámításával 153. Jókarban levő
mert a küküllővári pap, saját egyházának gondjai temploma és papiháza van.
 43. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 349

U dvarhelym egyében fekvő hasonnevű ev. ref. egy­ godat, hogy ne m éltóztassék aktaszerüleg tá rg y a lta tn i
házmegyénk községei közül az alább ismertetendő jelen tiszteletteljes előterjesztésünket, hanem kegyeskedjék
öt község kéri indokoltan önállósulási igényének el­ a lk a lm a t n yú jta n i erd élyi ev. re f. egyházkerületünk
ismertetését. főgon dn okán ak és püspökének a r r a nézve, hogy N a g y ­
59. H om o ró d szen tfál, melyhez 13 szórványegy­ m éltóságoddal e kérdésben szóbelileg tá rg ya lh a ssa n a k ,
ház csatlakoznék és az együttes lélekszám 494 volna. a még igényelhető felvilágosítások megadása végett
Van jókarban levő temploma és papi lakása és szá­ és általában az egész akczió lebonyolítási módozatai
mottevő mértékben járulhat hozzá a papi fizetéshez felett.
is. Az 1879. évig önállóan tartott papot, de ekkor Ismételten kérve tiszteletteljes előterjesztésünk
kénytelen volt homoródszentmártoni egyházunkhoz nagybecsű figyelembe vételét, kéréseink teljesítését,
csatlakozni, mert az időközben változott életviszonyok vagyunk Nagyméltóságodnak
alatt, csekély papi fizetésre, pályázó nem találtatott. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület igazgatótaná­
60. Fehéregyháza szintén önálló anyaegyház volt csának Kolozsvárt, 1904. február hó 18 án tartott
1887-ig. Most a segesvári körlelkész, gondozása alatt üléséből.
áll. A régi ev. ref. lakósok száma 189, de a folya­ hazafi szolgái:
matban levő állami telepítés következtében ez tekin­ B r. B á n f fij D ezső, D r . K á d á r Ján os,
télyesen megszaporodott és a földmivelésügyi minisz­ elnök. titkár.
térium utján már is folyamatba indult emez egyhá­
zunk önállóságának visszaállítása, ami elkerülhetet­
lenül szüséges is.
61. Dobó 1898-ig szintén önálló egyház, de hívei­ Theologiánk sorsa és jövője.
nek megapadása folytán ma csak lévitatanitói állás. Még élénken él emlékezetemben az a nagy elvi
Az idetartozó két szórványegyházzal együtt 70 ev. harcz, mely az enyedi theologiának kolozsvárivá té­
ref. hivő lakja. Temploma van és papitelke is, melyre tele alkalmával megvivatott, magam is azok táborába
önállóan építkezni tud, mert fedezete megvan. tartoztam, kik az enyedi theologiát a B ethlen-íőisko-
62. S á n d o rfa lv a . Lélekszám 135. 1875-ben vesz­ lának kiegészítő szervi koronájául tekintették, mely
tette el önállóságát, a csekély papi fizetés miatt. Ma az alapitó intentiója szerint is magasztos hivatását
felekezeti iskolát és lévita-tanitói állást tart fenn. Van csak úgy teljesítheti igazán, ha akadémiai képesítést
temploma és papi lakása, mely most iskolának és is adhat növendékeinek.
lakásnak van berendezve. Nem akarom az akkori viták szomorú emlékeit
63. A lsó b o ld o gasszon yfa lvi leányegyházunk ugyan felújítani, mert hiszen sem helye, sem ideje nincs
a múltban sem volt önálló, de 309-et számláló hívei annak, igen jól tudjuk mindnyájan, hogy azóta, az
az önállósítást óhajtják és ezt óhajtandóvá teszi az idők nagyon sokat változtak, a korszellem rohamos
a tény is, hogy az itt lakó oláhság örvendetesen haladásában óriási terheket rakott iskolákra, feleke­
halad előre a magyarosodás terén, sőt az utóbbi 10 zetekre s egyesekre, úgy, hogy ma egyesek és tes­
év alatt 57 lélek át is tért a görög keleti hitről az tületek nagy körültekintéssel kell legyenek, hogy a
ev. ref. anyaszentegyházunk kebelébe, a mi magyar­ kor követelményeinek, kívánalmainak megfelelhesse­
ságunknak teljes megszilárdulását és állandóságát nek. Hajdan iskoláink ölelő karokkal fogadták az el­
jelenti. Ily irányú munka folytatásában volna a ren­ üldözött, sorscsapástól sújtott testvériskolákat: ma
des lelkésznek nagy hivatása. Temploma van és a roskadozva mindenik a maga súlyos terhe alatt, örül,
papi lakot is megépíti, mihelyt önállósulási igénye ha valamelyes fentartási tehertől szabadulhat, régeb­
elismerést nyer. ben az akkori kor általános műveltségébe beillett a
Nagyméltóságu Miniszter Úr! csak a mezei munkálkodásból magát fentartó kálvi­
nista papi tekintély is: ma már a megváltozott kor­
Van szerencsénk a fentiekben 63 ev. ref. egyház- szellem a kálvinista papi testületben a nemzet szel­
községünk önálló lelkészttartó anyaegyházközséggé lemi representansait szereti látni.
szervezkedése iránti igényét tisztelettel bejelenteni A kor szellemének ily megváltozásával balga
és az indokokat előadni, de csatolunk egyúttal egy volna, aki az erdélyi ev. ref. egyházkerület theolo-
összefoglaló kimutatást is, mely a legutóbbi népszám­ giájának localis helyzete miatt szót szaporítana, igyek­
lálás adatai szerint tünteti fel az elősorolt egyház- szünk is beletalálni magunkat és megnyugodni a már
községek népességi adatait és nemzetiségi helyzetét. meg nem változtatható helyzeten, sőt, minthogy e b.
Jól tudjuk ugyan, hogy ev. ref. egyházközsé­ lap hasábjain is szóba jött a theologia vagyoni kon­
geinknek ily nagy számban egyszerre való anyásitása szolidációja: az intézet iránti meleg érdeklődésből
Nagyméltóságod tárczáját rendkívüli mértékben (k. legyen szabad annak sorsa és jövőjét illetőleg a ma­
b. 70000 k-val) terhelné meg, de hiszen 63 egyház- gam szerény véleményemnek hangot adni.
község önállósági jogának egyszerre leendő elisme­ Arról már a kerületi közgyűlési jegyzőkönyvből
rését nem is kérjük s a szervezkedés előkészítő is fájdalmasan értesültünk, hogy theologiánk költség-
munkáit, rövid idő alatt, elvégezni sem tudjuk, hanem vetésének mérlege a passivára billent, nem lepett
az ö n á lló su lá si igény elvi elism eréséért esedezünk, a meg senkit ez az állapot, mert hiszen azt mindnyá­
felfejtett indokok alapján, azért, hogy a jóakaratu jan tudtuk, hogy ennek a mérlegbillenésnek be kell
biztatás eme fejlődő egyházközségeink szorgalmának következnie s indokait is belátjuk, mikor egy oly
fokozására és ez alapon a szervezkedés munkájának magas intézet, ha magát egy egyházkerület felekezeti
gyorsítására szolgálhasson. érdekeinek megvédésére akarja szentelni, nem ren­
Az önállósulási igény elvi elismerése után és a delkezik kellő alappal, megfelelő jövedelemmel.
fokozatosan rendelkezésünkre bocsátható fedezet Eltekintve az „Erdélyi Prot. Lap“ 42. számában
mértékéhez képest, valamint, a szervezkedési mun­ „a theologiai fakultás vagyoni konszolidácziójáról“
kálatok előhaladása szerint, évről-évre külön előter­ írott czikkben említett bizarr gondolattól, mely czikk
jesztést tennénk Nagyméltóságod elé egyházaink írója szerint közzugással helyeselt névtelen indít­
egy-egy kisebb csoportjának tényleges önállósítására ványra zúgott volna fel az enyedi egyházmegyei köz­
nézve, mindenekben alkalmazkodva emez előterjesz­ gyűlésen, hogy a theologia újból kapcsoltassák vissza
téseink megtételénél és az egyes kérvények felsze­ a Bethlen*kollégiumhoz: ma már ily gondolatokkal
relésénél Nagyméltóságod 1898. évi 4433. eln. számú, sem a Bethlen-kollegium, sem a theologia sorsát és
valamint 1903. évi 48546. számú rendeletéihez. jövőjét komolyan szivén viselő ember nem foglalko­
Végül arra vagyunk bátrak kérni Nagyméltósá­ zik, az enyedi egyházmegye is elég komoly arra,
 350 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 43. szám.

hogy egy ily akár névtelenül felmerült javaslatra is honnan kerülnek ki az utódaink s nekünk féltékeny
ne zúgjon fel helyeslő zúgással — mondom — ettől gonddal kell legyünk egy oly intézet iránt, mely a
eltekintve, minden komoly gondolkozásu ember be­ mi kerületünkben egyedül van hivatva a társadalom
látja, hogy az erdélyi ev. reí. egyházkerület theolo- és dicső múlt által eddig tisztelt és becsült jó hír­
giája anyagi bajokkal küzd és ezeket a bajokat meg­ nevünket fentartani. De érdeke kell legyen a kálvi­
szüntetni, theologiánkat fentartani, erősíteni, annak nista egyházaknak, iskoláknak, akik megszokták már
anyagi forrásokat keresni egyetemes kötelességünk. a múltból a papban az intelligentiát látni, a faji és
Az a kérdés, hogy miként? nemzeti erőt reprezentálni. Fel kell hát rázni a tár­
A hivatolt czikk két érdemleges eszmét vet fel, sadalmat s mint végig zúgott egykor a Kossuth láng­
egyik, hogy az iskola segélyezett növendékei 20 év szava, hogy a haza veszélyben van, szólaljon meg
alatt l°/o kamattal fizessék vissza az intézetnek a négy most is minden pap a maga egyházában, hogy az
év alatt élvezett segélyt, másik, hogy a közhasznú erdélyi ev. ref. egyház theologiája, a mi theologiánk
szövetkezet tiszta nyereségéből kössön le az intézet­ bajban van, régen a zilahi, udvarhelyi, szászvárosi
nek 2500 kor. évi segélyt. kollégiumokat a társadalom teremtette meg, szégyen
Bár a szövetkezeti és társulási szellemnek cse­ volna ma egy egyháztársadalomnak, hogy theologiája
kély személyem is odaadó, önzetlen munkása és mű­ a rideg közöny és részvétlenség miatt nem állhatna
velője, de theologiánk sorsa és jövőjére nézve gya­ kellő hasison. Minden kollégium adjon évenkint 50
korlati kivitelében egyiket sem tartom czélszerünek. koronát, minden felesleggel záruló költségvetésű egy­
Egy magas színvonalon álló s az egyetemmel kap­ ház 5 koronát és ki van a hiány, hiszen magunknak
csolatban levő humánus intézet nem azért nevel, adunk a magunkéból, nem egyeseket, hanem testü­
hogy növendékei egy íélemberéleten keresztül anyagi leteket rovunk meg s nem érezzük úgy meg, mintha
függésben tartsák, de különben is az a segélyezett zsebünkből tennők ki. Az államtól nem várhatunk,
növendék tehetségével, szorgalmával kiérdemli, tehát mert akkor elé áll minden felekezet, de nem igényel­
megfizeti azt a segélyt, amit az intézet nyújt neki s jük, mert kitelhetik tőlünk, a miénkből csak egy kis
méltánytalanság volna épen a tehetségesekkel fizet­ akarat és ügyszeretet kell hozzá. Némuljon el min­
tetni vissza a már megfizetett segélyt, mig a kevésbé den localis érdek, vegye szivére az ügyet minden
tehetségesek a leczkepénz és tandij lefizetésével az pap s minden iskola s a theologia vagyoni ügyei
életben anyagi előnyben részesülnének az elébbiek konszolidálva lesznek.
felett. P éter A n ta l ,
De meg azt igen jól tudjuk mindnyájan, kik az m.-n.-csáni ref. pap.
iskola falai közül, mint papok az élet homokjára
léptünk, hogy még ha kongruás is most a papi állás,
sok néhézséggel jár a fiatal papnak az élet megkez­ Titkári jelentés.
dése s ha azzal kezdi meg az életet, hogy legelsőb- Irta és az Értekezlet Kézdivásárhelyen 1904. julius 4—5-én
ben is 1600 koronás 20 éves lejáratú váltót ad an­ tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi György ért. titkár.
nak az intézetnek, mely neki kenyeret is volt hivatva
adni: az a gondolat, hogy ő 1600 koronával adós az (Folytatás.)
intézetnek, nem hogy hozzá fűzné, de gyülöltté lesz 15. A sep sii egyházm egyében (tagok száma 98) új
előtte az a hely, mely obligot vett tőle első kilépé­ tisztikarral mindenütt eleven egyházcársadalmi munka
sében is. indult a múlt év folyamán. Két Ízben is tartatott egy­
A másik eszme a közhasznú szövetkezet állandó házmegyei közgyűlés: az egyik 1903. decz. hó 9-én
évi segélyezése volna. Sepsiszentgyörgyön, a mely alkalommal az újjászer-
Ez tetszetősebb eszme, de sem magához a theol. vezkedés -történt meg s a melyen határozatba ment,
akadémia méltóságához, sem a közhasznú szövetke­ hogy a városi és exponált egyházközségek kivételé­
zet czéljához, intencziójához nem megfelelő. vel az egyházmegye egyházközségei négyes csopor­
Minden pénzügyi művelet bizonyos kétoldalú tokban tartják egyháztársadalmi összejöveteleiket és
szerződést feltételez, ha már most a közhasznú szö­ pedig olyan formán, hogy a 4 egyházközség lelkészei
vetkezet évi nyeresége bizonyos hányadát leköti a egymásnak segítségére menvén, egyik vasárnap dél­
theologiának, azt csak bizonyos feltételek mellett te­ után vagy este egyik, másik vasárnap a másik egy-
heti, mely esetleg feszélyezné az intézetet szabad i házközségben rendeznek vallásos összejövetelt. Ez a
cselekvésiben, tehát szabadságából áldozna fel, a mi közgyűlés a kegyeletes megemlékezés ünnepe is volt
egy kerület theologiájának méltóságához nem fér, egyszersmint, a mennyiben Böjthe Géza felolvasásá­
magas állásával nem összeegyeztethető. ban megújította emlékét az egyházmegyei Értekezlet
De magának a közhasznú szövetkezetnek sem volt egyh. elnökének, a nemes, jó szivéért minden
az a czélja, hogy csak most serkedező erejét már körben általánosan szeretett Révay Pál sepsiszent­
lekösse egészen oly czélra, mely kulturális czél györgyi lelkésznek. A másik közgyűlés í. évi május
ugyan, de az egyház egyeteméé, a közhasznú szövet­ 24-én volt Aldobolyban. Bocskay szabadságharcza
kezetnek olyannak kell lenni, mint a jó hadvezérnek, 300 éves emlékére rendezett ünnepélylyel kapcsola­
mindenhová lásson s ahol az ellenség legjobban ope­ tosan. A közgyűlés istentisztelettel vette kezdetét,
rál, ott legyen résen, de miként tudja ezt tenni, ha azután Kovács Antal kilyéni lelkész emlékezett meg
már előre leköti mozgóképességét, neki a nemzeti­ az egyházmegye kiváló jelességü espereséről, Vén
ségi bankokkal kell viaskodnia, azok operatióit ellen­ Mihályról. Majd az egyh. kér. Értekezlet 1903. évi
súlyozni a faji és nemzeti erő megtartásában, erősí­ közgyűlésének az iíj. egyesületek alakítására vonat­
tésében. kozó javaslatát tárgyalták le, kevés módosítással el­
Épen azért nem szabad erejét elforgácsolnia, fogadva azt.
hanem jövedelmét meg kell gyűjtenie, hogy aktiójá­ A Takács Károly kökösi lelkész kiváló gonddal
val maradandó nyomokat hagyhasson. készített titkári jelentése részletesen beszámol az
A mondott okoknál fogva tehát a felvetett esz­ egyes egyházközségek működéséről. Megérdemli,
mék egyikét sem tartom kivihetőnek, de azért theo­ hogy szóróLszóra felvegyem jelentésembe.
logiánk sorsa nagyon is érdekel és érdekelnie kell A ld o b o ly . Az ifjúság valláserkölcsi életének fej­
annak sorsa minden kálvinista embert, egyházat és lesztése érdekében ifjúsági és gyermekistentisztele­
iskolát, legfőképen minket papokat. tek tartatnak; ifjúsági egyesület alakíttatott, melynek
Azért kell minket papokat érdekeljen legfőképen, gyűlésein a lelkész, a tanító urakkal egyetemben,
mert egyházkerületünknek ez az egy intézménye van, erkölcsi és hazafias irányú felolvasásokat, szabadelő-
 43. szám . ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
adásokat tartottak, az ifjúság pedig vallásos és haza­
fias tárgyú költeményeket szavalt. Ezen ifjúsági
egyesületi gyűlések az őszi és téli időszak minden
vasárnapján megvannak.
Angyalos. Nem küldött jelentést.
Árapatak. Ifjúsági egyesület alaki itatott, mely a
nyári hónapok kivételével hetenként tartja üléseit s
a melyet nemcsak az ifjúság, de az egyházközség
minden rendű tagja szorgalmasan látogat. Az ifjú­
sági összejöveteleken vallásos irányú s más, a gaz­
dasági élet köréből merített szakszerű előadások
tartatnak s a fő súly arra van fektetve, hogy egy-
házias szellemű erős kálvinista egyének szereztesse­
nek egyházunknak.
Árkos. Lelkész aa. a vallásos összejövetelt meg­
kísértette, de a közöny miatt nem sikerült és igy a
lelkész hajlott kora és gyenge egészsége miatt egye­
bet nem tehetett, mint lelkészi hivatalos teendőit
tehetsége szerint végezte.
Besenyő. Jelentést nem küldött, de tudomásom
van róla, hogy lelkész aa. már huzamos idő óta sú­
lyos beteg és igy egyházában sem fejthetett ki semmi
üdvösebb munkásságot.
Bikfalva. Derék, buzgó lelkésze halála után a
pásztor nélkül maradt nyájat az uzoni és lisznyói
kartársakkal egyetemben felkerestük, ott vallásos
estélyt rendeztünk a hívek óriási részvétele mellett,
a mikor Antal Lajos lelkész imádkozott, magam egy,
az összejövetel czélját ismertető beszédet, Pünkösti
István lelkész pedig „A vallás munkája a mindennapi
életben“ czimen felolvasást tartottunk; ezt követték
a helybeli ifjak szavalatai s a dalárda több rendbeli
éneke. Tudomásom szerint lelkész életében is gya­
kori vallásos estélyek rendeztettek.
Bodok. A téli időszakban 3 vallásos estélyt ren­
dezett. Ezeken vallásos énekeket énekelt a közönség;
egy ifjú nő imádkozott, az ifjak vallásos költemé­
nyeket szavaltak, lelkész pedig felolvasásokat tartott.
A vallásos estélyekkel karöltve tartatnak ifjúsági
egyesületi összejövetelek, még pedig hetenként néha
3-szor is, melyeken az ifjak énekelnek, szavalnak,
műkedvelői előadásokat rendeznek. Az ifj. egyesületi
előadásoknak tiszta jövedelme részben az egyesület
pénztárának gyarapítására, részben pedig a ref. egy­
ház urasztali részleteinek megújítására fordittatik.
Bodola. A beérkezett jelentés szerint az ifjúság
két színmüvet adott elő, az egyik „Dicsőség bajjal
jár“, a másik „Nyugalom az ördög párnája“ Az elő­
adások tiszta jövedelme (80 kor.) az ifjúsági könyv­
tár gyarapítására fordittatott.
Brassó. Az utóbbi másfél év alatt 24 vallásos
irányú felolvasó estélyt rendezett, minden alkalom­
mal a felolvasás mellett volt ének, zene és 2—3 val­
lásos tárgyú szavalat. Az estélyeket igen szép számú
közönség látgatta. Lelkész felolvasott 8, dr. Gencsi
Endre főtörzsorvos 5, Koós Ferencz kir. tanácsos,
Csulak Lajos 2—2, Janó Lajos 1, Ottlik Géza 2,
Kenessey Béla főmérnök 1 és Dánér Albert 1 alka­
lommal. Az ifjúság két Ízben rendezett lelkész veze­
tése alatt márczius 15-iki ünnepélyt. A reformáczió
emlékünnepélye, valamint az évzáró vizsgák alkal­
mával vallásos füzeteket osztottak ki a tanulók kö­
zött mintegy 300 példányban. A „Vasárnap“ jár 50
családnak, a „Téli újság“ 48 családnak. Lelkész el­
adott 70 drb. Prot. árvaházi naptárt. A bibla vasár­
nap alkalmából kiosztatott 250 új testamentom a sze­
gények között. A nőegylet útján havi állandó segély
adatott 12 szegénynek; felöltöztettek két télen 80—80
szegény tanulót; szintén egyházi gyűjtésből a tél fo­
lyamán a szegényeknek 200 darab 20 kros kenyér
osztatott ki. Általában ez egyházközségünkben a
theorétikus munkásság mellett igen szép, példás je­
lével találkozunk a gyakorlati hit- és egyházépitő
munkának is.
351
Egerpatak. A hit és erkölcsi élet ápolása végett
minden rendelkezésére álló eszközt és alkalmat fel­
használ. E czélból olvasókört létesített, ahol csak­
nem minden alkalommal vallásos iratok is olvastat­
nak, erkölcsi thémák vitetnek a beszélgetésbe és
azok felett vitatkozások tartatnak. Különösen nagy
gond fordittatik az ifjúság valláserkölcsi életének
fejlesztésére.
Eresztevény. Nem lévén lelkésze, nem küldött
jelentést.
Erősd. Külön egyházi értekezlet nincs; van azon­
ban ifjúsági egyesület, ez hetenként kétszer tartott
összejövetelt, a hova felnőttek is jártak. Ez össze­
jöveteleken lelkész 5 Ízben tartott részint felolvasást,
részint szabadelőadást.
Étfalva-Zoltán. Vallásos estélyek tartása és az
ifjak vasárnapi iskoláztatása által igyekszik ébren-
tartani a buzgóságot és fejleszteni a valláserkölcsi
életet.
Feldoboly. Olvasó-egyletet alakított a polgári
községgel egyetértőén. Vallásos estélyt rendeztek 9
alkalommal, melyeken a „Téli újság“ czimü vallásos
irányú lapból felolvasásokat tartottak. Van dalárdá­
juk, melynek 40 kor. alaptőkéje van.
Fotos-Martonosból nem érkezett jelentés.
Gidófalva. Lelkész behozta a szokásból kiment
hétköznapi és vasárnap délutáni istentiszteleteket.
Több ízben osztott ki valláserkölcsi irányú füzeteket,
lápokat, nevezetesen a „Vasárnapot“ és „Téli újsá­
got“. Terjesztette a Koszorú füzeteket; elárusított 15
példány Prot. Arvaházi Naptárt.
(Vége. köv.)
A mi hitünk és szervezkedő egyháztársa­
dalmunk.
(Felolvastatott a brassói ev. ref. egyház közgyűlésén az 1903.
évről szóló jelentéssel összefüggésbe hozva. Irta: Péchy Árpád
brassói ev. ref. lelkipásztor.)
(Folytatás.)
Ha a kath. egyház ujabbkori törekvéseit nézzük
a világ uralomra való törekvésben, e nagy buzga­
lomból kitűnik a kétségbeesett harcz minden tünete,
mert ő maga is érzi, hogy a hatalom kisiklott kezei
közül és a valót, ami előbb-utóbb be fog következni:
káprázatos fénnyel, egy csalóka ábrándvilág varázs­
lataival próbálgatja elleplezni, hátha a világ ismét
csalódni akar és megcsalatja magát, amennyiben a
való helyett megelégszik altató dajka danával. Ezért
van az, hogy a • kath. eszmének egy nagyszabású
világi képviselője, onnan a magasból, az egyetemi
kathedráról, midőn a kath. világnézlet álláspontját
akarja védelmezni, nem talál szavakat és erősséget
az evangéliumi keresztyénség isteni forrásából állás­
pontja és fényes egyháza védelmére, hanem kénytelen
a pogány világ éjjelébe elmerülni, hogy tételként
felállíthassa csodálatos új igazságát, hogy: „Az egy
Isten hite, a kezdődő hitetlenség müve. A hol pedig az
új hit gazdagabb talajba készült és buzgóbb hívőkre
talált, imádni az egy Istent megint nem volt elég. Szen­
teknek ezrei kelletének, hogy az áhítattól tágra nyílt szi­
vet betöltsék. K i tehet róla, hogy a lélek minden müvét
megunja?“
Csakugyan e kijelentés magában foglalja a kath.
tant és elvezet a papság magas méltóságához. Az
ember teremti Istenét és Isteneit, megteszi és leteszi
őket, a hogy érdeke kívánja, vagy a mint hasznát látja.
Az uj pápa is, a tavaszon több szentet hivatalosan
letett és újakat állított helyökbe. Epén igy tesznek
a vad népek is, kik maguk készítik Isteneiket, és
ha azok nem fogadnak szót, eldobják vagy megintik,
megfenyítik őket.
Ezért bátran kimondhatjuk, hogy ez állásponton
 352 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 43. szám

és e felfogás mellett az emberiség, valamint a múlt­ Igazgatótanácsunk üléséből.

ban, úgy a jelenben sem fogja megtalálni megnyug­
vását és boldogságát. Az emberiségnek élő hitre van Kolozsvár, 1904. október 21.
szüksége, még pedig élőhitre a jó Istenben, ki: egy Elnökölt: Br. Bánffy Dezső ehker. főgondnok. Jelen
és örökkévaló! Ki mindeneket teremtett és fentart és voltak: Simó Lajos, Gróf Bánffy György, Zeyk Dániel
aki elküldötte az o szent fiát az Úr Jézus Krisztust főgondnokok, Dr. Bartók György püspök, Kenessey Béla
ama örökkévaló evangéliummal, mely az istenfiuság főjegyző, Bartha Lajos közügyigazgató, Váró Ferencz, Dr.
kincseit foglalja magában, hogy a hit által e világot Sárkány Lajos, Becsek Lajos, Sándor János, Incze Gerő,
megváltsa és a mennyei szeretet közlése által e föl­ Lészay Ferencz, igazgatótanácsosok és a hivatalnokok.
dön a testvériség országát megvalósítsa. Az ülés megnyittatván, elnöki kijelölés szerint, előbb
Igen a keresztyénség az emberiségért van és anyertek számvevői, majd a titkári s végül a tanügyi darabok
elintézést, az alábbiak szerint.
nem egy uralkodó egyházért. A keresztyén eszme A kebli könyvelési osztály által elkészített és szám-
örök törvény, ezt nem lehet megunni, nem lehet vevőileg felülvizsgált Emke-segélyi és romániai missiói
változtatni, ez a legnagyobb jó, a mit az ég az em­ számadások jóváhagyást nyertek és illetékes helyre elkül­
beriségnek adott. A keresztyénség az emberi lélek dettek.
örök nagy kérdéseire adja meg a feleletet. Mert Marosvásárhelyi egyházközségünk 1903. évi számadása
bármily különbözők vagyunk is nevelés, ruházat gon­ és 1904. évi költségvetése, az egyházmegyei felülvizsgálat
dolkozás, jellem, körülmények és kor tekintetében, alapján megnyerte igtanácsunk jóváhagyását is.
de ezek csak külsőségek, a keresztyénség áttör a felső A kisfülpösi és gernyeszegi egyházközségek között
rétegen, lényünk mélységeire hatol és az Isten után fenforgott vitás kölcsönügyből kifolyólag előállott 740 k.
veszteség megtérítésében az egyházmegyei közpénztárt
való örök vágyakozáshoz intézi szavát, mely minden marasztalta el igtanácsunk, a közhivatalnokok anyagi fele­
emberekben közös. Ezért a keresztyén vallás az lőssége tekintetében fennálló elvek alapján.
egyetlen, a mely átlép minden földrajzi korlátokat Az egyházkerület kölcsönköveteléseinek mind roha­
és él és hat minden időben. mosabban tartó visszafizetése folytán kérdésessé vált e
Az volt épen eddig a baj, hogy a hivatalos római tőkék mikénti elhelyezése és az elnökség kéretett föl,
egyház, az evangéliumi világosságot véka alá rejtette hogy e tekintetben a jövő ülésre javaslatot tegyen.
és a sötétségben maradt népet azután tetszés szerint A titkár által bemutatott harmadik negyedévi ügyfor­
vezette ama uj ég felé, melyet a pápai zsinat rende­ galmi kimutatásból megnyugvással vette tudomásul az
zett bé szentek birodalmává és ama új alvilág felé, igtanács, hogy az október hó elsejéig beérkezett ügy dara­
bokból csakis 38 drb. volt áz ülés. napján elintézetlen és
melynek üregeit állítása szerint, szintén ő töltötte pedig 3 a tanügyi előadónál, 7 a titkárnál, 28 a számve­
meg, a hiszékény tömeg nagy rémüldözésére a neki vőnél.
engedetlen lelkekkel. Közig, bírósági minőségében döntött igtanácsunk a
És az egyház hirdette: én vagyok az egyedül vízaknai egyházközség presbyterválasztó határozata fölött
üdvözítő, enyém az ég és^ enyém a pokol, nálam a keletkezett vitás ügyben, helybenhangyván a szebeni egy­
kulcs oda fel és ide le. És aki a kulcsot zörgette, házmegyei bíróság Ítéletét a választás megerősítése tekin­
mert maga is gyarló ember volt, az egét árenda jó­ tetében, de megsemmisítvén azt ama részeiben, melyekben
a közig, bírósági illetékesség megállapítható nem volt.
nak tartotta és a földet hitbizománynak. De hát a Fazekas Bertalan nagykapusi kántortanitó részére 100
világ a bérleteket szabályoztatta, a hitbizományokat és Bartha Dániel, vizszilvási nyug. tanító részére 80 kor.
korlátok közé szorította. Es tényleg, ma már a ka- ideiglenes segély szavaztatott meg a Baldácsy-alapból, va­
tholikus világ jó nagy részé nem szereti a tömjént, lamint kiutaltatott 240 kor. segély a csúcsai fiókegyház­
a mirhát és nem hiszen a krámpuszokban. községnek templomhely vásárlására.
Bizon, a XX-ik században a nép bajait nem is Jóváhagyást nyert a bardóczi egyházközség erdőel­
lehet már üres parádékkal orvosolni, a beteg társa­ adási határozata és zilahi egyházközségünk amaz intézke­
dalomnak új lélek kell, hogy az emberiség megszen­ dése, melysz érint a templomépités költségeire és még
telt életet élhessen. Épen ezért az evangéliumból újra fennálló paplaképitési adósságának konvertálására 105 ezer
korona 50 éves törlesztő kölcsönt vesz föl a Magyar Ke­
született keresztyénség a Jézusi szeretet isteni hatal­ reskedelmi Banktól 4 0°/o annuitás mellett.
mával a földet Isten országává akarja átalakítani, Molnár Imre bardóczi lelkész engedélyt nyert az ottani
hogy minden mégkeresztelt lélek gyakorolja a fele­ fogyasztási szövetkezet alelnöki tisztének elfogadására.
baráti szeretetet és tényleg harczoljon a bűn és A szilágycsehi templom 16,000 koronát meghaladó
nyomor minden hatalmasságai ellen. Ézért kapta a z j;templomrestaurálási országos segélyének kieszközléséért
újra alakult protestántismus a megmentő és könyö­ köszönetét mondott ig. tanácsunk dr. Neményi Ambrus,
rülő szeretet kéresztyénsége szép 'nevezetet! országgyűlési képviselő urnák és elismerését nyilvánította
A külföldi nagy protestáns nemzeteknél a Jézus­ Benkő Albert buzgó lelkésznek.
hoz való visszatérésből fakadt az evangéliumi ébre­ hetőnek Nem találta ig. tanácsunk indokoltnak és igy teljesít­
a sövényfalvi egyházközség aziránti kérését, hogy
dés, ép a materiális irányzat ellensúlyozására. Angliá­ a papi állás betöltése 1905. évi április hó végéig elhalasz-
ból indult ki és tovább terjedt az Egyesült-Állmokban, tassék.
Svájczban, Hollandiában, a honnan a múlt század köze­ Pálhegyi Mózes agyagfalvi anabaptista önkényesen
pén átültettetett Németországba, hol azután a keresz­ választott sírhelyen temetvén el 7 éven aluli gyermekét,
tyén haladás hatalmas erőforrásává fejlődött. Sőt a azért az egyházközség által 25 K sirhelydij megfizetésére
kath. Francziaországban is gyökeret vert, hol egy ítéltetett. Ig.-tanácsunk azonban feloldotta eme határozatot,
félmillió protestáns lakik ma már. Bár kevés a szám, mert a fennálló szabályok értelmében az agyagfalvi ref.
de a bennük lévő szellemi erő máris érezteti nagy temetőben dij nélkül temetkezhetnek az egyház tagjai, a
hatalmát a népélet újrateremtésének felséges munká­ Pálhegyi leánykája pedig, törvényes alapon ev. ref. vallásu
volt. Kihágás esete forogván fenn azonban, a sírhely ön­
jában. kényes választásában, ez irányban új eljárás bevezetésére
Elmondhatjuk, hogy az evangélium tette nagygyá útasittatott az egyházközség.
a hozzá hü nemzeteket. A mit Pál apostol a Jézus Konkrét eset alkalmával kérdésessé vált, hogy vájjon
evangéliumáról vallott, hogy az „az Istennek hatalma az egyszer fölesketett, de állásáról lemondott egyházi
minden hívők üdvösségére,“ az bámulatosan teljese­ tisztviselő és dignitárius köteles-e újból esküt tenni, ha
désbe ment a XIX. század v-ezér nemzeteinél. Köz­ ismét ily állásra választatik meg ?
tudomású dolog, hogy Hollandia, Németország, Angol általános Ig; tanácsunk igenlőleg nyilatkozott e kérdésben, mert
fölfogás szerint az uj állás nem a lemondással
és Skótországok, valamint Magyarország XVH-ik teljesen megszűnt régi állapot folytatásának, hanem egé­
századbeli vallásszabadsági küzdelmei egyszersmint szen új megbízatásnak tekintendő.
a nemzeti szabadságért folytatott küzdelmek is A szászvárosi egyházközség indokolt kérésére hozzá­
valának. (Folyt, köv.) járult ig. tanácsunk ahhoz, hogy az első papi állás betol-
 42. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
tése iránt, a függőben levő szálláskérdés végleges elinté­
zése előtt is megtehetők legyenek a lépések.
Az egyházkerületi fegyelmi törvényszék rendkívüli
üléseivel fölmerült költségeket eddig a központi pénztár
hordozta, holott törvényeink rendelkezései értelmében e
költségek a marasztaltak™ háríthatok. Most azonban meg­
kereste ig. tanácsunk a főtörvényszék elnökségét aziránt,
hogy jövőre a vidéki birák napidijai és útiköltségei is, a
marasztaltak terhére hárittatnak.
Nem találta teljesíthetőnek ig. tanácsunk az ördögkúti
körlelkész aziránti kérését, hogy 400 K személyi segélye
továbbra is kiutaltassák, valamint a medgyesi kÖrlelkész-
ség ama folyamodását sem, melyben a 100 K kántori se­
gélynek felemelését kéri.
Megadta az engedélyt, indokolt folyamodás alapján,
ig. tanácsunk arra, hogy Tövissy Pál segédlelkész aa. ren­
des lelkészi állásra pályázhasson.
A gezsei és hadrévi leány.egyházközségek ideiglenes
új beosztása tárgyában kelt határozatok végrehajtása en­
gedélyeztetett.
A maroscsapói egyházközség papi állomásának 1905.
január l én leendő betöltését elrendelő ig.-tanácsi határo­
zat ellen beérkezett négyrendbeli.felebbezést, elutasító ja­
vaslattal terjeszti ig. tanácsunk a közelebbi közgyűlés elé,
•elismerve Nemes Árpád aa. ama jogát, hogy a marosugrai
lelkészi állás megtartása avagy a csapói állásra való át­
költözés között szabadon választhasson.
A buni ev. ref. iskola államosításának feltételei elvileg
megállapítottak. Az algyógyi kántor-tanító ügyében ne­
hány egyháztag kérése teljesíthető nem volt.
A közoktatásügyi minisztérium Benke István tanárt
betöltött 30 évi szolgálata beszámításával, saját kérelmére
nyugdíjazta, mit az igazgatótanács, a nevezett tanár ur
érdemei elismerésével vett tudomásul.
Az országos ref. tanáregyesület kérésére előterjesztés
intézendő a közgyűléshez Bocskay-emlékünnep tartása
tárgyában.
A szászvárosi kollégium elöljáróságának az a kérése,
hogy a részletes tanmenet készítés tervének keresztülvitele
egy évvel elhalasztassék, teljesíthető nem volt.
A szászvárosi kollégium elöljárósága felhatalmazást
nyert, hogy a magyar-latin tanszék betöltésének ügyét a
közelebbi közgyűlés idejére előkészíthesse. Ugyanazon
kollégium építkezése elhalasztására vonatkozó kérelmét
pártoíólag terjesztettük a közoktatásügyi minisztériumhoz.
Az idei rendes konvent 60. és 61. sz. határozataira
tekintettel a theologia s a gimnáziumok normálköltségelő­
irányzatai a konvent elé terjesztetnek.
A theologiai ötödik tanszék helyettesítésének tisztelet­
dijai, a megelőző évi intézkedéseknek megfelelőleg, ki­
utaltattak.
A theologiai elöljáróság előterjesztésére megállapította
az igazgatótanács, hogy a költségvetésben megállapított
létszámon felül bennlakásra felvett theologusok egyenként
200 kor. évi ellátási dijat fizetnek; a bennlakást nem nyert,
de a konviktusba bejáró ifjak évi 180 koronát fizetnek.
Az egyházkerületi tisztviselők, tekintettel a rendkívüli
drágaságra, kérték, hogy részökre drágasági pótlék sza-
váztassék meg. Az igazgatótanács a kérést indokoltnak
találván, mérsékelt pótlék képen 1200 korona egyszers-
mindenkori segélyösszeget szavazott meg, a melyet ará­
nyosan oszt meg az öt tisztviselő között, juttatván belőle
némi csekélységet a két dijnoknak is.
r. 5.
EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
A görgényi ev. ref. egyházmegye közgyűlése.
A görgényi ev. ref. egyházmegye október 5-én tartotta
meg őszi rendes közgyűlését Szászrégenben az egyház­
megye tanácskozó termében. A közgyűlésen a lelkészek
csaknem teljes számban jelen voltad, a közgyűlés többi
tagjai közül kevesen. A gyér számmal megjelent képviselők
között ott láttuk Gernyeszeg egyházközség újon választott
ifjú követét, gróf Teleki Domokost, ki közéleti szereplését,
mint egyházközségénék egyszerű képviselője kezdi meg.
Ott láttuk még Dedrád-Széplak képviselőjét, dr. Gya-
lokai tanácsbirót, dr. Tóth Endre tekei kir. közjegyzőt,
Péterfi Dénes mérnököt, kit e közgyűlésen választott meg
az egyházmegye műszaki tanácsosának.
353
A közgyűlés a XC. zoltár 1 versének buzgó éneklésé­
vel és Lénárt József malyanói lelkész magas szárnyalásu
imádságával kezdődött meg, a minek végeztével Csekme
Ferencz esperes olvasta közgyűlést megnyitó — tőle
megszokott tartalmas beszédét. Ezután következett a köz­
gyűlés gazdag tárgysorozata. Először esperes olvasta tar­
talmas jelentését az egyházmegye állapotáról, a mely anya­
giak és szellemiekben rendet, haladást mutat. Kegyelettel
adózik, az esperes jelentésében Éltető Albert főgondnok
és Bóka György holtmarosi lelkész és fegyelm. biró emlé­
kezetének, kiket mint hiv. munkásokat a reájuk bízottakban
szólított magához az Ur.
Ezután a főjegyzői, számvevői, pénztárosi, tanügyi
előadói stb. jelentéseket tárgyalta és vette helybenhagyó
tudomásul a közgyűlés.
Az 1905. évi költségirányzat elfogadtatott. Az egyház­
kormányzat költségei,- melyek a szigorú takarékosság
szem előtt tartásával is folyton növekednek, nagy teherrel
nehezednek egyházközségeinkre. Az 1848: XX. t.-cz. szelle­
mében való könnyebbitésre itt is égető szükség volna.
A költségek apasztása szempontjából egyházmegyei
közgyűlés indítványt terjeszt az egyházkerülethez a 7. iránt,
hogy az egyházvizsgálatot esperes mindenütt 2 szomszéd
lelkész segítségével végezze.
Tárgysorozat rendén következett a sepsii egyházmegyé
indítványa a központi járulékok czélszerübb kezelése
tárgyában. Közgyűlés ezt élénk vita után, tekintettel arra,
hogy ezen indítvány életbeléptetésével a kongrua s egyéb
illetmények kifizetése pontosabb prímákkal és olcsóbban
lesz eszközölhető — szavazattöbbséggel elfogadta.
A deficzittel küzdő theologiai akadémia szükségeinek
fedezésére a lélekszám szerinti két filléres hozzájárulást
— a nagy terhek dafizára is, mert intézményeinket nekünk
kell fentartanunk — egyházmegyei közgyűlésünk kimon­
dotta.
Elfogadta közgyűlés a Csulak Zs.-féle egyházi tűzbiz­
tosítás eszméjét, valamint a felsőborsodi indítványt, azzal,
hogy a kongresszus mellőzésével egyházi hivatalos utón
fejtessék ki minél erősebb működés a papi fizetések 24000
koronára felemelése és korpótlékkal történő javítása tár­
gyában — a 48: XX. t.-cz. szellemében.
Fél 3 órára járt az idő, amikor közgyűlésünk gondos
tárgysorozatát mindvégig nem szűnő érdeklődéssel, emel­
kedett színvonalon mozogva — bevégezte s Kaposi rég
megtérítve várakozó asztalához letelepedtünk, megpihenni.
A terített asztal mellett az első pohárköszöntőt Csekme
Ferencz esperes mondotta, ékes szavakkal mutatva rá az
erdélyi kálvinista magyarság szent missziójára, melyet
teljesített a múltban s fokozatosabb erővel teljesítenie kell
ma és a jövőben. Az erre való isteni segedelemért üríti
poharát. Ezután Lénárt József, ez a nagytudásu, széles
körben ismert közéleti tevékenységű férfiú emel poharat,
éltetvén Gernyeszeg képviselőjét, Teleki Domokos ifjú
grófot, ki először jelent meg az egyházi közélet egyszerű
munkásai között s kire, mint az egyház és haza szolgála­
tában nagy érdemeket szerzett ősök ivadékára, az a fel­
adat várakozik, hogy tetteivel méltónak mutassa magát
arra a nagy szellemi hagyatékra, amelyeket őseitől örökölt.
Kiss Lajos főjegyző, dr. Tóth Endre és Péterfi Dénesre,
Csekme Ferencz Lénárt Józsefre, Farkas Károly Teleki
József pókai lelkészre ürítette poharát.
Több felköszöntő hangzott ezután még el, mígnem a
társaság tagjai egymástól búcsút véve, a szélrózsa minden
irányába, hazatávoztak.
Tudósító.
KÜLÖNFÉLÉK.
A zsinatelőkészitő konventi gyűlésre egyház-
kerületünk képviseletében e hó 25-én Budapestre utaztak:
dr. Bartók György püspök, Kenessey Béla, Váró Ferencz,
Lénárt József, dr. Sárkány Lajos és Nagy Károly lapunk
felelős szerkesztője, ki Deési Gyula akadályoztatása miatt
lett behiva. A konventi ülést tanügyi bizottsági gyűlés
előzte meg. A képviselők előreláthatólag e hét végéig
fognak fennmaradni Budapesten.
 354 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Főgondnok beiktatása. F a ji F áy Béla cs. és
kir. kamarás, hunyadmegyei birtokos egyházkerületünk
utolsó közgyűlésén a szászvárosi ev. ref. Kun-kollegium
főgondnokává választatott. Az uj főgondnok eskütétele és
hivatalba léptetése az ev. ref. Kun-kollegium elöljáróságá­
nak október hó 18-ikán tartott gyűlésén lélekemelő ünne­
pély keretében történt meg. Miután az újon választott
főgondnok ez elöljáróság szine előtt a hivatalos esküt le­
tette, a gondnoki kar nevében B alog József gondnok,
a tanári kar részéről pedig S im on Ferencz igazgató üd­
vözölték, működésére Istentől áldást és szerencsét kérve.
Az uj főgondnok meghatott szavakban mondott köszöne­
tét a jókivánatokért s egyszersmind egy hosszabb, magvas
beszédben adta elé a modern középiskolai oktatásra vo­
natkozó nézeteit. — E beszédet lapunk más helyén
egész terjedelmében közölni fogjuk. Az új főgondnok ez­
után az élőljáróság tagjainak kíséretében a kollégium he­
lyiségeit tekintette meg. Fáy Béla, ki a hunyadmegyei tör­
ténelmi és régészeti társulat elnökségét is átvette a gyön­
gélkedő Kuun Géza gróftól, máris jelentékeny szerepet
tölt he Hunyadvármegye közéletében s nála az exponált
fekvésű szászvárosi Kun-kollegium vezetése is bizonyára
a legméltóbb kezekbe van letéve.
A nazarénusoknak ingatlan vagyonszerzési
képessége nincs. Az igazságügyminiszteriumnak
egy felmerült ügyből kifolyólag alkalma volt (29.103—1904.
I. M. sz. alatt) a belügyminisztériummal egyetértve kijelen­
teni, hogy a nazarénus vallásfelekezetnek vagy gyüleke­
zetnek ingatlan szerzésére vonatkozó akaratát a törvény-
hatóság első tisztviselője (alispán polgármester) az 1895.
évi XLIII. t.-cz. 9. §-a értelmében a bemutatási záradékkal
el nem láthatja és ennek folytán a nazarénus gyülekezet
e minőségében ingatlant még imahaz emelése czéljából
sem szerezhet és a közigazgatási hatóság ilyen czélra
szolgáló imaház emeléséhez az engedélyt nem adhatja
meg, mert az 1885. évi XLIII. t.-cz. 9. §-a értelmében
csupán a törvényesen elismert vallásfelekezeteket illeti
meg, az ott felsorolt czélokra szolgáló ingatlanoknak bizo­
nyos korlátok közt való szerzésére vonatkozó jog.
A székelyudvarhelyi ev. ref. egyházi érte­
kezlet választmánya e hó 21-én a tagok élénk ér­
deklődése mellett ülést tartott. Megállapította ez alkalom­
mal a közeledő téli estéken tartandó egyházi estélyek
számát; a felolvasások tartására felkérni szándékolt tagok
névsorának egybeállitása után az estélyek zenei részének
hatásosabbá tétele czéljából egy harmonium beszerzését
mondotta ki a választmány. Egy beállította a női választ­
mány, illetőleg az estélyek rendezésére felkérő bizottság
névsorát, melynek egyszersmind feladatául tette a prot.
szegények számbavételét és az azokon való segitségnyuj-
tás módozatainak kérdését, megállapítását. Az első estély
nov. hó 20-án lesz, melyen Vajda Ferencz ev. ref. lelkész
fog felolvasni az egyházi szervezetről. Az estélyek ez évben
is a kollégium tornatermében tartatnak.
A görgényi egyházm egye o k i 5-diki közgyű­
lése — a mint halljuk — elhatározta, hogy felír a kerület­
hez, a költséges társas vizitatió megszüntetése tárgyában,
mely úgy az egyes egyházakra, mint magára a traktusra
nézve is, nehezen fedezhető terheket rótt s elégségesnek
tartja, ha az esperes egy-két szomszédpap segédletével
tartja meg a szokásos vizitatiót.
Nem es tett. Özv. Bocz Elekné, szül. Szilágyi
Karolin tiszteletes asszony, nemes szíve sugalmát követve,
néhai b. e. férje emlékére, a szászrégeni reformátusok
templomába ajándékképpen saját költségén 1700 korona
értékű uj orgonát építtet Kerékgyártó István debreczeni
derék orgona készítőnél, akinek 10 év óta ez lesz a 137-ik
müve. Az egyházközség presbitériuma ezt a nemes elha­
tározásból származó szép ajándékot hálás szívvel fogadta
és szept. 25-én nemcsak jegyzőkönyvében köszönte meg,
hanem Bőd Károly ny. r. tanár lelkész elnök vezetése
mellett az ajándékozó özv. tiszteletes aszony házánál meg­
jelenvén, élőszóval is kifejezte háláját és azon óhajtását,
hogy az Isten drága életét tartsa és óvja meg. Bár az uj,
remek mü nemsokára megszólaló hangjai életre hívnák az
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
43. szám.
élő halottakat és vallásos.buzgóságra serkentenék a közö­
nyösöknek hideg szivét. Özv. Bocz Elekné pedig még so­
káig éljen és gyönyörködjék szép lelkének remek alko­
tásában, az uj orgona hangjaiban.
Nyilvános köszönet. A szászrégeni ref. egyházközség
nevében hálás szívvel mondunk köszönetét az első szászré­
geni tutajkereskedő társulat tagjainak azon 100 kor. kegyes
alapítványért, amelyet néhai b. e. id. Éltető Albert főgondnok
és társulati tag nevére és emlékéül — hervadó koszorú he­
lyett — azzal a közelebbi meghatározással tettek le egyház-
községünknél, hogy annak évi kamatja a szászrégeni ref.
iskola czéljaira fordítódjék. Isten oltalmazza és áldja meg a
társulat derék tagjait! Szászrégen, 1904. okt. 6. Bőd Károly,
ny. r. tanár és lelkész elnök.
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 1462—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a sepsi ev. ref.
egyházmegyébe kebelezett Kisborosnyó egyházközség lel­
kész! állomására pályázat hirdettetik.
Javadalom dijlevél szerint: Egészséges és tisztességes
lakás, gazdasági melléképületekkel és 304 □ öl kerttel.
Földhaszonélvezet 70 korona. Készpénz az egyházközség
pénztárából 89 kor., a hívektől oszpora czimen 45 kor.,
Országos közalapi segély 50 kor. Terményjövedelem kepe
czimen a hívektől 337 kor. 17 fill. pénzértékben. Stóla
jövedelem 18 kor. 40 fill. Összesen a jövedelem 609 kor.
57 fill. Kiadás 131 kor. 21 fill., melyből 100 kor. fuvardíj.
Marad tiszta jövedelen 478 kor. 36 fill. Állami kiegészítés
1600 koronáig 1121 kor. 64 fii.
Vallástanitási tiszteletdij az állami elemi iskola pénz­
tárából 120 kor.
Kötelességek: Kisborosnyó anya- és Magyarbodza
leányegyházban a rendes lelkészi teendők ellátása.
Pályázati határidő 1904. november 20. Szabályszerűen
felszerelt folyamodványok nt. Józsa Sándor esperes, aához
küldendők, Ilyefalvára.
Kolozsvár, 1904. október 24.
D r . B a r tó k , pü»pök.
1463—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a sepsi ev. ref.
egyházmegyébe kebelezett bikfalvi ref. felekezetű iskola
nőtanitói állására pályázat hirdettetik.
Javadalma dijlevél szerint: tisztességes lakás, hold
kertilletménynyel, 4 hold szántó, melynek értéke 80 kor.
A politikai községtől 200 kor., 250 kor. államsegély, mely
öszegből 200 kor. már folyósítva van. 320 kor. folyósítása
iránt az intézkedések megtétettek, addig is az egyházköz­
ség által annak kifizetése biztosittatik.
Pályázati határidő 1904. nov. 20.
Kellően felszerelt folyamodványok nt. Józsa Sándor
esperes afiához küldendők Ilyefalvára.
Kolozsvár, 1904. okt. 24.
D r . B a r tó k G yörgy, püspök.
Sz. 1461—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a sziiágyszolnoki
egyházmegyébe kebelezett s z ilá g y p a n iti anya- és s z ilá g y -
récsei leány egyházközség lelkészi állomására pályázat hir­
dettetik.
Javadalom dijlevél szerint: tisztességes papi lakáson,,
melléképületeken és kerten kívül: 1.8 hold 784 Dől szántó
és 5 hold 945 Dől rét haszonélvezete 278 K 15 f. érték­
ben. 2. Készpénz az egyház pénztárából, havi utólagos
részletekben 912 kor. 3. Terményjövedelem értéke 60 K
55 f. 4. Munkabeli szolgáltatások értéke 6 K 67 f. 5. Stóla
átlagos értéke 10 K. Összes jövedelem 1267 K 37 fillér.
Kiadás 46 K 68 f. Marad tiszta jövedelem 1220 K 69 fill.
Állami kiegészítés 1600 koronáig 379 K 31 f.
Pályázati határidő 1904. nov. 30. Folyamodványok nt.
Viski Pál esperes aához küldendők Zoványra (Szilágym.)
Kolozsvárt, 1904. okt. 24.
D r . B a r tó k G yörgy, püspök.
 VII. Évfolyam. 44-ik szám. Kolozsvárt, 1904. november 3.

Erdélyi Protestáns Lap.

AZ ÉRD. EV REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r : egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Zsínatpresbyteri rendszer és képviselet. megyék küldötteiből alakuló egyházkerületi

közgyűlés választaná a püspököt, főgondnokot,
Érvényben levő Egyh. törvényünk 2. §-a egyházkerületi hivatalnokokat, konventi és zsi­
azt mondja: „A magyarországi ev. ref. egy­ nati képviselőket, ez egyházkerületet jogosan
ház zsinatpresbyteri rendszer szerint igazgatja nem lehetne vádolni azzal, hogy nem a zsinat­
és kormányozza magát.“ A f. évi november presbyteri elvek alapján rendezkedett b e ; mert
10-én kezdődő zsinat tárgyalási alapjául ké­ a presbyterium, igazabban a jogok tulajdonosa,
szített konventi törvényjavaslat e §-t megtar­ az egyházközség minden fokozaton, közvetve
totta azon különbséggel, hogy „rendszer“ he­ vagy közvetlenül képviselve van.
lyett „elvek“-et tett belé. A mi a protestáns A nálunk úgynevezett zsinatpresbyteri rend­
szabadelvüség szempontjából igen lényeges szer a fokozatos képviselet elvét egészen el­
különbség. Mert lehetnek egymástól sok rész­ veti és azt követeli, hogy minden rendű egy­
ben eltérő rendszerek, melyek ugyanazon el­ házi tisztviselőt és minden fokozatú egyházi
vekre vannak épitve. képviselőt közvetlenül a presbyteriumok vá-
A törvényjavaslat 8. §-nak második bekez­ laszszanak. (Következetesség az volna, hogy a
dése változatlanul vétetett át a törvényből, választásokkal az ősalapra, az egyházközsé­
mely szerint „az erdélyi egyházkerület részére gekre menjünk vissza.)
föntartatik, hogy alkotmányát jövőben is a De sem a fokozatos képviselet, sem a
képviseleti rendszer elveivel összhangzóan tovább merev zsinatpresbyteri rendszer elvét nem
fejleszthesse. “ látjuk gyakorlatilag alkalmazni egyik egyház-
Mintegy kedvezményül adta ezt a zs. t. az kerületben sem, bár az utóbbinak a közelebb
erdélyi egyházkerületnek „a több százados kü­ múlt zsinaton voltak szószólói, sőt többen két­
lönválás folytán kifejtett alkotmányos szerve­ ségbe vonták az erdélyi képviselők zsinati
zete“ iránti kíméletből.“ tagsági jogosultságát, mivel azokat nem köz­
Tehát daczára annak, hogy ezen egyház- vetlenül a presbyteriumok választották, hanem
kerület nem a zsinatpresbyteri rendszer sze­ az egyházkerületi közgyűlés.
rint szerveztetett és kormányoztatik. Mintha a Érdekes, hogy az erdélyi egyházkerület
zsinatpresbyteri elvek a képviseleti rendszer egy ponton inkább respektálja a zsinatpresby­
elveitől merőben különböznének, sőt egymás­ teri elvet, mint az ezt hangoztató testvéregy­
sal szembe tehetők volnának. házkerületek, midőn az egyházkerületi képvi­
Már pedig a kiindulási pont, a presbyte- selőket nem az egyházmegyei közgyűlések,
rium magalakitása mindenütt egy és ugyanaz: hanem a presbyteriumok által választatja, ho­
a Királyhágón innen és túl az egyházközségi lott ez, mint belügyi intézkedés, a zs. törv. 8.
közgyűlések választják a presbyterium tagjait. §. értelmében egészen saját tetszésére volt
A presbyterium tehát az egyházközséget kép­ hagyva. Es itt a múlt zsinaton a következetes
viseli. presbyterianusokkal szemben a fokozatos kép­
És ha valamelyik egyházkerület a fokoza­ viseleti elv érvényesült. Ennek védelmére igen
tos képviselet alapján rendezné be alkotmá­ tekintélyes hangok emelkedtek. Beöthy Zsig-
nyát és állítaná be kormányzó hatóságait, mond igy szólott: „Azért hivatkozunk a pres-
vagyis a presbyteriumok választanák az egy­ byteriumra, mert a presbyterium a népképvi­
házmegyei közgyűlést alkotó képviselőket, az selet alapján alkottatott meg. Itt van a kép­
egyházmegyei közgyűlés választaná a gond­ viseleti rendszernek a gyökere. Ha tehát a
nokot, esperest és az egyházmegyei más hi­ presbyterium választott, ez a választott a ki
vatalnokokat, valamint az egyházkerületi köz­ felküldetik az egyházmegyei közgyűlésre, már
gyűlésre küldendő képviselőket; az egyház­ olyan képviselőnek tekintetik, mint a ki jogo-
 356 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 44. szám.

san és törvényesen képviseli az eredeti pres- melynek tagjai oly mérvben nyernek az egy­
byteriumot.“ Ezt a véleményt magáévá teszi házközségben, megyén, kerületen alkalmazást,
és igen természetesnek tartja Szász Károly elismerést, köztiszteletet, befolyást, amint anya-
püspök. „Hiszen — úgymond — a fokozatos szentegyházunk érdekeit szivükön viselik s
képviselet elve, mely a zsinatpresbyteri elvnek azért tenni és áldozni készek.
felel meg, azt teszi, hogy minden egyes foko­ Mikor ilyeneket látunk távol minden
zaton szerepeljen a zsinat- és presbyteri elv, féltékenységtől, s a szent „paritás“ megbontása
hogy kezdjük a presbyteriumon és végezzük miatti aggodalomtól — két kézzel igyekszünk
a zsinaton. Hát mindig csak vissza kelljen bevonni egyházi közéletünkbe. Sőt örvendenénk,
menni a presbyteriumokhoz és a fokozatos ha gyűléseinkben az ilyenek száma felülmúlná
képviseleten alapuló felsőbb közigazgatási ha­ a lelkészek számát. De épen az a baj, hogy
tóságoknak ne adjunk képviseleti jogot? Hi­ egyházmegyei gyűléseinken — bár a világi
szen akkor menjünk vissza az eredeti forrásra, képviselők a gondnokokkal együtt többségben
a gyülekezetre \* (Elénk helyeslés kisérte a volnának —- mindig több lelkész van jelen,
beszédet). mint világi. Már csak ezért sem lehet itt szó
Az ellenkező véleményen levők közül Vályi küriarkhiáról. Sőt ha az evangélium szellemei­
Lajos őszintén elismeri, „hogy az egyházme­ vel ellenkező papi és világi rend külön érde­
gyék jobban el tudják az ilyen munkát végezni, kei merülhetnének fel: a papság a világiakat
jobban meg tudják választani a képviselőket, mindig könnyen leszavazhatná.
kiket az egyházkerületi gyűlésre küldenek; de A mi egyházkerületi közgyűlésünk szerve­
nekünk stb.“ zetét illeti, ez már nagyon is rászorult a
Nagyon igazat mondott a zsinatpresbyteri, reformra. Mert ennek összeállitásában akár a
rendszer ez elszánt védője, de egyszersmind képviseleti akár a zsinatpresbyterinek nevezett
azt is kifejezte, hogy a rendszernek kész felál­ rendszer elvei csak kis részben érvényesülnek.
dozni az egyház jól felfogott érdekét. Nem mondhatjuk, hogy egyházkerületi köz­
Mi erdélyiek az utóbbira fektetünk nagyobb gyűlésünk zsinatpresbyteri, vagy képviseleti
súlyt. Azért választjuk az egyházmegyei hiva­ alapon nyugszik, ámbár a presbyteriumok min­
talnokokat, esperest stb. az egyházmegyei, a den 5000 lélek után küldenek egy képviselőt,
főgondnokot, püspököt stb. az egyházkerületi akár lelkészt akár világit. (Legtöbbször lel­
közgyűlésen. Mert meg vagyunk győződve, készre esik a választás. Nem mondjuk: miért?
hogy e választásokat a legtöbbnyire csak lel­ De épen nem a paritás jelszavát hordozó
készük szavára hallgató presbyteriumok ke­ hatalmi féltékenységből.) Ámde az aránylag
vésbé jól tudnák elintézni. A presbyteriumok csekély számú képviselőkön kívül a közgyűlés
közvetlen vagy közvetett képviseletén alapuló túlnyomó többségét alkotját azok, akik hiva­
testületeknek meg kell adnunk a jogot, hogy talból tagok, és ezek közt a nagyszámra nö­
legjobb belátásuk szerint szervezkedjenek. Ok vekedett középiskolai tanárok valamennyien, a
tudják leginkább kiszemelni minden egyházi mi minden képviseleti elvvel merőben ellenkezik.
hivatalra úgy az egyházmegyén, mint a kerü­ Egyházkerületi közgyűlésünket kell tehát
leten, az egyházmegye illetőleg az egyházke­ újonnan szervezni, egészségesebb alapokra
rület jól felfogott érdekeinek leginkább meg­ fektetni! Itt kell alkotmányunkat jövőben —
felelő, legalkalmasabb embert. a Zsinattól nyert fentartás szerint — a képvi­
Minden választással a presbyteriumra menni seleti rendszer elveivel összhangzóan tovább f e j­
vissza, annyi volna, mint hierarchiát szervezni, leszteni.
mert a presbyteriumok, legalább itt Erdélyben, Az unió kedvéért és a zsinati törvény
túlnyomó részben papi befolyás alatt állanak. iránti engedelmességből képviselőinket most a
Ez a túlnyomó papi befolyás pedig — ha a presbyteriumok által választattuk — bár nem
papságot, mint különálló rendet tekintjük s mondhatjuk, hogy ezt a választást egyházkerü­
igy annak létező és lehető különleges érdekeit leti közgyűlésünk kevésbbé jól intézte volna
is nézzük — aligha volna kedvező evangélium el — és ennek igy kell lenni jövőben is.
szerint reformált magyar keresztyén egyházunk Egyházkerületünkben és egyházmegyéinkben
egyetemes érdekeinek. azonban akár a közvetlen, akár a közvetett
A királyhágóntúli testvérek minket ellen­ választási rendszer alapján szervezkedhetünk.
kezőleg küriarchiától féltenek és ezt látnak Ezzel nem sértjük és nem gyengítjük a test­
egyházszervezetünkben, intézményeinkben. Szo­ véregyházkerületekkel való uniónkat: nem csak
morú dolog volna, ha igy volna! De mi nem a törvényben elismert különleges helyzetünk­
látjuk semmi jelét, nem érezzük semmi nyo­ nél fogva, hanem azért is, mert a múlt zsina­
mását annak a képzelt, távolról látott küriar- ton nagy helyeslésekkel találkozott Szász Ká­
chiának. Az egyházi életben nem is merülnek roly püspök azon nyilatkozata, hogy „a foko­
fel itt rendi ellentétek. Tudatával bírunk an­ zatos képviselet elve a zsinatpresbyteri elvnek felel
nak, hogy a pap is egy tagja az egyháznak, meg.“
nem uralomra, hanem szolgálatra hivatva s az Csak a tiszta képviselet elvét igyekszünk
úgynevezett világi elem is „szent papság*, tehát minden fokon gyakorlatilag érvényesíteni.
 44. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 357

A paritást is szem előtt tarthatjuk — az megnyitó beszédet, magam pedig „Konkoly és tiszta
emberi gyengeségekre való tekintettel — de búza az életnek mezején“ czimmel népünk gondolat-
világához mért vallásos irányú felolvasást tartottam.
ez csak másod rendű és inkább hatalmi kér­ Van ifjúsági egyesületünk, mely hetenként tartja ülé­
dés. A Krisztus evangéliumán épült egyházunk­ seit. Összejöveteleinken vallásos, hazafias irányú,
ban pedig nem szabad kifejlődni semmi hata­ népünk művelődését, felvilágosodását czélzó felolva­
lomnak, sem hierarkhiának, sem küriárkniának. sásokat, szabadelőadásokat, szavalatokat szoktunk
Itt egyedüli Úr a Krisztus, egyedüli hatalom tartani. Ez összejöveteleket nemcsak az ifjúság, de
községünk, minden rendű és rangú tagja lelkesedés­
az evangélium; és csak ez lehet szilárd, biztos sel keresi fel s a legnagyobb lelki élvezettel távozik
alapja egyházalkotmányunknak. onnan el. Van olvasó-egyletünk, hol egy pár politikai
E g y zsin a ti képviselő . lap mellett különféle gazdasági lapokat olvas közön­
ségünk. A „Téli újság“ 40 példányban, a „Vasárnap“
2 példányban jár községünkbe. A hívek buzgósága
Titkári jelentés. és áldozatkészsége gyakran igen szép tettekben nyi­
latkozik.
Irta és az Értekezlet Kézdivásárhelyen 1904. julius 4—5-én L iszn yó . Január havában egy igen szépen sike­
tartott közgyűlésén felolvasta Tarkanyi György ért. titkár.
rült vallásos estélyt rendeztünk a helybeli és uzoni
(Folyt. és vége.) kartársakkal egyetemben. Dalárda éneke, ima, meg­
H o sszu falú . Minthogy a missziói egyházközség
nyitó beszéd, felolvasás, szavalatok képezték a Prog­
hívei szétszórtan élnek, a vallásos estélyek tartása ramm egyes pontjait. Van ifjúsági egyesületünk, mely
nagy nehézségekbe ütközik, de annál nagyobb súlyt az ifjúság művelődését, vallásos, erkölcsös, hazafias
helyez a buzgó lelkész a vallásos iratok terjeszté­ irányban való fejlesztését tűzte ki feladatául.
M álnás. Az ifjúsági egyesületi gyűlésekkel együtt
sére, hogy ezek által bevigye az igét a hívek házába.
Terjeszti a bibliát, a kátét, az énekes könyvet, a tartatnak vallásos estélyek, melyeknek tárgyai felol­
Prot. naptárt, a „Vasárnapot“, mely jelenleg 101 pél­ vasások és szavalatok valának.
N agyborosn yó. Lelkész jelentése szerint a köz­
dányban jár. E vallásos iratok terjesztése íolytán
gyakori érintkezésbe jó lelkész híveivel, a minek ségben oly sok egylet létezik, mint pl. polgári ol­
bizonyára meg van a maga áldásos hatása. A missió vasókör, Emke dalárda, műkedvelői társulat stb.,
keretén kívül gondozza lelkész a határszélhez köze­ hogy ezek mellett nehéz lenne még egy vallásos
lebb fekvő romániai ipartelepeken tartózkodó hívein­ jellegű egyletet is alakítani a többi károsítása nélkül.
N yén. Az egyházközség a hitélet fejlesztése ér­
ket is, kiknek tanköteles fiúgyermekei számára a
predeáli áll. iskola mellé internátust létesítettek, mely­ dekében szerény tehetsége szerint munkálkodott, a
ben 17 romániai magyar ref. fiú élvezi a magyar hol és a mikor lehetett minden alkalommal. Megün­
nemzeti nevelés áldásait. Gondoskodtak szegényeik nepelték okt. 31-ét nemcsak a templomban, hanem
segélyezéséről is. 8 családot és 30 szegény iskolás az áll. iskolában is, nagy közönség jelenlétében. Tar­
gyermeket segélyezlek pénzzel, ruhával és könyv­ tottak bibliai vasárnapot s két Ízben ifjúsági isten­
vel. Ez áldásos munkálkodásában hűséges segítő­ tiszteletet.
Oltszem . Ifjúsági egyesület és vallásos estélyek
társa volt a lelkésznek Kis József tömösi presbiter
aa, aki a folyó év első felére 46 előfizetőt gyűjtött tartásával igyekszik ébren tartani a hitbuzgóságot
a „Vasárnapnak“ s azon kivül is a határszéli és ro­ és fejleszteni a valláserkölcsi életet.
R éty. Nem küldött jelentést.
mániai híveink lelki gondozásában buzgó tevékeny­
S éfsi-M a g ya ro s. 1903. október haváig nem tör­
séget fejt ki. Isten áldása kisérje e derék mun­
kásokat a megkezdett úton, vajha az ő példájok ha­ tént semmi akczió a hitélet fokozása érdekében, mi­
sonló buzgóságra és tevékenységre lelkesítene mind­ vel az egyházközségnek abban az időben nem volt
nyájunkat. lelkésze. 1903. decz. 26-án alakult egy olvasó-egylet
H idvég. Ifjúsági egyesületet létesítettek, melyben
a lelkész elnöklete alatt, a mely a hitélet erősítését,
minden második vasárnap vallásos estélyek tartat­ felvirágoztatását és az erkölcsiség nemesítését is a
nak. Ez estélyek a közönség érdeklődése mellett czéljául tűzte ki.
tartatnak, melyeken a lelkész a Koszorú füzeteket Sepsiszen tgyörgy. Szokásos vallásos összejövete­
ismertette; a „Vasárnapból“ czikkeket olvasott fel és leit minden év októbertől márczius haváig tartja meg,
ismertette az angol biblia terjesztő társulat történe­ minden hónapban egyszer. Rendeztetett összesen 6
tét. A tanítók ez estélyeken a gazdasági élet köré­ vallásos összejövetel a hívek élénk érdeklődése melett.
ből merített szakszerű előadásokat tartottak. Az isko­ Jótékonyczélú egyházi estély egyszer rendeztetett.
lás növendékek valláserkölcsi oktatása czéljából va­ Szem erja. Két Ízben rendezett jótékonyczélú egy­
sárnaponként gyermekistentiszteletek tartattak. Álta­ házi estélyt az ifjúsági egylettel egyetemben, midőn
lában lelkész jelentéséből az tűnik ki, hogy habár egy színdarab előadása, 2 szavalat, ének valának a
hangzatos programmal nem hivalkodnak is, de az Programm pontjai.
egyházépités terén eleven, pezsgő munkásság folyik S zen tkirály, Szacsva, S zo tyo r nem küldött jelentést.
az egyházközségben. Uzon. Vallásos estélyek tartásával igyekszik a
Káinok. Vallásos estélyeket rendezett, melyeken hívekben az egyház iránti meleg érdeklődést és tör­
egyházi énekeket énekeltek a dicséretekből és zsol­ hetetlen ragaszkodást ébren tartani s a hitéletet fej­
tárokból; lelkész népies felolvasásokat tartott; haza­ leszteni.
fias, erkölcsi és vallásos tárgyú szavalatok adattak Z alán. Lelkész hiánya miatt az utóbbi másfél év
elő; nemzeti és erkölcsi érzést arató, lelkesítő énekek alatt vajmi kevés intézkedés tétetett a vallásosság
énekeltettek s mindenik estély végeztével a lelkész tovább fejlesztése érdekében. Ifjúsági egyesület van,
hithűségre, erkölcsös, erényes életre, haza- és ember- de hogy ez minő irányban fejt ki munkásságot, nem
szeretetre buzdította a résztvevő közönséget záró­ tudható.
beszédében. 16. A szilágyszolnoki egyházm egye. A jelentés sze­
K isborosn yó nem küldött jelentést. rint pezsgőbb, élénkebb tevékenységet mindez ideig
Kökös. A hét folyamán egy nagyobb szabású nem tudott kifejteni (9 tag van bejelentve), miután
összejövetelt tartottunk az uzoni, lisznyói kartársak jórészben az alakulási és megszilárdulási nehézsé­
és az uzoni dalárda szives közreműködésével. Ez gekkel kellett küzdenie, azonban remény van arra,
estélyen Pünkösti kartársam imádkozott, Antal Lajos hogy e nehézségek rövid idő alatt le lesznek győzve.
 358 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 44. szám.

Az egyházmegyei egyházi Értekezlet négy íiók- rületünk is az egyházi élet meddőségét magakarja
körre oszlik, u. m.: kraszna—berettyómenti, tasnádi, szüntetni; első és legfőbb teendőnk, hogy az egyé­
zilahi és szilágycsehi körre s ezek mindenike a saját neket az evangélium erőivel felszereljük, hogy a
vidékének kálvinista erőit igyekszik felhasználni s lelkekbe az evangéliumot betöltsük.
már eddig is szép eredményt mutat fel a fiókkörök Irtani kell tehát a hitközönyt és az erkölcsi
működése. Legélénkebb munka a zilahi fiókkörben elposványosodást. A hit buzgalmat erősíteni kell a
foly, mely 1903. junius 23-án Zsibón igen látogatott nép lelkében, de erősíteni kell első sorban a művelt
ért. gyűlést tartott istentisztelettel kapcsolatosan s egyének soraiban.
a melyen Both István zilahi tanár és Vincze Ödön A mai művelt elemnek, kivált a férfiaknak nagy
diósadi lelkész, egyh. m. Ért. elnök tartottak figye­ hibája — általánosságban szólok — a templomkerü­
lemmel hallgatott felolvasást. A másik három kör is lés. Vannak presbyterek, kik alig tudják, hogy azok,
megkezdette behatóbb működését, a mely különösen kik csak rendkívüli alkalmakkor keresik fel Istennek
olcsóbb vallásos iratok s épen a koszorú füzeteinek házát. Öreg hiba ez, hiba önmaguk és családjukkal
terjesztésében nyilvánult, a jelentés azonban e fiók­ szemben, mert elzárják magukat a gyülekezettől való
körök működéséről nem tud részletesen beszámolni, belső közösségtől, családjuk tagjai előtt pedig rósz
minthogy ilyeneket nem kapott a fiókköröktől. példát mutatnak. A templomkerülő presbyterek meg­
Az egyhm. Ért. 1903. jan. 12-én tartotta közgyű­ teremtik azt a felfordult világot, hogy ők szabnak
lését Szilágysomlyón. Tárgysorozat rendjén felolvasást törvényt, ők kormányoznak és maguk nem élnek
tartott Vincze Ödön diósadi lelkész, elnök Voltairról azzal; igy bár elöljáróknak neveztetnek, de tényleg
s egyik értekezéséről, a vallási és felekezeti szentsé­ nem járnak elől a jóban.
gekről, a mely kérdés fölött is disptua foglalta el a Azonban e szomorú való daczára, ha figyelem­
közgyűlés hátralevő idejét. mel vizsgálgatjuk egyházi életünket, örömmel fogjuk
A tagok jegyzékét a jelentés csak 1904. végére tapasztalni, hogy hazánkban is az utóbbi időben min­
helyezi kilátásba, minthogy alapszabálymódositásra den téren mutatkoznak az előre törekvés nyomai. A
van szükség. templomlátogatásban — mint brassói egyházunkban
Reméljük, hogy e nagy, hatalmas egyházmegye is tapasztalhatjuk — a müveit elem nem áll ma már
Értekezletének jövő évi jelentése is intenzivebb mű­ másodrendű helyen. Megindult, terjed és erősödik az
ködésről fog beszámolni, hiszen annyi kiváló munka­ a valódi keresztyén munka, a mely Krisztus szelle­
erő van az egyházmegyében, hogy joggal várhat­ mében először az egyént, az egyes tagokat igyek­
juk ezt. szik kimenteni a testi és lelki nyomor halálos vesze­
delméből, hogy azután az egész egyházi és állami
A mi hitünk és szervezkedő egyháztársa­ szervezet megelevenedjék és újra épüljön.
Azt gondolom, nincsen ma már református em­
dalmunk. ber anyaszentegyházunkban senki, aki az egyháztár­
(Felolvastatott a brassói ev. ref. egyház közgyűlésén az 1903. sadalmi szervezkedés szükséges voltát kétségbe vonná.
évről szóló jelentéssel összefüggésbe hozva. Irta: Péchy Árpád Széltiben olvashatjuk egyházi lapjainkban, hogy a
brassói ev. ref. lelkipásztor.)
belteres egyháztársadalmi munkát fel kell vegyük
(Folytatás.) munkaprogrammunkba. Minden papnak, öntudatos
Európa országainak jórészében, a meghonosodott egyháztagnak a hely és a körülmények szabta mó­
népképviseleti alkotmány, a vallásszabadság, a polgá­ don e téren munkálkodnia kell. És viszont a lapok
rok politikai jogainak függetlenné tétele a polgárok tudósításaiból is olvashattuk, hogy az elmúlt télen,
vallási hitétől, az államvallás megszüntetése, az isko­ kivált a nagyobb gyülekezetekben vallásos és ifjúsági
lák államosítása, a közszabadság kiszélesítése, mind estélyek tartattak, nőegyletek alakultak stb. íme,
e nagy sociologus vívmányok Róma heves ellenzése mindezek a javulás tünetei. Eddig magyar reformá­
daczára, a protestantizmus támogatása mellett jöttek tus anyaszentegyházunknak épen az volt a baja, hogy
létre az alkotmányos országokban, világos bizonysá­ egész egyházi tevékenységünk a gyülekezetekben a
gául annak, hogy a protestantizmus rendkívüli szol­ predikálásból állott, az egyházi testületekben pedig
gálatot tett a modern államoknak. Froude a hírneves az administráczióból. Ezután azonban, ha fellendül
angol történész mondja egyik jeles munkájában, hogy egészen egyházi életünk, a jó gondnok, presbyter
Európa virtuális megalapítója Kálvin János volt. dicsérete nem abból fog állani, ha jó kormányzó,
Es ha jelen korunk történetét vizsgáljuk, mint hanem ha apostoli hitü és buzgalmu férfiú. A lelkész
kiváló tűnik szemünk elé, hogy ma is, mig protes­ becsét sem abból fogják megítélni, hogy milyen han­
táns országokban a sociálismussal alig van baj, addig gos tenorja van, hanem lelkipásztori jelleme és ki­
az evangéliumtól idegenkedő Olasz-, Francia-, Spanyol- tartó tevékenysége lesz az elismerés mértékadója.
országokban, sőt Ausztriában is a felforgató sociá- Ez évben tartandó közzsinatunknak is egyik
lismusnak és anarchizmusnak erős szervezete van. fontos feladata lesz, az egyháztársadalmi munka meg­
Ez azt bizonyítja, hogy hiába létesít a katholicismus kezdésének és fokozatos fejlesztésének elrendelése
keresztyén szociális egyleteket, ezekkel nem győzi és szentesitése. Ha legfőbb kormányzó testületünk:
az uj idők szellemét, mert a nép reájön előbb-utóbb, a zsinat is majd az őszön kimondja a maga irányitó
hogy az intézmények csak színpadi felszerelések A és döntő szavát e kérdésben, akkor reméljük, hogy
sociális bajok orvoslásához evangéliumi, azaz isteni a nagy munka minden téren egyenletesen meg fog
erő kell. Ez az isteni erő nyilvánul a protestáns né­ indulni. Ezt annál is inkább remélhetjük, mert az
pek békességes életében, ott, a hol megtalálták már 1848. XX. t.-cz. rendelkezésének fokozatos életbelép­
tényleg a sociális bajok orvoslásának erkölcsi mód­ tetése által szegény egyházaink, iskoláink és kor­
szerét és azt sikeresen alkalmazzák is. mányzó testületünk uj erőforrásokhoz jutnak és igy
És ez állított tény természetes alapon nyugszik; az élet nagyobb igényeinek megfelelően fokozottabb
mert a keresztyénség nem ész igazságok rendszere, munkásságot is fejthetnek ki egyháztársadalmunk és
hanem istenes élet, a mely a Jézus Krisztus életében szeretett hazánk felvirágoztatása javára.
nyert megtestesülést. A keresztyén egyház, legyen Egyházkerületünk egyházi értekezlete évek óta
az akár a magát egyedül üdvözítőnek nevező római foglalkozik az egyháztársadalmi munka szervezésé­
kath. egyház, evangélium nélkül meddő emberi al­ nek nagy kérdésével. Jelen évben is a Kézdivásár-
kotás. helyen tartott nagy gyűlésen előkerült az egyház­
Ha tehát a magyar protestáns anyaszentegyház társadalmi szervezetek létesítésének ügye. Az ott
és ennek kebelében a mi erdélyi ev. ref. egyházke­ csekélységem által felolvasott tervezet élénk vitát
 44. szám. ERD ÉLYI PRO TESTÁN S LAP.
eredményezett; látszott, hogy mindenki a jelenvoltak
közül melegen érdeklődik e hitépitő és erkölcsneme-
sitő egyház szocziológus kérdések valósítása iránt.
Mint e gyűlésen egyik kiváló buzgalmu világi
tagja közéletünknek, Bedeházi János aa. kiemelte
felszólalásában, hogy mai társadalmunkban egy nagy
űr támadt a művelt elem és a nép alsó rétegei kö­
zött, mig tehát szerinte ez űrt ki nem töltjük, addig
egyháztársadalmi nagyobb szabású és egyöntetű te­
vékenységről szó sem lehet.
És tényleg, ez állításban nagy igazság van, mert
az evangéliumi munka sikerrel csak ott oldható meg,
a hol a kaszt-rendszer választó falai már leomlottak.
De nálunk, sajnos, születés, állás, vagyon és össze­
köttetés határozzák meg azt, hogy kinek mi illik, ki
mit tehet, kivel társaloghat stb. E kóros tünet eltá­
volításán kell tehát először is munkálkodjunk, hogy
sikeresen megoldhassuk szeretett hazánkban egyház­
társadalmi nagy feladatunkat.
Ez évi egyh. kerületünkön felolvasott terveze­
temben én is fősulyt helyezek arra, hogy munkaerő­
ket neveljünk magunknak a művelt tanuló ifjúság
soraiban. Ezt pedig úgy lehet elérni nézetem szerint,
ha a felső gimnáziumok, a tanitóképezdék növendé­
kei, az egyetemi prot. ifjúság, a theologia-akadémia
ifjúsága egyesületekké alakulnak és ezekben az egye­
sületekben mintegy előkészíttetnek a védnökökül vá­
lasztott tanárok vagy az intézet helyén lakó lelké­
szek által, a közélet későbbi vallástársadalmi mun­
káinak elvégzésére. Ha e munka egyszer bevezetve
lesz, akkor rövid időn elnémul a panasz, hogy álta­
lános a közöny az egyházi dolgok iránt, nincs segít­
sége a papnak az egyháztársadalmi munka eredmé­
nyes munkálásában. Mert egy hithű új generáczió
támad igy, kikben lesz apostoli buzgalom és öntu­
datos élőhit a szeretet és megtartás nagy művének
gyakorlására.
Tudjuk, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy a tömeg
mindig a társadalom élén álló vezető égyéniségeket
utánozza. Ma jórészben olyan a tömeg, a milyen a
művelt osztály: közönyös a lelki dolgok iránt, lelke­
sedni nem tud és ha pillanatra felhevül is, hevülete
olyan, mint a szalmaláng, de ha holnap a művelt
osztály rétegeiben szám nélkül támadnak hitbuzgó,
templömlátogató, irgalmasságot gyakorló, testvéri
érzéstől áthatott egyének, akkor olyan lesz rendre a
nagy közönség is, melynek körében élnek, olyanok
lesznek a gyülekezetek is.
Ezért, mélyen tisztelt közgyűlés, mi mint egy­
házszervezet, arra kell törekedjünk, hogy a reformá­
tus ember a bölcsőtől a koporsóig érezze, hogy ő
nemcsak magáért, családjáért kell hogy éljen, mun­
kálkodjék és küzdjön, hanem hazájáért és közegy­
házának érdekeiért is. Az egyház nem egymagáért
van, hanem a hívekért; a hívek között pedig élőkö­
zösség kell hogy létrejöjjön. Hordoznunk kell egy­
másnak terheit, részt kell vegyünk az egyének bajá­
ban, mindnyájan kell tanítsuk embertársainkat, hogy
terjedjen sorainkban a jólét és a műveltség.
Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha egymást
ismerni és szeretni tanuljuk.
(Folytatása köv.)
EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
Nagyszebeni egyházm egyénk szept. 30-án,
Nagyszebenben tartotta meg őszi rendes közgyűlését. Az
érdeklődést a megjelentek tekintélyes száma bizonyította.
Sőt, ha nem hagyjuk tekinteten kívül, hogy egyházmegyénk
végpontja 164 kilométerre fekszik Nagyszebentől: a meg­
jelenés élénk érdekeltségre enged következtetni.
Hátha még azt is számbavesszük, hogy a megjelentek
közül némelyiknek 30—35 kilométer mezei utón kell a
359
vasúti állomáshoz zokogni (akár döczögni): méltánylást
érdemel a megjelenés. Mindezek daczára csupán 3 lelkész­
társunk maradt otthon. Kettő hivatalos dolga, egy öreg
kora miatt.
A világiak érdeklődése sem kicsinylendő. Csak nyomós
ok miatt maradt el a közgyűlésről egy pár világi. A gyű­
lés délután vette kezdetét, hogy a hosszú estvébe nyúljon
be. A vonatok csatlakozása követeli ezt.
E napnak különös ünnepélyes fényt Somogyi István
egyházmegyei főgondnok eskütétele kölcsönzött, s ezt
emelte még Gödri Sándor kir. járásbiró és Balás Imre
lelkész választott törvényszéki bírák felesketése.
Miután nevezettek a hivatali esküt letették: Somogyi
István főgondnok igen tartalmas beszédben azon érzelmé­
nek ad kifejezést, hogy ő az Istentől neki adott talentu­
muk teljes mértékével szenteli életét egyházmegyénk ügyei
előbbvitelére.
Nem ad programmot, — mint mondá — hiszen állása
nem politikai, s ezen újabb hivatási körében is csak eddig
követett elvei jutnak felszínre. Ő eddig is közel érezte
magát azokhoz, kik, legjobb erőiket annak szentelik, a ki
az ember erőtlenségében dicsőíti meg végtelen erejét,
hatalmát. Hiszen mint mondá, — s miként mi is tudjuk
— egész étete, neveltetésére, maga a légkör, melyben
élt, annyira egyházias volt, hogy nélküle már el sem
lehetne. S bár nem ad programmot, de nagy tudással
mutat reá, hogy mikép szeretné ő az újabb időben fel­
színre került 1848. XX. t.-cz.-et az igazság és méltányos­
ság szemelőtt tartásával juttatni érvényre.
Mi, a kik régebbi egyházmegyénkből már régóta
ismerjük: elvoltunk telve az örömtől, szivünk minden
dobbanását foglyul adtuk neki. S bár régi barátaink szere-
tete várt az uj egyházmegyében, de mégis idegeneknek
éreztük volna magunkat, ha főgondnokunk nem jön, nem
marad velünk. Nem volt kisebb azok öröme sem, kik
közelebbről voltak szerencsések megismerni.
Ezután jöttek az esperesi, jegyzői s tanügyi jelentések.
A megállapított sorrendtől el kellett azonban térnünk, mert
Incze Lajos tanügyi előadó barátunkat halaszthatlan köte­
lességek szólították el körünkből s igy megnyerte, hogy
tanügyi jelentését első sorban tehesse meg.
Szólt e jelentés örvendetes dolgokról, de tárt fel hiá­
nyokat is, nem mulasztásból, nem indolencziából de —
ugyszólva — közös bajainkból. Éppen ezért általános és
részletes terveket mutat be a hit- és erkölcstan és ének­
tanítás intenzivebbé tétele czéljából. Többen szólották
hozzá de mivel a részletek eltéréseket contempláltak, s
mivel az újabb időben még a liturgiában is egységre tö­
rekszünk : csak az általánosságra vonatkozó ajánlata lett
elfogadva, de azért az egész tervezet elismerésünket,
köszönetünket érdemelte ki.
A részletes terv nehezen foganatosítható azért, mert
nem rendelkezhetünk elég órával s e kívül sokszor gátol­
nak egyházi teendőink az előre kidolgozott tanmenet sze­
rint való tanításban.
Következett az esperes jelentése. Hü képet adott ez
az egyházmegye szellemi és anyagi életéről. Itt-ott talált
romokat, de annál több helyen fedezett fel világitó ormo­
kat. Pedig nem kedvezett a festésben, nem hízelkedett
senkinek, sőt kíméletlenül ütött a szeg fejére ott, hol az
botrányosan kiállott. Képe még sem volt borulatos sötét;
hiszen ezen szétszórtan lévő egyházközségekből alakult
egyházmegyében is van egy nehány virágzó egyház:
Fogaras, Vízakna, Nagyszeben. Sőt egy pár falusi egyház­
ban is élet fejlődés látszik minden téren.
Éltető levegő szelíd fuvalma éleszti ott is a sziveket,
s bár szűk völgyekbe szorulva, de hegyen épített őrtüzek­
ként világolnak ezek.
Esperes jelentését a jegyzői követé. Mindkettőt egész
terjedelmében a jegyzőkönyv mellécsatolására méltatta a
közgyűlés.
Mint fontos ügy a méltóságos igazgatótanács 2676—
1904. számú leirata került tárgyalás alá.
Bár egyházmegyénk nagyon érzi a szegénysége t,
hiszen ezen évben is jókora összeget kellett törölni az
egyházkerületi és egyházmegyei járandóságokból, de még
is kimondotta, illetve határozattá emelte, hogy az 1905 éven
kezdődőleg minden egyházközség annyi 2 fillérrel járuljon
a theol. fakultás fentartásához, hány a lélekszáma. Javas­
latba hozta egyházmegyei közgyűlésünk azt is, hogy a
főiskolák tanárai is járuljanak a fakultás fentartásához
állásuk elfoglalása alkalmával fizetésök 3%-val. Hiszen a
tanárok közül is többen élvezték a fakultás áldásait, s
 360 ER D ÉLYI PRO TESTÁN S LA P 44. szám

e kívül „iskoláink mindenestől az egyház testéhez tartoz­ érzés, közhasznú működés.“ A szocziális kérdés megoldá­
nak“, s az egyházkerület, a kormányzás, törvényhozás, sára gyökeres orvosszerül az öröklés korlátozását ajánlja,
az egyházi téren nagy előnyöket nyújt a tanári testületek­ mig a halhatatlanságot az öröklékenységben látja. A mű
nek. Az igazgatótanács bizonyára minden lehetőt megtett végén adott „Összefoglalás r‘ ezt a materialisztikus evolutiós
a fakultás érdekében, minden létező forrást felkeresett, s világnézetet mutatja fel több vonásaiban s azt ajánlja a
csak az utolsó szükségben fordult az egyházak megadóz* vallásnak, hogy ehez alkalmazkodjék, ha újra szolgálni
tatási tervéhez. Intézményeink fentartása bár nehéz ter­ akar az emberiségnek. Méltó olvasmány minden iskolázott
heket rak gyenge vállainkra, de ha ezekről lemondanánk főnek, kritikai Ítéletre képes embernek, ki képes megér­
ugyszólva elsőszülőttségi jogainkat adnók fel. Reméljük, teni, hogy mennyi igazság van e roppant egyoldalúság sok.
hogy rövid időn megjön a felmentő sereg, de addig lan- igazságtalanságai közt is. A vallás ellen irt kritikájából
kadást nem ismerő erőt kell kifejtenünk. sokat tanulhatnának azok, kik ma is elmúlt századok gyer­
Ezekután az államsegély, köz- és Baldácsyalap segély­ mekes képzeteihez hajlandók kapcsolni a vallás igazságát,
kérvények lettek letárgyalva. A kérvényezők indoka olyan ezek elhivéséhez az emberek üdvét. Igaz; a vallás is, ha
volt, hogy előlük kitérni nem lehetett. Mind fellettek ha haladni nem képes — megcsontosodik; de meg nem
ajánlva. Jött egyházmegyénk kiigazított költségelőirány­ hal — megújhodik !
zata, mikép a fakultás, úgy ez is hiányt mutat, pedig igy
is vajmi csekély azok tiszteletdijja, kik legjobb erőik latba- „Kuruczvilág.“ Kuruczdalok gyűjteménye. Szövegét irta:
vetésével szolgálják az egyházmegyét. Thaly Kálmán. Dallamát szerzé: Kálmán Farkas. Iskolai hasz­
Elfogadta közgyűlésünk Csulak Zsigmond erősdi lel­ nálatra alkalmazta: Bruckner Frigyes fov. énektanár. Bpest.
kész indítványa folytán a sepsi egyházmegye azon határo­ Kókai Lajos kiadása. 1904. Ára 50 fillér.
zatát, hogy a központi járandóságok, közgyűlési jegyző­
könyvek, névkönyvek ne az eddig követett utón, az espe­ A 24 oldalt tartalmazó kis füzetben 26 ének dallama
resek által, hanem a nyugták és pénzbeli járandóságok: a és szövege foglaltatik. Ifjúságunk valósággal rajong a ku-
központ egyenes közvetítésével, a jegyző- és névkönyvek rucz nótákért s kétségtelen, hogy a hazafias nevelésnek
pedig a hivatalos Lap czimszalagja alatt „direkt“ küldes­ nem utolsó eszközei e dalok. Az érdeklődők s különösen
senek meg az illetékeseknek, egyházközségeknek. iskoláink tanítói, tanárai figyelmébe melegen ajánljuk e
Két indítvány tétetett ez alkalommal. Az egyik a füzetkét.
Somogyi István főgondnoké a kerületi közgyűlés tartásá­
nak őszről tavaszra tétele tárgyában. A* másik a Putnoki „Énekek, dalok.“ Gyűjtemény ev. ref. egyházi énekkarok
Lajosé a felsőborsodi egyházmegye azon átiratát illetőleg, számára. II. javított kiadás. Szerkesztette: Hodossy Béla,
hogy a lelkészt fizetés minimális összegének 2400 koro­ sárospataki áll. tanitóképezdei tanár. Sárospatak. Kiadja:
nára való felemelése tárgyában felirat intéztessék a mél- Trocsányi Bertalan. Ára 2 kor.
tóságos igazgatótanácshoz, hogy az a kerület utján tegye Hogy a jeles zenész Hodossy e müve mily hézagpótló
meg a kellő lépéseket. a maga nemében, eléggé mutatja, hogy könyve aránylag
Mindkét indítvány elfogadtatott. rövid idő alatt megérte a második kiadást. Amit egyfelől
Tanácskozásunk a késő estvébe benyúlt. Nem csuda az énekek egyszerű és mégis szép összhangjának, másfelől
hát, ha elsiettünk, hogy a vonatok indulása előtt „testünk müve terjedelme aránylagosságában gazdag tartalma által
életéről is gondoskodjunk.“ Főgondnokunk szívességéből ért el. Egyszerűsége nem haladja meg a legegyszerűbb
gazdag tápláltatást nyertünk testünknek is. A megindult falusi énekkarok képességét sem, gazdag változatossága
pohárköszöntők között intett az óra az indulásra. Ekkor pedig igazán példátlan. 5 legismertebb hazafias nemzeti
már V2 11 óra volt s mig haza érkeztünk, reggeli 6 óra. dalunkra 24 ünnepélyes istentiszteletekre szánt templomi
Azon jóleső tudatban váltunk el egymástól, hogy ének következik. Históriai és kurucz dal van benne 12;
vittünk legalább egy-egy porondszemet anyeszentegyhá- temetési (háznál, utón, sírnál) 30; népdal 14; összesen 86.
zunk épületéhez, s ^ezt úgy illesztettük be, hogy az méltó Egy évekre elégséges változatos programm falusi dalka­
helyét megtalálta. Úgy legyen. raink számára. Nem is tudjuk eléggé ajánlani lelkészeink­
Jegyző. nek, tanítóinknak, kántorainknak. Jőnek a téli esték, az
egyházi felolvasó esték, mily hasznát vehetik e könyvnek.
Vegyék is ! Melegen ajánljuk i
IRODALOM.
E r o v a tb a n m in d e n m u n k á t m e g e m lítü n k , a m i sz e r k e s z tő s é g ü n k b e b ek ü ld e­
tik , de h o ssza b b , b ir á la to s ism e rte té s re n ézve a s z e r k e s z tő s é g f e n t a r t ja s a já t
e lh a tá ro z á s á t.
TARCZA.
„Hit és tudomány.“ Szabad szellemben. Irta: Romulus.
Budapest 1904. Ára 1 kor.
Fáy Béla ref. Kun-kollegiumi főgondnok
E 88 oldalra kiterjedő kis munka a természettudo­
mányi materiálizmusnak a terméke. Okosnak látszó főgondnoki székének elfoglalása alkalmával mondott
fő s nem minden idealismus nélküli szív terméke. Viszo­ beszéde.
nyaink magyarázzák, hogy „sisak-ellenzője le vagyon bo­ Igen tisztelt gondnokság és tanárikar!
csátva“ s a porondon „Romulus“ néven jelentkezik. Állás­
pontjának élet- és világnézetét fejtegeti, erősen polemikus Ismételve is hálásan köszönöm mindazon kitün­
éllel — a mint Írója véli — a vallással szemben, valójá­ tetést, melyben már eddig is részesittettem.
ban főként a hagyományos orthodox dogmatika masszív Sajnálatomra megelőzőleg épen a közoktatási és
képzeteivel szemben. Filozófiai álláspontja a mátéri alisti- azzal összefüggő ügyek ápolásában vettem legke-
kusan színezett Comte-féle positivismus. Az evolúcióban vésbbé részt. Nem azért mintha nemzeti fejlődésünk
ugyan elismeri a vallás fejtő szerepét is, de hangsúlyozza, ez egyik főfontosságú oldalát nem méltányoltam
hogy e szerepe immár a tudományok uralmával megszűnt. volna mindig kellőleg. Hanem inkább azért, mert
Kritikája erős éllel vág a haladás gátját képező csalhatat­
lan pápában kicsúcsosodó római vallás-politikai rendszer kötelességeim más irányban vették igénybe csekély
húsába, de a protestántizmusnak is csak azt az egy érde­ képességemet és időmet. Különösen pedig, mert épen
mét tudja elismerni, hogy a pápai tekintély nyűgét meg­ mint jelen tisztségem terén, úgy különben is, mások
törte s a kritikát a vallás tanaiba is bevitte, de a többi sokkal hivatottabbak voltak a feladatnak megfelelni.
lépést a felvilágosodás felé nem a prot.-mus tette. „A mint Most a megtisztelő választás reám esett. Hogy
— mondja — felekezetnek megmerevedett, kihalt belőle miért, azt nem vizsgálom, mert a kezdeményező és
az az erő, mely győzelemről-győzelemre vezette: a jobb döntő tényezők bizonyosan józan megfontolás alap­
belátásnak folyton újból való elismerése; előre menni sem ján cselekedtek s én e tekintetben legkevésbé lehetek
birt többé, bár a haladás meggátlására sem vállalkozott.“ hivatva a biró szerepére.
„A mi religiónk — írja — a világegyetem csodálata és
törvényeinek kutatása; istenünk: a mindenség a benne Elfogadtam tehát a nagy megtiszteltetést, daczára
örök törvények szerint megnyilatkozó erőkkel; templo­ annak, hogy magamat kiváló elődeimmel párhuzamba
munk: hivatásos munkánk tere; szentjeink: szellemi hő­ nem tehetem. Elfogadtam szerénykedés nélkül. Elfo­
seink; imáink: a helyes gondolat, jócselekedet, nemes gadtam a hazafias kötelességérzet által vezettetve*
 44 szám. ERD ÉLYI PRO TESTÁNS
különösen mint olyan, ki legkegyeletesebb benső ösz-
szeköttetéseim és az események révén, némileg kü­
lönben is utódja vagyok azon szeretett családnak,
melynek nevével a szászvárosi evangélikus reformá­
tus Kun-kollegium mindenkor össze van forrva.
Azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy a fel­
adatnak és kötelességeimnek mennyire fogok meg­
felelni?
Igyekezetei Ígérnem a legkönnyebb, a képesség
felett pedig csak a jövő dönthet.
Tehát egyedül gondolkozásom az, melyet már
ezúttal is jogosítva vagyok röviden jelezni annál in­
kább, mert e tekintetben még épen nem volt sze­
rencsém az igen tisztelt gondnokság és tanárikar
becses ismeretségében részesülni.
Mindig szigorúan őrizkedni fogok a pártállást,
melyet a politikában, habár különböző irányban, de
többé-kevésbé mindnyájan foglalunk, a kollégium
ügyeinek ápolásában is szerepeltetni.
Azonban a magyar nemzet és ennek egyik leg-
odaadóbb tényezőjét képező magyar evangélikus re­
formátus íelekezet erősödésének hő óhaja nem párt­
kérdés közöttünk. Sőt inkább egy hatalmas magyar
nemzet és állam mindnyájunk fő eszménye s hogy
ezenkívül felekezetűnk érdekeit is hangsúlyozom, az
természetes. Hisz e felekezet a nemzeti törekvések
ápolásában és küzdelmeiben mindig az első sorok­
ban foglalt helyet és remélhetőleg foglal jövőben is.
Mindamellett, midőn ezt hangsúlyozom, legtávo­
labbról sem törekszem bármely más, nemzetünk és
államunk egységének sérthetlenségét szigorúan tisz­
telő felekezet irányában ellenséges állást foglalni.
Mert őszintén be kell vallanom, hogy mint elsősor­
ban magyarnak, felekezeti érzékeim nem jutottak el
a fejlődés azon fokáig, melyen túl a felekezeti ellen­
szenvek vagy épen gyűlölködések is tenyésznek.
Mondtam, hogy óvakodni fogok a politikai párt­
állást a kollégium ügyeinek ápolásában szerepeltetni,
de a politika mint ilyen, nem maradhat figyelmünk
tágabb körén kivül.
Mert, fájdalom, hazánkban a politika még jelen­
leg is a nemzet és állami lét vagy nemlét kérdése
s igy természetesen közoktatásügyünk irányelvei is
e kérdés körül csoportosulnak, ugyannyira, hogy ha
lemondunk nemzeti és állami létünkről, lemondhatunk
a közoktatásügyről is.
Más hatalmasabb és szabadon fejlődő nemzetnek
meglehet engedve csupán azért tanítani, hogy a ta­
nultak szaporodjanak, ellenben mi csak addig taní­
tunk, mig nemzetünknek és magyar államunknak ne­
velhetünk s nem szabad előmozdítanunk a legeszmé­
nyibb elvont czélt sem, ha ez nemzetünk ellen fordul.
Másként nyomban beáll azon állapot, midőn a kevés
is jobb a túlsóknál.
Engedjük a nemzetközi művelődés szabadalma­
zott lovagjait házunk mellett tovább menni. így sem
leszünk kegyetlenebbek, mint mások, midőn már az
északamerikai nagy köztársaság is a nemzeti állam-
fejlődés zászlaját lobogtatja.
(Vége. köv.)
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk e száma a nov. 1-ei általános munka­
szünet miatt késett egy napot. Ezért olvasóink szives el­
nézését kérjük.
Az ev. ref. theol. fakultás ifjúsága szépen
sikerült ünnepélyt rendezett okt. 31-én a reformáczió emlé­
kére. Az ifjúsági énekkar énekelte el az „Erős várunk
nékünk az Isten* czimü egyházi éneket az ifj. zenekar
kísérete mellett. Majd Dengel Géza IV. theol. mondott
megható szép imát, mely után Nt. Kenessey Béla theol.
igazgató tartotta meg nagyhatású beszédét, melyben főleg
a reformáczió erejét feltegette s mutatta ki a történelem­
LAP. 361
ben, a reformátorok s Erdély protestáns nagyjainak életé­
ben. A beszéd után, melyet nagy lelkesedéssel hallgatott
mindvégig a közönség, az ifj. zenekar adta elő kiváló
precizitással Mozart „Imáját“ Majd Kacsé Lajos szavalta
el Ravasz László „Jelenések“ ez. alkalmi költeményét. A
szép költemény mindvégig lebilincselte a hallgatóság
figyelmét. Végül az ifj. énekkar énekelte Schubert „Egy
halk sóhaj“ czimü dalát. A szépen sikerült ünnepély alkal­
mával a városi közönség zsúfolásig megtöltötte az intézet
disztermét s igen örvendetes jelenség, hogy az ifjúság ke­
belében az évek óta hiányzó zenekar ismét fölelevene­
dett, ami mindenesetre az ifjúság nemes törekvését és buz-
góságát bizonyítja.
A nagyenyedi Bethlen kollégium okt. 31-én
szépen sikerült reformácziói emlékünnepélyt rendezett. A
174 dicséret eléneklése után Zayzon János koll. vallás­
tanár imádkozott, ezt követte a tanítóképző intézet éneke,
melynek elhangzásával Nagy Lajos képezdei igazgató
mondott nagyon szép, tartalmas és mély hatású beszédet.
A gymn. vegyeskar éneke után Paulini Rezső VIII g. o. t.
szavalt, majd az ifj. önképzőkör éneke következett, mely­
nek végeztével Dósa Albert IV. kép. növ. szavalt. A szép
ünnepélyt a Hymnus éneklése zárta be.
Kántorválasztás Sepsiszentgyörgyön. A sepsi­
szentgyörgyi ev. ref. egyházközség a rendes kántori állásra
okt 29-én egyhangúlag Nagy József eddigi segédkántort
választotta meg. Örömmel üdvözöljük mi is uj állásában.
Tem plom szentelés Erkeden. Október hó 9-én
lélekemelő örömünnepet ült a szilágyszolnoki egyházme­
gyébe kebelezett erkedi ev. ref. leányegyház. Ugyanis e
napon avatta fel nt. Viski Pál esperes a szomszéd egyhá -
zak lelkészei közreműködésével azt a díszes templomot,
melyet ezen egyház számban kevés, de vallásos hitben
erős hívei csaknem példa nélküli áldozathozatallal önere­
jükön emeltek istennek Dicsőségére. Reggeli 9 V2 órakor
szólaltak meg a díszes bádogfedelü torony harangjai, me­
lyek jelt adtak a magasztos ünnep kezdetére. Tömött és
sürü sorokban vonultak a hívek, az idő esős volta daczára
is, nagyszámban megjelent vidéki hitsorsosok társaságában
az Úr hajléka felé, melynek ajtai előtt lelkésze élén várta
az egyháztanács a templomavatásra felkért esperes és
lelkészek s tanítók megérkezését az impozáns néptömeg
kíséretébe, mikor is a gyülekezet lelkésze egy rövid
beszéd mellett átnyujtá az esperesnek a templom kulcsát,
meleg szavakban kérvén őt, hogy avassa fel az uj haj­
lékot istennek dicsőségére s a hívek lelki épülésére.
Mire esperes afia szívhez szóló, lelket megható szavakban
válaszolva felnyitá a templom zárt ajtóit, hogy azokon
vezetése alatt a nagyközönség bevonulhasson s kezdetét
vegye az ünnepi szertartás. A gyülekezet istendicsérő éne­
kei elhangzása után 90-ik zsoltár első verse éneklésével
Botka Károly dobai lelkész lépett a szószékre és szivet,
lelket magasztos áhítatra ragadó buzgó imával kezdte
meg a felavatás öröm- és hála ünnepét. Az erre követ­
kezett gyülekezeti ének után Vincze 0 dön diósadi lelkész
eh. megyei közpénztánokr tartotta meg I. Mózes XXVIII r.
22. v. és Esaiás LII. 7. versei alapján kidolgozott szép és
tartalmas alkalmi beszédét, az ő szokott ékes szólásával
s kellemes, érczes, erős hangjával, mely lebilincselte a
zsúfolásig megtelt templom egész közönségét, felfejtvén
meggyőző okokkal, hogy a templom az a szükséges és
szent hely, melynek belsejében a vallásos erkölcsi élet
fejlesztése által lelkünk békessége, szivünk nyugalma és
erkölcsi szabadságunk legbiztosabban eszközöltetik. Ezután
nt. Viski Pál esperes afia emelkedett szószékre, isten
leikétől ihletett ajkakkal rebegvén el azt a szép imát,
melyban az egek urától áldást kért templomunkra, az eb­
ben végzendő mindennemű vallásos cselekvényre, egyház-
községünkre, anyaszentegyházunk kormányzóira, hazánkra
és a felséges uralkodóra. Esketés és keresztelés esete
nem fordulván elő, úrvacsora osztásra került a sor.
Úrvacsora osztás előtti szép és megható agendát Sípos
Károly k.-nádasdi, úrvacsora osztást bezáró buzgó imát
Patay Lajos m.-goroszlói lelkészek mondottak, kiknek az
élet kenyere és a vigasztalás pohara osztogatásában a
nagyszámú úrvacsorával élő híveknél lelkes és hü segít­
ségükre voltak Benkő Albert sz.-csehi és Vincze Ödön
diósadi lelkészek. Utoljára Szász Ferencz, mint helybeli
beszolgáló lelkész olvasta fel a szószékből a templomépi-
tés történetét s tartotta meg az isteni tiszteletet bezáró
imát, hálát adván a fővalóságnak a segedelemért, melylyel
 362 ERD ÉLYI PRO TESTÁN S L A P 43. szám.

munkájukban megsegítette, a mai nap öröméért, melylyel és második hegedűn 20 képezdei növendék; zongorán kis éri:
azt megkoronázta és áldást kérvén továbbra is az egy­ Benke Péter; hármoniumon: Nagy M. 5. „Szegény asszony
házra és ünneplő közönségre. A megható ünnepély után könyve.“ Irta: Vörösmarty M. Szavalja: Simon Erzsiké őnga.
6. „Athaliából“ Mendelsohntól. Veress^ Gábor orgonakisérete
d. u. 2 órakor közebéd következett, hol lelkesebnél lelke­ mellett énekelnek: dr. Farnos Árpádné és Lázár Amália őnga.
sebb pohárköszöntőkben sem volt hiány. Mindezeket bete­ 7. „Haldokló mellett.“ Irta: Tompa M. Szavalja: Sebestyén
tőzte az estve beálltával kezdődött s világos-viradtig tartott Ferencz krakkói ev. ref. lelkész. 8. „Dicsérjük az Urat.“
kedélyes tánczvigalom. Azonban a szép ünnepély emléké­ Gáli F.-tŐl. Dr. Farnos Dezső vezetésével énekli: a Bethlen
nek méltó megörökítése elleni mulasztást követnék el, kollégium gimnáziumi vegyeskara.
ha említés nélkül hagynám e helyen azon kegyes ajándé­
kozók és adományozók neveit, kik e templomszentelés
alkalmából kisebb-nagyobb áldozatot hoztak egyházunk­
nál az Ur oltárára. Legyenek tehát azok e helyen is meg­
említve. Varga B. András helybeli lakos ajándéka egy
HIVATALOS RÉSZ.
urasztali abrosz, 9 kor. 60 fill. Ifj. Péter Ferencz helybeli Sz. 3016—1904.
tanító torony-bádogozásra adott 10 kor. Ifj. Márton József KÖRLEVÉL
m.-goroszloi lakos torony-bádogozásra 10 kor. Varga B. a tőkekamat segélyek folyósítása tárgyában.
János helybeli lakos egy bordószin papiszéktakarót 18
kor. Varga K. György egyházi gondnok és testvére Varga A f. évi junius hóban tartott egyetemes konvent által
Bálint egy bordószin szószéktakarót 38 kor. Varga K. megszavazott tőkekamat segélyek folyósithatása czéljából,
János és Varga L. János egy urasztali kamuka térítőt 18 jelen szám alól ugyancsak a hivatalos lap utján már egy
kor. Dr. Szász Jenő ügyvédjelölt egy keresztelő poharat ízben felhívtuk az érdekelteket jelentések beterjesztésére.
5 kor. Ifj. Péter Ferencz lévita-tanitó egy bibliát 5 kor. Miután e felhívásunkra ez ideig csak .két egyházme­
Ifj. Péter Ferencz helybeli tanító templomszentelésre adott gyéből érkezett be a kívánt jelentés, ismételten is figyel­
10 kor. Id. Márton József helybeli izraelita templomszen­ meztetjük az érdekelteket, hogy hivatolt körlevelünknek,
telésre 3 kor. Márton Mózes helybeli izraelita templom­ most már 14 napon belül múlhatatlanul tégy enek eleget s
szentelésre 5 kor. Veress Lőrincz' mocsolyai lakos templom­ illetékes esperes aait pedig felkérjük, hogy a határidő le­
szentelésre 2 kor. Veress Mózes mocsolyai lakos templom­ járta után a késedelmeskedő egyházaktól a kívánt adato­
szentelésre 2 kor. Juhász Ferencz sz.-sámsoni lakos kat közvetlenül szerezzék be s ide további 8 nap alatt ter­
templomszentelésre 2 kor. Nagy József sz.-sámsoni lakos jesszék föl.
templomszentelésre 2 kor. s igy ajándék és adomány Kolozsvárt, 1904. okt. 28.
összes értéke: 139 kor. 60 fillér. Mely felsorolt kegyes Becsek Lajos, Kádár János,
adományokért legyen a jószivü adakozóknak hálás és h. elnök. titkár.
meleg köszönet úgy magam, mint egyházam nevében, 4704—904. sz. ~
valamint az Ur azon buzgó apostolainak, lelki szolgáinak, KÖRLEVÉL
kik templomunk felavatási ünnepét buzgó közreműködé­
sükkel igazi Örömünnepé tették!! Kusaly, 1904. okt. 17. valamennyi esperes atyánkfiához.
Szász Ferencz ref. lelkész.
Az 1903. évi 4201. számú körlevelünkkel arra hívtuk
A zsinatelőkészitő konvent lefolyásáról való volt föl összes espereseinket, hogy az egyházmegyék ki-
tudósításunk tárgyhalmaz miatt jövő számunkra maradt. kerekitése és a volt püspöki eg}rházak bekebelezése foly­
Felhívás 40 éves találkozóra. Tisztelettel fel­ tán szükségessé vált egyház átadások és átvételek a folyó
kérem mindazokat, kik a sárospataki főiskolában az 1865-ik 1904. év január havában hajtassanak végre.
évben érettségit tettek, vagy azon osztálynak több-kevesebb Az átadás, illetve az átvétel megtörténtéről mindeddig
ideig tagjai voltak, hogy lakóhelyüket, társadalmi, esetleg csak a nagyenyedi, küküllői és kézdi esperes atyánkfiáitól
családi helyzetüket velem tudatni kegyesek legyenek. Ri­ vettünk jelentést, minélfogva felkérjük a többi esperes
maszombat, 1904. okt. 28. Bodor István tanár. atyánkfiáit is, hogy az egyházmegyéjükbe beosztott püs­
Jelentés „Dr. Luther Márton Müveidről. A pöki egyházaknak, illetve más anya- és leányegyházaknak
nagy reformátor Dr. Luther Márton műveiből, a melyeket jenek. felől hivatalos jelentéseiket megtenni szívesked­
átvétele
dr. Masznyik Endre szerkesztésében a Luther Társaság Kolozsvárt, 1904. okt. 29-én.
bocsát közre, az I. kötet megjelent. Tartalmának javaré­
szét a 95. tétel és annak magyarázata, az ágostai és Becsek Lajos, Kádár János,
Miltitz-féle tárgyalásra, továbbá a lipcsei vitára vonatkozó h. elnök. titkár.
iratok és a római pápaságról szóló munkája képezik. A 684—1904. sz.
kötetet Luthernek egykorú fametszet után készült képe KERELEM.
díszíti- A kötet ára az egész vállalat aláíróinak 6 korona;
bolti ára magasabb lesz. A kik diszkötésben kívánják, a Egyházmegyei Egyházi értekezletünk Elnökségének
kötés és a jobb papiros árával többet fizetnek. A kik a megkeresése folytán, tisztelettel kérem görgényi paptár­
kötet árát október 20-ig megküldik, a könyvet bérmentve saimat: szíveskedjenek a már régebben megküldöt „Tag-
kapják, másoknak utánvétellel küldetik szét. Jelentkezni gyüjtőiveket“ minél hamarább pénztáros aá-hoz juttatni^
lehet Kovács Sándor theol. akad. tanárnál, az „Evang hogy ezeknek alapján törzskönyvünket végre valahára
Theol. Otthon“ felügyelőjénél Pozsonyban, akit a Luther összeállíthassuk, s értekezleti munkálkodásunkat folytat­
Társaság a vállalat kezelésével megbízott. Ugyan ő hozzá hassuk.
kell a mű árát is küldeni. Gernyeszeg, 1904. okt. 30.
A nagyenyedi protestáns nőegylet megnyitó ünnepét Gsekme Ferencz, görgényi esp.
f. évi november hó 6-án részben délelőtt 10 órakor az ev.
ref. templomban, részben délután 5 órakor a Bethlen-kollegium Sz. 660—1904.
dísztermében tartja meg a következő xműsorral: Délelőtt 10 FELHÍVÁS.
órakor a templomban: 1. Invokáczió. Énekli: a gyülekezet.
2. „Ima“ Énekli: a tanítóképző^ ifjúság férfikara. 3. A „próba- A kolozsvári ev. ref. egyházmegye lelkészeit és egy­
énekeskönyv“ 174-ik éneke. Átdolgozta és női vegyeskarra házközségi gondnokait tisztelettel kérem, hogy a meny­
alkalmazta: dr. Farnos Dezső. Dr. Farnos Dezső vezetésével
énekli: Az egyesület női végyes kara. 4. Imádkozik: Szilágyi nyiben központi és egyházmegyei fizetendőiket, orsz.
Farkas lelkész. 5. „Ima“ Abt. F.-től. Veress Gábor hármonium közalapi járulékaikat, orsz. özv.-árvai gyámintézeti fizeten­
kísérete mellett énekli: dr. Farnos Árpádné őnagysága. 6. dőiket mindezideig be nem fizették: a Felhívás“ megjele­
Egyházi beszédet és áldást mond: Főt. és Mélt. dr. Bartók nésétől számítandó nyolez nap alatt hozzám küldeni annyi­
György, erdélyi ev. ref. püspök úr. 7. Himnusz. Énekli a val is inkább tartsák kötelességüknek, mivel azontúl
gyülekezet. — Délután 5 órakor a Bethlen kollégium díszter­ kénytelen leszek a hátralékoknak közigazgatási ut on leendő
mében: 1. A közönség közgyűlése alatt orgonán játszik: Dali behajtását kérni.
István s. lelkész. 2. Himnusz. Vegyeskarra alkalmazta Kapi M.-Kályán, 1904. október 28-án.
Gyula. Dr. Farnos Dezső vezetésével énekli: az egyesület női
vegyeskara. 3. Felolvas: Váró Ferencz tanár. 4. „Salve Regina“ Lőrinczi Gábor s. k.
Klos Oszkártól. Veress Gábor tanár vezetésével előadja: első ____ e. m. pénztáros.

Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VII. Évfolyam .
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
E lő re és to v á b b ! . . .
Mire kézbe kerül lapunk, összeült már
legfőbb törvényhozó testületünk. Megnyílt már
harmadik zsinatunk. A választottak úton is
vannak most, mig e sorokon végig futok.
Anyaszentegyházunk egyeteme pedig remény­
séggel és várakozással tekint az ország szivé­
ben működő legfőbb kálvinista testületre. Ki
mondhatná pedig, hogy nem méltán. „Forr a
világ, forr, mint a tenger! . És a forrongó
világban hányadik embert választhatnók ki, a
ki jó lélekkel mondaná, hogy első az 6 hite?!
A magyar kálvinistának pedig ilyennek és
„ennek“ kellene lenni mind. Amint az apák
hitükkel nemzetet és hazát tartottak, védtek és
őriztek véres századokon. Nem pedig veszendő
„marhán“, hanem életük árán is, ha kell vala.
Akkor ez a csütörtök nevezetes ünnepnap le­
gyen a Kálvinista Magyaroknak. Zsinat meg­
nyitása.
Pedig az utolsó zsinati üléstől (1892. nov.
15. d. e. 11 ó. 5 p.) mennyi ködös, közönsé­
ges hétköznapja, mennyi küzdelmes megpró­
báltatása lehetett az egyetemes Anyaszentegy-
háznak és a részeknek is. Szeretnék tarlózni
a küzdő mezőkön. Szeretnék tarlózni a régi
zsinatok okmányain. Szeretnék lerakni minden
követ, hogy amint jelzém, mehessünk „előre
és tovább !“ Nem merem. Annyi antikálvinista
elem van közöttünk. Annyi kígyó tép. Annyi
teher nyom, hogy rágondolni is sok. Vita, vita
után jő, miképpen egyesüljünk: és aztán éle­
sebben és merevebben válunk szét. Erdély
volt sokáig (tán állandólag) a hetes a „spe-
cziálitásokkal“ Ki merné pedig mondani ma,
hogy Dunamellék és Dunántúl, Tiszáninnen és
Tiszántúl nem megannyi specziálitás. Debre-
czen és Sárospatak, Budapest és Pápa s a mi
kincses Kolozsvárunk járnak-e egy úton ? Nyílt
kérdés még mindig, hogy zsinatpresbyteri vagy
képviseleti rendszer-é a miénk külön és az
egész együtt. Papuralomtól fél a világ, vilá­
giak uralmától a pap. Túl a Királyhágón vá­
lasztják kér. képviselőül a tanárt, nálunk szü­
45-ik szám. K olozsvárt , 1904. november 10.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
letett tag még a „német“ tanár is, ha „Ro-
senbergernek“ hívnák is. A lélek pedig, ez
külön lapon van. Csak nem rég hallottam egy
igen ifjú, Tiszántúlból Erdélybe oltott tanár
aáról, ki legalább az édes apját igen nagy
reményekre jogosítja, hogy egy paptársamat
kemény szóval kérdezte: „mennyit is adtok
ti (koronákban) a mi kollégiumunknak, hogy
annyira hangsúlyozzátok kálvinistaságát?!“
De nem megyek arra..
Tarlózzunk inkább a zsinati okmányokon.
Előttem a jelen zsinat törvénytervezete....
Bár ne lenne táblája és rajta a szerkesztő
neve. Volt — nincs. .Kivágatott. Talán tűzre
is vettetik. 0 tempóra — o mores.
Előttem az első és második zsinat naplója,
csaknem másfélezer oldal nagy nyolcadon. Napló-
és zsinatonként közel 3000 szónok. Az utol­
sóban elválasztottam az erdélyi szónokokat a
magyarországiaktól, 2360 a magyarországi és
200 az erdélyi. Amott néhai Tisza Kálmán gr.
vezetett 532 beszéddel, emitt Váró Ferencz
jeles tanügyi őrállónk 30 hozzászólással. És
dr. Kolozsvári Sándor 28 szóval, ki immár a
harmadik Zsinatot szolgálja az erdélyiek kö­
zött : most mint legtöbb szavazatot nyert első
világi képviselő. De 1881-től ugyancsak meg­
ritkult ezeknek sora.
Tarlózom az eredményeken is. Nem kell
arra másfélezer oldal, bőven elfér a most ne­
kem hagyott helyen. Első zsinatunk eredménye
az Erdélyi Unió és az Országos Közalap. Kü­
lönösen őrzik gróf Lónyay Menyhért emlékét;
és két évtized után már is sokszor megmu­
tatták a fillérek hatalmát. De azért még nem
ment át a vérünkbe. A milyen örömmel olvas­
tam a Közalap előadóinak évi és 10—10 évi
jelentéseit: olyan keserűséggel hallottam már
igen tekintélyes egyházmegyei főgondnokot is
panaszkodni, hogy az első három évi önkéntes
aláírásból rendes adó lett. A második zsinat
emlékét őrzi a lelkészek özvegyeinek és árvái­
nak gyámintézete. Es itt újra visszatérek a
czimre — „előre és tovább!“ Vájjon hányadik
zsinat adja be ezután a teljes lelkészt nyugdíj­
 364 ER D ÉLYI PRO TESTÁN S L A P
intézetet. Az egyházi adózás ügye van előké­
szítve jelen zsinatunk számára, ha keresztül
megy: akkor két zsinatunk foglalkozott légyen
a terhek osztályozásával — könnyítésével egy
se. Pedig a magyarnak minden kell, csak
adó nem.
A vezéri zászló, ha idegen párttusák nem
jőnek a porondra, a mi báró Bánffy Dezsőnk
kezébe kerül, az ősz Kun Bertalannal kipró­
bált kormányozok. Maguk készítette utakon —
hadd vezessék a választott népet. Hadd találják
meg még az útvesztőkben is a jóra vezető
útat. Hadd biztassanak szükségeink között,
hadd emeljenek fel csüggedésünkből. Hadd
hirdessék a jelek, mondják a fiák és unokák,
hogy ma is, mint mindig: ha lépésről-lépésre
is, de biztatóan haladunk „előre és tovább!“
Revisor.
Gróf Tisza István miniszterelnök átirata
a magyar pretestáns egyházakhoz az 1848. XX. t.-cz.
végrehajtása ügyében.
A t. Bizottság által f. évi április havában az 1848. évi
XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában benyújtott emlékiratot a
magyar kormány tárgyalás alá vette s arra vonatkozólag
a vallás- és közoktatási miniszter úrral egyetértőleg a kö­
vetkezőkről van szerencsém a t. Bizottságot értesíteni.
A szóban forgó emlékirat az idézett törvényczikk má­
sodik és harmadik §-ával kapcsolatos kérdéseket egymás­
tól elkülönítve tárgyalja.
A mi az emlékirat első részét illeti, az abban felhozott
kérdések majdnem kizárólag oly konkrét esetekre vonat­
koznak, a melyek alapos vizsgálat tárgyává voltak teen­
dők, mielőtt azokra nézve a kormány állást foglalhatott
volna. Ezen vizsgálat folyamatban van és annak befejezte
után nem fogok késni a t. Bizottsággal felvenni ezekre
vonatkozólag is a tárgyalások fonalát.
Már most kívánom azonban megjegyezni, hogy a mi
a dolog elvi oldalát illeti, a kormányt is, valamint egész
működésében, úgy ezen kérdések elbírálásánál is csak
azon szempont vezetheti, hogy a törvényesen bevett val­
lásfelekezetek közötti tökéletes egyenlőség és viszonosság
az egész vonalon érvényesüljön. Természetesen tekintetbe
vételével a törvényes fejlődés és az egyes vallásfelekeze­
tek benső természete által előidézett különös viszonyok­
nak. Miután pedig e kérdésekben a két magyar protestáns
egyház is ugyanezen elvi állásponton áll, nem kétlem, hogy
a felhozott konkrét kérdéseket közmegnyugvásra sikerü-
lend megoldonunk s illetőleg megállapítanunk azon irány­
elveket, a melyek szerint hasonló esetek a jövőben elbi-
rálandók lesznek.
Mig. tehát az 1848. évi XX. t.-cz. 2. §-ának végrehaj­
tásával kapcsolatos kérdésekre nézve az ügy jelen stádiu­
mában csak ezen elvi kijelentéssel nyilatkozhatom, addig
konkrét tájékozást kívánok már most nyújtani az iránt,
hogy tekintettel az ország pénzügyi helyzetére is, minő
mérvben és minő sorrendben véli a kormány az 1848. évi
XX. t.-cz. 3. §a alapján felhozott anyagi igények kielégí­
tését foganatosítani. Szükséges ez azért, hogy a két pro­
testáns felekezet irányadó testületé által mielőbb megal­
kottathassanak azon rendszabályok, a melyek a kívánt
segély igénybevételének és felhasználásának előfeltételeit
képezik, hogy tehát azok az égető sebek, a melyekre a t.
Bizottság emlékirata is joggal hivatkozik, mielőbb orvos­
lást találhassanak.
Ezek között bizonyára az adózási viszonyokban rejlő
nagy anomáliák képezik a legégetőbbet. S már most kije­
lenthetem, hogy a kormány az emlékiratban jelzett módon
és arányokban hajlandó e segély kieszközlését kérii a
törvényhozástól, illetőleg gondoskodni arról, hogy egy ily
tartalmú törvényjavaslat terjesztessék az országgyűlés elé.
Hogy azonban ez megtörténhessék, szükséges, hogy az
illetékes egyházi testületek megalkossák az e tárgyban
szükséges jogszabályokat, valamint kérnem kell azt is,
45. szám
hogy a t. Bizottság az idevágó összes adatokat a kormány
rendelkezésére bocsátani szíveskedjék, hogy azután a szük­
séglet mérve pontosan megállapítható és a benyújtandó
törvényjavaslat kellő indokolással ellátható legyen.
Nem zárkozhatik el a kormány az emlékirat azon
követelményétől sem, hogy a lelkészek fizetése újabb
javításban részesüljön, és készséggel ismeri el, hogy a
köztisztviselők illetményeinek újabb rendezése folytán a
lelkészi kongruának felemelése vagy korpótlékkal való
kiegészítése méltányos és indokolt kívánságnak mutatko­
zik. E kérdés természetszerűleg együtt oldandó meg min­
dazon bevett vallásfelekezetek lelkészeire nézve, kikre az
1898. évi XIV. t.-cz. hatálya kiterjed, s annak gyakorlati
megvalósítása oly óriási tehertöbbletet von az államkincs­
tárra maga után, miszerint annak foganatosítása előtt meg
kell teremtenünk az ügy megoldásának pénzügyi előfel­
tételeit. Kijelenthetem, hogy a kormány feladatának tekinti
hogy e kérdéssel azzal az erős elhatározással foglalkoz­
zék, hogy mentői előbb elhárítsa az ügy útjában álló pénz­
ügyi akadályokat, és kész annak megoldását kézbe venni,
mihelyt az államháztartás egyensúlyának veszélyeztetése
nélkül lehetővé válik.
A mi az emlékiratban felhozott többi pénzügyi ter­
mészetű kérdéseket illeti, a kormány abban a meggyőző­
désben van, hogy már csak az egyházak autonómiájának
szempontjából is ezeknek külön-külön államsegélylyel való
megoldása nem volna czélszerü, hanem akként kívánja az
erre szükséges anyagi eszközöket fokozatosan az egyház
rendelkezésére bocsátani, hogy az állam pénzügyi hely­
zete által vont korlátok között évről-évre emelje az egy­
házak dotácziójaképen a költségvetésbe beillesztett tétele­
ket. Ezen felemelt hitelnek mikénti felhasználása felett
természetesen az egyház van hivatva saját autonóm hatás­
körében határozni, s az illetékes egyházi főhatóságok hi­
vatását képezné oly szabályzat megalkotása, melylyel
ezen összegeknek tényleg a legégetőbb nagy czélok ki­
elégítésére való fordítása biztosíttatnék.
Különös sulylyal bir ezek között a lelkészi nyugdíj­
intézet kérdése, és a mennyiben e nézetünk az illetékes
egyházi hatóságok véleményével találkoznék, a kérdést a
két protestáns egyház országos közalapjának javára fel­
vett költségvetési tétel megfelelő emelése utján akként
kellene megoldani, hogy első sorban a nyugdíjintézet kellő
dotácziója biztosíttassák.
Budapest, 1904. évi október hó 20.
Tisza, s. k.
Mégegyszer „Azok a régi jó idők . . . “
(Viszonválasz Kristóf György h. tanár urnák).
Tisztelt Tanár úr! Igaza van, hogy „a nyáj és
a magyarság iránt melegen érző és gondoskodó lel­
kem emlegette íel e lap 35. számában“ azokat a régi
jó időket, valamint bizonyára melegen érző, gondos­
kodó lélekkel csüggnek anyaszentegyházunk magas-
rendű érdekein kálvinista gimnáziumaink tanárai is
valamennyien, hiszen Bethlen Gábor és a többi nagy
alapítók, meg a kisebb alapitványttevők is ezt czélozták.
E magyarság érdekeit a protestántizmus, illetve kálvi-
nizmus szellemében óhajtották intézményeikkel szol­
gálni. Ha nem igy lenne, kálvinista gimnáziumaink
mint ilyenek, elvesztenék létjogosultságukat.
Czikke első sorait elolvasva, az íróra lettem
kiváncsi és midőn czikke végére pillantva a „Kristóf“
név tűnt elő, önkénytelenül a nagy felfedező „Kris­
tóffal“ kombináltam, édesen remélve, hogy a czikkem-
ben felhozott bajok orvoslására bizonyára remek
terveket fedezett fel. Azonban igen-igen nagyon csa­
lódtam. Válaszát minél többször olvastam el, annál
inkább megerősített állításaimban és annál erősebbé
tett a meggyőződésben, hogy a tisztelt Tanár úr
1. vagy nem akar megérteni, 2. vagy nem tud meg­
érteni, nem ismervén kellőleg kollégiumainknak sem
múltját, sem jelenét abból a szempontból, a melyből
én néztem.
Ezen állításom igazolására elég volna kálvinista
gimnáziumaink pár nemcsak érett, de nagy tudásu,
köztiszteletben álló tanárának leveleiből idéznem,
 45. szám. ÉRDÉL VJ l'ROTESTANE LAP. 365

melyeket czikkem megjelenése alkalmából intéztek A mi hitünk és szervezkedő egyháztársa­

hozzám, elismerve igazaimat. De nem fogom meg a dalmunk.
dolog könnyebb végét, bár hiszem, hogy ezek súlya
biztosabban hatna. Különben is, a körültekintő katona (Felolvastatott a brassói ev. ref. egyház közgyűlésén az 1903.
évről szóló jelentéssel összefüggésbe hozva. Irta: Péchy Árpád
erősebb harczokra őrzi meg lövegeinek javát. brassói ev. re l lelkipásztor.)
A tisztelt Tanár úr „A régi jó idők“ állításait
3 tételben foglalja össze. (Folytatás.)
A 2. tételre felelnem felesleges, mert hiszen Ezért létesíteni kell sorainkban: az ifjúsági és
affélét nem állítottam, hogy ma senki sem toborz a nőegyleteket, meg kell valósítsuk a szomszédság
nép között a tanulói pályára. Sőt volnánk bizony szervezetét a presbyter diakónus intézmény kereté­
sokan, akik toborzás nélkül is egész ostromot kell ben. Hogy igy — valamint az emberi organizmus­
kiálljanak a szegény, vagyontalan szülők részéről, ban minden szerv a másiknak áll szolgálatára és
hogy gyermekeiket valamelyik gimnáziumunkba segít­ együtt éredményezik az egyöntetű mozgást, az életet
sük be. Csakhogy a teljesen vagyontalan szülők — úgy egyháztársadalmunkban is legyen egység és
gyermekeit a legjobb akarat és összeköttetések mellett pezsgő élet.
is lehetetlen besegítenünk. A Krisztusi szeretet gondozásából ne legyen ki­
Az 1. és 2. tételében érintett állításaimat czikke zárva sem a tudós, sem a tudatlan, sem a szegény,
elolvasása után méginkább fenntartom, mint azelőtt. sem a gazdag, sem a testi, sem a lelki beteg, a bűnös.
De vegyük csak sorra reflexióit. Terjeszteni kell az Isten igéjét szóval és Írás­
A t. Tanár úr azt mondja, legalább úgy a sorok ban, tettel és életpéldával. Tanítani kell az ifjúságot
között, hogy mint olyan vidékre tévedt, elmaradt és nagy súlyt kell fektetni a protestáns nőnevelésre,
ember a modern, a haladás szellemének vádolója mert olyan lesz a társadalom és az egyházi élet, a
vagyok; mintha én a bajok okát abban látnám, hogy milyen a család; a család jövője.pedig a nők kezé­
a kor haladó szellemével lépést tartanak gimnáziuma­ ben van letéve. A nők takarékossága szaporítja meg
ink. Ha a t. Tanár úr nagyobb figyelemmel olvasta a családok filléreit, a nők jószive indítja útnak a kö-
volna „Azokat a régi jó időket“, meggyőződhetett nyörületesség angyalát. A nő, ha a férfi szivéhez tud
volna, hogy ideális állapotoknak én sem neveztem a szólani, nemes intézményekben lesz gazdag egyház­
régieket, csak azt állítottam és állítom ma is, hogy társadalmi életünk. Ezért ne resteljünk tanulni más,
kálvinista szegénységünknek megfelelő, százados szerencsésebb viszonyok közt élt protestáns testvé­
gyakorlat által kipróbált, anyaszentegyházunknak reinktől; ne mondjuk, hogy az angol, német, szász
gazdagon gyümölcsözők voltak. Nem a haladás szel­ belmisszió munka nem egyezik meg a magyar nép
lemét vádoltam, ha ugyan vádolásról egyáltalán szó jellemével, társadalmi szervezetével; ne mondjuk,
lehetne, hanem azokat, akik midőn reformátoroknak mert a jó és igaz mindenkinek való.
beállottak s a tisztelt Tanár úr által íelmagasztalt „új Nézzük a rom. katholikusokat, mennyit tanultak
szellemet“ a gyakorlati életbe átvitték, akik midőn a ők a protestánsoktól rendre és mily kitartással ala­
haladó kor parancsszavára intézeteink régi szerveze­ kítják át a tapasztaltakat saját érdekük javára intéz­
tén újításokat végeztek, a régi intézmények egy ményekké. Hát vájjon, mi magyar protestánsok, akik
részét egyszerűen eldobták, hasonló hivatást betöltő szeretünk hivatkozni fajunk öntudatosságára és vilá­
újakról nem gondoskodtak. Pedig mindaddig a szá­ gos értelmünkre; kik büszkén mutatunk rá, hogy a
zados gyakorlat által kipróbált, üdvös hivatást betöltő közkultura terein egy íélszázad alatt mily messze
régieket eldobniok nem volt szabad. Ilyen volt, amiről haladt elő az európai műveltségben nemzetünk; ne
eddig még nem is szólottám, a kettős hivatást be- lennénk-e képesek erős akarat mellett átplántálni és
töltő priváttanitói intézmény is, mely mig egyfelől a magyar lélekkel megszentelni külföldi testvéreink
felsőbb osztályokban a szegény kitűnő tanulóknak a egyháztársadalmi munkásságát? Bizony, tanulni soha­
megélhetést biztosította, másfelől kollégiumaink benn- sem szégyen; sőt azt mondhatjuk: boldog az a nép,
lakási viszonyai mellett, a gyermekek felügyelete a mely felismeri a követendő nagy példákat és azo­
szempontjából nagyon szükséges volt. Ha egy gon­ kat elsajátítani is tudja.
dos gazda épületén valamelyik követ vagy gerendát A kézdivásárhelyi egyházkerületi értekezlet vitáj a
kiakarja cserélni, a meglévő régit nem fogja eltávolí­ biztos tanujele annak, hogy vezető íéríiaink lelkében
tani, mig a helyére szánt új anyag teljesen kipróbálva megért már a szervezkedés és a munkára fel! nagy
és annyira előkészítve nincs, hogy a kidobandó régit eszméje. Az ott felolvasott és a vita alapjául szolgált
mindenekben pótolni tudja. tervezet letétetett az egyházmegyei értekezletekhez,
„Az új szellem okozta, hogy hála Istennek hogy azt megvitassák és már most amit a helyi
Bethlen kollégiumunk mindenek véleménye szerint körülmények kívánatosnak jeleznek, községenként
minta gimnáziummá fejlődött“, a mely szellemet én megvalósítsák. így rendre többről-többre jutnak!........
a bájok okozójának tartok,.. . . igy örvendez tovább És ha majd az egyetemes zsinat szentesíti, e nagy
a t. Tanár úr. Hát t. Tanár úr, a Bethlen-kollegium egyháztársadalmi munkának mindenkire kötelező
nem fejlődött az Ön által feldicsért új szellem hatása voltát, akkor én a jövőben nem kételkedem!
alatt „mintaiskolává“ már egyszerűen azért sem, Tudom én azt, hogy lesznek ellenzői is az egy­
mert a dolog igazi lényegét illetőleg mintaiskola volt házon belül és kívül is szent munkánknak. De a
azelőtt is, mintaiskola volt mindig. Sőt nem is csak kétkedőket leíegyverezi a munka sikere. Külső ellen­
a Bethlen-főiskola, hanem mindenik erdélyi kálvinista ségeinkre pedig sokat adnunk nem szabad, mert ügyünk
gimnáziumunk nemcsak felvehette bátran a versenyt, nem önző érdekek szolgálata, ügyünk nemzeti és
akár az állami, akár a más felekezeti iskolákkal, de emberi magasztos munka, Isten országa megterem­
elől is járt mindenha a tanításban és annak sikerei­ tése érdekében.
ben, a nemzeti szellem, a hazaszeretet ápolásában, És hogy reményünk a jövő iránt nem csalóka
a nemzeti kultúra megépítésében. Voltak országos ábránd, hanem égi biztatáson nyugszik: ennek záloga
hirü professorai, akiknek neve, egyénisége igazi az utóbbi tiz év. Már is látszik minden vonalon az
vonzerőt tulajdonított intézeteinknek, úgy hogy kapui­ ébredés, kivált 1895- ősze óta, mióta az egyházpo­
nál tolongott a más felekezetű és más nyelvű is, litikai uj törvények életbe léptek. Azóta uj nehézsé­
csakhogy csarnokaiban tanulhasson. Volt idő, mikor gekkel találkozunk, híveink között az idegen kéz
a Bethlen-kollegium még folyosóit is lakószobákká munkája látszik. És e tapasztalat mindinkább arra
volt kénytelen átalakítani. utalja a presbyteriumokat és lelkipásztorokat, hogy
(Vége. köv.) Benedek Károly. gondjuk legyen a nyájra, melyet Isten vezetésükre
 366 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 45- szám.

bízott, hogy egy is közülök el ne vesszen, mert egy­ teljes reménynyel lehetünk, hogy okt. l-én s. lel­
kor számon kéri tőlük mindet, az Úr! készi állásunk bé lesz töltve és igy uj erővel fog
Midőn igy előadtam a szervezkedő kálvinista szaporodni általa egyházunk hivatott munkássainak
egyház bajait és a nagy feladatokat, a melyek megol­ száma.
dásra várnak: reménységem van az Istenben, hogy Nem tehetem itt, hogy ne kérjem az isteni gond­
az Úrnak erőssége, a kálvinista egyház megáll mind­ viselést, hogy adjon nekünk egy hivatásának teljes
örökre; mert Oszentfelsége megfogja segíteni az ő tudatával biró s. lelkészt, a ki gyönyörűségét ne a
ügyének munkásait. világi élvekben keresse, hanem első sorban abban,
De most már lássuk, hogy’ állunk mi? Egy év hogy kötelességét pontos lelkiismeretességgel telje­
alatt, mit tettünk brassói reformátusok az egyház sítse. Mert brassói gyülekezetünkben nem azért van
munkája terén? szükség s. lelkészre, hogy több kényelemmel élhes­
Egyházközségünk lélekszáma a diasporákkal senek az egyházi tisztviselők, hanem, hogy több
együtt az utolsó népszámlálás adatai szerint 1850 munkát végezhessenek az egyház javára. Már pedig
állandó, 1512 változó és 678 átmeneti, t. i. katona dolgozni csak ihletett emberekkel lehet, kik nem te­
és cseléd. A múlt 1903. évben született és ntegke- kintik robotnak a munkát, hanem élethivatásuknak.
reszteltetett összesen 104 gyermek; kevesebb, mint Remélem, Isten után, hogy ilyen lesz uj s. lelkészünk;
az előző évben 5 gyermekkel; házassági szövetségre én pedig, ha meglesz benne a jóratörekvés, atyai
lépett és az egyházi áldást igénybe vette 29 pár, szeretettel fogok arra igyekezni, hogy a lelki gon­
több mint az előző évben 3-al; hozzánk áttért 3 férfi, dozás nagy munkájába minél jobban betanítsam.
és 6 nő, összesen 9 egyén, több mint a múlt évben (Folytatása köv.)
6-tal; meghalt 105 egyén, több mint az előző évben
13-mal. Confirmált 68 növendék. A múlt évben tar­
tottunk 9 presbyteri, két képviselőtestületi közgyűlést; Konventi ülés.
részt vettem 12 nőegyleti, 3 iskolaszéki gyűlésben.
A gyűléseken ellátott fontosabb ügyek voltak: (Október 27. 28. 29.)
Az egyház számadásai rendesen ellenőriztettek A magyarországi református egyház konventje
és a törvény által előirt időben az egyházközség október 27. 28. és 29. napjain tartotta üléseit Buda­
számvizsgáló bizottsága által felülvizsgáltatván, beter­ pesten. A konvent üléseinek íőtárgya az e hó 10-én
jesztettek az egyházmegyei számvevőszékhez, a hon­ összehívandó zsinat előmunkálatainak végleges befe­
nan záros határidőn belül helyben hagyva az egy­ jezése volt. Október 27-én délelőtt 10 órakor vette
háztanácshoz vissza is küldettek. Az egyház épületei kezdetét az ülés. Kun Bertalan püspök imája után
jó karban tartatnak, úgy ezek, valamint egyházunk br. Bánffy Dezső megnyitotta a gyűlést. Majd Zsig-
adósainak biztosítékul lekötött épületei a gazdabi­ mond Sándor helyére a közös prot. bizottságba Sass
zottság által nyilvántartatnak, hogy rendesen javít­ Bélát, a konventi bíróságba világi póttagul Dóczy
tassanak és tűzkár ellen biztosítva legyenek. Imrét, a rendkívüli bíróságba Horty Istvánt, Dóczy
Továbbá az egyháztanács nyilván tartja a hívek Imrét és Dávidházy Jánost választották meg.
valláserkölcsi életének megnyilatkozását, lehetőleg Ezután Sass Béla az elnökség nevében jelentést
ellenőrzi úgy az ifjúság, mint a felnőttek templom­ tett a britt és külföldi bibliatársaság százados alapja
látogatását, valamint gondjaiban tartja a szegény­ javára küldött adományokról. Összegyűlt 9343 kor.
ügyet. A presbyterek közül: Szabó Antal, Sándor i 33 fii., mely rendeltetési helyére küldetett. A konvent
Lajos, Bokor András, Antal János és Pakucs János a jelentést jóváhagyó tudomásul vette.
aíiait, mint presbyter diákonusokat felkérte, hogy Az 1904. évi júniusi konvent kérte a vallás- és
városnegyedenként szemmel tartsák a híveket, velük közoktatási minisztert, hogy a káplántartási dijak
keressék az atyafiságos érintkezést és a lelkésztől fedezésére kiutalni szokott 26 ezer koronán felül való
vett utasítás alapján a felmerülő bajoknál győzzék kiadásait az ev. reí. egyháznak valamely rendelke­
meg és világosítsák fel az egyeseket, hogy egy is zési alapból fedezze. A miniszter kedvező válaszát
közülük el ne vesszen, hanem az összetartozandóság örömmel vették tudomásul.
érzetének fejlesztésével, az egy czélra törekvő mun­ A miniszter a közalap számára a szokásos 200
kásságában minél előbbre haladjon gyülekezetünk. ezer koronát 1904. évre kiutalta, ezt tudomásul vették.
Egyháztanácsunknak e czéltudatos és körültekintő Sass Béla íölolvasta Fejes István előterjesztését
eljárása folytán minden vonalon meglátszik gyüleke­ az énekügyi bizottság nevében, melyben a jelentés
zeti életünkben a haladás. bemutatására a dunamelléki egyházkerület késedelme
Azonban a hivek nagy száma és azon körülmény miatt halasztást kér':. A halasztást megadták.
folytán, hogy népünk nagyon elszórtan lakik a más Dóczy Imre jelentést tett ezután az egyetemes
felekezetű és nemzetiségű lakosság között, a külön­ tanügyi bizottság újjáalakításáról. A békési, gyönki,
böző városnegyedekben, valamint a sok iskola okán, hajdúböszörményi, hajdúnánási, halasi, hódmezővásár­
a melyekben a hitoktatást végezni kell, feltétlenül helyi, kecskeméti, kolozsvári, kunszentmiklósi, maros­
szükséges az állandó s. lelkész-hitoktatói állás szerve­ vásárhelyi, nagykőrösi, szászvárosi, székelyudvarhelyi,
zése. E tekintetben örök hálára kötelezte Mélt. Dr. karczagi, mezőtúri gimnáziumok pótállamsegélyét tu­
Bartók György püspök úr Öméltósága gyülekezetünket domásul vették.
azon meg nem hálálható jóakaratu támogatásával, Az erdélyi egyházkerület igazgatótanácsának fel-
hogy majdnem említést sem érdemlő csekély segély- terjesztése alapján az 1894. XXVII. t.-cz. 3. §, d)
forrásunkat, központi és egyetemes segélyek, vala­ pontjának törvényhozási törlése, esetleg a fenntartási
mint az állami támogatás czélirányos igénybe vehe- államsegély szerződésének revíziója tárgyában a kon­
tésének módozatai felhasználása mellett, oda vezette, vent is állást kívánt foglalni s Fejes István, György
hogy a s. lelkész kérdése már mondhatni a végleges Endre hozzászólása után az erdélyi határozatot át­
megoldás stádiumába jutott. Még csak az van hátra, tették a közjogi bizottsághoz.
hogy gyülekezetünket a magas minisztérium állandó Az orsz. református tanáregyesület 1904. május
káplántartó állomásként ismerje el, a mi hogy meg­ 25-iki közgyűléséből íöliratot intézett a konventhez
fog történni közelebbről, ez iránt semmi kétség sem a bécsi béke 300 éves évfordulójának iskolai meg­
forog fenn. És akkor a convent az évi 500 korona ünneplése czéljából. A konvent az évforduló iskolai
állandó segélyt, — a mi, bár kilátásba van he­ megünneplését elrendelte s elhatározta, hogy az
lyezve, de eddig még a s. lelkészi dijlevél számá­ egyes gyülekezeteket felszólítja hálaadó istentisztelet
ra teljesen biztositva nincsen, — megadja. így már tartására.
 45 .szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Ezután Kenessey Béla olvasta íel a zsinatelőké-
szitS adóügyi albizottság jelentését az adózási re­
formról s beterjesztette az 1903. deczemberi konven-
ten elrendelt adatkiegészitésre beérkezett adatokat
A konvent elrendelte az adatok kinyomatását és ki­
mondta, hogy az adóügyi reform a zsinaton első he­
lyen kerüljön tárgyalás alá. A jelentéshez gr. Tisza
István szólott hozzá, ki röviden összegezte a kérdés
mai állását s szerinte eredetileg az volt a terv, hogy
az egyházi adózást személyes adó és bizonyos deg-
ressziv kulcson alapuló vagyoni adó formájában ren­
dezzék. A degressziv kulcsa vagyoni adó ellen kifo­
gások merültek föl, ekkor szóba jött a megoldás
olyan formája, hogy a személyi adót osztályba soro­
zással rendezzék oiyformán, hogy a vagyonosabbak
adója állandóan emelkedjék s ezzel a személyi adó
formájával nagyobb pénzügyi eredmény éressék el,
másrészről pedig, hogy a vagyoni adónál egységes
10 százalékos kulcs állapíttassák meg. Az adóügyi
bizottság olyan számítások megejtésére kapott uta­
sítást, a melyeknek íeladatuk volt megállapítani azt,
hogy az utóbbi javasolt adózási rendszer pénzügyi
eredménye nem kisebb-e? Az eredeti tervezet szerint
1.400.000 kor. lett volna a fedezetlenül maradt állami
kiegészítésre váró összeg. Most az adóügyi bizottság
1.352.000 koronára hozza ki ugyanezt, azzal a hoz­
záadással, hogy 13 egyházközség adója még nincsen
földolgozva. Megnyugvással látjuk, hogy a pénzügyi
kérdés ugyanabban a keretben marad. A zsinat tehát
abban a helyzetben van, hogy a két adózási rend­
szer között választhat a nélkül, hogy ez az állam
újabb megterheltetésével járna.
Sass Béla tett jelentést a zsinati képviselők meg­
választásáról és meghívásáról, valamint a törv. ter­
vezet kinyomatásáról. Elfogadták a zsinat tanácsko­
zási és ügyrendjét az 1891—3. zsinatra elfogadott
szabályok értelmében és a zsinat tárgysorozatát.
Ezután br. Bánffy Dezső bejelentette, hogy ő
Kun Bertalan az evang. református, Baltik Frigyes
és báró Prónay Dezső az ág. hitv. egyház részéről
értekezletre voltak hivatalosak a miniszterelnökhöz,
a melyen szóba kerültek azok a határok, melyek kö­
zött a két prot. egyház Véleményűében foglaltak
megoldást nyerhetnek. A 48. XX. t.-cz. végrehajtá­
sával foglalkozó közös bizottság báró Prónayval
való megállapodás szerint nov. elején gyűlést tart,
foglalkozván a miniszter leiratával, mely kétségtele­
nül sok üdvös eredményt tartalmaz, de azért távol­
ról sem kielégítő. A közös bizottság érdemében fog
határozni a leirat fölött, úgy, hogy azt már a zsinat
s az ág. hitv ev egyetemes gyűlés is tárgyalhassa.
Egyúttal beterjeszti a miniszteri leirat másolatát, a
mit a gyűlés tudomásul vett.
Oki. 28-án br. Bánffy Dezső és Kun Bertalan
elnöklete alatt a konvent ülése d. e. 11 órakor vette
kezdetét. Előzőleg a közigazgatási és közjogi bizott­
ság tartott ülést, A gyűlés elején Sass Béla konventi
jegyző felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, melyet
hitelesitettek. Majd gr. Dégenfeld József bejelentette,
hogy a missziói bizottságba Zsiginond Sándor he­
lyére Dávidházy János lett megválasztva előadóul.
Ezután Antal Gábor püspök előterjesztette a zsinat­
megnyitó ünnepségek programmját, melyet hosszabb
vita után magáévá tett a konvent. E szerint a zsinat
tagjai november 10'én d. e. 10 órakor gyülekeznek
a Kálvin-téri papiakban. Innen 10 órakor bevonulnak
a Kálvin-téri ev. reí. templomba, itt Kun Bertalan
fog imádkozni. Antal Gábor egyházi beszédet mond.
Isteni tisztelet végével a korelnök megnyitja az ülést
és átveszi a tagok igazoló leveleit. Nyomban ezután
bezárja az ülést.
Erre a megnyitó ünnepélyre a papok teljes or-
natusban, a világiak diszmagyarban jelennek meg. A
367
következő zsinati ülés idejét a templomban fogja a
korelnök az igazolások után elhatározni.
Mádi Lajos esperes, mint a közigazgatási bizott­
ság előadója inditványozza: küldjenek ki egy 10 tagú
bizottságot mely kidolgozván a parochiális könyv­
tárak szervezetét, azt majd jóváhagyás végett a kon­
vent elé terjessze.
Hegedűs Sándor határozati javaslatot nyújt be,
mely szerint a konvent az ügyben való intézkedésre
teljhatalmat ad a kiküldendő bizottságnak.
A konvent a Hegedűs indítványát fogadta el.
Dr. Szabó Aladár és György Endre jelentését a
presbyteri reí. egyházak Liverpoolban 1904. jun. 28-
tól juh 7-ig tartott gyűléséről a konvent tudomásul
vette.
Hosszabb vitát keltett Simon Károly igazolásá­
nak ügye, a kit a tiszántúli kerület igazgató bizott­
sága nem jelentett ki igazolt zsinati képviselőnek
azzal az indokolással, hogy Simon Károly mint tanító,
nem felel meg a törvény ama kellékének, hogy zsi­
nati tagnak teljes középiskolai képesítésével, vagy
ezzel egyenlőrangu minősítéssel kell birnia. A köz­
jogi bizottság javasolja, hogy a konvent terjeszsze
az ügyet a zsinat elé.
Gróf Dégenfeld József abban a véleményben
van, hogy az igazolás a kerületek hatáskörébe tar­
tozik, s a konvent nem illetékes arra, hogy ebben a
kérdésben állást foglaljon
Ugyanez az álláspontja dr. Nagy Dezsőnek. Sze­
rinte a zsinat föladata az, hogy az ügyben, mikor
Simon Károly megbízó levelét ott bemutatja, hatá­
rozzon.
Dr. Bartók György képtelenségnek tartja, hogy
a zsinatból a tanítói kar egyszersmindenkorra kire­
kesztessék.
A konvent gróf Dégenfeld javaslatát fogadva el,
nem kíván az ügyben állást foglalni.
A missziói szákbizottság jelentését Dávidházy Já­
nos előadása mellett tárgyalták.
A lelkészi nyugdij és gyámintézet egységes
szervezésére vonatkozó tervezeteket a konvent állás-
foglalás nélkül, véleményezés nélkül -leküldötte a ke­
rületekhez.
A theologiai tanárok egyetemes nyugdíjintézete
szervezéséhez szükséges adatok beszereztettek, ezek
alapján 35 ezer korona állami segély kieszközlése
szükséges. A konvent kimondá, hogy közbe fog járni
e segély kieszközlése czéljából a kormánynál és kö­
szönetét szavazott Karai Sándor debreczeni ref. fő­
gimnáziumi igazgatónak, akinek a számításai szol­
gáltak alapul a fontos kérdés megoldásának.
Okt. 29 én a jegyzőkönyv hitelesítése után gr.
Dégenfeld József jelentette be, hogy a zsinatelőké-
szitő bizottság egyh. alkotmányi bizottság előadójául
Novák Lajos választatott meg. Ezután megválasztották
a parochiális könyvtárak szervezésére kiküldött bizott­
ságot. Hegedűs Sándor és Baksay Sándor elnöklete
alatt tagjai lettek: Vécs'ey Tamás, Szöts Farkas, Antal
Gábor, Antal Géza, Fejes István, Radácsy György,
Sass Béla, Dávidházy János, Kenessey Béla és Nagy
Károly.
Következett ezután a kormány népiskolai tör­
vényjavaslatára adandó véleménynek egy a kormány­
hoz fölterjesztendő memorandum alakjában való ösz-
szeíoglalása. A memorandum szövegét Antal Gábor
olvasta föl. A felirat, bár örömmel üdvözli a javas­
latot, de aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a terve­
zet nem egy esetben erősen érinti az egyház auto­
nómiáját. Sérelmes, hogy a tanítók fegyelmi vétsé­
geinek elbírálása kivétetik az egyház kezéből. Sérel­
mes az a pont is, mely szerint, .ha valamely feleke­
zeti tanító elmozdittatik, helyét az állam tölti be,
sérelmes továbbá az is, hogy a javaslat a szabad
tanitóválasztást korlátozni akarja. A felirat szerint
 368 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
egyébként az egyház minden tekintetben kész öröm­
mel támogatja a kormányt.
A tanügyi bizottság javaslata elfogadásra ajánlja
annak kimondását is, hogy nem elég annak elrende­
lése, hogy olyan iskolákban is, hol, amelyek tanulói
közt 20°/o magyar nincs, kötelező legyen a magyar
nyelv tanítása, hanem azt is el kell rendelni, hogy
legalább egy tárgy, péld. a történelem magyarul ta­
níttassák mindenütt.
Az állami és felekezeti tanítók fizetése közt való
megkülönböztetés nem indokolt, mert a felekezeti taní­
tók ugyanazt a munkát végzik, mint az államiak, sőt
nemzetiségi vidéken fontosabb és nehezebb munka
vár rájuk.
A tankötelezettség elmulasztására szigorú bün­
tetés csak az elemi oktatás ingyenessé tételével he­
lyeselhető.
Hosszabb vita után a konvent Darányi vélemé­
nye értelmében kimondja, hogy megbízza az elnök­
séget, hogy a tanügyi bizottsággal egyetértőleg a
konvent nevében tegyen a kormányhoz felterjesztést.
Novák Lajos előterjesztése mellett az egységes
lithurgia ügyét tárgyalta ezután a konvent. A kerü­
letektől beérkezett vélemények négy pontban össze­
gezhetők:
1. A lythurgia alaki tekintetben legyen teljesen
egységes, tartalom tekintetében csupán részlegesen.
2. A lythurgiai törvény a lelkészek szabadságát
olyan részekben kösse meg, melyeket a törvény pon­
tosan megjelöl.
3. Az egységesítés történelmi alapon a több szá­
zados gyakorlat figyelembevételével történjék.
4. Az egyházközségek különös szokásai meg­
szűnjenek.
A konvent kimondván, hogy az egységes lythur­
gia kérdését e négy pont figyelembevételével kívánja
megoldani, Baksay Sándor elnöklete alatt egy tíztagú
bizottságot küldött ki javaslattétel végett. A bizottság
tagjai lettek: Ádám Kálmán, Szőts Farkas, Czike
Lajos, Csizmadia Lajos, Dézsi Gyula, Nagy Károly,
Fejes István, Novák Lajos, Széli Kálmán és Erőss
Lajos.
A lelkészi munkakör meghatározását is erre a
lythurgiai bizottságra bízták.
Ezután Nagy Dezső előadásában a közjogi bizott­
ság jelentését tárgyalták.
Kulcsár Ferencz mezőbárándi ev. reí. tanítónak
állami tanítóvá történt kineveztetése alkalmul szolgál
arra, hogy a konvent fölirjon a közoktatásügyi kor­
mányhoz azzal a kéréssel, hogy a tanítói fegyelem
sértésére s a ref. népoktatás hasonló súlyos károsí­
tására ne adjon alkalmat.
Az 1904. évi júniusi konvent fölhívta a kerüle­
teket, hogy a theologiák és a jogakadémiák íöntar-
tása s az államainkkal egyesülő javadalmazása ér­
dekében az 1848. évi XX. törvényczikk alapján ké­
rendő államsegély mértékeinek meghatározása czél-
jából terjesszék föl főiskoláik szükségletét. A beér­
kezett adatok különböző számításon alapulnak, igy a
fedezésre váró szükségletek azokból meg nem álla­
píthatók. A konvent egy normál költségvetés alapján
újra elrendeli a szükségletek összeírását.
A tiszántúli kerület íölterjesztette egy Debre-
czenben fölállítandó bölcsészeti fakultás szükségleteit.
A konvent ezeknek a szükségleteknek a theologiától
és a jogakadémiától független összeállítását rendeli el.
A konventi ülés, miután a jelenlevők a konventi
elnökségnek a gyűlés vezetéséért köszönetét mond­
tak, déli 1 órakor véget ért s ezzel a konvent ezen
ülésszaka is bezáródott.
45. szám.
EGYHÁZMEGYEI ÉRTEKEZLETEK.
A nagyenyedi ev. ref. egyhm. egyházi értekezlete ez
évi rendes közgyűlését reformációi emlékünnepélylyel
kapcsolatosan f. hó 2-án tartotta meg Felvinczen. Az egy­
házi tagok tekintélyes számban való résztvétele, a vilá­
giak és helybeliek érdeklődése erős bizonyság vala, hogy
értekezletünk ügyéért akarnak és tudnak is munkálni.
Délelőtt 10 órakor vonultunk bé a templomba, hol már a
közönség eléggé megtöltötte a padsorokat Nagy gyönyö­
rűséggel szemléltük a remek kivitelű orgonát, melynek
gyönyörű hangja a kántor szakavatott játéka alatt bizo­
nyos ihlettel töltötte meg lelkünket. És felzendült: „Erős
várunk nekünk az Isten/ s lelkünk elmerengett a múlt
idők boldogító emlékén. Veress Károly gerendi lelkész
alkalmi imája után Pap István székely-kocsárdi lelkész
mondott Éf. 5. 8. alapján alkalmi beszédet, mely úgy
tartalma, mint előadása által nagy hatást tett a hallgató­
ságra.
Isteni tisztelet után a tárgyaló gyűlés vette kezdetét,
mit Veress Károly egyházi alelnök az alábbi beszéddel
nyitott meg:
Mélyen tisztelt ért. közgyűlés
Mélyen tisztelt közönség.
Atyafiságos szeretettel üdvözlöm önöket, mint ünneplő
közönséget! Mert ünnepiünk! Nem azért, mivel egyházi
értekezletünk közgyűlése van, vagy mert azt épen e né­
pes és virágzó egyházközség szives részvételeivel tartja,
de ünnepelünk ama nagy, amaz örök dicsőségű és bizo­
nyára az idők végezetéig nevezetessé maradó napok emlé­
kéért. Azon napok emlékéért, melyeknek, a valláserkölcsi
életet előnyösen átalakító vívmányai ma-holnap félezred
éven át éreztetik jótékony, üdvös hatásukat és — minden
kétséget kizárólag fogják éreztetni az idők végtelenségéig,
ha követőit — az akkor letett fundamentumon felemelt
épület fönntartására, erősítésére a hitnek amaz ereje, a
meggyőződésnek ama szilárdsága, a nyert világosság általi
ama tetteknek gazdagsága jellemzik, melyek egybeállitot-
ták ezen épületet, s melyek nemhogy az elenyeszéstől, de
még a romlástól is megoltalmazzák, megvédelmezzék —
nem az idők vihara, de az ellenséges tábor támadása, s
fájdalom oly sokszor végkép megsemmisíteni akaró törek­
vése ellen.
A nagyszerű eredményeket elért Reformáczió életre
kelésének emlékére szentelünk ünnepet, ez pedig nagyon
is méltó arra, hogy protestáns hittudatunk igaz bensősé-
gével ünnepeljünk. Eljő az idő, sőt már közel van, mikor
e napok megünneplése nem csak általánosabbá, de átha-
tóbbá lesz, mert protestáns vallás-erkölcsi érzésünk kívánja,
reformált hittudatunk mintegy követeli, hogy oly méltóság-
teljes ünneppé emeltessék ez, mint a mily magasfoku az
általa elért és soha meg nem semmisíthető eredmény.
Távol legyen azonban, mintha ama meggyőződéssel
áltatnók magunkat, hogy protestáns valláserkőlcsi érzésünk
és reformált hittudatunk annyira tisztult, annyira erős
volna, hogy képessé tennének minket e nagy épület, tán
még hátra lévő munkájának könnyűszerrel, egy csapással
való bevégzésére, vagy tán bár arra is, hogy a már meg­
lévőt teljes épségben fenntartsuk s igy az áldástadó nagy
épületnek egészen méltó lakói lennénk.
Ha nem is egészen csak ideál e protestáns valláser­
kölcsi érzület és reformált hittudat, de mégis nem fénylik
úgy a mi világosságunk, hogy a tettek és cselekedetek
amaz ideál valósággal való megtestesüléséről tanúskodná­
nak. És a mily mértékben érezzük ellenállhatatlan erejét,
sőt hatalmát ama tisztaságnak és amaz erőnek: oly arány­
ban óhajtja, kívánja s szinte követeli, minden — magát
reformálnak nevező — lélek, hogy egyengettessenek azok
az utak, tisztittassanak azok az ösvények, melyeken ha­
ladva, végzett munkánk tiszta protestáns valláserkőlcsi
érzületről, erős reformált hittudatról tegyen tanúbizony­
ságot
Es ezen értekezleteknek épen az a czélja, hogy társa­
dalmi utón is keresse az alkalmat, megtalálja a módot,
hogy a tán szunnyadozókat felébressze, az erőseket kitar­
tásra birja, a tán félénkeket bátorítsa, a képesítetteket
tehetségeik érvényesítésére buzdítsa s igy együttes, váll­
vetett munkálkodás által a csak csapásos utat egyenletessé,
tisztává tegyük, mert csak ilyen utón haladva ünnepelhet­
jük meg méltóan a reformáczió emlékét és csak igy lehet
az azt méltán megillető méltóságnak megfelelő, a mi ün­
nepszentelésünk.
 45. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
Mai közgyűlésünk is ezen czélt szolgálja. És ha csak
egyetlen halmocskát elegyengetünk, vagy bár az elsimítást
megkezdhetjük, fáradozásunk nem hiába való, mert messze
kiható eredmények előmunkálatát végeztük, az ilyenen
pedig,Isten áldása van. Vajha úgy lenne!
Értekezletünk ez évi közgyűlését megnyitom.
A megnyitó után ügyvezető alelnök bejelentette,
hogy nt. Újvári István elnök, körünkből való eltávozása
folytán, elnöki állásáról lemondott s indítványára jegyző-
könyvi elismerés szavaztatott, habár kevés ideig tartó,
buzgalmáért.
Balogh Sándor m.-bodoni lelkész tartotta meg ezután
nagyon is tartalmas felolvasását „a református lelkész hi­
vatásáról a magyar államban“. A sok tanulságot adó fel­
olvasás bőven kárpótolta a tán kissé hosszasan igénybe
vett figyelmet.
Majd Lovassy Andor, Torda-Aranyos vármegye fő­
jegyzője állott a felolvasó asztal mellé és olvasott fel apró
történeteket, kiváló humorral „A geszti papról“. Es itt
kettős örömünk volt. Egyik, hogy hallgathattuk a nagy
hírnévnek örvendő irót; a másik, hogy ez által kezdetét
vette azon törekvésünk, miszerint értekezleteinken a vilá­
giak is tényleg munkálkodjanak.
Egerházy Lajos olvasta fel titkári jelentését, minek
kapcsán ajánlotta a Prot. naptár árusitását. Azonban itt
hosszabb eszmecsere fejlődött ki. A felszólalók általánosan
ama véleményüknek adtak kifejezést, h o g y ezen naptár
nem felel meg a kivánalmaknak. Eltekintve hirdetései —
tán — Ízléstelenségétől, még az irodalmi rész is elég ki-
vánni valót hagy fenn. Ep azért egyhangúlag lett elfogadva
amaz indítvány, hogy intéztessék felirat a kerületi egyházi
értekezlethez, keresné meg a mélt. lg,* Tanácsot, hogy egy
— népünknek teljesen megfelelő — naptár szerkesztésé­
ről gondoskodnék, vagy tán épen a kér. értekezlet ilyen
szerkesztetését vállalná magára.
A lőrinczrévei egyházközségi értekezlet alapszabályai
ajánlattal terjesztetnek a kér. értekezlethez jóváhagyás
végett, elismerés fejeztetvén ki lelkész aának buzgó mun­
kálkodásáért. Majd a pénztáros jelentését vettük tudomá­
sul s ezzel kapcsolatosan kimondatott, hogy ezen jelenté*
sek tételei jövőre a polgári év lezárása szerint terjesztes­
senek a közgyűlés elé.
Indítványok során elfogadtatott Jancsó Sándor azon
indítványa, hogy a nagyenyedi és felvinczi körök olvasz-
tassanak egybe. Indokolja ezen indítvány elfogadását az,
hogy Nagyenyed tevékeny nőegyleti munkálkodást lejt ki
s papjai oda vannak utalva tevékenységükkel, de másfelől
e kettős kör szétszórt egyházai csak egyesítés által kísé­
relhetik meg a munkálkodást. Az igy egyesitett fiókkör
meg is alakult, elnökévé választván Ferencz Samu m.-
décsei lelkészt, titkárává ifj. Mooré Károly lőrinczrévei
lelkészt.
A megürült egyhm. ért. elnöki állásra Veress Károly
gerendi lelkész választatván meg, alelnökké Egerházy
Lajos, titkárrá pedig Fejér Pál lett megválasztva.
Es ezzel ki lett merítve a tárgysorozat, de az idő is
jó előre haladott már, mindazáltal még együtt maradtunk,
hogy az orgona felséges hangú kísérete mellett elénekel­
jük a Hymnuszt.
A közönség már szétoszlott s nem volt kinek meg­
köszönni a szives vendéglátást; ezt csak a közebéd alkal­
mával tehettük, az ott szép számban jelenlévő tagoknak.
Hogy a fehér asztal bőven kapott szereplőt, felesleges is
említeni.
Közelgett az alkony. Kiki sietett övéihez, vivén ma­
gával egy nemes munkában eltűnt nap szép emlékét.
Tudósító.
Az udvarhelyvidéki ref. egyházi értekezlet őszi köz­
gyűlését Mátisfalván tartotta meg nov. 3-án, élénk
érdeklődés mellett. Meglepte általában a megjelente­
ket a kicsiny egyház kitartó szorgalma, odaadása,
mely különösen a közelebbi építkezésekben nyert ki­
fejezést. A 10 órakor egymásután érkező tagok, ven­
dégek az iskolába vonultak választmányi ülésre. Itt
a csoportosított téli felolvasások tervé lett előre
megbeszélve s a tisztikar üres állásaira tétettek meg
a jelölések. Harangszóra templomba mentünk, hol a
felnőttek buzgó énekébe kellemesen vegyült bele az
iskolás gyermekek jól begyakorolt melódiája. Biró
Áron elnök buzgó imája után Farczád fiatal lelkésze,
369
Lőrincz Áron adta elő reformáczió ünnepi beszédét,
szónoki erővel. A tárgyaló gyűlést a világi elnökök
távollétében Biró Áron nyitotta meg. A titkári jelen-
tést Veres Ferencz világi titkár olvasta fel, melyből
kitűnt, hogy egy nehány egyházat kivéve mindenütt
van valami törekvés.
A helybeli egyház ügyesen összeállított, tanul­
ságos történetét Mester János lelkész olvasta fel.
Felemelő hatást gyakorolt úgy az idegenekre, mint
a helybeli hívekre. Szabó Árpád A vallás- és erkölcsiről
szintén igen tanulságos felolvasást tartott. Ha min­
den laikus ennyi jártasságot mutatna a vallásos kér­
dések iránt, egyházi életünk hamar fellendülne.
A választmány ajánlatára a csoportosított teli
felolvasások terve elvileg elfogadtatott és a vezetők
figyelmébe lett ajánlva.
Egyházi titkár, a régi derék munkás, Mester
János lett, egyik egyházi jegyzőségnél a bizalom
Kónya Kálmán bágyi lelkésznek lett előlegezve. A
választmányba Kovács Sándor és Kis Károly lelké­
szek választattak be.
A helybeli híveket templom előtt még egyszer
elnök üdvözölte s kiosztatott a megjelentek között
80 drb vallásos irat.
TÁRCZA.
Fáy Béla ref. Kun-kollegiumi főgondnok
főgondnoki székének elfoglalása alkalmával mondott
beszéde.
Melyikünk vonja komolyan kétségbe idézetem
igazságát, hogy esetleg kevés is valóban jobb lehet
a túlsóknál s mindamellett mily gyakran fordul elő
vétség e jelmondat lényege ellen, épen a közokta­
tásügy háztartásában vagy talán szabatosabban szólva
egyensúlya méltánylásában.
Ez utóbbi szempontból pedig különösen két
irányban fenyeget veszély.
A mily igaz ugyanis, hogy általában a tanult és
nagyobb képzettségű egyének tömege, legfőbb er­
kölcsi tényezője a nemzet és állam erejének, ép oly
kétségtelen az is, hogy a magasabb iskolai képzett­
ségű ember többé-kevésbé inkább rombol, ha a tu­
dással nem egyesül benne a műveltségnek s legfő-
képen a lelki neveltségnek vagyis eredményében
lelki nemességnek megfelelő foka. E neveltség az,
melyet az iskola rendesen elkésve csak hiányosan,
vagy épen nem adhat meg s előáll az állapot, midőn
némely növendéket, bár legjobb szándékkal, mégis a
nemzet és állam kárára oktat s benne oly tagot szol­
gáltat az egésznek, kiben a tudás és lelki neveltség
ferde és veszedelmes arányban vannak képviselve.
Nem szeretnék e tekintetben félreértve lenni.
Mert valamint csekély az érzékem előítéletes feleke­
zeti megkülönböztetések iránt, úgy csekély előitéle-
tem társadalmi tekintetben is.
Sokszor jelentékeny lelki nemességre, sőt majd­
nem mondhatnám lelki neveltségre akadtam kunyhók
lakói vagy fűszálként felnőttek közt is. És oly sok­
szor nem fedeztem fel ama tulajdonokat világi javak­
ban bővelkedők ivadékaiban, hogy az osztálygőgöt
nemcsak hogy nem osztom, de innettova már nem
is értem. Viszont azonban el kell ismernem, hogy
az idézett tapasztalat nem az általános, és a lelki
neveltség, illetőleg nemesség túlnyomó esetben bizo­
nyos mérvig inkább a szülők lelki neveltségét és
előnyös társadalmi állását feltételezi. S ugyan mi kö­
vetkezik ebből? Talán nem más, mint az, hogy oly
esetekben, midőn a tanuló szellemileg és értelmileg
vagy épen szorgalom hiánya miatt, nem tesz eleget
az iskola által eléje szabott feladatnak s a tanár ha­
 370 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
bozik, vájjon elérkezett-e már az ideje, hogy a meg­
térést hasztalanul várván, a tanulót más pályára te­
relje, nyugodt lelkiismerettel tekintetbe lehet venni
a szülők erkölcsi és lelki állapotának ujjmutatását is.
Mert ha ez sem biztató, akkor a tanár sem habozhat.
Kevesebb tudással párosulva, kevesebb erkölcsi
és lelki műveltség is előnyös állást biztosíthat birto­
kosának, ki ekkép inkább hasznára válik önmagának
és nemzetének, semmint netalán tulajdonainak helyes
egyensúlya híján, csak külsőleg tetszetősebb állás­
ban. Vagyis tehát a tanár és az intézet többi döntő
tényezői akkor követnek el kegyetlenséget a tanuló
és nemzet irányában, midőn szivök lágy sugallatai
által tovaragadtatva, oly pályán dédelgetik a tanulót,
melyen reája, mint a nemzet tagjára sem vár igazi
boldogulás.
A további veszély, mely az oktatásügy egyen­
súlyát talán még inkább íenyegeti, a kereslet és kí­
nálat kölcsönös viszonyának kérlelhetetlen uralmában
leli magyarázatát. Mert sajnos, hogy a tudás vagy
helyesebben szólva a magasabb iskolai képzettség,
minden más élőiéit ételek teljesülése mellett is, még
mindig csak azon esetben előnyös az egyesre és köz­
vetve a nemzetre nézve, ha a sokszor igen nagyon
drágán szerzett szellemi eszközök az életben megfelelő
alkalmazásra és ellenszolgálatra találnak. Ha ellen­
ben nem talál, akkor a birtokosra nézve csak nyo­
mort, keserűséget eredményez és a nemzet fejlődé­
sében erő helyett e bomlasztó anyagot szaporítja.
Az épen idézett körülménnyel szemben hatal­
munk csekélyebb, de ha azt folytonosan szemelőtt
tartjuk, úgy képesebbek leszünk a jó szív túlzott
sugallatainak ellentállni oly esetekben, midőn ily su­
gallatok érvényesülése csak az oktatásügy, valamint
általában a nemzet józan érdekeinek rovására kép­
zelhető.
A nemzet állami és társadalmi íőtényezői van­
nak hivatva úgy intézni az ügyeket, hogy a maga­
sabb képzettség birtokosai méltányos elhelyezést lel­
jenek az életben, de viszont mi is figyelni kötelez-
tetünk, hogy az elhelyezés lehetőségének mértékén
túl ne tanítsunk. És én e tekintetben sem félek, hogy
az igen tisztelt tanári karral ellenkezésbe jövök, mi­
dőn azt mondom, hogy sokkal lelkiismeretbe vágóbb
dolog a kínálat és kereslet viszonya által valamely
rideg gyári és mezei munkára jelölt egyént maga­
sabb képzettséggel ellátni, semmint azt, a magasabb
tudományosságban ki nem képezve, még idejében
természetes képzettségeinek megfelelőbb egyszerű,
de ép oly tisztességes és szükséges életpályára uta­
sítani.
Legyünk tehát jószivüek, de az idézett igazsá­
gok adjanak nekünk egyszersmind erőt, a túlzás kí­
sértéseinek ellentállani.
Az oktatásügy háztartása vagyis tüzetesebben
szólva, annak egyensúlya volt az, mit a mondottak­
ban részletezni bátor valék.
Az egyensúly törvényei Írják elénk azt is, hogy
az ifjúságot általában és egyenként is csak annyival
terheljük szellemileg, a mennyit az, egyenletes szer-
vezeti fejlődésének veszélyeztetése nélkül elbír. De
e követelmény méltányolása még távolabb fekvő, sőt
mondhatnám nemzetközi feladatot képez s mint első
sorban ilyenre, nem lenne indokolt most és e helyen
részletesen kiterjeszkedni.
Azonban csekély állásomból kiindulva, annál ha­
tározottabban fogom pártolni a kollégium háztartá­
sának gazdasági vagyis pénzügyi egyensúlyát, külö­
nösen pedig miután bizonnyal ez irányban is az igen
tisztelt gondnokság, igazgatóság és tanári kar becses
törekvéseivel lesz szerencsém találkozni.
Ismételt hálás köszönetem kifejezése mellett
ajánlom magamat az igen tisztelt igazgató ur és
tanár urak szives és becses bizalmába. (Vége.)
45. szám.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk felelős szerkesztője a zsinati ülé­
sekre Budapestre utazott e hó 9-én. Távolléte alatt a
szerkesztői teendőket nt. I. Irsay József lelkész ur fogja
ellátni.
Főtiszteletü dr. Bartók György püspök ur
e hó 9-én zsinati ülésre Budapestre utazott. Pokoly
József theol. tanár atyánkfia betegsége miatt aka­
dályozva lett, hogy a zsinati gyűlésen részt vegyen.
A „Bethlen Gábor-Kör“ alakuló közgyűlése.
A kolozsvári főiskolai protestáns ifjúság egyesülete a
„Bethlen Gábor kör“ a ref. theologia kistermében, a mi­
nap tartotta meg alakuló közgyűlését. Elnök lett Balogh
Gábor joghallgató, alelnökök: Balogh Endre, Doczy Fe-
rencz, Pólya Antal, Veszprémi Ferenc, főtitkár Dengel
Géza, titkár Régeni István, főjegyző Berde Sándor, al­
jegyzők Varga Gyula és Varga Zsigmond, pénztáros Ab-
rudbányai Endre, ellenőrök Bartók Gábor és Lux Lajos,
háznagy Dési Zoltán, levéltáros Parádi László. Választott
továbbá a kör minden karból négy-négy, az orvosiból két
választmányi tagot. A kör nemsokára már meg is kezdi
a vallásos összejövetelek rendezését.
A „Theologus Kör" az ev. ref. theol. .fakultáson
a minap tartotta alakuló közgyűlését. Elnök lett Veszprémi
Ferencz III. theol., alelnök Régeni István III., főjegyző
Csia Pál III., pénztárnok Porzsolt István IV., titkár Tőkés
Ernő II., ellenőrök Máté Sándor III. és Bartha Péter II.,
aljegyzők Demeter Antal és Kovács György I., választ­
mányi tagok: Dengel Géza IV., Székely János III., Berde
Sándor II. és K. Nagy Lajos I. theologus. A kör czélja
íőképen a theologus ifjak segélyezése, amire különösen
épen ilyen nagyszámú lévén a theol. hallgatóság, nagyon
is szükség van. Az egyesületnek pártoló tagja lehet min­
denki, aki évenként legalább 4 korona pártoló tagsági
díjjal az egyesületet segélyezi. Alapitó tag lehet mindenki,
ki az egyesület pénztárába egyszersmindenkorra legalább
40 korona adománnyal járul, mely alapítvány azután az
alapitó nevét viseli. Az alapitó tag a tagsági dij lefizeté­
séig annak 4%-os kamatát fizeti. Vajha minél többen tá­
mogatnák az egyesületet nemes munkájában !
Papválasztás. Benkő Albert szilágycsehi lelkész
atyánkfiát meghívás utján a széki egyház rendes lelké­
széül választotta. Őszinte örömmel üdvözöljük mi is.
Konventi jegyzőkönyv. A Budapesten f. évi
okt. hó 27. és köv. napjain tartott ev. ref. egyetemes kon-
vent jegyzőkönyve Sass Béla debreczeni ref. theol. akad.
tanár, konventi jegyző szerkesztésében, Debreczen sz. kir.
város nyomdájában, 7 ivén 110 lapon, háromezer példány­
ban megjelent s azoknak az egyházi hatóságoknak, a me­
lyeknek szükségük volna rá, addig is rendelkezésökre áll,
mig az illető püspöki hivatalok utján szétküldetnek. Az
idevonatkozó megkeresések Dávidházy Kálmán könyvkötő
úrhoz intézendők (lakik Debreczenben, Füvészkert-utcza 9.
szám alatt).
Amerikai ev. ref. egyházm egye. Gróf De-
genfeld József egyházker. főgondnok második amerikai
vállalkozása sikerre vezetett. Nevezetesen az amerikai
magyar református egyházmegye október hó 7-én a new-
yorki magyar kálvinisták templomában tartott gyűlés után
megalakult. Ott voltak: a fáradhatatlan Degenfeld, György
Endre, a new-yorki, a phönixvillei, a john&towni, a pas-
saici, a pocahontas és stonegai, a mount-carmeli egyházak
küldöttjei. Esperes lett Kuthy Zoltán, tanácsbirók: Be-
reczki László és Ujlaky János (világi); gondnok: Desseffy
Tamás főkonzul, jegyzők: Jeszenszky Lajos alkonzul és
Pethő Bálint new-yorki ‘gondnok. Virágozzék sokáig a
magyar szellem dicsőségére.
Kérelem. Tisztelettel kérem kerületünk nagy­
érdemű zsinati képviselőit, kegyeskedjenek folyó hó 10-én
d. e. féltiz órakor a bpesti ev. ref. theol tanári szobában
megjelenni, hogy a lelkészi hivatalnak a zsinatot megnyitó
istentisztelettel összefüggőleg tett intézkedéseit közölhes­
sem s egyúttal az istentiszteleten résztvevésre feljogosító
jegyeket kézbesíthessem. Kérem az említett helyen leendő
szives megjelenését azért is, mert az alakuló gyűlés a
templomban az istentisztelet végeztével azonnal meg fog
tartatni, a mikor is megbízó leveleinknek átadása úgy
történhetik legkönnyebben, ha alkalmazkodunk a lelkészi
hivatalnak a templomi elhelyezkedésre vonatkozó intézke-
 45, szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 371

déséhez. Pápa, 1904. nov. 5. Németh István, egyházker., Polgári Károly, Kobori János 2—2 korona. Nagy János, dr.
esp, főjegyző. 1Nyerges Zsigmondné, Komáromi Andomé, Bán&y Lászlóné,
gr. Bethlen Gergelyné, Komáromi Andor, Kovács Géza, gróf
A budapesti bölcsészethallgatók Segitő- Tholdalagi Mária, Z. Szabó Mihály, Cserei Dániel, Cserei
Egyesülete a november havi intő konferencziák al­ Dánielné, K. Kilin József, dr. Bartha János, dr. Szádeczky
kalmával arra hívja fel a szülők figyelmét, hogy tagjai Béla, Bíró József, Turgyán György, Fajk Istvánné, Sípos
sorából nevelőket, korrepetitorokat, házi tanítókat, nyelv­ Albert, Gergely Márton, Szöllosi Gyula, Ferencz András, Egri
mestereket, általában a tudományok minden ágában szak­ István, Bajcsi Albert, Tóth Ferencz, Herczeg Lajos 1—1 kor.
képzett tanerőket küld az illetők levélbeli megkeresésére. Lukács Ferenczné 60 fillér. Utz Ilonka 40 fill. Bálinth István
10 fill. E 400 korona összeg ntü Herepei Gergely esperes
A B. H. S. E. a bölcsésztársadalom központja, az egyetem urnák szolgáltatott át. Dr. Nyerges Zsigmond, titkár.
legvirágzóbb és legéletképesebb egylete. Harminczegy évi
szakadatlan munka után ő Felsége, az egyetemi Tanács s
más nagylelkű emberbarátok anyagi és erkölcsi támoga­
tásával annyira kifejlett, hogy a nagy közönségnek és a
tánári pályára készülő ifjúság között mindennemű nevelés-
HIVATALOS RÉSZ.
és oktatásügyi dologban a legmegbizhatóbb közvetitő fak­ 4840—1904 sz.
tora. Megkeresések a kívánalmak pontos közlésével az KÖRLEVÉL
egyesület másodtitkári hivatalához (Budapest, Központi az összes egyházi és iskolai hatóságoknak.
Egyetem II. é.) intézendők.
Dr. Oláh Gyulának „Az ember, és az egészséga czimü
Nyilvános szám adás és köszönet. Maros­ munkáját megjelenése után 1899. évi deczember hó lÓ-én
csapói ref. egyházközségünknek egy áldozatokra kész 4676 sz. alatt a czimett egyházi és iskolai hatóságok figyel­
buzgó családot rendelt az Isten, nagyságos Mozsa Attila mébe ajánlottuk.
ur és neje uj birtokosok személyében. Alig egy éve múlt, Most ismételten figyelmébe ajánljuk a t. Czimnek,
hogy közibénk jöttek, már is példát mutattak arra nézve, hogy a mely iskolai könyvtárban még nincs meg, besze­
mi a kötelességük a jó református embereknek. Templo-1 reztessék.
műnk kivül-belül sok javítást igényel, de fedele annyira ! E mü első része ismerteti az emberi szervezetet, an­
rósz volt már, hogy okvetlenül más fedélről kellett gon­ nak bonctani összefüggését és élettani működését; a má­
doskodni. Nagyságos Mozsa Attilla ur és neje látták .az sodik része a hirtelen rosszullét, megbetegülés és baleset
egyház nagy szegénységét, saját költségükön 320 korona alkalmával szükséges segélynyújtás módjait, továbbá a
áldozattal a templomot újra fedették. Példáikon mások is gyermeknevelés és oktatás, valamint a betegápolás egész­
felbuzdultak. Dr. Boér Elek maroscsapói birtokos ur papi­ ségügyi szabályait tárgyalja, a harmadik része pedig az
lak építésre 200 koronát volt szives ajándékozni. Özv. Ko­ egészségi és a közegészségi szabályokat beható részletes­
vács Dénesné buzgó hívünk oláhsályi ^birtokos úrasszony séggel ismerteti.
templomjavitásra 20 koronát adott. Ábrahám Róza egy Szerző e müvében felölelt tárgyat úgy dolgozta ki,
20 korona értékű szószéktakarót, özv. Miklós Istvánné egy hogy azt mindenki könnyen megértheti és abban adott
60 kor. értékű urasztali takarót ajándékoztak, mely utóbbi utasításokat szükség esetén minden nehézség nélkül követ­
annyival becsesebb, mivel a 72 évet meghaladott kegyes heti, továbbá e könyvben foglaltak alapján a népiskolai
urinő sajátkezüleg készítette a gazdagon hímzett takarót. tanítók a segélynyújtás módjait, továbbá az egészségi és
Tettük nem szorul dicséretre, mindazonáltal kedves köte­ közegészségi szabályokat helyesen és alaposan taníthatják
lességet teljesítek, midőn egyházam nevében itt a nyilvá­ s igy megfelelhetnek a közegészségügy rendezéséről szóló
nosság előtt is köszönetét mondok becses adományaikért. 1876. XIV. t.-cz. 42 §-a rendelkezéseinek.
Fogadják őszinte hála- és köszönetnyilvánításomat azon Kolozsvár, 1904. október 31.
reményem kifejezésével, hogy a maroscsapói egyház ki­
építése nagy munkájánál megmutatott buzgóságuk és ál­ Dr. Bartók György Dr. Sárkány Lajos,
dozatkészségükkel a jövőben^is találkozni fogunk. Maros- elnök. tanügyi előadó.
Ugra, 1904. okt. 31. Nemes Árpád, ref. lelkész.
Nyilvános köszönet. 1904. évi október 30-ika Sz. 4855—1904. KÖRLEVÉL
örökre emlékezetes leend a torda-szentlászlói evang ref.
egyház életében. Ugyanis Torda-Szentlászló volt úrbéres a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
közönsége, mely csak pár évvel ezelőtt adott nyolczszáz Az Érettségi vizsgálati utasítás 5. §-a értelmében tu­
koronát, szent vallásához való ragaszkodása látható jele datjuk, hogy az erdélyi ref. főgimnáziumaink deczemberi
képen, ismét meghozta áldozatát, a mennyiben f. évi okt. javító és pótló érettségi vizsgálatait folyó évi deczember
30-ikán tartott gyűlésében 7 hold 994 □ öl részint szántó, hó 21-én, a nagyenyedi ref. főgimnáziumnál kívánjuk
részint legelő területet adományozott egyházunknak. Az megtartatni.
egyszerű földmivelő nép e nemes cselekedete nem szorul
dicséretre; de jól esik látnunk, elismernünk, a tettekben Kolozsvárt, 1904. okt. 31.
is nyilvánuló élőhitet. Kedves kötelességet teljesítünk, Dr. Bartók György, Dr. Sárkány Lajos,
midőn a volt úrbéres közönségnek ezen, mintegy 1000 elnök. tanügyi előadó.
korona (egyezer kor.) értéket képviselő adományáért nyil­
vánosan is köszönetét mondhatunk. — Torda-Szentlászló, Sz. 4920—1904.
1904. november 1. Tamó Gyula ref pap, Mátyás István
d. kurátor. ERTESITES.
A kolozsvári földészek Bocskay emlékünnepélyén, a A folyó év harmadik negyedére esedékes káplán­
monostori rész ref. temploma alapjára felülfizettek: dr. Bartók tartási kongrua folyósittatván, felhívjuk az alább megne­
György püspök 47, kor. Br. Feilitzsch Arthur, Szvacsina Géza, vezett jogosultakat, hogy szabályszerű, bélyeges és esp.
dr. Szentkirályi Ákos, gróf Béldi Ákos, Weisz József, Incze láttamozással biró nyugtáikat sürgősen terjesszék fel kebli
Gerő 20—20 kor. Nagy Gábor 17 kor. Gróf Teleki László
Gyula, Lészay Ferencz, Herepei Gergely, Tokaji László, Pál- könyvelési osztályunkhoz, a folyósított összegek kifizetése
jános Zsigmond, Dósa Enere, br. Wesselényi Istvánné, Régeni végett. A jogosultak a következők: Pap István székely-
György, Szekula Ákos, Koleszár Sándor, Dobál Antal, Keresz­ kocsárdi lelkésznek 125 korona. Mihálcz Ákos magyár­
tes József és Paulai Viktor 10—10 korona. Tokos Zsigmond, váikéi leik. 125 k. Sebestyén Ferencz magyar-fenesi leik.
Moldován József, Sillay és Bálint, Györke Lajos 7—7 kor. 125 k. Gáspár János perecsényi leik. 125 korona. Kovács
Kazinczy Béla 6 korona. Br. Bánífy Ernő, Szász Domokosné, Gábor szentmargitai leik. 100 kor. Kövendi Kálmán m.-n.
Zsombori Károly, Szász István, Juhos József, Molnár Lőrincz, fülpösi leik. 122 k. 50 fill. Orbán Károly magyarosi leik.
Szabó Miklós, Karácsony Sándor, Trandafir Miklós, Streck 125 k. Soltész Sámuel cserefalvi 1. 125 k. Muzsnai Sán­
József, O. Veress Sándor, Nyíri Sándor m. honv. min., dr. dor gogánváraljai leik. 125 k. Cseresznyés Ödön balázs-
Viski László 5—5 kor. Tóthfalusi József, Szabó Ferencz 4—4
kor. Dr. Márki Sándor, Tárkányi György, Szilágyi György, íalvi leik. 125 kor. Adorján László volt héjjasfalvi lelkész
Tömösvári Miklós, Barna Balázs, Pozsonyi Antal, dr. Deési özvegyének 125 k.
Pál 3—3 korona. Becsek Lajos, Nagy Károly, Merza Gyula, Kolozsvár, 1904. nov. 4.
Cseresnyés Gyula, Kiss Sándor, dr. Nagy Dezső, Csiszár Dr. Bartók, Dr. Kádár Jánosy
Gyula, Müller Béla, dr. Lengyel Mihály, Kun Károly, Kömöcsy
Pálné, Somodi István, Marosi Ferencz, Bartha Gergelyné, dr. elnök. titkár.
Lukács Adolf, Gyárfás Albert, Nagy Domokos, Simon Antal,
 372 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Sz. 573—1904.
Az 1905. év folyamán tartandó alap- és lelkészképesitési
vizsgák írásbeli dolgozatainak tételei.
I. Alapvizsgára: 1. Bibliai bevezetéstanból. Hason­
líthassanak’össze tartalmi és alaki tekintetben az ephezusi
és kolosszébeliekhez Írott levelek a görög szöveg alapján.
2. Egyháztörténelemből. A pápai hatalom emelkedésének
okai s a pápai universalis theokrácia jelentősége az egy­
ház történetében. 3. Vallásbölcsészetből. Drummond Hen­
rik „Természeti törvény a szellemi világban“ ez. műve
(ford. Csizmadia Lajos) theologiai álláspontja és ennek
bírálata.
II. Első lelkészt képesítő vizsgára: 1. Biblica theo-
logiából. Az egyházról szóló tanítás Pál apostol leveleiben.
(Az ixxkriGÍa xaToiTcóv; az egyház egysége; a különböző cha-
rismák sajátos jelleme és különböző értéke ; a szabadság­
nak és alárendeltségnek egyesítése a páli egyházban ; a
keresztség és úrvacsora páli felfogása; az egyház kezes­
sége.) 2. Hittanból. A „szentháromság“ istenfogalom meny­
nyiben fejezi ki a keresztyénség sajátos vallási tartalmát ?
3. Erkölcstanból. A lelkiismeret. 4. Egyházi beszéd alap­
igéi. Jerem. 31: 31—34, Ján. 3 : 8. Gai. 6 : 7.
III. Második lelkészképesitő vizsgára 1. Magyar
prot. egyháztörténetből. A XVI. századbeli confessiók ke­
letkezésének s tartalmának ismertetése. 2. Magyar prot.
egyházjogból. Az egyházközség jogi helyzete és jelentő­
sége a magyarországi ev. ref. egyházban. 3. Biblia, ma­
gyarázati textusok. Es. 42:1—4. I. Móz. 22:1—18; I.
Kir. 1 9 :1 -8 ; Es. 12 :1—6 ; Ezék. 33 : 7—11 ; Zsolt. 72 :
1—7; Zsolt. 90; 5. Móz. 18:15—19: Amos 5:21—24;
Luk. 17 : 20—25 ‘ Ján. 3 : 22—36 : Rom. 12 : 17—21; Rom.
13 :1—10 ; II. Pét. 1 :16—21 ; II. Kor. 12 : 1—10 ; Ján.
20:11—18; I. Ján. 5 :4 —13; Jak. 1:21—27; Ap. Csel.
20 :17—38 ; Máté 5 : 1—12 ; Gál. 5 :1—15 ; Márk 12 : 28—
34; Héb. 12 : 7—13 ; I. Thess. 5 :14—24 ; Ján. 11: 32—45 ;
Efez. 6 : 1—20 ; Dán. 1 2 :1 -4 .
Minden egyes vizsgára a jelölt a kitűzött 3—3 tétel
közül egyet szabadon választ és azt Írásban kidolgozza ;
az első és második lelkészképesitési vizsgára azonban az
értekezésen kívül minden jelöltnek egyházi beszédet, ille­
tőleg gyakorlati biblia magyarázatot is kell készítenie a
megjelölt alapigék valamelyike alapján.
A dolgozatok 1905. jun. hó 15-ig adandók be a theol.
fakultás igazgatójánál. E határidőnél később dolgozatok
csak abban az esetben fogadtatnak el, ha a késedelmet
orvosilag is bizonyított és igazolt betegség okozta.
A theol. fakultás tanári karának 1904. nov. 4-én tar­
tott üléséből.
Kolozsvárt, 1904. nov. 5-én.
Jóváhagyom:
Dr. Bartók György, Kenessey Béla,
erdélyi ev. ref. püspök. ____ theol. igazgató.
Sz. 1491—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a kolozsvári ev.
ref. egyházmegyébe kebelezett válaszuti lelkészi állásra
pályázatot nyitok.
Dijlevél szerinti javadalom: 1. Lakás a szükséges
melléképületekkel, 928 Dől kerttel és udvarral. 2. 27 h.
955 Dől szántó, 4 hold 814 Dől rét tagositva, melyeknek
bérértéke 162 kor. 50 f. 3. A hívektől fapénz czimen 26
kor. 40 f. 4. A báró Bánfíy-féle domíniumtól 220 kor. 5.
Terményjö ved elem pénzértéke 85 kor. 33 f. 6. Munkabeli
szolgáltatások pénzértéke 26 kor. 67 f. 7. Stóla 14 kor.
80 f. 8. Kongnia 1092 kor. 70 f. 9. Vallástanitásért az áll.
iskolában 200 kor. Megjegyeztetik, hogy a lakáson, kerten,
kongruán és vallástanitási díjon kívül a megválasztandó
lelkész 1905. szept. 20-ig félfizetést élvez.
Folyamodványok nt. Herepey Gergely esperes aíiához
Kolozsvárra küldendők. Pályázati határidő 1904. nov. 30.
Kolozsvárt, 1904. okt. 27.
Dr. Bartók György, püspök
Nyomatott az „Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
45. szám.
Sz. 1205—1904.
KÖRLEVÉL
az udvarhelyi egyházmegye tiszt, lelkészeihez.
1. Mivel f. hó 10—25. napjain nem leszek itthon, az
esperesi teendőket tiszt, főjegyző aa. fogja végezni. Fel­
kérem tiszt, paptársaimat, hogy halasztást nem tűrő ügyek­
ben szíveskedjenek hozzá fordulni. Ha szolgálati bizonyít­
ványt kérnek, a kéréshez egy korábbi szóig, bizonyítvány
csatolandó.
2. Felhívom tiszt, paptársaimat, hogy a f. évi orsz. köz­
alapjárulékot decz. 1-ig feltétlenül küldjék be hozzám.
Alsósófalva, 1904. nov. 7.
Ifj. Péter Károly, esperes.
Sz. 663—1904.
ERTESITES.
Többfelöl jött kérdezősködés folytán tájékozni kívá­
nom görgényi egyházmegyei iskolaszékeinket, hogy, —
nem adatván ki központi nyomtatvány, — a vallás- és
egyházi énektanitási haladási-munkanapló szövegezése tár­
gyában, tanügyi előadó aa. javaslata alapján, november
17-diki tanácsunk fog határozni és intézkedni.
Gernyeszeg, 1904. nov. 6.
CseJcme Ferencz, görgényi esp.
1074—904. sz.
MEGHÍVÓ.
A sepsi ev. ref. egyházmegye f. év november 23-án
d. e. 9 órától kezdve, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó-
kollegiumban tartandó rendes közgyűlésére a t. tagokat
tisztelettel meghívom.
Tárgyai a közgyűlésnek: 1. Ima, tartja Bitai Géza
egerpataki lelkész. 2. Elnöki megnyitó. 3. tagok számba­
vétele. 4. Jelentések az esperesi vizsgálatról, ehmegyei
tanács működéséről, tanügyről, pénztárról, orsz. özvegye-
árva gyámintézetről, közalapról. 5. Az egyházmegye
jövő évi költségelőirányzatának megállapítása. 6. A theol.
fakultás javára az egyházközségek megadóztatására vo-
natkzólag vélemény nyilvánítás. 7. Ének vezérek beigtatása,
eskületétele. 8. Segélykérvények tárgyalása. 9. Esetleges
indítványok.
Lelkipásztor társaimat kérem, szíveskedjenek a köz­
gyűlés tagjait a gyűlés tartásáról értesíteni.
Ilyefalván, 1904. nov. 5.
Józsa Sándor, esperes.
909—1904. sz.
MEGHÍVÓ.
Kézdi egyházmegyénk rendes közgyűlését van szeren­
csém f. hó 25-én (péntek) d. e. 9 órára, Kézdivásárhelyre
a tanácsház termébe tisztelettel összehívni.
Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az előző gyűlés jegyző­
könyvének felolvasása. 3. A tagok számbavétele. 4. Az
újonnan választott gondnokok és lelkészek beiktatása,
illetőleg bekebelezése. 5. A közgyűlésen meg nem jelent
tagok igazoló jelentésének felolvasása. 6. Indítványok, iníer-
pellácziók írásban beadása. 7. Felsőbb hatóságok leiratai
s ezek során első sorban a Mlgs. lg. tanács 2676—1904.
számú felhívása a theol. fakultás fentartásához egyház-
községeink hozzájárulása tárgyában. 8. Esperesi, főjegyzői,
számvevői, pénztárnoki és bizottsági jelentések előterjesz­
tése. 9. Az egyházmegye jövő 1905. évi költségelőirány­
zatának és az egyházközségek jövő 1905. évi rendszere­
sített fizetendőségeinek megállapítása. 10. Az ürességbe
jött bírói állások betöltése. 11. Kérelmek, beadványok
tárgyalása.
Megjegyzés d. e. 10 órakor istentisztelet, melyre
közgyűlésünk tagjai testületileg vonulnak a tanácskozási
teremből a templomba s innen vissza a tárgyalás folyta­
tására.
Alsócsernátonban, 1904. nov. 5.
Bodor Géza, esperes.
 VII. Évfolyam. 46-ik szám.
AZ ÉRD. EV. REE. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Állandó veszedelem!
Nem vádolhat minket szükkeblüséggel
vagy botrányhajhászattal senki. Többi hasonló
Jellegű és irányú laptársaink is — még tán
igen tervszerűen — kerülik az u. n. „feleke-
zetközi“ sérelmeket. Jól is teszik. Hiszen ha
nekünk is kedvünk telnék, mint más „fele“
vagy „egész“ „barát“-sáriknak, a botrányok­
ban egy éjjel-nappal állandólag őrködő „bot­
rányirodával“ alig érnők be. Pedig dehogy
teszünk mi ilyen messzemenő intézkedést. Van
már nem egy példa rá, erős bizonyíték gya­
nánt, hogy sérelmeinket csendesen és orszá­
gosan gyűjtögetjük. Tárgyaljuk is gyülésről-
gyülésre, összeszerkesztjük konventről-kon-
ventre, „memorandumozzuk“ zsinatról-zsinatra.
És.. . Es várjuk minden vonalon azt a bizo­
nyos jogorvoslatot, amiről bizonyosan tudjuk,
hogy a legbizonyosabban soha se kapjuk meg.
Legalább is soha se úgy, amint méltán és
igazán várnók.
Állandó veszedelemmel állunk pedig szem­
ben. Újra meg újra el kell hivatalosan mon­
dogassuk a farkas és a bárány meséjét „élő
képekben“. Persze, hogy nekünk kell bárá­
nyoknak lenni; pedig (ha nem szívesen is)
elvállalnók (akármi ritkán) a farkas szerepét
is. Előttünk van a „Memorandumunk“. Olvas­
gatjuk okt. 26-ika óta a remélhető jogorvos­
lat előreküldött indokolását. Botránkozásnak
köve; de mi nem akarunk megbotránkozni.
Igazán bele vagyunk törődve, hogy mindig
igy lesz —; mert mindig igy volt.
Vegyünk hát ki vagy egy adatot. Az
apácza-zárdák fölveszik a protestáns leány­
növendékeket, de hitoktatásra nem bocsátják
ki, sem a hitoktatókat intézetükbe nem enge­
dik. A hittanból pedig calculus kell. a z intézet
szabályai szerint pedig a térdeplésben és ke­
resztvetésben kitűnőek. Indokok: a protestáns
szülőket senki se kényszeríti, hanem saját jó­
szántukból viszik oda leányaikat; tehát előre
elfogadták az intézet „törvényeit“. Napnál
K olozsvárt, 1904. november 17.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
világosabb pedig, hogy ezek az intézeti törvé­
nyek erősebbek az országos törvényeknél. Me­
részségben azonban túltennék az apáczákon,
ha ajánlanám a protestáns intézeteknek, hogy
kisértsék meg ők is a hasonló eljárást katho-
likus növendékeikkel. Klerikálissaink valósá­
gos külön „hazaíikapitálist“ őriznek a nyári
István-napban; nem is nézik magyarnak, aki
nem ünnepel velük-
Mit nekik a magyar vallásnak magyar hí­
vei, magyar liturgia, magyar imádság.. Ha
azt a magyar jobb kezet nem kisérjük mi is
latin litániával. Várjuk meg azonban a Memo­
randum ellátását. Ne méltatlankodjunk, ha Kö­
rösről vinnének is szentelt vizet annak meg­
írására.
Állandó veszedelmet most egyébben látok.
Nem szívesen irok róla. Nem is tudok elég
keményen írni. De Írnom kell — mert „diíi-
cile est. .non scribere.“
Egy állami leányiskoláról van szó, nincs
kizárva, hogy napok múlva mindenikről lesz
szó.
Valami „tulbizalmas“ nagyon „elnöki“ ren­
deletet kaptak „a vallásos élet ébresztésére
és az erkölcsök nemesítésére“ s ma a külön­
böző felekezetű tanárokat valami csodálatos
ária fogadja, se nem ének, se nem ima, mégis
minden — keresztvetéssel jár és benne van
„Mária“!
Az államról pedig sajnosán bár, de tudjuk,
hogy — bevallottan — nincs felekezete. Ém-
lékszünk, milyen lázasan sietett az elsők között
lenni, ki törvénybe igtassa a „felekezetnél-
küliséget.“ Tudok azonban egy esetet, hogy
egy tekintélyes áll. intézet igazgatója (bízvást,
hogy a szabadgondolkozó állam kegyeit inkább
megnyerje) nationáléjába „felekezetnélkülit “
jegyzett. Csendes nehezteléssel aztán azt a
választ kapta, tiogy az a törvény nem neki
szól. Ha jól tudom, most lutheránus.
Sapienti pauca satest... .Nem látta a ren­
deletet senki. Nem tudja a tartalmát. Hivata­
los közlöny nem hozza. Annyit tudnak a lég­
 374 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
beavatottat)bak, hogy a kath. nagygyűlés alatt
jelent meg és hogy eddig ez nem volt gya­
korlatban az intézetben. Beszélni aztán beszél­
nek eleget, tán igen sokat. Elkeserednek a
kedélyek. Elmérgesednek rég begyógyult se­
bek. Bizalmatlanok lesznek az emberek a tör­
vények őreiben. A sötétségnek kisértő szelle­
mei fölszabadulnak. Állandó veszedelem! Az
eredményt pedig megmutatta a múlt években
a „kereszttel“ verekedő keresztyén ifjúság. A
sok illetlen gonosz beszédből szeretnék kivá­
lasztani valami tanitni való bölcsességet! És
nem találok. De ha találnék okos katholikust,
mégis megkérdezném: „mit cselekedjünk atyám ­
fiá i! fé rfia k ? Elvégre is nem arravaló tán a
kereszt, hogy a keresztyének agyonüssék egy­
mást vele!. Arra, se, hogy abba legyen
mindig, különben békés polgároknak és tanuló
növendékeknek „állandó veszedelme!“
Vigil.
Mégegyszer „Azok a régi jó idők . .
(Viszonválasz Kristóf György h. tanár urnák).
A Tanár úr által oly nagyon feldicsért „új
szellem“ hatása alatt a mi fejlődés történt, az másod-
rangú csupán, az inkább csak külsőségek sorozata,
mint p. o/ kényelmesebb, modernebb berendezkedés,
felszerelés, a tanulóknak nyújtott nagyobb kényelem
stb. Ezen a téren pedig, ha igaza van a közelebbi
kolozsvári kultusministeri látogatásnak, az unitáriusok
kolozsvári főgimnáziuma is túlszárnyalta már vala­
mennyi kollégiumunkat. Ezekben a külsőségekben
versenyezni akár a gazdag kath. klérussal, akár ma­
gával az állammal, amely milliókat tud elszórni épü­
letekre, berendezésekre, felszerelésekre, tanulók ké­
nyelmére, sőt forszírozni ayersenyt még a vagyontalan,
szegény jó gyermekek tanulhatásának feláldozásával
is, legalább^ is könnyelműség. Ezt állítottam én t.
Tanár úr. És ezt a nagy igazságot nem akarom fel­
adni: gimnáziumaink elsősorban kálvinista gimnáziu­
mok s mint ilyenek kell nagy szolgálatokat tegye­
nek a magyarságnak, drága hazánknak is. Csak nem
képzel olyan elmaradottnak, hogy ne repesne szivem
nagy örömben, ha intézeteink külső pompában, be­
rendezésben, a tanulóknak nyújtott minél nagyobb
kényelemben is túlszárnyalná az összes állami s más
felekezetű intézeteket i s ! De ha nincsen elég anyagi
erőnk, magasabb rendű érdekeink háttérbe szorítása
árán az újitás is elitélendő ! Akinek csak aba posz­
tóra jut, ne akarjon adósság csinálással angol posz­
tóból ruhát. Aki földszintes hajlékban, jóllétben, ké­
nyelemben lakozhatik, ne rombolja azt le azért, hogy,
ha csődbe jutással is, de emeletes palotát építtessen
magának.
Hogy egykori kedves tanárunkra, Váró Ferenczre
hivatkozik a mintagimnáziumot illetőleg, nagyon
köszönöm. Csak kérem t. Tanár urat, olvassa el több
figyelemmel Váró Ferencz jeles tanárunknak ily irá­
nyú füzeteit, hogy megláthassa, miként rajzolja meg
ő a Bethlen Gábor kollégiumának hivatását s ezzel
bár hallgatólag többi kálvánista gimnáziumunk minta
voltát, hivatását, mert hiszen többi intézeteink alapí­
tóit is a Bethlen dicső szelleme vezette az alapítás
nemes munkájánál. Váró Ferencz jeles tanárunk a
többek között szóról-szóra ezeket mondja: „Minta­
gimnázium“ Enyeden azt kell hogy jelentse: minta­
gimnázium a Bethlen Gábor szellemében. Bethlen
46. szám.
Gábor pedig az intelligencziának, a népből való folyto­
nos restaurálását akarta, mint ahogy a fövő edény­
nek a fenekéről^ buzognak fel folytonosan a magasba
a buborékok.“ És ez történelmi igazság is Tanár úr!
A tanulói pályáról leszorult „értékes elem“ alatt
igenis azokat a szegény, teljesen vagyontalan magyar
fiukat értem, akikből régen a Bőd Péterek, a Debre-
czeniek, a Csornák nőttek nagygyá intézeteinkben
anyaszentegyházunk, nemzetünk nyereségére, dicső­
ségére és akik által képviselt típusnak ma már be
vannak zárulva kollégiumaink kapui. Ezeket ma fel
sem veszik kollégiumaink, nemhogy segélylyel lát­
nák el.
Csak értsük meg jól egymást Tanár úr. Újonnan
beiratkozónak az első évre (amíg abban az intézet­
ben nem mutathatta még magát érdemesnek) legtöbb
segély amit adhatunk: fél konviktus (tudtommal ezt
is csak a Bethlen-kollegium cselekedheti), aztán tan­
díjmentesség, esetleg pár könyv. Ezen kedvezmények
mellé kell még legkevesebb 220—260 korona kon-
viktusra, felszerelésre, ruházatra, könyvekre, melyek­
nek egyes része szinte minden évben változik, benn-
lakási költségekre stb Aki ezt meg nem bírja, be
sem iratkozhatik, tehát nem fogja a tanár uraknak
bemutathatni egy tanéven keresztül érdemes voltát
és kollégiumainknak sem lesz módjában második
évtől esetleg még több kedvezményben részesíteni,
talán épen ingyenes tanulóként emberré nevelni.
Bizony, ez a típus át sem lépheti a kollégium kü­
szöbét, hogy tehetségéről bizonyságot téve, majd
egykor kegyletekhez juthasson; ennek be van zárva
a kollégium kapuja, akárhogy csürjük-csavarjuk a
dolgot.
Aztán, hogy miért lenne bűnös az a szülő, a ki
azért nem költ fiára, mert neki sincsen: titok előttem.
Valamint titok az a neveléstudomány is, hogy a gyer­
meki hála akkor fejlődhetik igazán, ha a szülő minél
több reáköltéssel kapcsolja magához gyermekét. Ka-
thedrai bölcsesség ez csupán, Tanár úr. Hiszen hány
szegény szolgaimból lett úr, emelte föl családját;
nemcsak hogy nem volt hálátlan édes szülőjéhez,
aki nem költött reá azért, mert neki sem volt, de
igazi áldásává lett családjának.
Ezeknek a szegény, vagyontalan fiuknak a régi
jó időkben, ha úgy, ahogy kiruházta édes szülője,
vagy a jó emberek valamelyike, elég volt egy ajánló
levél valamelyik tanárhoz vagy jószivü diákhoz s ez
szerzett nekie alkalmat, hogy becsületes munkája
árán íelnevelkedhessék, emberré legyen. Hogy ha
most a konviktusi rendszer mellett beállhat egyene­
sen urfinak: az igen örvendetes dolog; csakhogy
nincs anyagi ereje intézeteinknek oly sok ingyenes
helyet létesíteni a konviktusokban, mint a hány ki­
tűnő tehetségű növendéket kellene segélyezni. Egy
nehány szegény fiú egészen urfi lesz, otthonn meg
sem ismert kényelemhez jut, a nagyobbik résznek
pedig még száraz kenyérre sem jut, minélfogva az
intézetek falain kívül reked.
Aztán, hogy mi oly nagyon „lealacsonyító“, „szé­
gyenletes“ lett volna abban a szolgálattevésben, iga­
zán nem értem. Hiszen szolgák vagyunk mi is mind­
annyian, a Tanár ur is, én is, sőt a miniszterelnök
is. Szolgái egy-egy intézménynek, ügynek, eszmé­
nek, czélnak. Az a szegény vagyontalan fiú is szent
ügyért, czélért szolgált, t. i. hogy emberré legyen,
tehát jövendőjéért. Megtanulta becsülni idejekorán a
munkát s a legtöbbször a gazdag fiú családi otthona
az ő otthonává is vált; a testi táplálék helyett nyúj­
tott a gazdag fiúnak nem egyszer szellemi táplálékot.
Közte s a gazdag fiú tekintélyes családja között ki
fejlődött nem egyszer egy egész életre szóló nemes
viszony, hogy egy életen keresztül legyen pályáján
hatalmas támogatója. Hány igy felnőtt tekintélyes
 46. szánt. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
állást betöltő egyént ismerek, hány él most is közöt­
tünk, de sohsem hallottam, nem tapasztaltam, hogy
a müveit társadalom előtt pirulnia kellene.
Azt mondja a Tanár ur, hogy a szolgafiut ütle­
gelték. Hát mikor a szegény szolgafiut szabad volt
ütlegelni, szabad volt akkor megpálczázni az uríit is.
A régi kontra-szoba lehetne tanúja, hogy a tanvezető
tanár és minden osztályból egy-egy kiküldött növen­
dék assistencziája mellett hány urfinak jutott ki a
páiczázásból, ha rósz fát tett a tűzre. Mikor az uríit
nem volt szabad megpálczázni, ütlegelni akkor a
szolgafiut sem volt szabad. Visszaélések történhettek,
miként történnek ma is, és történni fognak mindad­
dig, mig emberek lesznek a földön. De a kivétel nem
szabály, igy tanítja a Tanár ur is.
Az ipari pályára küldés, amit a Tanár ur is cse­
lekszik, régi professzori tanács. De azért egy tanár
urat sem ismertem, aki jó^ példával járva elől, ipari
pályára adta volna fiát. És természetesen is, mert
kisiparunk tulajdonképpen nincsen, tönkre ment, ami
volt is, előbb hát meg kell teremteni. A nagyiparos­
nak pedig tőkével kell rendelkeznie. Különben egy
ügyes iparos legénynek is kell legalább négy osztály
szakiskolából vagy gimnáziumból. Minthogy pedig
anyaszentegyházunknak szakiskolára nem telik, pó­
toljuk, miként régen is cselekedtük, gimnáziumainkkal.
Aztán mi szorítsuk le saját véreinket a tanulói,
illetve közpályákról? Mikor a szász és oláh nagy
áldozatokkal nevelteti fiait, hogy azok minél nagyobb
tért hódítsanak közéletünkben, a közpályákon. Itt
sem értem a Tanár urat. Hiszen ez egyenesen bűnös
könnyelműség volna tőlünk.
A Tanár ur vallja és állítja, hogy a földmíves
szülők gyermekei teszik a jótanulók nagyobbik szá­
mát s panaszolja, hogy a rosszul tanuló „urfik“ nem
akarnak szerszámkoz nyúlni. Nos hát ezért is meg
kellene könnyiteni a szegény fiuknak a tanulást, nem
pedig leszorítani őket, eltanácsolni a tanulói pályá­
ról. Hadd fejlődhessék ki nemes verseny, mely kény­
szerítse gyakorlati pályára a tehetségtelent, ha urfi is.
A Tanár ur azt állítja, hogy annyira mennek kol­
légiumaink a szegény fiuk segélyezésében, hogy még
vallást sem vesznek tekintetbe és itt hivatkozik Szász­
városra. Hát hogy p. o. Szászváros dr. Vlád Aurélt
kegyelettel is segítette érettségi bizonyítványhoz s
még több ily hálás (!?) oláhot, ebben nem sok dicse­
kedni valónk van; másfelől pedig nagyon siralmas
példáink vannak arra, hogy jeles tehetségű ifjaink
egy részét a kath. egyház neveli fel, persze egész
családjuk áttérése árán. Vérző szívvel bár, a szegény
vagyontalan szülő, áttérésre is rászánja magát, csak­
hogy jeles tehetségű gyermeke felnevelését biztosit-
hassa, miután mi nem tehettük. Sőt még siralmasabb
példákból is felhozok egyet. Péntek József Szászse-
besi szegény kovácsmester, aki a Szilágyságból tele­
pedett évtizedekkel ezelőtt Szászsebesbe, pár évvel
ezelőtt hozzám jött, hogy volna neki egy kitűnő ta­
nuló fia, aki mindig első volt a szász-iskolában, a
szász algimnáziumban. Be szeretné adni valamelyik
gimnáziumunkba, csakhogy a ruházaton kívül, mint­
hogy mestersége a szászok között gyengén megy,
meg sok gyermeke is van, alig tudna a fiúra 20—30
írtnál többet áldozni. Mondta is fiának, hogy legyen
kovács mester, öreg napjaira igy támaszt is nyerne
benne, de a fiú azt mondta, hogy ha nem tanulhat,
elpusztítja magát.
Én kopogtattam érdekében pár kollégiumunknál,
de annyi kegyeletet, hogy 20—30 írt hozzáadásával
a fiú az első évet — mely alatt tehetségét bemutatja
— végezhesse, lehetetlen volt kapnom. És mi követ­
kezett be? A szászok adnak a fiúnak ma évi 280 K
stipendiumot, amelylyel fedezheti évi költségeit. Ter­
mészetesen az apjával együtt szász-lutheránussá kel­
375
lett előbb legyen e magyar kálvinista ember, fia pe­
dig majd, mint szász tanár vagy szász pap kell szol­
gáljon. Most még csak az van hátra, hogy a vagyon­
talan szegény kálvinista szülők az oláh intézetek
kegyelméből neveljék föl gyermekeik legjavát.
Azt mondja a tanár ur, hogy megszaporodtak az
iskolák és a tanulók. De hát: ha szabad kérdenem:
a pályák nem szaporodtak rohamosan meg? Azt pe­
dig éppen nem tudhatom, honnan veszi a tanár ur
statisztikai adatait, midőn állitja, 7 gimnáziumunkról
szólva, hogy ma 5-ször annyi a tanulók száma, mint
a 60-as években. Megjegyzem, hogy én is csak er­
délyi kálvinista gimnáziumainkról szólottám. Kérem,
vegyen kezébe egy 1869-beli névkönyvet, amikor
még két gimnáziumunk algimnázium volt s meglát­
hatja egyházkerületünk e hivatalos statisztikai kimu­
tatásából, hogy mig 1869-ben 7 kollégiumunkban a
tanulók létszáma 4033 volt, 1904-ben csak 3064. Ha
leütjük a 4033-ból a jogászok, theologusok és képez-
dészek számát, úgyis 3756 marad 1869-ben a tanulók
létszáma a 7 kollégiumban. Csupán a gimn. oszt. ta­
nulók létszáma e 7 intézetünkben: 1869-ben 2047,
1904-ben pedig 2481. Nem került hát ki semmi kép-
pen a Tanár ur 5-szörös numerussá.
Ami végül eme kissé vicczesen odadobott nyi­
latkozatát illeti, miszerint bár fájdalommal látja, hogy
a kulturális bajok megszüntetésére milyen ragyogó
példával jár elől az oláh „Albina“ s hogy magyar
pénzintézeteink éppen nem követik, erről beszélni
hivatottnak sem érzi magát, mert ilyen mellékfoglal­
kozást űznie nem szabad: engedjen meg t. tanár ur,
de igen könnyüvérü nyilatkozat egy tanári embertől.
Ez a kérdés több figyelemre, megszivlelésre lenne
méltó« Hát ha az ilyen mellékfoglalkozás nincs meg­
engedve, mint a papoknak, akikre valószínűleg czéloz
szellemeskedésével, való igaz másfelől, hogy egyet­
len kollégiumunk sincs, a melyiknek akár gondnoki,
akár tanári karából ne lennének feles számmal ösz-
szeköttetésben a helyi pénzintézetekkel, vagy mint
részvényesek, vagy mint igazgatósági, esetleg fel­
ügyelő bizottsági tagok. így aztán arról is lehetne
szó, hogy ilynemű összeköttetéseiket, befolyásukat
az illető bankoknál a vagyontalan szegény jótanuló
fiuk javára gyümölcsöztessék. Ha egyedül az Albi­
nénak csak egy gimnáziumnál van 50 alumnusa, miért
ne lehetne a magyar bankok mindenikénél legalább
2—3? A Tanár uron kivül bizonyára egyetlen tanára
sincs erdélyrészi kollégiumainknak, aki az ily irányú
mozgalom megindítását attól tenné függővé, hogy a
czélzott mellékfoglalkozást űznie szabad-é vagy nem?
Vagyok különben szívélyes üdvözlettel
Benedek Károly.
(Vége.)
KÜLFÖLDI SZEMLE.
A francziaországi válság előzm ényei. Com-
bes miniszterelnök kabinetje, a nagy kulturharcz első
fázisát diadalmasan bevégezve, már az egyház és
állam viszonyának megváltoztatását, a concordatum
megszüntetését is munkába vette. Az első mozzanat
lefolyását, a forduló pont előzményeit most már vi­
lágosan látjuk összes tanulságaival s a milyen neve­
zetes része korunk elvei küzdelmének, összefoglalása
értékes adatokat jegyez le e messze kiható mozga­
lom történetéből.
A küzdelem kipattantója a karthauzi barátok
vesztegetési ügye. Az évek óta tartó harcz a szer­
zetesi iskolák bezárása, kongregácziók kitiltása körül
a diplomácziai óvatosság jegyében folyt; a feszült­
séget növelte, a chartreuze-liqueur íellobbantotta.
Combes nemzeti politikája a nemzet nagy többségé-
 376 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 46. szám.

nek politikájául bizonyult a kamara szavazatai által. venni. A kongresszus neutrális talajon áll. Az előíté­
Püspökök is hívei e politikának, mely a klerikalizmus lettől ment tudomány ugyan illúzió, csak az igazán
által hajszolt pápai mindenhatósággal szemben nem élő vallásosság érthet meg más vallásokat. De minden
felédheti el a gallikánizmus opponáló- szelleméről s komoly búvárt szívesen lát a kongresszus, még ak­
különösen nem a döbbentően érezhető káros hatásá­ kor is, ha a vallást pathologikus tünetnek: a szellem
ról amaz ultramontán klerikálizmusnak. Itt jött közbe beteges jelenségének tartja.
a Vatikán meglepő kezdeményező lépése, Geay lavali A kongresszus nyolcz alosztályban a következő
püspök, Combes politikájának eshetőleges eredmé­ csoportokról tárgyalt: A természeti népek vallásáról
nyeit, a gallikán elvek érvényre emelkedését figye- (Mexicó és Peru belefoglalásával) Rivers cambridgei
lembevéve, „nem viselkedett elég harcziasan“ ellene. tanár elnöklete alatt: a kninaiak és japánokéról
Vannutelli bibornok egy levélben értésére adta a (Müller berlini prof. elnök); az egyiptomiak és sémi­
pápa neheztelését, a mi egyértelmű a püspökségről tákéról (Haupt-Baltimore); India és Irán vallásáról; a
való lemondással. A püspök átadta levelét a kor­ görögök, rómaiak, germánok, kelták és szlávokéról
mánynak, mely figyelmeztette a vatikáni a concor- (Reitzenstein-Strassburg), végül a kér. vallásról (Holtz-
datum azon pontjára, mely szerint csak a kormány mann Strassburg).
utján érintkezhetik a franczia püspökökkel. A íelelet A felolvasások közül nevezetesek: Dieterich
az volt, hogy ez a levél pusztán magánlevél volt. 'heidelbergi professzoré „az anyaíöld vallásáról“ A
Geay ellen meg is indult az eljárás, követte a szi­ föld kultuszának közös elemét mutatja fel a külön­
gorú megidézés, most már hivatalosan. Combes kö­ böző vallás alakokban, mint egyikét azoknak a mély.
vetelte ez iratnak, mely le Nordez dijoni püspökre alapoknak, melyeken egyforma megoldásokat, nyer­
is kiterjesztetett, visszavonását. A Vatikán megta­ nek a nagy problémák a legkülönbözőbb népeknél.
gadta az engedékenységet s ezzel a hivatalos érint­ A föld élete előképe a lélek életének: az előállító és
kezés megszakadt. Róma módot keresett a renitens elmúlás szemléleti látványa a legközvetlenebb útmu­
püspökök ügyének lebonyolítására, Combes pedig a tatás, a honnan és hová kérdéseinek megoldására.
Vatikán kihívását elfogadva, a' concordatum felbon­ Innen a föld kultusszá, mint életadói a gyermek és
tását s az egyház új rendezésének nehéz munkáját a házasság odaszentelése; innen a temetés, hogy az
most már azzal az előnyös fordulattal végezheti, élet, melyet a primitív ember nem tud képzelni más­
melybe a megriadt ultramontánizmus sietős támadása ként, mint hogy már megvan mielőtt szemünk elé
juttatta az ügyet. A lejtőre kétségkívül Róma taszí­ kerülne, — visszatérhessen az uj lényben a földből,
totta a kérdés eldöntését s siettette ezzel a Combes s csak az értéktelen, sőt káros élet elvét nem bo­
terveit, melyek, akármennyire vallástalanság szinébe csátja vissza a földbe (minek maradványa ma is az
öltöztetnék is jellemét, meg a franczia népét is, min­ öngyilkosok kizárása a temetőből. — De a mindig
den esetre tisztább vallási katholiczizmust óhajtanak női alakban képzelt föld-isten (a római Levana pl.)
állitni a klerikális egyháziasság helyébe. A pápai lassanként helyet ad a férfi isteneknek s megkezdő­
udvar, melyből, úgy látszik, a XIII. Leó szelleme nem dik az a magasabb fejlődés, mely az anyaföldtől ehez
költözött el, épen ezt a szellemet tartja veszélyesnek az imádsághoz vezet: mi atyánk ki vagy a mennyben.
a franczia püspökök vonzódásában a kormány politi­ A kiéli Denssen az ind vallások rokonságáról
kájához, azért akarná elfojtani s nem habozott, ime, beszélt a keresztyénnel; a brahmanizmus, buddhiz­
a legkiélezettebb harcztól se ennek érdekében. Az mus és ker.-ség közös elemeiről s egymást kiegészítő
igazság azonban ezúttal sincs a pápai szék oldalán jelleméről, de a ker.-ség „központi vallás“ jellegét
s ha Combes eszméi győznek, s pedig politikája a kiemelve, mint a mely az ember „központi tehetsé­
többség óhajtásával s egyetértésével találkozik, a gét“, az akaratot váltva meg, a teljes váltságot
mennyit nyer az igazabb vallási katholiczizmus, any- nyújtja. Az agg, de ifjú lelkű Réville azt a fontos
nyit nyer vagy tán még többet, a lelki szabadság szerepet mutatta fel, melylyel a vallástörténet bir az
elve, azoknak a nyerseségeknek daczára, melyek az egyháztörténetére nézve. — Nemcsak előállását, de
ilyen megrázkódásoknál bizonyosan elkerülhetetlenül egész fejlődését, tanban, érzésvilágban, a kér. vallás­
előfordulnak. nak, hivebben megérteti a vele érintkező vallások
vizsgálása. A kutatás gazdagítja a vallásos lélek psy-
Az internationalis vallástörténeti kongresz- chologiáját, a vallás lényegének megértését s ez vi­
szus augusztus 30-án kezdődőleg tartotta második szont mélyíti az egyh. tört. megértését. Dr. von
nagy összejövetelét Baselben, négy évre az első után Schöder a legmagasabb jó lény hitéréi beszélt az
(Párisban). A vallástörténet munkásainak egyesülé­ árjáknál, bizonyítva, hogy a természetimádás és lé-
séről s általában a kongresszus czéljából Dr. von lek-kultusz két önálló gyökere a vallásnak s melléjök
Orelli baseli professzor elnöki megnyitója rajzolt tar­ harmadikul szintén önálló gyökér gyanánt csatolja
talmas képet. Kutatásainak tárgya az emberiség val­ egy legfőbb jó lényben való hitet. Dr. Furrer (Zü­
lásai, oly magas és annyi nehézséget ad, hogy igazán rich) a vallástörténet értékéről beszélt a kér. theo-
helyén van az összes munkások egyesítése, mit a logusra nézve. Különös érdeklődést keltett Kaikioku
kongresszus czélul tűz ki. A többi tudományok is, a Watanabé tokioi buddhista, főiskolai tanár vallomása
nyelvészet, a filozófia, a lélektan, a természettudo­ a keresztyénségről, miközben Japán vallási viszo­
mány s mindenek fölött a történeti búvárkodás sokat nyait mutatta be. Japán — úgymond — erejét főkép­
gyarapították ezt az uj tudományágat. A nép- és pen a protestantizmusból merítette. A buddhizmus bá­
kultúrtörténet újabb feldolgozásaiban a vallás nem gyadt és a vallásos szükségletek kielégítésére elég­
tökéletes függelék gyanánt, hanem a legelőkelőbb telen közömbösségéből a skepsis utján a prot. ke-
ható erők egyikéül tűnik fel. A kongresszus teljesen resztyénség erőteljes váltság vallásához jutott s most
különbözik az u. n. vallás-kongresszusoktól, pl. a a két vallást kezdi átönteni egymásba az élénk val­
chikágóitól, melyeknek unionáló törekvések adták meg lásos gondolkozás.
jellegüket; ez nem akar uj vallást adni az emberi­ Dr. Sarasin (Basel) a legalsóbb fokon élő ember­
ségnek. Nem is a vallások tárgyáról, az isteni hata­ fajok (ceyloniak és celebesiek) életéből azt találta,
lomról szólnak tárgyalásai, hanem e közös tárgy hogy bár erkölcsi viszonyaik tisztasága csaknem
fölött alakult reflexiókról. Ez a reflexió igaz, annyira meglepő (egynejüség, a lopástól való tartózkodás),
belső, hogy rendkívül nehéz megragadni s kifejezni: vallásos képzeteik egyáltalán nincsenek; ha valaki
annál szükségesebb a kölcsönös támogatás és alakba arról tudakozódik, hogy mit képzelnek a halál után
öntés. Ellentétes nézetek vallói igy értik meg egy­ történendőkről, szomszédaikhoz utasitják, azok tán
mást, elhamarkodott Ítéleteknek igy fogják elejét tudnak valamit erről.
 46. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Dr. Keszler (Greifswald) a Mani-vallás jelentősé­
géről beszélt. Valóságos világvallásnak mondta, mely
500 közül egész Afrikát, azonkívül Turkesztánt, Chi-
nát, Mandsuriát betöltötte s a 10. századig tartott
jelentékeny szerepe. Nehány szerencsés lelet ezelőtt
két évvel a chinai Turkesztánban eredeti manicheus
iratokat hozott napvilágra, melyekről dr. Miiller a II.
szakosztályban jelentős eredményekkel számolt is be,
melyek közt legfontosabb, hogy Mani maga sem persa,
hanem Babylonbeli volt s tanaira a Marduk-tisztelet
volt irányitó befolyással.
Hazankat is képviselte két felolvasás: Kohlbach
tanár Kaposvárról a képző művészetek befolyását
mutatta íel Egyiptom, Assiria, Babylonia és Görög­
ország vallásaira; Mahler Ede pesti tanár pedig a
naptári dátumok vallástörténeti jelentőségéről olva­
sott fel érdekes és becses kutatásokat. Mai naptár­
berendezésünk az ős babyloni csillagimádás hajtása.
A csilagász babyloniak először jegyezték meg a hold
ájulásait és pedig nem az új, hanem a tölt holdat
fogva íel a megújulás és igy a hónap kezdetének. A
sabbat napja ez; nem a pihenésé eredetileg, hanem
az elkészülésé: egy megújulás készen van. Csak ké­
sőbb tették a hónap kezdetét az új holdra s lettek
figyelmesek az időközi változásokra s bővitették ki
az első sabbatot a heti új elkészültség ünnepeivel.
Izrael népe ezt a rendszert kombinálta a nap-évvel
s örökségével együtt ezt az ős alapot átadta a kér.
vallásnak is.
Ezeken a teljes üléseken tartott felolvasásokon
kívül még a 8 alosztály is számos felolvasást vett
programmjába, kissé bizony túlsókat is, a mint nem
egy hang tanácsolta is a kongresszusnak, hogy rend­
kívül becses, tudományos szolgálatait tegye még za­
vartalanabbá hatókká azzal, hogy bizonyos rendszert
állapit meg előre a felolvasások csoportosítására és
diskussiókat enged meg fölöttük.
A skót szabad egyház anyagi válsága. Szinte
példátlan esemény tartja izgalomban a skótokat s
bizonyosan az egész protestáns világot: az, hogy a
legfőbb angol törvényszék a skót szabad egyház
milliókat tevő vagyonát 24 gael egyháznak Ítélte oda
egy izgató per végleges döntése gyanánt.
Az ügy genezise ez: 1834-ben 450 skót lelkész
elvtársaival kilépett az államegyházból s teljesen a
saját erejéből teremtett új, virágzó egyházakat, há­
rom egyetemet, nagyszabású missziót; 60 év alatt
ez a szabad egyház Skócia legelső erkölcsi erőforrásai
közé emelkedett. De már az elszakadás alkalmával,
mely tisztán egyh. szervezeti különbségekből nőtt ki,
nyitva hagyták a visszatérés útját, a mint az állam­
egyházban a viszonyokat változni látnák, a hitvallás­
ban azonban egyek maradnak. Az államegyházzal
azonban nem egyesült az elvált testvér-ág, hanem
egyesült az u. n. szabad presbiteri egyházzal, mely
már inkább hittani kérdések mialt vált külön az
anyaegyháztól, jelesen hitvallását nem fogadta el.
Ez az egyesülés okozta már most azt a kínos
feszültséget keltő pert. 24 gael highland-beli egy­
ház, — a mint mondják a skótok, elmaradt s nehéz
észjárású emberek, — megtámadták ez unióba (1400)
belépő szabad egyházakat, mivel hűtlenekké lettek
az eredeti hitvalláshoz, midőn a presbiteri egyház,
mérsékelt hitvallását fogadták el. Követelték az egy
ház vagyonát, melyhez az óriás többség (1200 leik.)
hűtlenné lett s igy eljátszotta jogait. Az utolsó fó­
rum, kínos meglepetésre, az előzők Ítéletével szem­
ben a 24 gall egyháznak adott igazat. A skótok meg­
lepetésénél még nagyobb és jogos is az a panaszuk,
hogy ez a végső döntés oly férfiak testületében ho­
zatott, kik a szabad skót egyháznak nyílt ellenségei,
kik szellemét nem ismerik, történetének rugóit, ha
377
ismerik, csak a lenézés szemüvegén át ismerik. A
Lordok házában csakugyan csak egy skót biró ült,
az is az államegyház hivé. A betű szerinti igazság
látszatát kétségkívül tudja kelteni ez az Ítélet, de az
egyetemes megdöbbenésben nyilvánuló appellálás
valamely jobban értesülendő fórumhoz itt is ijesztő
sivárságában leplezi le az ellentétet betű és szellem
közt. Minden lélekjelénlétét megfeszítve, dolgozik is
az egyesült szabadegyház a revízió keresztülvitelén,
s mellette van az igazság s a méltányosság, s a jog­
talan megtámadtatásban csak bizonyosabbá Váló lelki­
ismeret. Mert a nem egyesülő maroknyi töredékkel
könnyű lett kiegyezni, ha rövidlátó makacssága útját
nem állja vala a békés kiegyezésnek s nem sodorja
Skóciát újból az anglikán egyház azon gyámkodó
ellenőrzése alá, melyből, hogy ki tudott bontakozni,
a mennyire nemzeti érdek volt, éppen annyira volt
a protestáns szabadelvüségnek is érdeke és diadala.
Tankó Béla.
A mi hitünk és szervezkedő egyháztársa­
dalmunk.
(Felolvastatott a brassói ev. ref. egyház közgyűlésén az 1903.
évről szóló jelentéssel Összefüggésbe hozva. Irta: Péchy Árpád
brassói ev. ref. lelkipásztor.)
(Folytatás.)
A hittantanitás a múlt tanévben is lelkiismeretes
gonddal volt vezetve. Nem tehetem itt e helyen,
hogy Dánér Ábel áll. isk. tanító és Vargha László
kántortanitó a.-fiaival szemben, mint a kik a vallás-
tánitás nagy, önmegtagadást kivánó munkájában,
segítőtársaim voltak, köszönetemnek kifejezést ne
adjak. Bizonynyal az évi sikert az ők munkásságukkal
érhettük el.
A vallásvizsgák junius hó közepén folytak le.
Az egyháztanács vizsgabiztosoknak: Péchy Árpád
lelkész és dr. Gencsy Endre íőtörzsorvos, tisztelet­
beli főgondnok társelnöksége alatt, Koós Ferencz
ny. tanfelügyelő, Kenessey Béla kultur főmérnök,
Nagy Ferencz vámhivatali főnök, Szabó Antal adó­
ellenőr, Antal János, Bokor András és Gábor Dénes
a.-fiait küldte lei. A vizsgák eredményéről dr. Gencsy
Endre tisztb. főgondnok tette meg a bizottság nevé­
ben a jelentést és ennek során elismeréssel nyilat­
kozván az eredményről, a fent említett hitoktatóknak
jegyzőkönyvi köszönetét mondott egyháztanácsunk.
A koníirmáczióra a növendékeket én készítettem
elő. A növendékek a kikérdezés alkalmával öntuda­
tosan és igen szépen feleltek. A hitavató ünnepé­
lyen, mint mindig, ez évben is nagyszámú közönség
vett részt. Kiválóan megható volt, a midőn az egy­
háztanács által ajándékozott Ujtestamentummal ke­
zükben a növendékek áldásra letérdepeltek.
A hitélet fokozása érdekében egyházunk elöljá­
rósága minden lehetőt megtesz. Szószékből lelkész
gyakran buzdítja a híveket a biblia olvasására és
már a legtöbb családnak van is bibliája. Az idén a
biblia vasárnap alkalmával — melyet rendes isteni­
tisztelet tartásával ünnepeltünk — egyesek kegyes
adományából 250 darab Ujtestamentumot osztottunk
ki a nép között. Ugyanez alkalommal 8 kor. persely­
pénz gyűlt össze és ezt elküldöttük esperesi utón a
bibliaterjesztő-alap czéljaira. Ezen kívül a lelkész
közvetítésével 50 családnak jár a „Vasárnap", 48
példányban járt a „Téli újság", ezt a családok,.más
hitsorsosoknak is kikölcsönzik. A „Protestáos Árva­
házi Naptár" 70 példánya kelt el. Évközben kiosz­
tatott a tanulók között 200 példány „Koszorú“ füzet,
a „Téli esték“ czimü felolvasásainkból 40 példány,
lelkész „Adventi Emlék" czimü felolvasásából 20 pél­
dány, 5 példány „Családi Könyvtár" és 30 példány
 378 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 46. szám.

a kerületi értekezlet kiadványaiból; ezek igy a nö­ templomunkban tartott zászló-avató ünnepe is. Nagy
vendékek utján mind a családok olvasmányai lettek. közönség vett azon részt. Az ünnepélyen közremű­
A reformáczió emlékünnepén, a melyet ifjúsági egy­ ködött az ifjúsági énekkar. A szép ünnepély még
letünk is megünnepelt ugyancsak a templomban, mindig igen élénk emlékében van gyülekezetünknek.
lelket emelő zenei és szavallati programmal, 16 leg­ Mélyen tisztelt közgyűlés! Nem hagyhatom em­
buzgóbb templomi énekes tanulónak az egyház éne­ lítés nélkül egyházkerületünk azon nagyíontosságú
kes könyveket adományozott. intézkedését sem, hogy a midőn a 10 szélesebb hiva-
A templomi ünnepélyen kívül társas összejöve­ táskörü egyházat kerületünkben megállapította, ezek
telt rendeztünk este a reformáció emlékünnepe alkal­ sorába brassói gyülekezetünket is felvette. így gyüle­
mából; ezen részt vett gyülekezetünk összes hitbuzgó kezetünk jogot nyert kebelében a főgondnoki méltó­
tagja; élénk társalgás, lelkes pohárköszöntők fűsze­ ság beállítására. És lélekszáma alapján, hogy a kerü­
rezték a kellemes együttlétet. Ugyannyira, hogy leti közgyűlés 2 tag által képviseltesse magát. E
mindnyájan éreztük, mint hozza közelebb a lelkeket kedvező körülmény által nyitott módja egyházképvi­
ez a meleg közvetlen érintkezés. Ott volt gyüleke­ seletünknek, hogy rég érzett hálájának és ragasz­
zetünk bölcs nestora: dr. Gencsy Endre főtörzsorvos, kodásának adjon kifejezést Orbán Ferencz íelső-
Weér György kir. törvsz. elnök, Orbán Ferencz fő­ keresk. igazgató afai iránt, ki több mint 30 év óta
gondnok, Kenessey Béla főmérnök, Jakó Pál pénz­ lelke egész melegével, értelme teljes világosságával
ügyigazgató helyettes, Mártha Miklós mérnök, Ottlik munkálta, mint presbyter gyülekezeti életünk felvirá­
Géza anyakönyvi felügyelő, Cseh Pál főerdész és mi goztatásának szent ügyét. Tehát megválasztotta Orbán
mindnyájan, kik egyházunk felvirágzását szivünkön Ferencz afiát egyhangú lelkesedéssel a gyülekezet
hordozzuk. főgondnokává és ez állásába ünnepélyesen be is ik­
A tél folyamán az egyházközség nagy termében tatta. Azóta e minőségben rendes lelkésszel együtt
12 vallásos estélyt tartottunk. Felolvasott 4 alkalom­ tagjai a kerületi közgyűlésnek és képviselik egyhá­
mal a lelkész; három alkalommal dr. Gencsy Endre zunkat úgy ott, valamint az egyházmegyében.
ny. főtörzsorvos; két alkalommal Koós Ferencz kir. Ugyanekkor, nagy áldozataira és kálvinista hit-
tanácsos, ny. tanfelügyelő; egy alkalommal Ottlik buzgóságára való tekintetből dr. Gencsy Endre ny.
Géza anykönyvi felügyelő, egy alkalommal Csulak főtörzsorvos afiát a képviselet örökös tiszteletbeli
Lajos tanító és egy alkalommal Kenessey Béla kul- főgondnokává választotta. A közgyűlés határozata
tur mérnök atyánkfia. Ezen kívül márczius 15-én a folytán pedig, közelebről egyháztanácsunk egy gyö­
felolvasásokon közreműködött ref. tanuló ifjúság, lel­ nyörű diszokmányt adott át külön gyűlésben a tisz­
kész vezetése mellett tartott nagytermünkben nagy teletbeli íőgondnoknak, megfelelő ünnepélyességek
érdeklődés mellett egy igen élvezetes záró estélyt. között.
A vallásos estéket végig sokan látogatták a hitsor- De az Úr még adott jót egyházunknak, a mit
sosok minden társadalmi rétegéből. Úgy a vallásos ugyancsak ki kell emeljek. Ugyanis sepsi egyház­
estéken, mint a templomban a ref. ifjúsági dalegylet megyénknek kiváló egyháziasságáról neves egyház-
rendesen működött egész éven át. megyei főgondnoka, dr. Székely György Öméltósága
Magyar protestáns jótékony nőegyletünknek je­ vármegyénk főispánja lett és igy brassói gyülekeze­
lenleg mintegy 12.600 korona tőke vagyona van. tünknek is tagja. Kérésünkre készséggel bejött egy­
Az egylet elnöke volt, a múlt működési évben gróf háztanácsunkba és azóta gyülekezeti életünknek egyik
Lázár Istvánná Öméltósága. Buzgó elnöke a nemes kiváló vezéríéríia.
hivatásu szép egyletünknek, városunkból mindnyá­ Továbbá Weér György kir. törvsz. elnök afia,
junk kimondhatatlan sajnálatára eltávozván, az elnöki ki szintén egyházunknak hive és presbyteriumunknak
állás szeptember hóban fog betöltetni a nőegylet tagja, mindnyájunk örömére egyházmegyei egyházi
általános közgyűlése által. Az egylet védnöke Pécsy értekezletünknek világi elnökéül megválasztatott és
Árpád lelkész, titkára Ottlik Géza. A nőegylet a ez által az egyháztársadalmi szervezet nagy munkájá­
múlt évben állandó havi segélyt nyújtott 14 özvegy­ nak valósi tásában széles munkatért nyert.
nek, rendkívüli segélyt 5 alkalommal 10—10 koronát. íme az Istennek áldása a mi gyülekezetünkön, a
Karácsonykor felöltöztetett 95 tanulót és 30 özvegyet, midőn ad nekünk kiváló vezéreket, akik járjanak a
kiosztott 50 szekér fát és karácsony szombatján nép előtt jó példával.
100-nál többen kaptak kenyeret, kalácsot és más Kérjük az Istent, hogy tartsa meg nekünk soká
élelmi szereket. A nőegylet múlt évi segélyezése őket!
kitesz 1600 korona értéket. Istentiszteletünket a hívek a múlt évben is köz-
Gyülekezetünk elnöksége az árvákat és munka- megelégedésre látogatták. Perselypénz begyült a
képtelen szegényeket nyilvántartja. Ügyöket a nő­ szolga rendes 5°/0 illetményének leszámításán felül
egylet előtt képviseli, úgyszintén sok esetben a 276 korona 64 fillér. A rendes istentiszteleten kivül
városi segélyeknél és az árvaszéknél is. A többi tartottunk a ref. katonaságnak 10 istentiszteletet és
szegények mellett van mintegy 40 árva és 50 segélyre 5 valláserkölcsi oktatás órát az ujonczoknak. Ellát­
szorult öreg egyén gyülekezetünkben, akiket első­ tam a polgári és katonai kórházak betegeit rendesen
sorban részesít támogatásban egyháztanácsunk. A úrvacsorával. Kibékítettem 21 viszálkodó házaspárt
nőegyleti segélyezésen kívül az egyház a lehetőt és meglátogattam 72 beteget.
maga is megteszi a szegény ügyben. Ugyanis 200 A hívek egyházi tartozásukat befizetik. Az egé­
koronát oszt ki évenként a Brankován herczeg- szen szegényekkel és öregekkel szemben az egyház
féle alapítványnak egyházunkra eső osztalékéból; a az adóbehajtásánál a lehetőleg méltányosan jár el,
„Molnár János-szegény alap“ kamatjából 20 koronát. vagy ahol az irgalmas érzés úgy parancsolja, illetők­
Á szegények perselyéből 10 koronát. Egyesek kegyes nek adóterhét el is engedi. E járulékokon kivül még
adományaként a nőegylet segélyén kivül még kiosz­ mintegy 540 korona áldozatot hoztak egyesek külön­
tottunk a tél folyamán 200 kenyeret 80 korona ér­ böző czimeken az egyház javára. Ezen kivül egy
tékben. Továbbá egy szegény özvegynek vettünk a nagyszabású végrendeleti intézkedést tett Koós Fe­
hívek kegyes adományából 70 korona értékben egy rencz ny. kir. tanfelügyelő, kir. tanácsos aa., ameny-
varró gépet. nyiben 5000 kor. kegyes alapítványt rendelt egyhá­
Megtartottunk az év folyamán minden hazafias zunknak, hogy annak idején e tőkének kamatját az
ünnepet, templomi istenitisztelettel. Igen szép ünne­ egyházhatóság által majd megállapítandó czélokra
pély volt a többi között a „Csizmadia ipartársaság“ fordítsa gyülekezetünk. A nemes végrendelkezőnek
 46. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
e becses adományáért felsőbb hatóságunk is köszö­
netét mondott. Éltesse is az Isten őt sokáig gyüle­
kezetünk büszkeségére!
Az egyház ügykezelése rendes. Az utóbbi egy­
házvizsgálat alkalmával is felőle a nt. esperes úr
elismerőleg nyilatkozott.
Mélyen tisztelt közgyűlés! Jelentésemből nyilván
látható egy évi munkálkodásunk képe. Mindent le
nem Írhattam, mert azt, ami egy gyülekezet életében
mint munka, törekvés, szeretet, aggodalom egymást
váltogatják és együtt teszik ki az egyházi életet,
egy rövid jelentés keretében visszaadni nem lehet.
De abból, a mit leírtam, mégis kitűnik, hogy Isten
országa építésében brassói egyházunk egy év alatt
ha nem is tett meg mindent, amit szeretett volna
megtenni, de mégis megtette azt, amit a helyi kö­
rülmények között becsületes törekvéssel megtehetett.
Az egyházépités nagy munkájában a kik segítő
társaim, támogatóim voltak a múlt évben is, úgy a
íőgondnok, valamint a presbyter atyámfiai, nemkü­
lönben az egyes egyházragok fogadják szívből jövő
őszinte hálás köszönetemet. Jól érzem, hogy a pap
csak akkor tudja siker felé vezetni a hitélet ügyeit,
ha mellette állanak a gyülekezet oszlopos tagjai.
Istennek hála, e tekintetben egyetértés és egy czélra
törekvés volt mindig közöttünk.
Adja Isten, hogy a vezetők buzgósága átörök­
lődjék gyülekezetünk minden egyes tagjára, hogy
mindnyájan egyek legyünk a hitben, a szeretetben
és a gyülekezeti élet építésének szent törekvésében,
mind a diadalomig.
(Vége.)
A nagyenyedi Protestáns Nőegyesület
megnyitó ünnepélye.
Lélekemelő ünnepségek között kezdette meg műkö­
dését a nagyenyedi Protestáns Nőegyesület e hó 6-án, dr.
Bartók György püspök úr jelenléte mellett.
Délelőtt 10 órára nagy közönség töltötte be a várbeli
ref. templom minden zugát.
A szeretett és óhajtva várt főpásztor jelenléte s az
alkalom ünnepies volta felemelte a lelkeket és az invoká-
czió hangjaiban buzgóság és áhitat szállott a magasba a
hivők ajakéról. Az Istenbe vetett mélységes bizalom és a
testvéri szeretet melegsége áradt szét az egész gyüleke­
zeten, mikor a tanítóképző intézeti ifjúság férfikarának
szabatosan előadott imáját hallgatta. Az uj egyesület női
vegyeskara a próba-énekeskönyv 174-ik dicséretét énekelte
és a vallásos áhitat hangjai szépen előkészítették a gyüle­
kezet hangulatát Szilágyi Farkas lelkész megható imádsá­
gához. Az ima elhangzása után dr. Farnos Arpádné úrnő
elragadó szépen énekelte Abt F. Imáját, Veress Gábor
zenetanár harmónium kísérete mellett.
Egyházi beszédet dr. Bartók György püspök mondott,
ki meleg hangon üdvözölvén a nagyenyedi gyülekezet
tagjait, Pál apostolnak, a filadelfiai és laodiczeai hívekhez
intézett szavai nyomán nagy szónoki erővel és hatással
intette őket a hitbuzgóságban való állhatatos kitartásra és
megható szavakban mondott áldást a Prot. Nőegyesület­
nek emberbaráti működésére. A gyülekezet a Himnusz
hangjai mellett oszlott szét. Istentisztelet után a Nőegye­
sület választmánya, a ref. ekklésia presbitériuma s a Beth-
len-kollégium tanárkara tisztelgett a püspöknél.
Délután 5 órára kollégium dísztermében gyűlt össze
a város ünneplő közönsége.
Az ünnepélyt Dali István s. lelkész szép orgonajátéka
előzte meg, mely alatt a folyton tóduló közönség elhelyez­
kedett. Az egyesület női vegyeskara Kapi Gyula Himnusát
énekelte dr. Farnos Dezső tanár mesteri vezetése alatt.
Azután Váró Ferencz kuli. tanár, ki feszült érdeklődés
közben lépett fel a felolvasó asztalhoz, legendát olvasott
a Sámáriai asszonyról, akiről a János evangéliuma IV. ré­
szében van szó. A férjeden asszony könyörült egy jöve­
vény pásztoron, aki mint Bileám próféta egyik leányának
utóda, végzet szerint került Sámáriába, özvegy nénjével,
Ráchellel és ennek kisdedeivel. Ben-Pethornak hívják a
379
fiatal pásztort, akit éjjel, hű szolgálata közben megsebesí­
tettek a farkasok. A mezőn, vérében fetrengőt reggel, a
forrásról vizet hozó asszony megüditi és sebeit bekötözi.
A pásztor megszereti a könyörületes asszonyt. Ez nemso­
kára a Jákob kutjánál Jézussal találkozik. Jézus inni kér
tőle s az örökélet vizét nyújtja neki. Azután vendégül tér
be a pásztorék házába a mátkaságra.
És vendégeié Jézust Rákhel szívesen,
Szorgalmatoskodván szolgála mindenben.
Örvendeznek vala ott a gyermekek,
Jézusnak térdein Rákhel kisdedei;
Sámária lánya vivé ölében,
Ölében vivé s üle Jézus lábánál.
Hallgatá vala Jézus beszédeit.
Akkor monda Jézus a földön ülőnek
Asszony, te a jobb részt választottad.
Adj inniok a Ráchel kisdedeinek,
Amaz élő vízből Ráchelnek, magának;
lm, testvérré lettek Bileám utódival;
Mikor inniok adsz: énnekem is adtál;
Mert Bileám leányi voltak az én anyáim.
Adj innia öcscsüknek, a ki férjed lett,
Kiről példát vegyen minden jó pásztor.
Menj, adj inniok az én aratóimnak,
Könyörületesség munkásainak,
A kik fáradoznak Sámária földében.
Menj, add nekiek az élet ama vizét,
Melyet adék neked a Jákob kutjánál;
Akkor vagy testvére a próféta leányainak,
Úgy áldatik meg menyegzőtök itala.
Sámária leánya megy, küldetését teljesíteni; Jézus
pedig megáldja a Ráchel kisdedeit, a családot. Távozván
Galileába: nagyobb sokaság követi Jézust; ime, uj mun­
kások, arató asszonyok is sietnek már isten országának
megérett gabonáját betakarítani.
A felolvasás bibliás hangja és megkapóan találó szim­
bolikus jelentősége rendkívül élvezetet nyújtott a közön­
ségnek, mely a jeles írót ezen újabb sikeréért nagy tet­
széssel és hálás elismeréssel jutalmazta.
Veress Gábor zenetanár vezetése alatt 20 képezdei
növendék hegedűn, Benke Péter zongorán, Nagy Mihály
harmoniumon adták elő Klos „Salve Regináját“ s a bra­
vúros összhangban szépen érvényesültek a darab örökszép
melódiái. Vörösmarty M. „Szegény asszony könyvét„ meg­
kapó kedvességgel adta elő Simon Erzsiké k. a. Dr. Far­
nos Arpádné úrnő és Lázár Amália k. a. Mendelsohn
„Athalia“-jáből énekeltek Veress Gábor orgonakisérete
mellett. A hangok istenadta kelletne s az előadás művészi
tökéletessége bájos öszhangban egyesültek, hogy a közön­
séget páratlan élvezetre és az elismerés szűnni nem akaró
tapsaira hangolják. Sebestyén Ferencz krakkói ref. lelkész
Tompa Mihály egy tragikus költeményét szavalta megrázó
erővel. Végül pedig dr. Farnos Dezső vezetése alatt a
gimn. vegyeskar Gáli F. „Dicsérjük az urat“ ez. darabját
énekelte, melynek hangjai közt kezdett oszlani a nagy
közönség; de félóránál több időbe került, mig a terem
kiürülhetett.
Az egész ünnepély, melynek szép sikeréért elismerés
illeti meg a rendezőket, különösen pedig az ének- és ze­
nekarok vezetőit, sokáig fog élni városunk közönségének
emlékezetében.
Őszinte örömmel üdvözöljük mi is az uj egyesület
nemes munkája megkezdésével. Vajha minél többet épít­
hetne, alkothatna, Isten országa munkájában
ZSINATI ÜGYEK.
Zsinati ülések.
(Nov. 10. 11. 12. 14.)
A magyarországi ev. ref. egyház zsinata nov.
10-én kezdette meg működését Budapesten. A zsinat­
megnyitó ünnepély nov. 10-én délelőtt tartatott meg
a Kálvintéri ev. ref. templomban.
A zsinati képviselők sürü tömegben gyülekeztek
össze tiz órakor a Kálvin-téri ev. ref. papiakban.
Ugyanekkor a templom belseje a zsinati képviselők­
 380 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nek íentartott hely kivételével szinültig megtelt ér­
deklődőkkel.
Pontban 10 órakor megkondultak a toronyban a
harangok, megszólalt az orgona, s a templomajtó
megnyílt a fényes menet előtt.
Legelői Kis Áron, a tiszántúli egyházkerület agg
püspöke. Utána a másik patriarcha: Kun Bertalan,
tiszáninneni püspök. Majd a sorban tovább a többi
püspök: Baksay Sándor, Antal Gábor, Bartók György.
Nyomukba következtek a főgondnokok, valamennyien
diszmagyarban. Báró Bánífy Dezső, gróf Dégenfeld
József, Darányi Ignácz, Hegedűs Sándor.
Nyomukban hullámzott a zsinat egyházi és világi
képviselőinek tömött csoportja. Valamennyien ünnepi
díszben.
Az ág. hitv. ev. egyházat Laszkáry Gyula kér.
felügyelő, Zelenka Pál püspök, továbbá Csipkay Ká­
roly, Beniczky Árpád, Wágner Géza, Handel Vilmos,
Kun Sámuel és Terray Gyula képviselték.
Dr. Szabó Aladár társaságában jelen volt dr.
Matthews G. D. is, aki a református egyházak szö­
vetsége nevében jött, hogy jelenlétével az ünnepély
fényét emelje.
A bevonulok a szószék előtt elkerített térségen
helyezkedtek el, egyházkerületenként külön csopor­
tosulva.
Nyomban ezután íölharsan a kezdő ének:
— Te benned bíztunk eleitől fogva!
Az egybegyült sokaság, mint egy ember, állt
föl s százak ajakán az egész templomot betöltötte
az örökszép zsoltár dallama.
Ezután a 37. dicséret 1. és 2-ik verseit énekelte
el a gyülekezet, majd az ev. ref. főiskola énekkará­
nak karéneke következett.
Ennek elhangzása után Kun Bertalan lépett a
szószékre, s kérte magas szárnyalásu szép imában
az Ur áldását a zsinat munkásságára. Az ima után
közének következett, melynek elhangzása után Antal
Gábor püspök mondott hatalmas, magvas gondolatok­
ban bővelkedő egyházi beszédet Pál ap. Efezusbeli-
ekhez Írott levele IV. r. 11. és 15. versei alapján.
Beszédének íőgondolata az volt, hogy most, midőn
munkálkodásunk által evangeliomi egyházunkat épí­
teni, erősíteni akarjuk, evangéliumi egyházi életünk­
nek s annak felvirágozásának biztos és szilárd alapja
nem lehet egyéb, mint az Isten tiszta igéjében
foglalt egyházunk tanaiban kifejezésre jutott örök
igazságok ereje; ezen örök igazságoknak egynázunk
működése által a gyakorlati életbe minél nagyobb
mértékben való átültetése; egyházunk híveinek evan­
geliomi egyházunkhoz, mint ez igazságok ápolójához
és tejesztőjéhez való erős ragaszkodása.
A fentiek alapos, mélyen járó fejtegetése egé­
szen magával ragadta a hallgatóságot.
A nagyhatású beszéd végeztével az ev. ref, fő­
iskola énekkarának uj karéneke, majd a gyülekezet
végéneke következett s ezzel a zsinatot megnyitó
istenitisztelet véget ért.
Kezdődött a zsinat első alakuló gyűlése.
Báró Bánífy Dezső és Kun Bertalan a szószék
elé állított asztalnál elfoglalták a korelnöki széket.
Mikor az ének utolsó szava elhangzott, báró Bánífy
Dezső megnyitotta az alakuló gyűlést. Üdvözölte a
jelenlevőket. A körjegyzői tisztségre egyházi részről
Nagy Károlyt és dr. Baltazár Dezsőt, világi részről
dr. Tóth Dánielt és Sebess Dénest kérték föl.
Ezután Sass Béla konventi jegyző íölolvasta a
zsinat tartását megengedő királyi leiratot.
Az ülés jegyzőkönyvét Nagy Károly vezette.
A megjelent képviselők egyházkerületenkint be­
szolgáltatták igazoló leveleiket s ezzel a gyűlés vé­
get is ért.
46. szám.
N ov. 11-én folytatta a zsinat alakuló gyűlését az
ügyvédi kamara dísztermében.
Az elnöki széket, mint korelnökök, báró Bánffy
Dezső és Kun Bertalan foglalták el. Jegyzőkönyv hi­
telesítés után br. Bánffy Dezső bejelenté, hogy az
igazoló bizottság 98 megbízó levelet talált rendben,
továbbá megállapítván a létszámból, hogy a zsinat
megalakulhat, elrendelte a tisztviselői kar megvá­
lasztását.
Egyházi elnök egyhangúlag Kun Bertalan lett.
Világi elnöknek báró Bánffy Dezsőt választot­
ták meg.
Egyházi alelnök Antal Gábor püspök lett.
Világi alelnök gr, Dégenfeld József.
Egyházi jegyzőknek megválasztattak: Sass Béla
Radácsy György és Kálmán Gyula,
Világi jegyzők lettek: Dóczi Imre, Váró Ferencz,
Segesdy Ferencz dr.
Gazda: Dokus Ernő.
A választás befejeztével Bánffy Dezső br. újon­
nan megválasztott elnök meleg szavakkal köszönte
meg megválasztatását.
ígérte, hogy elnöki tisztében pártatlanul fog el­
járni. A zsinat — úgymond — meg fogja találni
módját annak, hogy mint a magyar evangélium sze­
rint reformált magyar anyaszentegyház törvényhozó
testületé, a megoldásra váró nagy kérdések elinté­
zésénél más által vezetve ne Jegyen, mint az anya­
szentegyház érdekei által. Általában itt bennünket,
egyházi törvényhozásunk ez összejövetele által egyéb
nem vezethet, mint arra való törekvés, hogy anya-
szentegyházunkat a maga hitbeli és nemzeti hivatá­
sában tovább fejlesszük, mindig szilárdan megállva
azon alapokon, melyeken egyházunk már századok­
kal ezelőtt felépült és ma is áll, de természetes, hogy
a haladó kornak megvannak a maga igényei, melye­
ket nekünk is ki kell elégítenünk és azért termé­
szetes, hogy újabb egyházi törvényhozásunk, mely
188t-ben a debreczeni zsinaton vette kezdetét és
1891-ben a budapesti zsinaton nyerte folytatását
folytatólagosan kell hogy gondoskodjék kielégítésé­
ről amaz igényeknek, melyek a dolog természetéből
folyólag az állam és a társadalom által felállított
igények tekintetében anyagi és szellemi életünk kö­
rében felmerülnek. Egyfelől szívós kitartással védjük
felekezetűnk állami és egyházi törvényekkel is biz­
tosított szabadságát és jogait, másfelől azonban ke­
rülünk minden olyan összeütközést, a mely akár az
állammal, akár más íelekezetekkel ellentétbe hoznák.
A jogok biztosítása és védelme, a békés fejlődés ut­
jain vezethetnek el minket oda, ahova az egyetlen
igaz evangélium tanításán alapuló hitelveink alapján
törekednünk lehet és kötelességünk is. Reményű,
hogy ez alapon a zsinat működése eredményes lesz.
Beszéde további részében a fegyelmi törvények
átdolgásáról, a 48. XX. t.-cz. megvalósításáról szólott
s ennek kapcsán kifejtette, hogy ennek megvalósítá­
sánál az állam van hivatva oly kötelességet teljesí­
teni, melyet a XX. t.-cz. megalkotásánál vállalt ma­
gára. Beszéde végén őfelségéről emlékezett meg,
kinek hosszú és bölcs uralkodása remélhetővé tette,
hogy biztosítva lesz a XX. t-cz. végrehajtásával egy­
házunk számára is a többi vallásfelekezetekkel való
teljes egyenjogúság.
Báró Bánffy Dezső beszéde után Kun Bertalan
püspök köszönte meg nehány szóval azt a bizalmat,
mely őt az elnöki székre emelte.
Ezután az ág. hitv. ev. egyház küldötteinek üd­
vözletét tolmácsolta Laszkáry felügyelő.
Laszkáry Gyula kifejtette, hogy a testvéregyház
testvéri üdvözletét hozza. Báró Bánffy Dezső meleg
szavakban válaszolt, elmondván, hogy a református
 46. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
egyház az ág. hitv. ev. egyházzal egy a hazaszere­
tetében, Isten tiszteletében.
Ezután Matthews dr. az egyetemes presbiteri
szövetség titkára egyetemes presbiteri szövetség ne­
vében angol nyelven üdvözölte a zsinatot. Szavait
Degenfeld József gróf tolmácsolta magyarra. Kifej­
tette, hogy a magyar egyházzal mennyire szimpati-
roznak az angolok. A magyar egyház itt keleten nagy
szolgálatokat tett a protestantizmus ügyének.
Ezután Bánffy Dezső megköszönte a Matthews
dr. üdvözletét, megállapították a holnapi ülés napi­
rendjét s ezzel a tanácskozások véget értek.
N ov. 12-én az ülést br. Bánffy Dezső nyitotta
meg. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után
a napirend előtt br. Bánffy Dezső bejelentette, hogy
Kiss Áron tiszántúli püspök gyengélkedő egészségi
állapota miatt a zsinat további ülésein nem vehet
részt. A legidősebb tiszántúli esperes, Dávidházy
János helyettesíti a püspököt.
Ezután a bizottságok megválasztása következett.
Darányi Ignácz azt indítványozta, hogy a bizottságok
ülésén bármelyik zsinati tag bírhasson tanácskozási,
inditványozási joggal. Ezenkívül azt is indítványozta,
hogy az adózási és alkotmányügyi bizottságokba ne
12, hanem 20 tagot vállasszon a zsinat s hogy eze­
ket a bizottságokat hétfőn alakítsák meg. Dégeníeld
József gróf ellenezte. Koncz Imre és Fejes István
pártolták ezt az indítványt. Balthazár Dezső, Czike
Lajos, Sándor József, Bartók György, Sebes Dénes,
Bernáth Elemér hozzászólásai után Darányi Ignácz
első indítványát visszavonta. A második indítványt a
zsinat szótöbbséggel elfogadta.
Báró Bánffy Dezső elnök ezután elrendelte a
szavazást az öt bizottság betöltendő 12—12 tagsági
helyére.
Lelkészválasztásügyi biz.: Baksay Sándor, Sass
Béla, dr. Segesdy Ferencz, Meczner Béla, György
Endre, Dávidházi János, Bartha Lajos, Meczner Jó­
zsef, Kálmán Gyula, Sándor János, Sütő Kálmán,
Barakonyi Kristóf.
Kérvényt bizottság. Gróf Teleky József, Cseh
Ervin, Fekete Márton, Fráter Barnabás, Győry Lajos,
Mórocza Kálmán, Nagy Károly, dr. Sebess Dénes,
Szikszay Zoltán, Hajós József, Sándor József, Sár-
közy Aurél.
Naplóbiráló bizottság: Kiss Albert, Bencsik Ist­
ván, Czinke István, Dányi Gábor, Garzó Gyula, Ra­
gályi Béla, Ravasz János, Sulyok István, Kovács S.
Endre, dr. Sárkány Lajos, Zeyk Dániel, Vadászi Pál.
Egyházi törvénykezési bizottság Antal Gábor,
dr. Vécsey Tamás, Mezey álbert, Lénárt József,
Ádám András, Mói'ocza Kálmán, Domahidy Elemér,
Simó Lajos, Dombi Lajos, Lengyel Imre, Révész
Kálmán, Szunyogh Szabolcs.
Iskolaiigyi bizottság: Fejes István, Radácsi György,
Szilassv Aladár, Kiss József, Váró Ferencz, Dóczi
Imre, GÖrömbei Péter, H. Kiss Kálmán, Novák Lajos,
Vtda Károly, Németh István, Mészáros Illyés.
Báró Bánffy ezután, tekintettel az idő előreha­
ladottságára, 1 óra 45 perczkor az ülést berekesztette.
N ov. 14-én a jegyzőkönyv bejentése után Ra-
dácsy György jelentette, hogy az igazoló bizottság
dr. Mezőssy Béla és Szele György igazoló leveleit
rendben találta. Kun Bertalan püspök hasonlóképpen
jelenti, hogy báró Vay Béla íőgondnokot betegsége
gátolta a további tanácskozásokon való részvételben.
Helyét ennélfogva Bernáth Elemér legidősebb gond­
nok tölti be, mig Bernáth helyébe Miklós Ödön pót­
tagot hívták be.
Báró Bánffy Dezső elnök előterjesztette azután,
hogy a szombaton megválasztott öt bizottság a teg­
napi nap folyamán megalakult. A lelkészválasztó­
bizottság elnökéül Baksay S. Sándort, előadójául Sass
Bélát választotta, a törvénykezési bizottságnak elnöke
381
dr. Vécsey Tamás, előadója Morócza Kálmán le tt; az
iskolaügyj bizottság Fejes Istvánt választotta elnökéül,
Radácsy Györgyöt előadójául; a törvényi bizotság-
ságnak Sárközy Aurél lett az elnöke, előadója pedig
Nagy Károly, végül a naplóbiráló bizottság elnökévé
Garzó Gyulát, előadójává Czinke Istvánt választotta
meg.
A zsinat ezután áttért a még hátralevő két bi­
zottságnak megválasztására. A választás eredménye
a következő: Az egyházalkotmányi bizottság tagjai
lettek: Bernáth Elemér, Komjáthy Béla, Révész Kál­
mán, Novák Lajos, dr. Segesdy Ferencz, Vörös Ede,
Barthalos István, Konkoly Th. Béla, Ádám Kálmán,
Degeníeld Lajos, Kolozsváry Sándor, Deésy Gyula,
Bartha Dezső, Sándor József, gr. Degeníeld József,
Biky Károly, Doroghi Lajos és dr. Baksa Lajos. —
Az egyházi adóügyi bizottság tagjai lettek : Fejes Ist­
ván, Meczner Béla, Dókusz Ernő, Kérészy Barna,
Hegedűs Sándor, Czike Lajos, Nagy Lajos, Szabó
Kálmán, dr. Darányi Ignácz, Mády Lajos, Koncz Imre,
Dányi Gábor, Bartók György, Kenessey Béla, Sárkány
Lajos, Széli Kálmán, gróf Tisza István, Balthazár
Dezső és Tóth János.
A megállapított napirend értelmében az elnök
előterjesztette azt a tárgyalási ügyrendet, a mely az
1891. évi zsinaton érvényben volt. A zsinat az ügy­
rendet a most folyó tanácskozásokra is alkalmasnak
talalta és egész terjedelmében elfogadta. Úgyszintén
hozzájárult a zsinat a konvent által előterjesztett
tárgysorozat-tervezethez.
Báró Bánffy Dezső a következő gyűlés napi­
rendje megállapításával kapcsolatosan javasolta, hogy
mindenekelőtt az adózás kérdésével foglalkozzék a
zsinat. Ennélfogva — tekintettel arra, bogy az adó­
zás kérdése esetleg kormányintézkedéssel vagy
törvényhozási teendőkkel van kapcsolatban, indítvá­
nyozta, hogy holnap elsősorban a törvénytervezetnek
az adózásra és általában a pénzügyi kérdésekre vo­
natkozó része tárgyaltassék. A zsinat az elnök elő­
terjesztéséhez hozzájárult. — A zsinat ülése ezzel
véget ért.
A két újonnan megválasztott bizottság nyom­
ban azután alakulásra ült össze. Az egyházi adóügyi
bizottság elnökévé dr. Bartók György püspököt, elő­
adójává Kenessey Bélát választotta m eg ; az egyház­
alkotmányi bizottság elnöke gróf Degeníeld József,
előadója dr. Baksa Lajos lesz.
(Folytatása köv.)
KÜLÖNFÉLÉK.
A „Bethlen G ábor Kör" november hó 11-én
este 8 órakor a ref. theologia kistermében választmányi
gyűlést tartott Az elnöki jelentések megtétele után, tár­
gyaltatott a hivatalos helyiség kérdése, melynek elintézé­
sére egy három tagú bizottságot küldött ki a választmány.
Elhatározta továbbá a választmány, hogy a jövő év elején
nagyobb szabású Bocskai ünnepet rendez. Rendez továbbá
az idén is vidéki mulatságot, melyeknek intézésére szintén
három tagú bizottságot küldött ki. Végül kimondotta a
választmány, hogy belép a „Magy. evangéliumi keresztyén
diákszövetségbea — s annak czéljait — főleg az ifjúság
vallásos hitének erősitését — magáévá teszi s igyekszik
azt megvalósítani.
Az ev. ref. th eo l. fakultás ifj. Ének- és Zene-
E gylete, mint értesülünk decz. 4-én hangversenyt
rendez. A műsor kiválóbb pontjai Gyarmathy Zsigáné
őnga felolvasása, Fehér Olga szinmüvésznő, a kolozsvári
nemzeti színház tagjának éneke; honvédzenekar darabjai
Borsai Samu karmester vezetése alatt, s az uj női énekkar
 382 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
énekszámai. A végleges programmot legközelebb fogjuk
közölni, s már előre is felhivjuk rá olvasóink figyelmét.
Sim ó Lajos egyh. kér. fő go n d n o k u n k levél­
ben értesité a püspök urat, hogy zsinati képviselői napi­
dijairól az egyházkerület javára lemondott. Meg sem em­
lékeztünk volna e nemes tettről, ha nem emlékeznénk egy
pár lapnak múltban közölt czikkére, mely megtámadta a
főgondnokot. E lapok állításainak ellenbizonyitékául álljon
itt e pár sor.
Az egyházkerületi Egyházi Értekezlet ig a z­
g a tó választm án ya f. évi okt. 22-én ülést tartott,
a melyen jelen voltak: Nagy Károly egyh. és Sándor Jó­
zsef vil. alelnökök. Továbbá Kenessey Béla, Lénárt József,
Váró Ferencz, I. Irsay József, Tárkányi György és Tóth*
falusi József választmányi tagok. A választmány sajnálattal
tudomásul vette Balogh Károly pénztárnoknak pénztárnoki
állásáról való lemondását s önzetlen, buzgó munkásságá­
ért, a pénztárnoki teendők kifogástalan teljesítéséért Ba-
Ipgh Károlynak jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Az
Ért. pénztárának kezelésével azután a Közhasznú Szövet­
kezet bízatott meg s a pénztárnoki állás a közgyűlés jó­
váhagyása reményében Müller Bélával, a Közhasznú Szö­
vetkezet könyvelőjével töltetett be. Az ülésnek ez volt
legfontosabb tárgya, ezenkívül elfogadta a választmány a
„Vasárnap“ szerkesztőjének, Vajda Ferencznek jelentését
a Vasárnapról; kimondatott, hogy ismételtén is kísérletet
tesz az Ért. a Rauoenhof. Prot. tört. ez. műnek kiadása
iránt, továbbá megkeresi az egyh. m. Ért. elnökségét az
ez évi téli munkaprogramm felől s felhívja a hátrálékos
tagsági dijak szorgalmazása ügyében.
Papbeigtatás. Felső-Csernáton ifjú papját, Me-
gyaszay Mihályt.e hó 13-án igtatta be hivatalába, Bodor
Géza esperes, Örömmel üdvözöljük az uj lelkipásztort
ez alkalomból mi is.
1848. XX. törvényczikk. A két protestáns egy­
ház közös ügyeit intéző bizottság nov. 12. délután 3 óra­
kor ülést tartott, mely a kormánynak az 1848: XX. t.-cz.
végrehajtása tárgyában adott leiratával foglalkozott. Az
ülésen báró Bánffy Dezső és dr. Baltik Frigyes elnököl­
tek. A bizottság báró Bánffy Dezső elnöklete alatt egy
szükebb körű albizottságot küldött ki, melynek feladata
lesz a kormánynak adandó válasz előkészítése s a közös
bizottság plénuma elé való terjesztése. Az albizottság tagjai
lettek az ág. hitv. ev. egyház részéről Zeleka Pál püspök
Sztehló Kornél, Zsigmondy Jenő. Az ev. ref. egyház részé­
ről Darányi Ignácz, Hegedűs Sándor, Széli Kálmán és Sass
Béla. A bizottság ezenkívül foglalkozott a kormány leira­
tának ama részével, mely a protestáns egyházakat arra
utasítja, hogy az egyházi adók rendezése előtt állapítsák
meg egységes adórendszerüket. A közös bizottság mind a
két egyház intézőségét fölhívja arra, hogy a saját hatás­
körében a szükséges intézkedéseket megtegye.
Lorántffy Z suzsánna-egylet estélye. A Lo-
rántffy Zsuzsána-egylet kitünően sikerült felolvasó estélyt
tartott nov. 11-én este 6 órakor a Nemzeti Muzeum főren­
diházi termében. Szép, előkelő közönség jelent meg az
estélyen ez alkalommal. Ott voltak: Tisza Istvánná grófné,
Hieronymi Károlyné és leánya, Berzeviczy Albertné és
leánya, Plósz Sándor igazságügyminiszter a leányával,
Hegedűs Sándor és felesége, Odescalchi herczegné, Már­
kus József főpolgármester és leánya, Dániel Gáborné a
leányával, Szilassy Aladárné, Dessewffy Emma és Zsófika,
Hammpelné, Pulszky T., Bánó József, Szalay Imre, Föld-
váry Emma, Semsey Pálné, Szabódy Erzsébet és még
többen. Felolvasás rámutatva az Egyesült-Államok vendég­
szeretetére, melylyel különösen a magyarokat fogadták,
részletesen ismertette az interparlamentáris konferenczia
körutazását és az akkor szerzett impressziókat. A rend­
kívül közvetlen és mindvégig szórakoztató előadást, ame­
lyet sok kép még érdekesebbé tett, a nagyszámú közön­
ség megéljenezte. Még Szabolcska Mihály mutatta be né­
hány újabb költeményét, arait szintén nagy tetszéssel
fogadtak.
A pápai ev. ref. th eo l. akad. ifjúsága szépen
sikerült hangversenyt rendezett, megalakítandó önsegítő
egyesülete alaptőkéje javára, a következő műsorral: 1.
Nyitány, Rossini „Szevillai borbély“ ez. operájából. Zene­
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
46. szám.
karra átdolgozta Gáty Zoltán, előadta a főisk. ifj. zenekar.
2. Felolvasást tartott Csizmadia Lajos th. akad. igazgató.
3. Magyar rhapsodia II. Liszt Ferencztől. Előadták Hor­
váth Miczi és Vikár Erzsi urhölgyek. 4. Keresem az Istent,
Irta Ábrányi Emil. Szavalta Végh János főiskolai senior.
5. Vonós négyes. Beethoven septett-jéből „Thema con
Variazioni.“ Előadták Gáty Zoltán, Rácz Dezső tanárok,
Fazekas Mihály és Losonczi Gyula VII. o. t. 6. Tárogató
keserve, Endrődi S.—id. Ábrányi Kornél. Horváth Miczi
urhölgy zongorakiséretével énekelte Bogdán János II. é.
papn. 7. Vig szavalatot adott elő Farkas Dezső I. é. pn.
8. „Szárnyat olts fel“ Kar Verdi „Nabuco“ ez. operájá­
ból. Előadta a főiskolai ifj. énekkar. A szépen sikerült
hangverseny után táncz következett.
P ihenőre. E czim alatt Giczei Diószegi Mór
érkávási ref. lelkész egy kötetet szándékozik nyilvánosság
elé bocsátani. Ebben a kötetben kizárólag népies modor­
ban Írott, vallás-erkölcsi iránynyal biró dolgok lesznek.
Túlnyomó részben elbeszélések, de közben egy-egy köl­
temény is. A kötethez előszót Szabolcska Mihály lelkész
fog Írni. Előfizetési ára 2 korona lesz. Előfizetések és
megrendelések G. Diószegi Mór ev. ref. lelkész Erkávás
czimre, deczember 15-ig annyival is inkább kéretnek, mert
a jelentkezők számától függ a kötet sorsa. Ajánljuk a
fentebbi értesítést olvasóink figyelmébe és pártfogásába.
O rgona átadás. Nyomár (Borsodm.) és N.-Dém
(Veszprémm.) templomok részére Országh Sándor rákos-
palotai (Budapest mellett) orgonagyáros czégnél megren­
delt uj orgona most lett felállítva és mint kifogástalan mű,
egyhangúlag átvétetett.
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 1580—1904.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a küküllői ev.
ref- egyházmegyébe kebelezett sövényfa lvi lelkészi állásra
pályázat nyittatik.
Törvényesen megállapított dijlevél szerinti javadalom:
1. Kényelmes lakás, gazdasági épületek- és kerttel. 2.
Földhaszonélvezet: 21 hold 563 □ öl szántó, rét és erdő
jövedelme 213 kor. 32 f. 3. Az egyházközség pénztárábót
76 kor., dézma kárpótlási kamat 77 kor. 4. Terményjöve­
delem (kepe) értéke 357 kor. 27 f. 5. Munkabeli szolgál­
tatások értéke 24 kor. 67 t 6. Stóla 12 kor. Összes jöve­
delem 760 kor. 26 f. Engedélyezett kiadás 62 kor. 40 f.
Állami kiegészítés 902 kor. 14 f. Vallástanitásért az állam­
tól 180 kor.
Folyamodványok nt. Nagy Domokos esp. aához Kuty-
falvára küldendők. Pályázati határidő 1904. decz. 5.
Kolozsvár, 1904. nov. 15.
Dr. Bartók György, püspök.
1564—1904. sz.
PÁLYÁZAT.
A szilágyszolnoki egyházmegyébe kebelezett tasnádi
egyházközségnek férfi-tanerővel betöltendő, leánytanitói
állomására ezennel pályázat nyittatik.
Javadalom dijlevél szerint: 3 szobából, konyhából és
kamarából álló, pinczével ellátott, tisztességes lakáson és
150 Dől kertilletményen kívül 920 (kilenczszázhusz) kor.
készpénzfizetés, melyből 560 korona havi részletekben
előre, 360 kor. tandíj pedig félévenként utólag szolgálatik
ki az egyház pénztárából.
Kötelességek: Az I—VI. oszt mindennapos és ismétlő
tanköteles leánygyermekek tanítása és kántor vagy lelkész
akadályoztatása esetén ezeknek helyettesítése.
Pályázati határidő 1904. decz. 1.
A tanítói oklevéllel, szolgálati bizonyítvánnyal és le­
hető egyéb okmányokkal felszerelt pályázati kérvények
nt. Viski Pál esperes afiához küldendők Zoványra.
Kolozsvár, 1904. nov. 10.
Dr. Bartók György
püspök.
 VII. É vfolyam . 47-ik szám. Kolozsvárt, 1904. november 24.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

A vallásos élet előmozdításáért. tásban, sem a közigazgatásban, sem a minden­

napi életben. Csürés-csavarással, hamis tanús­
(Az orbai ref. Egyházi Értekezlet előterjesztése.)
kodással köti meg az igazságszolgáltatás ke­
Az orbai Egyházi Értekezlet tisztelettel zét, kibúvót keresve megkerüli, elhanyagolja
kéri fel az egyházmegyéket, hogy vagy egy­ a közigazgatásnak a közrendre és igy közvetve
házmegyei vagy értekezleti utón, egyházi fő­ az ő boldogitására irányuló intézkedéseit, lel­
hatóságunk megkeresése által, még egyszer kiismeretlenek, megbízhatatlanok a munkások,
ajánlják az összeült zsinatnak figyelmébe Bodor hűtlenek a cselédek és a másnak való rosza-
János aának az „Erdélyi Prot. Lap“ 1903-iki ság által önmagának is roszszá lesz mindenik.
45—47. számaiban „Reformácziói gondolatok“ És mindenik panaszkodó nagy egyértelműség­
czim alatt tett előterjesztése értelmében: gel állítja, hogy a vallással kell segitni a szo­
I. a reformáczió napjának úrvacsora-osz­ morú állapotokon. Mikor a rakonczátlan töme­
tással egybekötött ünnepek sorába emelését; gek megfékezéséről, az engedetleneknek en­
II. az egyházi fegyelmezésnek minél telje­ gedelmességre, a resteknek szorgalomra, a
sebb szervezését; megbízhatatlanoknak hűségre szoktatásáról van
III. a vasárnapi általános munkaszünetnek szó : mindenki felismeri, hogy a vallás feladata
és korcsmái kimérések korlátozásának kiesz­ a közerkölcsiség alapjának helyreállítása.
közlését. És hogy ne- ismernők ezt magunk is el ?
Ezen felül felkéri, hogy vármegyéjük tör­ Hisz’ különben magunk vonnók le a vallás
vényhatóságához is tegyenek oly tartalmú elő­ nagy értékét. Bizonyára a vallásban meg is
terjesztést, a milyent az alábbiak szerint orbai van az a tartalom, mely által megszentelheti
ref. Egyházi Értekezletünk tesz. a közéletet, de épen az a baj, hogy ez az erő
Nagyságos alispán úr! Orbai ref. Egyházi mégis,^méltánylás hiányában nem tud érvénye­
Értekezletünk czéljául tűzte, hogy kutassa sülni. Őszintén szólva, épen azok nem adják
a közélet morális bajait és keresse azoknak meg a szükséges méltánylást, akik szüntelen
lehető orvosságait. Tudatával bir annak, hogy hangoztatják, hogy a világot a papoknak a
az egyházi szervezeteknek, mint a vallás leté­ vallással kell megjavitani. Sőt, bizonyára szán-
teményeseinek, figyelemmel kell kisérni, hogy déktalanul és öntudatlanul, épen becsmérlik a
a mindennapi életben hol van szükség a val­ vallást, mikor azt puszta eszköznek, hogy úgy
lás mindent átható kovászára, hol kell alkal­ szóljunk botnak tekintik, melylyel a tömeget
mazni annak megóvó sóját. terelni kell. Ezért nem tud érvényesülni a val­
Es ha korunkban nem hallhatni egyebet lásban rejlő, életnemesitő erő minden irányban.
panasznál, békétlenkedésnél, ha a megelégedés Csak ha az illető körök belátják őszintén,
ismeretlen fogalommá kezd válni: hogyne is- hogy a valláserkölcsi élet önmagában oly czél,
mernők fel e bajoknak okozati összefüggését mely nem csak m int olykor-olykor előrántott esz­
a közerkölcsiségnek, a vallásos életnek hanyat­ köz érdemel figyelmet, hanem önmagáért méltó a
lásával. Hogy a vallás mentő sójára van szük­ folytonos segítésre: akkor lehet csak a társa­
ség — ha magunktól rá nem is jőnénk — dalmi rend biztos alapjává.
szüntelen hangzik fülünkbe. Illetékes körökből Ki kell mondanunk nyíltan, hogy a vallás­
hangzik a panasz — feltétlenül helyes logiká­ erkölcsi élet ebben a támogatásban általáno­
val összeköttetésbe hozva a vallással. Köz- san épen nem részesül. Legalább is fehér holló
igazgatási, igazságszolgáltatási hatóságok, elöl­ ritkaságu, hogy a külhatóság egyenesen és köz­
járók, a néppel bajoskodó birtokosok hangoz­ vetlenül támogatná a vallásos élet érdekeit. E
tatják, hogy istentelen, gonosz a nép, nem le­ helyett kényelmesen, a megtorló hatáskör nél­
het vele boldogulni sem az igazságszolgálta­ küli egyházakra utalja ezt. Avagy hol mérnek
 384 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ma büntetést az istenkáromlóra, templomként-
lőre, ünneprontóra, valláscsufolóra?
Hogyan segítsenek tehát a vallás és en­
nek szolgái a közromlottságon? Önként jövő­
nek látszik a felelet: buzdítás, tanítás, nevelés
által. Ebreszszék fel a szunyadó lelkiismeretet.
Győzzék meg a népet, hogy egymás rontása
csak közromlást hoz. Csak a kölcsönös jóin­
dulat, egymás elősegítése biztosit előhaladást.
Társadalmi érintkezésben és a szószéken szól­
janak a nép szivéhez, hogy erkölcsi rendelte­
tésének és méltóságának tudatára ébredjen.
Ki merné kétségbe vonni, hogy mindez
szükséges és üdvös ?
De hát azt ki merné állítani, hogy a val­
lás szolgái — ha fordul is elő itt-ott, mint a
közélet bármely terén hiány — nem teljesitik
e hivatást?
Miért nincs meg mégis a kívánt eredmény ?
Bizony ennek oka nagy mértékben külső kö­
rülményekben rejlik.
Kétségtelenül igaz, hogy egy buzgólkodó
lelkipásztor társadalmi érintkezés utján is so­
kat érhet el. De éppen olyan igaz az is, hogy
sikereinek biztosítóját, személyiségének befo­
lyását oda is szorosabb lelkészi működésének
szinteréről, első sorban templomi működéséről
viszi. Ám kelthet a lelkész magával szemben
tiszteletet — ha tán nem épen irigységet —
mint mintagazda, kinyerheti adósok süvegelé­
sét —- no meg olykor a fizetésre kényszerítés
közt keserű átkát — mint bankigazgató stb.
stb., de a mely lelkésznek igehirdetése és
megfelelő élete által nincs, annak egyáltalán
nem lehet az igazi valláserkölcsi életre kívánt
befolyása.
Igen ám, de hogy szerezze meg ezt a
befolyást, ha többnyire a puszta falaknak,
vagy hívei igen csekély részének hirdeti az
igét? Buzdításait, intéseit azok nem hallják, a
kiket leginkább illetne. Mert az csakugyan
képtelen követelés volna, hogy a híveket
egyenkint keresse fel és győzze meg olyan
eszközökkel, a melyek használatának helye
mégis csak a templom. Az alkalmi figyelmez­
tetések pedig ma már alig tesznek valakit
templomjáróvá, mikor mindenki a legteljesebb
jóhiszeműséggel hozza fel megdönthetien ment­
ségét: „eléggé fáj a lelkem, hogy nem me­
hetek, de teljességgel nem érkezem“. A sze­
gény az ő lekötő nélkülözéseivel, a gazdag
az ő gazdagsága sok bajával hozakodik elő.
Ez a „nem érkezem“ az embereknek már
annyira rögeszméjévé vált, hogy azt kérlelés-
sel belőlök kicsalogatni nem lehet. Az éhen-
halásnak, a ruhátlanságban elveszésnek, az
anyagi tönkrejutásnak rémét látja a mai kor
embere maga felett, ha valaki az ünnep meg­
szentelésére emlékezteti. így aztán marad min­
den a régiben: a pap prédikál a falaknak,
mert neki az a kötelessége, a hívek pedig
mennek dolgozni, mert nekik drága az idő.
47. szám.
Be kell látnunk, hogy a mai nemzedéket
kényszer eszközök nélkül csak annyira sem
lehet rávenni, hogy legalább kísérletet tegyen:
vasárnapi munkaszünettel osztani be dolgait,
a mi által azokban is több rendszer és az
erőknek öntudatosabb és teljesebb kihaszná­
lása jutna érvényre.
De lám : belátta ezt a törvényhozás, mikor
törvénybe igtatta az ipari foglalkozásokra a
vasárnapi munkaszünetet. Nézzük azonban kissé
közelebbről ez elismerésre méltó tényt: vájjon
a vallás erkölcs-javitó feladatainak támogatása-e
ez? Bizony nem. A félmunka soha sem
szokott áldást hozni: ez pedig —ha az intéz­
kedés indító okait is tekintjük — szempon­
tunk szerint roszabb a félmunkánáí. Avagy
miért hozatott e törvény? Egyenesen és ha­
tározottan a vallásos élet kívánalmainak tá­
mogatásáért? Távolról sem. Hanem kizárólag
egy szocziális kérdésnek (a mit kicsinyelni
különben épen nem akarunk) az ipari munka­
adók és munkások viszonyának rendezésére,hogy
a munkaadók ne zsarolják ki a munkaerőt. Am
ha csak ezt vesszük is, vájjon a gazdasági
munka, épen nálunk nem érdemel-e az ipari­
val egyenlő méltatást? Miért kell itt teljesen
kiszolgáltatva lenni a munkaerőnek, holott a
törvény védelmébe veszi amott?
Bizonyára, ha a törvényhozásnak nem
csupán részleges osztályérdek gyámolitása,
hanem az általános érdekű vallás-erkölcsi élet
támogatása forgott volna eszében: akkor a
romlott vér egy kiütésének beflastromozása
helyett a vallásos élet vérkeringésének bizto­
sította volna azt a folyamatot, mely által az
megfelelhetne a vele szemben hangoztatott
követelésnek, hogy jobbítsa az erkölcsöket,
akkor nem csupán az ipari munkások pihen­
tetéséről, hanem általában a nép vallási életé­
nek alkalmáról gondoskodott volna.
Vagy tán a földmives nem azon istennek
jóvoltából él és munkál, a kiéből az iparos?
Vájjon ránézve kevésbé szükséges egyfelől a
pihenés, másfelől a lelkiekkel — vagy ha igy
jobban hangzik: az erkölcsiekkel — való foglal­
kozás? És az ünnep csendjét — ha csakugyan
gondolnánk vele — csak a kalapács és reszelő
zaja zavarja, de már a kasza-kapa pengés, az
istenáldás alatt roskadazó szekerek csikorgása,
az elcsigázott állatok felett az ostor pattogás,
sőt gyakran otromba káromkodás szava nem ?
Mit tehessenek itt a vallás, az egyházak
(távol áll tőlünk, hogy ép úgy hazafiui, mint
vallási aggodalmainkban csupán egy felekezet
korlátái közé szorítkozzunk), mig a törvény-
hozás és polgári hatóság fel nem ismeri, hogy
a közállapotokra a legjövedelmezőbb tőkebe­
fektetést azzal tenné, ha a vallásos élet érvé­
nyesülését önmagáért segitné minden eszköz­
zel elé.
(Vége. köv.)
 47. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 385

Br. Bánffy Dezső zsinaím egnyitó beszéde. gait erősbitjük és biztosítjuk, addig másfelől a foko­
zatos felsőbb egyházi hatóságok intézkedései jogkörét
Főtiszteletü, méltóságos zsinat! A megejtett sza­ sem csorbítjuk és gyengítjük, főként tekintettel arra,
vazás rendjén nyilvánult bizalom folytán engem ért hogy egyházmegyei és kerületi gyűléseink vannak
a szerencse, hogy az evangélium szerint reformált hivatva arra, hogy nehéz időkben is vállvetetten biz­
magyar egyetemes egyház összehívott zsinatán a ta­ tosítsák egyetemes egyházunk érdekeit, sőt megpró­
nácskozásokat mint világi elnök, megválasztott lel­ báltatások idején, mint ezt a múltak példái igazolják,
kész! elnöktársammal, Kun Bertalan püspök úrral a támadásokat vissza is verjék. Mert, mig az egyes
együtt vezethessem. A megtisztelő bizalom első sor­ egyházközségek a maguk egyedüliségében gyengék,
ban arra kötelez, hogy a kitüntetésért a magam és addig az egyházmegyék és egyházkerületek a maguk
elnöktársam, valamint alelnöktársaink és a megválasz­ összetételében erősek és habár különböző történelmi
tott egész tisztikar nevében őszinte, hálás köszöne- alapon fejlődött, de ha az egy czélt szolgáló külön­
temet fejezzem ki. böző kerületeink egyeteme a maga egységében, mint
Fogadja a főt. mélt zsinat őszinte és határozott egyetemes egyház egysége erős, akkor nyugodtan
kijelentésünket arra nézve, hogy a ránk bízottakban nézhetünk bármely nehéz idők elébe. így sikerülend
híven, kötelességszerüen, igazságosan és minden rész­ a hithüség és jogvédelem szent szavainak kellő idő­
rehajlás nélkül fogunk eljárni, mindenekíelett itt az ben és kellő helyen való felemelésével anyaszentegy-
elnöki székben azt tartva első sorban kötelességünk­ házunk érdekeit mindenkorra biztosítani.
nek, hogy a tanácskozásoknak tárgyilagos vezetésé­ Alkalmunk lesz a zsinat tárgyalásai rendjén a
vel biztosítsuk annak lehetőségét, hogy a főt. és mélt. rend érdekeit is szolgálni, midőn fegyelmi törvénye­
zsinat nagy és fontos hivatásának, melyért összejött, ink új átdolgozása kerül napirendre. Ezen zsinat
meg is fog felelni. Meg fogja találni módját annak, egyik legfontosabb teendője épen ez leend, mert
hogy mint az evangélium szerint reformált magyar bárha az egyházi élet keretébe a keresztyén szere­
anyaszentegyház törvényhozó testületé, a megoldást tet és atyafiságos érzés kell, hogy a döntő legyen,
váró nagy kérdések elintézésénél más által vezetve mégis különösen az újabb igényekre tekintettel és
ne legyen, mint az anyaszentegyház érdekei által. azon számos vonatkozásra, melyben az egyházi kor­
Általában itt minket egyházi törvényhozásunk mányzat az állammal áll, szükséges gondoskodni
ezen összejövetele alkalmával egyéb nem vezethet, arról, hogy a fegyelem meg ne lazuljon és szigo­
mint az arra való törekvés, hogy anyaszentegyházun­ rúan és gyorsan megtorolható legyen mindazon
kat a maga hitbeli és nemzeti hivatásában tovább visszaélés vagy mulasztás, mely az egyházi élet
fejlesszük, mindig szilárdan megállva azon alapokon, rendjét megzavarni törekszik. Az egyházi élet ki­
melyeken egyházunk már századokkal ezelőtt felépült egészítő részét képező tanügy, a lelkész! állások be­
s ma is fennáll; de természetes, hogy a haladó kor­ töltését szabályozó intézkedések és sok más alkotás,
nak megvannak a maga igényei, melyeket nekünk is melyek a szocziálpolitikai élet követelményeiként,
kielégítenünk kell és ezéri: természetes, hogy újabb mint emberbaráti hivatások is, az egyház kéretén
egyházi törvényhozásunk, mely 1881-ben a debreczeni belül oldandók meg, rendezést, némely vonatkozá­
zsinaton vette kezdetét és 1891-ben a budapesti zsi­ sokban újításokat igényelnek.
naton nyerte folytatását, folytatólagosan kell hogy A zsinat bölcseségétől fog függni, hogy megta­
gondoskodjék kielégítéséről azon igényeknek, melyek lálja azon határokat, melyekig elmennie kell, melye­
a dolog természetéből folyólag az állam és a társa­ ken azonban túllépnie nem szabad.
dalom által felállított igények tekintetében anyagi és Az újabb idők tüneteiként jelentkező anyagi
szellemi életünk körében felmerülnek. szempontok, azon viszonyok, melyek a megélhetést
Ezen most, 1904. évre összehívott zsinatunk is napról-napra nehezebbé teszik, kényszeritőleg paran­
arra kell hogy törekedjék, hogy újabb törvényeink csolják, hogy a zsinat azon kérdésekkel is foglal­
megalkotásánál a régebbi törvények esetleges átala­ kozzék, melyek az egyház hívei által viselt és már-
kításánál azon elveket szolgálja, melyeket az evan­ már elviselhetetlenné válni kezdő terhek könynyité-
gélium szerint reformált egyetemes egyházunk a múlt­ sére vezethetnek; de másfelől arról is kell gondos­
ban is szolgált, híven ragaszkodva hitelveihez, küzd­ kodnia, hogy az egyház alkalmazottai az újabb kor
jön a szabadelvüség eszméjéért és minden erejével igényeinek megfelelő és őket jogosan megillető java­
szolgálja a magyar nemzeti állam érdekeit, egyfelől dalmazásban részesüljenek. Nehéz kérdés ez, mert
szívós kitartással védve egyházunk állami és egyházi mig egyfelől az alkazmazottak javadalmazásának
törvényekkel is biztosított szabadságát és jogait, emeléséről kell gondoskodni, addig másfelől a hívek
másfelől azonban kerülve minden olyan összeütközé­ elviselhetetlen terheinek könnyítése el nem ma­
seket, melyek akár az állammal, akár más felekeze­ radhat.
tekkel ellentétbe hoznák. A jogok biztositása és vé­ A kérdést megoldani a magunk erejéből képesek
delme, a békés fejlődés útjain vezethetnek el minket nem lehetünk. Az állam van itt hivatva kötelességét
oda, hová az egyetlen igaz evangélium tanításán ala­ teljesíteni, oly kötelességet, melyet már az 1848-ik
puló hitelveink alapján törekednünk lehet és köte­ évi törvényhozás XX. t.-cz. megalkotásával elvállalt,
lességünk is. akkor, midőn egyfelől rendelkezve arról, hogy az
A czélok biztositása és az eszközöknek keresése összes bevett vallásfelekezetek közötti jogegyenlőség
mostan összegyűlt egyetemes zsinatunknak is főíel- és viszonosság biztosittassék, addig kimondotta azt is,
adata és ennek akkor felelünk meg, ha az ügyért, hogy egyes vallásfelekezetek egyházi és iskolai ter­
az egyházért, a hazáért egyaránt való kitartó buz­ hét hordozni fogja.
galmunkban és odaadásunkban nyugodt tárgyilagos­ De ez természetes is, mert az államszervezet
sággal mérlegeljük az előttünk fekvő kérdéseket és mai kialakulásában a felekezetektől sok olyan teen­
azoknak eldöntésénél más nem vezet, mint a nyugodt dők elvégzését követeli meg, melyek szorosan véve
mérséklet, mely abban keresi az érvényesülést, ami állami teendők volnának és ha ezeknek átruházásá­
egyetemes egyházunk érdekeinek legjobban megfelel. val az egyes íelekezetektől közreműködést vesz
Nagy és fontos kérdések eldöntése áll előttünk. igénybe, természetes, hoy azokért kárpótlást is nyúj­
Ha kellő mérséklettel, egymás iránti bizalommal ke­ tani kötelessége. Első sorban talán épen ezen kér­
ressük a megoldást, úgy biztosan megtalálandjuk azt. dés rendezése érdekéből az egyházkerületek és a
Sikerülni fog alkotmányszervezetünket a kor igényei­ konvent által előkészített törvénytervezetnek az adó­
nek megfelelően oly módon alakítani át, hogy annak zásra vonatkozó része kell, hogy a zsinat foglalkoz­
rendjén, mig egyfelől egyházközségeink autonóm jo­ tatásának tárgyát képezze és ezzel sürgősen lehetővé
 386 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
tegye, hogy az egyetemes egyházunk és a kormány
között az 1848: XX. t. ez. végrehajtása, illetőleg az
annak szemelőtt tartásával egyházunk segélyezése
érdekéből megindult tárgyalások mielőbb megoldásra
vezessenek. Az állam kötelezettséget teljesít, midőn
az 1848-ik évi XX. t.-cz.-ben íoglalt Ígéret beváltá­
sával egyházi alkalmazottainak az őket megillető
javadalmazás lehetőségét biztosítja, intézményeink és
intézeteinknek a kor színvonalán való tartását elő­
segíti és az elviselselhetetlen terhek súlyát híveink
válláról leveszi.
Nagy és hosszú ut vár a zsinatra. Bátor elhatá­
rozással, erős kötelességtudással kell a munkához
íogni. Erre hívom fel a zsinat minden egyes tagját,
mindnyájunk komoly elhatározását, kik egyetemes
egyházunk érdekeit hordozzák szivükön és mint a
magyar államnak jó és hazafias fiai, ezen kérdések
megoldásánál is, midőn evangélium szerint reformált
egyetemes magyar egyházunk érdekeit művelik, egy­
szersmind az egységes magyar nemzeti állam érde­
keit is szolgálni kívánják.
De mielőtt munkánkat megkezdjük, emlékezzünk
meg arról, ki első sorban hivatott arra, hogy mint a
magyar államnak királya, magas védelme alatt tartsa
a mi egyházunkat is. Emlékezzünk meg arról, aki a
múlt századok küzdelmeiben sokszor megtépett egy­
házi jogainkat és alkotmányunkat biztosítani és meg­
védeni is hivatott és aki az ő legfelsőbb uralkodói
felügyelői jogainál fogva is egyházi törvényhozásunk
alkotásainak szentesitésére hivatott és jogos. Emlé­
kezzünk meg róla, kinek kegyessége tette lehetővé,
hogy a hosszú időn keresztül szünetelő egységes
alkotmányozó zsinat 1881-ben Déhreczenben össze­
gyűlhetett, ki szentesítésével jóváhagyta jelenleg ér­
vényben levő törvényünket, melyet az 1891-iki zsinat
hozott létre és kinek a mi evangélium szerint refor­
mált magyar egyházunk iránti bizalma teszi lehetővé,
hogy szabadon és nem korlátozva az 1790—91-ik évi
XYI. t.-cz. IV. szakasza értelmében kiküldött királyi
biztos kirendelése által, folytathatjuk ezen zsinatun­
kon is szabad tanácskozásainkat. Emlékezzünk meg
Ő felségéről, Magyarország apostoli királyáról (a
zsinat tagjai zajos éljenzés közt felállanak és a be­
széd hátralevő részét állva hallgatják meg), kinek
hosszú uralkodása, bölcs, alkotmányos kormányzata
tette lehetővé, hogy remélnünk lehet előbb-utóbb azt
is, hogy az 1848. XX. t.-cz.-ben lefektetett elvek alap­
ján egyházunk számára is biztosittatik a többi vallás­
felekezetekkel egyenlően a teljes jogegyenlőség és
viszonosság és elérhetjük, hogy a magyar állam se­
gítő keze a jogosan követelt anyagi támogatást is
kötelességszerüen — mert törvénnyel biztosítva van
— megadja anélkül, hogy autonómiánk csorbát szen­
vedjen. Éljen a király! (Hosszantartó zajos felkiáltá­
sok: Éljen a király!)
ZSINATI ÜGYEK.
Zsinati ülések.
(November 15. 16. 17.)
(Folytatás.)
November 15-én az egyházi törvénytervezet
legfontosabb szakaszának az egyházi adózásról szóló
résznek tárgyalásába fogott a zsinat. A jegyzőkönyv
hitelesítése után az adóügyi bizottság javaslata kö­
vetkezett.
A javaslatot Kenessey Béla terjesztette elő, ki­
emelvén a javaslatnak azt a főczélját, hogy az egy­
házközségeknek az adó megállapítására vonatkozó
joga sértetlenül fentartassék. A Zsinat előtt fekvő
törvénytervezet legfontosabb része az, a mely egy
47. szám.
legfontosabb adóalap létesítéséről intézkedik. Ennek
az alapnak rendeltetése az, hogy a szegényebb egy­
háztagokra nehezedő adóteher könnyítessék. Az
előadó ismertette azt az adókulcsot, a melyet a ter­
vezet életbeléptetni óhajt. Eszerint a 2—20 korona
személyi adón kívül az egyházi adó a következő
degressziv adókulcs szerint vettetnék ki. A kiknek
vagyoni adója 20 koronáig terjed, annak az összegnek
25%-át fizetik egyházi adó fejében; 20—50 korona
állami adó 20%; 50—100 korona után 15%; 100—200
korona után 10 '/ , 200 koronán felül 5%>.
Kifejtette továbbá az előadó, hogy ez adókulcs,
a mellett, hogy nagyot könnyítene az egyháztagok
adózásán, a legméltányosabb, a mit megállapítani
tudtak. Tény ugyanis, hogy az uj adókulcs valami­
vel többre kötelezi az egyház vagyonos tagjait, de
ezzel szemben tetemesen könnyít a szegény egyház­
tagokon. Ajánlja végül s javaslatot elfogadásra az
általános és részletes tárgyalás alapjául.
Az általános vita során a javaslathoz először
Mezey Albert szólott. Szerinte az adóügy rendezésé­
nek kérdése kisiklott az egyház kezei közül s jórészt
az államtól tétetett függővé. Az állam befolyásának
tulajdonítja, hogy a protestánsok elveszítik az isko­
láikat. Pedig ezekre nagy szükség lenne, mert a
vallásosság amúgy is napról-napra hanyatlik. Nem
tehet mégsem egyebet, minthogy a javaslatot el­
fogadja általánosságban a részletes tárgyalás
alapjául.
György Endre szintén hozzájárul általánosság­
ban a javaslathoz, de a részletek tekintetében szá­
mos kifogása van. Szerinte az egyház nagy átalaku­
lások küszöbén áll. Az egyház hajdanában teljesen
független volt az államtól. Évtizedek során át a
helyzet gyökeresen megváltozott, holott példák iga­
zolják, hogy igazán csak azok az egyházak virágza­
nak, a melyek — az államtól függetlenül — tisztán
híveik buzgóságán épülnek. Abban a véleményben
van, hogy a jelen viszonyok között az államtól sza­
badulni nem lehet. A régi alapokra visszatérni ez
volna a legjobb, az ideális helyzet, de a magyar egy­
ház gyöngébb, semhogy ezt megbirná.
Balthazár Dezső dr. esperes kijelenti, hogy a
javaslatban nem találja meg a mindenre kiterjedő
következetességet. Panaszolja, hogy a presbitériumok­
ban, a hol a vagyonosabb osztály foglal helyet,
nincsen érzék a szegény nép dolgai iránt. Felszóla­
lása végén határozati javaslatot nyújt be, mely a
következő:
Mondassák ki minden egyházra kötelezőleg, hogy:
1. az egyházi adózás alapja az állami adó
összege:
2. kulcsa az állami adónak bizonyos magasság
tekintetében az illető egyházak autonómiája által
megállapított százaléka, kivételével azon egyházak­
nak, melyek az egyetemes alapot kívánják igénybe
venni. Itt az adómagasság 10 százalék lehet;
3. az egyházi adó készpénzben fizetendő;
4. a személyi adó egységesen 2 korona;
5. a tandíj eltörlendő;
6. a külbirtok tulajdonosának egyháza a máshol
fekvő birtokra kivetendő adónak 75 százalékát igé­
nyelheti.
Sándor József: a tervezetet elfogadja az álta­
lános tárgyalás alapjául, mert nem fél attól, hogy
az állami segitség folytán az evangélium tartalma
bármit is vesztene. Azt ajánlja, hogy a zsinat ipar­
kodjék a dolgával, mert mindennap 2000 forintjába
kerül az anyaszentegyháznak.
Fejes István: Konstatálja, hogy az uj javaslatban
kevés változás van az 1891-ik évihez képest, de nagy
a változás az 1881-ikhez viszonyítva. Régóta hangoz­
tatott panasz, hogy nagy a túlterhelés, segíteni kell
tehát a bajon az állam segítségével. Ézt pedig úgy
 47. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
kell felhasználni, hogy a túlterhelés minden vonalon
megtörténjék. A zsinat előtt fekvő tervezet szerint
azonban ez nem vihető keresztül, már csak azért
sem, mert az egyházközségek szabadjára akarja
hagyni az adókulcsot. Teljesen igazat ad B altazár­
nak abban, hogy a presbiterek nem vállalnak nagyobb
terheket a szegény néposztály megkönnyítése végett.
Ezt példákkal illusztrálja. Egy egyházközségben a
presbiterek’ kijelentették, hogy abban az esetben,
ha az ő adójukat emelik, át fognak térni a k a to li­
kus hitre.
Ezért a törvényben kötelezőleg kell megállapí­
tani az adókulcsot és nem szabad az egyházak tet­
szésére bízni a kivetést, mert igy nem lesz meg a
kívánt eredmény, A javaslat egyik pontjában sem
látta biztosítva azt, hogy a szegény nép adóján köny-
nyiteni fognak. Elfogadja a javaslatot a tárgyalás
alapjául, de azzal a kikötéssel, hogy a zsinat a rész­
letes tárgyalás előtt az; adóügyi bizottsághoz utasítja
a tervezetet.
Az elnök ezután s tanácskozás folytatását más­
nap délelőtt 10 órára tűzte ki.
November 16-án a jegyzőkönyv hitelesítése után
Radácsy György jelentette be, hogy Pokoly Józsefet
helyettesitő Nagy József megbízó levelét rendben
találta. Napirend előtt Balthazár Dezső szólalt fel
félreértett szavainak helyreigazitása tárgyában.
Utána Hegedűs Sándor szólalt fel s hosszas be­
szédében fejtette ki, hogy az állami segély egyálta­
lában nem veszélyezteti a papok függetlenségét. Az
iskolákra is csak előny származik az állami segély­
ből s a tetszetős eszme és ideális gondolat kedvéért
elfogadja a javaslatot.
Nagy Károly a degressiv adót jobbnak tartaná,
vagy szerinte legalább is a maximumát az adónak
meg kell határozni. A végrehajtást ő a konvent köz­
vetítésével az egyházkerületekre bízná. Határozati
javaslatot nyújt be arra nézve, hogy az adóügyi
bizottság tegyen számitást, mennyiben változnék a
végeredmény, ha az adó degressiv lenne vagy a
maximumot 500 vagy 1000 koronában állapitnák meg.
Bernáth Elemér is magáévá teszi a javaslatot.
Padrdh Sándor veszélyt lát az állami segélyben,
mert szerinte az a kormány esetleges rósz érzülete
több helyen nyilvánulhat. Indítványt nyújt be, mely
szerint a különféle adózási rendszer eltörlendő; az
adózás egységes legyen, alapja az egyén foglalkozása.
Az adómagasság 2000 koronát meg nem haladhat.
Személyadót csak a munkaképes szegény fizet 2
koronát. Készpénzben fizetendő minden.
Antal Gábor szerint a javasjatnak nagy előnye
az, hogy az autonómiát biztosítja. Ő Balthazárral szem­
ben nem hajlandó az egyház javát feláldozni semmi­
féle elvért. Vagyonaránylagos osztályadót szeretne
egységes alapul. A javaslatot elfogadja.
Széli Kálmán, Szabó Kálmán és Fekete Márton
hozzászólásaikban szintén elfogadják a javaslatot.
Nov. 17-én a jegyzőkönyv hitelesítése után dr.
Baksa Lajos szólalt fel, ki elfogadta a javaslatot a
részletes tárgyalás alapjául, azzal a feltétellel, hogy
a prot. egyházak jogigényei hangsulyozást.nyerjenek
és az állami segélyezés állandó dotáczió formájában
történjék.
Kérészy Barna íőképen a középosztály közönyös­
ségét támadja.
Sárkány Lajos hozzászólása után Kiss Ferencz
nem fogadja el a javaslatot azért, mert terményadó­
ról van benne szó, továbbá, mert nincsen benne egy­
ségesen megállapított adórendszer.
Tóth János szintén a javaslat egyöntetűségében
talál hibát. Szükségesnek tartja az állami dotáczió
állandósítását.
Dányi Gábor magáévá teszi a javaslatot.
Sulyok István a terményekben beszolgáltatandó
387
adózási módot a legnagyobb mértékben helyteleníti.
Második nagy hibája a tervezetnek, hogy statuálni
akarja a ma is fennálló tarthatatlan állapotokat. Hive
az egységes adórendszernek. A javaslat átdolgozását
kívánja.
Marjay Péter mindenekelőtt kijelenti, hogy az
állami segítségért egyáltalán, nem jár köszönet a
református egyház részéről. A dotáczióval az állam
csak igen kis részben tesz eleget az 1848: XX. tör--
vényczikk rendelkezéseinek. Elvárta volna, hogy
a jelenlegi kormányelnök, aki maga is tagja az egy­
háznak, ennél sokkal többet tegyen hitsorsosaiért.
A reformátüs lelkészek helyzetét egyenesen siral­
masnak mondja. Ennek okát főképpen abban látja,
hogy mig más osztályok kiabálnak és követelőznek,
ők türelmesen várják, hogy a sült galamb a szájukba
röpüljön, holott semmiféle társadalmi osztály nagyobb
önérzettel nem követelhetné, hogy hazafias és buzgó
tevékenységét méltányolják, mint éppen a reformá­
tus papság.
Nagy hibának tartja, hogy az egyház iskolái
átmennek az állam kezébe. A javaslatot általános­
ságban nem fogadja el.
Ezzel az általános vitához föliratkozott szóno­
kok sora kimerült. Még Kenessey Béla előadó ref­
lektált a beadott határozati javaslatokra s újból aján­
lotta, hogy a zsinat fogadja el a tervezetet tárgyalás
alapjául.
Báró Bánffy Dezső ezután feltette a kérdést,
hogy a. zsinat általánosságban elfogadja-e a tervezetet
a részletes tárgyalás alapjául.
A szavazás előtt Fejes István és dr. Balthazár
Dezső visszavonják indítványaikat, amelyek arra irá­
nyulnak, hogy a javaslatot utasítsák az adóügyi bi­
zottsághoz átdolgozás végett.
A zsinat ezután nagy többséggel elfogadta a
javaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Hozzájárult
továbbá a zsinat Tóth János amaz indítványához,
hogy a kormánynál feliratig kérelmezze az állami
dotáczió állandósítását. A többi határozati javaslato­
kat a zsinat elvetette.
(Folytatása köv.)
EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
Az erdővidéki ev. ref. eg yh á zm egye „Véle­
ménye“ a Nagy Péter-féle konfirmácziói Káté átdol­
gozása tárgyában, amit kiküldött referensek: Benke
Ferencz nagybaczoni és Balázs Ignácz köpeczi lelkész
aa. a következőkben terjesztettek elő és értekezle­
tünk magáévá is tette minden változtatás nélkül, a
mint következik:
A nagytiszteletü esperesi hivatal által meglet­
tünk bízva azzal a feladattal, hogy véleményt ter­
jesszünk elé a Nagy Péter-féle „Konfirmácziói Káté“
átdolgozására vonatkozólag, arról ugyanis, milyen
konfirmácziói kátéra van szüksége a népnek? s en­
nek megállapítása után arról, minő módosításokat
kellene tenni a Nagy Péter kisebb Kátéján, hogy
általa elérhető legyen az a magasztos czél, a melyért
a konfirmáczió szertartását végre szoktuk hajtani.
Úgy kell lenni, hogy a mélt. Igazgató-tanácsot
a tapasztalat vagy a hozzá beérkezett panaszok ar­
ról győzték meg, hogy a Nagy Péter-féle Káté jelen
alakjában nem felel meg teljesen czéljának; mert
ellenkező esetben nem hirdetett volna pályázatot an­
nak átdolgozására. Úgy kell lenni, hogy népünk val­
lásos tudatában, ismereteiben hiányok vannak, héza­
gok mutatkoznak, melyek betöltésére immár nem
mutatkozik elégségesnek a szóban forgó Káté.
Készségesen elismerjük, hogy igy is van. De
mielőtt valamely betegség gyógyításába kezdenénk:
 388 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 47 sznih.

ismernünk kell annak a betegségnek természetét, megfelelő, mutatják a tanterv ezen szavai: „E kézi­
okát, elterjedését s ahhoz kell szabnunk az orvosság könyv azonban csakis kellő értelmezés és a bibliá­
megválasztását. — Mikor valami hiányt kell kipó­ nak hitünk igazságaira vonatkozó helyeivel kibővítés
tolnunk: pontosan tudnunk kell a hiány nagyságát, mellett és után emléztetendő.“ Tehát a hit- és er­
nehogy túlnagy vagy túlkicsiny pótlékkal siessünk kölcstan tanítása nemcsak hogy későre vette kezde­
kitöltésére. Lám az Igazgató-tanács is már 1902. tét, de e mellett olyan kézikönyv használata javasol­
decz. hó 18-án tartott üléséből 5231. sz. a. pályáza­ hatott, a mely nagy részben használhatatlan volt.
tot hirdetett a hivatalos lapban a Konfirmácziói Káté Erezték s érezzük e hiányokat ma is. Némelyek úgy
átdolgozására s ebben megállapította az átdolgozás segítenek a bajon, hogy a mindennapos iskolában
leltételeit is az alábbiakban: egyáltalában nem tanítanak hit- és erkölcstant, kizá­
1. Az átdolgozott Káté terjedelménél, tartalmá­ rólag csak bibliai történeteket Mások alkalmas hit-
nál, nyelvezeténél fogva teljesen alkalmas legyen és erkölcstani tankönyv hiányában tanítják az V. és
egyházunk ev. ref. népiskolai tanulóinak a koníirmá- VI. vagy csak a VI. osztályban a Nagy Péter-féle
czióra való előkészítésére. kisebb káté egyes részleteit. Ismét mások használják
2. Minthogy a konfirmáczió alkalmával való ok­ a Bodor János-íéle tankönyveket, melyeknek érde­
tatás befejező része a népiskolai képzettségű iíjak méből levonni semmit sem kívánunk; de hogy azok
rendszeres vallásos oktatásának, kellőleg kidomborí­ nem érvényben levő hivatalos tantervűnk alapján
tandó a hit, mint a megigazulás feltétele, a szakra- épültek fel, az az egy bizonyos. És ezt nem hibául,
mentumok jelentősége egyházunkban s a mai egy­ hanem épen érdemül tudjuk be neki.
házszervezetből annyi, a mennyit feltétlenül szüksé­ E rövid ismertetésből is látható, hogy a tanterv­
ges tudni az egyház minden tagjának. ben hibának kell lenni, hogy az nem felel meg az
3. A káté a Nagy Péter-féle kisebb Káté alakjá­ igényeknek, a követelményeknek. Máskép nem volna
ban 50—60 nyomtatott lapnál többre ne terjedjen. annyi ingadozás, habozás; máskép az Igazgató tanács
De már f. évi aug. 15-én tartott üléséből kibo­ sem bocsátana útra jóváhagyásával olyan tankönyve­
csátott 3204. sz. körlevelében kénytelen konstatálni: ket, melyek a hivatalos tanterv figyelmen kivül ha­
„a beérkezett pályadolgozatokból s a bírálók vélemé­ gyásával készültek.
nyeiből arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nem 1878. óta az állam, a különböző iskolafentartó
forrott ki kellőleg, milyen konfirmácziói kátéra van vallásfelekezetek s nálunk reformátusoknál a többi
szüksége a népnek.'“ Van hát jogunk határozottan egyházkerületek mind megújitották, a kor követelmé­
kimondani, hogy az átdolgozás a hiányok, a szüksé­ nyeinek megfelelőleg átalakították tanterveiket, fel­
gek kellő ismerete nélkül bocsáttatott pályázatra. S használván ez eddig elért paedagogiai vívmányokat.
most kénytelen volt az Igazgató-tanács arra az útra Csak a miénk barnállik át a múlt ködéből sötéten, a
térni, mely egyedül vezethet a kívánt czélra: felhívni jelen világosságába. Itt az ideje a megújításnak.
a lelkészeket, a hitoktatókat, adjanak véleményt a Itt fekszik előttünk 2 egyházkerület tanterve. A
gyakorlat emberei: milyen konfirmácziói kátéra van tiszáninnenié és a dunántúlié. Hasonlítsuk össze a
szüksége a népnek s milyen módosításokat kellene miénkkel.
tenni a Nagy Péter kisebb Kátéján? A tiszáninneni tanterv az I—IV. osztályban mind
Mi a magunk részéről, mielőtt e kérdésekre feldolgozza a bibliai elbeszélések tananyagát. Az V.
nézve véleményünket nyilvánitanók, kénytelenek va­ osztályban a hit- és erkölcstant. A VI. osztályban a
gyunk egy kissé mélyebben tekinteni bele vallások­ prot. egyház fejlődéstörténetének s főként hazai prot.
tatásunk mostani állapotába; kénytelenek vágjunk egyházunk alkotmányának megismerését nyújtja. Az
kimutatni, hogy népünk vallásos tudatában fájdalma­ ismétlő iskolában a tanultak ismétlését.
san érezhető nagy hiányok, hézagoknak okát haszta­ A dunántúli tanterv szintén az I—IV. osztályban
lan keressük a Nagy Péter-féle Káté mostani alakjá­ végzi el a bibliai történetek tanítását; de a hittant
ban, hanem sokkal inkább az 1878. évben életbelép­ tanítani kezdi már a IlI-ik osztályban s folytatja a
tetett s jelenleg is érvényben levő tantervnek a IV. és V-ön át. Ezenkívül az V-ik osztályban nyújt
vallástani tárgyakra vonatkozó fogyatkozásaiban. bibliaismertetést és egyháztörténelmet az apostolok
Ugyanis a mi tantervűnk az imákon, erkölcsi idejétől a hitjavitásig. A VI. osztályban adja a hitja-
mondásokon, egyházi éneken kívül az I—V osztály­ vitás történetét, különös tekintettel a magyarországi
ban pusztán csak bibliai történeteket tanit s csak a' hitjavitásra és az erkölcstant. Mindezt az első félév­
Vl-ik osztály tananyagául tűzi ki a hit- és erkölcstan ben, a másodikban pedig a konfirmáczióra készíti elő.
elemeinek megismerését a Láczai-féle káté használata A többi egyházkerület tanterve nem áll rendel­
mellett. De ha figyelembe vesszük azt a körülményt, kezésünkre. De ennyiből is tehetünk egy kis össze­
hogy tanköteles növendékeink alig 7c-od része kerül hasonlítást. íme a dunántúli és tiszáninneni egyház-
fel a Vl-ik osztályba, önként következik, hogy 7«-od kerületek tanterve a mindennapos iskola 6 osztályá­
része anélkül hagyja el a mindennapos iskolát, hogy ban tanit: bibliai történeteket az I—IV. osztályban;
felekezetűnk hit- és erkölcstanából valamit elsajátít­ hit- és erkölcstant, biblia-ismertetést, egyháztörténel­
hatott volna. Csoda-e aztán, ha népünk nagy részé­ met a III—VI. osztályban. Ezek mellett még a kon­
nél a felekezeti érzés inkább ösztönszerü, mint tu­ firmáczióra való előkészitést is elvégzik. S mindenütt
datos; csoda-e, ha hitünk igazságai szivében erős szigorúan meghatározva a feldolgozandó tananyag és
gyökereket nem hajthattak, mikor a magvakat sem használandó tankönyv.
hintettük el. Vallásoktatásunknak a mindennapos is­ Ezzel szemben a mi tantervűnk 5 osztályon ke­
kolában is nyújtania kellene idejekorán mindazt, a resztül csak bibliai történeteket tanit, míg a VI. osz­
mi növendékeinket erős, hithű s meggyőződésük tály hit- és erkölcstani oktatása, a csekély szám miatt,
igazságát igazolni, védeni tudó egyháztagokká teszi. problematikussá válik. Egyáltalában nem tud semmit
Igen; mert a vallásoktatás egyik czélja: „a gyerme­ az egyháztörténelem rövid ismertetéséről és az ev.
keknek ev. ref. egyházunk szellemében való vallás­ ref. egyháztagok jogairól s kötelességeiről. Megha­
erkölcsi képzése“ (tiszáninneni tanterv). Egyházunk tározott tankönyv nincs.
szellemének e minden mástól megkülönböztető jelle­ Ezekből kifolyólag véleményünk ez: legelső teen­
gét pedig pusztán csak a bibliai történetek tanítása dőnknek tartjuk tantervűnknek olyatén átdolgozását,
nem adhatja meg. hogy a mindennapos iskola IV—VI. osztályaiban a
Ezeken kívül a tantervben ajánlott Láczai-féle kér. hit- és erkölcstan, bibliaolvasás, rövid egyház­
kátét a mostani nemzedék nem is ismeri. De, hogy történelem, különös tekintettel a magyar prot. egy­
a maga korában sem lehetett az igényeknek teljesen ház történetére s egyházalkotmányunk röviden tanit-
 szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 389

tassék. Szükségesnek tartjuk a megújítandó tanterv- j gásunk szerint a konfirmálás ténye legczélszerübben
ben az okvetlen feldolgozandó tananyagnak szigorú | végrehajtható a 13 ik életévben, amikor a konf. káté
körülírását; a tantervnek megfelelő tankönyveknek, tananyagának feldolgozására egy egész esztendő áll
pályázat vagy megbízás folytán való íratását s ezek­ rendelkezésünkre. Úgy kellene hát a Nagy Péter-íéle
nek kötelező használatát egyházkerületünk minden kátét módositani, hogy annak anyaga egy év alatt
egyes vallástanitójára nézve. De szükségesnek tart­ elvégezhető legyen.
juk a vallástanitók számára alkalmas vezérkönyvek Ezeknek megállapítása után a módosításokra
előállítását is; mert nincs miért tagadnunk, nagy- nézve véleményünk ez:
enyedi theol. akadémiánkon a nevelés- és oktatástan A tantervnek általunk elébb ajánlott átdolgozása
tanítása csak névleg szerepelt, valóságban nem s után a mindennapos iskolában feldolgoztatván a kér.
különösen az idősebb lelkészek módszertant soha hit- és erkölcstan, az egyháztörténet, különösen a
nem is tanultak. Szükségesnek tartjuk elrendeltetni, magyar prot. egyház története, a bibliai történetek
hogy az énekeskön}rv s legalább egy kis újszövetség stb. a Nagy Péter-féle kátéból elhagyandó mindaz, a
a tankönyvek sorába okvetlen felveendő s azoknak mi különösen a már megtanult bibliai történetek is­
beszerzése szigorúan meghagyandó. Mert most az az métléséül tekinthető, elhagyandó egész a „Jézus tu-
állapot van, hogy népes iskolákban is alig található dományiág“ (43. lap). Kihagyandó továbbá a „Jézus
5—10 darab énekes könyv, biblia pedig egy sem. tudományának terjedése“ a „Keresztyén egyházLi és a
Szeretnénk arra is határozatot provokálni, hogy tan­ „Refonnáczió“ czimü szakaszokból mindaz, a mi a
köteles gyermekeink az egyházak által ingyen val- VI. osztály számára készítendő kis egyháztörténetben
lástani kézikönyvekkel láttassanak el, igy szűnnék benne fog foglaltatni. S aztán az igazgatótanács szavai
meg az a szégyenteljes állapot, hogy a szülők min­ szerint: „kellőleg kidomborítandó a hit, mint a meg-
den tankönyvet beszereznek, csupán a vallástania- igazulás feltétele, a szákrámentumok jelentősége s a
kat nem. mai egyházszervezetből annyi, a mennyit feltétlenül
Mikor a tananyag egyformán s kötelezőleg lesz szükséges tudni az egyház minden tagjának“ Mert
megállapítva mindenkire nézve a mindennapos iskola ha a növendékek ekkor lesznek önálló tagjai, feltét­
VI. osztályában, csak akkor leszünk képesek kellő lenül szükséges, hogy ennek az egyháznak szerve­
feleletet adni erre a kérdésre: milyen koníirmácziói zetével megismerkedjenek. De itt aztán nem állapod­
kátéra van szüksége a népnek s minő módosításokat nánk meg. Ha a koníirmáczió „a keresztségi foga­
kellene tenni a Nagy Péter kátéján? Mert, mint az dások megerősítése és az által a hitben megerősödés“,
Igazgató-tanács pályázati hirdetésében igen helyesen akkor a kátéban hitünk főbb igazságain kívül adnunk
mondja: „a koníirmáczió alkalmával való oktatás be­ kell a más hitfelekezetek hitczikkeinek a mienkkel
fejező része a népiskolai képzettségű ifjak rendszeres való összehasonlítását. Mert meggyőződésünk szerint,
vallásos oktatásának“, addig nem is tudjuk a konfir- semmi sem képes hitében az embert jobban megerősí­
mácziói oktatást rendszeresen, minden hézag és zök­ teni,az egyházához való ragaszkodást lelkében jobban
kenés nélkül a mindennapos iskola tananyagából to­ felkölteni, mintha összehasonlítás utján meggyőződik
vább fejteni, mig ez szigorúan meg nincs határozva. arról, hogy egyházának tanítása a Jézus tudományá­
Egyformán kötelező koníirmácziói Kátét, csak egy­ val, a józan ész követelményeivel legjobban meg­
formán elvégzett tananyag után használhatunk. Egy­ egyezik. De ez az összehasonlítás ne oly tömören
forma fedeleket csak egyformán készített épületekre s ne oly szűk körre szorítva adassék, mint a Nagy
helyezhetünk el. Péter-féle kátéban, hol pusztán a rom. katholikusok
Nem kisebb fontossággal bir annak a kérdésnek és prot.-sok közötti különbségek s aztán a reformá­
is előre való eldöntése: a koníirmáczióra hány éves tus és a kath. egyházak közötti eltérések vannak
gyermekeket szabad bocsátani ? Tantervűnk azt nagyjában tárgyalva. Terjedjen ki az összehasolitás
mondja, hogy a növendékek az ismétlő iskola vé­ kissé részletesebben azokra a felekezetekre, kik
geztével, vagyis 15-ik életévökben bocsátandók kon- közöttünk, körülöttünk élnek: a gör. keletiek; gör.
firmáczióra, hogy ennek magasztos tényére kellően katholikusok, unitáriusokra s ki az újonnan fellépő
előkészíttessenek. Agendánk azonban megengedi a szektákra: a názárénusokra, a baptistákra stb.
13 éves növendékek konfirmálását. E tekintetben is Ilyen koníirmácziói kátéra van szüksége a nép­
egyházkerületünkben a hány egyház, annyi szokás. nek. Ilyenforma módosításokat kellene tenni a Nagy
Azok, kik a mindennapos iskola 5. és 6. osztályában Péter kátéján.
tanították a Nagy Péter-íéle Kátét, a koníirmácziót Végezetül kijelentjük, hogy nézeteinkhez görcsö­
végrehajtják a 6-ik osztály végeztével, vagyis a 12-ik sen nem ragaszkodunk. Ha kedves lelkésztársaink a
életévben. S ez van szokásban magyarországi test­ vita során helytálló okokkal jobb véleményt állapíta­
véreinknél is. Mások az ismétlő iskola első osztályá­ nak meg, mi ahhoz a legnagyobb örömmel hozzájá­
nak végén a 13-ik életévben. Lehetnek olyanok is, rulunk, meglévén győződve arról, hogy úgy is a
kik szigorúan betartják a tanterv idevonatkozó ren­ jobb fog győzni!
delkezését. A 6-ik osztály végén tartandó konfirmá­
lás ellen az a kifogásunk, hogy a mindennapos iskola Papi beköszöntő. A íelsőcsernátoni ev. reí.
általunk előbb ajánlott vallástani tantárgyai mellett egyházközség eddigi s.-lelkészét, Megyaszay Mihály
nincs elegendő idő a konfirmáczió káté tananyagá­ ifjú atyánkfiát páratlan lelkesedéssel választotta volt
nak kellő feldolgozására. Az ismétlő iskola végezté­ meg a múlt hónapban rendes lelkészévé. És igy
vel tartandó konfirmálás ellen az a kifogásunk, hogy nem csoda, ha valóságos örömünneppé lett Felső-
növendékeink addig, mint cselédek, napszámosok csernátonban Megyaszay Mihály aa. beiktatása és
nagy részben olyan helyekre vetődnek, hol egyhá­ beköszöntése, folyó hó 13-án. Az uj lelkészt négy
zaink nincsenek s igy jó részük koníirmácziói okta­ lovas kocsin vitte gyülekezete Kézdivásárhelyről, a
tatásban s a konfirmáczió szakramentumában nem szülei háztól egyházközségébe. A menetet a lovas ban­
részesülhet. Beismerjük, az volna legjobb, mit tan­ dérium vezette és a nagyszámú küldöttség, a roko­
tervűnk rendel, hogy a koníirmáczió az ismétlő iskola nok, barátok hosszú kocsisora kisérte. A község
végeztével tartatnék meg s a növendékek 3 éven végén az egész falu népe várakozott vallás-külömb-
keresztül készíttetnének arra elő. De nem lehet a ségnélkül és a fogadtatás után a templomba vonult,
számításból kihagynunk, hogy az ismétlő iskolázás a hol kezdetét vette a beiktató ünnepélyes isteni
a törvény szigorú rendelkezéseinek megíelelőleg máig tisztelet. A beiktató ünnepélyen jelen voltak nt.
sincs végrehajtva és azt, a mit az imént mondánk Bodor Géza esperes, Kovács Károly dálnoki ügyvéd
növendékeink szétszóródására vonatkozólag. Felfo­ s egyh, megyei főgondnok, Szabó Jenő kézdivásár-
 390 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 47. szám.

helyi lelkész, Kökösi Sándor ikafalvi lelkész, Dénes Géza. 10. „Nagy Isten téged imád“, közének, énekelték a
Ferencz segédlelkész, sőt a rokonokon, a híveken, jelenlevők.
barátokon kívül az uj lelkész vidéki tisztelői között Protestáns iskola Rómában. Október közepén
számosán jöttek el róni. kath. hiuok is Szentlélekről történt meg Rómában a német protestánsok iskolájának
és Szentkatolnáról. felavatása, amelynél felhangzott az „Erős várunk .
s a követség! lelkész: Peters Vilmos elvégezte a felava­
Beiktató beszédet a kézdii eh. megye nt. espe­ tás szertartását. — Dr. Schoener iskolabizottsági elnök
rese, Bodor Géza mondott. Az óhajtva várt beiktató rámutatott beszédében, hogy a munka nagy kitartás ered­
beszéd eloszlatta a gyülekezet balvélekedését, fel­ ménye, s a kitartásra ezután is szükség lesz, mert a kato-
emelte a lelkeket a Krisztus és szolgája iránti köte­ liczizmus mindig meg fogja próbálni az iskola megszün­
lességek teljes megértéséig; és a hit szárnyaival ra­ tetését.
gadta ég felé az ifjú pásztorra és gyülekezetére ál­ Az Országos irodalmi Szövetség kiadványai. Az or­
dást kérő ima. szág 24 irodalmi és művelődési egyesületből álló „Országos
Irodalmi Szövetség“ alig másféléves fennállása után irodalmi
Ily beiktató után állott már ismert gyülekezete
esemény számba menő módon bizonyította be a napokban
előtt föl Megyaszai Mihály ifjú lelkész aa. és mon­életképességét, midőn ez évi kiadványainak ő kötetét a nyil­
vánosság elé bocsátotta. A kötetek jeles magyar Íróinak
dotta el tartalmas, a krisztusi munka útjait felmutató,
dicséretre méltó alkotásai. Bársony István: „Magányos órák"
Isten igéjét szóló és Ígérő, gyomláló és mégis plán­
czimü müve szebbnél-szebb vadászképek és liangulatrajzok
táló, összetörő, de azért építő beköszöntő beszédét:
sorozata. A természet poéta-lelkű írója mesteri alkotásokkal
Jer. I. rész. 7—10. versei alapján. járul e kötetében előző sikereihez. Békefi Antal ugyan nem
Nem csoda hát, ha a gyülekezet ezen a napon tatozott eddig az úgynevezett „divatos“ irók sorába, de most
a szeretetben megtisztult, a hitben megizmosodott megjelelent és „az életből" vett rajzaival méltán került be
legjobb elbeszélőink közzé. Elbeszéléseiben mély megfigyelő
és a reménységben bizonyossá lett, ha a jelenlevő képességgel bájos történetkéket mond el abból a világból,
vendégekkel együtt gazdagabb lett egy lélekemelő ahol a szív és az érzés a legnagyobb hatalom. Endrődi
ünnep emlékével. Istentisztelet után dúsan terítettSándorról, a magyar lyrai költők legjelesebbjéről elég annyit
asztaloknál vendégelték meg a papi lakáson a nagy­ szólnunk, hogy ismét megjelent egy kötete. A „Tarlóvirágok“
a nagy poéta e gyöngyszemekből álló müve, legutóbb irt
számú meghivottakat az uj lelkész szerető szülői, akölteményeit foglalja magában. Mit mondjunk Rákosi Viktor­
mely lakomán a sok felhangzott pohárköszöntő kö­ ról, ki „Elbeszélések“ című kötetével járult hozzá e sorozat
értékességéhez. Az egyszerű cim mögül a játszi humor és az
zül az első főtiszteletü püspök urunkra szólott. Az­
után az uj lelkészre, szülőire és gyülekezetére kí­aranyos kedély megnyilatkozásai viszik, ragadják magukkal
az olvasót a jókedv, a kaczagás birodalmába. „Csak egy
vántak áldást. Legyen is mindnyájokon Isten áldása,bokor muskátli“ . .. az, ami Szikra tollából került ki, de ez
hogy egy eltölt év felmutatott eredménye ne csak a bokor egy beláthatatlan nagy virágos kert szinpompájában
gyarapodjék, hanem a közös munka, bizalom által duslakodik. Az asszonyi szív érző melegével, elbeszélő hang­
százszorossá legyen minden egyes évvel! jának bájával énekli meg, a magyar föld szeretetét, a családi
élet boldogságát, a szerelmes leány szivgyötrelmeit s boldog­
ságteljes kedély világát, a mindennapi élet apró-cseprő s mégis
oly sokat mondó eseményeit. Újabb tagsági jelentkezéseket
KÜLÖNFÉLÉK. a 3 éves ciklusra még mindig elfogad a szövetség főtitkári
hivatala (Budapest, Luther-utcza 1/a. földszint 1.) s a tagsági
dij befizetése után postafordultával megküldi az 5 kötetből
Lapunk felelős szerkesztője a zsinati tárgya­ álió sorozatot.
lások végével hazaérkezvén, ismét átvette lapunk
vezetését
Báró Bánffy D ezső zsinatmegnyitó beszédét,
tudván azt, hogy kevés lelkésztársunknak áll m ód­ HIVATALOS RÉSZ.
jában megszerezni, a maga egész terjedelmében Sz. 5314—1904.
közöljük. KÖRLEVÉL
Papválasztás Erzsébetvároson. Az erzsébet­ a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
városi ev. ref. körlelkészség lelkészi állomására, mely A nagyenyedi ev. ref. főgimnáziumnál f. évi decz. hó
Koréh Endre ottani papnak Sepsiszentgyörgyre történt 2 1 -én reggel 8 órakor tartandó javító és pótló érettségi
megválasztásával üresedett meg, összesen tizenhármán fo­ vizsgálatokra a vallás- és közoktatásügyi kir. miniszter úr
lyamodtak. A folyamodók közül a főtiszt püspök ur Sá­ f. hó 16-án kelt 95,056. sz. leiratával az 1883. évi XXX.
muel Aladár balavásári rendes, Szabó Miklós kolozsvári t.-cz. 23. §-ából kifolyólag dr. Szádeczky Gyula kolozsvári
helyettes és Osváth Lajos feketelaki rendes lelkészeket egyetemi ny. r tanárt küldötte ki kormányképviselőül.
jelölte ki. Ezen jelölés alapján a körlelkészség hívei f. hó Kolozsvárt, 1904. november 21.
20-án délelőtt tiszt. Szabó Miklós kolozsvári h. lelkészt Dr. Bartók, Maksay János,
közfelkiáltással papjukká választották. Kisérje Istennek elnök. tanügyi előadó h.
áldása uj otthonába ifjú lelkésztársunkat!
A nagyenyedi protestáns nők szegényeket, Sz. 5215—1904.
betegeket segélyező egyesülete, kitűzött emberbaráti ez élj a ERTESITES
javára f. évi decz. hó 3-án este fél 8 órakor Nagyenye- valamennyi ev. ref. iskolaszékhez.
den, a régi városház báltermében, műsoros tánczestélyt
rendez. Műsor: 1 . Nyitány, Káló Géza zenekara által. 2. Tudomás és alkalmazkodás végett értesítjük összes
Szaval Vadas József VIII. g. o. tan. 3. Zongorán játszik iskolaszékeinket, miszerint a vallás- és közoktatásügyi m.
Simon Ilus k: a. 4. Felolvas dr. Garda Kálmán. 5. Mono­ kir. Miniszter úr Öméltósága, folyó évi november hó 2 -án
logot mond Winkler Lila k. a. 6 . Zenekisérettel énekel kelt 74979. számú körlevelében közölte velünk, hogy a
dr. Joksmann Ödön. Végül táncz. m. kir. kereskedelemügyi miniszter urnák f. évi 54636.
Zilahi ev. ref. egyházközségünkben f. évi sz. a. kelt átirata szerint, a felekezeti tanítók fizetésének
nov. hó 20-án d. u. V26—V27-ig tartották meg a vármegye­ kiegészítésére és korpótlékának fedezésére az 1893 évi.
ház disztérmében a második vallásos estét a következő XXVI. t.-cz. alapján engedélyezett államsegélyekre vonat­
műsorral: 1. „Szivemet hozzád emelem“, közének, éneklék kozó nyugtákat a felekezeti lelkészek, iskolaszéki elnöki
a jelenlevők. 2. Imát mondott Kádár Géza. 3. „Jövel Meg­ minőségükben, az iskolaszék nevében, a m. kir. adóhiva­
váltó“, irta Vargha Gyula, szavalta Berényi Erzsiké. 4. talhoz „Oktatási ügyben portómentes“ záradékkal portó­
Bliss P. „Fel barátim!“ gyermekkarra átírta Kádár G., mentesen küldhetik be.
éneklék a polgári fiú-iskola református növendékei. 5. „A Mindazon esetekben azonban, midőn a borítékon nem
nők hivatása és munkássága“, irta és felolvasta özv. Szi­ az iskolaszék szerepel feladóként, vagy a hivatalos levél
lágyi Lászlóné. 6 . „Keresem az Istent“, irta Ábrányi Emil, külzete nem a megfelelő záradékkal láttatik el, az eljárás
szavalta Simay Ernő. 7. „A protestántizmus és a magyar postajövedéki kihágást képez és a vonatkozó szabályok
irodalom“, irta és felolvasta Ady Lajos gimn. tanár. 8 . szerint biráltatik.
Verdi, „Ima“ a Nabuco ez. dalműből (Szárnyat olts fel), Kolozsvárt, 1904. nov. 19-én.
énekelte a gimn. „Ad hoc“ férfikar. 9. Zárszót mondott Kádár Dr. Vályi Gábor, elnök. Maksay János, titkár h.
Nyomatott az , Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 48-ik szám. Kolozsvárt, 1904. deczember 1.

Érd
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KAROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Z sinati m egfigyelések. vaj’ hányán vették igénybe, hogy népünk

figyelmét zsinatunkra felhívják? S bizonyára
A magyarországi reformátusok Országos még kevesebb azoknak a száma, akik felol­
Zsinata első ülésszakát november 22-én bere­ vasó egyházi estélyeinken — ahol ugyan ilye­
kesztette s tagjai 11 ülés után, melyből hár­ nek vannak! — a felkeltett érdeklődést táp­
mat az alakulás formaságai foglaltak el, haza lálják azzal, hogy megismertetik a közönséget
utaztak, több mint négy hónapi időközt adva azokkal a nagy kérdésekkel, a melyek a zsi­
az elnökségnek a második ülésszak összehí­ naton szóba jőnek. Pedig az bizonyos, hogy
vására. Van időnk tehát számbavenni azokat uj egyházi tövényeink — s főleg annak adó­
a tapasztalatokat és megfigyeléseket, melyeket ügyi része — zökkenés és rázkódás nélkül
e rövidke ülésszak alatt is tehettünk, sőt telik csak úgy mehetnek át az életbe, ha híveink
belőle arra is, hogy módját keressük annak, azokra alaposan előkészíttetnek. Külső ok to­
miszerint némely tanulságainkat már a jövő vábbá az is, hogy zsinatunk ünnepélyes meg­
ülésszakon értékesítsük, a mire némely tekin­ nyitása napja mwesnapra esett, ami a fővárosi
tetben — előre kijelentjük — határozottan ideges munkásság közepette, nem adott lehe­
szükség van. Ily szándékkal mondom el a tőséget érdeklődésük kimutatására azoknak
zsinaton szerzett szerény megfigyeléseimet, sem, kik különben belsőleg élénken érezték
ajánlva az illetékes körök becses figyelmébe. azt. A belső ok, a melynek egy pár egyházi
1. Hogy a zsinat sem ünnepélyes megnyi­ lapon kívül a Budapesti Hírlap is hangot adott,
tásával a fővárosban nem keltett akkora ér­ az, hogy zsinatunk is osztja — s már előké­
deklődést a nagy közönség részéről, a mek­ születeiben elárulta — kisebb egyházi gyűlé­
korát bár református lakossága számarányánál seinknek azt a jellegét, hogy főként csak az
méltán várni lehetett volna, sem tárgyalásai egyház külső orgánizácziójával foglalkozik.
nem keltettek akkora figyelmet hazánk refor­ Távol legyen tőlem, hogy ezt kicsinyeljem s
mátus lakossága részéről, mint bár az or­ hogy afélét kívánjak a zsinattól, mint egyik
szággyűlési tárgyalások a honpolgárok részé­ laptársunk, hogy „a zsinat seprüt vegyen ke­
ről : ez ugyan szomorú igazság — de való. A zébe és seperje ki azokat — első sorban lel­
minek magyarázatát részint külső, részint belső készeket — kik talán a tulvilági életben nem
okokban találhatjuk. Külső okok, hogy egyházi hisznek.“
ügyeink iránti érdeklődés felköltésére nem ren­ A zsinat az inkviziczió szolgálatában, a XX.
delkezünk olyan orgánumokkal — főleg saj­ század református zsinata a dogmaalkotás vagy
tóval — a melyek református népünk legszé­ revízió munkájában még furábban nézne ki,
lesebb rétegeit behálózva tartanák, hanem a mint a mostani száraz §§-ok gyártására, min­
lelkészeken kívül más által alig olvasott egy­ dent jogi rendezés alá vonni akaró tenden-
házi lapjainkon túl, csak a politikai lapokra cziájával. A Budapesti Hírlapot is fel kell
vagyunk utalva, a melyek pedig a mi egyházi világosítanunk arról, hogy zsinatunk munkál­
ügyeinkkel másod-, harmad-, sőt nem tudom kodását nem lehet talán a lefolyt róm. kath.
hányadik helyen, sokszor egy rövid kis hirben nagygyűlésekkel hasonlítani össze, a melyek
adnak felületes értesítést. E tekintetben ugyan fényes dikcziók során hozott a rezolucziókban
— el kell ismernünk — mostani zsinatunkat csúcsosodtak ki, melyek az ő felekezetűk mun­
a politikai sajtó legnagyobb része, viszonyai­ kássága irányának csak elvi kijelentéseit foglal­
hoz képest, megérdemlett figyelemben része­ ják magukban; mert ami zsinatunknak — főleg a
sítette, de e nagy és drága lapokból hány jut most tárgyalt adózási kérdésben — az egyház
el népünk kezébe?! Egyházi életünk nyilvá­ adminisztrációját érdeklő s igy az életben meg­
nosságának te ré t: a templomi szószéket pedig valósítandó törvények alkotása a feladata, a
 392 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 48. szám.

mi pedig épen e miatt kénytelen az élet apró­ (nagyjában alighanem egyforma számarányban).
lékos szükségeivel is számolni. — Egyben Legfennebb egy kis kölcsönös idegesség an­
azonban erre nézve magunk is elismerjük, sőt nak ellenőrzésében, hogy nehogy az egyik a
hangoztatandónak véljük a kritika jogosultsá­ másik rovására valami taktikai (ez most a
gát. Törvénykönyvünknek nem szabad a rövid- „Losungswort“ !) előnyt szerezzen. Nem mér­
látású opportunizmus mozaikjának lenni. Kifeje­ nök mondani, hogy még ennek is nincs egy
zésre kell jutnia benne azoknak a meszsze kis fanyar utóize; hanem hát megnyugtat az,
jövőbe is néző nagyszabású egyházpolitikai hogy ezzel a betegséggel úgy vágyunk, mint
elveknek, a melyek egyházunk hajójának irá­ a holtig köhögő: jobb híján csak azt kíván­
nyát minden viharok közt is határozott czél juk : minél hosszasabban tartson ilyen „tűrhető
felé vezessék. S e czél nem lehet más, mint állapotban.“ Egyébként mindkét félnek dicsé­
az, hogy egyházunk a maga vallás-erkölcsi retére legyen mondva: a zsinaton egyházunk
feladatai fokozottabb teljesítésében a korszel­ hü fiai vagyunk első sorban mindnyájan, kik
lem és szükség által kijelölt útjára tereitessék akkor is nyugodtan, tömött sorokban tárgyal­
s e munkához egyfelől szabadsága és függet­ tunk, mikor a „szomszédban" a hullámok ösz-
lensége s másfelől anyagi és szellemi eszköze szecsaptak.
biztosittassék. S mert a szellemi szabadság és 3. Nehézkes tárgyalás. Bizonyos, hogy a
függetlenség csak az anyagi függetlenség­ legtöbb kritika a zsinat munkálkodásáról igy
gel, az önerőnkből való megélhetéssel járhat hangzik „mennyi idő és pénzfecsérlés!“ Hát
karöltve: fel kell szólalnunk sokak türelmetlen­ hiszen — a nem zsinati tagok megnyugtatá­
ségével szemben azok védelmére, a kik elég sára legyen mondva — ezt magunk is sok­
messzenézők és bátrak valának egyetemesebb szor mondtuk, főleg ha nem magunk beszél­
szempontból ítélni meg egyházunk ujabbkori tünk, módosítottunk vagy pótlásoltunk. S az­
irányzatát, a mely túlságosan a külső segítség tán fennebb mutatánk rá, hogy az elvi viták
után vetette magát s jogainak érvényesítése megérdemlik a pénzt is, az időt is. Hanem
során minden előretett lépésért függetlensé­ azért mégis el kell ismernünk, hogy a tár­
géből újabb áldozatokat ád, a helyett, hogy a gyalási idő rövidsége mellé még a tárgyalá­
hitélet és buzgóság fejlesztésével fokozná az sok is nehézkesek. Ám megvagyunk győződ­
önkéntes áldozatkészséget. Azért az efajta elvi ve afelől, hogy ha okára és orvoslási módjára
álláspontokat fejtegető felszólalásoknak tiszte­ sikerül meggyőzően reámutatnunk: e bajon
let adassék! Tárgyalásaink színvonalát igazában már a jövő ülésszakon segítve leend, a mint
csak az ilyenek emelik; ezek a ,.memento“-k, kívánatos is.
melyeket vajha minél többen megértenének! Ennek okát pedig nem találhatjuk egyéb­
2. A politika és pártok. Az utóbbival kez­ ben, mint abban, hogy a bizottságok szerepe és
dem. A magam részéről örvendetes jelenség­ munkaköre érthetetlen módon igen szűkre van
nek tartom, hogy a zsinaton nincsenek pártok, szabva s az értelmezés által még szükebbre szo­
szervezett pártok, mint a megelőző zsinatokon. rítva. Az első ülésszakban érvényesült felfo­
Igazában még a kerületek határvonalai is el­ gás szerint a bizottságok csak az önálló indít­
mosódnak. Az ülőhelyek ugyan kerületek sze­ ványoknak a tárgyalásra való előkészítésével
rint vannak csoportosítva, de ezt is legfennebb s a plenumnak a törvényjavaslat álláspontjá­
a szavazások könnyebbsége igazolja s a régi tól és szövegezésétől eltérő határozatainak a
szokás tartotta fenn. Összeforrtunk. Nincsenek végleges törvénybe való beszövegezésével
párciális érdekeink. A felszólalásokban helye­ foglalkoznak. Nó hát ez ellenkezik a zsinat
selt vagy helytelenített elvek szerint csopor­ elfogadott „tanácskozási szabályzata és ügy­
tosulunk most igy, majd amúgy vegyesen, a re n d jé v e l is. Expressis verbis nincs ugyan
mint épen az egyvéleményüek összeverődnek. kimondva benne, hogy a konvent által előké­
Pártfelek nem létében mindenki érvei erejére, szített törvénytervezet megfelelő részei a ple-
intencziói helyességére támaszkodik s idáig numban való tárgyalás előtt a zsinat illető bi­
komoly csalódás nem is ért senkit bizodalmá­ zottsága tárgyalásán kell hogy átmenjenek s
ban. E mostani zsinat egyik legszebb jellem­ annak bizottsági jelentésével együtt kerüljenek
vonásának tartom ezt, a melyet — reméltem tárgyalás alá; de ez eljárást kizáró pontja
— nem fog megrontani komolyan még az sincs az ügyrendnek, megengedők pedig vagy
„erdélyi“ §§-ok tárgyalása sem. Istennek hála! ezt feltételezők: az 5. 6., de főleg a 10. és
kezdjük megérteni egymást. U. §§-
Hanem a politika!? Nó erről sincs mi sok Hogy a bizottsági előleges tárgyalások a
rosszat mondanom. Legfennebb tán azt ir- plenum vitájának legalkalmasabb levezető csa­
hatnók a rovására, hogy neki köszönhetjük tornái: az általánosan el van ismerve, mert a
szűk tanácskozási helyünket (az országház kö­ ki a bizottságban álláspontját érvényesíthette,
zelében) s túlságosan rövid tanácskozási időn­ az csak a legritkább esetben szólal fel arra
ket (a minek pedig pénzértéke van, de sok!) nézve a plenumban. Ily szándékkal tette meg
Egyébként alig látszik meg a zsinaton, hogy ismeretes indítványát Darányi Ignácz dr., zsi­
egyik része kormánypárti, másik ellenzéki nati tag a harmadik ülésen a bizottságokra és
 48. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 393

azok működésére vonatkozólag, az országgyű­ a munka szabadságot, odadobja magát a megállapo­

lési tárgyalások analógiájára való hivatkozás­ dás nélküli baromi munkába, olykor legfennebb le­
alacsonyító szenvedélyekben keres üdülést s közben
sal s ily intencióval támogatta azt Sándor Jó­ lassanként kihal belőle minden nemes érzés: ez már
zsef Dégenfeld József gróf megszorító értel­ természetes.
mezésével szemben, megjósolva, hogy külön­ Ismételjük, hogy e szomorú állapoton csupán
ben a tárgyalások tulhosszura nyúlnak és el- szép szóval, buzditással, lelkipásztori gondozással
sekélyesednek. segitni nem lehet.
Darányi ugyan visszavonta inditványa azon dékreVagy tán törődjünk bele, hogy a mai nemze­
hatni nem tudunk és irányítsuk figyelmünket
részét, mely a bizottságok möködésének mi­ egészen a jövőre? A jövő nemzedéknek, iskolai nö­
kéntjére vonatkozott, de mert a tapasztalat vendékeknek, ifjúságnak jelöljünk olyan vallásos élet­
igazat adott a Sándor József jóslatának: véle­ irányt, mely jobb jövőt igér?
ményünk szerint az indítványt a jövő ülésszak El kell ismerni itt, hogy a tanhatóság az egész
elején meg kell ismételni és elfogadni, hogy vonalon dicséretesen támogatja az egyházak ez irá­
nyú törekvését. Törvényerejű utasítások, miniszteri
ez által a tárgyalások menete gyorsabbá té­ rendeletek gondoskodnak a gyermekek vallásos ne­
tessék. velésének, istentiszteletre járásának biztosításáról
Kétségtelenül kívánatos dolog ez az elnök­ úgy, hogy e téren már csakugyan a hitélet vezetőin
ség szempontjából is. A ki a tárgyalások mene­ múlik, ha meg nem ragadják a nyújtott segítő kezet.
tét fegyelemmel kisérte, láthatta, hogy az egyes És tagadhatatlan, hogy a gyermekek iskolai vallásos
nevelésében, istentiszteletre szoktatásában élénkség
szakaszokhoz az uj szövegek, pótlások és tapasztalható.
módosítások oly tömege adatik be, hogy azo­ De istenem — mily keserű csalódás vár
kat kellő kapcsolatban és rendben bocsátani azokra, akik ez által eléggé biztosítottnak hiszik leg­
döntés alá, még az oly kiváló elnöki talentu­ alább a jövőt! Bizony termőföld helyett kiégett ha­
muba ültetjük nagy gonddal az ifjú csemetéket. Az
mot is próbára teszi, mint a milyent mi Br. ifjúságra csak a felnőttek vallásos élete lehet az erő­
Bánffy Dezső személyében szerencsések va­ sítő talaj s ha gyökereivel abból nem szívhat erő­
gyunk a magunkénak mondhatni. Ezen tehát sítő táplálékot, az a vallásosság a példázatbeli szik­
okvetetlenül változtatni kell már a jövő ülés­ lára hullott mag sorsára jut. Mig a már gondolkozó
szak elején az által, hogy a törvényjavaslat gyermek ártatlan naivitással kérdezheti szülőjét:
egyes fejezeteit megelőzőleg s idejekorán édes „hogy van az, hogy nekem muszáj templomba menni,
apámnak pedig nem?“ addig a gyermek lelké­
bizottsági tárgyalásra kell utasítani. Mert ha ben az a balhiedelem erősödik meg, hogy a templom,
a bizottságokban nem is lehetne votum cosul- mint az iskola társa, csak a gyermekre és a szorg-
tativumot, vagy inditványozási jogot adni az E. igőre kötelező; de felnőve majd ő is kinő e köteles­
T. 78. §-a miatt minden zsinati tagnak : még ség alól, sőt már az iskolai szünidőn tulteheti ma­
abban az esetben is nagyon meggyorsítaná ez gát azon. A mindennapi életből azt látja, hogy a
gyermeknek hétköznap iskolába, vasárnap templomba
a tárgyalások menetét, megkeresvén ki-ki „muszáj“ menni; a nagy embernek már csak úgy,
az utat s módot arra, hogy javaslatát már a ha épen érkezik, neki akkorra is fontosabb dolga van.
bizottság elé juttassa. Korántsem akarjuk ezekből azt a következtetést
Nagy Károly. vonni le, hogy a templomba járás hatósági kényszer
(Folytatása köv.) által fokoztassék, de azt a vallás erkölcsnemesitő
hatása elengedhetetlen feltételének tartjuk, hogy az
illetékes hatóságok az előidéző oknak, az ünneppel
nem törődő lázas munkálkodásnak csökkentésével,
A vallásos élet előmozdításáért. az általános vasárnapi munkaszünet érvényesítésével
(Az orbai ref. Egyházi Értekezlet előterjesztése.) segítsenek a bajon.
Mihelyt a munkaszünetet érvényre juttatná a
(Vége.) hatóság, mindjárt több sikere lenne a lelkészi buz­
Szóljunk nyíltan: a vallásos életre inkább zavaró, dításnak a templomba járásra nézve.
érvényben levő íélrendszabály törvényhozóink hibás Megengedjük, visszaélés e téren is, mint min­
érdekíéltésének köszöni származását. Többségükben denhol, merülhet fel. Mutathatnának tán némelyek
birtokos honatyáink a vasárnapi munkaszünetet azért példákra, hogy az ipari munkaszünet is egyeseket
nem terjesztették ki a gazdasági munkára, mert osz­ templom helyett a korcsmába, tulajdonkép ünnep­
tották a gazdák azon aggodalmát, hogy anyagi hát­ zavarásra vezet. Ám ily kivételek csak nem lehetnek
ramaradásukra lenne, ha munkásaik, béreseik szüne­ irányadók! Aztán e baj elhárítására is egészen kéz­
tet tartanak a munkában. Nem egyszer hallottunk ügyben az eszköz, a melyet nem mi és nem most
ily nyilatkozatokat: elég, ha mi ünnepiünk; a paraszt sürgetünk először.
dolgozzék nyáron, elég hosszú neki ünneplésre a Legyen a kérdés megoldásánál igazán a vallásos
tél! Aztán a mig az intelligencia a maga, kifogásta­ élet feltételeinek előmozdítása a rugó és nem valami
lannak épen nem mondható módja szerint ünnepel osztályharcz elnémitása csupán: akkor az istentiszte­
(mert azt vajmi kevesen akarják elismerni, hogy ne­ lettől sokakat elvonó munka korlátozása mellett egé­
kik is nyújthat valamit a közistentisztelet), addig azo­ szen önként értetődőnek találnék az ünnepszentelés
kat, akikre nézve a vallástól követelik, hogy szá­ tisztaságának védelmében azt a további lépést, hogy
mukra hűségesekké, becsületesekké, szorgalmasokká szeszes italoknak vasárnapi kimérése korlátoztassék.
tegye, valósággal elvonják a vallás befolyása alól, Nyerendik-e meg az egyházak azt a méltatást,
télen és nyáron egyaránt. Vagy ha nagy ritkán en­ hogy a külhatóságok belső becséért részesítsék tá­
gednének alkalmat: akkor a megszokás tartja a kö­ mogatásukba a vallásos élet legfőbb nyilatkozatát,
zönyösségben. az ünnepszentelést: attól függ, hogy azok törekvése
Hogy aztán kis gazdaközönségünk a nehéz meg­ igazában ne csak vergődés legyen.
élhetési viszonyok közt még inkább megragadja ezt És eltekintve a vallásnak ez által sokkal széle­
 394 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
sebb körre terjedő kihatásától, már csak a külső
életben is feltétlenül meglátszanék ennek hatása.
Hisz csak emlékezetbe kell hoznunk, hogy csak pár
évtizeddel ezelőtt is a vasárnapot megünneplő köz­
ségben e napon állatok és eszközök rendbehozása,
megtisztogatása, a köztisztaság, mely az udvarokról
az utczákra is kiterjedt, valami kellemes benyomást
gyakorolt a szemlélőre, holott ma már odajutottunk
ünnep hiányában, egyik hét a másikára gyűjti pisz­
kát lakásokon, utczákon, embereken, állatokon.
Erősen hisszük, hogy Háromszékvármegye épen
úgy belátja mindezeket, mint mi magunk; és annál
inkább hisszük, hogy minden módot megkiván ra­
gadni, a mivel népünk közerkölcsiségét, jellemét,
rendszeretetét s ezek által anyagi izmosodását is elő-
mozditni lehet. És bízunk, hogy most, mikor a szé­
kely mentés jelszavával van telve a levegő, a tettek
terére lép igénytelen előterjesztésünk irányában is
Nagyságos alispán úrhoz azon tiszteletteljes ké­
réssel folyamodunk: méltóztassék a központi választ­
mány által vagy bölcs belátása szerint bármely utón
oda hatni, hogy Háromszék vármegye törvényható­
sága:
I. Intézzen feliratot az országgyűléshez a vasár­
napi általános (gazdaságra is kiterjedő) munkaszünet­
nek és ünnepnap a szeszes italok korcsmái kimérése
korlátozásának törvénybe igtatásáért.
II. Addig is azonban vármegyénk népének jól
felfogott érdekében szabályrendeletileg foganatosítsa
ezt, kivételt csupán a veszélyben forgó javak védel­
mére, biztonságba hozására tévén.
Végül — meg lévén győződve, hogy ha ez nem
is népszerű, de annál nélkülözhetetlenebb kezdemé­
nyezés — tisztelettel kérnők a többi törvényhatósá­
goknak is hasonló eljárásra felhívását.
Az orbai ref. egyházmegye „Egyházi Értekezle­
tének“ Teleken, 1904. október 31-én tartott gyűlésé­
nek határozatából.
Hazafias tisztelettel
Bodor János, Ignácz László,
elnök. titkár-jegyző.
Erdély története.
A gimnáziumok számára kiadott állami tanterv
ez idő szerint — fájdalom — majdnem valamennyi
hazai ref. gimnáziumra nézve kötelező. A mi hét
kollégiumunk közül hatra. Állami szempontból na­
gyon is üdvös dolog az, hogy mindazon iskolákban,
a melyeket az állam támogat, egyenlő alapelvek
szerint történik a tananyag előterjesztése. Annak, hogy
az állami tanterv áltálában egyetemes érvényességű,
nagy előnye van. Mert hiszen az örvendetes, hogy
pl. hazánk történetét az igazságnak megfelelő módon
kell tárgyalni s nem a felekezeti, vagy nemzetiségi
elfogultság mázában. S abban, hogy általánosan köte­
lező, van a tantervnek legnagyobb hibája is. Mert
nyilvánvaló dolog, hogy történelmünk folyamán más
szerepet teljesített Pozsony, másat a határőrvidék,
másat Zágráb és másat Kolozsvár. De az egyeteme­
sen kötelező tanterv szerint egyként kellene előadni
Magyarország történetét Pozsonyban is, a határőr-
vidéken is, Zágrábban is, Kolozsvárt is.
De csak kellene. Mert az állami tantervnek
egyetemes volta mellet van még egy másik igen
bölcs alaptétele is, a mely különösen a történettani-
tásánál érvényesül. S ez a nagyon is okos alapelv
az, hogy a tanár egyénisége szerint vagy a helyi
viszonyok szerint attól eltérhet; de nemcsak eltérhet,
de el kell térnie. Érvényesítse a maga egyéniségét,
nyitott szemmel nézze a helyi viszonyokat s annak
múltját és jelenét egyaránt juttassa érvényre. Tehát
a részletekben épen nincs megkötve a keze. Ellen­
48. szám.
kezőleg az értékes részletkörülmények okos felhasz­
nálására van utasítva.
Mégis azt látjuk, hogy Erdély történetét általá­
ban ugyanakkora mértékben tanulja a trszténai ta­
nuló, mint a csurgói s ez, mintáz egri vagy anagy-
enyedi. Mikor azt mondom: ugyanekkora mérték­
ben, akkor a tankönyvekre gondolok. Mert olyan
tankönyv, a melyik specziális erdélyi középiskolák
számára Íratott volna, nincs. Hogy aztán ezektől a
közkézen forgó tankönyvektől az előadó tanárok
mennyiben térnek el a helyesebb út felé, nem tudom.
De bizonyos, hogy a tankönyvek nem igen térnek
el. Vagy nem eléggé. Mert az e tekintetben legjobb
két tankönyv, a dr. Szádeczky Lajosé és a dr. Török
Istváné, bár lépten-nyomon érezni, hogy erdélyi em­
ber a szerző, még sok kívánni valót hagy fenn.
Mi az eredmény ennek következtében? Az, hogy
hazánk történetének a megismerésében a tantervnek
az egyetemes volta érvényesül. Holott épen a másik,
az individualizáló oldala kellene, hogy érvényesüljön.
Mert a mint nem jó az a közigazgatás Csikmegyében,
a mi kitűnő Hajdumegyében, ép úgy nem az a vidék
történeti hagyománya Turóczban, ami Kolozsmegyé-
ben. Pedig a hagyomány akár történeti, akár más
irányú is, jellemünknek, hatalmunknak fontos eleme.
Ha a szombathelyi diák jól ismeri a maga módja
szerint hazája történetét, ismerje úgy az erdélyi is.
Mert, hogy Erdélynek más volt a múltja, mint pl. a
dunántulnak — közönségesen vallott tény. Már pedig,
ha mi nem tanuljuk meg Erdélyünk mulját úgy, a
hogy erdélyieknek kell és szükséges, kitől várjuk?
Ha mi nem méltatjuk eléggé a mi helyi viszonyain­
kat, biz azt nem várhatjuk azoktól, a kik Erdélyt
sem a múltban, sem a jelenben nem ismerték. Na­
gyon fontos, nagyon szép és felemelő múltúnk: Er­
dély politikai s irodalom története igy egészen
eltompul, eléggé ki nem tűnik. Pedig a múltban, a
valóságban mennyire kitűnő volt! Hiszen nem is
olyan régi időben élt Dózsa Dániel s erdélyi szépe­
ink s közönségünk bizony sokat gyönyörködött benne.
Idősebbek ma is kellemesen emlékeznek soraira. De
mi már a Dózsa Dánieleket épen nem tanuljuk,
inkább a dukai Takácsokat. Bizony ez nem méltó
múltúnkhoz!
Hogy ez a fonák helyzet elkerültessék, szükséges:
1. Valamennyi irodalmat s történetet 'előadó ta­
nár irodalmunk s állami életünk történetének kere­
tében a kellő mértékben méltányolja Erdély múltját.
2. Irassék történeti kézikönyv a gimn. III—VI.
és VIII o. számára s irodalomtörténéti kézikönyv a
VII. és VIII. o. számára, a melyek tisztán a mi
viszonyaink kiemelése s tárgyalása mellett adnák
Magyarország történetét s nemzeti irodalmunk múlt­
ját. Ez elv alapján készült tankönyv kevésbbé hasz­
nálható volna Erdélyen kívül, de lehetne itt nálunk,
a mi hét kollégiumunknál kötelező. Legalább egyelőre
a mig verseny fejlődnék ki.
Nekünk erdélyieknek kell első sorban múltúnkat
méltányolni s a nevelésben is felhasználni. Ámde
ilyen tételt szem előtt tartó tankönyveink megfelelő
mértékben nincsenek. Tehát kívánatos, hogy Írassa­
nak.
S ennek a megvalósulása lehető is, kívánatos is.
Az állami tanterv is megengedi, kivánja, sőt köve­
teli a helyi körülmények érvényre jutását. A mi
múltúnk, Erdély múltja meg épen parancsolja, hogy
végré valahára derekasan hozzálássunk e hiány pót­
lásához.
K ristóf György,
Kun-koll. h. tanár.
 48. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ZSINATI ÜGYEK.
Zsinati ülések.
(November 18. 19. 21. 22.)
(Folyt, és vége.)
November 18-án kezdődött az adózási törvényjavas­
lat részletes tárgyalása. Ennek első (269.) §-ához Padrah
Sándor, több stiláris módosítás mellett, indítványozza,
hogy a közigazgatási költségek az egyes egyházközségekre
ne a népesség, hárem az állami egyenes adóhoz viszonyí­
tott teherviselési képesség arányában rovassék ki.
Boksa Lajos e §-ba mint rendes adót, az orsz. köz­
alapi járulékokat is megemlittetni kívánja.
Búza János az u. n. „egyházi belhivatalnokok“ egy­
házi adózását teszi szóvá s az eltérő gyakorlatokkal szem­
ben egységes eljárás megállapítását sürgeti és pedig úgy,
hogy ezek is fizessenek, már csak a jó példaadás ked­
véért is.
őzike Lajos a Baksa indítványát helyesli, a többinek
e §-nál nincs helye. E felfogáshoz járul Fejes István is,
ki ezzel különösen a közalap helyzetét véli szilárdíthatni.
Kenessey Béla előadó Padráhval szemben igazságo­
sabbnak tartja a közigazgatási régi „krajczáros élőtőke“
alapján álló javaslatot; a Baksa indítványa ellen nincs ki­
fogása a közalap érdekében, bár itt is emlékeztetnie kell,
hogy a megalkotók „önkéntes hozzájárulás“-ra gondoltak,
a mi nemesebb is ; a Búza javaslatát meg nem ide tarto­
zónak ítéli. A §. a Baksa módosításával fogadtatott el, a
többi mellőztetvén.
270. §-nál Balthazár Dezső dr. esperes „az egységes
adózási rendszer“-nék bár formai kimondása érdekében
szólal fel és pedig az állami adó alapján megállapítandó
%-ban és kivétel nélkül készpénzben. Az állami adó alap­
ján az egyh. adó %-nak nagyságát minden egyh. község
maga állapítja meg s csak az adósegélyért folyamodók
kötelesek a megszabott °/o magasságig elmenni. így meg­
marad az egyes egyházak budget-joga szabadsága s a
kontroll ott, hol segély kell, de eléretik az egység az adó­
zási rendszerben. Ily tartalmú javaslatot tesz.
Padrah Sándor ugyanezt akarja, de csak 5 év alatt,
keresztül vinni mindenütt. Ez a vagyonosabbak nagyobb
terhét jelentené, de igazságérzetüktől s buzgóságuktól el
várja ennek vállalását.
Ffagy Károly az eredeti javaslat alapgondolatát he­
lyesli, mely az egyházi életben magát mindig megboszuló
kényszer mellőzésével megadja a módot az egységes irány­
ban való lassú átalakulásnak, melyet a folyton érlelendő
jobb belátás meg is fog teremteni. Hanem pótlást indítvá­
nyoz e szakasz végére folytatásul ily szöveggel: „Ilyen
megváltásnak tekintendők azok az egyházközségi köz­
alapok, kepeváltsági és más alapok, a miket az egyes
gyülekezetek saját tagjaik külön megterhelésével hoztak
létre s ezeknek évi kamatai a 282. §. b) pontja szerint
való adókivetésnek tekintetnek s jogalapot képeznek a
281. §-ban jelzett segély esetleges igén ybevételéreígy
elkerüljük, hogy — mint annyiszor — a szorgalmast és
takarékost a mások rovására háttérbe szorítsuk.
Hegedűs Sándor helyesli és elfogadja a Nagy Károly
pótlását, de kéri, hogy innen vissavonva a 282 §-nál nyújtsa
be. Balthazárral szemben az eredeti javaslatot pártolja,
nem .azért, mintha az egyh. adóteher igazságosabb meg­
osztására törekednünk nem kellene, de ne tegyük azt
kényszerrel s ne főleg annak hangsúlyozásával, hogy a
vagyonos osztály kevesebb terhet hordoz, mint a nép,
mert az ilyen socziálizmus egyházunk alapjainak dönge-
tése, mikor az intelligens osztály pénzben ki nem fejezhető
munkát végez az egyház ügyei vitelében adózásán felül.
Helyesli, hogy a modern idők szelleméhez híven a pénz-
gazdaságra térjen át egyh. adózásunk is, de ezt is csak
lassú átmenettel, mert az egyszeri oly zökkenést jelentene,
melyet sem a pap, sem hívei nem fognának helyesnek
tapasztalni. — Kiss Ferencz is törvényhozásilag eltör-
lendőnek tartja a törvényben és szóigálmányokban
való adózást, mig A ntal Gábor püspök gyakorlati pél­
dákkal azt illusztrálja, hogy a terményszolgáltatások nem
épen oly rosszak, mig az állami adó szerinti %-ban való
kényszeradózás oly részleteket rejt magában, melyeknek
kikerülésére az egyes gyülekezetek bölcseségére bízott
budget-jog adhat csak alkalmat. Őzike Lajos is a javas­
lat álláspontját védi, mig dr. Bartók György püspök az
395
egyenlő adózás követelőinek azt tartja elibök, hogy mit
szólanának a nagy gyülekezetek lelkészei, ha a szegény
kongruás papok az egyenlőségre hivatkozással azt kérnék,
hogy osszák meg velük fizetésüket. A terményfizetésnek
pedig sok helyt nagy előnyei vannak.
Marjai István Kiss Ferencz javaslatához csatlakozik;
Fejes István megelégszik az egységes adózási kulcsnak a
javaslatban kontemplált részleges érvényesítésével. A zsi­
nat — Nagy Károly pótlását itt visszavonva — mellőzi az
összes javaslatokat s a §-t a javaslat szövegében fogadja el.
217. §. elébe betoldandó indítványát Padrah Sándor­
nak, a különböző, nem az állami adó alapján nyugvó egy­
házi adórendszerek eltörlésére nézve, a zsinat elvetette;
mig magára a §-ra nézve elfogadtatott Széli Kálmán in­
dítványa, hogy a mely presbitérium e kötelességét nem
akarná teljesíteni — a fegyelmi eljárás érintetlen hagyá­
sával — a felettes hatóság gondoskodik a kivetésről stb.
272. §. az egyh. községek évi költségvetésének mi­
kénti összeállításáról szólva, Kiss Albert itt vesz alkalmat
arra, hogy a papi és tanítói fizetések rendezésének kér­
dését szóvátegye s visszapillantást vetve a lelkészek ál­
lamsegélye s fizetésjavitási mozgalmaik történetére, vala­
mint a kormány legutóbbi nyilatkozatának idevonatkozó
részére, megállapíthatónak véli, hogy ha a lelkészi törzs­
fizetésnek 2400 kor.-ra való emelésére most sok kilátás
nincs is, de a 200 kor.-ás ötödéves pótlékok ügye már
most rendezhető volna. Miért is indítványozza, hogy a
272. §. a) pontja függőben hagyása mellett utasittas-
sék az adóügyi bizottság, hogy a lelkészek részéről
visszamenőleg 1000 kor.-ra növekedő 200 kor.-ás ötöd­
éves korpótléknak minden egyházban leendő behozata­
lát s a tanítói fizetéseknek az államiakéval egyenlővé
tételét kimondó javaslatát még ez ülésszak folyam a
alatt tegye meg s a függőben hagyott pontot e szerint
szövegezze.
Dr. Sebess Dénes maga is hangsúlyozza annak szük­
ségét, hogy a zsinat alkalmas formában, erélyes hangon
követelje a lelkészi fizetések rendezését; de új szövege­
zést ajánl a §. első feléhez a „vagyonleltár“-ra nézve.
Sándor János a vagyonleltár, illetőleg a költségvetés
szükségleti rovatának megfelelően a fedezetbe is bevétetni
kívánná úgy a lelkészi, mint a tanítói fizetés államsegély­
ből folyó részét is.
Révész Kálmán a Kiss Albert indítványából kikap­
csolni kéri a tanítói fizetések dolgát, mely más helyt lesz
alkalmasabb helyén.
Mády esperes a vagyonleltárak rovatos ivei egységes
előállítására a konventet kívánja utasittatni.
H. Kiss Kálmán az egyházközségek által fenntartott
iskolák költségvetéseire való kiterjesztését is kéri e sza­
kasznak. — Antal Gábor barátja ugyan a kivihetőség
határáig, úgy a lelkészi mint a tanítói fizetések rendezé­
sének, de azok felett beszélni a 113 §-nál lesz helyén, azért
e szakasznál arra kell utalni. — Őzike Lajos különösen
azért pártolja Kiss Albert indítványát, mert ha a papi
fizetések rendezését az egyh. adóval hozzuk kapcsolatba,
elejét vesszük annak, hogy ily czimen a magyar államtól
más felekezet papjai támogatást igényelhessenek, mint a
melynek népe akkora egyházi adót hordoz, mint a miénk,
ez pedig nagy szó!
Sándor József újra melegen szól az egyházi tisztvi­
selők korszerű dotálása érdekében, hogy ez ügy eddig
mig a 113. §-hoz érünk alaposabban előkészíthető legyen
csatlakozik Antal püspök indítványához.
Fejes István bár a kérdést más §-nál tartotta volna
helyesnek felvetni, elvben csatlakozik Kiss Alberthez.
Úgy kívánná maga is a kérdést megoldani, hogy a kong­
nia törvény „fogantyú“-ja ne szorítsa meg e réven még
jobban egyházunk papjai függetlenségét. A mire legjobb
mód, hogy az állam e czélra adandó támogatása is az
adósegélyben legyen keresztülvive, amihez—hálával ismeri
el — a kormány autonómiánkból áldozatot nem kér.
Hegedűs Sándor azt kívánja, hogy jöjjünk tisztába a
dolgokkal, gyakorlati kivitellel s utópiákat ne tápláljunk.
A kormány a meglevő adóteher könnyítésére ígér segélyt,
ezt tehát átjátszani papi fizetés emelésre nem volna meg­
engedhető; de lehetséges sem, mert a nép terhei könnyí­
tését kívánván, az a segély arra igénybe is lesz véve. A
papi fizetés ily rendezése tehát csak a nép önként vállalt
teheremelkedésével volna eszközölhető, amit pedig nehe­
zen fog vállalni. Próbáljuk hát a lehetőség és fokozatos­
ság szemelőtt tartásával a 113. §-nál megoldani.
 396 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 48. szám.

Dr. Balthazár, mert azt látja, hogy az adóteher köny- Napirend előtt dr. Baksa Lajos szólalt fel, ki javas­
nyitése égetőbb kérdés s mert nem akarja, hogy a lelké­ latot nyújt be, melyben azt kívánja, hogy mondja ki a
szek korpótléka révén az adóteherbeli könnyítésre szoruló zsinat, hogy nemcsak az egyházi adózás égető bajait kí­
egyházak kerüljenek ama Fejes említette „fogantyú“ vagy vánja orvosolni állami dotáczióval, hanem szükségesnek
budget-függés alá, a nép önkéntes nagyobb tehervállalá­ tartja a lelkészi fizetések rendezését és az emlékiratban
sát pedig lehetetlennek tartja, a szöveget a javaslat sze­ íentemlitett többi szükségek fedezését is.
rint fogadja el. így tett a zsinat többsége is, beiktatván Báró Bánffy Dezső elnök kijelenti, hogy az ügyrend
Antal püspök módosítását s elvetve Kiss Albert indítvá­ értelmében nem lehet ezt tárgyalni. Feleslegesnek tartja
nyát s elfogadva a Sebess Dénes uj szövegezését, mely­ ezt az indítványt ép úgy, mint feleslegesnek tartotta gróf
nek folytán az elnökség elejtettnek nyilvánította a Sándor Tisza Istvánét. Mikor Tóth Jánosnak egy korább tett
János módosítását ami pedig a Sebess szövege pótlásául indítványát elfogadták, már határoztak ebben a kérdésben.
még szavazás alá kerülhetett volna Különben is az elnökség kötelességének tartja folytatni a
A 273. §. azon módosítással fogadtatott el, hogy „min­ tárgyalásokat minden irányban. Folytatják is. A közös
den év januárjában“ történjék a helybenhagyás. prot. bizottság még a napokban ülést fog tartani és ebből
Nov. 21-én a 274 §. hosszabb vitát idézett elő. A 13 kü­ válaszolnak a miniszterelnök leiratára.
lönféle módosítást ajánló javaslat közül a Segesdy Ferenczét Fejes István úgy véli, hogy abban az elnöki kijeién-
fogadták el, mely szerint a költségvetés mindig a megelőző tésben, melyet br. Bánffy tett, hogy a tárgyalásokat min­
év második felében készítendő el. Elfogadták a Széli den irányban folytatni fogják, megnyugodhatnak.
Kálmánét, a mely szerint a költségvetéssel együtt el kell Báró Bánffy újból kijelentette, hogy a papi fizetések
készíteni az adókivetést is és fel kell terjeszteni a felsőbb kiegészítésével is foglalkozott és fog is foglalkozni a
hatósághoz. Magáévá tette a zsinat a H. Kiss Kálmán be­ bizottság.
toldását, melynek értelmében az iskolák költségvetése is Az adóügyi javaslat tárgyalása folyamán a 277. §-t,
elkészítendő és benyújtandó a felsőbb hatósághoz. mint feleslegest, kihagyta a zsinat. A 279. §-nál elfogadta
A 275 §-hoz, mely arról intézkedik, hogy az egyházi a zsinat Szikszay Zoltán azon javaslatát, hogy a katona­
adókulcs meghatározásának joga az egyházközséget illeti, tisztekre is vettessék ki adó. A 280. §. Antal Gábor mó­
és hogy kik mentesek az adó alól, hozzászólottak dosításával lett elfogadva, mely nagyobb szabadságot biz­
Dr. Sárkány Lajos, ki azt óhajtja, hogy a vagyontalan, tosit az egyh. község autonom elhatározásának az adókulcs
keresetképtelen egyháztagokat mentsék fel az adófizetés megállapításában a saját viszonyai tekintetbe vehetésében.
alól. A 281. §-t dr. Baksa Lajos javaslatára az „állami
Fekete Márton a szakaszhoz azt a pótlást indítvá­ hozzájárulásból“ kifejezés előtt igy toldták meg: „addig
nyozza, hogy az egyház belhivatalnokaira (lelkészek, ta­ is, mig összes egyházi és iskolai szükségleteink kielégíté­
nítók) az egyház részéről élvezett jövedelmek után nem sére a magyar állammal szemben támasztható és históriai
vethető ki adó. alapokon nyugvó jogos igényeink külön országos törvény­
Hegedűs Sándor tüzetesen foglalkozik Fekete Márton nyel rendeztetnek. “
javaslatával és oda konkludál, hogy a közönségre nem Ezután a 282. §. következett, mely az egyházközségek
lesz jó hatással, hogy az egyházi férfiak kivonják magu­ adókulcsát szabályozza.
kat az egyház adózás alól. Az ő javaslata tehát az, hogy A ntal Gábor úgy vélekedik, hogy ez az adókulcs
a vitás szakaszhoz fűzzék a következő pótlást: Az egyház­ könnyen alkalmazható ott, ahol nincs nagy vagyoni kü­
tól élvezett javadalmak után adót fizetni tartoznak. lönbség ; de nem alkalmazható ott, ahol vagyoni tekintet­
Domby Lajos szólalt fel most Hegedűs Sándor indít­ ben nagyon különböznek.
ványa ellen és tüzetesen fejtegeti, hogy nem méltányos és Módosítást ajánl, mely szerint az adósegélyt igénybe
nem jogos. Az egyház és a lelkész között szerződéses vevő egyház tartozik a törvénybe irt kulcsot életbeléptetni
viszony áll fenn. Már pedig ha a lelkésznek adót kell fi­ vagy tartozik igazolni az egyházmegye által jóváhagyott
zetni, akkor ez fizetéscsonkitása jellegét viseli magán. költségvetéssel és egyházi adó egyénenkint való kivetésé­
Csatlakozik Fekete Márton indítványához. vel, hogy híveire más, de vagyonaránylagos adókulcs
Dr. Balthazár Desző osztja Hegedűs Sándor nézetét. alapján olyan adót vet ki, mely megfelel az egyház hívei
A lelkésznek kötelessége hozzájárulni az egyház terheinek 4 és fél koronás személyi adójának s a hívek összesége
viseléséhez. Ha most a lelkészek adómentességét törvénybe által fizetett állami adó 10 százalékának. Ezzel kapcsolat­
iktatnák, otthon azt beszélnék, hogy a lelkészek maguk ban javasolja, hogy az eddig netalán fizetett tandijak el-
hozták a javukra szolgáló törvényt. törlendők.
Bartók György püspök csatlakozik Balthazár nézeté­ Utána Padrah Sándor szólalt fel, ki hosszabb indo­
hez. Azt hiszi, hogy nagy hatása lesz annak, ha a lelkész kolás után kijelenti, hogy a módosítást nem fogadja el és
jó példával jár elől az adófizetésben. a törvényjavaslat eredeti szövegéhez ragaszkodik, melyhez
Domahidy Elemér a szerzett jogokra való hivatko­ a személyi adóra nézve azt a pótlást nyújtja be, hogy az
zással nem helyesli a lelkészek és tanítók megadóztatását. állami adót nem fizető egyházi tagok 2 korona — az
Nézete szerint ezt a kérdést az egyházközségek autonóm 1—10 korona állami adóval bírók 3 korona — a 10—20
hatáskörébe kell utalni. korona állami adóval bírók 4 korona, a 20—50 korona
Még Hegedűs Sándor élt a zárszó jogával. Domby állami adóval bírók 6 korona, az 50—100 korona állami
Lajossal szemben kifejtette, hogy fizetés csonkításáról szó adóval bírók 12 korona, a 200—500 állami adóval bírók
sem lehet, mert hiszen akkor az állami tisztviselők is, a 16 korona, az 500 korona állami adón felül fizetők 20
kiknek fizetése törvényben van megállapítva, panaszkod­ korona személyi adót fizessenek. — Kijelenti, hogy azért
hatnának arról, hogy a mikor az adójukat bevonják, fize­ fogadja el a javaslatot, melyet ily alakban az általános
tés csonkítást szenvednek. vitánál kifogásolt, hogy a kisebb jót a több és nagyobb jó
Ezután szavazásra került a sor. miatt ne veszélyeztesse.
A zsinat mellőzte Sárkány Lajos indítványát a kere­ Nagy Károly benyújtja a 270 §-nál visszavont indítvá­
setképtelenek adómentességre vonatkozólag, ellenben nagy nyát, e §. b) pontjához e pótlás alakjában: „ . .
többséggel elfogadta Hegedűs Sándor indítványát. E sze­ melybe beszámittatik az egyes egyházközségeknek hiveik
rint a zsinat kimondta, hogy a lelkészek az egyházi jöve­ külön megterheltetésével gyűjtött alapjainak évi jöve­
delmük után is adózni tartoznak. delme isa. Egyben hangsúlyozza, hogy — habár átmene­
Br. Bánffy Dezső elnök ezután kijelentette, hogy te­ tileg — egyelőre a degressiv vagyoni adókulcsot tartja
kintettel a különböző körülményekre, a zsinat még csak opportunusnak egyházunkra nézve bizonyos maximummal,
egy gyűlést tart 22-én, ebben az első időszakban mert különben félő, hogy egyházunk intelligens közép-
Utána gróf Tisza István szólalt fel, ki figyelmébe aján­ osztálya kergettetik legjobb esetben a felekezetnélküliség
lotta a zsinatnak, hogy czélszerü volna, még mielőtt a karjaiba, miután ezeknek elfogadására a többség hangu­
zsinat első cyklusa bezáródnék, egy olyan határozatot latában biztosítékot nem lát, csatlakozik az Antal Gábor
hozni, hogy a zsinat elnapolása ne gátolja a kormánnyal módosításához, a mely legalább helyenként megadja bel-
való tárgyalásokat, az állami segítség dolgában. körüleg a tapintatosabb eljárás lehetőségét.
A zsinat az indítványt helyesléssel fogadta és nyom­ György Endre a személyi adót 2 és 5 koronában
ban felhatalmazta az elnökséget, hogy a kormánnyal való kívánja megállapítani; Bartalos István az állami adót nem
tárgyalásokat folytathassa. fizető tőkepénzeseket is megadóztatni kivánja és pedig
Nov. 22-én tartotta utolsó ülését a zsinat, mely az vagyonuk arányában; dr. Bartók György a személyi adót
első időszakot be is zárta. 1—20 koronáig szeretné megállapítani. Sass Béla ellenzi
 48. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 397

Antal Gábor módosítását. A szerencsétlen belviszályt Lajos, Hajós József, Karap Ferencz, Kovács Sebestyén
dobják ezzel a gyülekezetek közé. Ne állítsák őket Endre, Sárközy Aurél, Szilassy Aladár, gr. Teleki József,
alternatívák elé Vagy egyik alapon álljanak, vagy a dr. Vécsey Tamás.
másikon, de kettőn nem lehet. A Parochiális könyvtári bizottság, melyet az
Még többen óhajtottak beszélni, de Fejes István indít­ egyetemes konvent az október 27—30. napjain tartott ülé­
ványozta, hogy a benyújtott indítványokat nyomassák ki sében Baksay Sándor püspök és Hegedűs Sándor főgond­
és hagyják ennek a pontnak a tárgyalását a következő nok elnöksége mellett megalakított, nov. 16-án tartotta első
ülésszakra. ülését. Jelen voltak a nevezett elnökön kívül: Fejes Ist­
Ezzel a zsinati ülések első szaka bevégződött s a ván, Radácsi György, Dávidházy János, Sass Béla, Kenes-
zsinat megbízta az elnökséget, hogy a következő ülést sey Béla, Nagy Károly, Szőts Farkas, dr. Antal Géza és
a jövő év első negyedében tűzze ki. Végül Kun Bertalan Kiss József. Egy órai tanácskozás után megbizatott dr.
mondott buzgó imát s ezzel az ülés véget is ért. Antal Géza, hogy a tiszáninneni egyházkerületnek idevonat­
kozó szabályrendete figyelemne vételével készítsen a ki­
vitel módozataira vonatkozó szabályrendelet-tervezetet s
s azt Szőts Farkassal, Kenessey Bélával és Nagy Károly-
KÜLÖNFÉLÉK. lyal előzetesen meghányván-vetvén, a következő (nov. 21.)
ülésen mutassa be. Ez meg is történt. A szabályrendelet
Kiss Áron kilenczven éves. A tiszántúli ref. tervezet le fog küldetni az egyházkerületekhez. A gyüle­
egyházkerület főpásztora, Kiss Áron püspök a napokban kezetek a kerületek utján felhivatnak, hogy 1905-re már
ülte meg születésének 90-ik évfordulóját. Ebből az alka­ vegyék fel költségvetésükbe az évi 10 kor. illetéket s ezen
lomból tisztelői és barátai szerencsekivánatokkal halmoz­ könyvszekrényeket szerezzenek be, az 19Ö6. évi illetményt
ták el az aggastyánt aki még magas kora daczára is tel­ pedig már a könyvtárbizottságnak szolgáltassák be. A bi­
jes egészségnek örvend. A püspöki parochiánál a főiskola zottság elhatározta, hogy Vargha Lajos egyháztörténetét,
teljes énekkara szerenádot adott, másnap pedig a lelkészi mit a tiszáninneni egyházkerület már nyomat is, elsőnek
kar, a presbyterium, a tanári karok és a városi és megyei veszi fel a beszerzendő könyvek közé; a készítendő mun­
hivatalok küldöttségei tisztelegtek az .ősz püspöknél. Isten kák közt pedig a bibliai szótárt tartja legsürgősebbnek.
éltesse az ősz püspököt egyházunk s a haza javára 1
A magyarországi baptisták még 1896-ban lé­
Iskolai alapítvány. Özv. Farczády K. Lajosné, péseket tettek, hogy bevegyék őket a törvényesen elis­
nemrég elhunyt kedves fia, Lajos emlékére 1000 koronás mert felekezetek közé. Akkor nem sikeéült a tervök. Most
alapítványt tett sz.-udvarhelyi ref. kollégiumunknál. Az újból zörgettek kérésükkel az illetékes minisztereknél s
igazg. tanács meleghangú levélben köszönte meg a kegye- — úgy hallszik — mindenütt szives és előzékeny fogad­
letes alapítványt s kívánt vigasztalódást a szomorú szivü tatásra találtak.
úrnőnek.
„Ref. Zeneközlöny.“ Érdekes újévi ajándékban
A „Szeretetház“-nak ajánlották íel többen zsinati fog részesülni 1905. jan. 1-én a hazai ref. tanító és orgo­
napidijaikat az erdélyi egyh. kér. világi képviselői közül, nista világ s általában a ref. egyházi ének- és zeneiroda­
Lészay Ferencznek, a szeretetház buzgó és ágilis gond­ lom. Fenti czimmel ugyanis egy eddig teljesen új ösvényt
noka megkeresésére. Egyházkerületünk világi tagjai ugyan taposó s havonként megjelenő zenemű folyóirat fog meg­
korábban nem szekták ily megbízatásaik alkalmával napi­ indulni Sárospatakon, ifj. Fövenyessy Bertalan ref. orgo­
dijaikat felvenni s ezzel a kér. pénztárát, végeredményé­ nista szerkesztésében és kiadásában. A hozzánk beküldött
ben a szegény gyülekezeteket terhelni; de ily czélra — programmból kiemeljük a kővetkező pontokat: a Ref.
azt hisszük — kétség kívül ki fogja az összegeket utalvá­ Zeneközlöny czélja a ref. egyházi ének és zene művelése.
nyozni. Az árva gyermekek látják hasznát 1 E czél elérhetése végett három rovatot nyit, u. m .: Or­
Egy pályázat eredménye. Az erdélyi részek gona. Énekkar és Iskola. Az Orgona-rovat tartalmazni
második irodalmi társasága, a nagy regényíróról Kemény fogja a ref. egyházi énekeket, különböző hangnemekben
Zsigmondról elnevezett társaság nov. 13-án tartotta meg orgonára kidolgozva. Fősulyt helyez e rovat a régiek mel­
közgyűlését székhelyén Marosvásárhelyt. E gyűlésén dön­ lett az uj-dallamok közlésére is, hogy már jóelőre módjá­
tött a székely népmese-pályázat kérdésében, elfogadva a ban legyen minden orgonistának elkészülni az új énekek
bíráló bizottság (Benedek Elek, Bedőházi János és Laka­ orgonázásával. Az Orgona-rovat továbbá minden számban
tos Sámuel) javaslatát s a pályadijat, 600 koronára emelve, a templomi orgonázásnak megfelelő, eredeti elő- és utó­
20Ö—200 koronás jutalmakban adta ki a három nyertes játékokat fog nyújtani. Az Énekkar czimü rovatot tem­
s erre valóban érdemesnek mutatkozó pályázónak: 1. plomi s temetési énekek négyes karú lététéi íogják kitöl­
Kóbori János tanárnak és Vajda Ferencz székelyudvarhe­ teni. Minden szám Énekkar-rovata tartalmazni fog egy-két
lyi lelkésznek. 2. Kolumbán István székesfővárosi tanító­ uj dallamot is négyes férfi- vagy vegyes-karra kidolgozva.
nak. 3. Ősz János volt kibédi áll ig. tanítónak. Szivünk­ A téli számok mellékletei hazafias, nép- és könnyebb mű­
ből gratulálunk az első helyen nyerteseknek, kik „a mi dalokhoz juttatják énekkarainkat. Az Iskola-rovat feladata
munkásaink“ is. Végül tisztujitás következett. Elnöknek megkedveltetni a népiskolai növendékekkel az összhang-
egyhangúlag Koncz József ny. ref. koll. tanár választa­ zatos éneklést. E czélból közölni fog két vagy három
tott meg. hangra irt ének dallamokat, hazafias és az iskola szellemé­
A konvent világi tagjai figyelm ébe. A főgond­ nek megfelelő népdalokat. A Ref. Zeneközlöny havonként
nok urak megbízásából gyűjtést indítottam dr. Matthews fog megjelenni 8—10 oldal tartalommal, Ízléses kiállítású
úr fogadtatására. A gyűjtés eredményéről s a gyűjtött füzet-alakban. Munkatársai között ott látjuk a hazai egy­
összeg hovaforditásáról szóló kimutatást dr. Darányi Ig- házi ének- és zeneirodalom művelőinek legkiválóbb erőit,
nácz főgondnok urnák megmutattam s most a nyilvános­ mint p l.: H. Bathó János (Sárospatak), Deák Gerő (Szász­
ság előtt közlöm. Bevétel: 1. A konvent világi tagjainak város), Hodossy Béla (Sárospatak), Ivánka Zoltán (H.-M.-
adománya (gyűjtőiv szerint) 214 kor. Kiadás: 1. Hitel­ Vásárhely), Kálmán Farkas (Gyoma), Köveskuti Jenő (Pápa),
számla 122 kor. 90 fill.; 2. apró költségek (kocsi stb.) 5 Lányi Ernő (Miskolcz), Mácsai Sándor (Debreczen), Sz.
kor. 10 fill.; 3. maradt s a szegények segélyezésére a Nagy József (Budapest), -Novák Sándor (Sárospatak), Sa-
Bethánia-egyletnek adott 86 kor., összesen 214 kor. Buda­ rudy Ottó (Pápa), Szabó György (Dés), Szügyi József
pest, 1904. nov. 22. Dr. Szabó Aladár, ref. theol. tanár. (Békés), Seprődi János (Kolozsvár), Thaisz Lajos (Losoncz),
— Látta s rendben találta: Darányi Ignácz, a dunamelléki Tóth Lajos (Gyöngyös), Zoltai Mátyás (Arad), Zsigmond
ev. ref. egyházkerület főgondnoka. Ferencz (Kolozsvár), Varga József (Nagykőrös), Veress
Gábor (Nagyenyed). — Előfizetési ára 10 korona. Talán
Kalvineumot Budapestre. Ily czim alatt figye­ felesleges is megjegyeznünk, hogy a Ref. Zeneközlönyt
lemreméltó és lelkes czikket hoz a P. E. és I. L. arra !előre is ajánljuk a legmelegebb pártfogásra.
buzdítva a zsinat tagjait és minden ref. embert, hogy
Kálvin négy százados születésének emlékére egy oly épü­ A kolozsvári ev. ref. theologiai fakultás „Ének- és
letet emeljünk Budapesten, melyben állandó otthont talál­ Zeneegylete“ 1904. deczember 4-én a theol. fák. dísztermében
jon zsinat, konvent, egyetemes levél- és pénztár stb. és a jótékonyczélu hangversenyt rendez.. Hely árak: 1—6 sor 2
hol minden ref. egyetemes intézmény tarthassa gyűléseit. kor; 7—14 sor 1 korona. Állóhely 60 fillér. Felülfizetéseket
köszönettel veszünk és hirlapüag nyugtázunk. Jegyek előre
E valóban nemes czél érdekében már megindult az ada­ válthatók: Bittó Rezső és Püspöky Miidós urak divatáru üz­
kozás is. Zsinati összes napidijaik felét ajánlták fel e letében. Kezdete d. u. 5 órakor. Műsor: 1. Liszt F. I. Rapsodia,
czélra: dr. Darányi Ignácz, Cseh Ervin, gróf Dégenfeld előadja a m. kir. kolozsvári VI. honvéd kerületi zenekar. 2.
 398 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 48. szám.

Wagner S.: 3. felvonás előjátáka és nászkar Lohengrin dal­ tekkel és kerttel. Földhaszonélvezet: 3 h. 1218D öl szántó,
műből, előadja az ev. ref. vegyes kar és honvéd zenekar, 1131 □ öl rét. 8 h. 910 □ öl erdő jövedelme 89 kor. 22 f.
vezeti Borsay Samu karmester ur, 3. Komoly szavalat, tartja Készpénz 50 kor. 40 f. Terményjövedelem értéke 308 kor.
Kacsó Lajos theologus. 4. Leoncavalló R.: Musette keringője 34 f. Stóla 8 kor. Állami fizetés kiegészítési össeg 1164
a Bohémek dalműből, zenekisérettel énekli: Fehér Olga k. a. kor. 65 f. Pályáziti határidő 1904. decz. 22. Folyamodvá­
a Nemzeti szinház művésznője. 5. Felolvasást tart Gyarmathy
Zsigáné őnagysága. 6. Borsai Samu: a) Keleti dal, előadja nyok nt. Józsa Sándor esperes aához küldendők Ilyefalvára.
zenekisérettel az ev. ref. női kar, a soló részletet énekli Fe­ Kolozsvár, 1904. decz. 1.
hér Olga k. a. b) Serenávl, „Kálmán király apródjai“ vig dal­ Dr. Bartók György, püspök
műből, zenekar kisérettel énekli Kalmár József ur, a Nemzeti
Szinház tagja, a hegedű solót játsza Kovács Kálmán úr, vezeti ÉRTESÍTÉS.
Borsay Samu karmester ur. 7. Vig szavalat, tartja Gebédi A theol. fák. tanári karának f. hó 28-án tartott ülésé­
Lajos theologus. 8. Boros: Népdalegyveleg, énekli az ev. ref. ből értesítem az érdekelteket, hogy a vizsgáló bizottság
theol. fakultás énekkara, vezeti Borsay Samu karmester úr. Főtiszteletü és Méltóságos elnökének és a tanárikarnak
9. Wachs Pál: Menuette Pompadour, előadja a honvéd zenekar. megállapodása folytán a f. évben tartandó rendkívüli theol.
alap- és lelkészképesitő viszgák deczember hó 16—17.
GYÁSZROVAT. uapján lesznek. Áz ezen vizsgára jövő jelöltek leczke-
könyveikkel, illetőleg lelkészkiegészitési és szolgálati bizo­
nyítványaikkal deczember hó 15-én alólirottnál tartoznak
Ordolai gróf Kúun István temetése a múlt pénte­ jelentkezni s ugyanakkor a Méltóságos Igazgató Tanács
ken nagy részvéttel történt meg Bögözben, hol a szertar­ 5920—1903. sz. a. kelt rendelete értelmében megállapított
tást Lajos János lelkészünk teljesítette. Gyönyörű tehet­ vizsgákkénti és személyekkénti 60 (Hatvan) korona vizs­
ségű, nagyrahivatott főur volt a megboldogult, ki, miután gadijat befizetni, mely összeg befizetése nélkül senki
szép vagyonát elővigyázatlanul elvesztette, hivataloskodva szóbeli vizsgálatra nem bocsátható.
és a szépirodalommal foglalkozva töltötte életét, melynek Kolozsvárt, 1904. november 29-én
végét súlyos betegség is terhelte. Legyen nyugalma csen­ Kenessey Béla,
des a sok hányattatás után! a theol. fakultás igazgatója
Lozsádg báró Győrffy Géza, Kolozsvármegye törv.
hat. biz. tagja, nov. 27-én reggel fél 8 órakor, 50 éves Sz. 732—1904.
korában meghalt. Gyászba borult övéin kívül — emlékét KÖRLEVÉL
hálásan őrzik azok, kik lélek szerint ismerték. Egy igazi a görgényi egyházmegye kántortanitóihoz.
jó emberrel ismét kevesebb ! Makkai Kálmán sáromberki és Hadnagy Károly szász-
régeni kántortanitó aai eltávozásával, a tanítók egyház-
megyei képviseletében két hely üresedett meg. Felkérem
HIVATALOS RÉSZ. görgényi egyhm. kántortanitó aait, hogy ezen két helyet
5297—1904 sz. szabályszerű választás utján töltsék be. Választási határ­
KÖRLEVÉL napul 1904. deczember 26. (huszonhat) tűzöm ki. Szíves­
kedjenek ezen napról keltezett szavazólapjaikat, lepecsé­
a nagytiszteletű Esperes aaihoz. telt borítékban, legkésőbb decz. 31-ig hozzám küldeni.
Felhívjuk a nagytiszteletii esperes aait, hogy a ren­ Gernyeszeg, 1904. nov. 26.
delkezésükre álló adatok alapján méltóztassanak f. évi Csekme Ferencz, görgényi esp.
decz. hó 20-ig feleletet terjeszteni be igazgatótanácsunkhoz
a következő, a konventi népiskolai statisztika kiegészité- Sz. 731—1904.
sére szükséges három kérdésre, az 1903—4. iskolai évre é r t e s ít é s
vonatkozólag: Hadnagy Károly szászrégeni kántor-tanitó aa. eltávoz­
1. Az év folyamán melyik egyházközségeink állitottak ván állomásáról, értesíteni kívánom a görgényi egyház­
fel ev. ref. népiskolát? megye érdekelt hatóságait, hogy a nyomtatványok keze­
2. Az év folyamán melyik egyházak ev. ref. népisko­ lésére ideiglenesen tiszt. Papp Lajos eh. m. pénztáros aát
lája lett államivá vagy községivé? s a kántor-tanítói könyvtár kezelésére pedig Imre Zsig-
3. A 2. kérdésre feleletül felsorolt egyházaknál külön- mond abafájai kántor-tanitó afiát kértem fel. Pénztáros aa.
külön mennyi volt az államnak vagy községnek átadott nyomtatványok átvétele végett minden csütörtökön meg­
vagyon értéke ? található az egyházmegye tanácstermében, hol a nyom­
A feleletet abban az esetben is kérjük a fennirt ha­ tatvány-raktár is van, Imre Zsigmond aa pedig ő maga
táridőig, ha a válasz nemleges, mind a három kérdésre. fog kitűzni egy napot, mikor a könyvtárhelyiségben meg­
Kolozsvár, 1904. november 24. található lesz.
Dr. Bartók György D r. Sárkány Lajos, Gernyeszeg, 1904. nov. 26. Csekme Ferencz,
elnök. tanügyi előadó. ____ görgényi esperes.
1602—1904. sz. SZIVES KÉRÉS
PALYAZAT. A ntü Esperes urakhoz egy szives kéréssel fordulunk
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, a görgényi ref.Egyházi Értekezletünk néplapja a „ Vasárnapi érdekében.
egyházmegyében a sáromberki ref. egyházközség kántor- A közelgő Karácsonyi ünnepek és újév alkalmából a
tanitói állására pályázat nyittatik; javadalma dijlevél sze­
lap szerkesztője mellékletet kíván adni a rendes iv mellé,
rint tisztességes lakás gazdasági épületekkel, nagy kerttel.
a mivel egyben a lap terjesztése érdekében is mozgalmat
1. Kepebuza, faváltság, napszám és közmunkabér 376 kor. óhajt indítani. A ntü esperes urak atyai szavát, felhívását,
értékben. 2. Kan. porció haszonélvezete 8 h. I. osztályú buzdítását bizonyára megszívlelik egész egyh. megyéjük
szántó, 2 h. rét 100 kor. 3. Tandíj tanulóktól 70 kor. 4. területén lelkészek, gyülekezetek, tanítók és hívők egyfor­
Kegyhagyomány: a) 8 kövü lisztelő malom vámtizedének mán. Azért tisztelettel kérjük legyenek szívesek a nagy
egynegyede, ért. 100 kor., b) tőkekamat 84 kor. 5. Állam­ alkalmakhoz mért e buzdító irányú, pár sorból álló czik-
segély fizetés kiegészítési pótlék 70 kor. Javadalmak ér­ kecskéket bocsátani a szerkesztő (Vajda Ferencz lelkész
téke összesén 800 kor. Székelyudvarhely) rendelkezésére e hó 15-ig, hogy la­
Pályázati határidő 1904. deczember 25. Kellőleg fel­ punk terjesztése érdekében hathatósabban munkálkod­
szerelt folyamodások, a kitűzött határidőig Csekme Ferenczhassunk.
esperes aához küldendők Gernyeszeg, u. p. Sáromberke Lelkésztársainkat pedig arra kérjük: szíveskedjenek
(Marostordamegye). egyh. községeinknél oda hatni, hogy e két nevezetes
Kolozsvár, 1904. nov. 23. alkalomra a „ Vasárnapa alkalmi számaiból ugyancsak e
Dr. Bartók György, püspök. hó 154g nagyobb számú s ingyen kiosztásra szánt példá­
nyokat megrendeljenek s ezek kiosztásával a lapnak új
Sz. 1640—1904. , előfizetőket gyűjteni kegyeskedjenek. Feleslegesnek tart­
PÁLYÁZAT. juk hangsúlyozni, mily fontos munkát végeznek ezzel.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a sepsi ev. ref. Kéréseink szives teljesítését újra kérve vagyunk atyafi
egyházmegyébe kebelezett szotyori lelkészi állásra pályá­ szolgatársaik az Egyházi Értekezlet elnöksége.
zat nyittatik. Kolozsvárt, 1904. nov. hó 30.
Dijlevél szerinti javadalom: Lakás, gazdasági épüle­ Deési Gyula, elnök. Tárkányi György, titkár.
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam. 49-ik szám. Kolozsvárt, 1904. deczember 8.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Zsinati megfigyelések. a haladás nem egyenletes és lassú reformok,

hanem rendszerint revolutió utján, ugrásokkal
(Folytatás.)
történik. Vallásos tekintetben az jellemzi, hogy
ii. közömbös a dogma, áhitat és belső kegyesség
Egyházpolitikai irányzatok. iránt, bár a kultuszt annál gondosabban gya­
korolja. Innen, hogy nemcsak toleráns, de sőt
A zsinat külső körülményeire és tárgyalá­ gyakran ekklektikus.“
sai menetére vonatkozó megfigyelések után És tényleg, Magyarországon a vallás —
jöjjünk közelebb immár a nagyobb jelentőségű ama említett rövid korszakok kivételével —
dolgokhoz. Kezdjük a legnagyobbon, melyet rendesen a mindent magába felszívó politiká­
alczimként e sorok felé Írtam: az egyházpo­ nak volt alávetve s — mivel „az individuum
litikai irányzatokon; mert hiszen ehez képest háttérbe szorul a sociális alakulatok megettu
minden egyéb részletkérdés és ennek alkal­ — az egyéni vallásos kegyesség is háttérbe
mazása. szorult ennek sociális jelentkezése és alaku­
Ha helyes politika alatt szélesebb értelem­ lása: az egyház megett s mint ilyen, annál
ben valami intézménynek vagy szellemi moz­ könnyebben volt az állampolitika szolgálatába
galomnak bizonyos, a neki alapjául szolgáló fogható. Nemzetünk ezeréves története tanús­
elvek szerinti gyakorlati vezetését érteni: ak­ kodik ez igazságról, hogy nálunk a vallást
kor — megvallom — inkább szerettem volna, csak sociális oldaláról, mint egyházat tekin­
ha m/Zis-politikai, vagy egyszerűen vallási tették s az állampolitikához való viszonyában
irányzatokról beszélhetnénk. Ez azonban rafi­ nézték és értékelték, a miben persze nagy
nálunk Magyarországon meglehetősen ismeret­ része van annak is, hogy majdnem 600 esz­
len és idegen dolog. Nem mintha nem létezett tendőn keresztül megszokták a vallást a ke-
volna s nem léteznék ma is; de nemzetünk resztyénséggel s a keresztyénséget a római
egész élete folyamán — rövidebb, bár a leg- egyházzal — a mely maga is állam és pedig
jelentőségesebb, korszakokat leszámítva — világállam akart lenni — azonosítani s azóta
csak alárendelt jelentőséghez juthatott s ren­ is ez egyház uralma és nemzetünkben máig
desen öntudatlanul s észrevétlenül érvényesült való többsége és kiváltságolt helyzete megle­
nemcsak azoknál, kik a nemzeti és állami éle­ hetősen állandósította e végzetes azonosítást
tet irányították; de igen gyakran magának az és felcserélést.
egyháznak vezetőinél is. A magyart, boldogult Ki lehet mutatni, hogy nagyrészt politiká­
Kovács Albert az ő túlhajtott kifejezéseivel ból csatlakoztunk a keresztyénség felvételekor
gyakran nevezte „vallástalan tatárfajzatnak“, annak római formájához, hogy ez egyház politi­
a mit, ha szószerint alá nem Írunk is, el kell kája vitte nemzetünket a legtöbbször a nem­
ismernünk, hogy dr. Edm. Buckleynek a mon­ zeti szerencsétlenségekbe, belső meghasonlá-
gol fajt jellemző szavai reánk is nagyban ille­ sokba és viszályokba, hogy a politikának volt
nek, a mely szerint: „Flegmatikus és józan. a legnagyobb része abban, miszerint az inter-
Az individuum háttérbe szorul a sociális ala­ nationális római egyház az osztrák Habsbur­
kulatok, a család és állam megett. A logikát gokkal fogott kezet, a nemzeti fejedelemség
nem találta fel, a metafizika iránt is igen ke­ egyháza pedig a nemzeti protestántizmus lett,
vés érdeklődést tanúsít, de kiváló a politiká­ kölcsönösen együtt osztozva egymás dicsősé­
ban és ethikában. Fántáziája gyenge, de annál gében, szenvedéseiben és üldöztetéseiben. Két­
erősebb érzéke van a történelem iránt. Ideál­ séget nem szenved, hogy a régi állampolitika
jait nem alkotja, hanem a múltból veszi; tra- szemüvegén keresztül, mint egyházat nézte a
ditionálista s igy conservativ, kinél ennélfogva vallást az a szabadelvű 48-iki törvényhozás
 400 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 49. szám.

is, mely megalkotta a XX. t.-cz.-et azzal a és főleg vallásosság. A bölcsészeti és világ­
tendencziával, hogy a midőn a jogegyenlőség nézeti materiálizmus ikertestvére a vallásban
elvéből kifolyólag minden bevett vallásfeleke­ az ecclaesiasticismus. Egyik, mint a másik, a
zetet egyforma elbánásban részesít, másfelől a látható külsőt tekinti a lényegesnek, az egye­
modern alkotmányos állam biztosítsa a maga dül értékesnek s azt, a mi ennek alapjául
szuverénitását minden kebelében levő más szolgál, a szellemet észre sem veszi vagy
szociális alakulásokkal szemben s ezeket a pláne megtagadja. Sok ember van, aki a val­
maga czéljainak, ha lehet önkéntes, ha kell, lással nem törődik, saját felekezete vallási
kényszeritett munkatársaivá tegye, a mely czél- igazságai védelmére sincs szava, sőt tán együtt
ját a bevett és elismert vallások rendszerén be­ ül másokkal a csufolódók székében; de „egy­
lül érvényesülő lelkiismereti szabadság biztosítá­ háza“ védelmében a türelmetlenségig buzgól-
sával, az által igyekezett elérni, hogy a híveik kodó. E veszély legközvetlenebbül minket pro­
utján a honpolgárokra számbaveendő egyházi testánsokat fenyeget. Az a kétségkivül nagy-
befolyással biró bevett vallások egyházait anyagi fontosságú szolgálat, melyet „egyházunk“ a
ellátásuk révén kellő állami függésbe hozza. maga szervezete által a múltban nemzetünk
Az azóta szerepelt alkotmányos kormányok alkotmányos jogainak védelmében tett s a
egyházpolitikai törvényei is e szempont érvé­ melynek egyik végakkordja a „pátens“ küz­
nyesülését bizonyítják és pedig még élesebb delem, még sokaknak élénk emlékezetében
formában, mert a jelzett 48-iki törvény azon van ma is: a legtöbb embert arra szoktatott,
momentumára, hogy „a kormány a felekezetek hogy egyházunkban főleg a magyar nemzeti
meghallgatásával0 terjeszti elő idevonatkozó alkotmányos állam munkatársát, véd- és dacz-
javaslatait, soha ügyet sem vetettek a leg­ szövetségesét lássa, becsülje, szeresse és tá ­
utóbbi időig. mogassa. Egyházunknak még világi tagjai ré­
Hogy az állam képviselői igy kezelik az széről is felületes és az igazságnak csak kis-
egyházpolitikát, hogy a vallást csak mint egy­ sebbik felét érvényesítő felfogás ez; de meny­
házat tekintik s ennek mint institúciónak azon nyivel szomorúbb látni, hogy papságunk leg­
részeit, a melyek állami feladatokat érintenek nagyobb része is csak erre az álláspontra
— s ennek köre napról-napra bővül! — a képes felemelkedni! Ennek megdöbbentő kö­
saját felügyelete és irányítása alá igyekszik vetkezményeire s úgy a következmények, mint
hajtani; ezt, ha főleg az állami mindenható­ az elvi hibák korrectiójára törekvő irányza­
ságra irányuló vonásaiban nem helyesüljük, tokra a jövő alkalommal mutatunk reá.
de értjük s az állam modern fogalmából, a Nagy Károly.
jogállamról a kultur- és humán-államra való (Folyt, köv.)
átmenetből megtudjuk magyarázni. Lehetetlen
azonban be nem látnunk, hogy az állam fejlő­ A vasárnap és a községi hitelszövetkezetek.
désének ezen irányzatával szemben az egyház
megtartásának két lehetséges útja van: vagy Országszerte ismeretes a mozgalom, mely arra
az, hogy mint a sociális institúció szembeszáll irányul, hogy a vasárnap megünneplését általánosan
kötelezővé tegye. A m. kir. Igazságügy minisztérium­
és harczot kezd az állammal az egyház meg­ ban már nincs vasárnapi munka, mit nemsokára
levő, sőt bővítendő hatás- és munkaköréért s követni íog a többi minisztérium is. A bíróságok és
az ezekben munkás intézményeinek az állam­ közigazgatási hatóságok vasárnap nem tárgyalnak, a
tól való függetlenségéért, vagy az, hogy az városok és faluk sem bizottsági, sem közgyűlést nem
állam munkakörének ily irányú kiterjesztésé­ tartanak, mert attól törvényes intézkedés következ­
ben az Isten országa sociális eljövetelének egy- tében vannak eltiltva. A nagy íorgalommal dicsekedő
városi üzletek vasárnap délelőtt tiz óráig még nyitva
egy lépéssel való előhaladását látva és üdvö­ vannak ugyan, de ez sem tart sokáig, ott is mielőbb
zölve, a maga munkálkodását fokozottabb mér­ teljes vasárnapi szünet fog lenni.
tékben a vallásnak az individuális életben való Miután a társadalom minden rétege a vasárnap
fejlesztésére irányítja. Az első elvileg a római teljes megünneplését követeli s miután az már több
helyen meg is van: sajnálattal kell ama szomorú
egyház jellegéből foly; a protestantizmus egész tényt konstatálunk, hogy mi református keresztyének
lényegéből a második következik. mindeddig határozottan és erélylyel nem léptünk
Nós, a nagy baj épen az, hogy minálunk fel a vasárnap szigorú megtartása és megtartatása
még benn az egyházban is — és pedig nem mellett. *
csak a világiak részéről, de még a papság Templomainkban mi, ref. papok gyakran hangoz­
tatjuk a tízparancsolat közül azt, mely igy szól:
túlnyomó többsége részéről is — az az egy­ „Megemlékezzél a szombatról, hogy azt megszenteld.“
házpolitikai felfogás az uralkodó és vezető, a Es ezen parancs idézése után a mi szombatunk, a
mely lényegében pápista, midőn az egyházat, vasárnap nagyobb részét sok helyen a hívek arra
mint institucziót, önczélnak tekinti s nem az fordítják, hogy a községi hitelszövetkezetek dolgait
egyéni és személyes vallásosság megnyilatko­ igazítsák, s a hívekkel egyetemben mi is úszunk az
zásának és eszközének. Az egyház általában, aárral. A lelkészek é s , kántor-tanitók sok községben
szövetkezetek elnökei, könyvvezetői, pénztárnokai
mint sociális institúció és organizmus képezi
áz értéklés és becselés tárgyát és nem — a semre * Tán mégis tettünk valamit! Utalok saját előterjeszté­
a tusnádi „Székely-kongresszuson“ s a múlt számaink­
mint kellene — a neki alapul szolgáló vallás ban közölt előterjesztésére az orbaiaknak! Szerk.
 49. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
vagy igazgatósági tagjai, kik eme hivatalukban töltik
a vasárnap legnagyobb részét.
A hitelszövetkezetek nagy rombolást végeznek
a községek erkölcsi életében az által, hogy miattuk
az ünnepekkel kapcsolatos egyházi teendők megtar­
tása lehetetlenné válik. Ezelőtt a hívek imádságos és
énekes könyvekkel mentek templomba, de most szö­
vetkezeti törlesztési-könyveiket viszik magukkal, mert
isteni tisztelet után be kell űzetni a heti betéteket,
kamatokat és törlesztéseket, mit ha vasárnap nem
teljesítenek, már hétfőn hivatalosan megintetnek, s
az intést kézbesítő bank-közeg nem fáradhat ingyen.
De a hitelszövetkezetek miatt nem csak a hívek
vannak zavarva a vasárnap megünneplésében, hanem
zavarva, sőt akadályozva vannak az illető lelkészek
és tanítók is. Régebben a vasárnapi délesti isteni
tisztelet után az ifjak a templomban maradtak,
mikor is a növendékek a lelkész által kátéra, a
kántor-tanitó által énekre taníttattak; nehány év óta
ennek vége szakadt a hitelszövetkezeti gyűlésekben
való részvétel miatt. Ma-holnap bekövetkezik az
uj énekes könyv dallamainak tanítása, de mig az lenne,
ott van az állandó Igazgató-tanács 1860—1904. szám
alatt ápilis 21-én kelt rendeleie, melynek értelmében
az 1904. évi szeptember hó 1-én kezdve az ismétlő
iskolás gyermekeket a vasárnap délesti isteni tiszte­
let után lelkész és kántor-tanitó kötelesek vallásra
és énekre tanítani!
No már most bátor vagyok kérdezni: mikép lesz
képes a lelkész és tanító a „Protestáns Lap“ 1904.
évi 18. számában megjelent rendelet szabályainak
eleget tenni, ha a hitelszövetkezet az első d olog?. ...
A lelkészek fizetései állami kiegészítésben részesül­
nek, a tanítók fizetései szintén ki vannak egészítve,
e mellett már á második ötödéves korpótlékot is él­
vezik s miután ez így van, miért kapkodnánk azon
nehány koronáért, mit a szövetkezettől nyerünk?..
De eltekintve mindezektől, már a vasárnap megszen­
teléséért is ajánlatos, hogy a vasárnapi mellékfoglal­
kozásokkal és az ezekkel járó mellékjövedelmekkel
hagyjunk fel egészen! Az egyházi értekezletek jó
irányú működéseit a vasárnapi szövetkezeti munká­
val szerzett accidentiák — arczul csapkodják, gúny
tárgyává törpitik!
A világon semminemű pénzintézet nem tart igaz­
gatósági, fizetési, kezelési vagy másféle összejövete­
leket vasárnap és ünnepnapokon; maga a közfonti
országos hitelszövetkezet sem, tessék hát a községi
hitelszövetkezeteknek is enemü gyűléseiket és mun­
kálkodásaikat más napra tenni á t
Az elemi iskolák tanítói minden községben a
hétköznapok közül egy napon vagy legalább is 1k
napon szünetet tartanak, aszerint, amint a közeli vá­
rosokban a hetivásárok vannak. Tessék hát a heti
szünnapra tenni át a hitelszövetkezetek dolgait. Ek­
kor a lelkészek is inkább érkeznek részt venni a
szövetkezeti munkában, ha csakugyan tagjai a szö­
vetkezeti igazgatóságnak.
Üdvös volna, ha a fentiek tekintetbe vételével
az egyházmegyei hatóságok méltóztatnának a mélyen
tisztelt lelkész és tanító uraknak megrendelni, hogy
félretéve az ünnepi mellékfoglalkozásokat, a hitelszö­
vetkezetek ügyeit vasárnap ne igazitsák; és figyel-
mökbe ajánlani, hogy a mely községben ők semmi
részt nem vesznek ugyan a szövetkezetek dolgaiban:
igyekezzenek befolyásukkal oda hatni, hogy híveink
szövetkezeti összejöveteleiket tegyék más napra és a
vasárnapot szenteljék lelkűk ügyeinekI
Közelebbről találkoztam egyik régi paptársam­
mal, kivel a fölebb megirt dologról beszélgetve, ő a
papi és tanítói állást a községi hitelszövetkezetek
vezetésével határozottan összeférhetlennek tartja. Itt
röviden leirom azon tapasztalatait és megjegyzéseit,
miket ez ügyben elmondott nekem:
401
„Egyházközségemben az 1895. évben, tehát ma­
holnap tiz éve létesült a hitelszövetkezet. Ama nagy-
rabecsült úri ember, aki kiszállott a községbe s nyélbe
ütötte a hitelszövetkezet felállítását,, abban fáradozott,
hogy engem állítson a szövetkezet vezetésére, de én
a felajánlott megtiszteltetést nem fogadtam el s igy
az elnöki tisztet a helybeli kovácsmesterre bízta. A
könyvvezetői állást az egyház kántortanitója vállalta
magára, ki ma is folytatja hivatalát — az elemi is­
kolaügy nagy kárára!
„Pár év előtt az állandó igazgató-tanács rende­
leté folytán ama valótlan felterjesztés küldetett be,
hogy a tanitó szövetkezeti foglalkozása heti hat órá­
nál többre nem megy. A sok jövés menés, telekkönyvi
betekintések, a peresügyek okozta járásbirósági tár­
gyalások miatt: tizenhat órára is felmegy biz az, de
hát itt a szövetkezetnek mindenki adós s a már nagy­
hatalommá nőtt könyvelőt, a falu összes lakosságá­
nak komáját, nem akarták megbántani 500 kor. évi
mellékjövedelmének elejtésével. A mulasztások mel­
lett az iskolai tanítás sok zavarnak, zaklatásnak van
kitéve, miknek okvetlen gátat kellene vetni, ha talál­
koznék arra való ember, de hát egyik sem bátor
kukkantani, a közvélemény egészen elaludt. ..Most
a szövetkezet nem csak pénzzel foglalkozik, hanem
körébe vonta a gabona- és tojáskereskedést is.
„A vasárnap délutáni és esti órákban tartott
gyűléseken szokta az igazgatóság a kölcsönügyeket
elintézni, a megrendelt és kiosztott gabona árait be­
szedni, a hét lefolyása alatt vásárolt tojások felett
rendelkezni, minden idevágó ügyet elintézni s az igy
összehalmozott dolog miatt a gyűlések éjjeli 10—11
óráig elnyúlnak s a sok baj miatt a tanitó a követ­
kező heti tananyagot kidolgozni nem tudja, a tanulók
heti fogalmazásait átnézni és kijavitni nem birja,
azaz végleg megszüntette a fogalmaztatást, mert hát
nem ér rá; igaza is van, két urnák szolgálni nem
lehet___ Ezek mellett még az a hátrány is megvan,
hogy a szövetkezet sokféle bajai miatt kimerült ta­
nitó fáradt, álmos és a hétfői tanítás semmit é r . . .
„A vallástanitási órákon kívül más alkalommal
is bemegyek az iskolába s nagyon szomorúan hat­
nak rám azon esetek, miket gyakran kell tapasz­
talnom!
„Hétfőn délután három órakor, a tanítás közben,
az iskolába lépik, jobban mondva az ajtóval együtt
rohan Bukuczi János, a szövetkezet egyik érdemes
tagja s kérdezi: édes komám, tanitó úr! ma délelőtt
megnézte-é az én telekkönyvemet, hogy a tegnap
este megszavazott 200 kor. kölcsönt kikaphassam?..
Nem mehettem ma telekkönyvet nézni, mert a taní­
tást elmulasztani nem lehetett, hanem csütörtökön
iskolai szünet van s akkor megtekintem a telekköny­
vét. Addig hát elvárom — mond Bukuczi — de
akkor mulhatlanul meglegyen!
„Szerdán délelőtt 9 órakor Iczig János toppan
be az iskolába egy katrincás asszonynyal: Tanitó úr!
ettől az oláhnétól harminczhárom réczetojást vettem
kilenczvenkilencz krajcárral, kérem a másodkulcscsal
a pénztárhoz jöni s kinyitani a kasszát, hogy pénzt
vegyünk, kifizetni a tojásokat. . . Várjon 11 óráig,
a tanítás után elmegyek! . . . Az oláhné nem vár,
most kell fizetni.. . A tanitó megy, s mig odajár a
magukra hagyott gyermekek oly nagy lármát csap­
nak, hogy a harmadik szomszédból is össze futnak
az emberek azt hitték: tűz támadt...
„Pénteken kilencz órakor Bukuczi János ismét
jön: kérem tanitó úr, mikép áll a telekkönyvem, amit
tegnap megnézett?.. . Nem tudok semmit mondani,
tegnap nagy heti vásár volt a városban, s oly sokan
voltak a telekkönyvi hivatalnál, hogy déli 12 óráig
sem férhettem a mutató asztalhoz . . . No ez szép
dolog magától mesturam, egyszer már panaszoltam
a központnál maga ellen nagy lustasága miatt, most
 402 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
ismét íratni fogok, a jövedelmet szereti zsebre vágni,
de kötelességét nem teljesiti. Ne haragudjék
kedves komám, vasárnap ismét megyek telekkönyvét
megnézni, akkor kevesen lesznek a mutató asztal
mellett, mert az emberek a templomba mennek!.
Hisz’ vasárnap mesturam is templomba megyen.
Akkor elhagyom a templomot, megkérem a tisztele*
tes urat, hogy énekeljen helyettem!
„Szombaton délután Fürjész Náczi hozza az
iskolába a vasúti állomástól az értesítőt: az újabban
megrendelt 217 mázsa kukoriczát a központ meg­
küldte, hétfőn és kedden az 53 megrendelő közt
szét kell osztani a gabonát, azon fekbért követelnek.
Csakis a kedves komám tudja a divissió segítségével
kiszámítani: kinek mennyi esik? Hát adiurnum?
azt fizeti a szövetkezet, 2 napra 6 koronát . A nek felismert működési, eljárási út-mód részletesen
két napi iskolai mulasztást csakis az iskolaszék
engedheti meg.. Tudja komám, az iskolaszék tagjai
mink vagyunk. A tiszteletes úr az egyhangú határo­
zatot ki fogja mondani, egyebet nem tehet..
„így van, ez, barátom, minden héten — végtelen
változatban. Én nem szólhatok, mert százan támad­
nak ellenem, talán valami nem remélt rendkívüli
eset segit rajtunk, mi a magunk emberségéből nem
tudunk semmire menni, arról meggyőződtem!“
Régi barátom hozzám intézett beszéde ennyi
volt, mondám neki: beküldőm a „Prot. Lap“-nak,
közlés végett, mire mosolyogva kezet fogott s gyor­
san távozott, mert a vonat készen állott indulásra.. *
(Radnótíája)
Gergely Lajos, ref. lelkész.
A népiskolai vallástanitás.
A Protestáns Közlöny 1897. évi 42. 43. 44. szá­
maiban ily czim alatt a „Tanterv és Utasítás“ szem-
előtt tartásával tanítási tervet készítettem. Az ehez
fűzött bevezetést szükségesnek látom felújítani most,
mikor a tanítási tervet megjavítva, közzéteszem.
Ismét előveszem e kérdést — kezdtem akkor s
megújítom most — melyről azt tartom, hogy mindig
aktuális lesz; evangéliumi reformált anyaszentegyhá-
zunknak most éppen legaktuálisabb kérdése. Aki a
vallástanitás kiváló fontosságú kérdését kielégitőleg
megoldja az iskola mindenik fokozatára, maradandó
emléket állít magának a szivekben és az anyaszent-
egyházban, sőt a hazában is. Merem állítani, hogy a
sikeres vallástanitás olyan bűvös talizmán, mely min­
den bajtól megóvja az embert, minden veszélyből
kiragadja az egyházat és hazát egyaránt.
* Tartozni véltünk e czikk kiadásával. Ki oly nyilt sisak­
kal mutat rá a bajokra, mint a czikk Írója: az aggodalmainak
közrebocsátását joggal igényelheti. A mint látható, nem a
szövetkezeti intézményt támadja. Ennek nem is adtunk volna
teret. A vasárnapi üzletnap s a „belső emberek“ e munkába való
bele merülése ellen emel kifogást. S ezt már magunk is jogosult­
nak Ítéljük. Ne értsen félre senki! Nem helytelenítem egyházi
embereinknek az ily irányú munkában való részvételüket.
Nagyfontosságu ‘közgazdasági dolog ez, a melyben való rész­
vételük nagy szocziális szolgálat a nemzetnek is, a falunak is,
híveiknek is. De e munkában inkább az észnek, az irányitó ,
vezető szellemnek kívánnám látni okét, mint a végréhajtó kéznek.
Az ingyen irányításnak is nagyobb erkölcsi hatása volna,
mint a megfizetett kéznek. így az emberek is első sorban a
mellékjövedelmet látják meg, semmint a hivekért, felebarátokért
munkás ingyen szeretedet, segítséget. S ha még az az eset is
előáll, hogy a mellékfoglalkozás gátja lesz a főfoglalkozás
sikeres teljesítésének: akkor már igazán több benne a kár,
mint a haszon. S pedig csakugyan közeli a veszély, hogy a
mellékjövedelemért jobban megdolgozunk, mint a szigorúan
ellen nem őrizhető főfoglalkozásban. Ám e bajoknak orvos­
lása nem lesz, ha az ellenőrzésre hivatott pap, esperes stb.
ellenőrzői kötelessége teljesítése alól igy búvik ki: „Én nem
szólhatok!0, „várjunk valami nem remélt rendkívüli esetre!“
Hiszen volt s van ilyen szomorú, már-már nem is rendkívüli
eset, deákkor meg az járja, hogy „nem szabad általánosítani!“
Bizony-bizony érzik a Mammon uralmának terjedése az egy­
házban! Igyekezzünk legyőzni — lélekkel. Szerk.
49. szám.
Becses eszköz, drága kincs, melyet nem szabad
heverni, rozsdásodni hagyni, nem kell véka alá rej­
teni, sőt inkább oly pontra kell helyezni, hogy min­
denkinek világítson, hasznát mindenki lássa, szikeket
gyönyörködtessen, melegítsen, termékenyítsen: a kö­
vekből is fiakat teremtsen.
Nekem igen kedves foglalkozásom a vallástani­
tás s előttem a lelkésznek a kathedrával egy jelen­
tőségű működési tere. A kik a modern romboló esz­
mék ellen a lelkipásztori működésben keresnek el­
lenszert, azok a vallástanitást bizonyára a legfonto­
sabb lelkészi kötelességnek ismerik s az azt híven,
odaadással teljesítő lelkipásztorban a társadalmi és
állami élet legbecsesebb tényezőjét látják. És külö­
nös, hogy mig minden működési téren a czélszerü-
le van Írva s mintegy útasitásul adva, úgy, hogy
nem csak azt tudja az illető, hogy mit vagy mivel,
hanem azt is, hogyan kell működnie, addig a vallás-
tanitásnál: a család, egyház, a haza legfontosabb
ügyénél nagy tájékozatlanság uralkodik.
Csak az erdélyi egyházkerületet veszem. Sokan
figyelmen kívül hagyják az egyetlen tájékoztatót is
a „Tanterv, Utasítás és Rendszabályok“ czimü 1878-
ban megjelent füzetet, ami pedig kitűnő útmutatás a
tanításban a megváltozott viszonyoknak s kicserélt
tankönyveknek megfelelő változtatással.
Én ez Utasítás szem előtt tartásával még mint
kaczkói körlelkész készítettem volt magamnak s a
körlelkészség területén levő állami iskolák tanítóinak
a tervet, melylyel csak azoknak akarok most szol­
gálni, akiknek szükségük van reá, mig ellenben akik
feleslegesnek tartják, mert jobbat tudnak, azoktól én
kérek e lapban tájékozást.
Mikor e kis tervet készítettem 1897-ben Kacz-
kón, 6 osztályt tanítottam együtt heti 2 órán; mert
csak 17 ref. tanuló volt, azért kissé rövidítettem a
tananyagot, de tapasztaltam később heti 6 óra taní­
tás mellett is Borosnyón és Somlyón, hogy szüksé­
ges a tananyag e szükebbre szabása; alig lehet ezt
is elvégezni. Pedig minden órát pontosan kitartottam,
úgy, hogy óraelengedésről mit sem tudtak tanítvá­
nyaim. sem utánam való várakozásról s az iskola
ajtajában való leskelődesről. Mindezek a tárgy iránti
szeretet és fegyelem rovására esnek
A szeptemberi első órán kedvesen elbeszélge­
tünk tanítványaimmal; kérdezősködöm édes apjuk,
édes anyjuk és testvéreik felől. Megnyilatkozni en­
gedem szivüket és szájukat tetszés szerint; sőt arra
törekszem, hogy kérdéseimmel gondolatokat ébresz-
szek s minél többet beszéltessem őket, hogy össze­
szokjunk. E czélból újabb kérdéseket teszek: mit
csináltak a nyáron, a mezőre jártak-e? erdőben vol­
tak-e? nem tévedtek-e el? el is mondom mindjárt az
eltévedt kis fiú szomorú történetét, amit Mikszáth
oly szivrehatóan irt le. Nem voltak-e betegek? kér­
dem tovább. Örömömet fejezem ki, hogy a jó Isten
megszabadította a betegségből, megőrizte attól, meg­
tartotta életüket. Meg is ígérem nyomban nekik,
hogy a láthatatlan jó Istenről sokat fognak tanulni
a vallásórán, szép történetekben és szent énekekben.
Együtt kezeinket összetéve fel is fohászkodunk igy:
„Könyörülj rajtunk Úristen!
És hallgasd meg a mi imádságainkat.“
(7. dicséret.)
s ezután imádkozunk: Miatyánk stb.
Megemlítem nekik, hogy a vallástanítást mindig
igy kezdjük s tudtokra adom, hogy mikor benyitok
az iskolába s köszönök, szeretem, hogy ők ezt mond­
ják: Isten hozta!
A vallástanitás rendjét olyan formán állapítottam
meg magamnak, a milyen az isteni tisztelet rendje:
a fenti kis fohász megfelel ama halk sóhajnak, mely
ellebben az ajkakról, midőn templomba menve a nők
 49. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 403

leborulnak (fejeiket alázatosan meghajtják), a férfiak
pedig kalapjaikba rejtik arczokat, most igy illik
Isten házában helyet foglalni. Eszerint mert már az
isteni tisztelet rendjének megíelelőleg lesz:
1. Te rólad zeng dicséretünk (1. d.)
2. Dicséret, vagy zsoltár (felváltva osztályok
vagy csoportok szerint az eltanultakból s tekintettel
a templomi szükségletre).
3. Leczke felkérdés. Ezt váltogatva végzem az
osztályokkal s nehogy a pihenő osztálybeliek meg­
unják magukat s figyelmük elszóródjék, egyikkel-
másikkal. főleg az álmatag és csintalannal, néha az
egészszel, el-elmondatok egy szentirási helyet, vagy
éneket. Legjobb felüditő különben egy rövid éneklés.
4. Atya, Fiú, Szentlélek (12. dics.)
Szünet nehány pillanatra, mig megjárják magu­
kat, a mi egészségi és nevelési szempontból jó.
5. Leczke magyarázat, a mi a felhagyandó elol­
vasása, értelmezése és elmondatásából áll.
6. Hallók uram! (18. d.)
Hazamenetkor: Isten áldja!
Ez az én vallástanitási rendem. Szükséges, hogy
állandó kerete legyen a tanulásnak, mert igy szokik
a gyermek rendhez. De ez a keret ne a faggatás,
kíméletlen, rideg bánásmód foglalatossága legyen.
E keretet tölti be mint sejtet a méz, a következő
Tananyag.
I. osztály.
I. Előkészítő kérdések s feleletek.
1. K. Hol vagytok ti most?
F. Az iskolában.
2. K. Honnan jöttök ide?
F. Otthonról.
3. K. Miért jöttetek az iskolába?
F. Tanulni.
4. Mondjátok el együtt, most már hallottátok is,
ezt a kis verset:
„Tanulni jársz az iskolába,
Ne töltsd az időt hiába!“
5. K. Otthon kik maradtak?
F. Édes apám, édes anyám és testvéreim.
6. K. Együtt minek nevezzük?
F. Családnak.
7. K. Mikből áll a család?
F. Édesapából, édesanyából és gyermekekből. Árvaházi Naptárt“ és a „Koszorú“ füzetekből 20 kö­
8. K. Az édes apát és édes anyát miknek ne­ tetet osztottam ki és hogy a .Vasárnapinak a f. év
vezzük?
F. Szülőknek.
K. Kik szerzik meg a gyermeknek az ételt, harczosok helyébe, a küzdők soraiba, az igazságot
ruházatot és mindent a mi szükséges?
F. A szülők.
10. K. Mivel tartozunk ezért a szülőknek.
F. Tisztelettel, szeretettel.
11. K. Melyik parancs tanít erre?
Az ötödik parancs.
12. Melyik az V-ik parancs?
F. ötödik parancs ez: Tiszteljed atyádat és veikre.
anyádat, hogy sokáig élj és jó dolgod legyen e
földön.
13. K. A mit a szülők szereznek, ki adja az áldást? hazánk határszélén továbbra is rendületlenül kitar­
F. A jó Isten.
14. K. Mit kíván tőlünk ezért a jó Isten?
F. Hogy őt tiszteljük és szeressük.
15. K. Te tudod-e a jó Istent imádni?
F. Igen.
15. K. Istent hogy tiszteljük?
F. Istent tiszteljük:
1. imádkozással,
2. jó magaviselettel,
3. szorgalmas tanulással és más becsüle­ tott, pásztornélküli árvaságunknak nehéz napjaiban,
tes munkával.
17. K. Mit szoktunk imádkozni?
F. Reggel a miatyánkot, este a miatyánkot, a volna erőt a csüggedőknek lelkeibe s melegével nem
ki többet tud, a hiszekegyet is, a ki még többet tud,
elmondja a tízparancsolatot ezen felül.
Ezen kívül imádkozunk étel előtt és étel után.
Mikor a kis gyermeket először iskolába feladják,
már tudni kell imádkozni, erre titeket édes apátok,
édes anyátok és testvéreitek tanítottak. A ki eddig
nem tanít imádkozni, megtanítjuk az iskolában.
18. K. Ki viseli jól magát?
F. A ki a regulákat megtartja.
A regulákat az iskolában tanuljátok meg.
II. Rendes tananyag.
(Szemelőtt tartva a „Tanterv és Utasítást.)
1. Miatyánk:
2. Y-ik parancs.
3. Étel előtti imádság:
„Jövel Atyánk, légy vendégünk,
A mit adtál, áldd meg kérünk.“
Étel utáni imádság:
„A ki ételt, italt adott,
Annak neve legyen áldott.“
4. A regulák (Bodor János „Kis tanulók hit- és
erkölcstanából“). Nem lehet eléggé megbecsülni Bo­
dornak a népiskolai vallásos nevelés terén eddigi
munkálkodását s ebben ez erkölcsi szabályok újból
elővételét. Ezeket nem sorba kell venni, hanem be­
osztva az egész évre.
5. Az első emberek engedetlensége és esete
(Szász K. Kis-biblia 2.)
E bibliai történet ezzel végződik: „De vigaszta­
lást is mondott nekik (Isten), midőn azt ígérte, hogy
maradékaikból ad szabaditót“.
Kicsoda e szabaditó?
E szabaditó a mi Urunk Jézus Krisztus.
Most a mi Urunk Jézus Krisztusról fogunk tanulni!
Incze Lajos.
(Folytatása köv.)
Tudósítás a határszéli fiókegyházból.
Kedves Nagytiszteletü Uram!
Örömmel jelentem, hogy itteni híveink között
az utóbbi napokban 50 darab Kenessey-féle „Prot.
végével megszűnő előfizetői helyett is sikerült újakat
szereznem s igy a kifáradt, elvándorolt vagy kidőlt
szomjuhozók tűzvonalába uj erőket, Isten segedel­
mével erős vitézeket állítottam, minek folytán a f.
évi 46 előfizető helyett a jövő 1905. évre már 50-re
emelkedik fel azon szegény családoknak száma, akik
itt és Oláhországban a mi kedves „Vasárnap “-unk-
ból meritnek majd lelkierőt, vigasztalást, vesznek
majd gyógyító balzsamot sajgó sebeikre, fájó szi­
Bizonyossá teszem nagytiszteletü uramat, hogy
ezen kedves családi lapunk mellett mi itten, édes
tunk, hogy azon zászló körül, amelyet a „Vasárnap“
3 év óta oly nemes buzgalommal, oly magasan és
oly fenséges színekben lobogtat — lelkesedéssel tö­
mörülünk és hogy e zászlót elesni, porba hullani
nemcsak hogy nem engedjük, de sőt fennállásáért,
lobogtatásáért, csekély erőnkhöz képest — áldozatot
hozni is képesek vagyunk; igen, mert hát ugyan mi
lett volna velünk, a mi szomorú lelkeinkkel, a mi
nyomorúságunknak idejében, a mi négy hónapig tar­
ha ez nem vigasztalja vala az itteni bérezek és szik­
lák között élő híveket, ha fénysugarával nem lövelt
 404 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 49. szám.

fakasztott volna reményt a hivő szivek mélyén egy gos Protestáns Árvaház javára szolgál, sőt mi erdélyiek a
jobb jövő, egy boldogabb kor iránt. mint mai számunkból is látható, még külön 5 fillért kapunk
Hiszen ez a lap valóságos kincsévé válott már Szeretetházunkra — minden Erdélyben — az egyházakban
minden olyan családnak, a mely ennek nemes törek­ eladott példány után. A Naptár ára (nagy terjedelméhez
véseivel, magasztos czéljaival megismerkedett, kin­ viszonyítva) jutányos, mert csak 60 fill.; kiállítása csinos.
Megrendelhető Hornyánszky Viktornál Budapesten.
csévé lett ez minden olyan embernek, aki nem zárja
be ajtaját a hozzá betérni akaró idvezitőnknek nagy
szelleme előtt; minden olyan embernek, akinek szi­
vét még nem dermesztette meg a vallásosság iránti KÜLÖNFÉLÉK.
fagyos közöny s akinek szivében az undok vétkek
fölött a sötétségnek Démona még nem ülhette meg A „Bethlen Gábor kör“ felolvasó estélyeit e
diadalünnepét. hó 26'án kezdte meg a theol. fakultás dísztermében. Balog
Oh, mert akik látják, érzik, mily sebesen rohan Gábor az idei elnök lelkes megnyitója után Koszorús Ist­
földi életünknek rövid ideje a végtelenség tengerébe, ván, Gebédi Lajos, Krizbai Sándor Dengel Géza éneke
következett, melyet Régeni István kisért harmoniumon;
hogy mily rövid ez a földi élet az örökkévalóságra majd Balog Endre alelnök tartotta meg felolvasását „Ideá­
leendő készületre, akik tudják, hogy lesz idő, a mi­ lok“ cziraen. A felolvasást, melyben a felolvasó szépen
kor idő nem lesz többé, mikor a véges idő határán fejtette ki, hogy a magyar ifjúság ideálja nem lehet más
túl fel fog tetszeni majd az örökkévalóságnak fényes mint Bethlen Gábor fejedelem, osztatlan tetszéssel fogadta
napja, oh azok nagyon is szeretik e lapot, azok a nagyszámú érdeklődő közönség, s tapsviharral jutalmazta
örömmel várják megérkezését, azok szivükbe fogad­ a kiváló szerzőt. Szotyori Lajos komoly szavalata után,
ják az e lapban hirdetett evangéliumi igazságokat: ki Szabó J. „A vak“ cimü költeményét adta elő kiváló
és én erősen hiszem, hogy ezeknek már megszüle­ sikerrel, Szász Tibor (hegedű) és Balog Endre (zongora) ját­
tett a Jézus Krisztus, hogy ezeknek most is boldog szottak magyar népdalokat, oly szép sikerrel, hogy a hallga­
tóság alig tudott betelni a magas színvonalon álló művészi
Karácsonyuk lesz és hogy ezeknek fel is fog ra­ előadással. A felolvasó estélyt különben legközelebb k ö ­
gyogni egykor, életük alkonyán az öröklétnek tün­ vetni fogja a második, mely mint értesültünk, szintén
döklő csillaga. * kiváló pontokból lesz összeállítva.
Tömös, 1904. decz. hó 5-én. Tanárválasztás. A debreczeni főiskola egyik
Kiss József, jógi tanszékére dr. Kérészy Zoltán helyébe dr. Kun Béla
a tö m ö s —p re d e á li fió k eg y h áz mára marosszigeti jogtanár választatott meg.
gondnoka.
A tiszántúli egyh. kér. közgyűlése elrendelte
az egyh. főjegyzőségre a választást. A szavazatok felbon­
tása 1905. jan. 30-án lesz. Meglepő, hogy az egyik legko­
molyabb jelölt, Erőss Lajos, lapjában a D. P. L.-ban nyi­
IRODALOM. latkozatot tesz közzé, melyben kijelenti, hogy „közéletünk
E ro v a tb a n m in d e n m u n k á t m e g e m lítü n k , a m i s z e rk e s z tő s é g ü n k b e b e k ü ld e ­ mai viszonyai között sem a^ főjegyzői, sem semmi más
tik , de h o ssza b b , b ir á la to s ism e rte té s re n ézve a s z e r k e s z tő s é g f e n t a r t ja s a já t
e lh a tá ro z á s á t. tisztségre nem reflektál “ Őszintén szólva — igy ir —
mai közéletünktől megundorodtam.
Protestáns Arvaházi Képes Naptár megjelent A kolozsvári ev. ref. theol. fakultás ifjúsági
az 1905-dik évre is. Szerkesztője Kenessey Béla, a kinek Ének-és Zeneegylete szépen sikerült hangversenyt rendezett
szerkesztői és írói Ízlése a 31-dik évfolyamra is kitűnő e hó 4-én az intézet dísztermében. A nagy közönség, mely­
népies naptárt állított elő. A szokásos naptári rész mellett, nek soraiban ott láttuk Kolozsvár inteligencziájának szine-
melyből most sem hiányzik a kedvelt „Kis Biblia“, bősé­ javát, zsúfolásig megtöltötte a tágas termet. A nagyarányú
ges irodalmi rész gazdagítja a Naptárt Csinos versek műsor első pontjaként Liszt I. Rapsodiáját adta elő a
olvashatók Lampérth Gézától (Az imádság), Sántha Károly- VI. honvédkerületi zenekar, a huzzá méltó sikerrel. Majd
tól (A könyvek könyve), Ladányitól (Hol a szemben), Nagy Wagner R: Lohengrin c. dalműből az előjátékot és nász kart
Vinczétől (Harangozó), Tóth Istvántól (Intések), F. Varga adta elő a ref. vegyeskar a honvéd zenekar kíséretével.
Lajostól (Vallomás), V. Sípos Idától (Házszentelés), Forgács Kacsó Lajos komoly szavalata után Leoncavalló: Bohémek
Endrétől (Panaszok), Bernáth Lajostól (A dömösöd nagy c. dalművéből a Musette keringőjét énekelte Fehér Olga
fák), Varjas Jánostól (Édes apám), Juhász Sándortól k. a. a kolozsvári Nemzeti Színház művésznője. A bájos
(Mátyás fája), Osváth Kálmántól (Czipruslombok). Képpel művésznőt, kinek énekében kellemes, szép csengésű hangja
díszített rövid életrajzok olvashatók Jókai Mórról, Baksay i folytán a darab minden szépsége érvényesült, lelkes óvá-
Sándorról, Perlaky Elekről, Gencsy Endréről, Stanleyről, ' czióban részesité az elragadott közönség. — Gyarmathy
Krügerről stb. Elbeszéléseket, rajzokat és történeteket Ír­ Zsigáné „A nagy bicskás kis esete“ ez. kiváló nép humor­
tak a Naptárba Pokoly József (Bocskay támadása), Forgács ral megirt elbeszélését a nagy írónő gyengélkedése miatt
Endre (Hármas menyegző), Túrái Sándor (Eletczélok), Ravasz László püsp. titkár olvasta fel. Ezután Borsay
Hörk József (Egy történetiró regénye). Juhász Sándortól Samu két darabja következett. A Keleti dalt Fehér Olga
(Szomorú Karácsony), Várnai Sándor (Szegény ember k. a. énekelte zenekisérettel s az ev. ref. női énekkar közre­
dolga). Tartalma ismertető czikkek olvashatók (szép képpel működésével. A serenadot Kalmár József a nemzeti szín­
diszitve) Japánról és népéről (13 illusztráczióval), az orosz­ ház kiváló művésze énekelte s a hegedűszólót Kovács
japán háborúról (25 képpel). Ezeken kívül még 8 önálló Kálmán az elismert hegedüvirtuoz játszotta. A kiváló szerző
kép, ügyes gazdasági és háztartási kalauz és számos apró­ e két pompás alkotásának sikerét nagyban előmozdította
ság található a valóban gazdag és változatos tartalmú az előadók művészi játéka, ügy a szerzőt, mint az
Naptárban, a melynek egy protestáns család asztaláról és előadókat perczekig tapsokkal jutalmazta a meghatott
mestergerendájáról sem volna szabad hiányoznia. Tömeges közönség. Gebédi Lajos jól sikerült vig szavalata után az
terjesztését melegen ajánljuk minden lelkész, tanító és ev. ref. theol. fák. énekkara adott elő magyar népdalokat,
elöljáró munkás szeretetébe. A ki az ilyen munkát, ter­ hozzá méltó sikerrel. Az ünnepélyt Wachs P: Menuette
jeszti, az először is egészséges lelki táplálékban részesíti Pompadur c. darabja zárta be, melyet a honvédzenekar
a népet és elvonja annak figyelmét a lélek mérgező szo- játszott el. A nagyszabású program minden pontja csak
cziálistaés klerikális naptáraktól; azután meg jótékonysá­ elismerést érdemel, s mindenesetre az ifjúság nemes törek­
got is gyakorol. Mert a naptár tiszta jövedelme az Orszá- vését bizonyítja. Az ünnepély sikerét az előadó művészek
kiválóságán és nemes jóindulatán kívül leginkább Borsay
* A m i b u zg ó m u n k a tá rsu n k m é ly en é rz ő sziv éb ő l f a k a d t Samu karmester, theol. ének- és zenetanár és Porzsolt
e s o ro k a t a ján lo m o lv asó in k sziv es figy elm éb e. ím e e g y e m ­ István IV. theol. ifjúsági zeneegyleti elnök önzetlen, odaadó
b e r, k i n em „ p a p “ k ü lső e lh iv á s sze rin t, d e a k it az Ű r k é t- buzgósága segítette elő, kiknek munkássága az ifjásági
sé g n é lk ü l e lv á la sz to tt az ő o rsz á g a é p íté sé re . H a m in d n y á ju n ­ zeneegylet életében egy egészen uj, az eddigieknél fénye­
k a t b e tö lte n e az a L élek, m ely az Ő c so n tja ib a n é g s k e z é t sebb kor kezdetét jelenti.
m u n k á ra se rk en ti! B eh m á sk é n t n é z n e k i eg y h á z u n k ! Az U r
tö lts e k i m inél tö b b ü n k re a k ö v e té s n e k le lk ét! Ő t p e d ig ta r ts a , A protestáns nőegylet Nagyenyeden Zeyk
á ld ja m e g a jó Iste n ! S zerk . Dánielné elnöklete alatt elhatározta, hogy deczembertől
 49. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
áprilisig minden szombaton reggel Vs9 órakor felváltva
4—4 választmányi tag és az elnöknő kenyeret osztanak a
várbeli volt iskolateremben. A kenyérosztás decz. 3-án
kezdődött, mikor 55 szegény részesült egyenkint 2 V2 kg.
kenyér-segélyben. A további segélyezés arányát a reá
szorultak száma fogja irányítani. A kenyérosztás és az
elhagyatott betegek pénzbeli segélyezésének fedezésére
január, február és márczius hónapokban részint vallásos
összejöveteleket, részint műsoros estélyeket rendez az
egyesület, kiküldött bizottságai által. Elénk örömmel vette
tudomásul a választmány, hogy özv. Kovrig Tivadarné ő
nagysága 100 kor. alapítványi díjjal az egyesület alapitó
tagjai sorába lépett. Hálás köszönetét mondott a gyűlés
mélt. Zeyk Dániel főispán urnák és Zeyk Dánielné báró
Kemény Ida ő méltóságának, kik kizárólag kenyér-segélyre
újabban 100—100 koronát adományoztak. F. év deczember
hó 15-én d. u. 4 órakor, a városháza gyüléstermében a
nagy választmány tart ülést.
Papválasztás. Tamó Gyula alpestesi református
lelkészt f. évi november hó 22-én, a Brassó közelében
levő kökösi egyházközség egyhangúlag, közfelkiáltással
papjának választotta. Rövid idő alatt ez már a második
meghívás, melyet szülőföldjéről, a Székelyföldről feléje
intéztek. Egerpatak és Erősd után most Kökös. Úgy
értesülünk, hogy e választást minden bizonnyal el fogja
fogadni.
Egyházm egyei lelkészi értekezlet. A szilágy­
szolnoki ev. ref. egyházmegye a múlt hó 29. és 30-án
tartotta közgyűlését Zilahon az ev. ref. egyház tanácster­
mében. A közgyűlés végezte után Vincze Ödön diósadi
ref. lelkész elnöklete alatt egyházmegyei lelkészi értekezlet
volt, mit az értekezlet agilis elnöke meleg szavakkal nyi­
tott meg, vázolván nagy körültekintéssel az előttünk lévő
feladatokat, megoldandó kérdéseket, gyakorlati munkás­
ságokat. Ezután folytatta egy előző értekezleten megkez­
dett vallásbölcsészeti tanulmányát, Voltaire : Lettres Philo­
sophiques czimü müvéből a felett a théma felett, hogy
van-e Isten ? van-e lélek és ha van, milyen lehet az ? Bizo­
nyította, hogy az anyag Isten nem lehet, hanem az Isten
egy végnélküii fogalom; a lélekre nézve pedig azt mutatta
meg, hogy az nem spirituális valóság, hanem az isteni
gondviselés attribútuma. E mélységes és magasságos prob
lemákon a nagy gondolkozó olyan könnyedséggel vezette
hallgatóságát és a legfinomabb fogalmi árnyalatokat is
olyan gyakorlottsággal tette élvezhetővé, hogy az értekez­
let jegyzőkönyvileg kívánta elismerését kifejezni és elnöke
buzgó és tanulságos fáradozását megörökíteni. Az alap­
szabályok revideálásának kérdése jött ezután szőnyegre,
amit azonban egy erre a czélra kiküldött bizottságnak
adtak s ennek tárgyalása helyett az orbai egyházmegye
ismeretes indítványai felett fejlődött ki hatalmas eszme­
csere, minek eredményeként az indítványokra vonatkozó­
lag kimondta, hogy: 1. a reformátió emléknapját, még ha
hétköznapra esik is, teljes istentisztelettel — de úrvacsora-
osztásnál nem — kivánja megünnepelni. 2. Az egyházi
fegyelmet csak a zsinati törvények korlátain belül óhajtja
gyakorolni. 3. A korcsmák vasárnapi bejárására nézve e
megye területét illetőleg átiratot intéz a megyei törvény-
hatósághoz. Kimondta továbbá az értekezlet, hogy ezután
a nyilvánosság előtt, a nagyközönség részvétele mellett
fogja felolvasásait tartani, hogy munkásságával társadal­
milag is irányt-mutató legyen. — Több adminisztratív
kérdés elintézése után az eszmékben gazdag órák hatása
alatt nagy elhatározással és nemes lelkesedéssel oszlottak
szét. —K.
A pánczélcsehi ev, ref. egyházközség í. hó
4-én tartott gyűlése határozata folytán, nagy lelkesedéssel
egyhangúlag tiszt. Gáspár János, bethlenszentmiklósi lel­
készt hivta meg lelkészének.
HIVATALOS RÉSZ.
5466—1904 sz.
KÖRLEVÉL
valamennyi Esperes aához.
Az 1903. évi 4201. és folyó évi 4704. számú körleve­
lünkben arra hívtuk fel összes espereseinket, hogy az
egyházmegyék kikerekitése és a volt püspöki egyházak
bekebelezése folytán szükségessé vált egyház-átadások és
405
átvételek, a folyó 1904. év január havában haj tan dók
végre.
Az átadás, illetve átvétel megtörténtéről mindeddig a
jelentések be nem érkeztek minden esperes aától, miért
is felhívjuk érdekelt esperes aait, miszerint jelentéseiket
most már í. évi deczember hó 10-ig, minden további sür­
getés bevárása nélkül megtenni szíveskedjenek.
Kolozsvárt, 1904. november 29-én
Dr. Bartók, Maksay János,
elnök. számvevő.
Sz. 5509—1904.
KÖRLEVÉL
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter ur folyó évi
97611. szám alatt megküldötte gimnáziumunkhoz az 1905.
évi május hó 27. és 28. napjain, Budapesten tartandó or­
szágos tornaversenyre vonatkozó felhívást, a melyre a
méltóságos t. Elöljáróságok figyelmét felhívjuk s melegen
ajánljuk, hogy a résztvételt lehetőleg előkészíteni méltóz-
tassék.
Kolozsvár, 1904. decz. 4.
D r. Bartók György, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi eiőadó.
Sz. 5515—1904.
ERTESITES.
a nagy disz nódi járás alakításáról.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr 5197. elnöki
szám alatt tudatja, hogy a m. kir. belügyminiszter urnák
127444—1902. illetőleg 57703—1904. számú rendeletéi nyo­
mán, Szebenvármegyében, Nagydisznód székhelylyel: Alsó­
sebes, Boicza, Cód, Felek, Fenyőfalva, Kisdisznód, Kistal-
mács, Nagydisznód, Nagytalmács, Porcsesd, Resinár, Sellem-
berk, Vesztény, Felsősebes és Rakovicza községekkel,
„nagydisznódi járástt elnevezéssel, külön főszolgabírói já­
rás alakítása engedélyeztetett.
Az új főszolgabírói hivatal működését folyó évi okt.
hó 15-én kezdte meg.
Miről az érdekelteket ezennel értesítjük.
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 3-án.
Dr. Bartók, Maksay János,
elnök. számvevő.
5581—904. sz.
MEGHÍVÓ
az 1905. évi deczember hó 14-én, d. u. 3 órakor, Kolozs­
várt, az igazgatótanácsi ülésteremben tartandó igazgatói
értekezletre.
Igazgatótanácsunk f. évi 4362. sz. a. kelt határozata
értelmében főgimnáziumaink igazgatóit (akadályoztatásuk
esetében helyetteseiket) és az egyházkerületi tanügyi bi­
zottság érdeklődő tagjait, a fenjelőlt időben tartandó igaz­
gatói értekezletre meghívjuk.
T árgyak: 1. Az állami főfelügyelet gyakorlására vo­
natkozó utasítások alkalmazása. (Előadó: Váró.)
2. A tanárok ötödéves kórpótl ékigény ének kezdő­
pontja. (Sárkány.)
3. A vallástani vizsgálatok. (Nagy K.)
4. A vallástanitás nyelve. (Nagy K.)
5. A nem református tanulók ünnepei. (Nagy K.)
6. Magánvizsgálatok jegyzőkönyvei; a magántanulók
ellenőrzése. (Sárkány.)
7. Észrevételek az 1903—4. évi igazgatói zárójelenté­
sek alapján. (Váró.)
8. A gimnáziumi tanulók wNévkönyva-e alaki kellékei.
(Sárkány.)
9. Az írásbeli dolgozatok ellenőrzése. (Váró.)
10. A helyettesítések módjai, nyilvántartása (-Sálkény)
11. Tanmenet munkálatok. (Váró.)
12. Szakszerűség, tárgy csoportosítás (Váró.)
13. A tárgynapló. (Sárkány.)
14. A közgyűlés elé terjesztendő tanügyi bizottsági
jelentés pontjai. (Váró.)
15. Kollegiális viszonyok. (Sárkány.)
 406 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 49. szám.

16. A következő igazgatói értekezletre kitűzendő tár­

Sz. 611—1904.
gyak. (Sárkány.) KÖRLEVÉL
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 7-én. a görgényi egyházmegye alólirott lelkészeihez.
D r. Bartók György D r. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó. Hivatalos lapunk 38—1904. számában megjelent ha-
sonszámu intézkedésem folytatásaképpen, az 1905. évre a
Sz. 1680-1904. holtmarosi egyházra való beszolgálásra, a következő sor­
PÁLYÁZAT. rendet állapítom meg: Dénes Gyula január 8. Csíki Ká­
A szilágyszolnoki ev. ref. egyházmegyházmegyébe roly jan. 15. Pap Lajos jan. 22. Péterífy Ferencz jan. 29.
kebelezett szamosudvarhelyi leány egyház lévita-tanitói Sükösd Mihály február 5. Szász Márton febr. 12. Székely
állására ezennel pályázat nyittatik. Ferencz febr. 19. Teleki József febr. 26. Zoltáni Imre
Javadalom dijlevél szerint: tisztességes lakás és ker­ márcz. 5. Márczius 12-én lelkészi szolgálat nem lesz ; nagy­
ten kívül 2. h. 400 □ öl canonica portio és a kepefizetés hetet kihirdeti kántor-tanitó aa. O. Veress Sándor márcz.
értéke, mely 50 K.-át tesz ki. A Wesselényi-egylettől évi 19-én úrvacsorát oszt. Dénes József márcz. 26. Beregszászi
350 kor. Végül a kieszközlendő 400 kor. állami kiegészí­ Albert április 2,
tési összeg. Kötelessége az összes lévitai és tanítói köte­ A Szentgyörgynapig még hátralevő két vasárnapra —
lességek végzése. Pályázati határidő decz. hó 31. nem telvén ki a sorrendből külön fogok intézkedni.
Á képesítési oklevzl, szolgálati bizonyítvány s lehető Gernyeszeg, 1904. decz. 4.
egyéb bizonyítványokkal felszerelt pályázati kérvények Csekme Ferencz, görgényi esp.
nt. Viski Pál esperes úrhoz küldendők Zoványra.
Kolozsvár, 1904. decz. 8.
Dr. Bartók, püspök. 741—1904. sz.
MEGHÍVÓ
Sz. 1658—1904.
PÁLYÁZAT. a görgényi egyházmegye következő gyűléseire:
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a dési egyház­ 1 Deczember 15-én (tizenöt) d. e. 9—11-ig tanács-
megyébe kebelezett kaczkói kör körlelkészi állására pá­ ülés.
lyázat nyittatik. 2. Tanácsülés után 11—12-ig gyámintézeti felügyelő-
Dijlevélileg megállapított javadalom : 1. Tisztességes bizottsági gyűlés.
lakás, három szoba, konyha, kamara, pinczével és terje­ 3. Papi könyvtáralapunk, múlt évi zárszámadása sze­
delmes gyümölcsös kert. 2. Földhaszonélvezet: 8 h. 824 rint újabb könyveket rendelhetünk meg. Gyámintézeti fel­
□öl szántó haszonélvezete, melynek bérértéke 126 kor. ügyelőbizottsági gyűlés után 12-től Vs 1 óráig a könyv-
44 fillér, házbér 12 kor., tűzifa értéke 50 kor. 3. Kész­ megrendelő-bizottság fog a megrendelendő művek jegy­
pénz az egyház pénztárából félévi utólagos részletekben zéke felett határozni. Ezen bizottság tagjai, esperes elnök­
413 kor. 50 fillér. Az egyházkerület pénztárából évnegye- lete alatt: Lénárt József, Jánosi Béla. Papp Lajos, Bőd
des,utólagos részletekben 894 kor. 56 f. 4. Stóla 14 kor. Károly és Kovács István könyvtáros, mint előadó.
5. Állami kiegészítés, tekintettel az adóra és fuvarkölt­ Felkérem azért a paptársakat, hogy a könyvek meg­
ségre, mely 473 kor. 28 fillérben lett megállapítva 1600 rendeléseire nézve óhajtásaikat, kívánságaikat, előjegyzé­
koronáig, a 93,396—1900. számú miniszteri rendelettel seiket ezen napig közöljék Kovács István könyvtáros, mint
562 kor. 78 fillérben lett megállapítva. — Megjegyzés. előadó aával.
Az állami iskola pénztárából Kaczkón hetenként 2 óra Gernyeszeg, 1904. decz. 1. Csekme Ferencz,
vallástanitásért 40 kor. Nagyilondán hetenként 1 órai val- görgényi esperes.
lástanitásért 80 korona.
Kötelességei: a kaczkói anya-, szelecskei, galgói, é r t e s ít é s és f e l h ív á s
nagyilondai leány- és a blenkemezői fiókegyházközségek­
ben a lelkészi teendők beosztás szerinti végzése, a kacz­ valamennyi lelkésztársunkhoz.
kói körlelkészség részére megállapított részletes utasítás Erdélyi ev. ref. egyházkerületi Egyházi Értekezletünk
szerint. közgyűlési határozat értelmében szerződést kötött Hor-
Pályázati határidő 1905. évi január 10. nyánszky Viktorral, mint a Protestáns Árvaházi Képes
Minősitvénynyel ellátott s kellően felszerelt folyamod­ Naptár kiadójával, a mely szerződés értelmében kiadó
ványok fenti határidőn belül alulírotthoz küldendők. -minden, egyházkerületünkben lelkészi hivatal utján eláru­
Kolozsvár, 1904. decz. 2. sított példánya után a Naptárnak 5 fillért juttat Értekez­
Dr. Bartók György, püspök letünk utján a kolozsvári ev. ref. Szeretetház javára. A f.
évről az elszámolás megtörtént a napokban s a Hornyán-
1659—1904. sz. szky czég 1533 ily módon egyházkerületünkben eladott
PÁLYÁZAT. példány után 76 kor. 65 fillért küldött ért. pénztárunknak,
Az erdélyi ev. reí egyházkerületben, a görgényi egy­ mely összeg át is adatott a Szeretetház pénztárnokának.
házmegyébe kebelezett szászrégeni ev. ref. egyházközség­ Tekintve a nemes és egyházunk javát szolgáló czélt,
ben megüresedett felekezeti énekvezér-tanitói állásra pá­ tisztelettel felkérjük lelkésztársainkat, szíveskedjenek mi­
lyázatot nyitok. nél nagyobb buzgóságot fejteni ki az 1905. évi Prot, Ár­
Javadalom dijlevél szerint: két szobából és konyhá­ vaházi Képes Naptár terjesztésében. A rendelkezésünkre
ból álló, gyümölcsös és veteményes kerttel ellátott laká­ bocsátott kimutatás szerint még a legkisebb egyházköz­
son kívül 800 kor. készpénz, az egyház pénztárából havi ségben is sikerült minden nehézség nélkül 5—10 példányt
előleges részletekben, 38 kor. 12 f. alapítványi kamat, 30 elárusítani; a nagyobbak egynémelyike 50—66 példányt
kor. tandíj, 16 kor. faiskola kert használatának évi pénz­ is adott el.
értéke, 13 kor. 08 f. földhaszonbér, 72 kor. 80 f. fűtési és Egyben felhívjuk lelkésztársaink figyelmét Értekezle­
tisztogatási költség, 10 kor. beiratásdij és 20 kor. temetési tünknek az Erdélyi Prot. Lap boritékán hirdetett kiadvá­
stóla, összesen 1000 kor. nyaira.
Kötelességek: az egyházi törvényekben és utasítások­ Á téli időszakban tartott felolvasások alkalmával le­
ban megszabott összes kántori és tanítói kötelességek hetne ezekből is kiosztani a hívek között. Megrendelhetők
pontos elvégzése. Irsay József kolozsvári lelkésznél. Holt tőke a belefekte­
Megválasztandó!! az orsz. tanítói nyugdíj-intézetbe tett tekintélyes összeg, ha nem kerül népünk kezébe, a
köteles belépni és hivatalát 1905. január 1-én elfoglalni. hova szánva volt.
Beköltözésre kap 20 koronát. Végül tudatjuk, hogy az idei Évkönyv e hó folyamán
Pályázati határidő 1905. január 1. elkészül s még karácson előtt szét fog küldetni.
Folyamodványok nt. Csekme Ferencz esperes afiához Szives üdvözlettel
küldendők Gernyeszegre, u. p. Sáromberke (Marostorda- Kolozsvár, 1904. deczember 4.
vármegye). Nagy Károly, Tárkányi György,
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 1. ért. alelnök. ért. titkár.
Dr. Bartók György, püspök.
Nyomatott az .Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
 VII. Évfolyam.
AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HIVATALOS LAPJA.
Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület.
Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó.
MEGJELENIK MINDEN
Zsinati megfigyelések.
(Folytatás.)
ii.
Egyházpolitikai irányzatok.
Annak a pápistás egyházpolitikai felfogás­
nak, mely az egyházat sociális önczélnak, a
tömeg kezelésére — legjobb esetben nevelésére
— szolgáló ínstitutiónak tekinti csupán, követ­
kezményei :
Első sorban elhanyagolása minden olyan
vonásnak, mely az egyének személyes vallásos­
ságának s jócselekedetekben, a könyörülő sze­
retet személyes műveinek gyakorlásában nyil­
vánuló hitnek a kifolyása s annak ébreszté­
sére szolgál. A mit a modern diakonia szol­
gálni hivatott: szegények, betegek, elaggottak,
elhagyatottak, árvák, elesettek stb. személyes
testi-lelki gondozása a legsúlyosabban elha­
nyagoltattak oly annyira, hogy pirulva kell
bevallanunk, hogy e tekintetben az állam mun­
kássága messze túlhaladja, legalább a mi egy­
házunk caritativ tevékenységét, sőt sokan —
mintha ez nem is tartoznék az egyház mun­
kakörébe — végkép elhárítani igyekeznek ma­
gukról ; szegényházaink, istápolyaink vissza­
fejlődtek vagy elközségiesittettek s újabb ilyen
alkotásaink ismét csak az államot majmoló
„tömeggondozásra“ terveit „intézmények“, a
melyek, a mint nem személyes szeretet mun­
kán alapulnak, vallásos személyiségek képzé­
sére sem nagyon törekesznek. Igehirdetésünk
személyekre ható jellege is elhomályosodott.
Predikáczióink legnagyobb részben általános
szólamokban mozgó „erkölcsi tanítások“, me­
lyek a személyes lelkiismeretet vajmi ritkán
mozdítják meg; legtöbbször úgy veszi a pap
is, hívei is, hogy hát ezt a papnak úgy kell
„mondani“: úgy élni és úgy cselekedni egyik
sem tartja a dologhoz hozzátartozónak. Paro-
khiáinkat s templomainkat nem a személyes
hatás közvetlenségének vezérgondolata szerint
alkotjuk m eg: kis gyülekezetei és kis templo­
mot s mindeniknek külön s minél több lelki­
50 -ik szám. Kolozsvárt, 1904. deczember 15.
Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.
12 kor
félévre 6 kor.
CSÜTÖRTÖKÖN.
pásztort a személyes gondozásra, hanem pa-
rokhiánk híveit ezer s tizezerenként számítjuk
s fényes templomokat építünk oda, hová lel­
készre nem is gondolhatunk s a hol sokkal
jobb lenne egy szerény imaház és állandó
lelkipásztor. A „cura pastoralis“ fogalmát a
theologiákon ugyan még tanítják, de a gya­
korlatban alig van ennél elhanyagoltabb, sőt
megvetettebb dolog. Sokkal nagyobb törekvést
látunk a papi tekintély és befolyás érvényesí­
tésére a községi, közgazdasági, megyei és
politikai élet terén, semmint a hívek lelki éle­
tében a szeretet és ingyen szolgálat által. Sőt
e tekintetben oda jutottunk, hogy a személyek
szerint teljesített egyházi funkcziókért — a
melyek pedig most már igazán csak a lelki
gondozás fogalma alá eshetnek — külön fize­
tést fogadunk el, ha ugyan nem követelünk s
horrendum dictu ! magánjövedelmévé tesszük
olyanoknak (özvegy papnék), a kiknek benne
semmi részük sincs: árendába adjuk ezt a jö­
vedelemforrást! S hogy e tekintetben még
több szomorú tünettel ne untassam az olvasó­
kat, még csak az iskolákról emlékezem meg.
Úgy látszik, mintha semmit sem féltenének
jobban, mint egyházunk iskoláit, melyekről
oly nagyon hangsúlyozzuk, hogy „az egyház
veteményes kertjei, amelyek mindenestől fogva
az egyház testéhez tartoznak.“ Pedig ha kö­
zelebbről nézzük, ezekért is első sorban csak
mint institucziókért s nem igazában ezek val­
lásos tartalmáért és értékéért lelkesedünk. Hi­
szen ezek az iskolák — elismerjük: nagy­
részt a kor nyomása alatt — tanintézetekké
lettek s majd hogy nem teljesen elvesztették
a vallásos nevelésben kidomborodó régi főjel­
lemvonásukat. A legtöbb helyt még az elemi
népiskolák is e bajban szenvednek, a maga­
sabbak kivétel nélkül mindenütt. Persze, en­
nek részleges magyarázatát megkapjuk abban,
hogy az állam első sorban ezeket kerítette a
felügyelet, tanterv, tanítói fizetés, ötödéves
pótlékok stb. révén leginkább a saját befo­
lyása alá; de már ebben nem találhatjuk ma­
gyarázatát annak, hogy sok helyt a lelkész az
 408 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 50. szám.

iskoláknak csak főinspectora, de már arra, jelenlegi egyházpolitikánk sark- és egyházplitikai

hogy maga tanítsa a vallást, vezesse a nö­ irányzataink ütközőpontjává az egyházi adózás
vendékek vallásos nevelését s ezekkel szabja rendezésének kapcsán.
meg az iskola felekezeti jellegét, nem vállal­ A zsinaton egyházpolitikai pártok nincse­
kozik. Csoda-e már most, ha ily körülmények nek ; de alapjában három egyh. politikai irány­
között, mikor állami és saját iskoláink között zat domborodik ki, a melyeket önmagukban
jóformán semmi különbséget sem tapasztalnak, is, egymásközt is a 48. XX. t.-cz. alapján igé­
híveink iskoláinkért külön terheket és áldoza­ nyelhető állami dotáczió kérdésében elfoglalt
tokat hozni nem hajlandók ? ! álláspont jellegez. Abban egyek, hogy az illető
S ezzel áttértünk a szomorú egyházi fej­ törvényczikket csak jogalapnak veszik az ál­
lődés tüneteinek még szomorúbb következmé­ lami dotáczió igénylésére, de egyik sem kí­
nyeire. Sem az iskola, sem az egyházi társa­ vánja — még egyetlen izolált hang sem —
dalom, sem a templom, sem a pap nem szol­ annak szószerinti értelemben való végrehajtá­
gálván híveinknek személyes életérdekeit, csak sát, a melyben kétségkívül a sekularizáció s
a tömegét, melyből mindenkin magán áll, hogy az egyházak államosítása foglaltatnék.
mennyit akar a maga számára kivenni: ennek Á törvénytervezet készítőinek s igy mond­
természetes következménye lett, hogy ők is hatjuk a vezztőférfiaknak álláspontja az, hogy
elvesztették a személyes érdeklődést vallásunk nem bolygatva sem a múltban hozott azon
és egyházunk iránt. A templomlátogatás ijesztő állami intézkedéseket, a melyek a 48. XX.
csökkenése főleg müveit osztályunknál első t.-cz. szellemének megvalósítási részleteiként
sorban arra vihető vissza, hogy személyes ér­ tekinthetők, sem azon igények összeségét és
deklődést, személyes szükségeihez alkalmazott összegét, melyre azon törvényczikk alapján
táplálék nyújtása által nem tudunk bennük egyházunk jogot tarthat, maradjunk a törvény
ébreszteni. Lelki szükségei kielégítésének más szelleme fokozatos megvalósításának azon ut­
módját keresvén meg: az egyház, templom, ján, a melyen eddig is jártunk és az állam
pap reá nézve csak alkalmi czikkek, ha ugyan pénzügyi erejére is tekintettel, elégedjünk meg
nem felesleges fényüzési czikkek, a melyekért az ad hoc legégetőbb szükségeinkben való
csak mérsékelt áldozatot hajlandó hozni, ha méltányos állami támogatás országos törvény­
ugyan nem ott tart, hogy a legolcsóbb be­ nyel való biztosításával, nyitva hagyván az útat
szerzési forrás után nézzen, vagy pláne le­ arra, hogy az egyház jövendő fejlődésének
mondjon róla és egyébbel helyettesítse. A tra­ menete s az állam elismerése, mely szüksé­
dition és a kegyeletes érzésen túl még mint geinknek adja meg időnként a „legégetőbb “
patriótát köti az egyházhoz valami. Ám e te­ jelzőt. Magunk pedig e mellett főleg arra tö­
kintetben is kénytelen belátni, hogy egy erő­ rekedjünk, hogy az illető állami támogatás
ben s vagyonban gyenge egyház a folyton autonómiánknak minél kevesebb korlátozásá­
komplikáltabb államnak legfennebb jóakaratu val járjon. Ily „legégetőbb“ szükségnek jelezte
segítőtársa lehet, de azzal sem nem verse­ az egyház s ismerte el az államkormány ez
nyezhet, sem, ha az bajba kerül, megmenteni idő szerint a nép egyházi adóterhén való köny-
nem fogja. Mindenesetre a jelen viszonyok nyitést s mivel az autonómia sérelme nincs
közt hazaíiui czéljai munkálására nézve több vele összekötve: ennek szerencsés megoldá­
eredményt vár az államtól, mint az egyháztól. sával megelégedve, más igényeink részleges
S mert az állam őt e czélra külön nem adóz­ kielégítésére pedig az államsegély felemelésé­
tatja meg: olcsóbban kapja s várja tőle a nek útja nyitva lévén, álljunk meg ez alka­
többet, mint ahogy ígéri az egyház a keve­ lommal további igényeink érvényesítésének
sebbet. S mig ezeken az útakon az egyház utján.
tagjai tömegében a teher alól mindenki me- Ez állásponttól — gyakorlatilag ugyan an­
nekedni törekszik: az egyház szükségei, már nak mostani érvényesülését sem akadályozva
csak az állam institúciójához álló analógia s — elvileg a legtávolabb áll a Mezei és György
viszony folytán is, folyton növekednek. így Endre által nyilvánított, de többek lelkében
kellett aztán létrejőnie annak a helyzetnek, visszhangra talált az a felfogás, a mely az
hogy az egyház, hívei ősi adakozását előbb államsegély fokozottabb kényszerű igénybevé­
kötelezővé, később hatalmi kényszeradózássá telében egyházunk és vallásunk önállósága és
változtatta át. Most pedig, amikor látja, hogy életképessége hanyatlásának szomorú tüneteit
egyfelől híveit — főleg rendszere miatt — látja s ennek orvosszerét keresi. Nem csak
abnormis egyházi adó nyomja, másfelől, hogy az az ő szomorúságuk oka, hogy egyházunk
igy sem képes a felekezetközi versenyben a hova-tovább nagyobb függésbe jut egy olyan
harczot olyan felekezetekkel kiállani, a melyek államhatalomtól, mely esetleg egyházunkkal
oly állami dotácziók birtokában vannak, ame­ szemben barátságtalan kormány irányítása alá
lyeknek megfelelőre a 48-iki XX. t.-cz. neki is is kerülhet, hanem főleg az, hogy egyházunk
jogalapot adott: ennek igénybevételére veti hívei nem értékük és becsülik úgy intézmé­
most teljes erővel magát. nyeinket, a mint kellene s ez okból nem ál­
így lett az 1848. X X . t.-cz. végrehajtása doznak eléggé érettük. Azok a kifejezések, a
 50 szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 409

melyek körül beszédük forog: a „cura pasto- des fizetésre, pótlékra és nyugdíjra, iskolai
ralis hiánya“ és a vallástalanság, elárulják, és egyházi vagyonra, hivatalnokra és adózó
hogy ezek az emberek a diagnózist mélyebb népre s mindeniket külön érdekszálakkal köti
okok alapján — s egészen helyesen arra ver- magához és lazítja az egyházhoz való tartozá­
gálva, a mit mi czikkünk elején fejtegettünk sát s attól való függését, hogy — ha kell —
— állapítják meg. És valósággal megdöbbentő alkalmas időben és módon egyiket a másik
jelenség, hogy erre a theologiailag képzett ellen kijátszhassa s az egyetemes szolidaritás
papságot világi egyéneknek kell figyelmeztet­ erejét megbénítva annál könyebben keríthesse
niük és még szomorúbb, hogy a papság ezt uralmi és hatalmi körébe. Ez irányzat azért
a maga ellen való támadásnak minősiti, holott azt követeli, hogy „egyházunknak összes egyházi
hogyha e papságban nem a munkanélkül ural­ és iskolai szükségletei a magyar állammal szem­
kodni vágyó hivatalnoki vonás, hanem akár a ben támasztható vagy történeti alapokon nyugvó
theologus, akár a lelkipásztor vonása domi­ igényei szerint külön országos törvény által ren-
nálna: immár régen magának kellett volna ez deztessenek“, ha tán az egész összeg csak suc-
igazságot felismernie, hirdetnie és orvosszerét cessive volna is folyósítható, hogy az egyház
alkalmaznia. Szomorú, de nagy igazságokra a maga jövő berendezkedése és fejlődése
hívta fel a figyelmet Mezei Albert és nyomá­ tekintetében önálló és rajta kívül levő hata­
ban György Endre meg is tette a fogadalmat, lom által nem befolyásolt politikát állapíthas­
hogy ő „megkísérli ama másik irányhan elő­ son meg és folytathasson. Hogy erre mily
készíteni a jövőt“; abban az irányban t. i., szükség van, csak arra az egy tényre utalok,
hogy a személyes vallásosságon nyugvó áldo­ hogy a most remélt államsegély felhasználása
zatkészség tegye feleslegessé az államsegélyt. körül is már megkezdődött a sakkhuzás az
(Azóta ezt negative meg is inditotta, mikor a adófizető hívek érdeke és a papi fizetés emelé­
tiszántúli kér. közgyűlése főleg az ő ágitációja sének érdeke közt, a mi csak azért történhe­
következtében visszautasította a debreczeni fő­ tett meg, mert idegen járszalagon vezettetve
iskola számára az államsegély kérését!) terveinket nem állapíthatjuk meg és nem vihet­
E két irányzat közt áll a harmadik; melyet jük ki önállóan.
Xagy Károly és dr. Baksa Lajos szólaltattak Három irányzatnak és nem pártnak nevez­
meg. Ez irányzat, bár lényegében mega is tem a zsinatunkon jelentkező eltérő egyház-
teljesen csatlakozik az előbbi törekvéseihez, a politikai felfogásokat. S gondolom joggal; mert
súlyt jelenleg az átmenetre és előkészületre egymást nemcsak, hogy ki nem zárják, sőt a
fekteti. Az állami dotáció igénybevételétől — fokozatosság tekintetében kiegészítik. Ha a
legalább addig, mig ilyeneket más felekezetek jelenben nem is tehetünk egyebet, mint a mit
is élveznek — nemcsak nem húzódozik, hanem az első akar, a végcél az kell hogy legyen,
azt az államnak tett szolgálatok arányában a mit a második hangsúlyoz, de hogy ez irány­
követeli is. Csak annak nem barátja, hogy az ban nagyobb szabású akció indulhasson, arra
1848. XX. t.-cz. 3. §-ban kifejezésre jutó t'ele- átmenetül a harmadiknak törekvéseit kell meg­
kezetközi egyenlőség és viszonosság az anya­ valósítani.
giakban, tervszerű összefüggés nélkül s a vál­ A végczél azonban rémitő nagy dolog.
takozó kormányok szeszélyeitől oly módon Évtizedek serény, öntudatos és lelkes, minden
tétessék függővé, hogy az állami segélyezés parokhián és iskolában teljesítendő kitartó,
minden egyes kérdésben más-más elvi alapra önfeláldozó munka kell arra, a mi bizonyára
fektettessék s igy minden kérdés által uj meg legelső sorban a lelkészeken fordul meg. Az
uj szálakkal köttessünk az állam hajójához, a ő dicsőségük lesz valósulása, a mint reájuk
mely aztán a maga haladó útjában folytono­ vet árnyat, hogy ezt most világi képviselő-
san ide s tova ráncigálja egyházunk egyenletes társaink papi viszhang helyeslése nélkül fejte­
haladásra és saját irányát követni hivatott saj­ gették.
káját. Csak annak nem barátja, hogy minden Ha e képben több sötét vonás van, mint­
kérdésben külön kelljen oda államink, hol kö­ sem talán sokaknak kellemes: szolgáljon ment­
vetni, hol kunyorálni a magyar államhoz s ségemül, hogy nem a részekről, hanem a nagy
külön fizessük meg autonómiánkból minden egészről festettem a képet s megnyugtatásul
egyes kérdésben a segélyezés árát, a nélkül, és biztatásul nekünk, hogy a legsötétebb vo­
hogy bár csak megközelitőleg is tudhatnók, násokhoz a színeket egészében nem Erdély
hogy mely kérdésben és minő mérvű dotációra nyújtotta. Ám, ki ne tudná, hogy nálunk is
számíthatunk s mindennek együttesen mi lesz vannak sötét pontok?!
autonómiánkból az ára? Hiszen az állampoli­ Nagy Károly.
(Folyt, köv.)
tika e vonatkozásban valósággal a hagyomá­
nyos osztrák-politikát űzi egyházunkkal szem­ A népiskolai vallástanitás.
ben; a divide et impera receptje szerint. Egy­ 6. Jézus Születése. (Szász Károly Kis-biblia 3.)
séges egyházi orgánismusunkat feldarabolja (Mindkét bibliai történeti esemény a, Jámbor Lajos
fő-, közép- és népiskolákra; papra, tanárra és „bibliai képek“-ben felmutatandó. Ara 2 korona;
tanítóra, dologi és személyi kiadásokra, ren­ kitűnő segédkönyv.)
 410 erdélyi pr o testá n s lap. 49. szám.

7. Krisztus urunknak áldott születésén (99. dics. Tananyag.

új énekes könyvben 144.) 1. Teremtés.
8. Ünnepek. (Ezekről csak ennyit, minden ma­ 2. Kain és Ábel (4. sor).
gyarázat nélkül: következő ünnepeink vannak: kará­ 3. Az özönvíz és Noé bárkája.
cson, uj-esztendő, virágvasárnap, nagypéntek, husvét, 4. A ki nem jár hitlenek tanácsán (I. zs. Uj 1.)
áldozócsütörtök, pünköst; ezeken kívül reformácziő 5. Noé fiai (első és 2. utolsó sor).
emlékünnepe október 31-én.) 6. A bábéi tornya.
9. IV. parancs: Az ünnepeket megszenteld. 7. Az erős Isten uraknak ura (50 zs. Uj 32.)
(Hogy szenteljük meg az ünnepeket? 8. Ábrahám (első és utolsó bekezdés).
F. A templomba megyünk s ott buzgón, áhita- 9. Izsák (2. sor).
tosan, igaz szivből imádkozunk.) 10. Ezsa és Jákob (3. sor).
10. Mikor a templomba megyünk, ezt éneklik: 11. Az egek beszélik (19. zs. Uj 10 ének).
íme bejöttünk nagy örömmel (14. dics. új én. k. 160) 12. Jákob fiai.
11. Azután: 13. József Potifárnál s a tömlöczben.
Te rólad zeng dicséretünk (1. dics. új 156. ének). 14. Az Ur énnékem őriző pásztorom (23. zs. Uj 12.)
12. Az imádság és predikáczió között: Atya, 15. Fáráó álmai.
Fiú, Szentlélek (12. d. új 159.) 16. József bátyjai Egyiptomban.
13. Istentisztelet végén: »Hallók uram szent igéd­ 17. A zsidók nyomorúsága Egyiptomban.
nek“ (18. ol. újban mus.) 18. Mózes hivatása.
14. VIII. parancs: Ne lopj. 19. Mózes Fáráó előtt (a tiz csapás kimarad).
15. Példázat az igaz felebarátról. (Szász K. k.b. 17.) 20. Szivemet hozzád emelem (25. zs. Uj 14.).
16. Az embernek, hogy megéljen dolgozni kell. 21. A húsvéti bárány és a kijövetel (lehetőleg
A dolog nem szégyen. Aki nem dolgozik az ne is összevonva).
egyék. 22. A puszta (6. sor élőiről).
17. Istennel járni, lakozni (IV. dics. Uj 62.) 23. A Sinai hegy és a törvény.
18. Kisértetek feljáró lelkek nincsenek. 24- Te benned bíztunk eleitől fogva (90. zs. Uj 52.)
19. Adjatok hálát az Istennek. (105. zs. Uj 62.) 25. 10 parancsolat (Nagy Péter kátéjából röviden).
20. Hálát adunk Istenünk (57. ol.) 26. A 40 esztendei bujdosás.
21. „Nyílnak már, nyílnak már az ibolyák 27. Áron és Mózes hálála (élőiről 3 sor s az
Megjö nemsokára a mi gólyánk, utolsó bekezdés).
Ha megjő a gólya, fecske, 28. Mint a szépi híves patakra (42. zs. Uj 29.)
Megtelik virággal a kertecske. 29. Jozsue (élőiről 6 sor, 2-ik bekezdésből 4, s
Isten hozott kedves madárkáim, az utolsó bekezdés.)
Nézzétek mi van a kis kert fáin; 30. A Siónnak hegyén Úristen (65. zs. Uj 38.)
Zúzmara, hó, jégcsap helyett 31. A bírák (6 sor s ezen kívül a bírák nevei).
Virággal hinté be a kikelet. 32. Sámson (1 sor).
Rózsát tűzök majd a süvegembe, 33. Rúth (6 sor és a 3-ik bekezdés).
Nefelejcset teszek a szivemre; 34. Sámuel (4 sor s a második bekezdésből 6 sor).
A ki télen tanitgatott, 35. Dávid a pásztoríiu.
Annak szedek tiszta gyöngyvirágot.“ 36. Nosza istenfélő szent hívek (33. zs. Uj 22.
A mennyire lehet, már ez osztálynál tekintettel ének).
kell lenni az egyházi évre; mert igy beosztva, inkább 37. Dávid király (elölről 6 sor s az utolsó 4).
érdeklődik a gyermek. Fő törekvésem az, hogy már 38. Salamon egészen.
az első iskolai évben kapjon az isteni tiszteletben 39. A két ország (első sor s az utolsó bekezdés).
ismert anyagot a gyermek; ezért a vasárnapi éneke­ 40. A fogság (csak a 3-ik bekezdéstől végig).
ket megtanítom nekik. így, ha netalán kimarad vala­ 41. A zsidók hazamenetele és az utolsó próféták.
melyik az iskolából s további iskolai tanulás nélkül A tanulás főkép hallás után történik, de eltérő-
nő fel, bármerre megy, bárhol is talál evangélium leg a Tantervtől, könyvből is hagyok fel; mert ez a
szerinti templomot, együtt énekelhet a gyülekezettel. gyermek önérzete fejlesztésére jól hat s nagyobb
Ez úton inkább is együtt érezhet. A lelkipásztornak érdeklődést kelt benne a tárgy iránt; de nem kell
minden szivet meg kell nyerni. túlságba menni az emléztetéssel.
A vallástanitással kapcsolatban az illedelmes Incze Lajos.
magaviseletre korán utasitandók a növendékek úgy (Folytatása köv.)
az iskolai, mint az azon kívüli életüket illetőleg. Az
erkölcsiséget sértő beszédek, főleg a hazudás, szit-
kozódás és káromkodás eltiltandók. Mások szemé­ EGYHÁZMEGYÉKBŐL.
lyének és vagyonának tiszteletben tartására szintén
utasitandók a növendékek (Tanterv 10. lap). A szilágyszolnoki egyházmegye közgyűlése.
Ez osztályban mindent hallás után tanulnak és
pedig legtöbbnyire karban. Múlt hó 29. és 30-dik. napján tartotta meg a szilágy­
Szép időben feltétlenül templomba vezetendők. szolnoki egyházmegye évi rendes közgyűlését a zilahi ev.
református egyház tanácstermében.
II- ik osztály. A tagok talán a korán beállott hideg idő miatt köze­
(Egészen a Tanterv és Utasítás szerint.) pes számmal jelentek meg.
Viski Pál esperes a közgyűlést buzgó és fölemelő
A rövid imák és fohászok helyett rendelje el a imával nyitotta meg s ennek elhangzása után kezdetét
kerület az egyházi énekek tanítását, mert amazokat vette a kitűzött ügyek tárgyalása.
elfelejti a növendék, de az egyszer megtanult ének Első s egyúttal legfontosabb pont volt a Viski Pál
a templomi gyakorlás által mindvégig megmarad. esperes jelentése az egyházmegye 1903. évi állapotáról.
Különben is fontos felekezeti okok szólanak a mel­ tüntette Szép, tartalmas volt a jelentés s nem csak a fényt
fel, hanem az árnyékot is. Fájdalom, ilyen is van
lett, hogy az iskolában állandó imáink a Miatyáuk egy pár helyen, főleg az iskola-ügy terén.
és Hiszekegy legyenek; az elsőt óra kezdetén, az utób­ Egyházi téren pedig ilyen a terjedő baptizmus. M.-
bit óra végén együtt mondják el a gyermekek mind Csaholyban már imaházuk is van. Ügyes cura pasto-
a hat osztályban, a hol több osztály tanul együtt, a ralis és fokozott éberség azonban megszüntetheti mindezen
csoportokban. bajokat.
 50. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
A jelentés, melyet ügyesen összeállított kimutatások
világítottak, meg, általában megnyugtató volt.
De végig, rezget az egészen az érdemes esperes fájó
hangja, amidőn hivatkozott öreg korára, testi s lelki ere­
jének hanyatlására, a mely már nem áll arányban a foly­
ton növekvő tennivalóval.
A közgyűlés Petri Mór dr. tanfelügyelő s Vincze
Ödön diósadi lelkész inditványaira elismeréssel adózott a
munkás esperesnek, meleg ragaszkodását fejezte ki sze­
mélye iránt s egyszersmind azt a reményét is, hogy diszes
állását nem fogja egyhamar elhagyni.
Az érdemes esperes, sajnos nem biztatta e tekintet­
ben a közgyűlést, de Ígérte, hogy mindaddig, mig hivata­
lát viseli, azután is legnagyobb szeretettel irányítja e nagy
egyházmegye munkáját.
A közgyűlésnek második érdekes pontja Bartha De­
zső főjegyző jelentése volt a megvizsgált 29 egyházköz­
ségről.
Elvezet volt hallgatni e vonzóan szép stílussal megirt
jelentést, mély változatos, színes képét tünteti föl az illető
egyházak életének.
Kerekes András tanár indítványára a közgyűlés elfo­
gadta a jelentést s a szép tollú főjegyzőnek munkásságá­
ért köszönetett szavazott.
Azután Bartha Dezső főjegyző olvasta fel számadását
az országos közalapról. A közgyűlés a jelentést tudomásul
vette s a fölmentést megadta.
Azután esperes mutatta be a közgyűlésnek a múlt
évi közgyűlés óta választott egyházmegyénkben új lelké­
szek közül Vörös Zsigmond peéri, Zöld Mihály sámsoni
és Zsigmond Károly szilágysomlyai lelkészeket. Az új
munkásokat szeretettel üdvözölte, kitartásra buzdította. S
a szép kis jelenetet a régieknek és újaknak kézfogás általi
barátkozása zárta be
Botka Károly generális direktor a tőle megszokott
lelkiösmeretességgelazáltalakezelt közalapi járandóságokról
számolt el. A közgyűlés őszinte elismeréssel adózott az
érdemes direktor munkájáért.
Benkő Albert aljegyző a múlt közgyűlés óta tartott
egyházmegyei tanács- és közigazgatási bírósági gyűlések­
ről referált. Az ügykezelés ezen ágában is mutatkozó jó
és ékes rendről tanúskodó referádát a közgyűlés elisme­
réssel honorálta. Az elismerés hangjai közé azonban bo-
rongós érzések hangjai is legyültek. A jeles munkásságú
aljegyző érzékenyen búcsúzott s őszinte baráti érzésből fo­
lyó érzékenységgel búcsúzott viszont tőle az egyházmegye
is. Helyét ideiglenesen a legközelebbi közgyűlésen megej­
tendő választásig B. Józsa Gyula szamosardói lelkésszel
töltette be a gyűlés egyhangú bizalma.
Benkő Albert véleményes jelentését a Nagy Péter-féle
Konfirmácziói Káté változatlan használatban tartása felől
— hosszabb eszmecsere után — magáévá tette a köz­
gyűlés.
Patay Lajos tanügyi előadó kimeritő szakreferádáját,
mint ugyancsak lelkiismeretes munkát a közgyűlés köszö­
nettel fogadta el.
Ennek kapcsán határozati javaslat is fogadtatott el
arra nézve, hogy mindazon kegyes egyháztagok részére,
kik egyházmegyénk tanügyi terén áldozatokat hoztak és
hoznak, esperes felhatalmaztatik az egyházmegye köszöne­
tének tolmácsolására.
Vincze Ödön a tiszttársainál szintén nem kevésbbé
lelkiismeretes pénztárnok örvendetes jelentést tett a
pénztárbeli hátralékok jelentős apadásáról s igy az ügy­
kezelés haladásáról. Örvendetes tudomásul szolgál a jelen­
tés s a méltó köszönet a jelentéstevőnek is kijárt.
Veres Sándor zsibói lelkész Péchy Imre és neje Lati-
novics Emma azon kegyes eljárását jelentette be, mely
szerint szamosudvarhelyi leányegyháznak egy 360 kor.
értékű harmoniumot adományoztak. A gyűlés lelkesen
szavazott hálás köszönetét a kegyes adományért.
Hasonlóan jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a gyű­
lés Benkő A. indítványára dr. Neményi Ambrus orsz.
képviselőnek, ki több Ízben és igen hathatos módon
támogatta a szilágycsehi egyházat.
Nemkülönben köszönettel adózott a gyűlés a bogdándi
egyház gondnokának és presbitériumának, kik igen szép
igyekezettel vetették meg alapját egy uj egyházi bor­
tárnak.
K. Tompa Arthur több praktikus irányú indítványa
bővebb megfontolás és véleményezés végett átadatott az
em. tanácsnak.
411
Nehány konventi segélykérvény letárgyalása után
esperes a gyűlést rövid, de igen csinos beszéddel zárta
be. A gyűlés tagjai az esperes lelkes éltetésével hagyták
el a két napi komoly és magas színvonalon álló tanács­
kozás színhelyét. (Szilágy)
IRODALOM.
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
(Megjelent és kapható) Dr. Luther Márton művei I. hotelt.
Szerkeszti: Dr. Masznyik Endre. Kiadja: a Luther-Társaecig. Lut­
hernek egykorú képével. (Granach L.) Ára az egész mű meg­
rendelőinek fűzve 6 korona, diszes kötésben S kor. 50 fülér. Meg­
rendelhető Kovács Sándor fheol. akad. tanárnál. az Evang. Theol.
Otthon felügyelőjénél Pozsonyban. Tartalma:
1. Luther elöljáró beszédei. Ford. Dr. Masznyik
Endre.
2. A 95 tétel. (1517.) Ford. D. Masznyik Endre.
3. A 95 tétel magyarázata. (1517.) Ford. Dr.
Masznyik Endre.
4. Az ágostai kihallgatás (1518.) Ford. Stromp
László.
5. Béketárgyalások Miltitzczel. (1510—1520.) Ford.
Stromp László.
6. A lipcsei vita. (1519.) Ford. Stromp László.
7. A római pápaságról. (1520.) Ford. Dr. Masz­
nyik Endre.
8. Jegyzetek. A kötet 30 ívnyi terjedelmű.
(Ismertetés. Dr. Luther Márton müvei.) Nagy­
szabású mozgalom indult meg a hazai evang. egyház­
ban. Már most is készülnek a reíormáczió 1917-ben
következő négyszázados emlékünnepének méltó meg­
ünneplésére. Zsilinszky Mihály államtitkár elnöklete
alatt 1903. november 12-én Budapesten tartott ülé­
sén a Luther-Társaság elhatározta a nagy reformá­
tor, Luther müveinek lefordítását s közrebocsátását
11 kötetben, évenként egy-egy kötetet adva ki. Lu­
ther munkáiból eleddig kevés jelent meg magyar
nyelven, most végre az egészet megkapja irodal­
munk. A vállalatnak nem csupán theologiai jelentő­
sége van, hanem egyúttal első rangú történeti forrást
nyit meg közönség és kutatók előtt. A legérdeke­
sebb egyéniségnek saját vallástételéből látjuk a refor-
máczió rejtett műhelyét, indítékait, czéljait és eszkö­
zeit. Luther lelki fejlődését ime iratai alapján nyomról-
nyomra kisérhetjük, és vele együtt a reíormáczió
egész mozgalmának belső történetét. Kezdetben az
egyháznak hű fia, a pápához ragaszkodik, csupán a
szabad bírálat jogát vitatja a maga és minden hivő
részére. Utóbb a visszaélések gyökeres orvoslását
kívánja, de még nem bontogatja a régi alapot. Forra­
dalmi térre akkor lép, uj egyházat akkor alapit, ami­
dőn a pápaság minden reformtörekvésnek ellen sze­
gül. Az első kötet még a kath. egyház keblében
harezoló Luthert tünteti fel. A történelmi hirü 95
tétel és magyarázata, az ágostai és Miltitz-féle tár­
gyalásra, a lipcsei vitára vonatkozó iratok ez időszak
jellemző termékei. A magyar kiadás a weimári nagy
Knaake-féle kiadás nyomán készül, a sorrendet azon­
ban némileg megváltoztatja. A szerkesztők — igazán
helyes érzékkel — a levelek csoportjából kiválasz­
tották azokat, a melyeket Luther reformátori pályá­
ján fejlődést mutatnak vagy legalább elvi kijelenté­
seket foglalnak magukban. E leveleket a német kia­
dás a többi reformátor levelei közt időrendben el­
szórva közli; a magyar kiadásban a reformátori ira­
tok közt a megfelelő tárgynál és helyen találjuk. Az
utolsó rész Luthernek a pápaságról szóló munkáját
tartalmazza. A következő kötetben az egyházszervező,
majd az egyházépitő iratokra, énekekre, beszédekre
stb. kerül a sor. Lehetőleg minden kötethez illustrátió
is készül. Az első kötetben Luthernek egy Cranach
Lukács után készült egykorú képét találjuk, mely
 412 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
1520-ból való. A szerkesztést a Luther-Társaság dr.
Masznyik Endrére bizta, akinek kiváló Luther életrajza
közkézen forog. A fordítás magyaros. Megközelíti
Luther nyelvének erejét. Voltaképpen azt mondhat­
juk, hogy ilyen forma nyelven irt és beszélt volna,
ha a gondviselés kegyelméből magyarnak születik.
A fordítók áttanulmányozták a XVI—XVII. század­
beli magyar polemikus irodalmat, Dévait, Sztárayt,
Telegdit, Magyarít, Pázmányt, Alvinczit stb. hogy
nyelvűkben az erő és magyarság mellett az annyira
jellemző ódon iz és zamat is meg legyen. Ez a kötet
becsületére válik úgy a Luther-Társaságnak, mely
közrebocsátja, mint a szerkesztőségnek és dolgozó­
társéinak, akik közül, mint e kötetnek egyik mun­
kását, Stromp László nevét kell még megemlítenünk.
A mü nyomása tiszta és szép, ára a nagy vállalathoz
képest nem drága.
„Természeti törvény aszellemvilágban“. Irta: Drumtnond
Henrik. Fordítottak: Csizmadia Lajos cs Dr. Szabó Aladár.
Második kiadás. Budnpest. A Magy. Prot. írod. Társ. kiadása,
1904. Ára: 2 korona.
Nem uj munka. De második kiadásban való megjele­
nése a mi theol. irodalmunkban érdekes jelenség. Igaz,
hogy első kiadása példányai bizonyára nem rúgtak ezerekre,
de elfogytak. S a kiadó Társaság tartozott úgy az érdek­
lődés honorálására, mint üzleti szempontból a második
kiadásval. Megtette. Terjedésének előmozdítására, árát a
285 oldalos csinos kiállítású, tiszta nyomása kisebb 8°
alakú könyvnek valóban olcsóra szabta.
A mi korunk elsőrangú szellemi szükségének kielégí­
tésére törekszik. Korunkat még mindig nagy mértékben
az az ellentét jellemzi, mely van a természettudományi
felfogás és az orthodox supranaturális egyházi tanfogalom
között. A ki ez irányban valami megoldást ígér: azt szomju
lélekkekel kapkodják az emberek. A fenti műben egy
természettudós ígéri ezt. Megoldása természettudományi
álláspontjának megfelelő: a szellemvilágot is a ^természeti
világ törvényeinek mechanizmusa alá foglalja. Álláspontja
a supranaturális materiálizmus oly világot hirdet, mely
természetfeletti s mégis anyagi, a mely a mechanizmus
szükségképpeniségének törvényét követi. Nála még a jövő
élet kérdése is természettudományi, élettani kérdés. Min­
dezt azzal a logikailag megengedhetetlen falsumma] viszi
keresztül, hogy külsőleges, formai arnalogiákat a benső
folyamat azonossága bizonyításának veszi, mígnem oda­
jut a végén, hogy a tudomány által hirdetett evolúció és
a keresztyénség által prédikált váltság lényegileg azonos
dolog: metafizikai folyamat. — Es bámulatos! — e
munka ép’ azon theologusoknak lett — merem mondani'
— lényegileg a bibliánál fontosabb könyvük, mert ennek
gondolatait magyarázzák bele a bibliai kifejezések alá, a
kik az evolúció elméletére, kigyót-békát, többet: egyházi
anathémát kiáltanak. Es e, magukat kizárólagosan „evan­
géliumiénak nevező theologusok, a kik oly kéjjel kicsinyei­
nek le minden bölcsészetet s oly szánakozó mosolylyal
szólanak a tudományról, észről: igy lesznek e könyvben
hirdetett felette gyarló és zavaros természettudományi
metafizikának öntudatos rabjai.
Egy uj kísérlet — s nem minden tanulság és érdek
nélküli — arra, hogy az orthodox supranaturálizmus egy­
házi dogmáinak uj élet-elixirt — természettudományi tartal­
mat adjanak, úgy a mint ez már megkisértetett a történe­
lem folyamán a gnosticizmustól, elkezdve Hégel absolut-
bölcsészetéig számtalanszor. De erre is illik az Ítélet, a
mit Dr. Kovács Ödön Schellingre mond s a mely megfe­
lelő változtatással igy hangzik: Schellingtől (itt: Drummond-
tól) sok theolugus eltanulta azon csalárd mesterséget, hogy
.... speculativ (itt: természettudományi) fogalmakat
öltöztessen a régi egyházi dogmák köntösébe és hirdesse
fenhangon, hogy im az orthodox dogmát a legmélyebb
absulut bölcsészet (itt: a természettudomány) is igazolja/
A M. P. I. T.-nak mint kiadónak köszönjük ezt a
theologiai „curiozum“-ot, de az ellen fel kell emelnünk
figyelmeztető szavunkat, hogy hivatásának tekintse ily
irányzatok propagálását és szolgálatát, a mely sem a
tudománynak, sem a theologiának, sem a vallásnak nem
tesz igazi és maradandó szolgálatot. Pedig erre — ki kell
mondanunk — a vezetőkben hajlandóságot látunk! N. K.
50. szám.
„Magyar P rotestán s Irka“. Szerkesztette Dobó
Sándor. Pár év előtt „Protestáns Egyháztörténelmi Irka“
czim alatt egy irófüzetet bocsátott Dobó Sándor a prot.
iskolák használatára, melynek eszméjét, hogy a gyerme­
kek utján vigye a közönség közé, nagyjaink élettörténe­
tének ismertetésével a protestáns öntudat erősítését, fej­
lődését és terjesztését mindenki a legnagyobb örömmel
és helyesléssel fogadta.
Azonban a volt kiadó túlzott takarékossági hajlama
a kiállításban fogyatkozásokat idézett elő, s nem teljesít­
vén a szerkesztővel szembeni kötelezottséget sem, Dobó
más kiadót keresett s megtalálta azt Hegedűs S. és Sán­
dor I. előbb László Albert és társa a tiszántúli ev. ref.
egyházkerület kizárólagos főbizományosában.
E változás, mint a beküldött példányokból látjuk, elő­
nyére vált e közhasznú, üdvös és czélszerü vállalatnak.
Az uj Irka „Magyar Protestáns Irka“ czimet visel. Alakja
a Budapest székesfőváros irka tervezete szerinti, a mely
pedig a Franczia és Olaszországban immár egészen elter­
jedt, nálunk csak a Dobó és Sipulusz-féle irkákon meg­
valósított czélszerü alak.
Kitűnő orvosok, egyetemi tanárok által megvizsgálva,
mint a gyermek kézügyességének és szemmérték fejlő
désének legmegfelelőbb, a legmelegebben van használatra
ajánlva.
Ezenkívül még más előnye is van: betehető a gyer­
mek tankönyvébe, igy nem törik és nem piszkolódik,
A „Magyar Protestáns Irka“ e kiadása : Tisza Kálmán,
Kálvin János, Luther Márton, Séllyey István, Tóth Ferencz
(dunántúli ref. püspök), báró Bánffy Dezső, báró Prónay
Dezső és Sinka Lajos kitünően sikerült arczképet és reme­
kül megirott életrajzát közli, csinos rózsaszín fedelen.
Ezenkívül hoz bibliai idézetet, bensőség teljes imákat és
minden irka az egyszeregyet. Vonalozása magyar német,
diktandó egyvonalu és számtani. A papír színe szemkimélő,
minősége a legjobbak közé tartozik. Ara 100 darabnak
1 kor. 60 fill., 1000 darabnak 14 kor. 40 fill.
Kik tudják becsülni mindazon eszközöket, melyek
egyházunk erősítéséhez járulnak, örömmel használják a
„Magyar Protestáns Irká“-t.
Részünkről a legmelegebben ajánljuk lelkészek, iskola­
székek és a tanító urak figyelmébe, kiknek buzgóságán
felvirágozhat és fejlődhet e vállalat, közönyén pedig —
egyházi közéletünk nagy kárára — megbukhatik ez. B. M.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk e száma váratlan anyaghalmaz miatt késett
egy napot. Olvasóink szives elnézését kérjük.
A „Bethlen G ábor kör“ e hó 9-én tartotta meg
II. felolvasó estélyét nagyszámú érdeklődő közönség je­
lenlétében, a ref. theol. fakultás dísztermében. A reform,
gimn. dalkarának éneke után Ravasz László ref. püspöki
titkár lépett a felolvasó asztalhoz s tartotta meg felolva­
sását „Buddha és Jézus“ czimen. A felolvasásnak közlé­
sét, hogy a nagyközönség is megismerhesse e kiváló, szer­
zőjéhez méltó dolgozatot, jövő számunkban kezdjük meg.
Alig hangzott el a tapsvihar, mely a felolvasást követte,
Várady A. „Petőfi a Hortobágyon“ czimü melodrámáját
adta elő Szathmári István, hegedűn kisérte Nagy Lajos,
zongorán Várnay Elemér. A. szépen sikerült előadást
őszinte lelkesedéssel és elismeréssel jutalmazta a hallga­
tóság. Várady A. „Az Ur Ítél“ ez. költeményét Rátz Mik­
lós köri tag szavalta el szép sikerrel. Az estélyt a gimn.
énekkarának éneke zárta be.
Szom orú tünetről értesítenek újra a hithiiség
dolgában. Újra egy reversálisos seb. Arról tudatnak ugyanis,
hogy Bágyi Ernő ev. ref. vallásu borbereki állami tanító,
néhai Bágyi Ferencz m.-csesztvei ref. egyházi gondnok
fia, kinek több testvérét a nagyenyedi kollégium czipója
és ingyen kosztja tett emberré, a múlt hónapok egyikén
(okt. 16.) Zabolán kötött házassága alkalmával születendő
gyermekeiről rom. kath. neje vallása javára reverzálist
adott. Ez az állami tanító ur egy nemzetiségileg felettébb
veszélyeztetett ponton, hol a csekély számú magyarság­
nak csak egy egyháza: a református van, elígéri gyerme­
keit a kath. vallásra, hogy majd róm. kath. lelkész hiá­
nyában a magyar tanító gyermekeit a gör, kath. pap olá-
hűl keresztelje meg és saját állami iskolájában majd saját
gyermekeit oláh nyelven tanítsák a kath. vallásra. Ha
egyébiránt nem, legalább ez iránt nem volt érzéke a ta-
 50. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
nitó urnák ?! Valóban követésre méltó példa az oláhok
közt levő nehány ref. magyarnak a hithüség és fajhüség
dolgában. S a mi még szebb, ez az ur sógora a borbereki
ref papnak Tokos Jenő tiszteletes urnák, ki 38 hive közt
úgy látszik szép eredményre hivatkozhatik a „cura pas-
toralis“ terén ! (Z. G.)
Művészettörténeti felolvasások a Bethlen-
kollegiumban. A nagyenyedi Bethlen-kollegium ma-
gasrendü kulturális hivatásából folyó szolgálatot igyeke­
zett teljesíteni közelebbről az által is, hogy a művelt nagy-
közönség és az ifjúság számára felolvasás sorozatot ren­
dezett a művészettörténelemből. A felolvasások sorrendje
és tárgya következő volt: 1. Nov. 5-én Fogarasi Albert:
A képfaragó és képiró művészet főbb mozzanatai az ó
egyiptomiaknál az alexandriai korszakig. 2. Nov. 12-én
Fogarasi Albert: Az épito művészet az ó egyiptomiaknál
az alexandriai korszakig. 3. Nov. 19-én Lázár István A
görög művészet köréből. 4. Nov. 26-án: Halmággi Antal:
A római és őskeresztyén építészetről. 5. Decz. 3-án Bod­
rogi János: A román építészetről, különös tekintettel a
magyar építészeti emlékekre. Most, midőn a felolvasások
lejártával helyénvalónak látjuk azokról lapunkban is meg­
emlékezni, örömmel jelezhetjük azt is, hogy a tanárkar­
nak e részben való fáradozását Nagyenyed város intelli­
gens közönsége kellő érdeklődéssel használta, a kollégium
tágas tornacsarnokát minden egyes alkalommal megtöl­
tötte a mérsékelt dijat fizető közönség és a tanuló ifjúság
zöme, mely utóbbi teljesen díjtalanul jelenhetett meg a
tanulságos előadásokon. A felolvasásokat vonzóvá, kétsze­
resen érdekessé tette a kollégium értékes szkioptikonjá-
val vetített s a szöveget illusztráló több mint 250 drb kép,
melyek az egyes felolvasók által felölelt korszakokból az
emberi művészet legkiválóbb alkotásait szemléltették. A
vetítést a hozzá való előkészületek és próbák gondos mun­
kája alapján, Bartha Zsigmond koll. tanár teljesítette nagy
szakértelemmel és sikerrel. Két dolognak felemlitésével
kell kiegészítenünk e rövid tudósítást. Az egyik az, hogy
a felolvasásokból befolyó jövedelem a főgimnázium ifjú­
sági kirándulási alapja javára fordittatik, s igy a kollégium
kulturális működését méltányló közönség midőn számba
sem vehető csekély költséggel önmagának komolyabb
jellegű nemes és tanulságos szórakozást szerez, ugyanak­
kor lehetővé teszi, hogy a fillérekből összegyűjtött kirándu­
lási alap segítségével a szegényebb sorsú is részt vehesse­
nek azokon az évről-évre ismételt költségesebb kirándulá­
sokon, melyeknek célja hazánk nevezetesebb és természeti
szépségekben gazdag vidékeinek megismerése. A másik
felemlítendő az, hogy úgy a mostani felolvasások rendezé­
sében, valamint a jelzett nagyobb arányú isk. kirándulá­
sok sikere érdekében példányszerü buzgóságot és elisme­
résre méltó tevékenységet Fogarasi Béla gimnáziumi
igazgató fejtett és fejt ki, a kinek abbeli törekvését is
bizonyára megfelelő siker fogja követni, hogy a mostani­
hoz hasonló művészettörténeti felolvasások, az építészet,
szobrászat és festészet köréből, évről-évre rendszeresen
tartassanak, s ez által a Bethlen-ko.llegium kulturális mis­
sióját szélesebb körben is terjeszthesse. Z.
Vallásos este. Nagy számmal összegyűlt érdek­
lődő közönségnek tartották meg Zilahon f. hó 4-én a
vármegyeház dísztermében az idén már harmadik vallásos
estét a következő műsorral: 1. „Mint a szép híves patakral“
Énekelték a jelenlevők. 2. Imát mondott: Magyarosi István.
3. Csak várja, egyre várja őt! Irta: Győri Vilmos, szwalta:
Bányai Mariska. 4. Zengjen hála-ének. 1700-ból való ma­
gyar ének. Elénekelte: Nagy Mihály kántor, kisérték: Fried
Viktor, Kaizler Imre, hegedűn Juga János, Nemessányi
Gyula violán és Kádár Géza harmoniumon. 5. Jótékonyság
és emberszeretet! czimen felolvasást tartott Dr. Fischer
Ferenczné, vármegyei kórházi főorvos neje. 6. Anyai fed­
dés. Irta: Győri Vilmos. Szavalta: Molnár János. 7. Gond­
viselő jó Atyám vagy! Mutatvány a megújított énekeskönyv­
ből, hangszerelte: Kádár Géza, énekelte a gimnásiumi ad
hoc férfikar. 8. Vallásos lapok ajánlása és zárószó’ 9. A
Sionnak hegyén Ur Isten! Énekelték a jelenlevők.
Benkő Albert és hívei. A mai reális világban
igazán ritkaság számba megy az az őszinte szeretet és
határtalan ragaszkodás, amelylyel Szilágycseh közönsége
Benkő Albert ev. ref. pappal szemben viseltetik, akit a
széki díszes egyházközség nem rég hivott meg papjának.
Szilágycseh közönsége azonban nem tud belenyugodni abba
a lehangoló gondolatba, hogy aki tizenegy év alatt a köz­
ügyekben oly dicső munkát végzett, hogy felekezeti
413
különbség nélkül mindenkinek barátjává lett, — őt elhagyja.
Hogy tehát a kiváló embert, jó barátot s papot maradásra
bírják, népes értekezletre gyűltek össze a szilágycsehiek
mintegy 100—150-en s ott elhatározták, hogy küldöttségi-
leg fejezik ki azon óhajtásukat, hogy maradjon vissza,
legyen tovább is a „mi papunk“ Elhatározták azt is a
Träger Károly indítványára, hogy szeretetük jeléül egy
diszes palásttal lepik meg a szeretett férfiút, akár itt ma­
marad, akár távozik. E célból nyomban gyűjtést is rendez­
tek, mire azonnal mintegy 300 korona gyűlt össze. A
gyűjtést folytatni fogják s a palást árán felül megmaradt
összegből Benkő Albert nevére iskolai alapot létesítenek,
mely alap kamatjából egyik évben a helybeli áll. polgári,
másik évben az áll. elemi iskola szegény gyermekeit fog­
ják felruházni. — Ezen önmagát dicsérő szép tett után a
kijelölt szónokok vezetése mellett az összes jelen volt
mintegy 150 ember a papi lakra vonult s ott a község nevében
Z. Kiss László főszolgabíró, a rom. kath. egyház hívei
nevében Träger Károly, az izraelita egyház hívei nevében
dr. Gál Farkas szívhez szóló módon fejezte ki azt a meleg
szeretetet, ragaszkodást, melyet egy egész ember tiz évi
lankadatlan munkával teremtett meg s az őszinte szeretet
hangján kérték maradásra Benkő Albertet. A mélyen meg­
hatott egyszerű pap érzékenyen ecsetelte, hogy nem szí­
vesen távozik e helyről és ha lehet megmarad elhatározá­
sában. Mivel azonban ez ügyben családi körülményei a
mérvadók: ily szépen megnyilatkozó szeretet hatása alatt
sem mondhat még most határozott feleletet. — Tudósítónk
azzal zárja sorait, hogy „a felelet legyen nekünk örven­
detes, azaz legyen nekünk továbbra is a mi papunk, legyen
híveinek, községének s igy hazájának továbbra is Szilágy-
csehen oly oszlopa, mint eddig volt“
Alapítvány. Rugonfalvi idb. Pál János f. hó 2-án
200 koronás alapitványnyal örökítette meg nevét a rugon­
falvi evang. reform, egyházközség fejlődő életének törté­
netében. Az öreg, és sajnos, sirjához nagyon közel álló
egyszerű földmi vés, mindig buzgó áldozatkész tagja volt
hazájának,egyházának. Buzgó, vallásos lelkének gazdag
tárházából származott ezen alapítvány is. Egyházam és ma­
gam nevében fogadja a jó öreg hálás köszönetemet szives
adományáért. Rugonfalva, 1904. decz. 5-én. Kovács István,
evang. reform, lelkész.
Karácsonyi ajándék. A bekövetkező ünnepek
alkalmával ajándékkönyvül ajánljuk Juhász Sándor ref.
lelkész Protestáns asszonyok ez. könyvét, melyben a ki­
válóbb prot. asszonyok élete vonzóan és szépen van meg­
írva. Kapható a szerzőnél Tiszaroffon. Ára kötetlenül 3
kor., diszes vászonkötésben 5 kor., fényes selyem brokát
kötésben 12 korona.
Kolozsvár szab. kir. város
m onostori kerületében építendő ev. ref. tem plom
építési költségeire adakoztak.
(Folytatás.)
V. Kimutatás.
Bodnár István ezredes Kolozsvárt, 20 kor.
Illyés Albert ivén: Illyés Albert Mezőméhesen, 5 kor.
N agy János építőmester ivén: Nagy János 10 kor. Alesi
Frigyes 2 kor. Mintay R. 40 f. Hintés László 1 kor. Kis Jó­
zsef 1 kor. Simon Elek 1 kor. özv. Simon Elekné 2 kor. Bi-
letzky N. 1 kor. Pataky András 20 f. Rzihoveczky Viktor 1
kor. Nagy Károly 40 f. Szilágyi József 20 f. Fehér Lászlóné
1 kor. Kolonits Györgyné 1 kor. Együtt 31 korona 20 f.
G róf Bethlen Ódon Drágon, 100 kor.
Gombos Ferencz nyomdatulajdonos ivén: Gombos Ferencz
5 kor. Gombos Ferenczné 3 kor.^ Gombos Ida és Boriska 2
kor. Czetz József 2 kor. Havas Ármin 2 kor. Zajzon Samu
1 kor. Réti Sándor 1 kor. Balog István 40 f. Végh Sándor 1
kor. Ehrenberger Ferencz 1 kor. Kocsis Márton 1 kor. Fer-
dinánd Géza 1 kor. Három nyomdásztanuló 60 f. Balázsi Béta
20 f. Jámbor E. 1 kor. Neumann M. 5 kor. Grap József 1 kor.
Braun Mihály 1 kor. Mayer Károly 1 kor. Bodányi Jenő és
Klára 1 kor. B. Bak Lajos 1 kor. ifj. Gráf Lőrincz 1 kor.
Virág Ferencz 1 kor. Sztanó Ede és neje l kor. Zattler Jó­
zsef 1 kor. Lauf Rudolf 60 f. Miklós József 1 kor. Lauf Já­
nos 50 f. Thummerer János 1 kor. Magyaros Géza 20 f. Illyés
Ferencz 1 kor. Zsoldos Péter 20 f. Török Sándor 2 kor. Pon-
grácz András 20 f. Rácz János Veniter 1 kor. Tornán Béla 1
kor. Oííendor Sz. 1 kor Simon László fésügyáros 1 kor. Spáda
János építőmester 1 kor. Rehling Alajos építőmester 7 kor.
ifj. Jakab Lajos 1 kor. Terkál Béla 2 kor. Matutsek József
2 kor. Athrin Bandi 1 kor. Bodor László 1 kor. Acsády La­
jos 1 kor. Román Sámuel 1 kor. Okán István 1 kor. Maknics
Albert 1 kor. Gy. Sípos Károly 1 kor. Együtt 60 kor 90 f.
 414 ERDÉLYI PROTESTÁNS LA?
Soós Péter ivén: Soós Péter 2 kor. Nagy István 1 kor.
Kováts Géza 1 kor. Gyorffy Zsigmond 1 kor. Bührer Károly
1 kor. Bührer Ernő kor. Kisfaludy Lajos l kor. Biró György
40 f. Vankai Pál 60 f. özv. Szegedi I.-né 1 kor. Együtt 11 K.
Dali Mihály ivén: Kilin Ferencz 1 kor. özv. Kapitány
Lászlóné 2 kor. Horváth János 1 knr. Varkó Jánosné 2 kor.
Gerstenbrein Tamásné 1 kor. Baga György 1 kor. Kaszó Dé­
nes 1 kor. Lomjanszky István 2 kor. Losonczi testvérek 2
kor. Bojáki Sándor 1 kor. Szilágyi Miklós 1 kor. Együtt 15 K.
özv. dr. Bartha Lajosné ivén, Szilágycseh: Szilágycsehi
takarékpénztár 5 kor. Dóri Ernő 30 f. Nagy Vilmos 1 kor.
Lengyel M. 1 kor. Rácz Róza 1 kor. N. N. *1 kor. KŐnig D.
50 f. Tóth Ida 1 kor. Klein 20 f. özv. Fábiánné 2 kor. Özv.
Bartháné 2 kor. Együtt 15 kor.
A kolozsvári gazdasági egylet, a magyarutczai és hidelvei
dalkör, valamint a monostori köri Tanács által együttesen
rendezett „Bocskay-ünnep“ tiszta jövedelme 400 kor. Elnök
I. Irsay József, titkár dr. Nyerges Zsigmond.
A felsorolt nemes adakozóknak az egyházközség e he­
lyen is — midőn szives adományaikat nyilvánosan nyugtázza
— hálás köszönetét mond
Az egyházközség presbyteriuma.
Szerkesztői üzenet*
B. L. Harangláb* A jelzett tanítótestület gyűlése meghívójának köz­
lésére nem kértek. Ha jól emlékszem korábban sem. Nem is vállalkozhat-
nám rá kötelezően, kivéve, ha ref. tanítótestületről lenne szó, m ert akkor
a minden vármegyei és köri tanítói gyűlések meghívóinak és tárgysoroza­
tának, a minek nyomában járna az ülés lefolyásáról való tudósítás, közlése
fölöttébb igénybe venné lapunk szűk terjedelmét. Ezt pedig fenn kell tar­
tanunk a specifikusan egyházi ügyeknek. Ha a tanítói gyűléseknek ilyen
vonatkozású tárgyairól lenne szó — fájdalom, ez ritk a sá g ! — kétség nél­
kül szivesen állanánk rendélkezésre. De a tárgyas és tárgyatlan igeragozás,
jegyzőkönyvhitelesités és „fehér asztal“ nem oly közérdekű dolgok, melyek­
nek mi helyet szoríthatnánk akkor, a mikor van elég tanügyi lap. De lel­
készeink árdekében szivesen jelzem — ha a meghívó beküldetik — a gyűlés
helyét és idejét, mert az aztán egészen helyes, hogy lelkészeink érdeklőd­
nek az üyenek iránt. Szives üdvözlettel!
HIVATALOS RÉSZ.
5660—1904 sz.
KÖRLEVÉL
valamennyi nagytiszteletű esp érési és tiszteletes lelkész i
hivatalokhoz. Az országos közalapi adók pontos beszol­
gáltatása tárgyában.
Tekintettel ama szomorú körülményre, hogy egyház-
kerületünk évről-évre az országos közalapi járulékkal hát­
ralékosok között szerepel, szükségesnek látjuk ez év utolsó
havában felhivni nagytiszteletü cimek figyelmét a közalap­
járulékok beszolgáltatása tárgyában kiadott rendeleteinkre
s különösen elvárja igazgatótanácsunk, hogy az idei járu­
lékok e hó 28-ig illetékes helyökre múlhatatlanul befizettes­
senek, mert már csak egy napi késedelem után is, a kezelő
pénzintézet évvégi számadászárlata folytán, mint hátralé­
kos lesz kitüntetve a késedelmeskedő egyház.
Kolozsvárt, 1904. decz. 9-én
D r. Bartók, Maksay János,
elnök. számvevő.
Sz. 5603—1904. , Sz. 1710—1904.
KÖRLEVÉL
az ev. ref. iskolaszékek tiszteletes lelkész elnökeihez.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnák alább
következő s folyó évi 30271. szám alatt kiadott körlevelét
ajánljuk a ref. iskolaszék figyelmébe:
„Dr. Eben Mihály mértékgyüjteményére mint telje­
sen magyar munkára, azzal hivom fel a főtiszteletü főha­
tóság becses figyelmét, hogy nevezett mértékgyüjteményt
én úgy az állami, valamint a községi iskolák vezetőinek,
amennyiben iskolájok mértékgyüjteménynyel még nincs
ellátva, megszerzésre ajánlottam. A kisebb gyűjtemény
ára 10, a teljes gyűjteményé 17 k., megrendelhető dr.
Eben Mihálynál, Zsámbokon (Pestm.)“
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 8-án.
Dr. Bartók György Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 1730—1904. ,
KÖRLEVÉL
az összes esperesi és lelkészi hivataloknak.
Fölkérem az összes lelkész urakat, hogy a saját egy­
házközségükben élő és tartózkodó lelkészi özvegyek és
árvák családi értesítőit sziveskedjenek kiállítani és az
illetékes esperesi hivatalhoz a jövő 1905-ik évi jan. 31-ig
pontosan beküldeni.
A családi értesítőben felveendő összes adatok jegyez­
tessenek be hibátlanul.
Nyomatott az , Ellenzék“ könyvnyomdájában Kolozsvárt
50. szám.
Ugyancsak a családi értesitőre reávezetendő az is,
hogy az egyes özvegyek és árvák az illető e. megyéből,
ahol az elhalt lelkész szolgáit, évenként mekkora segély­
ben részesülnek.
A férjhez ment leányok férjének foglalkozását és val­
lását szintén ki kell tüntetni, valamint azt is, hogy a leány-
és a fiuárvák hol tanulnak, miféle pályán vannak.
Azon özvegyek és árvák családi értesítője is bekül­
dendő, akiknek férjük, illetőleg atyjuk 1895. után halt el.
A lelkészek által kiállított családi értesítők, úgy, a
mint ezek beérkeztek, az esperesi hivatalok utján a püs­
pöki hivatalokhoz beküldendők s jövőre minden egyes
lelkész családi értesítője a püspöki hivatalhoz haladéktala­
nul fölterjesztendő.
Kolozsvár, 1904. decz. 10.
Dr. Bartók, püspök.
Sz. 1692—1904. ,
KÖRLEVÉL
az összes lelkészi és esperesi hivataloknak, kollégiumi,
tanitóképzőintézeti és szeretetházi igazgatóknak.
Az 1905-ik évi névkönyv lehető gyors megjelenése
érdekében fölhívom összes lelkész aait s intézeti igazga­
tókat, hogy a névkönyv adatait ugyanolyan formában, a
mint azok az 1904. évi névkönyvben összeállítva vannak,
kivétel nélkül küldjék be illetékes helyre: a lelkészek az
espereshez, az igazgatók a püspöki hivatalhoz, kiváló
gondot fordítván arra, hogy a feltüntetett adatok a való­
ságnak teljesen megfelelők, világosan olvashatók, hiány­
talanok és minden igazítás nélkül nyomdába adhatók legye­
nek. Különösen az egyházközségek népességét, a tanköte­
lesek és tanulók számát feltüntető adatok pontosságára
hivom föl lelkésztársaim figyelmét.
Az esperesi hivatalok saját részükről az egész egyház­
megyére vonatkozó összefoglaló adatokat állítsák egybe
a beküldött adatok alapján, most már kitüntetvén azt is,
hogy melyik egyházmegyében kik az egyházmegyei érte­
kezletek elnökei tisztviselői stb. Ahol nincs egyházmegyei
értekezlet: ott ezt kell kitüntetni.
Meg kell jelölni azt is, hogy a be nem töltött lel­
készi állások mennyi idő óta állanak üresen, továbbá,
hogy a filiák és szórványok hány kilométer távolságra
vannak az anyaegyházközségtől; ez utóbbi jelölésére elég
a távolságot kifejező számot a filia vagy szórvány után
zárójelbe tenni.
Az egyházmegye statisztikai adatait feltüntető táblá­
zatos kumutatás ugyanazon rovatok alapján készítendő el,
amilyenek az idei névkönyv 119, 120, 121 lapjain láthatók.
A lelkészek által decz. 31-én beküldött adatok, úgy
amint azok kiállitva vannak, az esperesi általános adatok­
kal és az összefoglaló statisztikai kimutatással 1905. jan.
10-ig pontosan beküldendők.
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 13.
Dr. Bartók György, püspök.
PÁLYÁZAT.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben a marosi egyház­
megyébe kebelezett jeddi ének vezér-tanítói állomásra pá­
lyázat nyittatik.
Javadalom dijlevél szerint: tisztességes lakáson, ker­
ten és melléképületeken kívül, 1 h. 7Vt □ kert, 7 hold
rét és szántó, 148 □ öl szöliő tiszta jövedelme 54 kor.
24 fül. kepe (búza és törökbuza) értéke: 156 kor. 40 fill.
4 öl szinfa értéke az egyház erdejéből beszáUitva 80 kor.
közmunkatétel értéke: 30 kor. tandíj czimen az egyház
pénztárából: 100 kor. állami kiegészítés 380 kor. összesen
800 korona.
Pályázati határidő 1905. jan. 15.
Folyamodványok nt. Ravasz János esperek aához kül­
dendők Nyárádszeredába. Kolozsvár, 1904. decz. 11.
Dr. Bartók György, püspök
1719—1004.
Ad 1659—1904. sz.
HELYREIGAZÍTÁS.
E lapok múlt számában hasonszám alatti pályázati
hirdetésem határidejét, a szászrégeni kántortanitóságra
nézve — az ott közölt jan. 1-ről — átteszem jelen év
deczember 20-ra. Kolozsvár, 1904. deczember.
Dr. Bartók, püspök.
 VII. Évfolyam. 51-ik szám. Kolozsvárt, 1904. deczember 22.

AZ É R D . EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T H I V A T A L O S LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési á r: egész évre 12 kor

b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

A békességnek Istene legyen mindnyá­ nevében és szeressük egymást, amint meg­

parancsolta nekünk. Isten előbb szeretett min­
jan ti veletek! ket és elbocsátotta az ő Fiát, hogy lenne
Égi dicsfény ragyog Bethlehem felett. An­
gyalok seregétől népes a mennyboltozat. Öröm-
énekük lehangzik a földre s felébreszti az
alvó népeket. Zsolozsmájuknak minden egyes
szava felelet a szivek legforróbb vágyaira,
reményeire, szent óhajtásaira és buzgó kö­
nyörgéseire.
Efratának kicsiny Bethlehemében pedig ott
szunnyad jászolbölcsőjében a gyermek, akinek
vállain a fejedelemség, kinek nevét nevezik
Csodálatosnak, Tanácsosnak, erős, hatalmas
Istennek, örökkévalóság Atyjának, békesség
fejedelmének és a kinek Fejedelemségének és
békességének nem lészen vége, a Dávid széké­
ben és országában ül, hogy megerősítse azt
és meggyámolitsa azt ítéletben és igazságban
ez időtől fogva mindörökké! (Ésaiás IX: 6 —7)
Körülötte egyszerű pásztorok. Az őszinte, hivő
lélek hódolatával borulva le Az előtt, a ki a
láthatatlan Istennek ábrázatja és a kit az Atya
nem azért bocsátott e világra, hogy kárhoz­
tassa a világot, hanem, hogy megtartassák e
világ ő általa.
A Jézus születésének ünnepén bizonyságot
teszünk minden atyafiak előtt, hogy az élet
megjelent és hirdetjük mindenkinek amaz örök­
életet, mely az Atyánál vala és megjelent
nekünk. Hirdetjük, hogy ő ama Krisztus, az
élő Istennek fia, a ki megjelent a végre, hogy
a mi bűneinket elvenné. A tudásnak, a szent
meggyőződésnek erejével valljuk, hogy u benne
és ő általa általvitetünk a halálból az életre,
és valaki vallandja, hogy a Jézus Istennek fia,
az Isten abban lakozik és ő is az Istenben.
Bizonyságot teszünk, hogy abból^tetszett meg
az Istennek hozzánk való szerelme, hogy amaz
ő egyetlenegyszülött Fiát elbocsátotta Isten e
világra, hogy éljünk ő általa.
A világot megváltó szeretetnek ez ünne­
pén minden ajk csak arról a tudományról
szólhat, hogy higyjünk a Jézus Krisztusnak
engesztelő áldozat a mi bűneinkért. Ha az
Isten minket igy szeretett, nekünk is egymást
szeretnünk kell. Az Istent soha senkise látta:
ha egymást szeretjük, az Isten mi bennünk
lakozik és az ő szeretete mi bennünk megtel­
jesedett.
Dobbanjon meg ma minden szív ettől a
szeretettől. Melegedjék át minden lélek e szere­
tetnek a lángjától. Érezze meg mindenki, hogy
mindnyájan Istentől valók vagyunk és hogy
az Atya arra a magas méltóságra helyezett
bennünket, hogy Isten fiainak hivattassunk. Es
a Krisztus által megváltottak hangja csendül­
jön bele az angyalok karába: „Dicsőség a
magasságos mennyekben az Istennek! és e
földön békesség és az emberekhez jóakarat!“ *
Kenessey Béla.
A népiskolai vallástanitás.
(Folytatás.)
IU-ik osztály.
1. Keresztelő János születése.
2. Álmélkodással csodáljuk (93. d. Uj 131.)
3. Igaz Isten ígéretedben (95. d. Uj 135.)
4. Jézus születése.
5. Krisztus Urunknak (99. d. Uj 144.)
6. Heródes.
7. Jézus a templomban.
8. Szivünk vigsággal ma betölt. (101. Uj 148.)
9. Keresztelő János. Jézus megkeresztelkedése.
10. Jézus megkisértetik.
11. Nagy Isten téged imád. (30. d. Uj 169.)
12. Jézus tanítványai.
13. Jézus első tanítványai.
14. Jézus a kútnál.
15 Jézus csodatételei.
16. Jézus gyógyitásai.
17. A 38 évi beteg.
18. A vakok.
19. Jézus gyógyít szombat napon.
20. Jézus halottakat támaszt.
* A karácsonyi legátusok bizonyságlevelének általános
részé. Szerk.
 416 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
21. Jézus és a tenger.
22. Jézus és a kisdedek.
23. A balzsamolaj.
24. Jézus szamárháton megy Jeruzsálembe.
25. Örvendezzen már e világ. (70. dics. Újban
nincs meg.)
26. A templom perselye.
27. A lábmosás.
2S. Az utolsó vacsora.
29. Jézus a Getsemane kertben.
30. Jézus Kajafás főpap előtt.
31. Jézus Pilátus előtt.
32. Búsan zúgnak a harangok. (73. d. Uj 103.)
33. Jézus keresztre feszittetik.
34. Oh Isten, ki a törődött. . (75. d. Uj 100.)
35. Jézus halála és eltemettetése.
36. Emlékezzünk e napon. . (81. d.)
37. A husvét vasárnap reggele.
38. Ez husvét ünnepében (82. d. Uj 105.)
39. A feltámadott Jézus.
40. Jézus, ki a sirban valál. (77. d. Uj 108.)
41. A keresztség elrendelése.
42. Jézus mennybemenetele.
43. Jézusnak a megdicsoültnek. (83. d. Újban zsinatok.
nincs meg.)
44. A pünkösd.
45. Jövel Szentlélek. (92. d. Uj 122.)
46. István első vértanú.
47. Saul.
48. Pál apostol utjai.
Ezeknek eléadása alkalmával a Szentföld álta­
lános ismertetése földabroszon és pedig az ismert
madártávlati képen, melyen legjobban szemlélhetek
a föld, folyók és városok. Ara 40 fillér.
Az utasítástól eltérőleg a hegyi beszédből a 4-ik
osztályban lennének tanitandók egyes helyek, mert
annak kevesebb a tananyaga és mert akkor már az
olvasásban haladtak annyira a növendékek, hogy a
bibliából velők lehet olvastatni.
IV-ik osztály.
1. Jézus első tanításai vagyis a Hegyi beszéd.
2. Te benned bízni oh áldott Istenség.. (33. d.
Uj 192.)
3. Jézus példázatokban tanít.
4. Példázat a magvetőről.
5. Vettünk uram reménységgel. (191. d. Újban
nincs meg.)
6. Példázat az aratásról.
7. Példázat a tékozló fiúról.
8. Mindenható leborulva.. (34. d. Uj 183.)
9. Példázat a szöllőbeli munkásokról.
10. Légy csendes szivvel.. (35. d. Újban nincs
meg.)
11. Példázat a királyról és szolgájáról.
12. Példázat az igaz felebarátról.
13. Példázat a farizeusról és publikánusról.
14. Szivem megalázván (50. d. Uj 221.)
15. Példázat a talentumokról.
16. Példázat a királyi vendégségről.
17. Példázat az utolsó ítéletről.
A 4-ik osztály tananyaga látszólag kevés, mint­
hogy azonban a 2-ik és 3-ik az övét nem tudja el­
végezni, marad ez osztálynak is belőle. Ez osztály
alkalmas arra, hogy az előbbiek tananyagát, különö­
sen az újszövetségi részt még egyszer áttekintse, az
énekeket ismételje, hogy jó alapot vetvén, átmenjen
az egyháztörténetre izmosán. Szükségesnek tartom
az újszövetségi tananyag ilyen megosztását, hogy a
3-ik összefüggésben tanulja a történetet, a 4-ik a
hegyi beszédet és példázatokat.
51. szám.
V-ik osztály.
Egyháztörténelem.
1. A keresztyén egyház alapitója a Jézus Krisztus.
2. Az Ur bir ez egész földdel. (24. zs. Uj 13.)
3. A szentlélek eljövetele. Péter apostol.
4. Oh felséges U r.. (8. zs. Uj 6.)
5. Pál apostol.
6. Tarts meg engem et.. (16. zs. Uj 8.)
7. A keresztyének üldöztetése.
8. Úristen az én imádságom. (5. zs. Uj 3.)
9. Nagy Konstantin.
10. Kiáltásom halld meg Isten.. (61. zs. Uj 35.)
11. Boniíáczius. Ansgár.
12. Leó és Gergely római püspökök.
13. Dicsérünk téged Isten.. (75. zs. Az újban
nincs meg.)
14. Szent István a magyarok apostola.
15. Oh seregeknek Istene (84. zs. Uj 49.)
16. 7-ik Gergely. Ill-ik Incze.
17. VlII-ik Bonifácz.
18. Zsigmond császár, a konstánczi és bázeli
19. Luther Márton.
20. Az Istenhez én szómat.. (77. zs. Uj 45.)
21. Czvingli Ulrik.
22. Megtérítve áll előttünk.. (157. d.)
23. Lelkem siet hozzád menni. (156. d. Uj 275.)
24. Kálvin János.
25. Ne szállj perbe énvelem. (63. d. Uj 258. é.)
26. A Lutheri hitjavitás fejedelmi védői.
27. Örül mi szivünk.. (15. d. Uj 161.)
28. Erzsébet Angol királynő és Knox János.
29. Adjatok hálát az Istennek.. (105. zs. Uj 62.)
30. Orániai Vilmos.
31. Kire nézzünk? (29. d. Uj 191.)
32. A hugenották.
33. Oh könyörgést meghallgató. .(146. d. Uj 172.)
34. Gusztáv Adolf.
35. Erős várunk nekünk az Isten (érd. én ek esi­
ben nincs. Uj 313.)
36. Dévai Biró Mátyás és társai.
37. Áldjad én lelkem az Urat. (146. zs. Uj 84.)
38. Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczy
György.
39. Bár dördül é g . . (210. d. Uj 293.)
40. A gályarabságra vitt papok és Ruyter Mihály.
41. Haragos tengernek.. (a gályarabok éneke.)
42. Károly és Mária Terézia.
43. II. József, II. Leopold.
44. Hálát adunk Istenünk.. (57. d. Uj. 254.)
45. III. Frigyes Vilmos és a Gusztáv Adolf egyl.
46. Áldást kérünk oh nagy Isten (kátéból. Uj 324.)
47. A római katholikus egyház.
48. Reformált magyar egyházunk újabb viszon­
tagsága.
49. Szemeimből bánat könnyei hullnak. (60. d.)
50. A magyar protestáns egyház legújabb belső
élete.
51. Mondjatok dicséretet. .(164. d. 281. ének.)
52. A magyar protestáns egyh. mai állása. Egy­
házak. Egyházmegyék. Egyházkerületek. Konvent
Zsinat.
53. Szólott az Ur, hogy légyen s lett e földön..
(174. d.)
54. A keresztyén vallás mai elterjedtsége. Hit­
térítő társaságok.
Incze Lajos.
(Folytatása köv.)
 51. szárú. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
Nyilatkozat.
Nagy tiszteletű Szerkesztő ur!
Megütközéssel vettem tudomást az Érd. Prot.
Lap 50-ik számának 412, és 413-ik lapjain megjelent
„Szomorú t ü n e t r ő l mely sógorom, Bágyi Ernő re*
versalis adási ügyével foglalkozik.
Nem azért, mert — bár ártatlanul — annak vége
engem is sújt, hanem azért, mert ma jutott tudomá­
somra a szomorú való, melyből azt a meggyőződést
merítettem, hogy az életnek vannak bizonyos pilla­
natai, melyekben — és vannak bizonyos emberek,
kikkel szemben a kötelességteljesitésnek mindennemű
igyekezete kárba vész!
Ilyen eset a jelenvaló is. Tisztelettel, de a leg­
határozottabban visszautasítom azért azt a gyanusi-
sitást, mely engem tesz íelelőssé egy oly tényért,
mely minden hatalmamban álló eszköz igénybevétele
után is igyekezetem kudarczát eredményezte. És ha
akár a beküldő, akárki más meggyőz engem arról,
hogy ez eset kötelességmulasztásom vagy hallgatag
hozzájárulásom következménye? kész vagyok bár­
mely pillanatban magamat a törvényes eljárásnak
alávetni és következményeit elhordozni.
Ha mellette vagyok, hiszem nem következik be
az eset, de mert nem állott módomban esküvőjére
elmennem, nemcsak nem gátolhattam meg az őt meg­
tévesztő törekvéseket, de annak sikereit is csak ma
tudtam meg.
Nem hagyhatom azonban figyelmen kívül a tu­
dósítás utolsó mondatában foglalt ama roszakaratú
czélzatosságot, melyet e szavak fejeznek ki: „aki 38
hive között úgy látszik szép eredményre hivatkozha-
tik a cura pastoralis terén“?
Tetszik ismerni bizonyára a tudósitó urnák a
„Duas peras hominibus dedit Jupiter“ kezdetű tanul­
ságos mesét, melynek tanulsága ez: „ita vitia nostra
umquam aut raro videmus séd vitia alienorum homi-
■num saepe vitup-eravimus, quia ea semper ante ocu-
los habemus“. Én 5 hónapja vagyok borbereki pap,
sógorom 3 héttel esküvője előtt lett hallgatóm, 38
lelket számláló, 13 családból 3 kivételével, a többi
mind vegyes házas; 5—6—8 évben van egy házas­
ság és 3—4 évben egy születés. Ugy-e, bizony csak
felettébb vérmes remények megvalósulásának tekint­
hetem, ha egyházam tagjai, hozzánk térések által is
megszaporodnának.
De ha mindezeket tekinteten kivül hagyjuk is,
bizonyára van tudomása tudósitó urnák, hogy „ubi
sponsa, ibi copula“.. Vagy tán a menyasszony ille­
tékes lelkésze megtagadta az esketést?.. miért nem
állott elő s ha az esketést nem végezhette el, leg­
alább jelenlétével akadályozta volna meg a reversa-
list; hiszen hivatalos volt!? Nemde az ön aklából
ragadta el a farkas az ártatlan bárányt?. ..
Végtelenül sajnálom, hogy a czikk beküldője —
bár jól tudta, hogy az esküvőn én nem voltam jelen,
tehát az elkötelezésről tudomással sem birtam —
engem állit oda bűnbaknak egy olyan dologért, a
melyben az ellenőrző szerepet helyzeténél fogva épen
neki kellett volna gyakorolni. De úgy látszik némely
embernek eredendő bűne, saját mulasztásaiért má­
sokat tenni felelőssé!!
Dixi et salvavi animam meam.
Egyébiránt szokott tisztelettel maradtam nagy­
tiszteletednek igaz barátja
Borberek, 1904. decz. 17.
Tókos Jenő.
Megjegyzés. Úgy érezzük, hogy kötelességünk útját
vágni annak a törekvésnek, a mely e „Nyüatkozat“*ban je­
lentkezik s a mely ez ügyet a „vizes lepedőnek egymásra
dobálásával“ csak áldatlan polémiába vinné át. Ennek elébe
vágandók, magunk igyekszünk a dolgot tisztázni. És pedig
417
úgy, hogy a helyett, hogy a két pap közé — kiknek egyike
nem is nyilatkozott s remélljük, e sorok után nem is fogja
szükségesnek tartani — biróul tóin ók fel magunkat a múltra
nézve: arra fogunk reá mutatni, hogy miként kellett volna s
hogyan kell — szerény véleményünk szerint — ily esetekben
eljárni a jövőben. Kezdjük a dolgot ott, ahol konkrét fogan­
tyúja van: az állami anyakönyvi hivatal „Hirdetési táblájá“-
nál. Ha már valamely pap, egy hivei valamelyikét érdeklő,
keletkezőben levő házassági ügyről előbb nem is vesz tudo­
mást — pedig ez, különösen kisebb helyeken s pláne faluban
s főleg ha még a leendő jegyesek más községbeliek is, csak
azt bizonyítaná, hogy „a pásztor alszik** — hivatali kötelessége
tudomást venni róla, az állami anyakönyvi hivatal hirdetése
folytán. (A dispenzáczió ugyanis nagyon kivételes dolog.) Egy
vegyes vallásu s különböző helyen lakó jegyespár kihirdeté­
sénél ugyan melyik pap kell hogy megindítsa, szemmel tartsa
és vezesse a mi egyházunk érdekének védelmét; az-e, akinek
kerületében a m ásvallásu fél lakik s akivel szemben tehát neki
pastoralis jogai és kötelességei nincsenek, vagy az, akinek
kerületében a mi vallásunkon való fél lakik s akinek arra
nézve pastoralis jogai és kötelességei vannak? Mert tudni
ugyan mindkettőnek kell tudnia a dologról, a mindkét helyen
kifüggesztett hirdetés folytán, de a kérdés —újra hangsúlyoz­
zuk — ez: melyiknek kell egyházunk érdekének védelmét
megindítani, szemmel tartani és vezetni? Ugyebár, kétségte­
len, hogy annak, kinek parokehiájához ami felünk tartozik?!
Ennek kell meglátogatnia felünket s tisztáznia vele a re ver­
salis kérdését Ennek kell levéllel felkeresnie kollegáját, meg­
adnia neki a kellő tájékozásokat s felkérnie, hogy segitségérc
legyen az ügy lebonyolításánál, akár tényleges közreműködés­
sel, akár vigyázattal akár más módon. Neki kell közvetítenie
a saját hive és a másik pap-kollegája közti érintkezést, ta­
lálkozást s megadnia a kellő informácziókat s panaszra csak
akkor lehet oka, ha kollegája előzékeny támogatását nem
nyeri meg; de a felelősséget reá hárítani akarni azért, mert
egyházunk érdekét nem védte meg egy oly emberrel szem­
ben, aki nem tartozik az ő parochiájához, — ez képtelenség.
Kiki csak az ü gondjaira bízottakról felelős! Az egyházi ille­
tőséget pedig nem a terület, hanem a 6 heti állandó tartóz­
kodás állapítja meg.
így áll a dolog még egy merő idegen hívünkre nézve
is. Egy hívünkre nézve, aki azonfelül még rokonunk is?! (Erre
azért kell kiterjeszkednem, mert a kisérő iratban a szerkesz­
tőség is szemrehányást kap, hogy az alkalmatlan időben
közreadott felszólalás által, egyebeken kivül azt is megaka­
dályoztuk, hogy Bágyi tanító ur, Tókos barátunknak, a pap­
nak sógora, ki a reversalist adta s akit most akartak meg­
választani a presbyterium jegyzőjének, hogy ezzel is az egy­
házhoz kössék, most már nem lesz megválasztható!)
Tókos barátom azt Írja, hogy lapunkból vett tudomást a
reversalisról. Vegyük, hogy úgy van. Szabadna-e úgy lenni?
Hivatali mulasztások nélkül nem lehetne igy. így lehet, ha a
borbereki pap vagy 1. sem a hívével, sem a sógorával sem
előzőleg, sem utólag még csak nem is beszélt volna a rever­
salisról; vagy 2. beszélt ugyan vele s a legrosszabb esetben
azt az ígéretet kapta, hogy reversalist sem nem kér, sem nem
ád s ez ígéretben csalódott; vagy 8. — s ez mindkét előbbi
esetben áll — a lelkipásztori gondja alá tartozó 13-ik (persze
szerencsétlen szám!), legújabb és ez idő szerint utolsó csa­
ládról a „Családkönyvi0 bejegyzést még nem készítette el,
vagy nem hivatalos adatok alapján.
Vegyük Tókos barátomra nézve a jobbik, a második
esetet! Ez esetben ugy-e megcsalatott?! És mégis, mintegy
sajnálattal említi, hogy egy ilyen ember presbiteri jegyzőnek
most már meg nem választható?! De hagyjuk mindezeket; a
hurok nagyon szorul! Még csak egy szerény megjegyzést s
egy igen komoly óvást teszünk. Megjegyzésünk az, hogy mi,
mint hirlapirók, távol vagyunk attól, hogy valami hatósági
felelősségre vonás kikényszerítésére utazzunk. A közvélemény
itélőszéke elébe sem azért visszük a legritkább esetben s
csak a botrányosabb eseteket, mert valakit pellengérezni
akarnánk. A személyi hajszák sem lapunkhoz nem illenek,
sem nekünk nem kenyerünk, sem a köznek nem használnak.
Mi csak a közérdeket tartjuk szemünk előtt s csak azt tár-
 418 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 51. szám.

gyaljuk. a miből hasznos tanulság, intelem, figyelmeztetés iránt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tett ig.-
meríthető. A jelen esetet is csak azért tettük szóvá, mert tanácsunk előterjesztést.
egyházi és nemzeti visszaesésünk egy szomorúan magyarázó Marosvásárhelyl kollégiumunk egy belső házastelket
példáját láttuk benne szükebb hazánkra, az erdélyi részekre vásárolt meg 24,000 koronáért, Tholnai Reginaid nagybir­
nézve. tokostól és az ide vonatkozó szerződést Ig.-tanácsunk
De komoly óvást kell emelnünk az ellen, hogy mint itt helybenhagyta.
Dési egyházközségünk és Angster József orgonakészitő
is szándékoltatott, az egyházi tisztségekkel a diplomátizálás között 7400 kor. vállalati összegben orgonaépitési szerző­
ürügye alatt visszaélések történjenek. Az egyházi életen ezek dés jött létre, amely szintén megnyerte a főhatósági jóvá­
rendesen súlyosan megboszulják magukat. Az egyházi tiszt­ hagyást.
ségek a legutolsó falusi presbiterségtől elkezdve, fel a status A szamosujvári egyházközség indokolt kérésére hoz­
curatorságig a vallásos buzgóság, erkölcsi feddhetetlenség, zájárult ig.-tanácsénk az alapítványt képező „Karácsonyiu-
hithüség és egyháziasság kvalifikáczióját kivánják meg, nem­ féle bérház eladásához, de nem fogadhatta el az eh. köz­
csak erkölcsileg, hanem a tételes törvény szerint is. S mig ség ama tervét, mely szerint az 5000 kor. vételári összeg­
az ilyen emberek áldás a helyükön, még daróczban is, addig ből 1000 kor.-át épület-renoválásokra kiván fölhasználni,
bármily előkelőség, a tanítóktól fel a mágnásokig, ezek nél­ miért is elrendelte az egész vételárnak tőkésítését.
Az alsószováti lelkész előhaladott kora és betegsége
kül, a vallási és egyházi köztudat megrontására vezetnek. Az miatt nem lévén képes a lelkészi teendők pontos teljesí­
egyházi tisztségek csak másodsorban lehetnek elkötelezések tésére, kápláni állomás rendszeresítésének kérelmezésére
a jövőre, első sorban annak a múltnak jutalmazásai tartoznak utasittatott azzal a figyelmeztetéssel, hogy ha káplánt be­
lenni, a mely kezese és biztositéka a jövőnek. E gy borbereki állítani és annak megfelelő javadalmat biztosítani hajlandó
m agyar állam i isk . tan Hónak a gyermeket még k zt clheti és tanít­ nem lenne, az esetben nyugalmaztatása fog elrendeltetni.
hatja oláliul a g ö rö g kath. p a p ( bár még ez is arezpiritó szé­ Jóváhagyást nyert a szeretetházi kebli tanács ama
gyen a magyar nemzetre!), de egy magyar református pres­ határozata, mely szerint a Kőváry-féle telek-utezai részé­
biteréit nem szabad m ég Borberckcn sem , hol már a halál szele nek 11000 korona vételári összeg mellett leendő eladását
sivit, dermeszt, vagy ott tán még kevésbé, mert ott annál kimondotta. Ugyancsak jóváhagyó tudomásul szolgál az, hogy a
erősebb szükség van az élet-erejére, munkájára! Ezért pedig n.-sajói ehmi gyámintézet fönmaradt tőkéjéből 1000 ko­
a Tiszteletes Ur, te kedves barátom, felelős vagy Isten és ronát az ehmi közpénztár és 600 koronát az ev. ref. theol.
emberek, no meg a törvények előtt is. fakultás javára rendelt alapítványul.
Bocsáss meg. Borberek jelen állapotáért nem teszlek fe­ A somlyó-ujlaki ehközség rendes papi állásának to­
lelőssé. Magyarázza azt az átélt borzasztó pusztulás. De a vábbi üresen-tartására nem adott íg.-Tanácsunk engedélyt,
jövőjéért már te vagy felelős! Uj pap vagy ott; a nagy gyü­ hanem elrendelte a pályázati hirdetés közzétételét.
lekezet munkája nem foglal le. Az a veszély fenyeget, hogy A széki egyházmegye amaz indítványa, mely a ha­
elhanyagolod az úgyis pusztulásnak indult kicsinyt Pedig ha lotti koszorúknak templomainkba való elhelyezését kívánja
meggondoljuk, hogy annyi fizetést kapsz 38 ember gondozá­ megszüntetni, véleményezés végett szétküldetett az összes
ehmegyék tanácsaihoz.
sáért, mint nem egy más társunk ugyanannyi százért: ebből A Szamosujvárt állomásozó honvédhuszárok parancs­
az következik, hogy 100 emberre eső munkát fordíts ott te noksága részéről elkövetett vallássérelem felől közelebbi
egyre! Mást mondok! Sárguló levelű, terméketlen figefa a tájékozást kért az lg. tanács a honvédkerületi parancs­
te gyülekezeted? Tudod mit tesz az Isten-országának bölcs, nokságtól.
gondos és munkás kertésze. Tedd azt te is! Még többet! Az egyh. kerületi közalap tulajdonát képező egyik
Atyja, anyja vagy egy személyben gyülekezetednek. S ez a dési házastelek eladása fölött megkötött- szerződés meg-
te édes gyermeked beteges, vézna, nyomorék, halálra vált? erősittetett.
Kergesd el mellőle a gonosz mostohát, ki talán testét is kí­ Krakkói egyházközség engedélyt nyert arra, hogy a
nozza, gyötri s lelkét rósz példájával megmételyezi; te pe­ zését csak papiház építésre elköltött 4400 kor. tőkéjének visszahelye­
az 1907. évben kezdje meg.
dig? — hiszen tudod —: „a jó pásztor az ő életét adja az ő Gábos Sándor mohai lelkész részére 150 kor. segély
juhaiért“ s az édesanya is beteg gyermeke ágyánál virraszt utaltatott ki, nyolez gyermeke nevelési költségeinek némi
a legéberebbül! pótlására.
Ne vedd rósz névén e sorokat tőlem. Adja Isten, hogy A kézdi - martonfalvi lelkész által ismételtem beadott
még — egykor —hálával köszönhesd meg az általad új életre panaszoknak helyszíni megvizsgálására kiküldött bizottság
támasztott Borberekből. véleményes javaslatát Igazg. tanácsunk tudomásul vette
Szívből kívánja ezt egyházunknak neked jó barátod és a szükségesnek látszó fegyelmi eljárás megindítása vé­
Nagy Károly, gett áttette az összes iratokat a püspökséghez.
Köblös István magyarnemegyei lelkész panasza foly­
szerkesztő. tán feloldotta Igazg. tanács az ellene meghozott rendbir-
ságolási határozatot, de egyúttal figyelmeztette nevezett
lelkészt, hogy komoly következmények terhe mellett
óvakodjék elöljárói intézkedéseinek meg nem engedett
Igazgatótanácsunk üléséből. módon való bírálatától.
Kolozsvár, 1904. decz. 21. A felsőcsernátoni egyházközség olvasó-, zene- és dal­
egyletének alapszabályait visszaküldötté lg. tanács megerő­
Elnökölt gr. Bánffy György eh. kér. főgondnok. Je­ sítés nélkül, miután korábban kimondotta volt, hogy az
len voltak : dr. Bartók György püspök, Kenessey Béla fő­ ilyen egyh. társadalmi egyesületek alapszabályainak meg­
jegyző, Becsek Lajos, Incze Gerő, Deésy Gyula, Lészay erősítésére az egyházkerületi egyházi értekezletet tartja
Ferencz, dr. Sárkány Lajos, Váró Ferencz, Sándor János illetékesnek.
ig. tanácsosok és a hivatalnokok. Gr. Thoroczkay Miklós jószágigazgatósága lejegyzési
Elnöklő főgondnok aa. megnyitván az ülést, bejelenti, engedélyt kért a toroczkószentgyörgyi egyházközség
hogy br. Bánffy Dezső főgondnok aa. táviratilag jelezte, patrocziniumára vonatkozólag, mely engedély azonban a
hogy akadályozva van az ülésben való megjelenésben. fennálló szabályok értelmében nem volt megadható.
A tárgysorozat rendjén először is a közig, birósági Az 1903. évi közgyűlés utasította volt az Ig.-Tanácsot
felebbezéseket vette ig.-tanácsunk tárgyalás alá, indokai­ arra, hogy a püspöki özvegyek állandó ellátása felől
nál fogva helyben hagyván a kisfülpösi kántor kepe-hát­ javaslatot készítsen. A javaslat elkészülvén, az egyházme­
ralékai ügyében hozott görgényi egyházmegyei Ítéletet és gyékhez és kollégiumokhoz véleményezés végett való szét­
megváltoztatván a nagyszebeni eh. megye közig, bírósá­ küldése kimondatott.
gának azt az Ítéletét, melylyel a vízaknai eh. község első A nagyenyedi lelkészek részére megállapított korpót­
papi állomásának időközi jövedelméből bizonyos hányadot lékok tekintetében, bizonyos kiegészítő adatok beterjesz­
az egyházmegyei közpénztár javára rendelt. téséig végleges határozat hozható nem volt.
A kutyfalvi ref. kántor-tanító javadalmának megálla­ Nagyenyedi egyházmegye tanácsa ismét ajánlatba
pítási ügyébe illetéktelenül beleavatkozván Alsófehérvár- hozta, hogy a marosbogáthi egyházközség részére évi
megye közig, bizottsága, a hozott határozat visszavonatása 1600 korona iskolai haszonbéri összeg kiutalása kérelmez-
 51. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 419

tessék a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál. Mint­ nem volt tudomásom róla. Iskolámat egész éven át-
hogy azonban az lg. Tanács ily irányú kérését egyszer sem mint megbizott, sem mint adminisztrátor lelkész
már elutasitotta, az újabb folyamodást mellőzte a főha­ meg nem látogatta, csak a vizsgán volt jelen rövid
tóság. félóráig. Egy nehány gyermek rövid feleletéből sem
A szilágy-szentkirályi iskola államosítás kérdése az
egyházmegyei tanács tárgyalása alá alá bocsáttatik a tanitásom rendszeréről, sem módszeremről magának
szokásos államosítási föltételek figyelembe ajánlásával. helyes képet nem alkothatott. Mint adminisztrátor
Dr. Molnár Istvánnak az alkoholizmus terjedése ellen lelkész hébe-korba meglátogathatott volna, tanítási
irt népszerű munkáját Bartha Lajos aranyosgyérési ref. lel­ hibáimat észrevéve, atyai jóindulattal azokra figyel­
kész elismerő bírálata alapján melegen ajánlja az lg- ta­ meztet, egyik-másik bibliai történetet éppen „vallásos
nács a lelkészek, tanárok és tanítók figyelmébe, sőt 100 lényeggel“ eltanitotta volna előttem mintatanitáskép-
példányt kioszt az egyházmegyékbe. pen, megismertetett volna az ő helyes módszerével;
A s.-szentgyörgyi kollégiumi tanárok idősebbségi sor­ nem vagyok oly tökkel ütött szamár, hogy a felismert
rendjét az 1898-ik évi közgyűlés 55. jkvi. sz. határozatá­ helyes módszert el ne sajátítottam volna, sem oly
nak megfelelőleg állapította meg az ig. tanács.
A székelyudvarhelyi kollégiumnál létesített alapítvány háládatlan, hogy meg ne köszöntem volna. Nemcsak
alapitó levele megerősítést nyert. a jó pap, de a jó tanító is holtig tanul.
Fejes Áron székelyudvarhelyi tanár 1903. nyarán a 2. Vallástanitásómhoz a módszert szeretett fő-
greifsvaldi szünidei tanfolyamon végzett tanulmányairól ér­ pásztorunk dr. Bartók György püspök urunktól ta­
dekes és tartalmas jelentést nyújtott be, melyet felkérésre nultam. Ugyanis főpásztorunk nagyenyedi lelkész
Mayer János tanár méltatott. Mind a kettőt áttette az ig.
tanács a tanügyi bizottsághoz, hogy tegyék tanácskozás korában tanító gyűlésünket egyszer: „vallástanitás az
tárgyává, mi módon lehetne a tanárok kül- és belföldi ta­ elemi népiskolában“ czimü vallásos és mély pedagó­
nulmányi útjait gyakoribbá és gyümölcsözőbbé tenni. giai bölcseséggel előadott értekezésével szerencsél­
A deczemberi lelkész képesítő vizsgálatok engedélye­ tette. Én, aki 31 éve tanítom a hit- és erkölcstant —
zésért benyújtott kérelmeket kedvezőleg intézte el az kisebb-nagyobb megszakitással — minden szavát
igazgató-tanács. áhítattal lestem és megjegyeztem. Hogy ez a helyes
Az erdélyi ref. egyház története második részének, és jó módszer, arra mérget veszek; ha Dávid bará­
az alkotmány fejlődés történetének kiadása iránt intézke­ tom jobbat tud, álljon elő vele. A jónak nem a rósz
dett az igazgató-tanács s egyszersmind a munka felvételét az ellensége, hanem a jobb. „A gyertyát is nem azért
kéri az összes lelkészi könyvtárak részére beszerzendő
könyvek jegyzékébe. gyújtják meg, hogy a véka alá, tegyék, hanem az
A Dániel-alapr.ál üresedésbe jött alapítványi helyre, asztalra, hogy az egész ház megvilágosodjék.“
évi 35 kor. javadalommal özv. Koncz Istvánné választatott 3. „Minden fokozatosság nélkül tanit“-----Nem
meg. értem, mi az a fokozatosság, amit Dávid barátom
Y . 5. kíván. Kezdem az ószövetségi dolgokat és megyek
rendre, kihagyván azokat, melyekben nincs erkölcsi
alap. Kain testvérgyilkossága, Hágár törvénytelen
Egy kis helyreigazítás. gyermeke, Potiíárné kettős jelenete az ártatlan Jó­
zseffel, meg aztán, hogy a kegyes Jákob hogyan
„Ne mondj a te felebarátod ellen hamis
tanúságot.“ (II. Móz. XX. 16.) csapja be világtalan apját egy kecskebőrrel stb. nem
bírván erkölcsi alappal, én nem tanítottam. Zsidóor­
A nagyenyedi ev. ref. egyházmegyének 1904. évi szág ketté szakadása, népének elfajulása, zsarnok és
szeptember 27-én Nagyenyeden tartott közgyűlésé­ erkölcstelen királyainak, királynőinek veszett rom­
ben felolvasott esperesi jelentésben (1903. évi) a lottsága, a zsidó história szempontjai hiszem, hogy
15-ik oldalon a csúcskoppándi ev. ref. egyház adatai érdekesek lehetnek, de én az ártatlan gyermeki lel­
között ez áll: az iskolalátogatással megbízott nagy­ keket nem táplálom vele. Mondom, csak azokat vá­
laki lelkész atyafi (nekem 31 évig jó barátom és lasztom, melyek erkölcsi alappal bírnak. S ha még a
helylyel közzel szolgatársam is) a vallástanitásról azt sors akarja, ezután is igy tanítok. Ez a dr. Bartók
jelenti, hogy az azzal megbízott Szabó Gyula állami módszere.
tanító „minden rendszer, minden fokozatosság nél­
kül tanit innen-onnan összekapkodott vallásos szine- Annál nagyobb súlyt fektetek az újszövetségi
zetü, de a vallás lényegét nem képező dolgokat, nem részre, minket keresztyéneket ez érdekel. Jézus élet-
csak hidegen hagyott, hanem le is hangolt.“ története, tanítása, példázatai, melyek oly egysze­
Ezen lealázó és minden oknélküli valótlan jelen­ rűek, a tanítványok értelméhez alkalmazottak, mégis
tésére megbizott lelkész atyafinak, szabadjon e lap oly elragadok, oly nemesitők, hogy ezt a módszert
hasábjain megtenni észrevételeimet. Hogy eddig nem még egyetlen pedagógus sem tudta megdönteni.
tettem, az az oka, hogy csak most deczember 1-én 4. „Innen-onnan összekapkodott vallásos színe­
kaptam meg gondnoksági elnökömtől a reám nézve zetű, de a vallás lényegét nem képező dolgokat ta­
szomorú esperesi jelentést s igy nem volt tudomá­ nít“ ___ Bátor vagyok megjegyezni: az I—II. osz­
som róla. tályban rövid kis imákat tanítottam, melyeket jelesen
Nagyon jól tudom a közmondást: „Ne feledd el képzett, jó modorú ifjú lelkészünktől, Fejér Pál aától
a napot, melyen bántottad a papot.“ Epén ezért ko­ vettem át, ő ezeket tanította, ha ő jónak találta,
rántsem akarom bántani Dávid barátomat, annyival miért ne találnám én jónak? III. IV. V. VI. osztály­
is inkább, mivel elárvult egyházamban a hitéletet 31 ban Nagy Péter és dr. Bartók György két jeles egy­
éven keresztül szolgáltuk együtt a legjobb egyetér­ házfő tankönyveit használtam. Hogy miért nincs azok­
téssel. ban „vallásos lényeg?“ azt nem tudom. Ily jeles egy­
Ha tiszteletes Pap Dávid barátom lett volna oly házfők könyveit megbírálni nem vagyok képes, azt
tapintatos, mint a nagytiszleletü Esperes úr Orbán hiszem Dávid barátom sem.
József nagylaki ev. ref. tanítóval szemben és csak Az ismétlő iskolában, amint hallhatta a vizsgán,
ezt irta volna: „vallástanitással megbizott Szabó a Nagy Péter konfirmácziói kisebb kátéját tanítottam
Gyula áll. tanító a vallásból igen keveset tanított“, s nagy a gyanúm, hogy Nagylakon is azt tanítják.
higyje el nem reflektáltam volna reá; de az, ami őt Ebben sincs „vallásos lényeg?“ Miért tanítják? Ha
„hidegen hagyta, lehangolta“, megengedjen, ez en­ már be akart mázolni, mondott volna jelentésében
gem „hidegen nem hagyhatott“, sőt éppen „felhan­ akármit: tekergő, lump, házsárt, paraszt stb., nem
golt“ a helyreigazításra. Azonban térjünk a dologra. feleltem volna reá. Amit nem vesztettem el, azt soha
1. Az esperesi jelentésből azt értettem ki, hogy sem keresem. Itt egy kicsit túl lőtt a czélon.
az iskolalátogatással meg lett bízva. Lehet, de nekem „Felemeli Dávid barátomat az a gondolat, meg-
 420 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
"nyugtatja az a hit, hogy az új lelkipásztorral új élet
és a hívek lelkében nyugodtság foglal helyet. . “
Hát lehet, hogy őtet felemeli, de engem ismét
lehangol az a tudat, hogy az új lelkész is csak a
Nagy Péter, dr. Bartók vagy Szász Károly könyvei­
ből tanít, mint tanítottak eddig is a lelkész urak rö­
vid csucsi papságukban.
Hanem, igen, akkor lesz „új ég és új föld“ a
hit- és erkölcstan tanitásának terén, ha Dávid bará­
tom kiadja az ő vallástani könyvét s az ehhez szük­
séges vezérkönyvet. Addig azonban marad minden
a régiben, amig nem oda jutunk, mint a reformáczió
előtt, hogy: „még a papok sem tudják, hogy mi van
a bibliában“. (Confirm. káté.)
Lelkem viharmadarai azonban lecsendesedtek,
mikor az esperesi jelentésben tovább lapozva, a 42-ik
oldalon olvasom, hogy Orbán József ev. ref. kolle­
gámat is megrója az Esperes úr azzal, hogy: „az új-
szövetségi történetekből igen keveset vett fel“.
Úgy látszik, Nagylakot az Esperes úr vizsgálta
meg. Minő különbség van a két jelentés között mo­
dor és tapintatban. Tanulhat egyházi feljebbvalójától.
Az esperes úr nem állítja pellengérre azt a szegény
kántor-tanitót, mint kedves Dávid barátom engem,
pedig, hogy nem volt az esperes ur teljesen meg­
elégedve, a nagylaki iskola vallástanitásával, azt bi­
zonyítja azon rendelete: „Meghagyom — mondja az
esperesi jelentés — hogy ezután a vallást lelkész
atyafi tanítsa.“
Úgy is kell, ez a helyes. Mit bízzák kontárokra
a szent dolgokat?
Én rosszul tanítottam a vallást, Dávid barátom
jelentése szerint; de ő sem rosszul, sem jól, az espe­
resi jelentés szerint. így már aztán nem haragszom.
Legyen közöttünk szent a békesség ezután is, mint
voit 30 éven át. Azt azonban jegyezze meg, hogy:
„A kinek a háza üveggel van fedve, nem szokott
kövekkel dobálózni.“ Ez ugyan nem „vallásos színe­
zetű“, de sok ezer éves tapasztalaton át szűrődött
erkölcsi igazság!
Maroscsúcs, 1904. deczember hava.
Szabó Gyula,
áll. tanitó.
IR O D A L O M .
E rovatban minden munkát megemlítünk, a mi szerkesztőségünkbe bekülde­
tik, de hosszabb, birálatos ismertetésre nézve a szerkesztőség fentartja saját
elhatározását.
„Im ádságos k ön yv tem p lom i használatra.
Vasárnapi, évszaki, ünnepi és alkalmi imádságok. Irta:
Pálóczi Czinke István rimaszombati ref. lelkipásztor.
Kiadja a gömöri ref. egyh. megye lelkészi testületé. Ri­
maszombat.“ Ara ? ! Kapható Lévay Izsónál Rimaszombat.
A 300 lapoldalra te-ijedő, öreg betűkkel nyomatott,
szép aranyozással vászonba kötött s igy külső kiállításá­
ban is a templom és kathedra méltóságának megfelelő
munka, melyet már az a körülmény is különösen ajánl,
hogy az egyházmegye papsága vállalkozott kiadására,
mint czime is mutatja, 4 csoportba foglalt imákat tartal­
maz, templomi használatra. Beosztása nagyban és egész­
ben ugyanaz, mint az annyira elterjedt Révész-féle Va­
sárnapi imáké, annyi különbséggel, hogy hiányzanak a
délutáni egyh. beszéd előtti és utáni imák. Annál nagyobb
számmal vannak alkalmi imák. A mi már most az imák
értékét illeti, bizonyságot teszünk róla, hogy mélyen val­
lásos szivből, imádkozó lélekből fakadtak s nyelvük is
nemes, komoly, emelkedett, olykor egészen a költői ihle­
tig, bár a 3—4 helyt megkisérlett pár sornyi verses ala­
kot már nem Írhatjuk javára. Hiába, ahol a forma kimért,
ott már szenvednie kell a szabad szárnyalásnak! Bizo­
nyos, hogy mai ref. egyházi imakönyveink közül ez kö­
zelíti meg leginkább a Révész Bálintét, a mellyel bensó-
leg rokon, a minthogy a Révész hatása alól alig vonhatja
ki magát egy ref. pap is. Ebben kevesebb az elégikus, a
túlvilág után vágyó hang, több a jelen életben nyilvánuló
51. szám.
üdv javak magasztalása, de az érzelmek mélysége és köz­
vetlensége tekintetében Révész megtartja az elsőséget,
melyet Czinke nemes, de olykor túlerős páthosza nem
képes pótolni. Talán az egyhangúság kerülése érdekében,
kevés imája végződik a szokásos módon: „Szent Fiad az
Ur Jézus Krisztus nevében hallgass meg minket" formu­
lával. Am ennek fontosabb dogmatikai és lélektani jelen­
tősége van, semhogy mellőzni lehetne. Aztán olyan elő­
készület nélkül záródnak, mintegy megszakadnak az imák.
Ara e pár megjegyzés daczára újra hangsúlyozzuk: Czinke
imái a legjobbak azok közt, miket irodalmunk Révész óta
produkált. Neki elismeréssel adózunk, lelkésztársainknak
szives figyelmébe ajánljuk a kötetet. Irodalmunk valóban
nyert vele. L
„Szivem et h ozzád em elem .“ Elmélkedések és
imádságok nők számára. A Dávid Ferencz emlék-alapit-
ványból 200 kor. irodalmi díjjal jutalmazott mű. Irta dr.
Boros György. Második bővített kiadás. Kolozsvárt, 1904.
Dr. Boros György az unitárius theol. tanár, a fárad­
hatatlanul munkás és rendkívül termékeny egyházi iró,
egy ezelőtt 5 évvel megjelent építő irányú munkája áll
most előttünk, megnőve és uj köntösben. Egy díszes és
2—14 koronáig emelkedő, kiállítású női imakönyv ez,
melyben 14 elmélkedést 71 ima követ a hét minden nap­
jára s az élet majdnem minden viszonyára alkalmazottam
Az elmélkedéseket — igen helyesen — igy indokolja az
iró : „Az emberi szív nem áll mindig készen az imádko­
zásra. Az elmélkedések arra vannak szánva, hogy előké­
szítsék a hangulatot s megzenditsék az érzelmeket /
Ez alapon én minden imát egy megelőző előkészítő elmél­
kedéssel kapcsolva vártam. Nem igy van. Pedig igy volna
helyesen. Nekem legalább ez régi ideálom. Egyébként úgy
az elmélkedések, mint az imák rávallanak dr. Boross gazdag
lelkületére, mély érzéseire, színes képeire, a melyek csak
fokozódnak bizonyára a női lélek érzelem-gazdagságában.
Élesebb felekezeti vonások sehol sem lépnek előtérbe,
még a Dávid Ferencz emlékére írottnál sem, ami ismét
az imádkozó lélek psychologiájának helyes értelmezéséből
foly. Am azért az iró sehol sem lesz hűtlen felekezete
álláspontjához, vallási irányzata karakteréhez; a vallásos
élet nagy problémáit felvető, angyal szárnyak érintésére
a mélyen is hullámzó s fenékig forrásban levő vallásos
érzés Bethesdája nála csendes tó, melynek csak felszínét
fodrozza szelíden az alkonyi szellő, üdülést adva az élet
mindennapi munkájában fáradt vándornak, kinek élte saj­
kája ott himbálódzik szelíden a meg-meglocscsanó tó tű­
körén. A munkás szerző új hálára kötelezi ezzel olvasóit,
akiknek száma kétségkívül csak emelkedni fog.
„Dr. Luther M árton“, „Kálvin Ján os é le te “
czimek alatt két „az ifjúság és nép számára“ készült füze­
tet vettünk a „Londoni vallásos iratokat terjesztő társulat*
(Budapest V. Alkotmány-utcza 15. sz.) magyarországi fiók­
jától. Az elsőt Grandiér Ad. után Szabadi Béla, a má­
sodikat Thomson Radford J. után Losonczy László for­
dította magyarra. Az első 32 negyedrét, az utóbbi 64
nyolezadrét oldal. A gazdag anyagból kiváló tapintattal
vannak a legépitőbb részletek válogatva, ügyes csoporto­
sításban, élénk és a figyelmet lekötő előadásban nemcsak
az életrajzi adatok vannak feldolgozva, hanem főleg Kál­
vinnál vallási és egyházi alapelvei, befolyása a fejlődésre
s hasonlók is, a mi által oda emelkedik, hogy terjesztését
melegen ajánljuk mindenkinek az ifjúság és nép körében.
Az első ára 30 fillér, a másodiké 20 fillér. 10 drb. porto-
mentesen amabból 2.70; emebből 2 korona.
Révai Kalendárium 1905. Most hagyta el a sajtót ez
az irodalmi naptár — a magyar könyvpiacz érdekes specziali-
tása — mely az idén felette érdekes és nagyszabású irodalmi
újdonságokról számol be. Olyan irodalmi újdonságok ezek,
melyek a modern kultur-igények nagy területeit ölelik fel s
e rohanó, követelő kor emberének kézébe adják a művelődés
biztos eszközeit E mellett a kegyeletnek is hódol a Révai
Kalendárium, Jókai Mór emlékezetének szentelve egy igen
szép czikket, melyben többek között a világsajtó nekrológjai­
ból hordja össze a legérdekesebbeket. A révai Kalendáriumot
minden irodalombarátnak — kívánatra — ingyen küldi meg
a kiadóhivatal: VIII., Üllői-út 18. szám.
 51. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
KÜLÖNFÉLÉK.
Olvasóinknak boldog és idvességes karácsonyi szent
ünnepeket kívánunk. Az Ur születésének ünnepe legyen
egyházunkra s hazánkra nézve is egy uj1 békés munkál­
kodás jegyében induló kornak kezdete!
Ma! lapunkhoz m ellékelt „Előfizetési fel­
hívást" ajánljuk lelkész társaink szives figyelmébe.
Rég készülünk e munka kiadására. Most megindítottuk a
valósulás utján. Egyházi-Ertekezletünk erkölcsi pártfogása
alatt indult. Reméljük, meg lesz sikere. Előfizetési ára a
rendes könyvárusi árnak felénél is kevesebb. Ne szalasz-
szuk el ez alkalmat, hogy egy ily remek müvet theol.
irodalmunkba átültethessünk. Gyüjtsünk előfizetőket müveit
közönségünk körében is, kiknek protestáns öntudatát fogja
fejleszteni. Bőven meghozza fáradtságunk kamatjait!
Papválasztás. Mezőfele anya- és Mezőménes
leányegyházközségek, Farkas Jenő eddigi segédlelkészü­
ket, nagy lelkesedéssel rendes lelkipásztorukká választot­
ták meg.
A „Protestáns Egyház és Iskolai Lap" uj
évvel gazdát és szerkesztőt cserél. Szőts Farkastól Hamar
Istv&n theol. tanártársa veszi át. Szőts Farkas nagy érde­
meket szerzett a lap körül és lapja által egyházi életünk
körül. Ezt méltatni igazán a történelem lesz hivatva. Az
uj tulajdonos és szerkesztő nem kevesebb ambitióval fog
a munkának. Régi munkás maga is és kipróbált. Adjon
Isten sikert új vállalkozásának, felvirágzást lapjának.
A „Sárospataki Irodalmi-kör" most tartotta
évi közgyűlését. A főiskola körül folyó s a személyeske­
désig vitt harezok ide is belejátsztak. A régi titsztikart
Fejes István elnök kivételével egészen újjal cserélték fel.
Zoványi Jenő nem fogadta el az alelnökséget, helyette
Horváth Cyrill lett azzá. A „Sárospataki Lapok14 szer­
kesztőjévé Bohoska József th. tanár választatott meg. A
békesség ünnepe hozzon békességet közibük.
A sepsiszentgyörgyi ev. ref. egyházközség
1905. évi január hó 7-én hangversenynyel összekötött
zártkörű tánczestélyt rendez. A hangverseny műsora a
következő: 1. megnyitó beszédet tart Koréh Endre. 2.
„Vadászdal44, Astholz Ferenctől; Nagy József vezetése
mellett énekli az ev. ref. egyházi dalárda. 3. Humoros el­
beszélés. Irta és felolvassa Jakab Ödön. 4. a) Mendels­
sohn: Phantasie Op. 28. b) Chován: Stimmungsbild Op. 5.
Zongorán előadja Zayzon Ferenczné. 5. „A régi könyv44,
Váradi Antaltól; szavalja: Sükösd Vilma. 6. „Zarándokok
kara14 Wagner „Tanháuser44 operájából: Zayzon Ferencz
vezetése mellett éneklik: Barthos Margit, Benke Ilona,
Bikfalvy Istvánná, Gödri Anna, özv. Káli Józsefné, Kuthy
Zsuzsika, Salamon Irén, dr. Sász Izsákné, Szabó Róza,
Szvoboda Julcsa; Borbély Sándor, Csutak Vilmos, Hadnagy
Antal, Jakab Almos, Király István, Koréh Endre, Nagy
József, Nagy Mózes, I. Szász Béla, Végh Endre, Zayzon
Ferencz: zongorán kisérik: Kelemen Lajosné, Szász Mar­
git; harmoriumon kiséri: Petrás György. 7. Táncz.
Nyugtázás és köszönet. Mezőfelében, a jelen évfolyamán
épült ev. ref. népiskola belső felszerelésére a következő egyé­
nek adakoztak: Péterfy Dénes kir. mérnök 100 kor. Nagy
Ábel 10 kor. Farkas Károly 5 kor. Farkas Jenő 5 kor. Kovács
Gergely 2 kor. Kiss Sándor 1 kor. 40 fill. Szekeres János 1
kor. 40 fill. Mátyás István 40 fill. Gámán György 1 korona
40 fill. Orbán Károly 1 kor. Fülpesi Lorincz 1 kor. Bandár
József 40 fii. Izrael Ferencz 40 fü. Jenei József 4 kor., ossz.
133 kor. 40 fill. Midőn nyugtázzuk e szives adományokat,
egyben hálás köszönetét is mondunk a fenti egyéneknek,
egyházközségünk nevében: Farkas Jenő ref. lelkész, isk.
széki elnök. Iszlai Gergely egyh. gondnok.
Köszönetnyilvánítás. A haranglábi ev. ref. egyházköz­
ség klenodiumai száma és értéke egy 300 koronás gazdagon
aranyozott és művésziesen kidolgozott urvacsorai kenyér­
osztó tányérral szaporodott, a melyet Méltóságos Wita Ödön
huszárszázados és királyi kamarás ur adományozott, atyja
néhai nagys. Wita Sándor kúriai biró emlékére. Ezen nagy­
becsű és értékes adományáért adományozónak az egyházköz­
ség ez utón is köszönetét mond. Harangláb, 1904. decz. 8.
Bartha Lajos, ev. ref. s. lelkész.
Nyilvános köszönet és nyugtázás. A hitrokoni szere­
tetnek és szives áldozatkészségnek eléggé meg nem hálálható
421
jóságos cselekedeteivel tűntették ki pelei (Szilágy m.) ref.
egyházközségünket azok a kegyes jótevők, kik omladozó
templomunk és tornyunk renoválási költségeit a következő
adományokkal voltak szívesek növelni: gr. Degenfeld József
(Debreczen) 600 kor. özv. Hegyi Mihályné (Debreczen) 40 kor.
id. Pappszász Lajos, Tenk 100 kor. Boczkalik Romuald, Tenk
2 kor. Sántha Dezső, Tasnád 20 kor. Kávássy Sándor, Erká-
vás 20 kor. Poroszlay Zsigmond, Pele 50 kor. Továbbá Kolozs­
várról: az ev. ref. theol ifjúság 3 kor. 61 fill. Tasnádi Lajos,
2 kor. Bogdán Károly, 2 kor. Bogdán Erzsébet, 1 kor. özv.
Kenessey Albertné, 3 kor. Pokoly József, 2 kor. Incze Gerőné
1 kor. Egy asszony 50 fill. Ágost. h. egyház 2 kor. N. N. 50
fill. Sz. G. 50 fill. Kecskeméthy Istvánné 2 kor. Kozma Fe­
renczné 2 kor. Régeni György 1 kor. Szilágyiné l kor. Szász
Domokosné 2 kor. K. D. 1 kor. Nagy Károlyné 1 kor. Nagy
Zsigmond 40 korona. Midőn a jókedvű adakozóknak szivünk
teljességéből hálás köszöndtünket nyilvánítjuk s a vett össze­
geket nyugtázzuk, Istennek dicsőségét kereső jó szándékun­
kat más áldozni tudó nemes szivek jó indulatába is melegen
ajánljuk, önkéntes adományokat az ev. ref. lelkészi hivatal
czimére kérvén. Kelt Pelében, u. p. Erkörös, 1904. decz. 8.
Kovács Zsigmond, ref. lelkész, Veress András, gondnok.
Köszönetnyilvánítás. A kolozsvári ev. ref. Szeretetház
árvái karácsonyfájára adományoztak: Lészay Ferencz 20 kor.,
Krompecher Berta 2 kor. Fogadják a nemesszivü adományo­
zók kegyes adományaikért a Szeretetház kebli tanácsának
hálás köszönetét.
GYÁSZROVAT.
Kászonjakabfalvi László Ignác, a „Dévai takarétpénz-
tár r.-társaság44 igazgatója, a dévai ev. ref. egyházközség
főgondnoka, a vajdahunyadt ev. ref. egyházmegye ál­
gondnoka, a dévai nemzeti kaszinó tiszteletbeli elnöke, a
m. kir. áll. tanítóképző igazgatótanácsának h. elnöke, az
állami elemi iskolák gondnokságának alelnöke, mérnök,
48-as honvédhadnagy, megyei bizottsági és városi képvi­
selőtestületi tag, a dévai szabadelvü-párt elnöke stb., e
hó 19-én 97 éves korában meghalt. Temetésa e hó 21-én
délután 2 órakor volt Déván.
HIVATALOS RÉSZ.
Sz. 5696—1904.
KÖRRENDELET
fegyelmi ügyekben, ítéletek felterjesztése tárgyában.
A lelkészek és tanítók központi járandóságainak és
állami fizetéskiegészitési összegeinek folyósítása, s illetőleg
a tulkedvezmények lehető elkerülése czéljából nyilvántar­
tást kell beállítanunk afelől, hogy fegyelmi eljárás követ­
keztében melyik lelkész, vagy tanító járandósága tartandó
vissza.
E nyilvántartás teljessége érdekéből az első fokon
meghozott és jogerőssé vált összes fegyelmi Ítéletekre
szükségünk van, miért is felkérjük esperes aait, mint az
egyházmegyei fegyelmi törvényszékek elnökeit, hogy a
lelkészek, kántorok, tanítók ellen indított fegyelmi ügyek­
ben meghozott ítéleteket, az Ítélet meghozatalától számí­
tandó 15 nap leteltével, hitelesítet t másolatban feltétlenül
terjesszék fel igazgatótanácsunkhoz, annak jelzésével,
hogy vájjon az Ítélet jogerőssé vált-e, vagy pedig felleb­
bezés alatt áll?
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 14-én.
Dr. Bartók, Dr. Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 5320—1904.
ERTESITES.
a konventi jegyzőkönyvek árának kirovásáról.
A folyó évi október hó 27—30-án tartott egyet, konvent
jkvei a szokásos módon kiosztatván, azok ára daradon-
ként 50 fillérben állapattatik meg, utasítjuk ennélfogva
az érdekelteket, hogy az alább jelzett összegeket a
folyó év végéig kiegyenlíteni szíveskedjék. Az egyház-
megyei levéltárak részére küldött 1 példány ingyenes.
Vajdahunyadi egyházmegye 27 példány után 13 kor.
 422 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP. 51. szám.

Gyulafehérvári em. 18. p. u. 8 kor. 50 fill. Nagyenyedi em. választást az idevonatkozó törvény és utasításoknak szem-
45 p. u. 22 kor. Kalotaszegi em. 35 p. u. 17 kor. Kolozs­ előtt tartásával folyó év decz. 26-án, akadályoztatás esetén
vári em. 25 p. u. 12 kor. Szilágyszolnoki em. 65 p. u. 1905. január 8-án megejtsék és az eredményt a választást
32 kor. Dési em. 19 p. u. 9 kor. Széki em. 31 p. u. 15 követő három nap alatt az esperesi hivatalhoz czimemre,
kor. Nagysajói em. 18 p. u. 8 kor. 50 fill. Görgényi em. külön borítékon jelezve: „n. egyházközségből, egyhm.
30 p. u. 14 kor. 50 fill. Marosi em. 65 p. u. 32 kor. Kükül- képviselő választási jegyzőkönyv“ beterjesszék. A társ- és
lői em. 32 p. u. 15 kor. 50 fill. Nagyszebeni em. 17 p. u. leány egyházak presbitériuma az anyaegyházközségekkel
8 kor. Udvarhelyi em. 44 p. u. 21 kor. 50 fill. Erdővidéki együtt szavaznak; szavazatot beadni minden egyházközség
em. 16 p. u. 7 kor. 50 fill. Sepsi em. 39 p. u. 19 kor. tartozik.
Orbai em. 12 p. u. 5 kor. 50 fill. Kézdi em. 15 p. u. 7 kor. Felhivom lelkipásztor társaim figyelmét a hivatalos
Romániai em. 2 p. u. 50 fill. A hét kollégium, theologiai lap 50-ik számában megjelent 5660 számú igazgatótanács,
fakultás és szeretetház 1—1 példány után 50—50 fillér, 1730. és 1692. számú püspöki rendeletre és felelőssé teszem
9 p. u. 4 kor. 50 fill. az országos rovatainak decz. 24. (nem küldték be
Kolozsvárt, 1904. decz. 12-én M.-Décse, Asszonynépe, M.-Ludas, M.-Sz.-Benedek, Med-
vés, T.-Szentgyörgy, Kissolymos) az özvegyek családi érte­
Dr. Bartók, Kádár János, sítőjének január Í0., a névköriyv adatoknak január 3-ra
elnök. titkár. beküldéséért. Az országos közalap 1905. évi bevallási ivei
2 példányban január 15-ig szintén hozzám, a számadások
1753—1904. sz. 1904-ről számvevőhöz terjesztendők be; a közfizetendők
PÁLYÁZAT. február végéig az egyhm. pénztároshoz. Az iskolai munka­
Az erdélyi ev. ref. egyházkerületben, az erdővidéki naplót a vallástanitás anyagáról kérem óránként ponto­
egyházmegyébe kebelezett magyarhermányi egyházközség san vezetni, mert esperesi vizsgálat tárgyát fogja képezni.
eltávozás folytán megürült lelkészi állásra pályázatot nyitok. A bevezetés az állami iskoláknál használatba lévő munka­
Javadalom dijlevél szerint: igen tisztességes lakás, új naplóba, vagy ahhoz hasonló külön füzetbe történhetik.
gazdasági épületekkel és 205 □ öl kerttel; szántó 4 hold Vizsgálati korutamon tapasztalván, hogy a felsőrendeletek
1010 □ ö l; kaszáló 9 h. 1387 □ ö l; készpénz félévi rész­ nincsenek kellőképpen nyilvántartva, elrendelem 1905’ jan.
letekben, az egyház pénztárából 1730 kor. 89 f. Stóla 1-től s visszamenőleg is három évre az 1904. évi esperesi
mintegy 60 kor., lévén a keresztelés 40 f., az esketés és jelentésemben közölt minta szerint a nyilvántartás beállí­
temetés 2—2 kor., temetési dijat azonban az egész és fél- tását. Az esperesi hivatalhoz intézett beterjesztések hát­
kepések nem fizetnek. Kiadványok dija: helybelinek 1—1 lapján pár szóval jelölendő a tárgy. Egyebekre nézve
kor., idegennek 2 kor. Összes jövedelem 1848 K 15 f. kérem a határidőhöz kötött teendők jegyzőkének szem-
Kötelesség: irt egyház lelkészi teendőinek ellátása. előtt tartását, a vizsgálati feleleteknek febr. 20-ig 3. p.-ban
Pályázati határidő 1905. év január 15. beterjesztését.
Folyamodványok, kellően felszerelve nt. Kövér András Boldog karácsonyi ünnepet és újesztendőt kíván
esperes aához küldendők Közép-Ajtára (u. p. Nagy-Ajta). Marosujvár, 1904. decz. 19-én
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 20. szerető szolgatársatok:
D r. Bartók, püspök. Jan cső Jjajos, esperes.
Sz. 1666—1904. 803—1904. sz.
KÖRLEVÉL TÁJÉKOZÁSUL.
a küköllői egyházmegye tiszteletes lelkészeihez. A névkönyi adatok beküldése tárgyáben (1692—1904.
Felhívom tiszt, lelkésztársaimat az alábbi utasítások sz. püspöki körlevél. Hiv. lap 50. sz.) jelezni kivánom.
pontos betartására. hogy a görgényi egyházmegyei adatokat főjegyző aa. szedi
1. Mindennemű közpénztartozásokat úgy a maguk, be és állítja össze s így ezek közvetlenül hozzá irányi-
mint egyházaik részéről, különösen az országos közalap tandók.
rovatait, még az egyházi pénztár előlegezésének igénybe­ Gernyeszeg, 1904. decz. 17. Csekme Ferenoz,
vétele mellett is, f. hó 28-ig múlhatatlanul, felelősség terhe görgényi esperes.
alatt, fizessék és fizettessék be egyházmegyei pénztáros
aához. Sz. 1869—1904.
2. A kik még be nem küldték az 1905. évi költség- KÖRLEVÉL
előirányzatokat, ez év végéig okvetlenül terjesszék be a nagyenyedi ev. ref. egyházmegye tiszteletes lelki-
számvevő aához. pásztoraihoz.
3. Azok a pénzalapok, melyekről külön számadási
napló vezettetik, mar az 1904. évről egy számadási főiv- A főtiszteletü és mélt. püspök ur 1718—1904. sz. fel­
ben számoltassanak el. hívása folytán felszólítom a tiszteletes atyafiakat, hogy a
4- Úgy a magtári tartozások biztosítására, mint ezeksegélyre szorultak kipuhatolásában és a segély megfelelő
számadásai elkészítésére az egyházmegye által kibocsátott felhasználásában az alsófehérmegyei közigazgatási hatósá­
nyomtatott kötleveleket és számadási űrlapokat kell hasz­ goknak segítségére legyenek. A megye két évi törlesztés
nálni. mellett szénát és tengerit fog lehető jutányos áron kiosz­
5. Amaz egyházak, melyekben 1000 koronát megha­ Vegyenek részt a járási Ínség bizottságok ülésein
tatni.
ladó épitkezés történt, adjanak be külön építkezési szám­ és az intézőket tapasztalataik közlésével támogassák. Hí­
adást; még pedig külön számadási napló mellett, a téte­ veik körében törekedjenek arra, hogy a kiosztott segélyek,
leknek megfelelő nyugták és ellennyugták külön csoma­ kölcsönök takarékosan használtassanak föl. Fóképpen
golásával. Mindazáltal a számadási főivekben az összesí­ világosítsák fel a népet, hogy teljesen ingyen való eltar­
tett tételek bejegyzendők, hogy az egyház vagyoni állá­ tást sem az államtól sem a megyétől ne várjon senki és
sáról a cselekvő vagy szenvedő állapot kitüntethető legyen. ezért üdvös lesz, ha az eddig több helyen tanúsított tartóz­
Kutyfalva, 1904. decz. 17. kodással felhagyva, az Ínség munkáknál, melyek tisztessé­
ges keresetet biztosítanak számukra, minél számosabban
Nagy Domokos, küküllői esp. jelentkeznek.
Egyszersmind az egyházmegyei tanács határozatának
megfelelelően kérem, hogy a számadási naplók kötött
1764—1904 sz. könyvbe vezettessenek s azok hiteles másolatai csatoltas-
KÖRLEVÉL sanak az évi számadásokhoz.
a nagyenyedi egyházmegye tiszteletes lelkipásztoraihoz. M.-ujvár 1904. decz. 19.
Az egyházmegyei képviselők megbízatási ideje az 1904. atyafi szolgájuk
év végével lejárván, közgyűlésünk és egyházmegyei taná­ Jancsó Lajos,
csunk határozatainak megfelelően felhívom az egyházköz­
ségek érdemes presbitériumait s azok elnökeit, hogy a esperes.

Nyomatott az vEllenzék® könyvnyomdájában Kolozsvárt

 VII. Évfolyam. 52-ik szám. Kolozsvárt, 1904. deczember 29.

AZ ÉRD. EV. REF. E G Y H Á Z K E R Ü L E T HI VATALOS LAPJA.

Laptulajdonos: az érd. ev. ref. egyházkerület. Felelős szerkesztő: NAGY KÁROLY, th. tanár.

Szerkesztőség, hova a kéziratok és magán előfizetések Előfizetési ár: egész évre 12 kor
b é r m e n t v e küldendők, az ev. ref. theol. fakultás
épületében 4. ajtó. félévre 6 kor.

MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

É v v égén. s adja lényegét, értékét a világnak. „Az én

Atyám mindez ideig munkálkodik“, mondja
Egy évnek vége megint. Határkőhöz érkez­ Jézus (Ján. ev. V. 17.). De mennyivel magasz -
tünk. Jó lesz magunkba szállni, számot vetni tosabb, fölemelőbb az a tudat, hogy mi ennek
a mi dolgainkkal, szétnézni a magunk munka­ a világrendnek megvalósítói vagyunk. Nem tár­
körében. A mi munkakörünk — látszólag — gyai, nem anyaga, hanem munkás, öntudatos
nem valami széles. Első sorban egyházkerüle­ elhivottak, akik beledolgozzák e világba az
tünk életének tükrözője tartozunk lenni. De erkölcsi törvényeket. Nagy méltóság, felséges
érezzük, hogy része vagyunk az egyetemes megbízatás ez. Munkatársa lenni istennek az
magyar egyháznak, sőt része a magyar állam­ erkölcsi világrend megvalósításában. „Az én
nak s keressük a szempontot, amelyből az Atyám mindez ideig munkálkodik és én is
egész végigtekinthető; a mely túl a földrajzi munkálkodom “, e szóval fejezi ki Jézus az
határokon, egyházi kereteken, meglát minden ember legmagasabb hivatalát.
jelenséget és értékelni tud minden tünetet, Hanem hányán vannak, akik így munkál­
amiben az idő lelke, vagy a korszellem logi­ kodnak? Akik onnan felülről kapták a meg­
kája tükröződik. S van egy szempont, amely­ bízatást s azt akarják e földön véghez vinni.
ből nézhetjük az egyházi élet tüneteit, anélkül, Hány embernek lelkében él az a tudat, hogy
hogy a partikularismus megejtene, nézhetjük ő az isteni kegyelem mandatariusa s neki
a nemzeti élet jelenségeit, anélkül, hogy poli­ egyetlen méltósága, egyetlen czélja és jutalma
tizálnánk, értékelhetjük az egyéneket és azok­ van: munkatársa lenni istennek a rábizottak-
nak munkáit személyeskedés nélkül; egy objec- ban, ereje szerint. Nagyon szomorú az a kép,
tiv norma, melyre ítéletet alapíthatunk: a vallás­ a mely e pontról elibénk tárul. Az emberek
erkölcsi szempont. nagy része robot munkás, nem telik más
Az erkölcsi világrend az az ország, mely öröme a dolgozásban, csak ha egy pár órá­
felöleli az ember szellemi életének minden val megcsalhatja munkaadóját. Pedig nekünk
nyilvánulását s nemcsak normatív, de consti­ egyetlen egy munkaadónk van, akit nem lehet
tu te eszméje az emberek élet folytatásának, megcsalni: Isten.
munkálkodásának és az emberiség életének: a Szóval: nem érzik az emberek a személyi
a világtörténelemnek. érdekeltséget. Azt, hogy mindnyájuknak, személy
Ennek az országnak meg vannak a maga szerint, egy-egy ez élgondolatot kell megvaló-
örök törvényei, a melyek által a rend elve sitaniok. Nem érzik az emberek, hogy minden
szerint megy végbe és valósul meg a bölcs munkában az ők személyiségük, legbensőbb
isteni akarat. Ez a világrend absolut: azaz mivoltuk, az ő egyéni természetük minden ér­
immanens törvényei feltétlenül érvényesülnek, tékével, egész valójában van érdekelve, hogy
semmi külső erő, emberi akarat folyvást való minden munkakörben, minden feladathoz egész
megvalósulását meg nem akadályozhatja. Min­ erkölcsi existentiánk van odakötve s attól függ
den gátló körülmény, minden föllázadás, bele a mi szellemi méltóságunk nemessége és ér­
tartozik törvényszerűségébe és folyamatának téke, hogy milyen indulattal, milyen elhatáro­
csak egyik 'mozzanata. A tragikum, elbukás, zással, legjobb erőinkkel, teljes lelkűnkből
bűn, megítélés épen annyira exponensei ez dolgoztunk-e annak megvalósításán. Az ered­
örök rendnek, mint a heroismus, az apotheo­ mény istené, a siker az ő áldása, ránk nézve
sis, az önfeláldozás, a fölmagasztosulás: csak hogyan dönt, az a mód, amelylyel munkál­
negatív formában. Mily boldog megnyugvás kodtunk.
tudni, hogy fölöttünk egy felséges^, örök rend Csak úgy tolulnak toliamra a szomorúbbnál
munkál, mely feltartóztathatatlanül valósul meg szomorúbb szimptomák, melyek ott rajzanak az
 424 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
erkölcsi értékelés alá eső munkaterek minden
vonalán. Az emberek nagy része nem vállal
annyi munkát, mint a mennyire a benne levő
tehetékeknél fogva, vagy helyzetének paran­
csára hivatva lenne. Isten országának munká-
lását is a homesteade, a létminimum szerint
szeretnék beosztani. Csupán az állásuk hiva­
tali szabályzatától megkívánt munkát végzik
s ezekben is nem egyszer azon mesterked­
nek, hogy minél enyhébbé tegyék a Solt pa­
rancsszavát. Egyebekben pedig ott állanak,
mint az Olajfák hegye alatt álmélkodó férfiak
és nézik a levegőeget. Pedig mily bűnös té­
kozlás a rejtező értékeket ki nem váltani!
Ha aztán akad olyan ember, akinek lelké­
ben ott él a tudata annak, hogy mandátumot
vállalt az Úrtól: a feladatok egész özöne sza­
kad rá, mig összeroskad mások terheinek hor­
dozása alatt. Gyönyörű munkamegosztás. De
azért a feladatok nincsenek megoldva s az
egész eredmény egy összeomló élet. Mert épen
azok, akik helyett a munkát végzi, alakulnak
közvéleménnyé és ítélnek az eredmények fe­
lett. Jelt kívánnak az emberek ma is : hirte­
len való káprázatos eredményt, a köveknek
kenyérré változását. Csak egyházi értekezle­
teink valóban tragikus vergődésére utalok. A
helyett, hogy megmozdulna az egész anya-
szentegyház, mint egykor Macbeth vára előtt
á birnami erdő: nézzük, mint roncsolja szét
rajongó fejét a közönyösség bástyafokán az a
pár viaskodó.
Másodszor nem érzik emberek, hogy min­
den munkára egész lelkünket kell föltennünk.
Nem lehet oly kicsiny feladat, melynek meg­
oldása ne lenne absolut értékű az egyetemesre
nézve. Mert az emberek nagysága épen a ki­
csinységekben tetszik meg leginkább. Kevesen
lenni hívnek: nagy igazsága az életnek. Innen
származik az az eltagadhatatlan felületesség,
könnyelműség, mely egyházi és közéletünk
minden ügyének elintézésénél meglátszik. Át­
esni a dolgokon, ez a fő ; jól, rosszul — mind-
egy. Egy ügynél az a czél, hogy legyen le­
tárgyalva, egy aktánál, hogy valamiféle el­
látást írjanak rá. — Mily kevesen érez­
ték át csak a mostani zsinat adóügyi tárgya­
lásainál is, hogy itt örökkévaló érdekekről van
szó s a legfőbb kincsekkel biró intézménynek,
az anyaszentegyháznak anyagi fundamentumát
vetik meg, ahol létkérdés az alap tartóssága.
Az, hogy az Ur hajléka homokon vagy kő­
sziklán álljon, nem olyan mellékes valami,
hogy tárgyalásánál unottan, közönyösen ülje­
nek széket a zsinati atyák. De kötelesek ön­
maguk, megbízóik s az Ur előtt, hogy legjobb
erőikkel, lelkűk teljes odaadásával egész sze­
mélyiségüket e kérdésnek szenteljék, mert
óriási felelősség van rajtuk s a legfőbb érté­
kek felett döntenek.
Még egy pillantást oda, ahol legszomorubb
a kép: nemzetünk állam-életének jelenlegi lét-
52. szám.
nyilvánulásaira. Mikor látják be az arra hiva­
tottak, hogy ők az önmagát kormányzó nem­
zeti akaratnak öntudatos szervei s bennük kell,
hogy tudatra ébredjen Magyarország életösz­
töne, életakarata. Mikor látják be az emberek,
hogy a nemzet nem apró-cseprő regulák sze­
rint él, hanem történeti erőinek kifejlesztésé­
ben, céljainak megvalósításában s örökké való
javak elsajátításában. Erre az öntudatra kellene
minden magyar embernek fölemelkednie. —
De talán elég is a példákból.
— Megújulása a lelkeknek, fölismerése az
általunk megvalósítandó isteni célgondolatnak
s annak teljes erőnkből, minden más érdektől
menten való, örömteljes munkálása: ez a mai
Sylvester estének nagy tanúsága s a bekövet­
kező újévnek felséges programja. Ez a keresz­
tyén kategoricus imperativus.
Aleph.
A n é p is k o la i v a llá sta n itá s.
(Folyt, és vége.)
Vl-ik osztály.
Minthogy a Tanterv szerint“ ez „osztály feladata a
megelőző évek alatt szerzet alapon a keresztyén hit- és
erkölcstan elemeinek megismerése“, szükségesnek lát­
nám, hogy Jézus tudománya tétessék ez osztály tan­
anyagául a Nagy Péter konfirmációi kisebb kátéjából
a 181-ik kérdéstől. Nagy hiánya vallás tanításunknak,
hogy e legnevezetesebb vallástani anyagra legkissebb
súlyt fektetünk. Számos lelkésztársamtól hallottam
már panaszt, hogy éppen Jézus tudományára nem
jut elég idő a népiskolában s a konfirmácziói tanitás
rendjén sem vehetik át méltólag. így segitve lenne
e felette nagy hiányon.
Abban a reményben, hogy a minden időben
fontos, ma égető szükség által követelt rendszeres
vallás-oktatás érdekében ajánlatomat úgy a vallást
tanitó lelkésztársak és tanítók, valamint az egyházi
felsőség figyelemre méltatja a Vl-ik osztály számára
tananyagul felveszem a Jézus tudományát. Tehát tan­
anyag a konfirmácziói kisebb kátéból a ISI—SIS.
kérdés.
Kiváló gondot kell fordítani a káté megtanulá­
sára, kellő magyarázat, megértetés után tanulja be
jól a gyermek, hogy tudjon hitéről mindig vallomást
tenni.
Luthardt kér. erkölcstanában nagy súlyt helyez
és méltán erre. Szószékben gyakran alkalmazom vi­
lágos feleleteit; mert tapasztaltam, hogy egészen
megkapja a hallgató figyelmét, ha ismert anyagot
kap az egyházi beszédben.
Konfirmácziói tanitás rendjén Istenről, Jézus
Krisztusról, Szentiélekről, halhatatlanságról; erről-
arról kiszakitok kérdéseket s ahoz szoktatom a gyer­
meket, hogy a kátéból vett feleletet, mint saját ma­
gáét, mint hitvallomást tudja elmondani bármikor,
így lesz a vallási ismeret az életet hajtó, vezető
erővé s egyházunkhoz bilincselő szeretetteljes hata­
lommá. Nem hiszem, hogy lenne lelkésztársam, ki
ne hallott volna ily nyilatkozatot más vallásu, törté­
netesen a vallást nálunk tanuló részéről én nem ta­
nultam ezt a vallást, én ezt (t. i. a reí. vallást) is­
merem.
Ilyszerü nyilatkozatok megmutatják nekünk, mit
és hogyan tanítsunk.
A 6-ik osztályhoz beosztott énekek:
1. Szent Isten noha neked.. (2. d. Uj 152.)
 52. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP.
2. Mindenható reménnyel.. (9. d. Uj 216.)
3. A csillagos égnek seregei.. (22. d. Uj 177.)
4. Nagy az U r.. (31. d. Uj 176.)
5. Isten a roppant egek n ek .. (32. d. Uj 181.)
6. Uj nap, uj hét. (39. d. Uj 118.)
7. Ki hitta az éjszakát e l ő .. (41. d. Uj 226.)
8. Néked éneklek.. (42. d. Uj 231)
9. Oh Isten a nap íáklyája. (43. d. Uj 130.)
10. Szivem buzogj hálákat.. (45. d. Uj 232.)
11. Úristen a nap íelköltével.. (48. d. Uj 230.)
12. Szivem megalázván.. (50. d. Uj 221.)
13. Krisztus, ki vagy nap és világ. .(55. d. Uj240.)
14. A próféták elhallgattak.. (96. d. Uj 139.)
15. Örvendjetek keresztyének.. (98. d. Uj 147.)
16. Oh Isten, ki a törődött. (75. d. Uj 100.)
17. Szentlélek végy körül.. (90. d. Uj 127.)
18. Jövel szentlélek.. (92. d. Uj 122.)
19. E piinköst ünnepében.. (92. d. Uj 120.)
20. Örvendj Krisztusnak országa. (172. d )
21. Örvendj egész föld az Istennek.. (66. zs.
Uj 39.)
22. Szólott az U r .. (174. d.)
23. Oh Sión légy csöndességben.. (Uj 314. é.)
24. Jer lássuk az ur keresztjét.. (160. d. Uj 270.)
25. Hirdetvén az Ur halálát.. (165. d. Uj 282.)
26. Szent hitünkről vallást tettünk. (Kátéból.
Uj 323.)
27. Ez esztendőt megáldjad.. (67. d. Uj 87.)
28. Az Urnák jóvolta (68. d. Uj 88.)
29. Örök Isten, kinek esztendők.. (69. d. Uj 89.)
30. Dicsőült helyeken.. (184. d. Uj 283.)
31. Szárítsátok a keserves.. (235. d.)
32. Seregeknek szent Isten e.. (241. d.)
Az itt bemutatott tananyag 36 leczkére (órára)
osztandó be, mivel az osztálycsoportositások miatt
és a szünidőket leszámítva, körülbelül ennyi idő le­
lett rendelkezünk.
A gyakori ismétlést igen előnyösnek tartom;
ezért egy tanmenetet készítek egy osztály számára.
Szükséges elkészíteni mind a hat osztálynak, mert
csak igy van biztosítva a vallást tanító az egész tan­
anyag elvégzése felől. Az eltanitott az Ig.-Tanács
rendelete értelmében az iskola haladási naplójába
bevezetendő.
Tanmenet az I. osztály számára.
Az előkészítő 1—17. kérdésre való felelettel el­
telik szeptember és október, mivel legtöbb helyen
nem Íratják be rendesen a gyermekeket s későn kez­
dődik a tanítás; tehát 1—17 felelet 8 leczke.
Rendes tananyag.
1. Miatyánk 1 leczke.
2. V-ik parancs 1 leczke.
1—2. ismétlése 1 leczke.
3. Étel előtti imádság 1 leczke.
Étel utáni imádság 1 leczke.
3—4. ismétlése 1 leczke.
4. A Regulák, e talpraesett kis versek, erkölcsi
szabályok az egész év folyamán minden órán tani-
tandók apránként.
5. Az első emberek engedetlensége és esete 1 1.
6. Jézus születése 1 leczke,
5 —6 ismétlése 1 leczke.
7. Krisztus urunknak áldott születésén 1 leczke.
8. Ünnepek 1 leczke.
7—8. ismétlése 1 leczke.
9. IV-ik parancs 1 leczke.
10. lm bejöttünk.. .
11. Terólad z e n g .. 1 leczke.
10—11. ismétlése 1 leczke.
12. Atya, Fiú, Szentlélek 1 leczke.
13. Hallók Uram.. 1 leczke.
14. VIII. parancs 1 leczke.
15. Példázat az igaz felebarátról. 1 leczke.
425
16. Az embernek hogy megéljen, dolgozni kell.
1 leczke. 15—16. ismétlés. 1 leczke.
17. Istennel járni. 1 leczke.
18. Kísértetek, feljáró lelkek nincsenek. 1 leczke.
19. Adjatok hálát az Istennek. 1 leczke.
20. Hálát adunk Istenünk. 1 leczke.
21. Nyílnak már 3 leczke, összesen 36 leczke.
Nálam minden órán minden gyermek felel s
egy-egy bibliai mondatot vagy erkölcsi szabályt az
egész csopottal is (2—3, vagy más csoportban 4. 5.6.
osztály) elmondatok, hogy élénkségben tartsam gyer­
mekeimet. A sikeres tanításhoz tartozik az is, hogy
a vallástanitó szeme előtt legyen mindig: mit keli
elianitani (tanmenet), az eltanitandókból mit tanított
el (haladási napló), kik és hogy felelnek (tanjegy).
A jó rendtartás érdekében készítettem egy 8-ad
rész füzetet; abban minden osztálynak 3 lapja van:
első lapon be van a tanmenet, másodikon abból a
leczke, 3-ikon a gyermekek névsora mulasztási és
feleleti rovatokkal; helyet kap itt a tisztasági rovat
is; mert időnként sorban megvizsgálom gyermekei­
met tetőtől talpig, füleikbe és szájokba is betekint­
vén, figyelmeztetem a helyes fogmosásra s lábaiknak
minden szombaton este leendő megmosására
íme, az én vallástanitásom.
Eszközeim:
L Kis tanulók hit-és erkölcstana, irta Bodor Já­
nos. Ára 25 fillér.
2. Kisbiblia. Szász Károly. Ara 50 f.
3. Egyháztörténet. Bodor Lajos. Ara 40 f.
4. Konfirmácziói kisebb káté. Nagy Péter. Ára
50 f.
5. Erdélyi énekeskönyv. Ara 1 kor.
6. Biblia. Ara 40 f.
Az összes tankönyvek ára 3 kor. 5 f. s hat éven
át tanulhatnak belőle gyermekeink s azután is, ha
jól tanúltak azokból, szívesen előveszik felnőtt ko­
rukban is, mint gyermekkoruk kedves emlékeit.
Segédkönyveket is használok igen jó eredmény­
nyel. Ilyenek:
Bibliai képek. Jámbor Lajos. Ara 2 kor. 40 f.
Az Ur Siona. Irta Farkas József. Ara 2 kor.
A Szentföld madártávlati képe. 40 fillér.
Beviszek olykor s olvastatok, ha jó magaviselet
s szorgalmas tanulással erre érdemesítették magokat,
egy-egy vonzó, rövid olvasmányt.
Nem akarok a lelkiismeretes vallástanitás elő­
nyeiről többet beszélni, mert már is hosszúra terjedt
tanítási tervem. Csak be akartam mutatni egy taní­
tási, nevelési módot, mely szerint eljárva, nagy lelki
örömmel végeztem mindig ezen a predikálással egy
jelentőségű teendőt. A vallásóra engemet kellemesen
foglalkoztat, tanítványaim mindig várva-várták s arra
szívesen emlékezve, korábbi egyházaimból ismételten
kapok kedves üdvözleteket a gyermekektől. Ennek
magyarázata az, hogy a pontosság, tárgyhoz illő ko­
molyság mellett jó kedvvel végeztem a tanítást,
gyöngéden bántam tanítványaimmal, fűszerezve oly­
kor a komolyságot játszi tréfával is, mint ezt a szü­
lők is teszik a családban, a nélkül, hogy tekintélyük
rovására esnék.
És midőn a fentiek szerint tanítottam, eljártam,
szemem előtt lebegett mindig lelkem szent eszménye:
egy erős evangéliumi reformált egyház Magyaror­
szágon; keresztyénileg érző, értelmes s a jó cselek­
vésére erős akarattal biró híveivel. E szent eszmé­
nyért munkálkodni, küzdeni, lelkesedni nem szolgálat,
hanem szent hivatás, melynek jutalma is van: a lelki­
ismeret helybenhagyása, Istennek tetszése. Lelkész-
társaim! e legmagasabb jutalomért nagy buzgósággal
küzdjetek, mert Krisztus evangéliumi anyaszentegy-
házát erősen ostromolják.
Vigyázzatok, álljatok meg rendületlenül!
Vízakna, 1904. nov. 27. Incze Lajos.
 4 26 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
E gy év a so m o sd i egyh ázb an .
Elmúlik mindjárt. A napok gyorsan telnek, a per-
ezek elrepülnek. Oda van ismét egy év, oda az
1904-ik esztendő. Bölcsőjénél reménységtől dobogó
szivünkre úgy ránehezedett a jövendő bizonytalan­
sága; mintha éreztük volna a vészt, mintha láttuk
volna a sikert: könnyek csillogtak szemeinkben, a
bánat és öröm összevegyült könnyei. Koporsójánál
íöltámadnak az emlékek, a fájdalmaktól összetört,
vérző szivek sebének sajgását, mégis, mintha eny­
hítené valami édes érzés; szemekből könnyek foly­
nak: bánat és öröm könnyei; fájdalmas jajkiáltás,
hálaadó beszéd hangzik: megpróbált, megsegített,
megalázott, fölmagasztalt!
Megpróbált. Édes magyar hazánknak minden fia
könnyezve ismétli e szót, elmúló évünk sírjánál. Mert
bezárult az égnek csatornája, nem hullt termékenyítő
eső, harmatcsepp nem csillogott mező füvén, erdő
virágán. Sírva járt égető napfényben, elhervadt réten
a munkás. Zokogtuk a szentház falai között: „bána­
tos szívvel állunk előtted, s leborulunk Isten! nyújts
enyhülést e nagy Ínségünkben“!
Megpróbált. Kedves gyermekek, virágzó ifjak,
szerető édes anyák, gondos édes apák, kegyes öre­
gek sírjánál álltunk s szállt, szállt a bánatos ének
hangja: „im előtted megalázzuk magunkat, földre
hajtjuk szomorodott arczánkat“!
Megalázott. Keservesen sir, jajgat elmúló évünk
halálos ágyánál annak a vasárnapnak (julius 24.),
szomorú, szomorú vasárnapnak sötét emléke. Tűz­
vész pusztított. Tiszta kálvinista községünknek szinte
egyharmadrésze, 46 család — pár óra alatt — földön­
futó lett, mintegy százezer korona kárt vallott. „Jaj
mennyi ház omla halomra, a rettentő égés miatt;
mennyi nép jutott siralomra, ház nélkül a menny­
bolt alatt“ Nagy megpróbáltatás, nagy megaláztatás
volt, oh be fájdalmasan szólunk a kétségbeesett ta­
nítványokkal: „Uram, tarts meg, mert elveszünk“!
Megpróbált, megalázott és ezeknek szomorú em­
léke bánatkönnyeit csalja szemünkbe, a bánat esz­
tendejének sírjánál.
Kicsinyhitüek, hogy elcsüggedtünk; pedig az Ur­
nák beszéde soha el nem múlik. A Te beszéded:
„mig a föld lészen, vetés és aratás meg nem szűn­
nek.“ Igaz a te beszéded. A föld megadta gyümöl­
csét, ha nem is bőséggel, de annyit igen, hogy el
ne vesszünk, mennyit megérdemeltünk. Enyhülést
nyujta nagy Ínségünkben és megsegített.
Koporsók mellett nem álltunk vigasztalanul, szo­
morú arezunkon a hitnek mennyei fénye csillogott;
bizonyságot tevénk bölcsességedről: jó nékünk, hogy
minket megaláztál. A legnagyobb bánathoz hajszál­
nyira a legnagyobb öröm.
Legközelebb az Ur, mikor legnagyobb szükség
van reá. Ha megsebesít, bekötöz, ha csapással láto­
gat, kész segedelmével támogat. Annyi nép közül
senki sem maradt ház nélkül, a mennybolt alatt.
Jöttek a szerető lelkek, hoztak betevő falatot, segítő
fillért. Jött a magas kormány, adott vetőmagot, ka­
matmentes kölcsönt s enyhiték a nyomort. Haldokló
évünk simánál örömkönny is hull, mert nem vesztünk
el, megsegített az Ur!
Felmagasztalt az Ur anyaszentegyházunk építé­
sének magasztos munkájában. Az 1904-ik esztendő
egyházközségem történetében, az építés esztendejé­
nek fog neveztetni. Kegyes lelkek égtek a vágytól,
hogy 1805-ben annyi verejték, annyi könnyhullással
épített templomunk, a százéves évfordulóra szép uj
köntösbe öltöztessék. Vágyak teljesedésbe mentek,
remények megvalósultak. Istenünk segedelme által a
bánat esztendeje az Ur hajlékára nézve, az öröm
esztendeje lett. Tornyunk bádogfedéllel ellátva, tem­
52. szám.
plomunk kivül-belül gyönyörűen megjavítva, szép és
díszes hajlékban temetjük az évet, s a bánatot m eg.
szenteli az öröm, mert megsegített, fölmagasztal^.
az Ur!
Szívből fakadó hálával, igaz köszönettel kell most
megemlékeznem vallásos buzgóságból fakadó, egy­
házunkat építő keresztyéni cselekedetek és ajándé­
kozások egész sorozatáról.
1. Híveim a munkálatok keresztülvitelénél — a
csapásos esztendő daczára — igaz lelkesedéssel tel­
jesítettek több mint 500 korona értékű közmunkát.
2. A somosdi birtokosság az építésre, mely 2400
koronába került, örömmel ajándékozott 543 korona
44 fillért.
3. Veres György székely kisbirtokos és neje Adá-
mosi Amália saját költségükön az egyházközségnek
toronyórát készíttettek 450 koronáért.
4. Ferenczy Károly községi biró és neje Imreh
Krisztina gyönyörű bordóplüss katedra- és urasztali-
teritőt „vásároltak 240 korona értékben.
5. Özv. Bodó Györgyné egy fehér, azsur varrás­
sal mintázott szép Urasztali-teritőt készíttetett 30 k.
értékben.
6. Gál Juliska kisasszony szintén egy fehér, azsur
varrással gyönyörűen kidolgozott kehely-teritőt ké­
szített 16 kor. értékben.
7. Ugray Lina tanítónő kisasszony pedig egy szép
plüss kehely-teritőt készített 6 kor. értékben.
8. A somosdi nők fillérenként adtak össze 36 k.
összeget, melylyel saját használatukra Urasztali kely-
het vásároltunk.
A napok gyorsan telnek, a perczek elrepülnek,
elmúlik mindjárt ez év, a bánatnak és az örömnek
esztendeje. Isten hordozza az esztendők járását, O
ad bánatot, Ő ad örömet, megpróbál, de megsegít,
megaláz, de felmagasztal. Övé legyen a dicséret, a
magasztalás örökké!
Somosd, 1904. decz. 20.
Széli Jakab s. k.
ev. ref. lelkész.
H á zi ü n n e p é ly a B e th le n -k o lle g iu m b a n .
A nagyenyedi Bethlen-kollegiumban az utóbbi
években dicséretreméltó szokássá vált, hogy az ifjúság
különböző irányú nevelésének és művelődésének idő­
szaki eredményéről ünnepélyes keretben, a nagy
nyilvánosság előtt számol be a kollégium, a mi ál­
tal nemcsak az illető szakirányú munkásság részesül
méltányló elismerésben s igy nemcsak a tanárok fá­
radozása és az ifjúság igyekezete nyer jelentőség
dolgában a külső hatás folytán is, hanem az ilyen
ünnepélyesebb jellegű beszámolások nagyon kedvező
alkalmak az iskola és a müveit társadalom közötti
szükséges kapcsolat szilárdítására és esetleg új kap­
csolatok létrehozására. Az iskola hivatásának és ha­
tásának eme felfogása jutott kölcsönös kifejezésre
azokon a házi versenyeken, melyek részben e hó
18-án, részben 20-án jártak le a kollégiumban. 18-án,
vasárnap a koll. ifjúságnak a zene- és énekművé­
szeiben való elhaladásáról és jártasságáról nyert
meggyőződést, a koll. dísztermét zsúfolásig megtöltő
nagy közönség, a hangverseny alakjában tartott be­
mutatón. Szerepelt ezen a tanítóképző férfikara, a
gimn. vegyeskara, a közös ifj. zenekar szaktanáraik
gondos vezetése alatt szép sikerrel. Kiemelkedő szá­
mok voltak Kacsóh Pongrácz uj darabjának, a János
vitéznek Tündéravaiás cl. száma, e szép, magyaros
stilü melódia, melyet az ifj. zenekar reprodukált; to­
vábbá a Herodek S. és Kerner J. Magyar dal ez.
nagyhatású melodrámája, mely egymásból szövődő
zenei képsorozatokban adja a magyar dal múltját,
 52. szám. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
történetét egész a jelenkorig s melynek szavalati
részét Dózsa Albert IY. o. t. kép. növendék tolmá­
csolta érzéssel, lelkesen. Sikerült számok voltak a
Muzsnai Albert IV. o. tan. kép. növendék orgonajá­
téka (Mendelssohn I. sz. sonatájának Andantéja) és
Veres G. zenetanárnak a Czuczor „Hunyadi“ ez.
költeményére irt féríinégyese.
A műsor változatosságát emelte a Datki Lajos
VII. g. o. tanuló köztetszésben részesült humoros
szavalata.
A közönség megelégedve oszlott szét a kiváló
szellemi élvezetet nyújtó matinéról.
Pár nap múlva, 20-án, a karácsonyi szünidőt
megelőző nap estefelé a íőgimn. „Tornakor“ torna­
versenyére gyűlt össze ismét az érdeklődő közön­
ség a koll. tágas tornacsarnokában. A Tornakor tag­
jai — a Íőgimn. ifjúság legkiválóbb tornászai —
precízül, sőt meglepő ügyességgel végzett mutatvá­
nyokban igazolták nem mindennapi képességeiket és
gyakorlottságukat s úgy az egyes szergyakorlatok­
ban, tornajátékokban tanúsított ügyeskedéseik és a
bravúros mutatványaik, valamint általában fegyelme­
zettségük és magatartásuk dicséretére vall vezető­
jüknek, Székely János tornatanárnak s a közönség
többszörösen ismételt lelkes elismerése egyaránt
szólott úgy neki, mint az azt méltán kiérdemelt ifjak­
nak. A közönség ez általános és méltó elismerésé­
nek szép jelét adta özv. dr. Donogány Jakabné úrnő,
a koll. egykori érdemes orvosának, az ifjúság élete
iránt mindig érdeklődő özvegye, aki egy 10 koronás
aranyat bocsátott afőgimn. igazgató rendelkezésére,
hogy azzal a legkiválóbb tornász jutalmaztassák. Az
ad hoc alakult jury e jutalomdijat Paulini Rudolf VIII.
o. tanulónak ítélte oda s e mellett még nehány ér­
demes fiút nyilvános dicséretre méltatott. A fiatalság
és a közönség vidám hangulatát csak fokozta az est
későbbi óráiban ott a tornacsarnokban kellő felügye­
let mellett tartott házias jellegű tánczmulatság, mely
megérdemelt jutalom volt a nap fáradalmaiért és a
több heti szorgidő komoly munkájáért, amely azon­
ban — bár a fiatalos erőből és jókedvből továbbra
is telt volna — éjfélkor véget ért.
Es hogy milyen nagy volt az érdeklődés a kö­
zönség részéről a kollégium e házi ünnepélye iránt,
igazolja az a körülmény, hogy az 1 kor. csekély
belépti dijakból összesen 214 korona bevétel gyűlt
össze, melyből a kiadások levonásával megmaradt
188 kor. haszon, mely összeg a tavaszszal tartandó
országos tornaversenyen való megjelenés költségeire
fordittatik.
így a jól végzett munka után bizonyára édesebb
most a vakácziói pihenés. Z.
P a p i b e k ö s z ö n tő .
Szép és fölemelő egyházi ünnepélyt rendezett
folyó hó 18-án a káposztásszentmiklós-csibai ev. ref.
egyház gyülekezete t. Farkas József uj lelkészének
beköszöntője alkalmából.
Már a kora reggeli órákban ünnepi díszben várta
a nagy számban összegyűlt hívek serege az egyház­
megye köztiszteletben álló kiváló esperesét, ki en­
gedve a közóhajnak, személyesen vett részt az uj
pap beiktatásán és a gyülekezet örömünnepén.
Az esperes 10 órakor ért a helybeli intelligens
hívek társaságában a templom bejáratához közel levő
iskola elé, hol Kiss Elek, kitűnő kántortanitó veze­
tésével nagyszámú közönség lelkesedéssel fogadta
és a buzgó karnagy által vezetett helyi vegyes dal­
kar szép énekkel, Kádár Antal presbiter aa. meleg
427
szavakkal üdvözölte az egyházmegye derék ve­
zetőjét.
Majd a templomba vonult a hívek impozáns
serege, hol az alkalmi ének elhangzása után Ravasz
János szeretett esperesünk egy igazán apostoli buz-
góságtól áthatott gyönyörű beiktató beszédben avatta
fel az uj Timotheust magasztos hivatalába, lelkére
kötvén, hogy követendő például a nagy apostolt
tartván szemei előtt: hirdesse az igét alkalmas és
alkalmatlan időben, rendületlen buzgalommal, hívei­
nek lelki épülésére, az anyaszentegyház erősítésére.
Látni lehetett a feszült figyelemből a meghatottsá­
got, miként lesték a szónok minden szavát, ki mély
bölcseséggel, komoly méltósággal beszélte el Pál
após tál fáradhatatlan tanítói működését, a Krisztus
iránti tántorithatatlan ragaszkodását s ebből kiin­
dulva találó képekben tárta fel a prot. papok hiva­
tását, a hívek egyházuk iránti kötelességét. Beszéde
végeztével a sziveket és lelkeket fölemelő imádság­
ban kérte az uj lelkészre a kegyelem istenének ál­
dását. Miután a dalárda csinos egyházi énekeket
adott elő, nagy várakozás között lépett szószékre a
gyülekezet egyhangú akaratával megválasztott jeles
képzettségű fiatal lelkipásztor és meghatottan rebegte
el segélykérő imáját az áldások istenéhez s az ap.
csel. XX. 28. v. alapján szépen kidolgozott beszéd
keretében tartotta meg beköszöntő beszédét, élénk
színekkel vázolván a prot. pap fenséges rendelteté­
sét s azon vezérelveket, melyeket a nyáj vezetése s
lelki gondozása körüli munkásságban érvényesíthet.
Különös figyelemre s megjegyzésre méltó ezen
ünnepély lélekemelő momentumai közül a híveknek
az a szép egyetértése, az a lankadatlan buzgósága,
melyet íőkép a két évi üresedési idő alatt egyhá­
zuknak a romokból való kiemelésére s fokozatos
fejlesztésére oly példaszerű szellemi és anyagi támo­
gatással, páratlan áldozatkészséggel kifejtettek. Ezen
időre esik a régi elavult templom teljes renoválása,
a tágas czinteremnek szép kerítéssel való körülvé-
tele, az egyházközség rendezetlen anyagi ügyeinek
consolidálása. Ezen több ezer koronára menő javi-
javitásokat a hívek mind sajátjukból fedezték.
A küzdelmes és folytonos egyházépitési munká­
ban mindenütt előljárt az egyház agilis pátronusa a
jótékonyságáról s hithüségéről ismeretes derék egyh.-
megyei és egyházkerületi világi képviselő, Zilahi
Gyula, kinek [érdeme első sorban, hogy ez egyhá­
zunk, mely a hívek részvétlenségéről, közönyössé­
géről oly szomorú példát nyújtott csak pár évvel
ezelőtt is, mint egy poraiból feltámadt Phoenix, oly
hatalmas tanujelét adta a protestantizmusban gyö­
kerező, hajthatatlan őserőnek, az Isten és anyaszent­
egyház iránt való kitartó munkálkodásnak s jótékony
szeretetnek.
A templomi ünnepély befejeztével szeretetre méltó
pátronusunk vendégszerető hajlékában találtunk szi­
ves fogadtatásra, hol szintén emelkedett szellemű
felköszöntőkben adtunk kifejezést és elismerést a
méltó érdemnek.
Adja Isten, hogy sok ilyen fölemelő mozzanatról
adjunk hirt egyházközségeink életében! Adja Isten,
hogy sok nemesen gondolkozó hitsorsosunk szivét
 428 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
indítsa az egyház szeretetére a káposztás-szent- s elismeréssel a szerzőnek sikerült biográfiájáért, a mely
miklósi beköszöntő ünnep! közvetlenségével s melegségével végig érdekes marad. S
bár itt-ott az időrendet mellőzi, végig világos képét adja
Nyárádszentbenedek, 1904. decz. 20. az alkotó Török Pál pályájának.
Ady Sámuel,
ev. ref. leik.
T ö r ö k P á l é le te .
— Irta: Dr. Kiss Áron; a M. P. I. T. kiadványa. —
Török Pálnak, az egykori pesti papnak s dunamelléki
püspöknek a pályája minden protestáns lelkében jótékony
érzéseket támaszt. Különösen, hogyha oly közvetlen és
folyamatos előadásból ismerhetni meg, amilyennel dr. Kiss
Áron megirta.
Eme érzések között az a legáltalánosabb, a mire
napról-napra több szükségünk van: a protestáns, a refor­
mátus öntudat. Büszke lehet a pesti egyház s a dunamenti
kerület volt papjára és püspökére, mert nemcsak vágyó-
nilag, de erkölcsben is újra formálta mindkettőt. Büszkék
lehetünk mi is Törökre azokért a buzgó és sikeres fára­
dozásokért, a miket a Thun-féle pátens alkalmából a pro­
testantizmus érdekében kifejtett Emelkedésben, eredmény­
ben és sikerekben gazdag pályája mindnyájunk lelkét
öremmel tölti el.
De töltse el — el kell töltenie — azzal is, a mi Török
sikereinek kulcsa: soha nem lankadó, mindig éber munka­
kedvvel. A munkásság — ez volt a Török varázsvesszője,
amelylyel egymásután háritá el utjából az akadályokat.
Mennyi mindenre rá ér ez a férfiú nemcsak akkor, mikor
Kisújszálláson praeceptor, hanem pesti paposkodása s 23
évig tartó püspöksége alatt is ? 1 Kegyes adományokat
gyűjt, tanít az iskolában, a mit maga szervez, vitatkozik,
de belekap tudós könyvek fordításába, bekopogtat a mi­
nisztériumokba, eljár a császárhoz, hogy felekezete igazait
megvédje, levelez s értekezik Révészszel, Nagy Péterrel,
hogy a zsinatot s az erdélyiekkel való uniót nyélbe lehes­
sen ütni; prédikál és költségvetéseket, számításokat állít
össze, mint valami született pénzember. Csupa tett, csupa
munkásság, fáradozás, tanulás egész élete. Ilyen tevé­
kenységgel természetesen sok eredményi ért el. Hasson
át kit-kit hasonló tevékenység: öntudatunkat erősítsük
folyton tartó munkássággal!
De Török nem csupán a tettek embere, hanem a nagy
tettek, az alkotások embere volt. Kiss Áron is, Farkas
József is (Pesti egyh. tört.) részletesen elmondják, hogy
mint emelte Török a jövő-menő hívekből álló s épen ezért
anyagiakkal örökösen küzdő pesti egyházat olyanná, a
milyen ma: az elsők elsejévé. Szilárd alapra fektette a pap
fizetését, az elemi iskolát, megteremtette a főgimnáziumot,
megalkotta a pesti ref. theologiát. Hogyan? Gyűjtéssel,
gyűjtéssel itthon és a külföldön. Napjainkban ezen ered­
mények létrejövetele szinte érthetetlen. De épen ez teszi
Törököt nagy emberré. A köztudat a nagy férfiak szere­
pét néha túlbecsüli, a történetíró tán kicsinyli. Tény, hogy
a nagy férfiak is a kornak szülöttei, azaz: ha a kor nem
érlelt meg valamely eszmét, akkor az eszme terjesztése —
zárt kapuk döngetése. Ámde a veszélyt megelőzni, a fel­
ismert bajokban a kivezető utat megmutatni s a köztu­
datot előre vezetni: erre csak egyesek, a nagy férfiak
hivatottak. Ilyen volt Török Pál is. Semmit sem von le
nagyságából, hogy némileg a kor is kedvezett neki, meg
kitűnő munkatársai is voltak.
Az egyik nagy eszme, a miért élt s a mit meg is
valósított: a pesti ref. egyház regenerálása a szószéken
és az iskolában, fel egész a papképzésig.
A másik: a két protestáns egyház egyesülése, a mi
10 évig tényleg meg is volt. Nem rajta múlt, hogy fel­
bomlott.
Harmadik nagy eszme: az egyetemes zsinat előkészí­
tése s az egész reformátusságnak egybekapcsolása s szer­
vezett — lehetőleg egyöntetű — alkotmánynyal való el­
látása. Az ez irányú fejlődéssel megelégedve nem volt s
ezért a debreczeni első zsinatra el nem ment.
S ha még nem felejtjük el, hogy Török Pál szerezte
meg a hazai protestántizmusnak a báró Baldácsi-féle nagy­
szerű alapítványt is (lásd bővebben dr. Sárkány Lajosnak
e lap 1900. évf. megjelent előadását), köszönettel és hálá­
val kell adóznunk a M. P. I. T.-nak e becses kiadványért
52. szám.
Kristóf György,
Kun-koll. h. tanár.
KÜLÖNFÉLÉK.
Lapunk olvasóinak, egyházunknak és hazánknak
boldog újesztendőt kívánunk!
Lapunk szerkesztője édesatyja temetésére
utazván, miután családi ügyekben nehány napra tá­
vol kell maradnia, ez utón kiván jó ismerőseinek,,
barátainak boldog újesztendőt!
E számunk a közbeesett ünnepek s a Mellék­
letül csatolt Tartalomjegyzék miatt késve jelenik meg.
Szives elnézést kérünk.
Igazgató-választmány. Udvarhelyi egyházme­
gye értekezletének választmánya e hó 21-én Székely­
udvarhelyen a kollégium tanári termében, Menyhárt
András elnöklete alatt gyűlést tartott. Folyó ügyek
rendén különösen beható megbeszélés tárgyát képezte
Agyagfalva egyházközség helyzete, hol szüntelen a
baptismus veszedelme fenyegeti még a vidéket is,
mégis lelkésze, az értekezlet többszöri kérése da­
czára sem maga nem végez, sem másnak nem enged
semmi egyháztársadalmi munkát végezni. Mély saj­
nálattal bár, de a választmány kénytelen volt az Es­
peres tudomására hozni e hasztalan kísérleteket. A
negyven tagból álló választmány alapszabályszerü
öt bizottsága újra alakíttatott. Az irodalom és sajtó­
ügyi bizottságnál tekintettel volt a kerületi értekezlet
idevonatkozó határozatára, a tanárokat illetőleg Lajos
János titkár ajánlatára a oizottságok feladata követ­
kezőleg állapíttatott meg: Pénzügyi bizottság-, tavalyi
feladata mellett, lépjen érintkezésbe az esperesi hiva­
tallal s a volt papi értekezlet lehető vagyonát, jegyző­
könyveit leltár mellett vegye át, a tagsági dijak be­
szedése érdekében minden lehetőt kövessen el s
eljárásairól tegyen jelentést. Jegyzőkönyvet vizsgáló
bizottság: feladatát alapszabály határozza meg, azon
hozzáadással, hogy a lapok egyháztársadalmi tudó­
sításai is figyelemmel kisérendők. Irodalom és sajtó­
ügyi bizottság: a vallásos iratok osztályozására vo­
natkozó régebbi feladatát végezze be. Tegye beható
tanulmány tárgyává miként lehetne vármegyénk le­
galább 1—2 könyvkereskedésében válogatott vallásos
iratokat és bibliai feliratos képeket, protestáns irányú
naptárakat állandólag raktáron tartani. Egyháztársa-
dalomilgyi bizottság: A pénzügyi bizottság megkér­
dezésével készítsen részletes tervet a kijelölt kilenc
missiói pontban, minő és mennyi jó könyvet kellene
elhelyezni s azoknak czélszerü kezelése miként tör­
ténhetnék. Egyházközségi szegények, betegek, árvák
látogatását és bajaiknak lehető orvoslását minő mó­
dozatok szerint lehetne legsikeresebben eszközölni ?
A közgyűlést előkészítő bizottság már most kezdjen
munkálni a jövő közgyűlés sikere érdekében s ezt
minden részletében készítse elő. A jelentések beadá­
sának határideje jövő év márczius vége. x.
Uj tem plom Krasznán. A krasznai ev. ref.
egyházközség, hol a vallásosság a hívek nagyrészé­
nek szivét áthatotta, fényes tanúbizonyságát adta
áldozatkészségének. Az 1904. deczember 8-án tartott
presbiteri közgyűlésen egyháztanács egyhangúlag
elhatározta, hogy ódon temploma helyett újat építtet.
Ugyanazon gyűlésen — lelke sugallatát követve —
Vincze Sándor 200, Kábái András 100, Szabó Mihály
60 koronát ajánlott fel az új templom-alap növelé­
sére, mely kicsiny alap ezen kegyes adakozással és
a 2 hetenkint tartatni szokott vallásos estélyek jőve-
 52. szára. ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP 429

delmeivel növelve, már az 1200 koronát íelülhaladja: GYÁSZROVAT.

Egyháztanács határozatát az 1904. decz. 17-én tartott
képviseleti közgyűlés azzal tette szebbé, nemesebbé,
hogy 32,000 korona templom-rovatai sürgős kiveté­ Nagy Gergely, a kisborosnyói ev. ref. egyház
sét mondotta ki, mely összeg 3 éven át fizetendő be nyug. kántortanitója, e hó 28-án, életének 76-ik évé­
az egyház pénztárába. Nagy a teher, melyet a krasz- ben elhunyt. 50 évet meghaladó szolgálatot teljesített
nai ref. egyházközség anyagiakban eléggé szegény- egyházunkban. A 48—49-iki szabadságharcz után,
sorsu tagjai magukra vettek, de az Urban gazdagok melyben részt vett, előbb Kőrispatakon, majd Ko-
ők, mit az is mutat, hogy a 3000 lélek közül alig mollón, végre Kisborosnyón. Nehéz családjában nyolc
van egy-két papbér fizető, ki ezen szent ügy virágzó gyermeket nevelt önállóságra a hazának, kik az öz­
fejlődését lelke mélyéből ne kívánná! Mert mindnyá­ vegy anyával, sok unokával és dédunokával állják
jan jól tudjuk: a mi nyomorúságunknak egy szem- körül ravatalát. Nagy Károly theol. tanár, lapunk
pillantásig való nehézsége, a dicsőségnek felette igen­ szerkesztője, benne édes atyját siratja. Emléke áldott!
igen örökkévaló állandóságát szerzi meg nekünk.
Az udvarhelyi egyházm egye értekezletének
két fiókköre elvileg elfogadta az úgynevezett csopor­ HIVATALOS RÉSZ.
tosított egyházi estélyek tartásának eszméjét, szabad Sz. 5738—1904.
társulás alapján. Mindkét körben most biztató jelek KÖRLEVÉL
között indult meg ezen irányban a munka. Az udvar­ valamennyi egyházmegyénk méltóságos t. tanácsához és
az összes kollégiumok méltóságos t. elöljáróságaihoz.
helyi körben, Bögöz, Óczfalva, Szentlászló, Miklós-
falva, Abránfalva egyházközségek papjai, tanítói he­ jkvi sz. Az 1903. évben tartott egyházkeriileti közgyűlés 64.
határozatában kimondotta, hogy az egyh.-kerület püs­
tenként felváltva, más meg más községben jőnek pökei után hátramaradó özvegyek nyugdíjazásáról való gon­
össze, vallásos esték tartására. — Deczember 14-én doskodást elodázhatatlan szükségnek ismeri és ezért utasí­
totta igazgatótanácsunkat, hogy a püspöki özvegyek ellátása
Miklós/alván, 22-én Óczfalván igen látogatott és si­ tárgyában, az autonóm hatóságok meghallgatásával, már
került estélyek voltak. A változatos, meghatározott a legközelebbi közgyűlés elé terjesszen javaslatot.
program, új emberek nagyon fokozzák az érdeklő­ Emez utasítás alapján megállapította ig.-tanácsunk az
alább következő javaslati tervet, melyet az összes egyh.-
dést. Az eddigi jelekből Ítélve, úgy tetszik nekünk, megyék tanácsaival és a kollégiumok elöljáróságaival,
ez egyszer helyes utón indultunk. Még a vezetőkre azzal a felhívással közlünk, hogy 1905. márczius hó 1-ig
is jó hatással vannak ezen összejövetelek. x. azt feltétlenül tárgyalni és vonatkozó észrevételeiket, iletve
javaslataikat ig.-tanácsunkhdz ez ideig beterjeszteni szí­
Felvilágosítás. E lap múlt számában olyan mó­ veskedjék, hogy az év tavaszán esetleg megtartandó egyh.
don fogalmazott tudósítás jelent meg a Sárospataki Iro­ kerületi közgyűlésen e kérdés tárgyalható és véglegesen
dalmi Kör közgyűléséről, melyben nincs ugyan valótlan­ elintézhető legyen.
ság, de mégis alkalmas téves hiedelmek alakulására. Fel­ Javaslati tervünk a következő:
kérettünk pótlólag megjegyezni, hogy az eddigi másod­ „Tekintettel arra a körülményre, hogy az egyh.-kerület
elnök Makiári Pap Miklós volt, s vele szemben választatott püspökeinek az e.-kerületi tisztviselők és theologiai taná­
meg Zoványi erre a tisztre, ki azonban nem fogadta el a rok nyugdíjintézetébe leendő felvétele, a püspöki állás
hivatalt s maga helyett dr. Horváth Cyrillt ajánlotta. A különleges helyzete folytán nem lehetséges és tekintve,
Sárospataki Lapok szerkesztőjévé pedig dr. Tüdős István hogy a püspökök aránylag rövidebb szolgálata után csakis
helyére azért kellett másat választani, mert ő eltávozik az említett nyugdíjintézet jogosított tagjainak sérelmével
miskolczi papnak. Különben úgy Horváth, mint a meg­ lehetne a püspöki özvegyek részére megfelelő nyugdijat
választott szerkesztő: Rohoska ugyanabban a vélekedés­ biztosítani, bizottságunk abban a véleményben van, hogy
ben vanafenforgó kérdések felől, mint Tüdős és Zoványi. részletes nyugdijszabályzat megállapítása nélkül, a püspö­
(Z. J.) kök özvegyei részére maga az egyházkerület kell, hogy
Az „Egyetértés“ 1905-ben. Ez a 39 év óta bizonyos összegű nyugdíj járandóságot megállapítson, mely
fennálló régi 48-as politikai napilap, mely most dr. Pap az eltöltött szolgálati időre tekintet nélkül minden püspöki
Zoltán orsz. képviselő szerkesztésében jelenik meg, egé­ özvegynek élethossziglan kiszolgáltatandó lenne, fentar-
szen uj köntöst öltött, uj életre ébredt, visszaszerződtette tatván az e.-kerület esetleges intézkedési joga arra az alig
régi neves munkatársait és sokszoros lelkesedéssel küzd előfordulható esetre nézve, hogy ha az elhalt püspök után
czéljáért. Ingyen adja minden előfizetőjének az „Egyet­ kiskorú árvák is maradnának.
értés“ minden hónapban, a Hevesi József és dr. Fáik A püspöki özvegyek állandó nyugdijának összegét az
Zsigmond által kiválóan szerkesztett „Magyar Szalon“ e.-kerület szűkös anyagi körülményeire tekintettel, évi
czimü szépirodalmi folyóiratot. Ezenkívül nagy ünnepi 1500 koronában véljük raegállapitandónak, mely összeg az
mellékletek, bőséges irodalmi rész, külön kiadások soha egyetemes özvegy-árva gyámintézettől megnyerendő 500
sem maradnak el ezen tökéletes, gondosan szerkesztett, koronával 2000-re kiegészítve a püspöki özvegyek korlá­
független irányú, mindenben magyar szellemű újságnál, toltabb igényű megélhetésére némileg mégis fedezetet
melynek vezetőczikkeit az ország első politikusai, szép- nyújtana.
irodalmi részét legjobb Íróink Írják. A szerkesztői üzene­ E nyugdijösszeg fedezésének biztosítására a báró
tek az előfizetők jogi tanácsadója, orvosa, vezetője, ka­ Baldácsy-alapitvány kamatjárulékából volna, véleményünk
lauza. A „Divat Szalonét a ház asszonya negyedévi 2 k. szerint, már a jövő 1905. évi január hó 1-től kezdve éven­
kedvezményes áron kapja. Legczélszerübben postautalvá­ ként 1000 korona félreteendő és a püspöki özvegyek
nyon lehet előfizetni negyedévre 10 kor., egy hóra 3 kor. nyugdíjalapja czimén tőkésítendő, mely tőke jövedelme
60 fill. Kedvezményes ár áll, tisztviselők, papok, tanárok, és az évenkénti 1000 koronás járulékok összege előre
jegyzők részére negyedévre 7 kor., egy hóra 2 kor. 40 láthatólag állandó fedezetet nyújtana az előállandó szük­
fillér. Budapest, IV., Vármegye-utcza 11. séglettel szemben.
Újévi ajándékok. A magyarsülyei ref. egyházban Tamási A Baldácsy-alapitvány segély-jutaléka czimén ugyanis
Amália ajándékozott egy színes virágokkal ékesített kathedra erdélyi ev. ref. e.-kerülefünk, az 1902. évig 8000 koronát
takarót ért. 14 kor. Tiszteletes Széki Mária Vass Ferencz ref. nyert, melynek felhasználása iránt az e.-kerületi közgyűlés
papné adott egy körzetes bojttal ellátott megyszin kelme jóváhagyásával aként intézkedett volt ig.-tanácsunk, hogy
díszes urasztali takarót ért: 24 k. özv. Korodiné Zudor Mária annak egynegyed része püspöki fizetéspőtlásra, egynegyed
az egyház papilak fűtésére egy érczkemenczét ért: 30 k. adott része segélyekre, egynegyed része a Szeretetház és utolsó
Nevezett adakozók vegyék Istentől méltó jutalmukat, ref.
egyházközségünk tagjaitól pedig a szives hálaköszönetet. negyed része az ev. ref. theol. fakultás segélyezésére
Aknai Márton egy. sz.-gondnok. használtassák fel.
Bár ezen intézkedés önként érthetőleg csakis az évi
8000 koronás segély-jutalékra vonatkozhatott, mindazon­
által az 1903. évtől kezdve 9000 koronában folyósított
 430 ERDÉLYI PROTESTÁNS LAP
jutalék is ezen arány szerint lett megosztva az ig.-tanács,
vagy kerületi közgyűlés külön intézkedése nélkül.
Az 1000 kor. többlet fennebb emlitett módon leendő
felhasználását tehát előző határozatok nem akadályozzák,
sőt az eddig segélyezett intézmények sem szenvednek
lényeges rövidséget, mert a püspöki fizetéspótlás elmara­
dása megfelelő ellenértéket nyer a tervbe vett nyugdíjalap
létesitéte által; a Szeretetház jelenlegi helyzetében ezt az
összeget könnyen nélkülözheti, egyedül a theol. fakultás
számadásaiban fog a 250 koronás hiány nehézséget okozni.
A püspöki özvegyek fennebbi nyugdijjárulékának
megállapításával kapcsolatosan kimondandó lenne, hogy a
püspökök özvegyei részére jelenleg megállapítva levő
10,000 kor. végkielégítési összeg megszüntettetik, illetőleg,
hogy a hagyatéki idő után következő félév (Szt.-György,
illetőleg Szt.-Mihály napjáig) alatt élvezett teljes fizetés
megszűnése után lesz az évi 1500 korona nyugdíj folyó­
sítandó.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 15-én tartott üléséből.
Gr. Bánffy, Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 5441—1904.
KÖRLEVÉL
az összes ref. lelkészek, tanárok és tanítók figyelmébe.
D r. Molnár István főgimn. tanár (lakik Budapest,
VII. Kerepesi-ut 32. I. 6.) a felkért bírálónk véleménye
szerint igen hasznos és érdemes népszerű müvet irt az
alkoholizmus terjedésének korlátozása érdekében e czim
alatt: „A váradi sorozás vagy a szeszesitalok hatásai.“
Felhívjuk a tiszteletes lelkész, tanár és tanító aait,
hogy a nevezett munka elterjedésére figyelemmel lenni
szíveskedjenek, mint a mely az alkohol erkölcsi, gazdasági
és közegészségi ártalmaival oly behatóan, tüzetesen és a
mi fő, könnyen megérthető világossággal foglalkozik, mint
azt ezen irányzatú munkák közül nyelvünk irodalmában
egyetlen egy sem tévé. Meglepő tárgyilagosságát pilla­
natra sem téveszti szem elől. Mint a szeszezés kiváló el­
lenszere, egyházi irányzataink és törekvéseinknek a leg­
teljesebb mértékben megfelel és felekezetűnk őszinte, igaz,
humánus törekvéseiben csak jó segítség lehet Különösen
egyháztársadalmi törekvéseinknél, a nép jobb irányzatra
terelésénél, szinte nélkülözhetlen becses mű.
Felekezetieskedéstől teljesen mentes, minden mozza­
natában a hazafias, népmentő czélt szolgálja. Semmi fele­
kezeti érdek, vagy irányzat mellett nem buzog, igy fele­
kezetűnk intézményeiben bátran használható.
Tartalmában minden tekintetben megfelel a kitűzött
czélnak. Hatos, komoly érvekkel, példákkal bizonyít. Az
alkohol veszedelmét elegendő, bőséges anyaggal, statisz­
tikai adatokkal jeles, nagy alakok tényeivel sat. bizonyítja.
Megrendelhető a szerzőnél darabonként 60 fillérért,
100-anként 50—50 fillérért bérmentve, kemény kötésben.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 15-én tartott üléséből.
Gr. Bánffy, Dr. Sárkány Lajos,
elnök. tanügyi előadó.
Sz. 5343—1904. , községek között leendő szétosztás czéljából.
KÖRLEVÉL
valamennyi egyházmegyénk méltóságos t. Tanácsához és
a kollégiumok méltóságos t. Elöljáróságaihoz.
A széki ev. ref. egyházmegye tanácsa a következő
határozati javaslatot nyújtotta be igazgatótanácsunkhoz.
„Tekintettel arra, hogy a halotti koszorúknak a mi
templomainkba való bevitele és elhelyezése ellenkezik
puritán hitelveinkkel, tekintettel arra, hogy azoknak tem­
plomainkban, mint közhelyeken való felhalmozása sok eset­
ben közegészségileg és köztisztaság tekintetéből is vesze­
delmes; tekintettel arra, hogy némely vidéken már annyira
közszokássá fajult, hogy a templomok halotti koszorúk
raktárának néznek ki, kéressék fel a méltóságos igazgtó-
tanács arra, hogy egyházkerületünk egész területére nézve
Nyomatott az „Ellenzék* könyvnyomdájában Kolozsvárt
52. szám.
bocsásson ki tiltó rendeletet a halotti koszorúknak a
templomokban való elhelyezése ellen, az eddig elhelyezet­
teket pedig, a templom valamely félreeső, e célra kijelö­
lendő helyére összegyűjteni rendelje“.
Igazgatótanácsunk a fennebbi javaslat indokait és
ezélj át, a maga részéről is helyesli, de eléggé fontosnak
tartja a kérdést arra, hogy nemcsak egyszerűen a köz-
igazgatási főhatóság intézkedéseivel, haaem egyházkerületi
közgyűlési határozattal oldassák meg.
Felkérjük ennélfogva a Czimben jelzett hatóságokat,
hogy legközelebbi ülésükben vegyék e kérdést tárgyalás
alá és 1905. évi márczius hó 1-ig szíveskedjenek felter­
jeszteni Igazgatótanácsunkhoz arra vonatkozó véleményes
javaslataikat.
Az erdélyi ev. ref. egyházkerület Igazgatótanácsának
Kolozsvár, 1904. decz. hó 15-én tartott üléséből.
Gr. B ánffy, Maksay János,
elnök. titkár.
5667—1904 sz.
KÖRLEVÉL
a nyomtatványár hátralékai tárgyában.
Az 1889. évi hivatalos ¿ap 3. számában 107. szám alatt
közzétett körrendeletünk értelmében a központból megren­
delt nyomtatványok ára minden évi julius 1-ig, illetve
december hó 31-ig múlhatatlanul befizetendő lenne.
Minthogy azonban kebli könyvelési osztályunk kimu­
tatása szerint a dézsi, nagysajói, marosi és görgényi egy­
házmegyékből még a múlt 1903. évről is állanak fenn
hátralékok, a folyó 1904. évről pedig az egyházmegyék
legnagyobb része hátralékos, felhívjuk az érdekelt esperes
aait, hogy az alább kitüntetendő hátraléki összegeket még
ez év folyamán feltétlenül küldessék be, mert az újabb
nyomtatvány-rendeléseknek mindaddig nem teszünk eleget,
mig a hátralékok teljesen törlesztve nincsenek.
A hátralékok a következők: Vajdahunyadi ehm. 57.50
k., gyulafehérvári ehm. 37.06 k., nagyenyedi ehm. 6.51 k.,
dési ehm. 44 90 k., széki ehm. 46.60 k., szilágy szóin oki
ehm. 132.42 k., nagysajói ehm. 57.68 k., marosi ehm.
100.96 k., görgényi ehm. 62.28 k., nagyszebeni ehm.
55.89 k., sepsi ehm. 109.02 k., orbai ehm. 50 f., kézdi
ehm. 30.70 k., Bodor Géza esperes 6 k. Kalotaszegi ehm.
39.80 k., romániai esperesség 142.60 k., kolozsvári espe­
res 20 kor.
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 21-én.
Dr. Bartók, Dr. Kádár János,
elnök. titkár.
Sz. 5737—1904.
ÉRTESÍTÉS
valamennyi egyházmegyénk espereséhez és kollégiumok
méltóságos t. elöljáróságaihoz.
A folyó év őszén tartott egyetemes konvent rendel­
kezése következtében kellő számú példányban kinyoma­
tott az országos ev. ref. lelkészi nyugdíjintézet létesítésére
vonatkozó előadói javaslat és egyházkerületünkhöz is le­
küldetett a füzetekből megfelelő mennyiség az egyház-
Kiadóhivatalunk egyházmegyénként csomagolva meg
fogja küldeni esperes aaihoz e munkálat kellő $zámu pél­
dányát, minélfogva kérjük esperes aait, hogy azokból egy-
egy példányt az esperesi levéltárba helyezni, egy-egy
példányt pedig az egyes anya-egyházaknak megküldeni
szíveskedjenek.
Rendelkezésre bocsátunk egyúttal az összes egyház­
megyéknek és összes kollégiumoknak 1—1 példányt a
zsinat adóügyi munkálataiból, megtekintés és irattári meg­
őrzés végett.
Kolozsvárt, 1904. decz. hó 22-én.
Dr. Bartók György, Kádár János,
elnök. titkár.