Bölcs Náthán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bölcs Náthán (németül: Nathan der Weise) a címe és címszereplője
Gotthold Ephraim Lessing ötfelvonásos drámai költeményének, amely Bölcs Náthán
1779-ben jelent meg és első ízben 1783. április 14-én mutattak be
Berlinben. A mű központi témája a vallási tolerancia, amely
legszembetűnőbben a harmadik felvonásban elhangzó parabolában
mutatkozik meg. Ez a parabola már Giovanni Boccaccio Dekameron-jában
is megtalálható. A három megkülönböztethetetlen gyűrűről szóló történet
legkorábbi ismert előfordulása 1100-ra tehető, valószínűleg az ibériai-
félszigeten élő szefárd zsidóktól származik. Szerb Antal szerint „ez a
drámai költemény a Felvilágosodás szellemének, a vallási türelemnek,
fajták közötti megértésnek, magasabb emberiességnek költői
kifejezése.”[1]
Az első kiadás címlapja
A Bölcs Náthán Lessing utolsó műve. A hátterében az a vita áll, amelyet
Lessing a hamburgi vezető lelkésszel, Johann Melchior Goezével Szerző Gotthold Ephraim
folytatott és amely odáig fajult, hogy a szerzőt részleges publikációs Lessing
tilalom fenyegette. A vita következtében Lessing a deizmussal kapcsolatos Eredeti cím Nathan der Weise
nézeteit ebben a drámában fejezte ki. A téma mindazonáltal már korábban,
Ország Németország
dokumentálhatóan legalább 1750 óta foglalkoztatta.
Nyelv német
Bölcs Náthán alakjában Lessing barátjának, Moses Mendelssohnnak, a
Műfaj dráma
zsidó felvilágosodás megalapozójának állított irodalmi emléket, „de ha
korában a zsidók nyomják el a keresztényeket, bizonyára egy bölcs Kiadás
keresztény lesz a darab hőse; mert nem a zsidót, hanem az embert védi, Kiadás 1779
akit embertársai embernél kevesebbnek tekintenek.”[1]
dátuma
Magyarországon először 1888-ban mutatták be a darabot a Nemzeti Fordító Zichy Antal, Lator
Színházban. Könyvként 1879-ben adták ki magyar nyelven először a László
Franklin-társulat gondozásában, Zichy Antal fordításában, később Lator
A Wikimédia Commons tartalmaz
László fordította magyarra a művet.
Bölcs Náthán témájú
médiaállományokat.

Tartalomjegyzék
Formai jegyek
Cselekmény
Jegyzetek
Fordítás
Források
Formai jegyek
A mű felépítése megfelel a klasszikus görög dráma szabályainak. Ehhez a következő elemek tartoznak:

anagnorisis (a hősök felismerése)

enjambement (az egyik verssorban kezdődő mondat tovább folytatódik a következő sorban)
stichomythia (két szereplő verssoronként váltakozó párbeszéde)
szónoki kérdések
minimális cselekmény
kevés rendezői utasítás
Lessing blank verse formában írta a drámai költeményt; ő honosította meg ezt az angol eredetű versformát a német irodalomban.
A mű öt felvonásra, azon belül jelenetekre tagolódik.

A Bölcs Náthán egyaránt tartalmaz tragikus és vígjátéki elemeket, de sem tragédiának, sem vígjátéknak nem nevezhető.

Cselekmény
A történet a harmadik keresztes hadjárat idejében játszódik, egy jeruzsálemi fegyverszünet során. Amikor a zsidó Náthán hazaér
üzleti útjáról megtudja, hogy nevelt lányát, Rechát egy templomos lovag mentette ki a tűzvészből. A lovag a saját életét a
muszlim uralkodónak, Szaladinnak köszönheti: egyedül neki kegyelmezett meg húsz fogoly közül, mivel Szaladint eltűnt öccsére
emlékeztette. Náthán meggyőzi a templomos lovagot, hogy látogassa meg őket, hogy a lánya köszönetet mondhasson.

Szaladin pénzügyi gondjai miatt magához hívatja Náthánt. Közben próbára teszi Náthán bölcsességét és megkérdezi tőle, melyik
az igaz vallás. Náthán a gyűrűkről szóló parabolával válaszol. Szaladin hamar rájön, hogy a történet a három monoteista vallás
egyenértékűségét fejezi ki. A történet hatása alatt megkéri Náthánt, hogy legyenek barátok. Öröme fokozódik, amikor Náthán
kölcsönt ajánl neki, anélkül, hogy kérnie kellett volna.

A templomos lovag beleszeret Rechába és feleségül szeretné venni. Amikor a templomos lovag keresztény gazdasszonyától
megtudja, hogy Recha keresztény szülők gyermeke és Náthán csak örökbe fogadta, a jeruzsálemi pátriárkához fordul, mivel
Náthán elég tartózkodóan reagál a házasság gondolatára. A templomos lovag ugyan csak feltételesen adja elő történetét, de a
pátriárka azonnal kerestetni kezdi a zsidót.

Az egyik szerzetes jegyzékéből végül kiderül, hogy a zsidó által felnevelt Recha és a keresztény templomos lovag testvérek, és
mindketten Szaladin öccsének gyermekei. Így tehát mindkettőjüknek a muszlim Szaladin a nagybátyja, ami ismét csak a vallások
rokonságát jelképezi.

Jegyzetek
1
1. Szerb, Antal. A világirodalom története. Budapest:
Magvető Könyvkiadó, 395. o.. ISBN 963-14-1484-

Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nathan der Weise című német Wikipédia-szócikk ezen változatának (http
s://de.wikipedia.org/wiki/Nathan_der_Weise?oldid=53712303) fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit
annak laptörténete sorolja fel.

Források
 A mű teljes szövege (https://web.archive.org/web/20080923210455/http://www.zeno.org/Literatur/M/Lessing,+Go
tthold+Ephraim/Dramen/Nathan+der+Weise) (németül)
Legeza Ilona ismertetője (https://web.archive.org/web/20071231060249/http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec
=li1251)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bölcs_Náthán&oldid=21868270”

A lap utolsó módosítása: 2019. október 29., 15:11

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.