Szergej Eisenstein: Montázstípusok. In: Forma és tartalom I. Budapest: MFIFA. 1964. 111–123.

Hogy jönnek szóba a montázstípusok?

A felhang-montázs vizsgálata kapcsán. Megkísérli megválaszolni a kérdést:
– lehetséges-e, hogy a felhang-montázs a montázsrendszerek dialektikus fejlődési foka?.

1.
Mi a metrikus montázs?
Az egyes felvételek abszolút hossza. Ismétlődő „mértékek.”
Ez a montázs mindegyik más alapja, a többi ennek a speciális változata.

Mi alapján történik a felvételek összekapcsolása?

A zenei ütemterv alapján.

Mi okozza a feszültséget?
A mechanikus gyorsítás okozza, melyet az egyes felvétel-részek megrövidítése eredményez.

Mivel kerül ellentétbe a képsor?

Az egyszerű számok törvényével.

Mi a túlzó példa?
Vertov: Tizenegyedik év. Benne az arány-beosztás csak leméréssel, közvetlen belátással azonban nem fogható
fel.

Mi a kapcsolat az ütem és az érzéki benyomás között?

Az ütem a felfogott benyomás része. Szervezi azt.
Hasonlata: az ütem szívdobbanást vihet a film és a közönség uniszónójába.

Milyen lehet tehát a metrikus montázs?

Egyszerű vagy bonyolult.

Van-e még fajtája?

Van: a képhosszak tartalmuktól függő váltakoztatása.
Pl. Október, Szentpétervár végnapjai

Mit eredményeznek a tartalmat az ütemnek alárendelő képsorok?

Szinonim felvételeket.

2.
Miben más a ritmikus montázs?
A tartalom itt nem az ütem alárendeltje.

Mi a mérce?
Az aktuális, a valóságos hossz.
(Nem pedig előre eldöntött metrikus formulák számtanilag meghatározott értékei.)

a kép sajátosságai + tervezett hossz => gyakorlati hossz

Mi a módszer?
A felvételen belüli mozgás számít. Mozoghatnak a tárgyak, vagy a néző tekintete, egy mozdulatlan tárgy
megfigyelésekor.
Szergej Eisenstein: Montázstípusok. In: Forma és tartalom I. Budapest: MFIFA. 1964. 111–123. 2

Mi történik akkor, ha a képek kombinációja összhangban van tartalmukkal?

Ez a teljes metrikus azonosság esete.
A feszültségfokozás itt nem csak az ütem betartásával érhető el, hanem annak megsértése árán is.

Melyik a leghatásosabb megoldás?

Ha egy új intenzívebb elemet iktatnak be egy lassabb, könnyen felfogható tempóba.
Példa: Patyomkin – „Ogyesszai lépcső”-jelenet képsora.
A katonák lábának dobogása felrúgja a metrikus beosztást.
A vágás üteme szinkronban van a dobogással; ritmustalanná válik. A gyerekkocsi gurulása adja az eltérő ritmust.
Hatás: felgyorsítja a lábak ütemét. Az ereszkedés guruló ereszkedésbe megy át.

Ellenpélda: Szentpétervár végnapjai –– a legegyszerűbb metrikus mértékkel

Mikor kell tehát a ritmikus montázs?

Bonyolultabb ritmikus igényű megoldások esetében nem elég a metrikus montázs, az ütemnek alkalmazkodnia
kell az egyes képek specifikus tartalmához.

3.
Mi a hangsúly-montázs?
Korábban még nem használt kifejezés; a ritmikus montázsokon túli megoldás.

Miben más ez, mint a ritmikus montázs?

Tágabb értelemben veszi a mozgás fogalmát.
Mozgás az egyes montázsrészek hatásainak összessége is.

Mire épít?
Itt az érzelmi hangsúly, a felvétel alaptónusa számít.

Mi okozhat problémát?
Ha felfoghatóságát impresszionisztikusnak bélyegzik.

Miért, hogyan megy végbe a hangsúly meghatározása?

Pl. „túl homályos” kép esetében – ez is mérhető; a fényrezgéssel kifejezhető matematikailag.
(fényhangsúly)

További példák?
Lányság, keménység – a vario használata
Patyomkin ködös képsora.
Ritmikus rezgések, melyek nem idéztek elő térbeli változást. Hozzá egy ritmikai domináns.
– fényrezgések, mely a moll-hangsorral rokoníthatók.

Régi és új: a mese és tradicionális formái közötti konfliktus. (Szent Grál helyett fölözőgép. Az „iparosítás oszlopa”
egy írógép. )
– az aratás moll-jellegét feloldja az eső dur-jellege
– színváltozások; sötétszürkétől a piszkosfehérig

4.
Miben más a felhang-montázs?
A hangsúly-montázstól az különbözteti meg, hogy figyelembe veszi a felvétel összes hatótényezőit.
Szergej Eisenstein: Montázstípusok. In: Forma és tartalom I. Budapest: MFIFA. 1964. 111–123. 3

Mitől előrelépés?
Az emocionális impresszió helyett a közvetlen, fiziológiai észlelést hozza.

Miben áll ez a montázs?

A kép alaptónusa és felhangja közötti konfliktusból.

Miben áll a montázs-szerkezet festőisége?

A montázson belüli konfliktus, mely nem a montázs maga.

Mi az igazi kinematográfia kezdete?

Mozgások és rezgések kinematikai módosulásainak konfliktusa.
Pl. alak – háttér festői konfliktusa
Különbözően megvilágított felvételek váltakozása; fényrezgések konfliktusa

Mire kell még ügyelni?

Tudni kell, milyen pszichofiziológiai hatást váltanak ki az egyes montázsok a nézőből.

A metrikus hatása:
Mivel szimpla mozgási erő jellemzi; a néző külsőségeiben is reprodukálja azt.

A ritmikus hatása:
Emocionális.

A tonális (hangsúlyos) hatása:

Magasabb rendű emocionális rezdülések.

A felhang-montázs hatása:
Leginkább a metrikusra emlékeztet, de ez a legintenzívebb.

Miért felhang-montázs a neve?

Zenei hasonlat: amikor a zenében meghalljuk a felhangokat.

A ritmus és hangsúly lényegében azonos kategória. A hangsúly a ritmusnak csupán egyik lépcsőfoka.

(Kitérő: Lenin a hegeli dialektikáról. )

Mi az intellektuális montázs?
A járulékos intellektuális hatások konfliktusban való egymásra helyezése.

Mi a hatása?
Magasabb idegközpontokban hat; a metrikushoz hasonló.

Voltaképpen: intellektuális felhang-montázs. Pl. istenek képsora az Októberből.

Cél: az intellektuális film.
Szergej Eisenstein: Montázstípusok. In: Forma és tartalom I. Budapest: MFIFA. 1964. 111–123. 4