Játékgyűjtemény

I. SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret

Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek ………………………………………………………………………………………. 4. oldal
Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás ……………………………………………………………………….. 13. oldal

Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások

Érzelmek, motivációk, beállítódás ………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 19.oldal
Akarati tényezők …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 23. oldal

II. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK

Kognitív szféra
Gondolkodási műveletek / Fogalomismeret, tájékozottság …………………………………………………………………………………………………. 28. oldal
Gondolkodási műveletek / Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás ……………………………………………………. 35. oldal
Pszichikus funkciók működése / Emlékezet …………………………………………………………………………………………………………………………. 39. oldal
Pszichikus funkciók működése / Képzelet ……………………………………………………………………………………………………………………………. 41. oldal
Érzékszervi szféra
Testsémaismeret ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 42. oldal
Hallásérzékelés ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 43. oldal

4
Látásérzékelés ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 50. oldal
Tapintásérzékelés ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 54. oldal
Koordinációs észlelés (test, kéz, szem, láb), kinesztetikus érzékelés, keresztcsatornák működése ……………………………………… 54. oldal

III. Verbális képességek

Nyelvhasználat
A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség …………………………………………………………………………………………………………………………………... 61. oldal
Verbális kommunikáció
Beszédértés ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 68. oldal
Nyelvi kifejezőkészség ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………... 70. oldal

IV. Testi képességek

Nagymozgások
Mozgáskoordináció, motoros képességek …………………………………………………………………………………………………………………………… 73. oldal
Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén ………………………………………………………………………………………………………… 75. oldal
Finommotorikus mozgások
Játék az ujjakkal …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………. 76. oldal

IRODALOMJEGYZÉK ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….. 82. oldal

4
SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK

Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret

Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képességek

I. szint II. szint III. szint
Ölbeli játékok

4
"Áspis, kerekes, útifüves, leveles, bíbola, bíbola, paccs-paccs-paccs."
(A tenyerébe köröket rajzolok, paccs-paccs-ra beleütögetek.)

"Hőc-hőc katona, ketten ülünk egy lóra, azon megyünk Budára, a budai vásárra. (lovagoltató)

"Üljél baba, térdemre, lovagoljunk Szegedre, ott árulják a rózsát, kapsz belőle bokrétát."
(lovagoltató)

"Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte-megfőzte, ez az iciri-piciri mind

megette!"
(ujjacska számoló)

"Lóga lába, lóga, nincsen semmi dóga, mert ha dóga vóna, a lába nem lógna."

4
"Zsipp-zsupp, kender zsupp, ha megázik, kidobjuk, zsupsz!" (Állva bölcsőtartásban megölelem,
ringatom, zsupsz-ra egy nagyot fordulok, vagy meglendítem.)

"Tapsi-tapsi mamának, cukrot/cicit ad a babának." (tapsoltató)

"Ciróka, maróka, mit főztél, kását, hova tetted, a pad alá, megette a pap macskája!" (cirógató)

"Csip-csip csóka, vak varjúcska, komámasszony kéreti a szekerét, nem adhatom oda, tyúkok ülnek
rajta, hess-hess-hess!" (kézmozgató) 4

"Egy-kettő-három-négy, te kis baba, hová mégy, nem megyek én messzire, csak a falu végire." (Erre
Társak nevének megismerése
„Töröm, töröm a mákot…” dalos játék
„Szembekötős cica”
A gyermekek (egerek), megkérdik a bekötött szemű cicától:
Egerek: „Macska, macska, mit keresel?”
Macska:”Egeret, egeret!”
Egerek:”Fogj meg engem, ha lehet!”
A macska elindul egeret fogni. Az egerek tapsolva mondják:
„Itt árulják a szilvát,
ropogtatják a magvát!”
Ha egyet megfogott, kérdik tőle az egerek:
Egerek:”Macska, macska, mit fogtál?”
Macska:”Egeret!”
Egerek:”Mi a neve?”
Macska: Igyekszik megnevezni, hogy kit fogott meg. Megtapogathatja, vagy
mondhatja: „Cincogj egyet!”, és akkor a hangból próbál következtetni, hogy ki
az.

„Hogy hívnak?” „Labdagurító” „Névszólító”

„Erdő, erdő gilice,
hallod-e, te picike,
mond meg kedves nevedet,
hogyan hívnak tégedet?”
Két párhuzamos vonal mentén a
gyermekek egymással szemben állnak.
Valamelyik gyermek egy labdát gurít a
másik oldalon álló gyermeknek, akit a
nevén szólít.
Körben ülünk a székeken, egy szék
üresen van. Aki mellett jobbról üres a
szék, az azt mondja:
„ A jobb oldali helyem szabad, jöjjön
ide Kati!” Kati odaül mellé, most más
gyermek mellett lesz üres a jobb oldali
szék, ő is odahív valakit.

4
„Koszorú, koszorú…” dalos játék Ki van a takaró alatt?”
Kiválasztunk egy „hunyót”, aki kimegy a csoportszobából. Egy másik gyermeket
takaróval letakarunk, hogy ne látsszon ki belőle semmi. Behívjuk a hunyót, majd
megkérjük a takaró alatt lévő gyermeket, hogy mondjon valamit (pl.: találd ki,
hogy ki vagyok). Ha sikerül beazonosítania a hangot adó gyermeket, akkor helyet
cserélhetnek. Aki még ügyesebb, az a hangját is elváltoztathatja.

„Tetszik a szomszédod?” „Ki hiányzik?” „Ki vagy?”

A gyerekek körben állnak. Az óvónő megkérdezi az egyik
gyerektől:”hogy tetszik a szomszédod?” Erre a megszólított
gyerek azt mondja: „nekem tetszik a szomszédom”, és
megnevezi a jobb és bal oldalán lévő gyerekeket, „de még
jobban tetszik”, és megnevez valakit a körben. Akit
megnevezett, az is megnevezi a két szomszédját, és mond
egy újabb nevet.
A gyermekek kört alakítanak,
kiválasztunk egy hunyót, aki a kör
közepére áll. Egy másik gyermeket
elbújtatunk. A többiek mondókára
körbe járnak.
„Az erdőben jártunk keltünk,
egy gyereket elvesztettünk,
mondd meg…(a hunyó neve)
mondd meg nekünk,
ki az, aki nincs itt velünk!”
A mondóka végén a bekötött szemű
gyermeknek ki kell találnia, vajon ki
hiányzik a társai közül. Ha sikerül
kitalálnia, akkor helyet cserélnek, ha
nem sikerül, akkor ő marad a hunyó.
A gyerekek körben állnak, kiválasztunk
egy gyermeket, akinek bekötjük a
szemét, és a kör közepére állítjuk.
Mondókára körbe járunk:
„Búzavirág koszorú,
ma senki sem szomorú,
találd el a nevemet,
elfoglalom helyedet!”
A mondóka végén a bekötött szemű
gyermek valakit megpróbál megfogni.
Jó alaposan megtapogatja, és
megpróbálja kitalálni, ki lehet az. Ha
sikerül neki, akkor helyet cserélhetnek,
ha nem, akkor újra ő lesz a kitaláló.

„Mellettem” „Bemutatkozós játék” „Névkígyó játék”

Körben ülünk, sorban mindenki megnevezi a bal, illetve a A gyermekek körben körbe ülnek, egy A feladat az, hogy minden gyermeknek
jobb oldali szomszédját. Ugyanígy mondhatja azt is, hogy az gyermek elindul a körön kívül és meg kell ismételnie az előtte

4
öltözőszekrénye x és y között, z mellett van. megérint valakit. Akit megérintett, az elhangzott neveket, és egy újabb
feláll és elindul ellentétes irányba. névvel ki kell egészítenie a sort.
Amikor összetalálkoznak, akkor kezet
fognak egymással és bemutatkoznak.
Pl.: -„Szervusz, Dani vagyok!”
-„Szervusz, Fanni vagyok!”
Majd közösen mondják: „Fussunk,
fussunk, fussunk!”, ezután
megfordulnak és visszafutnak oda,
ahonnan jöttek. A gyerekek a
párbeszéd végéig fogják egymás kezét
és nézzenek egymás szemébe.

Társak felismerése – hang alapján

„Koszorú, koszorú…”dalos játék
Nehezíteni lehet a játékot elváltoztatott … vagy érzelmi állapotot jellemző
hangszínnel, valamilyen hangszínadással.
állathangutánzással…

„Kéményseprő vagyok” „Kismadárka”

A gyermekek körbe járnak, egy gyermek
bekötött szemmel áll középen, és ha
egyet tapsol, akkor mindenki megáll. A
középen álló rámutat valakire, és
megkérdezi: „Hogy hívnak?” Akire
rámutatott, az egy vidám nevet mond,
és mozog is hozzá, pl. „Én vagyok a
kéményseprő!” Ha megismeri a kérdező
a hangja után a válaszolót, helyet
A gyermekek félkörben helyezkednek
el, néhány lépéssel előttük, nekik
háttal ül az egyik játékos. A
játékvezető úgy üljön a középső
gyermek mellé, hogy fejét az ő ölébe
hajthassa, Így biztos, hogy nem tud
majd leskelődni. Amikor a középső
gyermek azt mondja, hogy
„Kismadárka, adj egy hangot!”, akkor

4

Kapcsolatteremtés
Zenére, dalra
Szabad mozgás zenére, de úgy, hogy véletlenül se érintsük
meg egymást. Váratlanul elhallgat a zene, a gyerekek
belemerevednek abba a pozícióba, amelyben a csend találja
őket.
cserélnek.
Kapcsolatteremtés újabb zenedarabra,
csak az ujjak érintik egymást…, csak a
vállak érintik egymást.
4
a Játékvezető rámutat valakire, akinek
hangosan azt kell válaszolnia, hogy
„Kukurikij!”. A kérdező anélkül, hogy
hátranézne, Igyekszik kitalálni, hogy
melyik gyermek szólt. Ha eltalálta,
helyet cserélnek, és így folytatják
tovább a Játékot. Ha nem találta el,
akkor a játékvezető még kétszer
mutathat rá ugyan- erre a gyermekre.
Amennyiben a kérdező most sem
találta ki, akkor más gyermekre kell
mutatni. Csak akkor játszhatjuk ezt a
játékot, ha a gyermekek már jól
ismerik egymást és képesek a
hangokat megkülönböztetni.
Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy más
madárhangot adnak ki vagy pedig
elváltoztatják a saját hangjukat.
Mindenki által ismert dalra sétálunk a
csoportszobában, a dal egy sorára,
vagy ismétlődő dallamára meg kell
érintenünk a mellettünk elhaladó
vállát. A dal végén a játékot meg kell
ismételni úgy, hogy most meg is kell
figyelni azt, akit megérintettünk.
Emlékezni kell majd utólag, hogy kivel
találkoztunk.
„Gyere velem Sóvárra”
A gyermekek körbe állnak, a hívogató a körön kívül jár.
Valakit megérint, kezet fog vele, s ezt mondja: „Gyere velem
Sóvárra!”. Ekkor egymással ellenkező irányban haladva
megkerülik a kört. Aki előbb tér vissza, beáll a körbe, a
másik, pedig mint hívogató folytatja útját. A körüljáróknak
futni nem szabad, ezért igen meg kell szaporázniuk
lépteiket, vagy nagyokat kell lépniük, hogy előbb érjenek az
üres helyre.
Együttműködés
„Barackmag”
A gyermekek körbe állnak, arccal befelé
fordulva. Egy gyermek a körön kívül fut,
kezében van egy kendő, amelyet egy
gyermek háta mögött leejt. Hátranézni
csak akkor szabad, ha a kendővivő már
elhaladt. Aki észreveszi, hogy a kendő
mögötte fekszik, sietve felemeli, és
kergeti a ledobót. Ez a kör megkerülése
után beáll az üres helyre, a kergető
pedig ismét ledobja valahol a kendőt.
Ha a ledobó, megkerülve a kört,
visszatér a ledobott kendőhöz anélkül,
hogy az illető észrevette volna, hogy
mögötte fekszik, a figyelmetlen
gyermek lesz a „barackmag”, bemegy a
kör közepébe, és addig marad ott, míg
egy másik „barackmag” le nem váltja.
A körben állóknak nem szabad egymást
figyelmeztetniük, hogy hol a kendő.
4
„Kertészjáték”
Minden játékos választ magának egy
virágnevet. Körbe ülnek, középen ül a
kertész, és mondja:
-„Én vagyok a kertész,
nekem kell a nefelejcs!”
Helyet cserél a nefelejccsel, s most ezt
mondja:
-„Én vagyok a nefelejcs,
nekem kell a tulipán!”
Helyet cserél vele. Így tovább
mindaddig, míg minden virágra sor
kerül. Akkor az utolsó virág a kertészt
szólítja, aki felugrik a helyéről, és így
szól:
-„Én vagyok a kertész,
nekem kell az egész!”
Erre mind felugranak és forognak
maguk körül. Közben tapsol egyet a
kertész, és leül egy székre. A többiek
is igyekszenek egy-egy széket
elfoglalni. Akinek nem jut hely, annak
neve „kóró”.
Ugyanezt gyümölcsfák, vagy
veteményfélék nevével is játszhatják.
„Vigyázz, le ne essen!”
A gyermekek egy lepedő szélét fogják, a lepedőre egy labdát
rakunk. A lepedőt közösen elkezdik mozgatni, ügyelve arra,
hogy a labda le ne essen.
„Tenyértorony”
Először csak a jobb kezeket tornyozzuk fel, aztán a balt is.
Alulról kezdjük kihúzni őket, figyelve arra, mikor jövünk.
„Ide-oda”
Minden gyermek párt választ magának,
megfogják egymás kezét, majd leülnek
a földre. Amikor az óvónő bekapcsolja a
zenét, a gyerekeknek gyorsan fel kell
ugraniuk, és el kell válniuk egymástól.
Ha viszont az óvónő a zenét kikapcsolja,
akkor a pároknak gyorsan oda kell
futniuk egymáshoz, újra meg kell
fogniuk egymás kezét és le kell ülniük
„Álljunk fel együtt”
A gyermekek körben ülnek a
szőnyegen, egy kötél körül. Jelre
mindannyian megmarkolják a kötelet,
és húzni kezdik mindaddig, amíg együtt
fel nem tudnak állni.
„Tükörkép”
A résztvevők párokat alkotnak.
(Lehetőleg egyforma termetű
személyek kerüljenek egy párba.) Az
egyikük a „tükör”, a másik a tükör előtt
áll, s különböző mozdulatokat végez.
4
„Varázsragasztó”
A gyermekek párban állnak, majd
„varázsragasztóval” összeragasztják
magukat. Először csak egy kicsi
ragasztó kerül a saját térdükre, majd a
ragasztóval bekent térdüket
összeragasztják a társuk térdével, és
így próbálkoznak együtt járni. Ezután
a kezükkel óvatosan szétválasztják a
bekent, összeragadt térdüket, és
kezdődhet újra a játék. Pl.
összeragasztják a fülüket, csípőjüket,
vállaikat és így sétálnak.
„Keresem a párom”
Zenére a gyermekek szabadon
sétálgatnak a teremben. Az óvónő
különböző utasításokat mond: pl.
„Találják meg egymást a szőkék!”, „…
a hosszú hajúak!”, „…. a lányok!”, „…a
szoknyások!”, „… a nagycsoportosok!”
stb.
 (Beszélni nem lehet!) Ezt a párja
visszatükrözi. Kis idő múlva a párok
szerepet cserélnek.
Megjegyzés: fontos, hogy a játék alatt
nyugodt légkör uralkodják a teremben,
figyeljenek egymásra. Csak a feladat
végén beszélhetnek a párok egymással.

Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás

I. szint II. szint III. szint
„Vonulunk, kanyarodunk”
„Vonatozás” „Kígyó”
Ki van melletted? Sorakozáskor a gyerekek megnevezik, Két gyerek egymással szemben áll és A gyerekek sorba állnak, és megfogják
hogy ki áll mellettük. Énekelve körbejárunk, tekeredünk, megfogják egymás vállát. Egyikük mögé egymás derekát. Az első gyerek a
lehet akadályokat is kerülgetni. libasorban felsorakoznak a többiek, majd
kígyó feje, az utolsó pedig a farka lesz.
Tekeredik a kígyó… dalos játék megfogják egymás vállát. Az első gyerek a
A fej hol erre, hol arra tekeredik,
Kis, kis kígyó… dalos játék mozdony, ő hátrafelé megy. Sípoló hanggal
elindul a vonat és vonul, kanyarodik a kanyarokat ír le. Szeretné nagyon
Kőketánc… dalos játék
csoportban, a folyosón. Néha – amikor megfogni a kígyó farkát. A farok pedig
Mondókák:
állomásra érkezik – megáll. Tehetünk ki igyekszik kitérni a fej elől, ezért
„Körbe-körbe járunk,
akadályokat (szék, pad, asztal), melyeket megpróbál gyorsan a másik oldalra
(megyünk körbe, vagy forgunk)
különböző irányokban kell megkerülni. fordulni, mint ahonnan a veszély
azután megállunk.
Mondókák a vonatozáshoz: várható. A gyerekek törekednek arra,
(értelem szerűen megállunk)
„Megy a vonat, zakatol, Megy a vonat, hogy sorban maradjanak. Ha a kígyó
Hármat ugrunk: hopp, hopp, hopp! zakatol, elszakad, akkor érvénytelen lesz a
Dobbantunk is: dob, dob, dob!” meg is áll majd valahol. várnak reád fogás.
„Sétálunk, sétálunk” valahol,
„Sétálunk, sétálunk, Én vagyok a vasutas, Én vagyok a
egy kis dombra lecsücsülünk, vasutas,
cüccs!” te meg legyél az utas! te meg legyél
az utas!”

4
 „Megy a vonat kereke, „Megy a vonat
lefelé,
felfele, meg lefele. göndör füstje
felfelé.
Nyikorog meg nyekereg, Vizet iszik meg
nem áll,
örülnek a gyerekek!” míg Petike fel
nem száll.”

„Szoborjáték”
„Szembekötős”
A gyerekek szabadon futkároznak a teremben, mindaddig,
Egy gyereknek bekötjük a szemét, majd
amíg meg nem szólal valamilyen jel. Ekkor hirtelen
meg is forgatjuk. Maga körül
megállnak, és igyekeznek megtalálni önmagukat, ami az ő
tapogatózva megpróbál megfogni
számukra a tér középpontját jelenti.
valakit. A többiek apró jelekkel
segíthetik, pl. taps, sziszegés stb.
„Bújócska”
A hunyó a falhoz, fához támaszkodva
számol 10-ig. Közben a gyerekek
elbújnak a csoportszobában, vagy az
udvaron. A számolás végén elkezdi
keresni az elbújt gyerekeket. Akit
megtalál, annak a nevét (jelét)
hangosan mondja.

„Erre-arra”
„Hol lehetünk?” „Hol vagyok?”
A játékot inkább az udvaron, füves helyen játsszuk. A
Az óvónő mesélni kezd a gyerekeknek a A gyerekek a szőnyegen állnak.
gyerekek láncban állnak, megfogják egymás kezét. Az elöl
csoportszobáról, hogy pl. milyen Egyiküknek bekötjük a szemét, és a
álló vezeti a többieket az udvaron, erre-arra kanyarodva,
játékok, bútorok, játszóhelyek vannak, kör közepére állítjuk. Ha valamelyik
majd hirtelen megáll – lábát megtámasztva - , és meghúzza
vagy az udvarról (homokozó, mászóka gyerekhez hozzáér, az elvezeti a
a láncot. A végén álló gyerekeknek nagyon kell
stb.). A gyerekek feladata, hogy csoportszobában valahová. A bekötött
ügyeskedniük, hogy el ne essenek!
próbálják meg kitalálni, hol lehet az a szemű gyerek feladata tapintással
hely, amiről az óvónő mesélt. kitalálni, hogy a csoportszoba melyik
részére vezették.

4
„Árvíz”
A gyermekek tágas körben ülnek. A játékvezető különböző
vezényszavára a játszóknak más és más feladatokat kell
elvégezniük. „Árvíz”-nél mindenki feláll a székére, nehogy
vizes legyen a lába. „Tűz”-nél a földre guggolnak, hogy
tábortüzet gyújtsanak. „Hó vihar”-nál mindenki hazamegy,
vagyis a székére leül, és felhúzott lábát átölelve melegszik.
„Jön a medve” kiáltásnál pedig a játékvezetőhöz futnak
védelemért.
A játék megismertetésénél csak két vezényszót használjunk.
Ha már ezeket jól ismerik, bővítsük először három, majd
később négy szavasra a játékot. A vezényszó elhangzása
után ne beszéljenek, hanem cselekedjenek. Egymást ne
figyelmeztessék, ha hibáznak, hanem mindenki a saját
elhatározásából gyorsan tegye azt, amit jónak lát. Ügyes
vezetéssel élénkké és változatossá tehetjük a játékot, mely
kis helyen, rövid idő alatt jól megmozgatja a gyermekeket.
Érdekes változata ennek a játéknak a következő: A
játékvezető behunyja a szemét mintha aludna, és azt
mondja, hogy „Behunyom a szemem és azt mondom, hogy
pl. „árvíz”. Ekkor a gyermekek, nehogy a játékvezetőt
felébresszék, egészen halkan és óvatosan mozognak. Amikor
teljes lesz a csend, kinyitjuk a szemünket, és csodálkozó
arcot mutatunk, mintha nem értenénk, hogyan kerültek pI.
„árvíz”-ből „tűz”-be. A „jön a medvé”-nél pedig úgy
csinálunk, mintha megijednénk a körülöttünk álló
gyermekektől.
„Megy a repülő”
A szoba két oldalán egymással szemben
foglaljanak helyet a gyermekek. Sorba
mindenkit megkérdezünk, hogy mit
szeretne utánozni. Csak olyant lehet
választani, amit hanggal vagy
mozdulattal utánozni lehet, Pl. autót,
repülőgépet, gólyát, mackót, katonát
stb. A játékvezető hangosan mondja az
egyik választott nevet, p1. repülő. Ekkor
ez a gyermek feláll, és búgva, kezét
széttárva átmegy a túlsó oldalra, és ott
leül. Ha már ezt értik, akkor különböző
feladatot mondhatunk, p1. az autónak
azt, hogy menj a kutyáért, ültesd be és
hozd vissza. Bátortalan, félénk
gyermekek számára Jó alkalom, hogy
hozzászokjanak az önálló szerepléshez.
Ha sok gyermekkel játszunk, egyszerre
többnek is adhatunk feladatot.
4
„Nyuszi pajtás”
A játékosok körben ülnek. A
játékvezető gyermek egyik társa felé
fordul és megkérdezi:
-Nyuszi pajtás, hogy vagy?
A kérdezett azt feleli:
- Köszönöm, jól!
A kérdező tovább kérdez:
- És hogy van a szomszédod?
- Nem tudom, majd megkérdezem!
Erre a "nyuszi pajtás" odafordul a
szomszédjához és más állatnevet
mondva kérdi:
- Róka pajtás, hogy vagy?
Így kérdezik egymást sorban a
gyermekek. Mindenkinek nagyon kell
figyelni, mert az állatneveket nem
szabad ismételni.
 „Lepkefogó”
A játék leírása: felállás szétszórt
alakzatban. Két gyermek kézfogással
„lepkehálót” alakít. Jelre a többiek
szerteszéjjel futkároznak, a kijelölt két
gyermek pedig igyekszik úgy megfogni a
menekülőket, hogy azt a karjaik közé
zárják. Akit megfogtak az óvónőhöz
megy, a két gyerek pedig folytatja a
bekerítést, vagyis az üldözést. Ha az
óvónőnél már két megfogott gyermek
van, közli, hogy elenged egy második
„lepkehálót” is. Ekkor már két pár
üldözi a menekülőket. Három-négy
ilyen „lepkehálót” alakíthatunk. Az az
ügyes, akinek sikerült a lepkehálóktól
megmenekülni.
„Keresd meg a párját!”
„Ragadós játék” „ Találd meg!”
A csoportszobában olyan tárgyakat keresünk, amiből több is
A teremben össze-vissza sétálnak a Egy gyereknek bekötjük a szemét, és
van. felmutatjuk az általunk kiválasztott tárgyat, pl.
gyerekek. Közben mindent instrukciókat adunk neki, hogy mit
kistányért, és megkérjük a gyerekeket, hogy keressék meg a
megtapogatnak, megszagolnak. Ha az keressen meg a csoportszobában, pl.
csoportszobában a párját.
óvónő halkan „huu”-t mond, akkor kockatartó láda, babakonyha stb.

4
 mindenki odaragad, ahol éppen van,
mindaddig, amíg „haa”-t nem mond. Ha
már jól megy, különböző testrészekkel
is oda lehet ragadni, pl. térddel,
popóval, könyökkel, lábbal is.
Nagyobbak már egymáshoz is
ragadhatnak, ilyenkor feladatokat
adunk, pl. „ragadj ahhoz, aki nem lány;
aki hosszú hajú”stb.
„Keress ilyet!”
Egy papírlapra különböző formákat
rajzolunk (kör, téglalap, háromszög
stb.). A gyerekek feladata az, hogy
keressenek a csoportszobában olyan
formájú tárgyakat, amit az óvónő
éppen felmutat.

„Toronyépítő”
„Virágneves”
A gyermekek bekötött szemmel építenek tornyot, várat
Választunk egy gazdasszonyt, egy angyalt és egy ördögöt. A gazdasszony a
építőelemekből.
többieknek virágneveket ad, de úgy, hogy az angyal és az ördög ne hallja. Amikor
Fejlődik tapintásuk, térészlelésük, azáltal, hogyan helyezik
kész, szól, hogy jöhet az angyal. Jön is, és ő kezdi a beszélgetést a
egymásra az elemeket, Vigyázva, hogy azok stabilan álljanak.
Sok türelmet, kitartást igényelnek. gazdasszonnyal.
Csingilingi!
Játszhatjuk úgy is, hogy egy gyermek épít talán 5-6 elemből, Ki van kint?
ennyihez még lehet türelme -‚a többiek csendben figyelik, Az angyal az aranypálcával!
ha kész, kifejezik örömüket tapssal, ujjongással. Ahogy Mit akar?
csendben figyelik társukat, meg tanulnak alkalmazkodni a Virágot!
helyzethez, a társukhoz, fejlődhet a közös, az összetartozó, Milyet?
az együtt érző viselkedésük Erre az angyal mond három virágnevet. Ha van olyan, akit így hívnak, az megy az
angyalhoz, ha nincsen, a gazdasszony azt mondja: „Kiszáradt a kiskertemből!”
Ezután az angyal elmegy, jön az ördög, és most ő beszél a gazdasszonnyal:
Dirr-durr!
Ki van kint?
Az ördög a vasvillával!
Mit akar?
Virágot!

4
 Milyet?
Most az ördög találgat úgy, mint az előbb az angyal.
Addig játsszuk, amíg minden virágot elvisz vagy az angyal vagy az ördög.

Érzelmek, motivációk, beállítódás, akarati megnyilvánulások

Érzelmek, motivációk, beállítódás

I. szint II. szint III. szint

4
„Játékos méricskélés” „Ki alacsonyabb?”
Fessünk egy fát a gyerekekkel a falra (vagy papírból vágjuk ki és erősítsük a falhoz). Mindenki Körben ülünk, egy gyereknek bekötjük a
készít egy szép színes falevelet, vagy termést, amire a jeleket rajzoljuk. Majd összemérik szemét, és középre állítjuk. majd két másik
magukat egyenként a fával, és a megfelelő helyre ragasztjuk a leveleket. megnézzük, hogy ki a gyereket csendben odaállítunk mellé. Az a
legmagasabb, legalacsonyabb stb. feladata, hogy tapogatással kell
megállapítania, ki az alacsonyabb kettejük
közül. Addig játsszuk, míg mindenkire jut
szerep.

„Telefonos játék” „Figyeld meg!” „Milyen ruhában?”

Az óvónő egy gyerek külső tulajdonságait
sorolja egy játéktelefonba. Ha az a gyerek
felismeri magát, akiről szó van, akkor
beleszól, hogy „halló”.
A gyerekek a szőnyegen ülnek, az óvónő
kiválaszt valakit közülük, majd kérdéseket tesz
fel neki. Pl. kinek van barna szeme, hosszú haja,
szoknyája…? A gyerek ekkor mindenkit sorra, jó
alaposan megnéz, és még mielőtt a következő
pajtáshoz lépne, elmondja, hogy a megfigyelt
gyereknek van vagy nincs az a tulajdonsága,
amit az óvó néni kérdezett.
A gyerekek a teremben-körben ülnek. Egy
gyereket kiválasztunk közülük, aki az ülő
társait jó alaposan megnézi, majd háttal ülve
nekik – valamelyik társára visszagondolva –
elkezdi sorolni a külső jegyeit. Aki ez alapján
magára ismer, az felteszi a kezét.

„Kútba estem” „Vándor-játék” „Utazunk”

A gyermekek tágas körben helyezkedjenek
el. Középen tegyünk egy hajtókarikát a
földre, ha ez nincs, rajzoljunk kört, amely a
kutat jelképezi. Valaki ugorjon be a kútba,
és ott guggoljon le, majd mondja ezt: kútba
estem!
A többiek megkérdezik: Hány méterre? Egy
számot mondva feleli, pl.: öt. Ekkor a
Körben ülnek, és különböző dolgok vándorolnak
körbe. Vándor puszi, vándor simi (simogatás),
vándor pisze (piszézés), de lehet akár ritmus is,
ami körbejár. Lehet szó, vagy, illetve mély
hangon ejtve, lassan, vagy gyorsan mondva,
esetleg ezekből átmenetet képezve. De
vándorolhat a csak a képzeletünkbe a
tenyerünkben lévő puha kismadár, csúszós
A székeket szorosan egymás mellé felállítjuk,
négyzet alakban. Ez lesz a busz. Sorra szállnak
fel az utasok, és amikor már mindenki fent van
(áll a széken), az óvónő a szélről elvesz egy-
egy széket. Az utasoknak össze kell húzódniuk,
egymást megtartaniuk.
Nagy figyelmet, egyensúlyérzéket, ügyességet

4
gyermekek annyiszor tapsolnak, ahányat
mondott. Ezután megkérdezik: Ki húzzon ki?
Akinek a nevét mondja, az odamegy a kút
széléhez, és két kézzel kihúzza a kútban
levőt. Most helyet cserélnek, és aki kihúzta
társát, az ugrik a kútba. Így megy ez addig,
míg mindenki sorra nem kerül. A baráti
kapcsolatok elmélyítésére jó lehetőséget
nyújt ez a játék. Rendszerint a legjobb
barátok közül neveznek meg valakit. Aki
már egyszer sorra került, az ne következzék
addig, míg mindegyik nem esett a kútba.
„Ravasz róka”
A gyerekek szemüket behunyva kis körbe
állnak. Az óvó néni körbe járva az egyik
gyereket megérinti: „Te leszel a ravasz
róka!”
A gyerekek kinyitják a szemüket, és
háromszor megkérdezik: ”Hol vagy. te
ravasz róka?” A róka hallgat. Háromszori
kérdezés után a róka azt feleli: „ Itt vagyok!”
és kergetni kezdi a gyerekeket, hogy
megfogja őket.
A játék háromszor ismétlődik. Mindig
megszámlálják, hány gyermeket fogott meg
a róka, a játék végén kiderül, hogy melyik
róka volt a legügyesebb.
béka, tüskés sün. Kezdetben óvónő indítja a
kört és nála ér véget, később azonban
gyermekre is rábízhatjuk az indítást.
Ezek a játékok rengeteget segítenek a gátlások
leküzdésében, egymás elfogadásban, a nemek
közötti feszültség oldásában, illetve
kialakulásának megakadályozásában.
„Egérfogó”
Néhányan kört alkotnak, ez az „egérfogó”. A
többiek szabadon szaladgálnak az egérfogón
keresztül. Az óvónő jelére az egérfogót alkotó
gyerekek felemelt, összefogott kezeiket hirtelen
leeresztik (az egérfogó becsukódik), és senkit
sem engednek ki. Akit így elfogtak, maga is beáll
a körbe. A játék addig folytatódik, amíg
lassanként minden gyerek a körben áll.
A gyerekek csak két-két társuk felemelt keze
alatt futhatnak keresztül, a kört megszakítaniuk
nem szabad.
Az egérfogó lezárása úgy is történhet, hogy a
gyerekek hirtelen leülnek, és lábaikat
előrenyújtják.
4
igénylő feladat, ezért csak nagy- csoportban
ajánlom. Pozitívuma, hogy Ilyenkor a
csoportban egyébként periférián lévő
gyermeket is átölelik, vigyáznak rá, nehogy
leessen, tehát az érzelemmel teli, testközeli
kapcsolat szinte automatikusan jön létre.
„Halászás”
Kiszámolással megválasztják a halászt, aki
szalad a halak után. Akit megérint, azzal társul,
és egymás kezét fogva kergetik tovább a
halakat.
A következő fogás után már hárman
halásznak, de most érintés helyett be kell
keríteni a halakat. Amíg a két szélső halász
nem zárta be a hálót, a halak kibújhatnak.
Ha elengedik egymás kezét, a fogás
érvénytelen. Ilyenkor a halak kiabálják: „Nem
ér a fogás, lyukas hálóval nem lehet halat
fogni!”
Minden bekerített hal a hálóhoz csatlakozik; a
halak egyre fogynak, a háló nő. Ha sok a
halász, jobb két kisebb hálót kialakítani. Az a
 győztes, akit a halászok utoljára fognak meg.

„Portré” „Egyszavas”
Csomagolópapírra, vagy kiselejtezett lepedőre fejnagyságnyi kerek nyílásokat vágunk. A A játék lényege: egyszerű gondolatok
gyerekek kidugják a fejüket, s olyan képet vágnak, amilyen nekik tetszik: jókedvűt, durcást, közvetítése egy szóval, más-más hangsúllyal,
mérgeset stb. Mi „lefényképezzük őket, majd megbeszéljük, kinek mit fejezett ki az arca. hangulati háttérrel. Észre vétetjük, hogy
Lehet „versenyt” rendezni az egyes hangulatok mimikai ábrázolásából: ki tudja a legbutább, azonos szóval (akár egy névvel is) tudunk
legszelídebb, legviccesebb, legszomorúbb stb. képet vágni. különböző érzelmi tartalmakat – kérést,

4

„Köszönős játék”
Kicsiknél a játék előzménye állatutánzás
lehet. Ebből nő ki a játék: az állatok
találkoznak az erdőben, köszöntik egymást
– először csak állathangjukkal, később egy-
két mondatos párbeszéddel is
megtoldhatják.
Mielőtt elindulna a játék, megbeszélhetjük a
gyerekekkel, vajon miről is válthatnak szót
az erdőben találkozó álltok:
táplálékszerzésről, kicsinyeikről, félelmeikről
stb.
kérdést, parancsot, mérgelődést, örömet,
„Köszönős játék” szomorúságot, félelmet, csodálkozást –
Köszöntsük egymást képzelt szituációban! kifejezni.
Kezdhetjük a játékot legősibb
Képzeljük el, hogy kimegyünk a piacra,
egyszómondatunkkal:”Mama!” Azután
játszótérre, vasútállomásra, s akár ott, akár jöhetnek a legegyszerűbbnek látszók „igen”,
útközben ismerőssel, baráttal, rokonnal stb. „nem”, „persze”, „bizony”, illetve bármely
találkozunk. Mindenki más-más pontról – a más egyszómondat: „Gyere!”, „Elmegyek”.
saját házából- indul, s annak köszön, akit „Fáj”. „Örülök”. „Várok”. „Csend”. stb.
„kiszemelt” (a szó szoros értelmében) magának,
vagy aki szembejön vele.
Játszhatjuk minden megkötés nélkül, de olyan
szabállyal is, hogy kétszer egymás után nem
szabad egyformán köszönni. Osszuk a
gyerekeket két csoportra: vagy úgy játsszuk,
hogy először a „piros csapat” tagjai köszönnek,
s a „kékek” a köszönés módjáról kitalálják, kinek
a szerepét szánta „piros” partnerük, vagy úgy,
hogy a gyerekek egy kisebb csoportja legyen
megfigyelő; a többi gyerek játssza a köszönést, s
majd a megfigyelők elmondják, hányféle
köszönést hallottak, ebből a köszöntött gyerek
milyen szerepére következtetnek stb.
4

„Figyelj a jelre”
Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy futást
játszunk, miközben jelre meg kell állni. De
figyelni kell, mit mutat a jel, mert piros kendő
lobogtatására a fiúk, kék kendőre pedig a
lányok állnak meg. Ha a kendőt leengedjük,
tovább futhatnak. Nehezíthetjük a játékot azzal,
hogy mindkét kendő felmutatásával mindenki
egyszerre megáll.
Bonyolíthatjuk a játékot azzal, hogy hallás útján
szerzett utasításra a látás segítségével
cselekedjenek. Például tapsra a zoknisok az
asztal alá bújnak, majd újabb jelre a
hosszúnadrágosok a szőnyegre sietnek.
4
„Köszönős játék”
Néhány pár külön-külön is bemutatja a
találkozást és a köszönést. Ezt közös
megbeszélés követi: ki kit köszöntött? Milyen
hangulatban? Milyen szándékkal? Hogyan
köszönhetett volna még? Hogyan köszönnek
gyerekek gyereknek, gyerekek felnőttnek,
felnőttek egymásnak, felnőttek gyerekeknek?
Hogyan köszöntek régebben? Hogyan
köszönnek falun? Milyen köszönéseket
ismerünk a népmesékből? Hogyan köszönnek
papnak, idegennek?
„Kelj fel, Jancsi!”
A játszók egy sorban felállnak egymás mellett
a játékterület egyik szélén. Tőlük kb. 25—30
lépésre áll, velük szembe fordulva az egyik
gyermek. Ő az első pajtásának mondja:,, Kelj
fel, Jancsi!”, mire az megkérdezi: „Hány
órára?” Ezután mond egy számot, és utána
egy lépésfajtát, amit az illetőnek meg kell
tenni. Ilyen lehet Pl. három tyúklépésre. két
óriás- lépésre, hét békaugrásra, egy forgásra,
két cintányérra (levegőben meg- fordulás)
vagy maradj a házban (helyben marad). Most
a következő gyerekkel megismétlődik
Ugyanez, majd így megy tovább a játék. Ha

I. szint
Kaparászó egerek”
Egyik gyermek a "macska" az asztal alatt. A
többiek az "egerek", az asztal körül állnak,
kezükkel az asztalt kaparják. A macska egy
óvatlan pillanatban kezével odakap az asztal
tetejére. Ha valakinek a kezét sikerül
megfognia, helyet cserél vele. Ha nem,
továbbra is ő marad a cica.
„Érj utol kakaska!”
Három gyerek egymás kezét fogja,
mégpedig úgy, hogy a két szélső arccal
Ebben a variációban a gyermekek olyan
tulajdonságokat fedeznek fel önmagukon,
amelyeket, ha összehasonlítanak más
gyerekekkel, megegyező lehet. Öröm hallgatni,
amikor mondják: „Szia zoknis!”, Szia
hosszúnadrágos!”
Akarati tényezők
II. szint
„Tréfás játék”
A gyermekek széken ülnek. Az óvónő kiválaszt
egyet közülük és a többiek elé állítja. A kiállított
gyermek különböző nevettető mozdulatokat
végez, vagy tréfákat mond. A gyermekeknek
azonban mindezt komolyan kell végignézniük,
illetve hallgatniuk. Aki nevet, kiesik a játékból.
„Szoborállítgató”
A játékosok libasorban állnak fel. A
„szoborállítgató”, akit kiszámolóval választanak,
4
mindenki Sorra került, akkor elölről folytatják.
Győz az, aki először ér a túlsó oldalra az
irányító mellé. Minthogy ennél a játéknál nem
egészen az ügyesség dönt, hanem az egyéni
kedvezmények, nem igazságos a győzelem.
Mégis jó fegyelmező — erős figyelemre van
szükség —‚ amellett humorosan is lehet
irányítani, a barátoknak nyújtott kedvezmény
pedig erős összetartozási érzést fejleszt.
III. szint
„Az észrevétlen tárgy”
A gyermekek háttal állnak a terem egyik
részében, távol a játékvezetőtől. A játékvezető
ez alatt valamilyen tárgyat (kulcsot, gombot,
fésűt) jól látható helyre tesz. Ez után jelt ad a
játékosoknak, hogy keressék meg a tárgyat.
Aki észreveszi, hogy hol van, nem nyúl hozzá,
hanem szép csendben odamegy a
játékvezetőhöz, a fülébe súgja, majd leül a
helyére. Rendben minden játékos észreveszi a
tárgyat. Aki elsőnek vette észre, az lesz az új
játékvezető.
„Cica-mica”
Az egyik játékosnak (ő a cica), bekötjük a
szemét. A többiek körülötte szaladgálnak, ők
ellentétes irányban álljon. A középső
mintegy tengelyt alkotva egy helyben forog,
a két szélső pedig egymást kergetve szalad
körülötte, miközben mondogatják: "Érj utol
kakaska, kendermagos tyúkocska, is."
Addig forognak, amíg az egyik kergető el
nem éri a másikat.
„Repüljenek a pillangók!”
Többszínű, csuklóra erősíthető pillangókat
kapnak a bal csuklójukra. Szabadon
repdesnek a teremben, közben figyelik,
milyen színű korongot mutat fel az óvónő. A
színnel megegyező lepkék a szőnyegre
szállnak. Amikor már minden lepke
megérkezett, megismételhetjük a játékot.
„Keresd a párját”
Sok-sok kártyát készítünk, amelyekre színes
virágokat rajzolunk, mindegyikre csak egyet,
mindegyik fajtából kettőt, és ezeket az
asztal közepére tesszük. A gyerekek kezükbe
vesznek egy kártyát és sorba, ahogyan
kezüknél fogva sorban ellódítja a játékosokat,
akik a mozgás befejezése után mozdulatlanul,
szoborszerűen megmerevednek különböző
pózokban, és úgy maradnak addig, míg az
utolsót is ellódította a szoborállítgató.
A többiek a nézők, a végén megtapsolják a
szoborcsoportot.
Ezután a szoborállítgató egyenként nevetteti a
szobrokat:aki komoly marad, az lesz az új
szoborállítgató.
„Vonatozzunk”
A gyerekek vonatjegyet vásárolnak. Először két,
majd három vonatot is indíthatunk. A
mozdonyokra megkülönböztető jelzést teszünk,
például piros, sárga, kék labda rajzából. A
gyerekek vonatjegyein is ezek a jelzések
találhatók. Csak azzal a vonattal utazhatnak,
amelynek a jelzése megegyezik a jegyükön lévő
rajzzal. Másik vonaton is utazhatnak, ha új, azzal
megegyező jegyet váltanak.
„Keresd a párját a zsákban!”
Különböző játékokat, 4-5 félét gyűjtünk a
szőnyegre. Válogatás útján csak azok maradnak,
amelyekből két azonos darab van, a többiek
visszakerülnek a helyükre. A játékhoz szükséges
eszközpárok egyikét zsákba tesszük, a másik a
4
az egerek. A cica igyekszik egeret fogni. Ha
sikerül, a következő párbeszédre kerül sor:
- Cica-mica mit fogtál?
- Egy kis egeret!
- Megegyem, vagy meghagyjam?
- Hagyd meg szegényt, mert csak egy éves!
Erre a cica elengedi, de ha harmadszor is
megérinti, (három éves), akkor ő lesz az új
cica.
„Fogójáték”
A gyerekek lassú mozgással, halk énekléssel
kerülgetik a bekötött szemű fogót, akinek ha
valakit megfog, tapintással a külső jellemzők
alapján ki kell találnia, kit fogott meg. A játék
új fogóval, új dallal ismételhető.
Ha szükséges, előzetesen jól nézzék meg
egymást, keressenek olyan jellemzőket,
amelyek majd segíthetik a játék menetét.
„Melyik lehet a párja?”
A „Keresd a párját” játék bonyolultabb
formája, ha az asztalon elhelyezett kártyák
virágai nem látszanak, lefordítva helyezzük el
azokat. A játékban mindig csak egyet
hasonlíthatnak össze a kezükben lévő virággal,
ülnek, mindenki keresi a kezében lévő
virágkártya párját.
Ha megtalálta, maga elé teszi és újat húz.
Ha nem találja, megnézi, melyik társa tartja
a kezében, attól elkéri, aki helyette másikat
vesz középről. A játékot addig játszhatjuk,
míg elfogynak a kártyák. Majd megnézzük,
hogy megtalálta-e mindenki a megfelelő,
azaz azonos kártyákat.
„Fuss haza!”
A játékmaci köré kötéllel kört alakítunk, ez a
ház. A gyermekek körbe futnak menetirány
szerint a ház körül. Jelre be futnak a házba.
Aki elsőnek ugrik be a házba, az a győztes.
„Esik eső”
Rajzolunk egy kört, azaz egy „odút” a földre.
Megjelöljük a játéktér határait. A
gyermekek, a „verebek” szabadon ugrálnak
páros lábbal, csípőre tett kézzel az „odú”
körül. Az óvónő elkiáltja: „Esik az eső!”, erre
a „verebeknek” be kell szökdelniük az
szőnyegen marad. Az óvónő, vagy egy gyerek
kiválaszt egy játékot, kezében tartja, míg egy
másik gyerek a zsákból kiveszi ugyanazt.
Játszhatjuk úgy is, hogy , hogy az összegyűjtött
játékokat egy takaró alá gyűjtjük, egy gyerek
addig tapogatja azokat, míg két egyformát talál,
azokat felmutatja, hogy mások is
értelmezhessék az eredményt.
„Tűz, víz!”
A gyerekek lassú tempóban futkároznak. Jelre
megállnak.”Tűz” felkiáltásra hasra fekszenek a
talajon. „Víz”felkiáltásra másznak a bordásfalra,
vagy székre állnak. Ismétlés egymás után. A
játék bővíthető „Föld”, „Ég”, „Levegő” stb.
szavakkal, különböző testhelyzetek felvételével
nagyobbak játékában.
„Féltek a farkastól?”
A gyermekek a játszótér egyik oldalán felállnak,
velük szemben, legalább 25 lépésre egyikük
mint farkas áll.
A farkas kérdezi a gyermekektől: „Féltek a
farkast6l?” Ha azt felelik, hogy „Igen”, akkor a
farkas válasza: „Akkor megyek én”, és elindul a
4
ha azonosak, maguk elé tehetik azokat, ha
nem, visszateszik a helyére, majd ha ismét
sorra kerülnek, próbálkozhatnak újra. Így
tovább tart a játék, de jobban figyelik egymást
és a felmutatott kártyát, állandóan benne
élnek az összehasonlításokban, és drukkolnak
a győzelemért.
Bonyolíthatjuk a játékot azzal, hogy olyan
kártyapárokat is elhelyezünk az asztalon,
amelyeken a virágok rajza valamiben hiányos,
erre is figyelni kell a párosítás során.
„Szalagfogó”
A gyerekek szétszórt elhelyezkedésben
futkároznak. A fogó a gyerekeken levő
szalagokat próbálja megszerezni. Az a játékos
győz, akinek a szalagja megmarad a játék
végéig. Akitől a fogó a szalagot megszerzi, kiáll
a játékból.
„Karmesterjáték (ki a kezdeményező?)”
A csoport tagjai körben ülnek. Egy gyereket
kiküldenek, és a benn maradók megegyeznek
a karmester személyében. Az ő feladata
elkezdeni a mozdulatokat, melyeket a körben
ülők lehetőleg azonnal utánoznak. A kint (egy)
levő gyereket behívják, neki kell kitalálnia, ki a
„odúba”. Aki utoljára ér az „odúba”, az
kiesik.
Változtatni lehet a játékszabályon, pl.
kijelölünk egy fogót, egy „macskát”, aki
verebekre vadászik. A páros lábon ugrálás,
mint szabály megmarad.
gyermekek felé. Ha azt mondják, hogy „Nem”, „karmester”.
akkor a farkas kiáltja: „Akkor gyertek ti!” és Érdekesebbé tehető a gyakorlat ének- vagy
akkora gyermekek közelednek feléje. A zeneszóval. Így a mozdulatok is ritmusosabbak
gyerekek a választ előre megbeszélik, hogy lehetnek.
mindannyian ugyanazt feleljék, vagy pedig egy
vezért választanak, akinek a feleletét mondják
ők is. A farkas igyekszik valakit megfogni. Ha
sikerült, a megfogott lesz az új farkas, ha nem
sikerül, ő marad továbbra is.

„Cicák és egerek” „Horgászós” „Kidobó”

Három-négy lépésre egymástól húzzunk két
párhuzamos vonalat, ez az árok. A
gyereklétszámtól függően egy vagy több
cica áll be. Az egerek az egyik oldalról a
másikra átfutkosnak, és közben
mondogatják: „Ha Jó cica volna, egeret is
fogna”. Akit megfogtak, az szerepet cserél a
cicával.
A gyermekek körbe ülnek, kezüket térdük fölött
nyújtva tartják. Egyikük a horgász, aki körbe
megy, és sorba simogatja a „halacskákat”,
vagyis a kezeket, miközben mondja: Horgászok.
horgászok, kis halacskák hol vagytok? Az utolsó
ütemnél valakinek a kezére igyekszik ütni. Ha
sikerült halat fognia, helyet cserélnek, ha nem
(a megtámadottnak sikerült a kezét elkapnia és
hátrarántania), akkor folytatódik a játék.
Egy labdát feldobunk a tér közepén. Aki
elkapja, az lesz a kidobó, vagyis társait kell
eltalálnia a labdával. A labdával a kézben nem
lehet futni. Akit a kidobó eltalált, kiáll a
játékból, az utolsónak maradt gyerek lesz a
győztes.

4
„Fészekrakó”
A gyermekek babzsákkal a kezükben
szaladgálnak, jelre leülnek a babzsákra,
amely a fészket jelenti a játékban. Az az
ügyes, aki elsőként ül nyugodtan a
babzsákján.
„Nyuszibál”
A gyerekek szétszórt elhelyezkedésben
mozognak, ugrálnak, mint a „nyuszik”. A
fogó a „vadász” igyekszik megfogni
valamelyik nyulat, amikor az óvónő
beengedi közéjük. Akit megfog, az lesz a
vadász a következő játékban.
„Cipőpárosítás” „Székfoglaló”
A helyiség egyik oldala mentén sorba állítjuk A gyerekek körben elhelyezett székeken ülnek,
minden pár cipőnek egyik darabját. Szemben, jelre felállnak, szaladgálnak. Újabb jelre
más sorrendben, a párjukat helyezzük el. Két leülnek, közben mindig egy széket elveszünk.
versenyző esetén ugyanabból a sorból adott Akinek nem jut szék, kiáll. Az győz, akinek
jelre mindegyik megfog egy cipőt, átfut a túlsó végig a játékban sikerül székre ülni.
oldalra, és megkeresi a párját. Ha megtalálta,
félre- teszi az előre megbeszélt helyre, és egy
másikat véve ugyancsak a párját keresi annak.
Győz az, aki többet párosított hiba nélkül.
Csapatjátékot is alakíthatunk, ha a végén
összeszámoljuk az egy csapathoz tartozó
játékosok cipőit.
Kisebb gyermekeknek egymástól jól
megkülönböztethető cipőket adjunk, nagyok
már a finomabb árnyalatokra is vigyázhatnak.
4
ÉRTELMI KÉPESSÉGEK
Kognitív szféra
Gondolkodási műveletek / Fogalomismeret, tájékozottság
I. szint
„Kertészjáték”
Minden 6—8 gyerekre válasszunk egy
kertészt, akik a játék elején kimennek a
szobából. Ezalatt a gyermekek keresnek
maguknak egy virágnevet, és azt jó1
megjegyzik. Bejönnek a kertészek,
megállnak egymás mellett, és sorba
megneveznek egy-egy) virágot. Aki olyan
virágot kért, amilyen nevű éppen van, azt
félreülteti a „kertjébe”. Győz az a kertész,
akinek a játék végén több virága gyűlt össze.
„Ki vagyok én?”
Tükörrel szemben állva saját személyének
II. szint III. szint
„Hol vagyunk?”
A játékvezető mesélni kezd arról, hogy képzeletben merre jár, mit lát. A gyermekek feladata az,
hogy a történet alapján kitalálják, hol vannak. Mindig a gyermekek korának megfelelő szinten
állítsuk össze a történet anyagát. Járhatunk húsüzletben, és akkor felsoroljuk. hogy látunk kést,
bárdot, zsírt, olajat, deszkát stb. és csak a végén említjük, ha még nem találták volna ki, a húst.
Hasonlóképpen más üzleteket is sorra vehetünk, de kirándulhatunk hegyekbe, nyaralhatunk a
Balatonon vagy repülhetünk a világűrbe. Az a gyerek, aki az elbeszélés közben kitalálja, hogy hol
tartózkodunk, hangosan megmondhatja, hogy mit gondot. Ha tévedne, tovább mesélünk. Olyan
változatban is játszhatjuk, hogy csak a történet befejeztével kérdezzük meg őket, Hogy ki mit
gondol. Fejlett csoportoknál az egyik gyermek mondja el a történetet. Élményszerűbb lesz az
elbeszélés, Ha nemcsak felsorolásra szorítkozunk, hanem színes, érdekes mesével tarkítjuk.
„Segítsünk Katinak!” „Mi hiányzik? „
Kati a babák anyukája, segítünk neki Lapokra egyenként olyan élőlényt (ember,
4
felismerése: szemszín, hajszín,
hajhosszúság, ruhadarabok felsorolása a
testrészeken. másik gyermekkel, társával
összehasonlítja magát, hasonlóságokat
keres. Nemek megnevezése is történhet.
felöltöztetni a gyermekeit. Kati lehet bárki a
csoportból. A ruhák közül kiválasztjuk, amit a
babára adunk. Öltöztetés közben megnevezzük
a ruhadarabokat, és a testrészeket, amelyekre
ráillenek. Gyakoroljuk a gombolást, kötést.
Mielőtt felöltöztetjük a babákat, beszélgetünk
arról, melyik babára melyik ruha, cipő illik.
Összeillenek-e azok a színek, amelyeket
választottunk. Melyik baba nagyobb, melyik
kisebb, melyiknek szélesebb a dereka stb.
állat, növény), tárgyat (autó, szék, bögre)
rajzolunk, amelynek egy-egy része hiányzik. A
rajzot kiegészíthetik a hiányzó résszel rajzzal,
vagy külön elkészített hiányzó részek közül a
megfelelő kiválasztásával. Minél több
ismerete van a gyermeknek az adott dologról,
annál apróbb hiányokat keletkeztethetünk.

„Színkereső” „Keresd a párját”

A gyermekkel közösen kiválasztunk egy színt, majd sorra nézzük a tárgyakat, melyiken látjuk papírlapokra különböző formákat rajzolunk.
ugyanazt. Változata lehet: színválasztás után ők hoznak a gyűjtőkosárba megegyező színű Egyet felmutatunk a gyermekeknek. A
dolgokat. Felsorolhatjuk a napszakok, az évszakok jellegzetes színeit, az örömteli, a bánatos, a szobában látható tárgyak közül megnevezik
meleg, a hideg színeket. Gyűjthetünk színes hasonlatokat, pl.: azokat, amelyeken az adott forma
Fehér, mint a hó. felismerhető.
Fekete, mint a korom.
Zöld, mint a fű.
Kék, mint az ég. „Kösd össze a párokat”
Sárga, mint a citrom. Munkalapon két-két összetartozó dolgot
Lila, mint az ibolya. ábrázolunk. A gyermeknek ezt az
Piros, mint a paradicsom. összetartozást kell észlelni és színes ceruzával
Azt is megbeszéljük, hogy ezeket a hasonlatokat egy szóval is kifejezhetjük, Így: hófehér, összekötni. Egy lapon lehet: sapka-sál, bögre-
koromfekete, ibolya lila, fűzöld. tányér, zokni-cipő, jobb és ballábas cipő, jobb
és balkezes kesztyű stb.

„Nézelődés” „Ragadós játék”

Egy-egy gyermekkel felváltva odaállunk az A teremben össze-vissza sétálnak a gyerekek. Közben mindent megtapogatnak, megszagolnak.

4
ablakhoz és megkérjük, hogy a szemével Ha az óvónő halkan „huu”-t mond, akkor mindenki odaragad, ahol éppen van, mindaddig, amíg
keresse meg azt a tárgyat illetve személyt, „haa”-t nem mond. Ha már jól megy, különböző testrészekkel is oda lehet ragadni. Nagyobbak
akit mondunk neki. már egymáshoz is ragadhatnak, ilyenkor feladatokat is adunk, pl. ragadj ahhoz, aki nem lány, aki
hosszú hajú stb.

„Építsünk óvodát!” „Mi van a teremben?” „Mit nem sajnálnál a teremben?”

Játékból megépítjük az óvodánkat
kockákból. Kisebb-nagyobb hasábokat fel is
öltöztetünk óvodásoknak. Rajzolhatunk,
ragaszthatunk rájuk arcot, nevet is
adhatunk nekik.
A gyerekeket megkérjük, hogy jó alaposan
nézzék meg a csoportszobát. Ha ezt megtették,
kérdéseket teszünk fel nekik. Pl: Hány darab
asztal van a csoportszobában? Vajon milyen
színűek a függönyeink? A szekrényünk milyen
színű? stb.
A gyerekek egymásnak dobálják a babzsákot.
Aki dobja, mindig mond valamit a teremben,
amit nem sajnálna kidobni. Pl.: Kidobnám a
szekrényt, a szőnyeget…stb.

„Keresd a párját!” „Mi hiányzik?” „Milyen tárgyak vannak a csoportszobában?”

A csoportszobában olyan tárgyakat
keresünk, amiből több is van. Felmutatjuk
az általunk kiválasztott tárgyat, pl.
kistányért, és megkérjük a gyerekeket, hogy
keressék meg a csoportszobában a párját.
A csoportszobában az óvónő ismert tárgyakat
tesz az asztalra. Megkéri a gyerekeket, hogy jól
nézzék meg azokat, majd hunyjanak, aztán
hozzátesz újabb tárgyat, vagy elvesz ill.
megcseréli a helyüket. A gyerekek feladata,
hogy észrevegyék a változást, és azt meg is
nevezzék.
A gyerekek körben ülnek a szőnyegen. Az
óvónő a kérdező. „Mit gondoltok gyerekek,
milyen tárgyra gondolok a csoportszobában?
Úgy kezdődik a neve, hogy sz.…?” Erre több
választ is adhatnak a gyerekek. Miután
elfogynak az ötletek, új hanggal is
próbálkozhatunk.

4
„Indulhatsz!”
A gyerekek egymással szemben foglalnak
helyet a terem két oldalán. Minden gyerek
választ magának egy közlekedési eszközt,
aminek a hangja és a mozgása jól
utánozható. Az óvónő megnevezi valamelyik
gyermek által választott közlekedési
eszközt. Ekkor az a gyerek, aki azt a
közlekedési eszközt választotta, elindul a
terem másik végébe. Közben utánozzák a
hangját és a mozgását is.
„Cserebere”
A csoportszobában jól nézzük szét. Valaki
kimegy, ezalatt megváltoztatunk néhány
dolgot: széket teszünk az asztalra, leveszünk
egy képet a falról, egy polcot elfordítunk. A
kint lévőnek ki kell találni, miután jól
körülnézett, hogy mi változott meg.
„Dolgozzatok legények!”
A játék a már ismert, hasonló játék sémáján
alapul. Körben ülünk, az óvónő is a térdét ütve
mondja a mondókát. Ha olyat mond, ami forog,
fel kell emelni magasra a kezet. Aki téveszt,
zálogot ad.
„Helycserés”
Minden gyerek nyakában más-más színű
geometriai forma van, pl. : piros háromszög,
zöld kör, sárga négyzet stb. Egy valaki elkezdi:
„Kérem a zöld kört mellém!” Akinél a zöld kör
van, odamegy, és most ő kéri a következőt.
Addig játsszuk, amíg mindenki sorra nem kerül.
„Minek a háza?”
Tegyünk egy tálcára 8-10 tárgyat a gyerekek elé
letakarva. Ez lehet gyufás doboz, kesztyű, kanál,
szemüvegtok stb. Kérdezzük őket, vajon mi
lehet a takaró alatt? Hagyjuk őket találgatni.
Aztán vegyük le a takarót, számoljunk 10-ig és
terítsük le őket újból. „Mit láttatok? Mi van
alatta?” Ha mind felsorolták, nézzük meg mi
volt ott, és beszéljük meg melyik minek a háza
lehet? Pl.: gyufásdoboz-gyufa, kesztyű-kéz,
szemüvegtok-szemüveg stb.
4
„Közlekedéses játék”
A gyerekek kapnak a nyakukba egy táblát,
valamilyen szárazföldi közlekedési eszköz
képével. A talajra utakat rajzolunk, vagy
ragasztunk szigetelőszalaggal. Ezt követően
különböző tulajdonságok alapján
szétválogatjuk a közlekedési eszközöket az
utakon (lehet szín, a kerekek száma, hogy
tömegközlekedési eszköz vagy nem, sínen
megy-e vagy nem stb.). A játékhoz egy rendőrt
is választhatunk, aki irányítja a forgalmat,
megmondja, hogy mikor, milyen járművek
mehetnek. Mindig az a gyerek a rendőr, aki új
tulajdonságot tud javasolni.
„Tervrajz”
Menjünk el az óvoda környékére sétálni.
Figyeljük meg a legfontosabb épületeket,
útkereszteződéseket, készítsük el ennek a
tervrajzát egy nagy papírra. Az utcatérképet
népesítsük be barkácsolt dobozházakkal,
emberekkel, járművekkel.
„Használati tárgyak”
A gyerekek különböző használati tárgyakat
tapogatnak, majd csukott szemmel is
megpróbálják felismerni és megnevezni
(villa, kanál, pohár, cérna, cipő, cipőfűző
stb.).
„Babaház”
A dobozokból készített babaházban
rendezgessük el a családot: baba alszik az
ágyában, papa olvas a székben, anya főz stb.
„Keresd meg!”
A gyerekekkel otthonról hozott családi
fotókat nézegetünk. Közben megkérjük a
gyereket, hogy keresse meg a képen az
általunk megnevezett személyt.
„Babázzunk”
Játsszunk a babákkal, mint az anyukák a
gyerekekkel! („Áspis-kerekes…”)
„Fényképválogatás”
Az otthonról hozott családi képeket
„Üvegpörgetés”
A kör közepén egy üveg fekszik, melyet mindig
más pörgethet meg. Aki felé a nyaka mutat,
annak meg kell neveznie egy virágot, bútort,
állatot, élelmiszert, ruhadarabot, szerszámot,
hangszert stb.
„Munka bemutatása”
Egy gyermek kiáll, és bemutat valamilyen
tevékenységet, amit otthon valamelyik
családtagja szokott végezni.
„Család”
A gyerekek családokat alkotnak, majd egymás
mellé állnak fényképezéshez. Akinek az óvónő
megérinti a vállát, az elmondja, hogy ő ki ebben
a családban (gyerek, apa, anya, nagymama).
„Családi jelenet tükör előtt”
Szerepjátékot játszunk a gyerekekkel. A fülükbe
4
„Mit főzünk ma?”
A gyerekekkel még a játék előtt megbeszéljük,
hogy a só nélkülözhetetlen az ételekben. Még
a játék előtt mindenki választ magának egy
élelmiszer nevet, amit hangosan el is
mondatunk velük, hogy azt jól megjegyezzék.
Majd az óvónő elkezd mesélni arról, hogy a
piacon milyen élelmiszereket vett, hogyan
vitte haza, mit főzött belőle. Ha a gyerek
meghallja annak az élelmiszernek a nevét,
amit ő választott magának, akkor feláll és
maga körül kétszer megfordul. Ha a SÓ szót
meghallják, mindenki megfordul maga körül,
hisz az nélkülözhetetlen dolog.
„Keresem a családom”
A gyerekek családokat alakítanak (3-5 fő). Az
apák elindulnak a teremben, és
szemkontaktus alapján párt választanak
maguknak (anya). Majd kézen fogva folytatják
a sétát, és szintén szemkontaktussal keresik a
család többi tagját, mindaddig, amíg a
gyereklétszám el nem fogy.
„Ki dolgozik vele?”
Az óvónő kérdéseket tesz fel a gyerekeknek,
csoportosítgatjuk: Hol van még három
gyerek? Kinél van mama és papa is?
Hasonlítsuk össze magunkat a tükör előtt a
fényképünkkel.
„Kinek a hangja?”
A „Világunk hangjai” cd-t közösen
meghallgatjuk, majd a gyerekek
megpróbálják felismerni a családtagok
hangját, a munkazajokat.
„Mozogjunk”
Tavasz – virágzik a barack.
(karok oldalsó középtartásban, fát
formázva)
Nyár – fészkire jár a madár.
(madár repülését utánozzuk)
Ősz – legelget az őz.
(négykézláb állva evést utánzunk)
Tél – hidegen fúj a szél.
(karok magas tartásban,hajladozunk)
súgjuk, hogy mit játsszanak el, pl.: az apa fúr,
anya főz, a kis öcsi épít stb. A többiek pedig
rajzolják le vagy mondják el, mire gondoltak.
„Családi fénykép”
A gyerekek otthonról hoznak családi
fényképeket. Beszélgessünk róla: Ki áll
középen? Hogy hívják apukádat? Ki az aki
apukád bal oldalán ül? Ki az a nő, férfi? Ki a
legkisebb a képen? Ki a legöregebb? Kinek, mi a
foglalkozása? Hol dolgozik a mamád?
„Kívánságfal”
Készítünk a falra egy nagy kívánságfalat, ahol a
négy évszakot egy-egy évszakra jellemző fa
jelöli. Ide a gyerekek az elkövetkezendő évre
vonatkozó kívánságaikat és reményeiket
lerajzolhatják.
4
aki tud ezekre válaszolni, az jelentkezik, majd
felszólítás után el is mondhatja. Pl.: „Ki
dolgozik fésűvel? Seprűvel? Pénztárgéppel?
stb.
„Ki él együtt?”
Készítsünk a családtagokról kártyákat és
játsszunk velük. Rendezgessük, csoportosítsuk
kor szerint, saját családjuk modellje szerint,
nem szerint, rakják ki saját családfájukat.
„Elszáradt levelek”
Az ősszel összegyűjtött levelek közül mindenki
kiválaszt egyet, és leülünk körbe a szőnyegre.
beszélgetést kezdeményezünk: „Ha a leveled
beszélni tudna, mit mesélne neked az
életéről? Mit élt át? Mit láthatott, vidámságot,
vagy bánatot? A beszélgetés után mindenki
felragasztja a levelét egy nagy lapra festett fa
alá vagy fára.
„Napsoroló”
Hétfőn egy szem makkot leltem,
Kedden délben földbe tettem,
Szerdán este vödröt vettem,
Csütörtökön megöntöztem,
Pénteken csak nézegettem,
Szombaton már büszkélkedtem,
s akár hiszed, akár nem,
vasárnap az én tölgyfámnak,
annak mind a tíz ágáról,
száz szem makkot leszedtem.
„Mikor csinálod ezt?”
Minden gyermek elé képeket teszünk,
amelyek a napszakokat (reggel, dél, délután,
este) ábrázolja. A gyerekek feladata az, hogy
megnevezzék, melyik képen milyen napszak
látható. Meséljék is el azt, hogy mit látnak a
képeken.
„’A hét napjai”
A napok megjegyzését jól segítik a kis versek és
dalok. Eleinte használjunk kis képeket is, mert
jól segítik a bevésést. Pl:
„Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek,
szombat, vasárnap, Jó dolgunk van, mint erdőn
a madárnak.”
„Sorold fel!”
Fonalgombolyagot gurítunk körbe. Aki
megkapja, annak az a feladata, hogy sorolja fel
a hét napjait, de mindenki csak egyet és csak
egymás után sorban. A végén a „pókhálót”
vissza lehet fejteni.
„’Ellentétjáték”
Az óvónő dobja a labdát egy gyermeknek és
közben mondja: „reggel”. A labdát megkapó
gyermeknek, ennek az ellentétét kell mondania:
„este”. (Nappal-éjszaka, tegnap-holnap,
gyorsan-lassan, nincs időm- van időm, ritkán-
gyakran).
4
„Hónapos fogó”
A játékosok felsorakoznak egy vonal mögött. A
fogó pár lépéssel áll mögöttük. Egy másik
vonalat is meghúzunk a teremben, ahová
majd a többieknek kell eljutniuk. A fogó azt
mondja: „Egy, kettő, három, megfogom, nem
bánom, júliust!” Ekkor azok a gyerekek, akik
ebben a hónapban születtek, gyorsan futni
kezdenek a másik vonalig. Ha a fogónak
sikerül elkapnia valakit, akkor szerepet
cserélnek. Lehetőleg mindig más hónapot
mondjanak a gyerekek.
„Mondj mást!”
Egy gyermek mond valamit, pl. az estéről. A
feladat az, hogy aki tud, az mondjon még
valami más dolgot is, ami eszébe jut azzal a
napszakkal kapcsolatban. Két-három jellemző
után rátérhetünk egy másik napszakra.
„Mi tart tovább?”
Két-két tevékenységet nevezünk meg. A
gyerekeknek kell eldönteni, melyik tart
tovább. Pl.: Az ebédelés vagy a házépítés? A
takarítás vagy a nyaralás?
„Ki tudja előbb kirakni?”
A napszakokat ábrázoló képeket szétvágjuk,
a gyerekek feladata, hogy a képeket
összeillesszék és időrendben kirakják. Aki
először tudja kirakni, az a győztes.
Gondolkodási műveletek / Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás
I. szint
„Vendégváró”
Tálkákba különböző mennyiségű gyöngyöt,
gyufaszálat, vizet vagy homokot teszünk. A
gyermekeknek mennyiség szerint kell sorba
rakni a tárgyakat.
„Terítés a babaszobában”
Gyakoroljuk a terítést.
Az asztalnál egy baba ül. Neki szüksége van
„Nappal és éjszaka”
Két hangszerre lesz szükségünk, egy dobra és egy triangulumra. Egy történettel kezdjük:
„Éjszaka minden ember alszik. Nappal mindenki mást csinál, a szülők dolgoznak, a gyerekek
játszanak. Most azt játsszuk, hogy ha a dob hangját hallod, éjszaka van és aludnod kell. Ha a
triangulumot hallod, nappal van és fel kell kelni. Lássuk!”
„Lassan besötétedik. Éjszaka lesz. Szemeid becsukódnak.”
Az óvónő egyenletesen, csendben dobol, a gyerekek fekszenek a szőnyegen. Később
megszólaltatja a triangulumot is, szintén halkan.
„A nap felkelt. Egy új nap kezdődik. Most minden kivilágosodott, pattanjatok ki az ágyból!”
A játék végén megbeszéljük, mit lehet nappal csinálni.
II. szint III. szint
„Kinek a tálkája ez?” „Rendszerezés”
„Vendégváró”folytatása. Nagyság szerint raknak sorba kockákat,
A gyermekekkel először arról beszélgetünk, korongokat, pálcikákat, rudakat, ceruzákat
hogy egy nagy baba vagy mackó többet bír enni, stb. Mindig meg kell keresni egy újabb elem
mint a kicsi. Ezután nagyság szerint rakják sorba helyét.
babáikat, mackóikat. Hozzájuk társítják a
„vendégváró” játék tálkáit.
„Keretezés”
„Miből van egy?” Annyi képet kell a gyermekeknek bekeretezni,
Képeket válogatunk. Csak azt szabad kiszínezni, amennyit az óvónő mutat, koppint, tapsol stb.
amiből egy van. Majd amiből kettő, három stb.
4
egy tányérra, egy kanálra, egy villára, egy
szalvétára, egy pohárra.
Két babának mindenből kettőre van
szüksége. És így tovább!
Gondolkodási műveletek / Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás
I. szint
„Hívogató”
A gyermekek félkörbe ülnek. Mindenki a
hívogatóra figyel, aki velük szemben áll. Egy
gyermeket mutatóujjal magához int, aki
egészen csendben és lassú léptekkel megy
hozzá, ő pedig hasonlómódon csendben
annak a helyére megy. Most az új hívogató
int valakit magához. Így cserélnek helyet,
míg mindenkire sor nem kerül.
Fegyelmezett, meggondolt mozdulatokra
nevel.
„Tapsra állj!”
Körben járás. Ha tapsot hallanak, meg kell
állni. Aki téveszt, kiesik.
„Hegy—völgy”
„Tekézés” „Vásárlás”
Kilenc tekebábunk van. Sikerül egyet, kettőt stb. Játékpénzzel vásárolunk. Mindig kiszámoljuk,
ledöntenünk. Mindig megmondjuk, mennyi mennyit kell fizetnünk. S természetesen azt is
maradt. fontos tudnunk, mennyi pénzünk maradt.
II. szint III. szint
„Csengős”
A gyermekek egészen csendben nagy körben ülnek. Egyik gyermek elé a földre letesszük a
csengőt. Aki előtt a csengő van, az feláll, lehajol érte, és két ujjával megfogja a fogóját, majd
lassan felemelkedik. Óvatos léptekkel elindul körbe a gyerekek előtt, és álland6an ügyel arra,
hogy a csengő ne szólaljon meg. Ha mégis cseng, azt nem veszi figyelembe, hanem továbbmegy.
A többiek pedig magukban számolhatják, hogy hányszor hallják a csengő hangját. Ha a kiszemelt
gyermekhez ér, megsz6laltatja a csengőt, és leteszi a földre, majd csendes léptekkel helyremegy.
Most ez a gyermek következik, és ő viszi el az általa kiszemelt társának. Így viszik egymásnak, míg
mindenki sorra nem kerül. Nagyon hosszú ideig nem bírnak a gyerekek csendben játszani, ezért
hagyjuk abba, mielőtt fészkelődni kezdenek. Igen jó alkalom, hogy a barátok egymásnak
kedveskedjenek, és a csengőt egymásnak vigyék. Ha jó közösséggel van alkalmunk játszani, akkor
a többiek rendszerint „tudtam” szóval nyugtázzák azt, hogy ki kinek adta át a csengőt.
„Postásjáték” „Tűz, víz, levegő”
Az óvónő súg egy gyermek fülébe valamit, aki Az óvónő vezényszavakat mond. Víznél le kell
tovább adja. Az utolsó gyermek elmondja, mit feküdni, tűznél a padra kell állni, levegőnél
hallott. repkedni kell. Aki téveszt, kiesik.
„Repül a…, repül a…” „Add tovább!”
4
A gyermekek egymás mögött körbe járnak.
Ha azt mondjuk nekik, hogy „völgy”, akkor
mindegyik gyorsan leguggol. míg a „hegy”
szónál fel kell állniuk. Ezt a két szót felváltva
mondjuk nekik. Aki téved vagy pedig mindig
csak a többieket utánozza, kiesik a játékból.
Így egyre kevesebb lesz a játékosok száma,
aki utoljára marad bent, az a győztes.
Az óvónő szavakat mond, ha a gyermekek
madár, vagy repülő tárgy nevét hallják, fel kell,
hogy emeljék a karjukat.
A gyermekek körben ülnek, kezükben egy-egy
tárgyat fognak. Tapsra mindig eggyel jobbra
adják a tárgyakat. „Vissza!” utasításra gyorsan
vissza kell venniük az éppen átadottat. Újabb
tapsra tovább folytatódhat a játék. Egyéb
utasításokban is meg lehet állapodni, hogyha
nehezíteni akarjuk a játékot.

„Ki a körből, be a körbe!” „Nyílik…Nyííílik!...”

A földre olyan nagy kört rajzoljunk, hogy
minden játékos elférjen benne. Ha a
játékvezető azt kiáltja, hogy „Ki a körből!”,
akkor mindenki kifut onnét, ha pedig „Be a
körbe!” hangzik el, akkor mindenki a körbe
igyekszik. Ha ezt a gyerekek már nagyon jól
értik, akkor nagyobbakkal fordítottan
játsszuk, Vagyis épp az ellenkezőjét kell
cselekedniük, mint amit hallanak. Aki téved,
az kiesik a játékból
Egy virág növekedésének, kinyílásának és elhervadásának eljátszása. A „történetet” az óvónő
meséli, a gyerekeknek végig koncentrálniuk kell rá, hogy utasításainak megfelelően tudjanak
cselekedni:
- földben kis virágmagok vagyunk - a gyerekek guggolnak
- megered az eső, a föld átitatódik vízzel - lassú felemelkedés, felállás
, a magok megduzzadnak, növekedni
kezdenek, lassan kibújnak a földből
- tovább növekednek a friss levegőn, - nyújtózkodás lábujjhegyen, hajlongás
szellőre lágyan, szélre erősen
hajladoznak
- kitisztul az ég, kibújik a Nap, bontani - karjaikat, ujjaikat széttárják
kezdi szirmait a virág
- egyszer csak hervadozni kezdenek, - fejüket lehajtják, majd földre rogynak
majd összeomlanak.

4

„Hallgasd a zajokat!”
Lehajtott fejjel, csukott szemmel kell a
zajokra koncentrálni. Utána elmesélik, mit
hallottak. Lehet egyeztetni, pontosítani az
élményeket.
„Tükörjáték”
Rengeteg variációs lehetőséget hordozó
Játék. Játszhatjuk úgy, hogy az óvónő mutat,
a gyermekek utánozzák, vagy párokban:
egyik gyermek a tükörkép, a másik az igazi.
Tükrözhetünk gesztusokat, arcjátékot
(nyelvjátékot is ( ez a nyelvtorna segít a
beszédhibák javításában), tevékenységet
stb.
„Sziámi ikrek”
Páros játék, amelyben a gyermekek valamilyen
testrészüknél „össze vannak nőve”, és így
mozognak, feladatot teljesítenek. Még
tréfásabb változata, amikor valamilyen
„kinövés” köti össze őket.: pl. gyufásdoboz az
orrukra húzva, ropi a szájukban stb.
„Mi változott meg?”
Valakit kiválasztunk, akit jól megnéz a csoport.
Ezután kimegy és átváltoztat valamit önmagán
(ruházatát, frizuráját, de akár arckifejezését is).
Ha bejött a gyermekeknek ki kell találniuk, mi
változott meg.
„Csöndben add tovább!”
Körben, szorosan egymás mellett állnak a
gyermekek, és hátratett kézzel egy tárgyat
adnak körbe. A kör közepén állónak el kell
csípni a „postát». Minimum 6 gyermek
szükséges a játékhoz, de egy egész csoport is
élvezettel játssza. Bármi lehet a „csomag”, amit
küldenek, csak az a fontos, hogy biztonsággal
foghassák a kezükben. Pl. alma, kocka, kulcs.
4
„Söprűs tánc”
Ehhez a vidám játékhoz páratlan számú
játékosra van szükség. Aki pár nélkül maradt,
annak a söprű a párja, azzal kezdi járni a
táncot. Amikor elunja, Jó csattanósan a
földhöz vágja a söprűt, erre mindenkinek párt
kell cserélni. A „söprűs” is párt fog magának,
így más marad pár nélkül. ő kapja fel a söprűt
és táncba kezd vele. A gyermekek sokkal
Jobban szeretnek a söprűvel táncolni, ezért
Szinte csatáznak érte. Fontos szabály
betartása: a söprűt csak akkor szabad felvenni
a földről, ha már mindenkinek van párja.
Lehetőségünk nyílik a zenei ízlés formálására.
Vidám, gyors magyar, délszláv, görög stb.
zenére táncoljanak a gyermekek és ne a Hápi
Kacsára, sokkal ötlet- gazdagabb úgy a
mozgásuk.
„Indián futás”
3-6 gyermeket kiküldünk a teremből. Ők kinn
egy sorrendet állítanak fel maguk között, majd
így oszlopba rendeződve befutnak a szobába,
tesznek egy kört, és kifutnak. Mikor
visszajönnek, a többieknek kell őket a látott
sorrendbe visszarendezni.
 „Nem látjuk játék”
Gyermekek az óvodapedagógussal szemben
helyezkednek el. Az óvodapedagógus szóbeli
instrukciót ad, de ezzel ellentétes mozgást
végez. Csak a szóbeli instrukció alapján szabad a
gyermekeknek cselekedniük, mozogniuk. Az
óvodapedagógus mozgását nem szabad
utánozni. Pl. azt mondja futás és leül. Gyermek
is lehet a játékvezető.
Pszichikus funkciók működése / Emlékezet
I. szint II. szint
„Hármas parancs” „Mit láttál?”
Az óvónő három cselekvést végez, a Tárgyakat mutatunk, majd letakarjuk azokat.
gyermekeknek utánozniuk kell. Emlékezetből kell felsorolni, mit látott előzőleg.
A többiek figyelik, nem tévesztett-e.
„Hangutánzás” „Ellenőr”
4
„Bumm játék”
A gyermekek labdájukat a földre pattintják,
számolnak is hozzá: egy, kettő, három stb
minden ötödik számnál azt kell mondani:
Bumm!
III. szint
„Mi hiányzik?”
Az óvónő az asztalra tesz 8-10 tárgyat. Utána a
gyermekek az asztalra borulva „alszanak”.
Ezalatt az óvónő egy-két tárgyat elvesz a többi
közül. Adott jelre a gyermekek felemelik a
fejüket, megnézik, mi hiányzik.
„Lakberendezés”
Hangutánzó zajok megismétlése: mozdony, A „Mit láttál?” játék variációja: megváltoztatjuk A gyerekeknek meg kell jegyezni a szobában a
autó, hajó, harang stb. a tárgyak sorrendjét. Észreveszi-e? fal mellett lévő tárgyak sorrendjét az
óramutató járásával megegyező irányban,
majd becsukott szemmel el kell mondaniuk.

„Kirándulás” „Papagáj-játék”
A gyermekek körben ülnek. Gondolatban egy kirándulásra készülnek. Mindenki eltervezi, mit Az óvónő mond öt állatot, öt gyümölcsöt, öt
visz magával. Egyenként el is mondják, mire gondoltak, s valamilyen mozdulattal jelzik a virágot vagy öt állathangot. A hallott
tárgyat, dolgot. Pl. aki kiscicát visz magával, végigsimítja a képzeletbeli állat hátát, vagy aki sorrendben kell visszamondani.
labdát visz, az a lábát lendíti, mintha rúgna.
A játékmásodik részében – nehezítésként -, egyik társukról el kell mondaniuk, mit visz a
kirándulásra.

„Memóriajáték” „Nagy kép – kis kép”

Tárgyakról, állatokról 2-2 képet készítünk.
Asztalra képpel felfelé rakjuk le azokat.
Alaposan megnézzük őket, próbáljuk
megjegyezni, melyik hol van. Ezután
lefordítjuk őket. Egy játékos felvesz egyet, s
megpróbálja kitalálni, hol van a párja.
Egy nagy, több információt tartalmazó képet mutatunk a gyermeknek. Ezután 4-5 kis képet
mutatunk. Ezek közül kell kiválasztani emlékezetből azokat, amelyek megtalálhatók a nagy
képen.
Kérhetjük a már gyakorlott emlékidéző gyermektől, hogy emlékezetből színezzék ki a kis képeket,
úgy ahogy szerintük a nagy képen voltak.

„Hiányos kép” „Gyereksor” „Névkígyó”

Mutatunk egy képet a gyermeknek. Majd Tíz gyermek sorban áll. A kiválasztott Neveket mondanak. Mindenki sorban az addig

4
ennek a módosított változatát. A két képet
össze kell hasonlítania, s megneveznie,
miben különböznek.
„Építsd fel!”
5-6 darab építőkockából álló egyszerű
építményt készítünk. A gyerekek
megfigyelik, majd maguk is felépítik.
Nehezebb, ha az épületet letakarjuk, s nekik
emlékezetből kell felidézniük.
I. szint
„Hóember”
A gyermekek lazán, szétszórva
helyezkednek cl a játéktérben, ők a
hóemberek. Az óvónő meséli: Közeledik a
tavasz, egyre melegebb az idő, a hóember
egyre karcsúbb, egyre kisebb lesz, végül
csak egy tócsa marad belőle. Játszhatjuk
lufikkal is, amiket az óvónő fúj fel egyre
nagyobbra, keményebbre, majd mielőtt
gyermeknek meg kell jegyezni a sorrendet,
ugyanis egy jelre elkezdenek össze-vissza
mozogni. Az eredeti helyüket is elhagyják. A
gyermek feladata visszaállítani őket az eredeti
sorrendbe.
„Mi változott meg?”
Egy játékos kimegy, addig két gyermek változtat
valamin, a ruházatán. A bejövő gyermek
feladata megállapítani, mi változott rajtuk.
Pszichikus funkciók működése / Képzelet
II. szint
„Mesélünk”
A gyermekek a szőnyegen fekszenek, kényelmes
testhelyzetben, csukott szemmel. Az óvónő lágy
hangon mesét mond, miközben járkál
körülöttük. Nagyszerű lazító gyakorlat, fejleszti
a képzeletet.
4
elhangzottakhoz hozzátesz még egyet.
„Holnap, ha hozzád indulok”
Körben ülünk. Az első gyermek azt mondja:
„Holnap, ha hozzád indulok, viszek egy
bőröndöt!” A második azt mondja: „Holnap,
ha hozzád indulok, viszek egy bőröndöt és egy
labdát!” Innentől kezdve mindenki hozzáad a
felsoroláshoz valamit.
III. szint
„Vándor játék”
Körben ülnek, és különböző dolgok
vándorolnak körbe. Vándor puszi, vándor simi
(simogatás), vándor pisze (piszézés), de lehet
akár ritmus is, ami körbejár. Lehet szó, vagy,
illetve mély hangon ejtve, lassan, vagy gyorsan
mondva, esetleg ezekből átmenetet képezve.
De vándorolhat a csak a képzeletünkbe a
tenyerünkben lévő puha kismadár, csúszós
béka, tüskés sün. Kezdetben óvónő indítja 3
kipukkadnának, kiereszti lassan a levegőt,
amíg puha gumidarab nem lesz a lufikból.
„Egyszerű cselekvések utánzása”
Valakit kiválasztunk, és a fülébe súgunk egy
cselekvést, Pl. kenyérszelés, vasalás,
fogmosás, fésülködés. Neki el kell játszania,
a többieknek ki kell találni, hogy mit
játszott.
Érzékszervi szféra, percepció
Játékos mondókákkal, nagymozgással a főbb testrészek megtanulása tükör előtt
Ez a szemem,
ez a szám,
ez pedig az orrocskám.
Jobbra-balra két karom,
forgatom, ha akarom.
Két lábamon megállok,
ha akarok ugrálok.
kört és nála ér véget, később azonban
gyermekre is rábízhatjuk az indítást.
„Játék a mesék befejezésével” „Hangzó mese”
Kevésbé ismert, rövid mesét mond az óvónő a Olyan mesét mond az óvónő, amelyben bő
befejezés nélkül. A gyermekeknek kell lehetőség nyílik hangok utánzására. A mese
kitalálniuk a történetek végét. közben a gyermekek a megfelelő helyen saját
hangutánzataikkal illusztrálják a mesét. Minél
többször játszunk hangzó mesét, annál több
hangforrást találnak ki a gyermekek.
Testsémaismeret
Kicsi orr, kicsi száj, Itt a fejem, itt van ni,
keretezi kicsi áll, tessék jól megfigyelni.
kupolája homlok. Itt a fülem, szemem, szám,
Piros arc, piros nyár, ez meg a kis orrocskám.
égszínkék szembogár,
a pillái lombok. Ajkam alatt az állam,
rajta csinos szakállam.
4

Madaras Gergőnek
két szép füle van,
két szép füle mellett,
göndör haja van.
Simogatom a hajam,
hogy ne álljon kócosan.
I. szint
„Ki vagyok én?”
Tükörrel szemben állva saját
személyének felismerése: szemszín,
hajszín, hajhosszúság, ruhadarabok
felsorolása a testrészeken. Másik
gyermekkel, társával összehasonlítja
magát, hasonlóságokat keres. Esetleg a
nemek megnevezése is történhet.
Nyakam alatt kétfelől,
Azt kérdezed, hogy vagyok? széles vállam hegedül.
Minden porcikám sajog.
Fáj a fülem és a fogam, A vállamon két karom,
fáj a lábam, meg a kezem, két karommal dolgozom.
de legjobban fáj a fejem. Kezemen az ujjak,
markolnak és dolgoznak.
Segíts, kérlek, adj egy puszit
az arcomra gyorsan,
meglátod, hogy meggyógyulok
tőle azon nyomban.
II. szint III. szint
„Száll a lepke” „Keresd meg”
Papírból készítünk az ujjunkra húzható lepkét. Minden Tükör előtt a testrészek megér intése,
gyermek ujjára húzza és eljátsszuk, melyik testrészükre megnevezése: felnőtt által érintés, gyermek
száll a lepke. Ahova repül, megnevezzük. megnevezi, gyermek megismétli Saját testén
az érintést és a megnevezést, utasításra a
gyermek megérinti és megnevezi a
testrészét, a felnőtt megnevezi, a gyermek a
társa testén érinti meg a kívánt testrészt,
előbbiek megismétlése csukott szemmel, az
elsőt kivéve.
4
„Alagutas játék”
A gyerekek alagúton átmásznak, és
pont a tükörrel szemben érnek ki.
Ezután megfigyelik alkatukat, hajuk és
szemük színét.
„Keresd meg a kezeddel!”
Érzékelő zsákba különböző
tisztálkodási eszközöket készítünk. A
gyermek tapintással választja ki, azt az
eszközt, mit az óvónő által feltett
találós kérdésből kitalált. Pl.: Azt vedd
ki, amivel evés után a fogainkat
tisztítjuk. Azt keresd meg, amivel a
kezeinket tisztára mossuk. Vedd ki,
amivel a körmeinket tisztítjuk.
„Tükör a dobozban”
Egy cipős doboz aljára fektessünk egy
tükröt, és csukjuk be a dobozt. A
gyerekeknek ezt mondjuk: „Itt látható
a világ legszebb és legjobb gyerekének
fényképe. Ki nézi meg?” A gyerekek
sorban belenéznek, de egyik sem
mondhatja meg, kit lát a dobozban,
mert ezt nem szabad elárulni. A
tükörben saját tükörképüket látják.
Mikor mindenki belenézett,
megkérdezzük: „Ki volt a dobozban?”
„Milyen ruhában?”
A gyerekek a teremben ülnek. Egy gyereket
kiválasztunk közülük, aki az ülő társait jó alaposan
megnézi, majd háttal ülve nekik – valamelyik társára
visszagondolva – elkezdi sorolni a külső jegyeit. Aki ez
alapján magára ismer, az felteszi a kezét.
„Mire gondoltam?”
Gondolunk egy testrészre és ezt körülírva elmondjuk. A
gyermeknek ki kell találnia, mire gondoltunk. Pl.: A váll
és a fej között van. Járunk vele. Ezek segítségével
öltözködünk, eszünk.
„Válogassunk”
Körbeülünk és a kör közepére elhelyezünk mindenféle
ruhadarabot. Ezeket kell szétválogatni különböző
szempontok szerint. Pl.: Milyen a színe? Milyen
évszakban hordjuk? Melyik testrészünkre való? Mikor
viseljük? Eleinte mi adunk szempontokat, később a
gyerekek is kitalálhatnak.
4
„Rendőr játék”
Személyleírás alapján próbálják felismerni a
gyerekek, hogy kiről lehet szó (először az óvó
néni adja a személyleírást, később már a
gyerekek).
„Játszd el!”
Az óvónő súg valamilyen cselekvést a
gyermeknek, amit ő eljátszik. A többiek
megpróbálják kitalálni, mit csinált, vagyis mit
súgott az óvónő. Pl.: fésülködjön, gombolja
be a kabátját, szökdeljen, tegye a két kezét
csípőre, érintse meg az orrát! Utána
beszélgethetünk arról, hogy melyik testrész,
mire alkalmas.
„Öltözködés érintésre”
Különböző ruhadarabokat készítünk a
játékhoz. Megérintjük a gyermek valamely
testrészét, ő megnevezi azt és kiválasztja a
ruhák közül azt, amelyik arra illik.
A gyerekek mind azt felelik: „ÉN!”
Most megbeszélhetjük, mit láttunk, és
miért?
I. szint
„Hegyen-völgyön”
Váltogatva mély, majd magas
hangokat adunk ki. A mélyre a
gyerekek leguggolnak, a magasra
lábbujjhegyre emelkednek.
„Esős idő”
Lassan tapsolgatunk (még csak
„Középen van”
A testrészek megnevezése előtt elmondjuk, mi van
középen. Önmagunkon, a gyerekeken, a babán
megérintjük az orrot, a köldököt, a szánkat, közben
tudatosan használjuk a viszonyokat: az én orrom, a te
orrod, a baba orra…, Ezután megnevezzük a jobb és
baloldali testrészeket. Segíthetjük a tudatosítást a szív
kitapintásával, meghallgatásával tudatosíthatjuk a
gyerekekben, hogy a bal oldalon található:kitűzünk egy
papírszívet fölé.
Hallásérzékelés
II. szint
„Sötétben, a hangerdőben”
A gyerekek össze-vissza állnak a teremben, ők a fák.
Egy bekötött szemű gyerek járkál az erdőben. A fák
hangokkal jeleznek, ha a közelükbe ér, nehogy nekik
menjen.
„Erre csörög a dió”
Valószínűleg ismerjük a népi gyermekjátékot: egy
4
„Mi hiányzik?”
Az óvónő segítségével egy gyermek
körberajzolja társát egy nagy
csomagolópapíron. Az eredményt a
gyerekek megnézik, megnevezik testrészeit,
majd megállapítják, mi hiányzik a papírról,
mit nem lehetett rajzolni, mikor csak
körberajzoltuk. Haj, szem, orr, száj…Aki
kitalált egyet, felrajzolhatja a megfelelő
helyre.
III. szint
„Vakond”
Körben állnak a gyerekek. Középen egy
bekötött szemű gyermek, aki megnevez két
másikat, nekik helyet kell cserélni. Helycsere
közben a középen álló megpróbálja elfogni
őket. Akit elkap. az lesz a vakond.
„Vízöntő”
Bekötött szemmel öntik a gyerekek a vizet a
csepereg az eső), majd egyre jobban
gyorsítunk (elered az eső), a lábunkkal
is dobogunk (ez már zivatar), egy nagy
ütés (a villámcsapás). Majd visszafelé
ugyanez (lassan eláll az eső).
„Csend játék”
Csendben figyeljük meg, mit hallunk az
udvarról, kertből, konyhából stb.
Csukott szemmel is próbálkozhatnak,
így a figyelem jobban összpontosul a
feladatra. Egy egész csoporttal
játszhatjuk, szülőknek is ajánlhatjuk.
gyermek szemét bekötjük, a többiek körülötte
ugrálnak, s a fenti mondatot ismételgetik. Akit elkap a
bekötött szemű játékos, azzal helyet cserél.
„A kutya meg a csontja”
Egy gyermek ül középen, ölébe hajtott fejjel. Ő a kutya.
Előtte a földön fekszik egy bot, ez a csont. Míg a kutya
alszik, a többiek megpróbálják egyenként elemelni a
csontot. Ha zajt hall a kutya, felébred. Ha sikerül a
csontot ellopni, az lesz a kutya. aki megszerezte.
„Hangutánzások”
Olyan hangokat utánozunk, amelyeket emberek
produkálnak valamilyen tevékenység közben. Pl.
pipázás (p-p-p), fáj a fogunk (sziszegünk), köhögünk,
rálép valaki a lábunkra (au) stb.
Bővíthetjük állathangokkal: malac (ui), disznó (röf-röf),
tyúk (kot-kot) stb.
Kiválóan alkalmas a játékhoz az „Én elmentem a
vásárba…”
4
kancsóból a pohárba. Az a legügyesebb, aki a
hallására támaszkodva a legpontosabban
tölt, és a víz nem folyik ki.
„Az őr és a tolvajok”
Hasonló az előző „kutyás” játékhoz, csak itt
széken ül az őr, s a kincs a szék alatt van.
Egyszerre hárman indulnak el a szék felé
három irányból. Ha az őr neszt hall, hirtelen
az egyik tolvaj felé mutat, s az kővé válik.
„Találd ki, melyik állatra gondolok!”
Az állat nevének első szótagját mondjuk. A
gyerekek ebből próbálják kitalálni, hogy mire
gondoltunk. Amikor sikerül, utánozzák az
állat hangját, mozgását. Képek közül
kiválasztják a képét és néhány jellemző
dolgot mondunk arról az állatról.

„Hol ketyeg?”
Egy gyermeket küldjünk ki a szobából.
Rejtsük el az elég hangosan ketyegő
órát Úgy, hogy ne lehessen látni. csak
hallani, pl. ajtó, könyv mögé. szekrény
alá stb. Hívjuk be a keresőt, aki a
legnagyobb csendben körbejárja a
szobát, és figyeli az Óra hangját. Ha
már meghallotta és tudja az irányt.
kezdetű
dal.
„Hangkeresés”
Egy gyermeket kiküldünk a szobából, egy másikat
pedig elbújtatunk valahová pI. szék mögé, asztal alá,
sarokba stb., hogy ne lehessen látni. Behívjuk a
keresőt, aki megáll az ajtóban, és figyeli, hogy merről
hallja az elbújt gyermek hangját. Aki elbújik, az néhány
hangot énekelve Jelzi hollétét, pI. „itt vagyok” vagy
„keress meg” szavakat énekelve mondja, esetleg
nyávog vagy ugat. Addig játsszák, míg a kereső rá nem
4
Hol szól a csengő?
Három gyermeknek kendővel kössük be a
szemét, és vigyük őket a szoba három
különböző pontjára. Mindegyiket forgassuk
meg jól a tengelye körül, hogy ne tudjon
tájékozódni. Valahol a szobában, lehetőleg a
három gyermektől egyenlő távolságra
megszólaltatunk egy csengőt. A bekötött
szeműeknek oda kell menniük, ahol a csengő
akkor igyekszik megállapítani az óra
helyét. Erre csak egész nagy csendben
lesz képes. Ha megtalálta, más megy ki
helyette.
„Keresd a mamádat”
Választunk tyúkanyót, tehenet,
anyacicát, kutyamamát stb., és
választunk állatgyermekeket. A mamák
utánozzák az adott állat hangját,
kicsinyeiknek így kell odatalálniuk
hozzájuk.
Nehezítés: bekötött szemmel kell a
mamát megtalálni.
talál. új szereplőkkel lehet folytatni. Kis gyermekek szál. Aki először ér oda, az a győztes.
kedvelt játéka, nagy Öröm és sikerélmény, ha
megtalálják a bújót.
„Kismadárka”
A gyermekek félkörben helyezkednek el, néhány lépéssel előttük, nekik háttal ül az egyik játékos. A
játékvezető úgy üljön a középső gyermek mellé, hogy fejét az ő ölébe hajthassa, Így biztos, hogy nem
tud majd leskelődni. Amikor a középső gyermek azt mondja, hogy „Kismadárka, adj egy hangot!”,
akkor a Játékvezető rámutat valakire, akinek hangosan azt kell válaszolnia, hogy „Kukurikij!”. A
kérdező anélkül, hogy hátranézne, Igyekszik kitalálni, hogy melyik gyermek szólt. Ha eltalálta, helyet
cserélnek, és így folytatják tovább a Játékot.
Ha nem találta el, akkor a játékvezető még kétszer mutathat rá ugyan- erre a gyermekre. Amennyiben
a kérdező most sem találta ki, akkor más gyermekre kell mutatni. Csak akkor játszhatjuk ezt a játékot,
ha a gyermekek már jól ismerik egymást és képesek a hangokat megkülönböztetni.
Nehezíthetjük a játékot úgy, hogy más madárhangot adnak ki vagy pedig elváltoztatják a saját
hangjukat.
„Mi van a dobozban?” „Hányat tapsoltam?”
Fémdobozokba (pl. konzervdoboz) különböző Egyszerű ritmust tapsolunk, a gyerekek
tárgyakat teszünk: gombokat, pénzérméket, kavicsokat megmondják, hányat tapsoltunk.
stb. megmutatjuk a gyerekeknek, megrázzuk a Fokozatosan növelhetjük a tapssorozatok
dobozokat, hogy hallják a hangjukat, majd hosszúságát.
összekeverjük a sorrendjüket. Hallás után kell
felismerni a dobozokban lévő tárgyakat.
4
„Mondd utánam”
Az óvónő középen áll, a gyermekek
körülötte kört alkotnak. Miközben
labdát dob az egyik gyermeknek,
halkan vagy hangosan mond egy szót.
Aki kapja a labdát, ugyanúgy próbálja
megismételni, ahogy hallotta.
„Páros suttogó”
A gyermekek párban állnak. Egyikük
elsuttog egy szót, a másikuk hangosan
elismétli. Az a pár nyer, amelyik ritkán
téveszt.
„Állatsuttogó”
A gyermekek körben ülnek. Az óvónő a
szemével jelez valamelyik gyermeknek,
aki elsuttog egy - általa választott –
állatnevet, a többiek, ha kitalálják,
utánozzák az állat hangját, mozgását.
„Minek hallottad a hangját?”
Különbözőtárgyakkal játszunk. A gyermekek megnézik
ezeket, megkopogtatják, összeütögetik, megfigyelik
milyen a hangjuk. Ezután bekötjük valakinek a szemét
és megszólaltatjuk valamelyik tárgyat. Ki kell találni,
hogy melyik az.
„Mit visz a kishajó?”
Óvónő mondja: „Elindult a kishajó a kikötőből, előtte
felrakodott árukkal. Csak állatokat szállít. Soroljatok fel
állatokat!” Nagyon sok változata lehetséges. Szállíthat
a kishajó növényeket, zöldségeket, olyan árut, ami
fából készült stb. De szállíthat a hajó olyan árut,
aminek a neve azonos hanggal, azonos szótaggal
kezdődik stb.
„Mit hallunk?”
Az óvónő paraván mögött különböző zajokat kelt,
amelyeket a gyermekeknek fel kell ismerniük.
Változata: játék a „Világunk hangjai” című hangkazetta
segítségével.
4
„Kopogd vissza”
Letapsolunk, kopogunk egy ritmust, a
gyermek végighallgatja, majd visszakopogja.
Nehezíthetjük a játékot azzal, hogy bekötjük
a gyermek szemét, és így kell figyelnie.
„Hang-kép egyeztetés”
Mindegyik gyerek kap egy láncot, amelyen a
kígyó (sz) vagy a vonat (s)képe van. Az óvónő
szavakat sorol és aki a szóban meghallja az
adott hangot, feláll.
A hívókép lehet más is; pl. zs-z, p-b, k-g stb.
Ennek egyéni fejlesztésre használható
változata a
„Házjáték”.
Két házat rajzolunk, az egyikben a vonat, a
másikban a kígyó képe. 15-20 tárgy képét
kell a kisgyermeknek abba a házba helyezni,
amelyikbe illik a szóban hangzó hang („s”
vagy „sz”).
Nehezíteni lehet azzal, hogy a házakat
három részre osztjuk és a házon belül a
képeket, annak alapján helyezi el, hogy az
adott hang a szó elején, közepén vagy végén
hallható.
 „Dobkereső”
A gyermekek körben állnak, a kör közepén áll egy
kiválasztott gyermek, és a következőt mondja:
„Hunyó vagyok gyerekek, aranydobot keresek.”
Bekötjük a szemét, majd valakinek csendben odaadjuk
a dobot és a dobverőt, aki egy-kettőt üt a dobra, majd
elvesszük tőle. A hunyó közben megfigyeli honnan
hallja a hangot. Levesszük róla a kendőt és ezt a
versikét mondja:
„Volt nekem egy aranydobom,
elvesztettem aranyhídon,
tarka szarka fel is kapta,
ennek a gyereknek adta”… és rámutat arra, aki dobolt.
Ha kitalálja helyet cserélnek, ha nem, újra ő lesz a
hunyó.
„Szószámlálás”
A gyermekek az asztal körül ülnek.
Mindenkinek egy tálkában színes pálcikák.
Az óvónő mond egy mondatot, pl. „Kati a
piacra megy”. Elmondja tagoltan is, a
gyermekek „gondolatban” megismétlik, és
maguk elé tesznek annyi pálcikát, ahány
szóból áll a mondat. Most megismétli az
óvónő lerövidítve a mondatot, pl. „Kati
megy”. – A gyermekek elvesznek a
pálcikákból, illetve eldöntik, hány szóból áll a
mondat. Sok érdekes mondattal jól lehet
gyakorolni a játékot.

Látásérzékelés
I. szint II. szint III. szint

„Hamupipőke” „Fényűzés” „Léggömbözés”

Borsót, babot, lencsét vagy színes Két zseblámpa fényével rajzolunk a falra formákat, Léggömböt próbálunk kézzel, ütögetéssel a
gyöngyöket keverünk össze, ezt kell a ezeket kell a gyermekeknek követniük tekintettel, levegőben tartani. Lehet ülve és fekve is, egy
gyerekeknek szétválogatni. majd kitalálni, mit rajzoltunk a fényekkel. vagy több lufival, csak újjal, lábbal, fejjel stb.
hozzáérve.

„Színkereső” „Színcápa”

4
A gyermekkel közösen kiválasztunk egy színt, majd sorra nézzük a tárgyakat, melyiken látjuk Egymástól kb. 3 méter távolságra vonalakat
ugyanazt. Változata lehet: színválasztás után ők hoznak a gyűjtőkosárba megegyező színű húzunk, ez a tenger, ebben áll a cápa. A
dolgokat. Felsorolhatjuk a napszakok, az évszakok jellegzetes színeit, az örömteli, a bánatos, a cápa, egy gyerek, elkiáltja magát, pl.
meleg, a hideg színeket. Gyűjthetünk színes hasonlatokat, pl.: „jöjjenek a kékek!” – akkor minden olyan
Fehér, mint a hó. gyermek átfut, akin a kék szín nem található.
Fekete, mint a korom. Akin található a szín nyugodtan átsétálhat,
Zöld, mint a fű. hiszen előtte tiszta az út. Akin más szín van,
Kék, mint az ég. elkapja a cápa, helyet cserélnek.
Sárga, mint a citrom.
Lila, mint az ibolya.
Piros, mint a paradicsom.
Azt is megbeszéljük, hogy ezeket a hasonlatokat egy szóval is kifejezhetjük, Így: hófehér,
koromfekete, ibolya lila, fűzöld.

„Pillangó röptetés”
Az óvónő kezében egy hurkapálcára erősített papírpillangó van. Mindenféle irányba röpteti. A vele szemben ülő gyerek feje elmozdítása nélkül
a szemével követi ezt a mozgást. Szavakkal is kifejezhetjük , hogy merre mozdult el a pillangó. Nehezíthetjük a játékot, ha a gyerek kezében is
van egy hurkapálcára erősített papírpillangó és azzal is követi a mozgást. A fej eközben is mozdulatlan marad.
Változtathatunk a játékon eszközileg. Elemlámpa mozgatásával a fényt követi a gyerek a szemével.

„Szemforgató” „Vonalvezetés fonallal” „Ki fogja meg a halacskát?”

A fej mozdulatlan marad, a gyermek
csak a szemével követi az óvónő által
mozgatott tárgyat balról jobbra,
jobbról balra, fel, le, körbe, átlósan.
Előrajzolt vonalak, formák követése fonallal. Először
egyszerűbb alakok, esetleg síkformák, később
bonyolultabb figurák, képek lehetnek. Közben
beszélgetünk a színekről, a fonalak vastagságáról,
tapintás közben a fonal puhaságáról, selymességéről.
Megbeszélhetjük melyik vonal, zárt forma
ragasztásához kellene hosszabb fonal.
Munkalapon a horgászó gyerekeknek
összegabalyodott a zsinórjuk. Melyik fogta
meg a halacskát? – ezt kell kideríteni.
Ez a játék sokféle variációban elkészíthető az
óvónő fantáziájától, vagy éppen az aktuális
témától függően.
Pl. melyik kutyus ette meg a csontot? Melyik
gyerek lakik a fehér, a kék, a sárga házban?

4

„Mi változott meg?” I.
Polcon vagy az asztalon sorba
rendezünk néhány tárgyat
(fejlettségtől függően lehet több vagy
kevesebb). Jól megnézik a gyerekek,
majd becsukják a szemüket. Mi
változtatunk, pl. elveszünk,
hozzáteszünk vagy felcseréljük a
tárgyakat. Tudni kell megmondani, mi
változott meg.
„Nyomkereső”
A csoportban lévő gyermekek láb- és
kéznyomatát elkészítjük színes
papírokból. A kéznyomatokat a
szekrény oldalára vagy a falra
erősítjük, a lábnyomokat a padlóra
ragasztjuk úgy, hogy végig léphető
legyen. A lábnyomok a
tenyérnyomokhoz vezetnek
kacskaringós úton. Az út végén valamit
elrejtünk, azt kell megtalálni. A
gyerekek a lábnyomokon haladnak, a
jobb és a bal lábakat pontosan kell a
helyükre illeszteni, azután már a
tenyérnyomokra is ügyelni kell. A
nyomok végén találják az elrejtett
tárgyat.
„Mi változott meg?” II.
Valakit kiválasztunk, akit jól megnéz a csoport. Ezután
kimegy és átváltoztat valamit önmagán (ruházatát,
frizuráját, de akár arckifejezését is). Ha bejött a
gyermekeknek ki kell találniuk, mi változott meg.
„Meséld el, mi történt!”
A csoport által jól ismert mesékből néhány jellemző
jelenetet rajzolunk külön lapokra. A gyerekek sorba
rendezik a képeket történés szerint, majd elmesélik.
Változatai lehetnek: napszakok, évszakok, öltözködés,
terítés.
Fontos, hogy a gyerekekkel megfogalmaztassuk a
történetet, a sorrendiséget. Oksági összefüggésekre is
felhívhatjuk a figyelmet.
4
„ Mi változott meg?” III.
Lapokra egyenként olyan élőlényt (ember,
állat, növény), tárgyat (autó, szék, bögre)
rajzolunk, amelynek egy-egy része hiányzik.
A rajzot kiegészíthetik a hiányzó résszel
rajzzal, vagy külön elkészített hiányzó részek
közül a megfelelő kiválasztásával. Minél több
ismerete van a gyereknek az adott dologról,
annál apróbb hiányokat is
keletkeztethetünk.
„Várostrom játék”
Üres konzervdobozokból várat építünk. Ezt
kell célba gurítással ledönteni. Az a győztes,
aki egyszeri gurítással a legtöbbet dönti le.
Meg is számláljuk. Akinél a legtovább
számlálunk k, az lesz a győztes.
„Keresd a párját!” „Folytasd a sort”
Papírlapokra különböző formákat Gyöngyökkel, színes rudakkal, papírból kivágott formákkal, különböző anyagú kockákkal, gombokkal,
rajzolunk. Egyet felmutatunk a képekkel, stb. játszhatjuk. Valamilyen szabály szerint elkezdünk lerakni egy sort és a gyereknek ezt
gyerekeknek. A szobában látható tudni kell folytatni. Először egyszerű legyen a szabály.!
tárgyak közül megkeresik, megnevezik Amikor már többször játszottuk, nehezíthetjük a szabályt.
azokat, amelyeken az adott forma Gyerek is lehet az eszköz, a sorrend: ülő, álló, ülő, álló…, vagy fiú, lány, fiú, lány…Arra törekedjünk,
felismerhető. hogy a szabályt mindig fogalmaztassuk meg a gyerekekkel. A gyerekek is találhatnak ki szabályt, majd
mi folytatjuk, vagy ketten játszanak, egyik a szabályt találja ki, a másik folytatja a megkezdett sort.
Munkalapon is előrajzolhatunk szabályhoz kötött sort különböző formákkal, színnel, mérettel.
„Jegyezd meg a sorrendet”
Több egymást követő tárgy vagy kép vonul el a gyerekek szeme előtt, csak szemmel követhetik azokat, a fej mozdulatlan marad. Közben
törekedniük kell arra, hogy a sorrendet megjegyezzék és tudják felsorolni a tárgyakat. Ezek lehetnek homogének pl. csak ruhadarabok, csak
gyümölcsök, vagy heterogének, vagy ezek variációik. Eleinte 3-4 darabot figyeltessünk meg. Ahogy ezeket memorizálják, növelhetjük a
megfigyelt eszközök számát.
Változata lehet a Holnap, ha elmegyek hozzád… nevű játék. Egymás mellett ülnek a gyerekek és a kezdő játékos mondja: Holnap, ha elmegyek
hozzád viszek neked… - és itt mond valamit. A következő ezt ismétli és hozzátesz valamit. Így megy ez, amíg van játékos. – Nehezíthetjük ezt a
nagyobbaknál azzal, hogyha valaki téveszt, zálogot ad, amit a játék végén ki lehet váltani játékos feladatok teljesítésével.

„Célba dobó” „Mit raktam ki?”

Játszhatjuk labdával (nagy és kisméretűvel),
babzsákkal, tekebábbal. A cél lehet vízszintes (pl.
kosár, karika), függőleges (pl. felfüggesztett karika).
A távolságot és a cél nagyságát a játszó gyerekek
fejlettségétől függően választjuk meg.
Változata lehet, amikor célba gurítjuk a labdát. Itt is
lehet a cél közelebb, távolabb, a labda mérete kisebb,
nagyobb.
Képekből, logikai készlet elemeiből,
pálcikákból, kártyákból, gombokból stb.
kirakunk egy sort. A gyermek megfigyeli,
lemásolja. Később a megfigyelés után
letakarhatjuk, a mintát emlékezetből kell
megpróbálni kirakni. – Nemcsak sort,
különböző alakzatokat is formálhatunk
pálcákból, színes rudakból. Az elemek
számát növelhetjük, a megfigyelési időt

4

„Figyeld a mozgásom”
Az óvónő bemutat valamilyen egyszerű
mozdulatot, vagy cselekvéssort, a
gyerekek ezt próbálják utánozni.
I. szint
„Toronyépítő”
A gyerekek bekötött szemmel építenek Előrajzolt vonalak, formák követése fonallal. Először egyszerűbb alakok, esetleg síkformák, később
tornyot, várat építőelemekből.
„Gyűjts sokat”
„Mozogd körül! I.”
Szobában, vagy az udvar bebetonozott részén
különböző alakzatokat rajzolunk vagy festünk
egymástól kissé távol, hogy körbejárhassák a gyerekek.
Mindig egy meghatározott mozgással járja körbe
minden egyes formát a játszó gyermek. Ilyen mozgás
lehet: egyszerű járás, tyúklépés, törpejárás, óriásjárás,
szökdelés. A formákat a levegőben is megrajzoljuk
nagy mozgással.
Tapintásérzékelés
II. szint
„Vonalvezetés fonallal”
bonyolultabb figurák, képek lehetnek. Közben beszélgetünk a színekről, a fonalak vastagságáról,
tapintás közben a fonal puhaságáról, selymességéről. Megbeszélhetjük melyik vonal, zárt forma
ragasztásához kellene hosszabb fonal.
„Mi van a zsákban?”
4
rövidíthetjük a gyermek fejlettsége
függvényében.
„Mozogd körül! II.”
A „Mozogd körül! I.” bonyolultabb formája.
Különböző síkidomokat rajzolunk vagy
festünk a talajra vagy betonra. De készen
kivágott formákat is elhelyezhetünk
egymástól távolabb, hogy körbejárható
legyen. Elkészítünk kártyákat, amelyeken a
síkidomok meghatározott sorrendben
találhatók. A választott kártya rajzát követi a
gyermek a kívánt mozgással pl.
járással,,szökdeléssel. Amikor már jól ismeri
a játékot, megjegyzi, ami a kártyán van és
emlékezetből járja körbe a szükséges
formákat a megfelelő sorrendben.
III. szint
„Minek hallod a hangját?”
Egy kosárba gesztenyét és diót
készítünk. Megnézzük a gyerekekkel a
formájukat, színüket, majd
megtapogatjuk a felszínüket. Amikor
már megtapasztalták tulajdonságaikat,
két gyermeknek bekötjük a szemét. Az
egyik diót gyűjt, a másik gesztenyét.
Jelre kezdődik a verseny. A végén
megszámláljuk, ki gyűjtött többet.
Később hozzátehetjük a mandulát is.
Egy zsákba begyűjtünk különböző formájú, anyagú
dolgokat. A gyermek, tapintás útján próbálja
megnevezni, mit fog, mit tapint a kezével.
Változatai lehetnek: elmondja milyen fölfedezéseket
tett, a többieknek ebből kell kitalálni, mit fog a
kezében. Vagy a zsákban lévő tárgyak mindegyikét
külön-külön kártyákra rajzoljuk, a gyermek választ egy
kártyát, amit lát azt kell megkeresnie tapintással a
zsákban.
Különböző tárgyakkal játszunk. A gyerekek
megnézik ezeket, megkopogtatják,
összeütögetik, megfigyelik milyen a hangjuk.
Ezután bekötjük valakinek a szemét, és
megszólaltatjuk valamelyik tárgyat. Ki kell
találni, hogy melyik az.

Koordinációs észlelés (test, kéz, szem, láb), kinesztetikus érzékelés, keresztcsatornák működése
I. szint II. szint III. szint
Kinesztetikus észlelés

„A vak szobrász” „Gyöngyfűzés éjszaka”

Gyurmából egyszerű formákat készítünk (golyót, karikát, érmét). Ha már jól begyakoroltuk, Bekötött szemmel fűzzük fel a gyöngyöket
megpróbáljuk vakon, az asztal alatt elkészíteni. Összehasonlítjuk az eredetivel. vagy szívószál darabokat vékony műanyag
zsinórra, vagy damilra.

„Hátrajz” „Ki vagy?”

A gyerekek ujjukkal egymás hátára különböző figurákat, betűket, számokat rajzolnak. Fel kell Bekötött szemmel kell egy gyermeknek a
ismerni, mit írtak a hátukra. Ha sikerült kitalálni, cserélnek. társait tapintással felismerni. Akit felismert,
annak a szemét kötjük be.

„Tűz, víz!” „Sétálunk” „Mozogd le!”

A gyerekek lassú tempóban A szőnyegen sétálunk, mindenfelé és időnként A gyermek szemét bekötjük és különböző
futkároznak. Jelre megállnak.”Tűz” egymáshoz érünk vállunkkal, karunkkal stb. Később feladatokat adunk neki. Pl.: lépjen előre
felkiáltásra hasra fekszenek a talajon. játszhatjuk úgy, hogy bekötjük a gyermekek szemét, kettőt, vagy rajzoljon kört a levegőbe, bal

4
„Víz”felkiáltásra másznak a
bordásfalra, vagy székre állnak.
Ismétlés egymás után. A játék
bővíthető „Föld”, „Ég”, „Levegő” stb.
szavakkal, különböző testhelyzetek
felvételével nagyobbak játékában.
Szem-kéz koordináció
„Várostrom”
5-6 építőelemből várat építünk. Ezt
kell eltalálni a labdával. Aki egyszerre
dönti le az összeset, az a győztes.
„Gyurmázás”
Homok, só-liszt gyurma, agyag,
plasztilin felhasználásával különböző
formák létrehozása.
vagy csak csukott szemmel sétálunk.
„Célba dobó”
Fára felfüggesztett kosárba személyenként 5 db
babzsákot dobhatnak. Győztes, akinek mind az öt
babzsákot sikerül célba dobnia
„Teke-játék”
A játékosok körben állnak. A középen álló gyermek a
teke bábu. A körben állók egy labda gurításával
próbálják elmozdítani a helyéről. Akinek sikerül, az a
győztes.
„Kosárlabda”
Az óvónő apró tárgyakat (maroklabda, babzsák stb.)
dob fel, ezeket egy dobozzal, kenyérkosárral stb. kell
elkapni.
4
lábbal lépjen hátra stb.
„Körbe-körbe”
A játékosok körben helyezkednek el, labdát
adogatnak először jobb, majd bal irányba.
Cél, hogy a labda ne essen le a talajra. Két,
esetleg három labdával is játszható nagyobb
létszám esetén. Ilyenkor ügyelhetünk arra is,
hogy olyan ügyesen és gyorsan adják tovább
a labdát, hogy azok ne találkozhassanak és
ne is essenek le.
„Pitykézés”
Népi gyermekjáték, öt kaviccsal játsszuk.
Egyet feldobunk, s mielőtt elkapnánk,
felveszünk a földről még egyet. Újabbat
dobunk fel, s még egyet felszedve a földről,
kapjuk el.
„Labdák a kosárban”
A játéktér közepén elhelyezünk egy
kosarat több kislabdával, vagy
babzsákkal. A kosár két szemben lévő
oldalára választunk egy-egy
gyermeket, akik leguggolva vagy
térdelve kidobálják a labdákat. A többi
gyermek gyorsan felkapja és
visszadobja azokat a kosárba. A
kívülállók azon mesterkednek, hogy a
kosár sohasem legyen üres, illetve a
labdák hamar visszakerüljenek. A
kosárnál guggolónkét gyermek pedig
arra törekszik, hogy kiürüljön a kosár.
A játék addig tart, míg végre kiürül a
kosár.
„Kidobó”
Egy labdát feldobunk a tér közepén. Aki elkapja, az lesz
a kidobó, vagyis társait el kell találnia a labdával. A
labdával a kézben nem lehet futni. Akit a kidobó
eltalált, kiáll a játékból, az utolsónak maradt gyermek
lesz a győztes.
„Karikapörgetés”
A gyermekek körben állnak. Egy gyermek
középen megpörgeti a karikát s közben
mondja: „Pörögj, pörögj karika, kapja el a
Katika!” – ekkor a megnevezett gyermeknek
kell elkapnia a karikát, s a játék folytatódik,
mindig más névvel. Ügyelni kell arra, hogy a
karika ne álljon meg.
„Puzzle”
Képeslapokat darabokra vágunk. Csapatok
versenyezhetnek, ki rakja ki a képet
gyorsabban.

„Pillangó röptetés” „Folytasd a sort”

Az óvónő kezében egy hurkapálcára erősített papírpillangó van. Mindenféle irányba röpteti. A Gyöngyökkel, színes rudakkal, papírból
vele szemben ülő gyerek feje elmozdítása nélkül a szemével követi ezt a mozgást. Szavakkal is kivágott formákkal, különböző anyagú
kifejezhetjük , hogy merre mozdult el a pillangó. Nehezíthetjük a játékot, ha a gyerek kezében is kockákkal, gombokkal, képekkel, stb.
van egy hurkapálcára erősített papírpillangó és azzal is követi a mozgást. A fej eközben is játszhatjuk. Valamilyen szabály szerint
mozdulatlan marad. elkezdünk lerakni egy sort és a gyereknek ezt
Változtathatunk a játékon eszközileg. Elemlámpa mozgatásával a fényt követi a gyerek a tudni kell folytatni. Először egyszerű legyen a
szemével. szabály.!

4
„Ismerd fel!” „Rajzold meg!” pl.
Munkalapon látható képek közül megnevezünk egyet-egyet. A gyermek kap egy kék és egy piros
színest. Mindig mondjuk, hogy melyik képet milyen színnel jelölje meg. ...hogy jut haza a kislány?

„Csúszómászó-parti” „Mondd utánam”

Gyurmából kígyókat nyújtunk, és
néhányat csigába feltekerünk.
Felsorakoztatjuk őket: egy kígyó – egy
csiga.
Az óvónő középen áll, a gyermekek körülötte kört
alkotnak. Miközben labdát dob az egyik gyermeknek,
halkan vagy hangosan mond egy szót. Aki kapja a
labdát, ugyanúgy próbálja megismételni, ahogy … a csiga útját!
hallotta.

4
 … a madár útját a fészekig!
„Játék a házikóval”
Kartonból vagy dobozból kis házikót készítünk. Kivágunk emberkét, állatokat, készítünk fát,
virágot papírból, kisautót veszünk elő. Ezeket közösen készítjük el a gyerekekkel. Amikor
elkészültünk, utasításaink alapján helyezik el a ház köré a különböző kivágott formákat,
játékokat.
Pl.: Tedd az embert a házba! Szálljon a madár a kéményre! Ültesd el a fát a ház bal oldalára!
Tedd az autót a ház elé! stb.
Amikor elhelyeztük, visszakérdezünk: pl. Hol van az autó? Hova szállt a madár? stb.

Szem-láb koordináció

„Nyomkereső” „Labirintus”
A csoportban lévő gyermekek láb- és kéznyomatát elkészítjük színes papírokból. A Egyszerű, majd egyre bonyolultabb
kéznyomatokat a szekrény oldalára vagy a falra erősítjük, a lábnyomokat a padlóra ragasztjuk labirintust rajzolunk krétával a padlóra. Ezen
úgy, hogy végig léphető legyen. A lábnyomok a tenyérnyomokhoz vezetnek kacskaringós úton. kell végig menni a gyerekeknek egyenként.
Az út végén valamit elrejtünk, azt kell megtalálni. A gyerekek a lábnyomokon haladnak, a jobb és Használhatunk csomagolópapírt is.
a bal lábakat pontosan kell a helyükre illeszteni, azután már a tenyérnyomokra is ügyelni kell. A
nyomok végén találják az elrejtett tárgyat.
„Szigetről-szigetre”
„Kötéltáncosok” „Vízhordók” Rakjunk le a földre karikákat
Kötelet fektetünk a padlóra, a Félig telt poharakban vizet visznek a gyerekek rendszertelenül, egymástól kisebb-nagyobb
gyerekek mezítláb mennek végig rajta. akadályokon keresztül. távolságra. Ezek lesznek a szigetek. A
Nehezíthetjük úgy, hogy csukott gyerekek egy lábon ugrálnak egyik karikából
szemmel kell végig menniük rajta. a másikba – minden szigetet meg kell
látogatni, egy szigeten csak egy gyermek
tartózkodhat, a szigeten pihenhet egy kicsit,
lábat cserélnek.

4
Keresztcsatornák fejlesztése
Napsugarak”
Kört alkotunk. Amikor kisüt a nap, a
körből kifelé mennek a gyerekek, ha
beborul, akkor befelé. A váltást
nemcsak szóval jelezhetjük, hanem
használhatunk hangszert is.
„Találd, ki melyik állatra gondolok?”
Az állat nevének első szótagját
mondjuk. A gyerekek ebből próbálják
kitalálni, hogy mire gondoltunk.
Amikor sikerül, utánozzák az állat
hangját, mozgását. Képek közül
kiválasztják a képét és néhány jellemző
dolgot mondunk arról az állatról.
„Figuraalakítás”
Egyszerű formákat mutatunk a gyerekeknek,
ezeket kell a testükkel leutánozni.
„Hol a gyümölcs?” „Keresd a helyét!” (Mátrix)
Egy kör alakú lapot 6 részre osztunk, mindegyikbe Egy alaptáblát készítünk, amelyen a felső
gyümölcsöt rajzolunk. A kör közepére forgatható nyilat vízszintes sorban különböző tárgyak képei
szerkesztünk. találhatók, az első függőleges sorban
A játékhoz készítünk kártyákat, amelyekre kartonból, különböző nagyságú karikák. A tárgyak
vagy dörzspapírból felragasztjuk a gyümölcsök képét. képeit a különböző nagyságoknak
A gyermek forgat a táblán, és amelyik gyümölcsre megfelelően megrajzoljuk külön kártyákra. A
mutat a nyíl, azt kell tapintással kiválasztania a kártyák gyermeknek ezeket a kártyákat kell a
közül. Fontos, hogy jól tapintható és megfelelő helyre tennie.
megkülönböztethető legyen.
Ezt a játékot elkészíthetjük síkidomokkal, virágokkal,
állatokkal, vagy különböző anyagokkal. Ez utóbbit úgy
készítjük, hogy a táblán minél többféle anyagból
készült tárgyakat rajzolunk fel. Pl. kulcs, ruha,
üvegpohár, táska stb. Egy kis zsákba előre elkészítünk
fát, fémet, textilt, műanyagot, bőrt, üveget. A
gyermeknek ki kell tapintással keresni azt az anyagot,
amiből készült az adott tárgy, pl., ha a táskára pörög a
nyíl, akkor a bőrt keresi meg.
4
„Színkocka”
Nagy színes kockát készítünk, amelynek mindegyik lapja más színű, és ezekhez a színekhez valamilyen
feladat tartozik. A feladatokat az óvónő szabhatja meg. A gyermek dob a kockával és amilyen színt
dobott, az ahhoz tartozó feladatot hajtott végre. Pl.
Piros - Mássz az asztal alatt, visszafelé kúszva gyere!
Kék – Jobb keze mutatóujjára kell húzni a pillangót (ujjbáb) és körbe kell reptetni az asztal lapja fölött.
Barna – Bal keze mutatóujjára kell húzni a pillangót és körbe kell reptetnie az asztal lapja fölött.
Sárga – Csukott szemmel az asztal lapjának szélét érintsed, járjad így körbe az asztalt.
Zöld – Csukott szemmel az asztalnak háttal járjad körbe.
Fekete – Hátadon csússz az asztal alatt, visszafelé térden mászva gyere!

„Szem-kéz”
Páros játék. Az egyik gyermek a szem, a másik a kéz. A szem nézi a mutatott ábrát, a kéz pedig kirakja
úgy, ahogy a szem mondja: pl. pálcika fölé piros korong, mellé színes rúd stb.

4
VERBÁLIS KÉPESSÉGEK

Nyelvhasználat

A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség

I. szint II. szint III. szint
„A légzéstechnikát elősegítő játékok”

tollpihe fújása

vatta gombócok fújása

égő gyertya fújása

felfüggesztett szalagok fújása

felfüggesztett, kivágott formák fújása (p1. kismadár, pillangó)

kerek és szögletes ceruza fújása

vízfújás szívószálon

hungarocell fújása talajon

szívószállal papírok összeszedése

búvár játék: lemegyünk a víz alá, s benntartjuk a levegőt

4
 vonatozás ‘s’ hangoztatásával
hideg van: kéz lehelgetése közben h-h-h-- hangoztatása
„Csibejáték”
Tányérra apró cukorkákat (p1. zizit) teszünk,
a gyermekek kiscsibék, a cukorkát a
nyelvükkel kell a tányérról fölszedni.
„Méhecske játék”
A gyermekek kitárt karral a repülő
méhecskét utánozzák ‚ méhecske hangját
hangoztatják: “z’ szaladgálnak ‚ ha leoltjuk a
villanyt ‚ leszállnak virágport gyűjteni (
leguggolnak) Felkapcsoljuk a villanyt, s
folytatódik tovább a játék.
„Száll a lepke játék”
Papírból készített lepke figurát cérnával
hurkapálcára kötünk. Ezt fújják gyermekek.
Versenyezhetnek, kié száll magasabbra. Ha
a gyermekek készítik el a lepkét, még
„Lufifújás”
Egymás kezét fogva körben állak a gyermekek.
Egyszerre elkezdik fújni a „lufit” miközben a kör
egyre tágul, a karok egyre inkább megfeszülnek.
Hangos „PUKK” szóra „kipukkad” a lufi és a
gyermekek a kör közepe felé szaladnak.
„Virágszedő játék”
A gyakorlás történhet testnevelés
foglalkozásokon, udvari játék, alkalmával is.
Virágot szedünk és mélyen beszívjuk az illatát.
Közben két „galamb” rászállt a vállunkra,
vigyáznunk kell rá, nehogy elriasszuk< Próbáljuk
meg úgy szagolni a virágot, hogy a vállunk ne
emelkedjen Fel!
„Órajáték”
Felhúzzuk az órát (beszívjuk a levegőt) és amint
kész, máris indul. tik-tak, tik-tak ... Azaz ügyes
gyermek, akinek tovább ját az órája.
4
„Rakéta játék”
Kézzel dobolás a combon, lábbal lengetés egy
helyben‚majd magasra emelt kéz, s hosszú ‘‘á”
hangoztatása‚ kiabálva
„Búvár játék”
Búvárok leszünk, felvesszük a
búvárfelszerelést és lemerülünk a víz levegőt
szívunk be. Akinek elfogy a levegője, annak fel
kell jönni felszínére. Az a gyermek találja meg
a víz mélyén a kincset, aki legtovább tud
maradni. Ezért csak lassan engedjük ki a
levegőt.
„Iskolás játék”
Játsszunk iskolásat! Próbáljuk meg elolvasni,
mit látunk ezeken a képeken! (lámpa, álarc,
kályha, málna, tábla, tálca, bálna stb.)minél
több Szót mond el egy levegővel a gyermek,
annál ügyesebb (balról jobbra haladva
nagyobb örömük telik a játékban. „olvassa” el a gyermek a képek nevét a
tábláról). Nehezítés: csak a magánhangzókat
„olvassa” cl a gyermek.

Ajak- és nyelvtorna

Csináljatok az ajkatokkal kerek kaput!

Nyissatok nagy kaput a szájjal!
Menjen fel a nyelv a padlásra!
Jöjjön le a nyelv a pincébe!
Sétáljon a nyelv a kapu körül! (a nyelv körkörös mozgatása az ajkon)
Jöjjön ki a nyelv a kapun! (nyelvnyújtás)
Bújjon el a nyelv!

„Mosoly játék”
A gyermekeknek játékot vagy képet adunk. Ha olyat látnak, aminek örülni lehet, mosolyogjanak, kissé nyújtott ajakkal (pl:.bohóc, maszatos
kisfiú stb.)

„Csibe játék”
Tegyünk egy tányérra vagy a gyermek kezébe 2-3 szem zi- zit. A gyermek feladata, hogy a zizi-szemeket ajkával felcsipegesse (csücsörítés).
Ugyanezt lehet végezni lefetyeléssel is.

„Mit szeretünk?”
Aminek örülnek a gyermekek, vagy szeretik, annak puszit dobnak, szájcsücsörítéssel (eszköze lehet játék vagy kép).

„Utánzó játék”
Grimasz utánzása, melyet lehet tükörrel is játszani.

„Pecázás”
Gombon a zsineg végére kössenek egy horgot, és erősítsenek rá különféle tárgyakra (,‚halak”) egy hurkot. A halakat az ajkakkal „pecázzák ki”.A

4
horgászzsinór egy ceruzára is rácsomózható, és a ceruza aztán az ajkakkal, a fogak és a nyelv besegítése nélkül, mozgatható.

Egyszerű ajakmozgások

- O – ajakkerekítés

- A - ajak távolítása

- U - ajkak hegyezése

- E - ajkak szűkítése

Összetett ajakmozgások

ajkakat távolítani-kerekíteni: U-I-IJ-I

ajkakat szűkíteni-kerekíteni: A-I-A-I

ajkakat szűkíteni-kerekíteni: I-U-I-U

ajkakat szűkíteni-távolítani: I-A-I-A

ajkakat kerekíteni-szűkíteni: A-U-A-U

ajkakat csukni-szűkíteni: M-I-M-I

ajkakat csukni-kerekíteni: M-U-M-U

4
 ajkakat csukni-távolítani: M-A-M-A

Nyelvgyakorlatok

„Lekvárnyalás „
A szájüregen belül és kívül kenjenek be különböző pontokat lekvárra! Ezeket találják meg, és nyalják le a nyelv hegyével

„Súlylökés „
Egy homlokpántra erősített golyót könnyedén érintsenek meg a nyelv hegyével felülről, alulról, oldalról és elölről.

„Súlyemelés”
A nyelv hegye egy papírhevederben mozog, amit egy súlyhoz erősítettek. Emeljék fel a súlyt.

„Kígyóbűvölés”
A nyelv hegye egy hevederben mozog, amelyre egy selyempapírból készített kígyót erősítettek. A kígyót kígyózó mozdulatokkal ki kell venni egy
kosárból.

„Súlybillentés „
Egy nagy konyhai súly alá szorított és az asztal széléről kiálló fapálcikát, szívószálat stb. emel jenek fel a nyelv hegyével

„Nyelvanyó története”
Csörög az ébresztőóra (a nyelv ide-oda mozog a szájzugok között).
Nyelvanyó tudni akarja, hogy milyen idő van, és kitekint az ablakon. (A nyelv kinéz a szájból.)
Ide-oda tekintget és felnéz az égre (a nyelv jobbra-balra mozog a szájzugok felé és az orrhegy irányába).
Nyelvanyó ezután takarítani kezd körül-körül minden poros le kell törölgetni (a nyelv belül fel le jár a fogsor mentén).
Még az ablakokat meg kell tisztítania (a nyelv kívülről végigpásztázik a fogsorok felett és alatt).
Sok munkát végzett! Nyelvanyó megéhezett és megszomjazott. Gombóclevest főz magának, és palacsintát süt (a nyelv belülről kidudorítja az
orcákat).
Csámcsog, szürcsöl és csettint nyelvével az anyó, annyira ízlik neki az ennivaló (a megfelelő mozgást a nyelvével fejti ki).
Nyelvanyó nagyon elfáradt Becsukja az ablakot, lefekszik, és aki jól odafigyel, még a horkolását is hallhatja.

4
„Állatkertes”
Beszállunk az autónkba „B-R-R” ajakpergetés - Irány az állatkert! Melyik állathoz menjünk? A gyermekek válaszolhatnak, ha a játék
begyakorlott, tudják, milyen állatokhoz szoktunk menni.

Zsiráf - felnyúl a fára (nyelvet az orr felé mozgatni), majd lehajolni inni (lefelé az állunk felé mozgatjuk a nyelvet).
Kutya - csóválja a farkát! (Nyelvet a jobb, majd a bal szájzugba dugni, gyors egymásutánban.) Oroszlán - megeszi a húst! (Felső fogsort az
alsó ajkakra helyezzük, majd az alsó fogsort a felső ajakra.) Finom volt az ebédje, körbenyalja a száját mindkét irányban.
Púpos teve - kéri a cukrot a látogatóktól! (Nyelvet alsó fogsor mögé helyezzük, „nevet a szánk”, nyelvet előre-hátra hintáztatjuk.)
Kanalas gém - Mutassuk meg, milyen a csőre! (Szánkat nagyra tátjuk, nyelvünkkel kanálformát csinálunk.)
Elefánt - Hogyan trombitál az elefánt? (Nyelvünket ajkak között kidugjuk, lazán ráfújunk, megpergetjük.)
Zebra - Hajtsuk meg a zebrát! (Nyelvünkkel csettintünk.)
Majom - Csináljunk majompofát! (Nyelvet az alsó fogsor és az ajak közé helyezzük, majd a felső fogsor és az ajak közé.)

Cikilizáló gyakorlatok
a.) Összekapcsolhatjuk hallásdifferenciálással. Kitesszük a gyermekek elé három ének hívóképét. Pl.: csiga = Csiga-biga kezdetű dal, nap = Süss
fel nap, stb. Eldúdoljuk az egyik éneket, a gyermekek megpróbálják kitalálni, melyiket énekeltük. Ha kitalálják, elénekeljük együtt, majd
elmegyünk egy-egy hang országába, ahol csak azon a bizonyos hangon tudnak énekelni. Pl.: — maci országban m-vel. Süss fel nap me-me-me A
dallam és a ritmus betartására, törekedjünk. — Csiga országban csupa cs-vel énekelünk. Az adott hanghoz más-más magánhangzót
kapcsolhatunk.
b.) Visszhangjáték: Körben állunk, a gyermekeknek egy-egy értelmetlen szótagsorral dobjuk a labdát, amit nekik Ugyanúgy kell megismételni,
miközben visszadobják a labdát. - PA-TA-KA - CSI-CI-CSI - SZI-SI-SZI stb.

„Suttogó gyakorlatok” „Suttogó gyakorlatok” „Suttogó gyakorlatok”

Gyermekek nevét mondja suttogva az
óvodapedagógus, aki felismeri saját nevét,
leülhet.
Állatneveket suttog a játékvezető, a
felismert állatok hangját hangosan
utánozzák a gyermekek.
Tárgyakat helyeznek el például: szék alá, mögé A gyermekek szemben állnak egymással, a pár
stb. Játékvezető suttogva mondja, hová egyik tagja suttog, a másik hangosan ismétli
helyezzék a kezükben tartott tárgyat. az adott szót. Az a pár győz, amelyik
hibátlanul ismétli a szavakat.

4
Hangutánzó gyakorlatok, zöngés-zöngétlen érzékeltetése
„Bújócska” (sz-z)
Játékidőben kezdeményezhetjük, amikor éppen nem játszanak elmélyülten a gyermekek. Leterítünk egy asztalt terítővel úgy, hogy a földig
érjen. Két gyermek bebújik alá (ez a házuk). Egyikük a méhecske (z), a másik a kígyó (sz), Fülelniük kell, hogy melyik állatot próbálom
előcsalogatni a házból. Ha a „z” hangot hallják, a méhecskének kell előbújnia. 1-la a „sz” hangot hallják, a kígyónak kell kicsúsznia a házból a
friss tojásért. Eleinte játszhatjuk terítő nélkül is, hogy a gyermekek lássák is a hang képzését.

„Utánzó játék” (s-zs)

Alapja a már ismert „tűz-víz-levegő” testnevelési játék. Amikor a gyermekek azt hallják, hogy „sss ...“, meg kell állniuk és a fák hajladozását
utánozni. Ha azt hallják, hogy „zszszs...”, máris átváltoznak repülőgépekké és szállhatnak a levegőben. Megpróbálhatjuk úgy is, hogy egy
gyermek irányítja a mozgást, aki szépen, tisztán tudja ejteni a hangokat.

„Versenyvonatozás” (v-f)
Mivel a fiúk szívesen játszanak autókkal, vonatokkal, így a játék során kezdeményezhetünk egy versenyvonatozást. Amikor azt hallják, hogy
„vvv...”, mehet a mozdony, ha viszont azt hallják, hogy „fff..”, gyorsan le kell állniuk, mert megérkeztek az állomásra. Az az ügyes
mozdonyvezető, aki rögtön észreveszi, mikor kell fékeznie. Aki be tud érni a célba úgy, hogy egyszer sem tévesztett, lehet a kővetkező irányító.

„Kártyázás”
Olyan képeket kap a gyermek, amelyekben szópárok vannak, amelyek csak egy hangban térnek el egymástól. (toboz-doboz, kenyér-tenyér, fej-
tej, majom- malom, ház-hát, fonal-vonal, gomb-domb, zacskó-tacskó stb.) Feladat: emeld fel azt a képet, amelyiken azt látod, amit mutatok és
mondd lő a nevét. Próbáld megkeresni azt a képet, amelyik hasonló hangzású! Mondj róla valamit!

4
 Verbális kommunikáció

Beszédértés
I. szint II. szint III. szint
Mondókák – mozgással kísérve
Mondóka Mozgás
Hej, Gyula, Gyula, Gyula combütögetés
Szól a duda, duda, duda, vállütögetés
Pest, Buda, Buda, Buda, ujjpattintás
Pattogatott kukorica, huss! tapsolás

Tekeredik a kígyó, karral

rétes akar lenni. könyökkel
Tekeredik a rétes, csuklóval
kígyó akar lenni.

Az én apám vízimolnár. kezek emelése a mellkashoz

Mit őröl a vízimolnár? könyökemelés oldalt
Őröl búzát, jobb karkörzés a test előtt
Őröl árpát, bal karkörzés a test előtt
Őröl rozsot, páros karral lassan, nagy ívben körzés
Kukoricát, kukoricát, kukoricát. gyors páros körzés a test előtt

Harkály: Jó napot, jó napot, kezek csípőn, meghajlás

te öreg nyárfa! kétszer
Nyárfa: Jó napot, jó napot, karok magas tartásban
doktor Harkály Márta! hajlítás jobbra-balra
Harkály: Mi a baj? Mi a baj? jobb kézzel kopogtatás
Te öreg nyárfa? a bal kézfejen
Nyárfa: Derekam, derekam kezek csípőn

4
 ezer féreg járja. törzskörzés
Harkály: Kip-kop, kip-kop, jobb kézzel kopogtatás
meggyógyítok minden jobb kéz emelése magasba
bajt bal kar emelése magasba
öreg nyárfa karok lengetése
jövő nyárra
újra hajt.

Madarak voltunk karok széttárása

földre szálltunk, lengetés
Szőlőszemet szedegettünk, leguggolás
Szil, szál, szalma szál felállás
Kilenc apró pogácsa. hajlongás
Korcsmárosné sütötte, tenyerek összekulcsolása
Gazsi Pista megette, jobbról-balról
Olyan szépen köszönte, száj megtörlése
Hogy pirosra sütötte. jobbról-balról
Süssed rózsám, másszor is, egy másik gyerek felé fordulás
Megcsókollak százszor is! ölelés

I. szint II. szint III. szint

„Játék a testtel”
„Cselekedtető játék”
Az óvodapedagógus különböző
A játék lényege a mozgás, a cselekvés. Az óvodapedagógus adja a utasításokat. Pl. Tedd a labdát
cselekvéseket, tulajdonságokat, embereket
a székre! A kék székre tedd a labdát A labdát tedd a szék mögé! stb. A gyermekek a feladat
jelöl meg, amit a gyermekeknek testükkel,
végrehajtásakor ismételjék el a feladatot!
arcukkal kell eljátszani. (Síró kisbaba, nevető
bohóc, erős súlyemelő, rongybaba stb.)

4
„Állatsuttogó”
A gyermekek körben ülnek. Az óvónő a
szemével jelez valamelyik gyermeknek, aki
elsuttog egy állatnevet, a többiek, ha
kitalálják, utánozzák az állat mozgását.
„Mit mond a kis robot”
Az óvónő szótagonként mond ki egy szót
kellő tagoltsággal: a gyermek ismerje fel és
mondja ki összefüggően a szót.
na-pos-kö-tény=napkötény
szí-nes-ce-ru-zák=színes ceruzák.
I. szint
„Mi hiányzik?”
Néhány tárgyat az asztalra tesz az
óvodapedagógus, közösen megnevezzük.
(Mondatokat is alkothatunk velük.) Ezután a
gyermekek becsukják szemüket, az
óvodapedagógus „elvarázsol” egy-egy
játékot. Ki kell találni a gyermekeknek
szemük kinyitása után „Mi hiányzik?”
Nehezítés: egyszerre több játékot dug cl az
óvodapedagógus. Játszható így is: egy-egy
gyermek egy játék nevét mondja, az
óvodapedagógus sorba rájuk mutat, egy
gyermeket kihagy, minek a neve maradt ki?
„Melyik hosszabb?”
Szópárokat mondunk. A gyermekeknek meg kell
mondaniuk, melyik szó hosszabb. Pl.: ég-levegő,
szalad-fut, bicikli-ház, stb.
„Robotparancsnok”
Szótagolva mondunk utasításokat, mint egy
robot, és a gyerekeknek el kell végezniük, amit
mondtunk. Pl.: E-meld fel a jobb ke-ze-det! Fé-
süld meg a szom-szé-dod ha-ját! Járd kö-rül a
ter-met tör-pe já-rás-ban!
Nyelvi kifejezőkészség
II. szint
„Mondd el, mi a szabálya!”
A gyermekek körben állnak, ülnek, az
óvodapedagógus középen egy labdával. „Jól
figyeljétek meg, hogy hogyan adom tovább a
labdát.” Aki rájön a szabályra, elmondja azt,
utána ő állhat be a körbe, találhat ki új szabályt.
Szabály pl. minden második gyermeknek dobja
a labdát, csak a lányoknak gurítja, stb.
4
„Minden szóra egy pálcika”
Mondunk egy mondatot. A gyermekeknek
annyi pálcikát kell egymás után lerakniuk,
ahány szót hallottak.
„Mit hallasz először?”
Szavakat mondunk. A gyermekeknek meg kell
mondaniuk, milyen hanggal kezdődött a szó.
Variációja, hogy képeket mutatunk,
megnevezik, és az első hangot külön is
mondják, majd megnevezés nélkül mondják a
különbséget.
III. szint
„Azt gondoltam, hogy...”
Az óvodapedagógus kezdi a játékot. Azt
mondja: „Azt gondoltam, hogy ...“ és Utána
valamilyen cselekvést végez. Pl. helyben
szökdel, kockából épít valamit, stb. A
gyermekeknek, miután felismerték az
óvodapedagógus cselekvését, be kell fejezni a
mondatot. Pl. Azt gondoltam, hogy ugrálok.
Aki kitalálta, az gondolhat. Ettől kezdve már a
gyermekek játsszák el illetve fejezik ki szóban
gondolataikat.
„Kis robot”
Mondókát mondunk szótagolva egy
gyermekkel. Ha az „elem kimerülőben van”,
lassabban szótagolunk, de ha az „elemet
kicseréljük”, ismét rendes tempóban
mondjuk.
„Ellentétpár játék”
Az óvodapedagógus egy szót mond a
gyermeknek, aki annak az ellentétét mondja. Pl.
tél-nyár, keserű-édes, kemény-puha, fent-lent,
fekete-fehér, lassú- gyors, több-kevesebb, sétál-
fut, stb.
„Ne Te válaszolj!”
Á gyermekek körben ülnek. Bármit kérdez az
óvodapedagógus, az a gyermek nem
válaszolhat, akire ránéz és rámutat, csak a tőle
jobbra, majd balra ülő gyermek.
„Szobor játék”
Kiválasztunk két gyermeket. Úgy állítjuk őket,
hogy ne lássák egymást! Ezután egyikük
„szobrot” alakít. Úgy áll, ahogy szeretne. A
másik a gyermekek irányításával megpróbál
ugyanolyanná válni. A csoport mondja, hogy
mit tegyen. Pl. Emeld fel a karod és hajlítsd
be!, stb. Ha sikerült és a két szobor
ugyanolyanná változott, a szereplők
cserélődnek. A gyermekek csak szóval
irányítsák társukat!

Nyuszi pajtás” „Befejezetlen mondat”

A gyermekek körben ülnek. Az első játékos Az óvónő mond egy befejezetlen mondatot, a
odafordul a mellette ülőhöz:”nyuszi pajtás, gyermekek ezt megismételve kibővítik vagy
hogy vagy?” – kérdi.”Köszönöm szépen, jól.” – befejezik egy-egy szóval.
válaszolja a szomszédja. „Hát a barátod, hogy
van? – kérdi az első. „Nem tudom, de mindjárt
megkérdezem.” – szól a másik, és a következő
gyermekhez fordul. A játék megismétlődik más
állatnevet használva. A végén elsorolják, milyen
állatok játszottak a játékban.

4
 „Képzeld el!”
Az óvó néni „körülír” egy tárgyat, a gyerekek kitalálják, mire gondolt, miről beszélt. Egy-egy
gyermek egy előre meghatározott cselekvést vagy tárgyat elmesélhet annak kimondása nélkül, a
többieknek ki kell találni a megoldást. Játszhatjuk úgy is, hogy érdekes dolgot megnevezünk, a
gyerekek kitalálhatják, elmondhatják, milyen is lehet a kimondott furcsaság. Pl.:Kacsalábon forgó
vár, hétfejű sárkány, égig érő fa stb.

TESTI KÉPESSÉGEK

Nagymozgások

Mozgáskoordináció, motoros képességek

I. szint II. szint III. szint

„Napraforgó” „Dühös cica” „Gumiemberke”

Fejkörzés jobbra, balra.
„Evezős”
Karhúzás előre, hátra – ritmikusan.
Négykézláb belégzéssel hátunkat domborítjuk,
majd kilégzésre leeresztjük.
Párban is végezhető:egyik gyermek ernyedt
izomzattal fekszik a földön, a másik gyermek
„felfújtatja” a gumiemberkét, aki fokozatosan
megtelik levegővel, azaz megfeszülnek az
izmai. Majd leereszti a gumiemberkét. Csere.

„Repülő” „Négykézlábon járás és pókjárás” „Lábügyesség”

Széttárt karral körbe-körbefutás. Négykézlábon járásban a hát felül van, A gyerekek mezítláb vannak, így próbálnak a
pókjárásban alul. Járás közben tárgyakat kell a lábukkal tárgyakat dobozba rakni.
hátukon, illetve a hasukon egyensúlyozni.

4
„Katona”
Láblendítéssel feszes járás.
„Hinta”
Törökülésben ülnek egymással szemben,
kézfogás, előre-hátradőlés.
„Fűrész”
Ugyanez a mozgás állva, karmozgással
koordinálva, terpesztett és zárt lábbal.
„Gólya”
Lépegetés magas térdemeléssel – kelep!
„Kutya”
Négykézláb járás és ugatás: vau!
„Biciklizés”
Páros gyakorlat. Hanyatt fekve összerakják a
talpukat, és bicikliznek. Ha már jól
begyakorolták, papírlapot teszünk a talpak
közé, úgy kell kerekezni, hogy az ne essen le.
„Indiánok a tűz körül”
Indiánszökdeléssel körbeugrálnak valamit, amit
tűznek neveznek el. (Bal láb felhúzva – jobb kar
magas tartásban, jobb láb felhúzva – bal kar
magas tartásban).
„Járás kötélen”
A földre fektetett kötélen (leragasztott
szigetelőszalag is lehet) kell különböző módon
menni: lábak az egyik, kezek a másik oldalon.
„Kéz-láb játék”
Padlóra terítünk színes lapokat. A gyerekeknek
4
„Labdagurítás a láb körül”
Terpeszállásban utasítás szerint végzik a
gyakorlatot. Kézzel kell a labdát mindkét láb
körül, előre-hátra, nyolcasban stb. gurítani
úgy, hogy a labda nem érhet a lábhoz.
„Tanítsd a kiskutyádat!”
Először állva tanítjuk meg a gyerekeknek, hogy
megy a kutya: amikor a jobb kezüket emelik,
akkor azzal együtt a bal lábukat, majd a bal
kezükkel a jobb lábuk mozdul együtt. Ezután
négykézláb is megpróbálhatják.
„Létrán lépegetés”
Lefektetett létra fokai között mennek előre-
hátra, kettesével, lépve, futva stb
„Fácska, vándorolj!”
Karikákat teszünk, vagy rajzolunk a padlóra.
 arra a színre kell tenniük a kezüket-lábukat,
„Tyúk” amilyen színt a szín-dobókockával dobtak.
Behajlított könyök és ritmikus lábemelgetés
– kot-kot!
„Hát a háthoz”
„Kígyójáték” Páros gyakorlat: két-két gyermek háttal áll
A gyerekek feküdjenek a földön hasra! A egymásnak. Hátukkal egy babzsákot tartanak
hasnak nem szabad a földről felemelkedni. együtt. Így leülnek, felállnak, elindulnak
Így kerülgetnek akadályokat. valamerre. Vigyázni kell, ne essen le a babzsák.
Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén
I. szint II. szint
„Körjátékok irányváltoztatás „Szalagfogó”
gyakorlásához” A gyerekek szétszórt elhelyezkedésben
„Hold, hold, fényes lánc…” futkároznak. A fogó a gyermekeken lévő
„Tekeredik a kígyó…” szalagot próbálja megszerezni. Az a játékos
„Járom az új váramat…” győz, akinek a szalagja megmarad a játék
„Hej vára, vára…” végéig. Akitől a fogó a szalagot megszerzi kiáll a
„Recse, recse pogácsa…” játékból.
„Kendő, elejtő…”
„Fuss haza!” „Kötél a ház”
A játékmaci köré kötéllel kört alakítunk, ez a A játéktér közepére bármilyen formát alakítunk,
ház. A gyermekek körbe futnak menetirány ez a ház. Ide lehet a fogó elől menekülni. A ház
szerint a ház körül. Jelre befutnak a házba. körül bármilyen irányba lehet haladni, vagy a
Aki elsőnek ugrik be a házba, az a győztes. házon átfutni. A fogó a házba nem léphet be.
addig játszható, amíg valamennyi gyermeket
meg nem fog a fogó, ezután új fogót választunk.
4
Eggyel kevesebbet, mint ahány gyermek van.
Mindenki beáll egy karikába, akinek nem
jutott, az útnak indítja a fákat, s azt is
megmondja, hogy kell menni: guggolva, bal
lábon, keresztezett lábbal stb. Közben ő is
elindul, és szerez magának helyet. Mindig az
indítja a fákat, akinek nem jut hely.
III. szint
„Találd meg a házad!”
Elrendezzük a babzsákokat a terem közepén.
Futás körben, menetirányban. Jelre mindenki
igyekszik egy-egy babzsákra leülni. Mivel a
babzsák mindig eggyel kevesebb, mint ahány
gyermek van, így nem jut mindenkinek. 4-5
játék után azokat dicsérjük, akik mindig
találtak maguknak babzsákot.
„Kerüld meg!”
A felrajzolt különböző formákat teljes
négykézláb járással kell bejárni. Aki elsőnek
kész, illetve ügyesen mind bejárta, az a
győztes.
„Nyuszibál”
A gyerekek szétszórt elhelyezkedésben
mozognak, ugrálnak, mint a nyuszik. A fogó
a vadász, igyekszik megfogni valamelyik
nyulat, amikor az óvónő beengedi közéjük.
Akit megfog, az lesz a vadász a következő
játékban.
„Gólyák a tóban”
A gyerekek a „gólyák”, a tó körül járkálnak,
a gólya mozgását utánozva, jelre repülnek,
majd a tóban járkálnak tovább. Tó lehet egy
szőnyeg vagy egy körkötél.
Finommotorikus mozgások
„Várostrom”
5-6 építőelemből várat építünk. Ezt kell eltalálni
labdával. Aki egyszerre dönti le az összeset, az a
győztes.
„Színcápa”
Egymástól kb. 3 méter távolságra vonalakat
húzunk, ez a tenger, ebben áll a cápa. A cápa,
egy gyermek, elkiáltja magát, pl.:”jöjjenek a
kékek!” akkor minden olyan gyermek átfut, akin
a kék szín nem található. Akin található a kék
szín, az nyugodtan átsétálhat, hiszen előtte
tiszta az út. Akin más szín van, elkapja a cápa,
helyet cserélnek.
Játék az ujjakkal
4
„Kidobó”
Egy labdát feldobunk a tér közepén. aki
elkapja, az lesz a kidobó, vagyis társait el kell
találnia a labdával. A labdával a kézben nem
lehet futni. Akit a kidobó eltalált, kiáll a
játékból, az utolsónak maradt gyermek lesz a
győztes.
„Lépegető”
Színes formákat (pl.: kör, négyzet, virág, autó,
nap) rajzolunk a talajra. A gyerekek egy induló
vonalon állnak. A játék az óvónő irányításával
történik, aki mondja ki, hányat lépjen, milyen
irányban. Pl.: Kati lépj balra hárma. Peti előre
kettőt. Kati előre egyet. Majd megnevezik a
gyerekek, milyen formába érkeztek.
 Hüvelykujjam almafa,
Mutatóujjam megrázta,
Középső ujjam felszedte
Gyűrűs ujjam hazavitte,
A kis ujjam mind megette,
Megfájdult a hasa tőle.
(az újjak nyitogatása sorban)
Hüvelykujjam korán kelt,
(az ujjak nyitása)
Ablakokon kopogott.
(kopogás utánzása)
A négy szomszéd kiugrott, (az ujjak mozgatás a másik kézfejen)
(négy ujj nyitása)
S köszöntötték: jó napot!
(integetés)
Kicsi kövér Hüvelykapó,
Mellette van a mutató,
Langaléta hosszú bátyja,
Meg a gyenge fiacskája,
Pöttöm Jancsi itt a végén,
Kicsi (Peti) kezecskéjén.
(az ujjak nyitogatása sorban)
Mit csinál a kis kezem?
(a két kéz széttárása)
Simogat kedvesen,
(két kézzel az arc megsimogatása)
Ütöget mérgesen
(az asztal ütögetése)
Csiklandoz viccesen,
(a tenyér csiklandozása)
Csipked hegyesen,
(a kézfej megcsipkedése)
Táncol ügyesen
Mit csinál a két kezem?
(a kezek szétnyitása)
Te is tudod, mondd velem!
Süssél, süssél rétest,
(sodrás két kézzel)
Tégy rá cukrot, édest.
(két újjal a szórás utánzása)
Aki eszi, az a lány,
(az evés utánzása)
Sohase lesz halovány.
4
Hétfőn heverünk,
Kedden keverünk,
Szerdán szemelünk,
Csütörtökön csücsülünk,
Pénteken pipálunk,
Szombaton szitálunk,
Vasárnap titeket
Vendégségbe várunk.
(ujjak nyitogatása)
Gyülekeznek a felhők,
(az ujjak mozgatása magastartásban)
Esik az eső
(zongorázás az asztalon)
Kopog a jég
(kopogás az asztalon)
Dörög az ég
(dörömbölés ököllel)
 (az arc simítása) Villámlik
Tikk-takk, tikk-takk az óra, Ha kisül a tepsi, (a karok felemelése)
Mindig, mindig azt mondja: Gyere gyorsan vedd ki, Lecsap
Siess, siess, el ne késs, (húzás két kézzel a test előtt) (asztalra csapás)
Korán indulj, jókor érj! Ha nem mozogsz szaporán, Kisüt a nap.
(az óramutató utánzása két ujjal) Odaég a vacsorám! (a karok széttárása)

Fényes szőrű Jöjj ki napocska, Ujjamat mutogatom,

(az arc simítása) (hívogató mozdulat ujjal) Közben vígan mondogatom:
Hosszú farkú. Itt apád, itt anyád. (az ujjak mozgatása)
(hátul a kéz) (ujjal mutatás) Kifordítom,
Ne húzd meg, mert Sót törünk, borsot törünk, (a kézfej kifelé fordítása)
Hegyes karmú, júúú! (öklök egymásra ütögetése) Befordítom,
(begörbített újakkal cicafújás utánzása) Tökkel harangozunk. (a kézfej befelé fordítása)
(összekulcsolt kezekkel harangozó mozdulat) Fölfordítom,
(a kézfej felfordítása)
Lefordítom,
(a kézfej lefordítása)
Zongorázok, furulyázok,
(az ujjak mozgatása)
Erősebb lett a kezem,
A tornát befejezem.
(a kéz ökölbe szorítása)

4
 Én kis kertet kerteltem,
(két kéz mutatóujjával kert rajzolása)
Bazsarózsát ültettem,
(tenyér közepének megbökése mutatóujjal)
Szél, szél fújdogálja,
(mutatóujj mozgatása jobbra, balra)
Eső, eső veregeti.
(felülről lefelé az eső utánzása)
Csipp, csiripp, csöpp veréb
Csipkedi a meggyet
(két ujj nyitása, zárása)
Csipp, csiripp, csöpp veréb,
Csípj nekem is egyet!
Tó vize, tó vize
(mutatóujjal körök rajzolása)
Csupa nádszál,
(karemelés, kéz ökölben)
Egy kacsa, két kacsa
(számok mutatása ujjal)
Odacsúszkál.
(járás utánzása ujjal)
Sárban ezer kacsa bogarászik,
(tenyér nyitása, zárása)
Reszket a tó vize, ki se látszik.
(csuklórázás)
Amikor kinn süt a nap,
(a két kéz öt ujja nyitva)
A csiga a házában marad.
(az ököl zárva a hüvelykujj eldugva)
De amikor eső hullik,
(két kéz a fej fölött, az ujjak mozgatása)
Csigabiga előbújik,
(a fej két oldalán a két mutatóujj)
Neki az a jó idő,
Mikor esik az eső.
(az ujjak mozgatása, az eső utánzása)

Pitty-potty, pitty-potty Eresz alól fecske fia ide néz, oda néz:
(az ujjak mozgatása) (kukucskálás jobbra-balra)
Pittyen, pöttyen, Van-e hernyó, hosszú kukac, ízesebb, mint a méz.
Ereszen a jégcsap (hullámvonal mutatása egy kézzel)
Meg-megcsöppen. Csőrét nyitja ám, buzgón szaporán,
(ritmikus kopogás az asztalon két ujjal) (ujjak nyitása, csukása)
Kisbendőbe mindenféle belefér igazán.
(a has simogatása)

4
„Labdák a kosárban”
A játéktér közepén elhelyezünk egy kosarat
több kislabdával vagy babzsákkal. A kosár
két szemben lévő oldalára választunk egy-
egy gyermeket, akik leguggolva vagy
térdelve kidobálják a labdákat. A többi
gyermek gyorsan felkapja és visszadobja
azokat a kosárba.
„Gyurmázás”
Homok, só-liszt gyurma, agyag, plasztilin
felhasználásával különböző formák
létrehozása.
„Narancsos”
Körben ülünk és egy tárgyat (narancsot,
labdát, fakockát) adunk tovább. Először csak
egy tárggyal, később már 2-3 is mehet
„Mi hiányzik?”
Lapokra egyenként olyan élőlényt (ember, állat,
növény), tárgyat (autó, szék, bögre) rajzolunk,
amelynek egy-egy része hiányzik. A rajzot
kiegészíthetik a hiányzó résszel rajzzal, vagy
külön elkészített hiányzó részek közül a
megfelelő kiválasztásával.
„Kösd össze a párokat”
Munkalapon két-két összetartozó dolgot
ábrázolunk. A gyermeknek ezt az összetartozást
kell észlelni és színes ceruzával összekötni. Egy
lapon lehet: sapka-sál, bögre-tányér, zokni-cipő,
jobb és ballábas cipő, jobb és balkezes cipő stb.
„Egyszerű cselekvések utánzása”
Valakit kiválasztunk, és a fülébe súgunk egy
cselekvést, pl.: kenyérszelés, vasalás, fogmosás,
fésülködés. Neki el kell játszania, a többieknek
4
„Szöges tábla”
Az óvónő a szöges táblán egy gumi
segítségével valamilyen formát kerít be. A
gyermekek ezt a formát elkészítik a saját
táblájukon. Ha nincs szöges tábla, a Pötyi
játékkal is megoldható.
„Mit rajzoltam a hátadra?”
A kisgyermek hátára valamilyen formát
rajzolunk. Ki kell találnia, hogy mi az. Változat:
a hátára rajzolt forma képét kiválasztja a többi
kép közül, lerajzolhatja, vagy fonalból
kirakhatja.
„Színezd!”
Egy munkalapot készítünk, amelyen halak
úsznak, jobbra, balra, le, fel. A gyermeknek ki
kell színeznie a halakat: a felfelé úszót pirosra,
körbe. Ügyesnek kell lenni, és a hozzánk ki kell találni, hogy mit is játszott. a lefelé úszót zöldre, a jobbra úszót kékre, a
érkező tárgyat mihamarabb tovább kell balra úszót sárgára.
adni, mert akinél akár csak kettő is
feltorlódik, kiáll a játékból.

„Csibejáték” „Vonalvezetés fonallal”

Tányérra apró cukorkákat szórunk (pl.: zizi), Előrajzolt vonalak, formák követése fonallal. Először egyszerűbb alakok, esetleg síkformák,
a gyermekek a kiscsibék, a cukorkákat a később bonyolultabb figurák, képek lehetnek. Közben beszélgethetünk a színekről, fonalak
nyelvükkel kell a tányérról felszedni. vastagságáról, tapintás közben a fonal puhaságáról, selymességéről.

IRODALOMJEGYZÉK

4
1. Add tovább!
Drámajáték gyűjtemény,
Candy Kiadó, Veszprém

2. Az óvodáskor fejlesztőjátékai
Óvodapedagógusok, szülők, főiskolai hallgatók kézikönyve,
OKKER

3. Bújj, bújj zöldág

Énekek, játékok, nemcsak a legkisebbeknek,
Black & White Kiadó

4. Dr. Deliné dr. Fráter Katalin: Integrált személyiségfejlesztő program osztatlan óvodai csoportban
Óvóképző Főiskola gyakorló óvoda,
Hajdúböszörmény, 1992.

5. Erre kakas, erre tyúk

Népi mondókák, népi dalos játékok, népmesék,
Puedlo Kiadó

6. Lázár Katalin: Gyertek, gyertek játszani II. Játékközlés: Dunántúl

Eötvös József Könyvkiadó, 2004.

7. Lukács Józsefné – Ferenc Éva: Elmúlt a nyár, itt az ősz…

Óvodai játékos fejlesztések kézikönyve és fejlesztő játékok gyűjteménye,
Flaccus Kiadó, Budapest, 2009.

8. Lukács Józsefné – Ferenc Éva: Megjött a tél, hujja hó…

Óvodai játékos fejlesztések kézikönyve és fejlesztő játékok gyűjteménye,
Flaccus Kiadó, Budapest, 2009.

4
9. Pittlikné Kurucz Csilla: gyermekmondókák
Fonó 33. Bt., Debrecen

10. Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok,

Pedellus Tankönyvkiadó Kft. 2005.

11. Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában, óvodai fejlesztő program a tanulási zavarok megelőzésére
Alex – typo, 1992.