1

Egy kiskereskedelmi hálózat egységeinek ellenőrzése, áruforgalmi értékesítése és elszámoltatása

 2

Tartalomjegyzék

A vállalat bemutatása ….......................................................................................................................4

CBA kereskedelmi kft..........................................................................................................................7

Árképzési Politika..............................................................................................................................10

Számviteli politikája...........................................................................................................................12

Pénzkezelési szabályzata....................................................................................................................17

Áruforgalmi szabályzata.....................................................................................................................20

Tanácsok az értékesítés javítására......................................................................................................28

Eladási ár csökkentése........................................................................................................................30

Vagyonvédelmi és biztonsági szabályzat értékesítésre vonatkozó része............................................32

Az egységek bizonylati rendjének ellenőrzése...................................................................................32

Az egységek elszámoltatása, a leltár...................................................................................................34

A leltárzárást követő műveletek.........................................................................................................39

Leltár elszámolás bemutatása.............................................................................................................41

A boltelszámoltatás jelenlegi rendszerére tett változási javaslatok....................................................53

Jövőkép...............................................................................................................................................59

Irodalomjegyzék.................................................................................................................................60
 3

A tanulmányaim befejezése után kerültem a Palóc Nagykereskedelmi Kft-hez. Eredetileg

készletgazdálkodási asszisztensként kezdtem a gazdasági igazgatóhelyettes felügyelete mellett. A
kéréseinek megfelelően változtattuk a munkavégzésem helyét és beosztását, így került arra sor,
hogy a központi készletrendszer informatikai hátterének megismerése után a raktárak működését
kellett elsajátítanom. Fél évvel később a központi telephelyen található kiskereskedelmi egység
működését, adminisztrációs technikáit és lehetőségeit kellett elsajátítanom - elméleti szempontból a
gazdasági és kereskedelmi igazgatóhelyettessel kellett áttekinteni a gyakorlat és az iskolában tanult
elmélet közötti különbségek okait; vagy éppen azt a hiányosságot, amit addig nem tanultam, de
kellene alkalmaznom. A részükről való maximális segítőkészség hatására a következő évet más
egységekben kezdtem, mint boltvezető helyettes. Általában egy egység működésében 2 hónapot
töltöttem, mely során különböző lehetőségeket láttam a vezetők által feltételezett rendszerbeli
hiányosságok kihasználására.
A boltelszámoltatók körében 2009 nyarán történt az első változás, a 4 kolléganő közül az egyik
nyugdíjba ment és a változások kidolgozását megkezdhettük a gazdasági igazgatóhelyettessel (bár
a rendszerben való változás bevezetésére az utolsó kolléganő nyugdíjba meneteléig nem volt
lehetőség). Az újjítások bevezetése 2010 márciusában kezdődött, melyből kifolyólag egy minimális
változás hatására kiderült sokkal több boltos járt "szürke ösvényen", mint gondolta volna a felső
vezetés!

Az eredetileg alkalmazott leltár elszámolási gyakorlat mellett a kiskereskedelmi egységek

elszámolási gyakorlatát tekintve esélyük nem volt korrekt leltáridőszakot zárni. Az elszámolási
problémák áthidalására teljesen más jellegű, nem éppen szabályos megoldást találtak ki, melynek
megszüntetésével, 2010-es év végére hatalmas leltárhiányok alakultak ki a bolti egységek
többségében.

A helyes dokumentáció alkalmazása és az informatikai rendszer naprakész és napi szintű

alkalmazása mellett már több egység is kapott leltár eredményt követően ösztönző prémiumot a jó
teljesítéseikért. De még mindig vannak kivételek, ebből kifolyóan írom a szakdolgozatom, hogy a
jelenleg fennálló rendszeren még mit szándékozom változtatni a leltári eltérések csökkentése
érdekében.
 4

A vállalat bemutatása

A vállalat kialakulása, fejlődése

A Palóc Nagykereskedelmi Kft.-t 1991-ben alapították élelmiszer, ital dohány és vegyi áru kis és
nagykereskedelmi tevékenység folytatására. Működését egy 350m2-es raktár bérbevételével kezdte.
Létrejöttének körülményében jelentős szerepet játszott a Palóc Kereskedelmi Vállalat privatizációja.
A vállalat dolgozói az átmeneti időszakra a Vállalat egyes egységeire egyéni és csoportos
vállalkozásokat hoztak létre. Ennek egyik része volt a Palóc Nagykereskedelmi Kft., melyet 6
dolgozó részvételével alapítottak. Másik tényezője a tevékenység megválasztásában volt, mivel ez
időben szűnt meg a megye szövetkezeti alapon működ füszértje. Az ellátásban keletkezett hézagot
kívánta pótolni, majd az igényeknek és lehetőségeiknek megfelelően bővítette tevékenységét. A
kezdeti időszak elképzelései alapvetően az ellátási terület bővítését irányozták elő. A mennyiségi
fejlesztéseket azonban fokozatosan kiegészítették és felváltották azok a minőségi fejlesztések,
melyek már a kereskedelmi ellátás színvonalának javítására irányultak. 1994-ben a megnövekedett
forgalomra tekintettel új telephelyet vásároltak felszámolás keretében. A privatizációs pályázattal
1995-ben 3, 1997-ben 2 kiskereskedelmi egységet vásároltak. Az ellátás alapvető területe 1997-ben
már Nógrád megyén kívül Heves megyére is koncentrálódik, de szállított különböző megrendelők
részére kelet és közép - magyarország több pontjára. Vevőinek száma ekkora már több mint 1200. A
vállalat beszállítóinak száma eléri a 600 -at akik a napi termékekben széles és mély választékot,
kiegyensúlyozott ellátást biztosít. A cég minden évben eredményesen gazdálkodik, nyereségét
fejlesztésekre fordítja vissza. 2001.októberében a salgótarjáni ipari parkban nyitotta meg új és akkor
korszerű logisztikai központját. A létesítmény a CBA lánc tagjainak térségi kereskedelmi,
informatikai és logisztikai központjaként funkcionált. A kereskedelmi központ 6800 m2 alapterület,
ezen belül a szárazáru raktár 4400m2 és egy 1200m2-es out-let áruház található egyéni vásárlók és
viszonteladók részére, és itt kapott helyett a központi irányítás is. A társaság eddig minden évben
terjeszkedett. Jelenleg 80 kiskereskedelmi egységgel, a CÉL bolt hálózattal, a Honi Nógrád és
Heves megyei üzleteivel; 9 központi raktárral, több száz franchise partnerrel és több ezer különböző
belföldi és külföldi viszont értékesítővel rendelkezik. Szállítóinak száma eléri a 2000-t A
kiskereskedelmi egységeiben dolgozók száma eléri az 1600 főt, a cég összes alkalmazottjának
száma meghaladja az 2000-ft.1995-ben csatlakozott a CBA országos kereskedelmi lánchoz,
melynek észak – magyarországi regionális központja is egyben. A CBA az önálló gazdálkodású
tagok beszerzését hangolja össze, és érdekvédelmi feladatokat lát el, valamint egységes a
megjelenése és a marketing tevékenység egy része. A CBA kft. IX. régiós központjaként működik.
 5

Jelenleg a Dunától keletre találhatóak az egységei. Áruellátást biztosít a franchise bolthálózatának

valamint a CÉL és a HONI üzleteinek .
A régiós központ feladata a kereskedelmi egységek beszerzéseinek és értékesítéseinek irányítása és
termékellátásuk megszervezése. A logisztikai központja a salgótarjáni ipari parkban található melyet
2001-ben nyitottak meg. A létesítményben található 4400nm raktár, 1200nm outlet áruház és
1200nm a vállalat régiós központi irányítása. A kft. fennállása óta folyamatosan bővít és fejleszt. Az
egységei jelents szerepet töltenek be a térség élelmiszerellátásában. A kiegyensúlyozott és
széleskörű választék az átlagvásárló számára megfizethet árszínvonal a piaci pozíciói még a válság
hatására sem változtak. A vásárlóit több részre lehet jelenleg bontani. A Sodex-ho lánc beszállító
partnere, mely a közületi étkezéssel foglalkozik. Illetve különböző vendéglátóipari bt.-k és kft.-k
folyamatos áruellátását biztosítja. A nagykereskedelmi tevékenységet 9 nagykereskedelmi raktár
látja el melynek a viszonteladói vevőköre meghaladja a 10000-t. Arányaiban nézve kb a külső
partnerek a raktárak forgalmának 35-40%-t adják, a fennmaradó részt a bolti egységi jelentik. A
kiskereskedelmi tevékenysége rengeteget változott a 20 év alatt. A vásárlóinak száma összességében
növekedett, mely köszönhet a területi terjeszkedéssel. Az egységek a vásárlóit a nagyobb
városokban is meg tudja tartani. A vevőszám elvesztése az egységek előző években lévő adataihoz
képest nem változott és nem jellemző. A szállítóinak kiválasztása: a szállító partnerek által
biztosított feltételek, a kedvez beszállítási egységárak tekintetében átlagosan 1000-1200 szállító
visz árut az egységeiben heti szinten. Ezek természetesen területenként eltérnek egymástól. A külső
kisebb vállalatok 1-2 egység áruellátását biztosítják napi cikkekkel. A nagykereskedelmi
raktárakban közel 600 vállalat termékei találhatóak melyeknek választéka folyamatosan gyarapszik.
A nagyraktáraiban található termékek csak a fogyasztói igényeknek és keresletnek megfelelően
alakul. Külső szállítópartnerek alkalmi áruellátását is biztosítják a központi túrajáratok, melyeken
alkalmanként nem csak saját egységekbe szállítanak árut. Nagy vevőszámának köszönhetően
folyamatosan és tartósan jó beszerzési árat tud kialakítani már csak a beszerzett mennyiségre való
tekintettel is. Észak – Magyarországi vállalkozás révén érdekeltsége van a szomszédos Szlovákia
CBA áruházaiban is. Elszámoltatási rendszere A kiskereskedelmi egységek elszámoltatásának alapja
a leltár. A leltározás a Palóc Nagykereskedelmi Kft. bolti egységeiben, raktáraiban és központjában
lévő áru-, érték és eszközleltár. A leltározás célja a Számviteli törvény és a Munkatörvény elírásai,
valamint a vállalati vagyon védelme. A cég minden egyes telephelye számára egységes és átlátható
eljárási rend került kialakításra.
 6

Üzletszabályzatát befolyásolja
A társaság a CBA kereskedelmi Kft. által működtetett franchise hálózat régiós központja. Az
országos beszállítókra vonatkozóan a CBA Kereskedelmi Kft. által érvényben lévő mindenkor
hatályos üzletszabályzat szabályozza, míg a társaság és a régiós szállítók között közvetlenül
létrejövő szállítási jogviszonyra vonatkozóan a felek jogait és kötelezettségeit a felek által aláírt
kondíciós lap valamint szállítási szerződés tartalmazzák. A Régiós központ a szállító számára
kialakított egy franchise rendszerben működtetett kereskedelmi aktivitást, amelynek a működtetése
a régiós központ feladata és kötelessége. A Régiós Központ a piacszervezési tevékenysége során az
alábbi szolgáltatásokat nyújtja a szállító számára
– meghatározza a Szállító partner számára mindazon termékeket, amelyeket az együtt
működés tárgyát képezhetik.
– Meghatározza a Szállító partner termékeinek struktúráját, amelyet a Régiós Központ
Hálózatában alkalmaznia kell
– meghatározza a Szállító partner termékeinek egységes megjelenését , csomagolását,
elhelyezését.
– Meghatározza a Szállító partner termékeinek disztribúcióját, a szállítási címkéket, a szállítás
módját, a szállítás idejét, a szállítási mennyiségeket
– meghatározza a Szállító partner termékeinek piacra juttatása során alkalmazandó
kereskedelmi technikákat
– folyamatosan méri, ellenőrzi a Szállító termékeinek forgalmazását a Régiós Központ
rendszerében és az e tevékenység keretében rendelkezésre álló információkat együtt elemzi,
értékeli, és prezentálja a Szállító partnerrel a jövőbeni együttműködés fenntartása érdekében
– biztosítja a szállító partner számára a fizetési kötelezettség állapotjelzőit, biztosítja a fizetési
kötelezettségek teljesítését a Régiós Központ tagjainak pénzügyi helyzetének az elemzése és
értékelése alapján
A CBA Franchise szerződéses rendszere több jogviszony egymásra épülése alapján jött létre. A
jogviszonyok és a szerződések rendszere lényeges eleme az egyes résztvevők jogai és
kötelezettségei, valamint piaci szerepe a szerződések rendszeréből adódik. A Szerződéses Rendszer
egységes konstrukciónak tekintendő, és nem lehetséges, hogy az egyes jogviszonyok másoktól
elkülönülve kerüljenek megkötésre és értelmezésre.
Kiskereskedelmi franchise szerződések.
A CBA Kereskedelmi Kft.-től a Régiós Központ független kiskereskedelmi vállalkozások (mint ún..
franchise átvevő). A franchise szerződés keretei között megkapja azt a jogot, hogy saját
 7

vállalkozásukban, a saját javukra és kockázatukra „CBA” név alatt franchise kiskereskedelmi

üzletet működtessenek. A franchise átvevők részt vesznek a beszállítókkal megkötött kereskedelmi
ügynöki szerződések teljesítésében, amikor a CBA Kereskedelmi Kft. által megkötött ügynöki
szerződések alapján árut vásárolnak a beszállítóktól.
Felépítése 3 alappilléren nyugszik: Kereskedelmi ügynöki rendszer a CBA Kereskedelmi Kft. és a
beszállítók között. Master-franchise rendszer a CBA Kereskedelmi Kft. és a Régiós Központok
között. Kiskereskedelmi franchise hálózat egyrészről a CBA Kereskedelmi Kft. és a Régiós
Központ, másrészről a kiskereskedelmi franchise átvevők között.

A CBA kereskedelmi kft. 1992-ben alakult 10 magánkereskedő összefogásával - összesen 17

üzlettel. A CBA kereskedelmi kft. kiskereskedelmi hálózata 2003-ra országos hálózattá nőtte ki
magát, amely a vele együttműködő kiskereskedelmi egységekkel és részben saját üzlettel lefedi
teljes Magyarország területét. A CBA Kereskedelmi Kft. 100%-ban magyar tulajdonban álló cég,
amelyen a tulajdonosok nem szeretnének változtatni. A CBA Kereskedelmi Kft. által létrehozott
kiskereskedelmi bolthálózat, központilag mintegy 600 szállítóval van szerződéses kapcsolatban, és
megközelítőleg 20.000 árucikket tart a választékában, ebből jelentős számú saját márkás termékkel
van jelen a magyar piacon. Létrejötte, működtetése és országos terjesztése több célt is szolgál,
amely szerteágazó érdekrendszert testesít meg. Célja egy sikeres, európai színvonalú kereskedelmi
bolthálózat felépítése és működtetése, amely a szoros együttműködésből adódó beszerzési,
értékesítési, logisztikai és disztribúciós együttműködési előnyöket kívánja a franchise rendszer
tagjai és a fogyasztók számára is elérhetővé tenni. A fokozódó és élesedő versenyben, valamint a
multinacionális vállalkozások által diktált kiélezett konkurenciaharcban olyan alternatívát nyújtani a
haza kiskereskedők, beszállítók, valamint a fogyasztók számára, amely megőrzi a vevőközpontú
kereskedelmi módszerek alkalmazását, valamint megfelelő gazdasági megtérülést, boldogulást,
valamint kedvező árakat és egyéb kondíciókat kínál a piaci szereplők, így a fogyasztók számára is.
A céljai közé tartozik még, hogy az értékesítés során a legfejlettebb kereskedelmi technikák
alkalmazásával magas színvonalú áruellátást és hatékony árakat biztosítson. Ennek érdekében a
CBA Kereskedelmi Kft. koordinálásával egységes értékesítési csatornák jönnek létre, valamint a
beszállítókkal megkötött kereskedelmi ügynöki szerződéses rendszer keretében a lehető
leghatékonyabban juttassa el az árut a kiskereskedelmi vállalkozásokhoz, és rajtuk keresztül a
fogyasztókhoz. Ennek keretében a beszállítóknál elért kedvezményes kondíciókból az egész
kiskereskedelmi hálózat, és rajtuk keresztül a fogyasztók is részesülnek, melyet az egységes elveken
és arculaton nyugvó kiskereskedelmi bolthálózat országos létrehozatala és működtetése biztosít. Az
egységesség a működési elveken, az arculaton, a marketing együttműködésen, valamint az azonos
 8

árualap hatékony forgalmazásán nyugszik. A kiskereskedelmi vállalkozások piaci pozícióját

megerősítése, melynek érdekében a munkatársakat, a bolti dolgozókat, az alkalmazottakat állandó
továbbképzésben részesíti, amelynek célja a korszerű kereskedelmi módszerek alkalmazásának
átadása, valamint a vevők magas színvonalú kiszolgálása.

Stratégiai alapelvei: A stratégiai autonómia, amely lehetővé teszi az egyes üzletek önálló, a helyi
vásárlók igényeihez igazodó tevékenységet, valamint összehangolt, jól szervezett beszerzést és
értékesítést jelent. Az egyéni érdekek alávetése a közösség érdekének. Tartós és kölcsönös
előnyökön nyugvó üzleti kapcsolat a franchise átvevőknek. A kereskedelmi szerződésekhez
kapcsolódó közös beszerzésből adódó előnyök megosztása. Erőforrások közös befektetése - közös
marketing tevékenység, kereskedelmi szervezet létrehozása, a dolgozók közös képzése, komplex
disztribúciós tevékenység ellátása. A tevékenységi integráció a jogszabályok által megengedett
keretek között. Az egységes arculat és megjelenés, amelyhez közös image-védelem tartozik. Magas
szintű és következetes minőségvédelmi politikai és annak megvalósítása, ellenőrzése. Fogyasztói és
fogyasztóvédelmi szempontok maradéktalan megvalósítása a hálózati és az egyéni tevékenység
minden szintjén.
Új informatikai rendszer bevezetése
A korszerű logisztikai bázis kiegészül a legkorszerűbb informatikai rendszerrel, amely összeköti a
termelőket és szállítókat a logisztikai raktárbázison keresztül a megrendelő nagykereskedelmi
raktárakkal és az ország valamennyi régiós központjával, később pedig valamennyi CBA franchise
átvevő élelmiszerüzletével. Ez lehetővé teszi a gyártók számára a gyártás optimális ütemezését, a
szállító, illetve forgalmazók számára a készlet- és szállítás optimalizálását. A korszerű informatikai
rendszer segítségével a CBA Kereskedelmi Kft. képes lesz fokozottabb minőségi
hálózatfejlesztésre, amely segítségével egy kiszámíthatóbb, pontos jövőképet biztosíthat majd
üzleteinek és partnereinek egyaránt. Az informatikai rendszer megerősíti a beszállítókkal szemben a
CBA Kereskedelmi Kft. kereskedelmi ügynöki pozícióját, valamint a kereskedelmi ügynöki
feladatok hatékonyabb ellátását a Régiós Központokon és a franchise átvevőkön keresztül.
Értékesítés és fogyasztóvédelem
A kiskereskedelmi franchise hálózat külső arculatának egységességén keresztül megerősödik a
fogyasztók számára küldött azon információ, amely szerint az egységes külső megjelenés mellett
azonos értékesítési színvonal, kiszolgálás, áruválaszték, és minőség van. Ez megerősíti a fogyasztók
biztonságát, valamint az értékesítési folyamatokat. A kialakított egységes külső arculat mellett
kialakításra kerül a teljes CBA Rendszeren belül az egységes belső arculat és integrált belső
mechanizmusrendszer. A már említett korszerű logisztikai bázis, illetve informatikai rendszer
 9

segítségével képes az egységes választék, illetve a korszerű kategóriamenedzsment kialakítására.

Ezzel szeretné a CBA Kereskedelmi Kft. a kiskereskedelmi egységek számára a legmegfelelőbb
választékot biztosítani, és a beszállítókhoz (beszerzési forrásokhoz) való hozzáférést
megkönnyíteni.
Nemzetközi kapcsolatok megerősítése
Az Európai Unióhoz történt csatlakozás megszüntette az országhatárokhoz kötött versenykorlátokat.
Ma már a verseny színtere átlépi az országhatárokat, és fel kell venni a multinacionális vállalatokkal
a versenyt a környező országokban, hogy a versenyképesség megőrizhető legyen. A CBA
Kereskedelmi Kft. jövőképe az, hogy a nemzetközi versenyképességet megalapozza az erős
magyarországi franchise rendszer. Ugyanakkor a jövőkép része az is, hogy a környező országokban
a Magyarországon megvalósított elvek és mechanizmusok alapján önálló franchise hálózatok
jöjjenek létre. Ez megerősíti a magyar piacon működő hálózatot is, hiszen mind a beszállítók, mind
a fogyasztók számára erősebb és megbízhatóbb lesz.
Szervezeti felépítés
A kiskereskedelmi franchise átvevők önálló vállalkozások, így szervezeti felépítésük központilag
nem meghatározott és meghatározható. A kiskereskedelmi franchise átvevő „státuszjoga” a rá
vonatkozó jogszabályok által, valamint tulajdonosai által szabadon meghatározott. Így
kiskereskedelmi franchise átvevő működhet minden legális jogi formában, így gazdasági társasként
és egyéni vállalkozóként.
A franchise üzletek működésének egyes kiemelt jellemzői
A kiskereskedelmi franchise hálózat különböző alapterületű boltokból áll. Az egyes üzletek külső és
belső megjelenése, arculata a Franchise Arculati Kézikönyv alapján egységessé válik, de megőrzi
egyedi jellegzetességeit is. A kiskereskedelmi franchise üzletei azonos feltételekkel juthatnak
áruhoz a boltok méreteitől függetlenül. Ez nagy esélyt ad a kis boltok tulajdonosainak a
versenyképességük növelésére. Ezért nem ritka, hogy az egy kis bolttal belépő franchise átvevő
hamarosan bővíti üzletének alapterületét vagy új boltokat nyit. A kiskereskedelmi hálózatához való
tartozás nagyobb esélyt ad a korszerű informatikai rendszerekhez való kapcsolódáshoz, az üzleti
berendezések korszerűsítéséhez, logisztikai fejlesztésekhez. Így a CBA Kereskedelmi Kft.
különböző pályázatok útján az elmúlt években több 100 millió forint értékű, vissza nem térítendő
állami támogatást vagy kamattámogatást szerzett franchise átvevő üzleti partnereinek. A
kiskereskedelmi franchise átvevő vállalkozások kedvező feltételekkel vásárolhatnak műszaki
berendezéseket és különböző szolgáltatásokat is. Ugyancsak kedvező módon juthatnak hitelhez a
CBA kiskereskedelmi franchise hálózat tagjai.
Boltkategóriák
 10

A kiskereskedelmi bolthálózata azonos elveken és szabályokon nyugszik, amelyek keretei között

minden kiskereskedelmi egységet (franchise átvevőt) azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek
terhelnek. Ugyanakkor szükséges az, hogy az egyes kiskereskedelmi egységek (franchise átvevők)
számára olyan belső premizálási rendszer alakuljon ki, amely elősegíti a kiskereskedők általi
hatékony működést, a franchise együttműködéssel való azonosulást, valamint a saját innovációt is.
Az egységek besorolásának meghatározó tényezői: bolt nagysága, minősége, Franchise szerződés és
mellékleteinek maradéktalan betartása és szoros együttműködés, forgalom emelkedése és nagysága,
hűtőfelületek és a hűtőpultok nagysága, akciókban való részvétel, PC-kompatibilitás, számítógépes
infrastruktúra, kártyaelfogadás, egyebek. Premizálási szempontok alapján, úgy támogatja az egyes
boltkategóriák közötti átmenetet, hogy a magasabb kategóriába való bekerülést a díjak és
visszatérítések mértékével jutalmazza. A magasabb kategóriába való bekerülés esetén eltérő
kereskedelmi ügynöki díj illetheti meg a franchise átvevőt, és/vagy visszatérítés illetheti meg a
franchise átvevőt, és/vagy akciós kötelezettség terhelheti a franchise átvevőt.
Árképzési politika
A kiskereskedelmi franchise átvevői, mint önálló vállalkozások jogilag és pénzügyileg önállóan
gazdálkodnak, így áraikat a helyi piaci viszonyokhoz saját maguk szabadon alakítják. A rendszer
integrációja és hatékonysága érdekében, valamint a verseny hatékonyságának fenntartása céljából,
továbbá a partnerek eredményes és biztonságos működésének elősegítése érdekében, ajánlott
árstruktúrát dolgoz ki, amely lefedi a működésének egészét. Az által kidolgozott fogyasztói árak
alapvetően ajánló jellegűek, azok nem kötik meg a partnerek piaci szabadságát az árképzés, így
különösen a tovább eladási ár tekintetében. A CBA Kereskedelmi Kft. által javasolt árak különösen
nem célozzák és nem eredményezhetik minimál ár meghatározásokat, illetve annak közvetett vagy
közvetlen megkötését. A fenti alapvető szabályok figyelembe vétele mellett 3 szempontot
figyelembe kell venni az árak képzésénél: A kiskereskedelmi franchise partnerek a beszállítók
kereskedelmi ügynökeként működő CBA Kereskedelmi Kft. teljesítési segédeiként („al-
ügynökeiként”) tevékenykednek, akik a beszállító megbízása alapján a saját nevükben és javukra
értékesítenek árukat és nyújtanak szolgáltatásokat. Ebből a szempontból – szigorúan a kereskedelmi
ügynöki szerződéshez kötötten – a beszállítóknak és a CBA Kereskedelmi Kft.-nek joga van a
megbízási szerződés és a kereskedelmi ügynöki szerződésre vonatkozó jogszabályok keretei,
valamint a fenti elvek keretei között utasításokkal ellátni a partnereket. Ezek az utasítások azonban
nem lehetnek versenykorlátozóak, nem eredményezhetnek kötött árakat, különösen nem köthetik
meg a minimál árakat, és nem eredményezhetnek kötött árstruktúrát. CBA saját márkás termékek
esetén a rendszer integrációja nagyobb terjedelemben indokolja az ajánlott árak figyelembe vételét a
franchise hálózatban. Minimál ár meghatározása, valamint kötött árstruktúra azonban a saját márkás
 11

termékek esetében sem valósulhat meg. A franchise rendszer hatékonyságának és integrációjának

biztosítása érdekében a CBA Kereskedelmi Kft. törekszik olyan javasolt árstruktúra
megfogalmazására, amely a teljes hálózat érdekeit (pl. közös promóciók, reklámkampányok stb.)
szolgálja. A központilag meghirdetett akciók esetén a fogyasztók védelme azt indokolja, hogy a
franchise átvevők fokozottabban vegyék figyelembe az ajánlott árakat. Minimál ár meghatározása,
valamint kötött árstruktúra azonban promóciók, marketing akciók keretében sem alakulhatnak ki.
Egyes részterületek speciális szabályai
Akciós árak A franchise átvevő az akcióba bevont termékek és szolgáltatások árait köteles betartani,
amennyiben azok kampányként meghirdetett árak és ezek a CBA újságban, más sajtótermékekben,
rádióban, televízióban, vagy terjesztett szórólapokon meghirdetett árak. A fenti szabály nem jelenti
azonban a minimálár megkötést, és nem akadályozza a partnert abban, hogy alacsonyabb árakat
határozzon meg. A lokális akciók árai csak az adott területre érvényesek, ott azonban kötelező
érvényűek. A fenti szabály nem jelenti azonban a minimálár megkötést, és nem akadályozza a
partnert abban, hogy alacsonyabb árakat határozzon meg.
Speciális termékek
Előfordulhat, hogy egyes beszállítók egyes termékekre nézve javasolnak árakat. Esetleges hatósági
áras termékek esetében a hatósági árat kell alkalmazni.
Belső (franchise rendszeren belüli) árképzési elvek
A franchise hálózaton belül is a szabad ármeghatározás és a szabad árak elve működik. Amennyiben
a Régiós Központ nagykereskedőként lép fel a franchise átvevőkkel szemben és harmadik
személyekkel szemben is, úgy a Régiós Központ a franchise átvevőkkel fennálló belső
viszonylatban ún. franchise árakat alkalmaz, amelyek eltérhetnek a harmadik személyek részére
alkalmazott áraktól.
Marketing szerepe
A hálózat eredményes működését csak egységes elvekre épülő reklám-marketing alkalmazásával
lehet elérni. Ennek érdekében évente marketing terv készül, amelyet a CBA Kereskedelmi Kft.
Igazgatóság hagy jóvá a franchise átvevők és a Régiós Központok véleményének meghallgatása és
figyelembe vétele mellett. Az éves marketing terv havi, heti bontásban rögzíti az aktivitások
időtartamát. Ennek keretében készül el az újságos akciók éves ütemezése, országos és régiós szintre
is meghatározva. A marketing tervezésben fontos szerepe van a különböző médiákban hirdetett
reklámakcióknak, valamint a vásárlók körében szervezett sorsolásos nyereményakcióknak.
Jelentősen növeli a CBA hálózat marketing lehetőségeit a saját márkás termékek körének
folyamatos bővülése is. A marketing- és reklámtevékenységgel kapcsolatos jogok és
kötelezettségek, továbbá feladatmegosztások a franchise szerződésben kerültek meghatározásra.
 12

Minőségbiztosítási rendszerek
Az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet rövidítése. Ez a szervezet állította össze azokat a
követelményeket, amelyeknek egy jól működő minőség irányítási rendszer meg kell hogy feleljen.
Ez a követelményrendszer az úgynevezett ISO 9000 szabványsorozat. A minőségtanúsítvány –
amelyet egy független szervezet állít ki – azt bizonyítja, hogy az adott vállalkozás egészének
szervezettsége megfelel a nemzetközi szabványoknak. A CBA üzletlánc néhány vállalkozása már
rendelkezik ISO tanúsítvánnyal. A HACCP rendszer (Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási
Pontokra) kötelezően bevezetésre került 2004. május 1.-től a vonatkozó jogszabályi előírásoknak
megfelelően. A HACCP előírásoknak minden kiskereskedelmi egységnek meg kell felelnie.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. számviteli politikája

A kft. számviteli politikáját a törvény előírásainak megfelelően alakították ki. A számviteli politika
célja az éves számviteli mérleg biztosítása, mely többek között a vállalat vagyoni és pénzügyi
helyzetének alakulását mutatja be. A kft. könyvvezetése folyamatos, minden gazdasági esemény
tekintetében és éves szinten lezárja egy adott év nyilvántartását. Adatait a kettős könyvviteli
rendszerben rögzíti és éves beszámolót köteles készíteni.
A vállalkozás a számviteli politikája kialakításakor figyelembe vette a számviteli törvény álta
meghatározott alapelveket ( a vállalkozás folytatásának elvét, a teljesség elvét, a valódiság elvét, a
világosság elvét, a következetesség elvét, a folytonosság elvét, az összemérés elvét, az óvatosság
elvét, a bruttó elszámolás elvét, az egyedi értékelés elvét, az időbeli elhatárolás elvét, a tartalom
elsődlegessége a formával szemben, a lényegesség elve, a költség-haszon összevezetésének elvét).
A kft.-nél az üzleti év megegyezik a naptári évvel, és a mérleg fordulónapja a tárgyév december 31-
e. A mérlegkészítés időpontja a következő év március 31.

A vállalkozás naprakész készletnyilvántartást vezet, az egység készletében bekövetkezett

változásokról, melyeket bármely időpontra és bármely termékre meg tud tekinteni. A
kiskereskedelmi egységeket bruttó fogyasztói áron míg a raktárait nettó beszerzési áron tartja
nyilván. A számviteli mérlegben a készletekre vonatkozó adatokat beszerzési áron szerepeltetik
minden egység esetében.

A mérleg egymás követő évi adatainak összehasonlíthatóságát az egységet tartalmi forma, és a

tagolási szerkezettel teszi egyszerűvé. A társaság a mérleg A típusát készíti el, melynek elrendezése
mérlegszerű és az eszközök és források értéke elkülönítetten illeti meg. Ezáltal biztosított a
számviteli mérleg automatikus egyezőségének ellenőrzése is . A mérleg adatait fordított időrendi
sorrendben adják meg.
 13

Vezetői információs rendszer célja a vállalkozás versenyhelyzetének fenntartása. Teljesítmények

mérésében és különböző döntések meghozatalában nyújt segítséget. A felső vezetés alakítja ki a
vállalat stratégiáját, politikáját. A felső vezetés döntései az egész vállalat működését befolyásolják.
A középvezetési szint feladata végrehajtani a meghatározott feladatokat. Az operatív vezetés
feladatai közé tartozik a kidolgozott újítások végrehajtatása a munkatársakkal valamint a boltok
irányításával. Az információs rendszer megfelelő szintű alkalmazásával minden olyan információ
rendelkezésre áll, amely a legoptimálisabb döntés meghozatalához szükséges. Az adatfeldolgozás
pontossága jelentős döntésbefolyással bír.

Gazdasági Igazgatóhelyettes feladatai közé tartozik:

VPOP, APEH kapcsolattartás; banki ügyletek intézése, kapcsolattartás; biztosítási ügyletek intézése;
lízingcégek kapcsolattartás; bérleti szerződések előkészítése, kezelése; fuvarszerződések
előkészítése és kezelése, megkötése; finanszírozás - projektek, vállalati szintű
beruházásoknak; pénzszállítás; irodaszer beszerzés és elosztás; céges iratok kezelése (irattározás,
selejtezés); leltárak szervezése; közgazdasági elemzések hatékonyságvizsgálatának elvégzése, ill.
elvégeztetése; belső határidők betartása, ill. betartatása; törvények, jogszabályok betartása; a cég
által kötött szerződések ; pénzügyi fegyelem betartása; költséggazdálkodás felülvizsgálata
Pénzügyi osztály feladatai a szállítói és vevői folyószámlák egyeztetése, szállítói jelzések kezelése,
a központi házi pénztár pénzkészletének ügyleteinek elvégzése, banki átutalások, kompenzálások,
engedményezések. A bank és a pénztár könyvelése, adóelszámolások és adó előre jelzések
készítése, külső utalvány értékesítés és pénzügyi elszámolások, határidők kontrollálása.
Könyvelési részleg feladatai közé tartozik az szállítói számlák rögzítése, bérkönyvelés, tárgyi
eszköz nyilvántartása, a likvidáció és a fizetési határidők kontrollálása. A készletrendszer és a
főkönyvi rendszer közötti adatok egyeztetése, a bolti egységek főpénztári elszámolásainak
egyeztetése, gazdasági elemzések és tervezések. Mérlegbeszámoló elkészítése, az informatika
paraméterezés.
Az elszámoltató feladatát a gazdasági igazgatóhelyettes együttműködve végzi, és a hálózat
egységeiben történt leltárak feldolgozását kell végrehajtania.
Controlling feladatai közé tartozik: Régiós szerződések elkészítése, postázása, karbantartása,
rögzítése a bónusz programban, a franchise partnerek tájékoztatása Részvétel a Szállító - Régiós
Központ éves tárgyalásán A tárgyalásnak megfelelően a régiós marketing és választéktartási
szerződés elkészítése A külön megállapodásban foglalt kondíciók rögzítése Éves marketing terv
elkészítése a szerződések alapján, A termékmenedzserek tájékoztatása havonta a tervezett újságos
megjelenésről, új bolt nyitása kapcsán keletkezett marketing lehetőségekről, vevőankétról, egyéb
 14

marketingről Újságos megjelenés nyilvántartása, teljesülés után számlázása alkalmanként ill.

negyedévente. Választéktartási kötelezettségről a saját boltok, franchise partnerek tájékoztatása
CBA szerződésben rögzített másodlagos kondíciók átvétele a CBA központtól, összevetése a
szerződésekkel, Másodlagos kondíciók folyamatos karbantartása a beszerzési szerződések alapján
(CBA központi, régiós szerződések). Az alap és másodlagos kondíciók kiközlése a franchise
partnerek felé Fizetési határidők rögzítése, karbantartása, kiközlése a franchise partnerek felé, ill. a
számlaellenőrzés részére Szállítói forgalmi adatok bekérése, egyeztetése, nyilvántartása a bónusz
nyilvántartó program alapján, A kondíciók jogcímenkénti megállapítása és kiszámlázása illetve a
bónusz elszámoló levelek kiállítása, postázása A keletkezett számlák, bónusz elszámoló levelek
átadása (elektronikus úton) számviteli osztály részére A pénzügyi teljesítés után a főkönyvi
program adatai alapján a tartozások kivezetése, naprakész nyilvántartása A szállítói forgalmi adatok
bekérése a franchise partnerektől, feldolgozása Tájékoztató lista megküldése az eltérésekről, ahol a
szállító kisebb forgalmat jelentett a tag által megadottnál Áruforgalommal egyeztetés, ahol a
szállító kisebb forgalmat jelentett a főkönyvi program adatainál. A franchise tagok felé jóváírható
másodlagos kondíciók nyilvántartása, folyamatos karbantartása a megállapodások alapján (bónusz
osztás) A CBA központ raktárából történő beszerzések után a másodlagos kondíciók elszámolása,
nyilvántartása, egyeztetése. A közvetlen vásárlások után, de a CBA központon keresztül elszámolt
kondíciók nyilvántartása, elszámolása, egyeztetése (piacszervezési díj) Elemzések készítése; a
számlákkal kapcsolatos reklamációk kezelése, szükség esetén egyeztetés az áruforgalom
termékmenedzserével A szállító által pénzügyileg nem rendezett, és kompenzálással nem
teljesíthető számlákkal kapcsolatos engedményezések elkészítése, a pénzügyi osztály tájékoztatása
Kapcsolattartás a szállító és franchise partnerek értékesítési részlegeivel a forgalmi adatok és
kondíciók egyeztetése céljából. Kapcsolattartás a CBA kontrolling osztályával az előírások
karbantartása és a forgalmi adatok és kondíciók egyeztetése céljából. Kapcsolattartás az bónusz
elszámoló program rendszergazdájával. Egyeztetés a rendszergazdával a program igényeknek
megfelelő módosításaira.

Vezetői számviteli rendszere

Vezetői számvitel rendszer alkalmazását a törvény nem írja elő, a vállalat vezetősége rendelkezik
erről. A tartalmának és kialakításának elveire sincs meghatározott forma. A vezetői számviteli
rendszer, melyet a kft. z alábbi módon jellemez, a felső vezetés számára nyújt elégséges információt
és a nyereség maximalizálását szolgálja. A fő feladatai közé tartozik a költségek csökkentése. A
vezetői számviteli rendszer évközben is folyamatos adatokkal szolgál a vállalaton belüli
kiskereskedelmi egységek bevételeinek, kiadásainak összegéről.
 15

1, Gazdálkodás
Napi Havi Negyedéves Halmozott
Ft Ft % Ft % Ft %
Forgalom
Árbevétel
Készlet/záró
Készlet/átlag
Forgási idő
Vevőszám
Kosárérték
Árrés
Bér ktg.+ járulék
Villanyszámla
Fűtés
Telefon
Csom. anyag
.
.
.
Költségek összesen
Eredmény:

Kiszámítás módja:
Átlagkészlet = napi zárókészletek átlaga
Vevőszám = napi átlagos vevőszám
Kosárérték = 1 vevőre jutó napi forgalom
Árrés = értékesítésre eső

Az adatok egységenként képzendők: Boltokra, Raktárakra, Vállalatra összesen

Hat. Idő:
Napi információk: következő nap
Több információ esetében: tárgyhót követő 30 nap

2, Leltáreredmények
Leltár időpontja
Boltvezető neve
Leltárvezető neve
Leltáridőszaki forgalom
Normalizált hiány
Tényleges hiány
Normán felüli hiány
Döntés

Minden egységnek legyen 1 kartonja.

Kitöltési határidő: leltárt követő 21 nap.

3. Pénzügyi helyzet
Nyitó
 16

Bevétel
Bolti bevétel
Átutalás
Kompenzáció
Összesen
Kiadás
Átutalás/Inkasszó
Összesen
Záró
Hat. Idő: naponta
4. Hitelállomány
Hitel típusa, keret, felhasznált tartalék
Állapot; minden hó utolsó napján
Hat. Idő; tárgyhónapot követő 3 munkanap.

5. Lejárt Vevői Állomány

7 napon túli megjegyzés: ? stb.
7-30 nap között
30-60 nap között
60 napon túl

Határidő: tárgyhetet követő hétfő

6. Termékmenedzserek Tevékenysége

Napi Havi Halmozott/név. Tól-ig

Beszerzés
Értékesítés
Készlet/záró
Készlet/átlag
Forgási idő
Besz. árrés tömeg
Besz. árrés szint
Értékesítés árrés tömeg
Értékesítés árrés szint

Kiszámítás
Készlet/átlag = napi átlagból
Lekérdezések:
• Szállító
• Szállító csoport
• Cikk
• Cikk csoport

7. Nagyker eladás
Napi Havi Tól-ig Lekérdezés
Értékesítés - vevőnként
Árrés tömeg -vevőcsoportonként
Árrés szint - üzletkötőnként
 17

Pénzkezelési előírásai
A pénzkezeléssel kapcsolatos szabályokat a Számvitelről szóló 2000. évi C törvényben, a Személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvényben, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII
törvényben, valamint a Pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus
fizetési eszközökről szóló 232/2001.(XII.10.) Korm. rendeletben és a Számla, az egyszerűsített
számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és
taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995.(XI.22.) PM rendeletben szabályozottak szerint állították
össze.
A pénzkezelési szabályzat folyamatos karbantartásáról, a benne foglaltak betartásáról, beleértve az
ellenőrzés megszervezését is az ügyvezető felelős. A cég pénzkezelése pénzforgalmi bankszámlán
keresztül és a házipénztárban készpénzben történik. A cég köteles a készpénzben teljesíthető
fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán
tartani. A házipénztár(ak) a cég működéséhez szükséges készpénz forgalmának lebonyolítására
szolgál(nak).
A pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei: A cégnél a pénzkezeléssel az ügyvezető van megbízva.
Házipénztárban fedezetként van elhelyezve: a működéshez szükséges készpénz és egyéb értékek
forgalmának lebonyolítására, a pénzmegőrzés és -tárolás előírt követelményeinek betartására ki kell
alakítani a biztonságos tárolás feltételeit. A házipénztár elhelyezéséről a társaság ügyvezetője
köteles gondoskodni. A házipénztárban lévő készpénz tűz- és betörés elleni védelmét is biztosítani
kell. A házipénztár kezelésére külön helyiséget alakítottak ki a központban is és az egységekben is..
A házipénztár pénzeszközeiért a vezető a felelős melyet az őrzés szabályai szerint őriz.
A pénz szállítása pénzforgalom megszervezésénél törekedni kell a készpénzkímélő megoldások
alkalmazására. A feltétlenül szükséges készpénz szállításának megszervezése a vezető feladata.
Pénzt csak biztonsági feltételek mellett lehet szállítani.
A központban található házi pénztár nyitvatartási időhöz kötött. és csak szükség szerint az
ügyvezető utasítása alapján teljesíthet kifizetést.
Banki befizetést csak a házipénztárból lehet kezdeményezni és a banki felvételeket is a
házipénztárba azonnal be kell vételezni. Ennek megfelelően a bank és a pénztár közötti forgalom
lebonyolításához a pénztárnak nyitva kell lennie. Tehát, ha a bank és a pénztár közötti forgalom
olyan napra esik, amikor a pénztár általában nincs nyitva, akkor rendkívüli nyitvatartást kell
elrendelni.
A pénztár kezelésével megbízottak feladatai
Pénztáros: A pénztáros a pénztárosi teendők ellátását önállóan, teljes anyagi felelősséggel végzi. Ezt
a tényt a pénztáros munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni.
 18

Megbízását munkaszerződés rögzíti. Oktatása arra felkészült szakember által történhet. A pénztáros
fő feladata a pénztárban tartott pénz- (és értékek) kezelése, megőrzése a forgalom bizonylatolt
lebonyolítása, a nyilvántartások és elszámolások előírásszerű vezetése. A napi pénzforgalom
lebonyolításához szükséges pénzösszeg időbeni rendelkezésre állásáról a vállalkozás pénzügyi,
illetve ügyvezetésének iránymutatásai alapján köteles gondoskodni. A pénztárosnak pénztári
bevételi és kiadási bizonylatot csak abban az esetben kell kiállítania, ha készpénz mozgását más
bizonylat nem igazolja.
Pénztárellenőr : A pénztárellenőri feladatot csak büntetlen előéletű személy láthatja el. Feladata az
alapbizonylat hitelességi és illetékességi ellenőrzése, alaki, tartalmi és kelléki szabályszerűségének
megvizsgálása. Köteles ellenőrizni a csatolt alapbizonylatokat, valamint a bizonylatok és
alapbizonylatok egyezőségét. Feladata továbbá a pénzkezeléssel kapcsolatos előírások betartásának
folyamatos ellenőrzése, a kifizetés előtt az elszámolhatóság jogcímének vizsgálata, a kimutatott
pénzkészletek utólagos ellenőrzése.
Pénztári nyilvántartások vezetése A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a
felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe/pénztárnyilvántartásba fel kell jegyeznie. A pénztári
nyilvántartás céljára pénztárjelentés nevű nyomtatványt kell használni. A pénzeszközöket érintő
gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül
* készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg,
* bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor
a könyvekben rögzíteni kell. A pénztár analitikus nyilvántartásának eszköze a pénztárjelentés,
amelyet a pénztár kiadások és bevételezések helyén kell a pénzmozgással azonos időpontokban
vezetni. Két pénztári nap közötti kiadások kifizetése történhet elszámolási előleg terhére vagy
pénztáron kívül a vállalkozás részére ideiglenesen meghitelezett pénzeszközből. A két pénztári nap
közötti bevétel őrzése is történhet a pénztáron kívül. Ezen pénzmozgásokat elegendő majd a
következő nevesített pénztári óra idejében átadni, megtéríteni, kifizetni és a nyilvántartásba
bejegyezni. Azonban ennek legfeljebb a hónap utolsó munkanapján meg kell történnie. Amennyiben
a meghirdetett két pénztári nap között banki pénzfelvétel vagy banki pénzbefizetés történik akkor a
pénztári forgalmat be kell jegyezni, és a pénztárzárást is el kell végezni. A pénztári órák befejeztével
– minden esetben – pénztárzárást kell készíteni, és meg kell állapítani a házipénztár záró
pénzkészletének állományát.
Házipénztári záró állomány mértéke A napi készpénz záró állomány maximális mértékét a
vállalkozás által bonyolított pénzforgalom nagysága szerint kell megállapítani. A házipénztár napi
pénztárzárás utáni záró pénzkészletének maximális értéke 5 Millió Ft. A házipénztári keretet
meghaladó záró pénzkészletet a bankszámlára be kell fizetni. A házipénztár záró pénzállomány
 19

keretének megállapításánál nem kell figyelembe venni a munkabérek és az azzal azonos elbírálás
alá tartozó összegek kifizetésének teljesítéséhez – a vállalkozás vezetőjének engedélyével – az
előző napon felvett és a következő munkanapon kifizetésre kerülő összeget.
Az elszámolásra kiadott pénzeszközök kezelése
A vállalkozásnál egyes munkaköröket ellátó dolgozók esetenként – szabályszerű utalványozás
alapján – határidőhöz kötött elszámolási kötelezettséggel a pénztárból készpénzt vehetnek fel.
Az elszámolásra kiadott készpénz összeghatára maximum 6 havi átlagbérük negyede Az
elszámolásra kiadott előlegekről a pénztáros nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás a következőket tartalmazza: kiadás kelte és tételszáma, felvevő neve, összeg
jogcíme, az igénylést aláíró vezető neve, a felvett összeg, az elszámolás határideje, a felhasznált
összeget, az elszámolás keltét, a visszafizetett összeget, a bevételezés tételszámát. A kiadott
összegekkel való elszámolás határideje esetenként kerül meghatározásra, azonban az 90 napnál
hosszabb nem lehet. Az elszámolási kötelezettséggel kiadott összegek nem terhelik a pénztár
pénztárkeretét. Az elszámolás a vásárolt anyagról kiállított jegyzékkel, készpénzfizetési számlával,
szállítólevéllel és raktári bevételezési jeggyel történik. Ezek hitelességét és szabályszerűségét a
pénztáros köteles megvizsgálni. A kiküldetéssel kapcsolatos előleg és költség elszámolása a
kiküldetési rendelvény alapján készül. A kiküldetés teljesítését a kiküldetést elrendelő aláírásával
igazolja. Újabb készpénz előleget utólagos elszámolásra csak akkor lehet igényelni, ha az igénylő
korábbi elszámolási kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett. Az elszámolásra kiadott előlegek
határidőre történő elszámolásának elmulasztása esetén a dolgozót írásban fel kell szólítani
elszámolási kötelezettségének teljesítésére. Ha a felszólításra sem történik meg az elszámolás,
akkor kártérítési, illetve bűnügyi eljárást kell kezdeményezni. Amennyiben az elszámolás időpontja
a 30 napot meghaladja, akkor a magánszemélynél kamatkedvezményből származó jövedelem
keletkezik.
A készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei és eljárási rendje
A készpénzállományt érintő pénzmozgások lehetnek készpénzállományt növelő és
készpénzállományt csökkentő tételek. A készpénzállományt növelő pénzmozgások eredhetnek
közvetlenül a házipénztárba fizetett értékesítési és egyéb bevételből, bankból történő
készpénzfelvételből. A banki készpénzfelvétel jogcímei a következők lehetnek tárgyi eszköz
beszerzésre, egyéb beszerzésre, szolgáltatások (például közüzemi, telefon stb.) kifizetésére,
munkabérfizetésre, alvállalkozói kifizetésre, tagi kölcsön visszafizetésre.
Egyéb jogcímen történő készpénzfelvételt csak az ügyvezető engedélyezhet. A banki
készpénzfelvétel jogcímét a pénztárnyilvántartásba be kell jegyezni.
A készpénzállományt csökkentő tételek: tárgyi eszköz beszerzés, egyéb beszerzés, szolgáltatások
 20

kiegyenlítése, alvállalkozók számláinak kiegyenlítése, munkabér kifizetés.

A házipénztári pénzkezelés ellenőrzése
A házipénztár pénzkezelését rendszeresen, legalább havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzést külső
megbízott végzi. A házipénztár ellenőrzésének célja annak megállapítása és rögzítése, hogy a
vállalkozásnál betartják-e a pénzkezelési szabályzat előírásait. Az ellenőrizni kell különösen, hogy
a házipénztári nyilvántartásokat szabályszerűen vezetik-e, a házipénztári nyilvántartásokat
naprakészen vezetik-e, megtörténik-e minden pénztári nap alkalmával a pénztárjelentés vagy a
pénztárnapló lezárása, az elszámolásra kiadott előlegek megfelelően kerülnek-e nyilvántartásba
vételre, és azokat milyen időközönként egyeztetik-e a könyveléssel, a házipénztár záró pénzkészlete
alatt van-e a megengedett mértéknek. A pénztárellenőrzésről nyilvántartást kell vezetni. A
készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalom A készpénzben tartott
pénzeszközökből a bankszámlára befizetés történik, ha készpénzes bevételt vesz át a házipénztár, ha
a házipénztári keret túllépése következne be, és minden esetben, ha azt az ügyvezető elrendeli. A
bankszámlán tartott pénzeszközökből a házipénztárba felvétel történhet a szabályozott jogcímek
szerinti pénzfelvétellel. A bankszámlán történő pénzforgalom A vállalkozás pénzforgalmának
lebonyolítása céljából a bevezetőben megjelölt pénzforgalmi bankszámlákat nyitotta. A bankszámla
feletti rendelkezés a hitelintézettel kötött megállapodás szerint írásban, átutalási megbízás
kitöltésével, távközlési eszközön keresztül szóban, és elektronikusan, illetőleg számítógép útján
elektronikusan történhet.
A bankszámláról készpénzt készpénzfelvételi csekk útján lehet eszközölni. A bankszámla felett csak
a bankszámla-szerződésben meghatározott személyek rendelkezhetnek. A bankkártyával az
ügyvezető által meghatározott személyek teljesíthetnek kifizetéseket, illetőleg vehetnek fel
készpénzt.
A pénzkezelés felelősségi szabályai A pénzkezelési szabályzat betartásáért elsődlegesen az
ügyvezető felelős. A pénzkezeléssel megbízott személyek felelősségét ez nem korlátozza. A
felelősségi szabályok elfogadását írásba kell foglalni. A pénzkezelési szabályzat betartásáért
elsődlegesen az ügyvezető, mint pénztáros tartozik felelősséggel. A taggyűlés legalább évente
egyszer köteles a pénzkezelés szabályosságát megvizsgálni vagy annak áttekintésére külső szakértőt
megbízni.

Áruforgalmi szabályozásai
Az üzlet előterében jól látható helyen és a vevő számára könnyen hozzáférhető módon vásárlók
könyvét kell elhelyezni, melybe a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével kapcsolatos
panaszaikat, javaslataikat. (A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni
 21

tilos). A vásárlók könyvének sorszámozottnak, és a kereskedelmi hatóság állal hitelesítettnek kell

lennie. Jól látható helyen tájékoztatni kell a fogyasztót (név, cím, telefonszám megjelölésével, e-
mail cím), hogy panaszával hová fordulhat. (Ezek a fórumok: üzletvezető, cégvezető, a cég
központja, CBA, helyi önkormányzat jegyzője, a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség, a
területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testület, illetve a megyei mezőgazdasági
szakigazgatási hivatal élelmiszerbiztonsági lánc szervezete); jól látható helyen ki kell helyezni az
üzlet működési engedélyének másolatát is az árusítás helyén rendelkezni kell az árusított termék
eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal az üzletben élelmiszerbiztonsági (HACCP)
rendszernek kell működnie az üzletben 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt,
szexuális terméket, dohányterméket kiszolgálni, értékesíteni tilos.

Áruforgalmazás
Göngyöleg forgalmazás szabályai: az üzlet az általa forgalmazott betétdíjas göngyöleget teljes
nyitvatartási időben köteles visszaváltani. A termék betétdíjáról a vásárlót jól láthatóan,
egyértelműen tájékoztatni kell /az árfeltüntetés helyén, és a göngyöleg visszaváltás helyén is/. A
fogyasztói tájékoztatás érdekében a visszaváltás helyén az érvényes betétdíjakat közzé kell tenni. A
forgalmazó köteles a betétdíj összegét készpénzben visszafizetni, vagy a fogyasztó kérésére az új
termék vásárlásánál annak vételárába beszámítani. A betétdíj összegét a számlán, árcímkén, minden
esetben a termék árától elkülönítve kell feltüntetni. A visszaváltásra kijelölt helyen közzé kell tenni
a forgalmazó által a visszavételhez meghatározott követelményeket. Visszaváltás feltételeinek
megváltozását legalább a változások előtt három hónappal előbb közzé kell tenni a visszaváltás
helyén.

Csomagoló anyagok, tárolóeszközök A csomagolóanyagot zárt, szennyeződés mentes helyen kell

tárolni Csomagolóanyagot, élelmiszert tartalmazó ládákat, rekeszeket, tálcákat, edényeket,
közvetlenül a padozatra, és közvetlenül a fal mellé nem szabad elhelyezni. Élelmiszert tartalmazó
ládákat, rekeszeket, padozaton, földön húzva továbbítani tilos. Élelmiszert tartalmazó ládákat,
rekeszeket, tálcákat, edényeket egymásra helyezni csak akkor szabad, ha az alatta lévő élelmiszerrel
nem érintkezik. Göngyöleg csak erre kijelölt zárt helyen tartható az élelmiszerfajtának megfelelő
szakosítással. Zöldség- gyümölcs tárolására szolgáló ládákat egyéb élelmiszerek tárolására
felhasználni nem szabad

Termékek, áruk: Csak olyan termék forgalmazható, amelyre az üzlet működési engedélyét
kiállították Csomagolatlan, félkész, kész élelmiszert közvetlenül padozatra helyezni, és közvetlenül
 22

a fal mellé helyezni nem szabad, élelmiszert közvetlenül padozatra elhelyezni, vagy földön húzva
továbbítani tilos /kivéve földben termő zöldség/gyümölcs, valamint palackozott italok/. Az
élelmiszereket a forgalmazás valamennyi szakaszában úgy kell elhelyezni, hogy azokra más
élelmiszer, vagy anyag káros hatást ne gyakoroljon. Élelmiszert szabadban átmenetileg sem szabad
tárolni, áruátvétel során azt a környezeti hatásoktól (por, eső, hó, hő, napfény) védeni kell A tárolás,
szállítás során fával/ raklap, alátét, polc/ csak a gyűjtőcsomagolású élelmiszer érintkezhet
Közfogyasztásra szánt élelmiszerrel tilos együtt tárolni személyes használati tárgyat, és
magánfogyasztás célját szolgáló ételt, élelmiszert. Élelmiszert nem élelmezési célú anyaggal,
valamint intenzív szagú vagy ízű minőségre káros hatású más élelmiszerrel együtt ugyanabban a
helységben nem tárolható Fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket, takarmányokat megfelelő
jelöléssel kell ellátni, és elkülönítve kell tárolni. Minden élelmiszert az előírt/ jelzett körülmények
között kell tárolni. Lejárt fogyaszthatóságú, vagy minőség megőrzési idejű termék nem
forgalmazható
Csomagolás: Az élelmiszert védenie kell a szennyeződéstől, a biztonságot, tápértéket, minőséget
csökkentő hatásoktól. Olyan csomagolóanyagot kell biztosítani. Amely a terméket teljes egészében
befedi. A fogyasztók egészségére nem jelent veszélyt. Anyaga az élelmiszerben nem oldódik ki.
Nem tisztítható csomagolóanyagot élelmiszer csomagolására ismételten tilos felhasználni. A
csomagolóanyag felirata az élelmiszerrel nem érintkezhet. Felnyitása, vagy megsértése nélkül az
élelmiszer ne legyen megváltoztatható. Alkalmasnak kell lennie az újrahasznosításra, vagy
ártalmatlanítása esetén a lehető legkisebb környezeti szennyező hatásnak kell érvényesülnie. A
forgalomba kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól
olvashatóan, és az árutól elválaszthatatlanul elhelyezve rajta kell lennie a fogyasztók tájékoztatását
szolgáló jelöléseknek
Előcsomagolás, előszeletelés: az egyedi fogyasztói csomagolású élelmiszer bolti előcsomagolás
céljából nem bontható meg megbontható a kereskedelmi célú vákuum csomagolás. Élelmiszert
előszeletelni a napi forgalomnak megfelelő mennyiségben és ütemben szabad, az aznapi
szükségleteknek megfelelően. A közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszereket szeletelés,
csomagolás alkalmával kézzel megfogni tilos, segédeszközök használata kötelező. Az
egységcsomagolás megbontásával az előre csomagolt termék fogyaszthatósági ideje 24 órára
változik. Előrecsomagolás, előszeletelés dokumentációjául meg kell őrizni az eredeti összetételt,
fogyaszthatósági idejét tartalmazó csomagolást. Előrecsomagolás, előszeletelés során be kell
tartania a higiénés előírásokat, eltérő szakosítású élelmiszereket nem szabad azonos helyen
csomagolni, az előrecsomagolt árut az előírásoknak megfelelően kell jelölni./kiegészítő címke/,
előcsomagolt termékeknél a csomagolóanyag nem mérhető bele a termék súlyába, előszeletelésnél a
 23

termékről dokumentációt kell vezetni.

Pultos kiszolgálás: kiszolgálásánál a termék kizárólag egyszer használatos műanyag kesztyűvel
érinthető meg. A kiszolgálást úgy kell végezni, hogy a boltban maradó termék, illetve annak
minőség megőrzési ideje egyértelműen beazonosítható maradjon, ugyanaz a személy nem
szolgálhat ki eltérő higiéniai fokú élelmiszereket. A csomagoló anyag nem mérhető bele a termék
súlyába, mérős termékek esetében a csomagolóanyag felszámítása tilos. A termék felületével a
csomagolóanyag festékkel nyomott része nem érintkezhet. A pultokat folyamatosan tisztán kell
tartani, tisztításukkor a termék nem szennyeződhet. A pultból a megkezdett végeket, illetve a
tőkehúst, baromfit, cukrászsüteményt, hidegkonyhai, illetve az áru jellegének megfelelő termékeket
zárástól nyitásig a háttértárolóban kell elhelyezni. A pultokban található termékeket egyedi
árjelzővel kell ellátni, ami nem érintkezhet a termék felületével. Csak csoportos árjelző használata
tilos! A termék nyomon követhetőséget biztosítani kell, nyomon követési napló vezetése kötelező. A
pultos kiszolgálás esetében a mérést mindig úgy kell végezni, hogy azt a vásárló ellenőrizni tudja.
Csomagolatlan élelmiszert a méréskor védeni kell a szennyeződésektől, azokat közvetlenül a
mérlegre helyezni tilos. A termékek szeletelésénél a csomagolást el kell távolítani. Ha a
csomagolást a termék le nem szeletelt részéről is eltávolították, akkor azt be kell fedni. A termék
vágáslapjának új szeletelés elkezdésekor frissnek, beszáradástól, szennyeződéstől mentesnek kell
lennie. Az egyes reszortokon használt eszközöket más reszorton használni még átmenetileg sem
lehet. A pult átadó részén csak és kizárólag hűtést nem igénylő, és iparilag csomagolt termék
helyezhető ki. A pult körüli technológiai területen hűtést igénylő terméket hűtés nélkül tárolni még
átmenetileg sem szabad.

Szabályozzák az egységekben a zöldség –gyümölcs átvételt, és kezelését:

Az áru megrendelésének folyamata: minden egység évszaknak, szezonnak és a vásárlói igényeknek
megfelelően rendel árut a Palóc Nagykereskedelmi Kft. zöldség –gyümölcs nagykereskedelmi
raktárából. A kiszállított termék minden esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelően osztályba
soroltak, és rendelkeznek minden esetben a jogszabályoknak megfelelő forgalomba hozatalhoz
szükséges engedélyekkel illetve jelöléssel. Áru szállítása: A kiszállításra kerülő termékeket a
zöldség- gyümölcs nagykereskedelmi raktár köteles egységrakaton, sérülésmentesen lefóliázva ,
jelölve és lezárva kiszállítani, hogy a nagykereskedelmi raktár és az egység között biztosítsa az
egységcsomag érintetlenségét. Áruátvétel: Minden, a nagykereskedelmi raktárból, vagy közvetlen
beszállítóktól az értékesítő helyre beérkező árut minőségileg, mennyiségileg, és jelölés szerint
azonnal át kell venni. Minden esetben, ha az egységbe érkező termék csomagolása sérült
jegyzőkönyvet kell felvenni ld.:1 sz. melléklet. A jegyzőkönyv felvételéről haladéktalanul értesíteni
 24

kell a nagykereskedelmi raktár képviselőjét. A jegyzőkönyvet a nagykereskedelmi egység

képviselőjének faxon kell továbbítani! Visszáru: Kizárólag a beszállítás napján állapítható meg
visszáru a következő feltételekkel: visszáruval vissza kell küldeni az átvételnél sérült, hibás – nem
eladható termékeket egyéb esetekben visszáru nem állítható ki visszáru nem fogadható el, ha azt
nem áruátvételkor állítják ki, vagy küldik vissza. Rejtett hibás termék: Amennyiben a kiszállított
termék rejtett hibás, erről a raktárvezetést haladéktalanul a hiba feltárása után értesíteni kell. A
rendezés módja minden esetben egyedi, a termék jellegének megfelelő. Rejtett hibának minősül, ha
a termék hibája áruátvételnél nem látható, és a termék meghibásodása az egység tárolási feltételeitől
független – a kiszállított tétel esetében minden egységnél jelentkezik. Leárazási feltételek:
Amennyiben az egység a terméket átvette, a továbbiakban az egység vezetőinek a feladata, hogy a
termék életgörbéjének megfelelő helyi árakat alkalmazzon – utasítás szerint. Értékesítés: Az egység
feladata, hogy a minőségileg átvett termékeket a központilag megállapított áron értékesítse.
Leárazási feltételek: Amennyiben az egység a terméket átvette, a továbbiakban az egység
vezetőinek a feladata, hogy a termék élettartamának megfelelő helyi árakat alkalmazzon – utasítás
szerint. Áruátvétel során, amennyiben nem az osztályba sorolásnak megfelelő, de eladható terméket
kapnak, a termék nem visszáruzható. Az áruátvétel napján, és kizárólag az aznapi beérkezésre
árengedmény kérhető a nagykereskedelmi vezetőtől. Ennek feltétele a termék bemutatása, illetve
írásbeli lejelentése a raktár felé . A raktár képviselője engedélyt adhat a fenti termékkör leárazására.
A termékkör leértékelése bolti hatáskörben kell megtörténjen. Amennyiben a nagykereskedelmi
vezető írásban kiadja az engedélyt, a termék fogyasztói árának, illetve az engedélyezett árnak a
különbözete nem a bolt leértékelési keretét növeli. A kereskedelmi egységek készletnyilvántartására
vonatkozó, jelenleg érvényes gyakorlat kiterjed a készletnyilvántartás adatainak megfelelően
elkülönített bizonylatolására is. A készletnyilvántartás naprakészségének biztosítása érdekében az
egységek árumozgásait, (az árubeérkezéseket és a visszárukat ) a készletmozgással egyidejűleg kell
bizonylatolni. Ez azt jelenti, hogy az árumozgással érintett napon a készletmozgás könyvelésétel
kell végezni. A beérkezett áru mennyiségi és minőségi átvételénél kötelező ellenőrizni a termék
szavatossági idejét, melyet a külső szállítók esetében az árut kísérő okmányon (számlán,
szállítólevélen ) kézzel fel kell tüntetni. A boltok a 603 számú Minőségi reklamáció mozgáskódon
kizárólag a szállítóknak minőségi kifogás miatt visszaküldött tőkehúsok és sütőipari termékek
készletének csökkenését rögzíthetik. Áruforgalmi nyomtatványai között elérhető „ Jegyzőkönyv a
minőségi reklamáció miatti szállítói visszáruról „ kitöltése után készíthető el. A kézzel kitöltött
Jegyzőkönyvet a gépi bizonylathoz kell csatolni. Ezen jegyzőkönyvet kell kitölteni minden más
típusú termék visszáruzása esetén is. A Jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a minőségi kifogás
dátumát a kifogásolt termék cikkszámát megnevezését
 25

darabszámát. A Jegyzőkönyvet a boltnak és a szállítónak is alá kell írni. A raktárak és a boltok

Szállítói visszáruinak bizonylatolásánál – a visszáru jellegétől
függően -az alábbiak szerint kell eljárni - abban az esetben, ha a visszáru technikai jellegű,
bevételezés javítására szolgál a bélyegszám rovatba a bevételezés ellenőrző bélyegének számát kell
írni /-jellel 125965/1 - ha az áru átvételével egyidejűleg a szállító felé visszáruznak terméket
a bélyegszám rovatba a bevételezés ellenőrző bélyegének számát kell írni /-jellel a bélyegszám elé
V betűvel V125965/1 - ha az egység korábban átvett árut küld vissza a szállítónak szállítói visszáru
bizonylat készítésével egyidejűleg ( szezonális termékek, édességek, mécsesek), a bizonylat
készítésekor a bélyegszám helyére „Visszáru „ megjegyzést kell feltüntetni.
Áruátvétel során annyi árut szabad megrendelni és átvenni , amelynek megfelelő raktározásához
elegendő kapacitás áll rendelkezésre. Mennyiségi átvételen túl minőségi átvételt is végezni kell:
csomagolás épségét, csomagolatlan élelmiszerek esetében a szállítóedény állapotát, a
fogyaszthatósági, és minőség megőrzési időtartamokat. A hűtött termékek átvételekor minden
esetben hőmérséklet ellenőrzést kell végezni, és a szállító jármű hőmérsékletét a szállítási okmány
minden példányán fel kell tüntetni. Átvenni csak és kizárólag megfelelő hőmérsékleti tartományú
terméket lehet. A forgalmazásra átvett élelmiszerek származási helyét a szállító pontos
megnevezését hitelt érdemlő bizonylattal kell igazolni. Forgalomba hozni csak olyan zöldség-
gyümölcsöt szabad, amelynek növényvédő szeres kezelésre előírt élelmezés- egészségügyi
várakozási ideje letelt, az erről szóló írásos nyilatkozatot az árusítás helyén kell tartani
/szállítólevél/. Különböző árucsoportba tartozó árukat egymástól elkülönítve úgy kell átvenni,
mérni, raktárba helyezni, hogy azok egymást ne szennyezzék. Az áru átvételekor az élelmiszer,
vagy az élelmiszert tartalmazó szállítóedény földön való mozgatása tilos/ kivéve a földben termő
zöldség- gyümölcs, palackozott italok./. Az átvett árut haladéktalanul a megfelelő raktárba , vagy az
üzlet megfelelő részébe kell szállítani. Ömlesztett termékek esetén a beszállítási bizonylatnak
tartalmaznia kell a minőség megőrzési, fogyaszthatósági időt valamint kiemelten figyelni kell a
termék szennyeződésmentes kezelésére. Hűtött termékeknél a hűtési lánc nem szakítható meg. Az
áruátvétel során dohányozni tilos.
Raktározás során a fogyaszthatósági, minőség megőrzési időtartamokat figyelemmel kell kísérni. A
romlott, romlásra gyanús, vagy lejárt fogyaszthatósági / minőség megőrzési idejű termékeket az
egyéb forgalmazásra kerülő áruktól teljesen elkülönítetten, szakosítva kell tárolni, és feltűnő
forgalmazást tiltó jelöléssel kell ellátni. Zöldséget- gyümölcsöt, tojást külön raktár helységben kell
tárolni, ha ez nem biztosítható ,akkor csak olyan mennyiség tárolható, amennyi az eladótérben
megfelelő elkülönítés mellett elhelyezhető. Hűtött élelmiszert 0- +5 C között , illetve a gyártó
utasításainak megfelelő hőfokon, gyorsfagyasztott készítményt -18 C alatti, illetve a gyártó által
 26

meghatározott hőmérsékleten kell tárolni. Külön- külön hűtőtérben kell elhelyezni: tőkehús,
baromfihús, hal, vadhús, zöldség-gyümölcs, tej-tejtermék, húskészítmények, cukrászati
készítmények, hidegkonyhai termékek. Iparilag csomagolt ( egyedi, vagy gyűjtő ) tej, tejtermék
,húskészítmény ,cukrászati készítmény, hidegkonyhai termékek egymástól elkülönítve közös
hűtőtérben is elhelyezhetőek. A gyorsfagyasztott csomagolt hús, tisztított zöldség, és gyümölcs,
félkész étel, csak felmelegítést igénylő készétel, fagylalt, fagylalt jellegű készítmény tárolása közös
fagyasztótérben is történhet, egymástól elkülönítve. Az elválasztást rögzített, résmentes, könnyen
tisztítható, fertőtleníthető válaszlappal történhet. Forgalmazás során tilos az élelmiszerek
lefagyasztása , az eredetileg fagyasztott , de felengedett áru visszafagyasztása , a már felengedett
áru értékesítése. A csomagolatlan nyers füstöléssel, érleléssel tartósított húskészítményeket száraz,
jól szellőző helyen, zsúfoltságtól mentesen, felakasztva, elkülönítetten kell tárolni. A csomagolatlan
kenyér, látványpékség félkész vagy késztermék tárolása erre a célra szolgáló festetlen polcokon, az
aljzattól 50cm- re , élére állítva, porszennyezéstől védve történhet. Elkülönített göngyölegtároló
hiányában csak erre kijelölt zárt helyen, ideiglenesen tartható, mielőbbi elszállításáról gondoskodni
kell
Értékesítés: kirakatba, pultok tetejére élelmiszer csak a rá vonatkozó tárolási feltételek
biztosításával, a szakosított tárolás szabályai szerint, a romlástól, szennyeződéstől, és
napsugárzástól védve kell elhelyezni. Nyitott kirakatban csomagolatlan, vagy hűtést igénylő
élelmiszert nem szabad elhelyezni /kivéve zöldség- gyümölcs/. Az élelmiszerek jelölésére
alkalmazott feliratokat, árjelzőket csak olyan anyagból szabad készíteni, amely az árut nem
szennyezi, és azoknak az élelmiszerrel nem szabad érintkeznie. Tilos az élelmiszereket olyan
élelmiszerrel, vagy anyaggal díszíteni, amely azt szennyezheti, vagy a vevőt a vásárláskor
megtévesztheti. Tilos romlott, romlásra gyanús, szennyezett, vagy deformálódott, sérült
csomagolású terméket értékesíteni. Kiszolgálásos értékesítést csak külön személy biztosításával
lehet: nyers hús, nyers baromfihús, fogyasztásra kész húskészítmény, zöldség- gyümölcs, egyéb
élelmiszerek. Az eltérő higiéniai megítélésű élelmiszerek kiszolgálása között a dolgozó köteles a
kezét tisztára mosni, fertőtleníteni. A zöldség- gyümölcs árusítását az egyéb árutól el kell különíteni.
Kiszolgálásos értékesítésnél külön mérlegen, külön személynek kell végeznie az értékesítést.
Önkiszolgáló módon a zöldség- gyümölcs csak úgy értékesíthető, ha tiszta zacskót és külön
mérleget biztosítanak a vevők részére. Egyéb esetben önkiszolgáló módon csak csomagolt zöldség-
gyümölcs értékesíthető. Kiszolgálás során a közvetlen fogyasztásra kerülő csomagolatlan
élelmiszerek adagolásához eszközt kell használni, és miden csomagolatlan élelmiszert be kell
csomagolni, úgy, hogy az élelmiszer teljes felülete védett legyen Kenyér és péksütemény
önkiszolgáló árusításához megfelelő méretű, a termék teljes felületét befedő csomagolópapírt,
 27

zacskót kell biztosítani. Péksütemény önkiszolgáló adagolóból fogóeszköz biztosításával árusítható.

Félbevágott, negyedelt kenyér, csomagolatlan finom pékáru csak kiszolgálással árusítható. Nyers,
vagy fogyasztásra kész termékek vágására , szeletelésére, adagolására szolgáló eszközöket/ kés,
bárd, lapát, mérőedény, vágódeszka, tál, tálca, kanna maradandó módon, rendeltetésük szerint meg
kell jelölni , és kizárólag erre a célra lehet használni, és erre a célra szolgáló helységben és
mosogatóban kell elmosogatni. Tojást az eladótérben zöldség- gyümölcs részlegen szabad árusítani/
kivéve iparilag fertőtlenített tojás/. Önkiszolgáló jelleggel csak előre csomagolt tojás árusítható.
Törött , szennyezett tojás árusítása tilos. Tárolása +2-8 C-on , illetve a gyártó utasításai szerint. A
tojást egyedi jelöléssel kell ellátni. Önkiszolgáló módon zöldség-gyümölcs, és kenyér, péksütemény
kivételével csak zárt csomagolású élelmiszer árusítható. Különleges táplálkozási igényt kielégítő
élelmiszerek esetében kimérve értékesítésnél az árusítópulton a termék lényeges jellemzőjét/
csökkentett zsírtartalmú, csökkentett nátriumtartalmú, gluténmentes / fel kell tüntetni. Önkiszolgáló
árusításkor az ilyen terméket figyelemfelhívással és elkülönítve kell elhelyezni. Állati eleség
raktárban, és az eladótérben csak zárt csomagolásban , figyelemfelhívó felirattal megjelölve,
élelmiszerektől elkülönítve helyezhető el. Állati eredetű termékeket forgalmazó üzletben csak
iparilag zárt csomagolású , illetve konzerv jellegű állateledel forgalmazható elkülönítetten és
megjelölve. A pénztárosnak a vásárolt áru épségét, megfelelőségét a vásárlás utolsó fázisában meg
kell vizsgálni. A nem forgalomképes árut vissza kell tartani. Jövedéki termékek értékesítésekor
jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki termékek értékesítésekor terméket csak olyan számlával
értékesíthet, amelyen szerepelni kell a jövedéki engedélye számának, az adóigazgatási azonosító
számát, , és ha a vevő kereskedő, a törvényben előírt engedélye számát. A vevő köteles jövedéki
termék beszerzésekor működési engedélyét, illetve annak hiteles másolatát bemutatni.
Nem jövedéki kiskereskedő meghatározott kereskedelmi mennyiséget elérő értékesítés esetén „ a
továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas”:
Cigaretta 800 db
Szivar 200 db
Szivarka 400 db
Fogyasztási dohány 1000g
Sör 110l
Köztes alkoholtermék 20l
Alkoholtermék 10l
Bor és pezsgő összesen 90l ,amelyből 60l legfeljebb a pezsgő
Hulladék az emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermékeket, hulladékokat kizárólag az erre a
célra létesített, és feltűnően megjelölt tárolókban szabad tárolni. A keletkezett hulladék nyomon
 28

követhetőségéről gondoskodni kell, hatósági ellenőrzés esetén az ellenőrnek be kell mutatni

Tanácsok az értékesítés javítására

az eladótér kiemelt forgalmú helyeire vonatkozóan
I. Csemegepult
A csemegepultnál a vásárló mindig az ellentétes oldalról szemléli a pult képét, mint az eladó! Ezért
az eladószemélyzet is gyakran ellenőrizze a kínálat megjelenítését a szemközti, vagyis a vevő
oldaláról! A csemegepult árui frissességének hiányát semmilyen merchandising technika nem
kompenzálja! A csemege (személyzeti kiszolgálású) hűtőpult elsősorban ne hűtött raktárként
működjön, hanem étvágygerjesztő, szemet gyönyörködtető hatásával csábítsa többletvásárlásra a
vevőket. Ennek főbb árubemutatási eszközei lehetnek: fémtálcára előre szeletelt felvágottak,
gyümölcs vagy zöldségdekorációk, műanyag helyett üveg vagy kerámia tálak, gazdagon díszített
hidegkonyhai készítmények, árjelzők és pontos, precíz névtáblák. Az egész rúd felvágottak a pult
hátuljára kerüljenek, a szeleteltek pedig előre, a csonka és kevésbé friss darabokat pedig távolítsuk
el a pult fókuszpontjaiból. Előre csomagolt sajt és húskészítményekkel ne foglaljuk el az értékes,
személyes eladással befolyásolható csemegeválaszték helyét. Az előrecsomagolt árukat az
önkiszolgáló hűtőpolcokra érdemes helyezni. Minden natúr tőkehúst eredete szerint
csoportosítsunk, és ezt a megnevezések feltüntetésénél is jól láthatóan jelezzük: külön kínáljuk a
baromfiból készült és a sertésből készült készárut, de hasonló módon rendezzük a nyers húsokat is:
marha, sertés, nyúl, csirke, pulyka, hal stb. A belsőségeket a rendelkezésre álló helytől függően
együtt, vagy a húsokhoz párosítva is kínálhatjuk. Ne csak a gyakorlott háziasszonyokra számítsunk,
különösen tőkehúsok névtábláira igaz ez, mert ha a vásárló bizonytalan abban, hogy mit lát az üveg
túloldalán, nem feltétlenül kívánja leleplezni tudatlanságát. Az üzletben csomagolt, bizonyos
ételekhez „konyhakészre” szeletelt, darabolt, pácolt húsoknál a felhasználási funkció legyen a
csoportosítás szempontja a kihelyezéskor, nem pedig annak állati eredete. Pl.: tegyük egymás mellé
a csirkéből feltűzdelt saslikokat, vagy az előre pácolt marha és pulyka steaket. A sajtok esetében
célszerű az azonos típusú, de különböző márkájú, különböző eredetű árut együtt kihelyezni. Pl.: az
ementáli típus olcsóbb magyar termékeit, és a magasabb minőségű holland, német, vagy francia
sajtokat egymás mellé tesszük. Ilyenkor valószínűbb, hogy az egyébként típushoz hű fogyasztót
meggyőzhetjük egy finomabb íz kipróbálásáról. A csemegepult tetején és közvetlen közelében
csakis kizárólag kapcsolódó termékek legyenek, szeszesitalnak, gabonapehelynek, konzervnek stb.
csupán a rendezetlenség zavaró érzését keltő hatása van. Továbbá tartózkodjunk olyan méretű és
mennyiségű egyéb (nem frissáru) termék csemegepult tetején való bemutatásától, mely már zavarja
a vevő és az eladó személyes kontaktusának könnyed kialakulását.
 29

II. A zöldség és gyümölcs

A termékkörnek óriási szerep jut az állandó vevőkör megalapozásában, mert: legrövidebb az otthoni
tarthatósága, ezért gyakran vásárolják, a hazai fogyasztók a frisset preferálják a fagyasztott és a
konzerváruval szemben, hatásos a nem tervezett, impulzív vásárlás ösztönzésére, a minőség előnyt
élvez az árral szemben, a friss és szárazáru egy helyen történő beszerzése kényelmes a fogyasztó
számára.

III. A pékáru
Azok közé az árkategóriák közé sorolható, mely alapján a vevő eldönti, mely boltot választja úti
céljának.
Fő szabályok A forgalom növelése céljából az ízesített apró pékárut (bukták, csigák, táskák, pogácsa
stb.), amelyen nagyobb árrést realizálhatunk, mint az alapvető kenyéren és zsömlén, a pékáru
polcának legszembetűnőbb helyére tegyük. Utána következzenek a hozzáadott értékű, még mindig
nyereségesebb magos, különlegesen formázott termékek, és a sor legvégén vagy a sarokban
célszerű az egyszerű árut kihelyezni ömlesztett formában. A pékáru szekció legesztétikusabb
árukínálója a fából készült display, mely meleg hangulatot sugározva készteti vásárlásra az arra
járót. Javíthatjuk mennyiségi eladásainkat, ha a zsemlét és a kiflit már előre csomagoltan,
hármasával, ötösével tesszük ki. A pékáru polc elengedhetetlen tartozéka az önkiszolgáló pékáru
zacskó, mely sokkal könnyebben, higiénikusabban kezelhető, és a frissességet is megőrző
alternatíva a papírhoz képest. A apróáruhoz pékollót biztosítunk. Ne feledkezzünk meg a szorosan
pékáruhoz kapcsolódó olyan szendvicskrémekről, mogyorókrémről stb., melyek ebben a szekcióban
másodlagosan, displayen elhelyezve jelentős extra árbevételt biztosítanak.

IV. A kasszazóna
Milyen szempontok alapján válasszuk meg a kasszaállvány cikkelemeit:
A fogyasztó szemszögéből nézve legelőnyösebb az azonnal fogyasztható „egy falatnyi” édes
snackek, csokoládék, rágógumi, cukorkák, fagylalt stb. termékcsoportok kínálása. Az a lényeg,
hogy az ide kerülő élelmiszerek ne tartozzanak a tervezett vásárlás körébe, hanem a „meglátom és
megkívánom” effektus érvényesüljön. Általában kis kiszerelési méretük miatti láthatóságuk a
normál édességszekcióban a nagyobb súlyú és csomagolású cikkek mellett elveszne, tehát ott
elsiklik fölöttük a vásárló tekintete. A kasszaállványról fenti édesség jellegű termékekből a
vásárlóközönség többsége és általában fejenként csak kis mennyiséget vásárol, de igen nagy
gyakorisággal. Ez a bolton belüli legmagasabb forgási sebességet eredményezi, ezért az árcímkék
pontos kihelyezése, rendszeres ellenőrzése és az állandó árufeltöltés elengedhetetlen feltétele a jó
 30

értékesítési eredményeknek. Bizonyos termékek ugyan nem tartoznak a klasszikus impulzív

cikkcsoportba, mégis a pénztárzónába helyezve azokat hatékony versenyeszköznek bizonyulnak a
konkurens üzlettel szemben. Miért? Például ceruzaelemet és borotvapengét a fogyasztó saját
szokásainak megfelelően, általában állandó időbeli gyakorisággal vásárol, olyankor, ha megállt az
ébresztőórája, kimerült az elem a kisfia játékautójába. Ugyanakkor a jól áttekinthető kassza-
állványon ezeket megpillantva eszébe juttatjuk ez irányú szükségleteit, ami egyben azt is jelenti,
hogy erre szánt pénzét nálunk költi el, és nem a versenytárs üzletben. E kategória azért növeli
nyereségünket, mert a pénztárnál várakozva vevőnk úgy dönt, hogy nálunk fogja beszerezni aktuális
igényei alapján az elemet, borotvát, óvszert. Harmadik legfontosabb termékkör a gyermekeknek
szánt cikkek, amelyek a nyalókától az apró játékfigurákig terjedő skálán lehetnek, és mindenekelőtt
az 1,2 m alatti magasságban kínáljuk őket. Maga az állvány is külön figyelmet érdemel, mert ha a
vevő nem frontálisan találkozik a rajta bemutatott áruval, hanem a sorban időzve háttal áll annak,
vagy a pénztáros fölé lógnak a bliszteres termékek, elmarad a várt forgalom. Senkinek nem
komfortos benyúlni a pénztáros feje fölé, és még kevésbé átfurakodni a várakozók sorfalán, hogy a
kívánt terméket levehesse a polcról. Javasolom, hogy minden kasszánál azonos termékválaszték,
azonos módon kihelyezve jelenjen meg. Milyen árszintű termékek illenek a pénztárzónába? Ha
abból indulunk ki, hogy a pénztárzónába érkezvén a fogyasztó már gondolatban elköltötte a
vásárlásra szánt pénzét, akkor könnyen kalkulálható, hogy vajmi kevés esélyünk van arra, hogy a
több ezer forintos kozmetikai készítményeket, melyeket a lopás ellen sok magánkereskedő a
kasszába helyez, ebben a fázisban adjuk el. Lényeges, hogy ide csakis alacsony árfekvésű, vagy a
rögtönzött vásárlásra is még alkalmat nyújtó összegű cikkek kerüljenek.

Eladási ár csökkentés
A kiskereskedelmi egységeiben keletkező rövid szavatosságidővel rendelkező termékek
leértékelésének, és a keletkezett lejárt termékek nyilvántartási és elszámolási rendje
A lejárt termékek elkülönített nyilvántartása kizárólag adminisztratív művelet, a bolt elszámolását
jóváírásként nem érinti. Alkalmazása minden egység számára történik.
A leértékelés terméktípusonként
Friss termékek esetében a mennyiség és a termék jellemzőinek figyelembe vételével, de minimum 3
nappal a lejárat előtt az egységnek a vállalat által alkalmazott rendszeren keresztül a terméket le kell
jelentenie a központ értékesítési vezetőnek, melynek a jellemző paraméterei ( ár, mennyiség,
időtartam) nem térhet el a leadott leértékelési engedélytől.
Szárazáru termékek esetében a mennyiség és a termék jellemzőinek figyelembe vételével, de
 31

minimum 2 héttel a lejárat előtt az egységnek a vállalat által alkalmazott rendszeren keresztül a
terméket le kell jelentenie.
A fentiektől eltérően abban az esetben, ha a szállítói rendezés történik, a lejelentésnek nem kell
megtörténnie, viszont az értékkülönbözet kompenzációját rögzíteni kell az informatikai
rendszerben.
Nem leárazható termékek körébe tartoznak a termék lejáratát követően visszaszállításra kerülő
termékek illetve a szavatossági idővel nem rendelkezők.
A boltvezetésnek minden esetben törekednie kell arra, hogy a rendeléseivel a minimálisra
csökkentse a leértékelésre kerülő termékek mennyiségét, de ezt a bolti készlethiány elkerülésével
teheti meg. A boltvezetésnek arra is törekedni kell ,hogy a vállalat tevékenységéből adódó, de
minimális mennyiségű leértékelésre kerülő termékeket a leértékelt áron teljes mértékben értékesítse.
Akár többszöri árengedmény hozzájárulásával is. Az értékesítés elősegítése érdekében a
kereskedelemben szokásos eszközök használatára lehetősége van (elkülönített színű vonalkóddal,
engedményes matricával stb.). A leértékelt termékeket a többi terméktől elkülönített helyen kell
elhelyezni az eladótérben.
A helyi áras informatikai rendszer elkülöníti a bolti hatáskörben történő ármódosítást és a
központilag kötelező árkövetést. Központi ár alkalmazása a fix fogyasztói áras termékeknél van,
melyek a cigaretta és dohánytermékek, az újságok, hírlapok valamint a szállítók által előre
megadott áron értékesítendő termékek (pld. Danone joghurt 59 Ft/db).
Bolti engedményes ár állítható be minden egyéb szavatossági idővel rendelkező terméknél. A
beállítás és a lejelentés nincs egy informatikai rendszerben. A lejelentés a kft. honlapján történik a
vonalkód – darabszám – szavatossági idő – engedményes ár megadásával; az informatikai
rendszerbe ettől függetlenül beállíthat teljesen mást is. Viszont itt nézik a becsületességet; azt,
hogyha gondja van be meri-e vallani kér-e segítséget, vagy próbálja eltusolni.
A leértékelt termékek értékkülönbözetét a szállítókkal kellene kompenzáltatniuk. Ez elméletben
működőképes, gyakorlatban nagyon kevés olyan egység van ahol ezt sikerül is megvalósítani. Sok
egyéb okra hivatkozik, az aki nem képes reá, többek között az elfelejtettem és a nagyon kevés időnk
van és nagyon sok mindenre kell figyelni válaszok voltak a leggyakoribbak a boltvezetők részéről.
( 10 – 7 vezető)
Az egységek körülbelül egyharmadának teljes mértékben sikerül rendeztetni a leértékelt termékek
értékkülönbözetét, valamint a megmaradt lejárt termékeik értékét.
A leértékelési különbözetet a bolt leltárelszámolásánál figyelembe vesszük. A leltárhiány összegét
növeljük meg ezzel, míg az üzletkötők által kapott kompenzációk egyenlegével, ami általában
pozitív végeredményt mutat jóváírjuk az egységeket. A káló szabályzatban van egy olyan kategória,
 32

mely a szavatossági idővel rendelkező termékek időszaki forgalmának 0,3%-ával jóváírható az

egység.
Mindezt számokban látva például vegyünk 10db 1000 Ft/db egységárú terméket. Leértékeljük 500
Ft/db-ra.
Értékkülönbözetként jelentkezik 5000Ft,
Értékesítünk 4 db, majd leárazzuk 350 Ft/db-ra melyen már sikerül értékesíteni a terméket.
Így értékkülönbözet 4*500+650*6=5900 Ft
melyet ha nem sikerül kompenzáltatni, növeli a leltárhiányt.
Az árak beállítását szúrópróbaszerűen ellenőrzik, általában csak azt keresik, ami nem engedélyezett.
A termékek értékcsökkentésének kezdő dátumába és a vezető által megadott árakba nem szólnak
bele. Viszont olyan termékekre adott engedmény miatt, mely nem volt indokolt már vezetőváltás is
történt.

A Vagyonvédelmi és Biztonsági Szabályzat írja elő a pénztárgépes visszáruzások menetét.

Pénztáros visszáruzást kizárólag a műszakvezető engedélyével, a műszakvezetőnél lévő kulccsal és
jelenlétében végezhet. A műveletről készült bizonylatot a pénztárosnak és a vezetőnek is alá kell
írni, melyet a pénztárból kivéve az irodába kell napi szinten összegyűjteni. A pénztáros műszakvégi
elszámoltatása során le kell ellenőrizni a pénztáros kódjával tárolt adatok között feltüntetett Stornó /
Visszáru bizonylat darabszámát és Ft értékét. A gépi adatokat az összegyűjtött bizonylatokkal le kell
egyeztetni. A Főpénztári zárás során el kell készíteni adott napra a „ Napi pénztárgép forgalom
„ listát, mely a nap során dolgozó valamennyi pénztáros és pénztárgép adatát tartalmazza. A listához
a pénztári visszáru műveletek bizonylatait hozzá kell tűzni, melyet a központi könyvelésre
beküldött napi Főpénztári elszámoláshoz kell csatolni. A zárás során a bizonylatok darabszámában,
értékében feltárt eltérésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az észlelést követő 24 órán belül
a gazdasági igazgató helyettes részére továbbítani kell. A napzárást követően a készletrendszerben
automatikusan elkészül a napi „Visszáru vevőtől cassa „ bizonylat, melynek értéke a napi kassza
visszáruk értékével kell, hogy megegyezzen.

Az egységek bizonylati rendjének ellenőrzése

A számlaellenőrzés , mint feladatkör minden típusú fizetendő vagy jóváíró számla rögzítése előtt
történik meg. A számlaellenőrzés a számla és a hivatkozásként szolgáló szállítólevelek megnevezési
és mennyiségi egyezősége után kerülhet fizetésre. Ha a számlán nem egyezőség tapasztalható vissza
 33

kell adni, illetve a probléma okát konkrétan jelezni kell a számlát kiállító szállító felé.
A számlát belső sorszámmal látják el, melyre a sorszámon kívül a rögzítés dátumát és egy szignót is
kell írni a rögzítő és az ellenőrzést végző részéről egyaránt. Számla rögzítésekor a szállítólevél
bélyegszámát a megjegyzés rovatba rögzíteni kell, kiv. gyűjtőszámla.
A számlaellenőrzés a készlet rendszerben történik a számla mögötti szállítólevelek tételes
egyeztetésével (mennyiségi, megnevezési és logikai alapon). A szállítóleveleket le kell szignózni
ellenőrzést követően. Az eltéréseket melyeket találnak, ki kell nyomtatni. Egyértelműen meg kell
határozni a bolt által rögzített és a szállítólevél között lévő hibát. A nyomtatott hiba listát is alá kell
írni azonosítható módon. (Ha valamely tételt nem rögzített az egység illetve rosszul, kevesebb
mennyiségben + előjelet kell használni és – ha többet vagy nem kellő tételeket)

A bolti tablók ellenőrzése során a kiskereskedelmi egységből beküldött bizonylatok ellenőrzése

történik. Az ellenőrző bélyeg sorszáma szerint növekvő vagy csökkenő sorrendben összeállított
szállítóleveleknél a bolti ellenőrző bélyeg sorszámának a vezetésén kívül (nincs-e hiányzó
bélyegszám közte) fontos
– az ellenőrző bélyeg sorszám folyamatosságának figyelése
– egységek közötti termékmozgások bizonylatolása
– a szállítói visszáru bizonylatok gépi rögzítésben történő ellenőrzése
– a bolti raktárak közötti mozgások pontos cikkszám és pontos mennyiség egyezősége
– a pénztárgépes visszáruk logikai követése, ellenőrzése
– valamint minden egyéb bizonylat mely készülhet egy egységben

Hó végi rovancsból, mely meghatározott cikkcsoportokból áll, a bolti készletben lévő nem
egyezőséget kell kimutatni összegszerűen. A hónap 1 napját követő kedd 12 óráig kell elkészíteni az
összesítő táblázattal együtt. Az összesítő táblázatok alapján döntik el, mely egységnek kell
rendkívüli leltárt tartani.
A főpénztár ellenőrzése a főpénztári zárások adott hónap első – utolsó napja közötti forgalom illetve
pénzkészlet mennyiségét mutatja az egységben. A főpénztár összeállításánál a főpénztári zárás 1-2
oldala illetve a hozzá tartozó bizonylatok ( pénztárgépes zárások, terminálzárások, kiadási
pénztárbizonylat); a telefonfeltöltés bizonylata és 501-es bizonylata, az üvegvisszaváltó zárása és
524-es bizonylata; az adott napi forgalmi adat jelentése és a hozzá tartozó megszakítások és
visszáruk pénztárgépes bizonylata a kiadott utasításnak megfelelően.
 34

Az egységek elszámoltatása

A kiskereskedelmi egységek elszámoltatásának alapja a leltár. A leltározás a Palóc

Nagykereskedelmi Kft. bolti egységeiben, raktáraiban és központjában lévő áru-, érték és
eszközleltár. A leltározás célja a Számviteli törvény és a Munkatörvény előírásai, valamint a
vállalati vagyon védelme. A cég minden egyes telephelye számára egységes és átlátható eljárási
rend került kialakításra.
A leltár olyan kimutatás, amely a vállalkázás és egység eszközeinek és forrásainak valóságos,
valóságban meglévő állományának mennyiségét és értékét meghatározza napra vonatkoztatva
tartalmazza tételesen, ellenőrizhet módon. A tételességgel tesz eleget az egyedi értékelés elve
teljesülésének, mert a leltár tételesen tartalmazza a beszámoló mérlegében kimutatott eszközt és
forrást fajtánként mennyiségben és értékben. Az ellenőrizhetőség követelményének akkor felel meg
a leltár, ha érvényesülnek az alábbi feltételek: a leltár tartalmazza a fordulónapot, a leltár
tartalmazza a benne szereplő tételek egyértelmű azonosításához szükséges adatokat (megnevezés,
mennyiség, felvételi egység, cikkszám, elszámolási ár), a leltárban mennyiségben és értékben
szereplő készleteknél fel kell tüntetni az egységárat is, elkülönülten kell kimutatni a leltárban azokat
az egyébként azonos eszközöket, melyeket valamilyen okból egymástól eltérően értékelnek.
A leltározás célja: a mérleg valódiságának biztosítása a tényleges eszköz és forrás állományok
megállapításával, a valós eredmény kimutatáson keresztül. A könyvelés ellenőrzése és ezzel
egyidejűleg a bizonylati fegyelem megszilárdításának elsegítése. Az elfekvő készletek
meghatározása, a nem megfelel, nem használt és nyereséget nem képző termékek meghatározása.
A leltározás törvényi szabályozása figyelembe vételével az alábbi leltárakat alkalmazzák:
ütemezett ellenőrző leltárak
mérlegforduló napi készlet alátámasztó leltár
boltvezető átadó-átvevő leltárak
rendkívüli leltár
kijelölt cikkcsoportokra kiterjed leltár

A leltározások megszervezését és ütemezését a gazdasági igazgatóhelyettes végzi. Az ütemterv

elkészítése és a leltárak megszervezése során az alábbi szabályokra kell figyelnie. Minden bolti
egységnél éves viszonylatban legalább egy, de lehetőség szerint kettő alkalommal kell leltárt
bonyolítani. Ebből egy esetben minden egységnél mérleg fordulónapi tényleges készletet
alátámasztó leltározást kell végezni. Minden raktári egységnél éves viszonylatban legalább kettő
esetben kell leltárat készíteni, melyből az egyiknek mérleg fordulónapi időponthoz kell kötődnie.
 35

Bármely egységnél vezető váltás esetén kötelezően átadó-átvevő leltár kell lebonyolítani, mely
kiterjed a teljes körű készlet leltáron kívül, a főpénztári pénz és értékkészlet rovancsolására,
összevetésére az elvárt pénzkészlettel, valamint az egységnél rögzített ingóságok teljes körű
rovancsolására,, a nyilvántartott adatokkal való összevetésére. Ezzel kapcsolatban egyéb
vagyonvédelmi előírásokat is alkalmaznak, mely szerint ilyenkor történik a bejárati ajtók zár- kulcs
cseréje, valamint a biztonsági belépő kódok megváltoztatása is. Az új vezető esetében 3 hónapon
belül ellenőrző leltárt kell tartani. Minden egyéb olyan esetben is max. 3 hónapon belül új leltárt
kell tartani, ahol a normán felüli hiány meghaladja az 1%-ot. Ügyvezetői utasítás alapján vannak
olyan egységek, ahol gyakrabban leltárelszámolást alkalmaznak pld. a zöldség - gyümölcs centrum
esetében vagy egy húsbolt esetén.
Rendkívüli esemény esetén soron kívül leltár kell tartani a vagyon elleni bűncselekmény áldozatául
eset egységekben. A cégvezetésére folyamatos vagy esetenként meghatározott cikkelemekre illetve
értékekre rovancsot kell készíteni, mely nem teremt lezárt leltáridőszakot.

A leltárfelvételi csoport a cég egységeinek leltározását az erre a célra létre hozott leltárfelvételi
csoport látja el. A leltárfelvételi csoport személyi összetétele: a leltárvezető , a ki a leltár szakmai
irányítója; az informatikus aki a leltárfelvétel során ellátandó informatikai teendőket ellátó
munkatárs, valamint a leltározók és a bolti dolgozók.

A leltározás során készül iratok:

A leltározási jegyzőkönyv, melynek a vezetéséért illetve kitöltéséért a leltárvezető a felelős.

Tartalmaznia kell az utolsó felhasznált ellenőrző bélyeget, a rovatok egyértelmű és olvasható
kitöltését, a pénztárgépek sorszám szerinti óraállását, a kasszák rovancsolt pénz és értékkészletét, a
Főpénztári rovancsolt pénz és értékkészletét. Boltvezető átadó-átvevő leltáraknál csatolni kell az
ingóeszköz készletállományából készült leltáríveket. A leltárvezető aláírását, a központot képviselő
dolgozók aláírását. Az egység vezetésének aláírást valamint az egységvezető nyilatkozatát a függő,
elszámolásra váró tételekről.
A csoportos leltár felelősségi nyilatkozat, melyet a leltározás alá vont egység valamennyi
dolgozójának alá kell írnia. (az aláírás megtagadása a munkaviszony megszűnését vonja maga
után). Ha valamely dolgozó távol marad, meghatalmazottja helyettesítheti. A csoportos leltár
felelősségi nyilatkozatot ilyen esetben a meghatalmazott aláírhatja a dolgozó helyett. Ha nincs
meghatalmazottja a későbbiekben pótolhatja az aláírást.
A leltár felelősségi nyilatkozat 3 példányos, melynek 1 példánya kiskereskedelmi egységben marad,
2. példánya a könyvelésen az egység leltározási anyagába kerül, a 3. példány a munkaügy részére.
 36

A leltárfelvételi ívek : az ikerleltár felvétele során elkészült leltáríveket a leltárvezető irányításával

az informatikus köteles kinyomtatni és a leltározási iratanyagba helyezni. A leltárfelvételi ív
tartalmazza cikkszámonként a könyv szerintié s leltárfelvétel szerinti mennyiségeket nettó és bruttó
értékben, valamint a leltározás program által számolt tételenkénti mennyiségi és értékbeli
eltéréseket, továbbá mindezek összesítéseit.
A leltározás menete, szabályai
Leltározást megelőzően a bolti egységekben a boltfelelősök részéről végrehajtandó könyv szerint
készlet megállapításához szükséges – készletkorrigáló műveletek.
A lejárt, nem kompenzálható termékeket a boltfelelősök folyamatosan selejtezik az egyes
egységeknél. A selejtezés során a termékek átvezetésre kerülnek a bolti egység 1. számú alraktárba.
A boltfelelősök minden ilyen átvezetésről listát nyomtatnak, melyeket az egység
leltárelszámolásának végéig megőriznek. Ez alapján elkülönítve halmozódik minden egységnél a
lejárt termékek mennyisége. Ezen termékeket a leltárelszámolások során a leltáreredményt terhelik,
oly módon, hogy a boltfelelősök minden egyes leltár megelőzően az 1.sz alraktár technikai készletét
visszavezetik az egység un. Éles könyv szerinti készletébe.
Lejárt, kompenzálható termékek; melyeket a bolt vezetése folyamatosan köteles a bolti egységben
keletkező szállító által kompenzálható lejárt szabatossági idejű termékeket átvezetni az egység 2. sz
alraktárába. Az átvezetett termékek szállító általi kompenzálására az egységnek 3 hónap áll
rendelkezésre (a termék szavatossági idejének lejáratától kezdődően). Abban az esetben, ha a
határidőn belül a szállító rendezi a problémás termékeket, az egység vezetése jogosult az éles könyv
szerinti bolt készletébe a termékeket visszavezetni és a kompenzálás módja szerint a szükséges
készletmozgásokat végrehajtani. Abban az esetben, ha a 3 hónapos határidőn belül kompenzációra a
szállító részéről nem került sor a boltfelelősök által ezen tételek átvezetésre kerülnek az egység 1 sz
alraktárába, melyből következően az átvezetett termékek értéke az egység soron következő
leltáreredményét terhelik. Az on termékek esetében melyeknél a rendezési határidő még nem telt le
a leltárfelvétel időpontjában a 2.sz alraktár elkülönítetten történő felleltározása során való s
készletként kerül figyelembevételre, azaz az egység leltárelszámolását nem terheli.
A központban történő előkészületek a leltárvezető részéről:
A leltározandó egység kiértesítése, időpontok előkészítő feladatok egyeztetése a boltvezetővel. A
leltározásban résztvevő központot képviselő munkavállalókkal történő egyeztetés. A leltárvezető az
alábbiak szerint köteles a leltárral érintett egység vonatkozásában email útján értesítést küldeni az
áruforgalmi osztály, üzemeltetési osztály, a vagyon védelemi felelős és a munkaügy részére. Az
értesítésnél fel kell tüntetni a leltározandó egység jelölését, időpontját, leltár típusát és a leltárvezető
és kollégái megnevezését. Az áruforgalmi osztály tájékoztatja a felvehető alraktárak tartalmáról. A
 37

munkaügyi vezető elküldi részére a jelenlévők névsorát. Az üzemeltetési osztály részéről átadó
leltár esetén megkapja azon kellékek listáját mellyel az egységnek rendelkeznie kell. Az
elszámoltatás előzetes kalkulációkkal látja el, mely tartalmazza a várható káló mértékét.

A leltárvezető feladata a leltári iratanyag elkészítése, a leltár vezetése, rendezése, a leltári tárhelyek
kijelölése, a leltárfelvétel teljes menetének kontrollálása. A leltározás minden termék, áru számszaki
számolásával történik mely a kiskereskedelmi egységben található és a belső szabályzásnak
megfelelően képviseli az egység árukészlet értékét. A belső szabályzás szerint minden terméket fel
kell venni, mely értékesíthető (nem lejárt, sérült, forgalomból kivont stb.). A leltározás
adatgyűjtővel történik mely vonalkód alapján ismeri fel a termékeket, és a számolt mennyiséget kell
az adatgyűjtőbe beütni. Két egymástól teljesen független számolás történik minden, a leltárvezető
által kijelölt területen. Erről az ikerleltárról a készült eltéréslistát az informatikus kinyomtatja és
visszaellenőrzésével határozható meg a pontos darabszám. A leltározási hely kiválasztását követen a
gazdasági igazgatóhelyettes értesítést küld a boltnak. A leltározási ütemterv elérhet a belső
honlapon, mely tartalmazza mely egységekben nem volt még időszaki leltár. A rendkívüli leltárak
és az átadó-átvevő leltárak nem találhatók, és a tervezésbe nem veszik figyelembe, ezért a terv
folyamatosan változik. A végleges leltár helyek pontosítás a leltár előtt 5 nappal történnek. Az
árukészlet leltározás során alkalmazott szabályok: A felvétel során az informatikai ikerleltár
felvétele a cél, melynek során minden termék felvétele egymástól függetlenül valósul meg. A
felvétel során minden terméket fel kell venni. A lejárt termékeket is felvesszük egy elkülönített
tárhelyre, melyből egy mennyiségi lista készül és a végleges leltáreltérésben hiányként fog
szerepelni. A hiányzó mennyiségek igazolására szolgál. Az ikerleltári tárhelyekről eltér számolásból
kifolyóan eltérés listát készít a rendszer, melyet kinyomtatva a helyes mennyiség meghatározható
visszaellenőrzését a boltvezető és a központi dolgozók végzik. Az eltéréslistát a leltárvezető rögzíti
a leltári programba. Az eltéréslisták felrögzítése után az informatikai leltárt le kell zárnia a
leltárvezetőnek. Ezzel egy időben új nyitó készlete lesz az egységnek. A lezárt leltárból meg kell
tudni állapítani a nyers leltáreredményt. Amennyiben jelents eltérés mutatkozik egyes
cikkelemekből, újra számolást rendelhet el a leltárvezető.
Helyszíni leltári előkészületek
Az egységvezető nyilatkoztatás a a függő elszámolásra váró tételről. A leltározandó egység
feltérképezése; felosztásának dokumentációja. Meg kell győződni arról, hogy a leltározandó egység
könyv szerinti készletének megállapításához minden bizonylat és készletmozgás rögzítésre került-e
az egység vezetésének illetve a boltfelelősök részéről. Leltárhelyek kialakítása, helyszínrajz
készítése, azonosítókkal történő ellátása. Ellenőrizni, hogy nem történt-e a készletek előzetes
 38

mennyiségi felcimkézése; amennyiben történt ilyen a leltárvezető köteles eltávolíttatni.

A leltározás megkezdése a leltárban résztvevők eligazításával kezdődik a leltárvezető részéről. Az
eligazítás során ki kell térnie a munkahelyi baleset megelőzésére, a szünetek idejére és a
módszerére.
Leltárműveletek végrehajtása
Az informatikai készletvezetésű egységek esetében minden esetben informatikai ikerleltár kerül
lefolytatásra. Ennek során a kijelölt tárhelyeket kettő különböző leltározó egység veszi fel
párhuzamosan, egymástól függetlenül. Ezt követően az informatikai leltározási program ütközteti a
leltárfelvételi adatokat és egy ún. készleteltérési listát állít elő. Ezeket a készleteltérési listákat
lehetőleg az egységvezetői ill. központi dolgozók kizárólag párban ellenőrizhetik felül, majd a
végleges mennyiségeket felülírják. A leellenőrzött eltéréseket tartalmazó íveket átadják az
informatikusnak, aki a szükséges felüljavításokat elvégzi. Az összes tárhely felvételét és a készlet
eltérési listák teljes körű rögzítését követően a könyv szerinti és a ténylegesen felvett készletek
közötti eltérések felül kell vizsgálni. A kiugró indokolatlan készleteltéréseket ismételten le kell
rovancsolni és a leltárhelyesbítéseket végre kell hajtani. Mindezek után a leltár le kell zárni.
A leltározás során kizárólag ép forgalmazásra alkalmas termék kerülhet felleltározásra. Lejárt
szavatosság termék felvétele tilos az ún. élő nyitókészletbe. A leltártól elkülönítve a kompenzálható
selejt elnevezésű tárhelyre köteles a leltárvezető felvetetni az egység 2.sz alraktárában megjelölt és
az egységben elkülönítetten tárolt lejárt, kompenzálásra váró termékeit.
Mérős termékek, göngyölegek, csomagolóanyagok felvétele, azon termékek melyek nem
rendelkeznek vonalkóddal. Ezen termékek felvételére az informatikusnak ki kell nyomtatnia egy
listát. A listán megjelenítésre kerül a cikkszám, megnevezés. Vonalkód és egy üres rubrika, ahová a
mennyiségeket fel kell vezetni. Ebben a listában kerül rögzítésre a bevásárló kosár és kocsi is. A
mérős termékek esetében a tárhelykódok kézi bevitelével kell az áru típusát létrehozni az
adatgyűjtőbe, majd a mennyiséget felvinni. A vonalkód nélküli termékeket egyetlen egy alkalommal
a leltárvezető és az egységvezető együttes kontrollja mellett egyszer kell lemérni és felvinni a
leltárba.
A leltárfelvétele alatt elvégezendő egyéb feladatok: a kasszák és a főpénztár rovancsolása, egyéb
bolti forgóeszközök rovancsolása, a bolti berendezések rovancsolása valamint a leltározási
jegyzőkönyv aláíratása.

A leltárhiányok rendezése
A leltározás adatait a könyvviteli nyilvántartásokkal egyeztetni, és a jegyzőkönyvileg megállapított
különbözetek lehetséges okait vizsgálattal rendezni kell. A felelősség szempontjából leltárhiánynak
 39

minősül a leltárkülönbözetnek a normalizált hiány mértékét meghaladó részé. A csoportos

felelősség érvényesítése történhet peren kívül megállapodással, és peres eljárás igénybevétele során.
A munkáltató – amennyiben a belső vizsgálat során bűncselekmény alapos gyanúja merül fel – a
szükséges hatósági eljárásokat indítja meg.
Leltári hiányt és leltári többletet kompenzálni nem lehet. A leltárhiány megállapítása után az érintett
munkavállalókkal szemben az Mt., és a csoportos leltár felelősségi megállapodásban, valamint a
munkáltatónál hatályban lévő egyéb belső szabályzatokban írtak szerint jár el.
Normalizált hiány a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét minden esetben a munkáltató
állapítja meg. A munkáltató a forgalmazási veszteség elszámolható mértékéről minden esetben a
leltárfelvételi jegyzőkönyvben tájékoztatja a munkavállalókat, mely a tárgyi és a soron következő
leltáridőszakra is irányadó. A kálónorma alapján nyilvántartott készletekben leltározáskor észlelt
hiány csak a norma mértékéig lehet hiányként elfogadni, az a feletti részre a leltárfelelősség alapján
a megtérítési kötelezettség az irányadó.
Normán felüli hiány kezelésére szabályszerűen átadott-átvett anyagokban, árukban ismeretlen okból
keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó
hiány. A munkavállalókat csoportos felelősség terheli a kezelésbe átadott készletek, vagyontárgyak
hiányáért.
A bolti árukészlet megóvása a munkáltató és a munkavállalók közös érdeke. A munkáltató
valamennyi egységében biztosítja az árukészlet megőrzésének biztonságos feltételeit. A munkáltató
által alkalmazott vagyonvédelmi és bolti biztonsági rendszerek ( élőerő, technikai védelem)
jelenlétét és működtetését. Az esetlegesen felmerült hiányosságokat, vagy kiegészítési szükségletek
iránti igényt jelzés alapján pótolja.

A leltárzárást követő műveletek, ellátandó feladatok és határidők

A leltárvezető köteles a leltári iratanyagot a leltárt követő 2 munkanapon belül az elszámoltató
részére leadni. A leltározási iratanyag tartalmazza a leltározási jegyzőkönyvet, a leltár felelősségi
nyilatkozatot, a leltár lezárását követően kinyomtatott leltáríveket, egyéb iratokat. Az elkülönített
selejt tárhelyre felvett termékek kinyomtatott listáját a leltár felvételt követően 2 munkanapon belül
a leltárvezető köteles a szervezési igazgatóhelyettesnek átadni. A bolt elszámoltató köteles 2
munkanapon belül az előzetes leltáreredményt előállítani. A leltár időpontját követő 7 naptári napon
belül van lehetőség írásos kérelem alapján a boltvezetés részéről feltárt leltárhelyesbítések
igénylésére. Leltárhiánynál boltvezetői nyilatkozat kötelező. Az igényelt leltárhelyesbítések
valamint a 2 sz alraktában elkülönített felvett termékek boltfelelősök általi kontrollálására további 7
naptári nap áll rendelkezésre. Leltár hiánynál boltfelelősi nyilatkozat kötelező. Ezt követően
 40

leltárhelyesbítés nem kerül befogadásra. A boltelszámoltató 21 naptári napon belül a végleges

leltáreredményt köteles kimutatni.
Előzetes eredményt a leltárt követő 2. napon délután 14 óráig kell elkészíteni , melynek
tartalmaznia kell:
– az egység időszaki forgalmát
– a kálók értékét
– a leltár zárás lista eltérésének értékét
– a helyi áras összesített leárazási különbözetet ( a kiadott utasításnak megfelelően)
– a kompenzációk értékét
– promóció
– szállító cégek által biztosított kedvezményeket
– termékcsoportos leltáreltérés a véglegesített leltárból (mennyiség és érték)
Leltárhelyesbítés esetén az egységnek illetve a központi dolgozónak egyaránt 7 napja van a
korrigálásra szánt termékek meghatározására. A kiskereskedelmi egység az általa feltárt hibákat
jegyzőkönyvön maximum a 7. nap reggel 7óráig köteles beküldeni faxon a központba. A központi
dolgozónak a feladata a jegyzőkönyvezett tételek leltárból történő ellenőrzése (mind eltérésileg ,
mind értékileg), majd a jegyzőkönyvet jelezni kell Szepessy Ervin illetve a boltfelelős felé
ugyanezen napon. A boltfelelősnek 7 napja van leellenőrizni a jegyzőkönyv tartalmát, melyet
aláírásával visszajutatt a központba. A boltfelelős által aláírt jegyzőkönyvet kell aláíratni a
gazdasági vezetővel , ezt követően készíthető el a gépi leltárhelyesbítés. A gépi rögzítésben szereplő
leltárhelyesbítőt nyomtatva bélyegzővel és aláírással ellátva faxon küldi az egység, valamint csatol
hozzá egy mérlegsoros kimutatást. Az értékeit a leltár tájékoztatóba beleírva véglegesíthető a
leltárelszámolás.
A leltárelszámolás során ki kell mutatni
A leltári eltérésben szereplő jelentősebb eltéréseket, melyekre nem történt helyesbítés. A
termékcsoportos eltérés során látható, mely termékek adják a nagyobb értéket vagy mennyiséget. A
jelentősebbeket ki kell mutatni megnevezésileg és mennyiségileg is.
Külön ki kell emelni a sertéshúst, melynek eltérését a beszerzés és értékesítés hányadában lehet
kimutatni arányosítással. (pld S.karaj Gk: 75kg Lk:0kg Elt:-75kg összes eltérés -700kg kb~10% , de
beszerzett 60000kg így már csak -1,25%)
A tablójavítást, mely akár teljesen meg tudja változtatni a leltári eltérések arányát, módosítani kell a
tablójavításban talált értékekkel a termékcsoportos leltári eltérést.
A leltár egy adott pillanatban az egységben található termékmennyiséget mutat, de ez lehet rossz,
 41

téves mennyiségi felvétel is. Az a tétel mely az egyik leltárban többletet okoz a következő leltárban
hiány okozója is lehet. A kettő között ha van kapcsolat ki kell mutatni.
Pénztárgépes visszáruk, melyeket a főpénztár mellé kell sorolnia az egységnek, okozhat
leltárhiányt. Azon tételeket, melyeket visszáruztak és leltárhiányként szerepel ki kell mutatni.
Hasonlóképpen a megszakítások száma is fontos.
Helyi áras értékesítésnél a leértékelés átlagos mértékét és gyakoriságát, néhány szállító esetében a
korrekciókat végre kell hajtani. Ki kell mutatni, hogy a leárazott termékekből mennyi jelentkezik
leltárhiányként, megjelenik-e a kompenzálható ill.nem kompenzálható termékek alraktáraiban.
Előfordulhat, hogy akció ideje alatt árazott le az egység törzsárról melyet leltárkor kell
korrigálni.Az áruforgalmi leárazási utasításokat is leltárkor kell jóváírni.
A kompenzálható alraktárból került-e át termék nem kompenzálhatóba pontosan (szállítónként a
termék értékben és mennyiségben) meghatározva.
Csomagolóanyag eltérésnek a kiadott csomagolóanyag felhasználási utasítás alapján történik az
elszámolása. A csomagolóanyag norma szerinti felhasználását ki kell mutatni.
Zöldség -gyümölcs eltérés, szinte minden egységben jelentkezik, a forgalom, a beszerzett
mennyiség, a visszáruk aránya és a leértékelés gyakorisága és engedményes értékesítés tükrében
határozható meg a boltvezetés felelőssége.
Cigaretta – dohány eltérést minden esetben ahol 20 db feletti eltérés van ki kell mutatni milyen
típusból és milyen mennyiségben található.
A leltár véglegesítésekor a termékcsoportos leltáreltérést melyet az előzetes eredményhez csatoltak
módosítani kell az ellenőrzése során megtalált változásokkal (promóció, talbójavítás,
leltárhelyesbítés, nem kompenzálható alraktár ill. tájékoztatóként: előző leltári felvét, pénztárgépes
visszáru) Ki kell emelni, hogy nem kompenzálható alraktárban egy termékből mennyi szerepelt
mennyiség és értékben. ( pld:alapvető -50db -2800Ft , prom 0, talbójavítás: +20db +600Ft, Lelth:
+5db +400Ft Előző 0 Végleges1 cikkcsop: -25db -1800Ft Nem komp: 25 db 1800Ft Végleges
eltérés 0db 0Ft)
 42

Leltár elszámolás rövid bemutatása

A leltáreredmény megállapításkor figyelembe kell venni a forgalmazási veszteséget, így valóságos

leltárhiányt kapunk. Forgalmazási veszteség (Káló): az árbevétel bizonyos %-a, engedélyezett
hiány. (Ez adódhat áruromlásból, selejtezésből, stb. pl.: húsárú, csemege, zöldség-gyümölcs,
romlandó. )
Leltáreredmény megállapítása: a könyv szerinti és a tényleges készlet különbsége adja. A könyv
szerinti a nyilvántartott gépi készlet, a tényleges a leltározás során felvett készlet. A leltáreredmény
megállapításakor a készleteket mindig azonos áron kell összehasonlítani.
Leltár eltérés lehet
- Egyezés: a tényleges érték megegyezik a számított értékkel
- Többlet: a tényleges érték magasabb, mint a számított érték
- Hiány: a tényleges érték alacsonyabb, mint a számított érték

Leltárhiány: A kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban ismeretlen okból keletkező, a

kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Ha megállapodás van finanszírozandó a
dolgozók által. Leltártöbblet okai lehetnek: gondatlanság, rosszul vezetett nyilvántartás, vásárlók
megkárosítása.
A leltári eltérés meghatározása
Tényleges készlet(leltár) – Könyv szerinti készlet = leltár eredmény
Leltár szerinti (felvett) készlet : 91.312.327. Ft
Könyv szerinti készlet : 103.762.625. Ft
leltár eredmény: - 12.450.298. Ft
Leltáridőszak forgalma/100 x káló kulcs = Leltári eltérésre nyújtott fedezet
Az elszámolási rendszerben 4 féle káló típust különböztetünk meg
Káló 1 - A teljes bolti árbevétel 0,6%-a
Káló 2 - A zöldség-gyümölcs forgalom 2%-a
Káló 3 - A leértékelésre kerülhető termékek forgalmának 0,3%
Káló 4 - A csomagolóanyag felhasználást igénylő termékek forgalmának 0,3%
Az időszaki forgalma : 92.826.610. Ft
káló 1 556.959,66 Ft ~ 556.960 Ft
Zöldség gyümölcs forgalma: 9.784.654 Ft
káló 2 195.693,08 Ft ~ 195.693 Ft
Leértékelhető termékek forgalma 63.041.956 Ft
 43

káló 3 189.125,868 Ft ~ 189.126 Ft

Csomagolóanyag felhasználású termékek forgalma : 37.616.748 Ft
káló 4 112.850,244 Ft ~ 112.850 Ft
Kálók összesen: 1.054.629.- Ft

A leltári készletet módosító tételek közé csak és kizárólag a leltárhelyesbítés során a leltárt követő
gépi készletet módosító készletváltozás jelenti.
A gépi leltárhelyesbítés lehet készlet növelő és készlet csökkentő.
Készlet növelő, amennyiben a termék ott található az egységben csak a leltárfelvétel során valami
okból nem került felvételre vagy nem helyes mennyiségben lett rögzítve.
Készlet csökkentő, ha nem megfelelő mennyiségben került felleltározásra, vagy nem jó termék
került rögzítésre.

Leltárhelyesbítés
Készlet növelő
- kimaradt a könyves állvány
A leltárzárás listán, látszódik !, hogy az adott termékkörben nem került felvételre egyetlen
termék sem, illetve nagyon minimális darabszámot rögzítettek a leltári során. Ilyen esetben a
könyves állvány tartalmát megszámolja és jegyzőkönyvet készít róla mely

Jegyzőkönyv

89.sz egység Pécs

2012 08 06-i leltárfelvétele során nem kerültek felvételre az alábbi termékek

985/074 Könyv egységáras 1190Ft/db 8 db 9520 Ft

985/073 Könyv egységáras 1590Ft/db 6 db 9540 Ft
985/076 Könyv egységáras 1990Ft/db 4 db 7960 Ft
985/077 Könyv egységáras 2490Ft/db 2 db 4980 Ft
Összesen: 32000 Ft

Kimaradt a teljes állvány

Kérem a leltárelszámolás során a figyelembe vételét, a készlet korrekcióját.
 44

Pécs, 2012. 08. 10.

Készlet csökkentő
- Nem megfelelő mennyiségben lett rögzítve a Cba pick sertés párizsi
A leltárívről szintén látszódik, (ha az eltérés lista visszaellenőrzése során, vagy a felvétel
során az író lista és a gépi lista nem lett összenézve ) hogy a felvágottból 8,461 kg helyett 8461 kg
lett rögzítve
Valamint a felvétel során a csomagolóanyagként szereplő rolltasakok közül a rollos tasakból
2000 db lett rögzítve
4 db helyett ( Ez a fajta tasak 500 db/roll és 1 roll 533 Ft-ba kerül)
Ilyen tételekről szintén jegyzőkönyv készül

Jegyzőkönyv

89.sz egység Pécs

2012 08 06-i leltárfelvétele során nem kerültek felvételre az alábbi termékek

84/3404 Cba párizsi 849 Ft/db 8461 kg lett rögzítve 7.183.389 Ft

helyes mennyiség 8,461 kg 7.813 Ft
713/186 Rollos tasak 533 Ft/db 2000 db lett rögzítve 1.066.000 Ft
helyes mennyiség 4 db 2132 Ft

Összesen: - 8.239.444 Ft

Kérem a leltári készlet korrigálását

Pécs, 2012. 08. 10.

Egy ilyen jegyzőkönyv érkezik emailben nyitrai.viktoria@palocker.hu e-mail címre, mely

továbbításra kerül a boltfelelős részére. A boltnak egy ehhez hasonló jegyzőkönyv elkészítésére 7
nap áll rendelkezésére, melyet a jegyzőkönyv továbbításától számított 7 napon belül kell a
boltfelelősnek leellenőriznie. Amennyiben a boltfelelős jóváhagyja aláírja a jegyzőkönyvet és faxon
továbbitják a központ felé. Addig amíg a központból utasítás nem érkezik, hogy végrehajtható a
 45

számítógépes készlet rendszerben - Tilos rögzíteni !!!

Leltáreredményt módosító tételek

belső szabályzatok, utasítások, készlet rendszerben történt nem megfelelő
bizonylatolások korrekciója történik
Leltárhiány növelő
mely a leltáreredményt rontja
Leltárhiány csökkentő
mely a leltáreredményt javítja

Szállítói szerződés alapján az alábbi korrekciók léteznek

- ferrero visszáru A raktár irányába visszaküldött áruk értékének 50%-t
visszaterhelik a beküldő egységre leltárkor amennyiben nem bevételezési hiba történt
- Fornetti kft a lédig termékeinek sütési veszteségére 18%-ot ismer el
A Fornetti kft felé a termékvisszaküldés működik, de ez nem friss szervíz !!! -
A termékvisszaküldés lehetőség, mely az értékesítésre került fornetti
termékek forgalmának 2%. A 2% magában foglalja a leértékelési különbözetet és a visszaküldött
termékek értékét.
- P&P és Nyíregyházi sütőipari kft a lédig termékeinek sütési
veszteségére 15%-ot ismer el
- Ceres kft termékeire friss szervíz nincs, de a beszerzett termékei
értékének 5%-a leltárhiányt csökkent

Példák

Ferrero visszáru
- A lejárt szavatosságú termékeket lehetőség van visszaküldeni
1 db Kinder pingui 155 Ft/db 135 / 2 =77,5 ~ 78 Ft
visszaküldött 23 db-ot 1794 Ft összesen

Fornetti kft
- termékek sütési veszteségét a bolt is egyszerűen meg tudja határozni
fornetti sajtos kocka 1490 Ft/kg Nyitó készlet: 10 kg Beszerzés
 46

50 kg záró készlet: 5 kg
Forgalom 18%-a 0,18*(NyK+B-Zk)=
0,18*(10+50-5)=9,9 kg
1490*9,9kg 14751 Ft
Összesen sütési veszteség : 621.458 Ft

A fornetti termékek forgalma : 6.905.089 Ft

A forgalom 2%-a 138.101,78 ~ 138.102 Ft
A fornetti leértékelési különbözete: 67.318 Ft
A fornetti termékek visszaküldése: 8 zsák ( 52.000 Ft)
119.318 Ft

A P&P és a Nyíregyházi termékek sütési vesztesége is hasonlóan történik, csak a

15% a 18% helyett.

Ceres Kft
- Beszerzett termékeinek értéke: 274.615 Ft
5% (274.615)x(0,05)=13.730,75 ~ 13.731 Ft

Belső szabályzatok alapján lévő korrekciós tételek:

- Mobilfeltöltés többlete
Vimpex terminálon keresztül történt értékesítés során nem vagy nem megfelelően
lett rögzítve a készlet rendszerbe. A feltöltésben hiány csak akkor keletkezhet,
amennyiben nem lett az értékesítés a pénztárgépbe beütve.

- Göngyöleg többlete
Göngyöleg többlet nincs, mert érték nélkül senki sem ad az egység részére

- Promóció során felhasznált termékek

A termékek leltárkori árainak értékkülönbözetét mutatja ki, amennyiben van.
pld . cba gyufa 10db-os gyors kód volt akcióban 50Ft/csomag áron
ezen a terméken leltárkor leltártöbblet mutatkozik
 47

cba gyufa kis doboz az alap termék ára 5 Ft/db

10 db x 5 Ft/db = 50Ft/csomag
ezen a terméken hiány van leltárkor viszont értékkülönbözet nincs
mert egyezik az értéke

Utasítás alapján lévő korrekciós tételek:

- Tényleges leértékelési különbözet

A pénztárgépen keresztül történt eladott mennyiségre számítja ki a különbözetet,
nem a lejelentett darabszámra.
Az engedményes ár meghatározása az áruforgalommal együttműködve történik, a
bolt kezdeményezésére; melynek korrekt és pontos beállítását is ellenőrzik.
(amennyiben eltérés, vagy gond tapasztalható bárhol - azt az egység felé nem jelzik, csak leltárkor ).

A példában szereplő egység leértékelési különbözete 2.178.615.Ft

Kompenzáció + 1.348.791 Ft
Kompenzáció - 36.710 Ft
Káló 3 189.126 Ft

---- 677.408 Ft

Kp-i utasításra történt beállítás értéke: 42.470 Ft

Helytelen beállítás értéke( újság, cigi, ) 4795 Ft
--- 630.143 Ft
Fornetti leértékelése: 67.318. Ft
--- 562.825 Ft
Ez azaz érték, melyet nem sikerült kompenzáltatnia az adott leltáridőszak alatt.

Egyéb leltár eredményt befolyásoló tételek lehetnek, melyek egységenként változnak és a bolttal
egyeztetve történik meg az elismerhető, vagy el nem számoltható értékek kiválasztása - valamint
egyéb események e módon történő leltáreredményt befolyásoló hatásuk kimutatása. Ezt a
leltáridőszak alatt a kiskereskedelmi egységben összegyűjtött különböző jegyzőkönyvek, stb. leltárt
 48

követő egyidejű, egyeztetett beküldése alapján kerül elszámolásra.

Tablójavítás hatása a leltáreredményre , mely leltárhiány növelő és csökkentő tételként is

megjelenhet.

A tablójavítás alkalmanként jelentős változást okoz a leltáreredményben. Időnként érthetetlen

módon, de megfordíthatja az eredényt is. A bizonylatolási hibák kikerülése érdekében továbbra is
ajánlatos az adatgyűjtővel történő bevételezés. Példákon keresztül be is fogom mutatni miért !
A bizonylatok bevételezése során legalább annyira kellene a monitorra ránézniük, hogy
nagyságrendre jól rögzítették-e. Ez az Önök érdeke, mivel a hiba megtalálható lesz, de attól
függetlenül a forgási sebességüket és a készletnagyságukat maguknak rontják el.
Több esetben tapasztalható, hogy egy szállítólevelet egyszer sem vagy minimum 2x rögzítenek a
készlet rendszerben. Egyre több esetben tapasztalható, hogy még a bolt sem találja meg a rögzítését,
annak ellenére, hogy bevételezte vagy visszáruzta az adott bizonylatot. Több üzenet ment ki annak
érdekében, hogy milyen módon és hogyan kell rögzíteni illetve használni a készlet rendszert.

A Tablójavítási részt elősször is a bevételezés / bizonyos mozgáskódok más módon történő

ismétlésével kezdem.

Készlet mennyiséget növelő mozgások

A szállítói árubeérkezés
A szállítólevél / számla alapján történik melyet ellenőrző bélyeggel kötelező ellátni. A
bélyeg sorszámát tilos lepecsételni ! Aláírással kell ellátni és dátummal. A napra kész bevételezés
során az adatgyűjtő használata nem lédig termékeknél meggyorsítja a bevételezést, mivel csak
betöltés és már szinte kész is.
A bevételezés lépései 1.) A megfelelő szállító kiválasztása 2.) bizonylat szám: kötelező beleírni a
szállító alapbizonylatának sorszámát 3.) Bélyegszám kötelező kitölteni
4.) Az átvett tételek pontos mennyiségi rögzítése

A szállítói grátisz
mozgást csak és kizárólag akkor, ha központilag jelzik , hogy grátiszt fog kapni

Egységen belüli árumozgások közül az átvétel nagyraktáraktól vagy kiskereskedelmi egységektől.

 49

Átvétel kiskereskedelmi egységek között, Partnerkódnak a bolt kódszámát kell megkeresni a

készlet rendszerben akitől kapjuk az árut, Ellenőrző bélyeggel el kell látni valamint a bevételezés
során is rögzíteni kell. Bizonylat szám: a szállítólevél számlaszáma A121/.... sorszámmal kezdődik
Ezeket a számokat kötőjel, perjel stb nélkül kell rögzíteni a rendszerben.
"Átvétel nagykertől" mozgásnál, a leltárak alkalmával több esetben tapasztalható, hogy
tételes áruátvételről nincs szó, pedig ha a bolt nem megfelelő árut vesz át, akkor nem fog egyezni a
készlete és ha nem is egyezik a termékek egységára akkor az eltérés leltárhiányt fog okozni !
Másik nagy probléma a bevételezési pontatlanság. A beforgatásból ( vagy szállítólevél
betöltéséből) adódó bevételezési eltérések 95% leltár után derül ki, mivel minimális áttekintés nem
történik az egységek 80%-a részéről az irányba, hogy helyes-e a terhelésük.
Csak úgy szeretném finoman jelezni, hogy a sok és nagyságrendben nagy hibákat elkövető bolti
dolgozók munka alkalmasságát felül szokták vizsgálni.

Egyéb készletet növelő bizonylat típusok

A folyamatosan összekeveredést okoztó Visszáru göngyöleg és a Göngyöleg visszáru a raktárnak.
A visszáru göngyöleg a bolt a készletére veszi az adott napon visszavett üres göngyöleget( melynek
ellenértékét) a pénztárosi fizetőeszközzel tud összeegyeztetni - Ha nem egyezik a mozgásokon
szereplő összeg jelezni kell a központ felé hogy a lehető leghamarabb korrigálásra kerüljön
(lehetőleg adott hónapon belül) !
A felrögzített bizonylat értéke megegyezik a fizetőeszközként adott üvegblokkok értékével.
Visszáru vevőtől kassza
Ezt a bizonylatot az adott napon a pénztárgépen keresztül visszáruzott termékeket mutatja. Ez
szintén a főpénztár része ! S ehhez a bizonylathoz kell hozzácsatolni a pénztárgépes visszárus
blokkokat, melynek jogosságát a vezető aláírásával igazol.
Készlet mennyiséget csökkentő mozgások
Szállítói visszáru
Az utasításoknak megfelelő partnerek részére kiállított szabályosan rögzített bizonylat.
Minőségi reklamáció
Külső meghatározott partnerek részére kiállított szabályosan rögzített bizonylat.
A bizonylat kiállítása során figyelni kell a megfelelő hivatkozások meglétére !!!
Átadás kiskereskedelmi egységnek / Nagykernek
Az áru átvételt igazoló bélyegszámra hivatkozva kell kiállítani amennyiben a szállítás során
áruhiány jelentkezett ! (Itt gondoljon a ferrero hűtött termékeire : Ha a bélyegszám 123456 és
érkezett a szállítólevélen 2# kinder pingui melyből csak 1# kapott meg és 1# vissza ad nem
 50

mindegy hogy ez leltáreredményt befolyásol vagy egy bélyegszám hivatkozással nem ! )

A zöldség raktár részére speciális feladataik is vannak
mennyiségi : ha súlyeltérést tapasztal
minőségi: ha szemrevételezést követően úgy érzékeli, hogy nem megfelelő a termék
visszáru: göngyöleg visszaküldése

Példák, mi történhetett ha nem megfelelően történik az árukészlet készlet rendszerben való

rögzítése
1 Klasszikus példa, mely szinte minden egységben előfordul
Nescafé 3in1
Az áruszállítás során érkezik 1# Nescafé 3in1 17,5gr-os kávéspecialitás;
1# tartalmaz 18 csomag 10*17,5 gr-os instant kávét.
Mindösszesen 180 db 17,5gr-os terméket kapott az egység
bevételezte a Nescafé 3in1 10*17,5gr-os terméket
bevételezés során az átforgatott szállítólevélen 1800 db 17,5gr-os terméket
terhelt a készletére. Ez nem egy ismeretlen eredetű hiba! Minden alkalommal amikor a terméknek
készletvezetője van meg kell róla győződni, hogy a helyes kódszám lett-e készletre véve. Ha nem
leltár után korrigálódik tablójavítás címen.
Leltár eltérést tekintve a Nescafé 3in1 17,5gr-os kávéspecialitás leltári eltérése : 47984 db, mely
2.639.120 Ft leltárhiányt okozott.
Csak ez az 1 -féle; de gondoljuk bele hány -féle kicsi darabban és értékesíthető és
gyűjtőcsomagolásban is értékesíthető termék van, mely a raktárból érkezik?
A Cappuccino termékkörben összesen a fenti figyelmetlenség 4.794.674 Ft leltárhiányt okozott.
Hasonlóképpen bevételezi figyelmetlenség a hasonlóan összecsomagolt csokoládé, műzli szelet stb.
melyek összességében: 7.216.138 Ft leltárhiányt okoztak
Az eredeti leltári eltérés : 12.450.298 Ft volt - ebből csak ez 7.216.138 Ft (?)= 5.234.160 Ft lett
volna az eltérés, ha visszaellenőrzik a bevételezést ?

2 Klasszikus példa, mely szinte minden egységben előfordul

A nagykereskedelmi kft frissáru vagy zöldség-gyümölcs raktára által kiszállított áru nem a pontos
cikkszámmal került rögzítésre.
Ennek problémája nem a bevételezés helyessége, hanem az értékesítés nem megfelelő gyorskódon
fog történni. A gyakorlatban a bevételezés az áruátvételt követően azonnal megtörténik, az átvett
áruk esetében bevételezést követően a készlet rendszerből megtörténik a rögzített tételek alapján a
 51

polccimke nyomtatása. A polccimkén szereplő tételeket kiadják a reszortos kollégának, aki

beárazza a termékeket, vagy beállítja a mérlegkódokat a termékazonosító mérlegen, illetve pld a
darabos zöldségárukhoz polccimkét adnak a pénztárosoknak, (hogy ez a friss új kódos lista). Hol
lehet ebben a gond?
- amikor a zöldség-gyümölcs raktár által kiszállított 100 db karalábé rossz cikkszámmal került
rögzítésre
bolt kínálatán lévő tegnap előtt érkezett 129 Ft-os db-áron szerepel karalábéból 80 db van
még; míg az újjonan beérkezett 59 Ft-os egységárat kapott sokkal szebb és nagyobb...stb.
mert a kolléga elütötte, de olyan szerencsétlenül, hogy a rossz cikkszámon is éppen karalábé
szerepel.
95/7878 karalábé 1.o db magyar 199 Ft/db ezt kapott eredetileg
helyette bevételezi a 95/778 karalábé 1.o db olasz 59 Ft/db
Jelen helyzetben leltárhiányt okoz vagy nem okoz?
Első körben bevételezési hiba
beterheljük értékben : a 95/7878-as cikkszámot 100db-bal 299 Ft-os leltárkori nyilvántartási árral ;
melynek értéke 29.900 Ft
jóváírjuk értékben : a 95/778-as cikkszámon a 100db 59 Ft/db helyett 79 Ft-os nyilvántartási árral
rendelkező terméket; melynek értéke : 7.900 Ft
Eddig semmi gond nincs, rossz kódra lett rögzítve - Viszont - A termék értékesítését tekintve a
rossz kódon történt a pénztárosok gyorskódos értékesítése, mivel az adminisztratív kolléga rossz
kódot adott nekik. ( és még attól tekintsünk el, hogy esetleg a régebben érkezett terméket is ezen a
kódon értékesítettük)
Eladtuk a 100 db karalábét 59 Ft/db áron 5.900 Ft-ért
ennek a káló 1 értéke : 35,4 Ft a káló 2 értéke: 118 Ft
De a 100 db karalábé 199 Ft/db áron lett volna 19.900 Ft
így lett volan káló 1 : 119,4 Ft , a káló 2 : 398 Ft

A termékből leltártöbblet nem keletkezett, mivel a termék értékesítésre került. A technikai hiba
javításának következtében viszont leltárhiány generálódott : 22.000 Ft.
Hentesáruk tekintetében is hasonlóan alakulnak a termékek. Sok esetben a cikkszámok szállítónként
egymást követően vannak rögzítve. Példaként a szalonnát hoznám fel (de lehetne trappista sajt is).
Pallini szalonna érkezett a frissáru raktárból. ( vékony, kicsi stb. )
A szállítólevélen szereplő pallini szalonna csemege helyett pallini szalonna kenyér lett rögzítve.
Csemege szalonna 799 Ft/kg akciós áron szerepelt a szórólapon; míg a kenyérszalonna csak
 52

599 Ft/kg volt. A beérkezett 374,8 kg szalonna bevételezve és értékesítve egyaránt az akciós
kenyérszalonnán történt meg. Eladott 374,8 kg-ot 599 Ft/kg-os áron, melyből 224.505 Ft forgalma
keletkezett, 74960 Ft-tal kevesebb. (74960 Ft forgalom kiesés, mellyel a káló1 és káló 3 ill. 4
alapját csökkentette). Leltár elszámolás során a központi kolléga észreveszi, hogy nem jól lett
bevételezve. Csemege szalonna ára leltárkor: 1499 Ft lesz, míg a kenyérszalonna ára 749 Ft/kg
Tablójavításként értékben kiszámítja a különbözetet – kenyérszalonna jóváírás : 374,8 kg * 749
Ft/kg = 280.725 Ft. Terhelésként a csemegeszalonna 1499 Ft/kg *374,8 kg= 561,825 Ft. A két
összeg különbözete leltárhiány növelő tétel: 281.100 Ft-tal.
Az előbbiekben 2 -féle példát olvashatott bevételezési hibára mely nem EAN kódú termék és az
értékesítés is befolyásolhatja a leltáreredményt.

3. szintén klasszikus példának számító

Áruátvétel nem adatgyűjtővel történik. Legegyszerűbb megközelítésben a cigaretta és
dohánytermékek áruátvételét említeném. Az adatgyűjtővel történő átvételét esetén a megfelelő
vonalkód kerül felrögzítésre illetve a megfelelő vonalkódról kerül le a készlet. A szállító felé
történő visszaküldés esetén is az adatgyűjtő használata ajánlott. Miért ajánlott? Mert a bolt tudja
milyen típusú terméket vesz le. Illetve a nem belistázott termékeket értékben rá tudjuk terhelni a
bolt leltár eredményére – ez általában leltárhiányt növelő tételként jelentkezik, mivel nincs hozzá
szállítói igazolás a visszaszállításról.

4. Display bevételezése
A display egy cikkszámmal rendelkezik a nagykereskedelmi kft szállítólevelén és a displayhez
tartozik egy bontás melyet vagy bevételez az egység vagy nem. Egyetlen jelentősége a
készletvezetés szempontjából van. Aki nem vezeti szét a displayt, a tartalma negatív készletet
eredményez és leltártöbbletként fog jelentkezni, ezzel szemben a display leltárhiányként. Értékben
egyező, korrekcióra kerül tablójavítás címen.

5. Sertés hús bevételezése és értékesítése

Áruátvétel során a javítást egyértelműen fel kell tüntetni, az áruátvételi igazoláson nem csak és
kizárólag az eredetileg feltüntetett mennyiség átfirkálásával kell hogy történtjen a mennyiségi
korrekció, hanem a termék helyes mennyiségét egyértelműen olvashatóan fel kell tüntetni amellett,
hogy látszódik az eredetileg feltüntetett mennyiség is.
A bevételezés során a gépi bontást kell bevételezni, itt gyakran előfordul, hogy kimarad cikkszám
vagy a cikkszámhoz tartozó mennyiség elcsúszik vagy kimarad.
 53

A boltelszámoltatás jelenlegi rendszerre tett változási javaslatok

A boltelszámoltatás területére vonatkozó, az elszámoltatás hatékonyságát növel a párhuzamosságok

kiszűrését segít, költségcsökkentő intézkedések felvázolása lehetetlen a jelenlegi rendszer teljes
áttekintése nélkül. A tablózás ma használatos módszere közel tízéves. A Szintézis informatikai
programjának bevezetését követően először a 21.sz. Raktáráruházban alkalmazták. Néhány év alatt
a hagyományos, kézi tablózás egységeket felfűztük a gépi készletnyilvántartásra, az újonnan nyíló
boltok pedig már a korszerűbb, a hagyományos elszámoltatásnál sokkal szélesebb körű
információkat nyújtó gépesített rendszerben kezdték működésüket. A boltelszámoltatás jelenlegi
módszere az elmúlt évek alatt szerzett tapasztalatok, a rendszerrel szemben felállított elvárások,
igények, az időközben feltárt hiányosságok együttes hatására jött létre. A kiindulópont
természetesen a hagyományos boltelszámoltatás volt, melyhez az informatikai rendszer által adott
lehetőségeket illesztettük. A gépi készletnyilvántartás, mely lehetővé tette a termékek útjának a
követését, az áru beérkezését az értékesítésig, a bolti kollektíva és az elszámoltató munkáját is
átrendezte. Mindkét terület mentesült az átárazásokkal járó, állandó kézi számításoktól,
szorzásoktól és ezek ellenőrzésétől. A bolt készletadatának nem csak az együttes értéke ismert,
hanem tételesen cikkekre lebontva azok mennyisége és nyilvántartás szerinti értéke is. A korszer
vonalkódon alapuló pénztárgépes rendszer teljes kör információt biztosít a bolt értékesítésért. A
forgalom alapján a költségvetésbe befizetendő áfa nagysága boltonként, Áfa kulcsonként adott.
Nincs szükség a korábbi években a beszerzési adatokból, arányosítással számított, felszorzással
megállapított különleges eljárásra. A boltok leltározási tevékenysége is jelentősen változott. A
készletnyilvántartó rendszer lehetővé tette a leltáreltérések mennyiségének és értékének
termékenkénti ismeretét. A leltározás során nagymértékben csökkent a kézi műveletek aránya,
szükségtelenné vált a leltárt követ hosszadalmas szorzás és egyeztetés. A boltvezetés feladata is
megváltozott, az elszámoltatás szempontjából a munkájuk során arra kell figyelniük, hogy a boltba
beérkezett árukat vonalkódjuk alapján oda vételezzék be a ténylegesen számolt mennyiséggel,
ahonnan a pénztárgépen keresztül a vonalkódos módszerrel értékesíteni fogják. A
készletnyilvántartó rendszer információi abban az esetben megbízhatóak, ha a nyilvántartás pontos
és naprakész.
Elengedhetetlen feltétel:
– áruátvételnél az adatgyűjtők használata, mely a minőségileg ellenőrzött ténylegesen számolt, mért
termékek vonalkódon alapuló, rendszerbeli beazonosítását biztosítja.
– A tényleges árubeszerzés és a bizonylatolás, gépi bevételezés folyamatának időbeli
összekapcsolása – az elírásoknak megfelelő bizonylatkészítés (megfelelő mozgáskód, partner
 54

választás, bélyegszámok, alapbizonylat számok rögzítése)

– a vonalkóddal nem rendelkező áruk (tőkehús, hentesáruk) kiemelt kezelése a bevételezéstől a
csemege és a húspultban történ kiszolgáláson keresztül, az értékesítésig.
– Pontos, megbízható, vonalkódon alapuló pénztári munka
– teljes körűen végrehajtott leltár A boltelszámoltatás feladati jelenleg a következő területekre
irányulnak
– a bolti készletmozgások ellenőrzése
– a szállítói számlák egyeztetése a bolti bevételezésekkel
– a Főpénztári elszámolások és alapbizonylatainak vizsgálata
– a leltárelszámolások kidolgozása
– a fizetőeszközként elfogadott utalványok elszámoltatása
– a bolti utalványértékesítés kontrollálása a fenti feladatokat nem egy hanem a gazdasági területen
dolgozó több munkatárs együttesen végzi.

Minden boltnak van egy tablósa, aki az ellenőrzések nagy részét végzi és napi kapcsolatban áll a
boltvezetéssel. A jelenleg működő 79 bolt és 9 nagykereskedelmi raktár elszámoltatása 4 ellenőrző
kolléganő vesz részt. Két személy feladata annak ellenőrzése, hogy a szállítópartnerek a bolt által
átvett és bevételezett termékek számlázták -e ki, elkészítették-e a visszáruk jóváírásait. Két fő
egyezteti a pénztári forgalmakat a készletrendszer szerinti forgalmi adatokkal, illetve a pénztári
fizetőeszközökkel. Tételes ellenőrzés után könyveli a bolti pénztárak állomány változását. A
boltoktól hetente kétszer-háromszor beérkező utalványok tényleges számolása, a szükséges
nyilvántartások vezetése és a kibocsátó cégek felé történ visszaküldése 1 kolléganő feladata, akinek
munkáját a beérkező utalványtömeg függvényében segítőkkel kellett ellátni. Egy kézben
összpontosul az utalványértékesítés bolti nyilvántartásainak ellenőrzése, a nyilvántartás szerinti
készletek összesítése a hó végi leltáradatokkal.
Az ellenőrzési feladatokhoz szükséges anyagok, tablók a boltokból eltér gyakorisággal hetente
egyszer, távolabbi egységekből alkalmanként érkeznek be. A tabló tartalmazza a bolt adott
időszakra elkészített valamennyi bizonylatát, melyek két csoportra oszthatók: – készletrendszer
bizonylatai – főpénztár bizonylatai A készletrendszer bizonylatai: – szállítói árubeérkezés
alapbizonylatai – szállítói visszáru – átvétel raktártól – visszáru raktárnak – jövedéki engedéllyel
működ egységeknél a raktárak közötti árumozgást követ bizonylatok – cikkátvezetés növel és
csökkent (mely utasításra végezhetnek, termék szét bontás illetve összecsomagolás esetén) –
üzletkötői kompenzáció + és - – kiskereskedelmi egységek közötti átadások – csomagolóanyag és
egyéb anyagfelhasználások bizonylatai – a tablós által feltárt az előző időszakra vonatkozó
 55

javítások Valamennyi gépi bizonylatot az alapbizonylattal kell felszerelni, mely – bolti

árubeszerzésnél bélyeggel ellátott leigazolt számla vagy szállítólevél – raktári árubeszerzésnél
bélyeggel ellátott, leigazolt raktári szállítólevél – visszáruknál: a visszáru szállítónak, illetve
visszáru raktárnak kézi vagy gépi bizonylat, mely a partner által leigazolt – az egységek közötti
átadásoknál, átvételeknél az átvevő, átadó bolt által leigazolt, az átvevő által ellenőrző bélyeggel
ellátott bizonylatai – mintavételné az ellenőrzést végző hatóság által kiállított jegyzőkönyv a
készletrendszerben elkészített bizonylatokat az ellenőrzés megkezdése előtt rendezi, a központi
adatállományból lehúzott, az időszakra vonatkozó bizonylatokról bélyegsorszám szerint sorrendben
készített lista alapján.
A boltelszámoltatás alapja hasonlóan a hagyományos tablózáshoz az ellenőrző bélyeg, melyek
szigor, sorszám szerinti felhasználását kötelez ellenőrizni. A jelenlegi rendszerben a tablós
valamennyi gépi bizonylatot tételesen egyeztet az alapbizonylattal. Az egyeztetés: – rendkívül
időigényes – monotonsága a lényeges esetektől vonja el a tablós figyelmét – a ráfordított munka
nincs arányban a feltárt hibák értékével – a hiba nehezen szűrhető ki, mert a tablós kezében nincs a
termékekben – külső szállítói beérkezésnél szállítólevél szerinti megnevezés alapján azonosítja a
terméket, így a bolt adatgyűjtőt mellőzve téves bevételezését nem tudja 100%-ban kiszűrni – raktári
árubeérkezésnél a bolt gépi úton rendeli a termékeket, melyből a raktár automatikusan
szállítólevelet állít ki. A gépi szállítólevél alapján a raktárban kézzel készítik össze és ellenőrzik a
kiszállítandó árut. A bolt, ha adatgyűjtőt mellőzve, a rendelése és a szállítólevél alapján készíti el a
bevételezését, szükségtelen az átadó és átvevő bizonylat összevetése, hiszen mindkettő ugyanannak
a gépi rendszernek az állományából készült. A listák egyezősége ellenére a ténylegesen kiszállított
és a bizonylatolt termékek azonban eltérhetnek, melyek csak adatgyűjtővel szűrhetők ki. – A
tényleges egyeztetés eredményét a leltárlisták nem igazolják vissza, hiszen a termékek jelents
részénél hiány illetve többlet mutatkozik a tablós ellenőrzésének másik f területe a főpénztár és
mellékleteinek vizsgálata a boltok a napi pénztári záró kimutatást havonta küldik a központba a
mellékleteivel együtt A napi főpénztár f adatai: a bolt napi nyitó és záró készpénzkészlete napi
forgalom napi fizetőeszközök ( üvegblokk, utalványok, bankkártyás fizetés) postapénz
(pénzszállítónak átadott – banki befizetés) egyéb bevételek, kiadások ( váltópénz bevételezés,
jövedéki termékértékesítés készpénzes bevétele) készpénz eltérhet, hiányok többletek lehetnek A
Főpénztári elszámolás csak a boltban nyomtatható le, a zárás napján és utólag olyan időszak
napjaira visszamenőleg, ahogy azt az informatikai rendszerben beparamétereztek A Főpénztári
elszámolás kötelez alapbizonylatai: – napi forgalmi jelentés kasszánként – bankkártyás fizetések
forgalmi adatai terminálonként – a napi visszaváltott göngyöleg típusok mennyiségi – és
értékadatait tartalmazó forgalmi adatok – a visszahozott göngyölegek készletre vétele – a napi
 56

mobilkártya feltöltés záró listája – az elszámolás zárt rendszerének biztosítása érdekében a

feltöltések napi bevételezése – postapénz kiadási pénztárbizonylata A tablós a bizonylatokat köteles
egyeztetni a főpénztáron lévő adatokkal. Kiemelten figyelnie kell a napi forgalmi jelentésen lévő, a
pénztárosok műveleteit összesít információkkal: – megszakítások számlázták – törlések száma Az
eltérések okait további egyeztetésekkel kell feltárni, melyek: – forgalomnál: a készlet rendszerbe
bedolgozott napi forgalmi adatokra – postapénznél, kártyás befizetésnél: a bank által elismert átutalt
tételekre – utalványoknál: a bolt napi utalványrészletez kimutatása, illetve az időszakra ténylegesen
beküldött utalványok értékére vonatkoznak. A főpénztárhoz mellékelni kell az időszaki – beváltott
utalványok részletezését, értékben, napi bontásban, utalványfajták szerinti részletezésben – az
átutalásos számlás értékesítés bizonylatainak a vevő által leigazolt másolati példányát. A Főpénztári
elszámolásokhoz kapcsolódó pénztárosi elszámolások, fizetőeszközként elfogadott üvegblokkok,
bankkártyás fizetések és mobilfeltöltések vevőnkénti bizonylatai nem kerülnek könyvelésre. Az
érvényben lévő utasításnak megfelelően ezeket a boltban kell irattározni vagy az elírt megőrzési
időt követően megsemmisíteni. A jelenlegi rendszerre vonatkozó javaslatok célja: – a párhuzamos
munkafolyamatok kiszűrése – a kevéssé hatékony ellenőrzési módszerek kiiktatása – a központba
fizikálisan beáramló bizonylattömeg számottevő csökkentése – nyomtatványköltség csökkentés az
elkészített gépi bizonylatok példányszám csökkentésén és a felesleges fénymásolások kiiktatásán
keresztül – az informatikai rendszer által adott lehetőségek teljesebb kihasználás A szállítói
bevételezések és visszáruk ellenőrzésének területén – az alapbizonylat, a bevételezés és a számla
tételeinek összekapcsolt, egy műveleten belüli , tételes mennyiségi és értékbeli egyeztetése. – Az
ellenőrzéshez szükségtelen a bolti bevételezések és alapbizonylatainak beküldése – a bevételezési
bizonylat a rendszerben elérhet, a bolt által leigazolt, ellenőrző bélyeggel ellátott alapbizonylat a
szállítói számlak melléklete – az új módszerrel. A tablós munkaidejének egy része szabaddá válik –
az igazolt külső szállítói alapbizonylatok egy példánya kerül az irattárba – a boltban tárolható a
bevételezéshez jelenleg csatolt példány, így nincs szükség fénymásolásra az ellenőrzéshez
szükséges bolti bevételezések és visszáruk időszaki listája, melyen az egyeztetés követhet A fenti
módszer a készletrendszer likvidációs programjával a jövőben tovább korszerűsíthet. A program
továbbfejlesztve alkalmas arra, hogy a tablós az ellenőrzés során a szállítói számlákat a rendszer
által felkínált bevételezésekhez és visszárukhoz párosítsa. A likvidációt a nagykereskedelmi
egységek számláinak ellenőrzéséhez használtuk. Alkalmazásának előnyeit nem tudtuk teljes
mértékben kihasználni, mert nem biztosították a szükséges alapkövetelményeket. A szállítói
számlák az áru beérkezését, bevételezését követ hó 20-ig felülvizsgálva érkezzenek be a
könyvelésre, a készletrendszer beszerzési árai és a számla szerinti árak gyakran nem egyeznek meg.
A likvidálatlan számlával össze nem párosított bevételek miatt az egység főkönyvi könyvelés
 57

szerinti készletadata jelentősen eltért a készletrendszer szerint adattól. A havi zárlati munkálatokat
követ főkönyvi kivonatok torz adatokat mutattak. A bolt és a raktárak közötti árumozgások
követéséhez szükségtelen a bizonylatok fizikális beküldése és a tételes egyeztetés. A raktárak a
boltba szállított árut 3 példányos szállítólevéllel kísérik. Az eredeti és 1 másolati példány a boltban
marad, a leigazolt másolati példány visszakerül a raktárba. A példányszám csökkenthet , ha nem
kell szállítólevelet a tabló anyagához csatolni. A tételes egyeztetés helyett az időszaki értékadatok
bizonylatonkénti egyeztetése célszer, eltérések esetén az okok feltárásával. A visszárukkal a bolt
korrigálja az automatikus bevezetését. Jelzi, ha valamely terméket nem kapott meg, mást kapott
helyette, a ténylegesen kiérkezett áru mennyisége kevesebb a bizonylatolt mennyiségnél valamint
minőségileg kifogásol egy terméket. Az ellenőrzés során továbbra is a bolt és a raktár közötti
bizonylatolás egyezőségét kell vizsgálni. Egyéb készletmozgások egyeztetésének módszere: – a
bizonylatokat a rendszerből kell kinyerni, képernyőn megjeleníteni vagy nyomtatni eltérés esetén –
a bizonylatok adatait tartalmazó listákat kell alapul venni – össze kell buktatni az egységen belüli
párban lévő mozgásokat ( cikkátvezetés + , - ) Főpénztári elszámolások: az ellenőrzés során a
szokásoktól eltér pénztárosi tevékenységre utaló információkat kell feltárni – jelents visszáruzások,
melyeket a napi bizonylatok értéke mutat, könnyen kiszűrhető – a rendkívüli eseményeket, a
tudatos megszakításokat, a manipulált műveleteket a pénztárak záró kimutatása nem jelzi
egyértelműen – ezeket az eseményeket informatika ismeretek nélkül az állományban történ keresés
lehetősége nélkül nem tudnák kimutatni – célszer lenne a rendszerbe egy olyan jelzőrendszert
programilag beépíteni, mely automatikusan jelezné a visszaélésre utaló eseményeket.

A 2011 és 2012 évi leltárelszámolási eredmények alapján a Káló kulcsok változtatására tett
javaslatok, melyek bevezetését 2013 tavaszától szeretném alkalmazni.
A egységes 0,6%-os káló 1 kulcs megszüntetésével, az értékesítésre kerülő termékcsoportok az
alábbi % kulcsokat kapják.
Káló 1 változása mellett lévő többi százalékkulcs változatlan marad. Az átlagos eltéréssel
rendelkező egységeknél különböző ellenőrzéseket végeztek a hús, hentesáru, tejtermék
termékkörben a november, decemberi hónapban; melynek hatására a leltári eltéréseikkel
összeegyeztetve meghatározatóvá vált e termékcsoportok 0,6%-os forgalmazási vesztesége relatív
alacsony volt.
A következő oldalon található táblázat megmutatja a tervezett % kulcsok értékét, illetve egy mintát
a káló érték változására.
 58

cikkcsoport Javaslat káló kulcsra 1 egység forgalma Értéke

biztosítás 0,00% 0 Ft
bolti felhasználású eszközök 0,00% 0 Ft
cigaretta 0,00% 54 073 514 Ft 0 Ft
cukrászsütemények 0,00% 6 100 871 Ft 0 Ft
dohány 0,00% 41 222 060 Ft 0 Ft
egyéb csomagolóanyagok 0,00% 3 601 514 Ft 0 Ft
elektronikus kártyafeltöltés 0,00% 4 084 000 Ft 0 Ft
elem 0,00% 670 394 Ft 0 Ft
göngyöleg 0,00% 2 204 276 Ft 0 Ft
kenyér 0,00% 27 175 582 Ft 0 Ft
non-food 0,00% 1 287 595 Ft 0 Ft
Non-food – ajándék, játék 0,00% 3 427 817 Ft 0 Ft
palackos gáz 0,00% 0 Ft
tojás 0,00% 6 553 144 Ft 0 Ft
újság, folyóirat 0,00% 4 303 097 Ft 0 Ft

bolti csomagolóanyagok 0,30% 0 Ft

Kifutó termékek 0,45% 12 289 685 Ft 55 304 Ft

Alapvető élelmiszerek 0,45% 202 596 064 Ft 911 682 Ft
Állateledel 0,45% 6 916 112 Ft 31 123 Ft
Aroma, ízesítő 0,45% 3 400 495 Ft 15 302 Ft
Ásványvíz 0,45% 19 542 245 Ft 87 940 Ft
Bébiétel, bébiital 0,45% 856 851 Ft 3 856 Ft
bébitermékek 0,45% 2 453 311 Ft 11 040 Ft
bio termékek 0,45% 246 206 Ft 1 108 Ft
bor, pezsgő, vermut 0,45% 15 740 959 Ft 70 834 Ft
borotva 0,45% 2 455 334 Ft 11 049 Ft
cappuccino 0,45% 5 712 522 Ft 25 706 Ft
cba logós termékek 0,45% 88 914 107 Ft 400 113 Ft
édesség 0,45% 32 573 129 Ft 146 579 Ft
égetett szesz 0,45% 23 229 651 Ft 104 533 Ft
első áras termékek 0,45% 33 649 316 Ft 151 422 Ft
ételízesítő, levesporok, tasakos ételek 0,45% 36 942 322 Ft 166 240 Ft
friss salátakeverék 0,45% 38 136 Ft 172 Ft
füszersók 0,45% 12 001 097 Ft 54 005 Ft
gab.pehely, müzli, diab. 0,45% 34 294 070 Ft 154 323 Ft
jégkrémek 0,45% 2 168 073 Ft 9 756 Ft
kávé 0,45% 26 006 089 Ft 117 027 Ft
konzerv 0,45% 42 435 969 Ft 190 962 Ft
kozmetika, tusf, fogápolási termékek 0,45% 25 835 096 Ft 116 258 Ft
magvak 0,45% 13 273 096 Ft 59 729 Ft
marcipán 0,45% 412 293 Ft 1 855 Ft
mélyhűtött hús, hal 0,45% 7 246 227 Ft 32 608 Ft
mirelit 0,45% 1 900 780 Ft 8 554 Ft
mirelit kész, félkész ételek 0,45% 5 024 490 Ft 22 610 Ft
mosópor 0,45% 19 781 373 Ft 89 016 Ft
női hig., papíráru 0,45% 23 244 127 Ft 104 599 Ft
öblítő, tisztítószer 0,45% 34 656 790 Ft 155 956 Ft
rágógumi 0,45% 7 451 489 Ft 33 532 Ft
sajt 0,45% 84 626 662 Ft 380 820 Ft
sörök 0,45% 93 382 378 Ft 420 221 Ft
sütőipari kellékek 0,45% 12 395 546 Ft 55 780 Ft
szezon áruk 0,45% 10 704 213 Ft 48 169 Ft
szörp 0,45% 2 725 022 Ft 12 263 Ft
tea 0,45% 5 882 051 Ft 26 469 Ft
tészták 0,45% 25 418 188 Ft 114 382 Ft
tojáspor, tojáslé 0,45% 0 Ft
üdítőital 0,45% 68 970 354 Ft 310 367 Ft
vaj, margarin 0,45% 32 963 026 Ft 148 334 Ft

Baromfi hús 1,00% 34 093 515 Ft 340 935 Ft

tejtermékek 1,00% 200 388 092 Ft 2 003 881 Ft
marhahús 2,00% 709 709 Ft 14 194 Ft
sertéshús 2,00% 1 323 598 Ft 26 472 Ft
fornetti 2,00% 848 740 Ft 16 975 Ft
hentesáruk 2,00% 87 973 258 Ft 1 759 465 Ft
zöldség-gyümölcs 2,00% 45 469 108 Ft 909 382 Ft

1 605 864 828,00 Ft 9 932 902 Ft

Régi káló1 alapján 9 630 147 Ft

 59

Jövőkép – fejlődési és fejlesztési színtere

A kiskereskedelmi rendszer kiépítése és megerősítése a Kft. jövőképe egy olyan egységes, egész
Kelet - Magyarország területét lefedő kiskereskedelmi bolthálózat létrehozása és működtetése,
amely a vállalkozás alapelvei és szabályai szerint szerveződik. Alkalmasnak és erősnek kell lennie
abban a tekintetben is, hogy az éles piaci versenyben, és a multinacionális cégek által diktált keretek
között is működőképes, eredményes maradjon, és a boldogulása is biztosított legyen.
Ez a jövőkép csak úgy valósítható meg, ha a bolti eredményességen javítani lehet. A fejlődést lassan
megakadályozza az a nagyfokú felesleges költség, melyet egyenlőre a leltárhiányok fedezésére
csoportosít át. Egyenlőre még több egység leltárhiánya meghaladja a normalizált hiány
többszörösét, de már jóval kisebb mint a változás elindításának évében. A hiány összetétele változó,
és nem kizárt emberi mulasztás sem.
A kft. olyan munkatársakat próbál választani, bár a nagy távolságok miatt nehéz, helyi ismeret
nélkül, akik tapasztaltak, van gyakorlatuk ill. áruismeretük. A rendszer változtatásával sikerült
megreformálni a rendszerben dolgozó emberek hozzáállását, a naprakészségüket és az adataik
folyamatos követésével az árumozgásaikat és a nem megfelelően meghatározott bolti készleteiket
átcsoportosítani. Régebben volt – nem volt egy termék az egységben, most már ha sok, vagy a
központ az értékesítési adatok alapján soknak gondolja szétosztja a környező boltok között. Ezáltal
csökken az egy egység leértékelési különbözete, és a selejt termékeinek mennyisége. Ha ezt hasonló
ütemben és pontossággal a továbbiakban is nyomon tudják követni, lesz esély a fejlődésre is.
Az árurendelés szempontjából kialakítottak számukra egy a belső honlapon keresztül elérhető
rendelési felületet, mely a bolti készlet és értékesítés adatai alapján kiszámítja mit lenne célszerű
rendelni. Ez egyenlőre még csak teszt jelleggel működik a kiválasztott egységekben. A programban
lehetőségük van a rendelést a leadási határidőig módosítani. Ezzel próbálják informatikai
szempontból elérni, hogy a vezetők túlrendelése ne okozzon problémát a jövőben.
 60

Irodalomjegyzék

Szerencsés Gábor tanulmányai a Palóc Nagykereskedelmi Kft számviteli mérlegéről

különböző éves beszámolóinak elemzéséből

A Palóc Nagykereskedelmi Kft Működési szabályzata

A Palóc Nagykereskedelmi Kft Leltározási kézikönyve
A Palóc Nagykereskedelmi Kft Áruforgalmi és üzemeltetési kézikönyve

A Palóc Nagykereskedelmi Kft Franchise kézikönyve

A CBA kereskedelmi kft Franchise Know-how kézikönyve
 61

The Palóc Nagykereskedelmi kft. sales accountability system chose the topic for my thesis