VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Pécsett és Baranyában

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó · Miskolc

1998
 A kötet támogatói:

Pécs Megyei Jogú Város,

Bóly, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Siklós, Szentlôrinc,

Szigetvár városok,

valamint az alábbi települések önkormányzatai:

Abaliget, Almamellék, Alsómocsolád, Baranyaszentgyörgy,
Bár, Bikal, Bosta, Bükkösd, Drávaszabolcs, Drávasztára,
Dunaszekcsô, Egyházaskozár, Felsôszentmárton, Görcsöny,
Harkány, Hegyszentmárton, Hetvehely, Hidas, Hosszúhetény,
Kárász, Kemse, Királyegyháza, Kisharsány, Kovácshida,
Kôvágószôlôs, Lánycsók, Magyaregregy, Magyarhertelend,
Magyarmecske, Magyarszék, Magyartelek, Mágocs,
Mindszentgodisa, Mozsgó, Nagydobsza, Nagynyárád,
Óbánya, Orfû, Patapoklosi, Pellérd, Pogány, Szágy,
Székelyszabar, Vásárosdombó, Vékény, Villány,
Zaláta, Zengôvárkony,

a Dél-Zselici Település Szövetség és a

Villány –Siklósi Borút Egyesület
TARTALOMJEGYZÉK
KINCSES BARANYA 12–19 Kásád 126
Pécs 20–73 Villány 127
– A belváros 26–58 Villánykövesd 128
– A városfal mentén 59–60 Palkonya 129
– A „külvárosok”, a falakon kívül 62–67 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE, NEMZETISÉGEK
– Kirándulások Pécsrôl 67–73 KINCSE A DUNA MENTÉN 130–151
PÉCS KÖRNYÉKE, ÉS AZ Mohács 134
ORFÛ–ABALIGETI ÜDÜLÔÖVEZET 74–95 Nagynyárád 138
Cserkút 77 Bóly 139
Kôvágószôlôs 78 Szajk, Máriakéménd 141
Kôvágótöttös 79 Kölked 142
Bakonya, Hetvehely 80 Bár 143
Bükkösd 81 Dunaszekcsô 144
Helesfa 82 Somberek, Görcsönydoboka 147
Szentlôrinc 83 Palotabozsok 148
Királyegyháza, Sumony, Magyarmecske 85 Székelyszabar, Geresdlak 149
Magyartelek 85 Lánycsók 150
Görcsöny, Pellérd 86 Kisnyárád 151
Pogány 87 KELETI-MECSEK, A ZENGÔ VIDÉKE 152–169
Bosta, Üszögpuszta 88 Pécsvárad 154
Orfû 89 Zengôvárkony 158
Magyarhertelend 91 Erzsébet, Nagypall, Erdôsmecske 160
Abaliget 93 Mecseknádasd 161
Kovácsszénája, Okorvölgy 95 Hidas, Ófalu 163
ORMÁNSÁG – ÉRINTETLEN TÁJ Óbánya 164
A DRÁVA MENTÉN 96–111 Hosszúhetény 165
Drávaszabolcs 100 Püspökszentlászló 166
Kovácshida 101 Kisújbánya 169
Kémes, Adorjás 102 KELETI-MECSEK, KOMLÓ ÉS
Kórós 103 A VÖLGYSÉG 170–179
Vajszló 104 Komló 172
Páprád, Bogádmindszent, Hegyszentmárton 105 Magyarszék 174
Kemse, Zaláta, Nagycsány, Sellye 106 Komló–Sikonda, Mánfa 175
Drávaiványi 108 Magyaregregy 176
Drávasztára 109 Kárász 177
Felsôszentmárton, Drávafok 110 Vékény 178
Bogdása, Kákics 111 Szászvár 179
HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY, A BARANYAI-HEGYHÁT –
A MAGYAR MEDITERRÁNEUM 112–129 AZ ÁTMENETEK TÁJA 180–195
Harkány 114 Oroszló, Kishajmás, Mindszentgodisa 183
A Villány–Siklósi Borút 116 Bakóca 184
Siklós–Máriagyûd 119 Varga, Sásd 185
Siklós 120 Baranyajenô 188
Matty, Kisharsány, Nagytótfalu 123 Baranyaszentgyörgy, Tormás, Szágy 189
Nagyharsány 124 Gödre, Vásárosdombó 190
Kisvaszar, Mágocs 191 Török építészeti emlékek 223
Alsómocsolád 192 Várak, kastélyok 224
Nagyhajmás, Mekényes 193 Rendszeres programok 226
Bikal, Egyházaskozár 194 Kulturális színhelyek Pécsett 230
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 196–213 Sportolási lehetôségek 231
Nagypeterd 199 Fürdôk, uszodák 234
Rózsafa, Szigetvár 200 Természetvédelmi területek 234
Csertô, Mozsgó 206 Borkultúra, kulturált borfogyasztás 237
Almáskeresztúr, Almamellék 207 Szálláshelyek 241
Ibafa 208 Éttermek 249
Szentlászló, Boldogasszonyfa 209 Bevásárló információk 254
Dencsháza, Merenye, Nagydobsza 210 Falusi vendéglátók 257
Patapoklosi, Somogyhárságy 211 Közlekedési információk 258
Magyarlukafa, Vásárosbéc 212 Orvosi és gyógyszertári ügyeletek 264
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 214–272 Szakirodalom 267
Információs helyek 216 Fotójegyzék 268
Múzeumok, kiállítások 218 Szakkifejezések magyarázata 269
Galériák, egyéb látnivalók Pécsett 221 Névmutató 271
Népi építészeti emlékek 222 Internet címek 272

Fôszerkesztô: Sarkadi Eszter mûvészettörténész

Szakmai konzulens: Szabó Géza geográfus
Mûvészettörténeti lektor: dr. Hárs Éva mûvészettörténész
A térségi anyagok szerzôi:
dr. Aknai Tamás mûvészettörténész, dr. Bezerédy Gyôzô történész
Gállos Orsolya író, mûfordító, dr. Hárs Éva mûvészettörténész
Sarkadi Eszter mûvészettörténész, Tillai Gábor történész
Természeti, táji, éghajlati leírások szerzôje: Szabó Géza geográfus
A praktikus információkat összeállították: Kiss Róbert idegenforgalmi menedzser,
Mészáros Bernadett közgazdász, Sarkadi Eszter mûvészettörténész
Címlap fotó: Lantos Miklós: A kórósi templom
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Lektor: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Liska Lászlóné
Kiadói menedzser: Dr. Sárvári Józsefné
Asszisztensek: Deák Orsolya, Nagy Gabriella, Sipos Zoltánné
Marketing: Békés István, E-MAN Bt. Geller Lajos ügyvezetô igazgató, Németh Ágnes munkatárs
Könyvterv: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Tördelés: Nazar Bt. – Fésüs László, Miskolc – Reklámok készítése: Stunya János
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió, Micropress DTP Stúdió
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft.
Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató
Kiadó: Well-PRess Mûvészeti Kereskedelmi Reklámügynökség Bt.
3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Tel./Fax: (+36)46/326-507
E-mail: wellpres@mail.matav.hu
Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet
A könyv anyagának lezárása: 1998. április 12.
Minden jog fenntartva! ©
A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 85620 7 2 ISSN 1219-431X
A 2000 éves Pécs
„Vendégváró” pincesor a Borúton
 AJÁNLÁS
A VendégVáró útikönyv hetedik kötetét tart-
ja kezében, Kedves Olvasó. Szerzôi nem csu-
pán útikönyvet ajánlanak Önnek, hanem ér-
dekes olvasmányt, amellyel akkor is érdemes
megismerkedni, ha csak gondolatban vállalko-
zik az utazásra. A könyv íróit és a kiadót
azonban elsôsorban mégis az a cél vezeti, hogy
olvasóiban felkeltse az érdeklôdést, a kíváncsi-
ságot az ország legdélibb fekvésû megyéje
iránt, s idevárja vendégeit.
A soknemzetiségû, aprófalvas, kiváló boro-
kat termelõ és történelmi nevezetességû váro-
sokkal büszkélkedô térséget a helybeliek „kin-
cses Baranyának” nevezik. E kincseket, a me-
gye legfontosabb értékeit a gazdag múltból és a
sokarcú jelenbôl válogatva úgy mutatja be a
könyv, hogy az olvasónak, a képzeletben és a
valóságban utazónak a lehetõ legteljesebb ké-
pet nyújtsa. Segít abban is, hogy az utazó ked-
ve szerint választhasson úticélt, akár a megye-
székhelyrôl, Pécsrôl indulva, akár Baranya
más városaiból kitekintve kíván ismerkedni
tájjal, történeti értékkel, vagy éppen szórako-
zásra, pihenésre, idilli falusi csendre vágyik.
E hely különös kincseit jelentik gyógyvizei,
ahol a fürdôhelyek gyógyulást kínálnak. A ter-
mészetet, túrázást kedvelõ turistákat várják a
Mecsek hegység erdôvel borított lankái, a Dél-
Zselic dombvidéke. A bor és a gasztronómia hí-
veit a Villány–Siklósi Borút mûemléki védettsé-
get élvezõ pincesorai, szôlôvel borított dombol-
dalai, s a vendéget váró, jó bort kínáló szíves
gazdák fogadják.
A kétezer éves város, Pécs ismertetése terje-
delmes helyet kapott a kötetben. A vendéget a
„kalauz” utcáról utcára, múzeumtól múzeu-
mig vezeti végig a városon, elmesélve múltját,
bemutatva lüktetõ, élõ jelenét. A számos költõ,
író, képzômûvész és muzsikus kedvelt városa a
kétezer éves örökség ápolásával készül a kétez-
redik évfordulóra. Pécs a mûvészetek, a kultú-
ra szülõföldje, gazdag mûvészeti életérôl, fesz-
tiváljairól Európa-szerte ismert.
A tudomány, a diákok városában fiatalos
mozgalmasság jellemzi a hétköznapokat. Déli-
es éghajlata, zegzugos utcácskái, a belváros
termô fügebokrai, a nyár esti pezsgô élet a vá-
ros fõterén mediterrán vidékek hangulatát idé-
zik. A szôlô és a bor, a finom ízek, a magas
szintû vendéglátás és a gasztronómia városa is
Pécs. Az idelátogató az épített és kulturális
örökség értékeinek meglátogatása közben ked-
vére válogathat a változatos vendéglôi kínálat-
ból az esztendô minden idôszakában.
Végezetül, Kedves Olvasó, engedje meg,
hogy idézzük Haas Mihálynak, a pécsi lyceum
tanárának, 1845-ben megjelent „Baranya em-
lékiratából” a megye talán elsô vendégváró úti-
könyvébôl kiemelt szép lokálpatrióta sorait:
„Nem hibázunk semmit, ha azt állítjuk: hogy
Baranya Vármegye hazánk ’legszebb’ s legál-
dottabb vármegyei közt, ha az elsôséget magá-
nak nem veszi is, azt bizonyosan másnak
egyiknek sem engedi át.”
Tisztelettel és szeretettel ajánljuk e könyvet
olvasójának, a kincsekkel megáldott Baranya
minden barátjának és utazó vendégének.
Körtvélyesi Erzsébet Sarkadi Eszter
a sorozat felelõs szerkesztôje a kötet fõszerkesztôje
 „KINCSES BARANYA”
Egy megyében egész Magyaror-
szág? Bármilyen furcsának tûnik is,
de Baranya 4 486 km2-es, 302 telepü-
léssel tarkított területén a természeti
kép olyan változatossága fejlôdött ki,
hogy – kis túlzással – hazánk vala-
mennyi tájegységét képes reprezen-
tálni. A jellegzetesen aprófalvas me-
gye lakóinak száma 1996-ban
409.100 fõ volt.
A földrajzi vázát jelentõ Mecsek
és Villányi-hegységekben a hegyvi-
déki tájtípusok jelennek meg. Az egy-
mással közel párhuzamosan, ke-
let–nyugati csapásirányban húzódó
hegységek szigetszerûen magasod-
A „Kincses Baranya” nak a környezõ dombságok fölé. A
kincseinek egy részét szelíd pannon tájat jelképezõ domb-
korábban a megye vidékek szervesen kapcsolódnak a
bányavagyonával 682 m-es csúcsmagasságú (Zengõ),
azonosították. közepes hegységi kategóriába tarto-
Napjainkra ezek zó Mecsekhez. A hegység észak–nyu-
„fénye”, jelentôsége gati, mély völgyekkel tagolt elõteré-
jócskán megkopott, ben a Baranyai-Hegyhát lankái hú-
ám feltétlenül említést zódnak. Észak–keleti irányban a
érdemelnek. Völgység már Tolna megye tájegysé-
A Mecsek érc- és gei felé jelent kapcsolódást. A Mecse-
energiahordozó ket nyugati irányban lezáró Bükkös-
lelôhelyei hosszú di-víz völgye, a szomszédos So-
évtizedeken át Pécs moggyal megosztott Zselic önálló
és Baranya dombságától választja el a hegységet.
gazdaságának alapját A Középsô- és a Nyugati-Mecsek
jelentették. meredek déli oldalának „ölében” hú-
Az országban zódik a Pécsi-síkság, amely már a
egyedülálló urán és Villányi-hegységig nyúló Baranyai-
feketeszén a Mecsek dombság kistája. A két hegyvonulat
hegység geológiai közé esô dombvidék széles, lapos,
fejlôdésének kiemelt völgyekkel tagolt, déli lejtôi jelentik a
idôszakaihoz kötôdnek, kapcsolatot Dél-Baranyával. Közülük
ám ez az emberi kiemelkedik tömegével, a mélyében
léptékekkel szinte ôsi kôzetmaggal rendelkezô Görcsö-
felfoghatatlanul nyi-hát. A Baranyai-dombság keleti
hosszú, több száz része a földtörténet ókorába vezet
millió éves történet, vissza. A löszköpenybe burkolódzó
bôvelkedett izgalmas Geresdi-dombság völgyei feltárják a
eseményekben. dombság kristályos kôzetalapját, a hí-
12 PÉCS
res és a szomszédos Tolnában Mó
rágynál fejtett gránitot.
A Baranyai-dombság lankáit dél-
rôl zárja le a Villányi-hegység. A 442
méteres csúcsmagasságú hegység
(Szársomlyó-hegy) alig emelkedik a
dombsági tájak fölé, ám változatos
geológiai felépítése és meredek, a
Dráva-síkjára tekintô déli oldala való-
di hegységi tulajdonságokkal ruházza
fel.
A megye déli és délkeleti része
már a folyó menti síkságok világa. A
Duna menti síkság része a folyó mai
áradásait is elszenvedô Mohácsi-szi-
get, és a XIX. sz. végi ármentesítési
munkák óta mûvelhetô Mohácsi-sík-
ság. A Dráva menti síkság kistájai Ba-
ranyában: a Villányi-hegység lapos
elôterét alkotó, lösszel fedett, enyhén
hullámos felszínû Nyárád-Harkányi-
sík; a megye déli határát adó Dráva-
sík és a Fekete-víz síkja. Mindkettôre
jellemzôek a Dráva múltjához kap-
csolódó holt ágak, hordalékkúpok,
teraszszigetek, folyóhátak, vizenyôs
rétek, laposok, melyek a sík vidéken
is változatosságot hoznak. A Duna-
és Dráva menti síkságok tájföldrajzi-
lag már az Alföld részei, mert felépí-
tésük, természeti képük, arculatuk az
Alföld új színeit hozza be Baranyába.
A megye földtörténete jórészt a
két hegységben íródik, de lapjaira
felkívánkoznak a Geresdi-dombság
ôsi kristályos kôzetei (fillitek és csil-
lámpalák), valamint a durva, kristá-
lyos, húspiros színû, kôzetalkotóiról
nevezetes óidôszaki gránit.
A Mecseket felépítô kôzetek,
mint asztallapon szétterített kártyala-
pok, nyugatról kelet felé fiatalodnak
és egymásra települnek. A Mecsek
Ny-i vonulatának utolsó jelentôs kie-
melkedése a Jakab-hegy (592 m), en-
nek aljzatában fekszenek azok a zöl-
desszürke homokkövek, amelyek az
óidôszaki peremben alakultak ki és
az uránércet tartalmazzák. A közép-
idôszak határán fedôként rájuk üle-
pedett vörös homokkövekbôl és ka-
vics konglomerátumokból bizarr kô-
gombákat, szfinx sziklákat formált ki
a természet. Ezeket a Jakab-hegy dé-
li meredélyén ágaskodó sziklaformá-
kat a népnyelv „Babás szerkövek-
nek” nevezte el. Anyagukat korábban
malomkövek faragására és építôkô-
ként is felhasználták.
A kiterített „kártyacsomag” lapjain
tovább haladva kelet felé a közép-
idôszak elejének, a triásznak tengeri
üledékeire érkezünk. A jól karsztoso-
dó mészkövekbôl a felszíni és felszín
alatti oldásos képzôdményeknek cso-
dálatos gazdagsága formálódott ki
Orfû–Abaliget térségében. Dolinák és
cseppkôbarlangok – közülük a leg-
nagyobb, a látogatható Abaligeti-
cseppkôbarlang – víznyelôk és bôvi-
zû karsztforrások gazdagítják a tájat.
A Melegmányi-völgyben a karsztfor-
rásokból táplálkozó patakok medré-
ben megkapó látványt nyújtanak a
mésztufagátak és rajtuk a vízesés-
sorok, melyek még napjainkban is
fejlôdnek.
A Pécs fölé magasodó és csodála-
tos sziluettjével a városkép meghatá-
rozó elemévé vált Misina-Tubes
mészkôplató is a triász tengeri üledé- A Mecsek
keibôl keletkezett.
A platótól keletre a „kártyacso-
mag” fiatalabb lapjai sorjáznak. A jura
korszak elejének trópusi klímáján a
sekély tengeri, tavi és folyó menti
mocsarakban dúsan burjánzó növé-
nyekbôl keletkezett a mecseki feke-
teszén. Napjainkban a szénmedence
bányászatának lezáró idôszakában
vagyunk. A Pécs környéki külszíni
fejtések bányagödrei feltárják az erô-
sen összegyûrt szénrétegeket és a rá-
juk települt agyagos, homokköves
meddôt.
A változatos domborzatú, hegy-
csúcsokkal, hullámos gerincekkel és
ezeket tagoló mély völgyekkel jelle-
mezhetô Keleti-Mecsek északi szegé-
lye alatt a mélyben végigfutnak
ugyan a szenes összlet rétegei, de a
tájegység geológiai felépítésében a
középidôszak fiatalabb homokköves
és mészköves üledékei dominálnak.
Rétegeik között megbújnak a megye
igazi kuriózumainak számító, tenger
alatti vulkanizmus lávamaradványai.
A kréta korszak vulkáni aktivitása a
hegységrész több pontján tenger-
fenéki, ún. párnalávák kiömléseit
hozta. Legszebb feltárásuk a
Magyaregregy közelében lévô Máré-
PÉCS 13

Párnaláva vári-völgyben található. A völgy
vulkanizmusának és tengeri üledék-
képzôdésének földtörténeti emlékeit,
kijelölt geológiai tanösvény mutatja
be, az érdeklôdô turistáknak.
Baranya második hegyvidéke, a
Villányi-hegység szelíd vonulatai fi-
gyelmet érdemlô geológiai és
geomorfológiai kincsekkel bírnak. A
hegység döntôen középidôszaki me-
szes üledékekbôl épül fel, melyeket a
hegységképzôdés roppant erôi, mint
Ammonites szélvihar a jégtáblákat, egymásra tor-
a Villányi-hegyrôl laszolták. A kialakult pikkelyes szer-
14 PÉCS
kezetben a kôzetrétegek „zsindely-
szerûen” fekszenek, részben egymá-
son. A pikkelyek a hegység képében
is megmutatkoznak, hiszen minde-
gyik kiemelkedés, tetô vagy hát, egy-
egy pikkelyhez kötôdik. A hegység
gerincétôl délre kisebb leszakadt rö-
gök emelkednek a Dráva menti sík-
ság fölé (siklósi Vár-hegy, Göntér-
tetô, Beremendi-rög stb.). A Villányi-
hegység jura idôszaki mészkövei
gyönyörû építô- és díszítôkövek.
Ezeket némi túlzással siklósi „már-
ványként” emlegetik országszerte. A
jurakori mészkövekben tömegével
találhatók a középidôszak végén rej-
télyesen kihalt lábasfejûek, az
ammoniteszek felcsavart mészvázai.
Leggazdagabb lelôhelyük, a villányi
Templom-hegyen természetvédelmi
oltalom alatt áll. Szintén különleges
természeti érték, a bányászattal rész-
ben megcsonkított, formájában a dal-
mát tengerpartokat idézô, „ördög-
szántotta” Szársomlyó-hegy. A hegy
számos délszaki védett növényével –
köztük a hazánkban csak itt élô ma-
gyar kikericcsel –, különleges fauná-
jával, a természetvédelem egyik leg-
féltettebb baranyai kincse.
Baranya megye hazánk legdélibb
megyéje. A horvát határ melletti
Beremend község határában találha-
tó az ország legdélibb pontja. Ezért a
Földközi-tenger klímahatásai legin-
kább Baranya éghajlatában érvénye-
sülnek. Mindezek érzékelhetôek a
megye kiváló napfényellátottságá-
ban: felszínére érkezik a csillagászati-
lag lehetséges napfénytartam fele,
éves átlagban ez megközelíti a 2100
órát. A megye középsô részén fekvô
Pécsnél ez az érték 2025 óra, ám Vil-
lánynál már közel 2070 órát süt a nap
évente, ebbôl 830 óra a három nyári
hónapra esik.
A bôséges napsütés hatását fo-
kozzák a megye jórészt kelet–nyuga-
ti csapású hegy- és dombvonulatai-
nak délies lejtôi. A kedvezô lejtô-
expozíció igazi szôlô- és gyümölcsér-
lelô mikroklímát teremt a déli lanká-
kon. Korántsem véletlen, hogy a Me-
csekalja és a Villány–Siklós történel-
mi borvidékeinek legértékesebb par-
cellái rendre a délies lejtôkre települ-
tek és az itt termelt borok Baranya
hagyományos „kincseiként”, a leghí-
resebb magyar borok közé tartoznak.
A megye fölött találkoznak az
atlantikus, a kontinentális és mediter-
rán légtömegek, „összecsapásaik” a
jégesôk és felhôszakadások gyakori-
ságában mérhetôk le. Leginkább a
részleges klímaválasztóként funkcio-
náló mecseki és villányi-hegységi ge-
rincek körzetében gyakoriak a viha-
rok, itt a legmagasabbak a csapadék-
értékek is. A Mecsek csúcsain az éves
csapadékmennyiség értéke eléri a
800 mm-t is. A Villány-Siklósi Törté-
nelmi Borvidék termésének védelmé-
re Baranyában építették ki az elsô,
rakétás jégesô-elhárító rendszert.
A kellemes, hazánkban melegnek
számító klíma elôsegítette a nálunk
ritka növények megtelepedését is.
Ezek a fényigényes, melegkedvelô
növényfajok általában a déli lejtôket
foglalják el. Így a Mecsekben ôsho-
nos többek között az illatos hunyor
és a legszebb hazai vadvirág, a báná-
ti bazsarózsa. A Zengôvárkony feletti
hegyoldalban tekintélyes törzsû sze-
lídgesztenyék díszlenek. Ôsszel nem
ritka a pécsi piacokon a helyi termé-
sû, érett füge. A Siklós feletti déli lej-
tôkön pedig hazánk egyetlen kivi ül-
tetvénye érleli gyümölcseit.
Az átlagértékeit tekintve mérsé-
kelten meleg és közepesen csapadé-
kos a baranyai klíma, nyáron hajla-
mos az aszályra. Ezért hiába futnak a
megye keleti és déli határán olyan je-
lentôs vízhozamú folyók, mint a Du-
na és a Dráva – Baranya nem bôvel-
kedik természetes felszíni vizekben.
Pótlásukra országos összevetésben is
jelentôs számban épültek – fôként az
1950-es és 70-es években – víztáro-
lók. Közülük a legtöbb a magasab-
ban fekvô, csapadékosabb hegységi
ill. dombsági területeken létesült,
ahol a víztárolásra alkalmasak a szé-
lesebb völgyek. A megye jelentôsebb
vízfolyásainak völgyeit szinte füzér-
szerûen tagolják a mesterséges tavak.
A mezôgazdasági hasznosítás mellett,
a haltenyésztés és a horgászat a víz-
használat másik két fontos tevékeny-
sége.
Megkülönböztetett figyelmet ér-
demelnek a megye területén lévô
rekreációs és idegenforgalmi célú
víztárolók. Legtöbbjük számottevô
turisztikai vonzerôvel bír. Elsôként
említendô az orfûi tórendszer. A Ba-
ranya-csatorna forráságának völgyé-
ben sorakozó négy tó (Orfûi, Pécsi,
Herman Ottó és Kovácsszénája-ta-
vak) strandfürdôvel, vitorlázási és
csónakázási lehetôségekkel, kiváló
horgászvizekkel várja a megyébe ér-
kezôket. Hasonló üdülési funkciójuk
van az Abaligeti-cseppkôbarlang pa-
takjával táplált csónakázó- és hor-
gásztavaknak. A Pécshez közeli víztá-
rozók közül néhány valóságos „üdü-
lô paradicsommá” vált. Így a már em-
lített orfûi tórendszer, valamint a
Pécsvárad melletti Dombai-tó és a
keszüi Malom-völgyi tavak körül hét-
végi házas üdülôövezetek alakultak
ki.
A felszíni vízfolyások csekély
nyári vízhozamuk és helyenként
szennyezettségük miatt (Pécsi-víz) je-
lentôsebb idegenforgalmi szereppel
nem rendelkeznek. Sokkal fontosabb
a megye két határfolyója. A Duna ví-
zi és vízparti adottságait – megfelelô
vízminôségnél – leginkább Mohács
térségében hasznosítják idegenforgal-
mi célokra. A Dráva baranyai szaka-
A kedvezô besugárzási
viszonyok miatt Baranya
az ország legmelegebb
megyéje. Ez mérhetô le
Pécs éves átlaghômérsék-
letén, (11,2ºC) és legme-
legebb hónapjának,
a júliusnak átlagértékén
is (22ºC). A szubmediter-
rán klímahatások az év
minden idôszakában
jelentkeznek. Ennek
köszönhetôen Baranyá-
ban érkezik el elsôként a
kikelet. Február végén itt
nyílik elsôként az
országban a hóvirág, és
a magyar kikerics is
virágozni kezd a
Szársomlyó oldalában.
A nyár kontinentálisan
száraz és forró. Pécshez
kötôdik Magyarország
egyik idôjárási rekordja.
1950. július 5-én ebben
a városban mérték az
eddigi legmagasabb
hômérsékleti értéket;
41,3 ºC-ot. Ôsszel újra a
szubmediterrán klímajel-
leg erôsödik fel. Hosszú,
napsütéses, gyümölcs-
érlelô „mediterrán ôsz”
jellemzi Baranyát.
A késô ôsszel regisztrál-
ható másodlagos
csapadékmaximum, az
országban a legrövidebb
fagymentes idôszak
szintén a közeli
Mediterráneum
„ajándékaként” fogható
fel. A tél viszonylag
enyhe és hóban szegény.
Pécs leghidegebb
hónapjának,
a januárnak átlaghô-
mérséklete 0,7 ºC.
PÉCS 15
A „Kincses Baranya” szán még igazi zabolázatlan, „vad” a
változatos tájai folyó. A ma még tiszta, vadregényes
részleteikben még sokat vizei és szigetei, selymes homokpad-
megôriztek természetes jai a turizmus számára kevéssé feltár-
állapotukból. tak, mert hasznosítását visszafogja a
Fenntartásukat és folyó határvíz jellege. A látogató a
megôrzésüket természet utolsó szentélyében érez-
természetvédelmi heti magát a Dráva partján, a Duna-
oltalom alá helyezéssel Dráva Nemzeti Park területén.
kívánták biztosítani. Baranya földje igazi kincseket rejt
A megye legfontosabb a turisták számára, ezeket termál- és
természeti értékei gyógyvíz kutak tárják fel. Leghíre-
országos védelem alatt sebb közülük a harkányi víz, amely
állnak. Jelentôs országosan kiemelt termál- és gyógy-
kiterjedésû területek fürdôt táplál. Gyógyhatású vize van
tartoznak a Duna– még Szigetvárnak és Sikondának is.
Dráva Nemzeti Parkhoz, Magyarhertelend termálfürdôje ked-
a két tájvédelmi körzet- velt célpontja a megyébe érkezô bel-
hez (Kelet-Mecsek, és külföldi vendégeknek.
Zselic), és a hét termé- Baranya magasabban fekvô hegy-
szetvédelmi területhez ségi és dombsági területeit összefüg-
(Abaligeti-barlang gô erdôségek borítják, területi ará-
felszíne, Jakab-hegy, nyuk egyes kistájaknál meghaladja a
Melegmányi-völgy, 45%-ot (Mecsek, Zselic, Geresdi-
Mohácsi történelmi dombság, Völgység). Kiterjedt erdôk
emlékhely, Pintér-kert, kísérik még a Dunát és Drávát, ezek
Szársomlyó-hegy, a gazdag élôhelyek szinte teljes terü-
villányi Templom-hegy). letükben természetvédelmi oltalom
Egyesek közülük alá kerültek (Duna-Dráva NP). A me-
szabadon látogathatók, gye erdôsültsége 23%, így kedvezôbb
ám többségüket megóvá- az országos átlagnál, mely 18%. A
suk érdekében csak magaslatokon, a hûvösebb északi lej-
elôzetes engedéllyel tôkön zárt bükkösök uralkodnak a
szabad megtekinteni. Mecsekben és néhány dombháton.
Kezelôjük a Duna-Dráva Az alacsonyabb felszíneken teret
NP Igazgatósága (Pécs). nyernek a gyertyános-tölgyesek, míg
A természeti értékek lejjebb ereszkedve a cseres-tölgyer-
jelentôs számban helyi dôk a dominánsak. A folyó menti sík-
védettséget élveznek. ságok szárazabb részein keményfa
A megye települései (szilkôris-tölgy) ligeterdôk díszlenek.
79 ilyen „kincs” Matuzsálemi kort megért faóriásaik
megóvása felett meghatározó látványelemei például
ôrködnek. az ormánsági tájnak („szlavón” töl-
gyesek). A folyókat és kiterjedt holt-
ág rendszerüket galériaerdôk kísérik.
Az égeresek, füzesek és nyárasok vi-
lágtól elzárt sûrûiben oltalmat talál-
nak az emberi zaklatás elôl elhúzódó
16 PÉCS
nagyvadak, valamint az olyan ritka
ragadozók, mint a vadmacska és a
vidra. A Mecsek és Villányi-hegység
extrém talajadottságú lejtôin különle-
ges erdôket találunk: sziklatörmelék-
erdô, karsztbokorerdô, szurdokerdô.
A megye erdôségei gazdag vadál-
lománnyal rendelkeznek. A vadászo-
kon kívül a kirándulóknak is élményt
jelenthet egy-egy trófeás nagyvad,
vagy vaddisznó megpillantása. A víz-
parti területek madárvilága a termé-
szet ôsi gazdagságát még napjaink-
ban is képes reprezentálni.
Baranya történelme is igen gaz-
dag. Az ôskorban már voltak emberi
települések a térségben. Az állandó
ittlétrôl a „Körös-kultúra” növényter-
melô, állattartó népessége i.e. 4000
körüli nyomokkal tanúskodik.
Gömbtestû, karcolt vonaldíszes edé-
nyeik bôven kerültek elô Baranyá-
ban. A „Lengyeli-kultúra” hatását a
rézkorban követhetjük nyomon, de
bronz és vaskori településnyomok is
szép számmal vannak a megye terü-
letén, melyekrôl a régészeti leletek
tanúskodnak. A pannonok és a pénz-
verést, állattartást jól ismerô kelták
után foglalták csak el a területet a ró-
maiak i.e. 12–9 körül. Két fontos ró-
mai hadi út vezetett át a Mecsek vi-
dékén, az egykori Valeria tartomá-
nyon. A pécsi belváros (Sopianae) te-
rületén kívül feltárt 200 ismert római
lelôhely között kiemelkedô Lugio
(Dunaszekcsô) és Altinum (Kölked)
katonai táborának maradványa. A
Római Birodalom hanyatlása után a
hunok, keleti gótok, a longobárdok
uralták a térséget. A Dunaszekcsôn
elôkerült, hun kori emberfejben vég-
zôdô korsót, a Zsibót-Domolos-
pusztán 1954-ben feltárt keleti gót
sírlelet aranyozott ezüst ékszereit, va-
lamint a mohácsi Farostlemezgyár te-
rületén megtalált longobárd temetô,
1963-ban feltárt hat sírjából származó
ékszereket, díszes kerámia edénye- rak, hô-
ket a pécsi Régészeti Múzeum kiállí- sies har-
tásán csodálhatjuk meg. Az avarok cok szín-
három évszázadig éltek itt, majd a IX. tere, de
században a frankok és a szlávok kö- a török
vetkeztek. Avar kori temetôket tártak uralom
fel a régészek többek között Cserkú- alól csak
ton, Nagyharsányban, Dunaszekcsôn, 1687-
Szebényben, Romonyán. Ez utóbbi ben, a
lelôhelyen késô avar kori, két hittérí- nagyhar-
tô szent rajzával díszített korongos sányi
fibulát találtak, egyéb bronzkori tár- csatát
gyak mellett, amelyek a pécsi múze- követô-
umban ugyancsak megtekinthetôk. en sza-
A honfoglaló magyarok Baranya badult
megyében – a régészeti leletekbôl fel. Szigetvárt – utolsóként – 1689- Jégmadár
következtetve –, csak a X. század ben hagyták el a törökök. Ekkor a
utolsó harmadában telepedtek le. Az megye összlakossága csupán 15 ezer
Árpád-kori birtokviszonyok alapján fô lehetett. Területén az udvarnál ér-
nem mutatható ki, hogy mely nem- demeket szerzett fôurak osztoztak.
zetség szállta meg legkorábban Bara- Így lett Caprara, Savoyai, Veterani,
nya megye területét. Az azonban fel- Batthyány, Preuner stb. birtok a me-
tételezhetô, hogy a korábban lakat- gye.
lan, vagy alig lakott területeket a fe- A népesség évszázadokon át
jedelem birtokolta, s ide csak késve döntôen magyar volt, de már ekkori-
indult meg a betelepülés. Az állam- ban is éltek itt szerbek és horvátok,
alapításkor Baranya megye központ- valamint németek. A németek erôtel-
ja, mint a megye élén álló ispán szék- jesebb betelepítése Elzászból, Würt-
helye, az észak–déli fôútvonalon fek- tembergbôl, Bajorországból a Rákó-
vô Baranyavár lett. A X. században czi-szabadságharc után, a XVIII. szá-
Szent István király a megyét a pécsi zad közepén kezdôdött. A reformor-
püspökség birtokába adta, s ebben szággyûlések korszakában a megye
az idôben több apátságot, monostort nemessége konzervatív, de 1848. Borz
alapított itt. Ezt a kort idézik a március
pécsváradi apátság, valamint Cserkút, 19-én
Málom, Mánfa, Mecseknádasd kö- megala-
zépkori templomai. kult a
A nemesi vármegye létrejöttének polgári,
elsô okleveles nyoma 1327-bôl való. ellenzéki
Zsigmond király 1416-ban Pécsett várme-
hívta össze az országgyûlést és Garai gyei ve-
Miklós ide telepítette a nádori széket. zetés a
A baranyai nemesség már a XV. szá- reform-
zad közepén hadat viselt a török el- p á r t i
len, 1526-ban azonban már nem tud- Batthyá-
ta megállítani az oszmán hadat, így a ny Káz-
mohácsi csata után megpecsételôdött mér fôis-
az ország sorsa is. Baranya vitézlô vá- pánnal

PÉCS 17
 az élén. Siklóson Táncsics
Mihály lett az országgyû-
lés képviselôje. A szabad-
ságharc Baranyában 1849.
június 15-én fejezôdött
be, vezetôinek nagy része
emigrációba menekült. A
térség modernizációjában
fontos lépés volt, amikor
1852-ben a Duna Gôzha-
józási Társaság felvásárol-
ta a Pécs környéki szén-
mezôket, majd felavatták
a szén kikötôbe szállításá-
ra hivatott Pécs–Mohács
vasútvonalat. Ezután
1914-ig öt-tíz évenként
avattak egy vasútvonalat,
köztük az 1882-es
pécs–szentlôrinc–buda-
Nagy ezerjófû pestit is. A bányászat egyeduralkodó-
vá vált Pécsett és Komlón, miközben
a mezôgazdasági népesség jó része
kivándorolt. Az ormánság népe úgy
védte meg kisbirtokait a további szét-
aprózódástól, hogy családonként
csak egy (fiú)gyermeket engedett a
Bíbor kosbor világra jönni. Erre az „egyke” köz-
pontú családtervezésre
azután késôbb a biztosító bányászatban kereste a jobb
zengôvárkonyi tudós pap,
Fülep Lajos, és az író
Kodolányi János hívta fel
a köz figyelmét. Az elsô
világháború alatt 4,6 szá-
zalékkal csökkent a me-
gye népessége. A trianoni
békeszerzôdés a megye
több, mint egyötödét, 33
faluval, 50 ezer lakossal
Jugoszláviához csatolta. A
pozsonyi egyetem 1921-
es Pécsre telepítése azon-
ban nemcsak Pécs és Ba-
ranya, hanem az egész
Dunántúl szellemi élete
számára is pezsgést jelen-
tett.
18 PÉCS
A II. világháború után a földjeitôl
megfosztott és kitelepített németség
helyére a szlovákoknak ítélt Felvi-
dékrôl és Romániából, Moldvából,
Bukovinából korábban Bácskába, Ju-
goszláviába ûzött székelyek, csángók
költöztek. 1948-ban már 14 termelô-
szövetkezet mûködött a megyében.
1950-ben létrejött a Baranya Megyei
Tanács és 276 Községi Tanács is
megkezdte mûködését. Az 1956-os
forradalom fôbb baranyai eseményei
Pécsett történtek, ahol 2290 fôt ôri-
zetbe vettek. 1956 után újra elkezdô-
dött a mezôgazdaság kollektivizálása,
minden községben létesült termelô-
szövetkezet. A magángazdaság
visszafejlesztésével túlsúlyba jutott a
szénbányászat, ami a „szén és acél
országát” volt hivatva reprezentálni.
Az itt bányászott, kokszolható fekete-
szénre települt a Dunai Vasmû. 1954-
ben szovjet fennhatóság alatt, a Pécs
melletti Kôvágószôlôsön megindult
az uránérc kitermelése. A bányákban
kellett a munkaerô, a nehéz és veszé-
lyes munkát jól megfizették. A bánya-
telepek közelében élô falusi lakosság
jelentôs része a nagyobb jövedelmet
megélhetést. Az uránbánya lakást is
adott dolgozóinak Pécsett, az itt épült
új lakótelepen, az „Uránvárosban”.
Elkezdôdött a faluból a városba
áramlás. A kistérségek, az egyes köz-
ségek lehetôségei és körülményei
differenciálódtak. A központi irányel-
vek szerint végrehajtott körzetesí-
tések következtében hátrányos hely-
zetûvé váltak a baranyai aprófalvak.
Másutt idegenforgalmi központok
alakultak ki, így a tavak, gyógyfürdôk
elônyeit élvezô Orfû–Abaliget kör-
nyékén, Sikondán, Harkányban, Szi-
getváron. Az 1980-as évektôl meg-
kezdôdött a megye iparának átalakí-
tása. A bányászat egyre inkább
visszaszorult, míg a könnyû- és fel-
dolgozóipar elôretört. Az ipar fejlesz- Múzeum néprajzi kiállítása Mohá-
tését kihelyezett üzemekkel is segí- cson, számos kisebb tájház (Mecsek-
tették. A 25 helyi ipari szövetkezet nádasd, Ófalu, Nagytótfalu, Zengô-
mellett 1959-ben már 27 gyártelep is várkony), a Kiss Géza Ormánsági
mûködött. Közöttük az európai hírû Múzeum Sellyén és a helyi gyûjtemé-
Pécsi Kesztyûgyárnak létesült leány- nyek anyaga (Komló, városi Helytör-
vállalata Siklóson, majd 1968-ban el- téneti Múzeum) jól eligazít e tekintet-
kezdôdött a Beremendi Cementmû- ben. A népi kismesterségek hagyo-
vek építése, a Szársomlyó-hegy olda- mányait ôrzik a mai fazekasok, szô-
lában bányászott mészkôre alapozva. nyegszövôk, fafaragók, kékfestôk,
A kilencvenes évektôl a privatizáció mézeskalács készítôk munkái, melye-
az iparban és a mezôgazdaságban is ket vásárokon, folklór rendezvénye-
gyökeres változást hozott. ken, vagy az alkotó mester mûhelyé-
Napjainkban a köznapi élet rend- ben ismerhetünk meg. E hagyomány-
je, a személyes kapcsolatok, a mun- ôrzô népmûvészet egyre szélesedô
kavállalás, a legkülönfélébb intézmé- kínálata fogadja a kulturális turizmus Abaliget,
nyek igénybevétele alapján a megye idelátogató vendégeit. Kiskô-völgy
nyolc kistérségre osztható. Ezeknek
központjai: Komló, Pécs, Pécsvárad,
Sásd, Siklós, Sellye, Szentlôrinc, Szi-
getvár, meghatározó jelentôségûek a
hozzájuk tartozó községekre nézve.
Baranya népességének ma 58 %-a vá-
rosi lakos. Emellett több kistérségi te-
lepülési társulás jött létre, hogy gon-
doskodjanak az önkormányzati utak,
a villamos energia és a vízhálózat fej-
lesztésérôl, a környezetvédelmi mun-
kák összehangolásáról, a gázellátó-
hálózat, a biomassza tüzelés, a zsák-
települések összekapcsolásának
problémáiról, és hogy megoldják a
szennyvíz-tisztítás, a belvíz-rendezés,
a foglalkoztatás gondjait, valamint,
hogy közösen szervezzék a térség
kulturális életét, fejlesszék turizmu-
sát.
Baranya megye kultúrájának
örökségét a történeti, nemzeti és
nemzetiségi elemek együtt alkotják.
Ez a megye néprajzi szempontból a
legszínesebb Magyarországon. A ma-
gyar közösségekkel együtt élnek itt
németek, horvátok, szerbek, szlové-
nek, sokácok és bunyevácok, és több
cigány népcsoport. A Janus
Pannonius Múzeum állandó néprajzi
kiállítása Pécsett, a Kanizsai Dorottya

PÉCS 19
 Pécs
A város bármelyik utcáját járva,
mindenhonnan feltûnik a Mecsek va-
lamelyik részlete: vagy a Jakab-hegy-
re, vagy a Makár-hegyre, vagy a Tu-
besre, Misinára, Havihegyre esik a te-
kintet. A távolból érkezôt, bármely
irányból is jöjjön, megragadóan egy-
séges kép fogadja. Pécs a Mecsek
hegység egyik magasabb vonulatá-
nak a tövében helyezkedik el. Mai ki-
terjedéseihez természetesen hozzáér-
tendôk a városhoz szorosan tartozó
szôlô- és erdôvidék szétszórt formá-
ciói is. A belváros karakterének meg-
határozó vonása mindmáig az, hogy
a beépített területek homlokzatai mö-
gött nagy kiterjedésû zöldterületek,
belsô kertek húzódnak meg.
20 PÉCS
Az alföldi városképtôl eltérôen, a
város „grafikája” nem tûnik ki közte-
rületeinek tágasságával. Horizontális
arányainak átérzését gátolják a dom-
bocskák, azok völgyes öblei, a lejtôk
és a kacskaringós utak. A hetvenes
évekig magasházak sem bontották
meg a hegy lábához húzódó város
szelíden mozgalmas kontúrjait.
„Itt jó lennünk, itt akarunk ma-
gunknak hajlékot építeni” – írta 1845-
ben Haas Mihály Pécsrôl szóló fel-
jegyzésében és lelkes szavakkal fes-
tette le a város szépségét.
„Gyönyörû fekvése a hegy tövében, a leg-
jobb vízzel bôvelkedô forrásai, bôtermô
vidéke és kellemetes éghajlata igen hihetô-
vé teszi idôszámításunk elôtti létezését”.
 Létrejöttében bizonyosan szere- körül meghódítottak. Pécs elsô neve
pet játszott a Mecsek hegység védel- Sopianae volt. A város i. e. 10-ben
met adó közelsége, a karsztvizek tisz- került a Római Birodalom fennható-
tasága és energiája és az ôskor homá- sága alá. Neve egyes vélekedések
lyába veszô útvonal, mely késôbb Bi- szerint a kelta eredetû sop (mocsár)
zánc a Dél, és Bajorország a Nyugat latinos, többes számú alakja. A kelle-
összekapcsolását szolgálta. A hegyvi- mes klímájú kisváros jelentôségét
dék és a síkság találkozása tipikusan az itt összefutó kereskedelmi és
kedvezô gazdaságföldrajzi körülmé- hadi utak adták. 293 után a város Va-
nyeket teremtett a város létrejöttéhez. léria tartomány polgári adminisztráci-
A történelem elôtti korokban, bár ójának központja volt. A római
életre alkalmas barlangok nincsenek korban az Itáliával folytonos kapcso-
e tájon, mégis találni emberi telepü- latot fenntartó provinciális civilizáció
lésnyomokat. A Makár-hegy és Má- itteni produktumai megközelítették a
lom (ezek Pécs északi és déli város- központok mûalkotásainak színvona- Karácsonyi fényben
részei) területén az újkôkorban (i. e. lát. Az istenszobrok bronzöntéssel a városháza
IV. évezred) élt a vonaldíszes kerá-
mia kultúrájának népe. Az elsô újko-
ri betelepülôk után az i. e. III. évez-
redben bontakozott ki e terület gaz-
dag rézkori kultúrája. A lelôhelyérôl
„Lengyeli-nép”-nek nevezett csoport
mûvészi szintû ember- és állatszob-
rocskái a termékenység kultuszát bi-
zonyítják. Az i. e. II. évezredben
újonnan érkezôket egy Baranya me-
gyei községrôl „Zóki-nép”-nek ne-
vezte el a tudomány. Kultúrájuk leg-
fontosabb forrásai a Pécs-Nagyár-
pádon feltárt falu leletei. A bronzkor
végén (i. e. 1000–900 körül) az urna-
mezôs temetkezési kultúrák népcso-
portjai a Pécs környéki hegyek tetejét
szállták meg. Az i. e. VII. században,
az un. korai vaskorban, egy másik
népesség a mai város feletti Jakab-
hegyen földsánccal megerôsített tele-
pülést hozott létre, ahol a régészek
megtalálták a réz- és vasmûvesség
központjait. Ez az erôdített telep le-
hetett a vidék elsô kereskedelmi köz-
pontja is. Az írott források szerint (i.
e. VI–V. sz.) a város területén elôször
az illírek és pannonok jelentek meg,
ôket a kelták követték, akik az i. e.
III. században foglalták el e vidéket.
A kelták voltak az ôslakók, akiket
a rómaiak idôszámításunk kezdete

PÉCS 21
 sokszorosított változatai valóságos tö-
megkultúrát hoztak létre. A kôvágó-
szôlôsi Vénusz, a szentlôrinci Bachus,
a pécsi márvány Saturnus vagy a
bronz Marcus Aurelius portré – a pé-
csi régészeti gyûjtemény megbecsült
darabjai – példák erre.
Sopianae korai kereszténységé-
nek korszakát a Mons Sacrum (Szent
hegy) környékén a mai katedrális
elôtti térségben feltárt ókeresztény
sírkamrák idézik. Ez a temetôkultúra
a római temetôkhöz hasonlatos. A
pécsi festett sírkamrák gazdag figurá-
lis és ornamentális ábrázolásokkal
lepnek meg, s noha koloritjuk mára
megfakult, még mindig megrendítô
dokumentumok. Az elsô sírkamrában
Péter és Pál története és a karján
gyermekét tartó Mária alakja a
A város Mária Terézia klasszikus korszak nemes, érett ha-
korabeli címere gyományát idézi fel. A második sír-
22 PÉCS
kamrában a zárófal fülkéjébe kecses
korsót és poharat festettek, mely fö-
lött szôlôfürtök és indák vannak. A
Cella Trichora és Septichora feltárása-
kor a sírok mellékleteiként Galliából,
a Rajna vidékérôl és keletrôl hozott
számos tárgyat, karcsú üvegedénye-
ket, szépen díszített poharakat talál-
tak a régészek. Ezeket a mûalkotáso-
kat nézve egy igényes civilizáció ké-
pei bontakoznak ki a szemlélô elôtt.
A késôi császárkorban kicserélô-
dött a város népessége. Sopianae-
ban 433-tól egymást váltották a hu-
nok, keleti gótok. Átmenetileg a Ke-
let-Római Birodalom is uralta a vá-
rost, majd a longobárdok, az avarok
következtek. A IX. században a Karo-
ling Birodalom részévé vált a mai
Pécs. 800 után a frank birodalomban
Quinque Basilicae lett a neve.
A honfoglaló magyarok – Anony-
mus Gesta Hungarorumának leírása
szerint – Ete és Bojta vezérek törzse-
ivel érkeztek ide. Az, hogy Pécs terü-
letén melyik törzs népessége telepe-
dett meg, korabeli forrásokból nem
igazolható. Temetôikrôl, tárgyaikról,
fegyvereikrôl azonban gazdag képet
alkothat az érdeklôdô, a pécsi múze-
um régészeti gyûjteményének kiállí-
tásán. István, az elsô magyar király
1009. augusztus 23-án, Gyôrött kelte-
zett oklevelében alapította meg a pé-
csi püspökséget és vele a székesegy-
házat. Az oklevélben már „Quinque
Ecclesiae” néven nevezett város sze-
repel, mint püspöki székhely. Az „öt
templomként” jelölt település mai ne-
ve, Pécs, csak közvetetten kapcsolha-
tó össze a latin, vagy német (Fünf-
kirchen) névváltozattal. Nyelvészeti
bizonyítékok vannak arra, hogy a
„pec”, kemencét, sziklát jelentô szó
szlovén-horvát eredetû, de van alap-
ja annak a vélekedésnek is, mely sze-
rint a város neve török, az ugyancsak
kemencét jelentô kun szó figyelem-
bevételével. Valószínûbb azonban,
hogy az öt, Pécsett eltemetett keresz-
tény kôfaragó vértanú emlékét egy
szláv eredetû szóban ôrzi a város mai
neve és ebbôl származott a már em-
lített latin, német tükörfordítás. Itt,
ebben a városban koronázták meg
Salamont 1064-ben. Mór püspök itt
írta meg a Szent Benedek legendát, a
latin nyelvû magyar irodalom egyik
elsô fômûvét (1060). 1076-ban letele-
pedtek az elsô bencés rendi, 1238-
ban a domonkosrendi, 1301-ben a
Ferenc rendi szerzetesek is a város-
ban. Az elsô magyar egyetemet An-
jou Nagy Lajos király alapította itt
1367-ben. Az 1459–1472 közötti idô-
szak Janus Pannonius püspök, és a
pécsi reneszánsz kultúra meghonosí-
tásának kora.
Igen jelentôs építôtevékenységet
fejtett ki Szatmári György püspök. A
katedrális elôtti teret és a Tettye fenn-
síkját palotákkal népesítette be, olasz
szobrászokat alkalmazott díszítôfel-
adatok ellátására.
A virágzó korszaknak az oszmán
török hódítás vetett véget. A mohácsi
vesztes csatát követôen Pécs is török
kézre került (1543), s a város életét A Mecsek
és arculatát a muzulmán kultúra hatá- naplementekor
rozta meg százötven esztendôn ke-
resztül.
Zrínyi Miklós és Wolfgang Julius
Hohenlohe 1664 januárjában vissza-
foglalták a törökké lett várost, de a
várat ostromgépezetek híján nem kí-
sérelték meg bevenni, így itt a török
uralom csak 1686. október 22-én ért
véget. Lipót 1703-ban a várost nova
donatioként földesúri birtokká tette,
a püspök uralma alatt. A város veze-
tô polgárságának a harca már ekkor
megkezdôdött a szabad királyi
városi rang visszanyeréséért, amit
végül is 1780-ban Mária Terézia
megadott. Érdekes, hogy az új városi
rangot – egy a pécsi káptalannal foly-
tatott, végtelennek látszó birtokper
miatt – az országgyûlés nem szavazta
meg, így a királynôi döntés nem
emelkedett törvényerôre. A város
azonban ennek ellenére a kiváltság-
levélben rögzítettek szerint mûköd-
hetett 1848-ig.
Jótékonyan szolgálta az igazi
európai típusú várossá válás folyama-
tát a Királyi Akadémia áthelyezése
PÉCS 23
 Gyôrbôl Pécsre 1785-ben, ami 1802-
ig itt is maradt. Ennek örökébe lépett
a Szepesy Ignác alapította pécsi aka-
démia bölcsészeti kara (1831), mely
1833-ban jogi fakultással bôvült. A
kaszinók, az 1839-ben épült elsô kô-
színház, a könyvtár, az iskolák is mu-
tatják az új minôségû település meg-
erôsödését. 1845-ben itt rendezték a
Természettudósok Országos Vándor-
gyûlését, valamint Liszt Ferenc is
koncertezett, és vendégeskedett a vá-
rosban 1846-ban.
Az 1848-as polgári forradalom
nem érintette Pécset olyan mérték-
ben, mint a hadjáratok útvonalában,
vagy a politikai élet centrumaiban lé-
vô városokat, de azt azért nem
mondhatjuk, hogy ne tükrözôdött
volna a „nagy politika” a város életé-
ben, hangulatában. A pécsi polgár
lelkesedett a reformokért, de dönté-
seiben a kevésbé szélsôséges véle-
mények mellé szegôdött. A szegény
szôlômunkások, céhlegények, szerb
és bosnyák alkalmazottak természe-
tesen sodródtak a baloldali, olykor
szélsôséges politikai megfontolások
mellé. A márciusi események híre
Pestrôl Mohácsra egy hajóslegény jó-
voltából jutott el, aki magával hozta a
Nemzeti dal és a 12 pont egy-egy
példányát, ami ezután eljutott Pécsre
is. A forradalom utáni megtorlás ke-
gyetlen volt. A fogházakat feltöltöt-
ték, a korábbi városi, vezetô honatyá-
kat kivégezték.
A Dunagôzhajózási Társaság
(DGT) 1853-tól morva, cseh, krajnai,
stájer, szerb, horvát, tiroli, karintiai,
olasz és német munkásokat telepített
le, akik bányáiban és vasútjainál dol-
goztak. A bányászok a DGT által épí-
tett kolóniákban, Pécsbányán, Me-
szesen, Vasason laktak. 1880-ban
megalakult az Általános Munkáspárt,
melynek pécsi szervezete elsôsorban
a bányászok körében fejtette ki hatá-
24 PÉCS
sát. Közülük néhányat az 1882-es
sztrájk után visszatoloncoltak Német-
országba. 1902 után alakultak meg a
bányász-szakszervezetek. A pécsi bá-
nyászok megmozdulásai az elsô vi-
lágháborúig országos jelentôségûek
voltak.
Az elsô világháború után, a belg-
rádi konvenció értelmében 1918. ok-
tóber 13-án Pécset és Baranya na-
gyobb részét megszállták a szerbek.
Az annekció 33 hónapja számos poli-
tikai pálfordulást hozott. 1921. au-
gusztus 14-én, a Széchenyi téren kiki-
áltották a Baranyai-Bajai Szerb-Ma-
gyar Köztársaságot, melynek elnöke
a nagybányai mûvészkörhöz tartozó
pécsi Dobrovics Péter festômûvész
lett. A végrehajtó hatalmat Gosztonyi
Gyula mûvészettörténész, mint kor-
mánybiztos vette át Rajics szerb kor-
mánybiztostól. Az 1919-es tragikus
események Pécsett nem történtek
meg. Talán ez volt a hároméves szerb
megszállás korszakának legfôbb tör-
ténelmi haszna.
1928-ban indultak a legnagyobb
újkori sztrájkhullámok. A német
nagypolitika hatása érezhetô volt a
Volksbund megerôsödésében. 1944
októberétôl a Szálasi vezette Nyilas-
keresztes Párt befolyása Pécsett is ér-
vényesült. A város valójában észre-
vétlenül, a maga polgári múltjának
csendjében, többé-kevésbé kiegyen-
súlyozott gazdasági és politikai viszo-
nyok között sodródott a II. világhá-
borúba.
A város felszabadulása a német
megszállás alól, 1944. november 29-
én nagyobb megrázkódtatások nél-
kül ment végbe. Volt víz, világítás,
gáz, szén. A korábban illegalitásba
kényszerülô pártok újra megalakul-
tak, ezek hozták létre a várost és a
megyét irányító Nemzeti Bizottságot.
1948. március 26-án, a 100-nál több
munkást foglalkoztató pécsi üzeme-
ket is államosították, így a Sör-, a
Zsolnay-, a Sopianae- és a Bôrgyárat,
és megkezdôdött az alig százéves
polgári fejlôdés gyökeres átalakulása.
A Sopianae Gépgyárat átállították
mezôgazdasági gépgyártásra, a Zsol-
nay gyárban az ipari kerámiagyártás
váltotta fel a díszkerámiát. Az új, szo-
cialista típusú hatalmi berendezkedés
eltüntette a Pius-, a Ciszter-, a Szent
Erzsébet Gimnáziumot és a nyolc
egyházi elemi iskolát. 1950. aug. 15-
én létrejött Pécs Város Tanácsa.
Az 1956-os forradalmi eseménye-
ket kiváltó ok az október 22-én ren-
dezett diákparlament volt, amit a Pé-
csi Egyetemen tartottak. A gyûlés
után az egyetemisták utcai tüntetése-
ket szerveztek és felvették a kapcso-
latot a munkások képviselôivel is.
November 4-én nagyobb szovjet pán-
célos egységek indultak útnak Pécs
felé, majd behatoltak a városba és el-
foglalták a fontosabb stratégiai helye-
ket. A fiatalok közül sokan elmene-
kültek a hegyek közé és megkísérel-
tek harcolni az intervenciósok ellen.
Két hétig tartották magukat, amíg a
megszállók fegyveres karhatalmi egy-
ségeket küldtek ki megsemmisítésük-
re, de a „Mecseki Láthatatlanok” még
hosszú ideig nyugtalanították a város
katonai vezetését. A Horváth Géza
vezette „Mecsek szabadságharcos
csoport” tevékenysége volt a legje-
lentôsebb. Többségük késôbb emig-
rált, sokukat elítélték és néhányat kö-
zülük kivégeztek. Ma, az egykori for-
radalmi mozgalom kiindulópontjául
szolgáló téren, a „48-as téren” áll Far-
kas Ádám szobrászmûvész 56-os
emlékmûve, a lövedékek becsapódá-
sától „sérült” fekete gránitoszlop.
Pécs 1956 utáni fellendülését a
nagyarányú ipartelepítésnek és hasa-
dóanyag bányászatának köszön-
hette. Az életszínvonal az átlagosnál
nagyobb mértékben növekedett.
1962–1963 között hozták létre a Me-
cseki Kultúrparkot és az Úttörôvas-
utat, 50 méteres medencét építettek a
Hullámfürdôben, és egy sor közút,
víz-, gáz- csatorna építését fejezték
be. Döntés született a Misina tetôn lé-
tesítendô TV toronyról, iskolák, óvo-
dák, bölcsôdék építésérôl, köztéri
szobrok felállításáról. 1973–1976 kö-
zött a Csontváry, Martyn, Vasarely,
Uitz Múzeum megnyitásával a Kápta-
lan utcában a már ott lévô Zsolnay
kiállítás folytatásaként megszületett a
„Múzeum Utca”. Létrejött a Pécsi Ga-
léria, új szárnnyal bôvült az Egyetemi
és a Megyei Könyvtár, az új Kertvá-
rosban felépült a Nevelési Központ.
Az 1980-as években a Városi Könyv-
tár kapott új épületet, s kiegészült a
Múzeum Utca Nemes Endre és
Schaár Erzsébet mûveinek kiállításá-
val. Napjainkban Pécs Nemzeti Szín-
háza, az egyetem intézményei és
könyvtára, a megye levéltára, könyv-
tára és múzeumi szervezete mind
egységesek abban, hogy a helyinél
messze túlmutató, regionális, eseten-
ként nemzetközi jelentôségük van. Itt
készül a megye lapja, az Új Dunántú-
li Napló. Itt hozták létre az elsô in-
gyenes reklámújságot, az Extrát. A
Magyar Televíziónak független híra-
dó-szerkesztôsége, és körzeti, nem-
zetiségi stúdiója van Pécsett. A Bara-
nya TV 1993-ban alakult, a régió 69
településén vehetôk adásai. A Ma-
gyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzeti-
ségi Stúdiója Dél-Dunántúl számára
szolgáltat mûsorokat, a Dráva és a
Zengô-Fordan Rádiók pedig kereske-
delmi adók. A rendszerváltás óta fo-
lyamatosan változik a város képe: üz-
letházak, reprezentatív bankok épül-
nek és újjászületnek régi, elöregedett
utcák, városrészek. Az egykori kisvá-
ros ma már csak a belváros nyüzsgô
gyalogos forgalmával ôrzi délies, me-
diterrán jellegû hangulatát.
PÉCS 25
Pécsi pillanat A BELVÁROS
Négyszögbôl domborul a Pécs, a mûemlékek és a múzeu-
kupola, mok városa – szokták mondani, és
félhold, kereszt megké- hogy valamelyest igaz ez a kijelentés,
kült fénybe karcol, annak jórészt oka a város mûemléki
hegyoldal lenget ferdült – történelmi atmoszférája, a magyar
hátteret, városokhoz képest sok köztéri alko-
motor, gyerekszáj tása és a mûvészet, a társadalom, a
dzsessz-zsivajt kavar, természet múltját ôrzô múzeumok
harang kondul, száma.
eget hasít riadt galamb- Pécsett a történelem legkorábbi
csapat: korszakaitól kezdve láthatóak a tele-
fejét fölkapja Hunyadi pülést megformáló civilizáció nyo-
lova mai. A legrövidebb idô alatt a fôtér
körül elrendezôdô, illetve a kelet –
(Lovász Pál) nyugati fôutcán lévô házakat ismer-
heti meg a Pécsre látogató. A város
történelmének méltó tükre, amit a
Széchenyi tér kínál: a McDonald’s dé-
len, egy historizmust szecesszióban
feloldó városháza földszintjén; észa-
kon egy római sírkert hangulata az
Egyetemi Könyvtárral szemközti sar-
kon; a tér közepén Szentháromság-
szobor és Hunyadi János lovas szob-
ra; körben a Nádor szálló és a Cisz-
tercita Gimnázium, híres cukrászda,
régészeti múzeum és bíróság, a Mû-
vészetek Háza és szerkesztôség, párt-
Borrendek iroda, kávéház. Mindezek páratlanul
a Dzsámi elôtt értékes történelmi keretben jelennek
26 PÉCS
meg, s mögöttük még egy sejthetô di-
menzióban rejtôzik a történelmi múlt
kiásatlan titkaiból is jó néhány. Neve
1864 óta Széchenyi tér. Korábban ide
ömlött négy irányból négy kanális
vize, ezért Négycsatorna utcának
is hívták. A németek Dreifaltigkeit
Platznak, a latin mûveltségûek
Forumnak, a magyarok városi
„piarcznak” mondták.
Az egykori piacon, ahol a század
elején a környezô falvakból jött, szí-
nes népviseletbe öltözött asszonyok
árulták portékájukat, ma is tanúi le-
hetünk népmûvészeti vásároknak és
vigasságoknak. Ilyen például a Hús-
vétvárás, amelyet minden évben a
húsvét elôtti hétvégén itt rendeznek
meg országos tojáshímzô bemutató-
val és vásárral. Az idelátogatók a
helyszínen figyelhetik meg a hímes-
tojás festését s a legszebbekbôl ked-
vükre vásárolhatnak is. Itt tartják
minden év szeptemberében a Pécsi
napok alkalmával a Szôlô és Bor
Ünnepét, kirakodóvásárral, szüreti
felvonulással és a híres baranyai bo-
rok kóstolójával. Mindezekrôl elôze-
tesen érdeklôdni lehet a Baranya Me-
gyei Kulturális és Idegenforgalmi
Központnál, Széchenyi tér 9. sz. Tel.:
72/211-600 (Húsvétvárás), valamint a
Pécsi Kulturális Központ Információs
Irodájában, Széchenyi tér 1. sz. Tel.:
72/310-783 (Szôlô és Bor Ünnepe). A
tér azonban akkor is mozgalmas,
amikor nincs ünnepi rendezvény.
Egyetemisták, turisták népesítik be,
nyáron amolyan találka- és beszélge-
tôhely. A fiatalok felülnek a teret
övezô támfalra, az idôsebb pécsi
polgárok, ahogy magukat a szôlôtu-
lajdonukról nevezik: a tükék, a Király
utca elôtti sarkon, a „köpködôn” áll-
dogálnak, és megtárgyalják a napi
eseményeket.
A tér közepén emelkedik a
Szentháromság emlékmû. Terve-
zôje: Kiss György szobrászmûvész,
építész tervezôje: Lang Adolf volt. A
ma látható emlékmûvet korábban,
egymást követôen két másik elôzte
meg. Az elsô felállítását 1713-ban ha-
tározták el, a Pécs városát sújtó pes-
tisjárvány áldozatainak emlékére. A
második változat az 1739–40. évi jár-
vány után 1750 körül készült, a ko-
rábbinál gazdagabb kiképzéssel. A
harmadik, a napjainkig fennmaradt
szobor felszentelése 1908-ban volt.
Mivel anyagát, a mészkövet, a
szennyezett levegô erôsen rongálja,
idôszakonként tisztítani, restaurálni
kell. Ezt a munkát 1997-ben végezték
el, így napjainkban teljes szépségük-
ben láthatók Szent Sebestyén, Szent
Rókus és Páduai Szent Antal, Mária
(az immaculata), valamint az Atya és
Fiú szoboralakjai. Újra aranyozták a
csúcson lévô Szentlélek-galambot. Az
emlékmû körül minden évszakban
galambok szálldosnak, a szelíd ma-
darakat a pécsi polgárok morzsával
etetik, s szaladgáló kisgyermekek kí-
sérelik meg elkapni a fel-felröppenô
galambcsapat valamelyikét. Mindez
idilli békét sugall a Szentháromság-
szobor pihenô padokkal is övezett
belsô terén. A Széchenyi teret két
részre tagoló átjáró útszakasz (autó-
parkoló) mögött, az egykori Szent
Bertalan plébániatemplom helyén Pécsi panoráma
épült fel a török dzsámi 1543–46
között. Építtetôje Gázi Kászim ké-
sôbb budai pasa volt. Evlia Cselebi,
török krónikás nagy lelkesedéssel di-
csérte egy századdal késôbb e temp-
lom szépségét: „Gázi Kászim pasa
dzsámija igen tetszetôs és szép, ezért
nagy sokaság látogatja. Kupolái kékes
kôbôl vannak. Hosszában és szélessé-
gében száz lépés. Mûvészi mimberje,
mihrábja, a müezzinek mahfilja és
egy drágakövekkel kirakott kürszije
van, melyet szóval elmondani és leír-
ni nem lehet. Egy kerekes magas ku-
polája van. Olyan szép és nagy ez,
mint Isztambulban a Szelim szultán
dzsámijának kupolája... Délkeleti aj-
tójának jobb- és baloldalán, az oldal
szofák fölött lévô hat végsô oszlopon
két kékes festésû kupola van. Minaret-
je igen magas és mérnökileg van elhe-
lyezve...” A dzsámi épségben maradt
a város visszafoglalásakor. Ekkor a
jezsuiták kapták meg és templomuk-
nak használták. 1702-ben, majd 1766-
ban átalakították, elbontották az elô-
csarnokot és a minaretet, ami az épü-
let jobb sarkán az elôcsarnok támfa-
lához csatlakozott. 1939–42 között az
átalakítások és a késôbbi hozzáépíté-
sek falai közül kibontották a dzsámit,
de ezzel egy idôben toldották hozzá
PÉCS 27
Széchenyi tér
A tér a Tanácsháza ablakából:
akár a hangyaboly; nyüzsögve
lót-fut,
furakodik, vagy únottan
téblábol
az ember ember hátán;
mint tojótyúk
fireg-forog, ki másikat elôzne
s pont nekimegy;
a megafon recsegve
zendít az ismert
Strauss-keringôre,
utána fox jön pattogó ütemben;
csepp szünet nélkül,
forrásként bugyogva
folyik a térre a sok
keskeny utca;
az autóbusz szinte már
lerogyva
fékez, pohos bogárként mászik;
futva
osonnak el a gyík-futású taxik;
izzad a török-templom
kupolája,
a Nádor ablakában Bak-sör
habzik;
a kirakatok mi mindent
kínálnak!
– hogy illenék rám az a csinos
nyári
öltöny! – s a cipô az aszfaltra
lépne,
a barokk-Szentháromság
figurái
hunyorognak a nyáreleji
fényben;
gatyásgalambok tarka
karneválja
suhan a rôt-fényes tetôk felett;
néhány barátkozóbb leszáll,
egy lányka
morzsolgat nekik puhakenyeret.
(Pákolitz István)
28 PÉCS
északon a ma is meglévô félköríves
építményt. A dzsámi imafülkéje (mih-
rábja) a délkeleti fal tengelyében lát-
ható, festése rekonstrukció. Ettôl bal-
ra és jobbra Allah és Mohamed nevé-
nek felirata figyelhetô meg. Sztalaktit
boltozata, szamárhátíves ablakai a
keresztény templom hangulatában
érdekesen idézik fel a török építészet
sajátosságait. Szenteltvíztartói török
mosdómedencék voltak.
A tér délkeleti sarkában áll Pátzay
Pál szobrászmûvész alkotása: Hu-
nyadi János, a törökverô hôs lovas
szobra. A szobor bronzból, a talap-
zat mészkôbôl készült. 1956-ban állí-
tották fel, Hunyadi János halálának
500. évfordulóján. Pécs városa a
szobrot ajándékba kapta a Népmûve-
lési Minisztériumtól – ez idôben a
köztéri alkotásokat központi pénzbôl
készítették és hasonló módon dön-
tötték el, hol állítsák fel azokat. A
Hunyadi-szoborra kiírt pályázatra
1951-ben 64 mûvész jelentkezett, kö-
zülük az I. díjat és a kivitelezés lehe-
tôségét Pátzay Pál nyerte el. A mû a
korszak elôírásosnak számító realista
megfogalmazásában készült, attól
kissé eltérôen, stilizált, sima felüle-
tekkel. A hivatalos kritika dicsérte, a
szakmai vélemények nem jutottak
felszínre. A pécsiek azonban maka-
csul, hosszú idôn át bírálták a szobor
elhelyezését, amihez éppúgy maka-
csul ragaszkodott az alkotómûvész,
aki sehol másutt, mint a Széchenyi té-
ren tudta azt elfogadni. A város és a
párt akkori vezetôi hajlandók lettek
volna lebontani a Szentháromság
szobrot, mert ôk viszont Hunyadit a
tér közepén akarták látni. Végül a
mûvész ésszerû és meggyôzô elvei
diadalmaskodtak és a szobor a mai
helyére került. Így a dél felé lejtô té-
ren, a magas talapzaton a szobor
minden irányból jól szemlélhetô. Ol-
dalnézete a Hunyadi út tengelyében
kikerüli a Dzsámit, mint a téren ural-
kodó hátteret, ellensúlyozza a Szent-
háromság-szobor magasba nyúló
obeliszkjét, ezzel egyensúlyt teremt
és a figyelmet is magára összponto-
sítja. Napjainkra a Hunyadi lovasszo-
bor a városközpont, a Széchenyi tér
jellemzô szimbóluma lett.
A dzsámitól délre, a tér délkeleti
lejtôjén emelkedik a tornyos Város-
háza. A szabad királyi város státuszá-
nak elnyerése (1780) után, 1830–34
között Bécsbôl hozatott tervek alap-
ján, Piatsek József vezetésével épült
fel. Avatásán Mathias Pirger, Pécs vá-
ros fôbírája félig német, félig magyar
beszédben nyitotta meg a közintéz-
ményt. 1848-ban itt fegyverezte fel a
város fiatalságát Jellasich János pol-
gármester. A század második felének
népesedési robbanása nyomán a
közigazgatási feladatok megkövetel-
ték egy új városháza felépítését.
1896. július 30-án egy véletlen ese-
mény is meggyorsította az új elkép-
zelések valóra váltását. A városháza
földszintjén, Köszl János vegyeske-
reskedésében – gondatlan szivarozás
miatt –, felrobbant a vadászfegyverek
számára tárolt lôszer, ami akkor a vá-
ros egyik legnagyobb tömegszeren-
csétlenségét okozta. 1898 novembe-
rében a közgyûlés határozatot hozott
az „egész városháza újjáépítésérôl”.
1905-ben elkezdték a régi lebontását.
Az új városháza a réginél négyszer
nagyobb telken fekszik, négy utca
határolta tömb. Az építésnek áldoza-
tává vált egy barokk és egy copfstílu-
sú ház és egy középkori templomto-
rony is. A pályázat érdekessége, hogy
a magyar Jugendstil legjelentôsebb
építésze, Lechner Ödön és az elsô dí-
jas Alpár Ignác tervét is mellôzve a
pályázatot a prágai születésû, osztrák
Lang Adolf nyerte meg. Belsô teré-
ben számos részlet megmaradt a ko-
rábbi, klasszicizáló városházából.
 A Városházától délre, a Munkácsy
Mihály utca sarkán (Széchenyi tér 2.)
találjuk a franciás jellegû, romantiku-
san historizáló Lóránt palotát, me-
lyet 1883-ban Förster bécsi építész
tervezett. Építése során egy elbontott
falban találták meg az egykori pécsi
egyetem valószínûsíthetô címerét.
Ebben a házban szerelték fel az elsô
pécsi felvonót.
Városképi szempontból szinte
mindegyik épület értékes, ami a fôté-
ren található. Bár stílusban különböz-
nek, arányaikkal, mértéktartó dísze-
ikkel mégis egységes építészeti kör-
nyezetet alkotnak. Pécsrôl szólva
Evlia Cselebi, még negyvenhét csor-
gókútról emlékezett meg. Ma már
nincs meg az a kút sem, ami a régi
metszeteken a Szentháromság-szobor
mögött látható. De a tér déli részén
emléket állít a régi pécsi kutaknak az
eozinmázas Zsolnay-kút, amelyet
Pilch Andor tervezett 1912-ben, a
nagyszentmiklósi kincs elemeit feli-
dézve. Felállítására csak 1930-ban ke-
rült sor. A négy méter magas kút
négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgó-
ból folyik a víz az íves medencébe. A
kutat a város és a Zsolnay gyár címe-
re díszíti, a káva négy oldalán pedig
felirat olvasható:
„ZSOLNAY VILMOS EMLÉKKÚTJA
LEGYEN ÖRÖK SZEMTANÚJA
PÉCS VÁROS VIRULÁSÁNAK
LAKÓI BOLDOGULÁSÁNAK”
A kút mögött van az Irgalmas
rend temploma és kórháza. Az
egyhajós kis templomot a XVIII. sz.
elején építették. Mai homlokzata az
1887–91. évi átépítés eredménye. A
templom belsô terében 1908-ban
Graits Ede pécsi festô Tiepolo máso-
latokat készített. Orgonája a pécsi
Angster gyárban készült. A templom-
hoz rendház és kórház is épült, ez
utóbbit 1940–44 között bôvítették.
Az „Elefántos Ház” tömbje a
Széchenyi tér délnyugati sarkán, Pécs
város történeti belvárosának lehetsé-
ges rehabilitációját szemléletesen
példázza. Egykor több híres pécsi
család lakott e házban. A tömb egyes
elemei, a változatos építészettörténe-
ti múltra visszatekintô épületek az
1960-as évekre olyan rossz állapotba
kerültek, hogy felújításuk elkerülhe-
tetlen mûemlékvédelmi és városépí-
tészeti feladat lett. A rekonstrukció
során rendre felszabadultak a ven-
déglátás és kultúra szolgálatára hiva-
tott épületrészek. A hajdani Hoitsy-
és a Piatsek-ház belsô tereiben mû-
ködik ma a Mûvészetek Háza. A
tömb épületeinek integrációja után
ez ad otthont az írószövetség, a zene-
mûvészeti és a képzômûvészeti szö-
vetségek helyi szervezeteinek is. A
ház mûködését, színvonalas prog-
ramjait két elôadóterem és a padlás-
ból átépített szép, belsô terû kiállító-
terem biztosítja. Klubja a pécsi mûvé-
szek rendszeres találkozóhelyéül
szolgál. Mûsorain koncertek, irodalmi
estek, díjnyertes filmek, kiállítások
szerepelnek, kitûnô mûvészek és
szakemberek közremûködésével.
Magasrangú személyiségek fogadásá-
ra, exkluzív konferenciák megrende-
zésére igénybe vehetô a ház repre-
zentatív „festett szobája”, mely a me-
gyei múzeum gyûjteményébôl letétbe
adott XVIII–XIX. századi bútorokkal
és festményekkel berendezve idézi
fel Pécs polgárosodásának legkoráb-
bi korszakát (Címe: 7621 Pécs, Szé-
chenyi tér 8 sz. Tel.: 72/315-388).
E tömbben kapott még helyet di-
vatház, vendéglô, kaszinó, cukrászda
és egy sor kisebb üzlet is. Egyedi,
szép példája annak, hogyan elégít-
hetnek ki a történelem korábbi mo-
numentumai új városi funkciókat. Ér-
demes betekinteni az épület három
irányból megközelíthetô udvarába,
PÉCS 29
 a Hild udvarba is, amely átjárhatósá-
gával a tér és a hozzá kapcsolódó ut-
cák gyalogos forgalmát segíti, és ahol
idônként zenés programokat szervez-
nek. A jellegzetesen századfordulós
eklektikát szépen példázza az egyko-
ri pécsi Takarékpénztár Zsolnay ke-
rámiával díszített épülete, a Széche-
nyi tér nyugati oldalán. 1898-ban
épült, földszintjén kapott helyet a
Royal Kávéház. Most az ugyanilyen
nevû kávéház a másik oldalon, a Ki-
rály utca bejáratánál van. 1950–1979
között itt mûködött Baranya Megye
Tanácsa. A különbözô kulturális in-
tézményeket idôszakosan befogadó
épület hamarosan ismét a „megye há-
za” lesz.
Mielôtt továbbmennénk a Szé-
chenyi téren észak felé, a „megye há-
za” és az elefántos házzal szembeni
sarkon feltûnik a Szerecsen Patika.
Korábbi tulajdonosa szerint Sipôcz
patika néven is ismert. Neorokokó
bútorzatával 1897-ben nyílt meg, de
ezen a helyen már 1764-ben is volt
gyógyszertár. Ma is rendeltetésének
Zsolnay pirogránit megfelelôen mûködik, s az itt beren-
díszkút a Jókai téren dezett Patika Múzeum is látogatható.
Az épület homlokza-
tán, a patika bejárati
ajtaja feletti kis fülké-
ben szerecsen szobor
áll, az ajtó feletti fal-
mélyedésben pedig
Sipôcz István gyógy-
szerész neve olvasha-
tó. A belsô berende-
zés bútorzata 1897-bôl
való. Virágokkal díszí-
tett mázas kerámia be-
tétlapjai a Zsolnay
gyárban készültek és
Zsolnay kerámia a kö-
zépen lévô ivókút is,
amelynek tetején kis
szerecsenfiú szobra
30 PÉCS
áll. Ennek alkotója a késôbb Ameriká-
ban híres szobrászmûvészként ünnepelt
Zsolnay Gyula, az elsô gyártulajdonos,
Zsolnay Ignác fia. Az 1990-ben létreho-
zott Patika Múzeum a gyógyszertárból
nyíló hátsó termekben tekinthetô meg.
Itt a Pécsett és a megyében lévô gyógy-
szertárakat egy 1941. évi térkép ismerte-
ti, egykori nevükkel, alapítási évvel.
Láthatók régi gyógyszerészeti könyvek,
kis könyv alakú dobozban házi-patika,
a mérés, a gyógyszerkészítés eszközei,
porcelán és fajansz állványedények. E-
zek tájékoztatnak az egykori, igen gaz-
dag ismeretekkel bíró gyógyszerészet
múltjáról, amikor a gyógyszereket még
a patikusok maguk készítették el.
Tovább haladva az Elefántos ház
mellett eljutunk az intim hangulatú
Jókai térre. Öt utca torkollik ide,
melyek között a gyalogos forgalmat,
a kis üzletekkel, a kirakodó kereske-
dôk árukínálatával tarkított sétáló ut-
ca, a Ferencesek utcája biztosítja. A
tér közepén csorgó-kút vize szolgálja
nyáron a szomjazókat. A kutat
Gazder Antal, a Zsolnay gyár iparmû-
vésze tervezte, a Zsolnay gyár készí-
tette mázas pirogránitból 1968-ban,
cégbejegyzésének és modern gyárrá
alakításának száz éves évfordulóján.
A térrôl dél felé kivezetô, sûrû autós-
forgalommal terhelt keskeny Jókai ut-
cában találjuk a Postapalotát, a vá-
ros fôpostáját. A Balás Ernô tervei
alapján épült reprezentatív épület te-
tején, homlokzatán ugyancsak a
Zsolnay gyár színes, mázas kerámiái
csillognak. Díszei: a posta munkáját
jelképezô, fülkében álló alakok és a
körülfutó frízek.
A Postapalota és környéke alatt
rejtôzik az egykori, római kori város-
központ, amelynek épületmaradvá-
nyaira több ízben rátaláltak a régé-
szek az épülô, új házak alapozásai-
nál. Az újabb építkezéseknél, ahol
erre lehetôség nyílik, bemutatják a
„római szint” maradványait. A Jókai
utca 11. és a Teréz utca 11–13. sz. kö-
zötti háztömbben lévô Római-ud-
var, a megôrzött falak között dom-
bormû másolatokkal, oszlopokkal, és
a modern épületek kiképzésével a
római lakóházak hangulatát adja
vissza. A Rákóczi út 46. sz. Kereske-
dôk Háza is azt dokumentálja, hogy
miként élhet együtt a mozgalmas je-
len a történeti múlt emlékével. A ró-
mai falak között és a felettük épült
modern házban 65 üzlet kapott he-
lyet. Ajándéktárgyakat, festményeket,
lakásdíszítô tárgyakat kínálnak itt sok
egyéb, a turisták érdeklôdésére szá-
mító áru mellett.
Visszatérünk a Széchenyi térre,
ahol a Dzsámitól nyugatra emelkedik
a ciszterci rend Nagy Lajos Gimná-
ziuma. Az épület, mely a monumen-
tális igényû, pécsi barokk építészet
jelentôs korai emléke, 1710 után léte-
sült, jezsuita majd ciszterci rendház
és iskola volt. 1868-ban épült hozzá a
déli szárny, 1935–36-ban pedig a Ja-
nus Pannonius utca felôli bôvítés.
A gimnázium udvarán nyáron uszoda
mûködik (bejárata a Ciszterci köz
felôl).
Ugyancsak a gimnázium épületé-
ben és a Ciszterci köz bejáratánál
tekinthetjük meg a Pécsi Galériát,
amelyet egy nagyméretû, kétszintû,
boltíves pincébôl alakítottak át repre-
zentatív kiállító teremmé.
1977-ben történt megnyitása óta a Galé-
ria vezetôje, Pinczehelyi Sándor, Mun-
kácsy-díjas grafikusmûvész küldetés-
ként vállalta a helyi és országos, vala-
mint nemzetközi kortárs képzômûvé-
szet folyamatos bemutatását. A festé-
szet, szobrászat, grafika, iparmûvészet,
fotómûvészet és építészet legfrissebb
tendenciáival ismerkedhet meg a láto-
gató az évente mintegy tíz-tizenkét
alkalommal megrendezett idôszakos ki- A Postapalota
állításokon. Egyedülálló a Galéria tevé-
kenysége a plakát mûfajának rendsze-
res bemutatásával. Az elmúlt esztendôk-
ben az Egyesült Államoktól Japánig szá-
mos híres plakátmûvész és alkotócso-
port mûvei szerepeltek itt. A Galériában A Postapalota
rendezik évente váltakozóan az Orszá- homlokzatának
gos Kisplasztikai és a Kerámia Bienná- fô látványossága:
lékat. A Pécsi Galéria sikeres tevékeny- a tetôbôl középen
sége további helyet igényelt, így 1984- kiemelt oromdíszes,
ben a város vezetôi átadták számára a háromszögletû mezô-
Szent István tér 4. sz., igényesen felújí- ben elhelyezett címer,
tott házat. Ez a Pécsi Kisgaléria, ahol melyet két oldalról
az elôbbivel párhuzamosan rendezik a angyalok tartanak,
különbözô idôszakos kiállításokat. s fölé a magyar
(Nyitva: kedd kivételével, mindkét he- koronát emelik.
lyen, naponta 12–18 óráig, szombaton A Zsolnay gyárban
10–18 óráig. Tel.: 72/210-436 és készült címert az
72/315-623) ötvenes években, az
eltávolítás veszélye
A tér északi oldalán, a dzsámi miatt a posta dolgozói
mögött, találjuk a Régészeti Múzeu- bádoggal fedték be,
mot (a Janus Pannonius Múzeum Ré- s attól csak a
gészeti Osztályát.) A klasszicizáló ba- rendszerváltás után,
rokk épületet 1940-ben vásárolták a közelmúltban
meg a Vármegyei Múzeum számára. szabadították meg.
A háború után 1950-ben itt nyitották Így azt épségben
meg az ország elsô modern régészeti megôrizték
kiállítását. a kritikus években.
PÉCS 31
 A gyûjtemény legfontosabb leletei: a
zengôvárkonyi újkôkori temetô, Pécs-
Jakab-hegy vaskori földvár- és halom-
sírmezô, valamint Sopianae város és te-
metôjének ásatásaiból kerültek felszín-
re. Országos jelentôségû emellett a Du-
naszekcsôn talált Marcus Aurélius bronz
szoborportré, valamint a pécs-üszögi
hun aranylelet. Az ásatások és tudomá-
nyos kutatások eredményeit a „Baranya
megye története az ôskortól a honfogla-
lásig” címû, 1970-ben rendezett kiállítá-
sa mutatja be. A zengôvárkonyi neo-
litikus temetô festett edényei és agyag-
szobrocskái mellett láthatók itt többek
között mészbetétes kerámiák, bronzesz-
közök, az ásatáskor eredeti állapotában
„in situ” megôrzött sír, a halott mellé he-
lyezett edényekkel; egy i. e. 1650 táján
létezett telep családi házának makettje;
római kori edények, illatszeres üvegek,
pénzek istenszobrok. Itt állították ki a
pécsi ókeresztény sírépítmények, a há-
rom- és hétkarélyos temetôkápolnák
makettjeit is. A népvándorlás korát igen
gazdag arany és ezüst ékszerek, koron-
gos fibulák, kerámiák képviselik a kiál-
lításon. A honfoglaló magyarok hosszú
vándorlásának útvonalát és a betelepü-
lést térkép magyarázza. Kiemelkedô le-
let e korból a tárolóban látható X–XI.
századi díszes, csúcsos sisak, mely
egyedülálló a magyarországi emlék-
anyagban. Mellette aranyozott, ezüst ve-
reteket, szablyát, kardot láthatunk, a
honfoglaló magyarok, lovas harcainak
eszközeit. Az épület mellett, a múzeum
kertjében a római kor kôemlékei, felira-
tos sírkövek, szarkofágok láthatók.
(A kiállítás nyitva hétfô kivételével na-
ponta 10–18 óráig.)
A fôtér északnyugati sarkán nyílik
és vezet észak felé a Szepesy utca.
Legfôbb látnivalója a Janus Panno-
nius Tudományegyetem Központi
Könyvtára (az Egyetemi Könyvtár),
amely a híres Klimo Könyvtárat is
32 PÉCS
magába fogadja. Szepesy Ignác püs-
pök építtette Piatsek József pécsi
mérnökkel a népies klasszicizmus-
hoz közelálló, rusztikus, mégis ne-
mes szerkezetû palotát. 1832-ben
költöztették ebbe az épületbe Klimo
György nyilvános, püspöki könyvtá-
rát, amely 1751-tôl a püspöki palotá-
ban volt. A XIX. században a 33 ezer
kötetes kollekció 8 kódexszel, 27 db.
XV. századi ôsnyomtatvánnyal, hét-
száznál is több régi, magyar könyv-
vel, a magyar mûvelôdéstörténet gaz-
dag forrása. Klimo mindent megvásá-
rolt, ami kora mûveltségében emlí-
tésre méltó volt. Így olvashatóak
Montesquieu, Diderot könyvei, a
Nagy Francia Enciklopédia kötetei és
megannyi izgalmasan érdekes termé-
szettudományi alapmû a XVIII–XIX.
századból. A könyvtár mai anyaga az
egyetemi hallgatók tanulmányait se-
gíti és a város tudományos dolgozói-
nak kutatásait szolgálja.
Mivel a pécsi egyetemek a város
különbözô pontjain, számos meglévô
épületben kaptak helyet, városnézô
séta közben megtekintésük lehetet-
len. Ezért az egyetemhez minden te-
kintetben szorosan kapcsolódó Egye-
temi Könyvtárral együtt szólunk az
egyetem történetérôl. V. Orbán pápa
I. (Nagy) Lajos király kérésére enge-
délyezte Pécsett az egyetem alapítá-
sát, mivelhogy a várost a király erre a
célra igen alkalmas helynek tekintet-
te. Jóváhagyta a különbözô fakultá-
sok felállítását, de talán a párizsi
egyetem érdekeit tartotta szem elôtt,
amikor a teológia oktatásához nem
járult hozzá. Az egyetem felügyelôje-
ként jelölte meg a püspököt, vagy
annak vikáriusát, körülírta a pro-
fesszorok és a diákok kiváltságait és
azt is elrendelte, hogy az egyetemet a
mindenkori magyar király tartozik
fenntartani. Az európai egyetemek
között Prága (1348), Krakkó (1364),
Bécs (1365) után 1367. szeptember
elsején írta alá Viterboban a pápa a
Pécsi Egyetem alapító okiratát. Az ala-
pítást valószínûleg Vilmos püspök
járta ki a királynál. Manapság tudo-
mányos vita folyik arról: hol lehettek
az egyetemnek a fakultásai, s milyen
rendi tanító hagyományok szûrôd-
hettek az egyetemalapítást követô
néhány évtized munkájába, – amed-
dig egyáltalán fennállt ez az intéz-
mény. Izgalmas vita folyik az egye-
tem címere körül is. Egymás mellett
több álláspont is létezik azzal kap-
csolatban, hogy az egyik címer talán
a Vilmos püspököt megelôzô Mikló-
sé lenne, vagy hogy a pécsi domini- A Klimo gyûjtemény
kánusok címere lenne az eredeti,
A Klimo könyvtár
melyre a mai címerváltozat visszau-
tal. Orbán pápa neve megjelenik
még egyszer, amikor levélben utasít-
ja Cato bécsi prépostot, hogy a pécsi
egyetemen kánonjogot tanuló Pál,
szebeni prépostot avassa doktorrá.
A pécsi egyetem az alapítást kö-
vetôen – nem tudni miként – eltûnt.
Századokon át voltak formációk,
szándékok, deklarációk, melyek egy
új egyetem létrehozásával kacérkod-
tak, ezek azonban rendre sikertele-
nek maradtak. Az elsô sikeres akció
ennek érdekében csak a XX. század
elején válhatott valóra.
A szerb megszállást követôen a
város vezetésének egyik legfonto-
sabb célja, feladata volt az egyetem
Pécsre helyezése. Az 1921. évi XXV.
törvénycikk rendelkezett a pozsonyi
Erzsébet Tudományegyetem egyes fa-
kultásainak Pécsre helyezésérôl. A
városnak rendkívüli nehézségeket je-
lentett az egyetem helyének biztosí-
tása. 1922 márciusában a miniszterel-
nökség ígéretet tett arra, hogy az
egyetem céljaira hadapródiskolát és
más katonai létesítményeket fog át-
adni. Májusban azonban kiderült,
hogy a Honvédelmi Minisztérium

PÉCS 33
Itt kell elmondanunk nem járul hozzá a katonai létesítmé-
tájékoztatásul, hogy nyek átadásához, inkább középisko-
a Káptalan utcában, lák, tornacsarnok és kórház igénybe-
az úgynevezett vételét javasolta. A városatyák egy
„Múzeum utcában” része ezután elállt az egyetem létesí-
lévô, valamint téséért folytatott harctól. A vezetés
a Széchenyi téren, többsége azonban minden áldozatot
a Rákóczi úton és meghozott ez intézménynek a Pécsre
a Felsômalom utcában kerüléséért, és a város igen komoly
található „Múzeumok” áldozatok árán is érvényesítette joga-
mindegyike it. Szükségelhelyezésben, de létre-
a Baranya megyei hozták az egyetemet, ezért a folya-
Múzeumigazgatóság matos fejlesztés kérdése állandóan
felügyeleti körébe tartozó napirenden volt, amit a kormány ren-
Janus Pannonius delettel is támogatott. Ennek ellené-
Múzeum (JPM) része, re: a városnak telkeket, 1923-ban 3
annak egy-egy millió koronát, 1931-ben 700 000
kiállítóhelye. pengôt is fel kellett ajánlania a nagy
A Káptalan utcában cél elérése érdekében, ami csak köl-
az 1970-es évek elejétôl csönök felvételével vált lehetségessé.
létesült kiállítások sora A telek a mai BAT Dohánygyártól
eredményezte a nem északra lévô tömb egyetemi épülete-
hivatalos, de általánosan inek elhelyezését biztosította.
használt „Múzeum utca” 1923-tól bölcsészeti, hittudomá-
elnevezést. nyi, jogi és orvosi képzés folyt itt.
A JPM-nek öt osztálya 1941-ben a bölcsészeti kar átkerült
van (Régészet, Néprajz, Kolozsvárra. 1951-tôl az orvosi kar
Képzô- és Iparmûvészet, önállóvá vált, a Pécsi Tudomány-
Természettudomány, egyetem ezzel egy karúvá lett, csak
Várostörténet), ezek jogi képzés folyt. 1975-ben szervez-
tudományos dolgozói ték meg a Közgazdaságtudományi
tervezik, gondozzák Kart, mely korábban (1970-tôl) a bu-
a különbözô dapesti Közgazdaságtudományi Egye-
„Múzeumokat”, tem kihelyezett tagozataként mûkö-
azaz a kiállításokat. dött. 1982-ben a Tanárképzô Kar és a
A JPM igazgatója volt pécsi Tanárképzô Fôiskola okta-
egyben a Baranya tói gárdáját összevonták. A négy ka-
Megyei Múzeumok rú egyetem 1992-ben jött létre, ami-
szervezetének kor a Tanárképzô Kar helyén önálló
igazgatója is. Bölcsészettudományi és Természettu-
dományi Kar alakult. A Janus Panno-
nius Tudományegyetem 1995-ben a
Pollack Mihály Mûszaki Fôiskola Kar-
ral bôvült, majd 1996 januárjában
megalakult a hatodik kara, a Mûvé-
szeti Kar. Az öt egyetemi és fôiskolai
intézményben közel kétezer oktató
tanít több mint tízezer diákot.
34 PÉCS
A Janus Pannonius Tudomány-
egyetem hat karral mûködik: Állam-
és Jogtudományi Kar, Bölcsészettu-
dományi Kar, Közgazdaságtudomá-
nyi Kar, Mûvészeti Kar, Mûszaki Fôis-
kolai Kar, Természettudományi Kar.
A Pécsi Orvostudományi Egyetem az
Általános Orvostudományi és a Fog-
orvostudományi Szakok mellett
Egészségügyi Fôiskolai Karral bôvült,
a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôisko-
la Pécsi Tagozata és a közelmúltban
létrejött Püspöki Hittudományi Fôis-
kola és Papnevelô Intézet önálló in-
tézményekként mûködnek.
Az egyetem napjainkban újra
meghatározó szerepet játszik a város
tudományos és kulturális életében.
Számos mûvészeti, kulturális rendez-
vény, tudományos konferencia, nyári
egyetemi kurzusok megrendezése
kötôdik a felsôoktatási intézmények-
hez.
Ezek között talán a leglátványo-
sabb rendezvényük az Egyetemi Na-
pok keretében zajlik. Kétévente már-
ciusban (legközelebb 1999-ben) egy-
hetes kampányt folytatnak a „diák-
rektor” megválasztásáért, több fordu-
lós versenyben. Jelöltet minden kar
állíthat. A program a Széchenyi téri
felvonulással kezdôdik. A jelöltek és
pártfogóik, híveik, valamely kor ru-
házatába öltözve táncolnak és beszé-
deket mondanak különbözô csopor-
tokban egymást követve. A verseny –
amelyet zsûri bírál el – második for-
dulója az egyetemen zajlik. Ott a
küzdô felek mindegyike berendez
egy termet, a választott kort jellemzô-
en. Végül a program befejezéseként,
a harmadik fordulóban színdarabot
adnak elô, melyet bál követ. Ez a gá-
laest, eredményhirdetéssel. Az Egye-
temi Napok igen vidám hangulatot
kölcsönöznek a városnak, amelynek
lakói érdeklôdéssel kísérik a versen-
gés folyamatát.
 Az egyetem kollégiumai a vá- Itt kapott helyet az 1928-ban lét- A Janus Pannonius
rosban többfelé, az egyes karok kö- rejött gyári múzeum, ami 1951-ben Múzeum 1951-ben
zelében vannak, s összesen mintegy került állami, múzeumi kezelésbe. a Pécsi Majorossy Imre
2 500 hallgatónak nyújtanak szállás- Múzeum és a Baranya
helyet. A nagyobbak az 1970–80-as A város legrégibb lakóházában 1955- Vármegyei Múzeum
években épültek 3–4 ágyas szobák- ben megnyílt kiállítás tevékenységének egyesítésével jött létre.
kal. 1994-tôl a régió településeinek kezdeteitôl bemutatja a Zsolnay gyárat, Elsô igazgatója
támogatásával az önkormányzat is a Zsolnay családot, a tervezômûvészek dr. Dombay János
mûködtet kollégiumot. A hallgatók munkásságát. régész, a Vármegyei
öntevékeny mûvészeti csoportokban, Láthatók itt Zsolnay Vilmos és lányai: Múzeum igazgatója lett.
klubokban tevékenykedhetnek, a Teréz és Júlia, valamint a gyárban dol- A mai pécsi Múzeumot
kollégiumokban könyvtár, stúdió, gozó magyar és külföldi mesterek mun- és gyûjteményeit
számítógépes hálózat áll rendelkezé- kái. Megismerhetôk az 1878-as Párizsi az ország legnagyobb
sükre. A kollégiumok nyaranta diák- Világkiállításon is bemutatott tárgyak, vidéki múzeumai között
szállóként mûködnek, melynek be- melyekre a népmûvészet és az erôteljes tartják számon,
vételével segítik a felszerelések, be- keleti hatások a jellemzôek. Megcsodál- munkatársainak
rendezések korszerûsítését. hatók a szecessziós stíluskorszak kie- tudományos kutatásai,
A könyvtár mellett elsétálva egye- melkedô dísztárgyai és a gyár különle- publikációi kiemelkedô
nesen a Káptalan utca 2. szám alatt ges máztechnikai bravúrjai. A feljárati jelentôségûek.
lévô Zsolnay Múzeum épületéhez lépcsôtôl balra nyíló kis teremben, a
érünk. Írott források szerint 1324-ben Zsolnay család életébôl, tárgyi környe-
már létezett, és azóta folyamatosan zetébôl megidézett emlékszoba tekint-
vette magára a Magyarországon le- hetô meg.
hetséges mûvészeti stílusok jegyeit. A gyár 1853-ban kezdte meg mûködé-
Gótikus ülôfülkék és reneszánsz ab- sét. Vezetôje Zsolnay Ignác volt, akitôl
lakkeretek fogadnak, Givovich Mik- tíz év múlva testvérbátyja, Zsolnay Vil-
lós nagyprépost címerével díszített mos vette át az akkor még kezdetleges A Zsolnay Múzeum
barokk dombormû van a fôbejárat fe- kis üzemet. bejárata
letti homlokzaton. A XVIII. század
közepén, mészkôbôl faragott „Imma-
culata” dombormûvet valószínûleg
az épület helyreállítása idején
Givovich Miklós készíttette. Az orosz-
lános, koronás címer felett a barok-
kosan gazdag mintázású, köpenyes
Mária alakját kis angyalfejek és an-
gyalfigurák övezik. Készítôje bizony-
talan, a kutatók a pozsonyi születésû
Sartory Józsefnek tulajdonítják, de
erre írott forrás nem utal. Az épület
külsô homlokzatát ma már erôsen
megkopott reneszánsz korú falfestés
díszíti. A belsô térben, az ablakmé-
lyedésekben is láthatók reneszánsz
falfestések maradványai, de felismer-
hetôk a korábbi építési periódusok
emlékei ablakocskák, ülôpadok for-
májában is.

PÉCS 35

Zsolnay dísztárgyak 1868-ban már a kor követelményeinek
megfelelôen felszerelt gyárként jegyez-
tette be cégét. Elsô nemzetközi sikerét
1873-ban, a Bécsi Világkiállításon érte
el. Gyártmányainak finomítására állan-
dó kísérleteket folytatott, új mázak eljá-
rásait dolgozta ki. A vázák, tálak, kor-
sók díszítésében részt vettek leányai:
Teréz és Júlia, majd az üzem vezetésé-
A Zsolnay múzeumban ben fia, Miklós is. Újabb átütô sikere az
(részlet) 1878. évi Párizsi Világkiállításon volt,
ahol a Francia Becsületrendet és a
Úgy lépsz be, mint Nagydíjat érdemelte ki termékeinek
fenséges trónterembe: szépségével. Zsolnay Vilmos 1900-ban
A Szépség vár itt, bekövetkezett haláláig gyárát az Oszt-
legnagyobb király. rák–Magyar Monarchia egyik legjelentô-
Megilletôdést kényszerít sebb kerámiagyárává fejlesztette. Ma-
szívedre, gyarországon nem volt vetélytársa. Kö-
s nagyúrhoz méltó vetôje fia, Miklós, az építészeti kerámia
kincsekkel kínál. területén ismételte meg apja sikereit. A
gyár fejlôdését, a nagy elôdök mûvészi
Göröngy volt mind, munkásságának szinten tartását a ké-
mit eltiport az ember, sôbbi generációk a gazdasági válságok
de színek lelke idején már alig tudták biztosítani. 1948-
költözött bele. ban pedig az államosítás akadályozta az
A friss anyag fölé újabb kibontakozást. Ma a privatizált
hajolt a Mester, Zsolnay gyár a legjobb hagyományok
s csodás formákat és a modern porcelángyártás útját járja.
alkotott keze. Díszmû termékei: a Zsolnay-féle porce-
lán és az eozin iránt állandó és növek-
(Lovász Pál) vô a kereslet.
36 PÉCS
A Zsolnay gyárnak mindenkor szoros
kapcsolata volt a helyi, vagy a legjele-
sebb budapesti mûvészekkel. Székely
Bertalan, aki a Székesegyházban a Mór
és a Mária kápolna faliképeit készítette,
Zsolnay Vilmosról kerámiára festett
portrét, amely az állandó Zsolnay kiállí-
táson látható. Zsolnay Vilmos maga is
festô akart lenni, apja azonban a bécsi
Politechnikumba íratta. Gyermekkori
barátja volt Weber Xavér Ferenc festô-
mûvész, valószínûleg tôle tanult festeni.
Megmaradtak fiatal korában készített
mûvei, a német romantika szellemében
készült tájképek, virágcsendéletek,
portrék, melyek bíztató kezdetnek tûn-
tek. Alkotókészségét azután kerámia
gyárában tette inkább próbára. Zsolnay
a fejlôdés számára nyitott légkört terem-
tett. Klein Ármin, a gyár szobrász- és
festômûvésze az 1870-es években figu-
rális motívumokkal kezdte díszíteni
tálait, a historizmus divatjának minden
stílusnosztalgiája felfedezhetô munkáin.
Klein mellett az osztrák Kaldewey Kele-
men volt, aki a német reneszánsz mû-
vészetének emlékeit idézte fel munkáin.
Nem egy fajansz tála már táblakép jel-
leggel készült. A Zsolnay Múzeum mai
kiállítása számos változatát mutatja be
ennek a színes életmûnek is. A gyárban
dolgozott Zsolnay Gyula, aki cigányjele-
neteket mintázott, de igen kedvelte a
kosztümös figurákat is. Unger Ferdi-
nánd Ferenc József gödöllôi vadászkas-
télya számára festette kobaltkék díszíté-
sû mosdókészletét. Lunacsek Viktor a
nyolcvanas években a figurális díszíté-
sek gazdagságával tûnt ki. Rippl-Rónai
József festômûvész tányér díszítéstervei
már a szecesszió korának eszményeirôl
vallanak. A Zsolnay gyár is ebben a kor-
szakban jutott el tevékenységének, le-
hetôségeinek egyik csúcspontjához, mi-
közben teljes együttállásban volt az
uralkodó kulturális irányzatokkal. Arra
is figyelmet fordítottak, hogy a sze-
cesszió éppen a nemzeti hagyomány
„nagy mûvészetbe” oldásával kínáljon
lehetôséget az építészeti díszítôkerámia
számára is. Új mûvészek, fiatal erôk kel-
lettek ennek a programnak a megvaló-
sításához. Budapestrôl, Strobl Alajos
mûtermébôl érkezett például Apáti Abt
Sándor, aki finom, sokszor groteszk hu-
morral formálta eozinmázzal – evvel a
fémes fényû, meghatározhatatlan karak-
terû anyaggal – borított edényeit. Taní-
totta a díszítôfestést is a gyár tanoncis-
kolájában, és ô mintázta a Zsolnay-szo-
bor talapzatán körben elhelyezkedô
mellékalakokat. Darilek Henrik és Ni-
kelszky Géza készítette a budavári kirá-
lyi palota számára az Árpád-házi kirá-
lyok arcképcsarnokát, Darilek rajzolta
meg a pancsovai Takarék homlokzat-
burkolatának nôalakját. Nikelszky Géza
1899-tôl, ötven éven át volt tervezôje,
majd krónikása is a gyárnak. Párizs at-
moszféráját teljesítette ki Pécsett a fiatal
Mattyasovszky Zsolnay László, amikor a
tízes években elkészítette táncolókkal,
bohócokkal díszített, nagyméretû vázá-
it. A kiállításon e mûvészek munkáival
ismerkedhet a látogató.
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–18
óráig. Tel.: 72/324-822)
Az épület földszintjén kapott helyet a
hosszú idôn át Itáliában élt Amerigo
Tot (Tót Imre, 1909–1984) szobrászmû-
vész állandó kiállítása. Rómában a ma-
gyar utazók is láthatják mûvét a Termini
pályaudvaron, az elôcsarnok mellvédjé-
nek alumíniumból készült, elvont for-
mákból alakított borítását. A pécsi kiál-
lítás anyagát a mûvész adományozta
a múzeumnak. A mûvek között figye-
lemre méltó a Külföldi tudósító karikí-
rozó portrészobra, a Kalapos szép
Partenopeia párnán fekvô akt figurája,
a Kavicsasszonyok sorozat kerekded,
zárt formái, vagy a Keresztelés gazdagon
megmunkált dombormûve.
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–18
óráig. Tel.: 72/310-172)
A Zsolnay Múzeum épületének hangu-
latos belsô kertjében található a Rene-
szánsz Kôtár. Kiállítása építészeti rész-
leteken, eredeti faragott köveken és re-
konstrukciókon mutatja be Pécs és kör-
nyékének reneszánsz kori építészetét. E
korszak mûvészete megkésve ért terüle-
tünkre a XVI. században, s a fontosabb
emlékek Szatmári György püspök nevé-
hez kapcsolhatók. A kiállításon bemuta-
tott kôfaragványok a tettyei nyári palo-
tájának egykori szépségérôl tanúskod-
nak. (Ma csak romjai láthatók.) A máré-
vári ásatásokon, a vár feltárása alkalmá-
val egy reneszánsz kori palota ablakke-
retei, ajtója s egyéb díszes kôkeretek
kerültek elô. Ezek alapján elkészíthetô
volt a palota rajzos rekonstrukciója,
amelyet a kiállítás is bemutat.
(A kôtár elôzetes kéréssel tekinthetô meg.
Tel.: 72/310-172)
A Zsolnay Múzeum épületének a
Hunyadi út felé nézô udvari kapuja
elôtti kis téren állították fel 1942-ben
az Aranyos kutat, Lux Elek Keresz-
telô Szent János szobrával. A nagy-
méretû, kerek kútkáva szélén poszta-
mensen, derekán kis kendôt viselô if-
jú könnyed mozdulatú szoboralakja Garai Miklós síremléke
áll. Szent Jánost ma nemigen lehet a Reneszánsz kôtárban
PÉCS 37
 felismerni benne, mert fejérôl a glóri-
át, kezeibôl a hosszú kettôs keresztet
vandálok letörték, elvitték többszöri
pótlás után is. A kútkáva külsô felén
felirat tájékoztat: „AKI SZOMJAZIK
JÖJJÖN HOZZÁM ÉS IGYÉK (JÁNOS:
6:37) ARANYOSKÚT (Itt ezen a né-
ven már 1324-ben közkút állott)”
A Káptalan utcában a Zsolnay
Múzeummal szemben van Victor
Vasarely múzeuma. (Vásárhelyi Gyô-
zô, 1908–1997)

A szép arányú, klasszicista lakóház mel-

léképületében született a Franciaország-
ban élt mester, aki 1976-ban, múzeumá-
nak megnyitásakor, Pécs város díszpol-
gára lett. Vasarely gyermekkorának egy
részét ebben a házban töltötte. A pécsi
múzeum munkatársai 1966-ban vették
Vasarely alkotások fel a kapcsolatot a mûvésszel, aki 1968-
ban 42 szerigráfiát ajándékozott szülô-
városa múzeumának. Ezekbôl a mûvek-
bôl rendezték Pécsett elsô magyarorszá-
gi kiállítását. Ezt követôen további gra-
fikák, festmények, falikárpitok adomá-
nyozásával a szülôház lakásokból mú-
zeummá alakított, restaurált épületében
nyílt meg az állandó Vasarely kiállítás.
Az alapítás jelentékeny kultúrpolitikai
gesztus volt, hiszen a szocializmus dog-
matikus korszakának végén a Vasarely
életmû „megmutatása” egy sor hasonló,
más, nyugat-európai szellemi törekvést
hivatalosan is elfogadhatóvá tett Ma-
gyarországon. Ily módon kerülhetett
már a megnyitáskor a kiállításra az ott
máig látható nemzetközi kortárs gyûjte-
mény, részben ugyancsak Vasarely aján-
dékaként. A múzeumi kiállítás végigkö-
veti a mûvész életmûvét, amelyet ô ma-
ga 1947-tôl korszakokra osztott aszerint,
hogy az egyes periódusokban készült
mûvek milyen élményhez, vagy termé-
szeti környezethez köthetôk. Korai
munkásságát (1930–47 között) „tévutak-
nak” nevezte. Grafikai munkásságában
a fekete-fehér és a vonal periódusnak

38 PÉCS
 tulajdonított kiemelt szerepet. A tenger-
parti kavicsokban a tört üvegek leko-
pott, gömbölyû darabjaiban felismerte a
természeti formák belsô szerkezetét:
„Ez a letisztult tojásdad forma ezentúl
az óceán érzetét jelenti e korszakom
minden mûvében” – vallotta a „Belle
Isle”-nek nevezett idôszakról. A Vega
csoport változatai a síkból kidomboro-
dó, vagy a mélybe visszahúzódó pers-
pektivikus hatású mûvek. Ezek érzék-
csalódásos játéka oly meggyôzô, hogy a
sík felület valóban plasztikusnak látszik,
olyannyira, hogy a szemlélô ilyenkor
csak a tapintás utáni tapasztalásnak
hisz. A kiállítást látogató közönség
egyik kedvence a szônyegben kivitele- Molnár Farkas: Orvieto
zett „Zebrák” (1960), amelynek elôké- Egry József:
pei már a harmincas évek kísérleteiben Balatoni halász
megjelentek. E mû egyik példája Vasa-
rely korai kinetikus kísérleteinek, a tér-
mozgás-idô és a térilluzionizmus ábrá-
zolásának. Késôbb ez nagyméretû gyap-
júszônyegekben is megvalósult, ezek-
bôl néhány a kiállítás fontos mûve. Vasa-
rely életmûvének bemutatása mellett
szerepelnek itt külföldi és külföldön élô
magyar mûvészek munkái is, melyek az
alkotók és magángyûjtôk ajándékai.

A Vasarely Múzeum udvaráról közelít-

hetô meg a földalatti, egykori pincékbôl
kialakított Bányászati Múzeum. Itt kô-
zeteket, s a kôszén- és uránbányászat
eszközeit ismerheti meg a látogató. A
nagy távolságra kiterjedô, bányajárat-
ként kialakított múzeum különleges él-
ményt nyújt annak, aki még bányát nem
látott. (Nyitva: hétfô kivételvél naponta:
10-16 óráig. Tel.: 72/324-822).

A Káptalan utcában (4. sz.) van a

Modern Magyar Képtár kis palotá-
ja, ami egy középkori eredetû kápol-
na és épület felújításával nyerte el
mai formáját. Az udvaron nagymére-
tû modern szobrok, Székely Péter
Franciaországban élô szobrász-

PÉCS 39
 mûvész alkotásai vannak Kôkert
gyüjtônév alatt kiállítva. Innen jól lát-
ható a ház 1730-ban kialakított keleti
homlokzata, a kiugró kis kápolnával,
kôkeretes ablakokkal, konzolokkal.
Az épület harmonikusan vegyíti a Pé-
csett felfedezhetô építészeti stíluso-
kat. A dél felé nézô homlokzaton
csúcsíves, szépen faragott, kora kö-
zépkori ablak található, ebbôl a tí-
pusból az egyetlen Pécsett.
Az itt kiállított képzômûvészeti gyûjte-
ménybe a vásárlásokon és ajándékozá-
sokon keresztül híres magángyûjtemé-
nyek is beépültek. Ma a nagybányai
mûvésztelep tevékenységével kezdôdik
a kiállított képek és szobrok felvonulá-
sa, és az 1945 után, közel három évig
mûködô Európai Iskola tevékenységé-
nek áttekintésével fejezôdik be. A pécsi
Kôkert: Székely Péter képtár elôször, az országban egyedülál-
szobrai lóan adott helyet állandó kiállításon
a század eleji avantgarde és a ma élô
kortárs mûvészetnek. Létrejöttét 1957-
ben dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus ala-
pító adományának köszönheti, amely
napjainkra mintegy tízezer mûbôl álló,
igen jelentôs gyûjteménnyé fejlôdött. A
látogató a magyar képzômûvészet leg-
jobbjainak alkotásaival találkozhat itt:
azokkal, akik iskolákat alapítottak, cso-
portokba tömörültek és azokkal is, akik
magányos óriásként sajátos, egyéni stí-
lust teremtettek. Csupán néhány nevet
említve is meggyôzô lehet a névsor:
Ferenczy Károly, Thorma János a nagy-
bányaiaktól, Rippl-Rónai József, Nagy
Balogh János az un. „dekoratív” irány-
hoz soroltak közül, Berény Róbert,
Czigány Dezsô, Tihanyi Lajos a Nyolcak
csoportjából, Nemes Lampérth József,
Bortnyik Sándor, Kmetty János – az Ak-
tivisták körébôl és az Európai Iskolát
képviselô Korniss Dezsô, Bálint Endre,
Gyarmathy Tihamér neve, alkotásai, s
még sokan mások fémjelzik e képtárat.
A gyûjtemény a modern mûvészet köré-
bôl igen gazdag rajz és akvarell, vala-
mint grafikai (szitanyomat, kônyomat,
metszet) anyaggal is rendelkezik. Eze-
ket sajnos kiállítási hely hiányában, je-
lenleg raktárban ôrzik. A raktárban van
még természetesen sok fontos kép és
szobor is, de a legjelentôsebbek az ál-
landó kiállításon láthatók. A múzeum
terveiben szerepel a Képtár új, méltóbb
elhelyezése a Papnövelde utca 5. sz.,
egykori Megyeháza épületében.

A Káptalan utca 5–6. sz. ugyan-

csak mûemlék épületekben, az egy-
kori kanonoki házakban van Endre
Nemes és Schaár Erzsébet mûveinek
állandó kiállítása, valamint az egész
életében Pécshez kötôdô Martyn Fe-
renc emlékmúzeuma.

Nemes Endre (1909–1985) Pécsvára-

don született, Prágában tanulta a mû-
vészmesterséget. 1940-tôl haláláig Svéd-

40 PÉCS
országban élt. 1983-ban ajánlotta fel 250
mûvét a pécsi múzeumnak, ebbôl nyílt
az állandó kiállítás. Mûvészetére az el-
vont és szürreális elemek jellemzôek.
Képei finom mûgonddal készültek és
megszólító erejük van. Gondosan épí-
tett kompozíciójuknak úgyszólván min-
den eleme valóságos, ezek mégis való-
ságon kívüli szituációban jelennek meg.
Hideg, gépies világképet sugallnak Ne-
mes Endre alkotásai, amelyek mintha
egy jövôbeli embertelen, vagy gépiessé
vált emberi élet félelmét vetítenék
elénk. A ház építésének kora ismeret-
len, bôvítésérôl XVIII. századi adatok
tanúskodnak. A lépcsôház két üvegab-
lakát Kéri Ádám és Buczkó György ké-
szítette Nemes Endre tervei szerint.
Schaár Erzsébet (1908–1975) „Utca”
(1974) címû kompozíciójához Janáky
István tervezte a kiállítási épületet. Eb-
ben a kivételes érdekességû építészeti
mûben kapott helyet 1991-ben az Utca
maradandó anyagokba kiöntött monu-
mentális ciklusa. Az egyetlen építészeti
léptékû tárgyegyüttesben, – egy utca
házsorának és embereinek természethû,
mégis szimbolikus szobrászati alkotásá-
ban – az emlékmû, a dokumentum és a
lírai-melankolikus emlékezés szálai szö-
vôdnek egybe. Bizonyos részei önálló zönségére hagyta, így mûteremlakásá- Martyn Ferenc
szoborkompozícióként is értelmezhetôk ban kaphatott helyet a kiállítás, megô- festménye (részlet)
(Nagy László, Patkós Irma, Szabó Lôrinc rizve az egykori mûterem és mûvészott-
portréi, a Tükörszoba, Kirakat, Székek hon berendezését, melyben társával, a
stb.). zongoramûvész Klára asszonnyal élt és
Martyn Ferenc (1899–1986) mûveinek alkotott. Martyn festészetére a keveret-
múzeumi gyûjteményén alapul a kiállí- len, tiszta színek, a geometrikus, vagy
tás a Káptalan utca 6. sz.-ban. Az 1843- lírai hangulatú absztrakt képfogalmazás
ban épült klasszicista, majd a nyolcva- jellemzô. „A természetben minden szí-
nas években eklektikus stílusban átala- nekkel jelenik meg – maga a külsô ter-
kított mûemlék épületben a XX. századi mészet azonban nem túlságosan színes
magyar mûvészet egyik legnagyobb és sohasem tarka. A levegô és a távolság
alakjának mûveivel találkozhat a látoga- hatása alatt a természetet rendszerint
tó. Martyn Ferenc 1926 és 1940 között valami kék fátyol takarja. Ugyanazon
Párizsban töltötte éveit, ahol az Abst- vörös kendô másként hat, ha kézben
raction-Création csoport tagjaként dol- tartom, vagy különbözô távolságból:
gozott. 1940-tôl haláláig megszakítás más és más a színértéke... Egy távoli
nélkül Pécsett élt. Mûveit a város kö- hegy gyakran kobaltkék, a hegyoldal

PÉCS 41
A Bazilika dombormûvei szôlôlevele lehet zöld, sárga, piros, a
a román kori kôtárban szôlôfürt vörös, sárga, kék és ezeknek a
színeknek végtelen sok árnyalata... Vö-
rös, sárga, kék – fogalmak ezek, melyek
mással nem helyettesíthetôk: önmagu-
kért valók.” (Martyn Ferenc: Töredékek,
1979) Mûvei mindig valóságélménybôl
táplálkoznak, arra elvont formáikkal is
visszautalnak. Nagyméretû festményei
(1941–46) tengeri emlékeket jelenítenek
meg, mások dunántúli tájat, népi szer-
számokat, madarat idéznek. Munkássá-
gában fontos helyet kapott a rajzolás, a
múzeumi gyûjtemény több száz kiváló
rajzát ôrzi. Több szoborkompozíciót al-
kotott, s egy éven át eljárt a Zsolnay
gyárba, ahol porcelánmûveket tervezett
– a kiállítás ezekbôl is bemutat néhá-
nyat. A bejáratot üvegfestménye és a
Hangyák emlékmûve címû szobra díszí-
ti. A ház elôtt két nagyméretû bronz-
szobra áll, munkásságának méltó tükre-
ként. Martyn 1941-ben készítette el e
monumentális szobrok terveit gipsz ma-
kettekben. Bronzba öntésükre 1983-ig
kellett várnia, felállításukra pedig csak a
mûvész halála után kerülhetett sor. Az
egyik: a Barbár emlék címû, egy népi,
az állattartásban használatos járom for-
máiból szerkesztett kompozíció. A má-
42 PÉCS
sik: egymásba kapaszkodó, sarló és
szarv formákból építkezô elvont kom-
pozíció, amelynek a francia zeneszerzô-
rôl, Gabriel Fauré emlékére címet adta a
mûvész.
A Káptalan utcából a Káptalani
Levéltár és a Plébánia épületén ke-
resztül vezetô boltív alatt érünk a
Dóm térre.
A Bazilika, vagy másként Basi-
lica Minor a Dóm térnek és a város-
nak is egyik legfontosabb történeti
emléke. 1040-ben kezdték építeni,
1064-ben és utána még többször is
leégett. Nagy korszaka volt, amikor
itáliai és francia mesterek elkészítet-
ték szobrászati díszeit. A XI. század-
ból származó figurális oszlopfôk gya-
korlott mûvészkezekre utalnak – ha-
sonlókat találunk Szent István budai
és esztergomi építkezéseinél. A fenn-
maradt faragott kôanyag tanúsága
szerint a XII. században európai vi-
szonylatban is jelentôs kôfaragó mû-
hely mûködött itt, amelynek tevé-
kenysége az egész országba szétsu-
gárzott. Ez a pécsi kôfaragó mûhely
az évszázad folyamán jellegzetes stí-
lust teremtett, melynek legszebb do-
kumentumai a XIII. században jöttek A Bazilika és az
létre. Az egyik leghíresebb és leg- északi várfal
szebb faragott konstruált eleme az
egykori belsô térnek az 1241-ben el-
készült Népoltár. A Bazilika altemp-
lomának déli lejárójában ma látható
dombormûvek (a Teremtés, Kiûzetés,
Paradicsom képei, Sámson „fanyüvô”
jelenete, a pásztorok, háromkirályok
alakjai) Zala György másolatai. Ere-
detijük, az igen gazdag faragott kô-
anyaggal együtt, majd a most építés
alatt lévô Dóm Kôtárban lesz látható.
A templombelsôt díszítô kôfaragvá-
nyok fejrészeit a török uralom alatt
összetörték, de az ókeresztény erede-
tû, és helyi stílusban továbbfejlesztett
szôlôfürtös, madaras díszítéseket
nem bántották. Magát a templomot
raktárként használták. A török elme-
nekülése után Nesselrode püspök
megszüntette az altemplomi szenté-
lyek lejáratait és a magasban lévô
szentélyhez kétoldalt lépcsôket épít-
tetett, amivel egységessé tette a teljes
belsô teret. A déli, romos Corpus
Christi kápolnát újraboltoztatta. Bol-
tozatot rendelt meg a Mária kápolna
fölé is, majd a nyugati oszlopok kö-
zött felépíttette a ma is látható éne-
keskarzatot. 1786-ban Dorfmeister
István kifestette a Corpus Christi ká-
polnát. 1793-ban Gianone Péter kô-
szobrász a sekrestyék és kápolnák aj-
tóit márványkeretekkel díszítette. A
pécsi Aichinger Simon ötvös keresz-
telôkútját 1795-ben állították fel.
A XIX. század elején az igen rossz
állapotban lévô katedrális helyreállí-
tására pályázatot hirdettek, amit Pol-
lack Mihály nyert meg. A klassziciz-
mus nagy korszakában Pollack újgó-
tikus, egyiptizáló homlokzati tervet
nyújtott be, amely valójában egysé-
ges kulissza volt csupán, hiszen a ko-
rábbi bonyolult építkezések nyomán
kialakult helyzetet, a támrendszerek
zavaros összképét kellett takarnia.

PÉCS 43
A domonkosokról Ekkor építették a Mór kápolnát és
köztudott volt, hogy egyformává alakították a négy tor-
remek orgonaépítôk nyot. Erre a felújításra készültek Bar-
és muzsikusok is voltak talits Mihály hatalmas apostolszobrai,
közöttük. 1481-ben, melyeket késôbb az egykori Püspöki
egy Máté nevû Papnövelde kertjének mellvédjére ál-
pécsi domonkos, lítottak. (Papnövelde utca 1–3. sz.)
orgonatanulás céljából A Bazilika mai formáját 1891-ben
négy hónapra elhagyta nyerte el, egy nagyarányú és minden-
pécsi kolostorát. re kiterjedô helyreállítás után. Az
Egy 1487-bôl újabb átépítés a bécsi mûépítész,
származó írásban Friedrich Schmidt vezetésével folyt,
említenek egy aki a feltételezett elsô székesegyház
domonkos rendi román stílusát adta vissza mûvén.
orgonaépítô mestert, A fô- és mellékhajók freskóit a
Lukács testvért, akinek német Beckerath Mór és Andreä Ká-
szaktudását az egész roly, a kápolnákét Székely Bertalan
országban ismerték. és Lotz Károly festette, a figurális fa-
Ekképpen a pécsi ragványok Zala György és Kiss
Angster Orgonagyár György munkái. A Corpus Christi
alapítói a 19. század kápolnában látható vörösmárvány
közepén már az igen pasztofórium a XVI. század elején ké-
korai és a helyi szült, a feltételezések szerint Eszter-
elôzményekre is gomban, Johannes Fiorentinus mun-
büszkék lehettek. kájaként, és a magyarországi rene-
szánsz szobrászat kimagasló értékû
emléke. Az átépítés gondosságának
köszönhetôen maradtak meg a fen-
tebb említett faragott kôemlékek.
A homlokzatra ezúttal a baranyai szü-
Régi idôk hangulata letésû Kiss György apostolszobrai
a Bazilika elôtt kerültek.
44 PÉCS
A Bazilikához kötôdnek a pécsi
zenemûvészet és mûvelésének elsô
adatai is. A Budán élô pécsi kano-
nok, Stek János, a királyi orgonista
tanítványa és segítôje. Ekkoriban az
orgonajátékosok építettek orgonákat,
valószínûleg Stek is, hiszen II. Ulász-
ló kinevezte udvari orgonistának.
Ugyanakkor a pécsi Szt. Bertalan-
templomban megüresedô orgonista
állást is megajánlották neki. Idôköz-
ben azonban Szatmári püspök szé-
kesegyházában (a pécsi Bazilikában)
is megüresedett az orgonista helye,
így Stek a következô éveket itt töltöt-
te. Közben arra is van adat, hogy a
zágrábi székesegyház orgonáját 1517-
ben Stek János modernizálta. Ismere-
tes ugyanebbôl a korból Pater Ferenc
világot járt és igen sikeres pécsi do-
monkos orgonista neve is.
A székesegyház mellett nyugatra
a Püspöki palota áll. A középkori
eredetû épületet a XVIII. században
barokk stílusban átépítették, majd
1838–52 között a keleti oldal rene-
szánsz homlokzatot kapott. A vele
szemközt lévô Káptalani Levéltár
(1784) és Plébánia (1800) klasszici-
záló, késô barokk épület 1780-ban,
Sartory tervei szerint készült. A Bazi-
lika e palotákkal zárt, szimmetrikus
teret, építészeti egységet alkot. Figye-
lemre méltó a Káptalani Levéltár mel-
letti püspöki sírbolt 1774-ben készült
szép, kovácsoltvas kapuja. A Püspöki
palota sétatérre nézô sarkára illesztet-
ték Varga Imre szobrászmûvész Liszt
Ferenc pécsi látogatására utaló le-
mezplasztikáját, a palotával szem-
közti téren pedig Szepesy Ignác
püspök bronzszobra áll, amely
Kiss György alkotása 1893-ból. A
szürke gránit talapzaton magasba
emelkedô szobor alkotójának egyik
fô mûve, s a pécsi szobrok között
egyike a legszebbeknek. A kiváló
munkásságáról elismert és becsült
tudós püspököt a szószékérôl lelép-
ve látjuk, kezeivel a szentírás köny-
vét tartva, szívéhez szorítva. A talap-
zat fô nézetén a felirat: „NÉGYESI
BÁRÓ SZEPESSY IGNÁCZ”. A talap-
zat hátoldalán: „PÉCS SZ. KIR. VÁ-
ROS HÁLÁS KÖZÖNSÉGE”. A két ol-
dalon egy-egy bronz dombormûvet
építettek be a gránit talapzatba. A raj-
tuk lévô feliratok szerint: egyiken a
tervezô, a pécsi jogakadémia alapraj-
zát mutatja be; a másikon pedig a vá-
ros küldöttsége köszönô iratot nyújt
át az alapítónak. A szobrot Gründler
Ede pécsi ácsmester és neje Horváth
Paulina 1872-ben tett háromszáz fo-
rintos alapítványa mellett Pécs város
polgárainak közadakozásaiból hoz- A háromkaréjos kápolna 1922- A Püspöki Plébánia
ták létre. ben került elô, a püspöki palota és Levéltár
A Dóm tér és a Szent István tér északkeleti sarkánál (ma nem láto-
alatt IV–VI. századi ókeresztény te- gatható). Festett falai 1,30 m magas-
metô húzódik, amely az Apáca utca ságig állnak. A hétkaréjos temetôi
vonalától a Széchenyi tér keleti szélé- épület egy része a Plébánia épülete
ig terjed. Az eddigi kutatások és ása- alatt, más része a Káptalan utca alatt
tások különbözô sírépítményeket, és fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, Korsós sírkamra
több mint száz sírt tártak fel itt, egy majd visszatemet-
háromkarélyos sírkápolna (Cella Tri- ték. Fetter Antal pé-
chora), egy hétkarélyos temetôi épü- csi helytörténész a
let (Cella Septichora) és egy mauzó- hatvanas években
leum köré csoportosulva. Az elsô fes- agyagból kézzel kis
tett sírkamrát – melyet bibliai jelene- téglákat, és cserepe-
tek, Péter és Pál apostolok képei, ál- ket formázott, majd
lati és növényi motívumok díszítenek felépítette belôlük a
– 1780-ban fedezték fel (restaurálás három- és hétkaré-
miatt nem látogatható). jos temetôkápolnák
modelljeit. Ezek lát-
A közönség számára 1989 óta megte- hatók a Régészeti
kinthetô, ún. Korsós sírkamrát 1939- múzeum kiállításán.
ben csak részlegesen, majd 1964-ben A tér virágokkal
egészében feltárták. Belsejét színes fest- és bokrokkal gaz-
mények borítják, s noha a boltozat be- dag pázsitján, a Kor-
omlott, a sarkok mintázataiból kivehetô, sós sírkamra bejára-
hogy a mennyezeten geometrikus min- tával szemben áll
ták voltak. Az északi fal fülkéjébe egy Kígyós Sándor Ba-
korsót és egy poharat festettek, körülöt- lett címû modern
te pedig dús mintázatú szôlôindák szobra. Az alumíni-
láthatók. (Hétfô kivételével 10–18 óráig umból készült, két
látogatható) hullámzó lemezbôl

PÉCS 45
Csontváry felépített plasztikát 1978-ban, az ak-
kori Pécsi Nyári Színház rendezvé-
Látomásokban bibliai nyeihez kapcsolódó fiatal pécsi kép-
fényt fát zômûvészek szabadtéri bemutatóján
magányosat és tömeget állították fel. Ezt a szobrot a pécsi
szorongást fiatalok megkedvelték, s a kiállítás
vének nyugalmát egy után a helyszínen hagyták a korán el-
ecsetbe fogva hunyt mûvész emlékének adózva.
sugallatodra áll A Szent István tér északi oldalán
a Cédrus Tenger átvezetô Janus Pannonius utca és a
Tátra tetôi belsô hang Dóm tér közötti gyalogos sétányon
az arcon évente, július elsô vasárnapján, Or-
megváltást-váró tûz szágos Szôttes- és Cserépvásárt
a szem hunyorban rendeznek, ahol a baranyai kézmû-
mutatják Raffaelhez vesek is megjelennek munkáikkal.
méltó (Információ: Baranya Megyei Kultu-
meredekeit ama rális és Idegenforgalmi Központ, Pécs,
pillanatnak Széchenyi tér 9. sz. Tel.: 72/211-600)
megszületett az egek A Szent István téren 1975–76-ban
viselôje tárta fel dr. Fülep Ferenc, a Magyar
kiben kín keserv üdv Nemzeti Múzeum régész fôigazgatója
öröm ragyog hazánk eddigi legnagyobb és legje-
opál-kék-piros lángok lentôsebb ókeresztény temetôi épüle-
láza közt tét, az Ókeresztény Mauzóleumot.
(Bárdosi Németh János) A kétszintes, felsô részén egyhajós ká-
polna alatt, altemplomnak is beillô sír-
kamra helyezkedik el. Ebben töredékes,
de igen jól látható falfestmények marad-
tak fenn. Közöttük talán a legszebb az
északi falon lévô Ádám-Éva jelenet és
Dániel alakja az oroszlánokkal. Az itt lé-
vô nagyméretû, fehér márvány szarko-
fág közelében talált pénzérmék alapján
a sírkamra a negyedik század ötvenes-
hatvanas éveire tehetô.
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–18
óráig. Tel.: 72/310-172)
A Szent István téren (Sétatér), az
Ókeresztény Mauzóleumtól nyugatra,
ahol a vadgesztenye fák alatt gyere-
kek játszanak, s közben kismamák és
nagymamák pihennek a padokon,
mintegy közöttük elvegyülve jelenik
meg Kodály Zoltán életnagyságnál
alig magasabb bronz szoboralakja,
Varga Imre szobrászmûvész alkotása.
46 PÉCS
Kodályt és a pécsi zenei életet évtize-
deken át szoros kapcsolat fûzte egy-
máshoz. Így régi igény volt, hogy a
város tisztelt mesterének szobrot állít-
son. A természethû ábrázolás az idôs
Kodály Zoltánt örökíti meg, vállán
könnyedén átvetett kabáttal, a fák
nyári lombozatából alig kiemelkedô-
en. A mû pontos mását 1980-ban Du-
naújvárosban is felállították.
A Sétatértôl délkeletre, a Janus
Pannonius utca 11. sz. alatti neorene-
szánsz palotában van a Csontváry
Múzeum.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919)
életmûvének döntô része került ide
1973-ban. A kiállításon láthatók a mün-
cheni tanulmányrajzok, a festôi mun-
kásságot már a kezdeteknél is olyan jel-
lemzôen bemutató festmények, mint a
madarakról készített sorozat (Süvöltôt
leterítô ölyv, Tövisszúró gébics stb.) vagy
a szomszédasszony Prazsenkáné (Al-
mát hámozó öregasszony). Megismer-
hetôk, az 1910-es évek közepén létre-
jött nagyméretû, szimbolikus kompozí-
ciókig az életmû különbözô periódusa-
iban készült munkák, köztük az erköl-
csi és filozófiai modellnek tekinthetô
Panaszfal bejárata Jeruzsálemben
(1904), a Mária kútja Názáretben
(1908), a Baalbek (1906), és a Magá-
nyos cédrus (1907) mágikus sugárzású
portréja. A magyar táj poézisét, a ma-
gyar mitológia különösségét, távoli tá-
jak szépségét is tolmácsolják a kiállítá-
son látható további alkotások. A fômû-
vek között talán a leginkább „emberhez
szóló” a Mária kútja Názáretben címû.
A gyermekét tartó Mária központi alak-
ja, mint a gótikus oltárképeken, kiemel-
kedik környezetébôl. A körülötte lévô,
fejükön korsóban vizet hordó asszo-
nyok színes, kecses alakjai is erre az
elôképre emlékeztetnek. Mária Csont-
várynál az örök anya szimbóluma is.
Mária mögött, a kútba vizet öntô

bajuszos, szakállas férfi Csontváry ön-
arcképe. A kút az élet vizét szimbolizál-
ja. (Nyitva: hétfô kivételével naponta
10–18 óráig. Tel.: 72/324-822)
A Csontváry Múzeummal szem-
ben, a parkban állították fel 1979-ben
Csontváry Kosztka Tivadar bronz
szobrát. Eredeti, elsô példánya a bu-
dapesti Kerepesi temetôben, Csont-
váry jelképes sírján áll. (Hamvait
ugyanis az Óbudai temetôben tö-
megsírban helyezték el 1953-ban,
mert a mûvész lejárt sírhantját senki
sem hosszabbította meg.) A szobor
alkotója Kerényi Jenô, aki az ábrázo-
láshoz Csontváry Önarcképét tekin-
tette mintának. Az álló, kezében pa-
lettát és ecsetet tartó mûvész alakjá-
ban megjeleníti azt az elhívatottság
tudatot, ami Csontváryt jellemezte.
Arca az alkotásra koncentrál, átszelle-
mült kifejezése a „nagy mûvet” látja
és láttatja.
A Szent István tér alatt az óke-
resztény temetô tovább húzódik az
Apáca utca irányába. A 14. sz. épü-
let udvarában lévô sírkamrába az
utolsó halottat 385–390 körül temet-
ték. Ezután a sírkamra megszûnt te-
Csontváry Kosztka
Tivadar:
Mária kútja
Názáretben
metôépítmény lenni, de szakrális jel-
lege megmaradt, a IV–V. század for-
dulóján kápolnaként használták. A
Pezsgôgyár közelében feltárt sírok
mellékleteiként, pannóniai viszony-
latban példa nélküli gazdagságú
üvegleleteket találtak, melyeknek
nagy része látható a régészeti állandó
kiállításon. A Szent István téren sok
éven át végzett ásatásokhoz méltóan,
itt, a tér déli részén állították fel Vigh
Tamás: Régészet c. szobrát 1992-
ben. A szobor egy nôalakban jeleníti
meg magát az „embert”, aki, mint ré-
gész, a föld mélyében kutatja történe-
tének múltját. A szimbolikus alak fé-
lig fekve, elôre hajolva helyezkedik
el egy robusztus kôlapon, amit ketté
feszít, és az így szétnyíló résen át te-
kint a föld alá.
A római emlékek miatt is figye-
lemreméltó együttes a Megyei
Könyvtár épülete (Apáca u. 8. sz.),
amely klasszicizáló barokk stílusban
1789-ben készült el. 1926-ban a jár-
dája alatt római gyermeksírt találtak.
1958–61-ben udvarában IV. századi
ikersírok maradványait tárták fel, me-
lyeket korábban kifosztottak. A sírok
falait a paradicsomkertet jelképezô
PÉCS 47
 kerítésmotívumok és virágok díszítet-
ték éppúgy, mint a római katakom-
bákban. (Elôzetes kérésre megtekint-
hetô. Tel.: 72/312-719)
A Szent István teret dél felé el-
hagyva Pátzay Pál: Nôvérek címû
szobrát láthatjuk, az árnyékot adó
zöld növényzet védelmében. A mész-
kôbôl készült szobrot 1942-ben állí-
tották fel. A mûvész ezt a kompozíci-
ót elôször kis méretben, 1933-ban
mintázta meg. A két hosszúruhás nô-
alak egymáshoz simuló alakja bensô-
séges melegséget, szeretetet sugall. A
pécsiek e kedvelt szobra a mûvész
egyik legjelentôsebb alkotása.
A Pécsi Kisgaléria mellett elhalad-
va jutunk el a Ferencesek utcájához
és templomához. A törökök kivo-
nulását követô egyházi építkezések
idôszakában a Szent Ferenc rendi
szerzetesek is visszakapták régi ko-
lostoruk romjait, amelyet korábban a
törökök Memi pasa dzsámijának ala-
kítottak át, és mellé fürdôt építettek.
1727–1758 között a szerzetesek újra
felépítették templomukat, ami a pécsi
barokk legszebb alkotása lett. A
templom sekrestyéjének és a kolos-
tor könyvtárának faragott és intar-
ziás bútorait Jani Lukács készítette
1745–46-ban. A templom mellett
nyugat felé haladva láthatjuk Memi
pasa egykori fürdôjének marad-
ványait. Evlia Cselebi 1660–64 kö-
zötti, ittjártakor ezt írta: „Memi pasa
dzsámija közelében van Memi pasa
fürdôje, kellemes szép épületû meleg
fürdô, melynek fürdôszolgái mint a
nap olyan tenyerûek...” A fürdô fel-
tárt és járdaszintig meglévô falait, va-
lamint részleges rekonstrukcióját lát-
hatják ma az erre járók. A gôzfürdô
helyiségeit és vizét egykor padló alat-
ti fûtôrendszerrel melegítették. Elô-
csarnokában díszes csorgókút volt,
mely ma rekonstrukcióban látható. A
falak mellett ülôpadok, un. szofák
48 PÉCS
voltak. Az elôcsarnok után keskeny
helyiség következett ez a „tepidári-
um”, ahol faragott díszítésû falikút és
mosdómedence, ülô- és pihenôpad
várta a fürdôzôket. Ma ezek is rekon-
strukcióban láthatók. A harmadik,
nagyobb helyiségben szintén pihenô-
padok voltak. A bejárat közelében
volt a nyolcszögû köldök kô, ame-
lyen a fürdôvendégeket masszíroz-
ták. A helyiségeket kupolák fedték, a
világítást a boltozatba és kupolákba
vágott hatszögû nyílások biztosítot-
ták. A helyreállítás során készültek az
üvegszemekkel áttört boltozatok. Az
egykori fürdôkamra és tüzelô tároló
fedett helyiségeiben és a bejárat elô-
terében kis kiállítást rendeztek be,
amely a magyarországi török fürdô-
ket, valamint a Memi pasa fürdô fel-
tárásának történetét ismerteti. (A kiál-
lítás felújítás miatt nem látogatható.)
A Ferencesek templomával szem-
ben, a Szent István tér déli kijáratánál
áll Assisi Szent Ferenc szobra. A
kámzsás csuhában álló, galambot tar-
tó, kissé elôrehajló alak egy alacsony
vízmedence szélén, kis talapzaton áll,
amelybôl vékony sugárban folyik a
víz. A medence szélén egymás mel-
lett két galamb ül. A szoborkompozí-
ció Szent Ferenc életének arra a jele-
netére utal, amikor a pusztában a
madaraknak prédikál. A pécsiek ked-
velt „Galambos kútját” Bársony
György alkotta 1939-ben és 1942-ben
állították fel.
A templomtól nyugatra a Kórház
téren át érjük el az egyik legépebben
megôrzött magyarországi török mû-
emléket, Jakováli Hasszán dzsámi-
ját. Bejárata a Rákóczi út 2. számnál
van. A 12 szögû minaret, melynek
erkélye 23 méter magasan övezi a
tornyot, a Megyei Kórház udvaráról
tekinthetô meg teljességében. A tö-
rök templom a XVI. század végén
épült, 1714-ben katolikus kápolnává
alakították. A dzsámi mellett a mev-
levi dervisek kolostora állt, amelyhez
fôiskola (medresz) is tartozott. Jako-
váli Hasszán pasa alapítványa itt egy
vallási központot hozott létre, kb. a
XVI. század második felében. A mi-
naret erkélykorlátja és süvege azon-
ban késôbbi, a XIX. századból való.
A dzsámi belsô terének látványa is
megragadó. A kupolát, a falakat, a fô-
párkányt színes, növényeket ábrázo-
ló festés díszíti. A falakon a növényi
díszek mellett arab betûs korán idé-
zeteket is láthatunk. A dzsámi mai ál-
lapotát 1975-ben nyerte el, amikor
eredeti formájában rekonstruálták.
Berendezésével, ami a török kormány
ajándéka, rendeltetése szerinti imaház-
nak is szolgál. A mellette lévô kiállítá-
son a látogató a magyarországi török
hódoltság korának tárgyi emlékeit és
dokumentumait ismerheti meg.
(Nyitva: ápr. 1-tôl szept. 30-ig szerda ki-
vételével naponta 10–18 óráig. Külön textilgyûjtemény, népi bútor és a letûnt A Jakováli Hasszán
kérésre: Tel.: 72/324-822) falusi életmód eszközei találhatók. A dzsámi Magyarországon
közelmúltban megnyílt látványos és ta- a legteljesebben épen
A Rákóczi úton továbbhaladva a nulságos kiállításban felöltöztetett bá- maradt olyan
vasútállomáshoz vezetô Szabadság út bukon is megcsodálhatók a különbözô török templom,
tengelyében elérjük Zsolnay Vilmos viseletek, a kézzel varrott, hímzett, szö- amely minaretjével
szobrát, melyet a nagy tehetségû ke- vött ruhák, a bôrbôl készült csizmák, ci- együtt látható.
rámiagyáros emlékére állíttatott fel a pôk színes gazdagsága. (Nyitva: hétfô
város 1907-ben. A szoborcsoport kö- kivételével naponta 10–16 óráig.
zéppontjában Zsolnay Vilmos álló Tel.: 72/310-172)
alakja látható. A mellékalakok a faze-
kasságot, a vegyészetet, a festészetet, A Rákóczi út 64. sz. épületben van a
a szobrászatot és az építészetet szim- Mecsek és környéke természeti képe
bolizálják. Ezeket a Zsolnay gyár ki- címû múzeumi kiállítás, mely a megye
váló szobrásza és díszmûtervezô mû- növény és állatvilágának bemutatásával
vésze: Apáti Abt Sándor mintázta. az iskolai természettudományos neve-
A Zsolnay-szobor mögött találha- lést segíti. A mai növény- és állatvilágot
tó a múzeum Néprajzi kiállítása, a a rájuk jellemzô „élôhelyeken” keresztül
Rákóczi út 15. számú, 1870-ben épült mutatja be. A táj néhány jellemzô, vagy
romantikus stílusú házban. ritka növénye és gerinctelen állata pre-
parált példányokon, fotókon tekinthetô
Baranya megye magyar és nemzetiségi meg. A múzeum több százezres termé-
népcsoportjainak tárgyi és szellemi kul- szettudományos gyûjteménye országos
túráját ôrzik, kutatják és mutatják be itt. jelentôségû. (Nyitva: hétfô kivételével
A 30 ezer tárgyat számláló anyagban naponta 12–18 óráig. Tel.: 72/310-172)

PÉCS 49
 A Rákóczi úton tovább haladva
érhetô el a Felsômalom utca. Itt, eb-
ben a patinás utcában – amely a bel-
város keleti történelmi városfalát
érinti –, a 9-es számú épületben van
a Várostöréneti Múzeum. Érdemes
megtenni ezt a kis sétát, mert az
1786-ban épült egykori tímárházból
lett múzeum mind építészetében,
mind a kiállított látnivalókban gazdag
és hangulatos.
A városi jogok kivívása, 1780 után Pé-
csett a céhes ipar is rohamos fejlôdés-
nek indult. A Tettye patak völgyében és
a Malom utcában települtek meg a tímá-
rok, akik a patak vizét hasznosították, a
megmunkált bôröket a házak padlásain
szárították. Ezek sajátos kialakítása, fá-
ból készült zsaluzott szerkezete ma is
megfigyelhetô a múzeum épületén.
Egykori tulajdonosa, az 1773-ban Cseh-
országból ide települt Pelikán József tí-
mármester volt, aki 1788-ban a ház ud-
varában egy nagy termet is építtetett. Itt
mulatót és tánctermet üzemeltetett,
amelyet mágocsi származású feleségé-
rôl „Mágocser táncház”-nak neveztek az
ide járó polgárok.
A múzeumi kiállítást az emeleten, az
egykori bálteremben, az éttermek és a
tulajdonos lakása helyén rendezték be
1984-ben, a ház teljes felújítása után. Az
elsô teremben, ahol valaha a lakás
konyhája volt, a török hódoltságra uta-
ló emlékek mellett látható Gázi Kászim
pasa Széchenyi téri dzsámijának ma-
kettje (Fetter Antal építész mûve).
A további termekben a polgári fejlôdés
követhetô nyomon. 1780 után indult el
az új és modern polgárváros kialakulá-
sa. A korszak legnagyobb urbanisztikai
változását a népesedés rohamos növe-
kedése okozta. Az 1780-ban még a 19.
helyen álló város 1850-re a 24. helyre
szorult vissza, de 1870-ben már a nyol-
cadik helyen állt a vidéki városok sorá-
ban, 1910-re pedig az ötödik legna-
50 PÉCS
gyobb magyar település lett. Ezt a pél-
da nélkül való növekedést aligha vált-
hatták ki a város hagyományos funkci-
ói. A megsokasodott munkaalkalmakat
a szénbányászat, a koksz- és gázgyártás,
a hôigényes iparágak, a kerámia, a tég-
la, a mészipar jelentették. Hasonló ha-
tással lehetett a demográfiai és urba-
nisztikai átalakulásra az aránylag olcsó
szenet felhasználó gép- és fémfeldolgo-
zó ipar, a sörgyártás és dohányipar, a
bútor és a bôripar. Az Osztrák-Magyar
Monarchia iparilag fejlettebb vidékeirôl
a gyári kolóniákba telepítettek közel
hétezer munkást.
Az iparosok és kereskedôk jórészt né-
metek voltak, a manufaktúrákban és a
szôlôbirtokokon nagyrészt a Barátúr
környékén lakó bosnyákok dolgoztak.
1853-tól, az osztrák-magyar érdekeltsé-
gû Dunagôzhajózási Társaság megkezd-
te az általa felvásárolt bányamezôkben
a szén kitermelését, majd sorra bekebe-
lezte a környék kisebb bányáit. Saját la-
kótelepet is épített, amelyet Kolóniának
neveztek. A 19. század ötvenes-hatva-
nas éveiben alakultak a modernizáció
feltételét megteremtô ipari vállalkozá-
sok, az elsô Pécsi Mész- és Téglagyár, a
Zsolnay gyár, a Scholz és a Hirschfeld
sörgyárak, a Weidinger féle gôzmalom,
a Littke Pezsgôgyár, a Hamerli Kesztyû-
gyár, a Havas- és Ritter-féle gépgyár, az
Engel Adolf parkettagyár, az Angster or-
gonagyár. 1882-ben alakult meg a Pécsi
Kereskedelmi és Iparkamara. A város
adminisztratív hatáskörének bôvülését
jelentette az Itélôtábla Pécsre költözése,
melynek az Adriáig kiterjedô ügyfélvon-
zása volt. A századfordulón a városi
kórházban, Magyarország egyik legna-
gyobb egészségügyi intézményében,
egyszerre 1400 beteget gyógyítottak.
Pécs a három dél-dunántúli megye gaz-
dasági központja lett. A város iparának
és gazdaságának itt vázolt történetét a
Felsômalom utcai múzeumban tárgyi
emlékek, történeti dokumentumok és
 berendezett enteriôrök ismertetik szem-
léletesen és tudományos hitelességgel.
Ezek között kiemelkedôek: a céhleve-
lek, a társas ládák, s az összevont céhek
zászlója 1802-bôl, az 1898-ban alapított
„Munkás” c. újság szerkesztôségi szobá-
jának rekonstrukciója, a századforduló
korának viseletei, végül egy susztermû-
hely, egy szatócsbolt és egy kávéház
részlete a két világháború közötti évek-
bôl.
(Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–16
óráig. Tel.: 72/310-172)
A Felsômalom utcán tovább ha-
ladva a 2. sz. ház az úgynevezett „vil-
lám sújtotta ház” vonja magára a fi-
gyelmet. A házat villámbecsapódás
után fel kellett újítani. Ezt Dévényi
Sándor pécsi építész tervei szerint
úgy oldották meg, hogy a ház hom-
lokzatán függôleges repedéssel érzé-
keltették az épen maradt és felújítás-
ra szorult rész közötti stíluskülönbsé-
get. A ház újjáépített, modern részé-
nek földszinti, nyitott lodzsáján imi-
tált ablakkeretek és kapuzat utal a ré-
gi ház homlokzati osztására. A bejá-
rat kapujának megtört, félbehagyott
felsô záróköve a villámcsapás pusztí-
tását idézi, míg az emeleti oszlopos
folyosó összeköti a kettétört homlok-
zat mindkét részét.
Utunkat folytatva a Király utcai
keresztezôdéshez érünk, ahol balra
fordulva a sétáló utcán visszatérhe-
tünk a város fôterére, a Széchenyi
térre. Eközben számos mûemlék, üz-
let színesíti a sok látnivalót, az utca
mindig pezsgô forgalma délies han-
gulatot nyújt. Érdekes megállapításo-
kat tehetünk itt az emlékek elemzé-
sével a város építészeti karakterérôl.
A magyar városok többségével szem-
ben Pécsett a jellegzetes finom archi-
tektúra a város léptékében rendszer-
telenül érvényesül. Ez avval magya-
rázható, hogy a török hódoltság meg-
szûnése után a város területe egyen-
lôtlenül, tervszerûtlenül felparcelláz-
va került új – többé-kevésbé eltérô
anyagi lehetôségekkel rendelkezô –
építtetôk kezébe. Emiatt több helyen
a házak utcafrontja sincs egy vonal-
ban. A XVIII. század architektúrájába
a historizmus, a romantika, a sze-
cesszió építészetének elemei vegyül-
nek. Az európai típusú kulturális fej-
lôdés, a török kiûzése után, Pécsett a
barokk kor építészetében, többnyire
csak annak provinciális teljesítmé-
nyeivel indulhatott el. A szerzetesren-
dek visszatérésével elsôsorban temp-
lomok és rendházak épültek: köztük
a városi, polgári életforma olyan in-
tézményei, mint a megyeháza, a gim-
názium. A polgárság gyengesége mi-
att nem alakult ki Pécsett az a nagy-
vonalú és gazdag városi barokk épí-
tészet, ami Budát, Egert és Sopront
jellemezte. A polgárság megerôsödé-
sének idôszakában, a XVIII. század
végén viszont már a klasszicizálás ár-
nyalatai keveredtek a barokk tónu-
sok közé. A pécsi barokk szobrászat
is igen jellegzetes teljesítmény. A
templomok portáljai, homlokzati dí-
szítései, címerek, balluszterek, oltár-
építmények tükrözik az igényes ba-
rokk formálásmód finomságait. Nem
dolgoztak azonban Pécsett nemzet-
közileg ismert, vagy országos jelentô-
ségû mesterek. Mégis, a ma már
többnyire ismeretlen kismesterek ke-
ze által jött létre a megejtôen harmo-
nikus léptékû, s még napjainkban is
jól érzékelhetô újkori Pécs arculata.
Az 1780 utáni, erôteljesen polgárosu-
ló városban sorra épültek a vagyono-
sodó polgárság lakóházai, de a több-
szintes bérházak döntô részét az egy-
ház építtette. A város mûemléki állo-
mányának meghatározó hányada
származik e stílus korszakából és át-
tekintésük köteteket igényelne. A Ki-
rály utca közel húsz mûemlék jellegû
PÉCS 51
A színtársulat elsô és mûemlék épületével teljes egészé-
díszelôadását 1895. ben városképi védelem alatt áll. A ro-
október 5-én tartotta. mantikus, klasszicizáló, eklektikus
Elsô igazgatója házak között emelkedik a pécsi ba-
Somogyi Károly volt. rokk építészet legértékesebb emléke,
Ez idôben a zenés az egykori Pálos rendház és a mel-
mûfajokat szerette lette álló templom (44. sz.).
legjobban A török hódoltság megszûnése
Pécs közönsége. után a visszatért pálos rend mintegy
Operaelôadások fél évszázadig azt a török mecsetet
a kezdetektôl voltak, használta templomaként, amit a törö-
s már a megnyitást kök e helyen hátrahagytak. A mai
követô hónapban templomot 1741–1780 között építet-
elôadták Offenbach: ték, Vépi Máté pálos szerzetes tervei
Hoffman meséi c. alapján, késô barokk stílusban. 1785-
darabját, majd ben II. József feloszlatta a pálos ren-
decemberben Mascagni det, a templom berendezését ekkor
Parasztbecsületét. elszállították, s felhasználására külön-
bözô terveket készítettek (pl. szín-
ház, börtön, ülésterem). A templom
A Pécsi Nemzeti Színház és a rendház (mely utóbbi a mecset
elbontása után, részben annak he-
lyén épült) 1785-tôl 1832-ig a kincstár
tulajdonában volt. Ezután itt mûkö-
dött a püspöki líceum (tanítóképzô),
majd ennek jogutódja, a Pécsi Állami
Tanítóképzô Intézet 1957-ig. Ma Szé-
chenyi István Gimnázium. Bejáratá-
nak tengelyében, a lépcsôházban, a
pálosok címerével díszített, ková-
csoltvas kapu látható.
Király utcai sétánk közben, a sok
színes kirakatú üzlet mellett érdemes
a házak emeleti homlokzataira is fel-
nézni, ahol gazdagon keretezett abla-
kokat, rozettákkal, ívsorokkal díszí-
tett párkányzatokat láthatunk. Figye-
lemre érdemes a 18. sz.-i Dominiká-
nus ház, ennek helyén állt egykor a
dominikánus szerzetesek temploma,
amelyet 1726-ban kezdtek építeni, de
a munkálatok még 1768-ban is folyta-
tódtak. A templomot a XIX. század-
ban lakóházzá alakították át. Romos
fôfalait ekkor beépítették a mai ház-
ba. A homlokzatán a Zsolnay gyár-
ban készült pirogránit tábla az egy-
kori templom képét mutatja. Az épü-
letet felújítva, rendeltetésének 1997-
ben adták át. Itt mûködik a Pécsi
Kulturális Központ, mely gazdag
programjával a város életében fontos
szerepet tölt be: elôadásokkal, kiállí-
tásokkal, évente visszatérô rendezvé-
nyek elôkészítésével; mint például a
Pécsi Napok, a zenei és mûvészeti
fesztiválok, a Pécsi Folklór Napok
vagy a Luca-napi vigasságok és bor-
vásár. (Bôvebb információ: Pécsi Kul-
turális Központ, 7621 Pécs, Király u.
18. sz. Tel.: 72/310-783)
A Dominikánus ház elvezet a
Színház térre, ahol a Pécsi Nemzeti
Színház áll. Lang és Steinhardt ter-
vezte, és 1893–95-ben épült fel. Osz-
lopos, kupolás homlokzatait Erkel
Ferenc, Csiky Gergely, Szigligeti Ede,
Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mi-
hály Zsolnay pirogránit szobrai díszí-

52 PÉCS
tik. A kupola tetején Kiss György Gé-
niusz szobra látható. A szökôkút figu-
ráit Rétfalvy Sándor szobrászmûvész
készítette. A színház prózai, opera és
balett-társulata évrôl évre gazdag
programmal várja közönségét.
Önálló operatársulata a vidéki
színházak között elsôként alakult
meg 1959 ôszén. Ekkor, október 22-
én Verdi Rigoletto c. operáját mutat-
ták be igen nagy sikerrel, melyet
Paulusz Elemér vezényelt, és Németh
Antal dr. rendezett. Itt hozta létre
1960-ban Eck Imre a magyar táncmû-
vészetet forradalmasító társulatát, a
Pécsi Balettet. A társulat a hagyomá-
nyos balettmûvészettel szakítva, me-
rôben új szellemiséget hozott moz-
gásban, öltözetben, kísérô zenében
egyaránt. Céljának tekintette a tánc
önálló kifejezésének, a mozgásban
felszabaduló test szépségének megje-
lenítését. Eck Imre, majd Tóth Sándor
balettmûvészek vezetésével a balett-
kar munkáját – a kezdeti hivatalos el-
utasítás után – az országhatárokat is
túllépô, nagy siker koronázta. A Pécsi
Balett ma is fontos résztvevôje a Pé-
csi Nemzeti Színház elôadásainak.
A Nemzeti Színházhoz tartozik a
Bóbita Bábszínház (Mária u. 18. sz.),
amelyet a Jászai-díjas Kós Lajos alapí-
tott és vezetett 30 éven át. 1965-ben
együttesével a Televízió Ki mit tud?
mûsorában igen nagy sikert aratott, s
ettôl az idôtôl a hazai, modern báb-
játszás megteremtôjének tekintik.
1963-tól Pécsett országos bábfesztivá-
lokat, 1969-tôl Nemzetközi Felnôtt
Bábfesztiválokat szervezett, amelyek
most három évenként ismétlôdnek.
1999-ben kerül sor a 3 napra terve-
zett bemutatókra. A Bóbita Bábszín-
ház sokoldalú munkásságát filmek,
TV-filmek örökítették meg.
Pécs nemzetiségi színháza a Hor-
vát Színház, ahol az elôadások hor-
vát nyelvûek. A Harmadik Színház
amatôr együttese a Pécsi Kulturális
Központ fenntartásában mûködik.
Nyáron a Káptalan u. 4. sz. ház kert-
jében a Szabadtéri Színpad ad he-
lyet a Pannon Nyár élménygazdag
programjainak a Székesegyház tor-
nyainak természetes díszlethátteré-
vel. A több héten át tartó elôadások
különbözô nyelveken, többféle mû-
fajban a közönség széleskörû igényét
kívánják szolgálni. (Szervezô: Art
Stúdió /Art Tour Alapítvány/
Bornemissza Géza. Tel.: 72/328-167)
A Király utca polgári lakó- és üz-
letházai sajátos ízû és nemes példái a
„megkésett fejlôdés” nyomán bekö-
vetkezô polgárosodásnak. Közülük
aligha lehetne kiemelni egyet is, hi-
szen kivitelben, funkcióban olyannyi-
ra eltérôek. A lépték, a jól képzett
arányok kötik össze ôket, ez biztosít-
ja a belváros – azóta sajnálatosan és
sok helyen megbontott – harmóniá-
ját. Változások következtek be az
épületek belsejében is. A kereske-
dôk, a városi alkalmazottak, az iparo-
sok reprezentációigénye – hasonlóan
a normákat meghatározó, mindeddig
elsôdlegesnek tetszô egyházi törek-
vésekhez – megnôtt, sôt a kényelem
és a vonzó környezet biztosításáért
képesek voltak áldozatokat hozni.
Erre példa az 1870 körül épült
Vasváry Ház (Király utca 19. sz.). A
kora eklektikus üzlet- és lakóház
homlokzatát gazdag díszítésekkel
emelték ki építôi az utca házai közül.
Az akkor újdonságnak számított, még
ma is különleges dombormûvek,
pirogránit fali frízek a Zsolnay gyár-
ban készültek. Oromzatán egykori
tulajdonosának címere látható. Vas-
váry pécsi háza számára, a kiegyezés
után Pécsre települt, Mücke József
Ferenc is készített cégéreket és belsô
dekorációkat. Hangulatos udvarával
a ház még felújításra vár. A város ve-
zetése tervezi az utolsó tulajdonos,
PÉCS 53
A Vasváry Ház Majorossy Imre és leszármazottjainak
mûemléki kutatásait hagyatékából az emeleten eredeti fal-
1992-ben az emeleti festésével és belsô berendezésével
részen elvégezték, fennmaradt korabeli enteriôr múzeu-
miközben a szobák mi bemutatását. Itt megszemlélhetô-
mennyezetein díszítô ek majd a városi polgárok életvitelé-
festéseket találtak. re jellemzô szokások: a lakások fala-
A kutatást folytató ira kárpitok kerültek, megjelentek az
Sonkoly Károly elôdök portréi, az új házaikban az új
mûvészettörténésznek funkciókat ellátó helyiségeiket új tí-
feltûnt, hogy a négy pusú bútorokkal rendezték be. Igaz,
évszakot megjelenítô, hogy a családi portrékat többnyire
allegorikus arcképek német és osztrák festôkkel készíttet-
portrészerû vonáso- ték, de a bútorok és ötvöstárgyak he-
kat rejtenek. „Ezek lyi mesterek keze nyomát ôrzik. So-
gyakorlott arcképfestô kasodnak a könyvespolcok, zene-
ecsetjére vallanak” – szerszámok. A múzeum gyûjtemé-
írja tanulmányában nyében szép számmal találhatók
(Mûemléki Szemle olyan dokumentumok, amelyek ezt a
1994. 2. sz.) a kutató folyamatot bizonyítják. Névtelen
– „Az 5/b. számú mesteremberek festményei ôrizték
szoba mennyezeté- meg számunkra, a Vasváry és Majo-
nek déli részén a rossy hagyatékon kívül, a festménye-
körülbelül 14 cm-es ken Szentmiklósy János bôrgyáros,
körökben egy-egy Csepregi Zsigmond vegyész, Ebergé-
bájos kislány tûnt nyi Farkas fôkapitány, Irányi Dániel
elô… A több, mint városi követ, Lickl György karmester
16 cm átmérôjû és más polgárok arcvonásait. Minde-
medalionban egy zekbôl a közeljövôben megnyíló kiál-
szakállas, sapkát lítás nyújt majd bôvebb ismereteket.
viselô férfi profiljára A 11. sz. épület földszintjén az
bukkantunk. OTP Bank, emeletén a Baranya Me-
A kidolgozásból, az gyei Levéltár mûködik. A megyei le-
egyénítô vonásokból véltárak egyik leggazdagabb gyûjte-
arra következtettünk, ményét ôrzik itt több tízezer kötettel
hogy a háztulajdonos és kézirattal, mely a megye és a vá-
família tagjainak ros történeti múltját kutató tudósok
arcképeirôl lehet szó. anyaggyûjtésének fontos forrása. A
Vasváry-Traibel ház telkén a XVIII. században a Só-
György egy valóságos ház állt. Ezt 1870-ben lebontották és
mini, családi portré- helyére épült a Pénzügyigazgatóság.
galériát készíttetett Az 1920-as években kapta meg a
felújított lakása homlokzat a mai formáját.
mennyezetére. A 3. sz. kétemeletes klasszicizáló
épületben van a Hotel Palatinus.
Szállóvendégek fogadása mellett
konferenciákat, szakmai bemutató-
kat, hangversenyeket is rendeznek.
54 PÉCS
Az 1. sz. Bazár feliratú lakóházat
1858-ban, bécsi építész tervei szerint
Zsolnay Vilmos alakíttatta át három-
szintessé. Itt volt a városi üzlete, ezt
jelzi a felirat a Király utca felöli hom-
lokzaton, melyet Zsolnay pirogránit
frízek és párkányok díszítenek. Az
üvegezett tetôvel fedett udvara átve-
zet a Széchenyi térre.
A Széchenyi tér délkeleti sarkán,
a Gránátalma gyógyszertár mellett in-
duló Munkácsy Mihály u. 31. sz. épü-
letének föld alatti pincerendszerében
1985-ben nyílt meg az Akvárium-
Terrárium. Korábban a Mecseki Ál-
latkertben volt a hüllô- és állatház,
1974-ben azonban ott már szûk volt
számára a hely. Itt tíz méterrel a föld
alatt 24 terráriumban, 5 nagyobb és
31 kisebb akváriumban száznál több
állatfaj 500–600 egyedét mutatja be a
kiállítás. Leopárd, pöttyös gekko, kü-
lönbözô teknôsök, kubai, hegyes or-
rú krokodilok, kétéltûek és halak so-
kasága várja a látogatót. A kiállítás
mellett oktató- és kiállítóterem, vi-
deó- és mozi segíti az ismeretterjesz-
tô munkát. (Információ telefonon a
72/317-005 számon kapható.)
A Széchenyi térrôl az Irgalmasok
utcája a Kossuth térre vezet, ahol a
Kossuth-szobor áll. 1894. március
20-án halt meg Torinóban az 1848-as
szabadságharc legjelentôsebb alakja,
Pécs országgyûlési képviselôje, a vá-
ros díszpolgára. Országos mozgalom
indult annak érdekében, hogy szob-
rot emeljenek a számára. Pécs város
vezetése már 1894. áprilisában hatá-
rozatot hozott, mely szerint: „Pécs
szabad királyi városban Kossuth La-
josnak, hazánk nagy fiának szobor
állíttassék”. A szobrot 1908. május 10-
én avatták Kossuth Ferenc jelenlété-
ben. Alkotója Horvay János. A lendü-
letes mozdulattal elôrelépô, köpe-
nyes szoboralak 4 méter magas talap-
zaton emelkedik a tér nyugati
peremén, a járókelôktôl nyüzsgô Ir- le. Mázascserép tetôzetével és Fürtös
galmasok utcájára nézve. A talapzat György iparmûvésznek a homlokza-
két oldalán egy-egy koszorút tartó tu- ton látható kerámia nôalakjaival a
rulmadár látható. A díszes kovácsolt- Pécsre jellemzô Zsolnay hagyományt
vas kerítést Piskur József pécsi laka- követi.
tosmester készítette. A Széchenyi térrôl indulva folytat-
A tér keleti felét zárja le a Zsina- hatjuk belvárosi sétánkat és így Pécs
góga, mely 1865–69 között romanti- további hangulatos utcáival, régi há-
kus stílusban épült. Terveit a korszak zaival ismerkedhetünk meg. A gyalo-
legkiválóbb építésze, a Pesti Vigadó gos forgalmú Király utcát mintegy
(Redoute) tervezôje, Feszl Frigyes ké- meghosszabbítja a térrôl nyugat felé,
szítette. Belsô terében két, egymás a már említett Jókai térrôl induló má-
felett elhelyezkedô karzat van. Az sik „sétáló utca”, a Ferencesek utcá-
ezer fôt befogadó zsinagógában épí- ja, melyrôl névadó temploma és tö-
tették meg a pécsi Angster Orgona- rök fürdôje kapcsán már szóltunk.
gyár elsô orgonáját. Ez a kis utca is városképi védett-
Angster József orgonagyára Pécs séget élvez, csaknem minden háza
XIX. századi iparában jelentôs szere- mûemlék jellegû. Közöttük kiemelke-
pet töltött be. Amikor 1867-ben el- dik a 14. sz. romantikus stílusú, két-
nyerte a Zsinagóga orgonájának elké- emeletes lakóház, amely 1860 körül
szítésére kiírt pályázatot, üzeme fel- épült. Homlokzatát szép arányú, úgy-
lendült és további fontos megrende- nevezett kapcsolt ikerablakok és A Zsinagóga
léseket kapott. Szakmájának titkait
elôzôleg híres európai mûhelyekben
sajátította el. Az alapismereteket, az
asztalos mesterséget Eszéken tanulta,
majd 1861–62 között Drezdában, Lip-
csében és Kölnben tanult, ezután egy
évig Luzernben dolgozott. Innen ju-
tott el Párizsba, ahol a Cavaille-Coll
orgonagyárban dolgozott három
évig. E gazdag ismeretekkel, tudással
feltöltôdve tért vissza Pécsre. Itt ké-
szült a grazi zsidótemplom orgonája
is 1892-ben. 1893-ban már 50–60 fôt
foglalkoztatott a gyárában, a század-
fordulón munkásainak száma elérte a
százat. (A mûemlék épület május 1-tôl
– október 31-ig 10–11 és 12–16 óra
között látogatható, szombaton és egy-
házi ünnepeken zárva.)
Az Irgalmas Rendnek köszönhetô
a Kossuth tér északi részén lévô pa-
lotasor, és a mögötte lévô kórház a
rendházzal. Ez utóbbiakról a Széche-
nyi tér déli részének leírásánál volt
szó. A Kossuth tér déli oldalát a Kon-
zum Áruház modern épülete zárja

PÉCS 55
 középen, a kapu felett kiemelt erké-
lyek tagolják. Az elsô emeleti erkély
zárt, míg a másodikon lévô nyitott,
ezt vasrács keretezi. Szépek és külön-
legesek az ablakokat összefogó mér-
mûves díszítések és stukkódíszes
frízek.
A 24. sz. barokk lakóház a XVII.
században épült. Miután állapota na-
gyon megromlott, az elmúlt évtized-
ben eredeti formájában helyreállítot-
ták. Ekkor feltárták belsô udvarát és
ott modern épületeket emeltek. Kü-
lönlegessége a két, oromzatos hom-
lokzatú, különálló épületnek a ba-
rokk kapuval történt összekapcsolá-
sa. Az egyik épület földszintes, sátor-
tetôs, egyajtós. A másik emeletes,
csapott oromzatú. A szokatlan elren-
dezésû két épület az egykori, kisvá-
rosias jellegû Pécs emlékét idézi fel.
A Postapalota mellett, a Jókai Mór
utcából nyílik a Dischka Gyôzô utca,
ahol a 4–6. sz. alatt megtekinthetjük a
kis elôkertben álló evangélikus
templomot, és az utca két oldalán
elhelyezett lelkészlak és lelkészi hi-
vatal épületeit, amelyeket 1874-ben
emeltek Baldauf János építész tervei
szerint. Az épületek elôtt finom min-
tázatú romantikus rácskerítés látható.
A templomban Madarász Viktor
1880-ban festett: Krisztus az Olajfák
hegyén címû oltárképét tekinthetjük
meg.
Szép homlokzatával hívja fel ma-
gára a figyelmet ebben a kis utcában
a 8. sz. egyemeletes, romantikus la-
kóépület, amely 1860 körül épült.
Oromzatos tetôzáródásának tenge-
lyében az ablakokat mérmûves díszí-
tésû, úgynevezett „vonal architektú-
ra” emeli ki.
Ugyancsak a Széchenyi térrôl in-
dulva ismerkedhetünk a Janus
Pannonius utca egykori kanonok
házaival. A 4. sz. egyemeletes, ba-
rokk lakóház a XVIII. századi Pécs
56 PÉCS
gazdag polgárházainak emléke. Ko-
rábbi épületrészek felhasználásával
1739 és 1773 között, két periódus-
ban, Kapuváry Márton, majd Szeme-
nich Ferenc kanonokok idején épült.
Az udvart lezáró keleti épületszárny a
XIX. századból való. A homlokzaton,
a fôpárkány feletti orommezôt a két
kanonok címerei díszítik.
Az épület melletti falszögletet rá-
csos kerítés védi, melyre turisták és
pécsiek sûrûn egymás mellé lakato-
kat helyeznek és zárnak le. Céljuk és
szimbólum teremtô szándékuk a kí-
vülállók elôtt ismeretlen.
A 8. sz. egyemeletes, barokk stí-
lusú lakóház földszinti részét Kapucsi
György kanonok építtette 1698–1730
között. Az emelete és az udvari szár-
nya XVIII. századi, az épület alatt hú-
zódó pincékkel együtt épült.
A pécsi belváros alatt egyébként
számos régi pince rejtôzik, amelyek
nagy részét az elmúlt 30 év alatt be-
tömték, mert a forgalmas utcák nagy-
súlyú jármûvei alatt többször besza-
kadtak. Az ilyen pincebeszakadások
a Széchenyi téren átvezetô utakon
többször akadályozták a közlekedést.
Napjainkra az 50 km-es üregrend-
szerbôl már csak mintegy három ki-
lométernyi marad további megerôsí-
tésre vagy betömésre.
Az utca déli oldalán az 5. sz. épü-
let az egykori Cseh-palota, melyben
most a Pollack Mihály Építôipari Szak-
középiskola mûködik, 1907–1909 kö-
zött épült Pilch Andor tervei szerint.
Az utca felôl egykori bejárata látszik,
a kapu feletti erkélyt tartó két atlasz-
figurával. E szobrok anyaga piro-
gránit, a figurákat a Zsolnay gyárban
készítették Mack Lajos és Kapás Nagy
Mihály mintái után. Az ívelt záródású
kapu felett az egykori tulajdonos, a
Cseh család címerét helyezte el.
A Káptalan utcából kelet felé
folytatva a sétát a Papnövelde
Virágzó mandulafa esti fényben a város felett
 utcába érünk. Itt a páratlan oldal há-
zai a városfal tövében épültek. A há-
zak udvarai a városfalat és bástyáinak
maradványait ôrzik.
Az 1. sz. alatti, volt Püspöki Sze-
minárium Pécs egyik legjelentôsebb
barokk épülete. Az egyházi tulajdo-
nok államosítása idejétôl napjainkig
gyógypedagógiai intézet volt, de egy-
házi tulajdonban maradt. Az iskola
kiköltözése után a közeljövôben
ismét papnevelô szeminárium lesz.
1742–46 között épült Petz András
tervei szerint Berényi Zsigmond püs-
pök megrendelésére. 1791-ben kelet
felé meghosszabbították, a nyugati
szárny (a Hunyadi útra nézô homlok-
zatával) 1883-ban épült, az eredeti
barokk épülethez illeszkedve. A
Papnövelde utcai kapuzat az épület
leggazdagabban díszített részlete. A
kaput körülölelô faragott kôkeret
volutás félpillérekkel támasztja alá az
orommezôt és a felette elhelyezett
szobrokat. A mezôben Berényi püs-
pök és a Káptalan címere kapott he-
lyet, felette, középen Szent Pál szob-
ra, amely a pozsonyi Sartory József
munkája. Kétoldalt egy-egy feliratos
pajzsot tartó puttó szobra látható. A
feliratok szerint a szeminárium épüle-
te „Szent Pál apostol tiszteletére
emeltetett” az „ôsi Berényi grófok
törzsébôl származó Zsigmond püs-
pök oltalma alatt”. Az épület udva-
rán, mint arról már szóltunk, Kiss
György apostolszobrai állnak.
A Papnövelde utca 5. sz. épület
volt egykor a Megyeháza, ma a Me-
gyei Múzeumok Igazgatóságához tar-
tozik. Itt kap majd helyet a Modern
Magyar Képtár. Keleti szárnya
1731–32-ben, a csatlakozó nyugati
rész 1881-ben épült.
Itt is érdemes a kapuzatot megfi-
gyelni. Az oromdíszt kétoldalt egy-
egy fél alakban – herma-figurában
végzôdô félpillér tartja. Fent, két alle-
58 PÉCS
gorikus nôalak szobra támaszkodik
a kapuzat ívére, középen pedig Bara-
nya vármegye címere látható. A cí-
mer alatti mezôben a latin szövegû
felirat VI. Károlyt és Nesselrode Vil-
mos Ferenc pécsi püspököt dicséri,
mint akik ez épületet emeltették
„Baranya vármegye, övéinek közös
használatára”. A kapu mögött a Ba-
ranya Megyei Közgyûlés igényesen
felújított barokk díszterme található,
melyben gyakran rendeznek repre-
zentatív fogadásokat, hangversenye-
ket, bálokat is.
A Széchenyi tér északkeleti olda-
láról indulva a Mária utcát járhatjuk
végig. A Megye utca és a Mária utca
vonalát az 1. sz. saroképület jelzi,
amely 1860-ban épült. A Széchenyi
tér felé nézô sarkán, az emeleti szin-
ten, konzolokon nyugvó zárt erkély
látható, gazdagon mintázott pártázat-
tal és záró párkánnyal. A 2. sz. ház a
Janus Pannonius Gimnázium épülete,
1880 táján készült. Homlokzatát kie-
melkedô rizalitok, párkányzatok ta-
golják. Ablakait háromszögû oromza-
tok zárják le. A 9. sz. épület volt
1895–1963 között a DGT (Duna Gôz-
hajózási Társaság), majd a Mecseki
Szénbányászati Tröszt székháza, egy
ideig pedig bányászati múzeum. A
kapuzat feletti orom ívein ülô allego-
rikus figurák a hajózás és a bányászat
jelképei, mészkôbôl készültek 1890
körül. A rendszerváltás után jelentôs
belsô átalakításokkal Angol Köz-
pont lett. Alagsorában vendéglô üze-
mel. Az épület a pécsi Városi Önkor-
mányzat tulajdona.
A Mária utca mûemlék jellegû há-
zai között megtekintésre érdemes
még a 13. sz. klasszicista lakóház, az
un. Majláth-ház, amely a XIX. század
elején épült. Emeleti részét ion stílu-
sú fejezettel végzôdô lizénák és az
ablakok feletti, mélyített tükörben lé-
vô füzérek díszítik.
A VÁROSFAL MENTÉN

A Pécsre látogató elôször több-

nyire a Széchenyi téren, majd a Szé-
kesegyház elôtt ismerkedik a város
hangulatával. Pécs térbeli megjelené-
sének hatásához mégis, ma is legin-
kább a várfal járul hozzá. A pécsi vá-
ros- és várfal hazánknak egyedülálló-
an teljes és jó állapotban megmaradt
középkori mûemléke. Városnézô séta
közben érdemes figyelemmel kísérni,
hiszen ezen belül ismerkedhetünk
meg Pécs belvárosával, s a falak
mentén a város egyéb fontos látniva-
lóival. Pécs a török hódoltság évszá-
zadában alig változhatott.
A XVII. század városa éppen úgy
a mai belváros területén helyezkedett
el, mint a XIV. században. Ahogyan a
középkori Pécs határait a mai Rákó-
czi út, Felsômalom utca, Kálvária ut-
ca, Aradi Vértanúk útja, Klimo
György utca jelentették, úgy jelentik
ezek a határok a ma polgárainak és
az idelátogató idegeneknek is a bel-
várost. A Felsômalom utca modern
házainak udvaraiba bekukkantva fel-
fedezhetôek a városfal maradványai.
A külsô vár utcarendszere ma is
megfelel a hódoltság korának, ami-
kor a beépített terület zöme a mosta-
ni Király és Papnövelde utcák közé
esett.
A török uralom alatt Pécs lakóhá- a városkapukat is, amelyek a négy A Barbakán télen
zai befelé fordultak, utcarendszere égtáj felé nyitották vagy zárták a vá-
összezavarodott, török építmények, rost, felparcellázták és beépítették a
templomok, fürdôk álltak egymás falakat övezô területet. Jelentôs sza-
mellett. Az „érthetetlen keleti szenti- kaszok megmaradtak azonban má-
mentalizmussal” meghagyott székes- sodlagos felhasználásban, beépítve a
egyházon kívül alig idézte fel bármi házfalakba, kerítésekbe. Ezeknek a
is a korábbi civilizációt. Minden el- szakaszoknak a többségét megmen-
porlott, leomlott, amit az államalapí- tették és rekonstruálták. Az 1970-es
tás kora óta itt építettek. évektôl a fecskefészekszerûen a vá-
A törökök kivonulása után a vá- rosfalhoz „ragasztott” házakat elbon-
rosfalak elveszítették jelentôségüket. tották, látványosan helyreállították a
Pusztulásuk a XVIII. században kez- városfalat, amelynek megtekintése
dôdött. A XIX. században lebontották nem hagyható ki.

PÉCS 59
Siralmas ének a török Aki a Dóm téren, a Püspöki Palo-
iga alatt sínylôdô ta mellett nyíló Barbakán kerten ke-
Pécs városáról resztülsétál, az az úgynevezett Püs-
(részletek) pökvárba juthat, amely maga is ket-
tôs falrendszerrel, bástyákkal, sánccal
Pécs ôsi városa, volt megerôsítve. Feladata volt a dóm
egykor csodák hona, és a püspöki palota védelme. Ehhez
tejjel-mézzel folyó, délnyugatról és északkeletrôl csatla-
Kánaánt másoló, kozik a városfal. A Püspökvár építési
kétségtelen. kora a XIII. századra tehetô. A város-
... fal építési idejére nincs írott forrás, de
Fölöttébb kellemes a XIV. századnál elôbb nem épülhe-
város, te érdemes, tett. (Ma az erôdített belsô várfal és
házakkal nagyszerû, az egykori várost övezô városfal
nincsen szóm rája hû megnevezésekben nincs éles különb-
elmondani. ség: az itt lakók hol várfalat, hol vá-
... rosfalat említenek.)
Ehelyütt templomok A lôrésekkel tagolt magas várfal
dísz-sora állt, mellett elhaladva, már látható a dél-
bástyák és ôrtornyok nyugati sarkon emelt kör alakú bás-
tömbje kivált. tya, a Barbakán, amelyhez a várfal-
Mint Édent irigyelt, ba épített kapu vezet át.
ki ide seregelt, A kapu közelében a várfal tövé-
hasonlót sose lelt még. ben áll Borsos Miklós szobrászmûvész
Haj, de most nem úgy Janus Pannoniusról készített
van, ahogyan rég ! bronzszobra. Alacsony kôtalapzatán
... felirat hirdeti a nagy humanista költô
Völgyeid ölében és pécsi püspök nevét és életének
kristály-vizek, éveit: 1434–1472. A szobrot 1972-
lankáid lobogva ben, Janus Pannonius halálának 500.
zöldellenek, évfordulóján avatták fel. A fiatal köl-
szomj-oltó italod, tôt ábrázolja, két kezében kis verses-
súlyos-erôs borod könyvvel, amelyen PJ monogram ol-
kínálod, mutatod még: vasható. Fején széles karimájú kalap,
nem csorrant jobb nála alakján egyszerû papi reverenda. A
akkor se, rég. szobor mellé avatásakor kis mandu-
... lafát ültettek.
Hát egyéb mi maradt? Janus Pannonius – eredeti nevén
Nem lelsz, csak romokat. Csezmiczei János – az azóta elpusz-
Árva lett e város, tult Kesince faluban született. Vitéz
hullt a porba már most János, nagyváradi püspök pártfo-
mind az egész. goltjaként tanulmányait Olaszor-
szágban, a ferrarai és a pádovai
(Ismeretlen költô, egyetemeken végezte. Hazatérése
Csorba Gyôzô fordítása) után 1459-ig pécsi püspök, Mátyás ki-
rály és a kancellária fontos embere.
Gazdag könyvtára volt, verseket írt és
ô szerkesztette az elsô magyar nyelv-
60 PÉCS
tant. Pécsett temették el, sírhelye máig
ismeretlen.
A kapun áthaladva a szemlélô elé
tárul a Barbakán, amelynek gyilokjá-
rójáról szép kilátás nyílik a városra. A
belsô várfal mellett, az északi kapun
át a Klimo György utcára, vagy az
egykori várárokba lehet jutni.
Ennek északi lejtôjén helyezték
el 1977-ben Melocco Miklós carrarai
márványból készült Ady Endre
szobrát, a költô 100. születésnap-
jára emlékezve. A szobrász a beteg,
ágyban pihenô költôt idézi meg. A
fekvô testet a márvány „takaró” telje-
sen befedi, csak a fej s a csukott sze-
mû, halottnak is vélhetô arc emelke-
dik ki alóla. A szobor alkotója a köl-
tészetében halhatatlanná vált Ady
Endre szellemiségét kívánta így meg-
örökíteni.
A Klimo György utcát keresztezô
Aradi Vértanuk útján kelet felé követ-
hetô tovább a városfal, amely itt
csaknem teljes hosszában és eredeti
magasságában áll. Szinte ellenerôd-
ként hat az Aradi Vértanúk útja zöld
kúszónövényekkel befutott támfala,
melynek oszlopain a 13 aradi vérta-
nú egy-egy portrészobra látható. A
városfal tövében nyáron virágok,
cserjék díszlenek.
A déli városfalból nem maradt
meg ilyen megbontatlanul ép sza-
kasz. A legjelentôsebb része a Fôpos-
tával szemben látható, lôrésekkel ta-
golt félkörös bástya, a hozzá csatla-
kozó és a Citrom utca hosszában
folytatódó falrészlettel. Ennek a déli
városfalnak a külsô oldalán húzódott
valaha az országút, ahol azok a ke-
reskedôk, katonák és vándorok ha-
ladtak, akik nem kívántak a városba
bemenni.
Megfigyelhetô még a déli városfal
a Hotel Pátria elôtt (Rákóczi út
3. sz.), ahol a szálloda kerítésfalát he-
lyettesíti.
Evlia Cselebi a türbét A „KÜLVÁROSOK”, épület historizáló architektúrájával
így írta le: A FALAKON KÍVÜL emelkedett ki a környezetébôl, mely-
„...A mi városunkban, re a falusias, kisvárosias lépték és
a gyönyörû Pécsett, Ami a városfalon kívül épült, kül- hangulat volt a jellemzô: kis pékség,
ekkor egy Idrisz apó városnak számított. Eleinte a Pécsrôl a Sörgyár alatt a kocsisok ivója, fû-
nevû jövendômondó kivezetô városkapuk és utak mentén szerbolt és borbélyüzlet. Helyükön
volt, kinek néhány cso- kialakult települések az úticélt jelölô ma már lakóépületek veszik körül az
datétele nyilvánosságra városneveket kapták, mint pl. a Bu- egykori „Dózsa”, ma a Pécsi Orvos-
jutott és szentnek tar- dai város vagy a Szigeti város. Ké- tudományi Egyetem elméleti tömb-
tották. Jelenleg a sírja sôbb, a települések jellegétôl, ipará- jét. Az épület mögötti park Pécs
fölé magas kupolát épí- tól függôen lett az új városrész neve egyik legcsendesebb, legszebben
tettek és a zarándokok Kertváros, Uránváros. Ezek az elne- gondozott zöldterülete. A park mel-
ott jótéteményben vezések ma is élnek és Pécs egy-egy lett észak felé a Honvéd utcán elsé-
részesülnek, mivel kerületét jelölik. A régebbiek, mint tálhatunk a 400 ágyas klinika tömbjé-
némelyek, kik oda pl. a Budai külváros területén értékes hez és ettôl kissé keletre az Ifjúság
jönnek, fogadalmi mûemlékek, másutt a mai Pécs jelen- útján láthatjuk a Janus Pannonius
ajándékot és alamizs- tôs tudományos vagy egészségügyi Tudományegyetem Tanárképzô
nát osztanak....” centrumai találhatók. A Pécsre láto- Karának épületét (Ifjúság útja 6.
Pecsevi nemcsak gatóknak érdemes ezekre is figyel- sz.). Homlokzatát Kelle Sándor pécsi
a síremléket, hanem met szentelniük. festômûvész Napóra címû sgraffitoja
magát Idrisz Babát is A déli városfal nyugat felé kiveze- díszíti. A Pécsi Sörgyár mellett kiin-
személyesen ismerte. tô kapujánál, a Szigeti kapunál, a duló Édesanyák útján jutunk a Nyár
Egyik találkozásukról Kórház téren áll az egykori „Magyar utcához, ahol a 8. sz. épület a Gyer-
így írt: „...Abban az Korona Szálló”, ma Százéves Boro- mekkórház. Aki idáig elsétált, vagy a
idôben még életben zó (Hungária utca 2. sz.). A XVIII. vasútállomástól induló 30-as autó-
volt. Találkoztam vele század közepén épült, valószínûleg a busszal eljutott, a kórház parkjában
és azt mondtam neki: falon kívül továbbhaladó, megpihen- megtekintheti Idrisz Baba türbéjét.
‘Apó Boszniába ni vágyó utazók, kereskedôk szállás- A sírhelyen nyugvó török férfiú sze-
megyek; nem izensz-e helyéül. Magas tetôzetével, kôkeretes mélyérôl csak keveset tudunk. Evlia
valamit Haszán kapujával, szép ritmusú homlokzatá- Cselebi török utazó, „igazhitû orvos-
pasának? – De bizony val gazdagítja a városképet. A Hun- nak” nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint
izenek – feleli – bárho- gária utca végén, a Steimetz kapitány csodatévô jövendômondó volt.
vá megy, szerencsés téren találjuk az úgynevezett Stock- 1515-ben épült a török hódoltság
lesz a szenteknek lelkei házat. A homlokzatán uralkodó két- után a nyolcszög alaprajzú, kupolás
segítik ôt, sôt a felséges szintes tetôzetével, manzárd emeleti sírhely. A török hódoltság után 1686-
isten kegyelmének ablakaival messzirôl feltûnik. Hosz- ban a jezsuiták vették birtokukba és
közvetítôje Ali is vele szan elnyúló, jellegzetes tömegével a pestis kórház kápolnájává alakítot-
lesz katonaságával. értékes eleme a mûemlékekben sze- tak át, majd a pestist oltalmazó Szent
Ezt mondd neki! – gény Szigeti városrésznek. E házat Rókusról nevezték el. (Ennek emlé-
Jelenlevô testvéreim Fonyó Sándor kanonok építtette a két ôrzi a Rókus-domb neve.) Késôbb
egyike azt kérdi tôle: XVIII. században. Késôbb a XIX. szá- a katonaság lôporraktárnak használ-
Apó, kívánsz-e zadban katonai börtönnek használ- ta. 1912-ben részben feltárták és res-
valamit? – Amire ták. Ma óvoda. A Rókus utcától nyu- taurálták, de mai alakját csak 1961-
válaszolá: Valláhi ! gatra, a Hungária utat folytató Szigeti ben történt mûemléki helyreállítása
(Allahra) – a köpönye- út mentén, ma többemeletes panel- után kapta meg. Ekkor tárták fel
gem már elavult, házak tömbje húzódik az egykori Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét,
egy köpönyeget Honvéd Hadapród Iskoláig (Szige- ahol megtalálták a benne ép állapot-
kívánok. ti út 12. sz.) Az Alpár Ignác tervezte ban lévô csontvázát is. Berendezését,

62 PÉCS
a síremléket, hímzett takaróját, ima-
szônyeget a Török Köztársaság kor-
mánya adományozta. A Türbe a ma-
gyarországi török építészet jelentôs
emléke, csupán a budai Gül Baba sír-
ja ismert még ezen kívül. Mindkettô a
mohamedánok zarándokhelye.
Visszatérve az Ifjúság útjára, majd
a Petôfi utcára, amelynek az Alkot-
mány utcai torkolatánál feltûnik a
Xavéri Szent Ferencrôl elnevezett
görögkatolikus templom. Egy ko-
rábbi, a XVII. században már ott lévô
kápolna helyén 1739-ben építették a
jezsuiták. Az egyhajós építmény
homlokzata rokokó formákat mutat,
tornya hagymasisakos.
(Lelkészi hivatal: Alajos utca 21. sz.
Tel.: 72/328-793)
Az 1840-50-es években a Pécsrôl
szétágazó utakat minden irányban ki-
építették. A várostól 30–50 km-es tá-
volságba modern kövesutak vezet-
tek. Nyugat felé a Szigetvárra, keletre
Siklósra és Mohácsra, észak felé a
Dombóvárra és Bonyhádra vezetô
utak voltak a legfontosabbak. A
Pécs–Mohács közötti úton nehéz sze-
kerek százai vitték a szenet a mo-
hácsi kikötôbe. A Pécs környéki tele-
pülések 85%-a azonban csak rossz
földutakkal rendelkezett. A balkáni
és az osztrák vasúti kapcsolatok sür-
getése is Pécs gazdasági szerepének
fokozódását jelezte. Ausztria igényt
tartott a pécsi kokszolható fekete-
szénre, hogy megfékezze az egyre
fokozódó erdôkitermelés ütemét. Vi-
szonylag idôben jelent meg a város-
ban a többirányú vasúti összekötte-
tés, de a biztonság kedvéért azért
1860. július 5-én új, gyorsszekeres
postajáratokat indítottak Bécs, Sop-
ron, Kanizsa, Eszék, Mohács felé
minden nap este hatkor. Szekérposta
ment Pestre és vissza kedden, csütör-
tökön, pénteken és vasárnap. Mo-
hácsra, Szigetvárra és Siklósra egy
héten négyszer indult pénzszállító – Ezután én
szekérposta. Banjalukába mentem
A kezdeti szállítások fekete szén- ... egyszerre a pasához
poros útját Pécs és a Duna-parti Mo- vezettek. Mikor ô
hács között 1857-ben felváltotta a szegedi bég volt és
vasút, melyen 1859-tôl kezdetét vette Szigetvár ôrizetére
a személyforgalom is. A széntermelés ment, egy alkalommal
növekedése következtében vetôdött Pécsett levô
fel a Pécs–Fiume (Adria) vasútvonal birtokunkon szállt
megépítésének a terve, ezért 1867- meg, és tehetségünk
ben hozzá is kezdtek a Pécs– szerint megvendégeltük
Üszög–Barcs közötti pálya építésé- ôt. Most kardosan,
hez. E szakasz ünnepélyes megnyitá- csizmásan
sa 1868-ban volt. Ezzel a város kap- divánk-hánéja
csolatba került a Déli-Vasút Trieszt fe- erkélyén üldögélt.
lé irányuló fôvonalával és az 1873-tól A helyzetrôl, egészség-
Fiumébe vezetô szárnyával is. Szom- rôl való kérdezôsködés
bathelyen keresztül a Monarchia csá- és sok szíveskedés után
szárvárosa, Bécs is elérhetôvé vált. végre szóhoz jutottam.
1870-ben felavatták a Villány–Eszék Ô az apóval ismerôs
vonalat, amely Pécset összekötötte a volt, és teljes
dél-alföldi városokkal. A közvetlen jóvéleménnyel volt
budapesti vonal elkészülte, 1882 no- felôle. Nagyon örült,
vembere elôtt csak Barcs, vagy Nagy- és ismételten is
kanizsa érintésével juthattak a pécsi- kérdezte, hogy még mit
ek a fôvárosba. mondott.
A déli városfal külsô határán, a Az apó szavait talán
Rákóczi úthoz a Zsolnay-szobornál tízszernél is többször
csatlakozó Szabadság út házai már elmondatta velem,
alig egy-két kivétellel a századfordu- sôt helyébôl
ló után épültek. Ez az utca vezet el a odább-odább csúszva
Fôpályaudvarig, így már a XIX. szá- az erkély szélére
zad végétôl fontos szerepe volt a vá- egészen mellém jött.
ros életében. A mai Megyei Kórháztól Ramazán
a vasútállomás, a Semmelweis és Jó- kerthudájának
kai utcák környékéig elterülô, nagy (helyettes) a köpönyeg
kiterjedésû, alacsony, lapályos terüle- árára egy tekercset
tet Ispita aljának nevezték. Üres tel- adott át.
kek is álltak még errefelé, részben a Ez örömmel lóra ült
püspökség, részben a város tulajdo- és elment.’
nában. Azért, „hogy semmiféle kor- Meg kell jegyeznünk,
látja ne legyen a különbözô kisebb hogy az említett
és nagyobb épületek elhelyezésének, Haszán pasa
valamint a megfelelô sétahelyek és Idrisz babának anyai
mulatók berendezésének” – írja az nagybátyja volt.”
egykori szemtanú, és itt az állomás (Idézi Gerô Gyôzô:
közvetlen közelében rendezték meg Pécs törökkori
1907-ben a város számára nagy emlékei, 1962.)
PÉCS 63
1913-ban elindult jelentôségû, idegenforgalmi látvá-
Pécsett a villamos és nyosságnak számító Pécsi Országos
1960-ig kanyargott Kiállítást, melynek fô szervezôje
kitérôkkel a gyakran Zsolnay Miklós gyáros volt, fôvédnö-
igen szûk utcákon, ke pedig Frigyes fôherceg és Izabella
a Fôpályaudvartól és fôhercegasszony. A nagy sikerû ren-
a Hadapródiskolától dezvény 3 milliót meghaladó látoga-
a Széchenyi téren át tottságnak örvendett. A Szabadság út
a Zsolnay gyárig. lakóházainak építkezései már 1904
A Rákóczi út és táján elkezdôdtek. Ez idôben épült
az Irgalmasok fel a Schlauch lakótelepnek nevezett,
utcájának három utcácska villaszerû, egységes
keresztezôdésében volt stílusra törekvô földszintes házaival
az elsô pécsi forgalmi (ma Kaffka Margit, Móricz Zsigmond
lámpa, és Gizella utcák).
„a villanyrendôr”. 1907-ben a Fôpályaudvar közelé-
A pécsiek ezt ben emelték a város református
a keresztezôdést ma is templomát is, mely szép arányaival
így hívják, mivel uralja a városrészt. A templom építé-
a közlekedést hosszú se nagy jelentôségû volt a református
idôn át egy házfalra egyház életében, mivel Pécs városá-
szerelt fülkében álló ba a XIX. század végéig protestánsok
rendôr irányította, nem telepedhettek be, ezért csak
a villanylámpák 1902-ben alakulhatott újjá az egyhá-
kapcsolgatásával. zuk, Nyáry Pál lelkipásztor szervezé-
sével. A templom, a lelkészlakás (pa-
rókia) tervezôje, építôje Schlauch Im-
re volt. A berendezést Keil Ferenc pé-
csi asztalosmester készítette, a szó-
szék a budapesti Kálvin téri templom
márvány szószékét mintázza, tölgyfá-
ból. A berendezések díszítése a
Szentháromságot jelképezi. Orgoná-
ját a pécsi Angster József és fia készí-
tették. A gyülekezeti ház késôbb,
1927-ben épült. Berendezése Szatyor
Gyôzô és Vata Emil pécsi mûvészek
kezemunkáját dicséri. A templom
homlokzata háromtengelyes, a köze-
pén lévô, kúp alakú sisakkal végzô-
dô tornyához kétoldalt egy-egy
fiatorony csatlakozik. A fehér falakat
a találkozási vonalak mentén és az
ablakok körül téglaburkolat díszíti.
Stílusa a gótikus építészet elemeit öt-
vözi, román kori ablakzáródásokra is
utalva, a századelô eklektikus felfo-
gásában.
64 PÉCS
A belvárostól a Fôpályaudvarig
ma már sûrûn beépített utcák sora-
koznak, amelyeket a földszintes, csa-
ládi házak és az egy-kétemeletes bér-
házak mellett a panelelemes magas-
házak (mint a Nagy Lajos király útján
lévô „pizsamás házak” vagy a Pepsi-
Cola reklámmal telefestett „Zsiráfete-
tô”) is tarkítanak. Itt az Ispita alján
épült fel a szolid pécsi szecessziós
stílust képviselô Gyermekklinika és
itt van a pécsiek kedvelt strandfürdô-
je, a Hullám Fürdô, amelynek feszí-
tett víztükrû, téli fedett uszodája
1997. év végén készült el. Ez a terü-
let ma már a pécsiek tudatában a bel-
város része, noha hivatalosan a III.
kerülete. A volt Pártbizottság, a mai
Bíróság épületét övezô kis park bok-
rai között, ahol a korábbi években
Lenin-szobor állt, most Bencsik Ist-
ván Nôi akt szobra látható. A test
torzóban ábrázolt gömbölyû formáit
érzékletesen fogalmazta meg a mû-
vész. A kôszobor egyik combjával
üveglapokból felépített posztamensre
támaszkodik, az egyensúlyozás kép-
zetét keltve. A nôi test szép arányait
a zöld környezet kihangsúlyozza, ta-
lán ez is készteti a mûvészettôl oly tá-
vol állókat arra, hogy a szobrot gya-
korta összefirkálják. Emiatt is terve-
zik, hogy a közeljövôben áthelyezik
a Papnövelde u. 5. sz. múzeumi épü-
let udvarába.
A Budai külvárosban, a Tettye-
patak völgyének kezdetleges ipari
agglomerációja, népességkoncentrá-
ciója már a XII. század elején templo-
mot emelt, ez a Mindenszentek
temploma (Tettye u. 14. sz.). A
dombon emelkedô, szép arányú épü-
let már messzirôl szembetûnik. A XII.
század elején épült román stílusban,
1157-ben szentelték fel. Eredeti szen-
télyét a XV. században késô gótikus
stílusban beboltozták és támpillérek-
kel látták el. A török hódoltság alatt
Pécs egyetlen keresztény kézen ma-
radt temploma volt, amelyet közösen
használtak a katolikusok, a reformá-
tusok és az unitáriusok. 1588-ban itt
tartotta híres hitvitáját, a Pécsi Dispu-
tát, Skaricza Máté református és Vá-
laszúti György unitárius lelkész. A
XVII. század közepén a templom
unitárius lett, a katolikusok csak
1664-ben nyerték vissza. A XVIII.
század elején, 1704-ig a jezsuiták ke-
zelésében volt. Ez idôben három ha-
jóssá építették át. A kôfallal zárt te-
metôjének déli részén XVIII–XIX.
századi sírok, északon barokk sírkö-
vek láthatók.
Kicsit nyugatabbra, a Mihály utca,
a Gergely utca, az Ótemetô utca kör-
nyékén remek példákat találhatunk a
régi architektúra újszerû felhasználá-
sára. A török uralom idején betele-
pült bosnyákok egykori házai álltak
itt, máig megôrizve az akkor kialakult
utcaképet. A telkek összevisszasága,
a meredek utcák sora, a belsô udva-
rok zártsága és a sok fügefa délies
hangulatot áraszt. Az 1600-as évek
környékén a Budai külvárost palánk-
fal vette körül. Ennek északi részén
lehetett az a vadaspark és reneszánsz
nyári palota, amit az 1500-as évek
elején Szatmári György püspök alapí-
tott, és aminek ma már csak a romjai
láthatók. A Mindenszentek templo-
mától délre a Majorossy Imre utcán
át, vagy a belvárosi Mária utcán vé-
gigsétálva, a Flórián teret, és a Bástya
utcát elhagyva juthaunk el az Ágos-
ton térre, ahol a Szent Ágoston-
templom áll. Ez a Budai külváros
plébánia temploma. Középkori ere-
detû, s a török építészet is nyomot
hagyott falain. A déli oldalán szamár-
hátíves ablakok befalazott maradvá-
nyai arra utalnak, hogy itt egykor tö-
rök mecset vagy dzsámi állhatott. A
mai templom építését 1712-ben
kezdték meg az Ágoston-rendi
szerzetesek, s valószínûleg ekkor Mindenszentek
használták fel a török épület marad- temploma
ványait. 1750-ben, a Budai külvárost
pusztító tûzvész alkalmával leégett,
de utána helyreállították. Az egyhajós
templom homlokzatának tengelyé-
ben hegyes-sisakos torony emelke-
dik. Sekrestyéjét 1935-ben építették.
A szentély falfestményeit Gebauer Er-
nô és Gádor Emil pécsi festômûvé-
szek készítették 1941-ben.
A Felsôvámház utca vezetett Pécs
keleti határához. Ezt az utcát Budai
utcának, Fôútnak is nevezték, hiszen
Buda felé vezetett. Innen ágazott el a
Ledinához vezetô út, ahol a Zsolnay
család Mauzóleuma áll. A Zsolnay
Vilmosnak és utódainak szánt temet-
kezô helyet Zsolnay Miklós építtette.
A centrális, neoromán stílusú sírépít-
ményt Sikorski Tádé építészmérnök,
a gyár akkori mûvészeti vezetôje ter-
vezte 1901-ben, Zsolnay Vilmos halá-
lát követô évben. A szobrászati dísze-
ket és a falfestést a gyár szobrászmû-
vésze Apáti Abt Sándor készítette.
A kivitelezés minden részletét a Zsol-
nay gyár dolgozói végezték el. A ma-
uzóleum dombjára felvezetô út mind-
két oldalán, összesen 42 mázas
PÉCS 65

A Zsolnay gyár pirogránitból készített pihenô orosz-
lánt helyeztek el, közülük kettôt még
ôriznek a Zsolnay Múzeum belsô ud-
varában, a többit széthordták, elpusz-
tították a gyár államosítása után. A
belsô tér alsó, kripta részében Zsol-
nay Vilmos eozin csempével burkolt
szarkofágja áll, amelyre a galériáról
lehet rátekinteni. A galéria szintjén
felszentelt kápolna volt eozin díszes
oltárral. Az épület 1906 végén elké-
szült, de Zsolnay Vilmos koporsóját
csak 1913-ban helyezték át a Budai
külváros temetôjének kriptájából
végleges nyughelyére. A Mauzóleu-
mot az ötvenes évektôl sorozatos be-
törések és pusztítások érték, ame-
lyeknek csak az 1980-as években le-
hetett gátat szabni. Késôbb, 1990 ja-
nuárjában a Pécsi Városszépítô és Vá-
rosvédô Egyesület Alapítványt hozott
létre a Mauzóleum megvédésére. Kö-
zösségi összefogással, városi segít-
séggel és a Zsolnay gyár közremûkö-
désével az épületet látogatható álla-
66 PÉCS
potba hozták (Nyitva: a nyári hóna-
pokban naponta folyamatosan, in-
formáció: Lovas László 72/450-291).
A Mauzóleumtól visszatérve a
Felsôvámház utcára, annak déli olda-
lán láthatjuk a Zsolnay gyár hosszan
elnyúló épületcsoportját. A gyár terü-
lete innen dél felé egészen a Zsol-
nay Vilmos utcáig, azaz a Pécsrôl Bu-
dapest felé kivezetô 6. sz. fôútig ter-
jed. A híres porcelángyár egyes mun-
kafolyamatai, pl. a mázazás, kézifes-
tés elôzetes kérésre, kisebb csopor-
tokban megtekinthetôk (Információ
Tel.: 72/325-266). A Zsolnay gyárral
szemben van a Balokány liget és tó.
Itt már 1853-ban nyilvános fürdô
épült, amelyet késôbb lebontottak. A
strandfürdôt a versenymedencével, a
600 személyes lelátóval, gyermekfür-
dôvel és játszótérrel 1933-ban Du-
lánszky Jenô tervei szerint építették,
Zsolnay eozin díszekkel gazdagítva.
(Leromlott állapota miatt jelenleg
nem mûködik.)
A régi Meszest és Pécssza-
bolcsot, ezeket a kicsiny bányászte-
lepüléseket csak az 1945-öt követô
fellendülés után vonták be a város
életébe. 1953–54-ben nagyszabású
munkáslakás-építések kezdôdtek itt,
a város keleti határában, a Komlóra
vezetô országút mentén. Ezek a neo-
klasszikus szocreál építészetnek tipi-
kus példái.
Az 1950-es évek közepétôl kez-
dett formálódni az Uránváros, a Szi-
geti várostól nyugatra, az egykori re-
pülôtér helyén. Ez lett az egyik legsi-
kerültebb magyar szatellit-város, ahol
a típustervek szerint épült négyeme-
letes téglaházakban elsôsorban az
uránbánya dolgozói kaptak lakáso-
kat. A házak közé elônevelt fákat ül-
tettek, a kapubejáratokat jel-dombor-
mûvekkel látták el, hogy a sok egy-
forma épület egymástól megkülön-
böztethetô legyen. Kiváló mûvészek,
mint Schaár Erzsébet, Szandai Sán-
dor, Szebényi Imre, Lessenyei Márta
és még mások kaptak ezzel lehetôsé-
get állami megbízások teljesítésére.
Az Olympia vendéglô feljárójához
Borsos Miklós Napba nézô c. mészkô
szobrát 1960-ban állították fel, az
óvoda udvarán pedig – mint meg-
mászható gyerekjátékot – Barta Lajos
hullámvonalban csavarodó absztrakt
fogalmazású mészkô szobrát helyez-
ték el. (Ma a Modern Magyar Képtár
becses mûtárgya.) Késôbb itt is meg-
kezdôdött panelból a magasházak
építése.
A város temetôje és a megyeri le-
gelô között fekvô, laza beépítésû
Kertváros déli részéhez csatlakozva
épült fel az 1960–70-es években az új
kertváros, ma Megyerváros. A közel
60 ezer lakosú, nyolc-tízemeletes pa-
nelházakkal sûrûn beépített alvóvá-
KIRÁNDULÁSOK PÉCSRÔL
Akik hosszabb ideig tartózkod-
nak Pécsett, azoknak feltétlenül érde-
mes sétára, túrára indulni a Mecsek-
be. A Fôpályaudvarról induló 34-es
és 35-ös autóbusszal juthatnak el a
Misina déli oldalán húzódó Mecseki
Parkerdô különbözô pontjaira (Hotel
Kikelet, Állatkert, Dömör-kapu) egé-
szen a Misina tetôn lévô végállomá-
sig). Aki gyalog szeretne a hegy al-
sóbb kirándulópontjaira eljutni –
amint azt tavaszi vasárnapokon szá-
mos pécsi család megteszi – a Szé-
chenyi térrôl a Hunyadi úton indul-
jon el felfelé. Az Aradi vértanuk útja
és a Vak Bottyán utca találkozásánál
épült Alagút mellett felsétálhat a Kál-
vária-dombra, s megtekintheti a kö-
zelmúltban szépen felújított körala-
kú, kupolával fedett kápolnát. Bejára-
tához oromzattal lezárt elôtér járul,
felette az épülethez harmonikusan
rosból a vasút felett vezetô két felül-
járón lehet eljutni a belvárosba. A vá-
rosrész oktatási és kulturális létesít-
ménye a Nevelési Központ, tanuszo-
dával, színházteremmel. Bár itt is bô-
ven ültettek fákat, van sok játszótere,
a lakosság jelenléte inkább csak a
munkából hazatérve, estefelé érzé-
kelhetô. Az „otthonos” légkör még
hiányzik.
A Pécs vonzáskörzetében lévô
Mecsekszabolcsot, Nagyárpádot, a
községi rangú Pécsújhegyet, Mecsek-
alját, Vasas és Málom falukat 1946-
–1955 között Pécshez csatolták. Kö-
zülük csupán Pécsújhegy tudott váro-
sias jellegûvé, külvárosivá fejlôdni
villaszerû, kertes épületeivel, közel-
ségével. 1980-ban a városlakók
száma 170 ezer volt, éppen kétszere-
se a II. világháború után számlált
népességnek.
illeszkedô toronnyal. A 14 stáció vas- Túraleírások
dombormûveit 1895-ben helyezték el szempontjából
az eredeti homokkô dombormûvek a Közép-Mecsek
helyébe. A kápolna felépítését Ábel a Pécset Remete-réten
József pécsi takácsmester támogatta át Orfûvel összekötô
és szorgalmazta, sírja a kápolna kert- mûúttól a
jében áll. Hosszúhetény–
Tovább sétálva a Hunyadi úton, a Zobákpuszta–
Magaslati út találkozásánál feltûnik az Magyaregregy
1938-ban épült Pálos templom, mûútig terjedô terület.
amely rendházával együtt ez idôszak
jelentôs egyházi építkezése volt. A 40
méter hosszú és 15 méter széles, ter-
méskôbôl emelt modern templomot
és a vele árkáddal összekötött, 26
méter magas, szögletes tornyot
Weichinger Károly tervezte. A hegy-
oldalba simuló építményre messzirôl
a torony, s a város felé nézô kereszt
figyelmeztet. A templom elôtti térség-
ben helyezték el 1977-ben Victor
Vasarely Jel-szobor c. mûvét, amely-
nek elemeit a Zsolnay gyárban készí-
tették, magas tûzön égetett, 15 féle
PÉCS 67
Makrisz Agamemnon színes csempébôl. A mû két egymás-
Patraszban született ra helyezett, egyik oldalukon érintke-
1913-ban. zô hatszög, melyek felületét színes,
1945-ben emigrált négyzet alakú kerámialapok fedik.
hazájából Párizsba, A mozgást és a plaszticitást érzékel-
majd 1950-ben tetô Jel-szobor forma- és színvilága
Magyarországra Vasarely több festményén, grafikáján
költözött. is megfigyelhetô. Itt, a Mecsekre fel-
Szabadságeszménye vezetô út mentén látva arra is gon-
már itt formálódott, dolhatunk, hogy gyermekkora ked-
mûvészi munkássága velt kirándulóhelyére, a Tettyére em-
itt bontakozott ki, lékezett, amikor ezt a mûvet szülôvá-
emlékeiben azonban rosának ajándékozta.
megôrizte hazája A Pálos templomnál a Hunyadi út
szépségét, mitológiáját. találkozik a Magaslati úttal, amely a
Munkássága jelentôs Tettyére vezet. Ha azonban tovább
helyet tölt be a magyar folytatjuk utunkat a Somfa utcán fel-
képzômûvészetben. felé, Makrisz Agamemnon Niké
szobrához jutunk el, melyet 1975-
ben, Magyarország felszabadulásának
30-ik évfordulójára emeltek. Ez a gö-
rög származású szobrászmûvész ta-
lán legjelentôsebb köztéri mûve. A
könnyedén lebbenô, szárnyas nôi
alak a gyôzelem jelképe. Ôse, pél-
dája a Szamotrakéi Niké, egy a pári-
zsi Louvre-ban ôrzött gyönyörû már-
ványszobor, amelyet Szamotraké-szi-
geten találtak, s eredeti helyén épp-
úgy a természetben, sziklák, fák kö-
zött állt, mint kései pécsi követôje.
Makrisz Agamemnon a gyôzelem is-
ÁLLATKERT tennôjét mai módon, mai eszközök-
a Mecseken kel alkotta meg. Mûve az ókori esz-
nyitva az év minden ményre csupán utal, emlékeztet. For-
napján 9–17 óráig. málása érzelemgazdag, felületén a
felfelé ható erôvonalak uralkodnak.
VIDÁMPARK A földet éppen csak érintô mozdula-
a Mecseken ta is a felröppenô érzést közvetíti. A
nyitva április 1-tôl mû vörösréz lemezekbôl, hegesztés-
szeptember 30-ig. sel készült. Az emlékmû építészeti
945–17 óráig. környezetét, a zsaluzott beton alap-
Szünnap: hétfô zatát és támfalát Jánossy György ter-
vezte.
AKVÁRIUM-TERRÁRIUM A bátrabb túrázók a Hunyadi út-
Munkácsi M. u. 31. ról a Mecsek kapun át vezetô sárga
Nyitva az év minden négyzet jelzésû turistaúton eljuthat-
napján 9–17 óráig. nak az Állatkertig, amely 1960
68 PÉCS
augusztusában nyílt meg, a város la-
kóinak egy évi szorgalmas munkája
eredményeként. Részt vettek a tere-
pet elôkészítô és az építô munkák-
ban a város vezetôi, üzemei, csalá-
dok, diákok, fôiskolai hallgatók, akik
1958 és 1962 között közel 130 ezer
munkaórát dolgoztak itt. A látnivalók
között az egzotikus állatok mellett
(majom, oroszlán, medve, farkas,
párduc, tigris, zebra, orrszarvú stb.)
sajátos profilt jelentenek a kisragado-
zók, a kutyafajták, a vidrák. Tájékoz-
tatásul magyarázó táblákat találunk
az állatházakon, a ketreceken. 1974-
tôl Zoo-iskola mûködik itt diákok ré-
szére, akik kéthetes idôtartamban az
állatgondozók mellett segédkeznek
etetési, takarítási munkákban.
Az állatkerttôl nyugatra elterülô
tisztáson, a Mandulásban fajátékok-
kal, mászókákkal kialakított gyermek
játszótér van. Ezzel szemben találha-
tó a Mecseki Kemping jól felszerelt
egészségügyi, szociális létesítményei-
vel. Az út továbbvezet nyugat felé az
erdô fái között épült Tüdôszanatóri-
umhoz. Az állatkerttôl keletre kb. egy
kilométerre a Dömör-kapunál lévô
Vidámparkhoz kisvasút is vezet. Ezt
1962-ben építették ki, hasonlóan az
állatkerthez társadalmi segítséggel,
amelyben fôként a MÁV Pécsi Igazga-
tóságának mérnökei és munkásai je-
leskedtek. A kis szerelvény egy moz-
donyból és három nyitott kocsiból
áll, s az erdô fái között halad. A Vi-
dámpark építésének munkálatai
1961 tavaszán kezdôdtek, mintegy
600 városlakó segítségével. Játékállo-
mánya évrôl évre gyarapodott. 1965-
ben épült fel az elvarázsolt kastély és
új dodzsempálya létesült. A látogatók
száma ekkor meghaladta az évi 158
ezret. Ma mintegy 50 féle játék nyújt
szórakozási lehetôséget. Bár a régiek
egy része elkopott, az újabbakért s a
kellemes, jó levegôjû környezetért,
vasárnapokon mégis sokan keresik
fel a pécsiek e kedvelt kirándulóhe-
lyét.
Az Állatkerttôl a Fenyves soron
lesétálva a Hotel Kikelethez érünk,
mely 1935-ben épült, Nyíri István és
Lauber László tervei alapján. Hosszú
idôn át egyetlen olyan építményként
húzódott meg a Mecsek oldalában,
amely a város több pontjáról látható
volt. Elkészülte után luxusszállónak
számított, mint a nászutasok kedvelt
üdülôhelye. Híressé vált egy, a 30-as
években itt készített filmrôl, amely cí-
mében is a hotel nevét viselte.
Az épülettel szemben, a város fe-
lé vezetô Szôlô utcán rövid sétával
jutunk a Francia emlékmûhöz.
Az emlékmû Pilch Andor tervei
alapján készült, a sast Apáti Abt Sán-
dor tervezte. Az emlékmû oldalán a
következô felirat áll (francia nyel-
ven): „A dicsôséges Nagy Hadsereg
katonáinak emlékére, haláluk száz-
éves évfordulója alkalmából, magyar
barátaik, lovagias rokonérzésbôl.
1908.”
A Szôlô utca 64. sz. alatti Feny-
ves Szálló sarkánál kôposztamensen
ülô, hátratámaszkodó nôi akt szob-
rot Bencsik István szobrászmûvész
alkotta mészkôbôl, és 1964-ben állí-
tották fel. A domboldal zöldjében a
szobor (mint egy napozó fiatal nô) a
Mecsek déli hangulatát idézi fel. A
múlt század utolsó évtizedeiben ala-
kult Mecsek Egyesület lelkes tagjai
építették ki e terület sétaútjait, pihe-
nôhelyeit, kilátópontjait. Az egyesület
jelvényét a hazánkban csak a Mecsek
környékén található kaukázusi zerge-
virág díszíti. Az elsô átfogó útmutatót
Kiss József, a Mecsek Egyesület egy-
kori vezetôje írta 1894-ben: Vezetô-
könyv Pécs városában és környékén
címmel. Az ô emlékét ôrizte 1974-ig
a Misina tetôn (534 m) egy 1908-ban
épült 18 méter magas kilátótorony.
A helyén emelt közel 200 méteres A század elejének
TV-torony (a Fôpályaudvarról a 35, szájhagyománya
35/A „Misina tetô” jelzésû autó- alapján indították el
busszal 30 perc) kilátóterasza lifttel azt a kutatást, amely
érhetô el, itt helyezték el – 72 méte- bebizonyította, hogy
res magasságban – a Kiss Józsefre a napoleoni háborúk
emlékeztetô reliefet. ideje alatt, illetve
Felejthetetlen körpanoráma nyílik a gyôri csata után
innen. Tiszta idôben a szlavóniai francia katonák
Dráván túli hegyektôl, a Balaton fel- voltak Pécsett.
vidékig is ellátni. Csodálatos élmény Azt is kimutatták,
este a kivilágított nagyváros látványa. hogy az 1809–10-ben
Szeles, esôs idôben a kilátóterasz Pécsett lévô, az itteni
alatti szinten üzemelô presszót érde- katonai kórházban
mes felkeresni. ápolt katonák száma
Misina tetôrôl több irányba indul- 2000 lehetett.
nak séta- illetve gyalogutak. A városháza, a Pálos
kolostor, a ciszterci
MISINA–TUBES–LAPIS–REMETERÉT rendház, a dominiká-
nus kolostor és a
A TV-torony tövétôl nyugati püspöki palota is
irányba induló túristák az S jelzésen befogadott beteg
leereszkednek a nyeregbe, majd ke- katonákat, akik közül
resztezik az autós parkolóba vezetô kb. négyszázat Pécsett
utat, ami enyhe emelkedôn, telepített temettek el. A Francia
fenyvesben halad a karsztos gerin- emlékmû felállításának
cen. Kora tavasszal az ösvény két ol- kezdeményezôje és
dalán gyakran virít az illatos hunyor, legfôbb támogatója
majd ezt követôen nyílik a közismert Zsolnay Miklós volt, aki
kikeleti hóvirág. A Tubesi körsétány sejthetô kormányzati és
(S+) keresztezése után néhány száz nagypolitikai célokért –
méterrel érdemes balra kitérni, a Kis- a német politikai és
Tubes kilátójához (577 m). Gyö- gazdasági orientáció
nyörû kilátás nyílik innen a Nyugati- mellett – így szerette
Mecsek vonulataira, a pécsi szôlôvi- volna a francia
dékre (daindoli és ürögi völgyek), de kultúra és gazdaság
távolabb felfedezhetôek a pellérdi irányába befolyásolni
halastavak és a Tenkes-hegy gerince a közvéleményt.
is. A Kis-Tubestôl elôbb enyhe lejtôn, A francia sajtó
majd kapaszkodón érünk fel a Me- örömmel nyugtázta
csek második legmagasabb csúcsára, a vállalkozást.
a Tubesre (612 m). A lebontott Zsolnay Miklóst
Rauch János kilátó helyén az 1990-es a francia
években újjászervezôdött Mecsek Becsületrenddel
Egyesület tagjai ezekben az években is kitüntették, de nem
új kilátót építenek, ahonnan a teljes volt titok, hogy
körpanoráma élvezhetô. Innen a ne- a Zsolnay gyár is
ves ornitológusról, Csörgey Tituszról profitált a programból.
PÉCS 69
 elnevezett sétaút vezet le a Lapisig
(535 m). Aki elfáradt, visszatérhet Mi-
sina tetôre a Tubesi körsétányon
(„S+”).
Lapis a kiindulópontja számos
mecseki túraútvonalnak, pl. a Meleg-
mányi-völgy felé, Büdöskúton át
Orfû s Abaliget irányába, ill. Pécs
nyugati részébe (Daindol, Magyar-
ürög) vezetnek le utak. Lapistól az S
jelzésen elérhetô Remete-rét, de akik
a Z jelzést követik, érinthetik a Sós-
hegy kilátóját, majd továbbhaladva
újra az S jelzésû útra jutnak.
Remete-rét (417 m) a Pécs–Aba-
liget közötti mûút hágója, számos jel-
zett turistaútvonal csomópontjában.
Nevét Török Antal pálos szerzetesrôl
kapta, aki egykoron remeteként élt
itt. A kirándulókat kellemes pihenô-
hely várja, innen gyalog lehet to-
vábbindulni a Nyugati-Mecsek külön-
bözô tájaira, majd visszatérni gyalo-
gosan vagy autóbusszal a városba ill.
Abaliget, Orfû felé.
MISINA–DÖMÖR-KAPU–TETTYE
A TV-toronytól északkeleti irány-
Szökôkút ba induló S jelzésû turistaút néhány
a Tettye parkjában száz méter után a mecseki sípálya
70 PÉCS
közelébe ér. (A régió természeti
adottságai következtében a téli spor-
tok ûzésére alkalmas idôszak megle-
hetôsen rövid, általában egy-két hét
január és február hónapban.) A turis-
taút rövid szakaszon az egykori szán-
kópálya mélyedésében vezet, s köze-
pes lejtésû ereszkedôn, a Ptacek pi-
henô mögött éri el a Dömör-kapu
térségét. (A városból idáig a 34-es és
35-ös autóbuszokkal is eljuthatunk.)
Dömör-kapu a Misina délkeleti
lejtôpihenôjének 400 méteres magas-
ságában lévô területe, több túraútvo-
nal találkozópontja. A Dömör-kapu-
tól délkeletre, a Vidámpark kerítése
mellett elhaladva, a Bertalan-sziklán
található az 1893-ban épített Flóra-
pihenô. Innen a Keleti-Mecsekre és
a pécsi szénbányák vidékére nyílik
kilátás.
A kilátó alatti hegyoldal – Gyükés
fölött – természetvédelmi terület,
amelynek jellegzetessége a szikla-
gyep és a karsztbokorerdô. Dömör-
kaputól keskeny mûút vezet le a Ho-
tel Mediterrán épületeihez, mely ere-
detileg a Mecsek Egyesület által épí-
tett turistaház volt.
A Dömör-kaputól az S jelzésû
úton továbbindulva, kb. félórás sétá-
val érhetô el a Tettye övezete. Az út
végig völgyben halad, elôbb a Ha-
medli- majd a Lenkei-pihenô érin-
tésével. Megpihenhetünk a Tettye
vendéglôben, mely mellett a pécsi
Szindbádnak, a Tettye romantikus
alakjának, Reéh Györgynek áll tor-
nyos, elhanyagolt állapotban lévô há-
za. Sétát tehetünk hétvégén a Pintér-
kertben, amelynek villaépülete a
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgató-
ságának székháza. (Nyitva: május 1-
tôl szeptember 30-ig szombat–vasár-
nap és ünnepnap 10–18 óráig, hét-
köznap elôzetes bejelentés alapján a
72/213-263-as telefonon.) A kertben
sok helyen a felszínen figyelhetô
meg a Misina-Tubes vonulatot alkotó
triász mészkô. Az északi sziklafal
nyújtotta védelem s a déli kitettség
szubmediterrán mikroklímát alakított
ki, amelynek itteni jellemzôi: a korai
tavasz, gyors felmelegedés, a meleg
nyár, az enyhébb, csapadékban gaz-
dag tél. A természeteshez közel álló
növényzet a kert felsô, északi részé-
ben hódított újra teret. A középsô zó-
nában a fiatalabb díszfajok élnek,
míg a bejárathoz közel még a Pintér
János kertépítô tevékenységét dicsé-
rô idôs díszfák és díszcserjék sora-
koznak. Gyakori a kertben a moly-
hos tölgy (Quercus pubescens), mint
a karsztbokorerdôk jellegzetes fája.
Közép-Európa egyik legnagyobb ari-
zónai ciprusa (Cupressus arizonica)
is itt található. A mediterrán flóra-
elemhez tartozik a babérszuhar (Cis-
tus laurifolius), a júdásfa (Cercis sili-
quastrum), a fügefa (Ficus carica) és
a gránátalma (Punica granatum). Má-
jusban elsôsorban a kert fás bazsaró-
zsa (Paeonia suffruticosa) gyûjtemé-
nye érdemel figyelmet. A Pintér-kert
bejárata elôtt található a több mint
százéves, Pécset részben ellátó
karsztforrás vízmûve, melynek ava-
tásán részt vett Ferenc József császár
is, a Pintér-villa teraszáról élvezve a
ceremóniát.
A Tettye-fennsík délnyugati sar-
kán áll Szatmári György pécsi püs-
pök XVI. század elején épített rene-
szánsz nyaralókastélyának romja. Az
épület dél felé nézô oldalán nyitott
udvar állt, ennek bejárata az északi
és nyugati oldalon volt. Ma már nem
nagyon lehet következtetni az egyes
helyiségek funkciójára, de feltételez-
hetô, hogy az északkeleti oldalon a
palota kápolnája lehetett. Az emeleti
szintre külsô lépcsô vezetett, fent ár-
kádos folyosó volt. A török korszak-
ban az épületben derviskolostor mû-
ködött. Állítólag a Tettye név is innen
származik, mivel a kolostor török ne- PINTÉR-KERT
ve: tekke – derviskolostort jelent. A Pécs, Tettye tér 9.
romos épületre 1830-ban bontási en- A múlt század végén
gedélyt adott ki az akkori tulajdonos, épült villa Pintér János
a város, de az erôs középkori falak egykori tulajdonosáról
ellenálltak a bontásnak és így a mun- kapta nevét, aki
kát akkor abbahagyták. Az omladozó a század elején kezdte
részeket 1897-ben tovább bontották. meg kedvtelésbôl a
Csak 1904-ben gondoltak a még növények gyûjtését és
meglévô romok állagmegóvására, s kertjébe telepítését.
ekkor alakították ki a ma látható pat- A sajátos mikroklímájú
kóíves bejáratokat. kertben távoli
A romok között nyaranta szabad- földrészek növényei
téri színpad mûködik, valamikor a növekednek,
pécsi polgárok ill. a helyi munkás- felsô részében
mozgalom szervezett kikapcsolódá- a karsztbokorerdô
sának helyszíne volt. A romok köze- sajátos növénytársulása
lében lévô pirogránit szökôkút Tö- tanulmányozható.
rök János keramikusmûvész alkotása. A kert 1974-ben helyi,
Belsô, kiemelkedô részének oldalfa- 1977-ben országos
lán csoportokba rendezett reliefdíszí- védelmet kapott.
tés látható, amelynek alakjai a tudo- Nyitva: május 1-tôl –
mány, a tánc, a természet s a sport október 31-ig,
jelképei. A Tettye parkját Zalay Buda szombat, vasárnap,
kertészmérnök tervezte, a dísznövé- ünnepnap 10–18óráig.
nyek között Lantos Ferenc festômû- Tel.: 72/213-263
vész 1969–70 között a bonyhádi Zo-
máncgyárban készített zománc kép-
sora látható. A völgyben fajátékok-
ban gazdag játszótér található csúsz-
dával, hintákkal. A játékok Kertészfi
Ágnes és Szatyor Gyôzô munkái.
PÉCS 71

Tél A Tettyérôl a mûúton délkelet fe-
a Melegmányi-völgyben lé érdemes a Havi-hegyre felsétálni.
Elhaladva a 33-as autóbusz végállo-
mása mellett, egy sziklához érünk,
amelynek szirtjén Rétfalvi Sándor
szobrászmûvész modern feszülete
áll. A megrázó erejû bronz korpuszt
1970-ben szentelték fel. A keresztrôl
elôrebukó, felfüggesztett test, a szen-
vedô arc, mély emberi vonásokat je-
lenít meg. A négy méter magas ke-
reszten elhelyezett korpusz távolról
is jól látható, de a közeli látványt sem
szabad elmulasztani, hiszen innen
páratlan kilátás nyílik a városra. E
fennsík déli részén található a Havi-
hegyi kápolna, amelyet az 1690. évi
pestisjárvány elmúlásának emlékére
emeltek a pécsi polgárok, s fogadal-
mukhoz híven az építôanyagot – a
követ, a téglát – egyenként, kézben
vitték fel a hegyre. A kis kápolna ma
is búcsújáróhely. Az 1780. évi tûzvész
után kapta jelenlegi formáját, copf
stílusban. A rendkívül egyszerû temp-
lom városképi jelentôségû, mert a vá-
ros számtalan pontjáról jól látható.
Más nézôpontú panorámát ka-
punk akkor, ha a Tettyérôl felkapasz-
72 PÉCS
kodunk a közvetlenül felette lévô
sziklafal tetejére.
(Nem kell félni, mert korláttal vé-
dett, és a sziklákba lépcsôkkel vésett
úton lehet ide feljutni.) A kék jelzé-
sen tovább haladva, az Ilonka-pihe-
nô érintésével – immáron szelídebb
erdei úton – érhetô el a Fenyves Szál-
ló, a Francia Emlékmû és a Hotel
Kikelet.)
DÖMÖR-KAPU–KIS-RÉT–KANTAVÁR–
–MELEGMÁNYI-VÖLGY–MÁNFA
A Hotel Mediterránhoz lefelé ve-
zetô mûútról indul a P jelzésû turista-
út, amely csaknem azonos szintvo-
nalban halad a Kis-rétig, keresztez-
ve az egykori szánkópályát és a síle-
siklópályát. A Kis-rét kiépített kirán-
dulóhelye kedvelt a pécsi családok
körében, mert van tûzrakóhely, esô-
beálló, nyílt terület a labdajátékok-
hoz. A P jelzésû út erdôben vezet to-
vább – a Mecseki Erdészeti Rt. jelen-
leg folytatja e terület újrafásítását –
kevés kapaszkodó után átvált a Lám-
pás-völgy felsô katlanába.
A Lámpás-völgy mondája a több
mint 200 éves mecseki szénbányászat
kezdeteire utal: Egy szegény favágó-
nak a fia, megunva a sok nélkülözést,
elhatározta, hogy a közeli völgyben
megpróbál kincs után kutatni, mivel
gyakran hallotta az idôs emberektôl,
hogy karácsony éjjelén többször lát-
tak már kékes lángokat fölcsapni a
földbôl. Némi ásás után már koppant
is az ásója fényes, fekete köveken.
Este megpihenve tüzet rakott, körül-
véve ezekkel a kövekkel. Egy idô
után arra lett figyelmes, hogy úgy iz-
zottak, mint a parázs. Hazatért, kincs
helyett tarisznyáját megtöltve e kö-
vekkel. Otthon is kipróbálva derült
ki, hogy jobban melegítenek, mint a
fa, így a legény szorgalmasan járt
vissza ilyen fekete köveket kiásni.
Egyre többen követték példáját a A laza szerkezetû, szerves anyagokat
környékbeliek közül, egyre mélyebb- is bekérgezô (uszadékfák, mederbe
re ásva és éjjel is dolgozva. Így min- hullott levelek) forrásmészkövet
denkinek szüksége volt lámpásra. A mésztufának is nevezik. A folyamato-
hegy tetején élô emberek mindig lát- san szélesedô és magasodó gátak
ták a lámpások fényének imbolygá- lépcsôsen tagolják a völgyet, magas-
sát a völgyben, innen származik elne- ságuk a néhány deciméterestôl az
vezése. 1–2 méteresig terjed. A lépcsôk hom-
A P jelzésen tovább haladva, né- lokfalán alábukó patak vízesései lát-
hány száz méter után jobbra, egy cse- ványukban vetélkednek a bükki Sza-
kély méretû dombon állt valamikor lajka-völgy Fátyol-vízesésével. A P+
Kantavár. Egyes elképzelések szerint jelzésen, a vízesések mentén halad-
egykoron püspöki vár volt itt, amely- va, csekély kitérôvel jobbra a valami-
nek falaiból semmi sem maradt, csu- kor nagyon szép Páfrányos tisztása
pán a várárok vehetô ki. A közeli húzódik a völgyben. A saspáfrány
Kantavári-forrás mellôl, az egykori (ölyvharaszt) pompás példányai még
kôbánya udvarán áthaladva, nyílt te- ma is találhatók e területen. Átvágva
repen vezet az út a Rábay-fáig. Itt a Malom-hegy gerincén már a mánfai
több jelzett turistaút találkozik. oldalon vezet lefelé a turistaút, érint-
(A P jelzés innen a Lapis–Árpád-tetô ve az Árpád-kori mûemléktemplomot
közötti mûút keresztezése után a (ismertetését lásd a Keleti-Mecsek fe-
Nagy-mélyvölgybe ereszkedik le.) A jezetben). A 66-os mûutat elérve au-
Rábay-fától jobbra vezet a P+ jelzés tóbusszal Pécs, Komló vagy Kapos-
a Melegmányi-völgy felé, szintén ke- vár irányába indulhatunk, de érde-
resztezve az elôbb említett mûutat. mes a közeli Sikondán kipihenni a
(A két völgy szinte párhuzamosan komoly erôpróbát igénylô túra fára-
nyílik ki északi irányba.) Az 1957 óta dalmait. Mecseki táj
természetvédelmi oltalom alatt álló
709 hektáros terület (Melegmány-
völgy Természetvédelmi Terület), a
többi mecseki karsztos részen is is-
mert felszíni és felszín alatti oldódá-
sos formakincs (forrásbarlangok, do-
linák) mellett, a ma is épülô felhal-
mozódásos formái, ún. mésztufagát-
jairól nevezetes. E völgyekben faka-
dó karsztforrások (Anyák kútja,
Melegmányi-forrás, Barátság-forrás,
Kánya-forrás) vize oldott kalcium-
karbonátban telített. A felszínre buk-
kanó forrásvízbôl távozik a széndio-
xid, a mésztartalom pedig kicsapódik
a patakmederben. A ma is gyarapodó
forrásmészkô (édesvízi mészkô, tra-
vertinó) nem egyenletesen béleli ki a
forrásvölgyet, hanem a patakmeder
megtöréseinél, a folyásirányra ke-
resztben álló gátakat, teraszokat épít.

PÉCS 73
 Pécs kör nyéke, és
az or fû–abaligeti üdülôövezet
Akiknek nincsen idejük Pécsen
kívül bejárni Baranya megye távolab-
bi vidékeit, vagy a mozgalmas nagy-
város mellett szívesen ismerkednek
rejtettebb természeti, történeti érté-
kekkel, azok rövidebb, hosszabb ki-
rándulásokat, gyalogostúrákat tehet-
nek Pécs környékén. Az elsô útvonal
a Nyugati-Mecsek területére vezet.
Pécs nyugati városrészétôl, az ún.
Uránvárostól a Magyarürögi úton, a
város egyik legszebb völgyében hala-
dunk. A völgy egykori gyümölcsös-
és szôlôskertjei helyén új családi há-
zak sokasága épül. A Fülemüle utcá-
ban a régebben önálló Ürög falu Ár-
pád-kori templomát találjuk. Az el-
74 PÉCS KÖRNYÉKÉN
múlt években gyönyörûen megújított
templom modern üvegablakait Ker-
tészfi Ágnes iparmûvész alkotta.
Az utcában tovább haladva, ha-
marosan egy kis térre érünk, a tele-
pülés élelmiszerboltjánál balra térve
keresztezzük az Éger-völgy déli tal-
pánál lévô autóparkolót. (Az uránvá-
rosi autóbuszállomásról a 22-es, 23-
as és 24-es autóbuszokkal közelíthet-
jük meg úticélunkat.) Átkelve az
Éger-patak kis fahídján felkapaszko-
dunk a hegyoldalban kialakított Z,K+
jelzésû ösvényen. Utunk a patak duz-
zasztásával kialakított mesterséges tó
nyugati oldalán vezet. Az éger-völgyi
kirándulóközpont területén járunk.
Elhaladva a Delelô-kút mellett, újabb dél és délnyugat felôl (a Zsongor-
fahídon kelünk át, amelyrôl a tóba kônél és a Babás szerköveknél) szin-
néhány méterrel magasabbról érkezô te megközelíthetetlen volt a hegy
patak mesterségesen kialakított víz- szakadékos sziklafalai miatt, ezért a
esésének látványát élvezhetjük. A kis sánc ezen az oldalon csak 1,5–2,5 m
tisztáson szalonnasütô, asztalok, pa- magas. Ellenséges támadástól inkább
dok állnak a kirándulók rendelkezé- a nyugati és keleti oldalon lehetett
sére. A tisztás északi végénél a K+ tartani, így itt 4–6 méteres sáncok
jelzésû gyalogút jobbra, az Éger- övezik az erôdített telepet. A Jakab-
völgyben vezet tovább. Ha átkelünk hegyi erôdítmény méretei miatt is
a patakon, a Z jelzést követve, vi- egyedülálló a Kárpát-medence nyu-
szonylag meredek kapaszkodón fel- gati felében. Ezen kívül a korai vas-
felé, hamarosan elérjük az erdei tor- korban a sopronvárhelyi földvár léte-
napályát. Akinek kedve tartja, a fából zett, de annak mérete lényegesen ki-
készült sportszereknél hosszabb-rö- sebb és idôben is kb. egy évszázad-
videbb idôt tölthet. A hegyoldalban dal késôbb épült. A régészeti szakiro-
vezetô szép, erdei úton megérkezünk dalom a hallstatti kultúra népének „Babás szerkövek”
a mohosi kiskút forrásához. Innen to- nevezi a földvárat építôk közösségét. a Jakab-hegyen
vábbra is a Z jelzést követve – hol
bokros, hol erdôs szakaszokon ha-
ladva – enyhén emelkedô úton érjük
el a Nyugati-Mecsek legmagasabb
pontját, a Jakab-hegyet (602 m), ke-
resztezve a kora vaskori földsáncot.
A Z jelzésû turistaösvény itt találkozik
a neves természetjáró, Rockenbauer
Pál nevét viselô országos Kék Túra
útvonalával. A nagyobbrészt perm
kori vöröshomokkôbôl álló és észak-
nyugat–délkeleti irányban hosszan
elnyúló Jakab-hegy minden oldalról
meredek lejtôkkel csatlakozik a Nyu-
gati-Mecsek mély völgyeihez. Ily mó-
don a hegy szinte uralja az egész
Délkelet-Dunántúlt. E kiváló stratégi-
ai adottságú lapos hegytetô alkalmas-
nak bizonyult erôdített település épí-
tésére. A földvár az i.e. VIII–VII. szá-
zadban épült a hegytetô legmaga-
sabbra emelkedô részén, s kôbôl és
földbôl emelt sáncok övezik. Maga a
vár két részbôl áll. A nagyobbik vár
kb. 800 méter hosszú és 500 méter
széles területen fekszik. Ennek dél-
keleti oldalához csatlakozik egy
550x250 métert magába foglaló – né-
miképp magasabban épült sánc, az
ún. fellegvár. Az erôdített település

PÉCS KÖRNYÉKÉN 75
A hódító török elfoglalta A mintegy 80 holdnyi területet
a Jakab-hegyet is, övezô földvár közepén találhatók a
s onnan járt portyázni középkori alapítású Pálos kolostor
a környékre. romjai. Bertalan pécsi püspök a XIII.
A hegy alatti Szôlôsön században szervezte meg a kolostort,
élt egy Zsongor nevû egybegyûjtve az Ürögi-hegyen élô re-
legény, akinek kedvesét metéket. A templomot a XV. század-
a török basa elraboltatta ban alakították ki a ma látható formá-
katonáival, s a hegytetôn jában, s déli oldalához is ekkor épült
lévô várban ôríztette. a kolostor, szabályos négyszög alak-
Zsongor egy zivataros ban. A kolostor kerengôjében körbe-
éjjelen lóra kapott sétálva jól kivehetôek egykori helyi-
bajtársaival, ségei (cellák, étkezô, ciszterna). Az
s megpróbálta 1970-es évek végén történt régészeti
kiszabadítani kedvesét, kutatása és mûemlékvédelmi állag-
de az ôrség felfedezve megóvása. Jól megfigyelhetô a kolos-
ôket, nyomukba eredt. tor közelében egy kis tó medre, ame-
Zsongor – ölében lyet valószínûleg a szerzetesek alakí-
kedvesével – látva, hogy tottak ki. Az 1930-as évek végén a
nem menekülhetnek el, pálosok remeteházat építettek fel itt,
megsarkantyúzta lovát, ennek maradványain esôbeálló épült.
a Jakab-hegy kiálló A K jelzésû útról a földvár dél-
sziklájáról a mélybe nyugati sarkánál balra térve, elha-
ugratott, s mindketten ladva a Remete-barlang kis szikla-
ott pusztultak el. odúja elôtt, s máris a Zsongor-kô
(570 m) sziklafalának tetején kialakí-
tott kilátóponton áll a túrázó. Léleg-
zetelállító látványban van részünk.
Mélyen, a völgyben Cserkút és Kôvá-
gószôlôs, az Uránbánya megmaradt
üzemi épületei és meddôhányói
húzódnak, távolabb a dél-baranyai-
dombság illetve a szlavóniai Papuk-
hegység vonulatai látszanak. Nem
véletlen, hogy a környék lakossága
mondát fûzött a Zsongor-kô sziklájá-
hoz (lásd a margóban).
Visszatérve a K jelzésû útra, a
földvár délnyugati sarkától 150–200
méterre, nyugati irányban újabb ré-
gészeti szempontból érdekes terüle-
ten járunk.
Itt húzódik az egykori földvárban
lakók kb. 300 sírhalomból álló teme-
tôje. (A hegy elsô lakói nem az erdô-
ben ma is látható földvár építôi vol-
tak, hanem egy ôket 150–200 évvel
megelôzô, késô bronzkori nép (Kr. e.
76 PÉCS KÖRNYÉKÉN
1000 körül), a régészet Urnamezôs
kultúra népének nevezi.) Mindegyik
halom egyetlen temetkezést takar, a
halottakat elhamvasztották. A halotti
máglya helyén ásott sírgödörbe he-
lyezték a hamvakat tartalmazó urnát,
melléje pedig étel, ital és különbözô
tárgyak (ékszerek, fegyverek, lószer-
számok) kerültek. A sírok fölé kôbôl
készült sírkamra vagy kôpakolás
épült, ezeket az építményeket min-
den esetben 6–8 m átmérôjû kôgyûrû
övezte, amelyek a „halott házát” vagy
„birodalmát” védô kerítésnek tekint-
hetôk. Majd a kôgyûrû szélétôl föld-
del borították be a területet. Bár még
az 1970-es években is tártak fel ha-
lomsírokat, helyük azonban nehezen
azonosítható, mert az erdô növény-
zete újra birtokba vette azokat.
Homérosz Iliász címû eposzában
a Jakab-hegyi temetkezéshez hasonló
szertartást mutat be, s nagyjából egy-
korú forrásnak számít.
(A halomsírok övezetétôl a K jel-
zésû úton Petôc aknáig ereszkedhe-
tünk, ahonnan a Rockenbauer Pál
kék túra útvonala Abaligetre vezet le.
Az innen elágazó Z+ jelzésû turista-
ösvény – az ún. Vásáros úton, Orfûre
érünk.)
Ha a K jelzésen a földvár felé
visszaindulva, jobbra letérünk a K∆
jelzésre, a nagy fák között igen mere-
dek ösvény vezet lefelé. A sziklás,
görgeteges út a Jakab-hegy déli olda-
lában a Mecsek egyik legmerede-
kebb, de igen látványos turistaútja.
Elhaladva egy szinte függôleges szik-
lafal, az ún. Sasfészek alatt, a mély-
ben hatalmas sziklatömbök láthatók.
Érdemes a P∆ jelzésen egy kis kitérôt
tenni a Babás szerkövek bizarr
alakú sziklacsoportjához. E „kövek”
anyaga a földtörténet ó- és középidô-
szakának határán keletkezett, a me-
cseki uránt is tartalmazó permi zöl-
des-szürkés homokkövekre települ-
ve. A felsô perm, alsó triász korsza-
kok határán itt hullámzó sekély ten-
gerbe számos patak és folyócska rak-
ta le hordalékanyagát. A szeszélyesen
változó torkolatokban az áramló víz
nem párhuzamos rétegzôdéssel rakta
le homokos hordalékát, hanem egy-
mást metszô, hegyes szöget bezáró
rétegekben ún. keresztrétegzettség-
gel. A húspiros, vörös, lilás homok-
köveket – a szín, az üledék vasoxid
tartalmától származik – durva, görge-
tegszerû kavicsokból összecementá-
lódott szívós kôzetanyag, konglome-
rátum fedi. A kavicsok anyaga a kö-
zeli ôsi kristályos területekre utal –
kvarc, kvarcporfír, gránit.
A vöröses üledékanyagot az eró-
zió tárta fel. A csapadék, a fagy apró-
zó hatása és a szél szelektív módon
kipreparálta a keményebb kôzetré-
szeket. A vörös homokkô és konglo-
CSERKÚT
Irányítószám: 7673, Lakosság: 300 fô
A települést a 6-os úton, Pécsrôl
nyugati irányba indulva, az ún. Zse-
be-domb után észak felé fordulva ér-
hetjük el. A szôlôskerteken túl a kô-
bánya mellett vezet a mûút, s felérve
a tetôre gyönyörû a kilátás a Jakab-
hegy déli lejtôjére és a Cserkúti-me-
dencére. A Kôvágószôlôsön, Kôvágó-
töttösön, Bakonyán és Cserkúton fel-
színre került régészeti leletek igazol-
ják, hogy a védett és délies kitettségû
természeti környezet hatására, a ró-
mai korban számos villa épült itt.
Nyugati irányban az uránbánya egyik
legkorábban kialakított aknatornya
(III-as üzem) és meddôhányója lát-
szik. A terület ipari célú kutatása
1953-ban kezdôdött. Az urántartalmú
ércet a felsô rétegnél 120 méterrel
mélyebben tudták kitermelni. (Ezek-
ben az években folyik az uránbánya
merátum anyagú, csipkézett felszínû Élt Cserkúton
sziklák látványos tornyokként, kô- réges-régen két
gombákként tagolják a hegy délnyu- gazdag család, akik
gati, meredek oldalát. Ezekhez a cso- kevélységükben
portos sziklaképzôdményekhez is fû- szakadatlanul
zôdik monda (l. margóban). versengtek
A Jakab-hegy régészeti és termé- egymással. Mindkét
szeti értékei védettséget élveznek. család elzavart
Visszatérve a K∆ jelzésre, az út a házától egy
egy fokozatosan enyhülô lejtôn halad kéregetô koldust, aki
Cserkút község irányába. Az erdô a következôképpen
egyre ritkább lesz, s érdemes idôn- átkozta meg ôket –
ként visszanéznünk, mert innen lehet „Váljatok kôvé, amikor a
a legjobban érzékelni a Jakab-hegy legboldogabbak akartok
szinte függôleges letörését. A hegy lenni !” Mindkét háznál
lábánál húzódó lankás dombvidék is volt egy-egy
hangulatos látványt nyújt szôlôskert- leánygyermek, akik
jeivel, gyümölcsöseivel és hétvégi há- egyazon napon mentek
zaival, különösen tavasszal és ôsszel. férjhez. Az esküvôt
A nyílt terepen áthaladva Cserkút a Jakab-hegyi
község északi határához érkezünk. barátok templomá-
ban tartották. Az egyik
család lakodalmas népe
már ereszkedett alá a
meddôhányóinak rekultivációja és a hegyoldalon, amikor a
különbözô üzemi építmények elbon- másiké fölfelé tartott.
tása, a bánya bezárását elrendelô Az út legkeskenyebb
kormányhatározat alapján.) pontján találkoztak
A Kövesi-földek nevû dombsor te- össze, s egyik menet sem
teje ez, amely a Jakab-hegyi termé- akart kitérni a másik
szetvédelmi terület különálló részét elôl. Az örömapák szinte
alkotja, mivel kemény kôzete meg- egyszerre szólaltak meg
védte az eróziós tevékenységektôl a – „Inkább váljunk
mélyebben húzódó homokkô rétege- kôvé, de ki
ket. A kerekded folyami kavicsból, nem térünk !”
durva homokból és kvarcból álló ré- Az egész násznép
tegben még gránitkavics is elôfordul. egy pillanat alatt kôvé
A település nevét a hagyományok változott, s azóta is ott
szerint a területén ma is meglévô for- állnak sorban
rásról kapta. Az uránbányászat miatt a hegyoldalon.
az 1960-as években elapadt, majd e
tevékenység végeztével a 90-es évek-
ben újra megjelent a víz. Emléktábla
ôrzi e hely jelentôségének emlékét a
falu közösségének életében, hiszen
régen az asszonyok idejártak mosni.
A település legjelentôsebb látnivaló-
ja, a temetô közvetlen szomszédságá-
PÉCS KÖRNYÉKÉN 77
 ban álló, kora középkori templom. A
XII. századi, egyhajós épület félkör-
íves záródású szentélye kelet felé
néz. Fôhomlokzata délen volt, ezt jel-
zi bejárati kapuja, felette pedig – egy
sorban – három kisméretû ablak. A
félköríves kapuzat körül a falat vala-
mikor festmények díszítették. Tor-
nyát a XIV. században építették hoz-
zá. Belépve a templomkapun, a hajó
északi falán két sorban érdekesek a
freskómaradványok. Felül sorakoz-
nak az apostolok, akik követik az an-
gyal vezérelte három napkeleti ki-
rályt Mária és a gyermek Jézus imá-
dására. Az alsó sorban a szenvedô
Krisztus, valamint a kardot és mérle-
get tartó Szent Mihály látható, amint
mérlegre helyezi az elébe érkezô hol-
tak lelkeit. Tôle jobbra Szent Miklós
áll. A kutatások alapján e festménye-
ket a XIII. században készíthette egy
bizáncias mûveltségû, korábban a
pécsi székesegyházban dolgozó fes-
tô. A diadalív déli oldalán a Szent
Györgyöt ábrázoló freskó, felirata
szerint, 1335-ben készült, az elôbbi-
KÔVÁGÓSZÔLÔS
Irányítószám: 7673, Lakosság: 1200 fô
A települést Pécsrôl a 6-os útról
közelíthetjük meg, az egykori urán-
bánya III-as üzeméhez vezetô úton
(Cserkútról is a III-as üzem érintésé-
vel érhetjük el.).
A falu nevének eredete az itteni,
kiemelkedô jelentôségû középkori
tevékenységekhez kötôdik. Egyrészt
szôlôvel és borral adózhattak egyko-
ri lakói, másrészt késôbb jellemzôvé
vált a kôbányászat és kôfaragó tevé-
kenység is.
A legkülönbözôbb használati tár-
gyakat faragták ki a kôfaragó meste-
rek. Ma is több, 100 évnél is idôsebb
kôtárgyat ôriznek a helybeliek.
78 PÉCS KÖRNYÉKÉN
eknél kevésbé színvonalas alkotás. A
diadalív közepén a világbíró Krisztus
trónol, jobbjára gyûjtve az üdvözülte-
ket. A diadalív belsô oldalán az év
hónapjaira jellemzô tevékenységek
ábrázolásai (hordót készítô kádár,
szôlôt préselô szüretelô, arató föld-
mûves) láthatók. A festmények a XV.
századból valók. A szentély egykori
falfestményei tûzvész következtében
elpusztultak. Ugyanitt találjuk a
Ferenczy Károly tervezte oltárt, mely
mögött a barokk stílusú Keresztelô
Szent János oltárkép ill. a Rómában
élô Prokopp Péter festômûvész Kál-
vária-képe van. Ugyancsak ô festette
a karzat alatt elhelyezett stációsoro-
zatot is. (A templom kapuján
olvasható a kulcs kezelôjének címe.)
A templom körül kellemes parkot
alakítottak ki, kis játszókerttel.
Cserkúton az utóbbi években len-
dületet vett a falusi turizmus, több
vendégház (Ágnes – Petôfi u. 9.,
Batvölgyi – Árpád köz 9., Vackor –
Petôfi u. 27., Szakács Ház – Rákóczi
u. 20.) várja a turistákat.
Az idelátogatók érdeklôdésére
számot tartanak: a Jakab-hegyen ta-
lálható bronz kori település, ill. a pá-
los-kolostor romjai.
Legjelentôsebb mûemléke a még
ma is tekintélyt parancsoló tömegû
temploma, a XIII. századból szárma-
zó tornyával, amelynek több szintjén
is megfigyelhetôek a román ikerabla-
kok, kosáríves kapuját pedig volutás,
íves oromzat díszíti. A torony közép-
kori és barokk részeit a mûemléki
helyreállításkor kétféle vakolattal lát-
ták el. A templom berendezése ba-
rokk, XVIII. századi fôoltárképét a
bécsi Karl Bachmann festette. Több
mûtárgy másodlagosan került ide, így
például a szenteltvíztartóként haszná-
latos kômedence és a nyugati elô-
csarnok falán lévô kôkereszt a Jakab-
hegyi pálos kolostorból származik. A
pécsi székesegyház 100 évvel ezelôt-
ti helyreállításakor barokk berende-
zései közül a szószéket, a gyóntató-
széket, a keresztelôkutat és a nagy
fémcsillárt helyezték át ide. (A plébá-
nos, Tímár György szívesen megmu-
tatja a templomot. Tel.: 72/374-677)
Mûemlék jellegû védelem alatt áll
a XVIII. században épült r. k. plébá-
niaépület a Rákóczi u. 74. sz. alatt.
Egy régi vízimalom és gazdasági épü-
lete (Malomsor 6.) is áll még.
Az egykori általános iskola (Rá-
kóczi u. 54.) épületében Bányászati
Kiállítást rendeztek be az uránbánya
mûködésével kapcsolatos tárgyakból,
dokumentumokból.
Az iskola udvarán még egy bányajáratot
is imitáltak, itt egykori bányamentô
(mozdony vontatta speciális csillék) és
különféle gépek találhatóak. A kiállítás
helyiségeiben a kutatófúrások, a vájat-
mélyítések során felszínre került kôze-
tek gyûjteménye látható, fényképek,
iratok s egyéb tárgyak társaságában.
(Nyitva: kedden 11–12 óráig; csütörtö-
kön 13–14 óráig; szombaton 10–11
óráig; de a kiállítás gondnoka, Kószó
Zsigmondné szívesen megmutatja az
anyagot más idôpontban is az érdeklô-
dôknek, és a szomszédos helytörténeti
KÔVÁGÓTÖTTÖS
Irányítószám: 7675, Lakosság: 340 fô
A pécsi káptalan birtokaként az
1332-bôl származó egyházi összeírás
alapján – a község és ennek folytán
temploma is a legkisebb méretûek
kategóriájába sorolható. A honfogla-
lás korában létesült, ôsi, magyar tele-
pülésnek tartják. Temploma a XIII.
században épült. Ebbôl a korszakból
származik a félköríves szentélye, a
kiállítást is, amely a település lakóinak Kôvágószôlôs
portáiról összegyûjtött néprajzi tárgya- a Mecsek alján
kat, mezôgazdasági használati eszkö-
zöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket
stb. mutat be. Tel.: 72/464-538 (lakás))
A természetjárást kedvelôk szá-
mos, a községbôl induló turistaút kö-
zül választhatnak, melyek a hegyol-
dalban lévô geológiai érdekességek-
hez – a Babás szerkövekhez –, a ko-
lostorromhoz, vagy kelet felé Pécs
irányába vezetnek. A községben ter-
melt szôlô, gyümölcs ma is zamatos,
a borok kitûnôek, az emberek barát-
ságosak. Az erre járónak érdemes
betérni.
déli bejárata s a három ablaka is. A
hódoltság után állapota a leomlás ha-
tárán volt, mert a török mellett 1704-
ben a rácok is pusztították a telepü-
lést. A templomot 1726-ban tataroz-
ták, majd 1780-ban megépítették a
barokk tornyot, kialakították a nyu-
gati bejáratát. Legutóbbi felújításakor,
1983-ban, a barokk rész vakolatát
barna, a középkori részét vörös fes-
téssel látták el. Tornyát az eredetihez
hasonlóan vörösréz lemezekkel borí-
PÉCS KÖRNYÉKÉN 79
 tották. Belsejében hajója síkmennye-
zettel fedett, a bejárati részen cseh-
süvegboltozatos kórus van. Szentelt-
víztartója még a román korból szár-
mazik. (Kulcsa iránt a polgármesteri
BAKONYA
Irányítószám: 7675, Lakosság: 382 fô
A közeli Bakonyán szintén Ár-
pád-korból származó templomot ta-
lálunk, gótikus részletekkel, XVIII.
HETVEHELY
HETFEHELL
Irányítószám: 7681, Lakosság: 570 fô
Környékére dombok és völgyek
váltakozása a jellemzô, elsôsorban az
erdôgazdálkodásra nyújtva lehetôsé-
get. A község Árpád-kori település,
ezt mûemlék temploma is igazolja. A
település neve a magyar hétfô és a
magyar hely fônevek összetételébôl
keletkezhetett, amely arra utal, hogy
egykoron hétfônként tartották a heti-
vásárt. A beköltözô német telepesek
Középkori templom – torzult formában – Hetfehell – hasz-
Hetvehely nálták a falu nevét. A török hódoltság
80 PÉCS KÖRNYÉKÉN
hivatalnál érdeklôdhetünk: Kossuth
u. 16. Tel.: 72/374-688.)
A dombon álló templomot szé-
pen gondozott park veszi körül egy
világháborús emlékmûvel.
századi barokk toronnyal és barokk
belsô kialakítással. Bakonyáról gyö-
nyörû erdei környezetben vezet át a
mûút 350 méter magasságban a Nyu-
gati-Mecsek gerincén a Bükkösdi-víz
völgyébe, Hetvehelyre.
alatt teljesen elnéptelenedett, és vi-
szonylag késôn népesült be újra, s
nem is a régi falu helyén. A környék
annyira elvadult volt, hogy középkori
templomát (Rákóczi utca) a XVIII.
század elsô három évtizedében tar-
tott vizitációk során egyszer sem em-
lítik. A pécsi káptalan a megrongáló-
dott templomot helyreállíttatta és a
Szentháromság tiszteletére felszentel-
te, de 1883-ban új templom épült a
közelében és a középkori méltatlan
sorsra jutott. „Miután a régi templom
a plébánia telkén állt, annak gazdasá-
gi épületévé vált. Hajójából szénapaj-
ta lett, szentélye, sekrestyéje pedig
húsfüstölô. Ez okozta, hogy közép-
kori falképeit vastag, zsíros korom
borítja.” – írja Szônyi Ottó
mûvészettörténész 1911-ben az elha-
gyott templomról. Az 1970-es évek-
ben mûemléki szempontból helyreál-
lították az épületet. Az alaprajzából
következtetve a XIII. században épül-
hetett. A külsôn itt is a déli homlok-
zat uralkodik. A kapu fölötti három
ablak közül a nyugati, a karzat miatt
magasabb, mint a többi, jelezve,
hogy az urasági karzat is már a XIII.
században készült. A kisméretû
templomhoz a gótika korában sek-
restyét építettek, a sekrestyében pe-
dig konzolos ülôfülkét, szentségtartó
fülkét ill. háromkaréjos gótikus abla-
kot alakítottak ki. A szentély négyze-
tes alaprajzú, mely a XIII. században
vált általánossá hazánkban, szemben
a félkörívessel. (Érdekes megemlíteni
azt, hogy Baranya megye területén a
négyzetes szentélyzáródású templo-
mok kizárólag Pécstôl északra talál-
hatóak.) A templombelsô értékes da-
rabja a rekonstruált késô román ke-
resztelô kút. (Információ: Polgármes-
teri Hivatal. Tel.: 73/378-410)
A templom alatt a domboldalba
épített XVIII. századi r. k. plébánia-
ház áll, amely fontos utcaképi eleme
a falunak.
Hetvehelyrôl Bükkösd felé halad-
va térhetünk el jobbra, a Zselic terü-
letén található Gorica és Kán – né-
hány évtizede lakatlanná vált – ki-
csiny falvak felé, házaikat városi ér-
telmiségiek állították helyre, gondo-
zott hétvégi üdülôövezetté varázsolva
e településeket.
Néhány kilométer után – a mûút-
ra visszatérve – e völgy legjelentô-
sebb településére, Bükkösdre érünk.
Itt végig a Pécs–Budapest vasúti fô-
vonal mellett haladunk, amelynek
építését 1881-ben kezdték, s a követ-
kezô évben már át is adták a forga-
lomnak. Bükkösd és Abaliget közötti
szakaszán több helyen is robbantás-
sal kellett utat nyitni, illetve viaduktot
építeni, s a jelenlegi magyarországi
vasútvonalak leghosszabb alagútja –
több mint 1 km – is itt található. Épí-
tésének halálos áldozatai voltak,
1882 novemberében három olasz
munkás szenvedett balesetet.
A bükkösdi kastély

BÜKKÖSD
Irányítószám: 7682, Lakossága: 1300 fô

A mai Bükkösd három település

egyesítésébôl jött létre. 1950-ben a
völgy keleti oldalán fekvô Megyefa,
majd 1979-ben az elnéptelenedô
Gorica csatlakozott Bükkösdhöz. A
környék völgyrendszerét nagy föld-
mozgások, tengeri lerakódások, víz-
mosások alakították ki. A mészkôrö-
gökkel és agyaghátakkal övezett
Bükkösd ennek köszönheti kôbá-
nyáját. Említést érdemel a goricai vö-
rös mészkô és a múlt század közepén
már ismert zöld márvány.
A bükkösdi völgy keleti oldalát
erdôk borítják. Mivel a Bükkösdi-víz
a Zselic keleti határa, így az egykori
Bükkösd a Zselichez tartozik, míg a
hozzácsatolt Megyefa a Nyugat-Me-
csek része. A falu a malomárok ka-
nyarulataihoz igazodik, ennek a tü-
körképe Megyefa települési alapraj-
za. A hagyománytisztelet megnyilvá-
nul a mûemlékként számon tartott

PÉCS KÖRNYÉKÉN 81
 épületek, szobrok és környezetük
gondozottságában.
Bükkösd neve viszonylag késôn,
1448-ban bukkan fel írott források-
ban, Naghbekes alakban. A magyar
bükkös, bükkerdô jelentésû fônévbôl
alakult ki. A Megyefa helynév a Me-
gyefalva név rövidült változata. Gori-
ca neve 1542-ben még Erdi volt.
Bükkösd neve ekkor Bykesd válto-
zatban fordult elô. Az Erdi nevet a
betelepülô délszlávok cserélték fel
Goricával, a magyar név átfordítása
révén, amely szintén kis erdôt,
erdôcskét jelent. A török hódoltság
végére mindhárom egykori falu terü-
lete lakatlan pusztává vált, az 1700-as
években magyarok, majd németek
telepedtek itt meg.
A mai Bükkösdöt a XVIII. század-
tól a Horváth, a Petrovszky majd a
Jeszenszky családok birtokolták.
1788-ra elkészült barokk temploma is
a mindszenti Petrovszky János és
megyefai Petrovszky Sándor jóvoltá-
ból. Ugyanezekben az években épül-
nek kastélyaik is: a bükkösdi kastély
(Kossuth u. 36.) Baranya megye ba-
rokk kastélyainak legelegánsabb
homlokzatával rendelkezik. Középsô,
kiugró rizalitja címeres timpanonnal
készült, felette megemelt manzárdte-
tôvel, emeleti helyiségeiben stukkós
tükörmennyezettel, nagytermét ún.
koporsó boltozat fedi. A kastély ter-
veit Fischer von Erlach, Mária Terézia
császárnô korának híres építésze ké-
szítette. A Petrovszky-kastélyt szép,
HELESFA
Irányítószám: 7683, Lakossága: 600 fô
Bükkösd után, dél felé haladva
Helesfára érünk. A Bükkösdi-víz nyu-
gati oldalán lévô település neve a ré-
gi magyar Ehellôs személynév és a
birtokos személyraggal ellátott falu
82 PÉCS KÖRNYÉKÉN
védett park veszi körül, 1739-ben
épült barokk kápolnával a dombol-
dalon. (A kastély évtizedeken át ne-
velôotthonként mûködött, 1997-ben
szûnt meg az épület falai között ez az
intézmény, jelenleg a Baranya Me-
gyei Közgyûlés privatizálni kívánja.)
A kastély elôtt folyik el a Bükkösdi-
víz, amelynek hídját két késô barokk
szobor (Nepomuki Szt. János és Szt.
Franciska) díszíti. A település köz-
pontját alkotó kastély és templom
együtteséhez tartozik még a szintén a
XVIII. században épült, mûemlék jel-
legû plébániaház (Kossuth u. 47.). A
Török-kútnak nevezett helyet csupán
1792-ben építtette Petrovszky Zsig-
mond, hogy ennek vizét a Templom
téri díszkúthoz vezessék. Egykori ví-
zimalom, jelenleg lakóépület áll a
Kossuth u. 85. sz. alatt, mûemlék jel-
legû lakóház található a Dózsa
György út 46. sz. alatt.
Megyefán 1788-ban egy másik
kastély (Petôfi u.) is épült, mégpedig
Jeszenszky Antal költségén. Ez a kú-
ria jóval kisebb és szerényebb a
bükkösdi kastélynál. A régi falu köz-
pontja lehetett, egy alacsony domb
nyugatra nézô lejtôjén áll. Dénes Gi-
zella írónô Csipkekesztyû címû regé-
nye játszódik ebben a környezetben.
(E kastélyt az elmúlt években szállo-
dának kezdték felújítani, de a mun-
kálatok félbemaradtak.) A közelben
kialakított tó és hétvégi házas terület
jelzi, hogy Bükkösd is az idegenfor-
galom növekedésében bízik.
fônév összetétele. (Az Ehellôs sze-
mélynév a trójai történetbôl elterjedt
latin Achilleus magyarosított változa-
ta.) A község mûemlék jellegû, ba-
rokk katolikus temploma mögött ér-
demes végigjárni a kálváriát, mert
dombormûvei – ha nem is képvisel-
nek jelentôs mûvészi értéket – de a
pécsi Zsolnay gyárban készültek, ta-
lán azért, mert a környékbôl bányá-
szott fehér homokot nyersanyagként
felhasználták a kerámiaüzemben.
Nádassy földbirtokos a XVIII. szá-
zad végén építtetett egy kastélyt a fa-
lutól északra, amelyet immáron több
mint száz éve kb. 20 holdas park
vesz körül. Felüdülést jelent egy séta
az európai és egzotikus tájakról egy-
aránt meghonosított növények, fák,
cserjék között. A kastély épületénél
SZENTLÔRINC
Irányítószám: 7940, Lakosság: 7400 fô
A település különbözô tájegysé-
gek találkozási pontjában, Pécstôl 20,
Szigetvártól 16 kilométerre, a Mecse-
ket a Zselictôl elválasztó Bükkösdi-
völgy torkolatában, az alföldies jelle-
gû Ormánságtól északra fekszik.
Szentlôrinc Baranya megye egyik leg-
fiatalabb városi rangú települése, ezt
a címet 1996-ban kapta meg. Fontos
közlekedési csomópont, vasútállomá-
sáról négy irányba indulnak a szerel-
vények, a 6-os számú fôközlekedési
útvonal kelet–nyugati irányban érin-
ti. Gazdaságföldrajzi szempontból
egyik legjelentôsebb adottsága az
1960-as években felfedezett termál-
víz, melyre alapozva 1963-ban meleg-
vizû strand épült.
Ásatások során került felszínre 72
olyan sír, amely a pannon és kelta
népek temetkezési kultúráját ôrizte
meg. Az Árpád-korból eredeztethetô
település nevét (S. Laurency de
Wkor) az Okor folyó mellett alapított
templomos (keresztes) lovagok rend-
házáról kaphatta. E rend feloszlása
után, 1312-tôl a johanniták kezére
került. A mohácsi csatát követô had-
felvonulások, seregjárások során
többször is felgyújtották. A török hó-
doltság után az uralkodói kegy
lévô oroszlán szobor – Ferenczy Ist-
ván alkotása 1876-ból – Nádassy Ist-
ván emlékét ôrzi. (A kastélyban szo-
ciális otthon mûködik, vezetôjétôl en-
gedélyt lehet kérni a park bejárására.
Tel.: 73/378-643).
A Bükkösdi-víz völgyének keleti
oldalán, Cserdi falu érintésével,
utunk Szentlôrincre vezet, ahol kié-
rünk a Zselic és a Nyugati-Mecsek
dombjai közül a Drávába vezetô vi-
zek síkjára.
Breuner Siegfried grófnak, az udvari
kamara elnökének juttatta Szent-
lôrincet és környékét, majd a XVIII.
század közepétôl Esterházy Miklós
herceg birtokainak egyik központja
lett.
A Templom téren álló, barokk stí-
lusú Esterházy-kastély 1696–1717 kö-
zött épült, többször bôvítették épü-
letszárnyakkal. A jelenleg 300 éves
kastély felújítása 1995-ben fejezôdött
be, ma diákotthon mûködik falai kö-
zött. Közelében áll az 1718-ban épült,
mûemlék jellegû katolikus templom,
melynek berendezése a múlt század
második felébôl származik. Plébániá-
ját 1817-ben építtették az Esterhá- Szentlôrinc
zyak. madártávlatból
PÉCS KÖRNYÉKÉN 83
 A Munkácsy a helytörténeti gyûjteményt. Tel.:
M. u. 31. alatt 73/371-153)
találjuk az egy- Minden évben augusztus 10-ével
kori Esterházy veszi kezdetét a Lôrinc-napi rendez-
uradalom tiszt- vénysorozat: a Lôrinc-napi búcsú,
tartói lakását, kulturális rendezvények utcabállal,
amely a XVIII. valamint a Gazdanapok. 1994 óta ke-
században rül megrendezésre Baranya megye
épült, s mûem- ma már legjelentôsebb mezôgazdasá-
lék jellegû vé- gi kiállítása és vására, a Gazdanapok,
dettség alatt áll. melyen a megye és az ország mezô-
Jelentôs ma- gazdasági termelôin, feldolgozóin,
gángyûjte- értékesítôin kívül egyre több külföldi
ménnyel rendel- kiállító és érdeklôdô vesz részt. Ez a
kezik. Ez az rendezvénysorozat kellemes hétvégi
egykori Koncz- programot kínál nemcsak a szakem-
Brantner ház, bereknek, hanem az idelátogató csa-
mely az Esterhá- ládoknak is. Évente hagyományosan
zy uradalomnak ismétlôdik az Országos Klubközi és a
eredeti állapotá- Nemzetközi Társastánc Csapatver-
ban fennmaradt seny, amelyen a hazai klubokon kí-
lakóépülete. vül 8–10 ország csapata vesz részt. (A
vendéglátóhelyek, panziók, diákott-
A Koncz–Brantner ház Helytörténeti kiállítása (Múzeum- honok nyújtotta lehetôségekrôl infor-
kiállítása köz) a környéken összegyûjtött régé- máció: Városi Mûvelôdési Ház, Tel.:
szeti, honismereti és néprajzi tárgya- 73/371-153 ill. a Polgármesteri Hiva-
kat, emlékeket, dokumentumokat tal, Tel.: 73/371-018, Fax.: 73/371-
mutatja be. (Nyitva: kedden 10–12 125.) A 6-os úttól északra, a Fürdô
óráig, csütörtökön 14–16 óráig, más utcában van a Strandfürdô, amely-
idôpontban az érdeklôdôk a Mûvelô- nek 36ºC-os, termálvizes feszített víz-
Az Esterházy-kastély dési Ház értesítésével tekinthetik meg tükrû medencéje kellemes környeze-
tével a térség kedvelt fürdôhelye.
(Nyitva tartásáról, szolgáltatásairól a
73/371-188-as telefonon lehet érdek-
lôdni.) Számos sportlétesítménye
versenyzési és szabadidôs sportlehe-
tôségeket biztosít, helyi és vendég
csapatok számára.
Szentlôrinc ideális kiindulópontja
autós, kerékpáros és gyalogos túrák-
nak a környezô Árpád-kori települé-
sekre, a környék horgásztavaihoz (pl.
Boda) és a déli lankákon meghúzódó
szôlôkbe.
A 6-os úton visszatérhetünk Pécs-
re, Szigetvár felé indulhatunk, de
folytathatjuk kirándulásunkat déli
irányba is.

84 PÉCS KÖRNYÉKÉN
KIRÁLYEGYHÁZA
Irányítószám: 7953, Lakossága: 1100 fô
Mai neve 1941-ben két korábbi
falu (Magyarszentiván és Vásáros-
szentgál) egyesítésekor keletkezett. A
középkori eredetû falvak nevüket
templomaik védôszentjeirôl kapták.
A török kor pusztításai után a XVIII.
században a Pálfy család birtokai let-
tek. A kegyúr anyagi támogatásával a
két falu késô barokk, copfstílusú
templomot (Fô u.) épített 1806-ban
Szentgál területén, de mindkettô titu-
lusára felszentelték. Fôoltárát Harasz-
ti Pál pécsi képzômûvész készítette
1974-ben. Védett természeti érték a
rigópusztai régi kastélypark. (Infor-
máció: Polgármesteri Hivatal, Tel.:
73/340-002)

SUMONY pécsi káptalan birtoka, r. k. templo- A település környéke

Irányítószám: 7956, Lakossága: 510 fô
Királyegyházától délnyugatra ta-
lálható Sumony. Középkori források-
ban felbukkant nevét többen szláv
eredetûnek tartják. (A Sumonje hely-
név olyan embert jelent, akinek háza
erdô közelében áll.) A török hódolt-
ság alatt folyamatosan lakott, magyar
település volt. A XVIII. századtól a
mának építtetôje az 1860-as években,
Daróczy Zsigmond pécsi olvasókano-
nok volt. A fôoltár neves festômûvé-
szünk, Than Mór alkotása, Szent
Zsigmond és családjának vértanúsá-
gát ábrázolja. Két mellékoltára a pé-
csi Székesegyházból került ide. A
Szent István oltár Martin Fischer bé-
csi mûvész, a Szent Mihály oltár a dél
tiroli Antonio Giuseppe Sartori mûve.
vízrajzi szempontból
rendkívül sûrû. A Zselic-
ben eredô Okor-patak
biztosítja a közeli halas-
tó vízutánpótlását. Ma-
dármegfigyelô állomás is
mûködik itt, mivel e rész
vándormadarak pihenô-
helye, ill. vízi-, nádi- és
erdei madarak lakhelye.

MAGYARMECSKE 1841-ben épült klasszicista stílusban.

Irányítószám: 7954, Lakossága: 330 fô
Királyegyházától délre érünk
Magyarmecskére. Tipikus egyutcás
falu, a kora középkor óta magyar la-
kossággal. A XVI. században Mekcse
néven szerepel írásos forrásokban. A
falu lakosságának többségét alkotó
református gyülekezet temploma
A népi építészet kiemelkedô értéke a
széles fôutcán álló kisméretû római
katolikus kápolna. Általános iskolájá-
ban megyeszerte ismert kézmûves
mûhely mûködik. A mûhely tagjai
számos sikert arattak különbözô kiál-
lításokon fonott, nemezelt, zománco-
zott és szôtt tárgyaikkal. (A falutól
délre az Ormánság található.)

MAGYAR TELEK (Az elmúlt évtizedekben a helyi

Irányítószám: 7954, Lakossága: 230 fô
Magyarmecskétôl keletre fekszik
a falu. Mátyás király korából szárma-
zó elsô írásos forrás Kysthelek néven
említi. A középkortól egészen a XX.
század közepéig uradalmi birtokköz-
pont volt. A település közepén védett
parkban áll a klasszicista stílusú
Országh-kastély.
termelôszövetkezet irodaházaként
mûködött, mind a kastély, mind a
park elhanyagolt állapotban van.) A
temetô szélén védett természeti érté-
kek: millenniumi tölgyfák és Erzsébet
királyné hársfái fogadnak bennünket.
A közeli Kisasszonyfán született
Istvánffy Miklós, a XVI. században élt
történetíró, Magyarország nádora.

PÉCS KÖRNYÉKÉN 85
 GÖRCSÖNY
Irányítószám: 7833, Lakóssága: 1680 fô
Magyartelekrôl kelet felé, Baksa
érintésével Görcsöny következik,
mely a környék legjelentôsebb köz-
sége.
Évezredek óta folyamatosan la-
kott település. Az ôsember életmód-
jának kedvezô környezet volt a dom-
bos-völgyes, erdôs vidék. A vaskori
elôdök után a kelták, majd a rómaiak
telepedtek meg a mai falu helyén.
Középkori nevérôl – Gurchen, írásos
forrás 1247-ben említi – azt feltétele-
zik, hogy a déli szláv Grivcane (dom-
bon lakók) kifejezésbôl eredeztethe-
tô. A középkorban mezôgazdasági
ranggal rendelkezett. 1345-ben bú-
csújáróhely lett.
1542-ben a pécsi káptalan birtoka
volt. A hódoltság után a jezsuiták
kapták meg, 1859-tôl a Benyovszky
grófoké.
A község központjába érve balra
találjuk az 1805–1812 között épített
PELLÉRD
Irányítószám: 7831, Lakossága: 1750 fô
A római kor óta lakott hely, neve
Pelerd alakban szerepelt elôször írá-
sos forrásban 1305-ben, s állítólag a
kun Beler személynévbôl származik.
A török idôkben gyakorlatilag el-
pusztult, utána rövidesen benépesült.
Ennek bizonyítéka korai barokk stílu-
sú, római katolikus temploma (Dózsa
György u.), amelyet igen korán,
1700-ban szenteltek fel. Belsejében
barokk padokat és sekrestyeszekré-
nyeket találunk, a klasszicista szó-
szék a múlt század elsô felébôl szár-
mazik.
Legismertebb kegyurai a Be-
nyovszkyak és Brázayak voltak, akik-
nek kastélya mûemléki védettségû
86 PÉCS KÖRNYÉKÉN
klasszicizáló késô barokk templomot.
Szenteltvíztartója török mosdóme-
dence volt. A száz éve átépített pécsi
Bazilika egykori berendezésébôl ke-
rült ide a XVIII. századi Szent Péter
és Szent Pál szobor. Oltárképét
Dorfmeister István készítette. Helyi
jelentôségûek a századunkban, elsô-
sorban Pécsett és Baranyában alkotó
Gebauer Ernô festômûvész freskói.
(Kulcs: R. k. Plébánia Hivatal, Hársfa
u. 4. sz. Tel.: 72/372-421)
A templom mellett áll a Batthyány
család, majd a Benyovszkyak tulajdo-
nában lévô, a századfordulón roman-
tikus stílusban átalakított kastély. A
kastély parkja a tóval és idôs fáival
természetvédelmi terület. (A kastély-
park látogatható, elôzetes engedélyt
kérve az itt mûködô szociális otthon
vezetôjétôl, Tel.: 72/372-435.)
Észak felé Pellérd irányába halad-
va egy alkalmas helyen érdemes
megpihenni, mert innen nyílik az
egyik legszebb panoráma a Nyugati-
Mecsekre és Pécsre.
épület. Jelenleg oktatási célokat szol-
gál. Utolsó tulajdonosa Vitéz Brázay
János alakíttatta ki a községtôl észak-
ra húzódó halastavakat. A községben
mûködött Magyarország elsô selyem-
szövô gyára. A magyar származású
szobrászmûvész, Tóth Imre, aki Ame-
rigo Tot néven vált ismertté (múzeu-
mát lásd Pécsett) több szobrát is
Pellérden öntötte, mivel itt mûködött
a pécsi Sopianae Gépgyár színesfém-
öntô üzeme.
Pellérdtôl keletre Pécs-Kertváros
elôtt Kökény felé letérve érhetô el a
pécsi családok kedvelt hétvégi pihe-
nôhelye, a Malomvölgyi Szabadidô
Központ. A Kökénytôl északra húzó-
dó völgyben mesterséges tavakat ala-
kítottak ki; sétautakkal, pihenôhe-
lyekkel, a Somos-tetôn kilátóponttal.
Mind a Kökényi-, mind Málomi-tó rony sima, meszelt
horgászatra is alkalmas. vakolata különbözik
1954-ben csatolták közigazgatási- a román kori rész-
lag Pécshez Málomot a Kertváros tôl. A templom bel-
déli peremén húzódó Árpád-kori te- sejének különleges
lepülést. értékei a feltárt fal-
Az egyutcás falu temetôkertjében festmények. A szen-
található a mûemléki védettség alatt tély falán, árkádok-
álló templom, amelyet az 1970-es ban álló, apostolok
években restauráltak. Az egyhajós, szobrainak marad-
homlokzati tornyos templom három ványai láthatók a
építési periódusban alakult ki. Fél- XIII. századból. A
köríves szentélye és hajójának elsô templom diadalívén
boltszakasza, déli homlokzatán nyílt is maradtak freskó-
kapuja, fölötte három résablakkal ro- töredékek. (Kulcs:
mán kori. A gótika idején a hajót a Magyar Pálosrend
nyugat felé meghosszabbították, s a Fônökségén: 7625
román kapu elfalazása után új csúcs- Hunyadi u. 70.
íves kaput építettek. A barokk kor- szám. Telefon:
ban átépített gótikus toldás és a to- 72/333-952)
A pellérdi katolikus
templom
POGÁNY is biztosított a hor-
POGAN gászat. Napijegy
Irányítószám: 7666, Lakossága 940 fô váltható.
Az újpogányi ré-
Az 58-as úton Pécsrôl Harkány fe- szen 1956 óta mû-
lé haladva 5 km-re található a köz- ködik a kisgépes re-
ség. Lakóinak száma nem éri el az pülôtér. Az 1500
ezer fôt. méteres füves pálya
Az észak–déli irányú völgyben nagy teherbírású,
húzódó régi település az Árpád-kor- télen is alkalmas a
ból származik. Három nemzetiség leszállásra. Nemzet-
lakja: magyarok, horvátok és néme- közi landolás itt 48
tek. órás elôzetes igénylés alapján
A faluban 1972-ben völgyelzáró engedélyezett, határátléptetéssel. A
gáttal létesítettek horgásztavat, amely repülôtéren tanko-
rendezett környezetéért Széchenyi- lás, bérautó és mo-
emlékplakettet kapott. A 11,5 ha-os tel minôségû szállás
tó hazai viszonylatban talán a legjob- vehetô igénybe.He-
ban halasított horgász víz, az évi hal- lyi és távolsági túra-
telepítés hektáronként meghaladja a repülések szerve-
15 mázsát. A tóból ponty, amur, ká- zését is vállalják.
rász, harcsa, balin, süllô, keszeg hor- A községben –
gászható. Az elmúlt évtizedekben korlátozott számban
igen sok rekordsúlyú ponty, harcsa – szálláslehetôséget,
és süllô került horogra. A külföldi és lovaglást biztosí-
más egyesületbeli horgászok részére tanak.

PÉCS KÖRNYÉKÉN 87
 BOSTA
Irányítószám: 7811, Lakossága: 150 fô

A település Pécstôl 12 km-re található déli irányban. Az 58-

as, Harkány felé vezetô útról Szalánta elôtt kell jobbra fordulni.
6 buszjárat köti össze Péccsel. A terület egyik legkisebb telepü-
lése. 52 lakóház, vezetékes ivóvíz és telefon van a faluban. La-
kói magyarok, a katolikus hitüket megtartották. A középkor óta
folyamatosan lakott település környékén több vízimalom is mû-
ködött a sûrû vízhálózat miatt.
1997 augusztusában nyílt meg Bostán, Kós Lajos Jászai-díjas
bábmûvész állandó magánkiállítása.
Festôi környezetben áll a Bábkiállításnak otthont nyújtó épület (Ko-
dály u. 39.). A Bóbita Bábszínház alapítója közel 30 éves mûködé-
sének legszebb dokumentumait, a legsikeresebb elôadások bábjait
helyezték el itt. A hajdani parasztház helyiségeiben és kertjében mint-
egy 150 báb látható Kós Lajos sokoldalú életmûvét prezentálva.
Láthatók a különbözô mesedarabok bábjai a Mici Mackótól Aladdi-
nig, a Ludas Matyitól a Háry Jánosig, a felnôtteknek szóló show-
mûsorok figurái és a háromszori nyertes Ki mit tud? bábjai és díszle-
tei. Külön érdekesség az operaparódiák figurái: Carmentôl a Pillan-
gókisasszonyig.
Kós Lajos bábmûvész (A kiállítás létrehozói tavasztól ôszig elôzetes bejelentés alapján vár-
ják az érdeklôdôket: Kós Lajos, 7632 Pécs, Maléter Pál utca 60.
Tel.: 72/438-795)
A bostai harangláb

ÜSZÖGPUSZTA
(közigazgatásilag Pécshez tartozik)
Irányítószám: 7630

Az 57-es úton Pécsrôl Mohács felé elindulva, közvetlenül

Pécs után, Üszögpusztánál, a régi út mentén áll a Batthyány csa-
lád egykori barokk kastélya. Tulajdonosa Batthyány Kázmér re-
formkori politikus, Magyarország elsô külügyminisztere volt. A
családtól a birtokot a Riedermann bankárcsalád vásárolta meg
1848-ban, majd a Grósz (Nagy névre magyarosított) családé lett.
A háború után sokáig hányatott sors jutott az épületnek, vé-
gül gazdasági központ lett. A barokk kastély nagy részét lebon-
tották és csak az 1970-es évek végén történt meg részbeni hely-
reállítása a Pécsi Állami Gazdaság gondozásában. Ma az északi
szárnya szálloda és étterem. A déli szárnyának alagsorában
helytörténeti kiállítást, az egyik nagyobb istállóépületben kocsi-
múzeumot alakítottak ki (jelenleg nem látogatható). Az épületet
fenntartó gazdaság lovas akadálypályát és lovasiskolát üzemel-
tet. A sétakocsikázni, vagy lovagolni vágyók a lovasiskolánál je-
lentkezhetnek. (Információ: 7630 Üszögpuszta, Pécsi Mezôgaz-
dasági Rt. Tel.: 72/436-289)

88 PÉCS KÖRNYÉKÉN
ORFÛ
Irányítószám: 7677, Lakossága: 760 fô

Pécs nyugati városrészébôl a

Magyarürögi úton Orfû felé fokoza-
tos emelkedôn hagyjuk el a várost. A
mûút a lakott területek után hirtelen
emelkedô szerpentinné válik. Ez a
néhány kilométeres szakasz autós
hegyibajnokságok helyszíne is. Me-
csekszentkút fölött eléri a Remete-
rét nevû hágót (417 m). Kiváló kiin-
dulópont a Közép- ill. a Nyugat-Me-
csek területére tervezett túrákhoz pl.
a Lapis, Tubes, Zsidóvölgy ill. Bü-
döskút, Orfû, Abaliget, és a Jakab-
hegy irányába. Remete-rét után ke- tott, felsôkerekû szárazmalom és olaj- Vitorlások a tavon
vésbé meredeken ereszkedik lefelé a ütô. (Nyitva: június 1-tôl október 31-
mûút, szép szálerdôben, helyenként ig, hétfô kivételével naponta 10–18
víznyelôk között. Az erdô aljnövény- óráig, információs telefon: Füzes Pé-
zetében tavasszal leggyakoribb a ter 72/498-440).
medvehagyma. Az Orfû feletti tisztás- Innen tovább sétálva közelíthet-
ról, a mûút egyenes irányban Abali- jük meg a Vízfôforrást, amely karszt-
get felé vezet, jobbra pedig szerpen- forrás, az orfûi tórendszer egyik leg-
tin úton ereszkedhetünk le Orfûre és fontosabb táplálója. A vízmû épülete
a tavakhoz. a magyar „organikus építészet” egyik
Az orfûi üdülôövezet kialakítását érdekessége, tervezôje Csete György.
az 1960-as években kezdték el. A A hegyben lévô barlang természetes
Mecsek északnyugati lábánál, a déli víztározója a Komlóra vezetéken in-
irányból észak felé kiszélesedô völgy nen eljuttatott ivóvíznek.
mélyében kis patak haladt, Mecsek- Orfû után érkezünk az üdülô
rákos és Tekeres érintésével, mely- telephez és a legelôször kialakított, Horgász idill
nek vizét több helyen mesterségesen
felduzzasztották.
Orfû falun áthaladva, a település
északi végénél van a Malommúze-
um, ahol molnárok munka közben
bemutatják a malmot, a lisztet és sa-
ját sütésû kenyeret árusítanak. Az
1970-ben létesült múzeum egy XIX.
századi vízimalomból és egy molnár-
lakásból áll. Az épületek, a berende-
zésük és a kiállított tárgyak, doku-
mentumok, a molnárok munkájával
és az ôrlés baranyai történetével is-
mertetnek meg. A közelben áll a
Mekényesrôl (Baranyai-Hegyhát) át-
telepített, egykoron lóerôvel meghaj-

PÉCS KÖRNYÉKÉN 89
 legkisebb kiterjedésû, 10 hektáros
Orfûi-tóhoz. Partján strand mûkö-
dik, vizén csónakázni, horgászni le-
het, közelében szerényebb vendéglô-
ket, büféket találunk.
A kiszélesedô völgyben alakítot-
ták ki a legnagyobb, mintegy 80 hek-
táros Pécsi-tavat. Elôtte az út ketté-
ágazik: balra a kemping, a strand, az
üdülôk és a gyerektáborok talál-
hatók, egyenesen pedig az egykori
Mecsekrákos érhetô el. A közeli
hegyoldalban van a Sárkány-kút ne-
vû idôszakos karsztforrás, ami rész-
ben vízzel, részben levegôvel kitöl-
tött üregrendszerbôl tör elô akkor,
amikor nyomása nagyobb a levegô-
Az orfûi strand dugóénál. A felszínre jutó vízmennyi-
90 PÉCS KÖRNYÉKÉN
ség elôbb csak szivárog, majd az is
megszûnik. A helyi monda szerint
egy, a barlangjába beszorult sárkány
próbálja idôrôl idôre a vízzel elhen-
gergetni a bejáratot elzáró sziklatöm-
böt. Melocco Miklós szobrászmû-
vésznek a forrás közelében felállított
sárkány szobra a vandál pusztítás mi-
att az enyészeté lett.
A Pécsi-tó keleti oldalán a sport-
tábor (Tó-Vendéglô) után beérünk az
Orfûhöz tartozó, egykori Mecsek-
rákosra. A Fô tér 3. sz. alatt az itteni
népi építészetre jellemzô tornácos la-
kóházat találunk. Mecsekrákosról ve-
zet fel az út Bánosra mely közigazga-
tásilag Orfûhöz tartozik. Bánoson a
házak többsége üdülô, hétvégi ház.
Itt van a Harangláb kulcsosház is. A
Pécsi-tó partján húzódik a Horgászfa-
lu kissé zsúfoltan épített övezete a tó-
parti sétánnyal. Innen indul egy be-
kötôút a tóvidék egykori településé-
re, a szintén Orfûhöz tartozó Mecsek-
szakállra. A Pécsi-tó északkeleti vé-
gétôl mûút vezet át Magyarherte-
lendre és a Baranyai-Hegyháton át
Tolna és Somogy megyék irányába. A
tó északi töltésérôl visszatekintve
csodálatos a panoráma a Nyugati-Me-
csek hegyvonulataival.
A gát után Tekeres a tóvidék leg-
szebb települése, a falu egyetlen ut-
cájának (Petôfi utca) két oldalán még
számos, a múlt század végén vagy a
századfordulón épült parasztpolgár
házzal. A portákon álló istállók, paj-
ták téglaépületei német eredetû la-
kosságra utalnak. Az egyik szép
homlokzatú házban van a Mecsek
Tours Kft. üzemeltetésében mûködô
Turistaszálló (Cím: 7677 Orfû-
Tekeres, Petôfi S. u. 6. Tel.: 72/498-
114, vagy Pécsett a központi szállás-
foglalás 72/513-300).
Pécsrôl az orfûi üdülôövezetbe
induló távolsági autóbuszjáratok vég-
állomása Tekeresen van.
 Elhaladva a régi harangláb mel-
lett, a falun túl érdemes sétálni a 30
hektáros Herman Ottó-tó partján, a
gondozott, parkká varázsolt termé-
szetvédelmi területen az új telepítésû
nyírfák, fenyôk, ligetes facsoportok,
díszbokrok között. A tó és környéke
hal- és vízimadár rezervátum. Az út
végig a tó bal partján vezet, míg kb.
30–40 perces sétával elérhetô a gát. A
gáton átbukó víz a Kovácsszénája
melletti tóba jut, amely elsôsorban a
horgászoké. (Mind a négy tóban le-
het horgászni, de a Herman Ottó-tó-
ban csak szigorú szabályozással. In-
formáció: Horgász Egyesületek Bara-
nya megyei Szövetsége, 7621 Pécs, Te-
réz u. 11–13. Tel.: 72/326-775.) Né-
hány méterrel a tó fölött a legszebb a
MAGYARHER TELEND
Irányítószám: 7394, Lakossága: 780 fô
A Pécsi-tó északkeleti végébôl
vezet át a mûút a középkori eredetû
településre, amely egykoron fazekas-
ságáról volt ismert. Szinte minden
háznál készítettek edényeket, de a
férfiak csupán a szükséges nyers-
anyag kitermelésében és hazaszállítá-
sában segédkeztek, a gölöncsérek az
asszonyok voltak. Olyannyira általá-
nos volt ez, hogy azok a lányok, akik
másik faluba házasodtak, többé nem
készítettek kerámiát, a máshonnan
hozott asszonyoknak viszont meg
kellett tanulniuk a mesterségbeli fo-
gásokat. Termékeiket (korsók, tálak,
tányérok) fehér alapon népi motívu-
mokkal díszítették, s a környezô vá-
sárokon, piacokon értékesítették.
Egyik kedvelt árujuk volt a „herte-
lendi bugygós korsó”, amely a vízbe
merítéskor „bugyogott”.
A kihalt háziipart a turisták ked-
véért itt is, és a környékbeli települé-
seken is újjáélesztik.
kilátás a vízre. A jelzett turistaúton
(S+) gyalog átjuthatunk Magyarherte-
lendre.
A Pécsi-tó nyugati oldalán dél fe-
lé haladva a Kalap-hegy oldalában ta-
láljuk Baranya megye egyik legszebb
fekvésû és legkorszerûbb kemping-
jét. (Címe: Camping Panoráma,
7677 Orfû, Dollár u. 1. Tel./fax.:
72/378-434, a Mecsek Tours Kft. üze-
meltetésében). A kemping közelében
lévô strandok és a kirándulóközpont
általában június elejétôl augusztus
végéig fogadja a vendégeket, számos
szolgáltatással. Mivel a Pécsi-tó vize
fürdésre alkalmatlan, a strand biztosít
lehetôséget úszásra. A mûúton to-
vábbhaladva elérjük az orfûi-tó part-
ját, így körbejártuk a Pécsi-tavat.
A falu legújabb fellendülését az
uránkutató fúrások eredményeként
1958-ban feltárt 40 ºC-os termálvízé-
nek köszönheti, melynek hasznosítá-
sára kellemes környezetben fürdôt
létesítettek. A vízben található ásvá-
nyi anyagok: kalcium, kálium, mag-
nézium mangán, jód, paraffin és
szénsav kedvezô hatással vannak a
reumatikus, ízületi, vérkeringési és
PÉCS KÖRNYÉKÉN 91
 idegrendszeri betegségekre (Tel.:
72/390-760). Az idegenforgalmat a
tágas, háromcsillagos Forrás Kem-
ping (Tel.: 72/390-777), egy motel,
étterem és a strand körül egy üdülô-
telep szolgálja ki. A község több gon-
dozott parkkal rendelkezik, a fürdô
Az abaligeti tó
92 PÉCS KÖRNYÉKÉN
területén egy évszázados, védettség
alatt álló kocsányos tölgy található.
A falu végén, Magyarhertelendrôl
kelet felé indulva Magyarszéknél
érünk a Keleti-Mecsek régiójába,
nyugat felé pedig Bodolyabéren át a
Baranyai-Hegyhát területére.
ABALIGET
Irányítószám: 7678, Lakossága: 650 fô
Orfûrôl visszakapaszkodva a tetô-
re, Abaliget irányában néhány száz
méterre innen az erdô fái között áll a
Gubacsos kulcsosház, amely szerény
szálláslehetôséget nyújt kisebb turis-
ta- és diákcsoportoknak (Információ:
Baranya Megyei Természetbarát Szö-
vetség, 7623 Pécs, Rákóczi út 34. Tel.:
72/310-226) A tetôrôl leereszkedve
érkezünk Abaligetre. A község közel
négy évtizede Baranya egyik üdülô-
faluja. Az 1960-as években a barlang-
ból kifolyó patak vizét megfogva, az
egykori kenderáztatók helyén két
mesterséges tavat alakítottak ki, ame-
lyek fürdésre, csónakázásra és horgá-
szatra adnak lehetôséget.
Abaligetet kelta eredetû telepü-
lésnek vélik. A római korból egy gyö-
nyörû, bronzból készült Venus szob-
rocska került a felszínre (Pécsett a
Régészeti Múzeumban látható). A te-
lepülés nevét az Aba (atya, ôs) sze-
mélynévbôl származtatják. A török
korban a pálos remeték jártak le a Ja-
kab-hegyrôl az itt élô csekély számú
lakosság lelki gondozására. A XVIII.
században magyarok és németek né-
pesítették be újra. 1796-ban épült
temploma, amelynek oltárképét a Ba-
ranya területén számos helyen dolgo-
zó Karl Bachmayer festette, védett.
(Kossuth u.) A közeli, azonos korban
épült r.k. plébániaház szintén mûem-
léki védelem alatt áll. A Kossuth u.
45. sz. alatti lakóház szép példáját
nyújtja a községben századunk elején
épült oldaltornácos épületeknek. Az
üdülôövezet különösen a 60-as évek-
ben fejlôdött sokat, majd Orfû kie-
melt fejlesztésével Abaliget háttérbe
szorult.
A mûútról a falu elején balra ka-
nyarodva, a két tó között elhaladva
található az autóparkoló, illetve a
Pécsrôl érkezô buszok végállomása. Békés település
Innen rövid sétával közelíthetô meg a
terület legfontosabb nevezetessége, a
barlang. Természetesen a helybeliek
képzelete mondát fûzött e barlang-
hoz is.
A török idôkben az abaligeti la-
kosok a rablók elôl a barlangba me-
nekültek. Azonban akadt közöttük
egy áruló, aki a barlang bejáratához
vezette a törököket, akik a barlangba
nem mertek bemenni. Ezért nagy ha-
lom fát hordtak össze a bejárat elôtt
és meggyújtották. Arra számítottak,
hogy vagy kifüstölik a magyarokat,
vagy azok megfulladnak a nagy füst-
ben. A barlangban lévôk egyre bel-
jebb húzódtak és egy helyen észre-
vették, hogy a sûrû füst nagy örvény-
léssel tûnik el egy sziklanyíláson át.
Itt rejtett kijáratra bukkantak, kime-
nekültek és felfegyverkezve most
már ôk törtek a törökökre beûzve
ôket a barlangba, ahol bennfulladtak.
A hagyomány szerint a Bodó-
hegy oldalában, 219 méterrel a ten-
ger szintje felett nyíló barlangot 1768-
ban fedezte fel a helybeli Mattenheim
József molnár, keresztül hatolva az
abaligeti plébános által borospincé-
nek használt 38 méter hosszú elôüre-
PÉCS KÖRNYÉKÉN 93

ABALIGETI BARLANG gen (amelynek igen találó népies el-
A barlang elsô említése nevezése: Paplika). A barlang elsô le-
1768-ból való, írása 1820-ból való, Kölesi Vince
amikor Mattenheim bicsérdi káptalani ispán – aki
József molnár és társa Mestrovich Antal abaligeti plébános
kereste a malmot hajtó társaságában töltött el fél napot a föld
elapadt patak alatt – jelenttette meg élményeit a Tu-
forrását. dományos Gyûjteményben, alapraj-
A triász anizuszi zot és keresztmetszetet is készítve a
szürke mészkôben helyszínrôl. Majd számos kutató, ter-
keletkezett patakos mészettudós, régész (Schmidt Antal,
barlang fô-ága 466m, Wosinszky Mór, Myskovszky Emil,
páratartalma 97%. Bokor Elemér, Szabó Pál Zoltán,
Gyógyhatását Gebhardt Antal stb.) járt még a bar-
az 1960-as évektôl langban, mindegyikük további rész-
a légúti letekkel gazdagítva ismereteinket. A
megbetegedések századforduló után a Mecsek Egyesü-
kezelésére let Barlangkutató Szakosztálya foglal-
alkalmazzák. kozott a barlanggal, újabb és újabb
Gyógybarlanggá oldalágakat, kürtôket kutatva. Ezt a
nyilvánítása munkát folytatta a Szabó Pál Zoltán
folyamatban van. Barlangkutató Csoport ill. a Mecseki
Nyitva: 8–18 óráig, Karsztkutató Csoport, többek között
szünnap nincs. Vass Béla mérnök irányításával. Az
Tel.: 72/498-766 újonnan feltárt szakaszok felmérése
után a barlang teljes hossza 1380 mé-
ter. A látogatók évtizedek óta kb. 500
méternyi kiépített szakaszt járhatnak
be. Bár az abaligeti barlang cseppkô-
képzôdményekben viszonylag sze-
gény, kárpótolja a turistákat gazdag
94 PÉCS KÖRNYÉKÉN
formakincsével. Már az is egyedülál-
ló hangulatot teremt, hogy aktív pa-
tak folyik végig rajta, mely hosszú év-
ezredek alatt alakította mai méretére
a barlangfolyosót. A patakszintrôl 78
lépcsôn kapaszkodhatunk fel az
1955-ben felfedezett felsô járatrész
legszebb szakaszára, a Nagy-terem-
be, ahol 18 méterrel vagyunk maga-
sabban a pataknál. A barlang állatvi-
lága igen gazdag. Egysejtûek, kere-
kes-, fonalas-, gyûrûs férgek, puha-
testûek, rákok, százlábúak, pókok,
halak, kétéltûek és denevérek élnek
benne. Találtak olyan vakrákfajtát,
amelynek legközelebbi rokonai Fran-
ciaország, Spanyolország és a Bal-
kán-félsziget barlangjaiban honosak.
Az abaligeti barlang mûködteté-
sét, kezelését a Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatósága végzi naponta
rendszeresen, illetve igény szerint
szakszerû idegenvezetés mellett indít
barlangtúrákat (Információ: 7625
Pécs, Tettye tér 9. Tel.: 72/213-263,
Fax: 72/210-747, vagy Abaliget, Tel.:
72/498-766). A barlang levegôje al-
kalmas légúti megbetegedések gyó-
gyítására, magas pára-, radontartal-
ma, pormentessége és a felszíninél
alacsonyabb légnyomása miatt. A hô-
mérséklet maximum 13,6 – minimum
10 ºC.
A barlang bejárata elôtt lehet csó-
nakot bérelni, a tó keleti oldalán van
a strand, a tó közepén mesterséges
szigetet alakítottak ki. A víztükör fe-
letti hegyoldalban turistaszálló, fahá-
zas és sátorozási lehetôséget biztosí-
tó kemping és motel várja a turistá-
kat. (Cím: 7678 Abaliget, Barlang
Camping. Tel.: 72/498-730) Abaliget
fejlôdésének kizárólagos letétemé-
nyese az idegenforgalom. Fontos cél
Magyarhertelend, Orfû és Abaliget
körzeteinek összekapcsolása, amely-
ben Abaliget a csendesebb pihenésre
vágyók igényeit tudja kielégíteni.

KOVÁCSSZÉNÁJA
Irányítószám: 7678, Lakossága: 110 fô
Áthaladva Abaliget falun, a
Bükkösdi-víz völgyében vezet a
Szentlôrincet Oroszlóval összekötô
mûút. Itt észak felé fordulva kicsiny,
ôsi települések (Kovácsszénája,
Husztót) követik egymást, gyönyörû,
erdôs dombok között. Kovácsszéná-
ján át jármûvel is megközelíthetô az
orfûi tórendszer legutolsó, 9 hektáros
horgásztava.
OKORVÖLGY
Irányítószám: 7681, Lakossága: 110 fô
Abaligetrôl nyugatra, a Bükkösdi-
víz (Okor) völgyében érünk a faluba.
Írott forrásban 1542-ben bukkant fel
elôször a község neve Okorwelgh
alakban. A török hódoltság alatt el-
néptelenedett s csupán a XVIII. szá-
zad második felében népesítették be
a németek. A néphagyomány szerint
a lakosság itt elsôsorban állattenyész-
Kovácsszénája –
Fotógaléria
A falu jellegzetes típusa a régi
magyar halmazos településszerkezet-
nek. E községben mûködik a megye
egyetlen fotógalériája, amelynek
Ornódi László pécsi fotográfus a mû-
vészeti vezetôje. A rendszeres fotóki-
állítások anyagával a Nyugati-Mecsek
aprófalvainak táji-, természeti- és épí-
tészeti, kulturális kincseit dokumen-
tálják. (Érdeklôdni:Tel.: 72/312106)
Husztót mellett elhaladva Kishaj-
más után a Baranyai-Hegyhát terüle-
te következik.
téssel, ökörtartással foglalkozott,
ezért Ökörvölgy lett a falu neve. Va-
lójában a Bükkösdi-patak másik ne-
vérôl, az Okor-ról kapta a nevét. A
vonzó természeti környezetnek kö-
szönhetôen a közeli Szentkatalin és
Karácodfa településeken városi em-
berek vásárolták meg és újították fel
a régi portákat. A következô jelentô-
sebb település déli irányban Hetve-
hely, ahol elérhetô a Pécs környéki
kirándulások útvonala.
PÉCS KÖRNYÉKÉN 95
 Or mánság – érintetlen táj
a Dráva mentén
Az Ormánság elsôsorban néprajzi
s csak másodsorban földrajzi foga-
lom. A lakosság lélekszámának csök-
kenésével, összetételének változásá-
val a néprajzi sajátosságok egyre in-
kább háttérbe szorulnak.
Baranya megye déli részén, a
Dráva folyó bal partján elterülô Or-
mánság természetes határa délen a
Dráva, északon a Villányi-hegység
keleti vonulata, nyugaton Somogy
megye határolja. Dombos, ligetes, er-
dôs vidék, a hajdani nagy erdôk em-
lékét még ma is nagy terület ôrzi.
Egykoron jelentôs részük mocsári töl-
gyes volt, hiszen a vidék déli részén
a Dráva kiöntéses, mocsaras árterüle-
te uralkodott. De feljebb, észak felôl
is mocsaras, alacsony fekvésû részek
alkották a vidék nagy részét. A Drá-
vába érkezô vizek (Fekete-víz, Okor,
Almás) is mind szabályozatlanok
voltak.
96 ORMÁNSÁG
Így több, kisebb tájegységre tago-
lódott ez a mocsarakkal, erdôkkel,
dombokkal tûzdelt terület (Belköz,
Okorvidék, Ormánköz, Bôköz)
Eredetileg a Dráva sokkal észa-
kabbra folyt mint ma; a Villányi-
hegység nyugati és déli oldalát mos-
ta. Egy 1820-ból származó írásban
Kákics falu lakossága „a Dráva kárté-
kony kirohanásaitól” szenved. A Drá-
vához közelebb esô vidékek völgy
kanyarulataiban ma is jól kivehetô az
egykori folyómeder, melyekbôl foko-
zatosan lett Holt-Dráva. Az egykori
meder kanyarulatai mentén minde-
nütt ott találhatóak a folyami homok-
ból lerakódott dombláncok, régiesen
urmák, ormányok, amelyeken felé-
pültek a rendszerint egyetlen utcából
álló falvak. Ahol az utca kanyarodik,
ott egyszerûen követi az eredeti fo-
lyópart vonalát. A dombhát legmaga-
sabb pontjára épült a templom.
 A hagyomány szerint ezen a terü- kein, így az Ormánságban is, a díszí-
leten a honfoglalás óta egészen a kö- tés visszatért a református templo-
zelmúltig – színtiszta magyarság élt. mok belsô terébe; sajátos módon a
Maga az Ormánság kifejezés is ôsi mennyezet és a karzat vált a legerô-
nyelvemlék, de eredetérôl megoszla- teljesebben díszített felületté. A
nak a vélemények. Vannak, akik az mennyezetek deszkaborításúak, ame-
erdô jelentésû török orman szóból lyekre léckerettel rögzítettek festett
származtatják, mások viszont a finn- kazettákat. A mesterek általában asz-
ugor eredetû or-ur, orom szóval hoz- talosok voltak, akik mintakönyvek
zák kapcsolatba. alapján dolgoztak, ennek ellenére a
A terület délnyugati szegletének díszítések kazettánként változóak. A
Dráva menti szakasza néprajzi szem- motívumkincs a reneszánsz, barokk
pontból nem tartozik az Ormánság (néha keleti) örökségbôl való.
területéhez; Felsôszentmárton, Drá- Az ormánsági községek általában
vakeresztúr, Drávasztára horvát la- kicsinyek, egymástól néhány kilo-
kosságú települések. méterre épültek, olykor lehetôséget Dráva menti táj
Bár a földrajzi körülmények vé-
delemül szolgálhattak az itt élôknek,
mégis, a török hódoltság másfél év-
százada alatt több mint 30 település
pusztult el. A török megszállást átvé-
szelô lakosságnak a reformáció is se-
gíthetett az élet újrakezdésében. A
magyar protestánsmozgalom legkivá-
lóbb reformátorai (Sztárai Mihály,
Skaricza Máté) térítették át a vidék
gyülekezeteit. A régió etnikai külön-
állását elôsegíthette az, hogy a török
kiûzését követô betelepítések elke-
rülték. E terület templomai a refor-
mátus hitet vallók számára II. József
császár türelmi rendelete (1781) után
épültek fel, amikor engedélyez-
ték a protestánsoknak kôtemplom
építését. A katolikus egyház az ellen-
reformáció harcaiban a barokk építé-
szet formavilágával hatott a falusi
templomépítészetre. Ezek mintájára –
valószínûleg azonos építômesterek
keze nyomán – kezdtek el épülni a
református templomok, még az oltár
számára helyet biztosító szentély kia-
lakításával is, de annak eredeti funk-
ciója nélkül. A református vallás puri-
tán felfogása számûzte a templomból
a faragott és festett képeket, s csak a
fehérre meszelt falak csupasz tiszta-
ságát tûrte el. Hazánk bizonyos vidé-

ORMÁNSÁG 97
 teremtve az összeépülésre (pl. Kis-
csány és Oszró egyesülésébôl lett
Csányoszró). Mindössze egy-két falu
(Vajszló, Sellye) fejlôdött jelentôseb-
bé, közlekedési helyzetének ill. ura-
dalmi központtá válásának köszön-
hetôen.
Az Ormánság népe a múlt század
második feléig egységes volt. A köz-
ségek lakói befelé házasodtak, s mi-
vel nem történt jelentôsebb szerve-
zett betelepítés, a lélekszám másfél
évszázadon át fokozatosan gyarapo-
dott. A megélhetés alapvetôen az ön-
ellátó gazdálkodás keretei között zaj-
lott; az erdô építôanyagot, élelmet és
az állattartáshoz takarmányt biztosí-
tott (makkoltató sertéstartás); a gaz-
dag vizek pedig a halászat legkülön-
félébb módszereivel nyújtottak bôsé-
ges táplálékszerzési lehetôséget.
A parasztság körében a múlt szá-
zad közepéig lényeges vagyoni, tár-
Kormoránok sadalmi különbségek nem voltak.
98 ORMÁNSÁG
A törzslakosság földdel rendelkezett,
a birtokkategóriákon belül nem nagy
eltéréssel (5–6, 20 hold). Azonban a
jobbágyfelszabadítást követôen az
Ormánság földje csupán mintegy fele
részében lett az egykori jobbágyoké,
a másik fele nagybirtokosok kezén
maradt. Az egyház, a pécsi káptalan
volt a legnagyobb birtokos.
A nyugati részek birtokosa Sellye
központtal a Draskovich család volt.
Nagybirtokok zárták el a terjeszkedés
lehetôségét az Ormánság határain kí-
vül is. Az addig közösen használt le-
gelôk, erdôk is hozzáférhetetlenné
váltak a kialakuló kapitalista gazdasá-
gi rend következtében. S bár a terü-
letet áradásaikkal elöntô folyók sza-
bályozásával, a mocsarak lecsapolá-
sával jelentôs mértékben növekedtek
a hasznosítható földek, ezeket gya-
korlatilag a nagybirtokos ill. a gaz-
dag paraszti réteg szerezhette meg.
A közösségek egyszerû tagjai ugyan-
akkor elvesztették a megélhetésük
egyik alapját biztosító halászat lehe-
tôségét.
A lakosság vagyona megôrzésé-
nek és gyarapításának legnagyobb
akadályát a nagy családban látta,
ahol többfelé kellett osztani a birto-
kot. Sajátos születésszabályozással, a
sokszor tragédiába forduló „egyké-
zéssel”, a múlt század 60-as éveitôl a
lakosság száma csökkenni kezdett, a
halálozások száma a születések fölé
emelkedett. A hanyatlás nem csupán
a lélekszám változásában mutatko-
zott meg, hanem a korábban intenzív
közösségi élethez szokott ormánsági
parasztok szemléletében is, mert egy-
re lényegesebbé vált az anyagiasság,
a vagyon egybetartása.
A kákicsi református lelkész, Kiss
Géza, 1937-ben kiadott Ormányság
címû mûvében. az „egyke” kérdésére
igyekszik felhívni a társadalom figyel-
mét már az I. világháború éveitôl.
 A kákicsi lelkészlak szellemi mû-
hellyé válik, látogatóinak jó része (pl.
Kodolányi János, Bajcsy-Zsilinszky
Endre, Féja Géza, Ortutay Gyula) a
vidék szociológiai problémáinak
megismerése végett tölt itt el napo-
kat. Fülep Lajos 1927-tôl „küzdôtársa”
lett egy másik baranyai református
kisközségben, Zengôvárkonyban.
Móricz Zsigmond 1938 januári látoga-
tása után írja –„...borzalom ezekben a
falvakban egy órát eltölteni is.” Lajtha
László zeneszerzô 1930-ban jár az
Ormánságban, s kerülnek népzenei
gyûjteményébe Kiss Géza 1926-os és
1930-as gyûjtésének dallamai.
Az Ormánság nevezetességeit
Harkányból elindulva járjuk végig.
Elôször déli irányban Drávaszabolcs
felé indulunk, ahol hazánk egyik leg-
újabban körülhatárolt természetvé-
delmi területére, a Duna-Dráva Nem-
zeti Parkba, annak is „zöld folyosójá-
hoz”, a Dráva síkhoz érünk. Az el-
múlt évtizedekben a Dráva folyó
közvetlen környéke az országhatár
közelsége miatt egyáltalán nem volt
látogatható, így a természeti környe-
zet értékei háborítatlanok maradtak.
A hosszas elôkészítô munka után
1996 tavaszán létrehozott Duna-Drá-
va Nemzeti Park 49 479 hektáros te- A jó napfényellátottságú (2000 Adorjás, templomkarzat
rületébôl 140 855 hektár fekszik Ba- óra/év) és mérsékelten nedves
ranyában. Ebbôl közel fele-fele (680–700 mm csapadék éves átlag-
arányban részesülnek a Duna menti ban) klímájú területen egymás mel-
erdôségek a megye keleti határán lett léteznek a Drávához tartozó nyílt
(Béda-Karapancsa) és a Drávát kísérô vizek élôhelyei és a csendes holtágak
zöld szalag, a drávai galériaerdôk. gazdag életközösségei. A szabályo-
A többé-kevésbé saját szeszélyeit zatlan határfolyó homokpadjai egyes
követô déli határfolyó hazai oldalán folyami halak utolsó ikrázóhelyeinek
keskeny sávban húzódnak a védett számítanak. A zátonyokon és folyó-
területek. partokon számos ritka madár talál
A Dráva-sík alföldi jellegû kistájá- költôhelyet. Felsorolható közöttük a
ból a legfiatalabb, iszapos üledékek- kis lile, a billegetô cankó, valamint a
kel fedett, árvizek által látogatott, le- madártani különlegességnek számító
fûzôdött meanderekkel tarkított folyó kis csér, amely a szinte megközelíthe-
menti erdôségek tartoznak a Nemze- tetlen folyószakaszokon talált fészke-
ti Park területéhez. lôhelyet.

ORMÁNSÁG 99
Érdemes idéznünk A csendesebb vizeket kedvelô áknak adnak életteret. A Matty mel-
Kodolányi János gémek és fekete gólyák a morotvata- letti erdô az ügyes halrablóknak, a
Süllyedô világ címû vak menti nádasok és bokorfüzesek kormoránoknak – magyar nevükön
könyvébôl néhány sort: ill. háborítatlan galériaerdôk fészke- a kárókatonáknak – tömeges fészke-
„A legelbájolóbb lôhelyein fordulnak elô gyakrabban. lôhelye.
történetek azonban A gazdagon burjánzó növényvilág Ez a madárvilágban különleges
arról az idôrôl tájkép szempontból domináns képvi- értékû táj felhívja a figyelmet a ma-
szólnak, amikor még selôi a fûz-nyár-égerligetek és a ma- dárfajok veszélyeztetettségére is. A
Vajszló meg a környék- gasabban fekvô, árvizektôl ritkáb- Mattyi Madár Emlékpark kopjafái a
beli falvak a Dráva és ban háborgatott területeket elfoglaló hazánkban kipusztult madárfajokra
a Feketevíz áradásai tölgy-kôris-szil ligeterdôk. A kemény- emlékeztetnek. A nemzeti parkot fel-
közül emelkedtek ki, fák közül megkülönböztetett figyel- keresô turisták a természet itteni
amikor csónakon met érdemel a tájegység faóriása, a szentélyeinek bejárásával, az élôvilág
jártak látogatóba szlavón tölgy. Néhány, száz évnél is megfigyelésével és megismerésével
a szomszédos falvak idôsebb példányuk, mint a természet remélhetôleg közelebb jutnak ahhoz,
lakói, s a mérhetetlen temploma magasodik ki roppant hogy maguk is tegyenek a természet
tölgyrengetegek is lombkoronájával a síkság sziluettjé- védelméért, azért hogy minél keve-
vízben állottak megye- bôl. Tekintélyt parancsoló méreteikre sebb emlékoszlop kerüljön a mada-
szerte. Öreg emberek egy jellemzô adat: az 1896-os Millen- rak parkjába.
mesélik, hogy fiatalsá- niumi kiállításra errôl a vidékrôl egy A Duna-Dráva Nemzeti Park je-
guk idején még l m3-es fakockát szállítottak fel, ame- lentôs területei szabadon látogatha-
köténnyel, szakajtóval, lyet méteres éleivel egyetlen szlavón tók, ám a külön kijelölt, fokozottan
rostával fogták tölgy törzsébôl faragtak ki. védett területeket csak elôzetes enge-
az asszonyok a halat. A Drávát és lefûzôdött holtágak- déllyel és kísérôvel szabad megtekin-
Az ôsi vizek és erdôk kal sûrûn átszôtt árterét, a keskeny tetni. Az engedélyeket a Duna-Dráva
borongós, vad és babo- sávban kísérô erdôségek zöld szalag- NP Igazgatósága adja ki.
nás világa tárul elém, ként tagolják a sík vidéken. Az ártéri (Cím: 7625 Pécs, Tettye tér 9. sz.
amikor tavasszal erdôk gazdag énekesmadár kolóni- Tel.: 72/213-263 Fax: 72/210-747).
megárad a Feketevíz,
s mindnyájunk
örömére elönti a pécsi DRÁVASZABOLCS A kiépített hídfôt néhány nap alatt
országút egész vidékét. Irányítószám: 7851, Lakossága 780 fô vették vissza a szovjet és bolgár csa-
A legelôk és a szántó- patok. Drávaszabolcson a házak
földek pompásan 1216-ban fordul elô írásos forrás- 99%-a rongálódott meg.
fodrozó tengerré ban elôször a település neve Zobolsu Áthaladva a község központján,
válnak, Isten tudja, alakban. A falu a török hódoltság bal oldalon áll az új református temp-
honnét, elôkerülnek alatt is fennmaradt. Drávaszabolcs lom, melyet az elmúlt években épí-
holmi vén ladikok is, fejlôdését évszázadunkban két ténye- tettek fel a II. világháborúban lebom-
az emberek nagy zô segítette. 1906-ban a folyón átíve- bázott helyén. A templom után balra
részébôl kitör lô híddal forgalmas átkelôhellyé vált a mattyi kormorános érhetô el.
az elnyomott Horvátország felé, késôbb a megye 1974-ben adták át a forgalomnak
halászvér. gyorsan fejlôdô vasúti hálózata is a jelenleg is használatban lévô közúti
Mi gyerekek nem érintette: 1912-ben érkezett ide az el- Dráva-hidat, amely lehetôvé tette egy
értjük, miért sô vasúti szerelvény Harkányból. nemzetközi határátkelôhely megnyi-
mérgelôdik apám, Nagymértékû pusztítás érte a kör- tását, ezzel újabb lendületet biztosít-
Dezsô apja, a boros- nyéket 1945 kora tavaszán, amikor a va a település fejlôdésének.
tyánpusztai, páprádi, német hadsereg támadása horvát te- A Dráva hídja elôtti sétahajó kikö-
kisági bérlô...” rületrôl itt érte a Dráva bal partját. tôhelyébôl a bejelentett igények

100 ORMÁNSÁG
szerint, egy kishajóval másfél órás
program keretében a Drávát és érin-
tetlen természeti környezetét csodál-
hatjuk meg a Kormorán-szigetig ha-
józva. (Ilyen irányú kéréssel az IBUSZ
Utazási Irodák Kft. harkányi kiren-
deltségéhez fordulhatunk, Cím: 7815
Harkány, Bajcsy-Zs. u. 5–7. sz.
Tel.: 72/480-068).
E sétahajózás vonzó program le-
het, hiszen hosszú évtizedekig még a
helybeliek sem közelíthették meg a
folyót. A Dráva több helyen is elérhe-
tô az Ormánság területérôl, elsôsor-
ban horgászok keresik fel partját. (In-
formáció: Horgász Egyesületek Bara-
nya Megyei Szövetsége, 7621 Pécs, Te- térni Harkányba, hogy onnan nyugat Határátkelôhely
réz u. 11–13. sz. Tel.: 72/326-775; a felé haladva eljussunk a 4 km-re fek- Drávaszabolcson
területileg illetékes horgász egyesüle- vô Kovácshidára. Itt ízelítôt kapha-
tek pl. Zaláta, Sellye, Felsôszentmár- tunk abból, hogy 150–200 évvel eze-
ton) Drávaszabolcsról vissza kell lôtt milyen gazdag is lehetett e vidék.

KOVÁCSHIDA tának köszönhetôen magángyûjtemény

Irányítószám: 7848, Lakossága 300 fô mutatja be az Ormánság népének jel-
legzetes bútorait pl. a szökrönyt, amely
Az 1833-ban épült kovácshidai tölgyfából készült, általában geometri-
templomban a karzat mellvédjének kus, csillag, hold stb. ábrázolásokkal dí-
tábláit valószínûleg a vajszlói Gyar- szített, lábakon álló láda, négy sarkán
mati János készítette, az 1830-as évek szarvszerû bibóval ellátott, csúcsos, ma-
közepén. A középsô tábla két kely- gas tetôvel. Formája hasonló az ókori Kovácshida –
het ábrázol, a reformációs kehely- szarkofágéhoz. Talán megôrizte annak templombelsô
szimbolika igazolásául. A többi tábla
virágdíszes, csupán az egyiken talá-
lunk két szembenézô madarat, stili-
zált, virágdíszû tollakkal. A karzat al-
ján úrihímzést utánzó, gyönyörûen
rajzolt táblát láthatunk. A lelkészlak-
ban a baranyai református egyház-
megye egyháztörténeti kiállítását ér-
demes megtekinteni.

Régi zsoltáros könyvekkel, bibliákkal,

dokumentumokkal és számos, a „szegé-
nyek ezüstjébôl”, azaz ónból készült
szakrális tárggyal ismerkedhetünk itt
meg. A paplakban az itteni lelkipászto-
rok hagyományôrzô és közösségi tuda-

ORMÁNSÁG 101
 formáját, de egészen más rendeltetéssel,
ugyanis ünnepi viseletek (bikla, imög,
mellyes, lenruhák) tárolására szolgált az
asszony részére. De találunk itt karos-
széket, tulipános ládát, lenbôl és ken-
derbôl készült textileket ill. dokumen-
tum értékû, régi fényképeken láthatjuk
a különbözô korosztályok viseleteit, pl.
a biklát, az ormánsági nôk jellegzetes
ruhadarabját, amely térdig érô, bô hajtá-
sokban levasalt fehér vászonszoknya
volt. Az Ormánság keleti területein
KÉMES
Irányítószám: 7843, Lakossága 550 fô
A középkorban Siklóshoz tartozó
vámhely volt. Késô barokk stílusú re-
formátus temploma 1795-ben leégett,
a helyén épült egy templom, mely-
nek 1826-ban festett karzata érdemel
említést. 1931-ben Szt. István tisztele-
tére építették r. k. templomát. A
templom építésének kezdeményezô-
je Sárvári József vajszlói plébános
volt, akinek emlékét márványtábla
ôrzi. Kémestôl délre a Cún-Szaporcai
egykori Dráva meder a legvonzóbb
természeti érték a Duna-Dráva Nem-
zeti Park területének ezen a szaka-
szán. 1969-ben nyilvánították termé-
Utcakép
102 ORMÁNSÁG
kebélnek is nevezték. E ruhadarab a vi-
seletnek annyira meghatározó eleme
volt egykoron, hogy az egyik kutató,
Bodonyi Nándor frappánsan úgy hatá-
rozta meg az Ormánság földrajzi kiterje-
dését hogy: „ameddig a bikla ér.”
(Érkezésünket célszerû levélben
vagy telefonon elôre bejelenteni a Re-
formátus Lelkészi Hivatalba. Cím:
7847 Kovácshida, Móricz Zs. u. 60.
sz. Tel.: 72/480-350).
szetvédelmi területté egy néhány év-
vel korábban Hollandiában tartott
nemzetközi madárvédelmi konferen-
cia ajánlása alapján. A mai Holt-Drá-
va meder 1880-ban még hajózható
volt. A kutatók megállapították, hogy
ez a lefûzôdôtt, elmocsarasodott holt-
ág számos ritka állat- és növényfaj-
nak biztosít kedvezô életfeltételeket.
A zavartalan és megközelíthetetlen
lápvilágban ma már egyre ritkább ví-
zimadarak fészkelnek: kiskócsag, üs-
tökösgém, bakcsó, vörösgém. Gya-
kori a mocsári teknôsbéka.
Kémest nyugat felé elhagyva ér-
demes északi irányba kitérôt tenni a
vidék két másik jellegzetes reformá-
tus templomának megismerésére.
ADORJÁS
Irányítószám: 7841, Lakossága: 170 fô
1251-ben Villa Azariás néven léte-
zô település, ez használatos még
1432-ben is. Egykoron Siklós várához
tartozó vámhely volt. Lakói a mai fa-
lu területére a XVIII. században tele-
pedtek le.
Református temploma 1836-ban
épült toronysisakos, népi barokk for-
mában. Berendezése jelentôs, így az
Úr asztala, a padok, a papi szék és a
szószék is. Az L alakú kóruskarzaton
8 festett tábla van. Az egyik szélén
írás: „Szaitz Jakab tisler mester”. A
karzat alját rokokó ornamentikájú
mennyezettáblák díszítik. A kórustáb-
lák rajzosak, halványtónusú virágele-
mekkel, rácsmotívummal és egyéni
rojtelemekkel telítettek.
Az alapszínek vörös, sárga és
kék. Az egyik táblán bárka van,
amelynek terhe egy szépen megraj-
zolt rozetta. E fölött rojtfüggöny
van, mintegy védve a bárkát (az Egy-
házat jelképezi) a sok kis körrel jel-
zett özönvíztôl.

KÓRÓS A festett belsôterû templomok

Irányítószám: 7841, Lakossága: 260 fô motívumai természetesen vágyat éb-
resztettek a gyülekezet tagjaiban arra,
Temploma a község közepén áll. hogy otthoni környezetükben is ha-
1793-ban épült, majd hajóját 1834- sonlót lássanak, így gyakran készül-
ben északi irányban megtoldották. tek a templomokat díszítô mesterek
Ennek következtében két kórusa közremûködésével festett ágyak, lá-
van. A teljes mennyezet festett kazet- dák, bútorok.
tákkal fedett, a régiek 1795-bôl, az A motívumkincs megjelenik a vi-
újabbak 1835-bôl valók. seletben is pl. szûrökön, ködmönö-
Az 1795-ös alkotások kilenc sor- kön. (Ilyenek láthatók a Janus
ban hat-hat kazettát jelentenek, kü- Pannonius Múzeum pécsi Néprajzi
lönbözô motívumaikkal is egysége- Kiállításán.)
sek, erôs kontúrral és színekkel meg- Visszatérve a Harkány és Sellye
rajzoltak. Alapszíneik elvileg átlós közötti fôútra, Baranyahídvég után
kompozícióban váltakoznak: fehér, Vajszló következik. A templom mennyezete
bordó, kék, sötétkék. Az 1835-ben
készült kazettákat ugyancsak hatosá-
val 12 sorban helyezték el. A virág,
helyenként madár díszítés itt is más
és más.
Ezeknek a díszítômotívumoknak,
színeknek az eredeti jelentésérôl így
vall 1946-ban Bonyár Péter helyi la-
kos: „…annyi szín van, valamennyi
család vót akkor. Vótak már nekünk
ezek a régiségkutatók. Ezek aztán
fôkutattak… hogy van nálunk ez a
jéddzôkönyvezetés… ebbe találták
meg, hogy az a rajz minden család-
nak a jelképôt képezi.”
A karzat mellvédjének beosztása,
ritmusa és motívuma közel azonos a
kovácshidaival, így valószínûsíthetô
Gyarmati János vajszlói mester itteni
munkálkodása is. (A templom kulcsa
a közeli iskola szolgálati lakásában
a Horváth családnál található.
Tel.: 73/496-007)

ORMÁNSÁG 103
Érdemes újból néhány VAJSZLÓ lakott a Kodolányi család. Itt élt erdô-
sort idézni Kodolányi Irányítószám 7838, Lakossága 2090 fô fôtanácsos édesapjával Kodolányi Já-
János elsô vajszlói nos író (1899–1969) 10–18 éves kora
benyomásairól, Az Ormánságnak Sellye mellett a között, élete legfogékonyabb korsza-
amikor 10 éves legjelentôsebb települése. Határában kában. Késôbb szellemi szülôföldjé-
korában családjával a Fekete-víz és az Okor – most már nek tartotta az Ormánságot, ô emelte
Pécsváradról ide szabályozottan – egyesül, de nem is a szépirodalomba e vidék sajátos et-
költöztek. olyan régen még komoly veszélyeket nikai világát, társadalmi problémáit,
„Még ideutazásunk jelentett áradásuk. A község neve embereit. Néhány jelentôsebb alkotá-
elôtt emlegette szláv eredetû személynévbôl alakul- sa amelyekben felbukkan az Ormán-
anyuska, hogy hír hatott ki. Az Árpád-korban a közelé- ság ihlete – a tatárjárás korában ját-
szerint, ezen a vidéken ben jelentôs vár állhatott, mert írásos szódó történelmi regénytrilógiája:
régi népviseletben forrás még 1257-ben is említi, de egy- Julianus barát, A vas fiai, Boldog Mar-
járnak az asszonyok. kori helyét ma már nem lehet megál- git, Baranyai utazás, Süllyedô világ,
Amikor a kocsink a lapítani. Az erôdítmény fontos útvo- Vízválasztó.
közbeesô falun, nalat ellenôrzött. Az 1300-as évektôl
Kiscsány–Oszrón a Nyúl- (Margit-) szigeti apácák ko- Jelenleg a Kodolányi János Emlékkönyv-
áthaladt, láttunk is lostora állt itt, miután adományozás tár és Múzeum mûködik a ház falai kö-
biklába öltözött révén ôk birtokolták a környéket. zött, ahol értékes irodalmi anyag, or-
asszonyokat. Vajszló Nagy Lajos király korában mánsági tárgyak, az író életével kapcso-
Vajszlón is ezeket fontos vásáros hely volt. A török hó- latos dokumentumfotók és egy század-
lessük, s ha látunk, doltság alatt is lakott a falu, de a tö- eleji erdészeti hivatal várja a látogatót.
nem gyôzzük csodálni. rök kiûzésekor alig néhány család (Nyitva tartása a könyvtár mûködésé-
Ez az egyetlen, ami maradt. Így a község újkori fejlôdése hez igazodik. Tel.: 73/485-447)
szép és érdekes, meg az 1700-as években kezdôdött. A
az, hogy most XVIII. század végére a magyar lakos- A múzeum közelében található a
színmagyar vidéken ságának létszáma ezer fô fölé emel- katolikus és a református templom,
lakunk. …Vajszló kedett. A néhány német, horvát és mindkettô mûemlék jellegû épület
hemzseg a különösnél egyéb nemzetiségû család mellett a a XVIII. század végérôl. Az elôbbiben
különösebb zenész, „úricigány” roma etnikumhoz a fôoltárkép Dorfmaister István alko-
szépségektôl, de elrejti tartoztak az elsô betelepülôk. A XX. tása.
ôket, s csak azok elôtt század elején a Harkány–Sellye vas- A Mûvelôdési Házban a helyi szü-
nyitja meg, akik benne útvonal kiépülése, szövetkezetek letésû Haraszti Pál festômûvész képe-
élnek az ormánsági (Hangya, Futura, Népbank), rész- ibôl látható válogatás (7838 Vajszló,
nép zárt, sajátságosan vénytársaságok és egyletek (Iparos Széchenyi u. 18. Tel.: 73/485-129).
édesbús, költôi, Olvasó Kör, Önkéntes Tûzoltó Egye- Ô kezdte szervezni az 1940-es
betegesen érzékeny, sület, Polgári Olvasókör) megalaku- évek végétôl a Vajszlói Napok ren-
sötét halálösztöntôl lása jelzi az élénkülést, mind gazda- dezvényét. Az elmúlt években újítot-
átlengett életében. sági, mind kulturális téren. ták fel ezt a hagyományt az augusz-
Már az elsô napokban A település képe a többi Ormán- tus 15-éhez, Nagyboldogasszony, a
ismeretséget kötök sági községhez képest ma is élénk, katolikus templom védôszentjének
egy-két parasztfiúval. színes és nyüzsgô; sokféle szolgálta- napjához legközelebb esô hétvégén.
Azaz „pógárral”. tás, üzlet elégíti ki a helybeliek és a A Mûvelôdési Ház szervezésében
A paraszt itt sértés. környékrôl érkezôk igényeit. A vidék vajszlói, környékbeli falvak ill. az Or-
Gôgös, zárkózott, legismertebb terménye a vajszlói gö- mánság területérôl érkezô hagyo-
makacs „pógárok” rögdinnye. mányôrzô együttesek, tánccsoportok,
az itteni magyarok… „ Vajszló központjába a Kossuth ut- népi iparmûvészek mutatják be tudá-
(Süllyedô világ) cán érünk, ahol a 12. sz. épületben sukat, alkotásaikat.

104 ORMÁNSÁG
PÁPRÁD
Irányítószám: 7838, Lakossága: 210 fô
Tipikus ormánsági aprófalu. Ne-
vének eredete a „páfrányos” kifeje-
zéssel hozható kapcsolatba. 1863-ban
épült református templomának legú-
jabb értéke Bráda Tibor Munkácsy-
díjas festômûvész adománya, egy kör
alakú, színes üvegfestésû ablak. A Fô
u. 27. szám alatti lakóház az ormán-
sági népi építészet szép példája.

BOGÁDMINDSZENT és Újmindszent. Református templo-

Irányítószám: 7836, Lakossága: 450 fô
Az Ormánság északi határán
fekvô kistelepülés, jellegzetes utca-
képpel. Középkori neve alapján
gazdag falu lehetett. 1935-ben egye-
sült két korábbi falu Czinderybogád
ma (Kossuth u.) a XVIII-XIX. sz. for-
dulóján épült, barokk stílusban. Érté-
kesek a berendezési tárgyai, a festett
padok, a szószék és a karzat.
A bogádiak büszkeségükrôl és
rátartiságukról ismertek, melyet
néhány rigmus is megôrzött.

HEGYSZENTMÁR TON hoz vezetô rek-

Irányítószám: 7837, Lakossága: 510 fô lámtáblákat. Az út
felvezet a Szôlô-
Az 510 fôt számláló település fel- hegyre, ahol egyre
tételezhetôen már az idôszámításunk több, szépen hely-
elôtti idôkben is lakott hely volt, bár reállított pince és
erre utaló régészeti leletek nem ke- présház található.
rültek elô. Régen, de még je-
A község neve az írott források- lentôs mértékben
ban elôször a XIV. században elôször ma is, ezeknek a
S. Martinus de Monte késôbb pedig szôlôknek a tulaj-
Villa Zenthmarton néven bukkant fel. donosai az ormán-
1473-ban már Zentmarton alakban sági települések lakói közül kerültek
említették. 1554-ben Högyiszentmár- ki, mivel az ottani adottságok nem
ton néven szerepelt az akkori doku- voltak alkalmasak a szôlômûvelésre.
mentumokban. A község a török Gyönyörû kilátás nyílik a Szôlô-
idôkben is lakott volt, lakossága azó- hegyrôl déli irányba, a Dráva síkjára.
ta is magyar. 1930-ban Hegyszent- Az üdülôfalu a régi pincék környeze-
mártonhoz csatoltak két további tele- tében épült ki, és
pülést: Alsóegerszeget és Monyorós- elsôrangú szállás-
dot, melyek jelenleg Egerszeg és és kikapcsolódási
Monyorósd utcaként tartoznak a köz- lehetôséget nyújt.
séghez. A falu szôlôhegye része a Vil- (Cím: Transdanu-
lány–Siklósi borvidéknek. Területén bien Touristik
mûködik egy horgásztó és egy üdü- Team Kft.
lôfalu. Üdülôfalu, 7837
Bogádmindszentrôl kelet felé ér- Hegyszentmárton,
demes Hegyszentmártonon át egy kis Szôlôhegy,
kitérôt tenni, Követve a Transdanu- Tel.: 73/476-444,
bien Touristik Team Kft. üdülôfalujá- Fax: 73/476-445)

ORMÁNSÁG 105
 KEMSE
Irányítószám: 7839, Lakossága: 90 fô
Bokortelepülés, házai nem a
megszokott párhuzamos sorokban
épültek, hanem kör alakú teret alkot-
nak. Tere ma szépen parkosított.
Egykori lakói a házak építéséhez a
közvetlen természetben elérhetô
ZALÁTA
Irányítószám: 7839, Lakossága: 330 fô
Újra a Duna–Dráva Nemzeti Park
területén járunk. Elsô írásos forrása
Zalatha néven 1322-ben említi. A tö-
rök háborúk után részben a Dras-
kovich család birtoka volt. Központ-
jában, a Hôsök terén áll 1839-ben
Vajszlótól délre is NAGYCSÁNY
érdemes ormánsági Irányítószám: 7638, Lakossága: 170 fô
kirándulásunkat
folytatni a Dráva Vajszlótól nyugatra az Ormánság
folyóhoz. Az útbaesô jellegzetes aprófalvainak egyike. Már
településeken találha- IV. Béla korában írásos forrás említi.
tunk egy-egy olyan Egy 1457-es feljegyzésben Nagchan
lakóházat, gazdasági néven említik. A XVIII. században a
épületet, amely a népi könyék legjelentôsebb települése
építészet emléke. Ilyen volt. 1840-ben épült református
a Lúzsok, Fô utca 57. temploma (Fô utca) klasszicista stílus-
sz. alatti XIX. század
közepén épült lakóház,
az udvari oldalon SELLYE
végigfutó faoszlopos ˘
SELJIN
tornáccal, teteje Irányítószám: 7960, Lakossága: 3400 fô
zsúppal fedett;
Piskón a Kossuth L. u. A város a vasútvonalat keresztez-
61. sz. mûemlék jellegû ve érhetô el. Baranya megye legfiata-
lakóház. labb városa, ezt a címet 1997. szep-
Vejtinél valamikor rév temberében kapta. Mai területén a
volt, s kompon lehetett legkorábbi településnyomok 5–6
átjutni a folyón, ezer évvel ezelôttre vezetnek vissza.
amelyet az itteniek A római korszakot különbözô pénz-
találóan „röpülô”-nek leletek jelzik. Elsô írásos említése
hívtak. 1292-bôl származik. Sellye fénykora
106 ORMÁNSÁG
anyagokat, fát és sarat használt fel.
Még templomuk is így készült (úgy-
nevezett „patics” templom). Díszesen
festett famennyezetének kazettái a
legszebbek közé tartoztak az Ormán-
ságban. Jelenleg a Magyar Nemzeti
Múzeum Néprajzi Osztálya ôrzi ôket.
E templomot 1913-ban bontották le
és pótolták kôtemplommal.
épült klasszicista stílusú, mûemlék
jellegû református temploma. A
templom közelében a háborús hôsök
emlékmûve érdemel figyelmet, amely
mellett kocsányos tölgyek – Erzsébet
királyné tiszteletére telepítették a Mil-
lennium idején –, valamint a hét hon-
foglaló törzsfô emlékét ôrzô hársfák
védett természeti értékek.
ban, de berendezése még copfstílus-
ban készült négy évtizeddel koráb-
ban. Szintén a Fô utcában található a
múlt századi, falazott pillérekkel és
mellvéddel épült íves, oldaltornácos
lakóház. Utcai homlokzatán a két kis
zsalus ablak kovácsolt vasrácsán év-
szám jelzi az építés idejét.
Nagycsány után északnak fordul-
va, Magyarmecskén át Szentlôrinc
közelíthetô meg.
Mátyás király korához kötôdik, ekkor
birtok és egyházi központ volt. A Fe-
renc-rendiek kolostorát a török 1532-
ben égette fel, majd a bírósági kerü-
let („nahie”) központjává tette. 1781-
ben mezôvárosi rangot kapott II. Jó-
zsef császártól. Sellyének nevezetes
szülötte Amtmann Prosper, (1809-
–1854) európai hírû fuvolamûvész és
zeneszerzô, akinek emlékmûve a pé-
csi Sétatéren található.
A Köztársaság téren áll Sellye
egyetlen mûemlék épülete, a XVIII.
századi, barokk stílusú Draskovich-
kastély. Jelenleg a mezôgazdasági
szakmunkásképzô iskola fiúkollégiu-
ma, és szálláshelyként is igénybe
vehetô.
(Sellye, Zrínyi Miklós u. 2. sz. Tel.:
73/352-156, Fax.: 73/352-203)
A kastélyt övezô eredetileg 15
hektáron telepített parkot az 1760-as
években alakították ki. Mára területe
a felére csökkent, de érdemes egy
kellemes sétát tenni értékes növényei
között. Jelenlegi állománya 355 fafaj-
ta (240 lombhullató, 115 örökzöld,
ebbôl 50 fenyôféle), különös figyel-
met érdemel a mamutfenyô, bal-
zsamfenyô, jegenyefenyô és a japán-
akác. (A kastélykert közterületként A múzeum épületében az Emlékek az Sellye, ormánsági
szabadon látogatható.) Ehhez hason- Ormánsági nép életébôl címû kiállítás talpasház
ló örökzöld jellegû park csak a Nyu- látható, udvarában pedig egy talpasház,
gat-Dunántúlon található. amelyet Csányoszróból telepítettek ide.
A kastély elôtti téren található a A talpasház eredetileg úgy készült,
Kiss Géza Ormánsági Múzeum a hogy téglalap alakban négy talpgeren-
névadó szobrával. dát helyeztek a földre. A sarkokra füg-
gôleges oszlopok kerültek, ezek tartot-
Kiss Géza (1891–1947) a közeli Kákics ták a koszorúgerendákat. A talpgeren-
falu református lelkésze volt. Négy köz- dák és koszorúgerendák közé karókat
vetlen ôse is ormánsági református lel- állítottak, közeit vesszôvel fonták be, a
készként szolgált. Teológiai tanulmá- vesszôfalat sárral tapasztották, és ez
nyait a pápai kollégiumban ill. a lipcsei nyers állapotban simítható, faragható
egyetemen végezte, majd Budapesten volt. Így szükség esetén megemelhetô Konyha a sellyei
járt az egyetem bölcsészettudományi volt az épület, s a talpgerendák alá tájházban
karára. Bár a baranyai „egyke” problé-
májáról az elsô könyvet 1909-ben
Buday Dezsô jelentette meg, mégis Kiss
Géza nevéhez évtizedeken át kötôdik e
társadalmi jelenség minél szélesebb kö-
rû ismertetése. Az ormánsági emberek
körülményeit, életvitelét, hagyományait
bemutató Ormányság címû könyve
mellett – amelyet Baksay Sándor Nagy-
peterden született református püspök-
nek ajánlott – igen jelentôs az Ormány-
sági szótár címen kiadott munkája is.
Az épület bejárata mellett emléktábla
emlékezik a Carolina nevû elsô dunai
gôzhajóra, amelyet 1817-ben Sellyén
épített Bernhard Antal.

ORMÁNSÁG 107
 görgôket helyezve el lehetett vontatni.
Mivel a régi református templomokat is
ezzel a technikával építették, így ezek is
továbbvihetôk voltak, ahogyan az a
kiscsányi templommal 1754-ben meg is
történt. A csányoszrói talpasházban egy
múlt század végi paraszti lakásbelsô lát-
ható berendezési tárgyakkal, bútorok-
kal. A házhoz kamra, ólas (istállós) paj-
ta, disznóól, méhes és gémeskút is tar-
tozik. A portán kívül állították fel a
gyöngyfai haranglábat. (Cím: 7960
Sellye, Köztársaság tér 6. sz. Tel.:
73/352-124 Nyitva: hétfô kivételével na-
ponta IV. 1-tôl – X. 31-ig 10–16 óráig,
XI. 1-tôl – III. 31-ig 10–14 óráig).
Sellyén még érdemes felkeresni a
strandfürdôt a Fürdô utcában (Tel.:
73/480-326), ahol nemcsak úszóme-
dence és gyermekmedence található,
Templom fakazettás DRÁVAIVÁNYI
díszítése Irányítószám: 7960, Lakossága: 240 fô
108 ORMÁNSÁG
hanem egy csónakázótó is a kellemes
füves, fenyves parkban. Vendégházá-
ban szállás is kapható.
A Korongi téren az ormánsági
származású Szatyor Gyôzô népi ipar-
mûvész fából faragott játékai várják a
kisebbeket.
Sellyén két évente rendezik meg
az Ormánsági Napokat, a várossá
avatás évfordulójához kötôdve Diny-
nyefesztivált terveznek. Az Ormánsá-
gi Mûvészeti Központ Alapítvány pe-
dig mûvészeti táborokat szervez. A
város külterületén található a 79 hek-
táros Kisrét, egy fás, ligetes, kiszára-
dóban lévô láprét, ahol ritka nôszi-
rom és orchidea fajok fordulnak elô.
A Draskovich-kastély mellett
kanyarodik el az út Drávaiványi felé,
az Ormánság egyik legszebb festett
kazettás templomához.
A település központjában, két út
keresztezôdésében áll 1792 óta a re-
formátus templom. Belsô berendezé-
se is ugyanabban az évben készült.
Mennyezetén 167 darab festett
kazetta van; egy-egy sorban kilenc, a
félkörös apszisnál négy sorban hét. A
léckeretek találkozásánál vörösre fes-
tett faragott, fa gombocskákat helyez-
tek fel díszítésül.
A mennyezet középpontjában,
napkorongban van az un. „király ka-
zetta” a készíttetôk adataival. Itt talál-
ható az egész Ormánság területén
egyetlen figurális rajzú ábrázolás, a
kardot tartó, halfarkú, koronás nôi
alak (sellô), mellette csôrében olajá-
gat tartó galambbal és hallal. A bibli-
ai értelmezés alapján az angyal kard-
dal a gyülekezetet az özönvízre, a
bûnök büntetésére emlékezteti. A ga-
lamb, az olajág és a hal már az özön-
víz utáni békés állapotra utal. (A
templomkulcs kezelôjének címe a
templom ajtaján olvasható.)
DRÁVASZTÁRA
STARIN
Irányítószám: 7965, Lakossága: 510 fô
Sellye városból Drávaiványin
keresztül a horvát nemzetiségû falvak
– Drávasztára, Drávakeresztúr, Felsô-
szentmárton – vidéke érhetô el. Né-
hány évvel ezelôtt mindegyik zsákte-
lepülés volt (tehát út nem vezetett to-
vább területükrôl, s egymás között
sem létezett közúti összeköttetés). A
közelmúltban épült meg a Drávával
párhuzamos összekötô út Dráva-
sztára és Vejti között, így a település
kelet felôl, Vajszló irányából is
megközelíthetô.
A kis baranyai horvát falvak sok
szállal kötôdnek az Ormánsághoz, de
sikerült megôrizniük nemzetiségi
kultúrájukat.
Drávaiványi felôl érkezve, a falu
északi szélén öreg, kocsányos töl-
gyek fogadják az utazót. A település
a kerékpáros turizmus keretében
Felsôszentmárton felôl Dráva-
keresztúr és Révfalu érintésével jómi-
nôségû földes kerékpárúton is meg-
közelíthetô. A nyári szezonban
Drávaszabolcs felôl vízi úton sétaha-
jóval is érkezhet a látogató.
A község elsô ismert neve a kö-
zépkorban Stara Vea, vagyis Ófalu,
ami azt valószínûsíti, hogy lakói Szla-
vóniából származó slovinok voltak.
Az elsô írásos emlékekben 1327-
ben bukkant fel János fia Pál de Ztara
földesurának nevében.
A lakosság idôvel cserélôdött, a
XIV. században a Sztárai nevû kisne-
mesi család birtokolta. A török hó-
doltság alatt kis létszámmal lakott, a
XVIII. század elejére elnéptelenedett.
A sellyei uradalom kezdeményezésé-
re szervezetten történt a horvát bete-
lepítés 1720–24 között. Csekély
számban bosnyák családok is érkez-
tek ekkor.
Saját kápolnája a falunak csak Biseri Drave –
1851-ben épült, ez egészen 1948-ig Ifjúsági tamburazenekar
szolgálta a híveket, amikor Tarai
(Cacinovic) Lajos horvát származású
egyházmegyei mérnök tervei alapján
épült fel a jelenlegi r. k. templom. Fô-
oltárát 1968-ban Kákonyi Asztrik fes-
tômûvész készítette.
A horvát nemzetiségi kultúrát
Drávasztárán többek között a Biseri
Drave (Dráva Gyöngyei) tamburaze-
nekar, valamint az utánpótlás Biser-
cici Drave (Dráva Gyöngyöcskéi) ze-
nekar segít megôrizni. Kevés kisisko-
la büszkélkedhet azzal, hogy szinte
az egész felsôtagozata zenél.
A faluban gyûjtött használati tár-
gyakból egy emlékszobát rendeztek
be, mely a múltbeli falusi élet min-
dennapi eszközeit ismerteti.
A szinte érintetlen természeti kör-
nyezet (Duna-Dráva Nemzeti Park) a
gazdag növény- és állatvilág, a ma-
dár-, a vad- és a halállomány, két ter-
mészetes halastó, a Dráva vadregé-
nyes árterülete, turisztikai unikummá
válhat.
Drávasztáráról közvetlenül is el-
érhetô a Dráva partja.
ORMÁNSÁG 109

Sportcsarnok FELSÔSZENTMÁR TON
MAR TINCI
Irányítószám: 7968, Lakossága: 1200 fô
A helység neve templomának vé-
dôszentjére utal. Az évszázadok so-
rán többnyire egyházi birtok volt. A
török kor elôtt magyarok lakták, a
hódoltság alatt fokozatosan horvátok
telepedtek be. A török háborúk végé-
re teljesen elpusztult a falu. A mai la-
kosok ôsei – részben bosnyákok,
részben szlovének – 1712-ben tele-
pültek ide. A hagyományok szerint
Drávafok, Nagyhomok Szent László király a közeli Tábor-
nevû külterületén pusztánál kelt át a Dráván seregeivel,
egykor a Becsali-csárda
állt – a hagyomány
szerint Somogy és DRÁVAFOK
Baranya megyék Irányítószám: 7967, Lakossága: 600 fô
találkozási vonalán.
Egy-két szobája Elsô ismert neve 1257-ben Fukó
a szomszédos megye alakban fordul elô, mai névhasznála-
területén volt, így ta 1493-tól olvasható (a fok a folyó
lehetôséget nyújtott arra, áradásakor a mederbôl a fölös vizet
hogy a mulató betyárok elvezetô ér).
az ôket üldözô A 100 évvel ezelôtt, Ybl Miklós ál-
pandúrok megyei tal tervezett Bittó-kastély maradvá-
illetékességétôl függôen nyai lassan helyrehozhatatlan állapot-
büntetlenül tudtak ba kerülnek. A Fodor család egykori
„átülni” a szomszédos kúriáját (a vasútállomással szemben)
vármegyébe. viszont korszerûen felújították. Az
110 ORMÁNSÁG
hogy a horvát királyságot uralma alá
vonja. (A pécsi Bazilika Mária kápol-
nájában neves festônk, Székely Ber-
talan örökítette meg e témát.)
Az itt lakók igyekeznek megôriz-
ni nemzetiségi, népi kultúrájukat. Az
asszonykórus, az iskolai színjátszó-
kör, a tamburazenekar rendszeres
résztvevôje a Dráva menti horvátok
fesztiváljainak, melyeket hol a Dráva
magyar felén, hol a horvát oldalán lé-
vô községek rendeznek évrôl évre. A
falu rendezettebb képet mutat szá-
mos ormánsági településnél. A Fô u.
32. sz. alatt népi építészeti emléket,
egy talpasházat és a hozzá tartozó
gazdasági épületeket láthatjuk. Régi
temploma a középkori templom he-
lyén 1727-ben épült. A jelenlegi
templomot 1852-ben szentelte fel
Gottlibovics Pál pécsi kanonok.
A hetvenes évektôl a lakosság lé-
lekszáma 40%-kal csökkent. A jelen-
legi kedvezôtlen helyzeten változtat-
hat a tervezett drávai kompátkelô-
hely kialakítása Horvátország felé.
(Drávaszabolcs és Barcs közötti sza-
kaszon nincsen határátlépési lehetô-
ség.)
Felsôszentmártonból is megköze-
líthetôek a Duna-Dráva Nemzeti Park
természeti értékei.
Ormánsági Szabadiskola tanfolyama-
in, programjain a résztvevôknek szál-
lást és ellátást biztosít. Kis létszámú
konferenciák szervezésére, kisebb
csoportok elszállásolására ideális
hely. (Kezelôje az Ormánság Alapít-
vány, 7625 Pécs, Mecsek u. 2. sz. Tel.:
72/329-897) A kúriában gyerekeske-
dett az 1843-ban született Fodor Jó-
zsef, akit a magyar közegészségtan
alapítójaként emlegetnek. A kúriát
organikus mûvelésû kert veszi körül
– parkkal, botanikus kerttel, gyümöl-
csössel, zöldségessel. A községtôl
nyugatra helyi védettséget élvezô Drávafokról eljuthatunk közvetle-
szlavón tölgyek és mocsárterület ta- nül Szigetvárra Kétújfalu, Hobol érin-
lálható. tésével.

BOGDÁSA ta hirtelen balra kanyarodó fôutca jel-

Irányítószám: 7966, Lakossága: 350 fô
A falun áthaladva Sellye irányába
egy domb tetején tûnik elénk a r. k.
templom. Szentélye XV. századi góti-
kus formát ôriz, így az Ormánság leg-
régibb, ma is álló egyházi építményé-
nek tekinthetjük. 1749-ben restaurál-
ták, ekkor kapott barokk formát a
hajó és a torony. A reformátusok II.
József türelmi rendelete után fatemp-
lomot építhettek, majd 1836-ban
emelték jelenlegi templomukat. A
dombon álló régi templom, s az alat-
zi, hogy az egykori Dráva medre ha-
tározhatta meg a település kialakulá-
sának lehetôségeit. A Kossuth Lajos
u. 81. számú régi, tornácos paraszt-
házat 1994-ben állították helyre, kö-
zösségi célokra, faluháznak. Udvarán
Szatyor Gyôzô faszobrász által készí-
tett kopjafa áll a Millecentenárium év-
fordulójára. Szintén a Kossuth Lajos
utcában található a másik tornácos
lakóház, az Ormánság paraszti építé-
szetének szép emléke.
Bogdása után Sellyére érünk,
ahonnan északi irányba fordulunk.

KÁKICS ke. Nyugati szélén a kocsányos töl-

Irányítószám: 7958, Lakossága: 250 fô gyek helyi védettség alatt állnak,
akárcsak a kákicsi rét magyar kôris-
Neve az írott forrásokban vi- fái.
szonylag késôn jelentkezik. 1410-ben Kákicstól Sumony irányába hagy- Jellegzetes
bukkan fel Kakych változatban. Való- hatjuk el az Ormánságot. ormánsági táj
színûleg a kákics fônévbôl keletke-
zett, ami szelídcsorbókát, pitypanggal
benôtt területet jelent. A falut birto-
kolta a pécsi Káptalan és a Batthyá-
nyiak is. Földesura Batthyány Lajos,
az elsô független magyar kormány
miniszterelnöke volt. Elítélésekor va-
gyonától megfosztották, ekkor került
a település a Draskovich család birto-
kába. Itt született és mint református
lelkész haláláig itt szolgált Kiss Géza.
A kákicsi parókia falán emléktábla
hirdeti, hogy itt élt és dolgozott az
Ormánság „legjobb ismerôje, tudós
ismertetôje.” A falu református temp-
loma az 1830-as években épült fel,
klasszicista stílusban, barokk to-
ronnyal. A falu keleti szélén álló egy-
kori pásztorház az Ormánság népi
építészeti- és gazdaságtörténeti emlé-

ORMÁNSÁG 111
 Harkány–Siklós–V illány,
a magyar mediterráneum
Pécstôl délre, a Villányi-hegység
és a horvát határ közötti területen ta-
láljuk a Baranyába irányuló idegen-
forgalom legkeresettebb helyeit: Har-
kányt, a jelentôs külföldi vendégkört
fogadó nemzetközi hírû gyógyfürdôt,
a Siklósi várat, a belföldi diákturiz-
mus népszerû célpontját, az egykori
„Tenkes kapitánya” címû TV-filmso-
rozatból országszerte híressé vált mû-
emléket és a Villány–siklósi történel-
mi borvidéket, ahol a közelmúltban
avatták föl az ország elsô borútját.
A terület a Baranya-dombság és a
– tájföldrajzilag már az Alföldhöz tar-
tozó – Nyárád-Harkányi-sík közé
ékelôdô Villányi-hegység kistája. A
35 km hosszú és csupán 3–4 km szé-
112 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
les hegyvonulat az északra fekvô Me-
csekkel, valamint a délkeletre húzó-
dó, határon túli Báni-hegységgel
együtt, a Dél-Dunántúl középidôsza-
ki szigethegységeinek jellegzetes
képviselôje. Felépítô anyagában
meghatározóak a triász, jura és kréta
földtörténeti korok tengeri üledékei:
mészkövek és dolomitok.
A Villányi-hegység szerkezete
szintén jellegzetes, gyûrt, töréses-pik-
kelyes. A DNY-i és ÉK-i, valamint az
erre merôleges tektonikai vonalak
mentén végbement szerkezetképzô-
dés eredményeként öt, déli irányban
kibillent ún. pikkely tagolja. Ezek
nyugatról keletre haladva a követke-
zôk: Tenkes-hegyi (csarnótai), Csuk-
ma-hegyi (gyûdi), Város-hegyi (sikló- meg a Villány-Siklósi Borút Egyesü-
si), Fekete-hegyi (villányi), Szársom- let. Több esztendôs szervezô munká-
lyó-hegyi (nagyharsányi). Ez utóbbi val „Villány–Siklósi Borút” néven
képzôdmény látványában és értékei- olyan turisztikai programsor kínálatot
ben is egyedülálló, melyhez hasonló, fûzött egy csokorba, mely a térség
természeti különlegességekben is megélhetését évszázadok óta biztosí-
ilyen gazdag az országban máshol tó bortermelés és a hozzá kapcsoló-
nem található. A Villányi-hegység fô dó életmód, kultúra hétköznapjaiba
vonulatának déli elôterében kisebb enged betekintést. Egyúttal a vidék
leszakadt rögök bukkannak ki a Pan- egyéb értékeivel is megismerkedhet
non-tenger homokos, kavicsos fedô a látogató. A borkóstolás, borvásárlás
üledékei alól. Ilyen a megkapó pano- mellett a helyi gasztronómia zamatos
rámájú siklósi Várhegy, a szôlô- ízeivel éppúgy, mint a Szársomlyó
borította Göntér-tetô, a bányászat természeti kincseivel, a harkányi für-
bolygatta Beremendi-rög, valamint a dô gyógyító vizével, a falusi turizmus
karsztforrásokban bôvelkedô Kista- vendégszeretô házigazdáival. A Kékoportó
polcai-rög.
A hegység déli szerkezeti határát
jelzô törésvonalak mentén gyógyha-
tású vizek törnek a felszínre. A legis-
mertebb, mélységi karszttárolókból
feltörô 60 ºC-os, és már fúrásokkal is
feltárt termál gyógyvíz Harkányban
található. A forrás fô értéke a kénes,
szén-oxid szulfid tartalom, mely az
országban csak hat gyógyfürdôhely
sajátossága.
A Villányi-hegység szelíd, 300-
–350 méteres tengerszint feletti ma-
gasságra emelkedô lankáit regionális
elterjedésû lösztakaró borítja, mely az
utóbbi évtizedben újra fellendülô
szôlôtermelésnek, új telepítéseknek a
kedvelt talaja. A szôlô- és borterme-
lés kedvezô feltételeihez a térség kli-
matikus viszonyai és a megfelelô csa-
padékmennyiség is hozzájárulnak. A
Mecseknél is erôteljesebben érvénye-
sülnek e tájon a mediterrán hatások.
Itt a legmagasabb a napsütéses órák
száma, és az évi középhômérséklet is
meghaladja az országos átlagot.
A Harkánytól Siklóson, Villányon
át Palkonyáig nyúló Villány–siklósi
történelmi borvidék táji, természeti,
építészeti, kulturális értékeinek és
hagyományainak megôrzésére, be-
mutatására, népszerûsítésére alakult

HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 113
 HARKÁNY ördög lóhalálba már a hegy derekát járja. / Ha
Irányítószám: 7815, Lakosság: 3432 fô így nyargal, fölér jóval elôbb. / Nosza az
asszony futóra! Tüstént szalad a tyúkólba, /
A nagyközség Pécstôl 25 km-re, kukorékol kicifrázva, s ahány kakas, recitálja,
az 58-as fôútvonal mellett, a Tenkes- / még az eke elé fogott kakas is meg-
hegy lábánál, a Drávától 10 km-re szólamodott! / Az ördög a haját tépte. / A há-
fekszik. Kénes hévizérôl, mely szá- rom állat heggyé vált, / s az ördög látva, hogy
mos betegség gyógyítására alkalmas, veszített, / mérgében toppantott nagyot, / lyuk
több mint száz esztendeje itthon és támadt és elnyelte legott. / Hol pokolra ment, a
A népi monda szerint külföldön is ismert és keresett gyógy- földbôl / kénszagú melegvíz tört föl.
azon a helyen buzog és üdülôhely. Harkányban és környé- Az egykori krónikák alapján a
a harkányi forrás, ahol kén szálláshelyek, éttermek, a sza- harkányi víz gyógyító hatását a XVI.
a haragos ördögöt badidô eltöltésének széles választéka században itt élô hódító törökök már
elnyelte a föld. biztosít kellemes pihenést. ismerték. Elûzésük után a forrás fele-
Az elhajított ekéjébôl A nagyközség már a hunok, ava- désbe merült, környéke elmocsaraso-
lett a Beremendi-rög, rok, majd a rómaiak idején is lakott dott. Legközelebb a XVIII. századból
az ekérôl lehulló sárból település volt. A források szerint a bizonyítják dokumentumok egy für-
a Siklósi-hegy, s amit község neve 1323-ban bukkan fel dô meglétét. A gyógyvíz újbóli, XIX.
az ördög felszántott elôször írásban Harkan alakban. századi felfedezésérôl már pontos
a Szársomlyón, azt 1397-tôl a Garák, majd késôbb a min- adatok állnak rendelkezésre. Az ese-
hívják ma „ördögszán- denkori siklósi uradalom gazdái bir- mény egy csatornaépítési munkálat-
tásnak”. Valójában tokolták. Az évszázadok során ma- nak köszönhetô, melyet Batthyány
ezeket a különös vona- gyar, német, horvát és szerb családok Antal gróf helyi földbirtokos kezde-
lakat több ezer éven telepedtek itt meg, s a mai napig is ményezett, a földjeit elárasztó belvi-
keresztül a víz mosta ki jellemzô Harkányra a nemzetiségek zek lecsapolására. A felfogadott nap-
a hegyoldalban. sokszínûsége. számosok egy-két hetes munka után
A gyógyfürdô kiépítése az 1820- meglepetten tapasztalták, hogy kösz-
A harkányi víz as évek közepén indult meg, nem vényes végtagjaikban csökken a fáj-
összetétele sokkal a kénes víz gyógyító hatásá- dalom, minél többet állnak a mocsa-
(1 l vízben oldott ionok nak véletlen felfedezése után. Van ras talajon, annál jobban enyhül
mennyisége mg-ban) azonban egy népi monda is, mely szenvedésük. A csoda híre hamar el-
ammónium 2,9 mg Harkány és környéke kialakulását az terjedt, s egyre többen érkeztek a
anionok össz. 641,73 mg ördög kudarcba fulladt leánykérésé- környékrôl, hogy a földbôl feltörô
bromid 0,40 mg nek legendájával köti össze. csodatevô forrással bajaikat orvosol-
fluorid 1,1 mg Dél felôl, ha szemügyre veszed a harsányi csú- ják. A Batthyány család látva az igé-
foszfát össz. 0,1 mg csos hegyet, / láthatod, hogy több barázda van nyeket 1824-ben belefogott a fürdô
hidrogénkarbonát 525 mg a sziklás hegybe szántva / és kakas, bak, macs- tudatos, tervezett fejlesztésébe. Az el-
jodid 0,13 mg ka lábnyom látszik a hegygerinc háton. / La- sô fürdôépület klasszicista stílusú
kalcium 53,4 mg kott itt egy öreg néne, volt egy Harka nevû lá- volt, a hozzá tartozó szálloda 28 szo-
kationok 251,3 mg nya, / hét határban nem volt párja. / Szemet bával fogadta a vendégeket. Hamaro-
kálium 15 mg vetett rá az ördög, éjszakánkét ott lôdörgött. / san megkezdôdött a terület parkosí-
klorid 108 mg Nem fogyott ki a beszédbül. / Ha fogad a lány- tása is, mintegy 40 holdon sétautakat
magnézium 20 mg ra vásik, kakaskukorékolásra / szántsd föl a alakítottak ki, fákat, bokrokat ültet-
metaborsav 7 mg harsányi hegyet! / Szólt az ördög: máris me- tek, szobrokat állítottak a sétautak
metakovasav 82 mg gyek! / Aranyekéjébe fogott egy macskát egy mentén. 1844-ben Batthyány Kázmér
nátrium 160 mg kecskebakot és egy kakast. / Az asszony a további bôvítést végeztetett, márvány
szabad szénsav 150 mg padláslikon les- várja ugyan-bizony / a lópatás kádfürdôket építtetett az erôteljesen
szulfid 7 mg mire végzi. Szeme kidülledve nézi, / hogy az növekvô igények kielégítésére, s et-

114 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
tôl kezdve folyamatos volt a fejlôdés.
A gyógyfürdôhöz 1925-ben strandfür-
dôt is csatoltak. A gyógyfürdôkórház
1955-ben nyílt meg.
A magas szulfid- és karbonszulfid
tartalmú karsztvíz mintegy 1500 mé-
ter mélybôl tör fel, s kiépített kuta-
kon át juttatják a felszínre. Az elsô és
a második kutat Zsigmondy Vilmos
bányamérnök fúrásai alapján tervez-
ték a múlt század végén. (A mérnök
szobra, Veszprémi Imre alkotása, a
fürdô elôtti parkban áll.) A kutak
együttes hozama akkoriban mintegy
2500–2600 m3 gyógyvíz volt naponta.
Ma már újabb kutak biztosítják a für- Mihály, Kanizsai Dorottya szobrai. A gyógyfürdô
dôk gyógyvizét, mely iszappakolás- Az önkormányzat és Harkány intéz-
sal, fürdéssel ízületi bántalmak, ideg- ményei rendszeresen szerveznek a
gyulladás, mozgásszervi betegségek, helyi lakosság és az idelátogató
egyes nôgyógyászati és bôrbetegsé- vendégek számára fesztiválokat, kiál-
gek gyógykezelésére használható lításokat, hangversenyeket, gyerek-
eredményesen. Ivókúraként a gyo- mûsorokat. A sportprogramoknak a
mor és a bélrendszerre hat kedvezô- nemzetközi színvonalú Sportcsarnok
en a benne található magas nyom- ad otthont. Ördögûzô napok, Hímes-
elemtartalom révén. tojás napok, Pünkösdi Zenés Feszti-
A fürdô egész évben látogatható. vál, Fürdôfesztivál (július közepe),
A medencékben a víz hômérséklete Harkányi Szüreti Fesztivál (szeptem-
24–37ºC. Több különbözô méretû ber második fele) rendezvényei kö-
termálvizes medence, gyerekmeden- zött találhatók folklór programok, tu-
ce, nyáron sportmedence feszített dományos konferenciák (Informá-
víztükörrel, óriás csúszda, játékok, ció: Fürdô és a Kultúr-Center Kft.,
gyógykezelési szolgáltatások, éjsza- Harkány, Tel.: 72/480-142) Harkány madártávlatból
kai fürdôzés, bár, kávézó, étterem,
gyorsétkezôk biztosítják a vendégek
kikapcsolódását, pihenését, gyógyu-
lását és teljes kényelmét. (Informá-
ció: Harkányi Gyógyfürdô Rt.,
Kossuth L. u. 7. sz. Tel.: 72/480-251)
A fürdôzés után kis séta közben
érdemes végignézni a település vé-
dett építészeti emlékeit. A református
templom copfstílusú, 1802-ben épült.
A fürdô kápolnáját 1906-ban Károlyi
Emil építész tervezte. A fürdô parkjá-
ban és a község utcáin, terein számos
mûalkotással találkozhat a sétáló.
Legjelentôsebbek a portré szobrok:
Kitaibel Pál, Istvánffy Miklós, Sztárai

HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 115
 A VILLÁNY–SIKLÓSI BORÚT
A Villányi-hegység lankás lejtôin
mintegy 30 km hosszan nyolc telepü-
lést és szôlôültetvényeit foglalja ma-
gába a Villány–Siklósi Borút. A hegy-
vonulat lábánál – római kori leletek
tanúskodnak errôl – évszázadok óta
foglalkoznak szôlô- és bortermeléssel
az itt élôk. Ma mintegy kétezer hek-
tár kiterjedésû a Villány-siklósi borvi-
dék teljes szôlôterülete, mely a ten-
Túrony Bisse
Kistótfalu
MÁR I AG Y Û D
S I KLÓ S
Harkány
gerszint felett 130–442 méter magas-
ságban helyezkedik el. A Szársom-
lyó-hegy lábánál Nagyharsány hatá-
rában a hatvanas évek elején dr. Fü-
lep Ferenc végzett ásatásokat. A fel-
színre került leletek szerint a II–IV.
század idején itt élô római telepesek
a hazai mediterrán klímához hasonló
adottságokat kihasználva a villatele-
pülés mellett szôlôt termeltek.
A kedvezô földrajzi és idôjárási
adottságoknak, valamint a soknem-
Vokány
N AGY TÓT FALU
zetiségû Baranya több évszázados
magyar, sváb, szerb hagyományainak
és tapasztalatainak köszönhetôen itt
teremnek a legjobb minôségû és – a
fehértôl a rozén át a vörösig – a leg-
szélesebb választékú borok ma Ma-
gyarországon.
A borvidék borai már több mint
száz esztendôvel ezelôtt, az 1800-as
években is keresettek voltak Ausztri-
ában, Németországban, Olaszország-
ban, Franciaországban, de Európán
PALKONYA
KI S HAR SÁNY
NAGY H A R SÁ N Y
kívüli országokban is. Napjainkban
újra hasonlóan kedvezô a térség bo-
rainak megbecsülése. A villányi bor-
termelô gazdák számos borverseny,
kiállítás díjazott szereplôi és jelentôs
a borexport is. Az elmúlt hat eszten-
dôben négy alkalommal villányi ter-
melô nyerte el „Az év bortermelôje”
címet: Tiffán Ede, Gere Attila, Polgár
Zoltán, Bock József kiváló munkája
ebben országos példa lehet. „Az év
bortermelôje” címet a borász és a
Ivánbattyán
Kisjakabfalva
VILLÁNYKÖVESD
VI L LÁNY

Szüret – Zsolnay vendéglátó szakma ítéli oda országos
díszkerámia szavazás eredményeként. A szavazás-
ban a hazai történelmi borvidékek
hegyközségeinek képviselôi, a Ma-
gyar Borakadémia tagjai, a Magyar
Gasztronómiai Szövetség szakembe-
rei vesznek részt. A legtöbb szavaza-
tot elnyert bortermelô egy esztendôn
keresztül viseli az adott év borterme-
Koccintás az lôje megtisztelô címet. Ezzel termé-
Év Bortermelôjével szetesen együtt jár az is, hogy a ma-
1997. gyar borok külföldi bemutatásánál az
118 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
elsôk között szerepel boraival, és
számos gasztronómiai nagy rendez-
vény, nemzetközi borbemutató és vá-
sár fôszereplôje is.
A villányi és villánykövesdi dûlôk
neves vörösborai a Kékoportó, Kék-
frankos, Cabernet Sauvignon, Caber-
net Franc és a Merlot. Valamennyinek
sajátos karaktere van, olyan bukéja
és gyümölcsös íze, melynek alapján
az amatôr kóstoló is könnyen felis-
merheti a fajtát. A fehérborok közül
az Olaszrizling, Hárslevelû, Chardon-
nay, Tramini, Rajnai Rizling ismert
Máriagyûd, Siklós, Nagyharsány,
Kisharsány, Nagytótfalu szôlôültetvé-
nyeirôl.
A borok egy részét üzleti forga-
lomban, kereskedôk közvetítésével
értékesítik. Számottevô azonban az a
mennyiség, amely közvetlenül, helyi
borkóstolással, vásárlással kerül a fo-
gyasztóhoz a Villány–Siklósi Borút
vendéglátóinak minôsített borospin-
céibôl vagy szálláshelyein.
A borút egyik kapuját Máriagyûd,
a másikat Palkonya jelöli. A kettô kö-
zött festôi tájon, mûemléki látniva-
lókkal büszkélkedô falvakon keresz-
tül járhatja be a turista a vidéket. Pin-
cék, borozók várják hívogatón a ven-
déget, gazdag folklór és rendezvény-
kínálat színesíti az itt tartózkodást.
A borvidék településein minden
évben az ôszi hetekben szüreti mu-
latságokat tartanak. Villányban kété-
vente, páratlan esztendôk elsô októ-
beri hétvégéjén rendezik a Vörösbor
fesztivált, melyhez a környék közsé-
gei, Villánykövesd, Palkonya is csat-
lakoznak. Siklóson évente kerül sor a
Siklósi ôsz szüreti mulatságokra. Az
év során borvásárok, kulturális prog-
ramok tarkítják a kínálatot.
A villány–siklósi vendéglátás és
gasztronómia, mint a bor is, híressé
vált. Családias, falusi szállás- és ven-
déglátóhelyek, panziók nyújtanak
pihenést a túrázásban, vagy éppen a
kóstolásban megfáradt utazóknak,
hangulatos éttermek kínálják helyi és
magyaros ételspecialitásaikat. A hi-
degtálas borkóstoláshoz nem hiá-
nyozhat az asztalról a stifolder, a sváb
konyha paprikás kolbásza, a füstölt-
sonka, a disznósajt. Az éttermekben
keresett étkek a villányi szüreti csir-
kepaprikás, a vörösboros kacsa, a pá-
rolt marhahús paradicsom mártással,
a töltött káposzta, a rétes. Az utóbbi
években a borosgazdánál a sült
malac is egyre kedveltebb ínyencség
a pincékben.
Aki semmit nem tud a villányi, és
a siklósi vidékrôl, sem a borút kínál-
ta lehetôségekrôl, elég ha ideérkezve
betér a Borúti Információs Irodába
(Kossuth tér 1. sz. Siklós, Tel./fax:
72/497-664), vagy felkeresi valame-
lyik információs pontot, melyek kö-
zül az egyik Siklóson (Hordó a Postá-
val szemben, Tel.: 72/479-700, nyit-
va: május 15-tôl október 15-ig 10-tôl
18 óráig), a másik a villányi Faluház-
ban (Villány, Baross G. u. 13. Tel.:
72/492-511) található, ahol a borút-
ról térképet kap a látnivalók részletes
leírásával. Emellett prospektusok is
tájékoztatnak a környezô települések
kínálatáról, a strandolás, a teniszezés,
a golfozás, a lovaglás, a sétakocsiká-
zás, a kerékpározás, a gyalogtúra, a
sportrepülés, a sárkányrepülés, a va-
dászat, a horgászás lehetôségeirôl.

SIKLÓS–MÁRIAGYÛD A Siklós–Máriagyûdön pihenôk

kellemes sétát tehetnek a Tenkes-
A Pécsrôl Siklósra vezetô út mel- hegy oldalában az S (sárga), S+, P
lett helyezkedik el a középkori ere- (piros), K (kék) gyalogtúra útvonala-
detû kis falu. Siklóshoz tartozik, is- kon, melyek a szôlôültetvényeken Máriagyûdi
mert búcsújáró hely. A Tenkes-hegy vezetnek keresztül. A siklósi és má- kegytemplom
oldalában messzirôl látható a jelleg- riagyûdi bor-
zetes kéttornyú római katolikus kegy- termelô és
templom. A település Árpád-kori fa- vendégfoga-
templomait rendre felégették és a hó- dó gazdák
doltság korában tûnt el a nagyhírû közül a Vil-
Mária kegyszobor is. A török kiûzése lány-Siklósi
után, a XVIII. században ferences Borút minô-
szerzetesek építették fel barokk stí- sített vállal-
lusban a község templomát, helyet kozói és a-
biztosítva benne az ellenreformáció jánlott szol-
korában feléledt Mária kultusznak. gáltatói közül
Ekkor, a zarándokhely virágkorában érdemes e-
állították a most is látható szobrot az gyet-kettôt
oltár fölé és ekkor készült a templom felkeresni,
barokk berendezése is. A mögötte akár borkós-
húzódó domboldalra kálváriát telepí- tolásra, bor-
tettek, a stációk kegyképei a Zsolnay vásárlásra,
gyárban készült kerámiadombormû- akár egy hét-
vek. Zarándokok ezrei látogatják ma végi, vagy
is a templomot, többször van búcsú a hosszabb fa-
faluban, valamennyi Mária ünnepen, lusi pihenés-
Pünkösdkor és Úrnapján. re.

HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 119
 SIKLÓS
Irányítószám: 7800, Lakossága: 10959 fô
A horvát határtól néhány kilomé-
terre, a megye legdélibb városkája.
Horvátország közelsége miatt a határ-
menti bevásárlóturizmus célpontja.
Látnivalói közül a legismertebb a
XVIII. századi külsôvel a város fölé
magasodó vár, mely az ország egyik
legépebben megmaradt várkastélya.
A mai város helyén a rómaiak ka-
tonai telepet hoztak létre Serena né-
ven. Az erôdöt elôször 1190-ben em-
lítik oklevélben. XIII. században a
Botond törzséhez tartozó Kán nem-
zetség Suklosi családjának birtoka a
terület, a déli kastélyszárny román
kori ablakai idézik fel ezt a kort.
Az elsô hivatalos okirat 1294-bôl
A Malkocs bej dzsámi származik. Ettôl kezdve a magyar tör-
120 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
ténelem legjelentôsebb családjainak
volt birtokközpontja és székhelye.
1394-ben a Garai család tulajdona lett
a vár, ami évtizedeken át tartó fejlesz-
tést, építkezést hozott. Errôl az idô-
szakról a gótikus szárny és a gazdag
gótikus boltozással épült várkápolna
– Magyarország egyik legszebb ilyen
emléke – tanúskodik. 1401-ben itt
tartották fogva öt hónapig Zsigmond
királyt. 1515-tôl a Perényiek építkez-
tek a várban, nekik köszönhetôek a
reneszánsz átalakítások. Perényi Imre
felesége volt Kanizsai Dorottya, aki-
nek szobra a várárokban áll. (Kani-
zsai Dorottya és férje temettették el a
mohácsi csata elesett katonáit.)
Az oszmán hódoltság alatt a törö-
kök erôdnek használták a várat. A
külvárosban mecseteket építettek,
Evlia Cselebi gyakran túlzó leírásai
szerint hetet is. Ezek közül is kiemel-
kedett a rózsaligettel övezett Malkocs
bej dzsámi (Vörösmarty u.). Építtetô-
je, Malkocs klisszai szandzsákbej
volt. Az építkezés idejét a kutatók az
1543–1565 közötti idôre datálják.
Egykor minaréja volt, íves kupola
fedte. Belsô terében az akusztika ja-
vítására agyagkorsókat, edényeket fa-
laztak be párosával csoportosítva. A
terek kiképzése rendkívül változatos,
szembetûnô a téralakítás, a falfülkék
formai gazdagsága. Az építkezés for-
mai megoldásai a balkáni török épü-
letekkel mutatnak rokon vonásokat,
hasonlóan a többi Magyarországon
feltárt dzsámihoz. A dzsámi rekonst-
rukciós programja a magyar mûem-
lékvédelemben példaértékû. A hely-
reállítási munkák elismeréseként
1992-ben a mûemléket a nemzetközi
Europa Nostra-díjjal tûntették ki. Bel-
sô elrendezése megfelel a muzulmán
elôírásoknak, így vallási szertartások,
kulturális programok, hangversenyek
megrendezésére és múzeumi bemu-
tatásra egyaránt alkalmas.
 A török uralom alól a Habsbur-
gok és a Szövetséges Keresztény Liga
seregei szabadították fel Siklóst, így
az császári birtok lett, majd gróf
Eneas Caprara császári tábornok kap-
ta meg adományként. Ennek köszön-
hetô, hogy késôbb Lipót császár ki-
vételt tett Siklós várával, amikor nem
pusztíttatta el, mint a többi magyar
végvárat. 1770. május 4-én II. József
is látogatást tett a városban, hogy ta-
lálkozzon ifjúkori nevelôjével, gróf
Batthyány Károllyal. A XVIII. század-
ban a Batthyány család barokk stílus-
ban átalakította és kiegészíttette a vá-
rat, ahol ma börtönmúzeum és kôtár
mutatja be az egykori vári életet.
Emellett a városka iparát is meghatá-
rozó kesztyûgyártás történeti kiállítá-
sa és Gádor István keramikus mûvész
állandó kiállítása gazdagítja még a
látnivalók sorát.
A várban évente áprilisban Siklós
Art címmel a helyi mûvészek mutat-
koznak be, májusban a kortárs kép-
zômûvészet alkotásait láthatja a kö-
zönség a Siklósi Szalon eseménye-
ként. Kétévente júniusban Nemzet-
közi Fúvószenei Fesztivált rendeznek.
Október elején a Siklósi ôsz rendez-
vénysorozat kulturális programjai,
szüreti felvonulás, néptánc bemutató
nyújt kikapcsolódást az idelátogatók-
nak.
Megtekinthetô még a városban
Simon Béla és Istókovits Kálmán fes-
tômûvészek állandó kiállítása (Infor-
máció: Siklósi Mûvelôdési Központ.
Tel.: 72/351-634). Nyáron érdemes
a vár szomszédságában található
hidegvizes strandra is ellátogatni.
(Baross G. u. 8/b. sz.)
Az egykori Ferences kolostorban
van a központja a Baranyai Alkotóte-
lepeknek és itt található a Nemzetközi
Kerámia Szimpozion is, ahol hazai és
külföldi mûvészek meghatározott
programok szerint a modern kerá-
miamûvesség megújításán fáradoz- A vár
nak. Az intézményt a Baranya Megyei
Közgyûlés alapította 30 évvel ezelôtt
azzal a céllal, hogy az itt folyó tevé-
kenység segítse a magyar kerami-
kusság fejlôdését. A több hetes szim-
pozionok eredményét, az itt alkotó
keramikus mûvészek munkáit nyáron
idôszakos kiállításokon lehet megte-
kinteni. (Információ: 7800, Vajda J.
tér 2. sz. Tel.: 72/352-257)
Néhány esztendeje a pécsi Janus
Pannonius Tudományegyetem Mûvé-
szeti Kara Mesteriskolájának hallgatói
is itt dolgoznak, Schrammel Imre ke-
ramikusmûvész irányításával. Ezen
kívül nyaranként szabadiskolát is
mûködtet az Alkotótelep, melyen
bárki részt vehet, aki e mûvészeti ág
iránt érdeklôdik. A rendszerint három
hetes kurzusokon neves szakembe-
rek segítségével a kerámiamûvészet
egy-egy területét ismerhetik meg a
résztvevôk.
A siklósi Plébániatemplom és ko-
lostor 1950-ig a ferences rendé volt,
de a kutatók már 1970 körül sejtet-
ték, hogy a kolostor a XIV–XV. száza-
di forrásokban emlegetett karinges
Ágostonosok monostora volt. A
templom szentélyében gazdag
HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 121

Tenkes-hegyi szüret freskódíszítés került elô 1985-ben,
amit az elmúlt években restauráltak.
A boltozat központjában az Élet
Könyvét magasra tartó Krisztus volt
látható, tôle nyugatra Mária, karján a
gyermek Jézussal, míg a diadalív kö-
zelében Szent Anna harmadmagával.
Szent Anna az Ágostonosok tituláris
szentje.
A szentélyzáródás három boltsü-
vegén a szakállas Dávid király, az if-
Mattyi horgásztó jú Salamon király, kétoldalt Zakariás
122 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
és Dániel, illetve Jeromos látható. A
szomszédos boltsüvegeken János,
Lukács, Márk, Máté alakjai kaptak he-
lyet attribútumaikkal. A nyugati bolt-
süvegeken a négy egyházatya képe
van, írástekercseik segítenek a meg-
határozásban: a bíboros Jeromos, a
milánói Ambrus, Nagy Szent Gergely
pápa, Szent Ágoston, Ágoston mellett
egy kígyós Garai címer vonalai érzé-
kelhetôek. A pasztoforium fölötti
Krisztus-kép sárgával festett nimbu-
szánál aranyozás nyomai láthatók. A
középsô keleti ablak Szent Katalin és
Szent Borbála alakján, a fejek színes
virágkoszorúján megmaradt a feketé-
re oxidálódott ezüstözés. A déli fal
keleti szakaszában impozáns cserép-
tetôvel, fiálékkal, meredek oromza-
tokkal angyalokkal övezett Mária ko-
ronázása kép van. A falképek készít-
tetôire a címerek utalnak. Összesen
három Garai címer, valamint egy Sár-
kányrendi címer található a képeken.
A magyar mûvészettörténetnek ez a
kivételes szépségû gótikus falképcik-
lusa 1410–1420 körül készülhetett. Itt
találták a valószínûleg 1386-ból szár-
mazó, vörös márványból készült sír-
emléket, Garai Miklós nádorét, ami
ma a pécsi Reneszánsz Kôtárban ta-
lálható.
Siklós mûemlékei mellett még ne-
mes építôkövérôl, a „siklósi már-
vány”-ról is ismert. Siklós–Gyüd kô-
fejtôiben bányásszák a felsô jura vilá-
gosszürke, vagy rózsaszín mészköve-
it. A tömött szövetû, jól csiszolható és
megmunkálható kôzet felszínén fe-
héres kalciterek hálózata tûnik fel.
Nem véletlen, hogy ezt a padlólap-
ként és díszítôkôként forgalmazott
mészkövet márványnak nevezik.
Nem márvány ugyan, hiszen a felépí-
tô kalcium-karbonát nem kristályoso-
dott át, csak mészkô, de díszítôkô-
ként sok felhasználási területen ver-
senyre kél a márvánnyal.
MATTY
Irányítószám: 7854, Lakosság: 410 fô
Siklóstól 7 km-re délnyugatra ér-
jük el Matty települést. Nem tartozik
ugyan a borvidékhez, de szolgáltatá-
saival a borút kínálati skáláját növeli.
A Madárparkról és a kormorános er-
dôrôl már az Ormánság kapcsán tet-
tünk említést. A Siklós–Matty–Dráva-
KISHARSÁNY
Irányítószám: 7821, Lakosság: 545 fô
A vörösbor és a fehérbor termelé-
sének választóvonalaként is emlege-
tik ezt a kistelepülést, mely a Villá-
nyi-hegység nyugati lábánál bújik
meg a szôlôültetvények határán. Kis-
harsány megôrizte a vidék egykori
jellegzetes, pincesoros beépítési for-
máját, s a magyar ôslakosság refor-
mátus hagyományait.
Számos oszlopos tornácú, régi
parasztház maradt meg viszonylagos
épségben, melyek egy rövid séta so-
rán megismerhetôk. Érdemes megte-
kinteni a pincesorát is.
A háborítatlan nyugalmat jelzik a
falu fôutcáján fészkelô gólyák. Mû-
emlék jellegû református temploma
NAGYTÓTFALU
Irányítószám: 7800, Lakossága: 360 fô
A Siklóst Villánnyal összekötô út-
ról leágazva, a szôlôhegy aljában,
festôi környezetben fekszik a kis fa-
lu. Északról a szôlôhegy fehér prés-
házakkal megtûzdelt vonulata övezi,
nyugatról a Göntér katonásan sora-
kozó szôlôsorai keretezik területét.
A vidék református magyar lakos-
sága sajátos néprajzi csoportot alkot.
E csoport életének a múlt század kö-
zepétôl századunk elejéig terjedô
szabolcsot összekötô út mellett van a
Mattyi horgásztó, melyben pontyot,
harcsát, csukát lehet fogni. Kissé tá-
volabb, szintén az út mentén áll a
Lantos lovastanya. Lovaglás, szabad-
téri sütés, fôzés lehetséges, közben
megnézhetjük egy hagyományos ma-
gyar paraszti porta „háziállat kínála-
tát”. (Információ, csoportos bejelent-
kezés: Tel.:72/480-077)
1840–41-ben épült. A kisközség ün- Alsófokú Oktatási-
nepe a búcsú, amely augusztus utol- Nevelési Intézmény
só vasárnapján sok vendéget vonz
a faluba.
idôszakát mutatja be a múzeum
Nagytótfalu tájházában, amely a né-
pi építészet közel kétszáz éves reme-
ke. (Kossuth u. 36. sz., kulcs: Csuka
Lászlóné, Petôfi u. 2. sz.) A házban
faragott, festett bútorokkal, háziszôt-
tesekkel berendezett „tisztaszoba”,
cserépedényekkel felszerelt konyha
és egy kamra látható, amelyben a
földmûvelô gazda szerszámait állítot-
ták ki. Az iskolamúzeumi rész a haj-
dani egy tantermes, osztatlan, falusi
iskola emlékét idézi fel. A tájházzal
szemben áll a védett református
HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 123
 Nagytótfalui tájház
templom, az 1780-as évekbôl. Orgo-
náját a híres pécsi Angster gyár készí-
tette. Évente visszatérô rendezvény
Nagytótfaluban a Mihály-napi búcsú
NAGYHARSÁNY
Irányítószám: 7822, Lakosság: 1778 fô
A Siklóstól 5 km-re lévô községet
a Villányba vezetô út szeli át. A Villá-
nyi-hegység déli lejtôjén helyezkedik
A Szent Liga és a török el a falu, ôskarsztoktól övezve, me-
közötti egyik utolsó lyekhez hasonlót csak a Dolomitok-
nagy csata is ban, vagy Görögországban tapasztal-
Nagyharsány hat az utazó. A rézkori péceli kultúra
közelében zajlott le. nyomaira bukkantak a régészek ezen
A XVI. században a területen, de a kelták idejébôl is ta-
folytatott hitviták láltak leleteket. A római civilizáció
közül itt tartották ittlétét a szórványemlékeken kívül
Alvinczi György nagyméretû római villa és fürdô bizo-
unitárius papét, nyítják, melyeket 1961–63 között tár-
a reformáció gyôzelme tak fel. A legkorábbi római emlék a
után pedig innen II., a késôbbi a IV. századra tehetô.
terjedt el A mûemlék református templom
a kálvinizmus XIII. századi, Szent Borbála tiszteleté-
az egész re emelték. A jelenleg támpillérekkel
Ormánságban. körülvett szentélyt a XV. században
124 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
szeptember végén. Nyaranta gyer-
mek néprajzi tábort szerveznek, ahol
szövést, nemezezést, csuhéfonást
tanítanak. (Információ: 72/351-165)
építették, majd barokk stílusban
1782-ben átalakították. Amikor 1978-
ban restaurálták, megtalálták a román
kori kapuzatot és a déli oldalon a há-
rom gótikus ablakot. A szentély
mennyezetén látható freskók a XV-
–XVI. századból származnak. A
templom mögötti Petôfi utca 28. szá-
mú ház falán lévô emléktábla arról
emlékezik meg, hogy a község 1848-
ban Táncsics Mihályt kívánta képvi-
selônek megválasztani. Ehhez azon-
ban a nincstelen Táncsicsnak földdel
kellett volna rendelkeznie. Ekkor
Tarnóczay Dániel, Nagyharsány fôbí-
rája birtokainak felét Táncsicsnak
ajándékozta, így elhárult az akadály a
képviselôválasztás elôl. Népi mûem-
lék a Kolónia utca 22. szám alatti la-
kóház, présház és pince.
Szép számmal vannak még múlt
századi klasszicizáló parasztházak a
faluban, bár jórészüket többé-kevés-
bé átalakították. Egy húszperces séta
során rendre feltárulnak mindezek a
figyelmes szemlélô elôtt.
Nagyharsány és környékének
gazdái szállítják a baranyai piacokra
a primôr zöldborsót, mely a kiváló
mikroklímának köszönhetôen két
héttel korábban érik be, mint máshol
az országban.
A falu fölé magasodó Szársom-
lyó-hegy a Villányi-hegység legmaga-
sabb csúcsa, 442 m. A kelet–nyugati
csapású 3,5 km hosszú és 1,7 km szé-
les hegy, meredek déli oldalával te-
kint le a Dráva síkjára. A Szársomlyó
természeti adottságait tekintve szá-
mos kuriózummal rendelkezik, ezért
a természetvédelem legfontosabb ob-
jektuma a térségben.
A kôbányászat már a század ele-
jén megindult a hegy keleti oldalán,
ahol ma a szoborpark áll. A nyugati
oldalon napjainkban is folyik a kiter-
melés. Jóllehet, a természetvédelem-
nek sikerült korlátozni a bányászat
területét, az mégis veszélyezteti a
hegy növény- és állatvilágát. 1936-
–1944 között bauxitot is bányásztak
mélymûveléssel, ennek nyomai a
hegy déli lejtôjén ma is láthatók.
A Szársomlyó tájesztétikai szem-
pontból is különleges értékû. A ke-
let–nyugati csapású hegy Magyaror-
szágon szokatlan, éles gerinccel ren-
delkezik. Nyugatról tekintve tökéle-
tes kúpnak látszik, délrôl éles gerin-
cû hegycsúcsnak, míg délkeletrôl
legfôbb jellemzôje a meredek, „ör-
dögszántotta” fal. A hegy meredek,
szinte falként magasodó déli oldalát
csak nagyon gyér növényzet borítja.
A ritkás karsztbokorerdô és a jellem-
zôen gyepes növénytársulásokban
igen magas a mediterrán fajok aránya
(20%-ot is meghaladja). Itt tenyészik
hazánk legritkább, egyben igen híres
növénye, a magyar kikerics. A hazai
természetvédelem kezdeti lépéseinél,
már 1933-ban védetté nyilvánították
ezt a gyönyörû, kora tavasszal virág-
zó növényt. (Az új kétforintos érme
hátoldala ezt a virágot ábrázolja.)
A déli oldal meghatározó látvány-
eleme a lejtô felsô 2/3-át elfoglaló
karrmezô. Kialakulása a felszínre ke-
rült, helyenként sekély talajréteggel
borított mészkô oldódásának köszön- A Szársomlyó
hetô, melyet a növények gyökerei és védett növénye
a lezúduló vizek is elôsegítettek. Ezt a magyar kikerics
a karrmezôt nevezi a népnyelv „ör-
dögszántásnak”.
A természet alkotta formakincs
látványa erôsen emlékeztet a medi-
terrán tengerpartokra. A hasonlósá-
got erôsítik még a meredek, déli ol-
dalon tapasztalható szubmediterrán
mikroklimatikus hatások (már febru-
árban is mértek 20°C-os felszínközeli
hômérsékletet, a sziklás oldalon) és a
hozzá tartozó növényzet. A Szársom-
lyóra felkapaszkodókat szép kilátás
és a csúcson fellelhetô középkori vár
romjai fogadják. (Valamikor e vár
egyes krónikák szerint nagyobb volt,
mint a siklósi.) Mivel a hegy legérté-
kesebb részei természetvédelmi olta-
lom alá tartoznak (224 ha terület), lá-
togatásuk csak elôzetes bejelentéssel „Ördögszántás”
és engedéllyel, szakmai kísérettel a Szársomlyón
HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 125
 A Nagyharsányból Villányba vezetô
úton tábla jelzi a hegyre vezetô kocsi-
utat, mely a szoborparkot is érinti. 1968-
ban jött létre az elhagyott kôbányatek-
nôben a szabadtéri mûterem és a szo-
borpark, ami a Baranya megyei Alkotó-
telepekhez tartozik. A kôbánya kiállító-
terének közelében, a Gyimóthy-villában
rendezték be a szobrász mûvésztelep
alkotóházát. A szoborparkban az elmúlt
három évtized alatt meghívott magyar
és külföldi szobrászok munkái láthatók.
Ezek a monumentális szobormûvek itt a
helyszínen, a mûvészet közös nyelvét
beszélô nemzetközi szimpozionokon
jöttek létre. A Janus Pannonius Tudo-
mányegyetem Mûvészeti Karának mes-
A nagyharsányi
lehetséges. (Cím: Duna-Dráva Nem- terképzôs hallgatói is dolgoznak itt. A
Szoborpark
zeti Park Igazgatósága, 7625 Pécs, Szabadtéri Szoborpark belépôdíj megfi-
Tanac együttes Tettye tér 9. Tel.: 72/213-263) zetése mellett mindennap látogatható.
a sokac tájházban

KÁSÁD
˘
KASAD
Irányítószám: 7827, Lakosság: 396 fô

Nagyharsánytól Beremenden át
lehet eljutni Kásádra, Baranya legdé-
libb településére. Kásád sem tartozik
a borvidékhez, de hagyományôrzô
kultúrája miatt érdemes egy alig
több, mint 10 kilométeres kitérôt
tenni.
A falu elzártsága, határhoz való
közelsége miatt sokáig megôrizte né-
pi hagyományait. Lakosai sokác nem-
zetiségûek. Öltözködésük, népvisele-
tük igen sajátos és színes. Ruháikat
egykor maguk készítették, a téli,
gyapjú ruhadarabjaik különösen érté-
kesek voltak. A gyapjúszövést még
ma is mûvelik néhány háznál. A nyá-
ri öltözet is dekoratív és igen gazda-
gon díszített volt.
A népi építészet hagyományait és
a hétköznapi használati tárgyakat
ôrzi és mutatja be a tájház. (Kulcs a
szomszéd házban, Rákóczi u. 28.)

126 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
VILLÁNY
WIELAND
Irányítószám: 7773, Lakosság: 2879 fô
A borvidék meghatározó, névadó
települése már a történelem elôtti
korszakokban is lakott hely volt. Az
ôskori leletek után a szôlômûvelés
régmúltjának nyomai is a kelta és ró-
mai kort idézik. A honfoglaló magya-
rok nemzetségei megtelepedtek e vi-
déken, a lakosság évszázadokon át
magyar volt. A 150 éves török uralom
és az 1687-ben ellenük vívott utolsó
küzdelem után a szôlôültetvények el-
pusztultak. Ekkor rácok (szerbek) te-
lepedtek le a faluban és a Kadarka
meghonosításával a vörösbor terme-
lés megalapítóivá váltak. 1770-tôl a
németek betelepítésével változott
meg alapvetôen a korábbi népesség
összetétele. A német szôlômunkások
magukkal hozták kedvenc szôlôfajtá-
jukat, a Kékoportót. 1895-ben már
590 hold szôlôterülete volt a község-
nek, ám a XIX. századi Európán vé-
gigsöprô filoxéravész elpusztította a
szôlôket. A villányi Teleki Zsigmond
szôlônemesítô nevéhez fûzôdik
azoknak az ellenálló alanyfajtáknak a
kinemesítése, amelyek segítségével a
filoxéravész elmúltával megkezdôd-
hetett Európa-szerte a szôlôültetvé-
nyek újratelepítése. A korszerû, új
fajták bevezetésével és nemesítésével
ismét erôre kapott a villányi borvi-
dék. 1930 körül a lakosság túlnyomó
többsége már sváb volt. A háború
után jelentôs részüket kényszerrel ki-
telepítették és helyükre, a házaikba
felvidéki magyarokat költöztettek,
akiknek meg kellett tanulniuk a vi-
dék hagyományos mezôgazdasági
kultúrájának, a szôlômûvelésnek az
alapjait. Az utóbbi évtized mélyreha-
tó változásokat hozott a térség szôlô-
és bortermelésében, borkultúrájában.
A villányi gazdák erôteljes fejleszté-
sekbe fogtak, az országban az elsôk
között alakítottak ki európai színvo-
nalú, a legkorszerûbb technológiát
alkalmazó borászatokat. Az apáról fi-
úra hagyományozott több évszáza-
dos tudás, a modern technológiával
ötvözve eredményezte az elmúlt
évek kiemelkedô villányi sikereit.
A fôutcán a mûemléki pincesorok
között közelíthetô meg a villányi Bor-
múzeum (egykori Teleki-pince), ahol
a térség szôlô- és borkultúrájának ha-
gyományai ismerhetôk meg, s látha-
tók a muzeális ritkaságnak számító
ötven és száz esztendôs palackos bo-
rok is. Kóstolásra és vásárlásra is le-
hetôség van a nyitvatartási idôben, il-
letve elôzetes bejelentés alapján.
(Bem u. 8. sz. Nyitva: hétfô kivételével
9–17 óráig.) A Bormúzeum a villányi
bor hírnevének öregbítésére alakult
„Custodes Vinorum de Villány” Bor-
rendnek is székhelye. Alapító tagjai
azok a gazdák és közéleti személyi-
ségek, akik a szívükön viselik a bor-
vidék sorsát. Látványos idegenforgal-
mi attrakciónak számít megjelenésük
a szakmai rendezvényeken. Tagavató
ceremóniájukban – egyéni jelentke-
zés alapján – a villányi bor elhivatott
védôi és tisztelôi részesülhetnek.
Villányban a borpincéken kívül
megtekinthetô a római katolikus, XV.
századi, késô gótikus templom
(Mathiász u.), melyet 1753-ban átépí-
tettek, majd ezután kapta copfstílusú
homlokzatát is. Külön érdekessége,
hogy a torony melletti homlokzati
falszakaszok ívesen hátrahajlanak.
Mûemléki jellegét fokozza a belsô
térben lévô négy barokk szobor és a
keresztelôkút. A Villánnyal egybeol-
vadt Virágos nevû település mûemlék
jellegû, római katolikus temploma
barokk stílusban épült. Körülötte búj-
nak meg a falu kis pincéi, egymás
mellett. A Móra F. u. 1. sz. alatt talál-
ható a görögkeleti szerb templom.
HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
A villányi vörösborok sötét
színûek, testesek, pikáns
savakkal és finom cserzô-
anyagaikkal alapvetôen
lágyak és bársonyosak.
Kékoportó: sötétvörös, színé-
ben kis lilás árnyalattal, illa-
tában a vanília és az ibolya
keveredik. Íze lágy, kerek és
telt, fiatalon is bársonyos.
Már röviddel a szüret után
teljes pompájában élvezhetô.
Kékfrankos: A térség férfias
borának tartják. Kemény
savai (csersav), markáns
cserzôanyagai hosszabb
érlelési idôt kívánnak. Színe
mélyvörös, íze karakteres.
Cabernet Sauvignon:
A villányi talajon és a klíma
hatására szinte minden
évben jó bort adó világfajta.
Zamatokban gazdag, finom
sav- és cserzôanyagtartalom-
mal rendelkezik. Barrique
hordóban érlelve teljesedik ki
zamata, amelyben az erdei
gyümölcsökre és a vaníliára
emlékeztetô ízek keverednek.
Cabernet Franc: Lágyabb és
bársonyosabb, mint a sauvig-
non, finom savakkal, inten-
zív zamattal rendelkezik.
Merlot: Ízben és zamatban
gazdag, finom bor.
Elterjedése új keletû,
mégis ma már a borvidék
egyik legjellemzôbb fajtája.
127

Felvonulók a vörösbor Villány az ôslénytan iránt érdek-
fesztiválon lôdôk számára is sokat jelent. Az itte-
ni ammonitesz fauna páratlan fajgaz-
dagsága folytán Európa-szerte ismert.
A középidôszak tengereit benépesítô,
ragadozó életmódot folytató lábasfe-
Szeptember második
felében a Pécsi
Nemzetközi Bordal Fesz- VILLÁNYKÖVESD
tivál nyitóünnepségét GOWOSCH
a közel kétszáz éves Irányítószám: 7772, Lakosság: 378 fô
Batthyány-féle „bor
katedrálisban” tartják. Az utazó számára már messzirôl
Egy-egy rendezvény elárulja a domboldalon két, helyen-
alkalmával több száz ként három utcaszinten elhelyezkedô
fô befogadására képes. pincesor, hogy nagy hagyományú
jûek közé tartozó ammoniteszek egy
síkban felcsavart, meszes vázai töme-
gével találhatók a Villányi-hegység
jurakori mészköveiben. A villányi
Templom-hegy természetvédelmi ol-
talom alatt álló felszínén tárulnak fel
a középsô jura mélyebb vizû tengeré-
nek vöröses mészkôrétegei. A vörös
szín, amely a mészkôben lévô millió-
nyi ammonitesz vázra is jellemzô, a
vas-oxidtól származik. A kerekded
mészvázak között a néhány millimé-
tertôl a 30 cm-es átmérôjû „óriásokig”
terjed a méretgazdagság. A Temp-
lom-hegy 4 hektáros természetvédel-
mi területébôl 2 hektár fokozottan
védett, csak engedéllyel látogatható.
Belépési engedély elôzetes bejelent-
kezéssel a Duna–Dráva Nemzeti Park
Igazgatóságán kérhetô.
(Cím: 7625 Pécs, Tettye tér 9. sz.
Tel.: 72/213-263)
szôlôvidéken jár. A község Villány fe-
lôli oldalán 57, egymáshoz szorosan
tapadó, védett népi mûemlék pince
és még további húsz igen vonzó épü-
let áll. A helyi szôlôsgazdák a távo-
labbi szôlôbirtokok termését itt,
ezekben a jól felszerelt pinceházak-
ban dolgozzák fel. Nincs napszak,
évszak, amikor valamelyik pincébe
ne lehetne betérni és a borok kósto-
lása mellett ne lehetne megtekinteni
az éppen soron lévô munkafázisokat,
ne lehetne a barátságos pincetulajdo-
nosokat, a bor professzorait „tudo-
mányuk” felôl kikérdezni.
A Batthyány-féle „bor katedrális”
a Villányi Termelôszövetkezet tulaj-
dona. A barokk pincearchitektúrá-
nak, mint egy földalatti katedrálisnak,
a látványa lenyûgözô. Hatalmas fa-
hordóival négyezer hektoliter bor tá-
rolására alkalmas a pince.
Ipartörténeti jelentôségô a falu
szélén álló téglagyár.

128 HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY
PALKONYA archaikus faszerkezete. A mennyeze- Palkonyai pincefalu
PALKAN tet Gebauer Ernô falfestményei díszí-
Irányítószám: 7771, Lakosság: 370 fô tik. A késôi barokk, a klasszicizmus
és a sajátosan angolos gótizálás jel-
A község a Villányi-hegység lemzi az egytornyos, centrális épüle-
északkeleti lábánál fekszik. Fésûs és tet. A község ünnepi rendezvénye a
soros elrendezésû utcaképe, házai- „Pünkösdi Nyitott Pincék”. A község
nak hagyományos szerkezete, mére- környékén több halastó és patak van,
teiknek hasonlósága, oszlopos torná- ezért a halakban, az erdei és mocsári
caik, szerény, többnyire fehérre me- madarakban gazdag vidék számos
szelt vakolatdíszeik egységes faluké- kirándulási lehetôséget kínál a turis-
pet biztosítanak Palkonyának. Az táknak. Készülôdés a szüretre
épített és tárgyi értékek megôrzését a
község elôjárósága megkülönbözte-
tett figyelemmel támogatja. 53 lakó-
épület helyi védelem alá került. A né-
met betelepítések befejezôdésével, a
letelepedés után alakult ki a község
mai arculata a XIX. században kiépült
pincefaluval. Településszerkezeti,
gazdaságtörténeti, néprajzi és esztéti-
kai szempontból is kiemelkedô érté-
kû a pincesor, amely országos véde-
lem alatt áll.
Templomát a falu földesurai, a
Batthyányiak építtették 1816-ban és
Szent Erzsébet tiszteletére szentelték
fel. A hazai körtemplomok egyik leg-
szebb példája, amellett, hogy techni-
katörténeti érdekesség is a kupola

HARKÁNY–SIKLÓS–VILLÁNY 129
 Mohács és térsége,
nemzetiségek
kincse a Duna
mentén
Mohács térsége Baranya megye
keleti részén fekszik, északon a Ge-
resdi-dombság, keleten a Duna válto-
zatos tája gazdagítja felszínét, nyugat-
ról a Villányi-hegység övezi, délrôl
pedig Horvátország a határszomszéd-
ja. Lakosainak száma 61 300 fô.
Az ország központja felôl az 56.
sz. úton át közelíthetô meg. Ez az út-
130 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
vonal nagyjából megegyezik a régi
római hadi úttal, mely az egykori vi-
lágbirodalom határán kialakult védel-
mi vonal (limes) mentén épült fel. A
limes elsôsorban a közvetlen védel-
met szolgálta, de a vonuló seregek is
ezt vették igénybe, nem beszélve a
kereskedôkrôl, kik Mursa (Eszék) irá-
nyából Aquincum (Buda) között köz-
lekedtek portékáikkal. Az út a ma-
gyar középkorban is egyik legfonto-
sabb összekötô kapocs volt az ország
fôvárosa és a déli területek között. A
hadjáratok során is mindig ezt hasz-
nálták. Amikor a török elfoglalta az
ország középsô részét, majd felépítet-
te az eszéki hadi hidat, az útnak
nemzetközi jelentôsége lett. A római-
ak által kiépített védelmi vonalnak
Mursa fölött igen fontos pontja volt
Altinum (Kölked) és Lugio (Duna-
szekcsô). Fontos szerepet játszott év-
századokon keresztül a hadi esemé-
nyekben a Duna folyó, melyen hadi-
gályák közlekedtek, s a szárazföldön
zajló ütközeteket támogatták. Így volt zet. A mohácsi maradt a fô Duna-ág, A Duna part
ez a törökök elleni mohácsi csata, ké- míg a baracskai teljesen elvesztette Dunaszekcsônél
sôbb a nagyharsányi csata alkalmá- jelentôségét. A két Duna-ág között
val, majd az 1848–49-es baranyai és van a Margitta-sziget, mely a történe-
bácskai hadmûveletek idején is. lem során rengeteget változott. Szige-
A Dunának Mohács térségében tek keletkeztek, szigetrészek tûntek
volt a legtöbb gondot okozó szaka- el, egyes Duna-ágak eliszaposodtak,
sza. A mohácsi síkságnak egy nagy eltûnt belôlük a víz, más részek holt-
része, a folyó jobb és bal oldalán ár- ággá változtak. A szigeten alakultak
téri terület volt, amelyet a folyó ho- ki a „szállások”, ahol a mohácsi gaz-
zott létre. Ez nemcsak azt jelentette, dák az állataikat tartották, a gyümöl-
hogy szeszélyes kanyargásaival, záto- csöseiket létesítették. Házakat is épí-
nyos, örvényes szakaszaival rendkí- tettek, de az árvizek miatt kissé ma-
vül megnehezítette a hajózást (fôleg gasított dombokon. Ezekbôl a szállá-
a hajóvontatást), de Baja alatt két ág- sokból alakult ki Homorúd és Új-
ra szakadt, a mohácsi és a baracskai mohács falu. A víz ugyanakkor lehe- A mohácsi busók
Duna-ágra. Valójában egy nagy szige-
tet ölelt körül a két egyenlô ág, me-
lyekben a víz hol egyenletesen osz-
lott meg, hol egy-egy áradás követ-
keztében az egyik ág fogta fel a víz
nagyobb részét, míg a másik ágban
szinte a hajózásra alkalmatlan kevés
víz maradt. Egy-két év letelte után vi-
szont megfordulhatott a helyzet. Erre
jellemzô példa az, hogy a törökök el-
leni felszabadító harcok során a hadi-
gályák Dunaszekcsô alatt kötöttek ki,
míg II. József török hadjáratakor a
gályák csak a baracskai ágon tudtak
közlekedni. Végül a Duna szabályo-
zása során alakult ki a végleges hely-

MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 131

 tôséget nyújtott a halászatra. Az ára-
dások idején annyi volt a hal, hogy a
lakosok kézzel, kosarakba fogták ki.
A Duna magyarországi szakaszá-
nak legdélibb része még ma is szinte
háborítatlan „vadvízország”. A Du-
na–Dráva Nemzeti Park megalakítása
elôtt is országos védettséget élvezô
Béda-karapancsai erdô (keleti terüle-
tei már a szomszédos Bács-Kiskun
megyébe is átnyúlnak) páratlan vizes
élôhelyei számos ártéri állat- és nö-
vényfajnak nyújtanak szinte végsô
menedéket. A mohácsi teraszos síkra
és a Mohácsi-szigetre kiterjedô 6498
hektáros terület 93–94 méteres átlag-
magasságú akkumulációs síkságon
fekszik, amelyet idônként még elér-
nek a Duna kora tavaszi jeges és ko-
ra nyári zöld áradásai. A szinte töké-
letes síkságba a folyamot kísérô mo-
rotvatavak, elhagyott folyómedrek és
a védô gátrendszer hoz némi dom-
borzati változatosságot.
A tájkép meghatározó elemei az
erdôk. A hajdani dél-dunai keményfa
ligeterdôk maradványai itt még
összefüggô erdôségeket alkotnak. A
lassan növô kôris, tölgy és szilfák kö-
zött nem ritkák a másfélszázados ma-
tuzsálemek sem. Tövükben gazdagon
tenyésznek a terület különleges, vé-
dett lágyszárú növényei: kockás lili-
om, jerikói lonc, fürtös gyûrûvirág. A
tisztásokon, mocsaras réteken talál-
kozhatunk a réti iszalaggal és a mo-
csári aggófûvel.
A mindjobban teret hódító puha-
fájú fehér nyárosok sûrûjében mene-
déket és táplálékot találnak Béda-
Karapancsa európai hírû, trófeás
nagyvadjai, a gímszarvasok. Nem ke-
vésbé értékes az itt élô madárvilág
sem. A kiterjedt erdôségek otthont
adnak a településektôl elhúzódó réti
sasoknak és fekete gólyáknak. Mind-
két fajnak ez ma Magyarországon a
„legsûrûbben lakott” területe.
132 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
A Duna árterein és morotváin
százával élnek a fokozottan védett ví-
zimadarak, a nagy és kis kócsagok, a
kanalasgémek. Gyakori vendégek itt
a téli idôszakban a Duna jégmentes
öbleiben fürdôzô récék és vadludak.
Az ártéri erdôk rejtekében megél a
vadmacska és igazi kuriózumként, a
fokozottan védett vidra is. A Mohá-
csi-sziget impozáns méretû morotva
tava, a Riha-tó, nyugodt költôhelye
számos ritka madárfajnak. Így többek
között ezen a ramsari védett területen
fészkel a kis kócsag, a bakcsó, vala-
mint a nyári lúd. Madármegfigyelés-
ben járatosak számára egyedi él-
ményt jelenthet a párban elôforduló
üstökös récék megpillantása.
Ez az erdôkben, vizes élôhelyek-
ben gazdag terület fokozott védelem-
re érdemes állatvilágával, a Duna fo-
lyószabályozások elôtti képének
utolsó emlékeit ôrzi. A korábban is
híres vadászterület keleti részén talál-
ható József fôherceg neobarokk va-
dászkastélya, igényesen megtervezett
és rendben tartott 33 hektáros parkjá-
val. (Nem látogatható.)
A térség kedvezô gazdasági és
földrajzi adottságainak köszönhetôen
az ember már igen korán, az ôskor-
ban megtelepedett e tájon. Az évszá-
zadok folyamán lezajlott népesség-
vándorlások következtében sokszí-
nûvé alakult a lakosság összetétele. A
magyarok mellett németek, széke-
lyek, szlovének és meghatározóan
nagy számban horvátok és szerbek
lakják. A horvátokat 12 különbözô
csoportba sorolja a szaktudomány. A
baranyai horvátokat „sokácoknak” is
nevezik, de nem minden horvát nem-
zetiségû vallja magát sokácnak. A
szakirodalomban különbséget tesz-
nek például a mohácsi, vagy a Dráva
menti sokácok és a Dráva menti hor-
vátok között, eltérô szokásaik szerint.
A horvátok és szerbek Baranyába a
XIII–XIV. században települtek be,
majd érkezésük folytatódott a török
hódoltság idején is. 1687 és 1690 kö-
zött nagyobb számban hagyták el ha-
zájukat, amikor Belgrád eleste után a
török elôl menekülve jöttek Baranyá-
ba. Mohács térségében az évszáza-
dok óta együtt, egymás mellett élô
népcsoportok mindmáig megôrizték
nyelvüket, szokásaikat és kultúráju-
kat. A lakosság alapvetô megélhetési
forrását a mezôgazdaság jelentette, s
ennek hagyománya máig jellemzô.
Ôsrégi szokás például az éti csiga
gyûjtése és fogyasztása, a gombasze-
dés, a méhészkedés és a napsütötte
domboldalakon a szôlômûvelés. Az
állattartásban jellemzô volt e vidéken
a juh tenyésztése, amelyet gyapjáért,
húsáért és bôréért neveltek. A parasz-
ti juhtenyészéssel fôleg a szerbek
foglalkoztak, s napjainkban is vannak
juhokat tartó gazdák. Egykor a csalá-
dok háztartási szükségleteinek eszkö-
zeit, ruháit mind maguk készítették
el. A textilek, vásznak szövése, hím-
zése különösen szép népviseletet
eredményezett. Ma a mohácsi Ma-
gyar Szövôgyár (Selyemipari V.) ad
munkát a hajdani, otthon szövô-fonó
asszonyok utódainak. A térségben
számottevô a malomipar, a bútor-
gyártás, kiemelkedô teljesítményeket
ér el a mohácsi Farostlemezgyár Rt.
Fontos szerepe van a kézmûves
mesterségeknek is. Kiemelkedô kö-
zöttük a fazekasság. Híresek a mohá-
csi fekete korsók, amelyeket koron-
golással készítettek, s szárítás után a
földbe süllyesztett „katlankemencé-
ben”, jó füstöt adó fával égettek ki.
Égetés közben, a sárral betapasztott
kemencében az edényeket a füst át-
járta és ettôl kapták szürkés-feketés
színüket. Élô hagyomány ez ma is,
mint a kékfestés, amelyhez régi és új
mintákat egyaránt használnak. A mé-
zeskalácsosok tükrös szíveket, s mé-
zesbábokat kínálnak, a mé-
hészkedésnél megmaradt
viaszból díszes gyertyákat
készítenek. A régi pásztor-
faragás szokásait napjaink-
ban a busó álarcok készíté-
se ôrzi.
E térség lakói sokáig
hûek maradtak népvisele-
tükhöz, ami egyben élet-
kort, társadalmi rangot,
szociális helyzetet is jelölt.
Még az 1950-es évek köze-
pén is lehetett találkozni a
pécsi piacon az áruikat kí-
náló, népviseletbe öltözött
sokác asszonyokkal. Megcsodálhat- Sárdi János
tuk térdig érô szoknyájukat, színes, kékfestô mester
szôttes kötényüket, bütykös mintával
kötött harisnyájukat. A nôk télen a
derekukra gyapjú szôttest csavartak,
vagy bôrsubát hordtak, a férfiak (hor-
vátok és szerbek egyaránt) a nyári
ing és gatya fölé télen szûrt, bôrsu-
bát, kucsmát és bocskort viseltek.
A hímzett, díszes népviseleti darabok
ma már a kirakodóvásárokon is rit-
kán kaphatók. Az itt lakók megôriz-
ték elôdeik ünnepi szokásait, táncait,
mulatságait is. A nagynyárádi néme-
tek például nemcsak táncaikat, de
a hagyományos német lakodalmast
is bemutatják mûsoraikban, Mohá-
cson pedig a farsangi busójárás ere-
deti folklór elemeinek megtartása Fekete kerámia
mellett újabb
szokásokkal gaz-
dagítják a három
napos télbúcsúz-
tató mulatságot.
A térség színes
nemzetiségi kul-
túrája idegenfor-
galmi látványos-
ságokban is sok-
félét, helyi kü-
lönlegességeket
kínál.
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 133
 MOHÁCS
MOHATSCH / MOHAC˘
Irányítószám: 7700, Lakossága: 20 486 fô
Mohács városa a Bajánál két rész-
re szakadt Duna folyó jobb oldali fô-
ága mellett fekszik, éppen ott, ahol
az északnyugati irányból délkelet fe-
lé fordul.
Mohács térségében már az ôskor-
ban megtelepedett az ember, de elô-
ször csak az árvízmentes környezô
dombokat szállta meg. Elsô okleveles
említése 1093-ból való, amibôl meg-
tudhatjuk, hogy a falu lakói a püspök
jobbágyai. Többségükben mezôgaz-
dasági foglalkozásúak voltak, de szép
számmal akadtak közötttük halászok
is, akik nemcsak a Dunán folytattak
halászatot, hanem a halastavakban is,
melyeket az idôszakosan elárasztott
területeken alakítottak ki.
A kis falu fejlôdése egyenletes
volt, s 1408-ban már mezôvárosi jo-
gokat kapott. Feltehetôen ezután vet-
ték körül falakkal a települést, ami
nem jelentett feltétlenül kôfalakat.
Amikor 1526-ban II. Lajos király sere-
gével a török elé vonult, utolsó éjsza-
káját itt töltötte, a hagyomány szerint,
Dunai kikötô Mohácsnál a püspök házában. Itt írta meg neve-
134 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
zetes levelét, melyet így fejezett be:
„cito, cito, citissime”, azaz „sebesen,
sebesen, nagyon sebesen”, vagyis jöj-
jetek segíteni. A tragikus kimenetelû
csata augusztus 29-én zajlott le a
Mohács alatti síkságon Majs, Sátor-
hely, Udvar közelében, Kölkedtôl
délnyugatra. Lajos király serege mint-
egy 30 000 fôt tett ki, melyben a ma-
gyarokon kívül lengyelek, pápai íjá-
szok is voltak. A török sereg 75 000
katonából állt. A túlerô gyôzött, a
magyaroknak csaknem a fele elesett
a csatában, a vezérek jó része is. A
menekülô király a nagy esôzések kö-
vetkeztében felduzzadt Csele-patak-
ba zuhant s belefulladt a vízbe. A
csata után a törökök felgyújtották
ugyan a várost, de hamarosan újjáé-
pítették. A palánkvár falait helyreállí-
tották, a várost közigazgatási köz-
ponttá jelölték ki. A Dunán élénk ha-
jóforgalom zajlott akkoriban is és a
város jelentôsen fejlôdött. Ebben az
idôben a magyarok egy része átköl-
tözött a biztonságot jelentô szigetre.
Sokan végleg ott is maradtak, létre-
hozva a túlparti települést, Kis-Mo-
hácsot. A nagyharsányi csata (1687.
augusztus 12.) után a törököt kiûzték
Baranyából, ekkor Mohács is felsza-
badult. A XVIII. században alakult ki
ez a soknemzetiségû város. Az itt élô
magyarok, horvátok mellé nagy
számban telepedtek le rácok (szer-
bek) is, majd késôbb németek. A
nemzetiségek a városban egymástól
elkülönülve éltek. Önálló negyedek-
be tömörültek a református magya-
rok, a katolikus magyarok, a soká-
cok, a szerbek és a németek is.
Mohács hosszú ideig rendezett ta-
nácsú város volt, élénk kereskede-
lemmel és kisiparral. Fejlôdésében
nagy szerepe volt a Dunának. Az itt
kikötô hajók áruit a mohácsi piacon
értékesítették a kereskedôk, ugyan-
akkor elszállították a város termékeit
a távoli piacokra, így a fekete korsó-
kat is. A Dunán át évente mintegy
400 ezer mohácsi fekete edény jutott
el Szlavóniába és Bácskába. Az 1880-
as években 116 korsós mester dolgo-
zott a piaci igények kielégítéséért.
Mohács mindig a dunai forgalom
egyik fontos helye volt. Az utasszállí-
tó és teherhajók itt „szeneltek”. A sze-
net a pécsi bányákból szállították,
kezdetben szekereken, késôbb Pécs
elsô vasútvonalán, amelyet Üszög-
puszta és Mohács között 1854-ben
nyitottak meg.
A város nagyobb arányú fejlôdé-
sét a XIX. században a gôzhajózás je-
lentette. 1840 óta mezôvárosi rangot
élvezett. 1869-ben lakosainak száma
meghaladta a 12 ezret, amikor Pé-
csett 25 ezer ember élt. 1871-ben vá-
rosi címét nagyközségre minôsítették
vissza, s csak 1924-ben lett újra vá-
ros. Ezután épülhetett fel több fontos
középülete, így a Fogadalmi temp-
lom és a Városháza is. A jelentôs épít-
kezéseket segítette a mohácsi csata
400 éves évfordulójának megünnep-
lése. A II. világháború alatt a város
komoly károkat szenvedett. Elpusz-
tult 106 épülete és 365 ház is megsé-
rült. 1945-ben ismét termelni kezdtek
a korábbi gyárak, így a Selyemszövô
gyár, az Öntöde, a Szék- és Kárpitos-
ipari Vállalat, a malom, s közben
újabb üzemek létesültek,melyek kö-
zül a Farostlemezgyár máig kiemel-
kedô.
A város kulturális intézményeit a
Bartók Béla Mûvelôdési Központ, a
Mohácsi Jenô Könyvtár, a Kossuth
Filmszínház és a Kanizsai Dorottya
Múzeum képviselik.
Nencsak országosan, hanem ha-
tárainkon túl is nagy érdeklôdésre és
részvételre számíthat a mohácsi Bu-
sójárás, a télbúcsúztató, tavaszkö-
szöntô farsangi ünnepség, amelyre az
egész város apraja-nagyja készül.
A város fôtere a Széchenyi tér. A Fogadalmi templom
Központjában áll a Fogadalmi temp-
lom, amelyet a csata 400 éves évfor-
dulójára emlékezve építettek 1929 és
1940 között, Árkay Aladár és Árkay
Bertalan tervei szerint. Üvegablakait
Árkayné Sztehlo Lili készítette, moza-
ikjait a mohácson élô Kolbe Mihály
festômûvész alkotta. A kupola mo-
dern színes üvegablakait az 1980-as
évek közepén Goerg-Michael Gaus-
ling német üvegmûvész készítette. A
szép arányú, historizáló templom
mind külsô, mind belsô megjelenésé-
ben ünnepélyes, elegáns és méltó az
évforduló kívánta célhoz. Emlékezô
szándékával nemcsak Mohács, hanem
az egész ország számára is jelképpé
vált. A tér keleti felén a Városháza
emelkedik. Épületét ugyancsak a csa-
ta évfordulójára, 1926-ban Árkay Ala-
dár tervezte. Díszes közgyûlési ter-
mében Dorfmeister István mohácsi
csatát ábrázoló hatalmas olajfest-
ményét és Bán István mohácsi szár-
mazású mûvész gobelin faliszônyegét
láthatjuk. A téren álló két zászlótartót
Martinelli Jenô háromalakos szobor-
kompozíciója díszíti, ezek a török
uralom, valamint az 1919–21. évi
szerb megszállás elmúlására emlé-
keztetnek.
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 135

Busótánc A városháza mögött, (Városház
u. 1. sz.) a Kanizsai Dorottya Múze-
um „Magyarországi horvátok, szer-
bek és szlovének népmûvészete” cí-
mû kiállítása látható.
Az épület emeleti részén a mohácsi és
környékén élô fazekasság története is-
merhetô meg, a felöltöztetett bábuk be-
mutatják a népi viseleteket. A kiállítá-
son láthatók textiliák, ágy végek, a val-
lásokhoz kötôdô hiedelemvilág, üvegre
festett képek, fejfák, valamint a busójá-
ráshoz használatos maszkok, kereplôk.
Különösen szépek a bôrhímzéses pász-
torviselet ruhái. A nagy szakmai tudás-
sal berendezett termeket végigjárva ta-
A Busójárásról nulságos képet kaphatunk a térség né-
a néphit azt tartja, peinek gazdálkodásáról, a céhek és mû-
hogy hajdanán helyeik munkásságáról, a népi építé-
az ijesztôen szetrôl, az itt élô emberek múltjáról, vi-
felmaskarázott férfiak seletérôl és szokásairól. Az épület föld-
elriasztották a városból szintjén idôszakosan változó kiállításo-
a törököt. kat rendeznek. (Nyitva: kedd – szombat
A néprajztudósok 10–16 óráig, vasárnap, hétfôn zárva.)
szerint azonban A múzeum másik állandó kiállítása a
sokkal régebbi, Szerb u. 2. sz. épületben az 1526. évi
az ôshazából hozott mohácsi csata történetét mutatja be.
„termékenységvarázsló (Elôzetes bejelentés alapján látogatható.
szokás volt ez”. Információ: Tel.: 69/311-536)
136 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
A Szerb utcába a Széchenyi tértôl
a dunaparti sétányon is el lehet jutni,
s közben érdemes megtekinteni a
múzeum közelében lévô görögkeleti
templomot („Szerb templom”), amely
a régi szerb negyed földszintes házai
közül magas tornyával messzirôl lát-
szik. A XVIII. században épült barokk
templom ikonosztáza a XIX. század
elején került a helyére. Innen a Bar-
tók Béla utcán elsétálhatunk a Kóló
térre, ahol Laluja István Busó szobra
áll. Itt szoktak gyülekezni a busók a
farsangi felvonulásra. Régen a gyere-
kek farsangja kezdôdött a farsangva-
sárnapot megelôzô csütörtökön
(„male poklade”). A felnôttek vigas-
sága farsangvasárnapjától hamvazó
szerdáig tartott. A busójárás szokása
a tavaszi napfordulóval van összefüg-
gésben. Ilyenkor a mohácsi sokácok
gyerekei álarc nélkül, de beöltözve –
a fiúk lányoknak, a lányok fiúknak –
buzogánnyal bekopogtak a kapukon
és hangos „poklade” kiáltással közöl-
ték, hogy vége a télnek. A felnôttek
busó-maszkba, jelmezbe öltözve a
Kóló téri gyülekezés után hangos ke-
repléssel, kolompolással házról-házra
jártak, ahol étellel, itallal kínálták
ôket.
A mai busójárás újabb szokásaival
karneválszerû vidám mulatsággá ala-
kult, ami azonban kedvelt idegenfor-
galmi látványosság. A felvonulás fô
érdekessége ma: az ijesztô, szalmával
kitömött birkabundás, álarcos busók
és harisnyában tollat, fûrészport rázo-
gató „jankele” gyerekek mellett, a kö-
zépkori ágyú felvezetése, hangos
durrogtatások kíséretével. Sötétedés-
kor a fôtéren nagy tüzet raknak, s
szalmabábu képében elégetik a telet.
(Információ: Mûvelôdési Központ,
Mohács. Tel.: 69/311-828)
A Kóló térrôl a filmszínházhoz men-
jünk, amelynek galériáján Mohács leg-
 ismertebb jellegzetességeit bemutató
állandó kiállítások láthatók: A Fekete
kerámia Mohácson címû, a fazekasság e
sajátos mohácsi változatával; míg a
Mohács festôje, Kolbe Mihály címû , a
városban 1931-ben letelepedett festô-
mûvész (1907–1990) alkotásaival ismer-
teti meg a látogatót. A Mohács népei
címû kiállítás a városban élô leg-
nagyobb létszámú népcsoportok: a
magyar, a sokác, a sváb, a szerb, a
cigány ruházatot mutatja be bábukon.
Az öltözékek többségét a város polgárai
bocsátották rendelkezésre. A Mohácsi
busó-álarcok címû kiállításon egy teljes
busó figura, valamint Kalkán Mátyás
(1929–1987) busó maszkjai, és a mai
faragók álarcai láthatók.
(Információ: Mûvelôdési Központ,
Mohács, Tel.: 69/311-828)
A mozi elôtti parkban feltûnik az
I. világháborúban elesett hôsök em-
lékmûve. A 24 méter magas, oszlo-
pos emlékmûvet, 1935-ben Visy Zol-
tán tervezte, míg a ligetes park kiala-
kítása Árkay Bertalan nevéhez fûzô-
dik. Itt Schaár Erzsébet Bartók Béla
szobrát és Varga Imre Radnóti Miklós
bronz szobrát helyezték el.
A Mohácsról Pécsre kivezetô út
torkolatánál, a Szepessy téren két em-
lékmû áll: egyik az 1526-os csatában
elesett lengyel hôsöké (1600 lengyel
katona vett részt a küzdelemben), a
másik a bolgár katonáké, akik a II.
világháborúban a fasiszták elleni
harcban estek el.
A tér keleti oldalán látható az
egykori Püspöki templom, amelyet
1742-ben építettek. Kapuzatán
Berényi Zsigmond püspök címere,
felette Szent Miklós szobra látható.
Mellette áll a volt Püspöki Palota,
amelyet 1732-ben kezdett építtetni
Berényi Zsigmond püspök, s csak
utóda, Esterházy Pál László püspök
idejében, 1799-ben fejeztek be. Az
egyemeletes, tornácos épületben a
XIX. században huszárlaktanya mû-
ködött, ma gimnázium és diákotthon.
A tér északi sarkán van a Mohács
Városi Bíróság 1872-ben felépült,
emeletes székháza. Korábban a „Ke-
reszt kocsma” vendégfogadó állt e MOHÁCSI
helyen, amelyben, mint vándorszí- TÖRTÉNELMI
nész Petôfi Sándor is lakott. EMLÉKHELY
A Szepessy tértôl északra találjuk Az 1526 augusztus
a ferencesek templomát és kolostorát 29-i mohácsi csatának
(Kossuth L. u. 66. sz.). Oltárképét állít emléket.
Dorfmeister István a neves osztrák Az emlékhely építése
mûvész festette. a feltárt tömegsírok
A vasútvonalon túl, a mohácsi helyén létesült
Szôlôdombon láthatjuk az 1833-ban emlékhelyet 1976
épült Szent Jakab-kápolnát, majd a augusztus 29-én
Csele-patakhoz érünk. Itt találjuk II. nyitották meg.
Lajos emlékmûvét, annak a helynek a Az öt tömegsírt fából
közelében, ahol a király a megáradt mintázott, faragott és
vizû patakban életét veszítette. Az festett alakok és kopjafák
emlékmû oromzatát oroszlánszobor jelzik, a csatában elesett
díszíti, a király halálát ábrázoló dom- harcosokra emlékeztetve.
bormûveket Kiss György szobrászmû- Nyitva: április 1-tôl –
vész alkotta. október 31-ig, 9–17
A mohácsi csatamezô temetkezé- óráig, szünnap: hétfô
si helyén történelmi emlékparkot ala- Tel.: 69/382-130
kítottak ki, a csata 450-ik évfordulójá-
ra, 1976-ban. A Mohácsi Történel-
mi Emlékhely a Sátorhelyre vezetô,
gesztenyefasorral szegélyezett úton A mohácsi csata
közelíthetô meg. emlékparkja Sátorhelyen
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 137
 A korábban csak feltételezett temet-
kezési hely bemutatását az 1960-ban foly-
tatott régészeti kutatások eredményei tet-
ték lehetôvé. Dr. Papp László, a pécsi
múzeum régésze tervszerû ásatásokkal
rábukkant az elsô két tömegsírra, ame-
lyekben mintegy 220–250 csontváz fe-
küdt. Az emlékhely építési munkái 1975
ôszén kezdôdtek meg, a mintegy 7.5 hek-
táros területen. Ekkor újabb három tö-
megsír került elô, amelynek feltárását a
múzeum akkori régésze, Maráz Borbála
végezte, s 1976-ban fejezte be.
Az Emlékhelyre Pölöskei József ötvös-
mûvész készítette kapun át jutunk. Az
ívelt záródású, monumentális alkotás –
mint minden e helyütt – az elesett hô-
söket szimbolizálja. Bronz elemeit 28
ezer szegeccsel állították össze, ami
megközelítôen jelzi az elesettek számát.
A kapun belül két kôtáblán Rétfalvi
Sándor szobrászmûvész alkotása a két
bronzból gyûrt falevél, rajtuk az évfor-
dulóra, s a természetvédelmi területre
figyelmeztetô felirat olvasható. Bencsik
István szobrászmûvész kôbôl térképet
állított itt fel, amelyen a csata helyét és
NAGYNYÁRÁD
Sváb lakodalmas G r o ß naarad
Nagynyárádon Irányítószám: 7784, Lakossága: 997 fô
138 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
a körülötte lévô településeket jelölte
meg. A kis udvart Illés Gyula szökôkút-
ja díszíti. Vadász György építész átriu-
mos épületében vannak a kiszolgáló
helyiségek.
A falakon elhelyezett tablók a csata ese-
ményeirôl és a régészeti kutatásokról
tájékoztatnak. Az udvarból a kertbe
nyíló út elôször a korábban feltárt két
tömegsírhoz vezet. A körkörösen kikép-
zett utak és a keresztutak mutatják a to-
vábbi sírok helyét. A külsô gyûrût tíz-
ezer tiszafa övezi, virágszirom formát
alkotva. A sírkertet Zalay Buda kertész-
mérnök tervezte. A kertben a sírokat
szobrászmûvészek alkotta sírjelek mu-
tatják meg. Ezek a csata szereplôi: had-
vezérek és egyszerû katonák, fegyverek
és lovak, kopjafák és lélekharangok
szobrai, mind a küzdelem szimbólumai.
Megannyi megrendítô látvány magyar-
nak, töröknek és más nemzet fiának
egyaránt. (Nyitva: április 1-tôl – október
31-ig, információ: Duna–Dráva Nem-
zeti Park Igazgatósága, Pécs, Tettye tér
3. sz. Tel.: 69/382-130, 72/213-263,
Fax: 72/210-747 )
A Mohácsi Történelmi Emlékhely-
tôl kb. 4 km-re, Mohácstól 10 km-re
fekszik Nagynyárád, a térség falusi
turizmusának és a népi hagyomá-
nyok ápolásának központja. Lakói-
nak 60%-a német anyanyelvû. Régi
hagyományait a község máig híven
ôrzi. Gyermek- és ifjúsági tánccso-
portja, népdalköre van, amelyekkel
ünnepi alkalmak idején, s vendégek
fogadásakor szerepelnek. Ilyenkor
bemutatják a régi német lakodalmast,
népviseletbe öltözve.
Itt él Sárdi János kékfestô mester,
akinek mûhelyében megtekinthetôk
az eredeti dúcokkal nyomott kékfes-
tés fortélyai és a munka eszközei. Az
elkészült, festett anyagokból vásárol-
ni is lehet. (Dózsa György u. 5. sz.)
 Az idelátogatókat a vendéglátók
összkomfortos épületekben tudják
szállással kínálni, 2–3 ágyas szobák-
ban. A vendégek részt vehetnek pin-
ce-partin, szüreten, disznóvágáson,
búcsúfa állításon, megtanulhatják a
népi kismesterségeket, így a csuhé-
baba készítést, a szövést, a gyöngyfû-
BÓLY
DEUTSCHBOHL
Irányítószám: 7754, Lakossága: 3748 fô
Bóly – korábban Németbóly – a
környék legjelentôsebb települése,
kimagasló gazdasági központ, a kö-
zelmúltban városi rangot kapott.
Már a kôkorszakban lakott hely
volt, errôl számos régészeti lelet is ta-
núskodik. Késôbb római castrum is
épült e helyen. Maradványait a teme-
tôben találták meg. Az elsô írásos
emlék a helységrôl egy 1093-ból
származó birtokadományozó levél,
amely Bolok néven, egyházi birtok-
ként említi. A török hódoltság idején
csaknem teljesen elnéptelenedett.
1703-ban Batthyány Ádám tulajdona
lett. A XVII. század végén németeket
telepítettek be, akiknek utódai ma is
itt élnek. A falu birtokosai fokozato-
san fejlesztették ki az elhagyott, elha-
nyagolt földeken a gazdaságukat.
1792-tôl pusztáikon nagyüzemi gaz-
dálkodást vezettek be, s fejlesztették,
korszerûsítették a szôlômûvelést is.
1770-ben svájci tehenészetet létesítet-
tek, a gazdaságban foglalkoztatott
szakemberek irányításával.
A község templomát Batthyány
Károly építtette 1746-ban, addig az itt
lakóknak nem volt templomuk. Ez
idôben a lakosok legnagyobb szám-
ban katolikusok.
A birtok kastélyának helyén a
XVIII. században vadászkastély állt,
amelyet 1707–1708-ban átépítettek, s
zést. Lehetôség van horgászásra, ke-
rékpározásra, erdei kirándulásra. Szí-
vesen látnak csoportos turistákat,
egyesületi tagokat, természetjárókat
és nyugdíjasokat.
(Információ: Zsifkovics Józsefné,
7784 Nagynyárád, Zalka M. u. 29. sz
Tel.: 69/374-040, fax: 69/374-152)
ekkor nyerte el mai, klasszicista for-
máját. Leírások és szemtanúk elbe-
szélései szólnak arról, hogy a II. vi-
lágháború végéig milyen gazdag,
fényûzô bútorokkal, fegyver- és tró-
feagyûjteménnyel volt berendezve. A
bútorok I. Napóleon palotájából szár-
maztak felesége, Mária-Lujza révén,
aki férjhez ment Neipperg–-
Montenuovo Ádám Adalbert grófhoz.
Házasságukból született 1821-ben
Montenuovo Vilmos Albert, aki fele-
ségül vette Batthyány Júliát. Így ke-
rültek a bólyi kastélyba a Monte-
nuovo családból Mária-Lujza Napóle-
ontól kapott empire bútorai, ame-
lyekbôl néhány darabot ma a szek-
szárdi múzeumban ôriznek. A kastély
berendezését a II. világháború végén
széthordták. Az átvonuló katonaság Az egykori
részben elpusztította, részben elszál- Batthyány–Montenuovo-
lította a könyveket és a bútorokat. kastély
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 139

Bólyi mézeskalácsok – A kastélyhoz tartozó 27 holdnyi
Tárnoky Csaba munkái területen 1809-ben létesített park ma
is a város legszebb dísze, védett mû-
emlék. A kastélyban napjainkig gyer-
mekotthon mûködik. (A park szaba-
don látogatható.)
A Batthyány–Montenuovo család
historizáló, neoromán és neogótikus
elemeket ötvözô mauzóleumát Bat-
thyány Júlia (Montenuovo Vilmos ne-
je) építtette, mely 1894-ben, 15 évig
tartó munkával készült el, C. G.
Kaiser osztrák építész tervei szerint.
Az építményt fallal vették körül, amit
díszes, vasrácsos kapu zár le. A mau-
zóleum bejárati kapujának bélletében
négy-négy fehér- és vörös márvány-
oszlop van. Hasonlóan fehér és vörös
márványból készült a kápolna oltára.
A falakba 24 sírhelyet építettek be, itt
nyugszanak a családok elhunyt tag-
jai. A karzatot, a kórust, a kupolát
gránitoszlop tartja.
Bóly nevezetes személyiségei kö-
zött kell megemlíteni az uradalom
egykori számtartójának a fiát: Amt-
mann Prosper fuvolamûvészt; Strá-
zsay Jánost, az uradalom egykori jó-
szágkormányzóját, a kitûnô írót,
könyvgyûjtôt. Bólyt ábrázoló híres
metszete a múlt századi település
egyetlen hiteles ábrázolása.
140 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
A település arculatát a Batthyány-
Montenuovo családok építkezései
alakították ki, széles utcákkal, közte-
rületekkel.
Lakosságának összetétele a II. vi-
lágháború után a németek kitelepíté-
se és a felvidéki, bihari magyarok be-
telepítésével lényegesen nem válto-
zott meg. Az itt élô, mintegy három
és félezer ember az elmúlt közel öt-
ven év alatt megôrizte és gazdagítot-
ta örökségét.
Bóly ma élénk, modern város.
Teljes infrastruktúrával rendelkezô,
ipari övezettel várja befektetôit, ven-
dégeit és turistáit. A pihenni szándé-
kozóknak a természetvédelmi park-
ban kínál teniszezési lehetôséget, a
feszített víztükrû medencében pedig
úszást. Vadászat, halászat, lovaglás, a
pincékben borkóstolás és különbözô
kulturális programok várják az ide lá-
togatókat. A mézeskalácsos, gyertya-
öntô Tárnoky Csaba színes mézesbá-
bot és gyertyát kínál. (Információ:
Tourinform Iroda, Bóly, Erzsébet tér
1. sz. Tel./Fax: 69/368-100)
Az uradalom egyik gazdasági
központja volt a közeli Békáspuszta,
ahol a neves Gyenes János mérnök
klasszicizáló stílusú gazdasági épüle-
te átalakítva még ma is látható.
A századfordulón épült hatalmas lóistál-
lóban a Bólyi Mezôgazdasági Kombinát
(ma Bóly Rt., Bólyi Mezôgazdasági Ter-
meltetô és Kereskedelmi Rt.)
1983-ban létrehozta azt a helytörténeti
gyûjteményt, amely az uradalom, a he-
lyi németek és a telepes felvidékiek
gazdálkodását mutatja be. A kiállításon
páratlanul értékes munkaeszközök, do-
kumentumok tanúskodnak az uradalom
és a helyi lakosság gazdag mezôgazda-
sági kultúrájáról.
(Nyitva: csoportos bejelentés alapján
bármikor. Tel.: 69/368-327)
SZAJK
Irányítószám: 7753, Lakossága: 807 fô
Mohácsról az 57. sz. út mentén
közelíthetô meg. Régészeti leletek bi-
zonyítják, hogy már az ôskorban is
lakott település volt. Nevét írásos for-
rások Zajar formában említik elôször
1015-ben. Szent István idejében önál-
ló plébániája volt. A török hódoltság
idején elnéptelenedett, mert a csata
pusztításai, a közelsége miatt erôsen
érintették. Birtokosa ez idôben Rado-
wan Jakab, késôbb gróf Zrínyi Ádám
volt. A németek betelepülése 1715-
–20 körül kezdôdött el, s a XVIII. szá-
zad közepén a község lakossága
csaknem egészében németajkú lett. A
846 német mellett ekkor 36 magyart
és 3 horvátot számláltak össze. A né-
met nemzetiség aránya napjainkban
70 százalékos. Szajk négy utcából ál-
ló, parkosított, virágos község.
A község késô barokk temploma
1753-ban épült (Petôfi u.). A temetô
Szent Vendel kápolnája ugyancsak a
barokk építészet szép emléke, 1760-
ból való. Mindkettô védett mûemlék.
Az 1861-ben épült kálvária kápolna
falait Gebauer Ernô, pécsi festômû-
vész freskói díszítik.
A II. világháború idején a község
területén kisebb ütközet zajlott. A há-
ború befejezése után a kitelepítés
MÁRIAKÉMÉND
KEIMEND
Irányítószám: 7663, Lakossága: 550 fô
Az 57-es útról Szederkénynél ága-
zik le az a bekötôút, amely észak fe-
lé haladva érinti Máriakéméndet.
Igen régi település, közelében ôsko-
ri, római kori élet leleteit tárták fel.
Írásos feljegyzést nevének említésé-
vel 1015-ben találtak, ekkor a pécs-
váradi apátság birtoka. Közelében a
erôsen érintette a.lakosságot, mert A szajki Kálvária
300 német nemzetiségûnek el kellett
hagynia otthonát. Helyükre felvidéki
magyarok érkeztek. 1994-ben mega-
lakult a német kisebbségi önkor-
mányzat, a lakosság érdekeinek kép-
viseletére. A község német lakossága
gondosan ôrzi hagyományait.
Mûvelôdési Házában német nem-
zetiségi estek, hagyományôrzô ifjúsá-
gi klub, különbözô mûsorok, bálok
jelzik a szervezett programokat.
Rendszeresek a három napig tartó
farsangi mulatságok, a betlehemezé-
sek, a pünkösdi lovaglások, a szüreti
felvonulások.
(Információ: Polgármesteri Hivatal. A máriakéméndi
Tel./fax: 69/361-101) szájhagyomány ôrzi a
horvát betelepülôkrôl,
hogy a mai Horvát
tatárjárás után épült vár is állt. A tö- utca helyén 7 család
rök hódoltság alatt lakott volt, de a alapított otthont.
törökök kiûzése idején dúló harcok Leszármazottjaik
viharában elnéptelenedett. Késôbb egészen az 1930-as éve-
horvátok, majd 1720 körül németek kig ôrizték azt
telepedtek le a faluban. a hagyományukat,
A Rákóczi úton áll a község kegy- hogy farsang hétfôjén
temploma, amely a XV. században külön bált rendeztek,
gótikus stílusban épült. Egyhajós, kedden pedig
támpilléres, homlokzata torony nél- „bolondok
küli. A sekrestye külsô sarkát barokk felvonulását”,
stílusban átalakították, majd 1800-ban maskarába öltözve.
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 141
 a templom hajóját kazettás mennye-
zettel látták el. Teljes restaurálását
1974–77 között végezték el. Kegy-
hellyé 1740 után vált, amikor a ha-
gyomány szerint fiatal lányoknak
megjelent Szûz Mária. A csodatétel
más változata: „...egy megcsappant
sírhelybôl csillogó kép emelkedett ki,
amelyen Mária volt látható a gyermek
Jézussal. Utána a kép eltûnt.” A he-
lyet a nép egyre nagyobb számban
látogatta. A búcsúra elnyerték a pá-
pai engedélyt Nagyboldogasszony
ünnepére. Napjainkban már szep-
tember 8-án, Kisboldogasszony nap-
ján tartják itt búcsújukat a környék
német lakosai. A Szent Márton tiszte-
letére szentelt templom 1797-ben
épült, copfstílusban. Ebbôl az idôbôl
származik a belsô berendezése, az
oltárai, a szószéke is.
A község gazdálkodásában évszá-
zados hagyománya van a szôlôterme-
lésnek. Szép pincesorukat valószínû-
leg már a török idôkben kezdték ki-
alakítani, a tatárok utáni régi vár rom-
jainak köveibôl. A Rákóczi utcában
fennmaradt még néhány német pa-
rasztház, egyébként az utcaképet áta-
lakított és új házak jellemzik. A né-
pesség összetételének számarányát a
KÖLKED
Irányítószám: 7717, Lakossága: 1152 fô
A Mohács–Eszék közti ország-
úton dél felé haladva ágazik el az út
Kölked falu felé, mely Mohácstól 7,5
km-re fekszik.
A település igen régi. A rómaiak,
közel a hadi úthoz, a limes mentén
erôdítményt építettek, melyben se-
gédcsapatok teljesítettek szolgálatot.
Az erôdítmény neve Altinum volt. A
falu ettôl keletebbre, csaknem a régi
Duna-part közelében, ma kissé távo-
labb a folyótól épült fel egy nagy ki-
142 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
II. világháború utáni kitelepítések je-
lentôsen megváltoztatták. Az itthon
maradottak és az egykori kitelepítet-
tek azonban rokoni és baráti kapcso-
lataikat megôrizték. 1994 óta a né-
metországi Staig-Altheim településsel
tartanak kapcsolatot. Minden negye-
dik évben pedig megrendezik a
„Máriakéménd-találkozót”, amikor
összejönnek az innen elszármazot-
tak, hazai és külföldi tájakon élô volt
máriakéméndi németek. A község-
nek ma van mûvelôdési háza szín-
paddal, nagyteremmel, 3 ezer kötetes
könyvtára, a sportpálya, a játszótér is
segíti a fiatalok szórakozását. Külföl-
di segítséggel tervezik ezer gyermek
elhelyezését biztosító gyermekfalu
felépítésével. Ebbôl két családi házat
1999-ig szeretnének átadni rendelte-
tésének. (Információ: Önkormány-
zati Hivatal, Rákóczi út 30. sz. Tel.:
69/353-101)
Visszatérve a fôútra Mohács irá-
nyába, a mecsekaljai borvidék egyik
jeles nagyközségi bortermelô köz-
pontja, Versend falu mellett hala-
dunk el. Míg Versend a borairól, a
szomszédos Monyoród falusi turiz-
musáról, lovagolási lehetôségérôl is-
mert.
terjedésû ártér elmocsarasodott ré-
szének közepén két kis kiemelkedô
dombra.
Írásos említése 1016-ból ismert,
ekkor a pécsváradi apátság birtoka.
A középkorban halászok lakták. A
mohácsi csata az ingoványos résztôl
nem messze zajlott le. A faluban élô
halászok, a nádasok között megbúj-
va, vészelték át a zavaros évek pusz-
tításait, ennek következtében a török
megszállás alatt is gyarapodott a la-
kosság száma. A törökök kiûzése
után lakói továbbra is a halászatból
éltek, bár a vizenyôs területek szélén
földet is mûveltek. A Duna szabályo-
zásával a falu kiszabadult a mocsár-
ból, lakosai halászaton kívül a nagy
réteken állatokat, fôleg lovakat tartot-
tak. Kitûnô szántóföldjeiken elsôsor-
ban burgonyát és kukoricát termel-
tek. Kölked színtiszta református, ma-
gyar falu volt még a múlt század kö-
zepén is, bár akkor már megjelentek
a roma csoportok, melyek tagjai a
falu lakosságának 40%-át teszik ki
napjainkban.
A falutól délre terült el az egyko-
ri fôhercegi uradalom. Ennek terüle-
tén alakult meg 1996-ban a Duna-
–Dráva Nemzeti Park (Béda és
Karapancsa területe). Rendkívül érté-
kesek a fái és gazdag a vadállomá-
nya. Közülük nem ritkán aranyérmes
trófeák kerülnek ki.
Kölked helyzetének, földrajzi
adottságainak köszönhetôen ennek
az értékes területnek a központja.
Tervük, hogy a kitûnô lehetôségeket
kínáló vadászatra, halászatra falusi
turizmusra hívjanak vendégeket, s
vendéglátással egybekötve, kulturális
programokat szervezzenek. Táborhe-
lyeket, kempinget, turistautakat kel-
lene létesíteniük. Minderre azonban
BÁR
BAAR
Irányítószám: 7711, Lakossága: 697 fô
Mohácsot északi irányban az 56.
sz. úton elhagyva érjük el Bár telepü-
lést. A magyar középkorban a kis fa-
lu még lakott hely volt, s akkor a Du-
na mentén feküdt. Elsô okleveles em-
lítése 1296-ból való. A török alatt tel-
jesen elnéptelenedett. Benépesedése
késôbb a németek betelepedésével
hozható kapcsolatba, amikor a telepí-
tés egyik fontos állomása lett. A né-
metek nagy része ugyanis hajón ér-
kezett s Bár volt a hajók egyik kikö-
ma még nincsenek meg az anyagi
feltételek. Fontos felismerésük, hogy
a faluképet meg kell védeni és lehe-
tôleg megtartani érintetlenségét.
Ezért a mûemlék jellegû református
templom mellett helyi védettséget
biztosítanak 30 lakóépületnek. Ezek
homlokzatát átalakításkor meg kell
tartani eredeti formájában.
A református egyházi tanácskozá-
sokhoz konferenciaközpontot alakí-
tottak ki. Van mûvelôdési ház, 6400
példányos könyvtár, a képzômûvé-
szeti kiállításokhoz Kisgaléria, az íjú-
ságnak sportcsarnok. Sokat fáradoz-
nak a jelentôs számban itt élô cigány
etnikumért. Felszámolták telepeiket,
s a beköltözöttek három utcát népe-
sítettek be. Képzésüket, munkához
juttatásukat a helyi cigány önkor-
mányzat segíti.
Visszatérô rendezvényük a Köl-
kedi búcsú, évente október második
vasárnapján, a Református Presbiteri
Konferencia májusban, vagy június-
ban. A kölkedi Kisgaléria októbertôl
májusig tart nyitva.
(Információ: Önkormányzati Hiva-
tal, 7717 Kölked, II. Lajos u. 12. sz
Tel.: 69/384-181, 384-179)
tôhelye. Innen rajzottak szét Baranya
megye elhagyott területeire. A letele-
pedôk Bárt nem tekintették végleges
helynek, mert 3 év után – ennyi ked-
vezményt biztosított számukra III.
Károly 1723. évi törvénye –, tovább
vonultak a megye belsô területei felé.
Ezért a lakosság évtizedeken át állan-
dóan változott, egészen az 1780 kö-
rüli idôkig. Mivel a telepítés utolsó
éveiben a megye uradalmai már
nemigen tudtak új jövevényeket fo-
gadni, a legutolsónak érkezôk itt vég-
legesen megállapodtak.
A terület azonban rendkívül szûk-
nek bizonyult, jóformán alig lehetett
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 143
Dunaszekcsô földesura itt szántóterületet kialakítani. A falu falu legnagyobb nevezetessége. A
úgy növelte várának alatt a Duna-part rétjét csak legelô- hozzájuk tartozó 216 kh. birtok az
védhetôségét, hogy a nek tudták használni, míg a falu felet- 1890-ben kötött házasság révén a
hegy közepén ásott ti föld kizárólag szôlômûvelésre volt Mattyasovszky-Zsolnay család birto-
mély árokkal tette alkalmas. Ami kevés szántóterület kába került. A látnivalók közé tarto-
észak felôl is megköze- maradt, azt az uradalmakkal kellett zik még a kétszintes késô barokk
líthetetlenné „erôssé- megosztaniuk. A faluban ezért a szô- uradalmi pince, és az urasági temetô-
gét”. A Herceg család lômûvelés vált elsôdlegessé, melyet a kápolna, amely a múlt századból va-
azok közé a középkori németek igen magas színvonalon vé- ló. A faluközpontban lévô templom a
hatalmasságok közé geztek. Az köztudott, hogy a szôlôk XVIII. században épült, majd a XIX.
tartozott, akik állandó karózását a németek valósították meg század második felében romantikus
harcban álltak riváli- elsônek Baranyában, s ezek között is stílusban átalakították. Az iskola épü-
saikkal, fôleg a környe- Bár falu szôlôdombjain alkalmazták lete 1829-bôl való, de ezt megelôzôn
zô birtokosokkal, így a elôször. (A község hivatalos pecsét- már 1757-ben is volt a falunak iskolá-
falu élete a középkor- jén is karózott szôlôtôke látható). A ja. A kis téren emelt Szentháromság-
ban veszélyekkel volt német falu a szôlônek és a bornak szobor itt is, mint mindenütt az or-
teli. Mindezt tetézte a (vörösbor) köszönhetôen viszonylag szágban, a pestis járvány áldozataira
településen keresztül jómódban élt, egészen a múlt század emlékeztet.
húzódó hadi út, amely második feléig, amikor a filoxéra tel- Az 1970-es évek óta Bár lakossá-
továbbra is megôrizte jesen kipusztította a jól jövedelmezô gának száma mintegy 100 fôvel csök-
jelentôségét. A gyakran szôlôket. A tönkrement lakosság csak kent. A faluban nagyjából ugyan-
erre vonuló hadak, évtizedek múltán tudta a szôlôt újra- annyi magyar él, mint német nemze-
köztük a keresztes sere- telepíteni. tiségû. A németnyelvû tanítás már az
gek is, bizonyára nem A falu földesura a sombereki óvodában elkezdôdik, s az iskolában
sok biztonságot adtak Sauska család volt. Ôk építették a magas színvonalon folytatódik. A
a jobbágysorban élô XIX. század elsô felében, klasszicista kultúrházban könyvtár és ifjúsági
lakosságnak. stílusban a két kis „Sárga és Fehér” klub mûködik. Évente visszatérôen
kastélyt, (a falun túl, a Dunaszekcsô májusban és november közepén tart-
A hegyen álló várról felé vezetô út mentén) melyek napja- ják a búcsút, ami a lakosság közös
Ottendorf Henrik inkban a Bóly Rt. tulajdonában van- ünnepe. (Információ: Polgármesteri
császári követ készített nak, példásan helyreállítva. A körü- Hivatal, 7711 Bár, Szabadság u. 62.
leírást 1664-ben és löttük lévô szépen gondozott park, a sz. Tel.: 69/334-115, 334-066)
rajzot is mellékelt
hozzá. A rajz szerint
a hegyen egy kör alakú DUNASZEKCSÔ vetlenül alatta folyik a Duna, mely a
vár állt, alatta silány SEETSCHKE Várhegyet lassan, de folyamatosan
jobbágyházak; ez volt Irányítószám: 7712, Lakossága: 2395 fô mossa el, idônként nagy darabokat
a falu. A török uralom szakítva le a löszdombról.
alóli felszabadulás Mohácstól 15 km-re, Bárt elhagy- Az ilyenkor elôbukkanó csere-
során a vár romba va vezet az út Dunaszekcsôre. A falu pek, pénzek, szobormaradványok,
dôlt, többé nem a völgyben alakult ki, de a házak fegyverek bizonyítják, hogy Duna-
állították helyre, minden oldalról felkúsznak a szelí- szekcsô már az újkôkor kezdetétôl
sôt köveibôl meszet den emelkedô dombokra, ami párat- lakott település volt. A római idôk-
égettek, aminek lanul szép látványban részesíti a ben jelentôsen fejlôdött. A több érté-
következtében szemlélôt, bármely irányból érkezzen kes római emlék mellett, a Várhegy
napjainkra a várnak is. Ezt a látványt még tetézi a falunak omladozó keleti löszfalából került elô
még a nyomai is csaknem a közepén emelkedô, igen Marcus Aurelius római császár lovas
eltûntek. meredek löszdomb, a Várhegy. Köz- szobrának fejrésze is. Ez a maga ne-

144 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE

mében egyedülálló lelet a pécsi régé-
szeti kiállításon látható.
A város, a római Lugio, katonai
település volt. Sokszor látogatták a
császárok is, elsôsorban stratégiai je-
lentôsége miatt, mivelhogy nemcsak
a hadi út mellett feküdt, hanem na-
gyon fontos nemzetközi útvonal is
ágazott ki belôle, mely a Duna gázló-
ján át vezetett Dácia felé. Ennek az
útnak a biztosítására a bal parton a
rómaiak egy ellenerôdöt építettek. Ez
volt a Contra Florentiam, melynek
alapfalai sekélyebb vízállás idején
még ma is láthatóak.
Dunaszekcsô a középkorban a
nagyhatalmú Herceg család birtoká- területeket még gazdagabban kihasz- Kilátás a Várhegyrôl
hoz tartozott. A hatalmas földesúr a nálni. A település fejlôdésének csú- a Dunára
hegy tetején várat építtetett magának. csát jelentette az 1808. év, amikor I.
A település akkor került a törté- Ferenc császár Dunaszekcsônek me-
nelem sodrásába, amikor a magyar- zôvárosi jogokat adott.
ság élet-halál harcát vívta a törökkel A valamikor tiszta magyar falu la-
Mohács mezején (1526). A csatamezô kosságának összetételében 1691-ben
felé vonuló II. Lajos király augusztus történt az elsô nagyobb változás. Ek-
17-én Dunaszekcsôn tartózkodott az kor telepedtek le a török elôl mene-
egyik földbirtokos, Macedóniai Mik- külô szerbek III. Arzén patriarcha ve-
lós vendégeként. A mohácsi csata- zetésével, s itt érsekséget létesítettek.
vesztés után az elônyomuló törökök Késôbb ugyan a szerbek tovább ván-
a vár alatt haladtak el, mindent el- doroltak, de egyes családok lesza-
pusztítva útjukban. Amikor a török kadva tôlük, itt maradtak. Szép,
véglegesen elfoglalta az ország kö- XVIII. századi barokk templomuk ma A községháza
zépsô részét, a dunaszekcsôi várban is áll a faluközponttól kissé távolabb patinás épülete
is berendezkedtek. Azok a magya-
rok, akik túlélték a háborús pusztítá-
sokat, a szigetre menekültek s ott él-
tek, a Duna védelmében, viszonylag
nyugodtan. Földjeiket rendszeresen
mûvelték s a töröknek adóztak.
Az 1700–1800-as években a falu
jelentôs fejlôdésnek indult, köszön-
hetôen a kiváló termôföldnek, a szô-
lônek, a gyümölcsösöknek, a szigeti
gazdag területeknek, ahol az ún.
„szállásokon” állatokat tenyésztettek
és egyre növelték a földterületeket is.
A Duna szabályozása során gátakkal
és töltésekkel akadályozták meg a fo-
lyó áradásait s ezzel sikerült a szigeti

MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 145

Dunaszekcsôvel a Duna közelében. Az elsô német te-
szemközt a szigeti lepesek 1733-ban érkeztek. A falu
részen, a hajdani birtokosai a török után a Bezerédj és
„szállások„ helyén, a Kövér, majd a Hellenbront és Márf-
a gátrendszer fy családok voltak, végül Bésán Sán-
megépülése után 1954- dor vásárolta meg a területet, melyet
ben Dunafalva néven egészen a földosztásig birtokolt.
önálló község alakult, A Jankovich–Bésán család építtet-
egyre gyarapodó te a mai faluközpont tágas terén álló
lakossággal. római katolikus templomot 1804-
Az 1996-ban tartott –1811 között. Falán fülkékben Szent
népszavazáson Péter és Pál apostol XVIII. századi,
a község lakói úgy barokk szobrai láthatók. A régebbi,
határoztak, hogy XVIII. századi volt r. k. templom ma
kiválnak Baranya magtár. (Petôfi u. 5. sz.) Kapuján ol-
megyébôl és ezentúl vasható építésének 1763-as évszáma.
Bács-Kiskun megyéhez Szemben vele az egykori Jankovich-
tartoznak. kúria, a mai iskola, új szárnyrészek-
kel bôvült és homlokzata átalakult a
XIX. század második felében. Az ud-
varán álló szép, klasszicizáló föld-
szintes épület egykor tiszti lakás le-
hetett. Továbbhaladva az utcán, balra
az ún. „Római kút” látható, 1,5 mé-
terrel az út szintjénél mélyebben, ami
azt bizonyítja, hogy a régi hadi út
ennyivel mélyebben vezetett. Emlí-
tésre méltó még az út menti hegyol-
dalba vájt pincesor, majd kissé távo-
labb az egykori malom épülete.
A régi várba hajdanán lépcsôn le-
Halas csendélet hetett felmenni, ma tekervényes út
146 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
vezet fel a hegyre. A hegynek tá-
maszkodó oldalon lakások és préshá-
zak épültek. Ezek egyike XVIII. szá-
zadi, s egy másik – bár átalakított for-
májában áll, feltehetôen még a török
korban épülhetett. Az út felsô szaka-
szán, közvetlenül a hegytetô alatt,
hajdan a löszfalba vájt lakások sora-
koztak. Ma ezek közül mindössze
egy áll. Innen páratlan kilátás nyílik a
falura és a Dunára.
Dunaszekcsô látványosságai közé
tartozik még a régi „téli kikötô” (itt
teleltek a dunamalmok) fölött a XIX.
századi Szentháromság-kápolna. Mû-
emlék jellegû emléke a Duna mellett,
a dombtetôn található XV. századi
kolostor-rom.
Dunaszekcsô megújult, gondo-
zott falu, ahol már alig találni régi pa-
rasztházat. Utcáin egyre több tetôbe-
építéses, felújított, vagy új családi há-
zat, emeletes épületet látni. A község
virágokkal, parkokkal gazdagítja te-
rületét. A környék városainak módo-
sabb lakói a Bár és Dunaszekcsô kö-
zötti kellemes természeti környezet-
ben, erdôs dombok lejtôjén és a Du-
na közelségében „hétvégi” üdülôhá-
zakat, présházakat építettek. Ez a táj
az ország legmelegebb területeinek
egyike, így a pihenésre, nyaralásra
vágyó turisták fogadására kiválóan
alkalmas.
Az ide látogatók jó horgászati, va-
dászati és vízi sport lehetôségeket ta-
lálnak. Nyáron, alacsony vízállásnál a
Dunában lévô két homokzátony kör-
nyékén fürödni lehet. A Duna bal
partjára komp visz át. Van sportpálya,
mozi és szombaton is nyitva tartó
könyvtár. A mûvelôdési ház 200 fôt
tud befogadni színvonalas program-
jaihoz. A szolgáltatások között kie-
melkedô a jó hírû halászcsárda.
(Információ: Polgármesteri Hivatal,
7712 Dunaszekcsô, Kossuth u. 35. sz.
Tel./fax: 69/335-121, 335-170)
SOMBEREK
SCHOMBERG
Irányítószám: 7728, Lakossága: 1835 fô
Mohácstól északi irányban 12
km-re érhetô el. E falu környékén is
számos régészeti lelet került felszín-
re, ami bizonyítja, hogy a terület már
az ôskortól folyamatosan lakott volt.
A község a korai középkorban a
Barkalan nemzetség birtoka. Oklevél
már 1382-ben Somberek néven emlí-
ti. Késôbb a Laczfi család tulajdona
lett. A török hódoltság elôtt magya-
rok lakták. A török alóli felszabadítás
harcait úgy vészelte át, hogy lakosai
a közeli, sûrû erdôkbe menekültek s
földkunyhókban éltek. A XVIII. szá-
zadban már szerbek lakták az elha-
gyott települést. Somberek új földes-
ura a cseh származású Sauska ezre-
des lett, aki Savoyai Jenô seregében
szolgált. A német betelepítés 1740
után kezdôdött, s rövidesen a német
lakosság került többségbe. 1970-ben
598 magyar és 1050 német élt itt.
A falu római katolikus temploma
gótikus eredetû, de 1782-ben barokk
stílusban átépítették. Fô- és mellékol-
tára, szószéke XVIII. századi. A gö-
rögkeleti szerb templomot 1700–1710
között építették fel, és magas kôfallal
vették körül. A templomban a hívek
csak évente egyszer gyûlnek össze. A
katolikus templomon kívül mûemlék
jellegû még a görcsönydobokai úton
található XV. századi, gótikus temp-
lomrom és a temetôkápolna, amely
1829-ben épült klasszicista stílusban.
GÖRCSÖNYDOBOKA
KETSCHING
Irányítószám: 7729, Lakossága: 496 fô
A Mohácsot Pécsváraddal össze-
kötô útról Sombereknél ágazik le egy
bekötôút, amely Görcsönydobokára
A faluban lévô kastélyt a XIX. század
elején a Sauska család építtette, de
anyagi gondjaik miatt a tervek szerint
valójában nem tudták befejezni. Ma
szociális otthon.
A község mûvelôdési háza – a fa-
luház – 1974 óta felkészült szakem-
bereivel gondoskodik a többnemzeti-
ségû, gazdag hagyományait ôrzô falu
közmûvelôdési programjainak szer-
vezésérôl. Itt mûködik a 15 ezer kö-
tetes könyvtár, a mozi, s a helytörté-
neti falumúzeum, amely az egykori
lakókörnyezet, népviselet és népi
eszközök gyûjteményét mutatja be. A
ház feladata: ismeretterjesztô elôadá-
sok, ünnepségek, szórakoztató mû-
sorok megrendezése. A hagyomá-
nyokat ôrzi a Székely Pávakör,
amelynek tagjai a Hadikfalváról ide-
került székelyek régi népdalaival sze-
repelnek. A Német Nemzetiségi Nép-
dalkör és a Felvidéki Dalkör a saját
régi dalait éleszti újjá. Mûködik itt If-
júsági fúvószenekar, tánccsoport, s
mozgalmas a falu sportélete. A tele-
pülés többféle nemzetiségû lakossá-
ga partnerkapcsolatot tart elhagyott
hazája községeivel, így a németorszá-
gi Langenauval, a szlovákiai Jelkával,
a romániai Mádéfalvával.
A rendezett, tiszta falu és vendég-
szeretô lakossága kulturális értékei és
külföldi kapcsolatai révén számíthat
idegenforgalmának növekedésére.
(Információ: Mûvelôdési Ház, Som-
berek, Kossuth u. 113/a, Tel.: 69/338-
134, fax: 69/338-126)
vezet. A zsákfalu, melynek nincs át-
menô forgalma, Mohácstól 18 km-re
fekszik. 1970-ig egészen zárt falu
volt, ezután készült el a Somberekre
vezetô szilárd burkolatú bekötôút. A
falun keresztül folyik a történelmi ne-
vezetességû Csele-patak. Korábban a
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 147
 faluban négy vízimalom is mûködött.
Figyelemre érdemes a határában álló
két öreg tölgyfa, melyek természetvé-
delmi értéket képviselnek.
A mai Görcsöndoboka két falu
egyesülésével jött létre 1944-ben.
Mindkettô a Csele-patak mellett volt,
egyik Cselegörcsöny, másik Cseledo-
boka néven, s már 1220 körül léte-
zett. 1332-ben mindkettônek külön
plébániája volt. A török hódoltság
alatt a falvak teljesen elnéptelened-
tek, s a XVIII. századig lakatlanok
voltak. 1723-tól szerbek, délszlávok,
majd a század második felében né-
metek települtek Görcsönybe és az
utóbbiak Dobokára is. Az elsô ma-
gyarok csak a XIX. század közepén
érkeztek a faluba. 1970-ben az egye-
sült két falu, Görcsönydoboka lakói
közül 61 magyar, 559 német nyelvû.
A kitelepítés ezt a települést is érin-
tette, az elhurcolt németek helyére
felvidéki magyarok jöttek.
PALOTABOZSOK
BOSCHOK
Irányítószám: 7727, Lakossága: 1204 fô
A község az aprófalvas Baranyá-
ban a nagyobbak közé sorolható.
Mohácstól 20 km távolságban van, a
Pécsváradra vezetô út mentén, s vas-
úton is jól megközelíthetô.
Története, sok más baranyai falu-
hoz hasonlóan, az ôskorban kezdô-
dik, s folyamatosan követhetô a ró-
mai, a népvándorlás és a honfoglalás
korát idézô régészeti leletek nyomán.
Neve az egykor itt állt palotára, vár-
kastélyra és a szláv eredetû Bocsok
személynévre utalhat. Korai írásos
említését 1329–30-as oklevelek ôrzik,
ez idôben a pécsi püspökség birtoka
volt. A török hódoltság idején, mint
annyi Mohács környéki falu, elnépte-
lenedett. 1711-ben szerbek, majd
148 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
A falu temploma 1800-ban épült,
késô barokk stílusban.
A német nemzetiségûek gondo-
san ôrzik hagyományaikat. Az 1992-
ben elkészült és minden igényt kielé-
gítô faluházban három tánccsoport-
juk és egy népdalkörük mûködik.
Felelevenítették a lakodalmas szoká-
sokat, s népviseletbe öltözve, hiteles
játékkal mutatják be ôseik e nagy ün-
nepét. A faluházban kapott helyet az
Önkormányzat is, amelynek német
kisebbségi képviselete van.
A csendes, kellemes környezetû
község jövôjét a falusi vendéglátás
fejlesztésében találhatja meg. A pi-
henni vágyóknak ma is biztosítanak
szállást, szíves vendégfogadást. Meg-
tekinthetôk a helyi hagyományôrzô
rendezvények, lehet horgászni, ki-
rándulni, sportolni, pince-partin ételt,
italt kóstolni. (Információ: Faluház,
Görcsönydoboka, Fürst S. u. 43. sz.
Tel./fax: 69/340-011)
1724-tôl németek települtek be. A
magyarok a XIX. század elejétôl lak-
ják, számuk csak lassan emelkedett
100 fô fölé. Ma kb. ugyanannyi ma-
gyar, mint németajkú lakja.
A mûemlék jellegû Szent Rókus-
kápolnát a XVIII. század végén épí-
tették, késô barokk stílusban. 1892-
ben emelték a Sarlós Boldogasszony-
kápolnát, amelyet a helybeliek Szent-
kúti kápolnának hívnak. Évente júli-
us 2-án egyházi körmenetet tartanak
itt. A község római katolikus templo-
mát 1773-ban építették barokk stílus-
ban. Fô- és mellékoltára rokokó stílu-
sú, a XVIII. század második felébôl.
A múlt században és 1974-ben is res-
taurálták.
A német nemzetiségû lakosok ôr-
zik hagyományaikat, kultúrájukat,
szokásaikat. Nemzetiségi oktatásuk is
jelentôs. A község 1992-ben faluházat
épített mely 300 fô fogadására alkal-
mas nagyteremmel, színpaddal, és
konyhával is rendelkezik. 28 férôhe-
lyes, 10 vendégszobájuk panzióként
mûködik. A Faluház ad otthont a né-
met nemzetiségi klubnak, az énekka-
rok, zenekarok itt próbálnak s gyak-
ran rendezvényeken is részt vesznek.
SZÉKELYSZABAR
Irányítószám: 7733, Lakossága: 737 fô
A Mohács környéki falvak közül
érdemes ellátogatni Székelyszabarra.
Régebben Hercegszabar néven volt
ismert. Északi és déli irányból is meg-
közelíthetô, mert áthalad rajta az
5607 számú országút, amely Mohá-
csot Pécsváraddal köti össze.
A településnek már Szent István
király idején plébániája volt. Elsô írá-
sos megemlítése 1332-bôl való, ekkor
a pécsi püspökség birtoka. A közép-
korban valójában két község volt: Al-
só- és Felsôhímesháza. Magyarok
lakták, de a török megszállás idején
teljesen elnéptelenedett. 1721-ben
fuldai németek telepedtek le a falu-
ban. A II. világháború után a kitelepí-
tés 676 németet érintett. A helyükre a
Bánátból székely, a Csallóközbôl ma-
gyar családokat telepítettek be. Azóta
hivatalos neve Székelyszabar. A köz-
ség római katolikus templomát
GERESDLAK
GERESCHLACK
Irányítószám: 7733, Lakossága: 1085 fô
A falu 1968-ban egyesült Geresd
és Püspöklak faluval, illetve Kisge-
resd településsel. Már a réz- és
bronzkorban is megtelepedett itt az
ember. Ittlétüket számos régészeti le-
let bizonyítja. Római kori emlékek is
kerültek a felszínre. Az elsô névelô-
A község 1993 óta jó kapcsolatot
tart a németországi Dettingen telepü-
léssel. A kölcsönös találkozásokat
színes kultúrmûsorok, eredeti, szép
népviseletben bemutatott táncok és
zenei mûsorok kísérik. (Információ:
Faluház, Kossuth u. 71. sz. Tel.:
69/314-101, fax: 69/341-007)
1806-ban emelték, késô barokk stí-
lusban. Fôoltárát 1927-ben Olaszor-
szágból hozták, ekkor a régi fôoltárt
a templom oldalán helyezték el.
Ma vegyes nemzetiségû falu.
Egyik nevezetessége az országos hírû
nemzetiségi néptánccsoport. A tele-
pülésen gondosan ápolják a népszo-
kásokat, ennek érdekében hagyo-
mányôrzô esteket rendeznek. A mû-
velôdési házban tartják rendezvénye-
iket, amelyeken a német klub, a ve-
gyes kórus, és a tánccsoport is fellép.
A német klub tagja a Szabari Trió,
amely együttes 25 éves tevékenység-
re tekinthet vissza.
Székelyszabar határában van az
ország legnagyobb vöröstölgyes erde-
je, mely parkerdôvé nyilvánított ki-
rándulóközpont. Sétautak, szalonna-
sütô helyek, erdei tornapálya fogadja
az idelátogatókat, a jó levegôjû, pi-
hentetô környezetben. (Információ:
Önkormányzati Hivatal, Árpád u.
53. sz. Tel.: 69/386-103)
fordulás 1292-bôl való. Geresd a tö-
rök hódoltság idején is lakott volt,
1712-16 között szerbek („rácok”),
majd helyükre 1733-52 között néme-
tek érkeztek. Ugyanakkor magyar
családok is éltek itt. A kitelepített
püspöklaki németek helyére Ercsibôl
volt uradalmi cselédek, valamint fel-
vidéki magyarok telepedtek le.
A község nagyon szép környezet-
ben, dombokkal, ligetekkel övezett
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 149
 völgyben fekszik. A településen sok
a fa, a házak elôtt és a kertekben vi-
rágok díszlenek. A Flórián utcában
még látható egy-két eredeti német
parasztház, fabetétes homlokzattal. A
volt geresdi római katolikus templom
1704-ben barokk stílusban készült,
1794-ben építették újjá. A késô ba-
rokk püspöklaki Szent Bertalan-
templomot 1828-ban emelték, freskói
1863-ból valók. Kisgeresd település-
rész, amely Geresdhez tartozott, a
LÁNYCSÓK
LANTSCHUK
Irányítószám: 7759, Lakossága: 2699
A Mohács–Pécs országút mentén,
az úttól északi irányban fekszik Lány-
csók falu. Már az ôskorban lakott
hely volt. Az „Égetthalom” dûlôben
talált leletek kora kb. 6000 éves. Ké-
sôbb illírek és kelták éltek ezen a te-
rületen, a rómaiak ittlétérôl elôkerült
pénzleletek tanúskodnak. A telepü-
lésrôl az elsô említés egy 1093. évi
oklevélben történik, mely arról szól,
hogy Lanchuk falut a király (I. Lász-
ló) a pécsi püspöknek adományozza.
Az általános iskola Egy 1281. évi oklevél említést tesz a
épülete falu határában lévô szôlôkrôl is. A
150 MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE
XVIII. században jött létre. Uradalmi
cselédek lakhelye volt, késôbb a pé-
csi püspökség itteni birtokaihoz tar-
tozott. Németajkú zsellérek, napszá-
mosok, 1945 után a Biharból idetele-
pült magyarok éltek itt.
Gyakoriak a nemzetiségi estek, és
a nemzetiségi mûsorok. Gazdag
könyvtára közel tízezer kötetes, ezek
között számos németnyelvû van. A
község állandó rendezvénye az au-
gusztus 24-i búcsú.
mohácsi csata után még lakták a fa-
lut, de a lakossága egyre csökkent és
a török kor végére teljesen elnéptele-
nedett. A török kiûzése után szerbek
telepedtek le az elhagyott faluban,
akik a mohácsi jegyzôkönyvek sze-
rint fôleg állattenyésztéssel foglalkoz-
tak. A késôbbi idôbôl magyarok és
horvátok betelepedésérôl is tudunk.
A század második felében jelentek
meg a németek, akik már másodla-
gos telepesek voltak. Számuk egyre
gyarapodott, miközben a szerbek las-
san megfogyatkoztak.
A faluban élô katolikusok 1766 és
1773 között építették fel barokk
templomukat, amely 1808-ban már-
vány fôoltárt kapott. Ugyancsak
1773-ban készült el a plébánia épüle-
te is. Kapuján Király József pécsi püs-
pök címere látható.
A községnek már a XVIII. század-
ban két iskolája volt, egy német és
egy görögkeleti. 1840-ben megala-
kult a Lánycsóki Olvasó Egylet. A
XIX. század közepén a kormányzat
magyarosítási törekvései szorgalmaz-
ták a német egyházi iskola államosí-
tását és a templomban is csak min-
den harmadik alkalommal engedtek
meg németnyelvû prédikációt. Eze-
ket az intézkedéseket a község és a
lakosság tiltakozása miatt megszün-
tették. 1945 után közel hatszáz néme-
tet kitelepítettek Németországba,
120-at pedig a baranyai Ófaluba. Az
óvodában kétnyelvû, német és ma-
gyar foglalkozás van. Az általános is-
kolában is nemzetiségi oktatás folyik.
Az önkormányzat tartja fenn a
mûvelôdési házat és a sportcsarno-
kot. Rendezvényeik között ügyelnek
a hagyományôrzô, nemzetiségi szo-
kások megtartására, a zenei, néprajzi
programok szervezésére. Visszatérô
programjaik között figyelemre méltó
KISNYÁRÁD
KSCHNAARAD
Irányítószám: 7759, Lakossága: 270 fô
A geresdi dombvidék egyik dél-
nyugati völgyében fekvô Kisnyárád
település Lánycsók felôl közelíthetô
meg. A bekötôút, az 57-es út leágazá-
sától 8 km-re, a falunál ér véget. A kis
zsáktelepülés nagyon szép, erdôs,
természeti környezetben található.
Valamikor a pécsi püspök birtoka
volt. Az elsô írásos említése XVI. szá-
zadi. Valójában azonban az oklevelek
Nagynyáráddal együtt említik és ilyen
vonatkozásban már 1235-ben szere-
pel egy oklevélben. A török kor ele-
jén még tiszta magyar falu a háborús
idôkben teljesen elnéptelenedett. A
XVIII. században németek települtek
az elhagyott területre. A II. világhá-
ború után a németajkú lakosság nagy
részének el kellett hagynia otthonát.
A tanácsrendszer idején összevonták
Lánycsókkal és csak 1990 után válha-
tott ismét önállóvá. Így is szoros a
kapcsolata a volt társközséggel. Kö-
zösen tartják fenn az óvodát, az isko-
lát s így a kisnyárádi gyerekek a
lánycsóki óvodát és iskolát látogat-
ják. Az egykori iskola épületében
helytörténeti kiállítást rendeztek be,
amely a falu múltjával, régen használt
eszközeivel ismerteti meg a látogatót.
a mezôgazdasági kiállítás május 1. és
8. között, az amatôr mûvészek kiállí-
tása májusban, a német nemzetiségi
nap május második vasárnapján, és a
szüreti fesztivál október elsô heté-
ben. Az osztrák Mark–Hartmanndorf
nevû községgel 1991-ben kötöttek
testvérvárosi települési kapcsolatot,
melyet azóta ápolnak.
A község zártkerti részén lévô
pincesor a mai és a múlt idôk szôlô-
termelését jelzi.
Itt kapott helyet a könyvtár is, vala-
mint az Ifjúsági és a Német Nemzeti-
ségi Egyesület klubja. A község ró-
mai katolikus temploma 1777-ben
épült, mûemlék jellegû védettséget
élvez. A templom mellett, a dombol-
dalon lévô kis kápolnával, kálváriával
megragadó együttese a falunak.
A lakosság létszáma az elmúlt
harminc év alatt a felére csökkent.
Helyben nincs munkalehetôség. A
község a mostani nehézségei köze-
pette mégis bízik jövôjében. A kibon-
takozás útját a falusi turizmus feltéte-
leinek további kiépítésében és a
csendes, a forgalmas közutak zajától
távol fekvô, tiszta és vendégszeretô
falu vonzerejében véli megtalálni. Kisnyárád látképe
MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE 151
 Keleti-Mecsek,
a Zengô
vidéke
Nincs még egy tája Magyarország-
nak, amelyben az egymással viasko-
dó kontinentális, atlanti és mediter-
rán hatások olyan harmonikusan öt-
vözôdnének, mint a Mecsek hegy-
ségben és annak kistájában a Keleti-
Mecsekben. Ez a viszonylag kis kiter-
jedésû, alig több mint 10 ezer hektá-
ros terület, ívben csoportosuló csú-
csaival és hegygerinceivel, szigetként
emelkedik a környezô szelíd bara-
nyai és tolnai dombvidékek fölé. Iga-
zi ritkaság, hiszen napsütötte délies
lejtôin, árnyékos völgyeiben találko-
zót adnak egymásnak az Alpok és
Kárpátok, a keleti zord puszták és a
látókörön túli mediterráneum nö-
vény- és állatfajai.
152 KELETI-MECSEK
A Keleti-Mecsek, a Zengô vidéket
felépítô kôzetekben régmúlt idôk ka-
tasztrófái ôrzôdtek meg. A földtörté-
neti mintegy 195 millió évvel ezelôtt
kezdôdô jura idôszakában, a hegysé-
get északról és nyugatról keretezô
tengerpartokon buja, trópusi vegetá-
ció élt. A ciklikusan bekövetkezô ten-
gerelöntések üledékeikkel befedték a
gazdag növényvilágot, amely aztán
pusztulásában is ôrzôdve a táj koráb-
bi gazdaságának alapját jelentô feke-
teszenet adta. Mintegy 130 millió éve
a kréta kor tengerében víz alatti vul-
kánkitörések indultak meg. A jelleg-
zetes „párnalávák” a tengerfenék gaz-
dag faunájára ömlöttek. Kagylók, csi-
gák ezrei pusztultak el, megkövese-
dett maradványaikkal a természetjá-
rók lépten-nyomon találkozhatnak. A
Máré-vári völgy valóságos szabadtéri
geológiai múzeumában megcsodál-
hatók a párnalávák barnás tömbjei.
Újabb színt hoz a közeli Köves-tetô
mélyben megszilárdult fonolit kôze-
tével. A szürkés színû igen szívós ke-
mény fonolit neve „hangkövet” je-
lent, ami a kôzet ütésre adott tiszta
csengô hangjára utal.
A felépítô kôzetek sokfélesége a
vízhálózat változatosságát eredmé-
nyezte. A felszínre bukkanó 40 for-
rásból a legbôvizûbbek a mészköves
területeken erednek. A vizükbôl ki-
csapódó mészanyagból megkapó
szépségû lépcsôk, gátak formálódtak.
Ilyen mésztufa vízesések tagolják a
Hidasi-völgy és a Pásztor-forrás pa-
takjainak útját. Az Óbányai-völgy
szikláin vízesések és gyorsfutású pa-
takszakaszok, úgynevezett sellôk kö-
vetik egymást. A völgyben található
Csepegô-szikla a természetjárók talál-
kozóhelye.
Az északi oldalak bükköseiben és
fôként a napsütötte délies lejtôk töl-
gyes, helyenként ezüst-hársas, Zen-
gôvárkonynál szelídgesztenyés erdei-
ben köszönt be Magyarországon el-
sôként a kikelet. Enyhe télben virág-
zik az illatos hunyor. A télutó, kora
tavasz meghatározó színe a fehér. Eb-
ben pompáznak a január végétôl
márciusig nyíló hóvirágok. A berki
pápics, a fekete kökörcsin virágzása
után, mindent elborít fehér-zöld szô-
nyegével a medvehagyma. Ilyenkor
igazán „illatos” az erdô. A tavasz,
nyárelô alapszíne a piros, ami a bíbor
kosbor, odvas keltike, kaukázusi zer-
gevirág után nyíló pünkösdi rózsá-
ban teljesedik ki a maga gazdagságá-
ban. A Zengô oldalában a Nagy-
mezôn nyíló pünkösdi rózsa a leg-
szebb magyar vadvirág. A nyár és
ôszelô színei a halványlilák és piro-
sak. Szemet gyönyörködtetô képvise- A pécsváradi vár
lôik a harangvirágok, zsályák és az kápolnájához vezetô
ôszi kikerics. A Zengô vidék értékes folyosó végén
ritka növényei természetvédelmi olta- volt valamikor
lom alatt állnak. egy vasajtó.
Az erdôket járók 74 madárfaj éne- Innen indult
kében, vagy röptében gyönyörköd- az alagút a Zengô
hetnek. Köztük olyan ritka ragadozó- tetején lévô várhoz.
kéban, mint a barna kánya, vagy a Sok embernek
parlagi sas. A fauna 5000-nél is több nyújtott menedéket
fajából leggyakrabban a „nagyva- 1000 esztendô alatt.
dak”: a gímszarvas, az ôz és a vad- Utoljára 1849-ben,
disznó kerülhet látótávolságon belül- a szabadságharc
re. Igazi ritkaságként az ügyes fotó- után rejtôztek benne
sok még rókát, vadmacskát, nyusztot, a bujdosók,
vagy nyestet is lencsevégre kaphat- a szabadságharc
nak. öt honvédtisztje.
Legtöbb érdekességet, geológiai, A pécsváradiak is
botanikai, zoológiai látnivalót az tudtak róluk, de senki
Óbányai-völgyben futó kék, a sem árulta el ôket.
Hosszúhetény és Püspökszentlászló
közötti zöld, valamint a Máré-vári
völgyben kijelölt piros turistajelzés
útvonala nyújtja. A Zengô (682 m)
csúcsának körpanorámája felejthetet-
len, de szép kilátás nyílik a Cigány-
hegy (524 m), vagy a Máré-vár (354
m) kilátójából is. A Keleti-Mecsek kü-
lönleges értékeinek megóvására a
hegységrész 1977 óta védett terület, A pécsváradi vár egykori
tájvédelmi körzet. monostorkápolnája
KELETI-MECSEK 153
Kálmán király PÉCSVÁRAD gazdag adományokkal gyarapította
bosszúja elôl 1125-ben Irányítószám: 7720, Lakossága: 4099 fô tovább. A pécsváradi bencések rejte-
Bizánc felé menekült gették Vak Béla herceget 1125–29 kö-
a lázadó Álmos herceg A mecsek legmagasabb csúcsa, a zött, aki II. Bélaként került késôbb
és vele megvakított fia, 682 méter magas Zengô lábánál fek- hazánk trónjára. Ô és utódai is szá-
Béla. Álmos félt magával vô Pécsvárad a Keleti-Mecsek köz- mos adománybirtokkal fejezték ki
vinni a gyenge ifjút pontja, a 6-os fôútvonal és a Pécs- hálájukat a pécsváradi monostor
a számûzetésbe, ezért –Bátaszék vasútvonal mentén, Pécs- iránt.
a pécsváradi monostor tôl 17 kilométerre.
szerzeteseire bízta. A kisváros legjelesebb látnivalója A vármúzeumban térkép mutatja be ha-
Vak Béla négy éven át a Vár, az 1000. évben történt magyar zánk legrégibb nagybirtokát, majd lát-
élt Pécsváradon államalapítás egyik emlékhelye. Az hatjuk a monostor feltárása során elôke-
rejtôzködve. itteni monostor elsô apátja Asztrik rült X. századi faragványokat, pl. az
Rejtekhelyét felfedték volt, Szent István diplomatája, aki a apátfejet ábrázoló oszlopfôt. A második
a trónutódlással küzdô koronát hozta el Rómából elsô kirá- terem a magyar gótika épületszobrásza-
II. István elôtt, aki jóvá lyunknak. Így ír a pécsváradi alapí- tának legszebb korszakát idézi szépsé-
akarván tenni tásról Szent István legendája: „Miu- ges faragott köveivel, és bemutat né-
a történteket, tán Asztrik apátot övéivel együtt tisz- hány reneszánsz ajtó- vagy erkélytöre-
unokaöccsét telettel befogadják, a Vashegy lábánál déket és szép címeres köveket. Padló-
udvarába fogadta. egy Szent Benedek atyáról elnevezett kerámiák továbbá spanyol és olasz asz-
A pécsváradi monostor kolostort épített...”. tali edények, a budai leletekre emlékez-
falánál állt egy szép István trónra lépése az 1000. év tetô figurás kályhacsempék következ-
gesztenyefa. Ez alatt elôtt történt azon a helyen, ahol a vár nek, majd a talán legszebb töredék,
üldögélt a vak herceg, áll. Nevét is errôl nyerte a település, amely bizantikus stílusban ábrázolja
mivel nem vehetett részt amit 1212-ben írnak le Warad, 1316- Máriát, a gyermek Jézussal.
a többi ifjúval együtt ban Pécsvárad néven. Szent István Ezen emlékek vezetnek el a várkápol-
a lovagi játékokban. saját udvarházát adta át két kápolná- nába, amely csodás módon épen ma-
Jó idôben kivezettette val mintegy 40 faluval, 1136 háznép- radt ezer esztendôn át: a X. század vé-
magát a vártól mintegy pel és egyéb gazdag javadalmazással gén, az alapítás idején még egyszintes
három mérföldnyire a hazánkba 1000 éve érkezett misszi- udvarházhoz, a monostorhoz tartozó
délre levô forráshoz, ós bencéseknek. Az ô feladatuk volt, kápolna egyhajós volt, mennyezete nyi-
amelynek vízével beteg hogy keresztény hitre térítsék a ma- tott fedélszékes. Ennek az elsô kápolná-
szemét mosogatta. gyarságot. Szent István korából való nak máig megmaradt a szentélye és a
A forrást azóta is Béla egyik legszebb hazai emlékünk az felmenô falai. A szentély boltozatán
kútjának nevezi a nép. egykori monostorkápolna, mely jobb oldalt bizantikus freskó maradvá-
Béla herceg 1131-ben észak felôl a vár középkori felvonó- nya vár restaurálásra. A szentélyt kere-
elfoglalta az Árpádok hidas bejáratán keresztül közelíthetô tezô oszlopokat, amelyek észak-itáliai,
trónját, kedves meg. A bejárattól nyugatra ma is ki- lombardiai hatást mutatnak, beépítették
gesztenyefája pedig vehetôek a román kori udvarház lô- a középpillérbe.
hatalmas fává résablakai. Ettôl keletre nyílik a vár- (A vár és kiállításai egész évben megte-
terebélyesedett. múzeum, amely az egyik legrégibb kinthetôk. A kulcsot a szálloda portáján
Koronáját letördelték hazai bencés monostor középkori vi- kell elkérni. Információ: Tourinform
a viharok, és ekkor rágzásából ad ízelítôt. Falai között járt Iroda, Kossuth u. 22. Tel.: 72/466-487)
a fát 3–4 helyen és prédikált Szent Gellért, akit a
kocsiabronccsal fogták pécsváradi apát és a pécsi püspök A monostort és benne a kápolnát
össze. Egy szélvihar ezt beszélt rá, hogy maradjon hazánk- tûzvész pusztította 1157-ben. Ezután
is kidöntötte, ban. Szent László király oltárt alapí- építettek emeletet a monostor épüle-
és tûzre került. tott a pécsváradi monostorban, és tére és a kápolnára. A kápolnát meg-

154 KELETI-MECSEK
rövidítették – teljes hosszát jelzi a re-
konstrukció – és a most is látható
hatalmas középpillérrel leboltozták.
Ezzel ez „altemplom” szerepet ka-
pott, míg fölötte egy második temp-
lomot építettek: ez ma a vár díszter-
me, amelyben jól érvényesül az ap-
szis látványa. Feltehetôen az
1241–42-es tatárjárást követôen góti-
kus stílusban új és nagyobb csarnok-
templomot építettek. Az ehhez
északról csatlakozó kápolnákat jól ki-
emeli a feltárás. Ez látható a várudvar
ásatásai nyomán kialakított romkert-
ben. E templom alatt egy korábbinak
a szentélye is fellelhetô – egyes kuta-
tók e maradványok alatt sejtik Szent
István alapítólevelében említett má-
sodik kápolnát.
Délrôl a gótikus csarnoktemp-
lomhoz csatlakozik a Szent Benedek
Regulája szerinti monostor, melynek
megtalálták kerengôjét, udvarát a
csorgóval, refektóriumát, a konyhá-
val, kemencével. Ezen épületek és a
kerítôfal között helyezkedtek el a ki-
szolgáló gazdasági épületek. A ma
látható jellegzetes vártorony az 1490-
es években épült – ma az István Ki-
rály Szálló társalgója és lakosztályai
találhatók benne. Ezen kívül több to-
rony maradványait tárták fel és jelez-
ték a kutatások a palotaszárny nyu-
gati szögletében és az udvar nyugati
oldalán, de feltételezhetô torony a
vár keleti szárnyán is.
Szent István monostorát 1543
nyarán, a török közeledtére hagyták
el a szerzetesek, akik többé nem köl-
töztek ide vissza. A monostor elha-
gyatva, romokban érte meg a hódolt-
ság végét. Sok pereskedés után hely-
reállt – igaz, csak 31 faluval – a pécs-
váradi uradalom, amelyet Mária Teré-
zia 1778-ban a budai egyetem, a mai
Eötvös Loránd Tudományegyetem
jogelôdjének fönntartására rendelt.
Közalapítványi Uradalom lett, 1793-
tól a várban székelt a Pécsváradi Várudvar
Gazdasági Fôtisztség, ahová a Dél-
Dunántúl közalapítványi birtokai tar-
toztak.
A ma látható várfalakat a XVIII.
században húzták fel a középkori ke-
rítôfalra. Talán már 1729-re, mely év-
szám a ma használatos kapubejárat
felett olvasható. A szálloda elsô szint-
je a XVIII. századból való a bejárattól
keletre, továbbá ebbôl az idôbôl
származik a nyugati falnál a Kígyós
Sándor szobrászmûvész kiállításának
otthont adó „kovácsmûhely”.
Kígyós Sándor (1943–1984) szobrász-
mûvész állandó kiállítása a hazai mo-
dern szobrászat, a nemes anyaggal való
küzdelem jeles momentuma. A mûvész
Pécsváradon kezdte és fejezte be pályá-
ját, tragikusan korai halálával. Jelentôs
kulturális központtá szervezte a helyi
mûvelôdési házat, esztétikát tanított a
pécsi Janus Pannonius Tudományegye-
temen.
Emléktábla tanúsítja, hogy az ura-
dalomban járt 1834. július 6–7-én
gróf Széchenyi István is, aki az ide
tartozó vasasi bányánál keresett sze-
net az al-dunai gôzhajózás számára.
KELETI-MECSEK 155
A Zengô lábánál, a Az uradalomnál volt erdôfôtanácsos emelték, míg a jobb oldali a hely ôsi
völgyben élt egyszer egy Kodolányi János író édesapja: az író eredetére utalva, azt a jelenetet ábrá-
pásztor a feleségével és 1903–1909 közötti pécsváradi éveit zolja, amikor Szent Adalbert megke-
a kisfiával. Az asszony emléktábla idézi a Vár utca 37-ben. reszteli Vajkot, a majdani Szent Ist-
elvágyódott innen, de Kodolányi innen merített ihletet a vánt. Az orgona a pécsi Angster
a szegénység idekötötte Boldog békeidôk és Akik nem tudnak Gyárban készült. A templomhoz a
ôket. Egyszer a hegy szeretni címû regényéhez, s innen Vár utca felôl 1850-re készült el a Kál-
szelleme elárulta neki, táplálkozik Süllyedô világ címû öné- vária, színes mozaikképeivel. Krisz-
hogy a Zengô minden letrajza is. Képzelete e tájról indítja tus keresztjét „Emelte a tisztes molnár
Virágvasárnap meg- útjára Julianus barátot. ipar” – amint a felirat hirdeti.
nyílik, és megmutatja Az apátság és a vár régészeti fel- Fölfelé sétálva az Iskola utcán a
kincseit. Az asszony, tárása 1958-ban kezdôdött meg. A középkori Pécsvárad fôtere kínál lát-
karján a kisfiával mûemlékegyüttes 1988-ban, Szent nivalót (Kossuth tér). Itt található a
Virágvasárnap felment István halálának és a pécsváradi mo- román stílusú Mindenszentek templo-
a Zengô tetejére. nostortemplom felszentelésének 950. ma, ma temetôkápolna, amit 1158-
Amint megszólalt évfordulóján nyílt meg a közönség ban már említenek a források. A té-
a szentlászlói-völgyben számára. Az István Király Szálló ké- ren 1989. október 23-án avatták fel
a virágvasárnapi mise nyelmes szobái, lakosztályai, éttermei Szabó László 1956-os emlékmûvét. A
kezdetét jelzô harang, és a palotaszárnytermei kedvelt ven- tér jellegét a nyugati oldalon sorako-
megnyílt a Zengô, és déglátó és konferenciahelyek. (Vár u. zó polgárházak, míg kelet felôl az
ô bement a hegy 45. Tel. 72/465-121, fax: 72/466-577) 1818-ban felújított katolikus plébánia
gyomrába, ezernyi kincs késô barokk épülete és mellette az
közé. Gyermekét letette Bali-szigeti szobrok egzotikus gyûjte- 1823-ban épült iskola adja meg. A te-
és megrakodott ménye látható a vár öregtornyában, a ret északról az 1888-ban épült
a drágaságokkal. szálloda társalgójában: László Károly klasszicista stílusú református lelkész-
Kihordta, amennyit bírt, bázeli mûgyûjtô ezzel és a XX. századi lak zárja. Innen indul a Kálvin utca,
majd visszaindult grafikai gyûjtemény adományozásával melyben az 1785-ben épült reformá-
a kisfiáért. Ám a hegy fejezte ki kötôdését, ide fûzôdô családi tus templom áll. Tornya 1797-ben ké-
bezárult elôtte. kapcsolatait. szült el.
Az asszony tébolyultan Pécsvárad mai fôutcája a hegy tö-
járta a rengeteget és Borsos Miklós István király szob- vében a XVIII–XIX. században ala-
évekig kereste elveszett rát a X. századi kápolna szentélye kult ki. A város újkori fôterén a
kisfiát. Néha csendes elôtt, a várudvaron, Szent István szü- Szentháromság szobrot a járványok
idôben tompa morajlást letésének 1000. évfordulójára, 1969. utáni engesztelésül 1816-ban állítot-
hallani a Zengô felôl a augusztus 20-án leplezte le Györffy ták – fôoltára fölött Pécsvárad védô-
szentlászlói-völgyben. György akadémikus, az államalapítás szentjével, Sárkányölô Szent György-
Mintha a bennszorult korának történész-kutatója. gyel. Vele szemben a régi városháza,
kincskeresôk, örök A várbeli séta után az átellenben ma általános iskola, mögötte a festôi
rabságra kárhoztatott álló Nagyboldogasszony-templom te- új városháza. Várszerû jelleggel, tor-
lelkek dörömbölnének. kinthetô meg, amely 1757–1767 kö- nyaival, csúcsíves ablakaival, kapujá-
Utána pár nappal zött épült impozáns méretekben, a val a hely történelmi jellegét kívánta
rendszerint óriási vihar kor barokk stílusában. Fehér, belsô hangsúlyozni a svájci-olasz származá-
jön, dühöng, tombol tereit 1967-ben festették halványzöld- sú építész, Gianone Ágoston, a meg-
a hegy körül. Ilyenkor re. Különösen értékes márvány ke- rendelô pécsváradi polgárok számára
a pásztorasszony resztelôkútja, aranyozással díszített 1857-ben. Itt székel a Polgármesteri
szelleme kísért, jajgat rokokó szószéke és oltárai: fôoltára Hivatal, itt látható Nemes Endre festô-
és siratja elveszett Mária mennybemenetelét ábrázolja, a mûvész és Nágel Lajos emlékszobája.
gyermekét. bal oldalit a Szent Kereszt tiszteletére A vár utca sarkán áll a régi Arany Ló

156 KELETI-MECSEK
Beszálló, ahol a Városi Könyvtár és
Platthy György festômûvész emlékki-
állítása tekinthetô meg. (Információ
a kiállítások nyitva tartásáról a
Tourinform Irodánál, illetve a Mûve-
lôdési Központban kapható.)
Akkor a város szélére épült az
1760-as években a katonai kórház és
a raktárak együttese, mely fontos em-
lékhelye az 1848-as szabadságharc-
nak, ugyanis itt készültek fel Eszék
védelmére. Megmaradt része ma a
Kollégium emeletes épülete a Kos-
suth utca 2-ben. A hozzá tartozó lak-
tanya a Pentagon sarokházba olvadt
bele. Klasszicista polgárház az 1842-
ben Herry József által építtetett régi
patika, amelyben 150 éven át ugyan-
az a patikusdinasztia mûködött. Mel-
lette található a Tourinform Iroda
(Kossuth u. 22. Tel./fax: 72/466-487)
szemben a Mûvelôdési Központ A város központjában található a A Városháza
(Kossuth u. 31. Tel./fax: 72/465-123) Sportcsarnok, közelében a sportpá-
– mindkettôben hasznos, helyi infor- lyák. A környék kiválóan alkalmas
mációkat szerezhetünk. Itt áll Kígyós kerékpártúrákra is.
Sándor Gömb-hasáb címû gránit- Pécsváradon gyakoriak a kiállítá- A régi, pécsváradi
szobra, amit 1995-ben avattak. A Ta- sok, koncertek, a központban lévô várból csak a földalatti
vasz utcán a vár felé sétálva Garami Fülep Lajos Mûvelôdési Központ rész, a vár börtöne
László leányszobra és a térség jelleg- szervezésében. A település jeles nap- kerülte el a pusztulást:
zetes kézmûvessége, a fazekasságnak ja a patrónus, Szent György napja áp- azt regélték, aki ide
emléket állító irókázó (egy karcoló rilis 24-én, amikor fúvósfesztivált tar- került, nem jött ki
szerszámmal fazekat díszítô) lány, tanak a városban. Augusztus 15-én többet élve, de még
Szabó István alkotása tekinthetô meg. Nagyboldogasszony napján van holtan sem. A vár föld
Több napot is eltölthetünk Pécs- Pécsvárad búcsúja. A Szent István alatti járataiban, egy
váradon sétával, pihenéssel. Miután Napok aug. 15–20-ig, az állami ünne- széles folyosó végében
sorra jártuk e látnivalókat, egész na- pünkig tartanak. A várban hangulatos mély kút van
pos gyalogtúrákat tehetünk a Keleti- kulturális programok várják a vendé- 12 hatalmas, fölfelé
Mecsekben a Zengô csúcsára, a Ré- geket. A pécsváradi, zengôvárkonyi nézô kaszával.
ka-völgy, Püspökszentlászló, Kisújbá- református magyarok ünnepe a Lu- A halálra ítélteket
nya, Óbánya, Rékavár, Mecsekná- kács-naphoz, okt. 18-hoz kötôdik: végighajtották a sötét
dasd célpontokhoz, a turistajelzések páros években tartják a Leányvásár folyosón, egyszer csak
mentén. A gesztenyésen át szép séta- hagyományôrzô együttesek sorát fel- elvesztették a lábuk
út vezet Zengôvárkonyba. Nyáron vonultató hangulatos ünnepét, párat- alól a talajt,
fürdésre, csónakázásra, más évsza- lan években pedig a Gesztenyeszüret és belezuhantak
kokban kellemes sétára csábít a a Zengô alján c. programot. Ilyenkor a kútba. Egy mukkot
Dombay-tó, amely 2 kilométerre fek- a környék jellegzetes csemegéivel, sem szólhattak – innen
szik a várostól. Közben útba esik a sült gesztenyével és a hozzá illô mur- származik a közeli
házias ételeket kínáló Tanya Csárda. cival kínálják a vendégeket. Mukk-hegy neve.

KELETI-MECSEK 157
 ZENGÔVÁRKONY Uradalomhoz tartozott. A 443 lélek
Irányítószám: 7722, Lakossága: 443 fô mintegy fele római katolikus, azaz
német eredetû, másik fele protestáns
A népmûvészetérôl és szelíd „kálomista” vallású, azaz Kálvin János
gesztenyésérôl híres település a 6-os hitét vallja és magyar eredetû. Ez
út mentén, Pécsváradtól pár száz mé- utóbbiak egy nagyobb népességhez
terre északkeletre fekszik, közvetlen tartoztak a középkorban: Zengôvár-
közúti összeköttetéssel. A Zengô és kony, Pécsvárad, Nagypall, Belvárd
a szelíd gesztenyés aljában, szûk (Gyula), Váralja, Babarc, Mohács és
völgyben, kertektôl, gyümölcsösöktôl Dél-Baranya ôsi magyar népessége a
övezve bújik meg a megkapóan szép török elôtt magába foglalta a kalo-
falu. csai, Tolna megyei és a felsorolt ba-
Dombay János ôskori ásatásai itt ranyai településeket is. A török hó-
hozták felszínre a „Zengôvárkonyi doltság és a felszabadító háborúk kö-
Madonna” agyagszobrocskáját, amely vetkeztében számos település ki-
a pécsi múzeumban látható. Zengô- pusztult.
várkonyt, Szent István pécsváradi ala- A Zengô vidék magyarsága meg-
pítólevele szerint, az államalapító ôrizte ôsi kultúráját és házassági kap-
adományozta a pécsváradi bencés csolatait a Tolna megyei Sárközzel és
monostornak. Az Árpádok alatt villa Dél-Baranyával. Váradi Ferenc így írt
Varkun, Warkun majd Varkony néven az itteni „kálomistákról” 1896-ban: „A
írják le. Lakói az apátság nemes job- pécsváradi, várkonyi és nagypalli
bágyai, akik egyes feltételezések sze- magyarság az ôs eredeti magyar törzs
rint túlélték a törökvészt. A debrece- ivadéka... A mohácsi magyar kálvi-
Istentisztelet után ni Kollégium Tékájában ôrzött doku- nisták ruhaviselete csaknem teljesen
mentum görög megegyez a pécsváradi, várkonyi,
eredetûnek nagypalli magyarok ruházatával.”
mondja Vár- Különösen a nôi viselet színpompás:
konyt, melyet a a fiatal leányok pártája, a színes
török elôl me- pántlikákkal, gyöngyökkel díszített
nekülô görögök „tornyos bársony” vagy a fiatalasszo-
népesítettek be. nyok fôkötôje, a flitterrel, islanggal
Egy Basilius ne- díszített ternószoknya, rajta a más
vû görög remete mintájú kötény.
nevét viseli a fa- Mindezt élteti ma is a Zengô-
lu fölött eredô várkonyi Hagyományôrzô Népiegyüt-
jóízû Balázs-for- tes, melyet 1973-ban Töttös Sándor
rás. A Tótok Szô- szövô, a Népmûvészet mestere szer-
leje határrész vezett ujjá a régi Gyöngyös-bokréta
pedig Morvaor- mozgalom hagyományait felelevenít-
szágból ideme- ve, akárcsak a szép várkonyi szôtte-
nekült husziták seket, melyeket a faluban házaknál
emlékét ôrzi. A szônek és árusítanak ma is.
falu a török után (Ördög Béláné munkáját és szôt-
is a pécsváradi teseit a tájházban láthatjuk, Horváth
apátsághoz illet- Jánosné vásznait az Arany János u.
ve jogutódjához, 81. sz. alatt tekinthetjük és vásárol-
a Közalapítványi hatjuk meg.)

158 KELETI-MECSEK
 Zengôvárkony néprajzi kincseit
a falu tájháza ôrzi 1982 Lukács
napja óta, fôként Császár János
(1910–1987), a falu egykori tanítója
gyûjtésébôl. Hajdan a Dékány majd
a Hosszú-család birtokában álló
klasszicista tornácos ház mûvészi va-
kolatdíszében a DM monogrammal
és az 1858. évszámmal a múlt század
derekának jellegzetes parasztportáit
idézi. Az elsô házat festett, virágozott,
kék bútorral rendezték be, felvetett,
mennyezetes, csöngettyûs ággyal. A
ház egykori lakói és a helyi népvise-
letek a század eleji fényképeken lát-
hatók. (Kossuth L. u. 6. sz.Kulcsot az
Arany J. u. 86-ban, Ördög Bélánétól A falu kultúrházát Fülep Lajos in- Zengôvárkonyi
kérhetünk.) dítványára, Császár János tanító szer- szôttesek
A református templom 1787–- vezésében 1942-re építették fel a
1802-ben épült. Zengôvárkony kin- zengôvárkonyiak. Mellette, a múlt
cseit elôször lelkipásztora, Fülep La- században épült iskolára, 1992-ben
jos (1885–1970) mûvészetfilozófus Lukács napja alkalmával került fel
tárta az 1930-as években a magyar Császár János tanító emléktáblája.
közvélemény elé. Fülep 1929–1949 A híres zengôvárkonyi szelíd
között volt a falu református papja, gesztenyés nagyobbik, keleti tömbjé-
amint azt a parókia kerítésén az 1970 ben pusztulás állt be az 1970-es
ôszén a jó barát és kortárs Martyn Fe- évektôl kezdôdôen. A Közmegye és
renc festômûvész által felavatott em- más határrészekben azonban tovább
léktábla tanúsítja. Fülep e parókiában virul a mediterrán fa, amely júniusi
írta A magyarság létkérdései címmel, virágzásakor nyújt feledhetetlen lát-
a dél-dunántúli „egyke” veszélyével ványt. Szeptember-október a gesz-
foglalkozó nagy hatású cikkeit, tanul- tenyeszüret idôszaka. Eredetéhez Gesztenyesütés
mányait.

A parókiához a Baumgarten-díjából
könyvtárat építtetett. Ma itt van Fülep
Lajos emlékszobája, benne kiállítás
Fülep cikkeibôl, könyveibôl és néprajzi
gyûjteményébôl: köztük láthatók Bog-
nár Jánosné Hencz Király Éva (†1996)
hímes tojásai, amelyek eljutottak szerte
a világba. A tojáshímzés nagypénteki
hagyományát és a régi mintákat ma is
ôrzik a zengôvárkonyi lányok, asszo-
nyok.
(A templomba és az emlékszobába a
református paplakból lehet bejutni.
Arany J. u. 97. sz.)

KELETI-MECSEK 159
Valamikor régen csak számos monda fûzôdik: egyesek
egy falu, Kocsid szerint ôshonos, mások idetelepített
létezett – Várkony kultúrnövénynek tartják. Az eklézsia
helyén csak tövisnôtte feljegyzéseiben az áll, hogy 1792-ben
völgy volt. Az egyik több olyan 85–90 esztendôs öregem-
kocsidi gazda elindult ber élt Zengôvárkonyban, akiknek
vaddisznó lesre. „ötöd ízig való attyok” is várkonyi la-
Jött is a vad, rálôtt a kos volt. Az öregek szerint a geszte-
gazda, de nem talált.
Utána eredt: „Várj, kan!
Várj, kan!” – kiáltások- ERZSÉBET
kal, de csak a csôsszel Irányítószám: 7661, Lakossága: 335 fô
futott össze. A csôsz
aztán addig mesélte Pécsváradról Szederkény felé ha-
a balul sikerült ladva érünk az egykori Püspök-
vadászkalandot, szenterzsébetre. A római korban tá-
míg a völgyet bor, illetve birtokközpont volt a terü-
Várj kan-völgynek letén.
az ott született falut A 335 lelkes falu legérdekesebb
pedig Várkonynak látnivalója a messze kimagasló Szent
nevezték el. Erzsébet-templom. Védôszentjérôl ne-
NAGYPALL
PAHL
Irányítószám: 7731, Lakossága: 464 fô
A Zengôtôl délre, Pécsváradtól
közúton alig 3 kilométerre fekvô falu
464 lakosának legrégibb csoportját
alkotják a kálvini vallású magyarok
és a XVIII. században betelepült né-
metek. Nagypallt Szent István pécs-
váradi alapítólevele szerint az állam-
alapító adományozta a pécsváradi
bencés monostornak. Késôbb a
ERDÔSMECSKE
METSCHGE
Irányítószám: 7723, Lakossága. 493 fô
A pécsváradi apátság elsô birto-
kai között tartották számon.
A török idôkben szerbek teleped-
tek ide (a község neve 1948-ig
Rácmecske), majd a 18. században a
fuldai németek. A szerb lakosság szá-
160 KELETI-MECSEK
nyést a várkonyi magyarok telepítet-
ték. A jelzett idôben legalább 400
éves fákat találtak. Ebben a szép er-
dôben, a Pécsváradra vezetô úthoz
közel nyugszik, végsô akarata sze-
rint, Rockenbauer Pál, a Tízezer lépés
Magyarországon címû honismereti
tv-filmsorozat készítôje.
vezték el a falut is, amely hol a pécsi
püspök, hol a pécsváradi apát birto-
ka volt. A középkori helyébe épült
1774-ben a barokk temploma. Színes,
mozgalmas freskói Árpád-házi Szent
Erzsébet és magyar szentek alakjait
ábrázolják. A dombtetôre emelt épü-
letet monumentális támfal erôsíti. A
templom mellé harangláb épült fá-
ból. Jeles napja a november 19-ei
Erzsébet-napi búcsú.
Pécsváradi Közalapítványi Uradalom
birtoka volt. Református templomát
1826-ban építették, 1994-re újította
fel a megfogyott gyülekezet és az ön-
kormányzat. A falu jeles szülötte Se-
bes (Schóber) jezsuita Kína-kutató,
akinek emléktáblát állítottak. A taka-
ros kis faluban több falusi szálláshe-
lyet találnak a pihenni vágyók, a kör-
nyezô tavak a horgászást kedvelôk-
nek nyújtanak kikapcsolódási lehetô-
séget. (Információ: Tourinform Iro-
da, Pécsvárad, Tel.: 72/466-487)
zadunk elejére lassan elfogyott, a né-
meteket pedig, mintegy 1000 embert,
kitelepítették. Helyükre székelyek te-
lepedtek.
Katolikus temploma 1813-ban
épült Kisboldogasszony tiszteletére.
Temetôkápolnája a Szent Kereszt Fel-
magasztalására épült 1856-ban. Szerb
temploma megújítva szolgálja a pra-
voszláv hiten élôket.
MECSEKNÁDASD Elzász-Lotharingiából és Stájerbôl. El-
NADASCH sô sírköveik (1749) ott találhatók a
Irányítószám: 7695, Lakossága 1896 fô Szent István kápolna (Mecsek u. 4.)
körül elterülô paraszt barokk temetô-
A Keleti-Mecsek Tájvédelmi Kör- ben. A II. világháborúig lakossága
zet területén fekszik a majd 2000 lel- teljesen német, körében táptalajra ta-
kes község. Átszeli a 6-os fôút, amely lált a Volksbund mozgalom. A hábo-
szerpentinen és két völgyhídon ke- rú után 200 családot, mintegy 1000
resztül Mecseknádasdnál halad át a személyt telepítettek ki Németország-
Mecsek déli oldalára. Az ôsi Varasdi- ba. A betelepítések ellenére a falu la-
hágón át vezetett a Római Birodalom kossága ma is 90 százalékban német.
hadi útja is. A pécsváradi apátság ala- A falu magva a középkori Szent Ist-
pítólevelében említett két Nádas falu ván kápolnánál volt. Itt álltak az elsô
egyike, ami Szent István birtokából német telepesek házai is, majd a XIX.
került a bencésekhez. A királyi birtok század elején belakták a fôutca két
emlékét ôrzi a 6-os út kanyarulatában oldalát. A falu jellegzetessége a dû-
álló román kori Szent István kápolna lôkben húzódó három pincesor,
és a Rékavár, illetve Skóciai Szent melynek rendje valaha a falu házai-
Margit hagyománya. nak sorrendjét követte, és ahol ma is
A monda szerint a Mecsekná- kitûnô borokat érlelnek a nádasdi
dasd fölötti Rékavár, Szent István gazdák.
egyik unokájának, Margitnak szülô- Az államalapítás kori Szent István
helye. Szent István ugyanis udvarába kápolna jelen formájában a XIII. szá-
fogadott két számûzött brit herceget, zadban épült, falait XIV. századi góti- Árpád-kori templom
Edmundot és Edvardot. Nádasd kör- kus freskók
nyékén adott nekik birtokot, amit díszítik a
egy oklevél Britek földjének (Terra szentek éle-
Britannorum) nevez. Edmund elhalá- tébôl. A XVI.
lozott, testvére Edvard a királyi ud- századi kerí-
varban nevelkedvén, nôül vette Ist- tôfal marad-
ván király Ágota nevû leányát. Há- ványai ma is
rom gyermekük egyike Margit láthatók. Az
(1046–1093), aki szüleivel visszatért a államalapító
szigetekre. Malcolm, skót király fele- korára mutat
sége és a skót nép jótevôje, nemzeti az Óbányai-
szentje lett. A mecseknádasdi legen- völgy bejá-
dák szerint Szent Imre herceg elláto- ratánál a
gatott testvéréhez, Ágotához a Réka- hegy tetején
várba és itt halt meg. emelkedô,
Nádasd birtokát Janus Pannonius kereszttel
pécsi püspök szerezte meg az egy- jelzett Ré-
házmegye számára. A török hódolt- ka-vár rom-
ság idején a hadi út mentén mezôvá- ja, amit Skó-
rossá (oppidum) fejlôdik, magyar ôs- ciai Szent
lakossága lassan Váraljára és Zengô- Margit szülô-
várkonyba települ. Helyére korán, helyeként
1718-ban telepesek érkeznek a Rajna tart számon
mentérôl, Hessen tartományból, két nemzet

KELETI-MECSEK 161

A Tájház hagyománya. Mindez a hagyomány
fazekas kiállítása Margit születésének 950 éves és halá-
lának 900 éves évfordulóján elevene-
dett fel.
A pécsi püspök kedvelt birtokát a
hódoltság után 1950-ig Püspökná-
dasdnak nevezik. A templom tér ba-
rokk épületegyüttese is (templom,
plébánia, iskola) ezzel áll összefüg-
gésben. Klimo György pécsi püspök
idején, 1771-ben szentelték fel Szent
György vértanú tiszteletére a falu
templomát. Az oltárképeket Dorf-
meister és Maulbertsch köréhez tarto-
zó bécsi mester festette. Gregor
Smith, skót festô, Skóciai Szent Mar-
gitot ábrázoló festményét Skócia egy-
háza adományozta 1975-ben. Itt talál-
ható 1993 óta a Skóciai Szent Margit
kápolna, a szentnek a Réka-vár köve-
ibôl emelt talapzaton álló szobrával.
A templom mellett ebbôl az idôbôl
való a jellegzetes barokk plébánia és
iskola. Számos további barokk em-
lékre lelhetünk a falubeli sétánk al-
kalmával: ilyen a Vérizzadó Krisztus
kápolna (1749) a Jókai utcában. A fa-
lu barokk kálváriája 1798–1811-bôl
származik, a Fájdalmas Szûzanya tisz-
teletére emelt kápolnával. A zsinde-
lyes kupolájú, nyolcszögletes Havi-
boldogasszony kápolnát (Liszt F. u.).
162 KELETI-MECSEK
1770-ben Klimo püspök építtette,
nyári rezidenciája mellé. Bejárata fö-
lött kis torony emelkedik, mennyeze-
te festett, kazettás. Oltárképe Szolda-
tics Ferenc alkotása.
Klimo püspök 1751–53 között
építtette fel a délre nézô dombolda-
lon barokk stílusú nyaralóját (ma le-
romlott állapotú, nem látogatható).
Útban Pécs felé itt szállt meg 1846.
október 24-én Liszt Ferenc, és itt
komponálta a Pécsi Dalárda számára
elsô magyar férfikari mûvét. Garay
János Patakcsa címû költeményére.
Varga Imre Liszt Ferenc mellszobra és
a kastélyban Gebauer Ernô falfestmé-
nye ôrzi e látogatás emlékét. A kas-
tély közelében védettséget élvez a
püspöki uradalom korabeli magtára
(Liszt F. u. 73. sz.). A kastélytól dél-
nek húzódó parkot és a 80 holdas va-
daskertet ma már csak töredékeiben,
többek között a 6-os út által
szétszabdalva lehet megtalálni. A
kastéllyal szemközti dombon, a
Schlossbergen álló romok is a park-
hoz tartoztak. A Schlossberget Evlia
Cselebi török utazó is leírja, de az itt
álló romok nem vár, hanem további
román kori templom maradványait
tárják fel. Mindig híres volt a
nádasdiak iparossága. Jó kômûvesek,
kôfaragók kerültek ki közülük. A
környék sírkövei, út menti keresztjei
az ô kezük munkája.
Ismertek voltak a nádasdi kádá-
rok, kötélgyártók is. A környék faze-
kas hagyományait viszi tovább
Gradwohl Zsolt. (Rékavölgyi u. 3. sz.
Tel. 72/463-702)
A mecseknádasdi népéletet a Német
Nemzetiségi Tájházban tanulmányoz-
hatjuk, amit 1977-ben alakítottak ki a
volt Gungl-kocsma jellegzetes német
portájából. A védett népi építészeti em-
lékek kiállítása mutatja be a mecsek-
nádasdi fazekasság termékeit, a hétköz-
 napi élet tárgyait. (Címe: Munkácsy M.
u. 5–7. sz. Nyitva áprilistól októberig
hétfô kivételével naponta 10–12 és
15–17 óráig. Tel.: 72/463-033)

A 6-os út mellett találjuk a Bagoly

Csárdát és Panziót (Tel.: 72/463-013),
amelyet a püspöki park hajdani kerti
házából alakítottak ki. Óbánya felé
menet várja a lovaglás kedvelôit a Lo-
vas Panzió (Tel./fax: 72/463-454).
A falu jeles napja augusztus 20. –
a Szent István kápolna búcsúja, és
szeptember 8. – a Hôsök napja. Ha-
gyomány az október elején megren-
dezett szüreti bál is.

HIDAS
Irányítószám. 7696, Lakossága: 2475 fô
A Mecsek északi nyúlványainak
és a Völgység dombjainak találkozá-
sánál, a 6-os út mentén szép termé-
szeti környezetben fekszik a falu.
Neve az egykori Hidas, ma Völgy-
ség patakról, átkelôhelyrôl nyerte
nevét.
Evangélikus németek, görögkele-
ti és görögkatolikus szerbek lakták,
ôslakosai az 1930-as években elné-
Polgármesteri Hivatal –
mult harangjukról nevezetes kálo- Hidas
mista magyarok. A németek helyébe
120 andrásfalvi, hadikfalvi, isten-
segítsi székely családot telepítettek
ide 1947–48-ban.
A római katolikus templomuk
1748-ban épült copfstílusban. Itt talál-
ható a falu földesurának, Kajdacsy
Antalnak márvány síremléke.
Evangélikus templomuk 1793-ból
való. A Kajdacsy-család emeletes
klasszicista kastélya 1820 körül
épült fel. Szék-kiállítás az ófalui
Tájházban

ÓFALU
OHWALA
Irányítószám: 7695, Lakossága. 418 fô

Mecseknádasnál a 6-os útról tér-

hetünk le a Mecsek nyúlványai kö-
zött, erdôktôl övezett völgykatlanban
fekvô német falucskába, a kedvelt pi-
henôhelyre. Hazai és külföldi háztu-
lajdonosok évente több hónapot töl-
tenek itt a csendben és a jó levegôn.
Neve 1426-ban bukkan fel, talán
egy korábbi település helyén. A tö-
rök hódoltság idején kipusztult. 1740
után népesítette be újra birtokosa,

KELETI-MECSEK 163
 a bonyhádi Perczel-család. 1760 kö-
rül német üvegkészítôk kerültek ide,
mûködésük itt is rövid ideig tartott.
Néveredetének magyarázata utal a
török utáni elnéptelenedésre: a ha-
gyomány szerint a török háborúk
után visszatérô emberek meglátván
elpusztult községüket, így kiáltottak:
„Ó, falu!” – és így született a falu ne-
ve. A környékbeliek „Hechentapper-
nak” bozóttaposónak nevezték az
ófalusiakat, akik jó utak hiányában
sokáig csak árkon-bokron át jutottak
ki gyönyörû völgyükbôl – talán ez
mentette meg ôket a II. világháború
utáni kitelepítéstôl. A Stief-Fuldából
származó ófalui németek építészetét
ÓBÁNYA
AL TGLASHÜTTE
Irányítószám: 7695, Lakossága: 180 fô
A falu a Keleti-Mecsek Tájvédelmi
Körzet egyik szûk völgyében fekszik.
A 6-os útról Mecseknádasdon keresz-
tül közelíthetô meg gépkocsival. Kül-
területének 90 százaléka erdô, terüle-
tén jelzett turistautak keresztezôd-
nek, hiszen Óbánya régóta kedvelt
Óbányai falukép üdülô- és kirándulóhely.
164 KELETI-MECSEK
és régi életét, iparûzését mutatja be a
tájház (Kossuth u. 38. Információ a
72/463-198, 463-030 telefonszámon
kérhetô), sok kulturális program, így
a júniusi falunap egyik fô színhelye.
Templomát Páduai Szent Antal
tiszteletére emelték 1904-ben. Kevés
lévén a szántóföld, lakosai fameg-
munkálással, fôleg bútorfaragással,
gyékényfonatú favázas székek készí-
tésével, hordók, facipôk azaz klum-
pák készítésével foglalkoztak. A szé-
kesek, asztalosok szép munkáit ma is
megrendelhetjük Ófalun. Pausch An-
tal faesztergályos egyike a keresett
iparosoknak (Petôfi S. u. 31. sz. Tel.:
72/463-229)
Temploma középkori eredetû. A
falukép egyutcás, a múlt századi ha-
gyományt ôrzi 94 fésûs beépítésû ol-
daltornácos német házzal. Gyakorta
pince zárja le a telek végét.
A Német Olvasókör Egyesülete helytör-
téneti kiállításán (Fô u. 70. sz. Tel.:
72/463-108) helyi használati tárgyak,
öltözékek mellett látható a nagyhírû
óbányai fazekasság 140 darabos gyûjte-
ménye is.
A német fazekasok készítette világos-
barna, zöldmázas, csipkézett szélû, kar-
colt mintájú edényeket valamikor vásá-
rokon árusították. Fénykorát a két há-
ború között élte az óbányai fazekasság,
amikor számuk a 10–15 fôt is elérte.
Apáról fiúra szállt a mesterség a Müller,
a Friedszám, a Kovács családokban. Az-
tán csökkent a kereslet a kézi készítésû
kerámiaedények iránt. Kapcsolatban
álltak a Zsolnay gyárral, a mágocsi
agyagipari iskolával, és dolgoztak a tu-
rizmus számára is.
Ma már csak Keszler István és Teimel
József keramikusok képviselik a hagyo-
mányt, a Fô utcán található mûhelyeik-
ben.
 A Zölderdô Vendéglô, panzió, a
Bambi Kemping továbbá az Öreg
malomhoz címzett 35 személyes ven-
dégház valamint gyermektáborok, pi-
henôházak, turista- és kulcsosházak
találhatók Óbányán. A Mecsek egyik
legszebb sétaútját kínálja a falu felsô
végén lévô Stein-malomtól Kisújbá-
nyáig húzódó óbányai-völgy. Patakja
kisebb-nagyobb vízesésen át halad. A
Csepegô-szikla a természetjárók ked-
velt találkozóhelye. (Információ:
Tourinform Iroda, Pécsvárad, Tel.:
72/466-487)
HOSSZÚHETÉNY
Irányítószám: 7694, Lakossága: 3209 fô
A falusi turizmus egyik kedvelt
célpontja a Zengô és a Hármashegy
lábánál, festôi környezetben elnyúló
több mint 3000 lelkes falu. Sajátságos
stílusú, gazdag viseletet mondhatnak
magukénak katolikus magyar lako-
sai. A népesség másik fele ugyancsak
katolikus, de német. Dombay János
ásatásai révén tudjuk, hogy már a kô-
kor népe otthonra talált itt. A III–IV.
századból egy 67x32 méteres római
villa (egy nagybirtok középpontja)
nyomait tárták fel 1937-ben. Ez ma
még nem látogatható. Hetényt elô-
ször a pécsváradi apátság alapítóle-
vele említi (villa Heten), ugyanis a fa-
lut Szent István adta a bencéseknek.
Itt és Zengôvárkonyban laktak az
apátság védelmére rendelt szabad
fegyveres vitézek, akik 1212-ben per-
re mentek szabadságukért az apáttal.
Idôs hetényi lakosok szerint a fa-
lu nevét Hetény vezértôl kapta, aki-
nek ez volt a birtoka. Más névmagya-
rázat a hét számnévhez, megint más
a német Hetin szóból származtatja
nevét.
A török után lakói már a pécsi vár
szolgálatában álltak. A török kiveré-
Ferde vízesés
sekor írták le a mai nevén Hosszú- a kisújbányai völgyben
heténynek. Védett fekvésének kö-
szönhetôen aránylag könnyen vé-
szelte át a hódoltságot, ezért megô-
rizte színtiszta magyarságát és katoli-
kus vallását is. Ennek köszönhetôen
Radonay pécsi püspök 1690-ben do-
minikánus szerzeteseket telepített
le „leghívebb falvában, Hosszú-He-
tény-ben”.
A német családok a múlt század
végen jelentek meg nagyobb szám-
ban, fôként iparos tevékenységük ré-
vén, a környezô falvakból. A vasasi
bányászat beindításakor létesített
Viktória-lakótelepre Ausztria keleti
tartományából telepedtek ide német
nyelvû lakosok, ôk voltak a bányász-
szakma ismerôi, akik átadták tudásu-
kat a helyi magyar lakosságnak, a
múlt század végén. A második világ-
háború után fellendülô bányászat
eredményeként az 1954–60-as évek-
ben új utcák, egész lakónegyedek
épültek Hosszúhetényben. Ideköltöz-
tek az elsorvasztott Kisújbánya,
Püspökszentlászló lakói is.
A falu középkori temploma he-
lyén 1733-ban kezdték az új templom
építését, és 1740-ben szentelték fel
Szent Miklós tiszteletére. Freskóit
Gebauer Ernô pécsi festô készítette.
KELETI-MECSEK 165

Falusi turizmus A Zengô oldalában 1907-ben épült
Hosszúhetényben kápolna Szûz Mária tiszteletére.
Hosszúhetényben a fejlett falusi
Szent László királyunk turizmus révén több család kínál
900 éve, talán Horvát- üdülési és szállás lehetôséget. (Infor-
országba menet állt meg máció: Lovig Jánosné, Tel.: 72/490-
a monostorban, amikor 863) Jeles program a hetényi szüret
Ilona húga, a megözve- szeptember utolsó vasárnapján és a
gyült királyné, bátyja hetényi búcsú október utolsó vasár-
segítségét kérte. (Szent napján. A falu szépsége, festôi kör-
László kapcsolta Horvát- nyezete, jó levegôje és szívélyes la-
országot a Magyar Szent kói, valamint a jó helyi bor sok ven-
koronához) déget csábít ide.
A király, aki termetével A Hosszúhetényi Népiegyüttes a
„válltól magasabb volt falu régi viseletét, dalait, táncait ôrzi,
mindenkinél” szívesen nemzedékek óta, több mint 60 éve. A
vadászott, Erdélyben nôk szoknyája drága kelmékbôl ké-
medvére, a Mecsekben szült. Ünnepnapokon nagyvirágos,
az akkor még honos fekete csipkével szegélyezett kö-
bölényre. A mecseki tényt, bôujjú vászoninget viseltek. Az
bölényvadászaton, ing elejét és ujját hímzéssel vagy tar-
a mai szentlászlói- ka szôttesbetéttel díszítették. Lábukat
-völgyben hatalmas korábban piros csizma, késôbb szí-
vihar tört ki, amely elôl nes harisnya és magas szárú vászon-
az ott élô remeték adtak cipô fedte. Az ing felett keresztbe kö-
menedéket a királynak tött, selyem nagykendôt hordtak. Fe-
és kíséretének. Szent jükre a lányok tarka pártát, az asszo-
László hálából nyok hímzett fôkötôt és díszes fej-
templomot építtetett kendôt tettek. Télen hímzett bárány-
a remetéknek. Ez, bôr ködmön egészítette ki a szín-
a lovagkirály szobra, és pompás ruházatot. Mindezt ma is
a falu neve ôrzi azóta is megcsodálhatjuk az együttes fellépé-
Szent László emlékét. sei alkalmával.
Neves képzômûvészek élnek és
alkotnak a faluban: Bocz Gyula, aki-
nek köztéri szobrát 1996 óta a fôté-
ren láthatjuk, ôsei házában rendezte
be mûtermét. Deák Zsuzsa grafikus-
mûvész galériája a Fô utca 31-ben kí-
nál mûalkotásokat, képet, kerámiát,
helyi emléktárgyakat.
A falu határában, erdôvel övezett
környezetben áll a Hotel Kövestetô,
mely pihenésre, ünnepek, tovább-
képzések lebonyolítására egyaránt
ideális helyszín (Tel./fax: 72/481-
058)
Aki teljesen el akar vonulni a vi-
lág zajától, az a Hosszúhetényhez tar-
tozó két üdülôfaluban, Püspökszent-
lászlón és Kisújbányán kereshet fel-
frissülést, ahová félnapos, egynapos
kirándulás, mecseki túra alkalmával
is érdemes ellátogatni.
PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ
A Hosszúhetényhez tartozó,
egykor önálló Püspökszentlászló
Hosszúheténybôl 3 km hosszú köves
úton közelíthetô meg. 1235-ben emlí-
ti egy oklevél Szent László király
templomát, amit 1327-ben bencés
perjelségként emlegetnek. A legen-
dák szerint Szent László király vadá-
szott erre.
A falu a török alatt elnéptelene-
dett, 1760 körül német családok tele-
pedtek ide. Újkori neve jelzi, hogy a
török után a pécsi püspökségé lett. A
meredek domb alatt csak az út egyik
felére tudtak lakóházakat emelni.
Nem épült bekötôút, a falu lassan el-
néptelenedett, majd üdülôfaluvá
alakult. 1941 óta közigazgatásilag
Hosszúhetény része.
1725-ben Szent László tiszteletére
kápolnát építettek a faluban. Erre
emlékeztet a mai, 1799-ben emelt
templom falában elhelyezett homok-
kô tábla. A templommal egy idôben

166 KELETI-MECSEK
kastélyt is építtetett Esterházy Pál templomot”, Hettyey püspök helyez-
László pécsi püspök. Úgy tudta min- tette el 1903-ban, a domboldalban ál-
denki, nyaralót építtet a pálos szerze- ló Szent László-szobrot, Csukás Zol-
tesbôl lett püspök. Valójában rejtett tán pécsi mûbádogos rézmunkáját.
kolostornak szánta a házat abban az Az 1906-os felújítás idején kötötték
idôben, amikor II. József feloszlatta a össze a templomot és a kastélyt, te-
szerzetesrendeket. Erre utal a kastély kepályát létesítettek, ôzekkel, dámva-
középfolyosós, cellás beosztása. Re- dakkal vadaskertet hoztak létre.
metékrôl még a múlt században is 1946-ban a dombóvári orsolyita
tudtak a szentlászlóiak. nôvérek kapták meg a kastélyt, akik
Temploma ovális alaprajzú, ben- iskolát nyitottak, majd a felekezeti is-
ne a görög kereszt helyezkedik el a kolák államosítása után, Virág Ferenc
négy kiugróval. Az ovális kupolát püspök az egyházi szeretetszolgálat-
zsindely fedi, bejárata felett, az orom- nak adta, 1954-ben. Alig rendezked-
zat mögött kis fatorony emelkedik. tek be a nôvérek, máris távozniuk
Az ismeretlen festô készítette oltár- kellett, mert idehozták az ávósok há-
kép Szent Lászlót Szûz Mária elôtt ziôrizetbe Mindszenthy József bíbo- A püspökszentlászlói
térdelve, a koronát és az országjelvé- ros hercegprímást, és itt tartották kastély
nyeket felajánlva ábrázolja. Érdekes,
hogy a szentet az 1848-as idôk stílu-
sában, nemesi karddal, Kossuth cí-
merrel mutatja a kép, feltûnô hason-
latossággal gróf Batthyány Lajosra, a
kivégzett elsô magyar miniszterel-
nökre. Az oltárkép jobb felén ablak-
szerû kilátás nyílik a jelenetre, amint
Szent László bárdjával vizet fakaszt
szomjazó katonáinak. A fehér falakat
1973-ban festették át halványzöldre.
A mellékoltárok szobrai tiroli fafara-
gók munkái, ezeket Zichy Gyula pé-
csi püspök hozatta ide, az 1910-es
években.
A klasszicizáló barokk kastély
homlokzatán látható címerek: a kö-
zépsô a grófi koronával az építô Es-
terházy püspöké, a baloldali a sisak-
kal és bárói koronával a „laborare”
(dolgozni) felirattal Hettyey Sámuel
püspöké, aki 1898-ban rendbe hozat-
ta a kastélyt és mintegy 6 holdon ar-
borétumot létesített.
A Zengô északi lejtôjéhez simuló,
párás levegôjû kis völgybe telepített
arborétumban 25 fajta fenyô, köztük
30–40 méteresek, és 80 fajta egyéb
növény található. Kaukázusi fenyôk
törzse, lombozata alkotja a „fenyô-

KELETI-MECSEK 167
 Püspökszentlászlói
templom

Mária Terézia több

mint 200 éve bezáratta
a Mecsekben
az üveghutákat, hogy
felszámolja a cseh és
az osztrák üvegipar
konkurenciáját.
A pusztabányai huta
volt a legnagyobb,
több száz lakója volt
a falunak. Lakóit
„vitraria” azaz
üvegmûvesek néven
anyakönyvezték
Hosszúhetényben.
Bajorországból és
a Fekete-erdô vidékérôl
telepítették ôket
az északi völgyekbe
a pécsi püspök és
a pécsváradi apát,
akik pereskedtek is
némely üveghuták
miatt. Az üvegmûvesek
tovább vándoroltak,
miután faigényes
iparuk fölélt egy-egy
erdôrészt. A bükkfa
elégetésébôl nyerték 1955. július 14-tôl november 1-ig, A nyolcvanas évektôl elmélyülést
a hamuzsírt, hogy a kínzások alatt legyengült keresô fiatalok fedezték fel maguk-
az üvegkészítés egészségi állapotát feljavítsák. Emlé- nak Püspökszentlászlót, ahol 1995-
alapanyagát. két 1991 óta márványtábla ôrzi a kas- ben nyílt meg Vácz Jenô jezsuita atya
Mindennek emlékét tély falán. Késôbb Grôsz József kalo- fáradozásának gyümölcseként az
ôrzi pl. Óbánya és csai érsek is itt raboskodott. A két fô- Életrendezés Háza.
Kisújbánya német pap cédulák segítségével titkon kap- A falu jeles ünnepe a Szent Lász-
neve: csolatot tudott teremteni egymással. ló-napi búcsú, június 27-én, amikor a
Glashütte (Üveghuta), Az idôs nôvérek 1955 telétôl 1997-ig szentmise után az egyház, a Magyar
Neue Glashütte éltek az újra egyházi, szociális ott- Határôrség és a környék lakói meg-
(Új Üveghuta neve honná lett kastélyban, mely mögött koszorúzzák a lovagkirály szobrát. A
jelzi a továbbvándorlás katonás rendben sorakozik 70 el- Bazsarózsa kulcsosház a turistáknak
emlékét is). hunyt szerzetesnô sírja. kínál szálláshelyet. Egynapos kirán-

168 KELETI-MECSEK
dulás tehetô a festôi völgybe
Hosszúhetény, Pécsvárad felôl, vagy
egy Zengô-túra alkalmával a csúcs
meredek északi oldalán leeresz-
kedve.
KISÚJBÁNYA
Kisújbányát (Neue Glashütte) gép-
kocsival a Hosszúhetényt Magyareg-
reggyel összekötô útról leágazó erdei
úton lehet megközelíteni, Hosszú-
heténytôl 11 km-re található. (Az út
az Erdészeté, ezért a nem helyi lako-
soknak útdíjat kell fizetni.) Egykor
önálló település volt, ma üdülôfalu.
A XVIII. században Franken kör-
nyéki német telepesek alapították
Neue Glashütte néven. Kápolnája
Szent Márton tiszteletére épült 1794-
ben. Kisújbánya lakói erdôirtás útján
folytatták az üvegkészítést, akárcsak
Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói.
Bizonyos feltételezések szerint a
pusztabányaiak alapították tovább-
vándorolva, miután környékükön el-
fogyott a fa. A kisújbányai üveghuta
1760–1809 között mûködött.
Templomát 1774-ben építették. A
falu út hiányában az 1970-es évek
elejére elsorvadt, és a lehetetlen hely-
zetbe hozott német ôslakosság elván-
dorlásra kényszerült, házaikat üdülô-
nek vették meg, fôként városi embe-
rek. A falukép a klasszikus sváb pa-
rasztfalut jeleníti meg, hiszen az üdü-
lôk tulajdonosai ôrzik a hagyomá-
nyos építészeti formákat. Ezért itt
nemcsak a szép táj gyönyörködtet,
hanem a hagyományos sváb faluba
tett idôutazás is.
Panzió, kulcsosház kínál szállást
itt, ahol kis bolt is mûködik. Szép
egynapos kirándulásra alkalmas
Pécsvárad–Réka-völgy–Cigány-
domb–Kisújbánya vagy Mecsekná-
dasd–Óbánya–Kisújbánya útvonal. A
magyar Svájcnak is nevezett festôi
völgy Óbánya–Kisújbánya között a
Keleti-Mecsek talán legszebb túraút-
ja. Innen további célpont lehet Máré
vára, a Mecsek északi oldalán. (Infor-
máció: Tourinform Iroda, Pécsvárad,
Tel.: 72/466-487)
Pusztabánya szintén Hosszú-
hetényhez tartozik. Itt XVIII. századi
üveghutákat tártak fel. A már elnép-
telenedett faluban két hutát helyreál-
lítottak, ezekben alkalmanként ma is
fújnak igazi hutakék üveget. Megkö-
zelíthetô Püspökszentlászló elôtt leté-
rô kocsiúton, kocsival az erdészeti
úton. (Információ: Tourinform Iro-
da, Pécsvárad, Tel.: 72/466-487)
A Nagymezôn nyíló
pünkösdi rózsa
KELETI-MECSEK 169
 Keleti-Mecsek,
Komló és a Völgység
A Mecsek-hegység szigetként kie-
melkedô változatos csúcsai és köze-
pes magasságú hátaitól északra jelen-
tôsen változik a Baranyai táj képe. A
Kelet-Mecseket szinte félkörben ke-
retezô Völgységi-patakot átlépve a
Völgység alacsonyabb (185–250 m)
dombhátaira érkezünk. A kistáj
összekapcsolja a két szomszédot Ba-
ranyát és Tolnát. Baranya a zegzugos
futású patakvölgyekkel tagolt, szelíd
A Komlón 1964-ben lankákkal és erdôs hátakkal jellemez-
termelésbe lépett hetô nyugati részét birtokolja. A kis-
Zobák-akna hazánk táj nyugati peremét a térség centru-
legmélyebb (a bánya II. ma, Komló zárja le. A megye gazda-
szintje a felszín alatt ságának több mint 150 éven át alap-
625 m-rel mûködött) és jául szolgáló feketekôszén-bányászat
a metángáz a század 50-es éveinek közepétôl
miatt egyben egészen a 90-es évek elején kezdôdô
a legveszélyesebb szén- bányabezárásokig itt volt a leginten-
bányája volt. zívebb. A Pécstôl a Középsô-Mecse-
170 KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
ken és a Kelet-Mecsek északi szegé-
lyén végigfutó szén összletek Komló
térségében a legvastagabbak, ám
elég mélyen fekszenek, kitermelésük
költséges és veszélyes is egyben.
A Völgység enyhén hullámos há-
tai anyagukban csak a legutóbbi föld-
tani korokról adnak tájékoztatást. A
döntôen kavicsos-homokos jégkor-
szaki folyóvízi üledékekbôl álló alap-
zatra 10 m-t meghaladó vastagságú
lösztakaró települt. A bevágódó pa-
takvölgyek helyenként igen szemlé-
letesen tárják fel ezeket a laza üledé-
keket. A Mecsek térségében intenzí-
ven folyt szén és érckutató fúrások-
nak köszönhetôen meglepôen sokat
tudunk a Völgység mélyének felépí-
tésérôl.
A földtörténeti értelemben fiatal,
néhány százezer éves felszíni üledé-
kek alatt itt is fellelhetôk a Jakab- A területet behálózó kis patakok
hegy környékén felszínen lévô sok mesterséges tavat táplálnak. A
óidôszaki, permi homokkövek, vagy haltenyésztésre, horgászatra használt
a Geresdi-dombság rózsaszínû gránit- víztározók legnagyobbika a Mágocs
jai. A fúrások még ezeknél is idôsebb melletti: területe 139 ha. Ám Alsó-
kôzetekhez vezetnek el. Mintegy 500 mocsolád, Bikal és Szalatnak környé-
méteres mélységben Szalatnak köze- kén is valóságos tófüzéreket találunk
lében 420 millió éves szilur korból a völgyekben.
származó kovapalákat tártak fel. A közepes termôképességû erdô-
A területen igen gyakori kutatófú- talajokat csak az enyhe lejtésû domb-
rások „véletlenül” más természeti kin- hátakon és oldalakon veszik igénybe
cseket is hozzáférhetôvé tettek. Kö- szántóföldi mûvelésre. Ennek ellené-
zülük kiemelendô az 1928-ban mélyí- re nincs a tájegységnek, helyi védett-
tett szén kutató fúrás, amely 420 mé- ségû természeti értéke, kivétel Cser-
teres mélységben közel 40°C -os ter- me-alja. Az erdôkben megcsodálhat-
málvizet eredményezett. A Komló junk a védett növényeket, így az illa-
melletti Sikonda vize alkalikus, föl- tos hunyort, a kaukázusi zergevirágot
des, gyengén radioaktív és jelentôs és a fehér ibolyát. Erdôk és völgyek-
mennyiségben szabad szénsavat tar- ben csillogó tavak, dombvonulatok
talmaz. A szénsavas termálvíz igen között meghúzódó falvak a déli hát-
ritka, így nem meglepô, hogy a reu- térben magasodó Mecsekkel adják a Mánfa és Magyarszék
matikus fájdalmak és mozgásszervi Völgység jellegzetes panorámáját. között kerékpáron
bántalmak gyógyítására ajánlott ter-
málvíz elnyerte a gyógy minôsítést.
A gyógyítást, pihenést, felfrissü-
lést segíti a Sikondai-völgy kedvezô
mikroklímája is. A Baranyában meg-
szokott jó napfényellátottság mellé (a
tájegység területén 2050 óra/év átlag-
érték a jellemzô) viszonylag közepes
csapadékmennyiség (710–730 mm)
járul. Az idôjárási tényezôk kedvezô
összhatásaként a dúsan tenyészô er-
dôkkel körülvett szélvédett kis völgy-
ben a kiegyenlített hômérsékleti vi-
szonyok, magas páratartalom, sok
napsütés és tiszta, pormentes levegô
a jellemzô. Komló közvetlen környé-
kétôl távolodva a tájegységre mind
jellemzôbbekké válnak a magasabb
dombhátakat borító erdôk és a széles
völgytalpakon létesített mesterséges
tavak. Az elôbbiekre a kiterjedt tölgy-
erdôk hozhatók fel példaként, ame-
lyek a terület közel 1/3 -részét borít-
ják. A völgyekben tölgy-, kôris,- szil-
ligeterdôk és patak menti égereseket
találunk.

KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL 171

 KOMLÓ
Irányítószám: 7300, Lakossága 30 000 fô
Komló város – Pécs után – Bara-
nya második legjelentôsebb lélekszá-
mú települése, 30 ezer lakosával.
Az egykori kicsiny falu létezésé-
rôl 1256-ból származó oklevél tesz
említést, „villa Compleov” néven,
mint a pécsváradi bencés apátság bir-
toka, a mai Kaszárna-(Kaszonya) pa-
tak völgyében. Más korabeli okleve-
lekbôl állapítható meg, hogy a ma
közigazgatási szempontból Komló-
hoz tartozó települések már szintén
lakottak voltak az Árpád-korban
(Mánfa, Budafa, Jánosi, Mecsekfalu,
Kisbattyán).
A mai Komló közvetlen elôdje a
belvárostól délkeletre, a régi temetô
Komló és a középkori templom környékén
172 KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
volt, neve a környéken mestersége-
sen termesztett komlótól származik.
A sör alapanyagát szolgáltató nö-
vény, karóra futva, már a falu XVIII.
századi pecsétjén is szerepel. Komlót
legújabb kori fejlôdése is összeköti
múltjával, az új épületek alapozásá-
nál pl. római kori villaépület marad-
ványai kerültek felszínre a II. század-
ból a Mecsekjánosi és Kisbattyán kö-
zötti területen. A mai Hasmány-dûlô-
ben épült templom környéke még
menedéket nyújtott a török elôl, a
hódoltság végére azonban alig ma-
radt egy-két lakott ház a településen.
Évtizedeken át tartott a vita a pécsi
püspök és a kamara között a terület
birtoklásáért. A XVIII. században
elôbb özvegy gróf Traun Erzsébet,
majd 1749-tôl az ország késôbbi ná-
dorának, Batthyány Lajosnak birtoká-
ba került.
Komló falusi fejlôdésében a me-
zôgazdaságnak nem volt meghatáro-
zó szerepe, annál inkább a szénkiter-
melésnek. 1766-ban udvari rendelet
szorgalmazta a szénlelôhelyek kuta-
tását a Mecsekben, Pécs-Vasas térsé-
gében 1782-ben indult meg a kôszén
kitermelése – Komlón csak 1812-ben
jelzik a jobbágyok jószágigazgatójuk-
nak, hogy az egyik környékbeli dom-
bon kôszenet találtak. Az elsô táró
megnyitása 1895-ben volt. A szénte-
lepek a Mecsek déli–délnyugati olda-
lán vastagabbak: Pécsbányánál,
Pécsszabolcsnál az 1000–1200 métert
is elérik, a komlói Kossuth- és
Zobák-aknánál csak a 350–400 mé-
tert. Vékonyabb, de az átlagnál jobb
minôségû telepek vannak Szászvár és
Váralja térségében. A kôszéntelepi ré-
tegsor Pécs-Vasasról indulva, Komlón
át Mecseknádasd-–Ófaluig S alakra
emlékeztetô formában bújik meg a
felszín alatt. Gazdasági jelentôsége
miatt említeni érdemes az andezitet,
amely csak Komló térségében talál-
ható a Mecsekben: ez a kôzet az utak
egyik legjobb építôkövét biztosítja.
A mecseki bányaipar szerepe ak-
kor nôtt meg, amikor a Duna Gôzha-
józási Társaság (DGT) Pécs határába
helyezte át székhelyét. Komló eleinte
kiesett a Társaság érdeklôdési köré-
bôl. A korábban fakitermeléssel is
foglalkozó Engel Adolf Jánosiban vá-
sárolt területét 1894-ben a Somos-te-
tôvel egészítette ki, s ide települtek
az elsô tárók (Adolf, Szerencse,
Glanzer). Az igazán jövedelmezô,
függôlegesen mélybe hatoló aknát
1898-ban nyitotta meg, feleségérôl
Anna-aknának elkeresztelve. Az álla-
mi kôszénbányászat tényleges kor-
szaka 1909-tôl volt jelentôs. 1914-ben
41 gyermek, 8 nô és 584 férfimunkás
25 397 tonna kôszenet hozott a fel-
színre.
1945 után Komló azokhoz a tele-
pülésekhez tartozott, melyek eseté-
ben a várossá növekedés erôltetett
folyamatát politikai elhatározás irá-
nyította. A háború után az államosí-
tott szénbánya (Mecseki Szénbányák
Nemzeti Vállalat) területén átépítették
és korszerûsítették a régi aknákat, új
aknákat nyitottak (Kossuth I., Kossuth
II., Béta) 1952-ben jelölték ki a leg-
mélyebb komlói akna helyét Zobák-
puszta közelében (571 méteres mély-
ségben). Az itteni szénbányák terme-
lése 1955-ben lépte túl az évi 1 millió
tonnát. Az elsô „kokszvonat” 1956
májusában indult Dunaújvárosba (ak-
kor Sztálinváros).
A komlói szénmedence a 60-as
évekre az egyesített mecseki szénbá-
nyák termelésének több mint a felét
adta. (Jelenleg, a Mecseki Szénbá-
nyák felszámolásával a Dél-Dunántúl
legnagyobb ipari vállalata szûnik
meg. Egyedül Zobák-bánya termel
ma is, a Pécsi Erômû Rt. és a Komlói
Kôszénbánya 1993. évi fúziójának
köszönhetôen.)
KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
Zobákpuszta felôl a városköz-
pontba érve jobbra, fent a dombolda-
lon a modern Szilvási városrész hú-
zódik, balra lent a két világháború
között épült Újtelep házai láthatók.
Balra, a Bajcsy-Zsilinszky utcából
nyílik a Kossuth tér, ahol az 1937-ben
épült római katolikus templom áll,
mellette a Városi Mûvelôdési Központ
(egykori Bányász Kaszinó). A két
épületet árkádsor köti össze. Mögöt-
tük húzódik a Hasmány-dûlô, ahol a
település XIII–XV. századból szárma-
zó középkori templomának romjai ta-
lálhatók. Egykoron temetô vette kö-
rül az épületet. Visszatérve a fôutcá-
ra, a Kossuth Lajos utcában jobbra ta-
lálható a Gyermek- és Ifjúsági Ház, il-
letve a Színház és Hangversenyterem
épülete. A Színházterem aulájának fa-
lát Melocco Miklós híres féldombor-
mûve, a József Attila oltár díszíti. A
közeli Kodály Zoltán Általános Iskola
kiváló gyermekkórusa Komló nevét
országhatárokon túlra is eljuttatta.
1972 óta kétévenként, nyaranta ren-
dezik meg a Kodály Zoltán Nemzet-
közi Gyermekkórus Fesztivált, amely-
re a világ minden tájáról érkeznek
résztvevôk. A mûvelôdés és önmûve-
lés közösségi formái legerôteljeseb-
ben a kóruséneklés terén jelentkez-
tek. A Komlói Munkáskórus 1996-
ban ünnepelte megalakulásának 35.
évfordulóját. Hasonlóan sikeres a
Komlói Pedagógus Kórus szakmai
munkája is. A Kossuth Lajos utcán to-
vább haladva jobbra áll az építészeti-
leg egykor neves Piramisház mára
megkopott épülete.
A Városház tér 1. sz. alatt – az
egykori MSZMP Székház szocreál stí-
lusú épületében – megtekinthetôk
Komló múzeumi gyûjteményei.
A Városi Helytörténeti Gyûjtemény 1992
óta mûködik mostani helyén. Állandó
kiállításában Komló múltját bemutatva a
173

Védett madár római kortól napjainkig foglalkozik a te-
a gyurgyalag lepülés falusi múltjával (szoba enteriôr,
gazdasági eszközök, kisiparosok – bor-
bély, cipész mûhelyei), bemutat egy
elemi népiskolai tantermet, a bánya-
igazgatók irodájának berendezését s a
település címereit, pecsétjeit. (Nyitva:
IV. 15-tôl – X. 15-ig kedden és csütörtö-
kön 12–16 óráig, szerdán 10–18-ig,
pénteken 10–14 óráig. X. 16-tól – IV.
14-ig kedden, csütörtökön és pénteken
10–14, szerdán 10–18 óráig. Tel.:
72/482-369)
A Természettudományi Gyûjtemény A
Mecsek természetvilága c. kiállításán
MAGYARSZÉK
Irányítószám: 7396, Lakossága: 1100 fô
Az 1930 körül Magyarszék, Né-
metszék és Kishertelend egyesítésé-
vel kialakított község a nyugatra for-
duló Baranya-csatorna és a Kaszár-
nya-patak találkozásánál fekszik.
A Baranyai-Hegyhát kapujának
tekinthetô település a középkor óta
folyamatosan lakott. A XVIII. század-
ban érkeztek német lakosai, akik kü-
lön települést kezdtek kialakítani
(Németszék). Ugyanekkor épült be
Kishertelendpuszta. A település gon-
174 KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
egyrészt geológiai (a Mecsek ásványai
és kôzetei), másrészt ôslénytani leletek
(pl. dinoszaurusz lábnyom, mamut ma-
radványok és mikroszkopikus élôlé-
nyek lenyomatai) láthatók. A vidék jel-
lemzô növény- és állatvilágát erdôtársu-
lások mutatják be.
(Nyitva: hétfôtôl péntekig, 10–15 óráig,
Tel.: 72/483-016)
A téren található még a Városhá-
za és a Béke Szálló épülete. A város-
központot észak felé a Kenderföldi-
és Dávidföldi-lakótelep alatt elhagyva
rövidesen Komló-Mecsekjánosi kö-
vetkezik, ahol az Iskola utcában áll a
késô barokk stílusú, klasszicizáló ró-
mai katolikus templom.
Mellette a plébánia falán tábla
emlékeztet arra, hogy Dénes Gizella
(1897–1975) baranyai írónô, fiatal ko-
rában éveket töltött itt, s néhány írá-
sának ihletôje volt e környék és a bá-
nyászok élete.
A Kaszárnya-patak völgyében ha-
ladva, a Vadaskert után jobbra gyö-
nyörû erdei út vezet át Kisvaszarra, a
Baranyai–Hegyhát területére.
Mecsekpölöskén át Magyarszék-
nél érhetô el a Pécs és Kaposvár kö-
zötti 66-os út.
dozott portái, jellegzetes pajtái jelzik
német eredetû lakosságát.
Római katolikus temploma (Zrí-
nyi utca) barokk stílusban épült,
ebbôl a korból származnak a beren-
dezési tárgyai is (szószék, gyóntató-
szék, padok). A plébánia épülete
(Rózsa u. 2. sz.) mûemlék jellegû vé-
delem alatt áll.
A falutól délre a sikondai-völgy
bejáratával szemben épült ki a Ta-
kács-tanya. A domboldalon vendég-
házak, vadászház, vadaskert, lovarda,
étterem, apartman-ház várja az igé-
nyes vendégeket. (Tel.: 72/483-037)
KOMLÓ-SIKONDA
A 66-os útról a Takács-tanyánál
kelet felé kanyarodva két, kis hor-
gásztó mellett érünk a közigazgatási-
lag Komlóhoz tartozó üdülôövezet-
be. A tavaktól északra hétvégi házak
bújnak meg az erdôben, a Vadászta-
nya étteremnél balra induló út men-
tén ifjúsági táborok vannak, alföldi
települések és a Baranya Megyei
Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány
kezelésében. A Közalapítványi tábor
május elejétôl október végéig nyújt
pihenést, szórakozási lehetôséget
szervezett csoportoknak, gyerekek-
nek, fiataloknak és felnôtteknek egy-
aránt. (Bôvebb információ az Alapít-
ványnál: 7623 Pécs, Rákóczi út 34.
Tel.: 72/212-222, fax: 72/211-172)
A Vadásztanyától jobbra vezetô
úton közelíthetô meg az 1928-ban
MÁNFA
Irányítószám: 7304, Lakossága: 860 fô
Már az Árpád-korban önálló tele-
pülés volt. Középkori temploma egyi-
ke a legismertebbeknek, nemcsak
Baranyában, hanem országszerte is
(kulcsát Mánfán, a Fábián Béla u.
25. szám alatt lakó Lôrincz Józsefné
ôrzi). A templom festôi fekvésû, a
Mecsek északi lejtôjének egyik völ-
gyében. A településtôl nyugatra talál-
ható meg, a fôúttól balra, hatalmas
fák árnyékában. A XII. században
épült az eredeti, kis méretû, egyha-
jós, félköríves szentélyû templom,
déli oldalán rézsûs kapu felett három
ablakkal. Bôvítésére a XII. század vé-
gén kerülhetett sor. Ekkor a félkör-
íves apszis helyett négyzetes szen-
télyt építettek, a nyugati oldalon tor-
nyot emeltek. A XIV. században újból
átalakították, és közel kétszeresére
növelték a belsô terét, kívülrôl tám-
KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
feltárt, enyhén radioaktív, szénszavas
termálvízre épült strand. A korszerût-
lenné vált, elöregedett medencéket,
épületeket lebontották, és jelenleg
alakítják ki a strandfürdô korszerû
létesítményeit. Egy olasz befektetô
csoport segítségével, üdülôfalu építé-
sét tervezik. A termálvizet 1995-ben
minôsítették ismételten gyógyvízzé,
elsôsorban reumás fájdalmak és moz-
gásszervi bántalmak gyógyítására
ajánlott. (Tel.: 72/481-211)
A fürdô közelében található a
Mecseki Erdészeti Rt. Vendégháza
(Tel.: 72/482-803), a Magyar Írók
Szövetségének Alkotóháza és a szén-
bányászok kórházi utókezelésére
szolgáló szanatórium.
Utunk a Mecsek Tours felújításra
váró motelje és faházas kempingje
mellett vezet Komlóra. A 66-os úton
hamarosan Mánfára jutunk.
pilléres fallal zárva le. Arról, hogy ho-
gyan maradt meg a templom a török
hódoltság alatt, álljon itt rövidítve a „Mánfa a török
hozzá kötôdô legenda. korban elpusztult.
A templomtól délre, a Melegmá- Helyét erdô nôtte
nyi-völgy természeti védettség alatt be, s feledésbe merült.
álló terület. Innen indulva megkeres- Egyszer egy pásztor
hetôk a nevezetes és védett mésztu- erre legeltette
fagátak, amelyek a patakmederben teheneit,
számtalan apró vízesést alakítottak s észrevette, hogy
ki. A fôúton tovább haladva a Kôlyuk eltûnt gulyájából egy
(lezárt barlang, ivóvíz-nyerôhely) bika. Az erdô felöl
környéke kiváló kirándulóhely. A harangszót hallva,
300–400 méter magas hegyeket turis- elindult a hang
tautak hálózzák be. Ezek a helyek el- irányába.
érhetôek a közeli Sikondáról, Komló Meglepôdve találta
üdülôtelepülésérôl, illetve a 66-os út meg elkóborolt állatát
mellett található Bánusz-tanyáról a folyondár között egy
(panzió) vagy a kicsit távolabbi Ta- templom harangjának
kács-tanyáról. kötelébe gabalyodva.
Mánfáról a 66-os út vezet Pécsre, A környékbeliek ez-
illetve Komlón át vissza lehet jutni után megtisztították a
Zobákpusztára, s folytatható a kirán- templom környékét a
dulás a Keleti-Mecsek északi oldalán. buja növényzettôl.”
175

Mánfa középkori
temploma MAGYAREGREGY
Irányítószám: 7332, Lakossága 950 fô
A településtôl délre, a Máré csár-
dánál jobbra fordulva a Máré várához
vezet az út. A völgytorkolatban állott
az oklevelekben említett Szent Mar-
git-kolostor, amelynek maradványait
ásatás hozta felszínre 1972-ben. A
Várvölgyben felfelé haladva útköz-
ben hideg vizes strandfürdôt érintve
érünk el a Keleti-Mecsek egyik von-
zó célpontjához: Máré várához. A
vár elsô említését 1316-ból ismerjük,
Károly Róbert adományozása kap-
csán, de valószínûleg már az Árpád-
korban létezett. Maga a várdomb a
római kortól használt terület. Ásatá-
sok során nagyszámú leletanyag ke-
rült itt felszínre. A török 1543-ban el-
pusztította, de 1572-ben még ôrséget
tartott falai között. A völgybôl jól ki-
épített erdei sétaút vezet fel a hegy
tetején lévô helyreállított várhoz,
amely magas, ötszög alaprajzú falak-
kal rendelkezik. Középkori kapun át
lehet bejutni a várudvarba. A keleti
oldalon áll a palotaszárny maradvá-
nyaiból kialakított egyemeletes épü-
let. A földszinti helyiségben vártörté-
neti, az emeleten a Mecsek élôvilá-
176 KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
Zobákpusztáról észak felé leeresz-
kedve az Egregyi-völgybe, jobb olda-
lon elôbb a Takanyó-völgy, majd a
Hidasi-völgy bejáratát érintve, gyalo-
gosan a Csurgó elnevezésû mészkô-
pados vízesésig sétálva, már meg le-
het pihenni. Zobákpuszta a Keleti-
Mecsek túráinak egyik legfontosabb
kiindulópontja. Itt található, néhány
percnyi gyaloglás után a Gyopár kul-
csosház, ahonnan túra indítható a
Keleti-Mecsekbe.
(Információ: Baranya megyei Termé-
szetbarát Szövetség, Pécs, Rákóczi út
34. Tel.: 72/310-226)
gát, nevezetességeit bemutató kiállí-
tás látható. A várat a Mecseki Erdé-
szeti Rt. Kárászi Erdészete mûködteti
(információs telefon 72/520-950, nyit-
va: IV. 15-tôl – X. 15-ig hétfô kivéte-
lével naponta 9–17 óráig). Aki a vár
gyönyörû, reneszánsz kôfaragványa-
it, nyílászáróit, kandallóját kívánja
megismerni, az keresse fel Pécsett a
Reneszánsz Kôtárat (Pécs, Káptalan
u. 4.sz.). Megtekintését telefonon le-
het kérni a Baranya Megyei Múzeu-
mok Igazgatóságától, 72/310-172). A
rejtelmes romok hatottak a környék-
beli emberek képzeletére, így szüle-
tett meg a következô (itt csak a törté-
net lényegét elmesélô) monda.
Egykoron Máré vitéz lakta a várat
ifjú feleségével, a völgy túloldalán pe-
dig Miklós vitéz építette várát. A ki-
rály hadba szólította a vitézeket,
Máré rögtön bevonult, Miklós azon-
ban várának építése ürügyén vissza-
maradt. Múltak az évek, s Máré nem
tért haza. Felesége elsiratta, s szívesen
látta idônként a szomszéd vár urát,
akitôl szép kislánya született. Az évek
múltán végre hazatérô Máré megtud-
va a szörnyû hírt, mindkét várat po-
rig rombolta. Máré-vár pincéjében
csupán a lány maradt életben, de
anyja elôbb, az ott elásott kincsek ôr-
zôjévé tette s megátkozta ôt. Bizonyos
idôközönként jöhet csak fel a napvi-
lágra, s ha bika, kígyó és béka alakjá-
ban is megcsókolja egy meghatáro-
zott személy, akkor szabadul meg az
átok alól. A békát még senki sem mer-
te megcsókolni...
Vannak olyan vélemények, ame-
lyek azt állítják, hogy Skóciai Szent
Margit – Szent István király unokája –
nem Réka várában ill. Mecsek-
nádasdon töltötte ifjúkorát a XI. szá-
zad közepén, hanem itt, Máré
várában.
A Várvölgyben tovább geológiai
tanösvény és szép túraútvonal vezet
a cigány-hegyi kilátó (523 m) érinté-
sével Kisújbányára. Az erdészeti úton
autóval is lehet közlekedni, a sorom-
pónál úthasználati díjat kell fizetni.
Magyaregregy aktívan bekapcso-
lódott a falusi turizmusba, több por-
tán is rendszeresen fogadnak hazai
és külföldi vendégeket. Az egykori
mészárszék-kocsma épületben (Ar-
nold-ház) helytörténeti kiállítást ren-
deztek be, a baranyai Völgység és a (Információ: Polgármesteri Hiva- Máré vára
Keleti-Mecsek falvainak néprajza és tal, Tel.: 72/420-534) A Kossuth u. 58.
helytörténete címen. A Rákóczi út 57. sz. alatt érdemes felkeresni Papp Éva
sz. épület egyúttal faluház is, ahol a tojásfestô otthonát. A technikák meg-
hagyományôrzô tánccsoport próbáit ismerése mellett vásárolhatunk is al-
turisták is látogathatják. kotásaiból. (Tel.: 72/420-377)

KÁRÁSZ zött az arany- és a kôszénbányászat

Irányítószám: 7333, Lakosság: 400 fô
A Baranyai-Hegyhát és a Völgy-
ség dombjainak találkozásánál a Ke-
let-Mecsek egyik legvonzóbb fekvésû
települése. Egykorú források szerint
már a XIII. század végén temploma
épült, amely ma temetôkerttel öve-
zett értékes mûemlék. Évszázadok
során püspöki birtok, fejlett szôlôkul-
túrával, amelyet a múlt századi filo-
xéra-járvány tett tönkre. 1920–24 kö-
vitte messze jóhírét. Itt játszódik Gár-
donyi Géza híres regényének az Egri
csillagoknak nyitó jelenete.
„A patakban két gyermek fürdik,
egy fiú és egy kisleány, Bornemissza
Gergô és Cecey Vicuska. Az a kis falu,
ahová a két gyermek való, a Mecsek
egy völgyében rejtôzködik. Valami
harminc vályogház meg egy nagy kô-
ház mindössze. Az ablakok olajos vá-
szonból vannak minden házon.... A
kis falut sûrû fák lombozzák körül, s

KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL 177


Mezei Ottó néprajzi
gyûjteménye
VÉKÉNY
Irányítószám: 7333, Lakossága: 180 fô
A következô település a völgy-
ben Vékény. A kicsiny faluban két ví-
zimalom is mûködött e század
közepéig. A több mint 200 éves Tóth-
178 KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
a lakók azt gondolják, hogy a török
sohase talál oda. Hogy is találna? Az
út meredek, szekérnyom nincs. To-
rony sincs.”
Khünel Márton és Herman Ottó
révén az elsô magyar fészekodúgyár
(1913–1945) Kárászon létesült, míg
1932-ben a falusi turizmusnak is
egyik bölcsôje Kárász. A Mecseki Er-
dészeti Rt. (Tel.: 72/520-950) nem
csupán Máré várát üzemelteti, hanem
a zobákpusztai ifjúsági tábort és
egyéb cserkész táborhelyeket is.
A faluban, Mezei Ottó fazekas
mûhelyében (Kültelek u. 5. sz.) a
mesterség gyakorlására és vásárlásra
is nyílik lehetôség, Varga József festô-
nél (Kültelek u. 2. sz.) pedig a hely
hangulatát visszaadó festmények vá-
sárolhatók.
(Keleti Mecsek Tourinform Informá-
ciós Iroda, Petôfi utca 36. sz. Tel.:
72/420-074)
malom ipari mûemlék. A berendezé-
sei épen megmaradtak, ma is meg-
tekinthetôk.
A hatvanas évek közepéig itt mû-
ködött a híres Blum-féle lópatkoló
mûhely.
1996 tavaszától a Pannonfruct Kft.
lovastanyája szép természeti környe-
zetével lehetôséget nyitott az ifjúsági
lovaglás oktatására. A lovasiskola az
e célra legmegfelelôbb hátasló fajtá-
val rendelkezik (Shagya arab). Az
Endrôdi-tanya két szobával várja a
Vékénybe látogató vendégeket. A
nyugalmat, csendet keresôk a Fô ut-
cában, a Fülöp-házban kaphatnak
szállást.
(Információ: Endrôdi Tibor, Vékény,
Kültelek 1. Tel./fax: 72/420-909.
Mobil: 30/361-907)
Kelet felé a következô település
Szászvár.

SZÁSZVÁR
Irányítószám: 7349, Lakosság: 2850 fô
A Baranya és Tolna határán fekvô
község fejlôdését kôszénbányájának
köszönhette, de a széntermelés mára
megszûnt. Fellendülését elôsegítette
az itt áthaladó Dombóvár–Bátaszék
vasútvonal is. 1974-ben, az elnöki ta-
nács határozatával Máza csatlakozott
Szászvárhoz, de 1991 óta újra önálló
települések. Az egykori bányászko-
dás emlékét Bányászati Múzeum ôr-
zi. (Kun Béla u. 2. sz.)
A három helyiségbôl álló kiállítás be-
mutatja a település történetét, a bányá-
szathoz kötôdô tárgyakat, dokumentu-
mokat és a helyi iskola múltját. (Nyitva:
csütörtökön 9–12 óráig. Információ az
általános iskolában, Kun Béla u. 25. sz.
Tel.: 72/389-067)
A Magyaregregytôl Nagymá-
nyokig húzódó 15 km hosszú lejtôn
öt falu határában bányásztak szenet,
a legkorábban, 1807-ben Mázán és
1811-ben Szászváron.
Szászvár fôterén, részben a plé-
bánia épületébe beépítve találhatók
az egykori Püspökvár maradványai.
KOMLÓ ÉS KÖRNYÉKE, KISTÁJ A KELET-MECSEK LÁBÁNÁL
Üdvözlet Vékénybôl
Építésének idejét Bertalan pécsi püs- A Grazban, majd
pök (1219–52) korára teszik, azon- Münchenben tanult
ban a plébánia pincéjében római ko- Kiss György
ri téglamaradványokat is találtak, ami 150 alkotása ismert.
korábbi építkezésre utal. Jelenleg Szülôhelyén csupán két
ásatás tárja fel a püspöki erôdítmény mûve áll: egy Szent
maradványait. Anna-szobor a templom-
A falu késô barokk stílusú plébá- ban, és egy feszület
niatemploma az 1770-es években a falu nyugati részén.
épült egy korábbi középkori apátsági Pécsett a Székesegyház
templom helyén. A szászvári apát cí- homlokzatának elsô
mét évszázadokon át adományozták, apostolszobor sorozatát,
többek között Martinovics Ignác is vi- Dulánszky püspök
selte, akit jakobinus nézeteiért 1795- síremlékét az
ben végeztek ki a Vérmezôn. A köz- altemplomban, Szepesy
ség szobrot állított fôterén a falu je- püspök szobrát a Szent
lentôs szülöttének, Kiss György István téren, a Káptalan
(1852–1919) szobrászmûvésznek. u. 6. sz. kanonoki ház
1935 óta a településre érkezôk és fülkéjének (Martyn
a helybeliek pihenését a hideg vizes Múzeum) szobrait,
strand (Bánya u.) és a gyönyörû kör- a Széchenyi téren álló
nyezetben kialakított horgásztó szol- Szentháromság szobrot,
gálja. az Irgalmas rend
Mind Szászvárról, mind a szom- templomának
szédos Mázáról kellemes gyalogtúrák Mária szobrát,
indíthatók a Keleti-Mecsek hegyeibe, a Nemzeti Színházat
elsôsorban Kisújbánya és Óbánya díszítô szobrokat mind
környékére. Mázát elhagyva a Völgy- ô készítette. Budapesten
ségi-patak mentén Tolna megye terü- számos középület –
letére érünk, s Bonyhádnál érjük el a Parlament, Operaház –
6-os számú fôutat. szobrai is az ô alkotásai.
179
 A Baranyai-Hegyhát –
az átmenetek tája
A Mecsek hegység északi elôterét
alkotó Baranyai-Hegyhát 200 km2-es
területe közel háromszög alakban
ékelôdik be a megye két jelentôs
dombvidéke, a Völgység és a Zselic
közé. Markáns tájhatárt csak a nyuga-
ti, a Zselic felôli oldalán találunk,
ahol a 250–300 méteres átlagmagas-
ságú dombhátak a Baranya-csatorna
széles eróziós völgyére tekintenek.
Ez a földrajzilag átmeneti jellemvoná-
sokkal bíró kistáj inkább összeköti,
semmint elválasztja a Mecsek északi,
dombsági elôterét alkotó területeket.
180 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
A kistáj átmeneti jellemzôi kôzet-
tani felépítésében is megmutatkoz-
nak. A déli, Mecsekhez támaszkodó
oldalán még a felszín közelében van-
nak a középidôszaki mészkövek és
az ezeket beborító újharmadidôszaki
agyagos-homokos sekély-tengeri üle-
dékek. Ezek a vízzel telítôdve kora
tavasszal megcsúszásra hajlamos üle-
dékek tömegmozgásos folyamataik
révén ma is aktív formálói a Magyar-
szék és Magyarhertelend közötti
dombhátaknak. A tájegység többi ré-
szén a jégkorszaki folyóvízi üledékek
és a rájuk telepedett lösz alkotják a nya eléri a 46%-ot. A Baranya-csator-
dombvonulatok felépítô anyagát. A na széles völgytalpának lápos és réti
Mecsek felé fokozatosan emelkedô talajain összefüggô, üde rétek zöl-
felszínt széles és mély eróziós völ- dellnek. A tájegység kiterjedt tölgye-
gyek tagolják. A lejtôkön, völgyolda- seiben több védett lágyszárú növény
lakon sûrû hálózata jött létre a széles, is a kirándulók útjába kerülhet. Emlí-
de sekély, tál alakú ún. deráziós völ- tésre érdemes a kora tavasszal virág-
gyeknek. zó illatos hunyor, valamint a rozsdás
A kistáj éghajlatára is az átme- gyûszûvirág, a majomkosbor és a
netiség jellemzô. Az északnyugati kékcsillag.
irányból érkezô nedves légtömegek a A Baranyai-Hegyhát szelíd domb-
Mecsekbe ütközve, már a Hegyhát vidéki tája nem rendelkezik a Me-
felett elveszítik csapadékuk egy ré- csekhez hasonlítható, országos vé-
szét. Így a terület, fôleg annak déli dettségre érdemes természeti érté-
része, igen jó csapadékellátottságú kekkel, de az „apróbb” kincsek itt is Vadles
(800 mm/év). Az éves csapadék-
összeg észak felé haladva egészen
710 mm-ig csökkenhet évente. A jó
csapadékellátottság mellett viszony-
lag kisebb a napsütéses órák száma
(2000 óra/év), ami baranyai léptékkel
mérve egy kicsit hûvösebb (évi kö-
zéphômérséklet 9,5ºC) és nedvesebb
karakterûvé teszi a tájat.
A föld gyomrában itt is természe-
ti kincs rejlik, amit a környéken gya-
kori, szénkutató fúrás tárt fel 1965-
ben. A kutatók 550 méteres mélység-
bôl 44ºC-os hômérsékletû termálvizet
tártak fel Magyarhertelend mellett. A
termálfürdô fejlesztése megkívánta,
hogy újabb kutat mélyítsenek a víz-
adó rétegig. Ez az 1979 évi fúrás már
62ºC-os vizet hozott a felszínre. A für-
dômedencéket tápláló két kút vízho-
zama együttesen megközelíti a 450 li-
tert percenként. A termálvíz káliumot
és nátriumot tartalmaz, hidrokarbo-
nátos jellegû ásványvízként tartják
számon. Gyógy minôsítése még
nincs, de az itt fürdôzôk beszámol-
nak a víz reumatikus és nôgyógyá-
szati panaszokat enyhítô hatásáról.
A nagyobbrészt csekély termôké-
pességû erdôtalajokon cseres tölgye-
sek tenyésznek. A Baranyai-Hegyhát
a Mecsek után a megye egyik
legerdôsültebb vidéke, az erdôk ará-

A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA 181


Méhkaptárok védelmet élveznek. Ilyen: a szürke
nyárfák csoportja Bodolyabér mellett;
valamint a különleges szépségû tisza-
fa a vargai iskola mellett.
A Baranyai-Hegyhát területén
osztozó települések, a megye más ré-
gióihoz hasonlóan aprófalvak, csu-
pán Sásd – a megye egyik legfiata-
labb városa – illetve Mágocs lakossá-
ga haladja meg a 3000 fôt. A történe-
lem elôtti korok népei szívesen hú-
zódtak észak felôl a védettebb völ-
gyekbe. A rómaiak korában a Bara-
nya-patak völgye Pannónia tarto-
mány egyik legfontosabb észak–déli
irányú útvonalának: Mursa (Eszék) –
Sopianae (Pécs) – Gorsium (Tác) –
Brigetio (Ószôny) része. Ez az út
érintette a mai Oroszló és Sásd terü-
letét. A következô évezredek pusztí-
tásai ennek a fontos – sokszor hadi
úttá váló – útnak a következményei.
Így érthetô, hogy e vidéken mind-
össze 9 mûemlék ill. mûemlék jellegû
védettség alatt álló épület található. A
középkorban a terület legjelentôsebb
birtokosa a pécsi egyházmegye; püs-
pöki, káptalani, apátsági tulajdonban
van a többnyire vadon erdôkkel bo-
rított vidék. A török uralom idején a
Hegyhát magyar népének jó része el-
pusztult illetve elmenekült.
182 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
A XVII. század végén számos fa-
luban telepednek meg a török elôl
Szerbiából idemenekült görögkeleti
rácok, akiknek száma azonban – el-
sôsorban a Rákóczi-szabadságharc e
vidéket sújtó hadieseményei miatt –
néhány évtizeden belül jelentéktelen-
né válik.
A török kor után az egyház mel-
lett a Nádasdy, Petrovszky, Majláth
családok rendelkeznek jelentôs birto-
kokkal. Az 1600-as évek végétôl ha-
talmas területek kerülnek az Esterhá-
zy család hercegi ágának kezére. ôk
hívnak be a XVIII. században több
hullámban német telepeseket. A vise-
letük alapján „kék sváboknak” neve-
zett közösségek nem csupán kulturá-
lis, vallási tradícióikat hozták maguk-
kal, hanem folytatták – az itteninél
fejlettebb – megszokott gazdasági te-
vékenységeiket. Fontos szerepet ját-
szott a falvak életében – az erdôgaz-
dálkodás, állattartás mellett – az
agyagipar (tégla- és kerámiagyártás),
takácsipar. Jelentôs hagyományai
vannak a szôlômûvelésnek is, ame-
lyet a régióban birtokot nyert osztrák
katonatisztek (pl. Puchner Hannibál)
korábbi itáliai tapasztalataik alapján
továbbfejlesztettek a múlt században.
Valószínûleg nekik tulajdonítható,
hogy gazdasági téren számos kapcso-
lata volt a térségnek Olaszországgal,
pl. olasz munkások dolgoztak a vas-
útépítkezéseken, a mágocsi téglave-
tôben, és jelentôs mennyiségû szar-
vasmarhát exportáltak Itáliába az
1920-as években. Baranya megye tör-
ténetében a térség és központja, Sásd
1918. november 14. és 1921. augusz-
tus 20. között játszott kiemelkedô
szerepet, amikor Pécs szerb megszál-
lása idején Sásd töltötte be a megye-
székhely szerepét.
A térség a Baranya-patak mentén
bejárható, számtalan kitérôvel keleti
és nyugati irányban, a völgyekben.
OROSZLÓ
Irányítószám: 7370, Lakosság: 340 fô
Déli irányból Oroszlónál érhetô
el a Baranyai-Hegyhát területe, a
meglehetôsen hullámzó, a dombok s
völgyek szintkülönbségeit csaknem
híven követô 66-os úton.
Az évszázadok során a hadi út
mentén épült település többször el-
pusztult.
A középkori forrásokban Zoroz-
low ill. Szoroszló néven szerepel.
1848. szeptember 25-én Oroszlónál
fogta el a horvát Jellasics seregéhez
tartozó Roth tábornok csapatainak lô-
szerszállítmányát a Baranya várme-
gye fôispánja, Batthyány Kázmér által
szervezett nemzetôrcsapat. (A kora-
beli viszonyokra jellemzô, hogy ezen
KISHAJMÁS
Irányítószám: 7391, Lakosság: 300 fô
Oroszlótól délnyugatra, az Orfûi-
patak völgyében bújik meg a falu, fé-
sûs beépítésû jelleggel.
Neve a török kor kezdetén fordul
elô írott forrásban, Hagymas alakban.
Szent Imrének felszentelt temploma
az utóbbi évtizedekben pusztult el.
A XVIII. században elôbb a Nádasdy,
MINDSZENTGODISA
Irányítószám: 7391, Lakosság: 1100 fô
Mindszentgodisa Felsômindszent
és Godisa egyesülésébôl alakult ki,
majd 1979-ben az elnéptelenedô
Gyümölcsényt is hozzá csatolják,
így lakossága meglehetôsen szétszór-
tan él.
A legrégebben említett település
1422-ben Godisna alakban fordul
elô, a feltételezések szerint szláv ere-
detû személynévbôl származik.
A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
eseményt a szélesebb közönség Pécsett
alkalmi színielôadás formájában is-
merhette meg: Roth tábora Pécsett
címmel, 3 felvonásban. Az elôadás
plakátja a pécsi Várostörténeti Múze-
um kiállításán látható.)
A Petôfi utcában áll XVIII. száza-
di, barokk római katolikus temploma
azonos stílusú berendezési tárgyak-
kal. Közelében, a faluház tetôterében
panziót alakítottak ki.
(Információ: Polgármesteri Hivatal,
Tel.: 72/475-355)
A Petôfi u.59. számú házban él és
dolgozik Róth Béla keramikus, akinél
iparmûvészeti dísz- és használati tár-
gyakat vásárolhatunk. Mûemlék jelle-
gû védelem alatt áll a római katolikus
temetôkápolna, amelynek szentélye
a XIII. századból származik.
majd a Petrovszky család birtoka.
A közeli agyaglelôhelyre alapozva
évtizedekig neves kerámiaüzem mû-
ködött itt, amelynek épülete a falu
központjában található (Agyagipari
üzem). Jelenleg az agyagbányára tá-
maszkodva masszát készítenek itt,
amely a fazekas termékek alapanya-
gául szolgál. Közvetlenül a falu felet-
ti meredek hegyoldalban található a
kálvária.
A török idôk alatt elnéptelenedett
falut a XVIII. század közepén Fulda
környéki német telepesek szervezik
újjá. Római katolikus templomát
1882-ben építették.
Godisán, a Petôfi u. 28. szám alatt
egy kovácsmûhelyt és a kovácsmes-
ter lakóházát találjuk, azonban e né-
pi építészeti emlék jelenleg elhanya-
golt állapotban van.
A másik településrész neve (Fel-
sômindszent) templomának titulusá-
ra utal. A török hódoltság alatt
183
 folyamatosan lakott, a XVIII. század
végén magyar lakossága mellé néme-
tek költöztek be. Ebben az idôben a
Petrovszky család birtokolta. 1808-
ban részben átépítették az 1698-ban
épült barokk templomot, melynek ol-
tára és szószéke copfstílusú. Felsô-
mindszent neves szülötte Surányi
Miklós (1882–1936) író, aki Pécsett
diákoskodott, majd jogi tanulmányo-
kat folytatva, többek között Márama-
ros megye fôlevéltárosa lett. Munkája
nagyban segítette irodalmi tevékeny-
BAKÓCA
Irányítószám: 7393, Lakosság: 410 fô
1332-ben keltezett írásos emléke
Bokolcha néven rögzíti, késôbb a Zi-
chy-grófok birtoka, a török hódoltság
után Nádasdy László gróf illetve a
Melczer-család, majd a Majláth család
Sáfrány Géza: tulajdona, amelynek legnevesebb
A fazekas tagja Majláth György, (1818–1883) a
184 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
ségét, ugyanis regényeinek döntô ré-
sze történelmi tárgyú (Mester, Nápolyi
asszony, Aranybástya), fô mûve az
„Egyedül vagyunk” az eddigi legna-
gyobb szabású Széchenyi regény,
színdarabjait a Nemzeti Színház mu-
tatta be. Több mûvében foglalkozik
szülôfalujával (Csodavárók, Domosz-
lai László) ill. Péccsel (Noé bárkája,
Kantate).
Innen továbbra is nyugat felé ha-
ladva, a völgy végében található
Bakóca települése.
kiegyezés utáni kúria elnöke volt. Az
ô nevükhöz kötôdik a barokk erede-
tû, de a múlt század második felében
teljesen átépített kastély (Béke u.1.).
A romantikus külsejû és szépen felú-
jított, mûemlék jellegû épület ma is-
kola és nevelôotthon.
Nevezetes épület még a Fazekas
Múzeum. (Rákóczi u.77. sz. Kulcs:
helyszínen, vagy Petôfi S. u.10. sz.)
A múlt századi, tornácos, paraszti la-
kóépületben élt és alkotott Sáfrány
Géza népmûvész, akinek hátraha-
gyott fazekasmûhelye, és az általa ké-
szített tárgyak gyûjteménye muzeális
értékû.
Szintén a Rákóczi utcában van a
Majláth család által 1848-ban, késô
klasszicista stílusban építtetett római
katolikus templom, amelyet néhány
évtizeddel késôbb romantikus ízlés-
sel, részben átalakítottak.
Bakócán szerezhette be élménye-
inek jelentôs részét Fekete István
(1900–1976) író, aki az itteni Majláth
birtok segédtisztje volt 1926–29 kö-
zött, s innen származik felesége is.
Híres állatregényeinek élményein kí-
vül a Ballagó idô címû önéletrajzi re-
gényében örökítette meg itteni életét.
Mivel Bakóca zsáktelepülés így
vissza kell térni Oroszlóig, a 66-os
útra.
VARGA
Irányítószám: 7370, Lakosság: 150 fô
Sásd elôtt a 66-os útról jobbra tér-
ve Varga a következô település,
amely a jelenleginél fontosabb szere-
pet töltött be egykor a környéken.
Fekvésénél fogva menedéket nyújtott
az ide húzódóknak, a török hódolt-
ság idején is.
A XVIII. században a környék
egyik sûrûn lakott helye, szôlôhegye,
kocsmáztatási joga volt. Élénk kisipa-
rára jellemzô, hogy bognár, szer-
számkészítô, lópatkoló kovács, ügyes
kezû asztalos, kômûves vagy borbély
mindig volt a faluban. A századfordu-
ló itteni hangulatát a vargai kocsmá-
ros fia, a néhány éve elhunyt Sásdi
Sándor író, adja vissza mûveiben
méltóképpen.
„Amíg Vargán laktunk, az ôszi
nagy ünnepeket a másfél órányira
SÁSD
Irányítószám: 7370, Lakosság: 3750 fô
A Baranya-patak itt már meden-
cévé szélesedô völgye egykoron nem
volt ideális hely az emberi letelepe-
dés számára. Ennek okai közé tartoz-
tak a sûrû erdôségek, kedvezôtlen ta-
lajviszonyok, s a völgyben kiszámít-
hatatlan vízhozamú patakok által mo-
csarassá, vizenyôssé, s így mûvelhe-
tetlenné vált területek. A körzet elsô
települései az itt vezetô fontos út mi-
att alakultak ki, a településhálózat
fejlôdése ennek következménye volt.
Sásd központi szerepét elismerve
e térségben, 1995-ben városi rangot
kapott. A rómaiak elôtti idôkbôl
bronz- és vaskori leletanyag jelzi a
közvetlen környék emberi kultúráit.
A honfoglaló magyarság földmûvelô
szlávokat talál itt, e terület Koppány
szállásaihoz tartozik. A regölyi fôes-
A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
lévô Felsômindszenten töltöttük, je- Mivel e vidéken még
lentôs részében imádkozással, a szal- ma is jelentôs a német
matetôs, ôsrégi zsinagógában. Nagy- származású lakosság,
szüleim, a környékbeli falvakban la- ismerkedjünk meg egy
kó rokonaink, barátaink is ott vallot- kicsit étkezési
tak bûneikrôl... A férfiak nagy része szokásaikkal,
fehér gyolcsköpenyben, amely majd konyhájukkal!
halotti köntösül szolgál. Úgy, mint mi, Mivel a gasztronómiában
a többi család is a falu német lakói- is a korabeli Bécs volt a
nál bérel szobát, lehetôleg olyanok- minta, így számos osztrák
nál, akik közel laknak a templom- étel is az asztalra került
hoz.” (Sásdi Sándor: Az utolsó szó jo- a Baranyai-Hegyháton.
gán Bp. 1993. 11. old.) A németek régebbi
A közelmúltban felújított egykori étkezési szokásait a
iskola épületében – egy hosszú tor- takarékosság, egyszerûség
nácos parasztház – amely jelenleg a és egyoldalúság jellemezte.
polgármesteri hivatal (Fô u.32. sz.) Ételeiket szinte kizárólag
találjuk az író emlékszobáját. (Infor- a saját maguk által
máció: Tel.: 72/475-630) 1887-ben termelt nyersanyagokból
építtette Cseh Marcell királyi kamarás (liszt, bab, burgonya,
a község neogótikus kápolnáját, káposzta) készítették.
amely szép környezetben, védett, év- A hét egyes napjain
százados tiszafa közelében áll. általában ugyanazokat
az ételeket fôzték, és
ezekrôl nevezték el a hét
perességhez tartozó Sásdnak az An- napjait. A baranyai
jou-korban Szent Erzsébet néven németek ebédjébôl a leves
temploma mûködik. A török hódolt- nem hiányozhat, a tészta
ság elôtti idôszakban Dombóvárhoz is igen fontos szerepet
tartozik a falu, majd a Dombay- és a játszott étrendjükben.
Werbôczy-családok birtokolják. Tö- A gombócot fôételként
rök helyôrséggel palánkvár épül a fôleg kiegészítôvel
fontos hadi út ellenôrzésére, ezt a vá- fogyasztották, a sült
rat Zrínyi Miklós 1664-ben, téli hadjá- tészták közül akár
rata során felgyújtja. A török alóli fel- hétköznap, akár
szabadulás után a sásdi vámhely, a ünnepnap egyaránt
dombóvári uradalom részeként Ester- sütöttek rétest.
házy Pál nádor tulajdonában születik A további oldalakon
újjá. 1793-ban Sásdot egyházi köz- néhány jellegzetes
ponttá nyilvánítják, „szétszedetvén te- ételreceptet láthatunk.
hát alapjaiból az ôsrégi vásnoki
templomot, még 1793 június havá-
ban, annak használati épületanya-
gát a mondott évben Sásdra áthor-
datva, a most fennálló templomot
építtette...” A település régi közleke-
dési jelentôsége tovább növekedik;
egyrészt a Baranyai-patak és a
185
GÔZGOMBÓC PÁROLT
KÁPOSZTÁVAL
(DAMPFKNÖDEL MIT
KRAUT)
Gombóc: 50 dkg liszt,
3 dkg élesztô, 1 tojás,
3 dl langyos tej, 6 dkg
zsír, 1 teáskanál cukor,
2 teáskanál só, 5 dkg gríz
0,5 dl langyos tejjel,
5 evôkanál liszttel,
a cukorral és az élesztôvel
kovászt készítünk.
Pihentetés után hozzáad-
juk a tojást és a sót, majd
az egészet összekeverjük.
A liszt közepébe mélyedést
készítünk, abba öntjük a
kovászt és a 2 dkg olvasz-
tott zsírt. Annyi langyos
tejjel dagasztjuk be, hogy
közepesen kemény kelt
tésztát kapjunk. Langyos
helyen 30 percig pihentet-
jük. Lisztezett deszkára
kiborítjuk, és 8 gombócot
formálunk belôle.
Párolt káposzta:
Az apróra vágott 2 fej
hagymát 10 dkg zsírban
megfonnyasztjuk,
megszórjuk 1 kiskanál
pirospaprikával, hozzáad-
juk az 1 kg kicsavart
savanyú káposztát és 2
babérlevelet. Kevés vizet
öntünk rá, néhány percig
fedô nélkül pirítjuk, majd
fedô alatt puhára párol-
juk. Ekkor a felét
kivesszük és egy nagyobb
átmérôjû lábosba helyez-
zük, 2 dl vizet adunk
hozzá, és rárakjuk a gom-
bócokat. Tetejét a káposz-
ta másik felével befedjük,
és fedô alatt lassú tûzön
kb. 30 percig pároljuk.
186 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
Gödrei-patak szabályozásával lecsa-
polják a mocsarakat, megkönnyítve
a területen az áthaladást. 1850-tôl
1979-ig közigazgatási központként já-
rási székhelyközség. 1882-re kiépül a
vasút Dombóvár–Pécs közötti szaka-
sza. Dél-Baranya szerb megszállása
idején, 1918. november 14-tôl 1921.
augusztus 20-ig Baranya megye ide-
iglenes székhelyeként mûködik. Gaz-
dasági fejlôdését jelzi pl. három ma-
lom mûködése a Baranya-csatornán,
a Hangya Szövetkezet, heti piaca és
kirakodóvására.
Sásd régi településrésze a Bara-
nya-csatorna és a vasútvonal között
terül el, az 1920-as években épültek
északi részének utcái (Arad, Kolozs-
vár, Nagyvárad, Pozsony u.) s 1936-
ban csatolták hozzá – a vasútvonaltól
és a Gödrei vízfolyástól nyugatra el-
terülô Hörnyék községet. Az elmúlt
évtizedek gazdasági fejlôdése (pl.
1967-tôl kenyérgyár, 1975-tôl Erdé-
szet) mellett az oktatás és a kultúra
terén is jelentôs elôrelépések történ-
tek. Általános iskolájában – amely
1996-ban ünnepelte fennállásának
200. évfordulóját – hosszú idô óta fo-
lyik német nemzetiségi oktatás, sôt
1991-tôl német két tannyelvû osztá-
lyok mûködnek. Ifjúsági Fúvószene-
kara 1974-ben alakult, a zenei képzés
1991 óta önálló Zeneiskolában törté-
nik. A lakosság 30%-a német nemze-
tiségûnek tartja magát, az általános
iskolai oktatás után – többek között –
a Mûvelôdési Központban mûködô
Német Nemzetiségi Tánccsoport és a
Deutsch Klub teszi lehetôvé számuk-
ra kultúrájuk ápolását. Az 1996–97-es
tanévben kezdte meg mûködését az
Alapítványi Vendéglátóipari Szakkö-
zépiskola, ahol cukrász, szakács és
vendéglátóipari képzés folyik, ezzel
is segítve a város idegenforgalmát, a
vendéglátóipari szempontból hátrá-
nyos helyzet javítását.
A fiatal város életének fontos ese-
ményeit a Mûvelôdési Központ szer-
vezi; május 1-jén a Tavaszi Fesztivált
(kulturális programok, kiállítások,
hangversenyek), július 1-jén pedig –
a várossá nyilvánítás dokumentumá-
nak dátuma – a település és vonzás-
körzetének gazdasági vállalkozásai
mutatkoznak be szakmai vásár és ki-
állítás keretében. (A közeljövôben
tervezik veterán autók találkozójának
megszervezését is erre az alkalomra.
Magyari János helyi autógyûjtô kol-
lekciója biztosítja ehhez az alapot).
Szeptember utolsó szombatján – a
városavatás évfordulóján – van a
Hegyháti Szüret.
Dél felôl a 66-os úton elôbb a
Noszlopy, majd a Szent Imre úton ér-
hetô el a város központja. Jobb kéz
felôl látható a már említett, 1796-ra
felépített copfstílusú temploma,
amelynek berendezése barokk. 1878-
ban, gyökeres restaurálása alkalmá-
val „oltárai és oltárképei Pécsrôl, a II.
József által eltörölt Domonkosrendi
szerzetesek ottan volt templomából
szereztettek be.” (Gundy Miklós ak-
kori lelkész visszaemlékezésébôl.)
Fôoltárán a Dunántúlon oly sokat
dolgozó Dorfmeister István alkotása
látható. A reformkorban Sásdnak ne-
ves személyisége volt Szalay János.
„Mint sásdi plébános 1846 és 47-ben
Ranolder János pécsi kanonok, Jónás
József és Hitzner Lôrinc bölcsészetta-
nárok társaságában beutazta Német-
ország, Anglia és Franciaország egy
részét. Londonban tisztelgett kegy-
uránál herceg Esterházy Pálnál is,
mint a Monarchia angolországi kö-
veténél, aki angol ismerôseinek dicse-
kedve mutatta be ôt, mint papját, aki
helyzeténél fogva képes európai uta-
zást tenni.” (Gundy Miklós lelkész
írásából). A templom kertjében
Nepomuki Szent János egykorú
szobra áll.
 Tovább haladva a Szent Imre
úton – jobbra a postahivatal udvarán
védett tulipánfa, balra a gyógyszer-
tár, mozi, majd a II. világháború
1993-ban felavatott emlékmûve kö-
vetkezik (Varga Tamás szobrászmû-
vész alkotása). A temetôkertben álló
kápolnát 1853-ban építtette Szalay
Antal plébános.
„A kápolna homlokzatába illesz-
tett veres márványkô táblán e felirat
olvasható: / Memoria / Restitutiae Pa-
cis Hungariae / MDCCCXXXXIX
1849. / Tehát e temetôbeli kápolna
Magyarország 1849. évi pacificatio-
jának emlékére állíttatott! Valóban
találó vonatkozás, mert Magyaror- vezetôje, Vajda József (Tel.: 73/476-026) A város látképe
szágon ez idôtájt csakugyan a sír bé- kérésre bemutatja a kiállítás anyagát.) helikopterrôl
kessége honolt. A vonatkozást még jel-
lemzôbbé teszi, kiengesztelvén egyút- A Dózsa György úton visszatérve,
tal az emlékállító megtévedt lojalitá- a Rákóczi út két oldalát üzletek,
sát, azon körülmény, hogy a kápolna presszók övezik, jobbra – a Trianon
a feltámadás emlékére lôn megáldva” után elcsatolt területek nagyvárosai-
(Gundy Miklós lelkész). nak nevét viselô utcákban – látható
A temetôkert elôtt balra fordulva, néhány jellegzetes, az 1920-as évek-
a Dózsa György utcában védett pla- ben emelt lakóépület. A Polgármeste-
tánsor árnyékolja az egykori járásbí- ri Hivatal (Rákóczi u.41. sz.) szerény
róság épületét (Kossuth u. 2. sz.), épülete után balra térve a vasútállo-
amelyben jelenleg az Alapítványi más következik, amelynek falán táb-
Vendéglátóipari Szakközépiskola mû- la emlékeztet a település és a vidék Az egykori Járásbíróság,
ködik. A Dózsa György utca 32. szá- fejlôdésében oly jelentôs vasútvonal ma Vendéglátóipari
mú épületben helyezték el Sásd kul- 1882-es megnyitására. Szakközépiskola épülete
turális életének jelentôs intézményeit;
a Zeneiskolát, a Mûvelôdési Közpon-
tot, a Könyvtárat és az Állandó Hely-
történeti Kiállítást.

A bemutató 4 teremnyi kiállítási anyagát

az itt – több mint harmincöt éve – mû-
ködô Honismereti Szakkör tagjai gyûj-
tötték. A kiállítás Sásd és a Hegyhát tör-
ténetét, a nép gazdálkodását mutatja be
dokumentumokkal, fotókkal, tárgyak-
kal, vitrinekben elhelyezett makettek-
kel, pénzekkel, érmékkel. A kiállítás a
Könyvtár nyitvatartási idejében látogat-
ható: hétfôtôl-péntekig 8–16 óráig, Tel.:
73/475-663. A Honismereti Szakkör

A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA 187

 Az egykori nagy
állatrakodón ma
rönkfát és tápot va-
goníroznak be a he-
lyi üzemek.
A sásdi önkor-
mányzat, több szá-
lon is, az idegenfor-
galom fellendítését
szorgalmazza, egy-
részt a közeli
gyógyforrás vizének
jövôbeli hasznosítá-
sával, másrészt a
Villány-siklósi pél-
dát követve egy
észak-baranyai
„borút” kialakításá-
val, a régi hagyo-
mányok felelevení-
tésével.
I. világháborús emlékmû A Hegyhát falvaiban, akár német,
akár magyar népesség élt, foglalkoz-
tak szôlômûveléssel. A borkészítés
hozzátartozott a hétköznapi életfor-
BARANYAJENÔ
Irányítószám: 7384, Lakosság: 500 fô
A dimbes-dombos lankák között
meghúzódó település említése több-
ször felbukkan a középkori okmá-
nyokban, elôször Jenew néven. A
Margit-szigeti apácák birtoka volt, de
a török alatt elnéptelenedett, majd a
Jankovich család, a pécsi püspök, vé-
gül a pálos rend tulajdonába került.
A színmagyar faluba az 1760-as évek-
ben Lotaringiából érkeztek németaj-
kú telepesek. 1946-ban, a kitelepített
németek helyére a Szerémségbôl ma-
gyar családokat telepítettek.
A község legmagasabb pontján
(Várhely u.) álló római katolikus
templom 1822-ben épült klasszicista
stílusban, késôbb részben romanti-
kus jellegûvé alakították át. Berende-
188 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
mához. A hagyomány szerint Sásdtól
keletre, a nyugati lejtôkön fekvô
Vázsnokon, ahol a legjobb bor ter-
mett, mindenkinek volt a szôlôjében
nagy boronapincéje, fából készített,
gondosan megmunkált présházban.
Elôl volt a feldolgozó, hátul a pince.
A mai vájt pincéket akkor kezdték
építeni, amikor a faházak elkorhad-
tak. A Vázsnoki-hegyben nemcsak a
sásdiaknak, hanem a tarrósiaknak is
külön részük volt, de számos más
birtokosról is tudunk.
Vázsnokra a sásdi polgármesteri
hivatal közelébôl indul az út. Ma is jó
minôségû borok teremnek szôlôhe-
gyén. Az itteni templom lebontott kö-
veibôl építették fel a sásdi plébánia-
templomot 1793 után.
Sásdról a 66-os úton tovább lehet
utaznit Kaposvár irányába. Balról
Palé falu környékén is vonzó szôlô-
hegy húzódik felújított présházakkal
és szépen mûvelt gyümölcsösökkel,
szôlôkkel.
zési tárgyai az építés korszakából
származnak, orgonája viszont 1893-
ban készült a pécsi Angster-Gyárban.
A Béke utcában található Perhács
Eszter keramikus mûhelye és a Sza-
badság utcában a kiállítóterme, s
ugyanitt lehet megismerkedni férjé-
nek, Ungvári Károly fazekasnak, a
munkáival is. Az e vidéken honos
tradicionális kerámiatárgyak formáit
ötvözik a korszerû otthon használati
tárgyaival. A Baranya Megyei Mûve-
lôdési Központ Kézmûves Szakisko-
lájának tanulóit oktatják a kerámiaké-
szítés fogásaira, de szívesen bemutat-
ják, tanítják az érdeklôdôknek is.
(Tel.: mûhely: 72/454-117; lakás:
72/454-075)
Baranyajenô után bekötôút vezet
a Szágyi-patak völgyébe, annak elsô
településére, Baranyaszentgyörgyre.
BARANYASZENTGYÖRGY
Irányítószám: 7383, Lakosság: 220 fô
A település neve a török hódolt-
ság elôtt bukkan fel Zentgerg alak-
ban, a falu templomának védôszent-
jére utalva. A Rákóczi-szabadsághar-
cot követôen lakatlan puszta volt, la-
kosságát Petrovszky József földbirto-
kos Trier környékérôl telepítette be
1754-tôl.
Az 1775-ben épült barokk stílusú
templom (Kossuth u.). Sárkányölô
Szt. Györgyöt ábrázoló fôoltárképét
TORMÁS
Irányítószám: 7383, Lakosság: 400 fô
A falu nevét feltételezések szerint
Árpád vezér unokájától, Tormástól
származtatják, „póriasabb” elképzelé-
sek egyszerûen a torma növényne-
vünkkel hozzák kapcsolatba, amely
vadtormával benôtt helyre utal. A tö-
rök hódoltság végére elnéptelenedô
falu elôbb magyar, majd a múlt szá-
zad húszas éveiben németajkú lakók-
kal népesült be, földbirtokosainak –
elôbb a Puchner, majd a Gervay bá-
róknak – köszönhetôen. A környék
elsôrangú vadászterület (Alsókövesd,
SZÁGY
Irányítószám: 7383, Lakosság: 220 fô
Tormástól keletre található Szágy,
amely zsáktelepülés. A végtelen er-
dôkkel borított vidékre a XVIII. szá-
zad végén települ német eredetû
lakosság. A Petrovszky család után
Majláth György nyerte el adomány-
ként.
Jó állapotú, 1870-ben épült kato-
likus templomának homlokfalán a
két világháború áldozatainak emlék-
tábláit helyezték el. A templom belsô
A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
Bachmayer Gáspár bécsi festômû-
vész készítette 1800-ban, Szt. Borbála
és Szt. Teréz szobrát Palkovics Lajos
faragta. 1941-ben Gebauer Ernô pé-
csi festômûvész freskókkal gazdagí-
totta belsô terét.
1945 után a lakosság jelentôs ré-
szét kitelepítették, helyükre magyar
családok érkeztek a Felvidékrôl, de a
környéken lévô dûlôk, puszták, er-
dôk, mezôk ma is ôrzik német elne-
vezésüket.
A falu után halastó mellett halad
az út Tormás felé.
Felsôkövesd, Hollófészek) volt. Tor-
mást elhagyva, balra, hamarosan a
Szágyi-víztároló után érhetô el a
Rockenbauer kéktúra nyomvonala. A
jobbra vezetô úton Alsókövesden át
– ahol még áll a fôerdész egykori ott-
hona – vadregényes hegyes-erdôs vi-
déken Felsôkövesdre lehet eljutni,
ahonnan az Almás-patak vízgyûjtô te-
rületére vezet a kéktúra ösvénye.
A balra vezetô úton, a nagymátéi
vadászház modern, emeletes épülete
a Mecseki Erdészeti Rt. Sásdi Erdé-
szetének kezelésében van. (Cím:
7370 Sásd, Rákóczi u.49. sz.
Tel.:72/576-500)
terét Gebauer Ernô, huszadik századi
pécsi festômûvész freskói díszítik.
A településen nagy só koncentrá-
ciójú nátriun-kloridos és hidrogén-
karbonátos hévizet tártak fel, mely
szulfid-ion tartalma miatt a kénes,
bromid-ion tartalma miatt a brómos
gyógyvizek csoportjába sorolható. Az
önkormányzat beruházót keres a
71°C körüli hévíz feltárására, fürdô,
szálloda létesítésére.
Szágyról vissza kell térnünk a 66-
os útra, mert az utazás csak onnan
folytatható.
189
 GÖDRE
Irányítószám: 7386, Lakosság: 1080 fô
A 66-os úton, Kaposvár irányában
az utolsó település Baranya megye
területén Gödre. A hegyháti falura a
határában lévô fennsíkról csodálatos,
erdôkkel borított panoráma tárul. A
mai Gödre területén számos, koráb-
ban önálló közép- ill. újkori eredetû
település létezett. Ezek egy része a
török idôk alatt elpusztult (Jakabfa,
Vidák). A mai község közigazgatási
területe ezért húzódik több kilométer
hosszan a mûút mentén.
A település neve elôször Mátyás
király korában bukkan fel Gödri
alakban, ami a gödör fônévi képzôs
származéka. A XVIII. században
Koller Mátyás katonatiszt kapta cse-
rébe szolgálataiért, s ô telepít ide
holicsi birtokáról német jobbágyokat
1745-ben. Ôk kezdik irtani a hatal-
mas erdôségeket, s termesztenek a
helyükön gabonaféléket és szôlôt.
Kiváló minôségû boraikból még Itáli-
ába és Bécsbe is szállítottak. A kör-
nyék legjelentôsebb egyházszervezô-
je, Winkler Mihály helyi plébános sa-
ját költségén építtette a templomot
1766–73 között a néhány évtizeddel
korábbi fakápolna helyén.
VÁSÁROSDOMBÓ
Irányítószám: 7362, Lakosság: 1200 fô
Sásdról a 611-es számú úton a
Baranya-csatorna mentén északnak
tartva, néhány száz méteren Tolna
megye területén haladunk. Vásáros-
dombó nevében jelzi, hogy egykoron
a dombói birtok része volt. Pécs el-
foglalása után a török birtokolta, vá-
sárairól még évtizedekkel késôbb is
van tudomásunk, de mivel a hadi út
mentén volt, fokozatosan elnéptele-
nedett. 1712-ben állították helyre plé-
190 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
A Gödre külterületén lévô Vidák-
pusztát a Siskovits család birtokolta,
majd kihalásuk után a Jeszenszkyek
kezébe kerül. Az egykori Somogy
megye területén lévô Kiskeresztúr fa-
lut 1954-ben egyesítik Gödrével.
Szentmárton szintén középkori
eredetû, a török idôk alatt elnéptele-
nedett település. A XVIII. század kö-
zepén uradalmi majorság létesült he-
lyén, a Szily család birtokában.
Gödrekeresztúr és Gödreszentmárton
1969-ben egyesült – Gödre néven.
A szentmártoni falurészen 1797-
ben épült barokk stílusú templom, te-
metôjében a Szily család által építte-
tett kápolna érdemel említést. Szent-
mártonpusztán a Szily család védett
parkkal övezett kúriája található.
(Sem a kúria, sem a park állagának
nem vált elônyére az, hogy évtizedek
óta a helyi termelôszövetkezet hasz-
nálja irodaépületnek ill. istállókat
emeltek a területén).
A gödrekeresztúri részen, az Ár-
pád utcában áll a Nagyboldog-
asszony tiszteletére felszentelt, 1773-
ban emelt barokk római katolikus
templom. Berendezése azonos korból
származik. A templomtól keletre, a
domboldalon épült a Siskovits család
kriptája.
bániáját, akkori földbirtokosai, a
Lórántffyak szlovákokat telepítettek
ide. 1789-ben épült mûemlék jellegû
katolikus temploma.
Az Esterházy-család – miután
1900-ban megvásárolta Dombót –
majort építtetett a közelében. A két
világháború közötti idôszakban alakí-
tották ki a Szent Imre ligetet.
A községtôl délre érdemes rövid
sétát tenni, egykoron az Esterházyak
által kialakított margitmajori park-
ban. Örökzöldek (tuja- s fenyôfélék),
platánok varázsolják hangulatossá a
jelenleg szociális otthonban itt lakók
életét. (A park megtekinthetô az ott-
hon vezetôjének engedélyével, Tel.:
72/475-023).
A község központjában Kisvaszar
irányába kanyarodva érjük el a
Tours-i Szent Márton püspök tisztele-
tére felszentelt mûemlék jellegû, ba-
rokk római katolikus templomot,
amelynek berendezésébôl a padok
és a sekrestyeszekrény a templom-
mal azonos korúak, a fôoltár és a
KISVASZAR
Irányítószám: 7381, Lakosság: 350 fô
Vásárosdombótól keletre közelít-
hetô meg a környék egyik legháborí-
tatlanabb vadászterülete. Esterházy
Pál hercegnek egykoron 2483 hold
erdôbirtoka volt itt. A falu lakói már
a középkorban is erdôgazdálkodással
foglalkoztak. Elôbb a Babocsay, majd
a Laczkó családok tudhatják birto-
kukban. A török idôkben kiváló rej-
tekhely e vidék. A XVIII. század kö-
zepén Tolna megyébôl érkeznek né-
met telepesek, akik elsôsorban a cse-
répedény és agyagkályha készítésé-
ben ill. a takácsiparban jeleskednek.
Ôk építik a barokk stílusú templomot
is a község központjában. A nemrég
MÁGOCS
Irányítószám: 7342, Lakosság: 2800 fô
Vásárosdombó után Kaposszek-
csô és Csikóstöttös érintésével, Tolna
megyén át, vissza lehet jutni a Bara-
nyai-Hegyhát területére. Mágocs Sásd
mellett a térség legjelentôsebb tele-
pülése.
Kedvelt letelepedési helye a kü-
lönbözô emberi kultúráknak (réz-,
bronz-, vaskor), a magyar középkor-
ban a Szente-Magoch nemzetség bir-
szószék a késôbbi copfstílusban ké-
szültek.
Vásárosdombótól keletre, a vasút-
vonal és a Baranya-csatorna kereszte-
zése után, Kisvaszar irányába indul-
va, errôl az útról a Baranyai-Hegyhát
egy „bokorban” lévô községei: Geré-
nyes, Ág és Tékes érhetôek el. Ezen
falvak azzal színezik az eddig megis-
mert, Sásd környéki települések vilá-
gát, hogy mindegyikben épült evan-
gélikus templom.
felújított templom mellett találjuk
Szent Flórián szobrát, amelyet az
egykori fazekasok és kályhások állí-
tottak.
Az egykori munkásôr lôteret a
kisvaszari önkormányzat kívánja tu-
lajdonba kapni az ÁPV Rt.-tôl, hogy
területén táborozásra és szálláshely-
nek alkalmas körülményeket teremt-
sen. (Információ: Polgármesteri Hi-
vatal, Kisvaszar, Albert I. tér 12. sz.
Tel.: 72/453-201) A településtôl délre
van a téglaházi erdészlak és az egy-
kori Esterházy-vadászkastély, amely-
ben jelenleg az Erdészet mûködik.
(Információ: Mecseki Erdészeti Rt.
Bikágvölgy, Tel.: 72/553-940)
Az erdôn át déli irányba Komló
felé vezet az út.
toka – ennek ellenére, Pesty Frigyes
múlt századi kutató szerint Magasd-
nak hívták régi lakói. A török hódolt-
ság után vita folyt arról, kié eredeti-
leg a mágocsi ôsi templom és kolos-
torrom, a bencéseké vagy a páloso-
ké, ugyanis magyar lakossága telje-
sen kihalt és helyükre délszlávok ér-
keztek. Majd a Rákóczi-szabadság-
harc idején újra elnéptelenedett a fa-
lu. 1768-ban betelepítés eredménye-
ként a lakosság 76%-a németajkú,
akik bajor-osztrák területrôl érkeztek.
RÉTES (STRUDEL)
40 dkg liszt, 1 tojás,
1 ek. cukor, 1 dkg élesztô,
1 ek. ecet, kevés só.
Az élesztôt kevés langyos
vízben feloldjuk, majd
összedolgozzuk a liszttel,
a tojással, sóval, cukorral,
ecettel, és annyi langyos
vízzel dagasztjuk el, hogy
közepesen kemény tésztát
kapjunk. Jól kikeverjük,
hogy sima és hólyagos le-
gyen. A gyúródeszkán két
cipóra osztjuk, mindegyi-
ket külön lefedjük tállal.
Kb. 20 percig pihentetjük.
Egy nagy asztalt
leterítünk sima abrosszal,
beszórjuk liszttel, közepére
tesszük a tésztát, langyos
zsírral megkenjük.
Ezután mindegyik
oldalán kezdjük nyújtani.
A nyújtást addig
végezzük, amíg a tészta
nyújtható. A szélét
kezünkre csavarva
levágjuk. A kinyújtott
tésztát kevés olvasztott
zsírral meglocsoljuk,
a cukrot és a tölteléket
egyenletesen elosztva
ráhintjük. Az abrosz
széleit felemelve, a tésztát
óvatosan összecsavarjuk.
A tepsi hosszának megfe-
lelôen rudakra vágjuk.
Kizsírozott tepsibe
helyezzük, tetejét
olvasztott zsírral
megkenjük. Langyos
helyen egy órát
pihentetjük, majd
egyenletes tûznél pirosra
sütjük. Megtölthetjük dió-
val, mákkal, gyümölccsel,
káposztával, túróval stb.

A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA 191


Mágocsi utcakép Mágocs copfstílusú templomát
(Templom tér) 1805-ben építették,
Sarlós Boldogasszonynak felszentel-
ve. Oltárképét (Mária találkozása Er-
zsébettel) Karl Bachmayer még 1779-
ben készítette. A Szent Anna-oltár
Bachmayer festményével együtt a pé-
csi dominikánus templomból (lásd
pécsi Színház tér) került ide. A teme-
tôben talált egyik sírkô felirata szerint
már 1750 körül izraelita hitközség
mûködött Mágocson, zsinagógájukat
1846-ban építették. A múlt században
mezôváros és járási székhely volt. A
mágocsi céhek I. Ferenc császártól
kapnak céhlevelet 1831-ben. A kora-
beli feljegyzések szerint anyagilag a
legerôsebb a takácscéh volt, a legné-
pesebb pedig a molnárcéh. Jónevûek
voltak a mágocsi fazekasok és kály-
hacsempekészítôk. Századunkban
polgári hatás érvényesült készítmé-
nyeiken, fôleg a kancsóik és a vázá-
ALSÓMOCSOLÁD
Irányítószám: 7345, Lakosság: 380 fô
A Mocsolád helynév jelentése
mocsár, pocsolya, vagy len ill. ken-
deráztató. A néphagyomány szerint a
Szent-kút nevû forrás közelében lévô
192 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
ik utánozták a szecessziós stílust. A
helyi kisipar szakmai utánpótlására
általános tanonciskola létesült. A Tég-
laházi-dûlôt Olaszfalunak is nevez-
ték. Itt 1800 óta téglavetô mûködött,
s 1930-ig olasz munkásai és vezetôi
voltak, akiknek lakóházai is ebben a
dûlôben álltak.
A kultúra területén az ének- és
zenekarok gomba módra szaporod-
tak az 1960-as években. A helyi föld-
mûves-szövetkezet vegyes kara 1960-
ban – színvonalas tevékenységének
köszönhetôen – Kodály Zoltán hoz-
zájárulásával és jelenlétében, felve-
hette a Kodály Vegyeskar nevet. Mi-
vel a Mester életében mindössze két
énekkarnak engedte meg ezt, igen
nagy kitüntetésnek számított ez a
gesztusa. Német nemzetiségi nép-
táncegyüttes, kórus és fúvószenekar
is mûködik a településen. A német
nemzetiségi hagyományok megtartá-
sát segíti a farsangi Narre Tag (Bo-
lond Nap), maszkás felvonulással,
bállal. Másik jelentôs rendezvénye a
településnek minden év szeptembe-
rében a Mágocsi Szüret egész napos
programja (kézmûves vásár, mezô-
gazdasági bemutató, szüreti felvonu-
lás, kulturális rendezvények).
A környék vízrajzi szempontból
rendkívül sûrû, legjelentôsebb a
Hábi-patak, vizébôl duzzasztották
a bikali mesterséges tórendszert,
amelynek részei Alsómocsolád mel-
lett, és attól délre is megtalálhatóak.
Mágocs ideális kiindulópont kisebb
kirándulásokhoz.
dombon állt a régi Mocsolád templo-
ma. A templom harangja akkor esett
a kút helyére, amikor a török ágyúz-
ta a falut. Ahol a harang leesett és el-
tûnt, forrás fakadt. A középkorban a
mágocsi bencés apátság birtoka. A
törökök földig rombolták, lakossága
kicserélôdött (szerb, majd német). park közepén – 1920 körül Sztanko- HAMIS HÚSLEVES
Templomát (Petôfi u.) klasszicista vánszky Pál helyi földbirtokos emel- (FALSCHE
stílusban, az 1830-as években a tette. FLEISCHSUPPE)
bonyhádi Perczel család költségén Jelenleg a DÉLHÚS Rt. tulajdoná- 20 dkg sárgarépa és
építették. A község elején található ban van, s engedéllyel látogatható. petrezselyemgyökér,
kastélyt (Kossuth u. 4. sz.) – hatalmas (Információ: Tel.: 72/451-752) 1 fej hagyma, 1 darabka
karalábé és zeller,
zöldpetrezselyem,
NAGYHAJMÁS hogy lakossága elpusztult a török 3 gerezd fokhagyma,
Irányítószám: 7343, Lakosság: 500 fô korban. A XVIII. században elôbb fél babérlevél,
magyar, majd német lakosság telepe- késhegynyi köménymag,
Mágocs központjából északkelet dik le, ekkortól Baranya megyéhez 5 szem szegfûbors,
felé is érdemes elindulni; Nagyhaj- tartozik a település. 10 szem fekete bors, só
más és Mekényes után a Kapos-völ- Egykori középkori temetôkápol-
gyébe érünk, a Tolna megyei Kurd nájából a késô klasszicista katolikus A megforrósított zsíron
közelében. Nagyhajmás a XI. század- templom sekrestyéje lett, amelynek üvegesre pároljuk
ban a Szente-Magoch nemzetség bir- oltára korábbi, copfstílusú. 1926-ban a hagymát, felengedjük
toka, írott forrás Hagmas néven emlí- épült evangélikus temploma mellett a 1,5 liter vízzel,
ti az Anjou-korban. A középkorban II. világháború helyi áldozatainak beletesszük a zöldséget
Tolna megyéhez tartozik. A XVII. szá- emlékmûve áll, szépen parkosított és a fûszereket.
zad végi Ráchajmás elnevezés sejteti, környezetben. Addig fôzzük, amíg
a zöldség megpuhul.
Leszûrjük, és metéltet
MEKÉNYES templomhoz, s belépve a külsôre az fôzünk bele.
Irányítószám: 7344, Lakosság: 360 fô azonos korból származó barokk falu-
si templomokkal egyezô épületbe,
Nevét valószínûleg egy, a mosta- sajátos élmény várja az érdeklôdôt. A
ni község keletkezése elôtt elpusztult lutheránus liturgiának megfelelôen
rác falutól kapta, mely a mai falu és alakult át a belsô tér. A szentélyben Fekete kökörcsin
Nagyhajmás között elterülô Alte megmarad az oltár
Kirche nevû völgyben létezhetett. A – Jézust ábrázoló té-
falucsúfoló szerint a nagyhajmási mával – hátfalának
horvátok mondták, hogy annyi a né- párkányán a ma-
met, mint a mekinye, vagyis a korpa. gyar címerrel, de
A hesseni származású telepesek egy- mivel az Ige hirde-
részt a környékbeli szláv lakosság el- tése az egyik leg-
lenszenvével kellett, hogy megküzd- fontosabb mozza-
jenek, másrészt hitük miatt – mivel nat, ezért a lelkész a
evangélikusok voltak – a pécsi püs- szószékoltár tetejé-
pökkel. Berényi Zsigmond 1743-ban rôl beszél a gyüle-
hajdúkkal ûzette el a falu lelkészét. kezethez, amelynek
1783-ban kaptak engedélyt templom hangvetôjét viszont
építésére, de torony és utcafrontról a császári korona
nyíló bejárat nélkül; néhány év múl- díszíti. A templom-
va azonban megszûntek ezek a kor- hajó két oldalán hú-
látozások. zódó karzat mell-
Itt érdemes felsétálni a falu fölé védjén az apostolok
magasodó dombon álló evangélikus képei láthatóak, az

A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA 193

 oltár felôli oldalakon II. József ill. Fe-
renc császárok portréival! Az oltár-
festmény, az apostol- és császárké-
pek Gottlob Solbrig alkotásai 1786-
ból. A fehér falak között a fehér alap-
tónusú bútorzat érdekes ellentéte a
kor katolikus templomai barokk be-
BIKAL
Irányítószám: 7346, Lakosság: 950 fô
Mágocsról kelet felé indulva,
Bikalnál érjük el a Hábi-patak-völ-
gyét. az akácosokban gazdag, némi
fenyves erdôvel tarkított falu élmé-
nyét elônyösen befolyásolja a mint-
egy százhektárnyi kiterjedésû halastó
rendszer. Az egyelôre áruhaltenyész-
tésre alkalmas vizekben elsôsorban
ponty és harcsa él. Nagyhajmás felôl
érkezik a Hajmási-patak, s Bikal alatt
ömlik a Hábi-patakba, vizével a ha-
lastavakat táplálva. A település neve
a bik, vagyis a bükk és az al, azaz alj
szavak összetételébôl származik,
bükkös erdô alja jelentéssel.
EGYHÁZASKOZÁR
Irányítószám: 7347, Lakosság: 970 fô
A kozár helynév a magyarokhoz
csatlakozott kazár néptöredék itt lete-
lepedett közösségére utalhat, az Egy-
Aki további házas elôtag pedig azt jelezheti, hogy
finomságokkal szeretne e környéken ez a falu rendelkezett
megismerkedni a német templommal. A török hódoltság elôtt
konyhából, vegye kézbe a Tolna megyei Anyavár birtoka.
a pécsi Pannónia 1542-ben, Werbôczi Imre, Döbrököz
Könyvkiadónál várának ura a közelben arat kisebb
megjelent Baranyai gyôzelmet, amelyet Tinódi Lantos
konyha címû könyvét! Sebestyén is megénekel „Werbôczy
(Szerzôi: Imréhnek Kászon hadával kozári
Begovácz Rózsa, mezôn viadalja” címmel. 1696-ban
Sarosácz György, rácok népesítik be, majd a Rákóczi-
Simor Ferencné, szabadságharc idején újra pusztává
Wild Katalin). válik. 1720 körül ismét rácok kerül-
194 A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA
rendezésének. Mekényesrôl telepítet-
ték át a korábban itt mûködött szá-
razmalmot az orfûi Malommúzeum-
ba. A környék viszonylag háborítat-
lan, így jó vadászterület, a Makrom
Kft. (Tel.: 72/459-403) mûködtet va-
dászházat.
A XVI. században horvát lakói a
szigetvári hôs, Zrínyi Miklós és a kô-
szegi Jurisits Miklós seregeibôl tele-
pültek ide, az akkori országkamarás
utasítására. Az 1600-as évek végén
görögkeleti vallásúak is lakták, majd
a Rákóczi-szabadságharc következ-
ményeként magyar és evangélikus
vallású német lakosság költözött a fa-
luba.
A XIX. század második felében
báró Puchner Hannibál császári tá-
bornok építtetett itt kastélyt, amely
jelenleg az idegenforgalom rendelke-
zésére áll. (Cím: 7346 Bikal, Rákóczi
u. 22. sz. Tel.: 72/459-547) Szálloda,
étterem, teniszpálya várja az érdeklô-
dôket.
tek ide, görögkeleti templomukat
1930-ban bontották el. A XVIII. szá-
zad közepén jelentôs számú lutherá-
nus német telepes érkezik. Így nem
véletlen, hogy itt épül fel Magyaror-
szágon az elsô engedélyezett protes-
táns templom (Fô tér) 1783–86 kö-
zött, amelyet 1800-ban történt leégé-
se után copfstílusban újjáépítettek.
Régi orgonája olyan jó állapotban
van, hogy hangversenyek alkalmával
is használják. A templom berendezé-
se a XVIII. század végérôl való. 1772-
ben a település mezôvárosi rangot
kapott.
Színezi az eddig megismert helyi
sajátosságokat az, hogy a településre
1947–48-ban a kitelepített német csa-
ládok helyére moldvai csángók, bu-
kovinai székelyek és felvidéki ma- csángókat a kitelepített németek he- Rálátás a Mecsekre
gyarok érkeztek, akik ôrzik eredeti lyére. A hatóságok nyilván ezért til- a Hegyhátról
hagyományaikat (viselet, szokások tották ki e kis faluból a neves kutatót
stb.). 1949-ben.
Irodalmi szempontból Tinódi Egyházaskozárról Tófûn át a
mellett meg kell említeni az 1813-ban Völgységbe, Szászvárra térhet vissza
itt született Hatos Gusztáv nevét, akit a kiránduló. Egyházaskozár
Baranya megye helytörténetírójaként
tartanak számon. Az evangélikus
templom mellett védettséget élvez a
Rác köz 38. szám alatti, barokk stílu-
sú, késôbb átépített lakóház. 1996-
ban szentelték fel Szent István tiszte-
letére a római katolikus templomot.
Egyházaskozárról egy kis kitérô-
vel Szárász kicsiny települése tekint-
hetô meg. Itt élt 1946–49 között, ön-
kéntes számûzetésben, Domonkos
Pál Péter néprajzkutató, aki életét a
csángómagyarság kutatásának szen-
telte. Lakóhelyének megválasztásá-
ban is az játszhatott szerepet, hogy
1946-ban ide is telepítettek moldvai

A BARANYAI-HEGYHÁT – AZ ÁTMENETEK TÁJA 195

 A Dél-Zselic dombvidéke
Somogy és Baranya megyék jó
szomszédokként osztozkodnak a
Dél-Dunántúl legmagasabb, a Holló-
fészek nevû dombháton 358 méteres
magasságot is elérô, nagy kiterjedésû
dombságán, a Zselicen. A terület
északi kistája zömmel somogyi illetô-
ségû, míg a legmagasabb „csúcsot” is
magába foglaló Dél-Zselic döntôen
Baranyában fekszik. A Zselic ugyan
elsô látásra a Mecsek közvetlen nyu-
gati folytatásának tûnik, ám a látszat
csalóka. A terület a Dél-Dunántúl
196 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
legidôsebb önállóan fejlôdô dombsá-
gi felszíne.
A táj alapzatát a mélyben a Nyu-
gati-Mecsekbôl ismert ó- és közép-
idôszaki kristályos, törmelékes üledé-
kes és karbonátos kôzetek alkotják,
ám a felszínen uralkodnak a Pannon
tenger jóval fiatalabb homokos, agya-
gos üledékei, valamint a déli irány-
ban kivastagodó jégkorszaki löszök.
A Dél-Zselic keleten markáns tek-
tonikai vonal mentén kialakult erózi-
ós völggyel válik el a Szentlôrinc
környékén már dombsági jellegûvé
simult Mecsektôl. A Bükkösdi-víz
völgye, az észak–déli szerkezeti vo-
nalat követve tájhatár a Baranyai-
dombság felé is. Dombvidékünk dél-
re a Dráva menti síkság lapályára
ereszkedik és mivel a dombvonulat
kelet–nyugati csapásirányú, ezért a
kedvezô besugárzási értékekkel bíró
délies lejtôk aránya magas. A síksági
elôtérbôl erôs kontrasztként emelke-
dik ki a dombság tömbje. A terület
nyugati irányban a megyehatár köze-
lében fokozatosan a Belsô-Somogy
futóhomok fedte hordalékkúpjára
alacsonyodik.
A dombvidék 200–250 méteres csapadékellátottságú részeken zárt Szigetvári termálfürdô
átlag magasságú hátai közé 50–100 bükkerdôket találunk, míg a déli lej-
méter mély völgyek mélyültek. A tôkön a meleget kedvelô ezüsthársas,
völgyhálózat a fô szerkezeti vonala- cseres tölgyesek díszlenek. Domi-
kat követve észak–déli futású. Ilyen náns kultúrnövényként teret nyert a
irányultságúak a Fekete-víz vízgyûj- szôlô is. A gazdálkodó ember és a
tôterületébe tartozó Gyöngyös-patak természet hosszú és harmonikus
forráságai, a Szigetvárnál a Zselicet együttélésének példái, a szintén déli-
elhagyó Almás-patak, valamint a táj es oldalakon megfigyelhetô, a legel-
keleti határán futó Bükkösdi-víz völ- tetô állattartás következtében kiala-
gyei. A dombsági viszonylatban erô- kult ligeterdôk, az ún. „legelôerdôk”.
sen tagolt, éppen ezért változatos fel- A baranyai tájak hagyományos
színû Dél-Zselic északias, meredek kincse a termálvíz, a Dél-Zselicben is
domboldalain csuszamlások „sebhe- megtalálható. A szigetvári Várkert
lyei” figyelhetôk meg. A magasabb 3000 liter/perc hozamú, 62ºC-os,
dombhátakon az erózió változatos nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos Vadmalacok
formakincset alakított ki a lösz
könnyen pusztuló felszínén. A kirán-
duló löszmélyutak, lösz szurdokok és
löszpiramisok hálózatára bukkanhat
a völgyközi hátakon.
A Zselic területén egyaránt érvé-
nyesülnek a Dél-Dunántúl domináns
klímahatásai. A terület északi (somo-
gyi) részére inkább a szubatlantikus,
nedves és kiegyenlített hômérsékletû
légtömegek fejtik ki hatásukat. A Dél-
Zselic bôvelkedik sok napsütést, ma-
gasabb hômérsékletet, de kevesebb
csapadékot jelentô szubmediterrán
hatásokban. E klimatikus hatások
eredményeként a magasabb, jó

A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 197

Helyi védettségû vize jelentôs fluorid tartalommal is
értékek: rendelkezik. A hosszas vizsgálatok
Almamellék: után 1997-ben gyógyvízzé minôsí-
Mocsártölgyek (Erzsé- tették. A ráépült fürdô Szigetvár
bet-fák) egyik sokat igérô turisztikai
Almamellék-Sasrét: vállalkozása.
Idôs kocsányos tölgy - A Dél-Zselic jó termôképességû
ôsbükkös talajain kiterjedt mezôgazdasági mû-
Ibafa: Platánfa velés folyik (aránya a területbôl eléri
Mozsgó: Biedermann- a 45%-ot). Az intenzív mûvelésbôl ki-
kastély parkja maradt részek bôvelkednek termé-
Helesfa: Szociális szeti értékekben. Közülük kiemelen-
otthon parkja dô az országos védelmet élvezô Zse-
Nagyváty:Pál-kút lici Tájvédelmi Körzet Baranyára esô
(Tekeres-erdô) 1403 hektárja, amely a dombvidéki
Botykapeterd: bükkösök egyik szép hazai példája.
Kislevelû hárs A Mecsekkel közös növényfajai kö-
Szigetvár: Várkörnyék zött említést érdemel a szúrós csoda-
Csertô: Kastélypark bogyó és a pirítógyökér.
Patapoklosi: Helyi védettséget 11 kisebb-na-
Fás legelôerdô gyobb területfolt kapott a tájegység-
ben. Közéjük dús vegetációjú erdô-
részletek, ôsi, magányos faegyedek,
jellegzetesen „zselici” legelôerdô
részletek és a korábbi idôszakok
kertépítési kultúrájának emlékeit ôr-
zô kastélyparkok tartoznak. A sziget-
vári Várkert történelmi emlékhely-
ként szintén helyi védettséget élvez.
A régió északi részét évezredek
óta összefüggô erdôség borította. La-
kosságának, amely sohasem volt je-
lentôs létszámú – részben védelmet
nyujtott, részben a napi megélhetés
sajátos formáit biztosította (erdô-
és vadgazdálkodás, makkoltató állat-
tartás). A Szigetvártól délre fekvô sík
részen, egykor sûrû vízhálózat hatá-
rozta meg az emberi letelepedés fel-
tételeit. Észak–déli irányú vizein (Al-
más, Gyöngyös) évezredek óta ha-
ladt át fontos útvonal: egyrészt a Drá-
va folyó irányába, másrészt a Zselicet
megkerülve. A történelem elôtti em-
beri kultúrák szórt leletanyaga után a
rómaiak hagytak jelentôsebb régé-
szeti nyomokat (Mozsgó, Szigetvár),
villa és település maradványokat.
198 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
A honfoglalás korában Botond
törzsének nemzetségei szállták meg a
területet, késôbb Koppány vezér
dukátusának határa húzódott itt. Az
államalapítás után, a kora középkor-
ban, egyházi tulajdonú a vidék
(somogyvári apátság, fehérvári kápta-
lan). Egyes források szerint a bencés,
majd a premontrei szerzetesek irányí-
tották a gazdasági életet, szervezték a
kulturális értékek terjesztését iskolát
mûködtetve.
A török hódítás elôtti idôszak is-
mert birtokosai közé tartozott Török
Bálint, a Tinódi család. A XVI. század
közepén Szigetvár a magyar végvári
rendszer fontos láncszeme, a török
többször ostromolta sikertelenül.
Nem véletlen, hogy Zrínyi Miklós
horvát bán éppen itt próbálta megál-
lítani a Szulejmán szultán személyes
vezetésével felvonuló ellenséges ha-
dakat 1566-ban. E hely jelentôségét
jelzi, hogy a hódoltság idején, a régió
legfontosabb török katonai, közigaz-
gatási központja, s legutoljára adta fel
1689-ben a dél-dunántúli hadállásai
közül. A hadak vonulásának évtize-
dei alatt a terület falvai jórészt elpusz-
tultak, elsôsorban a déli, nyílt vidé-
ken lévôk, amelyek a fegyveres tá-
madásoknak a leginkább ki voltak
szolgáltatva.
A XVIII. században újraszerve-
zôdtek a települések, földbirtokosai
(pl. Batthyányiak) kastélyokat építet-
tek birtokaikon, majorságokat alakí-
tottak ki.
Baranya megye északi és keleti
területeihez mérten itt csekély a bete-
lepített német és egyéb nemzetiségû
lakosság száma. A természet adta
energiaforrásokat kihasználva – a Ba-
konyban mûködô üveghuták kiraj-
zásaképpen is – cseh-morva üvege-
sek, cigány hamuégetôk, német faze-
kasok – mûködtek a Zselic rengete-
geiben kialakult pusztákon (Tere-
cseny, Németlukafa). Még a múlt szá-
zadban is összefüggô erdôség húzó-
dott Szigetvártól Kaposvárig, amely jó
búvóhelye volt a helyi betyároknak.
A XIX. században földbirtokosok (pl.
a Festetich és a Biedermann csalá-
dok) gazdasági szervezô tevékenysé-
gének köszönhetôen az addigi gaz-
dálkodás szôlômûveléssel is gyarapo-
dott: többek között Zsibót, Csertô,
Szulimán szôlôhegyein. A hagyomá-
nyosan rurális gazdasággal rendelke-
zô területen az elmúlt évtizedekben
sem mûködött környezetszennyezô
ipari üzem, ezzel megôrizve az ide-
genforgalom egy alapvetô feltételét.
Egészen 1950-ig a régió jelentôs
része – Szigetvár központtal – köz-
igazgatási szempontból Somogy me-
gyéhez tartozott, tehát itt Baranya
„legfiatalabb” területén járunk.
A Zselic, mint tájegységi megha-
tározás, az elmúlt évtizedekben, még
az itt élôk tudatában is, csupán a Ka-
posvártól délre elterülô kistáj néhány
települését (pl. Zselickisfalud, Zselic-
kislak, Zselicszentpál) jelentette. A
Zselic azonban mint földrajzi tájegy-
ség ennél lényegesen nagyobb kiter-
jedésû, mert magába foglalja a Me-
csek nyúlványait, dombjait a Bara-
NAGYPETERD
Irányítószám: 7612, Lakossága: 650 fô
Szentlôrincet a 6-os sz. úton nyu-
gat felé elhagyva, a Zselic lankái és a
Dráva felé haladó vizek (Okor, Al-
más) lapálya, északi irányban Nagy-
váty, Nyugotszenterzsébet és Kispe-
terd templomtornyai ill. a falvakhoz
tartozó szôlôhegyek látványa fogadja
az utazót.
A közvetlenül a fôút mellett talál-
ható település neves szülötte, Bak-
say Sándor miatt érdemel említést.
nya-csatorna és a Bükkösdi-víz völ-
gyétôl nyugatra. Északi határa: a ke-
let–nyugati fô vízelválasztó, a Kapos
folyó; dél felôl a Szentlôrinc–Sziget-
vár között húzódó lankák; nyugatról
Patosfa, Bárdudvarnok községek
határolják.
A Zselic szó minden bizonnyal
szláv eredetû. Évszázadokkal ezelôtt
hatalmas, összefüggô erdôségek bo-
rították területét. A Zselic két legje-
lentôsebb völgyét Nyugat-Baranyá-
ban az Almás- és a Gyöngyös-pata-
kok formálták, melyeknek a vize az
Ormánságon át éri el a Dráva medrét.
Az Almás Szigetvártól kb. 20 kilomé-
terre északra Lukafapuszta közelében
ered. A zselici dombok lábához érve,
vízben meggazdagodva folyik azon
az árterületen, amely lehetôvé tette
Szigetvár védelmi rendszerének kia-
lakítását.
Szigetvár, Zrínyi Miklós önfelál-
dozó hôsiességével, nem csupán a
magyar, de az európai, a keresztény
kultúrkör számára is példamutató fo-
galom. Tettével a vár kapitánya nem-
csak egy erôsséget védelmezett, ha-
nem évtizedekre megóvta Európa
nyugatabbi térségét is a török hadse-
reg további hódításaitól.
l832-ben született itt a híres író, mû-
fordító, református püspök. Fôleg el-
beszéléseivel vált ismertté. Írásai (A
magyar nép viselete, A Mecsek kör-
nyéke) megjelentek Az Osztrák-Ma-
gyar-Monarchia képekben c. kiad-
ványsorozatban.
A Kossuth Lajos utcában található
mûemlék jellegû református templo-
ma, a XVIII. század második felében
épült késô barokk stílusban. Tornyát
és fôhomlokzatát a XIX. század elsô
felében alakították ki klasszicista
stílusban.
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 199
 RÓZSAFA
Irányítószám: 7914, Lakossága: 400 fô
Nagypeterdtôl délre található Ró-
zsafa. A hagyományok szerint, a mai
falu határában volt Tinódfalva, amely
késôbb elpusztult.
Itt született Tinódi Lantos Sebes-
tyén, a magyar reneszánsz neves lan-
tos-énekmondója, aki a XVI. század-
ban históriás énekeivel tájékoztatta
az aktuális eseményekrôl a kor fôúri
udvarait. Szolgált többek között Szi-
getváron Török Bálint udvarában,
SZIGETVÁR
Irányítószám: 7900, Lakosság: 12 000 fô
Az Almás-patak árterületének ez
a része évezredek óta lakott,
mindenkor fontos út haladt át a vize-
nyôs területen, s vagy a patak szige-
tén, vagy a mocsaras övezet szélén
telepedtek meg elôdeink. A keltákat
leigázó rómaiak Limosa nevû telepü-
lését sejtik a kutatók a környéken. A
honfoglalás korában Botond törzse
élt a területen.
Egyes kutatók szerint a városias
település kialakulása szerzetesrendi
szervezô tevékenységnek is köszön-
hetô.
A XV. századra már a középkori
fogalmaknak megfelelô várossá ala-
kult, melyet biztonságot nyújtó védô-
mûvekkel erôsítettek meg, és vízzel
öveztek. A mai vár területét, a város-
tól északra fekvô szigetet egy kisne-
mesi család birtokolhatta.
Az elsô erôdítés egy kisméretû
négyzet alaprajzú magasfalú téglavár
volt, melynek északnyugati szögleté-
be késôbb egy háromszintes kerek
tornyot építettek, s ezt Szigeti
Anthimius nevéhez kötnek. E kis lo-
vagvár romjai az északnyugati bás-
tyában láthatók. Késôbb, részben a
200 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
Sárváron a Nádasdyak hajlékában.
Leghíresebb históriás énekét tanítják
az iskolában: „Summáját írom Eger
várának...” Emlékmûvét a falutól né-
hány száz méterre találjuk.
Ha áthaladunk Rózsafán, szép fa-
lukép és az 1794-ben, késô barokk
stílusban épült mûemlék jellegû re-
formátus templom (Kossuth u.) fogad
bennünket.
Szigetvár felé, Botykapeterd hatá-
rában a Messzilátó Csárda hangula-
tos, helyreállított mûemlék épületé-
ben meg lehet pihenni.
várfalak elbontása után tovább épí-
tették a várat.
1473-ban a Gara család, majd az
enyingi Török család birtokában volt
a környék. A mohácsi csata (1526)
után mind a várat, mind a várost
megerôsítették. Elmés vízszabályo-
zással a tóvá duzzasztott Almás-pa-
takkal vették körül a szigeteket. Ek-
koriban állta ki elsô ostromát Sziget-
vár. A kettôs királyság idején Szapo-
lyai János hadai török segítséggel tá-
madtak rá, de Török Bálint vitézül
védekezett. Késôbb átpártolva János
királyhoz 1541-ben esett török fog-
ságba Buda ostromakor. Támasz nél-
kül álló özvegye átadta a várat Habs-
burg Ferdinándnak. Így lett Szigetvár
királyi birtok. Az uralkodó felismerve
a vár jelentôségét állandó ôrséggel
látta el. Nevezetes kapitányok védték
az ismétlôdô török ostrommal szem-
ben; Kerecsényi László 1554-ben,
Horváth Stancsics Márk 1556-ban
verte vissza a támadó ellent. Az utób-
bi mind a várat, mind a várost védô
bástyákat korszerûekké építtette át
olasz hadmérnökökkel, s az ô elgon-
dolásai alapján épült a várostól délre
fel az „újváros”. 1561-ben lett Zrínyi
Miklós, horvát bán és dunántúli fôka-
pitány Szigetvár védelmének irányí-
tója. A vár 1566-os elfoglalása után,
részben törökök építették át a ma is
látható formájában egybeépítve, a
három részbôl álló erôdítményt. A
város magyar lakosságát elhurcolták
vagy elûzték, s török és bosnyák csa-
ládok szolgálták ki a hamarosan 700
fô fölé emelkedô török várkatonasá-
got A török terjeszkedésével Sziget-
várnak egyre nagyobb katonai és
közigazgatási szerep jutott. A mai Ba-
ranya megye területén itt tartott leg-
tovább a török uralom, s 1689 febru-
árjában is csak a várvédôk kiéhezte-
tésével és szabad elvonulásuk árán
foglalták el Vecchi ezredes csapatai.
Az elkövetkezendô években az
erôdítési munkálatok folytatódtak,
többek között az északi oldal kaza-
matáinak kiépítésével. A megválto-
zott haditechnika miatt a XVIII. szá-
zad közepére Szigetvár elvesztette
hadászati fontosságát. Mária Terézia
eladta a várost, a lakosságot jobbágy-
sorba juttatva. A vár is földesúri kéz-
be került, birtokosai között volt Szily
Ádám, Tolnai Festetich Lajos, a
Wenckheim és az Andrássy család.
1868-ban, a Pécs–Barcs vasútvonal
megépítésével a város bekapcsolód-
hatott az ország vérkeringésébe.
Megalakultak a nagyüzemei: 1881-
ben a gôzmalom, 1884-ben a cipô-
gyár, 1937-ben a konzervgyár. Az év-
százados fejlôdésnek köszönhetôen
az egykori hôsi helytállás 400. évfor-
dulóján, 1966-ban Szigetvár megkap-
ta a városi rangot.
A legtöbb látnivalót a mai belvá-
ros kínálja. Pécs felôl érkezve a fôut-
cán (József A. u.) a Deák Ferenc té-
ren a költô és hadvezér Zrínyi Mik-
lósnak (a szigetvári hôs dédunokája)
a szobra áll, mely Horvay János és
Derzsi Gergely alkotása.
A piactól keletre áll a magyaror-
szági török építészet egyetlen fenn-
maradt lakóépülete, a kisméretû két-
szintes „Török-ház”. Mai fogalmaink
szerint afféle turistaszálló (török szó-
használattal karavánszeráj) volt, szál-
lást s biztonságot nyújtott az itt átuta-
zóknak. Múzeumi kiállítóhelyként a
„Szigetvár települése a török korban”
és a „Magyar várak és városok török
miniatúrákon” c. kiállítások anyagát
mutatja be.
(Címe: 7900 Szigetvár, Bástya u. 3.
Tel.: 73/311-407; Nyitva: V. 1-tôl–IX.
3-ig. 10–12 és 14–16 óráig)
A Horváth Márk téren látjuk az
1556-os várostrom hôs kapitányának,
a tér névadójának mellszobrát (Nagy
Géza alkotása, 1971-bôl). A térrel
szemben a ferences rend temploma
és rendháza áll. A templom az 1730-
as években épült a török város egyik
dzsámija helyén. A kapuzat felett a
ferencesek címere van. Mint oly sok
helyen, itt is a török kori mosdóme-
dencét használták fel szenteltvíztartó-
nak. Országos viszonylatban is kie-
melkedô mûvészi értékû a templom
hármas barokk oltára s védett a sek-
restye díszes bútorzata.
A templomhoz csatlakozó rend-
ház épületében 1986 óta zeneiskola
mûködik, melynek emeleti folyosó-
ján és kamaratermében Zágon Gyula,
helyi rajztanár, kiállítása látható: egy-
részt a vár régészeti feltárásakor fel-
színre került, több mint 400 éves fa-
anyagokból történeti személyiségek
(Zrínyi Miklós, Szulejmán) szobrait
faragta ki, illetve a nevezetes csata je-
leneteit festette meg. A rendház han-
gulatos, zárt udvarában koncerteket
rendeznek.
A József Attila utcában található a
szigetvári kulturális élet legjelentô-
sebb épülete, a még befejezetlen, de
már mûködô Vigadó, amelynek ter-
vezôje Makovecz Imre. Az intézmény
programjának szervezôje a Szigetvári
Kulturális és Idegenforgalmi Bt.
(Címe: 7900 Szigetvár, József A. u.
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 201
 9–11. Tel.: 73/310-217). A Vigadótól
északi irányban az utca végén áll a
két csillagos Kumilla Hotel (cím:
7900 Szigetvár, Olay Lajos utca 6.
Tel.: 73/310-150).
A hoteltôl keletre, kb. 200 méter-
re a Tinódi utcában van a város ter-
málfürdôje, amelynek 62ºC-os vizét
1997 ôszén gyógyvízzé minôsítettek.
A csonttörések utókezelésénél, a reu-
más fájdalmak enyhítésére, valamint
a mozgásszervi megbetegedések
gyógyítására alkalmazható eredmé-
Vigadó nyesen. A fürdô vizét magas vérnyo-
202 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
másban szenvedôk és szívbetegek is
használhatják. Téliesített medencével
is rendelkezve, egész évben mûkö-
dik (Tel.: 73/312-840).
A Zrínyi tér Szigetvár fôtere (itt
forgatják a Kisváros címû népszerû
tv-film sorozatot). Ez a tér volt az
egykori óváros központja is, ahol a
törökök Ali pasa dzsámiját építették
1589-ben. Barokk templommá átala-
kításakor eltüntették az imafülkét, el-
bontották Ali pasa sírkápolnáját és
elôcsarnokkal, karzattal, szentéllyel
bôvítették. A kupolát Dorfmeister Ist-
ván 1788-ban festett freskója díszíti,
amely a vár elestét és visszafoglalását
ábrázolja. Dorfmeister alkotta a
templom oltárképét is. Itt három,
egykor török mosdómedencének
használt szenteltvíztartó található.
(A mai r. k. templomot elôzetes kérés-
re kinyitják. A plébánia címe: 7900
Szigetvár, Zrínyi tér 9. sz. Tel.:
73/311-814)
Mind a templom oldalában, mind
a környezô téren számos emléktábla,
emlékszobor tekinthetô meg. A
templom északkeleti oldalán a vár
visszafoglalásának 300. évfordulójára
emlékeztetnek Kisfaludy Károly költô
sorai: „Él magyar, áll Buda még!
A múlt csak példa legyen most, s égve
honért bizton nézzen elôre sze-
münk!” A templom délnyugati falán a
második világháborúban meghalt szi-
getváriak névsora olvasható. Az épü-
lettôl nyugatra Vanyur István helyi
szobrászmûvész alkotása: a felül
összehajlított három oszlop, harang-
lábat formálva, „lélekharangként”
emlékeztet 1992 óta a második világ-
háború helyi áldozataira. Ezen a kis
téren látható az egyik oldalán csiszolt
kôtömb, amely az 1956-os forrada-
lom és szabadságharc 40. évforduló-
jára készült. Az 1923-ban készült I.
világháborús emlékmû a közelben
van. Mellette a romantikus stílusú
épület falán tábla emlékeztet Török
Bálint egykori lakóházára, ahol Tinó-
di Lantos Sebestyén, majd Istvánffy
Miklós történetíró tartózkodott sokat.
A tér északi részén áll az 1878-ban
felállított „Oroszlán”, Zrínyi és a szi-
getvári hôsök emlékmûve. Talapzatán
Vörösmarty Mihály soraival: „HONFI,
HA FELLÉPENDSZ DÜLEDÉK VÁRÁRA
SZIGETNEK, / SÍRVA NE EMLÍTS SZÓT
SAJNOS ELESTE FELÔL, / OTT HÔS
ZRÍNYI KÖRÜL BÁTOR DALIÁK NYU-
GOSZNAK, / GYÖNGE PANASZ SZÓ-
ZAT BÁNTJA NAGY ÁLMAIKAT.”
A tér keleti oldalán áll a polgár-
mesteri hivatal, amely 1910-ben épült
eklektikus stílusban. Homlokzatát a
város címere díszíti, tetején pedig gó-
lya fészkel. A tér nyugati oldalán az
Oroszlán Hotel és Étterem épülete
áll, földszintjén a Mecsek Tours Kft.
kirendeltségével, ahol információt
nyújtanak a város és a régió idegen-
forgalmi lehetôségeirôl.
(Cím: 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 2.
Tel.: 73/310-116).
Észak felôl a teret szép vonalú,
klasszicista ház zárja le, amelyben a
Salamon biopatika mûködik. Ebben
az épületben élt és dolgozott Sala-
mon Gyula (1838–1900) patikus, a melyet késôbb tovább építettek, Ali pasa dzsámija
szigetvári tûzoltóság megalapítója, megnagyobbítottak. A ma látható vá-
majd a család hat gyógyszerész nem- rat 1966-ban restaurálták. A vár déli
zedéke. A Vár utca nyugati, klasszi- kapujánál Kiss István Tinódi Lantos
cista saroképülete egykoron sóház, Sebestyént ábrázoló szobra áll. A mú-
majd postakocsi állomás volt. Jelen- zeum bejáratánál Istvánffy Miklós tör-
leg „Múzeum Kávézó” mûködik itt, ténetíró szobra található. Az épületek
amelynek nyitva tartási ideje alatt lá- körül kellemes fekvésû parkban sé-
togatható a kisváros újkori történeté- tálva, el lehet jutni Somogyi József
nek (XVIII–XX. sz.) emlékeibôl ren- Kossuth-díjas szobrászmûvész Zrínyi
dezett kiállítás (céhes ipar, sajtó). Miklós lovas szobrához, ami az egy-
A Vár utcán észak felé haladva az kori kirohanás helyszínén áll.
Almás-patak hídján túl a vár követke- A vár központi épülete a Szulej-
zik. A többszöri átalakítás ellenére is mán dzsámi, melyet a gyôztes szul-
jellegzetesen képviseli a XVI. századi tán tiszteletére emeltek, és a késôbbi-
földvár típusát. Az elsô, kis dombra ekben, vele egybeépített, volt And-
épült erôdített várat mocsaras tó vet- rássy nyári lak. Ma a Zrínyi Miklós
te körül. Alaprajza négyszögû volt, Múzeum vártörténeti kiállítása látha-

A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 203


Szigetvári vár, tó itt, amely az ostromról tájékoztat,
Szulejmán szultán régészeti leletek (ágyúgolyók, fegy-
dzsámijának csonka verek, a védmûvek építésének szer-
minaréja számai), és a korabeli sajtódokumen-
tumok bemutatásával. A történeti ki-
állítás terébôl áthaladva Szulejmán
szultán dzsámi épületébe, az elôtér-
ben Kis Ernô, bogyiszlói népmûvész
hársfából faragott kétszázötven figu-
rából álló jelenete látható. A megle-
hetôsen egyszerû és díszítetlen tégla-
lap alaprajzú épületet a források sze-
rint 20 nap (!) alatt emelték a hadse-
reg katonái. Az épületben idôszakos
kiállításokat, hangversenyeket ren-
deznek. A XVIII. század közepén vil-
204 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
lámcsapás érte, ezért minaretje cson-
kán maradt meg. (Nyitva: IV. 15-
tôl–X. 15-ig 9–17 óráig, hétfô kivételé-
vel, Tel.: 73/311-407) Itt, a helyszí-
nen érdemes emlékezni az l566. évi
ostrom eseményeire.
A vár két, korábbi (1554, 1556)
ostroma után, 1566-ban maga Szulej-
mán szultán, a török birodalom egyik
legjelentôsebb uralkodója vonult fel
a vár alá. Az agg uralkodó Bécset kí-
vánta elfoglalni, de útjában állt Sziget
vára. Zrínyi 2500 katonával védte a
várat, Szulejmán serege hozzávetôleg
80 000 harcosból állhatott, jelentôs
számú kiszolgáló személyzettel kibô-
vítve. Az újváros, majd az óváros el-
foglalása után, a török sereg fôhad-
mérnöke széles töltést épített a várat
övezô tó vizébe ill. átvágatta a tölté-
seket, hogy a víz elfolyjon. Harminc-
három nap után a belsô vár is lángba
borult. Ekkor Zrínyi magára öltötte
díszruháját, maroknyi népe elôtt buz-
dító beszédet mondott, majd kinyit-
tatta a vár kapuját, hogy kicsiny csa-
patával minél nagyobb veszteséget
okozzon.
A magyarok eleste után, a belsô
vár tornyában a felrobbant puskapor
még több ezer török halálát okozta.
Zrínyi fejét két napra karóba húzva
közszemlére tették ki, majd Gyôrbe
küldték, az ott várakozó Miksa csá-
szár seregéhez. A fejet késôbb Zrínyi
György, a hôs fia Csáktornyára, a
családi várba szállíttatta és ott temet-
tette el. Zrínyi holttestét pedig a bu-
dai Musztafa pasa helyezte nyuga-
lomra. Szulejmán szultán nem érte
meg a gyôzelem napját, de halálát ti-
tokban tartották a sereg harci kedvé-
nek megôrzése érdekében.
A vár elfoglalása kb. 20 000 török
katona életébe került, a több mint
egyhavi ostrom és a hódító szultán
halála lehetetlenné tette, hogy a tö-
rök sereg még abban az évben elôre-
törjön Bécs irányába. Richelieu, XIII.
Lajos francia király miniszterelnöke
így értékelte a szigetváriak véráldoza-
tát: „Itt dôlt el az a kérdés, hogy a ke-
reszt vagy a félhold nyomja-e rá Eu-
rópa nagy részére évszázadokra a
bélyegét.”
Szigetvár 1833 óta emlékezik meg
a 1566. évi hôsi helytállásról. A Zrí-
nyi-kultuszt a Várbaráti Kör ápolja,
történész, ill. irodalomtörténész kon-
ferenciáit februárban és májusban
tartja. Évente szeptemberben a „Zrí-
nyi napok” a város rendezvényei,
hangversenyekkel, kiállításokkal és
a Szigetvári vásárral. (Cím: Info-
Szintézis Kft. 7900 Szigetvár, Deák
tér 16. sz. Tel./fax: 73/310-101).
Szigetvárt a 67-es úton elhagyva
jobbról hamarosan felbukkan egy ba-
rokk stílusú tornyos templom. Ennek
helyén állt valamikor az a palánkkal
körülvett erôsség, amelynek mauzó-
leumában (türbéjében) temették el az
1566-os ostrom idején elhunyt Szulej-
mán szultán szívét és belsô részeit,
testét pedig bebalzsamozva, a róla el-
nevezett isztambuli dzsámi díszes
türbéjében temették el.
Szulejmán 1520-ban került a biro-
dalom élére és uralkodott 1566-ig
Szigetvárnál bekövetkezett haláláig.
A török állam az ô uralma alatt ért
hatalma tetôpontjára. I. Ferenc fran-
cia királlyal szövetségben a Habsbur-
gok hatalmának megdöntésére töre-
kedett, amikor Bécs ellen háromszor,
Magyarországra hétszer vezette sze-
mélyesen seregeit. Kiváló államférfi,
mûvelt, több nyelven beszélı, költôi
tehetséggel is megáldott nagy hadve-
zér és diplomata volt. A világ legje-
lentôsebb jogalkotói között tartják
számon, nem véletlenül kapta a „tör-
vényhozó” melléknevet.
Evlia Cselebi török utazó leírásá-
ból tudjuk, hogy Szulejmán szultán
türbéje márványból készült, s hama-
rosan fontos mohamedán zarándok- Domolosról
hellyé vált. Említi, hogy az 1664-es visszatérve a 67-es
téli hadjárat alkalmával Zrínyi, a köl- útra a török állam
tô, katonái a türbét védô erôsséget által 1996-ban
felégették, de tiszteletben tartották a kialakított
sírhelyet, amely addigra jelentôs mo- Török-Magyar-
hamedán zarándokhellyé vált. A Barátság parkban
pompás türbét 1693-ban egy kapzsi sétálhatunk, ahol
osztrák katonatiszt romboltatta le. A egymás mellett
ma is álló kis templomot hálából a elhelyezve
török kiûzéséért építették Szûz Mária hatalmas méretû
tiszteletére. A közeli, közigazgatási- I.Szulejmán szultán
lag Szigetvárhoz tartozó település ne- és Zrínyi Miklós portré
ve Turbék, e türbe emlékét ôrzi. fogad bennünket.
Az út tovább halad a zsibóti szô- Mindkét szobrot
lôhegyen át – ahonnan lenézve lehet Metin Jurdanur török
igazán jól érzékelni az Almás-patak szobrászmûvész
medencéjében Szigetvár egykori stra- készítette.
tégiai jelentôségét – Domolospusztá- E park helyén állt
ra. Kellemes környezetben, horgász- az 1566. évi ostrom
tó közelében található az 1870-ben, idejéna török
Gleim berlini építész által tervezett szultán sátra.
kastély, amely ma szállóként mûkö- A számos
dik (Cím: Domolos, Kastélyszálló Szigetvárhoz
Kft. 7900 Domolospuszta 1. sz. Tel.: kötôdô emlékhely
73/311-222). 1953-ban e területen és mûemlék okán
került elô az a nagy jelentôségû nép- Törökországnak
vándorláskori (gót) rendkívül gazdag néhány éve
nôi sír, melynek leleteit a pécsi Janus tiszteletbeli konzulja
Pannonius Múzeum régészeti gyûjte- mûködik
ménye ôriz. a városban.
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 205
 CSER TÔ
Irányítószám: 7931, Lakossága: 500 fô
A Zselic peremén, az Almás-patak
völgyében terül el. A 67-es útról le-
térve a patak vizén duzzasztott víztá-
roló mellett lehet eljutni a faluba. A
kellemes környék évezredekkel eze-
lôtt is letelepedésre vonzotta elôdein-
ket, a bronzkortól kezdve régészeti
leletek jelzik a folyamatos emberi je-
lenlétet. 1360-ban említik elôször ne-
vét Chertew alakban. Lakott település
a török korban is.
Elsô ismert birtokosa Sárdi
Somssich Antal, 1836-ban lett a
Festetich családé, akiknek nevéhez
fûzôdik a mûemlék jellegû klasszicis-
MOZSGÓ
Irányítószám: 7932, Lakossága: 1000 fô
Ez a vidék közigazgatási szem-
Biedermann-kastély pontból 1950-ig Somogy vármegyé-
206 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
ta kastély (Szabadság u. 2.) kialakítá-
sa. Parkja is védett, ritka fakülönle-
gességekkel (pl. sárga virágú tulipán-
fa). A parkban álló kápolnát 1881-
ben építették. 1945 után görög isko-
la, majd 1996-ig gyermekotthon volt.
(Jelenleg tulajdonos váltás miatt nem
látogatható.)
A közeli Pipagyújtó nevû helyen
urasági malom, majd csárda is mûkö-
dött. A hagyomány szerint egy pipá-
nyi dohány kiégése alatt lehetett el-
jutni innen Szigetvárra, vagy onnan
idáig vissza. A híres betyár, Patkó
Bandi is megfordult a környéken. A
településtôl északra vannak a szôlô-
hegyek. A 67-es úton tovább haladva
pedig Mozsgóra érkezünk.
hez tartozott, ekkor csatolták Bara-
nyához. Mozsgó változatos múltját la-
kossága gondosan ápolja; konferen-
ciák, faluünnepek, évfordulók igé-
nyes szervezése jelzi ezt. Az elsô írá-
sos emlék 1330-ban Dombró néven
említi, birtokosai a Viszlai majd a Ti-
nódi család. Sziget várának közelsége
miatt, a török dúlás idején elpusztult.
1726 után horvátok és magyarok,
majd németek a betelepedôk. Ekkor
a Batthyány család birtoka, majd ké-
sôbb a Biedermann családé. Templo-
mát 1746-ban gróf Batthyány Károly
építtette, ezt 1876-ban neoromán stí-
lusban átalakították. Klasszicista oltá-
rát két barokk faszobor díszíti. A volt
uradalmi magtár (Mátyás király utca
1. sz.) barokk stílusú ipari mûemlék.
Kilenctengelyes oldalhomlokzatát
lizénák tagolják. Klasszicista stílusú
az egykori uradalmi fôintézôi lakás.
Lechner Ödön tervezte a Bieder-
mann-kastélyt, s a parkban álló csa-
ládi kriptát. A falu közepén 10 holdas
gondozott park (természetvédelmi te-
rület) veszi körül a kastélyt, amely
a megye fenntartásában értelmi
fogyatékosok otthona. (A park enge-
déllyel megtekinthetô. Információ:
a 73/344-061-es telefonon.)
Mozsgón régi gyökerei vannak a
hagyományápolásnak. Tanúsítják ezt
a falu ünnepei, a helyi szülöttekrôl
való rendszeres megemlékezések,
helytörténeti, iskolatörténeti kiállítás
megvalósítása.
(Információ: Általános Mûvelôdési
Központ. Tel.: 73/344-010)
A falutól délre érdemes felka-
paszkodni a szôlôhegyre, ahol a sok
átalakított ill. újonnan épített prés-
ház, hétvégi ház között még lehet ta-
lálni évszázados formákat is. A
Porovica-patak völgyében Almáske-
resztúrig lehet eljutni.
ALMÁSKERESZTÚR
Irányítószám: 7932, Lakossága: 108 fô
A környék legszebb fekvésû hely-
ségét 1026-ban említi elôször írásos
forrás. Elnevezése arra utal, hogy
templomát a Szent Kereszt tiszteleté-
re avatták fel. Az Almás elôtagot pe-
dig a környék legjelentôsebb folyóvi-
zérôl kapta.
A honfoglalás óta itt élô magyar-
ság mellé a XVIII. század végén ér-
keztek svábok.
A táj több festôt is megihletett, a
pécsi Kelle Sándor pl. a Róka-völgy-
ben festette számos tájképét. Az egy-
ALMAMELLÉK
Irányítószám: 7934, Lakossága: 500 fô
A következô elágazás a 67-es út-
ról keletre az Almás forrásvidékére
vezet el.
Mivel több patak érkezik az Al-
más-völgyébe, így nagy a völgysûrû-
ség itt és jellemzô a völgyek déli le-
futása.
Családi kripta
kori pásztorházban pedig a Buda-
pestrôl ide költözött Heil József szer-
vezett galériát (Johe Galéria, Fô u.
29. sz. Tel.: 73/344-257).
Kirándulásunk folytatásához visz-
sza kell térni a 67-es fôútra. Mozsgó
után indul egy bekötôút Szulimán fe-
lé. A település völgyét A Bakitya és
Gilice szôlôhegyek zárják közre. A
rézkorral kezdôdôen találhatóak meg
itt az emberi letelepedés nyomai.
Írott forrásokban elôször 1403-ban
fordul elô Zelewmal alakban, ami a
szôlôvel beültetett hegyoldalt jelen-
tette. Név etimológiai átalakulással a
Szulimán személynévhez hasonult.
A rómaiak korából út és villa ma-
radványai kerültek felszínre e vidé-
ken. Az Almás-patak neve 1009-ben,
a település mai neve 1492-ben, szere-
pel elôször írott forrásban.
Mai területén a középkorban 12
lakott és adózó falu volt. A török hó-
doltság végére Almamellék maradt az
egyedüli lakott hely. Védett, népi épí-
tészeti emlék a Kossuth u. 12. sz.
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 207

Az erdei vasút lakóház. A környékén kevesebb a
Almamellék turisztikai szántóföld és több az erdô, ami ked-
vonzereje vez az erdô- és vadgazdálkodásnak.
A közeli ôsbükkös természetvé-
delmi terület. Az erdô legjellemzôbb
fája az ezüst hárs és a bükk. Báró
Biedermann Rezsô 1901-ben építte-
tett gazdasági vasutat a sasréti és
lukafai kitermelt fa és egyéb mezô-
gazdasági termékek fuvarozására. A
lóvontatást csak 1955-ben váltották
fel dízel mozdonyok.
1991 óta csak személyforgalomra
használják az Almamellék–Szentmár-
„Az ibafai papnak tonpuszta–Sasrét nyomvonalon
fapipája van, lukafai kitérôvel.
Tehát az ibafai papi
pipa papi fapipa.
Az ibafai papnak IBAFA
mindene a fapipája, Irányítószám: 7935, Lakossága 260 fô
Doktora és patikája
az a fapipa. Almamellékrôl Ibafára tehetünk
Tél van vagy nyár, kirándulást. 1425-ben Ibafalwa néven
meg nem unja már, szerepel, a török után elôbb horvát
Mindig ott lóg telepesek érkeznek, majd túlsúlyba
a szájában a papi kerül a német származású lakosság.
pipaszár! A község egykor a Jeszenszky-család
Mert az ibafai papnak birtoka volt. (Itt említjük meg a köz-
fapipája van, igazgatásilag ide tartozó, elnéptele-
Tehát az ibafai papi nedett Gyûrûfû települést, amelyet is-
pipa papi fapipa.” mét családok népesítenek be, egyfaj-
208 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
A Mecseki Erdészeti Rt. kezelésé-
ben levô erdei vasút menetrend sze-
rint, illetve munkaszüneti és ünnep-
napon külön megrendelésre közleke-
dik. (Információ: Vasútüzem,
Almamellék, Tel.: 73/354-251; meg-
rendelés: Erdészet, Szigetvár, Tel.:
73/312-400)
A kisvasúttal is megközelíthetô a
Szentmártonpusztán kialakított Vitál
Szálló (Tel./fax: 73/354-260). A
közelben a vendégek csónakázhat-
nak, vadászhatnak, horgászhatnak. A
kisvasút elvisz a Biedermann bárók
által építtetett vadászkastélyhoz is,
amely ma is a vadászok céljaira szol-
gál. (Mecseki Erdészeti Rt. Sasréti Va-
dászháza, Tel.: 73/354-261).
A kisvasút másik ága Lukafa felé
vezet. A közeli Németlukafapusztán
az 1700-as évek végétôl virágzó
üveghuta mûködött egy évszázadon
át. Az 1980-as évek végén ásatás hoz-
ta felszínre ennek maradványait. In-
nen vásárolta meg Zsolnay Miklós,
Ignác fiának, az eladó Spitzer-féle
kôedénygyár felszerelését, a múlt
század közepén.
(Autóval ezt a vidéket a 67-es
útról Baranya és Somogy megye
határán a terecsenyi leágazó után er-
dészeti úton lehet megközelíteni.)
ta közösségi és környezetbarát lakó-
létesítmények kiépítésével, s festôi
völgyében az idegenforgalomra ala-
pozott fejlesztéseket terveznek.)
Ibafát természeti környezetének
vonzereje mellett a Pipamúzeum mi-
att érdemes felkeresni.
Ha nem is tudja mindenki végig-
mondani a fapipa nótájának nyelvtö-
rô szövegét, de biztosan hallotta már.
Schreyer Nándor itteni plébános ka-
posvári újságíró ismerôse, Roboz
Imre komponált egy dalt a papi pipá-
ról, mivel az elôzô plébános, Hantai
Nándor pipázott és az 1860-as évek-
ben pipákat gyûjtött.
A dal természetesen országosan
ismert lett rövid idô alatt.
A múzeumi kiállítás a pipagyûjte-
mény mellett a dohányzás egyéb kel-
lékeit is felvonultatja: pipatömôket,
díszes dohány-, cigaretta- és gyufa-
tartókat stb. Néhány érdekesebb pipa
a gyûjteménybôl: egy 1849-es alföldi
SZENTLÁSZLÓ
SENGLASL
Irányítószám: 7936, Lakossága: 900 fô
A 67-es útra visszatérve, észak fe-
lé Szentlászlón haladunk keresztül. A
település kedvelt kirándulóhely, kör-
nyéke a Zselic vadászterülete. Elne-
vezése Szent László magyar királyra
utal, ô a falu templomának is védô-
szentje. Birtokosai között megtaláljuk
a Széchenyieket, a Festeticheket és a
Bolza családot.
Lakossága sokszor cserélôdött,
keveredett. A török után horvát és
BOLDOGASSZONYFA
Irányítószám: 7937, Lakossága: 590 fô
A település mai nevét csupán a
XVIII. században kapta, állítólag
azért, mert a környékbeli hatalmas
erdôségek menekvést nyújtottak tö-
rök dúlások idején a környék lakos-
ságának. A változatos, völgyes-dom-
bos táj magaslati részein, nagyvadban
gazdag, bükkösök és gyertyánosok
találhatók. Maga a község is részben
a domboldalra, részben pedig egy
völgybe települt.
Boldogasszonyfán találjuk az or-
mánsági Szaporcán született, Hoffer
János (1890–1977), faragó pásztor
alkotásainak kis gyûjteményét. Apja
pipafejen az un. Kossuth-címer látha-
tó; Deák Ferenc reformpolitikus port-
réja fedezhetô fel egy 1865-ben ké-
szült pipán, 1919-bôl származik Ká-
rolyi Mihály miniszterelnök pipája.
Ezeknek a „kézben tartott” szimbólu-
moknak jelzésértéke volt a társasági
életben.
(Címe: Pipamúzeum 7935 Ibafa,
Arany János u. 2. sz. Kulcs:
Petôfi S. u. 11. sz.)
magyar lakosságához német telepe-
sek csatlakoznak. 1945 után az ô ott-
honaikba Szlavóniából ill. a Felvidék-
rôl telepítenek magyar családokat.
Római katolikus temploma
klasszicista stílusban épült 1803–1811
között. Oltárképe a település név-
adóját, Szent László királyt ábrázolja.
A községben nyaranta kézmûves
és rajztábor mûködik.
A falutól északra a szentlászlói
patak vizén duzzasztott halastó kelle-
mes horgászhely, partján található
a Horgásztanya Kemping (Tel.:
73/354-114)
nyomdokába lépve elszegôdött gu-
lyásnak, számadó lett belôle, s köz-
ben apósától megtanulta a faragás
mûvészetét.
1963-ban kapta meg a népmûvé-
szet mestere címet. 1972-ben meg-
nyílt kiállításán famunkái (dobozok,
ostornyelek, juhászkampók, sétabo-
tok) szaru sótartói, kobaktök butyko-
sai láthatók. (Címe: 7937 Boldog-
asszonyfa, Kossuth u. 24. sz. Tel.:
73/354-114. A kiállítás jelenleg át-
rendezés alatt áll.)
A falu után a 67-es út felér a víz-
választóra, ahonnan Terecsenypuszta
felé kanyarodik el az út, majd Bô-
szénfa következik, ami már Somogy
megyéhez tartozik.
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 209
 DENCSHÁZA
Irányítószám: 7915, Lakossága: 660 fô
Szigetvártól délre található a köz-
ség. A középkori település a török
idôk alatt elpusztult. A XVIII. század-
ban lett reformátussá. 1800 körül
kezdôdött a katolikus németek bete-
lepítése. 1945-ig a Biedermann bárók
tulajdona volt, akik a környéken szá-
mos uradalmi majort alakítottak ki
(például Péterfapuszta, Bodorka-
puszta, Hamuháza). A falu központ-
jában áll az 1792-ben épült copfstílu-
MERENYE
Irányítószám: 7981, Lakossága: 370 fô
A 6-os úton nyugat felé haladva,
rövid kitérôt tehetünk Merenyére.
1192-ben említik elôször a község
nevét írásos forrásban. A török hó-
doltság alatt is lakott helység lehetett,
NAGYDOBSZA
Irányítószám: 7985, Lakossága: 670 fô
A település 1277-ben fordul elô
írásos forrásban Dubza néven, ez
alapján cseh eredetûnek vélik a kuta-
Talpas ház
210 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
sú református temploma (Petôfi u.).
1945–1989-ig Dencsházával közös
közigazgatás alá tartozott Szentegát-
puszta is, amely a Biedermann bárók
birtokán uradalmi major volt. Közelé-
ben a századfordulón szép parkkal
övezett eklektikus kastélyt építettek.
(Jelenleg magántulajdonban van, fel-
újítás alatt áll, kiskastélyát vadász-
háznak helyreállították. Információ:
BIG Magyarországi Ingatlanhaszno-
sítási Kft. Tel.: 73/310-822)
Védett természeti érték a falutól
keletre húzódó szentegáti erdô.
mivel északkeleti részében mecset
állt a XVI. században. Református
temploma (Kossuth u. 42. sz.) egyike
a legkorábbi kô és tégla templomok-
nak. Az 1781-es türelmi rendelet után
épült. Festett famennyezetét, a kórus
mellvédjét és a padokat Nagyváti Fe-
renc készítette.
tók. A helységet a mohácsi vész elôtt
cseh husziták szállták meg. A „kegyes
Tanítórend” birtoka 1807-tôl egészen
1945-ig. A falu számos épülete mû-
emléki védettség alatt áll népi építé-
szeti értékeivel. Ilyen a Fô utca 66.
számú, 1853-ban épült talpasház. Tal-
pas-vázas falszerkezete karós sárfalú.
Zsúpfedele alatt szoba, szabadkémé-
nyes konyha és hátsó szoba nyílik (itt
pitvarnak nevezik) a fatornácra. A
Benked-család építette és lakta gene-
rációkon át. A XX. század eleji ha-
gyományos lakásbelsô megmaradt,
PATAPOKLOSI
Irányítószám: 7922, Lakossága: 430 fô
Szigetvár nyugati peremén, a 6-os
fôútról északra kell kanyarodni
Somogyapáti felé, majd balra kitérni
Patapoklosiba. A falu két korábbi te-
lepülés egyesülésébôl jött létre a Ke-
leti-Gyöngyös-patak két partján.
A keleti, patai részen áll az 1794-
ben épült református templom,
amelynek különlegessége festett, ka-
zettás mennyezete volt. A 60 négy-
zetméternyi, 112 kazettát a kecske-
méti Ráday Múzeum szakemberei
SOMOGYHÁRSÁGY
Irányítószám: 7925, Lakossága: 640 fô
Somogyapáti után észak felé ha-
ladva a Zselic világába érkezünk.
Mûvelt területek, szôlôk és erdôk kö-
zött haladva Somogyhárságy temetô-
jénél megállva, Szatyor Gyôzô fara-
gott emlékfája jelzi id. Kapoli Antal
Kossuth-díjas népi faragómûvész sír-
ját, a régi ravatalozó épülete közelé-
ben. A hárságy helynév hársfával be-
nôtt területre utal.
A múlt század közepén egyesítet-
ték a két (Kishárságy és Nagyhár-
ságy) települést. A Somogy elôtag
pedig azt jelzi, hogy csupán száza-
dunkban csatolták e vidéket Bara-
nyához. Legismertebb birtokosai a
Festetichek és a Zichyek. A kishár-
ságyi részen áll a Zichyek kastélya,
csupán az utcai szoba ôriz 1980 kö-
rüli állapotot. A ház mögötti, szintén
lakásnak épült talpas kisházat 1916-
ban telepítették ide. (A tájház, álla-
pota miatt, jelenleg nem látogatható.)
Nagydobszát elhagyva a 6-os
úton Somogy megye területére érke-
zik az utazó.
restaurálták, és jelenleg ott is ôrzik.
Véleményük szerint egész Európában
egyedülálló alkotás, egy ismeretlen
mester mûve.
1997 ôszén avatták a templom
elôtt Szegedi Kis István, XVI. századi
reformátor és költô szobrát, melyet
Vanyur István szigetvári mûvész ké-
szített. A falutól nyugatra található fás
legelô védett természeti érték.
A 6-os úttól keletre fekvô, közeli
Basal falu nevét 1217-ben már írásos
forrás említi. A néphagyomány az
1556-os szigetvári ostromot innen irá-
nyító Ali pasához köti a név eredetét. A patapoklosi
református templom
amelynek parkját a hí-
res szarvasi arborétum
egykori kertésze alakí-
totta ki, mivel az ottani
földbirtokos család
egyik tagja Bolza Mari-
etta ide jött férjhez. (A
kastély jelenleg magán-
tulajdonban van, park-
ja nem látogatható.)
A kishárságyi szôlô-
hegy alatt van Kapoli
Antal egykori lakóháza.
A hagyomány szerint a
községet egykor a kül-
világgal összekötô leg-
fontosabb út a „betyá-
rút” volt, amely a zseli-
ci erdôkön keresztül
vezetett Szigetvárról
Kaposvárra.
A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE 211

Vendel-napi búcsú MAGYARLUKAFA
Magyarlukafán Irányítószám: 7925, Lakossága: 110 fô
A dombon nyugati irányban átjut-
va, a következô gyönyörû völgyben a
somogyhárságyi víztároló tavai és a
tôlük északabbra fekvô Magyarlukafa
közelíthetô meg. A település egy le-
hetséges példát nyújtott az 1970-es
évektôl elnéptelenedô zselici falvak
újraélesztésére. Nagyvárosokból fia-
Lónyelvû és szúrós VÁSÁROSBÉC
csodabogyó Irányítószám: 7926, Lakossága: 330 fô
212 A DÉL-ZSELIC DOMBVIDÉKE
tal családok telepedtek ide, s az ere-
deti formájában helyreállított talpas-
házban (Fô utca 16. sz.) „néprajzi
mûhelyt” rendeztek be. Az épület
egyes helységeit a népi kismerter-
ségek elsajátításához szükséges tár-
gyakkal rendezték be. (Például a
„tisztaszobában” – szövômûhelyt; a
hátsó szobában – fazekasmûhelyt) A
telek végében lévô pajtában alkalmi
elôadásokat (néptánc, színház) tarta-
nak. Közösséget formáló táborok,
kézmûves hétvégék alkalmával tanul-
hatók meg a népi kismesterségek (fa-
zekas, fafaragó, bôrös, szövô, vesszô-
fonó). E táborok szervezôje: Lovas
Kata. (Cím: 7925 Magyarlukafa, Fô
u. 44. sz. Tel.: 73/344-016) Az egy-
kori uradalmi bérlô házában 25 fô
részére szálláshely áll rendelkezésre
(gondnok: Horeczki Istvánné, Fô u.
12. sz. Tel.: 73/354-358). Az október
20-a utáni vasárnapon, tartják a pász-
torok védôszentjének a búcsúját – a
Vendel-napi búcsút – kézmûves be-
mutatóval és vásárral, kulturális prog-
ramokkal és bállal.
A honfoglalás idején háborítatlan
erdôség borította a területet, így ért-
hetô, hogy királyi vadászterület volt.
Szájhagyomány szerint a falu elsô la-
kói az erdôben sertéseket makkolta-
tó kanászok voltak. A XV. században
Szigetvár birtokai közé sorolta.
A hagyományok szerint itt szüle-
tett a múlt századi híres betyár test-
vérpár, Patkó János és István.
1802-ben épült a jelenleg is álló
református templom. A vidék kiváló-
an alkalmas gyalog- és kerékpártú-
rákra. A környéken a Zselic jellemzô
növényei közül például a szúrós cso-
dabogyó, a zöldvirágú habszegfû és a
tarka lednek fordul elô. Mivel
Vásárosbéc zsáktelepülés, innen
vissza kell térni Szigetvár irányába.
Szarvasbikák
 INFORMÁCIÓS HELYEK
BARANYÁBAN
TOURINFORM EGYÉB INFORMÁCIÓS
MECSEK IRODÁK HELYEK PÉCSETT
TOURS KFT. BARANYA MEGYEI KULTURÁLIS ÉS KULTURÁLIS INFORMÁCIÓS IRODA –
IDEGENFORGALMI KÖZPONT PÉCSI KULTURÁLIS KÖZPONT
PÉCSI TOURINFORM IRODÁJA 7621 Széchenyi tér 1.
UTAZÁSI 7621 Pécs, Széchenyi tér 9.
Tel.: 72/213-315,
Tel.: 72/336-622

IRODA Fax: 72/212-632 UTAZÁSI IRODÁK

E-mail: tourinf@dravanet.hu PÉCSETT
Homepage:
SZOLGÁLTATÁSOK: http://www.dravanet.hu/baranya ARANY NÍLUS UTAZÁSI IRODA
belföldi és külföldi 7621 Széchenyi tér 7.
utazások, üdülések, TOURINFORM BÓLY Tel.: 72/236-810
szállásértékesítés 7754 Bóly, Erzsébet tér 1. ATLANTIS TRAVEL UTAZÁSI IRODA
fizetôvendégszolgálat Tel./Fax: 69/368-100 7621 Király u. 38.
programszervezés Tel.: 72/336-286
rendezvényszervezés TOURINFORM HARKÁNY AUTO TOURS UTAZÁSI IRODA
külföldi autóbuszjegy 7815 Harkány, Kossuth u. 2. 7621 Ferencesek u. 22.
árusítás Tel./Fax: 72/479-624 Tel.: 72/324-729
repülôjegy értékesítés BELLÁRIA UTAZÁSI IRODA
TOURINFORM KÁRÁSZ 7621 Rákóczi u. 17.
utasbiztosítások
7333 Kárász, Petôfi u. 36. Tel.: 72/441-693
valuta vétel–eladás
Tel./Fax: 72/420-074 COOPTURIST PÉCSI FIÓKJA
7621 Irgalmasok u. 22.
7621 PÉCS, TOURINFORM PÉCSVÁRAD Tel.: 72/413-407; 424-255
Széchenyi tér 1. 7720 Pécsvárad, DÓM TOURIST UTAZÁSI ÜGYNÖKSÉG
Tel./Fax: 72/212–044 Kossuth L. u. 22. 7621 Jókai u. 3.
Tel./Fax: 72/466-487 Tel.: 72/324-654; 324-039

Pécstôl északra 30 km-re több Árpád–kori kisközség falusi vendégfogadással fog-

KELETI–MECSEK lalkozik (Magyaregregy, Kárász, Szalatnak, Köblény, Alsómocsolád, Vékény, Szász-
vár). Az ide látogató vendégek szobákat, lakrészeket, házakat bérelhetnek. Megkö-
zelíthetô gépjármûvel a 6-os fôútvonaltól Pécstôl és Bonyhádtól, vonattal a Dom-
INFORMÁCIÓS IRODA bóvár–Bátaszék vonalon. A Tájvédelmi Körzet területén a csendre, nyugalomra vá-
gyók nagyokat kirándulhatnak, túrázhatnak. Megismerkedhetnek népi mestersé-
gekkel, fazekassággal, szövéssel. Itt található a jelenleg feltárás alatt álló szászvári
vár és a XIII. sz.-ban épült hajdani lovagvár a Máré vára is. A mozogni vágyókat
strandok, lovarda és horgásztó várja.
Minden nyáron Hagyományôrzô Tábort szerveznek.
7333 Kárász, Petôfi u. 36. Tel./fax: 72/420-074

216 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

EUROTOURS PÉCSI FIÓKJA
7621 Bajcsy-Zs. u. 9.
Tel.: 72/311-314; 311-010
EXPRESS UTAZÁSI IRODA
7621 Bajcsy-Zs. u. 6.
Tel.: 72/312-793
GRAND TOURS UTAZÁSI IRODA
7621 Király u. 5.
Tel.: 72/336-631, 312-840
HUNGEST TRAVEL UTAZÁSI IRODA
7621 Színház tér 3.
Tel.: 72/310-573, 315-305
IBUSZ UTAZÁSI IRODA
7621 Apáca u. 1.
Tel.: 72/212-157; 211-011
IKAROSZ UTAZÁSI IRODA
7621 Király u. 15.
Tel.: 72/326-005; 336-467
INTERSUN TOURIST UTAZÁSI IRODA
7621 Király u. 22.
Tel.: 72/324-683
ISZTRIA TOURS
7621 Széchenyi tér 7–8.
Tel.: 72/315-499
ITHAKA TOURS PÉCSI FIÓKJA
7633 Esztergár L. u. 5/c.
Tel.: 72/310-674
JADE TOURS IMPERIAL
7621 Kazinczy u. 3.
Tel.: 72/313-694
JUVE UTAZÁSI IRODA
7621 Ferencesek u. 41.
Tel.: 72/333-381
A Bóly Rt.
37100 ha vadászterületet
kezel, ahol kiváló szarvas,
ôz és apróvad állomány él.
Békáspusztán minden igényt
kielégítô vadászház áll
vendégeink rendelkezésére.
Konyhája vad
specialitásairól és a
hagyományos magyar
ízeirôl híres.
LENAU REISEN UTAZÁSI IRODA
7621 Teréz u. 17.
Tel.: 72/213-994, 332-940
MÁRTON UTAZÁSI IRODA
7621 Jókai u. 6.
Tel.: 72/313-880
MECSEKI ERDÉSZETI
VADÁSZATSZERVEZÔ 7621 Pécs,
7621 Rét u. 8. Színház tér 3.
Tel.: 72/224-492 Tel.: 72/310-573
MECSEK TOURS PÉCSI FIÓKJA
7621 Széchenyi tér 1.
(Központ: Tímár u. 21.)
Tel.: 72/513-300; 212-044
NEPTUN TOURS UTAZÁSI IRODA
7621 Ferencesek u. 28.
Tel.: 72/325-020
PANNONIA REVIER
VADÁSZ SZERVEZÔ
7623 Petôfi S. u. 45.
Tel.: 72/312-953; 315-322
QUESTOR 2. SZ. FIÓKJA
7621 Jókai u. 2.
Tel.: 72/224-049
TRAVELPOINT UTAZÁSI IRODA
761 Rákóczi u. 39/c.
Tel.: 72/312-170
VARGA TRANS-FER UTAZÁSI IRODA
7621 Citrom u. 2–6.
Tel.: 72/224-078
ZEUSZ UTAZÁSI IRODA
7621 Ferencesek u. 1.
Tel.: 72/210-965
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 217
 MÚZEUMOK, HELYTÖRTÉNETI ÉS
IPARTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSOK
BAKÓCA Nyitva: csoportos bejelentés alapján
MECSEK SÁFRÁNY GÉZA FAZEKAS MÚZEUM bármikor.
7393 Rákóczi u. 77. Tel.: 72/378-013 MAGYAREGREGY
TOURS KFT. Nyitva: igény szerint bármikor. MÁRÉ-VÁR, „VÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS”, „A
BOLDOGASSZONYFA KELET-MECSEK TERMÉSZETI KÉPE”
HARKÁNYI HOFFER JÁNOS EMLÉKSZOBA Tel.: 72/520-950
UTAZÁSI 7937 Kossuth u. 24. Tel.: 73/354-114
Nyitva: a kulcsot a megadott telefon-
Nyitva: ápr. 15-tôl okt. 15-ig K-V:
9–17.00, okt. 16-tól ápr. 14-ig zárva.
IRODA számon és címen kell elkérni. ARNOLD-HÁZ, MÉSZÁRSZÉK
BÓLY-BÉKÁSPUSZTA 7332 Rákóczi u. 57–59.,
MEZÔGAZDASÁGI MÚZEUM Tel.: 72/420-534. Nyitva: 9–12.00-ig
SZOLGÁLTATÁSOK: Tel.: 69/368-327 Schmidt György MAGYARLUKAFA
belföldi és külföldi Nyitva: csoportos bejelentés alapján TÁJHÁZ ÉS NÉPRAJZI MÛHELY
utazások, üdülések, bármikor. 7925 Fô u. 26. Tel.: 73/354-016
fizetôvendégszolgálat HÁSSÁGY Nyitva: a kulcsot a megadott telefon-
programszervezés SZENTKERESZTI ISTVÁN KAPOLI-DÍJAS FAFA- számon és címen kell elkérni.
rendezvényszervezés RAGÓ NÉPI IPARMÛVÉSZ MECSEKNÁDASD
külföldi menetjegy KIÁLLÍTÁSA NÉMET NEMZETISÉGI TÁJHÁZ
értékesítés 7754 Ady E. u. 10. Tel.: 69/358-038 7695 Munkácsy M. u. 5.,
utasbiztosítások Nyitva: csoportos bejelentés alapján Tel.: 72/463-033
valuta vétel–eladás bármikor. Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig. K–V:
IBAFA 10–12.00 és 15–17.00, nov. 1-tôl
PIPAMÚZEUM márc. 31-ig helyszíni kérésre.
7815 HARKÁNY,
7935 Arany J. u. 2. MOHÁCS
Bajcsy-Zs. utca Nyitva: a kulcsot a megadott telefon- KANIZSAI DOROTTYA MÚZEUM
Kossuth L. utca 5. számon és címen kell elkérni. „A MOHÁCSI CSATA EMLÉKKIÁLLÍTÁSA”
Tel.: 72/480–322 KÁSÁD 7700 Szerb u. 2.
Fax: 72/480-307 SOKÁC TÁJHÁZ Elôzetes bejelentés alapján
7824 Rákóczi u. 28. látogatható.
Nyitva: a kulcsot a megadott telefon- Információ: Tel.: 69/311-536
számon és címen kell elkérni. KANIZSAI DOROTTYA MÚZEUM
KOMLÓ „A MAGYARORSZÁGI HORVÁTOK,
HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM SZERBEK , SZLOVÉNEK NÉPMÛVÉSZETE ”
7300 Városház tér 1. Tel.: 72/482-369 7700 Városház u. 1.
Nyitva: ápr. 15-tôl okt. 15-ig Tel.: 69/311-536
K, Cs: 12–16.00, Sze: 10–18.00, Nyitva: ápr. 1-tôl szept. 30-ig
P: 10–14.00. okt 16-tól ápr. 14-ig K–Szo: 10–17.00, zárva: V, H
K, Cs, P: 10–14.00, Sze: 10–18.00 okt. 1-tôl márc. 31-ig
KOVÁCSHIDA K–Szo: 10–16.00, zárva: V, H
REFORMÁTUS EGYHÁZTÖRTÉNETI NAGYHARSÁNY
GYÛJTEMÉNY SZOBORPARK
7847 Móricz Zs. u. 60. Remete-dûlô
Tel.: 72/480-350 Tel.: 72/492-422; 352-736

218 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Nyitva: máj. 15-tôl okt 15-ig
10–18.00-ig, okt 16-tól máj. 14-ig,
10–16.00-ig
NAGYNYÁRÁD
KÉKFESTÔ MÛHELY
Dózsa Gy. u. 5. Tel.: 69/374-142
Nyitva: csoportos bejelentés alapján.
Néprajzi gyûjtemény és iskolatörté-
neti kiállítás, Petôfi u. 2.
Nyitva: a kulcsot a megadott telefon-
számon és címen kell elkérni.
ÓBÁNYA
FAZEKASKIÁLLÍTÁS
7695 Fô u. 70. Tel.: 72/463-108
Nyitva: a kulcsot a megadott telefon-
számon és címen kell elkérni.
ÓFALU
NÉMET NEMZETISÉGI TÁJHÁZ, „FAESZTER-
GÁLYOS ÉS SZÉKESMESTERSÉG ”
7695 Kossuth L. u. 38.
Tel.: 72/463-198; 463-030
Nyitva: a kulcsot a megadott telefon-
számon és címen kell elkérni.
ORFÛ
MALOMMÚZEUM, „VÍZIMALOM ÉS
ÔRLÉSTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS ”,
„MEKÉNYESI SZÁRAZMALOM”
Nyitva: jún. 1-tôl okt. 1-ig:
10–18.00-ig,
Szünnap: hétfô
Információ: Tel.: 72/498-440
PÉCS
BARANYA MEGYEI MÚZEUMOK
IGAZGATÓSÁGA
Tel.: 72/310-172
Hétfô kivételével minden nap
10.00–18.00 óráig tart nyitva
ZSOLNAY MÚZEUM
7621 Káptalan u. 2.
AMERIGO TOT KIÁLLÍTÁS
7621 Káptalan u. 2.
VASARELY MÚZEUM
7621 Káptalan u. 3.
CSONTVÁRY MÚZEUM
7621 Janus Pannonius u. 11.
ÓKERESZTÉNY MAUZÓLEUM
7621 Szent István tér
Hétfô kivételével minden nap
10.00–16.00 óráig tart nyitva:
RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS
7621 Széchenyi tér 12.
VÁROSTÖRTÉNETI MÚZEUM
7621 Felsômalom u. 9.
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
7621 Rákóczi út 15.
Hétfô kivételével minden nap
12.00–18.00 óráig tart nyitva.
TERMÉSZETTUDOMÁNYI KIÁLLÍTÁS
7622 Rákóczi u. 64.
MODERN MAGYAR KÉPTÁR I.
7621 Káptalan u. 4.
Hétfô kivételével minden nap
10.00–16.00 óráig tart nyitva,
május 1-tôl szeptember 30-ig.
ENDRE NEMES MÚZEUM
7621 Káptalan u. 5.
SCHAÁR ERZSÉBET: UTCA
7621 Káptalan u. 5.
MARTYN FERENC GYÛJTEMÉNY
7621 Káptalan u. 6.
Tel.: 72/324-822
BÁNYÁSZATI MÚZEUM
7621 Káptalan u. 3.
Bejelentkezéssel látogatható:
MODERN MAGYAR KÉPTÁR II.
7621 Szabadság u. 2.
Tel.: 72/324-822
RENESZÁNSZ KÔTÁR
7621 Káptalan u. 2. Tel.:72/324-822
MEMI PASA FÜRDÔ
7621 Ferencesek u. 35.
Tel.: 72/312-719
KÉSÔ RÓMAI SÍRÉPÍTMÉNYEK
7621 Apáca u. 14. Tel.: 72/312-719
KORSÓS-SÍRKAMRA
7621 Dóm tér
Püspöki Iroda kezelésében,
információ a 72/314-224 számon
kapható.
Mûködô gyógyszertárak, nyitvatartási
idô alatt megtekinthetôk.
SZERECSEN PATIKAMÚZEUM
7621 Apáca u. 1.
GRÁNÁTALMA MÛEMLÉK PATIKA
7621 Széchenyi tér 5.
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 219
 PÉCSVÁRAD
ISTVÁN KIRÁLY VÁR ÉS MÚZEUM
„Vártörténeti kiállítás” és „Kígyós
Sándor szobrászmûvész
emlékkiállítása”
7720 Vár u. 45.
MECSEK Tel.: 72/465-121; 466-577
Nyitva: naponta: 10–17.00-ig,
TOURS KFT. kulcs a szálloda portáján.
„NEMES-NAGEL EMLÉKSZOBA”
MOHÁCSI 7720 Szentháromság tér. 2.
UTAZÁSI Tel.: 72/465-178 Nyitva: 10–18.00-ig
APACELLER GYAPJÚFONÓ MÛHELY
IRODA 7720 Honvéd u. 16. Tel.: 72/465-797
Nyitva: csoportos bejelentés alapján
bármikor.
SZOLGÁLTATÁSOK: VÁROSI KÖNYVTÁR – KÉPTÁR
belföldi és külföldi „Platthy György festômûvész állandó
utazások, üdülések, kiállítása” 7720 Pécsi u. 2.
szállásközvetítés Nyitva: H–P: 9–17.00-ig
fizetôvendégszolgálat SÁTORHELY
programszervezés MOHÁCSI TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY
rendezvényszervezés Tel.: 69/382-130
külföldi menetjegyjegy Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V:
értékesítés 10–17.00; okt. 1-tôl márc. 31-ig elô-
repülôjegy értékesítés zetes bejelentkezés szükséges.
utasbiztosítások SELLYE
KISS GÉZA ORMÁNSÁGI MÚZEUM
valuta vétel–eladás
„Kiss Géza Emlékkiállítás”,
„Az Ormánság népmûvészetébôl”,
7700 MOHÁCS, valamint szabadtéri néprajzi kiállítás,
Szentháromság u. 2. 7960 Köztársaság tér 6.
Tel.: 69/311–961 Tel.: 73/480-245
Fax: 69/322-942 Nyitva: ápr. 1-tôl okt. 31-ig K–V:
10–16.00, okt. 1-tôl márc. 31-ig
K–V: 10–14.00-ig
SIKLÓS
VÁRMÚZEUM
„Vártörténeti kiállítás”,
„Gádor István kerámiakiállítás”
Tel.: 72/351-308
Nyitva: ápr. 15-tôl okt. 15-ig naponta
9–18.00-ig; okt. 16-tól ápr. 14-ig
naponta 9–16.00-ig.
KERÁMIA ALKOTÓHÁZ
7800 Vajda J. tér 2.
Tel.: 72/352-257, 352-736
Nyitva: naponta 8–18.00-ig
220 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
SOMBEREK
HELYTÖRTÉNETI GYÛJTEMÉNY
7728 Kossuth u. 128.
Tel.: 69/338-134
Nyitva: H–P: 9–12.00 és 13–16.00-ig,
csoportoknak bejelentkezéssel
hétvégén is.
SZÁSZVÁR
MECSEKI BÁNYÁSZATI KIÁLLÍTÁS
7349 Kun B. u. 2. Tel.: 72/389-067
Nyitva: Cs: 9–11.00 és elôzetes beje-
lentés alapján bármikor.
SZIGETVÁR
HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
7900 Vár u. 1.
Tel.: 73/311-407
Nyitva: naponta 9–16.00-ig
TÖRÖK HÁZ
7900 Bástya u. 3. Tel.: 73/311-407
Nyitva: ápr. 15-tôl szept. 30-ig K–V:
9–15.00-ig
VÁR – ZRÍNYI MIKLÓS MÚZEUM
7900 Vár u. 1.
Tel.: 73/311-407; 311-442
Nyitva: ápr. 1-tôl – 30-ig 9–16.00,
máj. 1-tôl – szept. 30-ig 9–18.00, okt.
1–15-ig 9–16.00
VAJSZLÓ
KODOLÁNYI EMLÉKMÚZEUM
„Kodolányi János munkássága” és
„Ormánság a magyar irodalomban”
kiállítások,
7838 Kossuth u. 8.
Nyitva: 10–12.00 és 14–16.00
VILLÁNY
BORMÚZEUM
7773 Bem u. 3. Tel.: 72/492-130
Nyitva: K–V: 9–17.00, csoportos beje-
lentkezés esetén 9–20.00-ig.
ZENGÔVÁRKONY
FÜLEP LAJOS EMLÉKSZOBA
7722 Arany J. u. 97. Tel.: 72/466-137
Nyitva: H–Szo: 10–18.00, V: 11–18,
csoportoknak elôzetes bejelentkezés
alapján bármikor.
TÁJHÁZ
7722 Kossuth u. 6. Tel.: 72/466-158
Nyitva: H–P: 8–14.00-ig
GALÉRIÁK PÉCSETT
PÉCSI GALÉRIA
7621 Ciszterci köz.
Tel.: 72/210-436
Nyitva: naponta 12–18 óráig,
szombaton 10–18 óráig,
kedd szünnap.
PÉCSI KISGALÉRIA
7621 Szenti István tér 4.
Tel.: 72/315-623
Nyitva: naponta 12–18 óráig, szom-
baton 10–18 óráig, kedd szünnap.
MÚZEUM GALÉRIA
7621 Káptalan u. 4.
Tel.: 72/324-882
Nyitva: márc. 1-tôl nov. 30-ig, napon-
ta 12–18 óráig, hétfô szünnap.
MARTYN FERENC TETÔTÉRI GALÉRIA
(Mûvészetek Háza)
7621 Széchenyi tér 7–8.
Tel.: 72/315-388
Nyitva: naponta 12–17 óráig, szom-
bat, vasárnap zárva.
IFJÚSÁGI HÁZ GALÉRIA
7621 Nagy Lajos kir. u. 13.
Tel.: 72/211-511
Nyitva: naponta 9–20 óráig,
szombat, vasárnap zárva.
PÉCSI HORVÁT SZÍNHÁZ:
CSOPOR(T) – HORDA GALÉRIA
7621 Anna u. 17.
Tel.: 72/210-197
Nyitva: naponta 9–16 óráig, amíg
a színház.
CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA –
NEVELÔK HÁZA GALÉRIA
7621 Szent István tér 17.
Tel.: 72/315-679
Nyitva: hétfôtôl péntekig: 8–19 óráig,
szombaton 9–12 óráig, vasárnap zár-
va (júl., aug.: hétfôtôl péntekig 8–16
óráig, hétvégén zárva)
MECSEKI FOTÓKLUB GALÉRIA
7621 Szent István tér 17.
Tel.: 72/315-679
Nyitva: hétfôtôl péntekig: 8–19 óráig,
szombaton 9–12 óráig, vasárnap zár-
va (júl., aug.: hétfôtôl péntekig 8–16
óráig, hétvégén zárva)
JPTE MÛVÉSZETI KAR GALÉRIA
7624 Damjanich u. 30.
Tel.: 72/310-055
Nyitva: egyetemi oktatási idôben.
KÖZELÍTÉS GALÉRIA
7621 Pécs Mátyás király u. 2.
PARTI GALÉRIA
7621 Mária u. 1.
Tel.: 72/213-842
Nyitva: keddtôl péntekig: 10–18
óráig, szombaton 10–14 óráig, hétfô
és vasárnap szünnap.
PARTI GALÉRIA – SZÉPSÉGTÁR
7621 Király u. 17. Tel.: 72/232-034
Nyitva: hétfôtôl péntekig: 10–18
óráig, szombaton 10–14 óráig,
vasárnap szünnap.
MODERN ART GALÉRIA
7621 Király u. 85.
MÛHELY GALÉRIA
7621 Szent István tér 1.
Tel.: 72/325-874
MÛTÁR GALÉRIA
7621 Ferencesek u. 5.
Tel.: 72/234-081
Nyitva: hétfôtôl péntekig 10–18
óráig, szombaton 9–13 óráig, vasár-
nap zárva.
ARTHUS GALÉRIA
7621 Ferencesek u. 36.
KÉPCSARNOK FERENCZY TEREM
7621 Király u. 29–31.
Tel.: 72/310-469
Nyitva: hétfôtôl péntekig 10–18-ig
GYÖNGYSZEM GALÉRIA
7621 Tímár u. 23. Tel.: 72/227-980
Nyitva.: hétfôtôl péntekig 9–17
óráig, szombat, vasárnap zárva.
HARLEKIN IPARMÛVÉSZETI GALÉRIA
7621 Király u. 53.
Tel.: 72/335-190
Nyitva: hétfôtôl péntekig 10–17
óráig, szombaton 9–12 óráig,
vasárnap zárva.
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 221
 EGYÉB LÁTNIVALÓK PÉCSETT
BARBAKÁN, ZSOLNAY-MAUZÓLEUM,
7621 Barbakán tér 7627 Felsôvámház u.
EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉS Tel.: 72/450-291
KLIMÓ GYÛJTEMÉNY, MECSEKI KULTÚRPARK – ÁLLATKERT, VI-
7621 Szepessy I. u. 1. DÁMPARK , AKVÁRIUM TERRÁRIUM
Tel.: 72/325-466 Központ: 7621 Munkácsy u. 31.
SZATMÁRI PÜSPÖK RENESZÁNSZ Tel.: 72/317-005
NYARALÓJÁNAK ROMJAI , TV TORONY,
Pécs-Tettye 7635 Misina tetô, Tel.: 72/312-777

NÉPI ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK

ABALIGET 7661 Kültelek, Petz-féle vízimalom
7678 Kossuth L. u. 45., lakóház KISNYÁRÁD
ALMAMELLÉK 7759 Kálvária
7934 Kossuth u. 12., német telepes- KISTÓTFALU
ház 7768 Kossuth u. 44., lakóház
BAKÓCA LUZSOK
7393 Rákóczi u. 77., lakóház 7838 Fó u. 57., lakóház
BODOLYABÉR MAGYARBÓLY
7394 Petôfi u. 14., lakóház 7775 Kossuth u. 55., fából készült ga-
BOGDÁSA bonás
7966 Kossuth u. 90., lakóház MAGYAREGREGY
BOTYKAPETERD 7332 Rákóczi u. 57., Arnold-ház ven-
7900 „Messzilátó” csárda, (6-os út) déglô és mészárszék, (faluház).
BÜKKÖSD MAGYARHERTELEND
7682 Dózsa Gy. u. 46., lakóház 7394 Barátúr 30., lakóház
Kossuth L. u. 85., lakóház, volt Béke u. 3., lakóház
vízimalom, Petôfi. u. 89., lakóház Kossuth u. 16., 39., 45., lakóházak és
ERZSÉBET gazdasági épületek
7661 Fô u. harangtorony Rákóczi u. 16., lakóház
FELSÔSZENTMÁRTON MAGYARLUKAFA
7968 Fô u. 32., talpasház és gazdasá- 7925 16. sz. volt lakóház
gi épületek MAGYARMECSKE
HIDAS 7954 Fô u., r. k. kápolna
7969 Kossuth u. 137., lakóház MARKÓC
HOMORÚD 7967 Fô u. 47., lakóház
7716 Vörösmarty u. 2., lakóház MECSEKNÁDASD
HOSSZÚHETÉNY 7695 Liszt F. u. 71., cselédház
7694 Kossuth u. 10., lakóház Munkácsy M. u. 5–7., volt lakóház
KÁKICS Szabadság u. 9., német szegénypa-
7958 1 sz. egykori pásztorház raszti porta
KÁSÁD MINDSZENTGODISA
7827 Fô u. 28., lakóház 7391 Godisa, Petôfi u. 28., kovács-
KÁTOLY mûhely és lakóház

222 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

MONYORÓD kóháza
7751 Kossuth u. 4., lakóház PISKÓ
NAGYCSÁNY 7838 Kossuth u. 61., lakóház
79964 Fô u. 43., lakóház SZEDERKÉNY
NAGYDOBSZA 7751 Dózsa Gy. u. 4., német telepes
7985 Fô u. 66., talpasház háza
Fô u. 68., 93., 95., lakóházak SZENTLÔRINC
NAGYHARSÁNY 7940 Munkácsy M. u. 31., volt Ester-
7822 Kolónia u. 222. présház, pince házy-uradalmi épület, a tiszttartó
NAGYNYÁRÁD lakóháza, XVIII. sz.
7784 Pincesor 157. présház SZÔKE
NAGYTÓTFALU 7833 Fô u. 11., lakóház
7800 Rákóczi u. 6., lakóház SZILÁGY
Kossuth u. 36. volt iskola és tanítói 7664 Fô u., lakóház
ház, ma tájház, múzeum. TURONY
OKORÁG 7818 Kossuth u. 21., lakóház
7957 Rákóczi u. 7., lakóház VEJTI
ORFÛ 7838 Petôfi u. 5., Putnok-féle
7677 Mecsekrákos, Fô tér. 3., lakóház lakóház, Petôfi u. 59., kamra
ÓFALU VILLÁNYKÖVESD
7696 Kossuth u. 38., lakóház és 7772 Pincesora 57 külön-külön is a
gazdasági épület népi építészet emlékeiként ismert
PALKONYA épületbôl áll
7771 Pincesor 48 külön is védett ZALÁTA
épületbôl áll, a Fô utcában 52 védett 7839 Rákóczi u. 25., favázas
épület található. gabonás
PÁPRÁD ZENGÔVÁRKONY
7838 Fô u. 27., lakóház 7722 Ady E. u. 2., községháza és
PÉCSVÁRAD kocsma, Arany J. u. 27., lakóépület
7720 Kossuth u. 57., lakóház Kossuth u. 6., lakóház és gazdasági
Magyar tér 9., lakóház épület, ma tájház.
Szent Gellért u. 11. német telepes la-

TÖRÖK ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK

PÉCS Tel.: 72/227-166
GÁZI KÁSZIM PASA DZSÁMIJA MEMI PASA FÜRDÔJE
(ma belvárosi plébániatemplom) 7621 Ferencesek u. 35.
7621 Széchenyi tér Tel.: 72/227-166
JAKOVÁLI HASSZÁN PASA DZSÁMIJA FERHÁD PASA DZSÁMI
ÉS MINARET (még nem bemutatható, rom)
7621 Rákóczi u. 2. és a Megyei Kazinczy és Király u. sarkán
Kórház udvara. Tel.: 72/227-166 az udvarban
(Kincstári Vagyoni Ügynökség) ÁGOSTON TÉRI TEMPLOM DÉLI,
IDRISZ BABA TÜRBÉJE SZAMÁRHÁTÍVES ABLAKAI
7625 Nyár u. 8., Rókus dombon, (csak kívülrôl láthatók)
a Gyermek Kórház kertjében 7622 Ágoston tér

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 223

 SIKLÓS
MALKOCS BEJ DZSÁMI
Mûvelôdési Központ,
7800 Kossuth tér 15. Tel.:72/351-308
SZIGETVÁR
ALI PASA DZSÁMI / PLÉBÁNIATEMPLOM
7900 Vár u. 19. Tel.: 73/311-407
Városi Könyvtár
VÁRAK, KASTÉLYOK
VÁRAK
MAGYAREGREGY – MÁRÉ VÁR
Római alapokon épült a XIV. sz-ban,
késôbb reneszánsz stílusban átépített
egykori lovagvár és erôd a Keleti-Me-
csek vadregényes vidékén. Belsejé-
ben tankiállítás látható.
Érd: Mecseki Erdészeti Rt.,
7623 Pécs, Rét u. 8.
Tel.: 72/225-033
PÉCSVÁRAD
1015-ben alapított bencés apátság és
templom körül XIII. sz.-ban emelnek
falat. Mai formáját a XVIII. sz.-ban,
barokk stílusban kapta, a román és
gótikus részleteket megtartva. Híres a
XI. sz.-i bencés apátság altemploma.
Érd.: István király Hotel**, 7720
Pécsvárad, Vár u. 45.
Tel.: 72/465-121, Fax: 72/466-577
SIKLÓS
A vár a XIII. sz.-tól áll. A román, ké-
sôbb gótikus várat a XVIII-XIX. sz.-
ban átépítették. Kápolnája megma-
radt gótikusnak. 7800 Vajda J. tér
Érd.: Mûvelôdési Központ Siklós,
7800 Kossuth tér 15.
Tel.: 72/351-308; 351-634
SZÁSZVÁR
A püspöki birtokközpontot a
XIII–XV. sz.-ban várfallal erôsítették
meg. A vár különlegessége az euró-
pai mértékkel is ritkaságszámba me-
nô ülôfülkéje. Folyamatosan restau-
rálják. Érd.: Tourinform Kárász,
224 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
TÖRÖK HÁZ, KARAVÁN SZERÁJ
(Autóbusz pályaudvarnál)
VÁR – SZULEJMÁN SZULTÁN DZSÁMI
7900 Vár u. 19.
Tel.: 73/311-407 Városi Könyvtár
TURBÉK
SZULEJMÁN EMLÉKMÛ
(Magyar-Török Barátság park)
7333 Petôfi u. 36.
Tel./Fax: 72/420-074
SZIGETVÁR
1420-tól állt erôdítmény e helyen. Az
épületben található az Andrássy-
kastély, és egy török dzsámi.
Ma török emlékeket bemutató
múzeuma igen értékes.
7900 Vár u. 19.
Érd.: 7900 Szigetvár, Mártírok u. 1.
Tel.: 73/311-407; 310-036
(Városi Könyvtár, mint kezelô)
MECSEKNÁDASD
Várhegy (Slossberg) XIV. sz. elôtti
maradványokon középkori
falmaradványok.
Réka vár XIV. sz.-i várfal
maradványok.
KASTÉLYOK
BIKAL
Puchner-kastély, XIX. sz. második fe-
le, ma szálloda.
7346 Rákóczi u. 22.
Tel./Fax: 72/459-547
BÓLY
Batthyány–Montenuovo-kastély,
klasszicizált barokk, 1807.
Parkja védett, gyermekotthon.
BÜKKÖSD
volt Petrovszky-kastély, copfstílusú,
1786-ban épült, mûemlék. Parkja
védett. 7682 Kossuth L. u. 36.
Tel.: 73/378-405
volt Jeszenszky-kastély (Megyefa)
XVIII. sz. vége. Jelenleg üresen áll,
kihasználatlan. 7682 Petôfi u.
(egyik kastély sem látogatható)
HELESFA
volt Nádasdy, majd Matyasovszky-
kastély, XVIII. sz. Szociális otthon-
ként funkcionál jelenleg, bár más ter-
vek is készültek hasznosítására.
7683 Nádasdy-telep
Tel.: 73/378-643
KOZÁRMISLENY–ÜSZÖGPUSZTA
volt Batthyány–Strattmann-kastély,
ma **-os kastélyszálló.
7630 Pécs, Üszögpuszta,
Tel./Fax: 72/436-289
MECSEKNÁDASD
volt püspöki kastély, nyaraló, mûem-
lék. 1752–53 között épült barokk
stílusban, 7695 Liszt F u.
Nem látogatható.
MOHÁCS
volt püspöki palota, nyaraló XVIII.
sz., barokk, jelenleg középiskolaként
mûködik. Kisfaludy Károly Magyar-
–Francia Kéttannyelvû Gimnázium,
PUCHNER-KASTÉLY BIKAL
A bikali Puchner Kastélyszálloda és Étterem egy kis községben, a Mecsek lábainál, Pécstôl 50 km-re északra fekszik.
Programok: horgászat, vadászat, lovaglás, kerékpártúra,
sárkányrepülés, gyalogtúra, lövészet, szervezett kirándulások,
gyógyfürdô.
Rohanó világunk egy nyugodt szigete a Puchner–kastély!
Puchner Kastélyszálloda Bikal
7346 Rákóczi u. 22. Tel./fax: 72/459-547
7700 Szepessy tér 6.
Tel.: 69/311-255
PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ
volt püspöki nyaraló, kastély, klasszi-
cizáló barokk 1797-bôl, a körülötte
levô arborétummal együtt a pécsi
püspökséghez tartozik.
SELLYE
volt Draskovich-kastély, XVIII. sz.
barokk mûemlék. Ma kollégium.
SZENTEGÁT
volt Biedermann-kastély, eklektikus,
részben felújított, szép parkja van,
magántulajdon.7915 Szentegátpuszta.
SZENTLÔRINC
volt Esterházy-kastély, barokk, XVIII.
sz., napjainkban általános iskolaként
mûködik.
ZSIBÓT, DOMOLOSPUSZTA
volt Polák-kastély, 1870. Az idegen-
forgalom számára alakították át, ma
***-os szálloda.
7900 Domolospuszta, 1. Pf.: 10
Tel.: 73/311-222, Fax: 73/311-250
Mi várja Önt nálunk?
12 db kétágyas, 4 db háromágyas és 3 db négyágyas
apartman jellegû szoba telefonnal, fürdôszobával,
minibárral, televízióval, 60 férôhellyel.
Két reprezentatív különterem kisebb konferenciák,
elôadások, kiállítások rendezésére.
Drinkbár, 200 fôs étterem színpaddal.
Ôspark salakos teniszpályával és egy 10 x 25 m-es
nyitott, feszített víztükrû gyógyvizes úszómedence.
 RENDSZERES PROGRAMOK
Helyszín, Program, Információ,
Idôpont
JANUÁR – FEBRUÁR
MOHÁCS, BUSÓJÁRÁS
SCHNEIDER LAJOS NÉPDALÉNEKLÉSI
VERSENY
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Moh-
ács Tel.: 69/311-828
Idôpont: február, húsvét elôtti
7. hétvége.
MÁRCIUS
SZENTLÔRINC, IFJÚSÁG ÚTI ÁLT. ISK.,
ORSZÁGOS TÁRSASTÁNCVERSENY
Szervezô: Mûvelôdési Központ,
Szentlôrinc Tel.: 73/371-153
Idôpont: március közepe.
ÁPRILIS – MÁJUS
PÉCS, PÉCSI NEMZETKÖZI KAMARAKÓRUS
FESZTIVÁL ÉS VERSENY
Szervezô: Nevelôk Háza Egyesület
Tel.: 72/315-679 Idôpont: április ele-
je, páros években.
PÉCS–BARANYA, BARANYAI GYERMEK ÉS
IFJÚSÁGI FESZTIVÁL
Szervezô: Baranya Megyei Kulturális
és Idegenforgalmi Központ
Tel.: 72/311-036 Idôpont: április
PÉCS, SZÉCHENYI TÉR,
HÚSVÉTVÁRÁS ORSZÁGOS HÍMESTOJÁS BE-
MUTATÓ ÉS VÁSÁR
Szervezô: Baranya Megyei Kulturális
és Idegenforgalmi Központ
Tel.: 72/311-036
Idôpont: Húsvét elôtti hétvége.
BÓLY, PINCESOR, HÚSVÉT-EMMAUSZ
Szervezô: Erzsébet Vigadó, Bóly
Tel.: 69/368-230 Idôpont: húsvét.
MÁJUS 1. MAJÁLISOK MEGYESZERTE
Szervezôk: mûvelôdési házak, önkor-
mányzatok.
Idôpont: május 1.
PÉCS–TETTYE, TETTYEI MAJÁLIS
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ
226 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Tel.:73/336-622 Idôpont: május 1.
MOHÁCS, NEPOMUKI SZENT JÁNOS ÜN-
NEPSÉGEK
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Moh-
ács Tel.: 69/311-828
Idôpont: május közepe, János nap-
hoz közelebbi hétvége.
MOHÁCS, DALOS TALÁLKOZÓ
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Moh-
ács
Tel.: 69/311-828
Idôpont: pünkösd.
SELLYE, DRASKOVICH-KASTÉLY,
ORMÁNSÁGI NAPOK
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Or-
mánság Fejlesztô Társulás, Sellye
Tel.: 73/480-245; 480-066
Idôpont: május közepe.
HARKÁNY, HOTEL AGRO, TENKES KUPA
ORSZÁGOS BRIDZS VERSENY
Szervezô: Vasutas Mûvelôdési Ház,
Pécs Tel.: 72/310-037
Idôpont: május.
BARANYA MEGYE, PÜNKÖSDI
BORTÚRA BARANYÁBAN
Szervezô: Bacchus Arts Stúdió,
Tel.: 1/1177-031,
Baranya Megyei Kulturális és
Idegenforgalmi Központ,
Tel.: 72/311-036
Idôpont: pünkösd hétvége.
PALKONYA, PALKONYAI NYITOTT PINCÉK
Szervezô: Önkormányzat,
Tel.: 72/492-342
Idôpont: pünkösdvasárnap.
PÉCS, NEMZETKÖZI PÜNKÖSDI
FESZTIVÁL
Szervezô: Lenau Ház,
7621 Pécs, Munkácsy M. u. 8.
Tel.: 72/332-515
Idôpont: pünkösd vasárnapja.
HARKÁNY, FÜRDÔ, PÜNKÖSDI
FESZTIVÁL
Szervezô: Fürdô és Kultúr-Center Kft.
Harkány
Tel.: 72/480-142 Idôpont: pünkösd.
JÚNIUS
SIKLÓS, VÁR, NEMZETKÖZI
FÚVÓSZENEKARI FESZTIVÁL ÉS VERSENY
Szervezô: Mûvelôdési Központ,
Siklós Tel.: 72/351-634
Idôpont: június
PÉCS, NEMZETKÖZI FELNÔTT
BÁBFESZTIVÁL
Szervezô: Bóbita Bábszínház,
Pécs, Mária u. 18.
Tel.: 72/210-301
Idôpont: június, három évente, 1998-
ban megrendezésre kerül.
PÉCS, FESZTIVÁL A MÛVÉSZET ÉS GASZT-
RONÓMIA JEGYÉBEN
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ
Tel.: 72/336-622
Idôpont: június vége, július eleje.
PÉCS, NEMZETKÖZI ZENEI FESZTIVÁL
Szervezô: Szimfonikus Zenekar
Tel.: 72/324-350
Idôpont: június vége, július eleje.
PÉCS, APÁCZAI KÖZPONT
PÉCS EXPO '98 PÉCSI NEMZETKÖZI
VÁSÁR ÉS VINTOUR VÁSÁR
Szervezô: Pécsi Ipari Vásár Kft.
Tel.: 72/310-465
Idôpont: június vége, július eleje.
JÚLIUS
VILLÁNY,
„HA PÉNTEK, AKKOR VILLÁNY”
Szervezô: Mûvelôdési Ház, Villány
Tel.: 72/492-511
Idôpont: július – augusztus
PÉCS, SÉTATÉR, NEMZETKÖZI
SZÔTTES ÉS CSERÉPVÁSÁR
Szervezô: Baranya Megyei Kulturális
és Idegenforgalmi Központ
Tel.: 72/311-036
Idôpont: július eleje
PÉCS, PÉCSI GALÉRIA, ORSZÁGOS
KISPLASZTIKAI BIENNÁLÉ
(kétévente, a közbeesô években
Országos Kerámia Biennálé)
Szervezô: Janus Pannonius Múzeum
Tel.: 72/310-172
Idôpont: július – augusztus
PÉCS, PÉCSI NEMZETKÖZI
NÉPTÁNCFESZTIVÁL
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ
Tel.: 72/336-622
Idôpont: július eleje.
PÉCS, TETTYE, PANNON NYÁR
Szervezô: ART Tour Alapítvány
Pécsi Komédium
Tel.: 72/328-167
Idôpont: július – augusztus
HARKÁNY, HARKÁNYI
FÜRDÔFESZTIVÁL
Szervezô: Fürdô és Kultúr-Center Kft.
Tel.: 72/481-142
Idôpont: július elsô fele.
ORFÛ, ORFÛI NAPOK
Szervezô: Önkormányzat
Tel.: 72/498-211
Idôpont: július közepe.
AUGUSZTUS
MOHÁCS, ORSZÁGOS FAZEKAS
TALÁLKOZÓ
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Moh-
ács Tel.: 69/311-828
Idôpont: aug. második hétvége.
MOHÁCS, SÖRFESZTIVÁL
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Moh-
ács
Tel.: 69/311-828
Idôpont: augusztus 2. hétvége.
PÉCSVÁRAD, SZENT ISTVÁN NAPOK
Szervezô: Mûvelôdési Központ,
Pécsvárad Tel.: 72/465-123
Idôpont: augusztus 20-a hetében
SZENTLÔRINC, LÔRINCI
GAZDANAPOK
Szervezô: Baranya Megyei Vállalko-
zói Központ, Önkormányzat
Tel.: 73/371-001
Idôpont: augusztus második felében.
MOHÁCS, MOHÁCSI CSATA
ÉVFORDULÓS ESEMÉNYEI
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Moh-
ács
Tel.: 69/311-828
Idôpont: augusztus 29-éhez
közelebb esô hétvége.
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 227
 SZEPTEMBER
SZIGETVÁR, SZIGET-ÔSZI VÁSÁR
Szervezô: Info-Szintézis Kft.
Tel.: 73/310-101
Idôpont: szeptember eleje.
SZIGETVÁR,
VÁR, ZRÍNYI EMLÉKÜNNEP
Szervezô: Önkormányzat
Tel.: 73/310-217
Idôpont: szeptember eleje.
PÉCS, HAVIHEGYI BÚCSÚ
Szervezô: Püspöki Iroda, Pécs
Tel.: 72/314-224 Idôpont: Mária nap-
hoz kapcsolódóan egy hétig.
BÓLY, SZÜRETI MULATSÁG
Szervezô: Erzsébet Vigadó, Bóly
Tel.: 69/368-230 Idôpont: szept.
SELLYE, DINNYEFESZTIVÁL
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Or-
mánság Fejlesztô Társulás, Sellye
Tel.: 73/480-245; 480-066
Idôpont: szeptember
HARKÁNY, HARKÁNYI SZÜRETI
FESZTIVÁL
Szervezô: Fürdô és Kultúr-Center Kft.
Tel.: 72/481-142
Idôpont: szeptember
PÉCS, PÉCSI NAPOK FESZTIVÁL
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ
Tel.: 72/336-622
Idôpont: szeptember
MÁGOCS, „HEGYHÁTI SZÜRET”
Szervezô: Mûvelôdési Központ,
Mágocs, Tel.: 72/451-150
Idôpont: szeptember
NAGYNYÁRÁD, SZÜRETI FELVONULÁS
Szervezô: Mûvelôdési ház,
Nagynyárád, Tel.: 69/374-152
Idôpont: szeptember
HOSSZÚHETÉNY, HETÉNYI SZÜRET
Szervezô: ÁNK Hosszúhetény
Tel.: 72/490-299
Idôpont: szeptember
PÉCS–BARANYA,
EURÓPAI BORDALFESZTIVÁL
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ
Tel.: 72/336-622
Idôpont: szeptember második fele.
228 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
PÉCS, SZÉCHENYI TÉR, SZÔLÔ ÉS BOR ÜN-
NEPE
Szervezô: Baranya Megyei Kulturális
és Idegenforgalmi Központ
Tel.: 72/311-036
Idôpont: szeptember vége.
PÉCS-BARANYA, „MEDITERRÁN ÔSZ” '98
RENDEZVÉNYSOROZAT
Szervezô: Baranya Megyei Kulturális
és Idegenforgalmi Központ,
Tel.: 72/311-036
Idôpont: szept. közepe – okt. vége.
OKTÓBER – DECEMBER
SIKLÓS, SIKLÓSI ÔSZ
Szervezô: Mûvelôdési Központ, Sik-
lós Tel.: 72/351-634
Idôpont: október elsô hétvégéje.
PALKONYA, MUSTFOKOLÓ
Szervezô: Önkormányzat
Tel.: 72/492-342
Idôpont: október eleje.
PÉCS – BARANYA, HATÁRON TÚLI
MAGYAROK FESZTIVÁLJA
RENDEZVÉNYSOROZAT ÉS GÁLAEST
Szervezô: Baranya Megyei Kulturális
és Idegenforgalmi Központ,
Tel.: 72/311-036
Idôpont: október második fele.
PÉCS, NEMZETKÖZI FOLKFESZTIVÁL
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ
Tel.: 72/336-622 Idôpont: október
PÉCSVÁRAD, LEÁNYVÁSÁR
(kétévente, a közbeesô években
Gesztenyeszüret)
Szervezô: Mûvelôdési Központ,
Pécsvárad, Tel.: 72/465-123
Idôpont: október
MAGYARLUKAFA, VENDEL-NAPI BÚCSÚ
Szervezô: Kaptár Egyesület
Tel.: 73/354-016
Idôpont: Vendel naphoz közelebb
esô vasárnap
PÉCS, LUCA-NAPI BORVÁSÁR
Szervezô: Pécsi Kulturális Központ,
Pécs, Király u. 18. Tel.: 72/310-783
Idôpont: Luca-naphoz közelebb esô
hétvége.
 PÉCSI VÁSÁR
A pécsi vásártér 1984-ben
nyerte el jelenlegi formáját,
mely azóta is folyamatosan
szépül és bôvül a növekvô
igényeknek megfelelôen.
A vásártér a város jól meg-
közelíthetô részén:
a belváros és a kertvárosi la-
kótelep között helyezkedik
el, mintegy 21 ha-on. Rende-
zettségével és szervezettsé-
gével az ország legkereset-
tebb vására lett. Vasárna-
pon-ként mintegy 1000 ke-
reskedô várja a vásárlókat,
továbbá állatvásár, régiség-
vásár és „zsibvásár” színesíti
a kínálatot.
Az autókedvelôk – eladók
és vásárlók – részére 2000
autó befogadására alkalmas
eladótér áll rendelkezésre.
Az árusok és a vásárlátoga-
tók számára kulturált ven-
déglátó egységek kínálják
szolgáltatásukat.
Ha a Mecsek lábánál fekvô,
festôi szépségû városunk-
ban jár, szíves figyelmükbe
ajánljuk hasznos, színes
programként a Pécsi Vásár
megtekintését.

Pécs, Megyeri út–

Móra F. u. sarok
 KULTURÁLIS SZÍNHELYEK PÉCSETT
SZÍNHÁZ: Tel.: 72/315-388
PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ PÉCSI EGYETEMI KLUB
7621 Perczel u. 17. Tel.: 72/226-266 7633 Szántó K. J. u. 1/C.
PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZ Tel.: 72/251-203
7633 Hajnóczy u. 41. PÉCSI KULTURÁLIS KÖZPONT
Tel.: 72/251-342 7621 Színház tér 2. Tel.: 72/310-783
BÓBITA BÁBSZÍNHÁZ SZIVÁRVÁNY GYEREKHÁZ
7621 Mária u. 18. Tel.: 72/210-301 7633 Dr. Veress Endre u. 6.
PÉCSI HORVÁT SZÍNHÁZ Tel.: 72/253-477
7621 Anna u. 17.Tel.: 72/210-197 VASUTAS MÛVELÔDÉSI HÁZ
EGYETEMI SZÍNPAD 7621 Váradi A. u. 7/2.
7633 Szántó K. J. u. 1. (egyetemi kol- Tel.: 72/310-037
légium épületében)
Tel.: 72/251-203 HANGVERSENY:
BARTÓK TEREM (HOTEL PALATINUS)
MOZI: 7621 Király u. 5.
APOLLÓ MOZI Tel.: 72/233-022
7621 Perczel u. 22.Tel.: 72/313-422 LISZT FERENC HANGVERSENYTEREM
PARK MOZI 7621 Király u. 83.
7621 Felsô-malom u. 23. Tel.: 72/311-557
Tel.: 72/311-222 MÛVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA
URÁNIA MOZI 7624 Radnics u. 9.
7624 Hungária u. 10. Tel.: 72/314-922
Tel.: 72/312-211
MÛVÉSZ ÖRÖKMOZGÓ DISCO-BÁR:
7633 Hajnóczy u. 41. AMAZONS ITALBÁR
Tel.: 72/252-458 7621 Rákóczi u. 35–37.
Tel.: 72/325-314
MÛVELÔDÉSI HÁZ: B-52 DISCOCENTRUM
APÁCZAI NEVELÉSI KÖZPONT 7622 Universitas u. Tel.: 72/313-742
MÛVELÔDÉSI HÁZA BOCCACCIO
7632 Apáczai Cs. J. krt. 1. 7622 Bajcsy-Zs. u. 45.
Tel.: 72/441-233; 441-820 Tel.: 72/315-639
AUGUST SENOA HORVÁT KLUB FORDAN CENTER
7624 Esze Tamás u. 3. 7622 Bajcsy-Zs. u. 14–16.
Tel.: 72/311-498 Tel.: 72/247-281
CIVIL KÖZÖSSÉGEK HÁZA GYÁR
7621 Szt. István tér 17. 7622 Czinderi u. (nincs telefon)
Tel.: 72/315-679 HARD ROCK KAFFE
IFJÚSÁGI HÁZ 7622 Ipari u. 7. Tel.: 72/227-144
7622 Nagy Lajos király u. 14. (Pannon Volánon keresztül)
Tel.: 72/211-511 KIKELET BÁR
LENAU HÁZ 7635 Károlyi M. u. 1.
7621 Munkácsy u. Tel.: 72/332-515 Tel.: 72/310-777
MÛVÉSZETEK HÁZA PEPITA BÁR
7621 Széchenyi tér 8. 7622 Zsolnay V. u. 44.

230 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

SPORTOLÁSI LEHETÔSÉGEK
BILIÁRD PEDÁL KERÉKPÁRÜZLET
7632 Pécs, Fülep L. u. 2.
FORDAN BILIÁRD CENTER Tel./Fax: 72/441-421
7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 14–16. 7621 Rákóczi u. 69–71.
Tel.: 72/336-217; 336-648 Tel.: 72/211-837
BRUNSWICK BILIÁRD CENTER
7621 Pécs, Megye u. 20. LÉGI SPORTOK
Tel.: 72/211-006
BARANYA MEGYEI REPÜLÔ
HORGÁSZAT és Ejtôernyôs Klub
7666 Pogány, Repülôtér
HORGÁSZ EGYESÜLETEK BARANYA Kiss Zoltán Tel.: 72/450-619
MEGYEI SZÖVETSÉGE PÉCSI SÁRKÁNYREPÜLÔ KLUB
7621 Pécs, Teréz u. 11–13. 7624 Pécs, Boszorkány u. 2.
Tel.: 72/326-775 Buzádi György titkár
Tel.: 72/256-096
JÉGPÁLYA
LOVAGLÁS
VÁROSI MÛJÉGPÁLYA
7633 Pécs, dr. Veress E. u. 8. ALMAMELLÉK
Tel.: 72/254-923 VITÁL SZÁLLÓ***,
lovaglási lehetôség
KERÉKPÁR 7934 Almamellék,
Szentmártonpuszta
PÉCSI TÚRAKERÉKPÁROSOK SZÖVETSÉGE Tel.: 73/354-260
7720 Pécsvárad, Kossuth L. tér. 2. BÜKKÖSD
Tel.: 72/466-326 TELEHÁZ
(kerékpáros túraút ajánlatok) Lovagoltatás
KERÉKPÁRKÖLCSÖNZÉS Tel./Fax:: 73/378-600,
Pavlik Kerékpár, Sí Szaküzlet és MECSEKNÁDASD
Szerviz 7623 Pécs, Nagy L. kir. u. 6. ARANYPATKÓ PANZIÓ
Tel./Fax: 72/324-230 Tel.: 72/463-454

LOVAS- HORGÁSZ- ALKOTÓ TÁBOR

Ha érdekel benneteket a horgászat, lovaglás és szeretnétek
bepillantani az alkotó tábor rejtelmeibe, akkor szeretettel várnak
benneteket a szakemberek. Egy illetve kéthetes turnusok
indulnak a szünidô elejétôl augusztus végéig.
Elméleti- és gyakorlati oktatásban vehettek részt.
Szállás mellett teljes ellátást biztosítunk. Most jelentkezzetek!
További információkat a következô telefonszámon adunk.:
Tel.: 73/310-150, 73/312-150, 30/514-300

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 231

 MOHÁCS VÁROSI TENISZ CLUB,
PEGAZUS LOVASFARM 7630 Universitas u. 32.
7700 Eszéki u. Tel.: 69/301-244 Tel.: 72/313-607
ORFÛ PÉCSVÁRAD
ORFÛ-TEKERES, LOVASTANYA, 7720 Külterület 15.
(Lovasiskola és Lovaspanzió), Petôfi Tel.: 72/465-231
u. 3–5. (Érd.: Juve Utazási Iroda)
7621 Pécs, Ferencesek u. 41. TERMÉSZETJÁRÁS
Tel.: 72/333-381
ORFÛ-LIPÓC TERMÉSZETJÁRÓK BARANYA MEGYEI
7677 RÁCZ-TANYA Tel.: 72/313-263 SZÖVETSÉGE
Érd.: Rácz Károly 60/363-901 7624 Pécs, Rákóczi u. 34.
PÉCS Tel.: 72/312-433; 449-651
LOVASISKOLA, Péterpuszta-Pécs (teljesítmény túrák szervezése, túra
(Málomi-tónál) Tel.: 72/413-600 ajánlatok)
SIKONDA
TAKÁCS TANYA LOVARDA VADÁSZAT
7396 Magyarszék
Tel./Fax: 72/483-037 BARANYA MEGYEI VADÁSZTÁRSASÁGOK
SZÉKELYSZABAR SZÖVETSÉGE
SZÉKELYSZABARI LOVARDA, 7623 Pécs, Petôfi u. 43.
Székelyszabar Erdôsarok Tel./Fax: 72/315-322
Tel.: 69/363-095; 60/363-095
VÉKÉNY VÍZI SPORTOK
ENDRÔDI TANYA,
7333 Vékény, Kültelek 1. MOHÁCS
Érd.: Tourinform Kárász MOHÁCSI EVEZÔS SZAKOSZTÁLY,
Tel.: 72/420-074 7700 Kórház u. 11.
Tel.: 69/300-488
TEKE, BOWLING Érd.: Svoj Dezsôné
PÉCS
LÍCEUM SÖRÖZÔ, TEKE KAJAK-KENU SZÖVETSÉG,
7621 Pécs, Király u. 35. 7636 Kenderföld u. 9.
Tel.: 72/327-284 Érd.: Csaba András
MAKÁR ÓBESTER TAVERNA ÉTTEREM, Tel.: 72/441-842
BOWLING PÉCSI TESTNEVELÉSI ÉS
635 Pécs, Középmakár dûlô 4. TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET (PTTE)
Tel.: 72/336-349 VITORLÁS KLUBJA
Pécsi Testnevelési és Természetbarát
TENISZ Egyesület Szörfös Klubja
7626 Búza tér 8.
PÉCS Karádi Károly,
MAKÁR-TANYA TENISZ CLUB, Tel.: 72/311-841
7635 Középmakár dûlô 4. Pécsi Testnevelési és Természetbarát
Tel.: 72/326-860 Egyesület Kemping Klubja
DÉDÁSZ SPORTTELEP, 7626 Búza tér 8.
7622 Légszeszgyár u. 36., Karádi Károlyné
Tel.: 72/441-022 Tel.: 72/311-841

232 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

 FÜRDÔK, USZODÁK
HARKÁNY
HARKÁNYI GYÓGYFÜRDÔ RT.,
7815 Kossuth L. u. 7.
Tel./Fax: 72/480-251
SIKONDA
SIKONDA KFT. STRANDFÜRDÔ,
7300 Komló, Fürdô u. 6.
Tel./Fax: 72/481-211
MAGYARHERTELEND
STRANDFÜRDÔ, SINTEX BT.,
7394 Külterület, Tel.: 72/390-760
MOHÁCS
SPORTUSZODA,
7700 Indóház u. 1., Tel.: 69/311-473
PÉCS
APÁCZAI CSERE JÁNOS NEVELÉSI
KÖZPONT USZODÁJA,
7632 Apáczai Csere János körtér
Tel.: 72/441-823
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
NEMZETI PARK
DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK
Területe: 14 085 hektár, kezelôje a
Duna-Dráva Nemzeti Park
Igazgatóság,
7625 Pécs, Tettye tér 9.
Tel./Fax: 72/213-263
(Az alább felsorolt védett, illetve
fokozottan védett területek
természetvédelmi felügyeleti
szerve a Duna-Dráva Nemzeti Park
Igazgatósága)
Természetvédelmi Területek (TT)
Természetvédelmi Körzetek (TK)
ORSZÁGOS JELENTÔSÉGÛ VÉDETT ÉRTÉKEK
1./DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK
(Baranya megyei szakasz, benne a
volt:Béda-KarapancsaTK, a Szaporcai
Ó-Dráva meder TT, a Mattyi
kormorános erdô TT, a Riha-tó TT)
234 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
HULLÁMFÜRDÔ,
7623 Szendrey J. u. 9.
Tel.: 72/211-760
JPTE USZODA,
7624 Ifjúság u. 6., Tel.: 72/327-622
NAGY LAJOS USZODA, STRAND,
7621 Ciszterci köz. Tel.: 72/312-047
POLLACK STRAND,
7624 Boszorkány u. 2.
Tel.: 72/224-277
SELLYE
STRANDFÜRDÔ,
7960 Fürdô u. Tel.: 73/480-326
SZENTLÔRINC
STRANDFÜRDÔ,
7940 Fürdô u. 1. Tel.: 73/371-188
SZIGETVÁR
FÜRDÔ VÁLLALAT, SZIKSZ KFT.,
7900 Tinódi S. u. 23. Tel.:73/312-840
2./ABALIGETI-BARLANG FELSZÍNE, TT.
ABALIGET, CSEPPKÔBARLANG
3./VILLÁNYI TEMPLOM-HEGY TT,
4./JAKAB-HEGYI TT
5./KELET-MECSEK TÁJVÉDELMI KÖRZET
Kezelôje: Mecseki Erdészeti Rt.,
7623 Pécs, Rét u. 8.
Tel.: 72/225-033
6./MELEG-MÁNYI-VÖLGY TT,
7./MOHÁCSI TÖRTÉNELMI EMLÉKHELY
8./PINTÉR-KERT
9./SZÁRSOMLYÓ-HEGY TT,
10./SZENTEGÁTI ERDÔ TT.
11./NAGYMEZÔ– ARANYHEGY TT.
12./FEKETE-HEGY
ZSELICI TERMÉSZETVÉDELMI KÖRZET
Kezelôje: Somogyi Erdészeti
és Faipari Rt.,
7400 Kaposvár,
Bajcsy-Zs. u. 21.
Tel.: 82/315-022
HELYI JELENTÔSÉGÛ VÉDETT ÉRTÉKEK
1./ Pécsi Istenkútja forrás
2./ Almamelléki ôsbükkös
3./ Máriagyûdi barlang felszíne
4,/ Nagyváthy Pál-kút
5./ Orfûi Sárkány-kút
6./ Sellyei park
7./ Herman Ottó-tó
8./ Pécsváradi szelídgesztenyés
9./ Zengôvárkonyi szelídgesztenyés
10./ Vízfôforrás és Sárkány-szakadék
(Orfû)
11./ Ibafai platánfa
12./ Csertôi park
13./ Mozsgói park
14./ Nagydobszai fás legelô
15./ Szigetvári vár környéke
16./ Patapoklosi fás legelô
17./ Kétújfalusi hársfa
18./ Drávasztárai öreg fák
19./ Kákicsi magyar kôrisfák
20./ Pécs, Kaliforniai óriásfenyô
21./ Pécs, Törökmogyoró (István tér)
22./ Pécs, Páfrányfenyô
23./ Pécs, Káptalan utcai tiszafák
24./ Pécs, Bálicsi törökmogyoró
25./ Pécs, Pap növelde utcai szôlôfa
26./ Pécsbányatelepi szelídgeszte-
nyés liget
27./ Pécs, Sz. István tér és Barbakán
28./ Pécs, városi parkerdô
29./ Jakabhegyi vörös áfonya (Pécs)
30./ Kétújfalui kocsányos tölgyek
31./ Bólyi park
32./ Görcsönyi park
33./ Gödreszentmártoni park
34./ Margitmajori park Vásárosdombó
35./ Szebényi molyhos tölgy
36./ Szebényi tiszafa
37./ Nagynyárádi vadgesztenye fasor
38./ Kisszentmártoni erdôrészletek
39./ Mecseknádasdi törökvár
40./ Helesfai Szociális Otthon parkja
41./ Királyegyháza–Rigópusztai
Szociális Otthon parkja
42./ Felsôszentmártoni ligetes erdô
43./ Bogdásai kocsányos tölgy
44./ Peterdi 3 db. kocsányos tölgy
45./ Besencei magyar kôris
46./ Siklósi vadgesztenye fasor A megye védett
47./ Siklós–Máriagyûdi hársfasor természeti értékei,
48./ Mohácsi császárfa valamennyi fejezetnél
49./ Mohácsi tiszafa beazonosíthatók
50./ Vargai tiszafa a régiótérképeken
51./ Csermaaljai erdôrészlet, Sikonda az itt feltüntetett
52./ Botykapeterdi kislevelû hársfa sorszámok szerint.
53./ Almamelléki mocsártölgy
54./ Zalátai kocsányos tölgyfák
55./ Kákicsi kocsányos tölgyfák
56./ Sósvertikei kislevelû hársfák
57./ Magyarteleki kocsányos tölgyek
58./ Magyarmecskei bokrétafák
59./ Bólyi platánfák
60./ Szilágyi nagylevelû hársfák
61./ Magyarhertelendi
kocsányos tölgyfa
62./ Bodolyabéri szürke nyárfák
63./ Mecseknádasdi platánfa
64./ Kisdéri facsoport (tölgy)
65./ Nagytótfalusi kislevelû hársfák
66./ Harkányi facsoport (tölgy)
67./ Szôkei csertölgyfák
68./ Diósviszlói fás legelô
69./ Tótszentgyörgyi legelô – erdô
70./ Vejti ôstölgyes
71./ Magyarteleki kastélypark
72./ Pécs, JPTE Tanárképzô kar
botanikus kertje
73./ Drávafoki Fodor kúria és kertje
74./ Drávafoki mocsárterület
75./ Drávafoki tölgyek
76./ Sellyei Kis-rét
77./ Szôkédi akácfás legelô
78./ Kovácsszénája táji-, és
természeti értékei
79./ Pécs, Kálvária domb
80./ Markóc, égeres és rét
81./ Hetvehely, vadgesztenyefák
82./ Pécs, Havi-hegy
83./ Pécs, Dömör kapu, karsztbokor-
erdô, sziklagyep
84./ Gyûrûfû, Pécs környéke régió
85./ Bár, kastélypark
86./ Kistapolca, hôforrások körny.
87./ Kistapolca, Szabadság utcai
hársfasor
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 235
 BORMÚZEUM VILLÁNY

A Villány–Siklós borvidék Magyarország legdélibben fekvô hegyvidékén a Villányi-hegység fennsíkján és lejtôin terül el.
A vidék ideális a szôlôtermesztésre: a hegység alapkôzete mészkô, melyet több méter vastagságú lösztakaró borít; éghaj-
lata mérsékelt, jellegzetes mediterrán hatással, mely különösen a déli lejtôkön érvényesül.
A Villányi-hegység övezetében és a Siklósi-dombságon hosszú évszázadok óta folyik a szôlôtermesztés és a borkészítés.
Már a borszeretô rómaiak foglalkoztak itt szôlôtermesztéssel, melyet a hegységtôl délre talált ásatási maradványok is bi-
zonyítanak. A honfoglaló magyarok buzgón folytatták a római tradíciót, és a XIII. századtól már írásos emlékek, okleve-
lek említik az elsôrangú szôlôtermesztési körzetet.
E távoli múltba visszanyúló kultúra írásos és tárgyi emlékeit gyûjtötte össze Bormúzeumában a
Villányi Borászat Rt.
Az épület és a történelmi pince valaha a villányi születésû és világhírû szôlônemesítôé, Teleki Zsigmondé volt, akinek em-
lékét ôrzi ma a hajdani présház több tárlója is.
A XIX. századi szôlôprések, kádárszerszámok, szôlômûvelési és pincei eszközök, a híres villányi vörösbor készítésének
hagyományos eszközei mellett, gazdag írásos anyag mutatja a borvidék történetét különleges és esztétikus formában.
Szakmai vezetôvel megtekinthetô a gazdag szôlészeti kiállítás. E mellett szervezett csoportok számára, hangulatos rendez-
vény keretében, a borvidék legjobb tájjellegû minôségi és különleges minôségû borainak, pezsgôinek, múzeumi borainak
megismerésére és vásárlására is nyílik itt lehetôség.
Az ódon hangulatú pince a helyszíne a Villány Borrend látványos avatási ceremóniának. A borrend lovagjai a villányi bor
minôségnek kiválóságát hirdetik és ôrzik Magyarországon és külföldön egyaránt.
A Villányi Bormúzeum, mely Magyarországon hangulatában és tartalmiságában egyedülálló létesítmény, emlékezetes él-
ményt nyújt minden idelátogató érdeklôdô számára.

Cím: BORMÚZEUM Villány, H-7773 Bem u. 3.

Csoportok bejelentkezése: Tel.: 72/492-130 Fax:72/492-009
Nyitva: 900–1700 Szünnap: hétfô
BORKULTÚRA,
KULTURÁLT BORFOGYASZTÁS
VILLÁNY–SIKLÓSI BORÚT
SIKLÓS, NAGYTÓTFALU, KISHARSÁNY
NAGYHARSÁNY, VILLÁNY,
VILLÁNYKÖVESD, PALKONYA
Érd.: Villány–Siklósi Borút Egyesület,
H-7800 Siklós,
Kossuth tér 1. Pf.: 29
Tel./Fax: 72/497-664
NAGY ÉVJÁRATOK
A borvidéken az utolsó 15 esztendô-
ben különleges minôségû bort adó
évjáratok: 1983, 1986, 1988, 1992,
1993, 1995, 1996
A BOROK ELTARTHATÓSÁGA
Kékoportó:
primôr bor, 2–3 évig megôrzi
minôségét
Cabernet Sauvignon:
3–8 év után jut el fejlôdése csúcsára,
de képes 25–30 évig is megtartani
minôségét
Cabernet Franc:
hamarabb érik, mint Sauvigon
Bock Pince
H–7773 Villány, Batthyány u. 15.
Tel.: 36 72/492-919 Fax: 36 72/492-388
(3–5 év), de éppúgy 25–30 évig is
megtartja minôségét
Kékfrankos:
2–6 évig fejlôdik, minôsége ezután
veszíthet értékébôl
Merlot:
5–8 évig is eltartható, ám kevésbé jó
évjáratait 1–6 évnél tovább nem ér-
demes ôrizni
Fehérborok:
a nagy évjáratok
különleges minôségû borai 5–8 évig
is megtartják csúcsminôségüket,
a többi 1–6 évig tartható el
hanyatlás nélkül
TÁROLÁS
Lehetôleg 10–14ºC-os, állandó
hômérsékletû, se túl nedves,
se túl száraz, kevésbé fényes,
levegôs helyen.
Fektetve, hogy a dugó és
a bor érintkezzen egymással.
Mozgatástól, rázkódástól mentes
helyen.
Szolgáltatás:
–borkóstolás: borkorcsolyával elôzetes
bejelentkezés alapján.
–borértékesítés: díszes csomagolással, nagy tétel-
nél névre szóló palackozással
– falusi turizmus: szálláshely reggelivel
Férôhely: 4x2 ágyas, pótágyazható fürdôszobás
szoba, közös teakonyhával 20 fôs borkóstoló
Nyitva tartás: 8–17óráig.
Helyfoglalás: elôzetesen telefonon, faxon,
szállásfoglalás a helyszínen is.
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 237
 BOROK FELSZOLGÁLÁSA ASZTALNÁL

vörösborok:14–15ºC (kékoportó)
16–18ºC (egyéb vörösborok)
PÉCS 18–20ºC (barrique Cabernet
Jókai tér 7. Sauvignon)
Tel.: 72/336-505 rozé és siller 8–10ºC
fehér borok étkezéshez: 10–12ºC
Pécs belvárosában fehér borok aperitifként: 6–8ºC
a VINOTÉKA aszú borok: 9–11ºC
BORSZAKÜZLET
Baranya és az Ajánlatos vagy jegesvödörben, vagy OPORTÓ
ország legkiválóbb hôtartó edényben tartani a palackot,
palackozott
mert szobahômérsékleten hamar fel- ÉTTEREM
melegszik a lehûtött bor is. A szôlô- és bortermelési tradíciókat ki-
minôségi borait, A palack kinyitása elôtt a védô hangsúlyozó dekoráció és a polgári ente-
pezsgôit kínálja. mûanyag fólia felsô részét az üveg riôr méltó kísérôje a helyi ételspecialitá-
Szolgáltatásaink: hornyánál levágjuk. (Az alsó részt soknak és a borvidéki boroknak. Három
Névre szóló meghagyjuk, mert az hozzá tartozik a teremben és egy teraszon várjuk a vendé-
bor „öltözékéhez”.) geket. Borkóstolási lehetôség egy
palack és pohár A kihúzott dugót megszagoljuk, hogy 1800–as években épült pincében.
gravírozás megállapíthassuk még
Nyitva egész évben: 9–23 óráig
Díszcsomagolás a kóstolás elôtt, nincs-e valamilyen 7773 Villány, Baross G. utca 33.
Poharak, kelyhek, alapvetô hibája a bornak. A különle- Tel.: 72/492–582
kancsók árusítása ges minôségû nagy vörösborokat a
fogyasztás elôtt egy órával kinyitjuk,
Rendezvényre hogy levegôzzenek. szûkülô, száras kehely, különbözô
hordós bor ajánlás, Elsôként magunknak töltünk egy méretekben.
háztól házig keveset, egyrészt, hogy az üvegbe A kisebbe a fehér bort, a nagyobba a
szállítás hullott parafa törmeléket eltávolítsuk, vörösbort töltjük,
Nyitva tartás: másrészt, hogy megkóstoljuk, megfe- mindig csak a pohár 2/3 részéig,
lelô-e a bor. hogy helyet hagyjunk a bor szabad
9.3o. – 17.3o. A kulturált borfogyasztás megfelelô mozgatásának, az illatok szabad
pohara a tiszta, száraz, talpas, felfelé áramlásának.

SZENDE-PINCE
7773 Villány, Baross G. utca 87.
Tel.: 72/492-396; 492-747
A Villány–Siklósi Borút mentén, Villány fôutcáján található
pincesor egyik présházából kialakított hangulatos
kerthelyiséggel rendelkezô borozóban termelôi borokkal,
házi specialitásokat magába foglaló hidegkonyhával várjuk
kedves vendégeinket.
Nyitva: május 1-tôl október 31-ig naponta 14–20 óráig,
illetve bejelentkezés alapján bármikor.

238 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

KÓSTOLÁS

A poharat a száránál fogjuk meg, VENDÉGLÔ

hogy kezünkkel ne melegítsük fel a
bennlévô bort, és ne maszatoljuk
össze a poharat. Elôször a bor színét
PÉCS
nézzük meg a fény felé fordítva a po- Rákóczi u. 30.
harat, majd az illatát vizsgáljuk meg, Tel./Fax:
a pohár körkörös mozgatásával, 72/312-573
melynek során a borból kiáramló il-
latokat a pohárba szagolva érzékel-
Tiffán Ede és Századelô
hangulatát
jük. Végül egy korty bort a szánkba Zsolt Pincészete idézô klimatizált
véve„körbejáratjuk” azt
a szájpadlásunkon, nyelvünk körül,
7773 Villány,
vendéglô, nyáron
megmozgatjuk a bort a szánkban, virágos
Erkel Ferenc u. 10.
hogy minden összetevôjét
Tel./Fax: 72/492-500 kerthelyiséggel.
megízlelhessük.
Tel.: 72/492-417 Munkaebédre,
Borértékesítés vacsorára, családi
MIT-MIHEZ?
Pincelátogatás borkóstolással
Kékoportó:
Nyitva:
rendezvényre
szárnyas sültek, bárányhús, borjú- alkalmas
8–16 óráig,
paprikás, sonka félék
hétvégén elôzetes különteremmel.
Kékfrankos:
bejelentkezés alapján Vad, hal, borjú,
sült disznóhúsok, vadpecsenye,
marhahús ételek, magyaros paprikás bárány és
ételek, birkahús ételek, sajtok a magyar konyha
Cabernet Franc: készült vadszárnyasok, kemény specialitásaival,
vadételek, sült fûszeres bárány sajtok
hozzáillô
Cabernet Sauvignon: Rozé, Siller:
gombás ételek, vadpörköltek, aperitifként fogyasztható, illik borkülönleges-
máj- és húspástétomok, kemény és a legtöbb ételhez, zöldséges és krém- ségekkel várjuk
kékpenészes sajtok levesekhez különösen ajánlott vendégeinket.
Merlot: Olaszrizling: VISA, American
párolt kacsa, liba, édes mártásokkal hideg zöldséges és tojásos elôételek, Express, Master Card és
OTP hitelkártyát
elfogadunk!
NÁDASDI BORHÁZ KFT. Borkóstolók, Nyitva tartás:
11.oo. – 24.oo.
pince-
látogatások,
kizárólag
csoportok
részére.

7695 MECSEKNÁDASD, RÉKAVÖLGY U. 17. TEL.: 72/463-618

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 239

 BLUM BOROZÓ GERE PANZIÓ

Villánykövesd nevezetessége a mûemlék jel- E régi pincék gyûrûjében épült

legû pincesor, ahol meleg vendégszeretettel,
gazdag borválasztékkal, házias, magyaros
ízekkel, német nyelvtudással fogadja vendé-
geit villánykövesdi borozójában Blum János
és családja. A különbözô fajta borok ízlelgeté-
se mellett lehetôség van étkezésre is, házi jel-
legû hidegkonyhai készítmények, frissen sült
pogácsa, hagymás zsíroskenyér választékkal.
Egyéni és csoportos vendégfogadás az év
minden napján. Elôre való idôpont egyeztetés.
A vendégek fogadására kialakított borozó
nemcsak egy maradandó élmény, hanem kitû-
nô kikapcsolódási lehetôség.
Érdeklôdni telefonon vagy személyesen:
Villánykövesd, Pincesor 4–5.
Tel./Fax: 72/492-133, Tel.: 72/492-841
panzió 18 fô részére nyújt szállást,
2–3 ágyas, zuhanyozóval, televízi-
óval ellátott szobákban.
A környék nevezetességeinek meg-
tekintése mellett természetesen
megismerkedhetnek Gere
Attila illetve a Gere–Weninger Kft.
borászatával és boraival is.
A panzió alatt húzódó pincében
többfajta bor kóstolására, valamint
hidegkonyhás étkeztetésre nyílik
lehetôség.
7 7 7 3 Vi l l á n y, D i ó f á s u . 4 .
Te l . / F a x : 7 2 / 4 9 2 - 1 9 5

szendvicsek, hideg sültek, borjúból rítésû sertés és borjúételek, pácolt

készült ételek, halak, szárnyasok
Hárslevelû:
malachús, liba, halak, érlelt sajtok,
barrique változata szépen
harmonizál a füstölt sajtokkal
Tramini:
fehérhúsú szárnyas, gyümölcsös kö-
halak (száraz változat), friss kecske
és juhsajt, könnyû desszertek
Rajnai Rizling:
ideális aperitif bor, gazdag levesek,
savasabb változata nehezebb
káposztás, paprikás ételek, roston
sültek kísérôje.

P
POOL
LGGÁ
ÁRR- P
PIIN
NCCE
E
A villányi Polgár Pince igazi családi vállalkozás. 28 ha-on gazdálkodnak, szôlôik a
borvidék legjobb fekvéseiben találhatók. Jól felszerelt pincészetük tárolókapacitása
4000 hl. A borvidék valamennyi fajtáját mûvelik. A fajtáknak legmegfelelôbb ter -
môhely kiválasztásával, a szigorúan visszafogott terméssel, gondos szürettel és a leg-
korszerûbb feldolgozással a borok állandó jó minôsége garantált. Jelentôs szerepet
vállalnak a vendéglátásban is. A Polgár család villánykövesdi borháza a bor idegen -
forgalom egyik megbecsült ,,szentélye”. 1996-ban Polgár Zoltánt választotta az év
bortermelôjének a Magyar Borakadémia és a borászat szakma.
Tel.: 72/492-194; 72/492-053

240 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

SZÁLLÁSHELYEK
HOTELEK HOSSZÚHETÉNY
ALMAMELLÉK HOTEL KÖVESTETÔ
VITÁL KASTÉLYSZÁLLÓ*** 7694 Kövestetô, Tel./Fax: 72/481-058
7934 Szentmárton-puszta KOMLÓ
Tel./Fax: 73/354-260 HOTEL BÉKE**
BIKAL 7300 Városház tér 4.
PUCHNER KASTÉLYSZÁLLÓ*** Tel./Fax: 72/483-389
7346 Rákóczi u. 22. MOHÁCS
Tel./Fax: 72/459-547 HOTEL CSELE***
HARKÁNY 7700 Szent Mihály tér 6–7.
SIESTA CLUB HOTEL*** Tel./Fax: 69/311-825
7815 Kossuth u. 17. ORFÛ
Tel.: 72/480-611, Fax: 72/480-302 HOTEL WELL
HOTEL AGRO** 7677 Kossuth L. u. 40.
7815 Járó J. u. 1. Tel./Fax: 60/361-924
Tel.: 72/480-336, PÉCS
Fax: 72/480-500 HOTEL PALATINUS***
HOTEL BALKON–VIKING** 7621 Király u. 5. Tel.: 72/233-022
7815 Bajcsy-Zs. u. 2. HOTEL PÁTRIA***
Tel./Fax: 72/480-049 7621 Rákóczi u. 3. Tel.: 72/213-322
HOTEL DRÁVA** HOTEL HUNYOR***
7815 Bartók B. u. 3. 7624 Jurisics M. u. 42.
Tel.: 72/478-900, Fax: 72/480-434 Tel.: 72/315-926
HOTEL PLATÁN** HOTEL MEDITERRÁN***
7815 Bartók B. u. 15. 7627 Középgyükési u.
Tel.: 72/480-507, Fax: 72/480-411 Tel.: 72/336-222
HOTEL BARANYA FENYVES PANORÁMA HOTEL**
7815 Bajcsy-Zs. u. 5. 7625 Szôlô u. 64. Tel.: 72/315-996
Tel./Fax: 72/480-160 BATTHYÁNY–STRATTMANN
HOTEL NAPSUGÁR KASTÉLYSZÁLLÓ**
7815 Bajcsy-Zs. u. 5–7. 7601 Üszögpuszta Pf.: 168
Tel.: 72/480-300, Fax: 72/480-068 Tel.: 72/413-600

SIESTA APARTMAN CLUB

HOTEL
A HEGYVIDÉK SCH SZÖVETKEZETI
ÜDÜLÔSZÁLLODA-LÁNC tagja.
A gyógyfürdô szomszédságában lévô szállodánkban 79 db 1 és 1,5
szobás apartmannal várjuk vendégeinket. Minden lakrész fürdôszo-
bával, garzonkonyhával, rádióval, színes TV-vel és telefonnal áll ven-
dégeink rendelkezésére. A szállodában étterem, kávézó, borozó, szo-
lárium, kozmetika, fodrászat, ajándékboltok, játszótér és minigolf-
pálya bôvíti a szolgáltatások körét. Parkolónk szálló-vendégeink ré-
szére díjtalan.
7815 Harkány, Kossuth L. u. 17.
Tel.: 72/480-611; 72/480-524, Fax: 72/480-302

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 241

 MECSEK
TOURS KFT.
G & G PANZIÓ
HOTEL CSELE Panziónk a Mecsek gyönyörû
7700 MOHÁCS, völgyében, Pécstôl és Orfûtôl
10 km-re található. 10 darab
Szt. Mihály tér 6–7. kétágyas, zuhanyozós szobával.
Tel.: 69/311-825 50 személyes étteremmel,
Fax: 69/311-825 teniszpályával, uszodával és
szaunával várja kedves vendégeit.
Központi szállásértékesítés: 7300 Komló, Bánusz tanya 1.
Tel.: 72/213-855, Fax: 72/214-866 Pf.: 72 Tel.: 72/483-369

HOTEL KIKELET* PÉCSVÁRAD

7635 Károlyi M. u. 1. Tel.:72/310-777 HOTEL ISTVÁN KIRÁLY**
LATERUM HOTEL* 7720 Vár u. 45.
7633 Hajnóczy u. 37–39. Tel.: 72/465-121, Fax: 72/466-577
Tel.: 72/255-829 SZIGETVÁR
MANDULÁS CAMPING HOTEL* DOMOLOS KASTÉLYSZÁLLÓ***
7635 Ángyán J. u. 2. 7900 Domolospuszta 1. Pf.: 10
Tel.:72/315-881 Tel.: 73/311-222,
(nyitva: április 15-tôl október 15-ig) Fax: 73/311-250

H
HOOT
TEEL
L A
AGGR
ROO
A harkányi gyógyfürdôtôl nem messze, 3 hektáros
parkban található szálloda várja a gyógyulásra, pihenésre
vágyó vendégeket.
Szolgáltatások: – 106 fürdôszobás szoba TV-vel, telefon-
nal, nagyrészt balkonnal, – 24 db üdülôház (2 db kétágyas
szoba, nappali, zuhanyozó/wc), – étterem, sörkert,
eszpresszó, – különtermek, – szauna, masszázs, kozmetika,
fodrászat, – teniszpálya, kézilabdapálya, – parkoló
H-7815 Harkány, Járó J. u. 1.
Tel./Fax: 36 72/480-336, 36 72/480-500

242 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

 H-7635 Pécs,
Károlyi M. utca 1.
Tel.: 72/310-777
Fax: 72/310-828

– Szálloda
– Étterem
– Éjszakai bár
MECSEK HOTEL MEDITERRÁN – Presszó
– Terasz
TOURS KFT. Pécs/Dömörkapu – Rendezvények
HOTEL OROSZLÁN Telefon: 72/336-222
7900 SZIGETVÁR, Zrínyi tér 2. Fax: 72/336-156
Tel.: 73/310-116, Fax: 73/312-817
UTAZÁSI IRODA
SZIGETVÁR, 7900 Zrínyi tér 2.
Tel.: 73/413-388
Központi szállásértékesítés:
Tel.: 72/213-855, Fax: 72/214-866

HOTEL KUMILLA** 7754 Békáspuszta

7900 Olay L. u. 6. Tel.: 69/369-565, Fax: 69/368-688
Tel.: 73/310-150, Fax: 73/311-404 BÜKKÖSD
HOTEL OROSZLÁN** TUBES PANZIÓ
7900 Zrínyi tér 2. 7682 Kossuth L. u. Tel.: 73/378-415
Tel.: 73/310-116, Fax: 73/312-817 HARKÁNY
PANZIÓK AMICE PANZIÓ
BÓLY 7815 Arany J. u. 12/b.
BÉKÁS PANZIÓ – VADÁSZHÁZ Tel./Fax: 72/480-176

MECSEK
TOURS KFT.
HOTEL HUNYOR
7624 PÉCS,
központi Jurisics u. 16.
szállásértékesítés:
Tel.: 72/213-855
Tel.: 72/315-677,
Fax: 72/214-866 Fax: 72/315-926

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 243

 7695, 6-os út
Tel./Fax: 72/463-013
ÓBÁNYA
ZÖLDERDÔ PANZIÓ
7695 Fô u. 2/a. Tel.: 72/463-354
ORFÛ
VENDÉGLÔSÖK, DIÁS PANZIÓ
KISKERESKEDÔK, 7677 Dollár u. 9.
KÖZÜLETEK Tel.: 60/361-247, Fax: 72/325-955
RÉSZÉRE AJÁNLUNK: MECSEKKAPU MOLNÁR PANZIÓ
ÉTTEREM–PANZIÓ 7677 Széchenyi tér 18/a.
ÜVEG, PORCELÁN, Tel./Fax: 72/378-563
9 kétágyas, zuhanyozós szobával,
MÛANYAG 100 fôs étteremmel, terasszal NIMRÓD PANZIÓ
TERMÉKEKET várjuk vendégeinket. 7677 Honvéd u. 3–5.
Csoportos rendezvények Tel.: 60/367-429, Fax: 72/329-384
– poharak, tálak, elôzetes bejelentését elfogadjuk. PÉCS
tányérok, kelyhek, Nyitva tartás: 7–22 óráig. ARANYHAJÓ FOGADÓ
– hôálló üvegedények, 7621 Király u. 3. Tel.: 72/310-263
– kancsók, boradagolók, 7696 Hidas, Dózsa u. 10. AVAR PANZIÓ
– hiteles, nem hiteles (a 6-os út mellett) 7625 Fenyves sor 2. Tel.: 72/321-924
poharak, kelyhek, Tel.: 72/457-458 CENTRUM KISHOTEL
– egyszer használatos 7621 Szepessy u. 4. Tel.: 72/311-707
poharak, DIÁNA KISHOTEL
– tálaló- és evôeszközök 7621 Tímár u. 4/a. Tel.: 72/328-594
MARIKA PANZIÓ FAMÍLIA PANZIÓ
KÉSZPÉNZFIZETÉS 7815 Kôrösi Cs. S. u. 39. 7635 Hattyú u. 9. Tel.: 72/327-429
ESETÉN 5% Tel.: 72/480-680 FÔNIX HOTEL
ENGEDMÉNY SZILENCIUM PANZIÓ 7621 Hunyadi u. 2. Tel.: 72/311-680
7815 Kölcsey tér 32. Tel.: 72/479-190 KERTÉSZ PANZIÓ
Nyitva tartás: KISÚJBÁNYA 7624 Sáfrány u. 42. Tel.: 72/327-551
hétfôtôl péntekig VADÁSZHÁZ PANZIÓ MAKÁR TANYA PANZIÓ
7–15 óráig 7694 Kisújbánya u. 50. 7635 Középmakár dûlô 4.
Tel.: 72/490-387 Tel.: 72/224-400
7622 Pécs, KOMLÓ MERÁT PANZIÓ
Verseny u. 17. HÉTDOMB PANZIÓ 7634 Rácvárosi u. 70.Tel.:72/251-637
Tel./Fax: 72/211-168 7300 Kölcsey u. 13. MINI MOTEL
MAGYARSZÉK 7621 Kóczián S. u. 2. Tel.:72/321-399
TAKÁCS-TANYA SIKONDA LOVARDA SZENT GYÖRGY FOGADÓ
7396 Magyarszék 7623 Nagyvárad u. 23. Tel.:310-126
Tel./Fax: 72/483-037 SZINBÁD PANZIÓ
MÁNFA 7624 Klimó Gy. u. 9. Tel.:72/221-110
G ÉS G PANZIÓ TOBOZ PANZIÓ
7304 Bánusz-tanya 1. 7635 Fenyves sor 5. Tel.: 72/325-232
Tel./Fax: 72/483-369 VENDÉGHÁZ
MECSEKNÁDASD 7624 Bartók B. u. 61.Tel.:72/333-486
ARANYPATKÓ PANZIÓ PÉCSVÁRAD
7695 Külterület. Tel.: 72/463-454 GESZTENYÉS PANZIÓ
BAGOLY CSÁRDA – PANZIÓ 7720 Erzsébet út 7. Tel.: 72/465-183

244 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

SZAJK HARKÁNY
PIROSKA PANZIÓ CASTRUM CAMPING
7753 Ady E. u. 1. Tel.: 69/361-253 7815 Drávaszabolcsi u.
SZENTLÔRINC Tel.: 72/480-722
ARANYFÁCÁN PANZIÓ TERMÁL CAMPING
7940 Bocskay u. 25. Tel.: 73/371-450 7815 Bajcsy-Zs. u. Tel.: 72/480-117
ÚJPETRE KÁRÁSZ
KAISERIN SISSY DOM PANZIÓ CAMPING, 7333 Kültelek MÁZA SZELLÔZÔ KFT.
7766 Grécpuszta Tel./Fax: 72/420-074
Tel.: 72/377-162, Fax: 72/377-140 MAGYARHERTELEND Légtechnikai
VAJSZLÓ FORRÁS CAMPING berendezések,
ORMÁNSÁG PANZIÓ 7394 Magyarhertelend ventillátorok
7838, Kossuth u. 7. Tel.: 72/385-157 Tel.: 20/532-665 porelszívók gyártása.
VILLÁNY MOHÁCS-SZIGET
ÁMON PANZIÓ LATERUM CAMPING 7351 Máza,
7773 Oportó u. 23. 7700 Mohács-sziget Tel.: 72/255-829 Széchenyi u. 37.
Tel./Fax: 72/492-719 ÓBÁNYA Tel.: 72/389-022;
GERE PANZIÓ BAMBI CAMPING 389-131
7773 Diófás u. 4. 7695, Tel.: 72/463-109 Tel./fax: 72/389-177
Tel./Fax: 72/492-195 ORFÛ
PANORÁMA CAMPING
KEMPINGEK 7677 Dollár u. 1.
ABALIGET Tel.: 72/378-501, Fax: 72/378-434
BARLANG CAMPING PRIVÁT CAMPING, 7677 Béke u. 21.
7678 üdülôterület, Tel.: 72/498-730 PÉCS
AUTÓS CAMPING, FAMÍLIA PRIVÁT KEMPING
7678, Tel.: 72/498-730 7627 Gyöngyösi István u. 9. TOBOZ PANZIÓ
BOLDOGASSZONYFA Tel.: 72/327-034
HORGÁSZTANYA CAMPING – MOTEL MANDULÁS CAMPING 7635 Pécs, Fenyves sor 5.
7937, Tel.: 73/354-123 7625 Ángyán J. u. 2. Tel.:72/315-981 Tel./Fax:72/325-232
DUNASZEKCSÔ (nyitva: április 15 – október 15.) 72/210-631
ARÉNA CAMPING PUSZTAKISFALU Elhelyezés:
7712 Petôfi u. 146. OFF ROAD CAMPING 2–3 ágyas szobákban
Tel./Fax: 69/335-161 7720, Tel.: 20/443-349 Lásd: 249. oldal.

MECSEK
TOURS KFT.
HOTEL DRÁVA
központi 7815 HARKÁNY,
szállásértékesítés: Bartók B. utca 1.
Tel.: 72/213-855 Tel.: 72/480-434
Fax: 72/214-866

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 245

 SIKONDA JPTE SZALAY LÁSZLÓ KOLLÉGIUM
FENYVES CAMPING 7622 Universitas u. 2.
7300 Fürdô u. 8. Tel.: 72/481-981 Tel.: 72/311-966
JPTE SZALAY LÁSZLÓ KOLLÉGIUM
FOGADÓK, MOTELEK, 7621 Rákóczi u. 52. Tel.: 72/315-957
VENDÉGHÁZAK, JPTE TTK-BTK KOLLÉGIUMA
IFJÚSÁGI SZÁLLÁSHELYEK 7633 Szántó Kovács J. u. 1/c.
BEREMEND Tel.: 72/251-203
BCM VENDÉGHÁZ JPTE TTK-BTK KOLLÉGIUMA
7827 József A. u. 12. Tel.:72/474-120 7624 Jakabhegyi u. 8.
HARKÁNY Tel.: 72/333-355
BCM VENDÉGHÁZ PMMF KOLLÉGIUMA
7815 Bajcsy-Zs. u. 13.Tel.:72/480-023 7624 Boszorkány u. 2.
MAGYARHERTELEND Tel.: 72/324-277
LATERUM MOTEL VENDÉGHÁZ
7394 Gyöngyvirág u. 1–2. 7624 Damjanich u. 30.
Tel.: 72/390-774 Tel.: 72/310-055
NAGYHARSÁNY COLLÉGIUM SERAPHICUM
SÁRKÁNY FOGADÓ 7621 Ferencesek utcája 35.
7822 Petôfi S. u. 82. Tel.: 60/362-993 Tel.: 72/332-619
ORFÛ Középiskolai kollégiumok:
CÉDRUS VENDÉGHÁZ HAJNÓZCY JÓZSEF KOLLÉGIUM
7677 Herman O. u. 77. „A” épület: 7628 Füst u. 2.
Tel.: 72/336-134 Tel.: 72/255-770
LATERUM MOTEL „B” épület: 7622 Siklósi u. 70.
7677 Dollár u. 10. Tel.: 72/378-454 Tel.: 72/410-736
PÉCS „C” épület: 7627 Puskin tér 17.
Egyetemi kollégiumok: Tel.: 72/333-916; 310-846
SZENT MÓR KOLLÉGIUM KODÁLY ZOLTÁN ÚTI KOLLÉGIUM
(POTE A kollégium), 7624 Kodály Z. u. 20/a.
7622 48-as tér 4. Tel.: 72/311-199 Tel.: 72/326-611
POTE B KOLLÉGIUM NEVELÉSI KÖZPONT
7624 Jakabhegyi u. 6. KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM
Tel.: 72/324-122; 326-222; 310-602 7632 Apáczai Csere J. krt.

MECSEK
TOURS KFT.
BARLANG
központi
CAMPING
szállásértékesítés:
Tel.: 72/213-855
7678 ABALIGET,
Fax: 72/214-866 Tel.: 72/498-730

246 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Tel.: 72/441-233
POLLACK MIHÁLY ÉPITÔIPARI
SZAKKÖZÉPISKOLA KOLLÉGIUMA
7621 Jókai u. 8. Tel.: 72/315-846
TELEKI BLANKA KÖZÉPISKOLAI
LEÁNYKOLLÉGIUM
7621 Apáca u. 23. Tel.: 72/315-789
SZENTLÁSZLÓ / KIRÁLY FOGADÓ
7936 Kossuth u. 83–84.
Tel.: 73/354-044, Fax: 73/311-619

TURISTASZÁLLÓK,
KULCSOSHÁZAK,
IFJÚSÁGI TÁBOROK MECSEK
Keleti-Mecsek
KISMÁNYOKI TURISTAHÁZ TOURS KFT.
7356 Kismányok, PANORÁMA
Kossuth L. u. 43. Tel.: 74/458-665 CAMPING
KISÚJBÁNYAI KULCSOSHÁZ 7677 ORFÛ, Dollár utca 1.
7630 Pécs, Eozin u. 9.
Tel.: 72/310-390
Szállásértékesítés:
MAGYAREGREGY, VÁRVÖLGY Tel.: 72/378-501
(MÁRÉVÁRNÁL) Fax: 72/378-434
7100 Szekszárd, Kablár köz 2.,
Tel.: 74/315-443
MAGYAREGREGYI VÖRÖSFENYÔ 7100 Szekszárd, Kablár köz 2.,
KULCSOSHÁZ, 7300 Komló, Tel.: 74/315-443
Kossuth L. u. 50. V. em. 14., ÓBÁNYAI PATAKI JÓZSEF
Tel.: 72/481-518/30; 485-304 KULCSOSHÁZ
NAGYMÁNYOKI KULCSOSHÁZ 7030 Paks, Kishegyi u. 4.
7355 Nagymányok, Sárvári u. 13., Tel.: 75/312-070
Tel./Fax: 74/458-284 ÓBÁNYAI TURISTAHÁZ
ÓBÁNYAI KULCSOSHÁZ 7150 Bonyhád,
(Óbánya, Fô u. 75.) Jókai u. 3., Tel.: 74/451-712

MECSEK
TOURS KFT.
MANDULÁS
CAMPING
központi 7635 PÉCS,
szállásértékesítés:
Tel.: 72/213-855 Ángyán J. u. 2.
Fax: 72/214-866 Tel.: 72/315-981

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 247

 ÓBÁNYAI TURISTAHÁZ
(Fô u. 46.)
Szigetszentmiklós, Tel.: 72/871-101
PUSZTABÁNYAI KULCSOSHÁZ
7633 Pécs, Pollack M. u. 7.
Tel.: 72/254-567; 253-120
PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓI
BAZSARÓZSA KULCSOSHÁZ
7624 Pécs, Jurisics M. u. 8.,
Tel.: 72/315-641
VÁRALJAI VENDÉGHÁZAK
Polgármesteri Hivatal, 7354 Váralja,
Kossuth u. 203., Tel.: 74/458-214
ZOBÁK
GYOPÁR KULCSOSHÁZ
7630 Pécs, Mohácsi u. 40.
DOMBAI TAVI IFJÚSÁGI TÁBOR
7720 Pécsvárad, Tavasz u. 12.,
Tel.: 72/465-314; 465-315
MECSEK ÓBÁNYAI IFJÚSÁGI TÁBOR
(6336 Szakmár) Tel./Fax: 78/475-002,
TOURS gondnok Tel.: 72/463-174
VÁRALJAI IFJÚSÁGI TÁBOR
KFT 2. Sz. Ált. Isk., 7150 Bonyhád,
Jókai u. 3., Tel.: 74/451-712
(a tábor telefonszáma: 74/458-131)
SIKONDAI ZOBÁK
KÁRÁSZI ERDÉSZET TÁBORHELYE
TURISTAHÁZ 7333 Kárász, Ady E. u. 20.,
Tel.: 72/520-950; 420-011
KÖZÉP- ÉS NYUGATI-MECSEK
7300 SIKONDA, BÜDÖS-KÚTI KULCSOSHÁZ
Fürdô u. 8. Pécsi Spartacus SE, 7633 Pécs,
Pollack M. u. 2/b, Tel.: 72/253-932
Tel: 72/481-981 FEHÉR-KÚTI KULCSOSHÁZ
7636 Pécs, Visnya E. u. 3.
Nagy Balázsné Tel.: 72-448-575
GUBACSOS KULCSOSHÁZ
7633 Pécs, Pollack M. u. 7.,
Tel.: 72/254-567; 253-120
KOSZONYATETÔI „ELEKTROMOS”
KULCSOSHÁZ
7633 Pécs, Pollack M. u. 7.,
Tel.: 72/254-567; 253-120
LÓRI KULCSOSHÁZ
7633 Pécs, Építôk u. 18/a.,
Tel.: 72/252-390
ORFÛI KULCSOSHÁZ
248 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
7677 Orfû, Rózsa u. 3.
7633 Pécs, Építôk u. 18/a.,
Tel.: 72/252-390
ORFÛI „NÉGY FENYÔ” KULCSOSHÁZ
7677 Orfû, Dózsa Gy. u. 6.,
Tel.: 72/498-412
ORFÛ-TEKERES TURISTASZÁLLÓ
7677 Orfû-Tekeres,
Petôfi S. u. 6., Tel.: 72/498-114
KARDOS ÚTI KULCSOSHÁZ
Pécs Parkerdô / Pécsi Testnevelési és
Természetbarát Egyesület, 7626 Pécs,
Búza tér 8., Tel.: 72/311-381 (kedden
14–17,csüt. 14–16 óra)
PÉCSI VÁNDORSPORT KULCSOSHÁZ
(Felsôhavi dûlô 17.)
7627 Pécs, Dózsa Gy. u. 42.,
Tel.: 72/326-024
ORFÛI SPORTTÁBOR
7677 Orfû, Széchenyi tér 5/6,
Tel.: 72/498-256
PÉCS-ÉGERTETÔI VÁNDORTÁBOR
7630 Pécs, Eozin u. 9.,
Tel.: 72/310-390
SIKONDAI IFJÚSÁGI TÁBOR
Tel.: 72/481-814
7623 Pécs, Rákóczi u. 34.
Tel.: 72/212-222
DÉL-ZSELIC
MAGYARLUKAFAI TURISTASZÁLLÓ
7925 Fô u. 26., Tel.: 73/354-358
7925 Magyarlukafa, Fô u. 12.,
Tel.: 73/354-358 vagy 73/354-016
TERECSENYI „ALIGVÁR”
KULCSOSHÁZ
7937 Boldogasszonyfa-Terecseny,
Fô u. 2., 7940 Szentlôrinc, Március
15. tér 4/b., Tel.: 73/370-394
TERECSENYI „ZRÍNYI” KULCSOSHÁZ
7937 Boldogasszonyfa-Terecseny,
Fô u. 1., 7633 Pécs, Kôrösi Cs. S. u.
2/c., Tel.: 72/256-508
VILLÁNYI-HEGYSÉG ÍRISZ KULCSOSHÁZ
7800 Siklós, Dózsa Gy. u. 21.,
Tel.: 72/352-154
ORMÁNSÁG
MAJLÁTHPUSZTAI KULCSOSHÁZ
7630 Pécs, Eozin u. 9., Tel.:310-390
ÉTTERMEK
BOTYKAPETERD 7900 BARBAKÁN ÉTTEREM
Messzilátó Csárda, Tel.: 73/346-020 7624 Klimó Gy. u. 18.
DUNASZEKCSÔ 7712 Tel.: 72/324-930
Halászcsárda, Rév u. 12. BAVARIA VENDÉGLÔ PANZIÓ
Tel.: 69/335-134 7635 Bálicsi u. 49. Tel.: 72/336-437
HARKÁNY 7815 BELVÁROSI ÉTTEREM
Robinson Restaurant 7621 Király u. 13. Tel.: 72/332-278
Kossuth L. u. 7., B-52 SÖRÖZÔ ÉS SÖRKERT
Tel.: 72/480-104, Fax: 72/352-744 7624 Damjanich u. 31.
LÁNYCSÓK 7759 Tel.: 72/210-030
Vendéglô, Mátyás u. 2. BLUES PUB
Tel.: 69/364-134 7621 Apáca u. 1. Tel.: 72/210-773
MAGYARHERTELEND 7394 CELLÁRIUM ÉTTEREM SÖRÖZÔ
Erdôalja Étterem, Fürdô, 7621 Hunyadi u. 2. Tel.: 72/314-453
Tel.: 72/390-775 CREPES ÉTELBÁR
MOHÁCS 7700 7621 Mátyás Király u. 12.
Halászcsárda, Szentmihály tér 5., Tel.: 72/438-176
Tel.: 69/322-542 DIANA VENDÉGLÔ
PÉCS 7632 Diana tér 10.
ÁFIUM ÉTTEREM Tel.: 72/438-176
7621 Irgalmasok u. 2. DÓM VENDÉGLÔ
Tel.: 72/332-353 7621 Király u. 3.
ANGOL KORONA ÉTTEREM Tel.: 72/210-088
(CAFFE JAZZ) FIÁKER VENDÉGLÔ
7621 Mária u. 9. Tel.: 72/312-368 7621 Felsômalom u. 7.
ARANYKACSA ÉTTEREM-SÖRÖZÔ Tel.: 72/327-859
7621 TERÉZ U. 4. Tel.: 72/315-868 FENYVES PANORÁMA ÉTTEREM
ARIZONA SÖRÖZÔ 7625 Szôlô u. 64.
7621 Király u. 21. Tel.: 72/210-486 Tel.: 72/315-996
BAGOLYVÁR VENDÉGLÔ FLÓRIÁN KISVENDÉGLÔ
7627 Felsôhavi dûlô 6/1. 7621 Nagy Flórián u. 11.
Tel.: 72/211-333 Tel.: 72/333-279

Toboz Panzió Falatozó

Belváros feletti zöldövezet, nyugodt, csendes villanegyed,
zavartalan pihenés! Igényes környezetben színvonalas
szolgáltatás! Családias hangulatú panziónk 1–2–3 ágyas
szobákkal, apartmannal rendelkezik, benne zuhanyozó, ill.
fürdôszoba, Tv, minibár, telefon. Könnyen megközelíthetô
személygépkocsival és a helyijáratú (34, 35) autóbuszokkal.
7635 Pécs, Fenyves sor 5.
Tel./Fax: 72/325-232; 210-631

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 249

Schloßberg Vendéglô
Közvetlenül a 6-os fôút
mellett, olcsó étkezési
lehetôség 50 fôig.
Programok:
– pincelátogatás,
– borkóstolás,
– lovastúra
7695 Mecseknádasd,
Jókai u. 3–5.
Szigeti Csárda Bagoly
Elôzetes bejelentés: kitûnô halételek, vadak és más
72/463-693 finomságok, kellemes vízparti Csárda és Panzió
környezet, cigány és sramlizene
Harkány, Rózsa u. 2. A Mecsek kapujában erdei környezetben 19
(A buszpályaudvarral szemben) szobával, automata tekepályával
Szilencium Panzió várjuk vendégeinket. 350 fôig
kellemes környezet, csendes rendezvényeket vállalunk.
pihenési lehetôség, finom ételek
Harkány, Kölcsey tér 32.
Tel.: 72/479-170 Mecseknádasd,
Tulajdonos: Ivanics György 6-os sz. fôút 167-es km.
Siklós, Dózsa György u. 2/A
Tel.: 72/480-126 Tel./fax: 72/463-013

FORTUNA ÉTTEREM 7623 Rákóczi u. 24–26.

7621 Ferencesek u. 32. Tel.: 72/333-400
Tel.: 72/212-381 JOE'S PUB
FREGATT-ARIZONA ÉTTEREM-SÖRÖZÔ 7623 Hungária u. 20.Tel.: 72/244-107
7621 Király u. 21. Tel.: 72/210-486 JOHN BULL PUB SÖRÖZÔ ÉTTEREM
GILDE SÖRÖZÔ 7621 Széchenyi tér 1.
7621 Irgalmasok u. 20. Tel.: 72/325-439
Tel.: 72/312-376 JOKER ÉTTEREM
IPAROS KISVENDÉGLÔ 7633 Ybl M. u. 7/3. Tel.: 72/253-825

SZENT GYÖRGY FOGADÓ

Öt szobával, minden igényt kielégítô szolgáltatásokkal várja az átutazókat
és a pihenni vágyókat. A fürdôszobás szobákban telefon, kábel tv
(mûholdas programok, HBO) egészíti ki az alapszolgáltatásokat.
A tetôterasz egy nyugodt pont a kikapcsolódni vágyók számára.
Mikrobusszal város- és vidéknézô körutak szervezése.
Igény esetén megoldható a repülôvel érkezô vendégek Budapestrôl Pécsre,
vagy Pécsrôl Budapestre történô szállítása.
Kator György
7623 Pécs, Nagyvárad u. 23.
Tel.: 72/319-303, Tel./fax: 72/310-126

250 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

 ZÖLDERDÔ TETTYE
DÓM VENDÉGLÔ Sváb vendéglô
VENDÉGLÔ–PANZIÓ SÖRÖZÔ – Turistacsoportok,
eljegyzések,
lakodalmak,
találkozók,
születés- és névnapok

– hazai és német
ételkülönlegességek
Várjuk vendégeinket naponta 9–22 óráig. Különleges belsô térkialakítású (85 fô férôhelyes) – eredeti sváb
Csoportos étkezés 60 fôig. belvárosi sörözô. Turisztikai látványosság. muzsikával
Erdôre nézô 2 ágyas, Magyaros kiváló konyha,
különlegességek, csapolt sör, H-7625 Pécs,
tusolós szobák. termelôi borok. Tettye tér 4.
Borozó–Vinotéka. Tel./fax: 72/310-438
7695 Óbánya Nyitva tartás: 11.00–24.00-ig.
Fô u. 2/a Pécs, Király u. 3.
Tel.: Tel.: 72/210-088
72/463-354

KALAMÁRIS VENDÉGLÔ 7621 Király u. 35. Tel.: 72/327-284

7621 Rákóczi u. 30. Tel.: 72/312-573 MAKÁR ÓBESTER TAVERNA
KOLPING CLUB SÖRÖZÔ-ÉTTEREM 7635 Középmakár dûlô 4.
7624 Szent István tér 9. Tel.: 72/336-349
Tel.: 72/312-008 NOÉ ÉTTEREM, 7621 Váradi A. u.
KUPA VENDÉGLÔ PALATINUSZ ÉTTEREM
7624 Ferencesek u. 24. 7621 Király u. 5. Tel.: 72/233-022
Tel.:72/325.239 PIZZÉRIA ÉTELBÁR
LÍCEUM SÖRÖZÔ 7621 Hunyadi u. 2. Tel.: 72/332-010

7720 77772200
Pécsvárad, PPééccssvváárraadd,,
Vár u. 45. KKiisshhoosssszzúú--rréétt
Tel.: 1166..
72/465-121 TTeell..:: 7722//446655--
Fax: 883355
72/466-577
ISTVÁÁNN KKIIRÁÁLYY SSZZÁÁLLLLO
ODDAA ÉÉSS ÉÉTTTTEERREEM
M TANYA CSÁRDA
RRoom
maannttiikkuuss,, ggyyöönnyyöörrûû kköörrnnyyeezzeettbbeenn vváárrjjuukk CCssaallááddiiaass kköörrnnyyeezzeettbbeenn,, hháázziiaass íízzeekkkkeell,,
aa ppiihheennnnii vváággyyóó kkeeddvveess vveennddééggeeiinnkkeett.. hhaattaallm
maass aaddaaggookkkkaall,, sszzoollíídd áárraakkkkaall vváárrjjuukk..

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 251

 BAGOLYVÁR

GESZTENYÉS
A centrumtól 5 percre Pécs legszebb helyén, pano- VENDÉGLÔ ÉS PANZIÓ
rámás, 150 fô befogadó képességû ódon hangulatú
pincevendéglô. Élô zene minden nap. 80 férôhelyes Panziónk 4 kétágyas szobával
terasz. Kiváló, közismert ételminôség. Saját pincé- várja a vendégeket. Vendéglônk
szet, villányi és mecsekaljai borokkal. 7–23 óráig, pénteken és
Boreladás nagykereskedelmi áron. szombaton 24 óráig tart nyitva.
Nyitva tartás: 11.oo –24.oo óráig 100 fô fogadására alkalmas
Hétfô szünnap éttermünkben és a 40 férôhelyes
kerthelyiségben csoportos
Pécs, Felsôhavi dûlô 6/1 rendezvények lebonyolítását is vál-
Tel.: 72/211-333 laljuk.

7720 Pécsvárad, a 6-os út mellett

Tel.: 72/465-183

PLANET PÉCS RÓZSAKERT ÉTTEREM

7621 Széchenyi tér 1. 7621 Janus Pannonius u. 10.
RIGÓDER ÉTTEREM Tel.: 72/310-862
7626 Rigóder u. 13. Tel.: 72/319-425 SANTA MARIA ÉTTEREM
RISTORANTE PIZZERIA 7624 Klimó u. 12.Tel.: 72/311-706
ALL' ELEFANTE SÖRPATIKA + SÖRTANSZÉK
7621 Jókai tér 6. Tel.: 72/313-449 7621 Búza tér 2. Tel.: 72/311-802
ROYAL KÁVÉHÁZ STEFFL SÖRHÁZ
7621 Széchenyi tér 18. 7622 Nagy Lajos király u. 8.
Tel.: 72/210-683 Tel.: 72/310-352

VÁRJA ÖNÖKET A
ROTH-PINCE BÓLYBAN
A kedves vendég szomját olthatja a hagyományos
technológiával érlelt Villány és környéke díjnyertes
boraival, és megkóstolhatja a táj ételspecialitásait.
Egyéni és csoportos (150 fôig) zártkörû borkóstolás a
200 éves borpincében.

Levélcím: 7754 Bóly, Rákóczi u. 23. Tel.: 69/368-933

VINUM REGUM REX VINARIUM

252 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

 Tel.: 73/312-514
VILLÁNY
FÜLEMÜLE CSÁRDA
7773 Kültelek, Tel.: 72/492-939
GABRIELLA PIZZERIA
7773 Virágos u. 29. Tel.: 72/492-835
JÚLIA ÉTTEREM
7773 Baross G. u. 43.,
Tel.: 72/492-710
OPORTÓ ÉTTEREM
7773 Baross G. u. 33.
Tel.: 72/492-582

CELLA A VÁROS SZÍVÉBEN! CUKRÁSZDÁK PÉCSETT:

Rabruhás felszolgálóink udvariasan nyújtják CAFLISH CUKRÁSZDA
vendégeink kezébe a CELLA NEWS étlapot. 7621 Király u. 32. Tel.: 72/310-391
Étlapunk gazdag választékából:
Tarajos kakastöke, kapros-túrós galuskával. EGERSZEGI FAGYLALTOZÓ
Paprikás libamell. 7624 Rókusalja u. 9.
Vad-, hal- és bélszínkülönlegességek. Tel.: 72/325-560
Éttermünk vacsora-gálaestek rendezését MAGDA CUKRÁSZDA
vállalja, bonyolítja.
Esténként kitûnô tánczene szórakoztatja 7623 Kandó K. u. 4. Tel.:72/324-601
vendégeinket. MECSEK CUKRÁSZDA
7621 Pécs, Hunyadi u. 2. 7621 Széchenyi tér 16.
Tel./Fax: 72/314-453
Tel.: 72/315-444
MORIK CAFFE
SUSOGÓ VENDÉGLÔ 7621 Jókai tér 6. Tel.: 72/313-449
7625 Szôlô u. 54. Tel.: 72/324-596 PISZTÁCIA CUKRÁSZDA
VASVÁRY KÁVÉHÁZ ÉS SÖRÖZÔ 7632 Diána tér 16. Tel.: 72/449-925
7621 Király u. 19. Tel.: 72/212-224 PÖTTYÖS CUKRÁSZDA
TETTYE VENDÉGLÔ 7623 Szabadság u. 20.
7625 Tettye tér 4. Tel.: 72/310-438 Tel.: 72/312-121
XAVÉR SÖRÖZÔ VIRÁG CUKRÁSZDA
7624 Alkotmány u. 44. Tel.: 324-290 7621 Széchenyi tér 6.
PÉCSVÁRAD Tel.: 72/313-793
GESZTENYÉS VENDÉGLÔ ÉS PANZIÓ
7720 Erzsébeti u. 7. Tel.: 72/465-183 BORSZAKÜZLETEK PÉCSETT:
TANYA CSÁRDA BOR SHOP VINARIUM
7720 Külterület 16. Tel.: 72/465-835 (ARANYKACSA ÉTTEREM)
ZENGÔ ÉTTEREM 7621 Teréz u. 4.
7720 Kossuth u. 18. Tel.: 72/465-041 Tel.: 72/315-868; 211-018
SIKLÓS BORPATIKA (PANNONIA CÉZÁR PEZSGÔ-
VASÚTI VENDÉGLÔ GYÁRTÓ ÉS BORKERESKEDELMI KFT .)
7800 Vasútállomás 9. Tel.:72/351-233 Tel.: 72/224-839
SZIGETVÁR GÁLA BORHÁZ
FLÓRIÁN VENDÉGLÔ (Búza tér, Átrium Üzletház),
7900 József A. u. 58.,Tel.:73/311-939 7621 Király u. 76. Tel.: 72/212-447
KISVÁROS VENDÉGLÔ VINOTÉKA
7900 József A. u. 81., 7621 Jókai tér 6. Tel.: 72/336-505

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 253

 BEVÁSÁRLÓ INFORMÁCIÓK
FOTÓ – OPTIKA FOTOPLUS KFT.
KOMLÓ 7623 Új Centrum Áruház,
PORST Irgalmasok u. 20.
7300 Városház tér 6. Tel.: 72/487-379 FOTOPLUS KFT.
7631 Megyeri u. 59. (Raktár)
MOHÁCS Tel.: 72/333-878
SOOTER'S KODAK EXPRESS
Szabadság u. 18. Tel.: 69/311-310 7621 Ferencesek u. 18.
Tel.: 72/325-060
PÉCS KODAK EXPRESS
EURO OPTIC KFT. OPTIKAI ÜZLET 7622 Szabadság u. 24.
7622 Zólyom u. 2. Tel.: 72/326-586 Tel.: 72/312-783
OFOTÉRT OPTIKAI ÉS PORST
KONTAKTLENCSE SZAKÜZLET 7622 Bajcsy-Zs. u. 9.
7626 Lánc u. 2/b. Tel.: 72/314-364 Tel.: 72/213-625
OFOTÉRT OPTIKAI SZAKBOLT PORST
7623 Nagy Lajos kir. u. 2. 7621 Király u. 20.
Tel.: 72/311-616 Tel.: 72/311-948
OPTIKA – FOTO BT. PORST
7624 Alkotmány u. 65. 7623 Kereskedôk Háza,
Tel.: 72/326-691 Földszint
OPTIKA – FOTO BT. SOOTER 'S
7632 Aidinger u. 54–56. 7623 Nagy L. király u. 2.
Tel.: 72/442-867 Tel.: 72/318-017
OPTIKA – FOTO VISUS SOOTER'S
7621 Király u. 37. 7621 Irgalmasok u. 18.
Tel.: 72/336-731 (Kossuth tér)
FOTEX-2000 SIKLÓS
7621 Irgalmasok u. 26., SOOTER'S
Tel.: 72/336-197 7800 Felszabadulás u. 3.
FOTOPLUS KFT. Tel.: 72/351-834
7632 FEMA Passage SZIGETVÁR

254 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

SOOTER'S
7900 József A. u. 4–6., Tel.: 73/312-865

BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK PÉCSETT
ÁTRIUM ÜZLETHÁZ, 7621 Király u. 76. (Búza tér)
FORRÁS ÜZLETHÁZ, 7621 Bajcsy-Zs. u.
AQUA ÜZLETHÁZ, 7621 Rákóczi u. 71.
FEMA BEVÁSÁRLÓKÖZPONT, 7632 Sztárai M. u.
SKÁLA-KONZUM ÁRUHÁZ, 7621 Kossuth tér 5.
COLONIA ÜZLETHÁZ, 7621 Citrom u.
RÓMAI UDVAR, 7621 Teréz u.
BAUMAX ÁRUHÁZ, 7622 Siklósi u. 47.
METRO ÁRUHÁZ, 7633 Makay u.
Az üzletközpontok általában munkanapokon
9–17/18 óráig tartanak nyitva, szombaton 9–12
óráig, vasárnap szünnap, kivéve Fema, Metro.

MÛKERESKEDÔK PÉCSETT
ANTICS KFT.
7634 Nyugati Ipari út Tel.: 72/251-315
ANTIKART
7621 Király u. 85. Tel.: 72/324-051
ANTIK RÉGISÉGBOLT WÁGNER LÁSZLÓ
7621 Ferencesek utcája 42. Tel.: 72/213-440
ART DECO
7621 Király u. 35. Tel.: 72/333-968
H&L ANTIKVITÁS
7621 Ferencesek utcája 40. Tel.: 72/319-292
KIMÉRA ANTIKVÁRIUM ÉS ANTIKVITÁS
7621 Várady A. u. 5/a. Tel.: 72/210-971
RÉGIPÉNZ-RÉGISÉGBOLT
7621 János u. 1. Tel.: 72/332-048
STYL HASZNÁLTCIKK-KERESKEDÉS
7621 Citrom u. 7. Tel.: 72/332-863

BANKAUTOMATÁK PÉCSETT
KERESKEDELMI ÉS HITELBANK RT.
7621 Búza tér 6/a.,
7621 Széchenyi tér 8.
(pénzkiadó és valutaváltó automata, elfogadott
kártyák: VISA, Eurocard/Mastercard,
Cirrus/Maestro, JCB, Diners Club, AMEX)
POLGÁRI BANK RT.
7621 Hal tér 3.
(pénzkiadó automata, elfogadott kártyák: VISA,

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 255

 Eurocard/Mastercard, Cirrus, Plus, KERTVÁROSI FIÓK
Electron) 7632 Diana tér 14.
MEZÔBANK RT. JPTE TTK
7624 Alkotmány u. 12. 7624 Ifjúság u. 6.
(pénzkiadó automata, elfogadott kár- PÉCS VÁROSHÁZA
tyák: GBC) 7621 Széchenyi tér 1.
INTER EURÓPA BANK RT. nyitvatartási idô alatt üzemelô ATM
7624 Ferencesek u. 17. gépek:
Takarékszövetkezetek (pénzkiadó automata, elfogadott kár- METRO ÁRUHÁZ
Baranya Megyei tyák: Eurocard/Mastercard, edc 7634 Makay I. u.
Szövetsége Cirrus, edc Cirrus/Maestro) CENTRUM ÁRUHÁZ
7621 Pécs OTP BANK RT. 7622 Bajcsy-Zs. u. 2.
Irgalmasok útja 5. éjjel-nappal mûködô automaták: FEMA BEVÁSÁRLÓKÖZPONT
BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSÁG 7636 Sztárai M. u. 1.
7621 Rákóczi u. 44. JPTE ÁJK
(pénzváltó automata is mûködik) 7622 Rákóczi u. 80.
SZÁMLAVEZETÔ FIÓK JPTE MÛSZAKI FÔISKOLAI KAR
7621 Rákóczi u. 1. 7624 Boszorkány u. 2.
SZIGETI FIÓK (pénzkiadó automata, elfogadott kár-
7624 Szigeti út 6/1. tyák: Visa, Electron,
ÚJMECSEKALJAI FIÓK Eurocard/Mastercard, Cirrus,
7633 Ybl M. u. 7/3. Maestro, EC/Eurocheque/EDC)

Szeretettel várjuk kedves Vásárlóinkat a

Coop ÜZLETEKBEN

SZÉLES ÁRUVÁLASZTÉK,
VÁLTOZATOS ÁRENGEDMÉNYES AKCIÓK,
KÉNYELMES VÁSÁRLÁS, SZOLÍD ÁRAK

Az áruházak az országos áruházlánc tagjai.

256 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

FALUSI VENDÉGLÁTÓK
KOMLÓ ÉS A VÖLGYSÉG HOSSZÚHETÉNY
(KELETI-MECSEK) Érd.: Lovig Jánosné, Tel.: 72/490-863
ALSÓMOCSOLÁD, KÁRÁSZ,
MAGYAREGREGY, SZÁSZVÁR, VÉKÉNY PÉCS KÖRNYÉKE (MECSEKALJA)
Érd.: Tourinform Kárász, BODA, CSERKÚT
Császár Levente, Tel.: 72/420-074 Érd.: Somogyváriné
Koncz Margit, Tel.: 72/464-378
ÓBÁNYA
Érd.: Mezei Erzsébet, MOHÁCS ÉS TÉRSÉGE, DUNA-PART
Tel.:72/463-176, BÁR, BÓLY, GÖRCSÖNYDOBOKA,
Kovács Józsefné, LÁNYCSÓK, NAGYNYÁRÁD,
Tel.: 72/463-108 PALOTABOZSOK, SOMBEREK,
NAGYPALL, SZAJK
A ZENGÔ VIDÉKE Érd.: Zsifkovics Józsefné
MECSEKNÁDASD, KISÚJBÁNYA Tel.: 69/374-152; 374-040
Érd.: Dr. Zsibrik Istvánné SZEDERKÉNY
Tel.: lakás: 72/490-278, Érd.: Hajdu Zoltán
mh: 72/326-444 Tel.: 69/354-015

PÉCSI IPARI VÁSÁR VÁLLALKOZÁSSZERVEZÔ ÉS TANÁCSADÓ KFT.

7625 Pécs, Dr. Majorossy I. u. 36.
Tel./fax: 36-72/315-563, 242-757, 310-465

A PIV Kft. szolgáltatásai:

• kiállítás, szakvásár, termékbemutató szervezés belföldön, külföldön
• konferencia, szimpózium, üzlet- és szakember találkozó, szakmai nap, cégprezentáció szervezés
• vásár- és látványtervezés, standépítés, berendezés, grafikai munkák, hirdetés, reklámszervezés
• utazásszervezés
A PIV Kft. hazai kiállításai:
• Sport- Szabadidô Vásár (évente február) 1998. 06. 27–07. 04. (évente június)
• Turizmus Utazási Börze • Magyar Minôség és az EU csatlakozás
Utazási irodák, idegenforgalmi szervezetek, utaztatók, ISO minôségbiztosítás, minôsített beszállítók, magyar
szállásadók, falusi turizmus vállalkozásainak találkozója márkanevek, elismert minôségi magyar termékek
(évente március) Szakkiállítás 1998. 10. 20–22. (kétévente október)
• „TEKT” Településfejlesztés, Energetika, Környezetvé- • „ITISZ” – Pécs Infó Szakkiállítás
delem-Környezettechnológia, Településüzemeltetés, Irodatechnika, Távközlés, Informatika,
Szakkiállítás és Konferencia (évente március) Számítástechnika 1998. 11. 10–12. (évente november)
• Pécs Expo Pécsi Nemzetközi Vásár • Pénzpiac
a Beruházási és Fogyasztási Cikkek Vására Bankok és pénzügyi szolgáltatók bemutatkozása
1998. 06. 27–07. 04. (évente június) 1998. 11. 26–27. (kétévente november)
• Vintour '98 Borászati, Pincegazdasági, Idegenforgalmi, • Karácsonyi vásár
Turisztikai, Vendéglátóipari Nemzetközi Szakkiállítás 1998. 12. 03–21. (évente december)
 KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK
A megye valamennyi kistérségi SELLYE
központjába, városába el lehet jutni Vasútállomás. Tel.: 73/480-227
vasúton és autóbuszon (lásd: MÁV és SIKLÓS
Pannon Volán információnál). Vasútállomás. Tel.: 72/351-424
A további kerékpáros, gyalogtúrás, SZIGETVÁR
vízi, légi közlekedési, sportolási Vasútállomás Információ
lehetôségeket lásd még Sport címû Tel.: 73/311-043
fejezetnél.
PANNON VOLÁN
MÁV PÉCS
KOMLÓ AUTÓBUSZÁLLOMÁS, FORGALMI
Vasútállomás, Forgalmi iroda IRODA
Tel.: 72/481-406 Nagy Lajos kir. út 20.
MOHÁCS Tel.: 72/211-276
Vasútállomás, Forgalmi iroda INFORMÁCIÓ
Tel.: 69/322-524 Tel.: 72/215-215; 215-665
PÉCS HARKÁNY
Vasútállomás, Tudakozó Autóbuszállomás, Ady E. u. 1.
Tel.: 72/312-443 Tel.: 72/480-123
KOMLÓ
MENETJEGYIRODÁK : Autóbuszállomás, Bem u. 16.
Indóház tér 1. Tel.:72/481-541; 481-313
Tel.: 72/215-003 MOHÁCS
Rákóczi u. 39/c. Autóbuszállomás, Szent I. u. 6.
Tel.: 72/212734 Tel.: 69/322-323; 322-444
Elôvételi és nemzetközi SIKLÓS
jegypénztár Autóbuszállomás, Malom u. 1.
Indóház tér 2. Tel.: 72/351-523
Tel.: 72/224-523 SZIGETVÁR
Autóbuszállomás,
PÉCSVÁRAD Istvánffy u. 18.
Vasútállomás. Tel.: 72/465-036 Tel.: 73/312-658

Kényelmes és olcsó kétágyas szobák

Mohácson a Révkapu Motelben.

Sétahajózási programok, jachtkikötôi

szolgáltatás, helyi turisztikai
programszervezés.

Komp szolgáltatás, folyami teheráru-szállítás,

folyamkavics- és homok értékesítés,
kikötôi rendezô munka (boxerolás).
Mohácsi Révhajózási Vállalat
7700 Mohács, Szent János u. 1.

258 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

TAXI KÔVÁGÓSZÔLÔS
CITY TAXI MOL
7632 Pécs, Littke J. u. 2. 6-os út, Tel.: 72/374-628
Tel.: 72/444-444 MÁGOCS
EURO TAXI AVANTI
7624 Pécs, Bornemissza u. 22. Béke u. 36., Tel.: 72/451-200
Tel.: 72/233-333 MOHÁCS
PANNON VOLÁN TAXI AVANTI
7623 Pécs, Rákóczi u. 24–26. 57. sz. út, Tel.: 69/311-197
Tel.: 72/333-333 MOL
Eszéki u.,
MALÉV Tel.: 69/311835, Fax: 69/304-641
MALÉV RT. DÉL-DUNÁNTÚLI Pécsi út, Tel.: 69/311-236
IGAZGATÓSÁGA PÉCS
7621 Pécs, Széchenyi tér 16. ARAL
Tel.: 72/324-420; 324-378, 7632 Siklósi út 22.,
Tel./Fax: 72/324-360 Tel./Fax: 72/413-063; 332-323
BP
MAHART 7630 Zsolnay V. u. 50.,
MAGYAR HAJÓZÁSI RT. ÜGYNÖKSÉG Tel.: 72/212-880
7700 Mohács, Szent János u. JET
Tel.: 69/322-242; 322-743 7623 Megyeri út 65,
Tel.: 72/213-392
BENZINKUTAK 6-os út,
HARKÁNY Tel.: 72/251-965; 251-962
MOL MOL
Pécsi út, 7633 Hajnóczy út, Tel.: 72/252-487
Tel.: 72/480-359, Fax: 72/479-790 7623 Kandó K. u., Tel.: 72/313-179
KOMLÓ 7629 Komlói út,
AVANTI Tel./Fax:72/240-631
Sikondai út, Tel.: 72/486-806 7624 Szigeti út, Tel.: 72/310-504
MOL OMV
Kökönyös Feketegyémánt tér, 7631 Megyeri út 80., Tel.:72/439-150
Tel.: 72/485-868, Fax: 72/487-423 7632 Siklósi út 45., Tel.: 72/440-459

Máv Rt. Pécsi Területi Igazgatósága Ingatlangazdálkodási Osztálya

Tevékenységi körünk: A MÁV RT. tulajdonában lévô föld- és épületingatlanok
értékesítése, bérbeadása, reklámfelületeinek bérbeadása.
Mûködési területünk az egész Dél-Dunántúlra kiterjed.
Ajánlunk: Jó közúti és vasúti kapcsolattal rendelkezô, nagyobb településeken a belváros és a
gazdasági zóna között elhelyezkedô, ipari-kereskedelmi vállalkozások számára
telephelyeket, üzleteket, raktárak kialakítására alkalmas helyiségeket.
Munkatársaink várják megtisztelô megkeresésüket:
Bánki Erika – értékesítés, Gyuricza Sándorné – lakáseladás, Porkoláb Andrásné – bérletek/reklám, Herman József – osztályvezetô
7623 Pécs, Szabadság u. 39. Tel.: 72/215-611

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 259

 SHELL MOL
7630 Pécsváradi út 27., 7800 Harkányi út, Tel.: 72/351-422
Tel.: 72/239-063 SZÁSZVÁR
SHELL MOL
7632 Siklósi út, Tel.: 72/438-437 7349 Bonyhádi u., Tel.: 72/389-343
TOTAL SZENTLÔRINC
7626 Universitas u. 40., AVANTI
TÉRSÉGFEJLESZTÉSI Tel.: 72/211-980; 211-981 7940 Törökföld u., Tel.: 73/371-277
KÖZPONT PÉCSVÁRAD SZIGETVÁR
7601 Pécs, MOL MOL
Pf.: 458 7720 6-os út, 7900 József A. u.,
Tel.: 72/412-509; Tel.: 72/465-111, Fax: 72/465-370 Tel.: 73/311-940; 414-591
Fax: 72/412-521 SÁSD SHELL
MOL 7900 Külterület,
IKR AGROKÉMIAI 7370 Noszlopy G. u. 4., Tel.: 73/312-415
KFT. FIÓKTELEPE Tel.: 72/475-045; 476-153 VAJSZLÓ
7940 Szentlôrinc, SELLYE MOL
Pf.: 17 MOL 7838 Széchenyi u. 34.,
Tel./Fax: 7960 Dózsa Gy. u. 4., Tel.: 73/485-161
73/371-204 Tel.: 73/480-237 VILLÁNY
SIKLÓS MOL
ARAL 7773 Virágosi u.,
7800 Harkányi út, Tel.: 72/351-953 Tel./Fax: 72/492-195

AUTÓ MÁRKAKERESKEDÉSEK PÉCS

ÉS SZERVIZEK ALFA ROMEO (STOLL PÉCS RT.)
LÁNYCSÓK 7630 Diósi út 49.
ROVER AUTÓHÁZ Tel./Fax: 72/332-422
7759 Rákóczi F. u. 2. AUDI (VÖRÖS AUTÓHÁZ)
Tel.: 69/364-494 7623 Megyeri út 80. Tel.: 72/444-066
SUZUKI-VARGA BMW (SCHNEIDER AND SOÓS KFT.)
7759 Rákóczi F. u. 2. 7630 Buzsáki u. 1–3.
Tel.: 69/364-494 Tel.: 72/239-767

BIKALI 4+1 MEZÔGAZDASÁGI ÉS

ÉLELMISZERIPARI RT.
7346 Bikal, Rákóczi utca 22.
Tel.: 72/459–203, 72/459–209
–– S
Szzá án nttó óffö ölld dii n nö öv vé én ny ytte errm me ellé
éss
–– GGy yü üm mö öllc cs st te er rm me ellé és s
–– ôôsszziibbaarraacckk,, kkaajjsszziibbaarraacckk,, sszziillvvaa,, aallm
maa
–– MMeezzôôggaazzddaassáággii ggéép pii sszzoollggáállttaattáássookk

262 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

CITROËN (CITRO CENTRUM KFT.)
7622 Légszeszgyár u. 17.
Tel.: 72/233-404
DAEWOO CENTRUM PÉCS KFT.
7628 Komlói u. 111.
Tel.: 72/238-079
DAF JUHÁSZ KFT.
7624 Kôvágószôlôs u.
Tel.: 72/314-336
FIAT (STOLL PÉCS RT.)
7630 Diósi út 49.
Tel./Fax: 72/332-422
FORD (JAKON AUTÓ KFT.)
7623 Megyeri u. 72.
Tel.: 72/336-247, Fax: 72/336-232
HONDA-STE-BA KFT.
7634 Rácvárosi u. 68.
Tel./Fax: 72/251-806
IVECO BESSO
7634 Pellérdi u. 48.
Tel.: 72/257-500, Fax: 72/257-100
LANCIA (STOLL PÉCS RT.)
7630 Diósi út 49.
Tel./Fax: 72/332-422
MAZDA (SCHNEIDER AND SOÓS KFT.)
7630 Buzsáki u. 1–3.
Tel.: 72/239-767, Fax: 72/239-190
MITSUBISHI AUTÓSZALON
7632 Siklósi u. 106. Tel.: 72/448-203
NISSAN (SOUTH-CAR KFT.)
7627 Vadász u. 83. Tel.: 72/211-908
OPEL PENTHE (1093 KFT.)
7630 Pécsváradi út 2.
Tel./Fax: 72/239-007,
AZ ÚT JAVÁRA, A KÖZ HASZNÁRA!
PEUGEOT AUTÓSZIGET KFT.
RAGASZTÓINK, TÖMÍTÔINK, SZIGETELÔINK
az építôiparban, faiparban és minden egyéb iparágban.
7632 Siklósi út 122.
széles választéka biztosítja, hogy Ön munkájához
Tel./Fax: 72/450-505
RENAULT (NYITRAI KFT.)
mindenkor a legmegfelelôbbet választhassa.
7630 Mohácsi út 42.
SZÉTVÁLASZTHATATLAN SEGÍTÔTÁRS
Tel.: 72/315-189
ROVER, LANDROVER
7630 Buzsáki u. 1–3.
Tel.: 72/239-767, Fax: 72/239-190
SKODA (ZALAI AUTÓHÁZ)
7631 Északmegyer dûlô 2.
Tel./Fax: 72/441-137
SUZUKI AUTÓSZALON
7623 Megyeri út 67.
Tel.: 72/312-262
TOYOTA TROSKA AUTÓHÁZ KFT.
7627 Engel J. u. 1/2.
Tel./Fax: 72/325-553
VOLKSWAGEN (AUTÓCITY KFT.)
7630 Diósi út 1. Tel./Fax: 72/211-331
SELLYE
SUZUKI AUTÓSZALON
7960 Köztársaság tér 5.
Tel.: 73/480-232
SIKLÓS
SUZUKI MÁRKAKERESKEDÉS
7700 Gyûdi út, Tel.: 72/351-759
SZIGETVÁR
AUDI (JAMBRIK AUTOMOBIL)
7900 József A. u. 66/3.
Tel.: 286-0238, 287-0243, 287-0242
EMFI TRADE KFT.
1039 Budapest, Mátyás kir. út 41.
Tel./Fax: 73/311-922
Budapest, XXIII. Ócsai út 1–3.
Tel./Fax: 250-4998, 160-8505
VOLKSWAGEN (JAMBRIK AUTOMOBIL)
7900 József A. u. 66/3.
Tel./Fax: 73/311-922
7623 PÉCS
Köztársaság tér 5.
Tel.: 72/213-844
Fax: 72/213-o23
Zöld szám: o6-8o/215-o67
Ügyelet: 72/215-o67
E-mail:
barkozut@mail.matav.hu
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 263
 ORVOSI ÉS GYÓGYSZERTÁRI
ÜGYELETEK PÉCSETT
Orvosi ügyelet hétköznap KRISZTINA TÉR
17–19 óráig Tel.: 72/438-499
KÖRZETI ORVOSI ÜGYELETEK: ORVOSI ÜGYELET ÉJSZAKA ÉS MUNKASZÜ-
I. SZ. RENDELÔINTÉZET NETI NAPOKON :
KOMLÓI Lánc u., Tel.: 72/214-455 KÖZPONTI KÖRZETI I. SZ.
ZÖLDKERESZT BT. II. SZ. RENDELÔINTÉZET RENDELÔINTÉZET
7300 Komló, Munkácsy M. u. 19., Tel.: 72/213-833 Lánc u. Tel.: 72/214-347
Pécsi út 1. III. SZ. RENDELÔINTÉZET FOGÁSZATI KÖRZETI I. SZ.
Tel.: 72/485-000 Dr. Veress E. u. 2., Tel.: 72/255-833 RENDELÔINTÉZET
CORVIN OTTÓ U. 23. Lánc u. Tel.: 72/214-347
Tel.: 72/311-169 GYERMEKKLINIKA
KRISZTINA TÉR József A. u. 11. Tel.: 72/310-938
Tel.: 72/438-376 GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETEK
RÓKUS U. 7/1. éjszaka és munkaszüneti napokon:
MENTÔK: 104 Tel.: 72/312-412 MOZSONYI
GYERMEKORVOSI ÜGYELET Bajcsy-Zsilinszky u. 23.
GYERMEKKLINIKA Tel.: 72/315-604
József A. u. 11. ZSOLNAY
Tel.: 72/310-938, Lánc u. 20. Tel.: 72/310-494

raab karcher
déltüzép
Korszerû építô- és faanyagok nagy választéka
Vállalkozók kedvezményes kiszolgálása
Szaktanácsadás
Mûködési területünk: Baranya, Somogy, Tolna megye
Központ: Pécs, Rákóczi út 17. Tel.: 72/213-344
Fax: 72/213-848
Tolna megyei telephelyeink:
Szekszárd, Keselyüsi u. 2. Tel.: 74/311-103
Dombóvár, Gyár u. 7. Tel.: 74/466-422
Bonyhád, Sport u. 1. Tel.: 74/451-913
Paks, Vasút u. 3. Tel.: 75/310-677
Tamási, Sport u. 2. Tel.: 74/471-526
Legyen a partnerünk!

Alapfilozófiánk: „Barátságos Segítôkész Gyors! ”

264 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

SZAKIRODALOM
PÉCS
Aknai Tamás: A Pécsi Mûhely. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995.
Bezerédy Gyôzô: Képek Pécs történetébôl – 1686–1948.
Kiadja a Baranya Megyei Levéltár, Pécs 1977.
Bezerédy Gyôzô: Németnek Bécs, magyarnak Pécs.
Évszázadok krónikásai a városról. Pannónia Könyvek,
Pécs 1997.
Dercsényi Dezsô–Pogány Frigyes–Szentkirályi Zoltán:
Pécs. Mûszaki Könyvkiadó, Bp. 1956.
Fülep Ferenc: A római kori Pécs, Corvina Kiadó Bp. 1975.
Gerô Gyôzô: Pécs törökkori emlékei, Kiadja Pécs
Idegenforgalmi Hivatala, Pécs, 1962.
Hárs Éva–Romváry Ferenc: Modern magyar Képtár, Pécs.
Corvina Kiadó, Bp. 1981.
Hárs Éva: Martyn Ferenc. Képzômûvészeti Alap Kiadó
Bp. 1975.
Hárs Éva: Vasarely. Corvina Kiadó, Bp. 1983.
Hárs Éva: Zsolnay Pécs. Helikon Kiadó, Bp. 1996.
Kós Lajos: A Bóbita. A pécsi bábegyüttes története.
Pannónia könyvek, Pécs 1993.
Madas József: Pécs belváros telkei és házai. A Janus
Pannonius Múzeum kiadása, Pécs, 1978.
Petrovics Ede: A pécsi káptalani házak. Dunántúli
Dolgozatok (C) Történettudományi sorozat 1. A Janus
Pannonius Múzeum kiadása, Pécs 1983.
Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Kiadó Pécs m. város
Mûvelôdési Osztálya, Pécs, 1982.
Tanulmányok Pécs történetébôl 1., 2–3. Szerkesztette
Vonyó József. Pécs története Alapítvány Magyar
Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja kiadásában,
Pécs 1995., 1996.
BARANYA
Andrásfalvy Bertalan: Falusi mûveltségi csoportok Bara-
nyában. In: Vonzáskörzetek-agglomerációk I. Bp. 1982.
Baranya földirati, statisticai és Történeti tekintetben.
Szerze Haas Mihály, Pécsett, 1845. Reprint: Pannónia
Könyvek, Pécs 1985.
Baranya megye kézikönyve, I. II. Szerk. dr. Grünwald
Géza. CEBA Kiadó Bp. 1997.
Baranya megye múltja és jelenje I. 1896. II. 1897.
Szerkesztette: Várady Ferencz, Pécs.
Baranya megye története az ôskortól a honfoglalásig.
Szerkesztette Bándi Gábor. Kiadja a Baranya megyei
Levéltár, Pécs 1979.
Dercsényi Dezsô: Baranya középkori templomai.
Corvina Kiadó Bp. 1984.
Dr. Lajber Imre: A villányi régió története. Kiadja a
Vintours Kft., Villánykövesd 1995.
Füzes Miklós (szerk.): Sásd. Nagyközségi Közös Tanács V.
B. kiadása, Sásd 1982.
G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Akadémiai
Kiadó Bp. 1984.
Gállos Ferenc–Gállos Orsolya: Fejezetek Pécsvárad
történetébôl. Dunántúli Dolgozatok (C)
Történettudományi Sorozat 2. Janus Pannonius Múzeum
kiadása, Pécs 1988.
Gállos Ferenc–Gállos Orsolya: Tanulmányok Pécsvárad
középkori történetéhez. Dunántúli Dolgozatok 8. sz.
Karátson D. (szerk.): Magyarország földje. Pannon
Enciklopédia, Kertek 2000 Kiadó Bp. 1997.
Kováts Valéria: A szigetvári vár régészeti és történeti
kutatása. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, Pécs
1961., 1962., 1966.
Lehmann A.: Földrajzi tanulmányutak a Mecseken és kör-
nyékén. Janus Pannonius Tudományegyetem Pécs, 1995.
147 p.
Lehmann A. et al. (szerk.): Duna–Dráva Nemzeti Park,
KTM Természetvédelmi Hivatal Bp. 1996.
Lôvei Pál: A siklósi plébániatemplom szentélye és közép-
kori falképei. In: Mûemlékvédelmi Szemle, Bp. 1995.
Marosi S.–Somogyi S. (szerk.): Magyarország kistájainak
katasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet
Bp. 1990.
Nagy Imre Gábor–Márfi Attila–Ódor Imre: Baranya
megye évszázadai (1000–1918). Kiadja a Baranya megyei
Levéltár, Pécs 1996.
Rejtett kincsek nyomában. Baranyai népmonda-
gyûjtemény. Közreadják: dr. Vargha Károly, dr. Rónai Bé-
la és Muszti László. Rajzok: Bezzegh Zoltán. Pécs 1971.
Negyedik kiadás: Pannónia Könyvek, Pécs 1995.
Sonkoly Károly: A megyefai Jeszenszky kastély.
In: Mûemlékvédelmi Szemle, Bp. 1992./2.
Zákonyi F.: A Dunántúl gyógyfürdôi és fürdôi. Panoráma
Bp. 1983.
ISMERETTERJESZTÔ IRODALOM
PÉCS
Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára sorozatból:
Csapkay Miklós és Dercsényi Balázs : Kálvária. 509. sz.
Dercsényi Balázs: Székesegyház. 5. sz.
Dr. Bachman Zoltán:
A „korsós” Ókeresztény sírkamra. 373. sz.
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 267
Dr. Fülep Ferenc és Dr. Bachman Zoltán: Ókeresztény
mauzóleum. 274. sz.
Dr. Levárdy Ferenc: Cserkút – Árpádkori templom. 268. sz.
Dr. Maráz Borbála: Jakab-hegy természetvédelmi terület.
197. sz.
Levárdy Ferenc–Kistelegdi István: Az „Elefántos Ház”
épülettömbje. 322. sz.
Levárdy Ferenc: Belvárosi plébániatemplom. 297. sz.
Levárdy Ferenc: Széchenyi tér. 365. sz.
Levárdy Ferenc: Szent István tér. 331. sz.
Mendele Ferenc: Málom – Középkori templom. 273. sz.
Mendöl Zsuzsa: Zsolnay Múzeum. 139. sz.
Romváry Ferenc: Amerigo Tot Múzeum. 70. sz.
Romváry Ferenc: Múzeum utca. 287. sz.
Romváry Ferenc: Múzeumpatikák. 408. sz.
Romváry Ferenc: Vasarely Múzeum. 361/A. sz.
Bezerédy Gyôzô: Pécs – Történelmi séta. Corvina
Kiadó, Bp. év nélkül
Bezerédy Gyôzô: Pécs. Kiadja a Mecsek Tourist, Pécs 1983.
Csorba Gyôzô: Pécs. Panoráma Kiadó, Magyar Városok
sorozat, Bp. 1997.
BARANYA
Tájak Korok Múzeum Kiskönyvtára sorozatból:
Andrásfalvy Bertalan: Nagydobsza – Talpasház. 271. sz.
Czeglédy Ilona: Siklós – Vár, 96. sz.
Csenkey Éva: Villány – Szoborpark. 191. sz.
Dr. Gerô Gyôzô: Siklós – Malkocs bej-dzsámi. 488. sz.
Dr. Tihanyi Csaba: Palkonya. 487. sz.
Futó Rita: Szársomlyó. Természetvédelmi terület. 178. sz.
FOTÓJEGYZÉK
Böjte Tibor: 71
Felsô Barnabás: 197b
Füzi István–Kôhegyi Zoltán: 37*, 39a*, 39b*, 47*
Gergely Tibor: 19, 212b
Dr. Kalotás Zsolt: 17a, 17b
Dr. Kevey Balázs: 18a, 18b
Körtvélyesi László: 13, 22, 27, 40, 42, 43, 45a, 45b, 49, 52,
55, 57, 59, 113, 120, 121, 122a, 124, 126a, 126b,
129a, 135, 141, 146, 157, 167, 172, 174, 177, 181, 205
Lantos Miklós: Címlap, 33a, 33b, 65, 75, 80, 102, 103, 107a,
108, 111, 138, 140, 151, 153, 162, 163b, 164, 176, 178a, 184,
210
Mánfai György: 14a, 14b, 26, 73, 97, 98, 99, 107b, 119,
268 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
G. Sándor Mária: Magyaregregy – Márévár. 163. sz.
Gállos Orsolya–Kozák Károly: Pécsvárad – Mûemlékek.
530. sz.
Hazslinszky Tamás: Abaliget – Barlang, 77. sz.
Kelet-Mecsek – Tájvédelmi körzet. 146. sz.
Kovács Gergelyné: Mohács – Sátorhely, Történelmi em-
lékhely. 29. sz.
Környei Béla: Villány – Bormúzeum. 288. sz.
L. Imre Mária: Mecseknádasd, Német tájház. 97. sz.
Mendele Ferenc: Nagyharsány – Középkori templom.
272. sz.
Molnár Imre: Szigetvár – Vár. 265. sz.
Molnár Imre: Szigetvár. Török kori mûemlékek. 292. sz.
Prokopp Mária: Siklós – Plébániatemplom. 520. sz.
Szigetvári János: Ormánság, Festett famennyezetû temp-
lomok. 266. sz.
Tüskés Tibor: Ormánság, 286. sz.
Zentai Tünde: Zengôvárkony – Tájház, 269. sz.
Baronek Jenô: A baranyai szervezett turistaság,
természetjárás története .... 1891–1995. Tubes Kilátó Ala-
pítvány Pécs, 1995.
Dr. Kolta János: Baranya megyei útikönyv. Kiadja
Baranya megye Tanácsának Idegenforgalmi Hivatala,
Pécs 1981.
Magyarország múzeumai – múzeumlátogatók
kézikönyve. Összeállította Balassa M. Iván és Zentai
Tünde. Kultúrtrade Kiadó Kft. Bp. 1996.
Sarkadi Eszter: A Villány-Siklósi Borút.
Kiadta a Villány–Siklósi Borút Egyesület, Pécs 1997.
122b, 125a, 125b, 137, 161, 193
Mátis István: 83, 84a, 84b
Nádor Katalin: 30, 31, 35, 36, 66, 70, 118a
Ornódi László: 90, 92, 93, 95, 99, 101b, 133b, 134, 155, 202,
203, 204, 212a
Dr. Ormos Károly: 165, 168, 169
Sarkadi Eszter: 38a, 38b, 41, 133a, 195b, 208
Tóth László: 21, 23, 44, 88a, 118b, 128a, 129b, 131a, 131b,
136, 158, 159a, 159b, 166, 171, 182, 195a
Megjegyzés: a *-gal jelzett reprodukciók a Janus
Pannonius Múzeum mûtárgyairól készültek.
SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA
Apszis: a templom tengelyében álló, a kereszt- vagy hosszha-
jóhoz közvetlenül, vagy más építészeti rész (négyezet) közbe-
iktatásával csatlakozó, félkör alaprajzú és félkupolával bolto-
zott tér. Ebben a térben van a püspök trónja és a papság ülô
helye.
Architektúra: építômûvészet, a görög Architekton (Építômes-
ter) szóból. Jelenti az épület tagolását, arányait, egy-egy ré-
szének viszonyát az egészhez.
Atlasz figura: az itáliai reneszánsz, majd a barokk és az eklek-
tikus építészetben életnagyságon felüli férfialak, amely az
épület dísze és erkélyének tartóoszlopa is egyben.
Balluszter (ballusztrád): bábos korlát. Kihasasodó oszlopocs-
kákból, un. kôbáb-sorból álló mellvéd.
Barokk építészet: a pompa, a nagy méretek jellemzik. A
templomokat freskókkal, stukkókkal díszítik. A kastélyok
széles, terpeszkedô arányúak, alacsonyak. Hazánkba a ba-
rokk építészet a XVII. század elején a jezsuita szerzetesek
közvetítésével jut el.
Barbakán: a várkapu védelmét fokozó elôvédmû, amely
lehet a kapuszoros egy szakasza, vagy attól független.
Legtöbbször kör alaprajzú, de lehet négyzetes vagy téglalap
alakú is.
Bástya: a XVII. században a várfalak szögleteiben épült sarok-
torony, a védôk tüzérségének elhelyezésére. Eleinte kör alap-
rajzú, késôbb sokszögû bástyákat építettek. Neve elôször
1510-ben fordul elô bastha alakban.
Boltsüveg: a boltozat élei, ill. élei és válla vagy kôbordái
közötti boltozott mezô.
Cella septichora: hétkaréjos ókeresztény sírkápolna.
Cella trichora: háromkaréjos ókeresztény sírkápolna.
Copf építészet: a késôbarokk építészet két utolsó évtizede a
XVIII. sz. végén. Nevét a füzéres, copfszerû díszeirôl
kapta.
Csehsüveg boltozat: a boltozat az építészeti tér ívelt (nem sík)
lefedése. Anyaga lehet fa, tégla, kô, stb. Formája szerint is
sokféle, pl. donga, teknô, kereszt, stb., ezek egyike a süveg,
ill. csehsüveg boltozat.
Dzsámi: török templom.
Eklektika: pluralizmusnak, vagy historizmusnak is nevezik.
Hazánkban 1865–70 körül kialakuló építészeti stílus, amely az
elmúlt korok történelmi stílusai között válogat (eklektizál). Az
épület funkciója szerint más-más köntöst kap, de egy épület
is hordozhat különféle stílusjegyeket /pl. a kastélyt barokk, a
palotát reneszánsz, a múzeumot görög stílusban építik, stb./
Eozin: a Zsolnay Porcelángyár különleges, redukciós eljárás-
sal készült színjátszó mázfélesége.
Fiálé: kis tornyocska, legtöbbször a támpillér fölött, annak le-
terhelésére.
Fibula: csat, kapocs, ami a ruhát, vagy övet összefogja. Lehet
bronz, ezüst, vagy arany.
Gótikus építészet: a középkorban a román stílust váltja fel.
Franciaországból indul ki, nálunk a XIII. században jelenik
meg. Templomaira a bordás boltozat, eleinte kereszt, majd
háló-, csillagboltozat, sokszögû szentély, magas torony és
támpillér jellemzô. Az oszlopok karcsúak, az ablakokat kô
rács, színes üveg díszíti.
Herma: emberi fejjel és teljes felsôtesttel mintázott fali sáv, a
barokk építészetben kedvelt homlokzattagoló dísz az emele-
ti ablakok között. (lehet fej alakú ereklyetartó is, mint a gyôri
Szent László herma.
Historizmus: a XIX. század második felében uralkodó stílus,
amely a régebbi, történeti stílusokat újította fel, gyakran több-
félét is alkalmazva egyidejûen.
Intarzia: berakásos díszítés. Különbözô színû és erezetû fafaj-
tákból, vagy márványfajtákból készített berakás (lehet
gyöngyház, elefántcsont, teknôc, stb. is) fôleg a XVI–XVII.
századi bútorokon.
Ispita /ispotály, hospital/: kórház, a középkorban a városfa-
lon kívül, a városkapu közelében állt.
Jugendstil: lásd szecesszió
Karavánszeráj: karavánok nagyméretû pihenôhelye a
Közel-keleten.
Katakomba: ókori földalatti temetô.
Kerengô: kolostor négyszögletes belsô udvarát körülvevô,
rendszerint árkádos folyosó. A szerzetesek elmélkedô sétáját
szolgálja, innen nyílnak a cellák.
Klasszicista építészet: az 1800–1850-es években uralkodó stí-
lus. Az antik oszloprendek, oszlopos elôcsarnokok és dom-
bormûvek jellemzik.
Limes: a római birodalom határvonala. Ôrhelyek összefüggô
láncolata erôsítette meg.
Lizéna: az épület homlokzatából enyhén elôreálló, függôle-
ges falpillér, lábazat és fejezet nélkül.
Mauzóleum: sírépület. Eredetileg a kisázsiai Halikar-
nassosban Mausolos király (i. e. 353) síremléke. Az ókorban
magas, négyzetes alépítményen négyszögletes, vagy köralap-
rajzú nagyméretû sírépítmény.
Mérmû: kôrács, kôcsipke. A gótikus építészet kedvelt eleme.
Ablakokon különleges rajzolatokkal, kôbôl kifaragott
kimért rácsozat.
Mihráb: falfülke a török templomban. Mindig Mekka felé mu-
tat. A belsô tér egyetlen félkörû fülkéje, hogy a vakok is ráta-
láljanak az elôírt ima-irányra.
Mináré /vagy minaret/: karcsú torony a török dzsámi mellett,
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 269
az imára hívó müezzin számára. Belsejében csigalépcsô vezet
fel erkélyére, Mekka felé nyíló ajtóval.
Monostor: eredetileg zárt szerkezeti egységet alkotó kolostort
jelentett, késôbb olyan egyházi együttest, ahol templom mel-
lett egyházi közösség is mûködött (pl. székeskáptalan). A
magyar mûvészettörténeti irodalom az Árpád-kori vagy csalá-
di alapítású kolostorokra alkalmazza.
Neoromán: (neogótika, neoreneszánsz, neobarokk, stb.) az
eredeti stílus formai elemeit, gyakran alaprajzát is utánzó épí-
tészeti stílus. Nálunk fôleg a XIX. század végén és a XX. szá-
zad elején volt elterjedt, mint a historizmus megjelenési for-
mája.
Nimbar: magas szószék a török dzsámiban, meredek lépcsô-
vel. Innen mondták a péntek esti imát.
Nyitott fedélszék (tetôszék): a tér olyan fedése, ahol a
tetôszéket a belsô tértôl nem választja el födém vagy deszká-
zat.
Orommezô: az oromfal felülete. A nyeregtetôs ház függôle-
ges végfala (bütüje), amelyet az ereszvonal fölé falaztak fel.
Lehet háromszögû, követheti a tetô alakját, lehet köríves, lép-
csôs, csúcsán levágott.
Párkány: az épület falfelületeinek vízszintes tagolóeleme. Le-
het koronapárkány vagy fôpárkány, de lehet kis kiülésû ab-
lakpárkány, könyöklôpárkány, övpárkány, stb. is. Szerepe az
esô távoltartása, valamint az építészeti tagozatok össze-fogá-
sa.
Pártázat: (védôpártázat) védôoromzat a várfal koronáján, a
védôfolyosón közlekedô várvédôk védelmére, az ostromo-
lók fegyverei ellen, lôrésekkel. Lehet sík, csipkés, fogazott,
íves tetejû. Alkalmazták pusztán díszítô céllal is a lakóházak,
kastélyok homlokzatainak lezárására.
Pasztofórium: szentségház a kehely és az úrmutató elhelye-
zésére való zárható fülke a r. k. templomokban.
Pyrogránit: a Zsolnay gyár épületkerámia anyaga, amely szi-
lárdságával ellenáll az idôjárás viszontagságainak.
Refektórium: kolostor ebédlôterme.
Reneszánsz: eredeti jelentése újjászületés. Az újkor kezdetét
is jelöli. A stílus Olaszországból indult, nálunk Mátyás király
udvarában 1480 körül terjedt el. Az elôzô gótikus stílus ma-
gasba törô építészeti tereivel szemben itt vízszintes lezáráso-
kat, egységesebb térformálást, gyakran kupolás belsô teret
láthatunk. Díszítményeinek fô jellemzôje az antik forma-
kincs: gyöngysor, akantusz, delfin, stb.
Rizalit: az épület homlokzatának síkja elé ugró, azt tagoló
épületrész. Van közép vagy fôrizalit, a széleken sarokrizalit.
Rokokó: a XVIII. század két utolsó évtizedében a késôbarokk
stílus elfinomodott és elerôtlenedett formája. Nevét a díszíté-
seknél kedvelt kagyló (rocaille) szóból kapta. Az építészet-
270 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
ben elsôsorban a díszítményekben jelentkezett.
Rozetta: stilizált virágforma, köralakban elhelyezett szirmok-
kal.
Romantikus építészet: a történeti múltból, a görög-római és a
középkori építészet emlékeibôl merítô stílus.
Román kori építészet: hazánkban az Árpád-házi királyok ko-
ra, 1000-tôl az 1200-as évek végéig tart. Templomok, várak
maradtak fenn e korból. A templomok általában három hajó-
val épültek, keleti részükön szentéllyel, nyugati homlokzatu-
kon toronnyal. A bencés és a ciszterci szerzetesek építészeté-
vel terjedt el.
Sánc: a várfalon kívül emelt földgát és árok, a vár védelmére
szolgált.
Stukkó dísz: gipszes mészhabarcsból készült, fôleg belsô
mennyezeteken alkalmazott díszítés
Süveges tetô: süveg alakú boltozat, vagy annak egy része.
Bordás boltozatnál a bordák közötti mezô neve boltsüveg.
Szamárhátíves ablak: a nyílások áthidalására szolgáló ív elne-
vezése, a formája után /van csúcsív, kosárív, patkóív/.
Szarkofág: díszes, fedeles sírláda kôbôl. Oldalfalait a
rómaiak kívül dombormûvekkel, sírfeliratokkal látták el.
Szecessziós építészet: az 1890-es években alakult stílus,
amely az új anyagoknak megfelelô formálás híve (kötetlen
alaprajz, nagy belsô terek, vasbeton szerkezetek, stb.). Díszí-
tô eleme a növényzet, követi a népi hagyományokat. A stílus
rövid lefutású, az 1910-es évekig tart. Fontos szerepe volt a
magyar szecessziós építészetben a pécsi Zsolnay gyár mázas,
színes kerámia díszítéseinek. A stílus elnevezése változó: Né-
metországban Jugendstíl, Franciaországban és Belgiumban
Art Nouveau, Angliában és Olaszországban Liberty.
Szerigráfia: szitanyomat. Sokszorosító eljárással, meghatáro-
zott példányban készült grafikai mû.
Székesegyház: püspöki templom, püspöki székhelyen.
Sztalaktit boltozat: az iszlám (török) építészetben a boltozat,
vagy más homorú felületek sejtszerûen összekapcsolódó, da-
rázsfészekre emlékeztetô eleme.
Tabernákulum: szentségház, zárható szekrényke a r. k. temp-
lomokban a szentelt ostya megôrzésére.
Támpillér: a gótikus templomoknál a keresztboltozatok bor-
dái az oldalfalakat kifelé nyomják. Ezt az oldalirányú terhelést
veszik át a falaktól a külsô támpillérek.
Tepidárium: török, vagy római fürdô langyos vizû része.
Tiepolo, Giovanni Battista: velencei festômûvész, élt
1696–1770 között.
Tükörboltozat: vízszintes síkkal lemetszett záradékú teknô
boltozat. A befelé hajló íves felületek négyszögû síkot (tük-
röt) zárnak be. A tükörboltozatot gyakran freskó díszíti.
NÉVMUTATÓ
Ibafa 208–209 Nagypall 160
Abaliget 93–94 Jakab-hegy 75, 171 Nagypeterd 199
Adorjás 102–103 Kákics 111 Nagytótfalu 123
Almamellék 207–208 Kárász 177–178 Óbánya 164–165
Almáskeresztúr 207 Kásád 126 Ófalu 163–164
Alsómocsolád 192–193 Kemse 106 Okorvölgy 95
Bakóca 184 Kémes 102 Orfû 89–91
Bakonya 80 Királyegyháza 85 Oroszló 183
Baranyajenô 188 Kishajmás 183 Palkonya 129
Baranyaszentgyörgy 189 Kisharsány 123 Palotabozsok 148–149
Basal 211 Kisnyárád 151 Patapoklosi 211
Bár 143–144 Kisújbánya 169 Páprád 105
Béda-karapancsai erdô 132, 143 Kisvaszar 191 Pellérd 86–87
Bikal 194 Komló 172–174 Pécs 20–73
Bogádmindszent 105 Komló–Sikonda 175 Pécsvárad 154–157
Bogdása 111 Kormorán-sziget 100 Pogány 87
Boldogasszonyfa 209 Kórós 103 Püspökszentlászló 166–169
Bóly 139–140 Kovácshida 101 Rózsafa 200
Bosta 88 Kovácsszénája 95 Sásd 185–188
Botykapeterd 200 Kölked 142–143 Sellye 106–107
Bükkösd 81–82 Kôvágószôlôs 78–79 Siklós 120–122
Cserkút 77–78 Kôvágótöttös 79–80 Siklós–Máriagyüd 119
Csertô 206 Lánycsók 150–151 Somberek 147
Dencsháza 210 Magyaregregy 176–177 Somogyhárságy 211–212
Dombay-tó 157 Magyarhertelend 91–92 Sumony 85
Domolospuszta 205 Magyarlukafa 212 Szajk 141
Drávafok 110–111 Magyarmecske 85 Szágy 189
Drávaiványi 108 Magyarszék 174 Szászvár 179
Drávaszabolcs 100–101 Magyartelek 85 Székelyszabar 149
Drávasztára 109 Matty 123 Szentegátpuszta 210
Dunaszekcsô 144–146 Mágocs 191–192 Szentlászló 209
Egyházaskozár 194–195 Mánfa 175–176 Szentlôrinc 83–84
Erdôsmecske 160 Máré-vár 153, 169, 176, 177 Szentmártonpuszta 208
Erzsébet 160 Máriakéménd 141–142 Szigetvár 200–205
Felsôszentmárton 110 Mecseknádasd 161–163 Tormás 189
Geresdlak 149–150 Mekényes 193–194 Üszögpuszta 88, 135
Gödre 190 Merenye 210 Vajszló 104
Görcsöny 86 Mindszentgodisa 183–184 Varga 185
Görcsönydoboka 147–148 Mohács 134–138 Vásárosbéc 212
Gyûrûfû 208 Mohács-sziget 132 Vásárosdombó 190–191
Harkány 114–115 Monyoród 142 Versend 142
Hegyszentmárton 105 Mozsgó 206–207 Vékény 178
Helesfa 82–83 Nagycsány 106 Villány 127–128
Hetvehely 80–81 Nagydobsza 210–211 Villánykövesd 128
Hidas 163 Nagyhajmás 193 Villány–Siklósi Borút 116–119
Hosszúhetény 165–166 Nagyharsány 124–126 Zaláta 106
Hörnyék 186 Nagynyárád 138–139 Zengôvárkony 158–160

PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 271

 INTERNET (URL) CÍMEK

Pécs:
www.pecs.hu
www.dravanet.hu/pecsiszal
www.jpte.hu/pecs
Lippo:
www.alfanet.hu/lippo
Mohács:
www.mohacs.hu
Pécsvárad:
www.c3.hu/~pvmuvhaz/

További települések (a baranyanet-en keresztül):

www.baranyanet.hu/aalsomocsolad/index.html
www.baranyanet.hu/b bar/index.html
www.baranyanet.hu/b beremend/index.html
www.baranyanet.hu/b boly/index.html
www.baranyanet.hu/ccserkut/index.html
www.baranyanet.hu/d dravafok/index.html
www.baranyanet.hu/h hegyszentmarton/index.html
www.baranyanet.hu/kkiralyegyhaza/index.html
www.baranyanet.hu/kkomlo/index.html
www.baranyanet.hu/m mecseknadasd/index.html
www.baranyanet.hu/n nagynyarad/index.html
www.baranyanet.hu/ssellye/index.html
www.baranyanet.hu/ssiklos/index.html
www.baranyanet.hu/ssomberek/index.html
www.baranyanet.hu/sszaszvar/index.html
www.baranyanet.hu/sszederkeny/index.html
www.baranyanet.hu/sszigetvar/index.html
www.baranyanet.hu/tturony/index.html

Régiókról: Borút: www.borut.hu

Baranya megyérôl:
(Számos hasznos információval, pl.: kulturális programok, szálláshelyek, menetrendek, stb.)
www.baranyanet.hu
www.dravanet.hu
drava.dravanet.hu/baranya
Baranyai múzeumok:
(Múzeumok listája, cím, telefon, nyitva tartás, gondnok neve, címe és telefonja, belépô ára stb.)
origo.hnm.hu/bar.html (A Nemzeti Múzeum baranyai lapja)

272 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK