Pusztai Dóra

A kálium-permanganát és az oxálsav közötti reakció vizsgálta

A mért adatokat tartalmazó fájlok nevei:
M117110901.xls
M117110902.xls
M117110903.xls
Az oxálsav és a kálium-permanganát között savas közegben lejátszódó reakció bruttó
egyenlete:
2 KMnO 4 +5 ( COOH )2 +3 H 2 SO 4 →2 MnSO4 +10 CO2 +8 H 2 O+ K 2 SO 4
3−
A folyamat köztitermékekként egy MnIII-at tartalmazó instabil komplex, a [ Mn ( C 2 O4 )3 ]
keletkezik. A képződés bruttó egyenlete:
3−
4 Mn 2+ +15 ( COO )2− − +
2 + MnO 4 +8 H →5 [ Mn ( C 2 O 4 ) 3 ] +4 H 2 O

A bomlás egyenlete:
3− 2−
2 [ Mn ( C2 O 4 ) 3 ] →2 [ Mn ( C2 O 4 ) 2 ] + ( COO )2−
2 +2 CO2

A MnIII-at tartalmazó komplex bomlása az oxálsav és a kálium-permanganát között lejátszódó

reakció sebességmeghatározó lépése. A bruttó folyamat autokatalikus, hiszen a végtermékként
keletkező Mn2+ ionok részt vesznek a MnIII-komplex képződésében.
−
A MnIII-komplex és a MnO4 ion színes, ezért fényabszorpció-méréssel
koncentrációváltozásuk vizsgálható, a reakció előrehaladása ezáltal követhető.

A mérés során vizsgálandó oldatok összetételét, és az összeöntéskor követendő sorrendet az

1.táblázat tartalmazza:
Küvetta
3 ∑V /
Bemérendő térfogat / cm vastagsága
A mérés száma, cm3
/ cm
célja
Deszt.
Na2SO4 (COOH)2 KMnO4 MnSO4
víz
1.Autokatalízis
15,0 0,0 7,5 2,5 0,0 25,0 1
vizsgálata
2.Reakciórend
0,0 0,0 12,0 4,0 8,0 24,0 1
meghatározása
3.Reakciórend
9,0 15,0 12,0 4,0 8,0 48,0 1
meghatározása
1.táblázat

Az autokatalízis vizsgálata
A reakció autokatalitikus jellegének megfigyelése érdekében készítettünk egy olyan
reakcióelegyet, amely kezdetben nem tartalmazott Mn(II)-ionokat:
A mérés során a manganát ionok koncentrációját követtük.

1
 Pusztai Dóra

A hullámhosszt λ = 566 nm-re állítottuk, mivel a permanganát-ion abszorpciójának helyi

maximuma van ezen hullámhossz körül, illetve a MnIII-komplex fényelnyelése
elhanyagolhatóan kicsi ezen a hullámhosszon.
A mért abszorbanciákat grafikonon ábrázoltuk az idő függvényében.
Az abszorbancia változása két lineáris szakasszal, és egy köztük lévő átmeneti periódussal

Az autokatalízis vizsgálata
t1
2,0

1,5
Abszorbancia

t2
1,0

0,5
t

0,0
0 500 1000 1500 2000 2500 3000
t/s

jellemezhető, ez a periódus az autokatalikus felgyorsulás.

A grafikon két egyenes szakaszára egy-egy egyenest illesztettünk és megbecsültük az
autokatalitikus felgyorsulás időintervallumát.

Az autokatalitikus felgyorsulás kezdete: t 1 =230 s

Az autokatalitikus felgyorsulás vége: t 2=983 s

Autokatalitikus felgyorsulás időintervalluma: [ 230 , 983 ] s

Autokatalitikus felgyorsulás időtartama: Δt=t 2 −t 1=983 s−230 s=753 s

A reakciórend megállapítása

2
 Pusztai Dóra

A reakció rendűségének meghatározásához a sebesség meghatározó lépésben elbomló MnIII-

komplex koncentrációját mértük közvetetten, mert ennek bomlása a kinetikailag leglassabb
lépés.
A mangán(III)-komplexionok abszorbanciáját a λ = 456 nm hullámhosszon mértük, ugyanis
itt a MnIII-komplex abszorpciójának van helyi maximuma, de a permanganát-ion elnyelése
viszonylag kicsi.

3
 Pusztai Dóra

A 2. és 3. mérések során kapott abszorbancia értékeket ábrázoltuk az idő függvényében:

A 2. oldat abszorbancia-idő grafikonja

1,6

1,2
Abszorbancia

0,8

0,4

0,0
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
t/s

A 3. oldat abszorbancia-idő grafikonja

1,0

0,8
Abszorbancia

0,6

0,4

0,2

0,0
0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600
t/s

4
 Pusztai Dóra

A rendűség meghatározásához a 2-3. mérésekből kapott abszorbancia-idő adatpárokat

használtuk fel. A reakció felezési idejére ismert összefüggéshez hasonlóan felírható a reakció
tetszés szerinti (x%-os) előrehaladási idejének a kezdeti koncentrációtól való függésére
vonatkozó egyenlet:
1−r
t x =B⋅c 0 ,
ahol c0 a kezdeti koncentráció, r a reakciórend és B egy arányossági tényező. Két különböző
t
kezdeti koncentráció esetén képezhető a xi értékek hányadosa:
tx c 1−r
0
1 1
= 1−r
t x2 c 02

Az egyenletet logaritmálva és átrendezve:

tx
lg 1

tx
2
r=1+
c 02
lg
c0
1

Mivel a Lambert-Beer- törvény alapján az abszorbancia egyenesen arányos a fénnyel

kölcsönhatásba lépő anyag koncentrációjával, az összefüggés így is megadható:
tx
lg 1

tx
2
r=1+
A 02
lg
A0
1 ,
A0
ahol i a kezdeti koncentráció.
Két különböző oldatot vizsgáltunk 25, 50 és 75 %-os átalakulásoknál.
Mivel a reakciókban csak az arányok számítanak, ezért nem számít a tényleges kiindulási
koncentráció, csak a változás menete.
A 0, 25, 50 és 75%-os átalakuláshoz tartozó abszorbancia és idő értékeket az 2.táblázat
tartalmazza:
2. mérés 3. mérés
Konverzió
t /s A t /s A
0% 0 1,692 0 1,014
25 % 115 1,269 132 0,761
50 % 260 0,846 306 0,507
75 % 488 0,423 574 0,254
2.táblázat

5
 Pusztai Dóra

Az egyes átalakulási fokokhoz számolt r értékeket a 3. táblázat tartalmazza:

Konverzió t2 / t3 lg (t2 / t3) A 0 /A0 lg ( A 03 /A0 2 ) r
3 2

25 % 0,871 -0,05998 1,270

50 % 0,850 -0,07058 0,5993 -0,2224 1,317
75 % 0,850 -0,07058 1,317
3. táblázat

A reakciórendre kapott 3 érték átlaga:

r 1 + r 2 +r 3 1 , 270+1 ,317+ 1, 317
r̄ = = =1 , 301
3 3
A korrigált tapasztalati szórás:
3

S¿=
√ ∑ ( r i− r̄ ) 2
i =1
3−1
=
√ 0 ,001473
2
=0 ,0271

A reakciórend hibahatárainak megadásához 95%-os megbízhatósági szintet választunk. Mivel

3 adatunk van, ezért az f = n – 1 =3 – 1 = 2 szabadsági fokhoz tartozó t kritikus értékkel
számolunk: t= 4,303.
A reakciórend hibahatárokkal:
¿
t⋅S 4 ,303⋅0, 0271
r= r̄± =1,301± =1 ,301±0 , 067
√n √3