Fejlődéstan 3.
érés
Ivarsejtek fejlődése
Ivarsejtek az un. ősivarsejtekből származnak. A női ősivarsejtek a
petefészket borító csírahámban, a férfi ősivarsejtek a here kanyarulatos
csatornáiban találhatóak meg.
Az ivarsejtek fejlődése az ősivarsejttől az érett ivarsejtig mitotikus
sejtosztódások sorozatán keresztül zajlik.
(A mitózis egy olyan sejtosztódási folyamat, ami változatlan genetikai
anyagot tartalmazó utódsejteket hoz létre)
Az ivarsejtek érési osztódása azonban eltér az mitosistól, a kromoszómák
hasadása elmarad, ehelyett a kromoszómák számfelezése következik be.
Az ilyen sejtosztódást redukciós, számfelező osztódásnak nevezzük.
Ennek eredményeképpen az érett ivarsejtek nem tartalmazzák a fajra
jellemző diploit kromoszómagarnitúrát, hanem annak a felét. Az érett
ivarsejt haploid kromoszómagarnitúrája a fajra jellemzőnek a fele.
Az ember kromoszómáinak száma 46., vagyis 23 pár (diploid) garnitúra.
Testi kromoszóma 22 pár
Nemi kromoszóma 1 pár (XX/XY)
Spermiumok fejlődése – Spermatogenezis
A spermiumok fejlődése a here kanyarulatos csatornácskáiban zajlik. Az itt
levő ősivarsejtekből a következő fejlődési szakaszokon keresztül alakul ki
a spermium.
1. szaporodás
Az ősivarsejtek (3 hetes embrióban jelennek meg) úgynevezett
ősondósejtekké alakulnak, amelyek a pubertás időszakában és azt
követően sorozatos mitosisok révén szaporodnak.
2. növekedés
Az ősondósejteknek spermiocytává való alakulását jelenti. Ebben a
szakaszban a sejtek méretben növekszenek.
Ez a folyamat a spermiocytáknak praespermidákká való alakulásával veszi
kezdetét, majd ezek újabb osztódás után (redukciós osztódás) spermidává
fejlődnek. A spermida a fajra jellemző kromoszómaszámnak már csak a
felét tartalmazza (haploid kromoszómagarniktúra)
4. átalakulás
Az átalakulás lényege a sejt tagolódása-fej, nyak, farok megjelenése.
A spermiumok fejlődése és az átalakulás a here kanyarulatos
csatornácskáiban zajlik. A csatorna falában Sertoli-féle dajkasejteket
találunk, amelyek mentén zajlik a spermiogenezis.
Az érett, mozgásra és termékenyítésre képes spermiumok a mellékherée
kerülnek, és ott tárolódnak.
A petesejtek fejlődése – Ovogenesis
Három szakaszban valósul meg.
1) Szaporodás
A pete az ősivarsejtekből alakul ki, amelynek mitotikus osztódásaiból
származnak az ovogoniumok.
2) Növekedés
Az ovogoniumok méretben növekszenek, és ovocytákká alakulnak. Ez a
folyamat az elsődleges tüszőkben zajlik.
3) Érés
Egy mitotikus és egy redukciós osztódás eredménye. Az ovocyta mitotikus
osztódása révén két leánysejt jön létre:
1. praeovium (nagyságban alig különbözik az ovocytától)
2. I. fendű sarki sejt (polocyta) (kicsi)
Ez az osztódás a másodlagos tüszőkben történik.
A következő redukciós osztódás a termékenyítés pillanatában jön létre.
A petesejt fejlődésének szaporodási szakasza az újszülöttkorig
befejeződik.
A növekedés a pubertással veszi kezdetét, és a klimaxik folyamatosan
tart. A petesejt a szervezet legnagyobb sejtje.
 A megtermékenyítés
Különnemű érett ivarsejtek egyesülése.
A magzat fejlődése Blastogenezis A barázdálódás a szedercsíra és a
hólyagcsíra kialakulása.
A zigóta osztódása (mitózissal) a petevezetőben kezdődik meg, közben a
méh felé vándorol. /Zigóta első osztódáskor feleződik=két blastomerás
stádium/
Az osztódások eredményeként létrejött lánysejteket blastomeráknak
nevezzük. A blastomerák is osztódnak, így létrejönnek a 4, 8, 16 32,64, stb
blastomerás stádium.
A blastomerák együtt maradva egy egységet képeznek, ezt a képletet
nevezzük szedercsírának.
A szedercsírának van belső és külső sejttömege.
A hólyagcsíra: (blastula)
A barázdálódás
A barázdálódás folyamata a megtermékenyítéstől a 2. hét végéig tart, a
pete gyors ütemben sok apró sejtre osztódik, a 16 sejtre való oszlás után a
fejlődő pete leginkább egy szederbogyóhoz hasonlít. A méhkürtben
megtermékenyült pete ekkorra (5. nap) a méh üregébe érkezik. A 16 sejtes
petében egy üreg keletkezik, innentől a neve hólyagcsíra (blastula).
Elkülönülnek a hólyag falát adó sejtek és a hólyag belső falához
kapcsolódó sejttömeget (későbbi embrió) alkotó sejtek.
Hólyagcsíra részei:
 Üreg
 Trophobalstsejtek: a hólyagcsíra fala az embrió táplálását és
anyagcseréjét végző szervek keletkeznek belőle – külső
magzatburok, méhlepény
 Embriócsomó
 Embrioblastsejtek – (embrió lesz)
 Amnioblast (belső magzatburok lesz)
Gasztrulácio: bélcsírává alakulás (kezdeti szakasza a termékenyítést követő
18-20 órával már lezajlott)
 Az embryocsomóban sejtelhalások, beolvadások eredményeképpen két
üreg jön létre az amnionrés és a szikhólyag(9-13 nap).
 Ezután a csíra szerkezetében jelentős változások jönnek létre. A
szikhólyag falának sejtjei differenciálódásra késztetik a velük
érintkező amnionrés falának sejtjeit.
Kialakul a külső csíralemez= ektoderma
belső csíralemez= entoderma
középső csíralemez=mesoderma
A külső, belső és középső csíralemezt magába foglaló csírarészeket
embryopajzsnak nevezzük. (6-12 nap) az embrió az embriópajzsból
fejlődik.
Az embriócsomóban üreg keletkezik – amnionüreg
A csíralemezek(Dőlt betűs nem a könyvből van)
A megtermékenyült petesejt osztódását követően kialakul az úgynevezett
hólyagcsíra, amely egy sejtréteggel körülvett üreg, az üreg falán egy
sejttömörülés helyezkedik el, ez az embriócsomó. Az embriócsomóból
fejlődik majd ki az embrió, az első lépés a csíralemezek kialakulása. A
csíralemezekből képződnek az egyes szervek. Az embriócsomó üreg felőli
oldalán lévő sejtekből egy sejtréteg alakul ki, az elsődleges endoderma, ez
a sejtréteg a hólyagcsíra üregéből elkülönít egy másik üreget (mintha a
labdában lenne egy kisebb labda), az elsődleges szikhólyagot. Az
embriócsomó belső része elfolyósodik, kialakul egy másik üreg, amit
amnionüregnek hívunk, ennek az elsődleges szikhólyag felőli oldalán lakul
ki az ektoderma. Így van egy nagy labdánk, amiben van két egymással
összeforrasztott labda. A két labda összeforrasztásánál találjuk az
endodermát és az ektodermát, a két sejtréteg között alakul ki a mezoderma.
Az ektodermából alakul ki később pl. a bőr, az idegrendszer, a
mezodermából az izom- és csontrendszer, az endodermából a zsigeri
szervek (szív, máj, lép).
A beágyazódás (6-12 nap) –helye elülső és hátulsó méhfal
A megtermékenyítés utáni 6-7. napon kezdődik meg a beágyazódás úgy,
hogy a bélcsíra állapotban levő pete külső sejtjei mintegy feloldják a
méhnyálkahártyát, így a pete besüpped a nyálkahártyába, felette a
nyálkahártya visszazáródik. A beágyazódás célja, hogy a kialakuló
méhlepény a későbbi magzat fejlődését biztosítsa.
Rendellenes beágyazódás: tubasarok, belső méhszáj körül, méhkürtben,
hashártyán
Az embrió fejlődése (Dőlt betűs nem a Göllesz könyvben van)
Az egyedfejlődésben a megtermékenyítést követő 3. héttől a 8. hétig tartó
időszak az embrionális fejlődés szakasza. A második hét végére kialakuló
sejttelepekből a 10. hétre a szerv nagy része kialakul. A három
sejttelepből: az ektodermából, az endodermából és a mezodermából
fejlődnek a későbbi szervek. Az ektodermából alakul ki később pl. a bőr, az
idegrendszer, a mezodermából az izom- és csontrendszer, az
endodermából a zsigeri szervek (szív, máj, lép). A negyedik héten már
elindul a végtagok fejlődése, a fej két oldalán a szem illetve a belsőfül
kezdeményei megjelennek. Az ötödik héten a testtájak már jól elkülönülnek
egymástól. Ebben az időszakban indul meg a fej gyors növekedése, ami az
agyvelő gyors fejlődésének eredménye. A hatodik héttől felgyorsul a
fejlődés, az ekkor kb. 2 cm-es embrióban megkezdődik a csontrendszer
kialakulása. A 7-8. héten az embrió már ember formájú, a hossza kb. 3 cm.
A 9. héttől már nem embriónak, hanem magzatnak nevezzük.
Az ébrény lefűződése a szikről
Az embryopajzs alatt a szikhólyag helyezkedik el. A harmadik hét után az
embrió alakjának fokozatos kialakítása mellett lefűződik a szikhólyagról.
Magzati függelékek
A magzat fejlődése során olyan szövetek, szervek alakulnak ki, melyek
születésig rendkívül fontos feladatokat látnak el, de azt követően nem
képezik sem az újszülött, sem az anya testrészeit. A magzat védelmét és
táplálását végzik.
1. lepény
2. köldökzsinór
3. amnion
A lepény
A lepény anyai és magzati részből épül fel. A magzat növekedésével a
lepény is növekszik. Tömege a IV. hónapra kialakul, de átmérője tovább
növekszik. A lepény a méhfalra tapad.
Legfontosabb funkciói:
1. a magzatnak táplálékkal való ellátása, és a magzati anyagcsere
bomlástermékeinek elszállítása
2. a magzat gázcseréjének biztosítása –oxigénnyújtás és szén-dioxid
átvétel
3. az anyai vérben lévő anyagok szelekciója
4. vitaminraktár (főleg A,D,C vit.)
5. hormontermelő (a lepény által termel hormonok egy része
kimutatható a terhes véréből és vizeletéből. –terhesség
diagnosztizálása. Elősegítik a tejképződést, a magzat növekedésére
is hatással vannak)
6. a lepény rögzíti is a magzatot
Az érett lepény kb. 20 cm átmérőjű és 0,5 kg súlyú, 3-4 cm vastag. A
lepény a szülés harmadik szakaszában születik meg.
A köldökzsinór
A köldökzsinór a hasnyélből alakul ki. Sajátos ún. embrionális
kötőszövetből áll, amelyben a következő képletet találjuk:
1. két darab köldökartéria
2. két darab köldök véna.
A köldökzsinór születéskor 1-2 csm vastag, és kb. 50 cm hosszú.
 Az amnion -belső burok
Az amnion az első számú magzati eredetű magzatburok. Az amnion
termeli a magzatmázat és a magzatvizet.
A magzatviz fehérjéket, sókat, levált hámsejteket, a magzat vizeletének
alkotóelemeit tartalmazó folyadék, amely folyamatosan termelődik és
cserélődik.
Funkciói:
1. védi a magzatot
2. lehetővé teszi a magzat mozgását
3. védi az anyát a magzatmozgások okozta fájdalomtól
4. szerepe van a szülés előkészítésében
Mennyisége: a szülés derekán kb.1 liter, szülés idejére kb. 0,5 liternyi
A csontos váz és mozgatórendszer fejlődése
A csontos vázrendszer a mesodermából (középső csíralemez), az
embrionális kötőszövetből csontosodás útján fejlődik ki.
Ennek háromféle lehetősége van:
1. desmogen csontosodás-az embrionális kötőszövet sejtjei
csontképző sejtekké (osteoblastokká) alakulnak. Pl.
koponyatető csontjai
2. porcosodó csontosodás (chondrogen) - embrionális
kötőszövetben előporcok jelennek meg, melyekből végleges
porcok (üvegporc, rugalmas porc, rostos porc) alakulhatnak ki,
de nagyobb részük csontot képez. Pl. hosszú csöves csontok
közép és végdarabjai közötti csontosodás.
3. angiogén csontosodás (erek mentén zajlik a csontosodás) pl.
csigolyatest
Izmok
A szervezetben található harántcsíkolt és simaizmok a középső
csíralemezből (mesodermából) fejlődnek ki. Kivétel: iris izomsejtjei
Izületek
Az ízületek kialakulása már a 10. embrionális héten kezdetét veszi. Először
a csontok között kötőszövet-tömörülés jelentkezik.
Centrálisan üreg képződik. Az ízületen belül ízületi korong marad vissza.
Az ízület felépítésében részt vevő csontok végdarabjait porc borítja. Ennek
a porcnak a folytatásába eső kötőszövet ízületi tokká alakul, amely
körülzárja az ízületi üreget.
A gerincoszlop fejlődése
A gerincoszlop kialakulása előtt az embrió tengelyét a gerinchúr (chorda
dorsalis) képezi. Azonban a gerincoszlop, a csigolyák nem a gerinchúrból
fejlődnek, a végleges „tengelyben” csak a gerinchúr maradványait találjuk.
A gerincoszlop fejlődésében három fejlődési szakasz ismerhető fel.:
1. kötőszövetes telep kialakulása
Ez a telep az őscsigolyából származik (40 őscsigolya van. Első 4 a
koponyaalkotásban, 36 a gerincalkotásban vesz részt), szelvényezett. A
telep egyes szelvényeit sclerotomnak nevezzük. A sclerotomok hanarosan
harántúl feleződnek, a felső részük lazább, az alsó részük tömörebb
szerkezetű. Ezt a tömörebb részt scleromernek nevezzük. A végleges
csigolyák akkor alakulnak ki, amikor a scleromerek egyesülnek az alattuk
lévő lazább kötőszövetes teleppel.
A scleromerből minden egyes csigolyatelepnek megfelelően három
nyúlvány alakul ki:
 hátsó nyúlvány
 bordanyúlvány
 elülső nyúlvány
2. porcosodás (2. magzati hónapban)
a nyúlványokban porcmagvak jelennek meg, melyek később egyesülve
porcosítják az egész telepet. Megjelenik az ízületi üreg kezdeménye, mind
a csigolyák között, mind pedig a csigolyák és bordák között.
3. csontosodás (3. magzati hónapban)
Csontmagvakból történik.
A gerincoszlop fejlődése a születésig nem fejeződik be.
 A gerincoszlop fejlődési rendellenességei:
 csigolyák száma eltérő lehet, ez legtöbbször több csigolyát
jelent
 kevesebb számú csigolya a feji vég rendellenességével függ
össze, amikor az atlasz beolvad a koponyaalapba
 kóros görbületek pl. scoliosis- a görbület oldalirányba fokozott
lordosis- a görbület előre felé fokozott
kyphosis – a görbület hátrafelé fokozott
A mellkas csontos váza
A mellkas csontos vázát a gerincoszlop, a bordák és a szegycsont
alkotják.
(gerincoszlop már volt)
Bordák
12 háti csigolya szintjében képződik. A bordatelep intenzíven
növekszik előre és lefelé, evvel kialakítják a mellkas primitív
vázát. A mellkas bordái közül a 7 felső borda elülső végei a
szegycsont telepét szolgáltatják. A bordák csontosodása előbb
kezdődik, mint a csigolyáké. A szegycsontban a csontosodás nem
teljes, distális végdarabja porcos marad.
Rendellenességek:
 nyaki borda (7. nyakcsigolya bordanyúlványa is bordává
fejlődik)
 lágyéki borda (1. lágyékcsigolya bordanyúlványa is
bordává fejlődik)
 szegycsonti hasadék
 cipész-vagy tölcsérmell
 tyúkmell
A koponya fejlődése
A koponya a tengelymesoderma fejszakaszából a fejmesodermából, és az
1.és 2. zsigerív mesodermájából alakul ki.
A koponya két részből épül fel:
1. agykoponya
2. arckoponya
Agykoponya
A koponya fejlődésében általában felismerhető három fejlődési szakasz
megegyezik a gerincoszlop, illetve többi csont fejlődésénél tapasztaltakkal.
A koponya csontjai kötőszövetes telepből alakulnak. Amelyek
porcosodnak és végül csontosodnak.
Az agykoponyára csak részben vonatkozik, mert az agykoponya
fejlődéstanilag két részre tagolható.
 A koponyaalap fejlődésében felismerhető a három
szakasz(kötőszövetes, porcos, csontos stádium)
 A koponyatető fejlődésében két szakasz különíthető el, a
kötőszövetes és a csontos stádium. A koponyatető csontjai
porcosodás nélkül csontosodnak.
A koponyatető egyes csontjai között születéskor még kötőszövetes
területek maradnak vissza. Ezek az ún. kutacsok. A kutacsok részben
párosak, részben páratlanok.
1. nagykutacs –páratlan
2. kiskutacs-páratlan
3. ékcsonti kutacs-páros
4. csecsnyúlványi kutacs-páros
A kutacsok a születéskor, mint puha területektapinthatók.
Arckoponya, más néven zsigeri koponya
Az 1. és 2. zsigerív porcából alakul ki.
Elsőből: felső állcsont, alsó állcsont, kalapács, üllő
Másodikból: nyelvcsont, kengyel
(Dőlt betű nem a könyvből van)
A koponya felső része, az agykoponya, csontos tokot jelent az agy számára.
A koponya alsó része, az arckoponya, amelynek mélyedéseiben az
érzékszervek helyezkednek el és kapnak védelmet. Az arckoponyában
kezdődnek a légző- és táplálkozási rendszerek is. A szinte egyetlen komplex
csontnak látszó emberi koponya huszonkét különálló csontból áll, ebből
nyolc az agykoponya, tizennégy pedig az arckoponya csontja.
A koponya, arc, és állkapocs alaki változásai Kiegészítés:
 Koponya záródásával összefüggő rendellenességek pl. agyvelősérv Az izomrendszer fejlődése
 Vízfejűség - Az agyvíz felszaporodása az agykamrákat tágítja,  Mesodermális eredetű
aminek következtében a kutacsok és az egész koponya is tágul  Az izomrendszer áll:
 a koponyacsontok varratai korán, gyakran már a születés előtt Vázizmokból vagy harántcsíkolt izmokból
elcsontosodnak, így az agy normális növekedése korlátozódik, és a Simaizmokból
koponyaűri nyomás növekszik. Attól függően alakul a koponya Szívizomból
kóros formája, hogy hány és melyik varratok vannak bevonva a
folyamatba. Kialakulhat az ún. toronykoponya (turricephalia), A harántcsíkolt izomzat a paraxialis mesodermából, a simaizomzat és a
csónak alakú koponya (scaphocephalia) stb. szívizomzat a zsigeri mesodermából fejlődik ki.
 mikrocephalia- fej körfogata kisebb a normálisnál Kivétel egyetlen izom, a szivárványhártya izma, mely ectodermalis
eredetű.
A végtagok fejlődése
A végtagok fejlődési telepei az ún, végtagbimbók, melyek az
ektodermában jelentkező képletek. A végtagbimbók az első magzati
hónapban jelennek meg. A bimbók hosszirányban növekednek.
Növekedésüket a bimbó végdarabján levő ektodermaszaporulat határozza
meg, amennyiben ez az alatta levő kötőszövetre indukálólag hat, annak
burjánzását segíti elő.
A végtagkezdeményekben az izomzat már a második hónap elején
megjelenik, mint egységes izomtelep.
A végtagok csontjai a chondrogén csontosodás útján fejlődnek: a
kötőszövetes telep porcosodik, majd ez csontosodik.
A két hónapos magzat ujjai jól differenciálódnak.

A végtagok fejlődési rendellenességei

 végtaghiány
 ujjak hiánya
 aránytalanul rövid végtagok
 hasadék a III. és IV. újj közötti vonal mentén
 összenőtt újjak
 csípőficam
 végtag görbületek

Órai diákon következett az izomrendszer fejlődése. Könyvben nincs

külön fejezete. „A csontos váz és mozgatórendszer fejlődése” fejezet
elején néhány mondatot már írtam.