2.

Mikszáth Kálmán novellái

Írói pályáját elbeszélésekkel kezdte. Két elbeszéléskötete, a Tót atyafiak
(1881) és A jó palócok (1882) fordulatot jelentettek művészi fejlődésében:
bennük talált rá először tisztán egyéni, hamisítatlan hangjára. A magyar irodalom
fejlődéstörténetében jelentős szerepet töltött be, s bár alkotásaiból még hiányzik
a társadalomnak átfogó ábrázolása, a magyar széppróza az ő művészetében
szakadt ki Jókai romantikájának a bűvköréből és közeledett fokozatosan a
realizmus felé.
A XIX. század írói közül ő a legolvasottabb író. Ő képviseli az átmenetet a
romantikus művek és a modern regény novella között. Az átalakuló magyar
társadalmat részint humoros részint szatirikus módon ábrázolja, de mindig egy
kedves elevenség, humor jellemzi műveit. Legsikeresebbek a kisebb terjedelmű
alkotásai, a karcolatok, kisregények, elbeszélések.

Tót atyafiak - áttekintés

A Tót atyafiak négy közepes hosszúságú novellát tartalmaz. Az arany

kisasszony lassan indul, hogy aztán mind gyorsabb ütemű elbeszéléssé váltson
át, s végül egyszerűen megszakadjon. A szöveg első része Selmecbányába
kalauzolják az olvasót. Furcsa vidék ez: a barátnők a kertjükből átkiabálhatnak
egymásnak, de ha meg akarják látogatni egymást, az másfél óra gyaloglást
jelent. Az egész város egy völgykatlanba épült, s a házak lépcsőzetesen
emelkednek egymás fölé. Ez a rendkívül szokatlan tér a színhelye a történetnek.
Csemez úr azt fogadja el vőnek, aki a lánya súlyának megfelelő mennyiségű
arannyal fizet érte. Mirkovszki Miklós vállalkozik a feladatra, és Amerikába utazik,
hogy aranyat ásson. Az idő elteltével a lány fonnyadozik, az apa meghal, a fiút
senki nem tudja értesíteni a történtekről, mivel nem tudják a címét. Legendává
merevedik, mint az elérhetetlen külvilág. A történet nagyon rövid, nem több,
mint átmenet két időtlennek tetsző állóhelyzet között.
Az időszerkezet a következő szövegben is jellegzetes. A cím - Az a fekete
folt - a történet végpontjára utal. Mikszáth a jelenben indítja a történetet. Az
átmenet a múltba fokozatosan történik meg, az elbeszélő múlt közbeiktatásával
történik meg. A történetíró eltávolítja magától alakjait: Anikáról, a hercegről és
Matyiról alig tudunk meg többet, mint a birkákról. Szereplésüknek egyetlen
jelentősége van: részt vesznek Olej Tamás belső összeomlásában.
A történet röviden: A brezinai bacsa, Olej Tamás, nem hajlandó eladni a
lányát urának, a hercegnek. Bár meginog egy kicsit, amikor a herceg az egész
nyájat kínálja fel neki, ez a kis kilengés elég ahhoz, hogy beleőrüljön. Elveszti
lányát (megszökteti a herceg) és ezt a terhet már nem bírja elviselni: felgyújtja
az aklot, mely egy "fekete folttá" ég el.
Az összes szereplő a bacsa szemszögéből van értékelve; ő az egyetlen, akit az
író belülről láttat. Ez a belső megközelítés mindazonáltal közvetett: mindig 3.
számú elbeszélésből értesülünk a bacsa gondolatairól.
Mikszáth szubjektív elbeszélő. A történet számára másodlagos az elmondás
beszédművészetéhez képest. A beszélő hangneme fontosabb az eseményeknél.
Az írott szöveg a szóbeliséget próbálja meg utánozni. Ezért folyamodik az
írószünetet, vagy hanglejtést jelölő írásjelekhez (3 pont, vessző stb.). Pl.: A bacsa
sorsát kérdő mondattal rekeszti be.
A Tót atyafiak hőseinek többsége a magányban, a természetben, természeti
lényként él. Sorsedzett főszereplői önmaguk köré teljes értékű világot
teremtenek, melyet aztán valami megzavar (Pl.: Lapaj, a híres dudás érzéketlenül
nézi végig, hogy egy fiatal nő a szeme láttára vízbe fojtja magát, de amikor
megtudja, hogy egy csecsemőt hagyott hátra, legnagyobb kincsét, a lantját is
eladja, hogy etetni tudja a kicsit).
Jó palócok - áttekintés

A jó palócok szereplői is polgárosulatlan parasztok. Bede Erzsi - Bede Anna

tartozása - nem kevésbé él a régi hiedelmekben, mint Jasztrab György. Úgy
próbálja meg biztosítani nővére nyugalmát a sírban, hogy letölti helyette a
büntetését. A babonák világát az elbeszélő mélyen átéli, csakis így sikerül
meggyőznie az olvasókat, hogy a hiedelmek mekkora szerepet töltenek be a nép
életében. Az ilyesfajta hasonlóságokat leszámítva a Jó palócok erősen
különböznek a Tót atyafiaktól. Sokkal nyíltabban fejezik ki érzelmeiket (Pl.: A
néhai bárány történetében mikor a kisgyerek megtalálja kedvenc bárányát egy
ködmön béléseként stb.).
A rövid szövegekben Mikszáth sokszor belülről közelíti meg szereplőit. Ilyen a
Szűcs Pali szerencséje c. novella is. A megjavult korhely sikeres leánykérés
után leissza magát a kocsmában. Másnap az ágyán találja a jegykendőjét.
Kikosarazták, vagy csak álmodta az egészet? A szöveg a hős kijózanodása előtt
véget ér.
Más esetekben az elbeszélő csak a történet csúcspontján vált át belső
nézőpontra: A péri lányok szép hajáról írt történetben csak hézagosan
ismerjük meg az előzményeket, mivel csak a nővér szemszögéből látjuk az
eseményeket, aki csak annyit lát, hogy húga haját bosszúból tövig levágta a
szomszédasszony. A nézőpontváltozást figyelhetjük meg a Tímár Zsófi
özvegységében is: a férj szemével látjuk a világot a templomtoronyból, amíg le
nem zuhan.
Mikszáth ezekben a kis történetekben tanulta meg a sűrítés mesterségét. 15
novellája kevesebbet tesz ki mint a Tót atyafiak. Ez jórészt annak köszönhető,
hogy a természeti leírások hiányoznak ezekből a művekből, bár a természet még
mindig aktív szereplő (Bágyi csoda - a molnárné megcsalja a férjét, a víz kezd
visszafelé folyni.). Másrészt a ballada-stílusú elhallgatások is lerövidítik a
szöveget. A szokatlan, nyitott befejezések is hozzájárulnak ehhez: Vér Klára és
Gélyi János lagziba mennek, de útközben a férfi egy szakadék felé irányítja a
szekeret. A történetet az olvasónak kell kiegészítenie.

Összegzés

A Tót atyafiak 4 hosszabb terjedelmű novellát tartalmaz, melynek hősei a

civilizációtól elzárva, a hegyek között élnek. Elzárt életmódjuk egyben magában
hordozza magányosságukat is. A jó palócokkal szemben szorosabb szálak fűzik
őket a természethez, az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz.
A jó palócok 15 kis, rövidebb terjedelmű palóc elbeszélésből áll. A szereplők
sokkal beszédesebbek, közlékenyebbek, mint a nagy hegyek zord lakói. Ellentét
fedezhető fel még az életmódjukban, azaz közösségben élnek, konkrétan Nógrád
megyében, egymással szomszédos falvakban.
A köteteken belüli novellákat összekapcsoló tényező, hogy a szereplők
egymás ismerősei, többször felbukkannak az egyes történetekben.
Ezekben az írásokban
- még találhatóak romantikus motívmok, de azzal, hogy Mikszáth a paraszti
élet felé fordult, el is távolodott a Jókai- féle úri-nemesi romantikától
- Jókai műveiben a parasztok epizódfigurák, Mikszáthnál azonban
főszereplővé nőnek
- Mikszáth mutatja be, hogy ezek a durvának, faragatlannak hitt emberek is
mély lelki életet élnek hallgatagságuk mögött emberi jóság, erkölcsi
tisztaság rejtőzik
 Az írói stílus jellemzői
- a belső monológot még nem alkalmazza (E/3 elbeszélés)
- nem a kívülálló, tárgyias hangján szólal meg, hanem a népi mesemondót
imitálja
- a naiv, élőszóbeli előadás fordulatait utánozza (anekdoták!)
- főszereplővé lép elő maga a természet is (a táj él, cselekszik, társalog az
emberekkel, sokszor értelmezi az eseményeket, utalhat a lélekben
lejátszódó eseményekre)

Az a fekete folt értelmezése

Szerkezetileg az író hosszadalmas bevezetéssel, távolról közelít a

tulajdonképpeni témához. Látszólag mindent megtudunk a magányos, az
emberektől elszokott főhősről: Olej Tamásról, a brezinai akol és nyáj bacsájáról
(számadó juhász). Az író az expozícióban elsősorban a falusi közvélemény ítéletét
tolmácsolja. A kompozíció ellentétekre épül: a környezet ítéletét majd
gyökeresen megváltoztatja a művek második egységének történése.
A cím népballadából vett sor, és ez a szomorú történet befejezésére utal. Olej
Tamás egytől egyig ismeri ezer birkáját, bensőséges szálak fűzik a természethez,
békességben él három lefőbb urával: az Istennel, a talári herceggel és a
tekintetes vármegyével. A falusi közvélemény szemében a hallgatag, szófukar
főszereplő szívtelen, érzéketlen ember. Erre abból következtettek, hogy a
felesége temetésén nem sírt, pedig még most is benne él az asszony emléke,
hallja a hangját a lombok susogásában. A bacsa az egyetlen szereplő, akinek az
író feltárja lelki életének mélységeit, és így kiderül, hogy a valóság szemben álla
a falusiak híresztelésével.
Jelleme hajlíthatatlan, erkölcsileg igényes. A fordulat Taláry herceg
megjelenése. A bonyodalom központi eleme a harceg és Olej konfliktusa. Ennek
első lépése az első találkozás. Az ifjú és könnyelmű Taláry Pál herceg elcsábírja a
bacsa kislányát, a 16 éves Anikát. Olej ugyan alázatos szolgája a hercegnek, mint
számadó juhász, de mint apa határozottan ellenáll neki. A második találkozáskor
otthon marad, nem tetszik neki, hogy a herceg továbbra is odajár a házhoz. De
mikor a herceg az aklot ajánlja fel neki cserébe Anikáért, lelkében iszonyatos
küzdelem bontakozik ki. Egy meggondolatlan pillanatában enged a nagy
csábításnak.
Ez a pillanatnyi erkölcsi botlás bűntudatot, mardosó önvádat kelt a lelkében.
Belebetegszik, nem tud menekülni attól a gondolattól, hogy gazdagságért el
akarta adni gyermekét. Ekkor következik be a tetőpont: megpróbálja késleltetni
az eseményeket, azaz Matyit küldi a herceghez, és amikor megtalálja
ajándéklevelet, nem tud megbékélni önmagával: a megoldásban felgyújtja a
nyájjal együtt azt az aklot, ami az ő szemében a világ legnagyobb kincsének
számított. Olej Tamás nem tud becstelenül élni. Ez az erkölcsi igényesség emeli
magasan a dúsgazdag herceg fölé, akiben a leányszöktetés semmiféle
lelkiismeretbeli aggály nem ébreszt. A balladai, nyitott lezárásban derül ki, hogy
az a fekete folt, a leégett akol helye.