Professional Documents
Culture Documents
Barsi Béla
fiú- és leányági családkutatása
az oldalági rokonsággal együtt
1717-ig visszamenően
Tanulmányok (T1-T12)
1982 ragyogó májusi reggelén úton voltam Lovasberénybe. Az M7-es autópályáról Nadapon át
hamar ott volt az ember. Tudták a Cziráky grófok hol építsenek kastélyt. A dunántúli dombság
vadregényes erdőségén keresztül vezet a műút, bukkanókon át. Tábla jelzi, az út mentén: elzárt terület.
Igazi vadászparadicsom. Érdemes volt lencsevégre kapni a híres kastélyt. Megálltam a parkon át a
kastélyhoz vezető régi út bejáratánál, szemben a romos műemlék épülettel. Évszázados kőoroszlánok
őrködnek két oldalt. Az idő vasfoga őket is alaposan kikezdte. Szemben a romos műemlék épület. A
kastély falai állnak, a tető is megvolt. Az ablakok bedeszkázva. De mintha elkezdték volna a tervezett
restaurálást. A frissen sárgára festett homlokzat szinte élt a szikrázó tavaszi napsütésben.
A Cziráky kastély
A Czirákyak címere a régi helyén díszelgett. Mondták, hogy a háború után az utolsó még itthon
maradt Cziráky eltüzelte az uradalom levelezését mielőtt nyugatra ment. A kastélyból állami
gazdaság és gépállomás lett és mostanáig csak pusztult. Talán még most megmenthető. Engem is
érdekel sorsa, hiszen a kastélyban Rodriguez Károly ősöm biztosan megfordult néhányszor. Az
1804 -ben leszerelt császári katonaorvos uradalmi sebészként dolgozott itt. Valahol a régi
temetőben porladnak csontjai. Néhány felvételt készítettem a kastélyról, a régi kápolnáról és az
oroszlánokról. Gondoltam jó lesz a Rodriguezek történetéhez. Spanyol származású ősöm kalandos
élet után, itt, a volt lovasberényi uradalomban telepedett le és alapított családot az 1800 -as évek
elején. A kastély klasszicista stílusban 1804 és 1810 között épült. Valószínű, hogy a főépület
mögött az udvart két oldalról övező oldalszárnyak valamelyikében lakott hajdan a Rodriguez
család. Némi meghatódottságot éreztem. Mielőtt elindultam hazafelé, újra megnéztem a régi
katolikus templomot, amely a XVIII.- század derekán épült, s amelyben a bevándorló ősöm
gyermekeit keresztelték. Szemben áll a kastéllyal. A hozzá vezető út két oldalán helyezkedett el a
régi település. A plébánián fekete bőrkötéses könyvben találhatók a keresztelésekről, a
házasságokról és az elhalálozásokról szóló régi egyházi bejegyzések, köztük a Rodriguezeké is.
Amikor először jártam Lovasberényben, első utam ide vezetett. Furcsa érzés volt kézbe venni az
eredeti iratot, amelyet először az Országos Levéltár mikrofilm kutatójában tekintettem meg. Egy
ideig azt hittem, hogy amatőr kutatásom akkor be is fejeződött. Alapos okom volt erre, hiszen a
bejegyzések eleinte nem kínáltak további kutatásra alkalmas fogódzkodót. Szerencsére tévedtem.
De hogy ez kiderüljön, meg kellett szólaltatni őket. Akkor még nem tudtam, hogy több évtizedig
tartó kutatás előtt állok. Kiindulásra csak egy házasság levél és a családi elbeszélés szolgált,
amelynek egyes részei apránként jutottak eszembe egy-egy megszerzett adat kapcsán. Hála levéltári
és történész és könyvári szakembereknek már annyi adatom volt a Rodriguez család eredetéről,
hogy érdemes volt azt leírnom. Néhol szót ejtek amatőr kutatásomról anélkül, hogy levéltári
szakember szerepében tetszelegnék. Kutatásom során anyakönyvi bejegyzések (azok néha csak
mellékesnek is tűnő odavetett jelzői) szerencsésen kapcsolódtak össze historikus tényekkel és
segítettek a kutatásban tovább lépni. A MACSE Matrikula 2016 I. negyedévi számábanés az Acta
Hispanica (Szegedi Tud. Egy. Spanyol Tanszék) 2017. évi kiadványában munkám meg is jelent.
Mindezek után még mindig előkerültek olyan dokumentumok, amelyek ugyan a családtörténet
végeredményét nem befolyásolták, de életszerűbbé tették azt. Ez a változat már ezeket tartalmazza,
amelyek néhol korrekciókra is alkalmat adtak.
A családi legenda
Őseimről gyermekként hallottam a legtöbbet. Ezek egy része megmaradt emlékezetemben, mások
elfelejtődtek, de furcsa módon most, kutatás közben ezek lépésről lépésre újra tudatosultak. Az
akkor hallottak ambivalenciával töltöttek el, amelytől ma sem tudtam teljesen megszabadulni.
Valószínűleg ez is ösztökélt e munkára. Anyai ágról ugyanis folyamatosan csak a felvidéki nemesi
származást hallottam emlegetni, ami egyébként igaz volt. A Rodriguez őseimről viszont nem sok
szó esett. Az is csak szájhagyományként, legendaszerűen. Apai nagyanyámtól hallottam a legtöbbet
róluk. Ha még élne, kérdezgetném. De lássuk a történetet röviden, úgy, ahogyan arra vissza tudtam
emlékezni a kutatásom legelején. Eszerint, az első Rodriguez ős a napóleoni időkben jött
Magyarországra, keresztnevét a család nem tudta. Katona volt mondta Apám, anyai nagyanyám
szerint felcser, és andalúziai spanyol nemesi családból származott. A Rodriguez név átmenetileg
Rodrichra változott, amikor fia, Károly, Pázmándon a dominálóan német ajkú településen a
Kempelen uradalom ispánja lett. A leszármazottak a Rodriguez nevet szerencsére visszavették. A
családi címernek Milánóban találták nyomát. A család egyik tagja katolikus pap volt. Egyik
nagyanyám szerint milánói egyházi méltóság, másik szerint csak szegény szerzetes. A családnak a
Bánátban is volt nyoma Anyám szerint. A bevándorló ős keresztnevének nemtudása kutatásomat
azonban rögtön megnehezítette. Írásos dokumentum pedig semmi sem állt rendelkezésemre a
Rodriguez címer hátoldalán található milánói eredetre utaló nem korabeli kézírástól és Rodriguez
Ágoston dédapám házasságlevelétől.
Rodrich Károly
A legrégibb apai ági családi oklevél, Rodriguez Ágoston dédapám házassági levele.
Ágoston apja Rodrich Károly (felesége Kühner Mária) pázmándi illetőségű római katolikus
urasági tisztviselő volt, ispán a Kempelen birtokon. A családkutatás amatőr kezdő lépéseként l982
márciusában levelet írtam a pázmándi plébánia hivatalnak, hogy megtudjam van-e írásos nyoma a
Rodrich- Rodriguez ősöknek. Lengyel Sándor esperes plébános válaszlevelében közölte, hogy 1838
július 16.-án ott keresztelték Rodrich Ágostont és Arnoldot (a két keresztnév között az „és” szócska
található).
Részlet Lengyel Sándor leveléből
Ez egy ideig kielégítette kíváncsiságomat. Sikerként könyveltem el, hogy a Rodrich Rodriguez
névazonosságot okmányok is igazolják. A tovább lépés lehetőségét azonban kezdő módjára
elmulasztottam, pedig a halotti anyakönyvi bejegyzés erre lehetőséget kínált. Három évvel későbbi,
újabb levelemre a plébános úr azt válaszolta, hogy az 1834. évben is van bejegyzés, amely szerint
Carolus, a pázmándi spanyol származású D. Carolus Rodrich fia l hetes korában phxenesis
következtében elhunyt1.
Részlet a pázmándi rk. Plébánia Hivatal Halottak Könyvének másolatából II. kötet 21.
Részlet dr. Erdős Ferenc leveléből (Fejér Megyei Levéltár 1996 november l/593.)2.
Az 1838 július 16-án keresztelt Rodrich Ágoston (dédapám) később már a régi spanyol Rodriguez
nevet viseli az 1870 szeptember 8.-i házasság levelén. Úgy tűnik, hogy valóban Arnold nevű fiú
ikertestvérével együtt keresztelték meg.
A matrikula alapos tanulmányozása két tényre hívja fel a figyelmet. Az egyik a kettős D betű
(DD.) Carolus Rodrich neve előtt. Ennek a legvalószínűbb jelentése a Dominalis Dominus, amely
foglalkozására utalt (uradalmi tiszttartó). Nem valószínű, hogy a második D a De szócska rövidítése
lett volna, amely a spanyoloknál keresztnév előtt a nobilitás jelölésére szolgált. Az esetleges
spanyol nemességet a magyar vármegye egyébként nem ismerte el, csak honosítás után. Ilyen
irányú kérelmezésnek nincs azonban nyoma se a vármegye, sem a helytartótanács levéltári
anyagában. Mindenesetre az 1840 október 8. -án keresztelt Károl, Róbert nevű fiánál a nemtelen
ispán meghatározás olvasható az apa foglalkozásának megjelölésére.
A pázmándi adatokból tehát kiderült, hogy az idősebb Rodrich Károly megjelent egyik unokája
keresztelésénél. Ö jött a napóleoni időkben Magyarországra, és az ifjabb Rodrich Károly már
Magyarországon született. Ennek nem találtam azonban nyomát Pázmándon, pedig az ottani
matrikulát a papok már jóval hamarabb kezdték írogatni. A pázmándi katolikus templomot 1719-
ben építették, míg a matrikulát az 16oo-as évektől már vezették. Maradt az a lehetőség, hogy
máshol született, remélhetőleg a környéken, Fejér megyében valahol. A kutatás célja egy kb. 5o
kilométer sugarú körben található helységek plébániáinak valamelyikén, a mikrofilmek átnézése
során az ifjabb Rodrich Károly születéséről szóló beírás megtalálása volt. A módszert tapasztalt
genealógusok javasolták. A feltételezett időablakokban keresgélve a szerencsés véletlenre bíztam
magam. A Magyar Országos Levéltár mikrofilm kutatójában számos fejér megyei matrikuláról
készült mikrofilm tekercset néztem át, amely meglehetősen időigényes munkának bizonyult.
Logikusnak tűnt a két székesfehérvári plébánia (belvárosi és felsővárosi) feljegyzéseinek tüzetes
átvizsgálása is. Az A 579-es jelzésű mikrofilmen 6 a házassági bejegyzések között ekkor feltűnt
Aloysius Rodriguez és Barbara König 1829 május 22.-én kötött házassága, amely a további
kutatások egyik kulcsa lett.
Rodriguez Alajos (Aloysius) és Kőnig Barbara házassága 1829 május 22.-én Székesfehérvárott.
Az apa ekkor is még a császári hadsereg (8. Ferdinánd huszárezred) sebésze (chirurgus regimenti)
volt.
Alajost (Aloysiust) 1809 június 3o.-án keresztelték meg.
Rodriguez Károly és Szalai Anna a szülők. Az apa foglalkozása itt már nincsen feltüntetve.
Mindkét alkalommal a keresztszülők Boda György provisor és Tóth Klára voltak.
18o7-ben egy Elisabeta nevű újszülött keresztszülőjeként szerepel Rodriguez Károly és Szalai
Anna. A hadseregben való szolgálatra itt sincsen utalás. Rodrigues helyett már Rodriguez a
családnév.
Rodriguez Károly keresztapa
A következő gyermek Antónia, Josepha volt (1814 augusztus 17. a keresztelés napja), a
keresztszülők pedig Cziráki Antal gróf és hitvese Antónia, Josepha.
Ez a Rodriguez leány vállalta később, 24 éves korában, a keresztanyaságot l838 július 16.-án
Ágoston és Arnold keresztelőjén. Miközben idáig jutottam a mikrofilmen sok minden eszembe
jutott. Apai nagyanyám, Olga nagymama, dr. Rodriguez Béla nagyapám özvegye, a végletekig
pedáns pedagógusnő, többször megjegyezte, hogy a Rodriguezek jótevője a lovasberényi Cziráky
Antal gróf volt. Anyám szerint viszont Zichy családnak köszönhette a legtöbbet. Olga nagymama
érzékenyen reagált a Rodriguez családdal kapcsolatos megjegyzésekre. Szinte hallom, amint
skandálva mondogatja a „chirurgus regimenti”-t, bizonygatva, hogy a Rodriguez ősök sem voltak
ám, akárkik! A kép lassan összeállt bennem. A császári hadsereg volt sebésze a Cziráky
uradalomban lakott és dolgozott. Ezzel magyarázható talán, hogy az 1822. évi országos
összeírásban, amelyben Lovasberény is szerepelt (B 7 mikrofilm), a Rodriguez család egyik tagját
sem tüntették fel. Végül Josepha volt az utolsó gyermek a sorban, 1816 október 16.-án keresztelték.
Keresztszülői Végh Ignatius uradalmi ispán és Geissler Josepha bárónő voltak.
Szalay Anna
A keresztelője is itt volt. Az A 526. számú mikrofilm szerint 1778 április l0. -én, édesapja
Stephanus Szalay, édesanyja Theresia volt.
Szalay (Szalaj) Anna keresztelése Lovasberényben.
Az utóbbi családi nevét nem jegyezték fel. Az anya keresztnevét az „et”(és) szócskával
az apa családnevéhez kapcsolták a matrikulában. Theresia családi nevének kiderítéséhez a
lovasberényi elhunytak listáját tanulmányoztam. Eszerint 1831 szeptember 9.-én halt meg 82 éves
korában Theresia „Nobilis Donna Theresia,-nata Pribék,- vidua cond. Szalay”.
A Szalay család kutatása a név gyakorisága miatt nehézségbe ütközött, bár a fejér megyei Szalay
család számos tagja szerepel Nagy Iván „Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi
táblákkal” című munkájában. Eredetileg Zala megyéből származtak, Fejér megyében
Sárkeresztúron jelentek meg. A címeres levelet Szalay János kapta II. Ferdinánd királytól
testvéreivel együtt 1635 -ben7. Nagy Iván 1768 -ban Fejér megyében élő Szalayakat említ (Mihály,
György, József, István). A MNLOL B 1143. és a B 1153. filmtekercsen („Conscriptiones nobilium
et Investigationes Comitatus Albensis XVIII.-XIX.) többször szerepelnek. A Szalay családból
Stephanus, Michael, Joannes, Josephus, Georgius, Franciscus Polgárdiban éltek 1752 -1769 között.
Az egyik Szalay István, Boda György nevű tiszttartóval együtt, 1805 -ben Gárdonyban volt
birtokos. Ez utóbbi, nagy valószínűséggel azonos, azzal a Boda György provizorral, aki a
lovasberényi matrikulában többször szerepel keresztapaként, így 1802 -ben, Szalay Anna és
Rodriguez Károly (Carolus), Károly (Carolus) nevű gyermekének keresztelőjén is. Ennek alapján
feltételezhető, hogy Szalay Anna egy gárdonyi birtokos, Szalay István leszármazottja volt. Ami
biztos, hogy hasonnevű István apja Lovasberényben született 1757 január 13. -án. Úgyszintén
nagynénje is, Elizabeta, 1760 február 29. -én ugyanott8.
Látható, hogy nagyapja Szalaj Márton és nagyanyja Anna volt. Szüleik valószínűleg Fejér
megyének valamelyik településéből (Gárdony? Sukoró?) származtak. A Pribék család kutatása több
reménnyel kecsegtetett, bár Nagy Iván művében egyáltalán nem szerepelnek. A B l143 mikrofilmen
(Conscriptiones nobilium) azonban megtaláltam Pribék János szolgabírónak, mint „a vármegye
Rodriquetz Károly
Eljött a pillanat, hogy más irányban is próbálkozzak. A családi szájhagyomány szerint ősöm
chirurgus volt, sőt a lovasberényi matrikulában orvosként szerepelt. Ez utóbbiban azonban erősen
kételkedtem, hiszen felcserként való említésére jól emlékeztem. Mégis utánanéztem, hogy a
korabeli magyar orvosokra vonatkozóan létezik-e valahol nyilvántartás. A Magyar Orvostörténeti
Társaságtól telefonon azonnal megtudtam, hogy Rodriquetz Károly urasági seborvos, aki
Lovasberényben lakott, szerepel dr. Bugát és dr. Flór által 1840 -ben kiadott Magyarországi
Orvosrend Névsorban12.
Még egy magyarázatot ad az összesítés. Igazolja azt, hogy valamelyik Zichy gróf patronálta
és alkalmazta háziorvosként, ugyanis a Cziráky grőf lovasberényi uradalmában csak 1811 -től
dolgozott seborvosként. Az 1804 -ben történt leszerelésétől hét évet volt egy Zichy háznál, és
valóban 1805 – től már nem az ezred chirurgusa, amit jelez az is, hogy 1805 után gyermekeinek a
keresztelési bejegyzésénél már medikusként van feltüntetve.
Az eredeti diploma másolatának megszerzését is megkísérelvén levelet írtam a löweni
egyetem levéltárának. A MACSE Matrikulában megjelent írásomat dr. Halassy Béla is olvasta, aki
anyai ágon szintén Jozefa leszármazottja. Egészen véletlenül közel is laktunk Budán. Vele közösen
gondozgattuk az eddigi ismereteinket, ami szintén hozzá járult ahhoz, hogy pdf szerkesztés
birtokában a Rodriguez család történetét (most már csak az utódok számára) átírjam. De addig még
a fentiek tudta nélkül folytattam a kutatást, pedig ha azt tudom sok hiábavaló munkától szabadultam
volna meg.
Milánó
Az Országos Levéltárban való sziszifuszi munka megkezdése előtt gyors eredmény reményében,
számítva a családi elbeszélések igazság tartalmára, levelet fogalmaztam a milánói Városi Levéltárba
(Archivio di Stato di Milano). Elképzelésem szerint ősöm valamelyik ezreddel a századfordulón
jöhetett Milánóból, ahol a pap rokona is élhetett. A levelem kérdés feltevése természetesen nem
tartalmazhatott pontos adatokat, így azokra pontos válaszok nem is voltak adhatók. Ennek ellenére
Gabriella Cagliari Poli levéltári igazgatónő válaszlevelében számos adatot említett milanói
Rodriguez családokról, de érdemleges összefüggést ősöm és köztük a legnagyobb jóakarattal sem
lehetett találni.
Levelemet mindazonáltal továbbította a milánói érsekségre (Arcidiocesi di Milano). Az
elképzelés nem volt alaptalan, hiszen Milánó V. Károly spanyol király és német-római császár
idejében a spanyol korona birtoka volt. A spanyolok a XVI. században Európa egyik legjelentősebb
katonai erődítményét emelték itt. Több generáció után, főleg hivatalnoki, papi, vagy katonai pályát
választva, asszimilálódtak Lombardiában. Ezt megkönnyítette a közös latin eredet és nyelv,
valamint az azonos vallás. Lombardiában maradtak az utrechti béke után is, amikor Milánó az
osztrák Habsburgok kezébe került és a császárság hercegsége lett.
A napóleoni háborúkban a Habsburgok elvesztették Milánót. A harcokban magyar ezredek is
kivették a részüket. Jogos elképzelésnek tűnt, hogy Carolus Rodrigues, mint a császári hadsereg
sebésze, a magyar ezredekkel együtt került Magyarországra az 17oo-as évek végén. A papi rokon
kimutatásával a származásra is fény derülhetett volna. De nem így történt. A milánói érseki hivatal
válasz levele szerint ugyan szóba jöhetett volna a milánói születésű Giuseppe Rodriguez, a későbbi
comói plébános, de Carolus Rodrigues keresztelésére nem találtak adatot, holott a milánói
matrikulákat igen pontosan vezették. A milánói leszármazás napóleoni időkre való közvetlen
visszavezetése tévútnak bizonyult. Maradt az izzadságos levéltári munka újra kezdése.
Fulgentius Rodriguez
Szorgos levéltári munka után bukkantam Rodriguez Fulgentius paprokon nyomára. Miután
a róla szóló írásom külön tételként szerepel jelen munkámban, genealógiája és élete ott található.
A bánáti iratok
A Savoyai Eugén vezette császári seregek 1716 -ban megkezdték a török kiűzését Temesközből, a
Bánságból, és Bácskából. A harcokban különösen kitüntették magukat a magyar Pállfy huszárok.
1716 október 12. -én a császáriak visszafoglalták a töröktől Temesvárt, amely 164 évig az oszmán
birodalom egyik bástyája volt. A harcokban olasz és spanyol katonák is részt vettek. Ez a történelmi
háttere a Magyar Országos Levéltárban mikrofilmen megtekinthető bánáti iratoknak. Az eredeti
okmány Bécsben a Hofkammer Archív-ban található (Banater akten, Kolonisten verzeichnisse,
Fasikel rote Nr8). Az olasz nyelvű javadalmazási lista vegyes, olasz és spanyol katonákból álló
ezred telepeseinek névsorát tartalmazza (a. -b. Képek) Közöttük szerepel Rodriguez Joseph
hadnagy, valamint Emanuele Rodriguez és hitvese13.
a. Kép.
c. Kép.
Joseph Rodriguezről azonban további adatot egyelőre nem találtam. A lelet azonban arra
ösztökélt, hogy a Rodriguez őst mint katonát keressem a továbbiakban.
Talált viszont három Karl Rodriguez nevű tisztet, akik a császári hadseregben szolgáltak. Ősöm
rendelkezésre álló adatait azonban összevetve az övékkel, egyikük semlehetett az általam keresett
Rodriguez Károly (2. levél). Nem voltam nagyon meglepve. Felkészültem ugyanis lélekben arra,
hogy nem volt tiszti állományban, és így nem regisztrálták az időszakosan végzett szemléken.
Találtam azért tanulságot is a dologban. A Karl Rodriguez név mindössze háromszor fordult elő a
császári hadseregben. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a Magyar Királyság területén
abban az időben élt minden Rodriguezt tanulmányoznom kell, amennyiben nyoma van a
Helytartótanács és a Kancellária levelezésében (Protocollum Exhibitorum).
Váratlanul találtam rá Theophila Busetre, (született Rodrich, azaz Rodriguez), aki 1840 -ben
Oláhországba (Valachia) szóló útlevélért folyamodott a Helytartótanácshoz 15. A Rodriguez név
hasonló torzítására a családban már volt példa, így volt okom az alapos vizsgálódásra. Theophila
ügyét végül azzal zárták le, hogy csupán kiadta magát tiszti özvegynek. Viszont gyermeke is
született ebből a kapcsolatban, amint egy későbbi kutakodás kapcsán kiderült. Közvetlen
kapcsolatot az általam keresett Rodriguez családdal a Rodrichre való név változástól eltekintve nem
találtam.
A flandriai katonacsalád
A bánáti iratokban szereplő Joseph Rodriguez hadnagy utáni kutatás vezetett el a flandriai
katonacsaládhoz. Ismét a bécsi Hadi Levéltár volt a segítségemre. Kérésemre elküldték a Ligne és a
Würtemberg gyalogezrednél szolgáló Joseph Rodriguesek szemle adatait. A dokumentum több
okból is érdekes volt. Egyik közülük a katonacsalád flandriai származása. Hasznos, ha némi
történelmi hátteret kap a családi gyökerek kutatása. A spanyol világbirodalom fénykorában
Habsburg Károly, majd fia, Fülöp uralkodása idején a spanyol koronához tartozott nagy számú
európai és tengerentúli tartomány, köztük Lombardia és Németalföld. Hosszú spanyol uralom után,
a Habsburg örökösödési háborúban, Németalföld a Habsburg német-római császárság része lett, ami
magyarázza a spanyolok megjelenését a császári hadseregben. A milánói származásról szóló családi
szájhagyomány miatt azonban a flandriai spanyol katonacsalád távol esett érdeklődésem irányától.
A kis Charles, Joseph Rodrigues ötödik gyermeke, azonban felkeltette a figyelmemet. Korát, sajnos
az írnok nem jegyezte fel. Ennek dacára azonosítható lett bizonyos Karl Rodriguessel, aki l9 évesen
a 9. gyalog ezredben zászlósként szolgált ezrede 18o3. évi musztere szerint. Itt apját a württembergi
ezred tisztjeként jelölték meg. Ezt egy későbbi levélben (2008) foglalt adatok (dr. Lenkefi
Kriegsarchivs) igazolták is.
Az Osztrák Hadilevéltár Mellett Működő
Állandó Magyar Levéltári Kirendeltség
Ständige Ungarische Archivdelegation
beim Österreichischen Kriegsarchiv
Tisztelt dr. Barsi (Rodriguez) Úr! Folyó év november 7.-én kelt levelére Karl Rodriguezzel
kapcsolatban a következőkről tájékoztathatom. Az Ön által mellékelt másolatokban Graz és Kassa
(Kaschau) városok nevei olvashatók, mint a nyugdíjfolyósító hadipénztárak nevei. Az alhadnagy és
a főhadnagy lehetséges, hogy ugyanazon személy. Többre jutunk azonban a Kriegsarchivban őrzött,
nyugalmazott cs. kir. tisztek nyilvántartásai között a főhadnagyok 1. kötete 82. oldalán az 51. sz.
bejegyzéssel, miszerint Karl Rodriguez az Illyr-Belső-ausztriai főhadparancsnokság területén volt
tényleges főhadnagy. Németalföldön született Marche en Famine helységben 1781 -ben, katolikus,
nőtlen. A Czartorisky (9.) gyalogezrednél 11 év 8 hónapot, a Chasteler (27.) gyalogezrednél 2 év 8
hónapot szolgált, összideje 14 év, 4 hónap. 1816. május 1.-el a Chasteler (Landwehr)
gyalogezredtől a Haditanács április 14.-i rendeletével nyugdíjazták másodízben. Előtte 1810
november 11.-től a Czartorisky ezredtől nyugdíjazták, de 1813 augusztus 1-től ismét alkalmazták a
mondott Chasteler Landwehr ezrednél. Nyugdíját, évi 200 forintot a grazi hadipénztár fizette 1816
május 1.-től, pótlékot nem kapott. Minősítése szerint időnként ivásnak adta a fejét „Manchmal dem
Trunke ergeben”. Rokkantnak minősítették, de valamely polgári foglalkozásra alkalmasnak. A
megjegyzés szerint 1821 június 1. óta Judenburgban lakott. Halála időpontjáról nincs bejegyzés.
Remélem, hasznos adalékokkal járulhattam hozzá családtörténeti kutatásaihoz.
Tisztelettel:
Dr. Lenkefi Ferenc
kirendeltségvezető-helyettes
Egy másik, közvetlen ez utáni levélből még egy Karl Rodriguezről kaptam értesítést, de ő sem volt
kapcsolatba hozható közvetlenül Rodriguez felmenőimmel:
Tisztelt Főorvos Úr! Hogy tovább bonyolítsam a dolgot, az Ön által keresett Karl Rodriguez
(chirurgus) alhadnagy sajnos nem szerepel a nyugalmazott tisztek között, ellenben az ismételten
(ezúttal igen gondosan) átnézett lista elején, ami fölött első alkalommal átsiklottam, szerepel
bizonyos Karl de Rodriguez, ny. századosként. A bejegyzések szerint az alsó-ausztriai
főhadparancsnokság területén szolgált. 1767 -ben Luxemburgban (sic!), Németalföldön született,
katolikus, nőtlen. A Württemberg gyalogezrednél 1 évet, a Hohenlohe-Bartenstein, később
Kottulinsky (41.) gyalogezrednél 30 év 10 hónapot szolgált. 1812 december 12.-én helyezték
először nyugállományba, de 1813 augusztus 11.-től tovább alkalmazták. Véglegesen 1816 január
16-án nyugalmaztatott, évi 600 forinttal, amit első alkalommal a lembergi hadipénztár, másodjára a
bécsi folyósított számára. Minősítése szerint igen szorgalmas és jól alkalmazható volt a
szolgálatban. 1841 július 29.-én halt meg Bécsben. Remélem, ismét új adalékokkal szolgálhattam,
sok sikert a családfa kiteljesítéséhez!
Üdvözlettel: Lenkefi Ferenc
Arma Rodriguez
A Rodriguez címer
Brüsszel
Egy nap levelet kaptam Bécsből, a már ismerős szürke borítékban. A bécsi Hadi Levéltárból
küldte Czigány doktor, pedig újabb kéréssel nem is zaklattam. Izgatottan futottam át a sorokat, majd
csalódottan félretettem.
Valaki hallott a Rodriguez kutatásról és iratrendezgetés közben egy Karl Rodrigues nevű
sebészorvost talált, a nem örökös tartománybeli császári katonaorvosok listáján.
Karl Rodriguezre vonatkozó adatok a nem örökös tartománybeli császári katonaorvosok listáján16.
A sebészorvos hadnagy személyi adatai annyira eltérőek voltak az addig tudottaktól, hogy néhány
hétig nem is foglalkoztam velük. Brüsszeli származású volt, ott tanult, majd vizsgázott a
hadseregben, egy M. Eckhart nevű törzsorvosnál. 1804 -ben leszerelt, és háziorvos lett valamelyik
Zichy grófnál. A németalföldi illetőség olyan idegen volt számomra, hogy szinte hárítottam az
újonnan szerzett adatokat. Az volt a kézenfekvő, hogy a hadsereg chirurgusa a Napóleon által
megvert és visszavonuló lombardiai ezredek egyikében szolgált, a XVIII- század utolsó éveiben. Itt
ismerkedhetett meg Cziráky gróf valamelyik rokonával, esetleg Szalay Anna testvérével. Ez az
16. Dr. Czigány István levelének melléklete: A nem örökös tartománybeli császári katonaorvosainak névsora
(Österreichischen Stadtarchiv Kriegsarchiv)
elképzelés igen jónak látszott, de nélkülözött minden bizonyítékot. Az azonos nevű németalföldi
sebészorvos Magyarországon való felbukkanása mégis egyre inkább felkeltette az érdeklődésemet.
Az iratot alaposabban kezdtem tanulmányozni, bár annak tartalmáról Czigány doktor levelében már
tájékoztatott. Első dolgom az volt, hogy Karl Rodriguesnek az iraton közölt életkorából születési
dátumára következtessek, ami a lovasberényi adat szerint 1773 -ban volt. A listán szereplő
orvosokat 18o1 -ben, egy időben írták össze, amelyre utal a betűvetés és a tinta azonossága az irat
baloldali részében. Az irat jobboldalán található, későbbi bejegyzések pedig, mindig az aktuális
változások időpontjában íródtak. Így számítva, a németalföldi Karl Rodrigues születésének
időpontja 1775 körüli volt, amely eltért a lovasberényi adattól. Ez elkedvetlenített, de a kutatást
nem adtam fel. A németalföldi Karl Rodrigues 1801.-év végén még nőtlen, és gyermektelen volt.
Ősöm gyermeke pedig 1802 -ben született. Ez az azonosságuk mellett szólt. Utána néztem és
konstatáltam, hogy Cziráky Antal gróf édesanyja Zichy Júlia volt. Eszembe jutott hirtelen apai
nagyanyám régen elfelejtett mondása arról, hogy a Rodriguez ős patronálói a Zichy és a Cziráky
grófok voltak. Ez, és Czigány dr. 1999 július 23.-i levelében írt sorai meggyőztek arról, hogy ő a
keresett Rodriguez Károly.
A nem örökös tartományi katonaorvos listát alaposan ismételten átnézve a Department oszlop Karl
Rodriguesre vonatkozó rovatában feltűnt számomra a Ferdinánd 3. Huszárezred neve. Ez újabb
lehetőséget kínált a kutatásra és éltem vele.
Nem sok reményt fűztem már ehhez az utolsónak szánt levélhez. Nem is Czigány doktornak,
hanem az osztrákoknak címeztem, mert restelltem újból zargatni őt. Ekkor ért a kellemes
meglepetés. A Kriegsarchivs igazgatója, Dr. Peter Broucek válaszában a következőket írta: „Karl
Rodriguez, alorvos l775 körül Brüsszelben (Brabant) született. 1794 -től l799 -ig a mainzi katonai
kórházban dolgozott, l799 január elsejétől a 3. Huszárezredhez vezényelték. L8o3 -ban egy l éves és
két hónapos fia volt, Carl.”
Dr. Peter Broucek leveléből kópia kiemelések (2oo1 február 22. Wien).
A 3. Ferdinánd huszárezred 1803 szeptember l-i muszteréből több következtetés vonható le.
Bizonyos, hogy ez az a Rodriguez Károly, akit kerestem. Ebből a szempontból a kis Carl
feltüntetése a muszter listán perdöntő. Ér annyit, vagy még többet, mint egy matrikula. A csecsemő
korának ismeretében (lovasberényi matrikula) is kiszámítható a muszter időpontja (l4 hónap + a
keresztelés dátuma). Karl Rodrigues chirurgus ekkor a 28. életévében volt, 18o3 szeptemberében.
Ebből következik, hogy 1775 -ben vagy, 1776 -ban született. Az orvos listával való összevetés
inkább az utóbbit támasztja alá, amely szerint Rodriguez Károly 18ol végén 25 és féléves volt. A
lovasberényi bejegyzés a halottak könyvében tehát pontatlan, és valószínűleg bemondáson alapult.
Ekkor levelet fogalmaztam a bécsi hadilevéltár magyar delegációja új vezetőjének, -dr. Hermann
Róbertnek-, hogy a 3. Huszárregiment tisztjei között nem szerepel-e valamelyik Zichy gróf.
Egyúttal nagyapám, dr. Rodriguez Béla halálának körülményeire vonatkozóan is információt
kértem, aki 1914 kora őszén a galicziai fronton esett el. E-mail válaszában (2003 október 01) dr.
Hermann Róbert tudatta velem, hogy nagyapám haláláról semmilyen hivatalos adat nem maradt
fenn, és a 3. Huszárezredben Zichy gróf nem szerepel.
Idézet az e-mail levélből:
2003 szeptember. 16.-án kelt levelére tisztelettel közlöm, hogy a Kriegsarchiv I. világháborús
veszteség kartonjai között nem találtuk meg Rodriguez Béla adatait. E kartonok csak a veszteségek
kb. 40 %-ról tartalmaznak adatokat, nyilván Rodriguez Béla abba a 60-%-ba tartozik, akikről ha
készült is kimutatás, nem került be a Kriegsarchivba. Az első világháborús ukrajnai katonatemetők
közül az Artaszivről nincs felmérés a Kriegsarchiv gyűjteményében. A 3. huszárezred musztereiben
az 1796., 1803. és 1804. években Zichy gróf nem szerepel.
dr. Hermann Róbert kirendeltség vezető.
A negatív válaszok mellett a levélből kiderült azonban, hogy a 3. Huszárezrednek 1804 -ben is
volt musztere, amelynek megtekintése Karl Rodriguezt illetően fontos lehetett.
Kérésemre meg is érkezett Salt Lake Cityből a 3. Ferdinánd huszárezred adatait tartalmazó
mikrofilm17. A mikrofilmen megtaláltam az 18o3 szeptember 1.-i muszter már ismert adatait
Rodriguez Károlyról. Ezen kívül kiderült, hogy az 1804 július 16.-i muszterben is szerepelt
chirurgus ősöm. Akkor 29 éves volt és Carl gyermeke 2 éves. Tehát valóban 1775 körül született.
De hogyan került Karl Rodriguez éppen Magyarországra és Lovasberénybe? Erre a választ későbbi
kutatásom során kaptam, amikor Wrede művét tanulmányoztam dr. Lenkefi ezredes javaslatára.
A műben az található, hogy a 3. Huszárregiment 1801 -ben Móron állomásozott, így érthető
hogyan került Magyarországra Rodriguez Károly és miért született 1802 -ben fia a közeli
Lovasberényben, a későbbi pázmándi jószágigazgató. A regiment parancsnoka korábban az 1742
-ben meghalt (Prágában elesett) gróf Cziráky László volt. A regiment egyébként 60%-ban
magyarokból állt. A közeli Bodajkon volt gróf Zichy Jenő birtoka is.
Ősöm valóban kvalifikált sebészorvos volt, amit a mainzi hadi kórházban való működése jelez.
Mainzi státusából másra is lehet következtetni. Mainz német birodalmi fennhatóság alatt állt, és a
Habsburgoknak csak a német római császári cím jussán volt közük 18o7 -ig a Rajna határon lévő
frontvároshoz. 1792 novemberében Dumouriez elfoglalta Brüsszelt, az osztrákok 1793 júliusában
visszafoglalták, de 1794 -től újból a franciáké lett. Napóleon elől a császáriak a Rajna bal partjára
húzódtak vissza, és ide irányult a belga tartományokból való nagy méretű kivándorlás is. Rodriguez
Károly alhadnagy az 18ol -es lista szerinti 7 éves katonaorvosi praxisát 1794 -ben a német területen
lévő Mainzban kezdte. Ezt megelőzően Brüsszelben tanult, és Eckhart törzsorvosnál vizsgázott. A
Kriegsarchivval való újabb levélváltás után megtudtam, hogy Mainz levéltári anyagát német
levéltárakban kell keresnem. Sajnos, a második világháborúban a porosz hadsereg levéltári anyaga a
szövetségesek légi támadásaiban megsemmisült.
Karl Rodriguez brüsszeli születése azonban teljes mértékben igazolódott. Brüsszeli matrikulák
ismételt, most már személyes átnézése lett volna a következő lépésem, de erre nem sok esélyem
volt. De a szerencse időnként a kutató mellé szegődik.
17. Family History Library Catalog 1690860. számú mikrofilm: Musterlisten und Standestabellen 1748-1816.
A szerencsés lelet feltétele az állandó fogékonyság a témával kapcsolatos minden
információra. Egy délután, a kedvenc újságomat olvasgatva, többször átsiklott a tekintetem egy
cikken, „Várom a nagyapámat Salt Lake Cityből”. Csak várjad, gondoltam magamban, és még az
apróhirdetéseket is végig néztem, mielőtt ráfanyalodtam, hogy elolvassam. Végül hozzáfogtam, s
egyre növekvő érdeklődéssel tanulmányoztam. Megtudtam, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek
Jézus Kriszus Egyháza (Mormon Egyház) segítséget nyújt azoknak, akik gyökereiket keresik, mert
vallási meggyőződésük az ősök tisztelete és keresése. A hűvösvölgyi magyarországi központjukban
komputer és mikrofilmnéző berendezések vannak. Megrendelhető és megtekinthető, szinte a világ
bármely táján lévő archív anyag film másolata. Természetesen, elsősorban a matrikulák. Továbbá,
ingyenes segítséget nyújtanak az ős felkutatásában is. Azonnal felkerestem őket. Amit az újságban
olvastam róluk, igaz volt. Megkaptam a lehetőséget arra, hogy mikrofilmen átnézhessem a
számomra nem, vagy csak nehezen hozzáférhető régi bejegyzéseket és szívélyes emberekkel
ismerkedhettem meg.
Az ős nyomában az interneten
Ezek után, a kérdéses időben, a történelem viharai dacára fennmaradt brüsszeli matrikulákról
készült filmeket vizsgáltam meg. Ez jelentős időt vett igénybe, mert egyszerre, csak négy film
meghozatalára volt lehetőség. A filmek egy része a plébánia betűrendes regiszterét, mások a
matrikulát tartalmazták.
A brüsszeli 1o73311-es tekercsen érdekes házassági bejegyzést találtam 1793 augusztus 3l.-i
dátummal18. Az alábbi francia szöveg betűzhető ki a házasságot kötő személyek rovatában:
„Mons. Martin Henri Eckhart natif de Neustadt an der Heide, au Duché de SaxeCobourg,
Chirurgien de L’Etat Major aux Armées de sa Majeste Imp.§ Royale et Docteur en Chirurgie etc. et
Marie Jacobine Hachnele.”
A házassági bejegyzés baloldalán külön oszlopban olvasható francia nyelven a következő
megjegyzés:
„Les 3 proclamation se sont faites le meme jour que la benediction nuptiale, motiveés sur la
necessite urgente et indispensable, ou le Fiancé étoit de se rendre tout de suit á l’Armée.”
18. Bruxelles Paroisse Chapelle de LL. HH. PP. 1761.-1797. Vol. 487.
Gaugericus Kerk) (a VI.- században már kápolna), a legrégibbek egyike volt. A kettős nevű
katedrális (Saint Gudule és SaintMichel) építéséhez 1226 -ban fogtak hozzá és 1275 -re készült el.
Gót stílusú, két tornya befejezetlen maradt. A Saint Jacques sur Coudenberg csak l776 -ra készült
el. Az Église du Finistére a XVIII. században épült. A Keresztelő Szent János templom (Saint
JeanBaptiste au Béguinage) barokk stílusú, és 1657 és l676 között emelték. Az Église Saint
Nicholas kis templom, és szintén nagyon régi. Kórusa 1381 -ből származik. A Notre Dame de la
Chapelle-t a XIII. században kezdték építeni. Ebben található Gaspar Beccerának, a spanyol
mesternek tulajdonított, a „Magány Madonnája” elnevezésű szobor, melynek spanyol eredetét, a
nőalak spanyolos szépségén kívül, a fekete mantilla is igazolja. Izabella infánsnő hozta Brüsszelbe,
amikor apja, II. Fülöp hozományba adta neki Németalföldet. Fontos adat a spanyol mester
andalúziai származása. Baezában született, 152o -ban keresztelték, Madridban halt meg 157o -ben.
Festett, de elsősorban faszobrokat és retablókat készített. 1562 -ben Fülöp király udvari festője lett.
A családi ereklye, a „sevillai fekete Madonna” azonos is lehetett volna ezzel a brüsszeli
Madonnával, de a későbbi kutatás során sikerült az igazit -az extramadurai fekete Madonnát-
megtalálni, sőt egy róla készült medált Spanyolországból meghozatni.
A Saint Gudule és Saint Michel (1073515. regiszter): nincsen Rodriguez 1765 és 1792 valamint az
175o és 1792 évek közötti időszakban.
A Sint Jacob op Koudenberg(Saint Jacques sur Coundenberg) ( 1o72296. Film) regisztere az 16l8
- 1796 közötti időszakot öleli fel. Itt is jegyeztem az összes Rodriguezt.
R. Francois 162o. R. Maria 1633., R. Francois 1633., R. Jeanne 1635., R. Albert 1637, R. Choncita
164o., R. Bernardus 1640., R. Jeanne 1641., R. Charles 164l., R. Albert 1644, R. Michel 1644. R.
Francois 1644. R. Magdalena 1647. R.de Alfredo Flor., 1651, R. Isabella 1651., R. Jacque-Laurant
1653., R. Leonard 1655., R. Marie Francois 1656., R. Claude Francois 1673., Rode Emanuel
1672., R. de Alfredo Andreas,,Antoine 1697., R.
Pierre 1691. ,R. Petronille 1691., R. Jeanne-Francois 1701.,.R Pierre-Jozef 1702.
Érdekes, hogy Rodriguezt az 17oo.-as évek elejétől nem találtam. A Paroisse Onze Lieve Wroowe
den Kapelben (1072305 és a 1073307 tekercs) sem. A Saint Nicholas (1072302 tekercs) Rodrigo
Bartolomeo 1600., Rodrigo Simon 1607., Rodriguez Jacque 1641.,R. Emanuel 1645., R. Madelaine
1649., R. Joseph 1651., Rodrigo Aubine 1661., Rodriguez Pierre 1662., R. Emanuel 1667., R.
Antoine 1668., R. Pierre 1668., R. Desesguera Pasare 1668., R. Alphonz 1671., R. Hramois 1672.,
R. Bartholemi 1674., R. Antoine 1675., R. Bartholemi 1676., R. Emanuel 1678. R., Dominique
1680., R. Bartholemi l684., R. Vincent 1685., R. Jean-Gathan 1686., R. Gregoire 1687., R.
Dominique 1687., R. Delauzine 1694., R. Hramois Martin 1698., R. Lucas 1703., R. Hyacintus
1704., R. Rochus 1709., R. Marie 1722., R. Marie Hramoise 1736.
Église du Finistére (1072304) l646 - 1792 közötti regiszter: R.Francoise 1649., R.Bartholomi
1654., R. Agraz Barbi 1670., R. Agraz., Theodore Charles 1675., R. Marie Jeanne 1675., R. Agraz
Anne Francoise 1676., R.Agraz Guillane Bartholomie 1678.. R. D’Asseviedo Marie Josepha 1688.
Az 17oo -as évek elejétől a Rodriguezek száma a két utóbbi templomban is hirtelen
megfogyatkozik.
Sint Johannes de Doper (Saint Jean Baptiste aux Beguinage). A 0622l26. tekercsen regiszter: 1775
és 1793 között nincs Rodriguez. Sint Katherina (1072291. tekercs): regiszter 1571 és 1796 között:
Rodriguez Anton, Joseph. 1735. január 23. Az 1073211 filmen (1765.-1784.), egy Rodriguez sincs
(Roderic Gasparina 1766.-ben található).
Saint Géry /Sint Gaugericus Kerk). Ennek a régi templomnak a matrikula regiszterét (1072294
tekercs 1700-től 1792-ig) már egy ízben átnéztem. Karl Rodriguest ugyan nem találtam benne, de
más keresztnevű Rodriguest igen:
Jeanne Marie 1703., Katherina 1709., R.Nobile Marie 1710., Marie Josepha 1717., Marie Claire
1719., Marie Francoise 1727., Marie Katherina 1754., Marie Louise 1776. október 23. Rodriges
Michel l777. március 18.
Itt is megfigyeltem, hogy a Rodriguesek az 17oo-as évek második felére szinte eltűnnek a
regiszterből. A kérdéses időablakban, az 1775 -76 körüli években, csak az 1776 -os Marie Louise és
az 1777 -es Michel szerepeltek. Arra gondoltam, hogy Michel Rodriges, akár Karl testvére is
lehetett. Ezért megrendeltem a matrikula részletes filmjét is, az 1073223. számú tekercset (1754 -től
1792 -ig)19.
Rodry
Egy Crabbe nevezetű chirurgus és Catherina de Tru vette magához Josephus Rodry és Maria
Carola (családneve nem szerepel) gyermekét, akit 1776 július 28.-án kereszteltek meg.
Itt villant fel agyamban a szerzői álnév, „E. A Rodry”, amelyet Apám néhány regényénél
használt21.
19. Family Search. Org. 1073223. számú tekercs Bruxelles Paroisse Saint Géry 1777. március 18.
20. Family Search. Org 1073223. számú tekercs Bruxelles, paroisse Saint Géry, 1776. július 28.
21. Barsi Ödön: Találkozás a halállal és A hallgatás hajója Tarka Regénytár 1935.I/13 évf. és 1935. I.évf.8 Roderich:
A rémület hajója 1942. Alfa.
Regények Barsi Rodriguez Ödön írói álnevével
Nem lehetett csupán véletlen, és analóg a „Roderich” szerzői név alkalmazásával. Úgy tűnik,
Apám mégis tudhatott valamit a Rodriguez ősről, akiről nem beszéltek. Aztán arra gondoltam, hogy
az ifjú Carolus, az őt magához vevő chirurgusnál tanulhatta meg későbbi szakmáját. A családi név
eltorzítására pedig számos példát találtam, már korábban is. Indokolhatta ezt a gyermek illegitim
volta. Az anya családi nevét nem is tüntették fel. A javítás miatt, a később készített regiszterben, a
Rodry név már Rodeyként szerepel.
Így szerepel a belga levéltárnak az interneten kutatható regiszterében is (Het Rijksarchief in
België Archives de l'État en Belgique). A javítást azonban alátámasztja az is, hogy Rodey családnév
sem előbb sem később nem található a regiszterben. A gyermek keresztnevét nyilván anyjától kapta.
Az anya felkutatását is megkíséreltem. Maria Carola keresztnevű leány csak egy született, a
megelőző harminckét év során. Így, nagy valószínűséggel megtaláltam Carolus anyját Maria Carola
Bolengier személyében, akit 1754 november 5.-én kereszteltek meg22.
Apja Ludovicus Bolengier, anyja Antónia Morgavitz volt. A kis Carolus valloncsaládban
nevelkedett, és így anyanyelve francia volt. Spanyolul nem is tudott, hiszen apjanem törődött vele.
Talán kapott tőle egy érmet, a sevillai fekete Madonnát (?). A német nyelvet a katonaságnál tanulta
meg, amely annak hivatalos nyelve volt. Joseph Rodry (valószínűleg a Rodrigues név csak
alkalomszerű torzítása) kutatása végett tanulmányoztam Saint Géry keresztelési regiszterét 1589 és
1792 között. Ennek célja az esetlegesen mégis létező Rodcy vagy Rodey családnév megtalálása lett
volna, hiszen a családnevek ismétlődése a regiszterben generációkon keresztül követhető volt. Ilyet
azonban nem találtam, amely alátámasztja a Rodry név ad hoc használatának valószínűségét.
Gyakori volt viszont a Rodrigues név és annak különböző változata ebben az időszakban is. A
gyakoriak Roderic, Roderick, Roderique, Roderici, Roderigo, Roderigues, Rodriges, Rodriguez,
Rodrigez, Rodoriguez voltak.
Feltételezéseimet alátámasztotta a belga levéltári kutatóval, dr. Harald Deceulaerrel való levél
váltásom.
Dear dr. Harald Deceulaer! As I have already written to You my ancestors lived in Brussels.
Carolus Rodrigues was born there about 1773-6. After Your kind information about the future
enlargement of search-engine in the Belgian State Archives I shall wait for this possibility at my
family research. But I decided to ask You something, if You have a little time to look after and
answer it. As I have mentioned in my earlier letter I have seen a lot of parish registers for the time
being. I have found in Saint Gery at 28 july 1776 a corrected interesting name: Carolus Josephus
filius illegitimus of Josephus Rodry or Rodcy(?) and Maria Carola. If it is Rodry he might has been
my ancestor, the late chirurgus regimenti. As You can see on the attached matricula a chirurgus
named Crabbe and Catherina Trou educated him. My father, Rodriguez Barsi Ödön writer, used
Rodry name for his criminal romans. I think that the real name was Rodry and it was corrected to
Rodcy by mistake or deliberately? I attache the copy of this matricula to my letter. At Hungary
nobody can give answer for my question. Sincerely dr Béla Barsi (Rodriguez).
Hasonló véleményt adott és küldött egy képet a javított matrikuláról dr. Clemsky is, aki szintén a
belga levéltár kutatója.
Joseph Rodrigues
Honnan származott? Katona volt ő is, aki nem vállalta illegitim gyermekét? Ostendei volna a
leszármazás, vagy lombardiai esetleg bánáti? Amennyiben tényleg Josephus Rodrigues volt az apa,
akkor ilyen és hasonló néven ( Rodriguez név variációk!) a regiszterben több brüsszeli születésű is
található: 1701 december 19.-én Rodriges Josephus, -- 1704 április 23.-án Rodrigues Josephus, –
1709 július 2.-án Rodriguez Josephus, –1750 április 6.-án Rodrigez Josephus.
Az 1750 -es születésű Rodrigez Josephus reálisan szóba jöhetett az illegitim Carolus Josephus
Rodry apjaként. Dr Clemsky (belga levéltári kutató) jóvoltából megkaptam matrikulájának
másolatát23, majd az apjáét is24.
Franciscus Rodrigues apja, Dominus Dominicus Rodriguez az avilai légió hadnagya, felesége
Cecilia van Eyck volt. Az avilai légióban való katonai szolgálatot figyelembe véve Dominus
Dominicus Rodriguez a spanyol hadsereg katonája volt. A keresett spanyol ős is lehetett volna.
A kutatás során az eddig vizsgált brüsszeli és egyéb a Németalföldön élő Rodriguezek váratlanul
azonban kizáródtak egy szerencsés internet link megnyitása révén. Phd. Horváthné Hanny Erzsébet
”Buda visszafoglalása a 17. századi spanyol híradásokban” című tanulmányában találtam utalást dr.
Fallenbüchl Zoltán régész történész munkájára25, amely a bánáti spanyol betelepítésekkel
foglalkozik.
Dr. Fallenbüchl Zoltán prof. közleménye szerint a Rodriguez család eredete a Bánátba nyúlik
vissza. A „Spanyolok Magyarországon a XVIII. században” című munkájában név szerint szerepel
Barsi (Rodriguez) Ödön, André és dr. Rodriguez Béla. A verseci, a mohédiai és a fehértemplomi
katolikus plébániák bejegyzéseiben valóban megtalálható Don De Roderich Joannes és gyermekei
több ízben.
Dr. Fallenbüchl Zoltán munkája nyomán ezúttal tényleg Rodriguez ősöm családjának a nyomára
bukkantam.
25. dr. Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Különlenyomat a Századok 1978. évi 4.
számából.
Kiemelés Fallenbüchl munkájából: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században.
(A Századok 1978. évi 4. számának 1226.oldalán).
Amint dr. Fallenbüchl írja az ibériai félszigetről Magyarországra több hullámban érkeztek
spanyolok. Ilyen volt a XVII. században Buda felszabadítása a pápa által kezdeményezett keresztes
hadjárat során. Az 1710 -es évektől a spanyol örökösödési háború kapcsán jelentős számú császárhű
spanyol gyűlt össze Nápolyban. A lengyel örökösödési háború során ezek tovább emigráltak Bécsbe
(1733 -tól). A császárt követő spanyol ezredeket pedig jórészt Magyarországon állomásoztatták. A
török háborúban, Temesvár felszabadításában is jelentős számú spanyol vett részt. Ezek egy része
nem tért vissza hazájába. A spanyol családok bánáti kolóniában való telepítésére is kísérlet történt
(1735 -38.), mivel a kincstárat túlságosan megterhelte a nyugdíjak folyósítása és a spanyolok bécsi
jelenléte. Nem járt a várt eredménnyel, a spanyolok többsége -akik életben maradtak-ott hagyta a
kolóniát és Pest, Buda felé visszavándoroltak. Az elvándoroltak utódai közül számosan visszatértek
a Bánátba, ahogy dr. Fallenbüchl munkájában olvasható, de voltak akik már korábban is gyökeret
vertek ott.
Dr. Fallenbüchl nyomán több irányú nyomozásra nyílt lehetőség és az anyakönyvek átnézése,
valamint a vonatkozó irodalom áttekintése után, tömör megfogalmazásai a Rodriguez családok
eredetére vonatkozóan beigazolódni látszanak. A mehádiai, fehértemplomi és verseci
matrikulákban26 előfordul egy nemes Rodrich család, amelynek a feje valószínű rokona a keresett
chirurgus Rodriguez ősömnek. A spanyol Rodriguez név a német ajkú környezetben (főként német
telepesek éltek itt) Rodrichra változott esetükben is. A nobilitás feltüntetése figyelemre méltó.
A bejegyzésből az következik hogy Michel Rodrich vagy testvére vagy unokatestvére az eddig
már ismert Rodrigez gyerekeknek.
A verseci matrikulák (32) révén további adatok kerültek elő Joannes Rodrichról és családjáról. Ezek
szerint Versecen subprefektusként működött az 1750 -es évek elején és itt született Michel,
Ignatius, Anna Mária és Margaréta nevű gyermeke. Felesége Barbara is szerepel a bejegyzésekben.
Egy ízben tanúként is szerepelt egy házasságkötésnél.
A házasság időpontjában már volt egy korábban született gyerekük (Anna, 1750) akinek a
bejegyzését egy „X” -el megjelölték, amint azt az illegitim születtek esetében tették.
Joannes Baptista de Roderich halála 1766 október 4. Fehértemplom FS 8111710 film. 107. kép.
Sajnos születési időpontjára adat (hány éves korában halt meg) nincs feltüntetve a
matrikulán és
felmenőire sincs utalás (N.N.)
Felesége halotti bejegyzését viszont sikerült megtalálni, úgyszintén két lányáét is, ami egybe
vág Fallenbüchl Zoltán kutatási eredményével, amely szerint Temesváron is a Rodriguez
családokról adat.
Roderich Jozepha halála Temesvár 1776 07 10. FHCL 8239173 film 568. kép.
Roderich Anna halála Temesvár 1776 08 05. FHCL 8239173 film 568 kép.
Tovább kutatva található Letsch Anna Mária halotti bejegyzése, aki 1782 08 18.-án halt meg
szintén Dentán 50 éves korában, születési időpontja így 1732 -re tehető. Ő testvére is lehetett Letsch
Barbarának, de az ő születési matrikuláját sem sikerült Dentán megtalálni. Viszont származási helye
szintén szerepel, ezúttal is Trier.
Ezek után érdemes volt a Wikipédián Trier történetét felkeresni. Német telepesek 1721 -től
főként Bajorországból és Elszász Lotharingiából, Trierből kerültek Dentára, ahol a katolikus
plébánia 1741 -ben létesült. Tehát a Letsch familia német bevándorló telepes család volt.
További, a házasságokra irányuló kutatás során sikerült egy 1773 -ban kötött bejegyzést
találni. Letsch Zsuzsanna ment férjhez, és a tanú Letsch Mihály volt. Utóbbiak az 1761-ben
Trierből érkező 21 telepes család egyikének tagjai is lehettek, mert születésüket Dettán nem
jegyezték be.
Letsch Zsuzsa házassága 1773 02 03. Denta FHCL 7994350 165. kép.
A Belga Levéltár online kereső rendszere kiváló lehetőséget adott a kutatásra (33.-tól 42.-ig
számú képek27.)
Brüsszelben 1755- ben jelenik meg Rodricq Joseph először, amikor házasságot köt Maria Anna
Philipparttal (33).
Feleségétől több gyermeke születik (Simon 1755 november 17), Anna (1757 április 26),
Adrianus (1760 január 30), Gasparina (1766 július 03), és Guilielmus (1769 szeptember 15).
A család következő generációja fiával Adrianussal folytatódik, akinek a név javítása (Rodericque-
ből Roderich) jól mutatja az eredeti családi név variabilitását változó nyelvi környezetben. De a
tanú Catherina Rodericque!
1782 március 16. (39)
Antonius
Antonius Roderiguez de Ballestero nobilis, hispanus olvashatjuk a piarista anyakönyvben, és a
Rodriguez családnév mögött található de Ballestero kulcs fontosságú. Származását két helyen is
már pestiként jelölték meg. (pestamus, pestiensis). Az eredeti spanyol nevet azonban konzekvensen
megtartja.
Antónius 1765 -ben 11 éves (1754 -ben született), pestinek írják, de valószínű a bánáti
születése.
Lehet, hogy nem egy Michael járt a piaristákhoz. A bánáti mehádiai származású azonos azzal a
Michael Rodrichval, aki valószínűleg az uj palánkai prefektus fiaként az anyjával – Dna Barbarával
együtt- keresztszülő volt Fehértemplomban 1761 -ben.
La Roda
30. Rudolf Till: Die Asiedelung spanischer Pensionisten von Wien im Banat im Jahre 1736/37).
31. Hofkammerarchiv Wien. Banaten akten Fasc.8. Spanische pensionisten 1735-1745.
tény, hogy Joseph Rodrigues katalán volt és nem spanyol32.
Dr. Fallenbüchl állítása szerint a Bánátban megtelepedett Rodriguez család nem a telepítések során
kerültek a Bánságba, csak a török kiűzése után. Így volt idő a családnév elnémetesedésére is. Bár
feltehetően a török elleni harcra kardforgatóként érkeztek – szemben az 1735 -38. között Bécsből
betelepített inkább idősebb hivatalnok tisztségviselő nápolyi emigránsokkal, akik nyugdíj igényesek
voltak – gyökeret tudtak verni és emelkedhettek a közigazgatási ranglétrán.
A Bánátba felbukkanó, a török elleni harcban résztvevő ős felkutatása továbbra is váratott magára.
Az internet révén kapcsolatba kerültem egy németalföldi Rodrigues leszármazottal 2009
májusában Manu és Ignace de Geest-el ( e-mail:rodrigues@skynet.be). Ignace de Geest édesanyja
Emilia Rodrigues volt. A családfájukat azonnal elküldték. De sajnos velük rokonsági kapcsolat nem
igazolódott be. Ennek pozitív vetülete is volt: Brüsszel közeli számos Rodriguez további kutatását
fölöslegessé tette.
Íme a levelük a családfájukkal:
Goodday, how are you? Here is the Genealogie of the family Rodrigues:
Balthazar Rodrigues born in 1694 at Brussels. His father was Bartholomeus Rodrigues, I have lost
the details of the mother. I have found that Bartholomeus Rodrigues was born at Dendermonde
the 24 of august 1672. Dendermonde is near Zele (where we live) 8 km from Zele and 30 Km from
Brussels. Dendermonde was a fortificated city and occupated by the Spanisch Army. I do not find
other children; Balthazar Rodrigues married 2 Times at Brussels ( maybe more times).Balthazar i
fit was the same person was 51 years old when he married with Anna Songlé. Maybe it can be
father and son with the same name or an uncle. In the weddings certificate there is only noted the
name of Balthazar Rodrigues. In Brussels we can only find a few Rodrigueses. First wedding with
Anna Songlé in 1745 on the 10 januari in the church of St Géry. We do not know if they had
children. Second wedding With Maria Sophia De Cock born at Brussels on the 30/01/ 1733 and
died in Zele on the 24/04/1804.The Godfather and Godmother of Maria Sophia were the Duke of
Arenberg D’Aarschot.We have a copy of her borncertificate, we just know only one child: Johannes
Sylvester Rodrigues.They married at brussel in 1751 in the church of St Géry. Johannes Sylvester
Rodrigues born at Brussels in 1757.He was Doctor and died at Zele on the 11/04/ 1818. Married
with Anna Catharina Siccard, she is born at Merchtem on the 04/ april/ 1762 and died in Zele on
the 06/ 01/ 1836.They married at Merchtem on the 26/ 05 /1789 They moved to Berlare and than to
Zele (Berlare is 5 Km from Zele).They got 5 children: Petrus Rodrigues (our ancestor) Born at
Berlare (near Zele) on the 22/03/1790. He was also Doctor and he died at Berlare 23/08/1838.
Jean Baptiste Rodrigues born in Berlare 04/04/ 1791 he was also Doctor Died in Gent …..?
Carolus Rodrigues (Charles) born 02/07/ 1793 in Berlare, died in Zele on the 21/05/ 1866.
Rodrigues born and died on the 2/10/ 1794 in Berlare. We do not know the name, we think that this
child never have had a name. Sophia Rodrigues born on the 15/03/ 1796 in Zele died in Zele
14/06/1817. Children of Petrus Rodrigues: Petrus his First wedding with Henrica Christiaens, they
had no children. His second wedding with Maria Van Driesche born 03/07/ 1787 at Berlare and
died 17/ 10 / 1827. Petrus and Maria married at Berlare on the 23/08/ 1820. They had 3 Children.
Theodorus - Augustus Rodrigues born at Berlare 07/ 10/ 1821, died at Zele 02/06/ 1899 (our
ancestor) Sophia Carolina Rodrigues born at Berlare 25/ 01 / 1823. Lodewijk Justianus Born at
Berlare 11/08/ 1826, died at Zele 02/10/ 1873. Theodorus Augustus Rodrigues (our ancestor)
married with Emilia Josephina Meeus, Born at Zele 19/03/1830, died 11/ 08/ 1884 in Zele.
Married on the 22/05/1866.
They had only one child. Joseph Cesar Philip Rodrigues born at Zele 12/ 06/ 1873 died at Zele
20/05/1949. Married 01/05/1899 with Alice Rubbens, born at Zele 21/01/1875 died at Zele
26/09/1951. The children of Joseph and Alice: Edmondus Clemens Theodorus born 16/11/ 1901 in
32. Agusti Alcoberro. L'exicili austracista (1713 -1747) Volum II. Llista d'exiliats que cobren pensio.140.o.
Zele. Emilia Hermina Carolina Rodrigues ( my mother) born at Zele 08/ 01 /1908 died at Zele
04/08/ 1968. Emilia Rodrigues married with Wilfried De Geest. Children of Emilia and Wilfried.
Emilienne De Geest Born 28/ 07/1941 Married ( 23/11/ 1969) with Lucien Stevens they do not have
children. Ignace De Geest born 29/08/1948 Married 01/09/ 1972 with Greta Van Acker born
15/02/1941 Child of Ignace and Greta. Manu De Geest , Born 07/10/1978, Married 22/03/2008 in
Zele with Fernanda Cristina Oliveira E Silva, born 28/11/1976 Maceio (Brazil). Have a nice day,
Ignace.
Sokáig hiába kerestem a pázmándi Rodrich Károly haláláról szóló bejegyzést. Csak 2018
áprilisában bukkantam rá a budavári halottak könyvében az index segítségével (a. és b. képek).
a. Kép. Index
b. Kép. Rodriguez Károly halála Family History Library Catalog. Budavár 1846 01.28 184. kép.
Alajos, Rodrich Károly testvére volt kutatásomban a nyomra vezető, Kőnig Barbarával kötött
házassági bejegyzése révén. Állatorvosként működött valahol Fejérmegyében. Gyermekeinek
keresztelésén kívül családjáról további adatra nem bukkantam.
Rodriguez Ágoston
Nem sok maradt fenn róla a családi krónikában, pedig a dédapám volt. Azt mesélték intő példaként
többször, hogy ő volt a fekete bárány a családban, nem tanult, ezért csak raktárnok volt a Magyar
Királyi Északi Vasútnál. Fenn maradtak azonban fényképek, amelyek mindennél jobban tanúsítják
spanyol származását, és azt, hogy igen jóképű férfi volt. Nyugdíjas főraktárnokként Budán az Áldás
utcai házban élt az 1908 június 6. -án bekövetkezett haláláig.
Ágoston Johanna
Kühner Máriáról, a kép Nagyváradon készült. Ágoston Schmelheger Johannát 187o szeptember
8.-án vette feleségül. Házasság levelük képezte a Rodriguez kutatás kiinduló pontját. Ennek a révén
sikerült születésének helyét (Pázmánd) és keresztelésének időpontját (1838 július 16.)
megállapítani. Az iratból az is kiderül, hogy Rodriguez Károly ekkor már nem élt, szemben
hitvesével, Kühner Máriával. Schmelheger Johannát 1839 április 25.-én keresztelték Budán, a
Várban. Szülei, Schmelheger Mathias budai lakatosmester (faber ferraris) és Hammer Terézia
voltak. 1833 április 11.-én kötöttek házasságot a budavári koronázó templomban. Házassági
bejegyzésükre véletlenül bukkantam rá. Még egy leányuk született, Viktória, aki fővárosi tanítónő
volt. Ágoston dédapámnak a családi fényképek tanúsága szerint volt egy Irma nevű nővére is, aki
talán Miskolcon élt. Irma kereszteléséről azonban Pázmándon adatot nem találtam.Valószínűleg
azért mert valójában Mária Wilhelmina volt a keresztneve. Rodriguez Ágostonnak fia volt a
nagyapám, dr. Rodriguez Béla.
1914 szeptember 1.-én, az első front vonalban, Artasownál (ukránul Aptacub) elesett. Az oroszok
géppuskával lőtték be a Nahorce és Artasow előtt délnyugatra eső, a népfelkelők által felállított
védelmi vonalat. A Prsemysl melletti Pikuliczén 1914 szeptember 9.-én utólag készült jegyzőkönyv
szerint, tömegsírba temették, feltehetően Artasownál. Az akkori szokásoknak megfelelően a
lövészárkokból készültek a tömegsírok. Kevésbé valószínű, hogy az artasowi temetőben hantolták
el a halottakat azok nagy száma miatt. Később, hősi halottnak nyilvánították, nagyanyámnak adták
át a Ferenc József Vitézi Érem Bronz fokozatát. Nagyapám halála után a rózsadombi házat el kellett
adni, a békés családi életnek és a biztonságnak, egyaránt vége szakadt.
A Hlavács család
Olga nagymama Hlavács leány volt. Szőke, kék szemű, fehér bőrű.
Hlavács Olga
Ágostai evangélikus vallású, jómódú budai polgári családból származott. Nagyapja, Thomas
Hlaváts, nagyanyja Susanna Scholz volt.
Apja, Hlavács Dániel 1841 február 21.-én született Német Lipcsén, mérnök lett. / Német Lipcse,
a felvidéki Liptó városát, a XIII. században szász telepesek alapították. A szász őslakósság a
történelem folyamán felszívódott. A liptói medence ugyanakkor, a szlovákok ősi település helye /
Innen a szláv vér a családban. Olga mama édesanyja, Weil Ida, Cornélia Budapesten született, 1849
február 20.-án. Szülei: Adolf, Leopold Weil, és Maria Teresia Lernberger, „birodalmi” németek
voltak. Ida mama idős korában is, csak törte a magyart. Gyakran mondta Bandi unokájának
rosszallóan: „Pándi, te mész vérpad!” A német származásnak köszönhette azonban Rodriguez
André nagybátyám, hogy 1956 -os disszidensként, haladék nélkül megkapta a német
állampolgárságot Münchenben. Hlavács Dániel és Weil Ida házasságából született Hlavács Olga
nagyanyám, és bátyja Hlavács Kornél, aki okleveles gépészmérnök, minisztériumi titkár, és az első
Magyar Általános Biztosító Társaság műszaki tanácsosa volt. Ebbe a családba nősült nagyapám. Jól
tette. Olga mama ugyan, nála néhány évvel idősebb, de finom, és szép teremtés volt. Végtelenül
pedáns, jó anya, majd nagymama, kiváló pedagógus. Nagyapám halála után egyedül nevelte két fiát,
de ebben segítette, bátyja, Kornél is. Hadiözvegyként trafikot nyithatott.
Otthon a kőszegi kadét A Rodriguez testvérek
Kornél bácsi fia, Kornél (Pubi) vadász balesetben, és bátyja (Andor) is meghaltak, így fiú ágon a
Hlavács család kihalt. Erzsébet nevű leányát vette el dr. Aczél Elemér (sümegi főorvos). Az ő Mária
leánya, dr. Szabó János (hajdan építésügyi miniszter) felesége volt. Fiúk, ifj. dr. Szabó János, orvos,
és András. Leányaik: Júlia és Andrea a leányági Hlavács rokonság élő tagjai, másodunoka
testvéreim.
A Hlavács családról 2019 – ben a MACSE Matrikula elektronikus ujságban közleményem jelent
meg „ Hlavács családok nyomában a Vág völgyében” címmel.
Rodriguez André
André, Rodriguez nagybátyám választott keresztneve volt. Élete vége felé az „André Maria
Rodriguez” művésznevet használta. Eredeti keresztneve Andor volt. Magyarországon Rodriguez
Endreként vált ismerté. 1899 április 28. -án született Budapesten és 1975 augusztus 2o.-án halt meg
Münchenben. Apámmal ellentétben, inkább édesanyjára hasonlított. Serdülő volt nagyapám halála
idején. A Ludovikára járt, onnan ment az olasz frontra, mint önkéntes repülő az I. világháborúban.
A Piave folyónál megsebesült, de átlőtt karral is átúszta a folyót, miközben úszni nem tudó
tisztiszolgáját vontatta. Valószínűleg nagyapámtól örökölte testi erejét. Túlélte avilágháborút, pedig
egy ízben repülőgépével egy vidéki ház padlásán kötött ki. 1920 -ban beiratkozott Rákosi Szidi
színi iskolájába. Németül kiválóan megtanult. Bécsben és Berlinben színészkedett. A néma filmek
korszakában Deésy Alfréd asszisztense volt. 1927 -ben együtt rendezték „A villamosszék
árnyékában” című filmet, amely a Sacco és Vanzetti perről készült. 1936 -ban visszatért
Magyarországra és a korszak ismert fim rendezője lett. 1943 -ban nagy sikert aratott a „Kalotaszegi
Madonná”-val. Sehol sem tudott azonban, tartósan megállapodni. Legszívesebben, írógépével és
bőrönddel felszerelve, egyik szállodából a másikba költözött. Felesége Bán Kati színésznő volt,
akivel a Madách téren egy üzlet helységben lakott. 1945 után csak dokumentumfilmeket
készíthetett. A közlekedésügyi minisztérium filmosztályát vezette. 1956 -ban a budapesti Filmgyár
munkástanácsának vezetőségi tagja volt. Novemberben letartóztatták Molnár Zoltán, Sándor
András, Gáli József írókat, Szilágyi István, Gimes Miklós és Schannen Béla újságírót, valamint
Kárpáthy Gyula színészt, Csatári Dániel történészt, Basilides Ábrist és Rodriguez Endrét is.
Szókimondó magatartása, az a tény, hogy a Legitimista Néppárt, majd 1956 -ban a Filmgyár
munkástanácsának vezetőségi tagja volt, továbbá szerepet játszott az ötvenhatos dokumentum
filmek nyugatra juttatásában is, a megtorlás éveiben elegendő lett volna ahhoz, hogy kivégezzék.
Váratlanul kiengedték, szerencséjére. Ekkor hagyta el az országot, feleségével együtt. Az első
világháborúból nála maradt tiszti pisztolyával vágott neki a befagyott Fertő tavon a határnak és
sikerrel átjutott. Átmenetileg Dániában éltek, ahol újra játékfilmet rendezhetett. Végül Münchenben
telepedett le, ahol megkapta a német állampolgárságot. Az ÁVH besúgói révén itt is figyeltette,
különösen azért is, mert felesége-Bán Katalin- a SZER munkatársa volt egy ideig. Több film
rendezése után, a német államtól kapott nyugdíjat. Végrendeletében pecsétgyűrűjét és a „Sevillai
fekete Madonnát” ábrázoló, és családi ereklyének számító XVII. századból származó érméjét rám
hagyta. Ez a Rodriguez család Andalúziából való származását ékesen alátámasztotta.Testét az
orvostanhallgatók számára ajánlotta fel tanulmányozás céljára. 1975 augusztus 5.-én hosszas
betegség után halt meg Münchenben.
A medál mielőtt átvehettem volna, elveszett. Numizmatikai ritkaságnak számított, így a képét
katalógusból utólag meg tudtam nézni. Felesége szintén Münchenben halt meg. Végrendeletében
fiaimat kedvezményezte.
André ismertebb magyar filmjei a következők: Varjú a toronyórán (l938), Bors István (1938.-39),
Mátyás rendet csinál (1939), Ismeretlen ellenfél (1940), Elkésett levél (1941), Néma kolostor, a
karthausi (1941), Életre ítéltek (1942), Boldog idők (1943), Szabadságunk születésnapja (1950),
Hódítsátok meg a levegőt (1950), A textilipar harca a minőségért (195l), Az elektromos áram
hatása (1952), A rádió működése (1953), Körúti tánc (1952), Egy kis meglepetés (1955).
Kalandregényei álnéven jelentek meg: A vágtató árnyék ( Thompson M.), Harc a boldogságért
(C.Rodriguez), A texasi bandita (P.Hawker), Rémület San Franciscóban (E.Thompson), A
Colorado farkasa (E.Thompson), A cubai véreb (P.Thompson), A mexikói sátán (E.Thompson), A
préri fantómja (E.Thompson), Az üldözött (E.Thompson), A halál a kormánykeréknél
(E.Thompson), Jim, a fekete lovas (E.Thompson), A zöld anakonda (Bayrd J.), Vadnyugati
örvény(B.Darton).
Kalandregényeit javarészt, Apámmal együtt írta. Közös munkájuk volt „A kőszívű ember fiai”
film átdolgozása is. A kézirat megtalálható az Országos Széchenyi Könyvtárban a 894511-293,7
jelzet alatt. Életéről a Wikipédiában jelent meg Rodriguez (magam) szerkesztésében szócikk.
Író, színész, dramaturg, színházi rendező, a Magyar Rádió főrendezője volt az édesapám. Ő
volt a kisebbik Rodriguez fiú. Több volt benne ősei spanyol véréből és alkatából, mint Andréban.
Álmodozó, romantikára és kalandra vágyó természete innen származott. Ez későbbi írásaiban és
rendezéseiben lépten-nyomon érződött. A költők közül Edgar Allan Poe volt a kedvence. Volt
időszak, amikor fiatal színész jelölteket otthonában tanított szavalni. Poe költeményeit vette elő
ilyenkor.
Nem sokkal „Az ördög hegedűse” című regényének rendszerválást követő újra kiadása után
az Új Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztője felkért, hogy írjak szószedetet Barsi Ödönről a
következőjavított kiadáshoz. Ez 2ooo -ben meg is jelent. Fel is használták a közölt adatokat, így
Barsi Ödön életművét a lexikon kellő módon méltatja, feltüntetve az 1989 -as rendszerváltást
követően újra kiadott korábban nagy sikert aratott műveit is. Ezt követően 2012 -ig valamennyi
regénye újra megjelent, gyakorlatilag a teljes irodalmi életmű, bele értve a kéziratban lévőket is.
Apámról a Wikipédiában jelent meg szócikkem, majd 2019 -ben amikor a Petőfi Irodalmi
Múzeum írói hagyatékát átvette az Archívumába, elektronikus gyűjteményében elhelyezte az
Apámról dr. Ács Péter etnográfus közreműködésével (ELTE) „ Író az éter hullámain” címmel írt
monográfiámat. Ezt a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT2) is befogadta, a MACSE
Matrikula 2019. évi számában is megjelent. A jelen tanulmány különálló tétele is, az átfedések
elkerülése céljából most művészi és írói munkásságát nem részletezem.
Barsi Ödön leszármazottai a fenti lexikon kisadási időpontjában szerint az alábbi kiemelésben
találhatók.
Unokáimat még a lexikon nem közölhette mivel 2008 után születtek: Béla fiam fia Márk és
leánya Judit, András fiam leánya Emma.
A Rodriguez család eredetének kutatását ekkor még nem adtam fel mivel számoltam azzal, hogy
esetleg újabb adatok révén megtalálhatom a chirurgus Rodriguez Károly spanyol ősét is. És valóban
a sors azonban úgy hozta, hogy a Fővárosi Levéltárban mégis sikerült nyomára bukkanni dr.
Fallenbüchl Zoltán történész professzor munkásságának hagyatékára, amelyet özvegye
rendszerezett és bocsátott a Fővárosi Levéltár megőrzésére. A cédulás feljegyzések kartotékoltan
betűrendben állnak a kutatók rendelkezésére.
Dr. Fallenbüchl professzor magyarországi spanyolokkal kapcsolatos forrás dokumentációi között
így könnyűszerrel megtalálhatók a bevándorolt bánáti Rodriguez családra vonatkozó adatok is. A
Rodriguez család történetének kutatása tehát főként a lehetséges apa, Josephus Rodry (Rodriguez)
azonosítására irányult.
Több németalföldi Josephus Rodriguez kizárása után egy Brüsszelben családot alapító Josephus
Rodrich még valószínűnek tűnt apaként a bánáti Rodrich (Rodriguez) család leszármazottjaként.
A bánáti Rodriguez család gyerekeinek felkutatása bár több bánáti plébánián sikerrel járt, Josephus
nevű fiú gyermek nem volt köztük. A kutatás csak néhány plébánia (Mehadia, Fehértemplom,
Versec, Temesvár) feljegyzéseire korlátozódott, azonkívül a sikerességét nehezítette, hogy a
mikrofilmeken ábrázolódott írások gyakran olvashatatlanok voltak. Több gyermek között egy
Josepha nevű leány is volt, így valószínűnek tűnt, hogy a családban egy Josephus fiú gyermek is
született.
Dr. Fallenbüchl a Pesti Piarista Gimnázium anyakönyvében Rodriguez fiúkra vonatkozó adatai a
Matrikulában megjelent tanulmányom során korábban már említésre kerültek.
Az ismételten vizsgált kartotékolt cédulás feljegyzésekből kiderült azonban, hogy a további
években is találhatók adatok a Rodriguez fiúkra az anyakönyvben és ezekben szerepel már Josephus
Rodriguez több ízben, az egyes gimnáziumi tárgyak tanulójaként33.
1. Josephus Rodriguez kora alapján 1754 -55-ben született. Brüsszelben apa lehetett amikor
Rodriguez Károly született.
2. Spanyolországból eredetileg honnan is származik: Complutum (római kori neve a településnek)
= Alcalá de Henares.
3. A második bejegyzésben bár még nobilis, de már „germanizálódik” és pestinek vallja magát.
4. A tanulmányban korábban Antonius Rodrigueznél előforduló de Ballestero nemesi előnév és
nem helységre utal, mint a complutensis melléknév.
A fentiekből kiderült, hogy a spanyol Rodriguez család bánáti származásával kapcsolatban lényegi
változást nem jelentett az új adat. De mégis lehetséges apaként már adat volt egy Josephus
Rodriguez piarista diákra, aki dr. Fallenbüchl Zoltán történész feljegyzésében szerepel. Egy
szerencsés további szál megragadása (Eszéki Mormon mikrofilm on line) pedig elvezetett a spanyol
ős személyéhez is.
Dr. Fallenbüchl ugyan művében utalt a spanyol ezredek eszéki elszállásolására a spanyol
örökösödési háborút követően, de valószínűleg nem volt módja az ottani matrikulák 34 áttekintésére.
Az index és az eredeti matrikula on-line megtekintése váratlan eredménnyel járt: 1717 szeptember
16.-án ott keresztelték meg Rodriguez Józsefet, akinek apja Rodriguez Antal, az Alcaudete
regiment hadnagya volt.
Az Aulcaudete eszéki tartózkodására utaló adat található Tolna Vármegye 1717 október 16.-i
közgyűlésének jegyzőkönyvében is, ahol felolvasták Palliaty Antal fő-hadbiztos levelét, amelyben
34. Family Search. Org.: Croatia, Church Books, Osijek 1516-1994. Mikrofilm száma 5484361.
az Alcaudete ezred két Eszéken tartózkodó századának ellátására készpénz fizetését írja elő35.
Az ezred részt vett a török ellen 1714 -1718 között zajló háborúban, amely a pozsareváci békével
ért véget. Parancsnokuk, Alcaudete grófja, Antonio de Portugal y Toledo Temesvár és Belgrád
bevétele után a város kulcsait Extremadurába, Quadeloupe városában lévő, a csodatevő Fekete
Madonna tiszteletére épült kolostorba küldette el36.
A kardforgató spanyol ős, De Rodriguez Antal, az Alcaudete ezred hadnagya volt. Élete nagyrészt
a csatamezőkön telt el. 1734 -ben a 35. gyalogezred századosává avanzsált37.
De Rodriguez Antalra vonatkozó kiemelés a 35. gyalogezred történetéből: 1734 -ben századosként
Orsovára vezényelték.
De Rodriguez Antal hadnagy, majd százados azonosságát igazolja Julius Stanka hadtörténeti
művében38 az Alcaudete eszéki és Franz von Lothringen 3. századának kapcsolatára vonatkozó
utalás is.
35. Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1716 10.16. 586. ügyszám. 224. o.
36. Agusti Alcoberro: The War of the Spanish Succession... Catalan Historical Review,3: 69-86 (201o.) 83.o.
37 . Robert Ritter Rainer von Lindenbüchel: Gesichte des Kaiserlich und Königlichen Infanterie Regimentes N. 35.
II. Band 756 o.
38. Julius Stanka: Gesichte des K.U.K Infanterie-Regimentes Erzherzog Carl N.3. 19.o.
39. Family History Library Catalog 858411 és 858427 számú filmtekercsek.
hivatkozott 1740 -es mustrajegyzék fotómásolatát kutatásukat tartalmazó levelükhöz csatoltan
megküldték számomra.
De Rodriguez Antal személyére dr. Czigány István kutatása folytán egyébként 1999 –ben már volt
adat (lásd korábban), de érdektelennek tűnt, mivel dr. Fallenbüchl Zoltán tanulmánya a XVIII.
századi magyarországi spanyolokról akkor számomra még ismeretlen volt.
De Rodriguez Antalnak József fiáról – eltekintve matrikulájától – további adatot nem sikerült
nyerni. Nagyon valószínű azonban, hogy egyik unokája a korábban már megtalált Rodriguez József
piarista diák volt, aki apja keresztnevét kapta, míg a másik unokája, a szintén piarista diák, Antal,
pedig az övét, a nagyapjáét. Az utóbbiról, aki ágostonrendi szerzetes 40majd világi pap (Fulgentius
Rodriguez) volt, a MACSE Matrikula 2018 -ban jelent meg tanulmányom 41. Az alapját képező
kutatásaim során igazolódott, hogy ő és a fentiekben szereplő piarista diák ugyanazon személy,
mindkettőnél szerepel a De Ballestero előnév.
Barsi (Rodriguez) Ödön „El Dorado” című regényének 42 az előszavát jeles történész, régész és
muzeológus, Supka Géza írta. Az előszó gondolatai arra utalnak, hogy Supka Géza magától a
szerzőtől nyert információkat annak spanyol őseiről. Az adatok hitelesek és a Rodriguez család
kutatásában elért eredményt jól alátámasztják. Amint a regény előszavában olvasható: „ A
fantasztikumnak, az örökés halhatatlan kalandvágynak öröksége, amely valaha Amerika
felfedezésére hajszolta a spanyol nemesség java részét, szinte esszenciává sűrűsödötten szólal meg
az előttünk fekvő regényből, amely az egyik leghatalmasabb világhistóriai kalandnak, a Dorado –
vagyis az aranyporral behintett kacika - Aranyvárosának felfedezéséről szól. De nemcsak a témája
szerint buzog ebben a könyvben a nyughatatlan spanyol vér: szerzője, Barsi (Rodriguez) Ödön
maga is ősrégi spanyol nemzetség leszármazottja s ereiben hordozza a Pizarrók, D’Orellanák
pezsgő temperamentumú vérsejtjeit.”
Nem lehet véletlen Pizarro és Francisco D’Orellana említése, akik mindketten Extremadura
régióban Trujillo város szülöttjei voltak. A család XVII. századbeli, a Fekete Madonnát ábrázoló
medálja, a család ősi spanyol leszármazásának tárgyi bizonyítéka, pedig szintén extremadurai
eredetű.
40. Fallenbüchl, Ferenc (1943). Az ágostonrendiek Magyarországon. Szent István Akadémia II. III. kötet.
41. A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap élete és genealógiája Macse Matrikula 2018 VIII. 1.
42. Barsi Ödön: El Dorado Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest 1942.
Eldorado A Fekete Madonna
Úgy tűnik a Rodriguez családkutatás ezzel befejeződött. A spanyol ős De Rodriguez Antal volt, a
spanyol Alcaudete ezredből, akinek felmenői Andalúziában és Extremadurában éltek.
Leszármazottai telepedtek le a Temesközben.
A tanulmány során úgy tűnik, hogy a matrikuláról matrikulára való genealógiai kutatás mellett
eredményesek lehetnek egyéb módszerek is. A történelmi összefonódó adatok (helyek és időpontok
és események egybeesése) összhangban a családi szájhagyománnyal sikert hozhat, és emellett
élvezetessé is teszi a belefektetett munkát. Azonban igazolódik az is, hogy a családkutatásban bár
nagyon fontos a családi szájhagyomány figyelembevétele, akár a medicinában az anamnézisé,
objektív adat nélkül azonban minden csak hipotézis marad.
Munkámban nagy segítséget nyújtottak a bécsi Kriegsarchiv magyar delegációjának mindenkori
munkatársai, és számos kortárs magyar történész és hadtörténész.
Összefoglalás
Bibliográfia
Alcoberro, Agusti (2002). L'exili austriacista (1713-1747). Fundacio Noguera Textos Vol. II:
document 36.
Archiv de Diözese Gratz ZL – 110/1998.
Barsi, Béla (2017). El origen de la familia Rodriguez del banato a través de la historia militar del
siglo XVIII. El ascediente espanol Acta Hispanica, 2017 22. 121-136.
Barsi, Ödön (1942): El Dorado, Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest.
Broucek, Peter (2001) leveléből kópia kiemelések Österreichischen Kriegsarchivs Wien ( 2oo1
február 22. Wien).
Erdős, Ferenc (1996). Fejérmegyei Levéltár I/593.
Fallenbüchl, Ferenc (1943). Az ágostonrendiek Magyarországon. Szent István Akadémia II. III.
köt.
Fallenbüchl, Zoltán (1977). Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Századok 6. 1992-
1230.
Fallenbüchl, Zoltán (1979) Espagnols en Hongrie au XVIIIe siécle (I). és (1979) Espagnols en
Hongrie au XVIII. siecle (II). Liste des noms Espagnols de Immigration vers le Banat et du
refluxe vers Buda et Pest 1736 -1748. Revista de Archivos, Bibliotecas y Museos 82.
Family Search Org. Record és Family History Library Catalog mikrofilmjei.
Heraldicahispana com J. Losano 1999 -2009.
Hofkammerarchiv Wien. Banaten akten Fasc. 8. Spanische pensionisten 1735-1745.
Ludovika Levéltára, Kiss József Mihály levele.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Mikrofilm (MNLOL): A 526, A579, B 1143
(conscriptium nobilium).
MNLOL Acta Generalia Protocollum Exhibitorum C2 39/1285 a 19259-es tekercs és a 20002-es
irat a 17815. filmtekercsen.
MNLOL CC Dep. San. 126. fasciculus.
Nagy, Iván (1857 -68). Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 64.o.
Österreichischen Kriegsarchivs, Standige Hungarische Archivdelegation, Levelezések. Wien.
Pázmándi római katolikus Plébánia. Keresztelések és a Halottak könyve II.21.
Pesti Piarista Gimnázium iskolai anyakönyve 1717 -65 és 1766 -79 évek.
Réti, László (1890). Magyarországi spanyol telepek. Ethnographia 300-302.
Rijksarchief te Brussel (Anderlecht). Deculaer Harald és Clemsky levéltárosok levelei.
Robert Ritter Rainer von Lindenbüchel: Gesichte des Kaiserlich und Königlichen Infanterie
Regimentes N. 35. II. Band 756 o.
Till, Rudolf: Die Asiedelung spanischer Pensionisten von Wien im Banat im Jahre 1736/37).
Tropper, Christine. Archiv der Diözese Gurk Zl: A-98106
Tropper, Peter. Comunicado del Diócesis de Klagenfurt 12 de junio de 2018.
Stanka, Julius: Gesichte des K.U.K Infanterie-Regimentes Erzherzog Carl N.3. 19.o.
Szabó Ervin Könyvtár, Filmforgatókönyv A kőszívű ember fiai 3507/05.
Wrede, Alfonz (1883). Gesichte der K.U.K. Amon von Treuenfest, Gustav Ritter von:
Geschichte des k. u. k. Husaren-Regimentes Nr. 3 Andreas Graf Hadik von Futak.
A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap
élete és genealógiája
(Tanulmány T2)
Dr. Barsi Béla
Előszó
1.
A Rodriguez család kutatásában kezdetben Rodriguez Fulgentius név nélkül, csak
mint neves egyházi személy (Rodriguez Károly nagybátyja) szerepelt, aki Milánóban
élt. A szerző kutatásából kiderült, hogy valóban élt egy Rodriguez Giuseppe nevű
plébános Comóban, ő azonban nem rokon.
A Rodriguez ős kutatása során, amelyet főleg az Országos Levéltárban
folytattam és ami elsősorban Rodriguez Károly seborvosra irányult, váratlanul
felbukkant egy egykori Ágoston-rendi szerzetesre, Rodriguez Fulgentiusra vonatkozó
dokumentum is.
43dr. Fallenbüchl Zoltán: Spanyolok Magyarországon a XVIII. században. Különlenyomat a Századok 1977. évi 6.
száma 1992-1230.-ig. Espagnoles en Hongrie au XVIIIe siécle 1. Revista de Archivos, Bibliotecas y Museos 82. dr.
Fallenbüchl Z.: Espagnols en Hongrie au XVIII siecle (II) Liste des noms Espagnols...de I'mmigration vers le Banat et
du refluxe vers Buda et Pest 1736-1748 és Augusti Alcoberro: L'exili austriacista (1713-1747) Volum II: documents Fundacio
Noguera Textos i document 36. Barcelona 2002.és Miletz J.:Adatok a délmagyarországi spanyol telepek történetéhez (=Délmagyar
Tört. és Rég. Múzeum Társ. Értesítője) Temesvár 1878.IV.köt. 75-86. és Réti László: Magy.-i spanyol telepek. Ethnographia 1890.
300-302 és dr. Anderle Ádám: Kora Újkor. Új Barcelona: város a Duna mentén? 87.-92.o.
44 dr. Barsi Béla: A Rodriguez család története MACSE Matrikula 2014.3-4. és 2015. 1.szám.
45 Fallenbüchl Ferenc: Az ágostonrendiek Magyarországon (Szent István Akadémia II. III. kötet Budapest, 1943) .
A Kancellária iratait az Acta Generalia (1770-tól 1848-ig) tartalmazza, a
hozzáférést a Protocollum Exhibitorium (C2) biztosítja. Ennek betűrendes
regiszterében található Rodriguez Fulgentius neve46. Az Acta Generaliában lévő irat
Rodriguez Fulgentius petíciójáról szól, nyugdíjának kompenzációja ügyében47.
II. József 1782-ben kiadott, az egyes szerzetesrendek feloszlatásáról szóló
rendelete súlyos csapást jelentett az Ágoston-rendi szerzetesekre is. Hazánkban Buda
dicsőséges visszafoglalása után48 a rend újraszerveződött, mivel az 1729. évi 50. t.c.
erre lehetőséget adott. Ám alig kezdte meg működését, a jozefinizmus máris gúzsba
kötötte. Az Ágoston-rendi remeteszerzetesek csak alig egynéhány kolostorukat tudták
talpra állítani. Ezek közt a budai volt a legjelentősebb. A budai Ágoston-rendi
kolostor feloszlatásának kihirdetésére 1785. március 21.-én került sor. A feloszlatási
rendeletet „tisztelettel vette tudomásul” P. Háusler Felicián perjel, P. John István
alperjel, P. Lutz Jordán vasárnapi hitszónok, P. Rádl Kázmér plébános helyettes, P.
Pamer Lipót ünnepi hitszónok és P. Rodriquez Fulgent is, aki a grazi rendházból (St.
Johann bei Herberstein) tartózkodott Budán, de a rendelet őt is érintette. Helyettük a
kolostorba ferenceseket telepítettek. A kolostor átadása szigorú gazdasági leltározás
után történt meg. Az ágostonosok Őfelsége parancsát elfogadva annak alávetették
magukat, de mert más rendek kolostoraiban nem remélhettek állandó biztos
tartózkodást, ezért azt kérték, hogy az egyes rendtagok maguk bérelhessenek szállást,
és a világban (t.i. a kolostoron kívül) is lakhassanak. Sokuk így arra kényszerült,
hogy feladja addigi megszokott, szigorú remete életmódját. Megélhetésük is
veszélybe került, többen világi papként éltek tovább hivatásuknak.
Így pl. Pater Lipót Korneuburgban lett világi pap, Rodriguez Fulgent pedig a
Lajta melletti Bruckba került49. Lehetséges azonban, hogy egy ideig Pécsett is
tartózkodott. A szerző kutatása során azt találta, hogy a pécsi belvárosi templom
plébániáján egy bizonyos Roderich Antal plébános esketett 1799-ben50. Valószínű,
hogy azonos Fulgentiussal.
52 Részlet a völkermarkti szerzetesek névsorából Archiv der Diözese Gurk Zl: A-98106 dr. Christine Tropper levele
53 A gráci püspökség levele
6. Rodriguez Fulgentius pappá szentelése
A további kutatásnak nagy lendületet adott Kiss József Mihály levéltáros (Ludovika
levéltára). Évekkel azelőtt felmérést végzett a külföldi egyetemeken tanult magyar
diákokról. Utána nézett annak, hogy a Josephinum h a l l g a t ó i k ö z ö t t
szerepelt-e Rodriguez Károly. Jegyzetei alapján kiderült, hogy nem szerepelt, ám volt
egy Rodriguez Anton magyar, cívis, temesvári származású diák, aki Bécsben, l781-
ben teológiát tanult54.
Eszerint Josef Antonio Rodriguez Ballesteros 1777. április 17-én született Albacete
municipium La Roda városában. Apja neve Francisco Rodriguez Ballesteros, anyja
neve Cathalina Moreno Ballesteros.
Rodriguez Fulgentius életrajzi adatai ily módon családkutatásra is lehetőséget
adtak.
Összefoglalás
A gyökerekről
Az 1914. év egyik hajnalán Ödön még aludt, amikor apja, dr. Rodriguez Béla
államtudományi doktor, matematika tanár, megsimogatta tíz éves kisfia fejét, és sietve
elindult – munkahelye, az iskola helyett - az ön kéntesek gyülekező helyére. Tartalékos
főhadnagy lévén kutya kötelességének tartotta, hogy ő is részt vegyen a haza védelmében,
ami ez idő szerint országunk határán túl zajlott. A kétgyermekes apa élete derekán úgy
gondolta, hogy ebből nem maradhat ki. A kétségtelen hazaszereteten túl elhatározásában a
mélyről fakadó kalandvágynak is szerepe lehetett.Dédapja, Rodriguez Károly a császári
hadsereg sebésze volt a napóleoni háborúk idején, annak ükapja pedig, De Rodriguez Antal
százados, a török elleni háborúk alatt a harctéren esett el a XVIII. században. Ahogyan
A kőszegi kadét
Így tehát a kis Ödön hadiárva lett, Apját hősi halottnak nyilvánították, a hadiözvegynek a
Vilmos császár körúton jutott trafik. Az erős akaratú özvegy talpon maradt: az Áldás utcai
rózsadombi házat ugyan el kellett adnia, de a két fiú neveltetéséről és taníttatásáról
mintaszerűen gondoskodott. André gimnáziumot végzett, majd a Ludovika Akadémiát járta
ki, ahonnan a háború végső szakaszá ban repülőként bevetették az olasz fronton. Szerencsére
elkerülte az apja sorsát: bár a Piavénál ő is sebesülést szerzett. Ödönnek szintén katonai
iskolában nyílt lehetősége tanulásra. Kőszegre került a kadétiskolába, majd Budapesten
érettségizett a Bocskai reálgimnáziumban. A kőszegi kollégiumi évek mély nyomot hagytak
benne. A rendszeretetre, a pontosságra szoktatás, a jellem formálása, a német nyelv
elsajátítása alapvető követelmény volt az intézetben. Ödön nem volt verekedős természetű,
de gyávának sem bizonyult: társaival szemben bátran lépett fel, ha sérelem érte. Ha
igazságérzete úgy követelte, az élete folyamán később is több alkalommal kiállt maga és
mások védelmében. Úgy tartják: a gyermekkor, az úgynevezett angyalkor akkor ér végett,
amikor a gyermek búcsút mond a játékainak. Ám az angyalkorba való visszavágyódás örök,
kortól független. Ödön élete derekán is előszeretettel olvasta May Károly, Verne Gyula
regényeit, James Fenimore Cooper indiántörténeteit, érettebb korában pedig szoros
barátságot kötött a dunai „indiánokkal”. A Rodriguez családi név Barsi történő
megváltoztatását a Belügyminisztérium hivatalosan 1946-ban engedélyezte. Előszeretettel
mesélt kőszegi emlékeiről. Nevezetes eset volt, amikor az intézet melletti patak meg áradt és
egyik osztálytársa - a többiekkel vitézkedvén - kötelet feszített ki két fa között, és
kötéltáncos módjára akart a megáradt folyó fölött átkelni a túlpartra. Félúton azonban
beleesett a sárgán hömpölygő zavaros vízbe, és - mivel nem tudott úszni - azonnal elmerült.
A felügyelő altiszt mundérban azonnal utána ugrott, és kimentette. A fiúnak szerencséje
volt, az ijedtségtől eltekintve nem történt baja. Hasonlóan végződött egy másik történet:
egyik osztálytársa, aki mindenáron repülős akart lenni, az iskola tetejéről ugrott le egy kerti
napernyővel az udvaron tartott ünnepély alkalmával. Az ernyő kifordult, és a növendék az
egyik bukszus bokorba zuhant. Zúzódásoktól eltekintve épségben megúszta a vakmerő
vállalkozást. Sok évvel ezután azonban repülőgépével lezuhant, és szörnyethalt.
Pályaválasztás
A fiatal színész
Katóval útjaik végül elváltak, de továbbra is mély barátság fűzte össze őket. Féltő szeretet
érződik Ödön egyik 1944-ben írt regényében (Harmadik csengetés), amely egy tehetséges
fiatal színésznőről szól, aki a színházi intrikák következtében idegösszeomlást kap, és
szerelmének elvesztése csaknem az életébe kerül. Barsi Ödön ugyan befejezetlenül hagyta a
szomorú történetet, ám e sorok írójának jóvoltából - aki pótlólag elkészítette a befejező részt
- a szereplők sorsa végül kedvező fordulatot vesz. Kató gondosan gyűjtögette, s albumba
kötötte az Ödön szerepeiről, majd irodalmi és rádiós munkáiról az újságokban megjelent
méltatásokat. Élete vége felé magához hívatott, és az albumot a kezembe adta azzal, hogy az
most már engem illet. Az újságkivágások időrendbe vannak rendezve, az egyes médiumok
többnyire azonosíthatók, de megjelenésük pontos dátumára sajnos csak következtetni lehet.
Ödön a Nemzeti Színházból rövidesen kilépett, és a Belvárosi Színház tagja lett. Szerepelt
az Egy lány aki mer c. vígjátékban és A törvény nevében c. darabban. Ez idő tájt találkozott
újra a gimnáziumból ismert Szeleczky Piroskával. Mély vonzalom ébredt közöttük egymás
iránt, s 1930-ban házasságot kötöttek.
Újra Budapesten
Nem könnyű egy vidéki színésznek Budapestre visszakerülnie. Hogy ez mégis sikerült,
ehhez apám kivételes szavalókészsége és szorgalma mellett a fivére segítsége is kellett.
Endre 1920-ban iratkozott be Rákosi Szidi színiiskolájába. Bécsben és Berlinben
színészként lépett fel, majd filmgyári gyakornok és rendezőasszisztens lett. Bécsben, a
némafilm időszakában Deésy Alfréd mellett dolgozott. 1927-ben együtt rendezték A
villamosszék árnyékában című filmet, amely a Sacco és Vanzetti-perről készült. Később
Fritz Lang segédrendezője volt. Filmrendezőként hírnévre és rendkívül jó kapcsolatokra tett
64 Erdélyi újságokból kivágott színielőadások kritikái alapján, Eöry Kató albumából.
szert a művészvilágban. Művészneve Rodriguez André lett.
Ödönt 1933-ban erdélyi sikeres szereplése nyomán Márkus László vendégfellé pésre hívta
meg a Nemzeti Színház A kölcsönkért kastély budapesti bemutatójára. Visszatért tehát
Pestre, és Endre biztatására hangjátékot írt Paganiniről Az ördög hegedűse címmel. A
hangjátékot Csanády György rendezte, a főszerepet maga a szerző, Barsi Ödön adta elő, a
méltatás szerint „illúziókeltően”65. A szereplésvágya még kísérti, de megtapasztalva, és
elkerülni kívánván a színészi pálya buktatóit, szakít a színészi szerepjátszással, lelép a
„világot jelentő deszkákról”. Kárpótolja azonban az, hogy színházi és rádió rendezőként
együtt él a darabokkal, láthatatlanul ugyan, de elképzeléseit másokkal megosztva továbbra
is ott lehet színésztársai között. Későbbi írásaiban is gyakran megjelenik a színész, aki saját
maga a cselekmény főszereplője vagy tanúja, máskor a novelláiban, regényeiben valamelyik
színész társát mintázza meg egy-egy kritikus élethelyzetben (Némajáték - Délibáb 1943 16.
szám ); A vándorszínész - Tolnai Világlapja 1943 január 6.; III. Richard, Az utolsó szerep, A
faun, A súgó, Lear király, Az epigon, A harmadik csengetés - a Képes Krónika folytatásos
regénye, Komédiások - Hétfői Regény). Barsi Ödön műveiben mindig színész maradt,
főszereplő, aki önmagát rendezte. Egyik korai, talán kadét korabeli olvasmányélménye
lehetett Dumas Három testőr c. regénye, melyet egyébként színpadra is állított. A regény
főszereplőjével való azonosulását lehetetlen nem felismerni. Ő D’Artagnan, aki fiatal,
olykor heves és meggondolatlan, ugyanakkor a legvakmerőbb. Nem Athos alakját választja
tehát, aki hűvös, megfon-tolt és hiperetikus, ráadásul főnemes, hiszen ő egyben De la Fère
grófja, nem is a jószívű, bivalyerős Porthos nyeri el tetszését. A nőcsábász Aramis, aki
később pap, abbé lett, szintén nem lehetett abszolút példakép. Ma radt tehát a gascogni
kisnemes családból való fickó, s Gascogne nincs olyan messze attól a Spanyolországtól,
ahonnan a Rodriguez katonaősök, valószínűleg szintén kisnemesek, származnak. Barsi ezzel
a gesztussal kimondatlanul is utal középosztályi származására. A testőr alakja egy másik
művében is megjelenik. A Vihar London felett (1945) c. háborús regényében az egyik angol
tiszt viseli álnévként Dumas hősének nevét. Az író ebben a szereplőjében találja meg
leginkább önmagát.
A rádiós karrier
Részletek a levélből:
„Kedves Tónikám, az első gratuláló levelem tintája még alig száradt meg, és már őszinte
örömmel üdvözölhetlek új kinevezésed alkalmából. ... Kedves Tóni, ne tekintsd levelemet
protegáló soroknak, mindössze azt kérem, hogy győződjél meg személyesen színészi
képességeiről, intelli-genciájáról és nem utolsó sorban, irodalmi képzettségéről ... Régi
vágya, hogy elhunyt unokabátyja, Harsányi Kálmán Ellákjának a címszerepét
eljátszhassa. ... Ítéld meg magad, hogy öcsém valóban az a tehetség-e, akinek mi ismerjük.
Én tudom, hogy az említett szerepben olyan sikert aratna, ami talán példátlan lenne az
utóbbi évek színházi történetében.”
A színházi szerződtetésre ugyan nem került sor, de Ödön, szerény fizetéssel, a Magyar
Rádiónál álláshoz jutott a számlafejtési osztályon. Innen indult el azután a gyorsan felfelé
ívelő írói és rendezői karrierje. Az utóbbit a rendezői diploma alapozta meg, az előbbi
tehetsége és szorgalma eredménye volt. A hangjátékírással való próbálkozás szerencsés
döntés volt. Egy színész, aki a rendezéshez is ért, és – hála a detektívregény írásnak – írói
talentuma is van, erre a feladatra született. Ödön írói talentuma már a harmincas évek elején
megmutatkozott, amikor - megélhetésük érdekében - a Rodriguez-testvérek - közös álnéven
- ponyvaíráshoz fogtak. Témaválasztásuk gyökerei gyerekkori olvasmányaikban lelhető fel.
A regények ihletői főleg Edgar Allan Poe, Conan Doyle, Maurice Leblanc, Ro- bert Louis
Stevenson, Gilbert Keith Chesterton, May Károly, Verne Gyula, J. F. Cooper művei voltak.
A nagy sikert arató westernfilmek magyarországi megjelenése is hatással volt működésükre.
A kiadókkal általában Endre tárgyalt, és bár egy-egy regényt ő is írt, a munka dandárját
testvérére hagyta. Ödön jó stílussal, fordulatokban gazdag cselekményszövéssel írta
olvasmányos, filmszerű műveit. Sajátos hangulata volt regényeinek. Hamarosan állandó
olvasótáboruk alakult ki, és a kiadók is versengtek a művekért.
Első közösen írt bűnügyi regényük 1933-ban a Palládium Félpengős sorozatában jelent
m e g Nevető halál címmel. Osztatlan sikert aratott, számos gratuláló levelet kaptak.(A
könyvet a rendszerváltást követően ismételten kiadták, és az OSZK is bevette a Hangos
Könyvek sorába.) 1935-ben, a Magyar Rádió fennállásának 10. évfordulója alkalmából a
drámai osztály pénzjutalommal járó hangjáték pályázatot hirdetett. Az első díjas 1000
pengő, a második díjas 500 pengő várományosa volt. A pályázatokat a szerzők nevének
ismerete nélkül bírálták el. Apám nyerte el mind az első, mind a másodikat díjat. Az első
díjat a Gárdonyi Géza Isten rabjai, a másodikat a Sienkiewicz Henrik Quo Vadis című
regényéből készült hangjátékkal. A Rádió dramaturgiai osztálya nyomban felvette rendezői
állományába. A tüneményes karrierről Barsi Ödön útja címmel Végh József készített
riportot66.
Munkás évek
Apám ezek után szinte teljesen felhagyott a színpadi színészi pályával, már csaknem
minden idejét a Rádióban töltötte. Késő estig dolgozott, rendezett vagy a műsort felügyelte.
Kevés szabad idejében pedig továbbra is írt, hangjátékot, cikket, tanulmányt, regényeket,
amelyekben a témaválasztása és stílusa is egyre inkább a klasszikus szépirodalom felé ívelt,
bár a ugyanakkor a számára hasznos és szórakoztató ponyvaírást is folytatta. Az a vágya,
hogy az „Ellák” címszerepét a Nemzeti Színházban eljátszhassa, már nem valósult meg.
Rodriguez Endre fentebb idézett levele azonban mégsem volt hiábavaló: dr. Németh Antal
Barsi Ödönt bízta meg a darab 1937 december 5.-i, Miklós napi díszelőadásának
rendezésével. Apám jól ismerte Harsányi Kálmán Vojnits-díjas, ötfelvonásos tragédiáját,
hiszen a Nemzeti 1930. évi felújításában fiatal színészként Altaroth szerepét kapta meg. A
címszerepet ekkor mestere és példaképe, Ódry Árpád játszotta. Az előadás érdekessége -
amint ezt a fenti cikk címében is olvashatjuk -, hogy a rendező Barsi Ödön az „Ellák”
írójának Harsányi (Hlavats) Kálmánnak az unokaöccse, a jelmeztervező pedig a szerző
leánya. A Hlavats (Harsányi) család leszármazásáról a Magyar Családkutató Egyesület
Matrikula c. elektronikus folyóiratának következő számában teszek kísérletet 67. Barsi Ödön
újságcikkben írt a szerzőhöz fűződő kapcsolatáról, és rendezői elképzeléseiről.
67 Dr. Barsi Béla és dr. Ács Péter etnográfus phd.: A Hlavács család nyomában a Vág völgyében.
Vérbeli színész nehezen viseli ha már nem állhat a közönség előtt, ha a színpadon nem
érezheti magán a nézők tekintetét vagy akár színész társai testközelségét, ha nem hallhatja
saját hangját, ha nem érezheti, miként hat a hallgatóságra. Apám kezdő színész korában is
sokszor szerepelt előadóesteken. Nevezetes volt például az 1930 február 24. -én a
Zeneművészeti Főiskola Kamaratermében rendezett koncert, amelynek keretében kedvenc
Ady verseit szavalta el. Családi körben is adott elő - akár saját szórakozására is - néhányat
kedves költeményei közül. Ezek közé tartozott pl. E.A. Poe-tól „A holló”, Márai Sándortól
a „Halotti beszéd”. Csodálatos zengésű bariton hangja Ódry Árpádéra emlékeztetett.
9. Kép. 1930: Barsi Ödön mint Altaroth 1937: Barsi Ödön mint rendező
Bár Barsi Ödön a színházi rendezések terén is élvezte dr Németh Antal feltétlen bizalmát,
számára a rádiórendezés volt az igazi hivatás, s a rádióstúdió rendezői fülkéje jelentette a
második otthont. Munkájáról így írt: A rádiónak ma már külön irodalma van, épp úgy, mint
a színháznak vagy akár a filmnek. A rádió sajátos törvényszerűségéhez alkalmazkodó,
eredeti vagy regényekből dramatizált hangjátékok és rádiódrámák mellett gyakran
találkozunk a rádió számára megfelelően átdolgozott színművekkel, tragédiákkal és
vígjátékokkal. Kétségtelenül beigazolódott, hogy az eredetileg színpadra szánt művek (a
klasszikusok is) rendszerint csak jelentékeny módo sításokkal lehetnek alkalmasak
rádióelőadás céljára.
1939 május 21.-én Forster György hangjátékát a Kempelen Farkast rendezte, amely ötletet
adhatott későbbi regényének a megírásához (Játék a halállal). Ez évben a legsikeresebb
hangjátéka és rendezése kétségkívül a Délibáb kisasszony című mesejáték volt69. Rendezői
jártasságának újabb bizonyítékait adta Maurice Materlinck Monna Vanna c. drámájában,
Wodehouse Zivatar c. vígjátékában, Ságody József Délután négykor és Ismerkedési est c.
egyfelvonásos hangjátékaiban, Tabéry Géza Kolozsvári bál és Nyírő József Új haza c.
történelmi színjátékában.A világháború kezdetétől az esti órákban a rádióadók működését
korlátozni kellett. Mindez hátrányosan érintette a dramaturgia munkáját is. Barsi ennek
ellenére megrendezhette Balsac Szamárbőr című darabját (Harsányi Kálmán fordításában)
é s Az örök ideált (Rino Alessi). Lagerlöf Zelma novelláiból írta hangfelvételre A gyer-
tyalángot é s A karácsonyi rózsa legendáját. A december 31.-i Tarka szilveszter-est
rendezője is ő volt.
Társaság és barátok
Anyám emlékezete szerint, ha bármikor egy társaság összejött, annak - megnyerő, bizalmat
gerjesztő külsejének és mindig érdekfeszítő mondanivalójának köszönhetően - rögvest apám
lett a központja. Az egyik rádiós összejövetelen találkozott az akkor még nőtlen Láng
Jenővel, akihez kezdetben barátság fűzte, később pedig rokoni kapcsolat is kialakult
közöttük. Láng Jenő, aki mellesleg Láng Józsefnek, a Magyar Rádió Rt. egyik fő
részvényesének volt a fia, egy alkalommal találkozott Zólyomi Lilivel, Barsi Ödön
feleségének unokahúgával. A rendkívül intelligens, gyönyörű fiatal nőbe első látásra
szerelmes lett, és hamarosan feleségül vette. Ettől kezdve Barsi Ödön számára a gondtalan
kikapcsolódást - ha a munkája engedte - a vasárnap délutánonkénti bridzspartik jelentették
69 A Magyar Rádió színpada 1939. május 23.
a z Orbánhegyi úti Láng-villában. A bridzspartik állandó résztvevői voltak Láng Jenő,
Marek Lóránt, Sótonyi Egon és Barsi Ödön. Tanulságos áttekinteni sorsuk alakulását. Láng
Jenő az alumíniumipar kiemelkedő szakembere volt, akkoriban a székesfehérvári
könnyűfémmű főmérnöke. A háború után Magyarországot elfoglaló szovjet csapatok fel-
használták a szaktudását, ennek köszönhetően nem telepítették ki sem őt, sem családját
Budapestről. Testvére, Láng Lajos azonban három gyermekével együtt Atkárra került, mert
édesanyja, Láng Józsefné bárónő volt. Marek Lóránt is megúszta a kitelepítést, mivel az
apja a híres állatorvos professzor, dr. Marek József volt. Sótonyi Egon vegyészmérnök
egyik fia ma professzor emeritus dr. Sótonyi Péter, Széchenyi- és Prima Primis sima-díjas
patológus. A másik fia, néhai Sótonyi Tamás, 1956-ban a kőbányai szabadságharcos
alakulatnak volt a parancsnoka. Az alakulat a támadó szovjet harckocsikból nyolcat tett
harcképtelenné. Ki tudja, miért, a kádári diktatúra a forradalom után nem szerzett, vagy nem
vett tudomást sem a Sótonyi fiúk testvéri kapcsolatáról, sem pedig Barsi Ödön és Rodriguez
Endre rokonságáról. Ellenkező esetben, minden valószínűség szerint, sem Sótonyi Pétert,
sem e sorok íróját nem vették volna fel az orvosi egyetemre 1957-ben. A bridzspartik kiváló
alkalmat jelentettek az aktuális politikai helyzet megvitatására is. Apám igen jó
bridzsjátékos volt, ebben valószínűleg szerepet játszott kiváló kombinációs készsége, ami
pedig rendezői tálentumával lehetett összefüggésben. Egyik sikeres játszmája után Láng
Jenő megállapította: „Ödön úgy játszottál mint Paganini!” Apám szerényen elmosolyodva
válaszolta „Legfeljebb úgy, mint Tartini...”.Valójában nem egyszerűen érzéke volt a
bridzshez, de ragyogóan alkalmazta a szalonbridzsben jól bevált Culbertson-féle
licitrendszert. Igaz, volt is kitől elsajátítania ezt az elmés kártyajátékot. A csa lád közeli
rokona volt ugyanis Szeleczky Ferenc építészmérnök, többszörös magyar bridzsbajnok, a
„Rapid approach” licitrendszer megalkotója. Barsi Ödön színészként és rendezőként is
élvezte a játék szülte olykor egészen komikussá váló helyzeteket. A szabályok ugyanis nem
engedik meg a liciten túlmenő megszólalásokat vagy egyéb olyan megnyilvánulásokat,
amelyek jelzésként szolgálhatnak a partner számára. Persze az olyan szokványos dolgokat,
mint a tüsszentés, ásítás, köhögés, stb. nem lehet szabályokkal tiltani, de a bridzsjáték
lényege a fair play, a korrekt játékmód. Egyik novellájának témáját épp ebből merítette. A
novella az asztalfiókban maradt, de most alkalom nyílhat a publikálására. Íme:
Dr. Blöffel Monte-Carlóban ismerkedtem meg. Az olymposi istenek derűs nyugalmával ült a
karosszékben és fensőbbséges gúnnyal szemlélte a földi halandók tülekedését Fortuna
istenasszony szerencsekereke körül. – Faites le jeu! Rien ne vas plus? – Pergett a gép.–
Rouge, pair, passe! A zsetonok gyorsan gazdát cseréltek. Egy ember bágyadtan mosolygott,
a másik idegesen rágta a bajuszát, a harmadik a zsebét tapogatta. Pénz volt benne vagy
revolver?... Eleget láttam. Mielőtt a krupié újból kiáltott volna elhagytam a kaszinót.
Elmélázva bolyongtam a fázós pálmák alatt, amikor egy kéz érintését éreztem a vállamon. –
Szervusz, barátom! – mondta egy barátságos hang. Dr. Blöff volt. Váltig törtem a fejemet,
hogy honnan ismerem őt, de végül feladtam a küzdelmet.– Mit szólsz ehhez az ostoba
szerencsejátékhoz? – kérdezte. – Rémes – válaszoltam. Bólintott. – Valóban az... Éppen ezért
elhatároztam, hogy sürgősen bridzs szalont nyitok. Ott legalább az ész, a logika és az
egyéni licit rendszer dönti el, hogy ki nyeri a játszmát... Akarsz a partnerem lenni? – Persze,
hogy akarok – mondtam sietve. – Mit kell tennem? Legyintett. – Semmiség az egész. Csak
egy kis memória kell hozzá. Íme, ebben a füzetben megtalálod az egyéni licit rendszerem
leírását. Amint látni fogod, nem csak a beszéd számít, de egy-egy mozdulat is.
Tanulmányozd át alaposan, és mindent megértesz.Egy kissé vaskosnak találtam a füzetet,
később kiderült, hogy mindössze hatszáz oldal.– Ez az egész – mondta dr. Blöff fölényesen.
– Megtanulod a szabályokat, aztán jöhetnek a páciensek. Öregem, miénk lesz a világ!
Persze nagy tétekben játszunk: egy pont száz font. Vagyonkám alig haladta meg a száz
fontot, de nem akartam új barátomat megbántani és kijelentettem,hogy boldogan leszek a
partnere.Három hét múlva megnyílt a bridzs szalon. Dr. Blöff nem sajnálta a pénzt: szép
szőnyegek és kényelmes karosszékek voltak a teremben. Az egyik falon egy Picasso festmény
lógott, alighanem kártyázókat ábrázolt, de csendélet is lehetett.Az első partnereink angolok
voltak, pénzes fickóknak látszottak. Hamarosan ott ültünk a zöld asztalnál. Lámpalázam
lenne?.. Nevetséges! Mitől félnék?.. – gondoltam. De hátha valamelyik passzus elkerülte a
figyelmemet. Sok tépelődésre azonban nem volt idő. – Egy pont, száz font – mondta dr. Blöff
lakonikusan.– Yes – bólintottak az angolok.Dr. Blöff osztott. Úgy látszik az osztásban is az
egyéni rendszer híve volt, mert a következőlapokat kaptam: pikkből, kőrből és káróból ász,
király, dáma, búb. A tizenharmadik lap a treff kettes volt. Igazán szép lapok voltak. Ha treff
ász dr. Blöffnél van, akkor terített hét szanzadunk van. Izgalmamban rágyújtottam egy
havannára.– Csigavér! – szóltam magamban . – Mindössze azt kell megtudnom, hogy a
partneremnél van-e a treff ász, vagy sem? Ez pedig gyerekjáték, hiszen annyi biztos
jelzésünk van, mint csillag az égen.– Passz! – mondta dr. Blöff hidegen és az arcizma sem
rándult.Lopva figyeltem, de szempillája sem rebbent.– Passz! – mondta most a jobboldali
szomszédom.Egy ér elviselhetetlenül lüktetett a homlokomon, de azért mosolyogva néztem a
lapokat.– Egy treff! – nyögtem ki rendszerünk szerint diszkréten köhögve. – Passz – mondta
a baloldalamon ülő angol hűvösen. Dr. Blöff kutató pillantást vetett rám a szemüvege
mögül... Talán most eldől a nagy kérdés... És dr. Blöff is köhögött. Egyéni rendszerünk
szerint gyors három koppantással kellett volna jeleznem, hogy megértettem a választ... De
mit is jelent a visszaköhögés? A füzet a zsebemben van... Ó, ha felnyithatnám!... Dr. Blöff
összeráncolta a homlokát, hosszasan nézett rám, azután cigarettára gyújtott... Hármas
jeladás volt ez, csak éppen azt nem tudtam, hogy mit is jelent. Reménytelen káosz keletkezett
az agyamban, a gondolataim rendszertelenül kergették egymást... A cigaretta! Persze...
Nem!... dr. Blöff most a szemebe fújta a füstöt. Ez is jel volt, de mire? Dr. Blöff most lehajolt
és megigazította a cipőfűzőjét. Újabb jeladás?... Őrület!... Halk neszt hallottam. Valakinek
a gyomra korgott. Dr. Blöffé vagy valamelyik angolé?... Ez talán nem is a rendszerhez
tartozó!...dr. Blöff ekkor a térdembe rúgott. Ez már komoly jeladás volt. Szorongva
várakoztam, amikor hirtelen a tyúkszememre taposott. Felordítottam a fájdalomtól. Későn
döbbentem rá, hogy az ordítás is a jelbeszéd sorozatba tartozik. Dr. Blöff villámgyorsan
reagált.– Egy káró! – mondta határozottan. Csak ezt ne mondta volna! A káró licit
fenntartást kér, vagy nála van a treff ász? A jobbomon ülő angol flegmatikusan passzolt...
Tovább figyeltem dr. Blöfföt. A száját csücsörítette mint a csecsemő, begörbítette a bal
mutatóujját és elhúzta az orra mellett majd lassan kifújta az orrát. Jeladás volt! Várjunk
csak... az orrfúvás azt jelenti, hogy... de dr. Blöff váratlanul nagyot tüsszentett. Rendszeren
kívüli esemény lett volna?... De hol is van a treff ász?...dr. Blöff ekkor az asztalra könyökölt
és szigorúan rám nézett. Igen... most már tudom... A könyöklés azt is jelentheti, hogy az
egyik színe hiányzik. Hátha éppen a treff?... Éreztem, hogy nem bírom sokáig a feszültséget.
Az angolok úgy ültek mintha nyársat nyeltek volna, szempillájuk sem rebbent. dr. Blöffé
annál inkább, úgy hunyorgatott mint egy öreg bagoly...Mégis nála van a treff ász? Ajkamat
rágtam kínomban, amire partnerem jelentőségteljesen bólintott. Világos: a treff ász nála
van, vagy ellenkezőleg, nincs. Forogni kezdett velem a világ, az asztalok, a székek, és az
angolok is. Csak dr. Blöff ült velem szemben és ugatott!... Most már nem vitás! Ezreket
fogunk keresni, és nem várhatok tovább... Diadalmasan megszólaltam:–Hét szanzadu!
Dermedt csönd. Vajon a csönd is jelent valamit? – Kontra! – mondta egy hűvös hang. A
baloldalamon ülő angol kontrázott.– Csacska gyerek!– gondoltam. – Majd megmutatom
neked! De mit mutatok meg? Inkább ő mutatná meg, hogy nála van–a treff ász! Mert ha
igen, akkor sok ezer fontot vesztettem. De miből hiszen száz font minden vagyonom. Élesen
figyeltem dr. Blöfföt. A vállát vonogatva nyávogott. Nyilván jelezni akar valamit. A plafonra
néztem, mintha onnan le tudnám olvasni, hogy nála van–e az átkozott treff ász. – Passz –
mondta dr. Blöff és sóhajtott.A jobbomon lévő angol szenvtelenül passzolt, de mintha
gúnyosan nézett volna ránk. Forró vérhullám öntötte el az agyamat.– Rekontra! –
harsogtam. Az angol kezét figyeltem amint kihívta az első lapot, a treff hármast. Remek! –
gondoltam magamban – nyertünk, mert az angol nem tudja hol van a treff ász, nyilván dr
Blöffnél lapul. A szemem majdnem kiugrott üregéből, miközben dr. Blöff leterítette a lapjait.
Egyetlen treff sem volt azok között. Az angol pedig hidegvérrel hívta a lapokat egymás után:
a treff négyest, ötöst, hatost, végig tizenkét treffet, majd utoljára a treff ászt. Tizenkét bukás
rekontrával! Mennyit vesztek? Tízezer fontot, százezret? dr. Blöff tehet mindenről! A
torkának ugrottam vagy ő ugrott nekem? Megpróbáltam kitolni a gonosz szemét, ő pedig a
hajamat húzta. Ez már nem jeladás, hanem figyelmeztetés volt, hogy vegyem le kezemet a
torkáról, amikor ütést éreztem a fejemen és elvesztettem az eszméletem. Most itt ülök egy
párnázott cellában. Néha kényszerzubbonyt adnak rám a gyalázatosak. Hogyan
olvasgassam így dr. Blöff egyéni rendszerét? De vajon mit jelent ez az ugatás és nyávogás
amit hallok? Mielőtt meg tudnám fejteni jelentésüket, már be is injekcióznak és amikor
felébredek, hiába kérdezem az orvost, hogy hol is van a treff ász. Ilyenkor szánakozva néz
rám... Csak nem képzeli, hogy bolond vagyok?
A már negyvenes éveiben járó Apám az intenzív szellemi munka és az erős dohányzás
ellenére megőrizte sportos alkatát és kondícióját ezekben az években. Az úszás (néhányszor
átúszott Verőcén a szigetre), az evezés és a tenisz jótékonyan hatottak az egészségére. Az
MTI háziversenyein is részt vett: az egyik alkalommal 84 induló közül nyerte meg az első
díjat.
Kedvelt pihenőhelye volt Verőce. Sok barátjához hasonlóan, ő is minden évben ott nyaralt.
Mindig nagy esemény volt, amikor befutottak a gőzhajóval. Verőcén béreltek szobát, de
sokszor kenu is várt rájuk a parton, hogy átvigye őket dr. Baktay Ervinnek (a „Heverő
Bölénynek”) a szemközti szigeten lévő indián táborába. Igazi, nagy barátság szövődött a
„rézbőrű nagyfőnök” és Barsi Ödön között.
1939 tavaszán még senki nem gondolta, hogy az ország történelmi szakadék szélén áll.
Voltak, akik megérezték a közelgő veszedelmet, és még időben elhagyták Magyarországot,
sőt Európát is. Barsi Ödönnek egyelőre nem volt félni valója. Kiváló munkájának
köszönhetően befutott rendező lett, biztos állással a Sándor utcában. Főnökével, dr. Németh
Antallal addigra már baráti nexusba került. Felesége, Piroska, aki már velem volt állapotos,
női és anyai ösztönével úgy gondolta, bérelniük kell egy lakást, amelynek bomba- biztos
óvóhelye és központi fűtése van, és vasbeton (nem bauxitos) szerkezetű. Az is fontos
szempont volt, hogy a Rádióhoz közel legyen, hiszen Ödönnek gyakran a műsorzárás után,
késő éjjel kellett gyalogosan hazatérnie. A Ráday utcában béreltek lakást, amelynek tetemes
bérleti díját a rendezői fizetéséből és írásainak a honoráriumából fedezni tudta. A
kalandregények továbbra is kelendők voltak, csak az írói álneveket kellett sűrűn változtatni.
Ödön egyik barátja,Vértes István adta az ötletet A vörös skorpió c. regényhez, amely még
1936-ban jelent meg a NOVA regények sorában. Érdekesség, hogy évekkel később, a náci
Németország által elfoglalt Prágában is megjelent a regény cseh nyelven (1941), de a cenzor
a szereplők nevét és a cselekmény helyszínét (London) megváltoztatta. Vér tes a családjával
együtt később Auschwitzban meghalt. A Nova „Kalandos regények” sorozatban még
további hat regénye jelent meg (Skorpió bandája, 1936, A sátán fia, 1938, Sugárzó holttest,
1938, Úszó halál, 1939, A perui véreb, 1941, A fekete tövis, 1942).
A könyvek honoráriumából tellett egy-egy adriai nyaralásra is. Az egyik adriai tengerparti
kisváros – akkori olasz nevén: Pirano – lett a következő regény cselekményének a
színhelye. A sugárzó holttest olyan sikeresnek bizonyult, hogy később díszkiadásban is
megjelent.A rövidebb terjedelmű bűnügyi és kalandregények főleg a hetente kiadott Tarka
Regénytárban, illetve a Kalandos Tarka Regények sorozatban jelentek meg, néhányat pedig
a Világvárosi regények, a Gong, a Magyar Népművelők Társasága, a Pesti Hírlap könyvek
és a Hétfői regény tulajdonosai adták ki. A szerző továbbra is írói álneveket használt, saját
nevét a kalandregényeknél jóval magasabb nívót képviselő, irodalmi igényű műveihez
tartogatta. Álneveinek felfejtése a későbbiekben, az írói álnév-lexikonok szerkesztésénél
komoly utánajárást tett szükségessé. A munkában a jelen dolgozat szerzője is
közreműködött70. Néhány, a testvérek által közösen írott kalandregény, krimi úgy született,
hogy az egyes fejezetek végén egymásnak átadták a tollat, gondosan kipipálva a cselekmény
során elhunytak neveit, nehogy bárme-lyikük figyelmetlensége miatt az illető véletlenül
feltámadjon halott poraiból. A művek stíluselemzése alapján és több kiegészítő információ
segítségével azonban kiderült, hogy a regények közül mintegy tizenöt a testvér, Rodriguez
André írása, néhányat pedig Ödön barátai írtak, olyanok, akik a háborús évek alatt, a
korlátozó intézkedések miatt elvesztették korábbi megélhetési forrásaikat. Szinte teljes
bizonyossággal állíthatjuk, hogy az alábbiakban felsorolt művek Barsi Ödön saját, auten-
tikus alkotásai:
1935: A hallgatás hajója, Találkozás a halállal, A gyilkos fák szigete, A láthatatlan íjász,
Titkos szolgálat 8 óra 2 perc. 1936: Az Amazonász titka, Lady Stanley, Ki a következő, Az
elveszett oázis, A sátán bábszínháza, A gyilkos múmia, Gyilkosság a szeánszon, A Waterloo
híd rejtélye, A csuklyás lovas, Az alcasari máglya, A déli sark aranya, A mankós ember, A
fekete zsinór, A nagy kalandor. 1937: Az ezüst sirály bandája, A fekete sárkány karmaiban,
A Romanovok diadémja, Az alvilág sűllyesztője. 1938, A rémület völgye,
Segítség...gyilkos...!, Halálexpress 1939: A Bolingbroke kastély kísértete, A lasszóvető, Az
aranyország lázadói, A zöld anakonda, A halálfejes lovas, A szent Buddha titka, Bumerang
kapitány, Szellemek völgyében. 1940, A rémület tornya, Az aranyálarcos, A kínai hóhér, A
krokodilok országa, Az emberevő, Az álarcos fantom, A kőkoporsó titka, A bálványimádó,
Számum, Az élő torpedó, 1941: Komédiások.
Délibáb kisasszony, Karácsonyi álom, Szilveszteri kaland, Leonardo da Vinci, Az örök élet,
A bűvös kocka, A felszabadítók, Panoptikum, A súgó, Komédiások, Gösta Berling, Húsvét,
Húsvéti legenda, Pehelyke.
Némajáték; Látogatás Gorka Gézánál; Cirkusz; Furcsa párbaj; Nyolc óra két perc; Székely
legenda; Látogatás a kémia birodalmában; Varieté; A súgó; Az ördög hegedűse;
Panoptikum; Benvenuto Cellini; A nagypapa; A halál és a színésznő; Furcsa párbaj; Nóra
egykor és most – Jókai nyomában; Szent Ilona; Heverő bölény; Leonardo da Vinci
repülőgépe; Az örök ideál; Forr a tenger; Tarzan a rettenetes; A vándorszínész; Mi valósult
meg Verne Gyula regényeiből? – Gyászbeszéd; Tavaszi beszélgetés Jávor Pállal; Harmadik
csöngetés; Rádió propaganda; A vándorszínész; Egy orvos aki fest; Látogatás Márkus
Emíliánál; Lajos Iván megszólal; Az oroszlán szelídítő; Más a művész és más az anyagi
siker; Don Juan – Auróra boreális; Látogatás a kaméliás hölgynél; Somlay Artúr; Van-e
élet a csillagokban?; A repülő ember; Csillaghullás; A holló; Az utolsó szerep; A faun;
Cortez; Ellák a színpadon; A János templom festői; Cirkusz; Új Médea; A híd - A tanú;
Maszk nélkül; Hans Meissner; Rosita Serrano; A bűvész; Az élő Buddha; Az igazolvány; A
római híd; A múmia; A Borgiák mérgezett gyűrűje; Cholnoky Jenő; Színészeink sírjánál;
Budapest hangja I.-és II. rész; III. Richard; Egy múló pillanat; Utóhang a Hamlethez;
Parányok a Titán árnyékában; Köd; Csepreghy a Nemzeti Színházban; Karády és Jávor a
háló mellett; A kötéltáncos; Rivaldafény; Cronin; Régi automaták; A telefonbandita; A
titokzatos malom; Nevető stúdió; Egy történelmi vasárnap.
„A színpadon igen sok tényező segíti a színészt a teljes illúzió eléréséhez és a sikerhez: a
világítás, a díszlet, a jelmez, a gesztus, a mimika és természetesen a beszéd. A rádiószínész
71 Barsi Ödön: Rádiórendezés. Megjelent: Forrás - Irodalmi és kritikai folyóirat. 1943/4 sz.
csak a beszédével hathat a közönségre. Pusztán a hang segítségével kell kifejezni az érzések
egész skáláját: az örömet, fájdalmat, szerelmet, gúnyt és féltékenységet, sőt a
megszólaltatott figura életkorát és testi adottságait is. Ez az utóbbi megállapítás
paradoxonnak hangzik, mégis igaz, A rádióhallgató nem láthatja ugyan III. Richárd
félelmetes púpját, a fiatal Faust szépségét, a Sasfiók törékeny termetét, de a szí- nész szavain
keresztül mégis érezzük és szinte látni véljük a test kiválóságát vagy gyarlóságát. . . Persze
az ilyen feladatokhoz egészen kiváló színészekre van szükség. A kontár a rádióban sem tud
érvényesülni és beszédének fogyatékossága inkább kiütközik, mint a színpadon. A rádióban
a beszéden van a hangsúly és min- den más csak másodrangú szerepet játszhatik. Rendkívül
fontos, hogy a rádióban szereplő színészek hangját a hallgatóság meg tudja különböztetni
egymástól és ne kelljen minden pillanatban azon törnie a fejét, hogy a darab melyik
szereplője szólal meg a mikrofon előtt. A női és férfihangokat könnyű szétismerni, de
egészen más a helyzet, ha nő beszél nővel, vagy férfi férfival. A rendező feladata, hogy
olyan szereplőket válogasson ki egy-egy színdarabhoz vagy hangjátékhoz, akiknek beszédét
könnyű megkülönböztetni egymástól. A színész hangja — különösen a nagy színészé —
egyéni modulációkban gazdag. Ezek a modulációk sokszor annyira jellegzetesek, hogy a
színész hangját már az első mondat után felismerjük.”
Háborús évek
A sok munka ellenére nem lett vagyonos ember. Élete derekán három vágyálma volt: egy
autó (ami már több barátjának kijutott addigra), egy kis nyaraló a Dunakanyarban
(leginkább Verőcén a Duna parton, ahol kőfal védi áradáskor), és egy londoni utazás. Egyik
sem teljesült. A sikeres és elismert rádiórendező, Barsi Ödön karrierjének beteljesülését a
világháború meghiúsította. 1943-ban rendezőként még színre vitte Pécsett a Húsvéti passiót
és az Ellák felújítását, és néhány műfordítása is megjelent (E.A. Poe: Őfensége levele és Mr.
Simpson tévedése; E. Hoffman: Válaszúton). Ez utóbbiak nem bizonyultak sikeresnek,
ellentétben az Alfa Kiadó által publikált életrajzi regényeivel (Madagaszkár királya, Az
ördöglovas, Játék a halállal), amelyek szépírói stílusának jelentős fejlődését mutatták. A
regényekre továbbra is a főszereplők kalandos életének filmszerű bemutatása a
legjellemzőbb, de a történeti háttér, a helyszínek ábrázolása hiteles, jól tükrözi az író
alaposságát, olvasottságát is. A regények sikert arattak. Barsi Ödön ekkor már nem
használja korábbi írói álneveit, ezzel is érzékeltetve, hogy átlépte a küszöböt, amely a
ponyvairodalmat a szépirodalomtól elválasztja. A kalandregények stílusából szerencsére
megőrizte a sajátos hangulatot és a fordulatos cselekményszövést. Ezek voltak azok a
jellegzetes stílusjegyek, amelyek alapján a szakavatott stíluselemző oly könnyen felfedheti
Barsi Ödön személyét az írói álnevek mögött. A jobboldali éra alatt sokszor érte őt nemtelen
támadás. Az egyik ilyen mocskolódásra nyilatkozatban válaszol, amelyben az ismert E.A.
Rodriguez álnevét is megtagadta72.
„A Magyarság mai számában ‚Barsi vagy Rodriguez?’ címmel egy cikk jelent meg, amely
szerény személyemmel foglalkozik. A cikkíró elfelejtette ugyan nevét aláírni, de ennek
dacára válaszolni kívánok a támadásra. Nem felel meg a valóságnak, hogy E.A. Rodriguez
néven regényeket írtam, ezzel szemben tény, hogy fia vagyok néhai dr. Rodriguez Béla
pénzügyi titkárnak, aki az orosz harctéren hősi halált halt. Idegen hangzású családi
nevemért nincs okom szégyenkezni, s ha mégis Barsi Ödön néven szerepelek, annak oka
kizárólag az, hogy a Színművészeti Akadémi- án, ahol színészi és rendezői diplomámat
megszereztem, a belügyminiszteri rendelet értelmében magyaros hangzású nevet
választottam. Eddigi irodalmi működésem bírálatát nem bízhatom a névtelen színészre, de
talán elegendő, ha megemlítem azt a tényt, hogy a Rádió jubiláris irodalmi pályázatán,
ezúttal én is névtelenül, megnyertem az első és második díjat. A névtelen színésznek arra a
burkolt vádjára, hogy ő mint keresztény magyar színész nem juthat a mikrofon elé, azt
üzenem, hogy minden tehetséges, keresztény színész szerepelt. s szerepel a Rádió
statisztikájában. s nem csodálkoznék túlságosan, ha a cikkíró egy olyan színésszel volna
azonos, akit az illetékes bizottság a mikrofon próbán alkalmatlannak minősített arra,hogy
megszólaljon a mikrofon előtt. Barsi Ödön s.k,”
„Barsi Ödön ezúttal túltesz magán is, amikor a világ valaha élt és va- lószínűleg
utolérhetetlenül legnagyobb hegedűművészének, Paganini életregényének megírására
vállalkozott. A könyv olvasása nyomán végig kísérjük a fékezhetetlen olasz
temperamentumú művész életét a genovai szegénysortól a világhír csúcsáig. ... Barsi Ödön
regényében sokkal többet kapunk, mint egyszerű életrajzot. Egy darab történelem, a
Napóleon utáni idők Európája elevenedik meg lapjain, színesen, mozgalmasan, élethűen és
bepillantást nyerünk egy utolérhetetlen zenei lángész műhelytitkaiba is. Nevezetesebb
fellépéseiről olyan hű művészeti ismertetéseket kapunk, mintha egy mai hangverseny
beszámolóját olvasnánk.”
Apám utolsó, már a háború alatt megjelenő regénye az El Dorádó73, sok olvasónak volt, és
maradt kedves ifjúkori élménye. Az író ekkor már maga is teljesen biztos volt abban, amit
Lajos Iván pécsi egyetemi tanár az elhíresült Szürke könyvében megjósolt, vagyis hogy a
háborút - a gazdasági adottságok miatt - Németország nem nyerheti meg. Barsi Ödön a
regényben a főszereplővel azonosulva keresi az tökéletes boldogság felé vezető utat, és az
Aranyországban az új Magyarországot vizionálja. Ami a regényben az inka papnő
segítségével megvalósulni látszik, az a valóságban nem történik meg. Az El Dorádót 1997-
ben a K.u.K Kiadó újra megje-lentette, és ebből az alkalomból alkalmam volt beszélni
apámról és munkásságáról a Magyar Rádióban74. A regényt a Fapados Kiadó az író életmű
sorozatában 2011-ben szintén kiadta.
73 El Dorado: a legendák szerint a régi időkben a dél-amerikai Parime tó partján álló aranyváros. Az idők folyamán a
tökéletes jólét, a maradéktalan boldogság metaforájává vált.
Barsi Ödön, szerencséjére, épségben hazajutott, és ezt követően már azért sem ment be a
Rádióba, hogy - amint azt korábban tette - a folyosó faláról egy-egy Hitler képet letépjen.
Budapest ostromát a család a Ráday utcai lakás légópincéjében vészelte át. Utcai
közelharcok zajlottak, az orosz katonák egyik házból a másikba gyakran a pincéken jutottak
át. Az író ekkor már nem írt, de bátorsága és humora nem hagyta el. A nyilas
háztömbbizalmi váratlanul bejelentette, hogy „nincs ok a félelemre, a németek már
bevezették a magasfeszültséget a Nagykörúton”. Apám azonnal reagált: „Ez igen, az
oroszok megfordulnak, és meg sem állnak Moszkváig”.
Egy alkalommal sebesültet hoztak be az utcáról. Szilánk fúródott a térdébe. Egy ott lévő
orvos karbidlámpa fényénél próbálta eltávolítani a szilánkot, de hiába. Barsi Ödön és
üldözött barátja, aki egyébként a család pincerekeszében rejtőzködött, hordágyon vitte a
szeptikus sérültet át az Üllői úti klinikára. Útközben a légi riadóknál le-letették a hordágyat,
és beszaladtak valamelyik kapualjba. A kapualj módszer később is bevált, amikor Barsi
Ödön már az oroszok „malenkíj robot”-ja elől kényszerült menekülni.
Újrakezdés
1945 június 26.-án Barsi Ödön cikket írt a Világ c. lapba. Az írás apropóját az adta, hogy
sok esztendei némaság után végre Lajos Iván75 is megszólalhatott a magyar rádióban. A cikk
alkalmat adott arra is, hogy benne Barsi Ödön megfogalmazza saját nézeteit a háborúról, a
dicstelen szerepről, amelyet Magyarország - kivált a német megszállás után - a „szörnyű
világégésben” játszott.
„Most átment rajtunk is a háború, nem fölöttünk, hanem a testünkön. Lerombolt házak,
felrobbantott hidak és halottak jelzik azt az utat, amelyen a németek visszavonultak, hogy
aztán letegyék a fegyvert a győztes hatalmak előtt... Nem volt még ilyen rettenetes háború!
És mi ebből kimaradhattunk volna! „ - kesereg a szerző, majd így folytatja: „Lajos Iván
nagyon jól tudta, mi vár ránk, ha a németek oldalán indulunk a háborúba. ... kétszer is
alkalmunk lett volna elnyomóink ellen fordítani a fegyvert: 1944 március 19.-én és október
15-én... Ebben az időben már sokan megértették Lajos Iván figyelmeztetését, mégis kevesen
akadtak, akik szembeszálltak a németekkel.” Cikkét így zárja: „Becsületes, magyar szándék
vezette Lajos Ivánt, amikor kis könyvét megírta, és örökké sajnálhatjuk, hogy ezt a bátor
figyelmeztető hangot elnyomta az ágyuk dörgése, a tankok dübörgése és a stukák zúgása.”
A Magyar Rádió a budapesti harcok befejeztével romokban volt. Barsi Ödön részt vett a
romok eltakarításában. Hamar átesett az igazoló bizottságok szűrőjén, és még márciusban
Ortutay Gyulával76 együtt Debrecenbe utazott, hogy az ideiglenes nemzeti kormány
tagjaival tárgyalva megteremtsék az újrakezdés anyagi és technikai feltételeit. Barsi Ödönt
főrendezőnek nevezték ki. Belépett a Szociáldemokrata Pártba. Még írt és rendezett
hangjátékokat, de lélekben egyre jobban távolodott a rádiós munkájától. Az új diktatúra által
meghirdetett kulturális fordulat nem volt ínyére. Ortutayt a Magyar Központi Híradó Rt.
elnöki posztján Barcs Sándor követte. 1949-től, a Rajk-per lezárása után, fokozatosan teret
nyert a Révai-féle kultúrpolitika1877.Ekkortól egyre jobban érvényesültek a felülről jövő
diktátumok, napirendre került és egyre szigo-rúbbá vált a munkatársak politikai múltjának
vizsgálata. Barsi régi kollégáját, Kilián Zoltán újságírót nyugdíjazták, Pluhár István, a
kitűnő sportriporter, a hatóságok szemében megbízhatatlanná vált. De a háborút követő két-
három év alatt, amíg még a demokrácia szabad levegője töltötte be a Kárpát-medencét,
Barsi Ödön még dolgozhatott, színházi rendezésekre kérték fel, és regényei is megje-
75 Lajos Iván (1906-1949) pécsi jogtudor, közíró. 1939-ben Pécsett jelentette meg nagy feltűnést keltő, s a hatóságok
által elkobzott Németország háborús esélyei a német szakirodalom tükrében c., később általánosan a „szürke könyv”-
ként emlegetett munkáját, amelyben bebizonyította, hogy a küszöbön álló második világháború óhatatlanul
Németország vereségével fog végződni. Mauthausenbe hurcolták, onnan 1945 nyarán hazatért, rá egy évre azonban
eltűnt, három évvel később egy szovjet-kazah büntetőtáborban meghalt. (A Wikipédia nyomán.).
76 Ortutay Gyula (1910– 1978) néprajzkutató, politikus, az MTA tagja. A háború alatt részt vett az ellenállási
mozgalomban, 1945 januárja és 1947 márciusa között a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát integráló Magyar
Központi Híradó elnöki tisztét töltötte be. (A Wikipédia nyomán.)
A mesekönyvnek nagy sikere volt. Barsi Ödön már írta a következő mesekönyvet, amelyhez
az illusztrációkat ismét felesége készítette. 1946-ban második díjat nyert a Munkáskultúra
Szövetség hangjáték pályázatán. Az első díjat Palotai Boris Féltékenyek című rádiódrámája,
a második díjat pedig, Barsi Ödön a rádió főrendezője, Építsünk, fiam? című hangjátéka
kapta. Biztató volt, hogy 1946-ban megjelenhetett az Indiánok a Dunán és az Üstökös című
regénye a Forrás kiadónál. Az Egy lélek visszatér (1947 Pécs ,Téka) című regényében
visszatért kedvelt fiatalkori olvasmányainak hőseihez és íróihoz. De ez már nem a krimiíró
Rodriguez kései alkotása, és nem csupán a tudományos fantasztikus irodalom művelőjének
az írása, amelyben a fantasztikum ürügyén elevenedhetnek meg a klasszikus külföldi
bűnügyi irodalomból jól ismert figurák.
Korát megelőző regényről van szó: ahogy az írót eddig legmélyrehatóbban tanulmányozó,
és a parnasszusi besorolását megadó irodalomtörténész Benyovszky Krisztián tanár írja78,
Barsi ezen műve alighanem az első magyar „crossover” regény. Az eredeti kiadás
fülszövegében ezt olvashatjuk:
„Az író lebilincselően érdekes regényében egy izgalmas férfiélet történetét mondja el
magasren-dű irodalmi eszközökkel. Egy ember meghal, halálának körülményei
tisztázatlanok. A lélek érzi, hogy erőszakos halállal halt meg és elindul, hogy megkeresse
gyilkosát. Megérkezik az árnyak klubjába, ahol a világirodalom klasszikus detektívfigurái a
maguk egyéni, sajátos módszerével bogozzák ki halálának rejtélyét. Ott látjuk Sherlock
Holmestól Arsen Lupenig a világirodalom minden nagy mesterdetektívjét. Az izgalmak
feszültségén kívül ez az írás mély és emberi humorral van átszőve. A kitűnő író legérettebb
alkotása”.
78 Benyovszky Krisztián: A Morgue utcától a Baker Streetig -és tovább. Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. 2016. .
„... Úgy gondolom, hogy az Egy lélek visszatér c. regényt nemcsak a magyar ponyva (s azon
belül is a krimi), hanem tágabban az irodalmi crossover klasszikusai között kell számon
tartani, amely [könyv] csak az nyelvi elszigeteltség miatt nem vált szélesebb körben is
mintaadóvá. Magyar hatástörténeti esélyeit pedig hozzáférhetetlensége és a kiadását követő
korszak ponyvaellenes kultúrpolitikája rontotta le fokozott mértékben. Bár kockázatos ilyet
mondani, de talán még angol fordításban is „működőképes” – [a] mai igényeket is
kielégítő, széles olvasóközönséget megszó-lítani képes, szellemesen szórakoztató, fordulatos
szöveg válhatna belőle. Mindenesetre a klub titkára helyében én nem haboznék szélesre
tárni az ajtót, ha egy Barsi Ödönként bemutatkozó árny kérne bebocsátást az exkluzív
társaságba. Ceterum censeo: Barsi Ödön a magyar detektívirodalom immár felkent,
klasszikus szerzője, amit élet-művének ez a szelete messzemenőkig igazol, mi több, a szerző
bátran csatlakozhatna a könyvében szereplő detektív hírességekhez.”
Barsi Ödön egy másik irodalmi műfajban is megcsillantotta tehetségét. A még 1944-ben írt
Űrhajó cselekménye világűrutazásról és a Mars bolygón zajló háborús eseményekről szól.
Regényével a tudományos fantasztikus irodalom egyik első hazai művelője lett.
Tevékenységének jelentőségét e téren csak jóval később ismerték fel. A sci-fi amúgy nem
volt teljesen új elem Barsi Ödön témaválasztásában, hiszen már a Tarka Regénytárban
megjelent Amazonász titka és a Gyilkos fák szigete is ide sorolható, mi több, az El
Dorádóban is található fantasztikus elem (az őshüllők megjelenése az Aranyország felé
vezető úton). Rendezőként is volt már hasonló feladata: 1939-ben Aldo Franco Pessina Az
éter hajósai című háromrészes hangjátékát rendezte, amely egy űrrakéta emberáldozatokkal
is járó kísérleti kilövéséről szólt.
Az űrhajó utasai a csillagász Fábián Miklós, Török Sándor a mérnök, Márton Jenő a
geológus, Jávor Dénes az orvos és Törtely Anna az ünnepelt színésznő. Barsi Ödön a
cselekményben ezúttal Fábián Miklóssal azonosul, az ő szemével írja le mindazt, amit
ember addig közelről nem láthatott. Könnyű volt elképzelnie a rakéta belsejét olyasminek,
mint a rendezői fülkéje a stúdióban. A könyvből terjedelmes idézeteket társított fotóihoz
Fejér Zoltán fotóművész, amelyek a Fotóművészet c. képes lapban jelentek meg 2004-ben.
A cikkét angol fordításban 2006-ban a Photoresearcher is leközölte. A sors fintora, hogy ez
az egyetlen szöveg Barsi Ödön munkásságában, amely angolul is olvasható. Színházi
rendezőként 1948-ban még volt alkalma bizonyítani: A három testőr dramatizálásával a sze-
gedi nemzeti színházi ősbemutatón (D’Artagnan szerepében Pataki Jenő) szép sikert aratott.
Nyugdíjban
A novellát olvasva nem lehet kétséges, hogy a szerző szimpátiája az orosz túlerő
ellen küzdő finneket kíséri. Bár Apámnak a rádiós munka fölöttébb hiányzott, baráti és
családi körben soha nem tagadta, hogy a kor kötelező témáiról - a termelőszövetkezetekről,
az élmunkásokról, a sztahanovistákról, stb.- készülő sema tikus hangjátékok rendezéséhez
már amúgy sem lett volna kedve. Nyugodtan mondhatta ezt az az ember, aki élete során a
hangjátékaiban és novelláiban a világirodalom és a művészet széles spektrumát tárta a
hallgatóság és az olvasó közönség elé. Apám testi-lelki jó barátját, a meggyőződéses
demokratát, dr. Németh Antalt80 még a nyilasok állítot-ták félre 1944-ben. Ám az új
diktatúra sem engedte dolgozni azon a területen, amelyhez a legjobban értett: 1945–1956
között nem rendezhetett. Az ellenlábasok nem felejtették el, hogy a harmincas években, az
egyi k rendezésében egy nagyméretű Lenin-portrét állíttatott fel háttér-díszletnek. Az
ötvenes években a Népművelési Intézetben foglalkoztatták, de feleségével együtt igen
méltatlan anyagi körülmények között kellett élniük. Csak 1956 után rendezhetett újra
Kaposvárott, majd Kecskeméten és Pécsett is. Apám a nyugdíjából nem tudta volna eltartani
79 A Turul Szövetség a Horthy-kori Magyarország legjelentősebb egyetemi ifjúsági szervezete 1919 és 1945 között.
Jobboldali radikális alapállás, keresztény-nemzeti gondolkodás, militarizmus, trianoni revizionizmus és
antiszemitizmus, a zsidóság visszaszorítására irányuló törekvések jelle mezték (a Wikipédia nyomán).
80 Németh Antal (1903-1968) rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író. 1935-től 1944-ig a
Nemzeti Színház igazgatója volt.
a családot, ezért építész felesége is munkát vállalt a Rimanóczy Gyula 81 vezette Középület
Tervező Vállalatnál. Ő maga fizikai munkával is próbálkozott: egy éven át szenet árult
Soroksáron. 1951-ben hangjátékokat juttatott ki a Szabad Európának Münchenbe,
természetesen anonim módon. Elvétve itthon is megjelenhetett egy-két cikke az Új
Emberben vagy a Természettudományos Közlönyben82. Baráti társasága változatlanul
tartotta benne a lelket. Rendszeresen találkozott Supka Gézával 83szabad kőműves
páholyában84, volt rádiós barátaival, dr. Németh Antallal, Dálnoky János újságíróval, Kulin
György csillagásszal, akinek a révén a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő
Társulat (TTIT) Asztronautikai Bizottságának író tagja lett. Az 1956-os forradalom előtti
hónapokban ismét nagy kedvvel fogott hozzá egy filmforgatókönyv írásához. Kedvenc
Jókai regényének a Kőszívű ember fiainak filmváltozatát André bátyjával közösen már ré-
gebben is tervezték. A forgatókönyv végül fiókban maradt, egy példányát a Fővárosi Szabó
Ervin könyvtár ő r z i . Az 1956-os forradalom és szabadságharc első napjait nagy
lelkesedéssel üdvözölte. A régi rádiós kollégái a lakásán is felkeresték, be akarták vonni a
Rádió újonnan alakítandó vezetésébe. Nem vállalt szerepet, nem exponálta magát. Apám,
ahogyan annak idején Hitler vereségét is biztosra vette, előre látta az 56-os for radalom és
szabadságharc bukását is. Biztos volt benne, hogy a rákövetkező megtorlás a családját is
érintené. Nem óhajtott a mártírja lenni az újabb nemzeti tragédiának. Dálnoky János (1916
– 1975): szerkesztő, újságíró. Kulin György 1905 – 1989) magyar csillagász, számos
kisbolygó és egy üstökös felfedezője. Ám nem gondolt arra sem, hogy elhagyja az országot.
Akkor sem, amikor megtudta, hogy André fivére a feleségével együtt disszidált. A
forradalom és a szabadságharc bukása azonban mély keserűséggel töltötte el, ami csak
akkor csillapodott, amikor fiát - engem - 1957-ben felvettek a budapesti orvosegyetemre.
Újra írni kezdett, noha kedvenc írógépét korábban eladta. Ceruzás írásai, néhány kivételtől
eltekintve, ugyan nem kaptak nyilvánosságot, de életkedve némileg visszatért. Élete utolsó
éveiben asztrológiával kezdett foglalkozni. Volt rá bőven ideje, mert írásai akkor már
jobbára a fiókban maradtak. Pedig a fiókok sok kincset rejtettek, amint ez a rendszerváltást
követő években már kiderülhetett. A Szárnyas penge c , regényt a Fapados Kiadó a Barsi
Ödön életmű sorozatban, a Növények bolygója c. novellát a havonta megjelenő Új Vénusz
sci-fi képes újság jelentette meg 1991-ben. Szatmári Jenő István újságíró85 már 1973-ban
felhívta a figyelmet az Űrhajóra és a szerző látnoki jóslataira az atombombáról és az
interkontinentális rakétáról86. A regényt Barsi még jóval az első kísérleti robbantások előtt
írta meg. Apám egyébként komolyan hitt a csillagoknak a Földre gyakorolt hatásában, ami
81 Rimanóczy Gyula (1903-1958): Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar modernista avantgárd építészet kimagasló
alkotója.
83 Supka Géza (1883 – 1956) magyar régész, művészettörténész, író, újságíró, az MTA levelező tagja.
84 Supka 1910 óta töltött be vezető pozíciókat magyarországi szabadkőműves páholyokban. 1946-ban az újjáalakult
Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestere. E posztjáról 1949-ben lemondott, de a szabadkőművesség 1950-
ben bekövetkezett betiltása után is, haláláig „kőműves-nek” tartotta magát (A Wikipédia alapján).
85 Szatmári Jenő István: Magyar H.G.Wells, vagy történelmi rejtély? SF tájékoztató 1973, 36-38. Barsi Ödön Naplója
és néhány kézirata Szatmári jóvoltából került vissza a családhoz.
86Az első nukleáris kísérleti robbantásra 1945 július 16-án, az új-mexikói Alamogordoban (USA) került sor
(Wikipédia).
közvetve emberi sorsokat is befolyásolhat. A Vihar London felett c. regényében szerepel
Hornus Waldemar asztrológus professzor, egy remek figura, akinek képtelen fantazmagóriái
és bizarr jóslatai az olvasót hol megmosolyogtatják, hol elborzasztják. Apám talán saját
gondolatait adta az asztrológus szájába, amikor az ezt mondja: „A csillagok nem hazudnak:
A jövendőt pontosan felírták az égi kezek az állatövi jegyekre, a bolygók pályáira … Csak
éppen művészet kell ahhoz, hogy valaki kiolvassa az égi rúnák próféciáit a csillagos ég
útvesztőjéből...”Amikor Apám a család és ismerősök számára horoszkópot készített, az
ismert születési adatok alapján gondosan lemérte vonalzóval a csillagok és a bolygók
állását, osztott, szorzott, bonyolult matematikai műveletekkel készítette számításait. Úgy
emlékszem, a saját horoszkópját soha nem csinálta meg... Utolsó kézírásos mesekönyve, Az
erdő meséi posztumusz kiadásban jelent meg 2013-ban. A mű hangulata jól tükrözi az író
lelkiállapotát, aki a publikálási lehetőségeitől csaknem teljesen megfosztván, - mint oly
sokan mások - meseírással vezette le érzéseit, és jelezte ily módon kényszerű elfordulását a
való világtól. Egyik írása mégis átjutott az egyébként mindenre gondosan figyelő állami
cenzúra szűrőjén. Tímár József, a kor egyik legnagyobb színészegyénisége volt. Apám is
nagy művésznek tartotta, olyannak, aki szerepe it teljes átéléssel, minden hamis pátosz
nélkül játszotta el. Tímár a főszereplője volt Harsányi Kálmán Ellák c. drámájának, amelyet
apám rendezett 1937-ben. A színész, akit a nyilas érában is nemzetgyalázással vádoltak, a
háború utáni új rendszernek sem volt a kedvence. 1949 szilveszterén, már kissé kapatosan, a
Magyar Színházban provokatívan szavalta el a Szózatot, emiatt félreállították, és egy ideig
nem léphetett színpadra. 1960-ban, már nagybetegen játszotta el a Nemzetiben Az ügynök
halála főszerepét, ezzel búcsúzott a közönségtől. Röviddel ezután meghalt. Apám jelen volt
a temetésén, és annak hatására írta meg A gyászbeszédet, amely az egyik napilapban jelent
meg. Nevek az írásban nem szerepelnek. A halott személyéhez kétség sem fért, de az
olvasók tévedhetetlenül tudhatták azt is, hogy ki a gyászbeszédet tartó „epigon”, akinek torz
jelleméről ez az írás szólt. Egy rövid, jellemző részlet a cikkből:
„... Mindenki sírt: tisztelők, barátok, kritikusok egyaránt... Az epigon pedig rendületlenül
beszélt, dicsérte az elhunytat, de ha erre alkalom nyílt, a saját személyét is megemlítette.
Elmondta, mennyire szerette a mester, mennyire a rokonának érezte, és közben makacsul
azokra a szerepekre gondolt, amelyek most már bizonyosan őt illetik. ... Ezen a délutánon
minden a mester emlékét hirdette a temetőben: a fák, a bokrok és a síró emberek. - Az
epigon azonban csak a saját arcát nézte, azt a széles, mongolos arcot, amely ott tükröződött
előtte a szélvédőüvegen. Olyan elégedett volt önmagával, mint talán még soha. - Ma megint
isten voltál!! - suttogta mámorosan a tükör-képének.”
Az „epigon” - ha a mai olvasó netán még nem találta volna ki: Major Tamás (1910 –
1986)87.
Utóélet
Apám korai halálát 1963-ban, Tímáréhoz hasonlóan, szintén alattomos betegség okozta.
Magam, mint szigorló orvos, tehetetlen tanúja voltam szenvedéseinek. Halálát követően
másfél évtizedig munkássága csak családi körben került szóba. Egyszer ugyan hívta valaki
87 A Nemzeti Színház akkori igazgatója, majd főrendezője, egy ideig országgyűlési képviselő, magas beosztású
pártfunkcionárius. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli, írja róla a Wikipédia.
anyámat Bécsből, hogy kölcsönkérje a Madagaszkár királya című regényt, amelyből film-
forgatókönyvet szerettek volna írni. Nem járt az illető szerencsével: Barsi Ödön regényeiből
a család birtokában mindössze három maradt. A hetvenes években gondoltam először arra,
hogy apám regényeit összegyűjtöm. Öt év alatt sikerült szívós munkával megszereznem a
könyveket. Sokaktól - könyvgyűjtőktől, lelkes olvasóktól - kaptam segítséget. Szász Mihály,
szegedi zeneszerző, éveken át postázta számomra gyűjteményéből a Filléres Tarka Regény
sorozatban álnéven írt Barsi Ödön művek másodpéldányait. Manapság az új kiadásokból
apám műveinek zöme már fellelhető az Országos Széchenyi Könyvtárban: az eredeti köteles
példányok az évek során kézen-közön eltűntek. A puha diktatúra alatt már újra lehetőség
nyílt a krimik kiadására. A dr. Rapcsányi László 88 szerkesztette „Sárga regények” köteteiben
először külföldi írók műveit, majd Rejtő Jenő humoros regényeit publikálták, végül az
olvasók által türelmetlenül várt Rodriguez regényekre került a sor. A „Sárga regények”
köteteiben a Számum, A kőkoporsó titka és a Sátán bábszínháza jelent meg. A szerkesztők
így fogalmazták meg törekvéseiket a könyvek fülszövegében:
A regények szerkesztése során dr. Rapcsányi interjút készített özvegy Barsi Ödönnével89.
Így kezdődött a Rodriguez / Barsi regények reneszánsza, amely több művének többszöri
újra kiadását, végül az egész életmű (90 regény) di gitalizált formában való megjelenését
eredményezte.
90 Révész Béla 1996 Manipulációs technikák a hidegháború korai időszakában (Magyarország és a Szabad Európa
aki tanulmá-nyában idézi a hatvanas évek elején a Belügyminisztériumban Az 1956 évi
magyarországi ellenforradalom az állambiztonsági munka tükrében címmel készült
elemzést. Az anyagban szerepel egy összesítés azokról az 1956-ban működő illegális
szervezkedésekről és csoportosulásokról, amelyekről a BM operatív szer- vei tudomással
bírtak. A jegyzékben apámról a következőket írják: „Barsi Ödön egy szervezkedés vezetője
volt. Kapcsolatot tartott a ‚SZER’-rel. Kémanyagokat és hangjátékokat juttattak ki.
Kapcsolatai közé tartozott Pertsek Elza tanítónő.” (Utóbbi neve helyesen: Fertsek - BB.)
Időközben lehetőséget kaptam, hogy a Történeti Hivatalban tanulmányozhassam a BM
családomat érintő szigorúan titkos anyagait.
Rádió 1950-1956).
Endre filmrendező biztatására hangjátékok írásával próbálkozik. Írói tehetsége a fivérével
közösen írt detektív- és kalandregényekben hamar megmutatkozik. Barsi Ödön már ekkor
egy rendező szemével igazgatja szereplőit, és szövi a cselekmény fonalát. Gyakran maga is
azonosul a szereplők valamelyikével. A Magyar Rádió tízéves jubileumára hirdetett
hangjáték pályázaton az első és második díjat is elnyeri. A rádiórendezés mellett színpadi
rendezései is sikeresek. A hangjátékok írása, rendezése, drámaírók műveinek rádiószínpadra
való adaptálása során széleskörű műveltsége tovább mélyül. Regényei fokozatosan irodalmi
magaslatra emelkednek, miközben megőrzik fordulatosságukat. Pályája és sikerei csúcsán
azonban karrierje derékbe törik: egy vészterhes időszakot követő diktatórikus rendszerben a
kezéből kiveszik a mikrofont és a tollat. Napjainkban eljött az idő, hogy regényeinek
megjelenését követően az emberi és művészi rehabilitációja is napirendre kerüljön. Irodalmi
hagyatékának számba vétele, katalogizálása jelenleg is folyik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Kéziratait, néhány személyes tárgyával együtt a Múzeum vette át megőrzésre.
Szerzők:
Dr. Barsi (született Rodriguez) Béla, az író fia. Francia papi iskolában tanult, az Apáczai
Csere János gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Orvosegyetemen szerzett diplomát,
mentőorvosként is dolgozott. Jelenleg a Nyírő OPAI intenzív osztályán főorvos. Számos
közleménye jelent meg a sürgősségi ellátás és az intenzív terápia területén. Emellett hobbija
a családkutatás, amit több tanulmánya jelez.
Dr. Ács Péter egyetemi docens, Germanisztikai Intézet, Skandináv Nyelvek és Irodalmak
Tanszéke
A nyitott ablak
Nagymama az ablaknál ült. Haja fehér volt, az arca ráncos és mindkét szemére hályogot
vont a kérlelhetetlen idő. Egy emberöltőn keresztül tanított az iskolában, most azonban
tehetetlenül ült a rozzant karosszékben. A napsugarak átszűrődtek a fák lombjain és a színes
fényjátékot ő is érzékelte. Időnként ellenzőt formált a kezéből és úgy bámulta a furcsa,
szeszélyes foltokat, melyek az ég kékjét és a napfény sárga ragyogását lopták be a zöld
lombok közé.- Ott egy nyitott ablak van – mondta egyszer határozottan.Elnézően
mosolyogtam. - Tévedsz, nagymama... Nincs ott semmiféle ablak.- De hiszen tisztán láttam,
- makacskodott – az ablaknál emberek ültek, fehér hajú öreg emberek... Megsimogattam
ráncos, petyhüdt kezét. Végtelenül kedves volt az arca. Bár szeméből kihunyt a fény, és
szürke árnyék borult a szeme köré is, de a szája mosolygott. - Te nem vagy jó megfigyelő, -
motyogta – én sokszor látom a nyitott ablakot. Néha eltűnik, ha esős az idő, de azután
megint csak felbukkan... A fák mögött egy kis ház van.- Nincs ott semmiféle ház! - mondtam
türelmetlenül.Eljött az ősz.. Nagymama még mindig a karosszékben ült és úgy bámulta a
gyérülő fényt, mely néha még átragyogott a sárga lombokon. Egy napon azonban már nem
tudott elvánszorogni a kedvenc karosszékéig. Az ágyon feküdt és kínosan köhögött, de azért
fáradhatatlanul mormolta a régi imádságokat, amelyekre valamikor a gyermekeket
tanította.Jól emlékszem arra a napra, amikor meghalt. Ráncos kezeit összekulcsolta a
mellén és úgy feküdt az ágyon mintha aludna. Hályogos két szemét lezárta egy gyöngéd kéz
és az arcán megkövült a szelíd mosoly. Temetés... Rokonok jöttek-mentek, a szemüket
törülgették és banális szavakat mondtak... Alacsonyan szálló, szürke felhők takarták az eget,
amikor eltemették. A lombja vesztett fák színtelenre sápadtak a ködben és nekem úgy tűnt,
mintha az eget is hályog borítaná be, mint a nagymama szemét. A világ szürke és szomorú
volt.….......................A fagyos és esős napok után lassan beköszöntött a tavasz. A nagymama
karosszékében ültem. Magam sem tudom, hogy miért telepedtem az ő helyére. A kertet
néztem, a zöldellő bokrokat és fákat. Az utcát és a kertet elöntötte a tavaszi napfény.
Egyszerre megrezzentem... Világosan és tisztán megláttam a nyitott ablakot... Fehér hajú
emberek ültek mögötte, a nagymama is köztük volt... Azóta sokat ülök a karosszékben én is,
és nézem a nyitott ablakot a fák lombjai között.
Liptószentmiklós
Tájékozódó online vizsgálattal – még a fiúról apára keresés megkezdése előtt – szúrópróbaszerűen a
morva leszármazásra kerestem rá, és találtam is erre utaló bejegyzéseket egyes Hlavács családoknál, de ezek
nem voltak összefüggésbe hozhatók Morvaországgal, hanem csak egy Morva nevezetű szlovák helyiséggel,
így az általam kutatott családdal semmiképpen sem.
Ifj. Hlavaty József József fiának matrikulája 1823.03.13. Tusice
A családi szájhagyományban szereplő morvai családi eredet tudomásom szerint ugyanis nem egy
konkrét helységre vonatkozott, hanem Morvaföldre. Ezt alátámasztja az, hogy a Morva helységből való
leszármazásra utaló további adat nem került elő.
A németlipcsei ág
Hlavács Dániel
Eszerint apja, Hlavács Tamás is kereskedő volt, anyja, Scholcz Zsuzsanna pedig nyilván
német származású. A németlipcsei evangélikus egyházi feljegyzésekben számos testvérének
keresztelési adata található.
és meghalt 1883-ban 6
Hlavács Dániel és Weil Ida házasságából született Hlavács Olga nagyanyám, és bátyja
Hlavács Kornél, aki okleveles gépészmérnök, minisztériumi titkár, és az első Magyar Általános
Biztosító Társaság műszaki tanácsosa volt.
Hlavács Olga keresztlevelének másolata
Hlavács Kornél 58 évesen halt meg. Tudása, szakértelme és embersége folytán űrt hagyott
maga után. Gyászjelentése mutatja sokoldalú tevékenységét. Egy újságban úgy emlékeztek meg
róla, hogy örökre eltávozott egy igaz ember 7.
In memoriam Hlavács Kornél
Olga mama édesanyja, Weil Ida Kornélia Budapesten született 1849. február 20.-án. Szülei,
Weil Adolf Leopold és Lernberger Mária Terézia, augsburgi evangélikus, „birodalmi” németek
voltak. Ida mama idős korában is csak törte a magyart. Gyakran mondta Bandi unokájának
rosszallóan: „Pándi, te mész vérpad!” A német származásnak köszönhette azonban Rodriguez
André nagybátyám, hogy 1956-os disszidensként haladék nélkül megkapta a német
állampolgárságot Münchenben. Ebbe a családba nősült nagyapám, dr. Rodriguez Béla. Jól tette.
Olga mama ugyan nála néhány évvel idősebb, de finom és szép teremtés volt. Végtelenül pedáns, jó
anya, majd nagymama, kiváló pedagógus. Nagyapám halála után, aki az orosz fronton 1914-ben
elesett, egyedül nevelte két fiát, de ebben segítette, bátyja, Kornél is. Hadiözvegyként trafikot
nyithatott.
Ugyanitt Hlavács Mihály II. matrikulája is, aki Hlavács István és Rozina fia volt.
Scholcz Zsuzsanna apja Scholz György, anyja Benjacs Anna volt. A Scholcz családra
vonatkozó bejegyzések meghaladnák a kutatás kereteit és különálló közlemény alapját
képeznék. A kiemelt különböző adatok azt mutatják, hogy Németlipcse életében jelentős
szerepet játszottak.
A kutatás következő fázisában kísérletet tettem a Hlavács család másik ága
kiemelkedő egyéniségének – Harsányi Kálmánnak - származását és a család két ágának
kapcsolatát tisztázni.
8 SCSBMF mormonfilm 5223204 Nyitrazsámbokrét
9 SCSBMF mormonfilm 5223204 Nyitrazsámbokrét
10 SCSBMF mormonfilm 5223302 22.-23.-és 27.kép. Kiskeresnye
Harsányi (Hlavács) Kálmán (1876–1929)
Harsányi Kálmán portréja 11
Az „ Ellák” újságcikkben
1906-ban feleségül vette Polányi Etelkát, három gyermekük született: Klára, Éva és
Szabolcs. Testvéreinek matrikuláját is sikerült megtalálni:
A matrikulán szerepel Hlavács Gyula, mint keresztapa, aki egyben a keresett nagyapa
is lehetne. Azonban az idősebb Hlavács Kálmán születési és halálozási adatai alapján ez
később nem igazolódik, viszont nagy valószínűséggel azonos a németlipcsei Hlavács Dániel
1831-ben született Gyula György keresztnevű fiával. Feltételeztük, hogy idősebb Hlavács
Kálmán Rákospalotán halt meg, és szerepel az Állami Anyakönyvek XV. kerületi
regiszterében. Megkönnyítette a kutatást az, hogy ifj. Harsányi Kálmán gyászjelentésében
feleségét, Alles Antoniát özvegyként tüntették fel 1929-ben, de a leánya halálakor készült
gyászjelentés szerint 1989-ben még életben volt. Így harminc évet kellett átnézni. Rögtön
szinte a vizsgált időablak elején, 1901-ben jegyezték be Hlavács Jánost, aki 92 éves korában
halt meg. Id. Harsányi Kálmán jelentette be a halálesetet családtagként. Továbbá az is
kiderült, hogy Hlavács János felesége Várady Karolina, foglalkozása aranyművesség,
születési helye Liptószentmiklós, apja neve pedig György volt.
A bejelentés időpontjától tovább keresve id. Harsányi Kálmán 1925. május 18.-án
bekövetkezett haláláról szóló bejegyzést megtaláltam. Apja Hlavács János volt, anyja
Váradi Karolina, és 78 éves korában hunyt el.
Id. Harsányi (Hlavács) Kálmán haláláról szóló bejegyzés az Állami Anyakönyvben Rákospalota 1925.05.18.
18
Ennek ismeretében sikerült matrikuláját is megtalálni:
Zavart keltő, hogy 1792 december 10.-én még egy György II. fiúk született 29.
Fiatalon, 53 éves korában halt meg 1929. május 31.-én. Gyászjelentésén láthatók
kitüntetései, amelyeket nem érdemtelenül szerzett.
Mezőkövesden és Rákospalotán utcát neveztek el róla. Utolsó lakhelyén emléktáblát
helyezett el a Vörösmarty Irodalmi Társaság, az utóbbit az ötvenes években lebontották, de 1989-
ben a XV. kerületi önkormányzat helyreállította.
Összefoglalás: A szerző fontosnak találta családi indíttatásból egy nem eléggé ismert
polgári család leszármazását kutatni és közreadni, rámutatva arra, hogy közülük egyesek
igazi patriótaként kiemelkedő szerepet töltöttek be hazánk gazdasági, politikai és kulturális
életében.
Egy zalamegyei Horváth és Paller család nyomában dr. Horváth
Zoltán emlékére
(Tanulmányok T5)
írta: dr.Barsi Béla
Klaszics István születését a fent említett okból nem sikerült megtalálni, de lehetséges
volt Klaszics Rozáliával való rokonsága, aki 1817 körül született.
Házasságukat 1858 -tól lehetett még keresni, de ez sem volt eredményes.
A Paller Tamásnak volt egy ikerszülés kapcsán meghalt felesége, Szeitl Mária.
Ebből a házasságból számos gyerek született Zalaapátiban: János (1831), Sofi (1834),
József (1836), Mária (1838), Tamás (1839), és Ferenc Alsócsányban (1844).
Jánosnak szintén János keresztnevű fia, ifj. Paller János azonban Somogy megyében
Kéthelyen született Takács Juliannától.
Id. Takács János nyeregkészítő és Takács Julianna szolgálólány 1857 -ben történt
házasságkötésére utal az alábbi családi irat103.
13. KÉP.
Ifj. Paller János és Takács Julianna frigyéből még három gyermek született,
köztük Paller Jolán, dr. Horváth Zoltán édesanyja.
Horváth Gyula, dr. Horváth Zoltán édesapja, szolgabírói díjnokként 1896 szeptember
9.-én vette feleségül Paller Jolánt.
19. KÉP109.
5 gyermekük született (Jolán 1897 11 22. -Gyula 1899 04 04. -Géza 1900 08 09.
-Zoltán 1905 10 12. - Ernő Béla 1907 08 15.).
Jolán (férje Mohacsek Lajos) fia Lajos, leánya Ella. Ella (férje Fekete Sándor) fia
Sándor, leánya Gabriella. Gabriella fia Jenes Bence.
Géza jegyző lett, utódja nem volt.
Ernő Béla (felesége Csírik Ilona) Vágsellyén jószágigazgató volt, utódja nem volt.
110Családi képek
111Családi iratok
1934-ben megnősült és Keszthelyre költözött, ott a betegbiztosító OTBA orvosaként
általános praxist művelve körorvosként dolgozott. Ugyanakkor bejárt a keszthelyi kórházba
ügyeletet vállalva. Ez időben a városi tanács tagjaként közreműködött a város irányításában
is. 1933-45 között a premontrei gimnázium felkérésére, annak egészségtan tanáraként is
dolgozott.
Kórházi működése közben miután a szülészet-nőgyógyászat után érdeklődött,
elkezdte a szakvizsgára való felkészülést, melyet részben a pécsi egyetem szülészeti
klinikáján Scipiades professzor irányításával, részben a szombathelyi kórház szülészet-
nőgyógyászati osztályán gyakorolt. A keszthelyi kórháznak ez időben szülészeti osztálya
még nem volt, csupán két alapszakma, belgyógyászat és sebészet működött. 1936-ban került
kórházi statusba és 1937-ben a szülészeti-nőgyógyászati szakorvosi vizsga letétele után
megkezdte a keszthelyi kórház szülészeti osztályának a megszervezését. 1937-től így a
kórházban 1 szülészeti műtő és 1 szülőszoba, valamint 1 szülészeti kórterem működött az ő
irányításával. Néhány év multán 3 szülészet-nőgyógyászati kórtermet alakítottak ki és 1945
után az osztálya tovább bővült. Dr. Magyari Gerő a kórház akkori igazgatója és sebész
főorvosa, és a város tiszti főorvosa dr. Sebestyén László támogatta őt ebben.
Idő közben a család is gyarapodott, két gyermeke született, egy fiú és egy leány,
mindketten az orvosi pályát választották. Az 1950-es években osztályának forgalma nagy-
mértékben megnőtt, ekkor már körülbelül 20 ággyal működött. Ezért a Jobs Szanatórium
államosítása és renoválása után az Egészségügyi Minisztérium támogatásával 35 ágyas
szülészeti-nőgyógyászati osztály létesült önálló műtő traktussal. Ebben kapott helyet az
újszülött és gyermekosztály is és így racionális szakmai munka alakulhatott ki a két osztály
között. (Annál is inkább, mivel a gyermekosztály kiválóan képzett főorvosa dr. Kutor Jenő
és apánk a szülészet főorvosa nagyon jó barátok voltak).
Dr. Horváth Zoltán 33 évig vezette az osztályt és tényleges szakmai munkája mellett
a szigorló orvosok oktatásával is foglalkozott. Rengeteget dolgozott, munkájában felesége
mindenben segítette, biztos családi hátteret teremtve.
Dr. Horváth Zoltán, aki Keszthely városban orvosként 40 évet töltött, köztiszteletnek
örvendett, hiszen megyeszerte ismerték. Munkája és személye megbecsüléseként a város
PRO URBE éremmel tüntette ki. 1969-ben ment nyugdíjba, ez alkalomból a Munka
Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Nyugdíjba vonulása után még három évig a
rendelőintézetben dolgozott, majd végleg visszavonult.
Felesége halála után Budapestre fogorvos lányához és férje dr Barsi Béla (szerző) lakásába
költözött (1991), ahol öt kiegyensúlyozott évet töltött szerető családja körében. 1996 július
20.-án 91 éves korában végleg elhagyott bennünket. A keszthelyi Szent Miklós temetőben
helyeztük örök nyugalomra.
Dr. Horváth Zoltán emberi és orvosi humánumával, felkészültségével, feltétlen igazság-
szeretetével, vallásos mivoltával mélyen hatott embertársaira. Orvos dinasztiát alapított,
hiszen fia, lánya és két unokája is az orvosi pályát választotta hivatásul (2 fogorvos,
bőrgyógyász, traumatológus ortopéd sebész).
Elévülhetetlen érdeme a keszthelyi kórház fejlesztésében a szülészeti-nőgyógyászati osztály
kialakítása és állandó gyarapítása. Apánk ars poetikája a „salus aegroti suprema lex
esto” volt (a beteg érdeke a legfőbb törvény), melynek mindig, minden orvos számára
érvényesnek kell lennie!
Anyósom, a pécsi származású Gulyás Sarolta, akinek szülei Pillárik Veronika, és
Gulyás Ferenc voltak.
Pillári Veronika keresztleveléből112
22. KÉP.
23. KÉP113.
Dr. Horváth Zoltán és Gulyás Sarolta 1934 szeptember 12.-én kötöttek házasságot
Pécsen. Fiúk dr. Horváth Endre bőrgyógyász főorvos, akinek felesége Forster Ibolya
kozmetikus, fia dr. Forster H. Csaba. Utóbbi ortopéd traumatológus sebész főorvos,
Svájcban dolgozik. Felesége, dr. Bognár Veronika szájsebész fogorvos.
24. KÉP114.
Leányuk dr. Horváth Sarolta fogorvos, férje dr. Barsi Béla orvos (a szerző), fiai:
ifj. Barsi Béla és Barsi András dr. Unokái: Márk, Judit és Emma. Menyei: Siminszky Dóra
és Fülöp Rita.
112Családi iratok
113Családi képek
114Családi képek
Dr. Horváth Sarolta Dr. Barsi Béla Dr.Barsi András és Fülöp Rita
25. KÉP115.
Összefoglalás
A tanulmány érdekessége a családkutatáson túlmenően annak érzékeltetése, hogy a
XIX. századi feudális társadalmi viszonyok ellenére, a szorgalom és tudásvágy által vezé-
relt egyszerű zalai földművesek vagy iparosok leszármazottaiból miként fejlődhetett ki
napjainkra egy valóságos orvos dinasztia.
115Családi képek
Az Adorján, Frideczky és Szeleczky családok genealógiája és
története az “Adorján-Szeleczky Levéltár”
tükrében
(Tanulmányok T6)
Írta: Dr. Barsi Béla
Előszó
Jelzet:
P 2025. 7 ifm (iratfolyóméter)
Adorján-Szeleczky család
Az Adorján család
Az Adorján családot megemlíti Nagy Iván 1857 -ben megjelent
„Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal” című műve is, de
annál részletesebb található a család leszármazása dr. Forgon Mihály „Gömör-
Kishont vármegye nemes családai” munkájában (I kötet 32.-33. o.). Forgon is
kiemeli az ősi, Árpádok korabeli Otrocsok nemzetségből való eredetüket. Dr.
Karácsonyi János „A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig” című művében
szintén foglalkozik a szláv származású várjobbágyokkal, akik felküzdötték magukat a
nemesek közé. Otrokocs (Ottryk, Utricchak) és Korpás fiai oly vitézül harcoltak,
hogy V. István a Sajógömörtől északnyugatra eső Harkács várföldjét nekik adta
(Hazai Okmt. VIII. 112. sz.). A cseh háborúban 1273.-ban Laa vára alatt harcoltak, s
ott Lesták, Petriszló, Böjte és Nemyl súlyos sebeket kaptak. Hálája jeléül IV.
Lászlótól 1274 -ben nemesi rangot kaptak és Harkács birtokában megerősítést
nyertek. (Hazai Okmt. VII. 150. Sz.) Ez a donáció I. Károly 1328. évi átiratában
maradt fenn. (Adorján-Szeleczky levéltár II./1.).
Lesták (fia László-1277.), Petrik (fia Misejő), Petriszláv, Márton (fia Pál, fia
György-1324), Buhta (fia Miklós-1294), Némel
Forgon Adorján Márton halálának időpontját 1795 előttire teszi. Az on line adatok alapján
ez 1794 – ben volt. A halál körülményei tragikusak voltak. Adorján Márton Jósváról
hazafelé tartott Otrokocsra, egy nyári vihar miatt azonban Perbesházán fa alatt keresett
menedéket ( Perbesházán is lehetett birtoka, amire utal, hogy olykor a „perbesházi” is
szerepel az Adorjánok előnevei között). A fába villám csapott bele és a „ménny kő”
agyonütötte. 43 éves volt, ereje teljében, előtte való évben született Borbála kislánya.
Adorján Márton halotti bejegyzése 1794 június 24 Otrokocs.
Adorján Dávid
Adorján Dávid pecsétgyűrűjének címerrajza
Runya. 1834.
Az Adorján család otrokocsi ágának egyenes őse Adorján János volt, akinek Miklós
és Mihály fiai 1675 -ben éltek. Miklós egyik utódja Adorján Dávid (1783-1852)
testvéreivel, Mártonnal és Józseffel 1813 -ban megosztozott (Adorján-Szeleczky levéltár l8.
dosszié/ 771. irat), majd elvette feleségül nemes Rajszy Klárát (1792 -1848), akinek
Gortvakisfaludon volt ősi birtoka. Családjából Rajszy János és Erzsébet már 1633.-ban
szerepeltek Kisfaludon. Rajszy Klára anyai ágról a Hubayak (ősrégi gömöri család, már egy
1290 -es okiratban történik említés Hubai Bátha fiáról a gömöri Huba községben),
leszármazottja volt.
Rajszy István pecsétje (1813 Gortvakisfalud) Hubay Pál pecsétje (179o Pelsőcz)
A Rajszy és a Hubay címer azonos, csak az iniciáléban különböznek
Adorján Dávid egyetlen fiú gyermeke, az 182o. ban született Adorján Boldizsár, a
korabeli feljegyzések szerint apjánál is nevezetesebb ember, Gömör vármegye egyik
kiemelkedő egyénisége lett.
Adorján Boldizsár
Adorján Boldizsár több ezer holdas nagybirtokos volt, aki értett a gazdálkodáshoz,
emellett azonban jogot végzett és apjához hasonlóan kiváló jogász lett. Iskolai
tanulmányait a losonci református gimnáziumban és Rimaszombaton, majd
Sárospatakon végezte (22. dosszié /874.-875.-876.). Csetneken folytatott
joggyakorlatot (22/878.). 184o -ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten (V. Ferdinánd
kiadványa), és ugyan ebben az évben történt törvényszéki ülnökké való kinevezése is
(22/883.). 185o -ben a császári és királyi törvényszék tagja (22/892.), 1853 -ban
rögtönítélő bírósági ülnök (22/894), 1854 -ben igazságügyi tanácsos (22/897.), 1867
-ben táblabíróként lépett apja nyomdokaiba. Az abszolutizmus idején, mint császári
törvényszéki ülnök hosszabb ideig működött Rimaszombaton.
Adorján Boldizsár az irodalomban is megörökítette nevét. Verseit és novelláit
közölte az Athenaeum, az Emlény, a Regélő, a Pesti Divatlap, az Életképek, a Nemzeti
Almanach, stb. Már pataki diák korában jelét adta költői talentumának. 17 éves korában
jelent meg első verse „Emlékezéssel könnyeimre” címmel az Ormós László szerkesztésében
kiadott Parthenon 1837. évi II. kötetében, melyet az önképzőköri ifjak Kölcsey Ferencnek
ajánlottak. Tehetségét mutatják a következő sorok:
Később, „Hunyady László” című balladájában már erőteljesebb költői hang csendült
meg. Irodalmi irányzata a reformkori romantika népies irányzata, írói álneve Ivánfy Malvina
volt.
"Olvasd meg, óh világ!
Az írás néma lapjait,
´S egy szívnek ott leled
Elszaggatott darabjait."
E néhány verssor tükrözi legjobban a költő stílusát, amint Szegedi Maszák Mihály
írja: „ A romantikus költõ hallgatólagos föltevése szerint a tudat működése nem
folyamatszerű, de hirtelen fölvillanásokban nyilvánul meg.” Adorján Boldizsárnak (1820-
67) e szavai, az Emlény 1840 -es évfolyamában Egy töredék alá című vers harmadik s
egyben utolsó szakasza, jellemző példa annak szemléltetésére, hogy a romantikus lírikus
gyakran a teljesség idealista eszményével szemben a lélek töredezettségét, szakadozottságát,
széttépettségét próbálja érzékeltetni.
Munkáit nem gyűjtötték össze, de személyéről és műveiről a Pallas Lexikonban és a
Magyar Irodalmi Lexikonban (I. kötet) olvashatunk. /Forrás: Lauka Gusztáv: Múltról a
jelennek (1879)/ Adorján Boldizsár sárospataki iskolatársa volt Petőfi Sándornak, és
bizalmas barátja. Az ő ötlete volt Petőfi jelölése az 1845 05 28.-i gömör vármegyei táblabíró
választásra. Petőfit meg is választották, ez volt a költő egyetlen közéleti tisztsége.
Kisfaludon gyakran összegyűltek az Adorján kastélyban Petőfi tisztelői. Maga Petőfi is
rendszerint ott szállt meg, és onnan kirándulgatott a környékre házigazdájával. Petőfit a
festői Gortva völgyben Gedővár romja ihlette a „Salgó” című művének írására. Egy
alkalommal, mikor Adorján Boldizsár pompás, ezüstszerszámos négyes fogata a kastély elé
táncolt, a háziúr jókedvűen Petőfihez fordult:
Amikor l84o -ben Adorján Boldizsár Pestre került, Petőfi vezette be az írók
társaságába, ahol Vörösmarty Mihálynak is jó barátja lett. Petőfi verset is írt hozzá
(„Adorján Boldizsárhoz”).
1848 -ban pedig egy meleg hangvételű levelet, amelyben az általa használt
becenéven szólította meg:(„Kedves ecsém, Trifunác”). Emlékkönyvében az első oldalon
található egy másik Petőfi vers, a költő kézírásával. A vers Kisfaludon 1845.-június 3.-án
kelt. Költői hitvallás ez, amely a költőtársnak szól. A költemény utolsó sorai szállóigévé
váltak.
A. B. Emlékkönyvébe
Adorján Boldizsár 1867 július 13.-án, halt meg korán, sorvasztó betegségben,
Gortvakisfaludon. Az ő síremléke is áll még a gortvai régi temetőben.
Lemouton Emília
Lemouton Emília 1824 március 22.-én született Pesten. Francia származású
családból származott, apja Le Mouton Jean Baptiste de Boisdeffre lovaskapitány, majd a
pesti egyetemen francia, angol, olasz nyelvmester volt. Emília már író és műfordító volt,
amikor Adorján Boldizsárral megismerkedett. Eredeti elbeszéléseit és műfordításait a Pesti
Divatlap és az Életképek közölte. Hozzákezdett Shakespeare drámáinak lefordításához
prózában, vállalkozása az 5. füzetnél maradt abba. (Shakespeare Vilmos összes színművei:
1. A szélvész. 2. A két veronai nemes. 3. A windsori víg nők. 4. Viola, a Vízkereszt
fordítása. 5. Szeget szeggel.) Az Adorján Szeleczky levéltárban (25. dosszié/22.) található
kézírásos novellaterve, amelyet 1843 január 3o.-án, Pesten írt. Ugyanebben a dossziéban
(15.) van Petrichevich Horváth Lázár hozzá írt 3 levele is. Irodalmi munkásságát
abbahagyta, amikor férjhez ment Adorján Boldizsárhoz és annak gortvakisfaludi birtokára
költözött. Ő is fiatalon halt meg 1869 január 22.-én. Családi szájhagyomány szerint
utódainak művészetekre való hajlama, és tehetsége elsősorban tőle származik. Irodalmi
munkásságával a Pallas Lexikon (XI. kötet/388. oldal), valamint a Magyar Irodalmi
Lexikon (II. kötet) is foglalkozik. Ez utóbbiban látható Barabás Miklós róla készített
portréja is, melynek eredetije Penyigei Manczur Viktor leszármazottainak birtokában van
(New-York, Babylon).
Adorján Lőrincz
Hat testvére volt: Armand, Ilona, Viktor, Louise (Bíró Bertalanné), Margit (Pongrácz
Pálné), és Rózsa. Armand kisgyermekként halt meg. Lőrincz és Viktor tanulmányaikat
Rimaszombaton kezdték (tanodai és iskolai bizonyítvány l866illetve 1869 -ből /22. dosszié
924.-1925.-1929.-1930./). Lőrincz elvégezte Budán a kir. Főreáltanodát (22./1932.), majd a
budapesti műegyetemet is 1893 -ban (22./1944.). A leobeni bányászati és kohászati
főiskolán egészítette ki tanulmányait. 1879.-ben hadapróddá nevezték ki, majd honvéd
századossá lépett elő. 1883 -ban házassági engedélyt kapott a magyar királyi 52. Honvéd
zászlóalj szolgálati jegye szerint (22./1940.). 1883 május l0.-én feleségül vette Frideczky
Matildot.
Lőrincz az utolsó földbirtokos volt az Adorján családban. Mérnökként már
megkezdte a szakítást ősei foglalkozásával, a gazdálkodással. Írással is próbálkozott,
„Ukkon pohara” című tanulmánya a Hazánk 1897 január 5.-i és a Felsőmagyarország 1901.
november 16.-i számában jelent meg. A tanulmány kézirata, a fenti két folyóirat részlet,
továbbá a Felsőmagyarország 1901 november 20.-i száma Révész Kálmán válaszával és a
szerkesztőség két levele Adorján Lőrinczhez, az „Adorján-Szeleczky levéltár” 16.
dossziéjában az 52o. szám alatt találhatók. Viktor testvére is Gortvakisfaludon született
1854 november 15.-én.
Halála után ő képviselte egyedül az otrokocsi Adorjánok fiúágát. Leánytestvérei
közül Louise és Ilona a gortvakisfaludi temetőben nyugszanak. Rózsa is korán meghalt
(1890). Abban az időben sokan haltak meg fiatalon, tuberkulózisban, és egyéb fertőző
betegségben Rossz helyen épült az ősi kúria mondogatták, országút menti lejtős kanyar
alján, ahová mindig „behordta a szél az út porát”. A nagy gyermekhalandóság miatt sok
gyermeket nemzettek akkoriban. Lőrincznek is nagy családja volt, Frideczky Matildnak
négy gyermeke született: Margit (a nagyanyám), Emília, Ilona, és Magdolna.
A Frideczky család
Csábrág vára Hont vármegyében meredek sziklabérc fölött romjaiban hever. A XIV.
században Lytva várának nevezték. A XVI. században megnőtt hadászati jelentősége a török
közelsége miatt. A bányavárosok védelmét szolgálta. Átmenetileg rablólovagok is uralták
(Balassa). Mária Terézia kora óta indult a vár romlásnak. (Pallas lexikon) A Kamperek
hagyatékára és leszármazására (Adorján-Szeleczky levéltár 6.dossié/210.-245.), valamint a
tereskei és apáczafalvi birtokokra vonatkozó iratok (lo.dosszié/295.-348.) nem véletlenül
kerültek a Frideczky család leveles ládájába. A sárfenéki Kamper Ferencz és Phiora Passa
de Par házasságából született Kamper Regina Sembery Györgyhöz ment feleségül. Az ő
leányukat (Sembery Reginát) Szmrecsányi János vette nőül, akinek a leánya Zsuzsi
Ordódy Gáspárné lett. Az ő leányuk volt Ordódy Teréz, később Borsiczky András neje.
Innen már csak egy generáció a Frideczky család, mert leánya, Borsiczky Mária Frideczky
Istvánnal kötött házasságot. A birtok tehát leányági örökösödési perek révén került a
Frideczkyek tulajdonába. Az Adorján-Szeleczky levéltár 3. dosszié /107.-144. tételeiben
elsősorban Kamper Regina örököseinek pereivel kapcsolatos iratok találhatók. A 11.
dossié/361. iratban Borsiczky Mária nyilatkozik, hogy halála után lakóháza tartozékaival
fiára, Frideczky Tádéra jusson és fia érte évenként egy misét szolgáltasson (Tereske 1750
január 29). A Frideczky család eredetileg Nyitra és Nógrád megyében volt birtokos (Nagy
Iván). A címeres nemes levelet I. Leopold király 1694 augusztus 21.-én adományozta
Frideczky János rajki prépost, valamint fivérei György és Miklós, úgyszintén utóbbi fiai
István és András, valamint István fiai János és György részére. A címeres levél 780x645
mm., a függőpecsét átmérője 125 mm. Az eredetiről készült fénykép az Adorján Szeleczky
levéltárban található (I/9.tétel). Az eredeti okiratot a gyűjteményből nagybátyám halála után
kiemelték, tárolási helye jelenleg nem ismert. Az adományozást megelőzően benyújtott
kérvény eredetije (2 lap) az Adorján-Szeleczky levéltárban (II./8.), bekeretezett másolata
pedig, családi tulajdonban van.
Az eredeti adománylevél fényképes másolata
A Frideczky család leszármazása és a fenti címeres levél leírása a „Nagy Iván”-ban is
megtalálható. Az armálison lévő címer az előzetes kérvényben, valamint Frideczky Lajos
pecsétgyűrűjén lévővel megegyezik. Ez utóbbi családi tulajdonban van, pecsétje sérült,
gyűrűje elvékonyodott. A címer leírása Nagy Iván szerint: „A pajzs kék mezejében zöld
téren álló galamb, kiterjesztett szárnyakkal, csőrében egy piros rózsát tartva, fölötte három
ezüst csillag ragyog. A pajzs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett sasszárny között férfikar
könyököl, szintén rózsát tartva. Foszladék innen arany-kék, onnan ezüst-vörös.” A család az
egyik nemesség szerző Miklóstól a következőképen „sarjadzott le” Nagy Iván szerint:
A Frideczkyek már eddig is több neves családdal kerültek rokonságba, mint például a
Borsiczky, a Tiszó( A „Nagy Iván”ban tévesen Tiszi), a Tarnóczy, és a Ghécy eddig az
időpontig. Kiemelkedett közülük a Tarnóczy(alsólelóczi és jezernyicei), kiknek ősei
oroszlengyel földről származtak. Egy bizonyos Ruthén Wladiknak a Túrócz megyei
Tarnouch földjét adományozta IV. Béla király. A Géczy (Kisgéczi és garamszeghi)
törzsökös Nógrád megyei család, amelynek eredete a Gécz nemzetségre nyúlt vissza. Géczy
Péter l395 -ben a megye alispánja volt.
Kossuth út 17., - Hrsz.:143/1. A kúria a Frideczky családnak épült a XVIII. században, barokk stílusban. A földszintes,
téglalap alaprajzú épület kerti homlokzatát, mely elõtt portikusz is áll, 1830-ban alakították át. A portikuszt szélein két-két
téglából falazott oszlop támasztja, felette lesarkított, háromszögû oromzat áll. A fõbejárat is innen nyílik, az elõcsarnokhoz
korábban kocsifelhajtó vezetett, ezt késõbb lépcsõkkel helyettesítették. A homlokzatokat fejezetes falpillérek, vízszintes
szemöldökpárkányok díszítik. Kontyolt nyeregtetõ fedi, a bejárati traktus boltozott. A portikusz két oldalán kõkeretes
pinceajtók helyezkednek el a magas lábazatban. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja
gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik.
A Szeleczky család
A család címere a pajzs kék udvarában jobbról magas szikla, melyről jobb felé pegazus
ugrik. Hátsó lába nyomában forrás fakad, mely a szikla aljában elterülő tóba folyik, melyben jobb
oldalról daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva. A pajzs fölötti sisak koronájából páncélos,
sisakos vitéz emelkedik ki, kinyújtott jobb kezében zöld koszorút, a balban lándzsát tartva. A
foszladék jobbról ezüstfehér, balról ezüstvörös. A bárói címerben a pajzsot bárói korona fedi. A
címerben lévő jelmondat: „Per ardua ad prospera”.
A családi levéltárban a 24. dossziéban található a garamszentbenedeki konvent 1691
április 10.-i oklevele, amely Szeleczky Tamás és társai Zelcz birtokba történő beiktatásáról
szól. Szeleczky (II.) Tamás Bálint (Válens) fiától származott a Heves megyei boczonádi és
a bárói ág, a János nevű fiától pedig, a gömöri ág. Szeleczky Bálint Gáspár nevű fia (Nagy
Iván szerint Dániel) a bárói ágnak az őse. Az Adorján Szeleczky levéltár 8. dosszié /259a
alatt található bőrhártyán ifjabb Szeleczky Dániel 1637. évi nemesi levele, amelyet Zólyom
megyében, Zólyom szabad királyi városban állítottak ki számára.
Az úgynevezett bárói ágon I. Márton követ volt, fia, II. Márton pedig, bárói rangot
kapott. Az első magyar ispotály létrehozásában jeleskedett a családi szájhagyomány szerint.
A róla, és feleségéről (Sokoray Erzsébet) készült olajfestmény dr.Szeleczky Márton sebész
főorvos tulajdonában van. A bárói ág, fiúk III. Márton halálával magvaszakadt. Az Adorján-
Szeleczky levéltár 8. dosszié /265. tétele a Magyar Királyi Helytartótanács kiadványa báró
Szeleczky Márton részére (Pest 1738 02 20).
V. György fia, Mihály 1765 -ben már Csoltón lakott. Felesége Hanvay Sándor
Katalin volt, akitől 1739 -ben született Szeleczky György fiúk.
Szeleczky Györgyöt 1739 05 15. -én keresztelték Vysne Valicén (Felsővály) .
Slovakian Church and Synagogue Books. FS 2385937 film 84. kép.
Szeleczky Görgynek 1737 08 22.-én - ben két leánytestvére is született, Éva és Klára
ikrek, akik azonban még újszülött korukban meghaltak.
1742 -ben Mátyás fiútestvére is született, az ő életéről további adatot azonban nem
sikerült találni.
Szeleczky György (VII.) fia István (szül 1776-ban) 1799 10 7. -én nőül vette Horváth
Mladosevics Borbálát, akitől István nevű fia született 18o8 01 6.-án.
1808 01 06. Csoltó. Slovakian Church and Synagogue Books FS 2006424 film 33. kép.
Szeleczky György (VII.) fia, id. Szeleczky István 1799 október 7.-én nőül vette
Horváth Mladosevics Borbálát, akitől ifj. Szeleczky István nevű fia született 18o8.
január 6.-án. Ifj. Szeleczky István számára 1850 január 17.-én állítottak ki útlevelet
Rimaszombatban (8/263).
Id. Szeleczky István 1851 11 04.-én halt meg 75 évesen Csoltón. Tehát 1776 -ban
született, valószínűleg az év elején. Pontosabb születési dátum nincsen, mert 1776
áprilisától maradtak csak fenn a matrikulák Csoltón.
Slovakian Church and Synagogue Books FS 005016465 film 296. kép.
Ifj. Szeleczky István 1866 06 19.-én halt meg Csoltón tifuszban.
A Horváth Mladosevich család címere Csergheő: Wappenbuch II. Heft 8-14 /J.
Siebmacher’s/ -ében található.
Szeleczky István Csoltón 1837 november 15.-én nőül vette zádorfalusi Deme
Teréziát. Deme Teréziának egy levele, az úgynevezett „Szomorú levél” maradt fent,
valamint egy róla készült festmény, melyet Orlay Petrits Somának tulajdonítanak (Galériai
szakvélemény).
Deme Terézia
Szeleczky Dénes
Szeleczky István 1866. március l9.-én halt meg. Fia, Dénes 1838 május 3.-án
született, szintén Csoltón. Székipusztán lett földbirtokos, az utolsó igazi gazdálkodó a
Szeleczky család ezen ágában. A családi tulajdonban lévő empire „fekete szekrény”
Székipusztáról származott. Szeleczky Dénes a családi elbeszélések szerint igen csak
szenvedélyes életet élt. Hintójával az árokba hajtva, balesetben halt meg 1917-ben. Felesége
Szentivány Piroska (sz. 1844 május 25. Gömörpanyit, +1913 május 9. Budapest) volt,
akivel 1865 december 21.-én Gömörpanyiton házasodtak össze. A Szentivány és a
Kubinyi családdal való vérségi kapcsolat innen adódott. Szentivány Piroska apja Szentivány
Miksa gömörpanyiti földbirtokos, anyja pedig, Kubinyi Emília volt. Bátyja, Szentivány
Árpád országgyűlési képviselőként szerzett hírnevet az egyébként is nevezetes felvidéki
családnak. Szeleczky Dénesről nem maradt fénykép, Szentiványi Piroskáról azonban igen.
Szentiványi Piroska
Szeleczky Árpád
Szeleczky Dénes és Szentiványi Piroska házasságából született nagyapám,
Szeleczky Árpád (1868 március 10. -én Récskén (Besztercebányai járás Szlovákiában).
Szeleczky Zoltán születése Recskén (Riecka)1866 09 11.-én. SCSB 2362064 film 12. kép.
Szeleczky Jolán 1870 04 15. -én Bején Oldalfalván (Behynce) született. SCSB 2006420 film 320. kép.
Szeleczky István születése 1874 07 12.- én Keleméren. SCSB 004704194 film 112. kép.
Szeleczky István Tarnóczy Izabellát vette feleségül. 1925 06 13. -án Budapesten halt meg.
Fia, dr. Szeleczky István, neves ügyvéd lett. Felesége liptószentiváni Szentivány Margit volt.
Leszármazottaik Szeleczky Méda (leánya Nádor Mariann, unokája Horváth Mariann), Szeleczky
Marlen és István.
Szeleczky Dénes születése 1882 11 09.- én Székipusztán (Naprágy). SCSB 004704194 film 58. kép.
1886 12 10.-én meghalt.
Szeleczky Árpád
Idegzetét nagyon megviselhette a hosszú világtalan időszak, mert ekkor kezdődtek
szívrohamai. Nagyanyám szerint a harmadik anginás rohama vitte el. Egy délutáni sétából
hazatérve karosszékében holtan találták. Két szem cseresznye maradt a tányérjában. Apám
rendezői bemutatkozására a „Juhász Pétör legendája” című rádió játékával éppen azokban a
percekben került sor. A tragikus eseményről a hírt azonban kíméletesen csak az előadás
befejezése után közölték vele.
Már nagyapám halála előtt is a család megélhetését Nagyanyámnak kellett
biztosítani. Varró szalont nyitott, amelyből tisztességgel megéltek. Tehetségét bizonyította,
hogy egyik ruha modelljét Auguszta főhercegnő vette meg. Művészi képességeiről olajjal
festett portréi is tanúskodtak. Elsősorban a családtagokról és közeli rokonokról készített
képeket.
Adorján Magdolna
Adorján fiúk jogot tanult, Piroska leányuk pedig Iparművészeti Főiskolát végzett.
Nagyanyám németül és franciául beszélt, festői tehetségéről olajfestményei tanúskodnak.
Velem, az unokájával, külön foglalkozott. Amit az életben elértem, azt neki köszönhetem.
Halála előtt (1968 04 16) megmondtam neki. A Szobi utcai Mentőkórházban halt meg
mialatt az ágya mellett álltam tehetetlenül. Súlyos szívinfarktus okozta halálát. Sírja
nagyapáméval és Adorján nagybátyáméval együtt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben
található.
dr. Szeleczky Adorján
Sajnos nem érhette meg az általa annyira gyűlölt rendszer váratlan összeomlását és az
oroszok Magyarországról való kivonulását. Halála után az „Adorján-Szeleczky Levéltár” az
őt megillető helyen, az Országos Levéltárban került elhelyezésre, ahol várja a
családkutatókat.
Szeleczky Piroska
19o8-1992
Követte színész Apámat vidéki turnékra, ahol a bohém élet körülményei között egy
ideig jól érezte magát, de se saját művészetének formálására, se szülésre nem gondolhatott.
Egyik vidéki szállodából a másikba költöztek, ahogy a turnék megkívánták. Ebből az időből
származnak portréi, melyeket elsősorban családtagokról készített.
Jávor Pál és Gorka Géza között Gorka Géza műhelye előtt Indiánok között
dr Baktay Ervin
dr Frohner Román (Ari néni
első férje)
116 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. [Bp]: Helikon, 1987-88. 272.
o.
117 MNL OL. ASZL, Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter.
118 A szerző tulajdonában.
Borsiczky család eredetére is utal.
Anna Mária szülei Frideczky István és Borsiczky Mária FS 4660319 film 77. kép.
Tádé nevű fiú gyermekük volt a következő fő kutatási célpont. Azonban Tádé és a
többi leánytestvér matrikuláit nem sikerült megtalálni Tereskén. Ők feltehetően még a
Tereskére való letelepedés előtt születtek. Biztos támpontot adott a további kutatásra
Frideczky Tádé halotti bejegyzése.
Frideczky Judas Taddeus matrikulája 1719. Borsicz FS 2409452 film 23. kép.
Nővére Rozália Erzsébet is Borsiczon született. 1716 11 19. FS film 4528652 20.
kép.
Frideczky István halála 1785 04 10. Tereske 8118531 FS film 341. kép.
1697 08 08. Kiemelés az alsóricsói plébánia anyakönyvéból. FS 1923105 film 282. kép
Tovább böngészve Frideczky Miklós Anna nevű leányának a születési bejegyzésére
bukkantam. Miklós felesége is Anna volt. Tehát Miklósnak István és János fián kívül egy
leánya is volt.
Dr. Szeleczky Adorján is Borsiczky Andrást jelöli meg Borsiczky Mária apjaként.
Feltehetően Mária 1700 előtt született, ahogy Frideczky István (1) is. Megtalálásuk eredeti
filmen is születési hely és időpont ismeretében is bizonytalan a filmek állapota és a hiányok
miatt (borsiczi matrikulák csak 1705 után maradtak fenn). 1717-ben itt született Borsiczky
István fia, Ferenc is, akinek anyja Tarnóczy Magda volt. A keresztapaságot Frideczky István
vállalta. A rokoni kapcsolatokat a három család között ez a matrikula, valamint a szülők
házasságkötésének bejegyzése is jól mutatja.
Borsiczky István és Tarnóczy Magda házassága Borsicz 1717 01 14. FS 4528654 film 180.
kép.
Menye, Tarnóczy Borbála sok gyermeket hozott világ r a és korán halt meg, 42
évesen.
Tarnóczy Borbála halála Tereske 1770 04.30. FS 8118531 film 322. kép
Tarnóczy Borbála születése Krupina 1729 08.02. FS 2292950 film 193. kép
123 MNLOL ASZL Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter 11. dosszié 361.
124 MNL OL ASZL 11. dosszié 387.
125 MNL OL ASZL 11. dosszié 298.
Feltehetően a fel nem osztott birtok képezte a hátterét annak, hogy Tádé 1755-ben
táblabíróként működött Nógrád megyében. Rozália testvérének második férje septemvir,
azaz szintén táblabíró volt. A birtok után azonban öt gyermek lehetett osztályrészes, mivel
amint Nagy Iván leszármazási táblája mutatja, Anna Márián kívül még három leány (Bora,
Teréz, Rozália) és Tádé volt az osztozkodás várományosa. Amint dr. Varga János írja
„Frideczky Lajos memoárja” című művében, az 1770. november 30.-án aláírt úrbéri tabella
szerint a helység adózó parasztjai közül Tádé már csak 8 jobbágy és 5 házaszsellér urának
tudhatta magát, ami folytán a helybéli jobbágyok 25, és a zsellérek 29%-a volt az ő
szolgáltató embere. Mindemellett egymás után születtek gyermekei, és utóda idején
folytatódott ez a tendencia, ami a mindenkori família birtokának birtokának járt.
Frideczky István (2) szül. 1748.07.07. Tereske FS 46680319 film 169. kép
Frideczky József Mátyás szül. 1753 02 25. Tereske 46680319 182. kép. + 1771. 04
11.
Frideczky Éva szül. 1755.03.22. Tereske FS 46680319 198. kép. +1755.07.14.
Frideczky (2) István és Korodiny Johanna házassága. 1770 07 21. FS 8118531 film.
21. kép
Korodiny Johanna halála .Tereske. 1775 02 11. 811 8531 Film. 306. kép.
István (2) felesége, Tiszó Magdolna hozományával némileg javított a família vagyoni
helyzetén. A nemeseörsi Tiszó János leányáról készült festmény családi tulajdonban van.
Tiszó Magdolna (1795. Ismeretlen holland festő alkotása)
A kép érdekessége, hogy a festmény bal felső sarkában a Tiszó család címere
található, amely az olajkép 1998. évi restaurálása folytán vált látható, úgyszintén azok a
virágok, amelyek az asztalon kis üvegvázában vannak. Ezek száma Magdolna
gyermekeinek a számát jelzik a családi legenda szerint. Egy fiú és két leány, ami megfelel a
Nagy Iván nemzedékrendi tábláján látottakkal. A nemzedékrendbeli táblán József
születésének dátuma pontatlan, úgyszintén Magdolna családneve is, amely Tiszó és nem
Tiszi. Nyilván nyomdai elütésből származik, de a Kempelen Béla nemzedékrendi táblán
átvétel folytán is így szerepel (a szerző megjegyzése).
Frideczky József szül. 1776.02.18. Tereske. Szülei Frideczky István (2) és Tiszó Magdolna.
FS 4660319 409. kép.
Frideczky István (2) már József fia 5 éves korában 1781-ben meghalt. Az 1828-as
összeírás idején így József számított a család fejének, mivel két testvére (Antal és Jozefa)
meghaltak. A család több tagjával kötött szerződés után csak magáénak mondhatta a
tereskei birtokot126. 1850–ben feleségév e l , Géczy Teréziáv a l Lajos fiúk szabad
Lajos jövőjét azonban már nem a gazdálkodásban látták, hanem jogászi pályát
szántak neki, aki így már fiatalon al-, majd főjegyző lett Nógrád megyében és akinek felfelé
ívelő közéleti tevékenységét apja, még halála előtt megérte.
Frideczky Lajos
(olajfestmény XIX. sz. Ismeretlen festő műve)
Frideczky Lajosról dr. Varga János jelentetett meg kiadványt, amely emlékiratait
használja fel forrásként és elemzi tevékenységét, amelynek során jelentős közéleti
személyiséggé vált és a politikai életben is szerepet játszott. Részletesen foglalkozik az
127 MNLOL ASZL XIII dosszié 465.
128 FS 4594677 film 69. kép.
akkori feudális birtokviszonyokkal a Frideczky család vonatkozásában. Mindehhez nagy
segítséget nyújtott az ASZL, amelyet leszármazottként magam juttattam a MNLOL-ba a
biztonságos megóvás és restaurálás érdekében. A Frideczky családról és Frideczky Lajosról
a családi levéltár olyan arányban tartalmaz dokumentumokat, hogy annak akár a harmadik
névadója is lehetett volna az, annál is inkább mert bővítésében és megőrzésében Frideczky
Lajosnak jelentős szerepe volt. Frideczky Lajos a Wikipédiában is kiemelkedő egyéniség
Rodriguez szócikkében. Portréjának (egy leszármazott birtokában) fotója (ismeretlen XVIII.
századi festő műve) az alábbi képen látható.
A Frideczky családok legismertebb lakhelye a nógrádmegyei Tereske volt, ahol a
XVIII. században nemesi kúria épült a Frideczky István házasságával kapott birtokon. A
kúria renovált állapotban Tereskén ma is megtekinthető.
Az viszont kétségtelen, hogy a Frideczky család egy másik ága Nyitra megyében élt.
1818–ban itt született Frideczky Timót aranysarkantyús vitéz, vármegyei al-, majd főispán,
aki a kaplashi és csenedei előnevet viselte birtokai után. 1899. május 7.-én Kaplaton halt
meg. Frideczky Lajossal való rokonságára azonban nincsen adat.
A Tereskére kerülést jóval megelőzte Lajos ősének Frideczky Miklósnak és fiának a
történelmi nemesi osztályba való emelkedése.
„Frideczky András és fiai Ján o s és András bemutatták Lipót királynak Bécsben 1694
augusztus 20-án kelt Frideczky János nyitrai kanonok, testvérei György, Miklós, ennek fia
István, valamint András Ján o s és György unokái részére adományozott, fent emlitett
cimeres nemesítő levelét. András, mint a nemeslevélben előforduló Miklósnak unokája,
maga is előfordulván a nemes levélben, a kétségtelen nemesek közé soroztatott130. „
Ugyanitt található a császár adomány levele is, amelyben I. Lipót Frideczky János
rajki prépostnak és nyitrai kanonoknak és felsorolt hozzátartozóinak nemességet és címert
adományoz134. Az adománylevél csak fényképen van meg, az eredeti kézen közön valamikor
eltűnt a családi levéltárból.
133 MNL OL. ASZL, Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter Bekeretezett iratok 8.
134 MNL OL. ASZL, Jelzet: P 2025. 0.70 iratfolyóméter Borítékban elhelyezett iratok 9.
Frideczky Lajost 1848-ban országgyűlési képviselővé választották. 1849-ben a
forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után őt is
letartóztatták és a Neugebäudéba vitték. A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá
helyeztette 1849-ben. A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850-ben elengedték
(Amtzeugniss bizonyítvány). Később Deák Ferenc pártjához csatlakozott. A szabadságharc
leverése utáni terror alatt kalandos úton került birtokába az első felelős magyar
miniszterelnökünknek, Batthyány Lajosnak a szivartárcája, amelyet a siralomházban,
kivégzése hajnalán adott a vele virrasztó plébánosnak. A szivartárcán jól látható a
Batthyányak oroszlános címerrajza. A szivartárca a szerző adományaként a Hadtörténeti
Intézet és Múzeumban található135.
Frideczky Lajos családi életéhez néhány adat végezetül. Felesége Zachár Mária volt.
Zachár Mária leszármazásáról az alábbi matrikulákat sikerült felkutatni:
Első leánya, Matild, a megye egyik legszebb asszonya volr, Adorján Lőrinc vette el
feleségül. A Zólyomi és a Láng család, valamint a szerző anyai ágról az ő leszármazottja.
Második leánya Mária (Jörg Józsefné), a harmadik Sarolta volt.
Frideczky Lajos és Zachár Mária házassága Tereske 1871.10.29. FS film 8118531 223.kép.
Frideczky Matild szül. Tereske. Szülei Frideczky Lajos és Zachár Mária 1861.04.21. FS
4594647 film 308. kép
Frideczky Matild
Frideczky Mária Anna Terézia szül. Tereske 1864.03.26. FS 4594677 344. kép
Frideczky Sarolta születése Balassagyarmat 1872.11.23. FS 4552462 film 103. kép.
Frideczky Sarolta
Frideczky Lajos 1902 12 03.-án Losoncon halt meg. Sírja Gortvakisfaludon van.
138 Dr. Tóth Tamás Szemelvények Nógrád Megye bíróságainak történetéből 115. o. Balassagyarmat 2015.
Frideczky Lajos sírja a Gortvai (Gortvakisfalud) temetőben
Utószó
A kutatást ezenfelül megnehezítette az a nem várt tény is, hogy a matrikulán Judas
keresztnév előzi meg a Thadeust. A Judas keresztnevet ugyanis Frideczky Tádé nem
használta és egyéb a rendelkezésre álló iratokban sem található.
Összefoglalás
A szerző a családi képanyag és levéltári utalások felhasználásával az FS és az eredeti
fotókópiák révén a nógrádi Frideczky család leszármazásáról ír kiemelve Frideczky Lajos
életét. Igyekszik főként a leszármazást taglaló közleményt színesebbé tenni és a tovább
kutatók számára esetleg új támpontokat nyújtani egyúttal az FS hiba lehetőségeire a
figyelmet felhívni.
Szeleczky Zita fiúági leszármazása
( Tanulmányok T8)
140 MNL OL :Adorján-Szeleczky családi levéltár Jelzet: P 2025. iratfolyóméter.ASZL 24. dosszié 1.
141 Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemescsaládai
A Zólyom vármegyében lévő Dobrona egyházi regiszterei szerint egy bizonyos
Szeleczky Dániel és Szeleczky Mária számos alkalommal voltak keresztszülők a
településen 1692 és 1724 között142.
Szeleczky Jakab leánya Judit 1724 szeptember 12.-én lépett házasságra Kolen
Mátyással.145
1717 január 23.-án itt született Szeleczky György János nevű fia 146.
Szeleczky György Mátyás fia 1721 január 8.–án Dobronán született 151.
Szeleczky Emmanuel
Sz.: Gyulafehérvár 1868.október 10.
Házasságkötés: Sáta 1907. március 23.
Meghalt:
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban
felesége :
Négyessy Amália
Született: 1879. május 30-án az Oroszlán jegy alatt
Meghalt 1962 ?
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban
Gyermekeik:
szeleczi és boczonádiSzeleczky Alfréd okl. kultúrmérnök, főhadnagy
Született: Putnok, 1909. április 6.
Meghalt: 1981. szeptember 20. Buenos Aires, Argentína
Hamvai a nekézsenyi családi sírboltban nyugszanak
Előszó
A Szeleczky család
Szeleczky János révén vezethetők a családot érintő gyökerek. Jánosnak a fia III.
György (+1689) volt, akinek az egyik fia, IV. György Füleken élt. A Szeleczky család
egyik tagja Simon János művében a Nógrád megyei nemesek listáján szerepel is.
IV. György fia, V. György egy ideig Ónodon lakott, majd Bikkszögre költözött.
1859 -ben Kolos Dániel a Felsővály-Bikkszög-Gergelyfalva-Alsóvály- és
Mihályfalva egyesült Reformált Anyaegyházának lelkésze másolatot készített az eredeti
anyakönyvről. Az eredeti anyakönyvet többször újrakezdték, több helyen az enyészet
folytán már olvashatatlanná vált. A lelkész a másolathoz erre utaló bevezetést írt. A
mormon mikrofilmek révén on line a másolat tanulmányozható a fentiek által szabottan. A
Szeleczky család matrikulái, a születési, házassági és halotti bejegyzések egy része
azonban megtalálható és Szeleczky Mihálytól kezdve a család vérvonala napjainkig
követhető.
Mihály viszont 1745 -től már Csoltón lakott. Felesége Hanvay Sándor Katalin volt.
Még Felsővályon, 1739 -ben született fiúk, Szeleczky (VII) György.
Szeleczky Györgyöt 1739 05 15. -én keresztelték Vysne Valicén (Felsővály) . Slovakian
Church and Synagogue Books. FS 2385937 film 84. kép.
A házasságból korábban 1737 08 22.-én már két leány is született, Éva és Klára
ikrek, azonban újszülött korukban meghaltak.
1742 -ben Mátyás és 1745 -ben János fiútestvére is született, az ő életükről további
adatot azonban nem sikerült találni.
Szeleczky Mátyás matrikulája Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 87. kép.
VII. Szeleczky Györgynek a fia, id. Szeleczky István kutatásom szerint 1777 körül
született.
1799 október 7. -én nőül vette Horváth Mladosevics Borbálát, akitől András fia 1800
11 01. -én, János fia 1803 09 16. -án, Judit lánya 1806 04 19. -én, 1808 01 06. -án ifj.
Szeleczky István fia, és 1810 01 28. -án Erzsébet lánya született.
ifj. Szeleczky István matrikulája 1808 01 06. Csoltó. SCSB FS 2006424 film 33. kép.
Szeleczky András matrikulája 1800 11 01 Csoltó SCSB FS 2006424 film 26. kép
A bejegyzésen látható hogy ekkor Szeleczky István még csak a szeleczi előnevet
használja. Erzsébet lánya bejegyzésén pedig csak a nagyságos méltóságot.
Szeleczky Erzsébet matrikulája 1810 01 28 Csoltó SCSB FS 2006424 film 37. kép.
A Horváth Mladosevich család címere Csergheő: Wappenbuch II. Heft 8-14 /J.
Siebmacher’s/ -ében található.
Id. Szeleczky Istvánné Horváth Mladosevics Borbála halála Csoltó 1830 08 13.-án FS SCSB FS
005016465 186. kép.
Ifj. Szeleczky István halotti bejegyzése SCSB FS 005016465 film 296. kép.
Szeleczky István és Deme Terézia
Szeleczky István Csoltón 1837 november 15.-én vette nőül zádorfalusi Deme
Teréziát. Deme Teréziának egy levele, az úgynevezett „Szomorú levél” maradt fent,
valamint egy róla készült festmény, melyet Orlay Petrits Somának tulajdonítanak (Galériai
szakvélemény).
Deme Terézia
Szeleczky Dénes
Ifj. Szeleczky István 1866. március l9.-én halt meg. Fia, Dénes 1838 május 3.-án
született, szintén Csoltón. Székipusztán lett földbirtokos, az utolsó igazi gazdálkodó a
Szeleczky család ezen ágában. A családi tulajdonban lévő empire „fekete szekrény”
Székipusztáról származott. Szeleczky Dénes a családi elbeszélések szerint igen csak
szenvedélyes életet élt. Hintójával az árokba hajtva, balesetben halt meg 1917-ben.
Szeleczky Dénes kettős előnevet használt, azonban valójában erre csak az Albertin és
Boczonádon birtokos báró Szeleczky Márton és leszármazottai lettek volna jogosak.
Felesége Szentivány Piroska (sz. 1844 május 25. Gömörpanyit, +1913 május 9.
Budapest) volt, akivel 1865 december 21.-én Gömörpanyiton házasodtak össze.
Szentivány Piroska
Szeleczky Zoltán neje Kubinyi Margit volt. Házasságuk a felvidéki családokban oly
gyakori rokon házasságot példázza. Szeleczky Zoltán 1944 03 17.-én halt meg, felesége 2
évvel korábban. Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs
bajnok volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.
Szeleczky Ferenc
Szeleczky Árpád
A második gyerek is fiú volt akit Árpádnak kereszteltek, de Geyza és Béla nevet is
kapott. 1868 március 10. -én Récskén a mai Szlovákiában született. Ő a szerző nagyapja
volt.
Szeleczky Árpád
Szeleczky Árpád 1897 október 14.-én Sárospatakon jogtudományi államvizsgája után
köztisztviselőként a rimaszombati árvaszéken helyezkedett el.
Miskolczy Mária
Rimaszombat főtere a Miskolczy cukrászdával
a XIX. században
Miskolczy Mária születése Rimaszombat 1881 05 02. SCSB FS 005016892 film 27. kép
Főbb művei:
A stílusos vendégvárás (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
Gyűjtőszenvedély (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
A szeleczi Szeleczky család (Anka Mária – Szeleczky Ildikó)
Szeleczky István
Szeleczky István a keleméri birtokon született.
Szeleczky István születése 1874 07 12.- én Keleméren. SCSB FS 004704194 film 112. kép.
Szeleczky István
Tarnóczy Kázmér
Tarnóczy Kázmér zárójelentése
Mészáros Mária
Szeleczky Mária pszichiáter és addiktológus szakorvos volt amikor a szerző a Nyírő Gyula
Kórházban megismerkedett vele és rokonságukat felidézték.Férje, dr. Kovács Dezső agrármérnökként
dolgozott majd habilitált és címzetes egyetemi tanár lett.
Dr. Szeleczky István testvére Mariann (Méda) volt, akivel a szerző édesanyja,
Szeleczky Piroska jó rokoni kapcsolatban állt.
Médát dr. Nádor-Nikitich István (1896-) vette feleségül aki radiológus orvos volt.
Férje Horváth Ferenc volt, aki újra nősült, így a kislányának (Horváth Mariann)
ezután már volt nevelőanyja.
Méda idősebb korábban Falvai Jánossal lépett házasságra. Férje súlyos, hosszan
tartó betegségben halt meg 1977- ben.
Falvai János gyászjelentése
Méda váratlanul halt meg a Mentőkórházban, ahol a szerző dolgozott. Kis lakását
unokája örökölte.
Szeleczky Jolán
Születésekor szülei Bején éltek.
Szeleczky Jolán 1870 04 15. -én Bején Oldalfalván (Behynce) született. SCSB FS 2006420 film 320. kép.
Szeleczky Árpád nagyapám 1905 január 30.-án feleségül vette Adorján Margitot
(a szerző nagyanyja).
Szeleczky Árpád
Adorján Magdolna
Szeleczky Árpád
Szeleczky Jolán
Adorján fiúk jogot tanult, Piroska leányuk pedig Iparművészeti Főiskolát végzett.
Nagyanyám németül és franciául beszélt, festői tehetségéről olajfestményei tanúskodnak.
Velem, az unokájával, külön foglalkozott. Amit az életben elértem, azt neki köszönhetem.
Halála előtt (1968 04 16) megmondtam neki. A Szobi utcai Mentőkórházban halt meg
mialatt az ágya mellett álltam tehetetlenül. Súlyos szívinfarktus okozta halálát. Sírja
nagyapáméval és Adorján nagybátyáméval együtt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben
található.
.
Szeleczky Árpádné partecédulája
Sajnos nem érhette meg az általa annyira gyűlölt rendszer váratlan összeomlását és az
oroszok Magyarországról való kivonulását. Halála után az „Adorján-Szeleczky Levéltár” az
őt megillető helyen, az Országos Levéltárban került elhelyezésre, ahol várja a
családkutatókat.
Szeleczky Adorján partecédulája
Szeleczky Piroska
1908 - 1992
A „retusált” végbizonyítvány
Szeleczky Piroska
1928 -ban A Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol hat félévet végzett. Az itt
tanultak életének későbbi szakaszában családja megélhetésének alapját képezte. Tanárai
között volt dr. Lechner Ödön (építészet), Lyka Károly (művészettörténet), Bottka Miklós
(látszatrajzi szerkesztés), Rudnay Gyula (alakrajz).
Követte színész Apámat vidéki turnékra, ahol a bohém élet körülményei között egy
ideig jól érezte magát, de se saját művészetének formálására, se szülésre nem gondolhatott.
Egyik vidéki szállodából a másikba költöztek, ahogy a turnék megkívánták. Ebből az időből
származnak portréi, melyeket elsősorban családtagokról készített.
André exfelesége André ismeretlen nő Kubinyi László Olgamama
Ida mama
Jávor Pál és Gorka Géza között Gorka Géza műhelye előtt Indiánok között
A sápadtarcú varázsló némafilm egy jelenetében édesanyám
dr. Baktay Ervin dr. Frohner Román (Ari néni első férje)
A sümegi Krisztus
Az ostrom alatt a Ráday utcai ház óvóhelyén húzódott meg a család. A harcok
megszűntével felmerészkedtek szüleim a lakásba, amelynek egyetlen ablaküvege sem
maradt épen. Anyám vitalitására jellemző volt, hogy a ház mögötti garázsépületből
halottakon átlépve hozta el az ott heverő falapokat, amelyekkel fedni lehetett az utcai nagy
tolóablakokat. A háború utáni első néhány év a demokrácia időszaka volt, melyet kezdetben
még az orosz csapatok jelenléte sem tudott elhomályosítani. Ebben az időszakban Apám
még rendezett a Rádióban, még írhatott is. Regényeit még kiadták. Az Álomfickó meséihez
Anyám készítette az illusztrációkat.
Volt időszak, amikor a tervezőirodából hazajövet újra a rajzasztalhoz ült. Dr. Balogh
János zoológus, a későbbi akadémikus, akkor írta doktori disszertációját, amelynek témája
az Amazonas őserdeinek talajflórája volt. Balogh fedezte fel a talaj atkák ökológiai
jelentőségét és azok számtalan fajtáját. Rendszerezésük során kiderült, hogy az egyes atka
típusok csak a csápjukon található szőrök számában különböznek egymástól. Anyám
darabbérben vállalta a „bogarak” nagyított rajzolását a tudományos mű illusztrálásához.
Munkája díjazásából orvosegyetemi tandíjamat fedezte, így hozzásegített ahhoz, hogy a
Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán diplomát szerezhessek. A
forradalom után is folytatta tervezőirodai munkáját, utolsó időkben a tervezőiroda vári
részlegében. Nyugdíjas korában egyedül élt Pauler utcai kis lakásában.
Szeleczky Piroska
Édesanyám unokáival
1946 -ban Rodriguez Ödön családnevét Barsira magyarosította. 1939 06 03. -án
született Béla fiának neve is Barsira (a szerző) változott, aki 1963 -ban orvosdoktori
diplomájával doktori titulust szerzett. A szerző 1965 -ben feleségül vette dr. Horváth
Sarolta fogorvost. A házasságból két fiú született: Béla (1967 04 07) és András (1970 09
17). 1994 -ben született Barsi Gábor fia. Unokái: Béla fiának Márk fia, és Judit lánya
valamint András fiának Emma leánya.
dr. Horváth Sarolta dr. Barsi Béla Siminszky Dóra ifj Barsi Béla dr.Barsi András Rudolf Rita
Barsi Gábor
Szeleczky Dénes
Késői születésű fiúgyermek volt, aki 4 éves korában, 1886 12 10.-én meghalt.
Szeleczky Dénes születése 1882 11 09.- én Székipusztán (Naprágy). SCSB FS 004704194 film 58. kép.
UTÓSZÓ:
A Szeleczky családra meghatározó módon hatott az új évszázad. Az I. világháború
után a Trianoni békeszerződéssel az ország elvesztette területeinek nagy részét. Szeleczky
Árpád családjának birtokai az országhatáron kívül kerültek, így a kitelepítések után a
családtagok a fővárosba költözve kerestek biztosabb megélhetési forrást. E században a nők
egyre inkább meghatározó szerepet vállaltak nemcsak családi, de társadalmi életben is.
Szeleczky Zita, aki a rimaszombati famíliának távolabbi rokona volt, filmszínésznőként lett
világhírű, a család nőtagjai közül pedig a későbbiekben Piroska, Ildikó és Andrea futottak
be értelmiségi életpályát.
A rimaszombati Szeleczky család története
és gyökerei
(Tanulmányok T 9)
írta: dr Barsi Béla
Előszó
A Szeleczky család
Szeleczky János révén vezethetők a családot érintő gyökerek. Jánosnak a fia III.
György (+1689) volt, akinek az egyik fia, IV. György Füleken élt. A Szeleczky család
egyik tagja Simon János művében a Nógrád megyei nemesek listáján szerepel is.
Simon János művének címlapja és a nemes lista
IV. György fia, V. György egy ideig Ónodon lakott, majd Bikkszögre költözött.
Mihály viszont 1745 -től már Csoltón lakott. Felesége Hanvay Sándor Katalin volt.
Még Felsővályon, 1739 -ben született fiúk, Szeleczky (VII) György.
Szeleczky Györgyöt 1739 05 15. -én keresztelték Vysne Valicén (Felsővály) . Slovakian
Church and Synagogue Books. FS 2385937 film 84. kép.
A házasságból korábban 1737 08 22.-én már két leány is született, Éva és Klára
ikrek, azonban újszülött korukban meghaltak.
1742 -ben Mátyás és 1745 -ben János fiútestvére is született, az ő életükről további
adatot azonban nem sikerült találni.
Szeleczky Mátyás matrikulája Slovakian Church and Synagogue Books FS 2385937 film 87. kép.
VII. Szeleczky Györgynek a fia, id. Szeleczky István kutatásom szerint 1777 körül
született.
1799 október 7. -én nőül vette Horváth Mladosevics Borbálát, akitől András fia 1800
11 01. -én, János fia 1803 09 16. -án, Judit lánya 1806 04 19. -én, 1808 01 06. -án ifj.
Szeleczky István fia, és 1810 01 28. -án Erzsébet lánya született.
ifj. Szeleczky István matrikulája 1808 01 06. Csoltó. SCSB FS 2006424 film 33. kép.
Szeleczky András matrikulája 1800 11 01 Csoltó SCSB FS 2006424 film 26. kép
A bejegyzésen látható hogy ekkor Szeleczky István még csak a szeleczi előnevet
használja. Erzsébet lánya bejegyzésén pedig csak a nagyságos méltóságot.
Szeleczky Erzsébet matrikulája 1810 01 28 Csoltó SCSB FS 2006424 film 37. kép.
A Horváth Mladosevich család címere Csergheő: Wappenbuch II. Heft 8-14 /J.
Siebmacher’s/ -ében található.
Id. Szeleczky Istvánné Horváth Mladosevics Borbála halála Csoltó 1830 08 13.-án FS SCSB FS
005016465 186. kép.
Ifj. Szeleczky István 1866 06 19.-én halt meg Csoltón tifuszban.
Ifj. Szeleczky István halotti bejegyzése SCSB FS 005016465 film 296. kép.
Szeleczky István Csoltón 1837 november 15.-én vette nőül zádorfalusi Deme
Teréziát. Deme Teréziának egy levele, az úgynevezett „Szomorú levél” maradt fent,
valamint egy róla készült festmény, melyet Orlay Petrits Somának tulajdonítanak (Galériai
szakvélemény).
Deme Terézia
Szeleczky Dénes
Ifj. Szeleczky István 1866. március l9.-én halt meg. Fia, Dénes 1838 május 3.-án
született, szintén Csoltón. Székipusztán lett földbirtokos, az utolsó igazi gazdálkodó a
Szeleczky család ezen ágában. A családi tulajdonban lévő empire „fekete szekrény”
Székipusztáról származott. Szeleczky Dénes a családi elbeszélések szerint igen csak
szenvedélyes életet élt. Hintójával az árokba hajtva, balesetben halt meg 1917-ben.
Szeleczky Dénes kettős előnevet használt, azonban valójában erre csak az Albertin és
Boczonádon birtokos báró Szeleczky Márton és leszármazottai lettek volna jogosak.
Felesége Szentivány Piroska (sz. 1844 május 25. Gömörpanyit, +1913 május 9.
Budapest) volt, akivel 1865 december 21.-én Gömörpanyiton házasodtak össze.
Szentivány Piroska
Szeleczky Zoltán neje Kubinyi Margit volt. Házasságuk a felvidéki családokban oly
gyakori rokon házasságot példázza. Szeleczky Zoltán 1944 03 17.-én halt meg, felesége 2
évvel korábban. Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs
bajnok volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.
Fiúk, Szeleczky Ferenc építész statikus mérnök, többszörös magyar bridzs bajnok
volt. Felesége Oláh Magda hamarabb halt meg mint ő. Utód nélkül haltak meg.
Szeleczky Ferenc
Szeleczky Árpád
A második gyerek is fiú volt akit Árpádnak kereszteltek, de Geyza és Béla nevet is
kapott. 1868 március 10. -én Récskén a mai Szlovákiában született. Ő a szerző nagyapja
volt.
Szeleczky Árpád
Miskolczy Mária
Rimaszombat főtere a Miskolczy cukrászdával
a XIX. században
Miskolczy Mária születése Rimaszombat 1881 05 02. SCSB FS 005016892 film 27. kép
Két leányuk született: Ildikó (sz. 1935) és Andrea (sz. 1936). Fiútestvérük nem volt,
aki ezen ágon a Szeleczky nevet tovább vihette volna.
Aladár Budapesten halt meg 1972-ben, felesége 1985-ben.
Szeleczky Aladár halotti bejegyzése
Főbb művei:
A stílusos vendégvárás (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
Gyűjtőszenvedély (Gulyás Judit – Szeleczky Ildikó)
A szeleczi Szeleczky család (Anka Mária – Szeleczky Ildikó)
Szeleczky István
Szeleczky István a keleméri birtokon született.
Szeleczky István születése 1874 07 12.- én Keleméren. SCSB FS 004704194 film 112. kép.
Szeleczky István
Tarnóczy Kázmér
Tarnóczy Kázmér zárójelentése
Szeleczky Mária pszichiáter és addiktológus szakorvos volt amikor a szerző a Nyírő Gyula
Kórházban megismerkedett vele és rokonságukat felidézték.Férje, dr. Kovács Dezső agrármérnökként
dolgozott majd habilitált és címzetes egyetemi tanár lett.
Kováts Kristóf családjával Kováts Kristóf Olivér
Méda idősebb korábban Falvai Jánossal lépett házasságra. Férje súlyos, hosszan
tartó betegségben halt meg 1977- ben.
Méda váratlanul halt meg a Mentőkórházban, ahol a szerző dolgozott. Kis lakását
unokája örökölte.
Szeleczky Jolán
Születésekor szülei Bején éltek.
Szeleczky Jolán 1870 04 15. -én Bején Oldalfalván (Behynce) született. SCSB FS 2006420 film 320. kép.
Szeleczky Árpád nagyapám 1905 január 30.-án feleségül vette Adorján Margitot
(a szerző nagyanyja).
Szeleczky Árpád
Szeleczky Jolán
Adorján fiúk jogot tanult, Piroska leányuk pedig Iparművészeti Főiskolát végzett.
Nagyanyám németül és franciául beszélt, festői tehetségéről olajfestményei tanúskodnak.
Velem, az unokájával, külön foglalkozott. Amit az életben elértem, azt neki köszönhetem.
Halála előtt (1968 04 16) megmondtam neki. A Szobi utcai Mentőkórházban halt meg
mialatt az ágya mellett álltam tehetetlenül. Súlyos szívinfarktus okozta halálát. Sírja
nagyapáméval és Adorján nagybátyáméval együtt a Rákoskeresztúri Új köztemetőben
található.
.
Szeleczky Árpádné partecédulája
Szeleczky Piroska
1908 - 1992
Anyámban csak homályosan éltek szülővárosának emlékei, hiszen kisleány korában
kellett ott hagynia Rimaszombatot. Sokáig lehetett érezni beszédében a jellegzetes felvidéki
hanglejtést. Nagyapám, lévén árvaszéki tisztviselő, gyakran járt az árvák intézetében, amely
a szülői háztól nem messze volt.
Szeleczky Piroska
1928 -ban A Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol hat félévet végzett. Az itt
tanultak életének későbbi szakaszában családja megélhetésének alapját képezte. Tanárai
között volt dr. Lechner Ödön (építészet), Lyka Károly (művészettörténet), Bottka Miklós
(látszatrajzi szerkesztés), Rudnay Gyula (alakrajz).
Ida mama
Jávor Pál és Gorka Géza között Gorka Géza műhelye előtt Indiánok között
A sápadtarcú varázsló némafilm egy jelenetében édesanyám
dr. Baktay Ervin dr. Frohner Román (Ari néni első férje)
A sümegi Krisztus
Az ostrom alatt a Ráday utcai ház óvóhelyén húzódott meg a család. A harcok
megszűntével felmerészkedtek szüleim a lakásba, amelynek egyetlen ablaküvege sem
maradt épen. Anyám vitalitására jellemző volt, hogy a ház mögötti garázsépületből
halottakon átlépve hozta el az ott heverő falapokat, amelyekkel fedni lehetett az utcai nagy
tolóablakokat. A háború utáni első néhány év a demokrácia időszaka volt, melyet kezdetben
még az orosz csapatok jelenléte sem tudott elhomályosítani. Ebben az időszakban Apám
még rendezett a Rádióban, még írhatott is. Regényeit még kiadták. Az Álomfickó meséihez
Anyám készítette az illusztrációkat.
Volt időszak, amikor a tervezőirodából hazajövet újra a rajzasztalhoz ült. Dr. Balogh
János zoológus, a későbbi akadémikus, akkor írta doktori disszertációját, amelynek témája
az Amazonas őserdeinek talajflórája volt. Balogh fedezte fel a talaj atkák ökológiai
jelentőségét és azok számtalan fajtáját. Rendszerezésük során kiderült, hogy az egyes atka
típusok csak a csápjukon található szőrök számában különböznek egymástól. Anyám
darabbérben vállalta a „bogarak” nagyított rajzolását a tudományos mű illusztrálásához.
Munkája díjazásából orvosegyetemi tandíjamat fedezte, így hozzásegített ahhoz, hogy a
Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán diplomát szerezhessek. A
forradalom után is folytatta tervezőirodai munkáját, utolsó időkben a tervezőiroda vári
részlegében. Nyugdíjas korában egyedül élt Pauler utcai kis lakásában.
Szeleczky Piroska
Édesanyám unokáival
1946 -ban Rodriguez Ödön családnevét Barsira magyarosította. 1939 06 03. -án
született Béla fiának neve is Barsira (a szerző) változott, aki 1963 -ban orvosdoktori
diplomájával doktori titulust szerzett. A szerző 1965 -ben feleségül vette dr. Horváth
Sarolta fogorvost. A házasságból két fiú született: Béla (1967 04 07) és András (1970 09
17). 1994 -ben született Barsi Gábor fia. Unokái: Béla fiának Márk fia, és Judit lánya
valamint András fiának Emma leánya.
dr. Horváth Sarolta dr. Barsi Béla Siminszky Dóra ifj Barsi Béla dr.Barsi András Rudolf Rita
Barsi Gábor
Szeleczky Dénes
Késői születésű fiúgyermek volt, aki 4 éves korában, 1886 12 10.-én meghalt.
Szeleczky Dénes születése 1882 11 09.- én Székipusztán (Naprágy). SCSB FS 004704194 film 58. kép.
UTÓSZÓ:
A Szeleczky családra meghatározó módon hatott az új évszázad. Az I. világháború
után a Trianoni békeszerződéssel az ország elvesztette területeinek nagy részét. Szeleczky
Árpád családjának birtokai az országhatáron kívül kerültek, így a kitelepítések után a
családtagok a fővárosba költözve kerestek biztosabb megélhetési forrást. E században a nők
egyre inkább meghatározó szerepet vállaltak nemcsak családi, de társadalmi életben is.
Szeleczky Zita, aki a rimaszombati famíliának távolabbi rokona volt, filmszínésznőként lett
világhírű, a család nőtagjai közül pedig a későbbiekben Piroska, Ildikó és Andrea futottak
be értelmiségi életpályát.
A gömörmegyei liptószentiváni Szent-Ivány család
leszármazottairól.
Barsiné Pataky Etelka emlékére
(Tanulmány T10)
Írta: dr Barsi Béla
A Matrikulában megjelent családkutatási közleményeimben néhány ősi felvidéki
család csak érintőlegesen került említésre. Így a Szent-Ivány család is, amely bővebb
fejtegetést érdemelt volna, mivel anyai dédanyám Szent -Ivány Piroska volt.
Jelen írásomra ez adta az ösztönzést. Tudván azonban a család kiterjedt leszárma-
zását, amely Nagy Iván genealógiai művében158 található leszármazási táblákból 1863 -ig és
vitéz Horánszky Pál összeállításából159 1940 -ig ismert, nem vállalkoztam csak a gömöri
két ág kutatására, amelyek azonban fiúágon kihaltak. Ebben nagy segítségemre volt Erdős
Bence leszármazott, akinek a révén kézhez kaptam Podhoránszky Zsolt művét (Észak urai
és mágnásai160), amelyben a család kiemelkedő személyiségeiről és azok genealógiájáról,
kastélyairól és birtokairól írt. A gömörmegyei leszármazást on line kutatott (Family
Search.org. - Slovakian Church and Synagogue Books -továbbiakban FS) matrikulákkal és
néhány magántulajdonban lévő fénykép és festmény segítségével igyekszem színesebbé
tenni. Mivel a Szent-Ivány családról a Matrikulában tudomásom szerint közlemény mindez
idáig nem jelent meg, a tanulmányom ezt a hiányt pótolná, igaz csak részlegesen, a
gömörmegyei ágakra szorítkozva.
A gömörmegyei két ág Mihályfalusi Forgon Mihály művéből161 is követhető, de
csak 1907-ig az alábbi képen.
Vitéz Horánszky Pál által az 1272 -től (Lőrinc) összeállított családfában megtaláltam
a gömörmegyei két ág elágazását a XV. században élt Szent -Ivány család fiútestvéreinek a
személyében: Szent- Ivány András (1465) - felesége Czeczeliczky Zsófia -volt a
gömörmegyei II. ágnak az őse, az I. ágé pedig Szent -Ivány Zsigmond (1500) - felesége
Vitalis Margit.
158Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal Pest, 1863 X. kötet, 623-646. o.
159A liptószentiváni Szent Ivány család leszármazása Budapest 1940.
160Szobek Könyvek, Göd. 2017.
161Gömör-Kishont vármegye nemes családai Méry Ratio, Somorja, 2001. 612-613 o.
Szüleik Szent Ivány István és Okolicsányi Magdolna illetve Görgei Borbála voltak.
Fiágon tehát Szent Ivány István volt a két ág közös őse.
I. ág. .
Az okolicsnói Szent Ivány László (sz.1701-ben, meghalt Okolicsnón 1763 03 06.-
án ). Első feleségétől Draskóczy Katától Judit lánya (1731), Mátyás fia (1734), Anna leánya
(1738 05 26), még a liptói Szentivánban születtek.
Felesége halálát követően (1840) második feleségétől Szent- Ivány Júliától született
fia, László 1742 05 01.-én, még Szentivánban. + Besztercebánya 1797 12 31.
Fia, szintén László, Okolicsnón született Szent- Ivány Éva feleségétől 1776 08 30.
-án. +Beje 1832 05 25.
Zerdahelyi Ilona feleségétől született József fia. Matrikuláját nem sikerült on line
megszerezni. Megbízható adatok szerint azonban 1817 08 09. -én született Pesten és ott is
halt meg 1905 06 01.-én. Egész életében igaz magyar hazafi volt, fiatalkora óta részt vett a
politikai életben, agitálva a pánszlávizmus ellen. Nemesi előnevében helyenként a gömöri is
szerepel, bár eredetileg liptómegyei nagybirtokos („a liptói nábob”) volt. A bejei birtok és
kastély megvétele után Gömör megyébe települt át családjával. Klimo Anna felesége már
itt halt meg. De a Csorba tó betelepítése, vadászparadicsommá fejlesztése a nevéhez
fűződött. Birtokán főhercegek, arisztokraták fordultak meg. Mint tudott Ferenc Józsefet is
meghívta vadászni, azonban ez nem valósult meg mert az Erzsébet királyné elleni gyilkos
merénylet után a császár vadászatairól lemondott. A hálás utókor tevékenységét
emléktáblával és szobor avatással nyugtázta.
5. kép.
Már idős korában, 1893 -ban házasodott meg. Feleségül vette Klimo Annát és egyben
ekkor adoptálta tőle született vér szerinti fiát Klimo Józsefet.
6/a. kép. Klimo József matrikulája. Sz. 1884 11. 25. Szmrecsány FS 2058227 96/265
Ifj. Szent-Ivány József már fiatal korában apja örökébe lépve tehetséges
fiatalembernek bizonyult. A két világháború közötti szlovákiai magyar politika és közélet
egyik kiemelkedő személyisége, író és politikus volt. Szállóigévé vált mondása volt Trianon
után „Mindenki maradjon a helyén!” a határon túli magyarság fennmaradása érdekében. Az
első bécsi döntés után a magyar parlament meghívott képviselője lett. Zerdahelyi József
álnéven írt műve „Egy tőnek három fakadása”.
1904 - ben feleségül vette báró Wlassics Margitot, akinek édesanyja Csengery Etelka
feleségül ment báró Wlassics Gyulához és Margit ebből a házasságból született.
Vejéről készült Benczur festmény és fénykép családi tulajdonban van.
1. Lilly (sz.: Szentiván 1905 08 31.+Pozsony 1977 02 04. = Beje 1929 11 30. br. Majtényi
József dr. sz.: 1883 05 27. + 1929 11 30.)
2. Margit (sz: Bpest 1907 08 18. + Bpest 1962 12 17. = 1. dr. Szeleczky István + 1930 04
22. = 2. Krisch Tivadar tanár +1975 ?)
3. József dr. etnográfus (sz. 1910 11 03. + Adelaide 1988 11 20. = Lakatos Mária 1940 10
02. Fiuk József sz.: 1944 10 04 + Pannonhalma 1945 03 20.
Leányuk Ildikó, az utolsó gömöri leszármazott család névviselő + 2018-ban. Leánya
Wetherell Melinda (sz.: 1968), fia Kristóf).
4. Katalin (sz.: Bpest 1912 10 07. = Dezséri Beélik Elemér 1930 02 01. Leányaik: Katalin
és Mária.
5. Sarolta (sz.: Bpest 1916 05 11. + 1997 09 11. = dr. Lukács Géza gömöri főispán sz.:
Rimaszombat 1901 11 29. + Bpest 1977 06 16.)
8. kép. Szent -Ivány Sarolta
6. Etelka (sz.: Beje 1919 03 07. + Bpest 2009 = dr. Pataky Ernő sz.: Bpest 1902 02 02.
+1996 06 10. ).
Leányaik:
Pataky Etelka (sz.: 1941 09 15. + 1918 02 08. = Barsi István (a szerző névrokona).
Pataky Zsuzsa (sz.: 1946 06 08. + 2010 11 28 = dr. Tagányi Károly).
Leányuk Tagányi Kinga (1983 05 25) , fiuk Tagányi Zsolt (1984 10 29).
3. ág.
A Mihályfalusi Forgon Mihály „Gömör-Kishont vármegye nemes családai” című
művéből fentiekben már kiemelt II. gömörmegyei ágat (1. kép) az FS mikrofilmek révén
szintén sikerült on line dokumentálni és ezen túlmenően visszavezetni a liptómegyei
Szentivánba.
A kutatást dédanyám – Szent-Ivány Piroska – matrikulájával kezdtem, amit sikerült
is megtalálni ikertestvérének Rózának a bejegyzésével együtt. Gömörpanyiton születtek
1884 05 25. -én. Apjuk Szent -Ivány Miksa, anyjuk Kubinyi Emilia volt. Róza újszülött
csecsemő korában meghalt.
A család felmenőinek kutatásában ekkor némi nehézséget okozott, hogy Szent-Ivány Miksa
(dédanyámnak apja volt) születési bejegyzését kezdetben nem találtam, holott annak ideje és
helye genealógiai művekből ismert. Aztán megtaláltam a Maximiliánus keresztnévvel írt
matrikuláját a megfelelő helyen és időpontban. Ő még Szentivánban született. Birtokos és
főadószedő volt. Rimaszombaton halt meg 1868 09 14.-én.
Valéria leánya (1838 05 30), Árpád (1840 03 21, + 1918 10 29 Bpest) és Géza (1841
03 21, +Félfalu 1904 07 15) fiai Piroska dédanyámhoz hasonlóan már Gömörpanyiton
születtek.
Szent- Ivány Árpád országgyűlési képviselő, evangélikus egyházker. felügyelő volt.
Leánya Róza Szontágh Zoltánné lett. Árpád jó kapcsolatot tartott fenn az id. Szent-Ivány
Józseffel és 1902 -ben írt végrendeletében a névrokon Árpádot jelölte meg fia gondvi-
selőjének. A távoli de valóságos rokonság tényéről valószínűleg nem volt tudomása.
13. kép. Szent-Ivány Árpád
A leszármazás további követése előtt, amíg azt az on line kutatás lehetővé tette,
számba vettem Szent- Ivány Miksa felmenőit is.
Szent- Ivány Miksa apja, Gábor Szentivánban született 1766 -ban és ott is halt meg
1834 12 18.-án. Anyja születési bejegyzésben Palugyai Klára volt, a halálozási bejegy-
zésben viszont Platthy Barbara szerepel.
Szent -Ivány Gábor matrikulája Szentiván 1766 06 01. FS 4945552 film. 86/707 kép.
Szent -Ivány Gábor halálozása Szentiván 1834 12 18 FS 4945155 film. 649/782 kép.
A fentieket magyarázhatja hogy Platthy Barbara Szent - Ivány Gábor második
felesége volt. A házasságuk és Platthy Borbála halálának bejegyzése – ahol férje
özvegyeként szerepel -ezt igazolja.
Szent -Ivány Gabriel és Platthy Borbála házassága 1797 09 04. Nagypalugya FS 4945552
film 250/707. kép.
Platthy Barbara halála Szentiván 1836 04 18. FS 4945155 film. 654/782 kép.
Magyarázatul szolgál még az, hogy Szent -Ivány Gábor és Palugyai Klára
házasságából már 1741 -ben is született egy Gábor fiú, azonban az 1743-ban meghalt.
Szent- Ivány Gábor és Palugyai Klára fiának Gábornak a matrikulája 1741 03 17.
Szentiván FS mikrofilm 4945552 15/707. kép.
Szent- Ivány Gábor halotti bejegyzése 1743 Szentiván FS mikrofilm 4945552 250/707. kép.
Szent- Ivány Gábor és Palugyai Klára fiának Antalnak a matrikulája 1739 11 08. FS
mikrofilm 4945552 13/707. kép.
Szent- Ivány Gábor és Palugyai Klára Klára leányának matrikulája 1753 01 24. FS
mikrofilm
4945552 41/707. kép.
Szent -Ivány Éva matrikulája 1756 01 04. FS 4945552 mikrofilm 50/707. kép.
Szent -Ivány Mária Magdolna matrikulája 1760 04 20. FS mikrofilm 4945552 64/707.
kép.
Összefoglalás
Deme Terézia
164 Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör Kishont vármegye nemes családai 195-196 o. és MNLOL dl. 18931
A kutatást jelentősen megkönnyítették a Family Search.org. (továbbiakban FS) on
line vizsgálható mikrofilmjei.
A Heves megyei Tiszaigarról házassága révén került Csoltóra húsz éves korában.
A család békés életét Terézia gyorsan romló súlyos betegsége vetett véget, amely korai
halálát is okozta. A tragikus fejleményeket férjének szüleihez (id. Szeleczky István és Horváth
Mladosevics Borbála) írt leveléből ismerjük. A megható levélben „Drága Uram Apám és drága
Asszony Anyám” jelzővel szólította meg szüleit. Leírta nehézségeiket a csecsmőkorú Dénes fiúk
gondozásában, miközben feleségét kínzó hurutos köhögés kínozta. A levélből annak keserű hangja
a rossz kimenetel megsejtését jelezte.
3
A „Szomorú levél”
Szeleczky István Csoltón írt levele szüleihez 1839 07 11.-én.
A levél után néhány héttel Terézia meghalt. A halotti jegyzőkönyvben a halált előidéző
betegség tüdővész azaz hektika volt.
Deme Terézia halála Csoltón 1839 07 29. FS 5016465 film 195. kép
Id. Szeleczky István halála Csoltó 1851 11 04. FS 5016465 film 276. kép
Ifj.Szeleczky István halála 1866 03 19. Csoltó FS 5016465 film 296. kép
Deme Terézia Mihályfalusi Forgon Mihály művében a nemzedékrendi táblákon nem
szerepel, ezért érdemes leszármazását is ismertetni.
Deme Borbála születése 1800 04 30. Tiszaigar FS 47078040 film 19. kép
Deme Julianna születése Tiszaigar 1802 01 09. FS 47078040 film 20. kép
Deme Mária születése Tiszaigar 1804 03 29. FS 47078040 film 21. kép
Ifj. Deme Sámuel 27 évesen meghalt Tiszaigaron 1836 10 20.-án. Eszerint 1809-ben született.
FS 4707804 mikrofilm 125. kép
Deme László születése Tiszaigar 1811 05 21. FS 47078040 film 24. kép
Deme Terézia anyjának halotti bejegyzése is megtalálható a halottak könyvében de már Csoltón.
Deme Sámuelné Tóth Sára halála Csoltón 1855 06 16. FS 5016465 film 283. kép
Deme Sámuel szülei Deme Márton és Barkási Judit voltak. Deme Sámuel testvérei a
tiszaigari matrikulákban fellelhetők.
Deme Márton és Barkási Judit Julianna lányának születése 1790 05 15 FS 4707804 film 13. kép
Deme Márton és Barkási Judit Zsusanna lányának születése 1787 04 25 FS 4707804 film 11. kép
Deme Márton 9 éves fiának halála 1783 05 26.-án FS 4707625 film 83. kép
Deme Márton fiának halála Tiszaigar 1786 február 17 FS 4707804 film 102. kép
A tiszaigari halottas könyvben szerepel Barkási Judit és Sámuel testvére Zsuzsanna is.
Deme Márton felesége Barkási Judit halála Tiszaigar 1797 07 04. FS 4707804 film 107.kép
Deme Márton lánya Zsuzsánna -Sámuel testvére- 75 évesen Tiszaigaron meghalt 1863
08 04.-én. FS 4707804 film 462. kép. Korát azonban elírták mivel 1787 ben született.
Deme Sámuel keresztelése Tiszaszöllősön 1778 05 15.-én. Apja a tiszaigari földesúr Deme
Márton, anyja Barkus Mária FS 4707625 film 38. kép.
Lehetséges hogy az anya keresztnevét tévesen írták, vagy létezett Barkus Mária mint Deme
Márton első felesége, aki 1778 és 1800 közötti években meghalt.
Összefoglalás
167Réfi Attila: A császári és királyi ulánusezredek törzstisztjei a francia háborúk idején (1792-1815). Életrajzi lexikon.
168Szent-Királyi Margit: H.G. Bretschneider első budai évei (1777-1782).
Inkey Ottilia
Nagy Iván leírásában ezen ősi nemesi család, az Inkey Lóránthok már az 1500-as
évek elején Zala megyében éltek. A család ma élő leszármazottainak felkutatása, eltekintve
a cikkünkben keresetteket, meghaladja a lehetőséget.
A családi fáma szerint báró Bretschneider József részt vett abban a magyar és osztrák
tiszteket is tartalmazó önkéntes különítményben, amelyet I. Miksa mexikói császár feleségé-
Saroltának a védelmére, apja I. Lipót belga király küldött Mexikóba. A szerencsétlen Miksa
kivégzése után (1867. június 19.) tért vissza, a császári vagyonnal azonban egyik hajójuk
elsüllyedt. Ferenc József előzetesen előléptetését ígérte, ezt azonban az udvari audencia
során visszavonta. József ekkor az uralkodó előtt letette a kardját és sarkon fordult majd
eltávozott. Így válik érthetővé, hogy a híres katona család leszármazottja miért tért át civil
pályára és lett „vaspálya hivatalnok” és állomásfőnök Oderbergben amint ez az alábbi
matrikulákból kiderül.
Károly Adalbert matrikulája Kassa 1872. augusztus 04. SCSB 4948122 film 401. kép.
Ferenc Frigyes matrikulája Kassa 1878. március 03. SCSB 4948122 film 610. kép.
Albertina Mária Paula matrikulája Bpest Terézváros 1880. június 19. FS 4552241 film 152.
kép.
Jozefa Terézia matrikulája Bpest Terézváros 1886. március 16. FS 4492238 film 89. Kép.
Albertina május 27.-én született és június 19.-én keresztelték meg. Albertina révén a
báró Bretschneider család leányágon a Láng családban származott tovább.
Fivére Ferenc Frigyes 1906. szeptember 08.-án feleségül vette Löffler Klementinát
(sz. 1879). Klementina leányuk (sz.1908), dr. Sótonyi (Seeling) Egonnal kötött házas-
ságot. Ilyen módon került a Láng és a Sótonyi család rokonságba és szoros barátságba
egymással. Mivel Klementina Frigyes öccse gyermektelenül halt meg, a Bretschneider
bárók férfi ágon kihaltak.
Bretschneider Frigyes
Lőderer Terézia Bécsben halt meg 1901-ben, egy évvel férje József halála után. A
családi krónika szerint Albertina leánya első báljára készült, mikor édesanyja sajnálkozva
közölte vele, hogy rosszulléte miatt tante Regina fogja gardírozni. Kérte hogy úgy
viselkedjen, mintha ő is ott lenne. Ez volt élete utolsó intenciója leányához mert utána
kómába esett és 55 évesen meghalt. A sors útjai kiszámíthatatlanok, mert ezen a bálon
ismerte meg Láng Józsefet.
Lőderer Terézia gyászjelentése 1901 12 17.
Láng József (Versec, 1876) biztosítási szakember, a nagybirtokosok által vezetett
agrár- és szövetkezeti mozgalmak tevékeny résztvevője volt. Biztosítási pályafutását 1903-
ban Bécsben kezdte meg ahonnan Budapestre a Duna Biztosító Társaság matematikai
osztályára került. 1904-ben már a Gazdák Biztosító Szövetkezete életosztályának
igazgatója, 1914-ben ügyvezetője, 1916-ban vezérigazgatója volt. Az intézet vezetésében a
elsősorban a kisgazdák és kistermelők érdekeit képviselte. Az Országos Magyar Gazdasági
Egyesület (OMGE) választmányi, a Hangya, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a
Futura igazgatósági tagja volt. A hazai mezőgazdaság fejlesztése körül szerzett érdemei
elismeréséül 1920-ban Magyar Királyi Gazdasági fötanácsossá neveztetett ki. 1921-ben
részt vett a Magyar Távirati Iroda újjászervezésében, és hosszú időn át igazgatósági tagja, a
Magyar Rádió főrészvényese volt 1943. augusztus 14.-én bekövetkezett haláláig. A fenti
életrajz a Wikipédián is megtalálható169, amely munkásságát és társadalmi pozícióját jól
interpretálja, azonban születésének helyét tévesen közli. Az alábbi, Láng József sajátkezűleg
írt családfájából kiemelt rész bizonyítja, hogy nem Versecen, hanem a csehországi
Srakonicon született 1876. szeptember 18.-án és másnap keresztelték meg római
katolikus vallás szerint (Egy forrás szerint viszont Versecen állami főreáliskolát végzett
amely után felkerült Bécsbe. Emellett szól, hogy Lang Lajos nagybátyja Versecen 1910 –
ben képviselői választáson szerepelt.170). Családi elbeszélés szerint Lang Lajos is
magyarosította nevét, jogász volt, Budapesten halt meg, a sírja Farkasréten volt. Budapest
főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésein részt vett171 A kézírásos életrajzban
olvasható Lang család névmagyarosítása is amely Langról Lángra történt. Az írott
családfából kiderül Láng József származása is. A kézírásos családfából Láng József
gyermekeinek egy-egy példányt átadott. Az alábbit dr. Láng Lajos fia kapta.
Lang József édesanyja (férjezett illetve özvegy Velisek) Lang Emília volt, aki 1840.
augusztus 19.-én a Szudéta vidéken Petersburgban született.
Apja Lang Antal kovácsmester Lubanban élt (sz. 1808. október 09.), anyja Kluger
Terézia (sz. 1811. június 23. Rumpenmühle) volt. Anyai nagyanyja Bischof Anna,
nagyapja Kluger Johan volt akik Puchwitzban éltek. Apai nagyapja Lang József és
nagyanyja Slnitzer Katalin voltak és Lichewitzben éltek Saar mellett. Ők is szudéta
németek és katolikusok voltak. Ami a fentiekből kimaradt és csak a szájhagyományból
tudott, hogy vékony gyerek volt, a nagybátyja – Lang Lajos – nevelte és gondoskodott
taníttatásáról. Ha elégedetlen volt vele, akkor „büntetésből leküldte a pincébe gondolkodni”.
Egy biztos, talpraesett okos fiatalemberré vált, aki nem örökségek, hanem esze révén
dúsgazdag ember lett a 30-as években.
Lang Emília
Láng József
Három gyermekük született: Lucia (1906. február 09.), Jenő (1907. június 09.), Lajos
(1909. február 19.).
Láng József a második világháború alatt, 1943. augusztus 14.-én halt meg.
Ott volt Piroska unokahúga, Zólyomi Lilly is. Láng Jenőnek azonnal megtetszett a
fiatal lány, amit onnan lehet tudni, hogy miközben a Lánchídon hajtottak át – arra kérdésre
„nem jöhetne a Lilly is?” adott válaszra „de igen” visszafordult a híd közepén. Jenő és Lilly
1936-ban kötöttek házasságot.
Láng Jenő és Zólyomi Lilly
Lucáról és Mariettáról mondták később jogosan, hogy Budapest legszebb lányai voltak.
Marietta és Luca a szerzővel Luca és Marietta Láng Luca
Id. Láng Jenő már a háború alatt is az alumíniumipar kiemelkedő szakembere volt, a
székesfehérvári könnyűfémmű főmérnöke, amelynek építését 1942 tavaszán kezdték el és
az első üzemszerű hengerlést 1943 áprilisában végezték az ő irányításával 173. Komoly
szerepe volt 1945-ben is, mikor a németek az üzem leállítása után elkezdték a gépek
elszállítását, közbenjárására a legértékesebb gépek Székesfehérváron maradtak. A
Székesfehérvári Aluminiumipari Múzeumban az iparág nagyjai között emlékeznek meg
róla.
A háború utáni rezsim nem nélkülözhette szaktudását, ennek köszönhetően nem
telepítették ki sem őt, sem baronesz édesanyját Budapestről.
A gondtalan kikapcsolódást - ha a munkája engedte - a vasárnap délutánonkénti
bridzspartik jelentették az Orbánhegyi úti házban, amit időközben persze államosítottak.
A bridzspartik állandó résztvevői voltak Láng Jenő, dr. Marek Lóránt, dr. Sótonyi Egon
és Barsi Ödön.
A vasárnapi családi összejöveteleken – ami a szerző gyerekkorának egyik
legkedvesebb emléke – Láng Jenő és Lajos gyerekei: Jenő, Luca, Marietta, Péter, Zsuzsa
Judit (több éves kihagyással a kitelepítés miatt), Sótonyi Péter és még több gyerek a
környékről, különféle játékokkal „kitombolhatták” magukat. A Tóth Lőrinc utcában a foci, a
kertben az ipiapacs, a számháború, a krokett és ki tudja mi minden, ma is felejthetetlen
emlék. A kert végében lévő kis ház sokáig romokban volt a világháború után. Ha félre
akartak vonulni ott bujtak el. A környék összes ifja gyűlt össze vasárnap délutánonként
Lángéknál. Zólyomi Lilly (a szerző keresztanyja) zsíroskenyeret osztogatott hagymával,
amit az éhes gyerekek nagy élvezettel fogyasztottak el.
Láng Jenő tragikusan 53 éves korában, 1960-ban súlyos betegségben fiatalon
meghalt. Tisztelt és szeretett vezető volt, temetésére munkatársai Székesfehérvárról
teherautókkal jöttek fel hogy végső búcsút vehessenek tőle.
Ezzel a csodálatos vasárnapi összejöveteleknek is gyakorlatilag végeszakadt.
Ifj. Láng Jenő okleveles építészmérnök lett, majd okleveles iparosított építési
szakmérnök. Sikeres pályaválasztás volt. Apja nyomdokain haladva elöször az Alutervnél
dolgozott, ott ismerte meg Horváth Zsuzsát, aki élettársa lett. Céget alapított és ingatlanok
felmérésével és becslésével foglalkozott, a vállalkozásába bevonta Luca testvérének fiát,
Andrást is. Idős korában áldozatosan ápolta a nála idősebb és súlyosan beteg élettársát.
Tamás felesége dr. Horváth Adrienn gyermekorvos, három lányuk született, Anna
Luca (2002. október 16)., Csenge (2005.június 14.), Kincső (2011. július 12.). András
felesége Zarka Viola Réka élelmiszeripari mérnök, három gyermekük született Dorka
(2005. augusztus 23.) Boróka (2007. február 14.) Menyhért (2012. szeptember 24.)
Láng Marietta gyógyszertári asszisztensként dolgozott, fiatalon férjhez ment
Szablya Ferenc épületgépész mérnökhöz. Két gyermekük született Ákos (1967. április 16.)
é s Dóra (1968. november 12.). Dóra Tóth Gáborhoz ment feleségül, fia Tóth Szablya
Gergő (Született Budapest 2005. április 6.).
Láng József másodszülött fia, dr. Láng Lajos jogi egyetemen szerzett doktorátust,
még dolgozhatott is, azonban 1951-ben három gyermekével együtt Atkárra a tanyavilágra
kitelepítették.
Családi elbeszélés szerint az atkári Görbe tanyán élhető helyzetben voltak a gazda
jóvoltából, akinek a leszármazottjaival ma is kapcsolatot tartanak. Megélték azt a jelenetet
amikor a tanya gazdáját – miután nem lépett be a helyi termelőszövetkezetbe-
bilincsbeverve vitték el azzal az indokkal, hogy a kukorica betakarítást nem kellően
teljesítette. Két év után kaptak felmentést a tanyai kitelepítettségből, azzal a kikötéssel,
hogy Budapesten és a határ menti megyékben hivatalosan nem telepedhetnek le. Lajos
feleségével (Balogh-Kovács Janka) Albertfalvára költözött, ahol Láng Lajos kőmüvesként
dolgozott. Évekig az Orbánhegyi úton Láng Jenő családjával megosztva éltek. Láng Lajost,
aki fizikai munkásként nehéz anyagi körülmények között élt, és az egész családját Jenő
bátyja támogatta haláláig.
Láng Luciát dr. Marek Lóránt a neves professzor Marek Józsefnek fia vette
feleségül. Igazi társaságbeli szépasszony volt. Csók István egész alakos képet festett róla.
Marek Lóránt és felesége is megúszta a kitelepítést, mivel a rendszer nem engedhette
meg magának, hogy az Állatorvostudományi Egyetem igazgatójának, a Magyar
Tudományos Akadémia tagjának a családját kitelepítse. Marek József egyébként
szegénysorban élő vágszerdahelyi születésű fiatalemberből lett Kossuth díjas nemzetközi
hírű tudós. Unokája Marek Éva egy svájci mérnökhöz ment férjhez, aki üzleti ügyben
tartózkodott Magyarországon. Az ötvenes években Magyarországról Svájcba költözni
szerelmi házassággal nem kis dolog volt.
Dr. Láng Lajos fiát, Pétert (született 1938. december 23.-án) az általános iskola
elvégzése után nem vették fel gimnáziumba, két év után Pannonhalmára került a
bencésekhez, ahol kiváló eredménnyel érettségizett. Joggal reménykedhetett egyetemi
felvételében is mert a felvételi vizsgája is jól sikerült. A Budapesti Műszaki Egyetemre meg
is kapta a felvételéről szóló értesítést. Az évnyitón azonban felolvasták hogy a felvettek
listájából törölték mivel „hamis”adatot nyújtott be. Igaz nem közölte, hogy nagyanyja
született baronesz, de ezt nem is kérdezték. Így ő is fizikai munkás lett. Fiatal felesége
Cséfalvai Júlianna halála (1980) nagyon megviselte. Kislánya Krisztina idővel
sudártermetű szép nő lett. Ő és az unokák csak részben kárpótolhatták nagy veszteségét.
Másodszor is megnősült, felesége Kovács Andrea Zsuzsanna (született Kaposvár 1947.
június 29.) akitől Réka Mária Kinga lánya született (1988. június 02). Láng Péter időnek
előtte súlyosan megbetegedett. 2009. február 20.-án meghalt.
Láng Péter
Láng Krisztina (született 1964. 06 20.) Vincze Csabához ment férjhez (1963.
október 14.) Gyerekeik: Vincze Berta (1997. január 10.) és Vincze Mátyás (2001.
szeptember 10.)
Péter húga, Láng Zsuzsanna Kiss Dániellel kötött házassága idején Bécsben
dolgozott, majd Budapestre visszatérve egy hazai biztosító társaság nélkülözhetetlen
szakembere lett.
Láng Zsuzsanna
Férje, Kiss Dániel jogászhallgató egyetemistaként (sz. 1930 Derecske + 2018. április
04.)) nyelvtanulás és fordítások végett az angol követségre bejáratos volt. Egy éjszaka ávósok a
lakásáról elhurcolták és végül a recski internáló táborba került. Szörnyű megpróbáltatások dacára
életben maradt, részt vett az ötvenhatos forradalomban majd emigrált és Bécsben telepedett le.
Kiss Dániellel Vámos György készített interjút 2011-ben174:
Láng Judit (1944. március 28.) felsőfokú tanulmányainak már nem volt akadálya
mert apját már akkor fizikai munkásként tartották számon. A Budapesti Műegyetem az
erősáramú villamosmérnöki szakon végzett, munkahelyén osztályvezetői beosztásban
dolgozott. Férje Csereklyei Tibor (1943. március 12).
Gyerekeik: Csereklyei Dániel (1972. január 19.) és az ikrek: Márton és Gáspár (1975.
június 08.).
Unokáik: Márton fia Bulcsu (2008. május 08.) és Gáspár lányai: Lilla (2010. május
10.) és Luca (2012. február 16.).
Csereklyei Dánielnek 4 gyereke született: Bálint (1994. október 28.), Balázs (1997.
október 22.), Anna (2001. január 11.) és Zsófia (2004. április 15.).
Amint előzőekben már írtam Bretschneider Albertina fivérének Ferenc Frigyesnek
Klementina nevű leánya (sz. 1908), dr. Sótonyi (Seeling) Egonnal kötött házasságot.
dr. Sótonyi Egon fia, Dr. Sótonyi Péter 1938. december 08.-án született.
Diplomájának megszerzése után az egyetem Igazságügyi Orvostani Intézeténél
kapott állást (ahol már demonstrátorként is dolgozott). Itt a szakorvosi képesítés
megszerzése után a szívizomsejt károsodások hiszto-citokémia vizsgálatával kezdett el
foglalkozni. Végigjárta az oktatói ranglétrát. 1992-ben kinevezték az intézet
tanszékvezetőjévé, illetve egyetemi tanárrá. 1993-ban az egyetem Doktori Tanácsa elnöke
lett, majd 1998-ban az Általános Orvostudományi Kar dékánjává választották. 2000-ben az
egyetem rektora lett, tisztségét három évig töltötte be. 2008-ban professzor emeritus címet
kapott. Számos alkalommal tartózkodott tanulmányutakon Pécsett. Meghívott oktatóként
tanított az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és
a Rendőrtiszti Főiskolán.
Kitüntetései:
Jendrassik Loránd-díj (1986)
Batthyány-Strattmann László-díj (1997)
Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998, OTKA)
Albert Schweitzer-érem (2000)
Albert-Ludwigs Egyetem Freiburg tiszteletbeli szenátora (2001)
Akadémiai Díj (2001)
Emeritus Rector cím (2003)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)
Felkelő Nap Rendje arany sugarak a nyakszalaggal (2005, Japán)
Weszprémi István-emlékérem (2008)
Széchenyi-díj (2009)
A Heidelbergi Egyetem érme (2011)
Budapest díszpolgára (2012)
Magyar Corvin-lánc (2018)
Prima Primissima díj (2018)[1]
Árva Eszter
Gyermekeik és unokáik:
Dr. Sótonyi Péter érsebész
Született: Budapest, 1971. január 13.-án.
2002- ben diplomázott.
2004- ben Ph.D. fokozat, téma: A Tinuvin 770 kardiovaszkuláris hatásainak állatkísérletes
vizsgálatában témavezető. 2014- ben habil. 2016. július 1.-től: Semmelweis Egyetem
Általános Orvostudományi Kar Érsebészeti Tanszékvezető.
Dr. Sótonyi Egon másik fia, néhai Sótonyi Tamás (született 1933. február 26. +
1988. február 08.) 1956-ban a kőbányai szabadságharcos alakulatnak volt a parancsnoka.175
Az alakulat a támadó szovjet harckocsikból többet tett harcképtelenné. Sótonyi Tamás a
fegyveres ellenállás leverése után még időben emigrált. 1988-ban egy utasszállító repülőgép
robbanásos légi katasztrófájában vesztette életét. Hat lánya és egy Alexander nevű fia van,
aki Hamburgban él. Alexanderrel, az internet útján sikerült kapcsolatba lépni.
176Dr. Barsi Béla: A bánáti Rodriguez Fulgentius Ágoston-rendi szerzetes pap élete és genealógiája. Macse Matrikula
2018 VIII. évfolyam 1.szám.
Szerző, Förster Miklós, Láng Jenő, Selmeczi Béla+
Összefoglalás
Slovakian Church and Synagogue Books (továbbiakban SCSB) 2268298 mikrofilm 13. kép
1744. -ben keresztelték Horna Micinán (Felső Micsinye) Ocsenás Mátyás és Rozina
fiát Józsefet.
1748 -ban Ocsenás Mátyás foglalkozása Zsuzsa lánya keresztelőjénél Horna Micinán
(Felső Micsinye) a bejegyzés szerint molnár volt.
SCSB 2268298 mikrofilm 15. kép mikrofilm 23. kép
Az Ocsenás rokonságban gyakori volt a molnár (molitor) mesterség, ami az
anyakönyvi bejegyzésekben számos helyen olvasható. Könnyítette a kutatást, hogy római
katolikusok voltak.
A közlemény témája a Zólyomi család genealógiája amit Zólyomi Kató írása alapján
Láng Luca fia, Szily András küldött meg számomra, az alábbiak szerint követhető nyomon
lépésről lépésre:
Dobrováralja latinul
Az 1720 05 25. -én keresztelt Ocsenás Mátyás volt Zólyomi Kató szerint a család
őse, de matrikuláját nem sikerült megtalálni az interneten a pontos dátum ellenére.
Az 1775 -ben Horna Micinán (Felső Micsinye) vízbe fulladt Ocsenás Mátyás molnár
lehet rokona az 1720 -ban született Ocsenás Mátyásnak. Ő Cserény (Ceren) községben élt
a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Ez az Ocsenás Mátyás 60 éves korában halt meg 1831 02 07. -én. Az ő foglalkozása
is molnár volt. Születési időpontja 1771 eszerint. Az ő özvegye lehetett az alábbi
bejegyzésben lévő Anna, aki 1841 03 06. -án halt meg 66 éves korában.
1827 02 17. -én azonban egy másik, már özvegy Ocsenás Mátyás is meghalt
70 évesen Haynikin, Ribáron és akinek a születési éve 1757 -re tartható. Miután az
Ocsenás Éva leány 1829 -ben született, nem lehetett az 1827 -ben elhalálozott
Ocsenás Mátyás az apja. Rá illik legjobban az 1760 körüli születési év, ami
feltehetően Podkonicén történt és így nem elérhető a kutatásban, mert csak az 1818
utáni születési bejegyzések maradtak fenn. Viszont apja volt nagy valószínűséggel
az 1777 -ben született és 1827 -ben meghalt Ocsenás Mátyásnak.
A Zólyomi Kató által jelzett Ocsenás Mátyás Ribáron 52 évesen 1839 01 12. -én halt meg.
Ocsenás Éva halála 1834 10 03. -án Haynikin. SCSB 5016627 mikrofilm 145. kép
Itt kell megjegyezni, hogy az 1822 10 15. -én Podkonicén keresztelt Ocsenás Márton
nem lehetett Ocsenás János László apja mivel az anyja Mária és nem Magdaléna (Országh)
volt (lásd az alábbi bejegyzést).
Ocsenas Márton és Mária fiának Mártonnak matrikulája 1822 10 15. -én Podkonicén SCSB
2351152 mikrofilm 15. kép
Az 1813 -ban született Ocsenás Máriát 1829 -ben 16 éves korában bérmálták.
Kiemelés a konfirmációs listából Hajniki SCSB 2270082 mikrofilm 155.kép
Az 1820 -ban született Ocsenás Márton molnár 22 éves korában Fridrich Máriát
vette feleségül 1842 08 01 -án, aki Divényben született 1820 09 08. -án.
Ocsenás Márton halotti bejegyzését bár annak időpontja Zólyomi Kató leírásából
ismert (1847 körül) nem sikerült megtalálni, de sírját Kató Nagy Szalátnán látta.
A szerencsés kutatás a Zólyomi Kató által írt Zólyomi családtörténet alapján történt,
amelyből kiderül, hogy Zólyomi János (Kató édesapja) Divényben élt anyai nagyanyjánál
egy ideig. Fridrich Mária ugyanis hamarosan férjhez ment és János nem jött ki jól
mostohaapjával.
Kiemelés Zólyomi Kató családtörténetéből
1872 -ben keresztelték Lajos fiát, akinek a matrikulájára 1923 -ban rávezették az
családi Ocsenás név Zólyomira való változtatását.
Zólyomi Kató (állva baloldalt) férjével és szüleivel (Zólyomi János és Farkas Erzsébet)
Zólyomi Lajos 1935 -ben halt meg, felesége Emilia 1939 -ben. Gyerekeik
Lívia, Lajos, István és László voltak.
Dr. Zólyomi Lajos ha más pályát választ, tehetséges festői karrier várt
volna rá.
Korábban István öccséről készített remek portré grafikát.
Zólyomi István
1966-ban ismerkedett meg dr. Bratiánu Dan László ügyvéddel, akihez fe-
leségül ment.
Zólyomi Judit lány korában dr. Bratiánu Dan László ifjú korában
Már nem élnek. Leányuk, dr. Bratiánu Eszter is jogi doktorátust szerzett.
Gyermekei:
Z. Lajos /I/ 1872-1935, neje Adorján Emília 1886-1939 01 01.
Z. János (II) 1876-1954 05 31. Neje Jörg Ilona 1887-1976 01 01.
Z. Mária 1831-1930 12 15.
8. Zólyomi Lajos gyermekei:
Lívia (férje Láng Jenő) 1913 -
Lajos (II) 1914 -
István (neje Dorsch Éva) 1916 -
László (neje Czakó Éva) 1918 -
9. Zólyomi (II) János gyermekei:
János (III), neje Filip Aranka Mária 1906 10 31. -
Bálint 1908 05 31. -
Katalin (férje B.Szabó Zoltán)1909 12 22. -
Zólyomi Bálint (Pozsony, 1908. május 31.– Budapest, 1997. szeptember 21.)
botanikus. ASoó Rezső-féle debreceni botanikai iskola jeles képviselője, a
magyarországi vegetációtörténet-kutatás kiemelkedő alakja. A 20. század második
felének egyik legjelentősebb botanikusa volt, de személyében tisztelik a hazai
palinológia úttörőjét is. 1951-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
Felesége, dr. Káldor Veronika a MÁV kórház szemész főorvosa volt, aki
férjénél hamarabb húnyt el.
Összefoglalás