ARANY JÁNOS BALLADAKÖLTÉSZETE

(1817-1882)

1817-ben született Nagyszalontán szegény református családban. Nagykőrösön a

gimnáziumban volt irodalomtanár, diákjai rajongtak érte, ennek ellenére sok atrocitás érte
végzettségének hiánya miatt. A gimnáziumot ugyanis nem fejezte be, mivel színésznek állt,
és az irodalmi pályára csak hosszú útkeresés után lépett. Epikusként indult. A nagy sikert a
Toldi hozta meg számára 1847-ben. A kortársak Arany balladáit tartották az életmű
csúcsának.
1853-ban kezdte el írni balladáit („Nagykőrösi balladák”). Arany balladáinak legfontosabb
témái az erkölcs és a lélektan. Művei az emberi lélek mélységeit járják be. Szívesen ábrázol
egyéni jellemeket, sorsokat a lélektan bemutatására. Sokszor állítja a bűnt és a bűnhődést a
középpontba.

A ballada
- A ballada eredetileg ősi népköltészeti műfaj, tragédia dalban elbeszélve
- A műballada Európában a romantika korában lett népszerű, mikor megnőtt az érdeklődés
a népi költészet iránt.
- A ballada a három műnem határán helyezkedik el: cselekménye sűrített, a történet
elbeszélésmódja szaggatott (epikus vonás), bizonyos részeit a balladai homály borítja;
drámai jellegét a párbeszédes forma és rendszerint a tragikus téma adja; lírai jellegét
pedig a dalforma és az érzelmekről szóló tartalom.
- A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre.
- Alkotásaihoz a skót, a kelta és a székely népballadákat tekintette mintának.

Tematikailag megkülönböztetjük a balladákat:

• Történelmi ballada pl. a Walesi bárdok, Szondi két apródja.

• Lélektani ballada pl. az Ágnes asszony.
• Parasztballada pl. a Tengeri-hántás, Vörös rébék.

Szerkezetileg lehet egyszólamú (Ágnes asszony) vagy többszólamú (Szondi két apródja).

Téma szerint:

 Népi balladák
Ez Arany első balladakorszaka. E korszakban keletkezett balladáinak jellemzője az
erős lélektaniság, ahol érezhető az alföldi székely, illetve a skót balladák hatása.
Szerinte a szabadságharc nem csak a külső ellenség miatt bukott meg, hanem mert
kiütköztek a magyarok rossz tulajdonságai, belső viaskodásaik. Arany nem képes
illúziókkal szemlélni a magyar múltat és jelent, pesszimista, de mégis úgy gondolja,
hogy a nemzetnek biztatásra van szüksége, és tudja, hogy ez az ő feladata. Ez a
kettősség jelenik meg balladáiban is: a kétlelkűség.
pl. A hamis tanú, Tengeri hántás
  Történelmiek
Arany olyan szituációt választ ki a történelemből, amely párhuzamba állítható a levert
szabadságharc utáni állapottal, s rajtuk keresztül Arany feleletet adhat a kor
problémáira. Legfontosabb témái: zsarnokság, elnyomáshoz való viszony, a
zsarnokság természetrajza, a hazához az eszmékhez való hűség, a költők és írástudók
felelőssége.
pl. Mátyás anyja, Szondi két apródja, V. László

 Romantikus ihletésűek
A kísértetballada, rémromantika hatása érzékelődik rajtuk, valamint Goethe hatása.
Időmértékes. Romantikus nyelvezete van. Légkörük tragikus, de néha irónia kíséri.
pl. Tetemre hívás, Éjféli párbaj

 Nagyvárosiak
Pesten írta őket élete utolsó éveiben. Az Őszikék ciklusban találhatóak. Ezek nem
annyira tökéletes balladák, mint amiket korábban írt. Az Őszikéket visszavonulása
után írta, magának.
pl. Hídavatás

A románcot rokon műfajként különböztette meg, sajátjait a spanyol románcok mintájára írta.
Balladáinak két műfaji forrása van: a skót ballada és a székely népballada.

I. NAGYKŐRÖSI BALLADÁK: Főleg történelmieket írt: V. László, Szondi két apródja, Walesi
bárdok, de előfordul lélektani parasztballada is, az Ágnes asszony.

 Ágnes asszony: Bemutatja, hogyan viseli a főszereplő a bűnhődést, bűntudatot,

miként roppan össze a lelkiismeret súlya alatt. Megírásának előzménye volt, utazás
közben találkozott egy télvíz idején patakban mosó bolond asszonnyal, ebből
kerekítette ki a férjgyilkos asszony történetét.
A művet 3 szerkezeti egységre lehet bontani a helyszínek alapján. Először a patakpart,
majd a börtön és végül a tárgyalóterem, a harmadik pedig ismét a patakpart. A
cselekvés ugyanoda tér vissza, ahonnan indult. (körkörös szerkezetű) Az elején nem
közöl semmi konkrétumot csak sejtet, ami a ballada egyik sajátossága. „Az igazságot
balladai homály fedi.”
Minden mozzanat valami gyanús dolgot sejtet. Amikor börtönbe kerül sem tudjuk
még, pontosan mi történt, csak a tárgyalóteremben. Kiderül, hogy azért került
börtönbe, mert a szeretője segítségével megölte férjét. Ágnes asszonyt nagyon
furdalja a lelkiismeret, elítélik, de nem tartják bent sokáig. Úgy tartották, az elég
büntetés neki, hogy ezzel együtt kell élnie. A költő az ezutáni időszakot néhány
versszakba sűríti. Ágnes élete végéig mossa azt a véres lepedőt, amit már csak ő lát
véresnek, amely jelképezi a lelkiismeretet, amit nem tud tisztára mosni.
  A Szondi két apródjában a hűséget és a hősiességet állítja a középpontba. Ez
történelmi balladák közé tartozik, amellyel a nemzet ügyét kívánta szolgálni. A témát
történelmi múltból merítette. Szondi Györgynek állított emléket, a hősi helytállást,
majd a bukás utáni rendületlen hűséget mutatja be.
Rövidleírással kezdődik, Szondi sírja mellett apródjai a harcról, Drégely várának
védelméről énekelnek. Két különböző erkölcsi világ áll egymással szemben. A
magyarok a hegy tetején a vár mellett, a törökök lent a völgyben vannak. Ez
szimbolizálja a két nép közti erkölcsi különbséget. A cselekmény két szálon fut, az
apródok és a követ párbeszédei következnek hol külön, hol egymásba fonódva.
Háromszólamú ballada: a három szólam megfelel a három helyszínnek: a völgyben a
török a vár bevételét ünnepli, a két apródot Ali hívogatja a várral szemközti dombon,
ők pedig a sírnál énekelnek. A páratlan számú versszakokban Szondit dicsőítik
apródjai, a párosokban a török követ a jelenről és a jövőről, le akarja csábítani a
magyarokat, de mindhiába. A török kort török szavakkal is felidézi, beszédstílusukat
imitálja a versben.
 Walesi bárdok: Egy Ferenc Józsefet üdvözlő költemény helyett írta. A skót és a
magyarországi történet közötti párhuzam egyértelmű: Edward angol király leigázta
Walest, majd látogatást tett a tartományban. Elvárta, hogy énekmondók dicsőítsék
hősi tetteit, ám erre egyetlen bárd sem volt hajlandó; a király bosszúból 500
énekmondót végeztetett ki. A szabadságharc vérbe fojtása után Ferenc József
dicsőítő költeményt kér látogatásakor, ám Arany és a jeles magyar költők ezt
visszautasítják. A „csatában elhullt derék” Petőfi emlékét idézi, s az átok az
uralkodóra száll. A verset körkörös szerkezetűnek is mondjuk a visszatérő kezdő
versszak miatt. Többször előfordulnak benne ismétlések, fokozások.

II. ŐSZIKÉK-BALLADÁK: Őszikék korszakában már nem születtek történelmi balladák, új

témaként a nagyvárosi élet idegensége jelent meg műveiben. A vidéki élet csendjéhez
szokott költő nem találta helyét a zsúfolt nagyvárosban. Ezeknek a stílusa már sejtelmesebb,
gyakoribb a balladai homály.

 A Hídavatás, melyet a Margit-sziget átadására írt, nagyvárosi életét örökíti meg. A

vers tartalmilag a haláltánc szerkezetére épül: a nagyváros tragikus szereplői
bukkannak fel az árból, és mondják el szerencsétlen történetüket.
 Vörös rébék: A középkori boszorkányhitet idézi fel: Rebi néni lelkét a gonosz szállta
meg, mindenkire romlást hoz. Varjú képében kísért, s halála után gonosz lelke egyik
varjúból a másikba száll, vég nélkül. A vers refrénje démonűző mondat: „Hess
madár”.
 Tetemre hívás: Szintén középkori babonás szokást idéz fel. A meggyilkolt ember
teteméhez sorra hívják ismerőseit, s a halott sebe vérzéssel jelzi a gyilkosát. A ballada
tanulsága a könnyelmű, kacér lány viselkedésének tragikus kifejletében, és tébollyal
való bűnhődésben áll.
  Tengeri hántás: Kivételesen kétszólamú ballada: a keret bemutatja a balladamondás
népi hiteles szokását: Tengeri-hántás közben a falu összegyűlik, s egy idősebb férfi
balladával oldja a munka egyhangúságát, közben a tűz körül melegednek. A balladát a
versszakok végén kiszólások szakítják meg, amelyek kétértelműségükkel árnyalják a
homályos történetet. Babonás a ballada zárlata: éjfélkor a szerelmespár furulyáját
vélik hallani, akik egy lepedőn suhannak át az égen. Az erkölcsi tanulság itt is a
szerelem könnyelműségében rejlik: Tuba Ferkó elcsábítja, majd hűtlenül elhagyja
Dalos Esztit, s ezért holdkórossággal és halállal bűnhődik.

Vita folyt arról, hogy Arany elsődlegesen epikus vagy lírikus költő-e. Epikus voltát ő maga
határozta meg Petőfivel szemben, akit lírában helyezett maga fölé. Ezzel szemben Németh G.
Béla vetette fel azt a véleményt, hogy Arany elsődlegesen lírikus, mondván, hogy lírájában
újította meg költői nyelvünket. Nagyepikájában nem tudta a Toldi színvonalát megismételni,
lírájában pedig sok az elkoptatott toposz és metafora. Balladái azonban semmit sem
veszítettek szépségükből. Műfordítóként is időt álló remekeket hozott létre, pl. Hamlet
fordítása vagy Arisztophanész koméidái.