Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…

 Az Új versek című kötet „vezérverse”, programadó előhangja, Ady nemzetszemléletének

összegzése.
 A költő hazaszeretete indulattal, kortársai bírálatával párosul.
 Adynak óriási küldetéstudata volt (6 ujjal született - sámántudat), új Messiás akart lenni, egy
új élet hírnöke.
 A lírai én egyszerre tekinti magát az ősi magyar értékek örökösének és az új költészet
megteremtőjének.
Góg és Magóg ércfalakkal körülzárt népe = a Kárpátok gyűrűjével körülzárt, pusztulásra ítélt
magyarság
„az új, az énekes Vazul”, a lázadó fiú = lírai én

Pusztaszer = „TI” - a hazafias konzervatív erők, melyek gátolják a

haladást

 A lírai én sorsközösséget vállal a magyar néppel, ugyanakkor kizárva érzi magát a

közösségből, kívülről dörömböl, hogy engedjék be, mert új utat akar mutatni.
 Dévénynél (a történelmi Mo. nyugati kapuja, ma Pozsony része) akar betörni, a nyugati
kultúrát akarja meghonosítani.
 „új” jelző 6-szor
 „mégis” 3-szor (+ 1 mégiscsak) – dacos szembeszegülés
 Ady Vereckét és Dévényt, a keleti származást és a nyugati irányultságot egyaránt képviseli,
fülében az ősmagyar dal és az „új időknek új dalai” egyszerre zengenek. Meg akarja őrizni az
ősi magyar kultúrát, de ötvözni akarja Nyugat-Európa modern szellemiségével,
költészetével, stílusával.