2009-ben az FHB mérése szerint a szántó országos átlagára kb.

650 -670 eFt/ha volt – nagy szórás

mellett, amit a földrajzi elhelyezkedés, a föld minősége és a méret határoz meg. A Dél-Dunántúlon
2009-ben a szántó átlagára kb. 750 eFt/ha volt.

A mondás szerint minél nagyobb területen egybefüggő a terület annál drágább.

Az FHB elemzői az elmúlt évtized viszonylatában a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az Észak-

Alföldön mutattak ki az országos átlagnál nagyobb mértékű földáremelkedést. Amíg Közép- és
Nyugat-Dunántúlon átlagosnak mondható volt a drágulás, addig Észak- és Közép Magyarországon az
emelkedés az átlag alatt maradt. A legolcsóbbak a legelők és a gyepek voltak, ezeket feleannyiért is
meg lehetett szerezni, mint például egy gyümölcsöst vagy szőlőskertet.

A termőföld volt a legjobb befektetés. De

hol tartanak most az árak? (Videó)
ingatlanmagazin | 2011. január 11. 12:26 | Módosítva: 2011. január 17. 10:59 | 0 hozzászólás

A magyar föld tartósan jó befektetés: a föld mint reáleszköz értéke az elmúlt 10 évben
folyamatosan nőtt. Mértéke nominálisan 90 százalék volt, vagyis csaknem duplázódtak az
árak. A töretlen növekedés akkor is igaz, ha figyelembe vesszük a válság éveit.

Összességében a termőföld-befektetés nagyobb hozamot eredményezett, mint a részvények vagy a

lakóingatlanok. Egyedül az arany árának növekedése volt nagyobb mértékű, de ez is inkább csak a
válság évei során indult lendületes emelkedésnek. Mennyibe is kerül most átlagosan egy hektár föld?
A számok kiderülnek az Otthon Tv videójából.

http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/a-termofold-volt-a-legjobb-befektetes-de-hol-tartanak-
most-az-arak-video/
Dátum: 2011. Január 05, Szerda - 14:17
Az utolsó, meghosszabbított felvonás - Földpiac 2011
(2011. 01. 05.)

Konkurencia nélkül vásárolhatnak a magyar magánszemélyek a földpiacon még 2014. május 1-ig.
Eközben az új Földtörvény, ezután az új vásárlók tőkeereje fogja korlátozni a földvásárlás
lehetőségét, ami az utolsó extraprofittal kecsegtető, ugyanakkor szuperbiztonságos befektetés.

Az Európai Bizottság nem akadályozta a Magyar Kormány moratórium hosszabbítási erőfeszítéseit,

így továbbra is csak magyar magánszemélyek vásárolhatnak mezőgazdasági területet az eddig
megismert játékszabályok mellett. A szántóárak erős szórással a 850-950 ezer Ft/ha-os sávban
mozognak (30-500 ha esetén), de néhány vidéken már jóval 1 millió Ft felett járnak.

2011-14 között a mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók és gazdasági társaságok tulajdonosai

lehetnek legaktívabbak, ha kedvező finanszírozási, támogatási formák indulnak, bár jövedelmi
helyzetük jelenleg nem túl erős az esős időjárás miatt.

A Földtörvény szigorításáról elég sok riogatás elhangzott már, de annak alkotmányosnak és EU-
konformnak kell lennie, addig is a jómódú városi inkább ne sokat töprengjen.

Becslésünk szerint 2011-ben folytatódni fog az 1 millió Ft/ha alatti földek felvásárlása, (három év
alatt 50-100%-os hozam), míg az ettől drágább ajánlatoknál erős lesz az alkupozíció.

Befektetőként a mai világban csak ritkán adódik lehetőség a nagy nyereség és az alacsony kockázat
párosítására. A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, a lehetőség a földön hever.
Földbróker.hu  
Dátum: 2010. Október 14, Csütörtök - 17:33
Földpiac, az utolsó felvonás –; még hét hónapig konkurencia nélkül
(2010. 10. 14.)

Konkurencia nélkül vásárolhatnak a magyar magánszemélyek a földpiacon még jövő év május

1-ig. Ezután vagy az új Földtörvény vagy az új vásárlók tőkeereje vagy a kettő egyszerre fogja
korlátozni a földvásárlás lehetőségét, ami az utolsó extraprofittal kecsegtető, ugyanakkor
szuperbiztonságos befektetés.

Az új kormány első intézkedései nyomán a nyáron erős kommunikáció közepette, de

lényegesen nem változott a Földtörvény. A Parlament őszi törvénykezési terve szerint nem
foglalkoznak a Földtörvénnyel, tehát január 1-vel nem várható változás.

A moratórium-hosszabbítási kérelem dokumentációja nem került nyilvánosságra és a politikai

vezetők sem tartják kizártnak, hogy a Brüsszel nem hosszabbítja meg a moratóriumot. Jelen
állás szerint kevés ország támogatja a moratórium-hosszabbítást, az újonnan csatlakozók és
Franciaország, aki vélhetően a következő költségvetési időszak vitáihoz építi előre a
szövetségesi körét.
 Ezekből adódik a következtetés: a lejáró moratóriummal párhuzamosan 2011. május 1-től lehet
új földtörvény, de addig az ismert játékszabályok mellett lehet vásárolni.

A szántóárak erős szórással a 850-950 ezer Ft/ha sávban mozognak, de néhány vidéken már
jóval 1 millió Ft felett járnak az árak. Képzeljük el annak a hírnek a hatását, hogy valamelyik
fontosabb EU tagállam nyilvánvalóan ellenzi a moratórium meghosszabbítását.

Egy többszereplős piacon a privát befektetők legfőbb konkurenciája a mezőgazdasággal

foglalkozó gazdasági társaságok lehetnek, nem a külföldiek. A helyismeretük és banki hátterük
komoly lépéselőnyt fog nekik biztosítani mindenkivel szemben.

A Földtörvény szigorításáról elég sok riogatás elhangzott már, de inkább meg kell várni a
konkrét törvényi előkészítést, mert annak alkotmányosnak és EU-konformnak kell lennie, (a
földtulajdon a tőke szabad áramlása fejezetben van), és közben Magyarország az EU soros
elnöke lesz.

Becslésünk szerint a derogáció utáni időszakra 1,5-2,5 MFt/ha közötti árak várhatók a nagyobb
területekre (10-500 ha) és 1 MFt/ha alatti árak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.

Befektetőként a mai világban csak ritkán adódik lehetőség a nagy nyereség és az alacsony
kockázat párosítására. A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a lehetőség a
földön hever.

2011-01-08 12:37:00

Északon olcsóbban, délen drágábban lehet birtokhoz jutni

Megduplázódott a magyar termőföld ára

 Jó befektetésnek bizonyult, ha valaki az
utóbbi évtizedben termőföldet vásárolt, különösképpen az Alföldön, ahol az országos átlagnál
nagyobb mértékben drágult a birtokok ára: van, ahol egy dekád alatt több mint duplájára.

A mögöttünk hagyott évtizedben duplájára nőtt a föld ára Magyarországon – áll az állami
tulajdonú FHB Bank tanulmányában. Egy hektár termőföld átlagára ma 472 ezer forint, de
elhelyezkedése, minősége, megközelíthetősége szerint ennek akár a kétszeresét is érheti.

Hazánk 93 ezer négyzetkilométeres területének közel 80 százaléka termőterület, ezen belül 48

százalék a szántó, 20 százalék az erdő, 11 százalék pedig a gyep, a többit gyümölcsösként,
szőlőskertként, halastóként tartják nyilván. Az FHB 1998 óta vezet nyilvántartást az
ingatlanokról, azok forgalmáról, és rendszeresen frissíti adatait, hogy a befektetni
szándékozók reális képet kaphassanak az ingatlanpiacról. Legújabb összegzésükben az elmúlt
évtized hazai földárainak alakulásáról adnak számot a pénzintézet munkatársai.

Noha az árnövekedés egyes években eltérő mértékű volt, a magyar termőföld tíz év alatt
töretlenül drágult; értéke mintegy 90 százalékkal emelkedett. Egy hektár átlagára ma 472 ezer
forint, azonban a tényleges ár ettől nagyon el is térhet, attól függően, hogy hol, milyen
régióban helyezkedik el, milyen művelési ágban tartják nyilván, milyen a megközelíthetősége,
illetve a minősége, azaz aranykorona-éréke. A legolcsóbban az észak-magyarországi régióban
vásárolhattak termőföldet az érdeklődők, itt akár már 230 ezerért is meg lehetett szerezni egy
hektárt. A legtöbbet Közép-Magyarországon kértek a földért, a hektáronkénti ár itt az
egymillió forintot is elérhette.

Az FHB elemzői az elmúlt évtized viszonylatában a Dél-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és az

Észak-Alföldön mutattak ki az országos átlagnál nagyobb mértékű földáremelkedést. Amíg
Közép- és Dél-Dunántúlon átlagosnak mondható volt a drágulás, addig Észak- és Közép
Magyarországon az emelkedés az átlag alatt maradt. A legolcsóbbak a legelők és a gyepek
voltak, ezeket feleannyiért is meg lehetett szerezni, mint például egy gyümölcsöst vagy
szőlőskertet.

Ami a földforgalmat illeti, a tanulmány a földadásvételek igen kis mértékéről ad számot. Még
az uniós csatlakozás évében (2004-ben) is csak a teljes termőföld állomány alig 3 százaléka
cserélt gazdát, az arány azóta sem emelkedett számottevően. Ráadásul a tulajdonváltások
mintegy felére örökösödés miatt került sor. Az uniós csatlakozás előtti időszakban a
spekulánsok idéztek elő komolyabb földmozgást, és jelentősebb áremelkedést generált az
elmúlt időszakban regnáló kormány 2007-ben tett kezdeményezése is a földpiac
megnyitására, ami azonban kudarcba fulladt. 
Valló László 

Máris emelkedik a termőföld ára

Tovább drágult a termőföld annak nyomán, hogy egy héttel ezelőtt bejelentette Fazekas
Sándor agrárminiszter: a magyar államot illeti majd meg az elővásárlás joga. A szaktárca még
a nyári, rendkívüli országgyűlési ülésszakon a parlament elé terjeszti az ezzel kapcsolatos
földtövény módosítást. A cél, a spekulánsok kiszűrése, illetve a fiatal gazdák földhöz
juttatása, valamint a már termelő gazdák birtok bővítése. Arról azonban még mindig nem esett
szó, miből vásárolna az állam termőföldet.

2010. június 28., 05:50

Már a kormányzati szándék hatására tovább drágult a termőföld. Korábban egy hektár
termőföld átlagosan 600-800 ezer forintba került, ez most közelít az 1 millió forint felé -
közölte Raksó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő. Érdemi birtokpolitikát 200-
300 ezer hektár alatt nem igen lehet végrehajtani. Nagy kérdés, hogy ha nem is egyszerre, de
akár egy-két év alatt is honnan lehet előteremteni a szükséges 200-300 milliárd forintot.

A szakemberek szerint egyre nehezebb olyan nagyobb, összefüggő földterületet megvásárolni,

amelyik egy tulajdonos kezében van. Márpedig a mostani agrárkormányzat meghirdetett
céljainak elsősorban ezek felelnének meg. A több, egymástól távol fekvő tagból álló, illetve
osztatlan közös tulajdonú földek nehezen vonhatók be a birtokpolitikai elképzelésekbe. A
termőföldek kínálatát az is visszafogja, hogy sokan a külföldiek földvásárlásának
korlátozásának feloldására számítva, a jobb ár reményében most sem az államnak, se másnak
nem értékesítik a területüket.
Az agrárközgazdász eleve nem tartja szerencsésnek egy piacgazdaságban az állami
beavatkozást, ami leginkább a "szocializmus" időszakára volt jellemző. Sokkal elfogadhatóbb
megoldás lenne, ha 50 hektárig például a fiatal, illetve családi gazda állami garanciával 25-30
éves futamidőre jelzálog hitelt vehetne fel és ennek segítségével bővítené a birtokot.

Növénytermesztésre a 100 hektár alatti birtok nem jó, márpedig az ilyenek kialakítására
alkalmas nagyobb egybefüggő, egy tulajdonos kezében lévő eladó teröletet szerintem ma nem
igen találni - vélte Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette, hektáronként 50 ezer
forintos haszonra lehet számítani a növénytermesztésből. Egy családos, fiatal gazdának,
ahhoz, hogy gépet vásárolhasson, fejleszteni tudjon, évi legalább 5-6 millió adózás előtti
nyereségre kell szert tennie.

Raskó hiányolja a törvény módosítás tervezetéből, hogy az elmúlt 20 év elhibázott

agrárpolitikájához hasonlóan továbbra sem engedi földhöz jutni az agrártársaságokat, ami
elsősorban az állattartó vállalkozásokat sújtja, miközben ezek a termelők tartják a hazai
jószágok több mint 60 százalékát. Igazi veszélyt azonban az jelentene, ha a földbérleti
rangsorban az agrár társaságok hátra kerülnének. Ha ez bekövetkezik, vége lesz a magyar
állattenyésztésnek - jósolta Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette, a külföldiek
földvásárlását tiltó derogáció föloldását követő korlátozások között említett nyelvtudás
előírása megbukhat az uniós szabályozáson. Raskó azt sem tartja érvnek, hogy a francia állam
is elővásárlási joggal rendelkezik. Ott a hazainál jóval magasabbak a földárak és ha egyáltalán
beavatkozik az állam, vagy a gazdaszervezetek, a magyar kormányzat szándékaival
ellentétben éppen a verseny- és életképes birtok koncentráció érdekében lépnek fel.

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ)

titkára nem talált kivetni valót a kormányzat földvásárlási és értékesítési szándékaiban, az
elővásárlási rangsor fölállításával: családi gazda, őstermelő, vállalkozó magánszemély. A
szakember megjegyezte, a törvénymódosítás tervezete mellett a Nemzeti Földalap (NFA)
birtokpolitikai szabályozása is kirajzolódóban van. A MOSZ titkára szerint az lehet a gond,
hogy a hatályos földtörvény alapján az előhaszonbérletre is az elővásárlási szabályokat kell
alkalmazni. A jelenleg hatályos jogszabály még azt mondja ki, hogy a haszonbérlő -
függetlenül attól, hogy társaság, vagy családi gazda - áll az előhaszonbérleti rangsor élén. Ha
a tervezett elővásárlási jogosultsághoz hasonlóan alakulna az előhaszonbérleti sorrend is,
vagyis a magánszemélyek megelőznék az agrártársaságokat, az már nehéz helyzetbe hozná az
állattartókat. Filipsz egyetértett Raskóval abban, hogy változtatni kellene azon a törvényi
előíráson, hogy mezőgazdasági cégek, jogi személyek nem vásárolhatnak földet. A MOSZ-
titkár azzal a kormányzati szándékkal viszont nem értett egyet, hogy a társaságok
tulajdonosai, helyben lakó tagjai eddig vásárolhattak földet. Ma még ezek a
magánszemélyként földet vásárló tulajdonosok, tagok bérbe adhatták a területüket a saját
cégüknek. A tervek szerint most még ez a lehetőség is megszűnne, s ez végleg
elbizonytalanítaná az állattenyésztő cégeket, hiszen nem juthatnának hozzá a takarmány
megtermeléséhez és a trágya elhelyezéshez szükséges területhez.

Bihari Tamás / Népszava

Emelkedő földárak
2008. szeptember

A föld árát tekintve egy dolgot mondhatunk biztosan: olcsóbbak vagyunk, mint nyugati
szomszédaink, de még a ?keleti blokkban? is találunk nálunk drágább országot. A föld árát
azonban elsősorban nem az határozza meg, hogy melyik országban található, hanem a terület
megközelíthetősége és aranykorona-értéke.

A földárak változatos alakulását a föld fekvése, minősége és a helyi kereslet-kínálat mellett

jelentősen befolyásolják az egyes fölvásárlók és földtulajdonosok szándékai, motivációi
(értékmegőrzés és növelés, megélhetés, birtoknövelés). A termőföld forgalma a csatlakozás
óta lényegében állandó, évente 200?220 ezer ha cserél gazdát. Az élénkebb kereskedést a
bérleti gazdálkodás magas szintje, az állami tulajdonú termőföldek magas aránya és az
osztatlan tulajdonok is korlátozzák. A hazánkban letelepedett tagállami gazdálkodók számára
lehetővé tett földszerzés elenyésző (2005?2007 között mindössze 800 ha).

Bár a hivatalos magyar statisztika (KSH) nem közöl adatot a termőföld áráról, egyéni
gazdaságok saját tulajdonú földterületének értékelésével készített tesztüzemi felmérések
alapján kiderül, hogy Magyarországon egy hektár szántóterület átlagosan 411 ezer forint-ba
került 2007-ben. Az országos átlagnál 10?15 százalékkal alacsonyabb átlagárak a dél-alföldi
és az észak-magyarországi régiókat jellemzik, míg az országos átlagot harmadával meghaladó
átlagár csak a dél-dunántúli régióban mutatható ki. A Közép- és Nyugat-Dunántúlon
mindössze az országos átlagnak megfelelő a szántó ára.

Ha a magyar szántóföld árát (1,6 ezer euró) a 2006-os uniós (EU15) földárakhoz viszonyítjuk,
átlagosan öt-tízszeres különbséget tapasztalunk. Óriási eltérések is lehetnek: Hollandiában
hússzoros, Dániában tizenötszörös, Spanyolországban nyolcszoros, de még Franciaországban
is háromszoros a szántóföld ára a miénkhez viszonyítva. Az új tagállamok közül
Lengyelországban másfélszeres, Lettországban több mint kétszeres a szántóföld ára
hazánkhoz viszonyítva.

A 2003?2006-os időszakban nem tapasztalhattunk határozott felzárkózást a magyar

földárakban, annak ellenére, hogy a csatlakozás előtti árakhoz viszonyítva a növekedés 40?50
százalék körüli. Ugyan ebben az időszakban ugyanis a régi uniós tagállamok közül
Belgiumban és Dániában is több mint 50 százalékkal növekedtek a földárak. Ugyanakkor
Németország és Hollandia esetében kisebb árcsökkenés volt tapasztalható. Az újonnan
csatlakozók közül viszont Lettországban hétszeres, Lengyelországban 1,8-szeres a növekedés.

Jelentős regionális és minőségbeli különbségeket mutat a szántóföld piaci ára (a bérleti

díjakhoz hasonlóan). Átlagos földminőséget tekintve a legmagasabb árak az Észak-Alföldet és
a Dél-Dunántúlt jellemzik (350?900 ezer Ft/ha), a legalacsonyabbak Észak-Magyarországot
és a Dél- Alföldet (250?400 ezer Ft/ha), a többi régió árai 350?600 ezer Ft/ha között
mozognak. Földminőség szerint a regionális szélső értékek (Észak-Alföld és Észak-
Magyarország) között 15,3-szeres a különbség. Egy régión belül a legnagyobb szélsőség az
Észak-Alföldet jellemzi, itt a gyenge minőségű földet 200 ezer forintért, míg a legdrágábbat
több mint tízszeres áron (2,3 millió Ft) is vásárolják.

Biró Szabolcs, Agrárgazdasági Kutató Intézet

Drágulhat a föld, érdemes vásárolni

2008. március 28. 09:29 | Forrás: Napi

Érdemes befektetési céllal földet vásárolni, mivel 2010-től várhatóan újra nekilendülnek az
árak. 2011-ben szűnik meg ugyanis a külföldiek hazai termőföldszerzésére vonatkozó tilalom.