5.

TÉTEL - A MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉNEK ALAKULÁSA, RÉTEGEI

- Szókincsünk bővülése:
 minden nyelvre igaz:
1. alapszókincs (hosszú idők óta) – magyar kb. 1000 szó
 testrészek, családi viszonyok, valóság, növény, állat, egyszerű cselekvések
2. érintkezik más nyelvekkel a nép
 átvesz más szavakat
 pl.: alma (török szó), tehén (irámi szó)
 ez lehet: IDEGEN SZÓ vagy JÖVEVÉNYSZÓ

o IDEGEN SZÓ: egyik nyelvből átkerül a másikba, de érzi annak idegenségét.

nem illeszkedik bele, nem lehet ragozni…

elkezdik ragozni,
majd helyesírása
megváltozik

így válik: JÖVEVÉNYSZÓVÁ

 beilleszkedik a nyelvbe
3. maga a nyelv is állít elő szavakat:
 vas + út = vasút

ŐSMAGYAR/ÓMAGYAR KORTÓL IGAZ:

 irámi jövevényszavak: asszony, híd, hét (7), tíz, tej, tehén, hús
 török: 2 alkalommal (honfoglalás előtt, majd 150 éves hódoltság)
1. alma, szőlő, dió, bor…
2. zseb, papucs, bogrács, tepsi…

HONFOGLALÁS UTÁN:
 többnyire szláv népek
- szerda, csütörtök, péntek, szombat
 hétfő (hét fője), vasárnap (vásárnap), kedd (kettedik)
- karácsony, király, pénz, ebéd, vacsora, káposzta, retek…

ÁLLAMFORMÁHOZ KAPCSOLÓDIK:
 kereszténység felvétele – latin szavak
 templom, oltár, próféta
 oktatás
 professzor, vakáció, kréta
 orvoslás
 pirula, diéta, patika
 házasságok (Árpád háziak) – német nyelvterület
 polgár, kastély, koszt, cukor, nokedli, gríz
 olasz és franciából is
 olasz: gyümölcs nevek, opera, cselló
 francia: lakat, kilincs, szekrény, kurázsi, lavór

BELSŐ KELETKEZÉS: NYELVÚJÍTÁS