írószoba 

a  kolostorokban

Magyarország legrégebbi egyetemei
az 1367-ben (Nagy Lajos magyar király) alapított pécsi egyetem, illetve az 1395-ben
(Luxemburgi Zsigmond) létrehozott óbudai egyetem voltak, amelyek az 1410-es
évekig működtek.
 Hunyadi Mátyás idején alakult meg a
középkori Magyar Királyság harmadik
egyeteme. A felsőfokú oktatás 1467-ben
Pozsonyban indult meg és néhány évig
rendkívül magas szinten képezte a magyar
diákokat. Az egyetemet 1465-ben Mátyás
alapította, Vitéz János
kezdeményezésére. Mátyás halála után
megszűnt. Európa első nyomtatott könyve

Európában a 15. századig, a Gutenberg-biblia (1452.).

• Ókor (antikvitás), görög-római kultúra, hellenizmus i.sz. 5. sz-ig
• Középkor (román, gótikus stílus), i.sz. 5-13. sz.
• Reneszánsz 14-16.sz. (14. 1301-1400 + 15. 1401–1500 + 16. 1501–1600)
Zrínyi Miklós a maradék katonái élén kirohanva, hősi halált halt Szigetvár ostroma során, a vár török
kézre jutott. (1566)

• Barokk 16-17. sz. (16.1501–1600 + 17. 1601–1700)

(Barokk eposz: Szigeti veszedelem
keletkezése 1645–'46 telére tehető. Nyomtatásban
viszont csak pár évvel később, 1651-ben jelent meg)
(Borsi, 1676. március 27. –
Rodostó, 1735. április 8.)

Az első magyarországi nyomtatványok Mátyás uralkodása idején jelentek meg.

1473-ban, Gutenberg korszakos jelentőségű felfedezése (1450 környékén) után alig
több mint 20 évvel kezdte meg működését Budán az első magyarországi
könyvnyomda. (állítólag a hatodik Európában) Tulajdonosa Hess András

nyomdász, egy valószínűleg német származású polgár volt, aki az első

magyarországi nyomtatott könyvet készítette, amely Budai Krónika néven vált
ismertté. (Chronica Hungarorum - Magyarok Krónikája).
latin nyelvű könyv

 A 16. században már létezett nyomtatás, ami megkönnyítette az irodalom szélesebb

körű terjesztését.
Miután a budai Hess András-féle
nyomda megszűnt, Nádasdy
Tamás horvát bán, a
későbbi nádor 1537-ben Sárvár -
Újszigeten berendezte az első
magyar nyomdát. Sárvár-Újsziget
ma Sárvár-hoz tartozik.
Buda elfoglalásának évében, 1541-
ben ebben a nyomdában jelent
meg az első Magyarországon
nyomtatott magyar nyelvű könyv,
Sylvester János Újtestamentum
(Újszövetség)-fordítása.
Az első, teljes, magyar nyelvű bibliafordítás
Vizsolyban látott napvilágot 1590-ben. A Károlyi-
Biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-Biblia)
avagy vizsolyi Biblia a legrégibb fennmaradt (és ma is
használt) teljes, magyar nyelvre lefordított református
Biblia.