Szent 

Római Birodalom ­  Habsburg­birodalom ­ reformáció

a császári cím nem örökletes
 császárválasztás
politikai harcok árán tudták megtartani
    
trieri, mainzi, kölni érsek
cseh király, szász herceg, brandenburgi őrgróf, rajnai palotagróf

I. Miksa reformjai
birodalmi kormányzás
birodalmi gyűlés
állandó zsoldoshadsereg (Landsknecht)
örökös birodalmi béke
Birodalmi Kamara Bíróság (Reichskammergericht) 
birodalmi kerületek 
adóreform
    
     Jagelló
 Valois    
     Habsburg    
 Trastámara      II. Ulászló és
 I. Ferenc Zsigmond
   
 Ferdinánd és     
 Izabella  I. Miksa    
     B. Mária
 Katalin            
     Sz. Fülöp  M. Margit
 Henrik
 Ö. Johanna

  A. János
                       
  Eleónora  Károly   Izabella   Ferdinánd   Mária   Katalin

   
  I. Mánuel

  II. Keresztély

  II. Lajos

  III. János por.
  Izabella por.
  I. Ferenc

  Anna
   

   
   
   

   

   

   
Itáliai háborúk: I. Ferenc és V. Károly között 4 háborúra került sor:
                           (1521­1526, 1528­1529, 1536­1538, 1542­1544).
    
 Reformáció ­ hitújítás és hitszakadás

                   

 Rodrigo Borgia  Utrechti Adorján  Erasmus  Ignacio de Loyola  Martin Luther OSA

                   

 VI. Sándor  VI. Adorján   Erasmus  Szent Ignác  Luther Márton
+1503 +1523 +1536 +1556 +1546
A német nemzet keresztény nemességéhez (németül)
 
Az egyház babiloni fogságáról (latinul)
   
A keresztény ember szabadságáról (németül)
1530. Schmalkaldeni szövetség

1541. Hesseni Fülöp titkos szerződése Károllyal

1542. 1545. braunschweigi háborúk

Előzmények 
1.) 1538­1543. gelderni trónviszály: Jülich­Kleve­Berg + Geldern egyesítése a 
tét
1542. V. Vilmos támadt Máriára
1543. venlói szerződés – Vilmos új neje Ferdinánd lánya, katolikus marad, nincs 
francia kapcsolat
2.) 1544. crépy­i béke, meudoni titkos záradék – zsinat
3.) Köln megmenekült
4.) 1545. törökkel fegyvernyugvás ­ majd béke
5.) 1546. regensburgi birodalmi gyűlés
6.) III. Pál támogatása + pénz, paripa

1546­1547. schmalkaldeni háború – nem vallási indokkal
1. szakasz – Tiroli diverzió
2. szakasz – Duna menti hadakozás
3. szakasz – 1546. ősze – szászországi betörés
november 1. adorfi csata

Lorenzo Contarini követ értékelése

4. szakasz – szászországi harcok
1547. április 24. mühlbergi csata
Alba herceg vs János Frigyes választó
1547. május 19. wittenbergi kapitulácó

(5. szakasz) – protestáns prágai tavasz
konszolidáció
           huszártornák
1547/1548 „vértes” augsburgi birodalmi gyűlés
Reichsbund tervezete
burgundi szerződés

protestáns teológusok véleményét is kikérték:
interim – prot
Formula reformationis – kat.,
az egyetlen olyan császári szabályozás a korszakban, amely a belső egyházi 
reformokat az egyetemes zsinattal konkurálva valósítana meg

összeomlás és okai

­ 1551. március 9. Habsburg családi paktum
­ francia revans vágya ­ II. Henrik
­ Móric szász választó kényes helyzete
­ Hans von Brandenburg­Küstrin szövetkezései
­ Albert Alkibiadész őrgróf hadserege
1550. dec. Magdeburg ostroma
 ­> 1551. május torgaui szövetség, francia kapcsolat 
 
 1552. január 15­én chambord­i titkos szerződés
 Metz, Toul és Verdun 

Horst Rabe: „a birodalmi jog szemszögéből Chambord a hazaárulás 
szerződése volt.”

1552. tavasszal tárgyalások: Linz, Passau
1552. május ­  az Alpok átjáróit elzárták a felkelők, kalitka
Passaui egyezmény – Ferdinánd lovas teljesítménye, Villachba és vissza

a felekezeti szabadság kérdése sokkal inkább, mint rendi 
szabadságjogokat érintő, a békés egymás mellett élést gátló probléma 
merült fel, nem a kialakulóban lévő evangélikus egyház szabadsága a fő és 
szándékolt cél

1552. metzi ostrom kudarca
1555. Károly lemondása ­ innen a császár immár csak választott bíró, aki 
a különböző felekezetű rendek konfliktusai között igyekszik igazságot tenni
    
1555. augsburgi vallásbéke

 ­ „Cuius regio, eius religio” ­ nem tartalmazza! 
 ­ ius reformandi
 ­ Reservatum Ecclesiasticum = Egyházi fenntartás
 ­ csak a SZRB területére érvényes

Volker Leppin       ­     Heinz Schilling     ­   Wolfgang Reinhard