A Cambrai-i Liga első háborúja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

További adatokat lásd A cambrai-i liga háborúja (egyértelműsítő lap) c. szócikkben!

A Cambrai-i Liga háborúja Franciaország, a Német-római

Birodalom, a pápai állam és Spanyolország (pontosabban A Cambrai-i Liga első
Aragóniai Királyság–Kasztília) harca a Velencei Köztársaság háborúja
ellen az itáliai háborúk részeként, melyek már 1494 óta Itáliai háborúk
tartottak. Velence Itáliában elvesztette meghatározó
szerepének jó részét és a törökökkel szemben is alulmaradt.

Tartalomjegyzék
Előzmények
A Cambrai-i Liga létrejötte és háborúja
További események
További információk

Előzmények
VIII. Károly francia király 1494-ben seregével megszállta
Itáliát, hogy a Nápolyi Királyság trónját megszerezze, melyen
a vele rokonságban álló Anjou-ház uralkodott, s amely
egykor Magyarországot is birtokolta. VI. Sándor pápa
szövetségre lépett Velencével, és a Milánói Hercegséggel Az agnadellói csata (1509)
Károly ellen, de vereséget szenvedett, viszont a király 1498- Dátum 1508. december 10. –
ban bekövetkezett halála meggátolta egy újabb hadjárat 1510. február 24.
vezetésében, amellyel az elért sikereit akarta volna kiaknázni.
Helyszín Észak-Itália, a Velencei
Károly utódja, XII. Lajos király folytatta a háborút, Köztársaság területe,
szövetségre lépett Aragónia és Kasztília királyával, Adriai-tenger
II.  Ferdinánddal, akivel közösen megszállta Nápolyt, de a
Casus A franciák itáliai terület
spanyolok igen hamar szövetségesük ellen fordultak, és
kiverték a franciákat Dél-Itáliából. belli igényei
Eredmény Velencei pürrhoszi
A Cambrai-i Liga létrejötte és győzelem
Terület- Néhány velencei terület
háborúja
változások francia kézbe jut

Harcoló felek
A Lambrai-i Ligát (ejtsd:cambréi) 1508. december 10-én  Francia
kötötte meg II. Gyula pápa, I. Miksa német-római császárral,
Királyság
a francia királlyal, I. Alfonz ferrarai herceggel és Katolikus
Ferdinánd aragón-kasztíliai uralkodóval.  Pápai Állam

 Német-római
Az Itáliába behatoló Lajos király az Agnadello mellett  Velencei
megvívott csatában vereséget mért a velencei seregre, majd Birodalom
Köztársaság
Miksával közösen ostromolni kezdték Pádovát. Az ostromot a  Ferrarai
vár olasz védői kiállták, s a kudarc miatt Miksa és Lajos
Hercegség
között nézetkülönbségek alakultak ki, emiatt a Német-római
Birodalom kilépett a háborúból. Velence ekkor visszafoglalt    Kasztília és
néhány elvesztett várat, így Bresciát is. Aragónia

A velenceiek látszólag megnyerték a háborút, de számos Parancsnokok

terület francia kézben maradt, mely a köztársaság  I. Miksa német-
befolyásának gyengülését vonta maga után a félsziget
római császár
területén. Ennek tetejébe az Oszmán Birodalom ellen 1499-
1503 között vívott háborújuk is balul végződött.  XII. Lajos
francia király

További események   Gaston de

 Andrea Gritti
Foix, Nemoursi
dózse
A pápai állam 1510-ben kilépett a cambrai-i szövetségből és hercege
 Niccolò di
átállt Velence mellé Franciaország és a Ferrarai Hercegség  II. Lajos
ellenében, mely további itáliai háborúkat eredményezett Pitigliano generális
trémoille-i herceg
1510-ben, 1511-ben és 1513-ban is. Magyarországot nem
 Ippolito d'Este
sikerült bevonni a háborúba, amit a tatai országgyűlésen is
megvitattak. Ekkor adta át a pápai követ a megáldott kardinális
díszkardot és pallost II. Ulászló magyar királynak, hogy  I. Alfonz
inkább a törökkel harcoljanak. 1515-ben francia–velencei ferrarai herceg
szövetségre került sor a pápa, a német császár, az angol király,
Milánó, Svájc és Spanyolország ellen. A Wikimédia Commons tartalmaz
A Cambrai-i Liga első háborúja
A konfliktus épp akkor kötötte le leginkább Európát, amikor a témájú médiaállományokat.
török terjeszkedést kiújult az 1520-as évek elején.
I.  Szulejmán megtámadta Magyarországot 1521-ben, ezzel
egyidőben ismét háború tört ki Itália területén, így II. Lajos hiába kért segítséget szorongatott helyzetében a
Nyugattól. Ráadásul I. Ferenc francia király a törököket akarta felhasználni Spanyolország és a Német-
római Birodalom ellenében.

1525-ben a páviai csatában I. Ferenc vereséget szenvedett és V. Károly császár fogságába esett. 1526-ban
kényszerűen megkötötte a madridi békeszerződést, de ezt kiszabadulása után rögvest felmondta, és folytatta
a Habsburg császár elleni háborút. Az itáliai összecsapásoknak még 1559-ig nem lett vége.

További információk
Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum Kiadó, Budapest 2004.
ISBN 978-963-9471-25-2

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Cambrai-i_Liga_első_háborúja&oldid=25289443”

A lap utolsó módosítása: 2022. szeptember 18., 18:09

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.