Jeanne d’Arc

Jeanne d’Arc, avagy Szent Johanna Franciaország egyik legismertebb történelmi

személyisége.

Nevéhez olyan haditett fűződik, melynek eredményeként hazája megnyerte azt a háborút,
amelynek korábban szinte minden jelentős ütközetét elvesztette az angolokkal szemben, a
százéves háború idején ő vezette a francia nép felszabadító harcát az angolok ellen.

1412 körül született. Parasztlány volt, aki semmiféle katonai képzést nem kapott (a kor
szellemében nem is kaphatott), ám már gyermekként látomásai voltak és angyalok hangját
hallotta.

V. Henrik angol, majd egy-két hét múlva VI. Károly francia király is meghalt, zűrzavaros
szituáció jött létre. VI. Károly kitagadott fia, a Dauphin magának követelte a francia trónt. A
kiskorú VI. Henrik nevében kormányzó Bedford hercege, V. Henrik fivére több győzelmet
aratott a franciák felett, s úgy tűnt, jogosan bízhat burgundi szövetségeseiben.

Az angolok 1428-ban ostromzár alá vették Orléans városát, melynek eleste megpecsételte
volna a franciák sorsát.

Jeanne ilyenkor lépett a történelem színpadára. Utólag nézve az eseményeket, tökéletesnek

nevezhetjük az időzítést. A megroppanni látszó franciáknak igazából nem is hadvezér
kellett, hanem olyan valaki, aki a hit erejével bátorságot önthet szívükbe. Az kor vallásos
érzületét vizsgálva nem csoda, ha egy férfiruhát öltött fiatal leány – aki elmondása szerint
isteni hangokat hallva győződött meg arról, hogy neki olyan küldetése van, amihez az Úr
segítségét is maga mögött tudja, alkalmas volt erre a szerepre. 1429-ben Jeanne elérte,
hogy fogadja őt a dauphin, aki katonákat is adott mellé. Rövid, ám intenzív katonai
kiképzést kapott, megtanult stabilan ülni a lovon, ezen kívül lándzsát alkalmazni.

A háborúban a francia királyi hadsereg élén több meghatározó győzelmet aratott, melyek
megfordították a háború kimenetelét és lehetővé tették VII. Károly francia király trónra
lépését.

Serege májusban végül felmentette az ostromlott Orléans városát. A sikert nagyméretű

mértékben elősegítette, hogy Jeanne biztatni tudta a katonákat.
A győzelem várt hatása elmaradt, a dauphin nem
indult meg az angolok ellen, Jeanne viszont több
győzelmet is aratott (Jargeau, Beaugency, Patay).
Július hónapban ott állt Reimsben dauphin mellett,
amikor azt VII. Károly néven királlyá koronázták.

Jeanne ezután elhamarkodott ostromot intézett

Párizs ellen. Sebesülésének híre lelohasztotta
katonáit, s a királytól sem kapott jó támogatást. Ezt
követően már csupán kisebb jelentőségű katonai
vállalkozásai voltak. Amikor megtudta, hogy a
burgundiak nem szövetkeznek a franciákkal, hanem
Compiègne ostromát készítik elő, a város felé indult.

A burgundok elfogták és az angolok kezére adták,

akik boszorkányság vádjával kiszolgáltatták őt az
egyházi hatóságnak. Ezt követően az egyházi
törvényszék eretnekség vádjával máglyahalálra ítélte és 19 éves korában elevenen
megégettették.

4 évvel később, 1455-ben VII. Károly király – akinek hírnevét beárnyékolta, hogy koronáját
egy elítélt eretnek segítségével szerezte – felkérte III. Kallixtusz pápát, vizsgáltassa felül a
szentszék döntését. Az új eljárásban Johannát ártatlannak találták
és mártírrá nyilvánították. 1909-ben boldoggá, 1920-ban pedig szentté avatták.

Johanna Franciaország 9 védőszentjének egyike, Dénes, Tours-i Márton, Lajos, Mihály,

Remigius, Petronella, Radegunda, továbbá Lisieux-i Teréz mellett.

Jeanne d’Arc a mai napig domináns szerepet tölt be a nyugati kultúrában. Napóleontól
napjainkig a francia politikusok előszeretettel idézik fel emlékét. Alakja, valamint tettei
hatalmas írókat ihlettek meg (Shakespeare, Voltaire, Anderson stb.). Alakja több
zeneműben (Verdi, Csajkovszkij, Honegger alkot ásaiban) és filmben is feltűnik.