Sportvezetés: 

- Vezetői funkciók

Ki is a vezető személy a sportban?

Egy vezető célokat tűz ki, valamint azokat éri el, legyen ez egy szervezet(csoport)
vezetése, továbbá biztosítsa a szükséges erőforrásokat. Viszont egy
egykori nagyszerű sportember nem minden körülmények között válhat nagyszerű sportvezetővé,
mivel tapasztok mellé szükséges a vezetői ismeretek elsajátítása is és egy egyfajta marketing
tapasztalat is.

Egy vezetőnek sok helyen kell helytállnia, mint például a kommunikáció, konfliktusok kezelése,
motivációs technikák alkalmazása, változások kezelése,
tervezési mechanizmus, organizációs szerkezet kialakítása. Egy gyakran felhozott és alapként tanított
példa a Maslow elmélet.

Maslow elméletet legegyszerűbben úgy lehetne elmagyarázni, mint egy egymásra épülő piramis, ami
az emberi szükségletek hierarchiáját írja le, lényegében arra keresi a választ, mi motiválja az
embereket a szükségleteik kielégítésének érdekében. Lényege, hogy az ember nem képes addig
magasabb igényekkel törődni, míg az alacsonyabb szintek nincsenek teljes mértékben
kielégítve.

Alapvetően hét részre lehet osztani (több fajta változat is létezik):

1. Fiziológiai szükségletek-minden olyan szükséglet, amire fizikailag szükségünk van, ami

nélkülözhetetlen, amitől nem ember az ember. Ilyen minden, ami az élethez és a
fennmaradáshoz szükséges: a lélegzés, a táplálkozás, az anyagcsere, az alvás, de a szexualitás
is.

2. Biztonsági szükségletek - az előző szintre épülnek a biztonsági szükségletek: ha a

fennmaradás, mint motiváció “működik”, akkor a biztonsággal kapcsolatos motivációk lépnek
fel. Ide tartozik a személyes biztonság (fizikai, egészség), a pénzügyi biztonság.

3. Szeretet szükséglete - az igény a szociális értékekre. A következő szint a szeretet

szükséglete (valahová tartozás szükséglete), ami a családot, a barátokat és a közösséget
foglalja magába.

4. Elismerés szükséglet - azaz, hogy hírnév által elismerjenek minket, ezáltal is értékesnek
érezhetjük magunkat. Ide tartozik még az önértékelés, az önbecsülés is.

5. Kognitív szükségletek - a tanulási iránti vágyat, motivációt foglalják össze. A tudásszomj kerül
előtérbe, hogy ebből a világból minél több mindent megértsünk és át tudjunk ültetni a saját
életünkbe. A megismerés és megértés kerül előtérbe.

6. Esztétikai szükségletek – a szépséget, a rendet, a tisztaságot jelentik. Ezen a szinten

megjelenik a harmónia utáni vágy.
 7. Önmegvalósítás szükséglete - újra az egyén kerül előtérbe. A motiváció arra utal, hogy fizikai
képességeink határait feszegessük, és mindent megvalósítsunk, amit képességeink által meg
tudunk tenni.

Marketing/Sportmarketing

A sportmarketing alapvetően két részre osztható: sporttermékek és sportszolgáltatások marketingje,

ezek kifejezetten a sportot fogyasztók számára van. Ezen kívül az egyéb fogyasztói és ipari termékek
és szolgáltatások a sportot promóciós eszközként használják.

Vélemény kifejtés

-Írd le, hogy szerinted milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük a Maslow-

piramis egyes szintjein lévő sportszervezőknek!
Szerintem egy vezető személyiségnek minden szintre szüksége van egy kicsit, mivel ennek a
személynek, úgymond, „példát kell mutatnia” és a „helyes út felé terelni a csapatát”. Számomra egy
vezető tudja, hogy kivel, hogy kell beszélni, tudja mindenki erősséget és gyengeségét (segít
erősségeket erősíteni, gyengeségeket csökkenteni) és képes különböző
mentalitású/értékrendekkel/személyiségjegyekkel rendelkező embereket egy közös cél felé terelni.

-Ha saját sportágadban tagja lennél egy verseny szervezőbizottságának,

tulajdonságaid alapján melyik szintre helyeznéd Magad?
Valószínűleg a szeretet és-elismerés szükséglethez, mivel szeretem szem elött tartani mások mentális
szükségleteit egy, úgymond anyáskodó módon.

A sport társadalmi funkciói

A sport növekvő jelentőséggel bír napjaink társadalmainak életében. Mérhetően egyre több embert
csatlakozik be (akár passzív, akár aktív módon) a sport világába, folyamatosan bővül a sportra épülő
gazdasági szektor teljesítménye és egyre több társadalmi területen válik egyértelműen pozitívvá a
szerepe (pl. az oktatásban, vagy a prevenció területén egészségügyben stb.). Egészség, életminőség,
fizikai aktivitás – mindhárom fogalom ismert, hétköznapi kifejezések, az emberi élet egészét, vagy
csaknem egészét átszővik. Ezen gondolatmenet haladva sok féle módon tudjuk megkülönböztetni, a
különböző csoportok/cégek/marketingek stb. sporttal kapcsolatos céljait.
Például:
ifjúsági sport prevenció, rekreáció
felnőtt sport prevenció, rekreáció
gyógyító sport rehabilitáció
versenysport üzlet

Sportszervezés a történelembe

Magyarországon Horthy-korszakban beszélhetünk a legnagyobb sportszervezés beli fejlődésről, mivel

1920-ban létrehozták a Magyar Tornatanárképző Intézetet, ahol egy 10 hónapos képzéssel tudtak
élni a jelentkezők. 1938 után fokozódik a háborús felkészülés szerepe a sportban, ismét erősödnek a
katonai testnevelés hívei, illetve a háborús utánpótlást biztosító szervezetek. 1948 márciusában
megalakul az Országos Sporthivatal, vezetője a Vasas korábbi elnöke, Hegyi Gyula lesz, ez után
testnevelés elvi kérdései jelentősen megváltoznak: a profizmust felülről szüntetik meg, a
tömegsportot központosítva szervezik meg, a sport kiemelt politikai és propagandakérdéssé válik.
1949-ben létrehozzák a Munkára, Harcra Kész mozgalmat (MHK). Ezzel kívánják a tömegsportot
fejleszteni, több sportágban is jelvényt lehet szerezni a részvétellel (ez már a Rákosi-korszak).

A korszak jellegzetes szervezési módszerének eredménye a politika alá rendelt és átnevezett nagy
egyesületek sora.
 -Kispestet a Magyar Néphadsereg veszi pártfogásába (Budapesti Honvéd)
 -MTK az Államvédelmi Hatóság kezelésébe kerül (több nevet is kap: Bp. Bástya, Bp. Vörös
Lobogó)
 FTC-t az Élelmezésügyi Minisztérium karolja fel (előbb ÉDOSZ, azután Bp. Kinizsi néven)
 UTE a Belügyminisztérium klubja lesz (Bp. Dózsa, később: Újpesti Dózsa)
 Vasas és a Csepel számít még Budapesten támogatott klubnak, átnevezésükre nincs szükség,
illenek a munkásosztály uralmát hirdető ideológiába, előbbit a vasas szakszervezetek, utóbbit
a Csepeli Vasmű támogatja.

A sportversenyek és azok rendezése

A sportversenyek és azon való részvétel biztosítása a sportmenedzser feladatai közé tartozik.

Feladatai közé tartozik, hogy a versenyt „feszültség” kísérje végig, ezzel fenntartva a nézők –
közvetetten pedig a média, a szponzorok – érdeklődését. A számos lehetőség közül igen nehéz
kiválasztani a legjobbat, hiszen egészen különböző érdekeknek kell megfelelnie. A döntést
befolyásoló főbb szempontok:
 a résztvevők gazdasági lehetőségei (utazás, szállás);
 szurkolói igények, a bizonytalan kimenet fenntartása;
 a média elvárásai és szponzorok, támogatók kiszolgálása.
Magukat a versenyeket számos szempont szerint osztályozhatjuk, mint például: felkészülési
versenyek/tétversenyek/bemutató versenyek.
A sportversenyek között a résztvevők szempontjából is különbséget tehetünk:
 hivatásos versenyek (professzionális versenyzők, sportvállalkozások számára)
 amatőr versenyek (amatőr versenyzők, sportegyesületek számára)
 vegyes, nyílt versenyek (amelyeken együtt indulhatnak az amatőr és profi szereplők)