Természettudományos tárgyak tanításának módszertana –

Természetismeret

Kurzusportfólió

Gyógypedagógia BA

nappali tagozat, III. évfolyam

A kurzus oktatója: Szántóné Tóth Hajnalka

tanársegéd
 Tartalomjegyzék

Célkitűzés...............................................................................................................................................3
Hospitálás természettudományok órán.................................................................................................4
Az intézmény, tanulócsoport rövid bemutatása.................................................................................4
A megfigyelt tanóra elemzése............................................................................................................4
Az óra oktatási és nevelési céljai feladatai, tartalma......................................................................4
A kurzusportfólió második feladategysége.............................................................................................7
A témaválasztás indoklása, egyéni célkitűzések.................................................................................7
Kerettantervi elvárások......................................................................................................................8
A témához kapcsolódó természettudományos ismeretek..................................................................9
Fogalmi térkép..................................................................................................................................10
A választott téma fejezetbe ágyazódásnak jellemzése.....................................................................11
Felzet................................................................................................................................................12
Óratervezet......................................................................................................................................13
Mellékletek.......................................................................................................................................21
Az óratervezet elemzése..................................................................................................................24
Összegző reflexió..............................................................................................................................25
 Célkitűzés
Elsődleges célom, hogy a kurzusportfólió feladatait az elvárásoknak megfelelő, az egyetemi
színvonalhoz méltó minőségben készítsem el. Azt remélem, tudásom, képességeim,
felkészültségem jelenlegi szintje elegendő lesz ahhoz, hogy az imént említett célomat
elérhessem. A kurzuszáró dolgozatra eddigi gyógypedagógiai tanulmányaim egyik
legjelentősebb próbaköveként-, egy kihívásokban, tanulságokban, élményekben és
tapasztalatgyűjtési lehetőségekben egyaránt gazdag feladatként tekintek, amelynek
értékelésében visszacsatolást kaphatok kiküszöbölendő hiányosságaimról, továbbfejlesztendő
erősségeimről is, hogy azokra erőfeszítéseimet minél hatékonyabban, koncentráltabban
irányíthassam a jövő szemeszteri szakpedagógiai gyakorlat kezdetéig.
 Hospitálás természettudományok órán
Az intézmény, tanulócsoport rövid bemutatása
A kaposvári Bárczi Gusztáv Módszertani Központ általános iskolai intézményegységének
nyolcadik osztályának természettudományok óráján vettem részt a hospitálás alkalmával. A
Módszertani Központ súlyos és halmozottan fogyatékos-, tanulásban akadályozott-, értelmileg
akadályozott-, autizmus spektrumzavarral élő-, látás- illetve hallássérüléssel-, mozgásszervi
fogyatékossággal élő gyermekek, tanulók, fiatalok gyógypedagógiai oktatást-nevelését-
fejlesztését végzi óvodától egészen a szakiskolai szintig.

A hospitálás keretében megismert nyolcadikos tanulócsoport létszáma nyolc fő. Az osztály

tagjai abszolút többségben fiúk, emlékeim szerint mindössze két leány diák vett részt a teljes
létszámú tanulócsoportnak tartott tanórán. A tanulók életkora megközelítőleg azonos, néhány
hónap eltéréssel 14 év. A tanulócsoportban egy fő kivételével mindenki tanulásban
akadályozott-, tehát enyhe fokú intellektuális képességzavarral diagnosztizált tanuló. A
kivételt képező tanuló látássérült.

A megfigyelt tanóra elemzése

Az óra oktatási és nevelési céljai feladatai, tartalma
A megfigyelt tanóra oktatási célja a szerves tápanyagok című témakörhöz tartozó ismeretek
rendszerezése, megszilárdítása. Ez főként a következő fogalmak elsajátítását célzó feladatok
megoldásán keresztül történt: szénhidrátok, adalékanyagok, vitaminhiány betegségek,
tápcsatorna szakaszok. A feldolgozandó témából adódóan a tanórán nagyon sok szó esett a
táplálkozásról a tudatosabb étkezés, élelmiszervásárlás interiorizációjának céljából is, ami
értelmezésemben egyaránt oktatási és nevelési cél, feladat és tartalom. A környezettudatos
magatartás fejlesztése, valamint a testi-lelki egészségre való nevelés meglátásom szerint az
állati és növényi eredetű szerves tápanyagok rendszerezése, és az élelmiszerekben
megtalálható adalékanyagok részleges megismerésének, tanulmányozásának kapcsán
érvényesült a legintenzívebben a tanórán. Az étkezést, és az élelmiszervásárlást elősegítő
tematikus ismeretek átadásával történt meg a tananyag mindennapi élethez való hozzáfűzése,
amit véleményem szerint példás módon valósított meg az órát tartó pedagógus.
 A kurzusportfólió második feladategysége
A témaválasztás indoklása, egyéni célkitűzések
Azért választottam az égés témáját, mivel a témában való ismeret- információszerzést,
háttértudás és jártasság minél több síkon történő kialakítását kritikusan fontos feladatnak
tartom a tanulók közvetlen környezetében is előforduló folyamatok, mint például a
rozsdásodás folyamatának mélyebb megértéséhez, valamint egyes-, a mindennapi élethez
szervesen hozzátartozó teendők, tevékenységek, például a főzés-sütés, és a fűtés minél
biztonságosabb és tudatosabb művelésének elősegítéséhez, megalapozásához. Továbbá
szeretnék saját tapasztalatokat gyűjteni egy ilyen fontos tematikára épülő óratervezet
elkészítését illetően is.
Kerettantervi elvárások
Értelmezésem szerint a Kerettanterv a releváns és adekvát tematikus háttérismeret
kialakításához a csoportmunka, kooperatív tanulás keretében végzett közvetett és közvetlen
tapasztalatszerzési- és feldolgozási módszerek környezetismeretórai keretek közötti
alkalmazását nevezi meg az óratervezetet összeállító gyógypedagógussal szemben támasztott
komplex elvárásként. A tapasztalatszerzés- és feldolgozás fő tárgyát az éges folyamata során
bekövetkező változások, valamint az éghető és éghetetlen anyagok, azok tulajdonságai
képezik Ezáltal az együttműködési képesség fejlesztésével és a megismerési módszerek
repertoárjának bővítésével egyidőben eszközölhető a tanulók rendszerezési képességének,
kauzális gondolkodásának, megfigyelő és analitikus képességének fejlesztése is, eleget téve a
Kerettanterv idevágó szakaszának szövegében olvasható elvárásoknak.
A témához kapcsolódó természettudományos ismeretek
Felhasznált forrás: Dr. Restás Ágoston (2014) Égés és tűzoltáselmélet. egyetemi jegyzet
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet, Budapest [online]
https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/100389/519.pdf?
sequence=1 (2023.01.09)

Az égés az emberiség által évezredek óta ismert vegyi folyamat, amelynek magyarázatára
számos tudományos elmélet született a történelem folyamán. E kémiai folyamatban az éghető
anyag a megfelelő hőmérsékletet, azaz a gyulladási hőmérsékletet elérve egyesül a levegő
oxigénjével, így hő és – a legtöbb esetben - fény formájában energiát szolgáltat az égés.
Ahhoz, hogy az égési folyamat elkezdődhessen és folytatódhasson három feltételnek
szükséges egy időben és térben meglennie: éghető anyagnak, gyulladási hőmérsékletnek,
valamint elegendő oxigénmennyiségnek.
Az éghetőség szempontjából az anyagok három csoportba sorolhatók: éghető, nehezen
éghető, és nem éghető anyagok. Az éghető és nehezen éghető anyagok tűz vagy hő hatására
egyaránt lángra lobbannak, parázslanak vagy szenesednek, viszont eltérő módon reagálnak a
tűz vagy hőforrás eltávolítására: előbbinél a lángolás, parázslás vagy szenesedés továbbra
folytatódik, utóbbi esetében viszont megszűnik. A nem éghető anyagok nem képesek lángra
lobbanni. parázslani vagy szenesedni tűz- vagy hőforrás hatására.
Az égés folyamatának megindításához és lezajlásához oxigén is szükséges, a levegő 21%-os
oxigéntartalma ehhez elegendő. Az oxigéntartalom 14% alá csökkenésével tökéletlen égésről
ír a szakirodalom, 10% alá csökkenésével pedig a lánggal való égés rendszerinti
megszűnéséről. A különböző anyagoknak eltérő mennyiségű oxigénre van szüksége az
égéshez, ezt az anyagok vegyi összetétele befolyásolja. Az oxigénhordozók olyan anyagok,
amelyek meggyulladásához és égéséhez nem szükséges a levegő oxigénje, bennük vegyileg
lekötött állapotban jelen van az égéshez szükséges oxigénmennyiség
A gyulladási hőmérséklet az a legalacsony hőmérséklete, amelyen meghatározott vizsgálati
körülmények között az éghető anyagból felszabaduló gőzök és gázok atmoszferikus
nyomáson spontán gyulladást végeznek.
Fogalmi térkép

gyulladási hőmérséklet: az a
legalacsonyabb hőmérséklet,
amely lehetővé teszi az éghető
anyagból felszabaduló gőzök és
gázok spontán gyulladását

hőmérséklet

Az égés

elindulásához és
megfelelő
éghető anyag fennmaradásához szükséges a oxigénmennyiség
három feltétel egy térben és
időben való megléte

tűz vagy hő hatására

lángra lobban, parázslik
vagy szenesedik a tűz-
a levegő 21%-os oxigéntartalma
vagy hőforrás eltávolítását
elegendő az égés folyamatának
követően is
elindításához, fenntartásához
a legtöbb esetben az oxigén az
égést tápláló közeg, de lehet más
oxidáló anyag is
A választott téma fejezetbe ágyazódásnak jellemzése
Az égés témájának tanórai feldolgozását közös énekléssel vezeti elő a tankönyvi fejezet,
példát, lehetséges alternatívát mutatva a témafeldolgozást megelőző ráhangolódó szakasz
megvalósítására. A tematikához illeszkedő kánon közös éneklését követően egy
kísérletmegfigyeléssel folytatódik a tankönyvi fejezet. A képi illusztrációval szemléltetett
egyszerű természettudományos kísérlethez megfigyelési szempont is tartozik, amely az égés
következtében létrejövő szerkezeti és minőségi anyagváltozásra irányítja a tanulók figyelmét.
A kísérlet bemutatása, reprodukálása igazán egyszerűen megoldható, eszközigénye minimális,
így a szükséges balesetvédelmi intézkedések végrehajtását követően tanulókkal való
kipróbáltatása, elvégeztetése sem okozhat problémát. A fejezet felépítésében soron következő
feladatban a gyors égés kísérőjelenségének, a tűznek mindennapi felhasználási színterei
kerülnek szemléltetésre múlthoz és a jelenhez köthető, sokatmondó példákon keresztül. A
harmadik feladata az éghető és nem éghető anyagok csoportosítását vállalja magára. A feladat
első pontja gondolkodásra ösztönzi a tanulókat, feladatuk az illusztrált tárgyak, anyagok
éghetőségének végiggondolása. A feladathoz tartozó második részfeladat meggyújtott
gyertyához ad megfigyelési szempontokat, teret adva a tapasztalatszerzésnek- és
feldolgozásnak. A harmadik részfeladat illusztrációkon megjelenített kísérletek megadott
szempont alapján történő elemzésével igyekszik rávezetni a tanulókat az égés feltételeire. A
fejezet kidolgozóinak érdeme, hogy csak e rávezetést követően olvashatnak „kész”
információt a tanulók az égés feltételeiről, ami sokkal inkább célratörő, megjegyzendő
hasznos ismeretként hat számomra, mint terjengős, bonyolult definícióként. A fejezet utolsó
feladatának tárgya a tábortűz rakás. Amellett, hogy a feladat nagy vonalakban leírja a tábortűz
rakás menetét, vagyis praktikus ismereteket nyújt róla, a tudásszintetizáláshoz is felhasználja
azt. A feladat kérdései az égő és a már eloltott tábortűzzel kapcsolatos tapasztalatokra
vonatkoznak. A kérdések megválaszolásához a tanulók képi és szöveges segítséget is kapnak.
A negyedik feladaton belül a szabadtéren rakott tüzek biztonságos kioltási módjairól, a fejezet
záró szakaszában pedig a biztonságos gyufahasználatról esik szó némiképp előrevetítve a
következő fejezet témáját, a tűzmegelőzést, tűzvédelmet.
 Felzet
A pedagógus Balogh Tamás
neve
Tantárgy: Természetismeret
Osztály: 4. osztály
Az óra témája: Az égés
Az óra Anyagok tulajdonságai
témaköre:
Az előző óra Anyagok egyéb tulajdonságai
anyaga:
 a témakörre vonatkozó előzetes ismeretek beemelése,
alkalmazása
Az óra cél- és  a kísérletmegfigyelés-, és elemzés elsajátítása, gyakorlása,
feladatrendszere fejlesztése
:  önálló és kooperatív tapasztalatszerzés és feldolgozás
gyakorlása
 a felelősségteljes tűzhasználat interiorizációjának megalapozása
Fejlesztendő figyelem, megfigyelő- és leíró képesség, rendszeralkotó képesség,
készségek, kommunikációs képesség, kauzális gondolkodás, szociális képességek,
képességek, természettudományos attitűd kialakítása
attitűdök:
az égés feltételei, az égés kisérőjelenségei, égéstermékek
Tanítandó éghető és nem éghető anyagok csoportosítása
ismeretek:

Matematika: az SI mértékegységrendszer használata

Tantárgyi
kapcsolatok:
Falus Iván (2010) Didaktika. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest
Oszoli-Pap Márta (2018) Fedezd fel a világot! Környezetismeret
tankönyv 4. Eszterházy Károly Egyetem, Eger
Oszoli-Pap Márta (2018) Fedezd fel a világot! Környezetismeret
munkafüzet 4. Eszterházy Károly Egyetem, Eger
Dr. Restás Ágoston (2014) Égés és tűzoltáselmélet. egyetemi jegyzet
Felhasznált
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet, Budapest
források:
[online]
https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/10
0389/519.pdf?sequence=1 (2023.01.09)

NAT (2012), Kerettanterv

Dátum: 2023.01.10.
Óratervezet
 Pedagógus tevékenysége
I. Bevezető rész
I. 1. Ismétlés
A tanulók köszöntését
követően a pedagógus egy
online feladatot jelenít meg
az interaktív táblán. A kvíz a
témakör előző fejezeteiből
származó azon ismereteket
hivatott feleleveníteni,
amelyek az égés témájának
szempontjából is
fontossággal bírnak:
környezetünk természetes és
mesterséges anyagai,
hőmérséklet.
I. 2. Videómegtekintés
a pedagógus egy két és fél
perc hosszúságú videó
lejátszását indítja el az
interaktív táblán. A videó a
biztonságos és felelős
elektromos áram- és
tűzhasználattal kapcsolatos
ismereteket eleveníti fel,
vetíti előre, egészíti ki
újakkal, azokat összegzi. A
pedagógus párban és
A tanuló tevékenysége. fejlesztési területek módszer/munkaforma/eszköz megjegyzés/idő
Miután sor került a rendszeralkotó képesség, megbeszélés, didaktikai játék 1. sz. melléklet:
köszöntés viszonzására, a fogalmi gondolkodás, PPT/1
tanulócsoport közös analógiás gondolkodás frontális osztálymunka
gondolkodással 4’
megpróbálja interaktív tábla
csoportosítani az egyes
elemeket az online
feladatban az interaktív
táblán. Egy tanuló két
elemet csoportosít, így
több tanuló kaphat
lehetőséget a játékos
feladatban való
részvételre.
szemléltetés, a gyermekek
a tanulók a pedagógusi figyelem, tevékenykedtetése
instrukciónak megfigyelőképesség, 2. sz. melléklet:
megfelelően saját emlékezet, íráskészség, páros munka/csoport munka PPT/2
döntésük szerint párba, lényegkiemelő képesség,
kiscsoportba szerveződve szociális képességek interaktív tábla, környezetismeret 4’
tekintik meg a szóban füzet
forgó videót, páros-, vagy
csoportmunkában
gyűjtenek legalább három
olyan szót, kifejezést,
amely a tűz
kiscsoportban is megoldható hasznosságával és
feladatot is rendel a veszélyességével
videóanyaghoz: a tanulók kapcsolatos.
feladat a videó figyelmes
megtekintése mellett a tűz
hasznosságára és
veszélyességére rámutató, a
videóban elhangzott
legalább három szó,
kifejezések összegyűjtése.
I. 3. Szófelhő

A pedagógus az előző A továbbra is párban vagy digitális kompetencia, pedagógusi utasítás 3. sz. melléklet:
feladatra épülő online kiscsoportban dolgozó szociális képességek a gyermekek tevékenykedtetése, PPT/3
szófelhő közös elkészítésére tanulók a QR kód szemléltetés
invitálja a tanulókat. A olvasásra képes 4’
szófelhőt az interaktív táblán okostelefonjaikon páros munka/csoport munka
látható QR kód leolvassák a kódot, majd
beolvasásával érhetik el a az így elért webhelyre interaktív tábla, okostelefon
tanulók. A szavak, beírják az előző
kifejezések, szófelhőbe feladatban gyűjtött
táplálását követően a szavakat, kifejezéseket,
pedagógus bemutatja a példákat.
tanulóknak a kész szófelhőt,
valamint kihangsúlyozza
azokat a kifejezéseket,
amelyek az óra témájához
szorosan kapcsolódnak.
Célkitűzés: A mai órán az égésről fogunk tanulni
II. Fő rész
II. 1. Beszélgetés az
anyagok éghetőségről
A pedagógus rövidebb A tanulók a szóban kommunikációs képesség, megbeszélés 4. sz. melléklet:
beszélgetést, eszmecserét elhangzott és írásban az nyelvi készség, PPT/4
kezdeményez az osztállyal 4 interaktív táblán is frontális osztálymunka
olyan anyag éghetőségét feltüntetett kérdésre 8’
illetően, amelyet az óra első próbálnak meg válaszolni interaktív tábla
feladatában kellett a kérdés értelmezését
csoportosítaniuk a követően.
tanulóknak, illetve
amelyekkel feltehetőleg napi
rendszerességgel
találkoznak: papír, víz, fa,
hús.
A pedagógus a következő
kérdéssel indítja el a
beszélgetést: Tűzzel való
érintkezéskor hogyan
viselkednek az interaktív
táblán látható anyagok?
Válaszodat próbáld meg
példákkal is alátámasztani!
II. 2. Kísérlet gyertyával
kísérlet, megfigyelés, magyarázat
A pedagógus végrehajt egy A tanulók hármas megfigyelőképesség,
kísérletet, amelyhez egy csoportokba szerveződve figyelem, kognitív csoportmunka 12’
tálcára, egy gyertyára, a figyelik meg a kísérletet. képesség, megismerési
gyertyánál minimálisan A megfigyelési módszerek, analizáló- tálca, gyertya, üvegpohár, kanócszál,
nagyobb áttetsző tapasztalatok írásbeli és szintetizáló képesség olló, gyufa
üvegpohárra, egy szál rajzos formában történő
kanócra egy ollóra és egy feldolgozását egymással
doboz gyufára van szüksége. együttműködve végzik el.
A pedagógus először A feladat végrehajtását
követően a mélyebb
közvetlenül a gyertya megértést elősegítő
viaszának meggyújtásával magyarázatot kapnak
próbálkozik. Ehhez a szóban a pedagógustól,
mozzanathoz tartozik az első illetve találhatnak írásban
megfigyelési szempont. „Mi a tankönyv 40. oldalán.
történik?” Ezt követően a
kanócszálból levágott apró
darab kanócot próbálja
meggyújtani. Ehhez a
mozzanathoz tartozik a
második megfigyelési
szempont. „Mi történik?”
Meggyújtja a gyertyában
lévő kanócot, majd lefedi az
üvegpohárral a gyertyát.
Ehhez a végső mozzanathoz
tartozik az utolsó
megfigyelési szempont. Mi
történik?” A megfigyelési
szempontok rajzos és írásos
(minimális terjedelem)
„kidolgozását” jelöli ki a
pedagógus a gyermekek
feladataként. A feladat
megoldást a pedagógus
szóbeli magyarázat mellett a
környezetismeret tankönyv
is segíti.
II. 3. Fogalomalkotás
A pedagógus a
fogalomalkotáshoz a
munkafüzet 32/4. feladatát,
a fogalomrögzítéshez egy
saját készítésű
tűzháromszöget, egyfajta
fogalmi térképet használ fel.
III. Befejező rész
III. 1. Visszacsatolás a
tanultakról
A pedagógus a tanóra teljes
ismeretanyagát lefedő kvízt
jelenít meg az interaktív
táblán.
A tanulók egyéni fogalmi gondolkodás, a tanulók tevékenykedtetése 5. sz. melléklet:
munkában megoldják és a figyelem, PPT/5
pedagógussal közösen megfigyelőképesség, egyéni munka, frontális osztálymunka
ellenőrzik a munkafüzet emlékezet, 6’
32/4. feladatát. Ezt problémamegoldó készség interaktív tábla
követően a tanulócsoport
közös gondolkodással
megpróbálja kiegészíteni
az égés feltételeit
feltüntető
tűzháromszöget.
didaktikai játék, a tanulók
Minden tanuló egyénileg emlékezet, szövegértés, tevékenykedtetése 6. sz. melléklet: PPT/6
oldja meg a feladatot, a
helyes válasz betűjelét a frontális osztálymunka 5’
füzetbe lejegyezve. interaktív tábla
III. 2. Az órai
teljesítmény értékelése,
elköszönés

A tanulók órai munkáját a Miután sor került a tanórai önértékelés 2’

pedagógus kollektívan, teljesítmény csoportos és frontális osztálymunka
majd egyénileg is értékeli. egyéni értékelésére, a
Ezt követően elköszön a tanulók elköszönnek a
tanulócsoporttól. pedagógustól.
1. sz. melléklet: PPT/1 2. sz. melléklet: PPT/2
 Mellékletek
3. sz. melléklet: PPT/3 4. sz. melléklet: PPT/4
5. sz. melléklet: PPT/5 6. sz. melléklet: PPT/6
 Az óratervezet elemzése
Óratervezetem elsődleges célja a tanulók a tervezet által is megismerjék-, elsajátítsák a tűz, és
az égés tudatosabb, hatékonyabb felelősségteljesebb használatához elengedhetetlenül
hozzátartozó ismereteket, jelenségeket, összefüggéseket normákat és viselkedési szabályokat.
Az óraterv tanításban való felhasználása esetén alkalmazandó módszereket, azért
választottam, mivel eddigi gyógypedagógiai tanulmányaim alatt azok számottevő részét még
nem volt alkalmam kipróbálni gyakorlati színtéren, így igyekeztem e módszereket minél
többször megjeleníteni az óratervben, felkészülve a legközelebbi szakpedagógiai gyakorlat
keretében történő alkalmazásukra. Ami az eszközöket illeti, legtöbbször az interaktív tábla
alkalmazásáról írtam, alkalmazkodva az IKT eszközöket általában preferáló tanítandó
generációhoz. Úgy vélem, az óratervezet képes lehet megerősíteni a környezettudatos,
természettudományos szemléletet a tanulókban, gyermekekben.
 Összegző reflexió
A dolgozat elkészítésének folyamata során számos tanulságot vonhattam le, mind a
szakpedagógiai módszertani ismeretekkel kapcsolatban, mind saját kompetenciáimat,
képességeimet, hiányoságaimat és erősségeimet illetően. Az első és legfontosabb tanulság
számomra, hogy a hospitálási alkalmak, óralátogatások adekvát, alapos dokumentálása sokkal
átfogóbb tervezési-előkészítési fázist, nagyobb részletességet, több utánajárást, átfogóbb
tervezési-előkészítési fázist-, valamint jóval hatékonyabb időgazdálkodást igényel, mint azt én
feltételeztem. A dolgozat egyetlen-, de annál jelentősebb keserű tanulsága számomra, hogy a
felszínesség, és a rossz időgazdálkodás egy remek tanórát is rossz színben tűntethet fel, ezért
már csak a meglátogatott órát tartó pedagógusokat megillető tisztelet is azt diktálja számomra,
hogy mindent tegyek meg azért, hogy a jövőben elkerüljem azt a hibát, amit a kurzusportfólió
első feladategységére vonatkozóan elkövettem. A kurzust záró dolgozat második feladatának
nagyobb felkészültséggel fogtam hozzá, az így is tartalmazott számomra újdonságokat.
Roppant tanulságosnak, hasznosnak találtam az óratervezet elkészítését megelőző
részfeladatokat, melyek által jelentősen egyszerűbb feladat volt az óratervezet kidolgozása. A
választott témát tárgyaló környezetismeret óra tervezetének összeállítását kétségkívül igénybe
vevő, egyben fejlődésre ösztönző, érdekes, és izgalmas feladatként éltem meg.