Verselés, mesélés

TEVÉKENYSÉGI FORMA TERVEZETE

A tevékenység vezetője:
Mentor óvodapedagógus neve:
Helyszín (óvoda neve, címe):
A tevékenység időpontja:
Korcsoport: vegyes csoport, (3-7 évesek)

A tevékenység tartalma: Tamkó Sirató Károly: Törpetánc;

A macska, mint szakács című mese;
A tevékenység típusa: irodalmi nevelés- új vers megismertetése, új mese elmondása
A tevékenység céljai, feladatai
1. Az Alapprogram szerinti nevelési feladatok
1.) Egészséges életmód alakítása: beszélgetés a tűzről, használatáról, a tűz veszélyeiről, veszélyforrásokról

2.) Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés:

 Érzelmi nevelés: A versben rejlő szóképekkel, a mozgással, a vers zenei elemeinek megfelelő hangsúlyozásával, a
szinkretikus sémák kialakulásának elősegítése, és az elaboráció, a belső képteremtő képesség fejlesztése.
 Közösségi nevelési feladatok: A közös játék, beszélgetés, együtt-gondolkodás, és együtt tevékenykedés élményének
erősítése, kapcsolatok alakításának lehetősége, szocializáció.
3.) Anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása:
 Anyanyelvi nevelési feladatok: A mondatok modalitásának intonálásával, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint
a metakommunikációs elemek kifejező használatával a helyes előadásmód elsajátítása. Szómagyarázat, szókincsbővítés. A
versmondással a helyes artikuláció, hangképzés gyakorlása.

1
 Értelmi nevelési feladatok: Az önkéntelen és a szándékos figyelem fejlesztése. Verbális, motoros memória (verbalitás és játékos mozdulat
összekapcsolása), koncentráció, megosztott figyelem, nyelvi emlékezet fejlesztése. Önkifejezés elsajátítása.

4.) Speciális módszertani feladatok

 Esztétikai nevelési feladatok: A versekben rejlő képek, jelzős szerkezetek, rímek szemléletes előadása a mondat- és
szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazásával. A vizuálisan jól megjeleníthető képsorok, a versben rejlő zenei
elemek, rímek érzékeltetésével a szép iránti fogékonyság és az esztétikai élmény átélésének erősítése. A versmondást
kísérő játékos mozdulatokkal a vers ritmikájának érzékeltetése. Mindezek elősegítik az irodalom szeretetét.

A tevékenység előzményei:
Az óvodában az aktuális projekt téma a tűz, a tűz használata, a tűz veszélyei. A tevékenységet megelőző napokban a gyerekek az
óvónővel erről a témáról szóló könyveket nézegettek, olvastak fel. Tűzgyújtás volt, ahol kísérletezhettek a papírral, fával,
megfigyelhették a tűz tulajdonságait, erről beszélgettek.

Koncentráció egyéb tevékenységekkel:

Anyanyelvi nevelés: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A három kismalac és a farkasok című mesék, Mentovics Éva: A tűz című vers
Zenei nevelés: Ég a gyertya ég…, Ácsorogjunk, bácsorogjunk…, Tüzet viszek, lángot viszek…, Bújj, bújj itt megyek… dalok éneklése,
zenehallgatás: Ég a város című dal
Mozgás: Tűz, víz, repülő játék
Külső világ tevékeny megismerése környezeti tartalommal: séta az óvoda környékén (füstölgő kémények, komposztálás-falevél)
Tűzgyújtás az udvaron, tűzoltóság látogatása ismerkedés a tűzoltókkal, felszereléssel, autóval
Vizuális nevelés: tűz elkészítése ragasztásos technikával
A tevékenység eszközei:
 A vershez: kártya, amin a tűz szerepel
2
  Meséhez: CD lejátszó és lemez, a meseszignál meghallgatásához, a függönyök besötétítése

A tevékenység szervezeti formái: vers kötetlen, mese kötött

A tevékenység munkaformái: vers: játékba ágyazott, mikrocsoportos; mese: frontális

Módszerek: bemutatás, beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, értékelés, ismétlés, ellenőrzés

A TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ MENETE

Kezdő szakasz/Bevezető rész

Szervezési feladatok, hely és eszközök biztosítása:

A mikrocsoportos sarokba kihelyezem a tűzről szóló könyveket, mert ezt itt lehet szabadon nézegetni, lapozgatni. Kihelyezem a vershez
a verskártyát, ha elkezdjük tanulni, kéznél legyen.

Motivációs lehetőségek:
 Tűzről szóló könyvek nézegetése, igény szerinti felolvasása
 Ég a gyertya ég című dal eléneklése, körjátékos eljátszása
 Beszélgetés az elmúlt napokon rendezett tűzzel kapcsolatos programokról, szerzett élményekről

A tartalom feldolgozása/Főrész

Idő- A tevékenység tartalma, módszer, A tevékenység vezetése, Nevelési feladatok, Differenciálási

terv munkaforma az óvodapedagógus kérései képességfejlesztési lehetőségek lehetőségek
15 1.Vers Ismeretek, tapasztalatok
perc Bevezetésképpen leülök a bővítése
mikrocsoportos sarokba, megnézem a
tűzről szóló könyveket. Tegnap félbe
3
maradt az egyik könyv olvasása, nem
fejeztem be, kérik, hogy olvassam el
nekik még, ami tegnap elmaradt.

Módszer: beszélgetés
Munkaforma: kötetlen
Bemutatom a verset „Nézzétek, milyen kártyát hoztam? Mi
van rajta?”
„Képzeljétek el, hogy pont tegnap
olvastam egy nagyon jó kis verset a
tűzről, szívesen elmondom nektek!”
Vers: Tamkó Sirató Károly: Törpetánc A szerző és cím megfelelő
Fenn a hegyen, hangsúlyozása.
körbe-körbe, Ismétlődő elemek ritmikája.
Tűztáncot jár
három törpe. Játékos mozdulatokkal
szemléltetés.
Rátiporva Páros rímek hangsúlyozása, a
kőre, rögre, vers zenei elemeinek, a
azt huhogják magánhangzók és
megpörögve:
mássalhangzók helyes kiejtése,
Hipp,-hopp, artikulációja.
hepe,-hupa, Melléknevek kiemelése.
avar,-muhar, A szöveg nagyon hangzatos
jaj, de puha! hallgatása közben a belső
képteremtés, képzelő erő
Zeng a daluk aktívan fejlődik, mind a
mindörökre, kisebbeknél, mind a
Törpe bögre, nagyobbaknál. Mindehhez
görbe bögre. hozzájárul még a belső
képekhez társított mozgás.

4
 Módszer: Bemutatás, ismétlés
(tervezett 5-6 -szor)
Fejlesztés: mozgás, ritmus,
A verset a mozgással együtt „Ezt a verset el is lehet mutogatni. irodalom
gyakoroljuk, ez segíti a memorizálást. Játsszuk el mi is, csináljátok utánam!”
cél: irodalom megszerettetése,
irodalmi élménynyújtás,
Módszer: bemutatás, szemléltetés, beszédfejlesztés,
ismétlés szókincsbővítés.

A gyerekek a versmondogatás után „Ez nagyon jól ment, köszönöm szépen!

visszatérhetnek előző Nagyon megdicsérek mindenkit!”
játéktevékenységükhöz. „Jó volt veletek játszani!”

2.Mese
2
perc Előkészület: „Tegyük el a játékokat, és aki végzett,
A játékokat együtt elpakoljuk és kérném, üljön le a szőnyegre!
mindenki leül körbe, a nagyszőnyegre.
Közben a dajka néni besötétít a
függönyök behúzásával.

A rendrakás közben a Lóga a lába

kezdetű dalt énekelem a csoport
szokásai szerint. Ez jelzi a játékidő
végét, a tevékenység váltást.

Lóg a lába, lóga

15 nincsen semmi dolga,
perc mert ha dolga volna,

5
a lába sem lógna.

Motiváció:
Csendes, nyugodt környezet, SNI-kisgyerek
Meseszignál lejátszása cd meghitt hangulat kialakítása a fejének a mesélő
lemezjátszóról meséléshez. felé fordításával
segíti a
Közben mindenki kiegyenesedve, pedagógiai
behunyt szemmel ül és elcsendesedik. asszisztens a
Amikor vége kinyitja a szemét, és figyelemkordináci
elmondjuk közösen a mesére hívó óját.
mondókát:

Mesekút, mesekút kinccsel teli

csodakút.
Nincsen alja, se teteje,
se hátulja, se eleje,
se kiút, se beút,
de aki jó, az oda jut.

Kezünkkel mutatjuk is.

Módszer: bemutatás, szemléltetés

Mesemondás: A mesemondás alatt ügyelni kell
a mese cselekményének,
A macska, mint szakács című mese „ A macska, mint szakács!” verbális fordulatainak
kiemelésére, a szereplők
Módszer: bemutatás, magyarázat jellemének, szóbeli
Munkaforma: kötött, frontális megnyilvánulásainak
közvetítésére, a szövegfonetikai

6
 eszközök és a
metakommunikációs elemek
szakszerű alkalmazására, a
megfelelő hangsúlyozásra.
Fejleszti a beszédhallást,
beszédmegértést.
Szókincsbővítés

A mese végén: Mesekút, mesekút című

mondóka elmondása:

Mesekút, mesekút kinccsel teli

csodakút.
Nincsen alja, se teteje,
se hátulja, se eleje,
se kiút, se beút,
de aki jó, az kijut.

Befejező szakasz/Befejező rész

A mese után megbeszéljük az aznapi naposokat, hogy kik segítenek ágyat rakodni a dajka néninek. Majd utána a kicsik kimennek mosdózni.
Addig a nagyokkal átismételjük a tanult verset. Ha a kicsik végeztek, kezet mostak, mindenki leül a helyére és elfogyasztjuk közösen a
gyümölcsöt. Aki végzett öltözni megy, és kimegyünk az udvarra játszani.

Mellékletek:
1.) Vers:

7
 Tamkó Sirató Károly: Törpetánc

Fenn a hegyen,
körbe-körbe,
Tűztáncot jár
három törpe.

Rátiporva
kőre, rögre,
azt huhogják
megpörögve:

Hipp,-hopp,
hepe,-hupa,
avar,-muhar,
jaj, de puha!

Zeng a daluk
mindörökre,
Törpe bögre,
görbe bögre.

forrás: https://egyszervolt.hu/vers/torpetanc.html

2.) Mese:

8
A macska mint szakács
Nagy bajba jutott az oroszlán, egyik napról a másikra faképnél hagyta a szakácsa. Azonnal hirdetést tett közzé, jó fizetést ígért, de egyetlen állat
sem akadt, aki be mert volna szegődni hozzá. Végül is elszalasztott a macskáért.

- Mi lenne a dolgom? - kérdezte a cirmos az oroszlántól.

- Összeállítani az étrendet, friss és naponta friss ebédet, vacsorát főzni.

- És a beszerzés? - aggályoskodott a macska.

- Arra nekem megvan a külön személyzetem - mondta az oroszlán. - Te csak megmondod, mit kell hozni: a többiről már ők gondoskodnak.

A cicának tetszett a konyhafőnökség: elszegődött hát szakácsnak az oroszlánhoz. Csak azt kötötte ki, hogy amikor süt-főz, senki ne
lábatlankodjék a konyhában, mert az őt idegesíti.

Kérdi másnap a farkas, mert aznap ő volt a soros a bevásárlásban:

- Mit kell hozni? Mi lesz az ebéd?

- Máj! Máj! - mondta a cirmos, és ment a farkas májat szerezni. Hozott is gyönyörű, finom, zsenge borjúmájat. Átadta a cicának, a cica meg
fölkötötte a szakácskötényt, fejére tette a fehér szakácssapkát, s azt mondta a farkasnak:

- Most aztán tágíts innét, s addig be ne gyere, míg nem szólítalak!

A farkas ült a konyha előtt, hallotta odabentről az edénycsörömpölést, zsír sercegését, víz bugyogását. Egyszer csak szólítják, és a szakács már
nyomja is kezébe a tálat.

- Viheted.

Az oroszlán megette az ebédet, de nagyon különös ízűnek találta. Mégse akarta mindjárt mérgelődéssel, szidással kezdeni, így szépen, szelíden
kérdezte a cirmostól:

9
- Mi volt az ebéd?

- Máj! Máj! - mondta a cirmos.

- Életemben ilyen krumpliízű májat még nem ettem - csóválta fejét az oroszlán.

- Máj mezei módra - mondta kurtán a macska.

Az oroszlán megijedt, hogy megsértődik a macska, s ez a szakács is faképnél hagyja: így hát belenyugodott a mezei módra készült májba.

Másnap a róka volt a soros, kérdi, mit hozzon, mi lesz az ebéd.

- Máj! Máj! - mondja megint a macska.

Meghozza a róka a májat: őt is kitessékelik, aztán neki is nyújtják a kész tálat. Az oroszlán keservesen nyeli az ételt, s kérdi ebéd után megint a
macskát, mi volt ez.

- Máj! Máj! - hangzik a válasz. - Máj kertész módra.

No, nem szaporítom a szót: harmadnap, negyednap megint hozatja a macska a májat, kezdi sütni a konyhán az ebédet. Az oroszlán benyit a
konyhába. Hát ül a cica az asztalnál, eszi nagy vígan a nyers májat, a tepsiben meg ott szortyog valami kotyvalék.

- No, megállj, gazfickó, adok én neked májat! - hördült föl az oroszlán, és nagyot csapott a cica felé.

De már csak hűlt helyére csapott: a szakács idejében kiugrott az ablakon.

forrás: Minden napra egy mese, Móra Kiadó, 1976, Ötödik kiadás,281.oldal

10