You are on page 1of 100

SEJTVÁZ I.

SEJTOSZTÓDÁS
SEJTCIKLUS
SEJTVÁZ II.
Citogenetikai alapfogalmak
1
Évente kb. 10 millióan halnak meg rákban a világon (13%-a az
2
összes halálozásnak).
„Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a Sejt2 (Belecz I), életem legrosszabb élménye”
Egy hallgató 2010-ben

3
Rb: RETINOBLASZTÓMA

4
SEJTVÁZ=CITOSZKELETON

MIKROTUBULUSOK
MIKROFILAMENTUMOK

INTERMEDIER
FILAMENTUMOK

5
MIKROTUBULUSOK

6
MT SZERKEZET MIKROTUBULUS
(MT)

MT asszociált fehérjék
is (MAP-1, MAP-2,
Tau) befolyásolják a
- vég + vég dinamikus
instabilitást,
(stabilizálnak).
MT DINAMIKUS INSTABILITÁS
POLIMERIZÁCIÓ
citosztatikumok:
kolchicin, taxol,
vinblastin-stabilizál,
nagyobb
koncentrációban
depolimerizál

Susan L. Kline-Smith and


Claire E. Walczak: Mitotic
Spindle Assembly and
Chromosome Segregation:
DEPOLIMERIZÁCIÓ Refocusing on Microtubule
7 Vol.
Dynamics. Molecular Cell,
15, 317–327, 2004,
”MOZGÓLÉPCSŐZÉS” MT

MT
alegység
áramlás

Susan L. Kline-Smith and Claire E. Walczak: Mitotic Spindle Assembly and Chromosome Segregation: Refocusing on 8
Microtubule Dynamics. Molecular Cell, Vol. 15, 317–327, 2004,
MOLEKULÁRIS MOTOROK: MIOZINOK, DINEINEK & KINEZINEK

9
MOLEKULÁRIS MOTOROK

MIOZIN KINEZIN
aktin Plusz
vég felé MT Plusz vég felé DINEIN
MT Mínusz vég10felé
nehéz, könnyű és intermedier láncok
MT MOTOROK: DINEINEK & KINEZINEK

AXONÁLIS TRANSZPORT
11
MT MOTOROK: KINEZINEK

A KINEZINEK CSOPORTOSÍTÁSA A
MOTOR DOMÉN ELHELYEZKEDÉSÉNEK
MEGFELELŐEN
(N:N terminus, I:belső régió, C: C-terminus):
Kin N (plusz-vég irányú kinezinek),
Kin I (MT depolimerázok)

Kinezin családfa Kin C (minusz-vég irányú kinezinek)


családok
12
Monomer, dimer, tetramer formák
MT MOTOROK: KINEZINEK

A KINEZINEK FUNKCIÓI:

vezikulumok szállítása

sejtorganellumok szállítása

pigmentszemcsék szállítása

ER és Golgi pozícionálása

Kinezin családfa MT depolimerizáció (sejtosztódás anafázis)

osztódási orsó kialakítása 13


MT MOTOROK: DINEINEK
A CITOPLAZMATIKUS

DINEINEK FUNKCIÓI:

vezikulumok szállítása
DINEIN
sejtorganellumok szállítása komplex
pigmentszemcsék szállítása

ER és Golgi pozícionálása

kromoszóma transzport
(kinetokór, sejtosztódás)

osztódási orsó kialakítása

DINAKTIN
komplex
14
CILIUM ÉS FLAGELLUM

flagelláris
dinein
9 MT
2 MT

sejthártya flagelláris
dinein

alapi test KARTAGENER SZINDRÓMA 15


16
17
18
CENTROSZÓMA
(CS)

A CS-át Fleming & Van Beneden


fedezte fel 1875-6-ban, de Boveri
tanulmányozta először részletesen
néhány év mulva.
Boveri eredeti preparátuma,
Parascaris equorum embrió
(Heidenhain vas- haematoxylin
festés). A centriólumok fekete körök
a két póluson.

Marie Delattre and Pierre Gönczy: The arithmetic of centrosome 19


biogenesis. Journal of Cell Science 117, 1619-1629 2004
CENTROSZÓMA CS
Centroszóma:
anya centriólum Centriólum+PCM
g-tubulin
MTOC

PCM

leány centriólum
MT
összekötő fehérjék

Marie Delattre and Pierre Gönczy: The arithmetic of centrosome


biogenesis. Journal of Cell Science 117, 1619-1629 2004

20
Elmar Schiebel: g-tubulin complexes: binding to the centrosome, regulation and microtubule nucleation. Current Opinion in Cell
Biology 2000, 12:113–118
CENTRIÓLUM

Wallace F. Marshall: Centrioles take center 21


stage. Current Biology 2001, 11:R487–R496
A CS-ÁK VISELKEDÉSE AZ IVARSEJTEK
KIALAKULÁSA ÉS A FERTILIZÁCIÓ SORÁN

HÍM MEIÓZIS SPERMATOGENEZIS


22
MT, DNS, CS
A CS-ÁK VISELKEDÉSE AZ IVARSEJTEK
KIALAKULÁSA ÉS A FERTILIZÁCIÓ SORÁN OOGENEZIS

A centriólumok
már az oogenezis
kezdetén
inaktiválódnak,
elvesznek , a női
meiotikus
osztódások gyakran
acentriolárisak.

A PCM g-tubulin
gyűrűkomplexei
szétszóródnak a
petében.

23
MT, DNS, CS
A CS-ÁK VISELKEDÉSE AZ IVARSEJTEK FERTILIZÁCIÓ
KIALAKULÁSA ÉS A FERTILIZÁCIÓ SORÁN
spermium
aszter, anyai
& apai
pronukleuszok

AZ ELSŐ
EMBRIONÁLIS
CS
KIALAKULÁSA:

CENTRIÓLUM
SPERMIUMBÓL

PCM
PETESEJTBŐL

24
MT, DNS, CS
KROMOSZÓMÁK-CITOGENETIKAI ALAPFOGALMAK
Kromoszóma: kondenzált DNS a hozzá
humán
kapcsolódó fehérjékkel (a sejtciklus M fázisa)
kariogram

Kromatin:
nem kondenzált DNS a hozzá kapcsolódó
fehérjékkel (a sejtciklus interfázisa)

kromoszóma szerkezet homológ kromoszómák

„A” allél „a” allél


gének

centromer
leány kromatida

telomer 2.♀ 2.♂ 25


duplikálódott 1.♀ 1.♂
kromoszóma
KROMOSZÓMÁK ÉS CENTROSZÓMÁK A
SEJTCIKLUSBAN

26
SEJTOSZTÓDÁS:
MITÓZIS & MEIÓZIS

27
AZ OSZTÓDÁSI ORSÓ
kinetokór
PICTURE!!! centroszóma

kinetokór MT

interpoláris
MT

asztrális MT
kromoszóma
28
Sharat Gadde and Rebecca Heald: Mechanisms and Molecules of the Mitotic Spindle. Current Biology, Vol. 14, R797–R805, 2004
29
SEJTOSZTÓDÁS
KINETOKÓR

C
E
N
T
R
O
M
E
R

DINAKTIN komplex DINEIN komplex kinetokór és adapter fehérjék

Kinetokór: A kromoszómák centromerikus régiójához kapcsolódó fehérje komplex,


30
a (kinetokór) MT elfogása és a kromoszómák transzportja a funkciója.
profázis anafázis A MITÓZIS

Az osztódási
orsó
prometafázis összeszerelődés
anafázis B
klasszikus
”kutass és fogd
el”
(”search and
capture”)
metafázis telofázis
mechanizmusa

Jonathan M. Scholey, Ingrid


Brust-Mascher & Alex 31
Mogilner: Cell division
NATURE VOL 422, 2003
HOGYAN VÁLNAK SZÉT A KROMATIDÁK A
SEJTOSZTÓDÁS SORÁN?
metafázis becsévélés
kromoszóma kinetokór

centroszóma

kinetokór MT

anafázis

32
Rebecca W. Heald: Burning the spindle at both ends NATURE VOL 427 2004
MIKROTUBULUS MOTOROK & A KROMOSZÓMÁK
SZEGREGÁCIÓJA

kinetokór

MT
MT dinaktin depolimerizáló
depolimerizáló kinezin
dinein
kinezin

MT alegység áramlás
centroszóma

33
Rogers et. al.: Two mitotic kinesins cooperate to drive sister chromatid separation during anaphase NATURE | VOL 427 | 22 J 2004
OSZTÓDÁSI ORSÓK CENTROSZÓMÁK NÉLKÜL !!!

legtöbb állati sejt növények nőstény meiózis

Patricia Wadsworth and Alexey Khodjakov: E pluribus unum:


towards a universal mechanism for spindle assembly. TRENDS in
Cell Biology Vol.14 No.8 2004

34
MIKROTUBULUS MOTOROK ÉS AZ OSZTÓDÁSI ORSÓ
KIALAKULÁSA

dinein

kinezin

35
MIKROTUBULUS MOTOROK ÉS AZ OSZTÓDÁSI ORSÓ
KIALAKULÁSA

kromoszómához kötött kinezin


tetramer kinezin
dinein komplex

centroszómával centroszóma nélkül


Andreas Merdes and Don W. Cleveland: Pathways of Spindle Pole Formation: Different Mechanisms; Conserved Components 36
The Journal of Cell Biology 138, Number 5, September 8, 1997, 953–956
MEIÓZIS
SPERMATOGENEZIS OOGENEZIS A NŐI MEIÓZIS
Ősivarsejt (diploid) ASSZIMMETRI
Mitózis
KUS:
spermatogónium/ 1 PETESEJT + 3
oogónium SARKI TEST
Mitózis
elsődleges
spermatocita/oocita I. PROFÁZIS ÉS
Meiózis I II. METAFÁZIS
ARREST

másodlagos
spermatocita/oocita
Meiózis II

spermatida/ootida

spermium/ovum
(haploid)
37
A KROMOSZÓMÁK SZÉTVÁLÁSA A MEIÓZIS SORÁN
y r r
y Y Y Heterozygous
Yy, rR diploid
cell (YyRr) to
R R undergo meiosis

y Y y Y

R r r R

Meiózis I

y y Y Y y y Y Y

vagy
R R r r r r R R

Meiózis II

y y Y Y y y Y Y

R R r r r r R R
38
2 Ry : 2 rY 2 ry : 2 RY
MEIÓZIS

39
REKOMBINÁCIÓ A MEIÓZIS SORÁN

• A kromoszómák az első meiotikus osztódás profázisában rekombinálódnak a CROSSING OVER


során
• A crossing over mindig a párosodott homológ kromoszómák (tetrád) nem-leány kromatidái között
történik, mindkét érintett kromatida rekombináns lesz.
• A crossing over a genetikai sokféleség egyik pillére: a szülői eredetű kromoszóma részek cseréjével a
tulajdonságok új kombinációi valósulnak meg.
• A crossing over valódi szerepe: biztosítja, hogy az utódsejtek egy-egy homológ kromoszómát (apai
VAGY anyai, véletlenszerűen) kapjanak!
REKOMBINÁCIÓ A MEIÓZIS SORÁN
Figure 10.19 Crossing Over Results in Genetic Recombination
HOMOLÓG KROMOSZÓMÁK

CHIASMATA

Szülöi
Szülöi kromoszóma
kromoszóma

Rekombináns
kromoszóma
MEIÓTIKUS/MITÓTIKUS NONDISZJUNKCIÓ
I. Meiotikus nondiszjunkció ivarsejtek zigóták Mitótikus nondiszjunkció

megtermékenyítés

triszómia

monoszómia
sejtosztódások
II. Meiotikus nondiszjunkció ivarsejtek zigóták

megtermékenyítés

triszómia monoszómia

Normális diploid 42
CITOKINÉZIS
A telofázisban 2 sejtmag van közös citoplazmában.
A citokinézis az utódsejtek citoplazmájának kettéválása.

kontraktilis gyűrű
hasadási sík kiválasztás középtest képzés sejt szétválás
kialakulás és
összehúzódás

Az aktomiozin-kontraktilis gyűrű nélkülözhetetlen a sejtosztódás végén a két


leánysejt szétválásához. 43
Michael Glotzer :ANIMAL CELL CYTOKINESIS Annu. Rev. Cell Dev. Biol. 2001. 17:351–86
CITOKINÉZIS

Tubulin-GFP Aktin-GFP

44
A SEJTCIKLUS
SZABÁLYOZÁSA

45
46
A SEJTCIKLUS SZAKASZAI

M fázis
G2 fázis mitózis
citokinézis

Interfázis

S fázis G1 fázis
DNS replikáció
47
SC: 16-24h
M: 1-2h
S: 7h
G2:3h
G1: változó

48
A SEJTCIKLUS ALAPVETŐ FOLYAMATAIT EGY
SZABÁLYOZÓ EGYSÉG INDÍTJA EL
Mitótikus orsó Sejtosztódás
összeszerelése befejezése

mitótikus gépezet indítása kr. szegregációs gépezet indítása

M kezdete M vége

szabályozó

S kezdete

DNS replikációs gépezet indítása

DNS
DNS replikációja
replikáció
49
AZ ELLENŐRZÉSI PONTOKNÁL A
SEJTCIKLUS VISSZATARTHATÓ
Befejeződött-e a DNS replikáció? Kialakult-e a mitótikus orsó?

Történt-e DNS károsodás? Kapcsolódtak-e a kromoszómák az orsófonalakhoz?

G2 ELLENŐRZÉSI PONT METAFÁZIS ELLENŐRZÉSI PONT

M kezdete M vége

S kezdete

G1 ELLENŐRZÉSI PONT
50
Kedvezők-e a környezeti feltételek? Sejt proliferációs szignálokat kapott-e a sejt?
KILÉPÉS A SEJTCIKLUSBÓL-G0

Interfázis

G0
51
A SEJTCIKLUST IRÁNYÍTÓ MOLEKULÁK

MPF APC

SPF:
(S-fázis promótáló faktor)
cdk2+ciklin E
MPF:
(M-fázis promótáló faktor)
Interfázis
cdk1+ciklin A/B
APC
(anafázis promótáló komplex):
proteaszóma
SPF 52
M FÁZIS PROMÓTÁLÓ FAKTOR (MPF):
CIKLIN DEPENDENS KINÁZ 1 (CDK)+CIKLIN A/B

MPF

Cdk1: Szerin/treonin protein kináz

Cdk 1
CIKLIN A/B

A KINÁZOK FOSZFORILÁCIÓVAL AKTIVÁLNAK/INAKTIVÁLNAK


CÉLFEHÉRJÉKET, A SEJT MŰKÖDÉSE MEGVÁLTOZIK.
53
A KINÁZOK ANTAGONISTÁI A FOSZFATÁZOK.
CIKLIN DEPENDENS KINÁZ 1 CÉLFEHÉRJÉK
FOSZFORILÁCIÓJÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI:

kinezinek, dineinek,
MT kötő fehérjék

interfázikus MT hálózat osztódási orsó

Kondenzinek és más
DNS kötő fehérjék

kromatin
kromoszóma

laminok

54
sejtmaghártya sejtmaghártya lebomlás
M FÁZIS PROMÓTÁLÓ FAKTOR (MPF):
CIKLIN DEPENDENS KINÁZ (CDK)+CIKLIN

Relatív
koncentráció

MPF aktivitás

mitótikus
ciklin

idő

55
MPF CSAK MAGAS CIKLIN KONCENTRÁCIÓNÁL AKTÍV
MAGASABBRENDŰ EUKARIÓTÁK
CDK/CIKLIN KOMPLEXEI
Cdk-s
Cdk4 Cdk2 Cdk1

ciklinek D E A B(A)

M G1 S G2 M G1

Start
Sejt ciklus fázisok 56
AZ SPF SZEREPE A G1/S ÁTMENETBEN
(SPF) SPF

E2F célgének
expressziója

Az Rb protein az E2F transzkripciós faktor megkötésével gátolja a G1/S


átmenetet. Az E2F szükséges azon gének expressziójához, melyekre G1-ben nincs
szükség. 57
CDK SZABÁLYOZÁSI MECHANIZMUSOK

CIKLIN

CDK INHIBÍTOR
AKTIVÁLÓ
FOSZFORILÁCIÓ

GÁTLÓ
FOSZFORILÁCIÓ

58
CDK SZABÁLYOZÁSI MECHANIZMUSOK
FOSZFORILÁCIÓ-DEFOSZFORILÁCIÓ

inaktív foszfatáz

Pozitív
gátló foszfát visszacsatolás
M-ciklin cdk
aktiváló
kináz

aktíváló
foszfát

Cdk1 Inaktív cdk gátló kináz Inaktív aktív M-Cdk


M-Cdk M-Cdk

59
CDK SZABÁLYOZÁSI MECHANIZMUSOK
CIKLIN DEPENDENS KINÁZ INHIBITOROK (CDKI)

ciklin
Cdk

aktív inaktív
ciklin-Cdk ciklin-Cdk-p27
p27
komplex komplex

INHIBÍTOR FEHÉRJE (P27/CDKI) KÖTŐDÉSE


INAKTIVÁLJA A CIKLIN-CDK KOMPLEXET 60
CDK SZABÁLYOZÁSI MECHANIZMUSOK
UBIQUITIN-FÜGGŐ PROTEIN DEGRADÁCIÓ

SCF-függő proteolízis
aktív SCF
poliubiquitin lánc

CDKI
degradáció

Cdk inhibítor fehérje


(CDKI) proteaszóma
Ubiquitiláló enzimek

APC-függő proteolízis
Aktiváló alegység
(Cdc20)

APC
inaktív APC poliubiquitin lánc
(anafázis
aktív APC
M-ciklin
promótáló
degradáció
komplex)
Ubiquitiláló enzimek 61
A PROTOONKOGÉNEK A SEJTCIKLUS
PROGRESSZIÓT ELŐSEGÍTŐ NORMÁLIS
GÉNEK. DOMINÁNS MUTÁCIÓK HATÁSÁRA
ONKOGÉNNÉ VÁLNAK.

CDK ÉS CIKLINEK DOMINÁNS MUTÁCIÓI


(HIPERMORF) RÁKKÉPZŐDÉSHEZ
VEZETNEK.
62
SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOK

METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT

Kromoszóma-osztódási orsó kapcsolat

G2/M ELLENŐRZŐ PONT

Sejtméret

DNS károsodás
G1/S ELLENŐRZŐ PONT

Sejtméret
Tápanyagok
Növekedésifaktorok
DNS károsodás

G0
63
G1/S ELLENŐRZŐ PONT
DNS károsodás

DNS

Protein kináz 2. DNS hibajavító


(ATM)
aktiváció enzimek expressziója
Stabil,
p53 p53 Aktív p53
p53 foszforiláció
p53 kötődik a p21
p53 degradáció gén promóteréhez
p53

transzkripció
P21 mRNS
transzláció
3. pro-apoptótikus P21 (CKI) 1. cdk inhibítor
gének expressziója,
programozott sejthalál
ciklin
cdk2 E

G1/S
AKTÍV INAKTÍV átmenet
gátlása 64
G1/S ELLENŐRZŐ PONT

65
G1/S ELLENŐRZŐ PONT

E2F célgének
expressziója

Az Rb protein az E2F transzkripciós faktor megkötésével gátolja a G1/S átmenetet


(lsd. részletes G1/S ábrát). Az E2F szükséges pl. a c-myc & c-fos proto-onkogének
transzkripciójához. 66
ATM (ataxia telangiectasia mutated)
telangiektázia
neurodegeneráció

immunrendszer
problémák

hajlam a
rákképződésre

sugárérzékenység
sterilitás

Az ataxia telangiektázia tünetei. Az ATM protein a DNS károsodás


67
detektálásában játszik szerepet. (lsd. részletes G1/S ábrát)
SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOK

METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT

Kromoszóma-osztódási orsó kapcsolat

G2/M ELLENŐRZŐ PONT

Sejtméret

DNS károsodás
G1/S ELLENŐRZŐ PONT

Sejtméret
Tápanyagok
Növekedésifaktorok
DNS károsodás

G0
68
G2/M ELLENŐRZŐ PONT
DNS replikáció befejeződött DNS replikáció nem teljes/károsodott DNS

ellenőrző pont
fehérjék
ellenőrző pont
fehérjék

Várakozás
mitózis G2-ben
mitózis
69
G2/M ELLENŐRZŐ PONT

cdk1

70
SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOK

METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT

Kromoszóma-osztódási orsó kapcsolat

G2/M ELLENŐRZŐ PONT

Sejtméret

DNS károsodás
G1/S ELLENŐRZŐ PONT

Sejtméret
Tápanyagok
Növekedésifaktorok
DNS károsodás

G0
71
META/ANAFÁZIS ÁTMENET
Leány kohezin
kromatidák

szeparin

metafázis anafázis

degradált
szeparin szekurin

szekurin

Anafázis
Promótáló
Komplex
(APC)

degradált
mitótikus ciklin 72
MPF
A METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT

MI TÖRTÉNNE A
abnormális
METAFÁZIS osztódási
orsó
ELLENŐRZŐ PONT
anafázis
NÉLKÜL?

citokinézis

A RÁKOS SEJTEK
ANEUPLOID GYAKORLATILAG
SEJTEK MIND
ANEUPLOIDOK
MONOSZÓMIA TRISZÓMIA 73
A METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT

metafázis anafázis

Anafázis nem következik be addig, amíg minden kinetokórhoz nem kapcsolódott


74
mikrotubulus.
A METAFÁZIS ELLENŐRZŐ PONT

Ellenőrző pont inaktív

A kinetokór
kapcsolódik két
oldalról MT-al

Anafázis elkezdődik
Ellenőrző pont aktív HTLV-1 vírus Tax fehérjéje megköti és
inaktiválja a MAD proteint: T sejtes leukémia

A kinetokór nem
kapcsolódik két
oldalról MT-al
Anafázis
gátolva

75
A metafázis ellenőrző pont az APC-t inaktiválja
A SEJTCIKLUS ELLENŐRZŐ PONTOKBAN
RÉSZTVEVŐ FEHÉRJÉKET KÓDOLÓ GÉNEK
A TUMOR SZUPRESSZOR GÉNEK.

A TUMOR SZUPRESSZOR GÉNEK A


SEJTCIKLUS PROGRESSZIÓT GÁTOLJÁK.

A TUMOR SZUPRESSZOR GÉNEK


RECESSZÍV, FUNKCIÓVESZTÉSES
MUTÁCIÓI RÁKKÉPZŐDÉSHEZ VEZETNEK.

a tumor szupresszorok epigenetikailag is


inaktíválódnak metilációval. 76
SEJTVÁZ=CITOSZKELETON

MIKROTUBULUSOK

MIKROFILAMENTUMOK
INTERMEDIER
FILAMENTUMOK

77
CITOSZKELETON

A B C

INTERMEDIER
MIKROFILAMENTUMOK MIKROTUBULUSOK
FILAMENTUMOK

78
SEBGYÓGYULÁS 79
AXON NÖVEKEDÉS 80
81
A LEGGYORSABB SEJT: HAL KERATOCITA
BAKTÉRIUMOT ÜLDÖZŐ FEHÉRVÉRSEJT 82
AKTIN
FILAMENTUMOK
(MIKROFILAMENTUMOK)
83
AKTIN FILAMENTUMOK
Globuláris aktin monomerek polimerizációjával kialakult 8 nm átmérőjű filamentumok

- vég Polimer: F-aktin + vég


Monomer: G-aktin

Funkciók:
Sejtmembrán alatti aktinháló védi a sejtet a mechanikai behatásoktól

Transzmembrán fehérjéket köt össze citoplazmikus fehérjékkel

Citokinézis során a két leánysejt szétválasztása

Sejtek helyváltoztatása

Izomösszehúzódás 84
AKTIN KÖTŐ FEHÉRJÉK

Sapkázás: CapZ Kötegelés: fascin, fimbrin

Monomer
szekvesztrálás:
timozin Aktin monomer
Aktin polimer

Keresztkötés: filamin

Fragmentálás:gelszolin
Membrán kötés: spektrin, disztrofin Depolimerizáció: kofilin

85
SEJTVÁNDORLÁS

Aktin citoszkeleton polarizált fibroblasztban. Aktin hálózat a lamellipodiumban (Lam.), kötegek a


filopodiumban (Fil); kontraktilis stressz-kötegek (stress fibres, S.F.) 86
Fokális komplexek (Fx) és fokális adhéziók (F.A.) játszanak szerepet a sejt extracelluláris térhez tapadásában.
LAMMELLIPÓDIUM-A SEJT LÁBA

Aktin alegység áramlás vándorló sejt lammellipódiumában


(fodrozó él)

87
FEHÉRJE INTERAKCIÓK A LAMELLIPODIUMBAN

Arp2/3
Aktin monomer
Aktin keresztkötő fehérjék
Aktin depolimerizáló fehérje

Az aktin polimerizációt extracelluláris jelre beindító fehérjekomplex 88


SEJTVÁNDORLÁS

A sejtek vándorlásuk során először a sejt elejét előretolják, majd a sejt hátsó részét behúzzák. A
sejt elejének kitüremkedését az aktin filamentumok polimerizációja okozza a sejthártya közvetlen
közelében, míg a sejt hátsó részének behúzását a stressz kötegek összehúzódása (miozinok
segítségével) okozza. A lamellipódium szélessége állandó az alegység áramlás miatt, aktin
monomerek épülnek be a sejthártya felőli részen (előrenyomva a sejthártyát), míg aktin 89
monomerek válnak le a sejttest felőli részen.
SEJTVÁNDORLÁS ÉS SEJTADHÉZIÓ
A fokális
komplexek/adhéziók
legfontosabb alkotói az
integrinek.
a és b integrinek
(transzmembrán fehérjék)
dimerjei felelősek a sejt és
az extracelluláris mátrix
közti dinamikus kapcsolat
kialakításáért. Az
integrinek adapter
fehérjéken keresztül
(vinkulin, talin)
kapcsolódnak az aktin
sejtvázhoz.
90
SEJTVÁNDORLÁS, SEJTADHÉZIÓ ÉS MT-K

A mikrotubulusok szerepe a sejtvándorlás során: 91


fokális komplexek/adhéziók feloldása.
PATOGÉNEK ÉS AKTIN FILAMETUMOK

Intracelluláris parazita baktériumok: Listeria, Shigella, Salmonella 92


IZOMDISZTRÓFIÁK
Izomszövet specifikus ECM-membrán-
citoszkeleton kapcsolat. A kapcsolatot létrehozó
molekulákat (disztrofin, szarkoglikán,
disztroglikán és laminin) kódoló gének mutációi
izomdisztrófiákat okoznak. Leggyakoribb a
Duchenne-féle, X-hez kötött izomdisztrófia.

93
AKTIN MOTOROK:MIOZINOK

94
ATP-függő erő-generáló enzimek
az aktin filamentumok
MIOZINOK plusz vége felé mennek

Relaxált izom vékony


miozin fej vastag filamentum
filamentum

Összehúzódott izom

95
MIOZINOK

96
RIGOR MORTIS

97
belsőfül szőrsejt MIOZINOK
sztereocílium
bélbolyhok

endocitózis

vezikulum
transzport

fagocitózis

exocitózis
axon
növekedés

sejtnyúlványok
98
INTERMEDIER
FILAMENTUMOK

99
INTERMEDIER FILAMENTUMOK
Típusok:
I., II. keratin, hámsejtek, haj, köröm,
dezmoszóma
III. vimentin: sejtdifferenciálódás elején,
dezmin:izomsejtek
IV. neurofilamentum, axonokat erősíti
V. lamin, a sejtmaghártya belső oldalán levő
hálózatot alkotnak

Betegségek:
epidermolysis bullosa simplex, (keratin)
amyotrophic lateral sclerosis (neurofilamentum)

A tetramerlemezek
feltekercselődnek

100
A tetramerek lemezekbe rendeződnek

You might also like