A verseny anyaga Első forduló − Írásbeli (időtartam 180 perc, az elérhető pontszám 100 pont).

o
Feladatlap, amelynek 70%-a a kétszintű érettségi vizsga és a kerettantervek (négyés hatévfolyamos)
követelményeire épül (a rendes érettségi vizsga tanévét megelőző évfolyamok tanulói, az 1849-es év
végéig, a rendes érettségi vizsgát tevő évfolyamok tanulói 1939-ig, a második világháború kitöréséig
kaphatnak feladatokat), 30%-a pedig a választott pályázati témával foglalkozik. Az utóbbi 30%-ra
vonatkozóan a felkészüléshez szükséges kötelező szakirodalom a pályamunkák témáinál olvasható. A
feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.

A pályamunkák témái:

1. A késő középkori és kora újkori Magyarország képe a külföldi krónikákban és

útleírásokban, 1300–1686

Mit tudtak a késő középkorban és a kora újkorban külföldön Magyarországról? A magyarság

történetének forrásai között már a honfoglalást megelőző idők vonatkozásában jelentős értékkel

bírnak a földrajzi írók művei, a külföldi tudósítások, amelyek szerepe a későbbiekben sem

csökken. Dolgozatában a pályázó a késő középkor (1300-tól) és kora újkor (1686-ig) külföldi

szerzőinek Magyarországot bemutató vagy a Kárpát-medence területét tárgyaló munkáiban

megjelenő képet vizsgálja.

A pályamű tárgyát képezheti egyetlen, nagyobb terjedelmű forrás elemzése, de akár egy

korszakra vonatkozóan többnek az összevetése is.

A vizsgálati szempontok (forrástól függően) fókuszálhatnak az ország természet- és

településföldrajzi adottságainak, társadalmának vagy gazdaságának bemutatására, a szerző

információszerzési metódusára, politikai eseményekről alkotott véleményére, a megrajzolt

képnek a köztörténetből ismert valósághoz való viszonyára. Lehetőség van a forrás szerzőjének

motivációját górcső alá venni, a mű recepcióját a vélelmezett olvasóközönség ismeretének

tükrében vizsgálni, vagy akár a felhasznált információk időbeli gyarapodásának változását

nyomon követni.

Kötelező irodalom:

o Csukovits Enikő: Források, műfajok, lehetőségek: a középkori Magyarország-kép

elemei. Korall 38. (2009. december) 5–29.

https://epa.oszk.hu/00400/00414/00029/pdf/korall_38.pdf

o Molnár Antal: A hódoltság francia szemmel. Történelmi Szemle 49 (2007)1:35–61.

https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz2007-1/035-

061_Molnar%20Antal.pdf

o Nagy Balázs: A középkori magyar városok a külföldi utazók leírásaiban. Korall 38.

(2009. december) 79–90. https://epa.oszk.hu/00400/00414/00029/pdf/korall_38.pdf

További ajánlott irodalom:

o Csukovits Enikő: Magyarország helye Kelet-Európában. A Descriptio Europae

Orientalis országleírásai. In: Archivariorum historicorumque magistra. Történeti

tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Budapest, 2013. 71–82.

http://real.mtak.hu/131123/

o Fodor Pál: Evlia Cselebi útleírásai. Keletkutatás 1990. ősz 37–55.

http://real-j.mtak.hu/15708/

o Tóth István György: Athanasio Georgiceo álruhás császári megbízott útleírása a

magyarországi török hódoltságról, 1626-ból. Századok 132 (1998) 837–858.

http://real-j.mtak.hu/13749/

o A tudományos igénnyel készülő pályamű megírásához technikai segítség – többek

között – az alábbi helyen érhető el: Balogh László-Sinkovics Balázs: Függelék

(Segédlet szemináriumi- és szakdolgozatok készítéséhez). In: Középkori egyetemes

történelem. Szerk.: Szántó Richárd. Szeged-Miskolc 2006. 328-371.

https://mek.oszk.hu/04800/04818/