Ált10 - Pszichometria

Ált10
Egy munkahelyi kiválasztási helyzetben önkitöltős teszteket vesznek fel a jelentkezőkkel és többekben felmerül a
gyanú, hogy szakmailag nem megalapozott döntés fog ezek alapján születni. A teszteknek és a tesztelési helyzetnek
milyen speciális jellemzői lehetnek ezért felelősek?
Kulcsszavak: Pszichometriai validiás, reliabilitás, mérési hiba

 Miket és hogyan tudjuk mérni?

o Vizsgálható viselkedés:
Nyílt, belső, fiziológiás
o Cattel szerinti mérési módszerek:
Külső megfigyelés, Önbeszámoló, Standard tesztek, Objektív tesztek
 Tesztek formái
 Tesztek előnyei
 Teszteket torzíthatja:
o Személyekből származó hibák
o Tesztelés hibái
o Mivel önkitöltős, ezért lehet, hogy hazudik benne.
 Miért is tesztelünk munkahelyen?
o beválás bejóslása,
o hatásvizsgálat,
o személyek, csoportok hatékonyságának összehasonlítása,
o fejlesztési terv kialakítása
 Mi torzíthat egy teszten belül?
o A mért konstruktum hibás  Konstruktum torzítás
o A kiválasztott módszer hibás  Módszertorzítás
o A megfogalmazás hibás  Tételtorzítás
 Mérési modell – Spearman
o Mért érték = Valódi érték +/- Mérési hiba
o Mérési hiba = Szisztematikus hiba +/- Random hiba
 Mérési modell alapaxiómái
o A hibák átlaga 0
o A hibák nem korrelálhatnak a tényleges pontszámmal.
o A hibák nem korrelálhatnak egymással.
 Kérdőívek mérőszámai:
o Minden mérőszám arra megy rá, hogy az adott kérdőív képes-e jól diszkriminálni azt a csoportot, akik a
kritériumpont alatt vagy felett vannak.
o Ezek például: Nehézség-index, Diszkriminancia-index
 Itemek mérőszámai:
o Ezek arra vannak, hogy az adott item mennyire illeszkedik az adott kérdőívbe.
 Validitás (azt vizsgálja-e amit akarunk)
o Látszat (egyértelmű-e hogy mit vizsgál)
o Konvergens (más, hasonló tartalmúval korrelál-e)
o Prediktív (előre jósolható-e a viselkedés ez alapján)
o Külső (tényleges így van-e, a tesztelésen kívül is)
o Szerkezeti (jó-e a fogalom, és az operacionalitáció, ahhoz amit eredetileg mérni akartunk)
 Reliabilitás (ugyanazt méri-e a teszt, akárhányszor vesszük fel, ez mehet akár személyre, tesztre, itemre)
o Stabilitási együttható (kétszeri mérés korrelációja)
o Konzisztencia együttható (ha kiveszünk random kérdéseket, akkor is ugyanazt méri)
o Megítélői reliabilitás (két személy ugyanúgy gondolja-e, ha pontoz valamit)
 Diagnosztikus érvényesség: Csak klinikai teszteknél fontos
o Mennyire képes jól elkülöníteni a betegeket, nem betegeket és ezt mennyire jelzi jól

1
Ált10 - Pszichometria

2
 Ált10 - Pszichometria

A személyiség mérése többféleképpen történhet

Cattell: Viselkedés megfigyelése, Kérdőívek, önkitöltős tesztek, Objektív tesztek
Mit lehet vizsgálni? Hogyan lehet vizsgálni?
 Nyílt viselkedést  Külső osztályozók, megfigyelők – Szubjektivitás?
(Természetes vagy mesterséges)  Önbeszámoló – Önismeret, vagy szimuláció?
 Belső működést (kogníció, érzelmek)  Standard tesztek – Pontos, jól mér?
 Fiziológiás működések  Objektív mérőeszközök – Pontos, jól mér?
Mindegyiknek van előnye és hátránya, tehát egyikre se lehet úgy támaszkodni, hogy teljes megismerést kapjunk.
Egy alkalmassági vizsgálatban például:
 Interjú esetében: Külső megfigyelés és Önbeszámoló
 Személyiségteszt esetében: Önbeszáloló és Standard teszt
 Performációs teszt: Objektív mérőeszköz és Standard teszt
Konstruktumok:
Megfigyelt változók: Azok a jellemzők, melyeket közvetlenül mérünk (pl. életkor).
Látens változók: Közvetlenül nem mérhető hipotetikus konstruktumok vagy faktorok. Például a szocioökonómiai
státusz.
Tesztek
Mi a teszt? Rövidített standard kísérlet. (Allport) Szisztematikus eljárás (Cronbach)
A tesztek formái: Tesztek előnyei:
 Szóbeli, Papír-ceruza, Műszeres, Számítógépes  Standard
 Verbális, Performációs  Megismételhető,
 Egyéni, Csoportos  Objektív,
 Időkorlátos, Nélküli, Gyorsasági  Könnyen dokumentálható,
 Önjellemzős, Projektív, Képesség,  Jól operacinalizálható,
Teljesítményteszt, Tudásteszt  Kevésbé stresszes, mint egy rendes kísérleti
szituáció
A tesztelés hibaforrásai: A kiértékelés és értelmezés hibaforrásai:
 Nem megfelelő teszt alkalmazása  Nem hozzáértő értékeli ki
 Egy teszt nem teszt  Hibás statisztika alkalmazása (skálák, próbák stb.)
 Illuzorikus korrelációk  Statisztika és szakmaiság ellentmondása
 Nem közvetlenül mérünk  A priori eredményeket várunk el
 A tesztek hibái
 Minta reprezentativitása (Nők-férfiak, Életkor stb.)
Személyekből származó hibák: Válaszstílusok (Q-sorting alkalmazása a válaszstílus
 Előzetes elvárások csökkentésére!)
 Megfelelési kényszer  ERS („extreme response style”): széli, vagy
 Stressz, helyzetszorongás extrém válaszstílus
 Szimuláció és disszumiláció, szociális  ARS („agreement response style”): beleegyező
kívánatosság válaszstílus
 DARS („disagreement”, „disacquiescent
response style”): opponáló válaszstílus
 MidRS (MRS - „midpoint response style”):
középválasztási stílus
 ModRS („moderate response style”): mérsékelt
választási stílus

3
 Ált10 - Pszichometria
Mi a célja a tesztelésnek?
A személyre vonatkozó döntések előkészítése pl: pályaválasztás, életvezetés, terápiás döntés
 Predikció, előrejelzés pl: munkahelyi beválás, későbbi teljesítmény
 Személyek összehasonlítása pl: szelekció
 Hatásvizsgálat pl: kezelés, terápia eredményessége
 Hipotézisek ellenőrzése
Tesztelés folyamata: Tesztfelvétel, Kiértékelés, Értelmezés, Visszajelzés
Tesztek mérőszámai
 Reliabilitás: Jól mérjük?
 Validitás: Azt mérjük?
 Standardizáció: Mihez képest mérjük?
 Érzékenyénység: Mennyire érzékeny a teszt, hogy kimutassa a dolgokat?
Itemek, kérdőívek tulajdonságai
 Nehézség-index: A helyes válasz gyakorisága. Mennyire legyen nehéz a kérdés, hogy jól tudjon különbséget
tenni?
 Diszkriminancia-mutató Mennyire tud ténylegesen különbséget tenni két csoport között?
o Padlóhatás: Mindig alacsony pontot elérni
o Plafonhatás: Mindig magas pontot elérni
Például: Ha nagyon egyszerű a vizsga, és mindenki ötöst kap rá, akkor a kérdések nehézsége és
diszkriminációs értéke nagyon alacsony, mivel nem tud a tudás között különbséget tenni.
 Item-totál korreláció: A skála egy tétele mennyire korrelálnak a skála összegével.
 Item-madarék korreláció: A skála egy tétele mennyire korrelál a skála összegével úgy, hogy ez a tétel kimarad.
 Inter-item korreláció: A tételek mennyire korrelálnak egymással.
 Homogenitás-index (Item-interkorrelációk átlaga): Az adott item mennyire járul hozzá a teszthez.
Torzítások típusai
Konstruktumtorzítás: Ha a különböző kulturális csoportok összevetésekor a pszichológiai konstruktum nem azonos.
Ez a kulturális összehasonlító pszichológiában, vagy kérdőívadaptációkor fontos.
Módszertorzítás: Minden olyan tényező, ami a módszerhez, vizsgálati eljáráshoz, elrendezéshez köthető. Például:
Empátia vizsgálat a magyar populációban, de aminta csak pszichológus hallgatókból áll.
Például: Pénzt, jobb jegyet ígérni egy kérdőív kitöltésért, ami személyes motivációt mér.
Tételtorzítás: A tétel félreérthető, az emberek nem ugyanazt értik alatta, ezáltal nem hű eredményt adnak.

Mérési modellek
Mérési modell – Spearman
 Mért érték = Valódi érték +/- Mérési hiba
 Mérési hiba = Szisztematikus hiba +/- Random hiba
A klasszikus pszichometria alapaxiómái - Gulliksen
 Az egyénenként vett hibák összege (Tehát a hibák átlaga) zéró.
 A hiba és a valódi pontértékek közti korreláció zéró. (Tehát függetlennek kell lennie valódi értéktől.)
 Két párhuzamos teszt vagy mérés hibái közti korreláció zéró. (Tehát a hibák nem függnek össze.)

Reliabilitás
 Két párhuzamos (időben eltérő, de minden másban megegyező) vizsgálat értkei közti korreláció.
 Tehát, ha meg egyszer ugyanezt így felveszem, mennyire jöhet ki más.
 A teszteknél a minimális érték 0,7.

4
 Ált10 - Pszichometria
Reliabilitás vizsgálata
Speaman-Brown formula
 Azt mutatja meg, hogy miként növelhető a megbízhatóság értéke, ha a teszt hosszúságát megduplázzuk, vagy
megsokszorozzuk („zsugorodáskorrekció”).
 Odd-even: Páros-páratlan felbontással
 Split-half: Egyszerű felezéses felbontással
Kuder-Ricardson formula (KR-20)
 Független a tesztek bontási módjától, az összes lehetséges split-half négyzet középértéke.
Cronbach
 A KR-20 általánosítása
 Cronbach-Alfa: - Az itemek ekvivalenciájáról.
 Cronbach-Béta: - A személyek összehasonlítására. (Inter rater reliabilitás)
 Cronbach-Gamma: - A teszt stabilitási együtthatója. (Test-reteszt)
Egyéb dolgok a reliabilitásról
Stabilitás együttható/ Test-retest reliabilitás: kétszeri mérés korrelációja
Ekvivalencia-mutató/ Konzisztencia: egyidejűleg adott két tesztfél korrelációja (Egy teszt kettébontási módjától
függően változhat ennek értéke.)
 Megítélői megbízhatóság: A különböző megfigyelők által leírt értékek korrelációja.
 Reliabilitás populációfüggősége: Ha túl homogén a minta (vagy a populáció), nem leszünk képesek jól
differenciálni.
 Reliabilitás felső határa: Ha túl magas a reliabilitás, akkor nincs értelme annyi itemet alkalmazni, hiszen már így
is stabilan méri.

Validitás
 Látszatvaliditás: Ránézésre azt méri-e, amire gondolok.
 Kritériumvaliditás: Két különböző tesztben kapott eredmények közti együttjárás
 Prediktív validitás: Mennyire lesz a tesztből tényleges előrejelzés. (Pl: IQ-tesztek)
 Konvergens validitás: Mennyire jár együtt a teszt egy hasonló, de más tartalmú teszttel.
 Diszkriminációs validitás: Mennyire különbözik a hasonló tesztektől.
 Konstruktumvaliditás: Mennyire méri azt, amit én hipotetikusan felállítottam?
 Külső validitás: Mennyire általánosítható a modellben megfigyelt dolog?
 Szerkezeti validitás: Mennyire felelnek meg a változók a vizsgált jelenség leírásához (Operacionalizáció
mértéke)

Diagnosztikus érvényesség Klinikai teszteknél fontos nagyon!

 Specificitás: azoknak a betegeknek százalékaránya, akiknek a tesztje
pozitív
 Szenzitivitás: azoknak a nem betegeknek a százalékaránya, akiknek a
tesztje negatív
 Diagnosztikus Relevancia/ Pozitív Prediktivitás: Azoknak a
jelzetteknek a százalékaránya, akik tényleg betegek.
 Diagnosztikus Szegregancia/ Negatív Prediktivitás: Azoknak a nem
jelzetteknek a százalékarnya, akik tényleg nem betegek

5
 Ált10 - Pszichometria
Egyéb dolgok, összehasonlítások
Pszichológiai elmélet Mérési modell
 „Fentről lefelé”:  „Lentről felfelé”:
Hipotetikus változókat állítunk fel, amelyekről azt A közvetítő változók fogalmaiban értelmezhetjük
hisszük, hogy determinálják a viselkedést. az adott viselkedést.
 Feltételezünk oksági kapcsolatot  Operacionalizálja a vizsgált változót, amelyek
alapján statisztikai összefüggéseket alkotnak. Nem
mondhatjuk ki az oksági kapcsolatokat.

Mik mutatják a mérési modell érvényességét?

A látens változó és a mért változók közötti faktorsúlyok.
Nomotetikus: Idiografikus: (Allport)
 a vonások mindenki számára ugyanazzal a  hangsúly az egyén egyéniségén
jelentéssel bírnak  általában kvalitatív elemzések
 a személyek közti összehasonlításon van a  az egyént nem hasonlítjuk senkihez
módszer  pl: esettanulmányok
 pl:tesztek

Szempont Pszichológiai tesztelés Pszichológiai mérés (Psychological

Assessment)
Komplexitása Egyszerű, általában egy dolgot mér Komplex, sokrétű, több dolgot mér
Időtartam Rövidebb, max. pár óra Hosszabb, akár több nap
Költségei Alacsony Nagyon magas
Adatforrás Csak a tesztkitöltő (Önbevallós és Objektív Sokrétű (Önbevallós, Objektív, Megfigyelés,
tesztek) Kontextuális stb)
Fókusza A személy miben tér el a többitől A személy miben jó, miben rossz, egyediség
(Nomotetikus)
Objektivitás Számszerűsíthető, kevésbé torzít Fontos a szubjektív ítélet is
Kiértékelés, Standardizált, könnyen értékelhető Bonyolult és sokrétű
minősítés

Ezeket lehet elkerülni, ha nem szubjektív osztályozókat alkalmazunk:

 Haloeffektus (Halo Effect Error): Az értékelt személy kedvelt vagy nem szeretett tulajdonsága miatti torzítás,
amely az egész teljesítmény értékelését szélsőségessé teszi.
 Lágyszívűségi hiba (Leniency Error): Az aktuális teljesítmény túlértékelése, annak érdekében, hogy az
értékelésből fakadó konfliktust elkerüljük, vagy azért, hogy magunkat jólelkűnek mutassuk.
 Középretartási hiba (Central Tendency Error): Az értékelt személyek teljesítményének a középérték felé
történ torzítása, a szélsőséges értékelés és csoportosítás elkerülése.
 Újdonsági hiba (Recency Error): A teljes értékelési periódus figyelmen kívül hagyásából fakadó hiba, ami akkor
jön létre, ha az értékelést végző személy, csak az aktuális teljesítményt veszi alapul, figyelmen kívül hagyva az
értékelés részét képez korábbi teljesítményt. Ez a hibaforrás pozitív vagy negatív irányba is torzíthat.
 Kontraszthatás (Contrast Error): A másokkal vagy magunkkal történ összehasonlításból származó hiba, amikor
nem a rendelkezésre álló objektív értékelési kritériumokat alkalmazzuk.
 Jóbenyomáshatás (First-impression effect): Az értékelés inkább az első benyomásokon alapszik, nem pedig az
egész teljesítményen.
 Értékelői sodródás (Rater drift): Az értékelések sorozata nyomán újból átfogalmazott értékel i kritériumok (pl.
fáradtság következtében)