Professional Documents
Culture Documents
Gyurgyák János - Magyar Fajvédők
Gyurgyák János - Magyar Fajvédők
MAGYAR
FAJVÉDŐK
Gyurgyák János
MAGYAR
FAJVÉDŐK
Eszmetörténeti tanulmány
Előszó 7
Bevezetés 17
Faj} etnikum, nemzet 17
Historiográfia 33
Előzmények 39
A fajvédő sajtó 42
A próféta SZABÓ DEZSŐ 51
A sajlóapostol BANG1IA BÉLA 73
A tudós zoológus MEIIELY LAJOS 87
A politikus GÖMBÖS GYULA 103
A mártír BAjCSY-ZSlLINSZKY ENDRE 131
A költő és publicista LKNDVAI ISTVÁN 155
A sajlómunkás MILÖTAY ISTVÁN 169
Végrehajtók és mozgalmárok
HÉJJAS IVÁN, PRÓNAY PÁL és a többiek 185
Összegzés és kitekintés 213
A kérd és irodalma 229
Névmutató 261
Előszó
Ítélni persze sokkalta könnyebb, mint megérteni, de engem mindig is inkább ez utóbbi
vonzott Ha nem próbáljuk meg belülről, a maga összetettségében és belső logikája szerint
először megérteni a vizsgált jelenségeket, akkor leírni és bemutatni is képtelenek leszünk
azokat. Unalomig ismeri és ismételt ítéletpatronokat elsütögethetünk ugyan, a magyar esz
metörténet alkalmasint ezt teszi majdnem egy évszázada, de a megértés, a belülről látás és
láttál ás leghalványabb esélye nélkül Ugyanis az eszmetörténet-írás nagy paradoxonja ép
pen ez: egyszerre kell közel engedni magunkhoz a vizsgált tárgyat, nézeteket és ideológiá
kat, ugyanakkor bizonyos távolságtartással leírni és értékelni azokat. Minden bizonnyal ez
a kettősség húzódik meg azoknak a vitáknak a mélyén is, amelyek a történetírás tudomány
vagy művészet voltáról, ha nem egyenesen a történelludomány lehetetlenségéről folynak
Sohasem járt azonban ez a módszertan olyan nehézségekkel, mint éppen ennek a könyv
nek a megírása során, amikor is a magyar faji-etnikai gondolatot kellett megértenem és az
olvasók elé tárnom. A trilógia első két kötete (Zsidókérdés Magyarországon. Politikai esz
metörténél. Budapest, 2001, Osiris; valamint Pzzé lett magyar hazátok. A magyar nemzet
eszme és nacionalizmus története. Budapest, 2007, Osiris) viszonylag jól behatárolható
kutatási területet járt körbe: a zsidó-magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nem
zeteszme elágazásait és útvesztőit Most azonban egyrészt olyan terepre tévedtem, amely a
modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közöLLi különbség), vagy éppen
séggel teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis,
etnikai különbségek Magyarországon. Talán egyszerűbb lett volna a könnyebb utat válasz
tani, s rögtön az elején lezárni mindenfajta vitát, mint egykor Kálmán királyunk tette: de
strigis verő quae non sunlynulla quaesíiofiat De akkor nem született volna meg ez a könyv,
s mivel boszorkányok valahogy mégiscsak voltak, vannak (sőt - attól tartok - lesznek is),
azaz a probléma történetileg és a jelenben is valami titokzatos módon mégis létezik, alkal
masint szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert - szemben például a
Böszörmény-féle kaszáskeresztes ideológiával vagy Szálasi Ferenc hungarizmusával, ame
lyek, úgy tűnik, tényleg eltűntek a történelem süllyesztőjében - a magyar faj védelem, mint
ahogy ezt a Kitekintés fejezetben vázolom majd, nagyon is élő probléma maradt mindmá
ig. Ez az eszmerendszer és politikai mozgalom ugyanis túlélte a nyilas-hungarista harmin
cas-negyvenes éveket, s túlélte a magyar - minek is nevezzem? - kommunizmus, állam
szocializmus, létező szocializmus korszakát is.
Ám a magyar tájvédelem történetének megírása során nem is ezek a dilemmák okoz
ták számomra a legnagyobb problémát. Az igazi gondot a kifejtés módja jelentette. Lehet-e
egy ennyire széttartó, elmosódott, alaktalan formát öltő politikai mozgalomról, ideológiá
ról és sajtóról monografikus módon írni, vagy ezeket akár csak a teljesség igényével m eg
közelíteni? Az első kézirat vázlatban négy fejezet köré csoportosítottam mondandómat: az
ideológia - a politikai párt - a mozgalom - a sajtó. A végeredmény lesújtó volt: a kézirat
jobban hasonlított egy enciklopédiához, egy lexikális tényhal mázhoz, egy antikvárius ér
deklődésű aktakukac vázlatos fogalmazványához, mintsem egy történeti jelenséget meg
érteni és bemutatni kívánó eszmetörténethez. Ebben a szerkezetben ugyanis éppen a lé
nyeg veszett el, amely mind a mai napig fenntartja ezt az ideológiát: a sajátos gondolko
dásmód, a sokszínűség, az egyéni hang és a ’Lúlfcszült lényeglátás' Azaz az egész jelenség
kavargó, időnként szélmálló, majd újra összeálló, kaotikus rendje. Mert miről is van szó?
Arról, hogy eltekintve az 1924 és 1928 közötti időszaktól, amikor a Magyar Nemzeti Füg-
KM'iüZÓ 9
getlenségi Párt, rövidebb nevén a Fajvédő Párt valamennyire összefogta a magyar fajvédő
ket, maga az ébredő és faj védelmi mozgalom hihetetlenül szerteágazó jelensége volt és
maradt a két világháború közötti magyar politikának és intellektuális életnek. Több tucat
legális, illegális és titkos szervezet, egyesület, liga, szövetség nevezte magát egészen vagy
részben ébredőnek, fajvédőnek és radikális keresztényszocialistának, vagy adott otthont
fajvédő személyeknek (12 Kapitány, Baross Szövetség, Bartha Miklós társaság, Csaba Baj
társi Egyesület, Ébredő Magyarok Egyesülete, Egészségpolitikai Társaság, Egyesült Keresz
tény Nemzeti Liga, Erdélyi Férfiak Egyesülete, Erdélyi Székely és Magyar Munkások Gábor
Áron Szövetsége, Etelközi Szövetség>Eehérház Bajtársi Egyesület, Hadviseltek Országos Szö
vetsége, Honszeretet Egyesület, Hungária, Keresztény Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége,
Keresztény Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Keresztény Magyar Nemzetvédő Szövetség, Ke
resztény Szövetség, Keresztény Zenészek és Színművészek Nemzeti Szövetsége, Kettőskereszt
Vérszövetség, Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, Magyar Bolsevistaellenes Liga, Magyar
Céllövő Egyesület, Magyar Faj egészségtani és Népesedéspolitikai Társaság, Magyar Fajvédők
Országos Szövetsége, Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Egyetemi és Főis
kolai Hallgatók Országos Szövetsége, Magyar ifjak Nemzeti Egyesülete, Magyar Jövő Szövet
ség, Magyar Kulturliga, Magyar Leventék Országos Szövetsége, Magyar Mérnökök és Építé
szek Nemzeti Szövetsége, Magyar Mérnökpolitikai Társaság, Magyar Muzsika Bajtársi Egye
sület, Magyar Nemzeti Múltunk Kulturális Egyesület, Magyar Nemzeti Szövetség, Magyar
Nemzetpolitikai Társaság, Magyarok Társasága, Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, Ma
gyar [Testvéri] Közösség, Magyar ’tudományos Fajvédő Egyesület, Magyar Ügyvédek Nem
zeti Egyesülete, Magyarországi Túrán Szövetség, Magyar Országos Véderő Egyesület, Nemzeti
Szövetség, Nemzetvédelmi Szövetség, Numerus Clausust Védő Liga, Országos Kuruc Egyesü
let, Országos Széchenyi Szövetség, Rákóczi Szövetség, Sol Club, Sárkányos Mozgalom, Széche
nyi Bajtársi Egyesület, Székely Nemzeti Szövetség, Szemere Kör, Szent István Bajtársi Szövet
ség, Társadalmi Egyesületek Szövetsége, Területvédő Liga, Tiszti Baj társak, Törzsökös Magya
rok Szövetsége, Túrán Szövetség, Turul Bajtársi Szövetség, Városi Alkalmazottak Egyesülete,
Védőligák Szövetsége stb.). Ezeknek a szervezeteknek a története jórészt még megírásra vár.
A félreértések elkerülése végett még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a fentebb
felsorolt intézmények nem mindegyike volt teljes mértékben fajvédő. Voltak közöttük egyfe
lől tudományos fajvédő7mozgalmak, másfelől fajvédő titkos társaságok fedőszervei (mint
például a Honszeretet EgyesSület), továbbá ellenforradalmi és ébredő politikai szervezetek,
antiszemita szakmai egyesületek, végül nemzeti-keresztény vagy kcrcszLényszocialista in
tézmények, amelyek csak részben nevezhetők fajvédőnek. De a húszas évekre éppen ez a
jellemző: az antiszemitizmus, liberalizmusellenesség, irredentizmus és bizonyos szociális
érzékenység jegyében szinte szétszálazhatatlanul összefonódnak ébredő, fajvédő, ellenfor
radalmi és radikális keresztényszocialista személyek és mozgalmak. Ezeknek a szerveze
teknek a túlburjánzása azt is világosan mutatja, hogy ebben a néhány évben milyen mély
szakadékok cs tragikus törések keletkeztek a zsidó-magyar együttélésben.
A fajvédő sajtó esetében sem volt ez másképp. Se szeri, se száma ugyanis azoknak a fo
lyóíratoknak, budapesti és vidéki napi-, valamint időszaki lapoknak, amelyek fajvédőnek
mondhatók, vagy időszakosan megjelentettek fajvédő szcrzőkeL és cikkeket (Bécsi Magyar
Futár, A Cél, Dunántúli MÜVE, Előőrs, Hazánk, Honszeretet, Ifjak Szava, Képes Krónika,
Levente, Magyar Falu, Magyarság, Magyar Újság, MOVE, Nem, Nem, Soha, Nemzeti Élet,
10 ELŐSZÓ
Nemzeti Figyelő, Nemzeti Üjság, A Nép, Népakaraty Szabadság, Szegedi Új Nemzedék, Szó
zat, Új Barázda, Üj Lap, Új Magyarság, Új Nemzedék, Virradat, Vitézek Lapja
A fajvédők esetében még az elnevezésük és az önmeghatározásuk sem volt egységes,
hiszen hol magyar ébredőknek vagy magyar szocialistáknak, hol keresztény-nemzetiek
nek vagy a szegedi gondolat képviselőinek, hol keresztényszocialistának, de leginkább - s
ebben a könyvben magam is leggyakrabban ezt a kifejezést használom - fajvédőnek ne
vezték magukat, Nyilvánvalóan normatív alapon ki lehetne mutatni az ébredők, a világnéze
ti fajvédők, a politikai fajvédők, a radikális keresztényszocialisták közötti árnyalatbeli kü
lönbségeket. Ez azonban csak az utókor kutatójának utólagos okoskodása lenne. A magyar
történelem, a magyar valóság s különösen a húszas évek Magyarországa ugyanis nem pro
dukált ilyen tiszta képleteket. A könyvben bemutatott és elemzett ideológusok, politiku
sok és publicisták egyike sem volt rendszeralkoLó bölcselő, megmaradt eklektikus gondol
kodónak. Ma már bizton állíthatjuk, egységes fajvédelmi ideológia csak a magyar baloldal
egyes képviselőinek fejében vagy még inkább félelmeiben, s mindenekelőtt az 1948 utáni
marxista történetírásban létezett. Mindezek miatt ebben a könyvben bizonyos fajvédelmi
ideológiai típusokat próbáltam meg bemutatni, hiszen Szabó Dezső gondolkodása gyökere
sen eltért Méhely Lajosétól, s Bajcsy-Zsilinszky Endre gondolatai sem voltak azonosak
Bangha Béla elképzeléseivel, de meg Lendvai Istvánéival sem. Egy szó, mint száz, az a m o
nografikus megközelítés, amelyet előző két könyvemben követtem, itt nem működött. Ezért
ebben a munkában nem törekedtem teljességre, bizonyos típusokat emeltem ki, azokat mé
lyebben elemeztem, bÍ2 va abban, hogy az olvasó így jobban megért egy gondolkodási mó
dot Természetesen tisztában vagyok ennek a módszernek a hátulütőivel, hiszen így a moz
galomban fontos szerepet játszó személyek (mint például Budaváry László, vagy baráti I lu-
szár Aladár, hogy csak kettőt említsek) jórészt kimaradtak a könyvből. Ezért is lett a könyv
címe Magyar fajvédők, s nem A magyar fajvédők vagy A magyar fajvédelem története.
Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Szabó Dezső - ha el is tekintünk legendás össze
férhetetlenségétől - valóban eredeti, bár nem konzekvens gondolkodó volt, következés
képpen az 6 hatása messze túlterjed a .magyar faj védelmen, olyannyira, hogy ez alól még a
magyar baloldal egyes irányzatai, különösen a népiek sem tudták kivonni magukat, Né
meth Lászlót is beleértve. A népi mozgalom azonban nem egyenes leszármazottja a fajvé
dő ideológiának, sokkal inkább egy sokszínű, ideológiai szempontból tagolt képlet, amely
re a magyar fajvédelem is hatott. Ennek a hatásnak a mélyebb elemzése is kimaradt ebből
a könyvből
A magyar faj védelmi gondolat intellektuális hatását jól jellemzi az a tény, hogy még olyan
szuverén gondolkodókat is meglegyintett egy-egy pillanatra vagy egy-egy gondolat erejéig,
mint Kosztolányi, Babits vagy Móricz, hogy azután gyorsan leszámoljanak ezzel a zsákut
cás gondolkodásmóddal. Bangha Béla is sokkal bonyolultabb személyiség volt, mint ahogy
azt eddig feltételeztük, következésképpen őt sem nevezhetjük csupán az ecclesia militans
és a keresztényszocializmus kérlelhetetlen harcosának.
Ennyire szerteágazó, széttartó politikai mozgalmat és ideológiai elképzeléseket kellett
valahogyan mégis egységbe foglalni, s az egész mozgalom, gondolkodásmód értelmét és
lényegét az olvasók elé tárni. Nem csodálkoznék azon, ha az olvasók elégedetlenek lesznek
a végeredménnyel. Ugyanis végül azt a megoldást választottam, hogy a könyv végén elhe
lyezett bibliográfiai esszében törekedtem egyfajta teljességre (amely szerves része a könyv-
ELŐSZŐ 11
nck, ám olvasása csak kitartó, filológus hajlamú olvasóknak ajánlott), míg a könyv főfejc-
zeteiben magyar ébredő és fajvédő típusokat ábrázoltam, abban a reményben, hogy ezek
ből az arcélekből, portrékból és jellemrajzokból mégiscsak kibontakozik a tarkabarka és
szövevényes magyar fajvédelcm eszmetörténete.
De nem minden fért bele az így megrajzolt portrékba (a magyar szoci ál darwinizmus
és ennek elágazásai, sajtószemle stb.), ezekről a főtéjezetekben kimaradt problémákról és
témákról röviden ugyancsak a bibliográfiában vagy a bevezetésben írok. S - mint már emlí
tettem - a portrék számát is leheteti volna növelni, ha nem is végtelen számban, hogy csak
Zadravecz Istvánra, a fajvédő páterre vagy Kozma Miklósra, a fajvédő politikai csoporto
sulástól már a húszas évek elején eltávolodó szakpolitikusra utaljak Ezen túlmenően azon
is el lehetne tűnődni, hogy olyan szaktudósok - akiket megérintett a faj védelmi gondolat -,
mint amilyen a statisztikus-demográfus Kovács Alajos, a zsidókutató Bosnyák Zoltán
vagy az irodalomtörténész Farkas Gyula voltak, vajon miért nem kaptak önálló fejezetet
ebben a könyvben. Végül arra a következtetésre jutottam - de ebben nem vagyok egészen
bizonyos hogy az ő tevékenységüket, teljesítményüket demográfia-, antiszemitizmus-
és irodalomtörténeti kontextusban alkalmasint jobban lehetne megírni. S abban sem va
gyok egészen bizonyos, hogy több portré érdemben gazdagította volna a kialakult képet.
Még fogósabb kérdés 'lelek! Fái esete. Telekire kétségkívül hatollak a korszak faji és faj vé
delmi eszméi, bonyolult ideológiai alapállásáról, címeivel Ablonczy Balázs bontott ki min
taszerűen Telekiről írt monográfiájában, azt mondhatjuk, hogy a hagyományos magyar
ú r fi konzervativizmus és a fajvédelmi gondolkodásmód sajátos vegyüléke volt. Ennek esz
metörténeti boncolgatása is szétfeszítette volna ennek a könyvnek a kereteit.
Csak a könyv befejezése után tudatosult bennem, hogy lett volna még egy kézenfekvő
megoldása a problémának, nevezetesen egy személyen, egy részletesen megírt életrajzon
keresztül bemutatni a mozgalmat. S akadt is volna ilyen személyiség, igaz, véleményem
szerint csak egy: Bajcsy-Zsilinszky Endre. 0 ugyanis olyan központi szerepet játszott a moz
galomban, a fajvédő eszmei, sajtó- és politikai küzdelmekben, hogy életművén keresztül
talán jobban és mélyebben is megvilágíthattam volna a fajvédelmi gondolkodás és politika
lényegét. Ma már nem tartom teljességgel kizártnak, hogy ezen az úton talán többet és m é
lyebben mulathattam volna be ebből a történeti és politikai jelenségből, de egyrészt nem
akartam biográfiát írni, másrészt Bajcsy-Zsilinszky Endre intellektuálisan igazán izgalmas
élete és életműve több olyan problémát is félve Leit volna, amely a könyv megírása idején
távol állt érdeklődési körömtől. Hogy csak hármat említsek: a Zsilinszky és az Áchim csa
ládok konfliktusa s a konfliktus mögött meghúzódó társadalomtörténeti háttér. M ásod
szor a hungarista magyar állam bírói és ítélkezési gyakorlata, ami végképp kívül esett ér
deklődési körömön. Harmadszor az ellenállási mozgalom története a negyvenes években,
amely meglátásom szerint meg megíratlan és sok meglepetést tartogathat számunkra. Úgy
látom, hogy az elmúlt egy két évtizedben örvendetesen megszaporodott modern szemlé
letű biográfiák ellenére (Bethlen, Kozma, Teleki, Gömbös, Horthy, Radnóti, Losonczy
Géza, Lónyay Menyhért) a két világháború közötti világ megértéséhez - Szekfű Gyula és
Hóman Bálint ugyancsak fájdalmasan hiányzó életrajzán túl - elsősorban Bajcsy-Zsilinszky
Endre életműve vár monográfusra.
Ebből az általam követett metódusból egyértelműen következik, hogy a főszövegben
nem antikvárius szemléletű adatgyűjtésre, nem is egyszerű kronologikus bemutatásra, ha
12 KLÖSZÖ
Aligha lehet valami kiábrándítóbb és lehangolóbb egy könyv olvasása során, mini rögtön
az elején terminusok hálójába kerülni, azaz egy valóban sok izgalmat és intellektuális ki
hívást rejtő történeti témájú könyvet azzal kezdeni, hogy önmagukban is összetett, bonyo
lult, tudományos szinten máig pontosan meg nem határozott fogalmakat (faj, etnikum,
nemzet, nemzetiség) kísérelünk meg értelmezni. Hát még, ha ezeket a fogalmakat s a mö
göttük meghúzódó jelenségeket egymáshoz is viszonyítani akarjuk! Mégis elkerülhetet
lennek látszik ennek áttekintése, e nélkül ugyanis minden bizonnyal mi magunk is e ls ü l
lyednénk a magyar faj védelem eszmei mocsarában, ahol oly sokan - s néhányan éppen a
legkiválóbbak közül - vesztek el
A faj, rass2, fajta, etnikum, nemzet, nép, identitás kifejezések ugyanis nem csak a ma
gyar olvasóknak és közvéleménynek okoznak problémát, így van ez a világ valamennyi
országában. Mind a mai napig eles viták folynak arról társadalomtudósok, nyelvészek, fi
lozófusok és történészek között, hogy mit is értsünk pontosan a faj (race) és az elnicitás
(ethnicity) fogalma alatt, továbbá hogy mit is jelent tulajdonképpen a rasszizmus kifejezés
(meg az is kérdéses, hogy vajon egyes számban vagy pedig többes számban kell-e beszél
nünk erről a jelenségről, azaz létezik-e általában vett rasszizmus vagy sok-sok egymástól
homlokegyenest eltérő jellegű rasszizmus van, amelyeket nem lehet egy kalap alá venni),
végül hogy milyen hatással vannak ezek a jelenségek az egyes társadalmak struktúrájára
és működésére. További problémaként vethető fel, hogy a fa j és az etnicitás jelensége mi
lyen szerepet játszott a különböző történelmi korszakokban és kontextusokban, s mi az a
titokzatos mobilizáló erő, amely a faj és az etnicitás eszméje mögött meghúzódik. Mert az
aligha kérdéses, hogy bár ezeket a fogalmakat társadalomtudományi szempontból máig
nem sikerült pontosan meghatározni, a mögöttes tartalom nagyon is valóságos: embere
ket ma is cselekvésre indító eszmékről, jelenségekről van szó. Továbbá ma is megoldandó
kérdésként vetődik fel az a probléma, hogy mi módon biztosítható a társadalmi egyenlő
ség, igazságosság és tolerancia olyan társadalmakban, amelyeket éles faji, etnikai vagy val
lási megosztottság jellemez.1 Ezek a kérdések két szempontból tűnnek lényegesnek és
megkerülhetetlennek. Egyrészt - szemben az általános elvárással - az elmúlt bő három
évtizedben az etnikai-nemzeti konfliktusok száma nemhogy csökkent volna, hanem kife
jezetten nőtt. Elég, ha most csak a ruandai hutu-tuszi ellentétre vagy - hogy ne menjünk
olyan messzire - a boszniai etnikai tisztogatásokra, a párizsi és az angliai etnikai jellegű
lázadásokra és gyújtogatásokra utalunk, hogy a magyarországi cigányságot és zsidóságot
övező ellenszenvről, s ennek nem is mindig békés lecsapódásairól már ne is beszéljünk.
1Bio eh, Alice - Solomos, John: Key Questions in the Sociology of Race and Ethnicity. In Bio eh, Alice - So-
lomos, John (eds.): Race and Ethnicity irt the 2lst Century. BasingsLoke, 2010, Palgrave MacmilLan, 5. p.
18 - BEVEZETÉS
Másrészt nem hagyható figyelmen kívül az az elképesztő fejlődés, amit az elmúlt két évti
zedben a genetika és orvosbiológia produkált, lehetővé téve a beavatkozást az ember gene
tikai szerkezetébe,2 Ezek után talán meglepőnek tűnhet, hogy ennek elleniére az utóbbi két
évtizedben az etnikai folyamatok megértésében komolyabb teoretikus előrelépés nem tör
tént, s nem sikerült a kérdéssel foglalkozóknak olyan szótárt kidolgozni, amely mentes
lenne a 19. század ezzel kapcsolatos félreértelmezéseinek hagyatékától3
Mindennek következtében talán a legnagyobb tudományos és publicisztikai viták ép
pen a faj, (race) fogalma körül zajlottak és zajlanak ma is. Itt ugyanis joggal tehető fel az a
kérdés, hogy a faj egyáltalán elfogadható társadalomtudományos elemzési kategória-e, va
lamint hogy hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, amely egyfelől a fogalom széles
társadalmi körökben elterjedt és mindennapi használata, másfelől aközött húzódik, hogy
maga a fogalom nélkülöz mindenfajta tudományos alapot. Ezt az ellentmondást az angol
nyelvterületen - tehát sem Nagy-Britanniában, sem pedig az Egyesült Államokban, ahol a
bevándorlás és a nagymértékű migráció miatt a probléma élesen vetődik fel - nem tudták
minden gond nélkül feloldani.4 Már 1935-ben Sir Julián Huxley és Alfréd Haddon egyik
közösen írt könyvükben azt írták, hogy kívánatos lenne, hogy a faj kifejezést, ha azt embe
ri csoportokra vonatkoztatjuk, teljesen száműznénk a tudomány szótárából.5 Ez azonban
nem következett be, így ma többféle megoldással találkozhatunk. Az egyik kialakult - s
kevésbé elterjedt - gyakorlat szerint a faj fogalmát minden egyes előfordulásnál idézőjelbe
teszik, ezzel is jelezve, hogy jelen esetben egy problematikus, társadalomtudományi szem
pontból bizonytalan kifejezéssel van dolgunk. A másik - sokkal elterjedtebb - megközelí
tés a fa j (race) terminust mind az egységes emberi fajra (humán race), mind pedig az em
beri fajtákra (humán races) alkalmazza.
Bár minden eddigi kísérlet, amely arra irányult, hogy az emberi fajtákat számba ve
gyék és egymástól tudományos szinten megkülönböztessék, kudarcba fulladt (egyesek
három, négy vagy öt, míg mások több tucat emberi rasszról, fajtáról beszélnek, többen az
egész tipológiai kísérletet eleve kudarcra ítélt vállalkozásnak tartják), attól még a politizáló
és laikus közvéleményből egyáltalán nem veszett ki ennek a kifejezésnek a mindennapi
használata, következésképpen - érvelnek sokan - a társadalomtudományok sem mond
hatnak le erről a fogalomról. Még a közvélemény politikai szempontból iskolázoLLabb tagjai
is használják ugyanis ezeket a kifejezéseket, akik pedig semmiképpen sem jellemezhetők
faji elfogultsággal, vagy akikre aligha mondhatjuk, hogy rasszisták lennének. Ez a minden
napi nyelvhasználat tehát egy tudományosan nem igazolt fogalmat, elképzelést, hitet még-
2A modem genetika és a fajok eredetéről lásd Steve Jones könyveit (.A vérünkben van. Amiről a gének mesél
nek. Budapest, 1998, Officina Nova; A gének nyelve. Budapest, 2001, Magyar Könyvklub; Darwin szelleme.
Afajok eredete - mai változatban. Budapest, 2003, Typotex); valamint Kende Anna - Vajda Róza (szerk.):
Rasszizmus a tudományban Budapest, 2008, Napvilág. A genetika és a magyar etnogenezis problémá
járól lásd a Magyar Tudomány különszámát (2008. 10. sz.).
3Banton, Michacl: Racial Theories. 2nd, ed. Cambridge, 1998, Cambridge University Press, 1. p.
AA ’racé kifejezés négy egymástól eltérő használatát (species, subspecies, cthnic group, social group) pon
tosan leírta és értelmezte Berghe, Pierre L. van den: Race - as synonym. In Cashmore, Ellis (ed.): Dicti-
onary ofRace and Bthnic Uelations. 4th ed. London - New York, 1996, Routledge, 296-298. p,
5 Huxley, Julián S. - Haddon, Alfréd C.; We Huropeans. A Survey of Racial Problems, London, 1935, Jona-
than Cape, 5. p.
BEVEZETÉS 19
Mély börtön ólomsötétjébe befénytik a napsugár. Széles fény- Még a keresztény eszme minden érzésével telített szív sem szaba
kévében Omlik a rabodé ablakrácsán kérésziül, üt rab tanakodik dult e rabság alól. Az anyagéIvfiség, a zsidó szellem fogta minde
belül az asztal körül; vállukra, fejükre ömlik a fény. nestül járomba, ve lette rabságba szinte azt is. A szabaduláson való
Magyar népünk egyszerű típusai, a munkás középosztály töprengést jelzi e kép.
fiai mind. Az asztalon tépett könyv hever, a zsidó anyagelvű szellem
Johbra hatalmas, vállas hentesmester, mögötte föld ni íves, leg ármányosj tételes kódexe.
hátul földbirtokos, előtte tanító, balra, az élen álló alak egyen S így lépetten a feltámadás jelképe. Ugyanezt jelenti a mö
ruhát visel. göttük és fölöttük feltűnő megszemélyesíted fény, mint a messze
önkéntelenül is azt kérdezzük, mit keresnek e becsületes, távolból virradó szabadság, felébredés első hírnöke, mely a földi
jóravaló emberek itt e börtönben? életet lidércnyomásától megszabadítva, gyönyörüségesebhé, szárnya-
Az anyagé ívű ség nehéz rabsága alatt sínylődünk napjainkban. lóbbá varázsolja.
* Azokban a nyelvekben - így a magyarban is ahol külön kifejezés van az emberi fajra és a fajtákra ott
ilyen probléma nem vetődik fel. Míg másutt - például a franciáknál - az angolnál sokkal szigorúbb gya
korlat alakult ki, nevezetesen már maga a faj szó használata is a probléma félreértésének, ha nem egye
nesen rasszista lettnek minősül.
7 Az érvelést lásd Michael Banton könyvében ( Racml Theories... T. m. passim). Banton szerint a problé
mát éppen az okozza, hogy a tudományos tipológiát (genus, species, varietas) a faj (race) terminus keres2-
tülmetszi. A magyarban ez nem okoz problémát: nem, faj, fajta.
BbVKZKTKS 21
4. f logy ezeken a főbb fajtákon belül milyen alcsoportok vannak, arra nézve jóval ki
sebb az egyetértés a kutatók között.
5. Ennek a klasszifikációnak az alapja a fizikai megjelenés, és semmiféle bizonyíték
nincs arra nézve, hogy ezek az emberi csoportok eltérnének egymástól belső mentális jel
lemvonásaikat (intelligencia, temperamentum stb,) illetően.
6. A társadalmi és kulturális különbségek genetikusán nem determináltak.
7. A különböző emberi fajták képesek az egymás közötti szaporodásra és életképes
utódok létrehozására. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ez a fajták közötti szaporo
dás káros lenne biológiai szempontból.
8. Minden emberi lény képes arra, hogy az általános emberi lét közösségi normáit meg
tanulja, továbbá megértse és tiszteletben tartsa a társadalmi kötelezettségeket és egyezmé
nyeket. A különböző etnikai csoportok között meglévő biológiai eltéréseknek nincs jelen
tőségük a társadalmi, politikai és erkölcsi kérdéseket illetően.8
Angol nyelvterületen tehát az a furcsa kettősség alakult ki, hogy az ezzel foglalkozó
munkák szinte kivétel nélkül figyelmeztetnek a fentiekben elemzett ellentmondásokra, még
is a napi gyakorlatban és a publikációkban máig használják a faj, fajok (race, races) kifeje
zéseket. Továbbá megállapítják, hogy míg a faj maga tudományosan nem értelmes kategória,
ezzel szemben az etnicilás (ethnicity) nagyon is az, mégsem szorítja ki az etnikum fogalom
továbbra sem a faj kifejezést sem a tudományban, sem pedig a köznyelvben. Tehát nem
beszélhetünk sem angol, francia, német, magyar, zsidó fajról, sem fajtáról, mint ahogy
nincsen protestáns, muszlün stb. faj vagy fajta sem, ezzel szemben ezek nemzeti, etnikai
vagy vallási csoportok, amelyeket politikai intézmények és/vagy közös kulturális kapcsok
kötnek össze. Tény azonban, hogy a közvélekedésben, valamint a mindennapokban széles
körben elterjedt a fenti fogalomhasználat, továbbá ezek a vélekedések egyes egyéneket és
csoportokat nagyon is valós társadalmi cselekvésekre mozgósítanak (előítéletekből fakadó
diszkrimináció, kiközösítés, erőszakos cselekmények stb.). Ennek következtében a legtöbb
társadalomtudós amellett érvel, hogy bár legszívesebben lörölnék szótárukból a faj fogal
mát, s azt az etnikum - mini ahogy az alábbiakban látni fogjuk, talán csak egy fokkal ke
vésbé problematikus - kifejezéssel helyettesítenék, mégis reális társadalmi jelenségeket
kutatva, s még inkább szembesülve a mindennapi rasszizmus jelenségével, kénytelenek
használni ezt a fogalmat.
Mások - s itt elsősorban John Rex nevét kell megemlíteni - úgy próbálnak kitörni
ebből a látszólag ördögi körből, hogy nem a fogalom, hanem a különböző csoportok kö
zötti viszonyrendszer alapján minősítenek valamit Táji jellegűnek*.9 Szerinte ugyanis há
rom feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egyáltalán faji viszonyrendszer alapú szituáció
(race relaíions situalion) jöjjön létre. Először is, hogy a szabad piacon megszokott verse
nyen túlmenő versengés, konfliktus, kizsákmányolás, elnyomás vagy diszkrimináció le
gyen jelen a történésben. Másodszor, hogy az egymással kapcsolatba került csoportok 5
5 Az ezzel kapcsolatos UNESCO állásfoglalásokat (1950, 1951, 1964, 1967) Ashley Monlagu dolgozta fel
(Statement on Race. An Annotated Elaboration and Exposiíion of ihe Fvur Stutements on Race Issued by
the United Nations Educalional>Saenlific, and Cultural Organization. 3rd. ed. Oxford, 1972, Oxford Uni-
versity Press). A bizottság (amelynek tagja volt többek között Cián de Lcvi-Strauss is) listáját lásd llo .
2-6, p,
3 John Rex müveinek felsorolását lásd a bibliográfiában.
22 BEVEZETÉS
egyénei számára lehetetlen legyen vagy legalábbis rendkívüli nehézségekkel járjon az egyik
csoportból a másikban való átlépés. S harmadszor, hogy a viszonyrendszerben megjelen
jen egy domináns csoport vagy fél, amely igénybe veszi a fennálló politikai intézmény-
rendszert, továbbá determinisztikus módon vagy még inkább biológiai alapon határozza
meg magát. A kisebbségi csoporl számára ennek következtében általában csak a pária vagy
a bűnbak szerepe marad. E viszonyrendszerben hallgatólagosan vagy kimondva az a nézet
tükröződik, hogy a különböző embercsoportok hierarchikusan rendeződnek, s ennek hát
terében lényegében biológiai különbségek állnak.
A faji diszkriminációnak különböző típusait és fokozatait különíthetjük el (verbális elő
ítélet és gyakorlat, faji előítéleten alapuló tettlegesség, faji szegregáció, jogi-politikai kire
kesztés, genocídiumra való törekvés, genocídium). A szakirodalomban ma lényegében arról
folyik a vita, hogy hol húzódik az etnocentrizmus, a nacionalizmus és a rasszizmus közöt
ti határ. Vajon a verbális előítélet vagy az akaratlan, nem szándékos diszkrimináció már
rasszizmusnak tekinhető-e, vagy ehhez szüksége.s a hierarchikus felsőbbrendűség-alsóbb
rendűség dichotómia, továbbá tényleges diszkriminatív gyakorlat és intézmények meglé
te? Az etnocentrizmus és a rasszizmus között fontos különbség, hogy a rasszizmus mindig
szegregáló hajlamú, azaz kulturális és/vagy etnikai alapon akarja elszigetelni a kisebbségi
csoportot, mégpedig legtöbbször - álságos módon - a ’béke és a harmónia1jegyében, míg
az etnocentrizmus nem törekszik erre, csupán a saját csoportot állítja a középpontba, s
tekinti azt erősebbnek, jobbnak, erkölcsösebbnek stb. A szakirodalomban nagy viták foly
nak arról is, hogy vajon miért alakul ki a rasszizmus jelensége (pszichológiai magyarázat,
társadalmi feszültségek levezetésére szolgáló intézmény, bűnbakképzés, strukturális m a
gyarázat stb.), anélkül, hogy bármiféle minimális konszenzusra jutottak volna ezen a terü
leten a kutatók. Ebben a kérdésben most is inkább iskolákat, irányzatokat látunk, mintsem
konszenzuális megállapodásokat A ma uralkodó egyik tudományfilozófiai irányzat sze
rint a tudománynak nem is feladata a konszenzusra való törekvés, mivel az alapvetően
diszkurzív jellegű.
Maga a faj fogalma - bár nem előzmények nélkül - a 18. század végén és a 19. század
elején jelent meg, s a 19, század közepén vált az egyik legizgalmasabb s leginkább kutatott
témává a humán- és társadalomtudósok kö zött10Szinte egyidejűleg robbant be a tudomá
nyos közvéleménybe négy mű, amelyek ugyanazzal a kérdéssel, nevezetesen az emberi
fajok típusaival és megjelenési formáival foglalkoztak. Charles Hamilton Smith könyve
The Naturai History ofthe Humán Species címmel 1848-ban Edinburgh-ban, míg Róbert
Knox, skót anatómus és zoológus munkája (The Races of Mán) 1850-ben jelent meg Lon
donban. Joscph Arthur de Gobineau francia író és uta2 Ó Essa; sur Vlnégalité des Races
Humaines címmel publikálta négykötetes munkáját 1853 és 1855 között Párizsban, míg
Josiah Clark Nőtt és George Robins Gliddon, amerikai orvos, illetve egyiptológus Types of
Mankind című műve 1854-ben látott napvilágot. E négy könyv nyomán egy évszázadon
keresztül az antropológusok, történészek, világutazók, etnográfusok és filozófusok, nem
10 Az előzményekről lásd Michael D, Biddiss Gobineau-ról írt intellektuális biográfiáját: Father of Radst
Ideology. The Sodal and Political Thought of Count Gobineau. London, 1970, Weidenfeld and Nicolson,
kül. The Intellectuaí Contextcímü fejezetet, 103-111. p.; Brace, boring C : »Race“ is a Four-Letter Word.
The Genesis of íhe Concept. Oxford, 2005, Oxford Univcrsity Press; valamint Montagu, Asbley: Mans
Most Dangerous Myth. The Fallacv of Race. 5th ed. Oxford, 1974, Oxford University Press, kül. 3-52. p.
BEVEZETÉS 23
Ellentét e kép íövonása. Nincs is hatalmasabb ellentét a vi hogy fegyverét az emberiesség törvényein át a világot uraló ször
lágon, mint a keresztény és zsidó világnézeté. nyeteg testébe döfje, ha a toronyóra tizenkettőt üt majd. A csillogó
Itt keresztény, ott zsidó. Így beszél a kép, Középütt áthidal pénz mindenhatósága ellen úgy áll, mint a kőszikla, melyet még
hatatlan hatalmas szakadék, a fenekén az emberi nem őstörvé- a leghatalmasabb hullámok sem ingathalnak meg.
nyeínek H s a . Itt eszmény is ég, ott a világot uraló anyagé ívű ség. A zsidó szellem, a végletekig fejlesztett anyageivüség a vilá
Itt a testiségén úrrá lett, magasabbrendfi életre emelkedett becsü got legbelső eresztékéig uralja. Emberséges szíve? Ugyan ké
letes keresztény arca, ott a világot uraló zsidó fej száz görbe vo rem I Rég sziklává fagyott már. Ékszer lett belőle, zsidó ném berek
nással, száz rezgő ránccal és dudorodássa! szinte természetellene fülbevalóként hordják. Jó csillogtatni, fitogtatni.
sen elfajult koponyáján. A keresztény eszme igaz harcosa természetes ellensége az
A legraffináltabb spekulációra való fejlett hajlamot árul el anyagé ívű ség fiainak. Az is marad a világ végezetéig, míg
homloka, míg puffadt ajkán megfontolt mosoly ül. minden lélek meg nem hajlik a keresztény emberies világfelfo
Ez itt vívókarddal kezében, hidegen, szinte harcrakészen ált, gás előtt.
beszélve a jó vagy rossz szándékú dilettánsokról szinte ontották magukból az emberi faj
tipológiájával foglalkozó műveket,13
E könyvek közül minden bizonnyal Joseph Athur de Gobineau gróf munkája ragadta
meg leginkább a tudományos és még inkább a laikus közvélemény képzeletét, S a befolyás
ez utóbbi esetében - remélhetőleg már egyre csökkenő hatásfokkal - mind a mai napig
tart. Gobineau, aki saját munkáját 'morális geológiának nevezte, amely egy precízen bizo
nyított matematikai igazsághoz’ hasonlatos, s 'természettudományos pontossággal7vizsgálja
a kérdést, következésképpen 'teljességgel mentes mindenfajta hibától', alapvetően három
tézisen alapul Egyrészt Gobineau azt állítja, hogy a faji kérdés a legfontosabb az emberi
történelemben, amely elhomályosít minden más tényezőt. Szerinte ugyanis az emberiséget
alapvetően három nagy és egymástól világosan elkülöníthető faj alkotja, a fehér (kaukázu
si), a sárga (mongoloid) és a fekete (negroid). Másodszor, hogy e fajok között hierarchikus
a viszony, azaz öröklött egyenlőtlenség uralkodik mind fizikai képességekben, mind pedig
intellektuális, kulturális és morális tekintetben.11213Gobineau ebből következően mély törté
nelmi összefüggést látott az árja faj, valamint a civilizációt teremtő képesség között, s
mindezt tíz nagy civilizáció történeti elemzésével látta bizonyítottnak. De az igazsághoz
tartozik, hogy nála ez a folyamat nem egyszerű vérségen alapuló fajelmélet - mint későbbi
követőinél hanem egy ennél sokkal bonyolultabb és az emberi civilizációk - vélt - törté
neti fejlődésével alátámasztott történctfilozófia. Ö ugyanis az emberi történelmet a Neme-
zis drámájaként írja le, nevezetesen azL állítva, hogy civilizáció csak az árja faj és valami
lyen idegen vér keveredéséből jöhet létre. Maga a keveredés folyamata azonban szükség
szerűen magában hordozza a civilizáció halálát is, megalapozva - s jóval megelőzve ezzel
Oswald Spengler és Arnold Toynbee másfajta alapokon nyugvó elméleteit - egy sajátos
ciklikus és alapvetően pesszimista történet elméletet, amely egyébiránt szintén gyökeresen
ellentmondott a később - mint láthatjuk, nem minden ok nélkül - rá hivatkozó nemzeti
szocialisták optimizmusának, messianizmusának és aktivizmusának.1- Gobineau harma
dik tézise tehát ez a pesszimizmusba hajló civilizációelmélet.
A faj fogalmának történetét feldolgozó Michael Banton szerint Gobineau művének
legfontosabb tétele nem is a fajok egyenlőtlensége volt, hanem sokkal inkább egyfajta pesz-
szimista világfelfogás, nevezetesen a civilizációk dekadenciájának és bukásának eszméje,
amelynek okát ő - helytelenül, s később tragikus következményeket vonva maga után - a
fajok egyenlőtlenségében, az árja faji mítoszban találta m eg.14
A fajfogalom egy újabb nagy fejezete Darwin A fajok eredete (1859) című munkájának
megjelenése után néhány évtizeddel vette kezdetét. Az un. szociáldarwinizmus kiinduló
pontja ugyanis az az eszme és - tegyük hozzá - egyben tévképzet, hogy a Darwin által az
állatvilágra alkalmazott elvek, azaz a természetes szelekció, a fennmaradásért folytatott
küzdelem (struggle fór life) az emberi társadalmakra is minden fenntartás cs változtatás
11 Lásd erről részletesen Banton, Michael: The Idea ofRace. London, 1977, Tavíslock,
li Ennek részletes kifejtését lásd Essay on the Incquality of the Humán Races, In Gobineau, Joseph Athur
de: Selected Poíitkal Writings. London, 1970, Jonathan Capc, kül. 108-134. p.
13 Lásd erről Michael D> Bíddiss bevezetését Gobineau angol nyelvű kötetéhez. Uo. 13-35. p.
J4 Lásd Banton, Michael: 7he Idea ofRace. I. m. 44. p. Az árja mítosz történetét lásd Poliakov, Léon: The
Aryan Myth. A Mistory ofRaást and Nationalist Ideas in Europe. London, 1971, Chatto-Heinemann,
BEVEZETÉS 25
15 Ennek angol, amerikai, francia és német elterjedéséről lásd Michael Bánion munkájának {'Ihe Idea of
JtoceJ-SociaL Darwiniam című fejezetet, i. m. 89-100. p.; valamint uő: Racial and Ethnic Competition.
Cambridge, 1983, Cambridge Umversity Press, kül. 47-50. p. A német szociáldarwinizmus történetét
Paul Weindling írta meg egy figyelemre méltó könyv (Health, Race and Germán Politics between Natio
nal Unification and Nazism, 1870-1945. Cambridge, 1989, Cambridge Umversity Press) egyik fejezetében.
A magyar szóciáldarwinizmusról lásd a bibliográfia megfelelő részét.
Jlj Lásd Rosenberg, Alfréd: Dér Mythus des XX. Jahrhunderts. Eine Wertung dér seelisch-geistiger Gestal-
tenkámpfe unserer Zeit 98. Auflage. München, 1936, íloheneichen Verlag; valamint uő: Houston Stewart
Chamberlain als Verkünder und Begründer einer deutschen Zukunft. München, 1927, Hugó Bruckmann.
26 BEVEZETÉS
17 Bromlej, Julián Vlagyimirovics: Etnosz és néprajz, Budapest, 1976, Gondolat, 49. p. Lásd még Gumiljov,
Lev Nyikolajevics: Tanulmányok az ctnoszról. Budapest-Szolnok, 1975, MTA Néprajzi Kutatócsoport
- Damjanich János Múzeum.
,e Az érvekei és az ellenérveket részletesen lásd Hearn, Jonathan: RethinkingNationalism. A Critical Intro-
duction. Basingstoke, 2006, Palgrave Macmilian.
BEVEZETÉS 27
R kép egy harmónia, ember és lermészet egybeolvadása. A magyar kir. nemzeti hadsereg egyszerű harcosa áll előt
Magyarországnak ez a tája, vidéke ép úgy ezekhez a katonákhoz tünk, egy azon sok közül, kik a katonaság tftmegéí alkotják, egy
tartozik, mint fik ahhoz. azok kOzül, ki névtelenül olvad abba bele. Rajzoljunk le egyet s
Erőszakoltság nélkül oly természetesen illenek be a sapka- már mind annyiakat lerajzoltuk olyannak, a milyen: jószivCnek,
lollak és zfildgalyas bajon ettek a tájképbe. Mily egységes rilmus engedelmesnek s rajzoljuk le bár valamennyit, úgy sem mondtunk
van az egészben! többet, mint azzal az egygyel.
A Pró nav-legénység szimbóluma (Mii hl fcith János fametszete, 1921. Eredeti szöveggel)
28 BEVEZETÉS
arra Bálint Csanád és Mende Balázs Gusztáv legutóbbi írásaikban felhívták a figyelmet -
még az európai népességtörténeti folyamatok között is egyedülállóan bonyolult, valamint
megoldhatatlannak látszó módszertani kérdések garmadáját veti fel.19 A történeti genetika
(lásd például a stronciumizotópos migráció-kutatásokat vagy a honfoglalás kori sírok
ilyen irányú vizsgálatát) rohamos lépésekkel fejlődik, de azt már most világosan látnunk
kell, hogy még ezek a természettudományos módszerek sem fognak minden kérdésünkre
választ adni, sőt ezek újabb és újabb kérdéseket és problémákat vetnek feL Hogy csak egyet
említsünk: a 10-11. századi és a 20. századi magyarországi genetikus minták élesen eltér
nek egymástól, ami egyfelől egyértelmű cáfolata a kontinuitásban hívő fajvédő gondolat
nak, de ez a tudományos megállapítás legalább ennyi új kérdést is felvet a magyar etnoge
nezis kapcsán. Az ideológiák és a politikai gondolkodás esetében természetesen nem ezek
tudományos megalapozottságáról van szó: a hun-magyar azonosság ideája ideológiai szem
pontból betöltheti ugyanazt a szerepet, mint a tudományos szempontból összehasonlítha
tatlanul megalapozottabb finnugor eredet Továbbmcnve, ha a valós etnogenezist nem is
ismerjük, mondhatnánk, hogy a vélt származástudat is elegendő kritériumnak. De ez a
vélt közös származástudat is problematikus a magyarság esetében, hiszen a magyar politi
kai gondolkodásban és a közvélekedésben többfajta vélt eredettudat és származási hipoté
zis küzd egymással.
Maradnak tehát az etnikus specifikumok (nyelv, népnév, erkölcsök, életmód, szokások,
hitvilág stb.). Csakhogy a problémát éppen az okozza, hogy ezek közül egyiket sem tekint
hetjük objektív mércének, sokkal inkább arról van szó, hogy ezen tudati és társadalmi té
nyezők speciális összeállása, vegyülete hozza létre magát az etnikai csoportot. Az etnici-
tást tehát elsősorban ezek a tudati, szellemi és társadalmi tényezők határozzák meg, s nem
valamiféle objektívnek tekintett antropológiai-biológiai sajátosságok (ahogy azt nemzedé
kek sora gondolta). S ehhez még egy egyéni döntés is szükségeltetik, nevezetesen, hogy az
egyén akarjon is tartozni az illető közösséghez. A fenti etnikus specifikumok közül a ma
gyarság esetében még a nyelv, azaz a magyar nyelv használata tűnik a leginkább közösség-
formáló kritériumnak. De amint azt a későbbiekben látni fogjuk, 1919 után - s nemcsak a
fajvédők - éppen ezt az objektívnek' tűnő ismérvet kérdőjelezték meg vagy éppenséggel
találták kevésnek. Szabó Dezső például irgalmatlanul megtámadta Szekfíí Gyulát, aki a
nyelvében él a nemzet' elvét hangsúlyozta egyik asszimilációról szóló tanulmányában,
mondván, hogy mindez kevés: a nyelv mellett szükséges feltétel még a magyar lélek és a
magyar kultúra azonossága, végül a magyar történelmi célok közössége is. A nyelven kívül
azonban minden más etnikus specifikum mellé kövér kérdőjelek kerülhetnek (a vallási
megosztottság, a paraszti-úri kulturális különbségek, valamint a népi-paraszti kultúra
közös európai gyökerei miatt).™ A fejlett és rétegzett társadalmakban azok az etnoszemio-
19Bálint Csanád: A történeti genetikáéi az eredet kérdési ek). Magyar Tudomány; 2008. 10. sz. 1170-1187,
p,; Mende Balázs Gusztáv: Arclieogcnetika és a honfoglalás kor népesség története. Oj módszer - régi
problémák. Uo. 1188—1198. p. Lásd még uő szerk.: Research on the Prehistory of the Hungáriám: A Re-
view. Budapest, 2005, MTA, valamint Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehe
tőségei és korlátái. Századok, 2006, 277-347. p. Bálint Csanád a lábjegyzetekben közli a kérdés könyv
tárnyira duzzadt irodalmát.
2ÜLásd ez utóbbiról Hoffmann Tamás méltatlanul elfeledett és befejezetlen grandiózus munkáját (Európai
parasztok 1-2. köt. Budapest, 1998-2001, Osiris).
BEVEZETÉS 29
21 Hroch, Miroslav: Socfoi Preconditions of National Revivul in Europe. A Comparative Análysis of the Sori
ul Composition of Patriotic ílroups among the Smaller Europeans Nations. New York, 2000, Columbia Uni-
versity Press.
~ Lásd például Bauer Tamás (Nemzettel nem megy Népszabadság, 2010. február 18.) válaszcikket a szer
ző ilyen irányú próbálkozására (Minerva baglya. Népszabadság, 2009. május 30.). Ma már én magam is
úgy látom - elfogadva Kántor Zoltán érveit hogy a nemzet meghatározása alapvetően nem tudomá
nyos, hanem politikai kérdés (Tudományos vagy politikai kérdés a nemzet meghatározása? Limes, 2009,
4. sz. 5-14, p.). Csakhogy - vele ellentétben - nem gondolom, hogy ha figyelmünket a meghatározási
kísérletek helyett a nacionalizmusra vagy bármi másra irányítjuk, akkor ki tudunk jutni a tudomány-
politika dichotómiájának ördögi köréből. Társadalmi-politikai kérdéseket kutatva - sajnálatosan - be va
gyunk zárva egy ördögi körbe, nincs egy olyan pont, ahonnan a dolgok objektív módon látszanak, tisztán
tudományosan megítélhetők, finnek lehetetlenségét ugyanis - fájdalom - nem a témakijelölés, hanem
a saját pozíciónk determinálja.
30 « BEVEZETÉS
A leszámolás napja elérkezett, valóságos utolsó Istenítélet. meg onnan felülről, masok ismét védekezni akarnak, de nem be
Hatalmas lendülettel csap le a bosszú Géniusza, a Prónay- csületes módon, hanem csellel és pénzzel.
szellem a meztelen emberi testek gomolyagjára. Kt idealizmus, ott realizmus. Itt idealizmus, melyet az Isteni
A nép alsó rétegeinek mindenütt a legvégső elkeseredésig igazság szerint kiegyenlítésre törekvő Prónay-szellem erőteljes
fokozott nyomorúsága, iszonyata folytan nem ismer akadályt, alakja képvisel, ott a materializmus, amely a maga kirívó alak
semmiféle korlátot. Leszállóit ide, hogy feltartóztathatatlanul ren jában a 2 emberiség elszegényedéséhez vezet,
det teremtsen a destruktivek, nyomorult kufárok és az üzérkedés Az embert itt pénz és áru gyanánt kezelik, emherek esnek
nek hódoló latrok közt, ho! minden keresztényi érzés kihall, s az áldozatául a pénznek, mások ellenben a pénz által az élvezetek
ideális értékek a fertőben és posványbán tönkrementek és a go legfelsőhb magaslatára emelkednek.
noszság vette át az uralmat. Könyörtelent]] veszi el mindegyik A pénz felett diadalmaskodik a zsidóság.
méltó büntetését. A legelsőt üstökénél ragadja m egás semmiféle kö Ezen küzdelem ellentétekép máshelyl magasan fent ember
nyörgés, esküdő zás, vagy pénz nem volna képes feltart óztat ni a halálos csoportok mozognak, kiknek ezen küzdelemben nincs részük, de
suitást. Némelyeket épen tevékenységük közben váratlanul lepnek nem is kívánnak abban részt venni.
Lásd Gerlach, Christían - Gölz, Aly: Az utolsó fejezet. Reálpolitika, ideológia és a magyar zsidók legyil
kolja, 1944-1945. Budapest, 2005, Nórán.
WiVKZKTF.S 33
HISTORIOGRÁFIA
A magyar fajvédő mozgalomról eddig még nem készült összefoglaló töiténeti munka.24
Még a minden tudományos munka elő- és alapfeltétele, nevezetesen a kérdés irodalmát ösz-
szegyíijtő bibliográfia is hiányzik. Ezért még mindig a korszak antiszemita sajtóvezérének,
az Országos Magyar Sajtókamara elnökének, ’zsidószemléletu és baloldali könyvek bezúzá-
sát elrendelő kormánybiztosának, vitéz Kolosváry-Borcsa Mihálynak (1896-1946) a köny
véhez vagyunk kénytelenek fordulni.25 Mindezen okok következtében ugyancsak nem
nélkülözhetők a kifejezetten nem tudományos, hanem politikai célokból készült jegyzékek,
amelyeket közvetlenül a II. világháború után az Ideiglenes Kormány rendeletére adtak ki,
s amelyek alapján eltávolították a magyar köz- és magánkönyvtárakból a fasiszta és az anti
szemita irodalmat, sokszor túlságosan is tágan értelmezve ezeket a fogalmakat.26
A két világháború között nem született, s érthető okokból talán nem is születhetett tör
téneti munka erről az ideológiai és politikai mozgalomról. Ennek ellenére két nevet mégis
csak meg kell említenünk Az egyik a Magyar Zsidókérdést Kutató Intézet egykori igazgatójá
nak, Bosnyák Zoltánnak (1905-1952) a neve és tevékenysége. Bosnyák ugyanis 1942-ben
terjedelmes, üdvtörténeti jellegű munkát publikált a magyar antiszemitizmus múltjáról,
amelyben a legfontosabb magyar antiszemita gondolkodók, politikusok és publicisták (Is-
tóczy Győző, Ónody Géza, Simonyi Iván, Vadnay Andor, Verhovay Gyula, Fgan Ede, Bartha
Miklós, Szemere Miklós, Kiss Sándor, Dánér Béla, Gálócsy Árpád és Mchely Lajos) - meg
lehetősen elfogult - portréit olvashatjuk27 Bosnyák célja a könyv megírásával ugyanis az
volt, hogy zászlót hajtsunk, tisztelegjünk a nemzeti önvédelem bátor harcosai és áldozatos
hősei előtt1, A munka ennek a célkitűzésnek teljes mértékben meg is felel.
A másik név, amelyet ebben a vonatkozásban meg kell említenünk Szekfü Gyuláé (1883-
1955). Szekfü ugyanis egyszerre volt első historikusa ennek az irányzatnak (bár összefog
laló munkát, sőt még önálló tanulmányt sem írt róluk, de történeti összefoglalásaiban
érintette tevékenységüket), s egyben kérlelhetetlen kritikusa. E két megközelítés a magyar
fajvédők esetében Szekfűnél nem igazán vált el egymástól. Mint köztudomású a Hóman-
Szekfü-féle Magyar történet csak a dualizmuskor végéig követi az eseményeket, de Szekfü
másik alapmunkájában, a Három nemzedék harmadik kiadásában egy új fejezetet (Tria
non óta) olvashatunk a bennünket közelebbről érdeklő korszakról. Ebben Szekfü egyrészt
érintette a Szabó Dezső-kérdést, másrészt szólt az általa bírált kismagyar út kapcsán a faj
védőkről, illetve ennek egyik leágazásáról, a turanizmusról.2* Szabó Dezsőt illetően azt eme
24 Ebben az alfejezetben azt a metódust követtem, hogy csak a legfontosabb szerzőkről, illetve megközelí
tésekről, irányzatokról szólok. A kérdés részletes historiográfiáját az olvasók megtalálják a könyvhöz
csatolt értékelő bibliográfiában (A kérdés irodalma).
25 Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma. A zsidóság szerepe a magyar szel
lemi életben. A zsidó származású írók névsorával Budapest, 1943, Stádium. A könyv új kiadása: Buda
pest, 1999, Gede Testvérek.
26 A fasiszta, szovjetellenes> antidemokratikus sajtótermékek jegyzéke. 1-4. köt. Budapest, 1945-1946, a Ma
gyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya.
27 Bosnyák Zoltán: A magyarfajvédelem úttörői Budapest, 1942, Stádium, A könyv új kiadása: Budapest,
2000, Gede Testvérek.
u Szekfü Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1934, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda,
34 BEVEZETÉS
li ki, hogy Szabó a valós népi problémákat sajnálatosan visszavitte a faji misztikumba, s
lírából, regényből és Rabelais-szerű prózából* akart nemzeti eszményt gyúrni. A fajbioló
giai megközelítésekről pedig azt állapítja meg, hogy nálunk kilátástalan dolog a német
fajbiológia politikáját követni, mivel a magyarság „az ugor és tiirk elemek első egyesülésé
től kezdve évszázadokon át megsz aki that a dánul ment át új cs új keveredéseken, minek
következtében egységes fajképet is alig lehet róla nyerni, annál kevésbé olyan faji ideált,
melyhez hasonlítva az egyedeket, ezek javíthatók vagy egyszerűen a közösségből törlen
dők volnának”29 Történetpolilikai és politikai publicisztikai írásaiban e faji megközelítés
helyeit Szekfű azt javasolja, hogy a magyarságot ne faji, hanem történeti egységnek tekint
sük.30 A turanizmus pedig - mint mondja ~ tiszta önáltatás, ismerethiányból fakadó kö
dös elképzelés, s politikai-kulturális szempontból veszélyes játék, mivel az az ezeréves ke
resztény magyar múltunk ellen fordítható. A ’turáni-szláv parasztáflam’ elképzeléséről pedig
azt írja, hogy egyrészt külpolitikai szempontból kivihetetlen, másrészt a benne megfogal
mazódó parasztromantika nem lehet a való élet irányítója.31
1945 után politikai-ideológia indíttatásból és nagyfokú publicisztikai ihletéssel Lévai
jenő (1892-1983) írt a fajvédőkről. Lévai koncepciójának lényege abban foglalható össze,
hogy egyrészt a magyar fajvédők és a német nemzetiszocialisták (elsősorban dr. Ulain
Ferenc képviselőn keresztül) folyamatos kapcsolatban álltak egymással, s a németek pén
zelték a magyar mozgalmat, másrészt hogy Gömbös Gyula és társai voltak az első magyar
nácik, következésképpen Gömböstől egyenes út vezetett Szálasiig.32 Ez a koncepció ezután
nagy karriert futott be a magyarországi marxista szerzők körében.
Az 1961 és 1980 között kiadott ötkötetes Magyarország történetét feldolgozó egyetemi
tankönyv, mint tudjuk, csak a Tanácsköztársaság végéig jutott el, így a bennünket foglalkoz
tató kérdésre nem adott választ, következésképpen az egyetemisták nem ebből tudták meg,
hogy mi is a 'helyes irány’. Elkészült viszont Molnár Erik főszerkesztésében a Magyarország
története című kétkötetes összefoglalás, amelynek vonatkozó fejezeteit Berend T. Iván és
Ránki György írták.33 A szerzők koncepciója, hogy a Tanácsköztársaság leverését a tőkés
nagybirtokos rend restaurációja követte, s ebben jelentős szerepet játszottak a militarista
szervezetek (MOVE, ÉME), valamint a fehérterror sivár vezérkara és a bikacsökkel járó pró-
naypálok9 is. Továbbá Gömbös és fajvédő köre a totális fasiszta diktatúra magyarországi hí
veiként fasiszta pucc sót készítettek elő. Végül az ellenforradalmi rendszer alapját képező
nagybirtokos-nagytőkés csoportok közötti ellentét valójában a fasizmus totális és »liberali-
Lo. 477. p.
30 Lásd erről A faji kérdés cs a magyarság, illetve Faj bio lóg iái vagy történeti egység című írásait. )n Szekfű
Gyula: Történetpolitíkai tanulmányok. Budapest, 1924, Magyar Irodalmi Társaság, 53-109. p.
Szekfű Gyula: A „Turáni-szláv paraszté 11am”, In uő: Állam és nemzet Tanulmányok a nemzetiségi kérdés
ről. Budapest, 1942, Magyar Szemle Társaság, 283-296. p. (Eredeti megjelenés: 1929. január.)
32 Lásd Lévai Jenő: Gömbös Gyula és a magyar fajvédők a hitlcrizmus bölcsőjénél. Történelmi riportsoro
zat a német nemzeti szocializmus őskorából. Budapest, 1938, A szerző kiadása; uő: Horogkereszt, ka-
száskcrcszt, nyilaskereszt. Budapest, 1945, Miiller Károly; uő: Fekete könyv a magyar zsidóság szenve
déseiről. Budapest, 1946, OÍIteina.
33 Molnár Erik szerk.: Magyarország története. 1-2. köt. 1. kiad. Budapest, 1964. Gondolat. (2. jav. és bőv.
kiad.: Budapest, 1967, Gondolat).
BEVEZETÉS 35
Zadravecz lelkipásztor-nép vezér a szó Jég nemesebb értelmé den az 6 vezérlete alá toborzódtak a meggyőződésükhöz hűséges
ben. Mint szónoknak ugyanaz az öserő a sajátja, mint ami külső nek maradt jellemek százai és ezrei, hogy a hazáért vívott harcok
megjelenésén is megnyilvánul. hoz lóié erőt és kitartást merítsenek.
Az az érdeme, hogy a nemzeti eszme lelkes iiarcosai között
Alázatosságra és egyszerűségre hajló természete a legszíve
a rajongás tüzéí ő élesztgette, Ő tartotta ébren második Kapisztráu-
sebben cserélj fel püspöki ornátusát az egyszerű ferenerendi
ként tündöklő példájával és hatalmas szónoklataival.
szerzetesi ruhával, mely tclkületét és alakját oly kiválóan kiemeli.
Sziklaszilárd jelleme rajt ül homlokán. Mély barázdát szánt
Korda a derekán, jobbjában fesztilet, balkeze halálfón; harcos homlokára a gond. Homlok, haj, szemöldök, arc mind har
ez Zadravecz püspök jellegzetes lelkivilága. Ereded és elpusztít cias S mindezen ősi és soha nem ernyedő akaraterő mellett ott
hatatlan jó kedélye a hadsereg legkedveltebb egyéniségévé avatla. sugárzik arcvonásain, szinle ott píheg az a valami, ami csak a
Még mielőtt mostani méltóságának nimbusza övezte volna, Szege papi méltóság legnagyobbjainak lehet sajátja.
zált« változata közötti küzdelmet jelentette' csupán/54 A szerzőknek a korszakról írt feje
zetében meghatározó az a gondolat, miszerint az ellenforradalmi Horthy-rendszer egész po
litikai légkörét, ideológiáját áthatotta a fasizmus szelleme. Ezt az ideológiai konstrukciót az
után történészek tucatjai 'bizonyították részmonográfiáikban és tanulmányaikban, hogy
ennek a tételnek a publicisztikai megjelenéseiről már ne is ejtsünk szót.33
Születtek azonban a korszakban olyan részmonográfiák is, amelyek bár tükrözték a
kor szellemét, mégis adatgazdagságuk, a feldolgozás mélysége miatt máig használhatóak.
A magyar faj véd elem két fontos szervezetéről a Magyar Országos Véderő Egyesületről Dósa
Rudolfné, illetve az Ébredő Magyarok Egyesületéről Zinner Tibor írt ilyen jellegű munkát.36
Ugyancsak Zinner Tibor vizsgálatából ismerjük néhány szélsőjobboldali egyesület és tit
kos társaság (mint például az Etelközi Szövetség) megalakulásának körülményeit és alap
szabályait.37S megjelent a hatvanas években két fontos napló is, bár ezek szöveggondozása
mai elveinknek már aligha felel meg.38 A korszak egyik legtöbbel kutatott lémája a nume
rus clausus volt, erről is születtek adatgazdag monográfiák.w
A következő korszakhatárt a téma kutatásában az akadémiai tízkötetes Magyarország
története korszakunkkal foglalkozó, 8. kötetének megjelenése jelentette.40 A könyvet a leg
nagyobb jóindulattal sem lehet egységesnek nevezni, hiszen több fejezetben cs több szer
zőnél (különösen az ún. munkásmozgalmi részekben) vissza-visszaköszönnek a régi sab
lonok (Ja Horthy-rendszer az osztály uralom brutalitását figyelembe véve szinte egyedülál
ló volt Európában stb.), de mégis azt mondhatjuk, hogy ebben a kötetben már az előző
Összefoglalásoknál jóval adatgazdagabb és differenciáltabb kép jelenik meg. (A fajvédő
ideológiáról szóló részt Márkus László írta, elemezve Lendvai, Üajcsy-Zsilinszky, Szabó
Dezső, Prohászka és Bangha szélsőjobboldali radikális’ ideológiáit).
A nyolcvanas évektől kezdve egyre több tanulmány, illetve könyv jelent meg, amelyek
elszakadva a hatvanas-hel venes évek ideológiai ballasztjától tárgyszerűen mutatták be vá
lasztott tárgyukat. Ezen művek sorában az elsők egyike volt Romsics Ignácnak a Magyar
História sorozatban megjelent munkája a Horthy-rendszer első tíz évéről.41 Az elmúlt év
tizedben több modern szemléletű monográfia is születeti a legfontosabb két világháború
közötti politikusokról (Romsics Ignác: Bethlen István, Ormos Mária: Kozma Miklós, Ab-
lonczy Balázs: Teleki Pál, Gergely Jenő, illetve Vonyó József: Gömbös Gyula, Thomas Sak-
94 Uo. 384. p.
Lásd például Kánya Sándor: Gömbös kísérlete a totális fasiszta diktatúra megteremtésére. Budapest, 1968,
Akadémiai Kiadó.
36 Dósa Rudolfné: A MÜVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944. Budapest, 1972, Akadé
miai Kiadó; valamint Zinner Tibor: Az ébredők fénykora 1919-1923. Budapest, 1989, Akadémiai Kiadó.
17 Zinner Tibor: A szélsőjobboldali egyesületek megalakulásáról. Történelmi Szemle, 1979. 562-576. p.
határban a Halál kaszál... Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Budapest, 1963, Kossulb; valamint Páter
Zadravecz titkos naplója. Budapest, 1967, Kossuth.
-9 Ladányi Andor: Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első éveiben (1919-1921). Budapest, 1979, Aka
démiai Kiadó; valamint Nagyné Szegvári Katalin: Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi
Magyarországon. A zsidó nőhallgatók főiskolai felvételéről. Budapest, 1988> Akadémiai Kiadó.
40 Ránki György (szerk.): Magyarország története. 1918-1919. 1919-1945. Budapest, 1976> Akadémiai Kiadó.
41 Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. A Horthy-rendszer első tíz éve. Budapest, 1982, Gondolat.
Később sokkal részletesebben: uö: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999, Osiris.
B EVEZETI: S 37
myslcr: HorLhy Miklós), amelyek mindegyike (különböző mer lékben) érinti a fajvédők
tevékenységét. Ezek közül külön is ki kell emelni Romsics és Ormos munkáját Romsics
biográfiájában éles megvilágításba helyezi azt a politikai küzdelmet, amelyet Bethlen a fajvé
dőkkel és különösen Gömbössel folytatott42 Ormos Mária pedig monográfiájában szakított
az ideologikus megközelítéssel, s Kozma személyisegét sokoldalúan világítja meg. Mint írja,
őt az is érdekelte, hogy á jó és a rossz, az ésszerűség és az álmodozás, a tehetség és a kataszt
rofális tévedés, sőt a tisztesség és a becstelenség1hogyan fér meg egy emberben. Ormos azt
is kimondja, hogy „az 1919-es és a harmincas évek derekától kezdve jelentkező szélsőjobbol
dalt nem lehet egy vonallal egyszerűen összekötni” 43
A magyar fajvédők külpolitikai elképzeléseiről Prilz Pál írt egy adatgazdag tanulmányt,44
Kovács M, Mária monográfiája pedig a jobboldali, keresztény-nemzeti szakmai szerveze
tek (MONE, MNÉNSZ, MŰN 11) tevékenységét tárta fel.4- A magyar fajvédelem előzmé
nyeivel (lstóczy Győző, Tiszaeszlár, Egan Ede, Bartha Miklós, Szem ere Miklós, A Cél című
iblyóiral indulása stb.) előző monográfiám foglalkozik, amelyben a fontosabb fajvédők zsi-
4' Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. 2. Idád. Budapest, 1999> Ősit is (1. kiad: 1991).
45 Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában 1919-
1941.1-2. köt. Budapest, 2(100, PolgART, 44. p.
44 Pritz Pál: A fajvédők külpolitikai nézetei [918-1936. Századok, 1990. 617-669. p.
13Kovács M. Mária: Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus. A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar
politikája 1867 és 1945 között. Budapest, 2Ü01, Helikon.
38 o BEVEZETÉS
ELŐZMÉNYEK
Maga a magyar fajvédelmi mozgalom az 1910-es évek legvégén, a húszas évek legelején
alakult ki, a fajvédelmi ideológia is ekkor állt össze viszonylag koherens egésszé, s a fajvé
dő politikusok is ekkor léptek a magyar történelem és politika színpadára, jórészt homo
novusokként A magyar politikai faj védelem története alkalmasint úgy is leírható, mint
egy nemzedéki tömörülés históriája, s egy nemzedéki életérzés kifejeződése. Ebből követ-
kezik tehát, hogy a politikai fajvédelem új jelenség a magyar történelemben, azaz nem
képzelhető el a háborús vereség, a nagy összeomlás és az ennek következtében előállt új
gazdasági, társadalmi és politikai helyzet nélkül. Ezen túlmenően a faji gondolat felfutása
szoros összefüggésben állt a régi típusú nemzettudat lehetetlenné válásával. A dualizmus-
kori magyar politikai nemzet koncepciója ugyanis a történeti Magyarország bukásával
párhuzamosan lehetetlenült el. A soknemzetiségű országra kigondolt és alkalmazott nem
zetkoncepció értelmét vesztette a trianoni Magyarországon. A hazai nemzetiségek nem
zetté válási folyamata ugyanis jórészt befejeződött, s a Monarchia megszűntével és ezzel
párhuzamosan a magyar politikai elit hatalmi helyzetének meggyengülésével elszakadá
sukat már senki nem tudta megakadályozni.
A hazai zsidóság esetében viszont a világháború, s még inkább a forradalom és az úgy
nevezett proletárdiktatúra alatt nagy tömegek számára vált világossá, hogy a liberális nem
zedék által óhajtott és támogatott zsidó asszimiláció illúziónak bizonyult (legalábbis abban a
formában, ahogy ezt előzetesen, normatív módon a magyar politikai elit uralkodó csoport
jai elképzelték), s nagyrészt nem több hiú ábrándnál. Az eredetileg elképzelt asszimiláció
két okból sem sikerült. Egyrészt a hazai zsidó társadalmat végletesen megosztotta ez a
kérdés (az ortodoxok nem akartak asszimilálódni, s akik akartak, azok is más és más m ó
don), de ami ennél fontosabb, a magyar társadalom jelentékeny része továbbra is önálló
entitásnak tekintette a hazai zsidóságot, s nem csak az antiszemiták. A tízes évek legvégén
olyan antiszemita hullám borította el az országot, ami alól még a legnemesebb elmék is
csak kivételesen tudták kivonni magukat. Az antiszemitizmus - mint ahogy ez kiélezett
történeti eseményeknél általában történik - nem szolid keretek között, hanem eruptív
módon, vadul és zabolátlanul tört a felszínre. A fajvédő ideológia és politika tehát a maga
egészében és egységében csak 1919 után állt össze, s e történeti háttér ismerete nélkül a
magyar fajvédelem érthetetlen és felfoghatatlan jelenség - különösen egy olyan minden
ízében liberális korszak után, mint amilyen a századforduló Magyarországa volt. Ez azon
ban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fajvédő ideológiának ne lettek volna előzményei az
1. világháborút közvetlenül megelőző időszakban vagy a nagy háború alatt.
A fajvédő ideológiát alkotó gondolati sémák, politikai-eszmei elképzelések, történeti
szociológiai eszmefuttatások, az úgynevezett ideologémák egészen a dualizmus koráig ve
zethetők vissza, ilyen jellegű radikális jobboldali vélekedések, gondolattöredékek megje
lentek ugyanis az agrárius mozgalomban, a katolikus Néppártban, a politikai katolicizmus
szervezeteiben és sajtójában, többek között a Magyar Állam és a Magyar Kultúra című la
pokban, de még a Függetlenségi Párt keretei között is. S jelen voltak azok a gondolatok és
nézetek is (orvosolni akarván a dualizmuskori liberális Magyarország demográfiai, gazda
sági és társadalmi problémáit), amelyek szerint a magyar államnak állami eszközökkel is
támogatást kellene nyújtani a magyar etnikumnak. Tehát már ekkor érzékelhetőek az ál-
40 ■ BEVEZETÉS
MA keresztmozgalomról részletesen lásd Szabó Miklós monográfiájának megfelelő fejezeteit {Az újkonzer-
vativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867-1918). Budapest, 2003, Új Mandátum, kük 184—
208. p.). A helyszínre érkező, s erről a parlamentben beszámoló képviselő, Molnár János kanonok már
nem látta a Dávid-csillagokat, de nem tudható pontosan, hogy eredetileg sem voltak ott, vagy a katolikus
hallgatók letörölték ezeket. Volt azonban ilyen eset, 1900. augusztus 18-án, a király születésnapján ugyan
is Scliück Mayer ónodi rabbi olyan zászlót tűzött ki, amelyen a kereszt helyed Dávid-csillag volt.
55 A keres ztmozgalomnak volt az egyik leágazása, a híres-hírhedt Piklcr-ügy is, amikor a keresztény hall
gatók bojkottá! ták Pikler Gyula szerintük túlzottan 'kozmopolita ás nemzetellenes’ jogból csel éli előadása
it, s az előadások egyetemista atrocitásokba, verekedésekbe is torkollottak. Uo. 197-202, p,
50 Az emancipációs és recepciós mozgalmakról lásd előző könyvem megfelelő fejezetei! (A zsidókérdés Ma
gyarországon. Politikai eszmetörténet. Budapest, 2001, Osiris, 61-75. p.).
57 Lásd például Petrassevich Géza: Magyarország és a zsidóság; Budapest, 1900, Szent Gellert Nyomda; Egan
Lajos: A zsidókérdés Magyarországon. Esztergom, 1910, Buzárovits Gusztáv Könyvnyomdája; valamint
Miklóssy István: Keresztény magyar népünk gazdasági romlása, Szociálpolitikai tanulmány. Budapest,
1913, Stephancum.
b e y e z e t Ps 41
59Egan és Bartha tevékenységére és megítélésére lásd fentebb idézett könyvem megfelelő fejezeteit (A zsidó
kérdés... \. m, 350-362, p.).
5S) Személyiségére nézve lásd Gyurgyák; A zsidókérdés... f. m. 366-371. p.
42 BEVEZETÉS
A FAJVÉDŐ SAJTÓ
A Szózat hirdetési plakátja, 1919 (Országos Széchényi Könyvtár, Tary Lajos plakátja)
előfizetővel vette át, s ezt a számot hamarosan néhány ezresre bővítette, majd mint közis
mert és olvasott orgánumot adta át 1940-ben Bosnyák Zoltánnak, a későbbi Zsidókérdést
Kutató Magyar Intézet igazgatójának.64 A húszas evekben a folyóiratba publikáltak a régi,
1918 előtti antiszemiták és fajvédők (Kiss Sándor, Altenburger Gyula, Kmoskó Mihály, dl.
Dömötör Mihály, Gálócsy Árpád, K Papp Zoltán), a biológiai íajkulatás követői (Méhely
Lajos, Hoíímann Géza, dr. Gáspár János), majd a húszas évek el éjétől-közepétől megje
lent a lap hasábjain egy új nemzedék (Bajcsy-Zsilinszky Hndre, Nagykálnai Lévai ich Lász
ló, vitéz Hndre László, Kovács-Karap Krnő, Maian Mihály, Túrmc2ci László), aldk jobbára
tagjai voltak valamelyik fajvédő vagy ébredő szervezetnek. Többen csak álnévvel (Botond,
Caesareus, I lomo, Ignotus Christianus, Imparciális, Lemur stb.) mertek publikálni iLL, mi
vel a lap hírhedt volt antiszemita irányáról - s ez a megítélés pontosan meg is felelt a való
ságnak. A folyóirat - jelenlegi ismereteink szerint - nem kapott állami szubvenciót, az előfi
zetők és a Szemere Céllövő Társaság tagjai tartották fenn, s valószínűleg a kiadó, a Held
János Könyvnyomda is hozzájárult az előállítás költségeihez. A szerkesztőség időnként ki-
64 Bosnyák Zoltánról lásd korábbi munkám (A zsidókérdés Magyarországon. Politikai eszmetörténet. Buda
pest, 2001, Osir is) megfelelő fejezetét (411-430. p.).
44 BEVEZETÉS
Keresztény Magyarok
olvassátok
m e r t a z ta rt k i h a jth a ta tía n u i a k e r e s z té n y s z e lle m é s e r k ö lc s
m ellett és k ü z d a k e r e s z té n y tá rs a d a lo m g a z d a s á g i é rd e k e ié rt.
HATÁROZATI JAVASLATUKAT:
4 b ^ * t) Jb ü i.i,.# , U ltf n u lil, . MM, I r f U r t > t-n k * r..l. |«(Ubtl V-f V . Ml
t \ ■ ■ •‘ " f l r .u i u u i i s i i W.ÜU u t n U íu lU n »»U ^ * k l-ú r U . o-pMrli *lk*l « Kmfcnlik.)
WRM41X*! * lujlrvh '■ kua Itm í
3 1£i«»afMli ar k l.irn ,).,a I, l,r-> TBlulöiawI b'tBfta w ii. b ru rila tn l n |r ípj-n- «W
44 4 4 4
bkM m> 1. m ; n « i l nulT u i r ,I - Í áJluoM 144
akkkol ,rr.t a *M nl»,li,l,Ufc oj. ta in .iW . #•«
u
“ t « (u k n ajwV.W** v>v>Ht lv u,uU c l 4
uiriklrlA Vajuknál. mu ( m ( . V r f | » 4 » .n J iiL l i i u t - i i l o i
4 k ll ,t..<rt,krt lufailtkk ok w « k , l ulJ
tw tl t« ik . » K it t ía ja a fir— *■---- fjN jl ■■■
11 R . m io I . UU*Ud~ -J.J. .,k . , i
Vlfal>'U*ka i Uijm kr:
k uui V .i,anna ITTTHÍ .
lt Onrm»!»» < l‘r»i.*ma'U t f J H J n n fu liiU á il m -
• fin n iu H IIiln it »*d«|ikt m ■ . . « n , '
„dS*^rf«» <lk> HlUklHl
1*1011 '<*m » *r n efk*.
4 4
X r r u l.t ib W , n U il|u u it.tadaUiat^-rark4J»i-
t*
t S,i m |* í , k b ^ V a i t M V b l u i n i
.IW ~«U m ■ 110
bh.md . , , I ■ l.kaucU i n kinlch a >diJil,#t uL»,»l • »*. imm
° Kj " “ I U 4 ►4«4l>*ík«ktr»ir'-*eM*.tllHn»±t.a*»»»nu't1
akik ad vo n arf
4
p ft-m l M rekai*.
t
t.W.1 i , i-itvif: fau.l
i írd*,*,,,*, ú*p-u*lr>r<mü u llt
rftu i lu ilt c r u t i t.-a44M ii li «
•u kk,k^ i r- ak-U-ll « r^dá I^ n lr k .k kru- 1
/■nuUliA u .H u I i Ii I;hJ i£,L.,ju » im i> m tv<
• i ' - a n h iM rt (<” [•c*«uaJ, ik :m u 'a * i
1
Jt k u u iit » (M W . a iT iu t.o T i |1 a tim tiííb u
-1
I b i K i t l a . p ú r ^ r lilé é in . I* < r » i u n A
t r fiQ K ti iü U M é .i - »<•■* r lr irtt' oiuiutMall
n rí* iu U u t itUT^iUM l
. liearfíawtik tam uwai
a-bJ^
K i v u u s k ieh*» >k r ^ a i luuaJun a* c d d iim r l b e lira xotle b h. [i i id J a ln ia b li k t K i z U i y a r i u i i u politikát. A n r a a r l b*1 árosul* * -
bátor cevlekvécl i á t lölüok. t m . i i i i j r l á l i l , u is li'lf a ic jc u I n ü t y l s l u u t c .ifű m o n i »ü t l| c d i n csali ez a lisU ro za ü a fcb pdlitlt**
Eiozluat íTtilojc-aveket, bo2 hai|B a o?ai2 *l uj 1o|líidu«i le-lhelűicgeit é t bőiéi b e k e jet
E zeket a p o n to k at se m g r ó f B eth len Istv án , s e m a p á r t t ö b b s é g e n em te tte m a g á é v á ,
é r é r t m ent G o m b o s G y u la c s o p o r t já v a l e g y ü t t e lle n z é k b e .
TURUL
3___________
_______ Felelős kiadó: KA.JK A Y LÁSZLÓ .
A Turul propaga ndapl a ká Ij a
KulMírft Könyvityí.ril'íwf Mayw é? P.f
(Magyar Nemzeti Múzeum)
pesti lap telt szert nagyobb olvasóközönségre: a Szózat és A Nép. A fajvédő mozgalom,
majd 1924 és 1928 között a Fajvédő Párt legfontosabb lapja kétségkívül a Szózat volt. A lapot
1919. szeptember 28-ától a Magyar Nemzeti Szövetség adta ki eleinte keresztény-nemzeti
irányultsággal, ami ekkor még nem különült el a fajvédő iránytól. A lap főszerkesztőjének
először Ulain Ferencet, majd Bajcsy-Zsilins2 ky (ekkor még Zsilinszky) Endrét választot
ták, s ő maradt a főszerkesztő 1926-ig, a lap megszűnéséig. A lapba kezdetben különböző
irányultságú újságírók, publicisták és írók írtak (Bársony István, Bernát István, Buday Lász
ló, Czettler Jenő, Csathó Kálmán, Harsányi Kálmán, Herczeg Ferenc, Imre Sándor, Kene-
dy Gé 2 a, Krisztics Sándor, Raffay Sándor, Pröhle Vilmos, Ritoók Emma, Schopflin Aladár,
Szemere György, Tersánszky J. Jenő, WolfFKároly és mások), de kétségtelen, hogy a napi
lap politikai irányultságát vezércikkeivel a két szerkesztő Ulain Ferenc, majd Bajcsy-Zsi
linszky Endre határozta meg.
A másik napilap, A Nép 1919. november 9-én indult mint a keresztényszocialista mun
kásság lapja. A Keresztény Szociális Szövetség, majd a Keresztényszocialista Szakszerveze
tek Országos Szövetsége adta ki. Később Önálló lapkiadó vállalatot szerveztek a kiadására.
A lapot kezdetben Kocsán Károly, majd Benárd Ágost és Anka János szerkesztette. A Nép
színvonala összehasonlíthatatlanul alacsonyabb volt, mint a Szózaté, bár időnként nagy
nevű írókat, például Szabó Dezsőt is meg tudtak nyerni egy-egy cikk erejéig.
Talán a legizgalmasabb kérdés, hogy mekkora olvasótáborral rendelkeztek ezek a fajvé
dő lapok, s milyen hatást gyakoroltak a magyar szellemi életre. 1921-ben a Szózat 7260,
A Nép 21 940 példányban jelent meg. Csak összehasonlításképpen ugyanebben az évben;
az Új Nemzedék mintegy 24 ezres, míg Milotay lapja, a Magyarság 12 ezres olvasótábort
tudhatott magáénak; a legnagyobb példánys/.ámban a liberális vagy kormánypárti lapok
jelentek meg, így az Az Est (45 746), ezt követte a Pesti Hírlap (42 765), illetve a Magyaror
szág (25 624).07 A fajvédő lapok (Szózat, A Nép, Hazánk) saját bevallásuk szerint a húszas
években általában 9-10 ezres példányszámban jelentek meg, de ez minden valószínűség
szerint erős túlzás.6* Ezt bizonyítja az a tény is, hogy e lapok a húszas évek közepére veszte
ségessé váltak (vagy eleve azok voltak), és hamarosan megszűntek, mint ahogy Bajcsy-Zsi
linszky későbbi lapalapítási kísérletei is (Előőrs, Szabadság) - piaci szempontból - sorra
kudarcba fulladtak. A harmincas évek elején még az egyik legnépszerűbb jobboldali lap,
a Milotay szerkesztette M agyarságu l 000) sem tudta felvenni példányszámban a versenyt a
liberális lapokkal (Friss Újság - 154 000, Az Est - 90 000, Pesti Hírlap - 80 000, Esti Kurír
- 50 000). A szélsőjobboldali lapok közül ezen a piacon még leginkább az Új Nemzedék
(54 000) tartotta a versenyt. Az időszaki fajvédő lapok pcldányszámairól még kevesebbet
vagy egyenesen semmit sem tudunk. Az Ébredő Magyarok második elnöki konferenciá
ján, 1920-ban Szombathy Kálmán százados arról panaszkodott a tanácskozás résztvevői
nek, hogy lapjaik nem kapnak állami szubvenciót; bár a MOVE vezetősége fordult ilyen
kéréssel a kormányhoz, de visszautasításra talált. Szombathy századost még inkább felhá
borította az a tény, hogy kísérletet tettek ugyan egy keresztény rikkancsszervezet megala
kítására, de a rikkancsok nem álltak kötélnek, mondván, hogy felkopik az álluk, ha keresz-
tény lapokat akarnak eladni, így ők inkább továbbra is Az Estet árusítják.69 S a százados
arról is beszámol népes és lelkes hallgatóságának, hogy a saját szemével látott olyan esetet,
amikor a MOVE című lapot a zsidó Egyenlőség alá tették a rikkancsok, hogy lehetőleg
senki se lássa. Még nagyobb problémának vélte, hogy ezeknek a fajvédő lapoknak zsidó
hirdetést felvenni nem szabad. Hz azonban - mint mondja - kétélű dolog, mert „a keres
kedelem teljesen a zsidók kezében van; keresztény ember pedig egyáltalán nem hirdet,
mert azt mondja, hogy ez nem tisztességes dolog, f...] Mint kiadóhivatali főnök azon ne
héz elhatározás előtt állok, hogy az egyik oldalon nyújtják a pénzt, de nem fogadhatom cl,
a másik oldalon pedig kérek pénzt, de nem adnak"70 így a lapot csak 1500 példányban
tudták nyomni, ami havonta 500 korona veszteséget termelt. Többé-kevésbé hasonló lehe
tett a helyzet a többi fajvédő és ébredő időszaki lapnál is, hiszen gyakran szűntek meg vagy
kellett keresniük valakit, aki kifizeti a veszteséget. Még legjobban a népes tagsággal ren
delkező ellenforradalmi és keresztény szakmai szervezetek jártak, hiszen a tagság eves tagsá
gi díj ellenében kapta az illető lapot, így el tudtak érni néhány ezres példány számot.*
** Az hbredő Magyarok Egyesülnie U. országos elnöki konferenciájának naplója, Budapest, 1920, EME, 52-53. p.
70 Uo. 53, p.
48 B E V E Z E TÉ S
Ig a z m a g y a r v a g y ? — Ö n fa tia lo s k e re s z té n y n e k v a lló d m 3 g a d ? —
H a ig e n , ú g y e z l le lte k k e l is bizonyjlsd! — Hazádnak és m a g y a r
J a jo d n a k te s z e l e lé v ü lh e te le lle n s z o lg á la to t, ha m é g m a je g y z e t
felszólító aprónyomtatvány
(Magyar Nemzeti Múzeum)
71A lapok nem részesültek állami támogatásban, de az őket kiadó Stádium kapott valorizáíatlan kölcsönö
ket a kormánytól. Lásd erről Eckhardt Tibor és Rassay Károly vitáját a parlamentben (1926. május 4.).
Lásd Az 1922. évi jú n iu s ló -ára hirdetett Nemzetgyűlés naplója. XL11. köt. Budapest, 1926. Alhenaeum,
277-278. p.
BEVKZKTHS 49
.. A _ - s^ K
Újságot említi). Sőt ezeket még támogatja is. „Mit szóljunk ahhoz a sajtópolitikához - kér
di Eckhardt amely lehetővé tette akkor, amikor Miklós Andor, alias Klein Ármin, az
Est-lapok hazaáruló főszerkesztője súlyos anyagi helyzetbe került, és magát szanálni óhaj
totta, hogy Miklós Andor a Dreschler-palotát nem 5, hanem 15 milliárdért pár napon
belül eladta a Pénzintézeti Központnak, és Miklós Andor a Pénzintézeti Központon ke
resztül szanálta a hazaáruló sajtót? Mit szóljak ahhoz az eljáráshoz, mikor az Újság című
lap - amely elől az »Az« szócskát törölték, de a szellem és a lényeg maradt a régi - hasonló
nehézségek között két milliárd kölcsönt kapott ugyancsak a Pénzintézeti Központtól Kál-
lay Tibor akkori pénzügyminiszter úr kegyessége következtében”72 A fajvédő újságírók
frusztrációjának másik oka financiális jellegű volt. Az újságírói fizetés ugyanis ebben az
időben 200-300 pengő között mozgott, ami nem tett lehetővé egy kiegyensúlyozott közép-
72 Eckhardt Tibor felszólalása. Uo. 275. p. Bethlen válasza a képviselői felvetésre az volt, hogy ő a forradal
mak után betiltotta volna ezeket a lapokat, de azóta hat év telt el, s ma, amikor a 'jogrendnek egészen más
formái között élünk7,már időszerűtlenné vált a kérdés. Uo. 289. p.
50 BEVEZETÉS
osztályi létet.” Ehhez hozzávehetjük még, hogy a fajvédő lapok az alacsony példányszám
miatt jóval nehezebb körülmények között tengődtek, mint a liberális lapok. Elképzelhetjük,
hogy milyen frusztrációt okozhatott ezeknek az újságíróknak az a tény, hogy a konkurens
liberális - szerintük hazaáruló - lapok újságírói jóval többet kerestek, s egyes személyek
esetében (Lévai Jenő, Mikes Lajos és mások) ez az összeg elérhette az évi 30 000 pengőt. Ez
a csalódás- és kudarcérzet nagymértékben fokozta radikalizmusukat és antiszemitizmu
sukat, s ez - enyhén szólva nem igazán vezette őket a minőségi újságírás félé.
1 Ebben a fejezetben Szabó Dezső eszmerendszeréi kíséreltem meg rekonstruálni, következésképpen a ha
tástörténettel nem foglalkozom. Ez egy külön tanulmányt - ha nem egyenesen könyvet - igényelne, hi
szen Szabó Dezső óriási hatást gyakorolt a korszak majdnem valamennyi gondolkodójára Híves Gyulától
Németh Lászlóig, Féia Gézától Szabó Zoltánig.
52 A PRÓFÉTA
2 Szabó Dezső: Az egész látóhatár Politikai és irodalmi tanulmányok, levelek, vitairatok L köt, Budapest,
1991, Püski, lü. p.
3 Szabó Dezső: Életeim, Születésem, halálaim, feltámadásaim. 2. köt. Budapest, 1996, Püski, 542. p.
SZABÓ DEZSŐ 53
Németh Lászlóra, Féja Gézára, Szabó Zoltánra, illetve Lukács Györgyre vagy Révai József
re utalni, akik kritikusan írtak ugyan róla, de nem kerülhették meg kérdésfeltevéseit. Még
az ősliberálisokra és a konzervatívokra hatottak legkevésbé eszméi, de ők is sokszor kény
szerültek a Szabó Dezső-i éles kritikákra reagálni.
A húszas évek Szabó Dezsője kétségkívül a fajvédőkhöz állt a legközelebb, s akkori gon
dolkodását minden bizonnyal az ébresztő vagy a. fajvédő jelző fejezi ki leginkább, hiszen
legfontosabb feladatának éppen a magyar faj védelmét tekintette, s ezt a célt azután kisebb-
nagyobb változtatásokkal élete végéig fenntartotta. íVlai kifejezéssel élve talán az etnikai
nacionalista jelző és meghatározás tűnik a legpontosabbnak életművével kapcsolatban. Ln
nék ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy Szabó Dezsőt, mint minden prófétát és Ön
törvényű gondolkodót, lehetetlen csak egyetlen mozgalomhoz kötni. A magyar fajvéde
lem cs nacionalizmus prófétája volt, akit a mozgalom istenített, de alig értett, követni pró
bált, de ő nem ilyen tanítványokat képzelt el magának.
Nem kis feladatot vállal magára az, aki politikai és társadalmi eszméit akarja röviden
összefoglalni. Talán a Zrínyi-féle szentencia {magunk által csak magunkért) jellemzi őt a
legpontosabban, vagy talán az, amit Karácsony Sándor mondott róla: Szabó Dezső m eg
váltója és egyben prófétája akart lenni a magyarságnak, ennek az Örök gyermek és örök
balek fajnak' A nehézséget főleg az okozza, hogy ő sokkal inkább hatni, felrázni, megdöb
benteni akart, mintsem valamely politikai ideológiát, világnézetet rendszeres és logikus
formában kifejteni. Ez utóbbit ugyanis a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk el poli
tikai nézeteiről. Mint politikai gondolkodó egész élete során eklektikus maradt, amit
egyébként nem is nagyon bánt, hiszen egyik írásában maga mondja, hogy tőle mindenféle
'izmus egyformán közel s távol áll. Szabó Dezső életeleme tehát nem a rendszeralkotás,
nem a szisztematikus építkezés, sokkal inkább a rombolás, vélt vagy valós ellenfelei, ellen
ségei eszméinek megkérdőjelezése, sőt intellektuális kivégzésük volt. Elsősorban ezért
vonzódott annyira a gunyirat, a pamflet, a nyilvános levél műfajához, s ezért váltak - né
hány novellájától eltekintve - epikus alkotásai mára szinte olvashatatlanokká a nagykö
zönség számára. Az elsodort falutya Segítséget, a Csodálatos életet ma már jobbára csak azok
olvassák, akiket érdekel a húszas évek világa, s benne Szabó Dezső ideológiai újításai. Vagy
még azok sem. Talán néliány filosz még, akik csodálják bátor, invenciózus, olykor meghök
kentő nyclvtcremtő képességet, tobzódó jelzőit, igésített főneveit, amelyekből alkalmasint
kevesebb is elég lett volna. A kíméletlen kritika, a gúny és az eszmékkel nem mindig alá
támasztott stiláris bravúrok miatt vált életében olyan olvasott, népszerű - szidott vagy is
tenített - szerzővé, mindezért azonban végső fokon súlyos árat fizetett, nevezetesen tehet
sége, zsenialitása élté közi ás ának s az utókor érdektelenségének az árát. Nehéz - ha nem
egyenesen lehetetlen - feladat tehát egy ennyire nem rcndszeralkotó gondolkodó nézeteit
valamennyire rendszerbe foglalni. Mégis tegyünk erre egy bátortalan kísérletet.
Szabó Dezső ideológiájának középpontjában a nemzeti identitástudat, ezen beiül is a fa j
fogalma állt. De mit is jelent ez a kifejezés nála? Bibó István egy kései interjújában amellett
érvelt, hogy Szabó a faj fogalmát nem biológiai vagy antropológiai érlelőmben használta,
sokkal inkább valamiféle etnikumot értett alatta, amely a '10. századi nagyméretű szláv be
olvadástól a 19. századi nagyméretű német és zsidó beolvadásig fennállt' Sok példát idézhet
nénk ennek igazolására. Szabó ugyanis valóban sokszor beszélt szellemi’, a 'történelem
eredményeként kialakult' fajról, illetve arról, hogy a faj alapvetően a pszichikum é.s lelki
54 A PRÓFÉTA
folyamatok eredményeképpen jön létre, amelyet nem szabad összetéveszteni a faj szó ’ter-
mészetrajzi értelmével’ Alapvetően helyes tehát Bibó meglátása, de azért a probléma ennél
bonyolultabb. Egyrészt azért, mert Szabó Dezső elsősorban író, nem pedig társadalomtu
dós volt, s amikor az olyan kifejezéseket, mint faj, etnikum, nemzet, nemzetiség, nép stb.
értelmezi, akkor nem mindig tesz különbséget közöttük. Sokszor egyszerűen stilisztikai
okokból, azaz a szóismétlés elkerülése végett azonos értelmű szavakként használja őket. De
sok olyan példát is idézhetnénk, amikor éppenséggel nagyon is biológiai fogalomként értel
mezi a faj szót (a magyarság: vér, nyelv, lélek, múlt- idegen vér, idegen ágy, idegen életér
dek; a zsidó természetrajzi egyszerűséggel zsidó; a vér rettenetes törvénye stb.). Összegez
ve talán azt mondhatjuk, hogy ö a faj fogalmát elsősorban szellemi-történeti értelemben
használta, de sokszor - alkalmasint amikor elsodorta az indulat - megfeledkezett erről, és
hajlamos volt a fajról mint biológiát, Vérségi' kötelékről beszélni.
A másik fontos kérdés, amit fel kell vetnünk, hogy egyáltalán miért került a faji eszme
gondolkodásának középpontjába. Szabó Dezső is osztotta azt a korszakban általánosan
elterjedt, szociáldarwinista, konfrontatív és háborús logikára épülő elképzelést, miszerint a
világtörténelem nem más, mint fajok cs nemzetek állandó harca, azaz vérre menő küzde
lem a létért és a fennmaradásért.4 Ezt az elképzelést Szabó Dezső is magától értetődő ter
mészeti törvényként kezelte, s erre a gondolatra építette egész ideológiai konstrukcióját
Logikusan következik ebből a kiindulópontból a faji öncélúság gondolata, nevezetesen,
hogy minden fajnak csak maga iránt vannak kötelességei, s ezek közül is a legfontosabb
felkészülni, majd helytállni a fajok nagy harcában.5 A faj létezésének tagadása - vélte Sza
bó - egyszerű zsidó trükk és félrevezetés, amelynek célja a zsidóság folytonosan megnyil
vánuló imperialisztikus törekvéseinek elleplezése.6 Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el,
hogy a faji felsőbbrendűség eszméjét nem fogadta el, sőt egyenesen ostobaságnak tartotta.7
Ennek a faji eszmének - túl azon a nem mellékes körülményen, hogy a világtörténelem
kiindulópontjaként is erősen megkérdőjelezhető - a legnagyobb hátulütője, hogy rendkí
vül leegyszerűsítő és merev gondolati rendszert hoz létre, s lehetetlenné tesz mindenfajta
finomabb és bonyolultabb társadalomtudományos magyarázatot. Aki beleragad ebbe a m a
gyarázatkísérletbe, s Szabó Dezső kétségkívül beleragadt, nos, az kénytelen minden poli
tikai, társadalmi vagy kulturális jelenség leírására ráhúzni ezt a Nessus-inget, megfosztva
magát más, talán ésszerűbbnek és életszerűbbnek tűnő magyarázaloklól.
Másodszor, ami talán legalább ilyen fontos, hogy bár Szabó azt jól érzékelte, hogy az
1918 előtti, tehát a történeti Magyarországra szabott nemzetkoncepció, nevezetesen a.po
litikai nemzet elképzelés menthetetlenül megbukott, de ebből még nem következett, hogy
magát a nemzet fogalmát is ki kellene dobni a hajóból, és fel kellene váltani a sokkal bi
zonytalanabb fa j fogalmával. Amiből két baj is származott, egyrészt, hogy egy olyan bi-
4 Ezen gondolat fajvédő cs ébredő változatának megfogalmazását lásd például A magyar nemzeti Ujjáébre-
dés mozgalmának célkitűzései című brosúrában. Budapest, 1933, Held János Könyvnyomdája, 12. p.
5 Szabó Dezső: Egyenes úton. Tanulmányok Budapest, 1920, Táltos, 5-6. p.
6 A gondolat részletes kifejtését lásd Szabó Dezső: Faj és világirodalom. In Panasz. Újabb tanulmányok.
Budapest, 1923, Femim, 91-102. p.
7 Szabó Dezső nem a faji egyenlőtlenség eszméjéből indult ki. Teljességgel hamis ez a vád az ő esetében,
amit sokan fejtegettek, többek között Király István. Lásd Király István: Az ellentmondások írója. In uö:
Útkeresések. Budapest, 1989, Szépirodalmi Könyvkiadó, 228-314. p.
SZABÓ DKZSQ 55
zonytalan etnikai eredetű, kevert nép esetében, mint amiJyen a magyar, rendkívül proble
matikus a ki a magyar kérdésének a megválaszolása, másrészt ha ez így van, akkor S 2 u b
jektíwé válik annak megítélése, ki is tartozik ebbe a kategóriába. Persze Szabó Dezső
számára ez utóbbi nem okozott különösebb gondot, hiszen erre kész válasza volt: ő maga
az, aki megítéli ki a magyar, s ki nem azí Néha elég volt neki egy idegen hangzású név,
hogy már mindent tudjon a név gazdájáról, munkabírásától világnézetéig, erkölcsiségétől
megbízhatóságáig. De hát pontosan hogyan is működött ez a magyar történelmet túlságo
san is leegyszerűsítő nézetrendszer?
Szabó Dezső úgy vélte, hogy a nemes és nagylelkű, következésképpen élhetetlen m a
gyar faj, azaz a fajok örök balekja a modern kapitalista kor anyagiassága és kegyetlen ver
senye miatt folyamatosan tért veszít más fajokkal, mindenekelőtt a zsidókkal és a néme
tekkel szemben, s ebből a helyzetből csak egy - határozatlan körvonalú - faji forradalom
vezetheti ki a magyarságot, amelynek - talán mondanunk sem kell - éppenséggel ö lenne
a szellemi vezére. A magyarság tehát 'keleti súlyosságával, erős méltóságérzetével és beteg
szemérm etess égével* egy versenyre alapozott korszakban törvényszerűen csak vesztes le
het a törtető és erős faji szolidaritással rendelkező népekkel szemben. Ezt megakadályo
zandó biztosítékokat, korlátokat - egyszóval belső átalakulást és erőteljes állami beavatko
zást - sürgetett.0
Szabó Dezső tehát a magyar faji politikát két oldalról kísérelte meg megalapozni, egy
részt pozitív módon, tehát sorra véve a teendőket, másrészt negatív oldalról, a magyarsá
got leginkább fenyegető zsidó és német veszély középpontba helyezcscveL A Szabó Dezsőt8
8 Az állami feladatok sorjázását lásd Szabó Dezső: Március mérlegén: A Gömbös-kormány és az „Üj Kor
szak”. In uö: A m agyar káosz. Pamfletek. Budapest, 199Q, Szépirodalmi Könyvkiadó, 216-222. p.
56 A PRÓFÉTA
jól ismerő Várkonyi Nándor fogalmazta meg nagyon pontosan azt a gondolatot, hogy Szabó
számára a faji kérdés a szcretet-gyülölet dichotómiában értelmeződött. Mérhetetlenül, már-
már narcisztikusan szerette saját faját (s benne önmagát]), amelyről élt benne egy álomkép,
aminek persze nem sok köze volt a valósághoz. „A magyar ember az ő szemében - írja Vár
konyi - az Isten jókedvéből termett pogány, a herkulesi tűz erejétől duzzadó, lánglelkű nai
vitás csodája, tűzeszű, puszta játékból kultúrákat szülő, gazdagságából örökké bőven adako
zó, szent gyermek, kihasznált, de soha ki nem fosztható kincsesháza ezer emberi szépségnek
és értéknek”9 Ezek az alapvetően jó tulajdonságok azonban nem tudnak felszínre vergődni,
mivel a magyarságot a - Széchenyi által is kárhoztatott - áldatlan testvérharc és széthúzás
mérge emészti. S ezt csak egy faji-nemzeti egység szüntetheti meg. „Egység, egység, egység
- írja emlékirataiban ez volt a megismétlődő dobbanás, melyet a szét- és összezavart faj
fia kihallott az élet sóvárgásából.”101A szeretet-gyülölet dichotómiából következően mérhe
tetlenül gyűlölte mindazokat, akiket erre a csodálatos teremtményre, azaz a magyarságra
veszélyesnek vagy ártalmasnak vélt. S rájuk, elsősorban tehát a zsidókra és a németekre pró
fétai átkot szórt, amelyre az antiszemitizmus vagy a németellenesség kifejezés túlzott eufe
mizmusnak tűnik. De mielőtt ismertetnénk a zsidósággal és a németséggel kapcsolatos né
zeteit, lássuk először a pozitív, az építkező, a magyarságot megerősítő elgondolásait.
Szabó Dezső számára az építkezés mindenekelőtt három dolgot jelentett. Először a 'leg
mélyebb és legintenzívebb kultúra elterjesztését a magyar néprétegekben. Másodszor a
'legszélesebb szociális politika' bevezetését. S végül jelentette az 'idegenné romlott' m a
gyar arisztokrácia és középosztály háttérbe szorítását és az 'ősi magyar lélek letéteménye
sének', azaz a magyar parasztságnak a felemelését. Ez a három teendő Szabó elképzelései
ben szerves egységet alkot, egyik sem hagyható ki a sorból.
A mély és intenzív kultúra - meglepő módon - Szabó Dezső számára lényegében nem
jelentett mást, mint kiadó- és sajtókérdés. Ügy vélte ugyanis, hogy a magyar irodalom és
művészet 'idegen erkölcsiség és szellem nyomása alatt sínylődik', s a jobbára zsidó kézen
lévő sajtó nagy része - hasonlóan a forradalom előtti és alatti tevékenységéhez - továbbra
is 'konkolyt és mételyt' hint a jóhiszemű magyarok leikébe, s mindezt tudatosan, egy cél
érdekében teszi. „Egy zsidó nemzetiségi folyóiratban - írja saját esetét példaként állítva
mely a fajmagyarság legjobb erői által jutott hírnévre, egy pesti zsidó kapitalista, kinek ne
vével nem szennyezem be toliamat, az Elsodort falu megjelenése után hosszasan fejtegette,
hogy mi végzetesen arra vagyunk utalva, hogy egy körülzárt, egzotikus kis Okatootaia le
gyünk Európában. íme: a nagy E-vel Embert rikácsolok a magyar számára kivételt csinál
nak, kizárják az emberiség leikéből. Az egységes taktikának egyik jelensége ez: szétoldani
a magyar öntudatot, elsikkasztani a világ elől a magyar pszichét, hogy szabad tér legyen
imperializmusuk hódítása előtt.1’11
A legszélesebb szociálpolitika mindenekelőtt a kapitalizmus és a szabad verseny - kö
zelebbről meg nem határozott módon történő - intézményes korlátozását, a magyar falu
9 Várkonyi Nándor: Szabó Dezső emlékezete. In Gróh Gáspár szerk.: .4z elsodort iró. In memóriám Szabó
Dezső, Budapest, 2002, Nap Kiadó, 278. p.
10 Szabó: Életeim... I. m. 2. köt 581. p.
11 Szabó Dezső: Faj és világirodalom... I. m. 99. p. Bár Szabó nem mondja ki a nevet a szövegből azonban
egyértelmű, hogy Fenyő Miksára utal.
S’/ARÖ DEZSŐ 57
Szabó Dezső: Március mérlegén: A Gömbös-kormány és az „Új Korszak”. In uő: A magyar káosz... Lm .
229. p. f.ásd még A magyar paraszt és A magyar paraszt és a magyar kultúra című tanulmányait. ín
Szabó Dezső; Az egész látóhatár... T. m. 1. köt 182-206, p.
58 APRÓFÉTA
Szabó Dezső tehát majdnem mindenkit hibáztat az elsinkófált reformok és az ’új hon
foglalás* elmaradása miatt. Megoldási javaslatai közül azonban kifelejtette a legfontosab
bat, nevezetesen, hogy egy versenyre alapozott korszakban talán a magyarságnak is verse
nyeznie kellene, nem pedig várni a készre, és állami emlők után kapkodni, s hogy a szoli
daritás hiánya sem valami öröktől fogva adott dolog, azon talán változtatni is lehetne.
Ugyanakkor Szabó Dezső a rá jellemző zsenialitással vette észre a magyar politikának és tá-
gabban a magyar társadalomnak ezt az azóta is folyamatosan jelen lévő jellemvonását, azaz
a valóság nem ismeretét vagy letagadását, az illúziók rabságát, a veszélyérzet és a szolidaritás
hiányát, végül a kollektív csapdából való egyéni menekülési utak örökös keresését.
Szabó Dezső faji gondolkodásának középpontjában a húszas években kétségkívül a ha
zai zsidóság állt, de már fiatal tanár korában foglalkoztatta a kérdés. Néhány antiszemita
cikket írt ugyanis a Fejér Megyei Naplóba amellyel nagy vitát váltott ki Székesfehérvárott,
sőt egy párbajt is kiprovokált. Ezekben a cikkekben Szabó arról értekezett, hogy a zsidóság
célja a zsidó faj uralmának megteremtése Magyarországon, a magyar nemzeti és keresz
tény kultúra lerombolása stb.13írásai ekkor még nem keltettek országos visszhangot, de maga
az alapgondolat semmiben sem különbözött attól, mint amit később, a tízes évek végén, a
húszas évek elején rendszeresebb formában megfogalmazott. Szabó ezután Nagyváradra ke
rült, ahol - saját bevallása szerint - fiatalkori nézeteinek felülvizsgálatára kényszerült.
Később, a tízes évek közepén a Huszadik Század hasábjain fejtette ki a zsidósággal kap
csolatos koncepcióját, miután kapcsolatba került a Jászi vezette radikális csoporttal Azt kell
mondanunk a lap hasábjain kifejtett ekkori elképzelése nem antiszemita jellegű, s alapve
tően megegyezik a polgári radikálisok elképzeléseivel. Szabó szerint ugyanis nem lehet a
hazai zsidóság sorsát külön kezelni a magyarság problémáitól, mert „a zsidóság lelki és
anyagi élete annyi gyökérrel szövődött bele a magyar életbe, hogy jövőjének, fejlődésének,
elhelyezkedésének kérdése egyike a magyarság vitális alapproblémáinak”.14 S azt is hozzá
teszi, hogy éppenséggel ezért nem tekintheti a zsidóságot nebáncsvirágnak, azaz nem le
het tekintettel 'beteges érzékenységére*.
Szabó szerint a jövőben két üt áll a zsidóság előtt. Az egyik a faji, nemzeti tömörülés
útja, amit a legyünk zsidók mindenben elve fejez ki. A zsidóság egységének az alapja évez
redeken keresztül a vallás volt, de a modern korban ez már nem nyújt elég alapot az egy
séghez, ezért a vallás mellett vagy helyett a meghatározó szerepet leginkább a zsidó pszi
ché tölti be. A zsidó psziché szükségszerűen idegenkedő, gyűlölködő és elkülönülő hangot
eredményez, amit Szabó számára leginkább a Múlt és Jövő című folyóirat szellemisége jel
képez, mint ahogyan ugyanezt a hangot találja meg keresztény oldalon is az Alkotmány
lapjain. Az elkülönült faji és vallási csoportokra azonban nem lehet felépíteni az általa
mindennél fontosabbnak tartott s megteremteni kívánt 'magyar mentő egységet'15 M ind
ezek alapján ezt a zsidó utat Szabó nagy tévedésnek látta, bár képviselőit - így Patai )ózse-
fet is - tiszteletre méltó gondolkodóknak tartotta.16
13Lásd erről Nagy Péter: Szabó Dezső. Budapest, 1964, Akadémiai, 48-55. p.
14 Szabó Dezső: A magyar organikus elhelyezkedése. Huszadik Század, 1914. 1. köt 341 p.
15 Az egység Szabó Dczső-i fogalmáról lásd Szabó Miklós: Szabó Dezső, a politikai gondolkodó. In uő: Poli
tikai kultúra Magyarországon 1896-1986, Budapest, 1989, Atlantisz, 209. p.
16 Szabó: A magyar organikus. ..I.m , 346. p.
SZABÓ DEZSŐ 59
17Uo. 347. p.
Jfi Pfeiffer Izsák: A zsidóság problémája. Huszadik Század, 1914. 1. köt, 561-565. p.
w Uo. 563. p.
60 A p r ö f ít a
ságban kell keresni.20 Szabó új elmélete szerint Magyarországon két faj küzdelme zajlott,
ugyanis 1918-1919-ben az ország zsidó összeesküvés áldozata lett, a 'szíriai banditák' hát
ba döfték az ártatlan országot (a Dolchstoss-elmélet magyar változata), s szerinte ezekben
az években nem forradalomról polgári demokráciáról, kommunizmusról volt szó hazánk
ban, hanem egy ádáz, immorális, vad zsidó imperializmus' térhódításának kísérletéről.21
Ebben a kísérletben - mondja - részt vett az egész zsidóság, tekintet nélkül társadalmi hely
zetére vagy világnézetére, mivel - mint mondja - „a zsidó csak zsidó: akaratában, ösztönei
ben, látása formájában, megértése mikéntjében, tudatos és tudatlan énje minden rezdülé
sében. Kapard meg a »legkultiirabb« zsidót, aki reggel Maetcrlincket olvas, délben Paul
Claudeíl szaval, este Tolsztojt gargarizál: az »európai« epidermis alatt megtalálod az érin
tetlen ős zsidót, az ádáz Jehova, a rettenetes Talmud acélos bennszülöttjét, aki a vérnek, az
idegeknek tudatlan ős ösztönösségével az élet alapkérdéseiben faja minden egycdével azo
nosan lát, hall, tapint, szagol, ízlel, szeret és gyűlöl.”22 Ennek a faji hódításnak az élvonalá
ba tartoznak szerinte azok a szabadgondolkodók is, akik a természettudományok, a racio
nalizmus, az egyetemes emberi értékek és a humánum szempontjából tekintenek a világra
mindaddig, amíg az nem akadályozza a zsidó világuralmi törekvéseket, ha viszont akadá
lyozza, akkor azonnal eltipornak minden tudományt, rációt, minden emberit5.
Mindebből Szabó azt a következtetést vonja le, hogy minden nemzet csak a maga faján
keresztül szolgálhatja az emberiséget, s a magyarság számára minden összekeveredés a zsi
dósággal a halált jelenti. Ezért az egyetlen megoldás a 'teljes szétválás, az abszolút külön
szervezkedés! Ezeket a sorokat olvasva az lehet az érzésünk, mintha Szabó Pfeiffer Izsák
rabbi egykori érveit ismételné, természetesen kissé antiszemita olvasatban. A magyarság
nak tehát vissza kell térnie a tiszta faji gondolkodáshoz* s szakítania kell a liberalizmus
'beteg rendszerével1,amely egyrészt öngyilkosságra kényszerítette a nemzetet, másrészt le
hetetlenné tette bármifajta 'belső diszciplína' kialakulását, A zsidóság és a magyarság kö
zött tehát szerinte élet-halál küzdelem zajlik. A magyarság előnye ebben a harcban alsó
néposztályának, azaz a parasztságnak a logikus gondolkodása, rendszeretete és szorgalma,
szemben a zsidó alsó néposztállyal, amely még „ős Talmud-bestia, kit a még csak félig em
berré vedlett ősember-ordasnak vízözön előtti babonái rángatnak”, s „tetvek közt, polos
kában, irtózatos piszokban, baromi nemtörődömséggel tud élni”23 A zsidóság előnye pe
dig - szemben a magyar turáni átokkal, azaz a széthúzással - a tudatos faji gondolkodás és
szolidaritás, a saját érdekek alárendelése a faj érdekeinek, végül a felelősség vállalása ki
élezett helyzetekben. Ebből következik, hogy Szabó veszélyes mítosznak tartotta a zsidó
destrukció tételét, hiszen szerinte a zsidóság nem destruál, hanem éppen ellenkezőleg: a
maga módján tudatosan építkezik.
Szabó Dezső ebből következően az antiszemitizmust nem valami titkolni való eltévelye
A harmincas évek végén Szabó Dezső ismét írt egy nagyobb tanulmányt a zsidókér
désről Az antijudaizmus bírálata címmel.30 Ebből a tanulmányból világosan kiderül, hogy
alapvetően nem változtatta meg ugyan a véleményét, de bizonyos kérdésekben felülvizs
gálta álláspontját. Továbbra is úgy látta ugyanis, hogy a hazai zsidókérdés körüli állandó
sult viták mindennél fényesebben bizonyítják, mi történik akkor, ha egy nép sorsát, élete
őrhelyeit idegenek kezébe adja. Egy nép szerinte nem bízhatja élettani folyamatait' egy
másik, egy tőle idegen organizmusra, mert minden organizmus a maga törvényei és érde
kei szerint próbálja meg irányítani életét. Ebből következik, hogy a magyarságnak vissza
kell szereznie az elvesztett gazdasági, hatalmi, irányító pozíciókat. Határozottan megvál
toztatta ugyanakkor - bizonyos önkritikát is gyakorolva - nézeteit abban a kérdésben,
hogy ki is a felelős mindezért. Ebben a tanulmányban ugyanis már azt mondja, hogy a
bűnösök nem a zsidók, hanem a magyar politikai elit felelőtlen tagjai. Másrészt az igazi ve
szedelmet a magyarságra nem a 2 sidók, hanem a magyarországi németek jelentik, hiszen
a hazai zsidóság mögött nem áll égy százmilliós nép borzalmas fegyveres ereje és borzal
mas faji sovinizmusai A zsidóság kezéből, ha úgy alakulna a helyzet - folytatja gondolat
menetét -, könnyedén ki tudnánk ragadni a hatalmat, hiszen vagyunk mi annyira legé
nyek a talpú 11 kon.
A zsidóság mellett tehát a németség volt Szabó szerint az a 'fenyegető és mérgező1elem,
amely ellen a magyarságnak védekeznie kell. S míg a húszas években szerinte a zsidóság
jelentette a nagyobb veszélyt, addig a harmincas években már a német fenyegetést tartotta
nagyobbnak, következésképpen figyelmét - és nem utolsósorban gyilkos fullánkjait - erre
a problémára irányította. Ez az ideológia egyszerre volt antiimperiaíista és asszimilációelle
nes. Az első ellen aligha lehetne kifogást emelni. Szabó Dezső ugyanis a magyar politikai
elit döntő többségével ellentétben helyesen és pontosan érzékelte, mit is jelent a náci Német
ország felemelkedése, s milyen veszélyeket hordoz ez Magyarország számára. De ő nem
állt meg ennél a kétségkívül hibátlan helyzetértékelésnél és nagyfokú valóságismeretet
tükröző veszélyérzetnél, hanem továbbment, s a hazai németség asszimilációjának hiteles
ségét és mélységét kezdte megkérdőjelezni.
Az apropót egy esszé megjelenése szolgáltatta számára. A bethleni konszolidációhoz
ezernyi szállal kötődő vezető társadalomtudományi folyóiratban, a Magyar Szemlében
ugyanis egykori Eötvös-kollégista társa, Szekfű Gyula cikkel írt a nemet asszimilációról.
Szekfű kissé talán túlságosan líraira sikerült bevezetéssel (könnyen lehet, hogy Szabót ez
bőszítette fel, bár számára a dühbe guruláshoz ennél sokkal kevesebb is elég volt) arról ér-
tekezik, hogy egy német származású honvéd, Schittenhelm Ede 1848-ban a magyar hazá
ért halt meg,31 A továbbiakban Szekfű arról elmélkedik, hogy mi történik akkor, ha ez a jól
indult asszimilációs folyamat megakad, a német vér tudatosodása tovább halad, vajon
- kérdi - nem bomlik-e fel a magyar középosztály nemzeti alkotóelemeire? S ennek kap
csán kritikai megjegyzéseket tesz a magyar fajvédelmi gondolkodást illetően is. „Logikát
lan és téves tehát az az elképzelés - írja mely ezt a faji folyamatot faji eszközökkel akarja
megállítani. A fajmagyar turáni publicisztika, amikor németek és zsidók ellen izgat, nem
veszi észre magán a szláv, német egyéb foltokat, hiszen a magyar középosztály alapvetően
történeti, s nem faji képződmény,”35Szekfű szerint a megoldás csak az lehet, hogy a közép-
osztályt a magyarság ősi medencéjéből' a parasztságból frissítjük fel, mert ez előnyösen
változtatná meg a vér összetételt' ezenfelül ez a vérfrissítés magyaros irányt diktálhatna7a
folyamatoknak. Végül Szekfű azon kesereg, hogy ez a modell csak hosszú távon képes m ű
ködni, addig is marad a magyaros műveltség és történeti kultúra népi műveltséggel való
kiegészítése, de - teszi hozzá - sajnálatosan a magyar középosztály nem ezt teszi, a népi
kultúrát ugyanis mélyen megveti. Ha most eltekintünk a középosztály 'felfrissítése7 teória
zavaró párhuzamaitól (ezt hirdették ugyanis a fajvédők is, bár más hangsúlyokkal és más
eszmei alapról majd később a népiek, sőt ezen a nyomon haladtak a kommunisták is, csak
ők már nem felfrissítésben, hanem teljes elitcserében gondolkodtak, s nem faji, hanem
osztályalapú cserét terveztek), Szekfű pontosan érzékelt két valós problémát: egyrészt a
hazai németség diss 2 imilációjában rejlő veszélyeket, másrészt a magyar középosztály sú
lyos műveltségi hiányosságait, aminek könnyen súlyos politikai következményei lehettek
volna - mint ahogy később lettek is.33 A politikusok ugyanis - s nemcsak a harmincas
években - képtelenek felfogni, hogy a kultúra, a műveltség nem egy szűk értelmiségi kör
úri passziója, hanem a nemzet továbbélésének elengedhetetlen feltétele. S ugyancsak te
kintsünk el Szabó Dezső kedvesnek éppen nem nevezhető jelzőitől, amellyekkel régi ba
rátját jellemzi (életidegen, könyvekből szopott bölcsességű örök filozopter, tudományelle
nes ócska romantika, tudatosan hamis helyzetképet adó helyzetleírás, lelkiismerellenül
felületes gondolkodás, halálvirág a magyarság sírján stb,). Szabó mondandója lényeges
pontokon eltér az egyrészt nemzetben gondolkodó, másrészt a konzervatív, óvatos, lassú
középosztályi átépítésben hívő Szekfuétől.
Szabó Dezső ugyanis tiszta magyar fajú középosztályt akart létrehozni, s nem fogadta
el, hogy ez továbbra is 'történeti képződmény legyen. Következésképpen a nemzet elé he
lyezi a fajt, tehát valami olyasmire gondol, hogy bár a magyar nemzet 'bármily vérű mun
kát, tehetséget és jószándékot az egyenlő elbánás politikájában részesít* de megsemmisít
minden *töredék±áji* politikát, azaz szerinte az országban kizárólag magyar faji politikát
kell követni, ami a magyar nyelv, magyar kultúra, magyar lelkiség és a 2 organikus magyar
történelmi célok egységét jelenti.34 Nehéz pontosan megmondani, hogy ebből az elképze
lésből pontosan milyen gyakorlati teendők következnek, sokszor ugyanis más és más fel
adatokat sorol fel (új egységes kulturális program, központi tehetségvigyázó szervezet fel
állítása, minden munkakörben a magyarság számának és történelmi jogainak megfelelő
arányszámban való szereplése, földosztás a magyar parasztság számára, Budapest környé
kének magyarrá telepítése7, a magyar kultúra egyetemes ligájának megalapítása, a magyar
hadsereg magyar irányítás alá helyezése, magyar diplomáciai akadémia megalapítása stb.
stb.),35 A hazai németségre nézve ez valami olyasmit jelentett talán, hogy bár egyenrangú
Uo. 229. p.
” Természetesen bármely etnikai kisebbségnek joga van akár az asszimilációs folyamat megfordításához
is, de ebben a/. esetben Szekfű jól érezte, hogy itt nem egyszerűen erről van szó, hanem a hitleri nemet
birodalom politikai-hatalmi játszmájáról, amely alapjaiban veszélyeztette a függetlenségét védő Ma
gyarországot.
í4 Szabó Dezső: Ede megevé ebédem. In uő: Egyenes úton... I. m. 2, köt 692. p.
MUo. 699. p.
64 A PRÓFÉTA
tagjai lehetnek a magyar nemzetnek, amelyet a magyar faj ural, de nem folytathatnak sem
miféle német faji politikát. Abban a kérdésben is vitázik Szegfűvel, hogy a németség mennyi
re asszimilálódott Magyarországon. Bár Szabó elismeri, hogy lehetséges egyéni asszimilá
ció, de ez - mint mondja - egyrészt nehéz és hosszú folyamat, másrészt a végeredmény
mindig kiszámíthatatlan, ellenőrizhetetlen és irracionális3. Szerinte a hazai németek több
sége megmarad deutsch-ungarnak, magyarországi németnek, azaz nem asszimilálódott.
De leginkább azért kárhoztatja Szekfűt, mert rabja maradt a német-magyar sorsközösség
gondolatának, amely a magyarságra nézve csak tragédiát hozott. „A magyar megújhodás
nak - írja - minden mozdulatában egy nagy, tervszerű, minden ízében átgondolt okos és
megijeszthetetlen elszabadulási harcnak kell lennie a német erő minden fenyegetésétől, a
német szellem minden maszlagától.”30
Szabó Dezső tanulmányok sorozatában érvelt amellett, hogy - megelőzendő a német
terjeszkedést és az orosz veszélyt - ki kell egyezni a nemzetiségekkel, illetve az utódálla
mokkal, s be kell fejezni a vérbosszú sehová sem vezető politikáját. Talán mindenkinél
világosabban látta, hová is vezet a külső nagyhatalmi segítség, s ennek a beavatkozásnak
mi lesz az ára. A helyes helyzetfelismerést - tudniillik, hogy a határkérdésben a szomszéd
államok sem az etnikai elvet, sem pedig az önrendelkezést nem fogják elfogadni - ebben
az esetben is irreális elvárások megfogalmazása követte. „A magyarság - írja egy helyütt
prófétai hevülettel - egy új kort teremtő politikával az európai egyetemes együttműködés
előfutárja lesz. Üj politikát hirdet, mely Kelet-Európa, a Balkán és Nyugat-Ázsia kis és kö
zép nemzeteit oly közös katonai és gazdasági védelmi összeállásba szervezi, mely mmde-
niknek biztosítja saját külön egyéni fejlődését. E nemzetek parasztságában még ki nem
termelt őserők vannak, melyek egy új kultúra nagyszerű ígéretéi adják.”37 E2 a hang egy
részt a próféta hangja, amelynek semmiféle valóságalapja nincs, másrészt a magyarság
közép- és kelet-európai missziójának, történelmi hivatásának kissé modernizált változata,
amelynek realitása még ennél is kevesebb: merő illúzió, káprázat és délibábkergetés.
Témánk szempontjából a legizgalmasabb, és bennünket leginkább foglalkoztató kér
dés, hogy a magyar ébredők és fajvédők prófétájából hogyan lett Szabó Dezső ennek a
mozgalomnak az egyik legkíméletlenebb kritikusa. Ez annál is meglepőbb fordulat, mivel
a húszas évek elején a magyar fajvédők szinte minden egyes fontos kérdésben követni lát
szottak mesterüket. Csak felsorolásképpen: a zsidóságot Vissza kell szorítani a helyére1,
azaz nem kaphat az élet egyetlen területén sem többet, mint, amennyit az országos arány
száma indokol; a faji-nemzeti egység megteremtése érdekében félre kell tenni azokat az
ellentéteket, amelyek alkalmasak a nemzet megosztására (királykérdés, felekezeti villon
gások); a bethleni-klebelsbergi rendszer tönkreteszi az országot és elárulja az ellenforra
dalmi 'szegedi gondolatot', a parasztságot valamilyen módon fel kell emelni stb. A kérdést
alkalmasint ketté kellene választanunk, egyrészt mi volt a problémája Szabó Dezsőnek a
húszas évek fajvédőivel, másrészt hogyan értékelte a fajvédőből miniszterelnökké lett Göm
bös Gyula tevékenységét a harmincas évek közepén?
A szakítás rögtön a húszas évek legelején megérett benne, tehát pontosan akkor, ami
kor a magyar tájvédelem éppenséggel felfutó ágba került, azaz amikor a hazai fajvédők ön-
MUo. 634. p.
37 Uo. 700. p.
SZABÓ DEZSŐ 65
3BLásd például Rokamból-romantika... In uő: Az egész látóhatár.. I.m . 1. köt 483-500. p. ás Habsburg
destrukció és fehér bolsevizmus. In Szabó Dezső: Egyenes úton. 'thtiuímányok és jegyzetek. 1. köt. Buda
pest, 2003, Püskl, 383-403. p.; valamint Túrán izmus. Uo. 404-410. p.
66 A PRÓFÉTA
Szabó: Habsburg-destrukció és fehér bolsevizmus. In Szabó Dezső: Egyenes úton... I. m. I. köt. 395. p.
40 U a 393-394. p.
SZABÓ DEZSŐ 67
törtető ős dúvacT. „Folyton éber - írja róla mindig növekvő, elaltathatatlan érvényesülé
si vágy. Ez volt életének, énjének minden tartalma, lelkének egyetlen megszállottsága.
Minden életjelensége: sejtjeinek egybejátszása, izmainak, vérének, idegeinek titkos akara
tai, minden testi és lelki folyamata szüntelenül ezzé az egyetlen akarattá deltáznak.”4546Sza
bó szerint Gömbös végső soron megmaradt a murgai tanító egyszerű fiának, aki felfelé
törleszkedik, intézkedik, szervezkedik, lót-fut, dörgölődzik, igazából diktátor szeretne
lenni, de sohasem lesz belőle az, mert nem cézári alkat5. Ahhoz ugyanis nagy emberi ké
pességek, történelmi meglátások, valamint szerves összefonottság kellett volna az irányí
tásra váró közösséggel, s mindez Szabó Dezső szerint Gömbösből hiányzott. Szabó tehát
nem azt mondja, hogy az országnak nem diktátorra, nem Cézárra lett volna szüksége, ha
nem azt, hogy ez nem lehetett Gömbös, ő ugyanis túlságosan törpe maradt a feladathoz.
Csak a külsőségekben utánozta az igazi diktátorokat, de belül teljességgel üres maradt.
Magyarul: színész, csepűrágó, pojáca. De nem ez a legrosszabb, amit róla mondani tud. Az
ő esetében is előveszi ugyanis a faji kártyát, szerinte ugyanis Gömbösnek germán volt a
teste-lelke, pontosabban sváb: szorgalmas, józan és ravasz. Figyeli Bethlent, és sváb szor
galmával eltanulja tőle a hatalomtechnika huncutságait, s ezek segítségével végül kihúzza
a szőnyeget a mester alól is, amely tettet egyébiránt Gömbös egyetlen politikai érdemének
tud be. Szabó tehát ebből a faji szempontból vezeti le Gömbös egyéni tulajdonságait ugyan
úgy, mint politikai cselekedeteit, például közeledését Németországhoz, a hazai német ki
sebbségnek adott engedményeket, a politikai elit elgermánosítását stb. stb. S most derült
ki csak - mondja hogy a gombosi rikító antiszemitizmus5mennyire nem volt őszinte,
hatalomra kerülve ugyanis azonnal revideálja nézeteit, s szabadrablást enged nekik az or
szágban. A magyarsághoz nem volt köze, az igazi magyarságot meg sem értette. „A magyar
géniuszból - írja -, a fájdalmas és gyönyörű magyar kultúrából, a termő és alkotó m a
gyar lélekből nem értett semmit: távol és idegenül állt velük szemben. Egy olyan testnek
akart a feje lenni, melynek szívéből nem értett semmit, melynek szívéhez nem volt szíve.5546
Szabó tehát ugyanazt a faji kártyát játssza ki mind Gömbös, mind pedig a fajvédők ellen:
nem igazi magyarok, így minden tettüket ez az idegenség, a magyarság géniuszától és faji
leikétől való mérhetetlen távolság magyarázza. S mi marad meg végül ebből a látszólag szel
lemes, csillogó, de végső soron hamis, félrevezető és leegyszerűsítő Szabó Dezső-i magyará
zatból? Valójában igen kevés: alkalmasint néhány zseniális meglátás, de leginkább az ori
ginális stílus, nyelvi lelemények sokasága, jelzők és igésített főnevek tűzijátéka.
Egy másik Gömbösről szóló pamfletszerű tanulmányában azt fejtegeti, hogy Bethlen
egy évtizedes kormányzása folytatta az 1867 utáni politika lényeges és tragikus következ
ményekkel járó elemeit, nevezetesen 'idegen kézre juttatta a magyar aratás minden terüle
tét5, idegen vérű, idegen célú és idegen szívű elemek kisajátítottak mindent, míg a magyar
munkás, a magyar paraszt és szellemi munkás a gazdasági és kulturális szervezkedés min
den lehetősége nélkül kiszolgáltatottá vált a saját hazájában.47 Ennek következtében való
ban Új Korszakra lett volna szükség, s a következő fontos pontokon kellett volna megváltoz
tatni a régi struktúrát: új adórendszer (az adó, a hitel és a munka védelmének megszerve
46 Uo. 805. p.
49 Uo. 818. p.
70 A próféta
zsidó psziché, a zsidó lelkialkat5 olyannyira távol áll a magyartól, olyannyira idegen tőle,
hogy az semmiféle veszélyt nem jelent rá nézve, hiszen bármikor egyetlen intéssel egységbe
lehetne riasztani a zsidó hódítás veszélyei ellen az egész magyarságot5. Míg a német pszi
ché kihasználva a hazai németség egyetemi, akadémiai, egyházi, közoktatási, külképvise
leti és hivatalnoki túlreprezentáltságát máris esendővé fertőzte a magyar középosztályt!
Szabó Dezső szerint a húszas években a zsidó álfon a dalműkhöz5hasonlóan egy ál-el
lenforradalom is lezajlott, amely szintén nem hozta meg a magyarság felszabadulását, ha
nem az abban vezető szerepet játszó németek és - kisebb mértékben - szlávok az ellen -
forradalom ideológiáját égy szerencsétlen faj végső kirablására és kiszorítására használ
ták. A hazai zsidóság és a hazai németség hódításai tehát azonos gyökérnek voltak (a
türelmetlen nacionalisták közülük kerültek ki; saját íróikat és művészeiket minden rcn
dclkezésükrc álló eszközzel népszerűsítették, míg a jóval nagyobb magyar tehetségeket
elnémították vagy elhallgatták, mint például Kuthy Lajost, Asbóth Jánost vagy Tolnai Lajost;
mindkét esetben működött a faji szolidaritás a társadalmi-gazdasági terűiden ugyanúgy,
mint a művészetben; a politikai és gazdasági hatalmi pozíciók megszerzését tekintették fő
céljuknak stb. stb,)*2 Az l9 J8 T 9 -e s álfbrradalmak és a húszas évek ellenforradalmának
kudarca azonban nem jelenti azt, hogy nem lenne szükség egy újabb faji forradalomra,
csakhogy azt nem vezethetik többé zsidók, svábok, tótok vagy gurkák’ az új magyar faj
védőiéin csak a magyar ver, magyar ideg, magyar ős faji öröklöttség rejtekeiben’ teremhet.
„A magyarság saját életfolyamatait - írja - csakis a magyarság végezheti. Ereje, tudása,
saját szerves érdekeinek cs céljainak meglátása, védő és fejlesztő öntudata csak a saját élet-
folyamatainak az eredménye lehet. Magyar sorsot, magyar életakaratot, magyar érdekű lá
tást csakis a magyar organizmus teremthet meg. Egyetlen nagy történelmi feladatunk, mely
nek minden egyén csak következménye: visszajuttatni a magyarság kezébe földjét, életének
irányító és stratégiai helyeit.’5” Nem egyszerű feladat rekonstruálni (hiszen nem teljesen
egyértelműek, konzekvensek cs világosak a kijelentései), hogyan is gondolja mindezt? Va
lami olyasmit fejteget, hogy egyrészt a magyar nemzet kiépítése a legfontosabb feladat,
amelynek részei egyrészt a hazai németek, zsidók stb., azaz az állam polgárai, másrészt a
’magyari magyarok, azaz a faji (mai szóval etnikai) magyarok. Másrészt mindenkit meg
kell hogy illessen az egyenlő elbánás, egyenlő védelem és az egyenlő fejlődési lehetőségek
elve, ha 'benne van a magyar nyelv, a magyar kultúra cs az organikus magyar történelmi
célok nemzetet formáló egységében! Ezen túl az egyéni elv alapján bármilyen nyelvben és
kultúrában is részesítheti magát! Ehhez azonban az is szükséges, hogy megtörténjen a
nagy történelmi igazságtétel! azaz az eddig elnyomott és kizsákmányolt magyarság elfog
lalja az őt megillető vezérlő helyet. De hogyan, mi módon - tehetjük fel a kérdést? Válaszai
most sem teljesen egyértelműek, mivel a nyelv, amelyen megfogalmazza elveit ugyancsak
esszéisztikus és metaforikus jellegű. Ennek az igazságtételnek a része, hogy minden állás
elosztásnál, ipari engedélyeknél stb. a magyarság olyan arányban részesüljön, amely az
egyenlősítés elodázhatatlan történelmi feladatát minél hamarabb teljesítheti! Ennek a tör
ténelmi igazságtételnek a további kívánalmai egy új középosztály létrehozása, a politikai
rendszer ál-népképviseletből valódi népkepviseletté alakítása, a gazdasági élet gyökeres52
Uo. 529-531. p. Ezeknek a kívánalmaknak ennél részletesebb (de még mindig tál általános) kifejtését
lásd Szabó Dezső: A holnap nácionalizmusa. In uő: Az egész látóhatár... I. m. 1. köt. 31-58. p.
w Szabó Dezső: A bánya mélye felé. In uö: Az egész látóhatár... I. m. 2, köt. 1010. p.
A sajtóapostol BANGHA BÉLA
Szabó Dezső Elsodort faluja., valamint korai fulmináns antiszemita cikkei és új típusú p a
rasztfelfogása mellett a fajvédő ideológusokra és politikusokra a legnagyobb hatást Bangha
Béla jezsuita páternek az 192ü-as években született írásai, különösen a Magyarország újjá
építése és a kereszténység című munkája gyakorolta.1Szabó Dezső és Bangha munkái mel
lett a korszak másik két körme ghatározó könyve Szekfű Gyula Három nemzedéke, vala
mint Tormay Cecilé Bujdosókönyve alkalmasint kevésbé hatottak rájuk, jórészt azok dön
tően középosztályi, nemzeti konzervatív, Széchenyit, illetve - Tormay esetében - Tisza
Istvánt középpontba állító és magasztaló szemlélete miatt.12 A korszakkal foglalkozó tör
téneti szakmunkák általában kiemelik Szabó Dezső, Szekfű Gyula és Tormay Cécilc
meghatározó hatását a korszak közgondolkodására, de alkalmasint megfeledkeznek Ban
gha Béla különleges szerepéről, pedig életművének ismerete nélkül aligha érthető meg a
húszas évek szelleme, s kiváltképp az ébredők és fajvédők eszmevilága. Prohászka Ottokár
és Bangha Béla ugyanis a századelőn olyan programot dolgoztak ki, amely alapvetően
megváltoztatta a 20. századi magyar katolicizmust és keresztény gondolkodást (az egyete
mes katolicizmus hangsúlyozása helyett egyfajta nemzeti katolicizmus képviselete; a világ
felé való nyitás; az addigi tradicionális hitélet helyett öntudatos vallásosság; nyitottság a
tudományra cs a művészetekre; a modern technika, különösen a sajtó felhasználása stb.).
Ez utóbbi alkalmazásában különösen Bangha járt az élen, felismerte ugyanis - nem kis
részben a ha2 ai zsidóságnak a sajtó terén elért sikerei hatására hogy a hagyományos
csatornák, mint amilyen a gyülekezeti igehirdetés, a tradicionális szónoklat, a homília
már nem elégségesek az emberek elérésére és befolyásolására. Rádöbbeni, az akkori leg
modernebb médium, a sajtó a korábbiakhoz mérten óriási mértékben megnövekedői ha
talmára. Nem véletlenül nevezték őt már a kortársai is sajtó- vagy nagyvárosi apostolnak.
De amíg Prohászka magasan szárnyaló, elmélkedő, az intuíciót előtérbe helyező, miszti
kus, költői ihletésű és időnként patetikus nyelvét alig-alig érlel lék a fajvédők (leszámítva
természetesen antiszemita jellegű megfogalmazásait és kiszólásait), addig Bangha nagyon
is racionális, polemikus és szinte propagandisztikusan egyszerű szövegeinek megértése
nem okozott számukra nehézséget Azt a gondolatot és ideológiai tézist, amelyet Prohász
ka hungarizmusnak nevezett (s amely - talán mondanunk sem kell - nem volt azonos a Szá-
lasi-féle hungarízmussal), nevezetesen, hogy Magyarországon a legfontosabb feladat a ke
resztény magyarság védelmének megszervezése, Bangha is osztotta. S abban is egyezett a
1Bangha Bcla: Magyarország újjáépítése és a kereszténység. Budapest, 1920, Szent István Társulat. A mun
ka olyan népszerűségnek örvendett, hogy még ebben az évben megjelent a mű második kiadása is.
2 Természetesen ezek a könyvek nem. azonos hatást gyakorollak a közvéleményre. Az elsodortfalu és a Há
rom nemzedék összehasonlíthatatlanul nagyobb hatású volt, mint Tormay és Bangha könyve.
74 A SAJTÓAPOSTOL
] Lásd Ernszt Sándor: A keresztény nemzeti politika egy éve, Budapest, 1921, Stephaneum; Wolff Károly:
A kereszténység védelme. In A keresztény gondolat védelme. Budapest, 1925, Hangya, 4-23. p.; I Tallér Ist
ván: A keresztény politika, Budapest, 1926, Apostol Nyomda; Vass József: A magyar szociálpolitika útjai.
Jludapest, 1928, Keresztény-, Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt; Huszár Károly: A katolikus akció
szociális gondolatai. A világi apostolkodás vezérkönyve. Budapest, 1934, Sárkány Nyomda.
4 Ebben a tévedésben én magam is osztoztam, hiszen előző, a zsidókérdésről cs a nacionalizmusról szóló
könyveim írásakor még nem ismerhettem a később publikált naplókat, így az összegyűjtött és kiadott
Banglia-művek alapján én is követlem ezt a leegyszerűsítő sémát. A naplókat Molnár Antal és Szabó
Ferenc SJ publikálta (Bangha Béla SJ emlékezete. Budapest, 2010, Távlatok, 165-332. p.).
5Lásd erről összegyűjtött munkáinak XXIX, kötetéi (Keresztény unió. Budapest, 1943. Szent István Társulat).
BANGIIA UÉLA 75
amely nem az embert, a közjót, a bckcs együttélést és a kultúrát szolgálja, halálra van ítélve.
S mivel a kevesek érdekét szolgáló tőke ’mammoni’ uralma kiszorította a keresztény közép-
kor társadalmi szolidaritására épülő rendszerét, az egyensúly megbomlott, s ez a folyamat
előbb-utóbb világkatasztrófához vezet Ez a világkatasztrófa csak a liberális állam- és gaz
daságfelfogás radikális megváltoztatásával előzhető meg. Végül pedig Bangha nem csupán
a keresztény sajtó megszervezője, valamint harcos hitvédő, aki publicisztikai cikkek szá
zait írta (kiadott művei több mint 13000 oldalra rúgnak), hanem teológiai gondolkodó is,
ahogy arról bárki meggyőződhet, aki elolvassa korai művét a Nagy kérdések útjánU vagy
még inkább élete végén publikált összegző munkáját, a Világhódító kereszténységet.
Ezen túlmenően még két körülményt kell megemlíteni. Egyfelől azt, hogy Bangha Béla,
mint jezsuita páter, Loyolai Szent Ignác hűséges követője számára a világnézeti harc, Krisz
tus országa eljövetelének terjesztése missziós parancs volt, s ő ennek akart megfelelni,
ahogy Szekfű Gyula pontosan megfogalmazta ezt a dilemmát: 'kereszttel a kezében akarta
visszahódítani az embereket'6 Bangha az Ecclesia militans fogalmát még annak eredeti ér
telmében használta, ugyanis ez - szemben az Ecclesia paliensszcl, a tisztítótűzben szenve
dők, valamint az Ecclesia triumphansszal* a mennybe jutottak egyházával - az üdvösségért
harcoló hívek egyházát jelentette. S Bangha morális késztetésnek erezte, hogy ezeknek az
egyháztól elszakadt ateistáknak, hitetleneknek az üdvösségéért is harcoljon, mert úgy lát
ta, üdvözülni csak a katolikus egyház keretében lehetséges, következésképpen vissza akarta
téríteni őket az egyház kebelébe. Nem feltétlenül azért, hogy egyháza még hatalmasabb
legyen, hanem sokkal inkább azért, hogy megmentse őket a kárhozattól. Ebben a vonat
kozásban az ős keresztény vértanút, Ciprián atyát szerette idézni, aki szerint nem lehet annak
atyja az Isten, akinek nem anyja az Egyház. Pontosan mutatja ezt az attitűdöt naplója, aho
vá egyszer azt jegyezte be, hogy az idő rohan, közeledik a vég, s mi történik majd azokkal,
akiket talán éppen ő menthetne meg, de ezt nem leszi. Bangha tehát még hitt az extra ecc-
lesiam nulla salus (az egyházon kívül nincs üdvözülés) elvében, másrészt abban, hogy a
világot akarata ellenére is meg kell menteni a kárhozattól.7 S bármennyire idegenül is
hangzik ma ez az eszme számunkra, Bangha nem tekintette annak, ő valóban azt gondol
ta, hogy a feladat azonos azzal, ami Pázmány Péter korát jellemezte, nevezetesen, vissza
kell téríteni az eltévedt bárányokat a katolikus egyház kebelébe. Másfelől nem feledkezhe
tünk meg arról a lényegtelennek éppenséggel nem nevezhető tényezőről sem, hogy milyen
közegben hangoztak el ezek a szavak, s milyen nyelven fogalmazódtak meg azok a sok
esetben nemtelen támadások, amelyek a keresztény egyházakat, különösen a katoliciz
must érték, s amelyekre Bangha csak reagált. A 'klerikális reakció' a 'feudalizmus fizetett
zsoldosai’ a 'babonák terjesztői, a gondolat megbéklyózói', az erkölcstelen csuhások' még
a legfinomabb jelzők közé tartoztak.” S magát Banghát is a baloldali sajtó 'hírhedt csuhás-
e' Krről a tágabb keretről lásd Molnár Antal és Szabó Ferenc SJ ÍLgyelemre méltó tanulmányát (Bangha
Béla lelki arcéle. In Bangha Béla S) emlékezete... I. m, 33-163, p,).
7 A II. Vatikáni Zsinat később túl jutott ezen a dilemmán, kijelentvén, hogy akik őszinte szívvel keresik
Istent, cs a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretűk szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök
üdvösséget j valamint isteni kegyelemmel azok is, akik iparkodnak becsületesen élni.
* Nem kis részben ezek a támadások késztették Banghát, hogy megalapítsa a Magyar Kultúrát, illetve ké
sőbb a Központi Sajtóvállalatot. Lásd erről részletesen Nyisztor Zoltán életrajzának megfelelő fejezetét
(Bangha Béla élete és müve. Budapest, 1941, Pázmány Péter Irodalmi Társaság, 214-259. p.)> illetve Szi-
76 A SAJTÓAPOSTOI.
iágyi Csaba tanulmányát (Bangha Béla, a sajtóapostol. In Molnár Antal - Szilágyi Csaba szerit.: Múlt és
jövő. A magyar jezsuiták száz éve, 1909-2009, és ami abból következik, Budapest, 2010, Magyar EgyHáz-
törtcncti Enciklopédia - História Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 51-65. p.).
9 Bangha Béla: Keresztény unió. Budapest, 1943, Szent István Társulat, 1. p.
10 Bangha: Magyarország újjáépítése... I. m. 7. p.
HA Ni, HA RT LA 77
végül pedig kulturális okokat említ (a külföldi kulturális minták szolgai másolása; balkáni
műveltség, jókora galíciai felületességgel és szemérmetlenséggel* megtoldva; destruktív, de
kadens és hitcllenes irodalmunk és sajtónk; üzéri szellemtől hajlott könyvkiadás és színház-
kultúra stb.). S mindezt - mondja Bangha - az évtizedeken keresztül uralkodó liberális
politika és közhangulat tette lehetővé, A régi Magyarországot tehát két oldalról egyszerre
buktatták meg, egyrészt felülről a bankokrácia mindenhatósága, másrészt alulról a szocia
lista mozgalmak révén. S mindkét oldalon álló erők mögött elsősorban a hazai zsidóság állt.
„Október 31-én - mint írja - mindkét irányból egyszerre indították meg a döntő támadást,
a látszatra még mindig adva annyit, hogy egy gyermekiességig naiv magyar csoportot is fel
használtak átmenetileg cégérül - éppen úgy, mint ahogy a zsidóbankok is szerették igazga
tósági tagul választott keresztény mágnások nevével festeni fehérre a sok sáron keresztül
rángatott cégtáblájukat. A plutokrata szabadkőművességet képviselő radikális párt s a szo
ciáldemokraták versengéséből végre is az utóbbiak kerültek ki győztesül, s ezek vitték az
országot oda, ahova jutott. [.♦ J A nemzet megmaradt fiai ma koldus-királyfiak gyanánt
bujdosnak ősi örökük elhamvadt üszkein. Belátják, hogy maguk voltak a hibásak: miért en
gedték nemzetükön úrrá lenni a keresztényellenes és nemzetgyilkos idegen áramlatokat,
miért nem állták útját a liberális és szocialista mételynek mindjárt kezdettől fogva!’*11 Ban
gha ítélete tehát egyértelmű: a zsidóság magyar segédcsapatok segítségével aláásta az ezer
éves Magyarországot, de mindez csak azért volt lehetséges, mert a liberális, megengedő, s a
butaságig türelmes magyar vezető politikai osztály mindezt némán tűrte.
Hogyan lehet Bangha szerint ebből a csapdából kiszabadulni? Válasza egyértelmű: csak a
nemzeti katasztrófa tanulságainak levonásával, belső megújulással, a féligazságok és a fclcl-
hallgatások gyökeres kipusztításával, azaz - mint mondja - 'legyünk egyszer már jó irányban
is radikálisak’. Szerinte semmiképpen sem szabad a jövőt a liberális elv ’ingatag és felforgatás
ra hajló* talajára építeni, meg kell szabadulni a korlátlan egyéni szabadság dogmájától, vala
mint meg kell fékezni a szabad verseny szabad kalózait7, végül az individualizmus cs a ha
szonlesés rendszere helyébe a társadalmi szolidaritást kell helyezni. Amit Bangha javasol te
hát összefoglalva a következő: az államéletnek és a törvénykezésnek a keresztény szellemiség
szerint való átépítése, a szabad verseny jelentős korlátozása, állami szociálpolitika és nagy
szabású szociális karitász beindítása, a közoktatás és a népnevelés keresztény szellemű re
formja, végül a sajtó keresztény alapokra helyezése. A kereszténységnek mint társadalom-
formáló erőnek a középpontba helyezése, azaz a nemzet belső életének az erkölcsi alapjául a
keresztény világnézetet és keresztény erkölcsöt kell elfogadni. De hogyan lehet mindezt elérni
szerinte? Őszintén szólva, erre igazán ő sem ad pontos választ, mert egyrészt azt mondja,
hogy Pázmány-, Zrínyi- és Széchenyi-ívású önzetlen, tettre kész, lelkes és koncepciózus em
berekre lenne szükség, de amint ő maga is megállapítja, ilyeneknek ma éppen híján vagyunk,
mivel ma 'mindenki egocentrikus életet éli Másrészt sűrűn használja a meg kell fosztani*
*meg kell rend szabályozni*, ’hathatós védelemben kell részesíteni’, gondoskodni kell* stb. kife
jezéseket, de azt pontosan nem mondja meg, hogy hogyan is gondolja ezek megvalósítását.
Bangha tehát két vonatkozásban hatott az ébredőkre és a fajvédőkre. Egyrészt azt suly
kolta, hogy a bukás legfőbb oka a magyarság bedőlése és behódolása az új szabadkőmű
12Lásd erről Bangha Béla: Antiszemitizmus. In uő szerk.: Katolikus lexikon. 1, köt. Budapest, 1931, Magyar
Kultúra, 85. p., valamint uö: A kereszténység és a zsidók. Budapest, 1912, Mária Kongregáció, 7 17. p.
13 Bangha: Antiszemitizmus... I m, 86. p. Ehhez az álláspontjához Bangha a zsidótörvények idején is ra
gaszkodott, s továbbra is fenntartotta ezt a kettősséget a törvények értékelése során. Magyarul: egyrészt
elfogadta, hogy ezt a kérdést ’egyszer már rendezni kell’, másrészt viszont bírálta annak megvalósítási
módját. Lásd Bangha Béla: A zsidóvita elvi alapjai. ín Bangha ftéla Összegyűjtött Müvei. 27. köt. Buda
pest, 1943, Szent István Társulat, 514-519. p.; valamint A zsidókérdés körül. In Bangha Béla Összegyűj
tött Müvei. 28. köt. Budapest, 1943, Szent István Társulat, 556-560. p.
BANGHA BÍLA 79
tikus életfelfogás, altruizmus hiánya, túlzó szexualizmus sth ).H „A zsidóság számos kép
viselője ugyanis - írja egy helyütt - természetes életöszlöne és érvényesülni törekvése
alapján öntudatlanul is vezető szerepre törekszik nemcsak a pénzügyi s általában gazdasá
gi téren, hanem a szellemi és politikai élet irányításában is, s c törekvésével vajmi gyakran
fenyegeti a keresztény népek gazdasági egyensúlyát s kulturális öncélúságát”16 Úgy látta,
hogy a zsidóság továbbra is 'állam az államban', 'idegen test a nemzet szervezetében’ akik
„nyelvben, tán nemzeti érzésben is osztoznak velünk, de nem lelki kultúrában és keresz
tény erkölcsi alakulásban,”16 Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazások ellenére a húszas
évek fajvédői tisztában voltak azzal, s ezt néha szóba is hozták, hogy Bangha nem áll egy
értelműen a faj védelem, a táji különbségtétel mellett.17
hangba tehát a hazai zsidóságot mindenekelőtt olyan kisebbségnek tartotta, amely hosszú
idő óta együtt cl ugyan a keresztény többséggel, azt mégis bizalmatlansággal, lappangó el
lenszenvvel figyeli, és sokszor lenézéssel kezeli, A zsidóság egy részében ugyanis szerinte
ma már kibogozhatatlan okokból ősi, engesztelhetetlen antipátia él a kereszténységgel szem
ben, s ez a magyarázata annak, hogy a keresztényeüencs mozgalmakban (szabadkőműves
ség, radikálisok, szocialisták, utilitarista és hedonista mozgalmak, Galilei-kör, bolsevikok)
miért fordulnak elő olyan nagy számban zsidók. A problémát Bangha szerint az okozta,
hogy a zsidóságon belül ez a destruktív réteg, s nem a hazafias és a kereszténység iránt nyi
tott csoport kerüli uralkodó helyzetbe, s jutott 1919-ben politikai uralomra, pedig - mint
írja - „a zsidók átlagos értelmessége s érzelmi hangoltsága sokukat különösen is alkalmas
sá teszi arra, hogy érveinket megértsék, s vallásunk szépségeit megbecsüljék; sokszor na
gyobb mér Lékben, mint ezt nem katolikus keresztény felebarátainknál tapasztaljuk",
Bangha szerint ez az irányzat nem tudott volna felülkerekedni, ha meg nem szerzi m agá
nak a magyar sajtó nagy részét. Ennek a sajtónak ugyanis jellemzői: a tradicionális jogok
eltörlésének követelése, a keresztény egyházak elleni izgatás, a népben élő vallási érzés ki
irtása, a művészet erkölcsi degenerálása, világfájdalom, melankólia, S2exualizmus és ön
gyilkossági hóbort terjesztése.19
Mindebből Bangha azt a következtetést vonta le, hogy a keresztényszocializmus hagyo
mányos politikai céljai (a katolikus intézmények megerősítése, az oktatás átalakítása, keresz
tény karitász sLb.) nem elégségesek, s a keresztény Magyarország megteremtése nem lehetsé
ges egyrészt a hitélet elmélyítése, másrészt a modern kalolikus sajtó megteremtése nélkül.1
1' Bangha legtöbbször Wemer Sombartra hivatkozva fejti ki ezeket a né2elekel. Lásd legrészletesebben uő:
A katolikus Egyház kris/Lusi eredete. In Bangha Béla Összegyűjtött Müvei, 3, köt Budapest, 1942, Szent
István Társulat 298-333. p.
15 Bangha: A zsidó vita... I. m. 518. p.
]" Bangha: A zsidókérdés körül... 1. m. 557. p.
17 Az 1920-as évek elején például A Cél című Tájvédelmi elméleti folyóirat egyik névtelen cikkírója (Lemnr:
A „Kurzus” zökkenői, A Cél, 1921. 258-262. p.) megtámadta Banghát, hogy nem képviseli tisztán a faji
antiszemitizmust.
ia Bangha: Antiszemitizmus... I. ni. 181. p.
19 Lásd erről részletesen: Kálvinién: A zsidó sajtó a kereszténység elten, Budapest, 1911, Katholikus Sajtó-
egyesülel Fővárosi Hölgybizollsága> passim; valamint A ka falikus sajtó szolgálatában, 1-2. köt. Bangha
Béla Összegyűjtött Müvei. 25-26. köt. Budapest, 1943, Szent István Társulat.
80 A SAJTÓAPOSTOL
Ö tehát egyrészt politikai publicisztikával harcolt a szerinte téves eszmék, legfőképp per
sze az általa zsidónak nevezett liberális sajtó ellen, másrészt a hangsúlyokat egyértelműen
a pozitív építkezésre, a keresztény iíjúság versenyképessé tételére, a keresztény sajtó meg
szervezésére (Magyar Kultúra, Katolikus Sajtóegyesület, Központi SajtóváUalat stb.) helyezte.
Szemben a notórius antiszemitákkal és a radikális fajvédőkkel, Bangha az arányosítást
nem mindenre kiterjedő numerus claususszal vagy elkobzással gondolta megvalósítható
nak, bár az igazsághoz tartozik, hogy a felsőoktatási korlátozó törvény ellen nem tiltako
zott, s a harmincas évek végén az első két zsidótörvényt is felemásan ítélte meg.20
Bangha zsidósággal kapcsolatos nézetei a harmincas évek közepén még tovább fino
modtak, 1933-tól ugyanis Pataky Arnolddal és Iványi János egyetemi tanárokkal együtt
egy előadás-sorozatot szervezett a katolicizmus és a zsidóság kapcsolatáról21 Ebben az
előadás-sorozatban Bangha azt fejtegette, hogy a magyarság és a zsidóság között a „leg
mélyebb alap nem lehet a faji különbség, mert hiszen azt látjuk, ha akár biológiai, akár
20 Már 1918 szeptemberében (í) követelte a Népszava betiltását. 1 ásd Bangha Béla Összeg}-üjtött Müvei. 25.
köt. 207-210 p. A zsidótörvények megítéléséhez lásd Bangha: A zsidókérdés körül... L m, 556-560. p.
21 Bangha Béla - Iványi János - Pataky Arnold: Katolicizmus é$ zsidóság. Vallástörténeti előadások. Buda
pest, 1933, Magyar Kultúra.
BANGHA BÉLA 81
történeti értelemben vesszük a dolgot, hogy a legkülönbözőbb fajú emberek is közös élet-
körülmények és közös műveltségi fok alapján is nagyon könnyen összeolvadnak”.22 Politi
kai, gazdasági vagy társadalmi ellentétek szerinte szintén nem lehetnek alapjai az ellentét
nek. Marad a vallási különbözőség, még azoknál is, akik már nem gyakorolják mindennap
a vallásukat, azaz akikben már csak a vallási hovatartozásuk halovány emléke ék Tehát a
probléma megoldása sem lehel más csak vallási: közeledés a keresztények és zsidók kö
zött, s ezt a közeledést a keresztényeknek és a zsidóknak egyaránt érdekük és kötelességük
szeretettel és elfogulatlanul elősegíteni! „A zsidókérdés - mint mondja - majd csak akkor
szűnik meg fájdalmas és feszültséget okozó kérdés lenni, amikor a zsidók megvilágoso-
dottabb tömegei ráébrednek arra, hogy nem szabad magukat különálló egységnek crczni-
ök, s eszerint viselkedniük. Ez természetesen csak két úton lehetséges: vagy a teljes lelki
asszimiláció, vagyis a teljes megtérés alapján, vagy pedig legalább oly fokú lelki közeledés
révén, amelynek folytán a zsidóság a megértés, rokonszenv és megbecsülés alapjára he
lyezkedik a keresztény vallás, erkölcs és kultúra irányában ” Bangha tehát bizakodott ab
ban, hogy a vezetésre hivatott zsidóságban fokozatosan csökkenni fog a Krisztussal szem
beni tartózkodás és elutasítás, s ennek következtében egyszer majd eljön az egy nyáj egy
pásztor világa.
Összegezve ebben a kérdésben kifejtett álláspontját, talán azt mondhatjuk, hogy egyfe
lől - kisebb-nagyubb ingadozásoktól eltekintve - elutasította a faji megközelítést, valamint a
’bunkós antiszemitizmust1, másfelől viszont úgy vélte, hogy a keresztény országoknak fel
tétlenül joguk van a védekezésre a keresztény- és nemzetellenes mozgalmakkal szemben.
Különösen azokban az országokban - s ő ebbe a kategóriába sorolta Magyarországot is
ahol nemcsak óriási mértékű anyagi és foglalkozásbeli aránytalanságok alakultak ki, ha
nem ahol mérhetetlen szellemi és erkölcsi rombolás is lezajlott. Bangha elsősorban ennek
az aránytalanságnak, ennek a túlterjeszkedésnek1tulajdonította a hazai antiszemitizmus
kialakulását és megerősödését Ennek megfelelően úgy gondolta, hogy ha ez az arányta
lanság megszűnik, akkor maga az antiszemitizmus is talaját veszti Magyarországon. S ezt
a folyamatot nagyban elősegíthetné a hazai zsidóság tömeges és őszinte kikeresztelkcdésc,
egyfajta krisztianizálódás, ami végső fokon teljes erkölcsi és hazafias átidomulást, asszimi
lációt jelent. Másfelől, állandóan figyelmeztette a zsidóságot, hogy éppen ideje lenne a
bajok okát nem mindig a keresztényekben, hanem sokkal inkább saját magukban keresni,
és egyszer s mindenkorra befejezni a keresztény és magyar gondolat folyamatos lekicsi-
nyelését és gúnyolását, valamint a tiltakozást a bátortalanul bevezetett numerus clausus
ellen, miközben ők maguk konokul alkalmazzák a zárt számot a keresztényekkel szemben.
S pontosan ez az - mondja Bangha -, ami elképzelhetetlen méretekben irritálja az alapve
tően keresztény magyar társadalmat. Azt mondhatjuk tehát, hogy fajvédelmi vagy meg
pontosabban nemzetvédelmi okokból Bangha korlátozott mértékben ugyan, de hajlandó
ságot mutatott a polgári egyenlőség elvén rést ütni, de azt nem tudjuk, hogy 1940 után
meddig ment volna el ezen az elfogadhatatlan, s végül tragédiába forduló úton.
Azt viszont pontosan tudjuk, hogy Banghának a zsidóságról való újabb elmélkedéseit
a harmincas években két oldalról is éles támadások érték. Egyrészt a fajvcdelem, s különö
22 Lásd A zsidókérdés legmélyebb alapja a vallási különböződés, H Bangha előadása a konvertiták részére.
Nemzeti Újság, 1934. ápr. 5. 3. p.
82 A SAJTÓAPOSTOL
sen a biológiai fajvédelem - s ez is pontosan mutatja, hogy Banghát ekkor már milyen tá
volságok választották el ettől a determinisztikus felfogástól valamint az orthodox zsidó
vallás oldaláról. A húszas években az ébredők és a fajvédők Bangha beszédeit és szövegeit
a magukénak érezték, de azokat kissé a saját szájuk íze szerint értelmezték, azaz csak azt
hallották ki belőle, ami az ő számukra fontos volt, nevezetesen hogy keresztény-nemzeti
újjászületésre, Magyarország keresztény alapon történő újjáépítésére és a zsidóság vissza
szorítására van szükség- Azt már nem hallották meg, hogy Bangha mindezt egyfajta kato
likus vallási reneszánsszal, önművelődéssel és belső megújulással, s nem a ’készbe való be
ütéssel’ az általános, mindenre kiterjedő numerus dausussal, a zsidó vagyon elvételével, s
pláne nem zsidóveréssel képzelte.
A harmincas évek kritikáiban is Méhely Lajos járt az élen, aki 1934-ben dörgedelmes
cikket írt Bangha ellen, majd az írást könyv alakban is megjelentette.23 De nem maradtak
ki ebből a kritikából az újonnan szerveződő nyilas mozgalmak sem, akik Méhelyhez ha
sonlóan azért kárhoztatták Banghát, mert nem értette meg a faji gondolat lényegét, meg
rekedt a húszas évek szintjén, így ellentétbe került a koreszmével'24
Méhely azzal kezdi írását, hogy milyen nagy tisztelője és hódolója a páternek, milyen
nagy hatást lett rá a Magyarország újjáépítése és a kereszténység című könyv olvasása 1920-
ban, s csak sajnálni tudja, hogy ők ketten, bár egyet akartak, de mégis 'külön vágányon
fejtették ki az ébresztés munkáját, az elernyedt nemzet megújhodásának előkészítését' Kü
lönösen a bátorságot becsülte Banghában, hogy a kérdésről egyáltalán írni merészelt, mert
- mint írja - „aki a zsidókérdésről őszintén, tárgyilagosan nyilatkozni, s a szerint csele
kedni mer, az holnap Összetört ember, kigúnyolt, lehetetlenné vált roncs lesz".25 Méhely
szerint Bangha volt az elsők egyike, aki kimondta, hogy az ezeréves Magyarországnak a
szemita kalandor uralom' vetett véget, s ebben a romboló munkában a plutokrata-szabad -
kőműves-pánszemita sajtó járt az élen. De nem érti mi történhetett Banghával azóta, aki-
nek a feje glóriája egyre halványodik, azelőtt oly érces hangja egyre halkul, fényes igazsá
gai fakultan fosztanak szét az őszi párákon, s apostoli igézete erőtlenül pattan le a magyar
keblekről'. Melyik az igazi Bangha - kérdi Méhely - az-e, aki valamikor azt hirdette, hogy
a zsidókérdés megoldását radikálisan kell végrehajtani, s aki egykor arról szónokolt, hogy a
Balthazár Dezső-féle émelyítő hajlongás' vagy a Szász Zoltán-féle íiloszemitizmus csak
elmérgesíti a helyzetet, vagy az-e, aki furcsa nézeteket kezdett el hirdetni a zsidókérdés
megoldásáról, nevezetesen, hogy 'szeretné Budapest valamennyi zsidaját megkeresztelni'?
Méhely elveti Bangha több cikkben, előadásban kifejtett véleményét, nevezetesen, hogy a
zsidókérdés alapját a vallási különbségekben kell keresni, ezért a megoldás sem lehet más
csak vallási, magyarul: a zsidók megtérése a katolikus valláshoz. Méhely a leghatározot
tabban elveti ezt a zsidó missziós gondolatot, mert abban - mint mondja - 'fajunk és nem-
1%Méhely Lajos: Lassan páter a kereszttel! Bangha Bélának útravalóul Budapest, 1934, Hcld János Könyv
nyomdája.
24Lásd például a nyilas Magyarság cikkét, amelyet Bangha halálakor írtak (A nyílt elleniét In Bangha Béla a
nagy sajtőapostoL 1880-1940. Budapest 1940, Katolikus Hölgyek Országos Sajtóegyesülete, 28. p). Ban
gha Hitlerről és a nemzetiszocialista fajelméletről vallott felfogásáról lásd Hitler iskolája (In uö: Katolikus
építés. 2. köt Budapest, 1942, Szent István Társulat, 475-484. p.), valamint A fajelmélet értéke című cikkét
(In Bangha Béla összegyűjtött munkái 1L köt. Budapest, 1943, Szent István Társulat, 363-365. p).
2!: Méhely: Lassan. .. 1. m. 4r p.
UANtiHABÉl A 83
26 Fischer Fülöp: Vért és pajzs. „Miért nem kereszteltednek ki a zsidók?” Válasz a főtisztelendő P. Bangha
Béla dr. és mások által az „érdeklődő müveit zsidó közönség” számára tartott előadásokra. Budapest, 1933,
Schwartz Lipót Könyvnyomtató.
27 Ezzel függ össze Fischer rabbinak a neológiáról szóló tana is, nevezetesen, hogy a budapesti neológok
nem reformzsidók, hanem egyszerűen rossz zsidók, azaz közönyösek, s a vallástörvényeket lábbal tiprók.
S ha a pesti zsidók - figyelmeztet a főrabbi - ezen az úton mennek tovább, akkor nem egy új zsidó neo
lóg valláshoz érnek el, hanem teljesen elvesznek a zsidóság számára. De ez nem lesz olyan könnyű, hiszen
még a legnagyobb reformzsidók: és az eltévedt bárányok is haláluk előtt visszatérnek a vallási törvények-
84 A SAfTÖAPOSTOL
hez. Lásd erről részletesen Fischer Fülöp: Exprofundis! A reformzsidóság elleti. Sárospatak, 1932, Schwartz
Lipót Könyvnyomtató; valamint uó: Zsidók vagyunk, zsidók maradunk. Sárospatak, é. n., Schwartz Lipót
Könyvnyomtató, uő: Orthodox és neolog zsidóság. Történelmi, vallástudományi és valláspolitikai tanul
mány. Budapest, é. n., Neuwald Illés.
2* Fischer: Vért és pajzs... I. m. 31. p.
29 Uo. 32. p.
ÜANCÍHA KKLA 85
tabb, hitvány érdekekért a legdrágább emberi kincseket; Hitet, Hazát, Jogüt szabad prédá
vá tettek” 30
Fischer rabbi még két érvet hoz fel Banghával szemben. Egyrészt hivatkozik a nagy
hőw rabbi egyik írására, amelyben I,őw azt fejtegeti, hogy a tudás négyféle módon szerez
hető meg (logikai és levezetett elvek alapján, tapasztalatok, s végül hagyományok révén).
De ha a kereszténység cs a zsidóság összeolvad - kérdezi Fischer akkor mi lesz a hagyo
mánnyal, a Tóra tudása által szerzett ismeretekkel, akkor ezek mindörökre elvesznek az em
beriség számára. Majd egy praktikus érvet említ, nevezetesen az igaz hívők és a hit tudósai,
akik naponta elmondják az imát (Ani mamin... Én hiszem teljes hittel, hogy ez a Tóra nem
lészen kicserélve, és nem adatik más Tóra a Teremtő által - dicscrtcssék az Ö neve - soha
sem), nos, azokat sohasem lehet sem rábeszélni, sem pedig kényszeríteni a hitehagyásra.
Kitérésre csak azokat lehet rávenni, akik teljesen tudatlanok vagy erkölcstelenek, de ezek
kel nem sokra mennek majd a keresztények...
Végül azt javasolja Banghának, hogy ne egymás bástyáit próbálják meg lerombolni,
most amikor az építkezés ideje van, hanem egymást támogatva, de külön-külön fogjanak
várépítkezésbe a „közös ellenség, az istentelenség és az anyagéi vűségnek minden pozitív
vallási meggyőződést és hitéletet ostromló seregei ellen!”.iJ
Összegezve talán azt mondhatjuk, hogy végső soron Bangha Béla állásfoglalásai tragi
kus hatással voltak a magyar intellektuális és politikai életre, s nem azt a hatást váltották
ki, amelyet ő minden bizonnyal őszintén akart, azaz egy keresztény újjászületés hatására
megerősödő és önbizalmát visszaszerző Magyarországot, valamint egyfajta kiegyenlítődést
a hazai zsidóság és a kereszténység között. Állásfoglalásaiból az ébredők és a fajvédők csak a
zsidóság kritikáját, az elvi antiszemitizmus jogosságát és megalapozottságát hallották ki, s
jobbára süket fülekre találtak Bangha pozitív, az új keresztény építkezésre és katolikus re
neszánszra vonatkozó felhívásai. Bár Bangha a katolikus egyházon belül elsőként értette
meg az akkori legmodernebb médium, a sajtó hatalmát és szerepet, de az általa kiadott és
népszerűsített jelszavak (ne olvassunk s ne tűrjünk családunkban keresztényellenes lapot;
hirdetéseinket csak katolikus szellemű lapokban helyezzük el; vásároljunk keresztény ke
reskedőnél stb.) és harcos, polemikus sajtópolitikája csak tovább mélyítette a szakadékot a
baloldali és liberális zsidónak mondott Magyarország és a jobboldali keresztény Magyaror-
szág között. Bár Bangha nem volt teljesen járatlan a kor közgazdasági és társadalomtudo
mányi irodalmában, mégis komoly hatásL ezek alig tettek rá. Nagyrészt megmaradt teoló-
giai-hiLéletí gondolkodónak, ami önmagában még nem okozott volna problémát, csakhogy
az ő tervei között első helyen Magyarország átalakítása szerepelt, s ehhez jóval mélyebb
társadalomismereti tudásra lett volna szüksége. Jól példázza ezt az a tény, hogy abból a
13 000 oldalból, amit valaha papírra vetett, alig valamennyi foglalkozik szociálpolitikai prob
lémákkal, s akkor is megmarad a hagyományos filantrópiára, keresztény karitászra alapu
ló eszméknél. S ennél már a vezető fajvédők, mint Gömbös, Eckhardt vagy Bajcsy-Zsi
linszky is távolabb láttak. Még ennél is problematikusabbnak bizonyult Bangha másik
ideája, nevezetesen hogy a kereszténység „nem csak hittitkok és istenimádásra rendelt
30 Fischer Fülöp; A Talmudról a Talmud ellenségeinek és nem ellenségeinek, s egyéb dolgozatok. Sárospa
tak, 1922, Református Főiskolai Könyvnyomda, 45, p.
Fischer: Vért és pajzs... Lm . 62, p.
86 A SAJTÓAPOSTOL
parancsok zárt kincses ládája, nem csak áhítat, jámborság és tömjénfüst, hanem az élet
minden megnyilatkozását igazsággal cs szeretettel irányított erő is”.52 De Bangha nem volt
teljesen tisztában azzal a veszéllyel, mit is jelent a vallási hit, az egyház kivonulása az ott
honokból cs a templomokból, vS ennek az általa megidézett erőnek a használata. Már az
ókori görögök és a rómaiak is tudták, hogy az Agora vagy a Fórum Romanum gyakran
porral és sárral borított terület, következésképpen a keresztény hit és vallás lerántása a po
litika nem mindig színtiszta világába óriási veszélyeket rejt magában. Nem is beszélve arról
a veszedelemről, amibe végül is Bangha belebukott: a középkori keresztény univcrzalizmus
cs egység megteremtése egy pluralisztikus társadalomban a valóságtól elrugaszkodott kí
sérletnek bizonyult, amely vagy eleve kudarcra ítélt, vagy - ami még ennél is rosszabb -
szükségszerűen erőszakba torkollik S életműve arra is példa, hogy egy univerzalizmusra
törekvő, a szeretet parancsát követő és követelő vallás és az ebből a szempontból partiku
láris érdekeket védő faji gondolat egyértelműen összeegyeztethetetlen egymással.32*
32 Bangha Bcia; Keresztény kereskedelem és a zsidóság. In Bangtia Béla összegyűjlöU munkái. 28. köt. Buda
pest, 1943, Szent István Társulat, 536. p.
A tudós zoológus MEHELY LAJOS
A nagy összeomlás után a magyar fajvédelem élvonalába jórészt homo novusok kerültek,
volt frontharcosok, újdondász politikusok, látornásos írók és radikális publicisták. Tudó
sok csak kivételes esetben. Talán ezért is figyelemre méltó, talányos eset Méhely Lajosé.1
Éppen hatvanéves volt ugyanis 1922-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémián fel
olvasta A fajkérdés élettudományi alapjai című értekezését, amelyben mintegy megalapoz
ta a magyar fajelmélet és faibiológia alapvető tételeit, s ezzel azonnal a magyar fajvédelem
középpontjába került.12 Méhely hatvanéves korára mindent elért, amit egy tudós elérhet:
saját tanszéke van az egyetemen, megbecsült tagja az Akadémiának és több külföldi tudo
mányos társaságnak, magyar természet- és élettudományi folyóiratok alapítója és szer
kesztője, szava van oktatá.sügyi kérdésekben, végül szerzője több - külföldön is méltán
nagy elismeréssel fogadott - zoológiái és élettani könyvnek (Magyarország kurtakígyói, A földi
kutyák fajai, Az ösméhek természetrajza). A háború alatt, de különösen 1918-1919-ben
azonban olyan elementáris sokk éri, hogy gyökeresen szakít addigi tudományos munkájá
val, s úgy elhagyja kedvenc bogarait, pilléit, kurlakígyóit és csíkos egereit, mintha soha
sem léteztek volna. A háború és Magyarország összeomlásának következményei érdeklő
dését egyértelműen és visszavonhatatlanul a politikai és társadalmi kérdések felé fordítot
ták, az első hívó szóra elvállalta a legfontosabb magyar fajvédelmi és fajelméleti folyóirat
(A Cél) szerkesztését, s így rövidesen a radikális jobboldali mozgalmak egyik főideológusi
pozíciójában találta magát. „Én magam - írja önéletrajzi vázlatában aki ekkor már sok
évtized kemény munkájára pillanthattam vissza, de mind ez ideig mindenféle politikai te
vékenységtől távol tudtam maradni, hirtelen egy fajvédő irányzat s egy politikai párt (M a
1Méhely a nevét általában Mchclynck írta, egyrészt utalva nevének kiejtésére (’méhelí, tehát nem ’méhej’ ),
másrészt ezzel is mutatva, hogy ő ragaszkodik az ősi magyar formákhoz' és helyesíráshoz. Az egyszerű
ség kedvéért ebben a fejezetben és a bibliográfiában is nevét Méhelynek írtuk, függetlenül áltól, hogy az
idézett helyen milyen formában szerepel. Itt jegyzem meg, hogy ebben a fejezetben szöveg szerint sokat
átvettem előző kél könyvem megfogalmazásaiból.
2 Méhely tudományos és áiludományos tevékenységének ismertetésekor most eltekintünk attól a kontex
tustól, amely körülvette, hiszen ennek akárcsak vázlatos ismertetése is szétfeszítette volna ennek a könyv
nek a keretét. A magyar tudományosságban ugyanis nagy viták folytak a szociáldarwinizmus, azeugeni-
ka, a faj higiéné, a faj egészségügy, faj egészségtan stb. körül A különböző irányzatoknak voltak jobboldali
(Méhely, Hoffmann Géza, Lenhossék Mihály, Nendlvich Károly), liberális (Apáthy István, id. F.ntz Géza)
cs baloldali képviselői (Madzsar József), Ezeknek a vitáknak a története még monografikus megírásra
vár. Ugyancsak megírásra vár az a probléma is, hogy néhány, a maga szakmájában elismert szaktekintély
(mindenekelőtt a demográfus Kovács Alajos, az irodalomtudós Farkas Gyula) érveket adott a faj védelmi,
vagy tágabban a magyar szélsőjobboldali mozgalmak kezébe. Viszonyukról e politikai mozgalmakhoz ma
még keveset tudunk. A fontosabb magyar eugenikai irodalmat a bibliográfia megfelelő helyén ismertetem.
88 A TUDÓS ZOOLÓGUS
bős Gyula pedig 1925. december 14'én a főideológushoz méltó ünnepi pártvacsorát rcndc2
a tiszteletére. Ezen beszédet is mond: „Magam és pártom minden tagja a legmélyebb tiszte
lettel viseltetik Irántad; tudjuk, hogy tudományos működésed a mi politikai harcunkban
mily nagy súllyal esik a mi javunkra’ - szavalja Gömbös nagy lelkesedéssel és ennél valami
vel kevesebb nyelvi érzékkel.6 A fajvédő politikusok, a mozgalom közlegényeiről nem is
beszélve, szent áhítattal tekintettek a tudósra, s tőle várták és részben kapták meg a faj ve-
delem tudományos’ megalapozását. Ez a tisztelet bizonyos szempontból érthető, hiszen a
fajvédők többsége teljes mértekben járatlan volt a tudomány világában.
Méhely tehát nem gondolta magát pártpolitikusnak, hanem sokkal inkább nemzetpoíi-
tikusnak vagy pontosabban fajpolitikusnak, akinek eszméit a pártok - mindenekelőtt a
faj védelmi párt - csak felhasználják: „Nekem más szerepet szánt a sors. Egy olyan szere
pet, amely voltaképpen csak folytatása egy évtized óta élettani alapon lefejtett faj védelmi
tevékenységemnek. Nekem nincs pártom, s én nem tartozom semmiféle párt kötelékébe,
meri az, amit én hirdetek, nem lehet egy párt birtokállománya. Ez az egész nemzet tulaj
dona, s éppen azért minden pártban benne élő cs mégis minden párt fölött álló valósággá
kell érlelődnie.”7 Ezen ünnepi alkalmakkor tehát megkapta a kellő tiszteletet, de mégis fel
kell tennünk a kérdést: mennyire lett Méhely valóban a Fajvédő Párt, s tágabban a magyar
faj védelem főideológusa. Azt kell mondanunk, semennyire. Azt a tudományos - vagy
pontosabban tudományosnak látszó - érvelést, a fajvédelem biológiai-anlropológiai-élet-
tudományos megalapozását, amelyet Méhely ledolgozott a magyar fajvédő politikusok és
publicisták jórészt meg sem értették, de ha meg is értettek valamit belőle, bizonyosan nem
követték. Méhely a szemükben nem volt más, mint egy különc professzor, egy furcsa cso
dabogár, akit csodálni kell, akire néha hivatkozni illik, függetlenül attól, hogy hivatkozá
suknak van-e tárgyi alapja vagy nincs.
Méhely 1914-ig, tehát az I. világháború kitöréséig nem foglalkozott társadalmi problé
mákkal, sőt ekkor még a faj fogalmát sem tartotta zárt egységnek. Ilyenek - mint írja -
nincsenek, és sohasem voltak a természetben.8 A háború kitörése után a Magyar Királyi
Honvédelmi Minisztérium felkérésére november 3-án tartott egy előadást A háború bioló
giája címen. Az előadásban tulajdonképpen csírájában megtaláljuk mindazt, amit a ké
sőbbiekben - igaz, sokkal részletesebben - tanulmányaiban, cikkeiben kifejtett. Előadásának
fo állítása, hogy a háború nem emberi találmány, sokkal inkább a szerves élet törvénysze
rű megnyilvánulása, amely nem küszöbölhető ki az emberi társadalmakból. Egy szociál -
darwinista természettudóshoz méltón kifejti, hogy „aki az élő világ törvényeit megértette,
az tisztában van vele, hogy a most folyó rettenetes világháború is csak a létért való küzde
lemnek egyik jelensége, formájában szokatlan, arányaiban megrendítő megnyilvánulása.”9
Ez a harc az emberi fajok között zajlik, ugyanis az emberi fajok ugyanúgy örökös versen
gésben és küzdelemben élnek, mint más állatfajták, s ez a harc különösen akkor erősödik
fel, amikor a fajok a lét vagy nemlét állapotába kerülnek. Az emberi társadalom tehát sza
6 A leveleket 6 maga idézi. Lásd Méhely Lajos: Vallomások. Budapest, 1940, Held János Könyvnyomdája,
12, p,; valamint uö: Gömbös Gyula emlékére. Budapest, 1936, Held János Könyvnyomdája, 4. p.
7 Méhely Lajos: Fajvédelmi gondolatok. Budapest, 1928, Held János Könyvnyomdája, 5. p.
* Lásd erről Mchcly Lajos: Az emlősök faji aiteriuma. Budapest, 1913, Stephaneum, 65, p.
* Méhely Lajos: A háború biológiája. Budapest, 1915, 4. p.
90 A TUDÓS ZOOLÓGUS
kadatlan fejlődésben van, s a háború csak ennek a fejlődésnek egyik lépcsőfoka. Az I. világ
háború kirobbanásának elsődleges okát abban látta, hogy Németország (amelynek népét
erős munkaösztön, emberies lelkűiét, meleg családi élet, az emberi ideálok megbecsülése, a
tudomány szeretete, valamint erős közgazdasági érzék jellemez), valamint Oroszország
túlnépesedett. A háború, amelyet a magyarság nem akart, tehát csak belesodródott, Mé-
hely szerint nem más, mint a népek közötti természetes kiválogatódás eszköze. Már ebben
az írásában is jelentkezik tehát az a gondolkodásmód, amely szerint a természet- és élet
tudományok törvényei minden további nélkül átvihetők az emberi társadalomra. Ezek a
történelmi-társadalmi törvényszerűségek a biológia, fizika törvényeivel egyezően egyrészt
elkerülhetetlenek, másrészt szükségszernek, mint ahogy a felhajított kő visszahull a földre,
vagy a túlterhelt acélrúd kettétörik3. Ezekre a törvényszerűségekre hivatkozva azt a m eg
győződését fejti ki, hogy a magyarság csak győztesen kerülhet ki ebből a létért folyó harc
ból, hiszen a magyarság rendelkezik mindazzal a törzsi tulajdonsággal, amely a győzelem
hez szükséges. S mivel csak a fajában egységes, faji jellegében és lelkében azonos lakosságú
államnak van természet adta joga a fennmaradáshoz, így a háború nemhogy ellenére len
ne a magyarságnak, hanem - pontosan fordítva - kifejezetten előnyére válik majd, hiszen
felrázza addigi fásultságából. „Pártokra szakadozva, egymást marva, lidércfényes politikai
irányok ingoványaiban tévelyegve, lelkűnknek idegen társadalmi berendezkedések súlya
alatt görnyedezve, s a nemzetköziség sorvasztó szelétől hol lázban égve, hol dideregve,
már-már nem leltük honunkat e hazában7' - írja patetikusan.101A pátoszon túl azonban azt
is vizionálja, hogy győzedelmeskedni fogunk, továbbá hogy a világháború az utolsó pilla
natban érkezett, s a nemzeti végromlásból mentett meg bennünket.
Ha történelmi ismereteink nem csalnak, ez aligha következett be, a történeti Magyar-
ország nem éppen megerősödve került ki a világégésből, következésképpen Méhely bioló
giai kényszerrel ható törvényei körül talán valami baj lehet. Maga is érzékelhette ezt, s ezért
kénytelen volt újragondolni fajbiológiai rendszerét, anélkül azonban, hogy akár egy kósza
megjegyzést is tett volna az élcllörvények elkerülhetetlenségének tanára. A háború után
ugyanis úgy érvelt, hogy ha egy kiváló faji tulajdonságokkal rendelkező nép, nnnt amilyen
a magyar, nem tudott győzni a világháborúban, akkor ott valaminek történnie kellett:
vagy egy cselvetésnek, vagy egy tőrdöfésnek. Ezen az úton jutott cl a 2 idegenek, különösen
a zsidóság és a svábság szerepének újraértékeléséhez. Erre vonatkozó elméletét ugyanis - s
ezt életrajzírója Gáspár János éles szemmel vette észre - nem a forradalmak után kitörő
antiszemita mozgalmak időszakában fejtette ki, hanem akkor, amikor „az antiszemita
publicisztikának már gyengült a rezonanciája, s az ellenforradalom temperamentumát le-
higgasztotta a bel- és külpolitikai érdekek egyensúlyba terelése1' 11 így a spontán módon
kitörő antiszemita atrocitásokat és a - legtöbb esetben zavaros - antiszemita publicisztikát
utólag próbálta meg elméleti keretbe foglalni. Egy természettudós pontosságával látta ugyan
is, hogy ezekből a mozgalmakból hiányzott az elvi megalapozás és a rendszeres kifejtés,
pontosan az, amit ő tudott adni egy addig eléggé zavaros irányzatnak.
A húszas évek elején tehát az ősméhek és a gyökeresfogú pockok helyett az emberi tár
sadalom törvényszerűségeit kezdte feltárni, pontosabban fogalmazva egy természettudós
10Uo. 20. p.
11 Gáspár: Méhely Lajos. .. I. m. 7, p.
MÉHELY LAJOS 91
12írásaiból világosan kiderül, hogy - szemben oly sok kor társával - Méhely eredetiben olvasta, így ponto
san ismerte korának minden valamirevaló faj biológusát, Joseph Arthur de Gobineau-tól Hans Günlbe-
rig, Houston Stewart Chamberlaintől Madison Grantig.
13 Méhely Lajos: A magyarság legnagyobb baja. In Méhely Lajos - Keltz Sándor: Fajunk védelméről Bu
dapest, 1925, EME, 5. p.
u Méhely Lajos: Állítsunkfel magyar fajbiológiai intézetet! Budapest, 1927, Held János Könyvnyomdája, 8. p.
15 Lásd erről vitáját a konzervatív Kornis Gyulával, aki a nemzetet a következőképpen határozta meg:
„A nemzet szellemi egység. Közös észjárás és közös szíyjárás, közös történelmi szemlélet és közös sors-
érzés az, ami az emberek csoportját nemzetté teszi.” Mchcly Lajos: Afajtagadás hóbortja. Budapest, 1940,
Mérnökük Nyomdája, 4-5. p.
’*Uo. 17. p.
92 A TUDÓS ZOOLÖGUS
Az Ébredő Magyarok Egyesületének nagygyűlése a Vérmezőn, 1920-as evek (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
23 Uo. 9. p.
94 A TUDÓS ZOOLÓGUS
24 Uo. 19. p.
25 Uo. 16. p.
26Lásd Méhely Lajos: Az okszerű népesedéspolitika élettudományi alapja. Budapest, 1927, Held János Könyv
nyomdája, IS. p,
27 Lásd Méhelyi Lajos: A turáni lovas. Budapest, í 931, Held János Könyvnyomdája, 29. p.
^ Lásd erről részletesen Méhely több munkáját. Vér ésfaj. ..L m . 89-120. p.; A vércsoportokfaji jelentősége.
Budapest, 1933, Held János Könyvnyomdája, 4-7. p.; Vér, faj, nemzet. Budapest, 1933, Held János Könyv
nyomdája, 8-9. p.
MÉHELY LAJOS 95
19 Lásd Méhely Lajos: A magyarfajkép. Budapest, 1936, Held János Könyvnyomdája, 7, p.; csA vércsopor
tokfaji jelentősége... I. m. 7-19, p,
30Lásd például Méhely Lajos: Fajvédelem ésfajnemesítés. Budapest, 1936, Held János Könyvnyomdája, 9. p.
31 Uo. 21. p.
32 Méhely: Fajvédelmi gondolatok .. I. m. 4. p.
33 Lásd Méhely Lajos: A turáni eszmény. Budapest, 1938, Held János Könyvnyomdája, 24, p, A faji lélek
fogalmához lásd Méhely Lajos: A faj lelke. Budapest, 1939, Held János Könyvnyomdája.
34 „A társadalmi osztályok nem öncélú alakulatok, hanem a természetes kiválogatod ásnak évezredes fej
lődés folyamán létrejött produktumai, amelyek örökléstani jelentősége igen nagy, mert távol tartják a
zabolátlan vérkeveredést, s lehetővé teszik az osztálykereteken belül kitenyésztett egynemű és értékes
embertípus megőrzését’" Fajvédelmi gondolatok... I. m. 11. p.
35 A javaslat lényege, hogy egy gyermek csak a szülők vagyonának egyharmadára, kél gyermek csak a
96 A TUDÓS ZOOLÓGUS
kétharmadára tarthatna igényt, így csak a három- vagy annál több gyermekes családokban öröklődne a
teljes vagyon. Az egy- és kétgyermekes családok fennmaradó vagyonát az állam örökölné, s továbbítaná
a három- vagy több gyermekes családokhoz. Fajvédelmi gondolatok... I. m. 17. p.
Jú Méhely meghatározná a birtokolható föld minimumát és maximumát. Agrárpolitikai elképzeléseiről
lásd Nemzeti birtokpolitika (Budapest, 1939, Held János Könyvnyomdája) cimű munkáját.
37Lásd erről Méhely Lajos: A nyokosztályú népiskola, Budapest, 1929, Hcld János Könyvnyomdája. Sajátos
logikával azért támadja Klebelsberget, mert műveltséget akar adni az arra éretlen falusi fiatalságnak, s
így leszoktatja őket a munkáról, s - hosszú távon - a világfelforgatók karjaiba kergeti őket.
36 Méhely azt tanácsolja a hölgyeknek, hogy bilincseljék le a férfiakat1, továbbá gvámolítsák a férfiakat
nehéz hivatásukban. Faj védelmi gondolatok... I. m. 26. p.
■yA hazai németség, mint potenciális veszélyforrás a húszas évek legvégén jelenik meg gondolkodásában
(míg a zsidóság folyamatosan jelen van), főleg Bleyer Jakab (1874-1933) vezette német kisebbségi moz
galmak hatására.
40 Lásd erről részletesen A magyarság múltja, jelene és jövője című munkáját (Budapest, 1936, Kis Akadé
mia), kül, 21-26, p.; valamint Igtiotos fallit... (Budapest, 1938, Held János Könyvnyomdája) és A két
malomkő (Budapest, 1938,1leld. János Könyvnyomdája) című cikkeit.
MfiHblY LAJOS 97
metscg népi öntudatra serkentését célozták;11 A másik oldalon viszont lelkesedett Hitler
fajelméleti fejtegetéseiért,42 A faj mítoszát megteremtő Hitlerről így áradozott például 1930-
ban: „S a vezér valóban méltó népe hűségére és bálványozó szeretetére, mert úgyszólván
naponként tanújelét adja az ő nagy szellemének, lángelméjének, lelke nemességének és
gyakorlati bölcsességének”43 Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy egyrészt el
méleti síkon nem pontosan követte mesterét, hiszen az ő írásaiban a faj elsősorban morfo
lógiai egység, s nem rendeződik olyan merev hierarchiába, mint Hitlernél Másrészt óvta
a magyar politikusokat attól, hogy beleszédüljenek a horogkercszt eszméjébe, valamint
túlságos rajongjanak a diktatúráért. Az egyébként nem túlzottan fejlett politikai érzéke
ebben az esetben a 2 t súgta neki, hogy az egyoldalú német orientáció életveszélyes lehet a
magyarságra nézve. Tehát még a biológiai fajelmclctbe beleszédült Méhely esetében is mű-
ködött az a természetes immunreakció, amely a fontosabb magyar fajvédőknél, tehát Szabó
Dezsőnél, Bajcsy-Zsilinszkynél vagy Lendvaí Istvánnál megfigyelhető. S abban is hasonlatos
hozzájuk, hogy miközben a magyarságot védi a német veszedelemtől, a németek jellem
zésére ugyanolyan általánosító, dehonesztáló és fajvédő érveket használ, mint a zsidóság
esetében. „A Magyarország területén élő németül beszélők - írja egy helyütt - a legkülön
félébb népek és fajok 2 agyva keveréke.44 Méhely is úgy vélte, hogy sem a hazai németség
asszimilációja, sem pedig a disszimiláció nem megoldás, ennek megfelelően a magyaror
szági németek kisebbségi, disszimilációs mozgalmát több cikkben elcsen elítéltei45 Vála
sza erre a valóságos dilemmára nem túlságosan meggyőző: „Az erős faji lélek az a csoda
tevő, az a hitet ébresztő, minden vésszel szembenéző, minden ármányon diadalmaskodó
hatalom, mely ezer évig volt, s újabb ezer évig lesz nemzetünk fenntartója, de csak akkor,
ha meg tudjuk tartani abban a szeplőtlen tisztaságban, amilyenben azt őseink szent örök
ségként ránk hagyták.”46 Más munkáiban a fentieknél egy kicsit reálisabb - de fajelméleté
nek teljes mértékben ellentmondó - programot fogalmazott meg, mégpedig a korlátok
köze szorított asszimiláció teóriáját (vegyes házasság, lelki magyarosodás stb.).47 Valami
olyasmire gondolhatott talán, hogy növelni kell a magyarság faji öntudatát, vitális erejét és
felszívóképességét, s ez a folyamat majd spontán módon elvezet a hazai németség békés
beolvadásához. Őszintén szólva elég furcsának tűnik ez a határozatlanság és bizonytalan
ság egy olyan tudós esetében, aki szerint a faji törvényszerűségek vaskényszerrel hatnak az
emberi társadalomban.
Az eddig mondottakból következik, hogy Méhely fajelmélete - szemben a korszak, s
különösen a harmincas évek legtöbb faji jellegű elképzelésével amelyek semmi mást nem
Al A polémiát részletesen lásd Méliely Lajos: A németek Magyarországon, Fajbiológiai tanulmány. Buda
pest, 1929, HeJd János Könyvnyomdája; és uő: Magyarabb Magyarországot. Gratz Gusztávnak válaszul.
Budapest, 1929, Held János Könyvnyomdája.
42 Lásd Méhely Lajos: A legbölcsebb fajvédelem. Budapest, 1939, Held János Könyvnyomdája; és uő: Heil
Hitler! Budapest, 1930,1leld János Könyvnyomdája.
Méhely: Heil... I. m. 3, p,
44 Méhely Lajos: Német aknamunka. Budapest, 1934, Held János Könyvnyomdája, 5. p.
45 Lásd például Bleyer Jakab. Budapest, 1933, Held János Könyvnyomdája; Magyarok és svábok. Budapest,
1939,1leld János Könyvnyomdája.
Méhely: Afaj lelke... L m. 14. p.
47 Méhely: Vér és faj,.. I, ni. 83. p., és A magyarság múltja, jelene és jövője. ..I.m . 24. p.
98 A TUDÓS ZOOLÓGUS
™Ennek kifejtését lásd Méhely: A faj lelke... I. m. 12. p.; valamint A két malomkő... I.m . 12. p.
w Hrről részle Lesen lásd Méhely Lajos: A magyarfajvédelem irányelvei. Budapest, 1926, lleld János Könyv
nyomdája, 34-43. p.
rj0Méhely: A magyarfajvédelem irányelvei... L m. 57. p.
5J Lásd Méhely Lajos: A magyar fajvédelem pragmatikája. Budapest, 1933, Held János Könyvnyomdája,
27-28. p.
MfiHRI.Y J.AJOS 99
inkább Chamberlainnel értett egyet, aki szerint zsidók földbirtokot egyáltalán ne vásárok
hassanak. Jelentette továbbá azt, hogy a magyarországi zsidóságnak önkeni el kellett volna
fogadni ezeket a korlátozásokat. Méhely a megoldást - egy szociáldarwinistáho 2 méltó
an - onnan vette, amit igazán ismert: az állatvilágból. A megoldás ugyanis szerinte a mutua-
lizmus, azaz kel, egymásnak idegen fájta közös érdekeken alapuló békés együttélése: „Ek
ként él a remeterák s a házára telepedett tengeri rózsa a legteljesebb összhangban, A ten
gerí rózsa nem tud messzebbre vándorolni, s ezért a remeterákkal hurcol tatja magát ide-
oda az ő barangolásaiban. [...] Azonban a tengeri rózsa sem hálátlan asztaltárs, sőt fontos
szolgálatokkal van társának segítségére, mert hosszú, a csalánszervek millióival borított
fonalaival, melyek a csalán nedvéhez hasonló edző folyadékot termelnek, elűzi a rák ellen
ségeit.”5* Az igazsághoz tartozik annak megállapítása is, hogy amikor a német fajelméleti
lapokban össztűz alá vették Méhely mutualísta elképzelését, mint naiv, megvalósíthatatlan
és használhatatlan gondolatot, akkor ő továbbra is kitartott eredeti teóriája mellett.*1
első zsidótörvény megszül élését, ugyanakkor bírálta is az l a felekezeti elv érvényesítése, továbbá - úgy
mond - l.ál/olí enyhesége miatt, Ö faji alapra helyezte volna a törvényt, és további szigorítások*L indít
ványozott (a ma gyár-zsidó házasság megtiltása, a házasságon kívüli nemi közösülés büntetése, minden
foglalkozási ágban szigorú numerus clausus, a tol elbirtoklás és -bérlet eltiltása, a bevándorlás megtiltá
sa, a háborús zsidóvagyon elkobzása, a magyar név eltiltása, a keresztény erkölccsel ellentétes zsidó fe-
1ekezelek kitiltása stb.). Lásd Méhely Lajos: A zsidójavaslat szépséghibái. Budapest, 1938, Hdkl János
Könyvnyomdája, valamint uő; Az új zsidótörvény s az étet törvénye. Budapest, 1939, Held János Könyv
nyomdája.
•'yMchcly: Az én antiszemitizmusom... 38. p.
A politikus GÖMBÖS GYULA
Ha a magyar Fajvédő Pártról vagy tágabban a magyar fajvédő politikáról akarunk m on
dani valami lényegeset, akkor valójában Gömbös Gyuláról kell beszelnünk. Míg az esz
mék, a politikai hitvallások, az ideológiák szintjén - mint ahogy azt az előző fejezetekben
láttuk - a magyar faj védelmi gondolkodást mások határozták meg, az eszmei alapokat
mások rakták le, mindenekelőtt Szabó Dezső a maga originális elképzeléseivel, továbbá az
ideológiai küzdelmei m ások vívták, kiváltképp Bajcsy-Zsilinszky és Lendvai István, addig
a politika területén Gömbös Gyulát tekinthetjük ilyen vezérnek. Gömbös politikai vezéri-
vezetői helye megkérdőjelezhetetlen volt a fajvédő mozgalomban. Ahol Gömbös állt, ott
előbb-utóbb létrejött egy fajvédő csoportosulás, tömörülés, frakció: előbb a MOVE-ben,
majd a kisgazdapártban, végül az Egységes Pártban. S az önálló Fajvédő Párt is akkor ala
kult meg, amikor - alaposan félreismerve a politikai helyzetet és a realitásokat - 1922 után
fokozatosan arra a következtetésre jutott, hogy meg lúd ő állni a magyar politikában a sa
ját lábán, Bethlen István és az Egységes Párt nélkül is. Amikor kiderült, hogy alaposan cl-
számítolta magát, s az Egységes Pártba való visszalépésről döntött, az önálló Fajvédő Párt
nak is hamarosan vége szakadt, Szemere Béla és Méhely Fajos reménytelennek tűnő eről
ködése ellenére, akik az önálló párt fenntartására szavaztak. S a fajvédelem eszméit kissé
átalakított formában továbbvivő Bajcsy-Zsilinszky-féle Nemzeti Radikális Párt sem tudott
áttörést elérni a magyar politikában. Amikor tehál fajvédő pártról beszélünk, akkor ezen
a hivatalos nevén Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot értjük, amelyet röviden csak Faj
védő Pártnak neveztek, s amely 1924 és 1928 között működött. Bár kétségtelen, hogy 1919
és 1924 között magukat kifejezetten fajvédőknek nevezők, vagy fajvédőnek tekinthető p o
litikusok más pártokban is működtek, mindenekelőtt a Hallcr Is Iván vezette keresztény-
szocialista pártban, továbbá a WolíF Károly vezette Keresztény Községi Pártban, de akad
tak ilyenek a kisgazdapártban, majd a Bethlen-féle kormányzópártban is.1
Kétségkívül Gömbös volt a legnagyobb politikai tehetség a magyar fajvédő csoporto
suláson belül, ami nem jelenti azt, hogy ne lettek volna más rátermett és eszes emberek is
közöttük. Elég, ha itt Kozma Miklós szervezői, vagy Bajcsy-Zsilinszky és Lendvai István
jelentékeny publicisztikai teljesítményére utalunk. Csakhogy ők vagy túlságosan eszméik
nek éltek, ha úgy tetszik értelmiségiek maradtak a politika más képességeket is igénylő
világában (mint Bajcsy-Zsilinszky vagy Lendvai), vagy olyan állami tisztségbe kerültek,
ahol háttérbe kellett szorítaniuk ideológiai elkötelezettségeiket (mint ahogy ez Kozma
esetében történt), vagy egyszerűen végrehajtók vollak, akik arra vál tak, hogy megmondja
már végre valaki nekik mi is a teendő (amint az például Héjjas esetében történt). Vagy - s1
1Ezek név szerinti felsorolását lásd Gergely Jenő: Gömbös Gyula. Politikai pályakép. Budapest 2001, Vince
Kiadó, 153. p.
104 A POLITIKUS
talán ez volt az általános képlet a fajvédő mozgalmárok esetében - néhány jól hangzó ló
zungot ismételgettek, de fogalmuk sem volt az általános európai politikai helyzetről, hal
vány elképzelésük sem volt a közgazdasági-társadalmi törvényszerűségekről és tényekről,
közgazdasági műveltségük alkalmasint a havi fix megállapításáig és megszerzéséig terjedt,
a kultúrát pedig valami zsidó trükknek és ármánynak vélték, s kulturális igényüket bősé
gesen kielégítette a borozással egybekötött búsongás a magyar sors tragikuma fölött vagy
a magyarnóta-éneklés. A mozgalmon belül még leginkább Eckhardt Tibor nevezhető na
gyobb formátumú politikusnak, azonban ő valamilyen, eddig még pontosan fel nem tárt
személyes okok miatt (mást is fontosnak tartott az életben, nemcsak a politikát) nem fu
tott be olyan politikai karriert, mint Gömbös, s a húszas években meghúzódott a Vezér
árnyékában.
Volt tehát Gömbösben valami nehezen megfogható és megfogalmazható plusz, ami a
többi fajvédőből hiányzott. Mert aligha igaz az a gyakran hangoztatott vád vele szemben,
hogy csak a karrierlehetőségek érdekelték, eszméi nem lévén, mindig odacsapódott, ahol
nagyobb hatalmat (és pénzt) szimatolt. Nem, ez egészen bizonyosan nem így volt, hiszen
a húszas évek elején, amikor a magyar országgyűlésben felolvasták Gömbös 1918 végi be
szédét, többek - így Prohászka Ottokár - alig hitték el, hogy a Károlyi-rezsimben ilyen
beszédet merészelt valaki mondani. S az 1923-as szakítás Bethlennel és az Egységes Párt
tal sem egy szolgai lélekre, egy egyszerű törtető politikusra és akarnokra utal. Ha figyel
mesen olvassuk beszédeit - és kevés számú írását akkor nem juthatunk más következte
tésre, csak arra, hogy van eszmei tartalom és állandóság megnyilatkozásaiban, még ha
azok egy része alkalmasint sajátságos és bizarr gondolkozásra utal is. De akkor mi volt az
a többlet, az a plusz, ami a benne megvolt, s a többiekből hiányzott? Mindenekelőtt egye
dül ő rendelkezett elhivatottsággal és egyfajta küldetéstudattal, ami a világ összetettségét,
ellentmondásos voltát és a változás lehetőségét szkepszissel figyelő értelmiségiekből, intel-
lektuelekből általában hiányzik. Az a - gyakran hályogkovácsi viselkedéshez hasonlatos -
bátorság és elszántság, hogy a dolgok menetét csak ő tudja eligazítani és megváltoztatni,
továbbá a félelem, a kétely és nem ritkán az ismeretek hiánya, miközben emberi sorsokba
avatkozik be, leggyakrabban a következmények ismerete nélkül. Másodszor, hogy az esz
mék képviselete, a közös múlt, a barátság és a financiális érdekek lehetnek ugyan fontosak,
de csak másodlagosak. A meghatározó vonás egy politikusi alkat számára a politikai hata
lom, amelynek megszerzésére kell törekedni elsősorban (és néhány szerencsés esetet le
számítva: mindenáron), mert ha ezt nem éri el egy önmagát hivatottnak érző politikus,
akkor a küldetéstudata, következésképpen az egész élete fabatkát sem ér. Nincs siralma
sabb és szánalmasabb jelensége ugyanis a politika világának, mint az örökösen ellenzékbe
szorult pártvezér, aki ott ül elérhető közelségben a kút kávájánál a maga szomjúságával,
kielégítetlenségével és nagyra törő terveivel, de szomjan marad, mert ellenfelei nem enge
dik inni a kút vizéből. Ez a - nem feltétlenül öncélú - hatalomvágy kétségkívül megvolt
Gömbösben, míg másokból éppen ez hiányzott. S alkalmasint ez a titka az ő kétségkívül
színes egyéniségének és életművének. A politikai realitás, a politika örökösen változó vilá
ga egy politikus esetében - kaleidoszkópszerűen - folytonosan átírja, átrendezi a közös
múlt emlékét, a régi barátságokat, s ezeket minden különösebb gond nélkül elhagyják, ha
hatalomtechnikai okokból erre kényszerülnek. S az eszmék sem annyira fontosak számukra,
minden további nélkül másfajta érvelésre állnak át, ha érdekeik úgy kívánják. A velejéig
GÖMBÖS GYULA 105
A B e t h tc n -r c n d s x o r n é h á n y é v e s p u s z tító u r a im a
t ö n k r e t e t t e o r s z á g u n k g a z d a s á g i r e n d jé t ,
TnegLeoitulLi a termelést, felhizlalta a m unkanélküli jövedelm eket é.s zsidó nagybanimk kezére játszotta ál
még m egm aradt nemzeti eróiorrasainkat. Az állam pénzem folytatott kornnaron tar, nyom nrha cl íí ni iítle a nemzet*
fenntartó kózépesztályt, lerongyoltál az egész dolgozó társadalm at, de ki tenyésztette az erkölcstelen nyerész
kedést] A m un ka becsületének m egszűnésével felszakadt a visszaélések zsilipje
A g a z d a s á g i r e n d fe lb o m lá s á t n y o m o n követte íg y
a z e r k ö lc s i r e n d p u s z tu lá s a .
Egyetlen vézna, dadogó m entsége akadt csupán ennek a korm ányzatnak: állították, hogy m egóvták és fenn
tartották legalább icrtnailag a ]ogtendet!
A k e r e s z t é n y é s n e m z e tf s a jtó n a k tö r v é n y - é s jo g e lle n e s
b e tiltá s á v a l m o s t e lrú g tá k m a g u k tó l e n n e k u to ls ó lá ts za tá t is /
A nem zet örök szégyen e: a 2 önként vállalt gazdasági Trianon árán u korm ány mérhetetlenül megnövelte a
m aga végzelesse vált hatalm át s most elérkezettnek látja az idol, hogy a törvényesség álarcát is levesse, A tör
vény lap b cliltásl csak kivételesen ism er, akkor, ha valam ely közlemény « hadviselés érdekeit.Kerti. Az ország
belső rendjének, vagy külső biztonságának veszélyeztetése esetén lehelne h^ly*. ilyen megtorló reödszábályuak.
De a nemzeti keresztén y M agyarországért küzdő sajtóval szem ben ezt a nemtelen vádat még ők sem meré
szelik emelni.
T ö r v é n y r e v a l ó h i v a t k o z á s n é tk tí/ , a z e r ő s z a k k i z á r ó l a g o s J o g á n h a l l g a t t a t t á k c l a k e -
V e s z f ö i t y n e m z e t t s a jt ó k é t t e g h a t r a b b t o r c o i a l ,
st S
ZÓ
ZA
TotésA
A g a z d a s á g i é s rrk ö tn & f b u k á s t b e te tő z te e z z e l a t ö r v é n y é s J o g u r a lm á n a k m e g
s z ű n é s e . L e p le z e t le n d ik t a t ú r a e z , m e ly e t a h a t a lo m r a ju t o t t z s id ó b a n k tő k e g y a k o r o l
tehetségtelen öntudatlan eszközön. a Bethlen-korm ányon keresztül.
Az elnyom atás sötét napjaiban
f e le m e ljü k t il t a k o z ó s z a v u n k a t é s Í t é le t é t t a n a g y n y i l v á n o s s á g h o z fo r
d u l u n k . a A re rg j»z fe n y m a g y a r n é p h e z ,
m elyért dolgoztunk és harcoltunk, melyhez hűtlenek soh asem voltunk s mely nem hagyott el bennünket
sem soha!
S z a v u n k a t e ln é m íth a t ja a z e r ő s z a k , d e s z iv ü n k ö n é s te lk ü n k ö n u r r a n e m te h e t é s
n e m t ö r h e t i m e g a k a r a t e r ő n k e t , m e l y m in d e n b é k ly ó n é s k é n y s z e r e n k e r e s z t ü l k i
f o g j a h a r c o l n i a k e r e s z t é n y m a g y a r n é p ig a z á t .
D b a k k o r ü tn i fo g a fe le lő s s é g re vo n á s ó r á ja i s !
K elt B u dapesten , lfJ24 évi áp rilis hu 26-ikán. G ö m b ö s G yu la,
B c lJ M ik ló s, E c k k a r d t T ib o r, K is s M en y h ért,
L e n d v a y Istv án , U laín F e r e n c , Z sir k a y J á n o s ,
Z silin sz k y E n d re
antiszemita Gömbös* ha kell egy perc alatt látszólag revideálja* a zsidókérdésben addig
képviselt nézeteit* ha ezzel egy lépéssel közelebb kerül a főhatalomhoz, vagy éppenséggel
az ország gazdasága érdekében egy ilyen kijelentést kell tennie. Az értelmiségiek pedig ér
tetlenül állnak a dolog előtt, s nem tudják felfogni, mi végre történt a váltás. Vagy árulásról
hadováinak, vagy azonnal visszamenekülnének a könyvtár magányába, vagy - ami a leg
rosszabb - maguk kezdenek el egy új, igazhitű politikai mozgalmat szervezni. Pontosan ez
játszódott le Gömbös esetében is, ugyanis amikor világossá vált számára, hogy a Fajvédő
Párt és mozgalom nem vezeti el őt az áhított főhalalomhoz, a miniszterelnöki székhez, min
denfajta különösebb tépelődés és aggály nélkül visszalépett a hatalomhoz vezető főutcába,
azaz az Egységes Pártba. S ugyancsak jellemző, s általános emberi volt a fajvédők viszonyu
lása is a megváltozott viszonyokhoz is. Az intranzigensek, az elvek emberei, az engesztelhe
tetlenek és hajthatatlanok - mint például Méhely - árulásról és cserbenhagyásról szónokol
tak, az igazodók rögtön felmentéseket találtak Gömbös számára, míg az örökös számítók
bíztak a vezérben, hogy tudja mit csinál, s ha eléri célját őket is kárpótolja majd képviselő
séggel, pártfunkcióval, állás- és karrierlehetőséggel nem éppen konzekvens viselkedésükért.2
S jellemző volt Bajcsy-Zsilinszky reakciója is, aki értő (és okos) cikket írt Gömbös dilemmá
járól, de esze ágában sem volt követni őt, megmaradt a saját külön utas fajvédő vonalán.3
Végül fontos szempontként vethető fel Gömbös középpontba kerülése kapcsán az a
tény, hogy az idősebb, tapasztaltabb tisztek (Stromfeld, Julier, Tombor) részt vettek a pro
letárdiktatúra alatt a Vörös Hadsereg megszervezésében (bármilyen okok miatt is tették
mindezt), így Gömbös egyrészt a képességei, másrészt a MOVE alakuló ülésen elmondott
bátor beszéde miatt szinte automatikusan lett a fiatal honvédtisztek vezére.
Egy meghatározó politikus esetében döntő jelentőségűek a személyiségjegyek, s ez így
volt Gömbös esetében is. Szabó Dezső pontosan és a valóságnak megfelelően írta le, hogy
Gömbös Gyulánál a politikai ambíció és a mérhetetlen hatalomvágy volt ez a meghatározó
személyiségjegy, de abban is igazat kell adnunk neki - valamint az emlékiratot író Bethlen
nek -, hogy ugyanakkor hiányzott Gömbösből a formátum, a politikusi nagyság, Ö a magya
rok Kemal Atatürkje, Mussoliníje vagy Führere szeretett volna lenni, de csak egy vezéri am
bíciókkal megvert, sikertelen miniszterelnök lett, aki - tisztában lévén az alkotmányos kor
látokkal és a magyar politikai hagyományokkal - fokozatosan akarta átalakítani a Bethlen
által kialakított politikai rendszert és magát a kormánypártot, de csak a rendszer megingatá
sáig jutott, a teljes szétveréshez, s pláne új rendszer kialakításához nem volt elég ereje és talán
ideje sem. S igazat kell adnunk Bethlen Istvánnak abban is, hogy bár Gömbös bizonyos kva
litásokkal (szervezőkészség, képzelőtehetség, fajtaszeretet) megáldott politikus volt, mégis
alapjában a condottiere politikustípust képviselte, aki lépéseivel (titkos társaságok, antiszemi
tizmus, németbarátság, politizáló tisztikar) szétverni teljesen nem tudott, de elbizonytalaní
tott, szétbomlasztott egy viszonylag szilárd politikai rendszert, amely így halála után nem
volt képes ellenállni a fokozatos és folyamatos jobbratolódásnak, a lejtőre csúszásnak,4
* Méhely állásfoglalásához lásd uő: Gömbös Gyula emlékére. Budapest, 1936, Held János Könyvnyomdája.
3 Lásd Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Kndre: Gömbös Gyula dilemmája. Szabadság, 1932. okt, 4. 1. p,
4 Bethlen értékelését lásd Romsics Ignác szerk.: Bethlen István emlékirata. 1944. Budapest, 1988, Zrínyi
Katonai Kiadó, 123-130. p. A kérdést Vonyó József boncolgatja egy gondolatébresztő tanulmányban
(Másolta-e Gömbös Mussolinit vágv/és Hitlert? Századok Füzetek, 5. sz. 2009> 19-58, p.).
GÖMBÖS GYULA 107
Gömbös Gyula Kolosváry-Borcsa Mihály, Somogyváry Gyula [Gyula diák] és Fabinyi Tihamér
társaságában a rádióban, 1930-as évek (Magyar Nemzed Múzeum)
kori Magyarország bukása, a trianoni döntés miatt kiábrándultak a nyugati civilizáció libe
ralizmusából és parlamentarizmusából; a kapitalizmusra antiszemitizmusuk miatt eleve
ellenszenvvel tekintenek; Horthyt támogatták a legitimistákkal szemben; határozottabb őr
ségváltást’ kívántak, s az alkotmányos-demokratikus-parlamentáris metódusokkal és mód-
szerekkel szemben előnyben részesítették a prompt, diktatórikus megoldásokat; végül vala
mennyien kritikusan tekintettek a bethleni politikára, s a konszolidálódó Magyarországra,
s ennek vérmérsékletük, műveltségük karrierlehetőségeik, s nem utolsósorban a politikai
helyzetnek megfelelően hangot is adtak. Többségük súlyos műveltséghiánnyal indult, de
jobbjaikat nem mindennapi tehetség, ambíció cs tanulni vágyás jellemezte (Kozma, Lcnd-
vai, Bajcsy-Zsilinszky); míg másokat a dolgok gyors, ’katonás1,ha nem egyenesen emberte
len megoldása vonzott (Héjjas, Prónay). Az ő példájukon is tanulmányozhatjuk az emberi
természet széles spektrumát, a finom, érzékeny költő Lendvai Istvántól és a feddhetetlen,
bátor Bajcsy-Zsilinszkytől az akasztó Héjjasig, s az embereket kasztráló Bibó Dénesig.
De az azonos szocializáció, élettapasztalat mellett végül is mi volt az az eszme, az a
vezérgondolat, amely őket egy eszmei .-politikai akolba terelte? Talán nem véletlen, hogy
ezt megint csak Gömbös fogalmazta meg a legpontosabban: a magyar fajvédelem jegyé
ben regenerálni Magyarországot és az így megerősödött, megújhodott ország világpoliti
kai pozícióját történelmi hivatásának megfelelően Kelet-Európábán biztosítani. Röviden:
nemzeti egység és nemzeti öncélúság a revízió érdekében, továbbá a magyar faj védelme
(bármit is jelentsen ez), végül megalkuvást nem tűrő nacionalizmus és politikai-közéleti
aktivizmus. A sorból nem hagyható ki az antiszemitizmusnak valamilyen formája, legin
kább a hazai zsidóságnak numerus clausus technikával történő korlátozása sem.
Gömbös tehát alapvetően ebben a keretben gondolkodott. A fajvédő nemzedék és Göm
bös gondolkodásának megértéséhez mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy az ő számukra a
történeti Magyarország szemük láttára bekövetkezett összeomlása volt mindennek a kiindu
lópontja. Ez volt az a kályha, amelytől elindultak a politika irányába ezek az eredendően ka
tonaemberek és értelmiségiek Gömbös a forradalom és a kommün alatt, illetve közvetlenül
utána, az 1920 áprilisában írt visszaemlékezésében az összeomlás okai kozott a központi
hadvezetés hibáit, az önálló magyar hadsereg hiányát, a magyar kormányok tehetetlenségét
és vakságát, valamint a hazai zsidóság bomlasztó tevékenységét sorolta fel. A katona Gömbös
ezekben az írásokban amellett érvelt, hogy a háború utolsó évében, de még a bolgárok átállá
sa idején is lett volna lehetőség az ország határainak a megvédésére, csak a magyar csapato
kat - vagy legalábbis egy részüket - vissza kellett volna hívni az olasz frontról, így védhető
lett volna Erdély és Délvidék. Azonban sem a kormányfő Wekerle, sem pedig a hadügymi
niszter Szurmay Sándor nem bizonyultak államférfiaknak, azaz nem mertek szembe menni
az összmonarchia érdekeivel, ’a vörös-fehér-zöld színek mellett - mint mondja - fekete-sár
gák is voltak.5 Gömbös tehát a konkrét katonai helyzet elemzését összekötötte a hagyomá
nyos függetlenségi állásponttal, nevezetesen úgy érvelt, hogy ha a hadsereg és az ország kö
5 A fejtegetést részletesen lásd Gömbös Gyula: Egy magyar vezérkari tiszí bírálófeljegyzései a forradalom
ról és ellenforradalomról Budapest, 1920, Budapesti Hírlap Nyomdája 11-21. p.; valamint A frontbom
lás történetéhez. In Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és írások Szerk.: Vonyó József. Buda
pest, 2004, Osir is, 13-21. p. Meg kell azonban jegyezni, hogy Gömbös ezeket a gondolatokat az
események után rögzítette, tehát van benne némi utólagos okoskodás1.
GÖMBÖS GYULA 109
zött nincs szerves kapcsolat, akkor egyrészt a hadsereg elveszíti azt a támogató lelki erőt,
amelyet a nemzet létéért vagy nem létéért való küzdelme jelent. Másrészt egy olyan hadse
regben, amelyből hiányoznak a 'természetes összetartó kapcsok, s amelyből a Uegmagaszto-
sabb eszme, a nemzeti eszme ápolása ki van tiltva nem fejlődhet ki egy igazi hadvezér.
Az összeomlás főbünösének azonban Gömbös Károlyit és a polgári radikálisokat tar
totta. Egyrészt azért, mert szerinte a háborúban álló ország hinterlandjában pacifista,
bomlasztó politikát folytattak, amelynek Linder Béla nevezetes nem akarok többé katonát
látni67 kijelentése csak szükségszerű következménye volt. Leginkább azonban azért hibáz
tatta Károlyiékat, hogy nem látták - s ennek a kijelentésnek volt is valamelyes igazságtar
talma hogy az utódállamokban nem a pacifizmus, a hadsereg szélnek eresztése, hanem
a féktelen nacionalizmus és militarizmus uralkodik.6 Azt azonban Gömbös figyelmen kí
vül hagyta, hogy egyrészt Károlyiék pacifizmusa mögött a polgárháborútól való félelem is
meghúzódott, másrészt egy elvesztett háborút nagyobb militarizmussal sem lehetett volna
győzelemmé varázsolni. A pacifizmus mellett Gömbös leginkább az internacionalista szelle
met ítélte el, s határozott nacionalista politikát követelt. 1919. január 18-án a MÜVE gyű
lésén például a következőket jelentette ki: „A magyar népköztársaság elnöke, Károlyi Mi
hály gróf azt mondta: » Finis Hungáriáéi - ezt is csak azért mondhatta, mert a vörös szín
vakító fényétől nem látta a nemzeti erkölcs fehér és a hazafiúi reménység zöld színét”7
Amikor Gömbös a szociáldemokratákkal és a bolsevikokkal vitatkozik, akkor is a nemzet
fogalmának sárba tiprását kárhoztatja leginkább. „A nemzetet is - írja - másodrendű fo
galommá degradálják. [.,. ] E tartalmatlan élet nekünk nem kell. Mi élni akarunk nemzeti
és ebben egyéni életet, szabadságot akarunk, és azt, amit termeltünk családunknak és fö
löslegeinket nemzetünknek, a magyar népnek akarjuk adni. A világ többi népével köze
lebb nem törődünk. Mi a nemzetek isteni alkotásával szemben, gyarló emberi mivoltunk
nál fogva nem akarjuk fölvenni a harcot Mi Marxszal együtt tudjuk, hogy vannak és lesznek
ellentétek, mert ezek belénk oltják, hogy küzdjünk, harcoljunk és a harc révén erősödjünk,
és erősödve annál gyorsabban haladjunk az emberi fejlődés útján. 'Tehát harcra kész nem
zetet akarunk, és nem törődünk többé a világbéke utópisztikus, mert természetellenes elmé
letével”8 Gömbös tehát - mint a fajvédők többsége - a nemzeti egység létrehozását tekin
tette a legfontosabb feladatnak, s a nemzeti széthúzást árulásszámba vette. 7Ah, agyat bénító
turáni szenvedély!7 - fakadt ki gyakran e pártoskodás és ellenségeskedés láttán. A magyar
fajvédők - s kö 2 tük Gömbös - az oldó erőket7 minden, a magyarságot szükségtelenül el
választó, megosztó, az egységet és erőkoncentrációt megbontó tényezőt meg kívántak
szüntetni. Ez volt az elsődleges oka, miéri ítéllek el mindenkit, aki a királykérdést feszeget
te, vagy aki a magyar történeti vallásfelekezetek között viszályt szított. Nemzeti egység alatt
azt értették, hogy a nemzet nem élhet széttagolt életet, nem lehetnek válaszfalak kurucok
és labancok, magyar urak és magyar parasztok, kisiparosokés nagyiparosok, munkások és
értelmiségiek, azaz a különböző társadalmi osztályok között. Ügy látták, hogy a magyar
egyetértés megölője’ elsődlegesen maga a politika. S pontosan ezért utasították el en bloc a
pártpolitikát. Meglehetősen sajátos és paradox helyzet, ha egy politikai mozgalom tagadja
a nemzetet megosztó pártpolitikát, de maga is kötésig áll ebben a politikában, politikai
pártot működtet, indul a parlamenti választásokon stb. Ez csak úgy lehetséges, ha tagad
ják a politika különböző társadalmi csoportok közötti érdekközvetítő és érdekkiegyenlítő
szerepét, ez az érdekkiegyenlílés ugyanis - per defmitionem - konfliktusos viszony. Ehe
lyett egy elképzelt, harmonikus egységből, a szabad és egységes nemzeti társadalom szer
ves felépítéséből, a keresztény vallás örök életű erkölcséből, a fajtestvéri kötelékeiének
megszilárdításából és a magyart a magyartól elválasztó oszlályellcntétek lerombolásából
indulnak ki, s a maguk politikai szerepét addig látják igazoltnak, amíg ezt az ideális célt,
azaz a nemzeti egységet cl nem érik. Ez a tízes évek végén, húszas évek elején kialakított
gondolati séma teszi egyrészt érthetővé, hogy Gömbös 1919-ben miért mozgalmat
(MÜVE), s nem pártot szervez, másrészt magyarázza meg legmélyebben a későbbi gom
bosi politikai gyakorlatot is, nevezetesen hogy ki kell küszöbölni a centrifugális erőkel a
magyar életből, továbbá meg kell teremteni a nemzeti egység frontját a nemzeti öncélúság
jegyében, végül pedig meg kell szüntetni az elnyomók és az elnyomottak közötti ellentéte
ket.9 Továbbá ez a politikai felfogás szükségszerűen kérdőjelezi meg más politikai erők
létezésének jogát, hiszen azok csak az elképzelt nemzeti egység óhatatlan megbontóiként
tűnnek fék S logikusan - ha nem is szükségszerűen - jut el ez az okoskodás a vezéri elvhez.
A magyar fajvédők többsége kétségkívül elérkezett ehhez a gondolathoz, s Gömbös Gyu
lában találta meg a megfelelő embert. S maga Gömbös is beleélte magát ebbe a szerepbe.
„Van egy ember - mondja például egy beszédében -, aki őrködik az önök sorsa felett, mert
ez az ember az egész nemzet felett őrködik"101
Gömbös faj védelmi gondolkodásának - szemben az általános közvélekedéssel - nem a
legfontosabb eleme a kétségkívül meglévő antiszemitizmusa. A fajvédelem sokak számára
valóban nem jelentett mást és többet, mint szimpla zsidógyülöletet, de Gömbös nem tar
tozott ezek lcÖ2 é. Nála az antiszemitizmus csak következmény, egy szükségszerű eleme
egész faj védelmi rendszerének Ő kétségkívül - Bajcsy-Zsilinszky Endrével egyetemben -
hitt abban, hogy a magyarság egy különleges faj, mi magyarok - mondja - a 'turáni fajnak
vagyunk az exponensei', s mint ilyenek elütünk a többi európai fajtától, de ez a különbség
nem jelent felsőbbrendűséget, s különösen nem alsóbbrendűséget, hanem egyszerűen
egyfajta másságot, amely nem véletlenül alakult így, hanem isteni sugallatra, következés
képpen ez egy mindenáron megőrzendő és megvédendő érték. Mint turáni nép alkalmaz
kodni voltunk kénytelenek Európához, de ebben az igazodásban túlságosan messzire men
tünk, s kiveszett belőlünk az a faji öntudat, „amely nélkül nép, nemzet egzisztálni nem
tud."11 Ezért amikor agrártelepítést tervez, akkor elsősorban az egykori magyar kivandor-
9 Gömbös Gyula' A Társadalmi Egyesületek Szövetségének üdvözlésére adott válasz, 1932, október 8. In nő:
A nemzeti öncélúságért! Gömbös Gyula miniszterelnök tizenkét beszéde. Budapest, 1932, Stádium, 30. p.
10Gömbös Gyula: A kézműves-iparosok országos nagygyűlésén mondott beszed. 1932. október 12, Ln nő:
A nemzeti öncélúságért.,. 1. m. 63. p.
11Az érvelést lásd Gömbös Gyula: Beszéd a Nemzetgyűlésben a numerus claususról. In uő: Válogatott poli
tikai beszédek... I. m. 70. p.
GÖMBÖS GYULA 111
Gömbös Gyula honvédelmi miniszter tisztek társaságában, 1930 körül (Magyar Nemzeti Múzeum)
lók visszatelepítéséről, vagy - még inkább clrugaszkodva a valóság talajától - a turáni faj-'
LesLvéreink letelepítéséről álmodozik.
Az ő fajvédelmi elképzelésének középpontjában a keresztény agrárgondolat állt, amely
nek mindkét tagja hangsúlyos. Számára a kereszténység ugyanis nem egyszerűen vallás-
felekezeti, hanem faj védelmi gondolatot jentett. Másrészt komolyan gondolta Magyaror
szág gazdasági életének agrárszellcmbcn való újjászervezését, a tőke nemzetivé és keresz
ténnyé tételét, valamint visszatérést a nemzet ősforrásaihoz a zsidónak gondolt városi
kultúra helyett Beszédeiben folyvást visszatér althoz a gonddalhoz, hogy politikája nem a
zsidóság ellen irányul, hanem a múlt és a jelen azon politikusai és közéleti emberei ellen,
akik akár tudatlanságból, akár opportunizmusból vagy zsebérdekből nem gyakorolták a
faji gondozást, azaz nem folytattak faji poliLikáL, amely egyedül biztosíthatná a magyar
ncmzcl jövőjét. Gömbös tehát a fajiságot történelemformáló erőnek vélte, s ebben az ösz-
szefüggésben szerette Disraelit idézni, miszerint a faj minden, és azon kívül nincsen más
igazság! A magyar faj, a magyar ncp megerősítését tartotta mindennel fontosabbnak, s ha ez
- ininL mondja - csak diktatúra útján lehetséges, akkor azt támogatja, ha pedig titkos válasz
tások útján, akkor azt. „Nemzeti önzés - mondja 1927-ben a Képviselőházban tradíció,
112 A POLITIKUS
saját nemzeti kultúra, konzervatív világnézet, evolúciós fejlődés, bizonyos fokig exkluzív
nemzeti élet, militarizmus, nemzeti akarás, terjeszkedni vágyás: ez a mi gondolatkörünk, és
minden ezzel ellentétes gondolatkör: egyéni önzés, revolúció alapján jelentkező haladás, az
általános emberi jogok fokozott hangoztatása, szemben a nemzeti fajisággal, a liberális esz
mék extenzitása, a határok kitolása nem faji és nem földrajzi, hanem egyedül gazdasági érde
kek szempontjából, a pacifizmus világelmélete, és mindaz, ami az emberiséget véglegesen ki
akarja békíteni - holott ez sziszifuszi munka, mert a természetből következik, hogy egy álta
lános világbéke nem lehetséges mindez nem a mi világnézetünkhöz tartozik.”12
Gömbösnél a faj védelem szükségessége és a függetlenség elve szervesen összetartozott.
Amikor például a numerus clausus törvény a Népszövetség elé került, akkor arra biztatta a
kormányt, hogy határozottan álljon ki a törvény fenntartása mellett. Szerinte ugyanis a Nép-
szövetségnek - ennek a szerinte nemzetközi zsidó maffiának - semmi köze a magyar nem
zetgyűlés döntéseihez, s továbbra is fenn kell tartani a nemzeti szuverenitás száz százalé
kát, s ellent kell mondani a kívülről jövő figyelmeztetéseknek és zsarolásoknak. „Az a nem
zet - mondja amely tűri a beavatkozást, nem való az élő nemzetek sorába, és ha nincs
ereje, hogy szembeszálljon a beavatkozásokkal, megérdemli, hogy a sírba taszíttassék. [...]
A vak is látja, hogy a föld alól nőnek ki a magyar erők, amelyek végeredményében egy erős
testté, amely a maga harmonikus működésében összezúz mindenkit cs mindent, aki nem
akar, vagy nem tud magyar lenni.”1314
Gömbös tájvédelmi elképzeléseiből következett tehát az antiszemita érvelés, mégpedig
egy sajátos antiszemita okfejtés. Ennek a gondolkodásnak a lényege, hogy a magyarság
betegségbe esett, gyenge, beteg és szegény lett, ennek következtében védelemre szorul,
azaz akár törvényi eszközökkel is meg kell védeni egy érős fajjal' a zsidósággal szemben.
Magyarul Gömbös számára az antiszemitizmus jogos önvédelmi harcot jelentett.11 Mint a
faj védelmi gondolat esetében Gömbös kiindulási pontja itt is a háború volt Ö ugyanis sa
ját tapasztalataira, valamint különböző statisztikai adatokra támaszkodva amellett érvelt,
hogy egyrészt a háborús siker, illetve az összeomlás szoros összefüggést mutat az illető ál
lamban élő zsidóság számával (Anglia 1:400, Franciaország 1:396, antanthatalmak 1:226,
központi hatalmak 1:56, Magyarország 1:18), másrészt azt állította, hogy az orosz hadi
fogságból hazatért bolsevista tisztek 95 százaléka zsidó volL.15 Tehát a nemzetietlen bolse-
vizmust Magyarországon is elsősorban a zsidók szervezték. Ez azonban csak az egyik vo
nulata volt antiszemita érvelésének. A másik a zsidóságnak az egyes foglalkozási ágakon
belüli arányszámával volt kapcsolatos. Gömbös szerint ugyanis a hazai zsidóság (5%)
messze túllépte azokat a határokat, amelyek között számarányuknak megfelelően m ozog
12 Ennek a gondolatnak a kifejtését lásd Gömbös Gyula: Beszéd a Képviselőházban a numerus clausus
módosításának vitájában. In nő: Válogatott politikai beszédek... Lm . 355, p,
13 Lásd Gömbös Gyula: Beszéd a Fajvédő Fárt vacsoráján a numerus clausus elleni támadásról. In no:
Válogatott politikai beszédek... I, m, 306-307, p,
14Az érvelést lásd Gömbös Gyula: Beszéd a Nemzetgyűlésben a fajvédelemről és a zsidókérdésről. In uő;
Válogatott politikai beszédek... I, m, 154. p.
Gömbös és a zsidókérdés vonatkozásában lásd Vonyó József tanulmányát: Gömbös Gyula és a zsidó
kérdés. Tn Paksy Zoltán szerk.: Az antiszemitizmus alakváltozatai Tanulmányok. Zalaegerszeg, 2005,
Zala Megyei Levéltár, 18-43. p. Meg kell jegyezni, hogy a Gömbös által emlegetett 95 százalékos arány
nyilvánvaló túlzás.
GÖMBÖS GYULA 113
niuk kellett volna' (nagybirtok 19%, földbérletek 73%, gyógyszertárak, kocsmák 65%, új
ságok 50%, bankok 75% stb.), s alapvetően a történelmi Magyarország megsemmisítésére
törekedett.16 Ez a helyzet szerinte két ok következtében alakult ki, egyrészt a zsidóság
élénksége’, 'élelmessége’, ’faji kvalitásai' miatt, másrészt a magyarság ’faji öntud átvesz tcse*
’luráni volta’ elaléltsága és gazdasági antitalentuma miatt. Ezek után nem is lehet kérdéses
a válasza: ha ezen nem tudunk változtatni, akkor hamarosan a zsidóság rabszolgái leszünk,
s nem vár a magyarságra egy újabb ezer esztendő a Kárpát-medencében. Erre a problémára
ő is többé-kevésbé ugyanazt a választ adta, mint a fajvédők többsége: általános, mindenre
kiterjedő numerus clausus. Ezt ő nem jogfosztásnak, a polgári egyenlőség elve feladásának,
hanem egyrészt szükséges lépésnek tartotta a fajvédelem szempontjából, másrészt kifeje
zetten egyenjogúsítási aktusként értelmezte a magyarság szempontjából. Gömbös antisze
mitizmusa tehát alapvetően faj védelmi jellegű, s nem a fajok hierarchiáján alapult, de
- mint elméletileg képzetlen ember - cgy-egy idézett szövegben (Chamberlain, Méhely)
ilyen érvelés is előfordul. Bár a 'fölös számú' zsidóság, a 'galiciánerek' részleges kitelepíté
sének gondolatát még miniszterelnök korában sem adta fel, sőt ezt az ideát határozottan
és folyamatosan követelte, de az őshonos hazai zsidóság esetében alapvetően megmaradt
annál az elvnél, hogy a „zsidókat állampolgári jogaik épségben tartása mellcll öt százalék
szabta keretek közé mindenütt visszaszorítjuk ”17
Gömbös 1919 és 1923 közöli úgy vélekedett, hogy a trianoni Magyarországon az újjá
építést szolgáló nemzeti egység megteremtése a legfontosabb feladat, ezért ebben az idő
szakban a 'nagypárt', az Egységes Párt létrehozása és fenntartása mellett érvelt és politizált.
1923-ra azonban megérett benne a gondolat, hogy a Bethlen vezette párt nem abba a
nemzeti-keresztény'fajvédő irányba megy, amelyet ő elképzelt, mindez csak külső máz, de
a lényeg, a tartalom maradt a régi. Ekkor előbb Bethlen párton belüli megbuktatásán
munkálkodott, ennek kudarca láttán azonban nem maradt más hátra számára, mint a sza
kítás. A Fajvédő Párt kurta, alig négy-öt éves története viszonylag röviden összefoglalható,
s ez így van minden tiszavirág-életű és hatalomra nem került párt esetében. Az ilyen pár
tokról azt tudjuk elmondani, hogy mit akartak, s ezt a továbbiakban a pártprogram elem
zésével mi is megtesszük majd. El lehet még mondani hogy hogyan alakultak meg, milyen
reményekkel vágtak neki a választásoknak, s végül hogyan nem jutottak hatalomra. S mi
vel az 1926. évi választásokon a magyar fajvédők alaposan megbuktak, így arról csak el
mélkedni lehet, hogy mit is tettek volna, ha hatalomra kerülnek. A fajvédők esetében
azonban a párttörténet egy speciális esetével állunk szemben, hiszen ők valóban nem ke
rültek hatalomra, de politikai vezérük - egy kis kormánypárti kitérővel - mégiscsak felért
a hatalom csúcsára. Ez a nem mindennapi fordulat és történet mindenképpen elemzést
igényel, így a következőkben arra is kitérünk majd, hogy Gömbös miniszterelnöki tevé
kenységében mennyire érvényesültek az eredeti fajvédő elvek.
Az 1922-es választásokon az egységes párti listán parlamentbe bejutott fajvédő képvi-
,fvLásd erről részletesen Gömbös Gyula: Beszéd a Nemzetgyűlésben a numerus claususról. In üő: Váloga
tott politikai beszédek... I. m. 68-76. p.; uö: A zsidókérdésről. Uo. 65-67. p.; valamint nő: Beszéd a Nem
zetgyűlésben a Tájvédelemről és a zsidókérdésről Uo. 136-168. p. Megjegyzendő, hogy Gömbös külön
böző beszédeiben más-más statisztikai adatokkal számol
17Gömbös Gyula: A zsidókérdés. Szózat, 1920. aug. 10. 1. p.
114 A POLITIKUS
selők száma nem haladta meg az egy tucatot, annak ellenére, hogy a képviselőjelöltek ki
választására Gömbösnek mint ügyvezető alelnöknek volt bizonyos befolyása. Gömbös nem
kapott kormánymegbízatást, mivel Bethlen már a kezdetektől fogva a fajvédők elszigetelé
sére és kiszorítására törekedett, s ez a folyamatos kiszorítási taktika jól működött, hiszen
alig egy év alatt Bethlen elérte azt, amit akart: Gömbösék távozását a kormánypártból.18
Bethlen zseniálisan játszotta ki az ellentétes érdekű csoportokat, a liberálisokat és a legiti
mistákat a fajvédőkkel, míg a fajvédőket a liberálisokkal és a szociáldemokratákkal tartot
ta sakkban. De hogyan működött mindez a másik fél, a fajvédő képviselők oldaláról? Az
Egységes Párt fajvédő csoportja szinte megoldhatatlan feladat elé került, hiszen a 'kint is
vagyok, bent is vagyok' helyzet miatt állandó taktikázásra, ha nem egyenesen alakosko
dásra kényszerült. Parlamenti felszólalásaikban is ez a kettősség figyelhető meg, a kor
mány elégtelen politikáját bírálják, miközben megvédik azt az ellenzék kritikáitól. A faj
védők folyamatos ötletekkel, törvény- és határozati javaslatokkal bombázták Bethlent,
amelyeket ő nagyvonalúan lesöpört az asztalról. 1922 nyarán például Buday Dezső a nu
merus clausus kiegészítéséről és szigorításáról nyújtott be határozati javaslatot, Gömbös
pedig az ifjúság nemzeti szellemű nevelésére kért 20 millió koronát. Bethlen a nyílt plé-
num előtt alázta meg a párt ügyvezető alelnökét, mondván, hogy honnan szedi, hogy ép
pen 20 millióra lenne szükség, másrészt - mint mondja - ez ügyben a pénzügyminiszter
úrral kellene tárgyalásokat folytatnom919 Eckhardt Tibor pedig arra vonatkozóan nyújtott
be határozati javaslatot, hogy a kormány tiltsa be a Világ, az Est, a Pesti Napló és a Magyar-
ország című liberális lapokat. Bethlen ezt az ötletet sem pártfogolta, hiszen válaszában azt
mondta, hogy bár ezek a lapok a forradalmak előkészítésében kétségkívül vétkesek, azóta
már négy év telt el, így ezek az ügyek már elévültek, s bár a kormány élhetne diszkrecioná
lis jogával, azt mégsem teszi. Ez az ügy is pontosan mutatta a fajvédők furcsa, felemás
helyzetét. Bethlen ugyanis nem egyszerűen leszavaztatta a parlamenttel Eckhardt beadvá
nyát, hanem válaszában azt kérte a képviselőtől, hogy vonja vissza indítványát, ellenkező
esetben azt a kormány elleni bizalmatlanságnak telönti. Eckhardt pedig szégyenszemre
visszavonta javaslatát, az ellenzék hangos Komédia! Komédia! bekiabálásaitól kísérve.20
Gömbös az 1922. évi indemnitási (a költségvetés meghosszabbításáról szóló) vitában kö
vetelte a numerus clausus törvény szigorúbb végrehajtását és kiterjesztését a sajtó és a kul
túra területére, valamint az I. világháború előtti évtizedekben szerzett földtulajdon vissza
származtatását a magyar gazdák kezébe, mintha ő nem is egy kormánypárti, hanem egy
ellenzéki képviselő lenne.211922 végén és 1923 elején ezeknek a csatározásoknak és össze
tűzéseknek a száma szaporodott (új adótörvény, a népszövetségi kölcsön ügye stb.), s a
fajvédők egyre erőteljesebb kritikát fogalmaztak meg a bethleni rendszerrel szemben.
Ezek közül a fajvédők számára az egyik legfontosabb a külföldi kölcsön ügye volt, amely-
,fi Lásd erről Romsics Ignác: Bethlen István, Politikai életrajz, 2, kiad. Budapest, 1999, Osiris, 225-237. p.
19 Az eset 1922. július 31-én történt. Lásd Az 1922. évi június 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés naplója. III.
köt. Budapest, 1923, Athenaeum, 163. p.
20 Uo, 169. p.
21 Lásd például Gömbös felszólalását az indemnitási vitában 1922. dec. 16-án. Az 1922. évi június 16-ára
hirdetett Nemzetgyűlés naplója. VII. köt. Budapest, 1923. Athenaeum, 33-49. p. A vitáról lásd még Bo
ros Zsuzsa szerk.: Parlamenti viták a Horthy-korban. 2. köt. Budapest 2006, Rejtjel, 409-458. p.
GÖMBÖS GYULA 115
Gömbös Gyula Szilágyi Erzsébet, gróf Apponyi Albert és Hóry András társaságában a római magyar
követség kertjében, 1932. november (Magyar Nemzeti Múzeum)
22 Eckhardt Tibor hozzászólása a kölcsönfelvétel ügyében 1924. jan. 10-én. Az 1922. évi június 16-ára hir
detett Nemzetgyűlés naplója. XIX, köt Budapest, 1924. Athenaeum, llü . p.
116 A POLITIKUS
MINDEN
MAGYARHOZ!
M i f j t 'f w i l d l d l o rsz ág u n k vk J« ájJá b ap h iv ó s ^ v » l Scirdulnlí m ind en in g á já t t e r e l ő
a n em zet ifortjüiurl íiiítíúdó in ag yar testvérem h ez.
A. tiir lé u e le m p a ra n c s á t k ivéiim iD te lje síte n i, a m ik o r a mcffpróballiilá-sok ó ráib an
CJÍV tá h e rh a h ív o k m indi-nkit, a k i ve le m c jjy ü tl a in ag y & rsáÉ I n ^ j ^ h jovóíéhüR bíz ik .
Sohasem , vrill a k k o r a s z ü ü k ú j I c n e m z e lü n k n e k uz ossz eiog isru és e g y e la k a rá s ra ,
m in i irtási.
B e c s ü le te s . ű S 2in iE , ig a z m a g y a r K é zfo g á s s a l a iih a iu n k c s a k m eg a mm
z iv a ta r á b a n é s a m a g y a r s á g te s lu e r l ö s s z e fo g á s á n K é r é s z iü l h a r c o l h lr d e le h z
m s h liu s e g , a s z é th ú z á s é s g u u iö ih ö d é s e lle n .
k p iltin í a k a r o k ! E s ehlie^ 1 / é.piftj m u n k áh o z s z iih M ^ m m n m in d e n becsületes
ríolftus m a g y a r sejJj(M ;i5ír<:.
Ciiak xnnul* a n em z etn ek van lvtk>£n*uk*á&i. a m e ly n e k lia i é rz ik és turfpiU, h<i£r
Ütjyniáa m e lle it t * n « m e g ym ással szem ben va n a h elyü k .
G ö i n b ö s G y u l a s.
Gömbös Gyula felhívása
(Országos Széchényi Könyvtár)
Pártból (Bell Miklós*24 Eckhardl Tibor,25 Hír György;26 Kontra Aladár,27 Ulain Ferenc,28
Zsilinszky Endre).29 A fajvédő parlamenti csoportosuláshoz később Kiss Menyhért/0 Lend-
24 Bell Miklós (1879-1938) Heves megyei főszolgabíró. 1922-ben a pétervásárai kerületben választották
meg egységes párti programmal a kisgazdapárti Plósz Józseffel szemben (64 szótöbbséggel), mintán a Ras-
say-párt jelöltjét Fényes Lászlót letartóztatták, s a választókerület községeiből kiutasították. 1927 után a
Heves megyei Recsken élt, mint téglagyáros és földbirtokos. Bell egy sor gazdasági tárgyú könyvet, job
ban mondva brosúrát publikált: Új gazdasági rendszer - új társadalom. Budapest, 1924, Bagó Márton és
Fia; Gazdasági kibontakozási terv Budapest, 1924, Stádium; Gazdasági refomtlerv. Rákospalota, 1929,
Don Bosco Nyomda; Gazdasági reformterv kivonata. Salgótarján, é. n., Végh Kálmán Könyvnyomdája;
Magyar gazdasági krízis, annakfő oka és kivezető útja. Budapest, 1931, Bagó és Sugár, Válasz a gazdasági
reformtervem ellen elhangzott kritikákra. Salgótarján, 1932, Végh Kálmán Könyvnyomdája.
Eckhard Tibor (1888-1972) középbirtokos családból származott, 1908-ban államtudományi doktorá
tust szerzett. Pályáját, mint szolgabiró kezdte Csanád vármegyében. A háború alatt az erdélyi kormány-
biztosságon dolgozott, majd Erdélyben az alsójárai járás főszolgabírója. 19 í 9 - 1920-ban az aradi, majd
a szegedi ellenforradalmi kormány sajlótitkára, 1922-ben Kiskundorozsmán egységes párti programmal
választották meg képviselőnek (2472 szavazattal Óhegyi Lajos függetlenség párti jelölt 369 szavazatával
szemben). 1923-tól 1927-ig az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke, 1927-től a Magyar Revíziós Liga
ügyv ezető alclnöke. 1932-től Gaál Gaszton halál után a Független Kisgazdapárt elnöke. 1936. április 7-cn
pisztolypárbajt vívott Gömbös Gyulával, miután 'közönséges svilláknak* nevezte a miniszterelnököt.
1941-ben Horthy és Teleki megbízásából Amerikába utazóit* ahol megalapította a Szabad Magyarok
Mozgalmát. 1945 után az ún. negyvenötös emigráció vezetője.
26 Hir György (1880-1926) gazdálkodó (370 holdon növénytermesztés és baromfitenyésztés). A világhábo
rúban a 69. ezredben szolgált, s arany vitézségi érmet kapott. 1919-ben különítményt vezetett, s részt vett a
nyugat-magyarországi felkelésben Prónay Pállal Héjjas Ivánnal együtt. 1922-ben a hercegfalvai kerületben
választották meg egységes párti programmal (az ugyancsak egységes párti Kosaras Sándorral szemben).
27 Kontra Aladár (1877-?) református lelkész családban született, ő maga is teológiát végzett, majd hit
oktatóként tevékenykedett. A háborúban tábori lelkész, 192U-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Part
jának programjával választották meg Óbudán. A MOV FI országos elnökségének és a TESZ központi
választmányának a tagja volt 1913-ban Kgan Lajossal könyvet irt a zsidó és román térfoglalásról (Ma-
gyarok romlása. Budapest, 1913, Első Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság), 1924-ben pedig publi
kálta az EME kongresszusán mondott beszédét (Rabszolgaság útján. Budapest, 1924, Held János Könyv
nyomdája), amelynek fő mondandója, hogy ha itt pár esztendő alatt új rendet nem teremtünk, akkor a
sorsunk a teljes zsidó uralom és rabszolgaság,
28 Ulain Ferenc (1881-1944?) egyetemi jogi tanulmányok után Déván ügyvédi irodát nyitott, A háború
ban az orosz és az olasz fronton harcolt. A kom műn alatt ellenforradalmi tevékenység vádjával letartóz
tatták. 1919-ben megalapította a Szózat című fajvédő lapot. 1922-ben egységes párti programmal vá
lasztották képviselővé Barcson. 1923-ban látogatást tett I litlernél, s itthon az ún, Döhmel-puccs miatt
államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, majd felmentették, 1931-ben cs 1935-ben kisgazda
párti programmal került a parlamentbe. 1917-ben könyvet írt a választójogról (A választójogról Politi
kai tanulmány. Budapest, 1917, Athenaeum), amelyben az általános választójog ellen érvelt.
2* A szakítás részletes történetét lásd Gergely: Gömbös... I. m. 147-152. p.
30 Kiss Menyhért (1880-1934) székely földműves családban született, majd jogi tanulmányokat folytatott.
1917-ben a kultuszminisztérium irodalmi és művészeti osztályán dolgozott. A szerbek kivonulása után
a Baranya megyei kiszombori kerületben választották meg képviselőnek kisgazdapárti programmal. 1922-
ben ugyanitt az egységes párti Papp Géza báróval szemben választották meg pártonkívüli programmal
(380 szótöbbséggel). Az Ébredő Magyarok Egyesületének egyik alelnöke. A Magyar Miatyánk című hí
res irredenta költemény szerzője.
118 A. POLITIKUS
vai István, Zsirkay János31 országgyűlési képviselők is csatlakoztak*32 A páriámén Len kívül
a párt vezérkarához tartozott még Héjjas Iván, valamint Anka János33 és Kádár Lehel34 új
ságírók és szerkesztők.35
A tényleges pártalakulás 1924. október 19-én Kecskeméten történt, ahová a budapesti
gyorssal érkezett meg a fajvédő vezérkar (Gömbös, Eckhardt, Ulain, Zsilinszky, Lendvai,
TIéjjas, Kádár, Zsirkay, Anka), s - a pártlap, a Szózat színes tudósítása szerint - több ezren
fogadták a pártalapításra érkezett vendégeket. Kecskemét városa, amely a tudósító szerint
egészen más égövet és világtájat képvisel érzelmileg és erkölcsileg, mint Budapest' díszbe
öltözött ez alkalommal, s a budapesti vezérkar elhaladt a nyugat-magyarországi felkelők
egyenruhába öltözött sorfala előtt. A népfelkelők parancsnoka, Vannay László Héjjas Tő
vezér nelc tett jelentést „Zúgott az éljen - írja lelkesen a tudósító és harsogott a lelkese
dés. A balkonok ablakai megteltek, a szíriai arcok megrettenve bámultak ki a gyéren vilá
gos állomás előterébe, olt volt előttük a valóság, cáfolata annak, hogy meghalt minden
Kecskeméten, hogy ott is úrrá vált a középúti jogrend és visszatért a régi élet, amikor a zsi
dók voltak még Kecskeméten a szabadkőművesekkel együtt az urak*'36 Papp György az
ébredő magyarok helyi szervezetének elnöke mondott köszöntő beszédet, majd 'Gömbös
Gyula férfias, kemény hangja, szavai úgy hasították a levegőt, mint a baltacsapás' Bár lovas
bandérium nem volt, mert a 'hatóság nem engedte', a résztvevőket mindenért kárpótolta a
helyi Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége által rendezett kultúrest, A fajvédőket a Héj-
jas-család (az öreg Héjjas Mihály, valamint fiai: Iván, Aurél, Tibor és Jánoska) látta vendégül.
Másnap népgyűlést tartott a párt egy S2 Űk teremben, mert a főteret lezárták a közönség előtt.
A nagygyűlésen Gömbös ismertette a párt általános programját, majd a Szózat és A Nép ol
vasására biztatta a népes hallgatóságot, s arról biztosította őket, hogy Vérközösségben
nem ismernek társadalmi ellentéted Gömbös után Eckhardt, Ulain, Lendvai és Zsilinszky
ismertették a párt külpolitikai, gazdasági, szociális és kulturális programját. A pártalapítás
a helyi Vasúti Vigadó nevű étteremben fejeződött be, ahol Gömbös lelkesítő beszedet
mondott. „Megállapítom ma, hogy Magyarországon - mondta - vannak még sziklák és
vannak sasok, amelyek a sziklák között fészkelnek, Galamblelkű magyarsággal nagy ered
ményeket elérni nem lehel. Nem lehet eredményre jutni olyan eszmék hirdetésével, ame-
31 Zsirkay János (18880-1940) író, újságíró, 1914-ben a szerbiai fronton hadifogságba esett, s csak 1917-
ben egy haditbgolycscrc alkalmával szabadult. A Nép című fajvédő lap segédszerkesztője. 1922-ben a tar-
pai kerületben párton kívüli programmal képviselőnek választották. Mint az Üj Magyarország (1919-1920)
cs Szegedi Üj Nemzedék szerkesztője a juhász Gyula elleni támadások egyik főszervezője.
Lásd Szúdy Elemér: A Nemzetgyűléstől az Országgyűlésig. In Bállá Antal szerlc.: A magyar országgyűlés
története, 1867-1927. Budapest, 1928, Légrády, 503-504. p.
33Anka János (1883-1941) Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait, majd jogot tanult Kolozs
várott. 1907-tői az Alkotmány, \ 9 18-tól pedig Az Élei című lapok munkatársa. 1920 után dolgozott a Nemt
mm, soha* A Nép és a Magyar Falu szerkesztőségéiben. 1937-től számvevőségi fő liszt a fővárosnál
34 Kádár Lehel (1884-1935) középiskoláit a temesvári piarista és a szászvárosi református gimnáziumban
végezte. 1918 előtt a Pesti Hírlap, a Budapesti Hírlap és Az Est munkatársa. 1919 őszétől az Üj Nemzedéknél
dolgozott, majd a Nemzeti Üjságés a Reggeli Űjság felelős szerkesztője lett. 1934-től a Magyarság újság
írója. Az Izraelita Szt Egylet szeretetkórházában halt meg.
™A párt megalakulásáról lásd Paksa Rudolf tanulmányát (A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt megalaku
lása és a fajvédők programja. Sic Itur ad Astra, 2005. 3-4. sz. 59-88. p).
Kecskemét lelke megszólal Szózat, 1924. ölet. 21. 2. p.
GÖMBÖS GYULA 119
37 Uo. 3. p.
120 A POLITIKUS
magyar népben lakozó Ősi gyökerű, faji, erkölcsi, szellemi és testi erők' fejlesztése; felké
szülés a magyar nép világtörténelmi küldetésére; a ’fajtestvéri kötelékek’ erősítése, azaz a
magyart a magyartól elválasztó osztálykötelékek tudatos lerombolása; a javaknak a 2 egye-
temes nemzeti és faji érdekek szerinti arányos és igazságos elosztása; a munka és a munkás
erőteljes állami és társadalmi védelme; a lelki-testi kiválóság szabad kibontakozásának
elősegítése; az ország gazdasági életének agrárszellemben való újjászervezése. Bár a prog
ram hangsúlyozza, hogy a szigorúan védett magántulajdon alapján’ áll, nyilvánvaló, hogy
célja az újraosztás, a meglévő gazdasági-hatalmi viszonyok átrendezése redisztribúció ál
tal, ami aligha lehetséges a tulajdonviszonyok megbolygatása nélkül. A program tehát egy
értelműen kapitalizmus- és liberalizmus-, azaz ipari, kereskedelmi és banktőkeellenes, kö
vetkezésképpen agrárérdekeket preferáló, kisemberpárti, végül pedig antiszemita.
A magyar faj védelem antiszemitizmusát - szemben a harmincas-negyvenes évek zsi-
dóellenességével - a numerus clausus, tehát nem a numerus nullus elve jellemzi, mivelhogy
kimondja a népies erőket elsorvasztó zsidóság által megszerzett minden földbirtoknak,
ipari, kereskedelmi és banktőkének a zsidóság országos néparánya határáig való vissza
hódítanád kívánja céltudatos, tervszerű törvényhozási, társadalmi és kormányzati munká
val. Követeli továbbá, hogy a hazai zsidóságot nyilvánítsák nemzeti kisebbségnek, hozza
nak új, a zsidó bevándorlást megakadályozó törvényi, végül - elveiknek megfelelően - az
egyetemi-főiskolai numerus claususl tartsák fenn, sőt annak hatályát terjesszék ki a kö
zépiskolákra is.41
A program tehát jól láthatóan három pilléren nyugodott - szemben a bethleni-kle-
belsbergi kormánypolitikával, de szemben a keresztény ellenzéki mozgalmak fő célkitűzé
seivel is, amelyek elsősorban az ország keresztény reorganizációját célozták, de meg inkább
szemben a polgári liberális, polgári radikális pártok és szellemi mozgalmak törekvéseivel,
nem is beszélve a szociáldemokraladumimunista ideológiáról - a magyar faj megerősítése
(bármit is jelentsen maga a faj szó) kormányzati és társadalmi eszközökkel, a városi-ipari
civilizációval szemben a falusi-agrár világ előtérbe helyezése, végül a középosztály érdekei
mellen az alsóbb néposztályok érdekeinek a képviselete mindenekelőtt kormányzati szo
ciálpolitika segítségével. Ez utóbbi annál is inkább figyelemre méltó, mert döntő többse
gükben maguk is a középosztályból származtak és határozottan középosztályi életmódot
folytattak, Mindhárom gondolati pillér lényegében ugyanarra a gazdaság- cs társadalom
politikai eszmére vezethető vissza: a bethleni kormánypolitikánál jóval határozottabb ál
lami beavatkozás és szerepvállalás.
Magyarország ’agrárszcllcmben való újjászervezését’ a következő követelésekkel látták
megvalósíthatónak: (a közelebbről meg nem határozott) földreform gyors és lelkiismere
tes végrehajtása; községi takarékpénztárak felállítása, a hitelek meghatározott kvóta sze
rinti elosztása (kötelezően 30 százalék a mezőgazdaságnak, 20 százalék a Budapesten kívül
lévő iparnak és kereskedelemnek); a hitbízományok csökkentése; a mezőgazdasági terme
léshez szükséges tömegcikkek vámjának eltörlése; adóreform a kisiparosok, kisgazdák és
fixfizetésűek preferálásával. A programban fajsúlyosán jelennek meg a közjogi (erőteljes tör
vényhatósági és községi önkormányzatiság a centralizációval szemben, állami igazgatás
42 Ez valóban új elem a programban, de a szöveg nem egyértelmű, hiszen nem tudhatjuk, mit is jelent a
választójognak a nemzeti állam érdekei szerint való szabályozása. Uo. 3. p.
43 A választásokról és az azt megelőző választójogi törvény vitáiról lásd Kende János: Egy túlnyert válasz
tás - 1926. In Földes György - Hubai László szerk.: Parlamenti választások Magyarországon, 1920-1998.
Budapest, 1999, Napvilág, 105-127. p. A választások előtti párton belüli villongásokról (frankügy, Eck-
hardt) és kilépésekről (Hir György, Kiss Menyhért) lásd Gergely: Gömbös... I. m. 178-180. p.
44 Gömbös Gyulát és Mikszáth Kálmán főispánt együtt ünnepelte a miskolci magyar társadalom. Magyar
Újság, 1926^okt. 13. 1-2. p.
GÖbíbÖS GYULA 123
Gömbös Gyula látogatása abádszalókí választókörzetében, 1934. május 4. (Magyar Nemzeti Múzeum,
Károssá László felvétele)
45 Gömbös egyszer 42, máskor 54 ajánlást összegyűjtött jelöltről beszélt. Hubai László monumentális mun
kája (MagyarországXX. századi választási atlasza 1920-2000. Budapest, 2001, Napvilág) alapján a nyílt
124 a p o lit ik u s
bázisának számító Duna-Tisza közén kívül főleg Bihar, Csanád, Csongrád, Győr-Sopron-
Moson, Hajdú és Zala megyei törvényhatóságokban voltak jelöltjeik, illetve szerepeltek
viszonylag jobban. A választások az Egységes Párt óriási győzelmét hozták (172 mandá
tum, utána a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt következik 35, a szociáldemokraták
14 és a liberálisok 8 mandátummal). A fajvédők csúfos vereséget szenvedtek, hiszen mind
össze 4 mandátumot szereztek. Az abádszalóki kerületben Gömbös Gyula egyhangúlag
(minden bizonnyal a Bethlennel történt megegyezés alapján), Kontra Aladár a budai első
választókerületben (a Keresztény Párt listáján), lléjjas Iván Kunszentmiklóson (hivatalo
san függetlenként) és Borbcly-Maczky Emil a miskolci választókerületben győzött.46 Baj
csy-Zsilinszky Derecskén 12 szavazattal maradt alul Pékár Gyula kormánypárti jelölttel, a
Túrán Társaság elnökével szemben. A választások után a Magyar Üjságválasztási terrorról
cikkezett, s ugyanezt a véleményt fogalmazta meg Gömbös is a tapasztalatokat összefogla
ló beszédében.47 Arról beszélt ugyanis, hogy a pártnak normális viszonyok között 26-30
helyen kellett volna győznie, de olyan 'hallatlan választási terrorral kerültek szembe,
amelyre még nem volt példa a magyar választások történeiében’. Ebben a beszédében
Gömbös figyelmezteti Bethlent, hogy a lejárt a kisszerű politizálásnak az ideje, mostantól
ehelyett 'történelmet kell csinálni*. S ő személy szerint nem adja fel a küzdelmet, mivel ma
is meg van győződve az eredeti fajvédő elvek igazságáról, hiszen csak ezektől várható Ma
gyarország feltámadása. Továbbá a fajvédőknek 'politikai hadsereggé' kell válniuk, s 'fel
tétlen bízniuk kell abban a vezérben, aki a mozgalom élére állt', magyarul: őbenne. Kül
politikai téren szerinte kialakulni látszik egy Berlin-Róma-tengely, s Ausztriának szük
ségképpen csatlakozni kell Németországhoz. Ami pedig Magyarországot illeti, az Alpesek
északi és déli tengelye mellett ki kell alakítani egy másik politikai tengelyt is, amely Len
gyelországot, Magyarországot és Jugoszláviát foglalná magába. Összegezve: a keresztény
.szavazásé egyéni választókerületben ezzel szemben valójában 11 jelölt indult (Budaházy Miklós, Budavá-
ry László, Dánér Béla, Gailasy Sándor, Gömbös Gyula, Koncz János, Lenkey Lehel, Rácz Oszkár, Somogyi
Béla, Széchenyi István, Zsilinszky Endre). Ehhez egyértelműen hozzászámíthatjuk még azokat a fajvédő
ket, akik köztudomásúan a párthoz tartoztak, de más párl kötelékében indultak (Lendvai István - Keresz
tény Gazdasági és Szociális Párt, Méjjas Iván - párton kívüli keresztény ellenzéki). Gömbös tehát nyil
vánvalóan fajvédőnek nyilvánítóit más keresztény politikusokat is, akik más pártok, mindenekelőtt a
Keresztény Gazdasági Párt színeiben indultak. Ez utóbbiak együttes száma 36 volt, tehát sehogyan sem
jön ki sem a bűvös 42-es, sem az 54-es szám. A Budapest környéke választókerületeinek listáin szereplő
fajvédők teljes listáját lásd uo. 2. köt. 62-63. p. Itt a párt meglehetősen gyengén szerepelt (Dél-Pest
6,31%, Észak-Pest 4,31%, Budapest-környék 8,43%).
4f Borbély-Maczky Emii (1887-1945) Középiskoláit a nagyváradi hadapródiskolában végezte. Katonai szol
gálatot teljesített, mint huszár százados. 38 hónapig harcolt az orosz, a román és az olasz fronton. A hábo
rú után bétái birtokán gazdálkodott. 1920-ban üzdon kisgazdapárti programmal képviselővé választot
ták. 1922-től 1923-ig Borsod vármegye főispánja. 1923-ban kilépett az Egységes Pártból és csatlakozott
Gömböshöz. 1930-ban lemondott mandátumáról és újra Borsod vármegye főispánja lett. A MOVE orszá
gos alclnöke is volt 1945 márciusában a politikai rendőrség Miskolcon letartóztatta, majd szabadulása
után tisztázatlan körülmények között - gyilkosság áldo/ala lett. Gyilkosai nyakába egy táblát helyeztek
Így járnak az árulók!' felirattal. A választási végeredményről lásd Freissbcrger Gyula szerk.: Országgyűlési
almanach az 1927-1931. évi országgyűlésre. Budapest, 1927, Magyrar Távirati Iroda, passim,
47 Gömbös GymJa: Beszéd a Fajvédő Párt vacsoráján a választási kudarcról és a jövő feladatairól. In uő: Válo
gatott politikai beszédek... I. m. 313. p.
GÖMBÖS GYULA 125
erők soha nem látott koncentrációjára van szükség a nacionalista idealizmus jegyében, s eb
ben a magyar faj véd elemre óriási munka vár ('házról házra járva fogjuk terjeszteni a faj-
védelem eszméjét’}, S mindez számára biztatást és erőt ad, hogy folytassa a megkezdett
munkát. Mondandója ellenére a Fajvédő Párt bomlását nem sikerült megakadályozni (Bell
Miklós, Lendvaí István, Zsirkay János visszavonult a pártpolitikától; Ulain belépeti a
kisgazdapártba; Eckhardt a Revíziós Liga elnöke lett, majd szinten a kisgazdapárthoz csatla
kozott, Rajcsy-Zstlinszky kilépett a pártból, majd megalakította a Nemzeti Radikális Pártot).
A parlamentbe bekerült politikusok az újonnan alakult képviselőház munkájában alig-
alig vettek reszt, s csupán jelentéktelen dolgokban szólaltak meg (Borbély-Maczky Emil: a
gyöngyösi választási visszaélések; a miskolci házigénylők által fizetendő túlságos árak;
Gömbös: a külföldi magyar intézetek).48 Két kivétel azért akadt: az egyik az 1927-28. évi
költségvetés, illetve a numerus clausus törvény módosítása, amely felkeltette valamennyi
fajvédő képviselő érdeklődését. Gömbös részt vett a törvény megvédésére létrehozott bi
zottság (Numerus Clausust Védő Liga Országos Bizottsága) munkájában is, amelyben
együtt szerepeltek a régi fajvédők és keresztény politikusok és közéleti személyiségek (Zsi
linszky, Gömbös, Eckhardt, Szörtsey József, Tormay Cécile, Wolff Károly). A numerus
clausus törvény képviselőházi vitáján - miközben védte az eredeti törvényt - fejtette ki
Gömbös azt a nevezetes nézetét, miszerint a nyugati demokrácia nem szolgálja a magyar
nép érdekét, következésképpen Ő sem lehet demokrata. „Őszintén megmondom - mond
ta nem vagyok demokrata, mert nincs demokrácia, és emlékszem arra a demokráciára,
amely 1919-ben volt ebben az országban, amely egyesek uralmát jelentette és vérfürdőt
jelentett. Ebből a nyugati demokráciából nem kérek. Az én demokráciám abban nyilvánul
meg, hogy én a magyar népet jobban szeretem, mint minden mást, az én demokráciám
abban nyilvánul meg, hogy én a magyar nép mindennapi megélhetését biztosítani aka
rom. Az én demokráciám abban nyilvánul meg, hogy azt karom, hogy ne vándoroljon ki
a magyar, hanem visszajöjjön ebbe az országba. Az én demokráciám abban nyilvánul meg,
hogy a bölcsek vezetése mellett a magyar nép a boldogulás útján haladjon.”49
Bár Gömbös a fajvédő közönségnek továbbra is a fajvédő elvek igazságáról és a közös
jövőről szónokolt, a politikus Gömbös már megkezdte a nagy átfazonírozást’, pontosabban
azt a színlelt metamorfózist, politikai mimikrit, amelyet senki sem csinál jobban a politiku
soknál, talán csak a kaméleonok, bár ebben sem lehetünk egészen bizonyosak. Pártvacsorá
kon vesz részt, nyugtatgatja a hithű fajvédőket, miközben már fejében réges-rég kész a
terv, a plánum a hatalom megszerzésére, s miközben 'fajtestvéri szeretettel köszönti Beth
len Istvánt’, akinek 'férfias cselekedeteivel sikerült a magyar nemzet örökösen ellenkező és
széthúzó táborát egységbe kovácsol ni’™Csak elképzelni tudjuk, hogy ilyenkor egy Bajcsy-
Zsilinszky, egy Lcndvai, egy Eckhardt mit is gondolhatott, magában! Gömbös belépésével
az Egységes Pártba tehát már megkezdődött a nagy küzdelem a farkas (Bethlen) és a róka
'1* Ezeket a hozzászólásokat lásd Az 1927. január 25-ére hirdetett Országgyűlés Képviseíőházátutk naplója.
1—X. köt. Budapest, 1927 1928, Athenaeum, passim.
49 Gömbös Gyula: Beszéd a Képviselőliázban a numerus clausus módosításának vitájában. In uő: Váloga
tott politikai beszédek... I. m. 354-355. p.
’üLásd például a Magyar Újság cikkét 1927. április 1-lén (Gömbös Gyula a kőbányai fajvédő párt vacsorán
személyes megjelenésével cáfolja meg azt a hírt, hogy belép a kormánypártba).
126 A POLITIKUS
(Gömbös) között a főhatalomért - ahogy ezt a francia követ, De Vienne találóan megfogal
mazta. Bármennyire is érdekfeszítő ez a küzdelem, ezt most részletesen nem követhetjük.*1
Tárgyunk szempontjából csupán egy kérdés maradt megválaszolatlanul: mennyire változ
tatta meg eredeti fajvédő eszméit Gömbös hatalomra kerülése után 1932 és 1936 között?
Igaz-e az a feltételezés, amelyet monográfusa úgy fogalmazott meg, hogy Gömbös felfogta,
a ‘hatalomba való visszatérése csak a fajvédő program és jelszavak feladása árán lehetséges’,
vagy valami más a helyzet?5152 Volt-e tehát clvfeladás, vagy másképp megfogalmazva színlelt
vagy tényleges politikai metamorfózis tanúi lehetünk csupán? Maga Gömbös nyilatkozatai
val nem könnyíti meg a dolgunkat, hiszen hatalomra kerülése után arról szónokolt, hogy
kormánya reform kabinet1, uj stílust1hoz a kormányzásba, továbbá revideálta álláspontját a
zsidókérdésben, végül nem kívánja felforgatni az egészséges birtokstruktúrát1stb.
Nem árulva zsákbamacskát, a következőkben amellett fogok érvelni, hogy Gömbös nem
adta fel eredeti fajvédő programját, vezéri álmait, a francia követ tehát helyesen ítélte meg
‘rókalelkét1.Az igazi nehézséget a kérdés megítélésénél az okozza, hogy bár Gömbös egészen
bizonyosan nem a ‘totális fasiszta diktatúra megteremtésére’ törekedett (Kónya Sándor, s
tágakban a korai marxista történetírás koncepciója), hanem valamiféle faj védelmi, a nem
zeti öncélúságot1 hangsúlyozó, saját hatalmát kiterjesztő, de a magyar sajátosságokat1 is
figyelembe vevő, ugyanakkor pontosan soha ki nem fejtett, így homályba hagyott politikai
rendszert szeretett volna kiépíteni. Gömböst egyrészt korlátozta a kiépült és meglehetősen
szilárdnak bizonyult bethleni politikai rendszer, másrészt akadályozták terveit az Egysé
ges Párt régi politikusai is, Gömbös emberei által lenézően csak ’c sáklyásoknak’ nevezett
réteg. De ann ennél jóval fontosabb, Gömbös korai és váratlan halála derékba törte politi
kai vállalkozását, így igazából nem tudjuk, milyen is lett volna ez a bethlenitől elütő nem
zeti öncélú, faj védelmi politikai rendszer. Gömbös ugyanis átmenetileg elfogadta a politi
kai realitásokat - tudván tudva, hogy azok nem az örökkévalóságnak szólnak, s alapvetően
megváltozhatnak, sőt hosszú idő alatt megváltoztathatók -, de folytonosan és kitartóan
azon ügyködött, hogy az alkotmányos kereteket fellazítsa, és a Bethlen által kialakított vi
szonylag stabil kereteket lebontsa, végül sem a zsidókérdésben, sem pedig az agrárpoliti
kájában alapvetően nem revideálta7 nézeteit, csak reálpolitikai és taktikai okokból nem
erőltette ezek megvalósulását Az emellett szóló érvek egy része személyes, tehát kevésbe
döntőek, bár ezek sem elhanyagolhatóak. A Gömböst jól ismerő Mecsér András főhad
nagy alapvetően jól érzékelte, hogy Gömbös csak taktikai okokból lépett be az Egységes
Pártba, mivel belátta, hogy extra muros nem képes érvényesíteni az akaratát’, de száz szá
zalékig megmaradt öreg fakír1 fajvédőnek, akinek viszont óvatosan (fortiter in re - sauvi-
ter in modo) kell eljárni a dolgok intézése közben,53 S Eckhardt Tibor is arról beszélt a
Képviselőházban, hogy ő sohasem kételkedett abban, hogy a ’miniszterelnök úr célkitűzé
seiben az maradt, aki volt7. Ennél azonban sokkal fontosabb kérdés, hogy mennyire felel
meg a Nemzeti Munkaterv, illetve a Gömbös-kormányok tevékenysége annak a program
nak, amely mellett Gömbös a húszas években elkötelezte magát? Ez az eredeti program -
mint ahogy azt a fentiekben részletesen elemeztük - a magyar faj megerősítését célozta
54 Lásd A Gömbös-kormány nemzett munkaterve. Budapest, 1932, Magyar Királyi Állami Nyomda, A mun
katerv születéséről, s a kompromisszumok megkötéséről lásd Gergely: Gömbös,.. I. m. 212-238. p. Göm
bős gazdaságpolitikát megalapozó elveihez lásd levelét vitéz Somkuthy Józsefhez Horthy katonai irodá
jának vezetőjéhez. In Szinai Miklós - Szűcs László szerk.: Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, 1965,
Kossuth, 118-121. p.
128 A POLITIKUS
szed, amelyet még jóval miniszterelnökké választása előtt a Fajvédő Párt bomlása idején,
Kőbányán mondott; „Nem egy pofozkodó antiszemitizmus formájában kell a faj védelmet
a politika tengelyébe állítani, hanem szívós munkával kell megszerezni mindazt a pozíci
ót, amelyhez csak a magyar fajnak van joga.”55 Gömbös négyéves kormányfői ténykedésé
nek mozzanatai mind-mind ebből a kiindulási pontból válnak érthetővé. A Nemzeti
Munkatervben ugyanis a választójognak, a közjogi és államigazgatási berendezkedésnek a
nagy nemzeti célokat’ kell szolgálniuk, az egyéni és a sajtószabadságot, az egyesületi és
gyülekezési jogot biztosítja ugyan a tervezet, de csak addig a határig, amíg azok a nemzet
érdekét szolgálják. Ehhez hasonlóan a magántulajdont cs a kapitalizmust fenn kívánja tar
tani, de azoknak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel kívánja lenyesni! A Nem
zeti Munkaterv 95 pontja világosan mutatja a preferenciákat, nevezetesen a magyar mező
gazdaság és agrárérdekek védelmét (46-54, 55, 56, 58, 59, 62, 74, 78, 81 pontok), a kis- cs
középcgzisztenciálc, valamint a tisztviselői és hivatalnoki kar támogatását (11-18, 39, 62
pontok), végül pedig erőteljes szociálpolitikai beavatkozást irányoz elő (munkaközvetítés;
betegségi, rokkantsági, öregségi és munkanélküliségi biztosítások slb.). A Nemzeti Mun
katerv kultúrpolitikai része pedig kifejezetten a magyar faji sajátosságokban gyökerező,
keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúra kiépítésének lehetőségéről
beszél Tudjuk azonban, hogy a Nemzeti Munkaterv első változatában jóval radikálisabb
volt, s azt a sok javító, kompromisszumot kereső kéz jelentősen sterilizálta* Gömbös kife
jezetten annak érdekében adta ki 12 válogatóit beszédét százezres példányszámban 1932-
ben, hogy azokkal a 95 pont Való értelmét1 megadja, és 'helyes megvilágításba helyezze
céljait.50 Ezekben a beszédekben, ahol kevésbé korlátozták politikai szempontok, mint a
kormányprogramban, még inkább teljes az egyezés a húszas évek faj védelmi gondolatai
val és terveivel: az egész nemzet lelkét át kell formálni; le akarok sújtani azokra, alak ha
szonlesésből uzsorás szerepet akarnak játszani; én az új generációnak építő munkása és
vezére akarok lenni; szükségesnek tartom a választójog reformját a titkosság elveinek ér
vényesítése iüapján; egészséges telepítési politikát kezdeményezek; a magyar munkásság
ne rekessze ki magát a nemzeti közösségből; felelős vezére akarok lenni a nemzetnek; a
magyar lelkek koncentrációja által kívánom megteremteni azt az atmoszférát, amely nél
kül a magyar nemzet történelmet élni nem tud; a békeszerződések békés revíziójára törek
szem, mert ezzel is szolgálom a békét; nemzeti egységet és harmóniát hirdetek a belpoliti
ka terén; a ve gte lemé get keresem a magyar életben; hiszek a magyar nép elhivatottságá
ban; azt kérem tőletek, ne kritizáljatok, hanem engedelmeskedjetek; ne legyen se kuruc, se
labanc, hanem legyen magyar testvér; az érdes munkáskezet meg kell fognia a magyar kú
ria tulajdonosának; Magyarországnak kelet-európai politikát kell folytatnia; a Duna me
dencéjében Magyarország nélkül nincs élet; a tőke csak eszköz s nem cél; cn a kapitaliz
mus revízióját szükségesnek, de a rendszert fenntartandónak tartom; beillesztem a m a
gyar munkásságot a nemzet társadalmába; hitel szervezetünket át fogom alakítani; mint
katona a szót csak prelúdiumnak tekintem; mellőzöm a királykérdést, mert nem tartom
aktuálisnak; Nagyatádi Szabó István politikai végrendeletét végrehajtom; lenyirbáljuk a
Gömbös Gyula a kőbányai fajvédő pártvacsorán személyes megjelenésével cáfolja meg azt a hirt, hogy
belep a kormánypártba. Magyar Újság, 1927. április 1.1. p.
w Gömbös Gyula: Előszó. In uő: A nemzeti örtcélúságért... I. m. 3. p.
GÖMBÖS GYULA 129
Gömbös Gyula temetése, 1936 (Magyar Nemzeti Múzeum, Pobuda Alfréd felvétele)
57 Ezek a szövegek kivétel nélkül Gömbös beszédeiből származnak. Gömbös: A nemzeti öncélúságért..
I. m. passim.
58 Ezekről részletesen lásd Vonyó: Gömbös Gyula és a zsidókérdés. . . L m. 38-43. p.
130 APÓTJTJKUS
bán értett, mint a külpolitikához, kicsit itt is hasonló történt, mint ott: a 'kissé naiv turbu
lenciával1közlekedő Gömbös lépéseit és terveit idősebb és/vagy tapasztaltabb politikustársai
igyekeztek lassítani, fékezni vagy egyenesen megakadályozni.^ De őt ezek a csáklyások1
sem tudták letéríteni a társadalom totális átszervezésének és a hatalom koncentrálásának
útjáról, folyamatosan törvénytervezetékkel, plánumokkal, javaslatokkal, ötletekkel, újabb
és újabb politikai pontokkal bombázta a politikai elitet és a választókat (a kormány szer
kezetének átalakítása; a kormányzó Nemzeti Egység Pártjának az átalakítása, a kormány
zói jogkör kiterjesztése; titkos választójog; hadirokkantak ügye; Nemzeti Munkahét; tele
pítés, haderőfejlesztés, érdekképviseletek megreformálása stb.), amelyekből vagy semmi
se lett, vagy - ami gyakrabban megtörtént - egeret szültek a hegyek (még leginkább a
mezőgazdasági külpiac bővülését segítette elő, valamint a kormányzó párt átalakítását
hajtotta végre a legsikeresebben™), mígnem a legvégső instancia és hatalom meg nem elé
gelte ezt az örökös politikai lávaömlést és kereszténységre (tehát végső s o t o h őrá) történő
hivatkozást, ezt a radikális jobboldal iságot és faj védelmet, s meg nem állította viharos
gyorsasággal Gömböst ezen az úton... De ha ez a végső instancia nem állta volna útját,
akkor is bekövetkezett volna a bukása, hiszen leváltása már napirendre került Horthynál.
A húszas évek elején kialakult bethleni politikai rendszer tehát a maga centrális politikai
erőterével lényegében egészen 1944-íg kitartott, egyfelől fenntartotta a stabilitást, de en
nek a másik oldalon nagy ára volt: ellenállt minden gyökeresebb szociális reformkísérlet
nek, így annak is, amelyet a fajvédők hirdettek.9
S9 A külpolitikai területén ennek leírását lásd PritzP.il monográfiájában (Magyarország külpolitikája Göm
bös Gyula miniszterelnöksége idején. 1932-1936. Budapest, 1982, Akadémiai Kiadó).
00 Lásd erről részletesen Vonyó József szerk: Gömbös páríja. A Nemzeti Egység Pártja dokumentumai
Budapest-Pécs, 1998, Dialóg Campus; valamint uö: Utószó. In Gömbös: Válogatott politikai beszé
dek... I. m. 701-775. p.
A mártír
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE
1 1925-ig a Zsilinszky Kndre nevet használta. Vitézzé avatásakor (1925. június 21.) vette fel anyja nevét is
(Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre). A vitézi címrői 1935. április 7-én - tiltakozásul a választási visszaélések
ellen - önként lemondott.
132 A MÁRTÍR
politikai programja nem tért el alapvetően Gömbösétől, Lendvai Istvánétól vagy Eckhardt
Tiborétól, pontosabban csak annyiban, amennyiben szükségszerűek egy politikai-szellemi
mozgalmon belül az eltérő személyiségjegyekből fakadó, illetve az ideológiai részletkérdé
sekben fennálló kisebb nézetkülönbségek. Zsilinszky is, mint a fajvédők általában a m a
gyar összeomlás okát alapvetően a magyarság erkölcsi válságában látták, így a megoldás
módját is elsősorban ott keresték. Míg Lendvai István legfőbb feladatuknak a keresztény
nemzeti ellenforradalom ethoszának kidolgozását, a magyar faj lelkivilágának átgyúrását'
tekintette, addig Zsilinszky a magyar fajnak megfelelő világnézet5 kiépítéséről ábrándo
zott, s még a harmincas években is arról álmodozott, hogy 'kivirágzik nemsokára a m a
gyar fej fa - meglássátok5 „A fajvédő program - írja 1924-ben a derecskéi választópolgá
rokhoz intézett újévi üzenetében bár még nincs megfelelően írásba foglalva minden
vonatkozásában cs részletében, valójában olyan világnézeti széles horizontba foglalt nacio
nalista politikai rendszer, melynek erős gyökérzete mélyen lenyúlik a magyar faj és nem
zet kiirthatatlan életösztöneibe, de épp oly erővel fogódzik bele az európai és a magyar
történelem tényeibe és tanulságaiba, s az élet talajától el nem szakadó reális társadalmi
bölcselet eszméibe is. A fajvédő program a még csak álmainkban és akaratelhatározásunk
ban élő új Magyarország élettartalma, a magyar nemzet világtörténelmi rendeltetésének új
rendszerbe foglalása.5’2 Ennél pontosabban és mélyebben talán senki sem fogalmazta meg
a magyar fajvédclcm, mint politikai mozgalom mögött meghúzódó eszmei-szellemi és
történetpolitikai célkitűzéseket. Alapvetően ez mozgatja tehát Zsilinszkyt a húszas évektől
kezdve: egyrészt megtalálni a magyarság faji, lelki és erkölcsi megújhodásának igaz útját,
másrészt megvédeni a magyarságot minden belső viszálytól és a megújulást fenyegető mé
telytől és veszélytől. Számára ez az ethosz, ez a szellem a lényeges, a politikai program
pontok csak másodlagosak, azaz csak annyiban fontosak, ámen nyiben ennek az ethosznak
a megerősítését szolgálják. Az így felfogott igaz faj védelmi ethosznak nélkülözhetetlen ele
mei a pacifizmus elvetése, a szociális érzékenység, végül egy határozott faji politika, amely
elsősorban elszánt és rendíthetetlen antiszemitizmus jelentett, de nem csak azt. „Nekünk
erősebbnek kell lennünk - írja - az erő minden formájában, színében és vonatkozásában,
mind a körülöttünk elő népeknél, hacsak puszta életünket is meg akarjuk tartani: erőseb
beknek míndenekfolött erkölcsben, de testben és szellemben is. Önzetlenségben és önfel
áldozásban, akaratban és munkában, fegyelemben és szervezettségben egyetlen magyar
ököllé kell összeforrnunk, hogy kivédhessük sorsunk minden csapásait, és hogy lassan bé
kés munkával, ha lehet, és harccal, ha kell, szétfeszítsük a mesterséges határokat és korláto
kat, melyek közé bocskoros imperialisták szorítottak bennünket”3
Zsilinszky Endrét is, mint a többi fajvédőt, a háborús-katonai összeomlás, az 1918—
1919-es forradalmak negatív tapasztalatai, a budapesti radikális sajtó politikája és stílusa,
a trianoni tragédia, valamint Magyarország megoldatlan és valóban feszi lő társadalmi fe
szültségei vitték a fajvédők táborába.4 Mivel az ő katonai egysége nem futva-menekülve,
2 Zsilinszky Endre újévi nyílt levele a derecskéi választókerület polgáraihoz. Budapest, 1924, Stádium, 4. p.
3 Zsilinszky Endre: Militarizmus - pacifizmus, Budapest, 1920, Stephaneum, 47-48. p.
4 lói mutatja a következő idézet, hogy a fajvédők eltávolodásában a demokratikus értékektől milyen sze
repet játszott a trianoni összeomlás: „Szabadság? Egyenlőség? Demokrácia? Pacifizmus? Világbéke? Mi
most nem érünk rá e százrétű szavakkal játszani: számunkra éppen a tizenkettedik órában egyszerűsí-
BAÍCSY-XSíJ.INSZKY ENDRE 133
tette le az életet gyászos végzetünk. Ülni akarunk. Magyarok akarunk lenni. Férfiak. Katonák.” Zsilinsz
ky Endre: Halálos ítélet? Szózat, 192S. jan 22. i . p.
bZsilinszky: Militarizmus... 1. ni. 30 31. p.
6 Zsilinszky Endre: Hindenburg. Szózat, 1925. ápr. 28, 1. p. A német ellenforradalmi mozgolódások meg
ítéléséhez lásd még uő: A német ellenforradalom. Szózat, 1920. márc. 23. I. p.
7 Horthy megítéléséhez lásd Zsilinszky Endre: Horthy cs senki más! Szózat, 1920. tébr. 14. I. p. 'több, mint
feltűnő, hogy Bajcsy-Zsilinszky Ilorthyt később se bírálta nyilvánosan, s lojalitását végig megőrizte iránta.
134 A MÁRTÍR
8 Lásd erről Zsilinszky Kndre: Szent Korona. Szózat, 1920. febr. 28. 1. p.
5Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Legitimista seregszemle. Szózat, 1925, jún. 24,1, p, A legitimizmus meg
ítéléséhez lásd még Az utolsó lázadás (Szózatt 1921. okt. 25. 1. p.) és Egy táborba ( Szózat, 1922. jan. 26.
1-2. p.) cámü cikkeit.
10 Zsilinszky: Militarizmus.., I. m, 35-36. p.
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRü 135
Uo. 13-14, p.
14Az adatokat lásd uo. 58. p.
BAJCSY-ZSILINSZKY EKDRE 137
B Uo. 77-7#. p.
10 Zsilinszky Endre: Faj védelem a gyakorlati politikában. A Cél, 1923. 310 313. p. Nem tudjuk mennyire
volt ez meggyőződésből fakadó kijelentés, vagy csak egyszerűen a lap főszerkesztője iránt gesztus. De
Bajcsy-Zsilinszky egyrészt a későbbiekben már nem hivatkozott Méhelyre, s gondolkodásában a bioló
giai fajfogalom nem játszik szerepel, másrészt a cikk egész gondolatmeneté ellentmond Méhely eszméi
nek. így minden bizonnyal inkább gesztusról van szó ebben az esetben.
17Méhely, A Cél főszerkesztője Zsilinszky ezen gondolatához egy lábjegyzetet fűzött, amelyben azt fejtege
ti, hogy a tudományos cs a politikai fajfogalom között nem lehet eltérés, azaz vitatja a cikkben kifejtett
gondolatok igazságtartalmát. Uo. 311. p.
Uo. 311. p.
138 A MÁRTÍR
magyarsággal”.1* Szerinte a zsidóság döntő többségére ez nem áll, mivel a zsidók csak ki
vételes esetben tudnak elszakadni zsidó fajiságuktól. Szerinte lehetnek jó magyar állam
polgárok, de a magyar faj kereteiben helyet nem foglalhatnak!
A magyar fajvédelemnek további feladata, hogy az így megtisztított magyar faj vissza
találjon önmagához, önmaga értékeihez, azaz ismét úr legyen saját országában. Zsilinszky
tehát úgy gondolta, hogy van a magyarságnak valami - nehezen meghatározható - eredeti
faji jellege és öntudata, amely inkább szellemi-történeti, mintsem biológiai, s amely a m a
gyarság nagy tulajdonságait, erényeit és erőit’ jelenti. S szerinte az irodalomnak, a tudo
mánynak, a kultúrának, de magának a politikának is minden elképzelhető eszközzel ezt az
eredeti faji jelleget kellene erősítenie. Megszállottan hitt abban, hogy van bennünk valami
ősi jó', valami Őserő és ősi faji csíra! amely elvál ászt bennünket a ’levantei szellemű szennyes
kelettől! de elválaszt bennünket az északi népektől is. S nekünk egyrészt meg kell találni ma
gunkban ezt az ősi valamit, sőt nem elég megtalálni, hanem azt tovább is kell fejleszteni,
másrészt - közelebbről meg nem határozott módon - faji szempontból közelednünk kell az
északi, elsősorban a német és a finn népekhez.192021Ezt a mélyen rejtőző faji jelleget, a magyar
ember eredeti világnézetét* kell erkölcsi (becsület, bátorság, nyíltság, puritánság, férfias
helytállás, hősiesség, a kötelesség eszméjének elterjesztése, önzetlenség, önfegyelem, önfel
áldozás stb.), és hatalmi téren (erős állam, militarizmus, pacifizmusellenesség,) megerősí
teni. Végül, mindennek következtében a magyarabb, keresztényibb, egyéni önfeláldozás
ban és 'faji nagyot akarásban megacélosodott’ magyar ember fogja fölépíteni az új Magyar-
országot.
Zsilinszky sajtóval kapcsolatos nézeteinek és terveinek vázolása során, valamint a m a
gyarság faji megerősítése kapcsán tehát folyamatosan vissza-visszatéri a hazai zsidóság
problémájához. De mi volt szerinte az az alapvető veszély, amelyet a zsidóság jelentett Ma
gyarország számára? A fő problémát egyrészt az aránytalan társadalmi eloszlásban látta, te
hát abban, hogy a hazai zsidóság nem arányosan oszlik el a magyar társadalom egyes réte
geiben. S éppen azokban a társadalmi életszervekben jutottak aránytalanul nagyobb szerep
hez, amelyek a magyar jövő szempontjából a legfontosabbak. Másrészt, hogy az 5 százalékot
kitevő kisebbség a saját erkölcsét teszi uralkodóvá a tehetetlen 95 százalékot képviselő
többséggel szemben. Fel nem tudja fogni, hogy ezt az alapvető összefüggést miért nem érti
meg a hazai zsidóság, s miért értelmezi ezt a jogos védekezést folyvást antiszemitizmusnak,
hiszen - mint mondja - az ellen is méltán tiltakozna a társadalom többsége, ha példának
okáért ugyanezt a meghatározó szerepet például az erdélyi székeiység foglalná el. „A zsidó
túlsúly megtörése - írja - azonban korántsem jelent merev, ellenséges állásfoglalást a ha
zafias és tisztességes zsidósággal szemben. Nem jelent zsidógyülölelet, annál kevésbé zsi
dóüldözést. Csupán önvédelmet!”2:1 Zsilinszky számára tehát a magyar faj védelem kettős
jelentéssel bírt, egyrészt jelentette a faji tradíciókra alapozott önépítkezést, s másodsorban
a fentiek szerint értelmezett és jogosnak tartott önvédelmet. Nem érti továbbá, hogy ellen
felei miért nem fogják fel, hogy az így kialakult aránytalanság a magyar fajt már egyenesen
létében fenyegeti. 1927-ben A magyar Ady című cikkében tömören úgy fogalmazza meg
19 Uo. 312. p.
20 A fejtegetést részletesen lásd Zsilinszky: Nemzeti újjászületés. . . 1. m. 98-100. p.
21 Uo. 68, p.
BAJCSY-ZSILINSZKY HNDIiK 139
nemzedéke zsidósággal kapcsolatos hitvallását, hogy „mi vívjuk a magyar faj csendes és
mégis véres polgárháborúját a zsidó kapitalizmus, a zsidó liberó radikalizmus és a zsidó szo-
ciálkommunizmus ellen5? 2 A húszas évek elején tehát úgy látta, hogy a magyarországi zsi
dóság asszimilációja alapvetően kudarcba fulladt, s csak nagyon keveseknek sikerült való
ban magyarrá válni. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nem elég a zsidóságot 'helyére ten
ni5ennél többre van szükség, nevezetesen, a magyar fajt megerősítő átfogó lelki, társadalmi
és nemzeti reformprogramok sorozatára, mindenekelőtt a magyar parasztság sorsának
rendezésére.
Zsilinszky ideológiai konstrukciójában és antiszemita vélekedésében - hasonlóan más
fajvédőkhöz - a történeti tapasztalatok (háború, s főképp az azt követő forradalmak), va
lamint a polgári radikalizmus és a szociáldemokrácia propagandájának teljes elutasítása
mellett nagy szerepet játszott a szociális igazságtalanságok elleni küzdelem is. A szociális
indíttatású antiszemitizmus fdie judenfrage ist eine soziale Frage5) kétségkívül a fajvédők
egyik legfőbb jellemvonásává vált A fajvédők s közlük Bajcsy-Zsilinszky a parasztok és az
ipari munkások legtöbbször valóban kétségbeejtő helyzete láttán igyekeztek e társadalmi
rétegek érdekeit is képviselni, gazdasági-társadalmi helyzetükön változtatni, illetve a szo
ciális átalakulás szükségességére felhívni a politizáló közvélemény figyelmét. A fajvédő
politikusok és ideológusok döntő többsége - szemben az általánosan elterjedt nézetekkel -
nem egyfajta úri fasizmust hirdetett, bár kétségtelen, hogy a középbirtokosok, általában a
középosztály érdekeit is erőteljesen képviselték, de túlhaladtak egy tisztán középosztályi
politizáláson, és semmi okunk megkérdőjelezni őszinteségüket, hogy ők az alsóbb néposztá
lyok, különösen a parasztság helyzetén is változtatni kívántak. A parasztproblemalika, annak
mind faji, mind pedig szociális vonatkozása valóban mélyen izgatta őket, s politikai nézeteik
egyik legmarkánsabb jegyévé vált. A faji-nemzeti egység ideológiai elvének elsődlegessége
nem is tette lehetővé számukra, hogy más utat kövessenek. Természetesen ez az egység
illuzórikus volt, s sokan a fajvédők közül csak álcának, vagy éppenséggel a zsidósággal
szemben kijátszható kártyának használták a parasztságot, mig m ások a földbirtokrende
zést a legminimálisabbra szerettek volna korlátozni. De nem mindenki, s erre éppenséggel
Bajcsy-Zsilinszky a legjobb példa, aki már 1917-ben az orosz fronton a magyar paraszt
megmentésének módozatain és egy lehetséges földreform tervein töpreng.
Azt a fentiekben láttuk, hogy milyen célok és értékek mentén kezdett e) gondolkodni a
szociális ügyekről, de arról m égnem beszéltünk, hogy melyek voltak azok a szociális prob
lémák, amelyek Zsilinszkyt leginkább izgatták. Alapvetően két kérdést tekintett meghatá
rozónak és létfontosságúnak a magyar faji politika szempontjából: a parasztság földhöz
juttatását, valamint szociális helyzetének radikális megjavítását, továbbá a magyar mun
kásság nemzeti érzelművé tételét, és ugyancsak társadalmi-anyagi állapotának megváltoz
tatását. A húszas évekbeli földreform-elképzeléseiről legtöbbet - Szózat-beli cikkei mellett
- egy parlamenti felszólásából tudhatunk meg.23 Zsilinszky ebben a felszólalásában azt fej
tegeti, hogy a földreform elsősorban nem jogi probléma, hanem szociális kérdés. A birtok
eloszlás Magyarországon a legegészségtelenebb az egész kontinensen (5 978 596 hold
nagybirtok szemben 7 474 287 hold kisbirtokkal), tehát a teljes mezőgazdasági terület
több mint 31 százaléka nagybirlók, szemben például Németországgal, ahol ez az arány 8
százalék. Ennek következtében a birtokreform - mint mondja - egy olyan kategorikus im
peratívusz, amelyet minden körülmények között meg kell valósítani, azaz a gazdasági, jogi
érvek és bizonyos társadalmi csoportok érzékenysége csak másodlagos ebben a kérdésben.
A problémát az okozza, hogy nem lehet a régi birtokosokat teljesen kárpótolni, hiszen erre
a magyar államnak nincs elég pénze, de nem lehet az új birtokosokra sem terhelni ennek
költségeit, mert akkor semmi sem lesz a földreformból. Ennek következtében a kormány
állal beterjesztett földreformot, az ún. Nagyatádi Szabó-féle kompromisszumos törvény-
tervezetet ekkor még alapvetően jónak és megvalósíthatónak tartotta, s csak kisebb m ódo
sításokat javasolt benne (a 3000 holdig terjedő középbirtokok fokozottabb védelme, erő
teljesebb telepítési program, a háború alatt megszerzett zsidó birtokok elvétele). Bajcsy-
Zsilinszky tehát ekkor még egy mérsékelt földreformot preferált, és/vagy megbékélt
kormányzópárliságából fakadó helyzetével. A földreform megvalósításakor két szempon
tot kívánt egyszerre érvényesíteni, egy szociálisát és cgv faji-nemzetit. A nagybirtokot
ugyanis ekkor még faji-nemzeti szempontból védelmezte, mondván, hogy csak a nagy
birtok segítségével tudunk megküzdeni a merkantil- cs bankokrata erőkkel! „Össze kell
hozni - mondja - cs egyesíteni kell a kisbirtokos a nagybirtokot és a középbirtokot, és
egyesített erővel kell szembefordítani azzal a bankokr áriával, amely éppúgy ellensége
önöknek, mint nekünk.”21
Az évtized elején - Gömböshöz, Kozma Miklóshoz és Eckhardthoz hasonlóan - még
úgy látta, hogy az általa megálmodott és elképzelt faji-nemzeti-keresztény Magyarorszá
got és afajvcdclcm gondolatát leginkább a Bethlen által irányított és vezetett egyesült párt
ban tudja megvalósítani és sikerre vezetni, 1923-1924-re - Gömböshöz és Eckhardthoz
hasonlóan, de Kozmával ellentétben - megérett benne az a gondolat, hogy Bethlennek és
kormányának esze ágában sincs megvalósítani az általa elképzelt új Magyarországot. „M ed
dő volt ez a négy esztendő - írja 1924-ben a derecskéi polgároknak - annyiban, hogy a sok
helyes és üdvös kezdeményezésnek elmaradt a logikus folytatása, hogy a sok felmerült élet
revaló tervnek elmaradt a megvalósítása, hogy üdvös törvényeknek elmaradt a komoly vég
rehajtásai75 Melyek voltak az általa leginkább hiányolt és kifogásolt döntések és programok?
Mindenekelőtt a földosztás és - tágabban - az agrárprogram elsikkasztása, amelyet a kor
mányzat szerinte csak agitációs célok miatt támogatott, de azt megvalósítani nem tudta, de
nem is akarta. Másodszor Zsilinszkynek az sem nyerte meg a tetszését, hogy bár Bethlen
látszatra beLartolla az alkotmányos formákat, gyakorlatilag mégis egyszemélyi vezetést
honosított meg, azaz az történt a pártban, amit ö akart. De nem is a vezető szereppel van
a baj szerinte, hiszen a fajvédők régen vártak egy vezérre, hanem a tartalommal: visszaál
lította a Végi dohos álparlamelltarizmust,, továbbra is favorizálta az idegen kézben lévő
nagytőkét, hagyta pusztulni a keresztény középosztályt, végül nem akadályozta meg a m a
gyar föld minden rendű és rangú népének a kiszolgáltatottságát', s alávetését a szemérmetlen
zsidó tőkeérdeknek! Bár elismeri Bethlen kiváló szellemi, taktikai érzékét és gyakorlatias
politikáját, de hiányolja belőle az elhivatottságot és az elemi erejű intuíciót. A konszolidá-24
24 Uo. 28. p.
Zsilinszky Kndre újévi nyílt levele a derecskéi választókerület polgáraihoz... I. m. 3. p.
BAJCSY-ZSUJNSZKY ENDRE 141
ció szerinte silány jelszó, mert éppenséggel nem erre, hanem nagyarányú, tervszerű és át
fogó reformpolitikára lett volna szükség. Mindezen indokok lapján o - mint mondja - in
kább az Egységes Pártból kiváló fajvédőkkel tart, mivel az országnak fajvédő kultúrpoliti
kára (nacionalista iskolapolitika cs nevelés, keresztény és hazafias szellemű, anyagilag
megbecsült tanári kar, nemzeti jellemnevelés, népművelés, a szakiskolák szaporítása, falu
si és tanyai iskolák rendszerének kiépítése, katonás szellemű bajtársi nevelés, a diákszerve
zetek faji és keresztény alapokra helyezése, internátusok építése, a testnevelés előtérbe ál
lítása), fajvédő gazdaságpolitikára (a keresztény magyarság gazdasági megerősítéssé, az
agrárérdekek előtérbe helyezése, földosztás és a zsidó birtokok elvétele, telepítés, állami
beavatkozás a gazdasági folyamatokba, országos hitelhálózat létrehozása, az Országos
Központi Hitelszövetkezet és a Hangya megerősítése, a nagybankok alárendelése az agrár
érdekeknek, általános hitel- és adó valorizáció), fajvédő szociálpolitikára (politikamentes
szakszervezetek támogatása, teljes munkásbiztosítás, lakáshelyzet megoldása), és végül
fajvédő külpolitikára van szüksége. Ez utóbbi a nemzeti önzés politikáját jelenti számára,
azaz a nemzeti érdek mindenekfolöuiségét, továbbá az izolációból való kitörést (az olasz
kapcsolatok erősítését konkrétan is megnevezi), végül a magyar érdekek megvéd eset a kis-
antantlal szemben, de - jegyzi meg - ez nem jelenthet agresszivitást ezekkel az országok
kal szemben. Hamarosan azonban ő is megtapasztalta, hogy mit is jelentett ellenzékinek
lenni az alkotmányos, de egypólusú, centrális erőterű magyar politikai rendszerben. 1926-
ban, amikor is megbukott az országgyűlési választások alkalmával választókerületében
Derecskén, a kormánypárti jelölt, Pékár Gyula ugyanis felhasznált vele szemben minden
eszközt, ami a rendelkezésére állt, csalást, megvesztegetést és megfélemlítést. A választá
sok után mégis azt írta, hogy a választás erőszakosságára a válasz csakis a legnagyobb faj
védő aktivitás lehet, s vele cs Eckhardl Tiborral „úgy bánlak apró vidéki korlcspribékek,
mintha a nemzet ellenségei volnánk.”26
A következő fontos kérdés Bajcsy-Zsilinszky életművével kapcsolatban témánk szem
pontjából, hogy ez a szilárd és zárt rendszerként működő fajvédő ideológia mennyiben vál
tozott meg a harmincas-negyvenes években? Magyarul: mennyiben igaz az a széles kör
ben terjesztett történeti megközelítés, amely szerint Bajcsy-Zsilinszky revideálta nézeteit’
Teladta fajvédő eszméit’, szakított Gömbössel és a fajvédőkkel’, ’feladta és megbánta anti
szemita nézeteit’, fokozatosan közeledett a baloldalhoz és a kommunistákhoz’? Talán a leg
helyesebb, ha követve az eddig alkalmazott metodikát, csak és kizárólag az írásaihoz, be
szédeihez, leveleihez, illetve azokhoz a pártprogramokhoz fordulunk, amelyek valamilyen
szinten hozzá köthetők. A változást alkalmasint három metszetben érdemes vizsgálni: a kül
politika, s különösen a Németországhoz való viszony, a zsidókérdés, végül a szociális ügyek,
elsősorban az agrárkérdés vonatkozásában.
A külpolitika vonatkozásában mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy bár rész
leteiben, a két világháború közötti politikai változások hatására kisebb jelentőségű kérdé
sekben, szövetségkeresésekben Bajcsy-Zsilinszky sokszor és sokat változtatott a részlete
ken, nézeteinek fundamentumai azonban meglepő állandóságot mutatnak. „Minden igazi
magyar nemzeti külpolitika végső célja - írja a Nemzeti Radikális Párt programjában
1931-ben - a történelmi Magyarország helyreállítása és a magyar nemzet dunavölgvi vi-
17 Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A Nemzeti Radikális Párt gazdasági és szociálpolitikai programja és szer
vezete. Kivonata teljes pártprogramból. Budapest, 1931, Stádium, 75. p.
28 A Magyarországba írt 1938-as cikkeiben Bajcsy-Zsilinszky elmondja, hogy a Fajvédő Párt programját
négyen írták: Gömbös (általános politika), Eckhardt Tibor (külpolitika), Ulain Ferenc (zsidókérdés) és
ő (agrár- és művelődéspolitika).
29 Lásd erről részletesen Romsics Ignác: A magyar birodalmi gondolat. In uő; Múltról a mának. Tanulmá
nyok és esszék a magyar történelemről. Budapest, 2004, Osiris, 121-159. p.
™Bajcsy-Zsilinszky Kndre: Az én fajvédelmem. Magyarország. 1938. ápr. 12.
BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE 143
tette. Az álmok és a valóság között tátongó szakadékot persze kortársai közül talán Bajcsy-
Zsilinszky érzékelte a leginkább, de ettől a birodalmi gondolattól azonban még ő sem tu
dott megszabadulni.
A következő kérdés magától adódik: milyen érveket sorol fel Bajcsy-Zsilinszky annak
bizonyítására, hogy nekünk ilyen jellegű, önmagunkon túlmutató hivatásunk volna. Elő
ször is származási-faji indokot említi, nevezetesen, hogy a 5hun-török népek1nem ismerik
a vallási és a faji gyűlöletet, tehát szerinte a Szent István-i állameszmében, a nemzetiségek
iránti tolerancia gyakorlatában ez a faji attitűd tükröződött.31 Azt mondja, hogy a magyar
sem túlságosan tisztelni, sem túlságosan gyűlölni nem tud más népeket, s ez a tulajdonsá
ga szinte predesztinálja az irányító pozícióra.32 Másodszor, történeti érveket sorol fel an
nak bizonyítására, hogy az államiság, a békés munka föltételeinek megteremtése a Kárpát
medencében ennek a faji gyűlöletet nem ismerő magyarságnak köszönhető. De fontosnak
tartja azl is kiemelni, hogy a magyarság szabadságra és önkormányzatiságra termett nép,
következésképpen nem felsőbbrendűség-tudattal, hanem megértést és toleranciát tanúsít
va közeledett nemzetiségeihez. Végül - meglepő módon - a magyarság művészi képessé
geire és készségeire hivatkozik. A magyarság „érti és mindig is értette a módját, hogy a
művészet rangjára emelje politikai, jogalkotó, katonai, egyéni és kollektív teljesítményét.
Bulcsú vezér, Szent István, II. Béla, Szent László, Kálmán, Hunyadi János, Mátyás király,
Báthori István és Görgey Arlhur hadvezetése, az Aranybulla, Werbőczy Hármaskönyve,
benne a Szent Korona eszméje, Báthori István lengyel királysága, Bethlen Gábor erdélyi
fejedelemsége, Zrínyi Miklós Áfiuma, Kossuthck 48-as alkolmánymódosító rögtönzése és
szabadságharcos kiállása: egy tőről fakadt Petőfi, Arany, Ady, Móricz, Bartók és Kodály
költészetével. A magyar: a világtörténelem egyik legjellemzőbben művészi népe, szelleme
ezért is zárt, mert művészileg egész és szuverén. De ugyanezért egyetemes is: az egész em
bert hordozó. A maga nyelvén, a maga formáiban az egész emberiséghez szóló”33 Mind
ezek alapján nem fogadja el a trianoni békének a néprajzi elv túlértékelésén alapuló dön
tését, szerinte ugyanis az új Európa kialakításánál a történelmi gondolathoz és a történel
mi tapasztalatok csaknem csalhatatlan iránytűjéhez5 kellene visszatérni,
Bajcsy-Zsilinszky elvi, hosszú távú és alapvetően a magyar függetlenséget középpont
ba állító politikai elképzelésének a lényege tehát az volt, hogy a magyar birodalmiságot a
Kárpát-medence vonatkozásában fenn kell tartani (vissza kell szerezni), s ezen a birodalmon
beiül a magyar fajt minden eszközzel meg kell erősíteni, hogy visszanyerje eredeti hegemón
szerepét, mert csak ez az irányútó erő egyfelől, s ez a toleráns attitűd másfelől tudja fenn
tartani a békét és az alkotómunkát. Ezt a stratégia tervet alapjaiban fenyegette a harmincas
évektől kezdve a ló épülő német birodalmiság. Ezt a veszélyt - szemben a vak és szűk látó
körű magyrar politikai elit németbarát részével - Bajcsy^-Zsilinszky mindenkinél korábban
és jobban érzékelte, s egyike volt azoknak, akik a leghatározottabban ellenezték a német-
barátságra alapuló külpolitikát. Ennek a véleménynek a konzekvens képviselete azért is
minősül jelentős és bátor tettnek, mert ehhez Bajcsy-Zsilinszkynek fel kellett adnia a fia-
34 Uo. 10. p.
35 Részletes kifejtését lásd uo. 13. p.
BAJCSY--ZSILINSZKY ENDRE 145
A negyvenes évek elejére azonban világossá vált Bajcsy-Zsilinszky számára, hogy Ön
magunkban nem tudjuk fenntartani a Kárpát-medencei magyar birodalmat, ezért szövet
séges után kell nézni, de még ekkor is arról értekezett, hogy az eredeti magyar célokon
nem lehet változtatni* a magyar állam nem adhatja fel évezredes európai hivatását3, s hű
nek kell maradni az *árpádi és Szent István-i örökséghez*. Ezt a szövetségest a délszláv né
pekben találta meg. „Lehetetlennek tartok - írja - minden dunavölgyi kibontakozási ter
vet, ha annak gerince nem a magyar-dél szláv együttműködés.**56 Bajcsy-Zsilinszky szerint
ugyanis Magyarország önmagában a belátható időn belül nem lehet nagyhatalom többé,
Jugoszlávia még kevésbé, következésképpen össze kell fogniuk, hogy ^hatalmas és szinte
hasonlíthatatlan katonai értékük révén ketten együtt eldönthessék Délkclet-Európa sorsát*.
Túl a hatalmi-politikai közös érdeken az összefogás alapját - némileg meglepő módon -
Bajcsy-Zsilinszky a magyar népdal kisugárzó erejében találta meg. „Hlképzelhető-c - kér
di - hogy sorsszerű ellenségünk lehessen egy nép, amely ennyire szívébe fogadja a magyar
egyéniség legösztönösebb szellemi megnyilatkozását, népdalunkat?**57 Ennek következté
ben Bajcsy-Zsilinszky részt vett Teleki biztatására a magyar-jugoszláv baráti szerződés
előkészítésében, s - túl az emberiességi és lelkiismereti szempontokon - ezért érintette őt
tragikusan az újvidéki vérengzés ténye.3* A Helyünk és sorsunk Európában című, 1941-ben
megjelent könyve lényegében egy nagyszabású magyar történelemértelmezés, amelynek
fontos pontjai a következők: a kossuthi politikát kellett volna követni; a hanyatlás nem el
sősorban Károlyiék egyébiránt valóban ostoba politikája miatt következett be, hanem az
már a 19. század nyolcvanas-kilencvenes éveiben megkezdődött; a Függetlenségi Párt p o
litikája, különösen Ugrón Gábor politikai zsenialitása és Ady Endre költői megérzései, s
nem az un. reálpolitikusok fejezték ki a századfordulón a magyarság valós igényeit. Baj
csy-Zsilinszky szerint az egész kiegyezési politika elhibázott volt mind céljaiban, mind
pedig eszközeiben, s ehelyett egy önálló magyar dunai jellegű külpolitikát kellett volna
folytatni, emellett a magyar nép belső megerősödésén kellett volna dolgozni, s harmad
szor egy nagyvonalú magyar-délszláv kiegyezést kellett volna megkötni, azaz támogatni
Horvátország és Szerbia függetlenségét. Ezen hármas célkitűzéssel és politikával a m a
gyarság elérhette volna végső rendeltetését: a Szent István-i állameszme fenntartását. „M a
gyarország és a külön magyar birodalmiság újjáépülése, belső-külső megszilárdulása a
kettős monarchia kereteiben könnyen átveheite volna a Lajtán túli részeknek megcsonku-
lása, összezsugorodása, vagy akár teljes leválása esetén is az egész osztrák-magyar dualiz
mus szerepet. Hiszen az valójában amúgy is mindig magyar szerep volt.**39 Ugyanakkor
elveli a Jászi-féle dunai föderalizmus gondolatát, mert Bajcsy-Zsilinszky kitartóan és örö
kösen ugyanoda jut vissza: a magyarságnak faji, népi, nemzeti és nemzetközi hivatása van:
„a mi hivatásunk a világ végéig: őrködni, hogy egyik világerő se önthesse el, sem nyugatról
kelet felé, sem keletről nyugat felé a Dunavölgyét.”4041Összegezve azt mondhatjuk, hogy
Bajcsy-Zsilinszky - elsősorban Jacques Bainville geopolitikai írásaira, valamint Ugrón Gá
bor parlamenti felszólalásaira hivatkozva, s elkerülendő, hogy Zwischeneuropa német vagy
orosz fennhatóság alá kerüljön - a Szent István-i állameszmét javasolta, s ami ezzel szükség
szerűen együtt járt: magyar hegemóniával, de délszláv kiegyezéssel. Szerinte a Monarchiát
csak ezzel a két stratégiai-politikai váltással, nevezetesen a politikai-hatalmi súlypont Budára
történő áthelyezésével, valamint a Szent István-i állameszme középpontba állításával lehetett
volna megmenteni. Ez a koncepció, melyet Bajcsy-Zsilinszky igyekezett történelmi példák
kal, ÍI. és IV. Béla politikájával, Mátyás király történelmi szerepének bemutatásával is meg
erősíteni, nélkülözött - amint erre Szekfíi Gyula leveleiben többször is felhívta a figyelmet -
mindenfajta realitást.” Bajcsy-Zsilinszky meg utolsó nagy tanulmányában, a német fog
ságban és németül írt A kisebbségi kérdés és Magyarország belső fóderalizálása (Die Minder-
heiísfrage und die innere hoderalisierung Ungarns) című írásában is fenntartja ezt az eredeti
Szent Koronán és a Szent István-i állameszmén alapuló elképzelését, igaz, itt mór három te
rületen (Erdély, Bánát és Bácska, Kárpátalja) - a horvát-magyar kiegyezéshez hasonló mó
don - lépéseket tesz a föderalizálás, bizonyos korlátozott területi autonómia bevezetése felé.42
Bár ez a külpolitikai koncepció illúziókra épült, s mind rövid, mind pedig hosszú távon nél
külözte a realitást, de a német háborús kilátásokat Bajcsy-Zsilinszky - szemben a magyar
politikai elit döntő részével - nagyon is reálisan ítélte meg. S már a német háborús sikerek
alatt is azl hangsúlyozta, hogy ezt a háborút a németek csak elveszíthetik, s memorandumok,
emlékiratok és parlamenti felszólalások sorában leli erről bátran tanúbizonyságot.43
A zsidókérdés vonatkozásában talán azt mondhatjuk, hogy a harmincas és a negyve
nes években nem adta fel alapvetően húszas években kifejtett elképzeléseit, de több ponton
módosított rajtuk. A lényegi kérdésben semmiképpen sem revideálta nézeteit. Továbbra is
úgy látta, hogy a magyar politika legfontosabb célja a nemzeti szuverenitás megőrzése, s
ennek megfelelően mindent a magyar nemzet léte, szabadsága és fejlődése szempontjából
kell megítélni. Továbbá a harmincas években is úgy látta, hogy Magyarországon van zsi
dókérdés, s azt botorság lenne tagadni. Végül, nem változtatott azon az eredeti fajvédő
gondolatán sem, hogy a magyar politikában a törzsökös magyarságot kell helyzetbe hozni.
„Nem tagadtam meg, és nem fogom megtagadni soha egész politikai gondolkozásomnak
azt az alap ve lő elvét, hogy ha nagy nemzeti politikát akarunk csinálni, a tősgyökeres m a
gyarságot, a szorosabb értelemben vett magyar fajt a nemzet egész életében, művelődési,
gazdasági, politikai életében egyaránt meg kell erősítenünk, s az utóbbi évszázadban túlsá
gosan sok idegen vérrel telített középosztályunkban is túlnyomó többségre és hatalomra
kell juttatnunk. Nemcsak abból a természetes önzésből, mert ez a faj nem akar, és nem
40 Uo. 303. p.
41 A Bajcsy-féle aktualizáló történetszemlélethez lásd Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás király. Budapest,
1939, Athcnacum. Ebben a könyvben is azt fejtegeti, hogy a magyar birodalom nemcsak Mátyás ki
magasló szellemi és katonai teljesítménye volt, hanem ez a teljesítmény a magyarságé, a magyar fajtáé is
egyben. Uo. 221. p.
42 A tanulmányt lásd Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. évi tanulmánya a kisebbségi kérdés
ről és MagyarországföderalizálásáróL Pécs, 1986, k. n. ( Baranyai Levéltári Füzetek, 95.)
43 A dokumentumokat lásd Tilkovszky Lóránt szerkesztette két kötetben {Bajcsy-Zsilinszky irataiból.. L m,
és Bajcsy-Zsilinszky. írások tőle és róla... Lm .).
UAJCSY-ZSIUKSZKY ENDRE 147
44 Bajcsy-Zsilinszky Endre; A zsidókérdés - magyar szemmel. In A nagy per. Zsidókérdés. Budapest 1933,
Soli Deo Glória, 36. p.
Baj csy-Zsilinszky Endre: Levél egy „asszimilált” barátomhoz, Magyarország. 1938. ápr. 24. 2. p.
40 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A zsidókérdés - magyar szemmel... I. m. 39. p.
47 Uo. 40. p. Ugyanezeket a gondolatokat fejtegeti „Engcmct kötnek égbeli jegyek.,.” című cikkében is. Sza
badság, 1934. márc. 4. 1-2. p. Lásd még ehhez Egyetlen ál a magyar paraszt című könyvét (Budapest,
1938, Kelet Népe).
148 A MÁRTÍR
Zsilinszky szerint nem szabad a magyar és a zsidó politikai elitnek összevesznie, hanem
meg kell találniuk közösen a kérdé*s megoldásának elveit és módszereit.
Melyek ezek az elvek? Bajcsy-Zsilinszky a harmincas évek elején erre a kérdésre egy
értelmű választ ad. Szerinte ugyanis a zsidóság egy idegen társadalomban 1-2 százalékban
kovász, 4-5 százalékban dinamit> s a magyarországi 5,1 százalékos arány ezek szerint nyil
vánvalóan az utóbbi kategóriába tartozik. Ezt azonban nem lehet tehát - mint ahogyan azt
ő is gondolta a húszas évek elején - mesterségesen, numerus claususos módszerekkel
megváltoztatni, még kevésbé lehet követni a német utat, tudniillik a zsidóság faji alsóbb
rendűségét hirdetni, hanem hagyni kell a természetes szelekciót érvényesülni, továbbá
meg kell oldani az országot feszítő szociális kérdéseket,4* Bajcsy-Zsilinszky szerint ekkor a
magyarság a zsidókérdést ’ki fogja nőni' hiszen a magyar 'úrncp a maga egészében’ amely
ből nem leigázó, hanem rendező erő sugárzik. A magyarságnak tehát az használ, ha a sza
badság, az erők szabad játéka, az értékek szabad mérkőzése érvényesül. Bajcsy-Zsilinszky
innentől kezdve egészen haláláig ehhez a politikai programhoz ragaszkodott, amikor egy
felől kiállt a tájvédelmi gondolat mellett, másfelől viszont szembehelyezkedett a jogegyen
lőséget feladó zsidótörvényekkel, s mentette az e törvények miatt kárt szenvedetteket. Az
ő közbenjárásának köszönhetően került haza a munkaszolgálatból például Zsolt Béla és
- időlegesen - Radnóti.4* Az első zsidótörvény vitája során egy egészen abszurd öllcllel is
előhozakodott, nevezetesen, hogy bár ő nem akarta a zsidókérdést újra felvetni, és különö
sen nem német szellemben, de ha már felvetették, akkor úgy módosítsák a törvényt, hogy
a keresztény zártszámban határozzák meg, hogy a törzsökös magyarságnak 80 százalékot
kell kapnia, mert ellenkező esetben elmosódik a német árják és a törzsökös magyarság kö
zötti különbség. Bajcsy-Zsilinszky tehát nemcsak külpolitikai megfontolásokból (félelem a
hitleri birodalomtól) németellenes, hanem belpolitikai okokból is az, mivel őszintén ag
gasztja a magyarországi németek növekvő gazdasági-társadalmi hatalma, S ennek kapcsán
újra és újra megvédi húszas évekbeli fajvédelmi gondolatait. „Igaz - írja cikkében a régi
fajvédő mozgalom ellen is gyakran hangzott a panasz, hogy a vezetők túlnyomórészt ma
guk sem százszázalékos fajmagyarok. Négyünk közül, akik a Fajvédő Kiáltványt írtuk,
hárman: Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és én magyar-árja félvérek voltunk, Ulain Ferenc
tudtommal százszázalékos árja. De egy dolgot jó lelkiismeretid és büszkén mondhatok:
valamennyien komolyan vettük a gondolatot, és igenis a faj beli magyarság, a törzsökös
magyar nép politikai, gazdasági, művelődési, szociális megerősítésére, e törzsökös m a
gyarságnak a középosztályban való számbeli és halalombcli túlnyomósága biztosítására,
Lásd erről 15ajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar sorskérdések és a zsidók ügye. Szabadság, 1938. ápr. 30.
3, p., valamint Szckfü Gyulához írt levelét {'Tilkovszky Lóránt [szerk.]: Bajcsy-Zsilinszky. írások tőle és
róla... I. m. 30. p.).
40 A zsidómentés tényeit lásd Lévai Jenő: A hősök hőse...! Bajcsy-Zsilinszky Endre, a demokrácia vérla fiája.
Budapest, 1945, Müller Károly; Tilkovszky Lóránt (szerk.): Bajcsy-Zsilinszky irataiból Békéscsaba,
1986, Békés Megyei Tanács Tudományos-Koordinációs Szakbizottsága; Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky
Endre. 1886-1944. A küldetéses ember. Budapest, 1992, Szépirodalmi. Bajcsy-Zsilinszky és a zsidókérdés
vonatkozásában lásd még Vonyó József alapos tanulmányát: Zsilinszky és a zsidókérdés. In Baráth Mag
dolna - Bánkuti Gábor - Rainer M, János szerk.: Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyar
mati György tiszteletére. Budapest, 2011, LTIarmattan, 339-352. p.
BAJCSY*ZSILINSZKY ENDRE 149
Zj i-
magyarok! Testvérek!
A Magyar Függ ellenség! Párt (fajvédők]
1926. év november hó 21-én?
vasárnap délután 4 órakor
a VI., kerületi K e r e s z t é n y K a s z i n ó
Vörösmarthy-utca 36 sz. I emeleti nagy
termében zászlóboníó nyilvános választási
népgyűlésf fart.
SZÓNOKOK:
■ifí Bajcsy-Zsilinszky Kndre: Magyar zártszámot a keresztény /ári számban. M agyarország. 1938. ápr. 24. I. p.
150 ^ A MÁRTÍR
51 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Levél egy „asszimilált” barátomhoz. Magyarország. 1938. ápr. 24. 2. p.
52 Ekkori gondolatainak utólagos összefoglalását lásd Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyetlen út: a magyar pa
raszt Budapest, 1938, Kelet Népe* 81-89. p.
M 1938-ban már kritikusabban ítélte meg az 1920-as földreform eredményeit. Lásd Bajcsy-Zsilinszky:
Egyetlen út... I. m. 63-80. p. Itt már azt írja, hogy ennek a földreformnak a végeredménye szánalmas és
siralmas* nem javított sem a2 aránytalan földbirtokeloszláson, sem pedig a törpebirtokosság és az agrár-
proletariátus nyomorúságán.
54A programot lásd Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölőskei Ferenc szerk.: Magyarországi pártprogramok.
1919-1944. Budapest, 1991, Kossuth, 103-110. p.
55 Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti radikáíizmus. Budapest, 1930, Stádium.
56 B aj csy-Zsilinszky Gömbös-értékel éséhez lásd még uő: Gömbös - Szilágyi (Szózat, 1920. aug. 18.1. p.),
BAJCSY ZSILINSZKY V.NŐRE 151
hogy Bajcsy-Zsilinszky a húszas évek végén, a harmincas évek elején szakított Gömbössel,
csakhogy" ezzel a 'középre tartó' a kormánypártba belépő Gömbössel, akit Bajcsy-Zsilinsz
ky továbbra is jobbról, az un. nemzeti radikalizmus oldaláról bírált.57 A faj védelmi párt és
mozgalom bomlása után Bajcsy-Zsilinszky egyre inkább a nemzeti radikalizmus kifejezést
kezdi használni, miközben fajvédelmi eszméin nem vagy csak alig változtatott. De ritkán
az is előfordult, hogy mindezt szociális nacionalizmusnak vagy nemzeti szocializmusnak
nevezi, esetleg olyan szocializmusnak, amely Olaszországban honosodott meg. „A szocia-
1izmuson - írja - egy fél évszázad remek agyvelői, tüzes szívei és munkás izmai dolgoztak,
míg aztán igazi eredményeket érhetett. Olaszország egy évszázad alatt jutott Piemonlból a
Duce mai Itáliájaig.''58 De most nem is Bajcsy-Zsilinszky húszas-harmincas évekbeli olasz
szimpátiáját kell elemeznünk, amely egyszerre S2Óll Magyarország külpolitikai támogató
jának, és az általa radikális reformernek látott Mussolininek. És nem is arról, hogy a nem
zeti radikális párt Bajcsy-Zsilinszky által kidolgozott érdek-képviseleti rendszere és mun
kaalkotmánya híven, majdnem szóról szóra követi az olasz fasiszta korporatív érdek-kép
viseleti rendszert.59 A kérdés úgy hangzik, mennyire volt folytatása a Bajcsy-Zsilinszky
harmincas évekbeli agrárprogramja a húszas cvckbelinek?
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a fő vonalakban azt követte, de annál jóval radi
kálisabb megoldásokat javasolt.6” 1938-ban írt könyvében Bajcsy-Zsilinszky pontosan el
mondja, hogy a baj védő Párt azért hibázott, mert nem volt elég radikális, a 'konzervatív
beidegződésnek és a kaszinói illemszabályok hűséges követésének' köszönhetően nem
merték teljesen eltörölni a hitbizományokat és latifundiumokat (csak 15 ezer holdig), s
nem merték kibontani a 'falusi nincstelenek nagy tömegeit új falvakba tömörítő és őket
kisbirtokkal megerősítő eszmének' a zászlaját. „Pedig hivatásunk éppen az volt - írja
hogy a magyarság örök faji és történelmi eszményeit, melyek idáig csak középső és felső
rétegeink magyar színe-javának a kincse és szentsége voltak, összeolvasszuk a magyarság
millióinak, a magyar parasztnak cs a magyar munkásnak magasabb életszínvonalat bizto
sító szociális gondolattal. Mi azonban sem a magyar táji, sem a magyar katonai gondola
tot, sem a magyar szociális gondolatot nem képviseltük elég éllel és nyomatékkai, elég
magával ragadó tűzzel és lánggal. S ezt a mi tömegeink ösztönösen megérezték.1’61 A Nem
zeti Radikális Párt agrárprogramja meghagyta, sőt megerősítette volna a néhány száz hol
das középbirtokot, de felosztotta volna a magán-, egyházi és községi nagybirtokok ezer
hold feletti részét. Mintagazdaságok esetében kétezer hold volt a felső határ. De a háború
ban szerzett birtokok esetén - s ez is egykori fajvédelmi követelés volt - nem maradt volna
Nyílt levél Gömbös Gyulához (Előőrs, 1928. szepi. 18.1-4. p.) és Gömbös Gyula dilemmája (Szabadság,
1932. okt. 4.1. p.) című cikkeit.
57 A szakításkor azt írta Gömbösnek, hogy ő á fajve delem fegyverét nem Les/i le, s a faj véd elem Világosát
messze elkerüli' Lásd Nyílt levél Gömbös Gyulához (Előőrs, 1928. szept 18. 3. p.).
™Uo. 8. p. a fogalmakról lásd Nemzeti szocializmus vagy szociális nacionalizmus (Előőrs, 1928. márc. 24.
és ápr. 8. 1-2. p.) című cikkét.
55 Részletesen lásd uo. 35-45. p. Mussolini értékeléséhez lásd még Az olasz dikLaLúra (Szózat, 1923, márc.
11.1-2. p.) című cikkét,
60 A művelődéspolitikában amely Bajcsy-Zsilinszky kedves Lémája volt - még nagyobb a kontinuitás ko
rábbi nézeteihez képest. Lásd uo, 11-127, p,
61 Bajcsy-Zsilinszky: Egyetlen út... I. m. 90. p.
152 A MÁRTÍR
meg ez az ezerholdas határ, hanem elvették volna minden így szerzett birtok ötven hold
feletti részét.62 A kisajátított birtokokért - egy bonyolult számítás alapján kiszámított -
kártalanítás járt volna az eredeti tulajdonosoknak. A program szerves részét alkotta egy
- az ipari korporációkhoz hasonló elveken működő - érdek-képvisel éti, szövetkezeti rend
s z e r i Bajcsy-Zsilinszky nem hagy kétséget afelől, hogy ennek a nemzeti szellemű agrár-
programnak a végső célja az addig uralkodó agrárellenes és 'idegen szellemű kapitalista5
rendszer és politika gyökeres megváltoztatása, a föld és a tőke akkori függőségi viszonyá
nak a megfordítása. Ezt a földellenes gazdaságpolitikát és nagytőkés frontot - mint m ond
ja - előbb széjjel kell verni5 hogy egy új Magyarország következhessen utána. A harmincas
évek közepén - hivatkozva Kerék Mihály és Matolcsy Mátyás számításaira, s elfogadva a
kisgazdapárti párttársának Eckhardt Tibornak az agrárprogramját - a felső birtokmaxi
mumot 500 holdban, míg a kisbirtokok esetében az életképes birtokminimumot 6-20
holdban jelölte meg.64
Milyen érveket sorol fel Bajcsy-Zsilinszky egy ilyen radikális földbirtokreform mellett?
Talán a legmeglepőbb, hogy a gazdasági érvek csak a legritkább esetben fordulnak elő, s ha
gazdasági ellenérvek merülnek fel, akkor ezeket a ’nem kell, de muszáj5 formulával, vagy
pedig - mint a katonai költségvetés 1938. évi jelentős emelése esetén - azzal hárítja el,
hogy ez utóbbi is gazdasági szempontból lehetetlennek látszott, az országnak mégis mu
száj1volt belevágnia a programba. Bajcsy-Zsilinszky legfontosabb érve faji-etnikai, hiszen
az Egyetlen út: a magyar paraszt című könyvében végig amellett kardoskodik, hogy szá
munkra, magyarok számára egy szűk körű középosztályi eliten kívül (a régi nemesi osztály
leszármazottjain túl) nem maradt más erőforrás, mint a romlatlan és erejében megtörhetet
len magyar parasztság és a belőle kisarjadt iparosság és ipari munkásság5. „Egyetlen átmen-
tődés az lett volna - írja ha a magyar parasztság tehetséges rétegei megkönnyíteti úton
és tömegesen pótolhatták volna újjáalakult cs elpolgáríasodott középosztályunkban a m a
gyar fajta, a honfoglaló elem megcsappanását az ősi középbirtokosság elhanyatlásávaL De
nem a magyar parasztság érvényesülését és természetes fölfelé törekvését segítette elő a
67-es kormányok rendszere, hanem azét a városi elemét, melynek zsidó és árja rétegei job
ban kézügyben lévő és könnyebben kezelhető eszközei voltak a kossuthi eszmétől mind
jobban eltávolodó és még Deák Ferencet és az idősebb Andrássy Gyulát is mindjobban
megtagadó 67-es opportunizmusnak.”65 A másik - talán meglepőnek tűnő - érve, hogy a
magyarországi zsidókérdés sem oldható meg más módon, csak a magyar parasztság föld
éhségének kielégítése és szociális helyzetének rendezése útján. Ügy érvel, hogy a társadal
mi zsilipek felnyitása a magyar parasztság előtt átalakítaná a megcsontosodott társadalmi
struktúrát, s végső soron ez szüntetné meg az országban kialakult beteg és a zsidók által
irányított monopolkapitalista gazdasági rendszert, s nem az amit a nyilasok hirdetnek, neve
zetesen, hogy a zsidók adják át a helyüket a magyaroknak. Bajcsy-Zsilinszky legmeglepőbb
érve az átalakulás mellett az, hogy az ősi magyar nemesség és a mai magyar parasztság lelki
alkata egy és ugyanaz, hiszen mindkettőben jelen vannak a „könnyelműségre hajlamos, de
* Uo. 30. p.
Uo. 33. p.
Uo. 83. p.
A költő és publicista
LENDVAI ISTVÁN
A magyar fajvédelem világában külön színt képviselt Lendvai István. Lénával ugyanahhoz
a nemzedékhez tartozott, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós,
Gömbös Gyula, Héjjas Iván vagy Ulain Ferenc, de míg őket a katonai múlt, a fronttapasz
talatok, majd az ellenforradalmi szervezkedések kovácsolták össze, s vezették a fajvédeletn
útjára, addig Lendvai egészen más tapasztalatokkal és előélettel választotta ezt az ideológi
át. Lendvai költőnek indult (s bizonyos értelemben az is maradt élete végéig), akit Osvát
Krnő fedezed fd a Nyugat számára, s aki Shakespeare-1, Henri Barbusse-t, Makszim Gorkijt
és Guglielmo Eerrerót fordított. A katonákkal szemben Lendvai - és a hasonló értelmiségi
pályát befutó Milotay István - tehát értelmiségiek voltak, lateiner érdeklődéssel és művelt
séggel, akiket az újságkészítés, az intellektuális viták és a frontvonal mögötti - főként buda
pesti - zavaros gazdasági ügyletek és visszaélések, Károlyiék pacifizmusa és ’hadsereg-szét-
züllesztő' politikája, nem utolsósorban a megtámadott keresztény világnézet, s nem a front-
tapasztalat vezetett a fajvcdclcmhez.1 Lendvai tehát abba az álmodozó, illúziókat kergető
értelmiségi típusba tartozott, akit a világ igazságtalanságai sodortak a politikába, akit nem a
külső kényszerek, hanem a vallási és szociális lelkíismeret, a fclresiklott világ helyrebillcnté-
sébe vetett vak hit, és az ember megváltásának reménye mozgatott elsősorban. A politika
szennyes világába kényszerült intellektuel volt tehát, aki soha nem józanodott ki ebből a
mákonyból, s egészen a végsőkig, a mártíromságig ment el - jobbára hamis - eszméi szol
gálatában. Az eltérő élettapasztalatok ellenére Lendvait tehát kétségkívül igen erős nemze
déki kapocs kötötte össze a 'katonákkal! Ennek a nemzedéki tömörülésnek a tagjai ugyanis
az J 910-es évek közepén-vegén határozottan szakítottak apáik libcrális-konzervatív világ
nézetével, ugyanakkor idegenkedve figyelték balra tartó kői társaikat, tehát a Huszadik
Század polgári radikálisait, s még inkább a radikalizmusban rajtuk is túltevő Galilei-kör
lelkes, jobbára zsidó származású fiatalságát, s ugyancsak távol tartották magukat a szociál
demokrata mozgalmaktól is. 1918-ban pedig élesen szemben álltak az őszirózsás forrada
lommal, amit csak a 'hadimilliomosok álforradalmának neveztek, illetve 1919-ben a prole
tárdiktatúrával, a 'patkánylázadással' amit szerintük igazán Szamuely akasztófái és Cserny
József Lenin-fiúi és vörös terrorlegényei jellemeztek De ami igazán szembeállította őket
Károlyiékkal, az a pacifizmus kérdése volt, tehetetlenséggel vegyes ingerültséggel vették
ugyanis tudomásul, hogy a csehek, románok és a szerbek ellenállás nélkül veszik birtokba
1 Lendvainak a Károlyi-forradalomhoz való viszonyát pontosan jellemzi a/, a cikksorozat, amelyet Hat
vány Lajos emlékiratairól 1919 januárjában cs februárjában irt (Pózolva mind a vérpadig). Lásd Lendvai
István: A harmadik Magyarország. Jóslatok és tanulságok. Budapest, 1921, Pallas, 94-120. p. Viszonyít
lását a liberális és polgári radikális eszmékhez nagymértékben meghatározta az a tény hogy ] 91.3 végé
től a Milotay István vezette Űj Nemzedék munkatársa volt.
156 A KÖLTŐ ÉS PUBLICISTA
2 Lendvai István: Haza és emberiség. Nyílt levél Babits Mihályhoz. Uo. 120-133. p, (Az eredeti cikk az Oj
Nemzedékben jelent meg 1919. március 8-án.)
3 Uo. 126. p.
4 Lásd a függelékben közölt életrajzot.
l.H N D VA I IS T V Á N 157
Lendvai úgy látta tehát, hogy nemzedékének kct hamis utat kínált a sors. Egyrészt Ti
sza István úri Magyarországát, aza2 apáik nemzedékének útját, akiket 'kellett és tudtunk
szeretni, mert a vértestvéreink, és a faji jelleg testvéri forróságával éreztük férfi, úri voltukat
még a romlásban és rontásban is - de marnunk, támadnunk kellett őket, mert homlokukon
láttuk a rontás csillagjegyét! De miért volt e nemzedék számára hamis ennek az úri Magyar-
ország a világa? Lendvai erre a kérdésre inkább költői, mintsem racionális válaszokat adott.
Szerinte ugyanis apáik 'leöregedtek a magyar sorsról’, eltaposlák a faj eleven erőit és te
remtő forradalmait, végül a legtalányosabb válaszkísérlete így hangzik; „Elgátolják azt a
magyarságot, amely az alkotás izgalmaiban tudta volna egészségessé élni a kárpáti meden
ce üdvös-veszedelmes Örökségét, a kelet-nyugati kettősség lelki hasadását.”5 A legkézzel
foghatóbb még a Lendvai által felsorolt érvek közül nemzedékének háborúba kényszeríté
se, s az emiatt érzett - jogos - felháborodás és gyűlölet.
Másrészt Lendvaiék elutasították Jász! Oszkár Magyarországát is, vagyis az idegenek Ma
gyarországát, amely 'hazug ígéretek lidércfényével bolyongatott minket ingoványokon!
Bár őszintén bevallja, hogy kezdetben ők is hittek ebben az útban. „Öldöklő céljainak - írja
- agyafúrt szolgálatában Nyugat-Európát, emberi ölelkezést, szabadságol, felsőbbrendű
séget, fiatalságunk pattanó erőinek bátor és méltó kiélést ígért. A hazulról kitagadott gyer
mek megbántott szerelmének dühödt inverziójával vetettük rá magunkat e hazug fórra-
dalmiság festett délibábjaira. Többé-kevésbé mindnyájan átestünk ezen a nyugatos lázon,
amelyet Kelet-Galícia szélhámosai ügyes tudatossággal fűtöttek szervezetünkben, s a leg
nagyobb, a legküldöttebb, aki minket jelentett volna; Ady Endre cl is veszett belé”6 Míg rá
nem döbbentek arra, hogy Jásziék csak hazug forradalmiságot hirdetnek. „Amiképp Tisza
István gróf - írja kissé patetikusan - konok bal kezén megláttuk a mozdulatot, amely fél
Európa meszes gödreibe és a Piave iszapjába belcrántotta a kegyetlenül pocsékolt, ron
gyolt, áruitatott magyarságot, azonképp észrevettük Jászi Oszkár homlokán az ötágú vö
rös csillagot, a rabszolgalélek lázadásának ősi pentagramját. Láttuk az alsóbbrendű fajnak
teljes ressentiment-javai folytatott harcát, láttuk valamennyi álorcáit, láttuk görögtüzesen
Kossuth-imádó és céltudatosan Széchenyi-süllyesztő, a Cion felé kegyetlenül sovén és a
magyarság felé bomlasztóan nemzetközi, a magyar faj elhulló, megromlott, leszáradt
egyedeivel híven cimboráló és a kemény gerinceket irgalmatlanul összeropogtató, mai
börzei szempontból háborúra uszító és vad nacionalista, holnap gazul pacifista és vereség
párti, ma radikális, holnap szociáldemokrata, holnapután kommunista, de ázsiai sivatag
tól a százszor megérdemelt gettón, az összeharácsolt milliókon és minden sárga és vörös
foltokon át az idők végezetéig egy és változatlan Szíriáit. Láttuk a rothadásnak vele kötött
szent szövetségét le egészen Károlyi Mihályig és a budapesti csatornák népfönségéig. Lát
tuk a kereskedelmi banditaság, a telhetetlen Hochkapitalismus, az irodalmi és sajtóbeli
önimádat, magzatelhajtás és lélekirtás, a színházi kerítés, a háborús rablás, keres zténygyil-
kolás és hazaárulás démoni arányait.”7 Ebből a hol költőien szárnyaló, hol keletiesen csa
pongó szövegfolyamból nem egyszerű kihámozni a racionális érveket, Lendvai inkább
egy hangulatot, egy életérzést közvetít, nevezetesen a faji küzdelem szükségességének, va-
8 Uo. 85. p.
160 A KÖLTŐ t S PUBLICISTA
beszélve saját magáról, akit a sajtó turáni oláhai, tót huszár főhadnagyai, sváb kereszté
nyei’, továbbá a magyarság halálát óhajtó zsidó sajtó’ elhallgat és letagad.9
Lendvai azért is szemrehányást tesz apáik nemzedékének, mert teljesen vakok és süke
tek voltak a szociális kérdés iránt, A magyar munkásságot és parasztságot odadobták pré
dául a radikális politikának, mivel a társadalmi kérdésben nem láttak mást, mint rendőr-
főkapitányi és szolgabírói feladatot. Országgyűlési képviselőként 1923 és 1926 között több
ször is felszólalt az üléseken, élesen bírálva a Bethlen-kormányt, azt állítva, hogy semmit
sem tesz a népjólét ügyében. Helyzetértékelését tekintve minden bizonnyal igaza volt (nincs
népjólét’), de gyakorlati javaslatait aligha lehetett komolyan venni, s Bethlen nem is vette
őket komolyan. 1924-ben például azt javasolta a kormánynak, hogy szüntessék meg a nép
jóléti minisztériumot, a menekültügyi hivatalt, s egyéb efféle feleslegessé vált intézménye
ket1,hiszen, mint mondja, a panaszos levelek százait ő kapja, mint országgyűlési képviselő,
ergo: a hivatali munkatársak nem dolgoznak, s nem tesznek semmit. Arra a kérdésre,
hogy ezek után ki és mi módon fogja intézni az ügyeket, természetesen nem adott választ.
Ugyanezen az ülésen azért is bírálta a kormányt, mert a lakásbérek fokozatos felszabadítá
sa mellett döntött, így viszont - mondja Lendvai - a ^keresztény dolgozó magyarságnak
nem marad más, mint az utca, mert utcára fog kerülni’.
Lendvai nak ezek a publicisztikai írásai egyértelműen bizonyítják, hogy ő - félretéve most
azt az egyáltalán nem lényegtelen kérdést, hogy ezekben mennyire volt igaza - rendelke
zett egy határozott, világos Magyarország-képpel, s erre az elképzelésre építette ideológiai
konstrukcióját, amelyet publicisztikai írásokban, cikkekben népszerűsített. A nagyobb lé
legzetű tanulmányai viszont azt bizonyítják, hogy még ezen túlmenően is voltak, újkon
zervatív, katolikus alapokon nyugvó, s alapvetően Oswald Spenglert és Werner Sombartot
követő elgondolásai az európai, s benne a magyar kultúráról10 Kíséreljük meg röviden
összefoglalni ezt az elképzelést! Lendvai úgy látta, hogy 1789, tehát a grande révolution óta
az európai embert a lázadás szelleme kerítette hatalmába. A hagyományos európai műve
lődést (kultúra) a polgárosulás (civilizáció) váltotta fel. A polgárosulás szemben az előző
korszakok seigneuriális, a 2 az úri gazdálkodásával a burzsoá-kapitalista szellemet honosí
totta meg. Ez az új világnézeti kapitalizmus1összezúzta a régi kultúrát, s a lázadás, a dest
rukció szellemét hintette el, így fokozatosan detronizálta a régi kultúrélet valamennyi szi
lárd pontját Istentől a családig, A régi életér lékek (nemesség, bátorság, erő, hatalom) és a
minőség helyébe a puszta hasznossági elv (számítás, gyanakvás, óvatosság) került, s a kol
lektivitás eszméjétől az egyén teljes uralma felé haladunk. Ebben a folyamatban azonban
megsemmisülnek az emberi élet alapfeltételei, továbbá a szervesen kialakult emberi kö
zösségek, s a végeredmény nem lehet más, csak a mindenki harca mindenki ellen. „A bour
geois szellem - írja - gyűlöli Istent, mert képtelen Istenre. Gyűlöli a biológiai élet vitali
tását, mert képtelen annak pompás és »erőszakos«, öntörvényű kifejtésére. Gyűlöli a hősi-
séget, amely a biológiai életet egy pillanatba sűrítve, vígan és derűsen kockáztatja, s e
kockázat halálos pillanatában fejti ki önmagát a leggazdagabban. Gyűlöli a tragikum fen
ségét, mert képtelen a tragikumra. Gyűlöli a kultúrát, mert nem tud kultúrát kisugározni.
9Szabó Dezső: faj és világirodalom. In Panasz. Újabb tanulmányok. Budapest, 1923, Ferrum, 101. p.
10 Lásd erről két tanulmányát: A lázadás szellem, valamint Irodalom és világnézet. In uő: A harmadik
Magyarország... Lm . 153-198. p.
LRNDVAI ISTVÁN 161
k MAGYAR ÉBREDÉS1
ünnepin, a n e m z e tt ö n tu d a t é » te ttr e k é s z s é g itllángnlásáíiak ^JArfás napján
^JWI
MÁRCIUS 15. ÉN
j «a«i|w i «ai« itt i^ h m v li: a m a g ti em a lk u v á Éb re d A M a g y a r s á g .
NEMZETI ÜNNEPÉLYT
RENDEZÜNK.
Ünnepélyünk m űsora:
1, H im n u s z , 1,r\z f j VlllamAN Vasutasok Zundiara Kíséri
í'iík1’ i'* 'Jn'iíctf> lióx^iwií
34
2 M e gnyitó beszAd, férfin Uuriavóiy lúszlú,
K u r u c -d n lo k , ’> r M V n ■‘■
)1
EM C. r»r,i
j ' zt c 0 MaxyarnTh/.^i’í Tiinní^tcwok liörénrk
A s z é k e ly I f jú s á g lU'.'itaM L'saiiád liv'i'i’tfy, h £• J X , S.
5
. Hazafias dalokat .5
: :t; VillamüH VasuIaMik Zenekara.
C ünnepi beszédei wvnt Lendvav István *pr, a EME. ^iü. Wzc. yí1. :.
7
?1
. Kuruc-nöták, íjnvul'.rn ‘rijjia j .Majivuiorsráíii TárojjainMik Körcnct; qrna'TiNjí,
Z A z e r d é ly i 97*1*0 |y -m a g y n r tm m k á m k * tssz Cieitcsi iwkolya Lajos, * ., iWr 6
2 Százat a m a g y a r n é p h e z , lartjií Héjya-s ívya.
IC, S za v a lt E5AKÖ LÁ S ZLÓ u im iíd ■ ■ kfr. l-tu.ii ’úkii lr«s |.«Jt
?L S zó za t, it*ni t> nuu«K tu»0 ti U «»á»i k ouhűk jt p íim i .« , i
Gyűlöli az erkölcsi rangsor pozitív felét, mert ő csak negácíóra képes”n Ezen túlmenően a
kapitalista szellem gyűl öl i a művészt, a papot, a katonát, a falut, az organikus eletet, a rej
telmet, a nőt, a lángelmét, a nagyságot, a szeretetek és végül gyűlöli magát az embert, mert
ellenáll a hasznossági elvnek, Ezen az alapon viszont nem nyugodhat az emberi élet és kul
túra, ezért előbb-utóbb az emberiség a saját maga megmentése érdekében visszatér majd a
régi értékekhez. S ez számára nem jelentett mást, mint egyfajta keresztény-katolikus újjá
születést, mert „m eglehet próbálni az Űr Jézus Krisztustól való elszakadást, de boldogul
ni, szépülni, gazdagodni Nélküle nem lehet. Szent Péter Rómáját lehet gáncsolni, de az ő
művéhez foghatót nem tud fölmutatni a világnak egyetlen égitája sem.” 12 Ebben a világ -
n Uo. 175-176. p.
11 Róma tornya alatt Mozaikok az örökvárosból Budapest, 1934, Szent István Társulat, 22. p.
162 A KÖLTŐ ÉS PUBLICISTA
Béla elgondolásait. Nevezetesen ő is úgy látta, hogy a hazai zsidóság számára a kikeresz-
telkedés, tehát a vallási konverzió az egyetlen járható út. „Mint a zsidókérdésnek évtizedes
ismerője, figyelője és hangoztat ója - írja egyik cikkében -> akit sűrűn értettek félre zsidó
és keresztény részről egyaránt megállapíthatom, hogy igenis akadnak, és mindig is akad
hatnak zsidók, akik őszintén, teljes belső konverzióval térnek át valamely keresztény val
lásra, de ezeknek a száma elenyészően csekély."1v Az áttérés tehát csak a kisebbség számára
jelent kivezető utat, hiszen - mint mondja - a kitértek többsége marannusz marad, akik
tehát „jó keresztényeknek vélik magukat, igyekeznek is azok lenni, de döntő politikai, tár
sadalmi, művészeti események megítélésében [...] akaratlanul is zsidóbarát irányok felé
húznak, és olyan észjárást nyilvánítanak és terjesztenek, amely a maguk évezredes faji
örökségéből érthető, de a kereszténységre nézve nem kívánatos, sőt veszedelmes, A nem
zsidó társadalomnak joga, sőt kötelessége védekezni”10 A képlet tehát világos, a zsidó tár
sadalom egy része kitér, de ennek a kisebbségnek is csak töredéke lehet jó keresztény, a
többség megmarad keresztény köntösbe öltöztetett zsidónak. Ehhez a Lendvaí-féle gon
dolkodáshoz két megjegyzés kívánkozik. Egyrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni a
történeti kontextust, ő ugyanis azok ellen is érvelt, akik szerint faji alapon egyáltalán nem
lenne szabad megengedni a zsidók kikeresztel kedését, mert a zsidók semmiféle kikeresz-
telkedéssel nem vetkőzhetik le zsidó mivoltukat1. Másrészt viszont Lendvai valóban szűk
látókörűen csak elvi kérdésként foglalkozik a problémával, s megfeledkezik arról, hogy
bár sok zsidó számára a kikeresztelkedés valóban nem igazi lelki konverziót jelentett, ha
nem csak taktikai lépési, de ez a taktikai lépés - ahogy ez néhány év múlva világossá vált -
a túlélésre, az életben maradásra irányult, így kegyes csalásnak minősült. S ezt ő a har
mincas évek közepén-végén még nem látta tisztán, s rövidlátó módon mindenféle elvi
fenntartásokkal hozakodott elő. A kérdés ezek után úgy tehető fel, hogy mi is történjen
Magyarországon a ki nem tért többséggel, valamint a zsidó szellemiséget el nem hagyó
konvertitákkal. Ezekre a kérdésekre - bármily meglepő - Lendvai nem ad világos választ,
s azt írásaiból is csak töredékesen tudjuk kikövetkeztetni A harmincas évek legvégén, te
hát a második zsidótörvény után a zsidókérdést Magyarországon megoldottnak nyilvání
totta, így azt mondhatjuk, hogy - mint a legtöbb igazi fajvédő - ő is megelégedett a vallási
arányszámnak megfelelő korlátozással, s ezen túl ő nem támogatta a faji egyenlőtlenség
eszméjét, a biológiai alapú elkülönítést, s pláne nem a kitelepítést vagy a fizikai m egsem
misítést, Ez számára erős katolikus hite miatt is elképzelhetetlen volt. De Lendvai számára
sem merült fel az a probléma, hogy a mindenre kiterjedő numerus clausus azt jelenti,
hogy szakítunk a jogegyenlőség elvével, de ha ezt az elvet feladjuk, akkor maga a kiszámít
ható polgári társadalom tűnik el a semmibe, átadva helyét egy szubjektív alapon nyugvó,
következésképpen kiszámíthatatlanná és végső soron anarchikussá váló államnak és tár
sadalomnak. De felvet ez a gondolkodási mód egy másik elvi problémát is. Arról van szó,
hogy a zsidóság törvényi korlátozása, a magyarság érdekében történő állami beavatkozás
szükségessége mögött egy végtelenül pesszimista magyarságkép húzódik meg, nevezete
sen, hogy mi képtelenek vagyunk a versenyre, egyenlő feltételek melietl szükségszerűen
!7 Lendvai István: Előszó. In Lépes Andor: Zsidók keresztény álarcban. Budapest, 1935, Mérnökök Nyom
dája, 4. p.
Uo. 5. p.
164 A KÖLTŐ F.S PUBLICISTA
kudarcra vagyunk ítélve, s csak elbukni tudunk. Egyik parlamenti beszédében Lendvai
például azt fejtegette, hogy mi magyarok már nem tudunk belülről meggyógyuhii, nem
tudunk kitermelni magunkból öntudalos, elszánt vezetőket. Lendvainak ez a fajta ború
látó, pesszimista világképe mindenesetre gyökeresen eltért a faji egyenlőtlenségre, s faji
felsőbbrendűségre alapozott náci és más fajelméleti, aktivista és optimista jövőképű elmé
letektől. De ez a fajta kultúrpesszimizmus határozottan elválasztotta fajvédő társaitól, még
Bajcsy-Zsilinszkytől is, nem is beszélve Gömbös Gyuláról
De nemcsak a zsidókérdés megítélésében Lért el Lendvai véleménye a kormányétól,
más fontos ügyekben is támadta a bethleni rendszert. Figyelmen kívül hagyva a politikai
realitásokat élesen bírálta Bethlen megalkuvó3politikáját a revízió ügyében. „Területi ép
ségünkről - mondta például 1924-ben a Nemzetgyűlésben - majd csak akkor beszélhe
tünk, ha meglesz a 63 vármegyes Magyarország, és politikai függetlenségünkről majd ak
kor beszélhetünk, ha ezt a politikai függetlenséget nem fogja se cseh kancsuka, se oláh
bocskor, se szerb terror befolyásolni és irányítani; szuverenitásunkról pedig akkor beszél
hetünk majd, ha Pozsonynak, Kassának, Kolozsvárnak és Szabadkának légi szuverén urai
leszünk. (Taps a balközépen.)” 19 Szerinte nem lenne *szabad hinni sem a nagyantant, sem
pedig a kisantant politikusainak, mindenféle közösséget meg kellene velük tagadni, nem
menni el például a bankettjeikre és ünnepségeikre, s meg kellene hallgatni például azokat
a Bács megyei magyarokat, akik ugyanolyan jogokat követelnek maguknak, mint a sopro
niak, s akik így7akarnak visszatérni az anyaországhoz. A kormánynak ki kellene kénysze
ríteni szerinte az antanthatalmalcnál, hogy ezek az országrészek népszavazást tarthassanak
a hovatartozásról. Hogy a két előző állítás közöli komoly ellentmondás feszül, nos, arra
talán felesleges utalni. De nem kevésbé következetlen akkor is, amikor egyrészt a nemzet
felemelkedése érdekében lehetségesnek mondja a diktatúrát, másrészt azért bírálja a kor
mányt, mert a nemzet érdeke és akarata ellen politizál, szuronyokkal kormányoz, s végül a
nyílt szavazás rendszeréi honosította meg. Megalkuvónak mondja Lendvai a kormányt
amiatt is, hogy kiegyezett a zsidósággal, s a fővárost ’kozmopolisszá és bankopolisszá* ala
kította á t 1924-ben pedig azért támadta a kormányt, mert a szanálási program részeként
külföldi kölcsönökhöz folyamodott, de Lendvai szerint így az ország elveszíti a független
ségét és szuverenitásának jó részét, ehelyett sokkal inkább a nemzet belső erőire támasz
kodva kellene biztosítani a gazdasági és erkölcsi talpra állásunkat.20 Mind a revízió dolgá
ban, mind pedig a gazdasági függetlenség ügyében azonban Lendvai adósunk marad a
válasszal: hogyan is érhető ei mindez.
A huszas evek közepén Lendvai - s ebben nem volt egyedül a fajvédők táborában - po
zitív, követendő példának tekintette Benito Mussolini olasz fasiszta rendszerét. Hol m á
sutt, mint a magyar Országházban, Cegléd város képviselőjeként jelentette ki, hogy ő vi
lágnézetileg nem híve a parlamentarizmusnak, mivel - úgy-mond - ez a politika rendszer
és szisztéma „még a legtisztább megvalósulásában is igen veszedelmes és nagyon kevéssé13
13 Lendvai István nemzetgyűlési képviselő beszéde a Nemzetgyűlés 1924. évi április hó 12-én tartott ülésén.
Budapest. 1924, Különnyomat, 3. p.
20 Lendvai 1924. április J7-én elmondott beszédet lásd Az 1922. évi június 16-ára hirdetett Nemzetgyűlés
naplója. X.XIIL köt, Budapest, 1924. Athenaeum, 464-468. p.
LENDVAI ISTVÁN 165
ÉBPEDÓk!
Március Idusát vasárnap 13-án délután >5 árakor
ünnepeljük a lil.Q.U.-&an (Podmaniczky-utca US).
LENDVAI ISTVÁN
BAKÓ LÁSZLÓ é. BAKÓ LASZLONE
Az Ébredő Magyarok Egyesületének “ T f t r e k .é . O aiA rd ,,
meghívója Lendvai István ünnepi Mindnyájan ott legyetek! EbrodOWIagyaroh E OT« * O t« to .
beszédére (Magyar Nemzeti Múzeum)
Két ok miatt került szembe a nácizmussal. Egyrészt katolicizmusa miatt, másrészt világo-
san felismerte, hogy a nácizmus alapjaiban fenyegeti a magyar állami és nemzeti függet
lenséget Neki tehát nem tetszett sem Hitlerék új pogánysága, sem pedig felsőbb rendű fa
jokat hirdető koncepciója: „Nekem mint magyar embernek nem lehet eszményem és cé
lom az a világ, s benne az a Magyarország, amely a zsidó világuralmi törekvésektől azon az
áron szabadulna meg, hogy helyettük a germán világuralmi törekvések igája alá jusson ”24
Lendvai fajvédelme tehát - szemben a németeket kiszolgálni kész nyilasokkal - egyszerre
irányult a zsidó és a német 'faji totalitás és fajimádat’ ellen. „A fajiság kérdésében - írja -
csak akkor van logikai és erkölcsi jogcímem ellene mondani a hitlerizmusnak, ha egyben
ellene mondok a judaizmusnak is, mert amit nem engedek meg a horogkeresztnek, azt
nem engedhetem meg a tórának sem ”25 Mindezek alapján szinte törvényszerű volt Lend
vai szembekerülése egyfelől a Méhely-féle faji biologizmussal, a nyilas mozgalmakkal s a
náci ideológia magyarországi térhódításával, másfelől a magyar függetlenséget létében fe
nyegető német veszéllyel. A magyar fajvédelem ideológiájában ugyanis erős, s mással nem
helyettesíthető elem volt a nemzeti függetlenség gondolata, így azok a fajvédők, akik komo
lyan gondolták ezt az eszmét, azok nem habozhattak a német veszély kérdésében. 1940-
ben Lendvai levelet írt Budaváry Lászlónak, aki ekkor készítette elő könyvét, amely ké
sőbb Zöld bolsevizmus. A nemzetietlen nyilas-mozgalom hűséges és döbbenetes képe beszé
des címmel jelent meg. Ebben a levélben Lendvai azt írja, hogy „nem vitás, hogy végső
szándékaink ma is éppúgy azonosak, mint ahogyan azok voltak megismerkedésünk első
pillanatában” 26 Ez a végső szándék pedig nem más, mint a keresztény magyarság önvédel
mi harca és a nemzeti igazság ügye* Ennek az eszmének pedig a lényege, Lendvai szavai
val, hogy 'Magyarország magyar ország maradjon.27 S ezt az elvet most - mint mondja -
leginkább a 'jobboldali pecsenyesütögetők' a nemzeti függetlenséget kockára tévő nyila
sok fenyegetik. Levonva ennek konzekvenciáit 1938 és 1944 között Nomád álnéven a
Magyar Nemzetben és a Mai Napban több tucat cikket írt ellenük.2*
Lendvai következetesen végigment ezen az úton. A nyilasok 1945 februárjában bebör
tönözték, majd nagy valószínűséggel kivégezték. Börtönéből még sikerült egy verset ki
juttatnia Géfin Gyula kanonoknak, amely a Jégvirágok címet viseli, A vers pontosan mu
tatja Lendvai alapvetően értelmiségi beállítódását (s nem mellékesen közepes verselését):
a halál előtt verset kell írni, s abban hitet tenni a Szép és a Jó mellett, másrészt visszamenő
leg is igazolja, hogy a húszas években őszinte volt, amikor arról írt, hogy az ő szívében
megmaradt a keresztényi treuga dei, a 'homo christianus sum' ideája. De az után már ten
nénk egy óvatos kérdőjelet, hogy a húszas években megvolt benne a 'lélek legmélyén való
gyűlöletlenség s a kékebb, csendesebb egeknek vágya1:
Lendvai tragikus sorsa egy értelmiségi útkeresését és úttévesztését példázza, egy olyan ér
telmiségiét, aki egy eleve zsákutcás ideológiának, a fajvédelemnek, a 'keresztény magyarság
önvédelmi harcának’ lett lelkes híve és propagálója, majd megrettent a következmények
től, de felülvizsgálni ifjúkori ideáit teljes egészében sohasem tudta. Másrészt sorsa azt is
példázza, hogy magyar fajvédelmi gondolatnak a függetlenség ideája szerves részét képez
te, s aki komolyan vette ezt az eszmét, az aligha juthatott más következtetésre, mint Lend
vai vagy Bajcsy-Zsilinszky. így ennek a fajvédő függetlenségi eszmének Bajcsy-Zsilinszky
mellett kétségkívül volt még legalább egy mártírja.
A sajtómunkás MILOTAY ISTVÁN
ilyen hosszasan, mert úgy crzeni, ez a textus élesen megvilágítja Milotay sajátos egyéniségét.
Ez a szöveg nem egy mindennapi zsurnaliszta, egy szerkesztőségi firkász sietősen lejegyzett
gondolatai, sokkal inkább egy kitűnő íráskészséggel megáldott tehetség, aki ugyanakkor ké
pes játszani az érzelmek húrjain, aki egyben arra is figyel, milyen hatást vált ki olvasóiból.
Hatásvadász publicista, akit elragad saját szavainak árja. Másfelől arra is rámutat ez a szöveg,
hogy Milotayt a szélsőséges nacionalizmus, a magyar birodalmiság eszméi hevítették (erre
szocializálódott Rákosi Jenő mellett!), s számára ennek a birodalomnak az összeomlása, ro
mokba döntése mekkora sokkot okozott. Fajvédelmei támogató, társadalmi és politikai újjá
építést sürgető eszméi és gondolatai csak ebből a kiindulópontból érthetők meg.
Az előző fejezetben Eendvai kapcsán arról elmélkedtünk, hogy a publicistát az külön
bözteti meg az újságírótól, s még inkább az egyszerű sajtómunkástól, hogy a publicistának
vannak eszméi, elvei, s nem csak egyszerű kiszolgálója egy pártnak, mozgalomnak, szelle
mi irányzatnak, vagy éppenséggel tulajdonosi érdekeknek, De akkor hol helyezzük el M i
lotay Istvánt ebben a koordináta-rendszerben, figyelembe véve a fentebb felsorolt - minek
is nevezzem? - furcsa fordulatokat, kacskaringókat? Túl az újságírói tehetségen (mert Milo
tay, szó se róla, tudott írni, tudta, hogyan kell befolyásolni, az ujja köré csavarni az olvasóit)
nem mondható el róla, hogy ne lettek volna eszméi, csupán a pénz vagy az érdek irányította
volna a tollát. Ott tudott hagyni lapokat (lásd például a Károlyival történt szakítását vagy a
Banghával való konfliktusát az Űj Nemzedéknél), fel tudott állni a kényelmes főszerkesztői
székből, ha úgy hozta a sors, vagy ha úgy érezte, elvtelen szolgálatra kényszerítik. De
ugyanakkor - Lendvaival vagy Rajcsy-Zsilinszkyvel ellentétben - volt benne egyfajta iga
zodásvágy, alkalmazkodóképesség, vagy talán pontosabban megfogalmazva a korszellem
nek valamiféle kiszimatolása, finom kipuhatolása. Ugyanakkor kétségtelen, hogy publi
cisztikája - a stíluson túl ~ nem nélkülözte a gondolatiságot, a szociális érzékenységet és
az eredetiséget. Talán nem is kell feloldani ezt a dilemmát: ez a kettősség jellemezte M ilo
tayt. Ez mind ö volt egy személyben, ragyogó tehetség és romlott jellem. Nagy ígéretnek
indult publicista (függetlenül attól, hogyan ítéljük meg korai nézeteit), aki folyton az élen
akar haladni, aki folyvást hatni akar, akinek - mint a drogosnak - kell az olvasók napi
visszajelzése és tapsa, s aki állandóan figyel és igazodik, előbb Rákosi Jenőhöz, majd Káro
lyihoz, Andrássy Gyulához, Gömböshöz, majd Imrédyhez, így végül egyszerű sajtómun
kássá válik a hungaristák oldalán, akiket egyébiránt nem kedvelt és nem is osztotta min
denben nézeteiket. így került 1945-ben a menekülés során Sopronba az imrédysta kor
mánypárt oldalán, de együtt Szálasi embereivel, s végleg megfosztva az olvasóktól, akikért
egyébként ezt az egészet elkezdte és végigcsinálta. S van még egy fontos üzenete Milotay
sorsának és életművének. Arról van szó nevezetesen, hogy a harmincas évekig bízott ab
ban, hogy saját erőinkre támaszkodva, önmagunkban képesek vagyunk megoldani prob
lémáinkat, azaz felemelni a magyar nemzetet. De ekkortól kezdve rádöbbent, hogy ön
magunkban ez nem fog menni, s mástól - jelen esetben a náci Németországtól - várta a
segítséget. Feladott tehát egy fontos elvet (az ősfajvédők, Bajcsy-Zsilinszky, Lendvai, nem
is beszélve Szabó Dezsőről ezt sohasem voltak képesek megtenni), amelyet ha feladunk,
nincs megállás a lejtőn. Problémáinkat - nolens-volens - saját magunknak kell megolda
ni, ha mindezt mástól várjuk, nos, akkor kiszolgáltatokká válunk, az utat már nem mi
határozzuk meg, s a végeredményt már nem tudjuk befolyásolni. Pályája kezdetén túlhaj
totta ezt az elvet (nemzeti és faji öncélúság), majd a negyvenes években a ló túlsó oldalára
MILOTAY ISTVÁN 171
esett, s minden önállóságot feláldozott egy kétes eszme és birodalom oldalán. 1915-ben
még arról cikkezett, hogy az egyoldalú német befolyásnak óriási veszedelmei lehetnek, de
1944-ben már a németek melletti végsőkig való kitartásra buzdított.
Milotay már a tízes évek közepén megfogalmazta azokat a gondolatokat, amelyeket
pályatársai csak a forradalmak után kezdtek hangoztatni és népszerűsíteni, tehát ebből a
szempontból jóval megelőzte korát. Ideológiai konstrukciójának - amely nagyon közel
állt a fajvédők elképzeléseihez, de teljesen nem volt azonos azzal - kiindulópontja, hogy a
magyarság a zsidókkal és a nemzetiségekkel szemben elveszítette a kezdeményező szerepét
a Kárpát-medencében, azaz kiejtette ‘kezéből saját sorsát, s nem ura önmagának! Ennek
következtében már nem a magyarság határozza meg saját politikai jövőjét, hanem olyan
erők és hatalmak, amelyek „fölötte, rajta, benne szervezkedtek meg, de amelyek mégse az
ő irányítása alatt, nem az ő lelke és nem az ő érdekei szerint működnek”.3 Ebből számára
az következett, hogy vissza kell szerezni a kezdeményezést, saját sorsunk irányítását, azaz
a magyarság külső és belső nemzeti és faji öncélúsága lehet csak a végső cél, s „ezzel kap
csolatban olyan politikai, erkölcsi és szellemi értékek kultuszára van szükség, amelyek nél
kül ez az öncéluság elképzelhetetlen.”4
A háború elvesztése, a tradicionális magyar politikai rendszer összeomlása, a forradalmak
győzelme Milotay szerint elsősorban a magyarság belső bajainak, s nem a külső körülmények
nek tulajdonítható. Ügy látta ugyanis, hogy a magyar társadalom egyes rétegei és csoportjai
elvesztették önálló arculatukat, s behódoltak idegen eszméknek és hatalmaknak. A baj azzal a
társadalmi átalakulással kezdődött szerinte, amely 1849 után vette kezdetét, hiszen addig ren
delkeztünk egy erős, tradicionális, ugyanakkor a haladás iránt fogékony arisztokráciával, né
pes és életképes középbirtokosi osztállyal, egy művelt, nyugati szellemmel átitatott honoráci-
orréteggcl, valamint egy földtulajdonos paraszti osztállyal. S ezek mögött ott állt egy hatalmas
ország, szűzi érintetlenségben mérhetetlen gazdagságú földjével, valamint természeti kin
csekkel megrakodva. „Nekünk eddig - írja - csodálatosképpen abban volt a nagyszerű erőnk,
hogy a magunk képére tudtuk itt formálni az életet Ha át is vettünk kultúrában, gondolkodás
ban, szokásokban idegen hatásokat, életprincípiumként még fenn tudtuk tartani ezekkel
szemben a nemzeti lélekhez való alkalmazkodás kényszerűséget. Most az ellenkezőre kezd
fordulni a dolog: lassanként a magyar lélek számára lesz életprincípiummá az alkalmazkodás,
maga magának a megtagadása.”5 Abban a történelmi átalakulásban tehát, amely nálunk 1848
után indult, de igazán csak a kiegyezés után bontakozott ki, a magyarság alulmaradt. „Sehol
egy születési arisztokrácia - mint írja múltjához viszonyítva harminc év alatt így le nem
romlott, sehol birtokos középosztály ennyire fel nem morzsolódott, politikai befolyása, anyagi
függetlensége ennyire le nem hanyatlott, sehol kereskedő rend annyira ki nem cserélődött,
sehol kisiparosság ennyire el nem vérzett, sehol parasztság ilyen tömegei föld nélküli proleta
riátusba nem süllyedtek, sehol az értelmiség s a kultúra hatóeszközei ennyire új kezekbe nem
kerültek, sehol a nemzetközi közgondolkozás tegnapi önmagától ennyire el nem távolodott és
el nem szakadt. [.,.] Mindaz, ami Magyarországon ma a politikában, a társadalomban, a gaz
dasági életben, az irodalomban, a sajtóban uralkodik, nem a nemzeti társadalom regi erőinek
továbbfejlődése és felerősödése folytán állott elő, hanem új, merőben idegen test és idegen
sejtszövetek közbetolódásának és elhatalmasodásának, a régi megbénulásának és elnvomoro-
dásának az eredménye. [...] Itt nem egy régi világ alakult, fejlődött újjá, hanem egy új ült a
régi nyakába, annak erőforrásait saját külön célú gyarapodásának szolgálatába állítva.”6
Milotay politikai-ideológiai koncepciójának tehát az volt a lényege, hogy a magyarság
az I. világháború előtt kettős elnyomatásban élt: külpolitikai szempontból Ausztria gyar
mati helyzetbe kényszeri tette, belülről pedig a zsidóság hegemonisztikus uralmat gyako
rolt felette.7 S Tisza Istvánt is azért bü álta, mert szerinte Tisza a liberalizmus nevében til
takozott a zsidókérdés bolygatása ellen, holott Milotay szerint ekkor már nem a zsidóság,
hanem a magyarság volt abban a helyzetben, hogy állami védelemre szorult.89Már 1917-
ben arról értekezett, hogy a hazai zsidóságnak a kereskedelemből származó közvetítői tiszta
nyeresége hozzávetőlegesen három és félmilliárd koronára rúgott, s ebből a pénzből - mint
fogalmaz - „tartják fenn színházaikat. Sajtót hizlalnak és terjesztenek ellened, s nyakadra
hizlalnak egy olyan tudományt, egy olyan irodalmat és egy olyan kultúrát, amelyek akarva-
akaratlanul te is szegény, elcsábított fogyasztója vagy.”y Mindezek után nem lehet kérdéses,
hogy mi is volt Milotay politikai programja a forradalmak alatt és után. Cikkeiben hirdette
és védelmezte a fajvédelmet, a keresztény nemzeti politikát, azaz a nemzeti öntudat vissza
szerzését, a nemzeti érdekek fokozottabb át érzését és védelmét, a parasztság földhöz jutta
tását, az egyetemek visszahódítását, végül pedig a zsidóság - az országos arányszámnak
megfelelő - visszaszorítását. Ezek a pontok és célkitűzések majdnem teljes egészében azo
nosak voltak a magyar fajvédők törekvéseivel.
Alapvető kérdésekben tehát Milotay István egyetértett a fajvédőkkel. A ki a magyar?
kérdésére azonban ő egy sajátos választ adott. Szerinte ugyanis a magyarság máig meg
őrizte eredeti faji kétarcúságát, azaz hogy megmaradtak azok a faji különbségek, amelyek
a magyarság őstörténetéből eredeztethetők, amikor az Urál hegység déli lejtőin élő ugor
törzseket hun-türk törzsi töredékek hódították meg. Ez a törökös elem erősödött azután a
magyarság vándorlása során (kazárok, avarok, besenyők, bolgárok, ’hun eredetű székely
törzs').10* Ez a származási kettősség alakította ki azután a magyarság kettős szellemi-lelki
alkatát „Ezért található meg bennük egyrészről a romantikus lobbanékonyság, a színes,
bátor képzelőerő, a magát könnyen tékozló kockáztatás, az egy rohamra mindent fóltevő
hősiesség, a nemzeti önállóság, a nemzeti becsvágy százszázalékos érvényesítése. A m á
sikban viszont az óvatosság, az előrelátás, a hidegebb fontolgatás, a valósággal, a lehetőséggel
számoló, a kivitelben lassú, de szívós, következetes eltökéltség, aztán a hosszú lejáratú ellen
állásra berendezkedő passzivitás, $ a megpróbáltatásokkal szemben a kedélyességig menő
kitartás és egykedvűség.” 11 Milotay ezt a két lelki beállítódást a magyar parasztságban, il
letve a magyar középnemességből kinövő középosztályban vélte felfedezni, Ebből a tetsze-
6Milotay: Üj király, új ország. 1. uö: Tíz esztendő... I. m. 80. p. (Eredeti megjelenés: 1916. november.)
7 Ennek részletes kifejtéséi lásd: A Hangya. In uő: Tíz esztendő... I. m. 86-90. p. (Eredeti megjelenés: 1917.
március.)
8Milotay: Antiszemitizmus. In uő: T íz esztendő... 131-135. p. (Eredeti megjelenés: 1918. augusztus.)
9 Milotay: A Hangya. In uö: Tíz esztendő... 87. p,
mMilotay István: A magyarság két arca. In Új világfelé. Cikkek, kortörténeti jegyzetek, 1933-1940. 2. köt.
Budapest, 1940, Stádium, 47. p.
u Uo. 50. p.
MILOTAY ISTVÁN 173
t j B ö h .-
SZERKESZTI
Milotay lapjának hirdetése
(Országos Széchényi K o n c á r ) MILOTAY ISTVÁN
tős, de igencsak gyenge lábakon álló elméletből Milotay arra a következtetésre jutott, hogy
a magyar történelemben eddig főleg a törökös erények uralkodtak, de ez a modern korban
tovább nem folytatható, s ma arra van szükség, hogy a józan, nehézkes, óvatos és szívós
gyalog-magyarság' jöjjön a maga megfontoltságával, garasosságával és 'földre tapadó te
kintetével! A magyar egyházaknak, a hadseregnek, a gazdasági életnek, az irodalomnak és
a művészetnek ebből a rétegből kell az utánpótlást biztosítaniuk Nem paraszt-Magyaror
szágra, de nem is csupán a kiváltságosok számára hozzáférhető elitkultúrára van tehát
szükség, hanem „a parasztságot kell az állam, a nemzetvezetés, a gazdasági szakszerűség,
a szellemi erőfeszítés európai színvonalára felemelni, hogy az új Magyarországot felépít
h essük'12 Szabó Dezső ugyanezt a gondolatot úgy fogalmazta meg a maga sajátos nyelvén,
hogy a „magyar föld egyetemét a magyar parasztság létforrásává kell biztosítani, s a m a
gyar paraszt arra való gyermekeiből kell intézményesen megújhodást, egységet vinni a ma
még zűrzavaros középosztályba.”13 Milotay tehát Szabó Dezsőhöz hasonlóan a parasztság
felemelésének szükségességét faji érveléssel támogatta meg.
12Uo. 87. p.
53Szabó Dezső: Az egész látóhatár Tanulmányok. 1. köt Budapest, 1939, Magyar Klet, 14. p.
174 A SAJTÓMUNKÁS
ruálhatók elképzelései. Amikor például az L világháború előtli román politikát elemzi, so
hasem felejti el megjegyezni, hogy az erdélyi románok mindenfajta állami segítség nélkül,
pusztán a társadalmi önsegélyezés és a gazdasági-társadalmi szervezkedés segítségével ha
talmas eredményeket értek el, továbbá ugyanilyen pozitív társadalmi kezdeményezésnek
tartotta a fogyasztási és értékesítő szövetkezetét, a Hangyát is. Ez a gondolat Milotaynál ké
sőbb is felmerül, nevezetesen, hogy nem szabad minden egyes esetben állami és kormány
zati segítségre várni, mindennapi gazdasági-kulturális munkával több érhető el.
A fenti fejtegetésekből is világosan kiderülhetett már, hogy Milotay ideológiai rendsze
rében a zsidóság magyarországi tevékenysége centrális jelentőséget kapott A hazai zsidósá
got egységes entitásnak - leggyakrabban fajnak tartotta és nevezte, de látta a zsidóságon
belüli törésvonalakat is, továbbá úgy vélte, hogy a faj elsősorban nem biológiai fogalom.
„Ha mi most egyszerre úgy értelmeznénk a magyarság fogalmát - írja egyik cikkében -,
hogy ki akarnánk belőle rekeszteni mindazokat, akik származás és fojiság tekintetében nem
állják meg a kamarás! őspróbát, akkor olyan lejtőre lépnénk, amelyen nincs többé megállás,
s amelyen továbbhaladva előbb-utóbb a komikum vagy az elviselhetetlen ostobaság bélye
gével ütnénk agyon legnemesebb törekvéseinket” 1* A húszas években olvasta a német fajel
méleti munkákat, s azok kétségkívül hatással voltak rá, de ekkor is inkább etnikumként ér
telmezte a faj fogalmát, s nem beszélt a fajok egyenlőtlenségéről- Talán azt mondhatnánk,
hogy - hasonlóan a magyar fajvédőkhöz, vagy példának okáért Szabó Dezsőhöz - Milotay
a húszas években a faj-fajta-nép-nemzet szavakat esetlegesen használta, így tájon leginkább
azt értette, amit ma etnikumként határozunk meg, de találhatunk néhány megfogalmazást
irdatlan terjedelmű publicisztikájában, ahol a faj biológiai kategóriaként használtatik, s kü
lönösen azokban a cikkekben, amelyekben a zsidóságról értekezik-19 Milotay később azért
sem támogatta ezt az alapvetően származáson alapuló faji elképzelést a magyarság esetében,
mert világosan látta, hogy ez ellentétben áll a területi integritást célzó politikának. A m a
gyarság-zsidóság vonatkozásában azonban nem volt ennyire megengedő. Egyik tanulmá
nyában például, amikor az Ady-Halvany-levelezést elemzi, arról a nagy iáiról beszél, amely
szerinte elválasztotta ezt a két emberfejt, kél társadalmat, két világot: „Mindketten érzik,
hogy a kölcsönös erőfeszítések, fogadkozások, analizálások ellenére mindig marad közbül
valami. Valami megfejthetetlen, valami, ami láthatatlan vékonyságú dolog, és mégis határ
talan, kíegyenlíthetetlen messzeségeket rejt magában. Valami legyőzhetetlen és áthághatat
lan. Mert ha úgy tesznek is, mintha egyetértenének, egyet gondolnának, egyet akarnának, a
végcél, melyre tudatosan vagy öntudatlanul, akarva vagy elrendeltetve az egyéniségen túl-
fekvő erők és örökségek által törnek, ez a végcél ellenkező. A két faj ellentétes útja és ki-
egyenlíthctetlcn célja. A veszendőé és a megmaradóé- Ady nem tudja ezt, talán csak iszonyú
mélységekben, úgyhogy magának sem meri bevallani, érzi. Halvány Lalán tudja, s éppen
ezért nem meri bevallani.”25 A harmincas évek végén - mint sok kor társán ál - Milotaynál is
háttérbe szorul ez az inkább történeti-kulturálisnak nevezhető fajelmélet, s határozottan15
15Milotay: Faj védelem. In uö: Tíz esztendő... 1. m. Pallas, 276. p. (Eredeti megjelenés: 1923. február.)
19Lásd Faj vagy felekezet? In uő: Afüggetlenség árnyékában. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. Budapest, 1930,
Stádium, 244-247. p.
i0 Milotay: A nagy fal. In uő: Afüggetlenség árnyékában... I. m. 258-259. p.
176 A SAJTÓMUNKÁS
2] Milotay István: Zsidó szellem az irodalomban. In A nagy per. Zsidókérdés. Budapest, 1933, Soli Deo
Glória, 73. p. A kései, századfordulós zsidó betelepülésnek ezt a tételét a kutatás már egyértelműen
megcáfolta. Lásd például Walter Pietsch: A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság.
Valóság, 1988. 11. sz. 46-58. p.
22 Milolay: Egy könyvből... I. m. 218. p.
23 Uo.
MI LOTAY ISTVÁN 177
lyok, Országos Polgári Radikális Part, Galilei-kor, Vázsonyi-féle Demokrata Párt, szociál
demokraták, makkabeusok, Feministák Egyesülete stb.), s nem nagyobb kenyeret, hanem
mindent akart! Ez az új értelmiség „már egy új ország, egy új állam megteremtésére érzi
magát elhivatottnak, s úgy érzi, hogy történelmi szerep előtt áll, melyhez egy kiváltságos
tehetségű, tanultságú, kiváltságos politikai érzékű táj minden jogcímét tarsolyában hordja!24
Ezt a célt azonban Milotay szerint csak úgy tudta elérni, ha szétrombolja és a sarkából ki
forgatja a történelmi Magyarországot: „Vad fürgeséggel és olthatatlan leleményességgel veti
magát a publicisztikában, újságírásban, tudományban, irodalomban a maradiság ostorozá
sának ürügyével a magyar nacionalista gondolat minden megnyilatkozására. De dühodtsé-
gében, kíméletlenségében nem a nemzetköziség, az egyetemes emberiség nemzet fölötti ide
áljai hevítik, hanem egy elfojtott, ki nem élt nacionalizmus s a legexkluzívabb fajiság érzel
mei és ösztönei. Munkájában, amellyel célját megközelíteni törekszik, minden eszköz jó
számára. Szövetkezik a nemzetiségi elnyomás jelszava alatt a radikális demokrácia álorcájá
ban ugyanazokkal, akik később, kommunista-szocialista korában mint bojárokra, cseh feu
dálisokra és kapital istákra dühöng. Célja végképpen összerombolni, megsemmisíteni a m a
gyarság politikai öntudatát, történelmi hivatásában való hitét.”2S Milotay tehát Kunfiék és
Jásziék tevékenysége mögött egy nagy zsidó összeesküvést sejtett, s azt az ellentmondást, ami
a zsidó kapitalisták és a zsidó radikálisok között feszült, úgy oldotta fel, hogy a zsidó radika
lizmus kész volt a kapitalista-polgári rendben elhelyezkedett zsidókat is kiszorítani, hogy „az
osztályok és egyesek érdeke felett álló közös érdeket, a zsidóságnak mint ilyennek uralmi
érdekel megmentse”.2* A fő problémát Milotay abban látta, hogy az egykori honoráciorréteg
helyébe, amelyet még gondolkodásbeli és érzelmi szálak fűztek7a magyar társadalomhoz, a
radikális zsidó értelmiségi réteg lépett, amely idegenül áll az országban, s akik riadót fújnak
a klerikalizmus és a nagybirtok ellen, de elfeledkeznek a nagyszámú zsidó nagybérletekről és a
zsidó tulajdonban lévő nagybankokról, valamint arról, hogy a dzsentrigőg helyében már
régen a Wolf Netterék gőgje ül! Az első zsidótörvény országgyűlési vitáján elmondott beszé
dében azt is kifejtette, hogy mindezért nem tehet szemrehányást a hazai zsidóságnak, hiszen
ők csak követték a nemzetiségi öntudat fejlődésének örök törvényét.27
Milotay publicisztikájában nem kis szerepet kapott a hazai zsidóság irodalmi és újság
írói tevékenysége, pontosabban fogalmazva, annak kritikája. Ö volt az, aki talán a legko
rábban megfogalmazta azt a - később sokat szajkózott - tételt, hogy a zsidó írók magyar
nevek alatt voltaképpen a saját moralitásukat és saját társadalmi típusaikat csempészik be
a magyar irodalomba és publicisztikába.2* S amikor a magyar irodalomban megjelentek a
valódi zsidó típusok és alakok Bíró Lajos, Erdős Renée, Hatvány Lili, Földi Mihály stb. m ü
veiben, akkor viszont Milotay ezért veri el rajtuk a port: „Egy társadalmi réteg egy ilyen atti
tűdre nyilván csak akkor szánhatja el magát, ha már kockázat nélkül megengedheti magá-
34 Uo. 225, p.
25 Uo. 226. p. Milolay radikálisokkal kapcsolatos nézeteihez lásd még A radikálisok és A feudalizmus
Biharban című cikkeit, in nő: Tíz esztendő... I, m. 23-27. és 102-105, p,
26 Milotay: Egy könyvből... I. m. 230. p,
27 Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója... I. m, 396. p.
2" Milotay: Zsidó szellem... I. m. 75. p. Lásd továbbá korai cikkeit (A magyar osztályharc és a magyar
irodalom, Noé bárkája, A fáklya. Válasz Bíró Lajosnak stb,) gyűjteményes kötetében. Milotay: Tíz esz
tendő... Passim.
178 * A SAJTÓMUNKÁS
nak az önvallomás, az önkritika luxusát, ha már olyan helyzetben van, hogy azt mondhatja a
környező és befogadó társadalomnak: íme, ilyen vagyok a magam igazi mivoltában, álmél-
kodhatsz vagy szörnyűködhetsz rajta, fütyülök a véleményedre, nem fontos többé, hogy mit
mondasz rólam. Nélküled, sőt ellenedre is itt vagyok, megérkeztem, nem árthatsz többé ne
kem. Túlnőttem hatalmi körödön, alul kerültél, és én kívülről és felülről nézek le rád, mint
abszolút idegenre. [... ] Ökörszem voltam, aki a sas szárnyai alá bújt, de időközben észrevét
lenül kinőttem a szárnyad alól. A magamén akarok repülni.”29 Összegezve azt mondhatjuk,
hogy Milotay szerint a hazai zsidóság asszimilációja csődöt mondott, s ennek megfelelően le
kell mondani arról a reménységről, hogy a zsidóság valaha lelki, szellemi és erkölcsi együ
vé tartozás tekintetében integráns része lesz a magyarságnak1, továbbá hogy vele szemben
a - törvénykezést is igénybe vevő - önvédelem politikáját kell folytatni.
A húszas évek legvégén, a harmincas évek elején Milotay publicisztikájában egy érzékel
hető hangsúlyeltolódást figyelhetünk meg. Míg 1918-1919-ben a polgári társadalmat védte
a radikális forradalmároktól és a bolsevistáktól, például Károlyihoz nyílt levelet intézett, óva
őt attól, nehogy a forradalom túllendüljön rajta, s a bolsevizmus mindent - köztük Károlyit
magát is - maga alá temessen Magyarországon, addig 1920-as évek végéig a polgári társada
lomnak egyfajta korrekcióját látta szükségesnek.30 Mit jelentett ez a korrekció? Jelentette
mindenekelőtt a zsidóság korlátozását, a fentiekben elemzett módon. De jelentette a polgári
individualizmus kollektív korrekcióját is, azaz szerinte a magyar társadalomnak olyan auto
nóm, gazdasági, politikai, társadalmi cs kulturális egységgé kell válnia, amely a „közhatalom
birtoka nélkül is uralkodni tud, de amelynek segítsége nélkül vagy ellenállása mellett sem
miféle közhatalom a keresztény magyarság nyakába nem ülhet.”31 A húszas évek elején-
közepén a Bethlen-féle rendszert elsősorban azért bírálta, mert nem segítette elő egy ilyen
korrigált polgári társadalmi modell kialakulását De kritizálta Belhlent azért is, mert nem
folytatott intranzigensebb irredenta politikát, szembehelyezkedett az Andrássy- és az
Apponyi-féle legitimista politikával, az arany középút1és Tisza Kálmán praktikus, elvfeladó
politikáját folytatta, pártpolitikává süllyesztette le az igazi nemzeti politikát, de leginkább
azért, mert elsikkasztotta egy nagyobb szabású földreform lehetőségét. Egyik fontos írásá
ban arról elmélkedett, hogy a bethleni politika lényege az asszimiláció, s egyben a kilúgozás.
Először ugyanis Bethlen magához vonzotta Nagyatádi Szabó István kisgazdapártját, majd
elnyelte, megemésztette a mozgalmat, anélkül hogy kielégítette volna azt az alapvető igényt,
amelyért a párt eredetileg létrejött. Ugyanígy tett a magyar antiszemita faj védelmi mozga
lommal és párttal is. Amíg szüksége volt Bethlennek a mozgalom agitatív erejére, addig fel
használta őket, majd ejtette, s jelentéktelen töredékké morzsolta őket. „Egy darabig - írja
Milotay - még jók voltak arra, hogy Bethlen István gróf velük rémítgesse a zsidó és liberális
ellenzéket, s velük tartsa sakkban őket - mint valamikor Tisza Kálmán riasztgatta Bécset a
negyvennyolcasokkal -, s így biztosítsa a pozícióját és az úgynevezett arany középút sike
rét.”32 S szerinte Bethlen ugyanezt a játékot játszotta a legitimistákkal is.
A húszas évek végén azonban már érdeklődése a születő fasiszta rendszerek, illetve
Magyarországon a népi írók felé fordult, s ő maga is írt egy szociográfiai jellegű útirajzot.33
Ügy látta ekkor, hogy a nyugat betöltötte történelmi hivatását, s a liberalizmus, a szabad
verseny és a politikai demokrácia kora lejárt: „Ez a liberális kapitalizmus azonban gyakor
lati, gazdasági tekintetben is megbukott - írja egyik cikkében mert keletkezése pillana
tától kezdve s későbbi fejlődése folyamán egyre jobban ellentétbe jött önm agával A sza
bad verseny elve, melyet törvénnyé proklamált, csak addig volt érvényes, míg Anglia ipari
fölénye Európával, a gyarmatokkal, a primitív új fogyasztó világrészekkel szemben bizto
sítva volt.34 A liberális kapitalizmus Milotay szerint föladta eredeti elveit, s olyan példátlan
mértékű tőkekoncentrációt hozott létre, amely a verseny helyett a piacok elosztását s a
nagy trösztök egyeduralmát valósította meg.35 Milotay a liberális kapitalizmus leáldozását
összekapcsolta a zsidóság szerepének háttérbe szorulásával, mert úgy vélte, hogy az előbbi
bukásával a zsidóságnak is le kell mondania megszerzett uralmi pozícióiról.36 Az új rend
- mind szovjet, mind pedig fasiszta formájában - a tervezett és szervezett gazdasági, tár
sadalmi szabályozás felé halad, s az állam hatalmának felszabadítását eredményezi. Ezzel
szemben Magyarország szerinte a mozdulatlanság szigete, ahol még mindig az elavult li
berális elvek uralkodnak, s a hazai zsidóság ennek a legfontosabb haszonélvezője. Ügy
látta, hogy egy ilyen - a világtendenciákat követő - magyar átalakulás két pilléren nyu
godhat, a föld népén, amely „a magyarság nemzeti hivatásának utolsó tartaléka, valamint
az ifjúságon, amely elfoglalhatja az új hatalmi bástyákat”.37 Milotay a harmincas években
jó szemmel vette észre, hogy egy új mozgalom, a népi írók mozgalma van születőben, s
ennek megfelelően Illyést, Erdeit, Veres Pétert, Sinkát, Erdélyit, Kovács Imrét bemutató
cikkeket írt, bemutatva, értékelve és bírálva tevékenységüket.38 S lapjában, az Új Magyar
ságban rendszeresen helyet biztosított írásaiknak, értékelte uj hangjukat', a magyar kultú
ra megújításának vágyát, a néppel való szellemi azonosulásukat, de élesen bírálta Kovács,
Veres és Erdei kollektivizmusát, szocialista elképzeléseit, a középosztályt leváltani akaró
indulatát. Ügy gondolta ugyanis, hogy a szerinte is szükségszerű őrségváltás csak fokoza
tos felfrissítéssel lehetséges.39 Hármójukról Milotay úgy vélekedett, hogy parasztforradal
mukkal akarva-akaratlan a bolsevizmust készítik elő Magyarországon. Másokat azért bí
rált, mert - úgymond - hallgatnak a zsidóveszélyről (például Illyés), míg Sinkát, Erdélyit
éppenséggel azért dicséri, mert nem hallgatnak a nagy porról9.
A harmincas években Milotay tehát változást akar, s ennek a politikai változásnak az ele
mei szerinte a választójog és a törvényhozás reformja, amely érvényesíti az igazi népi, ke
resztény és nemzeti érdekeket, továbbá az új szociális, földbirtok-, telepítési, hitel- és szövet
kezeti, végül közoktatási és kultúrpolitika. Ehhez hozzáfűzi még, hogy „akár hitlerizmus
Milotay István 1930 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, Pobuda Alfréd felvétele)
ez, akár nem ’, ezt a reformpolitikát kell támogatnia minden változást akaró politikusnak.
A negyvenes években a radikális belső reformok óhajtása egyfelől, a magyarság ’társtalan-
ságának’ és külpolitikai elszigeteltségének a felismerése másfelől arra vezetik, hogy szem
behelyezkedjen Teleki Pál sem legesség politikájával, s egyre inkább elfogadja a német-
magyar érdek- és sorsközösség gondolatát. Ezen az úton jutott el oda, hogy 1944, október
17-én a nyilas hatalomátvétel után megírta Nem leszünk árulók! című cikkéi: „Nem le
szünk árulók, mert hiszünk barátainkban. A barátság tapasztalatai erősítenek meg benne,
hogy hinni tudjunk és ugyanakkor véres tanulságok tanítottak meg rá, hogy ne higgyünk
ellenségeinknek. [...] Se angolszász támogatás mellett, se Moszkva kegyes engedőmével
nem leszünk árulók. Ott állunk, ahova a becsület, a hűség, az igazság és a történelmi köte
lességteljesítés parancsa állított. Ott állunk s ott maradunk! Nem leszünk árulók!”40 S ez
vezet oda, hogy végül már érvei se legyenek, hiszen az Új Magyarság utolsó előtti számá
ban Milotay a következőket írja: „Meg kell a szívnek szakadnia. El kell az értelemnek bo
rul nia! Az ember üvölt és öklével a falat veri. ,.”41 Milotay István, ez az eredetileg csillogó
tehetségű publicista tehát az út végére ért.
A magyar fajvédők majdnem mindegyike tragikus vagy éppenséggel csúf véget ért
Gömbös Gyulát 1936-ban, míg Bangha Belát 1940-ben súlyos betegség vitte el, Bajcsy-
Zsilínszkyt és Lendvait a nyilasok pusztították el, Szabó Dezső az ostrom alatt a légópinőé
ben halt meg, s egy konyhai kredencben temették el a Rákóczi tér csonttá fagyott földjébe,
Prónay Pál valahol egy szovjet munkatáborban pusztult el, Méhely Lajost a népbíróság
hosszú börtönbüntetésre ítélte, s végül Héjjas Iván a spanyolországi Vigóban, míg Eck-
hardt Tibor az Amerikai Egyesült Államokban emigrációban hunyt e l így nagyon kevés
forrásunk van arra vonatkozóan, hogy miként is ítélték meg korábbi fajvédő tevékenysé
güket a II. világháború után. Ezért is fontosak és értékesek azok a visszaemlékezések, re
cenzióknak álcázott visszatekintések, rövid írások, amelyeket Milotay vetett papírra az
emigrációban az ötvenes években. Őszinte szót azonban aligha várhatunk tőlük, Milotay
ugyanis ezekben az írásokban szinte kivétel nélkül önigazolásképpen megvédi egykori né
zeteit és eszméit. 1952-ben például nyílt levéllel fordult az ismét megválasztott brit m i
niszterelnökhöz, Winston Churchillhez, akinek arra hívta fel a figyelmét, hogy a szabad
világban élő magyar emigránsok mindenkinél korábban észlelték az orosz veszélyt, s küz
döttek a nyugati keresztény civilizáció védelmében a bolsevizmus ellen.42 Egy másik cik-
kében arról értekezik, hogy voltak ugyan Magyarországon fasiszták, akik csak a saját érde
keikkel törődtek, s voltak feudális arisztokraták és nagykapitalisták is, akik ugyanezt tet
ték, de nem kellene megfeledkezni azokról, akik önzetlenül szolgálták a hazát. Milotay
három ilyen csoportot nevez meg: az Eckhardt Tibor-féle Független Kisgazdapártot, Im-
redyék Magyar Megújulás Pártját, valamint a Száiasi vezetése alatt álló Nyilaskeresztes
Pártot. De miben is állt ez a szolgálat? Szerinte elsősorban abban, hogy - a muhi csatához,
Mohácshoz és a végvári ütközetekhez hasonlóan - 1944-45-bcn Budán, a Kárpátokban és
a Vértes-Balaton vonalon csapataink Európát védelmezték, s az önfeláldozásban az ön
gyilkosságig mentek5, valamint a mi háborús bűnösként kivégzett államférfiainld sokkal
tisztábban látták a jövőt, s bolsevizmus veszedelmeit, mini a nagyhatalmak ünnepelt ve
zérei, akiknek ma abban fö a fejük, hogyan tehetnék meg nem történtté a múltat! Másrészt
követelték a nagybirtokrendszer megszüntetését, a pénzvagyon, a nagybankok és a nagy
ipar kezén lévő nemzeti termelési ágak: a szén, a szesz, a vas és acél és a villamos energia
szocializálását.45 Ezeket a politikai csoportokat - védi a mundér becsületét - később azon
az alapon, hogy a már akkor felismert szovjet veszély ellen a németeknél kerestek mene
déket, fasisztáknak és náciknak bélyegezték. Pedig ők mindent megtettek a szociális igaz
ságosság helyreállítása érdekében. „Kérleltem, korholtam a vezető osztályokat, a feudális
nagybirtok és a monopoltőke hatalmas urait - írja -, hogy a népi szolidaritás és az egész
séges társadalmi egyensúly érdekében áldozatokat kell hozni, míg nem késő. Űjra cs újra
rámutattam, hogy a kis csonka Magyarország elmaradt, arisztokratikus osztályt a go zó dá-
sával, a vagyonmegoszlás iszonyú aránytalanságával a nincstelen szegénység milliós töme
geivel, semmi külső megpróbáltatásnak sikeresen ellent nem állhat. Sokszor a kétség-
beesés jajkiáltásával dörömböltem a vezetők alvó lelkiismeretén, huszonöt éven át - m ind
hiába.”44Ezek voltak tehát azok a finom átértékelések, áthangolások, amelyeket végrehajtott,
s meg kell mondani, ezek nem is mindig nélkülöztek mindenfajta alapot, de Milotay lő té
máiban (legitimizmus, zsidókérdés, földbirtok, I lorthy-Bethlen-Klebelsberg megítélése, az
ellen forradalom szellemének meghamisítása) szinte semmit sem változtatott egykori néze
tein, sokkal inkább védelmezte, sőt újrafogalmazta azokat. Paradox jelensége a magyar tör
ténetírásnak, hogy Miiotay és a magyar fajvédők számos érve - például a Bethlen-rendszer
re vonatkozó kritikák - megjelent az 1945 utáni marxista történetírásban és publicisztikában,
Horthyról Miiotay azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy szerencsés csillagzat alatt szü
letett, szinte kegyence volt a sorsnak; csak törve beszélt magyarul,45 s igazán sohasem ta
nult meg anyanyelvén, s Gömbössel magánbeszélgetéseikben gyakran a bécsi németre tér
lek ál; tudomása volt a fehérterror valóságáról és a Somogyi-Bacsó-gyilkosságokról, de
ezeket cáfolta és a problémát elhárította magától; szerette a dolgokat rövid úton elintézni';
a király visszatérésekor férfiaüanul és méltatlanul viselkedett; bár a királyi címet felaján
lották neki azt elutasította, de a kormányzóhelyettesi intézmény bevezetésekor már voltak
dinasztikus tervei; nem volt képes Bethlent irányítani és jó irányba orientálni, sokkal in
kább Bethlen vezette őt az orránál fogva; semmiféle érzéke nem volt a szociális problémák
es reformok iránt; Chorinéklói kért és kapott tanácsokat, de a fajvédőket, s főként őt ma~
gát nem hallgatta meg; bár kinevezte, de minden lehetséges módon akadályozta Gömbös
és Imrédy reformterveit stb.46 Bethlent Tisza Kálmánhoz - és nem mellékesen Marlinuzzi
Györgyhöz - hasonlította, egyrészt mert szerinte Tiszához hasonlóan csupán a pártpoliti
kához volt érzéke, s csak a napi politikai problémák kezeléséhez és a helyzet kihasználásá
hoz volt tehetsége, de hiányzott belőle a nagy reformerek nagysága, A trianoni Magyar-
országnak összeomlás után - mint írja - egy új Széchenyire lett volna szüksége, hiszen a
„nagyon régen megérett és elodázott szociális kérdések a múlttal való gyökeres szakítást
sürgették”, de Bethlen „jobban ragaszkodott a háború előtti magyar múlthoz, s a jelent és
a jövőt is annak nyomdokain kereste. Aprólékos, kisszerű, csak a felületen mozgó változ
tatásokra szorítkozott. S Horthyval teljesen egyetértett abban - Horthy ezért magasztalja
őt annyira hogy kicsiben a régi Nagy-Magyarországot akarta konzerválni, mely a maga
társadalmi hierarchiájával, uralkodó osztályainak gyöngeségeivel, előítéleteivel, már Szé
chenyi által annyit ostorozott hibáival, a mélyben a széles néptömegeket csöndben emész
tő gondjaival, betegségeivel már önmagának is terhére volt, s ezek által terhelve ment bele
már az 1. világháborúba is.”47 Ezen túlmenően - s minden bizonnyal eltúlozva a dolgot -
azt tartotta még fontosnak lejegyezni Bethlenről, hogy 1919-ben 'idegenül állott szemben
az otthoni viszonyokkal', s éppen őt kereste meg, segítségét kérve a politikai tájékozódás
hoz. Egy másik esetet is leír a Bethlennel való találkozásaik közül, amikor is a miniszter
elnök arra próbálta őt rávenni, hogy hagyjon fel a politikai panamák és botrányok nyilvá
nos kiteregetésével.4* Bar Klebelsbergről megjegyzi, hogy 'bizonyos értelemben megérde
melte Horthy elismerését, mégis élesen bírálja a kultuszminisztert 'bőkezű, szinte fényűzést
hajszoló' kultúrpolitikájáért.
A földkérdésre visszatekintve Miiotay azt hangsúlyozta, hogy Horthy és Bethlen nem
45 K?. nyilvánvaló túlzás, meg a húszas évek legelejére sem igaz kijelentés, Horthy érezhető németes akcen
tussal beszelt magyarul, ami érthető módon hosszas katonai szolgálatával magyarázható.
46 Miiotay István Egy élet Magyarországért Ami Horthy emlékirataiból kimaradt. Budapest, 2001, Gede
Testvérek, pás sím. A cikksorozat eredetileg az tff és Cél című hungarista lapban jelent meg.
47 Uo, 52-53. p.
4BAz eset részletes leírását lásd uo. 86-87. p.
MJLOTAY ISTVÁN 183
értettek meg ennek a problémának az óriási jelentőségét (s ő hiába hangsúlyozta ezt cikkei
ben), csak taktikai szempontból és ’ímmel-ámmaT foglalkoztak vele, s a húszas években vég
rehajtott földreform intencióiban megtévesztő, végrehajtásában szégyenletes példaképe volt
a nagy téladat megkerülésének, zsákutcába juttatásának' „Senki se akarta - írja a legszél
sőségesebb földosztó sem, a nagybirtok tulajdonosait deposszedálni, vagyonuktól meg
fosztani. Minden józan ember, aki a magyar fóldvagyon sorsával, lehetőségeivel komolyan
foglalkozott, tisztában volt azzal, hogyha két-három holdas parcellákra darabolták volna,
és úgy osztották volna szét a feudális nagybirtokokat, akkor is csak az életképtelen kispa-
raszt birtokokat szaporították volna. Az agrárproletariátus nagy gondját maradék nélkül
meg nem oldhattuk. Minden józan terv és szándék ebben az irányban csak arra töreked
hetett, hogy a fennálló roppant aránytalanságokat a minimumra csökkentse. A Károlyi
Imre-féle megoldás, amely háromezer holdban akarta megszabni a nagybirtok határát,
éppúgy ebből a gondolatból indult ki, mint ahogy eredetileg a Nagyatádi Szabó kisgazda-
pártja, s ennek utódai: Gaál Gasztonék és Eckhardt Tiborék is ugyanezen a vonalon keres
ték a megoldást. Azt a bizonyos túlsúlyt vagy gazdasági és politikai vezető szerepet, ame
lyet a konzervatív irányzat a nagybirtokos osztály számára fenn akart tartani, így is meg
tarthatták volna. Sőt így közvetlenebb érintkezésbe, bensőbb viszonylatokba kerülhettek
volna a magyar föld népével.”49 Milotay ebben a kérdésben valóban őszintén nyilatkozott
meg, hiszen ő - és a fajvédők döntő többsége - bár a kormányzatnál jelentősebb földrefor
mot akart, s főleg a középbirtokos réteget erősítette volna meg, de nem rúgta volna fel a
meglévő politikai-hatalmi struktúrát, azt csak a nemzeti középosztály javára szerette vol
na módosítani. Nem úgy, mint a zsidókérdésben, ott ugyanis alapvetően elhibázottnak
tartotta a kormányzati politikát.
Milotay ebben a kérdésben ugyanis megvédi egykori nézeteit, hiszen érthetőnek és jo
gosnak mondja, hogy a két forradalom alatt megalázott és üldözésnek kitett keresztény m a
gyarság megbüntette a forradalmak felelőseit, azaz elsősorban a zsidóságot, s olyan politikai
berendezkedést akart létrehozni, amely biztosilotta volna a saját uralmát politikai és gazdasá
gi téren egyaránt. Ezzel szemben Horthy és az uralkodó körök bár magántársaságban ’zsidóz-
taK de semmit sem tettek a zsidó térfóglalás' megakadályozása érdekében, A felsőoktatási
numerus dausus törvényt meghozták ugyan, ezt a - mint fogalmaz - csenevész megoldást5,
de azt sem tartották be, s ezen túl nem terjeszkedtek. S ennek szerinte az lett a következmé
nye, hogy a két világháború közötti Magyarországon a vagyonkülönbségek a zsidóság ja
vára meg tovább nőitek. „Túlzás nélkül el lehet mondani - írja -, hogy ha Horthy kor
mányzata csak tíz évvel is tovább tartott volna, a kilencvenöt százaléknyi keresztény m a
gyar többsége az országnak, a köztisztviselői pályáktól és az ország fegyveres szolgálatától
eltekintve, minden említett területen öt százaléknyi kisebbségbe szorult volna””’0 (Az em
lített területek: gyáripar, könnyűipar, bank- és hitelintézetek, értelmiségi pályák, száz holdon
felüli birtokok.) Milotay tehát az ötvenes években néhány meglehetősen frivol megjegyzésen
kívül (aladárok, őskeresés a családokban, bezárt üzletek egész városrészekben stb.) nem sok
szót veszteget a meghozott zsidótörvényekre, a hazai zsidóság pusztulására, a vészkorszakra
még ennyit sem. Sopronban Tasnádi Nagy Andrással, a képviselőház elnökével, valamint
Uo. 63. p.
50 Uo, 74. p.
184 A SAJTÓMUNKÁS
M AGYAR N EM ZETI H A O S ÉR K 0
I. R O H A M S Z Á Z A D *
Azonossági igazo’vány.
rd*n ti tfct«-Kürté.
i\ev A f y f ’W U j;< /
Name: ./
/ * r f/O V V?
: ruope ö‘ 9
Beosztás M vr/s • // f Y
- jrv.j
9? , hó /__ n
Pronay Pál katonai
A ».j á jö o n o s a lá ír á s a :
igazolványa (Magyar
Nemzeti Múzeum)
2 HorLhy beszédének teljes szövegét lásd A MÜVE első országos tanácsülése. Budapest, 1920, MÜVE ki
adása, 7-8. p.
HÉJJAS IVÁN, PKONAY PÁL ÉS A TÖBBIEK 187
Az ébredők toborzó
plakátja, 1919 (Országos
Cff Íírfl Kin at'Urtk hliÉiilt tsiili JwrtjLnoKisJgt'l m lírtEiuoi uünUáíi IjdttlA (tűtl/o't ílifju . trpljiíifwifxi. IV . £»O th< ia-u c a a.
Széchényi Könyvtár)
soha! lábtörlő elhelyezésétől az ajtó előtt). Ezt a figyelmeztetést és óvást nyilván nem fogal
mazták volna meg ilyen hangsúlyosan, ha nem ez lett volna a mindennapi gyakorlat!
Az irredentizmus lángjának őrzése mellett a magyar fajvédők számára a legfontosabb
tanács: minden áron meg kell nősülni és egészséges, népes családot kell alapítani, mivel
- úgymond - a családalapítás nem magánügye többe az egyénnek. „Amennyire méltá
nyolnunk kell - folytatja a jó tanácsok osztogatását az útmutató - a szegény, kis jövedelmű
fiatalembereknek azL a törekvését, hogy vagyonos leányt vegyenek nőül, épp úgy viszont
elvárhatjuk a tehetősebb, sokat kereső férfiaktól, hogy a szegény leányok tömegéből keressék
ki életük párját”3 S ha már megtaláltuk életünk párját, akkor minél előbb le kell szoknunk a
zsidók által divatossá tett' kávéházi életről, mivel ez a legnagyobb ellensége a családi tűz
helynek S különösen tartózkodni kell a vegyes házasságoktól, mert ezekből csak 'lelkileg
korcsosult zsidó gyermekek' születhetnek. S ebből a szempontból - állítja az útmutató -
nincs különbség kikeresztelkedett, izraelita vallásit vagy cionista, kommunista, demokra
ta, asszimiláns stb. zsidók között, mert ezek valamennyien 'fajunk életére törnek
A harmadik követendő tanács, amelyet az útmutató megfogalmaz a fajvédő mozgalmá-
rok számára, az éppen maga a fajvédő mozgalom és sajtó támogatása. Mindez azért is fontos
számunkra, mert - más forrás híján - ebből tudhatjuk meg, mit is tartottak ők maguk 'igazi'
fajvédelmi szervezeteknek és sajtótermékeknek. Tehát - mondja az útmutató - a kávéházak-
bán töltött időpazarlás helyett egy igazi fajvédő példás szorgalommal dolgozik, s még vé
letlenül sem marad el a három legfontosabb fajvédő szervezet, úgymint az Egyesült Ke
resztény Liga (IV., Ferenciek tere 7.), a Magyar Országos Véderő Egyesület (VI., Podma-
niczky utca 45.), és végül az Ébredő Magyarok Egyesületének (IV., Sorház utca 4.) üléseiről.
A lustálkodás, a kávéházba járás, a kaszínózás és az egészségtelen kártyázás helyett az út-
3 Cselekedjünk! L m, 9. p.
188 VKGIUÍHAJTÓK ÉS MOZGALMÁRQK
Korunk acél lovagja. AcéFsísakos, merész, d ac o s: ez ő Sü Igazság és a hagyományos ős nemzeti törvények az ö út
vítő dárda a tekintete; becsület, nyíltság, igazság lilzéf szórja a mutatói, épúgy mint minden igaz honfitársáé.
szem e; törhetetlen erő sugárzik homlokán. Ez Prónay cselekedeteinek rugója, ő az a férfiú, aki már
Mintha oroszlánok és túlvilág! szellemek cimborája lenne. akkor rendet teremtett, mikor nemzetének testét még hullafoltok
Ügy toppan elénk, mint az ősi mondák regés hőse. Daliás kiváló borították.
sága olyan nemzetnek, melyei az Úristen is katonának, hősnek Ökle derékszijján szorul össze s e 2 páratlanul fegyelmezett
teremtett. Amily egyenes, Sziklakemény úton jár ki a laktanyából vitézeivel együtt kemény intő jel mindenki számára: „Halál fia az,
a külvilágba, oly nyíltság és egyenesség vezérli a nemzeti önvéde ki a nemzet szent javai felé rabló kézzel nyúlni merészeli"
lem munkájában is. Prónay nem kombinál, nem varg3betűz, De bármily vészi jósló és irgalmat nem ismerő is a tekintete itt,
nem híve a palánk m ászásnak; ő az emberi jog nyílegyenes benne, e sziklákat is porrámorzsoíó hatalmas jellem keblében ember
útját járja. ségesen érző szív dobog: őnemesen és gyengéden érző nagy lélek,
Az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetői egy felvonuláson, középen Iléj jas Iván és Prónay Pál
(Magyar Nemzeti Múzeum)
Azok sorában, akiket a nemzet szent javainak védelme és Szeged volt a főíészke, kiinduló pontja hazafias munkássá
oltalma egy táborba toborzott, tündöklő dicsőség fénye ragyogja guknak és dicsőségüknek.
be azokat az egész férfiakat, akiknek megörökítéséhez telkem Jellemük megítélésére erős fényt vet az a tény, hogy csak
parancsszavára fogtam kézbe vésőmet. nem mindegyikük a kommunista rémuralom üldözöttje, vagy halálra
Krisztusnak, a világ Megváltójának, a Háromegy-lstenség ítéltjeként élte sanyargatott napjait.
Rmbérré vált szimbólumának alakja megjelent fejeik fölött, amidőn A nép fiai közül sereglettek a szegedi zászló alá, hogy ott a
elhatott hozzája a Prónay-tisztek im ája: száz ellenséggel, ezer ármánnyal s megannyi nélkülözéssel elszán
Ó Uram, a söíétség és a bíín ez éjszakáján nyújtjuk át fegy tan szemheszállva dolgozzanak mint száműzött kis csapat a nagy
vereinket és oltalmadba ajánljuk lelkeinket Ó Uram, bocsáss meg. feltámadásért. S mikor a nagy mű szerencsés szent hajnala meg
ha vétkeztünk, de mi mindig csak a jót akartuk. virradt, sokan közülük újra hivatásukhoz fértek vissza.
Csend és békesség uralja a képet. Ám ha valamikor majd a haza hívó szavát hallják, mind egy
Aránylag kis csapatot alkotnak a Pró nay-tisztek, a harc edzett szálig megpecsételik vezérük iránt érzett hűségüket életükkel és
férfiak és kemény ifjak e százada, mely e mű acél lovagja köré tö vérükkel és bebizonyítják, hogy azok lesznek, akik voltak: Prónay-
mörült s hasonlatossá lett gondolatban és érzésben vezéréhez. tisztek!
J Uo. 18. p.
HÉJJAS IVÁN, PKÚNAY PÁL fiS A TÖBBIEK 193
Örök mozgékonyság. Ma itt $ nem holnap ott, hanem mellé tolakodott s most azt várná, hogy a házigazda koldusként
tüstént amott. Sose tudni, hol, merre él. Csak azt tudjuk, hajiongjon előtte.
hogy él. Héjjas ma a nyugtalan, barangoló magyar néplétek cso Héjjas az Ősmagyarság védelmezője. A földművesé épúgy,
dálatos fia. Hontalan saját hazájában. Minden magyarok kínja tépi mint a háború sújtotta és agyon nyomorított százezreké a nép min
a szivét. den rétegéből. Szívében két érzés lángol végtelenbe csapó tűzzel:
Ha fajtájához idegen, vagy olyan elem kerül útjába, mely az emberszeretet és az embergyíllölcl (ha ugyan még emberek
szerinte nemzetünk megróntája, szinte kávé fagy a szive. azok, akiket gyűlöl).
Rendkívüli tűz sziporkázik fekete szemében Mintha minden
„Uram, irg alm aiI - .
kit arra a helyre parancsolna, amely fit megilleti.
Mint a faji szabadság és fajvédelem titáni fala, úgy áll ve Megjelenése és lelkülete hangosan hirdetik
lük szemben. Keményen és irgalmatlanul ál! azzal a százféléi he- „íme egy igazi ember, kinek cselekedetei az igazság és 52cnt
Ozönlő jövévényshprerlékkel szemben, mely arcátlanul a konc meggyőződés forrásaiból erednek!"
s a magánbeszélgetésekben - ha ez a téma
Magyar Véreink!
SzOi'OtlíalUlüsaiiikliiiH is müidenluií- diLiösége*; múltúnk közős
a legérdekesebb az ügyben, hogy a szerzők m a
guk is 'bűncselekménynek, a jogrend meg
cm lükéi ülődnek I pI előttünk, midőn ti ennetek?! Drágít Teshüieinlt sértésének nevezik az elkövetett tetteket. Eze
ö rö m m el ü d v ö zlü n k mi a k uru c-ion é f u r á ig iv ad é k ai.
w a nemzet ölii lelkű Mint: relé: »/ kért azonban egyrészt magukat a zsidókat te
szik felelőssé (a zsidó sajtó uszított a háborúra,
Ébredő Magyarok Egyesülete. ők voltak a hadseregszállítók, ők szállítottak
l i i m J i í h í r ű a k i t W ő llü ít v k j í < ]J i i ^ i f l ó l á ru ló k !
V r - üí^i'-Díunk úíiyaaJ irnyvvbben ra£yri(í. fiáid üjilc rxa U svz, Ji«*fv juiáiliuL Á UiW i
lüidní n iiM|i fÓMi|ul: cvijü.tni UtcgviirtC''!!. ^'-idrinüíí, B u n ü hk c!*ak ííi,
papírbakancsókát a frontra, kivonták magukat
lintfy Írlflív írü i*v ilAxIálylcülóntuűf nélkül -.v/erríjűk ma^y-ai \ ijiHnlc. I r. ni:m aCirf-.ik
leikké iils»;l
íco í riiW ijon .
mííii lv\<Hii«*rfiar- lakni! a frontszolgálat alól, a zsidó sajtó idézte elő az
Bűnünk c s a k hz , bugy kőrmúj'^ ülünk minden lmiaiiHonink, kon-
kolykminnck, uzsoriutncik > gallérun rugadvo az axulókal. lílkcrjjtljük összeomlást, ők szerveztek az októberi forra
tiiagtűiktől ősi magyar jussunk tolvajait!
dalmat és a kommunizmust, a zsidó népbizto
Áldja meg az Isten mind a hét kezével sok felelősek a nemzeti érzésű magyarok legyil-
azukílt, Lile tűrtek, s/«n\ettlnk és mégis liivek hí Arad lak A hazához.
A ld Jr m «« t i kW •L'• " - -'v .........■■
i " ni* ftldl* f*i»g lítr-ig-
kolásáért a diktatúra alatt, ma ők a lánckeres
>rf«lí lUkiifclmi in'.'ijirvidirit. U htk/bim*
i .ruttlíM )?•••»
kedők és valutaspekulánsok), másrészt viszont
De verje meg az Isten a magyar parlamenti képviselőket korholják
az elmaradt zsidótörvényekért. „Nem csoda
mind á hét kezével
priilMl lalí unili,ii .. II. V li;h*i>> I** I >IT| V
uh műv
B I« lo*>H AI Üt** Alóli*! * ZStftÓWIT, V*i .1
hp i
ruldUi.'.Wi fctl fy’ ulíulF/t Oip:irt JniÉt
a
l.'ll vlUn hr.,:uf.t'l 1v^1>vT.:k
Jinkcr,. M.,u U u ta Ju l
Ír.m
clldltfe
rk„.ÍJilr
£,u-iT«g>*»iid«2 M>£ mr'»*£•
hát - írják ha a tömeg elkeseredése fokozó
dott, s a törvényes jogvédelem hiányát, érző
M agyar ÍESivér! Ha igazságát akarsz szenvedéseidén, ha ujja M néptomeg indulata olykor erőszakoskodások
epriem lelduli olthonDdal, á llj az é b re d t m a g ya ro k tá b o rá b a , M ban csapódott le. [...] A zsidó-kommunizmus
aSliü magyar 'ima; sí wsiáq fenée es epiri ItlUmti és tneplliuvásl nem \ z \ m lalgas kÉznt
a sa já t, a c s a lá d ja : a m a gy ar h aza fajmagyar áldozatainak száma több ezer. Az
z s i d ó m e n t é s k e r e s z t é n y jö v e n d ő j é t ! utána következő ellenforradalmi mozgalmak
során századrész annyi ember sem pusztult el,
s akiket a felelőtlen tömeg (mert csak erről le
Az H.MK Országos vezetőségének felhívása (Országos het szó!) eltett láb alól, túlnyomó részben meg
Széchényi Könyvtár) érdemelték sorsukat, mert hazaárulók voltak.
A zsidó-kommunizmus után történt úm atro
citások miatt annál kevésbé lehet szót emelni, mert azok nélkül ma is vörös uralom alatt
szenvednénk,”* Most talán tekintsünk el attól a nem lényegtelen különbségtől, amely egy
részt a feldühödött tömeg cs a rend helyreállítására kiküldött karhatalmi osztagok (az ún.
különítmények) közöli húzódik. A vörös terror esetében a mai kutatások kissé módosítot
ták, de alapjaiban nem cáfolták dr. Váry Albcrl koronaügyésznek a húszas évek legelején
végzett kutatását, amely szerint a kommün alatt - nem több ezer, hanem - 587 erőszakos
halál történt.6 A kommün bukása után a bíróságokon meghozott halálos ítéletek száma
* Uo. 5 1. p,
6 Dr. Váry Albert; A vörös uralom áldozatai Magyarországon, Vác, 1922, Váci Királyi Országos Fegyintézet
Nyomdája. Váry előszavában megemlíti, hogy az elcsatolt területeken nem gyűjtött adatokat, továbbá
nem vizsgálta a vörös hadsereg kebelében történi megtorló kivégzéseket. Ezek számát pár százra teszi.
Uo. III. p. Egy újabb kutatás (Bödők Gergely: Vörös és fehér. Terror, retorzió és számonkérés Magyar-
országon 1919-1921, Kommentár, 2011. 3. sz. 15 31. p.) azt állapítja meg, hogy a közel halszáz áldozat
min Légy fele' a 'terrorcsapatok szadista akcióinak eseti áldozatuk Az áldozatok másik fele viszont fegy
verrel szállt szembe az új renddel (uo, 20, p.), tehát összecsapásokban vesztette el az életéi.
HÉJJAS IVÁN, PRÓNAY PÁI. ÉS A TÖBBIEK 197
körülbelül száz (ebből végrehajtott 74), a Prónay Pál, Héjjas Iván, Ostenburg-Moravek
Gyula vezette karhatalmi egységek - úgynevezett különítmények - mintegy 600 gyilkos
ságot követhettek el, de sem ezt, sem pedig a román csapatok által elkövetett kivégzések
pontos számát nem tudjuk, s ez aligha lesz megállapítható egészen precízen valaha is.78
De most számunkra nem is a pontos számok a lényegesek, hanem ami a számok m ö
gött van, azaz mi volt a leszámolás indítéka, hogyan gondolkodtak erről maguk a végre
hajtók? Ritka szerencse ugyanis, hogy unalmas, a lényeget elbagatellizáló cikkek, politikai
brosúrák, semmitmondó levelek mellett olyan forrással rendelkezünk, mint amilyen a
negyvenes évek elején - tehát még a nagy összeomlás előtt - az egyik fővezér, Prónay Pál
által írt naplószerű visszaemlékezés, amely mélyen bevilágít az egyszerűbb fajvédők gon
dolkodásába és erkölcsi világába. Héjjas Ivántól is maradtak fenn olyan dokumentumok,
amelyek segíthetik a mozgalom közrendű tagjai észjárásának megértését. Ebben az eset
ben az a tény is a segítségünkre siet, hogy alkalmasint azt mondhatjuk, hogy párhuzamos
életrajzokról’ van szó, ha a szónak nem is plutarkhoszi értelmében, hiszen a két életút
meglehetős hasonlóságokat m utat Jómódú, nemesi eredetű gazdálkodó család (ebből a
szempontból a különbség a kettő közölt jelentéktelen, a nemesi eredetű, evangélikus tót-
prónai és blatniczai Prónay Pál szemben a kisnemesi eredetű, református középbirtokos
Héjjas családdal, a birtoknagyság is többé-kevésbé azonos kb. hatszáz hold); katonai pá
lya; világháborús fronttapasztalatok és kitüntetések, valamint az ezzel szükségszerűen
együtt járó elvadulás; szembenállás a kommünnel és az októberi forradalommal; különít
ményes múlt; részvétel a nyugat-magyarországi harcokban és a radikális szervezetekben
(MOVE, ÉME, Kettőskereszt Vérszövetség, Etelközi Szövetség); kiszorításuk a politikából
a bethleni konszolidáció során; a felelősségre vonás elmaradása; a rongyos gárdák, külö
nítmények szervezése a harmincas évek végén, negyvenes évek elején stb,)< De ezek a pár
huzamos életrajzok arra is rávilágítanak, hogy még az ennyire azonos életpályák sem ve
zetnek ugyanarra az eredményre, még ezek a személyiségek is mennyire különbözőek.
Még a vég is tükrözi a személyiségtípusok közötti különbséget, hiszen Héjjas békésen halt
meg emigrációjának színhelyén, a spanyolországi Vigóban, míg Prónayt 1944-ben - het
venéves korában! - állítólag fegyverrel a kezében látták Budapest utcáin, s valahol egy
szovjet lágerben érte a vég.
Prónay naplójának több helyén arról beszél, hogy 1919-ben úgy özönlöttek Szegedre a
’konjunktúralovagok, szélhámosok, condottierék, mint darazsak a mézre', másutt a kalan
doroknak és pecsenyesütögetőknek nevezi őket. Arról is részletesen ír, hogyan vezettek
kettős könyvelést, s a rájuk bízott összegeket hogyan sikkasztották el legközvetlenebb mun
katársai.* S a megélhetési fajvédőknek ezt a népes táborát ki jellemezhetné jobban, mint
7 Lásd Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 3. kiad. Budapest, 2001, 134. p. A 10 kö
tetes Magyarország történetében (Ránki György szerk.: Magyarország története. 1918-1919.1919-1945.
Budapest, 1976, Akadémiai Kiadó, 397. p.) L. Nagy Zsuzsa által megadott és a szakirodalomban folya
matosan idézett szám (3000 halott és 70 000 bebörtönzött) nyilvánvalóan túlzás. A fehérterrort illetően
Fényes László 626 áldozatot nevesített, s meg egyszer ennyire tette a lehetséges áldozatok szárnál. Büduk
fentebb említett tanulmányában azt írja, hogy „400 fő esetében dokumentálható, hogy az elkövetők a
Nemzeti Hadsereg kötelékébe tartoztak.” (Uo. 28. p.)
8Szabó Ágnes - Pamlényi Ervin szerk.: A határban a Halál kaszál.. Fejezezetek Prónay Pál feljegyzéseiből
Budapest, 1963, Kossuth Könyvkiadó, 228-23 L p.
198 a VÉGREHAJTÓK K$ MOZGALMÁROK
9 Páter Zadravecz titkos naplója. Budapest, 1967, Kossuth, 121. p. Lásd ehhez meg Zadravecznck a Pró
nay-zászló felszentelésekor mondott beszédéi. In Páter István a mi Kapisztránunk a forradalmi évben.
Szeged, 1920, juhász István Könyvnyomdája, 92-94. p. Zadravecz több beszédéi közli Nagymihályi
Sándor. In uő szerk.: P. Zadravecz püspök a szegedi Kapisztrán. 1-2. kot. Budapest, 1942, Helikon.
HÉJJAS IVÁN, PRÓNAY PÁL ÉS A TÖBBIEK 199
10 Héjjas Iván: Légijog. 2. köt. Nemzetközi hadilégijog. Kecskemét, 1934, Első Kecskeméti Hírlapkiadó és
Nyomda, 3. p.
lJ Lásd Szabó Ágnes Pamlényi Ervin szerk.: A h atárb an ... Lm ; valamint Fögarassy Lá$2ló: Prónay Pál
emlékezései az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről. Soproni Szemle, 1986, 24-46. 118-138.
208-228. és 304-322. p,
12 Uo. 128. p.
200 VÉGREHAJTOK ÉS MOZGALMÁROK
rán, s ettől később sem tágított: elég a politikusok locsogásaiból, az értelmiség fecsegései
ből, a tisztek 'rotyogásaiból', rendet kell tenni azonnal, slatáriális ítéletekkel, a zsidósággal
való alapos leszámolással’, s el kell látni a bajukat5azoknak, akiket megfertőzött a kommu
nizmus, továbbá alapos verésben kell részesíteni a gazembereket5,'k i kell kidobni a sze
metjét és elsimítani a veszekedéseket a hadseregben, végül pedig él kell gajdeszolni az el
lenséget' s mindezekért ő 'Isten és az emberek előtt vállalja a felelősséget5.1314
Tehát szemet szemért, fogat fogért, s aki ezt nem bírja - figyelmezteti egy alkalommal
különítményes csapatának tagjait - nos, az menjen el ministránsnak. Maga a ’megtisztulá-
si folyamat5 - véli - jól indult 1919 nyarán, de később beijedtek a politikusok, s elárulták
az eredeti célt, s hamarosan újra a zsidók és szabadkőművesek kezdtek irányítani az orszá
got. Ezért felelőssé teszi Horthyt (enyhe húrokat pengetett’, 'kezdett nála a politika elő
térbe lépni a diktatórikus irány és rendcsinálás helyett'; nem fogta meg kemény öklös
kezével ennek a szerencsétlen országnak az ügyeit'), Teleki Pált (szabadkőműves békega-
lamb’), de leginkább Bethlent (a szabadkőművesek által uralt Magyarország kormányfője, a
'zsidókkal paktáló gyáva miniszterelnök1; vézna, cinikus pofájú, hitvány ember, akinek olt
helyben szerettem volna vékony nyakát és kiálló ádámcsutkáját megropogtatni’ stb.). S nem
maradhat ki sorból Gömbös Gyula sem, akit Prónay Héjjastól, s a többi fajvédőtől eltérően
egy szcrencselovagnak, egy minden lében kanálnak tartott, aki „nem állott soha önfelál
dozó szívvel, sem elszánt lélekkel a magyar ügyek mellett, mert egész életét egy beteges,
törtető szereplési vágy képezte. A feljebb és feljebb való kapaszkodásnál, ha el is ért egy
polcot, tehetetlenül, a szükséges érzék nélkül állott azon, és éppen ezért nem teljesített
soha országos érdekű dolgot), s aki - nem mellesleg - perzsaszőnyegeket tulajdonított el
saját célra a Podinaniczky utcai szabadkőműves páholy lefoglalásakor.11
Végső soron a két sorsban mégis több az azonosság, mint a különbség, hiszen bár egy
pillanatra élet-halál urainak bizonyultak, akik mindenféle huzavona, bírósági ítélet nélkül
dönthettek arról, kit is küldenek a halálba, kit gajdeszolnak el’. Prónay ezenfelül még né
hány hétig egy Önálló ország' a Lajtabánság bánjának és egyeduralkodójának is képzelhet
te magát, de tulajdonképpen mindketten csak eszközök voltak a magyar politika akkori
irányítóinak kezében, akik bár felhasználták őket, amíg a szükség úgy hozta (leszámolás,
jelzés országnak-világnak kinek a kezében a hatalom, nyugat-magyarországi felkelés, a le
gitimisták háttérbe szorítása, a király visszatérésének megakadályozása, választási küzdel
mekben való részvétel stb.), de undorodva fordultak el tőlük, mint nem úriemberektől, s
az első adandó alkalomkor menesztették és félreállították őket,15 Páter Zadravecz szomo
rúan írja naplójában, hogy az ő idejük kitelt, s még Horthyt is magával ragadta a bethleni
gondolat, nevezetesen, hogy okos, higgadt politikával, s nem pedig 'fájó, Lázongó, irreden-
13 A megfogalmazást lásd Prónay szövegeiben. Szabó Ágnes - Pamlényi Ervin szerk.: A határba... I m.
passím, valamint Fogarassy László: Legitimista lett-e Prónay Pál a nyugat-magyarországi felkelés folya
mán. Prónay alezredes vallomása az Btelközi Szövetség vizsgálóbizottsága előtt az 1921. évi nyugat-ma
gyar országi eseményekről és a második rest au rá dós kísérletről. Soproni Szemle, 199(1. 15, p,
14 Szabó Ágnes - Pamlényi Ervin szerk: A határban... I. m. 99. p.
13 Lásd például a kél népszavás újságíró Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolásának Prónay által elő
adott verzióját amelyből egyrészt kiderül Horthy felelőssége. Uo. 160. p. Másrészt Prónay gúnyolódik
az Ostenburg-különítményhez tartozó Kovarcz Emilek amatörizmusán, hogy még egy gyilkosságot sem
tudnak normálisan végrehajtani. Uo. 170-175. p.
HÉJJAS IVÁN, PRÓNAV PÁL ÉS A TÖBBIEK 201
< r * 7 m± \ 1 Jm - í j
1 S u l i i t J y wp.
Az EME vezetői és tagjai az egyesület Sörház utcai székháza előtt. Középen Budaváry László {Magyar
Nemzeti Múzeum)
tás politikával’ kell az ügyet szolgálni. Meglepő módon élete vége felé Prónay maga is rá
jött erre, hiszen naplójában azt írja, hogy ők, aza 2 a szókimondó, akaratukat kíméletlen
őszinteséggel keresztülvinni akaró, önzetlen, férfias erők, akik a szélsőjobboldali zászlót
magasra emelve lobogtatták’ a nagy hatalmú Etelközi Szövetség kezében csak eszközök
voltak, mivel a szövetségnek a liberális hátterű rendszer kormányai diktáltak’. E 2 a m eg
állapítás azonban nem teljesen felel meg a valóságnak, hiszen - amint ez szintén a Zadra-
vecz-naplóból derül ki egyértelműen - ők megpróbálták Bethlent és különösen Horthyt
jobb belátásra bírni, csak hogy ők ekkor már nem hallgattak rájuk. Prónay esetében ter
mészetesen nem hiányzott a végső hősies póz sem, hiszen - mint írja - őt nem tudták
megfélemlíteni, „sem a sírig tartó eskü kötelessége, vagy az árulónak halállal való bűnhő-
désc, melyekkel megfenyegetni próbáltak, reám hatással nem voltak.”16
Prónay életpályájában van azonban egy ennél sokkal fontosabb összefüggés is, neveze
tesen az, hogy ha a fajvédő gondolatból kivesszük a parasztság és a munkásság felemelésé
nek szándékát (mivel szerinte ezek csak bikacsököt érdemelnek), továbbá kivesszük az
16 Uo, 324, p.
202 VÉGREHAJTÓK ÉS MOZGALMÁROK
H
nov. 30-án vasárnap d . C .
ti Ómkor « Utymló ImmiUHin
tény Ligát, a Magyar Országos Véderő Egyletet
(MOVE) és az Ébredő Magyarok Egyesületét
(ÉME) nevezte meg, mint igaz fajvédő szerveze
teket, s azt kérte a tagoktól, hogy e három egylet
agygyülést fart /
.........
üléseit sűrűn látogassák, s társadalmi-politikai
akcióikat támogassák. Az Egyesült Keresztény
A zsidókérdés. Liga (protestáns tagok számára: keresztyén liga)
a keresztény és a nemzeti akarat érvényesítésére
ÉbredO Magyarok Egyesülete
létrejött önvédelmi szervezet volt, amelynek élén
a fővárosi Keresztény Községi Párt elnöke Wolff
Károly állt. A liga jelvénye egy babérkoszorúval
övezett, a hármas halmon elhelyezett, s a nap
sugár dicsfényében úszó apostoli kettős kereszt
Meghívó az ÉME nagygyűlésére (Országos Széchényi volt, amelynek előterében „ a fajiság megtestesü-
Könyvtár) léseként egy Szent László korabeli Árpád vitéz
Ibidig érő boringben páncélozva, elszánt tekin
tettel néz a távolba, jobbjával fegyverét, mely egyúttal a nyugatról átvett keresztény kultúra
jelképe, szívéhez szorítva, míg balja az Ugor nemzetség ősi címerével díszített pajzsot szo
rítja, amelynek közepén ott díszlik az ős keresztény jelvény, az úszó hal, Ichtys.”17 A szer
vezel célkitűzési között szerepelt a keresztény magyar testvérek felvilágosítása; a részvétel
a demokratikus reformmunkában és a 'józan szociális haladás előmozdításában; a keresz
tény erkölcsi felfogás érvényre juttatása az élet minden területén; a keresztény sajtó támo
gatása; a keresztény félekezetek közötli összhang megteremtése; a keresztény orvosok,
mérnökök és vállalkozók megsegítése; végül pedig a keresztény erkölcs alapján álló m a
gyar ipar és kereskedelem előmozdítása. Ezekért a célokért a szervezet valóban sokat tett,
legalábbis szóban. A sok méltóságteljes ünnepi ülés, az indulatok és dühök kíeresztése, a
vég nélküli tüzes szónoklás után ugyanis az igazi tettekre a 'józan szociális haladás' érde
kében már nem sok idő maradt.
A ligánál jóval fajsúlyosabb szervezetnek bizonyult az Ébredő Magyarok Egyesülete és a
M agyar Országos Véderő Egylet A MOVE 1918. november 30-án a Gólyavárban alakult meg,
17Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alapszabályai. Budapest, 1S>41, Held János Könyvnyomdája, 3. p.
HÉTJA S IVÁN, P RÓNAY PÁL ÉS A TÖBBIEK 203
Testvér! T u d o d -e m i a z
Szitka*! uih imw üi IwjmMií *. «sjcu*wh)k ötn 7t)lúui)]ik h'lrlí'. A?. ölvén ív jmlidikitja rnytejOJ h skjeló-
írrfokekm swHjáltrt. A hmik«k ;vr- « ki^tklw1 kerüllek, a kőivel írj vöknek u^orsliWjjAlnk iru‘IM Eior/rfjuk Mloll liiilisn-
ttökfrt fcönyöTiVwi- u ki»r*>>kf'án]uii»i <il» kiifiar»i»t(ituik ké/iira. íeiiziliw^i ükki-Wel líífo kHle-U váíróimul. nirfrkrmws
líAbntiriilrtl nőké Ydtóstíi'igmeil d, a .kftqMmtok is íi ITariiteriiáéiiv a ninyr} jutói hny.cűJc le a kün. a rxaa* háborúban az
4 pap lrtalpu bakancséban lagyoll al a lábad, baloggá, nyomorulttá lettöl, amJö 6 a frontok mögött
d orb éiolt a Jólóiban t
Szükség vivlf erre a s rrrvtm rt F(] kuliéit nyitni a jsiddk fíiialmifai került hiuéfceny hrreuléiiy IprflUdílomnak t Síimét, vtgcve-valaUia
v*ljífc és megirimene * n*fVt«tron1é 1 t* VédPUSltUláS előidézőit.
Kenust lény M afrjur T j s i v é m n 1 A z Lbredö Mauvurok Wjrvj*lUet<' Imruwfolini. gA7.(lasü{rj és kulturális j i Ijijiqij h iw p j a
k ^ e v ^ ím - >úvujjdOC'rt. HtiL Lplkns u íjíji vau már, kvií>JüWUÖ] E0ljt> Mihéki t a m i l é h <sonka M a g } iirországun,
magselian írurliiljH h lar>*üiali>m mixufon ré i^ ^ C fi fi’lliljiinvfvl munkási. birtokosi, torrvkeilók ijsarutíl, a kivulüiiiuki kart ípjiw j
» Í P - mint ily iíjíur k+áé^iáuy^éuu^k legrlökrlübh OoZlAlymi.
A liberális zsiilólijj-tza ti(m llirltt hutfr erőnkpj( ZJualtuÁgi s zrn p zk cd íiiftiil nayintl-ngprj «r<JsAdit, a m aityir ifH M ft-
K jU lííiW ü :i L r rt s íO n js á p ifk ffiftfíltiú Oli rCu je le t huzatunk, a nni^yar yirnzt ki romjuk venni a *HÍdú kvutrtbftl, au rzfresztf jidfrH
raapyar földit t í m ö M i w ü IÜI jr*£Us iittaJdoiKtxánnk: * mii^iir népnek.
Nem p o illilá lu n k . Aki betsültto kereszlény. arf 'ríimmel induljuk magunKfio.1, hirmilyen pnJiHtuil pirl kAteléfcébe Lorfcinet,- k. ffftmélyF
Jté rd ist notn ÍJm ó rű n k, Bkí megcsalná, vagy tMtg akarná hamisítani fttaril t u m é n li B t .-lP g p t n bárhF la e z - klü ld ö xiü k
m a gu n k közül, nem HJMQk m eg to ra in k b a n .
t ü . lytiarr^Jjiti^rijjajk j:rü.<>é. if-rsrúU-, tingy ;i ?«i>., akik 11 iifsrjg knrminyrztánat kereké lceiSlitien_ laftják
mlnrttn tetlJkben a lectvaHén> jnKU'. kovelelémt ;gg.ve.iek krr>)tfleu<'l. I^l^r.iIt-iiI.
eszsidómentés
megteremtiMagyarországot!
a keresztény
Tóm firÜ1ésr« hívunk FeJ m inden magyart! A zt akarjuk: a m agyar n ém zet m inden kereszténye velünk lögyen,
lépjen b* enyesülelünkhc, harcol jón velünk együtt H a lakóhelyén nem volna m ég testületünknek helyi szervezete, ebbéli
k ív á n s á g á u l Forduljon h o zzá n k : segítsen, tám ogasson bénnünkel hazafias m u nkánkban
Hí nem hall ki Mólónk a brctfltrl crztoe, ha e*y sxlkrája él még bennünk a iiazaszeretctnek. akkor íaaxeaUufik mitvdainiriao. ‘.amot^tjuk e®-
éf m in i lu lm tu á llt A té n a a r é / Jl,< ll6 p rU n k m u rikb ó l m in d e n szennyel, m in de n k it, aki u tunkba ölteni merészet]
s 1919* január 19-én választotta meg Gömbös Gyulát elnökké, de a szervezetet hamaro
san, 1919* február 22-én betiltották,1* A Szegeden újraalakult egyesület alapszabálya a kö
vetkezőképpen fogalmazta meg a szervezet célját: „A magyar faj szeretctének, megbecsü
lésének, nagyra hivató ttságának, nemzeti önérzcLének tudatát felébreszteni, fenntartani és
erősíteni; a nemzet erőinek kifejtése érdekében a magyarok lelki és testi képességeit növel
ni, gyarapítani, e cél érdekében a magyar ifjúságot, férfiakat és nőket fennhatósága alatt álló
társadalmi és sportszervezetekbe tömöríteni, e szervezeteket céljaik eléréséhez szükséges
eszközökhöz segíteni, őket törekvéseikben támogatni; az országos szervezeten és alakula
tain belül s azon kívül a bajtársi szellemet, Összetartást, fegyelmet, kölcsönös áldozatkész
séget és önsegélyt, valamint a keresztény valláserkölcsöt minél tökéletesebben meghono
sítani. Mindezek révén a magyar nemzet számára oly egységes, erős és öntudatos országos
szervezetet adni, mely minden tekintetben és minden vonalon a nemzeti és keresztény
szellem s a nemzeti nagyra hivatottság zászlóvivője, fegyverhordozója és megvalósítója.”16*1920
Bár az alapszabály leszögezte, hogy a szervezet pártpolitikával nem foglalkozhat, de egye
sület szinte együlL mozgott a magyar politikai fejleményekkel, s a MOVE jelentette az
egyik legfontosabb bázisát a magyar fajvédő politikusoknak, mindenekelőtt Gömbösnek,
aki a húszas évek elején - figyelemre méltó, nagy munkával - országos szervezetté építette
ki azt. S a MOVE esetében is ugyanaz történt, mint az ébredőknél, nevezetesen Bethlen a
konszolidáció során az egyesületet paciiikálta és depolitizálta (1922-ben a honvédelmi
miniszter egy rendeletben megtiltotta az aktív tiszteknek a részvételt, a MOVE Fogyasztá
si és Értékesítési Szövetkezetei a valutaválság idején a kormány a sorsára hagyta stb.).2fl
Ennek következtében a húszas évek közepére a MOVE teljes mértékben átalakult, s tevé
kenysége a sport (labdarúgás, lövészet, torna, atlétika, birkózás, íjászat stb.) és a leventeok
tatás területére szorult vissza. A változást jól kifejezi a kiadott új jelszó is: a sport nem
öncél, hanem faj- és nemzetvédelem. Emellett a MOVE szón okképző tanfolyamokat tar
tott, műkedvelő előadásokat és honvédelmi versenyeket rendezett.21
Bennünket azonban most elsősorban nem a szervezet története és depolitizálásának
lépcsőfokai érdekelnek, hanem sokkal inkább az, hogy hogyan értelmezték a fajvédelmet
az egyszerű MOVE-tagok a húszas évek elején. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy
a militáns MOVE-tagok a faji kérdést is többnyire katonai szemüvegen keresztül nézték,
arra a következtetésre jutva, hogy magyar faji-nemzeti feltámadás nem lehetséges minél
16 A szervezetről a hetvenes évek elején Dósa Rudolfné írt adat gazdag, de koncepciójában teljes mérték
ben félrevezető és elhibázott monográfiát (A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918-1944.
Budapest, 1972, Akadémiai Kiadó). Dósánc tétele, hogy a MOVE fontos szerepet játszott a ’Horthy-fa-
sizmus’ kormányzati rendszerének kialakításában, s ez a szervezet jelentette az űri fasizmust’ Magyar-
országon. Lásd még berethei Marton Béla: A MOVE történetének és alapgondolatának vázlata. Buda
pest, 1920, Stephaneum,
” A MOVB (Magyar Országos Véderő Egyesület alapszabálya. Budapest, 1938, Stádium, 3-4, p.
20 A MOVE Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet alapszabályai. Budapest, 1920, Budapesti Hírlap Nyom
dája. A valutaválság idején történteket lásd Bánkúd Tis/lő szerk.: MOVE évkönyv. 1939. Budapest, 1939,
MOVE kiadás, 8. p. A harmincas évek végén a szervezetben újra felerősödtek a politikai hangok, de azt
a hatást, amelyet a húszas évek elején kivívott magának sohasem tudta visszanyerni. Lásd Dósa: A MOVE. ..
I. m, passim.
21 Uo. 146-191. p. Rendkívül tanulságos a preferált előadandó darabok listája: 175-178. p.
HKjJAS IVÁN, PRÖNAY PÁL £S A TÖBBI HK 205
22 MOVK neinzel védelmi káté. In MOVE 1918-1943 . Budapest, 1944, MOV.B Nyomda, 11. p.
23 A felszólalást lásd A MOVE első országos tanácsülése... I. m. 22. p.
206 ' VÉGREHAJTÓK ÉS MOZGALMÁROK
magyar faj védelem legfontosabb feladatának éppen azt tekintették, ami akkor éppen őket
foglalkoztatta.
Az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) 1918 végén alakult, alapítói frontról hazatért
tisztek, az októberi forradalom célkitűzéseivel elégedetlen, s azt elutasító újságírók és hi
vatalnokok voltak.24 A szervezet céljai és szándékai kezdetben alapvetően nem tértek el az
októberi forradalom és a kommün alatt létrejött más jobboldali szervezetekétől, nevezete
sen, hogy a legfontosabb célkitűzés: a keresztény és magyar nemzeti közszellem felébresz
tése, a keresztény faj is ág védelme úgy a közgazdasági, kulturális, mint társadalmi téren!
Az egyesület 1919 januárja cs augusztusa között jelentős tagsággal, mintegy tízezer fővel
rendelkezett, gyűléseiket gyakran betiltották, megzavarták, s tagjaik közül sokakat bebör
tönöztek.25 A kommün bukása után az ÉME radikalizálódott, az egyik legbefolyásosabb tár
sadalmi szervezetté vált, s irányításában a radikális keresztényszodalisták, a kisgazdapártiak
és az egységes pártiak mellett a legjelentősebb szerepet a vezető fajvédők játszották (Zsi
linszky, Eckhardt, Lendvai, Ulain, Zsirkay, Héjjas, Prónay és mások). Az egyesület erejét
bizonyítja, hogy 1920-ban több százezres tagsággal rendelkezett, s a Simonyi-Semadam-
és a Teleki-kormányok alatt az elkövetett atrocitások miatt működését két ízben is felfüg
gesztették, megtörni azonban nem tudták.26 Később Bethlen és Klebelsberg nem is kísér
letezett ezzel, céljuk sokkal inkább a szervezet befolyásolása és pacifikálása volt, de ez a
taktika is csak korlátozottan működöt!, ugyanis 1923 és 1928 között az ÉME az akkor m ű
ködő Fajvédő Párt egyik legerősebb támaszává vált. De egy ilyen hatalmas, szétfolyó mili-
táns szervezet irányíthatallannak bizonyult, következésképpen az ÉME történetét olyan
bűnügyi históriaként is le lehetne írni, amelyben folyamatosan zsidóverések, megvalósult
és meghiúsult merényletek, atrocitások, gyújtogatások, késelések, terrorfenyegetések, rob
bantások és bombamerényietek történtek.27 Ezek közül a két legnevezetesebb esel a Club
kávéház elleni támadás, illetve az erzsébetvárosi Demokrata Kör elleni bombamerénylet
volt. Az első esetben a 'borzalmas tagság1 egy része 1920. július 27-én azt határozta el,
hogy megtámadja a zsidók által kedvelt Club kávéházat. Néhány pohár ital elfogyasztása
után kiadták az üsd a zsidót' jelszót, s ütlegelni kezdték a kávéházban tartózkodó vendé
geket, majd Verebélyi Artúr bankigazgatót a helyszínen bajonettel halálosan megsebesí
tették, s az utcán lelőtték a hazafelé tartó Varsányi Géza ügyvédei. A másik nevezetes eset
1922 tavaszán történt, amikor is a szervezet IX. kerületi Nemzetvédelmi osztályának tag
jai úgy döntöttek, hogy felrobbantják az Erzsébetvárosi Demokrata Kör helyiségét, amely
végül is nyolc emberéletet követelt.
u Az ébredők szervezetéről lásd Zinner Tibor adat gazdag kismonográfiáját {Az ébredők fénykora 1919-
1923. Budapest, 1989, Akadémiai), valamint Az Ébredő Magyarok Egyesülete alapszabályai és fegyelmi
rendtartása című kiadványt (Budapest, 1932, Held János Könyvnyomdája).
25 Zinner: Az ébredők... I. m. kül. 12-30. p.
Dobrovits Sándor statisztikus adatai szerint a szervezetnek még a harmincas években, lehát az egyesület
háttérbe szorulása idején is mintegy 40 ezer tagja volt. Az adatot lásd Budapest egyesületei. Budapest,
1936, Budapest Székesfőváros Házinyomdája. Mádl Géza ügyvezető igazgató szerint 1920-ban az egye
sületnek kb másfél millió tagja volt, ami minden bizonnyal képtelenség. Az adatot lásd Az Ébredő Ma
gyarok Egyesülete II. országos elnöki konferenciájának naplója. Budapest, 1920, ÉME, 40. p,
27 Zinner Tibor összegyűjtötte az ébredők büntetőpereit, s ezek történetét a sajtóanyag felhasználásával
részletesen dokumentálta.
HÉJJAS IVÁN, PRONAY PÁL ÉS A TÖBBIEK 207
naplója hűen visszaadja azt a lelkiállapotot, amit a himnusz eléneklése jelentett a keresz
tény polgárok számára a proletárdiktatúra végnapjaiban.28
Tehát míg a fajvédő ideológusok szinte kivétel nélkül valamiféle mindenre kiterjedő
numerus claususos megoldásban gondolkodtak, a 'borzalmas tagság' soraiban azonban en
nél jóval radikálisabb megoldások is megfogalmazódtak, amelyekre azután a harmincas
évek nemzetiszocialista ideológusai bátran építhettek. Az EME nagy példányszámban nyom
tatta ki zsidóellenes brosúráit, kÖ2 tük az Intelem a zsidósághoz! címűt, amelyben egy mese
formájában mondja el a hazai zsidóság feltételezett történetét (hogyan fogadta be Magyar
Miska könvörületből és szánalomból Héber Salamont a házába, s az hogyan túrta ki végül
egykori befogadóját a saját házából), amely pontosan mutatja az ébredők leegyszerűsítő
történetszemléletét. „A világháború nyomorúságát - figyelmeztetik a zsidóságot az inte
lem szerzői - kihasználva, évtizedek óta jól előkészített uralmi törekvéseitek megvalósítá
sára, háborús vagyonotok megmentésére és háborús bűneitek büntetésének elkerülésére
héber forradalmat csináltatok, szétzüllesztettétek, feloszlattátok hadseregünket, szétdara
boltátok országunkat, általános munkaiszonyt teremtettetek, és koldusbotra juttattátok ezt a
tejben-vajban úszó Kánaánt. Majd fegyvert fogtatok vendégszerető gazdátok ellen, hogy
a Duna-Tisza mentén megalapítsátok Izrael országát és rabszolgává, pórázon vezetett dol
gozó barommá tegyétek benne a magyart. Vendégszerető nemzetünk vezetőit rabságba
hurcoltátok, kínzókamrákban agyon kínoztátok, gépfegyverekkel halomra lőttetek és ez
rével akasztóiéra húztátok. Ha egy magyar csak sóhajtani, himnuszt énekelni vagy nemze-
tiszínről álmodni mert: sötétben bujkáló cl lenforradalmár volt és fűbe harapott. Lámpával
sem lehetett köztetek akkor egyetlen 'belül fehéret' találni; mindenütt csak azok voltak,
akik most a fehér terrort a külföldi lapokban világgá hazudjak és az ókor kegyetlenségeit,
tömegmészárlásait megszégyenítő vörös terrorról egy hangot nem hallattak, egyetlen be
tűt nem írtak. [...] Ha ebben az országban maradni és békében élni akartok: tömjétek be
a száját az őrjöngő és vabankot játszó Vilmosaitoknak,29 kergessétek el őket vagy csukjátok
elmegyógyintézetbe, hogy ne vétkezhessenek ellenetek tovább, mert különben egész né
peteket fogja felelősségre vonni az ájulásából felébredt magyarság... Elég volt, a pohár be
telt.”30Ugyanezt a gondolatot Héjjas Iván egy 1920-as felszólalásában úgy fogalmazta meg,
hogy „a zsidó faj internacionális, mint ilyen ellensége a magyar fajnak, és nincs a világon
az a hatalom, amelyik imperatíve előírná egy nemzetnek, hogy ellenséget tűrjön meg az
országban. Vegyék tudomásul ezek az ellenségeink - mondja Héjjas -, hogy nem is fogjuk
megtűrni, hanem, mint fekélyt, le fogjuk vakarni a nemzet testéről.”31 Ez volt tehát az a le
egyszerűsítő történetmagyarázat, amely érthetővé - de természetesen nem elfogadhatóvá -
teszi az ébredők zsidószemléletél és radikális megoldási javaslataikat.
Az EME 1919. november 30-án tartott évi nagygyűlésén (amelyet a budapesti Vigadó
ba terveztek, s amelyre többezres tömeg gyűlt össze, így kényszerűen a szabadban, a Pető
fi téren hangzottak el az előadások) egyik szónoka, dr. Zákány Gyula a zsidóság számára
32 A Vigadóhoz hasonló események másutt is megtörténtek. Az ébredők majdnem minden városban tar
tottak nagygyűlést (Győr, Cegléd, Újpest, Nagykőrös, Kecskemét stb.)> ahol az eredetileg a városházára
meghirdetett gyűléseket a hatalmas tömeg miatt többször a város főterein kellett megtartani. Lásd Zin-
ner: i. m. 49-51. p.
33Az Ébredő Magyarok Egyesülete IL országos elnöki konferenciájának naplója... I. m. 5. p.
14 Lipovniczky Pál hozzászólása. Uo. 58. p.
35 Uo. 66. p.
36 Lásd dr, Zákány Gyula hozzászólását. Uo. 72-75. p,
37 Uo. 87-94. p. Lásd erről még Eajvédelem és munkáskérdés című füzetet (Budapest, 1926, Ébredő Ma
gyarok Egyesülete).
210 VÉGREHAJTÓK ÉS MOZGALMASOK
meg kell tiltani, hogy az újságok főszerkesztői, főmunkatársai zsidók lehessenek, továbbá
az újságíróknak esküt kellene termi arra, hogy minden írásukkal a magyar nemzeteszmét
szolgálják, végül pedig el kell érni, hogy cenzorok csak kipróbált keresztény magyar em
berek lehessenek.3* Az ébredők legnagyobb szívfájdalmát a sajtó területén az okozta, hogy
nem sikerült nekik önálló lapot kiadni, pedig a II, országos elnöki konferencia ezt jelölte
meg, mint legfontosabb megvalósítandó célt.
Az ébredőknél is ugyanazt az attitűdöt figyelhetjük meg, mint általában a fajvédő ideo
lógusoknál, nevezetesen folyvást hangsúlyozzák, hogy magyar faji szempontból milyen
fontos lenne a munkásság és főként a parasztság megerősítése, de szavaik hiteltelenné vál
nak, nem tudnak ugyanis elszakadni a középosztályi, tiszti és tisztviselői mentalitástól,
gondolkodásmódtól és előítéletektől. Egyszerűen képtelenek autentikusan, a problémát
mélységében megértve beszélni ezekről a kérdésekről, ezt a hiteles hangot a parasztság vo
natkozásban majd a népiek teremtik meg, a munkásság vonatkozásában a szélsőjobboldalon
pedig a nyilasok és a hungaristák. Talán éppen ez a magyarázata annak is, hogy a harmin
cas-negyvenes években - túl a német nemzetiszocialistákhoz való viszonyon - miért a
nyilasok, s nem a fajvédő mozgalmak értek el jelentős választási sikereket
Pedig a harmincas években a régi fajvédők többször és több területen próbálkoztak
újra megvetni a lábukat. 1938. április 28-án például, régi törzshelyükön a Gellért Szállóban
megalapították a Magyar Fajvédők Országos Szövetségét (MAFOSz), amelynek elsődleges
célja éppen az volt, hogy szavazatokat vegyen el a nyilasoktól. A szervezet országos vezér
elnöke Héjjas Iván lett, főtitkárnak pedig Aradszky Emil Gézát választották. A szervezet
jelvénye (egy Árpád-ház korabeli zöld pajzs zöld mezőjében fehér kettős kereszt) utalt a
kezdetekre, hiszen a kettős keresztben elhelyezett 1919-es évszám a dicső időkre emlékez
tetett. De a szervezet kiadott alapszabálya is egyértelműen azt fogalmazta meg, hogy a
szövetség célja a keresztény magyarság osztálykülönbségek nélküli egységbe tömörítése,
mégpedig az 1919-es ellenforradalom, a szegedi, valamint a nyugat-magyarországi m eg
mozdulások célkitűzéseinek szellemében.39 De a megálmodott egység fölött a harmincas
években már elrepült az idő. A szövetség rendes tagja bárki lehetett (egy belügyminiszteri
rendelet alapján még közalkalmazottak is), de alapító tag csak az, aki részt vett az 1919-
1921 -es mozgalmakban. A szövetség szakbizottságokat hozott Létre (neni2 etpoIitikai és jogi;
nemzetgazdasági és pénzügyi; nemzetvédelmi; jóléti, szociális, népegészségügyi és faj vé
delmi; sajtó- és propagandaügyi; végül irodalmi és művészeti), hogy a megfogalmazott
alapvető célok megvalósítását, nevezetesen a nemzeti öntudat fokozását, a nemzeti tradí
ciók ápolását, a haderő teljesítőképességének fokozását, az életnívó megjavítását’, a telepí
tést, a munkabér-szabályozást, a családvédelmet stb, elősegítse. Hogy ezek a szakbizottsá
gok mit végeztek (egyáltalán működtek-e), nem tudjuk. Nagy valószínűséggel a szervezet
csak arra szolgált, hogy a régi tisztek informális hálóját újraszője, s a régi - egyre fogyat
kozó - gárdát újramozgósítsa. Az 1939. évi országgyűlési választásokon Héjjas Iván sebté
ben létrehozott pártja, a Magyar Fajvédő Párt, bár megkísérelte kifogni a szelet a nyilasok
vitorlájából, súlyos kudarcot szenvedett, mivel csak két jelöltet tudott állítani, s azok is
csúfosan megbuktak. A Vitézi Rend is harcba szállt a nyilasokkal, kijelentvén, hogy vité-
wUo. 114-122. p.
Magyar Fajvédők Országos Szövetsége alapszabályai. Budapest, 1938, Stádium, 3. p.
HÉJJAS IVÁN, PRÓNAY PÁL P,$ A TÖBBIEK 211
zek nem lehetnek nyilas pártoknak tagjai, s aki mégis belép egy ilyen jellegű pártba, az
elveszíti vitézi cím ét40
A legkülönösebb eset mégsem ez, hanem Budaváry Lászlóé, az egykori ébredő vezéré,
aki 1920-ban még 24 óra alatí akarta eltávolítani a hazai zsidóságot Magyarországról, s a
numerus clausus elvét elfogadni nem akaró zsidóságnak azt üzente, hogy tudnak ők nem
intézményes megoldást is javasolni,41 Budaváry 1941-ben könyvet publikált a nyilasok el
len Zöld bolsevizmus címen, s a könyv borítójára a következő szöveget nyomtatta: „Ismerje
meg minden igaz honfi és forduljon el iszonyattal a nemzetvesztő rémtől, mely a testvéri
ség álarcában romlásba akarja taszítani a magyar nemzet ezeréves, szent országát.”42 Bu
daváry könyvében azt fejtegette, hogy a magyar nyilas mozgalomnak semmi köze a nem-
zetmegváltáshoz, mivel programja sem nem magyar, sem nem nemzeti, s még kevésbé
szociális. A magyar nyilas vezetők pedig közéleti és anyagi sikerekre vágyó, hatalom után
sóvárgó és önimádó kalandorok, s a tagság kültelki kocsmatöltelékekből, munkátlan nap
számosokból, nagyszájú kocsmai verekedőkből, körözött bűnözőkből és a főváros terüle
téről kitiltott csavargókból áll, akik már - úgymond - 'Kun Béla és Szamuely véres bolsi
diktatúrájának leghívebb támaszai is voltak, Budaváry szomorúan állapítja meg, hogy a
Bethlcn-rezsim alatt széthullott ’ hazaszerető, becsületes, önzetlen és puritán fajvédők száz
ezrei' közül is sokan megtévedtek, s csatlakoztak a nyilasokhoz, de mára - mint mondja -
már ezek is csalódtak bennük, s elhagyták a nyilas pártokat. Ezek a propagandisztikus kije
lentések azonban inkább tükrözik Budaváry vágyálmait, mintsem a valóságot, bár azt nem
tudjuk pontosan (s talán sohasem fogjuk megtudni), hogy hányán is csatlakoztak a fajvédő
és ébredő mozgalmak egyszerű tagjai közül a nyilasokhoz. Budaváry továbbá kárhoztatja a
nyilasokat, mert a kettős kérészi és a nemzeti címer helyébe a zöld mezőben elhelyezett
piros nyílaskeresztet teszik; elvetik a magyarság Kárpát-medencei szupremációjának gon
dolatát, s helyébe a Kárpát-Duna Nagyhaza együtt élő és egyenrangú népcsoportjait teszik;
a nemzeti egység helyett osztályharcot szítanak; lenézik a szabadságol; nem érték számuk
ra az ország függetlensége; aki nem áll be testvérnek, azt leurazzák; véres terrorcselekmé
nyeket hajtanak végre; államfélforgató titkos szövetségeket hoznak létre; nem ünnepük meg
március 15-ét; nem jelentek meg Teleki Pál temetésén; kapcsolatban állnak a román Vas
gárdával stb. Bár Budaváry munkája, amelynek létrejöttében bizonyos kormányzati ösztön
zés és támogatás sem kizárható, propagandacélokból íródott, s ez a könyvön az első sortól
az utolsóig érződik, mégis pontosan rámutat két dologra. Egyrészt, hogy néhány kárhozta
tott tevékenységben (terrorcselekmények, titkos egyesületek) éppen a fajvédők jártak az
élen, hiszen a húszas években éppen ők honosítottak meg Magyarországon ezeket. M ás
részt azonban rámutat arra a különbségre is, amely egyfelől a magyar fajvédők, másfelől
a hazai nyilasok között kétségkívül fennállt. Mindenekelőtt ki kell emelni azt a tényt, hogy a
fajvédők számára a nemzeti, sőt a faji öntudat, továbbá a függetlenség gondolata valóban
fontos értéket jelentett, másrészt a nemzeti egység megteremtését - igaz, elsősorban a zsi
Uo. 67. p.
Összegzés és kitekintés
tak sem a dualista rendszer, sem pedig a Habsburgok iránt. Ennek következében a m a
gyar függetlenségi eszmét védelmezték, ebből következően többségükben szabad király
választók voltak, de a királyválasztást nem tartották időszerű politikai problémának.
Majdnem kivétel nélkül Horthy tisztelői és támogatói voltak, akik a nemzeti egységet leg
inkább benne látták megtestesülni. Harcos nacionalizmusuk, függetlenségi nézeteik miatt a
dualizmust sokkal inkább eltakarítandó romnak tartották, semmint követendő példának.
A magyar fajvédők legmeghatározóbb és legerősebb életérzéseik téliát nem a békebeli Monar
chiához, hanem az I. világháborúhoz, az átélt borzalmakhoz, az erdélyi román betöréshez,
de mindenekelőtt a történeti Magyarország tragikus bukásához, végül pedig a 2 októberi
forradalom és a kommün - mély ellenszenvvel tekintett - valóságához fűződtek, s ez utób
biakban különösen a magyarországi zsidóság és Károlyi Mihály szerepét ítélték el a leg
határozottabban. A romokon új, független, továbbá Habsburgok, arisztokraták és - nagy
reszt zsidó - nagytőkések és bankárok nélküli országot kívántak létrehozni, leginkább ra
dikális reformok segítségével. Szembehelyezkedtek a modernitással, illetve azzal a polgári
társadalmi modellel, ami kialakulófélben volt Magyarországon. Meghatározó politikusaik
ennélfogva alapvetően a parlament meghódítására, a választások megnyerésére, valamint
a magyar nép felvilágosítására, felrázására, ébresztésére törekedtek, forradalommal nem
igen kacérkodtak, már csak Horthy személye és nevezetes kijelentése miatt sem. „Ebben
az országban rendnek kell lenni - jegyezte fel naplójába Kozma Miklós Horthy szavait -,
és én rendet is fogok tartani. A rendetlen ke dőkbe belelövetek, s ha a rendetlenség a jobb
oldalról történik, számomra a különbség csak annyi, hogy ezekbe fájó szívvel fogok bele-
lövctni, míg egy esetleg baloldalról jövő rendctlenkedésbe passzióval.” 1 Frontharcosaik,
egyesületeik tagsága azonban lázas forradalmi hevületben élt, igaz, ezt legtöbbször csak
kalandorakciókban, robbantgatásokban, hecckampányokban, zsidóverésekben vagy nyil
vános zsidózásban élték ki. Szerettek a radikalizmus és a szociális forradalmiság álruhájá
ban tetszelegni, de alapvetően középosztályi urak vagy kispolgárok voltak, akik a fennálló
államot inkább megerősíteni, mintsem lerombolni akarták, már csak faj- és nemzetvédele-
mi, valamint revíziós okokból is. S különösen szembetűnő ez a jellemvonásuk, ha a har
m incas- negyvenes években feltűnt szélsőjobboldali, nyilas és hungarista, majd negyvenes
évek végi szélsőbaloldali nemzedékekkel vetjük össze őket, akik szociológiai szempontból
is eltértek tőlük, s náluknál jóval radikálisabb társadalomátalakítást terveztek.
A fajvédők egy új Magyarországról álmodoztak, a politikai, társadalmi és a szellemi élet
ben pedig őrségváltásban gondolkodtak és reménykedtek. Kezdetben hittek abban, hogy
Magyarország egyfajta lelki megújhodás, nemzeti és faji reneszánsz előtt áll, továbbá a ma
gyar lelkek forradalmát hirdették, s egy uj magyar ember’ megszületésében bizakodtak.
Számukra a faj védelem nemcsak minden ’ idegen étvágy hódításának letörését jelentette
(azt is!), de jelentett egyfajta küzdelmet a szociális kizsákmányolás és kulturális elnyomás
ellen is. A régebbi szakirodalomban a magyar fajvédőket gyakran a totális fasizmusra tö
rekvő csoportnak aposztrofáltak (Révai József, Andics Erzsébet, Nemes Dezső és mások),
illetve később úri fasiszták terminussal illették (Lackó Miklós és mások), ami két okból is
1 A szöveget lásd Kozma Miklós naplójegyzetei Horthy kormányzónál tetl látogatásáról (1923, aug. 23.).
In Nemes Dezső - Karsai Elek szerk.: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. 2. köt. Buda
pest, 1956, Szikra, 325. p.
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 215
2 Az Ébredő Magyarok Egyesülete 11. országos elnöki konferenciájának naplója. Budapest, 1920, KME, 4, p.
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 217
út vezet az ÁVH-hoz. De folytathatnám a hamis fejlődési sort más példákkal is: Baky László
a Prónay-különítmény tagja volt, részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben, vagy Knd-
re László harcolt a pinkafői csatában, s 1944-bcn irányítói lettek a zsidók deportálásának.
Mert kétségkívül van egyrészt személyi átfedés a két mozgalom között, bár kisebb, mint
gondolnánk, másrészt elvi-ideológiai hasonlóság, sőt bizonyos területen azonosság is. Hogy
is ne lenne két jobboldali radikális mozgalom között! Mégis azt kell mondanom, hogy ha
meg akarjuk érteni a magyar fej védelem lényegét, ha érteni akarjuk Szabó Dezső, Bajcsy-
Zsilinszky és Donáth gondolkodását, akkor különbséget kell tennünk a húszas évek faj vé
delmi mozgalma és a harmincas-negyvenes évek nemzeliszocialista-nyilas-hungarista
mozgalmai között. A húszas évek magyar fajvédői szemben a harmincas évek szélsőjobbol
dali nyilas és hungarista mozgalmaival bár szimpatizáltak a Mussolini vezette olasz fasiz
mussal, de szemben álltak a német nemzetiszocializmussal, bár nem kivétel nélkül. Taszítot
ta őket a német fasizmus keresztényellenessége, ők ugyanis jórészt komolyan vették a nem
zeti-keresztény eszméket, továbbá nem fogadták el a nemet faj felsőbbrendűségét hirdető
ideológiát, nehezen is tehették volna, hiszen akkor le kellett volna számolniuk nacionalis
ta, a magyarság szupremációját hirdető nézeteikkel. Nem véletlen tehát, hogy a harmincas
évek elején és közepén az etnikai-nemzeti öncélúságot hirdető magyar fajvédelem csillaga
leáldozóban volt, ugyanis a hitleri Németország felemelkedésével párhuzamosan Magyar-
ország számára a fő kérdések egyikévé ez a probléma vált: együtt vagy külön utakon a néme
tekkel. S a nemzetiszocialista Németország gazdasági felemelkedése egyfelől, külpolitikai
hatalmi sikerei másfelől egyre inkább azoknak az irányzatoknak kedveztek, amelyek a né
metekkel való szorosabb együttműködést támogatták.
A magyar fajvédők a húszas években mind ideológiai, mind pedig politikai szempont
ból élesen elváltak a konzervatív bethleni-klebelsbergi eszmei-politikai irányzattól és az
egységes kormánypárttól, elválasztotta őket nyílt antiszemitizmusok, antilibcralizmusuk,
militarizmusuk és külpolitikai radikalizmusuk, de elválasztotta őket az általuk csak csák-
lyásoknak (értsd: akik örökösen megcsáklyázzák a szükséges társadalmi reformokat) ne
vezett bethlenistáktól nagyobb szociális érzékenységük is. A harmincas évek közepétől a
'Gömbös-fiókák' belépésével a kormányzó párt egy részében megjelent egy határozottan
fajvédőnek nevezhető gondolkodás, s ez Imrédy Magyar Megújulás Pártjában még erő
teljesebben jelentkezett.
Az 1919 végi és 1920 eleji sajtót és nemzetgyűlési naplót olvasva az embert az a határozott
érzés keríti a hatalmába, hogy ebben az időben majdnem mindenki fajvédő volt vagy leg
alábbis a fajvédők nélkül nem tudta elképzelni a magyar politikát. A két forradalom - és
abban a hazai zsidóság jelentős részvétele - szinte sokkolta a hagyományos magyar politi
kai elitet és a politizáló közvéleményt. Jól jellemzi ezt a helyzetet, hogy még a konzervatív,
úri politikát folytató Bethlen István is - aki egyébiránt enyhén szólva nem különösebben
szívelte a fajvédőket, s kiváltképpen Gömbös Gyulát - időnként rászorult segítségükre,
tehát még ő sem tekinthetett el alkalmanként támogatásuk igénybevételétől. Gömbös maga
valószínűleg alaposan elvétette az időzítést azzal, hogy a húszas évek közepén, a bethleni
konszolidáció idején döntött az önálló faj védelmi párt megalakítása mellett, s nem azon
nal a kommün bukása után szervezte meg önálló pártját, A kaotikus állapotoknak, az álta
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 219
3 Lásd ezekről a pártokról l’aksa Rudolf megjelenés előtt álló munkáját [A magyar szélsőjobboldali dil az
1930-as évek dejétől 1945-ig. Budapest, 201.1, kézirat).
4 Honnan vette nevét a Sárkányos Mozgalom. Sárkány 1938, dec. 6. p.
s Makay Miklós (1900-1978) vegyészmérnök, a Nitrokémia Rt. mérnöke, majd cégvezetője. A harmincas
években Törzsökös Magyarok Budapesti Asztaltársasága néven baráti összejöveteleket szervezett. 1937-
ben részt vett a Márciusi Front makói összejövetelén. 1938-ban aláírta az első zsidótörvény elleni tilta
kozó nyilatkozatot. 1939-ben a Vitézi Szék kizárta soraiból A némel megszállás után internálták. Ki-
szabadulása után az ellenállási csoportokat robbanóanyagokkal látta el, $ egy ideig lakásán rejtegette
Bajcsy-Zsilinszky Endrét. 1944. november 22-cn letartóztatták, majd a Margit körúti fogházban brutá-
220 ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS
nepiő társasvacsorán több neves író és újságíró is megjelent (Bállá Antal, Csécsy Imre,
Fábián Dániel, Féja Géza, Fodor József, Füsi Horváth József, Horváth Béla, Katona Jenő,
Lovászy Márton, Ortutay Gyula, Szabó Zoltán, Veres Páter), de azt nem tudjuk, hogy tag
ként, ünnepekként vagy szimpatizánsként A találkozóra Bajcsy-Zsilinszky levelet küldött,
amelyben üdvözölte a társaságot, valamint azt írta, hogy ő csak egyetlen elnyomott ki
sebbséget ismer az országban: a magyart'6 A mozgalom tagjai a meghozott zsidótörvények
- amelyeket ők a magyar értelmiség árja tagjainak bosszújaként könyveltek el - és a hazai
németség megindult disszimilációs folyamatainak láttán arra a következtetésre jutottak,
hogy a mintegy háromszázezerre Lehető magyar középosztály kétharmad része nem tör-
zsökös magyar (hanem német, szláv vagy zsidó), s ezért a kisebbségbe szorult tör 2 sökös
magyarságnak létérdeke a szervezkedés, valamint politikai-intellektuális hatalmának nö
velése. A mozgalom tehát azt az utat járta, amelyet Szabó Dezső népszerűsített a harmin
cas évek végén, s amelyet Bajcsy-Zsilinszky is alapjában véve osztott.7
A Törzsökös Magyarok Tömörülése elsősorban középosztályi mozgalomként indult,
de követeléseik egy része a hazai parasztságra és munkásságra vonatkozott, mivel ezeket a
rétegeket - ha magyar névvel rendelkeztek - törzsökös magyaroknak tartotta. Programju
kat azért nevezhetjük sajátosnak, mert azt nem elsődlegesen antiszemita vagy németelle
nes éllel fogalmazták meg (bár implicit módon azok ellen irányult), hanem - ha úgy tet
szik - pozitív felhanggal / Nem agresszív és expanzív - mint követelték -, hanem defenzív
fajvédelmi programra van szükség.9 A mozgalom tehát az 'igazi fajvédelmet* hirdette meg,
megkülönböztetve azt a 'keresztény árja faj védelemtőr. Politikai céljaikat leginkább talán a
Magyarország a magyaroké! jelmondat fejezte ki, s egyként álltak szemben a 'jobboldali
árja, valamint a 'baloldali zsidó nemzetbomlasztó törekvésekkel*. Azok lehettek a mozga
lom tagjai, akiknek négy nagyszülője közül legalább kettő nem magyarosított névvel szü
letett, továbbá azok a nem magyar nevű magyar állampolgárok, akiknek ősei 1686 előtt
Magyarországon éltek, valamint minden munkás és paraszt, aki keresztény vallásban szü
letett és magyar családit évvel bírt. A törzsökös magyarok tehát a családnevet tekintették
olyan objektív kritériumnak, amelynek alapján egyértelműen eldönthető, ki a magyar, s ki
nem. A szervezetnek három tagozata volt: a paraszti (zöld igazolvány), a munkás (piros iga-
lisan megverték. 1944. december 8-án a nyilas hadbíróság halálra, majd enyhítésképpen 10 év fegyházra
ítélte. A sopronkőhidai börtönben együtt raboskodott Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A kiszabadulás után
a szovjet katonai hatóságok a zalaegerszegi táborba internálták, $ onnan csak Kovács Imre közbenjárá
sával szabadult. 1945-ben előbb a Polgári Demokrata Párt, majd a Nemzeti Parasztpárt tagja lett. 1946.
március 28-án emigrált. 1947-ben Brazíliába költözött, ahol egy általa alapított vegyi gyár tulajdonosa
volt. 1974-től haláláig a kaliforniai Los Altosban élt. Nevét 1948-ban az ún. Nitrokémia-szabotázzsal
kapcsolatban itthon meghurcolták.
* Lásd erről Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon 1939-1944. Budapest, 1983, Kossuth, 14 p.
7 A lap külön cikkben köszöntötte Szabó Dezsőt (Féja Géza: A hatvanéves Szabó Dezső. Sárkány. 1939.
ápr.-máj. 3. p.
* Tiltakoztak a zsidótörvények, továbbá Imrédy Béla Csodaszarvas Mozgalma ellen. Ezt a megközelítést
a Magyar Nemzet nagyhírű publicistája, Katona Jenő vagy a történész Szekfű Gyula is megértéssel fo
gadták.
9 Lásd például: Mit akar a Törzsökös Magyarok Tömörülés. Sárkány, 1938. dec. 3-4. p.
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 221
hogy e vétségért méltó büntetés jár. Ha ezt Testvérem megfogadtad magadnak, akkor ké
rem a magyarok Istenét, adjon neked erőt és egészséget ehhez a munkádhoz” 13
A szervezet a következőképpen fogalmazta meg fő céljait: „ L Célunk Nagy-Magyar-
ország és annak hatáskörébe a magyar faj uralmának biztosítása. 2. Célravezető eszközök
kel faji-erkölcsi alapon a közösség megépítése, politikai, gazdasági és társadalmi élet irá
nyítása, 3, Öt kötelesség: titoktartás, őszinteség, fegyelmezettség, takarékosság, két tagra
javaslat évente. Állandó életparancs: Légy meggondolt és fegyelmezett! Csak akkor szólj,
ha célod van vele! Te ismerd meg az idegent, ne Ő téged! Te tanulj az idegentől, ne ő tőled!
Magyarról idegennek jót mondj vagy semmit! Erőiddel légy takarékos! Fajtád hibáit ön
magadból irtsd ki!” A tagok kötelezettségei közé tartozott jövedelmük 20 százalékának a
befizetése a Közösség részére, de ennek fejében megkapták a Fitos Vilmos szerkesztette
Magyar Élet, valamint a Gombos Gyula és Szíj Gábor által jegyzett Magyar Üt című lapo
kat. Kívánalom volt még a közösség tagjainak támogatása, valamint a részvétel a szervezet
életében. A tagok úgynevezett munkacsaládokba kerültek, s a szakmák szerint csoportosí
tott családok pedig úgynevezett sátrakba. Volt írók sátra (Kodolányi Gyula, Szabó Pál,
Tatay Sándor, Gombos Gyula), zeneszerzők sátra (Endre Béla, Farkas Ferenc), képzőművé
szek, sportolók, képviselők, ifjúság stb. sátra.14Ezenkívül fontos szerepet játszott a szószólók
családja, akik a különböző szakmai munkacsaládok előtt ismertették a havonta kidolgozott
'Faji Életbölcselef (ún. Féb) anyagokat, amelyet általában Kodolányi János, Barsi Harcsa Dé
nes és Fáy Aladár fogalmaztak. A 10-15 fős családok nemzetségbe szerveződtek (10 csa
ládból állt egy nemzetséget), hét nemzetség alkotott egy hadat (élén a hadnagy). 1945-ig 3
budapesti és 4 vidéki had alakult, ami mintegy 3000 embert jelenthetett, hiszen nem min
den család és nemzetség volt teljes. Végül a közösség élén állt a héttagú Vezértanács, egy 40
tagú Kormányzótanács cs egy 14 tagú Végrehajtótanács. S hogy semmi sem maradjon ki egy
ilyen fontos szervezetből, az ellenőrzési feladatokat egy 3 tagú Örtanács látta el.15 A Magyar
Közösség-tag, Donáth György kezdeményezésére 1941-ben megalakult a 2 Egyesületközi
Együtműködés (EKE) szervezete, amely tucatnál több - függetlenségét továbbra is meg
őrző szervezetből állt (Baross Szövetség, Bartha Miklós Társaság, Egészségpolitikai Társa
ság, Erdélyi Férfiak Egyesülete, Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Országos Szö
vetsége, Magyar Gyógyszerészek Nemzeti Szövetsége, Magyar Mérnökök Nemzeti Szövetsé
ge, Magyar Mérnökpolitikai Társaság, Magyar Muzsika Bajtársi Egyesület, Magyar
Nemzetpolitikai Társaság, Magyar Orvosok Nemzeti Szövetsége, Országos Közgazda Tes
tület, Országos Kuruc Egyesület, Országos Protestáns Diákszövetség, Országos Széchenyi
Szövetség, Sol Club, Soli Deo Glória Szövetség, Turul Szövetség).16A megalakuláson túl az
IJUo. 78. p.
H A képviselők sátrába tartozott többek között Mester Miklós, Matolcsy Mátyás, Baky László és Incze
Antal. A teljes felsorolást lásd uo. 81. p.
15 Uo. 85. p
Tfi Donáth György (1904-1947) székely nemesi családból származott. Jogi tanulmányokat folytatott a bu
dapesti egyetemen, majd a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott. 1939-ben csatlakozott az Imrédy
vezette Magyar Élet Mozgalomhoz. 1939 és 1944 között a MEP programjával parlamenti képviselő, s a
párt országos aielnöke. 1939-ben belépett a Magyar Közösségbe. 1943 és 1944 között az Egyedül Vagyunk
cimű lap felelős szerkesztője. 1946. december 14-én, mint a Magyar Testvéri Közösség egyik tagját letartóz
tatták, majd halálra ítélték, és 1947. október 23-án kivégezték. 1991. április 15-én rehabilitálták. Donáth
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 223
EKE különösebb tevékenységet nem folytatott. 1944. március 19-én, amikor a nemetek
megszállták Magyarországot a Magyar Közösség Vezértanácsa összeült és egy óvatos, né
metbarát körlevelet adott ki, egyes visszaemlékezök szerint megtévesztésül, fedőcéllal, ez
zel szemben tény, hogy a közösség tagjai közül számosán részt vettek különböző német
ellenes megmozdulásokban, de az is, hogy a szervezel maga nem.*17* A Magyar Közösség
tagjai 1945 után újra szervezkedni kezdtek, ami lényegében nem jelentett többet, mint az
eredeti célok felmelegítését és ártatlan baráti beszélgetéseket, önképzőkörök létrehozását,
de az ÁVO 1946 legvégén, 1947 elején lecsapott rájuk, s egy monstre, a Kisgazdapárt szét
verésére irányuló koncepciós per kapcsán leszámolt a szervezettel.13 A vádpontok döntő
többsége (a köztársaság és a demokrácia megdöntése, németbarátság, fasiszta szellemű
szervezet, más fajúak elnyomása, a Horthy-rendszer visszaállítása, soviniszta-revizionista
szervezet, törekvés a hatalom megszerzésére, ellenkormány stb.) majdnem kivétel nélkül
légből kapott volt, a per eltervezett és koncepciós voltához tehát kétség sem férhet. A Ma
gyar Közösség tehát egy Szabó Dezső gondolatain alapuló, azokat praktikusan megvalósí
tani akaró titkos fajvédő szervezet volt, amelynek tagjai között voltak olyan kiemelkedő
személyiségek, mint Donáth György, s voltak lunatikusok, de a többség a politikához nem
értő, jó szándékú, áldozatkész egyszerű ember volt. Egy politikai mozgalom megítélésénél
kétfajta szempont merül fel. Egyrészt, még ha a Magyar Közösséggel kapcsolatban a leg
rosszabb megítélést vesszük is, akkor is igaz az a megállapítás, hogy - egykori barátom
örökbecsű mondását idézve - lunatikusnak lenni alkotmányos jog, következésképpen
bármennyire téves, hibbant egy nézet - ha az nem szólít fel mások kiirtására, jogainak
korlátozására, tehát tényleges cselekvésre - ez nem lehet politikai per tárgya. Másrészt vi
szont ebből semmiképpen sem következik az, hogy intellektuálisan anything goes'. Bibó
István is - Donáth iránt érzett liszlelete mellett - világossá tette, hogy nem osztja egyrészt
eszméit a jogfolytonosságot illetően; másrészt azt állapítja meg, hogy bár a közösség tag
jainak fajelmélete nem biológiai, hanem etnikai jellegű volt, annek ellenére az is szükség
szerűen diszkriminációhoz vezetett volna; harmadrészt nehezményezte a teljes területi
integritásra vonatkozó nézeteiket; végül kétségét fejezte ki az iránt, hogy ez a politikai
program eredményre vezetett volna. „Mindez nem változtat azon - írja hogy a magyar
társadalomfejlődés alapvető disszonáns vonásait nem a német és zsidó asszimiláltak túl
nagy S2áma okozta, hanem magának az asszimiláló magyar társadalomnak az egészségte
harmincas évekbeli nézeteihez lásd kis könyvecskéjét (A mi világnézetünk, Budapest, 1938, Országos
Kuruc Egyesület). Donáth ebben az olasz fasizmus mellett (és a német nácizmus ellen) érvelt, jórészt ma
gyar fajvédő argumentumokkal (antiliberalizmus, ősi magyar alkotmányosság, antibolscviznius, az ide
gen tőke kártékonysága, a magyar szupremácia fontossága, földreform, telepítés stb), végül pedig a nem
zeti öncélúságot középpontba állító tiszta és erőskezű államvezetést, valamint a magyar nemzetnek a faji
gondolat jegyében történő talpra állítását követelte. Uo. 30. p.
17 Ennek tényeit lásd uo. 115-153. p.
ld A per történetéhez lásd Fehér könyv. A magyar köztársaság és demokrácia elleni összeesküvés okmányai.
3. kiad, Budapest, 1947, Szikra; Donáth György: Az utolsó szó jogán. 2. kiad. Budapest, 1998, Occidental
Press; Csícsery-Rónay István - Cserenyey Géza: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására.
1947. Tanulmány és válogatott dokumentumok. Budapest, 1998, 1956-os Intézet; Arany Bálint: Koronata
nú. Emlékirat 1945-1957, Budapest; 2006, Püski; Huszár 'Tibor: Bibó estéje. Levélek, dokumentumok a népi
mozgalomról és a Magyar Közösség peréről. Budapest, 2008, Corvina.
224 ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS
19 Bibó István levele Arany Bálinthoz a Magyar Közösség ügyéről (1978). In Huszár Tibor szerk.: Bibó István
(1911-1979). Életút dokumentumokban. Budapest, 1955, 1956-os Intézet - Osiris-Századvég, 691. p. Eh
hez lásd még Bibó István: Összeesküvés és köztársasági évforduló. In uő: Válogatott tanulmányok. 2. köt.
1986, Magvető, 443-459. p.
20 Lásd erről Szekér Nóra fentiekben idézett monográfiáját.
21 Csurka István (1934-2012) írásainak bibliográfiáját (1996. december végéig) Hartyányi István és Kovács
Zoltán állította össze ( Csurka István írásainak bibliográfiája. Az 1954 és 1996 között megjelent művek.
Budapest, 1997, Magyar Fórum Könyvek). A kilencvenes évek végén a Püski Kiadó gyűjteményes kötetek
ben kiadta Csurka addig megjelent munkáit (Hamis tanú és más regények. Budapest, 1997, Püski; Minden,
ami van. Politikai írások és beszédek gyűjteménye, 1979-1998. 1-3. köt. Budapest, 1998, Püski; Házmester
sirató. Drámák, színművek. Budapest, 1999, Püski; A mélység vándora. Elbeszélések, tárcák, karcolatok. 1-2.
köt. Budapest, 2000, Püski). 1999 és 2004 között a Magyar Fórumba írt cikkeiből egy bő válogatás jelent
meg (Magyar szemmel. Válogatás a cikksorozatból. 1-4. köt. Budapest, 2001-2004. Magyar Fórum
Könyvek). Ezen időszak után keletkezett írásaiból a következők jelentek meg: Sorsunk rétegei. Budapest,
1999, Magyar Fórum Könyvek; Az áldozat imperializmusa. Budapest, 2004, Magyar Fórum Könyvek;
Fesztiválkandúr. Budapest, 2005, Magyar Fórum Könyvek; Az esztéta. Budapest, 2006, Magyar Fórum
Könyvek; A lámpás program. Budapest, 2007, Magyar Fórum Könyvek; Budapest-Baja-Tel-Aviv. Váloga
tott írások a Magyar Fórumból. Budapest, 2009; Dr. Utólag visszaemlékezése. Budapest, 2010, Ady Endre
Sajtóalapítvány; Két dráma. A hatodik koporsó. írószövetségek harca. Budapest, 2011, Magyar Fórum.
22 Lásd például Debreczeni József: Nyílt levél Csurka Istvánnak. Népszabadság, 1992. aug. 27. A nemzeti
konzervatív jelző: Szőcs Zoltán: Ecce Csurka. In Hartyányi István - Kovács Zoltán szerk.: Csurka István
írásainak... I. m. 43-45. p.
ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS 225
Csurka István ünnepi beszedet mond, 2000, augusztus 20, (Magyar Távirati Iroda, Rózsahegyi Tibor felvétele)
23 A két párt történetének rövid leírását (további irodalommá]) lásd Vida István szerk,: Magyarországi
politikai pártok lexikona (1846-2010). I. köt. 362-365. p., valamint 394-398. p,
24 Rcz Pál: Csurka István. 1935-2012. Holmi, 2012. 2. sz> 264-266. p.
226 ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS
Csurka viszonylag ritkán beszel az elődökről4 (talán Szabó Dezső kivételével), amikor megteszi, akkor
Uartha Miklósi, Szabó Dezsőt, Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Gombos Gyulát és Piiski Sándort (ritkáb
ban Sinkát, Erdélyit és Sértő Kálmánt) említi egyfelől, másfelől Bajcsy-Zsilinszkyt, Donátli Györgyöt és
Bárdossy Lászlót (ez utóbbit, mint az 'igazi és legnagyobb kormányférfit'). Lásd például A Bocskai Ist
ván Szabadegyetem szellemi alaprajza. In uő: Sorsunk rétegei... L m. 18-26. p., Dr, Utólag visszaemlékez
zése (I. ni. 60-65. p.), valamint Véget ért-e a magyar cserbenhagyási sorozat? című cikkét (Magyar Fó
rum, 2012. szept. 6.2. p. Eredeti elhangzás: 1990. okt. 18. In uő: Minden, ami van.. . I. m. 1. köt. 249-25 J.
p.). Ez utóbbiban a Magyar Közösség újjáélesztése mellett kardoskodik.
26 „Rossz a rendszer, amelyben élünk, s az is, amely felé most mi magyarok törekszünk” - írja például A mér
sékeli ember című írásában (Sorsunk rétegei... I. m. 12. p.).
27 Ezeknek a nagyszámú, kaotikus, publid szíj kai hevülelű írásoknak az elemzésétől most inkább eltekin
tenék. Lásd Csurka Minden, ami van és Magyar szemmel című köteteit.
ÖSSZEGZÉS HS K(TEKINTÉS 227
Donáth György az utolsó szó jogán elmondott beszédében azt fejtegette, hogy Kodály sze
rint „akik nem értik meg Bartók melódiáit, azok azért nem értik meg, mert elfelejtették a
zenei anyanyelvűket. Aki bennünket nem ért meg, az a magyarság lelkét nem érti meg." Ta
lán bízhatunk abban, hogy a jövő generációja bár egyre kevésbé érti és beszéli majd a fajvé
dők nyelvét, ettől még nem felejti el magyar zenei anyanyelvét, s a magyar lelkiség kifejezés
hallatán sem rándul görcsbe a gyomra, ez utóbbin csupán egy defi múlhatatlan, kissé kö
dös, de lényegében veszélytelen metaforát ért majd. Hiszen - tehetjük fél a kérdést - ki
fejezte ki a magyar lelkiség lényegét Kossuth vagy Széchenyi, Deák vagy Batthyány, Tisza
István vagy Ady Szabó Dezső vagy Babits, Bethlen István vagy József Attila, Németh Lász
ló vagy hülep Lajos, Szekfű vagy Bibó? Valószínűleg ők mindannyian belső ellentmondá
saikkal együtt! Ma még meglehetősen hosszúnak és kacskar ingó snak tűnik a 2 az út, ame
lyen eljutunk idáig.
2fi Ennek az eszmének - kissé zavarossá sikeredett - parafrázisát lásd utolsó drámájában. (A hatodik ko
porsó. In Csurka* Két dráma,,. L m.)
Ennek a tézisnek a tételes kifejtését lásd Csurka István: Nyolcvankilenc az átmentés éve. Magyar Fórumt
2012. szept. 13. 2. p. (Eredeti elhangzás 1994. dec. 22.) Csurka - a magyarság megmaradási törvénye mel
lett - ezt a tételt tekinti a MIÉP új programja sarokkövének, Csurka István: Vázlatok és alapvetések a MlEP
új programjához. In nő: A lámpás program... I. m. 36-45. p, Lásd még ehhez hosszabb írását (A totális
diktatúra kialakulása a liberális demokráciában (uo. 90-110. p.)> valamint Csurka utolsó írásainak egyi
kél (Történelemhamisítás. Ősi kultúrák kisajátítása. Magyar Fórum, 2012, jan, 5. 2. p,).
MA részletes programpontokat lásd A nemzetépítő állam, A Ml KP programja. In uo: Minden, ami van...
I. m. 3. kot. 1474-1480. p.
A kérdés irodalma
Szinte áttekinthetetlenül hatalmas és szerteágazó AnthropoJogy. London - New York, 1994, Ront-
az irodalma - főleg angol nyelven - annak a kuta ledge, 706-733. p.
tási területnek, amely a szociális, politikai egyen E bevezető könyvek mellett majdnem min
lőtlenségeket, valamint az egyének és közösségek den régi és újabb keletű társadalomtudományi, fi
identitását kulturális (culturc), etnikai (ethnicity), lozófiai és történeti enciklopédia, referenciakönyv
vallási (religion) és faji (race) alapon magyarázza. tartalmaz szócikket a fentiekben felsorolt fogal
Ennek a kitériedl irodalomnak a tételes felsorolásá makról. Ezek tételes felsorolásától most eltekin
ra még csak kísérletei sem leszek, itl csupán ismer tek, de négy, kifejezetten a területtel foglalkozó
tetem azokat az alapvető könyveket és folyóiratokat, referenciamunkát azért kiemelnek: Collins, Patrí
amelyek a kérdés tudományos megközelítéséhez cia Hill - Solomos, John eds.: The Handbo
elengedhetetlenül szükségesek, s amelyekben to ok of Race and Ethnic Sudies. London, 2010, SAGE
vább tájékozódhat az érdeklődő olvasó. PubHcalions; Ganguly, Rajai ed.: Ethnic Conflict.
A legfontosabb politikatudományi, antropo 1-4. Los Angel es,2009, SAGE PubIications; Schae-
lógiai és szociológiai bevezető tankönyvek, kézi fér, Richard T. ed.: Encydopedia of Race, Ethni
könyvek általában tartalmaznak egy fejezetet erről city, and Society. 1-3. London, 2008, SAGE Publi-
a problémáról és tudományos kutatási területről a catíons; Delanty, Gerard - Kumar, Krishan eds.:
következő terminusokat vagy e terminusok egyi The SAGE Handbook ofNations and Nationalism.
két használva: race, racial (faj, rassz, faji), ethnicity, London, 2006, SAGE Publicalions; valamint Cash-
ethnic (etnicitás, etnikum, etnikai), nation, natio more, Ellis ed.: Encydopedia of Race and Ethnic
nalism (nemzet, nacionalizmus), identity (identi Studies. London, 2004, Routledge. Itt kell megem
tás, önazonosság), migration (migráció). Ezen be- líteni azt is, hogy több, erre a területre specializá
vezető tankönyvek és oktatási segédletek közül lódott folyóirat is megjelenik. Ezek közül a leg
a legújabbak és legfontosabbak a következők: fontosabbak a következők: Ethnic and Racial Stu
Giddens, Anthony: Sociology, 6th ed. Cambridge, dies (1987-Lől, Routledge), Ethnicities (2001-től,
2009, PoliLy, 627-671. p. (a fejezet címe: Race, SAGE Publicalions), Journal of Ethnic and Migra
ethnicity and migration). A könyv magyarul is tion Studies (1975-től, formerly New Community,
hozzáférhető (2. kiad. Budapest, 2008, Osiris, a fe Routledge), Studies in Ethnicity and Nationalism
jezet címe magyarul: Faj, etnikum és migráció); (2000-től, WiLcy-BlackwcU). Ilyen jellegű folyó
Haralambos.Michael - Holborn, Martin - Heald, irat volt Magyarországon a Régió, amelyet a Tele
Robin: Sociology. Themes and Perspectives. 7th ed. ki Intézet adott ki, s amely - sajnálatosan - 2010-
London, 2008, Collins, 142-211. p. (a fejezet címe: ben megszűnt.
’Race’, ethnicity and nationality); Jung,Courtncy: Enciklopédiák a nemzeti-etnikai kisebbsé
Race, eLhnicity, religion. In Goodin, Róbert K. - gekről: Cordell, Kari - Wolff,Stefan eds.: IheEth-
Tilly, Charles eds.: The Oxford Handbook ofCon- nopolitkal Encydopedia of Europe. BasongsLoke,
textual Political Analysis. Oxford, 2006, Oxford 2004, Palgrave Macmillan; Minahan, James ed.:
University Press, 361-375. p.; Anthony D. Smith: Encydopedia of the Stateless Nations. Ethnic and
The politics of culture: ethnicily and nationalism National Groups Around the World, 1-4. Westport,
In Ingold, 'fim ed.: Compamon Encydopedia of 2002, Greenwood Press.
230 A KÉRDÉS IRODALMA
Az elmúlt másfél évtizedben - különösen az son, John - Smith, Anthony D. eds.: Ethnicity Ox
un. multi kultúrál izmus elméletének és gyakorla ford, 1996, Oxford University Press; Sollors, Wcr-
tának elterjedése miatt - a téma az egyik legin ner ed.: Theories of Ethnicity. A Classical Reader.
kább kutatott területté vált, s a felsőoktatásba is New York, 1996, New York University Press; Wo-
bekerült. Ennek köszönhetően egy sor olvasó olf, Stuart ed.: Nationalism in Europe. ISIS to the
könyv, antológia, szöveggyűjtemény ún. reader Present. A Reader. London - New York, 1996,
született, amelyek tartalmazzák a kérdés legfon Routledgc; Dahbour, Omar - Ishay, Micheliné R.
tosabb írásait: Guibernau, Montserrat - Rex, John eds,: The Nationalism Reader: New York, 1995,
eds.: Ihe Ethnicity Reader Nationalism, Multicul- Humanity Books; Romanucci-Ross, Lola - De Vos,
turalism and Migration. 2.nd ed. Cambridge, George A. eds.: Ethnic ldentity. Creation, Conflict,
2010, Pohty Press; Romanucci-Ross, Lola - De and Accomodation. 3rd ed. Walnut Creek, 1995,
Vos, George A. - Tsuda, Takeyuki eds.: Ethnic Altamira Press; Appiah, Anlhony - Gates, Henry
Ldentity. Problerns and Prospects fór the Twenty- Louis eds.: identities. Chicago, 1995,Chicago Uni
first Century. Lanham, 2006, Altamira Press; Sto- versity Press; Hutchinson, John - Smith, Anthony
ne, John - Rutledge, Dennis eds.: Race and Ethni D. eds.: Nationalism. Oxford, 1994, Oxford Uni
city. Comparaiive and Iheoretical Approaches. versity Press; Donald, James - Rattansi, Ali eds.:
Oxford, 2003, Blackwell; Alcoff, Linda Martin - Race, Culture and Difference. London, 1992, SAGE
Méndiéta, Eduardo eds.: Identities. Race, Class, Puhlications - The Open University; Husband,
Gender, and Nationalily. Oxford, 2003, Blackwell; Charles ed.: Race'in Britain. Continuity and Chan-
Goldbcrg, D. T. - Solomos, John eds.: A Compa- ge. London, 1982, Hutchinson; Stone, John ed.:
nion to Racial and Ethnic Studies. Oxford, 2002, Race, Ethnicity, and Social Change. Readings in
Blackwell; Essed, Philomena - Goldberg, Dávid the Sociology ofRace and Ethnic Reíations. North
Theo eds.: Race Critical Theories. Text and Con- Scituate, Massachusetts, 1977, Duxbury Press;
text Oxford, 2002, Blackwell; Bernasconi, Róbert Kamenka, E. ed.: Nationalism. The Natúré and
ed.: Race. Oxford, 2001, Blackwell; Guibernau, Evolution of an Idea. London, 1976, Edward Ar-
Montserrat - Hutchinson, John eds.: Understan- nold; Glazer, Náthán - Moynihan, Dániel P. eds.:
díng Nationalism. Cambridge, 2001, Polity Press; Ethnicity. Theory and Experience. Cambridge
Pecora, Vincent P: ed.: Nations and Identities. [Mass.], 1975, Harvard University Press, Egy ré
Classic Readings. Oxford, 2001, Blackwell; Boxill, gebbi, tudományos felvilágosító célzattal készült
Bemard ed.: Race and Racism. Oxford, 2001, Ox szöveggyűjtemény: Kuper, Leó ed.: Race, Science
ford Uníversily Press; Cashmore, Ellis - Jennings, and Society. Paris-London, 1975, The Unesco
James eds.: Racism:Essential Readings. London, Press - George Allén and Unwin.
2001, SAGE Puhlications; Ben-Ami, Shlomo - Az ún. racial and ethnic studies egyik első út
Peled, Yoav - Spektorowski, Alberto eds.: Ethnic törője John Rex, a Centre fór Research in Ethnic
Challanges to the Modern State, Basingstoke, 2000, Reíations vezetője volt (Ethnic ldentity and Ethnic
Palgrave Macmillan; Cross, Malcolm ed,: The So- MobiUsation in Britain. Coventry, 1991, Centre
ciology ofRace and Ethnicity. 1-3. Chellenham - fór Research in Ethnic Reíations; Race and Ethni-
Northamptun, 2000, Edward Elgar; Solomos, John city. Milton Keynes, 1986, Open University Press;
- Back, Les eds.: Theories of Race and Racism, Race Reíations in Sociological Iheory. 2nd ed. Lon
A Reader. London, 2000, Rontledge; Bulmer, Mar don, 1983, Routledge and Kegan Paul; Race, Colo-
tin - Solomos, John eds. Racism. Oxford Readers. nialism and the City. London, 1973, Routledge and
Oxford, 1999, Oxford University Press; Torres, Kegan Paul; Key Problerns of Sociological Theory.
Rodolfo D. - Mirón, Louis E - Inda, (onathan Xa- London, 1961, Routledge and Kegan Paul).
vier eds.: Race, ldentity and Citizenship. A Reader; Michael Bantonnak, a bristoli egyetem szocio
Oxford, 1999, Blackwell; Hughey, Michael W. ed. lógiaprofesszorának a könyvei máig alapvetőck
New Tribalisnts. The Resurgence ofRace and Eth a kérdés tanulmányozása során (The Internatio
nicity. Basingstoke, 1998, Macmillan; Hutchin- nal Politics ofRace. Cambridge-Oxford, 2002, Po-
A KÉRDÉS IRODALMA 231
lity-Blackwell; Racial Theories. 2nd ed. Cambrid York University Press), s amelyekben további iro
ge, 1998, Cambridge University Press; Eíhnic and dalom található.
Racial Consciousness. 2nd ed. London, 1997, Long- A faj és a rasszizmus fogalmának hosszú és
man; International Action Against Racial Discri- kacskaringós történetével sokan foglalkoztak. Ezek
mination. Oxford, 1996, Clarendón Press; Discrimi- közül a legfontosabbak: Brace, Lóriiig C: „Race'
nation. Buckingham-Philadelphia, 1994, Open is a Four-Letter Word, ’lhe Gcnesis ofthe Concept.
University Press; Racial Consciousness. London, Oxford, 2005, Oxford University Press; Hanna -
1988, Longman; Racial and Ethnic Competition. ford, Iván: Race. The History ofan idea irt the West.
Cambridge, 1983, Cambridge University Press; Washington-Balti more, 1996, The Woodrow Wil-
7he Idea of Race. London, 1977, Tavistock; with son Center Press - The Johns Hopkins University
Jonalhan Harwood: The Race Concept. Newton Press; Mosse, George L.: Toward the Final Soluti-
Abbot, 1975, Dávid and Charles; Race Relations. on. A History of European Racism. London, 1978,
London, 1967, Tavistock; The Coloured Quarter: J. M. Dent and Sons; Monlagu, Ashley: Mans Most
Negro Immigrants in an English City. London, 1955, Dangerous Myth The Fallacy ofRace. 5th ed, Ox
fonathan Cape). ford, 1974, Oxford University Press; Baker, John R.:
John Rex és Michael Bánion mellett a kérdés Race. Oxford, 1974, Oxford University Press.
egyik mai legnagyobb mai szaktekintélye John A rasszizmusról (s benne az egyik leginkább
Solomos, az Ethnic and Racial Studies című nem virulens formájáról, az íintiszemitizmusról) szin
zetközi folyóirat főszerkesztője (Race and Racism tén könyvtárnyi az irodalom. 1U ismét csak a leg
in Britain. 4th ed. 2010). fontosabb munkákat idézhetem: Walls, Andrew
Néhány újabb munka a racial studies irodal ed.: Race and Racism in Modern Philosophy. Itha
mából: Glasgow, Joshua: A Theory of Race. New ca, 2005, Cornell University Press; Miles, Róbert:
York, 2009, Routledge; Eigen, *Sara - Larrimore, Racism. London - New York, 1989, Routledge;
Mark eds.: The Germán Invention ofRace. Albany, Poliakov, León: The Aryan Myth. A History of Ra
2006, State University of New York; Goldberg, Dá cist and Nationalist Ideas in Furope. London, 1971,
vid, íheo: Racist Culture. Philosophy and the Poli- Chatto-lleinemann; Berghe, Pierre L. van den:
tics of Meaning. Oxford, 1993,Blackwell. Race and Racism. A Comparative Perspective. New
Magyarul is olvashatók Glenn CLoury mun York, 1967, John Wiley and Sons.
kái, amelyekben az amerikai faji egyenlőtlensé Az antiszemitizmus összefoglaló történetét
gekkel foglalkozik (Előítélet, megkülönböztetés> ugyancsak Léon Poliakov írta meg (The History
színvakság. Budapest, 2005, Rajk László Szakkol of Anti-Semitism. 1-3. London, 1974, Routledge
légium - Ráday Könyvesház; Afaji egyenlőtlenségek and Kegan Paul; 4. köt.: Oxford, 1985, Oxford Uni
anatómiája. Budapest, 2006, Nemzeti Tankönyv- versity Press). Róbert S. Wistrich könyve a külön
kiadó). böző országok antiszemitizmusa közötti különbsé
Az amerikai etnikai problémákba jó beveze geket (és hasonlóságokat) mutatja be (Antisemi-
tést nyújt Martin N, Marger könyve (Race and tism. The Longest Hatred. London, 1991,Thames
Ethnic Relations. American and Global Perspecti- Mclhucn). A német és az osztrák antiszemitizmus
ves. 6th ed. Belmont, 2003, Wadsworlh). Az etni tanulmányozásához nélkülözhetetlenek Peter G.
kai kisebbségi jogok megértéséhez Will Kymlicka J. Puízer könyvei és tanulmányai (/ews and the
könyvei nyújtanak segítséget (Politics in the Ver- Germán State. The Politiail History of a Minority,
nacular. Nationalism, Multicuhuralism and Citi- 1848-1933. Oxford, 1992, Blackwell; The Rise of
zenship. Oxford, 2001, Oxford University Press; Polüical Anti-Semitism in Germany and Austria.
Multicultural Citizenship. A Liberal Theory ofMi- New York, 1964, John Wiley and Sons), valamint
noritiy Rights. Oxford, 1995, Clarendon Press; uo Róbert Wistrich (The Jews of Vienna in theAge of
ed.: The Rights ofMinority Cultures. Oxford, 1995, Franz Joseph. Oxford, 1989, Oxford University
Oxford University Press; with ían Shapiro eds.: Press) és öruce F. Pauley munkái (From Prejudice
Ethnicity and Group Rights. New York, 1997, New to Persccution. A History ofAustrian Anti-Setni-
232 A KÉRDÉS IRODALMA
iism. Chapel Hill, 1992, The University of Norlh ridge, 1997, Cambridge University Press; Inkeles,
Carolina Press). Alex: National Characier. A Psycho-Social Pers-
Az ethnicitás összetett problematikájába jó pective. New Brunswick, 1997, Transaction Pub-
bevezetést nyújtanak a következő kötetek: Bruba- lishers; Guibernau, Montserrat: Nationahsms. Ihe
ker, Rogers: Bthnicity without Groups. Cambridge, Nation-Siate and Nationalism in the Twentieth
Massachusetts, 2004, Harvard University Press; Century. Cambridge, 1996, Polity; Miller, Dávid:
Maleáevic, SiniAa: The Sociology ofEthnicity. Lon Om Nalionality. Oxford, 1995, Clarendon Press;
don - Thousand Oaks, 2004, SAGE Publications; Kedouri, Elie: Nationalism. 4th ed. Oxford, 1993,
Fenton, Steve: Ethnicity Cambridge, 2003, Polity; Blackwell; Altér, Peter: Nationalism. London, 1989,
Eriksen, Ihomas Hylland: Bthnicity and Nationa- Allcr. A nacionalizmus tanulmányozásához elen
lism: Anthropoíogical Perspectives. 2nd ed. Lon gedhetetlenek a következő, klasszikusnak tekint
don - Boulder, Colorado, 2002, Plútó Press; Jen hető munkák: Gellner, Ernest: Nations and Natio
kim, Richard: Rethinking Bthnicity Arguments and nalism. 2nd ed. Oxford, 2006, Blackwell; Kohn,
Explorations. London - Thousand Oaks, 1997, Hans; Ihe Idea of Nationalism* New Brunswick,
SAGE Publications; Banks, Márkus: Ethnicity: 2005, Transaction Pubishers (eredeti kiadás: 1944);
Anthropoíogical Construction. London - New Hroch, Miroslav: Social Preconditions of National
York, 1996, Routledge; Berghc, Pierre L. van den: Revival in Europe. A Comparative Analysis of the
The Ethnic Phenomenon. Westporl, 1981, Pracger. Social Composition ofPatriotic Groups among the
A szovjet etnográfiai iskola is sokat foglalkozott Smaller Europeans Nations. New York, 2000, Co
az etnosz problémájával: Bromlcj, Julián Vlagyi- lumbia University Press; Breillv, John; Nationa
mirovics: Etnosz és néprajz. Budapest, 1976, Gon lism and the State. 2nd ed. Manchester, 1993,
dolat, valamint Gumiljov, Lev Nyikolajevics: Ta Manchester University Press; Greenfeld, Liah: Na
nulmányok az etnoszrói Budapest-Szolnok, 1975, tionalism. Five Roads to Modernity Cambridge,
MTA Néprajzi Kutatócsoport - Damjanich János Massachusetts, 1992, Harvard University Press;
Múzeum. A magyar néprajzi megközelítések kö Anderson, Benedict: Imagined Communities. Ref-
zül a következő műveket kell kiemelni: Paiádi- lections on the Origin and Spread of Nalionalism.
Kovács Attila szerk,: Néprajzi csoportok kutatási London, I991,Verso; Hobsbawn,EJ.: Nations and
módszerei Budapest, 1980, MTA Néprajzi Kuta Nationalism since 1780. Programme, Myth> Rea-
tócsoport; nő: Tájak, népek, népcsoportok. Váloga lity 2nd ed. Cambridge, 1990, Cambridge Univer
tott tanulmányok. BudapesL, 2003, Akadémiai Ki sity Press.
adó; Kosa László - Filep Antal: A magyar nép Külön fejezetet jelent a nacionalizmus kuta
táji-történeti tagolódása. 4. kiad. Budapest, 1983, tásában Anthony D. Smith (Nationalism. Theory,
Akadémiai Kiadó. Ideology, History. Cambridge, 2010, Polity; Ethno-
A nacionalizmus irodalma is könyvtárnyi. Symbohsm and Nationalism. A Cultural Appro-
Több rövid bevezető könyv is segíti az eligazo ach. London - New York, 2009, Routledge; The
dást: Özkirimli, Umut: Theories of Nationalistn. Cultural Foundations of Nations. Hierarchy, Con-
A Critical intf oduction. 2nd ed. Basingstoke, 2010, venant, and Republic. Oxford, 2008, Blackwell;
Palgrave Macmillan; Guibernau, Montserrat: The TheAntiquity of Nations. Cambridge, 2004, Polity;
Ideniüy of Nattons. Cambridge, 2007, Polity; He- Myths and Memories ofthe Nation. Oxford, 1999,
arn, Jonathan: RethinkingNationalism. A Critical Oxford University Press; Nationalism and Moder-
Introduction. Basingstoke, 2006, Palgrave Mac nism. A Critical Survey ofRecent Theories of Na
millan; Schöpflin György: A modern nemzet. Ma tions and Nationalism. London - New York, 1998,
ri abesnyő-Göd öllő, 2003, Attraklor; Guibernau, Routledge; Nations and Nationalism in a Global
Montserrat: Nations without States. Political Com- Éra. Cambridge, 1995, Polity; National Identity.
rnunities in a Global Age. Cambridge, 1999, Polity; London, 1991, Penguin; The Ethnic Origins of Na
Hastings, Adrián: The Constiuction ofNationho- tions. Oxford, 1986, Blackwell; Theories of Natio
od. Ethnicity; Religion and Nationalism. Camb nalism. London, 1977, Duckworth),
A KHRDJÉS IRODALMA 233
Magyar nyelven Kántor Zoltán állított össze Kocsis, Károly - Kocsis-Hodosi, Eszter Hungári
két kiváló szöveggyűjteményt a nacionalizmus és án Minorities in the Carpathian Basin. A Sludy in
a nemzeti kisebbségek témaköréből (Nacionaliz Ethnic Geography. Toronto-Buffalo, 1995, Ma-
muselméletek. Budapest, 2004, Rejtjel; valamint uő thias Corvinus Publishing.
- Majtényi Balázs szerk.: Szöveggyűjtemény a A számtalan tanulmánykötet közül, amelyek
nemzeti kisebbségekről. Budapest, 2005, Rejtjel). a faj és az etnicitás kérdéskörével foglalkoznak
Fontosabb űjabb irodalom a magyar és a ma csak a legfontosabbakat (és különös tekintettel a
gyarországi kisebbségekről: Dobos Balázs: A ki legfrissebbekre) emelném ki: Bioeh, Alice - Solo-
sebbség joga. Kisebbségi törvénykezés Magyaror mos, John eds, Race and Ethnicity in the 21st
szágon (1988-2006), Budapest, 2011, Argumen Century. Basingstoke, 2010, Palgrave Macmillan;
tum; Tabajdi Csaba szerk.: Pro minoritáidé Brccn, Keith - O’NeiU, Sbane eds.: After Nation?
Európáé. Az európai kisebbségekért. Budapest, Criiical Reflections on Nationalisni and Post-
2009,EU-Ground; Bárdi Nándor - Fedinec Csilla nationalism. Basingstoke, 2010, Palgrave Mac
- Szarka László szerk.: Kisebbségi magyar közös millan; Wade, Péter ed.: Race, Ethnicity and Nati
ségek a 20. században. Budapest, 2008, Gondolat on. Perspectives from Kinship and Genetics. New
Kiadó - MTA Kisebbségkutató Intézet; Majtényi York, 2007, Berghahti Books; DLeckhofT, Alain -
Balázs: A nemzetállam új ruhája. Multikukuraliz- JaíFrelot, Cristophe eds.: Revisiting Natwnalism.
mus Magyarországon. Budapest, 2007, Gondolat; Theories and Processes. London, 2005, Hurst; Bul-
Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regio- mer, J. - Solomos, J. eds.: Researching Race and
nahzmus. Budapest, 2006, üsiris Kiadó; Kovács Racism. London, 2004, Routledge; Blank, Rebecca
Nóra - Osvát Anna - Szarka László szerk.: Etni M. - Dabady, Mariíyn - Citro, Constance F. eds.:
kai identitás, politikai lojalitás. Nemzeti és állam- Measuring Racial Discrimination. Washington,
polgári kötődések. Budapest, 2005, Balassi; Tamás 2004, Tire National Academies Press; Kovács, Má
Pál - Erőss Gábor - Tibori Timea szerk.: Nemzet ria M. - Lom, Petr eds.: Studies on Nationalism
felfogások. Kisebbség - többség. Budapest, 2005, Új from CEU. Budapest, 2004, CEU; Conversi, Dánie
Mandátum Könyvkiadó - MTA SZK1; Tóth Ag lé ed.: Ethnonationalism in the Contcmporary
nes ed.: National and Ethnic Minorities in Hunga World. London - New York, 2002, Routledge;
ry, 1920-2001. Boulder, 2005, Atlantic Research Fenton, Steve - Bradley, Harriet eds.: Ethnicity
and Publicatíons; Kovács Nóra - Szarka László and Economy. Race and Class Révisited. Basings
szerk.: Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az toke, 2002, Palgrave Macmillan; Kolko, Beth E. -
identitás kérdékörébői IL Budapest, 2003, Akadé Nakamura, Lisa - Rochnan, Gilbert B. eds.: Race
miai Kiadó; Salat Levente: Etnopolitika a konflik in Cybcrspace. New York - London, 2000, Rout
tustól a méltányosságig. Az autentikus kisebbségi ledge; Couture, Jocclyne - Nielsen, Kai - Seymo-
lét normatív alapjai. Marosvásárhely, 2001, Men ur, Michel eds.: Relhinking Nationalism. Calgary
tor; Sisak Gábor szerk.: Nemzeti és etnikai kisebb 1998, University of Calgary Press; Hargreaves,
ségek Magyarországon a 20. század végén. Buda Alec G. - Leaman, Jeremy eds.: Racism, Ethnicity
pest, 2001, Gsiris - MTA Kisebbségkutató Mű and Pohtics in Contemporary Europe. Aldershot,
hely; Bihari Zoltán - Bihariné Dániel Katalin 1995, Edward Elgar; Gregory, Steven - Sanjek,
szerk: Magyarok a világban. Kárpát-medence. Bu Roger eds.: Race. New Brunswick, 1994, Rutgers
dapest, 2000, Ceba Kiadó; Gereben Ferenc: iden University Press; Stanheld, John H. - Rutledge,
titás, Kultúra, Kisebbség. Felmérés a közép-európai Dennis M. eds,: Race and Ethnicity in Research
magyar népesség körébeji. Budapest, 1999, Osiris Methods. Newbury Park, 1993, SAGE Publicati-
- MTA Kisebbségkutató Műhely; Bán D. András ons; Horowitz, Maryanne Cl iné ed/. Race, Class
etc. szerk.: Magyarok kisebbségben és szórvány and Gender in the Nineteenth-Century Culture.
ban. A Magyar Miniszterelnökség Nemzetiségi és Rochester, 1991, University of Rochester Press;
Kisebbségi Osztályának válogatott iratai, 1919- Rex> John - Mason, Dávid eds.: Theories ofRace
1944. Budapest, 1995, Teleki László Alapítvány; and Ethnic Relations. Cambridge, 1986, Cambrid
234 A KÉRDÉS IRODALMA
ge University Press; Be11,Wcndcl - Frceman,Wal- Gakoliról Michael Banton írt egy összegző tanul
tér. E. eds.; Ethnicity and Nation-Building. Com- mányt (Galtoris conception of race in historical
parative, International, and Hislortcal Perspectj- perspective, In Keynes, Milo ed.: S*r Francis Gál
ves. Beveriy Hills, 1974,SAGEPublications; Baxter, ion FRS. The Legacy of His Ideas. Basingstoke,
Paul - Sansum, Basil eds.: Race and Social Diffe- 1993, Macmillan). Az eugenika nagy-britanniai
rence. Selected Readings. Harmondsworth, 1972, történetét pedig G. R. Scarle (Eugenics and Poli-
Penguin; Zubaida, vSami ed.: Race and Racialism. tics in Britain. 1900-1914. Leyden, 1976, Noorf-
London, 1970,Tavistock. hoff) dolgozta fel, A szociáldarwinizmus elterje
Joseph Arthur de Gobineau gróf (1816-1882) déséről (Ausztrália, Üj-Zéland, Dél-Amerika stb.)
legrészletesebb életrajzát Ludwig Schemann mun egy tanulmánykötetből tájékozódhatunk (Num-
kája tartalmazza (Gobineau, Eine Biographie. 2 bers, Rónáid L. - Stenhouse, John eds.: Dissemi-
Bde. Strassburg, 1913-1916, Trübner), Gobineau nating Darwinism. The Role of Piacé, Race, Reli-
társadalmi és politikai filozófiájáról Michael D. gion, and Gender. Cambridge, 1999, Cambridge
Biddiss írt intellektuális biográfiát (Father o/Ra- University Press). A közép- és délkelet-európai
cist Ideology. The Social and Politkal Thought of eugenikáról és faji nacionalizmusról Marius Tur-
Count Gobineau. London, 1970, Weidcnféld and da és Paul J. Weindling szerkesztettek egy gyűjte
Nicolson), s ugyancsak ő rendezte sajtó alá Gobi ményes kötetet („Blood and Homeland”. Eugenics
neau írásainak angol nyelvű kötetét (Gobineau: and Racial Nationalism in Central and Southeast
Selected Political Writings. London, 1970, Jona- Európa, 1900-J 940. Budapest - New York, 2007,
than Cape). Mindkét könyv tartalmaz bibliográfi CEU). A magyar eugenikáról szóló tanulmányt
át, amelyben az olvasó megtalálja a Gobineau-ra Marius Túrda írta (uo. 185-222. p.)
vonatkozó forrásokat, valamint a régebbi angol Houston Stewart Chamberlain (1855-1927)
Gobineau-fordításokat. Gobineau-ró! (és hatásá fő müve, Die Grundingen des neunzehnten )ahr-
ról) Poszler György írt egy gondolatébresztő ta hunderts első kiadása 1899-ben jelent meg (an
nulmányt (A hosszú koponyák internacionáléja. golul: The Foundations of the Nineteenth Century,:
Liget, 1998.9. sz, 22-43, p. 1-2.1968, Howard Fertig). Chamberlainről John
A szociáldarwinizmus fogalmának változását R. Baker írt a fentiekben már idézett könyvében,
R. J, Halliday elemezte egyik alapvető cikkében valamint lásd még Jacques Barzun Race. A Study
(Social darwinism: a definition. Victorian Studies, in Superstition című könyvét (1937 Harcourt,
197L) A mozgalom és tudományos irányzat ame Brace and Co.) olvashatunk. Chamberlain német-
rikai történetéről Richard Hofstadter írt történeti országi intellektuális kapcsolatait (többek között
monográfiát (Social Darwinism in American Tho- a német Gobineau Társasággal) Paul Weidling
ught. Boston, 1975, Beacon Press), Cári N. Degler elemzi egy nagyszerű könyvben (Health, Race
könyve (In Search of Humán Natúré. The Decline and Germán Politics between National Uniftcation
and Revival of Darwinism in American Social andNazism, 1870-1945. Cambridge, 1989, Camb
Thought New York - Oxford, 1991, Oxford Uni ridge University Press). Chamberlain fö műve
versity Press) az újabb fejleményeket ismerteti és nem jelent meg Magyarországon, csak a mű rész
elemzi. Az angol szociáldarwinizmust Greta Jo letei, illetve kisebb tanulmányai olvashatók ma
nes dolgozta fel {Social Darwinism and English gyarul (Faj és nemzet. A Cél 1922 41-50. p.; A zsi
Thought. The Interaction between Biologicat and dók megjelenése a nyugati történelemben, A Cél,
Social Theory: Sussex New Jersey, 1980, The Har- 1923.117-125; 157-159. és 217-223. p.)
vester Press - Humanities Press.) A kérdést több, A fasizmusról és a fasiszta fájelméletekről szó
a fentiekben felsorolt könyvében is érintette Mi ló szintén könyvtárnyi irodalomból csak a leg
chael Banton. Ruth Clifford Engs egy enciklopé fontosabbakat emelném ki, mindenekelőtt Roger
diát állított össze az eugenikáról (The Eugenics Griffin (Modernism and Fascism. The Sense of a
Movement An Encydopedia. Westport, 2005, Grc- Beginning under Mussolini and Hitler. Basingsto-
enwood Press). Az eugenika atyjáról Sir Francis ke, 2007, Palgrave Macmillan; Loh, Werner - Um-
A KfcitüPS IRODALMA 235
land, Andrcas eds.: Fascism Pást and Présént, Mossc {‘Ike Fascist Revolution. Toward a General
West and Búst. An International Debate on Con- Jheory of Fascism. New York, 1999, Howard Fer
cepts and Cases in the Comparative Study of the iig), Róbert O. Paxton {The Anatomy of Fascism.
Extrémé Rigkt. Stuttgart, 2006, Ibidéin Verlag; nő London, 2004, Penguin) és Stanley G. Paytie
cd: Fascism. Oxford, 1995, Oxford University könyveit (A Ilistory of Fascism. ] 914-1945. Abing-
Press; 7he Natúré of Fascism. London, 1991, Pin don, 2005, Routledge). Ezekben a könyvekben to
tér), Walter Laqueur (Fascism. A Readers Guide. vábbi irodalom található, de különösen érdemes
Analyses, Interpretálom, Bibliography. London, az ezzel való ismerkedést Róbert Paxton könyvé
1976, Wildwood House), Roger Ealwell {Fascism. nek nagyszerű bibliográfiai esszéjével (i. m. 221 -
A Ilistory London, 1996, Vinlage), George L. 249. p.) kezdeni.
MAGYAR FAJVÉDELEM
A magyar fajvedelem előzményeivel (Istóczy Győ ben, Rubkon, 2010.4-5. sz. 117-124. p.), L nélkül
ző, Tiszaes/lár, Egan Ede, Bartha Miklós, Szemere azonban a későbbi, a faj védelem tol sok vonatko-
Miklós, A Cél című folyóirat indulása stb.) előző 7.ásban eltérő magyar jobboldali-szélsőjobboldali
monográfiám foglalkozik (Gyurgyák János: A zsi mozgalmak és ideológiák is jórészt érthetetlenek.
dókérdés Magyarországon. Budapest, 2001, Ősi ris, Ez utóbbiról ma már rendelkezünk egy összegző
314-376, p,). Ugyancsak itt találja meg az olvasó munkával (Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobbol
ennek a kiterjedt és szer leágazó mozgalomnak az dali elit az 1930-as évek elejétől 1945-ig, Buda
irodalmát is (637-640. p.). Ebbő) az irodalomból pest, 2011, Kézirat. Lásd még Paksa előmunkála
messze kiemelkedik Szabó Miklós 1970-es évek tait: Szélsőjobboldali mozgalmak az 1930-as és
ben írt, s csak halála után publikált alapvető 1940-es években. In Romsics Ignác szerk.: A ma
munkája {Az újkonzervativizmus és a jobboldali gyarjobboldali hagyomány 1900 -1948, Budapest,
radikalizmus története. 1867-19Í8. Budapest, 2003, 2009, üsiris, 275-304. p.; Fajvédők, nyilasok, hun
Űj Mandátum). Szabó újkonzervatívnak*nevezi a garisták a nemzetiségi kérdésről. Limes, 2010. 2.
radikális jobboldali jelenségeket, ezt a terminoló sz. 31-38. p ). Paksa kéziratának első fejezete ösz-
giai összecsúsztatást azonban nem tartom sze szefoglalja, és egyben elemzi, értékek a mozga
rencsésnek, mivel a konzervativizmus lényegét lomról szóló korábbi munkákat. A munkához
tekintve ellentmond a radikális jobboldaliságnak. csatolt bibliográfia pedig felsorolja a témában ke
Fontos munka a Tájvédelem előzményeinek meg letkezett fontosabb írásokat, így ezek tételes fel
értéséhez Bihari Péter könyve {Lövészárkok a sorolásától itt most eltekintek. Paksa újabban
hátországban. Középosztály, zsidókérdés, antisze publikált egy ismeretterjesztő munkát a magyar
mitizmus az első világháború Magyarországán. szélsőjobboldali mozgalmakról (A magyar szélső-
Budapest, 2008, Napvilág). jobboldal története. Budapest, 2012, jaífa Kiadó).
A magyar fajvédelcmről, a fajvédő ideológiai A húszas évek magyar fajvédelméről nincs
és politikai mozgalmakról, mindenekelőtt az 1924. bibliográfia, de a hiányzó bibliográfiát valamelyest
november 13-án megalakult Magyar Nemzeti helyettesíti a2 Országos Szcchcuyí Könyvtár egy
Függetlenségi Párt (röviden: Fajvédő Párt) törté kori Zárolt Kiadványok Tárának (később Kortör
netéről nem készült még monográfia. Paksa Rudolf téneti Gyűjtemény) cédulakatalógusa, amely az
írt egy tanulmányt és egy ismeretterjesztő cikket OSZK katalógustermében, elkülönített katalógus
a pán programjáról (A Magyar Nemzeti Függet szekrényben található (a müvek bibliográfiai ada
lenségi Párt megalakulása és a fajvédők program tai ma már on-line is elérhetőek). Az elmúlt évti
ja. Sic Itur ad Astra, 2005.3-4. sz. 59-88. p.; Jobb zedben több modern szemléletű monográfia is
oldali radikalizmus a Horthy-korszalc első évei- született a legfontosabb két világháború közötti
236 A KÉRDÉS IRODALMA
politikusokról (Romsics Ignác: Bethlen István, külpolitikai nézetei 1918-1936. Századok, 1990.
Ormos Mária: Kozma Miklós, Ablonczy Balázs: 617-669. p.),s a Politikatörténeti Alapítvány 1992-
Teleki Pál, Gergely Jenő, illetve Vonyó József: Göm ben egy konferenciát szervezett a jobboldali radi
bös Gyula, ’lhomas Sakmyster: Horthy Miklós), kalizmusról, ennek anyaga könyv formában is
amelyekből sokai megtudhatunk a fajvédő ideo megjelent (Feitl István szerk.: Jobboldali radika
lógiák és politikai mozgalmak hátteréről. A ma lizmus tegnap és ma. Cikkek, előadások. Budapest,
gyar fajvédelem két fontos szervezetéről a Magyar 1993, Politikatörténeti Alapítvány). Újabban Rom-
Országos Vcderő Egyesületről (Dósa Rudolfné: sics Ignác szerkesztett egy kötetet a magyar jobb
A MOVE. Egyjellegzetes magyarfasiszta szervezet oldali hagyományról (A magyar jobboldali ha
1918-1944. Budapest, 1972, Akadémiai) és az Éb gyomány 1900-1948. Budapest, 2009, Osiris).
redő Magyarok Egyesületéről (Zinncr Tibor: Az Még 1938-ban Lévai Jenő írt publicisztikai ihle
ébredők fénykora 1919-1923. Budapest, 1989, téssel és (pre)koncepaójanak bizonyítására egy
Akadémiai) írtak ugyan történeti monográfiát, kis könyvecskét a fajvédők (elsősorban dr. Ulain
ezek szemléletén (különösen Dósa Rudolfnéén) Ferenc képviselő) és a német nemzetiszocialislák
azonban erőteljesen tükröződik a kor szelleme. korai kapcsolatáról (Gömbös Gyula és a magyar
Még ennyit sem tudunk a korszak egyik nagy ha fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Történelmi ri
talmú szervezetéről, az Etelközi Szövetségről (EX, portsorozat a német nemzeti szocializmus őskorá
EKSZ). A szövetségről két titkos napló (A határ ból. Budapest, 1938, A szerző kiadása). Ez a kon
ban a Halál kaszál... fejezetek Prónay Pál feljegy cepció ezután nagy karriert futott be.
zéseiből Budapest, 1963, Kossuth; Páter Zadra- A magyar faj védelem sajtójáról nem készült
vecz titkos naplója. Budapest, 1967, Kossuth) is még összefoglaló munka. A két világháború kö
beszámol Ezek alapvető források a korszakról, zötti sajtóviszonyokról Sípos Balázs könyvei alap
még akkor is, ha szöveggondozásuk ma már elfo vetőik (A politikai újságírás, mint hivatás. Nyilvá
gadhatatlan elvek alapján történt. A MÜVE törté nosság polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-kor
netének fontos forrása a Bánkuti László szerkesz szak első felében. Budapest, 2004, Napvilág; Sajtó
tette évkönyv (MÜVE évkönyv 1939. Budapest, és hatalom a Horihy-korszakban. Politika- és tár
1939, MÖVE), továbbá egy jubileumi kiadvány sadalomtörténeti vázlat. Budapest, 2011, Argu
(MOVE 1918-1943. Budapest, 1943, MOVE), il mentum), illetve a korszak propagandamecha-
letve a MOVE - többször kiadott és módosított - nizmusairól Márkus László és Vásárhelyi Miklós
alapszabálya. Az ÍME ideológiájának megértésé írtak egy gondolatébresztő tanulmányt (A sajtó
hez két könyv nyújt segítséget {Az Ébredő Magya szerepe Magyarországon a háborús propaganda
rok Egyesülete II. országos elnöki konferenciájának terjesztésében. Törlénelmi Szemle, 1979.505-521,
naplója. Budapest, 1920, ÉME; A magyar nemzeti p.). A két világháború közölLi sajtótörténet írás
újjáébredés mozgalmának célkitűzései, Budapest, problémáival Márkus László foglalkozott - mar
1933, Held János Könyvnyomdája). A budapesti xista megközelítéssel (A legújabb kori magyar
egyesületekről Dobrovíts Sándor készített egy sta sajtótörténet-írás módszertanáról, különös tekin
tisztikai Összeállítást, amely a Statisztikai Közlemé tettel az 1919-1944 közötti magyar sajtó történe
nyek sorozatában jelent meg {Budapest egyesüle tére. Századok, 1979. 5. sz. 884-902. p,). Kere-
tei. Budapest, 1936, Budapest Székesfőváros Há peszki Róbert négy egyetemi bajtársi egyesületi
zinyomdája). A néhány szélsőjobboldali egyesület lapot {Ifjak Szava, Új Élet, Bajtárs, Új Vetés) elem
megalakulásának körülményeit és alapszabályait zett (Az egyetemi bajtársi egyesületek sajtója a
Zinner Tibor vizsgálta (A szélsőjobboldali egye Horthy-korszakban, Magyar Könyvszemle, 2009.
sületek megalakulásáról. Történelmi Szemle, 1979. 4. sz. 456-474. p.). Sípos Balázs könyveinek bibli
562-576, p.). Ez a tanulmány közli az Etelközi ográfiája tartalmazza a két világháború sajtótör
Szövetség 'alkotmányának* szövegét (uo. 574, p,), ténetére vonatkozó eddig született - eléggé sze
A magyar fajvédők külpolitikai elképzelései gényes - irodalmat. Az egyes lapok történetére
ről Pritz Pál írt egy rövid tanulmányt (A fajvédők lásd Lakatos Éva úttörő bibliográfiáját (A magyar
A KÉRDÉS IRODALMA 237
sajtótörténet válogatott bibliográfiája, 1705-1944. A Nép * 1919. november 9-én indult, mint a
1-2. köt. Budapest, 2010-2011, Országos Széché keresztényszocialista munkásság lapja. Politikai
nyi Könyvtár). hetilapként indult, majd 1921, május 1-jétől lett
A különböző, s alább felsorolt lapokról reper napilap. 1925. október 3-ig működött. A Kérész
tóriumok sem állnak a rendelkezésünkre, Ennek tény Szociális Szövetség, majd a Keresztényizocia-
híján tellát végig kell lapozni vagy mikrofilmen lista Szakszervezetek Országos Szövetsége adta
megtekintem ezeket, A fajvédő lapok legnagyobb ki. Később Lapkiadó vállalatoL szerveztek a kiadá
gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtárban sára. Kocsán Károly, majd Benárd Ágost és Anka
található, de hiányok itt is vannak, E radikális János szerkesztették.
jobboldali-fajvédő lapok legfontosabb kiadóinak Előőrs * Bajcsy-Zsilinszky Nemzeti Radikális
{Központi Sajtóvállalat, Stádium Sajtóvállalat slb.) Pártjának hetilapja, amely 1928. március 15. és
története is megiratlan. A legfontosabb ébredő és 1932. március 20. között jelent meg Bajcsy-Zsi-
fajvédő lapok, illetve fajvédő szerzőket gyakran linszkv főszerkesztésével.
publikáló lapok a következők: Szabadság * Baj csy-Zsilinszky politikai és tár
A Cél * A magyar tájvédelem és fajelmélet sadalmi hetilapja, a megszűnt Előőrs utódja. 1932.
központi elméleti folyóirata. Az orgánum még az március 27, és 1944. április 13. között jelent meg.
1. világháború előtt, 1910-ben indult, mint társa Bajcsy-Zsilinszky 1938. október 13-ig jelent meg a
dalmi folyóirat (Szemere Céllövő Társaság), s csak lapon, mint főszerkesztő, ezulán a szerkesztést
1926 májusától nevezte magát fajvédelmi lapnak. Serényi Gusztáv végezte. A 10.600/1944, M,b, ren
Első szerkesztője Báróul Jenő volt, majd Kállay delet alapján 1944 áprilisában betiltották,
UbuL (1913-1914), báró Nyáry Albert (1914- Bécsi Magyar Futár * A bécsi magyar antibol-
1916), Farkas Zoltán (1916-1923), Méheiy Lajos sevista emigráció lapja, amely 1919. március 22.
(1923-1924) és Altenburger Gyula (1924-1926) és 1919. április 13. között jelent meg (Wien, VI,
szerkesztették a lapot. Méheiy Lajos véglegesen Schmalzhofgasse 17.) Gömbös Gyula szerkeszté
1.926 májusától lett a lap felelős szerkesztője, s sében. A cikkek álnéven vagy név nélkül jelentek
tőle Bosnyák Zoltán vette át a feladatot (1940 - meg. Gömbös itt közölte cikksorozatát Magyar-
1944). A folyóiratot kezdetben a Pátria Irodalmi ország felbomlásáról,
Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság nyomta, Honszerctel * A lapot a Honszeretet Egyesület
majd a lap Held János Könyvnyomdájában készült. adta ki 1920 és 1922 között dr, Magyarádi Boross
Szózat * A Cél melleit a fajvédő mozgalom Lajos szerkesztésében. Az orgánum ‘hőseink és
hoz (majd 1924 és 1926 között a Fajvédő Párthoz) nagyjaink iránti kegyeletet ápoló társadalmi, kato
legközelebb álló kérész tény-faj védő politikai na nai, gazdasági s turáni lap alcímmel jelent meg, s fő
pilap. Kiadója a Magyar Nemzeti Szövetség volt, a célja az egységes nemzeti szellem kialakítása volt.
szerkesztőség a Szilárd utca 9. alatt működött. Hazánk * Az Ébredő Magyarok Egyesületé
Kezdetben Ulain Ferenc és Sülé Antal, majd 1922. hez kötődő társadalmi, gazdasági és szépirodalmi
szeptember 10-étől 1925. október 17-ig Bajcsy hetilap (Budapest Vili., Mária utca 30., majd Jó
Zsilinszky Endre, ettől kezdve Farkas Zoltán, majd zsef körül 5,, majd Sörház utca 3., és végül Irányi
Kádár Lehel szerkesztették. 1926. július 24-én je utca 21.). 1920 és 1922 között Móricz Pál, lurchá-
lent meg az utolsó száma. 1940-ben újraindult nyi Egon majd 1929 és 1932 közölt Zsirkay János
(1940. november 4. - 1942. május 22.), mint a szerkesztették.
Magyar Párt hivatalos lapja, Ulain Ferenc, Meskó IJjak Szava * A Magyar Ifjak (Ifjú Magyarok)
Zoltán, Sülé Antal és Regéczy-Kiss Zoltán szer rendszertelenül megjelenő társadalmi figyelője
kesztésében. (Budapest VIII., Üllői út 4.). 1919, szeptember 14.
Magyar Üjság * A Szózat utódlapja. 1926. szep cs 1922 januárja között jelentek meg a számai.
tember 1. és 1931. május 1. között jelent meg. A lapot Huzlv Imre és Szabó Andor szerkesztették,
1928-ig napilap, majd hetilap. Lázár József, majd és itt publikált Szabó Dezső, Imre Sándor és a fiatal
1928-tól Farkas Endre szerkesztette. Antal István, Mikecz Ödön, Bornemissza Géza is.
238 A KÉRDÉS IRODALMA
Képes Krónika * A Központi Sajtóvállalt (KSV) Nem! Nem! Soha! * Rendszertelenül megjele
szépirodalmi, művészeti és társadalmi képes he nő, hazánk területi épségéért és a megszállóit or
tilapja. Az orgánum 1919. október 3. és 1942. szágrészeken sínylődő testvéreink felszabadításá
március 26. között jelent meg. ért'küzdő revíziós fajvédő politikai lap (Budapest
levente * Magyar fajvédelmi folyóirat, amely VIIL, József utca 3.) Anka János, dr, Szathmáry
1921 és 1922 között jelent meg (Budapest IX., Ba- István és dr. Dcssewífy István szerkesztésében. Az
káts tér 3.1. em. 3.), A lapot Bodó János százados orgánum 1920. febr. 23. és 1921, január 9. közölt
szerkesztette. Az orgánum kiadója a Magyar Le jelent meg.
venték Országos Egyesülete volt (védnök; József Nemzeti Élet * 1921. február és 1944. október
Ferenc királyi herceg, elnök Emődi Egyessy Géza, 28. között jelent meg Budaváry László szerkeszté
katonai társelnök Balázs György táborszernagy, sében. Keresztény nemzetvédelmi’ politikai heti
sportügyek vezetője Mészáros Ervin százados). lap, amelyet az EME adott ki (Budapest IV., Sor
A lap a „pusztuló magyar faj céltudatos feljavítá ház utca 3.). A negyvenes években a Szűts Iván-féle
sát, egyetemes érdekeinek megóvását, a faji kul Nemzeti Tábor hivatalos lapja lett, (A Nemzeti
túrának testi, szellemi és erkölcsi javakban való Tábor politikai irányvonalához lásd Szűts Iván:
gyarapítását, az általános népjólétet előmozdítás át’ A Nemzeti Tábor Magyar Szocialista Mozgalom
tűzte ki célul.'Szépirodalmi alkotásokat'is közölt, programja. Budapest, 1940, Szűts Iván kiadása).
mint például Lampérth Géza és if). Papik Miksa Nemzeti Figyelő * 1927. december 5. és 1944.
költeményeit (Szeretném ezt a pártos népet meg december 10. között megjelenő politikai, társa
tanítani egyre: i Kis megértésre... Kis türelemre... dalmi és közgazdasági hetilap. A Társadalmi Egye
/ Egy szikra szereidre... ifj. Papik Miksa: Rabor sületek Szövetségének (TF.SZ) hivatalos lapja. Az
szág dalaiból). orgánumot kezdetben dr. Szontágh Tamás szer
Magyar Falu * Nagyatádi Szabó István alapí kesztette. A Cél több szerzője (Altenburger Gyula,
totta kisgazda politikai, társadalmi és mezőgaz Gálócsy Árpád, Kovács-Karap Ernő stb.), vala
dasági hetilap (Budapest V1IÍ., Népszínház utca 16. mint fajvédő politikusok sora (Bell Miklós, Kont
V, em. 4. ajtó, majd Izabella utca 71.; majd Dohány ra Aladár) ebben a lapban publikáltak. A harmin
utca 84., majd Síp utca 3.; végül Újpest, Rózsa cas években Szörtsey József Fajvédő Nemzeti
utca 111.). 1920. január 15. és 1939. január 1. kö Szocialista Pártjának hetilapja lett.
zött jelent meg. Első szerkesztője Biró Imre Bol Netnzeti Üjság * A Központi Sajtóvállalt (KSV)
dizsár volt (lapvezér: Mayer János földművelés reggeli keresztény-nemzeti politikai napilapja
ügyi államtitkár, majd Gömbös Gyula), majd tők (Budapest VIIL, Szentkirályi utca 28). A lap 1919.
- sorrendben - Meskó Zoltán, Szemére Géza, dr, szeptember 28. és 1944. október 25, között jelent
Visegrády József, Czebe László, Karácsony Gyula, meg. Az első főszerkesztő Túri Béla volt, a lap
dr. Farkas Endre, Zsirkay János, Drozdy Győző és munkatársai korábban nagyrészt az Alkotmány
Báthory-Hüttner János vettek át a szerkesztést. nál dolgozlak. 1944. október 26. és 1944. decem
Magyarság * 1920 és 1944. december 16. kö ber 16. között a Nemzeti Újság és az Üj Nemzedék
zött jelent meg. Virtsologi Rupprecht Olivér napi egyesítve jelent meg.
lapja. 1938. május 20-tól a tulajdonos Szálasiék Népakarat * A Magyarországi Radikális Ke
rendelkezésére bocsátotta, s az addigi főszerkesz resztényszocialista Párt lapja (Budapest V, Ferenc
tőt, Pethő Sándort pedig leváltották. József tér 5. Gresham-palota, félemelet), amely
MÜVE * A Magyar Országos Véderő Egylet 1920, szeptember 21, és 1921. január 17. között
közlönye. Az első szám 1919. november 1., az utol rendszertelenül jelent meg. Az orgánumot Fran
só 1944. szept. 22. keltezésű. Első főszerkesztője ké János és Wagner Antal szerkesztették erőteljes
Gömbös Gyula volt. A lap ekkori példányszáma: antiszemita felhanggal.
1500 (ebből előfizető 310). 1921. május 15. és Új Barázda * Kisgazda politikai napi-, majd
1929, december 10. között Honvédelem címmel hetilap (Budapest rV, Múzeum körút T), 1919, ok
jelent meg. tóber 19. és 1944. május 21. között jelent meg.
A KÉRDÉS IRODALMA 239
Kezdetben Meskó Pál, Buday Barna és dr. Schandl a köz- és magánkönyvtárakból a fasiszta és az an
Károly, majd a negyvenes években Bárczay Ferenc tiszemita irodalmat. A jegyzékek azonban napi
szerkesztették. 1935-ben átmenetileg gr. Festetics politikai célból is készültek, következésképpen
Sándor nemzeti szocialista pártja vette át a lapot. tartalmazzák a teljes magyar antikommunista iro
Új Magyarság * Milotay István Gömböst, dalmat, s olyan címeket is bőségesen felvettek,
majd Lnrédyt támogató politikai napilapja (Bu amelyek aligha nevezhetők szélsőjobboldalinak
dapest VIII., Rökk Szilárd utca 4.), amely 1934. vagy antiszemitának. Ez a kivonási és bezúzási
augusztus 30. és 1944. december 15. között jelent akció egyébként olyan sikeresnek bizonyult (a Fő
meg. Több melléklapja is volt: Új Magyarság Va városi Szabó Ervin Könyvtárból például 2000 köny
sárnapja (1934—1936), Üj Magyarság Rádió Mel vet és folyóiratot távolítottak el), hogy rövidesen
léklete (1934-1936), Kis Pajtások (1934-1939), még hivatalos használatra sem találtak példányo
Új Magyarság Képes Melléklete (1936-1939), Va kat. A könyvtárosok - mindenekelőtt Kőhalmi
sárnapi Újság (1936-1939), Üj Magyarság Rádiója Béla - erőfeszítéseinek köszönhetően mégis sike
(1936-1939), Új Magyarság Vasárnapja (1934— rült elérni, hogy 1947-ben az Országos Széchényi
1936), Üj Magyarság Vasárnapja (1937-1944). Könyvtárban felállítsanak egy ún. Zárolt Kiadvá
Új Nemzedék* Az 1913-ban indult lapot 1919 nyok Tára osztályt. Ennek első vezetője Sági Ferenc
márciusában betiltották. 1919. szeptember 28-án belügyi főhadnagy volt, aki azonban önkényesen
indult tijra Milotay István szerkesztésében. A szer küldött zúzdába általa fasisztának minősített
kesztőség címe: Budapest IV., Gerlóczy utca 15. könyveket. 1951-ben az anyag a Belügyminiszté
Milotay 1920. december 15-én kivált a szerkesz riumba került, hogy ott mi történet vele, arról
tőségből, s az Andrássy-féle legitimista Magyar semmiféle információval nem rendelkezünk. Azt
ság szerkesztését vette át. Az Új Nemzedék 1944. azonban tudjuk, hogy 1953-ban a gyűjtemény
október 19-ig jelent meg. visszakerült a nemzeti könyvtárba. 1956-ban is
Virradat * A lap 1918. január 23-án indult, súlyos károk érték az anyagot, például eltűntek a
Szakács Andor szerkesztésében, de 1919 márciu Magyar Futár című lap egyes évfolyamai (lásd
sában betiltották, 1919. augusztus 7-én indult újra, Markovits Györgyi: Adalékok a Zárolt Kiadvá
s 1922. június 24-ig jelent meg (Budapest, József nyok Tárának történetéhez. Budapest, 1969, Kéz
körút 5.), Szakács Andor, majd Tors Tibor szer irat. OSZK). Ama Kortörténeti Gyűjteménynek
kesztésében. nevezett anyag nélkülözhetetlen forrása az ilyen
irányú kutatásnak, így könyvem erre vonatkozó
A magyar antiszemita irodalom legteljesebb bib része is elsősorban ezen a kutatási anyagon nyug
liográfiája még mindig vitéz Kolosváry-Borcsa Mi szik. A Kortörténeti Gyűjtemény mint önálló osz
hály 1943-as könyvében található (A zsidókérdés tály 2000-ben megszűnt, anyagai visszakerültek
magyarországi irodalma. A zsidóság szerepe a ma az OSZK nagy állományába.
gyar szellemi életben. A zsidó származású írók A magyar antiszemitizmus történetének ed
névsorával Budapest, 1943, Stádium; új kiad.: Bu digi legteljesebb összefoglalása, Rolf Eischer ki
dapest, 1999, Gede Testvérek). Terjedelmes bibli tűnő munkája csak németül (Entwicklungsstufen
ográfia olvasható fentebb idézeti munkámban is des Antisemitismus in Ungarn 1867-1939. Die
(A zsidókérdés..,I.m . 603-719, p.). A kutatásban Zerstörung dér magyarisch-jiidischen Symbiose.
nem nélkülözhetők azok a jegyzékek sem, ame München, 1988, R, Oldenbourg) olvasható. Ma
lyeket közvetlenül a II. világháború után adtak ki gyarul fent említett monográfiám az eddigi leg
(Afasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtó teljesebb összefoglalás (A zsidókérdés... Lm.).Szin
termékekjegyzéke. 1-4, köt, Budapest, 1945-1946, tén németül jelent meg két összegzés a magyar-
a Magyar Miniszterelnökség Sajtóosztálya), Ezek országi zsidókérdésről, amelyek a két világháború
a jegyzékek nem tudományos célból készültek, között íródtak, így magukon viselik a kor szelle
hanem az Ideiglenes Kormány 530/1945. sz. ren mét (Stefan Barta: Die Judenfrage in Ungarn. Bu
deletének értelmében, ezek alapján távolították el dapest, 1940, Stádium; és Claus Schickert: Die Ju-
240 A KÉRDÉS IRODAI.MA
dcnfrage in Ungam. Jüdische Assimilation und an- dolph L. Braham 80. születésnapjára. Budapest,
tisemilische Bewegung im XIX. und XX. Jahr- 2002, MAZSIHISZ; Varga László szerk.: Zsidóság
hundert. Essen, 1937, Essener Verlagsantalti 2., a dualizmus kori Magyarországon. Siker és való
bőv. kiad.: Essen, 1943, Essener Verlagsanstalt). ság. Budapest, 2005, Pannonica Kiadó - Habs
Ugyancsak antiszemita szellemben íródott Bos- burg Történeti intézet). A numerus clausus törté
nyák Zoltán munkája (A magyarfajvédelem úttö netéről is születtek monográfiák: Ladányi Andor:
rői. Budapest, 1942, Stádium; új kiadás: Budapest, Az egyetemi ifjúság az ellenforradalom első évei
2000, Gede Testvérek), amelyben a legfontosabb ben (1919-1921). Budapest, 1979, Akadémiai Ki
magyar antiszemita gondolkodók, politikusok és adó; Nagyné Szegvári Katalin: Numerus clausus
publicisták portréit olvashatjuk. A magyar anti rendelkezések az ellenforradalmi Magyarorszá
szemitizmus holokauszt előtti történetének alapos gon. A zsidó nőhallgatók főiskolai felvételéről.
feltárása Randolph R. Braham nevéhez kötődik Budapest, 1988, Akadémiai Kiadó; Kovács M.
(A népirtás politikája. A Holocaust Magyarorszá Mária: Liberalizmus, Radikalizmus, antiszemitiz
gon. 1-2. köt. Budapest, 1997, Belvárosi). A ma mus. A magyar orvo$iyügyvédi és mérnöki kar po
gyarországi antiszemitizmusra, illetve a zsidóság litikája 1867 és 1945 közölt. Budapest, 2001, Heli
történetére vonatkozó irodalomból ki kell emelni kon; Molnár Judit szerk.: Számokba zárt sorsok.
Náthániel Katzburg könyveit (Hungary and Jews. A numerus clausus 90 év távlatából. Budapest,
Policy and l.egislation 1920- 1943. Ramnt-Gan, 2011, Holokauszt Emlékközpont. Kovács M. Má
1981, Bar-Ilan Univcrsity Press; Fejezetek az új ria jelentős könyve e2en túlmenően fontos adalé
kori zsidó történelemből Magyarországon. Buda kokkal szolgál a nemzeti szakmai szervezetekre
pest, 1999, MTA Judaisztikai Kutatócsoport - (MONE, MNÉNSZ, MÜNE) nézve is.
Osiris Kiadó), illetve öt újabb keletű monográfiát A II, világháború és az azt közvetlenül meg
(Ungvári Tamás: Ahasvérus és Shylock. A }Jzsidó előző időszak irodalmát elsősorban Randolph
kérdés Magyarországon” Budapest, 1999, Akadé L. Braham (The Hungárián jfewish Calastrophe.
miai Kiadó; Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság. Bu A Selected and Annotated Bibliography. New York,
dapest, 2000, História - MTA Történettudományi 1962,Yad Vashem; illetve e mü második és jelentő
Intézete; Pelle János: A gyűlölet vetése, A zsidótör sen kiegészített kiadása: New York, 1984, Colum
vények és a magyarországi közvélemény 1938- bia UP), illetve összefoglaló monográfiája második
1944. Budapest, 2001, Európa; Kádár Gábor - Vági kiadásának jegyzetanyaga (A népirtás politiká
Zoltán: Hullarablás. A magyar zsidók gazdasgi ja... I. m.) gyűjtötte össze. Braham előbbi művé
megsemmisítése. Budapest, 2005, Hannah Arendt ben szerzők szerint is közöl egy bibliográfiai
Egyesület Jaffa Kiadó; Frojimovics Kinga: Szét gyűjtést (371-410. p.), ez az anyag azonban rend
szakadt történelem. Zsidó vallási irányzatok Ma kívül hiányos.
gyarországon 1868-1950. Budapest, 2008, Balas A vérvádakról rendelkezünk egy régebbi (Ber-
si), illetve három tanulmánykölelet (Hamp Gábor nardin Freimut: A zsidó vérgyilkosságok története
- Hórányi Özséb - Rábai László szerk.; Magyar napjainkig. Történelmi tanulmány. Budapest, 1896,
megfontolások a sodrói. Budapest-Pannon hatma, Lepsényi Miklós), s egy újabb (Kende Tamás: Vér-
1999, Balassi - Magyar Pax Romana - Pannon vád. Egy előítélet működése az újkori Közép- és Ke
halmi Főapátság; Karsai László - Molnár Judit let-Európábán. Budapest, 1995, Osiris) összegzés
szerk.: Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Ran sel is.
A KÉRDÉS IRODALMA 241
tos; 3. kiad, Budapest, 1926-1927, Genius; kriti nélkül a Püski-köteL (Egyenes úton. Tanulmányok
kai kiadás: Budapest, 1944, Faust Imre; Debrecen, és jegyzetek 1-2. Budapest, 2003, Püski), valamint
1989, Csokonai Kiadó; Budapest, 1999, Püski). Gróh Gáspár kitűnő -és jegyzetekkel ellátott -
A két világháború között megjelent regényei: Cso válogatása (Tanulmányok esszék Budapest, 2007,
dálatos élet (Budapest, 1921 .Táltos; Budapest, 1926, Kortárs), végül Szíj Rezső kritikát sem nélkülöző
Genius; Budapest, 1997, Püski); Segítség! (Buda előszavával megjelent kötet (Elkergetett istenek
pest, 1925, Genius; Budapest, 1997, Püski); Meg Három tanulmány. Budapest, 1996, Szenei Mol
ered az eső (Budapest, 1931, Bartha Miklós Társa nár Társaság).
ság; Budapest, 1996, Pesti Szalon); Karácsony Ko Szabó 1934 és 1944 között - a végül csonkán
lozsvárt Egyszerű kis koldustörlénei (Budapest, maradt - terjedelmes önéletrajzát írta. Ennek csak
1932, Káldor; Budapest, 2010, Kráter). első kötete jelent meg életében (A bölcsőtől Buda
Összegyűjtött elbeszélései a húszas évek kö pestig. Budapest, 1944, Pantheon). Később a telj es
zepén a Genius-féle összegyűjtött művekben jelen szöveg Életeim. Születéseim, halálaim, feltámadá
tek meg (Ölj! és egyéb elbeszélések. Budapest, 1926, saim címen jelent meg (Budapest, 1965, Szépiro
Genius; Jaj!Elbeszélések. Budapest, 1927, Genius; dalmi; Bukarest, 1982, Krilerion; Budapest, 1996,
Mesék a kacagó emberről. Budapest, 1927, Genius; Püski). A két első kiadás erősen csonkítva és átír
Napló és elbeszélések Budapest, 1927, Genius). El va, így ezek a kutatás számára használhatatlanok.
beszéléseit és naplóit a Püski Kiadó publikálta Szabó Dezső az ostrom alatt, 1945. január 13-
újra két kötetben (Napló és elbeszélések 1-2. Bu án, Budapesten a József körút 31/a S2 ámú ház
dapest, 2002, Püski). pincéjében hunyt el, s ideiglenesen a Rákóczi té
Szabó Dezső faj védelmi tanulmányai, cikkei, ren temették el, majd 1948-ban a Kerepesi úti te
előadásai együtt még nem jelentek meg, A kor metőben kapott a fővárostól végleges sírt, így
szakban egy tanulmánykötet jelent meg (Panasz. nem teljesült az a vágya, hogy a Gellérthegyen te
Újabb tanulmányok Budapest, 1923, Ferrum; 2, messék el Ma a Gellérthegy oldalában, az íróról
kiad. Budapest, 1927, Genius) csak hiányosan tar elnevezett sétányon áll Szcrvátiusz Tibor Szabó
talmazza ezeket. A kilencvenes évek közepén-vé Dezső-szobra.
gén Szőcs Zoltán adott ki belőlük néhányat (Két A terjedelmes Szabó Dezsőre vonatkozó iro
faj harca. Budapest, 1996, Szabó Dezső Emléktár dalomból csak a legfontosabbakat sorolom fel (a
saság; Azért mert én egy-két zsidói utálok? Buda teljes irodalom megtalálható a fentebb idézett bib
pest, 1997, Szabó Dezső Emléktársaság; Szabó De liográfiában, továbbá azokat sem említem, ame
zső vezércikkei a Virradatban. Budapest, 1996, lyek benne vannak a Szabó Dezső emlékkönyvben):
Szabó Dezső Emléktársaság). 1923-ban Szabó fo Kassák Lajos: Szabó Dezső könyve. Nyugat, 1919.
lyóiratot indít (Aurora, majd Élet és Irodalom). Az 214-216, p.; Fülep Lajos: Szabó Dezső regénye.
1930-as évek végén kiadott gyűjteményes tanul Nyugat, 1919.1021-1036. p.; Kosztolányi Dezső:
mánykötet (Az egész látóhatár. 1-3. köt. Budapest, Levél egy regényhamisítványról. Öjr Nemzedék,
1939, Magyar Élet; 2. bőv. kiad. Budapest, 1991, 1920. nov. 3. 2-3. p.; Varga Károly: Szabó Dezső
Püski) nem tartalmazza a fajvédelemről szóló korai mellett vagy ellene? Debrecen, 1935, Bertók Lajos
írásokat, ahogyan egy későbbi válogatás (A ma kiadása; Samu János: Szabó Dezső. Budapest,
gyar káosz. Pamfletek. Budapest, 1990, Szépirodal 1935, Mészáros Lőrinc kiadása; Láng István: Sza
mi Kiadó) sem, E kötetek Szabó harmincas évek bó Dezső líraisága. Debrecen, 1936, Bertók Lajos
ben írt esszéiből, pamfletjeiből válogatnak, ame kiadása; Erdély Ernő: Szabó Dezső regénykölté
lyeket a szerző 1932 és 1942 között írt,s amelyeket szete„ Pécs, 1936, Dunántúl; Gergely Gergely: Sza
„Ludas Mátyás füzetekként” szoktunk aposztro bó Dezső stílusa. Szeged, 1939, Hungária Könyv
fálni, de ténylegesen Szabó Dezső füzetek (1-30) nyomda; Ur György: Szabó Dezső utolsó napjai.
és Szabó Dezső újabb művei (31-80) sorozatcím Budapest, 1947, Váradi Béla Fórum Nyomdája;
alatt jelentek meg. A Szabó Dezső-tanulmányok Bohuniczky Szefi: Emlékezés Szabó Dezsőre, iro
későbbi kiadásai közül nem maradhat említés dalomtörténet, 1958.77-107. p,; Bohuniczky Sze-
a kérdés irodalma 243
fi: Az elfelejtett Central kávéház. Vigilia, 1959. 8. 29-49. és 11. sz. 27-60. p.; Szabó Miklós: Szabó
sz. 471-478. p.; Nagy Péter: Szabó Dezső ideoló Dezső, a politikai gondolkodó. In uő: Politikai
giájának forrásai. Irodalomtörtéizeti Közlemények kultúra Magyarországon, 1896-1986. Válogatott
1963. 701-717. p., tej a Géza: Szabadcsapat. Élet tanulmányok Budapest, 1989, Atlantisz; Gróh
regény. Budapest, 1965, Szépirodalmi Könyvki Gáspár: A látóhatár egésze. Hitel 1992. 8. sz. 58-
adó; Szabó Dezső emlékülés. Irodalomtörténet, 63. p.; Szabó Miklós: A vátesz. Világosság, 1996,
1979.953-989. p.; Király István: Az ellentmondá 8-9, sz, 120-128. p.; Bartók Béla: A Szabó Dezső-
sok írója: Szabó Dezső, Alföld, 9. sz, 56-74., 10. sz. recepcw, 1945-1979. Eger, 2008, Líceum Kiadó.
Nagyjókai Bangha Béla 1880. november 16-án, Katolikus Hölgyek Országos Sajtóegyesületét. 1914
Nyitrán született katolikus kisnemesi családban. és 1923 között a jezsuita rend budapesti rendhá-
Apja Bangha István törvényszéki bíró, anyja Marc zában hitszónok és lelkigyakorlatokat vezet. 1913
Mária Antónia. Középiskolád Nyitrán, Kalocsán januárjában megjelenik az általa alapított és szer
és Nagyszombatban végezte. 1895, augusztus 14- kesztett Magyar Kultúra című világnézeti folyó
én Nagyszombatban belépett a jezsuita rendbe. irat, 1913-14-ben kilenc hónapot töltött Canter-
Teológiai tanulmányait Nagyszombatban, Sankt buryben, a francia jezsuiták rendházában. 1918
Andráben, Pozsonyban és Innsbruckban végezte, januárjában Baranyay Lajossal és BuLlykay Antal
1903 és 1906 között a kalocsai főgimnáziumban lal megalapította a Központi Sajtóvállalatot, amely
helyettes tanár. 1909. október 26-án Franz Egger nek alakuló közgyűlését június 12-én tartották.
brixeni püspök Innsbruckban pappá szenteli. A vállalatot a proletárdiktatúra alatt államosították.
1910-től Bús Jakabbal szerkeszti a Mária Kongre A komműn alatt körözték, ezért Pozsonyba, a vá
gáció című lapot. 1911-ben teológiai doktorátust ros jezsuita rendházába menekült. 1919, augusz
szerzett. 1911, december 27-én megalapította a tus 22-én tért vissza Budapestre, s 1919 szeptem
berében újra megszervezte a Központi Sajtóválla
latot, a Nemzeti Újság, a Neue Post} az Új Lap, az
Új Nemzedék stb. lapok kiadóját, 1921 októberé
ben Hollandiában pénzt gyűjt a katolikus sajtó
részére, 1921. október végétől három hónapot az
Egyesült Államokban töltött, 1923-ban Rómába
rendelték, s ott a Mária Kongregációk központi
lapját (O. R. 1.) szerkesztette, s 1924-ben megin
dítót La az Acies Ordinata című latin nyelvű havi-
lapot. 1926. július 3-án visszatért Budapestre, s a
budapesti rendház elöljárója, majd 1932-től a ka
tolikus főiskola igazgatója lett. 1931 és 1933 kö
zött ő szerkesztette a Katolikus lexikont. Részt vett
az Actio Catholica megalapításában, annak első
alelnöke és a sajtóosztály vezetője lett. 1934-ben
Dél-Amerikában missziós körutat tett Nyisztor
Zoltán barátjával. 1936 és 1940 között Ijjas Antal
lal együtt szerkesztette A keresztény egyház törté
nete című, nyolckötetes könyvsorozatot, 1935 ben
egy orvosi vizsgálat leukémiát állapít meg> így a
244 A KÉRDÉS IRODALMA
következő években többször kerül kórházba és dapest, 1927, ny. n. (2. kiad. Budapest, 1932, Mária
szanatóriumba. 1938 májusában a Budapesten tar Kongregáció); A jezsuita rend és ellenségei. Buda
tott XXIV, Eucharisztikus Kongresszus előkészí pest, 1928, Magyar Kultúra; Bangha Béla - Ivónyi
tésében és lebonyolításán dolgozik, Budapesten János - Pataky Arnold; Katolicizmus és zsidóság.
halt meg 1940, április 30-án, Cikkei, tanulmányai Vallástörténeti előadások. Budapest, 1933, Magyar
az általa szerkesztett lapokon kívül többek között Kultúra; Dél keresztje alatt. Feljegyzések egy dél
a Bölcseleti Folyóiratbán, a Katholikus Szemleben, a amerikai missziós kőrútról Budapest, 1934, Páz
Religióbán, a Hittudományi Folyóiratbán, az Egyete mány Péter Társaság; Örök élet igéi. Szentbeszédek
mes Kritikai Lapokban* a Közművelődésben, a és olvasmányok. .1-4, köt Budapest, 1934-1939,
AfOVfc'-ban, a Nemzeti Újságbán, az Új Nemze Magyar Kultúra; Róma lelke. Utak és élmények. Bu
dékben és az Egyházi Lapokban jelentek meg, Ösz- dapest, 1936, Pázmány Péter Társaság; Bangha
S2egyűjtött művei harminc kötetben 1942 és 1943 Béla - Borbély István: Az ősegyház. Budapest,
között jelentek meg a Szent István Társulatnál 1937, Pázmány Péter Irodalmi Társaság; Világhó
Bíró Bertalan szerkesztésében. dító kereszténység. A társadalom visszavezetése
Bangha főbb művei a kővetkezők: jellemrajzok Krisztushoz. Módszertani tanulmány. Budapest,
a katholikus egyház életéből Kalocsa, 1909, Hír 1940, Pázmány Péter Társaság. (3. kiad. Budapest,
nök. (2. kiad, Budapest, 1923, Mária Kongregá 1942).
ció); A zsidó sajtó a kereszténység ellen. Budapest, Bangha Béla életrajzát egyik legbensöbb ba
1911, Katholikus Sajtóegyesület Fővárosi Hölgy rátja, Nyisztor Zoltán írta meg közvetlenül han
bizottsága; A kereszténység és a zsidók. Budapest, gira halála után (Bangha Béla élete és műve. Buda
1912, Mária Kongregáció; jézus szívének ígérete. pest, 1941, Pázmány Péter Irodalmi Társaság).
Rejtett kincsesbánya, Budapest, 1914, Jézustársa - Halála után 1940-ben egy kis füzet is megjelent,
ság. (10. kiad. Budapest, 1942, Mária Kongregá amely halála körülményeivel és a sajtóvisszhan
ció); A magyar katolikus sajtó kérdése. Budapest, gokkal foglalkozott (Bangha Béla a nagy sajtó
1917, Magyar Kultúra; Magyarország újjáépítése apostol 1880-1940. Budapest, 1940, Katolikus
és a kereszténység. Budapest, 1920, Szent István Hölgyek Országos Sajtóegyesülete). A Bangha-nap -
Társulat; Elmélkedések a keresztény hitélet alap lói és néhány levelet, dokumentumot a hagyaték
igazságairól Budapest, 1920, Mária Kongregáció; ból Molnár Anlal és Szabó Ferenc S .). közölt az
Nagy kérdések útján. Budapest, 1922, Magyar Kul általuk szerkesztett fontos kötetben (Bangha Béla
túra; Istenhit és istentagadás. Budapest, 1923, Ma Sj emlékezete. Budapest, 2010, Távlatok, 165-332,
gyar Kultúra; Jézus istenségének bizonyítékai Bu p.). Ez utóbbi kötet két bevezető tanulmánya köz
dapest, 1923, Magyar Kultúra; A katolikus egyház li lábjegyzetekben az újabb Bangha-irodalmat.
krisztusi eredete. Budapest, 1923, Magyar Kultúra; Ezek közül külön is ki kell emelni azt az érdekes
Az apostolkodás rövid kézikönyve. Gyakorlati be vitát, amely 2005 után kialakult az egyháztörténet
vezetés a világi apostolkodás főbb feladataiba. Bu írásban a Bangha-életmű körül (uo. 15-21. p.).
ván: Családvédelem a magyar fajvédelem szolgá zoológus különösen a méhek, a rákok, a kétéltűek,
latában. Budapest, 1936, k, n.; Angyal Pál: Fajvé a csúszómászók, a hüllők és az emlősök élettanával
delem és büntetőjog. Budapest, 1938, Attila Nyomda; foglalkozott. 1919 után a Pázmány Péter Tudo
Orsós Ferenc: Elnöki székfoglaló a MONE 1936. mányegyetem Anthropológiai Intézetének igaz
december 17-én tartott tisztújító közgyűlésén. Bu gatójává nevezték ki, s egyik kezdeményezője volt
dapest, 1937, Stephaneum; Orsós Ferenc: Beszá a magyarországi fajbiológiai kutatásoknak. 1923
moló kéthavi németországi utamról Budapest, júniusától átveszi A Cél című folyóirat szerkeszté
1939, Stephaneum; Paczolay György: Földkérdés sét (véglegesen csak 1926 májusától szerkeszti).
és fajvédelem. Kecskemét, 1940, Első Kecskeméti 1927-1928-ban a bölcsészkar dékánja. 1931-ben
Hírlapkiadó és Nyomda; Orsós Ferenc: A házas az antiszemitizmusát és fajbiológiai szemléletét
sági törvényfajvédelmi kiegészítése a Felsőház előtt. ért támadások miatt lemondott akadémiai tagsá
Budapest, 1941, Stephaneum; Berényi Sándor: gáról, s kilépett minden tudományos társaságból.
A fajvédelem és a házasságkötésjogszabályai. Buda 1932. augusztus 31-én nyugdíjba vonult. A har
pest, 1942, Springer Nyomda; vitéz József Ferenc mincas évek elején a Schadl-tanács felekezeti iz
királyi herceg: Fajvédelmi gondolatok. A társadal gatás vádjával két hét fogházbüntetésre ítélte. 1940
mi válságok okai és gyógyítása. Budapest, 1942, márciusában lemondott A Cél című folyóirat szer
Magyar Családvédelmi Szövetség; Doros Gábor: kesztői posztjáról, s azt Bosnyák Zoltánnak adta
A család- ésfajvédelem társadalmifeladatai. Buda át. (A lapot 14 éven keresztül szerkesztette, s a kez
pest, 1942, Magyar Családvédelmi Szövetség* deti 140-ről többezresre bővítette az előfizetők
Kisapsai dr. Méhely Lajos a magyar zoológia körét.) 1945 után a Népbíróság mint háborús bű
egyik megteremtője, a Magyar Nemzeti Múzeum nöst fegyházbüntetésre ítélte, így a váci fegyház-
állattárának őre, s a magyar faj biológia egyetlen ban raboskodott. Budapesten halt meg 1953. feb
jelentős figurája. Kisfaludszögiben született 1862. ruár 4-én. Csatorday Károly politikus apja.
augusztus 24-én. Édesapja, Méhely Nándor a gróf Szerkesztője volt a Méhészeti Lapoknak, a Ma
Dessewffy család Zemplén és Sáros megyei birto tematikai és Természettudományi Közlemények
kain volt tiszttartó, édesanyja Wallau Lilla. Tanul nek, továbbá az általa kezdeményezett ÁUallani
mányait a kassai és az eperjesi gimnáziumokban, Közleményeknek és a Stúdió Zoologicának, majd
majd a lőcsei állami főreáliskolában (1871-1877) 1926-tól 1940-ig A Cél című faj védelmi folyóirat
végezte, később a budapesti egyetemen (1877— nak. Tanulmányai a Mathematikai és Természettu
1880) tanult 1880-tól 1885-ig a József Műegyete dományi Közleményekben, az Orvos-Természettudo
men tanársegéd Kriesch János mellett. 1885-ben a mányi Értesítőben, a Természettudományi Közlöny
brassói állami főreáliskolához nevezik ki tanárnak. ben, az Állattani Közleményekben, a Természetrajzi
1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba kerül, Füzetekben, az Akadémiai Értesítőben, a Fogorvosi
előbb, mint az állatiár igazgatóőre, 1911-től pedig Szemlében, a Studia Zoologicában, a Jahrbuch des
mint osztályigazgató. 1915-ben a budapesti egye Siebenbürgischen Kartpatenvereinban, az Annales
lem bölcsészeti kara egyetemi tanárrá nevezi ki. Musei Nationalis thmgaricíben, a Budapesti Szem
Az egyetemen általános állattant, valamint bonc- lében, a Brassóban, a Zoologischer Anzeigerben je
és szövettant tanít. 1899. május 5-től a Magyar lentek meg. Pedagógiai nézeteit az Egyetemes Köz-
Tudományos Akadémia levelező, majd 1910-től oktatásügyi Szemlében valamint a Magyar Paeda-
rendes tagja, ezenkívül tagja több külföldi tudo £ű£/aban népszerűsítette. Politikai, fajbiológiai cik
mányos társaságnak (a londoni Zoological Society, keit Magyar Kultúra, A Nép, a Magyarság és A Cél
a majna-frankfurti Sénekénbergische Naturfor- közölte. 6 fordította magyarra Brehm Az állatok
schende Gesellshaft, a magdeburgi Naturwissen- világa című müvének első három kötetét.
schaftliche Véréin, valamint a Deutsche Blutgrup- Méhely Lajos munkásságáról nem született
penforschung). 1906-ban a kolozsvári egyetem összefoglaló bibliográfia, s életéről és munkássá
tiszteletbeli doktorrá avatta. Több akadémiai díj gáról is csak töredékes ismereteink vannak (Mé
birtokosa (Bézsán-jutalom, Marcibányi-díj), Mint hely Lajos: Önéletrajzi adataim. Budapest, 1914,
A KÉRDÉS IRODALMA 247
ny. n,; Gáspár János: Méhely Lajos és a tudomá nyomdája; Az én antiszemitizmusom. Budapest,
nyosfajvéddem Magyarországon. Budapest, 1931, 1930, Held János Könyvnyomdája; A turáni lovas.
Stephaneum; Bosnyak Zoltán: Méhdy Lajos. In Budapest, 1931, Held János Könyvnyomdája;/! ma
uő: A magyarfaj védelem úttörői. Budapest, 1942, gyar kenyér. Budapest, 1931, Held János Könyv
Stádium, 257-287. p.; Die wissenschaftliche und nyomdája; A megmagyarosodott Kőszeg. Kőszeg
literári schc Tátigkeit von Ludwig Méhely auf város négyszáz éves jubileumára. Budapest, 1932,
dem Gehiete dér Zoologie. Vertebrata Hungarica Held János Könyvnyomdája; A numerus clausus
Musei fíistorico-Naturalis Hungaricf 1967. 21- mérlege. Budapest, 1932, Held János Könyvnyom
64. p.; Horváth Csaba - Korsós Zoltán: Méhdy dája; Mi tette Hitlert antiszemitává? Budapest,
Lajos emlékezete. Karszt és Barlang, 1988.43-46. 1.932, Held János Könyvnyomdája; Berzevkzy Al
p.; Kovács Taniás: Magyar fajvédelem. Rubicon, bert fajszemlélete. Budapest, 1933, Held János
2006. 10. sz. 52-55. p.). Főbb fajvédelmi művei Könyvnyomdája; Minden kultúrafaji kultúra. Bu
nek listáját Gáspár János közli (Méhdy Lajos főbb dapest, 1933, Held János Könyvnyomdája; A ma
fajvédelmi írásai. In llő: Méhely Lajos é$ a tudo gyar faj védelem pragmatikája. BudapesL, 1933,
mányos faj védelem Magyarországon. Budapest, Held János Könyvnyomdája; A magyar faj önvé
1931, Stephaneum, 61-63. p.). Méhely Lajos - igen delmi harca. A múlt bűnei s a jövő feladatai. Bu
nagyszámú - zoológiái és általános természettu dapesL, 1933, Hdd János Könyvnyomdája; Vér,fajt
dományi, továbbá turisztikai munkáit legteljeseb nemzet. Budapest, 1933, Hdd János Könyvnyom
ben Szinnyei József bibliográfiája tartalmazza. dája; Suum cuique. Bethlen Istvánnak válaszul.
Fajelméleti, fajvédelmi, politikai és ideológiai Budapest, 1933, Held János Könyvnyomdája; Quo
könyveinek és különnyomatainak a száma is igen vadis, Domine, Budapest, 1933, Held János Könyv
jelentékeny: A származástan mai állása. Buda nyomdája; fíleyer Jakab. Budapest, 1933, lleld Já
pest, 1905, Pesti IJoyd Társulat; A háború biológiá nos Könyvnyomdája; A magyar ifjúság nevelése.
ja. Budapest, 1915, Pallas; Méhely Lajos - Keltz Budapest, 1934, Held János Könyvnyomdája; Las
Sándor: Fajunk védelméről. Két beszéd. Budapest, san páter a kereszttel! Bangha Bélának útravalóul.
1925, EME; Néhány szó a magyar fajvédőmről. Budapest, 1934, Ileld János Könyvnyomdája; Né
Budapest, 1926, lleld János Könyvnyomdája; A ma met aknamunka. Budapest, 1934, Held János Könyv
gyar fajvédelem irányelvei. Budapest, 1926, Ueld nyomdája; A legsötétebb babona. Budapest, 1935,
János Könyvnyomdája; Sugár Mór. Budapest, 1926, Held János Könyvnyomdája; Nemzeti lelkiismere
Hdd János Könyvnyomdája; Az okszerű népese tünk válsága. Budapest, 1935, Held János Könyv
déspolitika élettudományi alapjai. Budapest, 1927, nyomdája; A zsidó rituális gyilkosságokról. Buda
Held János Könyvnyomdája; Állítsunk fel magyar pest, 1935, Held János Könyvnyomdája; A magyar
fajbiológiai intézetet! Budapest, 1927, Ileld János fajvédelem ábrázata. Budapest, 1936, Held János
Könyvnyomdája; Fajvédelmi gondolatok. Buda Könyvnyomdája; A magyarság múltja, jelene és
pest, 1928, Heíd János Könyvnyomdája; A ma jövője. Budapest, 1936, Kis Akadémia; A magyar
gyarság anthropológjája. Budapest, 1929, Held Já fajkép. Budapest, 1936, Held János Könyvnyom
nos Könyvnyomdája; Fóliák Illés „honfoglaló* zsi dája; Faj védelem és fajnemesítés. Budapest, 1936,
dói. BudapesL, 1929, Hold János Könyvnyomdája; Held János Könyvnyomdája; Afajfenntartás élet
Ma gyarabb Magyarországot. Gratz Gusztávnak tudományi kellékei. Budapest, 1937, Ileld János
válaszul. Budapest, 1929, Stephaneum; A németek Könyvnyomdája; A magyar kisebbségi iskola. Bu
Magyarországon. Fajbiológiai tanulmány. Buda dapest, 1937, Hold János Könyvnyomdája; levelek
pest, 1.929, Stephaneum; Karácsonyi üzenet. Bu és reflexiók. BudapesL, 1937, Hdd János Könyv
dapest, 1929, Held János Könyvnyomdája; .4 ma nyomdája; Magyarország sírásói. Budapest, 1937,
gyarság sorsdöntő órái. Budapest, 1930, Held Já Held János Könyvnyomdája; Fajiság vagy sorskö
nos Könyvnyomdája; Heil Hitler! Budapest, 1930, zösség? Budapest, 1938, Held János Könyvnyom
Held János Könyvnyomdája; A vércsoportok faji dája; A mi legsürgősebb teendőink. Budapest, 1938,
jelentősége. Budapest, 1930, Held fános Könyv Held János Könyvnyomdája; A turáni eszmény.
248 A KÉRDÉS IRODALMA
Budapest, 1938, Held János Könyvnyomdája; Ig- 1939, Held János Könyvnyomdája; Lcgbölcsebb
mtosfaüit... Budapest, 1938,Held János Könyv fajvédelem. Budapest, 1939, Held János Könyv
nyomdája; A két malomkő. Budapest, 1938, Held nyomdája; Afajtagadás hóbortja. Somogyi József
János Könyvnyomdája; A házasság előtti orvosi nek válaszul. Budapest, 1940, Mérnökök Nyom
vizsgálatról. Budapest, 1938, Held János Könyv dája; Vér és faj. Budapest, 1940, Bolyai Akadémia;
nyomdája; Ábránd és valóság. Budapest, 1939, Őrségváltás. Budapest, 1940, Mérnökök Nyomdá
Held János Könyvnyomdája; Magyarok és svábok. ja; Hűség a vezérhez. Budapest, 1940, Mérnökök
Budapest, 1939, Held János Könyvnyomdája; Zi- Nyomdája; Magyartalan magyarság Budapest,
reg-zörög... Az öröklés hatalma. Budapest, 1939, 1940, Mérnökök Nyomdája; Vallomások. Buda
Held János Könyvnyomdája; Afaj lelke«Budapest, pest, 1940, Held János Könyvnyomdája.
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Bárt programja tett, ahol apja, a köznemesi származású idősebb
(1924. október L) önállóan is megjelent (Fajvé Gömbös Gyula a helyi evangélikus elemi népis
dőkiáltvány. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt kolában tanított. Anyja, Weétzcl Anna Mária a
programmja. 1924. október. Budapest, 1924, Stá falu egyik módosabb sváb családjából szárma
dium), s cgv gyűjteményes kötetben is olvasható zott. Gömbös iskoláit a murgai elemiben kezdte,
(Gergely Jenő - Glatz Ferenc - Pölöskei Ferenc majd Sopronban folytatta (ahová édesapját áthe
szerk.: Magya rországi pártp rogrnmok. 1919-1944. lyeztek), később a soproni Evangélikus Líceum és
Budapest, 1991, Kossuth, 103-110. p ). F.z utóbbi a pécsi honvéd hadapródiskola növendéke lett.
a Szózat 1924. október 1-jei számában jelent meg, Katonai iskoláit befejezve a zágrábi 25. honvéd
s nem teljesen egyezik meg a később kiadott ön gyalogezredhez vezényelték. Az I. világháború
álló pártprogram szövegével, de a különbségek ban századosként a szerbiai, majd a galíciai fron
nem lényegesek, inkább csak a követelések sor ton szolgált, s több kitüntetést is kapott. 1915. au
rendjét érintik. A korszak parlamentjének törté gusztus 23-án Bécsben házasságot kötött egy bé
nete a Bállá Antal szerkesztette kötetben (A ma csi vagyonos polgárcsaládból származó lánnyal,
gyar országgyűlés története. 1867-1927. Budapest, Grela Rcichcrttel (akitől 1925-ben elvált, majd
1928, Légrády) tanulmányozható. A párt parla miniszterelnökként újra feleségül vclte). Gömbös
menti működéséről még nem készült összegzés, a az erdélyi román betörés idején (1916. augusz
fajvédő politikusok beszédei (Gömbös Gyulát ki tus) az evakuálást irányító kormánybizottságban
véve) kiadatlanok, ezért az eredeti nemzetgyűlési, katonai szakértő, majd a közös hadsereg ún. Pót
illetve képviselőházi naplókat vagyunk kénytele lásügyi Főnökségén dolgozott. 1918 őszén rövid
nek használni. A korszak parlamenti választásai ideig a Károlyi-kormány zágrábi katonai megbí
nak történetének legjobb összefoglalása egy ta zottja volt. 1919. január 19-én megválasztották a
nulmánykötetbe n (Földes György - Hubai László MOVE (Magyar Országos Véderő Egyesület) el
szerk.: Parlamenti választások Magyarországon. nökévé. 1919 tavaszán Bécsben szerkesztette a
1920-1998. 2., bőv. és átd, kiad. Budapest, 1999, Bécsi Magyar Futár című lapot. 1919 nyarán részt
Napvilág). A kialakult politikai rendszer jellem vett Szegeden a Magyar Nemzeti Hadsereg létre
zőiről Büski Levente írt modern szemléletű, mo hozásában, 1920 nyarán kisgazdapárt jelöltjeként,
nográfiái (A Horthy rendszer. 1919-1945. Buda Törökszentmiklós mandátumával került a parla
pest, 2006, Pannonica Kiadó). mentbe (a későbbi választásokon a törökszentmik
A magyar fajvédők politikai vezére kétségkí lósi kerület kettéosztásával létrejött abádszalóki
vül vitéz jákfai Gömbös Gyula volt. Gömbös 1886. kerületben jutott mandátumhoz). 1921 októberé
december 26-án a Tolna megyei Murgán szüle- ben fontos szerepet játszott a királypuccs leveré
A KÉRDÉS IRODALMA 249
1944. In Társadalom és kultúra Magyarországon a Gede Testvérek; Tasnádi Nagy András: Gömbös
19-20. században. Tanulmányok. Pécs, 2003, Pan Gyula emlékezete. Budapest, 1942, Athenaeum;
nónia Könyvek, 105-120. p.; Utószó. In uő szerk.: Szász Lajos: Emlékbeszéd vitéz jákfai Gömbös
Gömbös Gyula: Válogatott politikai beszédek és Gyuláról. Budapest, 1943, Stádium; Szokoly End
írások, Budapest, 2004, Osiris, 701-753. p.; Göm re: ...és Gömbös Gyula a kapitány. Budapest,
bös Gyula és a zsidókérdés. In Paksy Zoltán szerk.: 1960, Gondolat) sokkal kevésbé használható. Ér
Az antiszemitizmus alakváltozatai Tanulmányok. tékes forrása a kutatásnak az OSZK-ban található
Zalaegerszeg, 2005, Zala Megyei Levéltár, 18-43. sajtókivágat-gyűjiemény (Vitéz Gömbös Gyula
p.; Másolta-e Gömbös Mussolinit vagy/és Hitlert? halálakor megjelent bel- és külföldi sajtóhírek. 1-
Századok Tűzetek, 5. sz. 2009,19-58. p.) foglalko 2. köt. Budapest, 1936).
zik Gömbös személyével és politikájával. Gergely A Gömbös-kormány tevékenységére vonat
Jenő koncepcióját és Gömbös-ábrázolását - Vonyó kozó irodalomból Pritz Pál (Magyarország külpo
mellett - mások is erőteljesen megkérdőjelezték, litikája Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején.
így Romsics Ignác (Magyar történeti problémák, 1932-1936. Budapest, 1982, Akadémiai Kiadó) és
1900-1945, In uő: Múltról a mának. Tanulmányok Vonyó fentiekben említett könyve (Gömbös párt
és esszék a magyar történelemről. Budapest, 2004, ja) emelkedik ki. Belpolitikai vonatkozásban már
Osiris, 315-338. p.) és Pető Iván (A kor embere? korántsem ilyen jó a helyzet, az 1930-as években,
Mozgó Világ, 200 L 8. sz. 105-108. p.). A régebbi illetve a kommunista korszakban keletkezett mun
irodalomból csak gróf Révay József Gömbös-élet kák ugyanis kritikával kezelendők (Sztranyavsz-
rajza (Gömbös Gyula élete és politikája. Budapest, ky Sándor: A Gömbös kormány eredményei. Bu
1934, Franklin) emelkedik ki, aki végigjárta dapest, 1933,k. n.; 1932-1935. A Gömbös-kormány
Gömbös Gyula életpályájának fontosabb állomá három esztendős munkássága. Budapest, 1935,
sait, s felkereste rokonait, egykori tanárait, bará Stádium; Petőcz Pál: A Gömbös-kormány iroda
tait, így munkája - elfogultságai ellenére is - for lompolitikájáról, A „reformnemzedék” Irodalom
rásértékű. A többi kortárs és később keletkezett történeti Közlemények, 1965. 2, sz, 185-196. p.;
életrajz, emlékbeszéd, elemzés (Beregi Béla: Göm Csépánv Dezső: A Gömbös-kormány szociálpoliti
bös Gyula és a „nemzeti öncélúság” gondolata. kája. 1935-1936. Szeged, 1966, Szegedi Nyomda;
„Mindent a nemzetért!' Gazdaságpolitikai tanul Kónya Sándor: Gömbös kísérlete a totális fasiszta
mány. Budapest, 1935, Országos Kereskedelmi diktatúra megteremtésére. Budapest, 1968, Aka
Közlöny Könyvosztálya; Szabó Dezső: Március démiai Kiadó). Néhány szaktanulmány, forrásköz
mérlegén: a Gömbös-kormány és az„Űj Korszak” lés, visszaemlékezés és részmonográfia érdeme)
Budapest, 1935, Ludas Mátyás kiadás; Kemenes még említést az újabb irodalomból (Karsai Elek:
Antal: Gömbös Gyula és a magyar élet Történelmi Iratok a Gömbös-üitler találkozó történetéhez.
megvilágításban. Jászberény, 1936, Kovács Nyom 1933. június 17-18. Budapest, 1962, Akadémiai
da; Méhely Lajos: Gömbös Gyula emlékére. Buda Kiadó; Kerekes Lajos: Az első osztrák köztársaság
pest, 1936, Held János Könyvnyomdája; Szabó alkonya. Mussolini, Gömbös és az osztrák Heim-
Dezső: Gömbös Gyula. In uő: Az új kereszteshad- wehr. Budapest, 1973, Akadémiai Kiadó; Glatz Fe
járaL Budapest, 1936, Ludas Mátyás kiadás, 22- renc: Sajtópolitika, hivatalos ideológia 1932-1936.
32, p,; Vitéz Gömbös Gyula arcképének ünnepélyes A Gömbös- kormány sajtópolitikájáról. In uő:
leleplezése a Nemzeti Egység Pártjában 1937. áp Nemzeti kultúra - kulturált nemzet. 1867-1987.
rilis 7-én. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi Budapest, 1988, Kossuth, 225-24 l.p.; Réti György:
miniszter emlékbeszéde. Budapest, 1937, Stádium; Gömbös és a római hármas egyezmény, 1934.
Szigethy István: Üt a magyar nemzeti szociálista Történelmi Szemle, 1994.1-2. sz. 135-165. p.; Zeid-
állam felé. Wolff, Gömbös, Imrédy, Teleki. Buda ler Miklós: Gömbös Gyula. ín Romsics Ignác
pest, 1940, Csokonai Könyvterjesztő Vállalat; szerk.: Trianon és a magyar politikai gondolkodás.
Marschalkó Lajos: Gömbös Gyula, a fajvédő vezér; 1920-1953. Tanulmányok. Budapest, 1998, Osiris,
Budapest, 1942,Stádium, új kiad.: Budapest, 2002, 70-97. p.; Gömbös Gyula hatalomra kerülése és
A KÉRDÉS IRODALMA 251
dulatától 1944 őszéig. Történelmi Szemle, 1972. borról. História, 1994. 2. sz. 29-31. p.; Virágh Fe
3 “4. sz, 497-525. p.; Hajdú Tibor: Hova tartozol! renc szerk.: Makótól New Yorkig. Eckhardt Tibor,
Eckhardt Tibor? Magyar Nemzet, 1973. okt. 28.9. az államférfi. Budapest, 1998, Független Kisgaz
p.; Szinai Miklós: Antiszemita internacionálé. Az da-, Földmunkás- és Polgári Párt Tudománypoli
„első” nemzetközi antiszemita kongresszus Bu tikai Intézete; Kádár Lynn Katalin: Eckhardt Ti
dapesten. 1925. Múlt és Jövő, 1991.3. sz. 14-23.p.; bor és a Szabad Magyarországért Mozgalom. In
Tóth Ferenc szerk.: In memóriám Eckhardt Tibor. Balogh András ele. szerk.: Tanulmányok a XIX-
Makó, 1993, Makói Keresztény Értelmiségi Szö XX. századi történeletnből. Budapest, 2002, RITE
vetség; Boross Imre: Megemlékezés Eckhardt Ti BTK, 195-210. p.).
Bár 1945 után többen foglalkoztak Bajcsy-Zsi- Budapest, 1939, Alhcnaeum (2. kiad, Budapest,
Jinszky életművével, tudományos céllal készült, 1983, Magvető); Helyünk és sorsunk Európában.
kiadott bibliográfiával nem rendelkezünk. Jobb Budapest, 1941, Gergely (2, kiad.: Budapest, 2008,
híján használhatjuk Baross György cédulakataló Kairosz); Transsylvania. Pást and Future. Geneva,
gusát, amely az OSZK Kézirattárában található 1944, Kundig (Magyarul: Budapest, 1990, Tinó
(Quart. Hung. 4216). Borsi József is összeállított di). Nincs tehát modern kiadása Bajcsy-Zsilinsz
egy bibliográfiát (Bajcsy-Zsilinszky Endre a törté ky műveinek, ami persze nem véletlen, hiszen az
neti irodalomban. 1957-1985. Válogatott, anno- eredeti művek olvasása azonnal lehetetlen hely
tált bibliográfia. Békéscsaba, 1986, Békés Megyei zetbe hozná az utóbbi három-négy évtized hami
Könyvtár), de ez inkább rccepciótörténet, mint sítóit és legendagyártóit,
sem tudományos célra használható bibliográfia. Bajcsy-Zsilinszky írásaiból csapán néhány vá
Aki tehát meg akar ismerkedni Bajcsy-Zsilinszky logatás készült, így a Tilkovszky Lóránt szerkesz
- évtizedeken át meghamisított - életművével, az tette kél kötet (Bajcsy-Zsilinszky irataiból. Békés
kénytelen az eredeti forrásokhoz nyúlni. Minde csaba, 1986, Békés Megyei Tanács Tudományos-
nekelőtt ahhoz a hatalmas mennyiségű publicisz Koordinációs Szakbizottsága; Bajcsy-Zsilinszky.
tikai anyaghoz, amely különböző lapokban (Szózat, írások tőle és róla. Budapest, 1986, Kossuth). Az
Magyarság, Előőrs, Szabadság, Független Magyar- előbbi az újvidéki vérengzések kapcsán született
ország, Szabad Szó, Békésmegyei Közlöny Buda leveleket, míg az utóbbi tartalmazza Szekfühöz
pesti Hírlap, Szegedi Új Nemzedék, Népünk, Pesti írt nevezetes levelét, részleteket naplófeljegyzc-
Napló, Pester Lloyd, Magyarország, Népszava stb.) seiből, valamint válogatást leveleiből és memo
lappang, Bajcsy-Zsilinszkynek ugyanis csak na randumaiból, Ugyancsak az évfordulóra állított
gyon kevés műve jelent meg életében: Militariz- össze egy kötetet Tidrenczel Sándor {Bajcsy-Zsi
mus - pacifizmus. Budapest, 1920, Stephaneum; linszky Endre és politikai pátriája. Nyíregyháza,
Nemzeti újjászületés és sajtó. Budapest, 1920, Tál 1986, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyv
tos; Újévi nyílt levele a derecskéi választókerület tár), amely elsősorban cikkeket tartalmaz azL7d-
polgáraihoz. Budapest, 1924, Stádium; Nemzeti ra örs és a Szabadság című lapból, továbbá interpel
dikalizmus. Budapest, 1930, Stádium (2, Idád.: Bu lációkat, leveleket, mindezeket - sajnálatosan -
dapest, 2008, Magyar Ház); A Nemzeti Radikális csak rövidítve. Bajcsy-Zsilinszky Endre hagyatéka
Párt gazdasági és szociálpolitikai programja és szer az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában
vezete. Kivonat a teljes pártprogramból Budapest, (28. fond) tanulmányozható. Ennek az anyagnak
1931, Stádium; Német világ Magyarországon. Bu a legértékesebb része Bajcsy-Zsilinszky szerte
dapest, 1937, Korunk Szava; Egyetlen út a magyar ágazó levelezése (különösen Bárdossy Lászlóhoz,
paraszt. Budapest, 1938, Kelet Népe; Mátyás király. Horthy Miklóshoz és Istvánhoz, Káilay Miklós-
A KÉRDÉS IRODALMA 253
Csatkai Endre emlékére. Sopron, 1996, Soproni tollyal lelőtte Áchimot. A kúria végül felmentette
Múzeum Alapítvány - Sopron Megyei Jogú Vá a Zsilinszky fivéreket a gyilkosság vádja alól. 1912-
ros, 349-358. p.i Vigh Károly: Bajcsy-Zsilinszky ben Árva megyében, Alsókubinban főispáni tit
Endre külpolitikája. Budapest, 2002, Mundus Ma kári állást vállal Csaplovits Simon, majd Szinyei-
gyar Egyetemi Kiadó; Vigh Károly: A fajvédelem Merse István mellett. Az I. világháborúban a szerb,
től a nemzetvédelemig. Gömbös és Zsilinszky kö az olasz és az orosz fronton, mint a II. lovashad
zös politikai útja és szétválásuk története. Valóság, osztály huszár hadnagya szolgált. 1916-ban a ha-
2002, 6. sz. 61 71. p.; Farkas Kornél: Bajcsy-Zsi licsi ütközetben súlyosan megsebesült. 1917-ben
linszky Endre belpolitikai nézetei 1928-1931 kö saját kérésére ismét kikerült az orosz frontra.
zött. Valóság, 2006,6, sz. 46-71. p.; Vonyó József: Többször kitüntették (III. osztályú érdemkereszt,
Zsilinszky és a zsidókérdés. ín Baráth Magdolna II. osztályú német Vaskereszt). 1918 novemberé
- Bánkuti Gábor - Rainer M. János szerk.: Meg ben tért haza alakulatával. Még ebben a hónap
értő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyar ban belépett a MÜVE-be. A kommün alatt a báró
mati György tiszteletére, Budapest, 2011, L’Har- Perényi-Szörtsey-féle ellenforradalmi csoporto
mattan, 339-352. p. A Bajcsy-Zsilinszkyre vonat sulás tevékeny tagja. A kőszegi ellenforradalmi
kozó tanulmányok, cikkek - köztük Tilkovszky felkelés leverése után fogságba kerül, de innen si
Lóránt, Sebestóny Sándor és Vigh Károly munká került megszöknie, s előbb Bécsbe, majd Német
inak - teljes felsorolását lásd Borsi fent idézett országba menekült. 1919-ben csatlakozott a sze
bibliográfiájában. Az újabban keletkezett nagy gedi ellenforradalmi erőkhöz, belépett Horthy
mennyiségű irodalomról még nem készült bibli nemzeti hadseregébe, majd a külügyminisztéri
ográfia. Mindebből következik, hogy a kutatás um Eckhardt Tibor vezette sajtóosztályán kapott
legfontosabb feladata ma az lenne, hogy elkészül beosztást. A kommün után a Magyar Nemzeti
jön egy - a Szabó Dezső-bibliográfiához hasonló Szövetség által kiadott Szózat című fajvédő lapnál
- irodalomjegyzék, amely tartalmazná végre hi dolgozik, 1922. szeptember 10-től főszerkesztő
ánytalanul az általa írt cikkeket, valamint a róla ként. 1920-ban fél évet Németországban tölt, a
szóló hatalmas mennyiségű irodalmat. Csak ezek Magyar Távirati Iroda ottani fiókját szervezi. 1920-
után lenne megírható a róla szóló s a régen várt ban a MOVE dís/iagjává választották, majd belé
tudományos életrajz. pett az Egységes Pártba. 1922-ben Derecskén egy
Zsilinszky Endre Szarvason született 1886. séges párti programmal Mezőfi Vilmossal szemben
június 6-án, Békés vármegyei szlovák eredetű, országgyűlési képviselővé választották. 1923-ban
evangélikus birtokos családban. Apja, Zsilinszky Gömbössel együtt kilépett az Egységes Pártból, és
Endre a 18. században a Felvidékről idetelepített egyik alapítója volt a Magyar Nemzeti Független
tót jobbágyok leszármazottja. Anyja Bajcsy Má ségi Pártnak (1924. okt. 19.). 1925 januárjában a
ria, régi magyar köznemesi családból származott. MOVE ügyvezető elnökévé választották. 1925. jú
A család 1887-ben költözött Békéscsabára, Baj nius 21-én Horthy vitézzé avatta, s ekkor vette fel
csy-Zsilinszky a gimnáziumot Békéscsabán, jogi anyja nevét is (Bajcsy). 1926-ban az országgyűlési
tanulmányait pedig Kolozsvárott, Lipcsében és választáson a kormánypárti Pékár Gyulával szem
Heidelbergbcn végezte. Németországban többek ben alulmaradt, s lapja, a Szózat is megszűnt,
kó2Ött Kari Bücher és Wilhelm Wundt előadásait 1927-ben Pethő Sándor hívására vezércikkíró
is hallgatta, Kolozsvárott jogi és államtudományi ként csatlakozott a Magyarság című laphoz. 1928.
doktorátust szerzett. 1909 és 1910 között önkén március 15-én megindította az Előőrs című. faj
tes a bécsi 1. huszárezrednél. 1910-ben tartalékos védő lapot, a lap 1932-től Szabadság címen jelent
tiszti vizsgát tett. Az egyetem elvégzése után Bé meg, 1928 szeptemberében - miután Gömbös
késcsabán ügyvédjelölt Linder Károly békéscsabai visszalépett az Egységes Pártba - szakított a párt
irodájában. 1911. május 14-én összetűzés támadt vezérrel. 1929 júniusában Tarpán a hatósági erő
a két Zsilinszky fivér és Ácbim I.. András paraszt- szak következtében vereséget szenvedett az or
vezér között, s ennek során Zsilinszky Gábor pisz szággyűlési választásokon. 1930. november elején
A KÉRDÉS IRODALMA 255
megalakítja a Nemzeti Radikális Pártot, s 1931- szegese miatt. 194] júniusában egy újabb memo
ben pártja programjával Tarpán mandátumot randumban tiltakozott Magyarország háborúba
szerzett. 1935 márciusában Gömbös mandátu lépése ellen. 1942, február 4-én emlékiratot jutta
mot ajánlott neki, ha felhagy ellenzéki tevékeny tott el Horthyhoz, tiltakozva ezzel a délvidéki mé
ségével, de az ajánlatot visszautasította. Az 1935- szárlások miatt. 1942 februárjában csatlakozott a
ös választásokon választási szövetséget kötött az Történelmi Emlékbizottsághoz* s március 15-én
októbristákkal. A kormánypárt Tarpán Kenyeres részt vett a Petőíi-sz.obornál tartott tüntetésen.
IC Miklóst jelölte vele szemben, aki meg is nyerte 1942. szeptember végén tanúként felszólalt a
a választásokat. Bajcsy-Zsilinszky a választásokon Schönherz-perben. 1944. március 19-én fegyver
elkövetett erőszak és csalások miatt 1935. április rel fogadta a Gestapo embereit, akik rövid lövöl
7-én lemondott vitézi címéről. Később leleplezte dözés közben megsebesítették, majd letartóztat
Kenyeres zsidó származását (Kaufmann), s bűn ták, 1944 augusztusában a Fő utcai börtönben
vádi eljárást kezdeményezett ellene jogtalan név feleségül vette élettársát és titkárnőjét, Bende
használat és más visszaélések miatt. A képviselőt Máriát, Október 11-én a Lakatos-kormány kikér
ennek alapján elítélték* és megfosztották a képvi te öt a németektől, és október 15-én szabadon bo
selőségtől. 1936-ban pártja fuzionált a kisgazda- csátotta. A nyilas hatalomátvétel után illegalitás
párttal, 1939-ben Tal pán kisgazdapárti program ba vonult, majd novemberben elnöke lett a Ma
mal országgyűlési képviselővé választották, s 1939 gyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának.
szeptemberétől az általa alapított Független Ma November 23-án Mi kuli eh Tibor páncélos főhad
gyarország felelőit szerkesztője lett. 1940 február nagy árulása folytán elfogták, s a Margit körúti
jában gróf Teleki Pál biztatására Belgrádban Lár- fegyházba került, de mentelmi joga miau ügyét
gyall egy jugoszláv-magyar szövetség lehetőségei külön tárgyalták, 1944. december 11-én Sopron
ről, ennek eredményeképpen jött létre később a kőhidára szállították. A nyilas Képviselőház kiad
jugoszJáv-magyar barátsági szerződés. 1940. ok ta a Nemzeti Számonkcrő Szélének* amely de
tóber 13-tól főszerkeszlője leli a Szabad Szó című cember 23-án kötél általi halálra ítélte* s az ítéle
lapnak. 1941 februárjában a parlamentben a há tet 24-én, karácsonykor végrehajtották. 1945,
romhatalmi egyezményhez való csatlakozás ellen május 27-én Budapesten országos gyászünnepé
szavazott* s áprilisban memorandumban tiltako lyen búcsúztatták* majd végakaratának megfele
zott a jugoszláv-magyar barátsági szerződés meg- lően Tarpán helyezték örök nyugalomba.
Lendvai (eredetileg: Lehner) István Budapesten ség) megtámadta Babits Mihályt. 1919. augusztus
született 1888. július 5-én német eredetű kiske 14. és 1919. november 24. között a Halld István
reskedő-családban. Középiskoláit Székesfehérvá vezette propaganda minisztériumban dolgozoLl.
ron végezte. A kalocsai érseki tanítóképző elvég 1919-ben csatlakozón a Szabó Dezső alapította
zése után nevelő egy nógrádi nemesi családnál, Magyar Írók NemzeLi Szövetségéhez. 1922-ben
majd hírlapíró Szegeden és Budapesten. Első ver Cegléden fajvédő programmal választották meg
sei a Nyugatban jelentek meg, 1913 végétől a Miio- országgyűlési képviselővé. AII. világháború előtt
tay István vezette Oj Nemzedék munkatársa, A lap és alatt Nomád álnéven előbb a Pethő Sándor
Pardon című rovatát együtt szerkesztette és íita szerkesz.LelLe Magyarságba* majd a Magyar Nem
Bangha Bélával, Kállay Miklóssal és Kosztolányi zetbe írt németellenes, a magyar függetleuséget
Dezsővel. 1918-ban az Ébredő Magyarok Egyesü védő cikkeket. 1939. december 28-án a nyilas Esz-
letének, majd 1919 márciusában a Területvédő mevédelmí Csoport tagjai inzultálták, és testileg
Ligának egyik alapítója. 1919 márciusában egy Új is bántalmazták. 1944. március 19-én neve szerepelt
Nemzedékben kö2 ölt cikkben (Haza és emberi a Gestapo listáján. 1945, január 19-én a nyilasok
256 A KÉRDÉS IRODALMA
Miiülay .IsIván Nyírbátorban született 1883. május alakította át, de rövidesen - Bangha Bélával tör
3-án református dzsentri családban, apja Milotay tént összetűzése miatt - politikai okokból kivált a
Gábor, anyja Angyalossy Borbála. Középiskoláit a szerkesztőségből. 1920. december 15-től az And-
nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban végez rássy Gyula nevével fémjelzett legitimista Magyar
te. A debreceni református jogakadémián jogi ta ság felelős szerkesztője, így a Bethlen-rendszer
nulmányokat folytatott, majd a kolozsvári egyete kritikusa. 1920-ban a debreceni választókerület
men szerzett jogi doktorátust. A jogakadémián az ben országgyűlési képviselővé választják a Keresz
egyik vezetője volt az egyetemi keresztmozgal tény Nemzeti Egységpártprogramjával. 1921-ben
maknak Az egyetem elvégzése után közigazgatá a Magyar írók Nemzeti Szövetségének közgyűlé
si gyakornok, majd szolga bíró Szabolcs várme se a lemondott Szabó Dezső helyébe őt választja
gyében. 1907-től a Rákosi Jenő vezette Budapesti meg elnöknek. 1922 és 1933 között kiterjedt pub
Hírlap - amely ebben az időben koalíciós, majd licisztikai tevékenységet folytatott, s elekor jelen
munkapárti lap - munkatársa. 1913-ban Neked tek meg gyűjteményes publicisztikai kötetei is.
kedves címmel novellás kötete jelent meg az Élet 1928-ban a legitimista Magyar férfiak Szentko
Kiadónál. 1913. december 25-én - Jelűnek Hen rona Szövetsége választmányának a tagja, 1931-
rik anyagi támogatásával - megindította az Új ben, mint legitimista jelölt indul Nagykörösön,
Nemzedék című hetilapot, amely a függetlenségi de választási csalással megakadályozzák megvá
párt Károlyi-, és JusLh Gyűl a-féle szárnyát támo lasztását 1932-től újra parlamenti képviselő
gatta. 1918-ban a lap szakított Károlyival. A szer (Miskolc, majd Nagykőrös), előbb a keresztény
kesztőséget 1919 februárjában szétrombolták, nemzed ellenzéki, majd független programmal.
majd a kommün alatt a lapot betiltották. 1918. 1934. augusztus 30-án Gömbös Gyulát támogató
október 29-én ő is aláírja a Nemzetvédelmi Szö kormánylapot indított Üj Magyarság címen. Göm
vetség felhívását a közvéleményhez. 1919 augusz bös halála után Imrédy Béla egyik támogatója.
tusában Górka Sándorral együtt a Szabó Dezső 1939-től kormánypárti programmal a nagykőrösi
elnökletével megalakult Magyar írók Nemzeti kerületben választják képviselővé, 1939-ben meg
Szövetsége társelnökévé választják, A proletárdik kapja Hitlertől a német Sas-rend nagykeresztjét.
tatúra bukása után a/. Üj Nemzedéket napilappá 1944. október 15. után tagja maradt a Törvény
hozók Nemzeti Szövetségének, de nem vált hunga
ristává, megmaradt imrédystának. 1944-ben előbb
Ausztriába, majd Németországba szökött, végül
Dél-Amerikában, Brazíliában telepedett le. 1948-
ban a brémai brit haditörvényszék megtagadta
kiadatását. 1951 és 1954 között publikált - nyila
sokkal és hungaristákkal együtt - a Brazíliában,
Sáo Paulóban megjelenő és Csűrös Zoltán állal
szerkesztett Üj Magyarságéan, amely az Antibül-
sevista Szemle alcímet viselte. 1956-ban visszatéri
Európába, egy svájci protestáns otthonban lakott.
A svájci Stein am Rheinban hall meg 1963. febru
ár 10-én.
Milotay cikkei a Nyírvidékben, az Egyetemi
Lapokban* a Pesti Naplóban, a Budapesti Hírlap-
bán, a Nyugatban, az Életben, a Szegedi l líradó-
bán, a Magyarországban, valamint az általa szer
kesztett lapokban (Üj Nemzedék, Magyarság, Üj
258 - A JCÉRDf.S IRODÁT.MA
Magyarság) jelentek meg. Jelentős mennyiségű lomban, 3. köt. Budapest, 1930, a szerző kiadása,
publicisztikai munkáságáról nem készüli bibliog 902-908. p.; Karácsony Sándor: Milotay István:
ráfia. A függetlenség árnyékában. Protestáns Szemle,
Szépirodalmi műveinek és az ezekről készült 1930,251-254. p.; Dékány András: Milotay István:
recenziók felsorolását Bolka Ferenc és Vargha Kál A?. ismeretlen Magyarország, Protestáns Szemle,
mán magyar irodalomtörténeti bibliográfiája tar 1931, 403-404. p.; Braun Róbert: Az ismeretlen
talmazza (7. köt. Budapest, 1989, Akadémiai Kiadó, Magyarország. Századunk, 1931.217-218. p.; Bra
121, p,), Milotay publicisztikájából több válogatás un Róbert: Milotay István és Mocsáry Lajos. Szá
is készült: Tíz esztendő. Cikkek, kortörténeti jegy zadunk, 1933.134-135. p.; Vukov Lázár: Milotay
zetek, 1914-1924. Budapest, 1924, Pallas; Afügget István, a zsaroló selyemfiú. Budapest, 1934, Máté
lenség árnyékában. Cikkek, kortörténeti jegyzetek, Nyomda; Halmi Bódog: Milotay-Pcthő. In uő: Fe
Budapest, 1930, Stádium; A szegedi tanyavilág jek. Budapest, 1937, A szerző kiadása; K. D.: Milo
ban. Budapest, 1930, Glóbus Nyomda; Az isme tay. Haladás, 1948.47. sz. nov. 18. 2. p.; Sípos Pé
retlen Magyarország. Budapest, 1931, Genius; Új ter: Milotay István pályaképéhez. Századok, 1971.
világ felé. Cikkek, kortörténeti jegyzetek, 1933- 709-735.p.; Sándor Tibor: a nemzeti radikalizmus
1940, 1-2. köt. Budapest, 1940, Stádium; Népi vál útvesztői. Vázlat az „Új Nemzedéke kor szellemi
ság, népi Magyarország. Budapest, 1944, Stádium. és politikai fejlődéséről, 1914-1918. Világosság
Az emigrációban szélsőjobboldali lapokban pub 1979. 7. sz. 425-430. p.; K. Havas Géza: Milotay
likált, s történeti tanulmányokat is írt (Szepesi István, avagy a reakció ál-Szent György lovagja.
András álnéven: Mohácstól Budaörsig. Történelmi In uő: Talpra, halottak! Publicisztikai írások, 1937-
tanulmány Innsbruck, 1954, Hungarista Mozga 1944. Budapest, 1990, Gondolat - Nyilvánosság
lom - Kommissionsverlag Eduard Denzel; Ha Klub - Századvég, 227-230. p.;Löffler Tibor: Jobb
sonmás kiadás: Budapest, 2002, Gede Testvérek). oldali modernizációs ideológia a húszas évek vé
2001-ben a Gede lesi vérek könyv alakban is meg gén. Reformkonzervativizmus és jobboldali népi-
jelentették Milotay Horthy-cmlékiratokról írt cikk ség Milotay István politikai szociográfiájában.
sorozatát (Egy élet Magyarországért Ami Horthy Valóság, 1995.8. sz. 51-64. p,; Lengyel Aüiia: Mi
emlékirataiból kimaradt. Budapest, 2001, Gede lotay István. In Romsics Ignác szerk.: Trianon és a
Testvérek), amely eredetileg az Út és Cél című hun magyar politikai gondolkodás. Tanulmányok. Bu
garista lapban jelent meg. Fontos még Zsidó szel dapest, 1998, Osiris, 97-116, p.; Poszler György:
lem az irodalomban című tanulmánya (In A nagy Rögeszmék rabsága. Liget, 1998, 2. sz. 72-85. p.;
per. Zsidókérdés. Budapest, 1933, Soli Deo Glória). Ungvári Tamás: A „zsidókérdés” és a jobboldali
A róla szóló irodalom nem túlságosan terje radikalizmus. Zsilinszky7és Milotay. Valóság 1999.
delmes: Hoványi Béla: A magyarság öncélúságá^ 6. sz. 71-77. p. Ez utóbbi tanulmány Ungvári Ta
nak újságírója. Magyar Kultúra, 1925. 271-274. más már említett monográfiájában is olvasható:
p.; Róna Lajos: Milotay István. In uő: Harminc év Ahasvérus és Shylock. A „zsidókérdés37Magyaror
az újságíró pályán békében, háborúban, forrada szágon. I. m. 182- 189. p.
Iléjjas Iván 1891. január 19-én Kecskeméten szü Számos kitüntetést szerzett, s mint tartalékos re
letett református, kisnemesi 600 holdon gazdálko pülő főhadnagy szerelt le. A proletárdiktatúra alatt
dó családban, A helyi református középiskolában szervezte a Kecskemét környéki ellenforradal
tanult, majd az iskola befejezése után apja birtokán mat, majd Szegedre menekült. A kommün buká
gazdálkodott. A háborúban több fronton harcolt, sa után a Nemzeti Hadsereg karhatalmi osztag
mint a 68. gyalogezred tartalékos főhadnagya. parancsnoka lett, s a Duna-Tisza közén teljesített
A KÉRDÉS IRODALMA 259
Gömbös Gyula 11,13, ]4, 30, 34, 36, 37, 64, Heald, Robin 229
67-69,85, 89, 103-130, 132, 140-142, Hearn, Jonatlian 26,232
148, 150, 151,155, 164, 169,170,180, Hegedűs Katalin 251
182, 198, 200,204,213, 2) 6, 218, 219, Héjjas Aurél 118
236-239, 248-252, 254, 255,257, 260 Héjjas Iván 12, 13, 103, 107, 108, 117,
Gömbös Gyula, id 248 118,123, 124,144,155, 181,190-194,
Görgey Arthur 143 197-200, 206, 208, 210, 213, 216, 219,
Götz, Aly 32 258, 259
Graot, Madison 91 Héjjas Jánoska 118
Gratz Gusztáv 213 Héjjas lenő 260
Greenfeld, Liah 232 Héjjas Mihály 118
Gregory, lackson 256 Héjjas Tibor 118
Gregory, Steven 233 Herczeg Ferenc 46, 131, 159
Grey, Zane 256 Hindenburg, Paul von 133
Griffin, Roger 234 Hir György 107,117,119,122
Gróh Gáspár 241-243 Hitler, Adolf 25, 82, 97, 117,133, 166, 257
Guibernau, Montserrat 230, 232 Hobsbawn, E. J. 232
Gulyás Pál 256 Hock János 100
Gumiljov, Lev Nyikolajevics 26, 232 Hoffmann Géza 43, 87, 245
Gumplowicz, Ludwig 25 Hoffmann Tamás 28
Günther, Hans 91 Hofstadtcr, Richard 234
Holborn, Martin 229
Gy Hóman Bálint 11, 33, 127, 184
Győri Szabó Róbert 233 Horányi Özséb 240
Cyurgyák János 38, 41, 42, 67, 211, 235 Horowitz, Maryanne Cline 233
Horthy István 252
H Horthy Miidós 11, 37, 57, 117,127, 133,
Habsburg Ottó 184 181-184,198,200, 201, 204, 214, 217,
liaddon, Alfréd C. 18 236,249, 252,254, 255
Haeckel, Ernst 25 Horváth Béla 220
Hajdú Tibor 15, 252 Horváth Csaba 247
Haller István 74,103, 255 Hóry András 115
Halliday, R> J, 234 Hoványi Béla 258
Halmi Bódog 258 Hroch, Miroslav 29, 232
Hamp Gábor 240 Hubai László 122, 123, 248
Hanák Péter 249 Hughey, Michaei W. 230
Hannaford, Iván 231 Hunyadi János 143
llaralambos, Michaei 229 Husband, Charles 230
Hargreaves, Alec G. 233 Huszár Aladár 10
Harsányi Kálmán 46, 256 Huszár Károly 42, 74
Hartyányi István 224, 241 Huszár Tibor 15, 223, 224
Hastings, Adrián 232 Hutchinson, John 230
Hatvány Lajos 134, 155, 175 Huxlcy, Julián S. 18
Hatvány Lili 177 liuzly Imre 237
266 NÉVMUTATÓ
M Mikes Lajos 50
Mackensen, August von 136 Miklós Andor 49
Macskássy Zyuzsa 15 Miklóssy István 40
Madách Imre 66, 184 Mikszáth Kálmán 122
Madarász György 123 Mikulich Tibor 255
Mádl Géza 206 Miles, Róbert 231
Madzsar József 87, 244 Mille Mária 241
Mac terűnek, Maurice 60 Miller, Dávid 232
Magyarádi Boross Lajos 237 Milotay Gábor 257
Magyary István 41 Milotay István 13, 42, 46, 47, 144,155,
Máj tényi Balázs 233 169-184, 213,239, 255, 257, 258
Makay Miklós 219 Minahan, James 229
Maian Mihály 43, 245 Mirón, Louis E 230
Malesevic, Siniáa 232 Mistéth Endre 224
Mán no Míltiadesz 123 Mitrovics Gyula 120
Marc Mária Antónia 243 Molnár Antal 74, 75, 244
Marger, Martin N. 231 Molnár Erik 34
Máriássy Félix 260 Molnár János 40
Máriássy Judit 260 Molnár Judit 38, 240
Markovits Györgyi 239 Montagu, Ashley 21,22, 231
Márkus László 36, 236 Móricz Pál 237
Marosi Arnold 245 Móricz Zsigmond 10,143,159, 192
Marschalkó Lajos 250 Mosse, George L. 231,235
Martin József 256 Moynihan, Dániel P 230
Martinuzzi György 182 Mussolini, Benito 106,151, 164, 165,218
Marton Béla 109> 204 Mühlfeith János 19, 23, 27, 31, 35,188,
Marx, Kari 109,133 191, 193
Mason, Dávid 233
Matolcsy Mátyás 32,152,222 N
Mátyás király 143, 146 Nagy Mariann 249
Mayer János 238 Nagy Péter 58, 241, 243
Mecsér András 126 Nagyatádi Szabó István 128, 140,178,
Méhcly Lajos 10,12, 32, 33, 42, 43, 45, 82, 183, 238
87-101, 103, 106,113,119, 123, 137,162, Nagykálnai Levatich László 43
166, 176,213, 219, 237, 244-248, 250 Nagymihályi Sándor 198
Méhely Nándor 246 Nagyné Szegvári Katalin 36, 240
Mén de Balázs Gusztáv 28 Nakamura, Lisa 233
Mendieta, Eduardo 230 Nedtvich Károly 87
Meskó Pál 239 Nemes Dezső 214
Meskó Zoltán 237, 238 Németh László 7, 10, 51-53, 226, 227
Mester Miklós 222 Netter, Wolf 177
Mészáros Ervin 238 Nielsen, Kai 233
Mezőfi Vilmos 254 Nőtt, Josiah Clark 22
Mikecz Ödön 237 Numbers, Rónáid L. 234
névmutató 269
u w
Ugron Gábor 145, 146 Wade, Peter 233
Ujváry Gábor 15 Wágner Antal 238
Ulain Ferenc 34, 46, 107, 117, 118, 120, 123, Wallace, Edgar 256
125,142,148,155,206,236,237 Wallau Lilla 246
Umland, Andreas 234 Walls, Andrew 231
Unger Tiborné 205 Wéber Attila 15
Ungvári Tamás 240, 258 Weétzel Anna Mária 248
Ungváry Krisztián 15, 38 Weindling, Paul J. 25, 234
Ur György 242 Wekerle Sándor 108
Werbőczy István 143
V Wistrich, Robert S. 231
Vadnay Andor 33 Wolff Károly 46, 74,103,119,122,125,202
Vági Zoltán 240 Wolff, Stefan 229
Vajda Róza 18 Woolf, Stuart 230
Valuch Tibor 249 Wundt, Wilhelm 254
Vannay László 118
Varga Károly 242 z
Varga László 240 Zadravecz István 11, 35, 37, 198,200,
Vargha Kálmán 256, 258 201,207
Várkonyi Nándor 56 Zákány Gyula 208, 209
Varsányi Géza 206 Zeidler Miklós 67, 250
Váry Albert 196 Zerkovitz Béla 192
Vásárhelyi Miklós 236 Zichy János, gróf 48
Vass József74 Zinner Tibor 36, 206, 209, 236
Vázsonyi Vilmos 60, 61,208,2 13 Zita királynő 259
Verebélyi Artúr 206 Zrínyi Miklós 53, 77, 143, 212
Veres Péter 179, 220 Zubaida, Sami 234
Verhovay Gyula 33
Vida István 225 Zs
Vienne, Louis de 126 Zsakó István 245
Vigh Károly 148, 253, 254 Zsigmond király 219
Virágh Ferenc 252, 253 Zsilinszky Endre lásd Bajcsy-Zsilinszky
Virtsologi Rupprecht Olivér 238 Endre
Visegrády József 238 Zsilinszky Endre, id. 254
Vonyó József 15, 36, 106, 108, 112, 129, 130, Zsilinszky Gábor 254
148, 236,249,250,254 Zsirkay János 107, 118, 123, 125,237, 238
Vörösmarty Mihály 212 Zsitvay Tibor 127
Vukov Lázár 258 Zsolt Béla 148
Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz,
sokszorosításhoz, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tároláshoz
a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
im a g ya r
nyomdatermék
"TO«ni (< J i'ln m ii í liU M t a