1

Tusnád falu
Összlakosság
1. adatsor

2524
2473
2342

2285

2065
2058

2025
1696

1128

1039

1007

907

867
844

841
1850 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1956 1966 1977 1992 2002 2011 2021

Ahogy a grafikonon is látható, 1956-ra Tusnád lakoságának létszáma

lényegesen lecsökkent az 1941-es adatokhoz viszonyítva. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy
a szántóföldeket az állam elvette, vagyis kollektivizálta, s így a gazdálkodó emberek
kénytelenek voltak a megélhetés miatt nagyobb városokba elvándorolni, annak reményében,
hogy jobb megélhetési lehetőséget találnak. A fiatal lányok és legények is gyakran városon
szolgáltak és megtörtént, hogy nem költöztek vissza a faluba. Csak az idősebb generáció
maradt a faluban és dolgozott a mezőgazdasági szövetkezetben.

1956-tól folyamatosan csökken a falu lélekszáma, aminek oka a más

országokba való munkavállalás és az a tényező, hogy már a családok sem vállaltak olyan sok
gyermeket.

Az 1989-es forradalom után a kollektivizált földeket privatizálták, és az

emberek visszakapták jogos tulajdonukat. Ez a tény viszont nem járult hozzá a lakosság
létszámának növekedéséhez, mivel az idős szülök, akiké a föld volt már nagyrészbe
elhaláloztak. A városról visszaköltöző gyerekeik pedig már középkorúak voltak és így nem
vállaltak több gyereket. A haza költöző utódai városon maradtak.
 2

Lakosság etnikai összetétele

1850-1910

23002281
20542018

1648

Magyar 17 1Román
1 0 0 28 0 Roma
0 0 0 1 0 Zsidó
0 0 0 31 83Egyéb
1 24 3
1850-ben 1880-ban 1890-ben 1900-ban 1910-ben

Lakosság etnikai összetétele

1920-1966

2384
2359

1599

1034

453

70Román
68 3 133 138
Magyar 0 0 0 0 Roma 0 0 7 13 Zsidó
3 0 0 13 45Egyéb 0 0

1920-ban 1930-ban 1941-ben 1956-ban 1966-ban

 3

Lakosság etnikai összetétele

1977-2021

983

823 825 794

783

62
Magyar 3 22Román
19 0 0 21 Roma
0 0 0 21 0 Egyép
0 0 0

1977-ben 1992-ben 2002-ben 2011-ben 2021-ben

Az 1920-as években Tusnádfürdő Tusnád falu része volt. Mivel a fürdőtelep

nagy hírnévnek örvendett, ezért a bukaresti, barssói, jászvásári gazdag román kereskedők
nagyon sok villát építettek és ezáltal családostól ideköltöztek. Ennek tudható be az 1920-as
népszámlálásban megtalálható adatok szerint a román nemzetiségű lakosság megnövekedett
létszáma. A faluban a jegyző, az orvos, és tanítok lehettek román nemzetiségűek.

1930-ra azért csökkenhetett a román anyanyelvűek létszáma, mert a

tulajdonosok megbízható helyi embereket alkalmaztak, maguk pedig visszaköltöztek a
nagyvárosokba.

Napjainkban a román nemzetiségű lakosok száma nyolc, ami nyugalmazott és

aktív rendörökből áll.

A romák száma 1941-ben megemelkedett, ennek oka az lehetett, hogy abban az

időben sokukat Tusnádra telepítették, abból az okból kifolyólag, hogy egyes munkaterületeket
betöltsenek, mint például bádogos munka vagy kemence vetés.

Az évek során készített felmérésekben sokszor nem szerepel a roma közösség

létszáma Tusnád faluban. Napjainkba a roma lakosok száma körülbelül ötven lehet.
 4

Tusnád a Csíki medence legdélibb fekvésű községe, a Tusnádi-szorostól pár

kilométerrel északra terül el az Ólt folyó balt partján. Nyugaton a Dél-Hargita vulkanikus
lánca zárja el a szomszédos erdővidéktől. Kelet felől a Csíki-Havasok húzódnak, délen a
Nagy Csomád vulkanikus kúpja emelkedik. Több mint valószínű, hogy tó borította,
mindaddig amig a Tusnádi-szorost az Ólt meg nem alkotta, ahol a tó vize lefolyt. Erre utal a
homokos talaj, ami a folyó hulladékából ülepedett le. Az Ólt gyűjti össze a Csíki medence déli
részének vizeit, a Mitács és Tusnád patakok vizét.

Egy fő utcája van, amely Észak-Kelet irányából, Dél-Nyugat irányába szeli át a

falut, ebből jobbra, balra kisebb utcák, vagy zsákutcák nyílnak. Ugyancsak hosszanti irányban
halad a Tusnád pataka is, amelynek jobb és bal partján találhatók a lakóházak.

Térszerkezet tekintetében az elmúlt száz évben nem volt fontos átalakulás,

egyetlen egy kivétellel a polgármesteri hivatallal szembeni postahivatalt, amit ebben az évben
lebontottak romos állapota miatt, helyére pedig egy játszótér épül.

A régi középületeket és lakóházakat felújították, az újonnan épültek is

beilleszthetők a falú szerkezetébe.

A falu Északkeleti részén található a Csinódnak (pirossal bekarikázott) nevezett

romatelep, ahol körülbelül harminc család él a putrikban. Életkörülményeik jobbítása
érdekében a falu vezetősége vezetékes vizet biztosított, ami a telep széléig van elvezetve.