Kémia 9–10. tankönyv (1–2.

kötet)
OH-KEM910TB/I. és OH-KEM910TB/II.
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A tankönyv és a hozzá kapcsolódó jelen tanmenet megfelel a Kormány 5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnázium 9–10. évfolyamai
számára megnevezésű, 9‒10. évfolyam számára készült kerettanterv kémia tantárgy előírásainak.

A gimnáziumi 9–10. évfolyamos kémiaoktatás célja, hogy a gimnáziumi tanulók többsége számára releváns, a mindennapi életben felmerülő problémák
magyarázatán keresztül fejlessze a tanulók kémiai ismereteit, gondolkodási képességeit, valamint pozitív attitűdöt alakítson ki a tanulókban a kémiához való
viszonyukban és a kémia életünkben betöltött szerepének megítélésében. Ugyanakkor az alapvető kémiai ismeretek tárgyalása és gyakoroltatása révén
megteremti az alapjait annak is, hogy az érdeklődő tanulók – kiegészítő (pl. fakultációs) tanulmányok után – sikeres érettségi vizsgát tegyenek kémiából. A
gyakorlatban hasznosítható ismeretek egyrészt konkrét tárgyi ismereteket jelentenek, másrészt pedig az ismeretekből kialakuló olyan szemléletet adnak,
amely a még nem ismert, új jelenségekben való eligazodásban nyújt segítséget.
A tananyag felépítése, elrendezése erősen közelít a tudomány logikájához, de a kontextus- vagy problémaközpontú feldolgozás is jellemző. Ez egyrészt
megkönnyíti a jelenségek értelmezéséhez szükséges ismeretek és képességek kapcsolati rendszerének kialakulását, másrészt kellő alapot biztosít azoknak a
tanulóknak, akik 11–12. évfolyamon is tanulni szeretnék a kémiát.
A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására,
információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések
levonására. A logikai kapcsolatok hangsúlyozása elsősorban a kémia és a természettudományok iránt fogékony tanulók érdeklődését tartják fenn, esetleg
fokozzák is. A humán érdeklődésű tanulók kémia iránti érdeklődését pedig csak úgy lehet felkelteni, ha folyamatosan a mindennapi életből vett példákkal, a
jelenüket és a jövőjüket meghatározó kérdésekkel és problémákkal szembesítjük őket.

A tanmenet a tankönyvhöz kapcsolódó 3+5 fejezet leckéit tartalmazza heti 2+1 óraszámra, vagyis 72+36 órára szétosztva. A 8 fejezet teljes mértékben
lefedi a kerettanterv mind a hét témakörét.

Óraszámok felosztása az egyes évfolyamokon

9. évfolyam (heti 2 óra, összesen 72 óra)

2
 Képességfejlesztés,
Új tananyag feldolgozása Kerettantervi
Témák összefoglalás, gyakorlás, Teljes óraszám
(óraszám) órakeret
ellenőrzés (óraszám)
Az anyagok szerkezete és tulajdonságai 12 6 18 14

A kémiai átalakulások 12 5 16 20

A szén egyszerű szerves vegyületei 16 9 25 25

Az életműködések kémiai alapjai 7 2 9 9

A tanév során további 4 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

10. évfolyam (heti 1 óra, összesen 36 óra)

Képességfejlesztés,
Új tananyag feldolgozása Kerettantervi
Témák összefoglalás, gyakorlás, Teljes óraszám
(óraszám) órakeret
ellenőrzés (óraszám)
A nemfémes elemek és vegyületeik 12 1 13
17
A fémek és vegyületeik 5 2 7
9 0
Kémia az ipari termelésben és a mindennapokban 9 12
projektmódszer esetén: 0 projektmódszer esetén: 9
5 0
Környezeti kémia és környezetvédelem 5 5
projektmódszer esetén: 0 projektmódszer esetén: 5

A tanév során további 2 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

Az utolsó két témakör témáit javasolt projektmódszerrel, esetleg tömbösítve feldolgozni.

3
9. évfolyam (heti 2 óra, összesen 72 óra)

Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Az anyagok szerkezete és tulajdonságai
A tanuló
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján,
A biztonságos
1. és értékeli azok eredményét
kísérletezés szabályai
 kémiai vizsgálatainak tervezése során alkalmazza
az analógiás gondolkodás alapjait és használja az
„egyszerre csak egy tényezőt változtatunk” elvet
izotópok, anyagmennyiség,  ismeri az atom felépítését, az elemi részecskéket,  Logikai térkép készítése az atomot felépítő
Avogadro-szám, relatív valamint azok jellemzőit, ismeri az izotópok atommagról és elektronburokról, az elemi
atomtömeg, moláris tömeg legfontosabb tulajdonságait részecskékről, valamint azok legfontosabb
 ismeri az anyagmennyiség és a mól fogalmát, érti szerepéről, tulajdonságairól
bevezetésük szükségességét, és egyszerű  Egyszerű számítások elvégzése az
számításokat végez m, n és M segítségével anyagmennyiséggel kapcsolatban, pl. egy korty
2. Az atom felépítése vagy egy csepp vízben lévő vízmolekulák
hozzávetőleges számának kiszámítása, egy
vascsipeszben lévő vasatomok számának
kiszámítása, egy kockacukorban lévő
répacukormolekulák számának kiszámítása,
vagy egy adott tömegű kénkristályban található
kénmolekulák számának kiszámítása
 érti a radioaktivitás lényegét, és példát mond a  Cikkek, illetve hírek keresése a médiában a
radioaktív izotópok gyakorlati felhasználására radioaktív izotópok veszélyeiről, illetve
felhasználási lehetőségeiről
 Hevesy György munkásságának bemutatása
A radioaktivitás és az
3. kiselőadásban
atomenergia
 Marie Curie munkásságának bemutatása
poszteren vagy prezentáció formájában
 Bemutató készítése a radiokarbon
kormeghatározásról
vegyértékelektronok  ismeri az atom elektronszerkezetének kiépülését a  Magyar és/vagy idegen nyelvű
Az elektronburok Bohr-féle atommodell szintjén, tisztában van a mobilalkalmazások keresése és használata az
4.
szerkezete vegyértékelektronok kémiai reakciókban betöltött atomok elektronszerkezetével kapcsolatban
szerepével
5. A periódusos rendszer elektronegativitás  értelmezi a periódusos rendszer fontosabb adatait  Magyar és/vagy idegen nyelvű

4
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
(vegyjel, rendszám, relatív atomtömeg), mobilalkalmazások keresése és használata a
alkalmazza a periódusszám és a (fő)csoportszám periódusos rendszerrel kapcsolatban
jelentését a héjak és a vegyértékelektronok  Bemutató készítése Mengyelejev és a
szempontjából, ismeri a periódusos rendszer periódusos rendszer címmel
fontosabb csoportjainak a nevét és az azokat alkotó
elemek vegyjelét
Gyakorlás:
elektronszerkezet és a
6.
periódusos rendszer
kapcsolata
Avogadro-törvény, moláris  adott szempontok alapján összehasonlítja a három  Kb. 24,5 dm3 térfogatú „Avogadro-kocka”
térfogat, amorf állapot halmazállapotba (gáz, folyadék, szilárd) tartozó készítése kartonból 1 mól gáz térfogatának
anyagok általános jellemzőit, ismeri Avogadro szemléltetésére
gáztörvényét, és egyszerű számításokat végez  Egyszerű számítások elvégzése a gázok moláris
gázok térfogatával standard körülmények között, térfogatával kapcsolatban
A halmazállapotok érti a halmazállapot-változások lényegét és  Információkeresés a gázok moláris térfogatának
jellemzése és a energiaváltozását
7. hőmérsékletfüggésével kapcsolatban, az adatok
halmazállapot-
 egyedül vagy csoportban elvégez összetettebb, grafikus ábrázolása
változások
halmazállapot-változással kapcsolatos kísérleteket,  Animáció készítése a gázok, folyadékok és
és megbecsüli azok várható eredményét szilárd anyagok szerkezetének és
mozgásformáinak szemléltetésére
 A pontos és részletes megfigyelés fejlesztése a
kén olvasztásos kísérlete segítségével
elsőrendű kémiai kötés,  ismeri az egyszerű ionok atomokból való  Szilárd kősó és a sóoldat vezetőképességének
kristályrács, ion létrejöttének módját, ezt konkrét példákkal vizsgálata, előzetes becslés a bekövetkező
szemlélteti, ismeri a fontosabb összetett ionok tapasztalatokkal kapcsolatban, a tapasztalatok
molekulákból való képződésének módját, tudja a alapján következtetések levonása
Az ionkötés és az nevüket, összegképletüket, érti egy ionvegyület
8.
ionrács képletének a megszerkesztését az azt alkotó ionok
képlete alapján, érti az ionrács felépülési elvét, az
ionvegyület képletének jelentését, konkrét példák
segítségével jellemzi az ionvegyületek fontosabb
tulajdonságait
9. A fémes kötés és a  ismeri a fémek helyét a periódusos rendszerben,  Kb. azonos vastagságú vas-, réz- és
fémrács érti a fémes kötés kialakulásának és a fémek alumíniumhuzal fizikai tulajdonságainak
kristályszerkezetének a lényegét, érti a kapcsolatot vizsgálata, összehasonlító táblázat készítése
a fémek kristályszerkezete és fontosabb
tulajdonságai között, konkrét példák segítségével
(pl. Fe, Al, Cu) jellemzi a fémes tulajdonságokat,
5
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
összehasonlításokat végez
kötéspolaritás, szerkezeti képlet  ismeri az elektronegativitás fogalmát, érti a
A kovalens kötés és az
10. kötéspolaritás lényegét, a kovalens kötést jellemzi
atomrács
száma és polaritása szerint
 ismeri a molekulaképződés szabályait, megalkotja  Egyszerű molekulák felismerése a modelljük
egyszerű molekulák szerkezeti képletét, ismeri a alapján, a molekula alakjának és polaritásának
A molekulák alakja és legalapvetőbb molekulaalakokat (lineáris, meghatározása
11.
polaritása síkháromszög, tetraéder, piramis, V-alak), valamint  Molekulamodellező alkalmazások keresése és
ezek meghatározó szerepét a molekulák polaritása használata
szempontjából
 Memóriakártyák készítése a legfontosabb
molekulákról (a kártya egyik oldalán a
molekula összegképlete és szerkezeti képlete, a
másik oldalán az atomok száma, kötései,
12. Gyakorlás nemkötő elektronpárjai, alakja, polaritása)
 Egyszerű molekulamodellek készítése a
molekulák alakjának megértéséhez, a modellek
bemutatása saját készítésű videófelvétel
segítségével
másodrendű kémiai kötés  meghatározza egyszerű molekulák polaritását, és  Molekulák csoportosítása polaritásuk, valamint
ennek alapján következtet a közöttük kialakuló a közöttük kialakuló legerősebb másodrendű
másodrendű kémiai kötésekre, valamint kölcsönhatás alapján
13.
A másodrendű kötések oldhatósági jellemzőikre, érti, hogy a moláris  Kiselőadás a víz fagyása során bekövetkező
és a molekularács tömeg és a molekulák között fellépő másodrendű térfogatnövekedésről
kötések minősége hogyan befolyásolja az olvadás-
és forráspontot, ezeket konkrét példákkal támasztja
alá
14. Az oldatok és az  érti a „hasonló a hasonlóban jól oldódik” elvet,  Oldódással, illetve halmazállapot-változással
oldódás ismeri az oldatok töménységével és az járó reakciók elvégzése részletes leírás alapján,
oldhatósággal kapcsolatos legfontosabb a tapasztalatok rögzítése, a következtetések
ismereteket levonása
 egyedül vagy csoportban elvégez összetettebb,  Kísérlettervezés a „hasonló a hasonlót old” elv
oldódással kapcsolatos kísérleteket, és megbecsüli szemléltetésére, a vizsgálat mozgóképes
azok várható eredményét dokumentálása
 Információkeresés a hidrátburoknak az élő
szervezetben betöltött szerepével kapcsolatban
 Animáció keresése vagy készítése a hidrátburok
kialakulásának bemutatására
 Tanulókísérlet elvégzése a rézgálic
6
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
kristályvíztartalma eltávolításának bemutatására
anyagmennyiség-koncentráció  egyszerű számítási feladatokat old meg az oldatok  Az ásványvizes palackok címkéjén található
15. Az oldatok összetétele köréből (tömegszázalék, anyagmennyiség- koncentrációértékek értelmezése
koncentráció, tömegkoncentráció)
 egyszerű számítási feladatokat old meg az oldatok  Demonstrációs kísérletek elvégzése vagy
köréből (tömegszázalék, anyagmennyiség- keresése a világhálón az egy csoportban lévő
koncentráció, tömegkoncentráció) elemek hasonló kémiai tulajdonságainak
szemléltetésére (pl. a kálium és a nátrium, a
magnézium és a kalcium, a klór és a jód kémiai
reakcióinak összehasonlítása), a kísérletek
tapasztalatainak szemléltetése
 Az olvadáspont, a forráspont, valamint
oldhatósági adatok elemzése, kapcsolat
keresése az anyag szerkezete és tulajdonságai
között
 Egyszerű kísérletek molekula-, atom-, fém- és
ionrácsos anyagok tulajdonságainak
16. Gyakorlás
összehasonlítására (pl. a kén, a kvarc, a vas,
illetve a nátrium-klorid összehasonlítása), a
várható tapasztalatok megjóslása, majd
összevetése a tényleges tapasztalatokkal, a
tapasztalatok táblázatos összefoglalása
 Különféle rácstípusú elemek és vegyületek
olvadás- és forráspont adatainak digitális
ábrázolása többféle módokon, következtetések
levonása, ábraelemzés
 Kísérlettervezés 3–4 fős csoportban egy anyag
tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a
tulajdonságok alapján a rácstípus
megállapítására
 érti a részecske szerkezete és az anyag fizikai és  Logikai térkép készítése a kémiai kötésekről,
kémiai tulajdonságai közötti alapvető azok típusairól, főbb jellemzőikről, példákkal
összefüggéseket  Szövegaláírással ellátott fényképgaléria
 ismeri az anyagok csoportosításának a módját a összeállítása az elvégzett kísérletekkel
17. Összefoglalás kémiai összetétel alapján, ismeri ezeknek az kapcsolatban
anyagcsoportoknak a legfontosabb közös
tulajdonságait, példákat mond minden csoport
képviselőire, tudja, hogy az oldatok a keverékek
egy csoportja
7
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
18. Témazáró dolgozat
A kémiai átalakulások
A tanuló  Kémiai dominó készítése és használata a
 érti a fizikai és kémiai változások közötti reakciók típusaival és a reakcióegyenletekkel
különbségeket kapcsolatban
 ismeri a kémiai reakciók végbemenetelének  Internetes oldalak keresése és használata a
feltételeit, ismeri, érti és alkalmazza a tömeg- és tömegmegmaradás törvényének szemléltetésére
töltésmegmaradás törvényét a kémiai reakciókra  Egyszerű kémcsőkísérletek elvégzése a
 ismeri a kémiai reakciók csoportosítását többféle különböző reakciótípusokra: exoterm –
A kémiai átalakulások szempont szerint: a reagáló és a képződő anyagok endoterm, sav-bázis – redoxi, gázfejlődés –
19.
és feltételeik száma, a reakció energiaváltozása, időbeli csapadékképződés, pillanatreakció – időreakció
lefolyása, iránya, a reakcióban részt vevő anyagok  Az elvégzett kísérletekről jegyzőkönyv vagy
halmazállapota szerint narrált videofelvétel készítése
 a kémiai reakciókat szimbólumokkal írja le  A katalizátorok működésének vizsgálata, a
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai kísérletek elvégzése leírás alapján, a
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján, tapasztalatok rögzítése, magyarázata
és értékeli azok eredményét
 érti a katalizátorok hatásának elvi alapjait
 Egyszerű, életszerű, a gyakorlati szempontból is
A sztöchiometriai
20. releváns sztöchiometriai feladatok megoldása a
számítások alapjai
reakcióegyenlet alapján
 Egyszerű, életszerű, a gyakorlati szempontból is
21. Gyakorlás releváns sztöchiometriai feladatok megoldása a
reakcióegyenlet alapján
reakcióhő, Hess-tétel  konkrét reakciókat termokémiai egyenlettel is felír,  Adatok, grafikonok, leírt jelenségek
érti a termokémiai egyenlet jelentését, ismeri a tapasztalatainak értelmezése a termokémia
reakcióhő fogalmát, a reakcióhő ismeretében tárgyköréből
A kémiai átalakulások
22. megadja egy reakció energiaváltozását,
energiaviszonyai
energiadiagramot rajzol, értelmez, ismeri a
termokémia főtételét és jelentőségét a többlépéses
reakciók energiaváltozásának meghatározásakor
23. A reakciók sebessége  A katalizátorok mindennapi életben betöltött
és befolyásolása szerepének felismerése és alátámasztása
példákkal, az enzimreakciók áttekintése
 A reakciósebesség vizsgálata, adott reakció
sebességének különböző módszerekkel való
növelése, az „egyszerre csak egy tényezőt
változtatunk” elv alkalmazásával, jegyzőkönyv

8
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
készítése, számadatokkal, következtetések
levonásával
dinamikus egyensúly, a legkisebb  ismer egyirányú és egyensúlyra vezető kémiai  Animációk és szimulációk keresése az
kényszer elve reakciókat, érti a dinamikus egyensúly fogalmát, interneten a kémiai egyensúlyok és a Le
A kémiai egyensúly és ismeri és alkalmazza az egyensúly eltolásának Châtelier-féle legkisebb kényszer elvének
24.
befolyásolása lehetőségeit Le Châtelier elve alapján demonstrálására
 A kémiai egyensúly szemléltetése szénsavas
üdítőital segítségével
Brønsted-féle sav-bázis elmélet,  ismeri a fontosabb savakat, bázisokat, azok nevét,  A leggyakoribb, legismertebb savak
amfoter vegyület képletét, Brønsted sav-bázis elmélete alapján tulajdonságainak vizsgálata egyszerű
értelmezi a sav és bázis fogalmát, ismeri a savak és kémcsőkísérletekkel (reakció lúgokkal,
bázisok erősségének és értékűségének jelentését, fémekkel, mészkővel), tapasztalatok
konkrét példát mond ezekre a vegyületekre, érti a megfigyelése, rögzítése, magyarázata
víz sav-bázis tulajdonságait, ismeri az  Bemutató készítése a háztartásban előforduló
25. A sav-bázis reakciók autoprotolízis jelenségét és a víz autoprotolízisének savakról, azok kémiai összetételéről,
a termékeit molekuláik szerkezetéről, felhasználási
módjukról és biztonságos kezelésükről
 Bemutató készítése a háztartásban előforduló
lúgos kémhatású anyagokról/oldatokról, azok
kémiai összetételéről, felhasználási módjukról
és biztonságos kezelésükről
 Hígítási sor készítése erős savból és bázisból, a
pH megállapítása indikátorpapírral, a pH és az
A kémhatás és a pH. A oldat oxóniumion-koncentrációja közötti
26. közömbösítés és a kapcsolat áttekintése
semlegesítés  Animáció keresése az egy-, illetve többértékű
savak esetében a közömbösítésük során
bekövetkező pH-változás szemléltetésére
oxidáció, redukció, redoxireakció  konkrét példákon keresztül értelmezi a
redoxireakciókat oxigénfelvétel és oxigénleadás
alapján, ismeri a redoxireakciók tágabb
értelmezését elektronátmenet alapján is, konkrét
27. A redoxireakciók
példákon bemutatja a redoxireakciót, eldönti egy
egyszerű redoxireakció egyenlete ismeretében az
elektronátadás irányát, az oxidációt és redukciót,
megadja az oxidálószert és a redukálószert
28. A galvánelemek galvánelem, elektród,  érti az elektromos áram és a kémiai reakciók  Egyszerű galvánelemek (pl. Daniell-elem)
akkumulátor közötti összefüggéseket: a galvánelemek összeállítása, gyümölcselemek készítése, a
áramtermelésének a lényegét bennük végbemenő redoxireakciók értelmezése
9
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
 tisztában van az elektrokémiai áramforrások  Házi dolgozat vagy bemutató készítése A
felépítésével és működésével, ismeri a Daniell- gyakorlatban használt elektrokémiai
elem felépítését és az abban végbemenő áramforrások címmel – összetétel, felépítés,
folyamatokat, az elem áramtermelését működés, felhasználási területek,
környezetvédelmi vonatkozások
 Animáció keresése az ionvándorlás
szemléltetésére
 Projektmunka: Oláh György és a direkt
metanolos tüzelőanyagcella – a működés
bemutatása, előnyeinek kiemelése a környezet-
és energiatermelés, valamint a fenntarthatóság
szempontjából
a fémek redukáló sora  kísérletek tapasztalatainak ismeretében értelmezi a
fémek egymáshoz viszonyított reakciókészségét
A redoxireakciók oxigénnel, sósavval, vízzel és más fémionok
29.
iránya oldatával, érti a fémek redukáló sorának
felépülését, következtet fémek reakciókészségére a
sorban elfoglalt helyük alapján
korrózióvédelem  használja a fémek redukáló sorát a fémek  A fémek redukáló sorának felépítése egyszerű
Tanulókísérleti tulajdonságainak megjóslására, tulajdonságaik kísérletek elvégzésén keresztül – fémek
30.
foglalkozás alátámasztására reakciója oxigénnel, savakkal, vízzel, valamint
más fémionok vizes oldatával
elektrolízis  érti az elektromos áram és a kémiai reakciók  Tényleg 0% emisszió jellemzi az elektromos
közötti összefüggéseket: az elektrolízisnek a autókat? – érvelő vita lefolytatása
lényegét  Érvelő beszélgetés kezdeményezése Működhet-
 ismeri az elektrolizáló cella felépítését és az e vízzel egy autó? címmel
31. Az elektrolízis elektrolízis lényegét a hidrogén-klorid oldat
grafitelektródos elektrolízise kapcsán, érti, hogy az
elektromos áram kémiai reakciók végbemenetelét
segíti, példát ad ezek gyakorlati felhasználására
(alumíniumgyártás, galvanizálás)
32. Tanulókísérleti  Hidrogén-klorid oldat elektrolizálására
foglalkozás alkalmas cella összeállítása és működtetése
 Elektrolizáló cella összeállítása és működtetése
– hypo előállítása laboratóriumban nátrium-
klorid oldat grafitelektródos elektrolízisével, a
hypo tulajdonságainak (kémhatás, oxidáló
hatás) vizsgálata
 A vízbontás és a cink-jodid-oldat
10
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
elektrolízisének kivitelezése vagy
videófelvételen való megtekintése, a
tapasztalatok értelmezése
 Interaktív feladatok készítése az interneten
33. Összefoglalás található feladatkészítő alkalmazások
segítségével
34. Témazáró dolgozat
A szén egyszerű szerves vegyületei
A tanuló
 ismeri az anyagok jellemzésének logikus
35. Az anyagok jellemzése szempontrendszerét: anyagszerkezet – fizikai
tulajdonságok – kémiai tulajdonságok – előfordulás
– előállítás – felhasználás
funkciós csoport, telített és  ismeri a szerves vegyületeket felépítő organogén  Pálcikamodellek használata egyszerű
telítetlen szénhidrogének, elemeket, érti a szerves vegyületek konstitúciós izomer vegyületek
A szerves vegyületek konstitúció, aromás vegyületek, megkülönböztetésének, külön csoportban molekulaszerkezetének a modellezésére, az
36.
csoportosítása heteroatom tárgyalásának az okát, az egyszerűbb szerves etanol és a dimetil-éter összehasonlítása
vegyületeket szerkezeti képlettel és összegképlettel
jelöli
szerves reakciótípusok  ismeri a legegyszerűbb szerves kémiai  Az anyagok jellemzési szempontrendszerének
reakciótípusokat bemutatása a legegyszerűbb szénhidrogén, a
metán példáján, a szerkezet és a tulajdonságok
37. A metán kapcsolatának elemzése, az összefüggések
keresése
 Kiselőadás a metán és a sújtólégrobbanások
témaköréből
homológ sor, izoméria  ismeri a telített szénhidrogének homológ sorának  Szerkezeti képletek felírásának gyakorlása
felépülési elvét és fontosabb képviselőiket, ismeri a molekulamodellek alapján
metán fontosabb tulajdonságait, jellemzi az  Táblázatos adatok értelmezése, elemzése,
anyagok szempontrendszere alapján, ismeri a összefüggések keresése az alkánok homológ
homológ soron belül a forráspont változásának az sora, tagjainak moláris tömege,
38. Az alkánok
okát, valamint a szénhidrogének oldhatóságát, molekulapolaritása, halmazállapota (olvadás- és
ismeri és egy-egy kémiai egyenlettel leírja az égés, forráspontja), sűrűsége és oldhatósága kapcsán,
a szubsztitúció és a hőbontás folyamatát grafikonok, diagramok készítése a táblázat
 érti az izoméria jelenségét, példákat mond adatainak felhasználásával
konstitúciós izomerekre
39. Az etén  ismeri a telítetlen szénhidrogének fogalmát, az etén
szerkezetét és fontosabb tulajdonságait, ismeri és

11
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
reakcióegyenletekkel leírja a telítetlen
szénhidrogének jellemző reakciótípusait, az égést,
az addíciót és a polimerizációt
 ismeri a telítetlen szénhidrogének fogalmát,
szerkezetét és fontosabb tulajdonságait, ismeri és
40. Az alkének reakcióegyenletekkel leírja a telítetlen
szénhidrogének jellemző reakciótípusait, az égést,
az addíciót és a polimerizációt
 ismeri az acetilén szerkezetét és fontosabb  A CO-hegesztéssel kapcsolatos prezentáció
tulajdonságait, ismeri és reakcióegyenletekkel készítése
41. Az etin
leírja jellemző reakciótípusait, az égést és az  Kiselőadás a Davy-lámpa történetéről és
addíciót működéséről
 felismeri az aromás szerkezetet egy egyszerű
vegyületben, ismeri a benzol molekulaszerkezetét
42. A benzol
és fontosabb tulajdonságait, tudja, hogy számos
illékony aromás szénhidrogén mérgező
 példát mond közismert halogéntartalmú szerves  Internetes információgyűjtés és bemutató
A fontosabb
vegyületre (pl. kloroform, vinil-klorid, freonok, készítése a halogénezett szénvegyületek
43. halogénezett
DDT, tetrafluoretén), és ismeri felhasználásukat gyakorlati jelentőségéről, felhasználásáról,
szénhidrogének
élettani és környezetvédelmi vonatkozásairól
 Anyagismereti kártyák készítése az egyes
vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
legfontosabb képviselőiről az anyagok
jellemzésének szempontrendszere alapján
44–45. Gyakorlás  Logikai térkép készítése a szénhidrogének
áttekintésére, amely tartalmazza a tanult
szénhidrogén-csoportokat, azok legfontosabb
tulajdonságait, és példák megnevezése a
gyakorlati szempontból fontos képviselőikre
46. Számonkérés
47. Az alkoholok alkoholok  ismeri és vegyületek képletében felismeri a  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
hidroxilcsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
 ismeri az alkoholok fontosabb képviselőit legfontosabb képviselőiről az anyagok
(metanol, etanol, glikol, glicerin), azok fontosabb jellemzésének szempontrendszere alapján
tulajdonságait, élettani hatásukat és  Médiatartalmak keresése a metano-mérgezések
felhasználásukat kapcsán, híradások, videófelvételek keresése
alkoholok (metanol, etanol, glikol) okozta
mérgezésekkel kapcsolatban

12
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
 Érvelő vita a házi pálinkafőzés mellett és ellen
éterek  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
étercsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
48. Az éterek
legfontosabb képviselőiről az anyagok
jellemzésének szempontrendszere alapján
aldehidek  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
oxocsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
49. Az aldehidek
 felismeri az aldehidcsoportot, ismeri a formaldehid legfontosabb képviselőiről az anyagok
tulajdonságait, az aldehidek kimutatásának módját jellemzésének szempontrendszere alapján
ketonok  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
oxocsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
50. A ketonok
 felismeri a ketocsoportot, ismeri az aceton legfontosabb képviselőiről az anyagok
tulajdonságait, felhasználását jellemzésének szempontrendszere alapján
 egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai  Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján, benzinnel, etil-alkohollal, acetonnal, valamint
Tanulókísérleti
51. és értékeli azok eredményét aldehidcsoportot tartalmazó vegyületekkel, a
foglalkozás
kísérletek fényképes és/vagy mozgóképes
dokumentálása
karbonsavak  ismeri és vegyületek képletében felismeri a  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
karboxilcsoportot, ismeri az egyszerűbb és vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
fontosabb karbonsavak (hangyasav, ecetsav, legfontosabb képviselőiről az anyagok
zsírsavak) szerkezetét és lényeges tulajdonságait jellemzésének szempontrendszere alapján
52. A karbonsavak  A palmitinsav, sztearinsav és olajsav
molekuláinak modellezése
 Információgyűjtés a környezetünkben és
szervezetünkben megtalálható szerves savakról,
azok jelentőségéről
észterek  ismeri és vegyületek képletében felismeri az  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
észtercsoportot vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
 az etil-acetát példáján bemutatja a kis legfontosabb képviselőiről az anyagok
53. Az észterek
szénatomszámú észterek jellemző tulajdonságait, jellemzésének szempontrendszere alapján
tudja, hogy a zsírok, az olajok, a foszfatidok, a
viaszok egyaránt az észterek csoportjába tartoznak
54. Gyakorlás  analógiás gondolkodással következtet a szerves  A különböző szerves vegyületcsoportok
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja legjellemzőbb képviselőinek (etanol, dietil-éter,
ismeretében aceton, ecetsav, etil-acetát) bemutatása, az
 magabiztosan használ magyar és idegen nyelvű anyagok legjellemzőbb tulajdonságainak
megfigyelése, kapcsolatok keresése az anyagok
13
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
mobiltelefonos/táblagépes applikációkat kémiai tulajdonságai és köznapi felhasználása között
tárgyú információk keresésére  Görgey Artúr vegyészeti munkásságát bemutató
poszter vagy prezentáció készítése
aminok  analógiás gondolkodással következtet a szerves  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
ismeretében legfontosabb képviselőiről az anyagok
 szerkezetük alapján felismeri az aminok jellemzésének szempontrendszere alapján
egyszerűbb képviselőit, ismeri az aminocsoportot  Információgyűjtés az interneten Nagyhatású
55. Az aminok aminok az élő szervezetekben címmel,
kapcsolat keresése a biológiával, az
életfolyamatokkal
 Kabay János tevékenységét bemutató poszter
vagy bemutató készítése
amidok  analógiás gondolkodással következtet a szerves  Anyagismereti kártyák készítése az egyes
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja vegyületcsoportok gyakorlati szempontból
56. Az amidok ismeretében legfontosabb képviselőiről az anyagok
 szerkezetük alapján felismeri az amidok jellemzésének szempontrendszere alapján
egyszerűbb képviselőit, ismeri az amidcsoportot
 analógiás gondolkodással következtet a szerves  Kritikusan válogatott videófilmek megtekintése
vegyület tulajdonságára a funkciós csoportja alapvető, de nem minden laboratóriumban
Összefoglalás és ismeretében kivitelezhető kémiai kísérletekről, a pontos,
57-58.
gyakorlás  magabiztosan használ magyar és idegen nyelvű precíz megfigyelések jelentőségének
mobiltelefonos/táblagépes applikációkat kémiai hangsúlyozása
tárgyú információk keresésére
59. Témazáró dolgozat
Az életműködések kémiai alapjai
lipidek, trigliceridek A tanuló  Egyszerű tanulókísérletek a növényi eredetű
 ismeri a lipid gyűjtőnevet, tudja, hogy ebbe a olajok és az állati eredetű zsírok
csoportba hasonló oldhatósági tulajdonságokkal tulajdonságainak megfigyelésére
rendelkező vegyületek tartoznak, felsorolja a
60. A lipidek
lipidek legfontosabb képviselőit, felismeri azokat
szerkezeti képlet alapján, ismeri a lipidek
csoportjába tartozó vegyületek egy-egy fontos
szerepét az élő szervezetben
aminosav, kondenzáció  ismeri az aminosavak általános szerkezetét és azok  Kiselőadás az esszenciális aminosavak
61. Az aminosavak
legfontosabb tulajdonságait jelentőségéről
62. A fehérjék hidrolízis, polipeptid, fehérjék  tudja, hogy a fehérjék aminosavakból épülnek fel,  Fehérjekicsapási reakciók elvégzése,
szerkezete ismeri a fehérjék elsődleges, másodlagos, fehérjeoldat reakciója erős savval, lúggal,
14
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
harmadlagos és negyedleges szerkezetét, érti e könnyű- és nehézfémsók oldatával, kicsapás
fajlagos molekulák szerkezetének kialakulását, alkohollal, hővel, illetve mechanikai úton
példát mond a fehérjék szervezetben és  3D-s fehérjeszerkezeti modellek keresése az
élelmiszereinkben betöltött szerepére, ismeri a interneten az elsődleges, másodlagos,
fehérjék kicsapásának módjait és ennek harmadlagos és negyedleges szerkezet
jelentőségét a mérgezések kapcsán megfigyelésére
 Információkeresés az enzimek szerepéről és
csoportosításáról
 Az enzimek működésének szemléltetése
egyszerű tanulókísérlettel (pl. a hidrogén-
peroxid bontása burgonyával)
szénhidrátok  ismeri a szénhidrátok legalapvetőbb csoportjait,
A szénhidrátok példát mond mindegyik csoportból egy-két
63.
csoportosítása képviselőre, ismeri köznapi tulajdonságaikat (ízük,
oldhatóságuk) és felhasználásukat
 ismeri a szőlőcukor képletét, összefüggéseket talál  A szőlőcukor-molekula térbeli szerkezetének
a szőlőcukor szerkezete és tulajdonságai között modellezése pálcikamodell és webes
A szőlőcukor és a
64. molekulaszerkesztő és -megjelenítő
gyümölcscukor
alkalmazások segítségével, a molekula
stabilitásáért felelős tényezők megállapítása
 ismeri a háztartásban található szénhidrátok
65. A diszacharidok
besorolását a megfelelő csoportba
 összehasonlítja a keményítő és a cellulóz  Érvelő vita az egyszer használatos műanyag
molekulaszerkezetét és tulajdonságait, valamint poharak, tányérok, evőeszközök, valamint
66. A poliszacharidok szerepüket a szervezetben és a táplálékaink között papírból és fából készült társaik mellett és ellen:
Miért váltja/válthatja fel sok helyen a cellulóz a
műanyagból készült partikellékeket?
67. Összefoglalás  egyedül vagy csoportban elvégez egyszerű kémiai  Halmazábra, logikai térkép készítése a biológiai
kísérleteket leírás vagy szóbeli útmutatás alapján, szempontból fontos szerves vegyületek
és értékeli azok eredményét áttekintésére
 mobiltelefonos/táblagépes alkalmazások  Biológiai szempontból fontos vegyületek
segítségével médiatartalmakat, illetve bemutatókat kivonása növényi és állati eredetű anyagokból
hoz létre (pl. színanyagok pirospaprikából vagy
 ismeri a biológiai szempontból fontos szerves hagymahéjból, cukrok gyümölcsökből, olajok
vegyületek építőelemeit (kémiai összetételét, a magvakból)
nagyobbak alkotó molekuláit)  Biológiai szempontból fontos vegyületek
kimutatása élelmiszerekből (pl. redukáló cukrok
kimutatása ezüsttükörpróbával, fehérje
kimutatása xantoprotein-reakcióval, keményítő
15
 Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
kimutatása Lugol-oldattal)
 Videófilm készítése Szénhidrátok a
háztartásban” címmel, bemutatva az
otthonunkban fellelhető szénhidrátok
csoportosítását, eredetét, tulajdonságaikat és
felhasználásukat
 A konstitúciós képlettől a vonalábráig – a
biológiai szempontból fontos szerves
vegyületek ábrázolásának gyakorlása
különböző képletekkel, a szerkezet
ábrázolásának egyszerűsítései, a kémia- és
biológiaórán használt képletek közötti
különbségek kiemelése
68. Témazáró dolgozat

A tanév során további 4 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

10. évfolyam (heti 1 óra, összesen 36 óra)

Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
A nemfémes elemek és vegyületeik
durranógáz A tanuló  Egyszerű tanulókísérlet a durranógáz
 alkalmazza az anyagok jellemzésének szempontjait összetételének igazolására, a kísérlet
1. A hidrogén
a hidrogénre, kapcsolatot teremt az anyag mozgóképes dokumentálása
szerkezete és tulajdonságai között
jódtinktúra  ismeri a halogének képviselőit, jellemzi a klórt  Bemutató készítése tudománytörténeti témában:
Semmelweis Ignác és a klórmeszes fertőtlenítés
2. A halogénelemek
 Kiselőadás tartása A klór és a víztisztítás
címmel
A hidrogén- szökőkútkísérlet  ismeri a hidrogén-klorid tulajdonságait
3.
halogenidek

16
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
allotróp módosulatok  ismeri és jellemzi az oxigént, ismeri az ózont mint
az oxigén allotróp módosulatát, ismeri mérgező
4. Az oxigén és az ózon
hatását (szmogban) és UV-elnyelő hatását
(ózonpajzsban)
5. A víz  ismeri és jellemzi a vizet
 ismeri és jellemzi a ként  Kiselőadás tartása A kén használata a
6. A kén
borászatban címmel
A kén oxidjai és  ismeri és jellemzi a kén-dioxidot és a kénsavat
7.
oxosavai
A nitrogén és az szintézis  ismeri és jellemzi a nitrogént  Bemutató készítése tudománytörténeti témában:
8.
ammónia  ismeri és jellemzi az ammóniát Haber és Bosch ammóniaszintézise
A nitrogén-oxidok és a  ismeri és jellemzi a nitrogén-dioxidot és a
9.
salétromsav salétromsavat
 ismeri a vörösfoszfort és a foszforsavat, fontosabb  Bemutató készítése tudománytörténeti témában:
A foszfor és a
10. tulajdonságaikat és a foszfor gyufagyártásban Irinyi János és a gyufa
foszforsav
betöltött szerepét
természetes és mesterséges  összehasonlítja a gyémánt és a grafit szerkezetét és  Kiselőadás tartása Az aktív szén és az
szenek tulajdonságait, különbséget tesz a természetes és adszorpció, A néma gyilkos – a szén-monoxid,
mesterséges szenek között, ismeri a természetes Miért nevezik a szén-dioxidot mustgáznak?
11. A szén
szenek felhasználását, ismeri a koksz és az aktív címekkel
szén felhasználását, példát mond a szén reakcióira
(pl. égés)
 ismeri a szén oxidjainak (CO, CO 2) a
A szén oxidjai és a
12. tulajdonságait, élettani hatását, valamint a
szénsav
szénsavat és sóit, a karbonátokat
 ismeri a hidrogén, a halogének, a kalkogének, a  Egyszerű, lehetőleg tanulókísérletek elvégzése
nitrogén, a szén és fontosabb vegyületeik fizikai és a tananyagban előkerülő nemfémes elemek és
kémiai sajátságait, különös tekintettel a köznapi vegyületeik előállítására, tulajdonságaik
életben előforduló anyagokra bemutatására
 Összefoglaló táblázat készítése a nemfémes
elemekről, hidrogénnel alkotott vegyületeikről,
Tanulókísérleti
13. oxidjaikról, oxosavaikról és sóikról
foglalkozás
 Kritikusan válogatott videófilmek megtekintése
alapvető, de nem minden laborban kivitelezhető
kémiai kísérletekről, a pontos, precíz
megfigyelések jelentőségének hangsúlyozása

17
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
A fémek és vegyületeik
könnyűfémek A tanuló
 ismeri az alkálifémeket
Az alkálifémek és
14.  ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb
vegyületeik
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (NaCl,
Na2CO3, NaHCO3, Na3PO4)
vízkeménység  ismeri az alkáliföldfémeket  A cseppkőképződés kísérleti modellezése, a
 ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb cseppkő kísérleti úton történő vizsgálata
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (CaCO 3,  Prezentáció készítése a kedvenc ásványokról,
Az alkáliföldfémek és Ca3(PO4)2) illetve kőzetekről
15.
vegyületeik  ismeri a kemény víz és a lágy víz közötti  A vízlágyítás módszereinek áttekintése
különbséget, érti a kemény víz és egyes modellkísérletek alapján, Magyarország és
mosószerek közötti kölcsönhatás (kicsapódás) Európa vízkeménységi térképének elemzése
folyamatát
érc  ismeri az alumínium legfontosabb tulajdonságait  A köznapi élet szempontjából legfontosabb
 ismer eljárásokat fémek ércekből történő fémek (alumínium) tulajdonságainak
előállítására (alumínium) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása, a
 ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb vizsgálatok jegyzőkönyves dokumentálása
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (Al2O3)  Az alumínium, az alumínium-oxid, illetve az
Az alumínium és
16. alumínium-hidroxid reakciójának vizsgálata
előállítása
savakkal és lúgokkal
 Prezentáció készítése a hazai ipar által
felhasznált legfontosabb ércek bemutatására
 Az alumíniumgyártást bemutató animáció
keresése az interneten
nehézfémek  ismeri a vas legfontosabb tulajdonságait  A köznapi élet szempontjából legfontosabb
 ismer eljárásokat fémek ércekből történő fémek (vas) tulajdonságainak megfigyelése,
17. A vas és előállítása előállítására (vas) vizsgálata, összehasonlítása, a vizsgálatok
 ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb jegyzőkönyves dokumentálása
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (Fe2O3)  Videófilm megtekintése a vasgyártásról
 ismeri a réz, valamint a nemesfémek legfontosabb  A köznapi élet szempontjából legfontosabb
tulajdonságait fémek (réz, esetleg ezüst, arany)
18. Egyéb fontos fémek  ismeri a fémek köznapi szempontból legfontosabb tulajdonságainak megfigyelése, vizsgálata,
vegyületeit, azok alapvető tulajdonságait (CuSO4) összehasonlítása, a vizsgálatok jegyzőkönyves
dokumentálása
19. Összefoglalás  ismer megbízható magyar és idegen nyelvű  Anyagismereti kártyák készítése a legfontosabb
internetes forrásokat kémiai tárgyú, elemekkel és elemekről és szervetlen vegyületekről az
vegyületekkel kapcsolatos képek és szövegek anyagok jellemzésének szempontrendszere

18
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
gyűjtésére
 ismeri a fémrács szerkezetét és az ebből adódó
alapvető fizikai tulajdonságokat;
 ismeri a fémek helyét a periódusos rendszerben
 ismeri a fontosabb fémek (Na, K, Mg, Ca, Al, Fe,
Cu, Ag, Au, Zn) fizikai és kémiai tulajdonságait
 érti, hogy a fémek többsége a természetben
vegyületek formájában van jelen, ismeri a
legfontosabb redukciós eljárásokat (szenes,
elektrokémiai redukció), ismeri a legfontosabb
ötvözeteket, érti az ötvözetek felhasználásának
előnyeit
20. Témazáró dolgozat
Kémia az ipari termelésben és a mindennapokban
mész A tanuló
 érti a mészkőalapú építőanyagok kémiai
Az építőanyagok összetételét és átalakulásait (mészkő, égetett mész,
21.
kémiája oltott mész), ismeri a beton alapvető összetételét,
előállítását és felhasználásának lehetőségeit, ismeri
a legfontosabb hőszigetelő anyagokat
22. A növényvédő szerek  ismeri a mindennapi életben előforduló
Javasolt tevékenységek, munkaformák
alapján
 Az anyagok tulajdonságainak levezetése a
szerkezetből, a felhasználásuk kapcsolatba
hozása a tulajdonságokkal
 Magyar és idegen nyelvű applikációk keresése
és használata az anyagok tulajdonságainak
megismeréséhez, a megszerzett információk
kritikus kezelése, pontosítások elvégzése
szakkönyvek, tankönyvek segítségével
 Színes molekulamodellek készítése
polisztirolgolyókból a molekulaszerkezeti
ismeretek elmélyítése céljából
 Folyamatábrák készítése a nemfémes elem –
nemfém-oxid – oxosav előállítási/levezetési
sorokra
 Folyamatábrák készítése a fémes elem – fém-
oxid – lúg előállítási/levezetési sorokra
 Egyszerű kísérletek elvégzése a tanult
fémvegyületekkel, majd „ismeretlen fehér por”
meghatározása a tanult információk és a
kísérleti tapasztalatok alapján
 Összehasonlító táblázat készítése a tanult
fémekről, fémvegyületekről, azok
tulajdonságairól
 A fémek legfontosabb képviselőinek
csoportosítása különféle szempontok szerint (pl.
helyük a periódusos rendszerben, színük,
sűrűségük, korróziós hajlamuk, keménységük
alapján)
 Összehasonlító táblázat készítése a cement,
beton, üveg, mészkő, fa, acél legfontosabb
tulajdonságainak bemutatására
 Növényvédő szerek címkéinek értelmezése, a
19
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
növényvédő szerek használatának alapvető biztonságos, körültekintő használat
szabályait, értelmezi a növényvédő szerek leírását, fontosságának hangsúlyozása
felhasználási útmutatóját, példát mond a  Érvelő vita a műtrágyázás szükségességének
növényvédő szerekre a múltból és a jelenből kérdéséről
és a műtrágya (bordói lé, korszerű peszticidek), ismeri ezek
hatásának elvi alapjait
 ismeri a legfontosabb (N-, P-, K-tartalmú)
műtrágyák kémiai összetételét, előállítását és
felhasználásának szükségességét
fosszilis energiahordozók  ismeri a természetben megtalálható legfontosabb  Kiselőadás a különböző kőolajpárlatok
nyersanyagokat felhasználásának lehetőségeiről
 érti az anyagok átalakításának hasznát, valamint  Videófilm megtekintése a hazai
konkrét példákat mond vegyipari termékek kőolajfeldolgozásról
előállítására  Információgyűjtés a motorbenzin összetételéről,
 érti, hogy az ipari (vegyipari) termelés során az adalékanyagokról, az oktánszám
különféle, akár a környezetre vagy szervezetre növelésének lehetőségéről és korlátairól
káros anyagok is keletkezhetnek, amelyek  Kiselőadás a vegyipari benzin további
23. A kőolaj feldolgozása közömbösítése, illetve kezelése fontos feladat feldolgozásáról, a pirolízisről
 ismeri a fosszilis energiahordozók fogalmát és
azok legfontosabb képviselőit, érti a kőolaj ipari
lepárlásának elvét, ismeri a legfontosabb párlatok
nevét, összetételét és felhasználási lehetőségeit,
példát mond motorhajtó anyagokra, ismeri a
töltőállomásokon kapható üzemanyagok típusait és
azok felhasználását
 ismeri a bioüzemanyagok legfontosabb típusait
24. A műanyagok természetes és mesterséges alapú  ismeri a műanyag fogalmát és a műanyagok  Kiselőadás a polietilén, polipropilén,
műanyagok csoportosításának lehetőségeit eredetük, illetve polibutadién gyártásáról
hővel szemben mutatott viselkedésük alapján,  Információgyűjtés a lebomló műanyagokkal
konkrét példákat mond műanyagokra a kapcsolatban
környezetéből, érti azok felhasználásának előnyeit,  Érvekkel alátámasztott kiselőadás vagy
ismeri a polimerizáció fogalmát, példát ad bemutató készítése Ezért nem cserélhető le az
monomerekre és polimerekre, ismeri a műanyagok összes műanyag lebomló műanyagra címmel
felhasználásának előnyeit és hátrányait,  Videófilm megtekintése a gumiabroncsok
környezetre gyakorolt hatásukat előállításáról, a hazai gumiipari vállalatokról
 az ismeretein alapuló tudatos vásárlással és tudatos  A vulkanizált gumi kéntartalmának kimutatása
életvitellel képes a környezetének megóvására demonstrációs kísérlettel
 Polietilén, polipropilén, polisztirol, PVC, PET,
nejlon vizsgálata (hő hatására mutatott változás,
20
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
oldhatóság, sűrűség), a vizsgálatok mozgóképes
dokumentálása, a tapasztalatok táblázatban
történő összehasonlítása
 Érvelő vita a műanyagok felhasználásának
előnyeiről és hátrányairól
 Ötletek gyűjtése, miként csökkenthető a
mindennapi életünk során használt műanyag
termékek mennyisége
 ismeri az élelmiszereink legfontosabb  Információgyűjtés és prezentációkészítés az E-
összetevőinek, a szénhidrátoknak, a fehérjéknek, számokkal kapcsolatban
valamint a zsíroknak és olajoknak a
molekulaszerkezetét és tulajdonságait, felsorolja a
Élelmiszereink és háztartásban megtalálható legfontosabb
25.
összetevőik élelmiszerek tápanyagait, példát mond bizonyos
összetevők (fehérjék, redukáló cukrok, keményítő)
kimutatására, ismeri a legfontosabb
élelmiszeradalék-csoportokat, alapvető szinten
értelmezi egy élelmiszer-tájékoztató címkéjét
 ismeri a gyógyszer fogalmát és a gyógyszerek  Beszélgetés kezdeményezése a gyógyszerek
fontosabb csoportjait hatásuk alapján, alapvető lejárati ideje betartásának fontosságáról, a
szinten értelmezi a gyógyszerek mellékelt lehetséges veszélyek áttekintése
betegtájékoztatóját  Kiselőadás a gyógyszerkutatás és -fejlesztés
 ismeri a leggyakrabban használt élvezeti szerek folyamatáról, illetve Richter Gedeon
Gyógyszerek, drogok, (szeszes italok, dohánytermékek, kávé, munkásságáról
26.
doppingszerek energiaitalok, drogok) hatóanyagát, ezen szerek  Bemutató készítése a legismertebb kábítószerek
használatának veszélyeit, érti az illegális drogok fizikai és pszichés hatásáról
használatával kapcsolatos alapvető problémákat,  Véleménycikk írása a doppingszerek rövid- és
példát mond illegális drogokra, ismeri a hosszú távú hatásairól és mellékhatásairól
doppingszer fogalmát, megérti és értékeli a
doppingszerekkel kapcsolatos információkat
27. Veszélyes anyagok, toxikus anyag  ismeri a méreg fogalmának jelentését, érti az  Mérgezések feltérképezése az irodalmi
mérgek, mérgezések anyagok mennyiségének jelentőségét a mérgező művekben (pl. Agatha Christie műveiben)
hatásuk tekintetében, példát mond növényi, állati  Kiselőadás Mérgezések régen és ma (pl. a
és szintetikus mérgekre, ismeri a mérgek tiszazugi mérgezés, polóniumos mérgezés)
szervezetbe jutásának lehetőségeit (tápcsatorna, címmel
bőr, tüdő), ismeri és felismeri a különböző anyagok  Információgyűjtés a világ különböző pontjain
csomagolásán a mérgező anyag piktogramját, alkalmazott méregjelekről, kiemelve az
képes ezeknek az anyagoknak a felelősségteljes egységes veszélyességi jelölések bevezetésének
használatára, ismeri a köznapi életben előforduló jelentőségét
21
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
leggyakoribb mérgeket, mérgezéseket (pl. szén-
monoxid, penészgombatoxinok,
gombamérgezések, helytelen égetés során
keletkező füst anyagai, drogok, nehézfémek), tudja,
hogy a mérgező hatás nem az anyag szintetikus
eredetének a következménye
felületaktív anyag  ismeri a mosó- és tisztítószerek fogalmi  Információgyűjtés a szintetikus mosószerek
megkülönböztetését, példát mond a környezetéből összetételéről, a kemény és lágy vízben való
gyakran használt mosó-/tisztítószerre, ismeri a alkalmazhatóságukról, a vizes oldataik
Mosó-, tisztító- és
28. szappan összetételét és a szappangyártás módját, kémhatásáról, az intelligens molekulák
fertőtlenítőszerek
érti a mosószerek mosóaktív komponenseinek (a működéséről
felületaktív részecskéknek) a mosásban betöltött  A micellás tisztítók működési elvének
szerepét feltérképezése
tudomány, áltudomány  érti a különbséget a tudományos és az  Érvelő vita a homeopátiás szerek alkalmazása
áltudományos információk között, konkrét példát mellett és ellen
mond a köznapi életből tudományos és  Áltudományos cikk írása egy kitalált termékkel
áltudományos ismeretekre, információkra kapcsolatban
 ismeri a tudományos megközelítés lényegét  Áltudományos gondolatokat tartalmazó
Tudomány és
29. (objektivitás, reprodukálhatóság, ellenőrizhetőség, termékbemutató kisvideó készítése egy kitalált
áltudomány
bizonyíthatóság) termékkel kapcsolatban
 látja az áltudományos megközelítés lényegét
(feltételezés, szubjektivitás, bizonyítatlanság),
felismeri az áltudományosságra utaló legfontosabb
jeleket
Környezeti kémia és környezetvédelem
A tanuló  Logikai térkép készítése a légkört felépítő
 ismeri a légkör kémiai összetételét és az azt alkotó összetevőkről és a leggyakoribb szennyezőkről
gázok legfontosabb tulajdonságait, példákat mond  Javaslatok gyűjtése a légszennyezettség
a légkör élőlényekre és élettelen környezetre csökkentésével kapcsolatban
gyakorolt hatásaira, ismeri a legfontosabb
légszennyező gázokat, azok alapvető
tulajdonságait, valamint az általuk okozott
30. A légkör kémiája
környezetszennyező hatásokat, ismeri a légkört
érintő globális környezeti problémák kémiai
hátterét és ezen problémák megoldására tett
erőfeszítéseket
 példákkal szemlélteti egyes kémiai technológiák,
illetve bizonyos anyagok felhasználásának
környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait
22
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
 ismeri a természetes vizek típusait, azok  Poszter készítése a helyi vagy regionális vízmű
legfontosabb kémiai összetevőit a víz ivóvíz-előállítási módjáról, illetve
körforgásának és tulajdonságainak tükrében, szennyvíztisztítási eljárásáról
31.
A természetes vizek példákat mond vízszennyező anyagokra, azok  Egy akváriumi szűrő működésének vizsgálata
kémiája forrására, a szennyezés lehetséges
következményeire, ismeri a víztisztítás
folyamatának alapvető lépéseit, valamint a tiszta
ivóvíz előállításának módját
 érti a kőzetek és a környezeti tényezők talajképző  A talajszennyezés egyszerű modellezése
32. A talaj kémiája szerepét, példát mond alapvető kőzetekre,
ásványokra
 érti a hulladék és a szemét fogalmi  Projekt vagy videófilm készítése Hogyan érhető
A hulladékok és a megkülönböztetését, ismeri a hulladékok típusait, el a hulladékmentes élet? címmel
33.
hulladékkezelés kezelésük módját, környezetre gyakorolt hatásukat  Videófilm megtekintése a hulladékok
újrahasznosításáról
zöld kémia  ismeri a zöld kémia lényegét, a környezetbarát  Információgyűjtés a zöld kémia elveivel
folyamatok előtérbe helyezését, példákat mond kapcsolatban, a nehezebben teljesíthető célok
újonnan előállított, az emberiség jólétét előtt álló akadályok megismerése
befolyásoló anyagokra (pl. új gyógyszerek,  Kiselőadás vagy bemutató készítése Az
Új kihívások: ember,
lebomló műanyagok, intelligens textíliák) emberiség legégetőbb globális problémái
34. társadalom,
 példákkal szemlélteti az emberiség legégetőbb címmel
fenntartható fejlődés
globális problémáit (globális éghajlatváltozás,
ózonlyuk, ivóvízkészlet csökkenése,
energiaforrások kimerülése) és azok kémiai
vonatkozásait

A tanév során további 2 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

23