A differenciálás szükségessége és lehetősége az óvodai nevelésben

(18. tétel)
Speciális nevelési szükséglet:
Nem a deficitre, a képességek hiányára, hanem a teendőkre összpontosít, mire van szüksége
kérdést állítja előtérbe
Szándékosan kerüli a fogyatékosság kategória konkrét megnevezését, elszakad az orvosi jellegű
osztályozástól, a pedagógiai hangsúly a meghatározó
Kiterjed az átmeneti, a nem egyértelműen organikus eredetű nevelési szükségletekre (diszlexia,
tanulási problémák pszichés okai)
Átjárhatóvá válik a határ a klasszikus fogyatékosság és a normalitás sávja között

A 2012. szeptember 1- től hatályba lépett köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza

meg a sajátos nevelési igény fogalmát.
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló,
aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-
vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”

Egyéni fejlődési ütemet figyelembe vevő, támogató, fejlesztő pedagógiai módszerek

Integráció
Az integrációt nemcsak sajátos nevelési igényű gyerekek körében használatos, hanem a
hátrányos helyzetű gyermekek, migráns, BTM – S, tehetségesek nevelését is magában fogalja

SNI gyermek elfogadása, együtt nevelése ép társaival (alapító okiratban jelölve) A fogadó
intézményben a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, speciális igényeit nem veszik
figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik megfelelő módon.

• LOKÁLIS INTEGRÁCIÓ – nincs a gyermekek között kapcsolat – csak az épület a közös

• SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ – elkülönített foglalkozásokon vesznek részt, de tudatosan
megtervezettek a tanórán kívüli szabadidős programok
• FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ – tanulás közös
• Részleges – tanulás időtartamának bizonyos részeiben vannak együtt
• Teljes – a tanulás teljes időtartamában együtt vannak

• Fordított integráció – a speciális iskola fogadja be a nem SNI – s tanulókat – külön

osztály számukra, vagy vegyes csoportok – pl : Pető Intézet
• Spontán integráció – nem készülnek fel a különleges feladatra az intézményben - nincs
tervszerű, speciális fejlesztés nem kísérik figyelemmel a fejlődését - hideg integráció

Inkluzió

Az inkluzív (befogadó) óvodai/iskolai oktatás és nevelés pedagógusai az egyénre szabott

differenciálás segítségével az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét követik.

Célok az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében:

- másságot elfogadó környezet megteremtése
- együttműködés, alkalmazkodóképesség, önállóság fejlesztése
- kompenzációs lehetőségek
- korszerű tanulási környezet (módszerek, terápiák, technikák), esélyegyenlőség

Feladatok az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében:

- differenciált fejlesztés
- együttneveléshez szükséges feltételek megteremtése (személyi, tárgyi)
- egyéni sajátosságok figyelembe vétele, elfogadás
- külső szakemberekkel együttműködés
- szülőkkel való kapcsolattartás
• ELFOGADÓ
• Egyenrangú, azonos értékű, jogú egyén
• BEFOGADÓ
• Feltételek megteremtése
• Szociális befogadás
• MINDEN GYERMEK NEVELÉSI IGÉNYEIT KIELÉGÍTŐ

Differenciálás:
Latin eredetű szó, jelentése: különbségtevés.

A gyerekek képességbeli különbségei adódhatnak szociális, biológiai és pszichológiai okokból. A

differenciált oktatásban az egyéni sajátosságokkal rendelkező gyermekek, párhuzamosan
végezhetnek testre szabott feladatokat. Előfeltétele, hogy az óvónő ismerje a egyéni jellemzőit
(képességeiket, előzetes ismereteiket, motiváltságukat, munkavégzésüket, együtt működő
képességüket, szociális hátterüket, társas helyzetüket) hiszen ennek megfelelően végezhet
differenciálást a kezdeményezéseken

Projektmódszer
• A projektpedagógia vonásait hordozza, középpontjában a tapasztalatszerzés, a
tevékenység az érdeklődés áll.
A projekt egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,
céltudatos cselekvés, amelynél az uralkodó szándék (a cél elérése,) mint belső hajtóerő
meghatározza a cselekvés célját, szabályozza annak lefolyását, a motivációhoz erőt ad.
• A projektoktatás, egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy
kiválasztott probléma, téma feldolgozása,
• egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos kereteket
• az óvodai nevelés sajátosságaira épül,
• a gyermekközpontúságot biztosít
• Figyelembe veszi a gyermeki sajátosságokat, (pl. kooperáció),
• Felhasználja a komplexitás lehetőségét,
• Kihasználja az adódó helyzeteket
• a célokban és tevékenységekben rugalmasabb
• Olyan tevékenység,mely élményszerű, élethelyzeteket dolgoz fel.

Egyéni fejlesztési terv: Minden sajátos nevelési igényű gyermek foglalkoztatása az egyéni
fejlesztési terv alapján történik. Kizárólag egy adott gyermek /tanuló fejlesztéséhez készül, annak
egyéni sajátosságaihoz igazodva, más tanulóra nem alkalmazható. Ez a terv a jövőbeni cselekvés
lépéseit, módszereit, a szükséges környezeti feltételeket rögzíti. A fejlesztési folyamat szakaszai
egymásra épülnek, a fejlesztés minden időpontban a gyermek aktuális állapotához igazodik.
„Az egyéni fejlesztési terv célja, hogy csökkenjen az akadályozott fejlődésből eredő hátrány, a
képességdeficit. A gyermek/tanuló képessé váljon az ismeretszerzés során aktívan/eredményesen
minél kevesebb nehézséggel részt venni.
Funkciója, hogy segítségével megvalósuljon a gyermek egyéni adottságaihoz igazodó,
sérülésspecifikus fejlesztése. Ez a folyamat a megtervezett terápiás, korrekciós, fejlesztő célú
eljárások által valósítható meg (egyéni haladási ütem, motiválás, egyéni technikák, elmaradt
területek feltárása).
A fejlesztési terv tartalmára, formájára, terjedelmére sincs kötelező érvényű előírás, mégis
érdemes tudatosan felépíteni.

Kooperatív technikák:
Kis csoportokban végzett tevékenységen alapul, intellektuális képességek fejlesztése +
együttműködés, szociális képességek fejlesztése - csoportmunka keretében együttes munkát
végeznek. Felelősek egymás eredményeiért, és a sajátjukért is, párhuzamos egyidejű interakciók,
egyéni felelősség, egyidejű részvétel.

Differenciálás lehetőségei, típusai

Latin eredetű szó, jelentése: különbségtevés.

A gyerekek képességbeli különbségei adódhatnak szociális, biológiai és pszichológiai okokból. A

differenciált oktatásban az egyéni sajátosságokkal rendelkező gyermekek, párhuzamosan
végezhetnek testre szabott feladatokat. Előfeltétele, hogy az óvónő ismerje a egyéni jellemzőit
(képességeiket, előzetes ismereteiket, motiváltságukat, munkavégzésüket, együtt működő
képességüket, szociális hátterüket, társas helyzetüket) hiszen ennek megfelelően végezhet
differenciálást a kezdeményezéseken

A differenciálással az a célunk, hogy elősegítsük az egyes gyermekek sikeres tanulását. Mivel

mindegy gyermeknek mások és mások tanulási szükségletei és a már meglévő tapasztalatai, ezért
a gyermek tanulási folyamatát úgy segítjük elő, hogy azt az egyes gyermekek egyéni
szükségleteihez igazítjuk.

Differenciálás területei Megjelenési módjai, eljárásai,

Motiváltság elérésében
támaszkodhatunk a gyermek
különféle késztetéseire,
igényeire, szükségleteire
Tartalomban való differenciálási
lehetőség a gyermek igényére
támaszkodik
ezek választhatósága a gyermek sajátosságaihoz igazítva
Mozgásigényére, ,az óvodapedagógussal vagy a barátjával való
együttlét vágyára, kíváncsiságára, érdeklődésére, sikerélményre
való törekvésére, alkotásvágyára, felfedezési vágyára, esztétikai
igényére, önmegvalósítási vágyára, amelyek kihasználhatók
vagy felkelthetők
A tartalom mennyiségében, mélységében 8részletezettséégében,
minőségében), a tartalmi részek egymásra építettségében,
kapcsolataiban, a már meglévő tapasztalataiban / ismereti
anyagban, a gyermeki érdeklődés irányultságában (pl.: autók
iránt, állatok iránt, stb.) azonos téma esetében vagy a témát
kiegészítő tartalmi területen

Az egyes fejlődő képességek fejlettségének elérése, valamint

Célban, szintben való igazodás a
gyermek igényeihez,
tapasztalataihoz
A módszerek használata is
igazítható a gyermek igényeihez
jártasságok, készségek kialakulása érdekében azonos vagy eltérő
szintű feladatok végzése; más eszközök bevonásával, vagy azok
megkeresésével, egyszerűbb vagy bonyolultabb problémák
felvetésével; kereső/kutató/felfedező módon,
Beszélgetés, megbeszélés előnyben részesítése némely
gyermeknél, vagy az elbeszélés, a bemutatás, szemléltetés,
magyarázat … eljárásainak megválasztása, vagy az értékelés
 módszerének különféle eljárásai (elismerés, megerősítés,
dicséret, jutalmazás, bátorítás, ösztönzés, példaként kiemelés …
stb), vagy az elmarasztalás formái (büntetés, rosszallás, fenyítés,
…stb.)
A munkaformák igazítása a Van olyan gyermek, aki szívesebben tevékenykedik egyénileg
gyermeki igényekhez vagy, párosan (óvópedagógussal vagy a barátjával), csoportban
(homogén vagy heterogén csoportban; vagy szimpátia alapján
létrejött csoportban…stb), frontális körülmények között
A szervezés módjának igazítása a Kötött, kötetlen, mikrocsoportban, kooperatívan,
gyermeki igényekhez
Irányítás módját is igazíthatjuk a Direkt, indirekt, nyitott vagy zárt formában
gyermeki igényekhez
Az információk megszerzése Auditív, vizuális, audió-vízuális, , kinesztetikus, komplex,
során a közvetítésmód interaktív, Tárgyi, síkbeli, makett, manipulatív, kísérleti,
csatornájában való igazodás a természetes, mesterséges eszközök használatával, szimbólumok,
gyermeki igényekhez technikai eszközök…stb.
A gyermek-pedagógussal együtt Az egyénre fordított idő mennyiségében, minőségében
töltött ideje (segítséget kérve-kapva, ráfigyelve, eligazítva, csak ottlétként…
stb.)
Az információ megszerzése, vagy Pl :játékba ágyazottan, játékra építve, komplex
a tevékenység folyamatának tevékenységsorban, integráltan, valamint projekt módon; egy
struktúráját, felépítését is lehet téma körüljárásaként, vagy egy probléma megoldásaként, vagy a
igazítani az egyes gyermekek kis lépések elvét követve, vagy nagyobb lépésekben, stb.
igényeihez
Az egyes elemek A műveletek egymásutániságában, sorrendjében,
egymásutániságában is igazodhat bonyolultságukban, sokaságukban,
az óvodapedagógus az Az információk megszerzésének folyamatának szakaszainak
egyes gyermekek igényeihez, egymásutániságában (pl. :felidézés, gyakorlás, információ
sajátosságaihoz megszerzése, vagy ennek más sorrendje)
A nevelés stílusában Demokratikus, ráhagyó, diktatórikus, szeretetteljes, családias,
elfogadó,
Pedagógus szerepében is Katalizáló, ösztönző, tanácsadó, segítségnyújtó, irányító,
igazodik az egyes gyermekek szabályzó, mellérendelt, alárendelt, fölérendelt viszonyban
igényeihez
A válaszadás módjában való Szóban, rajzban, megmutatva, megsúgva, megépítve, elkészítve,
igazodás a gyermeki megalkotva, kiválasztva a helyeset,
sajátosságokhoz
A munkavégzés ütemében, A feladatvégzés sebességéhez való igazodás: lassú, gyors, időre,
tempójában való igazodás a egyéni tempóban, kiegészítő feladatok adásával….
gyermekhez
Önállóság fokában, segítségadás Önállóan, segítve, magyarázva, utánozva, bemutatva,
módjában megmutatva, együtt végezve kis segítséggel, együttvégzéssel,
hivatkozással…stb.

Típusai:

Tartalom szerint, technika szerint, követelmény szerint, munkaforma szerint –

egyéni/mikrocsoportos
Érdeklődés szerint
Tempó szerint
Szint szerint
Infószerzés elsődleges forrása szerint
Eredmény szerint
Sorrend szerint
Szerkezet szerint
Idő szerint
Tanár stílusa szerint

Az SNI gyermekek integrált óvodai nevelésének jogszabályi vonatkozásai

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlõdésének üteméhez,
– fejlesztésük a számukra megfelelõ területeken valósuljon meg,
– a sajátos nevelési igényû gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
• a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztõ foglalkozások programjai váljanak az óvodák
nevelési programjainak tartalmi elemeivé.

Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez

a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlõdési zavarának típusához igazodó szakképzettséggel
rendelkezõ gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus,
konduktor-tanító, terapeuta, pszichológus, orvos együttmûködése szükséges.
1.4. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai
A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetõséget megfogalmazó gyógypedagógiai-orvosi-
pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.
a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság
együttes elõfordulása
esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült
funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévõ ép funkciók bevonásával,
b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.
c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
d) Az egyéni sikereket segítõ tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
e) Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

1.5. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezõk

a) A fogyatékosság típusa, súlyossága.
b) A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének
ideje,
c) korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai idõszak fejlõdésmenete
d) A gyermek
– életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs mûtétei,
– képességei, kialakult készségei,
– kognitív funkciói, meglévõ ismeretei,
– családi háttere.
Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés
folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek
fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb
hangsúlyt.
Halmozottan fogyatékos gyermek, gyermekcsoport esetén a megállapított fogyatékosságok
mindegyikére tekintettel kell lenni.
A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti.
1.6. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényû gyermek
számára
a) A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerû megválasztása és alkalmazása;
b) az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása;
c) az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök
elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;
d) a kompenzációs lehetõségek körének bõvítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók
differenciáltabb mûködésének tudatos fejlesztésével;
e) annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényû kisgyermek egyes területeken kiemelkedõ
teljesítményre is képes;
f) rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényû gyermekek egyéni
foglalkoztatásának megvalósulásához;
g) az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítõ alkalmazottai és a szülõk megfelelõ
tájékoztatása a sajátos nevelési igényû gyermek befogadására, együttmûködés a sérült gyermek
családjával.

Az integrált fejlesztésben résztvevõ óvoda:

a) pedagógiai programjának kiegészítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor
figyelembe veszi a sajátos nevelési igényû gyermek fejlesztésének igényeit,
b) külön gondot fordít arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak
leküzdéséhez,
c) a befogadó óvoda vezetõje támogatja a pedagógusok részvételét az óvodai integrációt segítõ
szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken.
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fogyatékosságának típusához
igazodó szakképzettséggel rendelkezõ, az integrált fejlesztésben lehetõleg tapasztalatokkal
rendelkezõ gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat).
Közremûködése kiterjed a gyermeket fejlesztõ óvodapedagógusok felkészítésére, a fogadó óvoda
sajátos teendõi ellátásának tervezésére és folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai
nevelõmunkán túl a szülõk és az óvoda együttmûködésére is kellõ hangsúlyt helyez.
Az integráltan fejlesztett gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket,
egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértõi bizottság javaslatot tesz.
Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlõ hozzáférése a foglalkozásokhoz,
önmagához mért fejlõdése tekinthetõ, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak
szolgálják:
a) Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a
sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk
megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény
típusához, eltérõ mértékéhez, az egyéni fejlõdési sajátosságokhoz.
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevõ, magas szintû pedagógiai,
pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az
együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezõ óvodapedagógus
– szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,
– a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplõ javaslatokat beépíti, a gyermek
fejlõdésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott
szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,
– egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,
– alkalmazkodik az eltérõ képességekhez, az eltérõ viselkedésekhez,
– együttmûködik a különböz

Az óvodai nevelés és fejlesztés során kiemelt feladat: a gyermek szakértõi bizottsági

véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti
korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A
fejlesztés szakmai teamben, és a szülõ aktív bevonásával történjen. További feladat megelõzni a
teljesítménykudarcokra épülõ másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulását, és
megalapozni az eredményes iskolai elõmenetelhez szükséges készültséget.
Az egyéni fejlesztési terv célkitûzéseinek megvalósulását idõszakosan, az ütemezési fázis
befejezését követõen ellenõrizni kell, és amennyiben szükséges, a fejlesztés további menetét erre
alapozva kell meghatározni.
Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlõdési zavar jellegét megállapító,
komplex
• gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi – szakértõi véleményben foglaltak alapján
 történik
Az integrált nevelésben részt vállaló óvodák – a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott
feladatellátás szerint
– vehetik igénybe az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai
szakszolgálati intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat mûködtetésére
kijelölt intézmények segítségét.

Az inkluzív nevelés megvalósulása az óvodai nevelésben

Az inkluzív pedagógia a pedagógustól szemlélet- és attitűdváltást, s egyben szerepváltást is
feltételez. A pedagógus igyekszik minden gyerek egyéni szükségleteit megismerni és kielégíteni.
A gyermek életkori sajátosságának, egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével fejleszt.
A differenciálás – a gyermek önmagához képest való fejlődésének segítése – eredményessé
tételéhez kiindulópontként a családok felé nyitást, a gyermekekről szóló értekezések pozitív
megvalósítását, a programokba való bevonását a nevelőtestület elsődleges fontosságúnak érezte.
Feltételek:
- a feladat szerepeljen az óvoda alapító okiratában és az intézmény fel is tudja vállalni – normál
óvodai csoportban enyhe rendellenesség esetében integrálhatunk - .
- meglévő tárgyi feltételek biztosítottak legyenek, különös tekintettel a mozgáskorlátozott és
érzékszervi sérüléssel élő gyermekek számára
- a fogyatékosságtól függően az intézmény hozzáférhetőségének biztosítása,
akadálymentesítés
- megfelelő személyi feltételek adottak legyenek, az óvónő átérezze, hogy a fogyatékos
gyermeknek is joguk van arra, hogy tehetségüket a legmagasabb szinten
kibontakoztassák
- a képességek és hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén
intézményi környezet megteremtése, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül,
hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére.
- Olyan intézmény megléte, ahol a pedagógusok innovatívak, készen állnak pedagógiai
szemléletük korszerűsítésére, amely vállalja, hogy struktúráját a korszerű, kompetencia alapú
oktatási gyakorlat kívánalmainak megfelelően átalakítsa, bevezesse azokat a fejlesztéseket,
amelyek hozzásegítik ahhoz, hogy pedagógiai programját átalakítsa.
- a nevelési, ill. pedagógiai program tartalmazza a szükséges sérülés specifikus pedagógiai és
egészségügyi rehabilitációs feladatokat
- a fogyatékossági típusnak megfelelő szakos gyógypedagógus
- indokolt esetben fejlesztő pedagógus megléte, anyagi feltételek

Együttműködés szülőkkel, más szakemberekkel

A gyermek fogyatékosságának, autizmus spektrum zavarának vagy egyéb pszichés fejlõdési

zavarának típusához
igazodó szakképesítéssel rendelkezõ szakirányú végzettségû gyógypedagógus az együttmûködés
során:
– segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,
– javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az
egyéni
fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet
kialakítására,
– segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés
lehetõségérõl,
– együttmûködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó
óvodapedagógus
tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,
– segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában,
– kapcsolatot tart a szülõvel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával,
– részt vesz a befogadó közösség felkészítésében,
– részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában.
A differenciálás az integráció gyakorlati megvalósulása nevelési folyamatunkban.
Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. Ezért a
differenciálás fokozott a nevelés során, meg kell jelennie:

- gondozó munka területén

- játéktevékenységek során
- tanulásszervezés és tanulási folyamatban

Pedagógus – szülő kapcsolata – bizalom, elfogadás, kapcsolatépítés, segítőkészség

Szülő – szülő: tolerancia, előítéletességtől mentes hozzáállás, együttműködés, segítés

Szakember - Pedagógus: együttműködés, autonómia, kapcsolat

Óvónő: gyerekkp – ú, hiteles, elfogadó, empatikus, önfeláldozó