VI./19.

Híres mű vek filmen – Ö rkény Istvá n Tó ték és Fá bri Zoltá n

Isten hozta, ő rnagy ú r! című alkotá sá nak ö sszehasonlító elemzése
Tóték:
- Cselekmény röviden: A kisszerű és nyugodt, falusi életet élő Tót család hétköznapjai hirtelen váratlan fordulatot
vesznek, kizökken a megszokott világrendből. „In media res”-es kezdésben, fronton lévő fiúk, Gyula levelet küld
haza, amiben Varró őrnagy érkezéséről értesíti a családot. Természetesen Tóték mindent meg akarnak tenni,
hogy az őrnagy kedvében járjanak, annak érdekében, hogy Gyula a későbbiekben a lehető legnagyobb
biztonságban lehessen a fronton, távol a partizánoktól.
- Groteszk és abszurd világlátás: Örkény István az élet árnyoldalait groteszk és abszurd módon ábrázolja. A világ
ellentmondásaira épülő abszurd elemekben a groteszk ironikus, ugyanakkor mégis drámai vonások fedezhetőek
fel.
 pl. A sok doboz, amiket Tóték készítenek felesleges, mert egyszerűen a vállalat, aki felvásárolja tőlük azokat
nem képes egyszerre annyit elvinni, amennyi náluk van. Teljesen értelmetlen az is, hogy Tóték az őrnagyot
mindenfajta módon ki akarják szolgálni, mivel fiúk halott.
- Az őrnagy – aki a háború áldozata – teljesen kimerült a frontszolgálat alatt, idegrendszere kikészült, üldözési
mániában szenved, sajátos hóbortjai lesznek, és személyiségtorzuláson ment keresztül. A család pedig teljes
mértékben ki van szolgáltatva az őrnagy úrnak, aki helyzetét kihasználja.
 Tóték nem mutathatják, hogy megviseli őket az őrnagy jelenléte.
 Mindent meg kell tenniük, annak érdekében, hogy kényelemben érezhesse magát az őrnagyúr.
o A harmonikus környezet megteremtése: Rendkívül érzékeny a szagokra, ugyanakkor a fenyőillat
megnyugtatja. Álmatlanságban szenved, környezetében csöndnek kell lenni (pl. a kakukkos órát le
kell állítani, a postás nem hergelheti a kutyát).)
 Az őrnagy hóbortjai: dobozolás; a sötétben át kell ugrani az út közepén lévő árnyékot, mintha az árok lenne,
ki kell festeni a számára „egyhangú” előszoba falait…
o Tóth megaláztatásai:
 Fejébe kell húznia a sisakot, mert nem nézhet az őrnagy úr háta mögé.
 Nem nyöghet, nem ásíthat, őneki is kötelezően dobozolnia kell, és közben be kell venni egy
csipogót a szájába, hogy még véletlenül sem legyen kedve ásítania.
 Az őrnagyúr tartózkodása alatt Tóték a lehető legnagyobb fokú vendégszeretetét élvezi. Egyfajta ellentétet
képez az is, hogy Varró őrnagy mindig hajtogatja, hogy semmiképp sem szeretne a család terhére lenni,
amire Tóték mindig azt válaszolják, hogy ne zavartassa magát. Mindezt annak reményében teszik, hogy
Gyulát a későbbiekben megóvják az életveszélytől. (Belső konfliktus: Képesek-e az önpusztítást vállalni
Gyula érdekében?)
 A kisregény kimondja, hogy Tóték fáradozása hiábavaló, de a filmben a „félkegyelmű postás”, Gyuri atyus,
úgy véle, aki tud képeslapot küldeni hozzátartozóinak, az nem halhatott meg a fronton, ezért a táviratot
semmisnek veszi. Azt hiszi, jót cselekszik azzal, hogyha önhatalmúan meggátolja az üzenet továbbítását,
pedig nem.
 Miután Tót nem képes mit tenni, az őrnagy tartózkodásának utolsó három napjában „beáll az egyensúlyi
állapot”. Végképp nem mutatják, hogy fáradtak lennének, szinte természetessé vált nekik az állandó
traktálás. → Feszültségoldás, felcserélődtek a szerepek.
o Ez a nyitó- és a zárójelenet ellentétének alapja: Varró őrnagy érkezésekor csendre utasítja a
katonazenekart, de távozásakor már Tót az, aki megunja és elhallgattatja őket.
 Lázadás: Miután az őrnagy visszatér hozzájuk még három napra, Tót felszeli a margóvágóval négy egyforma
darabba.

A filmbeli ábrázolás: Filmadaptáció = Egy mű filmes feldolgozása.

- A rendező (Fábri Zoltán) és az operatőr (Illés György) szoros kapcsolatban áll egymással. Hasonló gondolkodásuk
révén a film jeleneteinek ábrázolása a dramaturg segítségével történik.
- Kameraállások: A láthatók rendjét szabályozza a képnagysággal, a felvételi szöggel és a mozgékonysági fokozattal.
 Távoli: pl. A nyitójelenet, amikor a kis hegyi községet, Mátraszentannát mutatják.
 Totál: A cselekvési teret jeleníti meg, az emberek szerepe alárendelt, pl. Akkor jelenik meg, amikor az
őrnagyot fogadják.
 Féltotál: A szereplők tetőtől talpig megjelennek, pl. A Tót család jellemzése.
 Félközeli: A jelenlévő alakokat csípőtől felfelé mutatják, nagy hangsúlyt fektet a gesztusnyelvre, pl. a
dobozolás.
 Közeli: A felsőtestre és a fejre közelít rá, a mimika szerepe fontos, pl. Amikor a dobozolás közben pár
másodpercre kimerevedik a kép.
 Nagyközeli: A szereplők arcára fókuszál, pl. Amikor Tót kénytelen a fejére húzni a sisakot.
 Szuperközeli: Egy-egy részlet kiragadása, és annak részletes, pontos megjelenítése, pl. Amikor a film
legvégén ráközelítenek Gyula képére, és azt feje helyén kibarnítják.
- Fénytechnika: A mindent megvilágító előfény, és a kamerát elvakító ellenfény helyett az egész filmben a
szereplőket és a környezetet jól megvilágító oldalfényt alkalmazták.
- Audivitás: Az összes hanghatást magába foglalja, legyen szó háttérzenéről, vagy akár zajról, vagy zörejről. (A film
akusztikus hátteréért felel.)
 pl. Dobozolás közben az őrnagy úgy dalol, hogy a margóvágó a katonaének ritmusára csattogjon.
 pl. Nappal Tót a templomban az Úr asztala alatt horkol, mert éjszaka nem aludt, csak dobozolt.
- Szereposztás/Casting: Latinovits Zoltán – Varró őrnagy úr; Sinkovits Imre – Tót Lajos; Fónay Márta – Tótné
Mariska; Venczel Vera – Tót Ágika; Dégi István – Gyuri atyus. → Hiteles ábrázolás, jó szereplőválasztás.
- Narrátor: Darvas Iván. → Az írói közlésmód a narráció leíró részeivel jelenik meg. Mindazonáltal, hogy felvázolja a
történéseket és tájékoztat, felgyorsítja a cselekmények lefolyását.

A kisregény és a film összehasonlítása:

- Montázstechnika: A filmbeli elhelyezés szervezőeleme. → A jelenetek szöveghűen, hitelesen követik az írói
ábrázolását.
- Mottó: A kisregény nyitógondolatai az egész mű lényegi kérdését lefedi. Mit tehet meg az ember a másikért? (A
Tót család az őrnagyért, és a fiáért.) A filmben ez három részre tagolva (két alkalommal külön-külön, legutoljára
pedig egészben) két nagyobb vágás közé beékelve jelenítik meg kék alapon sárga betűkkel.
„Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr?
És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné?
Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”
- Különbségek a kisregény és a film között:
 A dobozolásra a kisregényben epizódszerű, nem fektet akkora hangsúlyt, mint a filmadaptáción.
 Amikor az őrnagy kérésére a ház falait színesre kell festeni, az a kisregényben nem szerepel.
 Amikor Tótnak csipogót kell a szájába vennie, hogy ne ásítson a dobozolás közben, csak a filmben ábrázolják
csipogónak, mert a kisregényben zseblámpáról van szó.
 Amikor Gyuri atyus a rossz hírektől megpróbálja kímélni Tótékát, a leveleket nem a patakban egy kő alá
rejti, hanem egy hordóba rakja.
 (A filmben nem mutatják azt, amikor Tót elpanaszolja Cipriani professzornak, hogy már teljesen
elviselhetetlennek érzi az őrnagyúr jelenlétét, és nem képes még a kerti budiban sem elbújni előle.)