12.

Örkény István Tóték

ÖRKÉNY ÉLETÉTRŐL

 1912-ben született, zsidó, gyógyszerész családban.

 Már a 2 vh. közti időben is publikált

 A 2. világháborúban munkaszolgálatos volt az orosz fronton. Egyperces novelláiban is

olvashatunk ottaniélményeiről; de a hadifogságról szól a Lágerek népe c.
novelláskötete is.

 Amikor hazajön a fogságból, belép a kommunista pártba; a kommunista párt ízlésének

megfelelő írásai jelennek meg; mégis „szilenciumra”, azaz hallgatásra ítélik, csak a
’60-as években tud majd visszailleszkedni az irodalomba

 Ekkor, a ’60-as években találja meg igazi saját hangját, az abszurdot és a groteszket.
(Pl.: egypercesnovellák.)
Tóték
Drámai alaphelyzet:
 Konkrét tér-és időmegjelölés: II. vh. egy kis falu (a hátország része)
 A Tót család egyik fia a fronton harcol
 Az Őrnagy, mint Gyula felettese érkezik meg → tudjuk, hogy a család az Őrnagytól
függőhelyzetbe kerül (megjelenik a konfliktus előképe)

Konfliktusos dráma:
 a dráma középpontjában a két legfontosabb szereplő értékütközése
 Tót Lajos (protagonista)
 az Őrnagy (antagonista)
 ennek ellenére: nincs tettváltás-sorozat (Tót a lázadás helyett a menekülést választja)
 nincs katarzis: a megoldás teljesen értelmetlen és groteszk
A konfliktus kialakulása, eseményei:
 az Őrnagy szisztematikusan kezdi kiépíteni zsarnokságát
 megérkezése előtt: Tót áll a családi hierarchia élén, köztiszteletnek örvend a faluban
 az Őrnagy megkezdi Tót megalázását (pl. a sisakját a szemébe kell húznia)
 Ágikát és Mariskát felhasználja célja eléréséhez, akik az önmeggyőzés folyamatán
keresztül segítik az Őrnagyot
 Tót nem lázad (a dráma végéig), inkább elmenekül az Őrnagy elől (pl. Ciprianihoz);
oka: a zsarnokság elmúltának reménye (az Őrnagy távozása)
 áldozat nélkül nincs zsarnok: Tóték naivitásukkal és szolgalelkűségükkel
maguk járulnak ehhez hozzá
 a család két nőtagja az Őrnagyért rajonganak (Tót helyét az Őrnagy veszi át a
családban)
 a mű közepén: kiderül Gyula halála (Tóték erőfeszítései értelmetlenek) → fokozza a
groteszk hatást
 tetőpont: az Őrnagy visszatérte
  a rend végül az Őrnagy megölésével áll helyre: nem szolgáltat igazi megoldást; növeli
a mű groteszk hatását

A groteszk egyéb megjelenési formái:

 a háború hatására deformálódott a falu hagyományos szerkezete (pl. a régi postás
helyett új jön)
 az új postás: kiszámíthatatlan (a páros számok szeretete), elrejt
bizonyos információkat (pl. Gyula halálát) → utal a világ bizonytalanságára,
esztelenségére, kaotikusságára
 ellentét Cipriani látszólagos őrültsége és racionalitása között (a fennálló
hatalmirendszert elutasítja, de abban a világban őrültnek tűnik (Mariska
felháborodása))

A zsarnokság természetrajza:
 az őrnagyon keresztül látszik a zsarnokság működése
 az Őrnagy deformálódott személyiség → saját akaratát akarja érvényesíteni
 feltárulnak a diktatúra jellemzői:
o vonzereje, határozott célja van (fantáziálás az Őrnagyról)
o a diktátor vonzó, határozott egyéniség, tekintélye van
o állandó cselekvésmánia
(pl. dobozolás): a gondolkodás elnyomására irányul (pl. a gombok varrása a
fronton), értelem nélkül
o szövetségesek (Tót családja): az Őrnagy manipulálja őket, Tót ellen használva
fel őket
o a személyi kultusz kialakulása: Ágika rajong az Őrnagyért
o fokozatosan halad előre
o a diktatúra bukása: hirtelen dolog (Tót gyilkossága) A dráma műfaja:
tragikomédia

Értelmezés:
 a zsarnokság jellemrajza
 a hatalom és a kisember viszonya
 az önfeladás határai