Ralf Dahrendorf: Konfliktuselmélet

1. Miként működik a konfliktuselméletek alapvető teoretikai logikája, összefüggésrendszere?

Melyek a konfliktuselméletek kulcskérdései és elméleti előfeltevései?

Egyenlőtlenség, Különbség, Kizsákmányolás, Érdekellentétek -> Igazságtalan társadalmi rend,

Privilégiumok védelme -> Hatalmi harc, Társadalmi küzdelmek, Versengés az erőforrásokért,
pozíciókért, lehetőségekért, esélyekért

Mi tartja össze a társadalmat? – A rend problémája -> Integráció, Összehangoltság, Együttműködés

Melyek a fejlődés hajtóerői? – A változás problémája -> Fejlődés, Változás, Kockázat, Kihívás,
Konfliktus

2. Milyen alapelvekre épül Dahrendorf konfliktuselvű szociológiája?

• Társadalmi rendszer elemei (és főleg kapcsolatai) strukturális szinten alapvetően ingatagok,
instabilak
• A társadalmi rendszer általában nincs egyensúlyban
• A társadalmi rendszer elemei konfliktusoktól terhes kapcsolatban állnak egymással
• A társadalom állandóan változik, átalakul (a fentiek miatt)
• Minden társadalmat az a kényszer tart össze, amelyet egyes tagjai mások felett gyakorolnak
• A konfliktusokat az uralmi viszonyok idézik elő

3. Hogyan határozná meg a társadalmi konfliktus fogalmát, és milyen funkciói vannak a

konfliktusoknak?

Hétköznapi értelemben: veszekedés, szerepkonfliktus, versenyzés, rivalizálás, háború stb.

Dahrendorf:
• Konfliktus az emberi együttélés alapténye
• Része a társadalmi struktúrának
• A társadalmi konfliktus a konfliktusok azon tömege, amelyek „módszeresen vezethetők le adott
társadalom társadalmi struktúráiból”
• A társadalmi konfliktusok strukturálisan létrejött ellentétek adott társadalom elemei között

4. Hogyan osztályozhatók a társadalmi konfliktusok?

Két osztályozási dimenzió alkalmazása:

• Társadalmi egységek mérete
• Társadalmi egységek közötti és egységeken belüli rangsor

Dahrendorf fókusza: • Eltérő rangú csoportok közötti konfliktusok • Csoportkonfliktusokat elemez •

Alá- és fölérendeltség megléte szükséges • Konfliktusos feleket uralmi kötelék kapcsolja össze

5. Mit jelent az életesély fogalma, és miből épül fel Dahrendorf életesély-elmélete?

Életesély: élet alakításának egyéni lehetőségeinek az összessége - nem személyiségjegy, nem egyéni
cselekvési kompetencia.
• Az egyéni cselekvés társadalmi struktúra által meghatározott játéktere
• Társadalmi pozíciókhoz, illetve (osztály)helyzetekhez kapcsolódik
• Az opciók és a ligatúrák variációs függvénye

Opciók: a választási lehetőségeink strukturálisan adott keretei

• Jogosítványok: határt von valamely társadalmi kötelékhez tartozás és nem tartozás között (pl.
állampolgár státusa)
• Kínálat: materiális és immateriális választási lehetőségeink tárháza, amely csak a jogosítványokon
keresztül válik hozzáférhetővé (pénz, mint belépőjegy a fogyasztói társadalomba)

Ligatúra: a szerepeink és pozícióink révén megillető kötelezettségek és járandóságok összessége

• Ezen összetevők interakciója és kombinációja határozza meg társadalmi helyzetünket (struktúra és
rétegződés, osztályok)

6. Mit jelent az a gondolat, hogy a társadalmi viselkedést, társadalmi együttműködést ki kell

kényszeríteni?

Társadalmi viselkedést ki kell kényszeríteni! -> Az emberi társadalom erkölcsi közösség -> A tagok
viselkedését normák szabályozzák -> A normák mögött alapvető értékek rejlenek -> A normák
érvényesítésének feltétele kötelező érvényű pozitív és negatív szankciók alkalmazása -> Szankciók
foganatosításának feltétele a kényszer és uralom megléte és működése

7. Melyek Dahrendorf uralomelméletének alapvető gondolatai?

„annak az esélye, hogy bizonyos tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskednek”

1. Két egyén vagy sokaság közti alá- és fölérendeltségi viszony

2. A fölérendelt fél ellenőrzi az alárendelt rész viselkedését (parancsokkal, rendelet, tiltás,
figyelmeztetés)
3. Társadalmi pozícióhoz kötődik, független azok hordozójától (a pozíciót betöltő személytől)
4. Intézményes viszony egyének és sokaságok között
5. Korlátozott a tartalma és a hatóköre, nem abszolút ellenőrzés (mint a hatalom)
6. Az uralom alapján született előírások betartása szankcionált (jogrendszer, normák)

8. Hogyan határozza meg az osztály, osztályviszony és osztálykonfliktus fogalmát?

Osztálykonfliktus: „Az osztálykonfliktus a viszálynak az a formája, amely akkor válik szükségessé, ha

nagyszámú egyén képtelen arra, hogy érdekeit egyéni erőfeszítések révén elégítse ki”

Osztályok „egyforma hatalommal járó pozíciók birtokosainak csoportosulásai az uralmi

kötelékekben, kapcsolatrendszerekben”, „Osztályok és osztályok közötti konfliktusok csak ott
vannak, ahol uralom is van”

Osztályviszony: osztályviszonyok az uralom megoszlásának a függvényei

9. Mit jelentenek a konfliktuscsoportok, és képződésüknek milyen szakaszai vannak

(osztályok egymással alapvető konfliktusban álló csoportok)

1. Potenciális konfliktuscsoportok, kvázi csoportok, fiktív csoportok, látens érdekek megteremtődése

2. Látens érdekek tudatossá válása, valóságos csoportok megszerveződése
3. Kifejlett csoportkonfliktusok szakasza