Társadalmi szerkezetek, társadalmi folyamatok

5.óra

Gerhard E. Lenski: Hatalom és privilégium, elmélet a társadalmi rétegződésről

I. A funkcionalisták és a konfliktuselmélet teoretikusai

1. A társadalomtudományok az első világháború óta nagyon kutatásorientáltak lettek, a
mai kutatási technikák nem hasonlítanak az első világháború alattiakhoz
2. A társadalmi egyenlőtlenségről alkotott modern elméletek konzervatív vagy radikális
hagyományokból erednek
a. Ez jó, mert sok érvényes meglátás maradt fent
b. Ez rossz, mert fenntartja azt a tendenciát, hogy a társadalmi elemzést erkölcsi
ítéleteknek vetik alá és azért, mert sok olyan hipotézis lett megfogalmazva
aminek nincs empirikus igazolása vagy cáfolata
3. A rétegződésnek a legmodernebb elméletei többségben két fő kategóriába sorolható
a. A konzervatív: ezek a funkcionalista elméletek
b. A radikális: Ezek a konfliktuselméletek
4. Talcott Parsons és Kingsley Davis
a. Funkcionalisták
b. Álláspontjuk lényege: A rétegződés alapvetően a társadalmak szükségleteiből
alakul ki
5. Említést tesznek arról, hogy a rétegződés valamennyi jellemzőjét mégsem a
társadalmak szükséglete hozza létre, hanem valamilyen más tényezők.
6. Davis azt írta, hogy a rétegződés két szükségletre adott választ
a. A legrátermettebb egyéneket olyan pozíciók betöltésére ösztönözzék, amelyek
átlagon felüli képességet követelnek
b. A társadalomnak motiválnia kell ezeket az embereket, hogy elvégezzék a
pozíciókhoz tartozó feladatokat, tehát egyenlőtlen juttatásban kell részesíteni
őket
7. Davis szerint két dolog határozza meg, hogy egy pozícióval milyen mértékű juttatások
járnak
a. Funkcionális fontosságuk a társadalom számára
b. A rátermett emberek hiánya
8. Minden egyén életképessége és jóléte a társadalom életképességén és jólétén múlik
9. Parsons: Minden társadalomban vannak közös értékek
a. Az értékek a társadalom szükségleteiből alakulnak ki
b. Minden társadalomban hasonló értékek uralkodnak, csak a rangsorolásuk más
10. A konfliktuselmélet tudósai azt az álláspontot képviselik, hogy a rétegződés nem az
egész társadalom szükségletei alapján jön létre, hanem a társadalmon belüli egyének
és csoportok közötti interakciók és értékek során.
11. A funkcionalista és konfliktuselmélet közötti különbséget a hatalom jelenségének
megközelítésében lehet tapasztalni legjobban.
a. Konfliktuselmélet: A hatalom csupán arra felhasználható eszköz, hogy az a
csoport amelyik rendelkezik a hatalommal, megakadályozza egy másik csoport
törekvéseit
b. Funkcionalistaelmélet: A hatalom egy eszköz valamiféle funkció elvégzéséhez
12. Még több különbség a két iskola között
 a. Konfliktuselmélet: A rétegződés alapvetően a javakért és szolgáltatásokért folyó
harc. Uralom és elnyomás. Megosztó érdekek. A társadalom olyan színtér, ahol a
hatalomért és kiváltságért folyó harc lezajlik.
b. Funkcionalisták: A társadalmi tagok közös érdekeit hangsúlyozzák. A társadalmi
viszonyokból származó közös előnyöket emelik ki. Az emberi társadalmakat
rendszereknek tartják.
13. All in all, A konfliktuselmélet írói nem tagadják a funkcionalista megközelítés
érvényességét. Ralf Dahrendorf még azt is elismeri, hogy a funkcionalisták és a
konfliktuselmélet tudósai ugyanannak a valóságnak két különféle aspektusát
tanulmányozzák.

II. A kibontakozó szintézis

Lehetséges-e a radikális és konzervatív irányzat szintézise és a rétegződés egyetlen
integrált elméletének kidolgozása?