KOGNITÍV MOTIVÁCIÓ: KÍVÁNCSISÁG, EXTRINZIK, INTRINZIK MOTIVÁCIÓ

Mi az, amit nem magyaráz a drive redukció?

Harlow et al. (1950)
 Mechanikai rejtvény megoldása (majmokkal)
 Mennyire kitartó a viselkedése?

Megtanul-e valamit az állat azért, hogy manipulálhasson?

-színes fémgyűrűk: csak egy pár mozdítható

Az exploráció/helyváltoztatás/manipuláció önmagukban is jutalmazó tevékenységek

 Exploráció előfeltétele a biztonság

Kíváncsiság, mint hajtóerő

Mitől lesz valami drive?
A jelenség megnevezésére Berlyne javasolja a kíváncsiság megnevezést
 Kíváncsiság mint hajtóerő (drive)
-Pszichológiai konstruktum
 Exploráció: a megfigyelhető viselkedés
 Mérése: meddig nézi, meddig érdekli
 Specifikus (belső feszültség csökkenése): valami minket konkrétan érdekel, és arra törekszünk, hogy minél
több mindent tudjuk meg róla
 diverzív kíváncsiság (belső feszültség növelése):aktivációs szint alacsony » unatkozás, várakozás elütése
 Episztemikus : valaminek a logikáját szeretnénk megérteni – akadémiai tudás
 perceptuális kíváncsiság (pl. Műalkotások befogadása) -szenzoros tapasztalatok

Szenzoros depriváció
Monoton ingerlés hatására:
 A figyelem lankad
 Koncentráció csökken
 Teljesítmény romlik

Szélsőséges formája: szenzoros depriváció

 McGill egyetem – hogyan viseljük az ingerlés hiányát/értelmetlen mintázat nélküli ingerlést?
 Egyetemista hallgatók legfeljebb 2-3 napig bírták a vizsgálatból való kilépésig
 Kusza belső gondolatok, hallucinációk, ellenségesség, pánik, megváltozott testérzet, kognitív
teljesítmény romlás – ideiglenes
 Az idegrendszer optimális működéséhez megfelelő mértékű mintázott ingerlés szükséges
 MA: rekreációs céllal használják – pl. sötét helyen, vízben lebegve

Unalom
Az unatkozó személy..
 Nem tudja megtervezni vagy elindítani a cselekvést, ami ahhoz kell, hogy kielégüljön az inger- vagy
változatosság igénye
 Kívülről várja a megoldást
 A külvilágot okolja (nem eléggé szórakoztató), pedig a probléma gyökere a személyben van

 Farmer and Sundberg, 1986: Az unalomra való hajlam mérése

 Külső ingerlés igénye
 Belső ingerlés: mennyire vagyunk képesek saját magunkat kizökkenteni

Optikumelméletek
Helson (1948): Adaptációs szint
 Megszabja, hogy adott személynek milyen szintű ingerlésre van szüksége ahhoz,
hogy optimális zónába kerüljön
Spielberg és Starr (1999): Optimális ingerlés kettős folyamatelmélete
 Újdonság, összetettség, kétértelműség =kollatív intenzitás
 Az inger kollatív intenzitásának optimuma
 Magas kíváncsiság
 Minimális szorongás
 Ha a szorongás magasabb szinten van jelen mint a kíváncsiság az már elkerülő viselkedést vált ki

Kogníciószükséglet (NC)
NC= need for cognition
 Nagy egyéni különbségek lelhetők fel abban, ki mennyire élvezi a kognitív erőfeszítést igénylő feladatokat
- nem köthető intellektualitáshoz

Extrinzik motiváció
 Általában a tevékenység tárgyától való független indíték
 Incentív érték – mennyire motiváló számunkra a külső jutalom

 Az öndetermináltság fokát tekintve 3 fajtáját különítjük el

 Külső szabályok / introjektált szabályozás (tudom, hogy nem szabad) / identifikáció (azonosulás)

 Pozitív megerő sítés

 Az adott viselkedés előfordulási valószínűségét növeli

 Negatív megerő sítés

 Növeljük annak a viselkedésnek az előfordulási valószínűséget, amivel sikeresen elkerültünk valamilyen
kellemetlen eseményt

 Büntetés
 Az adott viselkedés előfordulási valószínűségét csökkenti

Mi a baj a büntetéssel?
Rövid távon effektív, de hosszútávon számos negatív következménye lehet
 Negatív érzelem kötődik hozzá
 Kihat az interperszonális kapcsolatokra
 Nem nyújt megfelelő modellt arra, hogy hogyan kezeljük helyesen a nem kívánatos viselkedést
 Csökkenti at internalizációt

Mit lehet akkor tenni? Prevenció

 Differenciált megerősítés – a jó viselkedés pozitív megerősítése
 Megfigyeléses tanulás/modellállás - példamutatás
 Alternatívák: helyes megküzdési stratégiák elsajátítása

Intrinzik motiváció
 A pszichológiai szükségletekkel áll összefüggésben
 Autonómia, kompetencia, teljesítmény, valahová tartozás
 Extrinzik motiváció csökkenti a mértékét

A külső megerősítés két aspektusa

A jutalom/visszajelzés lehet..
 Kontrolláló
 A kontroll helye a személyen kívül van
 Autonómia csökken

 Informáló
 Visszajelzés az egyén teljesítményéről
 Pozitív / konkrét: fokozza a kompetencia élményét
 Negatív / általános: csökkenti a kompetencia élményét
 
 Ha a kontroll helye az egyénen belül van és az egyén konkrét megerősítést kap a saját kompetenciáját illetően
» intrinzik motiváció nő

 Két lehetésges visszajelzés

 Dicséret
 Verseny

Amotiváció
A motiváció hiánya
Akkor alakul ki ha a személy úgy gondolja a cselekvése nincs hatással a kimenetelre