A személyiség

Fogalma:

 A személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok

dinamikus és egységes egésze, mely az embert
megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti,
meghatározza viselkedését és gondolkodását.
Személyiség részletes felbontása:

 1. A személyiség az egyénre jellemző pszichológiai folyamatok és állapotok

szervezett összessége.
 2. A személyiség strukturált egész, amelyet saját megkülönböztethető
szerkezeti sajátosságainak a dinamikus szerveződése alkot.
(temperamentum, introvertáltság, extrovertáltság)
 3. A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az
egyén elhatárolja magát a környezetétől, megkülönböztesse magát minden
más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa.
 4. A személyiség öröklött és vele született (szerzett), testi és idegrendszeri
sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folyamatos
kölcsönhatásban álló és folyamatosan nyílt, dinamikus rendszere.
Személyiség szerkezete HIPPOKRATÉSZ
szerint
 Hippokratész görög orvos, 2400 évvel ezelőtt a
személyiségek osztályozásánál a vérmérsékletet
(temperamentum) vette alapul.
 Elmélete szerint az emberi test 4 féle nedvből tevődik
össze:
- vérből (sanguis)
- sárga epéből (chole)
- fekete epéből (melaina chole)
- nyálka (phlegma)
Személyiség szerkezete HIPPOKRATÉSZ szerint
 1. Szangvinikus típus:
Gyenge fogékonyság, de nagy fokú impulzivitás (lobbanékony, és nem tartósak az
érzelmei)
 2. Kolerikus típus:
Erős fogékonyság, nagyfokú impulzivitás (erős és tartós érzelmek, a személyiséget
cselekvésre ösztönzi)
 3. Melankolikus típus:
Erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás (lassan keletkező,de erős érzelmek, de a
cselekvésre nincs ösztönző hatással.
 4. Flegmatikus típus:
Gyenge fogékonyság és kisfokú impulzivitás (érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek,
a viselkedést nem befolyásolják)
Személyiség típusai Freud szerint:

Freud szerint a személyiség három nagy rendszerből áll:

 ID(ösztönén):
A személyiség legprimitívebb résztartalmát az ösztönkésztetések (DRIVE-ok) alkotják,
éhség, szomjúság, szexualitás.
Az id az örömelv alapján működik: a körülményektől függetlenül.
 EGO (én):
A valóság elvnek engedelmeskedik.
Az ego közvetít az id és a szuperegó között
 Szuperegó (felettes én):
A társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője, amely magában
foglalja az egyén lelkiismeretét és erkölcsi ideáljáról alkotott képzetét.
Személyiség fejlődési szakaszai

 Orális szakasz (1. éves)

 Anális szakasz (2 éves)
 Fallikus szakasz (3-6 éves)
 Genitális szakasz (serdülő, felnőtt)
C.G. Jung szerint:

 A személyiségünk belső ösztönző ereje (libidó) önmaguk, vagy a környezetük felé

irányul.
1. Introvertált típus (befelé forduló):
Erre a beállítottsági típusra jellemző, hogy megfontolt, töprengő, nem keresi a külső
kapcsolatokat. Érzelmileg nehezen kötődő és szorongásra hajlamos.

2. Extrovertált típus (kifelé forduló):

Az ilyen egyén minden megnyilvánulását a külső környezethez igazítja. Általában
vidám, tetterős és gyorsan reagál mindenre. Az emberi kapcsolatokat szívesen keresi
és teremti.

 A két típus gyakran konfliktusban állhat és hajlanak egymás lebecsülésére.

Kretschmer nézete alapján
(testalkat- elmebetegség):
1. Aszténiás alkat- szkizotin temperamentum (skizofrén)
2. Piknikus alkat- ciklotim temperamentum (depresszió)
3. Atletikus alkat- viszkózus temperamentum (epilepszia)
Kretschner rendszere:

 Megalkotásában a testalkat és az elmebetegségek összefüggéséből indult ki.

 Összehasonlító vizsgálatai alapján megállapította, hogy az emberek a legtöbb
esetben három fő testalkati típusba sorolhatók.
1. Aszténiás (leptoszóm) alkat:
Sovány, nyúlánk test, a bordák előre domborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek
keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és
alacsony. A haj általában sűrű a szemöldök dús.
2. Piknikus alkat:
Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok.
Hajlam a hízásra, kopaszodásra.
3. Atlétikus alkat:
Erős izomzat és csontváz, vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek.
A személyiséget szabályozó szocializáló- nevelő
hatások
A személyiség funkciói A pszichikus működések Szocializáló hatások Nevelési hatások
A környezet értékelése Érzelem Empátia Tudatos
metakommunikáció

Önmaga viszonyítása a Énkép működése Siker- kudarc → Jutalmazás-

környezethez Értelem: - Reális Szerepelvárások → büntetés
- Ideális Közlés (verbális) Közösségi( csapat)
- Megismerés: --------------------------- → helyzet
Tapasztaló --------------------------- → Követelés
Általánosító --------------------------- → Meggyőzés
Alkalmazó Gyakoroltatás

A kapcsolati alternatívák Akarat Döntési helyzet Alternatív feladatok

energetizálása
Kapcsolat a környezettel Viselkedés Utánzás Példamutatás