Készítette: Németi Edina

Számítástechnika szak
II. évfolyam -1-
Kiselőadás Németh Erzsébet Hogyan jutalmazzunk? című
munkája alapján

A hatvanas, nyolcvanas évek táján kezdett szociálpszichológiai kutatások tudományos

módszerekkel igazolták, hogy külső jutalmakkal operálva manipulálni lehet a feladatot végző személy
feladat végzés iránti érdeklődését, belső motivációját. A kognitív szociálpszichológia szerint
amennyiben a külső jutalom nem arányos a feladat végzéséhez szükséges erőfeszítéssel, ún. kognitív
disszonancia keletkezik, amit az egyén úgy csökkent, hogy megváltoztatja a feladat iránti attitűdjét.
Csekély jutalom esetén növekszik a belső motiváció, túljutalmazás esetén pedig csökken.
Személyek adott feladathoz való viszonyulása extrinsic (külső) jutalommal befolyásolható,
mégpedig oly módon, hogy a feladat végzéséért kapott jutalom nem áll arányban az intrinsic (belső)
motivációval. A jelenséget kétféleképpen idézhetjük elő: 1) egy nehéz, monoton, unalmas munka
elvégzéséért aránytalanul kevés jutalmat adunk, akkor a feladatot egy idő után önmagában is
érdekesnek fogja találni. 2) a kísérleti személyt egy önmagában érdekes feladat elvégzéséért
jutalmazunk, ekkor a személy elveszti az érdeklődést és a feladat elvégzése munkává válik a számára.
Az első esetben a motiváció nőtt, a másodikban csökkent.
Az első megfigyelések az ötvenes évekből származnak. Harlow és munkatársai főemlősökre
vonatkozó kutatásaik során fedeztek fel fordított kapcsolatot a külső ösztönzők és az összetett
feladatokban nyújtott teljesítmény között. Festinger és Carlsmith kognitív disszonancia elmélete
szerint, ha a jutalom nem ekvivalens a feladat elvégzéséhez szükséges energiával, akkor a személy, az
ilyenkor keletkező kellemetlen érzések (kognitív disszonancia) csökkentése érdekében, megváltoztatja
a feladathoz való attitűdjét.
David L. Ransen öt különböző hipotézist gyűjtött össze a motivációcsökkenés magyarázatai
közül: 1) az ok helyének megváltozása: azok a jutalmak, amelyekkel a személy túlságosan
megindokolhatja magának, hogy miért vesz részt a feladatban, az ok helyének eltolódását idézik elő. A
személy hajlamos lesz viselkedését külső tényezők hatásának tulajdonítani. 2) észlelt kontroll
elmélete: a személy kompetenciaérzését aláássa és a feladat teljesítését egy külső jutalom hatásának
érzékeli. 3) reaktencia: a személy averzíven reagál, ha szabadságának csökkenését tapasztalja. A
reaktencia célja a szabadság visszaállítása. 4) versengő válaszok: a vonzó jutalom elvonja a figyelmet
az egyébként érdekes feladatról. 5) kognitív forgatókönyv: a gyermek fejlődése során megtanulja, hogy
általában nem az érdekes és kellemes feladatokért kap jutalmat.
Lepper, Keavey és Dark a jutalmak három funkcióját emelik ki: instrumentális vagy
ösztönző, értékelő vagy visszajelző, nyomásgyakorló vagy szociális kontroll.
A jutalom alábbi jellegzetességei különböző módon befolyásolják a belső motivációt:
- anyagi, ill. szóbeli jutalmazás: pozitív verbális feedback hatására az intrinsic motiváció nem
csökken (a férfiak esetében nő, a nők esetében csökken - Deci), míg az anyagi jutalmak romboló
hatással lehetnek a belső motivációra.
- várt, ill. nem várt jelleg: csak az elvárt jutalom hat rombolóan az intrinsic motivációra.
- teljesítményfüggő, ill. teljesítménytől független jutalom: Deci szerint csak a teljesítményfüggő,
kontingens jutalmak rontják a kezdeti motivációt, azonban Lepper és Greene szerint mindkettő
rontja a motivációt.
- a jutalom feltűnő jellege: a feladatvégző kedv akkor romlik, ha a jutalmat látja a személy.
A jutalom két aspektusa: van egy kontolláló és egy információs aspektus. Kontrolláló funkciót
jelent a büntetés és a nagyon feltűnő anyagi jutalom. Ha a jutalom pozitív visszajelentés (dicséret), a
jutalom információs aspektusa érvényesül. Az első esetben romlik az intrinsic motiváció, az utóbbiban
nő.
A jutalom hatása a belső motivációra
Jutalom vagy kontroll A belső motivációra gyakorolt hatás
Kontingens Csökkenés
Nem kontingens Nincs változás, csökkenés
Elvárt Csökkenés
Váratlan Csökkenés, nincs változás
Feltűnő Csökkenés
Nem feltűnő Nincs változás
A büntetés fenyegeté0se Csökkenés
Pozitív visszajelentés – férfiak Növekedés
nők Csökkenés
Negatív visszajelentés Csökkenés
Készítette: Németi Edina
Számítástechnika szak
II. évfolyam -2-
Az extrinsic jutalmazás hatása a teljesítményre: fontos elválasztanunk egymástól a
teljesítmény minőségi és mennyiségi mutatóit. Minőségi: a jutalmazás hatására a gyerekek kevésbé
érdekes rajzokat készítenek (Lepper); a jutalmazás problémamegoldó helyzetek e4gész sorában rontja
a teljesítményt (McRaw, Condry, Chambers); amennyiben a feladat eredetileg nem volt belsőleg
motivált, a jutalom pozitívan hathat a teljesítményre ill. a későbbiek során a belső motiváció
kialakítását is segítheti (Lepper). Mennyiségi: a megerősítés hatására a válaszgyakoriság megnő
(operáns kondicionálás – Skinner), azaz a teljesítmény mennyiségi mutatói növekednek.
Németh Erzsébet kísérletének (a. jutalom nélküli b. korong c. zsákbamacska d. visszajelzés)
eredményei:
- A jutalom csökkenti az érdeklődést, olyan mértékben, amennyire a jutalom elvárt és óhajtott a
gyerek számára. A szimbolikus jutalom nem okoz jelentős intrinsic motiváció csökkenést. A
harmadik csoport érdeklődése szinte kizárólag a jutalomnak szólt, és amikor elmaradt, a
feladatvégző kedv is rohamosan hanyatlott. Tehát a feltűnő, elvárt és meglepetést tartogató,
kontingens jutalom jelentősen csökkenti az érdeklődést. A pozitív verbális feedback fokozza
leginkább az érdeklődést. A harmadik csoport tuljutalmazás hatására kognitív disszonanciát élt át.
- A teljesítményarányos, vágyott és látható jutalom okozza a legnagyobb mértékű
teljesítménynövekedést. A kísérleti személy hajlandó a jutalom elérése érdekében erőfeszítést
tenni, ami számszerűen kimutatható.
Tanulságok:
- jutalmakkal rendkívüli mértékben manipulálható a feladatvégző kedv és a feladat végzése során
nyújtott teljesítmény
- különböző ösztönzők különböző módon hatnak a belső motivációra, ill. a teljesítmény minőségi és
mennyiségi mutatóira
- teljesítménynövekedést a belső kontroll növelésével is el tudunk érni – dicsérettel, biztatással. Az
önértékelés növelésével
- a belsőleg motivált tevékenységet (pl.:rajzoolás) nem tenácsos kézzelfogható anyagi dolgokkal
jutalmazni, különösen akkor, ha a cél a válaszok, megoldások sokszínűsége, a kreativitás
- nehéz, monoton, hosszantartó feladatvégzés esetén helye van, helye lehet a kontingens
jutalomnak.

Az Interneten talált oldalak a jutalmazás témájában

1) www.swi.hu/zenit/kimritaa – az intrinsic és extrinsic motiváció, az intrinsic motiváció forrásai,

növelése, összetevői
2) www.c3.hu/scripta/szazadveg/23/pukanszky – a jutalmazás fajtái (testi fenyítés)
3) www.szochalo.hu/csgyi/003toth – mi az, amiért meg szokták jutalmazni a gyereket? (családi)
4) www.babanet.hu/szak/ps240 – tanácsadás a szülőknek, hogyan jutalmazzák gyermeküket?
5) www.tfk.elte.hu/tanszekek/nevtud_old/egyenik/bkorsos/vazlatok – a kondicionálás főbb típusai, a
jutalmazás hatékonysága, alkalmazása
6) www.server.dugonics_szeged.sulinet.hu/irodalom/pedagogia/tped11 – a jutalmazás nem
„örömnyújtás”, a büntetés pedig nem „bántás”, a jutalmazás pedagógiai megerősítés
7) www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9740/lelek/lelek – érdem szerinti jutalmazás
8) www.human.kando.hu/pedlex/lexicon/J.yml/jutalmazas – a jutalmazás és a büntetés
közötti különbségek Bábosik István munkája alapján
9) www.szochalo.hu/csgyi/024beothy – mitől függ a jutalmazás és az elmarasztalás?
10) www.visualminds.hu/fogadora/archivum – a büntetés és a jutalmazás megfelelő aránya
11) www.hkt2000.hu/kpm/horvatha/34old – jutalom interdepedencia (közös jutalom motivációja)
12) www.vet.info.hu/szak/agr – a helytelenül alkalmazott büntetés vagy jutalmazás egyaránt
erősítheti az agresszivitást (kutyáknál)
13) www.ekfszr.hu/gyermek – a helytelen jutalmazás, a feleslegesen alkalmazott jutalmazás
14) www.bocs.hu/3part/sipos_06_05 – jutalom és büntetés, ezek „isteni” fogalmak, a dicséret is
függővé teheti a gyereket
15) www.hajdu:ped.sulinet.hu/bgr/szomagyaraz_h_j – egyéni különbségek figyelembevétele a
jutalmazás és a büntetés során