Motiváció

Vroom elváráselmélete:
 Azt feltételezi, hogy a viselkedés az alternatívák közötti tudatos döntés
eredménye. A döntések célja a pozitív érzelem faktor növelése és a
negatív érzelem faktor csökkenése. Az alkalmazott teljesítménye olyan
faktoron alapszik mint személyiség, készségek, tudás, tapasztalat,
képességek. Az egyéneknek különböző céljaik vannak és azokat lehet
motiválni valamilyen elvárásuk alapján. Az emberek racionális
döntéseket hoznak, amelyek alapja a gazdasági előny. Az erőfeszítést
kiváltó pszichológiai kényszer nagysága a jövővel kapcsolatos elvárások
és eredmény vonzósága határozza meg.
 3 komponense: racionális döntések, erőfeszítés, motiváció
 Erőfeszítés – teljesítmény kapcsolat erőssége: adott erőfeszítés milyen
teljesítmény elérését teszi lehetővé
 Teljesítmény-következmény: adott teljesítmény milyen valószínűséggel
vezet bizonyos következményekre (0-1 között)
 Valencia: döntést hozó személy értékrendszerének tükrében az adott
következmény értéke, lehet -1 (nem vonzó) és +1  legerőteljesebb
hatás
 Arányosság: erőfeszítésre vonatkozó pszichológiai késztetés és elvárások
és valencia
 Következtetések: felismerhető az erőfeszítés és teljesítmény közötti
kapcsolat, körülmények ahol az erőfeszítés valóban az elvárt
teljesítményre vezet, ösztönző rendszer stabil és kiszámítható,
munkatársak számára értékes jutalmakra építés

Adams-féle méltányosságelméleti modell:

 Igazságosság érzet és észlelt egyenlőség nagymértékben fokozza az
erőfeszítésre való hajlandóságot
 Az emberek állandóan figyelik az egyenlőség érvényesülését a
munkakörnyezetükben, folyamatosan összehasonlítják az általuk
befektetett erőfeszítések (inputok) és a kapott jutalmak (output) arányát
 a referenciaszemélyek input/output arányával
  input: erőfeszítés, képzés, tapasztalat, kor, lojalitás
 output: fizetés, rang, beosztottak száma, szabadidő, feladatok
 késztetés alapja a másokkal való összehasonlításból fakadó feszültség
 méltányosság: op/ip = or/ir
 A méltányosság csökkentése:
 pszichológiai folyamatok segítségével (output tényezők
fel/leértékelése)
 méltánytalan helyzeten való változtatás (módosítjuk saját vagy
referenciaszemély input, ill. output tényezőjét)

Skinner-féle megerősítéselmélet:
 A magatartásváltozás elsősorban környezeti hatások következménye.
 Az nem volt neki fontos, mi a magatartás indítéka, csak a tevékenység
befejezés utáni állapot érdekelte, mivel a megerősítés a kívánt
magatartást csak később követi.
 Pszichológiai értelemben: van pozitív és negatív megerősítés
 Emberek ált. a pozitív következményekkel való magatartást ismétlik
 Pozitív megerősítés:
 azt várjuk, hogy a jövőben ezt a magatartást fogja a beosztott
megismételni
 jutalom, előléptetés, elismerés
 probléma: megszokott jutalom, túl hosszú idő az ígéret és
cselekedet közt
 Negatív:
 megszüntetünk valamely olyan következményt, amelyet a
beosztott nem szeret, számára kellemetlen és ezzel közvetve
megerősít egy olyan magatartást, amelyet szeretnénk elérni
 pl. reggeli késés  figyelmeztetés  pontos érkezés
 Büntetés:
 negatív következmény egy cselekedethez
 forgalmi, jutalmi megvonás, bírság
 büntetés alapjául szolgáló cselekedetet nem ismétli meg
 célszerű más típusú megerősítéssel alkalmazni
 Kioltás:
  következmény elmaradása a cselekedet megszűnését vonja maga
után
Porter-Lawler modell
 A munkatárs akkor lesz elégedett, ha erőfeszítése révén létrejött
teljesítményéért az erőfeszítéssel arányos javadalmazást kap
 Több motivációs elmélet tartalmi eleme megjelenik, modellek egymással
való összefüggését mutatja meg:
 Maslow magasabb rendű alapszükségletei
 Herzberg tényezői (higiéniás és motivációs)
 McClelland kiemelt motívumai
 Vroom valencia és erőfeszítés-teljesítmény
 méltányosságelmélet

Daniel Pink:
 jog, politika és kormányzati mukák
 bestseller könyvek