AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

AZ AUTONÓMIÁTÓL A TRANSZCENDENCIÁIG: HUMÁNSPECIFIKUS

MOTÍVUMOK
Bányai & Varga Affektív pszichológia 263-285. oldal

Humánspecifikus motiváció
- a humánspecifikus motivációk kizárólag az embereket képesek cselekvésre
bírni, az állatokat nem
- megértésükhöz szükséges a környezet ismerete
~ a személy-környezet tranzakciós szemléleti kerete szerint a környezet
támogathatja vagy keresztezheti a személy törekvéseit, a személy és a
környezet folyamatos interakcióban áll egymással
~ az egyénnek léteznek pszichológiai szükségletei, viselkedését
meghatározzák személyes értékei és érdeklődése 🡪 a környezeti
jellemzőkkel együttesen alakítják a személy-környezet kapcsolatot
- humánspecifikus motivációk 🡪 affiliáció, intimitás szükséglete,
kompetenciamotívum, autonómiamotívum, teljesítménymotiváció, önmagunk
megvalósításának szükséglete és transzcendenciamotívum

A kompetencia motívuma
- pszichológiai értelemben a kompetencia a szervezet azon képességét jelenti,
hogy az egyén környezetével hatékony interakciót képes lebonyolítani
- a kompetencia belső szükséglet 🡪 az egyénnek szüksége van az érzésre, hogy
valamin úrrá legyen, hatékonyságot éljen meg
- alapja az állatokban is meglévő kíváncsiság
- ember esetében ezt a motívumot jelentős mértékű rugalmasság, hosszantartó
tanulás és kreativitás jellemzi
- a hatékonyság érzetével járó kompetenciamotívum hátterében megtaláljuk a
környezeti alkalmazkodás során egyre hatékonyabbá váló ego-funkciókat
(nyelv, emlékezés stb.), az effektancia motívumát, a kompenzálást és a
fölényre törést
~ az effektanciamotívum arra ösztönzi az egyént, hogy hatást gyakoroljon a
környezetére 🡪 ez a hatékonyság érzésének affektív élményével jár együtt
~ az effektanciamotiváció a későbbi életkorban összetettebb
kompetenciamotívummá alakul át 🡪 nem csak ráhatásra késztet, hanem
hatékonyabbságra is
- a kompetencia képezi az alkalmazkodó énműködés alapját
- az elsajátítás motivációban (hatékonyságérzet továbbfejlesztése) az egyén
azon készestetése tükröződik vissza, hogy külső ösztönző jutalom nélkül
képességeit és készségeit tökéletesítse
~ a korai években a társas környezet jelentős befolyással bír a kialakulására
- a társas környezet erőteljesen befolyásolja még az interperszonális
kompetencia kialakulását is
- BANDURA a humán működést az intencionalitás, előrelátás, önreaktivitás és
önreflektivitás kulcsjellemzőivel írta le
 - a hatékonysági elvárások (az észlelet, amit az egyén alkot az általa kívánt
cselekedet végrehajtásának képességével kapcsolatban), a belső
összehasonlító folyamatok (a saját személyes norma összevetésbe kerül az
észlelt teljesítmény szintjével), a célok és külső visszajelzések együttesen
hatnak tevékenységünkre
~ a célok és visszajelzések a belső normákkal együtt adják az
összehasonlító folyamat teljes rendszerét 🡪 ezek mentén állít célkitűzéseket
az egyén, értékeli saját teljesítményét, szerez információt környezetétől
cselekedete kimeneteléről

Személyiség-lélektan az autonómiamotívum hátterében

- minden élőlény közül az ember teszi a legnagyobb erőfeszítéseket az
autonómia irányába
- DECI és RYAN önmeghatározási elmélete szerint ezek a pszichológiai
szükségletek erőteljesebb belső folyamatok, mint a tapasztalatok által
megtanult motívumok 🡪 szükségesek a belső fejlődéshez
- az embert az öndetermináció törekvése jellemzi 🡪 igényünk van arra, hogy a
külső erőknek ellenálljunk, és a saját befolyásunk alá rendeljük azokat
- az autonómia irányában végrehajtott cselekedetek néha sikeresek, néha
kevésbé eredményesek 🡪 az, hogy a kimenetelt minek tulajdonítjuk a
megerősítés értelmezésétől függ
~ belső kontrollba vetett hiedelem 🡪 az egyén a tettét követő megerősítést a
saját viselkedésével, képességeivel, tulajdonságaival párhuzamban
kontingensként észleli
~ külső kontrollba vetett hiedelem 🡪 az egyén a tettét követő megerősítést
nem észleli saját viselkedésével, képességeivel és tulajdonságaival
kontingensnek, hanem valamilyen külső erőnek tulajdonítja
~ a kontroll észlelt helye személyiségvonás-dimenziót alkot
- az autonómiát támogató szociofizikai környezet lehetővé teszi az egyén
számára, hogy saját célját, problémamegoldó stratégiáját kövesse, saját
értékei és érdeklődései szerint éljen
- a kontrolláló szociofizikai környezet elvárja, hogy a személy a környezet által
előírt módon viselkedjen, gondolkozzon és érezzen
- a szociofizikai környezet erőteljesen hat az egyén motivációs stílusára
- az öndetermináció szerepet játszik a célok állításában, a motivációs stílus
kialakulásában, a tettekben, a megerősítés helyének észlelésében, a
cselekedeteket követő érzelmekben és az egyén önszabályozási
mechanizmusaiban

Teljesítménymotiváció
- a teljesítménymotiváció az a vágy, hogy jobban végezzük feladatainkat,
örömet leljünk abban, ha legyőztük az akadályokat
- kialakulásra hat az általános motivációs állapot, aktuális feladathelyzet
jellemzői, önmagunkkal szemben támasztott igényszint, céltárgy vonzereje, a
siker/kudarc szubjektív valószínűsége és a társas összehasonlítás
- az erős teljesítménymotivációval bíró embereket jellemzi a siker akarása és az
elismerés utáni vágy, mások által elért szintek meghaladására való törekvés,
környezet feletti uralom megszerzésére való igény stb.
- MORGAN és MURRAY Tematikus Appercepciós Tesztje azon személyiségvonást
méri, hogy mennyire szeretnénk feladatainkat a legjobban elvégezni
~ a viszonylag intenzív szükségletek kivetülnek a fantáziában, észlelés során a
fantáziakép egy ingertárgyra vetül, a manifeszt szükségletek
visszatükröződnek a viselkedésben, szemben a burkolt motívumokkal
~ olyan képeket mutogatnak az embereknek, amelyeken nem egyértelmű
mi történik 🡪 csak a képzeletre és a motívumrendszerre támaszkodhatnak
- a motiváció alapelve szerint az expektancia (következmények elővételezése,
mi a szubjektív valószínűsége a siker elérésének/kudarc elkerülésének az adott
helyzetben), az incentív (a helyzet kínálta specifikus cél vonzereje) és a
motívum (a hajlam bizonyos fajta kielégülésre való törekvése) értékének
szorzata adja a tevékenység elvégzésére irányuló motiváció erejét, ami
függ...
~ a szubjektív valószínűségtől, hogy az adott tevékenység valamely incentív
eléréséhez vezet (E)
~ a személyre stabilan jellemző motívum erejétől (M)
~ az incentív értéktől; a cél vonzerőjétől (I)
- a motiváció a siker elérésére és a kudarc elkerülésére irányul
~ a teljesítményszükséglet a sikerelérés motívuma, együttesen hat a
kudarcelkerülés szükségletével a teljesítés alatt 🡪 a két szükséglet ereje
együttesen határozza meg az eredő motivációt
~ siker elérésére irányuló tendencia 🡪 sikermotívum (Ms) x a siker szubjektív
valószínűsége (Ps) x a siker incentív értéke (Is)
~ a kudarc elkerülésére vonatkozó tendencia 🡪 kudarckerülés motívuma
(Mkk) x a kudarc szubjektív valószínűsége (Pk) x a kudarc incentív értéke
(Ik)
~ a motivációt a siker- és a kudarc elkerülésére elérésére irányuló tendencia
eredője határozza meg 🡪 Me = (Ms x Ps x Is) – (Mkk x Pk x Ik)
~ alacsony teljesítményigényű emberek 🡪 Mkk > Ms, nagyon könnyű és
nagyon nehéz feladatokat preferálják
~ magas teljesítményigényű emberek 🡪 Ms > Mkk, közepes nehézségű
feladatokat preferálják
- az igényszint mértéke azt a tendenciát fejezi ki, hogy a személy az igényt a
lehető legmagasabb szinten tartsa, elkerülje a kudarcot, és jelentősen
összehangolja az igénynívót a következő teljesítmény reális lehetőségével
~ igénynívó 🡪 előzetesen kitűzött cél, ami a sikerremény és a kudarcfélelem
kölcsönhatása eredménye
~ az igényszint emelkedik a sorozatos sikerek után
~ az igényszint és a teljesítményszint közötti kapcsolat egyénenként eltér
- ezt alakítja tovább a sikerorientáció és kudarcelkerülés
~ magas sikerorientáció 🡪 kitartó, biztos képességeiben, a közepes
nehézségű feladatokat kedvelik, jól definiált helyzeteket kedvelik
~ magas kudarckerülés 🡪 vagy túl könnyű feladatot választanak vagy túl
nehezet, néhányuk megfelelő szintű feladatot választ, de közben
szoronganak, lehetetlen őket dicsérettel bíztatni
- a kreativitáshoz megfelelő mennyiségű teljesítménykésztetés kell
~ támogató, kezdeményezést támogató légkör szükséges
- a motívumokon és a helyzeti tényezőkön túl a teljesítménymotívumra hat az,
ahogyan az egyén a saját produktumát megítéli 🡪 attribúciós modell
 ~ az egyén 4 magyarázó elemet értékel 🡪 önnön képesség, erőfeszítés,
feladat nehézsége, szerencse mértéke
~ a saját teljesítmény magyarázását alakítja az egyén múltja, tapasztalatai
~ az attribúciós folyamat előzményei 🡪 társas visszajelzés, megerősítési terv,
megerősítés gyakorisága, egyéni hajlamok, kauzális sémák és specifikus
jelzések
- a tanult tehetetlenség válaszviselkedés, a sokadszor megtapasztalt
kudarcélmény vezet hozzá
~ embereknél a motivációs stílus, a személyiség mintázata és az attribúciós
folyamatok módosítják
~ a kielégítetlen kontroll iránti vágy csalódottsághoz, keserűséghez,
szorongáshoz, depresszióhoz és pszichés betegségekhez vezet
- kontrollálható környezetben a személyben lévő kontroll iránti vágy is adaptív
- a célállítás folyamatában az egyén értékeli addigi teljesítményét, tervez,
cselekszik, az önszabályozás képességével a környezeti feltételek tükrében
szabályozza és módosítja gondolatait, viselkedését, érzelmeit
~ célok 🡪 a viselkedés előzményei, a jövőre irányulnak, pozitív érzelmi
színezetűek, tudatosak, cselekvésre késztetnek
~ a célokból megismerhetjük belőlük az egyén értékrendjét, hiedelem- és
tapasztalatrendszerét, dinamikus rendszert alkotnak, de nem rendezhetők
hierarchikus struktúrába
~ az önszabályozás 3 részfolyamata; a személyes, viselkedési és környezeti
önszabályozás ciklikusan hat egymásra

Az önmegvalósítás motívuma
- az önmegvalósítás törekvés annak érdekében, hogy az egyén abban
tevékenykedjen, amihez tehetsége van
- eredetileg GOLDSTEIN énaktualizáció fogalmához kötődik
- MASLOW szükséglethierarchiát feltételezett a motívumok sürgető jellege miatt
~ alapját az alapvető fiziológiai szükségletek képezik, melyek nélkül az
egyén életképtelenné válna
~ a következő szint a biztonságérzés és a fizikai biztonság szükségletei,
amelyek szintén fontosak a túléléshez, de kevésbé sürgetőek
~ efelett található a szeretet és a valahova való tartozás szükséglete
~ ezt követi a megbecsülés iránti szükséglet szintje, majd a kognitív
szükséglet és az esztétikai szükségletek
~ az önmegvalósításban látta a legmagasabb rendű motivációt, amelynek
megvalósulása egyfajta csúcsélményhez vezet
~ a piramis alján lévő szükségletek sürgetőbbek, nem egyediek és
hiányalapú motívumok
~ a piramis tetején lévő szükségletek kevésbé sürgetőbbek, egyediek és
növekedési motívumok
~ nem létezik motivációs csend
- MASLOW kétfajta értelemben használta az önmegvalósítás kifejezést
~ konkrét értelemben az egyénben munkálkodó hajtóerőre gondolt, mely a
felismert különleges tehetség minél teljesebb kimunkálása érdekében
dolgozik
 ~ általános értelemben az önmegvalósítás az egyén kiteljesedésére való
egyetemes késztetés, mely igyekszik megvalósítani az összes, személyben
rejlő egyedi emberi potenciált
- ROGERS szerint az önmegvalósítás minden emberben megtalálható alapvető
humán szükséglet
~ az emberre igazán egyetlen motivációs erő hat, az, hogy megvalósítsa,
fenntartsa és fejlessze a rendszert
~ a megvalósulás, az aktualizáció az egészséges ember növekedésre
irányuló tendenciája, a képességek olyan úton való fejlesztése, amely
fenntartja vagy növeli a szervezetet 🡪 akkor beszélhetünk
önmegvalósításról mikor az aktualizáció az én fenntartását szolgálja
- az önmegvalósítás motívumát leggyakrabban SHOSTROM Személyes
Orientációs Leltárával vizsgálják
- az önmegvalósító emberek kiteljesedetten működő személyek, kielégítettek
alapszükségleteik, ez által kevésbé függnek a környezettől, autonómabbak és
önirányítottabbak
~ számos helyzetben élnek át flow élményt
- MASLOW kétféle önmegvalósítást különített el 🡪 az érett személyiségre jellemző
és a transzcendens önmegvalósítás (ez került a csúcsra később)
~ a transzcendens önmegvalósító ember meghaladja önmagát, tudatosan
motiválják az élet egyetemes értékei, és ehhez hasonló célok szolgálatába
állítja életét, többségük vallásos és szomorúbb, mint mások

Transzcendenciamotívum
- a transzcendenciamotívum az ember azon szükséglete, hogy megtalálja az
élet értelmét, jelentését
- a létezés szellemi szintű megtapasztalása kiszélesíti az ember megismerési
lehetőségeinek tárházát, új, pozitív érzelmekkel járó, spontán élményeket él át
~ a transzcendens tapasztalások gyakran vallási vagy spirituális élmények,
túlnyomó részükben pozitív élményeket élnek át az emberek
- traumák megtapasztalása során megfelelő társas támasz segítségével az
egyén képessé válhat saját igényeinek meghaladására, megjelenik a
felelősség kérdése, nyitottá válik magasabb humán értékekre, a spiritualitásra
~ stresszkogníció során kognitív átstrukturálódása történik 🡪 az egyén
perspektívát vált, átértékelődnek a prioritások