A nevelés színterei: a

pedagógusok feladatai,
személyisége
Nevelés- és
oktatáselmélet
Németh Dóra Katalin
tanársegéd
 Milyen a jó pedagógus?

Pedagógus-személyiség összetevői:
• hivatásszeretet (gyermekszeretet+szakmai
érdeklődés)
• személyi tulajdonságok (önismeret,
emberismeret...) szervező tényezők
• végrehajtó szabályozás: a ped. tevékenységhez
szüks. képességrendszer
 A pedagógus-szerepkör

A pedagógustól elvárt magatartás,a pozícióhoz tartozó

szerepek összessége;a szakma írott és íratlan szabályai
szerint, ill. a társadalmi környezet nyomására
egyidejűleg több szerepet is be kell tölteni (pl.
informátor, vezető, szervező, partner, együttműködő...)
 A nevelő alapvető funkciója

Módosul a nevelő szerepe: Nevelő kettős feladata:

nem közvetlen • a nevelési folyamat
A nevelési rendszer befolyásolás, hanem szervezője
szervezése és irányítása a ösztönözni, segíteni az
• a növendékek segítője
társadalmilag szükséges önmeghatározás, az
egyéni képességek öntevékenység, az
maximális önfejlesztés pedagógiai
kibontakoztatása feltételeinek kialakítását. --
érdekében. --> a nevelő
tevékenységszervező
A pedagógusoktól elvárt képességek
nevelői képessége –
emberi tulajdonságainak
képes-e a növendékek
megfelelő színvonala –
emberi fejlődését
erkölcsi magatartás
szolgálni

értelmiségi szűkebb szakmai

szerepvállalása – felkészültség – a
irányadó személyiség hozzáértés erkölcsi
legyen követelmény is
 Az ideális pedagógus
• együttműködés képessége
• eligazodó képesség, • jó légkör a szabadság
• minél erősebb
önismeret képessége feltétele
kompetencia, alapos
• vitakészség de nem • lelki egészség
felkészültség
veszekedés • individuális értékelés
• alkotó képesség,
• gyermekközpontúság • ismeretek oldaláról: jól
gondolkodás hajlékonysága,
eredetiség, szervezett és sokszínű
problémaérzékenység tevékenység, a
• nem magas szorongásszint, tevékenységek
kíváncsiság, nyitottság, megszervezése
bátorság • egyéniség
• autonómia, belülről
irányítottság, játékosság,
humorérzék
• mozaikszerűség helyett:
folyamat végiggondolása
 A pedagógus értékelése

oktatási folyamat
nevelői tulajdonságok,
leírása, interakciók, tanulók teljesítménye
személyiségjegyek
kommunikáció
A pedagógusokról alkotott elvárások

• a pedagógus igazodjon a
Jellegzetes attitűdbeli
gyermekhez, a gyermek
• interakciós modell: aktív differenciák:
személyisége a nevelői
kölcsönhatás, nem • gyerekre, folyamatra
magatartás támpontja,
egyoldalú orientált beállítódás -
független változó: gyerek,
barátságos, oldott
függő: pedagógus
• célra, feladatra irányulás
• középpontban a
– (kimenet v. output
pedagógus viselkedése,
orientált)- követelő,
független változó: ped.,
érzelmileg hűvös,
függő: gyermek
korlátozó
 A pedagógusszerep
Szerep Tanár mint –
oktató
társadalmilag előírt oktató alszerepei:
komplex nevelő tudás, rendkívüli
viselkedésminták; érték-és normaközvetítő személyiség, zseniális
külső szerepdefiníció értékelő szervező,
melyet a társadalom ír elő, szülőpótló tehetséggondozó,
majd szűrőn keresztül bizalmi személy felzárkóztató
magáévá teszi (szubjektív
szerepdefiníció)
 A tanár-diák kapcsolat

a ped. legyen valódi személyiség a nem tanári énjéből is adjon

nyíltság és őszinteség az interakciókban
diákot is személyiségnek kell tekinteni, nem kicsinyített felnőtt
valódi döntéseket is hozzanak a tanulók
A pedagógus, mint utazási minta
• önmagát kell adnia, személyesség, természetes viselkedés,
• hitelesség is fontos (szavak-tett-érzelmek egysége gondolati és hétköznapi
szinten)
• tolerancia (elfogadás, megértés, türelem, egyéni tulajdonságok tiszteletben
tartása; nem belenyugvás, hanem kiindulási alap a segítséghez,
fejlesztéshez)
• pozitív tulajdonságok meglátásának képessége, a gyermek magából
támasztható ideáljára kell támaszkodni, dicséret, biztatás – katalizátor
szerepet tölt be
• az együtt eltöltött idő legyen élmény mindkét fél számára
• ösztönző tanári magatartás – Pygmalion-effektus: a ped. attitűdjének óriási
szerepe van; azok teljesítenek jobban, akiktől – előzetes információk
alapján - eleve jobb teljesítményt várnak el.
• ösztönző pedagógusi magatartás: motívumok felhasználása a fejlesztés
érdekében
A pedagógus, mint utánzási minta
• előítélet – rossz feltételezése másokról elegendő bizonyíték nélkül, tkp. attitűd,
téves általánosításokon alapul
• attribúció: tulajdonítás, ha vmi történik, vmilyen okot tulajdonítunk az
eseménynek. Ez az oksági összefüggés az attribúció.
• A tanár előfeltevései befolyásolják az attribúciót ---> az iskolai értékelést is. Cél:
objektív értékelés.
• az objektív értékelést torzítja: rokonszenv v. ellenszenv, kontraszt hatás – jó után
a közepes alacsony, szubjektivitás – van aki szereti a talpraesett tanulót, van aki
nem, határozott tanuló pozitívan befolyásol, jegyelosztás- 3-4 db ötös lehet, „háló-
effektus” - fegyelmezett gyerek --> jó tanuló, beskatulyázás
• empátia – benne érzés, a másik ember által nem tudatosan kibocsátott érzelmi
jelzések felfogása és feldolgozása – nonverbális jelzéseken keresztül
 Felhasznált források
Koncz, I. (1993). Személyiségünk-munkaeszközünk: felkészítés a (pedagógus)
személyiséget érő kommunikációs kihívások kezelésére. Iskolakultúra, 3(6), 97-
103.
Nagy, J. (2001). A személyiség alaprendszere: a célorientált pedagógia
elégtelensége, a kritériumorientált pedagógia lehetősége. Iskolakultúra, 11(9),
22-38.
Gaál, Z. K. (2015). A pedagógus személyiségének hatása és mediátori szerepe a
nevelési tanácsadásban–a vezetői attitűd jelentősége. Opus et Educatio, 2(3).
Szivák, J. (1999). A kezdő pedagógus. Iskolakultúra, 9(4), 3-13.