MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

a
magyar nyelv
tanításához az 1. osztályban
„Jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!”
József Attila

BEVEZETŐ
A kedves alsó tagozatos kolléga az anyanyelvünk tanításához szükséges kézikönyvet tartja a
kezében, amely ismerteti az első évfolyam részére készült tanítási programot, és bemutatja a
programhoz készült tankönyvcsomagot. A magyar nyelv és irodalom azon kevés tantárgy közé
tartozik, amely a kezdő szakasztól tanulmányai befejezéséig végig kíséri a tanulót, meghatározó tehát
a továbbtanulásuk szempontjából.
Munkánk során a jól bevált hagyományos módszereket ötvöztük az új irányzatokkal, hogy a
tanulókat ne csak megtanítsuk az olvasás és írás tudományára, hanem meg is szerettessük velük az
olvasást, a könyveket, s hogy jó szintre fejlesszük az olvasáshoz szükséges készségeiket. Az
Ábécéskönyvben és az Olvasókönyvben levő szövegek, mesék, versek és a hozzájuk készült
illusztrációk gondoskodnak arról, hogy a gyerekek szívesen vegyék a kezükbe ezeket a könyveket, a
mesék beszédre késztessék a gyerekeket, kinyissák fantáziájukat, gondolkodni kezdjenek. A lassított
betűtanítás és a képesség szerinti differenciált oktatás lehetővé teszi, hogy minden tanuló saját
tempójában haladjon, hogy év végére biztonságosan felismerje és kösse a betűket, s hogy a rövid
szövegeket elolvassa és meg is értse. A második évfolyam végére pedig megtanuljon folyékonyan,
értőn olvasni.
A kézikönyv tartalmazza:
− az anyanyelvi oktatás programját a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának rendelete
alapján,
− az első évfolyamra lebontott magyar nyelvi és irodalmi program ismertetését,
− tanmenetjavaslatot,
− didaktikai leírásokat, ötleteket, tanácsokat,
− óravázlatokat.
Munkájukhoz kívánunk sok erőt, jó egészséget, kitartást és sok sikert.
A szerzők.

1
 AZ ANYANYELVI OKTATÁS PROGRAMJA
A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek fejlődését,
az emberek közötti kommunikációt. Az anyanyelv a gondolkodás- és a személyiségfejlesztés, az
önkifejezés, az önálló véleményalkotás és nyilvánítás fontos eszköze, a társadalomba való
beilleszkedés elengedhetetlen feltétele és a demokrácia működésének, a demokratikus jogok
gyakorlásának sarkköve.
Az anyanyelv alapos ismerete legfőbb eszköze és előfeltétele minden nevelésnek, oktatásnak,
tanulásnak és ismeretszerzésnek. Az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi műveltségi terület
tanítását és elsajátítását, ezért fejlesztése minden tantárgy kiemelt feladata. A magyar tanítási nyelvű
alapiskolák tanulói számára a nemzeti identitástudat megalapozásával is párosul. Az anyanyelv
oktatása, ill. annak fontossága kiemelkedő helyet foglal el az Európai Unió országaiban, mert alapos
ismerete nélkül nem lehet alapozni az idegen nyelvek oktatására sem.

A magyar nyelv és irodalom oktatásának céljai és feladatai

A magyar nyelv, mint az anyanyelv tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű, itt alapozzák meg
a gyermekek a tudást, és szerzik meg a készségeket a felsőbb tagozatra való fellépéshez.
Célja az anyanyelvi kultúra és az irodalmi műveltség megalapozása. Ezen belül:
− alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt,
− elemi ismereteket közvetít, szokásokat alakít,
− az önkifejezés legfőbb eszköze,
− az anyanyelv megbecsülésére és az irodalom megszerettetésére nevel,
− az olvasási kedv felkeltése, az olvasáshoz való megfelelő pozitív hozzáállás elérése,
− az ösztönös nyelvhasználat tudatos továbbfejlesztése, ill. az egész személyiség fejlesztése.

Az anyanyelv és az irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Nemcsak a magyar nyelv és

irodalom óráira szorítkozik, hanem áthatja az egész iskolai oktató-nevelő munkát. Az ismeretszerzés
anyanyelven, s annak segítségével történik.
Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a
tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét,
ami a továbbiakban nagyban elősegíti a szlovák nyelv, ill. más idegen nyelvek sikeres elsajátítását a
magyar anyanyelvű tanulók számára.
Nyelvi kompetencia: a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a
megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban.

Az anyanyelvi oktatás feladatai:

− a beszéd és beszédértés képességének fejlesztése,
− összetettebb nyelvhasználati módok: olvasás, írás, írásbeli és szóbeli szövegalkotás megtanítása,
− szövegértő olvasás elsajátításának a megalapozása,
− a szépirodalmi szövegek aktív, értő befogadása,
− a kétnyelvűség tényének és specifikumainak tudatosítása,
− az identitástudat megalapozása.

Az anyanyelv oktatásának kiemelt fejlesztési feladatai –

kulcskompetenciái
Kognitív és funkciós kompetenciák:
– információk, adatok, ismeretek gyűjtése, rendezése, felhasználása (könyv- és
könyvtárhasználat),
– problémamegoldás, kritikus gondolkodás, véleményalkotás,
– kreativitás, tanulás tanulása, effektív munkamódszerek alkalmazása,
– logikus gondolkodás, emlékezet fejlesztése (irodalmi szövegek feldolgozása, olvasott élmények

2
 felidézése, memoriterek),
– IKT alkalmazása, szövegértő olvasás, írásbeli kifejezés (lényegkiemelés, vázlatkészítés
megalapozása).

Perszonális kompetenciák:
– énkép, önismeret, önszabályozás, önmegvalósítás, identitástudat, kíváncsiság felkeltése,
– az esztétikai fogékonyság megalapozása,
– pozitív érzelmek kinyilvánítása és kezelése,
– önkifejezés, önellenőrzés (hibajavítás) a szövegalkotásban,
– önmegfigyelő, önértékelő képesség fejlesztése, önálló tanulásra szoktatás.

Szociális kompetenciák:
– szociális képességek kialakítása,
– együttműködő és kapcsolatteremtő képességek kialakítása, fejlesztése (emberi kapcsolatok,
érzelmek felismerése az irodalmi művekben),
– problémamegoldás kooperatív technikák segítségével,
– környezetvédelem.

Kommunikációs kompetenciák:
– tartalmilag és formailag adekvát kommunikációkészség kialakítása,
– verbális és nem verbális kommunikáció megértése és alkalmazása,
– a beszédhelyzetnek megfelelő kifejezőképesség kialakítása szóban és írásban (beszélgetésben
való részvétel, kapcsolatfelvétel, figyelem),
– az aktív hallgatás technikáinak elsajátítása, érdemi visszacsatolás nyújtása – mindennapi
élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása.

Állampolgári és kulturális kompetenciák:

– a hazához való pozitív érzelmek kialakítása,
– a közügyek iránti érdeklődés felkeltése,
– saját cselekedetekért való felelősségvállalás,
– az emberi jogok tiszteletben tartása,
– az anyanyelv kulturális hagyományainak tudatosítása,
– az európai kultúra szimbólumainak megértése,
– különböző kulturális hagyományok tiszteletben tartása.

3
 AZ ELSŐ ÉVFOLYAM MAGYAR NYELVI ÉS
IRODALMI PROGRAMJÁNAK ISMERTETÉSE
A program célja
Az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítani a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat
képességének kialakítása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez,
beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne
az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a
felnőttekkel.
Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás készségének kifejlesztése, és az írásbeli
nyelvhasználat alapjainak lerakása.
A program az alsó tagozat első két évfolyama számára készült. A témakörök és tartalmak
ismétlődően visszatérnek és koncentrikusan bővülnek a két év során. A programot a lassított és a
képességek szerinti differenciált oktatás jellemzi. A csökkentett tananyaggal arányosan bővül a
képességfejlesztés feladata. Az első év legfontosabb feladata az olvasás és az írás
jelrendszerének megtanítása, a szövegértés legelemibb szintjének a kialakítása. A második év az
elsőben elsajátított ismeretek begyakorlására szolgál. Az első két év valójában egységet alkot. Az
olvasással és az írással párhuzamosan történik a beszédfejlesztés, amely kiemelt feladat a programban.
Itt kezdődik a fogalmazástanítás megalapozása, a helyesírási készség fejlesztése. A tartalmak és
tevékenységek tervezésénél fontos szempont az integráció.
A programban nem külön az olvasás és az írás megtanításán, hanem a magyar nyelv komplex tanításán
van a hangsúly. Az „anyanyelvi órák”, az olvasás-, az írás- és a fogalmazásórák kövessék egymást, hogy
átjárhatók legyenek. Az egyes részterületek egymást kiegészítik, egymásra épülnek, ezért az anyanyelvi
órákon a domináns tevékenységek mellett a többi tevékenység is szerepet kap, így fejleszthető egységbe az
anyanyelv használata.
A program tartalma az 1-2. évfolyamokban
Témakör Tartalom
Kommunikáció Beszédtechnikai gyakorlatok. Beszédlégzés, helyes artikuláció, időtartam,
Köznyelvi kiejtés, hangsúly, hanglejtés, hangerő.
beszéd A beszédhelyzetnek megfelelő kommunikáció.
Szóbeli szövegalkotás Kapcsolatteremtés: köszönés, bemutatkozás, megszólítás.
Üzenet átadása.
A nem verbális kommunikáció elemeinek megfigyelése.
A mindennapi társas érintkezés nyelvi fordulatai.
Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása: ki?, mi?, hol?, mit?, mikor?
kérdésekre válaszoló szavakkal.
Dramatikus játékok, szituációs gyakorlatok a mindennapi élethelyzettel
kapcsolatban.
Szövegalkotás alapozása.
Mondatok alkotása képsorról, eseményekről, élményekről.
Időrend megállapítása.
Egyszerű erkölcsi, esztétikai véleményalkotás a mindennapi, élményekről,
tapasztalatokról. A szép–csúnya, jó– rossz, szomorú–vidám vagy más
fogalompárok használata a beszélgetésekben.
Nyelvi ismeretek Nyelvi, nyelvtani jelenségek felismerése gyakorlati tudás alapján: hang,
Helyesírás betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása.
Beszédhangok felismerése szavakban. Az ábécé betűi.
Magánhangzók, mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban.
Szótagolás.
Mondatok, nevek helyesírása.
A „j” hang kétféle jelölése a tanult szavakban.
Olvasás, szövegértés Az olvasás jelrendszere, technikája a választott módszernek megfelelően.

4
Olvasási képesség A tanult betűk összeolvasása, szótagolás, szóképes olvasás.
Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken. Versek,
mesék olvasása.
Szövegértést bizonyító feladatok megoldása (jelölés, egyeztetés, kiegészítés,
válaszadás, tartalom elmondása).
Olvasmányok feldolgozása irányítással.
Egyszerű ítéletalkotás az olvasmányok szereplőiről, magatartásukról.
Versek, mesék hangulatának felismerése (szomorú–vidám).
Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők, közmondások.
Népi játékok dramatizált formái, mesék (részletek) dramatizálása.
A vers jellemző jegyeinek megfigyelése (versszakok, rímek, rímelő szavak
keresése).
Írás, íráshasználat Vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, betűk alakítása, kapcsolása.
Füzethasználat. Írás vonalrendszerbe.
Az írás jelrendszere.
Szavak, mondatok, rövid szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Betűk
tollbamondása.
Szavak, mondatok írása tollbamondás után, emlékezetből, előkészítéssel.
Feladatok megoldása íráshasználattal.
Önellenőrzés.
A program jellemzői:
− a gyerekek beszédére és beszédértésére való alapozás,
− az anyanyelvi oktatás részterületeinek megfelelő fejlesztése,
− a hathetes előkészítő szakasz,
− a hangoztató-elemző-összetevő módszer,
− az írás párhuzamos az olvasással,
− a lassított és a képességek szerinti differenciált oktatás,
− biztosítja a tanulók személyiség- és képességfejlesztését,
− a tanulás képességének kialakítása,
− a kommunikációs képesség fejlesztése.
A programhoz javasolt tankönyvcsomag:
Ábécéskönyv 1. rész
Ábécéskönyv 2. rész
Olvasókönyv
Munkafüzet az olvasókönyvhöz
Írási munkafüzet (Vázolólapok, Írni tanulok)
Előírt írásfüzetek - 4 darab – otthoni használatra
Fejlesztőlapok
Óraszám: heti 6 óra magyar nyelv,
Az olvasást és az írást integráltan tanítjuk, a pedagógus belátása szerint bontja olvasás- és
írásórákra a magyar nyelv óráit, belátása szerint osztja be az írásra szánt időt.

A tanítás szakaszai
A tanítás szakaszai a differenciálásnak megfelelően:
I. előkészítés, 6 hét,
II. olvasás és írástanítás, 6-7 hónap,
III. olvasás és szövegértés elemi szinten, 2-3 hónap.
I. Az oktatás első szakasza a hathetes előkészítő időszak. Legfontosabb része a beszédfejlesztés.
Feladata az általános és speciális részkészségek fejlesztése.
II. Az oktatás második szakaszában ismerkednek meg a tanulók a nyomtatott kis- és nagybetűkkel és
az írott kisbetűkkel. Az oktatás második szakasza 6-7 hónapot igényel, attól függően, hogy
milyen az osztály összetétele, milyen tempóban képesek haladni a tanulók. Különösen nagy
hangsúlyt kap a hangok tiszta ejtése. Megkezdődik a differenciálás, az önálló feladatmegoldás, az
5
 önellenőrzés gyakorlatának bevezetése.
III. Az oktatás harmadik szakaszában (időtartam 2-3 hónap) az összefüggő rövid szövegek
olvasására, írásban a szabályos kapcsolás és a betűalakítás begyakoroltatására, a nagybetűk
írására, az esztétikai elvárások betartására, a helyesírási ismeretek mélyítésére kerül sor. A
szövegfeldolgozás az olvasókönyv és kiegészítő gyakorlószövegek alapján történik.

I. szakasz

Az előkészítő időszakban megkezdjük az iskolai szokásrend kialakítását, az új közösségbe való

beilleszkedést, miközben a tanulók fejlettségi szintjét is megállapítjuk célzott feladatokkal, elsősorban
a tanulói tevékenység megfigyelése útján (pl.: szókincs, mozgások). Ebben a szakaszban nagy gondot
fordítunk az óvodában kialakított szokások megőrzésére. A tanulóknak lehetőségük van az előzetes
tudásukat, tapasztalataikat mozgósítani, tevékenyen részt venni a tananyag feldolgozásában,
elsajátításában. A fokozatos önállóságra szoktatásra is nagy hangsúlyt fektetünk, elsősorban az
öltözködésben és a taneszközök tárolásában, használatában.
E szakasz legfontosabb része a beszédfejlesztés, mely a gyermek beszédére és beszédértésére
való alapozást jelenti. A sok beszéltetéssel, meséléssel, játékkal megfigyeljük a gyermek
beszédkultúráját, szókincsét, beszédhibáit. A beszédfejlesztés fontos feladata a hangtanítás, a
beszédhangok tudatosítása, a hangok leválasztása, a szóalak hangjainak felismerése, a hangok tiszta
kiejtése. Ezenkívül előtérbe kerülnek mindazon részkészség fejlesztések, melyek lehetővé teszik az
olvasás–írás elsajátítását pl. hallási differenciálás, beszédritmus, téri tájékozódás, helyes ejtés, vizuális
észlelés, vizuális memória, szókincsbővítés, verbális memória, mozgásfejlesztés stb. A játékos
hangutánzó és hangösszevonási gyakorlatok hangulatosabbá, szórakoztatóbbá teszik a hangtanítást, a
beszédművelő gyakorlatok a későbbiek során is változatosak. Az előkészítés és a részkészségek
kialakítása állandó gyakorlást igényel, és nem fejeződik be a 6 hét elteltével, hanem végigkíséri az
első tanévet. Nem szabad sajnálni rá az időt, mert a jó előkészítéssel sok valódi nehézséget meg
tudunk előzni, mely később az olvasástanításnál bukkan elő. Minden olvasási zavar, a diszlexia
hátterében is a nyelvi készségek fejletlensége húzódik meg.
Az olvasástanítás előtt végzett fejlesztő gyakorlatok összefoglalása:
Beszédfejlesztés:
– szókincs fejlesztése, szókincsbővítés, hanganalízis-szintézis gyakorlása,
– mondatgyakorlatok alkalmazása,
– játék, mozgás, dal.
Beszédmozgás tudatosítása:
– ajakmozgások megfigyelése,
– zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.
Iránygyakorlatok:
– mozgásirányok megfigyelése,
– írásgyakorlatok mozgással,
– olvasás iránya, sorváltás,
– téri relációk verbalizálása,
– tájékozódás a vonalrendszerben.

6
II. Szakasz

Az olvasás és írástanítás modellje: a beszédre való alapozás – beszéltetés, a beszédhangok

dekódolása, olvasás és írástanítás, automatizálás.

A beszéd fejlesztése A beszédhangok felismerése,

beszéltetéssel, a szóalak hangsora,
meséléssel szótagolás

A hang-betű megfelelések Az írás (vizuális kommunikáció)

Szokásainak tudatosítása

A nyomtatott szó, A kiejtett szó

olvasás, szótagolás

A jelentés

Az olvasás és írástanítás jellemzői tehát:

– a hangoztató-elemző-összetevő módszer alkalmazása,
– a kis és a nagy nyomtatott betűk együttes tanítása,
– a kisbetűk párhuzamos írástanítása,
– a szótagolás,
– írott betűs szavak olvasástanítása,
– kiejtéstanítás,
– játékosság, fantáziafejlesztés,
– funkcionális illusztrációk.

A hangoztató-elemző-összetevő módszer lényege a hangoztatás, az analízis és a szintézis. A

mondatot szavakra bontjuk, a szavakat szótagokra, majd a szótagból kiemeljük a megtanítandó betűt.
Ez az analízis folyamata. Ezután a szó egészét elemeiből, az egyes hangokból, szótagokból újra
összerakjuk a tanulókkal (szintézis). Az összetevéssel világossá válik, hogy az egyes elemek együtt
alkotják az élő beszédet.
A kis és a nagy nyomtatott betűket együttesen tanítjuk, a két betűjel tanítása nem okoz gondot a
gyermekeknél. Probléma nélkül megtanulják egyszerre a hívóképhez tartozó betűjeleket.
Mivel olvasástanításunk a hanganalízisen alapszik és az írástanítás alapja is a hanganalízis, ezért az
olvasás tanításával párhuzamos az írástanítás. A kisbetűk írását tanítjuk először. Nálunk
hagyományos a dőlt betűk írása. A nagybetűket piros betűk helyettesítik a régi bevált gyakorlat
szerint. Az írás, a betűk kapcsolása segíti az összeolvasást is.
Szótagoló olvasással kezdünk, akkor is, hogyha a gyerek bizonyos szinten már tud olvasni.
A szótag a beszédalkotás és a beszédfelfogás alapegysége. A beszéd ritmusának alapja. A magyar
pedagógiában komoly hagyományai vannak a szótagoló olvasástanításnak, amely nemcsak az
elválasztáshoz szükséges, hanem könnyítő eszköz, átmeneti fokozat lehet kezdetben a hosszabb szavak
elolvasásakor. Pontos olvasásra szoktat. Alapja a helyesírás tanításának, és a szóelemzésnél is
nélkülözhetetlen.
Nagy gondot fordítunk az írott betűs szavak olvasásának tanítására, mivel tapasztalatunk szerint
ezt is tanítani kell. Begyakorlásukra szavakat, mondatokat és szövegeket helyeztünk el a tankönyvben.
A kiejtéstanítás párhuzamos a hangoztatással és a hangos olvasással. Együtt jár vele a
7
légzéstechnika tanítása, ezért kezdjük el már az előkészítő időszakban a légzőgyakorlatok tanítását.

III. szakasz

A folyékony olvasás gyakorlására az Olvasókönyv hivatott. Ha szótagolva olvassa el a gyerek a

szöveget mondassuk el vele egybeejtve is, és fordítva, a jól olvasó gyerekkel is szótagoltassuk el néha
az egyes mondatokat. Figyeljünk oda az összetett szavak helyes szótagolására! Mondat olvasása
közben nem állítjuk meg az olvasót. Ha mondat közben szótagolt, akkor a teljes mondatot
ismételtetjük el természetes beszéddel, megfelelő tagolással, hangsúlyokkal.
Programunkban a nyelvi képességeket és az irodalomolvasást integráltan fejlesztjük. A mesék,
történetek olvasásával és dramatizálásával, a versek és szövegrészletek emlékezetből való
megtanulásával alkalmat adunk a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex
fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetéssel elősegítjük a szövegek jobb megértését, ezzel pedig
fejlesztjük az élőbeszédet, és hatunk a felolvasás és szövegfogalmazás minőségére.
Kezdetben nagyon fontos a sok hangos olvasás. Az olvasás megszerettetését rövid, változatos,
különböző tartalmú szövegekkel és sok-sok verssel, mondókával biztosítjuk.
Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére, a szociális
érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre való nevelést. A dramatizált mesék és történetek
elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem
verbális kifejezőeszközök) összehangolását.

Műelemzésről még nem beszélünk elsőben, de már különbséget teszünk a vers és a próza között.
A tanulók megtanulják az egyes írók és költők neveit, s hogy a népmese és a mondóka a nép ajkán
született. Minden műnek van mondanivalója, vannak fő és mellékszereplői, helyszínei. A mesék
mellett megismerkednek egyszerű ismeretközlő szövegekkel is. A versről megtanulják, hogy van
ritmusa, némelyik énekelhető is. Ezek ismerete még nem követelmény elsőben, csak ismeret szintjén
emlegetjük.
Az olvasástanítás fontos részét képezik a könyvtárórák és az önművelés.
A szóbeli és írásbeli szövegalkotó képességük fejlesztését különböző témájú és szövegtípusú
olvasmányok feldolgozásával valósítjuk meg.

A hang-, betű- és olvasástanítás menete

1. Hangtanítás
− képolvasás az eseménykép alkalmazásával,
− a hívókép kiemelése,
− hangleválasztás,
− hangoztatás, hangelemzés,
− hangfelismerési gyakorlatok,
− hangösszevonás.

A képolvasás során először meghallgatjuk a tanulók spontán megnyilatkozásait, ki, mit lát a
képen.
Gyűjtsünk főneveket, igéket, mellékneveket. Nevezzük meg a szereplőket és a helyet. Az irányított
beszélgetésnél használjuk a „Miért?” kérdést a tanulók logikus gondolkodásának fejlesztése
érdekében. Találják ki, hogy ki és mi miért van a képen, vajon miért történik az a valami, mit
mondhatnak a szereplők stb. A beszélgetés végén mindig foglaljuk össze a lényeget, a legértékesebb
gondolatokat.
A hívókép főnevet, tárgyat ábrázoló kép, könnyen kiemelhető és megjegyezhető. Segítségével
történik a hangleválasztás. Itt kiemelkedő helyet kap a kiejtéstanítás.

2. A kiejtéstanítás lépései
A beszédhallás fejlesztése. A helyes beszéd alapja a jó hallás. A hangok keverése a magyarban
8
nyelvtani hibákhoz vezethet, de kommunikációs zavarokat is okozhat. Ajánlott gyakorlatok:
1. Hangdifferenciálási gyakorlatok
A hangdifferenciálás célja az egymáshoz közel eső hangok megkülönböztetése.
• A hangpárok kiejtése váltakozva
• Szópárok ismételgetése
• Egy szón belül a két hang szerepeltetése
• Szókapcsolatok és rövid mondatok
• Szövegek, ill. versek olvasása, megtanulása
2. Hangoztatás: A hang helyének a megállapítása, a „hol hallod a hangot” gyakorlat. A tanulónak
azt kell eldöntenie, hogy a kiemelt hang a szó elején, a szó belsejében vagy a szó végén van-e.
Jó, ha tevékenységgel is összekapcsoljuk: dobbants, koppants, guggol le, állj fel stb. ha a hangot
hallod.
3. Az artikulációs gyakorlatokhoz elengedhetetlen a kézitükör. Ide tartoznak az arc-, nyelv
mozgatásának gyakorlatai is.
4. Hangfejlesztés. Izoláltan tanítjuk a kifejlesztésre váró hang helyes kiejtését. Fontos, hogy a
kiejtendő hangot először ne szóban vagy szövegben tanítsuk. Az izoláltan kialakított hang
rögzítése. A hangot szótagban gyakoroljuk. Olyan mással- és magánhangzókat teszünk egymás
mellé, amelyek segítik egymás ejtését.
5. Az automatizálás.
• Szavakban: szó elején, közepén és végén
• A szavak után következnek a rövid, majd hosszabb mondatok, nyelvtörő, végül
szövegrészletek,
versek, dalok.

3. Betűtanítás
− hang-betű megfeleltetés,
− betűelemzés – a nyomtatott betűalak bemutatása,
− betűfelismerési gyakorlatok
− betűkötés
− szótagoló olvasás
− folyékony olvasás

A betű bemutatása alapos legyen. Írják le a levegőbe nagy mozdulatokkal, mutassák meg a
betűkártyán, formázzák ki gyurmából, hasonlítsák össze a többi ismert betűvel stb.
Az olvasástanítás alapja a gyors hang-betű azonosítás. Ha ez lassú, az összeolvasás sem
fog menni.

Az olvasástanítás lépései
Betűtanítás: a homogén gátlást kerülő betűsorrend alapján, a magánhangzók tanítása
artikulációról, a mássalhangzók tanítása hangutánzással.
Összeolvasás tanítása: betűsorrend betartásával zárt, majd nyitott szótagok olvasása, az
összeolvasás játékosan, szótaggyakorlatok. 2-2 betűből álló nyitott szótagok, 3 betűből álló zárt
szótagok, 2-3 betűből álló nyitott-zárt szótagok, 3-2 betűből álló zárt-nyitott szótagok, 3-3 betűből álló
zárt-zárt szótagok. Ha nem megy az összeolvasás, annak az a valószínű oka, hogy nem eléggé gyors a
hang-betű társítás, tehát vissza kell menni egy alacsonyabb fokra, s ezt kell gyakorolni (paradox
módon nem az összeolvasást).
A dekódolásban követeljük meg a pontosságot, ne tűrjünk meg semmiféle találgatást. Ne engedjük,
hogy a gyerek magában találgasson, azonnal hangosan szótagoljon. Az első év célja a pontos
dekódolás elsajátítása. Nem baj, ha a gyerekek lassan olvasnak, nagyon nagy különbségek lehetnek
egyes tanulók között. Ne hajszoljuk őket, ne álljunk mellettük stopperórával . Az viszont kétségtelen
tény, hogy ha egy szó kiolvasása nagyon sok időt vesz igénybe (pl. 10 mp-nél többet), ott már baj van
az összeolvasással, s vissza kell menni a hang-betű kapcsolat gyakorlásához.
Szavak olvasása szótípusok alapján: 2, 3, 4, 5 majd több-betűs szavak olvastatása: pl.: ló,
ól, lel, elé, lila, elem, lapát stb.
Előfordul, hogy a gyermek a betűsort átalakítja ugyan hangsorrá, de a jelentés felismerése nélkül.
Ezért a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kap az olvasottak értelmeztetése. Szó-képegyeztetések,
9
kérdések feltevése, mondatba foglalások.
A szavakat hosszú időn át szótagolva olvassák, majd az elválasztójeleket is fokozatosan vonjuk el.
Nincs meghatározott időpont, hogy mikortól olvasson a gyerek folyamatosan, ezt úgyis megteszi
magától, ha már elég érett rá.

Mondatok olvasása
Rövid egyszerű kijelentő és kérdő mondatok olvasása.
Az első mondatok kérdő mondatok. Ezekre válaszolni lehet, ez motiválja a tanulókat.
Párhuzamosan megjelennek a kijelentő mondatok is. A mondatok egyre hosszabbak lesznek,
bővítményeket is kapnak. A mondatmegértés fejlesztése kezdettől fogva hangsúlyos, válaszolni kell a
kérdő mondatokra, meg kell ismételni emlékezetből a kijelentő mondatokat, eseményképek-mondatok
egyeztetése, tagmondatok szintézise, az első tagmondat befejezése különböző kötőszavak után.
Fokozatosan bővülő egyszerű mondatok olvasása.
A szókincs fejlesztése bármely életkorban és osztályfokon igen fontos (főfogalom alá rendelés,
szinonimák, ellentétek keresése, szórejtvények, szavak csoportosítása, betű-, szótagszintézisek,
dominó-, lottó játékok, meghatározások, összetett szavak alkotása)

Szövegek olvasása
Két összetartozó mondat olvasása. Szöveg hosszának növelése a mondatokkal.
A szöveget hangos olvasással kezdjük tanítani. A tanító bemutatja helyes hangsúllyal két mondat
olvasását, majd hármat és egyre több összefüggő mondatot olvas fel. Minden felolvasás után
visszakérdezi az olvasottakat, s közben elmagyarázza, hogyan kapcsolódnak össze tartalmilag a
mondatok egy összefüggő szöveggé. Miért nem használunk szóismétléseket, honnan tudjuk, hogy
kiről, miről szól a történet, ha nincs minden mondatban kitéve az alany. Itt kezdjük megalapozni a
fogalmazás tanítását.
A szövegek önálló olvasását előkészítjük a próza vagy a vers nehezebb szavainak előzetes
begyakoroltatásával, de a szavak jelentését csak a szöveg megismerése után, szövegkörnyezetben
tisztázzuk.

4. A szövegfeldolgozás lépései
– A cím elolvasása, a képek megbeszélése, a mű szerzője.
– A tanító bemutató olvasása, a spontán reakciók meghallgatása.
A tanító bemutató olvasása nagyon fontos. Legyen lassú, hangsúlyos, érdeklődést felkeltő. A
gyerekek ezt követő reakcióira azonnal reagálni kell.
– Az olvasmány megértése: egyenkénti hangos olvasás, szómagyarázatok, kérdések a
mondatokhoz.
A tanulók olvastatása a jól olvasókkal kezdődjön, de minden órán olvassanak a gyengén
olvasók is. Olvasás közben minden szót, minden mondatot értelmezni kell, különös tekintettel a
szókincsbővítésre alkalmas új kifejezésekre, szókapcsolatokra. Feltett kérdéseink széleskörűek
legyenek az összefüggő mondatok szavaival és értelmével kapcsolatban. Az olvasás nem más, mint
állandó agyműködés, az ok-okozati összefüggések sorozata, a gondolkodás fejlesztése.
– Az olvasmány részeinek megfigyeltetése: bevezetés, történés, befejezés, bekezdések.
– Olvasástechnikai gyakorlatok: a hosszabb szavak szótagolása, egybeejtése; többszöri
olvastatás.
– Az olvasás gyakoroltatása megadott szempont alapján. Olvastassuk el a szöveget
(szintetizáló olvasás), legalább kétszer, de inkább háromszor. Jelöljük ki, mit kell megfigyelnie.
– A lényeg összefoglalása, irányított beszélgetés, tartalommondás.

Kulcskérdés az olvasottakra való emlékezés. Ezért mindig rá kell kérdezni az olvasottak lényegére:
mindig kérdezzük meg a mondatok jelentését. Azután mutassunk rá a mondatok
kapcsolódására, a különféle utalások vonatkozásaira. Ezek a kérdések nagyon fontosak. Ha ez nem
fejlődik ki a gyerekben, nem fog később megbirkózni a hosszabb és a nehezebb szövegekkel. Az
olvasásfejlesztés a gondolkodás fejlesztése is egyben!
Az ún. szövegértés tartalommondással kezdődik. A leggyengébb tanulóval is mondassunk
tartalmat. Ha csak két mondatot mond az is nagyon jó. Figyeljünk oda, hogy a gyerekek mindig
10
alkalmazzák az olvasmány szavait, szókapcsolatait, mert csak így beszélhetünk szókincsfejlesztésről.
A beszédfejlesztés során kapjanak lehetőséget a saját gondolataik kimondására, akkor is, ha nem a
szöveg tartalmához kapcsolódnak, de a gyerekben valamilyen asszociáció során eszébe jutott valami.
Ügyeljünk arra, hogy összefüggően mondják el mindig mondanivalójukat.
Minden olvasmánynak van valamilyen etikai mondanivalója. Ne erőltetett formában emeljük ki,
hívjuk fel rá a tanulók figyelmét, esetleg játsszunk el velük egy-egy jelenetet. „Illik-nem illik?” te mit
csinálnál, vagy mit csinálnál másképp ilyen helyzetben?
– Írásbeli feladatok megoldása a munkafüzetben vagy feladatlapon. Az ügyes tanulók,
akik a szóbeli feldolgozáskor megértették, hogy miről van szó, már dolgozhatnak
egyedül vagy kis csoportokban is segítve egymást.
A gyengébb tanulóknak segíteni kell, csak 1-1 kiemelt részt kell velük megbeszélni.
Igazi szövegelemzésről elsőben még nem beszélhetünk (még másodikban sem).

AZ ÁBÉCÉSKÖNYV ÉS AZ OLVASÓKÖNYV
FELÉPÍTÉSE
– Az Ábécéskönyv két részből áll. Munkáltató jellegénél fogva sok esetben a már a valamilyen
szinten olvasni tudó gyermeket is foglalkoztatja.
– Jellegét tekintve szótagoló ábécéskönyv.
– A tankönyv szerkezete lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Több feladat
csoportos foglalkozásokra készült. A csoportos foglalkozás jobban biztosítja a gyermekek
képességeihez igazodó fejlődést. A kiváló képességű gyermekek a felfedezés örömével
tanulhatnak; nem unatkoznak az órán. A lassabban haladókra viszont több idő jut. Így egyszerre
valósul meg az órákon a tehetséggondozás és a felzárkóztatás.
– A tanév kezdetén 6 hetet csak készségfejlesztésre szánunk, azért, mert a hat-hét éves
kisgyermek életkori sajátossága a játékosság, a vonzódás a mesevilághoz. Az elsős tankönyv
előkészítő része az óvodai ismeretek felelevenítése: mesék és szereplők felismerése,
évszakokkal kapcsolatos ismeretek, színezős feladatok, összehasonlítások, helyzetviszony,
időrend, méretviszony, térbeli tájékozódás, testséma, betűelemek megismerése, írása a
munkafüzetben.
– A sok mondókával, játékkal, verssel első sorban a gyermek beszédfejlesztésére, a
beszédművelésére kívánunk hatni. Ezért e területnek kiemelkedően nagy szerepet szánunk. Ne
feledjük, hogy a beszéd is csak beszéd által, az olvasás is csak olvasással fejlődik.
– A meseoldalak segítik a szókincsbővítését, a szituációs játékok pedig a kommunikáció minél
sokoldalúbb elsajátítását, felkészítve ezzel a gyermekeket az élethelyzetek megoldására.
– A szép, színes képek, a sokoldalúan szemléltetett meseszerűség, a jól látható betűméretek is
mind-mind a gyermek képzeletére, észlelési folyamataira kívánnak hatni.
– A betűtanítás során ügyeltünk arra, hogy távolabbra kerüljenek egymástól a hasonló formájú és
hasonló képzésű hangok. Segíti a gyermeket abban, hogy ne tévessze össze a formára vagy
képzésben egymáshoz közel álló, hasonló betűt.
– Egy hétre egy-két betű megtanítását terveztük. A betűtanítás minél több érzékszerv
bevonásával, az aktív szókincsre épülve, eseményképből kiindulva történik. Az eseménykép
alatt, a baloldalon helyezkednek el a betűtanító oldalak, a jobb oldalon pedig hangösszevonó
oldalak. Minden második betű után beiktattunk egy-két gyakorlóoldalt és egy meseoldalt, vagy
verses oldalt az addig tanult betűk felismerésére, begyakorlására, beszédfejlesztésre, vagy
játékra, differenciálásra. A pedagógus belátása szerint használja, csoportosítja az oldalakat.
– Szótagolva tanít olvasni. A szótagolás ellen a következő érveket szokták felhozni:
megváltoztatja a szavak természetes hangsúlyát, akadályozhatja a megértést. Ez csak akkor
igaz, ha a szótagoló olvasás után nem mondatjuk ki rögtön egészben is a szót. Ezért javasoljuk,
hogy a szavakat mondassuk ki egybe is helyes hangsúllyal, a hangtörvények érvényesítésével. A
szótagolást csak addig használjuk, amíg feltétlenül szükség van rá. Csak a magyar szótagolás
szabályai szerint szótagoltassunk! A rosszul szótagoló gyerek rosszul dekódol. Szoktassuk
11
 egyenletes, jó ritmusú és tempójú szótagolásra a gyerekeket. Elsőben még van rá idő bőven. Ne
engedjük, hogy a gyerek magában „találgasson”, azonnal hangosan szótagoljon. A problémás
tanulókkal a kétbetűs szótagokat a msh+mgh szerkezeteket gyakoroltassuk.

– Az Olvasókönyv azok számára készült, akik hamarabb kezdenek olvasni. Az olvasókönyvben

csak addig szótagoljunk, amíg szüksége van rá a tanulónak.
– A játékos, aprólékos olvasástanítással fokozott figyelmet szentelünk a beszéd-, illetve a később
kialakuló szövegértésre.
– Kezdetben nagyon fontos a sok hangos olvasás. Az olvasás megszerettetését rövid, változatos,
különböző tartalmú szövegekkel és sok-sok verssel, mondókával biztosítjuk. Ebben a
szakaszban is lehetőség van a beszélgető percek során a tanulók élményeinek meghallgatására,
problémáik megbeszéléseire. Fő feladat továbbra is a beszédkészség és a szociális
alkalmazkodási képesség fejlesztése.
– A kor követelményeinek megfelelően növeljük az ismeretközlő szövegek számát a tanulók
életkori befogadóképességéhez igazodva, mert ezek megalapozzák a tanulók önálló
ismeretszerzését a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt.
– A gyermekek olvasnivalóit a népköltészetből és a műköltészetből, a klasszikus, a kortárs hazai
és határon túli magyar irodalomból válogattuk. Az olvasmányok anyaga a társadalomról és a
természetről, a hazáról, a családról, és emberi kapcsolatokról szól. Gyermekeink nemzeti
azonosságtudatát népünk múltjának történeti és példaértékű személyiségeinek bemutatásával
erősítjük. Arra törekszünk, hogy az olvasmányok fejlesszék tanulóink személyiségét, neveljenek
a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, és a környezetükért érzett felelősségre.
– Az olvasástanítás fontos részét képezik a könyvtárórák, az önművelés.
– Mindkét könyvben a betűméret nagyobb az eddig megszokottnál és nagyobb a sorok közti
távolság is, mely segíti a tanulókat az eligazodásban.

Az Ábécéskönyv és az Olvasókönyv az olvasás technikájának elsajátításán túl támogatja az

anyanyelvi és kommunikációs kultúra fejlesztését, fejlesztik a kreativitást, a problémamegoldó
készséget, a manuális tevékenységek (hajtogatás, papírkivágás, betűkirakás, gyurmázás stb.) segítenek
a tanult ismereteket rögzíteni, elmélyíteni.

Munkafüzet az olvasás tanításához

A szövegfeldolgozás alapjainak elsajátítását és az olvasott szövegek értelmezését hivatott
elsősorban segíteni. A differenciált oktatást is segíti, mivel integrált feladatsorokat tartalmaz. Míg a
pedagógus egyes csoportokat olvastat, a többi csoport dolgozhat a munkafüzetben. A jó képességű
tanulók önállóan is képesek dolgozni benne, ez alatt a pedagógus a többiekkel foglalkozhat. Így nincs
üresjárat az órán, senki nem unatkozik, mindenki sikerélményhez juthat!

Te is tudod – Képesség- (részképesség-) fejlesztő lapok az olvasás és írás tanításához

Segítséget nyújtanak a tanítónak az írás- és olvasástanítás során.

Célja, hogy könnyed, játékos formában sajátíttassa el az elsős gyermekekkel azokat az
alapkészségeket, melyek feltétlenül szükségesek az írás és olvasás megtanulásához.
A változatos feladatsorok lehetővé teszik e lapok segítségével az óra differenciálását, az egyéni
fejlesztést, a gyakorlást, egy-egy részképesség kialakítását, erősítését. Célunk e lapokkal, hogy az írás
és olvasás megtanulása mindennapos öröm és sikerek forrása legyen a gyerekek számára.
A „Te is tudod” három részből áll. Az 1. rész az előkészítő időszakban alkalmazható, a 2. rész a
betűtanítást segíti, a 3. rész a szövegértés képességét fejleszti.
Fejlesztési területek: irányok megkülönböztetése, térbeli tájékozódás, komplex iránydifferenciálás
kialakítása, szem-kéz koordináció fejlesztése, formaállandóság kialakítása, vizuális megfigyelő és
elemző képesség fejlesztése.
Az írást, hangoztatást, szóelemzést, hangkeresést gyakoroltató feladatok a tanultak elmélyítését
szolgálják.
A szövegértéshez kapcsolódó feladatok a szókincsbővítésre, szövegértő képesség fokozatos
fejlesztésére adnak lehetőséget.
12
 A hangulatos rajzok mellett találós kérdések, labirintusok, rejtvények, szókereső- és alkotó
feladatok teszik játékossá és szórakoztatóvá a lapokat.
Egyszerre ne végeztessünk el sok gyakorlatot. Az elvégzendő feladatok utasításait olvassuk el, ha
szükséges nyújtsunk hozzá magyarázatot, majd hagyjunk időt a gyereknek a feladat elvégzéséhez. Ha
kedve van lemásolhatja, utánozhatja, kiszínezheti, kiegészítheti stb. A feladatok elvégzése után kérjük
számon az elvégzett munkát.
Nem kell mindenkinek minden feladatot megoldania. Később is vissza lehet térni 1-1 kimaradt
feladathoz. Házi feladatra ne adjuk a lapokat! Ezek iskolai használatra szánt fejlesztő lapok! A
pedagógus ott építi be a tanítás menetébe, ahol jónak látja, ezért nincsenek az óravázlatokba beépítve.

Az írás tanítása
A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -
kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Az íráskép tetszetős
külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz
közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a
betűtévesztés, -betűcsere, – betűkihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt
segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai
eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.
Az olvasás és írás tanításának párhuzamossága nem csupán időbeli egybeesés. Az olvasástanítás
támogatja az írás folyamatát és az írás minden esetben visszahat az olvasási készség fejlődésére is. Az
írás alapja az analizáló képesség.
A hangoztató–elemző–összetevő módszer és a szótagolás megalapozza a helyesírási készséget is.
Mivel az elsősöknek még nincs nyelvtani alapismeretük, ezért a másképp írjuk - másképp halljuk
eseteket a szótagolással tanítjuk. A legelső feladat a tanulók írásszokásainak megfigyelése, a helyes
gyakorlat megerősítése és a hibák kiküszöbölése.

Az írástanítás jellemzői az első osztályban:

− az írástanítás párhuzamos az olvasással,
− megfelelő hosszúságú előkészítő időszak vezeti be,
− betűelemekkel begyakorolt írott betűs kézírás,
− dőlt betűs írás,
− a lassított és a képességek szerinti differenciált írás,
− biztosítja a tanulók személyiség- és képességfejlesztését,
− játékos és cselekedtető, minél több érzékterület bekapcsolására törekszünk a tanításban,
− lehetőséget ad a logikus gondolkodás és az érzelmek párhuzamos fejlesztésére,
− fokozatosan halad a betűelemektől, a betűk alakja és kapcsolása, szavak és mondatok írása felé,
− a beszélt nyelvre épül, itt is érvényesül a hangtanítás elsődlegessége,
− arányosan fejleszti a különböző nyelvhasználati képességeket (integráció),
− egyformán fejleszti az auditív és a vizuális területet.

Az írástanítás feladata
− Íróeszközök használatának megtanítása
− Betűelemek, betűk alakításának és kapcsolásának a megtanítása
− Írás elhelyezésének a kialakítása, (betű-, szóköz, elhelyezés a lapon)
− Testtartás, egészségvédelmi szabályok betartása
− A javítás következetességének a kialakítása

Az írástanítás szakaszai
− Előkészítő szakasz
− Az írás jelrendszerének megtanítása: az írott kisbetűk, majd nagybetűk tanítása
− Készségfejlesztő szakasz - folyamatos írásgyakorlat

Az előkészítés jellemzői:
13
− Nagymozgások végzése, térérzékelést fejlesztő gyakorlatok.
− Egészségügyi feltételek megteremtése: helyes ülés, a testtartás, a kéztartás, a füzet helyzete, az
íróeszköz tartása.
− A finommozgások fejlesztése: firkálás, gyurmázás, különféle kirakós játékok, gyöngyfűzés, tépés,
satírozás, rajzolás, vázolás, a kézcsúsztatást is meg kell tanítani.
− A betűelemeket tanítása
− Nyelvi tudatosság
− Kommunikációs szokások
− Relációs szókincs (mellett, jobbra…)

Gyakorlatok az írásmozgás-koordináció fejlesztéséhez

1. gyurmázás: gyúrás, sodrás, gömbölyítés, lapítás, nyomok a gyurmában, formázás,
2. gyöngyfűzés, gyöngykirakós játék,
3. papírhajtogatás, papírtépés,
4. bábozás,
5. gombolyag tekerése,
6. kisméretű gumilabda vagy gumikarika nyomogatása,
7. cipőfűzés, fonal vagy papírcsík befűzése adott mintába,
8. szemezgetés: válogatassuk szét az összekevert kukoricát, búzát, rizst stb., esetleg gombokat,
9. érzékelő játékok: tapogattassunk különböző felületű anyagokat, különböző anyagokat,
10. érzékelő játékok bekötött szemmel: mit vagy kit tapogatsz?
11. színezés szabadon és iránymeghatározással (fentről le, stb.)
12. a körvonalon fonalvezetés, körvonal kirakása lencsével, stb.

A betűelemek

fekvő egyenes

dőlt vonal

alsó hajlítás

felső hajlítás

felső és alsó hajlítás

kanyarítás

kanyarítás füllel

elemkapcsolások

alsó hurok

felső hurok

hullámvonal

A betűtanítás időszakának jellemzői

Írott kisbetű levezetése a nyomtatottból

Bemutatás, alakelemzés: elhelyezkedés, kezdőpont, vonalvezetés, végpont, arány
Vázolás levegőben (váll, kar, csukló, ujj) (függőleges, vízszintes, körkörösen)
14
Vázolás írólapon,
Füzetbe írás ceruzával
Kapcsolás
Ellenőrzés, javítás
Az íráskészség fejlesztése sok időt és türelmet igényel. Akkor leszünk sikeresek, ha a
munkánkat rendszeresség, figyelem és átgondoltság jellemzi.
A gyakorlás módjai: másolás
tollbamondás
írás emlékezetből
( 1 betű, 2,3 betűs szavak, év végén rövid mondatok)

A másolás teljesen mechanikus, nem tudatos. A gyermekek rendszerint nem olvassák át még
egyszer a leírt betűt, szavakat vagy mondatokat, ezért másoláskor több hibát vétenek. Ezzel szemben a
tollbamondásnál meg kell hallaniuk a magánhangzó vagy a mássalhangzó hosszúságát is. A
tollbamondásnál a gyerekek kevesebb hibát vétenek, mint másoláskor, ugyanis többször ellenőrzik,
hogy tényleg jól írták-e le, amit hallottak.
A tollbamondás a hangok és betűk egyeztetése, a betűalakítási és kapcsolási hibák, elhelyezési
hibák megbeszélése és javítása, helyesírási készség kialakítása.
Ha hibázott a tanuló a hiba felfedezése, jelölése és javítása ne radírozással történjen! Írják le még
egyszer a hibás szót.
Íróeszközök alkalmazásához: a ceruza használatát javasoljuk, egészen a második év végéig. A
ceruza radírozható, könnyebb a használata, tollal írt betűk javítása nagy nehézséget okoz. De
természetesen minden pedagógus maga dönti el, hogy milyen íróeszközt használnak.
Az előkészítő időszakban javasoljuk a nagy rajzlapok, vázolólapok, csomagolópapír, nagykockás hálós
papír használatát. Az íráshoz a nagyvonalas, régi, jól bevált füzeteket javasoljuk. Semmiképpen sem
javasoljuk az utóbbi időben elterjedt sűrű és vékony vonalas füzetek használatát, mert az elsős-másodikos
gyermekek anatómiai adottságaikból kifolyólag nehezebben írnak sűrű keskeny vonalak közé.

Az íráshoz szükséges tanszercsomag tartalma

Vázolólapok
Írni tanulok – 1db 3 részből álló A5-ös formátumú előírt füzet iskolai használatra
3 db előírt kisfüzet otthoni használatra

Az írástanítás előkészítése
− Az íráshoz nyugalomra van szüksége az írni tanuló kisgyermeknek, ezért lehetőleg ne legyen az
írásóra testnevelési óra után vagy péntek utolsó óra.
− Ügyeljünk a helyes testtartásra, a kéztartásra, a füzet helyzetére, az íróeszköz fogára. A kisgyerek
ugyanúgy fog otthon leülni az írás-házifeladathoz, ahogy az órán megszokta.
− Az írás előkészítéséhez tartoznak a térérzékelést fejlesztő gyakorlatok. Ilyenkor a gyerekek egész
testükkel érzékelik a helyzetet. Ezért játszatunk velük olyan játékokat, ahol két sor között kell
elmenni (Bújj, bújj, zöld ág), ezért formáltatunk velük körvonalat (Elvesztettem
zsebkendőmet), ezért alakítanak S-formát (Kis-kis kígyó, tekereg a fára) stb. Ezeket a
játékokat testnevelési órán vagy szünetekben játsszuk velük!
− A finommozgásokat sokféle tevékenységgel készíthetjük elő, pl.: gyurmázás, rajzolás, satírozás,
különféle kirakós játékok.

A betűtanítás lépései
− A betűket betűelemekből származtatjuk. Az írott betűt a nyomtatotthoz hasonlítjuk és bemutatjuk
az írását, megfigyeltetjük az írásmozdulatokat. Sokszor és hangosan mondjunk el minden részletet!
− Nagy mozdulatok végzése: kézzel-lábbal, jövéssel-menéssel.
Az udvaron, vagy a folyosón egy hatalmas betűn menjenek végig sokszor. Egy nagy vastag
kötélből hajtogassuk ki a betű formáját és azon menjenek végig mezítláb a gyerekek. Gyurmából,
pamutból vagy drótból formázzuk ki a betűt. Különösen jól érzékeltethető így két betű kötése. A
tanulók a levegőbe írják nagy mozdulatokkal, majd a padra, csomagolópapírra vagy újságpapírra egyre
kisebbedő alakokat, végül a füzetbe.

15
Érdemes időt szánni rá, megtérül a haszna!

− Két betű összekapcsolásának gyakorlása. Csak ha már biztonságosan írják az egyik betűt, akkor
szabad kapcsolni a másik betűhöz. Hangoztassunk mindig hangosan, hogy felismerjék a
hangokat és a hangok sorrendjét!
− A betűfa, betűtál, betűzsák vagy nevezzük aminek akarjuk, használata az írásnál is kiváló ötlet.
Vegyünk belőle 2 betűt és kössük össze, természetesen hangoztatással, majd írassuk le.
− Minden esetben szoktassuk a gyermekeket az önellenőrzésre. Olvassák el maguk után amit írtak, ha
csak lehet hangosan.
− Az írásgyakorlás összefonódik a helyesírás gyakorlásával, csak hibátlanul leírt szót szabad
gyakoroltatni.
− Már az első betűelemtől kezdve írathatunk tollbamondást, ügyelve a megfelelő utasításokra: írj két
álló egyenest, utána írj egy alsó ívelést stb. Ügyeljünk arra, hogy ne stresszeljük vele a tanulót, ez
csak nekünk, pedagógusoknak visszajelzés.
− A nagybetűk tanításának sorrendjét a kisbetűkhöz való hasonlóságuk szabja meg, azért, mert
tanításukkor a kisbetűből mint ismertből indulunk ki. Ezért tanítjuk egyszerre több nagybetű írását.
− Nem baj, ha nem írnak mindig formás betűket, célunk az olvashatóság legyen. Nem kell szépen
írniuk, de a tiszta, olvasható írást meg kell követelni, minden betűelem a helyén legyen, olyan
értelemben, hogy meg lehessen különböztetni az egyik betűt a másiktól. Ha nem egyértelmű, hogy
melyik betűt írta le (pl. az „o” kötővonalát mélyebbre húzza és emiatt az összetéveszthető az „a”
betűvel) azt vegyük hibának.
A tanító feladata
a) Megállapítani, hogy az osztályban kik a jobbkezesek, és kik a balkezesek (ha mód van rá, érdemes
ezt az ültetési rendben szem előtt tartani: a balkezes gyermeket egy másik balkezes mellé ültetni,
vagy a pad bal szélére).
b) Ellenőrizni, hogy nincs-e ún. kétkezes gyermek, azaz olyan, akinek a kézdominanciája
egyértelműen még nem alakult ki.
c) Ellenőrizni a gyermekek helyes ceruzafogását
d) A betűelemek és a betűk rajzolásakor/írásakor (akár a levegőben, akár a táblán, akár a gyermek
füzetében történik) mindig mindkét kézzel mutatni a vonalvezetést! Függetlenül attól, hogy a tanító
milyen kezes, néhány perces előzetes gyakorlással képes lesz a betűelemek és a betűk mutató
ábrázolására a nem domináns kezével is. Ez nagymértékben meg fogja könnyíteni a kisebb
létszámú balkezes gyermekek írástanulását.
e) A balkezes gyermek számára különösen nehéz eleinte a balról jobbra tartó irány követése, annál is
inkább, hiszen íráskor gyakorlatilag alig látja azt, amit ír. Ez magyarázza a balkezesek átmeneti
tükörírását.
f) Ha ez a tükörírás tartóssá válna és az írástanulás 3. hónapjában is jelentkezik még, akkor már
irányfelismerési zavarra kell gondolnunk (amely független a kézdominanciától).
g) A kézdominancia kialakulásának zavara, de a kialakulás késése is gyakran együtt jár az
irányfelismerési zavarokkal. Ez nemcsak a jobb/bal, illetőleg jobbra/balra, jobbról/balról irányok,
hanem valamennyi iránynak (fent/alul, lefelé, fölülről stb.) az azonosítási nehézségét jelenti. Az
irányfelismerési zavarok különböző mértékben jelenhetnek meg az egyes életkorokban. A síkban
történő pontos irányfelismerés zavara főként az első és a második osztályosokra jellemző. A
jobb/bal fogalom sokszor bizonytalan (mind a jobb-, mind a balkezeseknél), az ezekkel kapcsolatos
téri és síkbeli tájékozódásban a gyermek sokszor téved. A síkbeli irányfelismerési nehézségek
iskoláskorban már érintik a betűfelismerési és -megkülönböztetési biztonságot, főként azoknál a
betűknél, amelyek optikailag csupán az irányukat tekintve különböznek (pl. b és d, d és g, a és e).
Nagyon fontos tehát, hogy a tanító időben rájöjjön a gyermek irányfelismerési problémáira, s így
rögtön segítséget nyújthat, mielőtt ezek a problémák írás- és olvasászavarokká mélyülnének el.

16
 DIDAKTIKAI LEÍRÁSOK, ÖTLETEK, TANÁCSOK
A TANÍTÁSI ÓRÁK MEGSZERVEZÉSÉHEZ

A játék szerepe a beszédfejlesztésben

A játék amellett, hogy szórakoztat, hogy kedvtelés és sport egy időben, előkészít az életre is.
Elmélyíti a gyermek érzelmeit, növeli esztétikai érzékét, megmozgatja fantáziáját, fejleszti testi erejét,
ügyességét, bátorságra, óvatosságra, kitartásra szoktatja. Növeli életörömét, fejleszti
rögtönzőkészségét, és serkentőleg hat zenei készségének kialakulására. A gyermek a játékszabályok
betartásával kénytelen magát alávetni a közösség törvényeinek, ami nem kis mértékben növeli benne a
felelősségérzetet. A játék kimeríthetetlen lehetőség a kommunikációs képesség fejlesztésére is. A
játékban a gyermek beszélőkedve megnő, és a játszás közben spontán, természetes úton alakulnak ki
nála azok az alapvető jártasságok, melynek során a különböző kommunikációs helyzetekhez sokkal
jobban és gyorsabban tud alkalmazkodni.

Ritmusjáték: A ritmikus mondókák mondogatása során finomabb és összehangoltabb lesz a beszéd,

mintha csak egyszerű cselekvésre utaló mondatokat mondatnánk a gyermekekkel. Ezáltal
összehangoltabb lesz a beszédlégzés, a szövegmondás és a szöveghangsúly. A ritmusjáték lényege,
hogy jól érthető, ritmikus, kifejező verseket utánozva, elmutogatva mondunk el.
Amikor az osztály álmodozó, és így az éberség, az aktív jelenlét hiánya érzékelhető, akkor vessünk
be egy ritmusjátékot. Kezdjük az „ébresztést” egy közös verseléssel, vagy énekléssel. Az első
versszakot először csak a lányok kezdik, majd a fiúk váltják őket, a harmadik versszakot csak a
barna hajú gyerekek éneklik, a negyediket azok akiknek a ruháján piros szín található… Ezeket az
utasításokat éberen és lelkesen figyelik a gyermekek. Az éneklés után közös versmondás, majd
ritmusgyakorlatok, végül pedig aktív, erőteljes mozgással kísért versmondás, ill. beszédgyakorlat
egyre éberebb tudatállapotba vezeti az osztályt. És lehet tovább tanítani!
Képleírás: Ez a cselekvés arra készteti a gyermekeket, hogy vizuális élményeiket áttegyék nyelvi
jelekbe. A fő feladat, hogy a képről összefüggő mondatokat mondjanak. Ezért a gyermekek spontán
megnyilvánulásai után, válasszunk a képről egy kulcsszót és e köré építsük a kommunikációt.
Nevezzük meg a személyeket, az élőlényeket, élettelen tárgyakat és a tulajdonságaikat. A logikus
gondolkodás fejlesztése érdekében mindig keressük a választ a „Miért?“ kérdésre. Találjuk ki,
hogy vajon mi miért történik a képen!
Mesefolytatás: A mesélés során nyelvi szempontból megismerhető a tanulók beszédkészsége,
felmérhető szókincsük tartalma, terjedelme, nyelvtani tájékozottsága. Ez a módszer nagy szabadságot
nyújt a gyermekek fantáziájának is, mivel nincs tartalmi megkötöttség. Ez a tevékenység kiugróan
magas szókészletet mozgósít, a szókészleten belül pedig arányosabban jelennek meg a cselekvést,
történést jelentő szavak mellett a minőséget jelölő szavak. Változatos a mese szereplőinek elnevezése is.
Szóláncjáték: a figyelem, a gondolkodás, az emlékezet fejlesztését segíti. A hangok tudatosítására
szolgál: autó-ól-lámpa...
Szóvonat: a tanulók szintetizálóképességét, gondolkodását, szókincsét fejlesztő játék. Egy elkezdi, a
következő ismétli és bővíti: alma – piros alma – piros almát szedtem – piros almát szedtem apuval ....
Betűfaállítás: rakjunk a betűfánkra betűleveleket, alkossunk velük szótagokat, szavakat, foglaljuk
mondatokba.
Vizuális játék:
Mesét, mondókát stb. mondok, fessétek meg vízfestékkel.
− Az udvaron egy kis sárga, egy nagyobb fekete nézik az ugráló zöldet.
− A vidám kis piros táncolni kezd, miközben lila barátja muzsikál neki.
− Készíts portrét pontozással a szomszédodról.
Ízlelőjáték érszékszervi fejlesztésre:
− Bekötött szemmel kóstolgatunk és megmondjuk a nevüket.
Alkotójáték: Készítsetek bábokat, mézeskalácsot stb.)
A mondókák szerepe
A gyermek rövid, ötletes, dallamos versek által kerül legelőször kapcsolatba anyanyelvével, emberi
17
és tárgyi környezetével. A gyermekmondóka az, ami az értelmi fejlődés legkezdetlegesebb
szakaszában szoros érzelmi köteléket teremt csecsemő és felnőtt között. Mondókával biztatták ülésre,
állásra, járásra, evésre, alvásra a gyermeket. Mondókák oktatták a legalapvetőbb viselkedési, erkölcsi
szabályokat.
Fejlesztették a gyermek ritmusérzékét, megtanítják játszani a szavakkal, az anyanyelvvel. A
játékok pedig az emberi és tárgyi viszonyrendszerbe segítették beilleszkedni. Szinte minden játék
kicsinyített modellje volt valamilyen alapvető élethelyzetnek.
A mondókák, a játékok alkalmakhoz, évszakokhoz kötődnek.
A népi mondókákat szótagolhatjuk, elmondhatjuk nagyon lassan úgy, hogy a két kezünk kinyújtott
ujjait összetesszük, majd a vers egyes szótagjaira az egymáshoz illeszkedő azonos ujjainkat egymás
után nyitjuk szét, majd zárjuk azonnal össze. Ezt a gyakorlatot lehet egyre gyorsabban is végezni.

Po-ros ú-ton ko-csi zö-rög,

A ke-re-ke gyor-san pö-rög.
Sá-ri né-ni ve-ze-ti,
A-ki lát-ja ne-ve-ti.

A gyermekdalok és versek, kiszámoló játékok, az egész köznyelvi hagyomány fontos

a gyermek számára.
A gyermekek a szabadidejük nagy részét tévénézéssel töltik. A játszóterek egykori játékait a futball
és más labdajátékok váltják fel. A gyermekjátékok nagy része ma az óvodákban él. Az énekes
körjátékokat, a páros felelgetőket és más közös játékokat folytatni kell az iskolában.
A kézfogás az első személyes találkozást jelenti a gyermekek és a tanító között, amely lehetőséget
nyújt arra, hogy valódi érdeklődéssel forduljanak egymás felé, és néhány szót váltsanak egymással. A
tanító néni beszélget velem! Az elköszönéskor emlékeztethetjük a gyermekeket a legfontosabb
teendőikre, és személyes visszajelzést adhatunk az aznapi munkájukról is.

A beszélgető percek
Mivel a gyermekek különböző otthoni közegből érkeznek az iskolába és ezáltal különböző
érzéseket és
élményeket hoznak magukkal, a reggeli beszélgetésnek az a feladata, hogy a beszédkészségüket
fejlessze és ápolja az egymás iránti figyelmet. Ezután a beszéd, ritmus- és a tájékozódási
gyakorlatokkal és különböző jelenetek megformálásával segítjük a helyes és szép nyelvi kifejezést.
Így a tanítónak lehetősége van, hogy észrevegye az általános nyelvi nehézségeket, hibákat. A ritmikus
rész hangulatteremtésre alkalmas, egyes gyakorlatokkal a gyerekeket „fel lehet ébreszteni”, vagy
éppen vissza lehet fogni.
Az anyanyelv használata úgy fejleszthető egységben, hogy minden anyanyelvi órán van egy
domináns tevékenység (olvasás vagy nyelvtan vagy fogalmazás), de a többi tevékenység is (beszéd,
írás, olvasás, helyesírás, nyelvtani ismeret) szerepet kap.

Könyvtárhasználat az alsó tagozaton

Az olvasás mindennapi feladat, ismeretek forrása és jó szórakozás.
A könyvtárhasználat céljai:
− az olvasási készség eszközszintre fejlesztése,
− az olvasás kikapcsolódást, szórakozást, élvezetes, örömteli élményt jelentő tevékenységgé
fejlesztése,
− olvasási szokások kialakítása,
− kérdező, kritikusan gondolkodó tanulók számának gyarapítására, mely csak olvastatással érhető el,
Feladatai:
− források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a
felhasznált könyvekről,
− a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg
alapján, illetve átlapozással).
− önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése egyénileg vagy társakkal
együttműködve.
− a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata,
18
 − ismerkedés ismeretközlő könyvekkel, folyóiratokkal, újságokkal,
− a szülőkkel való együttműködés lehetőségeinek megtalálása.
A szülő a gyermek első társa, példaképe, mintája, vezetője az írott beszéd világának a
felfedezésében. Tőle függ, hogy a gyermeke szeret-e majd olvasni.
− Az olvasás vágyának felébresztése, ápolása és fejlesztése.

Az olvasási készségfejlesztés lépései könyvtárhasználattal

1. Könyvtárlátogatás
Lehetőleg havonta egyszer, de legalább évente négyszer menjünk el egy könyvtárba már az
elsősökkel is. Kezdjük az iskolai könyvtár megismerésével, de látogassuk meg a helyi könyvtárat is
(falusi, városi).
2. Könyvtári órák
Tartsunk tanítási órákat a könyvtárban, ebben szívesen segítenek a könyvtárosok is. A legtöbb
helyen már CD-k, videó és internet is a segítségünkre van. Az első évben a bemutatás, a játék
domináljon, de a második évtől kezdődően a bemutatás fokozatos háttérbe szorításával a játékos és
munkáltató jelleg váljék mind jellemzőbbé.
3. A felolvasás
Minden alkalommal olvassunk fel a gyerekeknek a könyvekből, vagy a könyvtárban, vagy az
osztályban. Kérjük meg a szülőket, hogy ők is olvassak fel gyermeküknek egy-egy részletet a
választott könyvből. Kezdetben csak a felolvasott rész befogadására fogékonyak a gyerekek, de egy
idő után kíváncsiak lesznek az egész könyvre. Ne feledjük: a gyermek megfigyeli, hogy hogyan
tartom a könyvet, hogyan bánok vele, milyen szeretettel beszélek róla. A pedagógus és a szülői is
modell a gyermek szemében!
4. Alkotó munka a könyvekkel
Csoportosítsuk a könyveket, gyűjtsünk az egyes szereplőkhöz szólásokat, közmondásokat, töltsünk
ki feladatlapokat egy-egy könyvhöz, olvasónaplót, fogalmazzunk, rajzoljunk, versenyezzünk,
végezzünk bármilyen a gyermekek fantáziáját, humorérzékét megmozgató tevékenységet.
5. Játékos feladatok könyvekkel
– Melyik könyvből olvastam fel nektek?
– Erről jut eszembe! (Egy tanuló mondja pl. megtilolta, erre a másik: kisvakond, harmadik a
vakond nadrágja stb., ami eszükbe jut.)
– Olvasási lottó
A (táblán vagy papíron) levő szavak közül válaszd ki a könyv szereplőit.
A tárgyak közül válassz ki ötöt, amelyik a könyvben szerepel.
– Nyomozó olvasás
A pedagógus idéz a könyvből, s felteszi hozzá a kérdést Miért?, a tanulók megkeresik a könyvben a
választ.
6. Szervezzünk író-olvasó találkozót.
7. Szervezzünk irodalmi vetélkedőket, vers- és prózamondó versenyt, ünnepélyeket
vagy bármit, ami a könyvtárba viszi a gyermeket.

Hogyan dolgozzuk fel a meséket az 1-2. évfolyamokban?

Egy-egy ötlet feldolgozható frontális osztálymunkával is, de kiválóan alkalmazhatók a mesefán
összegyűjtött mesék differenciált feldolgozásához (minden csoport más, a képességeinek megfelelő
feladatot kap)
Meseolvasás
1. Idézet felismerése (könyvből, szabadon idézett meserészből). Ennek egyik formája lehet
meseidézetek
gyűjtési versenye.
2. Mesemeghatározás motívumokból
3. Mesefelismerés diaképről
4. Megszólal a mesehős – meséli sorsát
5. Mesehős felismerése pantomim alakítás alapján
6. A mesehős ellenfeleinek felismerése
19
7. Mondatkártyás mesevázlat rendezése
8. Téves mese helyesbítése
9. Egy-egy kihagyott meserészlet kitalálása
10. Kakukk-tojás szabály alkalmazása mesére, mesehősre
Azonosító játékok
1. Azonos szereplővel több mese említése. Pl.: farkas – A farkas és a róka, A hét kismalac stb.
2. Meselemez hallgatása, kapcsolódó megfigyelési feladatokkal/ismeretlen szavak, mesefordulatok/
3. Mesealakok találkozója, nevek csoportosítása.
4. Mesekellékek versenye. Elkészítést igényel, hozzák a tárgyakat, pl. alma (Hófehérke), felfújt
léggömb (Kis gömböc) Az ötletes kellékek megjutalmazása.
5. Mondjunk mesét a „hetes” szám előfordulásával.
6. Mesemozaikok – kiosztott szövegrészekből

Képzeletfejlesztő gyakorlatok
1. Ismeretlen rövid mese befejezésének variációi
2. Meselánc, mesestaféta – folyamatos mesemondás

Megjelenítések
1. Mese dramatizálása két csoport között
2. Dramatizált mesemondás magnóra
3. Mesestaféta két csoport között. Az A csapat folytatja a B csapat által kezdett mesét. A mese
bármelyik
pontján lehet kezdeni a stafétát.

P á r h u z a m o s e l e m z é s egy motívumra
1. Az irigy testvér – Így jár, aki irigy, Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese
2. A két medvebocs
3. Keressünk az irigységről közmondásokat.

Ajánlott irodalom:
Sarkady Kamilla-Zsoldos Márta: Koncepcionális kérdések a tanulási zavar fogalom körül
Meixner Ildikó: A diszlexia prevenció, reedukáció módszere
Vinczéné Bíró Etelka: Egy részképesség-kiesés terápiájáról
Deákné B. Katalin: Minden kezdet nehéz
Az iskolakezdés problémái
Dr.Tanja Schatz: Te másképp gondolod?
A kreativitás jellemzői és fejlesztési lehetőségei
Dr.Gósy Mária: Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok
Odránné Kalina Krisztina: Játékos foglalkozások a beszédmegértés fejlesztésére
Kocsis Lászlóné: Ez volnék én?
Testséma-fejlesztő feladatlap-gyűjtemény

20
 Tanmenetjavaslat a magyar nyelv tanításához az
alapiskolák első osztálya számára

A tanmenetben javaslatot teszünk a tananyag elrendezéséhez és az időbeosztásához. Nem

kötelező érvényű, inkább mintának tekintendő. A pedagógus úgy tér el tőle, ahogy azt a munkája és az
osztály összetétele megkívánja. A tananyagból azt hagy ki és azzal bővíti, amit jónak lát. A
fejlesztések is irányadók. A keretet olyan további készségekkel lehet bővíteni, amelyek a tanulók
fejlesztéséhez szükségesek.
Az óraleírások is javaslatok, irányadók egy tanítási óra feldolgozásához. Nem kell betű szerint
venni. Olyan ötletet használ fel belőle a pedagógus, és annyit, amennyit jónak lát. Nem baj, ha nem
old meg minden feladatot. A kevesebbet, de alaposabb sokkal többet ér, mintha átfutna minden
feladaton. Ha differenciálja az osztályt, biztos lesznek olyan csoportjai, akik nagyon ügyesek, és ez a
tanító számára is sikerélmény lesz, de lesznek gyengébb csoportok, őket nehezebb megtanítani írni és
olvasni.

Óraszámok: magyar nyelv heti 6 óra

Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

é
Hét m
a
1. 1. S A gyerekek Mesélés. Mondóka. Köszönés. Írás előkészítés –
z beszédének, Az óvoda felidézése. Bemutatkozás. nagy
o szókincsének, Illemtan gyakorlatok. Ismerkedés egymás mozdulatok
k mozgásának és nevével. végzése.
t figyelmének Figyelemfejlesztés Ismerkedés az
S a megfigyelése. mesehallgatással írástanuláshoz
z t használandó
e á eszközökkel.
p s, Beszédfejlesztés Tanulók neveinek Ismerkedés az Ujjtorna
t spontán letapsolása, iskolával ritmusra.
e i megnyilatkozásokkal. kezdőhangjainak Köszönés és „Ujjsoroló”
m 2. s Finommotorikus megfigyelése. bemutatkozás megtanulása.
b m mozgás fejlesztése Körjátékok. szituációs Saját keze
e e gyurmázással. játékokkal. körberajzolása
r r Iránygyakorlatok Helyes
k ceruzafogás
e kialakítása.
d Nagymozdulatok
3. é végzése
s függőleges
mozdulatokkal,
firkálás
szabadon, színek
felismerése,

21
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
2. 1. E Beszédfejlesztés A légzési gyakorlat Iskolában 3.o Mesék
l spontán beszéltetéssel, bevezetése. Ismerkedés a kiegészítők,
S ő kérdések feltevésével. Szókincsbővítés. tankönyvvel. kifestők
z k Irány-gyakorlatok Beszélgetés Tárgyak, részletek Finommozgás
e é Forma-észlelés: egy eseményképről. keresése képen. előkészítése:
p 2 s kiemelt részlet Mondókák satírozás
t z megkeresése, felidézése.
e í kiemelése a rajzon. Daltanulás
m t Jobb-bal irányok
b ő
e
r 3. i Beszédfejlesztés Légzési gyakorlat Az osztályban 4.o
d eseményképről és fekve. Szóritmus– Verses mese
ő beszédhelyzetekkel szótagolás, a terem elemzése. Tanszerek
s Irány és tájékozódási tárgyainak megnevezése. Simkó
z gyakorlatok megnevezése, Tibor: Kiszámoló.
a Formaészlelés: egy letapsolása. Felelgetős játék.
k kiemelt részlet Irányok gyakorlása:
megkeresése, fent, lent, elöl, hátul,
kiemelése a rajzon. középen, balra,
jobbra.
4. Ritmusérzék fejl. Verstanulás hallás Az „a” hang Mesék, kifestők,
szótagolással és után. Játékok hangoztatása. 5.o kiegészítők,
lépegetéssel. Körjáték Finom-mozgás
Emlékezőtehetség előkészítése:
5. fejlesztése. satírozás

6. Beszédfejlesztés Légzési gyakorlat Az udvaron 6.o

eseményképről. állva. Verstanulás A tanulók
Irányok gyakorlása: hallás után. Verses beszédének
fent, lent, elöl, hátul, meserészlet megfigyelése.
középen, balra, jobbra. elemzése. Tárgyak, részletek
Szókincsbővítés keresése a képen.
7. Emlékezőtehetség Játékok az udvaron. Az „i” hang
fejlesztése. Ritmus- hangoztatása. 7.o
érzék fejlesztése
szótagolással és
8. lépegetéssel. Széldísz
ismétlődő elemek
sorrendje. Vizuális
észlelés: szemmozgás
tudatos irányítása

22
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
3. 1. Ritmusérzék Légzési gyakorlat: Az ebédlőben 8.o Dőlt vonal írása
E fejlesztése ki- és belégzés Beszélgetés az
S l szótagolással és gyakorlása, a szünet eseményképről.
z ő lépegetéssel. bevezetése. Tárgyak, részletek
e k Beszédhallás- Beszédfejlesztés a keresése a képen.
p é fejlesztés. kép elemzésével és Irányok gyakorlása:
t 2. s Beszédészlelési gyak. beszédhelyzetekkel. balra, jobbra
e z A tanulók beszédének Szókincsbővítés
m í megfigyelése. Illedelmes
b t viselkedés.
e 3. ő Beszédhallás Mondókák tanulása Az „e” hang 9.o
r fejlesztése ill. felidézése hallás hangoztatása.
i Ritmusérzék után. Hangkereső, Mondókák
d fejlesztése mondatalkotás. felelevenítése.
ő szótagolással és Hol hallani a szóban
s lépegetéssel. Képsorok (elején, belsejében,
z olvasásának fejlesztése végén)?
a Vizuális észlelés:
k Szemmozgás tudatos
irányítása
4. Ki és belégzés Az „u-ú” hangok Az iskolába vezető Alsó hajlítás
gyakorlása. leválasztása. A úton - Közlekedés vázolása nagy
Beszédfejlesztés jelzőlámpa szerepe. Közlekedési méretben, majd
eseményképről. Szó- Néhány fontos eszközök egyre kisebbedő
kincsbővítés. Forma- közlekedési tábla. megnevezése. méretben
észlelés: Egy kiemelt Verstanulás. 10-11.o
részlet megkeresése,
5. kiemelése a rajzon.

6. Formaészlelés: Egy Légzési gyakorlat Napirendem 12.o Felső és alsó

7. kiemelt részlet magánhangzók Napi időbeosztásom. hajlítás
megkeresése, hangoztatásával. Hány óra van?
kiemelése a rajzon. Beszélgetés az
Széldísz: ismétlődő eseményképről.
elemek sorrendje. Verstanulás.

8.

23
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
4. 1. E Artikulációs Légzési gyakorlat Az „O” hang Kanyarítás
l gyakorlatok: o u ú. magánhangzók hangoztatása. 13.o
S ő Hol hallod? Vizuális hangoztatásával. Magánhangzók
z k észlelés: Szemmozgás Ritmusérzék hangoztatása -
e 2. é tudatos irányítása fejlesztése ismétlés
p s szótagolással és
t z lépegetéssel.
e í
m 3. t Ritmusérzék fejl. Utánozd az állatok
b ő szótagolással és Légzési gyakorlat hangját!
e lépegetéssel. mássalhangzók Mássalhangzók
r i Iránygyakorlatok, hangoztatásával. hangoztatása
d beszédhallás Verstanulás hallás légzőgyakorlattal
ő gyakoroltatása. után. összekapcsolva.
s Képsorok olvasása. Hangleválasztás 14.o
z Verstanulás
a
4. k Ritmusérzék. Légzési gyakorlat Meséről mesére Kanyarítás füllel
Beszédhallás-fejlesztés mássalhangzók Mesélés–összefüggő
iránygyak. Testséma hangoztatásával. szöveg mondásának
5. Mesék felismerése előkészítése15.o
kiemelt képek
segítségével
6. Ritmusérzék fej. Légzési gyakorlat A róka meg a holló
szótagolással és mássalhangzók című mese
lépegetéssel. hangoztatásával. feldolgozása 16. o
Artikulációs Beszédfejlesztés Mesélés –
gyakorlatok. meséltetéssel és összefüggő szöveg
Beszédészlelés dramatizálással. mondása.
gyakorlatok. Szókincsbővítés Mássalhangzók: az
szógyűjtéssel. „r” és „h”
hangoztatása
7. Beszédészlelési és Légzési gyakorlat A török és a tehenek Gyakorló oldal
beszédhallási mássalhangzók című verses mese az íráselemek
gyakorlatok. hangoztatásával. feldolgozása. begyakorlására
Artikulációs Beszédfejlesztés Mesélés –
gyakorlatok. Versek ismétlése. összefüggő szöveg
8. Képsorok olvasása Játék a szavakkal: új mondása.
sorrendiség: mi szó alkotása előző Szókincsbővítés.
változott szó záró hangjával. Mássalhangzók: „t”
hangoztatása.
17.

24
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
1. 1. E Artikulációs gyakorlat Légzési gyakorlat A tarka cica című Felső hurok
l msh. mássalhangzók magyar népköltés
ő Képsor olvasása hangoztatásával. feldolgozása.
k Beszédészlelési és Beszédfejlesztés Mesélés –
O é beszédhallási meséltetéssel és összefüggő szöveg
K s gyakorlat. dramatizálással. mondása.
T 2. z Szókincsbővítés Szókincsbővítés.
Ó í szógyűjtéssel. Mássalhangzók: a
B t „c” hang 18.o
E ő
R 3. Artikulációs gyakorlat Légzési gyakorlat A három kismalac
i mássalhangzókkal. mássalhangzók című mese
d Képsor olvasása. hangoztatásával. feldolgozása. 19.o
ő Beszédészlelési és Beszédfejlesztés Mesélés –
s beszédhallási meséltetéssel és összefüggő szöveg
z gyakorlat. Vizuális bábozással. mondása.
a észlelés: Szókincsbővítés Mássalhangzók: az
k szógyűjtéssel. „m” hang
hangoztatása.

4. Szemmozgás tudatos Légzési gyakorlat A színek Alsó hurok

irányítása msh + mgh megismerése –
Beszédfejlesztés hangoztatásával. felismerése 20-21.o
5. képolvasással és Szókincsbővítés a Tóth Elemér:
játékkal. Ritmusérzék színek árnyalatának Szivárvány című
fejlesztése megtanulásával. versének
6. szótagolással és A természet feldolgozása.
lépegetéssel. szeretetére való Szókincsbővítés. A
Hangkeresés, nevelés. Játék „sz” hang
hangösszevonási hangoztatása.
gyakorlat Hangösszevonás

7. Hallás differenciálási Légzési gyakorlat Az ősz Vonaltípusok

gyakorlat. mássalhangzók ismertetőjegyei és kiemelése a
Helyesejtés-gyakorlat. hangoztatásával. színei. Gazdag Erzsi: rajzból,
Színterápia Beszédfejlesztés Szüreti emlék című vonaltípusok
8. Sorrendiség: mi képolvasással és versének felismerése,
változott? játékkal. feldolgozása. differenciálása
Szókincsbővítés Szókincsbővítés. Az
őszi ruházat.
Gondoskodás a
télről.
22.o

25
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
2. 1. A kéz finom Beszédfejlesztés Az „f” hang Hullámvonal
mozgásának képolvasással és hangoztatása.
fejlesztése színezéssel. szókincsbővítéssel. Hangösszevonás
Ritmus-érzék Emlékezőtehetség Térbeli tájékozódás
O fejlesztése fejlesztése Játék 23.o
K szótagolással és versmondással.
T lépegetéssel Megfigyelőképesség
Ó Artikulációs gyakorlat fejlesztése szósorok
B 2. Sorrendiség: melyik mondásával.
E hiányzik?
R

3. Beszédritmus Légzési gyakorlat Vásár

érzékeltetése. Térbeli mással-hangzók Weöres Sándor:
tájékozódás fejlesztése hangoztatásával. Vásár című versének
A hallás - zajok és Beszédfejlesztés feldolgozása Kiemelt
hangok felismerése: képolvasással és szavak hangokra
Irányhallás játékkal. bontása,
Szókincsbővítés hangoztatása.
Hangösszevonás
A
néphagyományokra
való
figyelemfelkeltés
24.o.
4. Grafomotoros készség Légzési gyakorlat Lúdas Matyi 25.o Gyakorló oldal
fejlesztése msh. Mesélés –
Beszédritmus hangoztatásával. összefüggő szöveg Elemkapcsoláso
5. érzékeltetése. Térbeli Beszéd-fejlesztés mondása. k
tájékozódás fejlesztése meséltetéssel és Mondatalkotás
A hallás - zajok és bábozással. 26.o
hangok felismerése: Szókincsbővítés
6. Irányhallás szógyűjtéssel,
mondat-alkotással.

7. Vizuális memória: Légzési gyakorlat A. A. Milne: Gyakorló oldal

(kép-kép) msh. Hatévesek lettünk
Grafomotoros készség hangoztatásával. 27.o
8. fejlesztése Beszéd-fejlesztés
Beszédritmus meséltetéssel
érzékeltetése Szókincsbővítés
szógyűjtéssel,
mondatalkotással.

26
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
3. 1. N Helyes ejtés Légzési gyakorlat Szüretel a család Az a betű írása.
y kialakítása. Beszédfejlesztés Kányádi Sándor
o Szóismétlés súgás képolvasással. verse. Kiemelt
O m alapján. Verstanulás. szavak hangokra
k 2. t Betű-kép egyeztetése. Szókincsbővítés. bontása,
t a hangoztatása,
ó t szótagolása. Az a A
b o olvasása. 28.o.
e t
r t

3. k Emlékezőtehetség és Légzési gyakorlat a Hang és

i megfigyelőképesség nyelvtörő betűfelismerési
s fejlesztése. mondásával. gyakorlatok
- Ritmusérzék Fantázia Szókincsbővítés. a tankönyvből.
fejlesztés Szógyűjtés a-val.
é 29.o
s

n
4. a Helyes ejtés kialakítása A család otthon Kiemelt szavak Az i í írása.
g Időtartam Bálint István verse. hangokra bontása,
y megfigyeltetése. Szógyűjtés ií-vel. hangoztatása,
5 b Artikulációs gyak. a i í Szókincsbővítés. szótagolása. Az ií
. e Esztétikai érzék, olvasása.
t fantázia fejlesztése. Hang és
ű Hallási differenciálás betűfelismerési
6. k, fejlesztése gyakorlatok a tk-ből.
Hangösszevonás
Í 30. o 31. o.
r
o
7. t Grafomotoros készség Beszédfejlesztés Ribike - Gyakorló oldal.
t fejlesztése mesével. mesefeldolgozás.
Beszédritmus Mondatalkotás. 32-33.o
k érzékeltetése. Téri Kérdésfeltevés.
i tájékozódás fejlesztése Betűfelismerés.
8. s Betűsor kirakása.
b
e
t
ű
k

27
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
4. 1. N Helyes ejtés Légzési gyakorlat Weöres Sándor m írása
y kialakítása mássalhangzók Medve című
o Artikulációs gyakorlat. hangoztatásával. versének
O m Emlékezőtehetség és Beszédfejlesztés feldolgozása. A m
k 2. t megfigyelőképesség képolvasással. M betű Kiemelt
t a fejlesztése Hallási Szókincsbővítés. szavak hangokra
ó t differenciálás bontása,
b o fejlesztése. hangoztatása. 34.o
e t
r t

k
i
3. s Összeolvasás Légzési gyakorlat az Hangösszevonás
- képességének i, í, aií hangok A ma, mi, mí,
kialakítása. kifújásával. kapcsolása.
é Hangsor ismétlés, Beszédfejlesztés Szókincsbővítés.
s hallásfejlesztés. meséltetéssel. 35. o
Nyelvtörő
n gyakorlása.
a
g
4. y Betűsorok olvastatása. Légzési gyakorlat az Az uU úÚ betűk u ú írása
b Összeolvasási aiíuú hangok olvasása, az u ú
e gyakorlat. kifújásával. hangok helyes
5. t A mgh időtartamának Beszédfejlesztés ejtése. Kiemelt
ű gyakorlása. A hallási verseléssel. szavak hangokra
k, differenciálás Nyelvtörő gyakorlása bontása,
6. fejlesztése. Szókincsbővítés. hangoztatása,
Í szótagolása.
r Hangösszevonás.
o A mu, mú
t kapcsolása. 36-37.o
t

k
i
s
7. b Grafomotoros készség Beszédfejlesztés Kisbence titka Gyakorló oldal
e fejlesztése képekről Verstanítás,
t Beszédritmus betűkiemelés
8. ű érzékeltetése. Téri
k tájékozódás 38-39.
fejlesztése.

28
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
1. 1. N Arányok Légzési gyakorlat A t T betűk 40. o A t betű írása.
y megfigyeltetése, mássalhangzók Kiemelt szavak
o érzékeltetése. hangoztatásával. hangokra bontása,
N m Artikulációs Beszédfejlesztés hangoztatása.
O 2. t gyakorlat. Betűsorok képolvasással. Verstanulás.
V a hangoztatása. Szókincsbővítés.
E t
M 3. o A kérdő mondat Légzési gyakorlat Hangösszevonás.
B t helyes hangsúlyozása. mássalhangzók Összeolvasási
E t Szótagsorok hangoztatásával. gyakorlatok az
R olvasása, kikeresése. Szókincsbővítés. ismert
k Beszédfejlesztés magánhangzókkal
i mondatalkotással a és mással-
s mit kérdésre hangzókkal 41.o.
- Értelmes szavak
kiemelése.
é
4. s Hangdifferenciálás. Hangsúly gyakorlat. Az e E betűk Az e betű írása.
A helyes ejtés Szókincsbővítés. Kiemelt szavak
n kialakítása. Beszédfejlesztés hangokra bontása,
5. a Mondatok mondatalkotással. hangoztatása. 42.
g olvasásának Népköltések
y gyakorlása. mondogatása Hangösszevonás
6. b Szó-kép megfeleltetés játékosan: egy Szótagoló olvasás
e fejlesztése. levegővételre, gyakorlása 43.o.
t halkan, párosával stb.
ű
7. k, Grafomotoros készség Képsor olvasása. Egér mese 44-45 Gyakorló oldal.
fejlesztése. Piramis olvasás Zelk Zoltán:
8. Í Beszédritmus helyes légzéssel. Párbeszéd.
r érzékeltetése a
o párbeszédben.
t
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

29
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
2. 1. N Hanganalízis. Légzési gyakorlat A oó OÓ betűk. Az o-ó betűk
y Időtartam gyakorlat. mássalhangzók Kiemelt szavak írása.
o Hallásfejlesztés. hangoztatásával. hangokra bontása,
m Szótagolási készség Beszédfejlesztés hangoztatása. 46.o
t fejlesztése képolvasással.
a népköltések Szókincsbővítés.
t mondásával.
2. o
t
t

k
N i
O s
V -
E 3. Artikulációs gyakorlat Hangsúlygyakorlat. Hangösszevonás
M é a mgh-kal Párbeszéd gyakorlása. 47.o.
B s Formák, betűformák Szókincsbővítés összeolvasási
E felismerése. gyakorlat.
R n
a
g
y
b
4. e Hanganalízis. Szavak Légző gyakorlat Az s S betű k Az s betű írása.
t olvasása. Ok-okozati szótagokkal. Mon- Kiemelt szavak
ű összefüggés keresése. datalkotás képről. hangokra bontása,
k, Írott és nyomtatott Szókincsbővítés. hangoztatása. 48. o.
5. szavak egyeztetése.
Í Hangösszevonás
r 49. o.
6. o
t
t

30
 7. i Grafomotoros készség Beszédfejlesztés Weöres Sándor: Gyakorló oldal.
s fejlesztése. verselemzés alapján. Haragosi 50-51. o
b Melyik hangot hallod? Piramisolvasás helyes
e Hol hallod? levegővétellel.
t Mondatolvasás
8. ű gyakoroltatása.
k

Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

é
Hét m
a
3. 1. N Zöngés–zöngétlen Légzési gyakorlat Az l L betűk Az l betű írása.
y hangok gyakorlása. mássalhangzók Kiemelt szavak
o Hanganalízis: m-s-t-l. hangoztatásával. hangokra bontása,
m Artikulációs Beszédfejlesztés hangoztatása. 52.o.
t gyakorlatok. képolvasással.
a Betűsorok gyak. Szókincsbővítés.
t
2. o
t
t

k
N i
O s
V 3. - Hangsorismétlés. Légzési gyakorlat Hangösszevonás
E Hibafelismerés. szótagok 53. o.
M é Mondatolvasás hangoztatásával.
B s fejlesztése. Nevek keresése,
E mondatba foglalása.
R n
4. a Hanganalízis. Légzési gyakorlat Az á Á betűk Az á betű írása.
g Időtartam gyakorlat. szósorokkal. Kiemelt szavak
y Hallásfejlesztés. Mondatalkotás képről. hangokra bontása,
b hangoztatása. 54.
5. e
t Hangösszevonás
ű 55. o.
6. k,

31
 Grafomotoros készség Beszédfejlesztés Gyakorló oldal Gyakorló oldal.
7. Í fejlesztése. játékkal, 56. o.
r Hosszú–rövid hangok népköltéssel, Gyí cocó, Lali
o megkülönböztetéséne mondatalkotással. lovagol
8. t k gyakorlása.
t Szó-kép egyeztetés. 57. o.
Mondatolvasás.
k
i
s
b
e
t
ű
k

Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

é
Hét m
a
4. 1. N Zöngés–zöngétlen Légzési gyakorlat A v V betűk A v betű írása.
y hangok gyakorlása. szótagok Kiemelt szavak
o Hanganalízis: m-s-t-l- hangoztatásával. hangokra bontása,
m v. Artikulációs Beszédfejlesztés hangoztatása. 58.o
t gyakorlatok. képolvasással.
a Betűsorok Szókincsbővítés.
t gyakorlása.
2. o
t
t

3. k Hallásfejlesztés Légző gyakorlat Hangösszevonás

i közlekedési eszközök hangutánzással. 59. o.
s hangjának fel- Verstanulás.
N - ismerésével, Szókincsbővítés.
o utánzásával. Szólánc.
v é
e s
m
b n
e a
r g

32
 4. y Hanganalízis. Légző gyakorlat Az é É betűk. Az é betű írása.
b Időtartam gyakorlat. mondókával. Kiemelt szavak
e Hallásfejlesztés. Beszédfejlesztés hangokra bontása,
t képekről. hangoztatása. 60. o.
5. ű Piramisolvasás. Hangösszevonás
k,
61. o
6. Í
r
o
7. t Írott szöveg Beszédfejlesztés saját Gyakorló lap: írott Gyakorló oldal.
t olvasásának élmény alapján a szöveg olvasása.
gyakorlása. Szólánc családról. Este 62-63. o.
k mozgással. Nyelvtörő gyakorlat.
i Hanganalízis a
8 s szövegben e-é.
b
e
t
ű
k

Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

é
Hét m
a
1. N Artikulációs gyak. Légzési gyakorlat a A p P betűk A p betű írása.
y Zöngés–zöngétlen hét napjainak Szókincsbővítés.
o hangok gyakorlása. sorolásával. Kiemelt szavak
m Szótagsor olvasása. Beszédfejlesztés hangokra bontása,
t Szavak kiemelése. képolvasással. hangoztatása. 64.o
1. a Szókincsbővítés.
t Verstanulás.
2. o
t
t

k Hangdifferenciálási Légzési gyakorlat Hangösszevonás

i gyakorlatok . Szótag – hangutánzással. 65. o.
s kép egyeztetése. Versmondás. Összeolvasás –
3. - Szótagolvasási szóolvasás.
gyakorlatok. .
D é
s
E
n
33
C 4. a Összeffüggések Összetett légzési Télapó 66-67. o Gyakorló oldal.
g felismerése. Betű- gyak. Beszédfejlesztés Mondatalkotási
E y keresés, képsor és tapasztalat gyakorlatok.
b betűfelismerési alapján. Népi
M 5. e gyakorlat. A rész és Szókincsbővítés. hagyományaink.
t egész fogalmának Mikulás dalok
B ű gyakorlása.
6. k,
E
Í
R r
7. o Grafomotoros készség Beszédfejlesztés Gyakorló oldalak Az eddig tanult
t fejlesztése. kérdés-felet alapján. 68-69. o. kis, írott betűk
t Hosszú–rövid hangok Szókincsbővítés. Mondatolvasás. alakításának,
megkülönböztetéséne kapcsolásának
k k gyakorlása. A Játék gyakorlása.
8. i mondatok helyes
s hang-súlyozása. Téri
b tájékozódási
e gyakorlása.
t
ű
k

34
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a

2. 1. N Hanganalízis. Légzési gyakorlat. Az ö ő betűk. Az ö-ő betűk

y Időtartam gyakorlat. Beszédfejlesztés Kiemelt szavak írása.
o Hallásfejlesztés. képolvasással. hangokra bontása,
m Artikulációs Szókincsbővítés. hangoztatása. 70. o
2. t gyakorlatok. Versek. Betűsor olvasása.
a Formák, betűformák
t felismerése.
o
D t
t
E
k
C i
3. s Hosszú–rövid hangok Légzési gyakorlat Hangösszevonás.
E - megkülönböztetésének Beszédfejlesztés. Szótagsor
gyakorlása. Szókincsbővítés. olvasása..
M é Hallásfejlesztés. Mondatalkotás 71. o
s eseményképről.
B
n
E a
g
R y
4. b Betűsorok olvastatása. Légzési gyakorlat Gyakorló lap 72.o
e Összeolvasási Beszédfejlesztés. Szó-kép egyeztetés. Az eddig tanult
t gyakorlat. Szókincsbővítés. Piramisolvasás. kis, írott betűk
ű A mgh időtartamának Játék. Mondatolvasás. alakításának,
5. k, gyakorlása. A hallási 73. kapcsolásának
differenciálás gyakorlása.
Í fejlesztése. Téri
6. r tájékozódás
o gyakorlása.
t
t
Szólánc mozgással. Beszédfejlesztés
k A beszédritmus képsorról. Kérdés- Öreg néne őzikéje Az eddig tanult
i érzékeltetése. Részek alkotás gyakorlása. Mondatalkotás. kis, írott betűk
7. s az egészben – 1-1 kép Játék . Mesélés – össze- alakításának,
b kiemelése és újra függő kapcsolásának
8. e helyezése a történetbe. szövegalkotás. gyakorlása.
t Grafomotoros készség 74. o.
ű fejlesztése.
k

35
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
N Betűfelismerési Légzési gyakorlat A f F betűk.
Az f betű írása.
y gyakorlatok. mássalhangzók Kiemelt szavak
3. 1.
o Betűsor olvasása. hangoztatásával. hangokra bontása,
m Szósor olvasása. Hangutánzás. hangoztatása. 75.o
t Beszédfejlesztés A karácsonyi
a képolvasással. ünnepkör.
t Szókincsbővítés. Hangösszevonás.
o
t
2.
t

k Kérdő és kijelentő
i mondatok olvasása Összetett légzési Mondat olvasása.
D
s helyes hangsúllyal. gyakorlat Értő olvasás
- Írott szöveg szókincsbővítéssel. gyakorlása. 76.o
E
3. olvasásának
é gyakorlása.
C
s Szó – kép egyeztetése
mondatban.
E
n
a
M
g
y
B
b Szógyűjtés. Betű- Gyakorló oldal 77. Az eddig tanult
4. e formák egyeztetése. o kis, írott betűk
E Beszédfejlesztés
t Hosszú – rövid ejtési Betűsorok olvasása alakításának,
ű képről: én is elsős
gyakorlatok. szóalkotás kapcsolásának
R vagyok, mit tanultam
k, gyakorlattal. gyakorlása.
eddig.
5. Mondatolvasás.
Í Osztálytársaim neve.
r
6. o
t
t Az eddig tanult
Olvasott kis, írott betűk
k Karácsony.
szóösszetételek Beszédfejlesztés alakításának,
i Összefoglaló oldal.
értelmezése, mondatba összefüggő kapcsolásának
7. s 78-80. o.
foglalása. mondatok gyakorlása.
b Grafomotoros készség alkotásával.
e fejlesztése. Hagyományok
t tisztelete. Illik-nem
ű illik.
8. k

36
Hó Ó T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
r é
Hét a m
a
1. 1. N Betűsor olvasása. Légző gyakorlat. Az üÜűÜ betűk. Az üű betű írása.
Í Szósor olvasása. Beszédfejlesztés az Kiemelt szavak
y r Hosszú–rövid hangok eseményképről. hangokra bontása,
o o megkülönböztetésének Szókincsbővítés. hangoztatása. 4.o
m t gyakorlása. Hangösszevonás.
t t Hallásfejlesztés.
2. a
t k
o i
3. t s Szó-kép egyeztetése. Összetett légzési Olvasásgyakorlás.
t b Hosszú–rövid hangok gyakorlat. Piramisolvasás.
J e megkülönböztetésének Szókincsbővítés. Mondatolvasás. 5.
A k t gyakorlása. Hallásfejl. Nyelvi játékok. o.
N i ű Iránygyakorlatok.
U s k
Á -
R 4. Betűsor olvasása. Összetett légzési A z Z betűk 7.o. A z betű írása.
é Szósor olvasása. gyakorlat. Hangösszevonás.
5. s Beszédfejlesztés az
Szó-kép egyeztetése. eseményképről.
6. n Szókincsbővítés.
a Összefüggő 8.o.
g mondatok olvasása.
y
7. b Betűsor olvasása. Beszédfejlesztés az Gyakorló oldal. Szavak
e Betű differenciálás. eseményképről. 9.o. másolása.
t Hangsúlygyakorlat. Szókincsbővítés.
8. ű Grafomotoros készség Mit csinál?
k fejlesztése.

37
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
2. 1. N Betű felismerési Légzési gyakorlat A n N betűk. 10. o A n betű írása.
y gyakorlatok. mássalhangzók Kiemelt szavak
J o Betűsor olvasása. hangoztatásával. hangokra bontása,
A m Szósor olvasása. Beszédfejlesztés hangoztatása.
N 2. t képolvasással. Hangösszevonás.
U a Szókincsbővítés.
Á t
R o
t
t

3. k Írott szöveg Összetett légzési Mondatok

i olvasásának gyakorlat. olvasása..
s gyakorlása. Szókincsbővítés.
- Szó – kép egyeztetése Játék-szólánc.
mondatban.
é Memória fejlesztés.
s

n
a
g
4. y Hosszú–rövid hangok Beszédfejlesztés saját Gyakorló oldal.
b megkülönböztetéséne élmény alapján. 12.o.
5. e k gyakorlása. Szöveg Szókincsbővítés. Nelli lázas. Össze-
t értelmezés. Össze- függő mondatok
6. ű függések felismerése. olvasása.
k,

7. Í Memória fejlesztés: Összetett légzési A k K betűk. 13. o. A k betű írása.

r szó-kép. gyakorlat. Kiemelt szavak
o Betű felismerési Beszédfejlesztés hangokra bontása,
8.. t gyakorlatok. képolvasással. hangoztatása.
t Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. Hangösszevonás.
Szósor olvasása.
k Sorrendiség: állat
i melyik hiányzik.
s
b
e
t
ű
k

38
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
3. 1. N Szó-kép egyeztetése. Légzési gyakorlat
Szavak, mondatok
2. y Hosszú–rövid hangok mássalhangzók A k betű írása.
olvasásának
J o megkülönböztetésének hangoztatásával.
gyakorlása. 14.o.
A m gyakorlása. Beszédfejlesztés
N t Hallásfejlesztés. játékkal.
U a
Á 3. t Szó-kép egyeztetése. Összetett légzési Tél van szöveg. 15.
R o Szövegértés gyakorlat. o.
t gyakorlása. Beszédfejlesztés
t Írott szöveg képolvasással.
olvasásának Szókincsbővítés.
k gyakorlása.
i
4. s Betű felismerési Összetett légzési Kati és a kakasok Szavak írása.
- gyakorlatok. gyakorlat 16. o.
5. Betűsor olvasása. Beszédfejlesztés
é Szósor olvasása. képolvasással.
s Szövegértés Szókincsbővítés. A kiskakas
6. gyakorlása. Dramatizálás. rézgarasa 17. o.
n Nyelvtörők.
a Betű felismerési Légzési gyakorlat Testvérek 18. o.
7. g gyakorlatok. mássalhangzók
y Szövegértés hangoztatásával. Féléves értékelés.
8. b gyakorlása Beszédfejlesztés
e játékkal.
t
ű
k,

Í
r
o
t
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

39
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
1. 1. N Memória fejlesztés: Összetett légzési A b B betűk 19.o
A b betű írása.
y szó-kép gyakorlat. Kiemelt szavak
F o Betű felismerési Beszédfejlesztés hangokra bontása,
E m gyakorlatok. képolvasással. hangoztatása.
B 2. t Betűsor olvasása. Élménybeszámoló. Hangösszevonás.
R a Szósor olvasása. Verstanulás.
U t Nevek olvasása. Szókincsbővítés.
Á o
R t
t

k
i
3. s Szövegértés Összetett légzési Összefüggő szöveg
- gyakorlása. gyakorlat. Beszéd- olvasása. 20.
Összefüggések fejlesztés élmény- o.
é felismerése. beszámolóval.
s A b-p betűk Szókincsbővítés.
megkülönböztetése.
n
4. a Memória fejlesztés: Összetett légzési A h H betűk 21.o A h betű írása.
g szó-kép. gyakorlat Kiemelt szavak
5. y Betű felismerési Beszédfejlesztés hangokra bontása,
b gyakorlatok. képolvasással. hangoztatása..
6. e Betűsor olvasása. Élménybeszámoló. Hangösszevonás.
t Szósor olvasása. Verstanulás.
ű Írott betűk olvasása. Szókincsbővítés. 22. o.
7. k, Szövegértési készség Összetett légzési Hóemberépítés. 23. Szavak
fejlesztése. gyakorlat. o. másolása,
Í Összefüggések Beszédfejlesztés betűkapcsolások
r .felismerése. saját élmény gyakorlása.
8. o Kép és szó elmondásával.
t megfeleltetése. Szókincsbővítés.
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

40
Hó Ór T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
a é
Hét m
a
2. 1. Szövegértési készség Összetett légzési Olvass! 24. o.
gyakorlása. gyakorlat.
F Összefüggések Beszédfejlesztés
E felismerése. verstanulással.
B 2. Verselemzés. Szókincsbővítés.
R 3. Memória fejlesztés: Összetett légzési Az r R betűk 25.o Az r betű írása.
U szó-kép. gyakorlat. Kiemelt szavak
Á Betű felismerési Népköltések hangokra bontása,
R gyakorlatok. ismétlése egy hangoztatása.
Betűsor olvasása. levegővétellel. Hangösszevonás.
Szósor olvasása. Beszédfejlesztés
képolvasással.
Szókincsbővítés.

4. Szövegértés Összetett légzési Mama varr 26. o.

gyakorlása. gyakorlat. Beszéd- Összefüggő szöveg
5. Összefüggések fejlesztés élmény- olvasása.
felismerése. beszámolóval.
Írott betűs szavak Szókincsbővítés.
olvasása.
6. Memória fejlesztés: Összetett légzési A c C betűk. 27. o A c betű írása.
szó-kép. gyakorlat. Kiemelt szavak
7. Betű felismerési Népköltések hangokra bontása,
gyakorlatok. ismétlése egy hangoztatása.
Betűsor olvasása. levegővétellel. Hangösszevonás.
Szósor olvasása. Beszédfejlesztés
8. Írott betűk olvasása. képolvasással. 28. o.
Szókincsbővítés.

41
42
Hó Ó T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
r é
Hét a m
a
3. 1. N Szövegértés Összetett légzési Szavak
y gyakorlása. gyakorlat . Gyakorló oldal.
másolása,
o Összefüggések Beszédfejlesztés betűkapcsolások
m felismerése. verstanulással. Versolvasás,
verselemzések. 30. gyakorlása.
2. t Verselemzés. Szókincsbővítés.
a o.
t
o
t
F 3. t Memória fejlesztés: Összetett légzési A g G betűk 31. o A g betű írása.
E szó-kép. gyakorlat Kiemelt szavak
B k Betű felismerési Beszédfejlesztés hangokra bontása,
R i gyakorlatok. képolvasással. hangoztatása.
U s Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. Hangösszevonás.
Á - Szósor olvasása.
R
é
4. Szövegértés Összetett légzési Itt a farsang.
s
gyakorlása. gyakorlat. Beszéd- Összefüggő szöveg
5. Összefüggések fejlesztés élmény- olvasása . 32.
n
felismerése. beszámolóval. o.
a
Szókincsbővítés.
g
6. Memória fejlesztés: Összetett légzési Az sz betű írása.
y
szó-kép gyakorlat. Az sz Sz betűk.
b
Betű felismerési Beszédfejlesztés. 33.o Kiemelt
e
gyakorlatok. képolvasással. szavak hangokra
t
7. Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. bontása,
ű
Szósor olvasása. hangoztatása.
k,
Írott betűk olvasása. Hangösszevonás.
Szánkózás.
Í
8. 34. o.
r
o
t
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

Hó Ó T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

r é
Hét a m
a

43
1. 1. N Szövegértés Összetett légzési Gyakorló oldalak. Szavak
y gyakorlása. gyakorlat. 35.o. másolása,
M o Összefüggések Beszédfejlesztés Versolvasás, betűkapcsolások
Á m felismerése. verstanulással. verselemzések. gyakorlása.
R 2. t Verselemzés. Szókincsbővítés. 36. o.
C a
I t
U o
S 3. t Memória fejlesztés: Összetett légzési A jJ betűk. 37..o A j betű írása.
t szó-kép gyakorlat. Kiemelt szavak
Betű felismerési Beszédfejlesztés hangokra bontása,
k gyakorlatok. képolvasással, hangoztatása.
i Betűsor olvasása. verstanulással. Hangösszevonás.
s Szósor olvasása. Szókincsbővítés.
-
4. Szövegértés Összetett légzési
é
gyakorlása. gyakorlat. Beszéd- Összefüggő szöveg
s
5. Összefüggések fejlesztés élmény- olvasása. 38. o.
felismerése. beszámolóval.
n
6. Írott szöveg olvasása. Szókincsbővítés.
a
7. Memória fejlesztés: Összetett légzési A gy Gy betűk. A gy betű írása.
g
szó-kép. gyakorlat. 39.o Kiemelt
y
Betű felismerési Beszédfejlesztés szavak hangokra
b
gyakorlatok. képolvasással. bontása,
e
8. Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. hangoztatása.
t
Szósor olvasása. Hangösszevonás.
ű
Írott betűk olvasása.
k,
40. o.
Í
r
o
t
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

Hó Ó T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

r é
Hét a m
44
 a
2. 1. N Szövegértés Összetett légzési
y gyakorlása. gyakorlat.
M o Összefüggések Beszédfejlesztés Gyakorló oldalak. Szavak
Á m felismerése. verstanulással. Gyurka elsős.
másolása,
R 2. t Szókincsbővítés. 41. o.
betűkapcsolások
C a gyakorlása.
I t
U o
S t
3. t Téri tájékozódás Beszédfejlesztés
fejlesztése. A gyermekjátékok Gyermekjáték:
k beszédhelyzetnek játszásával. Gyertek haza
i megfelelő ludaim.
s kifejezőképesség 42. o.
- kialakítása szóban.
4. Memória fejlesztés: Összetett légzési A d D betűk. 43.o A d betű írása.
é
szó-kép. gyakorlat Kiemelt szavak
s
5. Betű felismerési népköltések hangokra bontása,
gyakorlatok. szótagolásával. hangoztatása.
n
6. Betűsor olvasása. Beszédfejlesztés Hangösszevonás.
a
Szósor olvasása. képolvasással.
g
Szókincsbővítés.
y
Szövegértés Összefüggő szöveg
b
gyakorlása. olvasása . 44.o.
e
Összefüggések Összetett légzési
t
felismerése. gyakorlat. Beszéd-
ű
Írott betűk olvasása. fejlesztés élmény-
k,
beszámolóval.
Szókincsbővítés.
Í
7. Memória fejlesztés: Összetett légzési A cs Cs betűk. A cs betű írása.
r
szó-kép. gyakorlat ritmikus 45.o Kiemelt
o
Betű felismerési versmondással. szavak hangokra
t
gyakorlatok. Beszédfejlesztés bontása,
t
8. Betűsor olvasása. képolvasással. hangoztatása.
Szósor olvasása. Szókincsbővítés. Hangösszevonás.
k
Írott betűk olvasása.
i
s
b
e
t
ű
k

Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

é
45
Hét m
a
3. 1. N Szövegértés Összetett légzési Csintalanka.
y gyakorlása. gyakorlat. 46.o. Szavak
M o Összefüggések Beszédfejlesztés másolása,
Á m felismerése. verstanulással. betűkapcsolások
R 2. t Verselemzés. Szókincsbővítés. gyakorlása.
C a
I t
U o
S t
3. t Betűtévesztések Összetett légzési Gyakorló oldalak.
felmérése, gyakorlat. Beszéd- 47.o.
k kiküszöbölése. fejlesztés élmény- Írott szöveg
i Szövegértés beszámolóval. olvasása.
s gyakorlása. Szókincsbővítés.
- Összefüggések
felismerése.
é
4. s Szövegértés Összetett légzési
gyakorlása. gyakorlat ritmikus Versolvasás,
5. n Összefüggések versmondással verselemzések .48.
a felismerése. meséléssel. o.
6. g Verselemzés. Szókincsbővítés. A két csacsi 49. o.
y Összefüggő szöveg
b alkotásának
e gyakorlása.
7. t Memória fejlesztés: Összetett légzési A ny betű írása.
ű szókép. gyakorlat A nyNy betűk.
k, Betű felismerési népköltésekkel. 50.o Kiemelt
gyakorlatok. Beszédfejlesztés szavak hangokra
8. Í Betűsor olvasása. képolvasással, bontása,
r Szósor olvasása. verstanulással, hangoztatása.
o ritmizálással. Hangösszevonás.
t Szókincsbővítés.
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás

46
 é
Hét m
a
4. 1. N Betű felismerési Összetett légzési Szavak
y gyakorlatok. gyakorlat. másolása,
M o Hosszú Beszédfejlesztés betűkapcsolások
Á m mássalhangzók képolvasással. Összefüggő szöveg
olvasása. 51.o. gyakorlása.
R 2. t hangoztatásának – Szókincsbővítés.
C a felismerésének
I t fejlesztése.
U o Betűsor olvasása.
S t Szósor olvasása.
t Írott betűs szavak
olvasása.
k
i
s
3. - Memória fejlesztés: Összetett légzési A zs Zs betűk. A zs betű írása.
szó-kép. gyakorlat 52.o Kiemelt
é Betű felismerési népköltésekkel. szavak hangokra
s gyakorlatok. Beszéd-fejlesztés bontása,
Betűsor olvasása. élmény-beszámolóval. hangoztatása.
4. n Szósor olvasása. Szókincsbővítés. Hangösszevonás.
a Írott betűk olvasása.
g
Szövegértés Összetett légzési Zsuzsi sír
y
5. gyakorlása. gyakorlat 53. o.
b
Összefüggések Beszédfejlesztés
e
6. felismerése. képolvasással. Gyakorló oldalak.
t
Szókincsbővítés. 54.o
ű
k,
7. Szövegértés Összetett légzési Versolvasás, Szavak
gyakorlása. gyakorlat. verselemzések. 55. másolása,
Í
Összefüggések Beszédfejlesztés o. betűkapcsolások
r
felismerése. verstanulással. gyakorlása.
o
8. Verselemzés. Szókincsbővítés.
t
Verbális memória
t
fejlesztése.
k
i
s
b
e
t
ű
k

47
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
1. 1. N Memória fejlesztés: Összetett légzési A tyTy betűk. A ty betű írása.
y szó-kép. gyakorlat. 56.o Kiemelt
o Betű felismerési Beszédfejlesztés szavak hangokra
Á m gyakorlatok. képolvasással. bontása,
P 2. t Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. hangoztatása.
R a Szósor olvasása. Hangösszevonás.
I t
L o
I t
S t

k
i
s
3. - Memória fejlesztés: Összetett légzési Az lyLy betűk . 58. Az ly betű írása.
szó-kép. gyakorlat. o Kiemelt szavak
é Betű felismerési Beszédfejlesztés hangokra bontása,
s gyakorlatok. képolvasással. hangoztatása.
Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. Hangösszevonás.
n Szósor olvasása.
a Írott betűk olvasása. 59. o.
4. g Szövegértés Összetett légzési Megjött a gólyánk. Szavak
y gyakorlása. gyakorlat. 60.o. másolása,
5. b Összefüggések Beszédfejlesztés saját betűkapcsolások
e felismerése. élmény elmondásával. gyakorlása.
6. t Szókincsbővítés.
7. ű Szövegértés Összetett légzési Gyakorló oldalak. Szavak
k, gyakorlása. gyakorlat. 61.o. másolása,
Összefüggések Beszédfejlesztés betűkapcsolások
Í felismerése. verstanulással. Tyúkozás 62.o. gyakorlása.
8. r Verselemzés. Szókincsbővítés. gyermekjáték .
o
t
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

48
Hó Óra T Készségfejlesztés Kommunikáció Olvasás Írás
é
Hét m
a
2. 1. N Memória fejlesztés: Összetett légzési A dzDz betűk. A dz betű írása.
y szó-kép. gyakorlat. 63.o Kiemelt
o Betű felismerési Beszédfejlesztés szavak hangokra
Á m gyakorlatok. képolvasással. bontása,
P 2. t Betűsor olvasása. Szókincsbővítés. hangoztatása.
R a Szósor olvasása. Hangösszevonás.
I t
L o Szövegértés Összetett légzési A dzs Dzs betűk.
I t gyakorlása. gyakorlat. Beszéd- 64. o.
S t Összefüggések fejlesztés élmény-
felismerése. beszámolóval.
k Szókincsbővítés
i Memória fejlesztés: Összetett légzési Idegen betűk a Az x y w q betűk
s szó-kép. gyakorlat magyar ábécében írása.
- Betű felismerési Beszédfejlesztés xXyYwWqQ
gyakorlatok. képolvasással. 65. o.
é Betűsor olvasása. Szókincsbővítés.
s Szósor olvasása.
Írott betűk olvasása..
n
a
g Sorrendiség Beszédfejlesztés Zengő ábécé.
y fejlesztése. az ábécé Verstanulás.
b Memória fejlesztése. mondogatásával.,
e
t
ű
k,

Í
r
o
t
t

k
i
s
b
e
t
ű
k

49
 ÓRAVÁZLATOK

1. Óravázlat
Tananyag: Ismerkedés a tanítóval, az osztálytársakkal. Köszönés. Bemutatkozás. Mesehallgatás.
Illemtan gyakorlatok. Mondóka, dal az iskoláról.
Cél: A gyerekek beszédének, szókincsének, mozgásának és figyelmének megfigyelése.
Készségfejlesztés: Beszédfejlesztés spontán megnyilatkozásokkal.
Köszönés és bemutatkozás szituációs játékkal. Figyelemfejlesztés mesehallgatással.

1. Beszélgetés az iskolába érkezésről

Spontán reagálások meghallgatása. Kérdések feltevése beszéltetés céljából. Kinek hogyan
köszönünk?
2. A bemutatkozás gyakorlása
− Először a tanító néni mutatkozik be. Felhívja a tanulók figyelmét a „jobb” kéz használatára.
− Minden tanuló bemutatkozik a tanító néninek kézfogással.
− Eljátsszák sokszor egymás felé fordulva:
Én vagyok én, Te vagy te, Az én nevem mondd meg te!
Javaslom, hogy a pedagógus minden reggel és eltávozáskor fogjon kezet a tanulókkal.
A kézfogás az első személyes találkozást jelenti a gyermekek és a tanító között, amely lehetőséget
nyújt arra, hogy valódi érdeklődéssel forduljanak egymás felé, és néhány szót váltsanak egymással.
Az elköszönéskor emlékeztethetjük a gyermekeket a legfontosabb teendőikre, és személyes
visszajelzést adhatunk az aznapi munkájukról is.
3. Körben ülnek a szőnyegen és gurítják egymásnak a labdát: Hogy hívnak? Ki vagy? Mi a
neved? – kérdésekkel. Akihez odagurul a labda válaszol és továbbgurítja kérdéssel.
4. Mesét mondok gyerekek!
Részletek Kormos István: Vackor az első bé-ben című könyvéből.
A tanító néni mesél arról, hogyan kezdi Vackor az iskolát. Azoknak a gyerekeknek, akik nem
ismerik a mesét, bemutatja milyen volt Vackor az óvodában. Majd spontán reagálásokkal hagyjuk a
gyerekeket beszélni (hogy megfigyelhessük a beszédstílusukat, szókincsüket, esetleges
beszédhibájukat, beszédtempójukat, hangjukat, bátorságukat stb.). Emlékezzünk vissza, milyen volt
az óvoda, milyen most az iskola. (Bármilyen iskolát-óvodát felidéző más mese is alkalmazható.)
5. Mondóka
Ica tolla, motolla, ülj csendesen................... ! (a gyermek neve)
Dal: Hívogat az iskola

2. Óravázlat
Tananyag: Ismerkedés az iskolával. Tanulók neveinek letapsolása, kezdőhang megfigyelése.
Cél: A gyerekek beszédének, szókincsének, mozgásának és figyelmének megfigyelése.
Készségfejlesztés: Beszédfejlesztés spontán megnyilatkozásokkal. Köszönés és bemutatkozás
szituációs játékokkal. Íráselőkészítés – nagy mozdulatok végzése
1. Beszélgetés az iskolába érkezésről
Spontán reagálások meghallgatása. Kérdések feltevése beszéltetés céljából.
Szituációs játék: hogyan viselkedik egy okos elsős kisgyerek, aki ismeretlen gyerekkel,
felnőttel áll szemben? (köszön, bemutatkozik)
Dal: Hívogat az iskola vagy bármelyik óvodából hozott dalocska
2. Tanulók neveinek ismétlése, rögzítése, letapsolása, és kezdőhangjának megfigyelése. Ki ő? B.G.
3. Ismerkedés az iskola épületével
Induljunk el az osztályból és nézzünk meg alaposan mindent: a folyosót, toalettet, osztályokat,
irodákat, tornatermet, számítógépes termet, ebédlőt, udvart, sportpályát stb. Beszéljük meg, hogy
hogyan viselkedünk az egyes termekben. Mutassuk be a gyerekeknek az itt dolgozókat.
4. Sétánk közben gyakoroljuk a köszönést. Minden felnőttnek köszönünk az iskolában! A
50
 barátainknak is!
5. Hallgassuk meg a csendet! Hívjuk fel a tanulók figyelmét a csendre, a halk beszédre, a csengő
szerepére.
6. Íráselőkészítő munkánk feladata, hogy végezzünk nagy mozdulatokat a sétánk során, ahol csak
lehet.
Végezzünk függőleges nagy mozdulatokat az egész karunkkal. Tapogassuk, húzzuk végig az egész
kerítést, oszlopot, sarkakat, fákat stb. fentről le. Menjünk végig libasorban a járdaszegélyen, a
sportpálya szélén stb. Ez a vízszintes vonalak írásához kell majd. Nagy köröket is írhatunk a
karunkkal a levegőbe, lábunkkal a homokba. Végeztessük ezeket a mozdulatok minden nap, ahol és
amikor csak lehet!
7. Ismételjük az óvodából hozott verseket, játékokat, s közben figyeljük a gyerekeket.

Óravázlat a tk. 3. oldalához

Téma: Az iskolában
Tananyag: Ismerkedés a tankönyvvel. Beszélgetés az eseményképről. A tanulók beszédének és
szókincsének megfigyelése. Tárgyak, részletek keresése a képen. Mondókák felidézése.
Daltanulás.
Készségfejlesztés: A légzési gyakorlat bevezetése. Beszéd-fejlesztés spontán beszéltetéssel, kérdések
feltevésével. Verselemzés hallás után. Ritmusérzék fejlesztése.
1. Beszélgető percek
Beszélgetés az előző napi élményekről, a nyárról. Spontán reagálások meghallgatása. Kérdések
feltevése beszéltetés céljából. Köszönés és bemutatkozás ismétlése.
A „jobb” és a „bal” kezem! A „szív” és a „kéz” jelének szerepe! Jobb kézzel fogok kezet, bal
oldalon van a szívem.
Szj: hogyan viselkedik egy fegyelmezett kisgyerek, aki szeretne valamit mondani az órán?
2. A légzési gyakorlat bevezetése.
Nyitott ablaknál lélegezzünk nagyokat. Vegyünk jó nagy levegőt felváltva orron át és szájon át.
3. Ismerkedés a tankönyvvel.
4. Az 1. eseménykép megtekintése: Az iskolában.
Spontán reagálások meghallgatása. Beszélgetés célirányos kérdésekkel. Ügyeljünk arra, hogy
mindenki szóhoz jusson! Hangulati előkészítésként a pedagógus elmondja Gyurkovics Tibor:
Iskola-nyitogató című versét és megbeszélik mit hallottak.
Én már járok iskolába (első osztályba, az 1. a-ba). Már iskolás (elsős, tanuló) vagyok.
Ti milyen betűt ismertek? Ki tudja már a nevét leírni?
5. Képrészletek keresése a tankönyvben.
Szótagoljunk: tapsoljuk - lépjük ki a szavakat.
6. Mondókák felidézése: Süss, fel nap… Csiga-biga gyere ki.
7. Daltanulás: Hívogat az iskola, Kapuját kitárja, Kispajtások gyertek hát, Menjünk iskolába!

Óravázlat a tk. 4–5. oldalaihoz.

Téma: Az osztályban
Tananyag: Verses mese elemzése. Beszélgetés az eseményképről. A tanulók beszédének
megfigyelése.
Tárgyak, részletek keresése a képen. Tanszerek megnevezése. Simkó Tibor: Kiszámoló.
Irányok gyakorlása: fent, lent, elöl, hátul, középen, balra, jobbra. Felelgetős játék.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat fekve. Verstanulás hallás után. Beszédfejlesztés eseményképről
és beszédhelyzetekkel. Szókincsbővítés. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
Emlékezőtehetség fejlesztése. Az „a” hang hangoztatása.
1. Beszélgető percek – Előzőnapi kellemes élményem.
Aki mondani akar valamit feláll. „Az ő neve …. „ – mondja az osztály, ha nem tudják, az illető
bemutatkozik nekik.
Szj: Hogyan cselekszik egy jószívű gyermek, ha látja, hogy társa sír az anyukája után.
2. Légzési gyakorlat
Hanyatfekszünk, két kezünket a mellkasunkra helyezzük és megfigyeljük hogyan emelkedik a
hasunk ki és belégzéskor.
51
3. Mesehallgatás - versrészlet megtanulása.
Hangulati előkészítés Kormos István: Vackor az első bében
A tanító részleteket olvas fel a könyvből.
4. Irányított beszélgetés a tk. 4. oldalán levő képről.
Mi van az osztályban, a táskában, megnevezik a tanszereket és a tanítási órákat.
5. Képrészletek megkeresése és azonosítása, beszédfejlesztés szókincsbővítés a tárgyak
helyének meghatározásával.
Szótagoljuk-tapsoljuk és lépjük ki a szavakat. Irányok gyakorlása: fent, lent, elöl, hátul, középen,
bal, jobb.
6. Játsszunk az osztályban!
Közben rögzítsük a neveket, irányokat, minek hol a helye.
* Hideg – meleg - forró
Egy tanuló kimegy, s közben eldugjuk a „krétát”.
* Mit mozdítottam el a helyéről?
* Vedd le a mágneses tábláról annak a tárgynak a rajzát, amelyik nem tartozik az osztályba!
7. Beszélgető helyzetek az osztályban szituációs játékkal
Tanszereim helye a padon, padban, táskában. Rend az osztályban, a szemétkosár, a tábla törlése.
Egészségügyi táska helye és használata.
8. Tk. 5./1. Nevezd meg a képen látható tárgyakat és mondd meg, hogy hová tartoznak. Szótagolj
tapssal, lépéssel minden szót!
Tk.5./2. irányok gyakorlása, közösen, egyénenként.
9. Magánhangzók hangoztatása. Az „a” hang leválasztása.
Mit látunk a képen? (alma) Mondjuk el együtt többször!
Melyik hangot halljuk a szó elején? Mondjuk ki többször egymás után. (Figyeljük meg és javítsuk
ki az ejtési hibát!) Nézzük meg hogyan áll a kislány szája a képen. Nézzük meg tükörben a mi
szánkat.
Mondjuk a-a-a-a! alma! Mi van a következő képen? bab Mondjuk ki a többször. És ezen a képen?
ajtó, asztal. Keressünk a könyvünkben olyan képeket, amelyeket ha megnevezünk „a” hangot
hallunk!
Mindenütt a szó elején halljuk? Pl. baba, barna, bakancs, bajusz, Anna, Klaudia… − a szó
közepén, a végén. Már az első órán elkezdjük hangokra szétbontani a szavakat. Itt kezdjük
megértetni a anulókkal, hogy különböző hangokat hallunk, különböző hangokat fogunk
megismerni, hogy ezeket a hangokat másképpen kell kiejteni, s hogy a szóban nem mindig egy
helyen halljuk őket.
Kinek a neve kezdődik az a hanggal? Nevek keresése. Így néz ki az „a” hang nyomtatott jele a –
beszéljük meg a formáját. Ez az a betű, később így fogjuk olvasni. (Nem követelmény, hogy ezek
után a gyermek olvassa az a betűt! Csak ismerkedünk a betűk formájával is, de nyilván lesz olyan
tanuló, aki meg is tanulja. Figyeljünk fel rájuk, mert differenciáltan lehet eléjük tenni feladatokat,
pl. keresd meg az újságban.)
Hol hallod az „a” hangot? Most rajzoljunk egy kis kört a kép alá arra a kis vonalra, ahol az „a”
hangot hallod.
Nem baj, ha a tanulók nagy része nem érti meg mindjárt a feladatot, lesz még idejük a jövőben a
megértésére. A gyakorlat lényege az, hogy megértessük velük, hogy hangokra lehet bontani a
szavakat.
Számoljuk meg (vagy az ujjunkon, vagy pl. rakjunk annyi ceruzát a padra) ahány hangot hallunk
egy-egy szóban. Ez az írás lényege! Hallja-e a gyerek a hangokat, meg tudja-e állapítani a hangok
sorrendjét, s hogy mennyi hangot tud leválasztani a hallott szóból, hallja-e az utolsó hangokat!
Ne sajnáljuk rá az időt, mert busásan megtérül! Hamarább megtanulnak betűt kötni
az olvasásnál és írásban is!!
Figyeljük meg alaposan a tanulókat, melyiknek van a beszédhallással és melyiknek
a kiejtéssel problémája, mert ezeknél a tanulóknál nagyobb valószínűséggel
fordulhatnak elő tanulási zavarok.
10. Nyelvtörő gyakorlása: Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka fajta szarka farka tarka.
11. Megfigyelőképesség fejlesztése
Melyik baba más, mint a többi?
12. Népi gyermekjáték megtanulása
52
 Egy, kettő, három, négy…

Óravázlat a tk. 6-7. oldalaihoz.

Téma: Az udvaron
Tananyag: Verses meserészlet elemzése. Beszélgetés az eseményképről.
A tanulók beszédének megfigyelése. Tárgyak, részletek keresése a képen. Irányok
gyakorlása: fent, lent, elöl, hátul, középen, balra, jobbra. Játékok az udvaron.
Készségfejlesztés: Emlékezőtehetség fejlesztése. Légzési gyakorlat állva. Verstanulás hallás után.
Beszédfejlesztés eseményképről. Szókincsbővítés. Ritmusérzék fejlesztése
szótagolással és lépegetéssel. Az „i” hang hangoztatása.
1. Beszélgető percek – Előzőnapi kellemes élményem
Emlékezőtehetség fejlesztése: Mondókák, versrészletek, dalok ismétlése, elmondása közösen,
egyénileg.
2. Légzési gyakorlat állva.
Két kezünket a mellkasunkra helyezzük és megfigyeljük, hogyan emelkedik ki- és belégzéskor. A
kisgyerekeknek ez nagyon érdekes felfedezés, de csak sokára fogják tudatosítani a lényegét.
3. Mesehallgatás - Versrészlet megtanulása.
Hangulati előkészítés: Kormos István: Vackor az udvaron
A tanító részleteket olvas fel a könyvből.
4. Irányított beszélgetés a tk. 6. oldalán levő képről.
Mit csinálnak a tanulók az iskola udvarán? Mi van az udvaron?
Hogyan menne át ez a fiú az udvar másik oldalára? Irányok gyakorlása: fent, lent, elöl, hátul,
középen, bal- jobb. Szituációs játékkal mutogassuk, játsszuk el az osztályban.
Hogyan viselkedünk az udvaron?
Mit tesz egy segítőkész tanuló, ha látja, hogy társa elesett az udvaron?
5. Képrészletek megkeresése és azonosítása, beszédfejlesztés, szókincsbővítés a tárgyak
helyének meghatározásával.
Tárgyak megnevezése a 6. oldalon tulajdonságaikkal együtt.
Szótagoljuk - tapsoljuk és lépjük ki a szavakat. (Minden szótagra lépünk egy nagyot: jobb láb -
zárás, bal láb - zárás. Nem fog egyszerre menni! Nagyon sokat kell lépegetni, nagy mozdulatokat
csinálni.)
6. Megfigyelőképesség fejlesztése
Ellentétek keresése: rövid-hosszú, kicsi-nagy, kövér- sovány, alacsony-magas, pöttyös-csíkos.
7. Magánhangzók hangoztatása. Az „i” hang leválasztása.
Mit látunk a képen? (ing) Mondjuk el együtt többször! Melyik hangot halljuk a szó elején?
Mondjuk ki többször egymás után. (Figyeljük meg és javítsuk ki az ejtési hibát!) Nézzük meg
hogyan áll a kislány szája a képen. Nézzük meg tükörben a mi szánkat. Mi van a következő képen?
És ezen a képen? (iszik)
Mondjuk ki többször. Keressünk a könyvünkben olyan képeket, amit, ha hangoztatunk, halljuk az
„i” hangot!
Kinek a neve kezdődik ezzel a hanggal. Nevek keresése. Így néz ki az nyomtatott kis i betű. Hol
hallod az „i” hangot?
8. Mit játsszunk az udvaron?
− * Így járják a koldustáncot, ispiric.
− * Kerek ez a karika, karikázik Marika.
− * Tüzet viszek, ne nézz hátra…
− * Kiszámolók fogócskához, bújócskához.
− Csipp-csipp csóka…
(Fontos, hogy eljátsszuk mindegyiket, tanuljanak meg játszani az udvaron is. Tapsoljuk ki,
szótagoljuk, hangoztassunk és játsszunk tovább. )
9. Memóriafejlesztés helyes ejtési gyakorlattal.
Mondjuk ki a játékok nevét soronként. Ejtsük tisztán, érthetően a hangokat!
labda
labda karika
53
 labda karika ugrókötél
labda karika ugrókötél hinta
labda karika ugrókötél hinta mászóka
10. Tanuljuk meg Tóth Elemér Kiolvasóját! Keressük meg benne az „a” és „i” hangokat (betűket)!

Óravázlat a tk. 8–9. oldalaihoz.

Téma: Az ebédlőben
Tananyag: Beszélgetés az eseményképről. A tanulók beszédének megfigyelése. Illedelmes viselkedés.
Tárgyak, részletek keresése a képen. Irányok gyakorlása: balra, jobbra. Mondókák felelevenítése.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat: ki- és belégzés gyakorlása, a szünet bevezetése. Mondókák
tanulása ill. felidézése hallás után. Beszédfejlesztés a kép elemzésével és beszéd-
helyzetekkel. Szókincsbővítés. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és
lépegetéssel.
Emlékezőtehetség fejlesztése. Az „e” hang hangoztatása.
1. Beszélgető percek – Mit fogok csinálni a hétvégén.
Emlékezőtehetség fejlesztése: Mondókák, versrészletek, dalok ismétlése, elmondása közösen,
egyénileg.
Szj: Hogyan viselkedik egy jószívű tanuló, ha látja, hogy a társának nincs ceruzája, neki meg kettő
is van?
2. Légzési gyakorlat ki- és belégzés gyakorlása, a szünet bevezetése.
Gyakoroljuk a légzést különbözőképpen: orron be és orron ki, hosszan és röviden, szájon be és
szájon ki, hosszan és röviden. Orron be-szájon ki, szájon be-orron ki. A ki- és belégzés között
tartsunk szünetet, hosszabbat – rövidebbet. Ezek még mindig spontán légzési gyakorlatok, a
levegővétel megfigyeltetésére szolgálnak. A tanulók nagy része csak több hónap eltelte után kezd
tudatosan odafigyelni a légzésére.
3. Az eseménykép elemzése.
Hol vannak a tanulók, mit csinálnak, hogyan viselkednek, helyzetek és tárgyak kiemelése (lapos
tányér, mély tányér, kés, villa, kiskanál, evőkanál, levesestál, sótartó, kenyeres kosár).
4. Képrészletek megkeresése és azonosítása, beszédfejlesztés szókincsbővítés a tárgyak
helyének meghatározásával
Szótagoljuk-tapsoljuk és lépjük ki a szavakat. Irányok gyakorlása: fent, lent, elöl, hátul, középen, bal,
jobb
5. Beszédfejlesztés szituációs gyakorlatokkal.
Helyfoglalás az asztalnál, asztalterítés, köszönés-megköszönés, kiszolgálás-felszolgálás, kérés stb.
Állandóan ügyeljünk arra, hogy mindenki szóhoz jusson.
Ki nem volt még étteremben? Ezekre a tanulókra különösen oda kell figyelni. Ha lehet
babaedényekkel rakjuk ki az asztalon és játsszuk el a helyzeteket.
6. Magánhangzók hangoztatása. Az „e” hang leválasztása.
Mit látunk a képen? (eb) Mondjuk el együtt többször! Melyik hangot halljuk a szó elején? Mondjuk ki
többször egymás után. (Figyeljük meg és javítsuk ki az ejtési hibát!) Nézzük meg, hogyan áll a kislány
szája a képen. Nézzük meg tükörben a mi szánkat. Mi van a következő képen? És ezen a képen? (kefe)
Mondjuk ki többször. Keressünk a könyvünkben olyan képeket, ahol halljuk az „e” hangot!
Kinek a neve kezdődik ezzel a hanggal. Nevek keresése.
Így néz ki az nyomtatott kis e betű. Hol hallod az „e” hangot?
7. Mondókák: − Gyerekek, gyerekek, szeretik a perecet …
Keressük meg itt is az „e” hangot. Mondjuk el a verssort csak magánhangzókkal: eee eee eei a eee
− * Töröm a mákot, sütöm a kalácsot.
− * Egyedem-begyedem tengertánc, hajdúsógor mit kívánsz?
− Nem kívánok egyebet, csak egy falat kenyeret.
− * Cicuska, macuska, mit főztél, Katuska?
− Kevertem babocskát, sütöttem pampuskát.
− Ide raktam, oda raktam, utoljára jól bekaptam.
− Hamm, hamm.
− * Kis Kati főzi kásáját.
− Keveri, keveri,
− Mindig jobbra keveri.
54
 − Keveri, keveri.
− Mindig balra keveri.
8. Fantáziafejlesztés írásfejlesztő gyakorlattal
Karikázd be mit eszünk tízóraira.
9. Verstanulás: Süssél, süssél rétest (Finn népköltés)
10. A megkezdett sorozat folytatása.
Mi hiányzik a megterített asztalról?
Óravázlat a tk. 10–11. oldalaihoz.
Téma: Az iskolába vezető úton - Közlekedés
Tananyag: Beszélgetés az eseményképről. Tárgyak, részletek keresése a képen. Közlekedési eszközök
megnevezése. A jelzőlámpa szerepe. Néhány fontos közlekedési tábla. Verstanulás.
Hangoztatás „u-ú”.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat. Beszédfejlesztés eseményképről. Szókincsbővítés. Ritmusérzék
fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Emlékezőtehetség fejlesztése. Az „u-ú”
hangok leválasztása.
1. Beszélgető percek
Az előző órákon tanult versek gyakorlása, hangok hangoztatása, szógyűjtés az adott hangokkal.
Az egész osztály.
Padsoronként.
Egyénileg.
Közösen, ritmizálva.
Szj: Hogyan viselkedik az iskolai étteremben a szakács nénivel szemben az a tanuló, aki keveset
kér enni, és az, aki repetázni szeretne.
2. Légzési gyakorlat: ki- és belégzés közti szünet gyakorlásával.
Ezek még mindig spontán légzési gyakorlatok, a levegővétel megfigyeltetésére. Gyakoroljuk a
légzést különbözőképpen: orron be és orron ki, szájon be és szájon ki, hosszan és röviden. Orron
be-szájon ki, szájon be-orron ki. A ki- és belégzés között tartsunk szünetet, hosszabbat-rövidebbet.
Kifújáskor hangoztathatunk magánhangzókat.
3. Beszédfejlesztés eseményképről szókincsbővítéssel, a megfigyelőképesség fejlesztése
képrészletek megfigyeltetésével.
Mit látsz a képen? Milyen közlekedési eszközöket, utakat, jelzőlámpát, közlekedési táblákat
ismersz fel?
Kik közlekednek? Hol várakoznak?
4. Képrészletek megkeresése, helyük meghatározása
Keressétek meg a nagy a képen! Ez a gyerek hogyan jutna el a megállóig stb.?
5. Mindennapi beszédhelyzetek gyakorlása szituációs játékkal
Kérj segítséget! Ha nem tudsz átmenni az úton, ha nem tudod, melyik villamosra kell felszállnod,
hol kell várakoznod, hol van a váróterem, a büfé, jegyet venni, pénzt váltani, merre kell menned …
Te mivel utaztál már? Mivel jársz iskolába? Tudsz kerékpározni? Ki tanított meg?
6. Verstanulás: Weöres Sándor: Kocsi és vonat
Felolvashatunk más e témához tartozó verseket is.
7. Hangoztatás. Az „u-ú” hangok leválasztása
Kösd össze a képet a szájjal! Szógyűjtés
8. Mimetikus játék
Játsszátok el, hogyan közlekedünk a jelzőlámpa segítségével! Színezzétek ki a jelzőlámpákat!
9. Mit jelentenek ezek a közlekedési táblák? Kire vonatkoznak – gyalogosra, sofőrre, biciklisre?
Mit jelentenek ezek a közlekedési táblák?
(főút, gyalogátkelőhely, gyalogosnak bemenni tilos, stop, biciklivel behajtani tilos, kerékpárút)

Óravázlat a tk. 12. oldalához.

Téma: Napirendem
Tananyag: Beszélgetés az eseményképről. Verstanulás. Napi időbeosztásom. Hány óra van? Tárgyak,
részletek keresése a képen. Hangoztatás.
Készségfejlesztés: Összetett légzési gyakorlat magánhangzókkal. Beszédfejlesztés képelemzéssel.
Időérzék fejlesztése. Szókincsbővítés. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és
lépegetéssel. Emlékezőtehetség fejlesztése. Az „o” hang hangoztatása.
55
1. Beszélgető percek - Emlékezőtehetség fejlesztése:
Mi finomat ettem reggel, tegnap, e héten? Mondókák, versrészletek, dalok ismétlése, elmondása
közösen, egyénileg.
Szj: A gondos, rendszerető gyerek hogyan pakol be a táskájába?
2. Összetett légzési gyakorlat
Olyan irányított légzési gyakorlat, amely be- és kilégzésből, esetleg szünetből áll, s kilégzéskor
hangokat (magán vagy mássalhangzókat), ill. szótagokat képezünk.
Kilégzéskor mondjunk aaa-t, majd iii-t, eee-t, mondhatunk helyes kerekítéssel hangpárokat: a-e,
a-i, e-i. Mutathatjuk az ujjainkon – számolhatjuk, hogy milyen sokáig bírtuk a kilégzést.
3. Hangulati előkészítő verstanulással.
Weöres Sándor: Kezdődik az iskola
vagy mondóka: Kikirikí, jó reggelt,
Mondja kakas, hogy fölkelj.
Kicsi fiam kelj föl te is,
Iskolába menj el te is.
4. Beszélgetés az eseményképről.
Mikor kelsz? Mit csinálsz reggel? Mikor indulsz iskolába? Mit csinálsz délelőtt? Mikor ebédelsz?
Mit csinálsz délután? Mikor vacsorázol? Mit csinálsz vacsora után? Mikor mész aludni?
5. Képrészletek megkeresése és azonosítása, beszédfejlesztés szókincsbővítés: orr, fog,
hold, olló.
Szótagoljuk-tapsoljuk és lépjük ki a szavakat.
6. Hangoztatás. Az „o” hang leválasztása.
7. Időérzék fejlesztése.
Hány óra van? Mérjük fel, hogy melyik gyerek ismeri az órát. Ismerkedés az órával.
Versajánlat: Károlyi Amy: Tik-tak, szól az óra
Milyen napon jöttünk iskolába? Ki tudja a napok nevét?
Mondókák:
Hétfő – hetibe, Hétfőn hentereg
Kedd – kedvibe, Kedden kecmereg
Szerda – Szelibe, Szerdán szendereg
Csütörtökön – csűribe, Csütörtökön csak csücsül
Pénteken – pitvarába, Pénteken párnára dűl
Szombaton – szobájába, Szombaton szundít szorgosan
Vasárnap – a zsigárdi vásárba. Vasárnap horkol hangosan.

Óravázlat a tk. 13. oldalához.

Téma: Utánozd a hangjukat!
Tananyag: Mássalhangzók hangoztatása és leválasztása légzőgyakorlattal összekapcsolva.
Hangleválasztás.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgető percek: az elmúlt napok élményei.
Spontán megnyilvánulások. Ügyeljünk arra, hogy a magánhangzók helyes artikulációjával beszéljenek
a gyerekek. A hibákat azonnal javítsuk. Hívjuk fel a figyelmüket, hogy így szebben hangzik…
2. Emlékezőtehetség fejlesztése
Mondjuk el ismert mondókáinkat, verseinket. Játsszunk el a gyerekekkel egy játékot.
3. Hangoztatás légzési gyakorlattal.
– Énekeljünk valamit la-la-lázva.
– Nevessünk, jajgassunk különbözőképpen: más-más magánhangzóval, halkan, hangosan.
– A szél hangja: magasba nyújtott karral, jobbra-balra hajladozva utánozzuk a szél erejét,
váltásait.
– A kígyó sziszegése: az előre nyújtott, könyökben enyhén hajlított karral és a mutatóujj
előrefeszítésével utánozzuk a kígyó fejének, ill. fullánkjának mozgását úgy, hogy két karunk
fejezze ki a tempót, a hangerőt.
– Az esőcsepp koppanása: kissé összehúzzuk magunkat, mintha esernyőt tartanánk a fejünk felett.
A tempót, a hangerőt stb. szóban közöljük.
56
 – A repülő zúgása: oldalsó középtartásban enyhén nyújtott karral, lefele néző tenyérrel utánozzuk a
repülő fordulását, dőlését úgy, hogy két karunk fejezze ki a folyamatosságot, az időtartamot stb.
– A motorkerékpár zúgása: „lovagló” állásban két kezünkkel „fogjuk” a motor kormányát úgy,
hogy jobb kezünkkel adagoljuk a gázt. A tempót, a hangerőt „gázadagolással” irányítjuk, azaz
jobb kézzel.
– A gőzmozdony hangja: könyökben hajlított karral utánozzuk a csatló mozgását.
4. Hangleválasztás minden szóra.
Pl: Az éneklés kezdőhangja a „l”. Keressünk „l” hanggal kezdődő szavakat. Szótagoljuk. Hol
hallod? ól, olló, fal.
A mássalhangzók leválasztását gyakoroljuk, hívjuk fel a tanulók figyelmét a magánhangzók és
mássalhangzók közti kiejtésbeli különbségre.
5. Szavak hangokra bontása.
– Mondjuk ki egy-egy kép nevét: pl.: lapát
– Mondjuk ki hangokként. Minden hang kimondásakor-leválasztásakor tegyünk egy jelet a
mágneses táblára. Számoljuk meg hány jelet - hangot hallunk.
– Emeljük ki a magánhangzókat a szóból: a á.

Óravázlat a tk. 14. oldalához.

Téma: Utánozd az állatok hangját!
Tananyag: Mássalhangzók hangoztatása légzőgyakorlattal összekapcsolva. Hangleválasztás. Verstanulás
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Verstanulás hallás után.
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le az előző órán gyakorolt dolgok hangját és
mozdulatát!
Szj: Milyen az a gyerek, aki megdobálja kutyát, csak azért, mert ő nem szereti a kutyát?
2. Verstanulás: Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny
– A tanító bemutató olvasása.
– Miről szól a vers?
– Beszélgetés a háziállatokról.
– Verstanulás versszakonként.
3. Hangoztatás
Az állatok hangjának és mozdulatainak utánozása.
4. Hangleválasztás minden szóra.
Pl: A hápogás kezdőhangja a „h”. Keressünk „h” hanggal kezdődő szavakat. Szótagoljuk. Hol
hallod?
5. Szavak hangokra bontása.
– Mondjuk ki egy-egy állat nevét: pl: kacsa
– Mondjuk ki hangokként. Minden hang kimondásakor - leválasztásakor tegyünk egy jelet a
mágneses táblára. Számoljuk meg hány jelet látunk, hány hangot hallunk.
6. Játék: Erre kakas, erre tyúk…
7. Mondd gyorsan!
Kelekótya kiskakas kapirgálva kukorékol a kikukorékolásáig.

Óravázlat a tk. 15. oldalához.

Téma: Mesebolt
Tananyag: Mesélés – összefüggő szöveg mondásának előkészítése
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Fantáziafejlesztés
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le a múlt órán gyakorolt dolgok hangját és mozdulatát!
Szj: Milyen tanulók azok, akik a folyosón egymást túlkiabálva vonulnak végig?
2. Versmondás: Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny – ki mennyit tud belőle, annyit mond. Lényeg a
szöveghűség, tiszta hangképzés, artikuláció.
3. Hangulati élőkészítés:
Hol volt, hol nem volt, na mi volt? – találjuk ki!
4. Az eseménykép feldolgozása.
− Spontán megnyilvánulások.
57
 − Melyik meséből mondok (olvasok) részleteket?
− Kire illenek a következő meghatározások?
Aranyhajú, gyönyörűséges, jóságos. …..
Rút, hosszúorrú, vaslapát. ………..
Hatalmas, tűzokádó, hétfejű.
Négylábú, repül, nyerít.
− Melyik mesealakhoz tartozik ez a kép?
− Most te mesélj!
Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy szóismétlés nélkül, összefüggően szebben hangzik a
mondanivalójuk. A hibák javításakor mondjuk, hogy így szebben hangzik…
5. Fantáziafejlesztés.
Mi lett volna a mese vége, ha ……
6. Hallgassátok meg Gazdag Erzsi: Mesebolt című versét!
Ti mit tennétek a meseboltba? Szótagoljuk, lépjük ki a szavakat!

Óravázlat a tk. 16. oldalához.

Téma: Mesebolt
Tananyag: A róka meg a holló című mese feldolgozása. Mesélés – összefüggő szöveg mondása.
Szókincsbővítés.
Mássalhangzók: az „r” és „h” hangoztatása.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangozta-tásával. Beszédfejlesztés meséltetéssel,
dramatizálással. Szókincsbővítés szógyűjtéssel. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Fantáziafejlesztés
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le egy-két az előző órákon gyakorolt dolgok-
állatok hangját és mozdulatát!
Szj: Hogyan viselkedik egy irigy tanuló, ha nem akarja megosztani társával a tízóraiját, aki
véletlenül otthon felejtette.
2. Meséről mesére – meséltetés.
Kedvenc mesém, mesekönyvem bemutatása. Spontán megnyilvánulások, de a helyes artikulációt és
stilisztikai hibákat azonnal javítjuk, helyesen ismételtetjük.
3. A róka meg a holló című mese feldolgozása
a/ Hangulati élőkészítés:
Ravasz vagyok, vöröses a bundám, lompos a farkam. Ki vagyok? Szép, vagyok fekete a tollam,
gyönyörűen énekelek.
b/ A róka meg a holló című mese bemutatása
c/ A gyerekek spontán megnyilvánulásainak meghallgatása
d/ A mese elemzése az eseményképek segítségével, célirányos kérdésekkel.
Mi volt a holló terve a sajttal? Valóban a holló énekére volt kíváncsi a róka? Hogyan sikerült
elcsalnia a hollótól a sajtot? Ha a holló is furfangos lett volna, mit csinált volna?
e/ Mimetikus játék: a holló károgása
Mondóka: Kár, kár,
Messze a nyár.
Játsszuk el a mesét!
f/ Szókincsbővítés
Milyen a róka? Milyen a holló? Ellentétes jelentésű tulajdonságokat is keressünk.
4. Hangleválasztás a kis képek alapján.
− Mondjuk ki a szereplőknek a nevét! Artikuláljunk.
− Melyik hangot mondjuk a szó elején?
− Mit látunk a többi képen? Hangoztassuk egyenként a szavakat.
− Bontsunk hangokra egy-egy szót.
− Szógyűjtés az r h hangokkal.
5. Irányok gyakorlása – Merre repül a holló?
Folytasd a sort! Megfigyelőképesség gyakorlása
6. Összetett légzési gyakorlat a Répa, retek, mogyoró … mondóka mondásával.

Óravázlat a tk. 17. oldalához.

58
Téma: Mesebolt
Tananyag: A török és a tehenek című verses mese feldolgozása. Mesélés – összefüggő szöveg
mondása.
Szókincsbővítés.
Mássalhangzók: „t” hangoztatása.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Beszédfejlesztés meséltetéssel,
dramatizálással. Szókincsbővítés szógyűjtéssel. Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség
fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Fantáziafejlesztés
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le egy-két az előző órákon gyakorolt dolgok-
állatok hangját és mozdulatát!
2. Meséről mesére – meséltetés.
Kedvenc mesém, mesekönyvem bemutatása. A róka meg a holló című mese reprodukálása képek
segítségével.
3. A török és a tehenek című verses mese feldolgozása
a/ Hangulati élőkészítés:
Turbánt és bő bugyogót viselek, rézgarasom elvitte a kiskakas. Füvet eszem, tejet adok, búú-val
válaszolok.
b/ A török és a tehenek című vers bemutatása
c/ A gyerekek spontán megnyilvánulásainak meghallgatása
d/ A mese elemzése az eseményképek segítségével, célirányos kérdésekkel:
Kiről szól a vers? Miért nem látott tehenet Mehemed? Milyen tehenet ismersz? Miért rúgta fel a
tehén Mehemedet?
e/ Verstanulás utánmondással.
f/ Játsszuk el a mesét!
4. Megfigyelőképesség fejlesztése
Keresd meg a kis képeket a nagy képen.
5. Hangleválasztás a képek alapján.
− Mondjuk ki a szereplőknek a nevét! Artikuláljunk.
− Melyik hangot mondjuk a szó elején?
− Mit látunk a többi képen? Hangoztassuk egyenként a szavakat.
− Bontsunk hangokra egy-egy szót.
− Szógyűjtés a „t” hanggal.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
6. Fantáziafejlesztés
Színezd ki a teheneket!

Óravázlat a tk. 18. oldalához.

Téma: Mesebolt
Tananyag: A tarka cica című magyar népköltés feldolgozása. Mesélés – összefüggő szöveg mondása.
Szókincsbővítés. A „c” hang hangoztatása. Hangösszevonás bevezetése.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Beszédfejlesztés meséltetéssel,
dramatizálással. Szókincsbővítés szógyűjtéssel. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
Fantáziafejlesztés
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le egy-két az előző órákon gyakorolt dolgok -
állatok hangját és mozdulatát!
2. Meséről mesére – meséltetés.
Kedvenc mesém, mesekönyvem bemutatása. A török és a tehenek reprodukálása képek segítségével.
3. A tarka cica című népköltés feldolgozása.
− Az eseménykép megfigyeltetése. Spontán reagálások meghallgatása.
− A mondóka bemutatása és többszöri elmondása, megtanulása.
− Szómagyarázat: kemence.
− Mondjuk el, mint egy mesét. Hol játszódik? Kik a szereplők, mit csinálnak?
− Utánozzuk a cicák és a gazdaasszony hangját is.
− Szókincsbővítés: keressünk tárgyakat a képről, milyen színűek, milyen tulajdonságaik vannak?
− Játsszuk el a mesét!
59
4. Hangleválasztás a képről
− Artikuláljunk! cica – kemence.
− Hívjuk a cicát! Mi lehet a neve?
− Melyik hangot mondjuk a szó elején?
− Mit látunk a többi képen? Hangoztassuk egyenként a szavakat.
− Szógyűjtés a „c” hanggal.
5. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
6. A hangösszevonás bevezetése: c+i=ci c+a=ca ci+ca
A hívóképek segítségével végezzünk annyi hangösszevonást az eddig gyakorolt hangokból,
amennyit csak tudunk!! Ne feledjük, az olvasást alapozzuk meg!
7. Folytasd a sort!
Óravázlat a tk. 19. oldalához.
Téma: Mesebolt
Tananyag: A három kismalac című mese feldolgozása. Mesélés – összefüggő szöveg mondása.
Szókincsbővítés. Mássalhangzók: a „m” hangok hangoztatása. Hangösszevonás.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Beszédfejlesztés meséltetéssel,
dramatizálással. Szókincsbővítés szógyűjtéssel. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és
lépegetéssel. Fantáziafejlesztés.
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le egy-két az előző órákon gyakorolt dolgok -
állatok hangját és mozdulatát!
2. Meséről mesére – meséltetés.
Kedvenc mesém, mesekönyvem bemutatása. A tarka cica mondóka reprodukálása képek
segítségével.
3. A három kismalac című népmese feldolgozása.
a/ Hangulati élőkészítés:
Milyen házban laktok? Miből készült?
Négy lábam van, röfögök, félek a farkastól. Ki vagyok?
b/ A három kismalac című mese bemutatása.
c/ A gyerekek spontán megnyilvánulásainak meghallgatása.
d/ A mese elemzése az eseményképek segítségével, célirányos kérdésekkel.
Milyenek voltak a kismalacok? – tulajdonságok keresése.
Milyen házat építettek maguknak? – leírás.
Ha okos lett volna, az első két kismalac is, mit csináltak volna?
e/ Mimetikus játék:
Utánozzuk a játékos kismalacok hangját.
Utánozzuk a menekülő kismalacok hangját.
− A mese bemutatása
− Játsszuk el a mesét.
4. Hangleválasztás, szókincsbővítés szógyűjtéssel, szótagolás: – malac –m-….
5. Hangösszevonás gyakorlása az ismert hangokkal.
6. Betűfelismerési gyakorlat.
Még nem baj, ha nem ismeri fel mindenki a betűket! Nézzük meg újra a könyvünket, hogy mit is
tanultunk, hogyan is néz ki annak a hangnak a jele.

Óravázlat a tk. 20–21. oldalaihoz.

Téma: Mesebolt
Tananyag: A színek megismerése – felismerése. Tóth Elemér: Szivárvány című versének feldolgozása.
Szókincsbővítés. A természet szeretetére való nevelés. Játék
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat msh + mgh hangoztatásával. Beszédfejlesztés képolvasással és
játékkal. Szókincsbővítés a színek árnyalatának megtanulásával. Emlékezőtehetség
fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és
lépegetéssel. Esztétikai érzék fejlesztése.
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal – utánozzuk le a kígyó hangját és mozdulatát!
2. Meséről mesére – meséltetés.
Kedvenc mesém, mesekönyvem bemutatása. A három kismalac reprodukálása bábok segítségével.
60
3. a/ Motiváció:
Ki volt már sétálni vagy kirándulni a természetben?
Milyen volt a természet, mit láttatok?
Én is voltam a nyáron a szőlőben, elkapott a vihar, de utána csodálatos dolgot láttam az égbolton.
b/ A vers bemutatása, elemzése, megtanulása.
c/ Beszélgetés az eseményképről.
d/ A színek megnevezése.
e/ Tárgyak hozzárendelése a színekhez: mi milyen színű?
f/ Melyik a kedvenc színed? Milyen színnel szeretsz festeni? Miért?
4. Szépérzék és fantáziafejlesztés.
Színezzük ki a képen látható dolgokat a lehető legszínesebbre!
5. Megfigyelőképesség fejlesztése játékkal.
a/ A tanító különféle színekkel rajzol a táblára (vagy a mágneses táblára). A tanulók két karjukra
fektetik a padra. Közben a tanító letöröl valamit a tábláról. A tanulóknak ki kell találniuk, mi
hiányzik a tábláról, mit törölt le.
b/ A tárgyak és a színek megnevezése. Artikuláljunk.
Csak a magánhangzókkal mondjuk ki a tárgyakat. dió i-ó Szótagoljuk a szavakat.
6. Hangoztatás, hangleválasztás.
A „sz” hang hangoztatása. Keressünk szavakat „sz” hanggal! Hol hallod? Hangoztassuk:
asszony, messze, tavasszal, ősszel
7. Végezzünk hangösszevonási gyakorlatokat az „sz” hanggal is.
Hívóképek segítségével!
8. Tájékozódási gyakorlat: előtt, mögött, fölött, alatt, mellett, között.
9. Játsszunk fogócskát!
Án, tán, dó, Egyszer volt egy ember,
Zsófi, Kati, nó, szakálla volt kender,
Akire jön tizenhárom, elégett a kender,
Az lesz a fogó! megmaradt az ember.

Óravázlat a tk. 22-23. oldalaihoz.

Téma: Mesebolt
Tananyag: Az ősz ismertetőjegyei és színei. Szüretelés. Gazdag Erzsi: Szüreti emlék című versének
feldolgozása. Szókincsbővítés. A „f” hang hangoztatása. Az „sz” hang hangoztatása,
leválasztása, szógyűjtés. Hangösszevonás. Játék.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat mássalhangzók hangoztatásával. Beszédfejlesztés képolvasással
és szókincsbővítéssel. A kéz finom mozgásának fejlesztése színezéssel. Emlékezőtehetség
fejlesztése versmondással. Megfigyelőképesség fejlesztése szósorok mondásával.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgető percek: milyen volt az utad ma reggel az iskolába? Nem fáztál? – célirányos
kérdésekkel ráhangolódni az őszre.
Énekeljük el: Sárgul már, sárgul már a falevél….
2. Összetett légzési gyakorlat: kilégzéskor mondjuk: sza-szá, sze-szé, szi-szí, szo-szó, szö-
sző, szu-szú, szüszű.
3. Beszédfejlesztés, szókincsbővítés a képről való beszélgetéssel.
− Hangulati előkészítés a vers meghallgatásával.
− Verstanulás utánmondással.
− A vers elemzése tartalom szempontjából.
− Spontán beszélgetés az őszi képről.
− Az ősz színeinek megnevezése.
− Mondjuk ki hangosan helyes artikulációval a kép egyes szavait, majd szótagoljuk, hangoztassuk őket.
− Színezd ki a azt a ruhadarabot, amelyiket ősszel veszed fel !
− Rajzold le amit elraktároznak az emberek télre!
4. Megfigyelőképesség fejlesztése játékkal.
A tanulók megfigyelik egymás ruháját, megnevezik a színeket. Egy tanuló kimegy az osztályból.
Egy pár tanuló kicseréli bizonyos ruhadarabjait és a bejövő tanulónak meg kell azokat nevezni.
5. Mondogassuk a mondókát és utánozzuk a szél erejét különböző intenzitással, és mondjuk
61
 fffffffffffffffff!
6. Hangleválasztás és hangoztatás: f
− Az „f” hang leválasztása. Mit látsz a képen? Milyen hangot hallasz a szó elején?
Szótagoljuk a szavakat, majd bontsuk hangjaira. Rajzoljunk annyi pontot a kép alá, ahány hangot
hallunk a kimondásakor.
− Gyűjtsünk olyan szavakat, amelyekben „f” hangot hallunk.
7. Hangösszevonási gyakorlatok hívóképek segítségével.
Mérjük fel, hogy melyik betűkre emlékeznek a gyerekek.
8. Beszédfejlesztés játékkal, helyes artikulációval.
Lipem-lopom a szőlőt! Egy a pásztor háttal áll a tolvajoknak, akik leguggolnak, s úgy tesznek,
mintha a földről valamit szedegetnének, s e közben mondogatják:
Lipem-lopom a szőlőt! Nagy kalap a fejében,
Elaludt a pásztor. Furkósbot a kezében!
Az alvást tettető pásztor hirtelen megfordul, egyet-kettőt elfog, s az elfogott tolvajokat félre állítja.
Akiket nem fogott el, azok újra mennek lopni, míg minden tolvaj el nincs fogva; most akit először
elfogott, az lesz a pásztor, s újra kezdik a játékot.

Óravázlat a tk. 24. oldalához.

Téma: Mesebolt
Tananyag: Vásár. Weöres Sándor: Vásár című versének feldolgozása. Szókincsbővítés. Kiemelt
szavak hangokra bontása, hangoztatása. A néphagyományokra való figyelemfelkeltés.
Készségfejlesztés: Összetett légzési gyakorlat f+mgh hangoztatásával. Beszédfejlesztés
képolvasással és versek mondásával. Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Mimetikus játék légzőgyakorlattal.
2. Emlékezőtehetség fejlesztése tanult versek mondásával.
3. Beszédfejlesztés, szókincsbővítés a képről való beszélgetéssel
− Hangulati előkészítés a vers meghallgatásával.
− Versrészlet tanulása utánmondással.
− A vers elemzése tartalom szempontjából: miről – kiről szól a vers, mit jelent a vásár szó, voltál
már vásárban,
− Spontán beszélgetés a képről.
− Irányított beszélgetés: ügyeljünk a helyes mondatalkotásra, mondjanak két összefüggő mondatot
egymás után, „visszhang játékkal” mondassuk el a sikeres mondatpárokat hangosan az osztállyal,
hogy jobban tudatosítsák a feladatot, az összefüggő beszéd lényegét. A „visszhang játékkal”
minden tanulót aktivizálhatunk.
4. Hangoztatás– hangleválasztás tevékenységgel:
Mondjuk ki hangosan helyes artikulációval a képek szavait, majd szótagoljuk és hangoztassuk
őket:
− Rajzoljunk annyi pontot a kép alá, ahány hangot hallunk a kimondásakor.
− Rakjunk annyi korongot a mágneses táblára, ahány hangot hallunk!
5. Játék.
− Játsszunk vásárosdit! Kiszámolóval válasszuk ki az eladókat és a vevőket.
− Játsszuk el a Kitrákoty című népköltést!

Óravázlat a tk. 25. oldalához.

Téma: Mesebolt
Tananyag: Lúdas Matyi mesefeldolgozás. Szókincsbővítés. Kiemelt szavak hangokra bontása,
hangoztatása. Mondatalkotás. Összefüggő szöveg mondása.
Készségfejlesztés: Összetett légzési gyakorlat l+mgh hangoztatásával. Beszédfejlesztés képolvasással,
meséltetéssel. Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség
fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgető percek: milyen szép élményt szeretnél a mai napon?
2. Játsszunk vásárosdit! Kiszámolóval válasszuk ki az eladókat és a vevőket.
– Játsszuk el a Kitrákoty című népköltést!
3. Motiváció: találd ki!
62
 Ha feldobják zöld, ha leesik piros. Mi az? ………………..
Ha feldobják fehér, ha leesik sárga. Mi az? ………….
Csőre sárga és nem lila. Tollpelyhet ád: ez a ……….
Mondóka: Száz liba egy sorba, Elől megy a gúnár,
mennek a nagy tóra. jaj, de begyesen jár.
4. Mondok egy varázsszót: Lúdas Matyi – és hagyjuk elmondani a gyerekek első reakcióit, majd
nyissuk ki a könyvet és képek segítségével és az eddig tanult módszertani lépések segítségével
mondjuk el a mesét. Gyakoroljuk a mondatalkotást és az összefüggő szöveg mondását (3–5
összefüggő mondatot, szóismétlések nélkül). Ezeket többször mondassuk el az osztállyal hangosan.
5. Hangoztatás
Emeljük ki a „liba” képet és megszokott lépések segítségével hangoztassuk az „l” hangot.
6. Összetett légzési gyakorlat magánhangzókkal.
Kilégzéskor mondjuk: a á e é i í o ó ö ő u ú ü ű, la lá le lé li lí lo ló llö lő lu lú lü lű
7. Hangösszevonási gyakorlat.
8. Mondd gyorsan: Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál.
Óravázlat a tk. 26. oldalához.
Téma: Mesebolt
Tananyag: Mondatalkotás. Összefüggő szöveg mondása. Szókincsbővítés. Kiemelt szavak hangokra
bontása, hangoztatása.
Készségfejlesztés: Összetett légzési gyakorlat szótagok hangoztatásával.
Beszédfejlesztés képolvasással, dramatizálással. Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgető percek: milyen szép élményed volt tegnap, teljesült-e a tegnapi kívánságod? Miért?
2. Játsszunk!
− Mondd gyorsan az eddig tanult nyelvtörőket!
− Babzsákkal a kezünkben üljünk vagy álljunk körbe és szótagoljuk el a mondókáinkat.
− Játsszuk el a Lúdas Matyi című mesét.
3. Beszédfejlesztés képolvasással: kirándul ősszel a család.
Mondatalkotási gyakorlat és összefüggő szöveg mondatása.
Válassz egy képet és beszélj róla!
Hogyan készülünk egy egész napos kirándulásra, túrára.
Hogyan öltözködünk?
Hogyan viselkedünk az erdőben, a természetben?
Hogyan szedünk gombát? A nem ehető gomba is része a természetnek.
Mire jó a csipkebogyó? – a gyógynövények hasznáról.
Milyen az őszi erdő, mit csinálnak egyes állatok?
4. Itt lehet újra felmérni (lejegyzetelni és összehasonlítani az első napok jegyzeteivel) a tanulók
beszédkészségének fejlődését a 6 hét alatt, ill. a hiányosságaikat.
5. Játsszuk el a Gyertek haza ludaim című gyermekjátékot!

Óravázlat a tk. 27. oldalához.

Téma: Hat évesek lettünk
Tananyag: Az előkészítő időszak lezárása. A tanult ismeretek ismétlése. A hangoztatás
hiányosságainak felmérése. Mondatalkotás. Összefüggő szöveg mondása. Szókincsbővítés.
Kiemelt szavak hangokra bontása, hangoztatása.
Készségfejlesztés: Összetett légzési gyakorlat mondókák hangoztatásával. Beszédfejlesztés
képolvasással, dramatizálással, versmondással. Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése.
Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgető percek: kinek van ma a születésnapja? Mikor van a születésnapod? Hogyan ünnepeled?
2. Nyissuk ki a tankönyvet és beszélgessünk a képről, a tanító bemutató olvasása után a kisképekről,
a gyerekek fejlődéséről. Emeljünk ki folyamatosan egy-egy képet és hangoztassuk a szavakat
egyenként, mindenki mást. Közben jegyzeteljünk, pontosan határozzuk meg tanulóink fejlődési
szintjét, mert ettől függ a további munkánk sikere. Itt kezdhetjük el a csoportmunka bevezetését.
A tanulók képessége szerint alkossunk a további munkánkhoz négyes csoportokat.(Két padot
szembe összetolunk.) Nagyon hamar (1-2 hét alatt) megértik mi a dolguk, hogyan kell közösen,
egymást segítve, kiegészítve dolgozni. Hamar megtanulják és megszokják a munkazajt is.
63
 Nem fognak unatkozni, nem fogják zavarni a többit, mert minden csoport a maga feladatával
foglalkozik, a tanítónak lesz ideje feleltetni, felzárkóztatni, az egyénre szabott feladatokkal
fejleszteni. Ne spóroljunk a dicséretekkel, egy – két csillaggal stb., a csoport minden tevékenységet
ki kell értékelni, még ha csak 1-2 mondattal, akkor is.

Óravázlat a tk. 28-29. oldalaihoz.

Téma: Nyomtatott kis- és nagybetűk (2 óra)
Tananyag: Az a A betűk olvasása, az a hang helyes kiejtése. Kiemelt szavak hangokra bontása,
hangoztatása, szótagolása. Kányádi Sándor versének megtanulása. Szókincsbővítés.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat az a hang kifújásával, szavak mondásával. Beszédfejlesztés
képolvasással. Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség
fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgetőpercek: Mi érdekeset szeretnél elmondani a többieknek, ami veled történt tegnap?
Milyen évszak van? Mit csinálnak az emberek – szüretelnek. Láttál már szüretet?
Szj: Milyen az a gyerek, aki nem akar segíteni, csak kóstolgat és elbújik a fa mögé, ha segíteni kell?
Most nézzük meg a könyvben hogyan szüretel a család.
2. Tk. 29. o. beszélgetés az eseményképről.
Közben memorizáljuk a verset (tapsoljuk ki, lépegessük ki szótagolva).
Emeljük ki a hívóképet – alma – és vezessük le belőle az a hangot.
Ügyeljünk a helyes kiejtésre!
3. Elemezzük alaposan a betűk formáját: húzzuk át az ujjunkkal, írjuk le a levegőbe, írjunk le a talajra
egy óriási betűt és lépegessünk rajta, tapogassuk végig a táblán vagy falon egy nagy formán, végül
formázzuk ki gyurmából vagy drótból, hajtogassuk pamutból.
4. Végezzünk légző gyakorlatokat az a hang kifújásával.
5. Nyírjuk ki a betűkártyából (Nyírattassuk ki előre a szülővel, de mindig csak az új betűt, ne
egyszerre mindet!) és add oda annak a tanulónak akinek a nevében a hangot hallasz. Tapsoljuk
meg, aki ügyesen reagál. Milyen betűvel írjuk a nevek kezdőbetűjét?
6. Végezzünk légzőgyakorlatot és kifújáskor mondjuk a betűs tanulóink nevét: Anna Annamária
Carmen Laci Pista…
7. Tk: olvassuk el a nyomtatott és az írott a – a betűket jó hangosan, s közben mutassuk őket a sorban!
8. Végezzük el a hang és betű felismerési gyakorlatokat tk-ben. Végezzünk szógyűjtést a-val.
9. Memóriafejlesztés helyes ejtési gyakorlattal.
10. Mondd gyorsan ismert nyelvtörőnket és színezd ki az „a” betűket!

Óravázlat a tk. 30-31. oldalaihoz.

Téma: Nyomtatott kis- és nagybetűk (2 óra)
Tananyag: Az iIíÍ betűk olvasása, az ií hangok helyes kiejtése. Kiemelt szavak hangokra bontása,
hangoztatása, szótagolása. Az ai, ia kapcsolása. Szókincsbővítés.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat az i, í, aií hangok kifújásával. Beszédfejlesztés képolvasással.
Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Beszélgetőpercek: Mi érdekeset szeretnél elmondani a többieknek, ami veled történt tegnap? Mit
csináltatok otthon délután a családban?
Szj: Milyen az a gyerek, aki segít szüleinek?
Most nézzük meg a könyvben, mit csinál a család.
2. Tk. 29.o. beszélgetés az eseményképről. Közben memorizáljuk a verset, (tapsoljuk ki, lépegessük ki).
Emeljük ki a hívóképet – indián, írógép – és vezessük le belőle az i í hangokat. Ügyeljünk a
helyes kiejtésre!
3. Elemezzük alaposan a betűk formáját: húzzuk át az ujjunkkal, írjuk le a levegőbe, írjunk le a talajra
egy óriási betűt és lépegessünk rajta, tapogassuk végig a táblán vagy falon egy nagy formán, végül
formázzuk ki gyurmából vagy drótból, hajtogassuk pamutból.
4. Végezzünk légző gyakorlatokat az ií hangok kifújásával.
5. Nyírjuk ki a betűkártyából. Végezzünk szógyűjtést.
6. Tk: olvassuk el a nyomtatott és az írott a betűket jó hangosan, s közben mutassuk őket a sorban!
7. Memóriafejlesztés helyes ejtési gyakorlattal.
8. Mit látsz a képen? Nevezd meg, szótagold, majd bontsd hangjaira!
64
9. Végezzük el a betű felismerési gyakorlatokat tankönyvben.
10. Mondjuk el a Kis, kis kígyó tekeredj a fára… című játék szövegét hangosan, halkan, szótagolva,
magánhangzókkal.

Óravázlat a tk. 32-33. oldalaihoz.

Téma: Nyomtatott kis- és nagybetűk
Tananyag: Fejlesztő óra. Az iIíÍaA betűk olvasása, az iía hangok helyes kiejtése. Az ai, ia kapcsolása.
Mesehallgatás és meseelemzés. Kiemelt szavak hangokra bontása, hangoztatása,
szótagolása. Szókincsbővítés.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat az i, í, aií hangok mondásával. Beszédfejlesztés képolvasással.
Szókincsbővítés. Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése.
Ritmusérzék fejlesztése szótagolással és lépegetéssel.
1. Végezzünk légzési gyakorlatot és kifújáskor mondjuk aií iaí íai hangokat.
2. Kinek a nevét írtuk le? – betűfelismerési gyakorlat
Szótagoljuk, tapsoljuk ki, csak mgh-kal, játékkal.
Álljatok fel, ha a-t hallotok, guggoljatok le, ha i-t hallotok. Gyűjtsünk még neveket! Kinek a
nevében van aií hang?
3. Végezzünk hangösszevonási gyakorlatokat magánhangzókkal, hívóképekkel és ismert betűkártyákkal.
4. Olvasási gyakorlat.
5. a/ A pedagógus mesél fejből, hangsúlyosan.
Ribike – Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese 44. oldal a tankönyvben.
b/ Mesestaféta: most ti meséljétek el, úgy, hogy egy-egy rész után a mesélő továbbadja a
„stafétát - varázspálcát”.
c/ Keresd meg a kisképeket a nagy képen!
6. Emeljük ki az egyes szavakat és végezzünk hangfelismerő és szótagoló gyakorlatokat!
7. A differenciált oktatásként a mesefeldolgozásához különböző feladatokat adhatunk a képességeik
szerint összeállított csoportoknak.

Óravázlat a tk. 34-35. oldalaihoz.

Téma: Nyomtatott kis- és nagybetűk (2 óra)
Tananyag: A m M betűk olvasása, az m hang helyes ejtése. Kiemelt szavak hangokra bontása,
hangoztatása, szótagolása. A ma, mi, mí, kapcsolása. Szókincsbővítés.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat az i, í, aií hangok kifújásával. Beszédfejlesztés meséltetéssel.
Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék
fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Nyelvtörő gyakorlása
1. Légzési gyakorlat hosszú magánhangzók mondásával
2. Játsszuk el a Ribike c. mesét az előző órai csoportfelosztásban. Az 1. csoport kezdi, a 2. folytatja
és így tovább.
3. Betűemlékeztető - betűfelismerő, hangfelismerő gyakorlatok játékok (képek, betűkártyák, tárgyak)
Énekelek nektek, tapsoljatok, ha a vagy i hangot hallotok:
Pl: „Tavaszi szél vizet áraszt”
4. Új betű tanítása: eseménykép, hívókép, hangleválasztás, betű-hang megfeleltetés, a betű formája,
betűismétlés
Weöres Sándor: Mackó brummog
Mackó brummog:
– Irgum-burgum,
bundám rongyos,
ez abszurdum!
Ha futja az idő megtanulhatunk más verset is a mackóról, pl.: Weöres Sándor Medve-nóta, vagy
Kormos István Mackó, vagy a Vackorból egy részt.
5. Hangoztatás, hangösszevonás, betűkötés gyakorlása.
6. Lapozzunk vissza a könyvünkben, hol láttok ismert betűket?
7. Állítsuk fel a betűfánkat, rakjuk rá a betűleveket: aiím.
Alkossunk szótagokat, szavakat, foglaljuk mondatokba.
8. Nyelvtörő:
Meggymag! Szelíd meggymag vagy, vagy vad meggymag vagy?
65
9. Énekeljük és táncoljuk el el a Brumm, brumm Brúnó című gyermekdalt.
10. Kitűnő szórakoztató verselés a magánhangzók gyakorlására is Szabó T. Anna: Nemzetközi
medveinduló című verse
Írjunk hát egy medve-dalt!
Minden medve tudja majd,
minden medve megtanulja,
két perc múlva fejből fújja:
medve-dal, medve-dal,
amit minden medve hall!
Árjánk hát ágy mádvá-dált,
ámát mándán mádvá várt!
Mándán mádvá mágtánáljá,
kát párc málvá fájbál fájjá –
mádvá-dál, mádvá-dál,
mándán mádvá tádjá már!
Erjenk het egy medve-delt,
melyben medve kedve telt,
menden medve megtenelje,
ket perc melve fejbel fejje:
medve-del, medve-del,
menden medve tedje mer!
Érjénk hét égy médvé-délt,
émét méndén médvé ért!
Méndén médvé mégténéljé,
két pérc mélvé féjbél féjjé -
médvé-dél, médvé-dél,
méndén médvé tédjé mér!
Írjink hit egy midvi-dílt,
imilyit i midvi írt!
Mindin midvi migtinilji,
kit pirc milvi fijbil fijji,
midvi-díl, midvi-díl,
mindin midvi tidji mír!
Orjonk hot ogy modvo-dolt,
molyon o modvo kotolt!
Mondon modvo mogtonoljo,
kot porc molvo fojból fojjo,
modvo-dol, modvo-dol,
molyot o modvo dolol !
Örjönk höt ögy mödvö-dölt,
ömölyöt ögy mödvö költ!
Möndön mödvö mögtönöljö,
köt pörc mölvö föjből főjjö,
mödvö-döl, mödvö-döl,
dölölöm ö ködvödör’!
Úrjunk hút ugy mudvu-dúlt,
mulyut ugy mudvu dulul!
Mundun mudvu mugtunulju,
kút purc múlvu fujbul fujju,
mudvu-dul, mudvu-dul,
mu mund tudunk mudvuul!
Ürjünk hüt ügy müdvü-dült,
mülyüt sük müdvü fütyül!
Müdvü-dül, müdvü-dül,
büldüg mündün müdvüfül!
Minden medve ezt énekli,
66
és ha vége, ÚJRAKEZDI:
Írjunk hát egy medve-dalt…
stb.

Óravázlat a tk. 36-37. oldalaihoz.

Téma: Nyomtatott kis- és nagybetűk (2 óra)
Tananyag: Az uU úÚ betűk olvasása, az uU úÚ hangok helyes ejtése. Kiemelt szavak hangokra
bontása, hangoztatása, szótagolása. A mu, mú kapcsolása. Szókincsbővítés.
Készségfejlesztés: Légzési gyakorlat az aiíuú hangok kifújásával. Beszédfejlesztés verseléssel.
Emlékezőtehetség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Ritmusérzék
fejlesztése szótagolással és lépegetéssel. Nyelvtörő gyakorlása.
1. Légzési gyakorlat magánhangzók mondásával.
Mondjuk el Szabó T. Anna: Nemzetközi medve-induló című versét. (tapsoljunk, lépkedjünk
közben, szótagoljunk).
2. Az olvasás ellenőrzése.
Aki még nem tudja kapcsolni a betűket, betűolvasásból is felelhet. Aki már olvasott differenciált
feladatot kaphat, hogy ne zavarja a többit. Itt kell elkezdeni az önálló munkára ill. csoportmunkára
valószoktatást. Pl.: most rakd ki betűkártyákból azt, amit olvastál, külön csillagot kapsz érte. Ketten
is dolgozhattok együtt, segíthettek egymásnak, csak nagyon halkan kell beszélnetek. Nagyon hamar
megszokják mit kell csinálniuk és örülni fognak, hogy tevékenykedhetnek. Minél ügyesebben
fogják kirakni a szótagokat és szavakat, annál szebben fognak olvasni és írni is.
Megéri a betűkirakással foglalkozni! Csak meg kell szokni a munkazajt és meg kell
tanulni kezelni.
3. Tk. 36. o. beszélgetés az eseményképről. Közben memorizáljuk a verset (tapsoljuk ki, lépegessük ki).
Emeljük ki a hívóképet –uborka, -út és vezessük le belőle az u ú hangokat. Ügyeljünk a helyes
kiejtésre!
4. Betűelemzés.
Elemezzük alaposan a betűk formáját: húzzuk át az ujjunkkal, írjuk le a levegőbe, írjunk le a talajra
egy óriási betűt és lépegessünk rajta, tapogassuk végig a táblán vagy falon egy nagy formán, végül
formázzuk ki gyurmából vagy drótból, hajtogassuk pamutból.
5. Végezzünk légző gyakorlatokat az u-ú hangok kifújásával.
6. Nyírjuk ki a betűkártyából. Végezzünk szógyűjtést.
7. Tk: olvassuk el az a nyomtatott és az írott a betűket jó hangosan, s közben mutassuk őket a sorban!
8. Memóriafejlesztés helyes ejtési gyakorlattal.
9. Mit látsz a képen? Nevezd meg, szótagold, majd bontsd hangjaira!
10. Végezzük el a betű felismerési gyakorlatokat tankönyvben.
11. Játsszunk zöldségárust!
12. A következő órán a hangoztatás, hangösszevonás, betűkötés gyakorlása következik az u-ú
betűkkel.
Lapozzunk vissza a könyvünkben, hol láttok ismert betűket?
Állítsuk fel a betűfánkat, rakjuk rá a betűleveket: a i í m u ú.
Alkossunk szótagokat, szavakat, foglaljuk mondatokba.
Utánozzuk le az állatok hangját.
Rakjuk ki a betűkártyákkal.

Óravázlatok az írás tanításához

1. óravázlat
Téma: Ujjmozgás-koordináció fejlesztése
Tananyag: Ismerkedés az íróeszközökkel, színekkel
Készségfejlesztés: Nagymozdulatok végzése függőleges mozdulatokkal, firkálás szabadon, színek
felismerése, finommotorikus mozgás fejlesztése gyurmázással.
Segédeszközök: ceruza, színes ceruza, zsírkréta, kartonlap, gyurma, rajzlap vagy csomagolópapír.
1. Készségfejlesztés nagymozdulatokkal.
Álljunk fel. Végezzünk függőleges nagymozdulatokat jobb kezünkkel, bal kezünkkel, mindkét
kézzel.
Fessük be a képzeletbeli kerítést. Szobafestők vagyunk, járjuk körbe az osztályt és képzeletben
67
 fessük be a falat lentről fel, fentről le mozdulatokkal. Ugyanígy fessük le az ajtót, szekrényt, táblát,
pad tetejét. Nem baj, ha zaj lesz az osztályban. Figyeljük meg (és azonnal írjuk le), hogy melyik
gyereknek milyen a mozgása, viselkedése. – nyugodt, azt csinálja, amit kérünk tőle, nagy
mozdulatokat végez, csendes, ugrál, böki a másikat, kiabál, rángatja a kezét, hadonászik stb.
2. Ujjmozgás-koordináció fejlesztése firkálással.
Rakjuk ki a padra a grafitceruzát, színes ceruzát és zsírkrétát. Nevezzük meg őket. Nevezzük meg a
színeket, mutasd meg nekem ezt… a színt, én milyen színt mutatok neked stb. Hívjuk fel a
gyerekek figyelmét, hogy a ceruza mérgező, ezért ne vegye a szája, ne fesse vele a körmét stb.
Utasítás: Erre a lapra szabadon azt firkál mindenki, amit akar. Próbáld ki sorba a ceruzákat.
Hagyjuk a gyerekeket teljesen szabadon firkálni, nem baj, ha kicsit beszélnek hozzá, kiabálni
persze ne hagyjuk őket. Ha kell, firkálhat a lap másik oldalára is.
Közben figyeljük meg őket és jegyzeteljünk. Milyen a ceruzafogása, kéz dominanciája, milyen
színt használ sokat, milyen bátran firkál, fél-e a tevékenységtől, milyen hangos, ülve marad-e vagy
feláll közben, ill. feltérdel-e a székre, milyen típusú vonalakat húz, vagy már rajzol, milyen méretű
(kicsi, vagy elég nagy) vonalakat húz, kihasználja-e az egész lapot, vagy csak a sarkába ír stb.
3. Finommotorikus mozgás fejlesztése gyurmázással.
Válassz egy színt és vedd ki a csomagból. Egy kicsit kemény.
Melegítsük fel a kezünkkel, gyúrjuk meg jól, addig, amíg nem lesz könnyen formázható. Gyúrjunk
kígyót belőle egy kézzel, két kézzel. Gyúrjuk vissza eredeti formájára és tegyük vissza a helyére.
Mossunk kezet a gyurmázás után.
2. óravázlat
Téma: Ujjmozgás-koordináció fejlesztése.
Tananyag: Ismerkedés az ujjainkkal, ceruzafogás.
Készségfejlesztés: Nagymozdulatok végzése függőleges mozdulatokkal, firkálás egyre nagyobbodó
formákkal, színek felismerése, vonalvezetés a kéz körül, beszédfejlesztés mondókával,
figyelemfejlesztés, finommotorikus mozgás fejlesztése gyurmázással.
Segédeszközök: ceruza, színes ceruza, zsírkréta, kartonlap, gyurma, rajzlap (vagy bármilyen papírlap,
akár újságpapír).
1. Készségfejlesztés nagymozdulatokkal.
Álljunk fel. Végezzünk függőleges, majd vízszintes nagymozdulatokat jobb kezünkkel, bal
kezünkkel, mindkét kézzel.
2. Ujjmozgás-koordináció fejlesztése firkálással.
Papírlapra rajzolj egy pontot, csinálj belőle nagyobbat, még nagyobbat, még nagyobbat. Húzz egy
függőleges majd vízszintes vonalat, csinálj belőle vastagabbat, még vastagabbat, még vastagabbat.
3. Ujjtorna: fogjuk két ujjunk közé a ceruzát és mozgassuk. Fogjuk 3 ujjunk közé a ceruzát és
mozgassuk.
Magyarázzuk el a helyes testtartást írás közben.
Rajzold körbe a bal kezed és mondogassuk a mondókánkat. Hüvelykujjam…. Nevezzük meg az
ujjainkat.
4. Finommotorikus mozgás fejlesztése gyurmázással.
Gyurjuk a gyurmát, gyúrjunk kígyót, tekerjük össze, formázzunk kosarat belőle.

3. óravázlat
Téma: Ujjmozgás-koordináció fejlesztése
Tananyag: Satírozás, ceruzafogás, helyes testtartás.
Készségfejlesztés: Nagymozdulatok végzése függőleges, vízszintes és körkörös mozdulatokkal,
firkálás egyre kisebbedő formákkal, színek felismerése, finommotorikus mozgás fejlesztése
gyurmázással.
Segédeszközök: ceruza, színes ceruza, zsírkréta, kartonlap, gyurma, rajzlap (vagy bármilyen papírlap,
akár újságpapír).
1. Készségfejlesztés nagymozdulatokkal.
Álljunk fel. Végezzünk függőleges, majd vízszintes nagymozdulatokat jobb kezünkkel, bal
kezünkkel, mindkét kézzel. Végezzünk ujjtornát.
2. Ujjmozgás-koordináció fejlesztése firkálással.
Papírlapra rajzolj egymás alá 2-3 nagy alakzatot, csinálj belőle kisebbet, még kisebbet, még
kisebbet.
68
3. Gyakoroljuk a helyes testtartást írás közben.
A múlt órán körberajzolt kéz vonalát rajzoljuk át valamilyen színnel és mondogassuk a
mondókánkat.
Hüvelykujjam…. Nevezzük meg az ujjainkat.
4. Satírozással színezzük ki a mesefigurát.
5. Finommotorikus mozgás fejlesztése gyurmázással.
Gyúrjuk a gyurmát, gyúrjunk különböző méretű golyókat.

4. óravázlat
Téma: Ujjmozgás-koordináció fejlesztése.
Tananyag: Satírozás, forma körberajzolása, ceruzavezetés helyes testtartás.
Készségfejlesztés: Nagymozdulatok végzése függőleges, vízszintes és körkörös mozdulatokkal,
járással, ujjmozgás-koordináció fejlesztése minta körberajzolásával és tépéssel, finommotorikus
mozgás fejlesztése satírozással és gyurmázással.
Segédeszközök: ceruza, előre megrajzolt alma, körte vagy más formák, rajzlap, újságpapír, ragasztó,
színes ceruza, kartonlap, gyurma.
1. Készségfejlesztés nagymozdulatokkal.
Álljunk fel. Végezzünk függőleges, majd vízszintes nagymozdulatokat jobb kezünkkel, bal
kezünkkel, mindkét kézzel. Járjuk végig a földre rajzolt nagy íveket, formákat.
2. Ujjmozgás-koordináció fejlesztése minta körberajzolásával és tépéssel.
Papírlapon rajzold körbe a megadott mintát, minden tanuló csak egyet. Újságpapírból tépj nagyobb
darabokat és ragaszd rá az almára úgy, hogy teljesen befedje a mintát. Rajzórán is rá lehet
ragasztani. Sőt, ismételjük meg ezt a gyakorlatot ahányszor csak lehet úgy, hogy egyre kisebb
papírdarabokat tépetünk a tanulókkal. Színes papírdarabkákat is tépethetünk velük és színes képet
ragasztunk belőle.
3. Gyakoroljuk a helyes testtartást és ceruzafogást írás közben. Firkáljunk egy-két percig szabadon.
4. Satírozással színezzük ki a mesefigurát.

Annyi feladatot végeztessünk a tanulókkal egy órán, amennyit elbírnak. Az észrevételeink

alapján differenciálhatjuk az osztályt képességeik alapján és minden csoportnak olyan
feladatot adjunk, amelyik szükséges a fejlesztéséhez. Ha nem tudja a gyerek fogni a ceruzát,
ne erőltessük rajzolással, inkább fejlesszük gyurmázással, gyöngyfűzéssel, tépéssel,
szemezgetéssel, tornával stb. Aki viszont ügyes, és akar mindent csinálni, hadd csinálja,
nagyobb lesz az önbizalma és a több sikerélménye lesz.

69