Romuluszról és Rémuszról

Amulius, Proca királynak a fia elűzte saját testvérét, Numitort, és ennek következményeként egyedül
uralkodott. Rhea Silvia veszta papnő nemsokára ikerfiakat szült, Romuluszt és Rémuszt, és Mars istent
nevezte meg a fiúk apjakánét. Mihelyt ezt megtudta Amulius király, Rhea nagybátyja, a papnőt
börtönbe / őrizetbe adta, és a fiúkat a vízbe akarta ölni. A szolgák az ő ikreit egy teknőbe rakták, és a
teknőt a Tiberisnek a vízébe tették ki.

Később a fiúkat a sekély víz egy száraz helyre állította (vitte), és a szomjazó csecsemőket egy farkas
talált meg, és emlőket nyújtott nekik. Faustulus, a királyi nyáj felügyelője a feleségével, Larentiával
felnevelte a fiúkat. Hosszú (sok) idővel később, a már testben-lélekben hatalmas Romulusz és Rémusz
megölte Amuliust, és Numitort királlyá tették.

Amulius meggyilkolása után azokban az ikertestvérek nem maradtak Numitor királynál, hanem új
várost akartak alapítani ott (azona helyen), ahol egykor Faustulus találta őket. Az új város első királya
Romulusz volt, az (ő) saját nevét adta neki, és ott egyedül uralkodott, mert akkor már Rémusz nem
élt. A halálának az oka Romulusz szörnyű haragja volt: Rémusz ugyanis gúnyosan átugrott a még
egészen új és alacsony falon és a dühös Romulusz megölte őt.

A Romulusz tette szerencsétlen előjel/ómen volt.

Nézők, én vagyok a házhoz tartozó Lar. Euclio családjának az istene vagyok. Ez Euclio háza. Euclio
szobáiban nagy kincs van. De a kincs egy bögrében, (és) a föld alatt rejtőzik. Én ugyanis a bögrét
titokban szemmel tartom a szobákban. Euclio nem tud a kincsről. Miért tartom szemmel még mindig
titokban a kincset? Megmagyarázom a történetet. Euclio nem derék öregember, hanem fösvény és
gonosz. Tehát Eucliót nem szeretem. Azonkívül Euclio nem törődik velem. De Euclio lánya birtokol
jóságot (van benne jóság). Mert Phaedria, Euclio lánya törődik velem, és sok áldozatot, sok kenőcsöt,
sok koszorút ad. Tehát Phaedriát, Euclio jóságos lányát nagyon szeretem. De Euclio szegény. Tehát a
lánynak egyáltalán nincs hozománya, mert az öreg nem tud a bögréről. Most pedig, mert Phaedria
jóságos, az arannyal teli bögrét Eucliónak adom. Őt meglátogatom álmában, és megmutatom neki a
bögrét.