Eredményelemzés

1. Eredménykimutatás elemzése
2. Fedezetszámítás lényege, fedezeti pont, üzembezárási pont, gazdasági kalkuláció
3. Fedezeti összeg elemzése
4. A jövedelmi helyzet elemzése
Eredménykimutatás elemzése
Az EK a vállalkozás adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény
keletkezésére ható főbb tényezők bemutatásával. Az eredmény: bevételek és ráfordításainak a
különbözete, ha pozitív akkor nyereséges a vállalkozás.
A számviteli törvény alapján az eredménymegállapítás (EK) választható módszerei:
 az összköltség eljárás módszere
 a forgalmi költség eljárás módszere
Az összköltség eljárású és a forgalmi költség eljárású EK összehasonlítását az alábbi ábra
mutatja:
Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás
I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele
II. Aktivált saját teljesítmények értéke II. Értékesítés közvetlen költségei
III. Egyéb bevételek III. Értékesítés bruttó eredménye
IV. Anyagjellegű ráfordítások IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Személyi jellegű ráfordítások V. Egyéb bevételek
VI. Értékcsökkenési leírás VI. Egyéb ráfordítások
VII. Egyéb ráfordítások
A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei
-IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
B) Pénzügyi műveletek eredménye
C) Adózás előtti eredmény (C ± D)
-X. Adófizetési kötelezettség (társasági adó)
D) Adózott eredmény

A két módszer csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el
egymástól, a további eredménykategóriák meghatározása már azonos.
Az eredményelemzés középpontjában az értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg)
vizsgálata és tényezőkre bontása áll:
Értékesítés nettó árbevétele
-Értékesítés közvetlen költségei  pl. ELÁBÉ + közvetlen önköltség (anyag, bér, bérjárulék,
gyártási egyéb közvetlen költségek, STK tovább felhasználása)
= Értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg)
-Értékesítés közvetett költségei  pl. értékesítési-forgalmazási, igazgatási, egyéb általános
költségek
= Értékesítés eredménye (nyereség)  működési eredmény
Az eredményelemzés szakaszai:
 az eredmény tervezése
 az eredmény év közben folyamatos elemzése (fedezeti pont)
 az eredmény utólagos elemzése (fedezeti összeg elemzése)
Fedezetszámítás lényege, fedezeti pont, üzembezárási pont, gazdasági kalkuláció
Az árak, az értékesítési volumenek, a költségek és az eredmény közötti összefüggések
vizsgálatának hatékony módszerei a fedezetszámítás és a fedezetelemzés, ezen belül kiemelt
fontosságú a fedezeti pont vizsgálata. A fedezeti pont a gazdálkodás egyik legfontosabb
kategóriája, egy kritikus pont, amely elérése elengedhetetlen minden vállalkozásnál.
A fedezeti pontnál a vállalkozás bevételei megegyeznek a ráfordításaival, tehát az eredmény
nulla
 a bevétel éppen fedezi a költségeket
 ha eléri a vállalkozás a fedezeti pontot, utána csak profitot termel
 a fedezeti pontban a fedezeti összeg nem nulla, hanem egyenlő a közvetett
költségekkel
 a fedezeti pont előtt a vállalkozás veszteséges (az ÁB még nem éri el a változó és
állandó költségek összegét), a FP után pedig már nyereség képződik
Az eredmény tervezése:
1. célunk: növeljük az eredményt  meghatározunk egy tervet  Meghatározzuk a minimális
nyereségtömeget, azt mutatja, hogy mekkora profitot szeretne realizálni a vállalkozás
tulajdonosa a következő évben
2. Meghatározzuk, hogy a vállalkozás milyen tényezők által tudja növelni az eredményét:
 meg kell határoznunk, hogy a tervezett eredmény milyen tényezők, milyen mértékű
változtatásával érhető el
 az eredmény növelése 4 tényező változtatásával tehető meg:
o eladási ár emelése (drágábban adjuk a termékeket)
o eladott mennyiség növelése
o változó (közvetlen) költségek csökkentése (a változó költségek a termeléshez
kötődnek, a termelés mennyiségétől függnek, pl.: anyagköltség)
o fix (közvetett) költségek csökkentése (a fix költségek közvetlenül nem kötődnek a
termeléshez, nem függnek a termeléstől, pl.: irodaház bérleti díja)
3. A nyereségérzékenységi szorzó meghatározása, amely azt mutatja meg, hogy a fenti
tényezők egy 1%-os változása, hány %-os eredményváltozást okoz.  az egyes tényezők
milyen mértékben képesek módosítani az eredményt, a nyereségérzékenységi szorzók
segítségével határozzuk meg (az egyes tényezők változtatása hogyan változtatja az
eredményt)
  Nyereségérzékenységi szorzó= nyereség %-os változása / tényező %-os változása
Azt az opciót érdemes megvalósítani, amelynek a nyerségérzékenységi szorzója nagyobb.
4 tényező változtatásának hatásai:
o eladott mennyiség növelése: árbevétel és változó költség nő, fix költség nem változik
o eladási ár emelése: árbevétel nő, változó és fix költség nem változik
o változó költség csökkentése: változó költség csökken, árbevétel és fix költség nem
változik
o fix költség csökkentése: fix költség csökken, árbevétel és változó költség nem változik

A fedezeti pont vizsgálata mellett fontos szerepe van az elemzésben az ún. üzembezárási
(üzemszüneti) pont meghatározásának. Az elemzés során a vállalkozás bevételeit és változó
költségeit állítjuk szembe. Az üzembezárási pontban a vállalkozás árbevétele megegyezik a
változó költségek összegével. A termelés – a fix költségek felmerülése miatt – ilyen esetben
veszélyes, azonban rövid távon fenntartható. Ebben az esetben a cél a veszteség
maximalizálása. Hosszabb távon a fedezeti pont alatt, de az üzembezárási pont felett található
tevékenységek helyett jövedelmezőbb (fedezeti pont feletti) tevékenységek indítása
szükséges.
Gazdasági kalkuláció (optimális termékösszetétel)
A gazdasági kalkuláció a fedezetszámításra épülő döntéselőkészítő, a döntés tényleges hatását
ellenőrző számítás. Célja minden esetben a döntési alternatívák – a legkedvezőbb változat
kiválasztásának – segítése.
A fedezetszámításra épülő döntéselőkészítő elemzések egyik legismertebb területét jelentik a
piaci, értékesítési döntések előkészítése keretében a gazdaságos (optimális) termékösszetétel
meghatározására irányuló számítások.
Az a termékösszetétel tekinthető gazdaságos (optimális) termékösszetételnek, amely
egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek:
 figyelembe veszi a piaci korlátokat
 figyelembe veszi az erőforrás korlátokat
 a lehető legtöbb bruttó eredményt (fedezetet) és így nyereséget biztosítja a vállalkozás
számára
Kalkuláció menete:
Olyan termékkombinációt keresünk, amely maximalizálja a nyereséget, vagyis a vállalkozás
profitját (pl. 3 termék esetén mennyit termeljünk az egyikből és mennyit a másikból, hogy
maximális legyen a cég profitja)
 nyereség (bruttó eredmény/fedezeti összeg) = árbevétel – közvetlen költség
 1 termékre jutó nyereség (fajlagos fedezet Ft/db) = eladási ár (Ft/db) – közvetlen
önköltség (Ft/db)
 korlátozó tényező: szűk erőforrás (anyag, gép, munkaerő)  ezt is figyelembe kell
venni a termékkombináció meghatározásánál
  ezért a fajlagos fedezetet (Ft/db) elosztjuk a fajlagos erőforrás felhasználással (ó/db
vagy kg/db), így megkapjuk a szűk erőforrásra jutó fedezetet (Ft/ó vagy Ft/kg)
 és ez alapján alakítjuk ki a termékösszetételt
 Szűk erőforrásra jutó fedezet: azt mutatja meg, hogy az egyes termékek gyártása során
mekkora profitot szerzünk egy egységnyi erőforrás felhasználásával
Fedezeti összeg elemzése
A termékszintű jövedelmezőség vizsgálata, ismerete alapvető jelentőségű a többféle terméket,
szolgáltatást előállító és értékesítő vállalkozás termékszerkezetének optimalizálása
szempontjából. A rendelkezésre álló erőforrásokat ugyanis úgy kell kihasználni, hogy az a
vállalkozás eredményének maximumához vezessen.
A termékszintű jövedelmezőség mérésének leggyakoribb eszközei:
 a termékszintű fedezeti hányad és
 az egyes erőforrások egységére (egy gépórára, egy munkaórára, egységnyi alapanyag
felhasználásra) jutó fajlagos fedezeti összeg nagyságát számszerűsítő gyártmány-
karakterisztikák
Fedezeti összeg = nettó eladási ár – közvetlen önköltség  a fedezeti összeg növelése az
eladási ár növelésével vagy a közvetlen önköltség csökkentésével érhető el, a fedezeti összeg
változása ezen 2 tényező változására vezethető vissza.
Árkialakításnál az előállítás közvetlen önköltsége az eladás alsó határa (határköltség), ennél
kisebb ár esetén a termék előállítási költsége sem térül meg. Ha az eladási ár ennél magasabb,
fedezeti összeg keletkezik a közvetett költségek fedezetére és egy meghatározott (magasabb)
eladási ár felett már nyeresége is keletkezik a vállalkozásnak.
A vállalkozás fedezeti összegének elemzése során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
 az eladási árak változása
 az önköltség változása
 a mennyiségi változás, amely felbontható tiszta volumenhatásra és összetételváltozás
hatására
A fedezeti összeg utólagos nagyvonalú elemzését a tényezőkre bontás módszerével
végezhetjük. (nagyvonalú  a vállalat egészére vonatkozik)
 Cél:
 meghatározzuk, hogy egyik időszakról a másikra milyen mértékben nőtt az eredmény
(fedezeti összeg)  kivonással egyik időszakról a másikra
 ezt a változást milyen tényezők, milyen mértékben befolyásolták (tényezőkre bontás
módszere)
 ki kell számolni a két időszakra az eredményt, kivonással meghatározni a változást
 majd ezt a változást részekre bontjuk
 az elemzéshez használjuk a fiktív (változatlan áras) fedezeti összeget is, mert ennek
segítségével tudjuk szétbontani a teljes változást
 (logikája nagyon hasonló az anyagköltség és bérköltség elemzéséhez, DE!!! a költség a
termelés elemzése, míg az eredmény az értékesítés elemzése)
A volumenváltozás hatásának felbontása három módszerrel végezhető el:
 átlagos fedezeti hányad módszere
 gyártmánykarakterisztikák módszere
 volumenarányos bázis fedezet módszere (index módszer)
Az átlagos fedezeti hányadot alkalmazó módszer esetében a termékenkénti jövedelmezőség
jellemzésére a fedezeti hányadot alkalmazzuk.
 fedezeti hányad = fedezeti összeg / értékesítés nettó árbevétele
A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer esetén a kiválasztott erőforrás egységére jutó
fedezeti összeget alkalmazzuk termékjellemzőként. A leggyakrabban kiválasztott erőforrások:
 élőmunka (munkaórában vagy normaórában kifejezve)
 gépi kapacitás (gépórában kifejezve)
 az ezek felhasználásával képzett gyártmánykarakterisztikák:
o az egy normaórára jutó fedezeti összeg (Ft/nó) és
o az egy gépórára jutó fedezeti összeg
A volumenarányos bázis fedezet módszere (index módszer) esetén:
 Árindex: az árváltozást mutatja meg egyik időszakról a másikra (azonos tárgyidőszaki
mennyiség mellett)
 Volumenindex: a mennyiségváltozást mutatja meg egyik időszakról a másikra (azonos
bázis időszaki ár mellett)
(a mennyiségváltozás befolyásolja az értékesítésnél a költséget és az árbevételt is  ha
többet adunk el, akkor több az árbevétel és az előállítási költség is)
bázis tárgy
(előrefelé számolunkszorzunk) fiktív (visszafelé számolunkosztunk)
volumenindex (%) árindex (%)

 Fiktív árbevétel: tárgy árbevétel / árindex

 Volumenindex: fiktív árbevétel / bázis árbevétel
 Fiktív közvetlen költség: bázis közvetlen költség x volumenindex
A kereskedelmi vállalkozások esetén az eladott áruk beszerzési értéke nagyban eltér az egyéb
tevékenységet végző vállalkozásokétól. Így a kereskedelmi tevékenységet végző
vállalkozások EK-át az alábbi sémára célszerű átalakítani:
1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Eladott áruk beszerzési értéke
3. Kereskedelmi árrés (1. – 2.)
4. Értékesítés közvetlen költségei
5. Értékesítés fedezeti összege (3. – 4.)
6. Közvetett költségek
7. Egyéb bevételek és ráfordítások
8. Üzemi (üzleti) eredmény (5. – 6. + 7.)
Az árak, a volumen és a költségek alakulásának elemzése mellett a kereskedelmi
tevékenységet végző vállalkozásoknál kiemelt szerepe van a kereskedelmi árrés vizsgálatának
is.
A kereskedelmi árrés alakulása a következő fő (befolyásoló) tényezőkre vezethető vissza:
 az árbevétel nagysága
 az árufogalom összetétele
 az árintézkedések (árpolitika, értékesítési irányok, árdifferenciálás, beszerzési források
megválasztása)
Az elemzésnél használt egységnyi árbevételre jutó árréstömeget árrésszintnek nevezzük.
Árrésszint (%) = (árréstömeg / árbevétel) x 100
Az árrés elemzése során ki kell térni a haszonkulcs elemzésére is. Ez az eladási ár
kialakításakor az egyes áruk, illetve árucsoportok forgalomba – hozatalával összefüggő
költség- és nyereségfedezetet hivatott biztosítani. Jelzi, hogy a vállalkozás az adott áru
beszerzési árát hány százalékos „többlettel” terheli.
Haszonkulcs (%) = (árréstömeg / eladott áruk beszerzési értéke) x 100
A vállalkozás árréstömegének alakulását az árucikkek egyedi haszonkulcsa határozza meg.
A jövedelmi helyzet elemzése
A gazdasági elemzők általában kétféle jövedelmezőséget különböztetnek meg: gazdasági és
pénzügyi jövedelmezőséget.
Gazdasági jövedelmezőség: mérése elsősorban a vállalkozás vezetői számára szolgál
információval. A vállalkozás gazdasági jövedelmezőségét úgy tudja javítani, ha sikerül
bevételeit növelni és ráfordításait csökkenteni.
Pénzügyi jövedelmezőség: mérése során a mobilizált erőforrásként a saját tőkét vesszük
figyelembe. Minél magasabb a pénzügyi jövedelmezőség, annál vonzóbb a vállalkozás a
potenciális tőkebefektetők számára.
 mérésének leggyakrabban alkalmazott formája: adózott eredmény / saját tőke
 elsősorban a tulajdonosok, részvényesek számára jelent fontos információt
A jövedelmezőségi mutatók elemzése során arra kapunk választ, hogy az adott erőforrás (pl.
élőmunka, eszköz, tőke) felhasználása révén mekkora jövedelem (eredmény) képződik, illetve
az egyes bevételeknek mekkora a nyereségtartalma. Mindig a növekedés, emelkedés
tekinthető kedvező változásnak.
Jövedelmezőségi mutatók:
 Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutató:
 o Bruttó jövedelmezőség (átlagos fedezeti hányad, %) = értékesítés bruttó
eredménye / értékesítés nettó árbevétele
 Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók:
o Tőkearányos adózás előtti eredmény (%) = adózás előtti eredmény / saját tőke
o Tőkearányos adózott eredmény (ROE, %) = adózott eredmény / saját tőke
o Jegyzett tőke arányos adózott eredmény (%) = adózott eredmény / jegyzett
tőke
 Élőmunka – arányos jövedelmezőségi mutatók:
o 1 főre jutó bruttó eredmény (eFt/fő) = értékesítés bruttó eredménye / létszám
o 1 főre jutó üzemi (üzleti) eredmény (eFt/fő) = üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye / létszám
o bérarányos bruttó jövedelmezőség (%) = értékesítés bruttó eredménye /
bérköltség
o bérarányos üzemi jövedelmezőség (%) = üzemi (üzleti) tevékenység
eredménye / bérköltség
o élőmunkára fordítás arányos jövedelmezőség (%) = értékesítés bruttó
eredménye / személyi jellegű ráfordítások
 Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók:
o ROA (%) = adózás előtti eredmény / eszközök összesen
o ROI (%) = adózott eredmény / eszközök összesen  a leggyakoribb
eszközjövedelmezőségi mutató a nemzetközi gyakorlatban is.
 az eszközarányos adózott eredményt befolyásolja: az adózott eredmény
jövedelmezőségének alakulása, az eszközök forgási sebességének
változása
 azt mutatja meg, hogy az adott tevékenységbe befektetett pénzünk
milyen megtérülést eredményezett
 ha ez a mutató 100% feletti, akkor általában elmondható, hogy jól
fektettük be a pénzünket, hiszen a befektetésünk pozitív megtérülést
eredményezett, ugyanis több pénz jött vissza, mint amennyit mi
befektettünk
 ha a ROI értéke negatív, akkor a beruházásba nem ajánlott befektetni
 Befolyásoló tényezők változásának hatása:
 Teljes ROI eltérés: tárgy ROI – bázis ROI (%)
 Forgási sebesség változás hatása: (tárgy forgási sebesség – bázis
forgási sebesség) x bázis árbevétel arányos adózott eredmény
(%)
 Árbevétel arányos jövedelmezőség változás hatása: tárgy
forgási sebesség x (tárgy árbevétel arányos adózott eredmény –
bázis árbevétel arányos adózott eredmény) (%)
 Ellenőrzés: forgási sebesség változása + árbevétel arányos
jövedelmezőség változás hatása = teljes ROI eltérés
Hatékonyság elemzése, hatékonysági mutatók
A gazdasági tevékenység célja valamilyen teljesítmény (hozam) elérése, amihez erőforrásokra
van szükség. A hozam és erőforrás – felhasználás viszonya határozza meg a tevékenység
gazdaságosságát. Javul a gazdaságosság, ha:
 az adott teljesítményt kisebb erőforrás felhasználással érjük el, vagy
 az adott erőforrás felhasználással nagyobb hozamhoz jutunk
A hatékonyság elemzésére szolgáló mutatószámok tevékenységenként eltérő tartalmúak.
Hatékonyságelemzés ipari termelő – szolgáltató tevékenység esetén: termelő tevékenységet
végző vállalkozás esetén a hozamokat elsősorban a különböző termelési értékmutatók
jelentik.
Bruttó termelési érték: a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét jelenti
 kiszámítása:
Értékesítés (fogyasztási és jövedéki adóval csökkentett) nettó árbevétele
- ELÁBÉ
- Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke
+ Saját termelésű készletek állományváltozása (+/-)
Bruttó termelési érték

Anyagmentes termelési érték: a bruttó termelési értékből kiindulva számítjuk az anyagjellegű

ráfordítások összegével csökkentve
 kiszámítása:
Bruttó termelési érték
- Anyagköltség
- Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások
Anyagmentes termelési érték

Nettó termelési érték: a vállalkozásnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A

hatékonyságvizsgálat és munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója,
mivel a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerűsíti.
 kiszámítása:
Anyagmentes termelési érték
- Értékcsökkenési leírás
Nettó termelési érték

Hozzáadott érték: a bruttó hazai termék vállalkozásszintű megfelelője

 kiszámítása:
Személyi jellegű ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
+ Adózás előtti eredmény
Hozzáadott érték

Hatékonysági mutatók:
a) Élőmunka – hatékonyság mutató:
 - 1 főre jutó termelési érték (vagy munka – termelékenységi mutató) = termelési érték /
létszám
b) Bérhatékonyság mutatói:
- 1 Ft bérköltségre jutó termelési érték = termelési érték / bárköltség  a mutató
elemzése fontos abból a szempontból, hogy a hatékonyság alakulásában az
élőmunkának, illetve az élőmunka – felhasználás költségeinek alapvető befolyásoló
szerepe van
- 1 Ft személyi jellegű ráfordításra jutó nettó termelési érték = nettó termelési érték /
személyi jellegű ráfordítások
c) Eszközhatékonysági mutatók:
- lekötött eszközök hatékonysága = termelési érték / lekötött eszközök átlagos nettó
értéke
- tárgyi eszköz – hatékonyság = termelési érték / tárgyi eszközök átlagos nettó értéke
- készlethatékonyság = termelési érték / készlet átlagos értéke
d) Termelési költségszint mutatója:
Termelési költség összetevői: anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, egyéb
szolgáltatások értéke, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás
Termelési költségszint (%) = termelési költségek összege / bruttó termelési érték  azt jelzi,
hogy a vállalkozás termelőtevékenységének teljes hozamértéke az adott időszakban mekkora
ráfordítást igényelt. Kedvező az értéke, ha jelentősen elmarad a 100%-os értéktől.
e) Tőkehatékonyság mutatói:
- tőkehatékonyság = bruttó termelési érték / saját tőke  a mutató jelzi, hogy a
vállalkozás egységnyi saját tőke felhasználással mekkora bruttó hozamot ért el
- fordulatok száma = értékesítés nettó árbevétele / készletek
- forgási idő (nap) = vizsgált időszak napjainak száma / fordulatszám
Hatékonyságelemzés kereskedelmi vállalkozásoknál:
Teljesítménymutatók:
- dolgozók leterheltsége = vásárlások száma / létszám
- minőségi mutató = forgalom / vásárlások száma
- forgalom munkaigényessége = vásárlások száma / forgalom
- áru munkaigényessége = létszám / vásárlások száma
- eszközellátottság = eszközállomány értéke / kereskedelmi alapterület
- eszközhatékonyság = forgalom / eszközállomány értéke
- eszközigényesség = eszközállomány értéke / forgalom