A kötődés fejlődése felnőttkorig.

A kötődés és következményei
Fejlődéslélektan mesterkurzus
 Normatív fejlődés iskoláskorig

Kötődéssel kapcsolatban: 4 viselkedésrendszer működik

1. Kötődési
2. Explorációs biztosítja: megküzdési képesség fejlődjön
3. Félelmi/Óvatos G-val biztonságos kapcsolat alakuljon
4. Szociabilitási (társkereső)

• 1. és 2., illetve 3. és 4. kölcsönhatásban működnek

• Működésükben komplex egyensúly:
Ha 1. és 3. rdsz. aktiválódása minimális → 2. és 4. rdsz. aktiválható
A 3. rdsz. aktiválódása → 2. és 4. leállítás, és 1. aktiválódása

Kötődés kora gyermekkorban (2. és 3. év) III. Szakasz: Diszkriminált,

specifikus, tiszta kötődés (8-24/30 hó)
Kötődési viselkedési rdsz: adaptív (veszély + Gy-i autonómia, önbizalom
növekszik)
Gy. felelőssége növekszik (önvédelemben, interakcióban másokkal)
A kötődési viselkedés változása:
2 évesnél: Intenzitás és gyakoriság uo. mértékű, mint 1 éves korban, de

 Több exploráció
 Újabb explor. előtt fizikai kontaktus igénye
 G mozgását figyelemmel kíséri, figyelmét visszaszerzi, ha G nem figyel rá
 Ha nem ő kezdeményezi a szeparációt: zaklatott + aktív keresés, hívás (sírás-)

3 évesnél: intenzív és gyakori kötődési viselk. + még jobb helyváltoztató mozgás

 Egyedül hagyásnál: kötődési viselkedés, zaklatottság, de hívás, aktív keresés

inkább, mint sírás
 Rövid szeparációnál: nem annyira zaklatott + kevesebb fizikai kontaktus
(reuniónál)
 Képes várni a kötődési személyre
IV. szakasz: Óvodáskor: 3-5 éves kor között, cél korrekciós partnerség,
kölcsönös kapcsolatok szakasza
Kötődési rendszer szerveződése megváltozik:
Partnerség: emocionálisan fontos (kötődési) helyzetekben használható

3 éves: szepar. hallatán: tiltakozás vagy elfogadás, de nincs tárgyalás

4 éves: fizikai kontaktus igénye kisebb; helyette: szemkontaktus, nonverb.

üzenetek; nem fél, ha G-vel megbeszélik a szeparáció/visszatérés tervét.

Önvédelem lehetősége és felelőssége: idegen felnőttek jelenlétében (exploráció és

ignorálás)

félelmi és szociabilitási rendszer együttes működése

Változás: helyváltoztató mozgásban, közelség befolyásolása (saját felelősséggel)

kommunikációs készségekben (érzelem, múlt és jövő, narratív diskurzus:
oksági összefüggések észlelése alapján )
Változások 3 és 4 éves kor között
3 évesnél: kötődési viselkedés gátlása és G. tervének beépítése a sajátjába
(partnerég kezdete)
4 éves kor után kb.: saját és másik céljának belső koordinációja:
G viselkedésének és céljának oksági viszonyát megérti
közös célról képes tárgyalni
(kialakult partnerség)

3. év felé közeledve 4. év környékén

Komplex esemény hálózat Két perspektíva felismerése és megértése
Erősebb viselkedés gátlás Fizikai közelség nem annyira fontos
Köt.viselkedés ereje gyengül Köt. vis. tovább gyengül
Kitűzött cél: fizikai közelség Közös tervek, célok kitalálása
 Kötődés iskoláskorban (7-12 év között)
Változások:
Csökkenő szülői kontroll (kortárs fontossága?)

Sz-Gy koreguláció
Gy. önbizalma, felelősségvállalása nagyobb
Kognitív fejlődésben (memo., kogn. rugalmasság, vonásokban gondolkodik,
érzelem szabályozás ↑, mások jobb megértése)

Kötődési cél: elérhetőség

Kötődési viselkedés, Sz-vel töltött idő csökken. Önbizalom, autonómia ↑
BMM: kidolgozott, de még nincs általános kötődési modell
Kortárshoz való kötődés van?
És mivel „mérhetjük” ezt?

Változás a kötődésben?
Késői iskoláskor: erősebb elkerülés (normatív), magabiztosság ↑
elérhetőség ua.
Folyamatosság a kötődésben? Korábbi kötődés → előrejelző szerep?

Isk.koron belül: rövid távon igen, hosszabb távon vegyes eredmények

(óvodás – iskoláskori is max. mérsékelt)
Milyen faktorok miatt?
• Szülői nevelés: érzékenység, monitorozás, involváltság és támasznyújtás
(hiányánál: elkerülő), kontroll (ha túlzott: elárasztott)
• Szülői (anyai) kötődési mintázat (interjú alapján)
• Családi rendszer: kohézió, házastársi konfliktus
 Kötődés serdülőkorban
Problémák a témával kapcsolatban:
1. Mi a G-S kötődés természete
2. Hogyan mérjük (szeparáció?)
3. Serdülőkori reflektáló kapacitás és a személyiség
4. Érzelmi kapcsolat és kötődés: barátság, romantikus kapcsolat, szexualitás

Gyerek- és serdülőkorban: cél korrekciós partnerség (köt. fenntartása

tárgyalással)
Gyerekeknél:
Nyelvi és kognitív kompetencia alapján:
lehet beszélni: célokról, tervekről + tárgyalás
konfliktusokról
gyerek viselkedéséről, impulzusairól
Serdülőknél: ue. képességek és
+ konfliktus a S autonómiája körül (témái)
Kommunikáció lehetővé teszi:
kooperatív partnerség fenntartását
G-S kapcsolatának változását (S fejlődési szükségleteinek változása miatt)
Mindkét fél együttműködése szükséges: kooperatív tárgyalás! (B kötődés)
S-i autonómia növekedésével:
nagyobb kockázatvállalás
kevéssé ellenőrizhető döntések
G: figyelemmel követés

2 oldala: S érezheti, hogy G elérhető, és a kapcsolat befolyásolható

G közbeléphet, ha szükséges

Biztonsági bázis: gyengébb (csak akkor, ha…)

függ S kommunikációs hajlandóságától

Érzelmi kapcsolatok és a kötődés a kortársakkal

Széleskörű kortársi kapcsolat kevés lesz érzelmileg fontos

Érzelmi kapcsolat: tartósság; közelség fenntartása;
szeparációra, reunióra és elvesztésére adott érzelmi válaszok
Baráti viselkedésrendszer: kevés személlyel, speciális, kölcsönös érzelmi
kapcsolat, önfeltárás; identitás formálódás
tesztelése a baráti támasznyújtásnak
Szexuális viselkedésrendszer
Pozitív érzelmek
Közelség vágya szerelemérzés jele
Hiányérzet
Érzelmi kapcsolat: közös kölcsönös elköteleződés (idő!)

Lehet-e, mikor a baráti és szexuális érzelmi kapcsolatból kötődés?

Hajlandóság és képesség: gondoskodói kapacitás működésére

szelektív és kölcsönös
Reciprok kötődés: kölcsönös gondoskodás, támasznyújtás (felek kapacitása)
nehéz, kellemetlen, kihívást jelentő helyzetben (megbízható társ)
rugalmasabb ( ≠ Sz-GY/S kapcsolattal)
Baráti kapcsolat ≠ romantikus kapcsolat

Szülővel és baráttal való kötődés szerveződése

Kötődés: specifikus és hierarchikus:
Serdülőkor elején elsődleges kötődési személy: Sz
Serdülőkor második felében barát (Sz: 2. vagy 3. helyen, más fontos felnőtt is lehet)
KÖTŐDÉS ÉRTELMEZÉSE, MAGYARÁZATA – két megközelítésben

I. BMM alapján → stratégia a kötődési személyek közelségének

keresésére
1. Biztonságos BMM: adaptív és rugalmas kapcsolat fenntartás;
2. Szorongó elkerülő BMM: minimalizálja a kötődési viselkedést
3. Szorongó ellenálló: maximalizálja a jelzésadást, kommunikációt

Párkapcsolati kötődés ≈ gyermekkori kötődési modell

Szerelmi partner is kötődési személy lesz:

Kötődési típusok (Felnőtt Kötődési Kérdőív, Hazan, Shaver, 1987):

Biztonságos: könnyen közel kerül és függ másoktól, nem aggódik, hogy
elhagyják
Elkerülő: nehéz mások közelsége és tőlük való függés, zavarja mások bizalom
keresése és túlzott közelsége
Szorongó ambivalens: mások kevésbé kerülnek közel, mint ahogy szeretné,
aggódik elhagyástól, a távolságtól, látja, hogy másokat elijeszt a túl erős
közelség igény
II. Serdülőkor kognitív kapacitása által: reflektál a kapcsolatra, értékeli

Elvárások értékelésének kapacitása = mentális állapot (köt.-i mentális/lelki

állapot) és ez nem a kötődési viselkedés!

Internalizált stratégia: kötődési témával kapcsolatos érzelmek, figyelem

szabályozása, a beszéd szervezése = kötődési reprezentáció (Main,
Goldwin: AAI – Felnőtt Kötődési Interjú)
(gyerekkori kötődési emlékek szervezése, erre adott reflexió, emlékek
integrálása, mentalizáció vagy reflektív funkció)

Kötődési reprezentáció típusai:

1. Biztonságos – autonóm
Konzisztens élmény elmesélés és értékelés, rövid, tömör, releváns válasz, emoc.
tapasztalatait és saját viselkedését reálisan értékeli, szoc. feedback-et keres
2. Visszahúzódó/levált, elutasító
Szülőkről: globális poz. és specifikus neg. kijelentések, alig beszél kötődési
emlékről. Függetlenséget hangsúlyoz, kapcsolatokat leértékeli. Rövid
válaszok, sok absztrakt kifejezéssel.
3. Elárasztott, belebonyolódott
Kötődési élmények elmesélése zavaros, haragos, ambivalens, belebonyolódik
a szövegbe, nem válaszol a kérdésre, túl hosszú az elmesélés, szülőkről szóló
értékelés ingadozik
4. Megoldatlan – dezorganizált
Válaszoknál elveszti a beszélgetés fonalát, nem emlékszik mit kérdeztek és
mire válaszolt már. Elmesélésben: befejezetlen mondat, hosszú hallgatás, sok
lényegtelen részlet keveredik. Gyászra, disszociációra utaló emlékek.

Néhány következmény:
KR és BMM formálja azt, ahogy a S kapcsolatba lép a kötődési figurákkal
(szülő, barát, romantikus kapcsolat)
Kötődési reprezentáció (KR) és kötődési (baráti, romantikus) kapcsolatok
választása:
Bizonytalan BMM
Visszahúzódó KR sebezhetőbb baráti és szexuális kapcsolatok
Elárasztott KR (megbízható és nem megbízható személy
megkülönböztetési nehézsége miatt)
Autonóm KR: jó önszabályozó skillek + gondoskodó magatartás
Két megközelítés empirikus kapcsolata (átfedése)?

Párkapcsolati kötődés és Kötődési reprezentáció kapcsolata gyenge

Okai:
• Elméleti alapok különbsége
• Kötődési eltérő aspektusainak megragadása különbözik
A korai tapasztalatok szerepének értékelése
(Sroufe, Coffino, Carlson, 2010)
Minnesota Longitudinális Vizsgálat eredményei alapján
Korai kötődés korrelált: G-i szenzitivitással (nem a temper.-mal)
gy. függetlenség/függés igénye
önértékelés
önszabályozás
társas kapcsolatok
Korai kötődés: jobban kapcsolódott S és tipegőkori érzelmi problémához,
mint iskoláskorihoz (bizalom, emoc. közelség fontossága)
Dezorganizált kötődés S és felnőttkori patológiához kapcsolódott
(borderline; disszociáció prototípusa)

Értelmezési korlátok:
- Csak gyenge korrelációk
más tényezők bevonásakor: (sokkal) erősebb korrel.!
- Sokszoros korai kockázatok kumulatív hatásúak (rossz bánásmód,
erőszak látványa, csal. szétesése, stressz, SES)
korai kockázat jobban előrejelezte serdülőkori vispropbl-t mint
iskoláskori → tehát a korai tapasztalat fontos
- Harmadik változó jelenlétének, hatásának keresése
pl. kötődés és isk. teljesítmény között mi közvetít? Nevelés, IQ, SES?
- Késői hatás is fontos lehet:
isk. kori apai jelenlét hiánya jobban előrejelezte S kori externalizáló v-t,
mint az óvodáskori hiány

Σ:
• Korai kötődés/tapasztalat és későbbi fejlődés következmény között:
valószínűségi (nem determinisztikus) kapcsolat
• Korai negatív tapasztalat változhat: korai szorongó kötődés megszűnt
később a családi stressz csökkenésekor
• Korai pozitív kötődés hatása későbbi kockázat esetén sem törlődik
(védelmet nyújt bizonyos mértékig): rugalmasság, ellenállóképesség
• Korai pozitív tapasztalatok: későbbi lehetőségek kihasználására jobb
lehetőséget biztosít
Hogyan és miért áll kapcsolatban a korai tapasztalat a későbbi
viselkedéssel?
- Korai tapasztalat adaptív kompetenciák új tapasztalat
új (fejlettebb) kompetenciák (pl. poz. elvárás, jó önszabályozás, barátság-
kötés, csoportban működés, tárgyalás és megbeszélés)
- Korai tapasztalat köt. reprezentáció új tapasztalat újabb
(módosult) reprezentáció (igazolható volt a bejósló erő)

Empirikus adatok alapján:

Társas viselkedés (TV) mérése óvodás-, iskolás, és korai serdülőkorban
Kötődési reprez. mérése (R): csecsemő és tipegőkorban (szülővel)+Ó,I

• Korai Köt. Óvodáskori Reprez. (4-5 é kori)

Óvodáskor Társas Viselkedés
• TV és Reprez mérések folyamatosak voltak az időben, korreláltak
• Kereszt kapcsolatok: szig. korrelációk
ÓR 8éR 12éR
KK 19é SE működés*
ÓTV 8éTV 12éTV
• Csecsemőkori kötődéstől serdülőkori következményig tartó közvetlen
kapcsolat: nem szign!

Korai tapasztalat szerepe: komplex fejlődési folyamat elindítója

*SE működés= szocio-emocionális működés