A légzőrendszer

(apparatus respiratorius)
 Tartalom
 A légzés szervrendszerének feladata  A légzőszervek működése

 A légzőrendszer részei  A légzés mechanizmusa

 Felső légutak  A hangképzés élettana
 Orr üreg(cavum nasi)  Védekező légúti reflexek
 Orrmelléküregek  A légzés szabályozása
 Garat (pharynx)
 Kémiai szabályozás
 Gége (larynx)
 Reflexes szabályozás
 Alsó légutak
 A központi idegrendszer hatása
 Légcső (trachea)
 Hörgők (bronchus)
 Tüdő (pulmo)
 Orrüreg Cavum nasi

 Külső orr
 Orrszárnyak
 Orrsövény
 Orrkagyló
 (felső, középső, alsó)

 Orrjáratok
 (felső, középső, alsó)
Az orrüreg feladata

 A levegő az orrüregben
 Felmelegszik
 Párásodik
 szűrődik
Orrmelléküregek (sinus
paranasalis)
 Arcüreg
 (sinus maxillaris)
 Homloküreg
 (sinus frontalis)
 Ékcsonti üreg
 (sinus ethmoidales)
 Rostasejtek
 (cellulae ethmoidales)
Garat (pharynx)

1. Orri szakasz
Orrmandula
(tonsilla)

Eustach fülkürt
(tuba auditiva)

2. Száji szakasz
Torok (faux)
Garatmandula (tonsilla)

3. Gégei szakasz
Gége (larynx)
 A gége részei:

1. Pajzsporc
1. (cartilago thyreoidea)
2. Gyűrűporc
1. (cartilago cricoidea)
3. Két kannaporc
1. (cartilago arytenoidea)
4. Gégefedő
1. (epiglottis)

Hangszalagok
 (plica vocalis)
A gége (hangszalagok)
A hangrés
A hangképzés élettana

 A beszéd és énekhangokat a
hangszalagok rezgése hozza
létre
 A hangszalagok
megfeszülnek, és a tüdőből
kiáramló levegő hatására
rezgésbe jönnek
A gégefedő működése
 Alsó légutak
A gégét a tüdővel köti össze
10-12 cm hosszú
„C” alakú porcokból épül fel, hátsó falát izmos
 Légcső kötőszövetes lemez zárja le, mely a nyelőcsővel
érintkezik
 (trachea)
Belső felszíne váladékot termelő mirigyekkel
 Jobb és baloldali főhörgő zsúfolt
 (bronchus principalis dexter et Csillószőrös hengerhám béleli belső felszínét
sinister) Alsó vége villaszerűen kettéoszlik, ez a két
 Hörgők főhörgő
 (bronchi) Bal oldali ferdébb, szűkebb lefutású

 Hörgőcskék A jobb tágabb, meredekebb

 (bronchiolusok) A tüdőkapukon belépve egyre kisebb ágakra

oszlik,
 Léghólyagocskák végül hörgőcskékben végződik
 (alveolusok) oLegvégén találhatók a szőlőfürtszerű
léghólyagocskák
Tüdő (pulmo)
 Páros szerv, jobb és bal tüdő félből áll
 A mellüregben helyezkedik el
 Alsó felszínei a rekeszizmon
Részei: nyugszanak
Tüdőalap (basis pulmonis)  Lószőr párna tapintatú szivacsos szerv
Tüdőcsúcs (apex pulmonis)  Pontosan követi a mellüreg alakját

Tüdőkapu (hilus pulmonis)  Jobb oldala 3, bal oldala 2 lebenyből

áll
 a. et v. pulmonalis
 a. et v. bornchialis
 Bronchus principalis
 Nyirokerek
 Nyirokcsomók
 Idegek
Lebeny (lobus)
A légzőrendszer járulékos
szervei
 Mellhártya (Pleura)
 Fali (parietalis) lemez
 Zsigeri (visceralis) lemez
 Gátorüreg (Mediastinum)
 csecsemőmirigy
 nagy mellkasi vénák
 az aortaív és ágai
 légcső
 nyelőcső
 mellkasi aorta
 szimpatikus dúclánc
A légzés mechanizmusa
 Légzés során gázcsere történik
(O2 felvétel, CO2 leadás)
Külső légzés:
légköri levegő és a vér között
Belégzés, inspiratio
a bordaközi és a rekesz izmok összehúzódnak → a
mellüreg tágul → a mellkasban a nyomás
csökken → a levegő beáramlik

Kilégzés, exspiratio
a bordaközi és a rekesz izmok elernyednek → a
rugalmas szövetek összehúzódnak → a
mellkasban nyomás növekszik → a levegő
kiáramlik (az izomműködés csak erőltetett
légzésnél játszik szerepet!)

Belső légzés:
vér és a sejtek között
A légzés jellemzői
Légzési térfogatok, vitálkapacitás
 Spirometria: a légzési térfogatok vizsgálata orvosi célból
 légzési térfogatok:
 statikus: időfüggetlen, a légzőizmok állapotára utal
 dinamikus: időfüggő, a légutak állapotára utal
 TV (TIDAL VOLUME): nyugalmi belégzési térfogat ~ 500 ml nyugodt légzés során egy légvétel
alkalmával megmozgatott levegőmennyiség
 IRV (INSPIRATORY RESERVE VOLUME): belégzési rezerv térfogat ~ 1900-3100 ml nyugodt
belégzést követően erőltetett belégzéssel beszívható további levegőmennyiség
 ERV (EXPIRATORY RESERVE VOLUME): kilégzési rezerv térfogat ~ 800-1200 ml nyugodt
kilégzést követően erőltetett kilégzéssel a tüdőből még kilélegezhető térfogat
 vitálkapacitás: TV + IRV + ERV ~ 3200-4800 ml maximális belégzést követően maximális
kilégzéssel kifújható levegő térfogata
 RV (RESIDUAL VOLUME): REZIDUÁLIS TÉRFOGAT ~ 1000 ml maximális kilégzést
követően a tüdőben állandóan megmaradó térfogat; a tüdő összeesését akadályozza meg
 FRC (funkcionális reziduális kapacitás): RV + ERV –~ 1800-2400 ml nyugodt kilégzés végén a
tüdőben maradó gáztérfogat TLC (TOTAL LUNG CAPACITY): teljes tüdőkapacitás; IRV + ERV
+ TV + RV – ~6000 ml
 A légzés szabályozása
 Idegi szabályozás
A légzőközpont az agytörzsben van (nyúltvelő)
 Kémiai szabályozás
Vér CO2 nyomásának emelkedése a legerősebb inger - nő a légzésszám
 PH savanyú irányban tolódása (acidózis)- A légzésszám nő
 A vér hőmérsékletének emelkedése növeli a légzésszámot(1 fok 4 - 6-tal növeli)
 Reflexes szabályozás
PO2 csökkenésekor az aortában és a közös nyaki verőérben levő kemoreceptorokban ingerület
keletkezik és fokozza a légző kp. működését
( magas hegyekben).
 A tüdőkbe, a mellhártyába, légző izmokban receptorok vannak. A feszülés fokozódásakor
(belégzéskor) a bennük keletkezett ingerület a belégző kp. gátlását váltja ki, kilégzés jön
létre.
 A fájdalom mint inger reflexes úton a légzés fokozódását váltja ki
 A légzési gázok cseréje
 a légzési gázok cseréje passzív folyamat (diffúzió)
 a gáz arra megy, amerre kevesebb van belőle (alacsonyabb
parciális nyomás illetve tenzió)
 a gázcsere sebessége (intenzitása) függ:
 mekkora a (parciális nyomás illetve tenzió különbség)
 adott gáz molekulája milyen méretű és mennyire oldódik vízben
 mekkora a kicserélődési felület
 milyen messzire kell eldiffundálni
 Külső légzés alkalmával

A levegő gáz tartalma be ki

O2 21% 16%
CO2 0,04% 4,04%
N 79% 79%
 Reflexes és akaratlagos
légzőmozgások
 Reflexes apnoe: kemoreflex
 Akaratlagos apnoe: agykéregből leszálló gátló hatásokra védekező
funkció: ne lélegezzünk be vizet vagy irritáló anyagokat (por, füst)
 Hányás: védekező reakció (kilégző izmok aktíválódnak az öklendezés
miatt, hasűri nyomás megnő)
 Köhögés: lehet akaratlagos és akaratlan is
 köhögési reflex: belégzés → erőltetett kilégzési manőver zárt hangrés mellett
→ hangrés kinyílásakor erőltetetten távozik a levegő a tüdőből
 Tüsszentés: orrnyálkahártya ingerlésére
 hirtelen hőmérsékletcsökkenésre
 hideg levegő belélegzésekor
 vírusfertőzéseknél
 nagyon tele van a gyomor
 nagyon erős fénybe nézéskor (→ fotikus tüsszentő reflex)
 A tüdő vérellátása

Arteria-vena pulmonalis rendszer: gázcsere (kis vérkör része)

JK – (truncus pulmonalis,vénás vér) – két ágra oszlik a két tüdő felé
(art. pulm. dextra et sinistra) – tüdőkapu –
- oszlik, alveolusok falában hajszálér hálózat – gázcsere –
- (arteriás vér) – vénákban szedődik össze–
- tüdőkapu – BP. (4 db v. pulmonalis)
Arteria-vena bronchialis rendszer: (nagy vérkör része)
tüdő szöveteinek vérellátása
aorta thoracica – art. Bronchialis – tüdőkapu – hajszálérhálózat a
bronchusok, bronchiolusok területén –vénás összeszedődés –
v. bronchialis – tüdőkapu –v.cava superior - JP