Biofizika

szakképzés 13. évfolyam

SZABÓ BEÁTA
OKL. EGÉSZSÉGÜGYI SZAKTANÁR
Az atom
 Az atom

Az ablakon beszű rő dő napsugá r ú tjá ban mennyi apró részecske

mozog!

Lehet, hogy ezek az atomok?

Nem, ezek csak nagyon piciny porszemek, amelyek szó rjá k a rá juk
eső fényt, ezért lá tod ő ket. Egy-egy ilyen kis porszemben ké miai
ré szecskék milliá rdjai vannak.
Atommodellek
A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük.
Az atomok felépítésével kapcsolatos elméletek különböző ún. atommodelleket
eredményeztek.
Démokritosz (i. e. 460-370): a végtelen üres térben folyamatosan mozgó apró
golyóknak képzelte el az anyagot felépítő részecskéket.
John Dalton (1766-1844): az atomokat kicsi, tovább oszthatatlan golyóknak képzelte el.
Ma már tudjuk, hogy az atom is tovább bontható: az atomot protonok, neutronok és
elektronok építik fel. Ezeket elemi részecskéknek nevezzük.
A ma használt atomkép egy matematikai modellből adódik, amelynek alapjait Erwin
Schrödinger (1887-1961) alkotta meg.
 Elemi részecske – kémiai részecske
Az anyagok tulajdonsá gainak, szerkezetének és á talakulá sainak értelmezésére a tudomá ny
tö bbféle modellt haszná lt és haszná l még ma is. Ezek kö zü l a részecskemodell bizonyult
helytá lló nak.

Definíció:

A részecskemodell szerint az anyag apró , szemmel nem lá tható részecskékbő l épü l fel. Az
anyag tulajdonsá gait ezeknek a részecskéknek a tulajdonsá gai, valamint a részecskék kö zö tti
kö lcsö nhatá sok együ ttesen hatá rozzá k meg.
 Anyag

Fizikusok Kémikusok

 minden anyag elemi az anyagok kémiai

részecskékbő l: protonokb szempontbó l fontos felépítő i,
ó l, neutronokbó l a kémiai részecskék: az
és elektronokbó l épü l fel. atomok, az ionok és a
molekulák
Az atomok gö mb alakú ak.

Az atomok elemi részecské kbő l á llnak.

Az atom két fő részbő l á ll:

atommag

Elektronburok,
elektronfelhő,
Elektronhéj
Az atommagban kétféle elemi részecske talá lható :

proton

nukleonok

neutron
Proton
A protonok szá ma minden elem atomjá ban má s, ez hatá rozza meg az
atom minő sé gét.
Elektron
Az elektronburok réteges (héjas) szerkezetű :
A héjakon elektronok mozognak nagyon gyorsan.
Az elektron negatív tö lté sű részecske.
Jele: e –

Tö mege: 1/1840-ed része a

p+ és a n 0 tö megének.
Az atom tö ltése kifelé semleges.
Mi kö vetkezik ebbő l?
A protonok és az elektronok szá ma minden elem atomjá ban egyenlő .
Az elemek azonos protonszá mú atomok halmazai.

Elem:kén
Kén atom
Minden atomban
16 p+ található
 Az atom felépítése
Az atom pozitív tö ltésű atommagbó l és az azt kö rü lvevő
elektronfelhő bő l (elektronburokbó l) á ll.

Az atommagban talá lható k a protonok és a neutronok. Ezeket az

elemi részecskéket ö sszefoglaló néven nukleonoknak („magot
alkotó”) is szoktuk nevezni.

Az atom tömegét lényegében csak az atommagot alkotó elemi

részecskék tömege határozza meg, a protonok és a neutronok Az atom egy atommagból és
elektronfelhőből álló semleges kémiai
számának összegét tömegszámnak (A) nevezzük. A tömegszám jó részecske. Az atom mérete kb. 100 000-szer
közelítéssel megegyezik az atom relatív tömegével. nagyobb, mint az atommag mérete
 Az atom felépítése

Az atom minő ségét, valamint az atomok perió dusos rendszerében

elfoglalt helyét az atommagban lévő protonok szá ma hatá rozza meg. Ez a
szá m az atom rendszá ma (Z). Bá rmely atomot tehá t két adattal: a
rendszá mmal és a tö megszá mmal jellemezhetü nk.

Az atomok jelö lésére vegyjeleket haszná lunk. A vegyjel bal alsó és bal felső sarká ba szoktuk írni az atom jel­
lemző adatait: a rendszá mot és a tö megszá mot .

A tö megszá m és a rendszá m ismeretében a neutronok szá ma (N) kiszá mítható .

Az atom felépítése
Szá mos olyan atom van, melynek azonos a rendszá ma, de
kü lö nbö ző a tö megszá ma, tehá t atommagjá ban azonos szá mú
proton, de eltérő szá mú neutron talá l­ható . Az ilyen atomokat
nevezzü k izotópatomoknak. Példá ul a hidrogé natomnak há rom
izotó pja van: az 1-es tö megszá mú pró cium (1H), a 2-es tö meg­
szá mú deuté rium (2H) és a 3-as tö megszá mú trícium (3H).

Az izotó patomokat á ltalá ban vegyjellel é s tö megszá mmal

jelö ljü k, pl. 12C vagy C-12.
Izotópok
Ezek sugá roznak, vagy is radioaktívak?

Nem. Nem minden izotó p radioaktív, példá ul a pró cium é s a deuté rium sem sugá roz. Az „izotó p”
megnevezés („azonos hely”) csak arra utal, hogy az adott rendszámú atomnak különböző
tömegszámú változatai léteznek. Az izotó p­atomok kö zö tt való ban vannak radioaktívak is.
Ilyen példá ul a trícium, a 14-es tö megszá mú szénizotó p vagy a 60-as tö megszá mú kobaltizotó p.

Mivel az elektronok szá ma az atomban mindig megegyezik az atommagban talá lható protonok
szá mával, azaz a rendszá mmal (Z), az atom elektromosan semleges kémiai ré szecske. Az atom
tehá t egy olyan semleges ké­miai részecske, amely elemi részecskékbő l épü l fel.
 Feladat - határidő: 2020.02.08.
Másolja be a füzetébe a táblázatot és töltse ki. Lefotózva küldje vissza az Edmodon!
Atom jelölése Rendszám Tömegszám Elektronok száma Protonok száma Neutronok száma
6 13
23 11

17 20
15 16
10 12
26 12

Ha bizonytalan abban, hogy melyik a rendszám és melyik a

tömegszám, akkor gondoljon arra, hogy egy atom esetében a
rendszám sohasem lehet nagyobb a tömegszámnál. Ez segít
azonosítani a rendszámot és a tömegszámot.