DEBRECENI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

TÁRGY NEVE: STREET LAW
1.
TÁRGYJEGYZŐ NEVE: DR.
SZŰCS LÁSZLÓNÉ
BEOSZTÁSA: OKTATÓ

KOVICS ROXÁNA

AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS KÖTELE-

ZETTSÉGEK
KULCSSZAVAK: HUMAN RIGHTS, OBLIGATIONS, EQUAL OPPORTUNITIES

SZAK*IGAZSÁGÜGYI
IGAZGATÁS/DE-ÁJK
1. ÉVFOLYAM
TAGOZAT**: LEVELEZŐ
NEPTUN-KÓD: MFBQ1A
Az állampolgári jogok és kötelezettségek keletkezése

• Az állampolgári jogok és kötelezettségek keletkezése az

alkotmányokban és más jogszabályokban nyilvánul meg.
(Magyarország esetében az Alaptörvény)
• A jogok és kötelezettségek nem az állampolgárság megszerzésével egy
időben valósulnak meg, hanem az állampolgárságon túli feltételek
teljesülésekor.
Az állampolgári jogok és kötelezettségek
tartalmi elemei, fogalma
• Jogi értelemben hontalannak azok a személyek tekinthetők, akik nem
rendelkeznek egyetlen állam állampolgárságával sem, amely megállapítás
független az állampolgári jogok és kötelezettségek meglététől
• Ha az egyén az állampolgári jogokat vagy kötelezettségeket valamilyen
oknál fogva nem tudja gyakorolni, illetve teljesíteni, állampolgársága nem
szűnik meg, csupán de facto hontalannak tekinthető.
• A nemzetközi jogban az állampolgárság effektivitásának vizsgálata
elsősorban nem az állampolgári jogok és kötelezettségek meglétére terjed ki,
hanem az egyén és az állam kapcsolatának valódiságára, ténylegességére
• Fogalma: A polgári jog az a jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és azzal
összefüggésből személyi viszonyokat szabályozza, mely szabályozást a jogalanyok
egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át.
Az egyenjogúság annyit jelent, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközökkel
biztosítani a másik fél kötelezettségeinek teljesítését. A mellérendeltség annyit jelent, hogy egyik
fél sincs a másik fölé rendelve
• A polgári jogi jogszabálynak három eleme van
1. a tényállás – azoknak a körülményeknek az összessége, amelyeknek bekövetkezésére a
jogszabály meghatározott magatartást rendel el.
2. a rendelkezés a jogszabály legfontosabb tartalma, ugyanis ez határozza meg a követendő
magatartást, ha a tényállás megvalósul
3. a jogkövetkezmény. A jogkövetkezménynek két csoportja van:
• a szankció – a szankció hátrányt, büntetést jelent, ami a jogalkotó szabály megsértő-vel szemben
kilátásba helyez
• joghatás – akkor áll be, ha valaki a rendelkezésnek megfelelően jár el
 Az állampolgár és az állam megfelelő
kapcsolata, az állam szuverenitása
• Az egyén és az állam között az állampolgárság útján létrejövő kapcsolat tartalma
túlmutat a hűség meglétén.
• Ahhoz, hogy az állampolgárság hatékonynak minősüljön, és így a szintén jogilag
szabályozott állampolgári jogok és kötelezettségek az állampolgársághoz kötődjenek,
valamint az állampolgárság elismerése más államok által biztosított legyen.
• Amennyiben az egyént állampolgársági kötelék fűzi az államhoz, az állam
szuverenitása alá kerül, melynek következtében az állam joghatósággal rendelkezik
állampolgára felett mind a határain belül, mind pedig az egyén külföldi, vagy állami
szuverenitás alatt nem álló területen való tartózkodása esetén.
• Az állam joghatóságának következtében az állampolgár az állam jogszabályaiban
lefektetett állampolgári jogok és kötelezettségek alanyává válik, mely jelenség
természete különböző elméleti megközelítésekkel ragadható meg.
Az állampolgárság fogalma, állampolgárok
alapveő jogai
• Állampolgári jogok: ezeket a jogokat az állam biztosítja polgárai
számára, ezeket a jogszabályokból lehet megismerni. Például a
választójog, szociális biztonsághoz való jog, munkához való jog,
panaszjog.
• Az állampolgári jogok csoportosítása
• Szabadságjogok
• Személyi szabadságjogok
• Politikai szabadságjogok
• választójog,
• panaszjog,
• közügyekben való részvétel,
• népszavazás,
• Falugyűlés,
• munkához való jog,
• pihenéshez való jog,
• egészséghez és szociális biztonsághoz való jog,
• művelődéshez való jog.
• a nemek,
• a nemzetek és nemzetiségek (etnikumok),
• az egyházak egyenjogúsága
• Stb.
 Az állampolgári kötelességek
A 20. században jelennek meg az alkotmányokban:
• adófizetési kötelezettség,
• a törvények betartásának kötelezettsége,
• kiskorú gyerek taníttatásának kötelezettsége
Az állampolgárok egyenjogúsága:
• Keletkezése a polgárság nemesi előjogok, kiváltságok elleni küzdelméhez kötődik: törvény
előtti egyenlőség.
• A modern társadalmakban előtérbe került a nemek egyenjogúsága (nők választójoga,
egyenlő esélye a munka világában), egyházak egyenjogúsága, nemzetek, nemzetiségek
egyenjogúsága (a kisebbségi jogvédelem az I. világháború után alakult ki).
• Magyarországon viszont az alkotmányban jelenleg csak a választások alapelvei, a nemzeti
jelképek és az alkotmányzáró rendelkezései vannak még ennél is hátrébb sorolva
Köszönöm a figyelmet!