A NYELVHASZNÁLATOT

BEFOLYÁSOLÓ TÁRSADALMI
TÉNYEZŐK
AZ ÉLETKOR
AZ ELŐZŐ RÉSZ TARTALMÁBÓL
 A SZLENG
◦ Arcoskodik, Behúzza, Bff, Habi, Jaszkarizik, Kopizik, Menci, Offos,
Pro, Span, Tirpák
◦ Bizalmas, laza, fesztelen társalgás
◦ Sajátos stílus
◦ Kevésbé igényes köznyelvi nyelvhasználat
◦ Nyelvi újítások
◦ Provokatív, kihívó jelleg
◦ Fiatalok – gyakori változások
 TOLVAJNYELV
◦ Argó
◦ Ablak, Balhézik, Beletesz a tepsibe, Csóró, evezős,
farkas
◦ A bűnözők titkos nyelve
◦ Csak a beavatottak értik
◦ Titok és csoporthoz tartozás
◦ Sok átkerül a szlengbe is
 SZAKNYELV ÉS HOBBINYELV
◦ Szakmák – szakzsargon
◦ Kívülállók számára sokszor nehezen érthető
◦ Hozzunk példákat az iskolai tanóráról!
◦ Szabadidős tevékenységek – szakszókincs
◦ Szórakozások
◦ Játékok
 KOROSZTÁLYI NYELVEK
◦ Egyes korosztályokhoz kötődik
◦ Kisgyermekek
◦ Ifjúság
◦ Dajkanyelv
◦ Mi jellemzi őket?
 AZ ÉLETKOR SZEREPE A NYELVHASZNÁLATBAN
◦ Életkor – a beszélő életkorának felel meg ◦ Az életkor mint társadalmi szempont
◦ Biológiailag adott ◦ Kapcsolatban áll a biológiaival
◦ Kisgyermekkor ◦ Erősen hat rá egy adott közösség
◦ Ifjúkor szociokulturális elvárása
◦ Felnőttkor ◦ Közeg – kialakít egy adott
viselkedésformát
◦ Időskor
◦ Sztereotip, önkényes
◦ Életkorhoz kötött biológiai tényezők
◦ NEM KELL FELTÉTLENÜL
◦ Kiejtés
ALKALMAZKODNI HOZZÁ!
◦ A hangképző szerv(ek) fejlettségi szintje ◦
Adott élettani szakaszokhoz kapcsoljuk
◦ Memória ◦ Korhoz köthető/kötődő sajátosságok
 KISGYERMEKKOR
◦ Élettanilag a gyermekkor első fele
◦ Ebben a szakaszban történik meg a nyelv elsajátítása
◦ Kialakul, hogy …
◦ Mi lesz az anyanyelv
◦ Valamilyen változatot fogunk-e beszélni
◦ Megengedő, familiáris közeg – otthon, óvoda
◦ Informális színtér
◦ Familiáris nyelvhasználat
◦ Családra jellemző
◦ Családon, kisebb közösségen belül használatos szavak, kifejezések
◦ Becézés, kicsinyítő képzők gyakori használata
◦ Az iskoláskorig tart
 ISKOLÁSKOR
◦ A gyermekkor második fele
◦ Szinte a biológiai ifjúkor végéig tart
◦ Megváltozik a szociális környezet – új nyelvi színterek jellenek meg
◦ MÉG MINDIG TART A NYELVTANULÁS IDŐSZAKA
◦ De a tanulási mód átalakul
◦ Szabályrendszerek megjelenése
◦ Szigorú
◦ Kialakul, hogy mik az elfogadott és a nem elfogadott elemek – az egyes színterek és a
norma szempontjából is
◦ Stresszt szül a nyelvhasználatban
◦ Nyelvi stigmatizáció
◦ Felnőttekkel való érintkezés
◦ A munkavállalásig tart
 AKTÍV FELNŐTTKOR
◦ A nyelvtanulás szakasza kvázi befejeződik – inkább tapasztalati úton való elsajátítás
◦ Robbanásszerűen megnő a nyelvhasználati színterek száma
◦ Új élethelyzetek – új nyelvi stratégiákat követelnek
◦ Nyelvhasználati stressz
◦ Megfelelési kényszer
◦ Új nyelvhasználati attitűdök jelennek meg
◦ Nyelvi stigmatizáció/presztízs
◦ Nyelvi sovinizmus
◦ Nyelvi purizmus
◦ Hiperkorrekció
◦ A nyugdíjas kor kezdetéig tart
 NYUGDÍJAS KOR
◦ A biológiai időskor
◦ A nyelvhasználati színterek száma csökken
◦ Először – a munkahely tűnik el
◦ Beszűkül a nyelvhasználat
◦ Ugyanakkor csökken a nyelvhasználati stressz –
nyitott befogadó
◦ A memória megváltozik
A NYELVI SZOCIALIZÁCIÓ
 ELSŐDLEGES SZAKASZ
◦ A nyelvelsajátítás kezdeti időszaka
◦ Születés előtt és születés után
◦ A szocializáció kezdete – összekapcsolódás egy nyelvváltozattal
◦ Kialakul, hogy egy vagy többnyelvű lesz-e a beszélő
◦ Tanulási forma - utánzás
◦ Dajkanyelv, familiáris nyelvhasználat, sok eufemizmus
◦ 6-7 éves korig, a beiskolázásig tart
 MÁSODLAGOS SZAKASZ
◦ Az első nagy változások időszaka ◦ Kész szabályredszerek – megfelelés
◦ A familiáris nyelvhasználat háttérbe dilemmája
szorul ◦ Preskriptív – előíró módszer
◦ Új nyelvváltozatok lépnek be ◦ Hozzáadó módszer
◦ Standard – nevelés ◦ Idegen nyelvek elsajátítása
◦ Csoportnyelvek
◦ Spontán szerveződő baráti körök
◦ Érdeklődéssel összefonódó
csoportok
◦ Az utánzás háttérbe szorul
 HARMADLAGOS SZAKASZ
◦ Aktív felnőttkor, nyugdíjaskor
◦ Sok változás
◦ A tanulás megváltozik
◦ Nincs már tanító személy
◦ Nem lesz hangsúlyos, hogy
tanítsák őket
◦ Inkább autodidakta mód
◦ Számonkérés – a közösség,
amiben él
◦ Nincs rákényszerülve az új
dolgok tanulására
◦ A szaknyelvek előtérbe kerülnek
◦ Familiáris nyelvhasználat –
átadó szerepbe lép