Dualizmus

1867-1918
 A dualizmus jelentése
1. Történelem: Társult kormányzási
rendszer; Ausztria és Magyarország
között 1867-től 1918-ig fennállt
társulás, illetve ennek időszaka,
politikai, társadalmi, gazdasági
viszonyainak összessége.
A dualizmus egy államszövetségi
forma. A dualizmus általában a két
szövetségre lépő államban élő
kisebbségek jogfosztását is jelenti.
2. Politika: Társult kormányzási
A dualizmus az 1867-es
rendszer; két állam olyan társulása,
Kiegyezéssel kezdődött.
amelyben az államfő és a központi
A dualizmus alatt nagy gazdasági
kormányzat néhány területe közös,
fellendülés következett be
és jogi szempontból a két fél
Magyarországon.
egyenrangú társ.
A René Descartes (17. század)
3. Filozófia: Idealista
francia filozófus
eszmerendszer, amely szerint az
a dualizmus megfogalmazója
anyag és a tudat, a lét és a
szerint az ember egy gondolkodó
gondolkodás, a természet és a
részből és testből áll. A
szellem két önálló, egymás mellett
materializmus nem fogadja el
létező dolog.
a dualizmust.
Vallási dualizmus

•A gnosztikus vallási dualizmus olyan vallási felfogás,

amely szerint a világegyetemben két szembenálló erő
(isten) viaskodik, örök harcot víva egymással. A
legtöbb dualista vallási rendszer hisz egy
transzcendens jó istenben, akinek semmi köze az
anyagi világhoz és az ezt domináló gonosz erőkhöz.[1]
•Isten csak szellemi világot teremtett, az anyagi világ
teremtője egy másik isten, így az anyagi valóság
eredendően rossz.
•Dualista gondolkodású volt a perzsa vallás és a
gnoszticizmus irányzatainak egy része. A
gnoszticizmus dualizmusát vitték tovább később a
katharok és a rózsakeresztesek és a szabadkőműves
páholyok is. A sátánizmus bizonyos irányzatai szintén
dualisták.
Klasszikus
dualizmus
•A klasszikus, karteziánus dualizmus szerint
két szubsztancia létezik: az anyagi és a
szellemi. Amíg a materiális (anyagi) dolgok
jellemzője az, hogy térben és időben
léteznek, addig a lelki szubsztanciáknak
(létezőknek) nincs tér- és időbeli
kiterjedésük. A lelki szubsztanciák továbbá
nem magyarázhatóak a fizika törvényeinek a
segítségével, és csak rájuk jellemző a
gondolkodás képessége. A klasszikus dualista
álláspont fő képviselője, René Descartes
szerint az ember egy gondolkodó részből (res
cogitas) és egy kiterjedt részből (res
extensa), testből áll.
Materialista A materializmus csak egytípusú szubsztanciát fogad el létezőnek, mégpedig csak a materiális
szubsztanciát. A materialisták úgy gondolták, hogy a mentális állapotok nem redukálhatóak

dualizmus fizikai állapotokra, azonban nem elképzelhetetlen, hogy léteznek a fizikaitól független
mentális entitások.
A materialisták véleménye az, hogy Leibniz rossz helyen kereste a lelket. Szerintük ahhoz,
hogy magyarázható legyen a gondolkodás, az érzékelés és az érzés, értelmetlen "belső
alkotóelemeket" keresni. A lelki tulajdonságok biológiai organizmusok viselkedését
meghatározó képességekre utalnak. Azaz úgy állapítjuk meg valakiről, hogy például
fájdalmat érez, hogy megfigyeljük hogyan viselkedik amikor bizonyos behatások érik, például
amikor leforrázza magát. Valaki nyelvtudásáról pedig úgy szerzünk tudomást, hogy
megkérdezünk tőle valamit az illető nyelven, amaz pedig releváns választ ad kérdésünkre a
kiválasztott nyelven. A materialisták szerint a lelki jelenségek, valójában nem mások mint
olyan képességek összessége, amelyek meghatározzák, hogy bizonyos fizikai és társadalmi
környezetben hogyan viselkedik valaki.

Ugyancsak a materializmus képviselői a testlélek elméletet vallók is. Szerintük a lelki állapotok
azonosak a fizikai állapotokkal. A legismertebb példájuk a fájdalom érzése: a fájdalmat, egy adott
környezeti hatást, az idegrendszer közvetíti, majd feltételezzük, hogy egy C típusú neuron
valamilyen állapotba kerül. Az ingerület eljut az agyba, ahonnan az ingerületek eljutnak az
izmokhoz, amelyek megmozdulása kiváltja a kívánt viselkedést.
A redukcionalizmus és tulajdonság-dualizmus szerint a materializmus csak úgy értelmezhető, ha a
lelki tulajdonságokat, bizonyos fizikai tulajdonságokkal azonosítunk. Kell hogy létezzen valamilyen
különbség fizikai szinten ahhoz, hogy valamilyen különbség létezhessék a mentális szinten. Tehát
elfogadják, hogy léteznek lelki tulajdonságok, de azok a fizikai tulajdonságokra épülnek.
Osztrák-Magyar Monarchia
•A Habsburg Birodalom két legerősebb nemzete, az osztrák–német és a
magyar között megkötött kompromisszum eredményeként 1867-ben
létrejött a kétközpontú Osztrák–Magyar Monarchia. A kiegyezéssel
létrejött államjogi konstrukciót az 1867:XII. tc. és az ennek megfelelő
osztrák törvények, az 1867. évi ún. decemberi alkotmány rögzítette.